Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] http://www.mee.hu
CIKKEK Marosán István:
3
Energia és környezet - Földfelszín alatti rendszerek Fehér Zoltán: Villám- és túlfeszültség-védett fogyasztásmérõk a 2008–tól érvényes uniós elvárások szerint
6
Kohári Zalán:
10
A lendkerekes energiatárolás lehetõségei
5, 22, 23, 24, 25, 27, 31, 32
HÍREK
20, 21, 23, 31
Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület
EGYESÜLETI ÉLET ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET
15
Felelôs kiadó: Kovács András
VILLAMOS ENERGIA
18
Fôszerkesztô: Dr. Bencze János
VILLÁMVÉDELEM
26
Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán
PORTRÉ Jakabfalvy Gyula
28
Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta
SZEMLE
Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa
GONDOLATOK
MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged
TARTALOM 29
30
HÍRDETÔINK: DEHN+SÖHNE MAGYARORSZÁGI CÉGKÉPVISELET, DISTRELEC GMBH., OBO BETTERMANN KFT., OVIT, RAPAS KFT. PES KFT.
Jakabfalvy Gyula
2007. évi Gábor Dénes-díjak átadása
Beszámoló a 2007. év végi OET-rõl
Articles István Marosán: Energy and Environment - below-ground-level systems Zoltán Fehér:
3
Lightning and overvoltage protected energy meters according to EU’s 2008 expectations
6
Zalán Kohári:
10
Possibilities of flywheel energy storages
5, 22, 23, 24, 25, 27, 31, 32
News From our Correspondents
20, 21, 23, 31
History of Electrotechnics
15
Electrical energy
18
Lightning protection
26
CONTENTS
Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708
Portrait Gyula Jakabfalvy
Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal.
Review
29
Thoughts
30
Summaries
32
Adóigazgatási szám: 19815754-2-41
Advertisers: DEHN+SÖHNE MAGYARORSZÁGI CÉGKÉPVISELET, DISTRELEC GMBH., OBO BETTERMANN KFT., OVIT, RAPAS KFT. PES KFT.
28
F Ô S Z E R K E S Z T Ô I
Ü Z E N E T
BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ! Elõzõ számunkban, az Elektrotechnika decemberi számában elbúcsúztunk az Óévtõl, amely azon kivételes év volt, melyben lapunk centenáriumát ünnepeltük. Most természetszerûen az újév következik, amellyel „megkezdjük” a lap történelmének második évszázadát! (Milyen szépen hangzik!) Szeretnénk - mondom ezt magam, a lap szerkesztõsége, Szerkesztõ Bizottsága, az Egyesület elnöksége és minden tagja nevében - olyan sikeres évszázadot kezdeni, és majdan zárni, mint az a Zipernowsky Károly által útjára indított elsõ évszázad volt. De nem csak szeretnénk, hanem tenni is próbálunk érte, ki-ki a maga helyén, ki-ki a maga felelõsségével, a lap, és az Egyesület iránt érzett elkötelezettségével. Ha ez nem csak fogadalom szinten marad, akkor az eredmény, a siker nem lehet kétséges. Többször említettük e lap hasábjain, és különbözõ Egyesületi fórumokon az Elektrotechnika és az Egyesület kommunikációjának megújítását, a kor szellemének való megfeleltetését. Ez a kezdeményezés csak helyeselhetõ. Hangsúlyozandó azonban, hogy nagyon óvatosan, körültekintõen kell minden változtatást kezelni. „Nehogy a gyermeket is kiöntsük a meleg vízzel!” Tudjuk, hogy az Elektrotechnika sokak számára magát az Egyesületet jelenti. Összekötõ kapocs az Egyesület és tagjai között, de összekötõ kapocs a múlt és a jelen között is. Ha a lap jól van szerkesztve, - ami nem csak a Szerkesztõség munkájának eredménye, hanem mindannyiunk tevékenységének eredménye kell legyen - akkor ez a kapcsolat átível a jövõbe is. Drukkoljunk és segítsünk, hogy az Egyesületi elnökség megújulási programja 2008-ban is töretlenül íveljen. Ha szárnyal az Egyesület, ez visszatükrözõdik lapunkban is, jobb lesz az Elektrotechnika. Kívánom mindenkinek, hogy a 2008. év eredményes legyen. Mindenkinek legyen sikerélménye munkájában, mert csak így teremthetjük meg saját lelki békénket, ennek alapján lehetünk sikeresek. Az én megbízatásom a centenáriumi a Tagság bizalmát. Nagy kitüntetés nélkül mondhatom - arra a szintre Olvasóink, hogy érzéseimet ezzel a éreztem magam a saját bõrömben”.
év végével lejárt. E helyen is szeretném megköszönni az Elnökség, és volt ennek a lapnak a fõszerkesztõjének lenni, és - szerénytelenség emelkedni, melyet elõdeim neve fémjelez. Talán megengedik Kedves nem teljesen irodalmi kifejezéssel mondjam el: „Mint fõszerkesztõ jól
Utódom - az Elnökség döntésének megfelelõen - Tóth Éva asszony lesz, akit jól ismernek, részint mint a „Marketing és Kommunikációs Bizottság” elnökét, részint pedig onnan, hogy számtalan portrét írt lapunkban, és számos beszámolóját olvashattuk. Magam, a Szerkesztõség, a Szerkesztõ Bizottság és az Egyesület Elnöksége nevében
eredményyekben gazdag, egészségben hiáányyt nem szenvedõ boldog új eszttendõtt kíváánok minden Kedves Olvasónak! Dr. Bencze János fôszerkesztô
2
ELEKTROTECHNIKA
2008. 1.szám
F Ô S VZ I E L R L KA E MS O Z S T Ô EI N ÜE ZR EG NI EA T E K
ENERGIA ÉS KÖRNYEZET - FÖLDFELSZÍN ALATTI RENDSZEREK Marosán István
A mûemlékvédelmi területek, a sétáló utcák felújítása során jelentõs fejtörést okoz, hogy a mûszaki berendezések ne zavarják a városképet. A legkézenfekvõbb megoldás a föld felszíne alá történõ elrejtés. Erre a kihívásra válaszolnak a betörõ víz ellen védett berendezések, a szabadtéri energiaellátási pontok és a természetes hûtésû környezetbarát transzformátorállomások. Alkalmazásuk hozzájárul a hazai városok európai szintû élhetõ környezetének megteremtéséhez.
KÖRNYEZETI KIHÍVÁS A technika folyamatosan fejlõdik és egyre lényegesebb a környezeti elvárásoknak való megfelelõsség. Több szempontból is aktuális a közterületek, különösen a frekventált belvárosi és az idegenforgalmilag kiemelt városrészek állapotának kérdése. A mûemlékvédelmi területek, a sétálóutcák felújítása során jelentõs fejtörést okoz, hogy a létfontosságú közmûellátáshoz szükséges mûszaki berendezések ne zavarják a városképet. A felszíni berendezéseknél további akut probléma a vandálok, vagy az autók által okozott sérülés, a szennyezõdés, a felragasztott plakát és a graffiti. A legkézenfekvõbb megoldás a föld felszíne alá történõ elrejtés. Erre a kihívásra válaszol egy sor új, a földfelszín alá telepíthetõ mûszaki berendezés.
A hõmérsékleti viszonyok vizsgálata során megállapítható volt, hogy az aknában a hõmérséklet állandónak tekinthetõ. A passzív elemek, vagy a kis hõveszteségû berendezések beépítése nem igényel külön intézkedést a hûtés biztosítására. Így beépíthetõ a telekommunikációs ME 1200-as szekrény, áramváltós és közvetlen mérésû fogyasztásmérõ szekrény vagy 160 A névleges áramerõsségû elosztó berendezés. Ez utóbbi közvilágítási szekrényként több mint egy éve kifogástalanul mûködik Várpalotán. Megjelent az igény a több száz wattos veszteségi teljesítményt jelentõ eszközök elhelyezésére is. Speciális megoldásokkal lehet a vízmentes, zárt rendszerbõl a nemkívánatos hõmennyiséget elvezetni. Egy ilyen megoldás biztosítja a nagy értékû, érzékeny elektronikát befogadó telekommunikációs berendezések, vagy alaphálózati elosztó berendezésként, a legmagasabb igényeket is kielégítõ, 330-340 A üzemi áramot is elérõ kábelelosztók üzemeltetését.
VÉDELEM A BETÖRÕ VÍZ ELLEN Hogyan lehet állandó üzemû rendszereket a felszín alá süllyeszteni úgy, hogy vízbetörés esetén biztosítani lehessen az üzemvitel feltételeit? Ennek az elvárásnak felel meg a szabadalommal védett új vízmentes szekrény. A szekrény egy polikarbonát aknában kerül elhelyezésre. Amikor a víz az aknát teljesen elönti, a szekrényre 3kN felhajtóerõ hat. Ennek ellensúlyozását az akna bordázottságból adódó jó talajkapcsolat, valamint a speciális tartószerkezet adja. Fizikai kísérlet alapján bizonyított, hogy a szekrénybe esetlegesen behatoló víz meghatározott szinten marad, nem éri el a feszültség alatt lévõ elemeket, így biztosítva a zavartalan üzemvitelt.
Ugyancsak vizsgálatra került a páratartalommal összefüggõ kondenzvíz kicsapódásának lehetõsége is. 100%-os külsõ páratartalomnál a szekrényben mért legmagasabb érték 86% volt. Ez jelentõs elõny a nagy hõmérsékletingadozásnak kitett felszíni szekrényekkel szemben. Az IP 57 védettségû berendezések belsõ és külsõ kezelõterû változatai biztosítják a rugalmasságot a helyszíni adottságok, a kábelbevezetések, végsõ soron az alkalmazás tekintetében.
2. ábra - Járdaszintrõl kezelhetõ vízmentes, süllyesztett elosztó
ENERGIAVÉTELEZÉSI PONTOK 1. ábra - Közvilágítási vezérlõ szekrény víz alatt, mûködés közben
A hõmérsékletingadozással és páralecsapódással szemben az aknában elhelyezett elosztó védettebb, mint a hasonló célt szolgáló felszíni változatok.
2008. 1.szám
Egyes közterületeken visszatérõ igény az idõszakos energiaellátás. Vásárokon, rendezvényeken, koncerteken a ma jellemzõ eljárás a különbözõ szabadtéri elosztószekrények, kábelkötegek ideiglenes elhelyezése. Ez minden alkalommal törõdést igényel, költséges és potenciális veszélyforrást jelent.
ELEKTROTECHNIKA
3
V I L L A M O S
Ennek tartós, gazdaságos és szakszerû alternatívája a földfelszín alá helyezett idõszakos energiavételezési berendezés. Csepegõ víz, esõ illetve vízsugár ellen védettek, többféle kivitelben készülhetnek, alkalmazkodva az igényekhez. Alkalmazásuk felügyelet mellett történik, így egyszerûbb konstrukciók, mint az elõzõ víz ellen teljesen védett megoldások. Indokolt esetben ezek is kialakíthatóak teljesen vízmentes kivitelben. Ilyen lehet az energiavételezési pont mérõhellyel történõ kombinációja.
E N E R G I A
A FELSZÍN ALATTI ÁLLOMÁS KIALAKÍTÁSA A felszín alatti transzformátorállomást egy betontest foglalja magába. A talajvíz bejutása ellen az épület kialakítása nyújt védelmet. A rendszer fõ elemei: A védett kezelõtér a kis- és középfeszültségû kapcsoló berendezésekkel. Lényeges, hogy a középfeszültségû kapcsolóberendezés SF6 gáztartályában vagy kábelterében keletkezõ íves zárlat esetén fellépõ nyomás és a keletkezõ forró égéstermékek ellen a személyzet és a járókelõk teljesen védettek legyenek. A megoldás a kezelõtér nyílásainak automatikus lezárása és a forró gázok szabályozott leexpandáltatása. A transzformátortérbe egy tolóajtón keresztül lehet bejutni. Itt helyezkedik el az 1000 kVA-es transzformátor. Az olajkifolyás elleni védelem megoldott. Az állomás szellõzõrendszere biztosítja a nagy hatásfokú természetes hûtést. Az elv egyszerû: a transzformátor veszteségi hõje által keltett felszálló légmozgás frisslevegõ utánpótlást igényel. A megfelelõen méretezett szellõzõcsatornákon át a hideg levegõ egyenesen a transzformátor alá kerül.
3. ábra - Egyszerû kihúzható energiapont
HAZAI FEJLESZTÉS AZ ÉLVONALBAN A hazai és az európai piacon ismert már néhány földalatti állomás-koncepció. Elterjedésüket a bekerülési költségeken felül egy sor megválaszolatlan mûszaki probléma akadályozta. Ezek közül a legfontosabbak az életvédelemmel, a hûtés problémáival és a megfelelõ tanúsításokkal függenek össze.
4. ábra - Transzformátorállomás felszín alá helyezése
4
Az utóbbi évek egyik legnagyobb mûszaki kihívása volt, egy olyan hazai környezetbarát természetes hûtésû felszín alatti transzformátorállomás kifejlesztése, mely rendelkezik a megfelelõ akkreditált tanúsító intézet minõsítésével és megfelel az alábbi fontosabb feltételeknek is:
- teljes rejtettség biztosítása - a környezet zavarásának megszüntetése - a talajvíz vagy a felszíni vizek bejutásának megakadályozása - kényszerhûtés nélküli folyamatos üzemvitel (nincs ventillátor) - a veszteséghõ elvezetése gravitációs hûtésmechanizmussal - személyvédelem mind a kezelõ, mind a járókelõk részére - széles áramszolgáltatói konszenzus kialakítása Az új koncepció érdekességei miatt részletesebben foglalkozunk néhány mûszaki kérdéssel.
ELEKTROTECHNIKA
5. ábra - Hûtés ventillátorok nélkül
A kifejlesztett földfelszín alatti transzformátorállomás fõbb mûszaki adatai: • Fõbb méretek: 4,5/5,5 x 2,5 x 3,3 m • Súly: 36 t • Védettség: IP 43 • Teljesítmény: 1000 kVA • Feszültség: 24/0,4 kV • KÖF berendezés: szigetelés: SF6 gáz kapcsolás: K1+K2(+K3)+TR1 • Transzformátor: max. 1000 kVA, olajszigetelés • KIF berendezés: névleges áram 1600 A zárlati áram: 25 kA/1 sec leágazás szám: 10 db 400 A • Ívállóság: 16 kA/1 sec SF6 gáztérben • Osztályba sorolás: 15 K • Zajcsökkentés: 5,1 dB A három áramszolgáltatói csoport, az RWE (ELMÛ, ÉMÁSZ), az EON (ÉDÁSZ; DÉDÁSZ, TITÁSZ), és az EDF (DÉMÁSZ) szakemberei közös konzultációt tartottak. A kényszerhûtés nélküli, csupán a gravitációs hûtésen alapuló új elv bemutatása 1:3 arányú mûködõ modellen történt. Megállapodás született az elvégzendõ vizsgálatokról, azok módjáról. 2008. 1.szám
V I L L A M O S
E N E R G I A
-
H Í R E K
MI A PROJEKT SZAKMAI JELENTÕSÉGE, MELYEK AZ EBBÕL SZÁRMAZÓ ELÕNYÖK? A hazai kutatás-fejlesztési támogatással kifejlesztett környezetbarát természetes hûtésû földfelszín alatti transzformátorállomás fontos eleme az új technológiáknak. Magyarországon, sõt Európában sem volt olyan szakmai célkitûzés, hogy a földfelszín alá telepíthetõ különféle rendszereket ilyen átfogó módon tegyék elérhetõvé az önkormányzatok és a szolgáltatók számára.
6. ábra - Felszín alatti állomás védett kezelõtere
A kompakt transzformátorállomásokkal szemben rendkívül magasak a biztonságtechnikai elvárások. Ezeket a még érvényben lévõ MSZ EN 61330, valamint a 2006 júniusában életbe lépett IC 62271-202 számú szabványok szabályozzák. Az új termék ellenõrzését a VEIKI VNL Kft. akkreditált laboratóriuma végezte el. A termék egyaránt alkalmas mind a hazai, mind az európai hálózatokban történõ beépítésre.
A bejelentett ipari mintaoltalom magába foglalja a környezetvédelmi elõnyöket is. Az energiát nem igénylõ természetes hûtés alkalmazása üzembiztos mûködést eredményez, mindezt laboratóriumi megfelelõségi vizsgálat támasztja alá. A projekt várakozáson felüli eredményei iránt külföldi megrendelõk is érdeklõdnek. Az életminõség javulásának eredményeképpen jelentõs társadalmi haszna van az adott technológiának, amit alátámaszt a Magyar Termék Nagydíjon elért elismerés is. MAROSÁN ISTVÁN
Az ívállósági vizsgálat a szabványtól eltérõen, annál szigorúbb feltételek mellett került elvégzésre. Ennek oka, hogy a kezelõ a védett térbõl csak létrán át tud menekülni egy esetlegesen bekövetkezõ íves zárlat esetén. Az úgynevezett kombinált vizsgálatban az „A” és „B” megközelítésnek megfelelõ szimulációs indikátorok elhelyezése mellett a vizsgálatok során a zárlati próbák igazolták a kifogástalan személyvédelmet. Az ívállósági tesztek bebizonyították, hogy az életvédelmet nem lehet csak a középfeszültségû kapcsoló berendezésre bízni. Az állomás konstrukciójának önmagában alkalmasnak kell lenni a nem kívánt hatások kezelésére. Az állomás kialakítása e tekintetben útmutató. A szellõzés hibájából származó túlmelegedés következtében a transzformátor védelme kikapcsolhat, ennek következtében az adott energiaellátási körzet kiesik, jelentõs károkat okozva. A melegedés-vizsgálatok bebizonyították, hogy az új szellõzési rendszer kiváló, a transzformátor hûtése jó. A ténylegesen mért melegedési érték 12,9 K. Kiemelendõ, hogy a mérés réz helyett alumínium leágazó kábelek alkalmazásával, és 360 A leágazási áramokkal történt. Ez igen jó teljesítmény egy földalatti rendszertõl, és tartósan biztosítja az üzemviteli feltételeket. További vizsgálat igazolta az állomás víz elleni és mechanikai védettségét, ami az elvárttól jobb, IP 43-as. Fontos az állomás zajkibocsátásának visszaszorítása. Az elvégzett mérések alapján a beépített transzformátor átlagos zajszintje mintegy 5 dBA értékkel 7. ábra - Telepítési lehetõség sétálóutcában csökkent.
2008. 1.szám
A Jet-Vill Kft. ügyvezetôje. MEE tag
[email protected] www.jet-vill.hu
ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÍREI ÖTSZÖRÖSÉRE NÕHET A TENGERI SZÉLPARKOK KAPACITÁSA Öt év alatt 4,5 GW hozzáadásával 5,6 GW-ra bõvülhet a tengeri szélerõmûvek globális villamosenergia-termelõ kapacitása egy brit elemzõ cég elõrejelzése szerint. Állami és magánforrásokból összesen mintegy 16 milliárd dollárt költhetnek világszerte erre a célra 2012-ig, figyelembe véve, hogy a tengeri telepítésû szélparkok építési költségei 50%-ot meghaladóan nõhetnek az idõszak végéig. A brit energiaügyi miniszter még optimistábban nyilatkozott, szerinte 2020-ig csak a brit partok közelében annyi szélerõmû épülhetne, amelyek akár a szigetország háztartásainak felét elláthatják majd árammal. Ehhez mintegy 7000 turbinát, azaz 33 GW-nyi kapacitást kellene telepíteni, míg a hosszú távú tervekben egyelõre csak 8 GW szerepel.
Forrás: www.zoldtech.hu Horváth Zoltán 5
ELEKTROTECHNIKA
V I L L A M O S
E N E R G I A
VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDETT FOGYASZTÁSMÉRÕK A 2008–TÓL ÉRVÉNYES UNIÓS ELVÁRÁSOK SZERINT Fehér Zoltán, okl. villamosmérnök „Hosszas elõkészület után, 2006-ban a nemzetközi (IEC) és az európai (CENELEC) közös munka eredményeként megjelent az új, négy szabványból álló, villámvédelmi szabványsorozat IEC 62305, illetve EN 62305 azonosító jelzettel.” Az EU tagországokra - így hazánkra is - érvényes jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelõen az MSZT az európai villámvédelmi szabványsorozatot 2006. augusztus 1-jén MSZ EN 62305 azonosító jelzettel magyar nemzeti szabványokként közzétette. Egyúttal az eddig érvényben lévõ magyar villámvédelmi szabványokat, az MSZ 274 sorozatot, és az MSZ IEC 1312-1-et 2009. február 1-jei határidõvel visszavonta. A szakterületet jelenleg kötelezõ érvénnyel szabályozó 2/2002. BM rendeletre (amely szinte betû szerint egyezik az MSZ 274 szabvánnyal) is jelentõs átdolgozás vár! Ugyanis az európai mûszaki, jogi szabályozás alapelve szerint a mûszaki követelményeknek nem a jogszabályokban, hanem a szabványokban van a helyük! Különösen zavaró, ha a jogszabályok azonos területet a szabványoktól eltérõen szabályoznak. Az új szabványsorozat, az MSZ EN 62305 jelenleg csak angol nyelven hozzáférhetõ, de az MSZT és az MMK a MEE-vel közösen szorgalmazza a kb. 600 oldalnyi anyag vagy legalább is annak jelentõs része - magyar nyelvû változatának mielõbbi elkészítését!” [1] Ez a közlemény és tájékoztató jelent meg a villámvédelmi szabványok változásáról a Szabványügyi Közlönyben, az Elektrotechnikában, az Elektroinstallateur-ben, a Villanyszerelõk Lapjában, és az MMK Mérnökújságban, valamint a közelmúltban a vonatkozó honlapokon is.
VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLSÉG-VÉDETT FOGYASZTÁSMÉRÕK Egyre több az olyan fogyasztó, melyeknek túlfeszültségvédett villamos energiaellátást kell biztosítani, mert várhatóan a nagy értékû, és sokféle túlfeszültségekre érzékeny elektronikus berendezés fog nála üzemelni. Az ilyen elektronikus fogyasztók számára az EMC orientált villám- és túlfeszültségvédelem beépítése elengedhetetlenül szükséges!
6
Az áramszolgáltatók az ilyen fogyasztóknak engedélyezik a villámáram-levezetõ szikraköz Tip1 védõkészülékek beépítését a fogyasztásmérõ elõtt, a méretlen energiaellátó hálózaton [2]. A többlépcsõs túlfeszültség-védelmet pedig már a mért oldalon építik be az alelosztókban azért, hogy azok együttesen védjék meg az elektronikus berendezéseket a túlfeszültségektõl és a villámcsapások másodlagos romboló hatásaitól. (1. ábra)
ELEKTROTECHNIKA
1. ábra - Villámáram-levezetõk beépítési helye a méretlen fõvezetéki hálózaton
BELSÕ VILLÁMVÉDELEM ÉS LPZ ZÓNARENDSZER Az új MSZ EN 62305 szabvány szerint a belsõ villámvédelem feladata és felépítése lényegében a korábbi MSZ IEC 1312-1 szabványhoz viszonyítva nem változott. A külsõ villámvédelemmel védett épület belsõ részeit a szabvány LPZ villámvédelmi zónákra osztja. Az MSZ EN 62305 szabvány szerint az LPZ O/1 zónahatár áramvezetõ belépési pontjain mindenhová villámáram levezetõképes (10/350) potenciálkiegyenlítést kell beépíteni. Az összetett villamos követelményeket figyelembe véve azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a gyakorlatban hogyan, és a vezeték nyomvonalán hol valósítják meg!
A VILLÁM DINAMIKUS ERÕHATÁSA A villámáram által átjárt vezetõk nyomvonala környezetében a villámáram erõ kölcsönhatásokat hoz létre. Ez a magyarázata annak, hogy az egymáshoz közel elrendezett villámáram vezetõk között az áram irányától függõen olyan erõhatások lépnek fel, amelyek a vezetõket vagy összeszorítják, vagy egymástól eltávolítják. A hibásan elrendezett, vagy rosszul rögzített vezeték kötéseket pedig megrongálják, vagy széttépik, szétrobbantják! (MSZ EN 50164)
TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELEM Az áramszolgáltatók az MSZ 447:1998/1M:2002. szabványban foglaltakon túlmenõen a fogyasztói berendezések kialakítására vonatkozóan nem fogalmaztak meg újabb további túlfeszültség-védelmi mûszaki követelményeket, vagy elõírásokat. Ez csak akkor lenne jogos (és érvényesíthetõ) eljárás, ha az ehhez szükséges és igazolható módon a költségminimumot eredményezõ mûszaki tartalmat az áramszolgáltató biztosítaná. Ez ma nem így van! [5]
2008. 1.szám
V I L L A M O S
Más kapcsolódó szabványelõírások miatt azonban az áramszolgáltatók a kisfogyasztói berendezésekre vonatkozóan a villám- és túlfeszültség-védelem követelményeket a MSZ 447:1998/1M:2002. „Túlfeszültség-védelem” 2.6.6. pont keretében közvetett elvárásokkal egészítették ki. A kiegészítõ követelményekkel együtt ezek az alábbiak:
A VILLÁM SPECIFIKUS ENERGIÁJA (MJ/OHM) MSZ EN 62305 A villámcsapás romboló hatását a gyakorlatban a villámáramkör specifikus energiája okozza. A felhõ-föld villámáramkör végtelen nagy belsõ ellenállása következtében a villámkisülés áramgenerátoros áramkörében a külsõ áramkörben lévõ minden soros 1 Ohm értékû ellenálláson 10 MJ/Ohm rákényszerített energia disszipál. Ennek a koncentráltan fellépõ energiának a mért fogyasztói hálózaton minden esetben többféle káros következménye jelentkezik. Ha a villámáram levezetõ szikraközöket a mért hálózaton építik be, akkor azok begyújtása után a transzformátor felé elfolyó villám-ágáram a fogyasztásmérõ áramtekercsén is átfolyik és a mérõ elõtt beépített kismegszakítókat is mágnesesen indítja. A kismegszakító oltókamrájában a nyíló kontaktusok között a villámáram ívet húzna. A villámáram specifikus energiája (10 MJ/Ohm) a mérõben is koncentráltan fellépne és a kismegszakítókat is szétrobbantaná. Ennek következtében megsérülne a villamos energia ellátás betápláló áramútja, és tartósan kiesne a villamos hálózat!
MÉRÕHELYET MEGKERÜLÕ VILLÁMÁRAM NYOMVONAL Ha a villámáram levezetõket nem a mért hálózaton építik be, hanem a méretlen hálózaton a kismegszakítók és a fogyasztásmérõ elõtt, akkor egy biztonságos és a kismegszakítókat és a fogyasztásmérõt megkerülõ villám áramút létesül. Így a transzformátor felé elfolyó villám ágáramok specifikus energiája zárlati meghibásodást vagy villamosenergia kiesést, valamint tartós üzemzavart és kárt nem okoz (2. ábra).
2. ábra - Villám- és túlfeszültség védett fogyasztásmérõ szekrény (Közvillszer Kft. fejlesztés GEYER szekrény tokozatban)
2008. 1.szám
Ezt a védelmi megoldást dolgozta ki a PROT-EL Kft. a WESTEL 450 rádiótelefon bázisállomások kialakításánál és tette lehetõvé az MSZ 447:1998/1M:2002. szabvány támogatása révén a fogyasztásmérõ elõtt a méretlen hálózaton beépített villámáram levezetõ szikraközökkel.
E N E R G I A
MSZ 447:1998/1M:2002 „TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELEM” 2.6.1. pont: „Amennyiben az épületben túlfeszültség levezetõ egységet (túlfeszültség-levezetõ, tokozat, szerelés) létesítenek, akkor azt az épület tápellátása belépési helyének közelében a fõvezeték és az EPH-csomópont közé ajánlatos beépíteni. A túlfeszültséglevezetõ-egység beépíthetõ a méretlen hálózatba is. A méretlen hálózatba beépítés esetén azt a 2.6.2. - 2.6.6. szakaszok szerint kell megvalósítani. Megjegyzés: A túlfeszültség-érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültség-védelmi igényeit az MSZ EN 61000, az MSZ IEC 1312-1, valamint az MSZ 274 szabványok tartalmazzák.” Az MSZ EN 62305 villámvédelem szabvány a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést is változatlanul elõírja, a Tip 1 villámáram (10/350) levezetõ szikraközök beépítését a 2.6.2. - 2.6.6. szakaszok szerint a villamos energiaellátó hálózat átlépési pontján az LPZ 0/1 zónahatáron, a fogyasztásmérõ elõtt! 2.6.2. pont: A méretlen fogyasztói hálózatba beépített villámáram-levezetõt (10/350) az elsõ túláramvédelmi készülék után úgy kell a fõvezetékre csatlakoztatni, hogy az ezt a fõvezetékrõl való leágaztatási pontjával, valamint az épület központi EPH-csomópontjával összekötõ vezetékek együttes hossza ne haladja meg az 1 métert. Megjegyzés: Az MSZ 172-1 értelmében az épülethez csatlakozó valamennyi földelést közvetlenül a központi EPHcsomóponthoz kell kötni és így a villámáram levezetõ rövidsége biztosíthatja csak azt, hogy az ezeken átfolyó villámáram nem okoz a villamos vezetékrendszer és az EPH-ba bekötött fém szerkezetek között megengedhetetlenül nagy feszültségesést. 2.6.3. pont: A méretlen fõvezetéknek a csatlakozási pont és a villámáram levezetõ leágaztatási pontja közötti része, valamint a villámáram levezetõt a leágaztatási ponttal, továbbá az EPH-csomóponttal összekötõ vezetékek keresztmetszete rézvezetõ esetén legalább 16 mm2 Cu, más fém vezetõ esetén ezzel vezetõképesség szempontjából azonos legyen! 2.6.4. pont: Villámáram levezetõ alkalmazása esetén az elsõ túláramvédelmi készülék névleges árama legalább NH 63AgL, független zárlati áram megszakító képessége legalább 50 kA legyen. Megjegyzés: Ez a készülék lehet olvadóbiztosító, vagy megszakító. A DEHNventil modulár Tip 1 villámáram levezetõ túlfeszültség védõ készülék utánfolyó földzárlati áram korlátozó képessége olyan kiváló, hogy egy közvetlen villámcsapáskor, ha a villámáram levezetõk megszólalnak, levezetnek és a rajtuk levezetett villám-ágáram nem nagyobb a szabványban meghatározott értéknél, akkor már a hálózat által táplált utánfolyó földzárlati áramok egy NH 35 A gL/gG olvadóbiztosító olvadó szálát sem olvasztják ki, és a villámcsapás ellenére folyamatos marad a fogyasztó villamos energiaellátása! (3. ábra)
ELEKTROTECHNIKA
7
V I L L A M O S
E N E R G I A
- a túlfeszültség-védelmi készülékek egy készülékgyártó által elõállított, és egy egységes védelmi rendszert képezõnek kell lenniük! (energetikai koordináció!) - a méretlen fõvezetéken a készre szerelt egységeket csak az áramszolgáltatók által elfogadott tokozott- és zárópecsételhetõ szekrényekben lehet elhelyezni! - a követelmények betartásáért a készre szerelt egységek, illetve a szekrények gyártója, szabványos beépítésükért pedig a szerelés kivitelezõje a felelõs!
Ádám Zoltán szakértõi tanulmánya alapján [5] ennek a 2.6.6. pontnak a mûszaki- és gazdasági feltételei még az alábbi szempontokkal egészültek ki: - A méretlen fogyasztói berendezés kialakítása mûszakilag zárja ki a szabálytalan villamos energiavételezések (áramlopások) bármilyen lehetõségét. 3. ábra - DEHNventil modulár
áteresztett i -t integrál érték 2
2.6.5. pont: A méretlen fogyasztói hálózatra csatlakoztatott villámáram levezetõt (10/350) záró pecsételhetõ mûanyag tokozatba kell beépíteni. Megjegyzés: ha a villámáram levezetés ívkifújás mentes, akkor ennek tokozata az elsõ túláramvédelmi készülék, a fogyasztásmérõ, vagy ennek tartozékaival közös is lehet. A DEHNventil modulár Tip 1 villámáram levezetõ túlfeszültség védõ készülék ívkifújás-mentes, és a kapcsain a túlfeszültséget 1,5 kV alá korlátozza. A mért hálózaton beépített további Tip2 és Tip 3 levezetõkkel összehangolt túlfeszültség-védelmet biztosít. Külön koordináció (csatoló fojtó, kábelhossz) nem szükséges az egyes fokozatok között, mert a monitoring feszültségfigyelõ szikraköz vezérlése biztosítja a levezetõk önvezérelt begyújtását! 2.6.6. pont: A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-levezetõ - egység építhetõ be, amelynek kialakítását az áramszolgáltató elfogadta. A beépített Tip 1 villámáram levezetõ túlfeszültség-védõ készülékek szivárgóáram, illetve kúszóáram mentesek kell legyenek! Ez azt jelenti, hogy a DEHNventil modulár vezérelt szikraközök csak villámáram levezetéskor engednek át áramot, nyugalmi állapotukban rajtuk keresztül a föld fele áram nem folyik, tehát a méretlen hálózaton normál körülmények között az áramszolgáltatónak fogyasztást nem okoznak!
8
- a túlfeszültségvédett fogyasztásmérõ egységben alkalmazott készüléktípusok, berendezések, szerelvények, a villámáram utakon és szereléstechnológiáikban a szabványos villám vizsgálatoknak meg kell feleljenek, és mindezt típusvizsgálati jegyzõkönyvek és tanúsítványok kell hogy igazolják (MEEI, QS, CE, stb.).
ELEKTROTECHNIKA
A méretlen fogyasztói berendezések üzembiztonsága legyen legalább egyenértékû a kisfeszültségû, közcélú hálózatok üzembiztonságával!
- A méretlen csatlakozó berendezések mûszaki tartalma legyen egységes és a helyszínt nem ismerõ (szakképzett személy) számára is könnyen áttekinthetõ legyen! - A fogyasztói berendezések (fogyasztás mérõhely) jelenleg a csatlakozó fogyasztó költségére létesülnek, és a csatlakozó vezeték kivételével a fogyasztó tulajdonát képezik! - A csatlakozási pontot (és a tulajdoni határt) a bejövõ csatlakozó vezeték végpontja képezi! - A csatlakozó vezeték alumínium anyagú, sodrat szerkezetû. E vezetékanyag típus hosszabb távon üzembiztos csatlakoztatása érdekében mûszakilag megfelelõ (alumínium vezetõanyag csatlakoztatására alkalmas) rugózottan szorító kapocs (meghúzó nyomaték!) csatlakozóelem alkalmazása szükséges!” A szorító rugós kapocsnak sorosan beépített szorításúnak kell lennie! (vezeték keresztmetszetek, nyomvonalak, rögzítések, meghúzó nyomatékok!) - A méretezõ áramnak megfelelõ késes biztosító aljzat, PE, illetve a PEN sínrendszer, a fõ földelõ sín csatlakozó fõelosztóval szerelt egység olyan legyen, hogy a TN avagy TT rendszert meghatározó villamos kötéspont a csatlakozó fõelosztóban (pecsétzározott térben) alakuljon ki, vagy legyen kialakítva (az egy sín darabból elkészített fõ földelõ sín legyen, melynek egyik vége a csatlakozó fõelosztóba nyúljon be). - Az EPH sín réz anyagú gyûjtõsín szakasz legyen, célszerûen ónozott kivitelben.
2008. 1.szám
V I L L A M O S
E N E R G I A
-
H I R D E T É S
- A sín méreteiben igazodjon a berendezés névleges villamos paramétereihez. - Az EPH sínen létesített összes villamos kötéspont kivitele a berendezés teljes élettartama alatt (meghúzó nyomaték!) garantáltan teljesítse az üzembiztonsági követelményeket. - Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatkor esedékes mérések (a rejtett nullázás felderítése) a fogyasztói fõelosztónál minden fogyasztói hálózaton pecsétzárak bontásának igénye nélkül elvégezhetõek legyenek! Szabályos kialakításban a PE fõvezeték a csatlakozó fõelosztótól megszakítatlan, és villamos kötésponttal nem rendelkezõ vezetékszakaszként érkezzen a fogyasztói fõelosztóba. - A földelõvezetõ villamos kötéspontja is szabadon hozzáférhetõ kell legyen mérés céljából. A villám- és túlfeszültségvédett fogyasztásmérõ elõtt elrendezett villámáram levezetõ egységhez csatlakozó méretlen vezeték bekötési rajza (4. ábra)
4. ábra - EPH gerincvezetõ és földelõ csatlakozása az EPH sínre
IRODALOMJEGYZÉK: [1] MSZT - MMK közös Közlemény a villámvédelmi szabványok változásairól, ELEKTROINSTALLATEUR 2007/10. [2] Fehér Zoltán: Fogyasztásmérõk beépítésének módosítása, ELEKTROINSTALLATEUR 2007/10. [3] Fehér Zoltán: Fogyasztásmérõk villámvédelme, ELEKTROINSTALLATEUR 2007/11-12. [4] Fehér Zoltán: Kérdések a fogyasztásmérõk beépítésérõl, ELEKTROINSTALLATEUR 2007/11-12. [5] Ádám Zoltán: Csatlakozó fõelosztók gyakorlati kialakításának mûszaki szabványossági kérdései - Tanulmány 2006.05.02.
FEHÉR ZOLTÁN okl. villamosmérnök, okl. irányítástechnikai szakmérnök, okl. gépip. gazdasági mérnök Dehn und Söhne GmbH CO.KG. képviseletének igazgatója Tel: 06-30-9144-700
9
[email protected]
2008. 1.szám
ELEKTROTECHNIKA
V I L L A M O S
E N E R G I A
A LENDKEREKES ENERGIATÁROLÁS LEHETÕSÉGEI Kohári Zalán
A lendkerekes energiatároló egy igen komplex, bonyolult mûszaki rendszer, amely az egyes részek különálló fejlesztésével a benne rejlõ lehetõségek töredékét képes csak kihasználni. A kompozit anyagok nagy energiasûrûség értékek elérését teszik lehetõvé, a mágneses csapágyakkal pedig radikálisan csökkenthetõek a veszteségek, azonban a jó tulajdonságok megtartásához különleges villamos gépre és rendszerszemléletû tervezésére van szükség. Ma a fõ cél nem szuperlendkerekek és szupercsapágyak megalkotása, hanem egy elfogadható árú és energia-hatásfokú energiatároló rendszer kialakítása, amely képes feladatát megbízhatóan, minimális üzemeltetési költségek mellett ellátni. Kutatásainkat a BME Villamos Energetika Tanszékén e szellemben végezzük. A bemutatott tervezési módszerek és alkatrészek lehetõvé teszik viszonylag kis önkisülés mellett nagy energiasûrûségû lendkerekes energiatárolók megalkotását. Jelenleg egy 20 kJ tárolókapacitású integrált lendkerék tesztelését végezzük, és tervezés alatt áll a 100 kJ tárolóképességû változat.
BEVEZETÉS A lendítõkerekek vagy lendkerekek felhasználásának története egészen az ókorig nyúlik vissza. Az egyiptomi óbirodalom (Kr. e. 2635-2155) korának fazekasai már használták, mint a fazekaskorong egyik legfontosabb összetevõjét. Története tehát a nagy piramisokéval azonos korban kezdõdött. Ebben a korban ugyanúgy, mint ahogyan a késõbbi korokban is, kiegyenlítési és stabilizálási funkciója volt, a James Watt által kifejlesztett gõzgép (1776) mûködésében is kulcsszerepet játszott. Az 1950-1980 közötti idõszakban intenzív kutatás zajlott e területen, melynek eredményeképpen lendkerekes jármûvek születtek (pl.: GyroBus) és üzembe helyezték az elsõ dinamikus UPS-eket is dízel aggregátort kiegészítõ szükségáramforrásként. A félvezetõs inverterek megjelenésével azonban a lendkerekes energiatárolás fokozatosan háttérbe szorult, és az energiatároló szerepét akkumulátorok vették át. Az új, nagyszilárdságú anyagok és a mágneses csapágyak megjelenése azonban újabb lendületet adott a fejlesztéseknek. Ennek eredményeképpen ma is számottevõ kutatások folynak a területen, a dinamikus UPS-ek jelentõsége pedig egyre nagyobb.
A LENDKEREKES ENERGIATÁROLÁS KORLÁTAI Egy lendkerékben tárolható maximális energiát mindig az alkalmazott lendkerék anyag szakítószilárdsága (vagy a maximális megengedett egyenértékû mechanikai feszültség) fogja meghatározni, hiszen ez korlátozza a maximális fordulatszámot. Mivel mind a tárolt energia, mind pedig a lendkerékben ébredõ mechanikai feszültségek (így a maximálisan ébredõ egyenértékû feszültség is) a szögsebesség négyzetével és a sûrûség elsõ hatványával arányosak, így igazolható, hogy bármilyen lendkerék alakot is tekintünk, az elérhetõ maximális energiasûrûség (tömegre vonatkoztatva) a fordulatszámtól független, és csakis a lendkerék alakjától, valamint az anyagától függ. Egy lendkerék maximálisan elérhetõ energiasûrûsége tehát a következõ képlettel fejezhetõ ki: 10
,
ELEKTROTECHNIKA
(1)
ahol elk a lendkerék energiasûrûsége [J/kg], Rm a szakítószilárdság [Pa], k a lendkerék anyagának sûrûsége [kg/m3], K pedig az úgynevezett alaktényezõ, amelynek értéke 1-nél kisebb mértékegység nélküli szám. K különbözõ alakokra vonatkozó értékeit az 1.. ábra mutatja.
1. ábra - Az alaktényezõ értékei különféle lendkerék alakokra [1]
1. táblázat - Különféle anyagok és az elméletileg elérhetõ maximális energiasûrûség Anyag
Szakítószilárdság [GPa] min max
Sûrûség [kg/m3] e [Wh/kg]
acél*
1.00
5.00
7900.00
175.81
alumimium ötvözetek
0.10
0.70
2700.00
72.02
titán ötvözetek
0.60
1.30
5000.00
72.22
berillium szál
3.30
1870.00
490.20
bór szál
3.50
2450.00
396.83
E-üvegszál
2.40
2540.00
262.47
S-üvegszál
4.50
2490.00
502.01
Kevlár 49 (aramid szál)
3.60
1440.00
694.44
3.00
970.00
859.11
Spectra 1000 szál (gélfonott polietilén) Spectra 2000 szál (gélfonott polietilén)
3.51
970.00
1005.15
Zylon (fenilén-benzobisoxazol)
5.80
1570.00
1026.19
Szénszál
1.00
nanocsõ (elméleti adat) nanocsõ (mért adat)
6.50
1546.00
1167.89
150.00
1300.00
32051.28
65
1300.00
13888.89
*acél esetében a felsõ érték kis átmérõjû huzalokra vonatkozik
2008. 1.szám
V I L L A M O S
A fentiek alapján különféle anyagok sûrûségének és szakítószilárdságának ismeretében kiszámíthatjuk az elméletileg elérhetõ energiasûrûség értékeket. Az 1.. táblázat különbözõ lendkerék anyagok paramétereit és az általuk elérhetõ maximális energiasûrûség értéket mutatja K=1 mellett. A táblázat igen rózsás képet fest a lendkerekes energiatárolás lehetõségeirõl, hiszen jelenleg az ólomakkumulátorok energiasûrûsége 20-30 Wh/kg, az ultrakapacitásoké 6-10 Wh/kg és a legnagyobb energiasûrûségû kísérleti akkumulátorok (SionPower LiS akku) energiasûrûsége sem haladja meg a 350 Wh/kg-ot. Ugyanakkor ezek az értékek még mindig igen távol állnak a benzin és a dízel üzemanyag 12000 Wh/kg körüli energiasûrûségétõl. Ugyanakkor a gyakorlatban éppen a magas energiasûrûségû értékek nem valósíthatóak meg általában a szálanyagok anizotrópiája miatt. Izotróp anyagok esetében a gyakorlatban is elkészíthetõ az egyenszilárdságú tárcsát közelítõ tárcsaalak, amivel 0,9 feletti alaktényezõ értékek érhetõk el. Anizotróp (szálerõsítésû) anyagok esetében azonban az egyenszilárdságút közelítõ alak a kívántnál jóval kisebb energiasûrûséget eredményezne, hiszen ekkor az anyagot mind érintõirányban, mind pedig sugárirányban egyenletesen terheljük. A szálakra merõleges irány ugyanakkor jóval gyengébb (mechanikailag gyakran csak a szálirányú szilárdság 1-2%-ának megfelelõ terhelést képes elviselni), így a lendkerék a szálakra merõlegesen már alacsony fordulatszámon felhasadozna.
IZOTÓP LENDKEREKEK A legolcsóbb megoldást az általában tömör, fémes anyagú lendkerekek jelentik, különösen ha állandó vastagságú korongot (állandó szélességû tárcsát) készítünk. Ha azonban nagy energiasûrûségre törekszünk, akkor egyenszilárdságút közelítõ profilt (a kúpos is ilyen) kell választani, hiszen ezzel 1-hez közeli alaktényezõ érhetõ el. Az egyenszilárdságú tárcsa profilját a következõ egyenlet írja le: , (2) ahol h(r) a tárcsaprofil vastagsága az r sugarú pontban, 2h0 a tárcsa vastagsága középen és B pedig egy, a tárcsa anyagától és a megengedett maximális mechanikai feszültségtõl függõ állandó. , (3) ahol g a tárcsa maximális szögsebessége, smeg a tárcsára megengedett maximális egyenértékû feszültség (a tárcsában elvben mindenhol ez a feszültség ébred mind sugár, mind pedig érintõ irányban). Az elérhetõ alaktényezõ a gyakorlatban - a ténylegesen ébredõ feszültségek inhomogenitása miatt - függ a tárcsaprofil maximális meredekségétõl, aminek kifejezése: (4) Ráadásul az elméleti egyenszilárdságú profil sugárirányban végtelen, amit a gyakorlatban állandó vastagságú profillal szokás lezárni (ballaszt), ami már véges sugarat eredményez. Ekkor a választott véges r0 sugárhoz tartozó (innen kifelé már
2008. 1.szám
E N E R G I A
állandó szélességû a tárcsa) B’=Br02 paraméternek is függvénye lesz az alaktényezõ. Az eredményeket a 2.. ábra grafikonja mutatja.
2. ábra - Az elérhetõ alaktényezõ gyakorlati (a tárcsa vastagság változása által okozott inhomogén feszültségeloszlást is figyelembe vevõ) értéke a B’ paraméter és a tárcsaprofil maximális deriváltjának függvényében, állandó szélességû ballaszttal, folytonos profil mellett
r0 értékét eszerint célszerû minél nagyobbra választani, itt azonban gyártástechnológiai és mechanikai korlátokba ütközhetünk, hiszen tetszõlegesen vékony tárcsát nem lehet gyártani már az önsúly miatt sem. A ballaszt alakjának megválasztása során ügyelni kell arra, hogy a vastagság sehol ne változzon hirtelen, és a profilnak lehetõleg az elsõ deriváltja is folytonos legyen. Csak a fenti méretezési elveket betartva lehet kiaknázni az egyenszilárdságú alakban rejlõ lehetõségeket, így lehet az alaktényezõ értéke 0,9 körüli.
ANIZOTRÓP LENDKEREKEK Anizotróp lendkerekek esetében a tervezés során arra kell törekedni, hogy a mechanikai feszültségek eloszlása is ugyanazt az anizotrópiát mutassa, mint amit az anyag szakítószilárdsága. Ez ellentétes felfogást kíván a korábban bemutatott izotróp lendkerék méretezési módokhoz képest. Az 1. ábra szerinti lendkerék alakokat a feszültségeloszlás anizotrópiája szempontjából vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a vékony gyûrû és a kétféle rúd alak eredményez közel egyirányú mechanikai feszültségeloszlást, míg a többi elrendezés esetében az érintõ irányú feszültségek mellett mindig jelentõs sugárirányú feszültségek is jelen vannak, így ezek az elrendezések alkalmatlanok anizotróp anyagok számára. Az említett okok miatt a gyakorlatban egy vagy több gyûrûbõl felépített lendkerekeket építenek, amelyek alumínium vagy más könnyûfém küllõkkel, vagy tárcsával csatlakoznak a tengelyhez. A gyûrûk készülhetnek csupasz szálakból (3.. ábra), vagy szálerõsített anyagból (4.. ábra). Egyetlen gyûrû esetén az alaktényezõ 0,5 körüli, amit leront a belsõ nyomatékátvivõ könnyûfém rész kis energiasûrûsége. Készültek olyan lendkerekek is, amelyeknél a kerékpár küllõihez hasonlóan oldották meg a tengelykapcsolatot üveg, vagy szénszál kötegekkel. A küllõk kis oldalirányú merevsége miatt hirtelen gyorsításokat és fékezéseket e konstrukciók nem bírnak elviselni.
ELEKTROTECHNIKA
11
V I L L A M O S
3. ábra - Csupasz szálakból készült alumínium küllõs lendkerék (Giancarlo Genta, Politecnico di Torino) [2]
4. ábra - Szálerõsítésû anyagból készült többrétegû lendkerék (Boeing, 2004) [3]
Több gyûrû esetén a gyûrûk egymásba vannak szorítva zsugorkötéssel (a belsõ gyûrûk külsõ átmérõje szabadon nagyobb lenne, mint a külsõ gyûrûk belsõ átmérõje). A gyûrûk rugalmassági modulusa befelé csökkenõ kell, hogy legyen annak érdekében, hogy a nulla fordulatszám melletti radiális feszültségek és a maximális fordulatszám körüli radiális feszültségek a peremeken közel azonosak legyenek. Ez is jól mutatja, hogy mennyire különbözik egy izotróp és egy anizotróp anyagokból felépített lendkerék. Elsõ esetben ugyanis a maximális feszültségek mindig legbelül a tárcsa közepénél ébrednek, míg a második esetben a legkülsõ réteg belsõ sugarán lesz a legnagyobb a feszültség (érintõ irányú). Szálerõsítésû vagy szálakból épített lendkerekekkel 100-200 Wh/kg közötti energiasûrûség értékeket értek el. A legnagyobb 195 Wh/kg értéket egy 400 mm átmérõjû többrétegû szénszálas kompozit lendkerékkel sikerült megvalósítani. A nyomaték átvitelt 4 db alumínium küllõ biztosította [4]. A BME Villamos Energetika Tanszékén kifejlesztettem egy lendkerék méretezõ programot, amelynek segítségével azt vizsgálom, miként lehet a 200 Wh/kg értéket jelentõsen meghaladni, hiszen a korszerû, kereskedelmi forgalomban kapható szénszálak (pl. a Nyergesújfalun gyártott Panex szál) 2-3 GPa-os szakítószilárdsága ezt lehetõvé tenné.
A LENDKEREKES ENERGIATÁROLÓ, MINT RENDSZER Az eddigiekben a lendkerekes energiatárolók legfontosabb komponensével, a lendkerékkel ismerkedtünk meg és tekintettük át korlátait. Maga a lendkerekes energiatároló azonban sokkal több, mint maga a lendkerék. A fõbb komponensek a következõk: • Lendkerék • Energia-átalakító (villamos motor/generátor) • Szabályozó elektronika • Mágneses csapágy (+hûtõrendszer szupravezetõs csapágy esetén) • Vákuumrendszer A komponensek mind jelentõsen hatnak egymásra, ráadásul különféle szakterületekhez tartoznak, ami egy lendkerekes energiatároló rendszer optimális tervezését, de akár csak a lehetõségek felmérését is jelentõsen megnehezíti. A lendkerék energiasûrûségéhez képest a rendszer energiasûrûsége természetesen jóval kisebb lesz. Az (1) képlet alapján a rendszer energiasûrûsége (ersz ): 12
,
ELEKTROTECHNIKA
(6)
E N E R G I A
ahol f‘ a biztonsági tényezõ, azaz az anyagban normál mûködés közben fellépõ maximális egyenértékû mechanikai feszültség és a szakítószilárdság hányadosa, f‘’ a kisütési tényezõ, azaz a névleges mûködési tartomány alsó és felsõ sebességhatáraihoz tartozó tárolt energiaszintek különbsége, f‘’’ pedig a lendkerék és a teljes energiatároló tömegének hányadosa. A tényezõk értékei a gyakorlatban a tervezõtõl és a felhasznált anyagok kifáradási tulajdonságaitól függõen változhatnak. Tájékoztatásul elmondható, hogy f‘ értéke 0,3-0,6; f‘’ értéke szinte mindig 0,75, f‘’’ értékére pedig nincsenek adataim, de feltételezem, hogy legjobb esetben sem haladja meg a 0,3 értéket. Ez azt jelenti, hogy izotróp lendkerekek esetén (KH0,9) az elméleti fajlagos energiasûrûség 6-12%-a valósítható meg, míg anizotróp lendkerekek esetében (KH0,5, f‘’’ H0,2) 2,5-4,5%-a valósítható meg. A rendszer energiasûrûsége pedig a lendkerék energiasûrûségének csak mintegy 15-20 %-a lesz (a kisebb érték a kisebb sûrûségû anizotróp lendkerekekre vonatkozik). Még ezekkel a számokkal is 25-50 Wh/kg maximális energiasûrûség elérése lenne lehetséges, ami az ólomakkumulátorok hasonló jellemzõjénél egyértelmûen jobb. Ugyanakkor az eddigi erõsen energiasûrûség-centrikus vizsgálatunkat (ami lendkerék szinten helyénvaló volt, hiszen ott egyértelmûen ez az érték adja az optimumot) más energiatárolókkal történõ összehasonlításkor ki kell terjesztenünk további szempontokra is. A lendkerekes energiatárolók ugyanis számos elõnnyel és hátránnyal rendelkeznek. A legfontosabbak a következõk: Elõnyök: • Nagy teljesítmény-sûrûség • Hosszú élettartam • Nincs kapacitás csökkenés az élettartam során • Élettartama független a kisütések idejétõl és mélységétõl • Töltöttsége könnyen és pontosan megállapítható • Skálázható technológia • Idõjárástól független, környezeti hatásokra érzéketlen • Alacsony környezeti terhelést jelent Hátrányok: • Mozgó alkatrészt tartalmaz • Önkisülése jelentõs • Rendszerszinten közepes energiasûrûség Az elõnyök jelentõs része gyakorlatilag teljesen független magától a lendkeréktõl. Így pl. a nagy teljesítménysûrûség a villamosenergia-átalakítótól függ, az élettartamot szintén inkább az érzékenyebb részek (így pl. az elektronika, a csapágy vagy a hûtõrendszer) fogja meghatározni, és a kisütések lehetséges mélységét is az energia-átalakító valamint az elektronika együtt határozza meg. Az idõjárástól független mûködés és az érzéketlenség pedig a vákuum rendszernek köszönhetõ.
AZ ÖNKISÜLÉS A lendkerekes energiatárolás legnagyobb és valójában egyetlen igazi problémája a mozgó alkatrészbõl adódó intenzív önkisülés, amelyet igen nehéz jelentõsen csökkenteni. A veszteségek több forrásból erednek. Részben a csapágyban
2008. 1.szám
V I L L A M O S
keletkeznek (emiatt hagyományos csapágyak szóba sem jönnek) részben az energia-átalakító üresjárási veszteségeibõl származnak. Ezen kívül vannak járulékos veszteségek, amelyek a hûtés, a vákuumrendszer, és a szabályozó elektronika által elfogyasztott teljesítménybõl adódnak. Ezek együttesen ha csak néhány 10 Wattot tesznek is ki, számottevõ energiaveszteséget képesek okozni rövid idõ alatt a tárolt energiához viszonyítva. Éppen emiatt gyakorlati megvalósításban ma már nem találunk olyan energiatárolót, ami szabad levegõn forog. A veszteségek iránt kevésbé érzékeny dinamikus UPS-ek lendkerekes energiatárolói is kivétel nélkül hélium gázban üzemelnek, hiszen a közegellenállás a közeg sûrûségével arányos. A különféle energiatárolók jellemzõ önkisülés értékeit a gyártók interneten fellelhetõ adatai alapján a 2.. táblázatban foglaltam össze. A szuperkapacitások, különösen a nagy feszültségû modulok jelentõs önkisüléssel rendelkeznek, amely akár a napi 8%-kot is elérheti [5]. A gyártók jellemzõen napi 1% körüli adatokat adnak meg termékeikre. Meg kell jegyezni azonban, hogy az akkumulátorok élete során az önkisülés mértéke folyamatosan nõ, a táblázatban szereplõ értékek pedig új akkumulátorokra vonatkoznak. Lendkerekes energiatárolóknál ilyesfajta öregedési effektus nem várható. 2. táblázat - Különféle energiatárolók jellemzõ önkisülés értékei ([6] felhasználásával) Energiatároló típus
Tipikus önkisülés [%/nap]
Ólom
0,13 - 0,2
NiMH
0,04 - 1
LiIon, LiPolimer
0,07 - 0,1 (+0,1)
NiCd
0,4 - 0,7
Ultrakapacitás
1 - 8
Lendkerék
3* - 100
E N E R G I A
Míg mechanikai csapágyak esetén a súrlódási együttható azaz a súrlódási erõ és a nyomóerõ hányadosa - tipikusan 10-3 értékû, és aktív mágneses csapágyakkal sem érhetõ el 10-4 értéknél kisebb ekvivalens (azaz a mûködtetéshez szükséges villamos veszteségeket is magába foglaló) veszteségi együttható, addig szupravezetõs csapágyakkal a gyakorlatban kb. 2·10-6 ekvivalens (azaz a hûtõrendszer veszteségeit is figyelembe vevõ) veszteségi együttható valósítható meg. [8], [9]. A csapágyveszteség szupravezetõkkel 0,1%/óra nagyságrendbe csökkenthetõ, míg elektromágneses csapágyakkal legalább 1%/óra veszteséggel kell számolni [9],[10]. Ezekkel az értékekkel az elvben elérhetõ 24 órás energia-hatásfok 90% feletti. Ez nagyon ígéretes a korábban elérhetõ legfeljebb napi 68%-os energia hatásfokhoz képest. A szupravezetõs csapágyazás alacsony veszteségei mellett ugyanakkor fajlagosan sokkal kevésbé merev a hagyományos mechanikai vagy akár az elektromágneses csapágyakhoz képest. Ezt jól mutatja az, hogy míg az elektromágneses csapágyak jellemzõen 20-30 N/cm2 erõsûrûséget tesznek lehetõvé, tipikusan 0,5 mm légrés mellett [11], addig a szupravezetõs társaik esetén ez az érték 13 N/cm2. Utóbbinál azonban az elérhetõ maximum erõsen függ a hõmérséklettõl és a mágnes minõségétõl, így a jövõben várhatóan nagyobb értékekrõl is hallhatunk majd. Szupravezetõs csapágyak esetében a kis merevség miatt a megvalósítható terhelhetõség az önsúly 10-17-szerese (az álló és a forgó csapágyrészt is figyelembe véve). A csapágyakban széleskörûen használt YBa2Cu3O7-d szupravezetõ kerámia maga pedig saját tömegének 200-szorosát képes lebegtetni [11] 72 K hõmérsékleten.
AZ ENERGIA-ÁTALAKÍTÓ
*célérték, amelyet a gyakorlatban eddig még nem sikerült megvalósítani
A lendkerekes energiatárolók esetében az önkisülésben a komponensek közül a csapágyaknak és az energia-átalakítónak van a legjelentõsebb szerepe.
MÁGNESES CSAPÁGYAK Elektromágneses csapágyak esetében mechanikai súrlódástól mentes mûködés csak aktív elektromágneses szabályozással valósítható meg, hiszen a para- és ferromágneses anyagokból álló passzív mágneses rendszerek a XIX. század végi Earnshaw-elmélet [7] szerint mindig legalább egy irányban instabilak. Szupravezetõs csapágyakra (amely állandómágnesekbõl és szupravezetõkbõl áll) már az Earnshaw-elmélet is azt mondja ki, hogy legalább egy irányban stabilitást mutat az elrendezés. A II. típusú szupravezetõk azonban nem pusztán diamágneses anyagok, ugyanis képesek a mágneses fluxust csapdába ejteni („flux-trapping”). Ez pedig a térben rögzített nagyságú és irányú mágneses teret (pontosabban indukciót) jelent, aminek bármiféle megváltozása (azaz a csapágy állandómágneses részének elmozdulása) esetén a szupravezetõben keletkezõ örvényáramok visszatérítõ erõt hoznak létre, ami minden irányban stabilitást eredményez.
2008. 1.szám
Az önkisülés csökkentése érdekében elkerülhetetlen olyan villamos energia-átalakító alkalmazása, amely gyakorlatilag zérus üresjárási veszteségekkel rendelkezik. Az üresjárási vasveszteség örvényáramú komponense csökkenthetõ nagyon vékony lemezek vagy különleges anyagok (pl. amorf vagy nanokristályos vas, esetleg ferrit) alkalmazásával, azonban a hiszterézis veszteség még a legdrágább anyagokkal sem csökkenthetõ a kívánt szint alá. Emiatt gyakorlatilag csak olyan különleges villamos forgógépek jöhetnek szóba energia-átalakítóként, amelyek vasmentes állórésszel készülnek. Több különbözõ géptípust vizsgálva azt találtam, hogy a legmegfelelõbb konstrukció lendkerekes energiatároló számára a kéttárcsás forgórészû légréstekercseléssel vagy nyomtatott áramköri tekercseléssel készített állandómágneses szinkrongép, amelynek robbantott elvi felépítését szupravezetõs csapágyakkal az 5.. ábra mutatja. A kéttárcsás elrendezés következtében zárt mágneses kört kapunk, amely elkerülhetetlenül nagy mágneses légréssel készül, hiszen mágneses szempontból a gyantával kiöntött állórész és a rézvezetõk is levegõként viselkednek.
ELEKTROTECHNIKA
13
V I L L A M O S
E N E R G I A
szükség. A külsõ és a belsõ rész zsugorkötéssel kapcsolódik, amely érzékeny a hõmérséklet változásokra, ezért az elrendezés csak vákuumban használható, ahol a hideg szupravezetõ közelsége ellenére sem képes jelentõsen lehûteni a forgórészt.
6. ábra - Lendkerék alulnézeti képe 5. ábra - Kéttárcsás forgórészû szinkrongép elvi felépítése szupravezetõs csapágyakkal
A gép tulajdonságainak (felhasználói szempontból legfontosabb az elérhetõ nyomatéksûrûség és a tényleges veszteségek) vizsgálata jelenleg még folyik a BME Villamos Energetika Tanszékén. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy hagyományos gépekhez képest a nagy légrés miatt a maximálisan elérhetõ légrésindukció az állandómágnes remanens indukciójától függõen 0,6-0,7 T (ami 30-40%-kal kisebb, mint a hagyományos gépek tipikusnak mondható 1 T körüli légrésindukciója), amit ellensúlyoz a szokásosnál jóval nagyobb kerületi áram. Emiatt várhatóan a gép nyomatéksûrûsége nem marad a hagyományos gépek nyomatéksûrûsége (1-2 Nm/kg) alatt, sõt különleges hûtéssel jelentõsen növelhetõ is. A gép teljesítménysûrûségét a nyomatéksûrûség és a fordulatszám már meghatározza, így az alapvetõ cél a minél nagyobb nyomatéksûrûség és fordulatszám elérése. A villamos gép és a lendkerék integrálása számos elõnyt rejt magában. A gép forgórészét körülvevõ lendkerék anyag mechanikailag tartani képes a mágneseket, valamint lehetõséget ad rövidebb tengely beépítésére. A tengely tömege szintén nagyon erõsen befolyásolja a tároló energiasûrûségét, ezért a legjobb megoldás az, ha nincs tengely. Ezt azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha a lendkerék, a villamos forgógép és a csapágy teljesen integrált. A BME Villamos Energetika Tanszékén egy egyelõre egytárcsás integrált kisméretû (5,5 Wh/300 W/1,2 kg/30000 1/min) lendkereket fejlesztettem ki, amely magába foglalja mind a csapágyat, mind pedig a villamos gép forgórészét. A lendkerék alul és felülnézeti képeit a 6.. és a 7.. ábra mutatja.
14
A külsõ rész a BME Polimertechnika Tanszékén készült forgatott szálszerkezetû szénszál erõsítésû kompozit (izotróp anyagnak tekinthetõ). A belsõ vastest tartalmazza a csapágy állandómágneses részét, és felsõ részén hordozza a motor/generátor oldal állandómágneses pólusait is. Így a lendkerék, valamint a csapágy és a motor/generátor egység forgórészei teljesen integráltak, tengelyre egyáltalán nincs
ELEKTROTECHNIKA
7. ábra - Lendkerék felülnézeti képe
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani PhD konzulensemnek Dr. Vajda Istvánnak a BME Villamos Energetikai Tanszék vezetõjének hosszú idejû, folyamatos szakmai támogatásáért, Sárosy Györgynek a svéd Fortius AB tulajdonosának és Lars Sjunnesjonnak az E.On Sverije kutatási igazgatójának az éveken át tartó pénzügyi és részben szakmai támogatásáért. Szintén köszönet illeti az MVM Rt.-t, amiért lendkerekek teszteléshez szükséges eszközök - így egy 100.000 1/min fordulatszámú különleges villamos gép és egy folyékony nitrogén szivattyú - kifejlesztéséhez anyagi támogatást nyújtottak.
IRODALOMJEGYZÉK: 1. 2. 3.
G. Genta: Kinetic Energy Storage, Butterworth, 1985, London http://www.giancarlogenta.it/Volani.htm Phil Jonson: Design, Fabrication and Test of a 5 kWh Flywheel Energy Storage System Utilizing a High Temperature Superconducting Magnetic Bearings, EESAT, 2005 4. Takahashi, K.; Kitade, S.; Morita, H. Development of high speed composite flywheel rotors for energy storage systems, Advanced Composite Materials, Volume 11, Number 1, 2002, pp. 40-49(10) 5. http://gltrs.grc.nasa.gov/reports/2005/TM-2004-213344-REV1.pdf 6. http://www.mpoweruk.com/performance.htm 7. Earnshaw, S.: On the nature of the molecular forces which regulate the constitution of the luminiferous ether., 1842, Trans. Camb. Phil. Soc., 7, pp 97-112. 8. Hull, JR:, Mulcahy, TM, Uhreka, KL, et al.: Low Rotational Drag in HighTemperature Superconducting Bearings IEEE T APPL SUPERCON 5 (2): 626-629 Part 1 JUN 1995 9. Hull, JR, Murakami, M: Applications of bulk high-temperature superconductors P IEEE 92 (10): 1705-1718 OCT 2004 10. Turner, LR: Fields and forces in flywheel energy storage with high-temperature superconducting bearings IEEE T MAGN 33 (2): 2000-2003 Part 2 MAR 1997 11. Floegel-Delor, U, Rothfeld, R, Wippich D, et al. Fabrication of HTS Bearings with ton-load Performance IEEE T APPL SUPERCON 2008
A cikk szakmai lektorálását Dr. Lukács József akadémikus végezte el. KOHÁRI ZALÁN 2003-tól egyetemi oktató, jelenleg tanársegéd a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszékén. MEE tag.
[email protected]
2008. 1.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1998 ÉS 2007 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL Elérkeztünk az Elektrotechnika 100 éves történetét bemutató cikksorozat utolsó tíz évét feldolgozó szakaszához. Az eddig tárgyalt idõszakot Dr. Bencze János fõszerkesztõ tömören, lényegre törõen foglalta össze: „Nevezetes esztendõt zártunk. 1998. évben volt 90 éves lapunk, az Elektrotechnika, amelyet 1908-ban Zipernowsky Károly alapított. Kevés folyóirat dicsekedhet ilyen hagyományokkal. Nagy szó ez egy szakmai orgánum életében: megélni a 90 évet, és különösen említésre méltó ez akkor, amikor ehhez a 90 évhez olyan „viharok” tartoztak, mint amit e században egész Európa, és fõleg Magyarország átélt. Elõdeink bölcsességének köszönhetõen, az Egyesület és az Elektrotechnika - e szélsõséges idõkben is meg tudta tartani szakmai arculatát, sikerült talpon maradnia az Egyesületnek, és az Elektrotechnikának egyaránt. Azt talán fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi mindenkor az Egyesület, az egyesületi élet, a szakmai munka „tükre” volt.” (Dr. Bencze János: Kedves Olvasó!, 1999.4.o.) 1998-ban jelentõsen megváltozott a lap arculata. Címlapra került az Egyesület eredeti emblémája, a magyar és angol nyelvû kivonatokat német nyelvû kivonatokkal egészítették ki. Szintén az arculat módosítását jelentette a három nyelven megjelentetett jubileumi jelmondat a lap cím- és belsõ oldalain: „A villamosítás évszázada - a MEE évszázada”. A lap formai változásain túl próbálta meghonosítani a közérdeklõdésre számot tartó, érdekes cikksorozatok közlését. Ilyen volt az atomenergetika múltját, jelenét és jövõjét bemutató sorozat, melyet Dr. Teller Ede professzor, az atomtechnológia egyik kimagasló egyénisége vezetett be: „A modern technológiák, és az emberi élet minõsége javításának feltételei egyre inkább villamosenergia-függõek. Várható - az eddigi tendenciák alapján -, hogy az elkövetkezendõ évtizedekben az emberiség villamosenergia-igénye erõteljesen növekedni fog. Meddig tarthat még ez a növekedés?” (Dr. Teller Ede: Elõszó az „Elektrotechnika”-ban megjelenõ „Nukleáris energetika a 21. században” címû cikksorozathoz. 1998) A cikksorozathoz az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója és Európa hírû magyar szakemberek szóltak hozzá és tájékoztatták a lap olvasóit a hazai helyzetrõl. Egy másik cikksorozat keretében „folytatandó a megkezdett utat, egy újabb témát ajánlunk közérdeklõdésre, nevezetesen az informatika, az információs technológia legkorszerûbb eszközét: az internetet.” (Dr. Bencze János: Az információs technológia eszköz a tudás, az ismeretek megszerzésére. 1999. 21.o.) 1999 márciusától a 2000. év végéig az Elektrotechnika minden számában az Egyesület megalakulásának jeles évfordulójához kapcsolódó, a lap fõvonalába illeszkedõ cikkek jelentek meg: „A villamosítás évszázada a MEE évszázada jelmondat hûen fejezi ki az alapítás 100. évfordulójához való közeledésünket. Szakmai folyóiratunk az Elektrotechnika sajátos eszközeivel kíván megfelelni annak a hármas követelménynek,
2008. 1.szám
amely a hazai elektrotechnikai társadalom közös feladata is: tisztelgés az elõdöknek, együttmûködés a kortársakkal, stratégiai útmutatás a jövõ generációinak. Tömören ez fejezi ki a folyóirat „ars poetica”-ját, küldetésének lényegét is.” (Dr. Szentirmai László: Gondolatok és beköszöntõ az „Elektrotechnika” centenáriumi sorozatához. 1999. 44.o.) A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának felújítási munkálatait 1998. decemberére végezték el. A felújítás kapcsán ismertette a lap „az ezredforduló, az államiság millenniuma mellett rövidnek tûnõ, de a vasút történetében hosszúnak számító 114 éves történetét… Bizton állítjuk, hogy a világon az elsõ jelentõs pályaudvar volt, amelynek világítási berendezését váltakozó áramú hálózat táplálta.” (Déri T., dr. Lantos T., Nagy J., Némethné Vidovszky Á. Dr.: Budapesti Keleti pályaudvar vonatkozó csarnok rekonstrukciója. 1999. 449.o.) A 90-es évek egyik központi témája volt Magyarországnak az Európai Unióhoz való társulása: „Bár még a pontos dátum ismeretlen, nyilvánvaló egyre közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amikor hazánk is az Európai Unió tagja lesz… Bennünket - magyaroA Rochlitz-Zipernowsky-féle kandeláberek másolatai a kat - továbbá a csatKeleti pályaudvar elõtt lakozásra váró országokat, de magát az egész EU-t is foglalkoztatja az a kérdés, mikor és milyen feltételekkel tudunk csatlakozni. Ez a kérdés nemcsak egyszerû döntés kérdése, itt ennél sokkal többrõl van szó. Meg kell teremteni a csatlakozás feltételeit… Nyilvánvalóan rögös út vezet még az egységes egészet megvalósító Európához, de a megindult folyamat már visszafordíthatatlan.” (Dr. Bencze János: Amit az Európai Unióról tudni kell. 1999. 483.o.) 2000. március 28-29-én a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Esztergomban tartotta meg az erõsáramú szakemberek posztgraduális képzésével foglalkozó konferenciáját. A megnyitó elõadásában Latorczay János országgyûlési képviselõ többek között kijelentette: „Amikor Magyarország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni és ettõl várja gazdasági helyzetének javulását, akkor számolnunk kell azzal is, hogy az EU rendkívül fontosnak tartja az innovációs kézséget, az innováció gyorsítását, a tudásszervezést… mert csak így lehet felzárkózni a világgazdaság legfejlettebb országaihoz. Magyarország a munkaerõ képzettsége terén még ma is elõnyben van mind a környezõ országokhoz, mind a világ átlagához
ELEKTROTECHNIKA
15
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
képest.” (Balázs Szilárd: Milyen lesz a jól képzett szakember? 2000. 305.o.) Az Elektrotechnika címlapján és egyes belsõ oldalain megjelentek az Egyesület Elnöksége által jóváhagyott jelmondatok: „2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve”, illetve „A villamosítás évszázada a MEE évszázada”. „A 2000. év eljött, és vele együtt a várva várt centenárium. Ugyan csak közel két éve a lap címoldalára került Egyesületünk régi - akkor még csak nagyon kevesek által ismert -, szecessziós címere is.” (Dr. Bencze János: A várva várt 2000. év. 2000. 11.o.) A centenáriumi kiállítás részlete
A Kandeláber Rt. sajtókirándulást szervezett Ausztriába. Az elsõ úti cél a schönbrunni kastély volt, ahol a korhû világítás visszaállításában kapott szerepet a cég: „A feladat megtisztelõ és nagy kihívás volt: a kastély elõtti park egyedi míves kandelábereinek, valamint falikarjainak legyártása. Az igen rövid határidõ ellenére a munka idejében elkészült, olyan referenciát adva, amelyre a cég méltán büszke lehet.” (Jáni Katalin: Magyar kandeláberek emelik a schönbrunni kastély fényét. 2000. 71.o.) Az európai nemzeti elektrotechnikai egyesületek szövetségének, az EUREL-nek a rendes évi közgyûlése 2000. október 13-án Stockholmban Dr. Krómer Istvánt, volt MEE elnököt, a VEIKI Rt. akkori vezérigazgatóját választotta meg elnökének, aki legfontosabb feladatának a „kulcstechnológiák fejlesztése ügyének és szerepük növelésének támogatását tartja. A villamosmérnöki A kastély elõtti park kandelábere és informatikai tudományok és a mikro és nanotechnológiák Európa számára óriási lehetõségeket jelentenek, amelyekkel az öreg kontinens meg tudja õrizni versenyképességét a globalizálódó versenyben. … Csak az innováció és a szakképzés aktív támogatása biztosíthatja, hogy Európa pozíciói megerõsödjenek ezeken a kulcsfontosságú területeken”. (EUREL Közgyûlés, 2000. 41.o.)
16
Az Egyesület 2000. május 12-én alapításának 100. évfordulója alkalmából tartotta Centenáriumi Kongresszusát a Budapesti Kongresszusi Központban. A centenáriumi megemlékezést hosszú elõkészítés elõzte meg a „A villamosítás évszázada - a MEE évszázada” jelmondat jegyében. Az Elektrotechnika folyóirat 1999 februárjától rendszeresen közölt cikkeiben mutatta be az elektrotechnika szakmai területeinek fejlõdését, történetét: „A MEE százéves történetét a kongresszusra „A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Története” címû kiadvány idézi fel. …A vándorkiállítások, a széles körben terjesztett nagy plakátok pedig írásos és tárgyi emlékekkel idézik fel a MEE százéves történelmét.” (Barki Kálmán: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Centenáriumi Kongresszusa. 2000. 274.o.)
ELEKTROTECHNIKA
Göncz Árpád volt köztársasági elnök levélben üdvözölte az Egyesületet: „Köszöntöm Tanácskozásukat, s mindenek elõtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet, melyet 100 évvel ezelõtt az elektrotechnikával foglalkozó vállalatok és a kapcsolódó tudományágakban dolgozó szakemberek hoztak létre az intézmények, a tagok és az érdeklõdõ közvélemény korrekt tájékoztatására, a szakmai ismeretek bõvítésére, a szakmai kultúra megõrzésére és terjesztésére. … a Magyar Elektrotechnikai Múzeum örökíti az elektrotechnikai szakemberek tevékenységét és ipari teljesítményeiket, mint ahogy a magas példányszámú, 1908. óta létezõ Elektrotechnika címû folyóirat a tájékoztatás, s a kommunikáció jeles eszköze… Kívánom, hogy az elkövetkezendõ 100 évben is találja meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tartalmas célját…” (u.o.) Az Observer Budapest Médiafigyelõ 2001-ben elsõ alkalommal kísérte figyelemmel az INDUSTRIA szakvásáron kiállító cégek figyelemfelkeltõ kiadványait, a különbözõ lapok vásári különszámait. Az Observer elismerõ oklevéllel ismerte el a kiállításon terjesztett, a látogatók igényes tájékoztatását szolgáló Elektrotechnika kiadványt annak tartalmáért, valamint a minõségi szerkesztõi munkáért. Rendszeres együttmûködés alakult ki a VDE és a MEE Technikatörténeti Bizottsága között. „A kapcsolat a 80-as években kezdõdött, amikor a magyar bizottság akkori elnöke, Király Árpád meghívta a német bizottság tagját, a Deutsches Museum elektrotechnikai részlegének igazgatóját, Dr. Friedrich Heilbronnert, aki érdekes elõadást tartott Budapesten.”
(Dr. Jeszenszky Sándor: Együttmûködés a VDE és a MEE Technikatörténeti Bizottsága között. 2002. 100.o.) Dr. Horváth József a Világítástechnikai Állomás történetét összegezve bízott abban, hogy írása ünnepi megemlékezés lesz és nem nekrológ: „Most, amikor 2002 júniusában ezeket a sorokat írom, még teljesen bizonytalan, mi lesz a sorsa a Világítástechnikai Állomásnak.
2008. 1.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
Az RWE recklinghauseni transzformátorállomása, amely helyet ad az elektrotechnikai múzeumnak, a VDE könyvtárának és archívumának
A 75 éves évforduló megünnepelhetõ lesz-e, vagy az Állomás ipari mûemlékeivel együtt a pénz és az üzlet mindent felfaló áldozatává válik? Szomorú megtapasztalni az „illetékes hivatal(ok)” az összmagyar értékeket képviselõ intézményt negligáló felelõtlen bürokratizmusát és jól esõ érzés látni, hogy a világítási szakma milyen azonnali és feltétel nélküli összefogásra képes, ha saját legfontosabb tradíciójáról van szó!” (Dr. Horváth József: 75 éves a Világítástechnikai Állomás ünnepi megemlékezés avagy nekrológ? 2002. 306.o.) A Budavári Palota Budapest dunai panorámájának egyik legfontosabb része városképi és kulturális szempontból is. 2001 nyarán helyezték üzembe a Vár új díszvilágítását, mely „a Vár minden oldalát és épületelemét érinti, azaz az egész együttes teljes bemutatását tûzi ki célul.” (Deme László, Dr. Horváth József: A Budavári Palota új díszvilágítása. 2001. 331.o.) A lap olvasói 2006 januárjától A kirakatvilágítási verseny kapcsán kiadott „Tízparancsolat” a megújult emblémával találkozhattak az Elektrotechnika címoldalán: „Amikor Egyesületünk az új évezred elvárásainak és kihívásainak való megfelelést tûzte ki zászlajára, akkor felmerült annak a kérdése is, hogy ez tükrözõdjön az emblémánkon is.” (Tóth Éva: Egy kis „emblématörténet”. 2006. 3.sz. 10.o) A Magyar Elektrotechnikai A Turulmadár díszvilágítása Múzeum életébõl rendszerességgel közölt híreket az Elektrotechnika: „A múzeum felkérést kapott kamara kiállítás összeállítására az MVM Zrt. 2006. január 28-án megtartott „Fények estélye” exluzív rendezvénye alkalmából” (Fények estélye. 2006. 3.sz. 30.o.) „…már készül a forMA2 kiállítás, de addig is az érdeklõdésre való tekintettel márciustól újra láthatók lesznek a „forMA” kiállításon bemutatott tervek,
2008. 1.szám
makettek.” (Újra forma! 2006. 3.sz. 31.o.) „Reklám az elektrotechnikában címmel új, idõszaki kiállítás nyílik a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban…” (Reklám az elektrotechnikában. 2006. 3.sz. 31.o.) „Az idén negyedik alkalommal rendezte meg az NKÖM a Múzeumok Éjszakáját. Ehhez az országos rendezvényhez a Magyar Elektrotechnikai Múzeum is (Múzeumok csatlakozott…” Éjszakája a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban. 2006. 7-8.sz. 14.o.) Az Egyesület 2006 novemberében tartotta tisztújító közgyûlését: „…Egyesületünknek valamelyest irányt kell váltania, meg kell újulnunk, alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez. Olyan elnökséget kell választanunk, aki alkalmas az új feladatok ellátására, az új irány kijelölésére…” (Dr. Bencze János: Beköszöntõk. 2007. 8.sz. 2.o.) S végezetül elérkeztünk az Elektrotechnika 100. évfolyamához, a centenáriumi évfolyamhoz, mely 2007. januárjától indult el. Már a centenáriumot közvetlen megelõzõen hazai és külföldi lapoktól megemlékezéseket, üdvözleteket kapott a lap 100 éves mûködésével kapcsolatosan. Ezek közlését a „Centenárium jegyében” rovat indításával közölte a lap szerkesztõsége. A Centenáriumot a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, a 2007 februárjában ünnepélyes keretek között megnyíló kiállítással üdvözölték. A tárlat, melyet a múzeum szervezett és rendezett bemutatta az Elektrotechnika 100 évét. Ezt követõen, 2007. februártól az egyes számokban az Elektrotechnika lap történetét ismerhették meg az olvasók tíz-tíz évenkénti bontásban. Bízom benne, hogy sikerült az egyes cikkrészleteken, idézeteken keresztül bemutatni azokat a változásokat, melyeken Magyarország az elmúlt 100 évben keresztülment, megismerhettük az egyes korokat foglalkoztató technikai és gazdasági problémákat, s azt hogy mindebben óriási szerepe volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, s folyóiratának, az Elektrotechnika lapnak is. A következõ idézet kívánom, hogy egyben útravalóul is szolgáljon az elkövetkezendõ 100 évre: „Az Elektrotechnika Egyesületünknek hathatós propaganda eszköze és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Egyesületünket mindenfelé az országban megismerik, annak tevékenysége iránt érdeklõdnek, miáltal egyre szaporodik azok száma, kik kötelékébe lépnek, mert azt pártolni, vagy annak munkásságában részt venni óhajtanak.” (Egyesületi hírek. 1910. 139.o.) DR. ANTAL ILDIKÓ MEE tag OMM - Elektrotechnikai Múzeum igazgatója
[email protected]
ELEKTROTECHNIKA
17
V I L L A M O S
E N E R G I A
A REGIONÁLIS VILLAMOS ENERGIA EGYÜTTMÛKÖDÉS KORLÁTAI AZ ÁRAMPIACON A korszerû villamosenergia-szolgáltatás villamosenergiarendszerekben (VER) történik. Errõl számos cikkem jelent meg a szaksajtóban. A VER fõ jellemzõje, hogy a nagy erõmûvek az átviteli hálózaton váltóáramon, szinkron frekvenciával (50 Hz Európában, 60 Hz pl. USA-ban) mûködnek együtt. A VER üzemét a Rendszerirányító (TSO) a legkisebb termelési költség elérése érdekében irányítja on-line számítógépes eljárás segítségével. A TSO mûködési területe megegyezhet az ország átviteli hálózatával, de egy országban több VER TSO is lehet, amelyek különbözõ társaságok tulajdonában vannak. Így pl. Németországban négy nagy VER mûködik (RWE, E.ON, EnBW, Vattenfall E.T.), amelyek önállóan gondoskodnak területük áramellátásának forrásairól. A legnagyobb RWE beépített erõmûi teljesítõképesség (BT) 40.000 MW. Szervezeteikhez tartoznak - az EU Irányelvek szellemében - a terület nagyerõmûvei, az átviteli hálózat és a TSO. Ez hasonlít a hazánkban 1954-63 között mûködõ Erõmû Tröszthöz (véleményem szerint ennek visszaállítása lett volna a politikai rendszerváltás idején a jobbik megoldás az MVMT szétbontása helyett). Avagy az OKGT esetében alkalmazott összevonás. Amíg nálunk hat áramszolgáltató vásárolta meg a Tröszt áramát, a németeknél kb. 900 elosztó társaság vételez az óriáscégek átviteli hálózatáról. Az ENSZ, EU, OECD és az IEA felé szükséges országos adatszolgáltatásokat, távlati terveket ezek szövetsége, a VDE, illetve az ezt felügyelõ minisztérium szolgáltatja. Minderrõl bõvebb tájékoztatást nyerhet az olvasó a szerzõ „A magyar villamosenergia ipar története 1888-2005.” címû könyvébõl (5.1.9 fejezet. Az európai Villamosenergia-rendszer Egyesülések), amely elsõsorban az UC(P)TE viszonyaival foglalkozik. Az UCTE VERE mûködésének ismerete alapvetõ fontosságú a regionális együttmûködés szervezõi számára. Mindenekelõtt meg kell határozni a „régió” fogalmát és tartalmát. Ez nyilván más a darabáru kereskedelemben, mint a vezetéken szállítandó primer energiahordozóknál. Külön kell foglakozni azonban a speciális árunak számító villamos energiával, ahol fizikai törvények szabják meg a szállítást. E témával foglalkoztam már a dr. Csom Gyula professzor szerkesztésében megjelent távlati energia koncepció téziseit összefoglaló tanulmányhoz írt hozzászólásomban, amelybõl szó szerint idézem az alábbiakat: „Kiemelt fontosságú stratégiai célként javaslom a bizottsági anyag II./18 és III./121 pontjaiban jelzett ellentmondás felszámolásának erõteljesebb követelését az EU és UCTE tárgyalások során, az említetteket kiegészítõ, alábbi indokolással:
18
Az Európa Uniónak a liberalizált belsõ árampiacra kiadott, jelenleg érvényes irányelvei nem szolgálják az EU optimális energiapolitikai koncepcióját, mivel azok a tagországokat elsõsorban a rövid távú érdekeket szolgáló átviteli hálózatfej-
ELEKTROTECHNIKA
lesztésre ösztönzik. Nincs EU szinten koordinált erõmû-építési tevékenység és egyeztetett tervek szerint nem is épülnek új erõmûvek, közben elfogynak a tartalékok is. A kereslet növekedése miatt fokozatosan növekszik az értékesítési ár. A szénhidrogének világpiaci árdrágulása ezt a tendenciát még tovább gyorsítja. Az UC(P)TE VER Egyesülés a liberalizálás elõtt, a termelést jelzõ „P” betû (Production) szellemében a szinkron üzemben mûködõ rendszereket a minimális költséget eredményezõ optimális fejlesztésre ösztönözte. Ezzel szemben a mai kereskedelmi célú, mûszakilag elõzetesen ellenõrizetlen, nagy volumenû szállítások meglepetésszerûen terhelik túl a tranzitáló távvezetékeket, ami egyre sûrûsödõ, súlyos fogyasztói korlátozásokat okozó rendszer-üzemzavarokhoz vezet. (Lásd a legutóbbi, Németországból kiinduló üzemzavart, amelynek fõ oka a hatalmas, német szélerõmû kapacitás (20 GW) szabályozás nélküli, gyors felterhelése volt. A többlet terhelést az E.ON VER TSO-nak kötelezõ volt a hagyományos erõmûvek rovására átvenni, de ezt nem tudták idõben kiszabályozni az idõközben végrehajtott távvezeték kikapcsolások mellett. Az üzemzavar közel 10 millió fogyasztó korlátozását okozta. A TSO-k jó munkáját dicséri, hogy korlátozás csupán kb. fél óráig tartott, szemben az emlékezetes francia-olasz, illetve észak-amerikai, 24 órát is meghaladó üzemzavarokkal. A legfõbb tanulság, hogy az árampiacot a fizikai törvények betartásával kell szabályozni és a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának meg kel elõznie a kereskedelmi érdekeket. A korlátozások okozta kár ugyanis többszöröse lehet az üzleti haszonnak, nem is beszélve a társadalmi, politikai botrányról. Ennek az elvnek kellene tehát mindenképpen érvényt szerezni mind az üzemvitelben, mind a fejlesztési munkáknál.
Tisztázni célszerû a régiókkal kapcsolatos EURELECTIC energetikai terveket, mivel a régió fogalma sem meghatározott. Más értelme van, ha technikai, más ha kereskedelmi feladatok témakörében használjuk. Mûszaki-gazdasági tervezési feladat, ha az UCTE VERE szinkron üzemének más szinkron VER Egyesülésekkel való együttmûködésérõl beszélünk. Így volt ez pl. a szovjet VERE esetében, ahol az áramcsere legegyszerûbben egyenáramú kapcsolattal volt megvalósítható. Ezt a jól bevált módszert alkalmazzák az UCTE-EK és a NORDEL VERE kapcsolatokban. Ez volt az UCTE és KGST CDU közötti áramcsere mûszaki megoldása is. Elvileg lehetséges lenne váltóáramú szinkron kapcsolat létesítése is - amit az orosz szakértõk szorgalmaznak- de ez ma nem látszik megoldhatónak. Ugyanazon okok miatt, mint, amiket a 750 kV-os kapcsolódásunk során tapasztaltunk. Így pl. a SZU kevés erõmûi tartalék kapacitása miatt gyakran kényszerültünk 49,5 Hz melletti üzemet tartanunk a szabványos 50 Hz helyett. A korszerûtlen és hiányos szovjet irányítástechnika miatt nehézkes volt a
2008. 1.szám
V I L L A M O S
központi teherelosztók közötti kapcsolattartás stb. Mindezért a tézisekben célszerûbb támogatni a nagyfeszültségû egyenáramú átvitelt (NFEÁ) az UCTE és az Orosz VERE között. Kereskedelmi jellegû a szinkron VERE átviteli hálózaton belül elképzelt régiók közötti, liberalizált árampiac továbbfejlesztése, amely nemcsak TSO zónák, hanem országok közötti egységes tarifarendszert, jogharmonizációt szeretne megvalósítani. Ez a zavaros közgazdász javaslat már az államok függetlenségét érintõ téma. A nemzetközi, óriás cégek is kötelesek az államon belüli társasági formákat betartani és leányvállalataik, anyavállalatuk irányítása mellett, az EU-ban elfogadott külkereskedelmi szabályok szerint mûködhetnek együtt. Az E.ON, az RWE és a többi német mamut cég tehát országon belül is egymás versenytársa maradt, és saját tarifájukon adják el termékeiket a zónájukban lévõ, több száz kisebb áramszolgáltatónak Szükséges lenne az elvi kérdések tisztázása a GKM vezérletével, mivel ma meddõ vita folyik egyes közgazdász és szakmai körök között. Az EU felé viszont egységes álláspont kialakítása lenne célszerû. Ez véleményem szerint a következõ lehet: Amíg az országok önállóak, a határaikon átmenõ fogyasztói régiók nem alakíthatók ki. Ugyanis a VER-ek csak az átviteli hálózatok zóna-, vagy országhatár-keresztezõ vezetékeivel kapcsolhatók össze. Ez kizárja, hogy az elosztó hálózatokat is összekapcsolják, még ha a tulajdonos azonos társaság lenne is (Pl. magyar és román E.ON ÁSZ). Az export-import szaldó menetrendet a TSO-k csak a zónahatáron tudják szabályozni. A közgazdászoknak tudomásul kell venni, hogy itt is a fizika parancsol és nem a kereskedõk.” A vastagon jelölt szöveg tekinthetõ az alapvetõ irányelvnek a regionális villamosenergia-együttmûködéssel foglalkozó szervek számára. Némi megnyugvással olvastam dr. Kaderják Péter professzor szerkesztésében megjelent angol nyelvû könyv (Towards more integration of Central and Eastern European energy markets) próbaszámításait, amely már ezt az elvet alkalmazza és az átviteli hálózat határkeresztezõ távvezetékei bonyolítható áramcserére alapozza a szomszédos országok között megvalósítható regionális együttmûködés hatékonyság javító elképzeléseit. A téma szerepelt a debreceni energia konferencia elõadásai között is. A jó szándékú javaslat célkitûzésével egyet lehet érteni, de indokolt lenne a feladat legcélszerûbb szervezeti megoldását megkeresni. Ki foglakozzon a regionális energetikai együttmûködés megszervezésével? Erre a történelmi, nemzetközi tapasztalat és a gyakorlat adhat választ. Az országok közötti villamos energetikai együttmûködésre példát találunk mind a szocialista, mind a kapitalista rendszerben is.
2008. 1.szám
E N E R G I A
A KGST keretében a tagországok energetikai távlati terveinek egyeztetése és koordinálása megtörtént a Villamos Energia Állandó Bizottság szerveinek elõkészítõ munkája alapján. Tárgyilagosan megállapítható, hogy ez többségében eredményes volt. A VER-ek közötti, tervszerû szállítások elõzetes modellvizsgálatok után lettek jóváhagyva, rögzítették a szükséges távvezeték bõvítések beruházási költség megosztását. A tranzitáló országok ismerték a megkötött szerzõdéseket és a várható áramlásokat. Nem érte õket meglepetésszerûen a többlet szállítás, mint ahogy ma az UCTE szabadpiacán történik. Nyugat-Európában nem kormányszervek, hanem a villamosenergia-iparágak vezetõ társaságainak megállapodása alapján jött létre a vízerõben gazdag, alpesi országok és a zömében hõerõmûvekkel rendelékezõ országok közötti ésszerû villamosenergia-cserét végzõ UCPTE, amely folyamatosan kibõvült valamennyi országra, amelyet nem választott el egymástól a tenger. Mint fentebb már kitértem rá a „Production” szó P kezdõbetûje a tagok távlati erõmûépítésének koordinációjával való foglakozást jelentette, azaz az UCPTE VERE teljes területére végzett erõmû építési optimalizálási koordinálást. Az EU liberalizálási irányelvei miatt ez a tevékenység megszûnt, de valójában a feladat megmaradt. Mivel ebben hatalmas üzleti lehetõség is rejlik, tõkeerõs nemzetközi társaságok kívánják a koordinációs munkát magukhoz ragadni térségünkben is. Ezek egyik legaktívabb képviselõje a KPGM’s Global Power & Utilities Centers of Excellensce, amely megalapította magyarországi képviseletét is Budapesten. A debreceni energia konferencián közreadta Közép és Kelet-Európa energia piacával foglakozó angol nyelvû tanulmányát és annak célkitûzéseit. Lényegében ebben a témakörben vállalt munkát a Corvinus Egyetem Regionális Energia Kutató Központja. a REKK is. A törekvés elismerésre méltó, de a megvalósítást véleményem szerint össze kellene hangolni a hivatásos szervek munkájával. Az erre vonatkozó javaslatom a következõ. Az egyetemi kutató munkát bele kellene illeszteni és a villamosenergia-ipar állami és társasági feladatai közé. Az együttmûködés hasznos munkamegosztást tenne lehetõvé a REKK, a GKM, a MEH, az MVM-MAVIR, az Erõterv, a VEIKI, stb. társaságok között. Itt is elvárható lenne e kooperáció haszna és a meddõ viták helyett választ lehetne kapni a „regionális árampiaci integráció” REKK célkitûzés „Hogyan tovább?” kérdésére. Az MVM Zrt. holding biztosan partner lenne egy ilyen együttmûködésben.
Bízom abban, hogy javaslatom az illetékes szerveknél megértõ fülekre talál.
Keréényyi A.. Ödön
ELEKTROTECHNIKA
19
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
A MEE VILLAMOS GÉP, KÉSZÜLÉK ÉS BERENDEZÉS SZAKOSZTÁLYÁNAK SAJTÓKÖZLEMÉNYE Mintegy 40 szakember fogadta el a MEE Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály meghívóját a „Villamos kapcsolókészülékek és berendezések” címmel 2007. november 13-án rendezett szakmai napra.
Szándékunk szerint ez a rendezvény elsõ darabja az évenként sorra kerülõ elõadássorozatnak, amelyen - csatlakozva a MEE megújulási programjában meghirdetett szakmaiság-növelõ törekvésekhez - szerteágazó szakterületünk helyzetét és legújabb eredményeit kívántuk részben bemutatni, a mindennapi munkában is hasznosítható szakmai információk átadásával, illetve cserélésével. Úgy gondoltuk, hogy ritkábban, de nagyobb létszámú közönség számára tartott elõadás, rendezvény egy adott témakörben hasznosabb lehet. Az elõadások reggel 9-tõl este fél 6 óráig tartottak, végig nagy érdeklõdés kísérte õket. A tervek szerint az elhangzott elõadások szakosztályunk honlapján is hamarosan megjelennek, a sajtóközlemény az elõadások fõbb gondolatainak rövid ismertetésére, az érdeklõdés felkeltésére szolgál. Elõre jelezzük, hogy a jövõ év áprilisára tervezett szakmai napunk témái a villamos forgógépek és transzformátorok lesznek. Zsákai Zoltán (MEEI Kft. TÜV Rheinland): „10 éves a villamossági termékeken a CE jelölés Magyarországon” címmel indította az elõadássorozatot. Kiindulva az EU-nak a személyek, áruk és a tõke szabad áramlására vonatkozó irányelveibõl, a mûszaki jogharmonizáció és a szabványok kötelezõ alkalmazásának eltörlését követõ helyzetbõl, részletesen ismertette a CE jelölés feltüntetésének jelentését és követelmény-rendszerét. A MEEI által 2007 augusztusában elvégzett ellenõrzõ vizsgálat azt mutatta, hogy a CE jelölést viselõ 100 db lámpatestbõl 72 nem felelt meg a követelményeknek. A nemzetközi tanúsítási rendszerek (pl. IECEE, EETCA) alkalmazása, ezzel együtt a ENEC jelölés hordozása vonzóvá teheti a terméket, azonban a tisztességtelen piaci elõnyhöz jutást meg kell akadályozni. Drexler Péter (AREVA Hungária Kft.): az új IEC 62271-200 kapcsolóberendezés szabványt ismertette, amely a meglévõ, nagyfeszültségû készülékekkel és berendezésekkel foglalkozó rész-szabványokat új felépítésbe rendezte. Az elõadás részletesen taglalta a szabvány csoportosítási rendszerét, a felosztásokat, kiemelve a biztonság, a megbízhatóság és a karbantarthatóság követelményeit. Az LSC (Loss of Service Continuity) rendszer különbözõ fokozatai a készülékállapot értékelési kritériumait tartalmazzák.
20
Szarka Zsolt (H-TEC Hungary Kft.): elõadásának témája a hatékony mérnöki tervezés eszközeinek és módszereinek a gyakorlati munkában történõ alkalmazása volt. A villamos térszámítás lépéseinek felvázolása közben kitért a 2D-s és 3D-s módszerek használatának eseteire. A készüléktervezés fontos elemei a hõmérséklet- és nyomáseloszlás modellezése, vagy a zárlati áramok dinamikus erõhatásainak számítása. Megfelelõ szimulációval a költséges és készülékkárosodást okozó vizsgálatok elvégzése megtakarítható.
ELEKTROTECHNIKA
Dr.
Hernádi
Klára
professzorasszony (Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék): érdekes elõadásából megértettük a korunk egyik varázslatos újdonságának számító „nanotechnológia” lényegét. Feltárta az erõsítõanyagként régóta használatos szénszálak és a közelmúltban felfedezett, szén „nanocsövek” eltérõ és hasonló tulajdonságait, megtudtuk, mi az a „fullerén”. „A szén rendkívüli elem”, kezdte mondanivalóját, ezt végig sok érdekes összefüggés és gyakorlati alkalmazás bemutatásával bizonyította. A nanotechnológia eredményeit a tervezõk elsõsorban a szerkezeti anyagok erõsítésénél hasznosíthatják (szilárdsága 75-ször nagyobb, mint az acélé), de különleges villamos és egyéb tulajdonságai miatt az alkalmazási lehetõségek sora még koránt sincs lezárva. Dr. Koller László és Novák Balázs (BMGE Villamosenergetika Tanszék): közös elõadásuk az áramkiszorítás jelenségének változásait elemezte nagyáramú sínek és érintkezõk melegedésének számításával és modellezésével kvázistacioner és impulzusalakú zárlati áramok esetén. Többféle elrendezést (magában álló, kettõ és három, hosszanti és rövid felületükkel egymáshoz kapcsolódó sínek) alapul véve, különbözõ impulzus-idõfüggvények mellett vizsgálták az egyenlõtlen árameloszlás okozta egyenlõtlen hõmérséklet-eloszlás hatásait (esetleges lágyulás, hegedés), amely támpontokat ad a veszteségi teljesítmények csökkentését célzó megoldásokhoz. Gajda József (KORAX Kft.): a mûanyagfajták rövid bemutatása után az epoxi szigetelõgyanták hõállósága és a hõalaktartása közötti különbséget tárta fel, részletesen ismertetve az egymástól jelentõsen eltérõ hõmérséklet hatására bekövetkezõ lágyulás és kémiai degradáció folyamatát és okait. Mindezek ismeretében és a vizsgálati eredmények alapján a tervezõk körültekintõbben és tudatosabban választhatják meg a szerkezeti és „aktív” anyagokat, amelyekre az elõadás bõségesen szolgált konkrét számadatokat is tartalmazó példákkal. Dr. Lefter Zoltán (GANZ Transelektro ZRt.): ismertette a CIGRE (Nagy Villamos Rendszerek Nemzetközi Tanácsa) állandó, nonprofit szakmai szervezet - amelynek hosszú évek óta magyar delegáltja - felépítését és mûködését. Az elõadás második része az ún. „kevert technológiájú” kapcsoló-berendezésekkel foglalkozott, ismertetve a szigetelés (levegõ, gáz, hibrid) és a felépítés szerinti (hagyományos, kompakt, kombinált) csoportosítást, ezzel segítve elõ az eligazodást az újabb készülékkombinációk között. Varga Balázs és Heckl Tamás, a BMGE PhD hallgatói és az H-TEC Hungary Kft. munkatársai beszámoltak nagyfeszültségû kapcsoló-berendezések területén tapasztalható fejlõdési irányokról, különös tekintettel a környezetvédelmi, SF6 gáz helyettesítését célzó fejlesztésekre. Részletesen kitértek a nagyfeszültségû egy oltókamrás vákuum-megszakítók ipari
2008. 1.szám
E G Y E S Ü L E T I
alkalmazására 250kV-ig, valamint a H-Tec Kft.-nél folyó, saját eredményeiket is tartalmazó nagyfeszültségû sûrített légszigetelésû berendezések tervezésére. Dr. Petri Kornél (PROTECTA Kft.): A PROTECTA védelmeket mutatta be egy alkalmazási példán a megszakító vezérlésére. Mérési eredményekkel és szimulációval illusztrálta a transzformátorok bekapcsolásakor keletkezõ nagy áramlökést és ennek megelõzését. Vimi János (ABB Kft), „Kell-e rugó a nagyfeszültségû megszakító hajtásába?” kérdéssel kezdte elõadását, amelyben összegezte az egy évtizede bemutatott forradalmian újnak számító
É L E T
szervomotor-hajtással szerzett tökéletesítésének eredményeit.
tapasztalatokat
és
a
hajtás
Szabó László (GANZ Transelektro ZRt.), a háromfázisú tokozott 145 kV-os SF6 gáz-szigetelésû kompakt kapcsolókészülékcsalád tervezésének és fejlesztésének fõbb állomásait ismertette a felmerülõ problémák és azok megoldásának bemutatásával. Dr. Papp Gusztáv (H-TEC Hungary Kft.) elõadásában a „multiérintkezõ” technológiák alkalmazását mutatta be számos tervezési és alkalmazási példán keresztül. Elõadását különbözõ gyártmányú mintadarabok közreadásával illusztrálta. MEE VGKBSz
2007. ÉVI GÁBOR DÉNES-DÍJAK ÁTADÁSA A PARLAMENTBEN A kiemelkedõ eredményeket elérõ kreatív szakemberek elismerése céljából alapított díj Gábor Dénesrõl, a holográfia felfedezõjérõl, a Római-klub alapítójáról, századunk egyik legnagyobb humanista gondolkodójáról, a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta a nevét. A nyílt pályázat útján elnyerhetõ díjra a szakmai és tudományos egyesületek, érdekvédelmi szövetségek, az oktatási, kutatási, tudományos intézmények, a gazdálkodó szervezetek képviselõi terjeszthetik elõ az arra érdemesnek ítélt szakembereket.
Fotó: Kiss Árpád
Gábor Dénes-díj
Garay Tóth János, Dr. Kocsis István, Dr. Kákosy Csaba
December 20-án, tizenkilencedik alkalommal adták át a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma ítélete alapján a Gábor Dénes-díjakat a Parlamentben. Az idei díjazottakat is azok közül a magyarországi tudósok, mérnökök és szakemberek közül választotta ki a Kuratórium zsûrije, akik az üzleti hasznosíthatóság szempontjából is kiemelkedõ munkát végeznek. A díjátadó ünnepségen elsõként felszólaló Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke megemlítette, hogy a versenyképesség biztosítéka Magyarországon a minél több tudást „magukba olvasztó” termékek kifejlesztése lehet, amire a Gábor Dénes díjasok szakmai munkája hívja fel a figyelmet. Az elnök Asszony In memoriam Gábor Dénes oklevelet adott át a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma köszönete és elismerése jeléül Kroó Norbert fizikus akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének, Fayl Ivor okleveles közgazdásznak, a NOVOFER Alapítvány egykori alelnökének, valamint Kampfl József szobrászmûvésznek a Nobel díjasok egri szoborparkjának létrehozása és a Gábor Dénes emlékének fenntartása érdekében kifejtett évtizedes alkotó mûvészi tevékenységéért. Gábor Dénes-díj megtisztelõ kitüntetésben heten részesültek. Elsõként Dr. Kocsis István gépészmérnök a Magyar Villamos
2008. 1.szám
Fotó: Kiss Árpád
Dr. Kocsis István átveszi a díjat
Lengyel Zoltán
Mûvek Zrt. vezérigazgatója vehette át a díjat Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési minisztertõl és Garay Tóth Jánostól, a kuratórium elnökétõl. A Paksi Atomerõmû - Országgyûlés által is elfogadott - üzemidõ-hosszabbítási és teljesítmény-növelési stratégiájának kidolgozásában és a 2. blokk 1. számú aknában történt üzemzavar következményeinek elhárítási munkálataiban betöltött szerepéért, valamint a kis- és közepes aktivitású hulladékok és a kiégett fûtõelemek ideiglenes és tartós tárolására vonatkozó stratégia tudományos, mûszaki, gazdasági, környezetvédelmi és biztonságtechnikai koncepciója kidolgozásának irányításában és végrehajtásának felügyeletében tanúsított kiemelkedõ tevékenységéért. A kitüntetéshez a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is szívbõl gratulál! Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat alapított a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BMGE) közösen a NOVOFER Alapítvány. Ezt a díjat Lengyel Zoltán, a BMGE ötödéves villamosmérnök hallgatója vehette át Dr. Molnár Károly BMGE rektortól a „ZigBee hálózati analizátor fejlesztése” tárgyú diákköri munkája további folytatására. Tóth Éva KMB elnök
ELEKTROTECHNIKA
21
H Í R E K
A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENY A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2007/2008-as tanévben megrendezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), az SZMM-tõl átvett 15 szakképesítésben SZAK-MA - SZTÁR - FESZTIVÁL címmel. Az MKIK ezúton tájékoztatja a villanyszerelõ szakma tanulóit a szakmai versenyrõl. A versenyzõk díjmentesen vehetnek részt a versenyen, nevezési díjat az iskoláknak nem kell fizetni. A döntõ az adott szakmacsoportokban egy helyszínen, fesztivál jelleggel lesz megrendezve. Az elõdöntõn elért pontszám a tanulóknak valamennyi szakképesítés esetén írásbeli dolgozat és a szintvizsga eredményének figyelembevételével kerül kiszámításra. A szintvizsga pontszáma beszámításra kerül, ezért nem csak elméleti elõfeltétele, hanem gyakorlati eleme is van a döntõbe kerülésnek. A fesztivál jelleg nyitottá, mindenki számára elérhetõvé teszi a verseny megtekintését. Ez különösen jó abból a szempontból, hogy a nem versenyzõ, de érdeklõdõ tanulók is megtekinthetik, milyen színvonalon kell teljesíteniük a szakmai vizsgán. Az oktatók szintén betekintést nyernek, felmérhetik tanulójuk tényleges tudását, összehasonlíthatják technikai és pedagógiai módszereiket. Az országos döntõre az így kialakult pontszámok alapján legeredményesebb tanulók kerülnek behívásra. Korábban az NSZI rendezte, nem egy helyen, hanem különkülön szakmánként, más-más helyszínen, fõleg iskolákban. Az elõdöntõk lebonyolítása a területi kamarák segítségével történik. A döntõ helyszíne: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt. (8.000 m2-es kiállítási területen) 1101 Budapest, Albertirsai út 10. (Expo tér 1.) A döntõ idõpontja: 2008. április 23-25. A döntõre bejutott versenyzõk és felkészítõ tanáraik is értékes ajándékokat kapnak, így a mindkét fél motiválva van. Az elsõ három helyezett és felkészítõ tanáruk díjazása: I.. 100..000 Ft,, II.. 75..000 Ft,, III.. 50..000 Ft.. A -
22
rendezvényen helyet kap minden, ami szakképzés: pályaválasztás, pályaorientáció, pályapresztízs, pozitív életutak bemutatása, cégek, bemutató elõadásai, új korszerû technológiákról, ismeretekrõl.
A rendezvénnyel párhuzamosan elõadásokkal és különbözõ élményt nyújtó rendezvényekkel, meglepetés ajándékokkal várjuk a látogatókat, akik ingyenesen vehetnek részt az új fesztivál jellegû SZKTV országos döntõn, melyet az MKIK 15 szakképesítés tekintetében rendez. ELEKTROTECHNIKA
A rendezvényen az intézményvezetõkön, szakembereken, szakoktatókon, oktatási szakembereken, tanárokon kívül általános és középiskolás diákok számára részvételi lehetõséget biztosítunk. A rendezvényt a tervek szerint Kiss Péter, kancellária miniszter és Lamperth Mónika, szociális és munkaügyi miniszter nyitja meg. A rendezvényen bemutatjuk, hogy vannak jó szakmák: - szakképesítés megszerzése után könnyebben el tud helyezkedni, - a keresett illetve hiányszakmákban értéke van a tudásnak, - a társadalom elismert tagjaivá válhatnak ezekben a szakmákban is, - a versenyen jelentõs jutalmakkal értékeljük a legjobb tanulókat és az országos döntõn megjelent versenyzõket. A döntõn a versenyzõk szakmánkénti standjai mellett a szponzor cégek, és különbözõ szakképzésben érintett szervezetek, intézmények, középiskolák számára biztosítunk kiállítási standot. A verseny fõ célkitûzései: • A magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek bemutatása széles körben. • A végzõs tanulók, és az iskoláik, tágabban a magyar szakképzés szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. • A szakképzésben részt vevõ tehetséges tanulók számára a jelenleginél szélesebb körben a megmérettetés és a kiemelkedõ eredmények elérési lehetõségének biztosítása. õre • A gyakorlati szintvizsga szerepének erõsítése, a döntõ továbbvitt pontszámokba a szintvizsgán eléért pontszámok is beszámíításra kerülnek.. • A „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerûsítése révén. Pályaválasztás és pályaorientáció elõsegítése. • Új, kötetlen formákkal a verseny fesztivál jellegének erõsítése. • Életszerû, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérõ feladatsorok bevezetése. Az SZKTV a résztvevõ fiatalok számára a következõ elõnyöket nyújtja: • A mérés a gyakorlatorientált és a kompetenciákat mérõ feladatokkal történik, melyek biztosítják a tényleges szakmai kompetenciák kibontakoztatását. • Az állásbörzén jó eséllyel történõ - szakmai - elhelyezkedési lehetõség. • A versenyen való részvétel ingyenes. • Az SZKTV-t a jövõben kiegészíti a korábban végzett ifjú szakmunkások szakmai versenye. A legjobb ifjú szakmunkások kerülnek be a versenybe, ahol hasonló díjakra és elismerésekre számíthatnak, mint ifjabb társaik. Az MKIK a szervezés folyamán együtt kíván mûködni minden olyan, a szakképzésben érintett szervezettel, aki a minõségi 2008. 1.szám
H Í R E K
-
E G Y E S Ü L E T I
szakképzés iránt elkötelezett. Mintegy ernyõ szervezetként organizálni kívánja az SZKTV-t és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket. Az MKIK szervezésében a területi kamarák közremûködésével - a hálózatszerû mûködés biztosítja valamennyi megyeszékhelyen - az írásbeli elõdöntõk lebonyolítását. A lebonyolításkor a pártatlanság és az esélyegyenlõség maximálisan érvényesülni tud, hiszen a lehetõ legnagyobb kontroll, a nyilvánosság biztosításával történik. Ifjú Szakemberek versenye A verseny célja Az MKIK az elmúlt évtizedben jelentõs mértékben járult hozzá a szakképzés fejlesztéséhez és az oktatás minõségének javításához abból a felismerésbõl kiindulva, hogy a korszerû ismeretekkel és naprakész tudással rendelkezõ munkaerõ meghatározó szereplõje a hatékonyan mûködõ gazdaságnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Villanyszerelõ szakképesítésben is megtartja az elõválogató verseny döntõjét. A döntõ következõ WorldSkills/EuroSkills (Szakmák Világ/Európa bajnoksága) versenyen való részvétel elõválogató
É L E T
versenye is egyben. A hazai versenyzõket kiválasztó versenyt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezi. A versenyre azok jelentkezhetnek, akik 2008-ban még nem töltik be a 22. életévüket (végzett szakemberek) és megfelelõ szintû angol nyelvtudással rendelkeznek. A nyelvtudás felmérésének eredménye alapján kerülnek a szakmai versenyre behívásra a versenyzõk. A 2008. április 23-24-én megrendezésre kerülõ versenyen - a nyelvtudás elõzetes felmérése alapján legsikeresebb versenyzõk - a gyakorlati feladatok végrehajtásán mérik össze tudásukat, felkészültségüket. A versennyel kapcsolatban friss információk, jelentkezési lap az MKIK honlapján (www.mkik.hu) megtalálhatók, ahol folyamatosan tájékoztatjuk az érintetteket az SZKTV-rõl. Cégek és támogatók jelentkezését is várjuk. További információ MKIK Oktatási Igazgatóságától, Kalmár Zsolttól kapható telefonon: 474-5136, 20/980-9519, e-mai cím:
[email protected]
Kalmár Zsolt
BESZÁMOLÓ A 2007. ÉV VÉGI OET-RÕL 2007-ben rendhagyó módon második alkalommal tartotta Országos Elnök Titkári Tanácskozását (OET) Egyesületünk. November 30-tól december 1-ig Szegeden, a Hotel Forrásban a Szegedi Területi Szervezet volt a házigazdája a rendezvénynek. A tanácskozáson 85 fõ vett részt, az elhangzott elõadások és viták elõremutatóak voltak.
Dervarics Attila, a MEE elnöke köszönti a jelenlévõket
A Tanácskozás résztvevõi
2007-ben rendhagyó módon második alkalommal tartotta Országos Elnök Titkári Tanácskozását (OET) Egyesületünk. November 30-tól december 1-ig Szegeden, a Hotel Forrásban a Szegedi Területi Szervezet volt a házigazdája a rendezvénynek. A tanácskozáson 85 fõ vett részt, az elhangzott elõadások és viták elõremutatóak voltak. A rendezvényt Dervarics Attila elnök nyitotta meg, majd a két napos programot Dobi László, a Szegedi Szervezet elnöke ismertette. Az OET hasznos fórumnak bizonyult arra, hogy a MEE megújulási programját elemezze. A helyzetértékelés során bemutatásra került az új tagnyilvántartó rendszer, valamint az Egyesület megújult honlapja is. A legnagyobb vitát
2008. 1.szám
A Vándorkupa átadása (balról jobbra: Kovács Gábor - Pécsi Szervezet; Dobi László - Szegedi Szervezet; Kovács András - MEE fõtitkár)
a 2008-as tagregisztrálás generálta. A résztvevõk megismerhették a MEE jövõ évi programját, a gazdálkodás irányelveit és a szakosztályok, társaságok éves tevékenységeit is. Az OET Vándorkupáját a Pécsi Szervezet képviseletében Kovács Gábor vehette át, mivel 2008-ban õk látják vendégül a soron következõ Országos Elnök Titkári Tanácskozást. Az OET-n elhangzott elõadások letölthetõk a MEE honlapjáról, a következõ elérhetõségen: www.mee.hu/tagoknak/dokumentumok/eloadasok. Güntner Attila MEE irodavezetõ
ELEKTROTECHNIKA
23
H Í R E K
-
H I R D E T É S
SIKERES TÁVHÕTERMELÕ PROJEKT VALÓSULT MEG MISKOLCON AZ MVM BERUHÁZÁSÁBAN 2007. december 11-én ünnepélyesen átadták Miskolcon azt a több távhõtermelõ létesítményt magába foglaló beruházást, amely a város jelentõsebb távhõkörzeteiben olcsóbb hõenergia termelésére szolgál. A több részbõl és több ütembõl álló beruházás teljes körûen 2007. december 1-jére készült el, 16,7 Mrd Ft projekt költséggel. A beruházás a MIFÛ Kft., mint Projekttársaság bonyolításában zajlott, amely társaságnak az MVM Zrt. több mint 99%-ban tulajdonosa. A projekt elsõ ütemében gázmotoros erõmûfejlesztések történtek, amelyek még az MVM Zrt. beruházásában a 2003. év végére készültek el, és azóta folyamatosan üzemelnek. A második ütem során Miskolcon egy 42 MW villamos és 35 MW hõteljesítményû kombinált ciklusú erõmû létesült, mely 2007. december 1-jén kezdte meg a folyamatos termelést. Ezzel Miskolc két legnagyobb hõkörzetének hõigényét 2/3 részben korszerû kogenerációs technológiával állítják elõ. A projekt második ütemének eredményeként a két hõkörzet hõigényének termelõ oldali kielégítését teljes körûen az MVM tulajdonú MIFÛ Kft. végzi. Az átadó ünnepségen Dr. Kocsis István, az MVM Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az MVM - stratégiájának részeként befektetõként is támogatja mind a hazai, mind az EU jogszabályok által is preferált nagy hatékonyságú kapcsolt villamosenergia-termelést. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek a fejlesztések környezetvédelmi szempontból is kiemelkedõ jelentõségûek, továbbá a beruházások eredményeként nemcsak a korábbinál olcsóbb hõtermelésre nyílik lehetõség, hanem az elkészült berendezések révén javul a hõkörzetek ellátásbiztonsága is. A fõvállalkozó, a svéd Siemens IT.AG erõmû képviselõje, Erling Bruun elmondta, hogy a beruházás megkezdésének feltételei 2006 januárjában teljesültek, a kombinált ciklusú erõmû 23 hónap alatt készült el. Az erõmû garanciális mérései azt igazolják, hogy az erõmû megfelel a szerzõdésben vállalt mûszaki, és környezetvédelmi kitételeknek. Miskolc város részérõl Orosz Lajos alpolgármester úr méltatta ezen energetikai létesítmények megvalósítását, amely hozzájárult a miskolci távhõszolgáltatás mûszaki színvonalának emeléséhez, és lehetõvé tette, hogy a hõszolgáltatás költségei mérsékeltebben emelkedjenek. A köszöntõ szavak után a létesítményeket átadták a helyi távhõtermelés és a magyar villamosenergia-rendszer szolgálatába.
24
Az MVM Zrt. sajtóközleménye alapján összeállította: Horváth Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
2008. 1.szám
H Í R E K
ÁRAMPIACI INFORMÁCIÓK Az árampiac liberalizációjának jogszabályi elõkészítése 2007. december 21-én lezárult. A piacnyitáshoz szükséges jogszabályok a Magyar Közlöny 2007. december 29-i, 187. számában találhatók meg, a jogszabályok a következõk: - 115/2007. (XII. 29.) GKM r. A villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzésérõl, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról - 116/2007. (XII. 29.) GKM r. A villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehetõ villamosenergiavásárlási kedvezményrõl - 117/2007. (XII. 29.) GKM r. A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és mûszaki feltételeirõl - 119/2007. (XII. 29.) GKM r. A villamos energia rendszerhasználati díjakról A Magyar Energia Hivatal az egyetemes villamosenergia-szolgáltatás 2008. januártól érvényesülõ áraira, árszerkezetére, az egyes árelemekre, a lakossági fogyasztókat érintõ árváltozások megértésére az alábbi értelmezést adott ki, melyet az alábbiakban adunk közre. Három tényezõ együttesen alkotja az ún. egyetemes szolgáltatói árat (ami nem hasonlítható össze az eddigi közüzemi árakkal): - A „nagykereskedelmi energiaár”-nak nevezett sorban az egyetemes szolgáltató „normál” villamos energia beszerzési költségeként elismert átlagos mérték szerepel. A „B” (vezérelt) tarifa esetében ez azért jóval alacsonyabb, mert csak bizonyos korlátok között és alapvetõen éjszaka vehetõ igénybe, amikor az alacsony kereslet és az olcsóbban termelõ erõmûvek nagyobb aránya miatt jóval olcsóbb az áram. - A kötelezõ átvétel miatti felár azt jelenti, hogy a támogatott formában (távhõtermeléssel kapcsoltan és megújuló energiaforrás alkalmazásával) történõ villamos termelést a fogyasztók az általuk felhasznált villamos energiára vetítve kb. 2 Ft/kWh mértékben támogatják. - Az egyetemes szolgáltatói árrés az egyetemes szolgáltató mûködési költségeinek (számlázás, ügyfélszolgálat, stb.) és méltányos nyereségének fedezésére szolgál. Árelemek
Egyetemes szolgáltatási ár összetevôi - "Nagykereskedelmi energiaár" - Kötelezõ átvétel miatti felár (megújuló alapú és kapcsolt termelés támogatására) - Egyetemes szolgáltatói árrés Egyetemes szolgáltatási átlagos ár Rendszerhasználati díjak: - Átviteli-rendszerirányítási díj - Elosztói forgalmi díj - Elosztói veszteségdíj - Profil eltérés díja Összesen Szénipari szerkezetátalakítási támogatásra ("szénfillér") Iparági nyugdíjasok kedvezményére Lakossági ár (ÁFA nélkül) 2008. januártól Lakossági ár (ÁFA nélkül) 2007-ben Átlagos lakossági árváltozás (%) Lakossági ár (ÁFÁ-val) 2008 januártól Lakossági ár (ÁFÁ-val) 2007-ben
2008. 1.szám
"A1" tarifa (egész napos)
"B" tarifa (vezérelt) súlyozva
Az ún. rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatás esetében a táblázatban felsorolt négy elembõl állnak. - Az átviteli-rendszerirányítási díj a nagyfeszültségû (ún. átviteli) hálózat üzemeltetésével, valamint az országos villamosenergia-rendszer irányításával kapcsolatos költségek fedezését szolgálja. - Az elosztói forgalmi díj a közép- és kisfeszültségû (ún. elosztó) hálózat használat mûködtetésével, karbantartásával összefüggõ költségeket hivatott fedezni. - Az elosztói veszteségdíj célja az ún. villamos energia hálózati veszteség költség fedezése. - A profil elszámolás díja a fogyasztás idõbeli egyenetlenségével kapcsolatban felmerülõ költségek fedezésére szolgál. Látható, hogy a „B” (vezérelt) tarifa elosztói díjai is olcsóbbak az egész napos tarifa díjainál. Ennek az a magyarázata, hogy ebben az esetben a fogyasztó - lemondva arról a lehetõségérõl, hogy a nap 24 órájában fogyasszon villamosenergiát, - a villamosenergia elosztók által is vezérelve fogyaszt, s ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz a villamosenergia rendszer mûködése. (Általában hõtárolós vízmelegítõket és villanykályhákat szoktak ilyen módon üzemeltetni.) A szénipari szerkezetátalakításra és a villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményére fordítandó összeg alapjául szolgáló pénzeszközök mértékét a költségvetésrõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény határozza meg. Mindezek összegeként adódnak a (még ÁFÁ-t nem tartalmazó) 2008. januári lakossági árak. Ezek minden kategóriában (az egész napos tarifánál mind az éves 1320 kWh-ig terjedõ fogyasztásig, mind afölött, és a vezérelt tarifánál is) 9,8 %-kal haladhatják meg a 2007. évi (szintén ÁFA nélküli) árszintet.
Összeállította: Horváth Zoltán Forrás: www.eh.gov.hu Átlag a fogyasztási részarányok alapján
Árelemek részaránya
17,24
9,81
15,70
48,4%
2,00 1,90 21,14 (1)
2,00 1,90 13,71
2,00 1,90 19,60
6,2% 5,9% 60,5%
1,67 8,90 2,70 0,50 13,77
1,67 2,68 2,07 0,50 6,92
1,67 7,61 2,57 0,50 12,36
5,2% 23,5% 8,3% 1,5% 38,5%
0,23 0,11 35,25 (2,3) 32,11 (2,4) 9,8%
0,23 0,11 20,97 19,10 9,8%
0,23 0,11 32,29 29,41 9,8%
0,7% 0,3% 100,0%
42,30 38,53
25,16 22,92
38,75 35,29
(2) (2)
Egyetemes szolgáltatási (ESZ) lakossági átlagárak* és belsõ szerkezetük (Ft/kWh), 2008. január (1) A kedvezményes (1320 kWh/év mértékig) és az általános (1320 kWh/év fölött) egyetemes szolgáltatói árak országos átlaga. (2) A két ún. fogyasztási tömb árainak (I. tömb: 1320 kWh/év mértékig, II. tömb: 1320 kWh/év fölött) országos átlaga. (3) A két tömb (I. tömb: 34,70 Ft/kWh, II. tömb: 36,01 Ft/kWh) átlaga. (4) A két tömb (I. tömb: 31,60 Ft/kWh, II. tömb: 32,80 Ft/kWh) átlaga. * A 115/2007. (XII. 29.) és a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendeletekben szereplõ árak (díjtételek) alapján.
ELEKTROTECHNIKA
25
V I L L Á M V É D E L E M
VÁLASZ EGY OLVASÓI GONDOLATRA Az Elektrotechnika 2007/11. számában „Olvasói gondolat” címen megjelent Magyar Gábor írása. Ez felveti azt a kérdést, hogy a nemzetközi szabványokat illetõen kinek higgyünk? A világ villámvédelmi agytrösztjének, vagy a hazai villámvédelem atyamesterének? Ezzel kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy a tudományos kérdéseket nem hit, hanem tudás alapján szokás eldönteni. A személyemet illetõ „atyamester” minõsítést pedig tisztelettel visszautasítom és nem fogok hasonló kifejezéseket használni. A világ villámvédelmi agytrösztje is kérdéses, hiszen az ICLP (International Conference on Liegtning Protection) villámhárítókkal foglalkozó szekcióját 1973. óta, 17 konferencián, megszakítás nélkül én vezettem és azokon valóban a villámvédelem legnagyobbjai vettek részt. Ugyancsak az én vezetésemmel dolgozta ki egy munkabizottság (IEC TC85 Working Group 2) a nemzetközi szabvány elsõ tervezetének a felfogókra vonatkozó fejezeteit, a késõbbi szövegezést végzõ szerkesztõ azonban 1995. után eltért ettõl és ebbõl eredtek az általam kifogásolt hibák.
VÉDÕSZÖG ÉS REFERENCIA SÍK A hozzászólás szerkesztõje, hozzám hasonlóan, szintén megállapította, hogy a szabvány nem tartalmazza a referencia sík definícióját és úgy gondolja, hogy ezt a hiányt a világ villámvédelmi agytrösztje helyett saját meghatározásával pótolhatja. Én erre nem mernék vállalkozni, ezért a kritikámban csak rámutattam a hiányból származó következményekre. Az általa alkotott meghatározás azonban ellentétes a 62305-3 Annex A (normative) A.2 jelû ábrájával, amelyet itt eredeti (angol szövegével együtt mutatok be).
oldalon szintén f1 szög lenne érvényes a berajzolt f2 szög helyett.
VÉDETT TÉR MEGHATÁROZÁSA FERDE FELÜLETEN A hozzászólás az elõzõ pontban foglalkozik a referencia síkkal a ferde felület esetén, de ez szorosan összefügg a címben megjelölt kérdéssel, ezért együtt foglalkozom velük. Az általam írt kritikában a 8. ábra a ferde tetõsíkra vonatkozóan a 62305-3 Annex E függelékében található E.17.b ábra másolata (ezért nem színes). Az eredeti ábra egyértelmûen a ferde tetõsíkot nevezi referencia síknak, minden ellenkezõ értelmezés ezzel ellentétes. A magasságot valóban nem a felületre merõlegesen jelöli meg, ami a védõszögben okozhat kismértékû eltérést. Ettõl függetlenül csak egyetlen a védõszög szerepel az ábrán, amely a merõlegeshez van kottázva, és arra utal, hogy mindkét oldalra egyaránt vonatkozik. A hozzászólás szerzõje megállapítja, hogy a merõleges talppontja nem felezi pontosan a D–D1 (helyesen D–D’) szakaszt. Az eltérés azonban mindössze 3%, ami a vonalvastagságon belül van. Ez nyílván a rajzolás pontatlanságából ered, hiszen a tetõ szöge 17° a vízszinteshez viszonyítva, a merõlegesé viszont 16,4° a függõlegeshez. A merõlegeshez viszonyított védõszögek pedig: felfelé 32,2°, lefelé pedig 35,6°. Ha lefelé nagyobb magasságot kellene figyelembe venni, akkor ennek a szögnek kellene kisebbnek lennie. Egy pontatlan rajznak vonalvastagságon belüli eltéréseibõl tehát túlzás lenne messzemenõ következtetést levonni. A ferde síkot sem az általam írt kritika, sem a hozzászólás szerint nem lehet referencia síknak tekinteni, különbség csak abban van, hogy szerintem a szabvány ezt a téves felfogást tükrözi. Az elõbbiek alapján viszont a védett tér szerkesztését tekintve a hozzászólás szerzõje az általam írt kritikával megegyezõ végeredményre jut.
KÜLÖNBÖZÕ VÉDÕSZÖGEK TALÁLKOZÁSA
Key h 1 physical height of an air-termination rod NOTE The protective angle f1 corresponds to the air-termination height h 1, being the height above the roof surface to be protected; the protective angle f2 corresponds to the height h 2 = h 1 + H, the ground being the reference plane; f1 is related to h 1 and f2 is related to h 2. Figure A.2 - Volume protected by a vertical air-termination rod
26
A szabvány világosan leírja, hogy az ábrázolt épület szélén (jobbra) a referencia sík a föld, nem pedig a tetõsík, ahogyan a hozzászólás szerzõje elképzeli. Szerinte ugyanis a jobb
ELEKTROTECHNIKA
A 62305-3 fent bemutatott A.2 ábrájával kapcsolatos bizonytalanságot a hozzászólás szerzõje egy huszárvágással megoldja és a tetõre vonatkozó f1 védõszöget a tetõ pereméig kiterjeszti, noha az ellentétes az A.2 ábra szerint erre az esetre vonatkozó f2 védõszöggel. Ha az általa leírt megoldás igaz lenne, akkor a lapos tetõ közepén levõ egyetlen 2 m magas felfogórúd megfelelõen védene egy (az általam írt kritika 4. táblázata szerint a védelmi szinttõl függõ) 11,36...20,39 m átmérõjû kör alakú, vagy ekkora átlójú négyzet alakú épületet, függetlenül annak a magasságától. Eltekintve attól, hogy ez ellentétes a szabvány említett ábrájával, a villámot is tájékoztatni kellene róla. Malajziai kutatók ugyanis több ICLP konferencián számos olyan villámcsapásról számoltak be, amelyek, a lapos tetõ közepén elhelyezett felfogórúd ellenére jelentõs sérüléseket okoztak, magas épületek tetejének peremén. Régóta közismert és régi szabványok is utalnak arra, hogy a felfogókat a tetõ peremének közelében célszerû elhelyezni.
2008. 1.szám
V I L L Á M V É D E L E M
NYEREGTETÕS ÉPÜLET VÉDELME KÉT FÜGGETLEN OSZLOPPAL A hozzászólás is kiemeli, hogy véleményem szerint a 62305-3 Annex E szerinti E.13 ábrán találhatók a legsúlyosabb hibák. Ugyanakkor ezzel kapcsolatosak a szerzõ legnagyobb tévedései is. Szóvá teszi, hogy az általam írt kritika 13. ábrája többet mutat, mint a szabványban levõ ábra, ez azonban nem új, hiszen az eredeti szöveg is utal rá. Ezek nélkül nem lehetne az ábra hibáit felismerni. A hozzászólás szerzõje kijelenti a nagyobbik, f1 védõszög a tetõgerinc síkjából adódik, noha a szabvány ezt nem tartalmazza és mivel méreteket sem tartalmaz semmi alapot nem ad rá. Hinni persze mindent lehet. Az ábrán észreveszi, hogy a tetõ védett felületét ábrázoló, általa tortaszeletnek nevezett területek határoló íve nem kör. Odáig már nem jut el, hogy ezek körszeletek, amelyek a tetõ hajlásszögétõl és a magasságoktól függõen lehetnek ellipszisek vagy hiperbolák, illetve különleges esetben parabolák is. Megismétli azt a teljesen alaptalan felfogást, hogy egy ferde tetõnél az eresz magasságában van a referencia sík és egy felfogórúd körül bármilyen irányban az ennek megfelelõ védõszöggel lehet számolni. Ilyent a szabvány sehol sem állít, hanem egyszerûen nem ad semmi útmutatást a nyeregtetõ esetére. A szerzõ szerint: „A kék tortaszeletek oldaléleit (ferde egyeneseket) forgatja körbe a szabvány”. A szabvány azonban nem forgat körbe semmit (ezeket csak én rajzoltam be), hanem szabad utat enged a fantáziának. A hozzászólás szerint a szabvány E.13 és az általam írt kritika 13. ábráján szaggatott vonallal rajzolt körök az eresz magasságában ábrázolják a védett tér függõleges vetületét. Ezzel szemben az E.13 ábra alatt a
-
H Í R E K
szabványban a következõ szöveg található: NOTE The two circles denote the protected area on the ground as the reference plane. (JEGYZET A két kör kijelöli a védett területet a földön, mint referencia síkon.) Ezek után az olvasó könnyen eldöntheti, hogy mennyire megalapozottak az említett kifogások. Befejezésként a szerzõ kifejezi azt a reményét, hogy nálunk megindul a nemzetközi szabvány bevezetése, valamint nemzetközi szinten a továbbfejlesztése, amit a CENELEC állítólag meg is kezdett. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom a hozzászólás szerzõjét és az olvasókat, hogy az Elektrotechnika 2007/4. számában megjelent kritika a fél évvel korábban írt angol szöveg magyar fordítása. Az eredeti legfontosabb pontjait már szóban ismertettem az 2006-ban Japánban tartott nemzetközi konferencián és késõbb „a világ villámvédelmi agytrösztjének” számos tagja írásban is megkapta. Többen (közöttük a CENELEC bizottság elnöke) felvetették, hogy a védõszög módszert legjobb lenne kihagyni. Egyébként Mexikó már ennek kihagyásával vezette be a szabványt. Tartok tõle, hogy a korszerûsítés mindössze foltozás lesz és a lényeges kérdéseket nem fogja megoldani. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2006. évi villámvédelmi konferenciáján ezért csak részvétemet tudtam kifejezni mindenkinek, aki ezt az elhibázott szabványt alkalmazni kényszerül. Ugyanez vonatkozik a hozzászólás szerzõjére, akit szintén megzavartak a szabvány hiányosságai. Tanácsul csak egy latin közmondást ajánlhatok: „Si tacuisses, phylosophus mansisses!” Remélem lesz aki érti, vagy talál valakit, aki még le tudja fordítani.
Dr.. Horváth Tibor
MATPOST 2007 - 2007. november 15-16. 1999. és 2003. után harmadszor rendezték meg Lyonban a
4. Berendezések és rendszerek új koncepciói
nagy- és középfeszültségû alállomási berendezések fejlesz-
5.
tésével, fejlõdési irányaival és jövõjével foglalkozó konferenciát.
6. Középfeszültségû technika helyzete
A tárgykörnek a legrangosabb és szakmailag legjobb, igazi
7.
mérnöki szemléletû fóruma, amelyen az európai gyártók és üzemeltetõk ismertetik a legújabb mûszaki eredményeiket és kiviteli megoldásaikat.
Nagyfeszültségû technika helyzete Visszatérés az alkotóelemek jellemzõire a tapasztalatok alapján
8. Diagnosztika és karbantartás Az elõadók témáikat pontokba szedve, felsorolásszerûen, sok ábrával tarkítva vetítették, ez jó bevezetés az anyagok részletes
A konferencia szervezõje a SEE (a Francia Villamossági,
olvasásához. Minden szekció végén 20-30 perc állt ren-
Elektronikai és Informatikai és Kommunikációs Technológiai
delkezésre
Társaság), támogatói a CIGRE, EUREL, VDE, MEE, Elektrosuisse,
résztvevõk ki is használtak. Az elõadók között egyaránt megje-
az olasz és belga elektrotechnikai társaságok, IEEE francia rész-
lentek az európai hálózati társaságok és a nagy gyártók.
lege, a francia kommunikációs mimisztérium, valamint a Gimelec
Magyarország egy elõadással szerepelt, amelyet egy MAVIR
(Francia Gyárosok). A bejelentett résztvevõk száma 183 volt. A
szerzõi team állított össze, a rövidített elõadást a helyszínen
konferencián a CIGRE SC A2 jelentését és 60 tanulmány
Csépes Gusztáv adta elõ. Egyes anyagok hozzáférhetõek
összefoglalóját ismertették nyolc szekció keretében.
lesznek az interneten, a hivatkozást késõbb tudjuk közölni.
A konferencia témái:
Értékelve a hallottakat a mûszaki fejlõdés a szakmában töretlen,
a
kérdésekhez,
illetve
válaszokhoz,
ezeket
a
1.
A termékek hatása a környezetre
a fejlõdési irányok, fejlesztési célok közül kiemelkedõ szerep
2.
A környezet hatása a termékekre
jutott a környezetvédelemnek, a környezeti hatásoknak.
3. Transzformátorok megbízhatósága és biztonsága
Philippovich Gyõzõ
27
2008. 1.szám
ELEKTROTECHNIKA
V I L L A M O S P O R
T
E N E R G I A R É
LECLANCHÉ ELEMTÕL A FOGYASZTÓVÉDELEMIG, AVAGY JAKABFALVY GYULA SZAKMAI ÉLETÚTJA A 2007 októberében megrendezett sikeres Fogyasztóvédelmi Konferencia kezdeményezõje és szakmai házigazdája beszélgetõpartnerem, Jakabfalvy Gyula volt. Sorozatunk mostani részében megismerhetjük azokat az élményeket, eseményeket, melyek elindították õt egy sikerekben gazdag pályán, amelynek még ma is aktív részese. - Kérlek, mesélj a kezdetekrõl!
28
- Egy nagyon kicsi Csereháti faluból, Gagybátorból indultam a „nagyvilág” felé. Ezen a településen akkor még nem volt villany és a vasútállomás is 25 km-re volt. A második világháború utáni tanító hiány miatt az elsõ négy elemi osztályomat „egytantermes”, „egytanítónénis” iskolában végeztem, palatáblával és más hasonló akkori taneszközzel. Hatéves koromban édesapám adott nekem három leselejtezett Leclanché-elemet, és arra is megtanított, hogyan lehet ezeket még kissé felújítani. Karácsonyra pedig megkaptam Sztrókay Kálmán Száz kísérlet és Még száz kísérlet címû könyveit. Ezeket többször is elolvasva indult meg bennem az elektromosság iránti érdeklõdés, amely a késõbbiek során csak fokozódott. Már nagyon kis gyerekkoromban, ha tehettem, sokat lábatlankodtam a falu gépészkovács-mûhelyében, ahol akkor már volt egy kézzel meghajtott esztergapad és egyéb szerszámgépek. Ugyanúgy érdekeltek a bognár-, a kerékgyártó- és az asztalosmûhelyben végzett munkák is. De a Sztrókay könyvek egy életre meghatározták a sorsomat. Az említett elemek segítségével és a ház körül található drótokkal, zseblámpaizzóval és egyéb anyagokkal barkácsoltam egy központi kapcsolótáblát, amely segítségével rövidesen már saját villanyvilágítást eszkábáltam, de volt mûködõ villanymotorom is, amelyre nagyon büszke voltam. Késõbb ennek bõvítésével a lakás minden helyiségében pislákolt egy-egy zseblámpaizzó. A könyvekben található összes kísérletet elvégeztem, sokszor kudarccal, de sokat tanultam belõlük. Édesapámnak - aki Mezõgazdasági Akadémiát végzett Debrecenben – minden vágya az volt, hogy én is ezt a pályát folytassam és átvegyem a gazdaságot. Sajnos a legnagyobb bánatára engem annyira megfertõzött a technika iránti érdeklõdés, hogy semmi vonzalmat nem éreztem a mezõgazdasági pálya iránt, jóllehet otthon elvégeztem a rám szabott feladatokat. 10 éves koromban kerültem Nyíregyházára gimnáziumba. Nagyapáméknál laktam, ahol volt már 110 Voltos egyenáramú villany, amely nemcsak a világítást látta el, hanem a házi vízellátó motorját is hajtotta. Gyakran volt valamilyen elektromos hiba, amelyeket villanyszerelõk javítottak. Az õ munkájukat mindig nagy érdeklõdéssel figyeltem, majd megpróbáltam leutánozni kisebb-nagyobb sikerrel, olykor áramütéssel. Egyre több házbeli javítást sikerrel végeztem el, sõt a rokonság is egyre inkább igénybe vette munkámat. 1946 õszén Sárospatakra kerültem a református fõiskola alsó tagozatára és az iskola angol internátusába, majd ott fejeztem be az általános iskolává degradálódott nyolcadik osztályt. Már az elsõ évben bekerültem egy helyi rádiójavító kisiparos által vezetett szakkörbe, ahol nagyon sok hasznos dologra megtanítottak és megengedték, hogy kisebb munkákat is elvégezhessek. A mûhely fõ profilja a rádió- és írógépjavítás, valamint villamos készülékek és motorok javítása volt. Az ott tanultak meghatározói voltak életemnek és a késõbbi munkáim során nagy segítséget jelentettek. 1947 Karácsonyára megvettem Vigh Bertalan Erõsáramú Villamos Szerelés címû könyvét, amelyet nagyrészt megtanultam és a mai napig is féltve
ELEKTROTECHNIKA
õrzök. A Kollégium mindenes karbantartó mestere felfigyelt „szakmai” érdeklõdésemre és megengedte, hogy segítségére legyek. Késõbb a jól felszerelt szakmûhelyben lehetõséget adott, hogy kisebb javításokat végezzek. Itt ismertem meg a szerszámok sokaságát. Akkor már elhatároztam, hogyha befejezem az iskoláimat, olyan helyre megyek dolgozni, ahol villamos termékek javításával foglalkoznak. Ez az elképzelésem megvalósult, mert szinte egész szakmai életemben a javító-szolgáltató és a vevõszolgálat területén dolgoztam. Ez a nagyon bonyolult és összetett tevékenység megkívánta a folyamatos tanulást és továbbképzést. 1952-ben finommechanikai mûszerész szakmunkás bizonyítványt a Gamma Finommechanikai Mûveknél szereztem, majd technikusi oklevelet a Kandó Kálmán Technikumban. Több szakmából is van szakvizsgám, valamint közép- és felsõfokú Külker Propaganda és Reklám végzettségem is. - Hol kamatoztattad tudásod? - A Gamma gyár után tíz évig a Budapesti Elektroakusztikai Gyárban dolgoztam, majd 1962-ben kerültem az ikladi Ipari Mûszergyárba. Itt feladatul kaptam a vevõszolgálat és a márkaszerviz felállítását, a szervízhálózat kiépítését és mûködtetését a hozzátartozó teljes dokumentáció elkészítésével. Számszerûsítve ez 29 szervizkönyvet jelentett, két nyelven 36 ezer példányban. Munkahelyeim nagyra értékelték sokoldalúságomat és ez nagy önállóságot biztosított számomra, de egyben nagy felelõsséget is jelentett. Mindig olyan munkákon dolgozhattam, amelyeket nagyon szerettem, ezért sok szakmai sikerélményben volt részem. A több mint 300 alvállalkozói szerviz irányítása és elszámoltatása miatt szinte folyamatosan úton voltam az országban. Sokszor utaztam Dániába, Olaszországba, Csehszlovákiába reklamációs és garanciális ügyek intézése, javítása kapcsán is. Tevékenyen részt vettem az IMI villamosgép-fejlesztési, illetve a gyártás minõségvédelemmel kapcsolatos fejlesztésében. Privatizációs folyamatok következtében 1992-tõl az IMKE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetõ igazgatója lettem. 1995-tõl a munkát nyugdíjasként folytattam. A szakma szeretetének köszönhetõen még ma is, 72 évesen a szakmában dolgozhatok, jelenleg a VILLGÉP Szövetség elnökeként, amelynek 1996-ban alapító tagja voltam. - Mióta veszel részt az egyesület munkájában? - 1978-tól a GTE, 1980-tól a MEE tagja vagyok. Folyamatosan részt veszek az egyesület Gép-, Készülék és Berendezés Szakosztály munkájában. Tevékenységem elismeréseként 1996-ban Kandó-díjat, 2004-ben Liska-díjat kaptam. - Megtudhatunk valamit családodról, kedvenc elfoglaltságaidról? - Feleségem a Kandóban végzett technikusként. A lányom és a vejem gépészmérnök, lány és fiú unokáim a BME hallgatói. Kedvenc idõtöltésem természetesen a barkácsolás. Szeretek túrázni itthon és külföldön is. Szívesen olvasok, vagy színházban töltöm az estét. - A magam és olvasóink nevében is kívánom, hogy 2008-ban is jó egészségben és erõben folytasd tovább munkád!
Tóth Éva KMB elnök
2008. 1.szám
É R I N T S ÉZ SE V M ÉL DE E L E M
VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL
KÍSÉRLETI BERENDEZÉS CO2 LEVÁLASZTÁSÁHOZ Az EU prognózisa szerint 2030-ban a villamosenergia elõállításához még kb. 60% fosszilis tüzelõanyagot fognak felhasználni. Ezért elsõrendû feladat, hogy az erõmûvek hatásfokának javításán túl a keletkezõ CO2 leválasztásával és földalatti tárolásával intenzíven foglalkozzanak. Az új eljárás kidolgozásában az RWE erõmûkonszern, a Linde és a BASF együttmûködik a „Castor” kutatási projekt keretében. A feladat bonyolultságát jellemzi, hogy miközben minden szerkezeti adottságot úgy kell módosítani, hogy a hatásfok növekedjen, egyúttal a szükségképpen a CO2 leválasztás következtében elõálló hatásfokcsökkenés 10% alatt maradjon. A kísérleti berendezés beépítéséhez legalkalmasabbnak az RWE legmodernebb, barnaszén tüzelésû, nettó 43% hatásfokú Niederaußem erõmûvét találták (lásd ábrát). Az égéstermék egy részét leágaztatják és egy speciális vízoldattal hûtik le. Közben a CO2 gázt kémiailag lekötik és 90%-ban leválasztják a füstgázból. A Niederaußem kísérleti berendezéssel óránként 300 kg CO2 lesz leválasztható. A cél, hogy az új eljárást olyan szintre emeljék, hogy 2020. után minden, még mûködõ erõmûnél felhasználható legyen. Az új erõmûveket pedig már eleve úgy kell építeni, hogy a CO2 leválasztó berendezés beépítésére alkalmasak legyenek. VDI nachrichten 12. oktober 20077
A VILÁGÍTÁSTECHNIKA MESTERE Az Innsbrucki Egyetem a svájci Bartenbach vállalattal kooperációban megkezdte a világítástechnikai mesterképzést. Ahhoz, hogy a világítástervezés a legkülönbözõbb igényeknek és funkcióknak megfeleljen, illetve a megfelelõ atmoszférát biztosítsa, meg kell érteni a fény jelentõségét és hatásmechanizmusát. Széleskörû tudományos ismeretek szükségesek az építészetrõl, az érzékeléspszichológiáról, fizikáról, technikáról, látásfiziológiáról, ergonómiáról és még számos tudományágról. A mesterkurzus végzõsei felfogják, és értékelik a nappali- és mesterséges világításnak az emberi testfelépítésre és lelkületre való behatását. Ez alkalmassá teszi õket arra is, hogy a megvalósított megvilágítási koncepciókat szakszerûen tudják megítélni. Ezt a komplex szakismertet a legmodernebb prezentációs és labortechnikával oktatják, elmélyült elméleti és gyakorlati tudást adva a hallgatóknak. A végzõsök a világítástechnika mestere akadémiai fokozatát nyerik el. Az igény erre az egész Európában egyedi tudományos fokozatra - igen nagy. Az alábbi területek: építészet, belsõ építészet, villamos tervezés, világító eszközök konstrukciója és designja, közlekedési világítás, közlekedõ eszközök világítása, médiák film- és színházvilágítás és még számos a világítástechnikai terület veszi
2008. 1.szám
igénybe a mesterfokozatú világítástechnikusok know-how-ját. Ábránkon a Bartenbach Világítástechnikai Akadémiájának mesterséges egét látjuk. e& &i hefft 9. 20077
NAPENERGIÁVAL AZ ATLANTI ÓCEÁNON KERESZTÜL A 10 m széles és 16 m hosszú katamarán - amelynek energiáját kizárólag a rajta elhelyezett 65m2-es fotovoltaikus napelemek biztosítják - már két éve hajókázik Svájcban, az ottani tavakon és folyókon. A jó hajózási tapasztalatok alapján a háromfõs legénység elhatározta, hogy áthajóznak az Atlanti-óceánon. Baselbõl kiindulva kereken két hónap alatt érkeztek meg New Yorkba. A SUN 21 jelû „naphajó” jól kiállta a nem mindig barátságos óceán hatalmas hullámait is, átlagosan 12 km/óra sebességet ért el - ez a sebesség kb. azonos a vitorlás jachtokéval. Napközben a besugárzott napenergiából elõálló villamosenergia egy részét akkumulátorokba táplálták be, ezzel mûködtették éjszaka a katamaránt. Ábránkon a SUN 21 New York-i megérkezése látható. BULLETTIN 9/20077
SZIMULÁTOR MOZDONYVEZETÕKNEK A Berni Mûszaki Fõiskola informatika szakán mozdonyvezetõ szimulátor mûködik. A szimulátor elsõsorban kezdõ mozdonyvezetõk képzésére és továbbképzésére, új útvonalak megismerésére, különleges veszélyhelyzetekben követendõ vonatvezetési felkészülésre alkalmas. A laborban különbözõ mozdonytípusok és szerelvény összeállítások szimulációja is megoldható. A mozdony tökéletes leképzését biztosító szimulátorral konkrét útszakaszokat lehet „bejárni”. Szerepelhet a Gotthárd vonat a Jurán keresztül, a fogaskerekû vasút a Rigire, sõt nemzetközi vonalak is, pl. a Francia Államvasutak és az Olasz Vasúttársaság Turin és Chambéry közti szakasza is. A balesetek megelõzését szolgáló szimulátort egyre több vasúttársaság veszi igénybe. Képünkön, egy képernyõn megjelenített szimulált svájci vonat látható. BULLETTIN 177/20077
EURÓPA LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÛ SIKLÓVONATJA A legújabb Passen-Bahn Davosban óránként 2200 utast szállít. Teljesítménye megfelel egy nagy repülõgép turbinájának. 1250 kWos aszinkronmotorjával Európa legnagyobb teljesítményû siklóvonata. Az ábrán a Passen-Bahn, az ABB gyártmánya látható. BULLETTIN 24 4/2006. Szepessyy Sándor
ELEKTROTECHNIKA
29
G O N D O L A T O K
MÁSKÉNT NEM TEHETEK… „Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik” (Marcus Aurelius) Az újév küszöbét átlépve, igyekszem számba venni rám váró teendõim garmadát, pedig mint ahogy sokan mások - én sem látom a jövõt, és mégis tudom, hogy lesznek olyan feladatok, történések, amelyeket nem tudok elkerülni, szó nélkül hagyni. Ezekre próbálok felkészülni lelkileg jó idejében. Mert nekem is vannak gondolataim és indulataim, amelyekkel utat vághatok a dolgok lényegéhez és értelméhez. Én is tudom, hogy a kis és nagy igazságokhoz hatoló útverés, a gondolat és indulat igazának próbatétele. Igazamat elragozhatom jelen és jövõ idõben, ugyanúgy, ahogy mérlegelni tudom a naptárlapokra kerülõ kötelességeimet és tartozásaimat. Ám, mivel gyakorlati érzékem is van, így az én lelkemet is nyomják átélt történések, vagy éppen olyan igazságtalanságok, emberi túlkapások, amelyek nem látnak napvilágot, titokban maradnak talán mindörökké. Ezeket még a naptár lapjai sem örökítik meg. Természetesen engem is értek és érnek szép és kellemes meglepetések, emberi gesztusok, amelyeket olykor nincs is idõm megköszönni. Pedig meg kellene, mert napjainkban a jótettekért oly kevés a köszönet, hogy már el is szoktunk ettõl a nemes emberi cselekedettõl, gesztustól. Olyan jó lenne, ha újból szemünk lenne az emberien jókhoz és az embertelenül ocsmányokhoz, a gonoszhoz. Ha meg tudnánk különböztetni az álságos magatartást az igaz emberitõl, mennyivel kisebb erõfeszítéssel érhetnénk el szép eredményeket. De nem lehet, mert olykor a piaci verseny látszatát keltõ pályázati eljárások mögé megbúvó puhány embertársaink, már titkon számolják a közeljövõben markukat ütõ összeget, vagy számba veszik a beígért elõnyöket. Olykor hiábavaló a köztisztviselõi, közalkalmazotti álságos mosoly az arcon, ha a hátad mögött elgáncsolja szándékodat, keresztbe tesz látszatindokokkal. Napjaink jelenségeit megírom a jövõ generációjának akkor, amikor követelõznek bennem megérett gondolataim, és úgy parancsolják indulataim. Próbálok utat vágni a dolgok lényegéhez, értelméhez. Talán telitalálataim is (voltak), lesznek egy tõrõl fakadt közös szándékaink céltábláján. És akkor megvan az elégtétel, mert sok embertárasam tekintetén érzem a velem együttgondolkodást, az egyetértést mindennemû vállveregetés nélkül. Meggyõzõdésem, hogy tollforgatásommal a jót szolgálom, és próbálom a gonosz napjait megkeseríteni. Teszem mindezt még akkor is, ha ez szélmalomharcnak tûnik. Másként nem tehetek…
30
Lehet, hogy többen kellene felemeljük szavunkat a hibás döntések, az igazságtalanságok, az emberi gyarlóság ellen; lehet, hogy többet kellene tennünk szakterületünk hatalom általi elismerése érdekében, egyáltalán az emberszámba vétel, a szakmai elismerés kivívása céljából. Sem a szótlan, sem a magá-
ELEKTROTECHNIKA
ba forduló, sem a megalkuvó, sem a puhány, sem a „ne szólj szám, nem fáj fejem” embertípus nem jut többre, mint az, aki hallatja hangját és próbál tenni a közért, adott esetben egy ügy érdekében. Jó, lehet, hogy pillanatnyi elõnyök, vállveregetések, vagy éppenséggel „te vagy a mi emberünk” fajta elismerések kijutnak számukra, de ezek mind tiszavirág életûek, hisz jól tudják az adományozók is, hogy hosszútávon erre az embertípusra számítani nem lehet, mert mindig a hatalmon levõkhöz simulnak, gerinctelenek. Szótlanul elsurranni a történések mellett - legyen az jó, vagy rossz - könnyelmûség, egoizmus. Pedig manapság egyre inkább ez a szokás: mert ha jó, miért magasztaljam, miért ismerjem el; ha meg rossz nem idegesítem magam, törõdök a saját dolgaimmal. Netalán elfáradtunk, belefáradtunk mindennapi önzõ küzdelmeinkbe? Lehet. De ezáltal, még jobban atomizálódik közösségünk; a szakmai is, a baráti is, a munkahelyi is, az egyesületi is, összességébe véve a teljes nemzeti közösség. Valójában ezt akarjuk? Ha igen, milyen lelkiismerettel számolunk el családunknak, gyermekeinknek, az utókornak önzésünkrõl? Nos, az igazságok felismerése mellett tenni is kell, alkotni, becsülettel dolgozni (mert kommentálni sokan tudnak!), a jövõ generációját oktatni, átadni tudásunkat, önös érdekeket félretéve felelõsséggel a közösségért cselekedni. Vajon ti tudjátok-e, mindenki tudja-e, hogy mennyi az egy fõre jutó emberségbõl-tartozás a társadalomnak, a közösségnek? Gondolkodtatok-e rajta, hogy ebbõl az élet során mennyi került törlesztésre? Vajon emberibb évet köszöntöttünk a közelmúltban Szilveszterkor? Nem hiszem, mert hiába hûséges hozzánk mindig sorsunk, ha mi nem mindig vagyunk ugyanúgy hûségesek sorsunkhoz! Talán éppen ezért fajult el körülöttünk ennyire a világ. Jól tudom, hogy szûkül a Föld, szûkülnek a lehetõségek, az ember kezdi már kinõni. De ugyanúgy szûkülnek a lehetõségek egyes szakterületeken belül is, holott egyre többen vagyunk azonos feladatra. Ilyenkor mondaná az ember: gyõzzön a jobbik, nyerjen a szebb. A valóság más! Egyre másabb, és megcáfol minden alapigazságot! Ma is, holnap is, holnap után is… De vajon még meddig? Talán egyszer mindannyian ráeszmélünk elmaradt emberségbõl-tartozásaink nagyságára, és megrekedt törlesztéseinket igyekszünk bepótolni, akkor talán jobbra fordul minden… Én igyekszem a rám esõ részt törleszteni, másként nem tehetek…
Z. Nagy János
2008. 1.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
-
H Í R E K
A PIACNYITÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A jövõ döntése: „Hoz -e, vagy visz?”
Hiezl József, az elõadó
Szabó Sándor, a hozzászólók egyike
A hallgatóság egy csoportja
2007. november 30-án ismét érdekes és aktuális kérdés megbeszélésére került sor a MEE Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoport által meghirdetett szakmai elõadáson. A piacnyitás aktuális kérdéseirõl adott átfogó képet elõadásában Hiezl József, a DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgató helyettese. A nagyszámú megjelent hallgatóság - amely jóval túl mutatott a létszám tekintetében a nyugdíjas tagtársainkon - érdeklõdéssel hallgatta a piacnyitás legfontosabb elemeit, mely szerint: - a jelenlegi kettõs piac helyébe versenypiac fog lépni, - a nagy, közepes és kis üzleti fogyasztóknak a nyílt piacon kell villamos energiát vásárolniuk, - a nagyon kis üzletek és háztartások jogosultak az Egyetemes Szolgáltató szolgáltatására, - új ártervezet az Egyetemes Szolgáltató szolgáltatásához, - új rendszer a villamos energia vásárlás biztosításáért a nyílt piacon aukciókon keresztül.
Az elõadást követõen további kérdések is felvetõdtek a hallgatóság részérõl, melyek talán csak nagyon átvitt értelemben kapcsolódtak az elõadás témájához, de tagtársaink mindennapjait ugyancsak érintik. Ezek felvetésének egy része az elõadónkhoz kapcsolódó közvetlen, volt jó munkatársi, illetve már - már baráti viszonnyal magyarázható. Így, többek között a többségünket érintõ „C” tarifa kérdése, az ezzel kapcsolatos valószínûsíthetõ változások, vagy az éppen napjainkban is zajló sztrájkok - pozitív, vagy negatív következményei.
Hallhattunk a villamos energia piaci változásairól a gyakorlatban. Többek között: - hogyan készülnek a piaci szereplõk a piacnyitás utolsó (?) fázisára - mi vár az ügyfelekre (miben kell nekik lépni) - hogyan készül a DÉMÁSZ Csoport kereskedelmi részlege a piacnyitásra
Aranyy László ó MEE Szegedi Szervezet
Bemutatásra került a múlt és a jövõbeni villamosenergiavásárlási módozat a közüzemi vételezéstõl a „valódi” beszerzési lehetõségekig, immáron a szabadpiacon. Megtudhattuk azt is, hogy az ár összetétele miként alakul az össz egységár (energiaár + rendszerhasználati díj) vonatkozásában, és azt is hogyan alakul át a szerzõdés-struktúra a közüzemi villamosenergia vételezés esetében, illetve a szabadpiaci villamosenergia vásárlás esetében. Az elõadásból az is kiderült, hogy a fogyasztói „sorsok” hogyan alakulnak 2008. január 01-jétõl az egyetemes szolgáltatásban részesülõ felhasználók, a saját döntése alapján szabadpiaci felhasználók, illetve a jogszabályi kötelezettség alapján szabadpiaci felhasználók vonatkozásában. Az elõadás végén a hallgatóság részérõl felvetett - a témához kapcsolódó - kérdésekbõl kihallatszott némi aggódás, de egyértelmûvé vált az is, hogy a versenyhelyzet a választás lehetõsége tagtársaink többségét azért inkább optimistává teszi. Az elõadás elején szlogenként felvetett kérdésre a válasz, mely szerint „Hoz-e, vagy visz?” - a piacnyitás - akár az ügyfelek, akár a szolgáltatók részére, egyenlõre nyitva marad és azt a jövõ dönti el.
2008. 1.szám
Elõadónk kiváló felkészültségét, tájékozottságát és nem utolsó sorban kitartását dicséri, hogy valamennyi felvetett kérdés megválaszolásra került és az „alap” kérdéssel kapcsolatosan a résztvevõk jóval több ismerettel és megfelelõbb tájékozottsággal hagyták el az elõadás helyszínét.
ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÍREI MÛKÖDÉSBEN KÍNA HARMADIK LEGNAGYOBB VÍZERÕMÛVE Megkezdte mûködését Kína harmadik legnagyobb vízenergia beruházása, miután sikeresen lezajlott a hét hónapos próbaüzem. A beruházás három generátora, melyeket 2007 májusában, júliusában és októberében kezdtek el tesztelni, egyszerre kezdték meg mûködésüket. A beruházást a Hongshuifolyón valósították meg, mely a Pearl-folyó egyik fõ mellékfolyója. A vízerõmû megvalósítása fontos összetevõje a kínai kormány nyugati területeket érintõ fejlesztésének és annak a célnak, hogy a gazdaságilag fejlett, de energiaszegény keleti és tengerparti területekre elektromosságot juttassanak. A beruházás 30 billió yuan-ba került, melybõl egy 216 méter magas gát is elkészült. A kilenc generátor összesen 6300 GW kapacitással fog rendelkezni.
Forrás: www.servian.hu Horváth Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
31
H Í R E K
-
H I R D E T É S
NÖVELTE FORGALMÁT A TÜV RHEINLAND KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI CSOPORT A budapesti székhelyû TÜV Rheinland Közép- és KeletEurópai Csoport a régióban 2007-ben 35,3 millió euró forgalmat ért el, ami 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és a csoportszintû eredmény az közel 5,3 millió euró, mely közel 14 százalék növekedést mutat - mondta Czitán Gábor vezérigazgató a 2007-es évet lezáró találkozón. A csoport négy magyarországi vállalatánál - a TÜV Rheinland InterCert Kft-nél, az MBVTI Mûszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft.-nél, a Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet (MEEI) Kft.-nél és a TÜV Akadémia Kft.-nél - a bevétel az idén 13 millió euró, ebbõl 1,5 millió euró eredmény várható. Czitán Gábor az eredmények között említette, hogy bevezették a TÜV Star szolgáltatást, a vállalatok elemzésen alapuló minõsítését, ami lényegretörõen megmutatja, hogy a vizsgált vállalat a piacon a versenytársaival szemben milyen pozíciót foglal el. Ez a szolgáltatás a vállalatvezetõk részére szolgál fontos információval a fejlesztés, az üzleti és marketing tevékenység szempontjából.
Szerkesztôség
-
S U M M A R Y
SUMMARY István Marosán: Energy and Environment - below-ground-level systems As work progresses on the restoration of pedestrian ways and of those parts of the city, which are of important interest as tourist attractions, a serious problem arises: what can be done about the ugly installations belonging to the public utilities? The most obvious choice is to hide them under ground level. Below-ground-level systems offers an immediate solution to this challenge. Each of these patent-protected systems is designed as watertight constructions and as energy supply points are an ideal solution for open-air markets, events and concerts. The systems for installation for below ground level and the environmentally friendly, naturally cooled transformer stations are copyright in design, were elaborated under the auspices of a research and development programme, and meanwhile contribute towards the creation of an enjoyable environment in Hungarian and other European cities.
SUMMARY Zalán Kohári: Possibilities of flywheel energy storages
Flywheel energy storages are complex systems which cannot be developed by the separate development of its parts. Composite materials allows high energy densities, magnetic bearings decreases the losses radically. To preserve these good technical features a special energy converter with small mass and zero no-load losses is necessary. Today’s goal is not to build super-flywheels and super-bearings, but to have a technically and economically viable energy storage system, which can be operated with reliability. Our research at BUTE Department of Electric Power Engineering follows this idea.
MEGKEZDÕDÖTT A VILÁG LEGOLCSÓBB NAPELEMÉNEK FORGALMAZÁSA Öt év alatt 4,5 GW hozzáadásával 5,6 GW-ra bõvülhet a tengeri szélerõmûvek globális villamosenergia-termelõ kapacitása egy brit elemzõ cég elõrejelzése szerint. Állami és magánforrásokból összesen mintegy 16 milliárd dollárt költhetnek világszerte erre a célra 2012-ig, figyelembe véve, hogy a tengeri telepítésû szélparkok építési költségei 50%-ot meghaladóan nõhetnek az idõszak végéig. A brit energiaügyi miniszter még optimistábban nyilatkozott, szerinte 2020-ig csak a brit partok közelében annyi szélerõmû épülhetne, amelyek akár a szigetország háztartásainak felét elláthatják majd árammal. Ehhez mintegy 7000 turbinát, azaz 33 GW-nyi kapacitást kellene telepíteni, míg a hosszú távú tervekben egyelõre csak 8 GW szerepel. Forrás: www.zoldtech.hu Horváth Zoltán
Turán György, rubintdiplomás okleveles gépészmérnök 2007. december 26-án, életének 97. évében elhunyt. Kívánságára csendben eltemették.
32
ELEKTROTECHNIKA
2008. 1.szám
