NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI
3.1
Higanyveszély Tárgyszavak: higany; gépkocsialkatrész; vízszennyezés; levegőszennyezés; szabályozás; újrahasznosítás.
Az egyes gépkocsialkatrészekben lévő higany egyre több gondot okoz az autóbontóknak és az ócskavasátvevőknek. A legnagyobb bajt a tízcentes nagyságú kapcsolók okozzák, amelyekben egy grammnyi higany, szobahőmérsékleten folyékony, mérgező fém van. A kis kapcsolók az utastér és a motorház-világítást kapcsolják, de van belőlük a fékcsúszásgátló (ABS) rendszerekben is, ezekben viszont három grammnyi a higany. Más alkatrészekben, mint az irányjelzőkben, némely fényszórótípusban, és az új gépkocsikban lévő szórakoztató eszközökben, szintén van higany. A legtöbb figyelmet a belsőtér- és motorházkapcsolókra fordítják, mert a gépkocsik 35–40%-ában vannak ilyen kapcsolók. Ez év januárjában a Tiszta Kocsi Mozgalom Környezetvédelmi Csoport által kibocsátott „Mérgező anyagok a járművekben: a higany” c. jelentése (Jelentés) megállapította, hogy az észak-amerikai járműállományban lévő 250 millió kapcsolóból szakszerű bánásmód híján 200 tonna, az emberi egészségre és az állatvilágra is káros higany kerülhet a környezetbe. A víz, a levegő és a kibocsátások A 250 millió kapcsolóról szólva tudni kell, hogy egy autó egy kapcsolójának egyetlen gramm higanya képes egy 10 ha nagyságú halastavat elszenynyezni, benne a halat mérgezővé, étkezésre alkalmatlanná tenni. New York államban 20 vízterületet és öt New Yorknak ivóvizet szolgáltató víztározót érint ez a veszély. A vizeket általában a levegővel terjedő higany szennyezi, ami különösen nagy gond a Nagy Tavak esetében, de természetesen nem csak ott. Az Egyesült Államok 41 államában több mint 2200 felhívást adtak közre higannyal szennyezett hal fogyasztása ellen. A levegőbe a higany azokból a villamos ívkemencékből (VI) kerül, amelyekben kapcsolókat is tartalmazó ócskafémet olvasztanak. A Jelentés szerint
a VI-ben beolvasztott évi 15,6 tonnányi higany a szennyezési jegyzéken a negyedik helyet foglalja el, a közműkazánok 47,2 t, a hulladékégetők 26,9 t és az ipari/kereskedelmi kazánok 25,8 t higanykibocsátása után. A VI kibocsátásának a legnagyobb összetevője a gépkocsikból származó higany. Az egyes államokban a kormányok az autóbontókra és az ócskafémátvevőkre összpontosítanak. Minnesotában például néhány éve törvényt fogadtak el, amely kötelezi a gépkocsi-présüzemeket, hogy összepréselés előtt távolítsák el az autókból a kapcsolókat. Ez évben több mint 40 javaslatot vettek figyelembe az állami törvényekben a higany használatának betiltásáról általában, nem csak az autóiparra vonatkozóan. A kérdés három részre bontható: a jelenlegi gyártmányokban mással helyettesíteni és a jövőbeliekben nem megengedni, a forgalomban lévőkből és a roncstelepre kerülőkből kiszedni a higanyt, illetve a higanyt tartalmazó alkatrészeket. Tervek Az Autógyártók Szövetsége szerint az utóbbi öt évben az autókban használatos higanyos kapcsolókból jóval kevesebb lett. A belsőtér- és motorházvilágításban használatuk 84%-kal csökkent, mi több, a BMW és Toyota nemzetközi cégek már nem tesznek autóikba higanykapcsolót, az Egyesült Államok-beli gyártók jövőre tervezik, hogy a legtöbb típusból kihagyják a higanykapcsolót. Vannak, akik borúlátóak e tekintetben, mert az amerikai gyártók sokszor megszegték ígéretüket: 2000-ben is mintegy 4 millió higanykapcsolót, 1996 és 2000 között gyakorlatilag minden évben ugyanannyit szereltek be az ABS rendszerekbe. A higany használata ezenfelül a higanygőzlámpákban, irányjelzőkben, visszajelzőkben és a szórakoztató elektronikában arra mutat, hogy a gyártóknak nincs közvetlen terve a higanyhasználat visszafogására, sőt már nemcsak a luxus-, de a középkategóriájú autókat is kezdik ilyen kiegészítőkkel forgalmazni. A jelenlegi állapot Folyik a forgalomban lévő autókból a higanykapcsolók kivétele. New Yorkban például a taxitársaságok és a környezetvédelmi hivatalok autóiból szedik ki a higanykapcsolókat, de bevonták a tervbe a műszaki ellenőrző állomásokat, az olajcseréket végző és a kipufogószerviz állomásokat is. New York, New Yersey, Illionois, California és egy távoli sziget államügyésze felhívással fordult a Ford Motor céghez, hogy a hibás gumi miatt a gyárba visszahívandó több millió gépkocsiból egyúttal vegyék ki a higanykapcsolókat. A Tiszta Kocsi Mozgalom és 31 környezetvédő csoport hasonló felhívást küldött a Fordnak, a General Motorsnak és a DaimlerChryslernek. Bár az autógyárak
segítettek a higanyprogramban bizonyos oktatási programjaikkal, a környezetvédő csoportok szerint nem érdekeltek a forgalomban lévő gépkocsik rendbetételében. A higanykapcsolók kivételének az ipar költségére „sem környezetvédelmi, sem gazdaság szempontból nincs értelme” – állítják. Ötletesebb lenne a forgalomból kivont autókból a bontókban kiszedni a benzinnel, a motorolajjal és a sebességváltó-olajjal együtt. A forgalomból kivont autók A higanyproblémának harmadát a forgalomból kivont autók okozzák. A megoldást vizsgáló programok egyike szerint New York állam négy megyéjében 6000 autóból szedték ki a higanykapcsolókat önként jelentkező bontók, s gyűjtötték az ingyenesen kihelyezett tartályba, amelyből a program a Mercury Waste Solutions Inc. cégnek költség felszámítása nélkül elszállította. Minnesotában a legnagyobb fémzúzócég 1997-től ingyenesen gyűjtötte be a higanykapcsolókat, s gondoskodott azok elhelyezéséről is. Mióta egy kilogrammért 120 USD prémiumot ad, megkétszereződött a begyűjtés, de így is csak az autók 15%-át érinti. A kezdet azért nem rossz, mert itt mintegy 70 kg higany gyűlt össze, szemben a New York államban 6000 kapcsolóból származó 10 kg-mal. A szabályozás Az önkéntes higanycsökkentő erőfeszítések mellett a szabályozás is tettekre késztet. Mit szólna például egy ócskavas-forgalmazó, ha vevője az ócskavasszállítmányt csak „higanytól való mentességi nyilatkozat”-tal fogadná be. Ez történt a Campden Iron & Metal Inc.-nel, mert vevőjének, egy csőgyártó cégnek a New Yersey-i Környezetvédelmi Minisztérium előírta a füstgázzal kibocsátott higany csökkentését. Egy másik állam egy kisolvasztónak – amelynek füstjét a környezetvédelem folyamatosan méri – előírta, hogy nem dolgozhat fel 33%-nál több, higanyt is tartalmazó nyersanyagot, például autót. A cég maga is présel és kötegel autókat, s hogy a követelményt teljesíthesse, külső cégtől nem vett többé forgalomból kivont autót. Az összepréselt autókat más, drágább nyersanyaggal kellett pótolnia, amit nehezményezett, mondván: nehezen képzelhető el, hogy a környezetvédelmi felügyelőség szabja meg neki, hogy milyen nyersanyagból dolgozzon. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bezúzott és az összepréselt autóról már nem látszik, hogy van-e rajta/benne higany. Az már csak az olvasztó füstjében mutatkozik meg, ez pedig régen rossz. Jelenleg az előírások az autóbontókat kötelezik a higanyos kapcsolók kiszerelésére, viszont az ócskavasolvasztók egy része is foglalkozik bontással,
bezúzással és préseléssel, s ilyenkor a problémát teljes egészében nekik kell felvállalniuk. Ha kapacitásgondok miatt leállnak az autók szétszerelésével és bezúzásával, akkor a higanykapcsolók korróziója miatt kerül a higany a csapadékvízzel a talajvízbe. Újrahasznosítás A higanyprobléma még nem jutott el mindenhová. A hatóságok csak néhány olvasztó füstgázát ellenőrzik, kevés bontót köteleztek a kapcsolók kiszedésére, és az olvasztók kevesektől követelik meg a higanymentes nyersanyagot. Többen megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi higanykibocsátási szintek károsak az egészségre, mondván, hogy az előírások túl szigorúak, és tudományosan sincsenek mindig megalapozva. Az egyik fémfeldolgozó szerint nem szabadna higanykapcsolós autókat gyártani. Egy fémfeldolgozó, akinek saját bontója és zúzója van, az összes világításkapcsolót kiszereli az autókból, ha van bennük higany, ha nincs, de még nem tudja, mihez kezd az egyre gyűlő kapcsolókkal. A Campden Iron & Metal, mivel vevője tőle is megköveteli, higanymentességi bizonylatot kér saját autóbontó szállítójától. A Campden a higanyt már régóta tilos listán tartotta, most viszont arra kér nyilatkozatot, hogy a bontó az autóból bezúzás és préselés előtt a higanyos kapcsolókat eltávolította. Mivel a higanyszennyezést nem a bontók és nem a fémfeldolgozók okozzák, igazságtalan, hogy az ebből eredő költségeket ők, és végső soron az adófizetők állják. A gyártókat rá kell szorítani, hogy a jövőben higanyos kapcsolók nélküli autókat tervezzenek, a meglévőkkel kapcsolatos költségekből – a kapcsolókiszedési programból – pedig vegyék ki a részüket. Adjanak részletes tájékoztatást a higanyos alkatrészekről, támogassák a higanyt tartalmazó készülékek hatékony kiszedési, gyűjtési, szállítási, kezelési, újrahasznosítási, ill. ártalmatlanítási programját. Most a hatóság azon dolgozik, hogy az érintett vállalkozókat, az acélgyártókat, az autóbontókat, a környezetvédő csoportokat és a többi érdekeltet összehozza, hogy az autótervezéstől kiindulva a forgalomból kivont autók újrahasznosításával bezárólag megoldják az egész kérdést. A megoldáshoz idő kell. Addig is az acélgyártóknak kell gondoskodniuk, hogy higanymentes nyersanyagot kapjanak, s emellett ellenőrizniük kell a füstgázt is. A derűlátóbb fémfeldolgozók szerint a higanyprobléma 10 év múlva megszűnhet, ha az autógyártókat meg lehet győzni, hogy ne rakjanak többé higanykapcsolókat a kocsikba. A borúlátóbbak szerint a fémfeldolgozók még jó darabig tovább kínlódnak, a gond mielőtt megszűnne, még nagyobb lesz. (Herczegh József)
Mercury rising. = Scrap, 58. k.6. sz. 2001. szept–okt. p. 32–42. Słupek, S.; Buczek, A.; Belkheir, K.: Dust and metallic sludge’s utilization in oxygen converter process. = Inżynieria Środowiska, 5. k. 2. sz. 2000. p. 293–302.
