MUNKABIZTONSÁG 2.1 2.5
Biztonságos hegesztés Tárgyszavak: hegesztés; biztonságtechnika; védőfelszerelés; áramütés; sugárveszély; tűzveszély; hegesztési füst; szellőzés.
Az ívhegesztés biztonságának előfeltétele, hogy a hegesztőt megfelelő óvintézkedésekkel védjék az esetleges veszélyektől. Amennyiben ezeket az intézkedéseket elhanyagolják vagy figyelmen kívül hagyják, a hegesztőt áramütés, sugárhatás, gőzök és gázok, tűz vagy robbanás veszélye fenyegeti, amelyekből bármelyik akár halálos kimenetelű is lehet.
Személyi védelem A védőruha nem akadályozhatja a szabad mozgást, ugyanakkor védenie kell a hegesztőt a szikrák, fröccsenő heganyag okozta égéstől és az ív sugárzásától. Sok védőruhatípus az UI-sugárzással szemben is védelmet nyújt. Erre azért van szükség, mert a sugárhatás nagyjából a napozás okozta leégéshez hasonló következményekkel jár. Tartóssága és tűzállósága miatt előnyösebb a gyapjú, mint a műszálas textília, amelyik az erős hőhatás következtében megolvad, vagy mint a pamut. Az utóbbiak felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha különleges tűzvédelmi kezelést kapnak. A ruházatot ne szennyezze kenőzsír vagy olaj. Ezek az anyagok oxigén jelenlétében meggyulladhatnak és intenzíven égnek. Ne gyűrjük fel a ruha ujját vagy a nadrágszárat, mert a szikra esetleg bejuthat a ráncok közé. Olyan nadrágot kell hordani, amelyik ráborul a bakancs szárára. Ne legyen begyűrve a bakancsba, nehogy törmelék kerülhessen bele. Ajánlatos magasszárú, acélorrú bőrbakancsot hordani, különösen olyankor, amikor nehéz munkát kell végezni. Nehéz munka esetén vagy különösen veszélyes körülmények között tűzálló öltözetet, kötényt, felső és alsó lábszárvédőket, kar- és vállvédőket, a védősisak alatt bőrsapkát kell hordani. Mindig nehéz, pl. bőrből készült, lángálló kesztyűket kell viselni, hogy az megvédje a kezet az égéssel, vágással, karcolással szemben. Amíg a kesztyű száraz és jó állapotban van, bizonyos mérvű szigetelő hatást fejt ki a villamos áramütéssel szemben.
Áramütés Primer oldali áramütés veszélyének teszi ki magát, aki a hegesztőberendezés bekapcsolt állapotában belső vezetéket érint meg, miközben teste vagy keze érinti a hegesztőkészülék házát, vagy más földelt fémet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a hegesztő-áramforrás kapcsolójának „ki” állásában a hegesztőkészülék belseje még feszültség alatt van. A teljes feszültségmentesítés csak úgy érhető el, ha az áramforrás csatlakozókábeljének dugaszát kihúzzuk vagy az áramforrást lekapcsoljuk. Szekunder oldali áramütés következik be, ha az elektródáramkör egy pontját, pl. az elektródkábel valamelyik szigeteletlen részét megérintjük és ugyanakkor érintjük a hegesztőáramkör másik sarkát, a munkadarabot vagy a hegesztési földelést. A súlyos áramütés valószínűsége fokozódik nedves környezetben, vagy ha fémtárgyon belül, esetleg fémtárgy felületén állva végezzük a hegesztést. Furnérlemezt, gumiszőnyeget vagy más, száraz szigetelőt használjunk lábalátétként vagy amikor fekvő helyzetben kell végezni a munkát. A kesztyű mindig száraz legyen, akár váltó kesztyűpárról is érdemes gondoskodni. Ne érintsük meg és ne támaszkodjunk a munkadarabra, különösen csupasz bőrfelülettel vagy nedves ruházattal. Rendkívül rossz hegesztési körülmények között szigorúan be kell tartani az előírásokat. Hidegelektródos, állandó feszültségű, félautomatikus hegesztőberendezést vagy olyan hegesztőgépet kell alkalmazni, amelyik csökkenti az elektródfeszültséget, amikor nem végeznek hegesztést. Az elektródtartó műanyagszigetelése tudja megakadályozni a feszültség alatti fémek érintését. A hegesztőberendezés bekapcsolása előtt mindig ellenőrizzük az elektródtartót. Ha a tartó meghibásodott, cseréljük ki. Ne próbálkozzunk a javításával, hacsak nincs kéznél a megfelelő pótalkatrész. A meghibásodott elektródkábelt pótoljuk vagy legalább szigetelőszalaggal javítsuk ki. Javítás után ellenőrizzük a szigetelőszalag biztonságát, mielőtt bekapcsolnánk a hegesztőberendezést. A csupasz elektród a hegesztőberendezés bekapcsolt állapotában mindig feszültség alatt van, ezért ennek megfelelő óvatossággal bánjunk vele. Ha áramütést érzünk, ezt fogjuk fel figyelmeztetésként. Ellenőrizzük a berendezést, a hegesztés módját és a hegesztési munkahelyet, hogy meghatározhassuk mi a baj, mielőtt folytatnánk a hegesztést.
Sugárzás Nyilvánvaló, hogy a szemet védeni kell a sugárhatástól. Akár egy rövid UI-sugárhatás is szemsérülést okozhat. Ez a körülmény esetleg csak több órával a sugárhatás után válik érezhetővé, azonban igen kellemetlen formában. Dagadás, könnyezés és ideiglenes vakság lehet a következmény. A ha
tás normál körülmények között csak időleges, azonban ismétlődés vagy tartós hatás esetében állandó szemsérülést okoz. Azontúl, hogy nem szabad belenézni az ívkisülésbe, kizárólag a megfelelő szemvédő szűrőre van szükség. Általános szabály, hogy először nagyon sötét szemüveget kell választani, amelyikkel nem látható a hegesztés és csak ezután szabad kevésbé sötét szemüvegre áttérni, anélkül, hogy a minimális védelmi szint alá mennénk. Az ívkisülés elleni legtökéletesebb védelmet a sisak típusú és a kézi arcvédő pajzs biztosítja. Megvédi a fejet, az arcot, a füleket és a nyakat a hőhatástól, a szikráktól és a lángtól. Védelmi minimum az oldalernyős biztonsági szemüveg, amelyik védelmet nyújt a repülő részecskék ellen. Az IV-sugárzást általában hőhatásként érzékeljük. Ezzel szemben az UIsugárzásról tulajdonképpen nem tudunk meggyőződni. Ne kockáztassunk és mindig hordjunk szemvédő eszközt.
Gőzök és gázok A hegesztési füst a fogyóelektród, az alapanyag és bevonatai szilárd részecskéivel szennyezett. Attól függően, hogy mennyi ideig tart az expozíció, ideiglenesen akut tünetek lépnek fel: szem- és bőrégés, szédülés, hányinger és láz. A horganygőzök az influenzához hasonló ideiglenes tüneteket és lázat okoznak. A hegesztési gázok tartós, krónikus hatása sziderozis formájában (vasrészecskék lerakódása a tüdőben) jelentkezhet és hatással lehet a tüdő működésére. Az acélon lévő bevonatok és az ezüst forraszanyagok kadmiumtartalama mérgező hatású. A kadmiumgőzök belégzése rövid idő alatt is végzetes következményekkel járhat. A tünetek a fémgőz okozta lázhoz hasonlók. A kadmium jelenlétében végzett húszperces hegesztés is lehet már halálos kimenetelű. A tünetek egy órán belül jelentkeznek, és öt nap múlva bekövetkezhet a halál. Az ívhegesztés során keletkező gázok is veszélyt jelentenek. A legtöbb védőgáz (argon, hélium és szén-dioxid) nem mérgező hatású, azonban felszabadulva kiszorítják az oxigént a beszívott levegőből, ami szédülést, eszméletvesztést és végső esetben, ha az agy oxigénszükségletét nem elégítették ki hosszabb ideig, halált okozhat. A hő és az UI-sugárzás irritálják a tüdőt, a szemet könnyeztetik. Egyes zsírtalanító vegyületek, pl. a triklór-etilén és a perklór-etilén hő és UI-sugárzás hatására bomlanak. Ekkor a rendkívül mérgező foszgéngáz keletkezik. Az UIsugárzás hatására a levegőben ózon és nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek fejfájást, mellkasi fájdalmakat okoznak, izgatják a szemet, az orr nyálkahártyáját és a torkot. A fejet tartsuk távol a gőz/gázcsóvától. Mechanikus szellőzőberendezést vagy az ívkisülésnél helyi elszívást kell használni, hogy a gázcsóva ne érje az
arcot. Ha ez nem elegendő, helyhez kötött vagy mozgatható füstgázelszívó tölcsért kell alkalmazni. Amennyiben nincs lehetőség elegendő szellőzésre, akkor hatóságilag jóváhagyott lélegeztető készüléket kell alkalmazni. Ha a levegő szemmel láthatóan tiszta és jól érezzük magunkat, akkor valószínűleg a szellőzés is megfelelő. Az anyagok biztonsági adatait tartalmazó táblázatok (MSDS) alapján lehet következtetni arra, milyen gázok keletkezésére lehet számítani a felhasznált elektród esetében és a helyzetnek megfelelő elektródtípust kell választani. Tudni kell, milyen alapanyaggal dolgozunk, és van-e rajta olyan festék vagy bevonat, amelyből mérgező hatású gőzök/gázok képződhetnek. Aki szédül, vagy hányingere van, lehet, hogy túl sok gőz és gáz hatásának volt kitéve vagy oxigénhiányban szenvedett. Bármelyik esetben javítani kell a szellőzésen. Ha ez eredménytelen, kapcsoljuk le a hegesztőberendezést, azonnal menjünk friss levegőre és értesítsük a munkatársakat.
Szellőzés Állítható elszívótölcsérek, helyhez kötött fülkék segítségével oldható meg a hegesztési gázok helyi elszívása. Az egyéni célokat kiszolgáló, mozgatható elszívótölcsérek különösen alkalmasak a satupadokon végzett hegesztéshez, de bármilyen más hegesztési vagy termikus vágási folyamathoz felhasználhatók, amennyiben az elszívótölcsér mindig közel marad a hegesztés helyéhez. Ha zárt térben végeznek ívhegesztést, a hegesztésre vonatkozó valamennyi veszélyeztető hatás felerősödik. Fennáll annak veszélye, hogy annyi gyúlékony gáz vagy gőz halmozódik fel, hogy robbanás következik be. A hegesztési gázok koncentrációja annyira megnövekedhet, hogy kiszorítják a légzéshez szükséges levegőt és a hegesztő megfullad. Zárt térben végzett hegesztéskor minden esetben gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, vagy levegőellátásos légzőkészülékre van szükség. Gyakorlott segítőtárs legyen jelen, aki vészhelyzetben a hegesztőt ki tudja menteni a zárt térből. Ez a személy legyen képes kintről lekapcsolni a hegesztőberendezést. Meg sem szabad kísérelni az ilyen jellegű munkát anélkül, hogy ne lenne állandó kapcsolat a zárt téren kívül tartózkodó személlyel. Lágyacél hegesztésekor és vágásakor elegendő a természetes szellőzés, amennyiben teljesülnek az alábbi követelmények: – A hegesztést olyan helyiségben végzik, ahol minden hegesztőre legalább 283 m3 jut. – A mennyezetmagasság legalább 4,8 m. – A keresztszellőzést nem gátolja elválasztás, berendezés vagy más szerkezeti akadály. – A hegesztést nem elzárt területen végzik.
– Ha a helyiség nem elégíti ki ezeket a követelményeket, olyan gépi szellőzőberendezéssel kell ellátni, amelyik hegesztőnként és percenként legalább 55 m3 levegőt szállít, kivéve, ha helyi elszívó berendezések vagy lélegeztető készülékek is rendelkezésre állnak.
Tűzveszély Az ívhegesztési folyamat rendkívül magas hőmérsékleten játszódik le. Ennek következtében mindig számítani kell a tűzveszélyre. Közvetlenül a hegesztési pontban a hőmérséklet elérheti a 6000 °C-ot, azonban ez önmagában még nem jelent tűzveszélyt. A veszély abban a formában jelentkezik, hogy a hő hatására szikrák, fémolvadék keletkezik. Miután ezek a hegesztés helyétől akár 10 m-re is eljuthatnak, ekkora távolságból kell eltávolítani minden gyúlékony anyagot. Arról is meg kell bizonyosodni, a munkadarab nem érintkezik gyúlékony anyaggal. Meg kell figyelni, merre hullanak a szikrák és a fémolvadékok. Ha gyúlékony anyag kerül az útjukba, pl. üzemanyagok és az olajhidraulikai vezetékek, amelyeket valamilyen oknál fogva nem lehet eltávolítani, a veszélyeztetett helyeken tűzálló védőernyőket kell elhelyezni. Ha a hegesztést talajszint fölött, vagy létrán végzik, meg kell győződni a munkatársak biztonságáról, hogy a munkadarabról származó salak vagy szikra ne érje őket. Esetleg tűzőrségre is szükség lehet. Különös gondossággal kell eljárni poros helyen végett hegesztéskor vagy a lángvágáskor. A por rendkívül illékonnyá válik az ívkisülés hatására vagy forró szikra jelenlétében. A porrészecskék könnyen oxidálódnak és lángra lobbanhatnak, vagy robbanás következhet be. Hegesztés megkezdése előtt ellenőrizni kell a munkadarab felületét, hogy van-e rajta gyúlékony bevonat vagy bármilyen ismeretlen anyag, amely hő hatására meggyulladhat. Rendkívül tűz- és robbanásveszélyes az esetleg gyúlékony anyagot tartalmazó tartályok és csővezetékek hegesztése vagy a közelükben végzett hegesztési munka. Ismerni kell a tűzriasztás és a tűzoltó készülékek helyét. Ha ilyesmi nincs a közelben, gondoskodjunk arról, hogy hozzáférhessünk a tűzoltócsaphoz, az oltóhomokládához, a tűzálló takarókhoz vagy egyéb tűzoltó eszközökhöz. Ha a hegesztés helyének l0 m-es körzetében gyúlékony anyag van, akkor valakinek figyelnie kell, hova szállnak a szikrák és kéznél kell tartani egy tűzoltó készüléket vagy hozzáférhetőnek kell lennie a tűzriasztásnak. A hegesztőnek és a tűz lehetőségét figyelőnek a hegesztés befejezése után fél órát várnia kell, hogy észrevegyék a hegesztés következtében esetleg kialakuló lappangó tüzet. Amikor hegesztési baleset miatt szükségállapot lép fel, első szabály, hogy ne essünk pánikba. A tűz méretétől függően, kapcsoljuk ki a hegesztőkészüléket, kapcsoljuk be a tűzriasztást, hogy másokat és a tűzoltóságot figyelmeztessük. A tüzet a lehető leggyorsabban oltsuk el.
Robbanásveszély A hegesztőgázpalackok robbanásveszélyesek, ezért különös gondosságot igényel tárolásuk és használatuk. Vizsgáljuk meg a palackot és ellenőrizzük a címkét. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a technológiának megfelelő védőgázzal van dolgunk. Ellenőrizzük, hogy a gáznak megfelelők-e a gáznyomás-szabályozók, a tömlők és szerelvények, nézzük meg milyen állapotban vannak, továbbá vizsgáljuk meg a nyomást. A gázpalackokat függőleges helyzetben kell tárolni, a szelepsapkának a helyén kell lennie. A palack legyen távol gyúlékony és üzemanyagoktól. Védeni kell sérüléstől, hőhatástól és lángtól. Használat közben ne tartsuk forgalmas úton, ne érhesse repülő szikra, valamennyi tömlő rendben vezessen a hegesztés területére. Sosem szabad az elektródnak vagy más, feszültség alatt lévő hegesztőeszköznek a palackhoz érnie. Soha ne szállítsuk a palackot szelepsapka nélkül.
A hegesztőberendezés és a munka ellenőrzése, karbantartása Hegesztőberendezés esetében: – Valamennyi csatlakozó, beleértve a földelőt is, meg van eléggé húzva? – Minden elektródtartó és a hegesztőkábel jó állapotban van? – A beállítás megfelel az elvégzendő feladatnak? Motoros hegesztőgép esetén: – Rendben működik? – Valamennyi tömlő jól zár? – Az üzemanyagsapka jól zár? – A motorból szivárog üzemanyag vagy olaj? – Az elszívó és szellőzőrendszer rendben van? Általánosságban a munkahelyen: – A kábelek a feladatnak megfelelően méretezettek? – Ki vannak terítve, és simán futnak végig, nehogy túlmelegedjenek? – A gázpalack helyesen van csatlakoztatva? – A gázpalack biztonságos? – A munkadarab stabil és könnyen hozzáférhető? – A munkadarab csatlakozása biztonságos? – Eléggé el van szigetelve a hegesztést végző személy a munkadarabtól? – A helyiség szellőzése megfelelő? (Dr. Barna Györgyné) Brown, K.: Safe welding practices. = Plant Engineering, 56. k. 4. sz. 2002. p. 42–46.
