TARTALOM. A füzet száma. Veszprémi A—r.: A füzet szánig. 28.) A photocheramika, mint új iparág . X. XI. Ifj. Váncza Mihály: 1.) Lapunk czélja és iránya I. 29.) Nyilt levél Magyarország V. Sárffy Ignácz: fényképészeihez XII. 2.) A fényképezésről népXII. szerű előadásban . I.—IV. VI. VIII. XI. 3O.)A fényképészek egyesületeiről . . . Veress Perenez: II. Kisebb közlemények. Gyakorlati fényképészet: 1.) A legelső fényképek. (D—ó D.) . . . I. 3.) I. Tapasztalatok a „nedves kezelés" körül . L—IV. VII. X.—XII. 2.) Levél a szerkesztőhöz. (Molnár I.) . . I. 3.) Szemelvény a hozzánk 4. II. Tapasztalatok a „száintézett levelekből II. Hl. VI. raz kezelés" körül . . . II. IV. VI. IX. 4.) Ingyen-rovat. (Ajánlko5.) A gyakorlati photochezáf, eladás stb.) . . . . II. VI. VUL X. ramikáról . . . II. IV. VII. IX. XI. XII. VI. 6^ Megnyitó beszéd . . . III. IV. VI. VII. 5.) Fölhívás előfizetésre IX. 7.) Egyetemi beszéd VIII. 6.) A színészek fényképei (D. D.) . . 7.) Adatok a Kroh-ügyhöz. (Rottmann F.) IX. 8.) Legújabb előhaladás a fényk. terén. (Melléklet.) IV. 8.) A trieszti kiállítás fényk. osztályáról. (Kozmata F.) . . . . X. Két új fényképészeti találmány: I.—XII. 9.) I. A fényképező puska . . . . . V . VI. 9.) A szerkesztő izenetei . . . . 10.) II. Árnyékképek fényk. úton készítve VI. 10.) Az emulsio kimosásáról. (Debreezeni K.) XI. 11.) Az „acternat" vagyis az örök előidéző . . . . ' , : . , . - . . . . IV. V. 12.) Az „acternat"' mint titkos szer stb. . X; III. Szemelvények a kiilf. szaklapokból. 13.) Fényképészeti álomképek. (Tárczamelléklet.) 1.) Különös fényképezés I14.) Beszámolónk és lapunk 2.) A hevíthető simító gép használatáról II. jövő évi programmja XII. 3.) Az emulsiós lemezek megfagylalásáról III. 15.) A száraz eljárás egy új módja . . , XI. 4.) Az emulsió-szüröről IV. 16.) Obernetter emuisiója és egy fényk. pályázat XII. 5.) A berlini fényk. egyesület évi jelentése VI. 6.) Uj higanycyan-erősitő. , VI. Botár Imre: 7.) Állítás, világítás és összehangzás. . VII. 17.) A hires Kroh-féle gyors levételről . II. 8.) Beszélgetés a fényképészről. . . VIII. 9.) A párizsi iparmükiállitás IX. Papp Albert: 10.) A photo-electograph IX. 1 8 . ) A z o l á h o r s z á g i f é n y k é p é s z e t r ő l . . . I I I . 11.) A liliput-apparatus IXMolnár István: 12.) Egy főtámasztó önéletrajza . . . . XI19.) Az utazó fényképészekről IV. IV. Vegyes közlemények. Rnpprecnt Mihály: 20.) A közönség fényképészeti Ízlése stb. . VA bpesti könyykiállitó • IVA csoportkép ügye VUL X. Takácsi S.—A—E.: Add meg a szerkesztőnek L\. 21.) Lesz-e egyesületünk? VAdomák Hl-1 22.) A rajzoló és chemikus fényképész . VIIA hazai fényképészek . . . . I. III. XHi 23.) A fényképészek elszaporodása stb. VIII. A fényk. philosophiája X.\ Rottmann Farkas: A Kroh-ügy • 'VI. 24.)JRajz, fdstés vagy chemia ? . . . . VIA kisértet HA molnár és a fényképész X. 25.) A pigmentképről \ . IXA trieszti kiállítás VUL 26.) Tapasztalataim a colloBotár Imre . . . ,.-, XII. dium és egyebek körül X. Cetevajo és a fényktó**-. . . . . IX. 27.) Észrevételek Takácsi úr nézeteire . . XII.
I. Nagyobb közlemények:
A füzet száma.
!
Correctorunk . . . . . . . IV. VI. IX. Divald Károly ,'.•'. . . . . . . .' II. V. Élelmes fénykftá^i VH. XII. Elszólta magát VII. Fényk. holdvilágnál VI. Fényk.-e vagy fényirdász? I. Föntebbi hírünkkel I. Furcsa pöresét X. Haladunk . VIH. Hibakiigazítás III. XI. Igazmondás nem 'II.' Kérdés I. Kérelem HL Knebel Ferencz V. Legras A VI. Martin Antal IX. Második Krot * IV.
A fiizet száma Mellékletül I. IV. IX*. Mi a fényképészet ? I. Mikor az ember IV. Mutatványul L Német bogáncskóró . . . . . . . . IV. Ódonság IV. Pályázat . . . V. Eupprecht M. . . . •. IX. Steinheil és fia . . IV.
Tájékozásul üj törvény Varázsfényképek Vegytani Lapok Veszprémi S
H. XU. VIH. . . . . . . . . . X. IH.
Vörös K. . . . . . . . . . . . Vni. XHLLeo pápát . . . . . . . . . . VI.
A borítékon előfizetőink névsora, eladásra stbire vonatkozó kis hirdetések, ezeken kivül a hazai fényképészek, fényképésznők stb. névsora és a rendes hirdetések jelentek meg. A lap V. füzetéhez egy fénynyomat, a X.-hez pedig egy nagyobb fénykép volt mellékelve.
1 ÉVFOLTAN
X. szám
Kolozsvár, 1Ő82. Január.
HAVI KÖZLÖNY. T A R T A L O M . Lapunk czélja és iránya Népszerű fényképészet. V. Sárffy Ignáeztól. Gyakorlati fényképészet: Tapasztalatok a ,,nedves kezelés" körül. Veress Fareneztől. A legelső fényképek. Közli D — 6 D.
Vegyesek. A szerkesztő izenetei. A borítékon : Levél a szerkesztőhöz Molnár Istvántó'. — Előfizetőink névsora,|— Hirdetések.
LAPUNK CZELJA ES IRÁNYA!
már egy budapesti s még ma is élő fényképész szintén meg akart indítani egy szakközlönyt; ki is adta az első számot, de többet nem láttunk. Ennek a lapnak születésére és halálára vonatkozó körülmények latolgatása nem tartozik ide, (a krónika pedig hallgat arról, hogy mi lett az előfizetési pénzekkel) csakis azért hoztuk föl, mert többen úgy tekintek vállalatunkat, mint az első lépést. Annyi azonban tény, hogy ennek kora halála nagyon sokat elriasztott a mi vállalatunktól is. Atküzdve az aggasztó napokat, lapunk a jelen első számmal megindult. Nagyon körültekintők voltunk, midőn közlönyünk születése vagy halva-születése fölött határoztunk, de megindítottuk, s ezzel a hazai fényképészek egy k i s részének munkásaivá lettünk. Rajtunk nem is fog múlni, hogy megtegyük mindazt, mi által olvasóink érdekeit fölkarolhatjuk. Egy fényképész a mai társadalom kebelében nagyon szép állást nyert,
Epén olyan félve nyúltunk a tollhoz, midőn fölhívásunkat megírni akartuk, mint a fényképész apparátusához , midőn ködös és borús időben jó képet akar készíteni. Ez fél attól, hogy mnnkája kárba vész, mi pedig tartottunk, hogy törekvésünk támogatást, fölkarolást nem fog nyerni. Aggodalmunk nem is volt alaptalan. „Korai még a magyar fényképészeknek a szaklap ; nem érett még az eszme, kár lenne idő előtt megérlelni azt." Ily véleményt hallottunk többek szájából s ez aggasztóiag hatott ránk. Nagy Széchenyink azt monda, midőn tervei először nem sikerültek: „Nálunk mindent a második lépésen kell kezdeni!" Mi megtettük ezt a második lépést, nem riasztott vissza tőle az, hogy az először kilépő e l e s e t t . Tudva van ugyanis, hogy ezelőtt 8—10 évvel
érintkezik mindenkivel, a fejedel- I térre léphessenek. A természettumektől kezdve le az utolsó sze- í dományokuak nagy mértékben gényig. J£onmk haladtával azon- való előhaladása határozottan kö^ l é ^ ^ l l k l ö veteli, hogy a korral haladjunk ; minden egyes fontos találmány vannak köteJesbégei egy jó.._fény: lépcső arra, hogy mi is magasabb^P^öe¥7^el^^ejt_m^rjmaga_a ra emelkedjünk. Nagyon terméTlüíes™allás is elénk szab^ Ha szetes azonban, hogy nekünk is, mint minden új vállalatnak, baliparművészetünk szolgálatába ál- itéletekkel kell küzdenünk. Le kell győznünk azt a megcsontosodott Tok ^ ^ ^ ^ ^ ^ gépies munkavégzést, mely nagyon Tecs ül ettél sok fényképésznél, főleg a segé~ket á ^j deknél irányadó volt eddig. HáSaj nos azonban, hogy a mi iparmű nyan voltak azonban, kik ebbéli vészetünk érdekében nem tettek törekvésünkre boszusan dobták eddig semmit, mi pedig gyámolí- félre fölhívásunkat ? ! „A mit tutás nélkül nem boldogulhatunk. dok, az nekem elég!" — ez volt Láthatják tehát olvasóink, hogy tömérdek fényképész válasza a mi nekünk először is állást kell ki- hangoztatott irányunkra! vívnunk számunkra; el kell isVannak olyan német ajkú fénymertetnünk a közönséggel, hogy képészek, kik a magyar kenyeret méltók vagyunk többre, mint az szelve, iparművészetünk emelésére egyszerű „iparos" névre; a mi szintén sietnek meghozni az áldofoglalkozásunk a tudománynyal zatot. Többen vannak, kik — hajár karöltve, s ebből kifolyólag bár németül vagy tört magyarságnem tartozhatunk az alsóbb rendű gal — de kifejezték abbeli óhajmesteremberek közé, szebb tér az, tásukat előttünk, hogy vajha kamelyet számunkra a természettu- rolnák föl sokan szerény vállaladomány kijelölt, mint ezeké. Csak- tunkat, mely által díszes társahogy, midőn a minket megillető datmi osztálylyá akarjuk maguntisztes állást vindikáljuk, meg is kat fölküzdeni. — Szégyeneihetik kell felelnünk annak a sokoldalú azonban magukat e törekvő idekövetelményekkel szemben, mert genekkel szemben azok a magyar a mely fényképész nem fordítja fényképészek, kik előre kimontehetségét a hiányok és hézagos dották balitéletiiket: ^^Megjélünk előkészültség kipótlására, az nem mi^jmagyar lap nélkül is, mert. is léphet jogosan arra a polczra, mjg_jejert5ze!ni~¥ell addig Bécsmelyet az érdemesek elfoglalnak, bői ingyen kapunkjilyeij íme mi lapunkkal segíteni akarSokat, nagyon sokat elmondjuk fényképészeinket abban a tö- hatnánk ilyen szomorú jelenségekrekvésben, hogy erre a társada- ről, s mikor azt mondottuk fönlomban számunkra kijelölt díszes tebb, hogy b a l i t é l e t e k k e l
8 -* kell megküzdenünk, értettük mindazt, a mit elmondani egy magyar embernek fájna. Lassankint majd belenyulunk a darázsfészekbe anynyival is inkább, mert néhány nemes érzelmű fényképes megigérte támogatását. Kibocsátott fölhívásunkban röviden vázolt irányunk a sajtó helyeslésével találkozott; kötelességünk tehát most üjolag rámutatni a térre, melyen dolgozni akarunk. 1) A fényképezéj5j_^gész ...terjedelmében, d á á í l szemmel tartva^jegjL^lerjeűelmes_ ^ziEKt~^adunk___jj] f é n ylü é p é s z ej," VL. ~S~mTnTTatEatják olvasóink, ezt jJJjJjj^J gy nár tollából már jeleiT™izSmíink"ban meg is kezdettük. £ munka körülbelöl egész éven át első czikkünket fogja adni. JKjüöjaösczélunk
^ azonbanríjuk vonatkozólag reményünk, elmondjuk alább.) E czikkel olyan k ö n y v e t adunk, mely kellő felvilágosítással szolgál a rendes fényképezésről. Be kell hatolnunk a photographia lényegébe, érteni kell annak százféle fogását, apró részleteit, kicsinek látszó, de mégis rendkívül fontos pontjait, a jelenségeket s ezeknek okait, az egyes eljárások minőségét stb. Ezt akarja elősegíteni a ,,Népsz. fényk." 2) Még a német ajHi fényképészek közt is vannak olyanok,
kik örömmel fogadták a megalkotásra váró egyesület eszméjét; annál többen tették ezt a magyarok közül. j^RégijpAgjunkjazjmfa. tek. szerk._ír^Sgyjniii.Jegyünk^ és n e Jk T i R ^ g y ^ g j sen bennünket;__a_ nagy közönség § ó 6 zsidóknak" — irja egy nemes ^őndolkozású fényképész hozzánk intézett soraiban. Nagy munka vár tehát^rjmk^jiy^^ cserék útján létre akarjuk hoznj_ a hazai Tényképészek országos égyesülpet. É tekintetben mi activ szereplésünk mellett közbenjárók is óhajtunk lenni, mert számítunk arra, hogy fognak akadni olyanok, kik szintén fölveszik a tollat, hogy szóljanak e czélból lapunkban. Bármily egyszerűen nyilatkozzék is valaki, szívesen fölveszszük sorait, főleg, ha magvas tartalmúak. 3)_Czélunjk_továbbá iparművészetünk l^á s i oj-féle_ kezelést;jrés^zletesenLJálz_ gyaljuk, mert ez gyönge oldala meg^ tej^tségeseTjb fen^kei!észeink-_ kk Jb nek i küj|Öj[dJjátasitá8ok tett lemezek nem gj^ ,,Alig várom már, hogy olvashassam uraságod czikkét a gelatinemulsióról. Meghozattam ugyan Edérnek erre vonatkozó munkáját, de ebből vajmi keveset tanultam, mert az apró bajokban nem ad tanácsot", — irja egy másik fényképész. Tapasztalataink segítségével nyújtunk erről is egy terjedelmes czikket, melyben meg 1*
4— fogják találni olvasóink az ide tartozó eljárást egész lényegében. 4) A külföldijnozzanatok- és találmányokr^I~^iem ~feTed¥ezünk sbTT e telnnYéTBen™ nevezetes czélunk _van. Tla^vilami ujat pro"dukaínak mi megtesszük a próbát ebből, ha kell módosítjuk is az eljárást. Ezzel elérjük azt, hogy olvasóink nem lesznek kénytelenek költséges kísérleteket tenni, mert ha valóban érdemes a találmány a fölkarolásra, leírjuk kísér léteink menetét, apró részeit s ennek nyomán dolgozhatik mindenki. Megmentjük a költségektől olvasóinkat s biztos útmutatást nyújtunk, melynek szemmeltartása mellett lehetetlen a tévedés. 5) Helyet adunk hazánk azon
ben való
J ^ L s S ^ p ,
T8voT5roT; rajzolni fogjuk "ennek egyes^kiváló részét, mgj^5Itkl_t. iTliemcsak az j,lakok^ levételére, TTaneui másra^ jj_^fölh^ajz_nálhatjuk_ azt; ismertetünk egy^ea _kflíföldL.
kiJO
Most pedig lapunk r o v at a ir ó 1 adunk számot. Első czikkünket mindig a fényképészet elméleti köréből vesszük, egyelőre a „épsz. Nfényk." tölti be a helyet, azután pedig valószínűleg a fényképészet feltalálásáról nyújtunk egy dolgozatot. Második rovatunk a g y a k o r l a t i fényképészetnek van szentelve és pedig egyelőre két czikkben ; az első a nedves, a második a száraz kezelés körül szerzett tapasztalatokat fogja tárgyallásának, kik a fényképezéshez ni. Ezek közlése után mást ölelünk jwükséges ja^agokat^ eladnj^jöhajt fel, de e rovat mindig a gyakorják;_ Valóban botrányossá kezd lati részé leend. már válni a külföldiek túlsúlyra Harmadik rovatunkat — melyet emelkedése az ipartárgyakkal, le- most még nem töltöttünk be — a hetetlennek látszik velük szemben külföldi mozzanatoknak, találmáa hazai fényk. ipar fölemelése. nyoknak, azok bírálásának tartSzázezreket küldöttünk eddig kül juk, tehát fordításokból vagy ideföldre éven kint a munkánkhoz szük- gen nyelven írt czikkek bírálásáséges szerekért és anyagokért, ból fog állani. sőt egyes gazdag külföldi czégtől A „Vegyesek"ben híreket, esetgorombaságot is kellett tapasztal- leg a segédek és a mesterek ajánnunk, ha magyarul irtunk ; de ha lásait fogjuk közzétenni, de soha egyetértenek velünk hazánk fény- olyant fel nem ölelünk, mi ne képészei, úgy a mi lapunk lesz az vágna olvasóink érdekébe. Jelen a fegyver, melylyel harczolni fo- számunkban eléggé látható e rovat gunk az e nemű iparnak hazánk- tárgya. ban való terjesztése mellett. A mi pedig a szerkesztő ize6\ Közlünk: tervezeteket neteit ileti, ezek közé iktatjuk válaszainkat a lap ügyeire vonatkofény^épés^etrW^Minttndományról natkozólag. Van azonban fontosabb czélunk is e rovattal. Bárki és
bármiben fordul hozzánk (értve a fény. széles körét) szívesen válaszolunk. Akár fönuakadásait mondja el valaki, akár valami bajban, akár pedig valaminek megóvására, előállítására stbre nézve kér tanácsot, itt találja meg a választ, mely másoknak is irányadóul szolgálhat. A boríték czéljáról és tartalmáról másutt szólunk. Láthatják tehátjlvaióink^hogy •__aiok_J^á8ait^
szomjára abból, hogy a 4 0 0 ae° géd közül (néhány budapestit kivéve) e g y e t l e n e g y s e m szegődött zászlönk alá! Vidéki egy sincs! Ha így, akkor selejtes marad továbbra is a segédek munkája, mert tanulni nem óhajtanak. S ezzel nagyon szomorú jelenséget konstatáltunk, mert a jövő nemzedék gyönge tehetségű munkásait látjuk bennük magunk előtt. Mi azonban e néhányért is dolgok s talán majd idővel kedvet kapnak a többiek is a tanuláshoz. <sk§ti Js épeket j Utazó fényképészt 30-at nevezrt jgéigjik,-*- xa hetnénk meg, róluk azonban csak oj^^ "annyit y meggyőződve t. olJrodaljai__értékkel vasóink arról, hogy mi tisztán ipartekintetben igyekezni_fog_^ művészetünk érdekében dolgozunk minden haszon nélkül, mert ki LJ igemelni tudjuk mutatni, hogy mi többet álHa csak 300 előfizetőnk is dozunk lapunkra, mint a mennyit volna csinosabb alakú és terjedel- az előfizetésekből eddig kapunk. Jónak látta tájékozásul ezeket mesebb lapot nyújtanánk, mert eb ben az esetben nekünk sem kerül- előrebocsátani a ne oly tetemes áldozatba a lap „ F é n y k é p é s z e t i L a p o k " fentartása; de erre gondolni sem szerkesztősége. merünk, mert ha olyan nagy mag y a r városok mint Debreczen, Arad, Szeged, Sz.-Fehérvár stb. A fényképezésről népszerű nem pártolják ez egyetlen magyar előadásban.. fényk. lapot, akkor mit várjunk Brassó-, vagy Pozsonytól ? i. Nagyon sok idegen segéd van Előszó. hazánkban, talán több is mint maKorunk a természettudmányok elgyar s ez szomorú jelenség, de terjedésének korszaka, A politikai napi még elkeserítőbb az, hogy nem kérdések mellett hírlapjainknak majd látunk nemes törekvést « mi szü- mindegyikében találunk egy egy ujabb lötteinkben sem. Segédeink 2 / 3 ré- gép , természettudományi eszköz-, vegytani kísérletről s más hasonló találmásze kontár munkás, ezt tuJjuk ta- nyokról ismertetést. Mig azelőtt az úgypasztalásból. Már most következ- nevezett „f e 1 o 1 v a s á s o k*o n" is jobtessen az olvasó ezek tudomány- bára csak közgazdaságis ezekhez ha-
sonló egyéb ismeretterjesztő kérdések íejtegettettek s csak ritkábban fordult egyikmásik kevésbé ismert természettudományi kérdés a szőnyegen, manapság már határozottan divata vált a tudományok mezején ezzel tölteni be minden űrt, ezt vitatni, ezt ismertetni, ezt fejtegetni. S méltán. Századunk a realismus kora s ebből kifolyólag többé nem elvont elmeletek, de gyakorlati igazságok tetetnek kérdés tárgyává, nem a lelki működések változataira, a hitre vallásra, tétetik hivatkozás, hanem igenis arra, miként lehet m i n é l g y a k o r l a t i b b á tenni az életet. Minden tünemény, a mi csak a természet körében előfordul, azonnal megragadtatik s egy, az élet szükségleteire azonnal alkalmazható eszközzé tétetik. így lőn keletkezésük lassú, fokozatos fejlődés után a göz , villám-, delej , lég-, fény-, hang-, s több efféléken alapuló készülékeknek. Edison napról napra ujabb csodás találmánnyal lepi meg az emberiséget a villamosság terén. A minek azelőtt neve is csodálatosan hangzott volna, lehetővé vált a távolban állókkal való közlése a t e l e p h o n által, sőt arra a képtelenségnek látszó eredményre is eljutottunk, hogy a hang, az emberi és állati hang, szó, ének a késő időkre is eltehető, megőrizhető, feleleveníthető szintén a villanyosságon alapuló egy eszköz : a p hon o g r a p h segítségével. Ugyancsak ezen alapszik a sokszorosan veszélyes olajgáz és kőolaj világítás helyettesítése a sokkal szebb, veszélytelenebb s olcsóbb villanyfény által. Vagy szóljak-e a gőz,delej és víz felhasználásával keletkező gépekről? Csodának tekinteaök ezek mindegyikét, s bizonyára annak vélnék azt őseink — ha nem volna a korszak annyira szellemileg felvilágosodott, hogy ezeknek mindenikében, mint okozatban, nem találná fel természetes úton s természetesnek az előidéző okokat is. Minden egyes természeti tüneményt hatalma alá hajtott és felhasznál az ember. Rabszolgájává tette mindegyiket. A gőzt ezerféle gépeink alkalmazásában látjuk, a villanyt az emiitettem készü-
lékekben, a hőt a delejt physicai készülékeink több változatában látjuk. Ha igy az okoskodó ember hasznát tudja venni mindannak, a mi jelentkezik a természetben, csoda-e, ha a természet egyik legnagyobb éltető elemét, a n a pf e n y t is kölcsön kérte s felhasználta nemcsak a rövények táplálására, világosságra, és a meleg előidézésére, hanem egyszersmind az í r á s r a . így jött létre lassú tapopatódzó fejlés után a fényi r á s, vagy a mint görögösen nevezni szokták, a p h o t a g r a p h i a . Ennek ismertetése lesz jelen értekczésüuk tárgya. A fénykép írás, mint tudjuk, nem egyéb, mint a f é n y f e l h a s z n á l á sával a termés%et tárgy a i nak, e m b e r e k a r c k é p é n e k h ü l e m á s o l á s a . — Fejlődésébea oly lassú, nyomról nyomra tapogató volt, mint bármely más természeti találmány s csak oly kicsinyes okra vezethető vissza származásában mint a többiek. Sokszorosan elismert tény, hogy a legkisebb okok fejlesztik, gyakran a legfontosabb következményeket. Majd minden természettudományi találmány ily kicsinyes alapokra vezethető vissza. A gőz erejének első megfigyelőjét tűzhelyének egy lefödött csuporja tettefigyeimetessé,mely* ben viz forrott; a villanyosság megismerését egy békacombnak köszönjük. A biborfestésbe egy pásztor kutyája vezetett s az üveg feltalálását, néhány drb homokkő égése eszközlé. így minden, így a fényirók is, melynek legelső kezdetéül azt tekinthetjük, hogy már régi vegyészek, az úgynevezett alchimisták észre vették, hogy az ezüstnek egy elemmel, a halvaggal való vegyüléke a napfényének kitéve m e g f e k e t e d i k . Közönséges nevén e vegyüléket eztíst-balvagnak hívjuk s használatát háztartásainkban is eléggé látjuk a fehér-ruhák jelzéseinél. Az úgynevezett jelző tinta nem egyéb mint feloldott ezüst-halva^:. Ha ezzel fehérneműinkbe a kívánt jeleket beírtuk s a világosság hatásának kiteszszűk, jól látjuk, bogy a szürke szinü tinta csakhamar bogárfeketévé 8 egyut-
tal kimoshatlanná is lesz. íme, ez az alapja a fényképezésnek. E nyomokat lassú fejlődéssel, találgatva, folyton ki sérletezve ujabb és ujabb eredményekre jutva fejlesztették hoszu időkön át a vegyészek, kik közül elég legyen emlitenem : Suheele, Davyt, Nipee-t s legkivált Daguerre-t ki már egészen sikerült, és elődjeit messze túlhaladó képeket készitett. Evtizek lassú menete kellett ahhoz, mig eljutott a fényirás arra a polczra, hol jelenleg áll. Mint Guttenberg a nyom tatás feltalálásává! csak lassacskán, mindig tökéletesebb alakban haladt s utoljára elért oda, hogy szétrakható betűi számára felállíthatta az első s a j t ó t : ugy a fényirás e fejlesztői sem adhattak egyszerre bevégzatt találmányt. Korántsem rendelkeztek olyan tudományos apparátussal s bizton számító alappal, mint a mai kor Edisona. Különösen nem, mert akkor még a természettudomány 8 legkivált a vegytaa vajmi bölcsőjében volt még. Nem tehették egyszerre m ű v é s z e t té, ami jelenleg a fényirás. Igazán az ! Pedig legtöbben a fényképészek, leginkább pedig a laicusok közül máig Sem tekintik művészetnek a fényirást. Sokak előtt az egyszerűen mesterség; mechanikai alkalmazása a gépnek, hol nem az ember, hanem csak a gép dolgozik, az végzi kötelességét a nélkül, hogy abba az ember esze lényegesen befolyna. Csak eszköz az ember, mely megindítja, szabályozza, vagy megszán teti a phyticai készülék működését. Mind csalódnak. S lesz alkalmuk a tisztelt olvasóknak találkozniuk e hasábokon avatottak tollával írt abbeli megvitatásoknak, hogy igenis a fényképésznek ép úgy kell dolgoznia e s z é v el a kép előállításában, mint kell a festőnek képje megalkotásában s nem pusztán kezeivel. Az a különbség csak a kettő között, hogy itt az eszme adva van, csak aztán az eszmét kell tudni eszményileg ki is dolgozni,
Mai álláspontján a fényirás igenis művészet. S lassankint e téren is ép ugy kezdenek kimagaslani egyes nevek, mint feltűntek egykoron festők és szobrászok egyaránt. Sokat lehetne még erről s a tényirás körébe tartozó ily dolgokról elmondani, ha egyáltalában ez értekezésnek az vol» na a czélja, hogy ilyenekkel foglalkozzék. E semmi igényekkel föllépni nem aka ró sorok czélja egészen más. Az : hogy lehetőleg egyszerűen kerülve minden tudományoskodást, elméletét vázlatát adja magának a fénykép készítés módjának; laicusok, műkedvelők és avatottak számára egyaránt ; a laicus megtudhassa, miképen megy végbe saját arczának lemásolása, mely különben előtte alig néhány niásodpercz alatt oly bűvös módon történik, hogy megérthesse, miszerint az a titokzatos sötét helyiség, hova a lényképész elbuvik, a fekete posztókkal gondosan őrzött üveg lemez, az az óvakodás é.-> pontosság az ülésben, állásban — korántsem valami büvösködés megfoghatatlan boszorkányság, hanem nagyon is felfogható természetesség, hogy a műkedvelő kezei között legyen egy kézi-könyv, mely útbaigazítást ad, ba megakad; végül, hogy még |az avatott is rendelkezzék egy irattal, mely munkájában elősegítheti. Ujat tartalmazni ez értekezés nem fog. Vagy ha fog is, nem sokat. Itt csak egyes kútfők s illetékes egyéuek utasításai nyomán, mint említem pusztán maga a féuykép készítés módja ismertettetik. Vannak ugyan e találmánynak is elég jó számú ujabbkori vívmányai is, milyenek : a pillanatnyi levételek gorcsövi, csillagászati és]villanyfény által elősegített fényképezések ; — ezekről azonban egyes czimeik alatt sor rendben szakavatott elmék által vesz tudomást az olvasó. Egyáltalában arra sem volt szánva ez értekezés, hogy valaha nyilvánosság*
fa kerüljön, Sorsa lett volna, hogy pár estén felolvasások alakjában jusson ki a hallgatók közé; most azonban e lapok t, szerkesztője által felhiva, némileg átbŐTitetten igy adom. Eszel a szándékkal kezdem meg a jövő számban igénytelen czikksorozatomat. V. S á r f f y I g n á c z . Gyakorlati
fényképészet, I. T a p a 8 z t a latoka „nedves kezelés" körül. Veress Ferencztöl. Harminca évvel ezelőtt, midőn ezt az eljárást még mint csecsemőt ringattuk bölcsőjében, gyakorlatlan dajkák módjára, csakhogy gyorsan fejlődhessék, olyanokkal is kényeztettük, melyek nem neki valók lettek volna; de ennek daczára a csecsemő életrevaló volt, gyorsan megerősödöttt s most már szépen fejlődve a természettudományok nyelvén szól hozzánk, ápolóihoz, Hogy megérthessük őt s hogy tovább fejlesztésére a szükséges eszközökkel kellően megismerkedvén vele versenyt haladhassunk, azt a nyelvet, a természettudományok nyelvét kell csak valamennyire is megtanulnunk. Hogy e kiváló szép pályán előhaladásaink öntudatosak legyenek, legfőképpen ama jelenségek okait kell ismernünk, melyek müveietünk körében tetemes számmal szoktak előfordulni; ha ezeket okadatolni tudjuk működésünk nem lesz többé gépies, hanem öntudatos; beszélni kezdünk a természet-tudomány nyelvén s ennek segítségével nemcsak javításokat, hauem ujabb felfedezéseket is tehetünk pályánkon. Kezdettől fogva az vala egyik legfőbb törekvésünk, hogy az előttünk levő tárgyat mennél rövidebb idő alatt vehessük le. Mennyit kellé e körül tapa*
gatodznuük, töprenkednttnk, mert j ; hogy magunkban és mások biztatásai? ban csalódtunk. Pedig az anyagot, mely biztos eredményhez vezetett volna, folyó ammoniákot vagy a sal ammóniák léit elég korán ismertük. S mégis honnan van az, hogy aránylag mégis oly későn jövénk alkalmazására ? Onnan, mert az ammóniák tulajdouságát fényképészetünkben nem ismertük kielégítőleg, nem tudtuk, hogy az égvényes testek (alkálik) fényképészetünkben az ezüst szinitését (reductióját) elősegíti és siettetik. Mert hiszen tudnunk kell s tudjuk is azt, hogy nemleges (negatív) képünk előidézésénél az iblany (jod) összeköttetéseinél a világosságon elvált ezüst színitekének nevezetes jelensége áll előttünk. Ha tehát jodkollodiumnnkban az ammonium jod vagy brojn összeköttetésével van jelen : az ammonium neveli a világosságnak azon erejét, mely az ezüst kü lön válását segíti elő, azaz a jod,-brom stb. ezüst-összekötettések főibomlása a világosságon gyorsabban történik meg; más szavakkal igy szoktuk a jelenséget kifejezni : jódkollodiumunknak a világossággal szemben kellő érzékenysége van. Jól tudjuk azonban, hogy, bármily nagyon magasztalt érzékeny gyapmáz zal (jódkollodiummal) sem tudnánk a kivánt rövid idő alatt és kellő minőségű nemleges képeket előállítani, ba az ezüst fürdőnk nincs ahhoz, érzékeny gyapmázunkhoz arányosítva. Ezt rendesen ugy szoktuk kifejezni, hogy l e g y e n ez tt st f ü r d ő n k s e m l e g e s (neutrális) á 1 1 a p o t b an. A neutralizálást néhány csepp tiszta vízben fölhigitott légenysavval (1:5 arányban), vagy néhány csepp jodtincturával és használatban levő rendes jodcollodiummal szoktuk eszközölni. Ily müvelettel hatalmunkban áll szép és tiszta árnyalatú nemleges képeket fölmutatni. Ily kép előállítására a szabadban c«ak egy pillanatra vagy 2—3 másodpercznyi időre van szükségünk; a rendes műteremben azonban már va»
iamível több, tehát §—10 másodpereire van szükség, mert csak így nyerünk teljesen kidomborított negatív képet. A fényképésznek azonban oagy nyereség az, ha nemcsak a szabadban, hanem műtermében is készíthet ilyen rövid idő alatt csinos képeket, különösen akkor, ha borús deczemberi napokban teheti ezt. Ha jól fölbigitott folyó ammoniakot használunk a művelet sikerülni is íog. Absolnt alkoholt ammóniákkal telitvén jártatunk le e czélból, a midőn is a bs e l n t a m m ó n i a k-a 1 k o h o 11 nyerünk. Ha körülményeink hátráltatnának ennek előállításában, bármely gyógyszertárban megkészittethetjtik azt. Ebből a folyadékból mindaddig csepegte tünk ezüst-oldatunkba, mig a benne fürösztött érzékeny gyapmázos üveglemezünk, megvilágítás ntán, a lappangó kép kivánt rövid idő alatt, kitűnő, tiszta és puha árnyékol attal tűnik elénk előidézés közben. Megtörténhetik nem egyszer, hogy az ezüstfürdőbe kelleténél több ammóniák jutott; ekkor vagy éppen semmi kép sem fog lemezünkön megjelenni, vagy pedig olyan tűnik elő, mely a mellett, hogy f á t y o l o s , még nagyon átlátszó éa barna-piros színű lesz. Ezt a jelenséget ugy fejezzük ki, hogy ezüstfürdőnk nagyon „é g v é n y e s" (alkalis). Ezen bajon könnyen segíthetünk és pedig ugy, hogy a föntebb emiitett 5 rész tiszta esővízben íölhigitott 1 rész tiszta légenysav-keveréket mindaddig csepegtetjük fürdőnkbe, mígnem nemleges képeink rövid megvilágítás után gyorsan ugyan, de tisztán állanak elő. E műveletnél egyszer s mindenkorra meg kell jegyeznünk azt, hogy ezüstfürdőnknek egy kissé mindig inkább égvényesnek, mint savanyunak kell lennie. A kissé égvényes ezüstfÜrdö mindig lágy árnyéklatu negatívot ád, és a benne íürösztött lemezek a sötét látószekrényben mindig kevesebb megvilágítást igényelnek. Ha ellenben csak egy kissé savanyu is az ezüstfürdő, negativjaink a szokottnál mindig keményebb árnyéklatuak s a lemezek megvilágítására is
sokkal több idő szükséges. Innen származik azután egy, mindnyájunkra kellemetlenül ható és rettegett hiba, az t. i. hogy tevőleges (positiv) képeinkről — gyakran nem minden igaz ok nélkül — azt szokták mondani, hogy az azon feltűnő arcz az eredetihez kévést logalább is 8—10 évvel idősebb. * Ezen a bajon is segíthetünk, mert az ammoniakot nemcsak jodcollódiumunk én ezüstfürdőnk érzékenyebbé tételére, hanem előidéző vasoldatunk gyorsabb hatására is nagyon sikeresen alkalmazhatjuk. Ha 500 grammnyi bármi módon öszszeállitott vaselőidézőbe 15—20 csepp folyó ammoniakot öntünk, akkor a világosságtól felbontott ezüst sokkal gyorsabban szinitődik, redukálódik, minthr. semmi ammoniakot sem tennénk vaselőidézőnkbe. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy az absolut-ammoniák alkoholt, midőn egyik vagy másik oldatunkba csepegtetjük, az oldatot sebesen kell kavarnunk vagy ráznunk; s addig mig az előbbi csepptől támadt csapadék teljesen föl nem olvadt, el nem oszlott, a következő cséppel türelmesen kell várnunk, a mi elég gyorsan szokott bekövetkezni. Ha pedig egymásután igen rohamosan csepegtetnénk, a nagyobb mértékben támadt csapadék vagy igen nehezen, vagy némelykor föl sem olvadva ; a mit ezzel egyfelől nyernénk, más részről az ezüst- vagy vasfolyadék ezüst- vagy vasfém tartalma gyengülésével veszítenénk. íme ezzel az egyszerű kezeléssel bármiképen készített nemleges képekhez való szerekkel hatalmunkban van tetszés szerinti minőségű nemleges képet előállítani. Nem vagyunk többé kénytelenek érzékenynél érzékenyebb kezeléseket fürkészni, ilyeneket drága pénzen venni, leggyakrabkan csalódni vagy költséges kísérletekre kísérleteket halmozni. Megismertük az ammóniákban azt a hatalmas anyarot, melylyel a legkisebb nehézség nélküf mindenki felfogása és gyakorlata szerint szépet és jót teremthet, (Folyt, köv.)
10 — A legelső fényképek. 1839-ben födözte fel D a g u e r r e franczia tudós azt a világraszóló találmányt, melyet mindenütt elterjedve ma a f é n y k é p é s z e t neve alatt ismer az emheriség. Addig is azonban, mig róla, általában találmányáról, részletesebben szólunk, ide iktatják e pár sort. Rohamos gyorsasággal járta be az egész müveit világot e találmány nagyszerűségének híre, mindenki ennek szépségéről és rendkívül fontos hivatásáról beszélt. Daguerre-t .hírlapírók és a tudósok valóságos ostrom alá vették, hogy tőle felvilágosítást nyerhessenek a fényképek készítésének módjáról, mígnem azután a párisi tudományos akadémiában Arago kísérletekkel mutatta be e szép találmányt. A franczia kort mány haláláig évdijjal tisztelte meg Daguerre-t s e mellett minden oldalról a legnagyobb kitüntetések érték. Csodálkoznunk kell azonban egy külörös jelenségen. Daguerre-t tulajdon hazája részi pártfogás alá s ő l e g e l ső k é t f é n y k é p é t , melyekkel kivívta a tudós világ s a sajtó elismerését, 8 a melyekért neki százakat ígértek, nem fejedelmének vagy a párizsi képtárnak ajándékozta, hanem Bécsbe küldötte. Az egyiket V. F e r d i n á n d uralkodónknak, a másikat Metternich herczegnek. E képek voltak a legelső fényképek földünkön 8 ezeknek egyike a párizsi Nolrcdame székesegyházat a Szajna partjáról nézve, másika pedig Daguerre műtermének belsejét ábrázolta, Ferdinánd rendkívül tetszéssel fogadta a föltaláló ajándékát a hogy a bécsi tudóBok, művészek, az udvar, szóval az előkelő világ gyönyörködhessék ezekben elrendelte, hogy az egyesült képzőmü vészetek akadémiája tanácstermében tétessenek ki. Előre meghívókat küldöttek szét a képek megtekintésére, ami nagy részvétel mellett meg is történt 1839-^ben aug. 28—30-ik napjain. E képeknek a természethez való hűsége,
megragadó szépségű hasonlósága, a jelenlevő mübarátokat, tudósokat s mű vészeket egyaránt elbájolta ; alig tudtak eltelni a nézéssel. De Ferdinánd sem feledkezett el Daguerre-ről, mert neki a művészet körül szerzett érdemei elismeréséül arany érdempénzt küldött, melynek egyik felén a fejedelem képe, másikán pedig e körirat volt látható ; „De arte merito" (a művészet érdeméül). E kitüntetést fokozta még azzal, is hogy neve aláírásával ellátott levélben köszöntre meg Daguerre figyelmét a párizsi követség útján. Hiszik, hogy ez a legelső két fénykép jelenleg vagy a Belvederben vagy a császári kép'árban van elhelyezve Bécsben. Közli D - ó D.
VEGYESEK. . Uj t a n s z é k . Biztos forrásból értesülve örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy a vallás* és közoktatásügyi miniszter ur a budapesti m. kir. műegyetemben a fényképészet előadására rendes tanszéket szándékozik fölállítani. E ezélra már meg is kezdették a műterem s a laboratórium fölszerelését. A mint hirlik az előadásokat itt már a jövő tanévvel megkezdik; arról azonban, hogy e valóban nevezetes állásra kit fognak kinevezni, még a közelről érdekelt körök sem tudnak főlvilágositást adni- Ha a miniszter ur e tanszéket csakugyan fölállítja, akkor ez lesz a második eset, melyben belátva elhagyatottságunkat; tesz valamit a fényképészet érdekében az gjsö ugyanis az volt, midőn megeogeHT íej_Jwgy__szerEesztőnk a kolozsvári m. unsgántanitó előaMsoJkat^Jarthasson „ F ö n t e b b i h í r ü n k k e l kap_> itblín^»e
11 ánk_az 1 ^ 8 j L = 2 J k ^ a n j ^ j n a s M i k . . í e _ léiben a^elybeli egyetemen Niepce, Dagaerre^eT^TaIo^F^nyYé~pe"9¥eíi"tarómá^ letFISFTEiséTFIéTi etőadásokat.^Dicséretére l^^eTmoni3va~^i j ^ y ^ ú j . .Ü*BJUͧM." teknek, szorgjJmagannaligatiák az előadásokat és igen érüekTŐdnek a fényFépiszeTTranl A h a z a i f é n y k é p é s z e k névs o r a . D—ó D. lapnak belmuukatársa nagy fába vágta fejszéjét. A szélrózsa minden irányában leveleket küldözött szét ismerőseihez, abból a czélból, hogy összeírván a h a z a i f é n y k é p e s zek n e v é t , azokbói egy teljesen kimerítő névsort állítson össze, melyet azután lapuokban közzé fogunk tenni. Körülbelül 250—300 fényképész van Magyar országon s ha meggondoljuk ezek szétszórt állapotát, nem kis munkába kerül a névsor összeáHitása. Fölkéri tehet D-ó D. ur mindazokaí, kikhez Kérésével fordult, szíveskedj eneK pontosan kiírni a a neveket és lakást. Legjobb irányadó erre nézve a majdnem minden családban föltalálható a l b u m ; az ebben levő képek hátulján ott van a készítő neve és lakása pontosan megnevezve; ha innen írják le minden ferde betüzavarnak eleje van véve. Kérjük egyszersmind azon segédeket is, kik velüak több ízben édatkeztek s bennünket személyesen is ismernék, szíveskedjenek az általunk bárcsak Dévleg ismert segédek nevét közölni, hogy róluk is adhassunk idővel egy teljes névsort. A s z í v e s tudósítások szerkesztőnkhöz i n t é z e n d ő k. K é r d é s Egyik budapesti fényké pész a következő kérdést intézte hozzánk : „Kérem legyen szíves engem arról tudósítani, hogy a legíőbbnyire halványan megjelent bromezüst emuisió nemleges képeket mily uton-mődón lehetne megerősíteni legegyszerűbb módon és mégis biztosan ?" Addig is mig az emulsíó (fejet) nagy-
becsü kezelését a maga rovatában kimeritőleg tárgyalnók, szolgáljon útmutatásul a kővetkező néhány sor : Minden eddig megjelent 8 az erősítésre vonatkozó módok közt teljesen és mindenben kielégítő eredményhez az E d w a r d-féle vezetett, mely ebből áll: 4 gramm higanychloridot (sublimat) 180 c. c. (cubic centiméter) vízben, 6 gr. jodkaliumot 6 c. c. vízben, 8 gr. alkénecssavas szikenyt (fixir nátron) 60 c. c. tiszta vízben oldunk fel külön-külön üvegekben. Most a jodkalium-oldatot kell a higany-oldatba — a nem megfordítva — elegyítenünk, a midőn is ez az utóbi bi veres csapadékokban válik ki. Ekkor veszszük a szikeny-oldatot s vékony sugárban töltögetjük bele, miközben Uvegpálczával vagy üvegszelettel kavar* gátjuk; így a csapadék lassankint oszlani kezd s midőn a nátront mind beletöltöttük a csapadék is teljesen eloszolván átlátszó tisztává lett. E kész erősítőt most egy tálezába töltjük a jól lemosott gyönge nemleges képűnket addig hagyjuk benne, mig az a kivonat teljességet teljesen elérte. Az erősödés nem rohamosan, hanem foko zatosan s mégis elég gyorsan történik, nem okoz semmiféle foltot. Miután kellőleg megerősödött kiesé lemossuk s kéthárom perczig natrón oldatba tcszsztik, végül pedig jól kimossuk szép tisztán az igy sikerrülté vált negadvot. Az erősítőt fogytáig használhatjuk s ha szükségét érezzük koronkínt meg is erősíthetjük. Ilyféle tudakozódó kérdésre minden kor szívesen válaszolunk, ha azzal t. olvasóink ismereteinek körét nagyobbithatjuk. J e l e n e l s ő s z á m u n k nem ügy van kiállítva, a mint azt mi előre terveztük. E u n t k azonban több — rajtunk kivül is eső — oka van. Részint a kezdet nehézségei, részint pedig a nyomtatás körében előforduló s előttünk eddig ismeretlen bajok stb. azok az okok, melyek bennünket hátráltattak. Jövőre azon-
ban tokkal több gondot forditunk rá 8 , a tartalom is változatosabb, élénkebb fog lenni mtnt most. T. olvasónktól tehát mindőn szíves elnézést kérünk egyszersmind ígérjük, hogy ezentúl — átesvén a kezdet nehézségein — gondosabbak és körültekitöbbek leszünk.
Mi a l é u y k é p é s z é t ? Sokáig csak közönséges iparnak és mesterségnek tartották iparmüvészetünket, lassankint azonban a természettudományok fejlődésével a fényképészetet is kezdek művészetnek tekinteni a szerint, a mmt az bámulatra méltó szépségű remekeket kezdett fölmutatni. Talán egyetlen egy találmány sem fejlődött oly rohamos gyorsasággal, mint éppen ez, mert röF é n y k é p é s z - e v a g y „f é n y- vid élete daczára ma már csoda-szépi r d á s z" ? Majdnem naponkint része- ségU fényképeket adhatunk, olyanokat, sülünk abban a megtisztelő szerencsé- melyekea nemcsak a természet megkapó ben, hogy „f é n y i r d á s z" árnak ti- hűsége, hanem a művész keze is valótulálnak bennünket. Megelégeltük már ban meglátszik. eddig is ezt a rettenetes elnevezést s Francziaországban L a m a r t i n e , a nem állhattuk meg, hogy ne reflectál- hires 8 még ma is élő tudós az, ki nagy jnnk rá. Lapunkba nem tartozik ugyan ellensége volt a fényképészetnek, ha azt a szóképzés helyességének vagy hely- művészetnek nevezte valaki. A közel telenségének fejtegetése, hanem azért múlt évek azonban az ő véleményét is bisz8zük, hogy nem vetkezünk midőn ezt megváltoztatták, mert S a l a m o n Ádám a szörnyszülött „i é n y i r d á 8 z" szót művészi kivitelű fényképei rá is rendhatározottan rosszaljuk. Ha efféle nyaka- kívül hatottak: Midőn ez a hires párisi tekert és majdnem minden izében hely- fényképész meghalt, Lamartine igy nyitelen képzésű szóval szaporítjuk furcsa- latkozott elragadtatásában : ságokban amúgy is már gazdag nyel„Salamon Ádám csőd asz é p vünket, akkor ezeknek elterjedése álal csak nehezítjük a nyelvészek jó aka- f é n y k é p e i t l á t v a n e m monratu mutrkáját, kik kiküszöbölni akarják d o m t ö b b é , h o g y a f é n y k é p é a helytelenül képzett szókat. Azt mond- s z e t i p a r v a g y m e s t e r s é g ! ja azonban valaki, hogy hát a „ t á v - N e m ! E z e g y é g i t ü n e m é n y , i r d á s z" szó is ehhez hasonló ! Igaz, m e l y b e n a m ű v é s z a n a p sude nincs is szabályszerűen képezve ! Hi- g a r a i v a l d o l g o z i k ! " A hires tudós eme szavai teljesen szen ha ez után indulnánk akkor haszmegnyugtatnak bennünket, mert ha a náibatnók az ilyeneket is : „ g y o r s í r mester olyan elragadóan szép képeket dász, fogvájdász, f a v á g d á s z " Btb. ezekhez hasonló csodabogarakat. Ma- mutat fel, mint Salamon, akkor csakradjunk mi csak a „ f é n y k é p é s z " ugyan m ű v é s z e t a fényképezés, vagy a „p h o t o g r a p h u s" szó mel- olyan művészet, mely az avatatlanok lett A kinek nincs szájaize szerint ez kezében k o n t á r k o d á s s á válhatik. használja a „ í é n y k é p i r ó " elnevezést. Bármelyiket, csak azt a csodálatos " f é n y i r d á s z " szót n e ! L a p u n k ezentúl pontosan minden Ha pedig valaki a még borzasztóbb hónap közepén, tehát 15 én fog megje„ f é n y k é p i r d á s z " szó mellett ma- lenni. Kérjük vagyis azokat, kik közlörad, nem állunk jót arról, vájjon nem nyünkre előfizetni óhajtanak, az illető fogja-e pörbe az akadémia nyelvészeti összeget a c z i m p o n t o s m e g n e szakosztálya! Azokkal a „mérges tudö- v e z é s é v e l még e hónapban küldjék gi>k"-kal pedig nem tanácsos haj ja be, hogy a kellő mennyiségű nyomtatPélda rá Mukányi gyöt. Aányról idejében gondolkodhassunk. Kéziratokra, illetve kérdezősködósekre srelmei! — egyéb megkeresésekre, ha azok a h ó>
ÍS — 6 a p 8-i k á i g eljutnak hozzánk, még az illető havi számban felelünk. Ha később érkeznek a jövő számra ma radnak.
A p h o t o c h o r a m i k á r ó l vagy is a porczellánfö8tés azon neméről, melynek segítségével fényképeket lehet bármely porczellán tárgyon vagy üvegen megörökíteni, szintén fogunk egy terjedelmes czikket közölni lapunkban s ha terünk engedi ezt már februári számunkban megkezdjük.
T ö b b f é n y k é p é s z hozzánk intézett levelében azon óhajtásainak adott kifejezést, hogy jó volna közlönyünkben helyet adni ajánlkozásoknak, cseréknek adás vevésnek, a lakás megváltoztatás M u t a t v á n y u l megküldöttük labejelentésének, üzletek eladásáról szóló punk első számát mindazon fényképéajánlkozásoknak, szóval a hazai fény- szeknek, kik tőlünk fölhívást vettek. A képész mesterek és segédek életében elő- kik előfizetni szándékoznak szivesked forduló mindennemű mozzanatnak. Midőn jenek az illető összeget m i h a m a r a b b jelen sorainkkal helyesléssel fogadjuk az elküldeni, mert fölös számú lapot nem i|letök megjegyzéseit egyszersmind ki- nyomatunk. jelentjük, hogy helyet adunk a föntebb emiitettek közlésének i örömmel veszAz e m u l s l ó - r ó l ,vagyis a szászük tudomásul hogy találkoztak olyanok, kiknek figyelme erre is kiterjedtt, ras kezelésről szóló csikkünket lapunk Fordulja ak hozzánk tehát akár a mes- jelen számából olvasóinkhoz intézett be vezető soraink szorították ki. Jövő száterek, akár segédek, mi az efféle ajánlkozásoknak, helykeresésnkek vagy kis- munkban azonban már közölni fogjuk. sebb terjedelmű .hirdetésnek i n g y e n Legyenek tehát megnyugodva azok, kik helyat adunk lapunkban a „Vegyesek" e tekintetben hozzánk fordultakrovatában. Kérjük azonban az illetőket, hogy pontos adatokat terjesszenek elénknehogy kénytelenek legyünk azokat kiJ ö ve n d ő 1 é s . Tudvalevő körüligazítva adni. Leghelyesebb lenne az mény, hogy K o l o z s v á r t t a mi, laaz eljárás, ha a bozánk forduló külön darab pappirra irná le kívánságát, hogy punk a 18 ik (mert fölbivásun k kibocsátásakor a két legújabb kolozsvári lapannál könnyebben elintézhessük. ról még szó sem volt) s e miatt megindulása előtt halva«születést jósoltak „ E z is j ó e l ő j e l . " Őrömmel ta< neki. Még eddig azonban ez az ominopaasztaljuk, hogy nemcsak a fényképé- sus szám nem hozott vészt, mert ime lapunk megszületett, s ha kellő támogaszek fogadták itt-otf szívesen vállalatán kat, hanem mások is, kiknek a termé- tásban részesülünk fog is élni. H a p edig a p á r t o l á s h i á n y a m i a t t szettudományok haladására irányúi fi gyelmak. A műkedvelő fényképészek kö- b e k e l l s z ü n t e t n ü n k , b i z t o s í t j u k o l v a s ó i n k a t , h o g y az zül többen gratuláltak lapunknak s pár pénzeketvíssza tolják azt. A physika és chemia tanárai e l ő f i z e t é s i e f o g j u k k ü l d e ni. gy-egy gymnasiumnál vagy reáliskoláknál szintén t. olvasóink között vannak 8 így lehet reményünk, hogy a fényképészekkel egyetértve biztos alapot adK i 1 e n n e h a j l a n d ó fényképész hatunk lassankint lapnaknak s ez lesz az olvasóink közül egy helybeli szegény a közvetítő közöttünk, melynek hiányát árva fiút maga mellé tanulóul venni ? nagyon de nagyon régen érezzük mind- A fiu 15 éves, végzett 4 gymnasiumí nyájan. osztályt középszerű eredménnyel, rajzolói is tud elég csinosan; annyit azonban
3Uelőre is ki kelt jelentenünk, hogy a fiú- roljuk csak siettetni fogjuk, hogy e ténak útiköltségre lesz szüksége, melyet a ren is mntasson föl hazánk ipara lenjólelktt mesternek kell küldeni, ki őt eU dületet. PróbáijáK meg tehát t, olvasó, fogadja, ink s forduljanak Veszprémihez 8 a>eg fogják látni, hogy ő is épen ugy kielé giti várakozásukat, mint a legelső bécsi ezégek. S z í n e s b o r í t é k k a l toldottukmeg lapunkat a mint a^t olvasóink lát batják, noba ezt az előfizetésre vonatkozó felhívásunkban nem Ígértük. E boA SZERKESZTŐ IZENETEI ríték által kettős czélt akarunk elérni; E czim alatt nemcsak magán először is lapunk a szétküldés, a postai hányás-vetés alkalmával megóvatik a ügyeinket, a szellemi és anyagi dolgokpecsétektől és rongálástól ; másodszor ra ezélzó válaszainkat fogjuk közölni, pedig a hirdetéseket erre nyomatjuk, a hanem — mint föntebb is említettük — nem éppen íontos közleményeket is ide- olvasóink kérdezösködéseire is itt adunk tesszük át s igy magát a lapot teljesen választ és itt mondjuk el tanácsainkat, hogy mindenki hasznát vehesse. a lényeges csikkeknek szentelhetjük. Sager Ede özvegye Bécs. A küldeményért csak háromszor hirdetünk. M e l l é k l e t ü l veszik t, olvasóink a budapesti fényképészek kiPhotographus Pécs. Köszönjük a vételével jelen számunkhoz V e s z p r é - figyelmeztetést, de erről eleve gondosmi S a m 0 budapesti jó hirü kereske- kodtunk. Az emiitett műkedvelő nincs dő fényképészeti szerekről és vegytani előfizetőink között. szerekről szóló kimerítő árjegyzékét. * Tudjuk mindnyájan, hogy a fénykéBl-a f . Poprádon. Magyarul 2 fénypészet körébe vágó tárgyakkal és sze< képészeti munka jelont eddig meg, Tö' rekkel külföldi, legkivált bécsi kereske* mösváryé és Tóth Mikéé. Ha még kap dök látják el hazánkat. Veszprémi a ható bármely könyvkereskedőnél megbécsi czégekkel bátran kelt versenyre rendelheti. Egyébként, ha folytonosan s oly nevet, oly elismerést vívott ki figyelemnél kiséri lapinkat, ebben meg magának, hogy méltó konkurrense lett fogja találni mindazt, a mire egy taaz idegen iparosnak. Mérsékelt ár, pon- pintatos fényképésznek szüksége van. tos szolgálat és jó anyagok kiszolgál* tatása által annyira megnyerte a budaE—y J. Szatmár. Szivünkből örüpesti fényképészek legnagyobb részének lünk, hogy önben ügyünknek egy netetszését, hogy tőle veszik a szükséges mes barátját találtuk. Nem vállalna el vegytani szereket, de ezt bizonyítja az egy keveset a herkulesi munkából ? Szíárjegyzékhez csatolt elismerő nyilatko vesen nyújtunk tért. Több előfizető nem zat '«?, ^go^T?atft Halász jó g o ) ) fctrfiliftkyés tilifty_ j akad ,,környezet-"éből vagy abból a l nevű fényképészek kedvező véleménye két gazdag városból ? . . . Még nincs mellett talán fölösleges is ajánlásunk, rendben a szénánk. Üdvözlet ! noha mi is meggyőződtünk Veszprémi árainak jóságáról. Deési tudornak. Pécs. íme szaOly sokszor hivatkozunk a hazai ipar fejlődésének bátramaradásáról és sajná- vuokuak állunk. Ismertesse meg; lapunk Uralnia! chemikus collegáival, hátba lattal szoktuk megjegyezni, hogy nia c-enek vállalkozó kereskedőink. A fény- valamelyik lépőnkre ragad. Emlékez képészeti ipar-tárgyak körében bizony zék ránk ! kevesen is vannak, de ha ezeket fölka-
Drowzineck V. Prága. Már cse.
hül nem discurálunk! Volt szerencsénk, * K - y G ' Szeged. Kérünk egyet azokból a csodálatos képekből, mert pár sorából nem értjük a bajt. Ha kezünkbe kerül egy ilyen beteg kép rögtön megírjak a hathatós reczipét.
Jelfy Gyula. Bpest. Lapunk terjesztése érdekében tett önzetlen fáradó zásáért fogadja meleg kézszoritásunkat. Egyébként levelet irtunk. — Nichts für Uirgnt. Üdvözlet! * Érdeklődő. Vácz. A szóban forgó „Nyilt levél" a kitűnően szerkesztett „Budapesti Hírlap" múlt évi 101-ik számában jelent meg. Tudtunkkal csak egy lap karolta fel az eszmét s ez a kolozsvári „Kelet" volt. * A — k H. Győr. Lássuk először a medvét, ba értékes a bőre, megvesszük egy tiszteletpéldányon és köszönetünkön. Dijazni még nem tudjuk, de meg különben is nem jó inni előre a medve bőrére! L—eh H. B . P e s t . Az a bizonyos fényképész régen megbalt már. * M - r I. K.-Vásárhely. Rövidítnünk kellett, mert a dicsérő sorokat szerénytelenség nélkül nem adhattuk volna. A hirdetésre nézve a mint látja intézkedünk. Üdvözlet! B—r. Torda. Néhány csepp tomegesitett tannin-oldat az előidézőbe viszszatartja az enyvbőrözet felhólyagosoűását. Igen sok azonban a nemleges kép előtünését hátráltatja. A bőrözet fölválásának különben néha a lemezek 8 az előidéző oldat különböző hőmérséke is lehet oka. B—s. I. Keszthely. Talpraesett megjegyzése gondolatunkkal találkozott. Ugy lesz.
Hirdteni akaró B.-Pest. Imper-
tinens fösvény ember ön. Lapot, aján. lást, megrendelést és félévre terjedő hirdetést kivan e g y frtért. Hát vájjon kamat fejébe ne küldjünk két fotintot visz sza ? . . • * E. K. Szász-Régen, Bárcsak minden fényképésznő oiy szépen gondolkodó nék mint kegyed! * B r K, Bécs. A nagybarang kontójára nem hirdetünk. Ad'sza, ne. H—t P. B. Pest. Az a kérdésos bécsi czég megbukott 1876 bau. Óhajtása a jövő télévben teljesül.
* Dilletans. Elávr. Látogassan megitt e helyen bajos volna az ügyet elin tézni. A pénznek színét sem láttuk.
* Schw. Genf. Nem tehetjük, mert mi nem vagyunk bécsiek. A megállapított összeg ugy is kevés. * S t - t Péternek. B. pest. Helter S. brassói fényképész már rég megbalt, ezért nem kapott választ leveleire, melyek hihetőleg az ottani postához mentek vissza. Segédnek. N.-Szeben. Zentán nincs állandóan fényképész, csakis utazók szoktak uéha oda vetődni. Frankó fényképész pedig nem Szegeden, hanem Kecskeméten lakik. *
K— es Józsefnek. Komáromban.
Nagyon csalódik ön, ha azt hiszi, hogy nem vesszük figyelembekérését. Ha jön a „parancsolat" tudassa csak velünk lakását s mi ezrede után küldjük a lapot. A czikkről csak átolvasása után szólhatunk. * Tudakozódó Kassán. Licskó János fényképésznek — tudtunkkal — nincs állandó lakása. Legutóbb L é v á n
Volt. néhány hétig, de deczember elején távozott onnét..Décsey Ede pedig N.Váradon van. B—ky Gyula Veszprémben. Fényképésznőt csak kettőt ismerünk, az ön által emiitettek nem azok. * Wachtl B Bécs. A küldemény kevés volt, most az egyszer azonban megtettük. * F — y Lukács. Sz.-Udvarhelytt. Teljesítettük kívánságát, ime küldjük. * J — ó A. Esztergomban. Egyszer és mindenkorra megjegyezzük, hogy szerkesztőnk nem egyetemi ny. r. tanár, hanem m a g á n-t a n i t ó s igy a „ n a g y s á g o s " czimtől máskor óva kodjék. Azt hinné még valaki, hogy mi
is czimkórságban szenvedünk. Kérését teljesítettük g e tekintetben, máskor is bátran fordulhat hozzánk. Üdvözlet.
* Trapp és Wünch. Bécs. Nem rendelünk. * J—sz József Kassán. Jó kívánságát köszönjük.
Lapunkra még folyvást előfizethetni. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos : VERESS FERENCZ.
Egy jó karban levő
irdély egyik nagyobb városában az eszközök nagy
részével|
600 forinton eladó. Bővebb fölvilágositá8 a szerkesztőségnél kapható. 1—1
