Tárgy: A vállalkozásfejlesztési program aktualizálása (II. rész)

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Témafelelős: Bocskay István Tárgy: A vállalkozásfejlesztési program aktualizálása (II. rész) Szentes Város Önkormányzata Képviselő – testülete Helyben Tisztelt Képviselő – testület! Bevezető A 2013. februári ülésen már foglalkozott a Képviselő – testület a vállalkozásfejlesztés aktualizálásával. Bemutatásra került, hogy honnan indult a gazdaságfejlesztési tevékenységünk, a kezdethez képest miről gondolkodunk ma már másképpen és mi az a változás, amit a változó körülmények kényszerítettek ki. Az I. részben egy összefoglaló készült az addig elvégzett munkáról. A II. részben kimutatható, mérhető értékelést és a lehetséges következtetések megfogalmazását, illetve javaslatainkat kívánjuk a Képviselő – testülettel ismertetni. Az előterjesztés elkészítéséhez Önkormányzatunk széleskörű adatgyűjtést kezdeményezett a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Adóirodája által regisztrált vállalkozások és őstermelők körében. A visszaküldött adatok, illetve az eddigi tapasztalataink képezték az alapját az előterjesztésnek. A kérdőív elkészítésével és kiküldésével együtt azoknak a vállalkozói projekteknek (kamatmentes kölcsönök) az ellenőrzését is végrehajtottuk, amelyek eddig megvalósításra kerültek. A vállalkozásfejlesztés aktualizálása (II. rész) Szentes Város Önkormányzata az elmúlt évek során folyamatosan igyekezett támogatni a vállalkozásokat. Az elhúzódó válság során 2010-ben 12 pályázóból 10 kapott támogatást, 2011-ben 8 vállalkozói pályázatból 5 volt sikeres, míg 2012-ben 9 beérkezett pályázatból 7-et támogatott a Képviselő – testület. Bár 2 vállalkozó időközben nem nyújtott be fizetési kérelmet, mégis elmondhatjuk, hogy az elmúlt 3 év során 29 pályázatból 22 részesülhetett támogatásban. Azon szentesi vállalkozások közül, amelyek anyagi segítséget kértek, a Képviselő – testület kimagasló mértékben a kérelmezők közel 76%-át támogatta. A kamatmentes kölcsönök megítélt összege 49.112.500 Ft volt, tehát közel 50 millió forintot „fektetett” a Képviselő – testület a gazdaság ösztönzésén keresztül, közvetlen munkahelyteremtésre, innovációra, beruházásra. 1

A vállalkozások támogatása Nem támogatott 24%

Támogatott

Tény, hogy 2 vállalkozás projektje – a körülményeik kedvezőtlen változása miatt – nem került megvalósításra, illetve egy innovációs projekt a következő hetekben indul tekintettel arra, hogy az új műszert az Egyesült Államokból vásárolja a vállalkozó. A projektek megvalósulását feltételezve, illetve annak ismeretében, hogy 50%-os saját erőt vállaltak a pályázók megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban 98.225.000 Ft, tehát közel 100 millió Ft beruházási érték keletkezett Szentesen. Valójában ennél több jött létre, mivel néhány cég projektjében az önerő mértéke meghaladja az 50%-ot. A vállalkozások a fejlesztések során átlagosan 2 új munkahelyet teremtettek, amely összességében 40 munkavállaló számára biztosított új munkát, és jelentett adó – és járulékbevétel növekményt, ami mindenképpen pozitív eredmény.

100 millió Ft beruházás

49,1 millió Ft kölcsön

40 új munkahely

Mennyibe kerültek az eddigi fejlesztések az Önkormányzatnak? Amint a fentiekben látható 49,1 millió Ft kamatmentes kölcsön került megszavazásra és 37.3 millió Ft került kifizetésre 2012. december 31-ig, mely összegből 2010-től 2013. május 31-ig terjedő időszakban 23.3 millió Ft került időarányosan visszafizetésre.

2

Mekkora a támogatottak hátraléka? 489.950 Ft, amely különösen annak ismeretében tűnik marginálisnak, hogy ebből az összegből egy vállalkozás önmagában 333.200 Ft-tal tartozik 2013. május 31-i állapot szerint. Van olyan cég, amely a nyilvántartás szerint túlfizetést hajtott végre és van már olyan is, amelyik teljes mértékben visszafizette a kölcsönt és megvalósította a projektet. Ez az időarányos visszafizetési hajlandóság a helyi vállalkozások elkötelezettségét és fizetési fegyelmezettségét szimbolizálja, amely a kereskedelmi bankok legtöbbje számára irigylésre méltó.

100 millió Ft beruházás

49,1 millió Ft kölcsön

40 új munkahely

23,3 millió Ft visszafizetés Milyen tapasztalatai vannak 3 év után a vállalkozásfejlesztési pályázatoknak? 1. jellemzően gazdaság – és kereskedelemfejlesztésre pályáztak a vállalkozók, 2. kevesen éltek az innovációs pályázati lehetőséggel, 3. nem közismert az innováció gyakorlati fogalma, sokan nem értik vagy félreértik, 4. 2010 óta nem érkezett egyetlen pályázat sem munkahely megtartásra, 5. előzetesen, a pályázati felhívással együtt meg kellene hirdetni, a támogatási szerződést is, amellyel csökkenthetnék a projektek átfutási idejét, 6. az eddig pályázók között érdemes lenne fórumot szervezni, ahol bemutathatnák a projektjüket és elmondhatnák tapasztalataikat, terveiket, ötleteiket, 7. a megvalósult projektek segítségével a pályázók versenyképessége erősödött, új munkahelyeket hoztak létre. Az eddig leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a 2010-ben bevezetett vállalkozásfejlesztési pályázati rendszer szükséges volt és eredményes. Ennek ellenére célszerű lenne érvényesíteni benne mindazt, ami változásként jelentkezett az elmúlt évek során, illetve amit kértek, javasoltak a vállalkozások.

3

Honnan tudjuk, hogy mire van szükség? „Kérdezd meg a piacot, hogy mire vágyik, és utána csak azt add neki…” A klasszikus mondás egy picit az esetünkben is sántít, hiszen a gyakorlatban konkrét személyek, vállalkozók léteznek és nem „általában vett piac”. Mindazonáltal mégis van valami, amire alapozhatunk, ha ismeretekhez szeretnénk jutni és ez nem más, mint a nagy számok törvénye (Jakob Bernoulli). Az elméleti hátterét nem firtatva kizárólag arra a mintavételi mélységre koncentráltunk, ami után az arányok már jelentősen nem változnak. Azért küldtük el a kérdőívet a regisztrált összes vállalkozó és őstermelő számára, mert bíztunk abban, hogy a visszaküldött válaszok aránya a megkeresettekhez képest már reprezentatív lesz, azaz a válaszadók már reprezentálják a megkérdezettek véleményét. Ezt a határt legalább 100 értékelhető válasznál húztuk meg, ami teljesült is. Ha legalább száz válaszunk van, nem sokkal tudunk kevesebbet, mintha ötszáz válaszunk lenne, mert egy bizonyos szám felett már érdemben nem változnak az arányok. A beérkezett vállalkozói/őstermelői vélemények alapján a fő irány érzékelhető, a konklúzió megfogalmazható és javaslatok tételére alkalmas. A címben feltett kérdésre az a válasz, hogy megkérdeztük és a beérkezett válaszokat értékelve összevontuk azok lényegét a saját tapasztalatainkkal. Tények

3152 db

A vállalkozók és őstermelők részére összesen 3152 db kérdőívet küldtünk el. A kérdéseket igyekeztünk egyszerűen megfogalmazni. Nehézséget jelentett, hogy napjainkban a legkülönbözőbb célok miatt kapunk kérdőíveket, ezért sokan vannak, akik nem nyitottak az ilyen formájú megkeresésre. Ennek okán nem is válaszoltak. A másik nehézséget a vállalkozások különbözősége (méret, szegmens), az őstermelők eltérő működése (több esetben életkora) okozta. Nem könnyű úgy meghatározni kérdéseket, hogy széles körben értelmezhető legyen, és széles spektrumot lefedjen. Sajnos sok esetben rossz címet tudtunk vagy olyan változások történtek az adatrögzítés óta, amelyek nem voltak előttünk ismeretesek. Ezek a megkeresések természetesen sikertelenek voltak. A nagyvállalkozások vagy nagyobb vállalkozások egy része nem válaszolt, aminek az oka elsősorban az lehet, hogy a beérkező levelek több csatornán keresztül jutnak el az első számú vezetőhöz. Az ismert bankok szintén nem válaszoltak, ugyanakkor számos kisvállalkozás, egyéni vállalkozó és őstermelő tisztelt meg bennünket a visszaküldött kérdőívvel még akkor is, ha néhány kérdésre nem tudtak válaszolni.

4

A visszaérkezett levelek száma 207 db volt.

207 db

Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a kérdőíves felmérések esetében 5-10 % az átlagos válaszadási hajlandóság. Jelen esetben a megkérdezettek 6,5%-ka válaszolt levélben vagy elektronikus formában. Örömteli, hogy a vállalkozók, őstermelők közül egyre többen kommunikálnak elektronikus formában, hiszen a válaszok 28%-ka e-mailben érkezett.

e-mail levél ; ; 72

levél

e-mail; ; 28

Pozitívumként kezelhetjük, hogy a kapott válaszok tárgyilagosak, konstruktívak voltak. A feltett kérdések mindegyikére a válaszadók 75%-ka reagált. Részletes értékelés Az alábbiakban a kérdésekre adott részletes válaszokat szeretném bemutatni. Az 1. és 2. kérdés annak megismerésére irányult, hogy az adott vállalkozásban történt- e létszámbővítés vagy létszámcsökkentés 2012. évben? Kértük ennek számszerűsítését és annak %-át az összes foglalkoztatott létszámukhoz viszonyítva. A városi 2012. évi összesített konkrét létszám adatokhoz sokkal több válaszra lett volna szükség. Részben ezért is sajnálatos, hogy nem ismerhettük meg a nagyvállalkozások létszámváltozását, de a kisebb cégek adatai még így is figyelemre méltók. 155 db válasz volt értékelhető teljes egészében. A létszámváltozás tekintetében egyértelműen a stagnálás ténye állapítható meg. A válaszadók 81%-nál nem történt sem bővítés, sem csökkentés. Picit árnyalja az adatot, hogy az őstermelők válaszai is benne foglaltatnak és annál a szegmensnél nehezen mutatható ki a tényleges foglalkoztatás.

5

2012. évben 11 vállalkozás bővült legalább 1 új munkavállalóval, 4 vállalkozás bővült 2-5 fő között 6-10 fő közötti létszámfejlesztés nem volt, viszont 10 fő feletti új munkahelyet 2 vállalkozás is létrehozott. A vizsgált időszakban összességében 17 vállalkozás 60 új munkahelyet teremtett, ami a válaszadók 11%-ka. A visszaküldött válaszok alapján 2012-ben 1 főnyi létszámcsökkentés történt 8 vállalkozásnál, 3-5 fő közötti leépítést hajtott végre 3 vállalkozás, 6-10 fő között nem történt csökkentés, viszont 1 vállalkozás esetében több mint 10 fővel, pontosan 24 fővel csökkent a munkavállalói létszám. Összességében választ adók közül 12 vállalkozás 36 fővel csökkentette a létszámát. Ez a válaszadók 8%-ka.

Stagnáló cégek 81% (126db) Leépített (12db) 8%

2012.

Új munkahelyet teremtett (17db) 11%

Természetesen nem lehet más célunk, mint az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése, a stagnáló vállalkozások támogatása által. Az elhúzódó válság következtében 2013-ban is lesznek létszámcsökkentések, de törekszünk arra (amennyiben ennek tervezetéről van információnk), hogy segítsünk azoknak, akik munkáját a piac nem finanszírozza tovább.

6

Hogyan lehetséges ez? Az első szempont az, hogy magát a vállalkozást igyekszünk új piaci lehetőséghez, kapcsolathoz juttatni, hogy ne kényszerüljön leépítésre.

Május végén, június elején a Kárpát Régió Üzleti Hálózat segítségével és támogatásával Romániában volt lehetőségük a szentesi cégeknek díjmentesen bemutatkozni, de a németországi Sankt – Augustinban is ugyanezt megtettük a X. Wirtschaftsbühne keretében.

Az oroszországi Kolomnán tervezett kereskedelmi képviseletre is vannak már jelentkező helyi vállalkozások és igyekszünk tovább szélesíteni a kapcsolati lehetőséget. Természetesen nem minden vállalkozás esetében lehet hasonló segítséget nyújtani. A közműszolgáltatók beszállítói számára szűkebb a mozgástér. Ennek megfelelően lesznek olyan munkavállalók, akik elkerülhetetlenül leépítésre kerülnek. Új elemként Önkormányzatunk egy név nélküli, kizárólag a végzettségre irányuló listát kíván készíteni az érintett cégek bevonásával. Lehet, hogy az egyik vállalkozás leépít pl. egy villanyszerelő munkakört, de lehet, hogy egy másiknak éppen arra lenne szüksége. A munkavállalók közvetítése nem a mi feladatunk, de vállalkozások közötti aktív kommunikáció támogatása igen és ennek lehet pozitív hatása a munkavállalók felé. A célunk az, hogy a leépítendő munkakört meghirdessük a vállalkozások felé és optimális esetben egy egyszerű átvétellel rendeződik a kérdés és elkerülhető a munkanélküliség növekedése. Természetesen a sikeres megvalósítás jelentős mértékben függ a cégek együttműködési hajlandóságától.

7

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a vállalkozásfejlesztési pályázat munkahelymegtartásra irányuló fejezete. Tény, hogy 2010-től kezdve eddig nem érkezett erre a területre pályázati igény. A kérdőívre válaszadók közül senkinek nem volt ilyen kérése, javaslata ezért, a továbbiakban átalakítása vagy felfüggesztése javasolt ennek a pályázati résznek. Hol vásároljunk? Visszatérő probléma, hogy a beszerzéseiket a vállalkozások hol hajtsák végre. Fontosnak tartjuk megismerni, hogy mi akadályoz (ha akadályoz) egy céget vagy egy személyt abban, hogy a vásárlásait, beszerzéseit helyben hajtsa végre? A kérdőív 3. pontjában megkérdeztük a vállalkozásokat, az őstermelőket, hogy milyen segítséget várnak ebben az Önkormányzattól? A válaszadók közül mindössze 3,3% írta azt, hogy a multinacionális áruházak jelenléte a hátráltató ok. 9,7% szerint nem kapható Szentesen a számára szükséges termék. Itt többnyire speciális alapanyagokról van szó, amelyet nagyobb városokban vagy külföldön tudnak beszerezni. A vállalkozók, őstermelők 46,4%-át nem akadályozza semmi abban, hogy helyben vásároljon és helyben is vásárol. Indifferens a kérdés (pl. orvos vállalkozóknak) vagy nem válaszolt rá 35,5%-a a megkérdezetteknek. A válaszadók 5,1%-ka javaslatként az Önkormányzattól várja a helyben történő munka megrendeléseket, kiemelten az építőipar területén. Néhány vállalkozó bővebb javaslatot, kérést, kritikát fogalmazott meg az alábbiak szerint: • a helyi KZR nem ad paprikát, paradicsomot (Szentesen termeltet), mert a multikat kell kiszolgálnia elsőként, így a boltomba spanyol árut viszek. A szentesi hatóságok, Önkormányzat semmit sem segített ebben, • az igényesebb ruhaüzletek bérleti díjának mérséklése, • helyben vásárolok, de szívesen vennék ehhez kapcsolódó pályázatokat!!!, • a fizetőképes kereslet és az idegenforgalom hiánya a gátló tényező, • Szentesen nincs munkalehetőségünk, mivel most is Szarvason dolgozunk, ott

vásárolunk, kevés a műszaki bolt és az is drága, ezért webáruházból vásárolok, Minőségi árukészleteket találok helyben is, de sok áruházat kell felkeresnem, nem beszélve a parkolásról. A parkoló helyek, ha leesik a hó szinte használhatatlanok a Kossuth utcán, mert a hó rá van tolva a parkoló felületekre, ebben mindenképpen kérnénk az önkormányzat segítségét. Nagy örömmel fogadnánk egy olyan üzlet megnyitásához a segítséget amelyben helybeli termelők árulhatnák mindennap a portékájukat. Ebben akár a mi vállalkozásunk is segítséget nyújtana, hiszen mi a munkánk miatt kapcsolatba kerülök minőségi lekvárokat, zöldséget, mézet, reform élelmiszereket termelő, előállító kispénzű vállalkozókkal, akik egyenként nem tudnak helyiséget bérelni, de ha összefognánk és még az önkormányzat is tudna biztosítani kedvezményesen üzlethelyiséget biztos lenne a siker. • van hogy drágább az itteni /pl. a piac/ de az a nagyobb baj, hogy csak csütörtökön és vasárnap van piac, amit addig, míg egy utcában volt értettem, hiszen az ott lakók érdekére is tekintettel kell lenni, de most már kihasználatlan a hely. • •

8

•

Sokan arra hivatkoznak, biztosan azért mert nem érnének rá a termelők minden nap piacolni, a válaszom igen, ez így van, DE VEGYEN FEL VALAKIT, AKI KINT ÜL A PIACON A TERMÉKÉVEL! ez igazán látványos munkahely teremtés lenne!

Miben tudnánk segíteni? Talán a kérdőív legfontosabb kérdése volt a 4. amely arra irányult, hogy megismerjük azt, hogy az adott vállalkozást konkrétan mivel lehetne támogatni annak érdekében, hogy új munkahelyet teremtsen. Miben tudna partner lenni az Önkormányzat? Az előző kérdéshez hasonló arányban a válaszadók 33,5%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre vagy nem lehetett értelmezni a vállalkozásában. 6,4%-ban nem tudnak (pl. idősebb őstermelők) vagy nem kívánnak új munkahelyeket teremteni. A helyi adók csökkentésében látja a megoldást a vállalkozók 1,2%-a. Munkaszerzéstől, új vevők, piacok megnyerésétől teszi függővé a munkahelyteremtést 14,2%-a a válaszadóknak. Kamatmentes vállalkozói kölcsönt szeretne a kérdőívet kitöltők 20,8%-a. A földszerzést, bérlet vagy vásárlás formájában a megkérdezettek 5,2%-a tartotta megoldásnak. 18,7%-a a válaszadóknak egyéb nem könnyen kategorizálható javaslattal élt, természetesen részleteiben bemutatjuk. Ez egy nagyon fontos rész és úgy gondoljuk, hogy itt szükséges részleteiben elemeznünk a válaszadókat. A számok alapján akár gondolhatnánk azt is, hogy négy erős kategória van, de ez helytelen következtetés volna. Valójában a vállalkozások, a vállalkozók versenyképessége, a piaci kihívásokra adott és adható válasza, nyitottsága az együttműködésre, a marketing tevékenysége eltérő. Egy folyamat zajlik a versenyszférában és vannak, akik ezen az úton előrébb és vannak, akik hátrább tartanak. A vállalkozások egy része konkrét projekttel (esetleg megvalósíthatósági tervvel) rendelkezik, tudatos, piacorientált. Gyakorlatilag készen áll egy szükséges beruházásra, amely az esetek többségében létszámfejlesztést is jelent. A kamatmentes kölcsön egy átgondolt üzleti terv egyik eleme. A jövőben elsősorban azon vállalkozások anyagi támogatásának lehet realitása, amelyeknél szemléletében és gyakorlatában a projektszerű megvalósulás, a zökkenőmentes visszafizetés megállapítható és létszámfejlesztést eredményez. A kapott válaszok alapján a vállalkozások több mint 20%-ának a fejlettsége tart ezen a szinten. Más vállalkozások még nem tartanak itt, de érzik azt, hogy a bevételeik nagysága nem elegendő a vállalkozás fenntartásához. Piacra, munkaellátottságra van szükségük a tevékenységük folytatásához vagy erősítéséhez. Aktív vállalkozásoknak tekinthetjük a válaszadók 14%-át, mert keresi az előrelépés, a fejlődés lehetőségét. Nem könnyű a „szám mögé látni”. 9

Egyes esetekben képzéssel (marketing), vállalkozói partnerség elősegítésével komoly segítséget tudnánk nyújtani, de más esetekben, jellemzően az építőipari vállalkozásoknál a piac alaphelyzetéből adódóan valóban a konkrét munka jelent megoldást. Természetesen a képzés az építőipari vállalkozásoknál is szükséges, hiszen az erős marketingtevékenység nagyon sokat jelentene számukra a városon kívüli (bel – és külföldi) munkák megszerzésében. Mindenképpen javítani kellene az építőipari vállalkozások érdekérvényesítő képességét. A transzparencián alapuló magatartás, az adottságaik, előnyeik professzionális megjelenítése alapjaiban erősítené őket. A visszaküldött válaszok közel 19%-át egyéb, máshová nem sorolható kategóriába tettük. Ezek a vállalkozások keresik a megoldást, vannak ötleteik, javaslataik. Bár nincs még kidolgozott projekt, de jó úton járnak a megvalósulás tekintetében. Ha összevetjük a projekttel rendelkezők arányát, a „projektépítők” arányával akkor közel 40%-ot tesz ki, azaz majdnem felét. Az ún. best practice (legjobb gyakorlat) átvétele, vállalkozói fórumokon való aktív megjelenés, pályázati lehetőségek feltárása, illetve a célirányos képzés segítheti a továbblépésüket. Vállalkozói kérések, ötletek: • a telephelyemre villany biztosítása, • reklámot kérek az Önkormányzattól, • az állattartás támogatása, • az OEP támogatás megemelése segítene, • mentálisan kellene változnia az embereknek ahhoz, hogy javuljanak a dolgok, • a számviteli tv. módosításával, • az én vállalkozásomat felvásárlással lehetne támogatni, • nagyobb nyilvánosság kellene a munkák meghirdetésekor, • közfoglalkozott kiközvetítését, • parkolási könnyítés, • az építményadó csökkentése, az ügyintézés gyorsítása, a munkák helyben • • • • • • •

tartása, marketing, Az önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek bérleti díjának csökkentése /drasztikusan/, bérleti jog vásárlására kamatmentes hosszabb távú kölcsön lehetősége, Szentesi vállalkozók napja című rendezvény szervezése, ahol INGYENESEN, vagy jelképes összegért kaphatnának helyet a szentesi vállalkozók, szolgáltatók, biogáz üzem, ipari hasznosítható gabona, ingatlannal ahol varrodát működtetnénk, festőbrigád a fiamnak 3 fővel, Ha a külkereskedők felvásárolnának mindent, -reális áron- az utolsó darabig, akkor fejleszteni tudna mindenki, bármilyen területen tevékenykedik. Amíg bizonytalan a piac... Egy tanítványom testvére Amerikában tanult, a segítségemet kérte akkor egy házi feladat kapcsán -vállalkozást kellett "beindítani". - Elkészült a

10

• • • •

zöldségfeldolgozó terve, 5 ös lett, és három amerikai üzletember jelentkezett, hogy tőkét adna a megvalósításához.... Miért nincs Szentesen zöldség feldolgozó? Lekvár üzem? Miért nincs egy nap amikor lekvárt -pl. óna bónát, hiszen az helyi termék-- vagy paprika lekvárt, paradicsom szószt főzne a város apraja nagyja? önkormányzati ajánlás segítene, együttműködés a felsőoktatási intézményekkel, hogy a diákok a testnevelés kurzust helyben végezhessék el, jogbiztonsággal,

A visszaküldött kérdőívek 33,5% nem tudott vagy nem akart válaszolni, illetve nem volt releváns számára a kérdés. Annak a vállalkozásnak, amelyik ténylegesen nem tudja, hogy mire van szüksége a fejlesztéshez, elsősorban a vállalkozói összejövetelek, kamarai rendezvények ajánlhatók. Ezeken az eseményeken segítséget kaphat, partnereket találhat. Elsőként Magyarországon, a Képviselő – testület korábbi döntésével beemelte a vállalkozásfejlesztési pályázatok körébe a földingatlan megszerzésének támogatását. A válaszadók 5,2%-nak igényével találkozik ez a szándék, ami alátámasztja a megalapozottságát. Összefoglalva az eddig leírtakat, megállapíthatjuk, hogy a kis – és középvállalkozások, az egyéni vállalkozók, az őstermelők fejlődéséhez, a további munkahelyteremtésekhez az alábbiakra van szükség. 1. Kamatmentes kölcsönre – azon vállalkozások esetében, amelyek konkrét, átlátható, megvalósításra, ill. visszafizetésre alkalmas projekttel rendelkeznek. Új munkahely teremtése alapfeltétel. 2. Projekt kialakítás, projektfejlesztés támogatására – azon vállalkozások esetében, amelyek konkrét projekttel még nem rendelkeznek, de szándékuk, elképzelésük van a fejlődésre. Formája a vállalkozói összejövetelek támogatása, kamarai rendezvények részvételének ösztönzése. 3. A munkalehetőség biztosítása – meghatározóan az építőipari munkák esetében, de más szegmensekben is előzetes koordináció szükséges. A vállalkozások összefogásán alapuló, a közbeszerzési szabályokat betartó módon törekednünk kell a munkák helyi kivitelezőkkel történő megvalósítására. 4. Képzés – a vállalkozások, a vállalkozók folyamatos képzésének támogatása alapvető érdekünk. Célja a piacszerző képesség javítása, a versenyképesség erősítése. Területei elsősorban az informatika (nem minden vállalkozó tud e-mailt küldeni), a marketing, és az idegen nyelv ismeretének legalább alapfokú elsajátítása. A Képviselő – testület többször deklarálta, hogy a biztonságos városüzemeltetés mellett a legfontosabb feladatának tekinti az új munkahelyek létrehozásának ösztönzését. Természetesen az Önkormányzat nem tud munkahelyet teremteni a versenyszférában, de ösztönözni képes azt. 11

Az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése pénzbe kerül. A kölcsönök, a rendezvények, a képzések és más támogatások forrása az Önkormányzat anyagi elkötelezettségén alapul. Ezért is fontos tudnunk, hogy mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy az egyes projekteknél érdemben támogassuk azok megvalósulását. A kérdőív 5. kérdése erre vonatkozott. Mekkora összegű kamatmentes kölcsön segítené a vállalkozást abban, hogy olyan új munkahelyet teremtő beruházást hajtson végre, amelyet hosszú távon képes fenntartani? A válaszadók két teljesen különböző nagyságrendet jelöltek meg. 50- 100 millió Ft kölcsön igényt 6 válaszadó is jelzett, sőt egy 500 millió Ft nagyságú válasz is érkezett, de sajnálatosan nem került feltüntetésre, hogy ez a forrásigény mekkora létszámfejlesztést eredményezne. Önmagában nincs realitása ekkora igénynek. A számszerű válaszadók másik csoportja 1,5 és 10 millió Ft között jelölte meg a szükségletet. Jellemzően 5 millió Ft projektfejlesztési forrásigény az, amit a legtöbben írtak. Természetesen voltak olyanok is, akiknek nincs kölcsönigényük, nem releváns a kérdés vagy egyszerűen nem válaszoltak. A jelenleg érvényben lévő pályázati kiírás a gazdasági – és kereskedelemfejlesztési pályázatokat 3 millió Ft-ig támogatja, az innovációs pályázatokat 5 millió Ft-ig 5050%-os megosztásban, azaz ilyen összegű saját erő mellett, maximum 3 millió Ft, illetve 5 millió Ft kamatmentes kölcsön adható. Javaslatunk szerint (a változat) a vállalkozásfejlesztési pályázat eddigi 3 kiírását egyszerűsíteni kellene oly módon, hogy 1 pályázati felhívás lenne, amelyben benne lenne a gazdaság – és kereskedelemfejlesztés és az innováció is. A munkahelymegtartás kimaradna, és később átdolgozásra kerülne vállalkozók bevonásával. Érdemi változásként a gazdaság – és kereskedelemfejlesztési projektek pályázható összegét az eddigi maximum 3 millióról fel kellene emelni maximum 5 millió Ft-ra azzal a feltétellel, hogy kizárólag olyan pályázat kerülhet támogatásra, ahol új munkahelyet eredményez a projekt megvalósulása az alábbiak szerint: 1 millió Ft- 3 millió Ft kamatmentes kölcsön felvétele esetén – minimum 2 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 4 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása a vállalkozáson belül. 3 millió Ft felett – 5 millió Ft kamatmentes kölcsön felvétele esetén - minimum 3 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 6 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében. Kivételt képezne és mentesülne az előzőekben javasolt foglalkoztatási elvárástól a földvásárlás céljából benyújtott pályázat esetében a föld megművelésére irányuló projekt, de minimum 1 fő teljes idős foglalkoztatása azon a területen is elvárás lenne. A létrehozott munkahelyeket legalább 2 évig meg kell tartani. Korábban ilyen kötelezettség nem volt.

12

Ez a változtatás azt eredményezi, hogy az eddigiekhez képest kevesebb pályázat kerül benyújtásra, viszont a legfontosabb célunkat az új munkahelyek létrehozását ösztönzi. Ennek megfelelően azokba a projektekbe „fektet be” az Önkormányzat, amelyek új munkahelyet teremtenek. A változat Gazdaság –és kereskedelemfejlesztési pályázat A rendelet szerinti összeg 3 millió Ft

A javasolt változtatás

Feltétel

5 millió Ft

Kizárólag olyan pályázat kerülhet támogatásra, ahol új munkahelyet eredményez a projekt megvalósulása. minimum 2 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 4 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása minimum 3 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 6 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében.

1 - 3 millió Ft 3 millió Ft felett – 5 millió Ft

Innovációt ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg A javasolt változtatás Feltétel 5 millió Ft Nincs változtatás A (b változat) esetében a vállalkozásfejlesztés pályázati rendszere továbbra is 3 elemből állna azzal a változtatással, hogy a munkahelymegtartás kimaradna, és később átdolgozásra kerülne vállalkozók bevonásával, de belépne helyette a kifejezetten az új munkahelyek létrehozását ösztönző pályázati szegmens. Érdemi változásként a gazdaság – és kereskedelemfejlesztési projektek pályázható összegét az eddigi maximum 3 millióról fel kellene emelni maximum 4 millió Ft-ra, de nem lenne kötelező feltétel az új munkahely létrehozása (bár két azonos pályázat esetében előnyt élvezne az, amelyik létszámfejlesztést vállal). Az innováció ösztönzése a Magyarországon kívül gyártott fejlesztések esetében maximum 3 millió Ft, a magyarországi gyártású fejlesztések esetében maximum 5 millió Ft-ra módosulna. Az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az alábbiak szerint kerülne bevezetésre 1 millió Ft- 3 millió Ft kamatmentes kölcsön felvétele esetén 1 millió forintonként minimum 1 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 2 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása a vállalkozáson belül.

13

3 millió Ft felett – 6 millió Ft kamatmentes kölcsön felvétele esetén – 1 millió forintonként minimum 2 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 3 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében. A létrehozott munkahelyeket legalább 3 évig meg kell tartani. Kivételt képezne és mentesülne az előzőekben javasolt foglalkoztatási elvárástól a földvásárlás céljából benyújtott pályázat esetében a föld megművelésére irányuló projekt, de minimum 1 fő teljes idős foglalkoztatása azon a területen is elvárás lenne. B változat Gazdaság –és kereskedelemfejlesztési pályázat A rendelet szerinti összeg 3 millió Ft

A javasolt változtatás

Feltétel

4 millió Ft

Nem kötelező feltétel az új munkahely létrehozása (bár két azonos pályázat esetében előnyt élvezne az, amelyik létszámfejlesztést vállal)

Innovációt ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg 5 millió Ft

A javasolt változtatás 3 millió Ft 5 millió Ft

Feltétel a Magyarországon kívül gyártott fejlesztések esetében a magyarországi gyártású fejlesztések esetében

Az új munkahelyek létrehozását ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg

A javasolt változtatás

Feltétel

1 - 3 millió Ft 1 millió forintonként minimum 1 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 2 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása a vállalkozáson belül. 3 millió Ft felett – 6 millió Ft

1 millió forintonként minimum 2 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 3 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében. A létrehozott munkahelyeket legalább 3 évig meg kell tartani.

14

Mire számíthatunk? Akkor van értelme a vállalkozásfejlesztés rendszerét változtatni, új elemekkel bővíteni, ha mindez találkozik a vállalkozások fejlesztési szándékaival. A kérdőív 6. pontjában éppen arra kerestük a választ, hogy az adott vállalkozás, vállalkozó vagy őstermelő tervez – e beruházást, fejlesztést ebben az évben, és ha igen, akkor milyen mértékűt. A visszaküldött beruházási tervösszeg összességében 3,919 milliárd Ft, nyugodtan írhatjuk, hogy 4 milliárd Ft nagyságrendű, hiszen több válaszadó pályázati sikerességtől tette függővé a fejlesztését és nem írt számot. A válaszadók teljes eszközállományának átlagosan 30%-át teszi ki a fejlesztés, bár van néhány kirívó eset is 80%-os mutatóval. Természetesen ez tervszám, de figyelembe véve, hogy számos vállalkozás nem küldte vissza a kérdőívet, azt kell feltételeznünk, hogy a fenti összegnél valójában magasabb összeg kerül fejlesztésre ebben az évben a vállalkozások összességében. Ennek alapján megállapítható, hogy van értelme a pályázati rendszer átalakításának, az új munkahelyek ösztönzésének. Mennyi új munkahely várható? A legfontosabb kérdést a végére hagytuk. A 7. pontban kellett arra válaszolni, hogy önmagában bármilyen ösztönző nélkül mennyi új munkahelyet képes létrehozni a választ adó vállalkozások összessége. Annak ellenére, hogy sokan nem válaszoltak erre a kérdésre vagy nem igazán illeszkedet pl. egy őstermelő tevékenységéhez, a megkérdezettek összességében 77 új munkahelyet jelöltek meg, amit biztonsággal létrehoznak ebben az évben. Többen pályázati sikerüktől teszik függővé a létszámfejlesztést, ami nincs benne az összesítésben és egy vállalkozás estében 12 fő leépítését valószínűsíti. Hangsúlyozni érdemes, hogy a fenti szám bármiféle ösztönzőtől független, a vállalkozások szabad akaratától és gazdasági fejlettségüktől függő szándék. Természetesen ez a szám emelkedhet azon vállalkozások fejlesztéseinek következtében, akik nem küldték vissza a kérdőívet. Mikorra várható a létszámemelés? A kapott információ alapján a vállalkozások döntő többsége a 6. – 7. hónaptól, tehát a második félévtől kíván fejleszteni. Általában a foglalkoztatottak létszámához viszonyított 30-50%-os fejlesztésről adtak számot. A jövőbeni teendők A gazdaságfejlesztés folytatása érdekében érdemes összefoglalnunk, hogy melyek a legfontosabb vállalkozói igények, javaslatok és milyen önkormányzati tapasztalataink vannak. A fejlesztés meghatározói kritériumai a munkaellátottság támogatása közvetlen vagy közvetett módon, illetve kedvezményes fejlesztési forrás biztosítása. Ennek figyelembe vételével a Képviselő – testületnek javasoljuk a rendeletben foglalt vállalkozásfejlesztési pályázati rendszer átalakítását, szélesítését. 1. Kamatmentes kölcsön. A Testület döntésének megfelelően az a. vagy b. változat formájában kerülne továbbra is biztosításra, mint a gazdaságfejlesztés alapja. Javasoljuk, hogy a rendelet mellékletében, illetve pályázati felhívásban 15

jelenjen meg a kölcsön folyósítását biztosító szerződés annak érdekében, hogy gyorsíthassuk a folyamatot. 2. Projekt kialakítás, projektfejlesztés támogatása, képzés. – Javasoljuk, hogy a Képviselő – testület továbbra is anyagilag támogassa vállalkozói rendezvények, tudományos konferenciák szervezését. Új elemként kerüljön be a rendeletbe, hogy az ipari park referens évi legalább egy alkalommal díjmentes marketing, illetve informatikai képzést hajtson végre az érdeklődő vállalkozások számára.

……./ 2012. (06.28.) Tárgy: A vállalkozásfejlesztési koncepció aktualizálása (I. rész) HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a vállalkozásfejlesztési koncepció aktualizálására vonatkozó előterjesztés II. részét és az alábbi határozatot hozza: A/ A Testület egyetért a vállalkozásfejlesztési pályázati rendszer átalakításával az a változat szerint. Gazdaság –és kereskedelemfejlesztési pályázat A rendelet szerinti összeg 3 millió Ft

A javasolt változtatás 5 millió Ft 1 - 3 millió Ft 3 millió Ft felett – 5 millió Ft

Feltétel A létrehozott munkahelyeket legalább 2 évig meg kell tartani! Kizárólag olyan pályázat kerülhet támogatásra, ahol új munkahelyet eredményez a projekt megvalósulása. minimum 2 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 4 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása minimum 3 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 6 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében.

Innovációt ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg A javasolt változtatás Feltétel 5 millió Ft Nincs változtatás -

16

Kivételt képez a foglalkoztatási elvárástól a földvásárlás céljából benyújtott pályázat esetében a föld megművelésére irányuló projekt, de minimum 1 fő teljes idős foglalkoztatása azon a területen is elvárás. A Képviselő – testület támogatja, hogy az 1/2010 (II.15) rendelet mellékletében, illetve pályázati felhívásban jelenjen meg a kölcsön folyósítását biztosító szerződés tervezet. Határidő: 2013. augusztus 30. A Képviselő –testület az ipari park referens számára feladatként határozza meg, hogy szervezzen fórumot, ahol az eddig pályázók bemutathatják a projektjüket és tapasztalataikat, illetve az ipari park referens feladata, hogy évente legalább egy alkalommal hajtson végre díjmentes marketing és informatikai képzést a vállalkozások számára. Határidő: 2013. szeptember 27. B/ A Testület egyetért a vállalkozásfejlesztési pályázati rendszer átalakításával az b változat szerint. Támogatja, hogy az 1/2010 (II.15) rendelet mellékletében, illetve pályázati felhívásban jelenjen meg a kölcsön folyósítását biztosító szerződés tervezet. B változat Gazdaság –és kereskedelemfejlesztési pályázat A rendelet szerinti összeg 3 millió Ft

A javasolt változtatás 4 millió Ft

Feltétel A létrehozott munkahelyeket legalább 2 évig meg kell tartani! Nem kötelező feltétel az új munkahely létrehozása (bár két azonos pályázat esetében előnyt élvezne az, amelyik létszámfejlesztést vállal)

Innovációt ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg 5 millió Ft

A javasolt változtatás 3 millió Ft 5 millió Ft

Feltétel a Magyarországon kívül gyártott fejlesztések esetében a magyarországi gyártású fejlesztések esetében

17

Az új munkahelyek létrehozását ösztönző pályázat A rendelet szerinti összeg

A javasolt változtatás

Feltétel A létrehozott munkahelyeket legalább 3 évig meg kell tartani! 1 - 3 millió Ft 1 millió forintonként minimum 1 fő teljes idős (napi 8 órás) foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 2 fő részmunkaidős (napi 4 órás) új munkahely létrehozása a vállalkozáson belül. 3 millió Ft felett – 6 millió Ft

1 millió forintonként minimum 2 fő teljes idős foglalkoztatású új munkahely létrehozása vagy minimum 3 fő részmunkaidős új munkahely létrehozása a pályázó vállalkozásán belül vagy több vállalkozása esetén összességében. A létrehozott munkahelyeket legalább 3 évig meg kell tartani.

Határidő: 2013. augusztus 30. A Képviselő –testület az ipari park referens számára feladatként határozza meg, hogy szervezzen fórumot, ahol az eddig pályázók bemutathatják a projektjüket és tapasztalataikat, illetve az ipari park referens feladata, hogy évente legalább egy alkalommal hajtson végre díjmentes marketing és informatikai képzést a vállalkozások számára. Határidő: 2013. szeptember 27. C/ Szentes Város Önkormányzata Képviselő – testülete nem támogatja az előterjesztésben foglaltakat. A határozatról értesítést kap: 1./ Szentes Város polgármestere 2./ Polgármesteri Iroda 3./ A CSMKIK Szentesi Kistérségi Szervezete

Szirbik Imre polgármester

18