"TÁRSADALMI, IRODALMI ÉS KRITIKAI TARTALOM:

"TÁRSADALMI, I R O D A L M I ÉS K R I T I K A I

SZEMLE

. M E G J E L E N I K ÍÍAVONTA. KÉTSZER

TARTALOM:

TÜiIÁSZ G Y U L A : A z örök ballada ^vers) HAJDÚ

VILMOS—EUDAS BÉLA:

világ ERDŐSI

—

—

_

—

—

—

—

—

I m p e r i a l i s t a gondolat­ —

—

D E Z S Ő : Templomos Stúpeczky

— —^

—

34

—

—

—

—

40

T A K Á C S I S T V Á N : M i a háború?

—

—

—

—

—

—

47

F O D O E J Ó Z S E F : Szebb világ (vers)

—

—

—

—

— —

48

V A S B É L A : Közelkélet

'—

—

— " v

—

—

—

S Z A K Á C S G Á B O R : A p o l i t i k a i pártok- Indiábaif.—. S Z Á N T Ó Á R P Á D : Világszemle

VII.

— 3?

ÉVF.

•

SUBOTICA

•

—

—

—

—

—

— —

—

1940. MÁRCIUS 15.

—

•

49 5

2 59

3. S Z Á M

olvasóif)oz, és

barátaihoz

A jugoszláviai m a g y a r dolgozók l a p j a : a H I D , hetedik esz­ tendeje végzi nehéz és felelősségteljes munkáját, á haladó gon­ dolat eljuttatását városi ós falusi dolgozóinkhoz. Ez az idő sza­ k a d a t l a n küzdelemmel, a n y a g i gondokkal t e l t el úgy a lap, m i n t olvasóink és munkatársaink életében. A H I D m i n d e n k o r igyekezett lépést t a r t a n i az eseményekkel, de ez az igyekezet az utóbbi időben nehéznek bizonyult, egy h a v o n t a csak egyszer megjelenő lap részéről. A H I D terjedelme szűknek m u t a t k o z o t t . S tudomásunk sze­ r i n t a f a l v a k dolgozói (tehát tekintélyesebb része olvasóinknak) h a v i négy dinárt is nehezen adhatnak k i egyszerre kulturális szükségletre* A z idők forgása gyorsabb, a fejlődés üteme ugrálóbb. A H I D szerkesztőbizottsága, hogy az eseményekkel lépést tarthasson, tekintetbe véve olvasói többségeinek a n y a g i helyzetét is, , hogy kisebb összegért többször juttathassa olvasói kezébe a H l D - a t , elhatározta, h o g y kéthetenkint j e l e n t e t i meg a lapot. Még hozzá nem h a v i 48, hanem kétfelé osztva, h a v i 64 o l d a l terjedelemben. A kéthetenként 32 oldalon megjelenő H I D példányonkénti ára 2 és fél dinár lesz. Most, a m i k o r a nyomtatás költsége, p a p i r , nyomdafesték stb. £ra jelentősen emelkedett, m i a nagyobb terjedelmű lapért a l i g számítunk magasabb árat. H o g y ezt a n a g y áldozatot elviselhes­ sük, t u d n i o k k e l l előfizetőinknek és olvasóinknak, hogy l a p u n k frissességét és nagyobbított terjedelmét csak úgy t a r t h a t j u k , ha legalább 200—300 példánnyal több H I D fogy el számonként. M i n ­ den előfizetőnknek még egy új előfizetőt k e l l szereznie, m i n d e n terjesztőnknek még néhány példánnyal többet k e l l eladnia, hogy l a p u n k erősödését megalapozhassuk. A példányszám árához hasonlóan az előfizetési árak is mó­ dosulnak. Egész évi előfizetés 50.— dinár; félévi 26.— dinár, negyedévi 14.— dinár. A z o n előfizetőink, a k i k ez év március 15-ig beküldték előfizetésüket, a k i f i z e t e t t idő tartamára a régi áron kapják a lapot.

Azz örök

ballada

Mikor Koppányi, az utolsót, Vitték büszke Esztergomba, Halottan is kimagaslott S fölnézett a csillagokra. Sírt a föld, aiherre mentek, Sírt az ég, amerre jártak, Virágai, csillagai Hervadoztak ősi nyárnak. Idegeni lovagoknak Tüzes vassá vált a páncér; Magyar máglyák mind kihunytak, Kár ezután ennyi lúnger. Szüzek sírtak és a vének Vérharmatos sebe áradt, Ázsiai messze rónák Kútfeje is mind kiszáradt. Messze sirok fölzokogtak. Messze kanca fölnyerített, Vörös lön a hóid $ a dombon Száz lidércnek lángja intett. Eszetergomban kiszögezték Négy világtáj felé testét, Észak^ kelet, nyugot és dél Dögmadará mind kikezdték. Magyar Isten, öreg Isten Nézte némán, ült az égben, Koppány lelke szállt a szélben; Szállt az éjben, szállt a fényben. Szállt a földre, szállt a vízre, Szállt szivekbe^ szállt jövőbe. Igric ajkán halhatatlan Sóhajtásunk lön belőle. JUHÁSZ _

33 —

GYULA

Imperialista gondolatvilág i. 1. Látszat és valóság A társadalom az embernek nem csak keretet, a l k a l m a t szol­ gáltat élete leélésére, hanem egyszersmind alapot is ad. E z az alap o l y a n erős, h o g y attól elszakadni soha se lehet, m e r t a k i attól eltávolodni igyekszik, az elpusztul. Á m , a m i az élet alapja, ugyanaz a gondolkodásé is. Ezért a társadalmi rendszerek vál­ tozása — előbb-utóbb — az emberek gondolkodásának megválto­ zását is magával hozza. Tehát az egyén i t t sem lehet teljesen ön­ magában álló, független. A z öntudatosabb, cselekvőképesebb egyének és ezekből a l a k u l t csoportok — pártok — gondolkodása rányomja bélyegét a többiekére is. H a az embereknek bizonyos kérdésekben elfoglalt állás­ pontját meg a k a r j u k m a g u n k n a k magyarázni (jelen esetben az i m p e r i a l i z m u s kérdésében), a k k o r semmiesetre sem szabad az egyéni gondolkodás elemzésével próbálkozni. A társadalmi gon­ dolkodás m i n d i g csoportok gondolkodása, még a k k o r is, h a egyé­ nek fejezik k i azt szóban, v a g y írásban. De a tőkés társadalom nemcsak osztályokra, hanem ezen belül rétegekre is oszlik. Hozzá tehetjük: m i n t h o g y m a nincs meg a r e n d i , v a g y kaszt elzárkó­ zás, ezért az egyes osztályok, különösképen pedig ezeken belül az egyes csoportok között folytonos a kicserélődés. Sőt ezenkívül az osztályok, csoportok és rétegek t a g j a i n a k gondolata, felfogása, propagandája állandóan áthatja a többiekét i s úgy, h o g y a tár­ sadalomban a felfogások sokféle keverékével, kereszteződésével, eltűnésével és újból való felmerülésével találkozunk. Megálla­ píthatjuk, h o g y tulajdonképen nincs is egyetlen meghatározott irányító eszme, v a g y pontosan körülírt „korszellem", a m i n t azt feltüntetni szokták. M a is két főirány áll szemben egymással: az e g y i k a tőkés uralkodó osztályé, amelynek érdekeltségéből az i m p e r i a l i z m u s gondolatvilága csúcsosodik k i ; másik a dolgozó népé, a m e l y n e k felszabadulási törekvése viszont a szocializmus — a közösségi, tervszerű termelésen alapuló gazdasági rendszer gon­ d o l a t a — tör ^lore. E két alapirány m e l l e t t és ezeken belül a felfogások, vélemények legnagyobb tarkaságát találjuk. A z o n b a n az i m p e r i a l i z m u s és a szocializmus nemcsak a társadalmi fejlődés szükséges irányát fejezik k i , hanem egyszersmind a valóság elem­ zését is adják. H o g y a n lehet kétféle szükségesség, és főkép h o g y lehetne kétféle v a g y még ennél is több valóság? Bizonyos, h o g y ez lehetetlen. A z emberek éreznek, tapasztalnak, véleményt a l k o t n a k és m i n d e z t — többnyire rendszertelenül — kifejezésre is juttatják. M i n t h o g y ez n e m az egyén, h a n e m társadalmi képződmények — rétegek, csoportok — felfogásának kifejezése, tehát mindabból, a m i t i l y e n csoportok a körülöttünk történő eseményekről és té­ nyekről gondolnak és a m i t í g y kifejezésre j u t t a t n a k , tevődik ösz-

sze tulajdonképen a társadalom lelkivilága, gondolatvilága. Jtt m é g a valóság és a látszat erősen keveredik, m e r t a tudomány eszközei sokszor teljesen háttérbe szorulnak a ^vélemények" mö­ g ö t t De mégis ez a tudomány elindulása, ez az, amiből a felfogá­ tfok bírálatán keresztül e l j u t u n k a valóság felismeréséhez. Ez te. ]%át a tudomány útvonalú: a látszattól a valóságig, a társadalom gondolatvilágától az eszme világáig. A világnézet tehát gondolatok sokféleségéből k i a l a k u l t fölfogás, a m e l y a meglevő ismeretek alapján a lehető legjobban megközelíti a valóságot. Fejlődésében még visszatükrözi á társadalmi gondolat­ világ sok m i n d e n tulajdonságát, de a meg n e m felelő felfogások­ k a l már szembehelyezkedik^ M i n t h o g y nem lehet kétféle valóáág, nem lehet kétféle eszmevilág, világnézet sem^ A m i nem felel meg a valóságnak, az elmerül a társadalmi gondolatvilág zűrzavará­ ban, ködében épp úgy, ahogy sok, igazságnak h i t t tudományos megállapítás, m i n t a tudomány fejlődésének határköve, csak l e x i k o n o k b a n v a n meg, de a m a i tudományos fölfogásnak már n e m alkotó része. H a az i m p e r i a l i z m u s kérdését ebből a szempontból nézzük, azt m o n d h a t j u k : az i m p e r i a l i z m u s valóság. A m i t i m p e r i a l i s t a világnézetnek neveznek, az az i m p e r i a l i z m u s létéből annak szük­ ségszerű továbbfejlődésére, tökéletesedésére és fönnmaradására következtet és n e m látja, h o g y az imperializmus a bomlásnak in­ dult tőkés termelési és társadalmi rendszer végső fejlődési foka. A z i m p e r i a l i s t a világnézetnek nevezett gondolkodás tehát t u l a j donképen az imperializmus társadalmi eszmevilága és h o g y meny­ n y i r e az, azt bizonyítja, ú g y magának a gazdasági és p o l i t i k a i rendszernek, m i n t az ezt kísérő gondolati jelenségeknek zűr­ z a v a r a ós szétesése.* 4

2. Az imperializmus lelkivilága M a g a az i m p e r i a l i z m u s szó l a t i n eredetű. Impérium a rómaiak ál­ t a l leigázott területet (jelentett. Napoleo)n „Empire* szava császársá­ gának jelölésére — a francia köztársasággal szemben — azt a k r t a jelképezni, h o g y h a t a l m a o l y korlátlan, m i n t azelőtt a rómaiaké v o l t . Lényegében a kettő élesen eltér egymástól ós épen í g y eltér ezek­ től az, a m i t m a „Impérium", i m p e r i a l i z m u s a l a t t értünk. A m a i értelmezés Angliából i n d u l t k i , ahol a múlt század hetvenes évei­ ben került használatba. Angliát összes b i r t o k a i v a l egybefoglalva 'értették alatta, megkülönböztetésül az angol szigetek a l k o t t a anyaországtól. A z i m p e r i a l i z m u s kezdő korszakában az érdekelt polgári ál­ lamférfiak és a melléjük szegődött tudósok sokkal inkább meg­ láthatták annak jellegzetes vonásait, m i n t a m a i utódok a bomlás j e l e i t nyíltan feltüntető imperializmusét. Hiszen saját bukását senki sem szívesen v a l l j a be, különösen a k k o r nem, h a nem egyén­ ről, hanem kiváltságos osztályról, sőt társadalmi rendszerről v a n 4

J5ZÓ.

Ismerjük M u s s o l i n i 1925-ben t e t t nyilatkozatát: „Olaszország

terjeszkedik, v a g y fölrobbán". Egészen hasonló az U S A ; szenáto­ rának, Lodgenak kijelentése, a k i még tovább m e g y és az egész művelődést saját államának jövőjétől teszi függővé: „ H a m i (az U S A ) e l b o t l u n k és elbukunk, a k k o r elpusztul és elvész a szabadság ós a civilizáció." E g y francia államférfiú 1882-ben azt m o n d t a : „ A gyarmatosítás Franciaország részére élet és halál kérdése. V a g y a f r i k a i nagyhatalommá lesz, v a g y pedig egy-két évszázad a l a t t n e m lesz belőle más, m i n t másodosztályú európai állam." Ezek a n y i l a t k o z a t o k — különösen az utóbbi — fejezik k i tisztán a terjeszkedő, hódító i m p e r i a l i s t a állam politikáját és ér­ dekelt t a g j a i n a k gondolkodását. Elnyomott országok, g y a r m a t i és félgyarmati területek lakói n e m gondolkodnak ugyanígy, n e m látják ugyanezt az i m p e r i a l i z m u s b a n . Ök az i m p e r i a l i z m u s t csak m i n t ellenük irányuló támadást és b a j t veszik észre, viszont a hódító a m e r i k a i i m p e r i a l i s t a szónok ebben a jelenségben a kultúra u t o l ­ só ments vár á f i i d v ö z l i . A középosztályok, különösen az értelmiségi polgárság, na­ g y o n t u d lelkesedni országa terjeszkedéséért, m e r t ez n e k i fel­ emelkedési lehetőséget adhat. E z t az 1913-ban megjelent „Német világpolitika és a n a g y háború" c. röpirat tisztán k i f e j e z i : „Nincs szükségünk telepítő g y a r m a t o k r a , de n a g y szükségünk v a n füg­ getlen gya'rmatosító tevékenységre o l y a n területeken, a m e l y ipa­ r u n k nyersanyagszükségletének legnagyobb részét szállíthatja és ahol honfitársaink n e m az alsóbbrendű munkát végzik el, hanem rájuk hárul a m u n k a megszervezésének és a gazdasági vállalatok vezetésének feladata!" í g y a l a k u l k i a hódító i m p e r i a l i z m u s álláspontja, az a gon­ dolatvilág, amely legjobban megközelítené a valóságot, h a n e m állna vele szemben bírálatával a szocialista tudomány és n e m fedné fel az i m p e r i a l i z m u s gyökerét és jövőjét. A z i m p e r i a l i s t a elmélet g y a k o r l a t i végrehajtói országhatáru­ k o n belül osztálybékét, nemzeti egységet követelnek, h o g y rend­ szerüket senki se támadhassa meg. „ A terjeszkedés hordozójának m i n d i g az egész nemzetnek k e l l lennie. Össze k e l l o l v a d n i a a nem­ zet m i n d e n egyéb céljával, m i n d e n társadalmi és szellemi remény­ ségével . . ." Ezért állanak a nemzeti élet elsőrendűségének alapján, anélkül, h o g y a nemzeti élet alkotó erejét, a dolgozó osz­ tályt tekintetbe vennék. Sőt a m a g u k álláspontját nemzetinek, a dolgozók bírálatát nemzetietlennek, hazaárulónak nyilvánítják. H a az államszervezet kifelé és befelé erősnek b i z o n y u l , a k k o r a hírtalom érzése és t u d a t a megszilárdul, mindazokban, a k i k impe­ rialista érdekek szolgálatában, g y a r m a t o k o n , v a g y bárhol má­ s u t t eljárnak, még a k k o r is, h a n e m vezetők, hanem a „jelenték­ telen tömeg" szerepét töltik be. Ezen az úton kerül kapcsolatba á kiváltságos osztály gondolatvilága a n e m kiváltságos tömege­ kévél. A z i m p e r i a l i z m u s n a k , h o g y valóban érvényesülhessen, még két tulajdonságot k e l l az emberekben kifejlesztenie. Ezek ls a h a t a l ­ m i (érzéssel függenek össze. A z e g y i k : m i n d i g és mindenütt az ;

i m p e r i a l i z m u s érvényesítése érdekében való cselekvés szükséges­ sége; a másik: eiínek a gondolatnak a tudatossá emelése, a m i egyedüli biztosíték arra> h o g y a cselekvő képesség meg! is m a r a d ­ jon. 3. Az imperialista gondolatvilág zavarai A m e n n y i r e eltávolodunk azoktól a csoportoktól, amelyek köz­ vetlenül részesei az i m p e r i a l i s t a h a t a l o m n a k , a n n y i r a elhomályo­ s u l az előbb vázolt tudatos álláspont. De ne feledjük el, h o g y még az is egyoldalú és messze áll a valóságtól, csak a hódítók győzelmét látja előre, de veréségét nem, csak a tőkés rendszer terjeszkedését, de nem a bomlásit. Távolabbi rétegekben már ez á viszonylagos tisztánlátás is el­ homályosul. I t t a cselekvés szükségessége helyébe a vezettetés, a mások által való irányítás szüksége lép. Ezek a csoportok nem veszik észre, hogy a terjeszkedés a gazdasági élet következménye. Különösen a kereskedelmi és a kistőke — a m e l y az ország hatá­ r a i n belül t u d csak tevékenykedni — áll az i m p e r i a l i z m u s s a l szemben értetlenül. Sokalja az adóterheket, amelyeket a h a t a l o m és hódítás fönntartása követel. Mégis kívánja a nemzeti nagyságot, sőt talán annak leghangosabb követelője. Kívánja az állam h a t a l ­ mát, de elsősorban befelé a dolgozó osztályokkal szemben. A nagytőkés vállalkozásoknak megrendszabályozását is követeli, de u g y a n a k k o r el a k a r j a hárítani a gazdásági életből az állami be­ avatkozást^ Ragaszkodik a tőkés rendhez, v a g y i s saját előjogaihoz, és támadja a nagytőkések, v a g y i s a nálánál hatalmasabbak elő­ j o g a i t , í g y keletkeznek azután az i m p e r i a l i s t a gondolatvilágnak a legfurcsább elágazásai és keverékei. Sőt o l y formái is, amelyek már nyíltan hangoztatják tőkeellene&ségüket, amellett, h o g y a valóságban ahhoz hozzányúlni sem a k a r n a k és másokat sem en­ gednek. O l y a n formák, amelyek kifelé a hódító szerepét akarják átvenni, befelé m i n d e n k i kielégítését ígérik, de természetesen cselekedeteik ezt az ellentmondást leleplezik. E z a kettősség j e l ­ lemzi az összes fasiszta pártokat. Önmagával szemben m i n d e n i m p e r i a l i s t a megértő, a másik hódítót azonban a bírálat teljes szigorával sújtja., A z i m p e r i a l i s t a , hódító irányzatot csak az ellenfél cselekedeteiben látja meg, a magáéban soha. Más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre. Gondoljunk csak a m o s t a n i háborúbán szemben­ álló, két i m p e r i a l i z m u s r a ; g o n d o l j u n k csak a két propagandát szolgáló sajtóra, rádióra, stb. Saját magát m i n d e g y i k a bárány­ nál is ártatlanabbnak h i r d e t i és csak a vele szemben álló t a r t a l ­ masságára m u t a t rá, h o g y az egyébként békét óhajtó tömegeket m a g a m e l l e t t gyorsan föl t u d j a sorakoztatni. 4. A dolgozó tömegelr H a zavaros i s az i m p e r i a l i z m u s gondolatvilága, mégis hatás­ sal v a n a dolgozó tömegekre. E z nem vezethető vissza kizárólag a r r a , m i n t h a az i m p e r i a l i z m u s gondolata ragadná őket magával. A dolgozók nagyrésze a fennálló társadalmat és beiine saját hely-

zetét n e m i s m e r i a n n y i r a , hogy m i n d e n esetben helyesen lásson: jés cselekedjék. Az i m p e r i a l i z m u s n a k két oldalát látja és az ezek­ k e l szemben való állásfoglalása adja meg tömegföllépésének j e l ­ legét. A z e g y i k a háború és béke — a másik a nemzeti elkülönü­ lés és nemzetközi összekapcsolódás kérdése. Bizonyos, hogy ezek­ ben a kérdésekben az i m p e r i a l i s t a h a t a l o m sokszor m a g a melíé t u d j a állítani országa lakosságát és ezzel magának erős hátvédet szerez. E z t a m a i élet nemzeti határai teszik lehetővé. A legtöb­ ben u g y a n i s (különösen a dolgozó nép) saját anyanyelvükön kívül mást n e m értenek. A z idegen hódítótól megélhetésüket, megszö­ kött életberendezésüket, egész kultúrájukat féltik. I t t aztán újabb tényezők i s felmerülnek. A nemzeti kultúfla m a i vezetői j e l e n t i k a hatalmat, ez pedig a meglévő gazdalsági rendszer fönntartását. A tömeg abban a h i t b e n m e g y mögöttük, h o g y életlehetőségét védi és í g y , elégedetlenségében is belenyug­ szik a társadalom változtathatatlanságába, a tőkés rendszer szük­ ségszerű fönnmaradásába. N e m látja, hogy a dolgozó nép megél­ hetését, előbbrejutását és i g a z i nemzeti kultúráját csak a közösségi alapon szervezett, tervszerűen termelő, — szocialista — társada­ l o m biztosíthatja. Ezek mellé még két tényező csoportot k e l l állítanunk, ame­ l y e k az i m p e r i a l i z m u s kérdésében a tömegek állásfoglalását irá­ nyítják. A z e g y i k a társadalom cselekvő csoportjainak, vagyis* pártjainak u t a t mutató tevékenysége. A társadalmi kérdésekkel kevésbbé foglalkozó tömegek számára m i n d i g ezek az irányadók* hiszen az osztályokat legtudatosabb tagjaikból a l a k u l t és érdekei­ k e t képviselő pártok vezetik. A másik tényező a megszokott gon­ dolkodás, ú g y ahogy azt az emberek gyerekkoruktól kezdve h a l l ­ j á k és i g a z n a k vélik, ahogy az e g y i k korosztály a másiknak h a ­ gyományok, élmények és meggyőződés formájában átadja. M i n d ­ ez a kevésbbé önállóan gondolkodó csoportok és rétegek álláspont­ ját erősen befolyásolja és megakadályozza, h o g y osztályhelyze­ tüknek megfelelően lássanak és cselekedjenek. Í g y kerül sokszor ellentétbe a társadalom távolabbi érdeke a p i l l a n a t n y i helyzet által diktált cselekedettel. Í g y következik be, h o g y a dogozó nép egyrésze n e m saját társadalmaaak megterem­ tésén, hanem i m p e r i a l i s t a törekvések támogatásári működik. 5. Fajkérdés A z i m p e r i a l i s t a hódítások igazolására a fajok közötti különb­ ségeket is fölhasználják. Nemcsak a színeseket és fehéreket kü­ lönböztetik meg, hanem ezen belül, például Európában, északi, román és szláv fajokról i s beszélnek. Ezeknek az eredete azonban a n n y i r a bizonytalan, h o g y tiszta fajok m a egyáltalán nincsenek. Különben is az angol-amerikai i m p e r i a l i s t a ellentétek mutatják, h o g y m i l y keveset j e l e n t a közös származás. A fajgyűlölet mögött m i n d i g egy kiváltságos osztály hatalom-őrzése, féltékenysége r e j l i k . D e n e m látjuk a fajgyűlöletet azokkal szemben, a k i k az i m ­ perializmust, v a g y a kiváltságosok osztályainak hatalmát nem veszélyeztetik, llgy például a malájok, a már félig-meddig k i ­ pusztított indiánok, sőt még a b r i t - i n d i a i h i n d u k k a l szemben se.

A fehérek éis színesek közötti h a r c o t azzal szokták i n d o k o l n i , h o g y a színes fajok alacsonyabbrendűek a fehéreknél és h o g y ez utóbbiaki hivatása az, h o g y i m p e r i a l i s t a terjeszkedés útján a föld területét b i r t o k u k b a véve vezetői legyenek az alsóbbrendű fajok­ nak. Persze a tőkéseket erre nem a kultúra terjesztésnek, hanem a tőkés haszonnak a kívánsága h a j t j a . M e g k e l l állapítanunk, hogy h a v a n n a k is egyes e l m a r a d t saínes törzsek, a legtöbb az európai f a j o k k a l teljesen egyenértéke és megfelelő körülmények között éppen olyan fejlődőképes, m i n t emezek. V i s z o n t a népeknek egymás ellen való tüzelésében, az i m p e r i a l i s t a gondolatvilágnak a dolgozó nép között való elter­ jesztésében éppen a fajok különbségéről szóló tanítás n a g y sze­ repet játszik. A m í g az i m p e r i a l i z m u s gazdasági és osztály ellen­ téteit f a j i lepelbe b u r k o l j a , addig a szocialista társadalom ezekkel az ellentétekkel együtt a fajkérdést is megszünteti. S, Imperialista nevelés Láttuk, m i l y e n n a g y jelentősége v a n az i m p e r i a l i s t a gondo­ latvilág kialakulásában a hagyományoknak, az i m p e r i a l i s t a gon­ dolatok terjedésének és az emberek agyába való belevésődósének. Vessünk most futó pillantást azokra az eszközökre, amelyek ezek elérésére a leghatásosabbnak b i z o n y u l n a k . A legközvetlenebbek az irodalom és művészet nyújtotta köny­ vek, színdarabok, dalok és f i l m e k , amelyeknek állandóan meg­ újuló tömege b u r k o l t a b b , v a g y nyíltabb formában a fehér f a j terjeszkedését, az i m p e r i a l i s t a hódítás szükségességét hirdetik. Még a gyermekeknél a n n y i r a közkedvelt cowboy-drámák is ezt a célt szolgálják, n e m i s szólva az útleírásokról* I t t v a n aztán a tudomány. A tőkés országok történelemírói a legnagyobb megértést tanúsítják az i m p e r i a l i z m u s terjeszkedésé­ v e l szemben. Legtöbbjük szerint az i m p e r i a l i z m u s nem új, a ró­ maiaknál is megvolt, m e r t azoknak hódításai u g y a n a z t j e l e n t i k , m i n t a m a i világhatalmi törekvéseit. Ezzel szemben a m a i gazda­ sági élet elemzése világosan m e g m u t a t j a , m e n n y i r e n e m lehet „római imperializmusról" a szó m a i értelmében beszélnünk. A történelem tudósokhoz csatlakoznak a polgári közgazdászok, a k i k e t foglalkozásuk szorosan a tőkés rendszerhez köt. Ezek a g y a r m a t o k különböző fajtáit emlegetik. E n n e k nincs semmi lé­ nyegesebb jelentősége. A lényeg — az i m p e r i a l i s t a h a t a l o m u r a l ­ m a — mindenütt ugyanaz. A polgári közgazdászok által t e r e m t e t t eínevezés-zavar n e m a r r a való, h o g y az i m p e r i a l i s t a hódítások tényeit magyarázzák, hanem ellenkezőleg, h o g y azokat elfödjék és ú g y tüntessék föl a dolgokat, m i n t h a léteznék „békés" i m p e r i a ­ lizmus is. A „tudományos" elméletekhez szorosan kapcsolódik az iskolai tanítás g y a k o r l a t a . Osak a tehnikai nevelés jelentőségére a k a r u n k rámutatni. A h o l , m i n t Amerikában, az emberek úgyszólván m o ­ t o r m e l l e t t nőnek í ö l , o t t ez a nevelés a t e h n i k a i csodákat végre­ hajtó ember és a t e h n i k a i erőt hódításra felhasználó szervezet iránti tisztelettel kapcsolódik össze. Különösen a középosztályok

köthetők le, m i n t tevékeny résztvevők ebben a szerepkörben, az i m p e r i a l i z m u s mellé, hiszen i t t lehetőség nyilík vezetőhelyek el­ foglalására és a r r a , h o g y az uralkodó osztályokhoz kapcsolódja­ nak. Ezek csak k i r a g a d o t t példák és a társadalmi élet sok más formája i s lehetőséget a d az i m p e r i a l i s t a gondolat terjesztésére. D e m i n d e g y i k a r r a irányul, h o g y a hódítás és terjeszkedés szük­ ségességét á tömegek elhigyjék és érdekében — a d o t t a l k a l o m m a l — cselekedjenek is. A dolgozó nép létérdeke és a társadalom fejlő­ dése szöges ellentétben áll az imperializmus törekvéseivel. De ahhoz, h o g y a város és a f a l u dolgozói ezt meglássák, meg k e l l szabadítaniok m a g u k a t az i m p e r i a l i s t a gondolatvilág m i n ­ den behatásától. Ehhez le k e l l v o n n i o k az elébük tornyosuló té­ nyekből a tanulságokat. F ö l k e l l fedniök saját m a g u k előtt a valóságot, h o g y ezáltal kiegészítsék gondolatvilágukat az osztály­ harcos, imperialista-ellenes világnézettel. A z út az i m p e r i a l i z m u s gondolatvilágától a szocialista világnézetig elméleti és g y a k o r l a t i h a r c o k o n át vezet. Hafdű .Vilmos.—Rudas Béla

Templomos

Stupeczky

Állt a. bál a katolikus legényegyletben és Lprányik Theobaldus, a szép pap, bánatosan mosolygott, így mosolygott ő mindig . még a gyóntatószéken is és még a vétek nékül való asszonyok is szívesen gyóntak neki. Igaz, hogy ilyenkor nem láthatták a bánatos mosolyt, mely olyan .volt, mint a tikkasztó nyári n*ap, ha könnyed felhő-fátyol takarja el ar­ culatát, de hallották a hangját, mely hasonlított az orgona bugásához, ha elmélázott rajta a dirigens chori. Meleg, illatos zefirként simogatta ez a hang az asszonyok szívét, amely megnyírt a szép Theobaldus előtt, mint a templomajtó, h a imára várja a híveket. Csak a szószéken nem mosolygott, amikor az eretnekség és hitetlenség ellen prédikált. ;

— J a j annak, k i elfordul) az egyháztól — szokta volt mondani, mert attól elfordul szeretet és boldogság. Olyan az, mint a lehullott csillag, amely mocsárba vész, vagy mjnt pestisesbeteg, kit messze kerülni kell. Ilyenkor rekedt és szívet remegtető volt a hangja, mint az oroszlán bömbölése. A hívek vadul néztek szét a templomban, nincs-e hitetlen közöttük, hogy szétmarcangolják. Nem volt, nem is lesz talán soha abban .ÍÍ k i s papi városban. Az ilyen prédikációk hatása csak este nyilvánult meg különösebben, amikor beverték a református, vagy a zsidó teinptom ablakait. Állt a bál és Theobaldus, a szép pap bánatosan mosolygott, ő volt a katolikus legényegylet elnöke s hívségesen töltötte be ezt a tisztét is. Táncra serkentette az ifjakat, finom és malasztos elmésségeket mondott az asszonyoknak és szaporán koccintott a férfiakkal A cigányt is diri­ gálta: no talán már elég is lesz a francia négyesből, gyerünk csak azzal a csárdással. Eközben mosolygott, bánatosan, kedvesen. Gyönyörű arca

M

kissé kipirult az italtól, üde, piros a j k a i közül kiragyogtak remek fogai és ragyogott a magas, derűs homloka is, fejjel kimagaslott az emberek közül — egy Apolló reverendában. Büszkén, boldogan nézegette e-zt a reverendát Stupeczky Adorján, a reveréndaszabó. Ma liferálta. Póstamunka volt, éjjel is dolgozott r a j t a és a felesége is segített neki. RedcTnélkül simult a reverenda a szálegyenes dei'ékhez, melynek karcsúságát kiemelte a szorosra kétött, fényes cirigulus. Stupeczky művében gyönyörködött,, szaporán sodorta gyér bajuszát. — No, ilyen reverendája a prímásnak sincs sok. L a s s a n , alázatosan közeledett a paphoz. Megvárta, míg feléje fordul és megszólította: — Jó a ruha, főtisztelendő íjff? — Jó, kedves barátom. — Hát tetszik? Öh! örülök. H a j n a l i hiarbm, óráig dolgoztam r a j t a és féltem, hogy ezért v a l a m i hiba lesz benne. Aztán úgy elaludtam, hogy mire eljött a mise ideje, a feleségemnek kellett felverni. Ügy siettem a misére, mint a bolond. És a templomban egy miatyánkot i s mondtam azért, hogy jó legyen a reverenda. ' — Maga derék ember Stupeczky. Hát minden reggel jár a misére? — Minden áljdott reggel. Amióta meglett a fiam és a feleségem k i ­ gyógyult a tejlázból. A k k o r megfogadtam. , A sízép Theobaldus a szabó vállára tette fehér, erős kezét. — Látja, ez rendjén van. Meg is segíti az Isten. — Még valamit megfogadtam akkor, főtisztelendő úr. — Nos, m i a z ? — E z akkor volt, mikor az asszony nagyon félrebeszélt és minden tiszta pillanatában a főtisztelendő urat kívánta, hogy szolgáltassa k i n e k i a szentséget. Ér* láttam, hogy akkor a főtisztelendő úr4s sírt, a könnyek végigfolytak az arcán és remegett a hangja. Micsoda í>áp, micsoda em­ ber, — gondoltam — hogy együtt élez' a szenvedőkkel. Ahogy az írásban \án. És akkor, amikor majd meghasadt a szívem, megfogadtam, hogy a gyereket, h a megmarad, az istennek nevelem én is. Stupeczky Adorján szürke, apró szemeibe könnyeket csalt a vissza­ emlékezés. A pap mind a két kezével végigsimogatta szép arcát. — E z t is helyesen tette, kedves barátom. Ezzel elfordult és otthagyta a meghatott reverendaszabót, a k i csil­ logó szemekkel nézett utána. A cigány v a l a m i bolondos polkát muzsikált, de iStupeczky szívéből szent zsoloessmák szálltak k i s a hideg, elhagyott utcákon keresztül hazaszállottalt a Tizenkét Apostol utcai lakásba, ahol fehér függóiiyös gyerekágyban pihegett istennek leendő szolgája. Áldás íeádl és békesség neked! mormogták áhítatosan ajkai. A reverendaszabó sovány fantáziáját megihlette a maga szentséges elhatározása. Olyan vagyok, mint Ábrahám, k i nem sajnálta fiát az istentől, — gondolta, S ahogy meredt szemmel bámult bele a bálterem' nehéz, párazatos leve­ gőjébe, kékes, szent ködök keltek a padozatból, finom tömjénszagot ér­ zett és látta a fiát, amint az oltáron tevékenykedik, fehér miséingben, szigorú, áhítatos arccal* szent szavak csöngenek ki< a szájából és lóbálja a füstölőt. Óh, öröm, óh mely öröm! . . . L a s s a n , lehajtott fejjel közeledett hozzá felesége, * Erzsébet.

•— Adorján, m i t beszéltél a főtisztelendő úrral? Nagy, kerek, áhítatos szemekből, fürkésző sugár lopva szökkent k l és elpihent a reverenda szabó arcán. Táncból jött az asszony, a püspöki rezidencia portása, erős, asszonykedvelő ember ugyancsak megforgatta. Szűk melle, mely szemérmesen rejtőzött a deszkasimára szabott blúz mögé, lihegett és az öregasszonyosan fésült dús, szőke h a j meg volt boly­ gatva. Piros, felhevült volt Erzsébet asszony máskor oly halovány or­ cája s az u r a meglepetve gyönyörködött benne. — Nó, h a sokat viszlek bálba, még visszakapod a lánykori színe­ det. Hát jól mulatsz? — Csak ne vigyél többet bálba. N e m kell ez nekem. Jobb nekem a gyerek mellett vagy a templomban. Stupeczky szemei szeretettel simogatták végig az asszonyt. — No* h a megérjük, együtt látjuk m a j d m i n d a kettőt: a gyereket a templomban. Most mondtam meg a főtisztelendő úrnak — öh! A z asszony testén könnyű reszketés futott át. Hát ezt be­ szélted vele? — .Ezt. • — És m i t mondott? — Mit mondhatott volna? — megdicsért. Stupeczky megfogta az asszony kezét s kivezette a bálteremből. K i ­ mentek a folyosóra s az ablakon át némán bámultak k i a csikorgó, csil­ lagos éjszakába. A férfi a fiára gondolt. Az asszony forró homlokát az ablak üvegéhez szorította. Fönt a m a ­ gas mennyek boltján még ott ragyogott a göncöl szekere, ismerős kí­ sérője a szegény embereknek . . . Hétágú gyertyája a rejtelmes sötét­ ségnek, világíts be egy egysizerű asszonyi szívbe, mely fürdik istenhez való alázatosságban, reszket vakmerő gyöngeségében és vonaglik a kín­ tól, tilos gyönyörűségében! T e jó csillagzat, mezőkj falvak^ kisvárosok csillaga, mely itt ragyogsz most a büszke székesegyház felett is, mutasd meg az utat annak, k i eltévedett. Mit tegyen az, k i lelkének minden erejével imádja Jézust, de szívében és vérében elhatalmasodott a sá­ tán? Láttál-e már ilyen asszonyt, furcsa göncöl szekér? Láttál-e, szán­ tad-e, segítettél r a j t a . . .? Vagy te büszke, dicső székesegyház, minden jó szenteknek gyülekező helye, hol annyi szent pap annyi remek misét mondott s a hívek térdeitől kopott a márvány padozat, istennek országra szóló thaza, te segíts, te segíts í Szánjátok meg a szenvedőt méltóságos olitári szentségek, apostolok szobrai és hatalmas oszlopok, m i k nem v i ­ seltek nagyobb terhet, mint egy összemarcangolt asszonyi szív . . . H a j ­ n a l közeledett, mélán pislogott a göncöl szekere. És állt büszkén, hide­ gen, némán a székesegyhlaz. Nincs segítség! részvétlenek a csillagok és alusznak a szentek . . . Mikor a reverenda szabó felriadt merengéséből, nem volt mellette a felesége. Keresésére indult. Későre járt már az idő, a táncos kedv alább hagyott, de annál lelkesítőbben hatott az ital. [Finom kanonoki borok kerültek az asztalokra s a megtisztelt mesteremberek ittak és megint ittak. A fiatalság már becsípett s h a l k a n zümmögve, korhelv nótákat dúdolt. Páter F l a v i u s , messze vidék legrezesebb orrú barátja,* ravaszul hunyorgatott s verte hozzájuk a taktust. S é m a táncosok, sem az ivók között nem volt az asszony. L a s s a n , bandukolva, kereste tovább Stupeczky » így ért a bálanya szobájába, 1

M

melyből a megtisztelt méltóságos asszony már éjfélkor eltávozott. Gon­ dolat néllkül, a kereső emberek ösztönszerűségével nyitotta k i az ajtót Stupeczky. Ott ült Tbeobaldus s előtte térdelt Erzsébet asszony. Térdelt és fejét a pap fehér, kövér kezén nyugtatta. Gyönge, hervatag testét fuldokló zokogás rázkódtatta, a remek h a j biláltan omlott ^lá keskeny vállaira. Másik kezét a pap Erzsébet fején pihentette. És mosolygott szépen, bánatosan. — A fiam . . . a fiamat áldozom fel . . . A fiam . . . A reverenda szabó megbűvölten állt az ajtóban. Szemeivel, a m i k k e l a n n y i t fordult a magas mennyekben lakó úristenhez, a keresztre feszij tett isten fiához és a lelkével, amely telistele volt hittel és) alázattal, élő szent képet látott, amilyent nem festettek az egyház piktorai ^em. Kilépett és nesztelenül tette be az ajtót maga után.

* Jött egy ősz, ködös reggelekkel, verőfényes delekkel, nedves szelek­ k e l és elvitte Stupeczky Adorjánnét. Elhervadt, letört, mint a rózsakoszo­ rúk, amiket beteg és fiatal szívek r a k n a k Szent A n t a l szobra elé. Dol­ gozott, nevelte fiát, járta a templomokat s este, h a ráérő ideje volt, só­ hajtva bámult k i az éjszakába. Szeretettel szóit mindig az urához, csak csókolni n e m hagyta magát tőle. A szent szoknyák készítője eleinte sértve érezte magát férfiúi méltóságában s elment a paphoz, elpanaszol­ ta bánatát, tanácsát kérte. Lorányik Theobaldus összeráncolta a szemeit s ezúttal nem mosolygott. Aztán megvigasztalta iStupeozkyt, elmesélvén néki egy régi korbeli Siciliában élt előkelő polgár történetét, akinek ál­ mában megjelent Gábriel arkangyal', szűziességre serkentve őt, mert a megkímélt asszonyát tisztán kívánják bírni az égiek. A siciliai polgár szót fogadott s ezért, mikor meghalt, lelkét az angyalok zengő k a r a k i ­ sérte az úr elé s később boldoggá avattatott Stupeczky nem igen értette az esetet. Különösen azt nem, hogy m l köze neki, a k i magyar ember és hitves társává tette született Gróh Erzsébetet, a m a siciliai polgárhoz? Avagy ő i s kiválasztottja lenne az úrnak? E g y közönséges reverenda szabó, napszámos fia? Ám k i tudhat­ j a az úr akaratját, k i láthat bele útjainak rejtelmességébe? A pap­ tól hazajövet* bement egy útbaeső kápolnába és buzgón imádkozott. At­ tól megnyugodott kissé. Múltak a heítek, hónapok, híre ment Stupeczky remek reverendáinak, az üzlet egyre jobban ment s az asszony egyre betegebb lett. A templom, a sók munka, a beteg asszony látása eloltották Stupeczky sze­ relmes lobbanásait és a lelke legmélyéből nem egyszer sízivárgott fel a gondolat, hogy íme, ő is hasonló életet él, mint a m a emlékezetes siciliai. Megrettent, amikor az első vércsepp kibuggyant Erzsébet asszony szá­ ján s felvitte Pestre a tanárokhoz. A vonaton az asszony sírva borult az u r a vállára. — Nekem már végem! Köszönöm, hogy olyan jó vagy hozzám. Én olyan rossz voltam hozzád. Errfe Stupeczky elmesélte neki a siciliai polgár történetét, levonván abból a következő okulást: — Neked is meg kell halnod, nekem is. De a k i úr parancsolatja sze r i n t éí, az méltóságban él odafent, még h a reverenda szabó is volt idelent.

Erzsébet asszony egy percig meredten nézte az urát, aztán gonoszuE elkacagta magát. Kacagott neveletlenül, mint a rossztermészetű nőkszoktak, kibuggyant száján a vér s kacagása hörgő üvöltéssé vált — mintha a romboló sátán kacagott volna k i a sorvadó tüdejéből. Aztán sírdogált az asszony egész Budapestig. A neves doktorok megcsóválták a fejüket s nem írtak orvosságot. Mondtak egyet-mást* semmiségeket s hazaküldték őket. Ebből megértették, hogy nincs ment­ ség. Meghalt. Temetésén ott volt a félváros. Lorányik Theobaldus ment a felvirágozott koporsó után, lehajtott fővel, bánatos méltósággal, mint ilyenkor ildik. A sír, felett ékes beszédet mondott, a megindult hívek alig értették m i t mond, csak a lágy, remegő hangját hallották s a kövér könnyeket látták, amik olykor-olykor végigpergettek szép, szomorú a r ­ cán. Mindenki sírt, még a zsidó lapszerkesztő is. Mikor aznap éjszaka a gyászba borult Stupeczky rádült a hidege árva ágyára, így szólt önmagához: — Most már nincs asszony. Most már a lelkemben is úgy élhetek, mint a m a siciliai. Aztán múltak az évek és roggyant ember lett a reverendaszabó. A z üzlettel felhagyott, mégis egész nap lótott-futott. A görbelábú, ráncos képű, cingár öreget ösmerte minden gyerek s az utcáról, amelyén lát­ ták, tudták, hogy honnan jön, hova megy. P e még az időt is tudták. Tíz óra van, mert templomos Stupeczky most megy a barátok, templomába. — Dél már elmúlt, mert Stupeczky most jön az öreg templomból. — Ott megy a templomos, ötórai létániár^. Nem is hJinné az ember, mennyi dolga v a n annak, k i lemondva e* világ hivaűíkodásairól, istennek szenteli életét, úgy, ahogy azt szentek, próféták, nagy papok előírták. A hajnali harangszóra már imádkozásra serkent, reggeli öt órakor már verejtékezve vonszolta Stupeczky öreg testét a várhegyre, ahol a székesegyház állott. Itt tudott legjobban ájtatoskodni. G y a k r a n egymaga volt az óriási templomban, melyet négy primás épített. IKülönösen havak, vagy nagy esők idején. Ült a padban,, vagy térdelt egy-egy neves szent szobra előtt és szemeit gyönyörködve jártatta végig a székesegyház irtóztatóan nagy boltozatán, a félhomály­ ba borult főoltár szépségein, a húsz öl magas márványfalakon, az üvegféstményű ablakokon, amiken tompítva, barnásán szűrődött át a vilá­ gosság. Sokszor köhögésre erőltette magát, hogy hallhassa a visszhan­ got, mely hosszan kongotit-bongott végig a templom óriási hajóján s a másvilági rejtelmekről ábrándozó reverendaszabó úgy vélte, hogy ez a hang az itt lakozó szentek szellemének a szava. Néha, mikor az első napsugár végigszökkent az oltáron s az emeletmagas oltárképen, ott látta feleségét, szomorúan, fehér lepelben, mint ahogy a ravatalon feküdt. 1

— Erzsébet, jó, hű nőm, — gondolta magában, hozzád méltó életet .élek. Nyolc árakor már ott volt a kanonokok háza melletti kápolnában* ahol felváltva miséztek a kanonokok a Grassalkovichok, Simon ff yak, a Zichyek, a Kuklánderek s mindama nagyhírű famíliák tagjainak lel'ke üdvösségéért, akik e célra szent alapítványokat tettek. Legszívesebben

hallgatta Lorányjk Theabaldust, a k i immáron a kanonoki méltóságba emelkedett s a k i oly gyönyörűen danáztja el a szép latin! énekeket, mint senki más. — Értem is lesz, a k i misét mond. Ilyenkor a fiá jutott eszébe, a k i Lorányik kanonok jóvoltából a bé­ csi Pázmáneumban készült a szent hivatásra. Onnan tanultabban, csi­ szoltabban kerülnek k i a papok, a fiúból még kanonok is lehet, talán püspök is. A m i k o r erre gondolt StupeczL y, meg-megtapogatta a sok templomj árastól és térdeléstől remegő lábait és kérdezte: meddig bírják még ezek? Nem sokáig. Egy-két évig. Kár. Mily szép lenne megérni, hogy nagy pap leitt a fiából. A fiához való szeretet és gyönyörűséges érzés volt az egyetlen k a ­ pocs Stupeczky és a földi lét között. A m i gondolata nem az égieké volt, az mind a fiú a l a k j a körül virágzott k i buján és szívesen. Álmatlan éj­ szakáit is; ezek töltötték k i . De azérty h a k i s gyerekeket látott az utcán, hébe-hóba, megdobbant az öreg szív. Milyen jó volna, h a neki i s . . . H a k i s unokák lovagolnának a térdén . . . De aztán harsány hang kiáltott fel a lelkében: megfogadtad! — Igen, megfogadtam. Megfogadtam Istennek. 1

És ilyenkor egy heti böjtöt

rótt

k i magára büntetésül a bűnös

.gondolatokérit. — így múltak lassan, nesztelenül az évek s elérkezett a nagy nap, amikor a pappá avatott ifjabb Stupeczky Adorján, egyházi nevén Tódor, <első miséjét tartotta. A nevezetes alkalíomra az ifjú hazajött és patró­ nusa, a mosolygó kanonok, kijárta azt a tisztességet^ hogy az első misét a székesegyházban mondhassa. Szép* tiszta júniusi reggel volt, Pünkösd előtt való vasárnap. L a n ­ gyos fuvalmak szálltak a D u n a felől s nyiladqzó orgonák, véresre érett pünkösdi rózsák illatát sodorták a székesegyházba. Tele volt a temp­ lom, azok is eljöttek, akik csak nagy ünnepeken szokták megmászni a vártemplomi hegyet, mindenki osztozni akart a szentéletű Stupeczky örömében s ljátni kívánta az újdonsült papot. A nyugalmazott reverendaszabó az első sorban, a patronusoknak •fentartott tisztelethelyein üllt. Tágra nyílt szemekkel bámulta a pado­ kat, képeket, még az oltár lépcsőit borító szőnyegeket is; sohse látta őket o l y a n szépeknek, mint most. A sovány, roskadt és alázatos assisi szent Ferenc, kinek szobra a székesegyház b a l szegletében állott, m i n t h a el9i mította volna arcának redőit, s nyilttan, mosolyogva nézett az oltár felé, hol istennek legújabb szolgája készült a munkára. A büszke és szigorú Pázmány Péter márvány vonásai is mintha megenyhültek volna . . . Mélán és bánatosan zendült a büszke boltozatok alatt az orgonaszó. Tódor pap kitárta karjait, háttal fordult a hívek felé és mélyen meg­ hajolt aE oltár előtt. Aztán kiegyenesedett és feljvette fejét, nézvén az oltárképet, mely Mária mennybemenetelét ábrázolta. Állt miként az erdő magányos fenyője, széles vállairól méltósággal omlott alá a fehér mise­ ing, hullámos, szőke haja ragyogott, mint az aranyszálak. Halkan, mor­ molva keizdte a szent mondanivalót, aztán mind csengőbb, m i n d erősebb lett a hangja, így válik zúgassa a szellő susogása, h a az erdő fái közé csap. Csengett-bongott a mély bariton, szállt oltárról oltárra, szoborról

szoborra, szívről szívre. Megtelt a székesegyház a reverenda-szabó fiának hangjától és a márvány falak visszhangzottak, mint mikor ezüst k a l a ­ páccsal ütik az üvegpoharat. Az öreg Stupeczky lehajtotta a fejét. Nem birta a nagy fényességet és gyönyörűséget. — Megértem. Megértem! — ujjongott a lelke. Most már két hang zendült az öltárról. Lorányik kanonok segéd­ kezett az ü j pap első szent miséjén. A fiatal kezdte az egyház diadalmas énekeit, az öregebb folytatta. A fiatal kérdezett az öregebb válaszolt rá. A fiatal meghajolt, térdet hajtott, lóbálta a füstölőt, az öregebb utána csinálta. A reverendaszabó felvetette sovány madárfejét. Egyforma két hang. Mintha egy orgonasípból zúgna k i mind a ket­ tő, így énekelnek párosan a fülemilék, így búgnak egymással a g a l a m ­ bok: Most megfordul a két pap és a hívek felé fordulva zengik az űp dicsőségét. Stupeczky látja, hogy egyforma nagyok. És ahogy jönnek-mennek^ hajladoznak az oltáron, ahogy lóbálják a kezeiket és integetnek, bólon­ gatnak, ahogy néznek és szemeiket forgatják, az m i n d egy, m i n d egy­ forma. — Milyen furcsa gondolta Stupeczky. Az áhítat kiröppent a leHkébő! és józanul, hidegen, mint amikor szöveteket válogatott a boltosnál vizs­ gálgatta, hasonlítgatta a két papot — Egyforma a hajuk színe. Egyforma a nézésük, de az öreg p a p frzeme barnás-szürke, a fiatalé kék. Anyjáé is kék volt. A szájuk vágása is ugyanaz. És ahogy mozognak a testüket tartják, a fejüket illegetik, az olyan borzasztóan hasonlatos! Rengett a nagy templom, az orgona minden sípjából viharos heves­ séggel zúdult k i a zene, szinte remegett a levegő és az orgonás hangok orkánja besodorta Stupeczky szívébe az iszonyatot. Mi ez? A nagy oltárkép mintha fölfordult volna. Mária- és az angya­ lok mintha fejjel lefelé repülnének, lefelé, ahol az ördög tanyázik! Stupeczky elfordította a fejét az oltártól. Felnézett a színes ablakok­ r a , nézte-nézte mereven az üvegfesményeket és zavaros szeme fura ké­ peket rajzolt ott k i magának. Látta Erzsébetet a pap előtt térdelni, h a l ­ lotta zokogását. Látta a papot Ertesébet ágya előtt sírni; hallotta Erzsé­ bet gonosz kacagását a vonaton. Látta Erzsébetet az ágyban, ahol undor­ ral, kétségbeesetten taszította őt el magától. — Ne játsz velem, sátán! — nyögött a reverendaszabó. Á két pap most egymással szembeit állott. A székesegyházon végig­ szökkenő napsugár elérte az oltárt s a" nyájas, ragyogó fény megvilágí­ totta a két pap arcát. Mosolyogtak egymásra, barátsággal, szeretettel. Mosolyogtak szépen, bánatosan. Mintha Lorányik Theobaldus ifjító tü­ körbe mosolygott volna. A reverendaszabó imádságos ajakáról irtózatos káromlások szálltak az ég felé, de eínyeltö őket a vibaYzú orgonaszó. Tenger vészei között k i hállrja a magános hajós hajálordítását?

SrtKfei Dezső

Mi a háború? (Második közlemény) M i k o r később a leghatalmasabb földesurak fölülkerekedtek, érdekük v o l t , h o g y a felserdülő i p a r t és kereskedelmet védelmez­ zék a béke lehető fenntartásával is. Ezentúl a háború a tőke érde­ kében f o l y i k , „a tőke terjeszkedésének kisegítő eszközévé válik; o l y területeken, ahol a békés módszerek erősebb akadályokba ü k köznek," A tőke u r a l o m r a jutásával új háborús korszak keletkezett. Először Angliában, m a j d Franciaországban törték m e g a feudá­ l i s u r a l m a t . A z i t t feltörekvő tőkés rendszert folytonos hódító hadjáratok j e l l e m z i k . A z új rendszer t e h n i k a i és szervezeti vívmányai eddig nem i s m e r t arányokban elégítették k i a szükségleteket, másrészt ezek­ nek a berendezéseknek kímélése csak békében v o l t lehetséges. E z a szempont az emberiség aranykorszakát, örök békében való fejlődését teremtette v o l n a meg, h a a rendszerek másik tényező­ je, h o g y t. i . politikáját a haszon érdekei szabják meg, n e m robbantották v o l n a fel a n y u g o d t fejlődést a háborús összeütkö­ zések formájában. M i n t h o g y ennek a rendszernek legfontosabb életmegnyilvánulása a piacon való érvényesülés és ez ta piac világpiac, „ha v a l a m e l y ország kapitalistái a nemzetközi cserében a tisztán gazdasági eszközzel nem érvényesülnek ós elég h a t a l ­ m u k v a n hozzá, a fegyverek erejével távolítják el a versenytár­ sat, v a g y a m a g u k silány árúját k a r d j u k súlyával teszik a gyön­ gébb féí jobb árújával egyenértékűvé." A kezdetleges i p a r i k a ­ p i t a l i z m u s háborúi a nemzeti államok képződésével kapcsolato­ sak. A nemzeti államok alakulásáról Szabó E r v i n n e k mások nyomán az a véleménye, h o g y ezek alakulásában a csírázó n a g y ­ i p a r n a k n a g y szerepe v a n , azáltal, h o g y lehetőleg n a g y és n y e l v i egység folytán könnyebben megdolgozható és fogékonyabb piac a szükséglete. Áttérve a X I X , századra, feltűnik, h o g y Napóleon idejétől sokkal gyérebb v o i t a háború, m i n t azelőtt, melynek oka a ter­ jeszkedés és a békés módszerek lehetőségeiben rejlett. Körülbelül 1903-tól kezdődtek az európai n a g y h a t a l m a k h a l l a t l a n arányú fegyverkezései. E g y i k békekonferencia követi a másikat, ame­ lyekről találóan megállapították, h o g y „valóságban nem béke­ konferenciák, hanem inkább háborús konferenciák/' A világháború mögött egy már n a g y mértékben megváltozott szerkezet áll., M o n o p o l k a p i t a l i z m u s n a k nevezik ezt a fejlődési fo­ kot, m e l y n e k már közismert klasszikus i r o d a l m a fölment bennün­ k e t attól, h o g y e beszámoló keretében részletesen ismertessük. Legáltalánosabb vonásaiban ú g y jellemezhetjük, h o g y már nem a szabad verseny érdekében és belső erőiből kifolyólag f o l y i k a harc, hanem a versenyt éppen kizárni akaró, legnagyobb mérték­ ben koncentrált világméretekben elhatalmasodott, az államhatá­ l o m által védett tőkék világpiacfelosztó, a világot érdekterületek­ ben kisajátító érdekei mozdítják meg a hadigépezetet.

Ebben a harcban főleg Németország áll Angliával szemben. A német verseny egyrészt fenyegette a B r i t Impériumot, más­ részt az angol intézkedések útját állták a német k a r t e l l - ós bank­ tőke „természetes" fejlődésének, annak, hogy megszerezze a leg­ magasabb külön hasznot ( e x t r a p r o f i t o t ) . A z e d d i g i áttekintésből láthatjuk, h o g y a háborús indítékok tudományos megítélésénél a nemzeti, f a j i , felszabadítási és egyéb ideológiákon túl a gazdasági a l a p i g k e l l h a t o l n i . A m n d j o b b a n elharapódzó új háború közepette a komplikált viszonylatok m i a t t igazán csak a tudományos tájékozódás lehet­ séges. Megváltozott-e a gazdasági kép, m e l y A n g l i a és Németor­ szág „élet-halál" mérkőzése mögött áll? Egyrészt igaz, h o g y e t r a g i k u s színjáték előterében m e g i n t a B r i t B i r o d a l o m és Német­ ország rivalitása látszik állani, beszédes jeléül annak, h o g y a világháború döntése nem v o l t végleges elintézése a két monopol i s z t i k u s csoport szűnni nem tudó harcának — m i n t h o g y annak elintézése az általuk választott módon bizonyára nem i s lehetséges. A háború gazdasági alapjának szerkezete azonban rendkívüli módon komplikálódott egy új rendszer és h a t a l o m színpadra lé­ pésével. A Szovjetunió viszonylagos semlegességével cselekvő tényezőként nyúlt bele a drámába és az ezáltal előállott új hely­ zetet nem érthetjük meg, h a csak a másik két tényező h a t a l m i törekvéseit, a régi szerkezet f o g a l m a i t t a r t j u k szem előtt. Egé­ szen új fogalmakat k e l l a l k o t n i az új helyzetkép pontos, tudo­ mányos felépítésére, fogalmakat, m e l y e k egy új rendszer szer­ kezetének tükröződései. Ezek a fogalmak már k i a l a k u l t a k . Tör­ ténnek hadsereg-mozdulatok, h a d i tények, melyek a megszállás külső j e l e i t mutatják éspedig részben gazdasági, politikái, főleg stratégiai célzatokkal is, de u g y a n a k k o r nem a birtoklás, a mo­ n o p o l k a p i t a l i s t a értelmében v e t t haszonhajtás jegyében történnek, hanem csalt az új helyzet következtében, melynek semmi köze sincs a népek leigázásához. Takács István

Szebb

világ

Van az életnél nagyobb élet; S ha unod ezt, hogy kicsi, bamba, Él rajtad túl valami, érzed S, megáll szád, mely leüt suhantva. Én azt az életet dicsérem,. Amelynek jelképe e rögnyi; Éljen fönnt, vagy álomban épen, Nem szűnök* dicsében vesződni. Szomorú, únt, bezárt napokban, Hogy az is húny aki látv látott, Hitemben, megnyílt, mély magamban Teremtek egy másik világot. FODOR JÓZSEF 9

a

Közeikelet A világsajtóban n a g y o n sok szó esik a Közeikeletről. Egyes lapok arról adnak híradást, hogy a Szovjetunió hatalmas arányú esapatösszevonásokat végez Kaukázus határán, fenyegetve Török­ ország és Perzsia függetlenségét, mások, különösen az olasz lapok már hónapok óta hosszú tudósításokban számolnak be a közös angol—francia k a t o n a i készülődésekről, amelyeknek célja az fcrosz B a k u — B a t u i n naftavidék megszállása lenne. A legutóbbi török jelentések igyekeznek enyhébb színben fel­ tüntetni a közeikeleti eseményeket és feltűnően g y a k r a n emlegetik Törökország semlegességét, v a l a m i n t barátságos érzületét a Szov­ jetunióval szemben. T a g a d h a t a t l a n , hisz a sajtó nem egyszer adott már beszámo­ lót erről, de m a g u k az a n g o l m i n i s z t e r e k is teljesen nyíltan keze­ l i k a kérdést, h o g y v a l a h o l a Közeikeleten egy hatalmas expedí­ ciós hadsereg a l a k u l W e y g a n d , f r a n c i a tábornok vezetése a l a t t . H o g y m e n n y i r e közelítik meg az igazságot az olasz, v a g y más lapok híradásai ennek a hadseregnek rendeltetéséről, azt m a még nem állapíthatjuk meg. Több, m i n t valószínű azonban, hogy i t t n a g y szerepet játszanak az Indiába vezető út, az értékes petroleumforrások és az arab világ feletti egyeduralom biztosítása. N e m m i n d e n ok nélkül vonták tehát össze a n y u g a t i h a t a l m a k milliós hadseregüket a Közeikeleten és az i m p e r i a l i z m u s éleit ör­ vényeit nézve, bizton állíthatjuk, h o g y az izlám világa sem ke­ rülheti el a háborút.

Már az első világháború előtt i s m e r t v o l t a német'Drang nach Osten és a B e r l i n — B a g d a d v o n a l jelentősége. A n g l i a erősen dol­ gozott ennek a törekvésnek meghiúsításán és Indiába vezető út­ jának feltétlen biztosításán. A világháborúnak is e g y i k főkérdése a Közelkelet v o l t . K i é lesz ez az a r a b világ, kié lesznek a gazdag petróleum források, k i rendelkezik az Indiába vezető úttal? Palesztina m i n t e g y összekötő földterület Arábia ós a Földközi tenger között. E g y i k legfontosabb szeme a Földközi tengertől az I n d i a i Óceánig húzódó angol stratégiai láncnak. Érthető tehát A n g l i a fáradozása, h o g y mandátor helyzetét Palesztinában minél j o b b a n megerősítse. A z arabok nemzeti öntudatra ébredése már a világháború •előtt m e g i n d u l t és a m i k o r Törökország kénytelen v o l t letenni a f e g y v e r t erősebb ellenfele előtt, a felbomló császárság helyén több arab állam a l a k u l t . A megkisebbedett Törökországban u j irányt v e t t a fejlődés. A z ifjútörök mozgalom élharcosai összizlám egyesítéséről ál­ modozott ozmán vezetés a l a t t , K e m a l Attatürk azonban elvetette -ezt az eszmét, m i v e l belátta, h o g y a felbomló anyaország képte­ l e n hódításokra.

A szultán bukása és az a n t a n t h a t a l m a k k a l kötött békeszer­ ződés után Kemált az ország felszabadítójaként ünnepelték és felajánlották n e k i a szultán trónját a kalifátusi h a t a l o m m a l e g y ü t t E g y i k e t is, másikat is elutasította. E r r e az elhatározására főleg a reakciós papság magatartása bírta. Függetlenül ettől á szervezettől a k a r t dolgozni Törökország újjáalakításán. A kalifátust ideiglenesen az i n d i a i tanács vette át, amely Szaud-ot, Arábia királyát bízta m e g a szent helyek, M e k k a és M e ­ d i n a őrizetével. E n n e k a tisztségnek birtokolásával jár a k a l i f a - * t u s i h a t a l o m . M a Törökország •és az alóla felszabadult izlám ál­ l a m o k látszólag teljes egyetértésben élnek. Nagyobb visszás kér­ dések nem merültek f e l közöttük. A z első arab uralkodó, a k i n e k sikerült leráznia a török igát, m e k k a i Húszéin v o l t . ^917-ben Hedzsasz királyává kiáltatta k i magát, a m i t A n g l i a , Franciaország és Olaszország el i s ismertek. F i a , Feiszal, 1920-ban, Damaszkuszban Szíria királyának nevez­ tette k i magát, de ez már n e m tetszett a szövetséges h a t a l m a k ­ nak. M i n d a m e l l e t t a n y u g a t i a k n e m szerettek v o l n a Feiszálból pánizlám vértanút csinálni és í g y 1921-ben inkább Mezopotámia (mai I r a k ) királyává nevezték k i . E z az ország 1932-ig a n g o l m a n d a t o r i k u s terület v o l t és azóta önálló állam. Feiszal halála vitán, 1933-ban I . Ghazi lépett I r a k trónjára. I r a k gazdasági kizsákmányolásában A n g l i a vezet. A z ő ke­ zében v a n n a k a Mosszul és K i r k u k között elterülő naftatelepek. Erről a vidékről m i n t e g y 1000 kilóméter hosszú csővezetékeken szállíttatja el a petróleumot Haifába, az angol t e n g e r i f l o t t a leg­ fontosabb palesztinai hadikikötőjébe. Franciaország szintén k a p o t t egy petróleum vezetéket, m e l y az Eufrátesz partján válik el a fővezetéktől és kivezet a szíriai T r i p o l i s z kikötővárosba. A pet­ róleum napról-napra nagyobb jelentőségre tesz szert a világpo­ litikában és a háborús gazdaságban-és í g y a z „Iraki Petróleum K o m p " nem elégedett meg egy cső lefektetésével, hanem párhu­ zamos csöveket r a k o t t le, h o g y minél nagyobb mennyiségben szállíthasson a t e n g e r p a r t r a petróleumot. í g y azután az angolok elérték, h o g y földközitengeri flottabázisaikat, Máltát, C i p r u s t , Haifát és Alekszandriát angol petróleummal láthatják el a ro­ mán, v a g y a h o l l a n d petróleum h e l y e t t Husszeinnek és fiának, Feiszálnak legnagyobb és legelkesere­ dettebb vetélytársa A b d u l Azisz A l Szaud, a harcias mahabiták vezére v o l t . Határozott egyéniség, m i n t Kemál Attatürk, a k i ha­ talmas energiával kezdte m e g szabadságharcát az idegen u r a l ­ kodók ellen. Szaud azonban nem csupán a szabadság és a pánarab nacionalizmus előharcosa, hanem az izlám tisztaságának, a v a l ­ lási dogmáknak is fanatikusa. E b b e n a t e k i n t e t b e n különbözik Kemáltól. A m i k o r Hedzsasz királya, Husszein az angol p o l i t i k a szekértolójává vált, A l Szaud ú g y látta, h o g y végre a l k a l m a nyílik nyíltan leszámolni ellenfelével. 1918-ban m e g i n d u l t Hedzsasz el­ len.. A harcok sokáig húzódnak, míg végre A n g l i a barátsági szer-

ződést köt vele, h o g y a VörÖs-tesger k e l e t i partját megerősít­ hesse az olaszoknak a túloldalon lévő erődítményei ellensúlyo­ zására. E z a l k a l o m m a l A l Szaudnak le k e l l e t t m o n d a n i a a V ö ­ rös-tenger északkeleti csücskének kikötőjéről, Akabáról, a m i t a B r i t B i r o d a l o m j o b b n a k látott megbízhatóbb emberének, Transz­ jordánia emirjéüek a d n i . Ezzel az angolok biztosították a H o l t és Vörös-tengert összekötő csatorna háborítatlan kiépítését és még j o b b a n megerősítették k a t o n a i és gazdasági érdekzónájukat, Pa­ lesztinát. Rövid, de elhatározó harccal 1934-ben A l Szaud e l f o g l a l j a Ásá­ sain és Jemen tartományokat, de legyőzött ellenfelének mégis elfogadható békefeltételeket ajánl és megköti vele az arab test­ véri és izlám barátsági szerződést. Hasonló szerződést köt 1936-ban I r a k k a l és E g y i p t o m m a l , m i n t baráti arab állammal. Transzjordániában 1921 óta Husszein f i a , Feiszál testvére, A b d u l l a h e m i r u r a l k o d i k . Csak névleg független, máskülönben angol ellenőrzés a l a t t áll. A n g l i a ezt az ellenőrzést a transzjordániai kormánybiztos útján végzi, a k i egyébként Palesztina ügyei­ ben is t e l j h a t a l o m m a l bír. Miután 1936-ban Szíria mandatórikus viszonya megszűnt, önálló hadseréget és vezetést n y e r t E z t az önállóságot természe­ tesen n e m szabad szigorúan v e n n i . Franciaországhoz most „barát­ sági" szerződés köti, a m i n e m sokban változtat az a d d i g i hely­ zeten. A b d u l l a h , TranszJordánia uralkodója azonban kihasználta az a l k a l m t , h o g y függetlenségre tegyen s z e r t A z arab világ északi államaiban g y o r s u l t ütemű vasútépítke­ zés f o l y i k . A közlekedési vonalak aránylag TranszJordániában a legszegényebbek. A fővárost, A m m a n t azonban kitűnő autóút köti össze Jeuzsálemmel ás E l Akabával, a vörös tengeri kikötőveL Tervbe v a n véve a m e k k a i vasútvonal újbóli megnyitása. E z t a vasútat a háború a l a t t megsemmisítették és m a csak a Damasz­ k u s z — I m m a m i szakasz használható. A vasútvonal újraépítése n a g y nehézségekbe ütközik, m i v e l A n g l i a és Franciaország meg­ lepetésszerűen kijelentették, h o g y a v o n a l az ő t u l a j d o n u k a t ké­ pezi a n n a k ellenére, h o g y a v a s u t a t az egész muzulmán világ adományaiból építették. A z A r a b Félsziget többi, kisebb tartományai sorban A n g l i a befolyása a l a t t állanak. Perzsia, m e l y e t 1934 óta Iránnak neveznek, u g y a n o l y a n k o r ínányzáti rendszerű, m i n t Törökország. A z iparosítás és az állami monopolok keresztezik u g y a n a régi vallásos hagyományokat, a kettő összhangbahozásával azonban sikerült egy új nemzeti állam a l a p j a i t lefektetni. Japánnal j ó v i s z o n y t t a r t fenn és a Szovjet­ unióval megnemtámadási és barátsági szerződés köti össze.) Irán­ nak ez a politikája összhangban v a n Törökországéval és ezen az ala­ pon születik meg az Ankara-teheráni tengely. A z Afganisztánnal f e n n t a r t o t t jóviszony lehetővé teszi Kábul belevonását ebbe a szö­ vetségbe. E tengellyel ellentétben áll a pánarab mozgalom szövetségi 1

rendszeré A l Szaud-al az élén. A z ellentétek ellenére, amely külö­ nösen a vallás terén vált érezhetővé, amellett, hogy soha ezen a p o n t o n teljes megegyezésre soha nem került sor, oz a két p o l i t i k a i rendszer mégis elég szoros összekköttetésre lép egymással. A világháborúban áz angolok felhasználva „ A r á b i a az ara­ boké" jelszót, Törökország ellen uszították az arabokat. A világ­ háború befejezésekor mégis angolok és franciák telepedtek még a felszabadult tartományokban, h o g y követelhessék a mandatórik u s jogot. A z angoloknak továbbra is fontos v o l t az arab államokkal j ó viszonyban m a r a d n i , m e r t ezeken a területeken keresztül vezet a tengeri, szárazföldi és légi út I n d i a felé. M e g i n d u l t a harc Olaszország és A n g l i a között a Vörös-tenger birtoklásáért és ez a harc az arab államok területén játszódik le. Japán előretörése egészen Törökországig szintén n a g y gondot okozott az angol po­ l i t i k u s o k n a k . Ez a kérdés is súlyosan érintette az angol b i r o d a l ­ m a t , m e r t időközben a Távolkeleten sorra vesztette régebbi pozí­ ciói t. Jelenleg az angolok elég erősen állanak Arábiában, anpak ellenére, h o g y E g y i p t o m b a n n a g y engedményeket k e l l e t t tenniök. A jelen p i l l a n a t b a n az összes n a g y h a t a l m a k között ( A n g l i a , F r a n ­ ciaország, Olaszország, Szovjetunió, Japán) A n g l i a helyzete a leg­ erősebb a Közelkeleten és legnagyobb g y a k o r l a t a v a n ezekben az államokban befolyása megtartására. —V—

A politikai pártok Indiában A p o l i t i k a i pártok történelme Indiában 1885-ig nyúlik vissza. Ebben az évben a l a k u l meg gazdag hindu ügyvédek, újságírók é s állami tisztviselők kezdeményezésére, a még m a is legnagyobb p o l i t i k a i csoportosulás, az „Indiai Nemzeti Kongresszus". 1918-ig a párt tevékenysége a n a g y b i r t o k o s réteg és az angol szolgálatban lévő, magasrangú h i n d u tisztviselői k a r érdekeinek megvédésében merül k i . Ellenzékiségről csak Ghandinak Afrikából való vissza­ térése után lehet szó, m e r t ő is ugyanúgy, m i n t a többi h i n d u p o l i t i k u s , a világháború befejeztéig semmiféle tevékenységet nem fejtett k i . A hindu p o l i t i k u s o k passzív magatartása az angol ígéretek­ k e l magyarázhatók. A z Ántánt seregei 1918 első hónapjaiban n a g y veszélyben forogtak. E k k o r felelős kormányt ós alkotmányrefor­ m o t Ígértek Indiának. A D e l h i b e n összeülő háborús konferencián megcsillogtatták I n d i a függetlenségét és I n d i a hitt. 985 ezer em­ b e r t szerelt f e l és küldött k i a f r o n t r a . Ezenkívül óriási a n y a g i áldozatokat hozott. A veszély elmúltával ködbeveszett I n d i a függetlensége is, a d o m i n i u m i r a n g . A z 1919-ben felállított Rowlatt-féle törvények újra életbeléptették a cenzúrát, a titkosrendőrséget és az I n d i a -védelméről szóló háborús törvény rendelkezéseit.

Gandhi már 1918-ban megindította mozgalmát. Megszervezte a kajráti és a csampárai mezőgazdasági munkások zavargásait, természetesen az „Ellent-nem-állás" (Szatjagraha) ) elve alap­ ján. De G a n d h i 1919-ig csak másodrangú szerepet játszik. A h i n ­ d u k T i l a k o t ismerték el vezérüknek, a k i nagyobb gondolkodó v o l t .Gandhinál és h a r c i módszereit nem a vallásból merítette, hanem a reális életből. H a T i l a k életben m a r a d , G a n d h i nyilván csak a mozgalom vallási vezetését t a r t j a ,a kezében, m e r t amíg T i l a k élt, e l v i t a t h a t a t l a n feje v o l t Indiának. Született p o l i t i k u s , a k i nem törődött a vallási dogmákkal. Szerinte: a p o l i t i k a nem való Szadh u k n a k (szenteknek, kegyes embereknek). M i n d e n t feláldozott v o l n a hazája szabadságáért. A z t t a r t o t t a , h o g y a politikában m i n ­ den jogos és megengedett. A m í g élt, az angolokat! az a veszély fe­ nyegette, h o g y a n a g y k i n a i forradalmár, Szun-Jat-Szen példáját követve, összeköttetésbe lép Moszkvával. G a n d h i gondolkodását nem lehet eddig vezetni, ő a vallását hazájánál is előbbre helyezi és már 1921-ben világosan az orosz rendszer ellen n y i l a t k o z o t t . G a n d h i az erőszak alkalmazását bűn­ nek t a r t j a és saját kijelentése szerint azért állt a Rowlatt-féle törvény elleni harc élére, h o g y elterelje ezt a mozgalmat az erő­ szak útjáról. G a n d h i ugyanazt a módszert a k a r t a a l k a l m a z n i , m i n t a dél­ a f r i k a i hinduk j o g a i n a k kivívásában. I t t 1893-tól 1914-ig sok s i ­ k e r t ért el. De a n a t a l i hindu telepesek, számravéve m i n t e g y 150 ezren, k i s számuknál fogva n e m is választhattak más h a r c i esz­ közt a fehérekkel szemben, m i n t á passzív ellenállást. 1890—91 körül a h i n d u k bevándorlása Délafrikába nagy ide­ gengyűlöletet váltott k i az o t t a n i lakosságban. A kormányzat is szította a hindúgyűlöletet. M e g a k a r t a t i l t a n i az ázsiaiak beván­ dorlását és a már letel épülteket k i a k a r t a utasítani az országból. l Jdözések, lincselések és fosztogatások napirenden voltak. Az óriási adók m i n d e n vállalkozást lehetetlenné tettek és a hinduk szervezetlenül álltak mindezzel szemben. Gandhi, áki m i n t ügy­ véd került Délafrikába, megszervezte őket. E l f o g a d t a t t a velük az ellent-nem-állás módszerét, földművelő kolóniát szervezett t o l szfoji elgondolások szerint és k i v o n t a a h i n d u k a t a városokból, a m i az ország i p a r i életét úgyszólván megbénította. Ez a küzde­ l e m húsz esztendeig t a r t o t t . Leghevesebb v o l t 1907—1914 között. A z ázsiaiak ellen szóló törvény meghozatalakor (1906) a Gandhi hívására Johannesburgban összegyűlt h i n d u k esküt tettek a paszszív ellenállásra. Ehhez az akcióhoz az a f r i k a i kínaiak is csatla­ koztak. A mozgalom nőtt. A z 1913-ban l e f o l y t n a g y sztrájkok, szenvedélyes népgyűlések és a h i n d u k tömeges átvonulása Transwaalon felkavarták a közvéleményt. U g y a n a k k o r A n g l i a a világ­ háború előtt állt. M e g a k a r t a őrizni I n d i a nyugalmát és nehogy v a l a m i váratlan meglepetésben legyen része a n a g y leszámolás 1

T

*) Etimológiája: szatja — igazságos, egyenes; agraha — kísérlet; tehát: igazságos kísérlet.

idején, a délafrikai kormánnyal 1914-ben elfogadtatta a nyomasztó.adókat törlő rendelkezéseket és tartózkodási j o g o t adatott m i n ­ d e n h i n d u n a k . G a n d h i h a r c i módszere, a passzrv ellenállás, köz­ vetlenül a világháború előtt s i k e r r e l járt és ezzel az e l n y o m o t t népek szabadságharcában új u t a t n y i t o t t . . A dél a f r i k a i hinduknál bevált h a r c i módszer Indiában n e m (váltotta ^be G a n d h i reményeit. I n d i a milliós tömegei nagyobb erőt éreztek m a g u k b a n , m i n t a n a t a l i h i n d u k és ezért h a r c a i k ­ ban m i n d i g átlépték a Gandhi által megszabott vallásos határo­ kat}. Valahányszor kihirdették az együtt-nem-működést, m i ­ előtt még azt a g y a k o r l a t b a n is megvalósíthatták volna, m i n d i g véres zavargások törtek k i . A n g l i a győztesként került k i a v i ­ lágháborúból. A helyzet alaposan megváltozott és a kormány •elég erősnek érezte magát akkor^ h o g y Indiától m e g t a g a d j a azokat az engedményeket, amelyeket Délafrikában megadott. Ezért G a n d h i n a k p r o g r a m o t k e l l e t t v o l n a változtatnia. N e m tette. I n d i a legnagyobb pártja, az I n d i a i Nemzeti Kongresszus rainden változtatás nélkül elfogadja régi programját Gandhinak, a k i ez­ zel a nemzeti mozgalom élére kerül. A pártban már 1917-ben szakadás állott be. A z úgynevezett h i g g a d t a b b elemek I n d i a önállóságát követelték a B r i t Impéri­ u m k e r e t e i között és ezt törvényes eszközökkel kívánták elérni. •A b a l o l d a l ezzel szemben eszközöket nem válogatva a k a r t a ugyanezt k i h a r c o l n i . És azért a baloldalt kizárták a pártból. 1918 után a h a n g u l a t megváltozott. A z angol kormány csonka a l ­ kotmányt adott Indiának, amelyet a h i g g a d t a b b csoport elfoga!dío4íti de n párt zöme elitélt. E z magaután v o n t a a h i g g a d t a b b e l e m e k kizárását. Kizárva a jobb és b a l o l d a l i csoportokat, az egyeduralkodó celntrum élére G a n d h i került. Jelszavai: az tegyüttnem-müködés, a polgári engedetlenség, — ismeretesek. Csak­ h o g y ezeket a jelszavakat a nép az ő saját szájíze szerint értel­ mezte. H a G a n d h i azt tanította, Ihogy nem szabad az adókat f i ­ zetni, a nép m e g t a g a d t a a bérletek és különböző földesúri járu­ lékok fizetését Gandhi passzív ellenállást h i r d e t e t t a kormány­ n y a l szemben, a kiuzsorázott hindu népi pedig ezt a g y a k o r l a t b a n \i gazdagok ellen alkalmazta. Gandhi, m a g a is tehetős családból származik és ezen kívül egy o l y a n szekta tagja, a m o l y az erő­ szak alkalmazásának megvetését tanítja. ! Három ízben v o n t a viszsza az együtt-nem-működés megindítását. És ez azt eredményezte, h o g y az I n d i a i Nemzeti Kongresszus népi befolyása állandóan csökken. G a n d h i mozgalmát 1919. április 6-án kezdi meg. E r r e a n a p r a egész I n d i a területén imádkozást és böjtölést tűz k i . ( I n d i a H a r talját, munkabeszüntetését.) A n y u g a l o m általános v o l t egész Indiában. Csak D e l h i b e n v o l t a k összeütközések. Gandhit, a k i oda­ utazott, h o g y a tömegeket lecsendesítse, letartóztatták és vissza­ vitték Bombay-ba, Letartóztatásának hírére Pendzsabban felke­ lés tört k i . A m r i t s z a r b a n a nép fosztogatott és g y i l k o l t . A z angol 2

2

) Ahinsza — nem sértése semmi életnek. Nem erőszak. Egyik leg­ ősibb elve a hindu vallásnak.

csapatok megszállták a várost. N a g y h i n d u ünnep napján, (ápri­ l i s 13.) a tömeg gyűlésbe verődött össze, de békésen viselkedett. E n n e k ellenére az angol csapatok m i n d e n felszólítás nélkül, gyorstüzelő ágyúkkal lőtték a népet, míg a muriig ró k i nem fo­ g y o t t . A z eredmény ötszáz halott, mégtöbb sebesült. A halottak­ k a l és sebesültekkel senki sem törődött. A z országban hadiáhap o t o t h i r d e t t e k k i és Pendzsabban beköszöntött a rémuralom. Repülőgépekkel bombázták a fegyvertelen tömegeket, a korbácsolások napirenden v o l t a k és a tisztes polgárokat a r r a is kényszerí­ tették, h o g y hason csússzanak a k a t o n a i bíróságok előtt. G a n d h i ahelyett, h o g y a néphangulatot döntő h a r c r a használ ta v o l n a k i , április 18-án felfüggesztette mozgalmát, hogy lecsende­ sítse a forrongást. Ebben az időben csatlakoztak a mozgalomhoz. I n d i a m u z u mánjai, az ország legharciasabb rétege. A muzulmán közvélemény azt kívánta az angol kormányzótól, hogy a szultán, v a g y a k a l i f a szuverenitását ne sértse meg. E r r e Ígéretet is k a p o t t L l o y d George-től és I n d i a alkirályátóL A Török B i r o d a l o m szétdarabolásával azonban éppen az ellenkezőjét tették. Ez a muzulmánokat kiábrándította. Í g y kezdődött el a K h i l a f a t (Kalifátus)-mozgal­ ma. A z angolok által szított hindú-muzulmán ellenségeskedés meg­ szűnt és a K h i l a f a t első konferenciáján Gandhi elnököl (1919 okw ; V r ) . A konferencia elsőnek határozta m e g a kormányzattal v a i o együttműködés visszautasítását, a m i t G a n d h i is helyeselt, de az angol árúcikkek bojkottjához nem csatlakozott. A K h i l a f a t má­ sodik konferenciája (1919 decembej) Armitszárból ultimátumot küldött az alfkirálynak a r r a az esetre, h a az európai békekötés ellenkezne I n d i a akaratával. A B o m b a y b a n tartott harmadik konferencia kiáltványa már jelezte a kitötő v i h a r t . Gandhi m i n ­ dent megtett, hogy ezt feltartóztassa. Bízott abban, h o g y a k o r ­ mány elismeri a h i n d u k j o g a i t , ugyanúgy, m i n t Délafrikában. A kormány r e f o r m o k a t vezetett be, h o g y csillapítsa a tömegeket de a megígért amnesztia h e l y e t t a bebörtönözötteket kivégeztette. U g y a n e k k o r (1920 május) j u t o t t el a híre a török béke megsem­ misítő feltételeinek. A Khilafat-bizottság május 28-án G a n d h i i n ­ dítványára elfogadta az együtt-nem-működés megindítását, a m i t az a l l a h a b a d i h i n d u muzulmán konferencia is megszavazott egy­ h a v i határidőt szabva az alkirálynak, hogy az ultimátum követelé­ seit teljesítse. 1920, július 28-án Gandhi tudtára a d j a Indiának, h o g y augusz' tus elsején kimondják az együtt-nem-működést és 31.-ére H a r t a l t rendel el, h o g y a nép böjttel és imával készüljön el a n a g y ak­ cióra*. A u g u s z t u s elsején m e g i n d u l a harc. A h i n d u k otthagyják h i v a t a l u k a t , iskoláik kiürülnek, megkezdődik az idegen árúk boj­ kottálása. „Egész I n d i a Nemzeti Kongresszusa" alkotmányába f o g l a l j a I n d i a felszabadítását. A Kongresszus 350 tagból álló b i ­ zottságot választ a határozatok végrehajtására és egy 15 tagból álló végrehajtó bizottságot, m e l y a p a r l a m e n t i kormány szerepét tölti be. Ezzel a ténnyel a h i n d u k államot szerveztek az állam­ ban. I n d i a i g a z i államát az angol kormányzatéval szemben. Az

angolok kettő között választhattak: v a g y tárgyalnak* vagy harcolnak., A z utóbbit választották. A z Egyesült Tartományokban (Allahabad) zavargások törtek k i . A bérlők lázadtak fel földbirto­ kosaik ellen, eltérve az erőszak elvetésének elvétől. A rendőrség véres rendet teremtett. A szikhek m o z g a l m a szintén 2öi/ halálos ál­ dozatot követelt. 1921. március elején megkezdődött a megtorlás. A h i n d u k a t ezerszámra tartóztatták le. E z újabb forrongásokat idézett elő. A f o r r a d a l o m terjedt és a kormányzat t e r r o r j a meg­ g y o r s i t o t t a ütemét. Véres lázongások törnek k i a Nasik-kerületben és G i r i d i h - b e n . A vasutak és póstahajók a l k a l m a z o t t a i BengáJiában kéthónapig tartó tiltakozó sztrájkba kezdenek. A teaültet­ vényekről kivonuló 12 ezer k u l i t a kormány szolgálatában álló fegyveres gurkhák megtámadják. Gandhi megfeszíti m i n d e n ere­ jét a békítő szerepében és hosszú beszélgetést f o l y t a t lórd R e a d i n g alkirállyal. I n d i a muzulmán elemei a legvakmerőbb vállalkozásba fognak.. Azzal fenyegetik az angol kormányt, h o g y h a továbbra is harcol az a n g o r a i kormány ellen, kikiáltja a h i n d u köztársaságot. Július 28-án a B o m b a y b a n összeülő „Összindiai kongresszusijának bizottsága m i n d e n k i kötelességévé teszi a walesi herceg bojkottá.hisát. A u g u s z t u s b a n kitör a moplák lázadása, amely hónapokig eit a r t . G a n d h i Kalkuttából Malabákba a k a r m e n n i , h o g y a lázadást' lecsendesítse, de a kormányzat nem engedi. November 4-én a K o n g ­ resszus bizottsága felhatalmazza a tartományokat a polgári enge­ detlenség megkezdésére, mindenek előtt az adófizetés megtagadá­ sára. N o v . 17-én az alsó osztályok végrehajtották az Indiát látogató herceg bojkottját Bombayban* A gazdagok, a parszik ( I n d i a nagy­ kereskedői) és a hivatalos személyek fogadták. A tömeg elkesere­ dése a gazdagok ellen f o r d u l t . Házakat pusztítottak el, sebesül­ teti, h a l o t t a k hevertek az uccán. Gandhi kétségbeesett felhívást intézett B o m b a y népéhez. A zavargások első hírére a helyszínre sietett és ráparancsolt a lázadókra, hogy oszoljanak szét. A tömeg Gandhit, megjelenésekor megéljenezte, h a l l g a t o t t , de f o l y t a t t a a zavargásokat. Gandhi felfüggesztette az engedetlenségre szólító parancsot és sajátmagára 24 órás böjtöt szabott k i , h o g y önmagát büntesse a többiek erőszakosságáért. A z együtt-nem-működés to­ vább terjedt. A tartományok hatóságai folytatták a letartóztatásokatrde a walesi herceg december 24-én egy k i h a l t Kalkuttán v o n u l t keresztül. Gandhi 1922. február 9.-én ű^ira. bejelenti a pol­ gári elégedetlenség megkezdését, de ennek végrehajtására már n e m került sor. Megkezdése előtt Csauri-Csaurában a rendőrség, megtámadja a békésen felvonuló tömeget. A tömeg ellentáll. A rendőrség fegyverét használja, de a tömeg dühe elől kénytelen visszavonulni. A rendőrség épületeit a felbőszült nép felgyújtja^ a rendőröket lemészárolja és elégeti. 1522. február 16.-án megjelent G a n d h i meaculpája. „Isten bő­ ségesen árasztotta rám jóakaratát" — v o l t a k az első szavai. „1919-ben figyelmeztetett először, a m i k o r a Rowlatt-törvény el. l e n i agitáció kezdődött. A h m a d a b a d , V i r a n g a m és Khéda téVedtek. A m r i t s z a r és K a s z u r tévedtek ( i t t v o l t a k a véres zavargások). Himalája nagyságú hibának neveztem tévedésemet, megalázkod­ t a m az I s t e n és az ember előtt és megállítottam nemcsak a

tömeges poígári elégedetlenséget, de a magamét is . . .. Másodszor a bombay-i események útján f i g y e l m e z t e t e t t / I s t e n ezeknek szeruta* nújává t e t t . . . Megállítottam a tömeges elégedetlenséget, de a leg­ keserűbb megaláztatás a mái .. . ' I s t e n világosan beszélt CsauriCsaura útján. A b b a n az órában, m i k o r I n d i a a nem-erőszak segít­ ségével a k a r fellépni a szabadság trónjára, szomorú jóslat a cső­ cselék erőszakossága . . . A z egyjfttt-nem-működők ellenőrzésére v a n szükség az Ország erőszakosságával szemben. Ez csalt a k k o r lesz lehetséges, m i k o r I n d i a huligánjait (csavargóit) megfékezték már!" Ezután nyilvánosan öt napos böjtöt szabott k i magára. G a n d h i az a g y o n s a n y a r g a t o t t néptömeg lázadását elítéli és a lázadókat csavargóknak bélyegzi., Vallási elfogultsága* nem en•g/)di meg, h o g y eltérjen a k r i s z t u s i igékre hasonlító h a r c i mód­ szertől és a huszadik század gyorstüzelő ágyúival szembén tovább­ r a is áz A h i n s z a t h i r d e t i . Háromszor indította el a f o r r a d a l o m gépezetét, de már a kerék első fordulatánál m e g i j e d t és leállí­ t o t t a . Tőle függött, megkezdődik-e a p o l i t i k a i f o r r a d a l o m , de v a l ­ lási meggyőződése m i n d i g v i s s z a t a r t o t t a a döntő időben. Ha ezekben az években G a n d h i h e l y e t t a h i n d u nenízeti mozgalom élén egy a reális viszonyokkal tisztában lévő p o l i t i k u s áll, az em­ beriség legnagyobb méretű f o r r a d a l m a megváltoztatja a világtöi*1 énelem folyását. A z I n d i a i Nemzeti Kongresszus fénykora lezárult. A n g l i a és Törökország kibékülésével a muzulmán mozgalom, h a néni is o l y a n méretekben, m i n t a háború előtt a h i n d u k ellen fordúL 1929-ben a l a h o r e i kongresszuson az eddiginél radikálisabb p r o g r a m o t f o g l a l ei. A passzív ellenállás újra megkezdődik, de a párt (1930-31-32-34) m i n d e n esetben megegyezik a kormánnyal. 1936-ban a Kongresszusnak 636 ezer t a g j a v a n . Ez a szám I n d i a lakosságához viszonyítva kevés. A tagság semmiféle összeköttetésl)en nem áll a vezetőséggel. E g y e t l e n feladata évenként kikül­ dötteket választani a tartományi kongresszusba. A z 1922-ben lezajló mozgalmas idők után G a n d h i ellensúlyo­ zására m e g a l a k u l az Önálló Párt az ^Összindiai Kongresszusban". A hindu felső rétegek G a n d h i t „forradalmárnak" tartották. Prog­ r a m j u k : együttműködés Angliával. 1925-ben m e g a l a k u l a nemzeti szocialista csoport működik egész 1936-ig. 1928-ban Gzasavaharl a l a N e h r u , a Kongresszus elnöke megalakítja a Függetlenségi L i ­ gát, amelynek célja I n d i a függetlenítése. E z a függetlenítés alap­ jában véve nem más, m i n t Indiának d o m i n i u m i r a n g r a való eme­ lése. A z a n g l o f i l h i n d u gyárosok és n a g y b i r t o k o s o k mégalakítják «á Liberalisták Nemzeti Szövetségét. M a tehát újra három p o l i t i k a i áramlatra oszlik fel az I n d i a i Nernzeti Kongresszus. Ezek közül m e g m a is G a n d h i csoportjá­ n a k v a n legnagyobb befolyása a tömegekre. A három áramlat m e l l e t t még egy cSoport működik Szocialisták Kongresszuáa né­ ven. P r o g r a m j a a párt demokratizálása, a munkások p o l i t i k a i szervezéséi Ezzel be i s végezhetjük I n d i a legnagyobb p o l i t i k a i alakulatának, az I n d i a i Nemzeti Kongresszusnak ismertetését. I n d i a második pártja a Nemzeti Liberalisták Pártja néven

működik. 1918-ban vált k i a Kongresszusból és t i p i k u s pártja l e t t a földbirtokotsoknak, gyárosoknak, magasabb h i v a t a l n o k o k n a k é& pénzembereknek. P r o g r a m j a Indiát d o m i n i u m i r a n g r a emelni* de p o l i t i k a i befolyása gyenge. 1925-ben jelentkezik a Hindú-MahaSzabha klerikális párt. Szervezői átfogó, lobban m o n d v a központi szerepet szántak ennek a pártnak, de a konzervatív földbirtokod rétegeken kivül mást nem t u d t a k m a g u k köré csoportosítani. A muzulmánellenes tüntetéseknek és h a r c o k n a k ez a párt a főirányitója. A h i n d u k p o l i t i k a i mozgalmának ellensúlyozására a m u z u l ­ mánok 1906-ban megalakították az I n d i a i Muzulmán Ligát. E z a mozgalom még m a is fennáll. A Ligának p o l i t i k a i p r o g r a m m j a nincs, a tömegek között nem f e j t k i tevékenységet. A muzulmán bürokrácia, a n a g y b i r t o k o s réteg és a papság érdekeit képviseli. A Ligábóri928-ban kivált az u . n . összindiai Muzulmán K o n f e ­ rencia. Ez a párt nincs éles ellentétben az I . N . - K - v a l és h o l az angol kormány, h o l pedig a Kongresszus mellé áll. A passzív ellenállásból nem vette k i részét. Indiának a domínium j o g á t & ö veteli. A muzulmán főpapság a Gzsamat-Ul-TJlema politikái egyesületbe tömörül. A legújabb időkben ez a szervezet két részre szakadt. A z e g y i k része a kormányt, a másik a Kongresszus párt­ ját támogatja. A z 1918—22 években szereplő K h i l a f a t mozgalom i n a az angol kormány szolgálatában áll. M o z g a l m a a h i n d u k el­ l e n i h a r c b a n merül k i , A z i n d i a i munkásmozgalom 1922-ben kezdődik. De p o l i t i k a i célkitűzései ekkor még u g y a n o l y a n zavarosak, m i n t a polgári pár­ toké. Tolsztoj vallásos p o l i t i k a i elgondolásai i t t ugyanúgy t a l a j r a találnak, . m i n t a Gandhi által vezetett I . N . K.-ban. 1925-ben azonban már k o m o l y m o z g a l o m m a l k e l l számolniok a polgári pártoknak. A z I . N . K . k e r e t e i n belül sikerül Bengáliában, m a j d B q m h a y - b a n a Kongresszus Munkás Csoportjai néven p o l i t i k a i szervezetet t e r e m t e n i . Ezek a csoportok k i s l a p o k a t adnak k i és ezek készítik elő a t a l a j t az 1927-ben megalakuló Munkás-Paraszt Pártnak. A k a n t o n i f o r r a d a l o m n a g y lökést ad ennek a mozga­ lomnak, o l y a n n y i r a , h o g y 1928 vége felé Kalkuttában m e g t a r t ­ hatják a Munkás-Paraszt P á r t összindiai kongresszusát. E moz­ g a l o m n a k 1929-ben n a g y r o h a m o t k e l l kiállnia. A sztrájkhullám alkalmával a vezetők n a g y részét letartóztatják. A z 1934-es n a g y sztrájkok megtorlásaként a pártot törvényen kivül helyezik. To­ vábbi fejlődését és p o l i t i k a i szervezkedését azonban n e m akadá­ lyozhatták meg. M a a pártok legnagyobb része megegyezik abban, h o g y legelaősorban i s Indiát k e l l felszabadítani. Ezért a célért különböző módon h a r c o l n a k . Már újból n a g y sztrájkokat jeleznek m i n d e n ­ honnan. G a n d h i is kijelentette, h o g y I n d i a függetlenségét el k e l l érni,, de a polgári engedetlenség mozgalmát nem m e r i újból meg­ kezdeni, m e r t a m a i légkört u g y a n o l y a n n a k t a r t j a , m i n t a m i l y e n 1922-ben v o l t és fél a zavargásoktól. G a n d h i szava már n e m o l y a n tényező, m i n t v o l t közvetlenül a világháború után. Helyébe N e h r u kerül, a k i n e k befolyása a tömegekre napról-napra nő.

A z új világháború elkezdődött és ez a B r i t világbirodalmát ismét megpróbáltatások elé állítja. I n d i a függetlenségi pártjainóajk k i k e l l használniok ezt a helyzetet és a m i n t az események Msbpayítják: k i is haisználják. E g y r e sűrűbben o l v a s h a t u n k hí­ reket a különböző i n d i a i pártok követeléseiről és ez azt bizortfyítja, h o g y a mozgalom elérkezettnek látja az időt a h i n d u k pégi vágyának megvalósítására. H o g y m e l y i k párt veszi át a vezetőszerepet, azt az eddigi, kialakulásban lévő helyzetben még nem látni tisztán. A fennálló pártoknak azonban alapos reviziö alá k e l l v e n n i p r o g r a m j a i k a t és módszereiket, ha eredményt a k a r n a k elérni. A z sincs kizárva, h o g y egy, eddig még a felszínre nfem került párt veszi a döntést kezébe. Szakács Gábor

Világszemle A z események beszélnek . . . A szovjet csapatok három hetes offenzávájukkal áttörték a Mannerheim-vonalat. A z angolok által szervezett sajtókampány ellenére, az „egymás után megsemmisített szovjet hadtestek, a v ö ­ rös katonák h u l l a h e g y e i " és más hasonló j ó k ellenére, a bevehe­ tetlennek h i t t erődvonalak átszakadtak. V i i p u r i körülzárva. A z orosz csapatok feltartóztathatatlanul n y o m u l n a k előre. F i n n o r ­ szág sorsa megpecsételődött . . . A világsajtó lehalkította hangját. A skandináv államok lap­ j a i m a j d n e m három hónapon keresztül uszítottak a Szovjet, ellen. Három hónapig hiába verbuváltak önkénteseket a finnek részére. Most egyszerre csak felismerték, h o g y a Szovjetunió h a t a l o m . Hiábavaló m i n d e n segélyakció, a finneken segíteni ú g y sem lehet. A Szovjetunió k a t o n a i felkészültségével még n y u g a t i segítség ese­ tén sem lehet felvenni a versenyt. A norvég é$ svéd lapok vezér­ c i k k e i kivétel nélkül a semlegesség m e l l e t t kardoskodtak. H a n g ­ j u k már-már angolellenessé vált, különösen az A l t m a r k esete után. E b b e n az esetben m u t a t t a k i először A n g l i a a foga fehérét.. H a a n g o l érdekekről v a n szó, A l b i o n nem ismer semmiféle sem­ legességi j o g o t , A török lapok m i n d i g hangoztatták u g y a n országuk semle­ gességét, de elhangzottak o l y a n kijelentések is, különösen a közelk e l e t i eseményekkel kapcsolatban, h o g y egy angol-orosz k o n f l i k ­ tusban a n y u g a t i a k k a l kötött kölcsönös megsegítés! szerződés ér­ telmében, Törökország- magától értetődően a szövetségesek oldalán fog h a r c o l n i . A török lapok több esetben tápot adtak a n y u g a t i sajtónak az oroszellenes kampányhoz. Különösen a kaukázusi elő­ készületekkel, az állítólagos határincidensekkel kapcsolatban. Most egyszerre i n n e n i s más szelek fújnak. Törökország n e m hajlandó* idegen érdekekért semlegességéről lemondani. Törökorsaág n e m köteles az esetleges ^oroszellenes hadműveletekben résztvenni. T ö ­ rökország csak megtámadása esetén kerülhet háborúba . . .

De a legérdekesebb az olasz sajtó hang változtatása. Afe oroszíinn viszály kitörésekor Olaszország állt a szovjetellenes kampány elére- Miután kizárták a Szovjetuniót a Népszövetségből, Olasz­ ország — i a k i p e d i g már régen kilépett ebből a testületből — fel­ csapott a népszövetségi tagok élő lelkiismeretévé. Sajtója állan­ dóan figyelmeztette az államokat Finnországgal szemben fennálló kötelezettségükre. N a g y hű-hóval kürtölte világgá, h o g y néhány repülőgépet és pár száz puskát küldött Finnországnak. A háború első hónapjaiban az olasz hírszolgálati iroda, a Stefani, hozta a legképtelenebb híreket a finn-orosz frontokról, u t a t m u t a t v a , és példát szolgáltatva ezzel a Reuter és H a v a s irodáknak. Egyszerre csak tárgyilagossá vált az olasz lapok hangja. H i r t e l e n rájöttek, hogy Finnországnak vesztett ügye v a n . A vörös csapatok ellen­ állhatatlan erővel törnek előre, h a a finnek nyugatról kellő idő­ ben nem k a p n a k segítséget, rövid időn belül le k e l l m o n d a n i o k függetlenségükről. Á n y u g a t i sajtó kénytelen beismerni az orosz hadisikereket, « de annál uszítóbb lesz a h a n g j a . . . És m i n t a bomba — csapott az? európai koncertba a hír, hogy a h e l s i n k i kormány kiküldöttei már öt n a p j a béketárgyalásokat f o l y t a t n a k Moszkvában. A z angol és f r a n c i a lapok habzó szájjal támadnak a skandináv államokra. Svédországnak át k e l l enged­ nie a .szövetségesek expediciós hadseregét, Finnországnak nem .szabad elfogadnia a szovjet feltételeket. A harcot tovább k e l l f o l y t a t n i . M i n d e n eszközzel meg k e l l őrizni Finnország független­ ségét. A -francia kormány tanács március 9-én határozatot hoz, hogy a f i n n kormány segélykérésére azonnal n y i l t k a t o n a i segít­ séget küld. A n a g y zajból, kétségbeesett lármából a r r a lehet kö­ vetkeztetni, h o g y a szövetségesek j o b b a n szívükön v i s e l i k F i n n ­ ország sorsát, m i n t a veszélyhez sokkal közelebb levő Svédország, .Norvégia, v a g y éppen maga a f i n n kormány. A z álarc l e h u l l o t t . A n y u g a t i i m p e r i a l i z m u s pucéran áll a közvélemény előtt. M i n d e n k i tisztán láthatja A n g l i a szerepét a finn-orosz viszályban. Világosan látható, h o g y Finnország n y u ­ g a t i biztatásra provokálta a Szovjetuniót. És látható, i m e most már rövid időn belül harmadszor, h o g y a n y u g a t i a k egyetlen Ígéretüket sem tartják be. De látható az is, h o g y a semleges kis­ államokat A n g l i a erőszakos i m p e r i a l i z m u s a fenyegeti legjobban. Ügy látszik, az északi államok i s ilyen' szemmel nézik a dolgokat. A legtöbb l a p arról ír, h o g y Finnországnak m i n d e n körülmények között e l k e l l fogadnia a békeajánlatokat, nehogy a háború to­ vábbterjedjen. Tisztában v a n n a k azzal, h o g y a nyugatiák őket Sem kímélnék m e g és tudják, h o g y m i l y e n esélyekkel számolhat­ nák, h a a finnországi hadműveletek tovább t a r t a n a k . A n y u g a t i a k n a k színt k e l l e t t v a l l a n i o k . # s ez a Színtvalíás ü e m áll összhangban áz emberiesség, a k i s államok függetlensé­ gének védelme, áz önrendelkezési j o g és hasonló elvekkel, amelye^ Tüet áz angol rádió napról-napra világgá kürtöl, h i r d e t v e , h o g y egyedül, a B r i t B i r o d a l o m és szövetségese, Franciaország eszeknek

a z eszméknek védelmezői Európában. A z e g y i k o l d a l o n tehát a m e z t e l e n i m p e r i a l i z m u s . És a má­ s i k o n ? A totális háborúkhoz és könyörtelen hódítópolitikához szokott közvéleménynek" s z o k a t l a n jelenség. A s z o v j e t c s a p a t o k győztek és n e m törték, gyűrték i r g a l m a t l a n u l m a g u k alá a z e l ­ lenséget. Béketárgyalásokba k e z d t e k . A s z o v j e t imperializmusról, a Jiagypéteri hódítóvágyról gyártott mesék szétfoszlottak. M é g i s c s a k őszinte a Szovjetunió külpolitikai elve, h o g y a kisállamok­ n a k lehetőséget k e l l nyújtani önállóságuk megtartására és m i n ­ d e n eszközzel m e g k e l l t e r e m t e n i a béke feltételeit. A következetes p o l i t i k a győzött. A skandináv államok és v e ­ lük együtt a középeurópaiak i s tisztán látják a z előttük álló u t a t . A n y u g a t i orientáció j e l e n t i Lengyelország, Finnország sorsát, a k e l e t i p e d i g Észtország, Lettország ós Litvániáét. Nyugatról ér­ d e k t e l e n ígéretekkel veszélyes k a l a n d o k b a sodorják őket, más ér­ dekekért áldozzák f e l önállóságukat, k e l e t felől a reális tényeken n y u g v ó szövetség kínálkozik és őszinte barátra tehetnek s z e r t , állami létük és biztonságuk megőrzésére.

*

E z e k a sorok' még íródtak, m i k o r befutott a hír, h o g y M o s z k ­ vában aláírták a finn-orosz békeszerződést. A z orosz békefeltételek n e m s o k b a n különböznek M o s z k v a e r e d e t i ajánlatától, m e l y e t még a háború megkezdése előtt t e r ­ j e s z t e t t a f i n n kormány elé. A Karéliai félsziget V i i p u r i v a l e g y ü t t a Szovjeteké lesz. Petsamót kiürítik, a z oroszok s z a b a d átjárót k a p n a k ezen a vidéken Norvégia felé. H a n g ő félszigetét bérbe­ v e s z i k a f i n n kormánytól és bérlet címén évi nyolcmillió f i n n márkát fizetnek érte. A f i n n e k területvesztesége tehát n a g y o n kevés. A s z o v j e t c s a p a t o k rövid időn belül kiürítik a z elfoglalt területeket és v i s s z a v o n u l n a k a békeszerződés! által kijelölt határ­ v o n a l r a . Finnország ezen kívül kötelezi m a g á t a r r a , h o g y h a r ­ m a d i k h a t a l o m m a l n e m köt o l y a n szerződést, m e l y S z o v j e t o r o s z ­ ország e l l e n irányulna. A z északi háború tehát végetért. E z a békeszerződés u j a b b k u d a r c a a z a n g o l politikának, m e l y m á r régóta a z o n fáradozik, h ó g y a Szovjetunió e l l e n v a l a h o l frontot építsen k i . Ügy látszik, a f i a t a l s z o v j e t állam ügyesebb diplomatákat t e r m e l k i , m i n t a nagymultú D o w n i n g Street. R ö v i d h a t hónap leforgása^alatt u g y a n c s a k s o k k u d a r c érte a z a n g o l diplomáciát, m e l y c s a k a d d i g ért e l s i k e r e k e t , m í g Né­ metországot k e l e t felé irányíthatta. Első arculcsapás a német­ s z o v j e t megnemtámadási szerződés v o l t . E z véget v e t e t t a z a n ­ golok a m a törekvésének, h o g y Németországot k e l e t felé vésetve, összeütközést hívjanak k i a S z o v j e t és a H a r m a d i k B i r o d a l o m között. Második r L e n g y e l o r s z á g g y o r s bukása I t t vált b i z o n y ­ s á g g á a z , h o g y a n y u g a t i a k n e m képesek, de n e m i s hajlandók szövetségeseiket megsegíteni. Inkább v e s z n i h a g y j á k őket, s e m ­ h o g y j ó m a g u k kockázatos vállalkozásba k e z d j e n e k . A német k e ­ l e t i f r o n t g y o r s likvidálása és a z orosz-német megegyezés s i m a

lebonyolítása nyilvánvalóvá tették, h o g y a német-orosz viszály iárobbantása j ó időre lehetetlenné v a n téve. H a r m a d i k : a b a l t i államok és Szövjetoroszország között létrejött szerződések rácá­ folták a r r a az angol állításra, h o g y ezek a k i s államok n e m h a j ­ landók elfogadni a Szovjetunió garanciáját. Sőt m i több: kölcsö­ nös segélynyújtási szerződést kötöttek a Szovjetunióval és áten­ gedtek n e k i több k a t o n a i támpontot saját országuk és a Szovjet védelmére. A m e l l e t t , h o g y a Szovjetunió a n y u g a t i a k támadásá­ v a l szemben í g y biztosította magának a B a l t i tenger déli partját, bebizonyította azt is, h o g y nincsenek terjeszkedési szándékai. Ne­ g y e d i k : a romániai jietróleum' kérdése.) Hiábavaló v o l t az angoi diplomácia m i n d e n erőlködése, h o g y megekadályozza a Németor­ szágba irányuló román petróleumszállításokat és ezzel ezt a leg­ fontosabb n y e r s a n y a g o t megvonja ellenségétől, ö t ö d i k : A balkáni konferencia, ahol nem sikerült az a n g o l politikának bekerítő kí­ sérlete. A balkáni államok a semlegesség m e l l e t t m a r a d t a k meg és nem v o l t a k hajlandók lekötni m a g u k a t egyetlen harcoló fél meJlé sem. A németek elleni blokád, v a g y későbbi intervenció erről az oldalról s«.m sikerüU H a t o d i k : a skandináv államok kop­ penhágai konferenciája, ahol szintén a szigorú semlegesség mel­ let, f o g l a l t a k állást a jelenlévő kiküldöttek és ezzel lehetetlenné tették A n g l i a ama törekvését, h o g y a f i n n kérdést az északt álla­ m o k számlájára és terhére rendezze. A hetedik pofon pedig most érte, a finn-örosz szerződéssel. V o l t a k még közbeeső kisebb k u d a r c o k különösen a blokád és a t e n g e r i hadviseléssel kapcsolatban: az angol hajók elképesztően n a g y számban süllyednek el német bombáktól, v a g y torpedóktól. N a g y o n kényes kimenetelű v o l t az Altmark-vállalkozás, de sokat vesztett tekintélyéből A l b i o n a német szén m i a t t támadt olasz viszályban is. A világsajtó n a g y érdeklődéssel kíséri R i b b e n t r o p küldetését Rómában. A z érdeklődés annál is inkább i n d o k o l t , m e r t ez az út meglehetősen zavaros diplomáciai körülmények között bonyoló­ d i k le. A német szénnel ^megrakott olasz hajók még angol kikötők­ ben állottak, a m i k o r R i b b e n t r o p útjára i n d u l t . Olaszország h i v a ­ talosan n e m n y i l a t k o z o t t a kényes ügyben, de éppen mély h a l l g a ­ tása v o l t a legnyugtalanítóbb. H a . sorra vesszük az eseményeket, könnyen a r r a a következtetésre j u t h a t u n k , h o g y a fasiszta k o r ­ m á n y n y i l t kenyértörésre a k a r t a ez a l k a l o m m a l v i n n i a dolgot Angliával. Szinte száz százalékig biztos v o l t , h o g y hajóit az an£ o l cirkálók feltartóztatják és mégis elrendelte R o t t e r d a m kikötőjének elhagyását M i n t h a azt m o n d t a v o l n a : „Lássuk, m i t mer­ t e k ! " A helyzet n a g y o n vészes v o l t Már-m^r ú g y tünt, h o g y •egész Európa felett m e g k o n d u l a vészharang. A z északii. krízis el­ érte tetőpontját. Nyugatról m é g soha i l y e n mértékben n e m uszí­ t o t t a k a háborúra, Skandinávia békéje hajszálon függött, Olasz­ ország és A n g l i a némán farkasszemet néztek egymással, Ribben­ t r o p Rómába utazik. M i a helyzet? H a északon k i t e r j e d a háború,

Németországnak két f r o n t j a v a n , m e r t nem h a g y h a t j a másokra saját életkérdéseinek elintézését. Svédország ügyét úgyszólván a m a g a ügyének k e l l tekintenie, m e r t h a ezt az országot elszakítják tőle, vége az acél-utánpótlásnak. Két f r o n t o n h a r c o l n i nagy do­ log, még a német vezérkar részére is. Szövetséges után k e l l nézni. Olaszország semlegessége nem tartható tovább. A h a r c n a k egy­ szerre k e l l m e g i n d u l n i a Európa északi és déli csücskén. Olaszor­ szág szempontjából is elkövetkezett az idő, h o g y akcióba lépjen. A szövetségeseknek m i n d e n erejüket igénybeveszi a n y u g a t i éB északi f r o n t . Délen szabad kezet k a p h a t különösen az egy időre felfüggesztett Földközi-tengeri- és izlám-kérdés rendezésére. N e m sok k e l l e t t tehát ahhoz, h o g y a helyzet felboruljon. De L o n d o n engedett. Kieresztette az olasz hajókat. Utána rögtön el­ intézést n y e r t a másik, még veszélyesebb kérdés: megkötötték az orosz-finn békeszerződést. R i b b e n t r o p n a k most már kevesebb a dolga, Üj módszert, u t a t k e l l találni a német szénnek Olaszországba juttatására. Magától értetődik, h o g y a t e n g e r i u t a t már n e m lehet igénybe v e n n i . Szá­ razföldi úton azonban sokkal kisebb mennyiség szállítható, m i n t a tengeren. Teljes szénszükségletét nem fedezheti Olaszország. Kénytelen más oldalról biztosítani ellátását. A z angolok még a k o n f l i k t u s idején felajánlották szenüket, önként n y i l n a tehát a l ­ k a l m a a r r a , h o g y onnan fedezze magát. De óvatos. N e m akar gaz­ dasági függőségbe kerülni Angliától és inkább az a m e r i k a i a k ­ k a l lép összeköttetésbe. Olaszország tehát még m i n d i g nem v a l l o t t színt. Még m i n d i g rejtély m a r a d , h o g y a m o s t a n i k o n f l i k t u s b a n m e l y i k o l d a l r a köti le magát. V a n azonban még v a l a m i elintéznivalója R i b b e n t r o p n a k . — Északon n e m sikerült Angliának f r o n t o t kiépíteni, de ez n e m j e ­ l e n t i , h o g y n e m fog-e másutt hasonló kísérletet t e n n i . A Romá­ niában ért k u d a r c fölött L o n d o n még biztosan n e m tért n a p i ­ rendre. A legközelebbi lehetőség Délkelet-Európában nyílik, v a g y a Közelekeleten. A szükséges előkészületeket tehát meg k e l l t e n n i . A sajtó Sumner Welles, Roosevelt kiküldöttjének európai missziójával is összefüggésbe hozza R i b b e n t r o p római látogatását. S e m m i határozottat erről az utazásról n e m írhatunk. Több, m i n t valószínű azonban, h o g y az a m e r i k a i helyettes államtitkár új irányba a k a r t a t e r e l n i az európai eseményeket. Nincs kizárva, h o g y v a l a m i alapot keres az ellenségek kibékítésére. Ez lenne a m o s t a n i helyzetben A n g l i a egyetlen diplomáciai kiútja. A hábo­ rút ezzel sem állítanák u g y a n meg, csak elodáznák, v a g y más irányba terelnék. E g y i l y e n kibékülés egyúttal európai összefo­ gást is jelentene és az i m p e r i a l i z m u s természetes irányban való levezetését a szocialista Oroszország ellen. M a még talán k o r a i erről beszélni, de amíg az ellentétes tár­ s a d a l m i rendszerek (a Szovjetunió és a többi államok között) fennállnak, a d d i g ez a lehetőség soha sincs kizárva.

-u. m

—

A z európai háborúk a n n y i r a lekötötték a közvélemény f i g y e l ­ mét, h o g y m á r nejn is igen kíséri n y o m o n az Ázsiában történő eseményeket. P e d i g úgylátszik hamarosan igazán jelentőségteljes f o r d u l a t áll be Kínában. Jósolni nem lehet, de bizonyos követ­ keztetéseket azért l e v o n h a t u n k az ujabb , távolkeleti történésekből. A japán vezérkar nemrég, felszólította Csang-Kai-Seket, h o g y m o n d j o n le Délkínáról. A tokiói kormány véleménye szerint er­ ről annál is inkább lemondhat, m i v e l ínég m i n d i g m a r a d elég n a g y terület kormányzata aíatt, hogy" ezen a területen n y u g o d ­ t a n kiépíthesse u r a l m i rendszerét. A japánoknak egyébként siiičs szándékukban a . h a r c o t tovább f o l y t a t n i . Ez tehát formális békeajánlat. Tokió be a k a r j a szüntetni a h a r c o k a t és a már sokszor nemlétezőnek m o n d o t t Csang-Kai-Sek kormánnyal béketárgyalásokba bocsájtkozik. A japán vezérkár és kormány kijelentései új f o r d u l a t o t jelentenek a távolkeleti helyzetben. A magyarázatot könnyű megtalálni. Sok o l y a n tünet v a n , m e l y távilágít a dolgok nyitjára. Ügylátszik Japán a tönk szé­ lén áll. A z országban a megélhetési nehézségek és az egyre foko­ zódó drágaság m i n d nyomasztóbban nehezedik a lakosságra. A japán p a r l a m e n t b e n mostanában n a g y o n sok éles bírálat és tá­ madás hangzik oi a kormány háborús politikája ellen. A legna­ gyobb japán gyárak üzemanyag hiányában kénytelenek becsukni k a p u j u k a t . Délkínában olyan i r a m b a n v o n u l n a k vissza a japá­ nok, hogy a kínaiak már N a n k i n g o t is elérték. A Vang-Csing-Vej kormányt .csak azért nera alakítja m e g Tokió., m e r t attól t a r t , h o g y ezzel még nagyobb k u d a r c éri, m i n t a többi, hasonló báb­ kormánnyal. A z Északamerikával fennálló kereskedelmi szerző­ dés 'felmondása nagy csapás v o l t Japán gazdasági életére. A fel­ kelő nap országában attW rettegnek, h o g y az USA. k i m o n d j a a k i v i t e l i t i l a l m a t Ez pedig vógzeteö csar/ás lenne. Mindebből a i r a következtethetünk, hogy Távolkeleten hama­ rosan xy és na#y események várhatók Lehetséges, hogy ez3k az események az európai politikára is kihatással lesznek. Sžubotica, 1940. március 14. 1

Szántó Árpád

I D E G E N S Z A V A K MAGYARÁZATA:

Amnesztia — közkegyelem akció = tett, cselekedet anglofil = angolbarát Albion — Anglia neve a hitregében Antant = Szövetség

konferencia = tanácskozás

Blokád = zárlat bojkott = kiközösítés, mellőzés

Monopolkapitalizmus = tőkés egyeduralom Magna C h a r t a = angol nemesi szabadságlevél mentalitás = lelki alkat muzulmán = mohamedán mopla = indiai törzs mea culpa = bűnbánó mell verdesés mandátor' = megbízott monopol = egyedárúság

Civilizáció = polgáro«ultság cenzúra = vizsgálat, törlés centrum = központ Dirigens chori = • karmester dogma = hittétel domínium = királyi tartomány diplomácia = az államok közti nép jogi érintkezés művészete Downing Street = Az angol kül­ ügyi hivatal uccája * Drang nach Osten = keleti kérdés Expedíciós hadsereg = könnyen szállítható hadsereg emir = parancsnok, fejedelem etimológia = szószármazástan Flotta = hajóhad fanatikus = vakbuzgó G u r k h a = zsoldos gyarmati kato­ na Indiában Ideológia = világnézet incidens = összetűzés intervenció = beavatkozás izlám = a mohamedán világ Koncentrált = összpontosított komplikált = szövevényes klerikális = papi konzervatív = maradi kampány = hajsza krízis = válság kongresszus = összejövetel

Lexikon = ismerettár liferálni = szállítani liberális = szabadelvű likvidálás = felszámolás

Nafta = kőolaj nacionalizmus =

hazafiság

Offenzíva = támadás orientáció = tájékozódás ozmán = török Pánarab = összárai) pozíció = helyzet passzív = nem tevőleges Rivalitás — vetélykedés reális = valóságos reform = átalakítás revízió = felülvizsgálás Stratégia = hadászat szikh = * indiai törzs szuverenitás = felségjog Tragikus = szomorú, siralmas tipikus = jellegzetes Ultimátum = utolsó felszólítás Zeüt = szellő zóna = sáv

4 H Í D ELŐFIZETÉSI DIJA : Jugoszláviában: E g y évre 50.—, félévre 26.—, negyedévre 14.— dinár. Egyes szám a r a 2.50 dinár. Magyarországon: E g y évre 6*—, félévre 3.25, negyedévre 1.75 pengő. Egyes szárBka&ra, J 0 fillér. Befizető tápunk üres túloldalán kérjük fel­ tüntetni

a

küldött

összeg

rendéltetését

A H I D 58.297 sz. postatakarékpénztári csekkszámlájára küldje előfizetését a mellékelt befizetési lapon! Az elmaradt előfizetési díjak a lapot és élőfizetőinket

egyfor­

mán terhelik. Ezért lejáratkor azonnal újítsa meg előfizetéséit Kéziratokat

csak a portó előzetes beküldése mellett

vissza. Csák teljes névvel és cimmel szünk figyelembe. írója felelős.

Lapunkban Levelek

küldünk

ellátott kéziratokat ve­

megjelent

minden egyes cikkért

és kéziratok Administradja

cija HID Súbotica, post. fah 88. umre

i redak-

küldendők.

„ H I D # l i t e r a r n i časopis, izlazi d v a p u t meseéno. Odgevorni urednik i izdavač: Mayer

Ottmar,

Subotica,

V I I . K r a g u j e v a c k a 4.

Štamparija tfKACA FlSER. S u b o t i c a