TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. május 14.

Társadalomismeret

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1211

TÁRSADALOMISMERET

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Társadalomismeret — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A vizsgázó teljesítményének értékelésére nem lehet hatással, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli az esszé és esetelemzés megoldásának lehetséges tartalmi összetevőit. Az ettől eltérő jó megoldást el kell fogadni. A dolgozatot piros színű tollal kell javítani és a tanári gyakorlatnak megfelelően jelölni a súlyosabb helyesírási, nyelvhelyességi stb. hibákat. A feladatok alatt található négyzetben az elérhető maximális pontszám van feltüntetve, az értékelő a mellette levő üres négyzetbe írja az általa megállapított pontszámot. Amennyiben a vizsgázó a II. rész mind a két (A. és B.) feladatsorából oldott meg feladatokat, és nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyiknek az értékelését akarta, az érettségi dolgozatot értékelő tanár feladata annak eldöntése, melyik megoldás a tartalmasabb, majd azt értékeli. Egyes esszéfeladatoknál a tanuló két kérdés megválaszolása közt választhat, de csak az egyik téma kidolgozásáért jár pont. Amennyiben tévedésből mind a két feladatot megoldja a vizsgázó, és nem jelöli áthúzással, melyiket értékeljék, az érettségi dolgozatot javító tanár dönti el, hogy melyik feladat kidolgozásáért jár több pont és azt veszi figyelembe. Amennyiben bármely feladat értékelésénél a tématartás kompetenciát nulla ponttal értékeli a javító, azaz úgy ítéli meg, hogy a vizsgázó egyáltalán nem a megfogalmazott feladatot oldotta meg, a feladat egészének értékelése nulla pont, más kompetenciára vagy szempontra pontszám nem adható. Egyes feladatoknál a könnyebb differenciálhatóság érdekében a feladat részpontszámainak összegét osztani kell kettővel. Az adható fél pontok miatt előfordulhat, hogy a vizsgázó által elért összpontszám nem egész szám. Ebben az esetben kerekítést kell végezni. A kerekítést nem feladatonként, hanem csak egyszer, a feladatonként elért pontok összeadása után kell elvégezni, a végső pontszám megállapításához! Az értékelő a javítás, értékelés végeztével kitölti a vizsgázó által elért összpontszámot tartalmazó táblázatot.

írásbeli vizsga 1211

2 / 14

2013. május 14.



I. rész Társadalomismeret és jelenismeret 1.

Esszé Szempontok, kompetenciák

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás

Lényegkiemelés, A témának megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások megfogalmazása, általánosítás

Az ismeretek mélysége, az adott tudománynak megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata A megközelítés sokszínűsége, komplexitása

Önálló vélemény megalkotása, a téma aktualizálása (életszerű, saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása)


A) Az egyének vagy csoportok deviáns magatartásnak hatása a társadalom rendjére A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A válasz a deviancia fogalmára és a devianciának a társadalomban játszott szerepére fókuszál. A vizsgázó feleletében a feladattal kapcsolatos lényeges elemeket emeli ki. A vizsgázó tisztában van a deviancia fogalmával. Meghatározás: A deviancia az általánosan elfogadott normától eltérő magatartás. Felismeri, hogy a deviancia olykor veszélyezteti a társadalom tagjainak harmonikus együttélését, ugyanakkor az emberek különbözősége abból fakad, hogy értékrendjeik és törekvéseik eltérőek. Megfogalmazza vagy példával szemlélteti, hogy a deviancia a társadalom számára egyszerre lehet káros és előremozdító is. Megfogalmazza, hogy politikai intézkedések is tápot adhatnak bizonyos deviáns magatartási formák terjedésének, hogy abban a társadalomban, amely tolerálja a deviáns viselkedés bizonyos formáit, nem szükségképpen bomlik fel a társadalmi rend, hogy deviáns magatartásokat okozhat a többoldalúan hátrányos helyzet is, különösen a belőle fakadó depriváltság. A feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó megfelelő tárgyi tudással rendelkezik a deviancia társadalomban betöltött szerepéről. Használja az írott és íratlan társadalmi norma, a depriváltság, a konfliktushelyzet, elfogadott magatartási minta, esetleg az anómia kifejezéseket. A válasz legalább kétféle megközelítést tartalmaz. Pl.: a deviáns viselkedés egyben rávilágít arra is, hogy a társadalom tagjainak harmonikus együttélésében fontos szerepet töltenek be a szabályok. Ugyanakkor a társadalom fejlődése nem képzelhető el bizonyos deviáns, a szabályostól eltérő gondolkodásmód és cselekvés nélkül. A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg, és azt megindokolja. Életszerű példákat hoz. Legalább két, a médiából vagy saját környezetéből megismert mintát említ. Pl.: a „forradalmi eszmék” nélkül a világ nem lépett volna előre. A deviancia rombolja a harmonikus emberi együttélést. Összesen

3 / 14

Maximális pont 2 2

3

3

3

2

15

2013. május 14.



1. Esszé Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás


Az ismeretek mélysége, az adott tudománynak megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata

A megközelítés sokszínűsége, komplexitása Önálló vélemény megalkotása, a téma aktualizálása (életszerű, saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása)


B) A halálesemény és a gyász megélésének változása a különböző korokban és társadalmakban A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A válasz a haláleseménynek és a gyásznak koronként és társadalmanként tapasztalható változásaira fókuszál. A feleletben a vizsgázó lényeges elemeket emel ki. Pl.: a halál az élet szerves része, így elválaszthatatlan attól. Az archaikus társadalmaktól a modernitásig a halál az élők szeme előtt történt. Az akkori kor emberei úgy tekintettek a halálra, mint a nemzedékek megújulásának szükségességére, így a halál a közgondolkodás szerves részévé vált. A modern kor embere úgy tekint a halálra, mint az egyéni lét végére. Olyan dologra, amely végérvényesen véget vet az életnek, így napjaink közgondolkodását a hárítás, a haláltól való félelem jellemzi. A feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó megfelelő tárgyi tudással rendelkezik a halállal kapcsolatos társadalmi cselekvésekről. Használja a gyász, a kegyelet, az elbocsátás, a méltó megemlékezés kifejezéseket. Felismeri, hogy bizonyos társadalmi felfogás az életnek csak addig tulajdonít jelentőséget, amíg az a közösség számára „hasznot” hajtott. Ez azonban sérti az emberi létezés értékét. Az általános társadalmi szokás szerint a haldokló számára meg kell adni az eltávozás méltóságát. Napjaink problémái közül utal az eutanáziára is. A válasz legalább kétféle megközelítést tartalmaz. Pl. az ember szeretteinek körében méltósággal viselt halált, illetve az elidegenedett, művi halált, ahol kötelező gyógyítási cselekvésnek minősítik azt. A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg, és azt megindokolja. Életszerű példákat említ a médiából vagy saját környezetéből. Pl.: temetkezési, elsiratási/búcsúztatási szokások régen és ma. A gyász megélése befelé forduló vagy külsőségekben megnyilvánuló módon. Összesen

4 / 14

Maximális pont 2 2

3

3

3

2

15

2013. május 14.


2. Elemzés Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás


Az ismeretek mélysége, az adott tudománynak megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata A megközelítés sokszínűsége, komplexitása Önálló vélemény megalkotása, a téma aktualizálása (életszerű, saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása)



A sport megítélésének változása az első modern kori olimpiától (1896) napjainkig A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó a sport megítéléséről, azon belül a modern kori sportról ír. Válaszában elemzi a sport szerepét a fogyasztói és globalizált társadalmakban. A feleletben a vizsgázó lényeges elemeket emel ki. Pl.: a sport tömegessé válásának oka az indusztriális társadalmak megnövekedett szabadideje. A sport alkalmas a szabadidő eltöltésére, az egészségmegőrzésre, a rekreációra. A sportolás által javul az állampolgárok életminősége és egészségi állapota, így a munka világába kiegyensúlyozott, edzett munkavállalók léphetnek. A sport segít megőrizni a munkaerő munkaképességét, emiatt nevezhető üzletnek. A sportnak jellemnevelő szerepe is van, ezért általában pozitív a társadalmi megítélése. A XX. század második felétől a tömegek szórakoztatásában nagy szerep jut a versenysportnak (vö.: látványsport). A versenysportban az üzlet jelentős szerepet tölt be. A versenysport fogyasztói (a nézők) a pénzükért egyre újabb élményt várnak el, ennek kielégítésére a sportolók olykor az emberi teljesítőképességet mesterségesen növelő szereket használnak. A dopping társadalmi megítélése kettős. Nem hivatalosan mindenki tud róla, esetleg megtűri, hivatalosan viszont elítéli. A sport sokszereplős játék, rengeteg érintettje van (nézők, sportolók, szponzorok, sportszergyártók, olimpiai bizottságok, állami hivatalok stb.). Napjainkra megjelent a sportturizmus és a sporthuliganizmus.

Maximális pont 2 1

3

A feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó megfelelő tárgyi tudással rendelkezik a modern kori sport világáról. Használja a szabadidő, a rekreáció, a szabadidős sport (vagy tömegsport), a versenysport, a technikai sport kifejezéseket.

2

A válasz legalább kétféle megközelítést tartalmaz, pl. megkülönbözteti az egyéni és a csapatsportokat. Utal arra, hogy a sport képes az emberekben jelentős, olykor eltúlzott érzelmeket generálni (vö.: „futballháború”). Megemlíti a sport közösségteremtő erejét.

1

A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg, és azt megindokolja. Életszerű példákat hoz. Legalább két, a médiából vagy saját környezetéből megismert példát említ, pl. az olimpiai mozgalmat, a kiemelt labdajátékokat (labdarúgás, kosárlabda, baseball, krikett).

1

Összesen

10

5 / 14

2013. május 14.



3. Értelmezés Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás


Az ismeretek mélysége, az adott tudománynak megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata Önálló vélemény megalkotása, a téma aktualizálása (életszerű, saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása)


Maximális pont

Az édesvízkészlet feletti rendelkezés A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó a víz birtoklásának társadalmi és politikai problémájáról ír. Válaszában a víz, ezen belül az édesvíz szerepét elemzi napjaink globális világában. A feleletben a vizsgázó lényeges elemeket emel ki. Pl.: minden embernek joga van az életéhez szükséges tiszta vízhez. A Föld lakosságának egy része a megszerzett anyagi, katonai erőforrások birtokában magas életszínvonalon él, és pocsékolja a vizet, míg a mások az ivóvízhez is csak korlátozottan vagy sehogyan sem jutnak hozzá. A jelenlegi életszínvonal fenntartására, illetve szakadatlan növelésére erőszakosan törekvő államok az édesvizet „túlfogyasztják”. A víz birtoklása a történelem során is számos konfliktus forrása volt. Napjaink feladata annak felismertetése, hogy a víz az emberiség közös kincse, amelyet a nemzetek kooperatív magatartással tudnak a leghatékonyabban felhasználni. A feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó megfelelő tárgyi tudással rendelkezik a víz szerepéről. Használja az édesvíz, a vízgazdálkodás, a vízháztartás, a vízbőség/vízszegénység, kooperáció kifejezéseket. A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg, és azt megindokolja. Életszerű példákat hoz. Legalább két, a médiából vagy saját környezetéből megismert példát említ. Pl.: Magyarország törvényt alkotott, hogy a nemzeti vízvagyon privatizációját megakadályozza. Az elmúlt években nyáron több európai nagyvárosban jelentősen korlátozni kellett a vízfelhasználást, mert nem volt elég a készlet. Több tudományos és tudománytalan ötlet látott napvilágot, hogyan teremtsék elő a szükséges vizet (jéghegyek Európába úsztatása stb.). Összesen

6 / 14

1 1

2

2

1

7

2013. május 14.



4. Ábraelemzés a) 3,7-szerese

3 pont

b) A munkanélküliek támogatása, a lakhatási támogatás és a hátrahagyottak támogatása együtt: 12% A családtámogatás:

13%

c) A nyugellátás folyósítása az öregedő társadalom miatt. Minden helyes válasz 1 pont. 5. Fogalom felismerése 1. B 2. A 3. C 4. B 5. D

5 pont

Minden helyes válasz 1 pont. 6.

Fogalom meghatározása a) monoteizmus / egyistenhit b) kiterjesztett család / többgenerációs család c) hipotézis d) demokrácia

4 pont

Minden helyes válasz 1 pont. 7.

Kiegészítés

3 pont

a) Az Európai Unió zászlaja kék alapon 12 arany színű, kör alakban elrendezett csillagot ábrázol. b) Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia Lehetséges helyes válaszok még: • Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia 4. tétel, szöveg: (Friedrich Schiller: Örömóda) • Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia 4. tétel, szöveg: (Friedrich Schiller: An die Freude) c) […] sokféleségben Minden helyesen beírt válasz 0,5 pont. 8.

Érvelés

4 pont

Mellette, például: • A falfirka a fogyasztói társadalom túlzásai elleni protestálás, tehát felfogható a társadalom élő lelkiismeretének. • A falfirka színesíti a nagyvárosok szürkeségét, így az egyhangúság ellen küzd. • A falfirkálók sajátos szubkultúrát alkotnak, amely a nagyvárosi fiatalok között közösségteremtő erő lehet. • Veszélyes helyen elkészített graffiti olykor bámulatos sportteljesítménnyel ér fel. • Ma néhány amerikai falfirkáló képei több tízmillió dollár feletti összeget érnek. • A világ számos pontján falfirkaversenyt rendeznek, ezzel legalizálják azt. írásbeli vizsga 1211

7 / 14

2013. május 14.



Ellene, például: • Egy összefirkált falfelület a rendezettség helyett a rendetlenség benyomását kelti. • Művészetnek nem tekinthető, hiszen sok a nagyon hasonló mű (állandó szín- és formavilág, azonos betűtípus stb.). • A graffiti megújulásra képtelen vizuális tevékenység. • Nem demokratikus, hiszen a falfirkáló kisebbség erőszakos támadásával szemben az azt elutasító többség tehetetlen. • A graffitizés drága hobbi. Nem mindenki engedheti meg magának. • Nem saját tulajdonukra, hanem közterületre, olykor magánterületre „fújnak”. Ezzel rongálják a köztulajdont, illetve megsértik a magántulajdont. Minden más, logikailag és szakmailag helyes megoldás is elfogadható. Két helyes érv mellette 1-1 pont, két helyes érv ellene 1-1 pont. 9.

Forráselemzés

4 pont

Okok, például: • Az emberi kapcsolatokból hiányzik a szilárd értékrend. • A fiatalok élete felpörgött, beleszületnek egy virtuális világba. • Szabadidő-eltöltésük pénzközpontú. • Sok fiatal úgy véli: „Ha én nem engedhetem meg magamnak azt, amit a többiek, nem ér semmit az életem.” • A szülők túlhajszoltsága. (A szülők naponta átlagban néhány percet beszélgetnek gyermekeikkel.) • Átalakultak a fiatalok családi és szabadidős tevékenységei. • A személyes kapcsolatok a fiatalok életében háttérbe szorulnak. • Az információs társadalom végtelen nyitottsága ellenére a fiataloknak nincs kivel megbeszélni a problémáikat. • Az interneten egyszerűen találnak tanácsot a végrehajtásra, a közösségi portálokon pedig könnyebben egymásra lelnek az öngyilkosságra hajlamos fiatalok. • Az ifjak között elfogadott nézet, hogy a felnőttek nem értik meg őket, ezért a generációk között egyre nő a szakadék. Minden más, logikailag, szakmailag helyes megoldás elfogadható. Minden helyes ok említése 1 pont.


8 / 14

2013. május 14.



II. rész A. Gazdasági ismeretek 1.

Fogalom felismerése 1. D 2. C 3. C 4. A Minden helyes válasz 1 pont.

4 pont

2.

Igaz-hamis

2 pont

1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Hamis Helyes válaszonként 0,5 pont. 3.

4.

Kiegészítés 1. korlátolt felelősségű társaság 2. részvények 3. teljes hiteldíjmutató 4. fizikai, szellemi munkavégző képessége Helyes válaszonként 1 pont.

4 pont

Elemzés

Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás Tématartás, lényegkiemelés, problémaközpontúság A feladatban leírt esetnek megfelelő összefüggések, gondolatok, megállapítások megfogalmazása a szakmai nyelv felhasználásával Önálló vélemény megfogalmazása


Válságkezelés, a bevétel növelése egy Maximális vállalkozások életében pont Az elemzés nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A kifejtés mondatokból áll, a 1 szöveg logikusan és szabatosan felépített. Az elemzés az idézet alapján a pénzügyi válságból való kilépés lehetőségéről szól. Feltárja, hogy 2 a gazdasági életben minden döntésnek vannak egyaránt pozitív és negatív következményei. Bemutatja azokat a fogalmakat, amelyek a pénzügyi válsággal és azok kezelésével kapcsolatosak. Pl.: a bevétel növelésének módja, hogy a vállalkozó csökkenti a kiadást, vagy növeli a bevételt. 6 Ez a piac dilemmája. A piaci (fogyasztói) igények, az elvárások felmérése, középpontba helyezése. A termékszolgáltatás skálájának bővítése vagy szűkítése. A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg, és azt megindokolja. Életszerű példákat hoz. Legalább két, 1 a médiából vagy saját környezetéből megismert példát említ. Összesen 10 A végső pontszám összesen/2 5

9 / 14

2013. május 14.



5. Ismertetés Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás Tématartás, lényegkiemelés, problémaközpontúság A feladatban leírt esetnek megfelelő összefüggések, gondolatok, megállapítások megfogalmazása a szakmai nyelv felhasználásával Önálló vélemény megfogalmazása

Mitől és mikor jó a reklám?

Maximális pont

Az elemzés nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített.

1

Az idézet alapján a reklám gazdasági életre, fogyasztásra gyakorolt hatását mutatja be.

2

Bemutatja, hogy a reklámnak új és új utakat kell keresnie. A cél nemcsak a termék eladása, hanem a mögöttes életérzés megfogalmazása és rögzítése a potenciális fogyasztóban. A jó reklám gondolati folyamatot, érzelmeket indít, így átüt az emberek védekező mechanizmusán, a passzivitáson.

6

A vizsgázó önálló véleményt fogalmaz meg.

1

Összesen A végső pontszám összesen/2


10 / 14

10 5

2013. május 14.



B. Pszichológia 1.

Esszé Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés A témának megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése

Az ismeretek mélysége, az adott területnek megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata A megközelítés sokszínűsége, komplexitása, problémaközpontúsága A téma aktualizálása (életszerű példákat is említ), önálló véleményalkotás

A) A pszichológiai vizsgálatok és kutatások etikai vonatkozásai A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó valóban arról ír, hogy milyen etikai vonatkozásai vannak a pszichológiai kutatásoknak, vizsgálatoknak, és nem ágazik el lényegtelen témák irányába. Válaszában ismerteti a kutatásetikai alapelveket. Pl.: szakszerűség, kutatási engedély(ek) megszerzése, a vizsgálati személy írásbeli „informált beleegyezésének” megszerzése, a vizsgálati személyre káros hatások, következmények kizárása. A kutató a kapott eredményeken nem változtathat. Betartja a publikálás szakmai és etikai követelményeit stb. Megemlíti, hogy a vizsgálatot csak megfelelően képzett személyek végezhetik. A kutató pszichológusoknak fel kell ismerniük az alkalmazott technikát, valamint képességeik határait. A legtöbb ország jogszabályban rögzíti a pszichológus szakmai kompetenciáit. A szakmai, etikai kódex öt alapelve: emberi méltóság tisztelete, elkötelezettség és felelősség, feddhetetlenség, szakszerűség, segíteni akarás.

Maximális pont

Használja a titoktartás, az etikai kódex, az emberi méltóság, a szakszerűség, a pszichológiai tesztek, a vizsgálati személy stb. szakkifejezéseket.

4

Kifejtésében rávilágíthat, hogy a vizsgálatok és a kutatások során a szakmai etikai kódex általános alapelveitől nem lehet eltérni. Megvilágíthatja a kutatásban részt vevők különböző szempontjait. Önálló véleményt fogalmaz meg, és/vagy példával illusztrálja az esszében megfogalmazott elméleti ismereteit. Összesen A végső pontszám (összesen/2)


11 / 14

2 2

4

4

4 20 10

2013. május 14.


Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés A témának megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése

Az ismeretek mélysége, az adott területnek megfelelő tárgyi tudás, a szakmai nyelv használata A megközelítés sokszínűsége, komplexitása, problémaközpontúsága A téma aktualizálása (életszerű példákat is említ), önálló véleményalkotás


B) Stratégiák a stressz leküzdésére A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó a stresszhelyzetben megjelenő pszichológiai reakciókról ír. Olyan stratégiákat sorol fel, amelyek a stresszel való megküzdést szolgálják. Válaszában megfogalmazza, hogy a stresszkeltő szituációk az emberben érzelmi válaszokat keltenek, amelyek a jókedvtől a negatív érzelmekig terjednek. A stresszre adott pszichológiai reakciók között megemlít, és ismertet néhányat. Pl.: a szorongás, a félelmi rendszer rosszul alkalmazkodó működése (félelem, aggódás, feszültség, rossz előérzet). A megsértett, megrövidített, megzavart embert a lelkében lejátszódó folyamat az okozója ellen fordíthatja. A harag agresszióhoz vezethet. A frusztrációra adott válasz lehet a fásultság. Ha a stressz folyamatos, és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, akkor a fásultság depresszióba csaphat. A stresszkeltő helyzetek által kiváltott érzelmek nagyon kellemetlenek, s ez arra indítja az egyéneket, hogy a kellemetlenséget valamivel csökkentsék. A személy összpontosíthat a speciális problémára vagy helyzetre, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ez a problémaközpontú megküzdés. Foglalkozhat azzal is, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakcióit. Ez az érzelemközpontú megküzdés. A tapasztalat szerint az emberek többsége a megküzdés stratégiájának mindkét formáját használja. A vizsgázó használja szorongás, harag, agresszió, depresszió, probléma- és érzelemközpontú megküzdés, elhárító mechanizmus stb. szakkifejezéseket. Kifejtésében megjelenítheti, hogy léteznek tudattalan megküzdési stratégiák, amelyeket elhárító mechanizmusoknak nevezünk. Idetartozik például az elfojtás, tagadás, projekció, racionalizáció. Felsorolhat az egészségre káros, helytelen megküzdési mechanizmusokat is. Önálló véleményt fogalmaz meg, és/vagy példával illusztrálja az esszében megfogalmazott elméleti ismereteit. Összesen A végső pontszám (összesen/2)


12 / 14

Maximális pont 2 2

4

4

4

4 20 10

2013. május 14.


Elemzés, fogalmak Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A tématartás, lényegkiemelés, problémaközpontúság


2.

A feladatban leírt esetnek megfelelő érvek, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, fogalommeghatározás

A szakmai nyelv használata Önálló véleményalkotása


Serdülő- és ifjúkori nyelvhasználat A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó valóban az ifjúsági nyelvhasználatról, a különböző életkori szakaszokra jellemző kommunikáció sajátosságairól ír. Nem ágazik el lényegtelen témák irányába. Felismeri, hogy a kommunikáció az emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen eszköze. Serdülő- és ifjúkorban a szóbeli és az írott kommunikációnak jelentős szerepe van. Kommunikáció: közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Interakció: kölcsönös viszony, társas kölcsönhatás. (Minden más, szakmailag helytálló megfogalmazás elfogadható.) A vizsgázó leírja, hogy a kommunikáció nagyon sok csatornán zajlik. Az ember más nyelven kommunikál a családban és másként azon kívül. Hétköznapi érintkezésben az ún. „hivatalos nyelvet" kell használnia. Megemlíti, hogy a szleng „relaxált” nyelvhasználat. Leírja, hogy a szlenget használó elégedetlen a meglévő nyelvi kifejezőeszközökkel. A szlenget az egyéni vagy az egyéninek vélt kommunikáció hozza létre. A diákszleng létrejöttének alapvető feltétele az olyan közösség, amelynek tagjai intenzíven érintkeznek egymással. Minél erőteljesebb a tagok közötti kapcsolat, annál gyakrabban fordul elő az adott közösség beszédében a szleng. Minden csoport sajátos nyelvet, kód- és jelrendszert alakít ki magának. A vizsgázó használja a szleng, kommunikáció, verbális, nonverbális, interakció, szocializáció stb. kifejezéseket. Önálló véleményt fogalmaz meg, esetleg életből vett példával illusztrálja a vázolt jelenségkört. Összesen A végső pontszám (összesen/2)

13 / 14

Maximális pont 1 2

4

2 1 10 5

2013. május 14.



3. Elemzés Szempontok, kompetenciák Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás A tématartás, lényegkiemelés, probléma-központúság A feladatban leírt esetnek megfelelő érvek, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése

A szakmai nyelv használata Önálló véleményalkotása


Az esetelemzés értékelése A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan és szabatosan felépített. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. A vizsgázó valóban az elszigeteltség hatásairól és az érzelmi elhanyagolás következményeiről ír, és nem ágazik el lényegtelen témák irányába. Ismerteti, hogy nevelésben a család hatása a legjelentősebb. Ennek okai, hogy a család a gyermek legkorábbi élményeinek forrása, amelyek kulcsélmények lehetnek. Életünk tartozéka, amely születéstől a halálig velünk van, hatással van ránk. A gyermek a legtöbb időt a családban tölti. Ezen érzelmi kötődések mélysége, intenzitása semmi mással nem pótolható, a nevelés biztonságos alapját jelenti. A családi nevelés légkörének letéteményese az anya. Az elszigetelt helyen – anya és család nélkül – felcseperedő gyermek hospitalizálttá válik, és személyisége visszafordíthatatlan sérüléseket szenved. A vizsgázó válaszában kitér az érzelmi elhanyagolás hatásaira, megemlíti az árvaházakban felnőtt gyermekek jellemzőit, társadalomba való beilleszkedésük nehézségeit. Példaként leírhatja Harlow kísérleteit a Rhesus-majmokkal. Eze a kísérletek ugyanis pontosan megmutatják, hogy a táplálkozás szükségletein kívül rendkívül fontos a testi közelség érzése is az egészséges személyiségfejlődésben. Használja az elhanyagolás, elszigetelődés, kötődés, minta, anya-gyermek kapcsolat, szocializáció, hospitalizáció, Harlow stb. kifejezéseket. Önálló véleményt fogalmaz meg, esetleg életből vett példával illusztrálja az esetben vázolt jelenségkört. Összesen A végső pontszám (összesen/2)

14 / 14

Maximális pont 1 2

4

2

1 10 5

2013. május 14.

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents