SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZÉSI MÓDSZEREK, VIRTUÁLIS VÁLLALATOK Termékélettartam-ciklus bevezetése és irányítása A versenyképesség biztosítása érdekében egy termék fejlesztésétől kezdve a gyártás befejezéséig, teljes élettartamának valamennyi fázisában értékelést kell végezni. Az értékelési szempontok rendszerezése segíti elő, hogy a berendezés gyártó vállalatok termékeinek minősége teljes mértékben kielégítse a megrendelők igényeit. Tárgyszavak: élettartamciklus; szakaszos minőségértékelés; összehasonlító értékelés; követelménykatalógus.
A márka és a minőség A termékgyártási élettartamciklus kezelésével szemben támasztott követelmények megváltoztak: lerövidültek az élettartamciklusok, bonyolultabbá váltak a rendszertechnikai megoldások és integrálódnak az innovatív technológiák. Az ipari koncentrációs folyamatok következtében sok vállalat számára gondot jelent az új termék forgalmazása a már ismert, régebbi márkamegnevezéssel. Mi a döntő egy márka tartós piaci sikere szempontjából? Sok vállalati vezető szerint elegendő, ha kiváló tulajdonságokkal rendelkező terméket forgalmaznak versenyképes áron. A szerviz, az alkatrészellátás, az élettartam mellett további fontos tényező a márka piaci tekintélye. A márka kedvező piaci tekintélyét néhány rövid, tekintélymegóvó kampánnyal nem lehet megteremteni, csak sokéves folyamat eredményeként érhető el. Az ügyfél a márka tekintélye alapján előlegezi meg a termék iránti bizalmat. A márka neve sok esetben megegyezik a cég nevével. Ennek komoly kihatása van fúzió vagy cégátvétel esetén. A vásárlók attól az időponttól kezdve, amikor a terméket az új márkatulajdonossal azonosítják, a korábbinál magasabb igényeket támasztanak a termékkel szemben, mint amikor azt még más néven forgalmazták. A márkával szemben olyan elvárásaik vannak, amelyek nem csak a termékre, hanem az értéknövelő kiegészítő teljesítnényekre is vonatkoznak. Hogyan lehet biztosítani, hogy a termék, a márka megfeleljen ezeknek az igényeknek? Hogyan érhető el minőségi követelmények biztosítása? Az egyik lehetséges megoldás a termékgyártási élettartamciklus alatt bevezetett szakaszos minőségi értékelés.
Szakaszos minőségi értékelés a termékgyártási élettartamciklus alatt A legtöbb vállalat rendszeres termékgyártási élettartamciklusok szerint termel. Az 1. ábra a termék gyártási élettartamciklusának hét szakaszból álló modelljét mutatja be. Öt szakasz a termék-előállítási folyamatára vonatkozik. A termékgyártási élettartamciklus bevezetése nem csak műszaki szempontok érvényesítését jelenti. A fejlesztés mellett kihat a szolgáltatásokra, a marketingre, a minőség biztosítására. A szakaszos értékelés segít a márkaminőség mérésében.
Szakaszos minőségi értékelés Bár egyes iparvállalatok termékei és piacai erősen különböznek egymástól, azonban mégis van lehetőség néhány olyan általános érvényű minőségértékelési szakasz értelmezésének levezetésére, amelyek ebben, vagy hasonló formában, minden termelő tevékenységet folytató iparvállalatnál alkalmazhatók. A minőségértékelés szakaszai és jellemzői: – Az elképzelés kiválasztása. Az ígéretes elképzeléseket időben fel kell ismerni, értékelni és minősíteni kell. – Üzemgazdasági terv. El kell dönteni, hogy az elképzelés elegendő üzemgazdasági potenciállal rendelkezik-e a további beruházásokhoz. Meghatározzák az innovációs célokat és elvégzik a technológia közelítő értékelését. Ezzel már rendelkezésre áll a program első változata és bebizonyítható a gazdaságossága. – Követelménykatalógus. A követelménykatalógus, függetlenül a konkrét megoldástól, részletesen leírja a piac és a potenciális ügyfelek által az új termékkel szemben támasztott követelményeket. – Specifikációk. A műszaki specifikációk jegyzéke előírja a követelménykatalógusban szereplő előírások teljesítését. Ellenőrzik a terveket és a technológiákat. – A prototípus engedélyezése. A terméket felülvizsgálják a prototípus alapján, a követelménykatalógus és a specifikációk figyelembevételével. Ezután megkezdődhet a gyártás. – Piacra lépés. A termékfejlesztési folyamat egyik legfontosabb szakasza. A folyamat piacorientált, az innováció is lehetőséget biztosít új, érett technológiák felhasználására a piacon a siker érdekében. A terméket, ill. a rendszert felülvizsgálják az üzemgazdasági terv és a követelmény szempontjai alapján. Megindulhat a sorozatgyártás, megkezdődhet a piaci értékesítés.
– Kilépés a piacról. A sorozatgyártás addig folytatható, amíg a termék iránt a piacon tartós kereslet van. Mikor kezdődjön meg a termék kivonása a piacról? Ehhez piackutatást kell végezni, igény esetén a temelőberendezéseket át kell csoportosítani vagy le kell állítani, de az ügyfélszolgálati feladatokat továbbra is el kell látni. – Kötelezettség befejezése. A termékek forgalmazásával a vállalat jogi és morális kötelezettségeket vállal az ügyfelekkel szemben. Ilyen pl. a pótalkatrészek szállítása vagy bizonyos szavatolt szerviztevékenységek további ellátása. Meg kell állapítani, hogy a vállalat teljesítette-e valamennyi jogi kötelezettségét, beleértve azokat is, amelyeket saját piaci tekintélyének megóvása követelt meg. Különösen nemzetközi jogi szempontból, ezen a területen igen nagy a bizonytalanság, gondatlan eljárás esetében jelentős pénzügyi vagy eszmei kár érheti a vállalatot.
Az értékelés indikátorrendszere A gyakorlatban a minőségértékelés folyamatában különböző modellek váltak be. Ilyenek pl. a termékérettségi modellek, a minőségi mutatószám modellek, vagy a különböző programparaméterek értékelése a „jelzőlámpa”-módszerrel. Ez az utóbbi egyszerűsége következtében széles körben elterjedt és kis ráfordítással bármely vállalatnál bevezethető. A gyártási élettartamciklus-modell minőségértékelési szakaszaihoz a várható rész- vagy végső eredmények jegyzékét rendelik hozzá. Meghatározzák az egyes minőségértékelési szakaszok megkezdésének és befejezésének feltételeit (2. ábra). Az értékelés során nincs lehetőség a termék vagy a program összes paraméterének matematikailag pontos leírására és mérésére. Ezeket a paramétereket kvalitatív módszerrel célszerű értékelni, például úgy, hogy az eredmény a „közlekedési lámpa” piros, sárga, vagy zöld állapotának felel-e meg. Egyes esetekben a piros jelzés az egész programot felboríthatja. A sárga jelzés annak az állapotnak felel meg, amikor hiányosságokkal, vagy gyenge pontokkal találjuk magunkat szemben. A zöld jelzés azt jelenti, hogy a követelmények 100%-ban teljesültek. Az állapotértékelést valamennyi funkcionális területen szakaszosan végzik. Befejezésként a teljes rendszer állapotát kell minősíteni, és dönteni a további lépésekről. Ez rendszerint az elnökség vagy az ügyvezetés feladata.
A szakaszos minőségértékelés módszerének előnyei Valamennyi funkcionális területre érvényes döntések A termékgyártás teljes élettartamciklusára vonatkozó döntéseket nem csupán a fejlesztésre vagy a marketingtevékenységre vonatkozóan, hanem
valamennyi funkcionális területre érvényesen hozzák meg. Ezzel lehet biztosítani, hogy az érintett funkcionális területek időben bekapcsolódjanak a folyamatba és teljes összhang alakuljon ki közöttük. Egységes szemléletmód A bemutatott termékgyártási élettartamciklus-modell, kezdve az első elképzelésektől, egészen az utolsó piaci kötelezettségekig, valamennyi fázisra vonatkozik. A piacorientáltság növelése Az ügyfelek bevonása a termékgyártás élettartamciklusába az ügyfél szempontjából is növeli a program eredményességét. A gyártási élettartamciklus korai fázisainak intenzív kezelése és lebonyolítása során a termék tulajdonságait egyértelműen rögzítik, ami az eredményesség szempontjából alapvető követelmény. A tevékenységek fokozott támogatása a kezdeti fázisokban Ezzel lehet biztosítani, hogy az időhiány vagy elmaradás miatt gyakran „átugrott”, vagy feleslegesnek tekintett piackutatási, versenyhelyzet-értékelési, koncepciókidolgozási stb. feladatokat ténylegesen végrehajtsák. A párhuzamos tevékenységek támogatása Az első benyomásra soros struktúrájúnak tűnő gyártási élettartamciklusmodell új eljárások igénybevételét teszi lehetővé. Ilyen pl. a szimultán műszaki feldolgozás, amely egyértelműen definiálja a szinkronizációs pontokat. Ezeket valamennyi részlegnek figyelembe kell vennie. Ezt az eljárást szinkronizáló kezelésmódnak is nevezik. Határozott döntési pontok és világos döntések A fázismodelleket régebben rendszerint csak ellenőrzésre használták fel. A szakaszos modell a jelenlegi felfogás szerint fokozottabb mértékben üzemgazdasági orientációjú. Ez annyit jelent, hogy valamennyi minőségértékelési szakaszhoz szigorú kritériumokat rendelnek hozzá, amelyeket kötelező teljesíteni. Ezek mennyiségi jellemzők, pénzügyi előírások vagy minőségi mutatók lehetnek. Mindez kedvező az ügyfél számára, egyúttal piaci versenyelőnyt is jelenthet.
Rugalmasság és gyors reagálás A szabványosítási törekvések ellenére sem szabad elfeledkezni arról, hogy minden programnak megvannak a maga sajátosságai. Lehetővé kell tenni, hogy ezek az egyedi szempontok érvényesülhessenek. Ez nem jelent visszatérést a „strukturálatlan és fegyelmezetlen” eljárásokhoz. A gyártási élettartamciklus kezelésre sajátosan jellemző rugalmasság teszi lehetővé a változó külső feltételekhez való állandó alkalmazkodást, például a gyorsabb megjelenést a piacon. Egy folyamatjavítási program Egy vállalat úgy döntött, hogy csak akkor engedélyezi új termék piacra lépését, ha előzetesen független szakértők értékelést végeznek. Az értékelés szempontjai a következők voltak: technológia érettség, megfelelés a követelménykatalógusnak, szerviz, piacosítás, legyárthatóság, szállítási feltételek, teljes körű dokumentáció, hozzájárulás az innovációs folyamathoz. Az alábbi eredmények elérését tűzték ki célul: – Érthetőség. A teljesítménymutatók egyértelmű meghatározása. – Áttekinthetőség. – Költség, határidő, technológiai és piaci kockázatok csökkentése. – A célprogram kezdetének és állapotának (teljesség, összehasonlíthatóság) ábrázolása szabványos formában. – Objektív előzetes ellenőrzés képesített külső szakértő által. – A fejlesztés ösztönzése belső és külső összehasonlító értékeléssel (3. ábra). A kivitelezés módja A célprogramot a vállalat összes részlegével egyeztették. Célul tűzték ki gyártási és szellemi kapacitások maximális kihasználását. Célprogrammunkacsoportot hoztak léte, amely meghatározta a feladatokat és azok sorrendjét: – Elemezték a termék gyártási élettartamciklusának kezelésére vonatkozó elképzeléseket. – A termék gyártási élettartamciklusára vonatkozó testületi irányelveket dolgoztak ki. – Összehasonlító értékelés során (4. ábra, 1. táblázat) kimagasló iparvállalatok eredményes gyakorlatát elemezték. A felismeréseket átvették és érvényesítették a kidolgozott koncepcióban. – A testületi irányelveket felülvizsgálták és szükség esetén módosították. – Végül jóváhagyták azokat, és alkalmazásukat kötelezővé tették a teljes vállalatcsoport számára.
1. táblázat A folyamatok összehasonlító értékelése Ismérvek A folyamat rövid leírása
Gépipar vállalat Fázisok és minőségértékelő szakaszok két ellenőrző behatárolással – valamennyi funkcióra érvényes fázisok – szimultán műszaki intézkedések – a programot integráló munkacsoport Az egyes fázisok eredményeinek felülvizsgálata – állapot – külső szakvélemény – a legfelső vezetés döntéshozó szerve – alakítás
Autóipari vállalat A szakaszos minőségértékelés kezelése
Elektronikai vállalat A piaci bevezetés folyamata (fázisok és szakaszok)
– valamennyi funkcióra érvényes fázisok – szimultán műszaki intézkedések – programszervező munkacsoport
Fő fázisok
5 fázis: – a lehetőség – a feladat – a megoldásra vonatkozó elképzelés – a megoldás – a termék
5 fázis: – előzetes vizsgálatok fázisa – előkészítő fázis – összehangolási fázis – igazolási fázis – az érettség fázisa
A program típusa
Termék-, ill. rendszerfejlesztés
Célkitűzés
Kockázatok kezelése Egységes minőségi színvonal Márkaminőség
Termék- és alkatrészfejlesztés, illesztést célzó fejlesztés Szimultán és szinkronizált munkamódszer
– valamennyi funkcióra érvényes fázisok – szimultán műszaki intézkedések – nemzetközi fejlesztő munkacsoport – önálló szakaszként lezárt fázisok – szakaszonként azonos struktúra – egy szakasz bizonytalanságának minősítése – eredmény-ellenőrző táblázat – elkészültség mértéke és bizonylatolás Fázisok: – javaslat a termékkoncepcióra – a termékkoncepció és technológia kidolgozása – a termékrendszer optimálása – termékkonstrukció – a termékkonstrukció jóváhagyása – a termék kibocsátásának előkészítése – a leszállítás engedélyezése Termékfejlesztés Alkatrészfejlesztés
Domináns mutatók
Fő mechanizmusok
Szimultán munkák Az ügyfelek véleményének figyelembe vétele
Mindez kb. 9 hónapot igényelt. A második fázisban kidolgozták a lebonyolítás részleteit, az első fázisban követett sorrend szerint. Egy évvel a megvalósítást követően felülvizsgáló munkacsoportot hívtak össze. Ebben megvitatták a tapasztalatokat és intézkedtek a folyamat egyes részleteinek javításáról.
Meghatározták az irányelvek eredményes alkalmazásának feltételeit. Ezek a következők voltak: – a belső akadályok felismerése és elhárítása, – reális célkitűzések, – a megrendelők bevonása a célprogramba, – a munkatársak bevonása (összehasonlító értékelő munkacsoport öszszeállítása), – a végrehajtás ellenőrzése: – a célok meghatározása, – terv kidolgozása, – a koncepciók finomítása, – félüzemi kísérleti program, – begyakoroltatás, – eredmény-ellenőrzés.
Következtetések A termékgyártási élettartamciklus kezelési módszere kedvező lehetőséget kínál az eredeti stratégiai célkitűzések (üzemgazdasági értéknövelés, a termék jövőjének biztosítása, technológiai fejlesztés, eredményes marketing) teljesítésére. Ennek elsősorban hosszú ideig piacképes, tőkeintenzív termékek (beruházási javak) esetében van jelentősége. A rendszeres és szakaszos minőségértékelés a termék teljes élettartamciklusa alatt hozzájárul ahhoz, hogy a termék és a technológia minősége egységesen mérhető és értékelhető, ezáltal irányítható és kezelhető legyen. Ez az alapvető előfeltétele annak, hogy a „minőségi márka” elvont fogalma a vállalat munkatársai számára érthető és együttműködésre késztető céllá váljon. A szakaszos minőségértékelés teszi lehetővé a termék és a technológiai folyamat minőségének javítását. A minőségértékelési szakaszok jelölik ki a termékgyártási élettartamcikluson belül a fázisok kezdetét és végét. Integrálják az előzetesen meghatározott teljesítési kötelezettségeket és ezáltal szinkronizálják a teljes termelési folyamatot. Elősegítik a munka előrehaladásának értékelését, azt áttekinthetővé teszik, úgy, hogy egyértelmű döntéseket lehessen hozni. A minőségértékelési szakaszok nem az informális értekezletek időpontjait tűzik ki, hanem a fontos döntések hivatalos határidejeit rögzítik. Ily módon teljesítik mindazokat a követelményeket, amelyeket a korszerű minőségirányítás a termelés és a hozzá kapcsolódó üzemgazdasági tevékenység fontos szakaszaival szemben támaszt. (Dr. Barna Györgyné) Siegemund, J.: Einführung von Produktlebenszyklus-Management. = VDI-Berichte 2002. 1726. sz. p. 73–85. Tennant, C.; Roberts, P.: The creation and application of a self-assessment process for new product introduction. = International Journal of Project Management, 21. k. 2. sz. 2003. p. 77–87.
