ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.8 2.1
APQP: nemcsak dokumentumok létrehozását szolgálja Tárgyszavak: minőséginformáció; szoftver; tervezés; gyártástervezés; termékfejlesztés; gyártásfejlesztés; dokumentáció.
Az APQP rendszer sikerében kulcsszerepet játszik az együttműködés és a hozzáférhetőség. Eleinte a minőségmenedzsment vezetői azért vásárolták meg az APQP (advanced product quality planning – fejlett termék-minőségtervezés) szoftvert, hogy lerövidítsék a vonatkozó dokumentáció elkészítésére fordított időt. A cél az volt, hogy a fogyasztók az általuk igényelt formában kapják meg a dokumentumokat, és a dokumentációnak olyan nyoma maradjon, ami megfelel az auditnak. Az utóbbi 12 hónapban a piac láthatólag megváltozott az APQP eredeti céljának még jobban megfelelő irányban. Több műszaki igazgató látja az FMEA (hibalehetőség és -hatáselemzés) és a Control Plans értékét. A mérnökök arra használják ezeket, hogy irányítsák a tervezési és gyártási folyamatot, a termékek és folyamatok különféle hibalehetőségeinek feltárásával és ellenőrzésével, mielőtt a hiba bekövetkezne, inkább, mintsem olyan terméket állítsanak elő, amely csak minimálisan felel meg a műszaki előírásoknak. Az APQP strukturált termékéletciklus-menedzsment (TÉM) módszer azoknak a szükséges lépéseknek a meghatározására és bevezetésére, amelyek biztosítják, hogy a termék vagy a szolgáltatás kielégítse a fogyasztók igényeit. A termékfejlesztés megfogalmazásának szakaszában kezdődik, majd a termelés megvalósítása és folyamatos fejlesztése során folytatódik. Az APQP referencia kézikönyv, amelyet először 1994ben adott ki a Supplier Quality Requirement Task Force, egyike a Chrysler (most DCX), a Ford és a General Motors által használt harmonizált eljárásokat, jelentési formátumokat és műszaki katalógusokat tartalmazó kézikönyveinek. Ez a törekvés vezetett a QS-9000 és az ISO/TS 16949:2002 kifejlesztéséhez.
Az APQP referencia kézikönyv összekapcsolja a TÉM szemléletmódot az OEM és a beszállítók követelményeivel, és használja a PDSA (plan-do-study-act – tervezés, megvalósítás, tanulmányozás, cselekvés) fejlesztési ciklust. A ciklus célja a kézikönyv szerint, hogy hangsúlyozza: 1. az előre tervezést: a ciklus első három negyedét a termékminőség-tervezésnek szentelik a termék és gyártás jóváhagyásán keresztül; 2. a megvalósítási cselekvést: a ciklus negyedik negyedében az eredmény értékelése két feladatot szolgál: a fogyasztók elégedettségének megállapítását és a folyamatos fejlesztés támogatását. Bár az APQP a folyamatos fejlesztésre és a gyártás tudásmenedzsmentjére fókuszál, a tényleges megvalósítás inkább a megfelelőségre. Ennek különböző okai vannak: a QS-9000 az ISO 9001:1994 szabványon alapul, amely inkább alkotóelem-alapú, mint folyamatbázisú, sok QS-tanácsadó és oktatást végző cég kínálata visszatért az ISO-ra és sok beszállító igyekezett minimális erőfeszítéssel folytatni az eladásokat az autóipar számára. Az ISO/TS 16949:2002 kiadásával megváltoztak a dolgok. Ennek a szabványnak az ISO 9001:2000 az alapja, amely a folyamatalapú minőségirányítási rendszer modelljét használja, és jobban összhangban van a PDSA ciklussal. Az érett minőségirányítási rendszerrel működő szervezetek az APQP-t megelőzési és kockázatkezelési szempontból kezdik használni.
Az APQP szoftverek Az APQP tevékenységek támogatására kifejlesztett szoftvercsomagokat a felhasználók szándéka befolyásolta. Következésképpen a korai APQP szoftverek egyedi dokumentumok létrehozására irányultak, hogy eleget tegyenek az alapvető dokumentálási követelményeknek. Mivel az APQP szoftverek célja nem a folyamatismeret fejlesztése, hanem a folyamatok dokumentumainak elkészítése volt, a különböző űrlapokat egymástól függetlenül fejlesztették ki, bár vannak kapcsolódások az információk között. Emiatt sok vállalat még mindig táblázatkezelő vagy szövegszerkesztő programot használ az űrlapok szerkesztésére. Bár lehet, hogy ez a leggyorsabb módja az egyedi dokumentumok kialakításának, az egyedi dokumentumok előállítása mindennapos munkával jár, és az okmánycsoportok kialakítása időigényes, és hibák forrása lehet. A következő szoftverfejlesztési hullám adatbázist használt a dokumentumok információinak tárolására. Ezek a programok lehetővé teszik
a termékek és folyamatok információinak újbóli felhasználását, néhány alkatrészen keresztül. Néhány szoftver egyszerű kapcsolatot teremt a folyamatokra vonatkozó dokumentumok között, de gyakran korlátozott hatékonysággal. Több program azt igényli, hogy a kapcsolatok legyenek kiépítve az alkatrész- és folyamatfejlesztés kezdeti telepítése alatt. Miután a dokumentumok kezdeti értékeit beállították, nem lehetséges kapcsolatokat létesíteni vagy módosítani. Minthogy ezeknek a programoknak a középpontjában még mindig a megfelelőség áll, a táblázatkezelő program továbbfejlesztésének tekinthetők. Az adatbázis-orientált program előnye, hogy a dokumentum űrlapja elkülöníthető az információbeviteltől. Bár az APQP Referencia Kézikönyvet a DCX, a Ford és a General Motors harmonizálási tevékenységének részeként fejlesztették ki, az önálló részlegek és egységek kezdtek saját űrlapot igényelni, amely eltér a szabványos formától. Az űrlapok sokfélesége még súlyosbodott, amikor a vállalatok kezdték kiépíteni a világpiacot. A megfelelőségorientált rendszerek, miután a termék- és folyamatdokumentumokat létrehozták, csak akkor módosítják azokat, amikor a fogyasztók kívánságára megváltoztatják a termékek előírásait, vagy problémák merülnek fel. Ezért a folyamatdokumentum-gyűjtemények kezelésének hiányosságai gyakran elkerülik a figyelmet a dokumentum-bázisú APQP szoftver esetében. Minthogy a szervezetek kezdték megvalósítani a folyamatalapú minőségirányítási rendszer modellt, a folyamatos fejlesztés már több lett, mint jelszó. A szervezetek különféle módszereket alkalmaznak, hogy javulást érjenek el, kezdve az alsó szinten a hibavizsgáló és gyártási team tevékenységétől a „karcsúsított” rendszerekig és a Hat Szigmáig, az átfogó tökéletesítés érdekében. Ezek a kezdeményezések megkövetelik, hogy a több funkciót/részleget átfogó (ún. „keresztfunkcionális”) teamek gyorsan hozzáférjenek minden szükséges információhoz, helyzetüktől függetlenül. Azzal, hogy a szervezetek elérték az ISO 9001/TS érett megvalósítását, és kiléptek a világpiacra, nyilvánvalóvá váltak a megfelelőség- és dokumentumorientált programok hiányosságai: – Az új termékek dokumentációjának kifejlesztése – a meglevő termékekhez hasonlóan – ugyanannyi időt vett igénybe, mint az egyedi termékeké. Annak a vállalatnak, amely ugyanazt a konstrukciót több fogyasztónak szállítja, elejétől fogva több példányt kell létrehoznia a termék- és gyártásdokumentációból, különösen, ha a fogyasztók különböző űrlapokat kívánnak. Azok a vállalatok, amelyek a másolat átragasztásával módosítják a dokumentumot, hogy lecsökkentsék a kialakítási időt, megállapították, hogy ha a folyamat megváltozik, az egyedi termékek minden egyes darabjá-
nak dokumentációját meg kell változtatni. Más vállalatok általános termék- és folyamatdokumentum-sorozatot alkalmaznak. Ehhez szükség van egy másik sorozat kiegészítő dokumentumra is, amely azonosítja minden egyes darab egyediségét. – Új termékek dokumentációjának kialakítása, amely ugyanazokból a szakaszokból áll, szükségtelen és időigényes volt. Ebben a forgatókönyvben ugyanazok a berendezések különféle alkatrészeket gyártanak. A berendezés diktálja a folyamat ellenőrzését, nem pedig a gyártott termékek. Néhány vállalat megpróbálja alkalmazni a másolat átragasztásával végzett módosítás módszerét, hogy csökkentse az előállítási időt, de többeknek üres űrlapból kell kialakítaniuk a dokumentációt. – A termékekre és a folyamatokra vonakozó információ nem volt gyorsan elérhető az összes teamtag számára, a számítógép korlátolt hozzáférhetősége miatt. Nehézkes az információcsere azoknál a szervezeteknél, amelyeknek az egész világon vannak gyártelepei. A legtöbb hagyományos APQP szoftver megköveteli a hozzáférést egyetlen fizikai munkaállomáshoz, amelyen tárolják az információt. Még a szerveralapú szoftver is nehezen teszi lehetővé az USA-beli tervezőcsoportok számára, hogy távoli üzemekkel folytassanak információcserét. – A meglevő termékek dokumentációjának gondozása is időigényes volt. Mivel a legtöbb APQP szoftver nem tartott fenn kapcsolatot az egyes termékek dokumentációi között, és nem vonta össze a jellemzőket alkatrészcsaládonként, a tervezők kénytelenek voltak minden egyes termék minden egyes dokumentumát módosítani. – Amikor rövidítéseket kíséreltek meg a fölösleges, párhuzamos munkák minimalizálása érdekében, nyilvánvalóvá váltak a dokumentáció hibái. – A szervezetek egyre többször kaptak „meg nem felelés” minősítést a felügyeleti/minőség-ellenőrző auditok során, mivel a dokumentáció nem volt következetes. – A menedzsment érdeklődni kezdett a dokumentumokról és az APQP eljárásról, de kérdéseire nem kapott használható választ. Amint a szervezetek a megfelelőség igazolásának irányzatától kibontakoztak a folyamatbázisú minőségirányítási rendszer modell felé, a menedzsment ráébredt, hogy a minőségnek pozitív hatása van az eredményre, és hogy a megelőzéssel a befektetés nagyobb megtérülése érhető el, mint a hagyományos hibafeltárási és korrekciós megközelítéssel. Ennek a felismerésnek a birtokában a menedzsment olyan kérdéseket
tett fel a mérnököknek és a termelésben dolgozó személyzetnek, amelyek választ igényelnek az APQP eljárás során: – Ki fogja-e elégíteni a konstrukció a fogyasztók összes követelményét és igényét? Hogyan tökéletesíthető a konstrukció? – A megfelelőségi irányultság a tevékenységek jóváhagyását állította a törekvés középpontjába, a hitelesítés helyett. Még ha a tervezési FMEA (DFMEA) tartalmazta is a hitelesítést a konstrukció ellenőrzéseként – mivel az APQP szoftver nem kapcsolta össze a DFMEA-t a „konstrukciót megerősítő/hitelesítő terv és jelentés” dokumentummal (design verification plan and report, DVP&R) nem tükrözte volna ezt a tevékenységet. Ehelyett a jóváhagyó tesztelésről szóló jelentéssé vált. – Ki fogja-e elégíteni a kiszállított termék a fogyasztó összes követelményét és igényét? A folyamatfelülvizsgálat különböző dokumentumai közötti dinamikus csatolás nélkül, az egyes dokumentumokba bevitt információ nem mindig került bele a többibe. – Ha felmerül egy-egy probléma, tudnak-e róla? – „Sínen van-e” az APQP eljárás? Minthogy az APQP szoftvercsomagot dokumentum-előállító eszközként fejlesztették ki, a program nem tartalmaz lehetőségeket projektmenedzsmentre. A projektek irányítására kifejlesztett szoftver nem illeszthető kézi beavatkozás nélkül az APQP szoftverhez, ami hibaforrást jelenthet.
Hosszú távú stratégia A PDSA APQP módszer és a folyamatalapú minőségügyi rendszer modell támogatására az APQP szoftvernek támogatnia kell azt a hosszú távú stratégiát, amely az összegyűjtött információt felhasználja a folyamatváltozások irányítására, támogatja a tudásmenedzsment tevékenységeket, és előállítja a szükséges dokumentációt, hogy eleget tegyen a belső és külső fogyasztói elvárásoknak. Funkcionális szempontból az APQP szoftvernek szolgálnia kell az összes APQP dokumentáció gyors és egyszerű előállítását, a jóváhagyáshoz és a minimális munkával végezhető felülvizsgálati ellenőrzéshez eszközt és hozzáférést kell nyújtania az ilyen információhoz. A szoftvernek képesnek kell lennie a dokumentáció formázására és átformázására, hogy kielégítse a felhasználók igényét. Mivel a felhasználók különböző információkat igényelnek, az APQP szoftvernek képesnek kell lennie különféle formátumok előállítására.
Az ilyen rendszernek össze kell kapcsolnia az információkat, hogy egy termék vagy folyamat egyik jellemzőjének megváltozása automatikusan megjelenjen minden kapcsolt dokumentumon. Enélkül az információterjesztés nélkül a vonatkozó termék- és folyamatdokumentációk és műveletek következetessége mindig megkérdőjelezhető. Gondoljuk át, milyen hatása van egy változtatásnak a mérésértékelő technikára a szabályozási terven, ha nem frissítik a megfelelő műhelydokumentációt. Ez nemcsak egy művelet termékének minőségét befolyásolja, és hátráltatja a gyártó team javítási erőfeszítését, hanem meg nem egyezőséget hozhat létre a belső minőség- és felülvizsgáló (surveillance) audit csoport által végzett revízió során. Az APQP rendszer fenntarthatóságában és sikerében kulcsszerepet játszik az együttműködés és a hozzáférhetőség. Szükséges, hogy a team megismerje és tanulmányozza a konstrukciók vagy folyamatok változtatására vonatkozó információkat. A dokumentáció változtatásaival kapcsolatos észrevételekről és eredményekről adatbázis alakítható ki, amely felhasználható annak igazolására, hogy a rendszer működik. Az APQP eljárás során feltétlenül fontos, hogy a keresztfunkciós teamek által használt terminológia szabványosított legyen. Enélkül az egységes használat nélkül a PDSA módszer nem megbízható és nem eredményes. Az APQP szoftvernek szolgáltatnia kell azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a kifejezések következetes használatát a hibák fajtáinak, hatásainak és okainak, a termékek és folyamatok szabályozási módszereinek leírására. Ha helyesen valósították meg, ez a tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy a folyamatismeret és a dokumentumok a folyamatos fejlesztés és problémamegoldás forrásaként szolgáljanak Ha több helyszínen típuseljárásokat használnak, előnyös összeállítani az olyan kulcsfontosságú folyamat-összetevőket, amelyek ismételten felhasználhatóak a dokumentáció kialakításához. Ez a módszer lerövidíti a tervek készítéséhez/módosításához szükséges időt, és kiküszöböli a nem egybevágó adatokból származó hibákat. A hasonló termékek és termékcsaládok információi kapcsolódnak és szabályozottak, a termék- és folyamattervezési tevékenységek könnyen elérhetőek mindenki számára, aki a rendszert használja. Az információt válogatni kell időrend és szakmai tartalom szerint. Ezeknek az alapvető követelményeknek általában nem tesznek eleget az általános használatra tervezett programok, mint pl. a táblázatkezelő programok vagy a kereskedelmi szoftvertermékek, amelyek a dokumentáció létrehozását támogatják, de a kitöltött dokumentumokat nem ellenőrzik. A szoftvernek azonos információkat kell szétosztania a termékcsalá-
dok és gyártási műveletek között, a fejlesztési munkák csökkentése, valamint a hasonló termékek és folyamatok következetes megvalósítása érdekében. Továbbá, a terv és folyamat ismerete és a dokumentáció integrációja szükséges ahhoz, hogy a tervezési funkció, a gyártási folyamat és az ellenőrzés következetes, ellentmondásmentes legyen. Amikor új konstrukciót alakítanak ki, vagy meglévő termék gyártásdokumentációját tervezik, a mérnököknek tudniuk kell, hogy az APQP dokumentumok konzisztensek, frissítettek, és mindenkihez eljutottak, akinek a tervezéshez és változtatáshoz szüksége van ezekre az információkra. Végül, a rendszernek alkalmasnak kell lennie a projekt- és programmenedzsmentre, hogy a termék- és folyamatadatok kezelése mellett lehetővé tegye egyben a fogyasztó projektjének időütemezése szerinti átadhatóságot is.
Alkalmazás: példa – következetes projektirányítás APQP szoftverrel Az autóipar egyik német beszállítója – a német Selzer Fertigungstechnik – számos országba szállít, többek között hajtómű-alkatrészeket és fékberendezéseket. Az iparág stagnálása ellenére a cég az utóbbi öt évben megkétszerezte eladásait. A növekedésben jelentős tényező a vállalat rugalmassága és gyorsasága, amelyet az APQP támogat.
A rendszerorientált precíziós technika nagyfokú rugalmasságot követel A Selzernél kifejlesztett és gyártott járműrészegységek összetettek, akár 70 egyedi alkatrészből is állhatnak. Az előzetes szerelés átlagosan 1–2 hetet vesz igénybe, míg a végleges készre szerelés csak 1–2 napig tart. A félkész egységek raktározására a Selzernek 12 000 férőhelyes magaspolcrendszerű csarnoka van, mégsem „raktárról” termelnek, hanem lehívásra. Az elektronikus adatfeldolgozó rendszerrel irányított szükséglettervezés automatikusan kiszámítja a mindenkori beszerzési, átfutási és gyártási időt. Az APQP módszer alkalmazására az első felszólítás a Selzer harmadik legnagyobb vevőjétől, a Ford Konszerntől érkezett. A cég 1993 óta a Ford előírása szerinti űrlapon (Excel-táblázaton) kéri a havi helyzetjelentések leadását. Mivel az abban előírt információk a beszállítók részéről csak a sarokszámokat határozzák meg, a Selzer a projektek finomtervezésénél eleinte az „MS-Project” szoftvert alkalmazta. Ez a pro-
jekttervező program azonban csak korlátozottan tudja kezelni az autóipari sajátosságokat. Az MS-Excel és az MS-Project program párhuzamos használata mellett a két alkalmazás közötti adatcsere olyan nagy ráfordítást igényelt, hogy a Ford megrendeléseit eleinte csak az Excel-lel dokumentálták, míg a többi vevő megrendeléseit egy átfogó dokumentációs eljárással dolgozták fel. Különösen, amikor más teamek is foglalkoznak a folyamatban levő projektekkel, és a hasonló, időpárhuzamos projektek esetén jelentős súrlódási veszteségek jönnek létre. Problémát okoz az információk elégtelen átláthatósága, ill. annak a lehetőségnek a hiánya, hogy a projekteket átadják, vagy egymással összehasonlítsák, mert a projekteket mindig teljesen újra ki kell alakítani. Ehhez a munka minden résztvevőjének ismernie és értenie kellett az egész projektet, hogy a számára fontos információhoz célzottan hozzájusson. Központi csomópont volt a dokumentáció: a projektvezető, a tervezés és az értékesítés mindig saját dossziéval dolgozott. Az információk összegyűjtése és összhangba hozatala hatalmas ráfordítást igényelt. Ezenkívül az alkalmazott szoftver nem hozott létre figyelmeztető jelzéseket, bár minden információ rendelkezésre állt, manuálisan kellett lehívni azokat, ami egyébként elkerülhető késedelemhez vezetett. Emellett kiderült, hogy a termék-előállítás folyamata csak egy speciális termékfejlesztési eszközzel optimalizálható. 2001-ben az ISO TS 16949 szerinti tanúsítás keretében a Selzer elhatározta, hogy az APQP-t alkalmazza minden megrendelésére, mivel a termékfejlesztés keretében minden tevékenységnek követhetőnek és visszakereshetőnek kell lennie. A választás azért esett az APQP-re, mivel az figyelembe veszi az autóipari sajátosságokat.
Az APQP minden igényt figyelembe vesz Hogy a termékválasztásba a lehető legtöbb érintett személyt bevonják, létrehoztak egy irányító bizottságot, és az „APQP-Bevezetés” projektet felosztották négy alprojektre, mindegyiket saját teammel: 1. részprojekt: a termékkialakítás folyamata, 2. részprojekt: kalkuláció, 3. részprojekt: munkatársak számára fontos tartalmak (kommunikáció, oktatás, határidő-információ), 4. részprojekt: a vállalati szervezet strukturális változtatásai. A projektteameknek 6 hónap alatt kellett meghatározniuk a munkafolyamatokat, és azokból követelménykatalógust összeállítaniuk.
Az összes alprojekt közös „hangvételű”: a keresett megoldás összeköti az összes munkatársat. Azonban mindenki csak a számára releváns információkat kapja meg, amelyeknek lehetőleg egyszerűnek, átláthatónak, és a lényegre szorítkozónak kell lenniük. Mivel egy elméletben megtervezett projekt a tapasztalatok szerint igazítások nélkül nem ültethető át a gyakorlatba, megfelelő rugalmasságra van szükség. Hogy a folyamatban levő projektek tapasztalatait a jövőbeli megrendelésekre hasznosítani tudják, fontos volt az ún. „átörökítő” funkció, amely révén az új projektek a meglevőkből lemásolhatók és (a tervhez) hozzáigazíthatók lehetnek, anélkül, hogy minden esetben elölről kellene kezdeni a munkát. Azt is elvárták, hogy a rendszer kapcsolódni tudjon a meglevő ERP (vállalati forrástervezés)-szoftverrel, hogy átvehessék a termékek és beszállítók adatait, valamint a statisztikai adatokat. Összegezve: a keresett megoldásnak a folyamatos dokumentumirányítással egyidejűleg a projekttervezés, -összehangolás, -vezetés, a feladat-nyilvántartás és kontrolling részlegek igényeit is el kellett látnia. Több szoftverajánlat összehasonlítása után kiderült, hogy csak a Böhme & Weihs Rendszerház „CASQ-it 9000” minőségirányítási információs rendszer ajánlata nyújtja az összes megkívánt szolgáltatást. A Selzer cég elhatározta, hogy a teszt-installálás után 2002-ben két-három projektet mintaként az APQP-val valósít meg.
Meggyőző előnyök mindenki számára A szoftver többek között az áttekinthető megjelenítéssel kelt jó benyomást: világító színek („GYR-Status”) jelzik a szűk keresztmetszeteket, mielőtt a projekt valamiben szükséget szenvedne. Eltérések esetén az APQP figyelmeztető jelentéseket ad, ezáltal bármikor idejében, hatékonyan lehet korrekciókat végrehajtani. A könnyen kezelhető, ötletes kialakítású felhasználói felületnek köszönhetően gyorsan megtanulható az információk bevitele és lekérdezése. Az addig szétszóródott információk központilag lehívhatóak. Az intelligens dokumentumirányítás minden munkatársat ellát a személyesen számára szükséges információkkal. Ezenkívül a projekt minden résztvevője egyszerűen beillesztheti a projektbe saját dokumentumait. Az állapotjelentéseket nem kell többé manuálisan kiállítani, hanem bármikor automatikusan lehívhatók. Mivel ezek is jelzik a „GYR-Status”-t, kitűnő dokumentációs és ellenőrző eszközök. Minden projekt lefutása visszakövethető, és ezáltal is teljesíti az ISO TS 16949 követelményeit. A projektbe beáramló információk számos kiérté-
keléshez használhatók, amelyek automatikusan előállíthatók az APQPrendszerből való lehívásra. Azok a vevők is szívesen fogadják az APQP-állapotjelentést, akik nem igénylik azt, mivel így széles körű, részletes információkhoz jutnak. Ezenkívül az elmúlt évek azt mutatják, hogy a vevők részéről folyamatosan nő az igény a szabványosított állapotjelentések iránt.
Termékbevezetés kockázat nélkül A tesztinstallálást alaposan kiértékelte mind a Selzer, mind a Böhme &Weihs, így a továbbiakban – együttműködve – tovább lehetett optimalizálni a folyamatokat. Mivel a próbafuttatás zavartalanul lezajlott, a Selzer elhatározta, hogy 2003 októberétől áttér a tényleges üzemelésre. Ettől az időponttól kezdve minden új projektet CASQ-it 9000 APQP-val valósítottak meg, a még futó projekteket pedig az addigi szokásos módon vitték végig. A folyamatos átláthatóság és a visszakereshetőség – az irányító bizottságnak azzal a céljával megerősítve, hogy a tényhelyzetet a lehető legrészletesebben megismerje – egyes munkatársaknál kezdetben ellenérzéshez vezetett, mivel „totális ellenőrzés”-től féltek. Ez a kétkedés azonban eltűnik annak hatására, hogy rendszerezve tudnak dolgozni, és az átlátható információk előnyeit saját munkájukban is kedvezően tudják hasznosítani. A vállalatvezetés számára különösen a lerövidült reagálási idők és az ezáltal megnövekedett rugalmasság bizonyult döntő versenyelőnynek.
Az APQP egy átfogó szabvány alapja Ma már az egész vállalat számára nyilvánvalóak az APQP bevezetésének előnyei. Az állapotjelentésekkel jól átgondolt kommunikációs eszköz áll a vevők rendelkezésére, amelynek jelentőségét a GYRStatus-nak köszönhetően igazolja a vevők ütemezett kiszolgálása. A vevő az APQP állapotjelentés révén értékes többletinformációkhoz jut, amelyek áttekinthetően és ugyanakkor átfogóan tájékoztatják a projekt helyzetéről. Mivel az APQP szoftvert az ISO TS 16949 szempontjaihoz igazították, mindenkor lehetséges a szabványnak megfelelő működési mód. Az APQP még a komplex projektek esetén is áttekinthető, és megbízhatóan figyelmeztet a szűk keresztmetszetekre, jóllehet ezek a projektek többszáz alprojektből, több mint ötven alkatrészből állhatnak, és
akár tíz beszállítójuk is lehet. Az a lehetőség, hogy a határidőket a termelés indításától visszafelé is lehet számítani, a projekt biztos kezdéséhez vezet. Összeállította: Kaposi Mária Gruska, G. F.; Cherry, D.: APQP: not just for document creation. = Quality, 44. k. 2. sz. 2005. p. 32–35. Selzer, H. J.; Schmidt, W.; Springob, M.: Konsequente Projektsteuerung mit APQP. = VDI-Zeitschrift, 146. k. 10. sz. 2004. p. 41–42.
