Tartalom. 1. A gyógynövényekről A gyógynövények gyógyító tulajdonságai, egy kis történelem A gyógynövények szedése és tartósítása

Tartalom 1.

A gyógynövényekről 1.1.

A gyógynövények gyógyító tulajdonságai, egy kis történelem

1.2.

A gyógynövények szedése és tartósítása

1.3.

A gyógynövények felhasználása, elkészítése

1.4.

A gyógynövények (ható)anyagai és hatásaik

1.5.

Mérgező növények

2. Gyógynövények különböző orvosi problémákra 2.1.

Szorongás és stressz

2.2.

A fejbőr és a haj állapota

2.3.

Gyomor és emésztés

2.4.

Cukorbetegség

2.5.

Szív és vérkeringés

2.6.

Légúti betegségek, allergiák

2.7.

Elhízás

2.8.

A nők egészsége

2.9.

A férfiak egészsége

2.10.

Izületi és izomfájdalmak, köszvény

2.11.

Bőrproblémák

2.12.

Szem, fül, száj és garat problémái

2.13.

Megfázás, láz és vírusok

3. Táplálkozás és egészség 3.1.

Teljes tápértékű ételek

3.2.

Táplálkozási modellek és irányzatok

1

1. A gyógynövényekről 1.1.A gyógynövények gyógyító tulajdonságai, egy kis történelem Emberemlékezet óta elismerik és elfogadják, hogy egyes növényi részek, valamint a zöldségek és gyümölcsök leve gyógyító erővel rendelkeznek. Csak a XVI. század óta jellemző, hogy az emberek a mesterséges, vegyi anyagokból előállított gyógyszereket keresik, és egyre inkább ettől remélik gyógyulásukat. A félrevezető hírverésnek és a gyógyszeripar hatásának köszönhetően a civilizált társadalmakban elfordultunk az igazi gyógyító erőktől. Az embereket ez idáig sikerült félrevezetni, de amióta kezdik felismerni az egyes gyógyszerek mellékhatásait (vagy éppen hatásait), azóta szeretnének valami jobb megoldást találni a vegyszereknél. Az emberiség kezdettől fogva küzd az életért a rátörő fenevadak és az alattomosan támadó betegségek ellen. Az ősember táplálékát főként a növényvilág adta. Az éléskamra egyúttal gyógyszertárként is szolgált. Egyes növényi részek elfogyasztása sok esetben különféle hatást váltott ki. Tapasztalati úton jöttek rá tehát, hogy némelyik növény keserű ízű, izgató, vagy bódító hatású, míg a másik hashajtó, vagy éppen mérgező. Az ember öntudatlanul, a véletlen segítségével szerezte meg első ismereteit a növényekről. Az így szerzett ismereteket a családanya jegyezte meg, hiszen, ő gondoskodott beteg férjéről, gyermekeiről, ő próbálta a szervezet gyógyulását elősegíteni. Az ősembert azonban nemcsak a növények, hanem az állatvilág és ásványvilág sokfélesége is körülvette. Ezért természetes, hogy ezeket is, – bár kisebb mértékben – felhasználta gyógyszerként bajai orvoslására. A betegséget a rossz szellem munkájának tartották. Ezért annak eltávolítását vad táncokkal, füstölésekkel, nagy zajjal, kiabálással, a varázsló közreműködésével kísérelték meg. A megfigyelés és tapasztalás a magára hagyott ember legnagyobb fegyvere. Bizonyítja ezt az elhagyott vidékeken élő emberek fejlett természetismerete. De bizonyító erejű az is, hogy pl. a dél-amerikai indiánok már ősidők óta nyílméregként használják a kuraré-t, egy ott található fa kérgéből készített kivonatot. Ennek hatása néhány perc alatt abban nyilvánul meg, hogy a sebzett élőlényt teljesen megbénítja, az sem védekezni, sem elmenekülni nem tud. Érdekes, hogy a különböző népek milyen egyformán jöttek rá a koffein tartalmú növényi részek élénkítő hatására. Így Dél-Amerika indiánjai a guaránát (ottani kúszónövény magjából készítik pörköléssel), Abesszínia őslakói a kávét, Kínában a teát ősidők óta használják, mint élvezeti szert. Annyira ősidők óta, hogy eredetük rendszerint a mesék világába vezet. Az ókor legfejlettebb, legkultúráltabb népei az egyiptomiak. I. e. 3000 évvel „hatalmas" gyógyszerkinccsel rendelkeztek, a sírkamrák díszítései, az ott talált növényi részek és a papiruszok tanúbizonysága szerint. E gyógyszerek nagy részét még ma is használjuk. Így az aloét, lent, mustárt, ópiumot, ürmöt, ricinust, mentát.

2

A legősibb kultúrát Mezopotámia őslakói mondhatták magukénak az i. e. 6000 évvel fennmaradt leletek szerint. Az asszírok és babilóniaiak gyógyítói szintén a papok és sámánok, akiknek gyógymódját a megmaradt agyagtáblák őrzik. Az egyik, Kish város határában talált, ilyen agyagtábla 370 féle „gyógyszert" sorol föl, közöttük sok növényt is. Ugyancsak jelentős a sémita népek fejlett, ősi kultúrája is. Közegészségügyi intézkedéseik az Ótestamentumban és a Talmudban találhatók meg. Orvosi ismereteik fejlődését azonban a hullaboncolási tilalom erősen hátráltatta. Ismerték és használták a hagymát, kálmost, anyarozsot és főleg vallási szertartásaikban a gyantákat és növényi olajokat. Az ősi kínai orvoslásban ugyancsak sok növényi eredetű gyógyszerrel találkozunk. Többek között az anyarozzsal, ánizzsal, ópiummal. A növényekről azt gondolták, hogy az emberi test, felső részeire a virágok, középső részére a szárak és levelek, míg alsó részeire a gyökerek hatnak. Az indiai orvoslással a hindu szent könyvek, a Védák, ismertetnek meg bennünket. Növényi eredetű gyógyszereik között megtaláljuk a ricinust, kálmost, kendert, borsot. Igazi nagyságukat azonban a sebészeti műtéteik fejlettsége bizonyítja. Az ókor másik két nagy kultúrájú állama, Palesztina és Fönícia. Lakói régi közegészségügyi törvényekkel rendelkeztek, melyeknek elve a betegségek megelőzése. A föníciaiak különösen sok gyógynövényt alkalmaztak. Ezek megismerésére könnyen nyílt alkalom, mert mint kereskedők sokat utaztak és más népekkel érintkeztek, így azoktól sok gyógyszert átvettek. Ismerték a koriandert, lent, kálmost, gránátfát, tömjént és mirhát is. Az ókori népek közül a görögök és rómaiak befolyásolták legnagyobb mértékben a gyógyászatot és a gyógyszerkincs alakulását. Ez a befolyás nemcsak birodalmuk nagy kiterjedésének, hanem fejlett kultúrájuknak is köszönhető. A görög Hippokratész (i. e. 460-377) a gyógyítás tudományáról írt és még a középkorban is elismert könyvei széles kiterjedésű műveltségét hirdetik. Rendszerezi a gyógyhatású anyagokat és 236 gyógynövényt sorol fel. Ezek gyógyhatásának megítélésében saját józan megfigyelésén alapuló tapasztalataira támaszkodik. Fő gyógyító elve: „Sohasem ártani" és „a természet gyógyít, az orvos kezel", még ma is erősen megszívlelendők. „A növények története" Theophrasztosz (i. e. 370-287) műve jelentős a gyógynövények felhasználása szempontjából. Ebben összefoglalta ugyanis kora ismertebb növényeit. A legnagyobb jelentőségű munkát azonban Dioszkoridész Pedaniosz, Szicíliában élő görög orvos végezte az I. században. Mint katonaorvos bejárta az akkor ismert világot. Öt könyvben gyűjtötte össze a gyógynövényekről és gyógyszerekről szerzett ismereteit. A gyógynövényekre vonatkozóan értékes még Aulus Cornelius Celsus (i. e. 25-i. u. 50) könyve, mely 250 növényt említ és Caius Plinius Secundus (23-71) természetrajza, mely növények leírását és alkalmazását is tartalmazza.

3

E kor kiemelkedő, fényes és egyben legtermékenyebb egyénisége Claudius Galenus Pergamenos (131-210) római orvos. 125 művét görögül írta ugyan, de később latinra, arabra és héberre is lefordították. Ő alkalmazta először a több anyagból álló készítményeket. A növények összetévesztésének és hamisításának elkerülésére ajánlja, hogy azokat az orvosok maguk gyűjtsék. A római birodalom bukását (476) okozó népvándorlással kezdődött a középkor. Kiemelkedik ebből az időből Nagy Károlynak (768-814), a frank birodalom királyának egyik rendelete, mely a gyógynövénytermelést széles körben megindította. A gyógyítás tudománya sokat köszönhet az araboknak, akik minden más gyógymódot háttérbe szorítva elsősorban gyógyszeres kezelést alkalmaztak. Fővárosukban, Bagdadban, főiskolát létesítettek és felállították 763-ban az első gyógyszertárat. Több gyógyszeres könyvet írtak. Közülük különösen kitűnik Ibn Sina, vagy az akkori latin divat szerint Avicenna (978-1036), aki Galenus és Dioszkoridész gyógyszerkincsét arábiai és indiai gyógyszerekkel bővítette ki. Másik nagyhírű orvos a spanyol származású arab Ibn Baithar, aki számos gyógynövényt ír le, köztük a kámfort és a rebarbarát is. A gyógynövények ismeretét kiszélesítette a velencei Marco Polo ázsiai utazása (1250-1302 között), és ehhez járult Vasco da Gama portugál tengerész felfedezése is, aki Afrika körülhajózásával találta meg az Indiába vezető tengeri utat. A középkorból fennmaradt a salernói iskola gyűjteménye. Ebben versben, ún. tanköltemények formájában tanították növendékeiket a gyógynövények használatára. Amerika jelfedezése (1492) új kort jelentett a gyógynövények felhasználásában is. Nemcsak gazdagodott a gyógynövénykincs az Újvilág növényeivel, hanem a középkorban annyira divatos okoskodás helyét ismét a megfigyelésen alapuló elmélyedés foglalta el. A gyógynövények széleskörű ismeretéhez hozzájárult a könyvnyomtatás felfedezése, elterjedése és a fametszet nyomdászata alkalmazása. Az egyetemi orvosi oktatásban is helyet kapott a gyógynövényekkel és drogokkal foglalkozó tudomány (farmakognózia). 1533-ban Páduában Francesco Buonafede (1474-1558) a tárgy tanítását gyakorlati alapokra helyezi. Növénykertet alapíttat és előadásain a drogokkal részletesen foglalkozik, bemutatja azokat. Pádua példáját a többi egyetemeken is követik, kerteket létesítenek az oktatás megkönnyítésére. A hallgatók a növényeket nemcsak ábrákról tanulták, hanem a természetben is megismerték.

4

A XVI. századig divatosak voltak az 50-60 féle anyagból, növényekből összeállított gyógyszerek. Ekkor lépett a nyilvánosságra Paracelsus, teljes nevén Theophrastus Bombastus von Hohenheim (1493-1541) svájci származású orvos. Az eddigi aranycsinálással foglalkozó alkimisták helyett azt hirdette, hogy a kémia célja gyógyszerek tanulmányozása és készítése. A növények hatását a bennük levő quinta essentianak (hatóanyagnak) tulajdonította és ennek bizonyítására előállításukat is megkísérelte. A téves szignatúra-tan bevezetése is nevéhez fűződik. Eszerint a növény színe, szaga, íze, alakja felhasználására utal. Így a vese alakú levél a vesére hat. A sárga színű citrom és a vérehulló fecskefű sárga nedve a sárgaságra stb. Ez a téves tan azután egész lavinát indított el a gyógyászatban. Akarva, akaratlanul, sok növényre ráhúztak valamilyen jellegzetességet és ennek alapján próbálkoztak gyógyászati alkalmazásával. Természetesen az ilyen gyógymód inkább kárára volt a betegnek. Ennek következtében Skoda (1805-1881) bécsi belgyógyász és Trapp, a pétervári Katonai Orvosi Akadémia professzora – ugyancsak túlzásba esve – azt hirdette, hogy nem érdemes gyógyszert adni a betegnek, mert a valóban hatásos szer nagyon kevés. A gyógynövények és gyógyszerek alkalmazásának hitelét a gyógyászatban az adta vissza, hogy végre sikerült a gyógynövények hatóanyagainak előállítása, 1784-ben Scheele előállította a citromsavat, almasavat, 1805-ben Sertürner a morfint, 1816-ban Gize jurjevi professzor a kinint. Ez megnyitotta a növényi hatóanyag-kutatás hosszú sorát, amely ismételten újabb és újabb eredményeket hoz, és napjainkban meghatározó tudományág az orvoslás területén.

5

1.2.A gyógynövények részei, szedése és tartósítása 1.2.1. A növények részei Szár (caulis, cormus, strips) A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok. Gyökér (radix) A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezen kívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben úszógyökerek. Levél (folium): a szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk. Levél (folium) A szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk. A levelek fajtái szerint megkülönböztethetünk:  Szik vagy csíraleveleket, melyek már a magvak csírájában jelen vannak.  Alleveleket vagy pikkelyleveleket, melyek a levélhüvelynek megfelelő részéből alakulnak ki, s feladatuk a növény testének megvédése.  Lombleveleket, melyek egyszerűek vagy összetettek lehetnek.  Felleveleket, melyeket fedőleveleknek is nevezhetünk, mivel a bimbókat feslésük előtt beborítva védik. Termés (gyümölcs- fructus, mag-semen) A termés a termőből fejlődik. A termésben lévő magvak a növény szaporítószervei. Ha a termés tisztán csak a termőből fejlődik, akkor igazi termésről beszélünk. Ha a virág más része, pl. a kehely (almánál), a közös vacok (a szamócánál) járul hozzá, a termést áltermésnek nevezzük. Virág (flos) A virág szaporodás céljára átalakult leveles hajtás. A rajta levő levelek a viráglevelek, ezek közül a belsők a magképződéshez szükséges termőt és porzót alkotják, ezeket pedig a körben álló virágtakaró veszi körül. A termő, a porzó és a virágtakaró a kocsánynak megvastagodott csúcsán, a virágvackon foglal helyet. A még ki nem nyílt virág a bimbó. Ha a kocsány alig észrevehető, akkor a virágot ülőnek nevezzük. A virágtakaró lehet egynemű, egyszínű és

6

akkor a neve lepel, vagy pedig a külső kör zöld, akkor csésze, a belső kör pedig más, élénk színű, akkor ez a párta. A párta több szabad levelekből állhat, ezek a szirmok. A legfontosabb virágzatok:  A fűzér, a virágok kocsánytalanok és a megnyúlt tengelyen ülnek.  A fürt abban különbözik a füzértől, hogy a virágok kocsonyásak.  Az ernyő, ha a kocsányok a szár csúcsából erednek és úgy állnak, mint az ernyő küllői. Ha az egész virágzatot a murvapikkelyek övezik, fészkesnek mondjuk a virágot.

1.2.2. A gyógynövények szedése, tartósítása Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt vagy alatt, a terméseket a teljes érés idején célszerű begyűjteni. Virágokat a virágzás kezdetén, és csak teljesen egészséges és féregmentes, száraz állapotában, azaz lehetőleg napsütés idején szedjük. Gyógynövényeket soha ne gyűjtsük műanyagzacskóban, mert bepállanak, és csak teljesen száraz állapotban tegyük el őket. Szárítás előtt sem kell a gyógynövényeket megmosni, aprítás után terítsük szét egy textilkendőn vagy papír felületen, és szellős helyen szárítsuk ki a gyógynövényeket. Általában 2-3 hét a szárítási idő. Gyökerek és nedvdús termékek, kérgek szárítása esetében, ha a sütőben szárítjuk ki a növényi részt, akkor sem lehet 35 °C-nál magasabb a szárítási hőmérséklet! Gyógynövények tárolása sötét, zöld üvegben történjen, de kartondobozban, textilzsákban is célszerű az elhelyezésük. A gyógynövények ne érintkezzenek fémmel és a fénytől is óvjuk a már szárított gyógynövényeinket! Ne gyűjtsünk növényeket műtrágyázott szántóföldeken, legelőkön, szennyezett vizek partján, autópályák és autóutak mellett, illetve ipartelepek és vasút közelében! Kizárólag alapos növényi ismerettel rendelkezve gyűjtsük be a növényeinket, mert nagy az összekeverhetőség kockázata, például a pipitér hasonlít a kamillához, a fodormenta a csobormentához, a mezei zsurló más zsurlófajokhoz, ezen kívül meg kell tudni különböztetni a mérgező növényeket is! Inkább otthoni környezetben neveljük és termesszük ki magról, hajtásról azokat a gyógynövényeket, melyekre szükségünk van, vagy vásároljunk kész termékeket. Csak azt és annyi részt távolítsunk el a gyógynövényről, melyre szükség van, és soha ne szüreteljük le mindet egyszerre (ez főleg a nem otthoni begyűjtésre igaz)! A védett növényeket semmilyen körülmények között ne szakítsuk le, mert valószínűleg csak az adott környezetben érzik jól magukat, vagy nagyon ritka virágok (pl. orchideák), esetleg csak Magyarországon honosak! Ma már a kertészetekben hozzájuthatunk védett, de engedéllyel termesztett gyógynövényekhez-növényekhez, szép virágokhoz, inkább ott vásároljuk meg növényeinket. Természetvédelmi környezetben, pedig egyáltalán ne gyűjtsünk semmilyen növényt sem

7

1.3. A gyógynövények felhasználása, elkészítése Forrázat (infúzum) A forrázat során a gyógynövényekből a vízben oldódó hatóanyagokat vonjuk ki. Forrázással vonhatjuk ki a keserűanyagokat, a flavonoidot, a kumarint, a bioaktív anyagokat és az illóolajokat. A felforrt, lobogó vizet ráöntjük a gyógynövényre, majd lefedve 3-5- max. 10 percig áztatjuk. Ha a hőre érzékeny anyagokat (illóolaj, vitaminok) szeretnénk megkímélni, akkor a teafű felét előző este hideg vízbe áztatjuk, majd másnap a másik feléből forrázatot készítünk, és összevegyítjük az alkotót. Majd leszűrjük a teát és átnyomkodjuk, hogy minden alkotó belekerüljön teavizünkbe. Általános adagolás 15-30 gramm gyógynövény fél liter vízhez, vagy 1 teáskanálnyi gyógynövény 1 csésze vízhez.

Főzet (decoctum) Általában a gyökereket, kérgeket, fásrészeket főzzük, hideg vízben tesszük fel főzni, majd 1-2 perc forralás után még 10-20 percig áztatjuk is az anyagot. De elő is áztathatjuk hideg vízben fél-egy órára az anyagokat, és csak utána tesszük fel főzni 5-10 percig. Főzéssel vonhatjuk ki pl. a cseranyagot, a kovasavat, magok hatóanyagait stb. Hideg áztatás ( infúzum frigide peractum, maceráció) A teafüvet 8-12 órán át, fél adag hidegvízben (lehet még ecetben, borban, vizes alkoholban) áztatjuk, majd leszűrjük. A szűrőben maradt növényt, a másik fél adag vízzel leforrázzuk. A forrázatot kissé hűlni hagyjuk, majd összevegyítjük őket. Esszencia (tinktúra) Tiszta tömény (40-70-97%-os) alkohollal leöntjük a feldarabolt növényeket, és 2-3 hétig hagyjuk ázni őket. 30C°-nál melegebb helyen ne tároljuk a készítményt. A drog-oldószer aránya 1:3, 1:5, erős készítménynél 1:10-hez lehet. Időnként összekeverjük, összerázogatjuk az ázatot, majd szűrőpapíron keresztül leszűrjük, és jól átpréseljük az esszenciánkat. Jól zárható sötét üvegben tároljuk a „sűrítményünket”, teába csöpögtethetünk belőle, vagy használhatjuk borogatáshoz, bedörzsöléshez is.

8

Extraktum Az extraktum a gyógynövény nagyon koncentrált, folyékony kivonata, nagyjából tízszer olyan erős, mint a tinktúra. Extraktumot sokféleképpen lehet készíteni: például magas nyomáson, hőbepárlással vagy hideg perkolációval. Az extraktum korszerű és alkalmas módja a gyógynövények tárolásának, ráadásul gyorsabb és erősebb, pontosabb adagolást tesz lehetővé. Friss lé A gyógynövényeket turmixgépbe helyezzük, majd utána alaposan kipréseljük és szűrjük a levet. Így friss növényi nedv, növényi olaj nyerhető. Hűtőbe helyezett sötét és jól záródó üvegben sokáig eláll. Gyógyfürdők Fürdőzés során a gyógynövények hatóanyagai felszívódnak a bőr pórusain keresztül, illetve izgatják azt. Kádba való teljes fürdőzés során kb. 200 gr gyógynövényt használunk fel (célszerű például a fenyő, kamilla, zsúrló, cickafark, zabszalma, cserfakéreg, körömvirág, csalán) . Előző este hideg vízben áztatjuk a füvet (vagy füveket), majd másnap a fürdőzés előtt felmelegítjük az ázatot, és leszűrés, átnyomkodás után hozzáöntjük a fürdővízhez a teakészítményt. Általában 20 perc idő elegendő, de a szív tájéka lehetőleg ne kerüljön ennyi időre a víz alá. Ülőfürdőt is vehetünk, ilyenkor csak arra ügyeljünk, hogy a vese tájékát is érje a víz. Fürdőzés után szárazra törülközve és a törülközővel jól átdörzsölve magunkat mindenképpen ajánlott 20-30 perces pihenés, célszerű betakarózva az ágyba feküdni (lásd. még: vízterápia- gyógyvizek). Borogatás, pakolás (kenet-linimentum) A gyógynövényt tiszta sodrófával jól összetörjük, pépesítjük, majd fehér vászonkendőre felkenjük. Elhelyezzük a gyógyítandó testfelületen, és ha éjszakára is fenn szeretnénk tartani, akkor még átkötjük. Érzékeny bőr esetén ne hagyjuk egész éjszakára fenn a borogatást. Dunsztkötés Vízgőz fölött puhítjuk meg a növényeket. Ha megpuhultak, fehér vászonkendőre helyezzük az anyagot, és beborítjuk vele az adott testfelületet. Erre a vászonkendőre még ezek után rátekerünk fóliát, mely melegen tartja a kötést. Kenőcs készítés A gyógynövényeket apróra vágjuk, forró disznózsírban vagy vazelinben 1-2 percig sütjük, majd lefedve 1 éjszakán át hűlni hagyjuk. Másnap ismét felmelegítjük, leszűrjük, és jól záródó tégelyben elhelyezzük. A tégelyt a továbbiakban hideg helyen tároljuk. Illóanyagokat és hőérzékeny hatóanyagokat tartalmazó gyógynövényeknél ezt az eljárást ne alkalmazzuk. Olaj készítés Jól záródó üvegben lazán elhelyezzük a gyógynövényeket és leöntjük hidegen sajtolt olajjal (pl. oliva, napraforgó). Meleg helyen tartjuk az üveget, melyet időnként összerázunk, megforgatunk. Ezután leszűrjük, jól kipréseljük, kinyomkodjuk a szűrőn maradt növényt még az olajba, és jól lezárt üvegben tároljuk tovább.

9

Illóolajok Tömény hidrofób folyadékok, melyek illékony vegyületet tartalmaznak. Előállíthatják desztillációval (vízgőzzel már 100 °C-on desztillálható), préseléssel, vagy oldószeres extrakcióval. Az olajoktól jól megkülönböztethető, mert az illóolaj szobahőmérsékleten is párolog és nem hagy olajos foltot maga után az anyagon. Fényre, hőre érzékenyek az illóolajok, mert ezek elősegítik az oxidációját és a gyantásodását. Könnyen hamisíthatják, ilyenkor olcsó illóolajat (terpentint), alkoholt, zsíros olajokat és észtereket használnak az előállításukhoz. Az illóolajokat használhatjuk inhalációra, aroma (illat) terápia céljából, fürdővízbe (száraz inhaláció, szauna), borogatáshoz, lemosáshoz és masszázshoz is.

1.4. A gyógynövények (ható)anyagai és hatásaik: Vitaminok, ásványi anyagok A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben. A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó. Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkábba párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg. Vasat tartalmaz a csalán, a diótermés, mogyoró, mák és a petrezselyem. Magasabb réztartalommal rendelkezik a zab, a diótermés, a szemvidítófű, kobaltban gazdag a torma és a lencse. Nikkel a petrezselyemben, mangán a búzavirágban, arany a mezei zsúrlóban található meg. Erjesztők Az erjesztők – enzimek – (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új

10

anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. De említést érdemel a papajában található papain és bromelain enzim is. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok, melynek köszönhetően mérgező növényeink egy része is gyógyhatású. Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk. Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek standartizált vagy félszintetikus származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok. Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító hatásúak, vagy izgató, élénkítő hatásúak lehetnek. Gyógy/növények: anyarozs /főleg nőgyógyászati vérzéseknél/, beléndek, vérehulló fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszikikirics, farkasalma, fekete nadálytő, kínafakéreg, sisakvirág, ebvészmag, sóskaborbolya, hánytatógyökér, fehér zászpa, bódító baraboly, aranyeső, kokacserje, hunyor, dohány, csillagfürt, gránátalma kérge, burgonya virágja, csírája, és az éretlen gumó héja, ricinus mag, rekettye, kakaóbab (a termés héja). Glikozidák A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle glikozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt). A gyógynövény / növény - glikozidák összetételük alapján lehetnek: -Fenolos glikozidok- arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják, vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. Az arbutin hatóanyag kivonásához lúgos közeg szükséges. Nagy adagban vagy hosszantartó adagolásuk esetén cukorvizelés, májkárosodás, hányinger, hányás, székrekedés léphet fel. Gyógy/növények: fekete vagy vörös áfonya levél, nyárfaolaj, csarabfű virágzó hajtása, medveszőlő levél, kerti sarkantyúka. 

Cianogén glikozidok: csonthéjas gyümölcsök magvaiban, főleg a mandulában, sárgabarack magban fordulnak elő, ezért gyermekeknek csak kevés mandula adható.



Kéntartalmú glikozidok: a csípősanyag tartalmú leggyakoribb drogok hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú kéntartalmú vegyületek, a savamid. Az aglikon csípős ízű, a fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható, pl. a tormában. Bőrbe dörzsölve,

11

helyileg értágító és fájdalomcsillapító hatásúak. Ízületi gyulladások, izom -fájdalmak külső kezelésre használható pakolás, bedörzsölés formájában. Fokozzák az étvágyat, anyagcserét, az epe kiválasztást és az emésztést segítik. Fertőtlenítő hatásuk által gyomor-bélrendszeri fertőzésekben hatékonyak, bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak. Gyulladt , sérült bőrfelületen alkalmazásuk a gyulladásos tüneteket fokozhatják, gyomor-bélrendszeri fekélyekben, magas vérnyomás esetén nem alkalmazhatóak! Gyógy-fűszernövények: fehér és fekete mustármag, fokhagyma, kurkuma, retek, torma, vöröshagyma. 

Antraglikozidok-antrakinon tartalmú glikozidos vegyületek: hashajtó hatású (elsősorban a vastagbélre hatnak a perisztaltikát-bélmozgást fokozva), a hashajtó hatás a bevételtől számítva 6-8 óra múlva alakul ki. Nagy adagban való alkalmazása fájdalmas székelést, görcsöket okozhat, terhesség esetén mivel alhasi vérbőséget okoz, nem alkalmazható! Szoptatás esetén sem ajánlott, mert kiválasztódik az anyatejbe. Hosszan való terápiáként nem alkalmazható, fontos a folyadékpótlás szedése esetén. Vesekőbetegségekben is használatos. Gyógy/növények: aloe vera (terheseknek és szoptatás alatt nem adható), szenna (terheseknek és szoptatás alatt nem adható), kutyabenge kéreg, rebarbara, varjútövis termése (ezt gyermekek is használhatják, enyhe, lásd. még: ricinusolaj.



Kardiotonikus glikozidok: a szív működésére ható vegyületek, segítik a pangásos tünetek csökkentését (a vizenyősség-ödéma kiürülését vizeléssel), és a szív összehúzódó képességét. Erősen kötődik, felhalmozódik a szervezetben és nehezen ürül ki, ezért adagolása a túladagolás elkerülése végett mindenképpen figyelmet igényel! Csak a gyárilag előállított formája használatos! Túladagolás esetén "digitálisz mérgezés" tüneteket produkál (lassult szívműködés, ritmuszavarok), a kálium hiánya, a kalcium túlsúlya, veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket. Gyógy/növények: gyapjas és piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, májusi gyöngyvirág, szúrós gyöngyajak, sárga viola, kecskerágó, oleander, tengeri hagyma.



Iridoid glikozidok: keserű ízűek, az idegrendszerre hatnak, pl. a macskagyökér.

Cserzőanyag A cserzőanyag (tannin-organikus sav) a növényeket óvják meg a korhadástól (antioxidáns hatás). Nitrogénmentes szerves fanyar ízű vegyületek, vízoldékony (tannin és depszidekkínasav, kávésav) és vízben nem oldódó (katechinek) vegyületei ismertek. A gallus-csersavon kívül idetartozik a katechuratanhia-kinocsersav, és a hamameli tannin. Fehérjekicsapónyálkahártyaösszehúzó és vérzéscsillapító hatású, sebkezelésre és gyulladáscsökkentésre használható, mivel a baktériumok falát károsítja és gátolja a szaporodásukat. Használják gyomorfekély, savtúltengés, refluxbetegség, aranyér, illetve nehézfém mérgezések esetén (a méreganyaggal csapadékot képez, így gátolja annak felszívódását). Gyógy/növényekben főleg a gubacsokban található (pl. tölgy, nyír, vadgesztenye levelében) meg, illetve a cseresznye-meggy kocsányban, apróbojtorján fűben, zsályalevélben, és a palástfűben, szeder és szamóca levelében, varázsdió -kéreg és levél részében, fekete nadálytőben. Keserűanyagok A keserűanyag elnevezés tulajodképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív ízérzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó

12

és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony. Gyógy/növények: benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér, narancs éretlen héja, cickafark, articsóka, komló, angyalgyökér, nagybojtorján, katángkóró gyökér, gyermekláncfű. Szaponinek A szaponinek nitrogénmentes anyagok (triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok), melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is szokták jellemezni őket, mert a vörösvérsejt membránt (sejtfalat) károsíthatják, és a vörösvérsejt szétesését okozhatják. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, törökméz, a mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponineket. A szaponin tartalmú drogokat főleg mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító (nyákoldó), köhögéscsillapító szerekként ismerjük, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni képesek, és egyes felszívódásra képtelen anyagok felszívódását elő tudják segíteni. Gyulladáscsökkentő - antiödémás hatásuk is ismert, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glikokortikoid hormonjainak lebomlását a szervezetben (vadgesztenye). Roboláló anyagok, mivel segítik a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere -és beépülési folyamatait, egyben csökkentik a vér koleszterinszintjét. Gyógy/növények: iglicgyökér, aranyvessző fű, borostyán levél, porcikafű, ibolya-gyökér, kankalingyökér, szappangyökér, mezei zsúrló, vadgesztenye, tyúkhúr, ginszeng gyökér, kankalin-gyökér, édesgyökér, ciklámen, lóbab. Illóolajok Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetűk alapján kb. 1000 féle képviselője ismert. Gyógyító hatású illóolaj tartalmuk azoknak a növényeknek van, melyeknek illóolaj tartalma 0,01%-ot meghaladja. Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok alkotják. Az illóolajoknak szélhajtó (-koriander, ánizs, édeskömény, kamilla), nyugtató – stressz (kakkukfű, levendula, citrom, borsmenta, eukaliptusz, fenyő, szegfűszeg), oldó (-macskagyökér, levendula, citromfű, komló, rozmaring), gyulladáscsökkentő (-kamilla, levendula, szegfűszeg, cickafark, rozmaring), fertőtlenítő nyákoldó-köptető (-bazsalikom, ánizs, mentol, kámfor, eukaliptusz, édeskömény) vizelet-hajtó (-kurkuma, ánizs, kálmos, angelika, kömény, borsmenta, marojanna, fahéj, narancs), és (-zeller, petrezselyem, lestyán, boróka), gombaölő és baktériumölő (-fahéj, szegfűszeg, teafa, bazsalikom, kamilla, ánizs, citrom, kakkukfű, fenyő) , emésztést segítőhelyi izgató hatásuk van (-kámfor, rozmaring, eukaliptusz, boróka, terpentin). Az illóolajok nagy mennyiségben mérgezést okozhatnak, mellékhatásokkal is rendelkezhetnek, illetve allergizálhatnak az arra érzékeny embereknél ( pl. kamilla, citromfű, zsálya, árnika, levendula, menta, borsmenta- a borsmenta olaj használata gyermekeknél 6 éves kor alatt tilos), vesebetegek a borókát nem alkalmazhatják, májbetegek a terpentinolajat és a zsályát nem használhatják, a fehér üröm illóolaja hallucinációt és görcsöket okozhat, a petrezselymet (apiol olajtartalom), sáfrányt és a borókát terhesek nem alkalmazhatják, és fényérzékenységet okoz pl. az orbáncfű, a bergamott és citromolaj. Zsírok, zsíros olajok A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll. A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja

13

a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!). A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része jut a vastagbélbe, síkossá téve így a székletet és könnyítve az ürítést. Tartósan nem alkalmazható, mert székrekedést és étvágytalanságot okoz. Növényi fehérjék A fehérjék (mucinok) az élő természet egyik fő alkotó eleme. A fehérjéket aminosavak építik fel, melyek nélkülözhetetlenek a felépítő biológiai folyamatokhoz. A növények esszenciális aminosavak forrásai, hiányuk az élettel összeegyeztethetetlen. Amin, kolintartalom Az aminok olyan szerves vegyületek, amelyek nitrogént tartalmaznak. Amin jelenlétét a növény gyakran jellemző illattal jelzi (bryona dioica). A kolintartalom is igen nagyszámú növényeknél fordul elő (pl. nicotin burgonyában). Flavonoidok A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógy/növények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika virág. A pirosítógyökeret indikátorok készítésénél használják, mert szeszes kivonata sav hatására pirossá, lúg hatására kékké válik.

Kumarinok A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok. A növényekben gyökérserkentő, növekedést serkentő hatásuk van.

14

Kémiai fő hatóanyaguknál fogva hatásaik: 

Hidroxikumarinok: elnyelik az UV-sugarakat, míg a barnító jellegű hosszabb hullámokat átengedik, ezáltal a napozókrémek adalékanyagai. Fraxin anyaga által húgyhajtó, eszkulin tartalmánál fogva fokozza az érfal rugalmasságát.



Funarokumarinok: fokozzák a pigment képződést (bőr festékanyaga) , ezért elsősorban pigmenthiányos területeken alkalmazzák helyileg. Novobiocin hatásaként baktériumölő hatású.



Piranokumarinok: a szív koszorúér tágítói, ezáltal javítják a szív vérellátását.



Dikumarinok: fontos és erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin -véralvadási faktorszintézisét (előállítását) gátolják a májban. Szintetikus (gyógyszerészetileg előállított) formában vérrögképződés (trombózis) megelőzésére, vénafal gyulladások-visszerek gyógyításában használják a gyógyászatban.

Gyógy/növények: kamilla, levendula, menta, fahéj, lestyángyökér, szagosmüge, orvosi somkóró, a bőrt fényérzékennyé (acria) teszi a pasztinák, orbáncfű, angyalgyökér. Szénhidrátok A szénhidrátok a cukrok és polimerizált származékaik, a fotoszintézis során keletkező szerves széntartalmú vegyületek. Poliszacharidok (a cukormolekulák számától függően) lehetnek:  a nyálkák, melyek vízzel összekeveredve megduzzadnak, sűrűn folyó kolloid oldatot képeznek, és ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, lassítják más hatóanyagok felszívódását, ezt pl. gyógyszerek bevételénél figyelembe kell venni! Gyógy/növények: lenmag, hárs, szentjános kenyér, fehér akácvirág, lándzsás útifű, mályva, édesgyökér, ibolyagyökér, ökörfarkkóró.  a keményítő növények részére tartalék tápanyag, gyógyszerkészítésben segédanyag.  a pektin véralvadást serkentő, hasmenés elleni szer, lassítja a C-vitamin és a penicillin kiürülését a szervezetből. Gyógy/növények: füge, fehér csillagfürt, orvosi ziliz.  az inulin fruktóz molekulákból épül fel, a szervezet inzulin nélkül képes hasznosítani, így cukorbetegek részére ajánlott. Gyógy/növények: bojtorján, katángkóró, gyermekláncfű.  a cellulóz a növény szilárdításában vesz részt, sebkötöző anyag. Monoszacharidok (glukóz, galaktóz, fruktóz) - édes ízűek, mivel nem bomlanak tovább, gyors energiaforrások. Oligoszacharidok (laktóz, szacharóz, maltóz) - az emésztéssel gyorsan hasadnak alkotóikra, energiaforrások. Mivel igen sok vizet vonnak el a béltraktusból, ezért jelentős a hashajtó hatásuk. A gyógyszeripar édesítőszerként hasznosítja. Karbonsavak A karbonsavak szerves növényi savak, főleg a K, Mg, és egyéb ásványi anyagok szállítása a fő feladatuk. Főleg gyümölcsökben találhatóak meg, mint citromsav, almasav, borkősav, csersav, borostyánkősav, sóskasav, kávésav, fahéjsav. Kovasav A kovasav szervetlen sav, kémiailag szilicium-dioxid. A növények anyagcsere folyamataiban játszik szerepet, és a növényi sejtfal szilárdításában vesz részt. Vizelethajtó hatása van, gyulladásos területekre és köszvényes bántalmakra főleg borogatásként alkalmazható. Szájüregi gyulladások esetén gargalizáló szerként használható. Tuberculózis elleni hatása azon alapul, hogy a kovasav bevonja a gócokat (elmeszesíti őket), és ha a gócok jóindulatúak,

15

akkor nyugalomba helyezésük után könnyebben gyógyulnak. Gyógy/növények: mezei zsurló, pásztortáskafű, kenderfű, tarackbúza, apróbojtorján, tüdőfű. Fitoncidák A fitoncidák a növények testnedveinek gomba és baktériumölő anyagai. Eltérő kémiai felépítésűek, a hatást a mikroorganizmusok DNS, és sejtfal károsításával érik el. A legerősebb és leghatékonyabb fitoncidákat nagyobb mértékben a fokhagyma és a vöröshagyma, majd a paradicsom (tomatin), a retek (rafanin) tartalmazza, de a mustármagokban, a borókában, fekete ribizliben, a keskenylevelű útifűben, kerti sarkantyúkában, kerti zsázsában, farkasalmában, kasvirágban is nagy mennyiségben megtalálható. Tejnedvek A tejnedvek bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, tejszerűen folyó anyagok. Tulajdonképpen vízzel képzett emulziók, melyek tartalmazhatnak például keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, gyantákat (fecskefű, gyermekláncfű, katángkóró, ópium, gólyahír). A gyógyszeripar használja porított formában, kézre cseppenve sok növény tejnedve allergiás, viszkető hatást válthat ki. Lektinek A lektinek (fitohemagglutininek) olyan fehérjék vagy származékaik, melyek megkötik a cukrokat. Kapcsolódnak a sejthártya szerkezetében található glikoproteinhez. Jelentős részük kicsapja a vörösvérsejteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, és serkentik a nyiroksejtek (limfociták) szaporodását. Hőérzékeny anyagok, melyek a főzés során elbomlanak (nyers bab, borsó, szója, lencse, földimogyoró, ricinus). Különböző növényi részek mérgező anyagai, melyeket régebben toxalbuminoknak is neveztek. Az izolált lektineket használják a vércsoport meghatározásban (a vörösvérsejt agglutinációs hatása miatt). A limabab magjaiból előállított lektin az „A” vércsoport kimutatására szolgál, a Lotus tetragonolobus viszont a „O” vércsoport esetében hat fajlagosan, az idegenföldi Bandeira simplicifolia lektinjével a „B” vércsoportot lehet azonosítani. A lektineknek nagy jelentőségük van az immunológiai, onkológiai és szövettani vizsgálatokban is.

1.5. Mérgező növények Növény által okozott mérgezés esetén a legfontosabb teendők: Abban az esetben is, ha csak felmerül a mérgezettség gyanúja, azonnal orvoshoz kell szállítani az illetőt, mert a mérgezettség tünetei később is jelentkezhetnek! Elsősegélynyújtásként (még az orvoshoz szállítás közben is) meghánytathatjuk a beteget, ha képes rá, akkor itassunk vele meleg vizet, majd segítsük elő a hányás mechanizmusát. Tejjel nem szabad itatni a beteget, mert a tej megköti a növényben lévő zsírokat! A garat falát enyhén nyomjuk meg ill. fel ujjunkkal (amennyiben eszközt használunk, például spatulát vagy a kanál végét, ügyelni kell, hogy hibátlan, teljesen ép legyen az eszközünk!), és hajtsuk előrefelé a beteg fejét. Mindenképpen akadályozzuk meg, hogy a légcsőbe kerüljön a hányadék, ez gyermekek esetében különösen fontos! Amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell szállítani a mérgezettet, még akkor is, ha jobban lett! Vigyük magunkkal a „gyanúsítottat”, azaz a növényt vagy annak egy megmaradt részét, és a hányadékból is vigyünk mintát az orvosnak. Gyermekeket stabil oldalfekvő helyzetben szállítjuk az orvoshoz, kórházba, vagy addig is ebben a testhelyzetben tartjuk, amíg megérkezik az orvos, a mentő!

16

GYÓGYNÖVÉNY / MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK – VIRÁGOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ENYHÉN mérgező növények megnevezése

A növény mérgező része

Alokázia (Alocasia)

a teljes növény

Babérmeggy (Prunus a teljes növény laurocerasus) Bangiták (Viburnum termés, levél, kéreg fajok) Barátcserjék (Vitex hajtás, levél fajok) Begóniák (Begónia levél, hajtás fajok) Berkenye (Sorbus)

bogyó

ENYHÉN mérgező A növény mérgező növények megnevezése része Kutyabenge (Frangula kéreg, hajtásrész, alnus) bogyó Labdarózsa (Viburnum bogyó, levél, kéreg opulus) Madárbirs bogyó (Cotoneaster) Madársóska (Oxalis levél acetosella) Mahónia (Mahonia)

bogyó

Mocsári gólyahír a teljes növény (Caltha palustris)

a teljes növény, főleg Mocsári nőszirom (Iris a hajtáscsúcsok, a teljes növény pseudacorus) termés Borsos varjúháj (Sedum Nagy ezerjófű a teljes növény hajtás, levél acre) (Dictamnus albus) Cserszömörce (Cotinus Nárcisz (Narcissus a teljes növény hagyma coggygria) fajok) Orvosi salamonpecsét Csodacserje (Codiaecum a teljes növény bogyó, gyöktörzs (Polygonatum variegatum) odoratum) Pipacs (Papaver Rhoas Ecetfa (Rhus typhina) levél, termés a teljes növény L.) Ernyős madártej Repkény (Glechoma a teljes növény a teljes növény (Ornithogallum hederacea) umbellatum) Fürtös bodza (Sambucus Sárgaviola (Erysimum bogyó mag racemosa) cheiri) Gyalogbodza (Sambucus Selyemkóró (Asclepias a teljes növény a teljes növény ebulus) syriaca) Harangláb (Aquilegia Sövényszulák mag, hajtás a teljes növény vulgaris) (Calystegia fajok) Hegyi babér (Kalmia levél Sugárarália (Schefflera) a teljes növény latifolia) Hóbogyó Szappanfű (Saponaria bogyó gyökér (Symphoricarpus) officinalis) Hóvirág (Galanthus Szulák (Convulvulus hagymák a teljes növény nivalis) fajok) Indiai vadkender Tavaszi kankalin levél, hajtás gyökér (Cannabis sativa) (Primula veris) Török paszuly nyers hüvely Iszalag (Clematis) a teljes növény (Phaseolus coccineus) termés Boróka communis)

(Juniperus

és

17

Japán babérsom (Aucuba termés japonica) Kapotnyak (Asarum hajtás, levél, európeum) gyöktörzs Kaukázusi medvetalp a teljes (Heracleum növény montegazzianum) Kék bojtocska (Agaratum a teljes Houstonianum) növény Kék burgonyacserje a teljes (Solanum rantonnetii) növény Kövérke (Pachysandra a teljes terminalis) növény Allamanda cathartica)

(Allamanda a teljes növény

Amarillisz-lovagcsillag (Hippeastrum)

Törpemandula tenella)

(Prunus

hajtás, mag

Tűzbab (Phaseolus)

nyers hüvely és mag

Üröm (Artemisia fajok)

teljes növény

Vadgesztenye (Aesculus termés hippocastanum) Vadszőlő bogyó, levél (Parthenocyssus) Vérehulló fecskefű a teljes növény (Chelidonium majus) Kertivanillia a teljes növény (Heliotropium arborescens) Korallbokor (Solanum bogyó pseudocapsium) Kutyatej (Euphorbia tejnedv fajok) termés, ág, Lilaakác (Wisteria) gyökér

a teljes növény teljes növény Aszparágusz (Asparagus) + bogyó Békabogyó (Actea Spicata- a teljes nigra) növény a teljes Boglárka (Ranunculus fajok) Loncok (Lonicera fajok) bogyó növény Bókoló aranyfa (Forsithia x Mérges disznósaláta mag a teljes növény intermedia) (Giftlattich) Óriás életfa (Thuja Borostyán (Hedera) bogyó, levél termés, hajtás plicata) Mocsári kockásliliom Borsófa (Caragna) levél, termés a teljes növény (Fritillaria meleagris) Bukszus (Buxus a teljes Ökörfarkkóró (molyhos) mag sempervierus) növény Chileijázmin (Mandevilla a teljes Palackfa (Jatropha a teljes növény Laxa) növény podagrica) hajtás, levél, Paradicsomfa Csillagfürt (Lupinus fajok) a zöld részek termés (Cyphomandra betacea) Csillagjázmin a teljes Petúnia (Petunia) a teljes növény (Trachelospermum növény jasminoides) Csucsor (Solanum) termés Pókliliom (Hymenocallis) a teljes növény Díszpaprika (Capsicum Pünkösdirózsa (Paeonia virág, mag, a zöld részek annuum) officinalis) gyökér Dohány, díszdohány a teljes a teljes Rákvirág (Aglaonema) (Nicotiana fajok) növény növény+termés Dudafürt (Colutea levél, mag Rekettye (Genista fajok) a teljes növény arborescens) föld alatti Salamonpecsét Ebszőlő (Solanum fajok) a teljes növény részek (Polygonatum)

18

bogyó, levél, kéreg Farkasalma (Aristolochia a teljes clematis) növény Fürtös gyöngyike (Muscari a teljes neglectum) növény a teljes Gönye (Bryonia dioica-alba) növény Havasszépe (Rhododendron levél, virág simsii) Hölgyliliom (Amaryllis Bella- a teljes Donna) növény Jakabliliom (Sprekelia a teljes Formosissima) növény a teljes Japán cikász (Cycas revoluta) növény Kalapácscserje (Cestrum a teljes elegans) növény a teljes Kasszia (Cassia) növény Kecskerágó (Euonymus termés europaeus) Keleti szarkaláb (Consolida a teljes orientalis) növény Kerti ruta (Ruta graveolens) zöld részek Fagyal (Ligustrum fajok)

Seprűzanót a teljes növény (Sarothamnus scoparius) Sivatagi rózsa (Adenium a teljes növény obesum) Szagos bükköny mag (Lathyrus odoratus) Szarkaláb (Delphinium a teljes növény cultorum) Szellőrózsa (Anemone a teljes növény fajok) Szépcsalán (Acalypha)

a teljes növény

Szobaliliom miniata)

a teljes növény

(Clivia

Tűztövis (Pyracantha)

bogyó

Vérvirág (haemanthus)

a teljes növény

Jaborandus (Jaborandus) a teljes növény Vörösgyűrűs som főleg a bogyó (Cornus sanguinea) Zanót (Cytisus)

a teljes növény

Zászpa (Veratrum fajok) gyöktörzs

19

FOKOZOTTAN ÉS HALÁLOSAN mérgező A növény mérgező növények részei megnevezése Beléndek a teljes növény (Hyoscyamus niger) Bürök (Conium a teljes növény maculatum) Csíkos kecskerágó a teljes növény, (Euonymus különösen a termés europeus) Életfa (Biota hajtás, toboz orientalis) Farkasalma a teljes növény (Aristolochia clematitis L.) Gyöngyvirág a teljes növény (Convallaria) Gyűszűvirág a teljes növény (Digitalis) Hérics (Adonis fajok) a teljes növény Hunyor (Helleborus a teljes növény fajok) Kikerics (Colchicum) a teljes növény Kontyvirág (Arum a teljes növény maculatum) Kökörcsin a teljes növény (Pulsatilla) Leander (Nerium a teljes növény oleander)

FOKOZOTTAN ÉS HALÁLOSAN mérgező A növény mérgező növények részei megnevezése Magyal (Ilex)

bogyó

Mák (Papaver)

a teljes növény

Maszlag (Datura)

a teljes növény

Nadragulya (Atropa a teljes növény belladonna) Nehézszagú boróka a teljes növény (Juniperus sabina) Ördögcérna (Lycium a teljes növény halimifolium) Puszpáng (Buxus a teljes növény sempervirens) Rododendron levél, virág (Rhododendron fajok) Ricinus (Ricinus a teljes növény communis) Selyemkosbor (Asclepias a teljes növény curassavica) Sisakvirág a teljes növény (Aconitum) Tiszafa (Taxus a teljes növény baccata) Tőzegrozmaring levél, virág (Andromeda)

20

2. Gyógynövények különböző orvosi problémákra 2.1.Szorongás és stressz Okai leggyakrabban a renyhe emésztés az este túl későn fogyasztott étel, a stressz, a feszültség, a félelem. A lábak hidegsége, a rossz keringés, a szoba rossz szellőzése is okozhat álmatlanságot. Teljes testre vagy a lábra alkalmazott meleg fürdő közben egy csésze forró tea gyakran azonnali álmosító hatással bír. A nyugtató macskagyökér (valerián) gyógyhatása Azt mondják, ez a gyógynövény elősegíti a nyugodt alvást, és nincs semmilyen mellékhatása. Ezt igazolták a klinikai kutatók is, hogy a valerián javítja az alvás minőségét, és segít az álmatlanságban szenvedőkön. A kisebb alvászavarokban szenvedők azt tapasztalhatják, hogy problémájuk teljesen megszűnik e csodálatos növénynek köszönhetően. A valerián enyhíti a görcsöket és elősegíti a megfelelő emésztést is.

Orvosi székfű (kamilla): az alvászavarok hatásos ellenszere A kamillát sok mindenre használják, pihentető és nyugtató hatása csak néhány ezek közül. Ha alvási problémáink vannak, alvászavarokkal küzdünk igyunk egy csésze kamillateát éjszaka. Ez a gyógynövény segít enyhíteni a feszültséget és a szorongást. A gyógytea elkészítéséhez használhatjuk a filteres változatot vagy kissé szárított növényt.

Citromfű Az egyik legjobb nyugtató gyógynövényként ismert citromfüvet a stressz csökkentésére, és az alvás elősegítésére használják. Mégis, különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a citromfüvet más gyógynövényekkel kombinálva, például valeriánnal, nagyon hatékony altatót kapunk. A szakértők még nem döntötték el, mennyire hatásos a citromfű önmagában. Ha kisebb alvászavarokban szenvedünk, vagy egyszer-egyszer nem tudunk aludni, készítsünk citromfű teát oly módon, hogy néhány friss levelet leforrázunk. Hagyjuk ázni egy ideig, majd lefekvés előtt lassan kortyolgatva igyuk meg. Golgotavirág: a nyugodt alvás záloga Ez az egyik legjobb altató hatású gyógynövény, melyet már ősidők óta használnak. Nyugtató hatása van, de nem okoz reggeli kábultságot. Fogyaszthatjuk tea vagy kapszula formájában. A golgotavirág teát úgy készíthetjük el, hogy leforrázunk néhány tealevelet, ázni hagyjuk, majd vacsora

21

előtt fogyasztjuk el. A golgotavirág közismerten jó a depresszió kezelésére.

Komló A komló egy virágzó gyógynövény, melyet sokféleképpen használnak. Egyike a leghatékonyabb altató hatású gyógynövényeknek, mert segít csökkenteni a nyugtalanságot, az álmatlanságot és a szorongást. Az egyik legnépszerűbb használata az, amikor megtöltünk egy párnát komlóval, és a fejünk alá tesszük. Úgy alszunk majd, mint a kisgyerekek.

Káva (mámorbors) A káva depresszió és szorongás ellen hatásos. Nagyon jó álmatlanság kezelésére is. Vehetjük gyökér-, por-, vagy kapszula formájában. Úgy tartják, hogy a káva nagy dózisban fogyasztva mély alvást biztosít. Mégis, mivel függőséget okozhat, nagy dózisokban való fogyasztása nem mindig ajánlott. Jázmin A jázminvirágból készült teának bámulatos nyugtató hatása van az idegekre. Azok is jázminteát isznak, akik keveset szeretnének aludni. Ezen kívül a jázmint menstruációs problémák, érzékeny bőr és gyomor kezelésére is használják. A jázmin többféle természetes gyógyszerben megtalálható, mert sokféle betegség gyógyítására alkalmas.

2.2. A fejbőr és a haj állapota A hajhullást és a kopaszságot, az öregedés mellett, genetikai tényezők és táplálkozási hiányosságok is okozzák. Évezredek óta használják a gyógynövényeket hajnövesztésre. Belsőleg vagy külsőleg a fejbőrön alkalmazva, a gyógynövények szelíd és természetes módon akadályozzák meg a hajhullást, és ösztönzik a hajnövekedést.

Fürtös súlyfű A fürtös súlyfűt (Polygonum multiflorum) a haj színének visszanyerésére és hajnövesztésre használják, és a kínai gyógyászatban he sho wu néven ismerik. Ezt a gyógynövényt már évszázadok óta használják hajhullás kezelésére. Nemrég az amerikai botanikus tanács arról számolt be, hogy ez a gyógynövény segíthet az őszülő haj eredeti színének a helyreállításában és a hajnövesztésben.

A ginseng serkenti a hajnövekedést Ezt a gyógynövényt is régóta alkalmazza a kínai gyógyászat. Egy adaptogén gyógynövény, amely a szervezetnek a külső behatásokhoz való alkalmazkodását segíti elő, stresszoldó hatású. Köztudott, hogy a stressz az egyik kiváltó oka a hajhullásnak.A ginseng fellelhető a samponokban, de belsőleg is alkalmazható tinktúrák formájában. Levendula A levendula serkenti a fejbőr vérellátását, a levendulaolajat használhatjuk a hajápolására és a fejbőr masszírozására. A fejbőr vérellátásának javításával segít megelőzni a hajhullást.

22

A kínai angyalgyökér A kínai angyalgyökér helyreállítja a hormonális egyensúlyt, és serkenti a hajnövekedést, a kínai gyógyászatban hajhullás ellen alkalmazzák. A gyógynövény aktív hatóanyaga a fitotesztoszteron, ami egy tesztoszteronserkentő szer.

Az aloe vera gél nyugtatja a fejbőrt Külsőleg alkalmazva az aloe vera gyulladáscsökkentő hatást gyakorol a bőrre. A fejbőrbe masszírozva helyreállítja a fejbőr pHegyensúlyát és segíti a hajnövekedést. Az aloe vera növeli a haj vízmegtartó képességét, és mivel a haj ¼ része vízből van, ez a fontos funkciója elősegíti a haj táplálását.

Hajkorpásodás ellen kiváló az apróbojtorján, a csalán és a zsálya Hajápoló gyógynövények: csalán, rozmaring, zsálya

2.3. Gyomor és emésztés Stomatikumok, (étvágygerjesztõk) carminatívumok (szélhajtók) Az ebbe a csoportba tartozó gyógynövények fõ hatóanyaga a keserûanyag. Csoportosításuk:  Amarumok  Amara-aromatikumok  Aromatikumok Hatásuk a következõ: izgatják a szájban lévõ keserûíz-érzõ idegvégzõdéseket, fokozzák a nyálelválasztást, a gyomor- és bélszekréciót. Ehhez járul még az illóolajok szekréció (elválasztás) fokozó hatása, valamint az illóolajok és egyes keserûanyagok görcsoldó, gyulladáscsökkentõ, antiszeptikus (fertõtlenítõ), antibakteriális (baktérium ölõ) és antifungális (gombaölõ) hatása. A bélperisztaltikát fokozó és szélhajtó hatásuk miatt segítik a rossz emésztés során felszaporodó káros gázok szervezetbõl történõ eltávolítását. Kálmosgyökér, kardamontermés, konyhakömény. Kivonat készítésének módja: vizes forrázatot ill. fõzetet készítenek, melyet étkezés elõtt kb. fél órával, édesítés nélkül kell elfogyasztani a kívánt hatás eléréséhez. Illóolaj tartalmú drogokból mindig forrázat készül és a kihûlés során lefedve, tartjuk. Máj és epemûködést serkentõ Hatóanyagukat tekintve lehetnek speciális flavonoidok, kávésav származékok. Katángkóró, fodormenta, benedekfû. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy fokozzák az epe termelõdését és kiürülését mely a zsírok emésztéséhez elengedhetetlen. Valamint elõsegítik a máj regenerálódását és az életmûködéshez elengedhetetlen máj-funkciók javítását. Hasmenés és bélhurut esetén alkalmazható növényi hasfogók Elsõsorban cserzõanyag tartalmúak, adszringens, antiszeptikus, antiflogisztikus hatásúak. Szamócalevél, feketeáfonyabogyó. Hatásmechanizmus lényege, hogy a hatóanyag a nyálkahártya fehérjéjével komplexet képez, melynek eredménye egy szilárd csapadékmembrán a nyálkahártya felületén, mely megnehezíti a gyulladást és a hasmenést okozó toxinok felszívódását.

23

Székrekedés esetén alkalmazható gyógynövények Antraglykozid hatóanyagúak hatásmechanizmusa a következõ: a gyomorból és a vékonybélbõl változatlanul jutnak a vastagbélbe, ahol a cukorrész lehasad róluk és a szabaddá vált cukormentes rész, elõsegíti a Na ionok és a víz visszajutását a vastagbélbe, ahol a béltartalom felhígul és a megnövekedett térfogatú béltartalom fokozza a pelisztartikát. Ehhez járul a fokozott bélnyák termelés és a vegyületbõl felszabaduló cukrok ozmotikusan aktív laxatív (hashajtó) hatása pl.: rebarbara. A nyálkatartalmú drogok alkalmazása esetén fontos szempont a fokozott folyadék bevitel! A nyálka oly módon fejti ki a hatását, hogy folyadékot vesz fel, megduzzad – nyomást gyakorol a bélfalra – fokozza a pelisztartikát, ilyen a lenmag. Ezzel együtt az esetlegesen gyulladt bélnyálkahártyát bevonatképzéssel védi. A növényi rostok általában vízben nem oldódnak, így az emberi szervezet számára emészthetetlenek. Vagyis a növényi rostok, - különbözõ gabonakorpa - természetes salakanyagként serkentik a belek folyamatos mozgását, ezáltal elõsegítik az aktív bélmûködést.

2.4.Cukorbetegség Fahéjkéreg A vizsgálatok kimutatták, hogy a napi fél teáskanálnál kevesebb fahéj is segít a 2-es típusú diabétesszel rendelkező emberek vércukorszintjének a csökkentésében. Úgy tűnik, hogy csak a Cassia cinnamon-nak (más néven kínai fahéjnak) van ilyen jótékony hatása, de ez az a fajta, amelyet általában a fűszerpolcon is megtalálsz. Már egy teáskanál fahéj is tele van azokkal az antioxidánsokkal és fenolokkal, amelyek a vércukorszinthez kapcsolódó betegségek és gyulladások ellen harcolnak. Hogy élvezni tudd e fűszernek a jótékony hatását, egyszerűen csak adj a reggeli zabpelyhedhez egy csipetnyi fahéjat, vagy ha jobban tetszik, szedj fahéjkéreg tartalmú táplálékkiegészítőt. Görögszéna mag Népszerű hagyományos gyógymód a magas vércukorszint kezelésében. Továbbá számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a görögszéna mag nemcsak a vércukorszintet, hanem a koleszterin szintet is csökkenti. Fügekaktusz Orvosilag bizonyított, hogy a fügekaktusz akár 46%-kal csökkentheti a cukorbetegek vércukorszintjét. Úgy tűnik, hogy a bíborkaktusz fajtáinak a roston sült szára a leghatásosabb. Ez a fajta ugyanakkor hatékonyan csökkenti az LDL (rossz) koleszterinszintet is, miközben megőrzi a HDL (jó) koleszterinszintet. Jázminpakóca/sztívia A sztívia növényi édesítőszert, amely több mint a cukor egy egyszerű helyettesítője. Kutatások kimutatták, hogy a jázminpakóca a 2-es típusú cukorbetegek vércukorszintjét is csökkenti. Így tehát, ha a reggeli kávédat vagy teádat cukor helyett

24

jázminpakócával édesíted, az duplán pozitív hatással lesz az egészségedre. A gymnema szabályozza a vércukorszintet, segíti a fogyókúrát A Gymnema sylvestre levelek kivonata csökkenti a vércukorszintet. A kutatások kimutatták, hogy a gymnema megduplázhatja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek mennyiségét, és normálisra állíthatja vissza a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabéteszes páciensekkel végzett kutatások kimutatták, hogy a gymnema növeli az inzulin hatékonyságát. Egy speciális kutatás során pedig azok, akik gymnema levél kivonatát szedték néhány hónapig, kevesebb inzulinra szorultak. Akiknek 2-es típusú diabéteszük volt (nem inzulinfüggő diabétesz), a gymnemalevél kivonat javította a vércukorszintjüket, és kevesebb gyógyszerre szorultak. A Gymnema sylvestre, más néven gurmar leveleinek elfogyasztása után a nyelv ízlelőbimbói elzsibbadnak, így nem érzünk sem édes, sem keserű ízt. Ezért kapta tehát a növény „az édes elpusztítója" (Indiában: madhu-vinashi, gurmar) nevet. A gurmar tehát fantasztikus gyógynövény, amely egyensúlyba hozza a vércukorszintet, így kitűnően alkalmazható mindkét fajta cukorbaj gyógykezelésében. A cukorháztartásra gyakorolt kedvező hatása mellett a Gymnema sylvestre (gimneminsav) étvágycsökkentő és a szénhidrát felszívódását gátló, így a szénhidrát anyagcserét szabályozó hatásáról is ismert. Egy egészséges diéta keretein belül a növény elősegíti a súlyvesztést, néhány heti rendszeres szedése után érezhető igazán hatásossága. Az optimális megoldás ahhoz, hogy elérjük a kívánt hatást, ha minden étkezéshez fogyasztunk belőle, tehát naponta háromszor. Cukorbetegségben a népi gyógyászat számos gyógynövényt használ: fekete áfonya, kecskeruta, gyermekláncfű, vadmálna levél, orvosi ziliz.

2.5.Szív és vérkeringés A prevenciós (megelõzõ) szemlélet elõtérbe kerülésével egyre nagyobb kereslet mutatkozik azon gyógynövények iránt, melyek használatával megelõzhetjük a szív és érrendszeri betegségek kialakulását. De még az adjuváns (kiegészítõ) kezelésben is helyet kapott néhány szelíd gyógynövény. A szívizom munkájának fokozására a galagonya a legjelentõsebb. Sokoldalú hatásának köszönhetõen a szívelégtelenség kezdeti stádiumában, idõskori szívpanaszok kezelésében, azok megelõzésében, szívizominfarktus utókezelésében egyaránt alkalmazzák. Az igen gyakori érelmeszesedés kezelésében, a folyamat lassításában a fokhagyma, lucerna és egyes természetes zsíros-olajok – ligetszépe-, borago- és halolajok - jelentõsek.

25

A magas vérnyomás adjuváns kezelésében nagy jelentõséggel bírnak a fehér fagyöngy és a fekete ribizli levél. Az agyi keringésre ható gyógynövények közül kiemelt a páfrányfenyõ hatóanyaga. A perifériás oedema (duzzanat) kezelésének fontos hatóanyaga a vadgesztenye. A perifériás keringés javításában és az érrendszer általános állapotának támogatásában az orvosi somkóró, a vadgesztenye, a szagos müge szerepelnek. A vénás ereket támogatják beleértve az aranyeres elváltozásokat is. A szív és érrendszer egészsége szoros összefüggést mutat más szervek, szervrendszerek megbetegedéseivel, így talán napjaink egyik legnagyobb kihívásaként tekinthetünk rá.

2.6.Légúti betegségek, allergiák Lándzsás útifű Plantago lanceolata: gyulladáscsökkentő, nyákoldó, köhögési ingert csökkentő hatású, ezért a felső légúti hurutok mellett allergiában is jól használható. Hársvirág Tilia cordata, Tilia parvifolia: köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, feszültségoldó. Gyömbér - Zingiberis officinalis: javítja a tüdő és az emésztőrendszer működését. Apróbojtorján - Agrimoniae herba: gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő. Javítja az emésztést, regenerálja a gyomor- és a bélnyálkahártyát, ezáltal csökkenti az allergének kóros mértékű felszívódását a bélrendszerből. Ez utóbbi hatással rendelkezik a körömvirág és a cickafark is. Fokhagyma - Allium sativum: immunerősítő, antibakteriális és nyákoldó hatású, általános stimuláló. A gyógyászatban az egyik legrégebben használt fűszernövény. Magas B-, C-vitaminés flavonidtartalmú. Főzés, sütés hatására jótékony hatása megszűnik! Stimuláló hatásuk miatt allergiásoknak előnyös a hagyma, torma, mustár, zsázsa, valamint az almaecet fogyasztása is.

Szemvidítófű - Euphrasia offficina-lis: nyákoldó és érösszehúzó hatású. Ez utóbbi különösen jól hasznosítható kötőhártya-gyulladáskor. Ilyenkor teával borogatást készíthetünk vagy szemfürdőnek használhatjuk.

Ginszeng - Panax immunrendszert.

ginseng:

stresszcsökkentő,

energetizáló

hatású,

stimulálja

az

26

Bíbor kasvirág - Echinacea angustifolia: helyreállítja az immunrendszer egyensúlyát. Az optimális hatás érdekében kéthetes ciklusokban alkalmazzuk! Roibos tea: más néven vöröstea. Egy Dél-Afrikában élő cserje fiatal hajtásaiból készül. Az utóbbi években egyre népszerűbb, mivel kellemes íze mellett sok kedvező hatása van. Koffeint és teint egyáltalán nem tartalmaz, csersavakban szegény, ezért érzékeny gyomrúak is fogyaszthatják. Számos ásványi anyagot kálium, kalcium, magnézium, mangán, fluor, réz, cink, vas -, flavonidokat, rutint és kvercetint tartalmaz. Erős antioxidáns, immunerősítő és érvédő hatású. A kvercetin antiallergiás hatását több tanulmány is igazolta. Noni - Morinda citrifolia: Délkelet-Ázsiából származó, a csendes-óceáni szigetvilágban is elterjedt cserje. Ezeken a területeken régóta használják gyógyításra. Legfőképpen immunerősítésre, energetizálásra alkalmazható. La Pacho - Tabebula impetiginosa: Közép- és Dél-Amerikában élő fa kérge, amelyet már az inkák is használtak gyógyításra. Erős salaktalanító és immunerősítő. Tea formájában, 4-6 héten keresztül, napi 1 litert javasolt fogyasztani belőle. Ligetszépeolaj - Oenothera biennis: magas esszenciális zsírsav- (linolsav-, gammalinolénsav-, olajsav- és palmitinsav-) tartalma révén elősegíti a a gyulladásgátló anyagok képződését.

2.7.Elhízás Az elsősorban vizelethajtó, székletrendező-hashajtó, emésztésjavító, étvágycsökkentő, továbbá a zsírégetés folyamatát felgyorsító gyógynövények, illetve növényi készítmények alkalmasak arra, hogy állandó részévé váljanak a fogyókúrás és salaktalanító, valamint a fitnesz- és léböjtkúra-programoknak. E készítmények nemcsak az anyagcsere-folyamatokra hathatnak kedvezően, hanem elősegíthetik a szervezetben felhalmozódott káros anyagcseretermékek kiürülését, ráadásul javíthatják a közérzetet is. A legtöbben azért isznak például kora tavasszal fogyasztó és méregtelenítő hatású gyógyteát, hogy a télen felszedett kilóktól megszabaduljanak, és szervezetük felfrissüljön. Ha a gyógyteakúra mellett csökkented az energia-felvételt, és a zsíros és nehéz ételekkel szemben előnyben részesíted a zöldségeket és a gyümölcsöket, illetve fokozod a testmozgást - hetente több alkalommal tornázol, kocogsz, kirándulsz, kerékpározol vagy úszol -, viszonylag könnyen megszabadulhatsz a néhány kilogrammos testtömeg-feleslegtől. A kísérletek szerint az étkezések előtt gyümölcslével vagy gyógyteákkal bevett ártalmatlan növényi hashajtók - lenmag, bolhafűmag - duzzadóképességüknek köszönhetően teltségérzetet keltenek, ezáltal enyhén csökkentik az étvágyat, ezért a fogyókúraprogramok összeállításakor érdemes e kísérleti eredményeket is figyelembe venni. A fogyókúrát segítő gyógyteákban és készítményekben lévő vizelethajtó növényi részeknek elsősorban a káros anyagcseretermékek eltávolításában van szerepük, de ásványianyagforrásként is figyelmet érdemelnek - ilyen például az aranyvessző, a csalánlevél, a zsurlólevél, a lestyángyökér, a gyermekláncfűgyökér vagy a kukorica bibeszála. Mellettük fontosak a máj működésére kedvezőn ható, az epetermelést és -kiválasztást fokozó növényi részek - máriatövismag, articsókalevél, gyermekláncfűgyökér, fekete

27

retek - , a székletrendező vagy hashajtó gyógyteaalkotók - kökényvirág, bodzavirág, kutyabengekéreg, szennalevél -, valamint az emésztést segítő enzimek - papain, bromelain - és növényi részek - köménymag, édesköménymag, ánizsmag.

2.8.Nők egészsége: Cickafark Az egyik legerősebb és legfontosabb női gyógynövény a cickafark, amelyet a népnyelv gyakran " NŐI KÖSZÖNETNEK" is nevez. Botanikai nevében két istennőt rejt. Először is a szép Aphrodite azt tanácsolta a híres görög mondahősnek, Achilleusnak, hogy megsérült sarkán a vérzést cickafarkkal csillapítsa. Másodsorban már a középkori alkimisták is úgy gondolták, hogy a növény ezerlevelű, filigrán levelei Vénusz istennő szemöldökéből valók. A cickafarkfüvet a vénás keringés mindenféle megbetegedésénél használják, például visszér és aranyér esetén, amely betegségek gyakran a terhesség idején való túlterheltség miatt alakulnak ki. Ajánlott fájdalommal és görcsökkel járó havivérzésre, melyhez deréktáji fájdalom is járul, gyomor - bél panaszokra, felfúvódásokra és szorulásra. Görcsoldó és nyugtató hatású, gyulladásgátló, serkenti az anyagcserét, vérzéscsillapító, vérképző, befolyásolja és erősíti a méh és a petefészek működését, szabályozza az emésztést. Teájából, mely meglehetősen keserű, és emiatt érdemes keverékekhez adni, naponta 2-3 csészényit fogyasszunk. A menzesz előtt 1-2 nappal ülőfürdőhöz, továbbá tinktúraként használható. A változókorban a cickafark kiegyensúlyozó hatású. Citromfű Fájdalmas havivérzésre, ideges nyugtalanságra, fejfájásra, idegi eredetű fájdalmakra, gyomorirritációra jó. Görcsoldó, nyugtató, antibakteriális hatású. Teaként nagyon ízletes, keverékekhez is ideális. Használható továbbá csepp formájában, fürdőként, kenőcsként vagy olajként bedörzsölésre.

Fehér árvacsalán A fehér árvacsalán nagyon jó szer fehérfolyás kezelésére. A középkori jelképtan, amely a gyógyító hatást a növény formai megjelenéséből vezette le, ezt a hatást a sápadt fehér virágoknak tulajdonítja, amelyek formájukban is a női nemi szervre hasonlítanak.

Gyömbér Hosszan tartó menstruációs görcsökre, fájdalmakra, erős vérzésre, gyulladással járó görcsökre, emésztési zavarokra, megfázás okozta görcsökre, rosszullétre és hányásra ajánlott. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, melegítő hatású, fertőtlenítő és élénkíti a vérkeringést. Gyökere nyersen ehető. Teája nagyon erős, de keverékbe kiválóan alkalmas. Használható továbbá fűszerként, por alakban.

28

Kamilla Migrénnel járó fájdalmas menstruációra, emésztési panaszokra használható. Serkenti a gyomorműködést, emésztésjavító. Görcsoldó, méregtelenítő, gyulladásgátló, nyugtató hatású. Teaként önmagában, vagy más növényekkel keverve is alkalmazható. Borogatásként, ülőfürdő formájában, tinktúraként is használható. Málna A málna a rózsafélék közé tartozik. Levelei erősítik a méhet és fokozzák a termékenységet, segítik a gyors, fájdalommentes szülést és serkentik a tejképződést. Orbáncfű Premenstruális szindrómára, menstruációs görcsökre, idegi feszültség esetén alkalmazható. Fájdalomcsillapító, görcsoldó, gyulladásgátló,sebgyógyító hatású. Jó kedélyállapotot biztosít, nyugtató hatású, oldja a szorongást, hatékony a depresszió ellen. Egyrészt teaként, másrészt az orbáncfűolaj bedörzsölésre, valamint ülőfürdőhöz is egyaránt alkalmas. Cseppek formájában, borogatásként, drazsé és kivonatok formájában is felhasználható. Palástfű Minden bizonnyal a legismertebb női gyógynövény. A rózsafélék botanikai családjába tartozik. Fájdalmas, erős vérzéssel járó menstruáció esetén, görcsökre, fejfájásra, a túlterhelt máj gyógyítására alkalmazhatjuk. Folyás ellen is hatásos. Segít klimaxos panaszok esetén. Erősíti a méhet, gyorsítja a véralvadást, így terhes nőknél elősegíti a könnyű szülést, a méhlepény és a magzatburok távozását. Serkenti a tejképződést és szülés után hozzájárul a méh gyors összehúzódásához. Nyugtató és fájdalomcsillapító, vizelethajtó, gyulladásgátló, intenzíven hat minden altesti szervre, vérzéscsillapító. Akár évente kétszer megismételt 3-4 hetes kúrához is iható. Teájához fahéjrudat adhatunk, valamint tinktúraként is használható.

Üröm Az üröm egyike a legfontosabb női gyógynövényeknek. Ősidők óta "minden növény anyjának" számít. Növeli a termékenységet, felmelegíti az alsótestet, meggyorsítja a méhlepény távozását és serkenti a menstruációt. A vajúdó asszonyok gyakran " hasgyökérnek" nevezték. Szüléskor a has köré kötötték, hogy erősítsék a fájásokat.

Zsálya A zsályát is többféle kultúrabecsülte nagyra, az indiánok például füstölőszerként alkalmazták, hogy megtisztuljanak és bölcsességre tegyenek szert. Erős csíraölő és sebgyógyító hatása miatt mindenféle kismedencei gyulladásnál segít, mérsékeli a hormonális panaszokat menstruáció idején és változókorban. A zsálya gátolja a tejképződést, ezért ideális gyógytea, ha abba akarjuk hagyni a szoptatást.

29

Az illóolajok közül nemi vágy fokozására a következőket érdemes kipróbálni: esténként a fürdővízhez adjunk 5-5 csepp gerániumot, izsóport, jácintot, kardamom-, narancsvirág-, rózsa- és szantálfaolajat. Keverjünk hozzá 2 evőkanál mézet és fél liter tejet, hogy a hatás még intenzívebb legyen.

2.9.A férfiak egészsége A húgyhólyag alatt fekvő dülmirigy (prosztata) fertőzés hatására begyulladhat, idősebb férfiakban pedig gyakran megnagyobbodik, s ez vizelési nehézségeket okoz. A prosztata legkülönbözőbb megbetegedései – akár gyulladás, akár a legrosszabb esetben rákosodás – ellen jó hatású a kisvirágú füzike. Csészénként egy púpozott kiskanál füzikét leforrázunk, a levet fél perc múlva leszűrjük. Egy csészével reggel éhgyomorra, eggyel este, vacsora előtt kortyolunk el.

A korpafű kevéssé ismert gyógynövény, pedig sokat segíthet a here problémáinak orvoslásában. Csészénként egy csapott kiskanál korpafüvet leforrázunk. Fél perc múlva leszűrjük. Reggel, éhomra igyunk meg kortyonként egy csészényi teát – ne többet!

Az orbáncfű- és a majoránnaolajos bedörzsölés is enyhíthet a panaszokon. A zsurlós borogatás a gyulladások egyik legjobb kezelési eszköze. Két tele marék zsurlót egy szitára szórunk, majd a szitát egy lábas forrásban lévő víz fölé akasztjuk. A felszálló párák átjárják a zsurlót. Ezután a szita tartalmát tiszta vászonra borítjuk, s a herére helyezzük. A vásznat meleg kendővel rögzítjük, s pár óráig vagy egész éjszakára a herén hagyjuk. Ajánlható a zeller, amely idegkisimító, vízhajtó és potencianövelő hatása miatt sokak számára ismert, de figyelemre méltóan képes hozzászólni a sav-bázis egyensúly fenntartásához is. Erőt ad a testnek és védelmezi azt. Ha a gyökerét nyersen fogyasztják, nem marad el a genitális szervekre ható erősítő és serkentő ereje. Kiváló növényünk a tök, amely szintén a férfiak számára segítség, hiszen E-vitamin tartalma miatt hatásosnak mutatkozik prosztatapanasz és meddőség esetén. Magjának hidegen sajtolt olaját keverjük bele salátákba, öntetekbe, de fogyaszthatjuk magát a magot nyersen, pirítás nélkül is. A perui macagumóról azt tartják: új életerővel ruház fel. Az ásványi anyagokban, vitaminokban, aminosavakban és nagy energiatartalmú szénhidrátokban gazdag növény gumójából tabletta (maca vibe) is készül, amely minden herbária polcán megtalálható. Vitalizáló, energetizáló, erőnlét- és szellemiteljesítmény-fokozó, megsokszorozza az agyi kapacitást, csökkenti a stressz szervezetre gyakorolt kellemetlen hatásait, erősíti az immunrendszert, és ami esetünkben a lényeg: a maca vibe fokozza a nemi vágyat, javítja a

30

potenciát és a fogamzóképességet, javítja az ondótermelést és a spermiumok aktivitását. Vágyfokozó hatása 8 hét után tapasztalható. Az impotencia tüneteinek enyhítésére használható illóolajos fürdő : bergamott, ciprus, kakukkfű, fenyő, vetiver, ilang-ilang, muskotályos zsálya, niaouli, verbéna. A fűszernövények is serkentik a nemi vágyat, különösen hasznosak e szempontból az ánizs, a bazsalikom, a borsikafű, a gyömbér, a bors, a fahéj és a vöröshagyma.

2.10. Izületi és izomfájdalmak, köszvény A csont-ízületi gyulladás, a köszvény leggyakoribb fajtájának, fő jellemzője az ízületek begyulladása. Rengeteg gyógynövény létezik, amelyeket az ízületi fájdalmak csökkentésére használnak. Ezek használata most már nemcsak a Távol-Keletre korlátozódik, hanem világszerte egyre gyakoribb. Lucerna Ez a legnépszerűbb gyógynövény, amit az ízületi gyulladás kezelésére használnak. Alapvetően ez egy hagyományos gyógymód, melyet generációról generációra adtak át egymásnak az emberek. A lucernapor helyett a jobb eredmények elérése érdekében ajánlatosabb a belőle készült tea fogyasztása.

Gyömbér E csodanövény gyógyhatásai megszámlálhatatlanok. A gyömbértea és gyömbérőrlemény a legjobb ellenszer a köszvény okozta duzzanat lelohasztására. Indiában széles körben használatos.

Ginzeng ital Segít a testünknek minden fajta stresszel megbirkózni. Hatóanyaga, a ginzenozidok, segítségével javítja a stressz tűrőképességet. A ginzeng tea csodákat művel a köszvénnyel is. Ananász Az ananász egy bromelain nevű anyagot tartalmaz, amely megakadályozza a duzzadást. Segít megemészteni a fibrint, ami a különböző köszvénytípusok okozója lehet. Szezámmag A szezámmag legfontosabb hatóanyaga a benne található ásvány és réz. A köszvény kialakulása alatt a táplálkozási igények megnőnek, de ez a réz segítségével helyrehozható. Oregánó Az oregánó egy erős antioxidáns, mely segít megelőzni a szabad gyökök okozta sejtkárosodást. A szabad gyökök száma nőhet a kor előrehaladtával, gyulladások valamint elfajult köszvény esetén.

31

Édesgyökér Kortizonként működik és allergia-, illetve gyulladáscsökkentő hatású. Már régóta használt gyulladáscsökkentő. Zeller A nyers és főtt zeller nagyon jó gyógyszer a reumára. A zeller ásványokban gazdag és különböző részei több mint 25 gyulladáscsökkentő hatású összetevőt tartalmaznak.

Kurkuma A kurkuma a leghasználatosabb gyógynövény Ázsiában, különösen Indiában. Nincs olyan betegség, amit kurkumával nem lehet gyógyítani. A kurkuma sárga festékanyagának, a kurkuminnak, jelentős gyulladáscsökkentő hatása van.

Rozmaring A rozmaringtea az ízületek karbantartására kitűnő gyógyszer. Az amerikai gyógyászatban nagyon népszerű orvosság. Fűzfa Salicin nevű anyagot tartalmaz, amely az aszpirin gyógynövény megfelelője. A fűzfabarkából készült tea ugyanúgy hat, mint az aszpirin: csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot.

Angyalgyökér Az európai népi gyógyászatban használt gyógyszer alkotórésze. A nyugati angyalgyökérnek 12 gyulladáscsökkentő hatású eleme van, valamint különböző görcsoldó és fájdalomcsillapító hatású elemei vannak.

Indiai tömjénfa Ritka tulajdonságokkal rendelkező gyulladáscsökkentő hatása van. Olyan, mint egy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer. A felsorot gyógynövények sora természetesn folytatódik, a megemlítettek mellett van még néhány néhány hatásos gyógynövény az ízületi fájdalmak és gyulladások enyhítésére, mint például: ideggyökér, yucca-gyökér, nagy csalán, pirospaprika, cayenne-i bors, mustármag, bazsalikom, rövidágú poloskavész és mások.

2.11. Bőrproblémák A különféle bőrpanaszok és betegségek (pl. száraz bőr, akné, ekcéma, dermatitisz, csalánkiütés, napégés, nehezen gyógyuló seb, fekély, felfekvés, viszketés, rovarcsípés, gombás köröm- és bőrbetegségek, pikkelysömör, vírusok okozta bőrbetegségek) megelőzésében és kezelésében külsőleg, illetve belsőleg használatos természetes anyagok köre igen tág (számuk meghaladja a 120-at). A szárított gyógynövénydrogok mellett éppúgy megtalálhatók az illóés zsíros olajok, a különböző nyers gyümölcsök és zöldségek, gyümölcs- és zöldséglevek, a gyógyhatású gombák és a különféle méhészeti termékek, mint a tengeri szervezetekből és a

32

különféle növényekből, illetve gombákból kinyert hatóanyagok. A különféle gyógynövényértékelő monográfiagyűjteményekben mintegy 50-féle olyan növényi drog és kivonat, valamint növényi drogokból kinyert hatóanyag található, melyeknél bőrbetegségre utaló indikációt adtak meg. A fontosabb növényekre/növényi drogokra példaként említhető az aloe vera gél, a mirrha,a kasvirágok, az orbáncfű, a lenmag, a kamillavirág, a körömvirág, a virginiai varázsmogyoró, a teafa, a borsosmenta olaj, a perubalzsam, a ligetszépe magolaj vagy a görögszénamag. A különféle gyógynövények hatóanyagai (pl. illóolajok, polifenolok, karotinoidok, zsíros olajok, nyálkaanyagok stb.) olyan terápiás hatásokkal rendelkeznek (pl. antibiotikus, gyulladáscsökkentő, összehúzó, vérzéscsillapító, sebgyógyító, hámosító, bőrtápláló stb.), amelyek nélkülözhetetlenek a különféle bőrtünetek eredményes kezelésében. Az akut nedvező ekcéma fitoterápiás kezeléséhez különféle növényi drogok (pl. tölgyfakéreg - Quercus cortex, mezei zsurlófű - Equiseti herba, kamillavirágzat - Chamomillae anthodium, körömvirág -Calendulae flos, mályvalevél - Malvae folium) vizes kivonatait (1-2 evőkanál drog/500 ml víz) borogatás céljára higítatlanul használják. A borogatások alkalmazását napjában háromszor, alkalmanként 1-2 óra időtartamban ajánlják, mégpedig úgy, hogy a borogatásokat a beteg testfelületen 10-20 percenként cserélik. Száraz, krónikus ekcéma kezelésére különféle kátrányok (pl. lucfenyő - Pix piceae, erdei fenyő - Pix pini silvestris, bükkfa - Pix fagi, nyírfa - Pix betulae, boróka - Pix juniperi) alkalmazhatók. A bőrt legjobban a lucfenyő kátrány, legkevésbé pedig a borókakátrány ingerli. A kátrányokat szárazecsetelőszerekben vagy pasztákban óvatosan, emelkedő koncentrációban (0,25-0,5-1,0%) alkalmazzák. Később - ha a bőr elviseli - a koncentráció 510 %-ra, vagy annál magasabbra is emelhető. A kelések (furunculus) fitoterápiás kezelésének kiindulópontja egy olyan enyhe hashajtó hatású salaktalanító tea lehet, amelyben C-vitamin tartalmú (csipkebogyó - Cynosbati pseudofructus, hibiszkuszvirág - Hibisci flos) és májra ható drogokat (pl. bojtorjángyökér Bardanae radix) is teszünk. A beteg bőrfelületek lemosására illetve ecsetelésére illóolajat és cserzőanyagot tartalmazó drogokból (pl. orvosi zsályalevél - Salviae folium, mogyorólevél - Coryli folium, varázsmogyorólevél - Hamamelidis folium, kamillavirág - Chamomillae anthodium, kakukkfűvek - Thymi serpylli/vulgaris herba) készült forrázatok vagy tinktúrák használhatók. A krónikus ekcéma és egyes anyagcserezavarok között fennálló összefüggés miatt bizonyos étrendi megszorítások mellett a szervezet salaktalanítása céljából hashajtó, vizelethajtó, máj és epeműködést serkentő gyógynövényekkel kombinálva érhetjük el a megfelelő eredményt. Az ekcéma belsőleges kezelésére a linolénsavat tartalmazó növényi olajok (pl. ligetszépe magolaj - Oleum oenotherae, lenmagolaj - Oleum lini, kerti borágó magolaj - Oleum boraginis) és az eikozapentaénsavat (EPA) tartalmazó tartalmazó halolajok fogyasztása is ajánlott.

33

2.12. Szem, fül, száj és garat problémái 2.12.1.

Szem

A mai ember szeme fokozott igénybevételnek van kitéve, hiszen nap mint nap televízió előtt ülünk, használjuk számítógépünk, illetve az ultraibolya sugárzás mennyisége és a légkör szennyezése is nő. Érzékenyebb területről van szó, hiszen a bőr sokkal vékonyabb (0,5 mm) a szem területén, ezért kifejezetten oda kell figyelni ápolására. Gyógynövények szemproblémára Búzavirág – csökkenti a szem körüli duzzanatot

Mályva, rózsa – puhítja a szemkörnyék bőrét

Menta – eltünteti a sötét karikákat

Szemvidítófű, apróbojtorján– csillogást ad a szemnek

Zsurló – megnyugtatja a vörös, duzzadt szemhéjat

Rozmaringos borogatás Borogatás leforrázott rozmaringgal a szemápolásra jó. Fél liter vízzel forrázunk le egy teáskanál rozmaring levelet, 15 percig állni hagyni, alaposan szűrjük le és gyulladásos, fertőzéses betegségnél naponta többször mossuk le vele a szemet. Kamillás borogatás A kamilla majdnem olyan hatékony, mint a sós víz. A kifőzött kamillateát ittasuk fel a vattapamaccsal. Hatékony és gyors módja a fáradtság eltüntetésének. A sós vízhez hasonlóan nem gond ha belemegy a szembe, sőt még jót tesz neki.

34

Citromos borogatás Keverjünk össze egy-két evőkanál túrót egy teáskanál feketetea főzettel és néhány csepp friss citromlével. Az így kapott krémes állagot ittasuk fel két vattapamaccsal, azokat tegyük a becsukott szemeinkre, és pihentessük így 10 percig.

2.12.2.

Fül

Csecsemőknél, gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt előfordul, erős fájdalommal jár, és annak, aki hajlamos rá, megkeseríti az életét.- a fülgyulladás. Az egyik leghatásosabb gyógynövény a sokak által ismert és kedvelt körömvirág. Egy-két marok növényt forrázzunk le fél liter vízzel, majd hűtsük le szobahőmérsékletre! Pipettával szívjunk fel egy keveset a folyadékból, majd cseppentsük a fülbe!

Egy másik régi és hatásos recept a kövirózsát (népies nevén fülfüvet) használja a fülgyulladás kezelésére. Pár alaposan megmosott kövirózsalevelet kezdjük el préselni egy pohár fölött. Mindössze pár csepp lére van szükségünk, amelyet szűrjünk át, az így megkapott tiszta, gyógyhatású cseppeket pedig juttassuk a fülünkbe.

A hagymapakolás is enyhíti a fájdalmat: ehhez aprítsunk fel két-három hagymát, tegyük pamutkendőbe, majd melegítsük fel egy forró fedőn (gőz fölött tartott fedőre nyugodtan rátehetjük). Ezután nyomkodjuk ki a pakolásból a nedvességet, és tegyük a fájó fülre! Talán minden betegség esetén a legfontosabb a megelőzés! A kasvirágból készült kivonat megfelelő erre a feladatra: nátha, megfázás, mandulagyulladás, hörghurut, fülgyulladás és fülzúgás ellen is kiváló! Hatása abban rejlik, hogy természetes antibiotikumot (echinakozid) tartalmaz.

2.12.3.

Száj és garat

Zsálya Ajánlják fogínygyulladás, száj- és garatnyálkahártya-gyulladás ellen öblögető szerként. Légzőszervi megbetegedésekre a zsálya az egyik legjobb gyógynövény. Cickafarkfű Öblögetőszerként száj,- és fogínygyulladás kezelésére. Antiszeptikus hatású, gyulladáscsökkentő. Festőmályva Toroköblögetésre, köhögéscsillapítóként, nyálkatartalmánál fogva hurutus megbetegedések gyógyítására alkalmas Gyömbér Fogorvoslásban ecsetelőszerként, a száj nyálkahártyájának gyulladásaiban, fogínygyulladásban.

35

2.13. Megfázás, láz és vírusok Azoknak a gyógynövényeknek a száma, amelyeket megfázás esetén hatékonyan alkalmazhatunk, óriási. Szükséges tehát, hogy válogassunk közöttük. A következőkben ajánlott gyógynövények hatékonysága tudományosan is bizonyított. A legfontosabbak ilyen célból elsősorban a fehérmályvagyökér, az édeskömény, a bodzavirág, az izlandi zuzmó, a hársfavirág, a kankalingyökér, a zsályalevél, az útifű levelei, a kakukkfű és az ökörfarkkóró kerülnek szóba. Hatásuk elősegítésére a vitaminokban gazdag csipkebogyót, a citromfüvet és a kamilla.Az izlandi zuzmó ezen túlmenően még tonizáló (erősítő) anyagokat és antibiotikus hatású vegyületeket is tartalmaz. A hársfatea izzasztásra és a köhögés csillapítására ajánlott, orrfolyós megfázásra és gyulladás ellen eukaliptuszt és a borsmentát javasolnak a gyógynövények ismerői. Megelőzésre és a közérzet javítására sokan a kakukkfűolajra esküdnek, amely éjszaka nedves törülközőre csepegtetve és kályhán párologtatva fertőtleníti a levegőt, s csökkenti a légúti görcsöket. Az ánizsolajat, a kakukkfűolajat és a pemetefű-cukorkát a váladékos köhögés enyhítésére ajánlják, ezek ugyanis enyhítik a tüneteket és felszaggatják a lerakódást. Másik igen hasznos – és szinte azonnali hatást kifejtő – módszer az inhalálás. A felforralt vízből azonban nem szabad kifelejteni az illóolajat. A fenyő, az eukaliptusz, a borsmenta, a kakukkfű a légúti fertőzésekre dukál. Sokan szentül hisznek a fürdőkúra erejében is: a kád vizébe egy deci tej vagy egy kanál méz kíséretében kell az olajat önteni. A népi hit szerint ez a keverék segíti a felszívódást, hatékonyabbá teszi a fürdőt. Megelőzésre, immunrendszer erősítésre számos gyógynövény közül a kasvirág (echinacea), a ginszeng, a fokhagyma mellett a magas flavonoid tartalmű vörös bogyós gyümölcsök a leginkább hatásosak.

36

3. Táplálkozás és egészség 3.1.Teljes tápértékű ételek: Különös, de igaz, hogy a nyugati világban, vagyis a bőség – valójában a többlet – földjén rengeteg ember szenved súlyos ásványianyag-hiányban az élelmiszerek termelési és feldolgozási eljárásai következtében. A hiány, degeneratív betegségek kialakulásához vezet. Ez mára tudományosan bizonyított és táplálkozástudományi szempontból ismert tény. Milyen módon tudjuk megőrizni egészségünket? Ebben segítenek a teljes értékű ételek, amely a XXI. századi ember fennmaradásának záloga. Teljes értékű egy étel(növény), ha annak beltartalmi értéke a termesztés, feldolgozás, elkészítés stb. eljárások következtében nem változik, minőségében kimagasló, a növény teljes egészét tartalmazza, annak teljes tápanyagtartalmával. Ennek legegyszerűbb példája a teljes kiőrlésű gabonák fogalma, szemben a fehér liszttel. A gabonát akkor nevezhetjük teljes értékűnek, ha a korpa, a csíra és a mag is benne van. A korpa és a csíra gazdag növényi rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban. Így megmaradnak benne, többek között a magnézium, az E- és B-vitamin, valamint a szelén és a kálium. Teljes értékű gabonát tartalmaz például a hántolatlan rizskészítmény, a pattogatott kukorica, teljes kiőrlésű búzalisztből és -rozslisztből készített ételek. Évekkel ezelőtt a tudósok azt feltételezték, hogy a krónikus megbetegedések magasabb aránya összefüggésbe hozható a nagyobb arányú finomított ételek fogyasztásával. Azóta több vizsgálat is alátámasztotta ezt a hipotézist, különösen a teljes értékű gabonákkal kapcsolatban. A teljes értékű gabona fogyasztása csökkenti az elhízást, a cukorbetegség rizikóját, valamint a magas vérnyomást és a magas koleszterin szintet. Szintén említhetjük a finomított olajok és a hidegen sajtolt, finomítatlan olajak közötti hatalmas beltartalmi különbséget is. Az olajok finomítási eljárása során gyakran 230C fokot is meghaladó hőmérsékleten vagy sajtolással, vagy szerves oldószeres kivonással (hexánnal) nyerik ki az olajakat, így megfosztják őket létfontosságú tápanyagaiktól, mint a lecitin, E-vitemin, a béta-karotin, a kalcium, a magnézium, a vas, a szelén, a foszfor.

Ellenben kizárólag mechanikus sajtolással állítják elő a finomítatlan olajat, viszonylag alacsony hőmérsékleten, majd szűrik. Így megőrzi eredeti ízét, zamatát, színét, néha fátyolosnak látszik. Beltartalmi értéke teljes, hiszen nem tettük ki hőhatásnak vagy vegyi oldószereknek, fizikai-kémiai eljárásoknak.

Sajnos az élelmiszeripar technológiai eljárásainak köszönhetően a növényi olajak számos késztermék formájában elérhetőek, melyek egészségünk szempontjából közel sem tekinthetők

37

előnyösnek. Egy kiemelt példa a margarinok, vajkrémek, szendvicskrémek olaj finomítási eljárása során keletkező transz-zsírsavak keletkezése, melyek szív érrendszerre kifejtett hatásukban egyértelműen károsak. A reklámok hatására sokan áttétek az állati zsíradékokról (vaj és zsír) a nagymértékben finomított, többszörösen telítetlen , koleszterinmentes növényi olajakra. Ezek az olajok, ahelyett hogy megelőznék a veszélyt, tovább rontják a szív-érrendszeri betegségeket. Az olajak hidrogénezése hihetetlenül káros eljárás, melynek során immunkárosító szintetikus zsír keletkezik, mely emeli a koleszterintetet, és a daganatok kialakulásához is hozzájárulnak. A finomított cukor gyakori és túlzott fogyasztása számos civilizációs betegség (népbetegség) előidézője. Ilyenek például az elhízás, a cukorbetegség, egyéb anyagcserezavarok vagy a csontritkulás. Szervezetünket a természet úgy alkotta meg, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben található cukrot a gyümölcsben lévő egyéb anyagok segítségével dolgozza fel. A finomított cukornál azonban vagy végletekig egyszerű, vegykezelt molekulával álluk szemben, amivel naponta meg kell küzdenie szervezetünknek. A fehér cukor vagy más néven a finomított cukor 99,9%-ban egy szaharóz-nevű egyszerű szénhidrátból álló anyag. A finomított cukrot – ismertebb nevén kristálycukrot a cukorrépából nyerik. A répaszeleteket először kilúgozzák, majd az így kapott levet mésszel tisztítják. A szűrést követi a savas fehérítés, majd a bepárlás, és a cukor kristályosodásáig a vákuumban történő főzés.Ezt követi a finomítás, majd újabb fehérítés következik, melyhez ismét a kénssavat hívják „segítségül”. Újabb lépés a szűrés, majd a kristályosító bepárlás, melynek végeredménye a késztermék. A gond lényege a következő: a szénhidrát és a cukor feldolgozásához a szervezetnek B1vitaminra (tiaminra) van szüksége. A cukor azonban nem tartalmaz B-vitaminokat, így a szervezetnek saját tartalékaiból, a különböző szervektől kell elvennie azokat. A túlzott cukorfogyasztás emiatt akár B-vitaminhiányt is okozhat. Ráadásként a cukor a szervezet kalciumraktárait is megtizedeli, és túlzott inzulinválaszt is eredményez. Fedezzük fel inkább újra a hagyományos, megbízható módszerekkel előállított biomézet. Próbáljuk ki a csicsókából készített szirupot, a teljes értékű rizs-, vagy árpamalátát (a Bvitaminok bőséges tárházát), a távol-keleti édesítőszert, a datolyaszirupot, vagy akár a szentjánoskenyér-szirupot is.Használjuk cukor helyett sztíviát, mely egy természetes édesítőszer.

3.2.Táplálkozási modellek és irányzatok A vegetáriánus táplálkozás napjainkban Magyarországon is egyre divatosabbá válik, egyre több vitát gerjeszt. Biológiailag elmondható, hogy az ember a mindenevők csoportjába tartozik, erre utal bélcsatornájának közepes hossza, és zápfogainak felépítése. A mindenevőség azt jelenti, hogy a táplálkozás a növényi eredetű élelmiszerekre épül, amit hetente két-három-négy alkalommal hús egészít ki. Ez a felépítés még az őskorban alakult ki, amikor a gyűjtögető életmód mellett szerencsés vadászatok alkalmával sikerült húshoz jutni. Tehát sem a túlzott húsfogyasztás, sem a szigorú vegetáriánus életmód nem felel meg az ember biológiai felépítésének.

38

Az utóbbi évtizedekben táplálkozástudományi szakemberek újra felfedezték a böjt csodálatos tisztítóhatását, és mind a gyógyítás, mind az egészségmegőrzés során sikerrel alkalmazzák. Az anyagcsere nyomán megmaradó salakanyagokkal és az izzadsággal együtt ugyanis testünkből szinte minden méreganyag eltávozna, ha a természetes tisztulást a jelenlegi életkörülmények, életstílus nem gátolná jelentősen. A helytelen táplálkozás (magas cukor-, só-, zsiradéktartalmú, rostszegény, túlfinomított ételek, tartósítószerek stb.) és a szorongás egyaránt akadályozzák a méregtelenítő folyamatokat, ezért hetente egy alkalommal ajánlatos böjtölni méregtelenítés céljából. Az egészsége táplálkozás általános szabályai: 1. Az energiabevitel és -felhasználás legyen egyensúlyban. Előnyös a változatos, vegyes étkezés: ennek 60%-a szénhidrát, 10% fehérje, 30% zsír, ami lehetőleg növényi zsiradék legyen. 2. A táplálék ezen kívül sok növényi rostot is tartalmazzon. 3. Lehetőleg gyakran együnk frissen készített ételt. 4. A szervezet mesterséges anyagokkal történő terhelését lehetőség szerint csökkenteni kell. 5. Egyes tápanyagok energiatartalma csak az érdekesség szintjén említhető meg, nincs olyan élelmiszer, melyben tiszta formában bármelyiket megtalálnánk: a szénhidrátok 4 kcal (17 kJ), a fehérjék 4 kcal (17 kJ), a zsírok 9,3 kcal (38 kJ) energiát tartalmaznak grammonként. Az egészséges táplálkozás egyik legfrissebb piramis-modellje a Harvard Egyetem (2008) ajánlásait mutatja be:

Legalsó szintjén a rendszeres fizikai aktivitás és a folyamatos testsúlykontroll szerepel. A testedzés és a testtömeg nyomon követése az egész életmód és így a táplálkozás területén is kedvező változtatásokat alakít ki. A rendszeres sport megtanít a helyes mennyiség

39

megválasztására. Valamint a sportos életet élők nyugodtan elcsábulhatnak egy finom tortaszelet vagy egy tábla csokoládé láttán, hiszen nagyon jól tudják, hogy ha többet mozognak, akkor fel tudják használni a kedvenc nyalánkságból származó többletenergiát. A piramis következő szintjén – a testmozgás felett – a gabonafélék, egészséges olajok és a zöldségek-gyümölcsök széles skálája foglal helyet. A gabonák és zöldségfélék magas rosttartalommal bírnak, ezért a szénhidrátok felszívódásának ütemét képesek lassítani, ezáltal a vércukorszint egyenletes, lassú emelkedéséről gondoskodnak. Mindezen hatásoknak köszönhetően a 2-es típusú cukorbetegség megelőzése is (részben) megvalósítható. Az egészséges olajoknak számos fajtáját különböztethetjük meg. Ide tartozik az egyszeresen telítetlen olívaolaj, az n-6 zsírsavakat hordozó napraforgó-olaj. Természetesen a halakban, lazacban, lenmagban található n-3 zsiradék szintén nagyon előnyösen járul hozzá az egészséghez. A zöldségek és gyümölcsök magas ásványi anyag, vitamintartalma révén segíti a szervek, szövetek működését. A különösen idős korban jelentkező szürkehályog, makula degeneráció, prosztata megnagyobbodás, magas vérnyomás, emésztési nehézségek kialakulása előzhető meg a bőséges gyümölcs-, zöldségbevitellel. Az olajos magvak, babfélék, szója és egyéb vitaminok, ásványi anyagok, rostok mellett fehérjét is hordoznak, ezért a vegetáriánus étkezésnek is kihagyhatatlan elemei. A hal-, szárnyas-, tojásfogyasztás a zöldségfélék, egészséges olajok, gabonafélék szintje fölött helyezkednek el, mintegy jelezve az arányaiban kisebb mennyiség szükségességét. Amíg a halak bővelkednek a többszörösen telítetlen, kedvező n-3 zsiradékban és a szárnyasok alacsony koleszterinszinttel bírnak, addig a tojássárgája rendkívül gazdag koleszterinforrás. Azonban koleszterinre szükség van, mivel nem csak az epesavak, hanem a szteránvázas hormonok (például nemi hormonok) és az összes sejt membránjának felépítésében szerepet játszanak. A javaslat szerint, egy héten három tojássárgájánál többet nem célszerű elfogyasztani, és azt is inkább a reggeli órákban. Tejtermékekre napi 1-2 adagban van szükség, mivel magas kalcium- és D-vitamin tartalmuknál fogva a csontanyagcserében töltenek be nélkülözhetetlen szerepet. A vörös húsok bevitelét sem célszerű túlzásba vinni, mivel meglehetősen nehezen emészthetők, így a vastagbél rosszindulatú daganatos betegségeinek előfordulási gyakoriságát is előmozdítja. Ha a mindennapos vöröshús fogyasztás helyett heti 3-4 alkalommal halra-, szárnyasrababfélére váltunk, akkor a vér-koleszterinszintben is javulást fogunk tapasztalni. A piramis csúcsára a fehér péktermékek, fényezett rizs, burgonya, tészták, cukrozott ételek kerülnek, vagyis belőlük célszerű legkevesebbet fogyasztanunk.

Végezetül: A piramis nem ad útmutatást az ételek, illetve élelmiszerek mennyiségére vonatkozóan. Nem véletlenül, hiszen mindez az egyéni paraméterek, életkor, nem, testtömeg, életmód szerint változik. A piramis azonban felhívja a figyelmet a változatosságra, a megfelelő tápanyagarányokra, a zsiradékok minőségi kontrolljára, a magas rost- és víztartalmú ételek előnyben részesítésére és nem utolsó sorban az aktív életmódra, a folyamatos testsúlykontrollra, vagyis a tudatos táplálkozásra.

40

Irodalom           

Paul Pitchford (Édesvíz Kiadó): Gyógyító táplálkozás Jethro Kloss (GABO Kiadó): Gyógyító növények – Vissza az édenkertbe 1. Kürti Gábor ((Puedlo Kiadó): Vitamin ABC, gyógyítás táplálékkiegészítőkkel Yvonne Sharpey(Merlin Book Agency Kiadója): Fűszerkönyv Bukovinszky Julianna (Kossuth Könyvkiadó 1992): Ezer jó fű Nyerges Gábor (Springer Hungarica Kiadó): Infektológia Jonny Bowden phD, C.N.S. (Egmont Hungary Kft.-Kiadó): Egészséges élet, egészséges táplálkozás Bioterápia kézikönyv (Lectum Kiadó, Szeged-2004) Egészségügyi ABC (Medicina Könyvkiadó) Hársing László és Kesztyűs Lóránd (Medicina Könyvkiadó): Kórélettan Knoll József (Medicina Könyvkiadó): Gyógyszertan-Egyetemi Tankönyv

41