tarnokhir_2009_április_pagina.in :34:45

tarnokhir_2009_április_pagina.in1 1

2009.04.01. 15:34:45

GÉPKOCSIS-SZÁLLÍTÁST KÉR

ELSŐSORBAN TÁRNOK BELTERÜLETÉN HETI KB. 1-2 ALKALOMMAL ÖSSZECSUKHATÓ KEREKESSZÉKKEL, JÁRÓKERETTEL „KÖZLEKEDŐ” NŐ 06 30 619 9459

GARAI FERENC konténeres sittszállítás Telefon: 06 (20) 329 4647


2009.04.01. 15:34:51

2009. ÁPRILIS

. oldal

T?RNOKH?R

M?rcius idus?n?

Fotók: Jedzinák Ádám

Igen, én is azt gondolom, akkor ünnep az ünnep, ha szívbõl ünnepeljük, azon a napon amikor kell, és méltó módon, úgy ahogy kell. Himnusszal és szózattal, énekelve, emelt fõvel. Nos ezzel ébredtem március 15-én egy csodás napra. Nemzeti ünnepünk reggelén ünnepi díszben pompázott emlékmûvünk és gyûltek sorra az emberek is oda. Aztán az ünnep csodás arcot mutatott. A tömegben álltam, mert ennyien talán még soha nem voltak és boldogan igazgattam kokárdámat. A polgármester beszédének egy részlete szóljon itt inkább helyettem, hiszen elsõként õ szónokolt: „Ma ismét egy március 15-éhez érkeztünk, ma ismét hallatszik országszerte a hang: „Talpra magyar, hí a haza! Itt az idõ, most vagy soha!” De nem úgy hallatszik ma, 2009. március 15-én a hívás, mintha élõ és fájdalmas lenne az 1848. március 15-ét megelõzõ fájdalom és keserûség, ami az akkori magyar népet kézen fogva vezette a forradalomig? Több, mint százötven év után érvényesek-e Petõfi Sándor szavai? Vajon nincs-e ma éppen úgy szükség arra, hogy segítsék a polgárok az országot? Mit kíván a magyar nemzet? – tették fel a kérdést akkor, és a kérdésre 12 pontban meg is adták a választ. De a pontok elõtt ott állt a mondat: Legyen béke, szabadság és egyetértés!...” „…Soha ne feledjék azt, hogy a változásokért mindig tenni kellett valamit, ha lehetett szóval, ha kellett fegyverrel, egy évvel ezelõtt, március 9-én éppen népszavazással. Soha ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a szabadságért gondolataik és tetteik eredményt hoznak, és erejük, lehetõségeik szerint tegyenek meg mindent azért, hogy tisztán és világosan érthesse meg mindenki 1848. üzenetét…” „…A forradalom felemelõ és nemes, de fegyverrel tett véres történelmi pilla-

Pusztafi Lászlóné Tárnokért díjat vesz át nat. Akiket most köszönhettünk, azok más fegyverrel éltek. Van közülük aki kenyeret adott, van aki helyi hagyományt élesztett, van aki az egészségünket õrizte, mûvelõdési intézményünket vezette, és van aki gyermekek százait nevelte, neveli a sport szeretetére. Tudom, hogy vannak pillanatok és vannak helyzetek, amikor szükség van a forradalmi tettekre. Tudom, hogy ma is olyan helyzetben van az ország, amikor elég lehet egy szikra, ami lángot lobbant. De azt is tudom, hogy az emberek a békességre vágynak és mindennapjaikban képesek a jó cselekedetekre, a szolgálatra és embertársaik segítésére. Nekünk most õk a tárnoki példaképek, azok az emberek, akik két kezükkel tettek és tesznek mindannyiunkért. Kérem önöket, hogy március 15-ei megemlékezésünk kezdetén köszöntsük most együtt a Tárnokért emlékérem kitüntetettjeit…” És rendhagyó módon díjátadással folytatódott az ünnep, különleges hangulatot adva ezzel ennek a napnak. Az Önkormányzat által tavaly alapított Tárnokért Díjat öten vehették át: Bánki

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz MPSZ választókerületi elnöke


László, Lepsényi Katalin, Muskovics Imre (†) és Imréné, Pusztafi Erzsébet valamint Szimandl Gábor. A díjátadást követõen pedig újabb beszéd, újabb gondolatok következtek, Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz MPSZ választókerületi elnökének szavait idézem: „…Erõs Magyarország nélkül nincs erõs magyar ember sem, a hanyatlás és romlás ellen kizárólag az Új Irány, az összefogás politikája emelhet gátat. Közös mély erkölcsi megújulásra van szüksége az országnak. A jövõ mindig arra van, amerre még nem jártunk, de menni szeretnénk. Ez az út sosincs készen, meg kell építeni. A jövõbe az tud eljutni, aki veszi a bátorságot, hogy elinduljon egy olyan úton, melyen korábban senki sem járt. Az összefogás, az új irány segíthet ebben. A jövõ emberei azok lesznek, akik hajlandóak és képesek megteremteni ezt a jövõt. Igenis lehet Magyarországon jó gazdaságpolitika, oktatás és egészségügy, igenis lehet valóban felelõs kormányunk, de csak akkor, ha az összefogás, az új irány az új Magyarország talapzata. Higgyünk a szemünknek, olvassuk le a történelem üzenõ faláról, amit szóval, tettel, vérrel a 48-as magyarok nekünk írtak oda: Merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk a jövõ emberei lenni...” „…Ma is a reménytelenség emberei irányítják az országot, azok, akik nem értik, hogy a régi kudarcok kezelése helyett egy új világ építésébe kellene belekezdeni. Az igazi változásban az európai parlamenti választás rendkívül fontos állomás lesz. Mi nagyon sokan vagyunk. Magyarországon ma már szinte mindenki változást, új irányt akar, és mindenki szeretne túllépni a reménytelenség korszakán.” Az ünnep a beszédek után a BentaKör környezetvédelmi rajzpályázatának díjátadása következett. Közel 200 pályamû közül heten vehettek át díjat, köztük polgámesteri különdíjat is Bangó Szilviától, a Benta-Kör elnökétõl. A díjátadás után csodálatos mûsorral, dobmuzsikával és a szózattal ért véget. Úgy ahogyan egy ünnephez méltó. Úgy ahogyan a szívünkhöz méltó. Március idusán felébredtünk… CsA

? mondd, Te kit v?lasztan?l?...

Gondolatok az Eur?pai Parlamenti V?laszt?sr?l Egy új elõszobába lépünk be ez év júniusában. Egy olyan elõszobába, amely valódi szomszédja lehet egy tágas, világos és élhetõ nappalinak. Ez az új irány! A lehetõség, hamarosan eljön, hiszen 2009. június 7-én Európai Parlamenti Választások lesznek hazánkban. A közelgõ választás lehetõséget ad mindannyiunk számára, hogy véleményt mondjunk! Kevesebb, mint egy évvel a 2010-es országgyûlési választások (hacsak a belpolitikai helyzet nem szül elõrehozott választásokat) elõtt mi dönthetünk arról, hogy ki képviselje hazánkat az Unióban. Olyan párt, melynek vezetõi mély szakadékba vezetik hazánkat? A kudarcokból elegünk van! Igenis fáj! És elmenni sem akarunk! Ugye egyet értünk? Olyan nappalit szeretnénk, ahol biztonságban vagyunk, világos van és tudjuk, mikor melyik oldalon kel fel a nap. Mi a biztonság? A biztonság az, amikor nem kell félnünk munkahelyünk elvesztésétõl, amikor nem kell félnünk

otthonunk elvesztésétõl, amikor látjuk gyermekünk jövõjét. Új irány kell! Magyarország többet érdemel, mint hogy nevessenek rajtunk az Unióban. Többet, mint hogy rossz példaként emlegessenek és hogy szomszédaink úgy húzzanak el mellettünk, hogy mi rajtoltunk elõbb. Választás közeleg, a Mi választásunk! Ha jól választunk, olyan emberek képviselhetnek minket az Európai Parlamentben, akiknek mi vagyunk a fontosak, a magyar emberek. Akiknek ez az ország nem üzleti mutyik tárháza, hanem Haza! Akik nem iratnak magáncéggel közpénzbõl csúfosan megbukó „programot” és akik nem küldenének ránk haveri kutyákat sem. Valóban dübörög a gazdaság? Igen, a munkanélküliség dörömböl az ajtón, közel 400 ezer ember az utcán. Az utóbbi három hónapban plusz 35 ezer regisztrált munkanélkülit hozott a nagy reform. A reménytelenség emberei vezettek ide. De az új irány nem sötét kamrába, hanem egy tágas, világos nappaliba vezet. Választások jönnek… cseresnyés

2009.04.01. 15:34:57

. oldal

A v?ls?g nem j?n, hanem meg?rkezett Szolnoki G?bor Az elmúlt esztendõben még nem lehetett pontosan eldönteni, ki és miért beszél válságról? Mit jelent, miért történt, kiket érint? Minden bizonytalan volt. A kormányzat egy ideig tagadta, (még hallatszott egy darabig a „pannon puma” elhaló hörgése), utána lebecsülték, mára pedig már a megszorítások napjait éljük, ahol már nyugdíjak befagyasztásáról, családi pótlék adóztatásáról beszélünk. Naponta jönnek hírek munkahelyek megszüntetésérõl, növekvõ államháztartási hiányról, fizethetetlen gázszámlákról, a segélyezettek növekvõ számáról. A válság már nem jön, a válság megérkezett. Ez ma már tagadhatatlan tény, ezért arra szerettem volna Szolnoki Gábor polgármestertõl választ kapni, mennyiben érinti a válság településünket? Valóban gazdasági válság van Magyarországon, ez ma már tagadhatatlan tény, de ez a válság nem csupán a világgazdasági folyamatok, hanem a 2002-óta regnáló – MSZP-SZDSZ, de mára már csak kisebbségi szocialista – kormány gazdasági-politikai döntéseinek is az erdménye. A 2002-es választásokat követõen indult el az államháztartási hiány jelentõs növekedése, amikor a Medgyessy kabinet gazdasági teljesítménynövekedés nélkül, inkább politikai megfontolásból óriási kifizetésekbe kezdett például a közszférában is. Elmaradt viszont a gazdaság élénkítése, nem fektettek be a gazdaságba, hogy annak hasznaiból finanszírozni lehessen majd az állam költségeit. Ekkor erõsödött fel az a tendencia, hogy külföldrõl felvett hitelekbõl finanszírozták a szociális kiadásokat és az egyre nagyobbá váló államot. Az ország egyre gyorsulva indult meg a lejtõn és jött 2004., és jött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Hogy mi történt az ország versenyképességével ez után a 2006-os választásokig, azt talán a legjobban jellemzi, hogy 2002-ben Magyarország még a versenyképességi rangsor 29. helyén állt, de amíg itthon a gazdaságot háttérbe szorította a politikai hatalom mindenáron való megtartása, addig versenytársaink cselekedtek. Elõször csak felzárkóztak mellénk, majd megelõztek minket. Ezt az idõszakot Gyurcsány Ferenc a 2006. május 26-i öszödi beszédében röviden és velõsen így jellemezte: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk...tuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetõségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi” „Amit az azt megelõzõ hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy


2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

nehogy a választási kampány utolsó heteiben elõkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy õriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási gyõzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.” „….a világgazdaság pénzbõsége, meg trükkök százai, amirõl nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább.”(Gyurcsány Ferenc) Ma pedig már látható, érezhetõ a baj. 2008. novemberére már a versenyképességi rangsor 62. helyére kerültünk, a közép-kelet európai országok közül már mi vagyunk az utolsók. Ilyen állapotban érte hazánkat a világgazdasági válság. Felkészületlenül, erejétõl, tartalékaitól megfosztva, erkölcsileg és politikailag szétzilálva. A válságnak pedig sok jele van. A szakértõknek sokat mond például az ijesztõ adat, hogy a GDP növekedése 2000-ben még meghaladta az évi 5%ot, mára pedig a pesszimista jóslatok mínusz 5%-ot sem tartanak kizártnak. Dr. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy múlt év végi írásában kertelés nélkül szólt a tapasztalatokról. Így formálta meg gondolatait erre az esztendõre: „A válság nem kopogtat, hanem forgószél formájában berúgja az ajtót és betöri az ablakokat. Valójában az igazi válság még el sem érte a magyar gazdaságot, a vállalkozások és az emberek nagy része ezt még nem tapasztalta meg. A multinacionális nagytõke által Magyarországra hozott ipari termelés területén jelentettek be jelentõs létszámleépítéseket. Elbocsátott a Suzuki, a Foxconn, a VT Autóelektronika, a Zalabaromfi, a General Electric, a Dunaferr raktárra termel. A beszállító piacvesztése még ezután fog jelentkezni, az egymásnak szolgáltató mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelem pozícióinak romlása, a reálbérszint visszaesésével társadalmi méretekben érezhetõ keresletcsökkenést fog elõidézni. A helyzet tehát súlyos, a válságkezelésre adott kormányzati válaszok pedig továbbra is csak – a múlthoz igazodóan – a megszorítások fokozását és a gazdaságélénkítés PR szinten történõ kezelését tartalmazzák.” Ám a válság mást mond az önkormányzatoknak és mást mond az embereknek. Az embereknek például azt jelenti, hogy bizonytalanná válhat az állásuk. Akár 100 ezer munkahely is veszélybe kerülhet a következõ hónapokban, akár 100 ezer családot érintve! Ez viszont már döbbenetes tény. Mint ahogyan már elõttünk a sok terv, ÁFA emelés, a 13. havi nyugdíjak megvonása, a nyugdíjkorhatár tervezett emelése, a GYES megadóztatása, a közalkalmazotti bérek reálértékének csökkenése, az egyre nehezebbé váló mindennapi élet, a drasztikusan megemelkedett gázszámlák, a gázár támogatás

csökkentése, az életszínvonal romlása, az újabb és húsba vágó Gyurcsány-csomag, és az érzés, hogy az ország jelenlegi vezetõi már évek óta nem mondanak igazat. Az önkormányzatunknak szintén mást jelent a gazdasági válság és természetesen településünk sem kerülheti el ennek hatásait. Az elsõ közvetlen hatás az idei költségvetés tervezésekor, készítésekor jelentkezett. Az önkormányzat egyik alapvetõ célja a létszámleépítés elkerülése, legnagyobb helyi foglalkoztatóként a munkahelyek megõrzése, de az állami elvonások, a bércsökkentés nem teremtett kedvezõ feltételeket. A kötelezõ állami feladatokra adott egyre kevesebb pénzt valahogy pótolni kellett. Emelés történt a helyi adókban, de a tisztánlátás érdekében pontosan megismertettük a lakossággal a helyi adóbevételeink felhasználását, helyi szinten így sokkal követhetõbb a bevételek és kiadások sorsa. Hiszen a települést üzemeltetni kell az óvodai, iskolai ellátás és nevelés folyamatossága létkérdés, az egyre dráguló energia szintén komoly fejtörést jelentett. Naponta változik a pénzügyi-gazdasági helyzet és az is biztos, hogy az önkormányzatok nem voltak az elmúlt 18 évben ilyen bizonytalan helyzetben, mint most. Költségvetésünk azonban elkészült, ezt a feladatot megoldottuk, mûködési költségeinket, fejlesztési terveinket a gazdasági helyzetre való tekintettel óvatosabban terveztük, csökkentettük az adható juttatásokat, és le kellett mondanunk olyan létszám bõvítésekrõl, melyek ugyan nagyon fontosak, de már nem termelhetõ meg a munkabér fedezetük. A válság további negatív hatásait az év folyamán folyamatosan fogjuk megismerni, értékelni és feldolgozni. Egy valami viszont már biztosan érzékelhetõ, hogy a nagy fejlesztések, mint az ipari park, lassulnak, a befektetõk óvatosabban, kevesebb pénz mozgatásával akarnak haladni, hiszen a banki finanszírozási háttér nehézkessé vált, van ahol meg is szûnt. Ezért napi szintû tárgyalásokat folytatunk velük, mert olyan közös nevezõre kell jutnunk ezekben a stratégiai kérdésekben, ami gazdasági válság ide vagy oda, Tárnok esetében csökkenti annak közvetlen és közvetett hatásait. Az önkormányzat közvetlen fejlesztéseiben viszont még ennél is kevesebb változásnak kell bekövetkeznie, mert ezeknél az irányítás alapvetõen a mi kezünkben van. Miközben az országban drasztikusan lassul az építõipar, sikeresen befejeztük a bérlakások építését, tavasszal elkészült a családi napközi, már egy kis csúszással ugyan, de átadják az új csoportokkal bõvített Marton utcai óvodát is. Minden áron folytatnunk kell a csatornaépítést, ez olyan települési érdek, ami a válság miatt sem törhet meg! A rosszabbodó helyzetre való tekintettel pedig pályázatokon keresztül további forrásokat kell szereznünk.

Szerkeszt?i lev?l Válság meg miegymás. Kormányzati mutyi, haveri kutyák és vízbefojtott önkormányzatok. Sokan nem tudják, mennyire szorongatja a tisztelt kormány a helyhatóságokat. Mit is jelent ez? Egyszerűen megfogalmazva kevesebb lóvét és több kötelező feladatot. Meg közben válság is van vagy mi. Meg most látom talán kormányváltás is, de hogyan… Nem inkább nekünk, embereknek kéne döntenünk arról, hogy a megbukott és országot mélybe taszító kormány helyett kit akarunk? Aki egyetért tegye fel a kezét. Jól van letehetitek, nem bírom megszámolni, annyian vagytok. Ugye nektek is elegetek van a reménytelenség embereiből? Ugye Önnek is. Odafenn kudarc kudarc hátán, de itt lenn (halkam jegyzem meg a tisztelt olvasónak, már rajta vagyunk a térképen is, bár volt aki nem akarta, hogy ide találjanak holmi jöttmentek) a kis Tárnokon minden rendben. Épp óvodát adunk át, meg talán ipari park is lesz, no meg vele munkahely is, nem kevés. Egyszóval az állami hegedűhúros nyakfojtogatás mellett mi itt haladunk kérem tisztelettel. Egy új irány felé. Egy olyan irány felé, ami nemcsak hogy előre visz, de jó irányba is. Olyan úton megyünk ami alatt képzeljék csatorna is lesz, mert eddig ez sem volt, vagy legalábbis pause gomb lett benyomva. Hogy miért? Nem tudom, de szippantónak kellett volna mennem… Most csatornánk is lesz, nem talajvíz, nem illegális csövek az árkokba, nem bűz és nem drága szippantás. Csatorna. Képzeljék el, haladunk. Van szép új bérlakás épület is, nem munkásszálló hanem bérlakás. Családoknak, pároknak, magányosoknak. És hamarosan lesz sportöltöző, fejlődő focistáknak. Hajrá Tárnok! És nálunk a nemzeti ünnepen himnusz szól és szózat. És nincs haveri kutya. Persze besurranó, felvezetett, behajtási engedély nélküli, túlsúlyos teherautó 3,5 tonnás táblánál még akad. Ugye Pista bátyám? Szóval van még mit tennünk. De Tárnokon rend van, stabil költségvetés, fejlődés és tavasz. Új tavasz! Cseresnyés Attila felelős szerkesztő

Több összközmûves utca szilárd burkolattal való ellátásának, energetikai, hõszigetelési beruházásoknak terveit készítjük el, különös tekintettel intézményeinkre, iskolánkra, óvodáinkra. Nem állunk le ezekkel a munkákkal, mert helyi szinten a válságból kivezetõ út ezeken keresztül vezet. Szintén fent kell tartani a civil- és sportszervezetek támogatását és meg kell felelni a lakosság növekvõ elszegényedésével együtt járó drasztikusan növekvõ szociális ellátási kötelezettségnek is. A települést érintõ nagyberuházások esetében is lehetnek csúszások, a vasútállomás rekonstrukciója az optimista számítások szerint is 2010-re húzódik át, bár ebben az esetben már a kormányzati garanciavállalás is megtörtént a fejlesztésre. Szintén erre az idõre

2009.04.01. 15:34:58

2009. ÁPRILIS

csúszik át a Vadlúd utca – Sóskúti út – Rákóczi út keresztezõdésének körforgalmi csomópontjának kiépítése, a NIF Zrt. beszámolójában a csúszás oka egyértelmûen adminisztratív okokra vezethetõ vissza. A pénzügyi válság nem érinti jelentõsen a tervezett autópálya csomópont építését, megakadás itt is látható, de ennek oka a szakhatóságok munkájának drámai lassulása. Ennek ellenére biztos a tervezés, a munkálatoknak nyár elõtt meg kell kezdõdniük. Szintén jó hír, hogy felgyorsult a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által tervezett

. oldal

T?RNOKH?R

„Benta-patak meder-rehabilitáció” címû KMOP pályázat üteme, a Támogatási Szerzõdés már aláírásra került, jelenleg a mûszaki ellenõr kiválasztásának közbeszerzési eljárása, valamint a PR feladatokat elvégzõ céggel a szerzõdéskötés van folyamatban. A tervek szerint ebben az évben ez a munka is megindulhat. Összességében azt mondhatom el, hogy a gazdasági válság településünket sem kerüli el. Lehetnek itt is áldozatai, lehetnek nálunk is lassuló vagy megálló beruházások. De alapvetõen abban érdekelt településünk vezetése, hogy ne sopánkodással teljenek a napok, ne a széttárt kar

jelentse az egyetlen megoldást, hanem a jövõben bízó tervezés és cselekvés. Össze kell fognunk ezekben a nehezebb idõkben, végrehajtani amit elterveztünk, még ha ez a válság mindent elérõ hatása miatt nehezebben, rosszabb körülmények között is megy. Az Otthon Tárnokon Választási Szövetség munkára szerzõdött a lakossággal. Gátolhatják ezt politikai mesterkedések, nehezítheti munkánkat a gazdasági válság, de a lényegen nem változtat: dolgoznunk kell az év minden napján, a nap minden percében, hogy a válságot átéljük és annak elmúltával a nyertesek között legyen településünk.

LAPZÁRTA Lapzártakor érkezett a hír, hogy a kisebbségi kormány jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc felajánlotta lemondását. A bejelentés különös helyzetet idéz elõ és gondolatokat ébreszt. Nem tudni, mi áll a lemondási szándék hátterében. Nem tudni, milyen helyzetben van az ország. És fõleg nem tudni, milyen helyzetben van az állami költségvetés. Nem tudjuk a mai napig azt sem, milyen feltételekkel kapott hitelt az ország az IMF-tõl. Nem tudjuk mi lesz velünk… A szerk.

Amit a t?rnoki szem?tr?l tudhatunk A ? z elm?lt k?t v? bizony?totta, hogy k?pesek vagyunk hat?ko nyabban, olcs?bban s? eredm? nyesebben dolgozni egy sokkal tiszt?bb T?rnok?rt! A szeml?let v?lt?s eredm?nye egy folyama tosan tiszt?bb? v?l? k?rnyezet, k?lts?gvet?sn? knek pedig milli?s megtakar?ts? ok, melyekre most, a megszor?ts? ok idej?n egyre nagyobb sz?ks?gn? k van.?

Szolnoki G?bor, polg?rmester

Az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) szakmai programjának fontos része volt a környezetvédelem. Ezzel kapcsolatban a leglényegesebb feladatokat így fogalmazták meg 2006-ban: „Határozott természet- és környezetvédelmi intézkedéseket hozunk a lakosság, az oktatási intézmények, a helyi civil szervezetek és a hatóság összefogásával. Azonnal megállj-t parancsolunk az illegális szemétlerakásnak. Határozott szándékkal tolerancia nélkül kívánunk fellépni minden környezetkárosító tevékenységgel szemben. Megkezdjük a település egész területére kiterjedõ szelektív hulladékgyûjtés és gazdálkodás feltételeinek megteremtését. Természetvédelmi figyelõszolgálat létrehozását tervezzük, az illegális fakivágások és más, természet- és környezetromboló tevékenységek megakadályozása és felderítése érdekében.” Az elmúlt két év eseményeit, történéseit vizsgálva az látható, hogy Tárnokon stratégiai szemléletváltás következett be a környezetvédelem területén. Környezetvédelmi szempontból a legnagyobb teher az Öreg-hegy területén kialakult illegális szemétlerakás egyre növekvõ mérete és a hiányzó szervezett lakossági szemétszállítás, a belterületi kaszálások igen kis mértéke, a hiányzó mûködõképes mezõõrség, a hiányzó közterület felügyelet és a téves, „szemétimportra” buzdító önkormányzati felfogás volt. Az alábbiakban összegyûjtöttem az eddig történteket. Az Öreg-hegynek, ennek a csodálatos természeti értéknek régóta nagy


Egy Öreg-hegyi régi szemétdomb keresztje a szemét. Valami ostoba gondolattól vezetve még a rendszerváltás elõtti idõben megindult több, nagy méretû pince betontörmelékkel való feltöltése, amit Budapestrõl, valamelyik állami építõipari vállalattól szállítottak ide. Az Öreg-hegy északnyugati részén, Ötházpusztán pedig, a volt homokbánya területén kialakított szeméttelep volt a legnagyobb veszélyforrás. További gondot jelent a hegy délkeleti részétõl induló Forrás utca - Hattyú utca vonalában a Rádióállomás melletti és mögötti magánterületeken növekvõ illegális szemétlerakás, e terület helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy az utcák vonala gyakorlatilag közigazgatási határ is Tárnok és Érd között. Magára a hegyre gyakorlati fejlesztõ, értékmegõrzõ önkormányzati koncepció nem létezett, az olcsó ingatlan árak miatt egyre nagyobb lett a betelepülés, az ellenõrizhetetlenség, a tucatnyi zegzugos úton való megközelíthetõség, a nagy üres területek, erdõrészek, bozótosok, az érdi városi szomszédság a maga hatvan ezres lakosságával, na és az addigi, megszokott szemétimport mind-mind kedvezett egy igazi katasztrófahelyzet kialakulásának. Ezt pedig csak tetézte a tárnoki önkormányzat 2006 elõtti elhibázott döntése, amikor mindezen adottságok mellett még további négy helyszínen nyilvános és ingyenes szemétlerakást biztosított, elsõdlegesen azzal a céllal, hogy a hegyen lakók oda hordhassák a kommunális hulladékot. Ezzel pedig végleg elszabadult a

szemétáradat. Egyre többen, egyre messzebbrõl hordták ide a mocskukat és borították bárhová, ha már idáig elhozták. Az Öreg-hegy csodálatos természeti értékeinek ellenére elsõsorban mérhetetlen szemetességével hívta fel településünkre a figyelmet! 2006-ban már csak a nyilvános konténerek szállítási, gondozási költsége elérte az évi tizenegy millió forintot, az összesített adatok alapján csak az utolsó évben 5274 m3 szemetet szállítottak el ezekrõl a helyekrõl. Majdnem ezer konténernyit! Ráadásul ezen felül nem történt meg a folyamatosan keletkezõ illegális lerakók felszámolása, arról nem beszélve, hogy mûködõ mezõõrség és

nem létezõ közterület felügyelet mellett mind a külterület, mind a belterület egyre elhanyagoltabb képet mutatott. 2006 végére úgy tûnt, hogy szemétkérdésben elszabadul a pokol! Az elsõ lépés a stílusváltás, az új koncepció kialakítása volt. Az új képviselõ-testület már az elsõ pillanattól fogva felvilágosítással, a társadalmi szervezetek összefogásával, személyes példamutatással és hatósági eszközökkel együtt, egységes önkormányzati és társadalmi akarattal vette fel a küzdelmet a káros jelenségekkel szemben. Kimondták azt, hogy ez a kérdés csak egységesen, a teljes településre kiterjedõen kezelhetõ, felszámolá-

A sötét piros körök jelölik a felszámolt nyilvános szemétlerakók helyét, jobb oldalt alul jelölve látható a Rádióállomás mögötti szemetes terület helye – még ott is sok tennivaló vár ránk.

2009.04.01. 15:35:04

. oldal

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

sát évtizedes távlatban kell tervezni. Kimondták azt is, hogy aki illegálisan hulladékot rak le, az bûnt követ el ezért olyan elbánást érdemel, mint egy bûnözõ. Nem teheti senki tönkre természeti értékeinket, nem szennyezhetik környezetünket. Egyszerre k?rnyezetv?delmi haszon ?s jelent?s megtakar?t?s A tervszerû munkának pedig nem csak környezetvédelmi, de anyagi haszna is keletkezett. 2006-ban még évi 11 milliós volt a konténeres szemét szállítási és környezetének gondozási költsége, és nem történt meg az illegális lerakók felszámolása sem. 2007-ben már a költség, amit az önkormányzat által finanszírozott lakossági szemétszállítás beindításának, mûködtetésének évi 4 milliós, az illegális szemétlerakók felszámolására fordított 1 milliós költsége jelentett, összesen 5 millió forintot tett ki. 2008-ban pedig a szervezett szemétszállítás beindítása után csak a megemelkedett, éves szinten már 2 millió forintos illegális szemétlerakók felszámolására fordított költség, a fél éves lakossági szemétszállítási díj 2 millió forintos költsége, összesen 4 millió forint jelentkezett. A 2006-os adatot nézve egyértelmû, hogy változatlan koncepció mellett a költség minimum 22 millió forint lett volna úgy, hogy egyetlen forintot sem fordíthattak volna abból illegális szemétlerakók felszámolására. A mostani mérleg pedig a következõ: két év alatt az Öreg-hegy jelentõs részén felszámolásra kerültek a nyilvános és illegális szemétlerakók, erre eddig 3 millió forintot költöttek. Beindult a szervezett szemétszállítás, ennek elindítására 6 millió forintot fordítottak. Elkészült a volt szemétbánya rekultivációs terve 6 millió forint értékben. A két év alatt tehát mindez 15 millió forintba került, minimum 7 millió forinttal kevesebbe, mint az eredeti állapot költségei. A hegy pedig tisztább, mint valaha volt! Igaz, keményen kellett vele dolgozni, mint ahogyan az is igaz, hogy van még mit eltakarítani! De a három, majd négy éves adatok még kedvezõbbek lesznek, hiszen 2009 -2010-ben már csak az illegális szemétlerakók felszámolására kell koncentrálni. A négy éves megtakarítás meghaladja majd a 20 millió forintot, az eredmény, az egyre tisztább környezet, pedig önmagáért beszél. El kell ismerni, hogy ez egyértelmûen sikeres környezetvédelmi és gazdasági eredmény! Fontos feladat volt a belterület megtisztítása, rendezése is Elindult a mezõõrség, ami a megalakított közterület felügyelettel, a szakhatóságokkal, a Település Üzemeltetési Iroda dolgozóival, a rendõrséggel, polgárõrséggel, és ami nagyon szép, egyre több helyi önkéntessel harcot indított az illegálisan szemetet lerakó emberek ellen. Rendszeressé váltak a tettenérések, a szabálysértési, de még a büntetõ ügyek is a környezetkárósítókkal szemben. Az Öreg-hegyen külön programként nagyon határozott környezetszennye-


zés ellenes munkákat indítottak. Ennek eredményeként 2007-ben már az évi 5274 m3-rõl 710 m3-re csökkent a keletkezõ hulladékmennyiség, 2008 októberében pedig beindult a szervezett lakossági szemétszállítás ezen a területen is. 6 millió forintos költségen elkészült a régi szemétbánya rekultivációs terve is, a tervek szerint ez ebben az évben pályázati forrásból valósulhat meg. Két év óta rendszeres az illegális hulladéklerakók felszámolása, évrõl-évre nagyobb terület válik tisztává! 2007-ben két, több hetes akció keretében felügyelték külön is a területet, de volt például kamionszámra begyûjtött autógumi a gumivadász akció keretében is, nem volt ilyenekre példa az elmúlt évtizedben! További stratégiai feladat lesz a már említett Rádióállomás mögötti területen a magántulajdonú földterületeken lévõ illegális szemétlerakók felszámoltatása, ezzel kapcsolatban megindult a jogi elõkészítõ és a szervezõmunka, illetve szélesíteni kell az akcióterületet az Öreg-hegy keleti felén, a Zapánszky irányába is. De nem csak a külterület, nem csak az Öreg-hegy megtisztítása volt a feladat, mert ezekkel párhuzamosan a belterületen is megindult a tisztább és rendezettebb környezet kialakítása. Itt is megtörtént a hivatali szemlélet-

váltás, a feladat segítésére pedig 2007ben megalakult a helyi Közterület Felügyelõi szolgálat. Ennek eredményeként néhány hónap alatt felszámolásra kerültek a lakóingatlanok elõtti évtizedes építõanyaghalmok, földkupacok és egyéb, rendezetlenséget mutató jelenségek illetve mindenki számára engedélykötelessé váltak a közterület foglalások, ilyenre sem volt példa az elmúlt évtizedekben. Továbbra is folyamatos a 2005-ben elindult zöldhulladék gyûjtés, de 2007tõl már megindult a háztartási sütõolaj begyûjtése, minden évben külön elektrotechnikai hulladékgyûjtõ napot szerveztek, idén novemberben pedig megtisztították az Öreg-hegyet az autógumiktól is.

Az önkormányzat a Benta-Körrel közösen teljes települést átfogó köztisztasági akciónapot tart minden év tavaszán, azokon a napokon több száz köbméternyi szeméttõl megtisztítva településünket. Ezekhez az akciókhoz pedig minden évben egyre több civil ember és szervezet csatlakozott, ez pedig jól mutatja a szemléletváltás eredményességét. Régebben igen kevés szó esett arról, hogy milyen nagy önkormányzati területeken hiányos a kaszáltatás. Ennek pedig nem csak az esetleges parlagfû veszély lehet az eredménye, de az is, hogy minden gondozatlan terület jobban csábított az illegális szemétlerakásra. 2007 elejétõl megindult a teljes belterület kaszáltatási programja is, 2006ban 70 ezer m2 –t kaszáltatott az akkori önkormányzat, csak a 2008-as évben közel egymillió négyzetméter kaszálása történt meg, majdnem tizenötször nagyobb területen! A tervek szerint ebben az évben megindul a további anyagok lakossági szelektív gyûjtése is. Összességében tehát elmondható, hogy Tárnokon a szemétkérdésben két év alatt gyökeres változás következett be a szemléletben, a hatósági munkában, és a gyakorlati munkában is, ami a hulladéklerakók folyamatos felszámolását és az egyre növekvõ terület gondozását jelenti. H.M.

És a szemét mai helye, tisztán…

Tisztelt tárnoki lakosok! A 2006. október 1-jén választást nyert Otthon Tárnokon Választási Szövetség vezetõjeként, polgármesterként köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik részt vettek, részt vesznek településünk köztisztasági, környezetvédelmi koncepciójának megvalósításában. A környezetvédelem egy település életében létfontosságú kérdés, az e célból végzett következetes és folyamatos munka eredménye nem csak számokban mérhetõ. A tisztább, gondozottabb, rendezett település képe nem csak nekünk, itt lakóknak jó, de megmutat bennünket az ide látogatóknak is. A környezetvédelmi intézkedések hatása megmutatkozik az egészségesebbé váló környezetben, de a település, az ingatlanok értékének emelkedésében is. Hitvallásom szerint nem hiszek az egyszeri akciókban, ezért a település környezetvédelmi állapotának javítására a folyamatos cselekvésben, az évtizedeken át tartó „akciókban” hiszek. Hiszen több évtized káros hatásait, rossz szokásait, beidegzõdéseit nem lehet egy látványos akciónapon megszüntetni. Az elmúlt két év bizonyította, hogy képesek vagyunk hatékonyabban, olcsóbban és eredményesebben dolgozni egy sokkal tisztább Tárnokért! A szemléletváltás eredménye egy folyamatosan tisztábbá váló környezet, költségvetésünknek pedig milliós megtakarítások, melyekre most, a

megszorítások idején egyre nagyobb szükségünk van. Ezek pedig valódi eredmények. Továbbra is kitartok álláspontom mellett, aki illegálisan hulladékot rak le, az bûnt követ el ezért olyan elbánást érdemel, mint egy bûnözõ. Nem teheti senki tönkre természeti értékeinket, nem szennyezhetik környezetünket! A Polgármesteri Hivatal feladata a hatósági háttér biztosítása, a Mezõõri Szolgálat, Közterület Felügyelet, Település Üzemeltetési Iroda munkáinak szervezésre: A képviselõ testület feladata az erre szánt anyagi feltételek megteremtése és biztosítása, a mi feladatunk, a lakosság feladata pedig a szemléletváltás támogatása és a közös akarat megjelenítése. Azoknak, akik nem érzik sajátjuknak környezetüket, azoknak, akik településünkre járnak hulladékaikat eldobni, azoknak szembesülniük kell azzal az önkormányzati-lakossági erõvel és elhatározással, ami nem tûri el ezt a cselekvést. A káros folyamatok évtizedekkel ezelõtt kezdõdtek, nekünk, ha nem is ennyit, de sok évet kell úgy terveznünk, cselekednünk és példát mutatnunk, hogy településünkön egyre tisztább környezetben élhessünk. Bízom benne, hogy ebben egyre többen lesznek partnerek, ezért polgármesterként ezek szerint cselekszem, nem csak a feltételek megteremtésével, de személyes munkámmal, ha kell ároktisztítással, szemétszedéssel, környezetvédelmi járõrözéssel is. Szolnoki Gábor polgármester

2009.04.01. 15:35:08

2009. ÁPRILIS

Besz?lget?s Radics Ern? alpolg?rmesterrel B?rmilyen meglep?, nagy ?r?m?mre szolg?lt, hogy siker?lt Radics Ern? alpolg?rmester ?rral le?lni ?s elbesz?lgetni arr?l, vajon az ?nkorm?nyzatn?l milyen eredm?nyeket ?rt el az elm?lt 2,5 ?vben. Term?szetesen a T?rnokh?r olvas?ival egy?tt nagy ?rdekl?d?ssel v?rjuk t?j?koztat?s?t. – 2006 õszén a választásokat követõen Szolnoki Gábor polgármester úrtól azt a feladatot kaptam, hogy több éves tapasztalatomat felhasználva, hasznosítsam azt a településfejlesztés, vállalkozásfejlesztés és a munkahelyteremtés területén. Visszatekintve az elmúlt kettõ és fél évre arról tudok beszámolni, hogy szinte a mai napig csak az elõkészületi munkák folytak, amelyeknek kézzel fogható eredményei a 2009 évben, tehát ebben az évben lesznek láthatóak. – Elmondaná ezt kérem, egy kicsit részletesebben is? – Igen, nagyon szívesen. Ebben az évben indul el az IPARI PARK elsõ beruházójának a METEOR telephelyének kialakítása (M7-rõl lejõve balra fekvõ 20 ha. föld területbõl 10 ha-t aktivizál) amelynek mûszaki és engedélyeztetési tervei a napokban fognak elkészülni. A Meteor céggel kapcsolatban el kell mondanom, hogy õk fogják megépíteni azt a szennyvízátemelõ berendezést, amely az Ipari Park teljes 153 hektár nagyságú területének valamint a Sport utcától az M7-ig tartó lakóövezet lakosságának szennyvizét juttatja el az Érdi Szennyvízkezelõ telepre. Ezen kívül a Meteor cég építi ki a Fõ u. jobb oldalának és a Tabán u. Benta felé esõ utca részében telekhatárig a lakossági szennyvízhálózatot. További befek tetõink a MILTON Csoport tagja a TÁRIM 2007 Kft., amely kifejezetten Tárnok fejlesztésére alakult. Ez a cég fogja megépíteni teljes hosszában a Halász J. u. – Ulicska u. – Fõ u. bal oldalán a csatornahálózatot a vízátemelõig és 100 ha Ipari Park szennyvíz fogadására alkalmas csõkeresztmetszeteket. A harmadik beruházónk (100 ha-on belül) a VORTEX Ipari Generál Kivitelezõ Kft. Õk megépítik a Tabán u. teljes csatorna hosszát, (Fõ u.-tól) mind a 2 oldalon telekhatárig. Ezen kivitelezéseknek a szerzõdései 2009. 12. hetében kerülnek aláírásra. Az átemelõ megfelelõ nagyságú területét, a 090 helyrajzi számú, a Kereskedelmi és Szolgáltató terület tulajdonos csoportja adja az önkormányzat birtokába. – Magyarországon jelenleg gazdasági válság jelei mutatkoznak, nem veszélyezteti ez a tervezett beruházásokat? – A Meteor részérõl a kivitelezés saját anyagi erõforrásától függ, erõs cégrõl van szó. – Mi a célja ennek az óriási 148 ha-os


. oldal

T?RNOKH?R

Radics Ernõ alpolgármester IPARI PARK létesítésének, amin több mint 2 éve dolgozik? – Tárnok nagyközségnek ez az egyetlen módja, hogy kitörjön a mozdulatlanságból. Egyre csökkenõ kormányzati támogatásból még az intézményeket is nehéz finanszírozni, nemhogy fejleszteni a települést. Szeretnénk bölcsödét, új iskolát, utakat, járdákat, munkahelyeket, településközpontot stb. létesíteni. Nem várhatunk ölbe tett kézzel. Az Ipari Parkba telepített cégek iparûzési adót fizetnek, munkahelyeket létesítenek, nagyobb lesz a helyi üzletek forgalma és még sorolhatnám az elõnyeit. – Hol terül el pontosan az Ipari Park? – 25+23 ha az M7-rõl lejõve balra, a másik összefüggõ nagy terület 100 ha pedig az M7 mellett jobbra, ami benyúlik a Halász J. u. mögé, úgy feléig, pontosabban az árokig, amely levezeti a csapadék és talajvizet a Zámori patakba. A beruházásokkal kapcsolatban még azt szeretném elmondani, hogy a szennyvízcsatorna kiviteli és engedélyeztetési tervek elkészültek, a szerzõdéskötéssel egy idõben minden beruházó kézhez kapja a teljes dokumentációt. Ahogy az idõjárás megengedi a munkák elkezdõdnek a fentiekben már felsorolt utcákban. Ezek a beruházások bizonyíthatják a lakosság számára, hogy az önkormányzati munka 2,5 év alatt folyamatos volt, de a hatósági eljárások bonyolultak és sok idõt vesznek igénybe. – Ezt hívják bürokráciának? – Egyértelmûen, igen. Indokolatlanul bonyolult a magyar jogrend, amit jó lenne minél elõbb megreformálni. – Hogyan látja Tárnok Önkormányzatának gazdasági helyzetét annak függvényében, hogy a jelenlegi kormány iszonyatos megszorító csomag

bevezetését tervezi mind a lakosság, mind az önkormányzatok számára? – Az elmúlt 2,5 évben világosan látható volt, hogy a központi költségvetés pazarló gazdálkodásának hátrányait az önkormányzatok fogják megfizetni, ezért 2007-tõl az önkormányzat bevezette a kiskincstári vagyongazdálkodást, mely azt jelenti, hogy centralizáltuk és megvizsgáltuk azokat a kifizetõ helyeket, amelyen takarékoskodni lehetett. Ezzel azt értük el, hogy mûködésre nem kellett felvennünk folyószámlahitelt, és az átvilágítás eredményeként igaz szerény összeg, de fejlesztésre is költhetõ volt. Ezt a gazdálkodási módot szeretnénk folytatni a ciklus végéig. Az önkormányzat sikere továbbiakban az, hogy a gazdasági és pénzügyi válság ellenére megtartotta minden nagy beruházóját. Ezzel az eredménnyel Tárnoknak arra van lehetõsége, hogy ellentétes irányba haladhat, mint a kormány. Itt munkahelyek teremtõdnek, kialakulóban van a civilszervezetek és a lakosság között a helyi társadalmi élet és remélhetõleg a fejlesztések kapcsán egy olyan települési élettér alakulhat ki, amelyre mindenki vágyik. – Radics Ernõ nem csak alpolgármester, hanem mint vállalkozó, sõt a Magyar Vállalkozók Pártjának megyei elnöke is, hogyan lehet mind a három helyen megfelelni az elvárásoknak? – Az alpolgármesteri feladataim nem választhatóak szét a vállalkozói illetve a politikai feladataimtól, ugyanis mindhárom terület szorosan összefügg. – Azért jut még a családra is egy kis idõ, netán sikerült nyaralni is az elmúlt években? – Nyaralni sajnos nem volt idõm, de a szûk családi és baráti eseményeken mindig ott voltam. – Már csak másfél év van hátra az új választásokig, mire lesz ez elegendõ? – Az elõkészített területfejlesztések (148 ha) beépítésének beindítására valamint önkormányzati segítségnyújtás a vállalkozók számára, ismerve a gazdasági és pénzügyi nehézségeket, erre elegendõ idõ lesz. Természetesen itt elkerülhetetlen az önkormányzat és a vállalkozók szoros együttmûködése. Az önkormányzat asztalán van még néhány jó beruházási szándék, amelynek tervezése és engedélyeztetése, pénzügyi-gazdasági együttmûködõ partnerek keresése ill. megtalálása még hátra van. Az érthetõség kedvéért itt meg kell említenem, hogy az Odlúki területen belül 12 ha. van elkülönítve a település központjának megépítésére, valamint a Sportcentrum területét, ahol megtervezésre került az Oktatási Centrum. – Köszönöm az interjút s a további eredményes munkához sok sikert, jó egészséget kívánok. Fritz Lászlóné

Kedves Sz?l?k, V?llalkoz?k ?s ?zlettulajdonosok! Szeretnénk Önöknek megköszönni azt a segítséget, amelyet kaptunk, ahhoz hogy hozzájárultak a Szülõk – Nevelõk Báljának a sikeréhez. A támogatásukkal 378.000 Ft gyûlt össze, melybõl a nagyiskolában az aula berendezését, míg alsóban a játszótér bõvítését kívánjuk megvalósítani. A település vállalkozói, üzlettulajdonosai és a tanulók szülei részérõl olyan összefogásban volt részünk, amely példa értékû és követésre méltó mindannyiunk számára. A nagyon jó hangulatban lévõ bál végén, diákjaink szülei és vendégeink úgy búcsúztak, hogy jövõre ismét találkozzunk egy hasonlóan jó hangulatú farsangi rendezvényen, ahol újra megmutathatjuk, hogy a jó cél érdekében érdemes összefognunk. Köszönjük mindenkinek, akik az iskolánk színvonalának emeléséhez hozzájárultak.

Vályogosné Kertes Erzsébet igazgató

A T?rnokh?r következ? száma 2009. j?nius elej?n jelenik meg. A lapzárta ideje 2009. május 15. Felkérünk minden intézményt, szervezetet és olvasóinkat hogy aktuális híreiket, felhívásaikat és programjaikat tartalmazó írásaikat a közlendõ fényképekkel együtt elektronikus adathordozón (floppy, CD) adják le az önkormányzat titkárságán Cseresnyés Attila felelõs szerkesztõ vagy Puglitsné Szamák Erzsébet részére vagy akár küldjék el e-mailen a [email protected] vagy Szolnoki Gábor polgármester részére a [email protected] címre. Felhívjuk a vállalkozók és hirdetõink figyelmét is, hogy a lap példányszámát háromezer ötszázra emeltük, terjesztését pedig díjmentessé tettük. Amennyiben vállalkozásukat, szolgáltatásaikat hirdetni szeretnék, hívják Cseresnyés Attila felelõs szerkesztõt 06 (20) 571 9993 vagy Bánkuti Gabriellát 06 (23) 387 041 telefonszámon vagy juttassák el hirdetéseiket a fenti e-mail címekre. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy félre teszünk minden egyes példányszámból az önkormányzat titkárságán, így további igényeket is ki tudunk elégíteni, illetve tudunk adni azoknak, akik valamilyen okból nem jutottak egy-egy példányszámhoz. Polgármesteri Hivatal

2009.04.01. 15:35:11

. oldal

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

?Egy b?kebeli cs?szkap?lya? ? kicsit m?s szemmel Örömmel olvastuk, hogy kicsik és nagyok örömüket lelték a télben a horgásztavon. Az idilli leírás azonban arra indított, hogy az éremnek a másik oldaláról is érdemes szót ejteni azzal együtt is, hogy télen és nyáron örömmel látjuk a tó környékén a helybélieket és „idegeneket” egyaránt. A tavat és közvetlen környezetét a Tárnokvölgye Horgászegyesület üzemelteti kifejezetten sporthorgászat és természetesen a pihenni vágyók részére, kellemes idõtöltés céljaira. Ahogy Hamar József úr is írta az újság legutóbbi számában, tele volt gépkocsival a tó partja. Egyik legnagyobb gondunk télen és minden évszakban az a civilizációs ártalom, amit a magukról megfeledkezõ „pihenni vágyók” maguk után hagynak. Még most sem gyógyultak be a tóparton a terepjárók okozta nyomvályúk, amelyeket a lejtõs területen a fagyos földön a kipörgõ autókerék hagyott maga után. Nehéz begyógyítani a pázsiton ejtett sebeket. Most is jól látható még néhány öreg autó nyoma, ahol is az olajcseppek a fû kipusztulásához vezettek már a kizöldellés idõszakában. Sorolhatnánk a téli gondjainkat a szétszórt szemétrõl, a jégre hordott és ottfelejtett kõbõl, fából épített hoki-kapukról, de nem a panasz a célunk. Amint a tavat látogatók érzékelik, az egyesület – egyetértésben az önkormányzattal – óriási erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tó és környezete, amely helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, értékeiben, természetességében fennmaradjon. Szomorú látványt nyújtanak a rét és az autópálya közötti kiserdõ szemétdombjai, az öntudatos autósok parkolási szokásai, amely jelenségek a horgászegyesület eszközeivel önmagukban nem kezelhetõk. Az egyesület védnökséget vállalt a kapcsolódó rét és a patakpart rendje fölött, társadalmi munkában rendsze-

resen környezetvédelmi napokat szervez (legutóbb összhangban a Tárnok Nagyközségben hirdetett akcióhoz kapcsolódva), és szeretettel várja a község lakóit, a társadalmi szervezeteket, a természetbarát horgászokat, hogy fedezzük fel és ápoljuk együtt a tópart gyönyörû adottságait. Terveinkben szerepel, tanulva az idei télbõl is, hogy megtervezzük az egyidejû, nagyobb létszámú rendezvény megtartásának a feltételét. Ha indokolt, mesterséges akadályokkal is megóvjuk a tó vizének minõségét, a meglévõ növényállomány mellett tájba illõ növényzet telepítésével növeljük a környezet terhelhetõségét és ehhez kérjük minden odalátogató természetbarát támogatását. Konkrét intézkedés történt a tó körüli autóforgalom megtiltására, a horgászok számára szabályozott parkolási rend látogatókra történõ kiterjesztésére. Fontos kérdésként fogalmazódik meg az üdülõtelep nyugalmának meg-

tartása is, hiszen egyre növekszik az odatelepülõk (állandó lakosok) száma, de szép számmal akadnak még a hétvégén csak pihenni odajáró emberek. Sok éves, és eddig megoldatlan problémát jelent a nem jogosítványhoz kötött kismotorok, quadok dühöngése a házak között, nyári kánikulában a poros út okozta légszennyezés, a száguldozás baleset-veszélyessége mellett. Szeretnénk azt remélni, hogy az idézett cikkben leírt idilli kép valóban az lesz, ahol megfér békésen egymás mellett az autó, a gyerek, a horgász, a pihenõ öregember – vagyis mindnyájan együtt, akik arra járunk. Varsányi István, elnök Tárnokvölgye Horgász Egyesület

Hal a tortán…

Ez év februárjában egyeztetés történt a Tárnokvölgye Horgász Egyesület vezetõi és az Önkormányzat között, melyben fõként arról esett szó, hogy az utóbbi

Olvas?i lev?l

években egyre többen használják a tárnoki tavat a téli idõszakban. A rendkívüli használat pedig – a megszokottól eltérõen – rendkívüli helyzetet idéz elõ a szemetelés, a parkolási mizéria és a korcsolyázás, mint sportcél által. A téli idõszak eredménye a lakosság számára különleges és maradandó sportélményen túl pedig jelentõs környezetszennyezés és környezetkárosítás, gondoljunk például a szemetelésre valamint a tó partján történõ parkolásra. Mivel mindkettõ tilos és káros is a természetre, különösen nagy kárt okoz ez, az egyébként csodálatos természeti értéket képviselõ tárnoki tónak és környékének, nem beszélve az anyagi kárról. Az egyeztetésen ezért megállapodás született arról, hogy a szabályok figyelembe vételével le kell zárni a területet az egyébként is illegális gépjármû forgalom elõl. A Horgász Egyesület vállalta, hogy folyamatos tájékoztatásba kezd újságunk hasábjain, elõsegítve ezzel a tó értékeinek megõrzését. Az Önkormányzat pedig a Mezõõri Szolgálat és a KözterületFelügyelet munkatársaival segíti a környezet védelmét és a természeti érték megõrzését. Folyamatos járõrözések, tábla kihelyezések és környezetvédelmi akciók fogják majd elõsegíteni a tárnoki tó és környezete állapotának javulását. Amennyiben a Horgász Egyesület által vállalt feladatok is megvalósulnak, közös erõvel sikerülhet visszaszorítani a szemetelést és az élõvilágot károsító tevékenységeket a tó körül. Csodálatos természeti értékünk megõrzése közös ügy, melyben összefogásra van szükség, ennek elsõ lépése volt a februári egyeztetés az Önkormányzat és a Horgász Egyesület között. És ha egyszer valóban megvalósul a rend és a természet méltó nyugalma a tó körül, akkor az lesz majd a hal a tortán… Cseresnyés Attila

Az alábbi levél megjelentetését Várkonyi Tamás olvasónk kérte.

Tisztelt Képviselõ Testület! Figyelemmel kísértem munkájukat már a választások elõtt is. Minden bizonnyal sok kritikát kapnak sokféle munkájukkal kapcsolatban. De van egy nagyon fontos kérdés, ami számomra elsõdlegességgel bír. Ez pedig nem más, mint a nemzeti ünnepeink tisztelete Tárnokon. Sok évtizedes tapasztalattal a hátam mögött a rendszerváltásig jól tudtam, hogyan csökkentették ezeknek a felemelõ ünnepeknek a jelentõségét. (március 15-e, augusztus 20-a, október 6-a és 23-a). De jött a rendszerváltás és ezzel a reményeim is elõjöttek, hogy változni fog ez a hozzáállás legalább a településen. Néhány évig nem is volt baj, de azután jött az 1998-tól 2006-ig tartó szégyenteljes idõszak. Ahogy éppen Orbán Viktor említette március 15-én, a restauráció. Ahol ismét elkezdõdött ezeknek a szép és nemes ünnepeknek az értéktelenítése. Miben nyilvánult ez meg? A beszivárgó igénytelenségben, az értéktelenítésben. Aminek a legcsúnyább megnyilatkozása volt Tárnokon, hogy sokszor nem az ünnep napján ünnepelt a község, hanem az ünnephez legközelebbi utolsó munkanapon. Egyszer hallottam egy képviselõi megjegyzést errõl, amikor ez szóba került. Az ember azt mondta, hogy a hétvégén, szabadnapon az embereknek sok dolga van tavasszal és pihenni is kell valamikor. Bizony nagyon szégyenkeztem akkor, hiszen a nemzeti ünnepek a nemzet ünnepei! Ha hét közben vannak, akkor munkaszüneti ünnepnapok, ha meg hétvégén, akkor talán az már nem lenne ünnep? De bizony ünnep az bármelyik napon! Köszönöm Önöknek, hogy következetesen figyelnek rá, az ünnepeket akkor tartják, akkor emlékeznek rá, amikor azoknak szent napjai vannak! Most pedig március 15-e kapcsán pedig szeretném köszönetemet kifejezni a méltó emlékezésért, a tárnoki emberek kitüntetéséért, az ünnepi beszéd gondolataiért és az iskolások szép mûsoráért. Várkonyi Tamás


2009.04.01. 15:35:13

2009. ÁPRILIS

. oldal

T?RNOKH?R

Csatorn?z?si h?rek

A T?rnokh?r ez ?vi febru?ri sz?m?ban olvashatt?k azt, hogy az Otthon T?rnokon V?laszt?si Sz?vets?g (OTVSZ) 2006-?ta mit v?gzett a csatorn?z?ssal kapcsolatban telep?l?s?nk?n. A választási kampány egyik fõ kérdése volt a tárnoki csatornázás helyzete. Tény, hogy az 1998-2006 közötti nyolc évben ez gyakorlatilag leállt, hosszú évek szünete után csak a választást megelõzõ kampányidõszakban, az ÉTV eladása miatt lakossági tiltakozás csitítására örülhettek tárnoki lakosok a Munkácsy utcában ilyen közmûfejlesztésnek. Azok az évek furcsa várakozással teltek, vezetõink mindig azt mondták, hogy nemsokára lesz csatorna mindenhol – ezért aztán majd nyolc évig nem lett csatorna szinte sehol. De nem ez volt az egyetlen ijesztõ tény. Hiszen azóta kiderült, hogy nem csak a csatornázás területén volt kényszerû pihenõ, de megtört a tervezés lendülete is ráadásul háttérbe szorult a folyamatos fejlesztés is a már meglévõ csatornamûveken. Ez pedig azért jelentett nagyon komoly gondot, mert már maga a tervezés is komoly költségekkel jár, nem beszélve arról, hogy a tervezett Uniós csatornapályázat önrészét is biztosítani kellett. Önkormányzati önerõ az Uniós projektre: a pályázati fedezettel együtt már 455 millió forint értékben! Településünk csatornázásának legfõbb lehetõségét az Uniós finanszírozású csatornafejlesztés jelenti. 2007. elejétõl a polgármester közvetlen irányításával településünk levált az évek óta konkrét eredmények nélküli csatorna konzorciumról, és összefogva Érd és Diósd településekkel külön pályázatot készített, amit a volt tagok közül elsõként, 2008. decemberében benyújtottak. Óriási szervezõmunka, összefogás és különösképpen a lakosság nagy arányú támogatása és anyagi

Az ingyen kenyér becsülete… Mint az már lapunk hasábjain megírtuk, a tárnoki Sercli Pékség rászorulók részére éves szinten 2 millió forint értékben adományoz ingyen, friss kenyeret. Gondolhatnánk bátran, hogy a nemes adományhoz jutó minden rászoruló jól meg is becsüli azt. Azonban sajnos ez nincs így. Bizony akad, aki az adományt nem tisztelõ magatartással és módon, szinte követelõ hangnemmel „kéri” azt az adományozó üzletében. Hová lett a kenyér becsülete? Minimális magatartás és talán túlzás nélkül mondhatom, hogy elvárás az, hogy aki ingyen kenyeret kap adományként, az köszönettel vegye át és fogyassza a kenyér, mint alapvetõ táplálékunk megbecsülése szerint azt. Szerencsére a rászorulók többsége ilyen, boldogan, az adományo-


áldozatvállalása kellett a pályázat elkészítéséhez. Településünkön 1300 háztartást érint majd a beruházás, 38 km új csatornahálózat és 5 új átemelõ állomás létesítésével. Ilyen volumenû munkára nem volt példa az elmúlt évtizedekben, de nem csak a munka nagysága kiemelkedõ, hanem a költségei is. Az Uniós projekt elõkészítése komoly összegek biztosítását jelenti. Tekintettel arra, hogy önkormányzatunk elkötelezett a csatornaépítésben, az egyik legfontosabb feladat volt a kötelezõ pályázati önerõ biztosítása, amit kötvény kibocsátásával oldottak meg. Jelenleg 300 millió forint van elkülönítve erre, de további 155 millió forintot jelentenek eddig a projekttel kapcsolatos egyéb költségek, az alábbiak szerint. A tervezési munkálatokra 2007-2008ban kifizetésre került eddig 40 millió forint. A képviselõ-testület biztosította az Érd és Térsége Szennyvízelvezetésiés Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás (ez a szervezet a három település pályázatának lebonyolító, koordináló szervezete) Tárnokra esõ tagdíját, körülbelül 20 millió forintot a társulás tervezett mûködésének végéig. Az önkormányzat átvállalta a megkötött lakástakarék-pénztári szerzõdések aktiválását 3 millió forint értékben, a társulat mûködési költségeit 2014ig, a társulat tervezett mûködéséig 18, 5 millió Ft értékben, illetve a társulati hitel kamatait 71,7 millió forint értékben! (Fontos megjegyeznem: az utóbbi három tétel a szomszéd településeken a lakosság pénztárcáját terheli!) Döbbenetes összehasonlítás. A megindított munkák, fejlesztések és tervezések nagyságának szemléltetésére nagyon jó mutatószámot jelent az elõzõ ciklusok hasonló adatainak összehasonlítása a jelen számaival. Ám elõtte még rögzíteni kell azt is, hogy 2007-ben már végeztek a Zrínyi és a Deák utcák egy részének csatornázásával, melynek önkormányzati önré-

zóra hálásan gondolva fogyasztja el a friss kenyeret. Akadnak azonban olyanok, akik nem ezt teszik, visszaélnek a jó szándékkel, amit a Pékség önként mutat. A kenyér nem egy tárgy, nem „csak” egy adomány, hanem alapvetõ élelmünk, a híres magyar búza ajándéka. Az ingyen kenyér pedig nemes adomány, melyet aki nem alázattal és köszönettel vesz és fogad, az nem érdemli meg! Az ingyen kenyér nem pénzé vagy rövid itallá váltható eszköz, hanem egy élet alap eleme, amely Tárnokon a Sercli Pékség önzetlen adományaként létezik. Becsüljük meg hát az önzetlenséget… Hoffmann

sze 21,7 millió forint volt, ebben az évben pedig végezni kell a Jókai utca egy szakaszával, valamint a Hatvani, Szigetvári, Debreceni utcák csatornázásával is, melyek tervezett önkormányzati önrésze eléri a 30 millió forintot. Szintén fontos adat, hogy erõteljesen felgyorsult a már meglévõ víz- és csatornamûveken a hálózatfejlesztési, karbantartási munkák üteme, erre az elmúlt két évben 32 millió forintot költöttek. Ezek után pedig nézzük az összehasonlítást. 1998 és 2006 között nyolc év alatt az önkormányzati és lakossági önerõvel közösen épített csatorna önkormányzati költsége (a Munkácsy utca egy részének csatornázása) nem érte el a 20 millió forintot, a hálózatfejlesztési, karbantartási munkák (a csõtörések elhárítási költségein kívül) pedig 18 millió forintot tettek ki, tervezésre pedig nem fizettek, összesen tehát nyolc év alatt 38 milliót költöttek ilyen munkálatokra, éves átlagban kevesebb mint 5 millió forintot! Ezzel szemben 2006-óta megvalósult már 21,7 millió forint értékben csatornaépítés (az év végéig további 30 milliós beruházásnak kell elkészülnie!), hálózatfejlesztésre és karbantartásra pedig 32 millió forintot költöttek csak az elsõ

ANGOL–HOLLAND HASZNÁLT RUHA ÜZLET FOLYAMATOS AKCIÓK! GYERMEKRUHA-PÓLÓKNADRÁGOK OLCSÓN FELÖLTÖZTETJÜK! TÁRNOK, FŐ U. 43. NYITVATARTÁS: Kedd-Péntek: 06-19 Szombat, Vasárnap: 06-13

két évben. Két év alatt tehát 53 millió forint már felhasználásra került csatornaépítésre és karbantartásra, az Uniós projekt kapcsán tervezésre eddig 40 millió forint, összesen tehát két év alatt 93 milliót költöttek ilyen munkálatokra, éves átlagban 46 millió forintot! A különbség már itt is szembetûnõ, de ennél megdöbbentõbb ha csak a tervezési összegek és kötelezettség vállalások különbségét vizsgáljuk. Az elõzõ két ciklus nyolc évében ugyanis ilyen együttes összegek nem voltak, praktikusan tehát a szám nulla, míg az OTVSZ vezetése alatt az elsõ két évben ez az összeg elérte a 455 millió forintot! „Nagyon fontos megjegyezni azt a tényt, hogy a jövõre vállalt kötelezettségek már nem csupán az ígérgetést, hanem a garanciát jelentik a munkák megvalósulására. Nem a szavak, hanem a tettek vették át a szerepet ebben a stratégiai kérdésben. Konkrét csatornaépítések, komoly tervezõi munka és az Uniós pályázat beadása, helyi közmûtársulat és térségi közmûtársulás létrehozása valamint a meglévõ csatornamûvek fejlesztése és felújítása – ez jelenti ma Tárnokon a csatornázással kapcsolatos munkákat, sportnyelven szólva a „teljes pályás letámadást!” H.M. (forrás: Tárnokhír 2007-0809.jan)

VASÁRNAP IS NYITVA! ÚJ! VEGYES ÉLELMISZER NAPI AKCIÓK! FRISS ÁRU! ÉLELMISZER-PÉKÁRUVEGYIÁRU BŐ VÁLASZTÉK! TÁRNOK, FŐ U. 43. NYITVATARTÁS: Kedd-Péntek: 06-19 Szombat, Vasárnap: 06-13

2009.04.01. 15:35:16

10. oldal

T?RNOKH?R

2009. ÁPRILIS

Polg?rmesteri besz?mol? A k?pvisel?-test?leti ?l?sek minden alkalommal egy olyan napirendi ponttal kezd?dnek, ahol a polg?rmester besz?mol az addig v?gzett munk?ir?l. Ennek mint?j?ra m?lt ?v decemberi sz?munkt?l kezd?d?en lapunkban is besz?moltatjuk Szolnoki G?bor polg?rmestert a fontosabb esem?nyekr?l. (a szerk.) Nagyon fontosnak tarom, hogy ne csak a képviselõknek, hanem a lakosságnak is folyamatosan beszámoljak a napi munkámról. Tudom, hogy egy ilyen interjú nem elég minden program felsorolására, de a lényeg átadható. – Azt gondoltam, hogy a január-februári hónap kevesebb elfoglaltsággal jár, de a naptárjába pillantva hamar eloszlott ez az elképzelésem. Most is próbálom csak a fontosabbakról kérdezni. „Pénzügyek, költségvetés, adók”, Önkormányzati gazdasági konferenciát tartottak Budapesten. Mi volt a fõ téma? – Gyakorlatilag minden, ami ma aktuális. Szó volt az önkormányzatok gazdasági kilátásairól a 2009. évben, megismerkedtünk a fejlesztési támogatások új elõfinanszírozási rendszerével. Fontos téma volt az önkormányzati kötvénykibocsátás, ezek értékállóságának megoldásai, kockázatkezelése. Az Önkormányzati Minisztérium államtitkára bevezetõjében egyébként arról beszélt, hogy ma a gazdasági kilátásokról beszélni nagy bátorságot igénylõ feladat. Naponta változik a pénzügyi-gazdasági helyzet és az is biztos, hogy az önkormányzatok nem voltak az elmúlt 18 évben ilyen helyzetben, mint most. Azt már mindannyian látjuk, hogy az önkormányzati kötelezõ feladatok anyagi feltételeit az állam nem finanszírozza csak elégtelen mértékben, ezért nem tudja orvosolni az önkormányzatok gondjait, sõt az látszik, mintha egyre jobban hátrálna a feladat elõl. Nehéz év, vagy évek elé nézünk. – A következõ rendezvény szintén hasonló témájú volt, „Költségcsökkentési konferencia – Milliós megtakarítások azonnal” címmel. Sikerült megtakarítási ötleteket szerezni? Igen, az elõadások közül a legérdekesebb a ma igazán húsbavágó kérdésként jelentkezõ gázfogyasztás csökkentésérõl, az itt megfogható megtakarításokról szól. Hasonló megközelítésben a közvilágítás korszerûsítésérõl is jó információkat kaptunk. Dr. Lóránt Zoltán, az ÁSZ fõigazgatója pedig „Az önkormányzatok gazdálkodási gyakorlatában rejlõ kiaknázatlan lehetõségek” címmel tartott érdekfeszítõ elõadást, már a kezdõ mondattal megfogva a hallgatóság érdeklõdését, ami szerint a jelenlegi önkormányzati rendszer finanszírozási és mûködési oldalról – elvárva a helyi közszolgáltatások megfelelõ színvonalát – nem tartható fenn. Ma minden szakember egybehangzó véleménye az, hogy nem lehet a végtelenségig halasztani az önkormányzati rendszer reformját, az állam pontos szerepvállalásának rögzítését. – Szintén több alkalommal olvastam tárgyalásokat, értekezleteket az Uniós csatornapályázattal kapcsolatban. – Igen, ez most talán az egyik legfontosabb kérdés településünkön. Rendszeresen tárgyalunk az érintett települések polgármestereinek, szakértõinek bevonásával a pályázat beadása után a további lépésekrõl. Már ebben az évben el kell indulnia az úgynevezett „O.” ütemnek, ami a gyakorlati elõkészítõ munkákat illetve értelemszerûen az ezeket megelõzõ közbeszerzések megszerve-


zését, pénzügyi feltételeinek biztosítását jelenti. Folyamatos a JASPERS ellenõrzése is, ahol minden részletkérdésben pontos válaszokat kell adnunk az ellenõröknek. – Tárgyalások az ipari park befektetõivel? – Az ipari parki fejlesztések szintén stratégiai fontosságúak. Az már érzékelhetõ, hogy a gazdasági válság miatt lassul a tõke mozgása, megfontoltabban és körültekintõbben lépnek, hiszen nem kedvez számukra a gazdasági helyzet. A tárgyalások lényege a tervezett fejlesztési ütemek pontosítása volt illetve a közmûfejlesztési megállapodások elõkészítése és megkötése. A METEOR Hungária esetében már elõrébb járunk a munkában, hiszen ez a befektetõ két éves munka után 2008. õszén birtokba vehette a területet. Novemberben már megindították a közmûvek – víz, villany, gáz – telepítésének tervezési munkáit, de természetesen õket is lassítja az, hogy a bankvilágból gyakorlatilag eltûnt a hitelezésre fordítható pénz. Most saját erõbõl kell tovább haladni, amíg nem változik pozitívan a helyzet, de ez egyértelmûen lassabb haladást eredményez. Településünknek viszont válság ide vagy oda, az egyik legfontosabb kérdése az ipari befektetõk megtelepedése és vállalkozásaik tárnoki beindítása. Ezért egyezséget kell kötnünk, további kötelezettségeket és garanciákat beépítenünk az együttmûködési megállapodásinkba, hogy ha a gazdasági világválság miatt lassabban is, de megvalósuljanak a beruházások. – Ülésezett az Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács és az Érdi Kistérségi Többcélú Társulás. Milyen döntések születtek? – Pontosabban az elsõ ülést a Többcélú Társulás Pénzügyi Bizottsága kezdte, jelenleg ennek elnöki feladatait látom el. Felülvizsgáltuk és módosítottuk a 2008-évi költségvetést, tekintettel arra, hogy az év végén a Magyar Turizmus Zrt., illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a kistérség részére mûködési költség-hozzájárulást juttatott. Az üléseken ez után elfogadásra került a 2009 évi költségvetés mindkét szervezet esetében, illetve megvitattuk a társulás Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terve elkészítésének helyzetérõl szóló beszámolót. – Megbeszélés a Raiffeisen Bank képviselõivel? – A kötvénykibocsátás kérdéseit jártuk körül, de ezzel kapcsolatban egyébként is heti szintû konzultációkat tartunk. Elemezzük a gazdasági környezet változásának következményeit és a legbiztosabb megállapodásokat kötjük meg a kötvény kezelésével, kamatoztatásával kapcsolatban. Nagyon fontos kérdés, hogy a kötvényt, településünk fejlesztési tartalékát a legbiztonságosabb feltételek mellett kezeljük. Ide kapcsolódó jó pénzügyi hír, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére a kötvény következõ féléves kamatát is kitermeltük. A kamatfizetési kötelezettség minden év április 15. és november 15. napja. Az elõzõ évben sikeresen gazdálkodtuk ki a kamatot és további ötven millió forint többletbevétel keletkezett településünk részére. Most április 15-e helyett már március közepére megtermeltük a kamatot. Az természetesen látszik, hogy ez magasabb lett, mint az elõzõ évi, de még így is keletkezik többletbevétel. Úgy látom, hogy ebben az évben is megfelelünk a kamatfizetési kötelezettségünknek és többletbevételünk is lesz, persze azt ma nem tudom megmondani, hogy ez mennyi lesz az év végére? Természetesen a szakértõkkel együtt dolgozva napi szintû munkát jelent a kötvény felelõsségteljes pénzügyi gondozása, nem is tehetünk másképpen, hiszen nagy felelõsséggel

nagy óvatosságra int bennünket az ország, a világ gazdasági válsága. – Több napon olvastam, hogy megbeszélést folytatott az Érdi rendőr-kapitányság valamint a helyi õrs vezetõjével, néhány nap múlva pedig rádióinterjút adtak a közbiztonsági kérdésekrõl. Összefüggenek ezek a programok? – Az utóbbi idõszakban ezek a megbeszélések rendszeressé váltak a rendõrség képviselõivel. Az országos tendenciák, a bûnügyi történések azt mutatják, hogy nekünk is meg kell tennünk mindent a közbiztonság javításáért, a nyugodtabb közhangulat kialakításáért. Ebben pedig, a rendõrség és az önkormányzat kapcsolatában a gyorsaságnak, az információcserének nagy szerepe van. Tárgyaltunk többek között a a helyi rendõri létszám emelésérõl, a rendõrség támogatásának kérdéseirõl, közbiztonsági akciók szervezésérõl, a közbiztonsági egyezetõ fórum rendszerérõl, a helyi civil szervezetek és a rendõrség összefogásáról és ezek támogatásáról. A százhalombattai Rádió 6 stúdiójában pedig az együttmûködésrõl, a közbiztonság helyzetérõl, az elképzeléseinkrõl beszélgettünk. – Rendszeres bejegyzésként látom a naptárjában a sajtó képviselõivel való találkozást. – Igen. Természetes kötelesség a sajtó képviselõivel való kapcsolattartás. Nagyon jó érzés látni azt, hogy hosszú évek elzárkózása után a térség figyelme már Tárnok felé is fordul. Érd, Százhalombatta lapjai, tévéi és rádiója rendszeresen foglalkoznak tárnoki aktualitásokkal is, ami pedig a legfontosabb, hogy vannak fejlesztéseink, terveink és elképzeléseink, amire kíváncsiak, és amit elmondhatunk másoknak is. – Szûcs Erika szociális és munkaügyi miniszter válságkezelés és növekedés címmel fórumot tartott Érden. – Igen, egy lakossági fórum keretében a miniszter asszony ismertette a válsággal kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elmondta, hogy a válság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb világméretû visszaesését eredményezi. – Beszélgetésünk végén minden alkalommal a helyi rendezvényeket vesszük sorra, van-e még olyan program, ahol képviselte az önkormányzatot, amirõl beszélni szeretne? – Igen, ez minden alkalommal a legkedvesebb rész. Az év elejének meghatározója volt a farsangi idõszak, ebben természetesen élen jártak iskolánk diákjai. De ismét kitettek magukért a Szivárvány Nyugdíjas Klub tagjai, ellátogattunk az általános iskola szülõk-nevelõk báljára, idén elsõként került megrendezésre a Falusi Farsangi Víg Nap disznóvágással és táncházzal. Második alkalommal rendezte mag a Tollszár SE asztalitenisz kupáját, idén már két napos, ráadásul nagyon sikeres rendezvényként. A Benta-kör a tárnoki iskolások részére egy 100 ezer forint összdíjazású rajpályázatot hirdetett, februárban megtörtént a zsûrizés, március 15-én pedig a díjak átadása. Március 15-én településünk méltóan emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, szintén ezen az ünnepen került átadásra az elõzõ esztendõben alapított új díj, a „Tárnokért” emlékérem, amit öt ember vehetett át. Külön kiemelném a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak ünnepi mûsorait. Az alsósok az iskolában töltötték el ámulattal iskolatársaikat és a felnõtteket, a felsõsök pedig az iskolai bemutató után mûsorukat vasárnap, a községi rendezvényen is elõadták, ezzel is emelve az ünnep fényét. Csodálatos dolog, hogy iskolásaink adták az ünnepi mûsort ezen a szép megemlékezésen!

2009.04.01. 15:35:17

2009. ÁPRILIS

11. oldal

T?RNOKH?R

1 P?LY?ZAT, 200 P?LYAM?

Nagy sikerrel z?rult a Benta-K?r rajzp?ly?zata? Közel 200 rajz, grafika és festmény érkezett arra a pályázati kiírásra, melyet a Tárnokhír újságban tettünk közzé, a Benta-Kör Állat-, Természet- és Környezetvédõk Egyesülete nevében. A tavalyi év végén írtuk ki azt a környezetvédelmi rajzpályázatot, melyre a helyi természeti értékeket ábrázoló pályamûveket vártunk. Óriási meglepetésünkre a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai közel 200 pályamûvet adtak le, melyek közül 2 nyertes, 6 helyezett és 1 különdíjas került ki gyõztesként. E mellett 50 pályamû kapott a zsûritõl pontokat is. A pályamûveket két csoportban összesen 60 ezer forint értékben, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos könyvekkel jutalmaztuk ez év március 15-én, nemzeti ünnepünkön. Köszönjük a neves zsûrinek a részvételt: Ament Éva – Iharos Népmûvészeti Egyesület, Bálint Éva tanár, Böjtös Andrea - Sírius Alapítvány, Cseresnyés Attila sajtóreferens, Mátyás Gabriella - tanár, Sármándi Pál - újságíró és Szolnoki Gábor polgármester. Köszönjük a sok rajzot és pályamûvet és gratulálunk mindenkinek, hiszen nagyon sok szép rajz érkezett. A rajzokból az iskolában kiállítást is rendeznek majd, így mindenki gyönyörködhet a munkákban. Bangó Szilva, elnök Benta-Kör Állat-, Természet- és Környezetvédõk Egyesülete

Barek Petra 4/b.

Czeilinger Norbert 8/b.

Száraz Loretta 1/d.

Dezsõ Árpád 4/b.

Kocsis Martin 3/b. D?jazottak: ALSÓ TAGOZAT HELYEZÉSEI: Elsõ helyezett – Száraz Loretta 1/D Második helyezett – Dezsõ Árpád 4/B Harmadik helyezett – Kocsis Martin 3/B Különdíjjal jutalmazott – Barek Petra 4/B

FELSÕ TAGOZAT HELYEZÉSEI: Elsõ helyezett – Földi Alexandra 7/C Második helyezett – Czeiliger Norbert 8/B Harmadik helyezett – Kis Virág 8/B PONTOT ÉRTEK EL: 1/D: Farkas Márk, Filimon Beatrix, Gothárd Barbara, Kovács Diána, Kulcsár Dorottya Csilla, Katona Dominik, Szokolai Réka, Pintye Virág 2/B: Lehoczki Patrícia, Tálasi Lajos 2/C: Hubai Patrícia 3/B: Kincses Róbert, Milák Kristóf, Póth Dorina, Varga Judit, Verebi Zsanett 3/C: Hudák Eszter, Somogyi Réka, Kerkuska Vivien, Pintye Máté, Tóth Erika, Ormai Fanni 4/A:

Bíró Anett, Bíró Edina, Stefán Vivien, Sztojka Amanda 4/B: Battai Blanka, Beleznai Eszter, Kulcsár Viola, Takács Annamária, Valli Zsófia 4/D: Kereszturi Dóra, Szabó Zsanett, Visnyovszki Viktória 5/A: Pajor Zsófia, Sebõk Viktória 5/B: Fresli Bálint 6/A: Zsikla Bálint 6/B: Bojcs József, Juhász Eliza, Magyar Dániel, Nagy Dániel, Németh Kristóf Tóth Fanni, Zentai Ádám 7/C: Fülöp Dániel, Mókus Bettina 8/B: Balogh Betti, Balogh Cintia, Hegedûs András

HELYI IPARÛZÉSI ADÓ BEVALLÁSA A 35/2008.(XII.31.) PM rendelet 2009. január 1-jétõl az önkormányzati adóhatóságoknál egységes adóbevallási nyomtatványok használatát írja elõ. A helyi iparûzési adó bevallása kizárólag a PM által elõírt nyomtatványon tehetõ meg. A bevallási nyomtatvány a www.tarnok.hu weboldalról a polgármesteri hivatal/ügyintézés/ adóügyi iroda címszó alól kétféle formátumban tölthetõ le: 1.) DOC formátum: jó minõségben kinyomtatható forma, melyet az adózó kinyomtatást követõen kézzel tölt ki, aláírja, majd eljuttatja az önkormányzati adóhatósághoz 2.) PDF formátum: az adózó az ûrlapokat a számítógépére letöltve, elektronikusan kitölti. A kitöltés folyamán a nyomtatvány folyamatosan figyelmezteti a kitöltõt, ha valamilyen adatot hibásan adott meg, vagy kötelezõen kitöltendõ mezõt üresen hagyott. Az adóbevallásban lévõ összefüggések alapján kalkulálható értékeket a nyomtatvány automatikusan számolja és kitölti. Több mint 110 logikai összefüggéseken alapuló ellenõrzési rutint tartalmaz. A kitöltést követõen az adózó kinyomtatja a bevallást, aláírja, majd eljuttatja az önkormányzati adóhatósághoz. 2008. évrõl 2009. május 31-ig kell helyi iparûzési adó bevallást benyújtaniuk a vállalkozásoknak. Ebben az évben még kipostázzuk a bevallásokat, tájékoztatva az adózókat arról, hogy akinek módjában van, az a weboldalról töltse le az ûrlapot. A bevallási nyomtatvány az adó irodában személyesen is átvehetõ. 2010-tõl bevallási nyomtatványt csak az adózó kérésére postázunk, amennyiben nincs internetes hozzáférése, vagy nyomtatási lehetõsége. Adó Iroda


2009.04.01. 15:35:22

12. oldal

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

Egy l?p?ssel a t?bbiek el?tt

?Saj?t? rend?r T?rnokon? Talán már nincs is olyan hét, amikor ne kerülne a média elõterébe valami megrázó bûncselekmény. Az országban egyre nagyobb igény van a rendõri létszám emelésére, a rendõri jelenlétre, az emberek sokkal jobb közbiztonságot akarnak! A folyamatosan jelentkezõ igény hatására Tárnok nagyközség vezetésének is szembe kellett néznie a problémával, ha már az állam képtelen a valós fejlesztésekre, miként oldható meg helyi szinten a közbiztonság javítása, akár a több rendõr biztosítása is. A címben pedig azért fogalmaztam úgy, hogy egy lépéssel a többiek elõtt, mert Tárnokon nem csak a sopánkodásra telik, de jó ötletekkel és kezdeményezésekkel a közbiztonság javítására is, ami sok településen nem valósulhat meg.

út 150. Levelez?si c?m:

2461 Tárnok, Pf. 3.

Polg?rmester: Szolnoki Gábor 031 Szem?lyes: 06 (20) 573 2392 E-mail: [email protected] A Polgármester ügyfélfogadásának rendje: A polgármester utasítása alapján külön ügyfélfogadási rendet egyelõre nem határozott meg. Tekintettel a még mindig folyamatos hivatali- és lakossági igényekre, a polgármester hivatali elfoglaltságaihoz illesztve folyamatosan fogadja az ügyfeleket. Idõpontot személyesen a polgármester elérhetõségein vagy a titkárságon Puglitsné Szamák Erzsébet segítségével kérhetnek. Szervez?si Iroda Vezetõ: Dr. Simon Mária jegyzõ 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. I. em.

A helyi döntések nyomán már 2007ben sikerült az addig nem mûködõ közterület-felügyelõi szolgálatot és a mûködõképes mezõõrséget elindítani, megszületett a döntés a polgárõrség támogatásáról is, illetve további társadalmi szervezõdésként elindult a Tárnokõr Egyesület is. A képviselõ-testület továbbá minden évben komoly anyagi támogatásban részesíti a helyi rendõrõrsöt is. Ma már rendszeresek a fenti szervezetek és szolgálatok közös járõrözései, a rendõrséggel közösen végzett közbiztonsági akciók, közöttük néhány több hetes akció is például az Öreg-hegy területén. Ennek eredménye pedig megmutatkozott a környezõ településekkel összehasonlított bûnügyi statisztikákban, amiben Tárnok egyértelmûen jobb eredményeket mutat. Tisztábbá vált környezetünk is, belterületünkön pedig ma sokkal rendezettebb utcakép tárul az érdeklõdõk szeme elé. Eddig azonban megoldhatatlannak tûnt az elképzelés, hogy a településen emelkedjen a helyben szolgálatot teljesítõ rendõrök száma. A rendõrség országos gondjai, azok káros következ-

ményei Tárnokot sem kímélik, az Érdi rendõrkapitányság területén, ahová településünk is tartozik, szintén komoly létszámgondok jelentkeztek, a szükségesnél jelentõsen kevesebb rendõrrel látják el a feladatot. A rendõrlétszám bõvítésével kapcsolatos tervezés akkor kapott nagyobb lendületet, amikor sikerült végre felépíteni a tízlakásos bérlakás épületet. Már a tervezés folyamán megszületett az elképzelés arról, hogyan lehetne egy megfelelõ konstrukcióval „szolgálati lakásként” gondolkodva biztosítani Tárnok részére egy „saját” rendõrt. Az elképzelés lényege az volt, hogy a lakásért fizetendõ bérleti díj mérséklésével, próbáljunk meg egy rendõrt Tárnokra kérni azzal a feltétellel, hogy alapvetõen csak a településen dolgozna. Az elképzelést a bérlakások átadása után tettek követték, ez év januárjában egy tárgyaláson egyeztettünk Kozma Károly rendõrkapitánnyal, aki megismerve a lehetõségeket támogatta az elképzelést. Ezek után megszületett az elõterjesztés, amit Szolnoki Gábor polgármester február 12-én ismertetett a képviselõ -testülettel.

A döntés egyhangú volt, képviselõink februári ülésükön támogatták a javaslatot. További lépésként támaszkodva a rendõrség igényeire, megindult annak megszervezése is, hogy a rendõrök részére túlóra keretet biztosítva a helyszíni járõrözések óraszámát is megemeljük. Ha ezt a megállapodást megkötik, akkor ennek eredményeként már ebben az évben a normál szolgálat teljesítésén kívül további órákban lesz lehetõség a rendõri jelenlét biztosítására, és ebben az esetben az Önkormányzat él a javaslattal, hogy ezeket a plusz idõket a település mely részén és a lehetõségek keretein belül mikor töltsék el. Azt hiszem, hogy példaértékûek ezek a kezdeményezések és a helyi gyakorlat. Természetesen még ma is, holnap is van mit tenni a közbiztonság javításáért. Beszélhetünk akár a térfigyelõ kamerákról, vagy további igényként több rendõrrõl, erõsödõ civil szervezetekrõl. De a települési gyakorlat a fejlõdés mellett áll, az önkormányzat lehetõségei szerint képes tenni a közbiztonság javításáért. H.M.

Gondolatok a parkolásról, avagy egy kultúra lépcsõjén…

az autó energikus tulajdonosa, persze nagyon sietve. Én pedig, nem állva meg szó nélkül, mint magánember, figyelmeztettem, hogy rossz helyen parkol. Mert nem bírom befogni a szám, amikor ilyet látok. Aztán meglepetésemre az autó tulajdonosa felháborodott hangon, hosszasan elkezdte jól megmagyarázni, hogy siet és hogy képzeljem el, két gyerekkel nem könnyû, próbáljak meg én úgy élni (nekem is kettõ van egyébként) és hogy ugye nem gondoljuk komolyan, hogy annyian használnák a mozgássérülteknek fenntartott parkolót, mármint a valóban rászorulók. De gondoljuk! Nekik van fenntartva kérem. A hosszas szónoklat közben el is felejtette persze, hogy mennyire nagyon siet, én meg mi tagadás meglepõdtem a reakción, mert hogy ezt egy egyébként kedvesnek tûnõ hölgy (és

anyuka) szájából hallottam, igen flegma, kioktató és orrfennhordó stílusban. Folytatása is lett az ügynek, de ez már nem olyan fontos. Még talán annyit, hogy amint odébb álltam gyalogosan, a hölgy mellém gurult - gondolom igen bántotta, hogy valaki szólni mert - és még egyszer megmagyarázta nekem, a sietés közben,


C?m: 2461 Tárnok, Dózsa György

Telefon: (23) 387 019 vagy (23) 387

T?bb ?nkorm?nyzati l?p?s a k?zMunkában a rendõrség… biztons?g jav?t?s?ra

Sajnos megint írnom kell a témáról, mert a mai napon friss élménnyel lettem „gazdagabb”. Ismét szembesülnöm kellett azzal, hogy néhány embertársunk annyira siet, de nagyon ám, hogy semmibe veszi alapvetõ emberi kötelességünk, miszerint figyeljünk oda sérült vagy mozgásukban korlátozott embertársainkra. Az Egészségház parkolójában egy gyönyörû nagy terepjáróra lettem figyelmes ma, de nem az autót csodáltam, hanem azt, hogy hol áll. Ki is találták gondolom, hát persze hogy a mozgássérült parkolóban. Mivel fotósként is dolgozom, szinte mindig van nálam fényképezõgép, így hát azonnal lencsevégre kaptam a szabálytalankodót. De mire visszaakasztottam a nyakamba a masinát, már ott is termett

Polg?rmesteri Hivatal

2461 Tárnok, Pf. 3. Telefon: (23) 387 019 Fax: (23) 387 108 E-mail: [email protected], [email protected] Titk?rs?g Titkárnõ: Puglitsné Szamák Erzsébet Telefon: (23) 387 019 vagy (23) 387 031/120,121 mellék Fax: (23) 387-108 E-mail: [email protected] Testületi elõadó Kalamán Etelka Telefon: (23) 387 019 vagy (23) 387 031/107 mellék E-mail: [email protected] A Polgármesteri Hivatal munkarendje: Hétfõ: 8.00-18.30 Kedd-csütörtök: 8.00-16.30 Péntek: 8.00-12.00 Ebédidõ:12.00-12.30 A Polg?rmesteri Hivatal ?gyf?lfogad?s?nak rendje: Hétfõ: 8.00-18.00, Szerda: 8.00-16.00

hogy két gyerekkel igen nehéz élni. Úgy látszik fotót is kellett volna mutatnom neki a sajátjaimról, mert elfelejtette, hogy nekem is annyi van. Szavaiból azt vettem ki, hogy véleménye az, aki két gyermeket nevel az jó okosan beállhat a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyre. No comment… CsA

2009.04.01. 15:35:28

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

?Hogy ne csak aludni j?rj haza?? Életünk felgyorsult és egyre kevesebb szabadidõvel rendelkezünk, ezért nagy jelentõsége van annak, hogy ezt a kevés idõt hol és mivel töltjük el. Az a legkedvezõbb, ha a lakóhelyünkön találjuk meg azt a tevékenységet, amelyben feltöltõdhetünk. Tárnokon számos civilés sportegyesület mûködik, amelyek széles tevékenységi körrel rendelkeznek, így minden érdeklõdõ megtalálhatja a számára megfelelõt. Ezen szervezetek jelentõsége egyrészt az, hogy tagjainak lehetõséget biztosítanak arra, hogy hobbijukat szervezett körben végezzék, másrészt fontos a közösségformáló szerep is, hiszen életre szóló barátságok jöhetnek létre a foglalkozásokon. A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, hiszen a fizikai aktivitás kedvezõbb életminõséget biztosít. Tárnokon nemre és korra való tekintet nélkül mindenki számára adott az aktív kikapcsolódás lehetõsége, hiszen foci, karate, judo, horgász, futó, asztalitenisz, aerobik, torna és íjász egyesületek tevékenykednek. Akinek nem a fizikai megmérettetés a fontos, sokkal inkább az alkotás öröme, csatlakozhat a Kézimunka Klubhoz, az Agyagozó Körhöz és az Iharos Népmûvészeti Egyesülethez. A helyi kulturális- és mûvészeti élet meghatározó szereplõi a Hajtóka Egyesület

Tárnoki Hagyományõrzõ Néptánc és Népdalkör, a Gaudium Kórus és a Tárnoki Lokálpatrióták Kulturális Egyesülete. Mindannyiunk közös érdeke, hogy településünk, közvetlen környezetünk rendezett, tiszta legyen, községünkben rend és biztonság uralkodjon. A lakosság nagy része számára a felsorolt dolgok elvárások, azonban vannak olyanok, akik ezért tesznek is. Például a Benta-kör Állat-, Természet- és Környezetvédõk Tárnoki Egyesületének, a Tárnokõr Környezet- és Természetvédõ Közhasznú Egyesületnek a tagjai. A fiatalabb generáció a Fiatalok Klubjában töltheti hasznosan a szabadidõt. Tárnok természeti szépségekben és értékekben gazdag. A kirándulást, gyalogtúrát kedvelõk kellemes sétát tehetnek a Benta-patak partján, a Halastó környékén, illetve a Szõlõhegy lejtõin. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni, de úgy gondolom ennyi is jól szemlélteti azt, hogy a helyi egyesületek, illetve a természeti adottságok révén minden adott számunkra ahhoz, hogy a kikapcsolódás, pihenés és feltöltõdés élményét községünkben találjuk meg. A lehetõségek karnyújtásnyira vannak, használjuk ki õket. Suplicz Ildikó

MOLÉP Kft. 2461 Tárnok, Hazatérők útja 79. Tel/Fax: 23/388-580 Családi házak, irodaházak, üzletek, műhelyek Szerkezet és Kulcsrakész kivitelezése, felújítása, referenciával. mobil: 06/30-9311-441 valamint Minősített, felületkezelt fa nyílászáról hőszigetelt üvegezéssel Beltéri ajtók, Zsalugáterek, Beépített bútorok, lépcsők, falburkolatok készítése, mobil: 06/30-2515-940


13. oldal

Az els? ter?letfejleszt?s ak?r 150 ?j munkahelyet is jelenthet!

Az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) programjában fontos pontként fogalmazódott meg a munkahelyteremtés. Ennek kézenfekvõ lehetõségét azok a befektetõk jelentették, akik megfelelõ tõkével megvalósíthatták ezeket az elképzeléseket. A választási programban ezeket így fogalmazták meg: „Munkahelyteremtõ programot indítunk a helybeli foglalkoztatás fejlesztéséért és a tárnoki munkanélküliek számának csökkentéséért. Felvesszük a kapcsolatot azokkal a befektetõkkel, akik ipari- és szolgáltató tevékenységük Tárnokra telepítésével munkahelyeket teremtenek.” Szolnoki Gábor polgármester 2006. novemberében megfogalmazott programbeszédében errõl így beszélt: „Valamennyi tervünk, elképzelésünk biztos pénzügyi alapjaként fel kell gyorsítani a vállalkozások, az ipar betelepülését, támogatnunk kell az ipari park beruházásait. Olyan befektetõket kell találnunk, akik segítségével megépülhet a teljes autópálya csomópont. Jelenleg már az alap-megállapodások szintjén állunk egy olyan ingatlanfejlesztõ társasággal, amely egy cégcsoport számára keresett eddig közép-kelet európai logisztikai és raktárbázis létesítéséhez területet, és úgy néz ki, hogy ezt meg is találta Tárnokon.” Az, hogy a három évvel ezelõtt megfogalmazott választási program, valamint az alakuló ülés polgármesteri beszédének idevonatkozó részlete nem merült feledésbe, jól mutatja képviselõink, polgármesterünk következetességét és eltökéltségét. A munka pedig azonnal elindult. A fejlesztésekkel kapcsolatos munkák tárgyalásaira, egyeztetéseire Radics Ernõ alpolgármester kapott megbízást és ma már látható munkájának eredménye. Természetesen nem egyszemélyes feladatról volt szó, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak, különösképpen a jegyzõnek és a Mûszaki Irodának

nagy szerepe volt, és még van is az egész eljárás folyamán. A Tárnokhír hasábjain is figyelemmel kísérhettük a lépéseket, melyek eredményeként végre az elsõ 10 hektáros terület gazdára talált, megtörténtek a megfelelõ közigazgatási – és jogi eljárások. Azt ma már minden érdeklõdõ ember tudja, hogy a mai Magyarországon talán a legnehezebb feladat a bürokrácia legyõzése. Ebben az esetben sem volt ez másképpen. Egy akaraton volt a befektetõ, az önkormányzat, a tulajdonosi kör, de még így is két évnek kellett eltelnie, mire birtokon belülre kerülhetett az új tulajdonos. 2008 õszén került erre sor. Természetesen azóta a gazdasági válság egy kicsit minden tervet átrajzolt, minden várakozást egy kicsit megnyújtott, de a befektetõ szándéka alapvetõen nem változott. Jelenleg a terület közmûveinek (víz, csatorna, gáz, villany) valamint a METEOR Hungária Kft. épületeinek tervezése folyik A képen, ami már egy elkészült reklámanyag része, egy területhasznosítási elképzelés látható, de az biztos, hogy csak erre a területre is több vállalkozás megtelepedésével számolnak. Az elõzetes becslések szerint e terület teljes hasznosítása akár 100-150 új munkahelyet jelent, és természetesen tudnunk kell azt is, hogy az új temetõ mögötti, melletti részen az autópályával párhuzamosan Martonvásár felé már egy nyolcszor ekkora terület fejlesztése folyik, egyenlõre természetesen még csak az adminisztrációs szinten, de a befektetõ már 100 millió forintos költségen elvégeztette a kötelezõ régészeti feltárási munkákat illetve a tulajdonosok részére kifizetett már további 260 millió forintot. Ha megnézzük az országos híreket, ahol elsõk között szerepelnek a munkahelyek megszûnésének hírei, akkor láthatjuk, hogy Tárnokon egy kicsit másképp történnek a dolgok. Csak így tovább, várjuk az új fejleményeket! Kb.Tarnok

2009.04.01. 15:35:32

14. oldal

Egyh?zi ?nnepeink

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

?prilis 12., H?sv?t vas?rnap jelképezésére égõ kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg. A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását.

Szolnoki G?bor Nagyjából lapunk megjelenésének idején ünnepelhetjük a keresztény világ legnagyobb jelentõségû, legboldogabb napját, a Húsvétot. Talán furcsa lehet a nem hívõ emberek részére, hogy a keresztény tanításban, a naponta megélt hitben hogyan lehet ünnep az, amikor az Isten fiát, az emberiség megváltóját az emberek keresztre feszítették, majd halottaiból feltámadt? Hihetetlennek tûnik a feltámadás ténye sok ember számára de érthetetlen az is, hogyan lehet egy emelkedett ünnep része a kereszthalál? Pedig valóban ez a legnagyobb ünnep! Egyrészt azért „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16.), ami annyit jelent, hogy az Isten az emberért a legnagyobb cselekedetre is képes! A mindenható Isten hatalma végtelen, az ember nem mérhetõ hozzá semmiképpen sem! Ha pedig az Isteni nagyság és az emberi kicsinység különbségét megértjük, és ez a különbség nem materiális, méretbeli, hanem isteni különbség, akkor lehet fogalmunk arról, mit jelent egy mindenható Istennek fiát adni az emberek megváltásáért! A megváltás pedig a legfontosabb kérdések egyike. Mitõl, miért kellett megváltani az embereket?

A megv?lt?s fogalma (Bibliaiskolák Közössége www.bibliaiskolak.hu): Mit fed legelõször is a megváltás fogalma? Az ókorban ismerõs dolog volt a rabszolgák váltságdíjért való kiváltása. A Biblia szól arról, hogy Jézus is „váltságdíjat” fizet az ember megszabadításáért, mégpedig sohasem hallott, soha senki által nem fizetett, döbbenetes váltságdíjat: „Nem veszendõ holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekbõl, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplõtlen Bárányén, a Jézusén.” (1Péter 1,18–19) Hallomásból ismerõs a kereszténység környezetében élõ, nem vallásos embereknek is, hogy a kereszténység fõ tanítása Jézus Krisztus „keresztáldozata, váltsághalála”. Egy egész sereg kérdés vár azonban megválaszolásra ezzel kapcsolatban. Krisztus áldozata mint „váltságdíj” az emberért

Egy szobor ?s egy t?rt?net

Munkácsy Mihály: Golgota tését eredményezné, hanem a bûnben való megkeményedését. Azt a csodálatos megoldást választotta ezért Isten, hogy az ember bûneit nem hagyja büntetlenül, de a büntetést maga veszi magára. Õ maga szenvedi el azt a vétkes ember helyett. Úgy marad igazságos, hogy közben ingyen bocsánatot is ad. Krisztusnak, aki – mint Isten Fia és az ember Teremtõje – ezt a helyettesítést vállalta, olyan kínhalált kellett elszenvednie a földön, amely a legbûnösebb ember büntetésének is megfelel, amely teljesen kielégíti a bûn igazságos megbüntetését kívánó jogosság követelményét. Így Isten megerõsíti az igazság érvényességét, miközben kegyelmet gyakorol. Isten meg akarta gyõzni az embert a maga változhatatlan szeretetérõl, amely az ember elesése, lázadása ellenére is létezik és vágyakozik az elveszett teremtmények megmentésére. Isten jellemének a felfoghatatlan nagysága nyilatkozik meg abban, hogy Õ a kezdeményezõ, Õ igyekszik „megbékéltetni magával” az embert (2Korinthus 5,19), aki ellene fordult és vétkezett Teremtõje és Gondviselõje ellen. Krisztus áldozata által egyszerre látja meg az ember a bûn borzalmát, Isten erkölcsi ítéletét rá nézve, valamint Isten igazságának és szeretetének szépségét. Jézus tehát nem a rabszolgatartónak fizet váltságdíjat. Nem száll vitába és nem alkudozik Sátánnal. Az ember miatt kell „váltságdíjat” fizetni. Ára van annak, hogy megtörjön az ember lelkében a bûn elvakultsága és hatalma. (www.bibliaiskolak.hu) Május 21. Urunk mennybemenetelének ünnepe

és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.”

A mennybemenetel Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, õk meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta. Május 31. Pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetelének napja Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelzõ szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek

Talán nem mindenki tudja, de a Fõ utcában, a COOP bolt mögötti parkos részen áll egy szobor. Nepomuki Szent János áldozópap és vértanú szobra. Május 16-a csütörtök e szent ember emléknapja. A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, DélCsehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után — annak ellenére, hogy szegény szülõktõl származott — gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentõs szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége õt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el.

Mi?rt volt sz?ks?g ilyen hallatlan ?v?lts?gd?jra?? Ki fizet ?s Az apostolok k?ldet?se ?s a mennybemenetel M?rk evang?kinek v?lts?gd?jat? liuma szerint A Biblia szerint az ember a bûn ösztöneinek és elvakultságának, valamint a bûn szerzõjének, Sátánnak fogságában van a bûneset óta. A következõ okokból kellett „váltságdíjat” fizetni az ember szabadításáért: Isten nem adhat bûnbocsánatot az embernek úgy, hogy bûnei büntetlenül maradjanak, mert ez nem a megmen-


Aztán így szólt hozzájuk: “Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt ûznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe,

Nepomuki Szent János szobra Tárnokon

2009.04.01. 15:35:38

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

15. oldal

J?kai, Hatvani, Szigetv?ri, Debreceni utc?k: mikor indul a tervezett r?sz csatorna?p?t?se? A 2006. októberében választást nyert Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ), a település elmaradott csatornázásának fejlesztésére komoly programot indított. Az elõzõ írásban ennek számszaki adatait olvashatták. Most azonban egy másik csatornázási történetet szeretnék megismertetni az olvasóval. képviselõ-testületünk már az elsõ pillanattól fogva határozott elképzeléssel rendelkezett arról, hogy az Uniós projekt sikeréért mindent meg kell tenni, de közben sem szabad leállni a csatornázással, hiszen erre már több, mint egy évtizede várnak sok helyen, és csak az ígérgetések születtek, csatorna pedig alig. Már az elsõ évben, 2007-ben lakossági és önkormányzati önerõvel megvalósult a Zrínyi és a Deák utcák egy részében a csatornázás a Bentapatak és a Testvériség utca közötti szakaszokon. Ezek után megszületett a döntés a továbblépésrõl, a Jókai utcában a Benta pataktól az Egyenlõség utcáig terjedõ szakaszon, a vasúton túl pedig a Hatvani, Szigetvári és Debreceni utcákban a Fehérvári út és a vasútvonal közötti területen. Az önkormányzat részérõl a beruházás fedezetét, több mint 30 millió forint értékben biztosítottuk, megkezdõdött a lakossági önrész fedezetét biztosító közmûtársulat megszervezése, ez május 21-dikén sikeresen megalakult. Indulhatott a beruházás.

Az els? csap?s Ilyen elõzmények után az ember azt hihetné, hogy minden rendben van, a szándék és az akarat egyezik, a pénz megvan a fejlesztésre, mi történhetne még? Pedig a történet hirtelen rossz irányba fordult. Elsõként azért, mert azt az információt kaptuk a szakhatóságoktól, hogy legalább fél év, mire engedélyezni tudják a beruházást. Ez egy kicsit megdöbbentett bennünket, azt ugyanis naponta észleljük, hogy mennyire lelassult az állami, szakhatósági intézkedés az országban, de azért ez a határidõ szokatlan volt. Ekkor még azt gondoltam, hogy ez a gond kiküszöbölhetõ, személyesen irányítottam, sürgettem a dolgokat, ha kellett személyesen jártam egy

Felh?v?s! Tisztelt Szülõk! Elõször is az Alapítvány kuratóriuma nevében szeretnénk megköszönni az adományokat. 2009. február 21-én megtartott Szülõk – Nevelõk Bálján 378.000 Ft összeg folyt be az iskola javára. Ezt az összeget a Rákóczi úti épület játszóterének bõvítésére és az Iskola utcai épület aulájának berendezésére fordítjuk. Szeretnénk megköszönni a


papír után is. Úgy tûnt, hogy sikerülhet az eljárás gyorsítása. Azt tudni kell a történetrõl, hogy érvényes vízjogi létesítési engedély birtokában is a kézhezvételtõl számítva minimum másfél hónap a munka kezdése a közbeszerzés és egyéb adminisztrációs ügyek miatt. Úgy terveztem, hogy ha augusztus végére kezünkben vannak az engedélyek, akkor november végére kész a csatorna. De sajnos nem így történt.

A m?sodik csap?s Teljes nyugalomban vártuk az ügy folytatását, de ekkor történt valami ijesztõ. Június végén egy szakmai egyeztetés keretében a Környezetvédelmi Hatóság képviselõje kijelentette, hogy a térségben nem fognak engedélyezni egyetlen méter új csatornát sem addig, amíg el nem készül az érdi szennyvíztisztító Uniós pályázatban tervezett bõvítése, illetve a térségben, különös tekintettel Érdre, nem oldják meg a csapadékvíz elvezetési gondokat. A helyzet ugyanis az, hogy arról a területrõl csapadékos idõ esetében hihetetlen mennyiségû csapadékvíz jut a csatornába, onnan pedig a befogadhatatlan mennyisége miatt egyenesen a Dunába. Olyankor tisztítatlanul. Ez viszont szinte megoldhatatlan problémának tûnt. Ha ugyanis az illetékes hatóság nem engedélyezi a terveket, nem kezdõdhet el a munka. Pedig már tervezni kellene, de nagyon. Tárnokon viszont nincsenek ilyen esõvíz beszivárgási gondok. A Tárnokra megállapított szennyvíz kapacitást sem használjuk már ki évek óta, sõt a mostanában tartott ellenõrzés, ami az illegális esõvíz rákötéseket is kereste, ilyet alig talált. Erre a hírre azonnal válságtanácskozást hívtam össze, tájékoztattam a képviselõket a kialakult helyzetrõl és megbízást adtam a mûszaki irodának, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a hatósággal és egyeztessenek egy tárgyalási idõpontot. Az elsõ tárgyalásra június 30-án került sor, a másodikra július 7-én. A megbízott tárgyalócsapat – az alpolgármester, jegyzõ és a mûszaki iroda

részünkre felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át is! Nekünk minden kicsi segítség nagyon sokat jelent! Alapítványunk nem folytat gazdálkodó tevékenységet, így csak az adományokból tudjuk iskolánk életét szebbé, barátságosabbá tenni. Azon fáradozunk az Önök anyagi segítségével, hogy a „Rákóczis diákok” korszerû eszközökkel, új, hatékony módszerekkel tanulhassanak! Célul tûzzük ki, hogy minden tanteremben legyen számítógép. A korszerû oktatás elengedhetetlen feltétele az interaktív tábla használata.

vezetõje – ismertették az önkormányzat terveit, a tárnoki sajátosságokat, a kapacitási és tervezési adatokat. Végül megszületett a megállapodás, ami szerint az ÉTV Kft-nek a környezetvédelmi hatóság részére hivatalosan nyilatkoznia kell a még meglévõ szabad kapacitásairól, meg kell határozni abból egy havaria helyzetre szóló biztonsági tartalékot, a maradék köbméter kapacitást pedig a három érdekelt önkormányzatnak – Tárnok, Érd, Diósd – egy megállapodásban rögzítetten el kell osztania. Ez után az ÉTV Kft-t kértem fel a szakhatóság által kért szennyvíz adatok gyors megállapítására, majd az adatok birtokában egy tárgyalás keretében megosztottuk a települések közötti mennyiséget is. Az errõl született dokumentumokat eljuttattuk a hatóság részére, ismét fellélegeztem. De ez is korainak bizonyult.

A harmadik csap?s Azt hittem ezek után már nem érhet meglepetés. Szeptember végére a kötelezettségeinket teljesítettük, a tervek készen voltak, most már csak a különbözõ érintett szakhatóságok – pl. közútkezelõ – engedélyeire kellett várni. Október 27-én egy újabb lakossági fórumon tájékoztattam az érdekelteket a történtekrõl. De a várakozás hosszúra sikerült. November végén még semmi hír nem volt az engedélyezésrõl, majd kiderült, hogy a bürokrácia lassúsága elképesztõ méreteket ölt. Teltek múltak a napok, a papírok vándoroltak egyik hivataltól a másikig, egyik íróasztalról a másikra, a Karácsony pedig úgy köszöntött ránk, hogy nem tudták megmondani, mikor lesz már végül érvényes vízjogi létesítési engedély, mikor kerül már az utolsó papírra is az utolsó pecsét.

2009. január 5-én, az év elsõ munkanapján egy önkormányzati munkatársnak, Putra Zoltánnak személyes megbízásként adtam ki a feladatot, hogy addig nem lehet egy perc nyugalma, szabadideje sem, amíg az engedély nem lesz a birtokunkban. Most nem terhelem az olvasókat a részletekkel, de ha egyszer könyvet írok, külön rész lesz benne ez az idõ. A kolléga minden napja azzal telt, hogy ezzel az üggyel is foglalkozott, levelezett, telefonált, tárgyalt, sürgetett, nyomozott, kért, követelt, egyeztetett. Volt alázatos és haragos, kedves és szigorú, és érvelt, érvelt folyamatosan az ügy érdekében. Végül is a munka nem volt eredménytelen. Végül is a munka nem volt eredménytelen. 2009. február 23-án boldog mosollyal állított be az irodába, személyesen hozta el a Környezetvédelmi Felügyelõségtõl a vízjogi létesítési engedélyt!

Minden j?, ha a v?ge j?: a tov?bbi feladatok Az engedély kézhezvétele nagy megkönnyebbülést okozott, hiszen lassan tíz hónapja már nem volt a történet miatt egy nyugodt percem sem. Szomorú, de tanulságos tapasztalatként kellett megjegyeznem, hogy hiába az önkormányzati-lakossági közös akarat, hiába a pénz és a szándék, ez még nem elég. Meg kell küzdeni a hatósági határidõkkel is. De ma már könnyebben gondolkodhatunk a kérdésrõl. Március hónapban megindítottuk a csatornaépítésre a nemzeti közbeszerzési eljárást, ez körülbelül két hónapos idõtartam, azután pedig, az idõjárás függvényében várhatóan május végétõl megindulhat a kivitelezés. Szolnoki Gábor, polgármester

Szeretnék most nyilvánosan köszönetet mondani mindazoknak, akik nem adták fel a reményt és mindennapi munkájukkal hozzájárultak az engedélyek megszerzéséhez. Köszönöm Radics Ernõ alpolgármester, dr Simon Mária Jegyzõ, Csima László Mûszaki Iroda vezetõje és településmenedzserünk, Putra Zoltán munkáját. Természetesen rajtuk kívül még sokan és sokat tettek és tesznek ma is településünk minden fejlesztéséért. Köszönöm az érintett lakók türelmét is, a bizalmukat, hogy hittek a terveinknek, annak, hogy a tervezett csatornázás az utcáikban megvalósul.

Épületenként legalább 1-et szeretnénk, a pályázati lehetõségeket is figyeljük, de semmi mozgás nincs ezen a téren! Ehhez szeretnénk támogatásukat kérni, adójuk 1%-ának a Tárnoki Iskola Alapítványa javára történõ felajánlásával. Csak annyit kell tenniük, hogy a személyi jövedelemadó bevallás 0853-D jelû lapján (rendelkezõ nyilatkozat a befizetett adó 1+1 százalékáról) a kedvezményezett adószáma sorba az Alapítvány 18666258-1-13 adószámot írják be.

Aki átutalással szeretné adományát eljuttatni hozzánk, számlaszámunk: 10200926 – 22611921 – 00000000 (K&H). Kérem, a dokumentumon tüntessék fel a gyermek osztályát. Kérem a Kedves Szülõket, aki tud, segítsen, hogy az Ön gyermeke is minél hamarabb megismerkedhessen ezzel az új oktatási eszközzel! Vályogosné Kertes Erzsébet igazgató és Király Zoltánné kuratóriumi elnök

2009.04.01. 15:35:38

16. oldal

Tisztelt Ügyvédnõ! Nagyon örülök, hogy végre ilyen rovat is van az újságban, hiszen mi egyszeri emberek nem értünk a jog nyelvén. Kérem, segítsen abban, hogy magyarázza meg számomra mit is jelent egy kölcsönszerzõdés során a kezes. Antal Istvánné A kezesség a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek egyik fajtája, tehát csak egy másik olyan szerzõdés mellett létezhet, amelynek a teljesítését biztosítja, önálló jogviszonyként nem hozható létre. A kezességi szerzõdésben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a fõkötelezettség kötelezettje nem teljesít (pl. az adós nem fizeti a kölcsönt), akkor õ maga fog helyette teljesíteni. A kezesség a kezességi szerzõdés megkötésével keletkezik, a kezességi szerzõdést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A kezességnek két típusa létezik, a sortartó és a készfizetõ kezesség. Sortartó kezesség esetében a kezes jogosult megtagadni a teljesítést addig, amíg a követelés a kötelezettõl (adóstól), vagy más kezestõl behajtható. Készfizetõ kezesség esetében azonban a kezes nem követelheti, hogy a jogosult elõször a kötelezettõl hajtsa be a tartozást, hanem köteles helytállni akkor is, ha a behajtást a kötelezetten nem kísérelték meg. Amennyiben a kezes a kötelezett helyett fizet, akkor a követelés, az azt biztosító jogokkal együtt rá száll, tehát a teljesítést követõen a kezes a kötelezettõl követelheti azt az összeget, amelyet helyette teljesített. Érdemes tudni, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt, tehát vele szemben – hacsak a kezességi szerzõdést nem módosítják – csak az eredeti követelés, és annak kamatai érvényesíthetõk, egyéb kapcsolódó követelések nem. Érdemes tudni azt is, hogy amennyiben ugyanazért a követelésért egy idõben többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén egyetemlegesen felelnek, azaz bármelyiküktõl követelhetõ a tartozás teljes összege. Ahogy a fentiekbõl kitûnik a kezesség egy jól érvényesíthetõ biztosíték, amelyet – fõleg a készfizetõ kezességet – banki kölcsönszerzõdéseknél is szívesen alkalmaznak. A kezes azonban a kezességi szerzõdés megkötésével nagy felelõsséget vállal, mert amennyiben az adós bármely okból nem teljesít, a kezes köteles helyette fizetni. Sajnos a gyakorlatban sokszor


2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

elõfordul, hogy az emberek vagy gazdasági társaságok meggondolatlanul, vállalnak ilyen kötelezettséget, és csak akkor tájékozódnak arról, hogy mit írtak alá, amikor teljesíteniük kell az adós helyett. Mindenképpen célszerû a kezességi szerzõdés megkötése elõtt végiggondolni, hogy ismerjük-e, és mennyire ismerjük azt az embert, akiért kezességet vállalunk, tisztázni kell, hogy milyen típusú a kezesség, mekkora az a kötelezettség, amelyet esetleg teljesítenünk kell, és célszerû meggyõzõdni arról is, hogy a kötelezett tud-e teljesíteni, vagy van-e olyan vagyontárgya, amelybõl a kezes az általa megfizetett összeget visszakaphatja. Tisztelt Ügyvédnõ! Gyesen lévõ kismama vagyok, és dolgozni szeretnék gyermekem gondozása mellett napi 4 órában itthon. Van-e erre jogi lehetõségem, végezhetek-e munkát és ha igen, hogyan kell szerzõdnöm a munkáltatómmal? P. Ildikó A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a gyermekgondozási segélyben részesülõ szülõ keresõ tevékenységet a gyermek egy éves koráig nem folytathat. A gyermek egy éves korát követõen azonban a szülõ a gyes mellett is idõkorlát nélkül vállalhat munkát, és a törvény nem támaszt semmilyen feltételt a munkavégzés helyét illetõen sem. Amennyiben tehát a gyermek az egy éves kort betöltötte, nincs jogi akadálya annak, hogy Ön munkát vállaljon. Sajnos az nem derül ki a levelébõl, hogy Ön a korábbi munkáltatóval, vagy egy új munkáltatóval kíván-e munkaszerzõdést kötni. Amennyiben a régi munkáltatójához megy vissza, és a gyermek egy éves koráig igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megszüntetik, a korábbi munkaszerzõdését a munkaidõ és a munkavégzés helye, esetleg a munkakör tekintetében kell módosítani, de csak a gyes idõtartamáig terjedõ határozott idõre, hogy azt követõen ismét teljes munkaidõben dolgozhasson. Ha új munkáltatóval szerzõdik, akkor a munkaszerzõdést eleve az Önnek megfelelõ munkaidõ és munkavégzési hely megjelölésével kell megkötni. Fontos tudni azt is, hogy a gyermek három éves koráig a gyermekgondozási segélyben részesülõ személy felmondási védelem alatt áll, azaz nem bocsátható el akkor sem, ha a fizetés nélküli szabadságát idõközben megszüntette és munkába állt.

Dr. Békés Orsolya ügyvéd Székhely: H-2461 Tárnok, Kossuth Lajos u. 44. Aliroda: H-2461 Tárnok, Egyenlõség u. 15. I. emelet Telefon/fax: +36 23/388-263 E-mail cím: [email protected]

?j eln?k az Eg?szs?g?gyi Bizotts?g ?l?n

M?hnyakr?k elleni v?d?olt?s t?mogat?sa T?rnokon?

Ez év márciusától az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága együtt folytatja munkáját. Az összevont bizottság élére pedig új elnök, Pusztafi Lászlóné került megválasztásra. Az elsõ ülésen több fontos szociális téma, mint például a Sercli Pékség által felajánlott ingyen kenyér elosztásának megtárgyalása mellett kiemelt témaként került napirendre a méhnyakrák elleni védõoltások helyi támogatásának bevezetése. Radics Ernõ alpolgármester elõterjesztésében szereplõ információk szerint a méhnyakrák elleni védõoltás államilag nem támogatott, holott megvan a betegség megelõzéséhez szükséges vakcina és lehetõség lenne ennek állami támogatásra is. Mint azt kérdésemre az alpolgármester elmondta, a kormány elmaradó gondoskodása helyett az önkormányzatnak öngondoskodó módon kell résztvenni abban, hogy a Tárnokon élõ fiatal lányok az Önkormányzat anyagi támogatásával

kedvezményesen, mindössze a valódi ár egy harmadáért kaphassák meg az oltást. A vakcinák árának két harmadát az Önkormányzat fizeti majd ki. 64 gyermek méhnyakrák elleni kedvezményes védõoltásának helyi megvalósításáról van szó, amely óriási lépés. Mint azt az alpolgármester kérdésünkre elmondta, a kormány nem törõdik e betegség megelõzésével, hiszen nem támogatja az amúgy drága oltást, ezért nekünk kell cselekedni. A bizottság egyhangúlag megszavazta a védõoltási program tárnoki megvalósítását, ez által kedvezményes áron juthatnak majd megelõzõ oltáshoz a tárnoki fiatal lányok, az Önkormányzat pedig újabb valódi lépést tett egészségük védelme érdekében. Radics Ernõ alpolgármester hozzátette, külön kiemelhetõ az a tény, hogy Tárnok Önkormányzata az országban huszadikként(!) döntött úgy, hogy a kormány helyett helyileg támogatja a védõoltás megvásárlását. Hoffmann

K?PVISEL?K F?LFOGAD?SI IDEJE Radics Ernő 06 (30) 990 7129 Telefonos egyeztetés alapján Korossy-Khayll Gábor Telefonos egyeztetés után; illetve keddenként: 8-9 Dr. Zsigmond Réka Minden hónap első csütörtökén 8-9 Rozbora Andor Telefon: 06 (23) 387 064 Telefonos egyeztetés alapján Hosszú Lajos Telefon: 06 (70) 504 0097 Telefonon és minden hónap első keddjén: 18-19 Pusztafi Lászlóné Telefon: 06 (2) 389 167 Telefonos egyeztetés alapján

Aradi József Sportpálya klubépületében hétfőnként:16 órától Bökönyi Endre Telefon: 06 (70) 211 2462 Telefonos egyeztetés után, ill. minden hónap utolsó hétfőjén:16-18 Syposs Gyuláné Telefon: 06 (20) 447 7537 Telefonos egyeztetés alapján Vilhelm Kinga Telefon: 06 (23) 387 041 Telefonos egyeztetés alapján Riha Zsófia Telefon: 06 (23) 387 041 Telefonos egyeztetés alapján Lepsényi Katalin Telefon: 06 (23) 387 150 Telefonos egyeztetés alapján

Stabil M? r leg Bt Könyveltessen velünk! Könyvelés, Bérszámfejtés, Adótanácsadás Vállaljuk társaságok számviteli, bérszámfejtési, pénzügyi feladatainak teljes körű ügyintézését, igény esetén helyszíni iratanyag átvétellel. Nem teher a papírmunka, ha szakemberre bízza! Sike Mária Tel: 20/9310-783 Fax:23/388-492 e-mail: [email protected]

2009.04.01. 15:35:39

2009. ÁPRILIS

17. oldal

T?RNOKH?R

K?lts?gvet?s 2009 Milyen ?v el? n?z?nk 2009-ben? Mire lesz el?g a 2009. ?vi k?lts?gvet?si finansz?roz?s? Meddig k?pes hitelfelv?tel n?lk?l biztos?tani T?rnok Nagyk?zs?g ?nkorm?nyzata az ell?tott szoci?lis, k?zoktat?si, igazgat?si, telep?l?s?zemeltet?si feladatokat? Lehet-e az egyre cs?kken? ?llami t?mogat?sok mellett beruh?z?sokra, fel?j?t?sokra forr?sokat teremteni? A fenti kérdések ezúttal a tárnoki képviselõ-testület 2009. évi költségvetést megtárgyaló és elfogadó ülésén hangzottak el, de ezekben a hetekben az ország valamennyi önkormányzatát ezek a kérdések foglalkoztatják. Rendkívül bizonytalan és folyamatosan változó gazdasági környezetben került elkészítésre és a testület elé beterjesztésre Tárnok Nagyközség 2009. évi költségvetése. Az idei évben a költségvetés igyekezett minden forinttal elszámolni, minden lehetséges finanszírozási forrást figyelembe venni. Erre annál is inkább szükség volt, mert az elõttünk álló évben tovább csökkent a közfeladatok ellátását szolgáló állami normatív támogatás szintje, az állam

lassan már-már kivonulni látszik a helyi, települési, intézményi feladatok ellátásához szükséges finanszírozási feladatok ellátásából. Az idei évi költségvetés egyik legnagyobb erénye, hogy mindezek ellenére hitelfelvétel nélkül biztosítja az önkormányzati intézményi mûködés feltételeit. Visszafogott, mértéktartó, költségtakarékos, minden egyes döntést szükségszerûen megelõzõ hatékonyságelemzésen alapuló költségvetési év elé nézünk, amikor valóban minden forinttal el kell számolnunk, mire fordítjuk. Csak így tartható fenn a költségvetés egyensúlya, biztosítható a település folyamatos mûködtetése. A központi kormányzat intézkedéseibõl származó kockázat mértéke még így is nagy, a küszöbön álló jogszabály módosítások kedvezõtlenül befolyásolhatják a települések egyensúlyi helyzetét. A várható ÁFA emelés, a természetbeni juttatások személyi jövedelemadó mentességének megszûntetése, a szociális ellátások körének szûkítése, a munkahelyteremtõ beruházások elmaradása, a munkanélküliség rohamos emelkedése, az agrártámogatások visszatartása, a kis és középvállalkozások magára hagyása, a közpénzekkel való gazdálkodás felelõtlensége, a fiskális és a monetáris gazdaságpolitika kapkodó

intézkedései mind-mind az államcsõd felé terelik az országot. Ebben a fejetlenségben kell a helyi közélet vezetõinek, irányítóinak józan döntéseken alapuló stabil, a lakossági ellátás szolgáltatási színvonalának folyamatosságát szem elõtt tartó településfejlesztési, -üzemeltetési stratégiát alkotniuk, fejlesztési, beruházási terveket megfogalmazniuk. Az önkormányzat a 2009. évi költségvetés elfogadását megelõzõen hatékonyságvizsgálatot készített az iskola, az óvoda és a mûvelõdési ház intézményekben. A vizsgálat eredményeképpen jelentõs 10 M Ft-os nagyságrendû kiadás megtakarítás vált tervezhetõvé elsõsorban a személyi kiadások körében ami a felújítási, beruházási kiadásokra fordítható. A Polgármesteri Hivatal is felülvizsgálta a mûködését melynek eredményeképpen 3 fõs létszám megtakarítás lett elérhetõ. A hatékonyságvizsgálat mellett 2009ben fokozott hangsúlyt kell helyezni a pályázati források figyelésére, a települési intézmények mûködését, felújítását szolgáló esetleges pályázati források kihasználására. Az önkormányzat a csökkenõ támogatási szint mellett is igyekszik ebben az évben is a lehetõségekhez mérten a civil szervezetek támogatásáról legalább a tavalyi évi szinten gondoskodni. A Tárnok KSK részére 5,5 M Ft-ot ítélt meg a képviselõ-testület, de emellett létrehozott a civil szervezetek támogatására

IHAROS N?PM?V?SZETI EGYES?LET Egyesületünk a Zsámbéki-medence és a Dél-Budai régió kézmûveseit, népi iparmûvészeit fogja össze. Számtalan ritka kismesterség továbbélését, tanítását vállaltuk föl: szûrhímzés, tojásfestés, játékkészítés, gyöngyfûzés-szövés, famívesség, fazekasság, bútorfestés, sodronypáncél-készítés, furulyakészítés, népi ételek készítése, levendulakötés, hímzés, szövés, kovács-munkák, okarina-készítés, íjászat... Jó néhány mesterünk állandó kutatómunkával gyûjti össze a múlt üzeneteit és értékeit. Szívesen veszünk részt települések kulturális programjain, mûvelõdési és oktatási intézmények által szervezett eseményeken is. A kézmûves mesterségek felvonultatásán túl gyermekfoglalkozásokat, táborokat, elõadásokat szervezünk. Bár a közös “tér” vagy alkotóház fizikailag hiányzik mindennapjainkból, de igyekszünk nyitott mûhelyekkel, bemutatókkal teret adni az érdeklõdõknek. A legutóbbi Mesterségek Ünnepén, mely a Kárpát-medence legnagyobb kézmûves fesztiválja- felemelõ érzés volt az ország közös kenyérszentelésén azt a tárnoki kenyeret megszelni, melyet Bánki László pékmesterünk hagyományos tésztából sütött. Ilyen alkalmakkor nagy családként figyelik az érdeklõdõk a SzentIstván-napi eseményeket, majd a sok-sok kézmûves boldogan kínál-


ja saját vidékének kenyérfalatkáit a nézelõdõknek. Néha egy-egy korty bor elõkerül a tarisznyákból. Valójában ez egy játék, de hihetetlen tartalommal bír,az Úr és az étel iránti alázatra kötelez. Bátran mondhatom, a “mi kenyerünk” volt a legzamatosabb. A 2008-ban egyesületünk javára felajánlott adományokat új kötények

varratására, mesterség-bemutatókra is alkalmas pultok vásárlására fordítottuk. Kérjük, aki teheti, idén is gondoljon ránk: Ament Éva, elnök

IHAROS NÉPMÛVÉSZETI EGYESÜLET adószám:18676381-1-13

egy 4 M Ft-os pályázati alapot is, amelyre a helyi civil szervezetek pályázatait várjuk. A helyi vállalkozásokkal ápolt rendkívül jó kapcsolatot jellemzi, az a 10 M Ftos támogatás, amelyet a vállalkozóktól játszótér építésre kapott az önkormányzat 2009-ben. A korábbi évek gazdálkodását jellemzõ helytelen gyakorlattal szemben megszûnt a mûködést célzó hitelfelvétel, ingatlanértékesítés, a települési önkormányzati vagyon „felélése a mûködésre”. A 2009-ben ingatlanértékesítésbõl befolyó bevételt beruházásokra, felhalmozási kiadásokra fordítja az önkormányzat. Az elfogadott 2009. évi költségvetés a zárszámadást követõen kiegészül majd a 2008. évi elõirányzat maradvány illetve pénzmaradvány kimutatásával, a maradványok 2009. évi felhasználásának tervezetével. A zárszámadás utáni költségvetési rendelet tervezett módosítása további felújítási kiadásokkal számol az iskola és az Egészségház tekintetében, valamint jelentõs összeget indokolt fordítani útkarbantartásra, közmûvesítésre. A megkezdett csatornázásra a 2008-ban az önkormányzat által kibocsátott kötvény a gazdasági válság ellenére is elégséges fedezetet biztosít. A kötvény kamat kiadásait a kamatbevételek fedezik. Az önkormányzat 2009. évi gazdálkodása stabil pénzügyi alapokon nyugszik. Molnár István Pénzügyi Irodavezetõ

AZ ?T?DIK? T?rnoki T?fut?s ?s Sportnap, 2009. m?jus 17. vas?rnap, Eg?szs?gh?z Ismét eljött a nap, a sport napja Tárnokon. Az önkormányzat és további támogatók jóvoltából, na és persze a lelkes szervezõk, a Tárnok Sprint Sportegyesület kitartása révén ismét sportolhatunk egy teljes napon át Tárnokon. Ez már az ötödik! Öt éve kezdõdött, hogy sportnapot szerveztek, és a létszám évrõl évre nõ. Idén közel 1500 embert várunk, de ha többen lesznek, csak öröm. Lesz országos mezei futóverseny, három távban is. Lesz ovis futás; pingpong, az nem ovis; sakk a szellemi sportok kedvelõinek; bowling, annak aki ért hozzá; kerékpártúra körbe Tárnokon és még sok-sok minden… Tessék felírni elõre: május 17 vasárnap. Ott kell lenni! Sportbemutatók, színpadi program, kézmûvesek, lovaglás és persze sok-sok értékes nyeremény. Idén újdonságként kipróbálhatod a Duatlont is, nem kell hozzá más, mint egy bringa és Te! Gyere hát el… Információ és nevezés: www. tarnoksprint.hu TSSE

2009.04.01. 15:35:43

18. oldal

A j? c?l ?rdek?ben ?tt?ncoltuk az ?jszak?t? Nagy örömünkre, több éves kihagyás után ismét megrendezésre került a szülõk – nevelõk bálja a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Megterített asztalok, szépen feldíszített iskola, színvonalas mûsor várta a vendégeket. A harapnivalót a baráti társaságok hozták magukkal, mindenki sütött–fõzött. Mivel minden asztalnál más volt a finomság, beindult a csere-bere. Ez az ismerkedés, beszélgetés összehozta a szülõket és pedagógusokat. Az est fénypontját emelte a 8. osztályos tanulók nyitótánca is. A szülõket büszkeség töltötte el, hogy saját csemetéjüket láthatták gyönyörû ruhákban, szépen táncolni. A jó hangulatot és a zenét Kovács Jenõ biztosította. Mindenkit megmozgatott a változatos muzsika, amely hajnalig összetartotta a mulatni vágyókat. A tárnoki vállalkozók készséges tárgyi adományaiból sokféle értékes tombola tárgy jött össze. A látvány arra buzdította a megjelenteket, hogy minél több tombolajegyet vegyenek. Ez a rendezvény tudatosította bennünk, hogy ennyi embernek volt fontos az a nemes cél, amit az iskola kitûzött maga elé. Reméljük, a tervek valóra válnak és gyermekeink élvezhetik az iskola megújulását. Jövõre veletek ugyanitt!... Egy elégedett szülõ

Farsangi besz?mol? Farsangkor a gyerekek többnyire szépséges, csodás lények vagy különleges tárgyak szeretnének lenni; de ehhez mindenképp egy varázsló felnõtt segít-

sége kell. Ezt a sok fáradságot, az egy délutánra szóló, és még csak nem is hasznos holmi elõállítását a szülõ azért vállalja, hogy gyermekének örömet szerezzen. E készülõdésnek a mûremekeit megcsodálhattuk farsangi ünnepeinken. Amellett, hogy minden kisdiák


2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

maskaráját emléklappal és csokoládéval jutalmaztuk, a zsûri külön kiemelte a sajátkezûség értékét! Ez alkalmat megragadva szeretnénk megköszönni iskolánk egykori igazgatójának Váradi Imrénének a közremûködését a jelmezesek értékelésében. Ahogy végiggondoljuk az alsó és felsõ tagozatos valamint, az alapítványi bálunkat, melyek a februári hónapot végigkísérték egy nagyon erõs közös nevezõ tûnik fel. Méghozzá az, hogy mi mindenre képes az ember – másokért. Manapság, amikor sokféle erõ abban az irányban hat, hogy zárkózzunk be, törõdjünk csak a magunk bajával, ezt különösen fontosnak tartom. Hogy szánjunk néhány pillanatot arra: vajon mi, kinek a kedvéért hozunk szívesen

sal fogadtak. Az igen változatos zenét pedig Dj Palace és Dj Silence szolgáltatta. Köszönjük nekik! A megéhezõket finom falatok, a megszomjazókat pedig hûsítõ italok várták a 8. c osztály által szolgáltatott büfében. Sajnos minden jónak vége szakad egyszer, a résztvevõk a rendezvény végén a tánctól kipirulva, élményekkel gazdagon tértek haza. Reméljük jövõre is hasonlóan tartalmas lesz az iskolánkban rendezett karnevál. Egri Ferenc

Farsang hava

áldozatot? Ez az áldozat persze nem feltétlen pátosszal teli, talán nehezünkre sem esik, és lehet, csak egyetlen embernek szól. De mégis létrehoz valamit, ami még erõsebbé teszi a kötést. Mert másokért sokszor hatványozottabb erõvel tudunk cselekedni. Köszönet érte. Berki Cecília

2009. február 21-én alapítványi bált rendeztünk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Több év kihagyás után ismét megrendezésre került a szülõk – nevelõk bálja. A szülõi munkaközösség, az alapítvány, a vállalkozók és a tantestület tagjainak segítségével, a nemes cél érdekében, példamutató összefogás eredménye volt az alapítványi bál megszervezése és lebonyolítása. Iskolánk auláját berendeztük, feldíszítettük, a nyolcadikosok nyitótánca és az élõ zene igazi báli hangulatot teremtett a vendégek részére. A vállalkozók, a szülõk, az osztályok nagyon sok értékes tombola tárgyat ajánlottak fel, melynek alapján 118.900 Ft értékû tombola jegyet vásároltak a vendégek. A nagy érdeklõdésre való

Fels?s farsang A felsõsök karneváljukat 20-án péntek délután tartották meg. Az osztályok igen nagy lelkesedéssel készültek a nemes versengésre. Az egyéni jelmezesek mellett, sok osztály indult csoportos produkcióval. Például Hófehérke és a hét törpe mellett láthattuk a Veresegyházi asszonykórust, az egyenest Argentínából érkezõ Celebeket, illetve hallhattuk a nagy derültséget okozó Whoopi Goldberg által vezényelt apácák kórusát, és még sorolhatnánk. Az eredményhirdetésre sokáig kellett várni, hisz a jobbnál jobb fellépõk között igen nehéz volt döntést hozni. Végül megszületett az eredmény. Azt, hogy a zsûri igen nehéz helyzetben volt igazolja az, hogy az I. és II. csoportos helyezésen holtverseny született. Miután iskolánk igazgatónõje átadta a jutalmakat elkezdõdött a várva várt Suli-Buli, amit tanulóink lelkes taps-

tekintettel belépõjegy, illetve támogatójegy vásárlásából 260.000 Ft bevétel keletkezett. A bevételt a kisiskola játszóterének bõvítésére, és a nagyiskola aulájának berendezésére kívánjuk fordítani.

Úgy gondolom, hogy a bál több szempontból elérte célját, hiszen igen szép összeg folyt be, amelyet iskolánk szépítésére költhetünk. A nyolcadikos tanulók bemutathatták nyitótáncukat szüleiknek és vendégeinknek. Szülõk és pedagógusok kerültek közelebb egymáshoz a hajnalig tartó mulatásban, amely jó kapcsolatot alakít ki, az iskola és a szülõk között. Szeretném megkö-

szönni azoknak a fellépõknek, akik színesítették a bál hangulatát, hogy részt vettek mûsorunkon: Hajtóka együttes, Hastáncosok, érdi tánciskola növendékei. Példátlan összefogásról tettek tanúbizonyságot a tárnoki vállalkozók és szülõk, hiszen az õ segítségük nélkül nem valósulhatott volna meg ez a sikeres rendezvény. Köszönet érte. Szeretném mindenkinek megköszönni, akik valamilyen módon részt vállaltak és részt vettek abban, hogy egy jó hangulatú és eredményes bált rendezhettünk, a szülõk, iskolánk, a gyerekek érdekében. A nemes célért fogjunk össze és rendezzük meg jövõre is! Vályogosné Kertes Erzsébet igazgató

Iskolai versenyek Ebben a tanévben is igyekszünk a körzeti versenyeken eredményesen szerepelni! - Az elmúlt pár hétben alkalmuk is volt tehetséges diákjainknak különbözõ területeken tudásukról számot adni. Érd és környékének Természetföldrajzi versenye január 23-án került megrendezésre a Magyar Földrajzi Múzeumban. Nagy örömünkre az iskolánk képviseletében versenyzõ 3 fõs csapat: Balogh Alexandra, Berki Anikó, Magyar Dániel - az I. helyezést hozta el! Felkészítõjük Pintér Lászlóné tanár. Februárban iskolánk 18 tanulóval vett részt 3. évfolyamtól a 8.-ig az országos Zrínyi Ilona matematika versenyen, melyet az érdi Bolyai Ált. Iskola bonyolított le. Legjobb eredményt elérõ tanulóink: Egri Krisztina 3. c, Csoma Eszter 4. b, Kulcsár Viola 4. b, Czeilinger Balázs 7. c és Vági Renátó 8. b. Felkészítõ tanáraik: Halkovics Ildikó, Varró Éva és Egri Ferenc. A legnagyobb megmérettetést a kicsik körében, az érdi Széchenyi Ált. Iskola által szervezett: Olvass, Írj, Rajzolj!komplex verseny jelentette. Iskolánk ebben a tanévben elõször, de igen nagy létszámban, s nagyon eredményesen vett részt. A 147 résztvevõ között határon túli diákok is szerepeltek. Iskolánk tanulói közül a 2. évfolyamosok kapták a legelõkelõbb helyezéseket:

• Lehoczki Patrícia fogalmazásból II. • Sudár Krisztián szövegértésbõl III. • Sole Pare Luca rajzból III. helyezést ért el. Felkészítõjük: Hertelendiné Mészáros Gizella , Ottné Lepnyák Júlia , Zsámboki Edina tanító

2009.04.01. 15:35:56

2009. ÁPRILIS

B?be konyh?ja

Január, február, itt a nyár… Ennyire azért ne szaladjunk elõre, de azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az idõ repül, a tavasz már bekopogtatott, és megérkezik vele együtt a Húsvét is, a keresztények legfontosabb ünnepe. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlõség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek elemei a feltámadás és az újjászületés. Nézzünk most körül egy kicsit a nagyvilágban, hogy hol milyen szokások kapcsolódnak az ünnephez, és próbáljunk bekukkantani a fazekakba is, hogy mi rotyoghat ilyenkor bennük? Németországban szombat estig szigorú böjtöt tartanak. A vasárnapi ebéd fõszereplõi a piros tojások és a bárány alakú torta. A hiedelem szerint, ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt. Finnországban nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni az ismerõsökkel. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után

19. oldal

T?RNOKH?R

szabad. Romániában az ortodox vallásúak húsvét vasárnapjának reggelén templomba mennek, hazatértük után kerül sor az elsõ étkezésre, ahol egybesült báránycombot esznek fokhagymamártással, rizzsel vagy sült burgonyával. Ebéd után kimennek a temetõbe, délután pedig otthon megterítik a vendégváró asztalt és várják a locsolókat. A lányok piros tojással, kaláccsal, süteménnyel, sörrel, borral kínálják meg õket. Portugáliában a húsvét a vallási szertartások ünnepe, a templomokban a nagyszombati miséig fekete lepellel takarnak le minden szobrot. Húsvét elõtti vasárnap a hívõknek olajágat ad a pap, ezzel jelezve Krisztus megérkezését Jeruzsálembe. Nagycsütörtökön megmossa egy hívõ lábát, nagypénteken pedig körmenetet rendeznek. Húsvét szombatján az egyik házastárs szüleinél gyûlik össze a család, vasárnap a másik fél szüleit látogatják meg. Ünnepi ételük a kecskepörkölt. Ausztráliában a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, ezért az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az õshonos ausztrál állat vette át a húsvéti nyúl szerepét. Franciaországban és Belgiumban nem létezik a húsvéti nyúl és a tojások rejtélye: azt tartják, azokat a húsvéti harangok pottyantják le. Görögországban azt a tojást, amelyet a tyúk elõször tojt nagypénteken, varázserejûnek tartották. Svédországban a gyerekek ajándékként papírtojásokat kapnak, tele édességgel. Sokan boszorkánynak öltözve keresik fel a szomszédokat, és húsvéti leveleket visznek nekik, amikért cserébe szintén édesség jár. Az Amerikai Egyesült Államokban nem szokás a locsolkodás, de minden gyerek kap ajándé-

kot. Lengyelországban a hagyományos ételek között a kenyér és tojás mellett megtaláljuk a tortát, sót, kolbászt és marcipánt is. A sonkához hideg babsalátát esznek. A húsvét vasárnapi reggeli legalább akkora jelentõséggel bír, mint a karácsonyi vacsora. Bulgáriában a különleges húsvéti kenyeret páratlan számú, színesre festett tojással rakják körbe. Ezt a csomagot a pap viszi a templomba, s az étel megáldása után az emberek ebbõl ajándékozzák meg egymást. A böjt befejezését jelzõ elsõ tojást a templom falához csapva törik fel, úgy eszik meg azt az éjféli mise után. És most nézzünk szét a saját házunk táján is! A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentõségük van az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételeknek. A Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt a 7. századtól szokás. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket szabadott enni. A magyar parasztság nem élt a könnyítésekkel (tej, túró, vaj, tojás), a 19. század végéig csak halat és növényféléket fogyasztott. Magyarországon a húsvéti ünnepi ételek legjellegzetesebb alkotói a bárány, a sonka, a tojás és a torma. A bárány az áldozati étel. A fiatalabb állat húsa finomabb, az idõsebbé sötétebb és intenzívebb ízû. A sonkát fogyaszthatjuk szendvicsként, hidegen vagy melegen tormával, de lehet belõle különféle tekercseket, sülteket is készíteni. A hagyomány szerint kaláccsal, retekkel kerül az asztalra, régebben almával vagy körtével is kedvelt volt. A tojás a húsvéti ünnep legjellegzetesebb étele, az élet és az újjászületés jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, a hívõk a feltámadást jelképezõ tojást ajándékozták egymásnak. Az ünnepi asztalon a hidegtálak elmaradhatatlan

tartozéka. No de most már ideje lesz megfogni a fakanalat, lássuk aktuális receptajánlatunkat:

B?r?nys?lt padlizs?nnal ?s mentasz?sszal Hozzávalók: 8 db tisztított bárányborda, kevés olívaolaj, 2 nagyobb padlizsán vastag szeletekre vágva, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 6 db hámozott paradicsom vastag szeletekre vágva, só, bors. A mentaszószhoz: 2 kanál aprított friss mentalevél, bõ 7 dl natúr joghurt, frissen õrölt bors. Elkészítés: A padlizsánszeleteket besózzuk és 20 percet állni hagyjuk. Megforrósítjuk az olajat és megpirítjuk benne hirtelen a báránybordákat. Amikor megpirultak, lejjebb vesszük a lángot és még kb. 5 percig sütjük. Amint megpuhultak, kivesszük a serpenyõbõl és lecsepegtetjük. A maradék olajban a fokhagymával együtt megpirítjuk a padlizsánszeleteket. Ha a padlizsán felszívja az olajat, pótoljuk. A kész padlizsánt kivesszük, majd ugyanebben a serpenyõben megpirítjuk kicsit a paradicsomszeleteket is és sóval, borssal ízesítjük. A pirított zöldségeket egy tálra helyezzük, a tetejükre rakjuk a bárányt és citromszeletekkel, mentaággal díszítjük. A mentaszósz elkészítése: keverjük össze az apróra vágott mentát, a joghurtot és az õrölt borsot és kis tálkákban adjuk a hús mellé. Jó étvágyat! Desszertként pedig egy tréfás kis locsolóverssel kedveskedünk olvasóinknak: Van nálam egy pacsuli, Meglocsolom magát, Ha egy kicsi mázlija van, Szereti a szagát.

T?RNOKI GASZTRO HIRAD? gasztron?miai ?let?nk k?pekben??


2009.04.01. 15:36:07

20. oldal

Tisztelt Szerkesztõség! Ismeretségi körömben többet beszélgettünk a kötvényrõl, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásról. Nyilvánvaló számomra is, hogy a pályázatokhoz önerõt követelnek meg, amit már a benyújtáskor igazolni kell. De szeretnék választ kapni arra, hogy miért nem hitelt vettek fel, miért döntöttek a kötvény mellett? Nem lett volna jobb megoldás a hitelfelvétel? Tisztelettel: id. Szabó Árpád Tisztelt Szabó úr! Kérdését továbbítottam a polgármester részére és az alább választ kaptam. Az önkormányzat törekvései közé tartozik, hogy fejleszteni szeretne. Utat, csatornát, játszóteret, óvodát építeni. Költségvetésünkben mindezekre nincs pénz, erre költségvetési támogatást az állam sem ad, egyéb megoldásokat keresünk. Az EU pályázati pénzekkel támogatja ezeket a törekvéseket, de minden esetben megköveteli bizonyos „önrész” kifizetését, amit már a pályázat beadása elõtt azért elõ kell teremteni, mert különben nem kapunk egy fillért sem. Hogyan lehet „pénzt csinálni”, ha már egyszer a befolyó jövedelmeink kevesek, de szeretnénk csatornát, óvodát, játszóteret? Ennek az elsõre legegyszerûbb módja a hitelfelvétel, de érdekes kérdés az, mi lett volna, ha hitelt vettünk volna fel

T?RNOKH?R

a kötvény kibocsátás helyett? Érdekes kérdés az is, hogy miben különbözik mondjuk egy autóvásárlásra vagy lakásépítésre felvett lakossági deviza hitel a kötvénykibocsátástól? Az autóvásárlásra felvett hitel összegét svájci frankban állapítja meg a bank, de forintban kapja meg az ügyfél. Például tekintsük az alábbi kitalált esetet: Felvett az ügyfél 10 000 svájci frank hitelt, amiért kapott az akkori forint árfolyamon 10 000*157=1 570 000 forintot. A hitel törlesztõ részleteit svájci frankban adja meg a bank, majd a törlesztés napján érvényes svájci frank/ forint árfolyammal megszorozza a törlesztõ részletet. A kapott összeget forintban fizeti az ügyfél a banknak. Az elsõ törlesztõ részlet példánkban 800 svájci frank, ami 3 hónap múlva esedékes. Ha az árfolyam 157 svájci frank/forint maradt volna, akkor az ügyfél 800*157=125 600 Ft-ot fizetett volna ki. De az árfolyamok állandóan változnak! Példánkban is változott és a törlesztõ részlet kifizetésének napján 177 svájci frank/forintra emelkedett. Az ügyfél ezért 800*177=157 600 Ft-ot fizetett ki, vagyis 32 000 Ft-tal többet. E törvényszerûség miatt kerültek egyébként emberek százezrei nehéz helyzetbe, felvett hiteleik törlesztõ részletei nagyon magasra emelkedtek. Árfolyamkockázat ott jelenik meg, ahol senki nem tudja, hogy a részletfizetés napján mekkora lesz az a

K?pvisel?-test?leti ?l?s

T?j?koztat? jelleg? besz?mol? Az új évben a képviselõ-testület is megújult energiával látott neki feladatainak, 2009. év elején február 12-én, és rendkívüli jelleggel február 26-án is tartottunk képviselõ-testületi ülést. A határozatok szövege továbbra is mindenki számára hozzáférhetõ a Polgármesteri Hivatalban, illetve a www.tarnok.hu jegyzõkönyvek címszó alatti internetes oldalon. A jegyzõkönyvben feltüntetett elõterjesztések többsége szintén megtalálható a honlapon az elõterjesztések felirat alatt. A határozatok új év lévén újraszámozódtak, így 1-30-ig születtek. 2009. február 12. Jelen volt 11 képviselõ. A napirend, lejárt határozatok, polgármesteri beszámoló elfogadása után került volna sor a 2009. évi költségvetés megvitatására, azonban, mivel a költségvetés fõ számai voltak még csak ismeretesek, a polgármester javaslatára lekerült a napirendrõl, és egy késõbbi, rendkívüli ülésen került részletes megvitatásra, ugyanis a törvény március közepéig ad lehetõséget a költségvetés elfogadására. Sor került a mezei õrszolgálat, a mezõõri járulék mértékérõl és megfizetésének módjáról szóló 2/2007.(II.15.) számú rendelet módosítására, majd hatályon kívül helyezték az egyes lakóingatlan fajták települési átlagértékeinek megállapításáról szóló 5/2006.(III.29.)


számú rendeletet. A képviselõ-testület Szervezeti és Mûködési Szabályzata is módosításra került, ebben kiderül, hogy 7 állandó bizottság létesült, összevonásra került a Szociális és Egészségügyi Bizottság és a bizottsági tagok is kissé módosultak. Errõl bõvebben az internetes honlapunkon tájékozódhatnak, a 2009. évi rendeletek között a 3-as sorszámút kell keresni. A polgármester elmondta, hogy a családi napközi lassan elkészül, ez azt jelenti, hogy a családi napközit be kell emelni a Tárnoki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat alapító okiratába, valamint módosítani kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló 17/2007. (IX.25.) számú rendeletet. A felvehetõ gyerekek életkorát 2-6 év között állapította meg a testület, és a Pénzügyi Bizottság javaslatára a napi térítési díjat 1000 Ft/fõben szabták meg. Két fõvel bõvült a gyermekjóléti szolgálat létszáma, hiszen a családi napköziben õk fognak a gyerekekkel foglalkozni. Módosításra került a lakások bérletérõl, a lakbér mértékérõl és a külön szolgáltatások díjáról szóló két rendelet is. Elõbbi azért, mert az egyik lakás bérlõje egy idetelepülõ és Tárnokon szolgálatot ellátó rendõr és családja lesz. A Mesevár Óvoda alapító okiratának

CHF/HUF árfolyam, amivel szorozzák a törlesztõ részlet nagyságát. A fenti példa bemutatja azt az árfolyamkockázatot, amire a bankok nem hívták fel a lakosság figyelmét. Ezért a forint gyengülése, vagyis az árfolyam kedvezõtlen alakulása miatt a lakosság lényegesen többet fizet ki, mint amire számított. Akinek van CHF-ja, az a CHF-ban megállapított hitelkamatot átváltás és árfolyamkockázat nélkül megfizeti CHF-ban. Semmit nem fizet rá. Miben különbözik egy autóvásárlásra vagy lakásépítésre felvett lakossági deviza hitel a kötvénykibocsátástól? Hogyan védte ki az önkormányzat az árfolyamkockázatot? Úgy, hogy lehetõsége volt kötvényt kibocsátani, annak ellenértékét devizában kapta meg. A kifizetendõ kamatrészletet nem váltotta át forintra, így a törlesztéskor árfolyamvesztesége nem keletkezett, mert a rendelkezésére álló CHF-ból tudott fizetni. Miért kötvénykibocsátással és nem hitelfelvétellel szerzett pénzt az önkormányzat a szükséges pályázatokhoz? Ha hitelt vett volna fel az önkormányzat, akkor annak teljes kamatköltségét fizetnie kellene, ami egyébként ugyanaz a kamat, ami a kötvény esetében. A kötvény ellenértékét azonban a kibocsátáskor jóváírta az önkormányzat számláján a bank, ezért már az elsõ naptól be lehetett fektetni, betétként lekötni, amiért betéti kamatot kapott az

módosítása után sor került a Tárnok, Sóskút, Pusztazámor hatósági igazgatási társulás 2008. évi tevékenységérõl szóló beszámoló megtartására. A Tárnoki Általános Mûvelõdési Központ igazgatói pályázat kiírásának témájában hosszas megbeszélés után a polgármester elmondta, hogy az intézményvezetõket hivatalosan is megkérdezi a pozíció vállalásáról, addig viszont javasolta a téma napirendrõl való levételét, egyúttal megbízta az aljegyzõt egy anyagi szempontból is részletes kimutatás készítésével a következõ ülésre. A Település-alközpont kialakításához kapcsolódó anyag kapcsán több kérdés nyitott maradt, így polgármesteri javaslatra ez a napirend is átkerült a rendkívüli testületi ülésre. Zárt üléssel folytatódott az összejövetel. Témái voltak: Bizottsági tagságról való lemondás, képviselõ-testületi bizottsági tagok neveinek elfogadása, „Tárnokért” díjra jelölt személyek megszavazása, ingatlanügy, és a Védõnõi Szolgálat intézményvezetõi munkakör betöltésére kiírt pályázat eredményhirdetése. Utóbbi kapcsán elmondható, hogy Reiner Lászlóné került ki gyõztesen a pályázók közül, és ezt a hivatalt 2009. március 1-jétõl töltheti be. A polgármester megköszönte a munkát, és az ülést berekesztette. 2009. február 26. Jelen volt 13 képviselõ. A polgármester a köszöntõt követõen elmondta, hogy sûrû volt a bizottságok

2009. ÁPRILIS

önkormányzat a banktól. A kötvénykibocsátás azért volt kedvezõbb, mert csökkenteni lehetett a kamatterhet azzal a betéti kamattal, amit a kötvény befektetése után kapott az önkormányzat. Hasznot abból lehetett teremteni, hogy a devizák kamatai eltérõek. A pénzügyi világban nem sok törvény van, de az egyik ilyen az, hogy amikor egy deviza árfolyama magas, vagyis a deviza erõs, a kamata alacsony. Most a CHF a forinthoz képest erõs, mert 1 CHF-ért sok forintot kell fizetni. Ebbõl az következik, hogy a kamata alacsony. Ha a kamata alacsony, akkor a fizetendõ hitel(kötvény) kamata is alacsony lesz. A megfelelõ összeget forintra átváltva és azt betétként lekötve a kapott kamat pl.:10,5 %, míg a kifizetendõ kamat pl.3,5% Az önkormányzat jelenlegi vezetése megmutatta: másképpen is lehet pénzhez jutni úgy, hogy ne csak a bank keressen rajta. A számítások szerint 1,5 milliárd forint esetében ha ez hitelként állt volna a rendelkezésünkre, egy év viszonylatában ki kellett volna fizetnünk legalább 90 millió forintot! A kötvény esetében viszont a fedezet rendelkezésünkre állt, lekötésekbõl kitermeltük ezt a kamatot és ezen felül csak az elmúlt esztendõben legalább 50 millió forint többlet keletkezett. (a forintra pontos összeg a 2008-évi zárszámadáskor lesz látható) A szerk.

programja a költségvetés megvitatása kapcsán. Molnár István pénzügyi irodavezetõ ismertette, hogy nem volt könnyû feladat egy változó jogszabályi környezetben költségvetést alkotni. Feszített költségvetése van Tárnoknak, mindenkit önmérsékletre intett a vezetõ. Mindezen feltételek mellett sikerült nulla egyenleggel megtervezni a költségvetést. A kötvénykibocsátásból származó bevétel a zárszámadás után fog módosításként bekerülni a rendeletbe. A 2009. évi költségvetést a testület elfogadta. Második napirendi pontként tárgyalták a KSK-val kötött együttmûködési megállapodást, amelyet a testület elfogadott, és felkérték a KSK vezetõjét, hogy a sportpálya egyik oldalára 2009. április 10-ig helyeztessen ki egy molinót, amin kerüljön feltüntetésre Tárnok Nagyközség Önkormányzata, mint támogató. A korábbi ülésen a napirendrõl levett Település-alközpont kérdés kapcsán a következõ határozatot hozta most a testület: „1./ a „Kisléptékû megyei fejlesztések” c. pályázati programhoz kapcsolódóan, a mûvelõdési ház felújításához, valamint a kapcsolódó közterület rehabilitációhoz köthetõ tervezési munkálatok megkezdését támogatja. Az engedélyezési tervek elkészítéséhez az általános tartalékkeret terhére 4 M Ft-ot biztosít. 2./ felkéri a polgármestert: - a tervezéshez kapcsolódó pályáztatási eljárások lebonyolításával, és a

2009.04.01. 15:36:08

2009. ÁPRILIS

tervezõi szerzõdések megkötésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.” A Tárnoki Általános Mûvelõdési Központ igazgatói pályázat kiírására címû elõterjesztésben szereplõ 1., 2., 3. számú határozati javaslatok egyikét sem támogatta a képviselõ-testület, amely azt jelenti, hogy igazgatót nem

21. oldal

T?RNOKH?R

kíván választani, és újra kívánja gondolni az ÁMK létrehozásának szükségességét. A következõ napirendben a Diósd önkormányzatának megkeresésére a testület úgy döntött, hogy a sajtószabadság védelme érdekében az alábbi döntést hozza:

„1.) az ülésen megjelent képviselõk a Miniszterelnök sajtót ért megkülönböztetõ kijelentése ellen tiltakozásukat fejezik ki. 2.) Felkéri a polgármestert, hogy a 2009. évi költségvetés függvényében a Polgármesteri Hivatal Magyar Hírlap újságot rendeljen meg.”

Zárt ülésen egy napirend szerepelt, amely egy kérelem megvitatása volt. A polgármester megköszönte a munkát, különös tekintettel a pénzügyi iroda dolgozóira, majd az ülést berekesztette.

Kalamán Etelka testületi elõadó

Az Uni?s csatornap?ly?zat h?rei December végén örömteli hír volt településünkön, de Érden és Diósdon is, hogy beadásra került a térség legnagyobb méretû csatorna beruházási Európai Uniós pályázata. Elõzõ számunkban Kovács Pétert, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Munkaszervezetének vezetõjét kérdeztem arról, hogy az eredeti csatorna konzorcium tagjai közül mely települések adták be már a pályázataikat illetve hol tartanak a munkálatokban. Kovács úr elmondta, hogy jelenleg az élen az Érd,Tárnok, Diósd települések társulása áll, a részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT) minõségbiztosítása megtörtént, a 2. fordulós pályázat elkészült, 2007. dec. 27-i átvétellel beadásra került. Jelenleg a kiviteli tender tervek elkészíttetésének elõkészítése és más (FIDIC Mérnök, kivitelezési, projekt menedzseri, stb.) közbeszerzési eljárások elõkészítése, valamint a 2009-év második felére tervezett ún. „0. ütem” kivitelezésének elõkészítése folyik. A pályázat dokumentációjának elkészítése a COWI Magyarország Kft feladata volt és a továbbiakban is rájuk hárul ez a munka. Most Lehoczki Zsuzsát, a kft. ügyvezetõjét kértem meg arra, hogy számoljon be a jelenlegi illetve a további lépésekrõl. – Amint arról már értesültek az érintett települések lakói, 2008. decemberében a KEOP pályázat benyújtásra került – ennek része a Brüsszelbe benyújtandó Támogatási Kérelem (TK) is. A benyújtott pályázat formai értékelése megtörtént, a pályázatot a magyar hatóság befogadta, az errõl szóló befogadó nyilatkozatot a Társulás elnöke februárban már meg is megkapta A TK és a pályázat részét képezõ megvalósíthatósági tanulmány angol nyelvû részletes összefoglalóját elkészítettük,

majd átadtuk a Jaspers szakértõknek, akik a Brüsszeli benyújtás elõtt adnak tanácsot, illetve értékelik a projektet. Ezek után február 11-én részt vettünk az érintett települések polgármestereivel együtt egy újabb Jaspers meghallgatáson. A szakértõk álláspontja szerint a projekt a legtöbb szempontból jól megalapozottnak és kidolgozottnak tûnik, de természetesen volt még néhány tisztázandó mûszaki kérdés. A tisztázó kérdések, illetve a Jaspers szakértõk véleménye alapján kért átdolgozások áprilisig megtörténnek, ugyan ez történik a Támogatási Kérelem és a megvalósíthatósági tanulmány esetében is. – Melyek lesznek a további lépések, milyen idõpontokat terveznek a részfeladatok megvalósulására? – A KEOP hazai értékelés befejezése, a Bíráló Bizottság döntése várhatóan április-május hónapban megszületik. Ez után, május –június hónapban kerülhet sor a KEOP Támogatási Szerzõdés aláírására. Ezt követi mindezeknek valamint a Jaspers záró véleményének Brüsszelbe való kiküldése is. A Brüsszel által felkért nemzetközi szakértõk ez után értékelik a benyújtott TK-t. Minden bizonnyal lesznek Brüsszel részérõl tisztázó kérdések, módosítási igények, ezek megválaszolására legkorábban május-júliusban kerülhet sor. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a brüsszeli jóváhagyása a megkötött Támogatási szerzõdésnek 2009. szeptember – októberre tehetõ. Ezek szerint csak annyiban változott a történet, hogy a pályázat beadásra került, de a munka ettõl nem lett kevesebb. Ezzel kapcsolatban Szolnoki Gábor polgármester véleményét is megkérdeztem.

Kedvenceink eml?k?re? Dr. Osvárt András állatorvossal beszélgetek a kisállatokról. Elmondása szerint egyre nagyobb igény van a kisállatok egészségének védelmére, ezért kiemelt szerep jut az állatorvosokra is. A kedvtelésbõl tartott állatok betegség vagy baleset következtében történõ elhullásukat követõen egyre több gazdi szeretné méltó módon eltemetni kedvencének maradványait, ezért sokan fordulnak ilyen tekintetben is az állatorvoshoz. Dr. Osvárt András 35 éve állatorvos, ebbõl 17 évet töltött vidéken és az utóbbi hónapokban észlelte azt a megemelkedett igényt az állattartók felõl, hogy az elhullott kedvencek maradványai hamvasztás után a


– Korrekt forgatókönyvet ismerhettünk meg a COWI Magyarország Kft ügyvezetõ asszonyától. – Decemberben arról számolhattam be, hogy jó döntés volt az eredeti konzorciumból kiválnunk, mert így elsõként adhattuk be pályázatunkat. De természetesen ezzel nem értünk a munka végére, sõt, most kezdõdik csak az izgalom. – Az elõzõ lapszámban Kovács Péter tájékoztatott a volt konzorciumi partnerek esetében a pályázataik helyzetérõl. Két hónap után van errõl további információja? – Igen, továbbra is azt látom, hogy a döntésünk helyes volt, most már látszik, hogy több hónapos elõnyre tettünk szert. Budapest-Budaõrs vonatkozásában még csak a KEOP elsõ. fordulós pályázati anyag formai hiánypótlása történt meg, jelenleg a bírálata folyik. Még csak elõkészítés alatt áll a 2. fordulós pályázati anyag, július hónapra tervezik annak beadását. A Csepeli felvezetésre még nincs vízjogi engedély és a Budaörssel megkötendõ társulási megállapodás egyeztetés alatt áll. Százhalombatta esetében a PIU és a leendõ üzemeltetõ vonatkozásában márciusban várható döntés. A szennyvíztelep tenderdokumentáció még véglegesítés elõtt áll. Ennek befejezése és az FI általi jóváhagyása sürgõssé vált, mivel ha a Közbeszerzési Törvény változása után írják csak ki a tendert, akkor azt újra át kellene dolgoztatni. Budakeszi esetében a Fõmterv által összeállított ütemezés alapján március végén - április elején elkészülhet beadásra az RMT, majd április közepén ez minõségbiztosításra bocsátható. A helyi vízi közmû társulás szervezés alatt áll, a belterületbe vonás elõkészítése folyik. A szennyvíztisztító telep költség aktualizálása, a változatok felülvizsgá-

lata és egyeztetése folyamatban van. A Mérnök tendernek az elõkészítése folyamatban van. A szennyvíztisztító telep tenderdokumentációjának elõkészítése a közeljövõben megkezdõdik. – Mit jelentenek számunkra ezek az információk? – Azt, hogy az abban megfogalmazottak az eredeti konzorcium részeiként szerepeltek. Tehát praktikusan, ha egy pályázatot akartunk volna beadni, még most is csak várakoznánk. Ezzel szemben mi már decemberre sikeresen elkészítettük a 2. fordulós pályázatot. Az elõkészítés sok idõt, energiát és pénzt emésztett fel, de az ilyen emlékeztetõk esetében minden alkalommal kötelességem megemlékezni a nagyszámú lakossági támogatóról is, mindazokról a háztartásokról, az ott lakó emberekrõl, akik segítettek bennünket a helyi közmûtársulat megalakításában. 1300 háztartás egy akaratra hozása sem volt kis feladat! De visszatérve az eredeti gondolatmenetre, lezárult az alapozás idõszaka és kezdõdik valami ennél is sokkal nagyobb rész, haladunk a megvalósítás felé. Minden nap munkával telik, mindhárom településen mûködnek már a helyi csatorna társulatok, napi operatív munkát végez a COWI Magyarország Kft, az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás Munkaszervezete valamint a társulás Elnöksége a települések polgármestereivel, jegyzõivel és szakembereivel együtt. A három települést tekintve egy majdnem 30 fõs csapat dolgozik naponta a pályázattal, és nem csökkenhet a munka intenzitása egy pillanatra sem, mert az Uniós csatornázás megkezdése minden településnek alapvetõ társadalmi és környezetvédelmi érdeke! (a szerk.)

gazdihoz visszakerülhessenek. Ez a humán életbõl már ismert kegyeleti eljárás az állatok esetében is egyre elterjedtebb, hiszen sokunknak a kis házi kedvencünk szívünkhöz nõtt, és elvesztésük után szeretnénk maradandó emlékként megtartani maradványait. Mint azt kérdésemre a doktor úr elmondta, a házi kedvencek elvesztése után lehetõség van urnát választani, és hamvasztásuk után a maradványokat a kiválasztott urnában hazavinni. Hazánkban talán még szokatlan, de Nyugat-Európában már megszokott temetési forma ez az állatvilág terén is. Egy ilyen eljárás 20-50 ezer font között van, ezért teljes szolgáltatást kap az állattulajdonos. A szolgáltatás megrendelhetõ: 06 (30) 242 0815 H. G.

2009.04.01. 15:36:08

22. oldal

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

Tanuljunk egym?st?l!

Bog?cs, 2009. janu?r 23-25. Úttörõcsapatunk is részese lehetett annak a gyermek- és ifivezetõ képzésnek, mely Bogácson az Úttörõk Pest Megyei Társulása szervezésében valósult meg. A résztvevõ fiatalok elõzetes felkészülés, anyaggyûjtés után érkeztek a Bükkaljára. A feszültségoldó jégtörõ játékok megtették hatásukat, s a különbözõ településekrõl érkezettek hamar közös hangot találtak. A képzés során ismerkedtek regionális társulásunk felépítésével, mûködésével, a projekttervezés elemeivel. Gyakorlatban is kipróbálták, miként lehet túratervet készíteni. Ütköztették gondolataikat, fejlõdött vitakultúrájuk, gyakorolták a kooperációt. Kreativitásuk ismét határtalan volt. A szabadidõs programok idején Európa táncaiból tanítottak egymásnak néhányat. Ebben a délegyháziaké volt a fõszerep. A tanult táncok bemutatója is remekül sikerült, jól illeszkedett a farsangi idõszak hangulatához. Jelentõs szerep jutott a tárnoki ifivezetõknek, akik nem csak a tájolás, GPS használat rejtelmeibe avatták be társaikat, hanem a játékgyûjtemény összeállításában is jeleskedtek. Minden csoport úgy érkezett, hogy elhozta közössége kedvenc szabadtéri és szobai játékát. Színes

Jó étvágyat! program alakult ki a játéktanítások közben. Sok vidám pillanatnak lehettünk tanúi, miközben a fiatalok felváltva gyakorolták a szabályalkotást, a vezetõi, irányítói és vezetett szerepeket. Az összegyûjtött, bemutatott játékok számítógépbe történõ rögzítése is az õ dolguk volt. A képzés végére el is készült a játékgyûjtemény, melyet nyomtatott formában minden csapat megkapott, így otthon, saját közösségükben is kipróbálhatják majd azokat. A képzés

Készül a játékgyûjtemény… napjait tudatosan úgy szerveztük, hogy a fiatalok aktivitására, problémamegoldó képességük fejlesztésére építettünk. Mi, felnõttek csak mentorként vettünk részt a programon, célunk a fiatalok önállóságának fejlesztése volt. Remekül sikerült a túraterv megvalósítása is, a kiscsoportok vezetésével a Bükkalja megmutatta nekünk téli arcát. A program zárásakor a fiatalok is értékelték a tevékenységeket, s így alakult ki a csapatok közti sorrend. A táj szépsége, az

ott élõk kedvessége olyan megkapó volt, hogy nyári táborunk helyszínéül is ezt a tájegységet választottuk. Akkor majd lesz idõ strandolni, s felfedezhetjük a kaptárkövek varázslatos világát is. A képzés megvalósítását a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács támogatta, melyet ezúton is köszönünk. A résztvevõk pedig úgy indulhattak haza, hogy valóban sokat tanultak egymástól. Szöveg: Várhelyi Mária Fotó: Várhelyi Miklós

SZ?NYEGTISZT?T?S Teljes portalan?ts? sal! Por, poratka, atkatoj?s mentes?ts? . Anti-allerg?n technol?gia.

H?zt?l?h?zig el-?s visszasz?ll?t?ssal Tiszt?t?si ?r: 900 Ft/m?* Sz?ll?t?si ?r: 990 Ft.

MEGRENDEL?S:

06-20/40-50-802

H?tf?t?l-p?ntekig: 10:00-18:00-ig Szombaton: 9:00-12:00-ig nyezetts? * Indul? ?r szen


gt?l f?ggetlen?l.

2009.04.01. 15:36:10

2009. ÁPRILIS

23. oldal

T?RNOKH?R

?Boldog emberk?nt ?lek itt T?rnokon?

Portr? Riha Emilr?l, a T?rnoki ?t?s Egy?ttes alap?t?j?r?l Egy ember, akinek a zene a nagy szerelme. Hetven?t ?ves, de hatvannak sem l?tszik, ?s az ?tveneseket is meghazudtol? lelkesed?ssel teszi a dolg?t, zen?l ?s zen?t tan?t, lelkes ?s lelkes?t. Itt T?rnokon. Budapestet cser?lte fel eg?sz csal?dj?val erre a ?csendes kis falucsk?ra?, de ma m?r nem menne vissza az aszfaltot koptatni. ?Otthonra leltem!? ? mondja. — Zene iránti elkötelezettsége azt sugallja, hogy muzikális családból származik. Nemde? — 1934-ben születtem Kecskeméten. Édesapám ott volt katonatiszt. Édesanyám tanítóképzõt végzett, ennek ellenére (ahogy ma mondanánk, fõállású anyaként) otthon volt velem, és öt évvel idõsebb nõvéremmel. Itt, a „hírös” városban kezdtem el járni elemibe is. A Rákóczi úton laktunk, és az iskolába menet egy zenebolt mellett vitt el az utam. Mennyiszer megálltam a kirakata elõtt megnézni a hangszereket! Legfõképpen egyet, azt a kisdobot, ott hátul a sarokban. Azt hiszem minden ott kezdõdött… — Jómódú polgári család, kiegyensúlyozott családi élet, gondtalan gyermekkor, majdani katonai karrier lehetõsége — mi kell még egy zsenge fiúcskának?! — Igaz, akkoriban nem lehetett volna sok okom a panaszra. Valóban megvolt szinte mindenünk. Gyakran hallgattuk édesapám maga tanulta gitárjátékát, s édesanyám is sokszor odaült a zongorához. De! Amikor az a „kirakati kisdob” lelkem üstdobjává növekedett, 1942-t írtunk. A háború nem a legjobb idõszak a gyermekkori álmok megvalósításához. 1944-ben más katonatiszti családokkal együtt bennünket is nyugatra menekítettek. Körülbelül egy évet töltöttünk München mellett egy bajor parasztcsaládnál, akik nem igen szívleltek bennünket. A háború véget ért, édesapám szovjet hadifogságba került. Nem volt nekünk maradásunk ott a gyökértelen idegenben! Hazajöttünk. Haza?! Akkor már nem volt meg a szépen berendezett háromszobás lakásunk, azt más célra hasznosították a „gyõztesek”. A hatóság Kecskemét peremén egy földes padlós kovácsmûhelyt utalt ki számunkra szükséglakásként. A viszontagságok közepette, talán nem csoda, ha nem is tudtam idõben befejezni a közben nyolcosztályossá vált általánost, egy évet még ráhúztam. Milyen sors várt ránk?! El lehet képzelni, amikor ott állt egy kétgyermekes, osztályidegen anya két gyermekével, egyedül, lakás és jövedelem nélkül. Nagyon messzire kerültek ekkorra már a gyermekkori álmok. — „Fegyverek közt hallgatnak a múzsák.” – mondták a rómaiak. Gondolom a sorstalanság miatt Riha Emilben is elhallgatott akkor az a bizonyos kisdob, megszûnt a zene.


Riha Emil

A Tárnoki Ütõs Együttes bemutatkozása tavaly novemberben

— Az azért nem! Ha halkabbá is vált a dobszó, mindig a lelkemben élt a muzsika, ám a zenésszé válásomig innen még nagyon nagy utat kellett megtennem. 1948 vagy 49 lehetett, amikor nem kevés segítséggel, s megélhetési tartalékaink utolsó morzsáiból, a nagyobb lehetõség reményét sejtetõ Budapestre költöztünk. Édesanyám Újpesten, a Magyar Pamutgyárban helyezkedett el. 1953-ban jött haza édesapám ötéves szovjet hadifogság és 2 éves kazincbarcikai internáló tábor után. Édesanyámat akkor rögtön kirakták a pamutgyárból. — Dacára annak, hogy fiatalkori éveit nem lehet tipikusan zenei elõképzõnek tekinteni! Sõt már az is külön szerencse, hogy „osztályellenségek” gyermekeként középiskolában tanulhatott. Aztán a végén még zenész is lehetett! — Nagyon sok jóakaratú ember volt a segítségünkre a nélkülözés hosszú évei alatt, és olykor a szerencse is mellénk szegõdött. De életem sorsfordító pillanataiban mindig Isten kezét éreztem magamon. Így volt ez a pályaválasztásom idején is. Gimnáziumi osztálytársaimmal sokat zenéltünk, és Gold Andor barátom zenész sógora elvitt Jámbor Lajos ütõs tanárhoz, aki a Fõvárosi Operettszínház elsõ timpanistája volt. Az õ révén tanulhattam ütõhangszereket a MÜDOSZ, Mûvészeti Dolgozók Szakszervezetének zeneiskolájában, így hangszertudásom szépen fejlõdött. Igaz az érettségi után meghallgatott Schwarz Oszkár, az Operaház timpanistája, s az õ inspirálására tanultam félévig a „nemszeretem” szolfézst, így aztán sikeresen felvételiztem a Konzervatórium ütõhangszer tanszakára, ahová hatvan jelentkezõ közül kettõnket vettek fel, de csak én fejeztem be sikeresen a zenei tanulmányokat, s kaptam meg öt év múlva Schwarz Oszkár tanítványaként a diplomát. Jámbor Lajos segítségével már növendékként is bejártam az Operettszínházba, ahol egy nyugdíjba készülõ kolléga helyett játszhattam olykor-olykor. Aztán ezek a beugrások egyre gyakoribbá váltak. Nagyon nagy élmény volt olyan darabokban játszani, mint a Nyugtalan boldogság, a Szelistyei asszonyok, A mosoly országa, a Boci-

boci tarka, olyan karmesterek alatt dolgozni, mint Breitner Tamás, Gyulai Gaál Ferenc, Török Emil vagy Bródy Tamás, aki 1964-ben szerzõdtetett a színházba. Elõtte 7 évig timpanistaként dogoztam a Postás Szimfonikus Zenekarban, ahol a klasszikus és modern zeneirodalom csodálatos alkotásait játszhattam el. — Harminc esztendõs korára révbe ért. Melyek a zenei pályafutásának fõbb állomásai? — Hûséges típus vagyok, nem kacsingattam másfelé, így három évtizednyi „házasság” után innen, a Fõvárosi Operettszínháztól jöttem el nyugdíjba is. Egy színházi zenekarban játszó zenész életének mérföldköveit a színre került mûvek jelentik. Számomra egyegy darab nem csak a kotta rám szabott részét jelentette, hanem az egészet, beleértve a mondanivalót, a szereposztást, a szöveges tartalmat, zenei világát. Én együtt éltem az mûsoron lévõ darabokkal, a darabok meg mindig bennem éltek. Hogy mire emlékszem? A West Side Story magyarországi bemutatójára, a La Mancha lovagja elõadásra, Darvas Ivánnal és Galambos Erzsivel. Aztán ott volt a My Fair Lady, Básti Lajos és Lehoczky Zsuzsa fõszereplésével, vagy a Hegedûs a háztetõn Bessenyei Ferenccel, a külföldi turnék, Szovjetunió, Görögország, Olaszország, Németország – a Honthy Hanna, Németh Marika, Feleki Kamill, Baksay Árpád fémjelezte Csárdáskirálynõvel az élen. 1972-ben párhuzamosan lehetõségem volt Németországban szalonzenekarokkal dobolni. Közben itthon az Operettszínház mellett dolgoztam a Madách Színházban, a Vígszínházban, majd késõbb a Magyar Színházban és a Színmûvészeti Fõiskolán is. 1985-tõl kilenc éven át adtunk újévi koncerteket Hollandiában. A három hetes turnénk alatt több városban, így Amszterdamban is kiváló holland, belga és magyar mûvészekkel szerepeltünk együtt. 1994-ben pedig, amikor nyugdíjba mentem, Kovács József az Interoperett igazgatója elhívott a Vigadóba, ahol évadonként 80-90 elõadást játszottunk.

— Ilyen impulzív egyéniségnek nem nagyon csendes falucska Tárnok? — 2002-ben jöttünk Tárnokra. Igazi városi emberként kerültem ide, de ma már semmi pénzért sem mennék vissza a házak rengetegébe. Itt a lakhelyem, dolgozom, megismernek az utcán az emberek, befogadtak, tárnoki lettem. Nekem ez az otthonom. 2007ben Fritz Marikától kaptam egy vissza nem utasítható felkérést, hogy mutassam be a tárnoki embereknek mindazt, amit tanultam, amit ma tudok az ütõs hangszerekrõl. Tavaly előtt március 30-án volt a fellépésem a Mûvelõdési Házban, és a visszajelzések szerint sikeres volt az elõadás. A bemutatkozás után Szolnoki Gábor polgármester és mások is javasolták, tanítsam meg a tárnoki fiatalokat ütõhangszereken játszani. Aztán jöttek sorra a tanítványok is, és tavaly novemberben már Tárnoki Ütõs Együttes néven az Ifjúsági Házban sikerrel szerepeltek a tehetséges növendékeim, ami új erõt adott nekem is és nekik is a folytatáshoz. Egy szavakkal felvázolt portré nem fénykép, de nem is életrajzi regény, vagy dokumentumfilm, még kevésbé napló. Így egy-egy emberi sorsot a „publicisztikai portré” a maga teljességében nem adhat vissza, csak a lényeget, a legjellemzõbbet igyekszik megragadni, a karaktert bemutatni, ezért talán leginkább a festményhez lehet hasonlítani. Riha Emil portréját is számtalan módon lehet elkészíteni, családi életének, zenei munkásságának egy-egy részletét jobban kiemelni, másokat a mostaninál is kevésbé elõtérbe helyezni. Az életutat megjelenítõ írásban itt-ott megjelennek konkrét személyek is, aki azonban a sorok között olvas, vagy a szavak, a gondolatok mögé tekint, szinte biztos benne, hogy a siker mögött ott van a család, akikrõl Emil szívesen és szépen beszél. Lehet, hogy mindennek, ami vele történt, annak így kellett történnie, hiszen láthatóan nincs benne keserûség, semmi és senki iránt nem táplál ellenszenvet. „Boldog ember vagyok. – mondja több tucatnyi tárnoki fiatal Emil bácsija – Itt Tárnokon!” Vizsy Ferenc István

2009.04.01. 15:36:12

24. oldal

T?RNOKH?R

1848 h?seire eml?kezt?nk

P?kozd, 2009. m?rcius 14. szótéren, ahol kicsik és nagyok egyaránt találtak maguknak játéklehetõséget. A Gránit tanösvényen járva már a tájékozódási ismeretek fejlesztésének jutott a fõszerep. Térképvázlat segítségével 2 fõs csoportokban vezették felváltva a túrát a gyermekek, felnõtt vezetõkként csak a háttérbõl segítettük munkájukat, ha szükséges volt. Az ingókövek változatos formavilága beindította a gyerekek fantáziáját, s minden alakzathoz neveket, történeteket kapcsoltak. A legmagasabb ingókõ, a Pandúr-kõ tövében állva megcsodálhattuk a ter-

2009. ÁPRILIS

mészet hatalmas és bizarr alkotását. A gyerekek számára különleges élmény volt olyan helyen haladniuk, mely nem viseli magán az ember természetátalakító munkáját. A hadijáték visszavágója után beszélgetve tettük meg a hátralévõ utat jármûveinkig. Hazafelé pedig már a jövõ heti túraprogramot tervezgettük a gyerekekkel. Gyûjtöttük az ötleteket, mi mindent lenne érdemes beépíteni éves túratervünkbe, felkeresnünk hazánk természeti és kultúrtörténeti nevezetességei közül, hiszen nekünk, felnõtt vezetõknek úgy érdemes programokat szerveznünk, hogy miközben értéket közvetítünk a gyermekek felé, õk is jól érezzék magukat, gazdagodjék személyiségük. Szöveg: Várhelyi Mária Fotó: Várhelyi Miklós

Koszorúzás a pákozdi emlékmûnél Bakancsos szakosztályunk tagjaival az Õseink nyomán túraverseny keretében Pákozdra vitt utunk március 14-én. Az eredetileg egy buszra tervezett programunkra annyi gyermek érkezett a reggeli induláskor, hogy még a személygépkocsis szállítást is igénybe kellett venni, mivel a buszra nem fértünk fel. A hosszúra nyúlt tél után az elsõ verõfényes tavaszi napon a pákozdi csata emlékmûvénél helyeztük el a megemlékezés virágait. A Kossuth-nóta közös eléneklése után meggyújtottuk mécseseinket is. A gyermekek az 1848.


szeptember 29-én megvívott dicsõséges ütközet részleteit a múzeum kiállítási anyagának megtekintésével ismerték meg. Ezt követõen a Mészeg-hegyen egy hadijáték keretében elevenítettük fel a 161 éve történt eseményeket. Az arborétumban a Velencei-hegység geológiai jellemzõirõl, növény- és állatvilágáról tekintettünk meg egy kiállítást, majd a tanösvényt bejárva a természetben figyeltük meg a tájegység érdekességeit. A kilátóból pazar kilátás nyílt a Velencei-tóra és az azt koszorúzó hegyekre. Örömteli órát töltöttünk a ját-

Az ingókövek birodalmába értünk…

2009.04.01. 15:36:14

2009. ÁPRILIS


T?RNOKH?R

25. oldal

2009.04.01. 15:36:14

26. oldal

T?RNOKH?R

Korunk n?pbetegs?ge: az allergia

Legfontosabb kincs?nk: az eg?szs?g? A XX. század közepe óta az allergiás megbetegedések gyakorisága rohamosan növekszik, különösen a civilizált országokban. Magyarország lakosságának 30 százaléka szenved valamilyen típusú allergiában. Az allergiáról akkor beszélünk, ha az immunrendszer az egészségre valójában ártalmatlan külsõ anyagokat idegennek, károsnak értelmez, ezért ellenük válaszreakciót produkál. Az allergiás reakciót kiváltó anyagokat allergéneknek nevezik. Az allergia kialakulását befolyásolhatja a genetikai hajlam, a környezeti ártalmak és a lelki tényezõk. Ha az egyik szülõ allergiás, a gyereknek 50% esélye van arra, hogy õ is allergiás lesz. Ez az esély 75%-ra emelkedik, ha mindkét szülõ érintett. A környezeti tényezõk között említik a légszennyezést, háztartási vegyszereket, tisztítószereket, az élelmiszerekben található adalékanyagokat, ételszínezékeket, tartósítószereket. Fontos és egyértelmûen bebizonyított, hogy az aktív illetve a passzív dohányzás is hozzájárul a betegség kialakulásához. Elõfordulhat, hogy a tünetek valamilyen nagyobb lelki megterhelés, stressz hatására jelentkeznek. Az allergének a levegõvel, a táplálékkal vagy a bõrön keresztül juthatnak az emberi szervezetbe. Az allergiás reakciót sokszor nehéz megkülönböztetni

a hétköznapi megfázástól. Allergiás eredetre utalhat, ha a szokásos megfázás elleni kezelésre nem múlnak el a tünetek, sõt inkább erõsödnek, vagy éppen gyengülnek a levegõ pollentartamától függõen. Tanácsos ilyenkor allergiavizsgálat elvégzése. Az allergiavizsgálat célja megállapítani, hogy melyik allergén váltja ki a betegnél a tüneteket. A legáltalánosabban használt eljárás a bõrpróba, melynek során az allergének kis mennyiségét juttatják a bõrre,

2009. ÁPRILIS

eltávolítása után javul. Egyes allergéneket azonban nehezebb elkerülni, ilyenek a növények pollenjei, amelyek csak a faj virágzásakor vannak jelen nagy mennyiségben a levegõben. Az allergia ellen rendszerint gyógyszeres kezelést alkalmaznak, amely betartásával a tünetek súlyossága és elõfordulásuk gyakorisága csökkenthetõ, illetve hosszútávon tünetmentesség is elérhetõ. Azok, akik idegenkednek a gyógyszerektõl, vagy úgy érzik, hogy az orvosok által felírt szerek nem segítenek rajtuk, általában természetgyógyászhoz fordulnak. A korábban folytatott szakorvos által elõírt hagyományos kezelést egyik napról a másikra soha ne hagyjuk abba, a gyógyszerek csökkentése elõtt mindig konzultáljunk allergológus orvossal. Suplicz Ildikó

majd a bõrt megkarcolva elõsegítik, hogy azok érintkezhessenek a szarurétegek alatti szövettel. Ha a szervezetben az allergénnel szemben ellenanyagok találhatóak, a bõr pár percen belül felduzzad, vörössé válik és viszket. Ez jelzi, hogy a szervezet allergiás az adott allergénre. Az allergia ellen legjobb módszer, ha elkerüljük az allergént és ez viszonylag könnyen megy, ha az ok ismert. Például a macskaszõr allergia 6-8 héttel az állat

A h?nap fot?ja

„Felelõsséget kell vállalnunk nem csak önmagunkért, de környezetünkért is!” Mellékelten küldök 10 db fotót, melyek a 2009.03.19-én történt nádas tûzrõl készültek. Az esetnek személy szerint én is szemtanúja voltam. A tûz valószínûleg egy szalmabáláról terjedt át a Kis sorról nyíló Fekete út mellett kb. 100 négyzetméteren elterülõ nádasra, mely több méter magas lángokkal percek alatt teljes egészében leégett, veszélyeztetve ezzel az út túloldalán lévõ lakóházakat. A közelben élõ akácos a gyorsan kiérkezõ tûzoltóknak köszönhetõen megmenekült. Az emberi felelõtlenségre tudok csak gondolni az ilyen és ehhez hasonló esetekben. Elég egy eldobott parázsló csikk, fõleg a böjti szelek idején! Ugyan a lakóházak megmenekültek, azonban annak az élõvilágnak, melynek a nádas otthont adott, hosszú idõ kell, míg újra magához tér egy ilyen esemény után. Az eset kell, hogy figyelmeztessen: felelõsséget kell vállalnunk nem csak önmagunkért, de környezetünkért is! Üdvözlettel: Ábel Csaba


2009.04.01. 15:36:16

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

27. oldal

Ping-pong h?tv?ge T?rnokon

Rekord nevez?s a II. Tollsz?r Kup?n Több, mint 100 versenyzõ részvételével zajlott Tárnokon a II. Tollszár Kupa országos asztalitenisz verseny. Az idén két naposra szervezett rendezvényt Radics Ernõ, Tárnok alpolgármestere nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, külön öröm számára, hogy az utóbbi két évben, az önkormányzat civil szervezeteket erõsítõ támogatási programja révén egyre több helyi szervezet – több sportegyesület is – alakult meg, köztük a Tollszár KSE. A fiatal sportegyesület immáron második alkalommal rendezte meg ezt az egyre rangosabb asztalitenisz versenyt, ami már tavaly is óriási sikert aratott, de e mellett a sportági bajnokságokban zajló aktív részvételük is igen jelentõs. A fejlõdés bizonytéka az is, hogy idén már két naposra „kellett” szervezni a versenyt, hiszen több, mint 100 nevezés érkezett és ez óriási kihívás volt a rendezõknek. Egy ilyen országos rendezvény megszervezése igen nagy feladat, és Kis László, az egyesület elnöke bizony izgult is a sikerért, ami nem is maradt el. Zsúfolt tornacsarnok és folyosó, felkészült és izgatott sporto-

Felh?v?s! Kérjük, támogassa személyi jövedelemadója 1%-ával a Tárnoki Lokálpatrióták Kulturális Közhasznú Egyesületét!

Ad?sz?munk: 18687044-1-13


Köszönjük!

tak azokban, akik akár versenyzõként akár pedig nézõként látogattak el az eseményre, ezért a szervezõket dicséret illeti a kitartó szervezõ munkáért, a színvonalas rendezésért és a jó hangulatért is. Az amatõr kategória gyõztesei: 1. Farkas Rudolf (Orosháza) 2. Nagy Tamás (Budapest) 3. Bálint Gábor (Kakucs). A legjobb gyermek versenyzõ: Halas Kálmán. A profi kategória gyõztesei: 1. Németh Károly (Oberwart UTTC) 2. Katus Krisztián (Leiselheim) 3. Lakatos Tamás (KSI). A vigaszág nyertese: Baliczki András (TASK) A szerk.

lók, büfé, jó szervezés és annál is jobb hangulat jellemezte az asztalitenisz versenyt, vagy ahogy inkább fogalmaznék, a tárnoki ping-pong hétvégét, hiszen két teljes napról van szó. Csak úgy zsongott a terem a labdák pattogásától, a sporttársak és a nézõk szurkolásától és a pálya szélérõl érkezõ edzõi tanácsoktól. A reggeli nevezés és a sorsolás után

TÁRNOKI VIZIKÖZMÛ VÍZGAZDÁLKODÁSITÁRSULAT 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. Postacím: 2461 Tárnok, Pf.: 7. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. Telefon: 06 (23) 387 019/137 Fax: 06 (23) 387 108 Ügyfélfogadási idõ: Hétfõ: 08:00 – 18:00 Szerda: 08:00 – 16:00 www.tarnokicsatornazas.hu e-mail: [email protected]

szombaton az „amatõrök” küzdelmeit láthatták a nézõk, vasárnap pedig a profiké lett a csarnokban felállított 7 versenyasztal. Az eseményre az ország minden tájáról érkeztek versenyzõk, de természetesen a szervezõ egyesület is nevezte saját sportolóit Tárnokról. Szeged, Debrecen, Aszód és Gyál csak néhány település azok közül, ahonnan asztaliteniszezõ utazott hozzánk a siker reményében. A vasárnapi profi mezõnyben pedig nem csak a Magyar Nemzeti Bajnokság neves résztvevõi, hanem két, Németországban játszó magyar játékos, Németh Károly és Katus Krisztián is indult, igazi rangot adva ezzel a két napos tárnoki eseménynek. A második nap küzdelmeit dr. Zsigmond Réka az Önkormányzat Sport-, Ifjúságiés Szabadidõ Bizottságának elnöke nyitotta meg. A verseny szabályos lebonyolítását mindkét napon Gulyás Vince versenybíró biztosította. Az amatõr verseny elsõ helyezettje kupa, I.-III. helyezettje érem és oklevéldíjazásban részesült. A legjobb gyermek versenyzõ különdíjként, kupát kapott. A versenyzõ kategória összdíjazása 85.000 Ft értékû volt. A verseny izgalmai szép emlékeket hagy-

Közöttünk dolgoznak…

Reiner Lászlóné a Tárnoki Védõnõi Szolgálat új Intézményvezetõje 1984 óta dolgozom Tárnokon területi védõnõként. Korábban Budapesten dolgoztam szintén védõnõként. Százhalombattán lakom, két felnõtt fiam van. Jelenleg a területi munka mellet fõleg iskolavédõnõi feladatokat látok el. 2007. szeptembertõl megbízott intézményvezetõként láttam el az Egészségház (az Intézmény új neve: Tárnoki Védõnõi Szolgálat) vezetõi feladatait. Megbízásom ideje alatt sikerült elérnem az Intézménydohányzásmenteskörnyezetének biztosítását, valamint az intézmény higiénés követelményeinek magasabb szintre emelését. Szakmai feladatként fontosnak tartom a népegészségügyi feladatok szem elõtt tartásával minõségi egészségügyi ellátás nyújtását a tárnoki lakosság számára. A Tárnoki Védõnõi Szolgálatnak a megelõzés területén végzendõ hatékonyabb munkájához kívá-

Sokan elindultak az amatõr kategóriában a verseny elsõ napján a Tollszár KSE-bõl is. A selejtezõkön túljutva öten jutottak fel a fõtáblára, mindannyian csoport elsõként. A küzdelemben legtovább Kis László jutott, aki a legjobb négy közé jutásért esett ki. A versenyzõ kategóriában 3 tárnoki indult. Sajnos, a fõtáblára jutás nem sikerült, de a vigaszági versenyben Kis László bekerült a legjobb nyolc közé. Fotók és eredmények a versenyrõl honlapunkon a www.tarnokpingpong.hu oldalon tekinthetõk meg. Ezúton is szeretnénk megköszönni támogatóink bizalmát és segítségét, mellyel lehetõvé tették, hogy egyesületünk rangos és színvonalas versenyt bonyolíthasson le! Támogatóink: Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Kontravéd Kft., Pici Centrum, Lépéselõny Bt., CS és CS Bt., Dávid Transz, Gerti Cuki Cukrászda, Art-Culat Design Kft., Bakó István. Kis László, Tollszár KSE, elnök Következõ versenyünk! 2009. Május 17-én a Tárnoki Tófutás és Sportnap keretén belül egyesületünk Amatõr Asztalitenisz Versenyt rendez, melyre minden kedves játékost, érdeklõdõt és sportrajongót szeretettel várunk. Tollszár KSE

nok hozzájárulni. Népszerûsíteni kívánom az intézményben a szûrõvizsgálatokat. Teret biztosítok Egészségnap szervezéséhez, amely fõleg Rutin vizsgálatokra terjed ki. Március hónapban szerveztem ingyenes hallásvizsgálatot a felnõtt lakosok számára. A szolgáltatásokhoz, szóró anyagokhoz való hozzáférés lehetõségét folyamatosan biztosítjuk Intézményünkben. Az egészség közös felelõségünk, egyéneké és családoké egyaránt. Reiner Lászlóné Intézményvezetõ

2009.04.01. 15:36:19

28. oldal

Szelek sz?rny?n? Ítéletidõ volt a minap. Micsoda? Az nem kifejezés! A szél, mit szél, orkán, vagy inkább legyen tájfun, olyan erõvel támadta a házakat, hogy a föld is beleremegett. Ha macska itt akkor elõmerészkedett csatornalyukából és sétálni indult, tuti hogy sosem ért oda, mi meg csak nézzük, hogy mi az a kiterített szõrmesapka a szomszéd háza tetején. Tombol a természet, és egyre gyakrabban. Röpködnek az ördögszekerek, meg a Joli nénje söprûje, tiszta Kalahári, már csak a teve hiányzik. Skorpiónk meg gekkónk már van, ide néhány konzervet gyorsan!, és nem kell többet törjük a fejünket, hogy holmi matyóhímzéssel meg megasztárral idecsalogassuk a külföldieket. Valami hasznát is vehetnénk ugyan ennek a fene nagy szélnek. Akinek van szélkakasa, máris kösse rá a 220-ra, és mindjárt fityiszt mutathat az ELMÛnek! De miért ne gondolkodnánk akkor már nagyban? Szélgép. Igen, ez kellene

nekünk, egy-két erõteljes szélgép jó helyre, az csomó problémánkat megoldaná! Elõször is, mehetne az ELMÛ horgászni, sõt, ha mázlink van és jól pörögnek a lapátok, még fizetne is valamit. Már hallom is a helyi szkeptikusokat, csitt-csitt, rendben, elvégre nincs orkán az év minden napján. Hát nézzük, mire volna jó még! Mondom. Hozzá köthetnénk a csirkéket, lovakat, politikusokat, mint a lufikat a mélyen tisztelt hölgy a búcsúban, ötszázért adhatnánk darabját. Csirkét, lovat kicsit drágábban, mégiscsak édes gyerekeink õk vagy mi. Kis rizikó ugyan, hogy összevesznek közben, merthogy a tyúkoknál van tojás is, még meggyanúsításra kerülnének kérem szépen, hogy célzott rossz szándékkal izé, meg hogy zsonglõriskolába jártak mostanában, hogy a szárnyaikkal dobálózni tudjanak, amikor kell (ezek a mai tyúkok!)..., de néhány jól irányzott korbácsütéssel rendet lehet tenni köztük kérem. Ez is bevétel tehát. Aztán, kis barkács-

ügyességgel (egy-két fogaskerék meg áttét itt-ott) akár saját körhintánk lehetne! Kisebb szélben kisgyerekeknek, jó nagy szélben az ötszázért el nem kelt politikusoknak. Ha ez utóbbi nem is lenne bevétel, legalább jól éreznénk magunkat. Persze meghirdethetnénk az ülõhelyeket, talán még a Jacko-koncertnél is nagyobb siker lenne. Nos, akkor hát ez is bevétel. Persze a természet eme túlkapásai nem ilyen viccesek. Valami elkezdõdött, ez nem újdonság. Egyesek szerint félni, látni és tenni kell, mások szerint majd lesz valahogy, sõt, megint mások szerint legalább nem lesz akkora a fûtésszámla. De lesz más. Ivóvízadó például. És járványok. Én magam a tevékeny beavatkozásra szavazok. Még ha kicsi pont vagyok is Amerika, Kína, India meg a többiek bûzgyárainak árnyékában. Persze a többség még mindig csak ül a popsiján, és másoktól várja, hogy változtassanak, értük is. Ebben mi, magyarok, túlontúl jók vagyunk! Egyik nap két okosforma gyerek az utcán arról beszélgetett, milyen jó lenne egy zsebteleportáló a kabátjukban,

Rend?rs?gi felh?v?s! CIVIL ?SSZEFOG?S 2009 Köszönhetõen elõzõ lapszámunkban megjelent felhívásunknak az elmúlt idõszakban három esetben is sikertelenül kíséreltek meg besurranó tolvajok, magukat hivatalos személynek kiadva, pénzkötegnek látszó csomaggal a kezükben megtéveszteni idõs, egyedülálló személyeket otthonukban és a pénzüket, vagyonukat ellopni. Örülünk ennek az eredménynek, azonban sajnálatos, hogy ezek a sikertelen kísérletek is több nap múlva (vagy egyáltalán nem) jutnak a hatóság tudomására, mivel a sértettek (jelöltek) csak késõn vagy egyáltalán nem tesznek bejelentést, annak ellenére, hogy több alkalommal szerveztünk erre civil segítséggel akciókat. Az utóbbi idõszakban ismét megjelentek településünkön azok az elkövetõk, akik a kertek, lakások nyitott állapotát kihasználva, oda besurranva, a bejárati ajtó közelében letett, otthagyott okmányokat, kulcsokat és értékeket pillanatok alatt tulajdonítják el úgy, hogy amennyiben a ház elõtt kinn leparkolt gépkocsi indítókulcsát is megtalálják, azzal távoznak el a helyszínrõl. Tipikus probléma az is, hogy a bankkártyát PIN-kóddal ellátva találják meg, ezzel újabb lehetõséget kapva gazdasági bûncselekmény elkövetésére is, sajnos olyan automatáknál vesznek fel pénzt az eltulajdonított kártyákkal, ahol pontosan tudják, hogy felismerhetetlenek maradnak és sajnos a kártya letiltása elõtt leürítik a számlát. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy gépjármûveiket továbbra se hagyják kinn a közterületen akkor, ha lehetõségük van kerten belüli parkolásra, hiszen a gépjármûlopások elkövetõi ezt a helyzetet használják ki, ráadásul többször elõfordul, hogy a tulajdonos értéket, pénzt, iratot (bélyegzõket, számlatömböket), eszközöket hagy a jármûben látható helyen. Bejelentéseiket, észrevételeiket az alábbi telefonszámokon várjuk: Rendõrség: 06 (20) 444 1277 Tárnokõr járõr: 06 (30) 540 9682 Munkaidõben hívható a Tárnoki Rendõrõrs: 06 (23) 387 017 (tel/fax), 06 (20) 444 1328


2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

Tárnokon különleges dolog történt. A civil szervezetek közül kilencen úgy határoztak, hogy kiegészülve a Tárnoki Művelődési Ház és Könyvtár intézménnyel közös rendezvényt szerveznek április 25-re a Mûvelõdési Házba. Hasonló összefogásra nemcsak a környezõ településeken, de országos szinten is viszonylag kevés példa akad. Lapunk néhány egyesületi elnököt, illetve képviselőt kért meg, foglalja össze céljaik lényegét. Kapunics Zoltán, a Tárnok KSK Öregfiúk Sport Egyesület elnöke: A Civil Összefogás egy nagyszerû kezdeményezés annak érdekében, hogy az általa megrendezésre kerülõ bál népszerûsítse a községben mûködõ civil szervezeteket, bemutassa tevékenységüket, lehetõséget adjon számukra, hogy további tagokat illetve támogatókat toborozzanak. Továbbá a rendezvény kiváló alkalmat kínál kapcsolatok teremtésére a település más civil szervezeteivel, a helyi vállalkozásokkal és Tárnok polgáraival. A legfontosabb cél talán mégis az, hogy a rendezvény példát adjon a közösség teremtõ erejére, legyen az egy bál szervezése, vagy bármilyen más tevékenység, amellyel tehetünk valamit lakóhelyünkért.

akkor csak gondolnának egyet, és huss! És tényleg. Ha ezt feltalálná valaki, minden gondunk egy csapásra megoldódna, gondoljanak csak bele! Nagy a fûtésszámla? Huss, el melegebb tájakra, amíg újra ki nem tavaszodik! Nem kellene autót sem tartanunk, megszûnne a szmog, mint olyan, meg a közlekedési balesetek is (persze a sarki kocsmából hazakerekezõ urakért nem vállalhatok garanciát), és lám-lám, nem kéne autóhitel többé, mit nekünk svájci frank meg árfolyamkérdés! Jó volna, igaz? Amúgy 21. századi jó divat szerint, a fotelbõl, chipset ropogtatva megoldani a problémát. Csak egy okos ember kell már, egy feltaláló, majd jön az is, remek lesz nekünk. Hát, úgy néz ki, hacsak Ferencünknek vagy baráti körének nincs effajta találmány bejelentésére kibuggyanó igénye, maradnak az ördögszekerek és a fûtésszámla. Meg a lelkiismeretünk. Hogy mit kell tennünk, tudjuk mindannyian. Még mielõtt egyszer lefújná a szél a fejünk fölül a tetõt. Mert akkor bizony repül a chips is vele. edi

Klemné Zabó Ágnes Sportegyesület elnöke:

a

Tárnok

Sprint

Ahogy tudomást szereztünk róla, csatlakoztunk az összefogáshoz. Egyesületünknek részérõl kettõs célja van a bállal kapcsolatban: egyrészrõl, hogy megmutassuk magunkat, hogy létezésünkrõl és tevékenységünkrõl minél többen tudomást szerezzenek, másrészrõl pedig, hogy az éves mûködési költségekhez támogatást szerezzünk, úgy, hogy közben egy kellemes estét szerzünk vendégeinknek, akik jelenlétükkel megtisztelnek bennünket. Dobos Erika, a Gaudium Kórus Kulturális Egyesület titkára: A Civil Összefogás egy jótékonysági rendezvény szervezését és lebonyolítását tûzte ki célul, melynek a „Pártfogók Bálja” nevet adtuk. A név önmagáért beszél, hiszen egyik célkitûzésünk, hogy egyesületünk mûködéséhez további támogatókra találjunk elsõsorban a helyi lakosság, illetve a községünkben mûködõ cégek, vállalkozók körében. A rendezvény alkalmával vendégeinket vacsorával várjuk, és bemutatjuk a Civil Összefogás résztvevõit egy mûsor keretében.

Gyermekv?delmi tan?cskoz?s T?rnokon A gyermekvédelmi törvény életbe lépése óta a települések gyermekjóléti szolgálatainak minden év március 31-ig kell gyermekvédelmi tanácskozást szervezni. Tárnokon az elmúlt években sajnos még nem volt ilyen. Most, idén elõször került sor erre a tanácskozásra. A március 17-i rendezvényen részt vett Tárnok polgármester, a Tárnoki Védõnõi Szolgálat új vezetõje, az Óvoda vezetõje és a gyermekvédelmi felelõse, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola gyermekvédelmi felelõse, a Tárnoki Rendõrõrs parancsnoka, a helyi fiatalkorúak pártfogó felügyelõje, az Önkormányzat szociális irodájának képviselõje valamint a gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a vezetõje, Kürthy Miklósné, aki a tanácskozást megszervezte. Mint kérdésemre elmondta, a tanácskozás célja értékelni a települési gyermekvédelmi szakemberek munkáját, a gyermekjóléti alapellátás mûködését valamint megvitatni a gyermekek érdekében a további lépéseket. Minden évben lesz ezentúl ilyen tanácskozás, amely már így elsõként hasznos tapasztalatokkal és ötletekkel zárult. A szerk.

2009.04.01. 15:36:22

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

T?rnoki Karate Klub

M?r 25 ?ve... Tanaka mester és Somogyi Róbert

Japán mesterekkel… ...hogy Nagyközségünk karatékákkal büszkélkedhet. 1983 volt az az év, amikor Mártha János, a még hazánkban kibontakozóban lévõ sportág, a karate iránti szeretetével oktatni kezdte a tárnoki fiataloknak az önvédelem ezen ágazatát, tiszteletre és az egészséges életmódra odafigyelve. Büszkén kijelenthetem, hogy a klub már 25 éve meghatározó szerepet játszik Tárnok életében. Legyen szó településünk tisztításáról, szépítésérõl, majálison bemutatókról és nem utolsó sorban a „Tárnok


kiváló sportoló”-i címekrõl. Évek óta egyre értékesebb és szebb eredményekkel öregbítjük községünk hírnevét, mint például Magyar Bajnoki érmekkel, sõt nemzetközi szinten Európa bajnoki címmel egyaránt. A 2008-as év eseménydúsan és eredményesen telt el. Az aktuális évre szóló edzéstervet mindig év elején határozzuk meg. Az elsõ kiemelkedõen fontos esemény Géczy Tihamér pszichológus által vezetett 2 napos mentál tréning volt, mely mindannyiunk számára

meglepõen óriási fejlõdést nyújtott mind fizikai, mind szellemi adottságokban. Mint minden évben, 2008 áprilisában is megrendezésre került a gyermekek számára izgatottan várt övvizsga, melyen mindenki sikeres vizsgát tett. Övvizsga szempontjából a Tárnoki Karate Klub mérföldkõhöz ért. Három karatéka, Berki István, Mártha Dávid és Somogyi Róbert kitartó és hosszas munka eredményeként megszerezték Tanaka Mashoiko sensei 8 danos, 5szörös kumite világbajnok japán nagymesternél az 1. dan fokozatot, s így már 5 db fekete övessel büszkélkedhet klubunk. Ez igen nagy szó, hiszen a JKA szövetségnél a vizsgáknak nagy jelentõségük és komoly értékük van. Szövetségünkben fizikailag és szellemileg is érettnek kell lenni a következõ

29. oldal

vizsgaszinthez, melynek érdekében szigorú kivárási idõket határoztak meg. Az év elsõ felének versenyszezonját egy egyhetes ágasvári edzõtáborral zártuk le, mellyel célunk, hogy az egyre nagyobb létszámmal büszkélkedõ csapatunk még jobban összekovácsolódjon a természetben tartott edzések révén. Év végéhez közeledve, 2008-ban is megrendezésre került az Önkormányzati Sportgála, melyet a Tárnoki Katlanban tartottak meg. Klubunk színes bemutatója után Tárnok eredményes sportolói abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy nevüket szólítva, kitüntetést vehettek át Szolnoki Gábor polgármestertõl és Dr. Zsigmond Rékától, a Sport Bizottság elnökétõl! Az év végét klubunk egy kis nassolással, valamint díjátadással zárta, mely keretén belül olyan karatékák kaptak ajándékot, akik mind példamutatóan és kitartóan járulnak hozzá egyre színvonalasabb edzéseinkhez. A teljesség igénye nélkül felsorolnám õket: Hortobágyi Attila, Berki István, Zsuppán József, Marosán József, Marosán Dániel, Somogyi Róbert, Ifj. Berki István, Zsigár Róbert, Bánovics Ákos, Vitányi Balázs, Vitányi Levente és Rácz Sándor. A klub nevében is köszönjük nekik. Az ilyen nem tömegsport jellegû sportágaknál nehéz boldogulni nonprofit szervezetként támogatások nélkül, így ezúton is szeretnénk megköszönni a Tárnoki Önkormányzat és a szülõk kitartó munkáját és segítségét is! Mártha János

2009.04.01. 15:36:30

30. oldal

2009. ÁPRILIS

T?RNOKH?R

?j terem a T?rnoki Katlanban

?jabb lehet?s?g a sportol?sra ?s rendezv?nyekhez Nemrégiben elkészült az új, 83 m2-es tükörrel borított falú emeleti rendezvény és próbaterem a Tárnoki Katlanban. A Rákóczi úti sportlétesítmény tovább bõvült, ezáltal újabb lehetõséget nyújt a sportolásra valamint teret adva helyi rendezvények megtartására is. A szolgáltatások bõvülése folyamatos a Tárnoki Katlanban. Az új terem lehetõséget biztosít tánccsoportok próbáira, sportegyesületek edzéseihez valamint magánszemélyek részére egyaránt. Az új emeleti rész ezen kívül alkalmas összejövetelek, bankettek és családi események megrendezésére is. A teremhez közvetlenül férfi-nõi mosdó, két klubszoba, öltözõ és raktár is tartozik. Az újonnan elkészült terem különlegessége az egybefüggõ tükrös fal, amely révén kiválóan alkalmas minden olyan testmozgáshoz, melynél fontos a mozdulatsorok ellenõrzése. Mivel a részleg a sportlétesítményben elkülönítve helyezkedik el, alkalmas rendezvények, tárgyalások, értekezletek de akár céges összejövetelek önálló, elkülönített megrendezésére is. A teremrõl és a sportlétesítményrõl információ a www.katlan.hu oldalon található valamint a 06 (20) 496 6764 telefonszámon kérhetõ. CsA

Apr?h?rdet?s KERTÉPÍTÉST KERTGONDOZÁST BOZÓTIRTÁST ÉS MINDENFÉLE KERTI MUNKÁT VÁLLALOK! Kapuvári Tamás Telefon: 06 (30) 560 8052

ÜZLETHELYSÉG KIADÓ! TÁRNOKON AZ EGYENLŐSÉG U. 15. SZÁM ALATTI ÜZLETHÁZBAN ÜZLETHELYSÉG BÉRBE ADÓ! TELEFON: 06 (70) 772 0024 CSIRKE PLAZA

Aut? s zerel? s – Olajszerviz – Műszaki vizsgáztatás – Fék- futómű javítás – Féktárcsa, fékdobszabályozás – Gumiszerelés, centírozás – Gumiköpeny értékesítés

POCSKAI ISTVÁN 2461 Tárnok, Dózsa György út 38. 23/389-574, 06 30/9863-062


2009.04.01. 15:36:31

2009. ÁPRILIS


T?RNOKH?R

31. oldal

2009.04.01. 15:36:33

www.koszig.hu | E.mail: [email protected]


2009.04.01. 15:36:49

tarnokhir_2009_április_pagina.in :34:45

Recommend Documents