This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 12Q
T Á R S U L A T I ÜGYEK,
gyökérképzést a csíranövényke kény telen egészen újra kezdeni, elejétől is mételni, mi épen nem jelentéktelen időveszteséget okoz. A csíra fölfelé növekedő részét, a kelőt, nem viseli meg annyira a száraz ság, mint a g y ö k e r e t; csak csúcsán és felületén, azaz csupán a legkülső le vélkék száradnak el. A gyökérzet megújításának szükséges volta, vala mint a növekedés teljes szünetelése a kiszárított állapot tartama alatt, két oly ok, melynek az ily kedvezőtlen körül mények közé jutott vetés elmaradása tulajdonítható szemben az olyannal, mely sohasem szenved vízhiányt. Ehhez járul harmadik oknak az a körülmény, hogy a kiszárított csíranövényke nem indul azonnal fejlődésnek, mihelyt is mét megnedvesedik. Saussure szerint erre legalább is annyi idő szükséges, mint magára a csírázásra és annál nehe zebben, lassabban történik a feléledés, minél előbbre haladott volt a növeke dés a kiszárítás előtt. Még egy következtetést vonhatunk Saussure és Nowoczek kísérleteinek eredményéből. A mezőgazdának tudva levőleg aratáskor nem csekély kárt okoz az esetleg beáüó nedves időjárás, midőn a sok esőzések következtében a learatott gabonának egy része ki csírázik. Az ilyen gabonát azután nem
szívesen használják vetésre, minthogy csírázó képességét nem sokra becsü lik. Már pedig az előbbeniekben tár gyalt kísérletek bizonyítékot szolgál tatnak rá, hogy minden nagyobb vesz teség nélkül elvethetjük az ily magva kat, csak arra ügyeljünk, hogy a mag tárban ne dohosodjanak meg, mi nem túlságosan magas hőfoknál való kiszá rítás által akadályozható meg. Azonban csakis oly gabonával tanácsos így tenni, melyet még az év őszén akarunk elvetni, minthogy Saussure szerint az ilyen magvak, a melyek t. i. már egyszer ki csíráztak és azután ismét kiszáradtak, csírázó képességüket nem szokták to vább megtartani 3 — 6 hónapnál. Végre láthatjuk azt is, hogy e kí sérletek eredménye alaptalanná teszi a mélyrevetés szószólóinak azon állítá sát, melyet épen különösen szeretnek felhozni a sekélyre vetés ellenében, t. i. hogy ez nagyon kitenné a csírázó magvakat a szárazság és nedvesség váltakozó hatásának. Azonban evvel még nem akarunk pálczát törni a mélyre vetés fölött és jelszó gyanánt a sekélyre vetést fogadni el. Mindegyiknek meg vannak a maga jó meg rossz oldalai is. A gazda helyes belátásától függ, hogy ebben meg abban az esetben melyik vetésmódot lesz jobb választania. F ö l d v á r y T ibo r .
TÁRSULATI ÜGYEK. Jegyzőkönyvi kivonatok a társu lat üléseiről. XVII. V Á L A S Z T M Á N Y I ÜLÉS. 1882, febr. 22-ikén.
E l n ö k : S z il y K á l m á n . A F öld m . Min. 4663. sz. a utalványozza Johnson, „M iből lesz a term ésu munkájá nak m ég hátralevő 272 p éldánya árát, 2 5 0 frt. 24 krt. — A z ö sszeg az alapítványhoz CFatoltatik. Titkár előterjeszti a k ö ltségvetés előTermészettudományi Közlöny. XIV. kötet. 1882.
irányzatát a forgó tőke számlájára az 1882-ik évre, m ely szerint a b evétel 2 3 403 fr. 74 kr., a kiadás 2 3 1 7 4 f it . s így a pénztári maiad ék 229 frt. 74 kr. lenne. — A választ m ány az előterjesztett k öltségvetést h e ly e s nek találja és elfogadja.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
130
TÁRSULATI ÜGYEK. E lőirányzat a Forgó Tőke számlájára. B e v étel ■ E lő volt irányzat
A bevétel
czíme
1881-ban
1882-re
frt.
frt.
kr.!
A kiadások
czímei
kr.
! Titkár jelenti, h o g y A n to lik K á r o ly előadása alkalmával „ A z elektrom os szikra sikam lásáról“ bem utatott szikra-képeit a Társulatnak ajándékozta. — K ö sz ö n e tte l fogadtatnak. T itkár azt a kérdést veti fel, nem volna-e m éltányos az országos se g é ly kiadványait az alapító (200 frtos) tagoknak és a választm ány tagjainak m egküldeni ? — A z o k n agyobb pénzbeli összeggel, ezek sokszor fáradságos m unkával mozdítják elő a Tár sulat. érdekeit. — A választm ány elhatározza, h o g y jövőben az országos segély kiadványai úgy az alapító m int a választmányi tagok nak m egküldessenek ; a régibb kiadványok b ó l azok, a m elyek b ől elegen d ő számú p é l dány van. T itkár jelenti, h o g y a K ö n y v k ia d ó V á l lalatnak 1284, a F üz etes Vállalatnak p ed ig 1225 aláírója van. — Tudom ásúl vétetik. A múlt v. ülés óta k öv etk e ző ajándé kok érkeztek a könyvtárba : K u n s z t J á n o s , A golgotavirág, szerző a já n d é k a ; — G e y e r G y u l a , Á llatph aen ologiai ada tok, — A z 3873-tól 1880-ig terjedő id ő közben S zep es-Iglón észlelt időjárás főm oz zanatai, — Á lla tp h a en o lo g ia i adatok (Coloptera), szerző ajándékai; — R ó z s a y E m i l , P o z so n y és k örnyéke n agy lep k éin ek jegyzéke, — N é m e ly félreism ert em lősök és madarak, — Enum eratio Coleopterorum Poson ien siu m , szerző ajá n d ék a i; — G. J.
irányzat
i88r-ban
1882-re
frt.
Term. tud. Közlöny kiállítása . 2. Népszerű előadásokra 3. Könyvtár . 4. Oklevelek kiállítása . 5 . Kisebb nyomtatvá nyok .......................... 6 . Irodai költség 7. Postaköltség . 8 . Szállásbér . 9. Bútorok és eszközök Ö sszes b evétel . 23403 74 1 0 . Fűtés és világítás i L evon va a b ev ételb ő l a kiadást 11. Vegyes kiadások. 2 3 174 12. Tiszti díjazás. ! Marad bevételi töb b letn ek 1882. 13. Szolgafizetés . 229 74 végén . . . .............................. 14. Rendkívüli kiadás 1 5 . Pályadíjakra . 18. Hirdető mellékletre . 16. Átirás az alaptőkéhez 17. 2 0 , 9 0 0 frt. bevételből 5 °/0 az alapítványhoz. 1. P énztári maradék 1881. v ég én .............................. 2503 7 4 , 2503 74 2. A la p ítván yi kam atok . 267O 17 2 800 3. O k levelek díja . | 78 0 — ; 700 4. T a g o k évdíjai . 14600 14816 5. Évdíjhátralékok 40 0 454 6. E lőre befizetett tagdijak 4 00 45 9 7. E lad ott kiadványok 2949 2000 8. V eg y e s e k . 38 9. H ird ető m ellék let . 859
K ia d á s volt
E lő
kr.
frt.
kr.
1.
Összes kiadás
! 7441 67| 12113 33: i 1978 92 | 206 30
78 0 0 20 0 0 2000 200
285 25 117 27|
35°
J5° 25 » 56; 350 1594 5°,; 1674
296 9 5 1 300 550 45 4 66 250 212 70 3674 73 3700 1200 1210 300 20 300 600 607 53 1000 2000
|
1150 —
1050
23174
Mulder, U e b e r den W e r th und d ieB edeutung dér Naturwissenschaften für die M edicin. — M ohi und A . G. Laszgallner, Das T okayer W e in g eb irg e. — Dem angeon-M artiny, T heorie dér Zeugu n g dér Pflanzen, dér niederen und höheren T hiere und besonders des M enschen. — M o c s á r y S á n d o r , Bihar és Hajdú m egyék hártya-, k ét-, reczés-, egyenes- és félröpüi, — A d a to k Zemplén és U n g m egyék faunájához, — A d atok Zólyom és Liptó m egyék faunájához, — A m ézelő méh életéb ől, — A fürkészfélék szerepe a természetben, — Drei n eue Hym enopteren, — D rei neue S chlupfw espen aus Ungarn, — A sáskákról, — A darázsok életé b ől, — A gubacsdarázsok életéből, — D a ta ad faunam hym enopterologicam Sibiriae, — A biharm egyei barlangok állatvi lága, — szerző ajá nd ék a i; — P u n g u r G y u l a , L ’elytre des gryllides de H ongrie, szerző ajándéka ; — F r i v a l d s z k y J á n o s , Hazánk faunájának gyarapodása az utóbbi években (1 8 6 9 — 1879 aug.), szerző ajándéka; — P e t r o g a l l i A r t h u r , A b o gárgyűjtésről, — szerző a já n d ék a ; — H ő g y e s E n d r e , N éh á n y v eg y i anyag hatásáról az associált szemmozgásokra, — A szédülés igazi okáról fokozódott dobürbeli nyom ás nál, — szerző a já n d é k a i; — K a u f m a n n E r n ő , D ie Sandotter, szerző a já n d ék a ; — E . G e r g e r, A phylloxera, — szerző aján déka ; — G á b o r J ó z s e f , A sodronynak
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
T Á R S U L A T I ÜGYEK. alkalmazása a szőlőm űvelés és gyü m ölcs tenyésztés körül, a F öld m . minisztérium ajándéka; — J. Thurman, Essai de P h y to statique I — 2, — br. S p l é n y i B é l a , aján déka ; — T o r m a y B é l a , Á szarvasmarha és annak tenyésztése, — A z állattenyésztés (hivatalos jelen tés a P arisban 1878-ban tar tott egyetem es kiállításról), szerző a já n d é k a i; — T e s c h l e r G y ö r g y , N éh á n y általá nosan tudni való adat fogainkról, szerző ajándéka; — H a l l é r B é l a , Zűr A n atomie und P h y s io lo g ie von Luvarus impérialis, szerző ajándéka; — C s a t ó J á n o s , Beobachtungen über den Schreiadler (Aquila naevia), — A Sztrigy m entének s m ellék völgyeinek természetrajzi leírása, — szerző ajándékai; — H ú s z Á r m i n , M agyarország nagy pikkelyröpűinek faunájára von atk ozó új adatok, — D ie G ross-Schm etterlinge dér U m gebung von Eperies, — Eperjes körn yé kének nagy-pikkelyröpűi, — szerző ajándé kai; — M a d a r á s z G y u l a , R en d sz eres n év sora a magyarországi madaraknak és azezekra vonatkozó irodalom , — szerző a j á n d é k a ; — B ú z a J á n o s , N öv én ytan , — szerző aján déka; — Ecker, D ie A n atom ie des F ro sch es (1. füzet), W e r t h e r A l v i n ajándéka; — Eger, D ér N aturaliensam m ler, G. P . F a e s y
ajándéka ; — J. K l e i n , D ie K r y s ta llo id e dér M eeresalgen, szerző a j á n d é k a ; — D r. F o d o r J ó z s e f , E gészségtan i kutatások II. I I I . R é s z . A talaj. A víz, — szerző aján déka. — K ö s z ö n e tte l vétetnek. T itkár elszom orodással jelenti, h o g y a múlt v. ülés óta tíz tagtárs elhunytáról é rte sült. E lh u n y ta k : D r. D em jan ovics Iván, Ungvárott, Dr. G örög Im re B p esten, D r. H á ló B álin t orvos H .-B öszö rm én yb en , H ozsda J án os békebíró F e lső -V isó n , Dr. K ároli J án os tanár Bud ap esten , ki a T ár sulat egyik munkása és eg y időben választ mányi tagja volt, K en d effy Á rp ád , Szt.Lőrinczen, M esk o Sám uel polgárm ester D o b sinán, D r. P a p Sándor orvos N .- K .- M a d a rason, P etrás Zsigm on d A lap on , S im on E le k polgárm ester K olozsvárt, S ip ek y P á l hiva talnok M iskolczon. — Szom orú tudomásúl szolgál. K ilé p é s ö k e t b ejelen tették 21-en , k itö röltetnek mint 5 évre adósok 12-en. — T u d o másúl vétetik . A z új tagoku l ajánlottak n evei f e lo l vastattak és m indannyian, számra 52-en m e g v á la szta tta k ; v eíö k a tagok létszám a 5515 -re em elk ed ett, kik között 118 alapító és 99 h ö lg y van.
A Forgó T őke pénztári kimutatása az 1882. évi f e b r u á r hónap végén. 1881
!1 1 1 8 8 2
M e g n e v e z é s
M e g n e v e z é s frt. 1
Be vétel. Maradék a m egelőző évről A lapítványi és takarékpénztári kamatok, . O klevelek díja H elyb eli tagdíj a fo lyó é v r e ...................................... Vidéki tagdíj a f o l y ó : é v r e ......................................i Tagdíjhátrálékok Előrefizetett tágdíjak . jElőfizetések és eladott k i adványok . . . . ; F üzetes V á llalat . 1 H ird etések .............................. V e g y e s e k .............................. 1 i j
|
Összesen
kr. 1 ^
kr.
1881 frt.
1882
kr.
frt.
|
kr. 1 i .
V Kiadás. | 2 000 — 1000 — | 3721 83 1 2503 74 A la p ítv á n y ú l Íratott . B ú to r o k r a .............................. ! 12 6oj I 85 | — — Fára, világításra . I 22 23 58 32 25 75 418 50 3 / 8 75 152 — ! 150 — H á z b é r r e .............................. Irodai k öltségre . 6 36 5 06 K ön yv tárra . 2542 5°, 2637 1047 85 143 58 ír ó i díjak s népsz. előad. 889 82 875 79 1244 60 60 — 2073 --- S zerk esztők tiszteletdíja. __11 281 --- K ö z lö n y kiállítására . 1018 50 213 931 88 . 61 50 17 50 29 — í' ■ 50 — F üzetes Vállalatra K is e b b n yom tatványokra ; 76 69 35 3 8 0 75 42 90 363 25 O k levelek kiállítására 29 70 393 5°, 843 *7 I l i i 06 5*9 65 Tiszti szem élyzetre . 7 1 90 , 81 50 Szo lg á k fizetésére 280 tóo — 1 5 ° P o staköltségre JO 69 04 38 25 9 I i1 H irdető m ellékletre . 4.0 77 // JC2 dd rT 133 80 143 0 9 8785 h ! 8 6 6 0 64 V e g y e s kiadásokra . R en d k ív ü li kiadásokra . 93 40 5 --600 — Pály ak érdések re . 300 Ö sszesen 7593 21 5604 85 i !
L eu tn er
K á r o ly
s. k.,
pénztárnok.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
132
T Á R SU L A T I ÜGYEK.
XVI. S Z A K Ü L É S . 1882, febr. 22-ikén. E ln ö k :
S
z il y
3 8 . Dr. H o r v á t h G é z a előadást tartott „ A régi g ö r ö g ö k „ p h th eira nevű rovaráról44, fejtegetve azon nézeteket, m elyek az irodalomban felmerültek arra n ézve, hogy a szőlőn élő jelen leg ismert rovarok közül m elyikn ek fele l az m eg, és kifejezi, h o g y Strabo adatai leginkább a D actylopius vitis nevű rovar életmódjának feleln ek m eg. ( B ő veb b en lásd e füzet 116-ik lapján.) 39. D r. P i l l i t z V i l m o s „ A k on d en zált mustról*1 értekezett. E lm ondva, h o g y ő a must kondenzálásának m ódjával már i876*ik évb en foglalkozott és eredm ényeit a Társulat egyik szakülésén elő is ter jesztette, jelen ti, h o g y m ost Springm ühl
K álmán.
u g yan azon m ódot a must kondenzálására gyárilag alkalmazza. M ellőzve itt a prioritás kérdését, felhasználja az alkalmat, h ogy a must kondenzálásának jó oldalait előtüntesse és hazánk borterm előinek figyelm ébe ajánlja (B őveb b en 1. e füzet 123-ik lapján.) 40. Dr. Ó n o d i D. A d o l f „T öred ék a kutya anatómiájából" czim en vivisectiónalis szem pontból fejtegeti a kutya anatómiájának s z ü k s é g é t ; k iem eli a jelen legi segédeszközök m ellett fennálló h ián yoka t és nehézségeket, vázolja a kisérietezésnél útbaigazító atlasz kapcsolatában megírandó tájboncztan fel adatát, és bezárólag két fontos anatómiai tájékot mutat be ábrákon és készítm ényeken.
LEVÉLSZEKRÉNY. KÉRDÉSEK. (15.) T isztelettel kérek fölvilágositást arra nézve, h o g y P asteurnak a lépfenevédőoltási kísérletekre vonatkozó d olgoza tai h o l jelen tek m eg, k ü lönösen azon d o l gozatai, a m elyek oltó anyagának készítésére vonatkoznak ? F . J. (16.) V ájjon az em ber hónaljában a k ö zön séges verejték- s fagygyu-m irigyek en kívül más, n agyo b b s váladékra nézve e lő b b iek tő l eltérő m irigyek nyilnak-e ? P . G y . (17.) Olyan jó szódavíz készül-e a sava nyú k énsavas nátronból mint a b órsavb ól ? M ennyi veen d ő az alkatrészekből e g y liter vízre ? ( iS .) Mi a naptárakban az az „uralkodó b olygó ?tf — M i az a „G auszu-féle könnyű módja a husvét ideje kiszám ításának bárm ely adott évre ? T. A .
(19.) E g y 11-es számú petróleum lámpacylinderből m ásodperczenként m ennyi hő öm lik, „ R éa u m u r“ szerint számítva, ha a láng 11 — 12 gyertyalángnak f e le l m eg ? Cs. K . (20.) N a g y o n szeretném tudni, m en nyi ben alapos azon állítás, h ogy ha a vetés h o ld tö ltév el történik, ú gy az illető növén y erős, buján fejlődött, szép teljes virágokat vagy gyü m ölcsöt fo g hozni? Tapasztalt eg y é nek egész határozottan állítják. B. G y . (21.) Szeretnék tisztába jönni az iránt, hogy a szarvasok agancsaikat egészen elhullatják-e időszakonként, avagy csak a felső k éregá llom án y hull le és pedig az is csak darabonként ? A tank ön yvek az egész ről b eszéln ek , tehát a csontállom ányról is. B. L.
FELELETEK. (7.) A ten gerészek azon szokást vették fel, ho gy, h a G reenwich tői számított 180 h o sszú sági fokot áthaladtak k e le t felé utazva, naptárukban u gyanazon napot és ugyan azon keltet kétszer jeg yzik be, e lle n b en n yu gat felé utazva egy napot k ih agy nak és vasárnap január 1-seje után másnap k ed d január 3-ikát jegyzik b e. E k k é n t n ap lóju k a lon d on i számítással m ind ig m eg egyezik . K é t kü lönb öző földrajzi fekvésű h e ly n ek k elte attól függ, h o g y a keresztény (G erg ely naptára szerinti) számítást m ely irányból kapta. — A portugallok és n é m et alföldiek a Jórem én y-fok án ak körül hajózásával jutottak a Csendes-tengerben levő birtokaikhoz, ellen b en a sp an yolok a
M agellan-szorosan keresztül, vagyis k elet f e l ő l ; és íg y eg y nappal k eveseb bet olvastak úgy a h ét napját, mint a naptár keltét illetőleg. M acao példáúl M anillától csupán 7 1/2 hosszúsági foknyi tehát 1/2 órai k ü lö n b ö zettél b í r ; de Macao a portugallok tól — nyugat felől — elfoglalva, e g y nappal tö b b et olvas, mint Manilla lakói, k ik et a spanyolok k elet felől hódítottak meg. A kérdés m ásképen formulázva, k övet k ező k ép h a n g z ik : H o l van a dátumváltás határa a F ö ld ö n ? Á lta lá n o ssá g b a n a Greenw ich től nyugat- va gy k eletfelé számított 180-dik hosszú ságfok képezi a határt, m e lyen átlépve, az időszám ítás 24 órával ugrik. D e ezen elm életile g m egállapított határ h e lyett gyakorlatban más határt vesznek f e l :
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
LEVÉLSZEKRÉNY, azt a vonalat, mely a déli sarktól kiindulva Új-Zéland és Uj-Holland keleti partján, ÚjGuinea és a Carolinák között, a Philippini és a Mariani szigeteket keletre hagyva, Japán és a Kurili szigetek keleti oldalán a Behringszoros felé halad. Minthogy a hawaii szigetcsoport Grennwichtől számítva nyugat felé 15 10 3 0 ' és 1 6 1 0 közt terül el és az előbb kijelölt határvonaltól keletfelé esik, azért ünnepli megállapítás szerint K a l a k a u a király az új évet velünk egy napon. Bővebben szól e kérdésről: H u n f a l v y J. Ég és Föld czimű munkája 1 8 8 -dik lapján. F. J. ( 8 .) Észrevétele egészen helyes. Régi tapasztalás, hogy a villám vízerek és folyók stb. vízébe vagy azok partjaira szeret lecsapni. A hol az építési viszonyok megengedik, mindenesetre tekintetbe veendő a folyóvíz nek közelsége is. H. Á. (9 .) A leírt jelenség a melléknapok nálunk ritkábban észlelhető tüneménye volt. A két melléknap nem 1 2 0, hanem 2 2 — 2 3 0 távolságnyira volt a valóságos Naptól. Ha a tünemény teljes pompájában látszik, mire szükséges, hogy az égboltot egyenletesen elosztott fodros felhők borítsák, egy 2 2 — 2 3 foknyi sugarú, fehéres körből és ép oly színű vízszintes és függélyes küllőkből áll. A vízszintes küllők rendesen még a körön kívül is látszanak. A hol azok a kört át metszik, ott erősebb fényű foltok keletkez nek ; ezek a napfoltok. Megjelenhetik azon kívül még a Nap felett a függélyes küllő végpontján egy melléknap, vagy olykor egy felfelé kanyaruló körrész. — Ezen körökön kívül előfordulhat még egy nagyobb kör ( 4 6 — 4 7 foknyi sugárral). E tünemények gyakrabban fordulnak elő a Holdon, mint a Napon. — A melléknapok és mellék holdak, valamint a nap- és hold-udvar (háló) tüneményeit már M a r i o t t e magyarázta a légben lebegő és a fodros felhőket alkotó jégkristályokban történő fénytörésből és fényvisszaverődésből. Behatóan tárgyalta azok elméletét G a l l é a Poggendorff-féle Annalokban ( 4 9 . kötet). H. Á. (10.) A vetem én yes kertekben pusztító k özü l legtöbb sikert igér az erős lúg, m elvlyel a vetem ény-ágyak m egön tözend ők . A jánlják erre a czélra a mészvízet is. A vetem ényágyak b eh in tése oltatlan m észszel szintén czélszerű eljárás, de csak száraz id őb en ér valamit, mert nedves időjárásnál vagy erős harmatképződésnél az oltatlan mész csak hamar elveszti maró tulajdonságát s ezzel egyszersmind pusztitó hatását is.
csupasz-csigák ellen ajánlott szerek
Meg lehet kisérteni azonkívül a kárté kony csigák összegyűjtését is. Noha a csupasz csigák száraz napos időben, mint tudjuk, többnyire a föld repedéseiben vagy rögek, moh, lehullott falevelek stb. alatt tartózkod
133
nak s azért ig en fáradságos vagy épen leh etetlen őket e b ú v óh elyeik en m ind fel kutatni és összekeresni, m indam ellett sokat leh et összefogd osn i oly m ódon, h o g y a vetem én yek közé csalétek ü l tök vagy dinnyeszeletk ék et helyezünk el. A csupasz csigák a tökfélék et igen k ed v elik és nagy számmal jönnek reájuk. A h o l sok a csiga, ott az este kitett efféle csalétk ek et másnap r eg g el rendesen már töm egesen ellep ve találjuk. S o k csigát em észt el a va k o n d o k is ; de ezt alkalmatlan túrásai miatt k ertek b en nem igen szokták megtűrni. A futóbogarak, különösen a nagy Carabus-fajok {C. U llrichi , cancellatus stb.) szintén sok kerti csigát pusztítanak el, s azért e hasznos rovarokat bizonyára minden értelm es kertész, a kinek vetem én yeit csigák károsítják, leh ető leg k ím élni és oltalm azni fogja. H. G. (10.) A m eztelen csigák kiirtása a l e g job b ered m én yn yel a k ö vetkezők ép en törté nik : A z egyes vetem én yág yak közti utakra deszkák rakatnak; ezek alatt a föld nedvesen tar tátik ; a csigák ezek alá buvnak ; reggel 9 — 10 közt e deszkákat nap on ként fel fordítjuk s a deszka alá és deszkára m en e k ült csigákat összefogdostatjuk és elpusztíttatjuk. A zo n felü l iparkodni k ell, h o g y m agas füvet s nedves dudvákat a kertből kiirtsunk, szintúgy kőhalm okat ott ne tűrjünk, mert ezen h ely ek a csigák búvóhelyei és itt tar tózkodnak. D r. T ó th I mre. (11.) A gép, m elyet két gázláng hozott m ozgásba gőzfejlesztés nélkül, egyszerű g á z gép volt, m elyet a le v eg ő v el k evered ő v ilá gító gáz explosiója m ozgat. A két gázláng csak a durranó gáz k everék én ek m egg yú j tására szolgált. E z ek a gép ek különb en elég elterjedésnek örvendenek és alkalmaztatnak mindenütt, a h o l kisebb erőre van szükség.
H. Á. (12.) A záptojás szagúnak talált borra nézve m égjegyzem , h o g y e tünem ény va lószín ű leg a borban foglalt kénsavas sók felbom lásától származik (kénh yd rogén ). M eg leh et azonban, h o g y a b orban foglalt és kéntartalm ú feh érjevegyü letek is okozták e tünem ényt. E kérdés m ég v é g leg esen nincs eld ön tve ; annyi azonban b izon yos, h ogy a kénh yd rogén -fejlődésn ek (a záptojás-szagnak) nem a hordó az oka. A szag, a bor t ö b b szöri lefejtése után teljesen el fo g tűnni. W . V. (13.) K é r d é s e i elsejére : való-e h o g y a
thy?nol oly hatásos fertőztelenítő szer, mint a m inőnek a k özlem én y állítja? nem - mel k ell válaszolnunk. Igaz ugyan, h o g y a thymol a vizelet, a tej, ’c zukor és hús erjedé sét hátráltatni k ép es, és h o g y már 1 : 200 0 arányban is hatásos ; csakh ogy itt a thym ol oldatban, nedvesen alkalmaztatik a nevezett anyagokra, illető le g az azokra hulló, erje déskeltő gom bákra. L egújabb k ísérletek
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
134
LEVÉLSZEKRÉNY.
( K o c h ) kimutatták, h o g y b eteg sé g o k o z ó baktérium okat (pl. a lép fen éét) a th ym o l m ég 5 % -os borszeszes oldatban sem képes elölni. V alam en nyi ferlőztelenítő szernek n a gyob b lévén a hatása, ha n ed ves .úton jön alkalmazásba m int száraz, vagy gáz alakban, már előre is feltehető, h o g y az egyszerűen elp árologtatott thym ol, a le v e g ő b en repkedő, tárgyakhoz tapadó száraz állapotú baktérium okra és egyéb g o m b a csirákra m ég annyi hatással sem lesz. K is é r letek pedig, m elyek épen m ost folynak a budapesti közegészségtan i intézetben, tén y le g igazolják, h o g y az egyszerűen elp árolog tatott th y m o l semm i befolyással sincs száraz b aktérium ok életére és tenyészésére. í g y állván a d olog , leg aláb b is fele s leges, czéltalan voln a iskolákban és általán m indenütt, h o l sok gyerm ek van együtt, thym olt elpárologtatni, vagy épen kis zacs k óban viseltetni a g yerm ek ek k el m el lükön ; de fő le g az u tób b i alkalmazását, m időn a gyerm ek a thym ol gő zeit konczentráltan b elélegzi, ártalmatlannak sem mondhatjuk. K isér letek bebizonyítják, h o g y a th y m ol kis adagai szaporább szívverést, m eg hűdést o k o z h a tn a k ; ha a fen teb b i m ó d on való alkalmazásnál b e le h e lt m en nyiség kiseb b voln a is, mint a k ísérletek n él hatá sosnak bizonyúlt adag, ú gy ki van mutatva az is, h o g y a szervezetbe felvett thym ol itt igen lassan oxidálódik, tehát hosszasan időzik, m inek folytán tartós b e léleg zés én él felh alm ozód h atik a m en nyisége annyira, h o g y végtére m érgezést, idegzavarokat o k o z hatna. R. A. (14.) A kútvíz azért alkalmatlan a ruha mosáshoz, mert a benne feloldott mész- és magnézia-sók a szappant oldhatatlanná teszik, miáltal nemcsak sok szappan fogy, hanem a szövet felületéhez ragadt piszok sem megy ki. A kútvizet legkönnyebben aként lehet preparálni, hogy addig teszünk hozzá szódát (forralás közben) míg egy kivett próba néhány csepp spirituszos szappan-ol dattal keverve és rázva, sűrű habot nem ad. Az ily módon szódával kezelt víz ruhamosásra alkalmas. W . V. (15.) P asteu r d olgozatai a lép fen e ellen i védő oltást illető le g , részben a „Com ptes rendus de T A cadem ie des S c ie n ces de P a r is “, n agyobbrészt azonban a „Bulletin de 1*Academ ie de m é d e c in e “-nek 1880- és 1 8 8 1-ki évfolyam aiban, valam int
egy d olgozat az előb b i folyóirat idei folya m ában jelen tek meg. A „Com ptes ren d u s u Budapesten az akadémia, a Term észettudo m ányi Társulat könyvtárában s más k ön yv tárakban is m egvan ; efféle gyakorta kere sett gyűjtőm unkákat a könyvtárak nem szoktak kikölcsönözni. A mi az oltó anyag készítését illeti: erre vonatkozólag Pasteur ig en röviden nyilatkozik, elhallgatva a m anipulaczió rész leteit, miket az olvasónál ism eretesekül té telez f e l ; az eredeti franczia k özlem én yek ben sem található több, mint a mi már m agyar n yelven is közölve volt, nevezetesen a Term. tud. K ö z lö n y 1881. novem beri és 1882. januári füzetében, sőt az utóbbi czikk P asteur segéd én ek szóbeli közlései alapján m ég n ém ileg töb b et is m ond róla, mint P asteu r eredeti közlem ényei. Igaz, hogy a baktérium -tenyésztésben járatlan, a mű szerekkel, elővigyázati szabályokkal, a k ü lön b öző baktérium -tenyészetek külseje s egyéb sajátságaival ism eretlen olvasó e k ö z lem én yek alapján m ég nem, vagy csak fölötte hosszú öntapasztalat és sok csalódás útján fo g az oltó anyag tenyésztésével czélt érni. A baktérium -tenyésztésről álta lános utasításokat ad F 1 ü g g e Lehrbuch dér hygien isclien Untersuchungsm ethoden, Berlin 1881. czimű munkája. R . A. (16.) A z ember hónaljában csakis ve rejték- és fagygyú-m irigyek v an n ak ; m ás nem ű váladékkal bírók p ed ig nincsenek. A zo n b a n a verejték-m irigyek ezen a tájon lén y eg esen eltérnek a más testrészek bőré b en találhatóktól, nevezetesen igen nagyok, olyannyira, h o g y nagyitóra sincs szükségünk, h anem már szabad szem m el is m eglátjuk a b őrb en a réteget, m elyet képeznek. E n agy ságuknak m e g fe le lő le g más is e m irigyek szöveti s z e r k e z e te : a mirigy kivezető csö vén ek k é t rétege (a b első vagy . felhám és k ülső vagy mirigyhártya) között ig en erős síma izom zat van, a hámsejtek pedig finom h ártyából (cuticula) álló szegélylyel van n ak ellátva. R . A. (17.) A kettős kénsavas nátronnal el készített ital épen olyan jó mint a bórsav val készített, mert e só csak szénsav fe j lesztésre sz o lg á l és nem elegyedik a vízzel. 1 liter vízre szükséges (a felső ü veggöm b ellátására) 8 x/2 grm. kettős szénsavas nátron és 6 grm. savanyú k énsavas nátron. W . V. I
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47
