TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV OKTÓBER

TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV 2009. OKTÓBER

1

Tartalom I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................... 4 II. STRATÉGIAI FEJEZET ...................................................................................................................... 8 II.1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 8 III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA.................................................. 10 III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ........................................ 10 III.2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ..................................................................................................... 11 III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................ 13 III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA ..................................................................... 16 IV. HELYZETELEMZÉS........................................................................................................................ 17 IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................ 17 IV.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ................................... 18 IV.2.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei ................. 19 IV.2.2. A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei.......... 21 IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ............................................. 23 IV.3.1. Demográfiai helyzet ........................................................................................................... 23 IV.3.2. Gazdasági helyzet.............................................................................................................. 24 IV.3.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet ............................................... 25 IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása ......................................................................................... 26 IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása......................................................................... 27 IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte......................................... 28 IV.3.7. Közbiztonság helyzete ....................................................................................................... 29 IV.3.8. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ......................................................................................................................................... 30 IV.3.9. Az akcióterület műszaki-infrastrukturális jellemzőinek bemutatása................................... 35 IV.3.10. Lakáshelyzet .................................................................................................................... 36 IV.3.11. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota........................................ 38 IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS........................................................................................................................ 46 IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói........................................................................................ 46 IV.4.2. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés............................................................ 48 IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés .................. 49 IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági terv .................................................... 50 IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................. 53 IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN ................................................................ 55 IV.6.1. Általános megállapítások ................................................................................................... 55 IV.6.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények ........................................................................................ 57 IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei........................................................................................... 59 IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása..................................................... 69 A KÖZTERÜLETEK ELAVULT ÁLLAPOTÁNAK ELLENÉRE TAPOLCA BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETE INGATLANPIACI SZEMPONTBÓL A VÁROS LEGÉRTÉKESEBB RÉSZE. ELSŐSORBAN KERESKEDELMI SZEMPONTBÓL ITT TALÁLHATÓK A LEGKERESETTEBB INGATLANOK....................................................................................................................................... 69 V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ........................................... 70 V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI ................................................................... 70 V.1.1. „A” - Közlekedési és környezeti adottságok javítása .......................................................... 71 V.1.2. „B” - A kulturális élet színvonalának emelése ..................................................................... 71 V.1.3. „C” - Egységes városkép kialakítása .................................................................................. 71 V.1.4. „D” - Vállalkozási aktivitás erősítése ................................................................................... 72 V.2. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA ......................................................................... 72 V.2.1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai............................................................. 72 V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL ........................................... 76 V.3.1. Beépítési javaslat készítése................................................................................................ 76 V.3.2. Műszaki támogatás ............................................................................................................. 76 V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése.................................................. 76 V.3.4. Városi marketingstratégia ................................................................................................... 77

2

V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok ................ 79 V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására............................ 79 V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal...................................................................................... 79 V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során .................. 82 V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................... 82 V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése ............................................................................................ 92 V.4.2. Közösségi funkció fejlesztése ............................................................................................. 96 V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése.............................................................................................. 99 V.4.4. Városi funkció fejlesztése.................................................................................................. 101 V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek.................... 108 V.4.6. Szinergia vizsgálat ............................................................................................................ 115 V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében............... 117 V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK ................................................... 125 V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK ........................................................ 125 V.6.1. Beavatkozások állami támogatással................................................................................. 125 V.6.2. Beavatkozások önkormányzati forrásból .......................................................................... 126 V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK ............................................................................................................. 127 V.7.1. A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások .................................. 127 V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................................ 129 V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások ......................................................................................... 129 V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás .................................................................................................... 129 V.8.3. Környezeti hatások............................................................................................................ 133 V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ ................................................................................ 139 V.10. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ......................................................... 142 V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ........................................................................................................... 144 V.12. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE .................................................. 146 V.13. PARTNERSÉG ........................................................................................................................... 149 VI. PÉNZÜGYI TERV .......................................................................................................................... 152 VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................... 155 VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ...................................................... 155 VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai............................................................................... 156 VII.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások ..................................................... 157 VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ........................................... 158 VII.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása......... 158 VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása ................................................. 159 VII.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS .................................................................................................... 159 VII.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása.................... 159 VII.2.2. Szervezeti terv ................................................................................................................ 159 VII.2.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai ................................................ 162 VIII. MELLÉKLETEK........................................................................................................................... 181

3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A tapolcai Belvárosi akcióterület fejlesztése a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglalt akcióterületek közül a legmagasabb prioritású fejlesztés. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezeket folytatják a jelenlegi tervben a KDOP 3.1.1. pályázatából tervezett, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb önkormányzati, pályázatos vagy magánerős fejlesztések. A fejlesztések kombinálják a gazdasági, a kulturális és a közterületi funkciók erősítését, melyek közül a gazdasági funkciót pályázatos és magánerős fejlesztések egyaránt megjelenítik, míg a maradék kettő funkció pályázatos vagy önkormányzati magánerős fejlesztés keretében erősödik. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója: A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll. Az akcióterület és környezete a város egészének fontos gazdasági központja számít, a szűkebben vett Akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 12 található a területen. Jelentős viszont a szálláshelykapacitása, a város 556 szálláshelyéből 95 az Akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 3 pénzügyi szolgáltató is fellelhető. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő volt, amely a város teljes népességének 11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző. Az Akcióterület foglalkoztatási helyzete viszonylag rosszabb helyzetet mutat, mint ami a város egészére jellemző, a munkanélküliek aránya eléri a 7,7%-ot is, ami összefüggésben van azzal, hogy a területen a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya meghaladja a városi átlagot, bár ugyanígy, a felsőfokú végzettségűek aránya is viszonylag magas. Az Akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%-os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat. A városi zöldfelületek legnagyobbrészt jó állapotúak, fenntartásukat Tapolca Város Önkormányzata végzi. Az akcióterület országos jelentőségű épített és természeti értékek mellett helyi jelentőségű védett értékekkel is rendelkezik. Az értékek állapota jó, fenntartásukról az illetékes kezelő gondoskodik. Az akcióterület közlekedésforgalmi helyzete megfelelő, az utak közlekedésbiztonsága is jó, amelyet a közlekedési balesetek alacsony száma is mutat. A parkolóhelyek száma a 4

Belvárosi Akcióterületen kevésnek bizonyul, ezért felszíni parkolóhelyek építése kívánatos. Az akcióterület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, az egyes infrastruktúra-elemek megfelelően kiépítettek. Ugyancsak megfelelő a meglévő intézményi ellátottsága is a területnek, közigazgatási, humán közszolgáltatási és rendvédelmi intézményekkel megfelelően ellátott. Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: 

közlekedési és környezeti adottságok javítása



a kulturális élet színvonalának emelése



egységes városkép kialakítása



vállalkozási aktivitás erősítése az akcióterületen.

Mindegyik részcél megvalósításához kijelölésre kerültek olyan projektelemek, amelyek megvalósítása hozzájárul az egyes részcélok kialakításához. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezek közé tartozik a Fő tér felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A jelenleg tervezett akcióterületi fejlesztések ezeket folytatják, egészítik ki. -

A pályázatos és magánerős fejlesztések a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér–Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az észak-déli kulturális-rekreációs tengelyt

-

A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli átjárók, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 7-9, a Könyvtár, a Piac felújítása, és ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Ezekben a főleg kereskedelmi jellegű fejlesztésekben nagy részt vállal a magánszféra, az önkormányzati beruházások a közterületeken hangsúlyosak.

-

Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tavasbarlang fogadóépülete és a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó parkolóhoz és 2009. évben megépített Közparkhoz vezetnek a létesítendő patak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakoznak a Tópresszó bővítése, az Alsómalom hasznosítása, a Kisfaludy utcai vegyes funkciójú beépítés és az Arany János utcai lakásfejlesztés.

5

Beruházások a KDOP 3.1.1. funkcióbővítő pályázati kiírás keretében Az akcióterületi fejlesztések nagy részét a KDOP 3.1.1. funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás teszi lehetővé, amelyhez magánerős beruházások kapcsolódnak. 1. táblázat: Fejlesztések a Belvárosi Akcióterületen Tevékenység típusa

Gazdasági funkció fejlesztése

Finanszírozó strukturális alap

Közösségi funkció fejlesztése

Fő tér 21. alatti üzlet homlokzati felújítása

Tapolca, Fő tér 21.

ERFA

Tópresszó felújítása

Tapolca, Batsányi tér 5.

Belvárosi Irodaház felújítása

Tapolca, Kossuth L. u. 2.

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA

Városi funkció fejlesztése

Projekt helyszíne

ERFA

ERFA Közszféra funkció fejlesztése

Projekt neve

ERFA ERFA ERFA

Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Nagyköz utcai parkoló kialakítása Déli városkapu P+R parkoló kialakítása Tapolca-patak menti sétány kialakítása

Tapolca, Batsányi J. u. 3.

Partner Planum Investment Kft.

Balaton Elektronika Kft.

Tapolca, Kisfaludy utca Tapolca, Köztársaság tér Tapolca, Fő tér körüli udvarok, átjárók Tapolca, Nagyköz utca Tapolca, Déli tehermentesítő út Tapolca, Tapolca-patak

A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos Soft elemet tartalmazó beavatkozást is meg fog valósítani. Ennek keretében rendezvényeket fognak tartani a megújult Köztársaság téren, emellett helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és árusítása fog megtörténni a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által, támogatni fogja a város továbbá a környezettudatos életmód terjesztését, valamint a szülő-gyermek klub tevékenységét a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A KDOP városrehabilitációs pályázatából megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül számos további beruházás is meg fog valósulni az Akcióterületen különböző forrásokból: -

állami támogatásból valósul meg a Tavasbarlang fogadóépületének bővítése

-

önkormányzati forrásból hozza létre a város a Kőtárat

-

önkormányzati és magánforrásból valósul meg a Piaccsarnok fejlesztése

-

továbbá kizárólag magánforrásból valósul meg a Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati felújítása

6

A megvalósítás intézményi kerete A fejlesztések megvalósítása érdekében Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft, mint koordináló és projektmenedzsment szervezet, amely újonnan alakult 100 %-os önkormányzati tulajdonú szervezet. A városfejlesztési társaság feladata az Akcióterületi fejlesztések összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorainak nyomon követése az üzemeltetési időszakban. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: az ügyvezető (projektmenedzser), Parapatics Tamás, a műszaki menedzser, Hársfalvi József, valamint a pénzügyi menedzser, Schönherrné Pokó Ildikó. A pályázat költségvetése Az Akcióterület költségvetését a projektfejlesztési időszakban a 2009. évben bekövetkezett hatások módosították, mint: 

ÁFA emelkedése 20%-ról, 25%-ra



Gazdasági válság hatásaként dráguló építési, vállalkozói piac

Projektelem Előkészítés IVS ATT Kommunikáció Előkészítés összesen Soft elemek Környezettudatossági képzés és hétvége Gyógynövények népszerűsítése Köztársaság tér rendezvényei Programok a megújult könyvtárban Szülő- gyermek klub Soft összesen Építési tevékenységek Belvárosi Irodaház felújítása - gazdasági Tópresszó homlokzatfelújítása Balaton Elektronika homlokzatfelújítása Wass Albert könyvtár felújítása TÁMK külső-belső felújítása Belvárosi Irodaház felújítása - közszféra Nagyköz utca parkoló és szervizút építése Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban Köztársaság tér déli részének felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Tamási Áron Művelődési Kötpont előtti tér felújítása Építés összesen Összesen II. forduló Összesen I. forduló

Átlagos támogatási intenzitás

Nettó

Elszámolható 25 %ÁFA

Bruttó

Támogatástartalom

Önerő

Funkció

85,00% 85,00% 85,00%

7 800 000 6 000 000 8 000 000 21 800 000

1 560 000 1 300 000 2 000 000 4 860 000

9 360 000 7 300 000 10 000 000 26 660 000

7 956 000 6 205 000 8 500 000 22 661 000

1 404 000 1 095 000 1 500 000 3 999 000

-

85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00%

1 180 171 2 354 604 983 475 2 153 811 2 753 731 9 425 793

295 043 588 651 245 869 538 453 688 433 2 356 448

1 475 213 2 943 255 1 229 344 2 692 264 3 442 164 11 782 241

1 253 931 2 501 767 1 044 943 2 288 424 2 925 840 10 014 905

221 282 441 488 184 402 403 840 516 325 1 767 336

Soft Soft Soft Soft Soft

40,97% 50,00% 50,00% 84,88% 85,00% 80,11% 40,96% 70,07% 70,32% 65,35% 70,32%

34 216 936 50 000 514 2 893 336 89 699 537 188 002 130 40 820 204 43 266 588 124 207 089 49 882 567 120 445 918 14 506 422 757 941 240 789 167 033

8 540 554 0 0 22 342 384 47 000 533 10 188 731 10 816 647 31 009 272 12 467 673 30 104 311 3 625 742 176 095 848 183 312 296

42 757 489 50 000 514 2 893 336 112 041 922 235 002 663 51 008 935 54 083 234 155 216 361 62 350 240 150 550 229 18 132 165 934 037 088 972 479 329

17 516 806 25 000 257 1 446 668 95 105 702 199 752 263 40 862 000 22 154 914 108 763 712 43 847 636 98 385 225 12 751 395 665 586 578 698 262 483 668 682 148

25 240 684 25 000 257 1 446 668 16 936 220 35 250 399 10 146 935 31 928 321 46 452 649 18 502 604 52 165 004 5 380 769 268 450 510 274 216 846

71,80% 71,80%

7

Gazdasági Gazdasági Gazdasági Közösségi Közösségi Közszféra Városi Városi Városi Városi Városi

II. STRATÉGIAI FEJEZET II.1. BEVEZETÉS Tapolca város lélekszáma 17332 fő, így számára az előzetes akcióterületi terv készítésének időszakában nem volt kötelező Integrált Városfejlesztés Stratégia (továbbiakban IVS) készítése, azonban a kiegyensúlyozott városfejlődés érdekében a város vállalta annak megalkotását. A 311/2007. kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet szerint a Tapolcai kistérség átmenetileg kedvezményezett kistérségnek számít 2008. december 31-ig. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Tapolca város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS V. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS VI. fejezete tartalmaz. Az IVS-ben a városi elemzést követően 7 városrész lehatárolására került sor, amelyek lefedik a város teljes területét (kül- és belterületeket egyaránt). A városrészek kialakítása a Városrehabilitáció városok számára kézikönyv előírásai szerint történt, alapul véve a város korábbi településtervezési gyakorlatában kialakult városrészi határokat egyaránt. A városrészek kijelölésének alapját és az azonosított városrészeket az IVS VII. fejezete tartalmazza. Tapolca 7 kijelölt városrésze a következő: 1. Belváros 2. Déli városrész 3. Kertváros 4. Keleti városrész 5. Nyugati városrész 6. Volt honvédségi terület 7. Diszel A városrészekre - a városi szintű értékeléshez hasonlóan - SWOT elemzés is készült, amelyet az IVS VIII. fejezete tárgyal. A tervszerű városfejlődés elérésének biztosítása érdekében egy strukturált célrendszer is meghatározásra került, amelynek alapja a városi és városrészi SWOT elemzései voltak. A városfejlesztés célrendszerét hosszú távú (átfogó), középtávú (tematikus) és rövidtávú (városrészi) célok alkotják. Tapolca város átfogó fejlesztési célja: Tapolca gazdasági teljesítményének diverzifikált fejlesztése magas színvonalú városi szolgáltatási szint mellett. Az átfogó célra épülő tematikus célok a következőképpen kerültek meghatározásra: 

T1. Munkahelyek teremtése,



T2. Városi szolgáltatási szint javítása,



T3. Természetes és épített környezet megőrzése,



T4. Leszakadó rétegek felzárkóztatása,



T5. Élhető lakókörnyezet és közösségek.

8

A tematikus célokhoz kapcsolódó városrészi célok a következők: 1. Belváros: Városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, 2. Déli városrész: Társadalmi és fizikai felzárkózás a város többi részéhez, 3. Kertváros: Minőségi lakókörnyezet megőrzése, 4. Keleti városrész: Fenntartható lakókörnyezet elérése, 5. Nyugati városrész: A városrész integrációja a városszövetbe, 6. Volt honvédségi terület: Tapolca új szolgáltató funkciókkal történő bővítése, 7. Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése. A városrészi fejlesztési céloknak illeszkedni kell a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint az arra épülő településrendezési tervhez (annak szakági és alátámasztó munkarészeihez) egyaránt, mivel ezzel biztosítható a célok elérésének lehetősége. A városrészi célrendszer és a településrendezési terv összevetése során megállapításra került, hogy a városrészi célok megvalósulását a településfejlesztési koncepció és a településrendezési tervmódosítás nélkül lehetővé teszi, az illeszkedésről szóló főépítészi nyilatkozatot a pályázat melléklete tartalmazza. A célok illeszkedésének vizsgálatát az IVS X. fejezete tárgyalja. A városi és városrészi szintű célkitűzésekhez indikátorok megszabására is sor került, amelyek az elméleti célrendszer megvalósulásának kvantitatív mutatói. Az indikátorokat az IVS X. fejezete részletesen mutatja be. Az IVS a városrészi fejlesztési célokhoz illeszkedő akcióterületek kijelölése által biztosítja a fejlesztési elképzelések területi szintű megközelítését. Az akcióterületek kijelölése 3 alapelv (szociális és városrendezési) és a városrészi célok figyelembe vételével történt. Tapolca város 4 Akcióterülete prioritási sorrendben a következő: 1. prioritás: Belvárosi akcióterület 2. prioritás: Volt honvédségi terület akcióterület 3. prioritás: Keleti városrész akcióterület 4. prioritás: Déli városrész akcióterület Az akcióterületek prioritási sorrendje azok megvalósításának időbeli ütemezését szabják meg. Az akcióterületeket, azok prioritásait és ütemtervét az IVS XI. fejezete bővebben tartalmazza.

9

III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Az IVS vonatkozó fejezetében bemutatott Belvárosi Akcióterület 1. számú prioritással került kiválasztásra, amely jelen akcióterületi terv további tárgya. A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzelései a következők: 

Oktatási intézmények fejlesztése,



Szociális intézmények fejlesztése,



Közigazgatási intézmények fejlesztése,



Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése,



Kulturális intézmények fejlesztése,



Természeti értékek megőrzése, bemutatása,



Közlekedés fejlesztés, közterületi rehabilitáció,



Közösségi élet fejlesztése

A Belvárosi akcióterület céljai az IVS átfogó cél megvalósulásához járulnak hozzá a városi kereskedelmi-szolgáltatási szint javítása és az épületállomány fizikai megújítása, valamint a települési zöldfelületi rendszer fejlesztése által. A megújuló fizikai és társadalmi környezet a gazdasági fejlődés alapját teremti meg. 1. ábra: A Belvárosi Akcióterület fejlesztési elképzeléseinek kapcsolódása a városrészi célokhoz

Szociális intézmények fejlesztése

Közigazgatási intézmények fejlesztése Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése

Kulturális intézmények fejlesztése

Oktatási intézmények fejlesztése

Belváros városrészi célja

Déli városrész városrészi célja

Városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás

Társadalmi és fizikai felzárkózás a város többi részéhez

Természeti értékek megőrzése, bemutatása Közlekedésfejlesztés

partnerséggel tartalmaznak.

Közterületi rehabilitáció

megvalósítandó

Közösségi élet fejlesz-tése

fejlesztéseket

10

A Belvárosi akcióterület céljai az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott Munkahelyek teremtése, Városi szolgáltatási szint javítása, Természetes és épített környezet megőrzése, Leszakadó rétegek felzárkóztatása, Élhető lakókörnyezet és közösségek tematikus elérését szolgálják. A Belvárosi akcióterület a Belváros és Déli városrészből foglal magába területrészeket, így az Akcióterület fejlesztési elképzelései két városrészt érintenek. A Belvárosi akcióterület fejlesztései a Belváros és a Déli városrész céljainak eléréséhez járulnak hozzá, a városközponti karakter erősítésével, valamint a társadalmi és fizikai felzárkóztatás révén. A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzelései pályázati úton megvalósítandó önkormányzati fejlesztéseket, magánerőből történő fejlesztéseket, pályázatból vagy önerőből egyaránt

III.2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll. 2. ábra: A Belvárosi akcióterület elhelyezkedése a településen belül

Belváros

Déli városrész

A települési belterület kiterjedése: 542,76 ha, a Belvárosi akcióterület kiterjedése: 30,5 ha (ebből Belváros városrészből: 25,1 ha, Déli városrészből: 5,4 ha) A Belvárosi akcióterület határai: Wesselényi M. út – Bajcsy-Zsilinszky út – Ady E. út – Úttörő utca – Bartók B. utca - Ady E. út 11

– Halápi út - Mónus I. utca – Kossuth L. utca - Csányi L. utca – Csobánc utca – Martinovics I. utca – Déli elkerülő út – Nyárfa utca - Batsányi J. utca – Zrínyi M. utca – Petőfi S. utca – Keszthelyi út – Wesselényi M. út. 1. térkép: Áttekintő térképvázlat: a belvárosi akcióterület határai

Jelmagyarázat Belvárosi akcióterület határa Városrészek határa

A Belvárosi akcióterület utcanevei: Ady Endre utca, Bajcsy-Zsilinszky utca Wesselényi utca, Hősök tere, Deák Ferenc utca, Fő tér, Nagyköz utca, Batsányi utca, Arany János utca, Halápi út, Köztársaság tér, Kisfaludy Sándor utca, Mónus Illés utca, Kossuth Lajos utca, Csányi utca, Batsányi tér, Csobánc utca, Martinovics utca, Batsányi utca, Zrínyi utca, Petőfi utca, Szent György utca, Iskola utca, Bartók utca, Úttörő utca, Névtelen utca, Bem utca, Malom köz, Nyárfa utca.

12

III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA A Belvárosi akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi területén helyezkedik el. Az akcióterület központi szerepkört igazoló funkciói a következők: 2. táblázat: A KDOP 3.1.1. pályázati kiírás indikátorai és Tapolca Belvárosi akcióterület mutatószámai Tapolca Belvárosi akcióterület Funkcióhiányos Mutatószámai területen Indikátor típusa (forrás: (célérték) Önkormányzati nyilvántartás) 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 2-t teljesíteni kell) Funkcióerősítő, sűrűség növelő fejlesztések esetében (bázisérték)

Műemlékek és/vagy helyi védettséget 4 db minimum 1 db minimum 1 db élvező épületek száma (nem lakóépület). Közösségi funkciót ellátó intézmények 6 db minimum 1 db minimum 1 db száma. Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó minimum 2 db 15 db minimum 1 db közintézmény száma. Funkcióváltással/bővítéssel érintett 0 db minimum 1 db minimum 1 db barnamezős terület 2. Város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület

1

minimum 5 db

1

minimum 1 db

minimum 10 db

91 db

minimum 1 db

18 db

minimum 1 db

0 db

minimum 1 db

Műemlékek M1: Templom-domb – 55 hrsz. M2: Fő tér 4. – Szentháromság-szobor – 865/2 hrsz. M3: Fő tér 17. – lakóépület – 2820 hrsz. M4: Alsómalom épületegyüttese – 683, 684 hrsz. Közösségi funkciót ellátó intézmények KÖ1: Szent Antal Bormúzeum,

Arany János utca 1.

KÖ2: Wass Albert Könyvtár és Múzeum,

Batsányi János utca 1.

KÖ3: Városi Mozi és Teleház,

Fő tér 1.

KÖ4: Tamási Áron Művelődési Központ,

Kisfaludy Sándor utca 2-6.

KÖ5: Tavasbarlang,

Kisfaludy Sándor utca 3.

KÖ6: Marton Galéria,

Tópart

Közigazgatási vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmények KI1: Rendőrkapitányság,

1

Ady Endre utca 2.

Tapolca Város Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása, 2008

13

KI2: Vámhivatal,


KI3: Megbecsülés Idősek Otthona,


KI4: Hajléktalanok Átmeneti Szállása,


KI5: Szakorvosi Rendelőintézet,


KI6: Nyugdíjbiztosító Intézet,

Deák Ferenc utca 9.

KI7: Járdányi Pál Zeneiskola,


KI8: Tűzoltóság,

Hősök tere 11.

KI9: Földhivatal,

Hősök tere 11.

KI10: Polgármesteri Hivatal,

Hősök tere 15.

KI11: Szász Márton Általános Iskola,

Iskola utca 5.

KI12: Városi Ügyészség,

Köztársaság tér 4.

KI13: Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde,

Nagyköz utca 1-3.

KI14: Szent Erzsébet Óvoda,

Templom domb 2.

KI15: Bárdos Lajos Általános Iskola,

Úttörő utca 1-5.

Legfontosabb kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek KK1: Varjú Fogadó,


KK2: Tóparti Étterem,


KK3: Borostyán Ételbár,

Ady Endre utca 20.

KK4: Hotel Gabriella,


KK5: Balaton Étterem,


KK6: Tapolca és Vidéke ÁFÉSZ,

Fő tér 5.

KK7: Szent György Panzió,


KK8: Peppinó Pizzéria,


KK9: Allianz Tapolcai Kirendeltség,

Fő tér 9.

KK10: K&H Bank,

Fő tér 5.

KK11: ING Bank,

Fő tér 11.

KK12: Erste Bank,


KK13: OTP Bank,

Fő tér 2.

KK14: Raiffesien Bank,

Fő tér 4-8.

KK15: Kinizsi Takarékszövetkezet,

Fő tér 15.

KK16: Badacsonytomaj Takarékszövetkezet,

Fő tér 4.

Legfontosabb üzleti szolgáltatóegységek Ü1: Tapolcai Városgazdálkodási Kft.,


Ü2: Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Fő tér 1.

Ü3: Belvárosi Irodaház

Kossuth Lajos utca 2.

14

2. térkép: Jogosultságot igazoló áttekintő térképvázlat: az akcióterület funkcióellátottsága

15

III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA Az akcióterület elemzéséhez használható adatok körét a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” és a KDOP 3.1.1. pályázati kiírás útmutatója határozza meg. Az akcióterületre vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól és Tapolca Város Polgármesteri Hivatala szolgáltatta. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti elemzéséhez szükséges részletes adatok beszerzésekor célzottan, a témában illetékes helyi szervek is felkeresésre kerültek. 3. táblázat: A Belvárosi akcióterületre vonatkozó adatok forrása Adatok/ információk forrása

Adatok keletkezésének éve

Akcióterület szabályozási terve

Tapolca Város Polgármesteri Hivatala

2008

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek


2008

Demográfiai helyzet

KSH

2001

Gazdasági helyzet


2008

KSH, Munkaügyi Központ

2008


2008

KSH

2008

Közlekedés helyzete


2008

A meglévő közműhálózat


2008

Közbiztonság helyzete


2007, 2008

Polgármesteri Hivatal, Földhivatal

2008

Téma az Akcióterület jellemzésénél

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Jövedelmi helyzet Lakáshelyzet

Tulajdonviszonyok

Az elemzések eredménye a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni.

16

IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE Az akcióterület a település hatályos rendezési terve szerint legnagyobb részt vegyes terület (OTÉK 15.§ alapján) terület-felhasználási egységébe tartozik. Kisebb részben lakóterület, különleges (oktatási) terület, gazdasági terület és ezekhez csatlakozó zöldterület (OTÉK 27.§ alapján) terület-felhasználási egység alkotja. Az akcióterület súlypontjában műemléki környezet került lehatárolásra (sárga csíkozással). A szabályozási terv alapján jól látható, hogy az akcióterületet lakóterületek határolják, amely az akcióterület súlyponti helyzetét is mutatja a vegyes terület felhasználási egységek túlsúlyával. Az akcióterületen közlekedési és közműterületek szín nélkül (fehérrel) kerültek jelölésre. 3. ábra: Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése, a szabályozási tervlap vonatkozó részlete

____ : akcióterület határa

Beépítésre szánt területek Vt - vegyes terület Lk- lakóterület Ko - különleges terület Gksz - gazdasági terület Beépítésre nem szánt terület Z - zöldterület

A fejlesztések jellemzően a következő területfelhasználási egységeket érintik, melyekre a következő HÉSZ-ben megfogalmazott szabályozások vonatkoznak: A településközponti vegyes területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: -

lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődlege, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

17

-

sportépítmény, parkolóház.

A zöldterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: -

pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

A közlekedési és közműterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: -

járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is.

Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - igazgatási, egyéb irodaépület, - parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő, - sportlétesítmény. A tervezett fejlesztések a fentebb bemutatott szabályozási előírásokhoz igazodnak. A fejlesztések részletes bemutatását az V.6 fejezet tartalmazza.

IV.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tapolca célul tűzte ki a város biztonságos működtetését, kiemelt hangsúlyt fektetve a fejlesztésekre, költségcsökkentő megoldásokra, az értékmentésre, a XXI. század elvárásainak megfelelően, fő rendező elvként kezelve az oktatási, kulturális, egészségügyi és az infrastrukturális fejlesztést. Mindezen célok megvalósítása érdekében az elmúlt években Tapolca városában számos városrehabilitációs tevékenység folyt, amely önkormányzati, magánberuházások és államilag megítélt támogatások, pályázatok révén javította a város arculatát és elősegítette a település továbbfejlődését. A helyi önkormányzati rendszer a 2002-2006. közötti időszakban nyújtotta be a legtöbb pályázatát a hazai és európai uniós források elnyerésére. A Polgármesteri Hivatalban létrehozott munkacsoport szakmai hozzáértéssel végzett tevékenysége során az elkészített pályázatok eredményessége révén igen jelentős, mintegy 1 milliárd Ft összegű, szinte minden területre kiterjedő fejlesztési forráshoz jutott a város. A város aktívan bevonja városfejlesztő tevékenységébe a civil szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat is. A városfejlesztő, városrendező tevékenység határozott elképzelésekkel, tervekkel és tettekkel valósítható meg. Az átgondolt városfejlesztő tevékenység elismeréseként a Magyar Urbanisztikai Társaság Tapolcát 2004. évben Hild János-díj elismerésben részesítette.

18

IV.2.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei A jelentősebb megelőző beavatkozásokat a 3.1 fejezetben a Belvárosi akcióterületen tervezett beavatkozásokkal együtt térképesen is ábrázoltuk. A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs tevékenységeit a következőkben táblázatos formában, összefoglaló jelleggel mutatjuk be. A bemutatásnál törekedtünk a nagyobb volumenű projektek bemutatására, amely a városfejlesztés jelentős elemeként fogalmazható meg. IV.2.1.1. 1999-2002. évek között Fejlesztés megnevezése

Szállodaépítés

A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai

Magánberuházásban önkormányzati közreműködéssel felépült a Hotel Pelion**** szálloda

A beruházás költsége (millió Ft)

5 mrd Ft

Az igénybe vett támogatás forrása

Széchenyi-terv

A támogatás nagysága (millió Ft)

1,2 mrd Ft

Fejlesztés megnevezése

Városi rendezvénycsarnok építése


A rendezvénycsarnok felépítése önkormányzati saját erőből.


900 MFt


Állami címzett támogatás


700 MFt


Útépítés – Állami beruházás önkormányzati közreműködéssel


Déli tehermentesítő út építésének II. üteme, Hegymagasi és Keszthelyi út közötti szakaszon


900 MFt


Széchenyi-terv plusz


900 MFt


Lakásépítés és –vásárlás


14 db fecskelakás építése (Tapolca, Ipar utca 2.) 14 db szociális bérlakás építése (Tapolca, Május 1. utca 4.) 4 db szociális bérlakás vásárlása (Tapolca, Dobó lakótelep)


140 MFt


Széchenyi-terv


98 MFt


Intézmények rekonstrukciója


Oktatási intézmények tornatermeinek felújítása Városi sporttelep rekonstrukciója Balaton Vívóklub vívótermének kialakítása


100 MFt


Ifjúsági – és Sport Minisztérium, Oktatási-, Kulturális Minisztérium


76 MFt

19

állami

támogatásból

és

IV.2.1.2. 2003-2006. évek között Fejlesztés megnevezése

Közlekedés fejlesztése


Juhász Gyula utca, Pacsirta utca, Halápi út kereszteződésében körforgalmi csomópont kialakítás


43 MFt


Állami hozzájárulás (Útpénztár)


33 MFt


Építési telkek kialakításának elősegítése foghíjtelkek feltárása, városrészek rehabilitációjához jogszabályi környezet kialakítása


27 db önkormányzati telek közművesítése beruházási összegben. A város szabályozási terv készítésével, földterület-vásárlással a keleti városrészben 152 db magántulajdonú építési telek kialakítását segítette elő.


48 MFt


Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács


35 MFt

IV.2.1.3. 2007. évtől Fejlesztés megnevezése

Kerékpárút építése


Tapolca-Diszel közötti kerékpárút építése I. ütem


30 MFt


Gazdasági és Közlekedési minisztérium


21 MFt


Kórház-Rendelőintézet fejlesztés

A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft)

Önkormányzati és Kórház üzemeltetői forrásból járóbeteg szakellátás rendelőjének építése, Kórház rehabilitációs részleg fejlesztése 300 MFt


-


-

20

IV.2.2. A

Belvárosi tevékenységei

Akcióterület

jelentősebb

megelőző

városrehabilitációs

4. ábra: Áttekintő térképvázlat: Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az Akcióterületen és környezetében

21


Lakásépítés és –vásárlás


33 db költségelvű bérlakás vásárlása (Tapolca, Deák F. u 21.) és felújítása


100 MFt


Széchenyi terv


70 MFt


Szállodarekonstrukció


Malom-tó partján fekvő Felső-malom épületének teljes rekonstrukciója magánberuházás által, amely ma a Gabriella Hotel néven igényes szállóként funkcionál.


50 MFt


Széchenyi terv


35 MFt


Intézmények rekonstrukciója


Bárdos Lajos Általános Iskola infrastruktúra felújítás II. ütem (nyílászárók cseréje, homlokzat-felújítás) Járdányi Pál Zeneiskola épületének teljes homlokzat-felújítása, Városi Mozi rekonstrukciója 200 MFt

A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása

Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Oktatási- és Kulturális Minisztérium


150 MFt


Közszolgáltatások színvonalának emelése


Összevont háziorvosi ügyeleti rendelő építése


50 MFt


Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TRFC)


40 MFt

IV.2.2.3. 2007. évtől Fejlesztés megnevezése

Útfelújítás, parkfelújítás


Arany János utca, a Batsányi János tér és utca, a Deák Ferenc utca, a Fő tér, a Kisfaludy Sándor utca útfelújítás Az Alsó-tó környezetében, a Köztársaság téren, a Kisfaludy utcában jelentős járdafelújítás, parképítés


200 MFt


Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TEUT), Balaton Fejlesztési Tanács


140 MFt

22


Déli Városkapu Park építése


A pályázat célja volt nem kormányzati szervek bevonása a környezetvédelmi fejlesztésekbe. A park létrehozásába a Tapolcai Városszépítő Egyesület is bekapcsolódott. A Vendégváró Tapolca elnevezésű projekt keretében megvalósuló fejlesztések legjelentősebb eleme, mellyel a város jelentős zöldfelülettel gazdagodott és felszámolásra került az illegális hulladéklerakás is. A parkban szelektív hulladékgyűjtő sziget is létesült. A területen a meglévő faállományok megőrzésére is törekedtek, ugyanakkor az új egyedek telepítésnél alkalmazott fajok esetében figyelembe vették a területre jellemző őshonos növényfajokat. A terület központi részén burkolt szabad tér került kialakításra, amely rendezvények szervezésére alkalmas. A létrehozott park területe: 5000 m2. A Déli Városkapu Park kapcsolódik a Belvárosi Akcióterületen tervezett Tapolca-patak menti sétány kialakításának tervéhez.


25.000.000 Ft


EGT/ Norvég Finanszírozási mechanizmus


2.500.000 Ft

IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA IV.3.1. Demográfiai helyzet Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő, az állandó népesség száma pedig 2059 fő volt. A népesség a város teljes népességének 11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya 22% volt 2001-ben. Főleg az utóbbi arány haladja meg jelentős mértékben a városi átlagot, míg az aktív korú népesség aránya jóval alacsonyabb annál (61,1%). Az akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve déli területeire jellemző.

0-14

15-59

60-x

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

23

Tapolca

Városközpont

Akcióterület

Kelet

Nyugat

Diszel

Dél

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Észak

5. ábra: A népesség korcsoportos megoszlása (2001)

IV.3.2. Gazdasági helyzet A városban 537 üzlet, szolgáltatóhely található. Ahogy a Belváros helyzetelemzésénél már láttuk, a terület a város egészének igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 97, üzleti szolgáltató egységből 18 található meg a területen. 4. táblázat: A Belvárosi akcióterület főbb szálláshely szolgáltatói és férőhelyei Szálláshely típusa

Szálláshely megnevezése

Szállás férőhely

Szálloda

Hotel Gabriella***

45 fő

Szent György Panzió

20 fő

Vadrózsa Panzió

14 fő

Varjú Fogadó

20 fő

Panzió

Forrás: www.tapolca.hu

Jelentős viszont a szálláshely-kapacitása, a város 540 szálláshelyéből 95 az akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 9 pénzügyi szolgáltató is található. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Területileg a kereskedelmi egységek elsősorban a Fő tér mentén sorakoznak, amely már a XIX. század idején is a kereskedelem fő helyszíneként szolgált az itteni piacnak és boltoknak köszönhetően. A kereskedelmi funkció ma már nem csupán itt, hanem a Deák Ferenc utca egészén is megtalálhatóak. A Fő tér szomszédságában található az irodaház is, attól délre pedig a Malom-tó és környéke, amely a város egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságaként funkcionál. Az akcióterület nyugati végén, a városháza szomszédságában helyezkedik el a felújításra szoruló piac, amely a város egyik legfontosabb társadalmi találkozóhelye is egyben. 6. ábra: A kereskedelmi helyzet a Belvárosi Akcióterületen és a városrészekben 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Belvárosi akcióterület

Kertváros

Vendéglátó helyek száma

Keleti városrész

Déli városrész

Egyéni vállalkozók által üzem. Kisker üzletek

Nyugati városrész

cég által üzemeltetett kisker üzlet

Forrás: KSH T-Star, 2007.

24

Diszel

IV.3.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet Az akcióterület aktív korú lakosságának foglalkoztatása kevésbé van előnyös helyzetben, mint a város egésze. 2001-ben az aktív korúak 56,4%-a volt foglalkoztatva, ami nem csupán a város egészénél, hanem Diszel, illetve a Keleti városrész átlagánál is alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt magasabb annál, 2001-ben 42%-os értéket ért el, nála rosszabb helyzetet csak a déli városrész, valamint a városközpont háztartásainak anyagi-szociális helyzete mutatott előnytelenebb képet. Ugyancsak meghaladja a városi átlagot a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (38,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is (16,6%). A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben 7,7% volt, a már ismertetett adatok alapján nem meglepő módon meghaladva a város egészét jellemző átlagot. A tartós munkanélküliek aránya ugyanekkor 2,9% volt. A 25 év fölötti népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb ugyan a városi átlagnál (14,4%), azonban a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya is meghaladja azt (26,9%), a viszonylag alacsony foglalkoztatási arányok ennek a körülménynek is köszönhetőek. Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Viszonylag magas azoknak az aránya is, akiknek egyedüli jövedelmi forrása állami, vagy helyi támogatás volt (8,1%). 7. ábra: Foglalkoztatási mutatók (2001) 70 60 50 40 30 20

Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

25

Tapolca

Dél

Nyugat

Városközpont

Akcióterület

Észak

Kelet

0

Diszel

10

IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása IV.3.4.1. Meglévő zöldfelületi elemek Tapolca város zöldfelületei esztétikai, természeti és kultúrtörténeti értékük mellett kiemelkedő szereppel bírnak kondicionáló hatásuk révén. Tapolca Belvárosi akcióterületének zöldfelülete a városkarakter fejlődése során nyerte el mai rendszerét. A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén. Minden évben megújuló virágkiültetést találunk a Malom-tó környezetében, a Templom-dombon és a Fő téren. A város 2006. évben felújította a Köztársaság tér északi felének és a Kisfaludy utcának zöldfelületeit. A Belvárosi akcióterület jelentősebb gondozott, jó állapotú zöldfelületei a Malom-tó és környezete, valamint a Fő tér utcafásítása. A közlekedési zöldterületek jellemzően az intenzíven látogatott területek a Fő tér, Deák Ferenc utca, Kisfaludy utca mentén találhatók meg. Rendezvények helyszíneként szolgáló városi közterek a Köztársaság tér, a Hősök tere, a Fő tér, a Malomtó környezete és a tószínpad, a Templom-domb és a Kisfaludy utca. A zöldfelületi elemeket nemcsak nagyobb városi teresedéseken találhatjuk meg, a városszerkezetben a házak belső udvarainak zöldfelületei is jelentős szerephez jutnak. Jelentős átmenő gyalogos forgalmat szolgálnak ki a Fő tér környezetében lévő, jelenleg felújításra szoruló belső udvarok: a Zeneiskola és APEH-udvar, Régi postaudvar, a Fő tér északi oldaláról nyíló Vasudvar 5. és 9. számú épületek között, Fő tér 6. és a Fő tér 12, valamint a Balaton üzletközpont. A belső udvarok megújítása és a Köztársaság tér felújítása a ROP forrásból tervezett beavatkozások között szerepelnek, műszaki leírásukat a 2008. évben készült Tapolca város zöldfelület-rendezési koncepcióterve tárgyalja. 5. táblázat: A Belvárosi Akcióterület jelenlegi jelentősebb zöldfelületei Zöldfelület megnevezése

2

Állapota

Zöldfelület területe (m )

Alsómalom-tó és környéke

Gondozott, jó

4 888

Templom domb és környéke

Gondozott, jó

277

Köztársaság tér északi rész

Gondozott, jó

1 000

Köztársaság tér déli rész

Felújítandó

1 000

Hősök tere

Felújítandó

1 883

Gondozott, jó

5 000

Déli Városkapu Park Összesen

14 048

Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2009.

Az Alsómalom-tó partján az előző években felújított gyalogos sétány található. A sétány kedvelt megközelítési útvonala a Belvárosnak a feltáruló látvány miatt, de jelenleg csak az Alsómalom-tó déli partjáig húzódik, ami a mostani zöldfelületi rendszer további hiányossága. Szükség lenne a gyalogos sétány meghosszabbítására a Tapolca-patak mentén a déli városkapu felé, amely által megteremtődne a Belváros és a déli városkapu zöldfelületi kapcsolata. A Tapolca-patak mentén tervezett sétány kialakítása a ROP forrás keretéből tervezett tevékenység, mely a 2008. évben kialakított 5000 m2 felületű Déli Városkapu Parkhoz kapcsolódik.

26

IV.3.4.2. Védett épített és természeti értékek A Belvárosi akcióterület országos jelentőségű és helyi védett természeti és épített értékkel rendelkezik. Az értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordít a város, amely törekvést a helyi védett értékek jelentős száma is jelez. Országos jelentőségű védett értékek 1. Műemlékek



Templom-domb - 55 hrsz.



Fő tér 4.- Szentháromság-szobor - 865/2 hrsz.



Fő tér 17.- lakóépület - 2820 hrsz.



Alsómalom épületegyüttese - 683, 684 hrsz.

2. Természetvédelmi terület 

Tapolcai Tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület - Kisfaludy utca 3.

3. Természeti értékek 

Malom-tó és környezetének forrásai



Tapolcai Tavasbarlang

Helyi jelentőségű védett értékek 1. Helyi építészeti védelem 

Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületeit a 1. mellékletben található az építészeti értékek helyi védelméről szóló 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelet tartalmazza.

2. Természetvédelmi területek 

Malom tó és környezete - 2/3, 16, 24, 48, 50, 51, 56 hrsz.

3. Természeti értékek 

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) - 880/2 hrsz.



Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) - 2781 hrsz.



2 db Atlasz cédrus (Cedrus atlantica ’Glauca’) - 864 hrsz. Forrás: Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata, 2. sz. melléklet

A védett értékek környezetében tervezett beavatkozásokat a V.8.3.3. fejezet mutatja be részletesen.

IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található.

27

IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt koncentrálódnak a tervezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények, szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek. Közigazgatási intézmények

Cím

Polgármesteri Hivatal

Hősök tere 15.

Földhivatal

Hősök tere 11.

Vámhivatal


Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kirendeltsége

Fő tér 4.

Belvárosi Irodaház ÁNTSZ Városi Intézete Tapolca Kossuth Lajos utca 2.

Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet Veszprém megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Humán közszolgáltatási intézmények

Cím

Férőhely /létszám

Mennyiség

Felnőtt háziorvosi rendelők

Deák Ferenc utca 10., 13.

7 db

-

Gyermek háziorvosi rendelők


4 db

-

Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde

Nagyköz utca 1-3.

1 db

40 fő /46 fő

Szent Erzsébet Óvoda

Templom domb 2.

1 db

Bárdos Lajos Általános Iskola

Úttörő utca 1-5.

1 db

Megbecsülés Idősek Otthona


1 db

60 fő /60 fő

Hajléktalanok Átmeneti Szállása


1 db

30 fő /30 fő

Közösségi szolgáltató intézmények

Cím

Wass Albert Könyvtár és Múzeum

Batsányi utca 1

Tamási Áron Művelődési Központ

Kisfaludy u. 2-6.

Városi Mozi

Fő tér 1.

Városi Piac és Vásárcsarnok

Bajcsy-Zs. utca

Igazságszolgáltatási, rendvédelmi intézmények

Cím

Rendőrkapitányság

Ady Endre utca 2.

Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület

Kisfaludy utca 2-6.

28

IV.3.7. Közbiztonság helyzete Tapolca város közbiztonságáért felelős Belvárosi akcióterületen található szervezetek: 1. Tapolcai Rendőrkapitányság - Ady Endre utca 2., illetékességi területe a Tapolcai kistérség. 2. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület - Kisfaludy utca 2-.6., illetékességi területe Tapolca város közigazgatási területe. A Tapolcai Rendőrkapitányság nehéz humánerőforrás-viszonyok – 17 fős létszámhiány – és jelentős idegenforgalmi növekedés mellett végezte 2007. évben a feladatait. A Rendőrség munkájának segítése érdekében alakult meg 2006. évben az akcióterületen található Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület. Feladatuk a közbiztonság erősítését célzó figyelőjelző szolgálat ellátása, a bűncselekmények megelőzése, a bűnelkövetési alkalmak csökkentése, a rendőri szervek biztosítási tevékenységének segítése. 8. ábra: Tapolca város és Belvárosi akcióterület bűnügyi helyzetképe 350

324 Tapolca Város

300

Belvárosi akcióterület

250 200 150 100

64

50

83 55 17

10

23

4

20

8

16

5

1

0

államigazgatás elleni bcs.

házasság, család és nemi erkölcs elleni bcs.

személy elleni bcs.

gazdasági bcs.

közlekedési bcs.

közrend elleni bcs.

személyek javai elleni bcs.

0

Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatal, A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítása c. pályázat, 2007.

Az összes bűncselekmény 21%-a történt 2006. évben az akcióterületen. Tapolca akcióterületének közbiztonsági helyzetét az 3. melléklet tartalmazza. A legtöbb bűncselekmény az akcióterületen 64 db a személyek javai ellen történt, a főbb forgalmat lebonyolító Deák Ferenc, Ady Endre, Kossuth Lajos utcákban. Az akcióterület közrend elleni 17 db bűncselekménye közül a legtöbb 5 db az Ady Endre utcában fordult elő. Ugyanez állapítható meg a közlekedési bűncselekményeket illetően, melyek száma az akcióterületen összesen 55 db volt és a legtöbb az Ady Endre utcában fordult elő. Megállapítható, hogy az Ady Endre utca közbiztonsága javítandó. Ugyanakkor a Rendőrkapitányság 2008. évi jelentése szerint Tapolca bűnügyi helyzete javult az elmúlt évekhez képest. A bűncselekmények száma a városban 2006. évi 522-ről 2007. évre 468-ra csökkent, amely a megyei átlagnál is alacsonyabb. A közbiztonság helyzetében bekövetkezett javulás a 2007. évben alakult Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület hatékony közreműködésének is köszönhető.

29

IV.3.8. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása IV.3.8.1. A Belvárosi akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési, kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja magában, melynek következtében itt élénk gépkocsiforgalom jellemző. Az Akcióterület legnagyobb forgalmát kelet-nyugati irányú utak bonyolítják le, amelyeket kisebb forgalommal bíró észak-déli irányú levezető utak kapcsolnak össze. Célforgalmat kisebb keresztmetszetű utcák szolgálják. A Belvárosi akcióterületen kelet-nyugat irányú nagy gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca, melyek közül egyedül az Ady Endre utcában fordult elő közlekedési baleset 1 alkalommal 2006. évben. Az Akcióterületen összekötő szerepű észak-dél irányú gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Hősök tere nyugati oldala, Kisfaludy Sándor utca és Arany János utca, Batsányi János utca, Csányi László utca, Kölcsey Ferenc utca, Iskola utca, Petőfi Sándor utca, Martinovics Ignác utca, Wesselényi Miklós utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 2006. évben. Célforgalmat kiszolgáló utak: Nagyköz utca, Petőfi Sándor utca, Zrínyi Miklós utca, Malom köz, Csobánc utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 2006. évben.

IV.3.8.2. Az átmenő forgalom mértéke Az akcióterület jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le az Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér és Kossuth Lajos utca. A Fő téren áthaladó gépkocsik döntő többségét személygépkocsik teszik ki. A tehergépkocsi és autóbusz forgalom kisebb mértékű. A tehergépkocsik száma 9, 13 és 17 órakor haladja meg az 50 db-ot, amely élénk forgalomnak tekinthető. Az Akcióterület északi szegélyén haladó Ady Endre utca több mint 50%-kal kisebb személy- és tehergépkocsi forgalmat bonyolít le, mint a Belváros szívében haladó Deák F. és Kossuth L. utcák. A buszforgalmat a vizsgálati pontokon a helyi buszjárat jelentette. A forgalmi adatokból megállapítható, hogy a Fő téren kétszer, míg a Deák Ferenc utcán másfélszer annyi gépkocsi halad át, mint a tőlük északra elhelyezkedő Ady Endre utcában. A Deák Ferenc utca illetve a Fő tér esetlegesen felmerült lezárása esetén az Ady Endre utcában 2-2,5szeres forgalomnövekedés következne be.

gépjármű db

9. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Kossuth L. u. felöl - Deák F. u. felé a Fő téren 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

szgk tgk 7,5 T-ig tgk 7,5 T felett autóbusz

:0 0 :0 0 :0 0 :0 0 : 00 : 00 0-7 : 00-9 00-1 1 00-1 3 00-1 5 00-1 7 : : : : 6: 0 8 10 12 14 16 Vizsgált időszak

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2007.05.24.

30

225 200 175 150 125 100 75 50 25 0

szgk tgk 7,5 T-ig tgk 7,5 T felett

17:00-18:00

16:00-17:00

15:00-16:00

14:00-15:00

13:00-14:00

12:00-13:00

11:00-12:00

9:00-10:00

10:00-11:00

8:00-9:00

7:00-8:00

autóbusz

6:00-7:00

gépjármű db

10. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Köztársaság tér felől - Hősök tere felé az Ady E. utcán

Vizsgált időszak

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2007.06.14.

2009 márciusában 8 helyszínen végeztek forgalomszámlálást. A mintavételi forgalomfelvétel helyszínei: 

Sümegi út Polgármesteri Hivatal előtti keresztmetszete



Keszthelyi út Okmányiroda előtti szakasza



Hősök tere



Arany János utca keresztmetszete



Kossuth Lajos utca keresztmetszete a Monus Illés u. és Csányi László u. közötti szakaszon



Kisfaludy Sándor utca



Ady Enre u. keresztmetszete aza autóbusz-pályaudvar előtt



Batsányi János u. keresztmetszete

Ez alapján nincs kapacitáshiány a belváros útszakaszain. A forgalomlefolyás problémáit elsősorban a parkolási lehetőségek időszakos hiánya okozza. Forgalmi torlódás elsősorban az autóbusz-pályaudvaron jelentkezik csúscsidőben. A város Közlekedésfejlesztési Koncepciójában ezért ennek a belvárosból való kihelyezését javasolja. Az utcák közlekedési baleseti statisztikáját tekintve megállapítható, hogy ezeken az útszakaszokon a nagyobb mértékű városi forgalom ellenére közúti balesetek ritkán fordulnak elő. A 2002-2007 I. félév közötti időszakban 13 db könnyű sérüléssel járó és 5 db súlyos sérüléssel járó baleset történt. Az Ady Endre út a legkevésbbé biztonságos az akcióterületen, ahol is 7 db baleset történt (2 db súlyos és 5 db könnyű). A statisztikai eredmények a forgalomcsillapított övezetek bevezetésével állnak összefüggésben.

31

11. ábra: 2009. márciusi forgalomszámlálás helyszínei

Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója, 2009

IV.3.8.3. Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen forgalom csillapított övezet került kijelölésre, a Deák Ferenc, Fő tér, Batsányi János eleje és Kossuth Lajos utcákban. A forgalomcsillapítást 20 km/h sebességkorlátozást szabályozó tábla, forgalmi jelzőlámpa és sebességcsökkentő borda („fekvőrendőr”) szolgálja. Az övezet jól szolgálja a gyalogos, kerékpáros és gépkocsiforgalom együttes rendjét. A városban a fejlesztésekhez kapcsolódóan újabb forgalomcsillapított övezetek kijelölése nem tervezett.

IV.3.8.4. Az utak állapotának, szempontjából

forgalmi

irányának

vizsgálata

a

megvalósíthatóság

A Belvárosi akcióterület útjainak állapota jó, 2006-2007-ben felújításra került útburkolatok és járdák voltak: Fő tér, Deák Ferenc utca, Nagyköz utca, Martinovics Ignác utca, Batsányi János utca, Arany János utca, Kisfaludy utca. A Belvárosban kelet-nyugat irányban közlekedési tengely húzódik: a Kossuth Lajos utca - Fő tér-Deák Ferenc tér vonalában. Az utca jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le, így a város fő szervezője. Az utcák állapota, szélessége és forgalmi iránya megfelelő. Tapolca város 2009. évben Közlekedésfejlesztési koncepciót készített, melyben az akcióterület közlekedési rendszerének felülvizsgálata is megtörtént. A koncepció javaslatot tett új közlekedési útvonalakra, az utcák forgalmi irányának és a közösségi közlekedés útvonalának módosítására is. A cél annak vizsgálata, hogy megvalósítható lenne-e a Fő tér környékén a gépkocsi forgalom kizárása és sétálóutca kialakítása. A képviselő testület 2009. évi határozata szerint fokozatosan elzárják a forgalom elől a Deák Ferenc teret és a Fő utcát. A Tavasbarlang népszerűsége miatt, gyalogos övezetté alakítják a Kisfaludy Sándor utcát a Kossuth Lajos utca és a Tamási Áron Művelődési Központ mögötti parkolóból nyíló kijárat között. Az akcióterület tervezett fejlesztései a jelenlegi forgalomszervezés mellett is megvalósíthatók. 32

12. ábra: A Belvárosi utak forgalmi terhelésének változása a forgalomcsillapítás kiterjesztésének függvényében

Tervezett forgalom előli fokozatos elzárás Tervezett sétálóutca

Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója

IV.3.8.5. Közösségi közlekedés jelenléte Az akcióterületen távolsági autóbusz állomás található a Hősök tere 1. szám alatt. A távolsági autóbuszok üzemeltetője a Balaton Volán Zrt. A járatnak a városban összesen 5 megállóhelye található, ebből az Akcióterületen 1 db van (Tapolca, autóbusz állomás, Hősök tere 1.). Tapolca-Budapest viszonylatban induló járatok száma 23 db, Budapest-Tapolca viszonylatban induló járatok száma 20 db. A jelenlegi helyközi közforgalmi megállóhelyek jó helyen vannak, de a kórház könnyebb megközelíthetősége érdekében célszerű lenne a jelenlegi Ady Endre utcai megálló helyett egy megálló-párt létesíteni. A Belvárosi Akcióterületen a helyi buszjárat is közlekedik, melynek üzemeltetője 2007. évtől az MB Balaton Kft. A városban összesen 32 megállóhely található, ebből az Akcióterületen 4 db megálló van. A járatok száma napközben 33 db, ebből minden nap közlekedik 21 db, csak munkanapokon közlekedik 9 db, hét végén nem közlekedik 2 db, 1 db rásegítő járat iskolai napokon közlekedik. A járatok reggel és este 30-40 perces, napközben 20 perces sűrűséggel járnak. Az útvonal egyetlen körjáratként van kialakítva, amely kétszer keresztezi az Akcióterületet: az egyik irányba a Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca útvonalon, a másik irányba pedig az Ady Endre utcán keresztül megy. A helyi közlekedést 3 db korszerű autóbusz szolgálja. A szolgáltatás minősége megfelelő, a járatok megbízhatóak, késés és műszaki hiba nélkül működnek. A fent említett Közlekedésfejlesztési koncepció a közösségi közlekedés alternatív útvonalait is megvizsgálta és javaslatot tett a közösségi közlekedés átszervezésére, hogy a turistákat vonzó Fő tér és környezetét tehermentesíteni lehessen a buszjáratoktól, ugyanakkor a jelenlegi jó elérhetőség biztosítva legyen. A város részéről megfogalmazódott az igény, hogy jelneleg az akcióterületen lévő távolsági buszállomás telephelyét áthelyezzék egy az akcióterületen kívüli területre (Vasút utca és a Déli tehermentesítő út által határolt 1656 hrsz terület), ezzel is javítva az akcióterület forgalomtechnikai, biztonsági, szervezési és környezetvédelmi helyzetét. 33

IV.3.8.6. Kerékpárutak jelenléte, hossza A Belvárosi akcióterületen kerékpárút nem vezet, annak létesítését a forgalmi viszonyok és az utak szabályozási szélessége nem indokolja / nem teszi lehetővé. A fő tér és Deák Ferenc utca forgalomcsillapított övezete (sebességkorlátozó intézkedések) biztonságossá teszik a gyalogos- és a kerékpáros forgalmat is az akcióterületen.

IV.3.8.7. Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei A fizető parkolók üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., melynek ügyfélszolgálati irodája a Belvárosi akcióterületen az Arany J. u. 1. szám alatt található. A fizető parkolók díjszabását a 58/2004. (XII. 20.) Kt. rendelet szabályozza. A fizető parkolók a városban 2008. évben összesen 847 férőhelyet biztosítottak: 

Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db.



Zöld díjtételű övezet: 539 férőhely, ebből kiépített 407 db, ideiglenes 132 db.

A fizető parkolók az akcióterületen 2008. évben 386 férőhelyet biztosítottak: 

Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db.



Zöld díjtételű övezet: 78 férőhely, ebből kiépített 53 db, ideiglenes 25 db.

A városközpontban, ahol jelentős kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és igazgatási intézmény koncentrálódik, az egyidejűséget is figyelembe véve jelentős parkolási igény keletkezett. A parkolóautomaták 2007. évi forgalmi adatainak vizsgálata szerint megállapítható, hogy a legnagyobb parkolási igény a Nagyköz utcában, valamint a Fő tér északi részén, a Kisfaludy utcában és a Köztársaság téren mutatkozott. A hatályos településrendezési terv közlekedési munkarésze kijelenti, hogy a belváros gyűjtő és lakóutcáiban parkolási lehetőségek kialakítására, sok helyen további bővítésekre nincs mód. A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei – az ingatlanok funkcióváltása és a kapcsolódó ingatlanfejlesztések - további parkolóhely igényt támasztanak majd várhatóan a város közlekedésével szemben. A tervezett fejlesztések következtében igény mutatkozik új felszíni parkolók kialakítására, a parkolóhelyek számának bővítésére. A tervezett parkolók meglévő zöldfelületeket nem vonnának el a várostól, kialakításukkor minimálisan az OTÉK előírásainak megfelelő mértékű zöldfelület került tervezésre. A Közlekedésfejlesztési Koncepció a városközpont parkoló-mérlegének javítása érdekében egy többszintes parkoló terveztét tartalmazza a Nagyköz utcában. A Deák Ferenc utca, Kossuth Lajos utca és Hősök tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületen további többlet parkolóhelyek kijelölésének lehetősége fogalmazódott meg.

34

IV.3.9. Az akcióterület műszaki-infrastrukturális jellemzőinek bemutatása IV.3.9.1. Vízellátás A vízellátás kapacitása megfelelő. Az akcióterület ivóvízhálózata állami tulajdonban a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetésében van. A területen belüli vízvezeték hálózat 90%-a korszerű. Az akcióterület vonatkozásában az elmúlt években számos beavatkozás és fejlesztés valósult meg. A teljes akcióterületen a vízvezeték hálózat kiépült, felújítása hibaelhárítás esetén szükséges. Az akcióterület vízellátottsága 100%-os. A vízellátáshoz szorosan kapcsolódik a keletkezett szennyvíz elvezetése és tisztítása.

IV.3.9.2. Szennyvízelvezetés A város csatornahálózatának kialakítása 3 ütemben valósult meg. A befejeződött I. és III. ütem érintette a Belvárosi akcióterületet, ahol a gerinchálózat kiépítése észak-déli irányban zajlott, melynek következtében 2008-ban az akcióterület teljes egésze csatornahálózattal ellátott és a rákötések aránya 100%. A finanszírozás formája: 19% önkormányzati, 18% lakossági önerő, 20% területfejlesztési, 43% céltámogatás. Az akcióterület szennyvizét az akcióterületen kívül található települési szennyvíztisztító telepen fogadják és kezelik, amely 2004-2006-ban történt korszerűsítése révén a megnövekedett igényeket is képessé vált teljesíteni és biztonsággal látja el feladatát. A hálózat karbantartója Tapolca Város Önkormányzata.

IV.3.9.3. Csapadékvíz-elvezetés Az akcióterület csapadékvizét zárt csapadékvíz-elvezető rendszer hálózata vezeti el, természetes befogadója a Tapolca-patak. A hálózat üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzata.

IV.3.9.4. Villamosenergia-ellátás és közvilágítás Tapolca Belvárosi akcióterületén a közvilágítás és a villamosenergia-hálózat 100%-os lefedettségű. A közvilágítás jelenlegi ellátottsága megfelelő, azonban színvonala vegyes képet mutat, fejlesztés során egységesebb magasabb színvonalú ellátást szükséges elérni. Az akcióterület elektromos energiával ellátott, a betápláló transzformátor állomások megfelelőek, a várható fejlesztés jelentős többletenergiát nem kíván. Az ellátás nagy része földkábelben biztosított és a fejlesztéseknek is ezt kell tartalmazni. Az elmúlt években számos fejlesztés és rekonstrukció valósult meg az akcióterületen, melyek a közeljövőben folytatódni fognak. A hálózat üzemeltetője: E-ON Magyarország Kft. Az akcióterületen jelenleg a Nyárfa u. Táncsics u. területen lesz földkábel csere a Fábiterm Kft. részére, melynek tervezése folyamatban van. Nagyköz u. mögötti murvás parkolóval kapcsolatos légvezeték és közvilágítási hálózat kiváltása várható, önkormányzati saját beruházásban. További felújítás bővítés a következő 3 évben nem várható, ha a körülmények nem változnak. Új energia igények kielégítése céljából várható a piac környékének felújítása, ha érkezik rá igény a buszmegállótól a piacig terjedő szakaszon.

35

IV.3.9.5. Gázellátás A városi gázhálózat 1980-1990 között épült ki, az akcióterületen 100%-os lefedettséggel. A városban és az akcióterületen nincs olyan utca, amely ne lenne gázzal ellátva és csekély (a város egészét tekintve 1%) azon ingatlanok száma, amely nincs rákötve a gázhálózatra. Az akcióterületen a háztartások 100%-a csatlakozott a gázhálózatra. A fejlesztések következtében új gázhálózat kiépítése az akcióterületen nem szükséges. A hálózat üzemeltetője az E-ON Magyarország Kft.

IV.3.9.6. Távbeszélő hálózat, Telefonnal és kábeltelevízióval az egész akcióterület ellátott. Az üzemeltetést a Magyar Telekom Zrt. végzi. További fejlesztési tervek között szerepel az optikai rendszer kialakítása. 6. táblázat: A Belvárosi akcióterület utcáinak infrastrukturális ellátottsága Közmű Víz Gáz Villamos energia Távbeszélő-hálózat Szennyvízelvezetés Csapadékvízhálózat

Akcióterület ellátott utcái Ady Endre u. ,Úttörő u.,Bartók Béla u.,Arany János u.,Bajcsy-Zsilinszky u.,Batsányi János u.,Csányi László u.,Csobánc u.,Déli tehermentesítő út,Fő tér, Deák Ferenc u., Hősök tere, Kossuth Lajos u. , Martinovics Ignác u., Petőfi Sándor u., Semmelweis Ignác u., Wesselényi Miklós u., Zrínyi Miklós u., Nagyköz u.

Ellátottság

100%


A Belvárosi akcióterületen az elmúlt időszakban végzett rekonstrukciók és bővítések következtében az akcióterület infrastruktúra ellátottsága illeszkedik a távlati fejlesztési elképzelésekhez.

IV.3.9.7. Internet szolgáltatás Város közigazgatási területén a 2006-2007-es évben építette ki a korszerű szélessávú adatátviteli (gyengeáramú) kábelhálózatát, mely a város nagy részén alépítményben, másik részén az E.ON-nal kötött szerződés-egyezség alapján közös oszlopsoros kialakításban valósult meg. Mivel a hálózat terveinknek megfelelően teljes egészében elkészült, és jó állapotú, a szolgáltatási igényeknek megfelelő, így a közeljövőben nem tervezett ennek bővítése, felújítását. Csak az esetleges meghibásodások okozta hálózat javításokra, kábelcserékre kerülhet sor. A közmű üzemeltetője a Zelka Kft.

IV.3.10. Lakáshelyzet A település lakásállománya: 6.835 db. Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat Az akcióterület épületállománya meglehetősen összetett. Egyfelől meghatározóak a XIX. századi építésű kétszintes házak, amelyek a Fő tér illetve attól délre a Malom-tó környékén

36

jellemzőek. Az 1950-es, 1960-as években épült többszintes, modern téglaházak és a 1960as, 1970-es években épült 4-5 emeletes házgyári lakótömbök az Ady Endre utca valamint a Nagyköz, Batsányi utcák képét határozzák meg. Ezekben a társasházakban található a városközpont lakásmennyiségének jelentős része. A városrész szabályozása után ezek a területek „településközpont” vegyes építési övezetébe kerültek. A lakásállomány kisebb részét adják ugyan, de mégis jelen vannak a földszintes családi házak is a területen, amelyek elsősorban az Akcióterület délebbi részén vannak jelen. A városközpont peremterületein fekvő lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén fekvő területek) kisvárosias építési övezetbe soroltak. 2009-es adatok szerint a városrész lakásállományának 10%-a van önkormányzati tulajdonban. Ezek lakások közel 60%-a összkomfortos, 35%-a komfortos és csupán 5%-a félkomfortos. Szükséglakás nem található az akcióterületen. Az összkomfortos lakások a Deák Ferenc utcában és a Fő téren koncentrálódnak. A többi utcában csak egy-egy összkomfortos önkormányzati tulajdonú lakás található. Az akcióterület dél, dél-keleti részén az Arany János, a Csányi László, Csobánc és Batsányi János utcákban a komfortos bérlakások a jellemzőek. 7. táblázat: Önkormányzati tulajdonú lakások komfort fokozata illetve állapota az akcióterületen Utca megnevezése Arany János

Bérlakások száma (db)

Hrsz

Összkomfortos (db)

Komfortos (db)

Félkomfortos (db)

4

19

1

3

3

5

5

1

Felújítandó (db)

786/3, Batsányi János

5

807, 809,

Csányi László

1

97

1

Csobánc

3

221

2

1

3

879, Deák Ferenc

36

2781,

36

10

2793 18, 19, Fő tér

27

2820,

9

16

2

18

2821, 2811 Hősök tere

1

998

1

Kisfaludy Sándor

5

2851

2

Vörösmarty Mihály

2

Wesselényi Miklós

1

1 3

3309,

1

3312 2146

5 1

2

1

Forrás:Tapolcai Városgazdálkodási Kft, 2009.

A lakásállomány állapota a Deák Ferenc utcában a legjobb, ahol a lakások csupán 28%-a szorul felújításra. Az akcióterület többi utcájában az önkormányzati tulajdonú lakások nagyobb hányada rossz állapotban van. A Fő téren 66%-a, az Arany János utcában 75%-a a lakásoknak felújításra szorul. A többi utcában az összes lakásról ez mondható el.

37

IV.3.11. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota IV.3.11.1. Városrehabilitációs pályázatból megvalósítandó, fejlesztéssel érintett közösségi és közigazgatási intézmények Tamási Áron Művelődési Központ A Tamási Áron Művelődési Központ a volt tapolcai zsinagóga 1979-ben végrehajtott átépítése révén kapta mai formáját, főbb elemei ekkor alakultak ki. Az egyes szinteket lépcsőkön lehet megközelíteni (lift nincs), összes alapterületük:   

Földszint: I. emelet: II. emelet:

1013 m2 590 m2 375 m2

Intézmény megnevezése: Tamási Áron Művelődési Központ

Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 2. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (2. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások

Építendő/ Felújítandó részek

Közösségi Nincs örökségvédelem alatt 2 2 488 m 4 (Pince, földszint plusz 2 emelet) 2 216 m 2 216 m 2 1 109 m 2 302 m 2 42 m 2 765 m 2 752 m 2 34 m 2 272 m 2 446 m 2 411 m 2 84 m 2 116 m 2 211 m Az elektromos és a fűtésrendszer elavult, homlokzati hőszigetelés és akadálymentesítés hiánya Belső épületrészek korszerűsítése, hőszigetelése. Homlokzat-felújítás, tetőszigetelés, teljes körű nyílászáró csere. Akadálymentesítés

38

Az épületben a három szinten összesen:     

10 db különterem (15-60 m2-ig) 1 db színház terem színpaddal és stúdióval 3 db előcsarnok 3 db iroda helyiség szintenként 1-1 vizesblokk található.

A TÁMK önálló víz és csatorna bekötésekkel rendelkezik. A múlt öröksége, hogy az villamos energia és a fűtés szolgáltatások vonatkozásában közös rendszerei vannak a Városi Irodaházzal. Az épület műszaki állapota ma már nem felel meg a kor követelményeinek. A fűtőrendszer és a villamossági rendszer technológiai szintje a 80-as évek színvonalán van, a műszaki paramétere nem igazodik az épület mai funkciójához. Az elavult műszaki rendszer illetve a teljes hőszigetelés hiánya együttesen komoly energiahatékonysági problémákat vet fel, a becslések szerint a felújítás következtében 2530%-kal csökkennek a fűtési és az elektromossági költségek. Az épület műszaki színvonalát illetően komoly problémát jelent az akadálymentesítés hiánya, az infrastrukturális egységek (mellékhelyiségek, szociális helyiségek, porta fülke) korszerűtlensége. A beépített technikai eszközök és bútorzatok elavultak, illetve a biztonságtechnikai (vagyonvédelem, tűzvédelem) rendszerek nincsenek kiépítve. A fenti tények igazolják, hogy a Művelődési Központ korszerűsítése és felújítás indokolt.

Wass Albert Könyvtár és Múzeum A könyvtár az 1970-es évek elején épült pártház céljára, jellegét tekintve egy lapos tetős, házgyári technológiával épített, sivár megjelenésű, monoton tagoltsággal rendelkező homloksíkú épületről van szó. Az épületben öt szintet találunk:     

Pinceszint 388 m2 Földszint 250 m2 Első szint: 380 m2 Második szint: 378 m2 Harmadik szint: 225 m2

Az épület állagáról elmondható, hogy a megépítésétől kezdve érdemleges felújítás nem történt, az elvégzett munkák „tűzoltás” jelleggel történtek. Összességében az épület mára jelentős mértékben leromlott mind külső, mind belső megjelenési formája tekintetében. Az épület külső homlokzata nagyon rossz állapotban van, a vakolat lepereg, ennek következtében pedig egyre gyakrabban beázik. Az épület öt szintből áll, ennek ellenére lifttel nem rendelkezik, problémát jelent az akadálymentesítés hiánya is. Az épület belső térfeloszlása sem illeszkedik a könyvtári funkcióhoz, az egyes szinteken található terek túlságosan szétaprózottak, ugyanakkor vannak indokolatlanul nagy területű belső helyiségek. Műszaki állapotát tekintve elmondható, hogy az elektromossági rendszer nem került felújításra a 70-es évek óta, így az rendszeres javításra szorul, továbbá a kapacitása messze elmarad a jelenlegi igényektől, mely akadályozza az informatikai fejlesztéseket. A nyílászárók elavultak, mely komoly energiapazarlással jár együtt. Az egyes szinteken lévő vizesblokkok állapota is rossz, ezek sürgős felújításra szorulnak, illetve szükség van egy mozgássérültek által használható vizesblokk kialakítására.

39

Intézmény megnevezése: Wass Albert Könyvtár és Múzeum

Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 2. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 4. (2. emelet) kereskedelem (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 5. (3. emelet) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások Építendő/ Felújítandó részek

Közösségi Nincs örökségvédelem alatt 2 1664 m 5 (Pinceszint, földszint plusz 3 emelet) 2 382 m 2 382 m 2 176 m 2 21 m 2 155 m 2 387 m 2 387 m 2 368 m 2 22 m 2 346 m 2 352 m 2 352 m Homlokzati hőszigetelés, korszerű épületgépészeti rendszerek, korszerű nyílászárók Az épület külső részeinek – különös tekintettel a homlokzat – felújítása, akadálymenetesítés. Belső épületrészek korszerűsítése

Belvárosi Irodaház A Belvárosi Irodaház jelenleg önkormányzati tulajdonban van, különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont, mint bérlőknek. Az épület öt szintből áll, egy pincerész a földszint és további 3 emelet, melyek bruttó területe:  Pinceszint 214 m2  Földszint 400 m2  Első szint: 463 m2  Második szint: 463 m2  Harmadik szint: 463 m2 Az épület nincs hőszigetelve, így energiafelhasználása kevésbé hatékony. Az épület korábban a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, az akkori trendeknek megfelelően homlokzata alumínium borítású. Ma már ez a külső megjelenés erős kontrasztot képez a környezetével szemben. A városképi illeszkedés érdekében az épület kívülről mindenképp felújításra (mely együtt jár a hőszigeteléssel) szorul. Az Irodaház eddig nem volt akadálymentesítve, ez a probléma is megoldásra vár, a tervezett beruházás tartalmazza ezt a projektelemet. A tervezett felújítások az Irodaház belső részeit nem fogják érinteni.

40

Intézmény megnevezése: Belvárosi Irodaház

Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pince) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) lakás (bruttó terület) Bruttó szintterület 2. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) lakás (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 4. (2. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 5. (3. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások Építendő/ Felújítandó részek

Gazdasági és közszféra Nem áll örökségvédelem alatt 2 2 003 m 5 szint (pince, földszint és további 3 emelet) 2 214 m 2 49 m 2 151 m 2 14 m 2 400 m 2 166 m 2 216 m 2 18 m 2 463 m 2 70 m 2 342 m 2 51 m 2 463 m 2 19 m 2 261 m 2 183 m 2 463 m 2 114 m 2 299 m 2 50 m Homlokzati szigetelés, akadálymentesítés Az épület hőszigetelése, illetve a homlokzat felújítása, akadálymenetesítés.

41

IV.3.11.2. Az akcióterületen lévő további közigazgatási és közösségi intézmények Intézmény megnevezése

Polgármesteri Hivatal

Funkció

Közigazgatási

Állapota

Felújított

Fejlesztések

Akadálymentesített, korszerű épületgépészet, új homlokzat és nyílászárók.

Intézmény megnevezése

Rendőrkapitányság

Funkció

Közigazgatási, igazgatásrendészeti

Állapota

Felújítandó

Hiányzó kapacitások

Akadálymentesítés

Tervezett fejlesztések

Nem ismert


Városi Mozi és Teleház

Funkció

Közösségi

Állapota

Felújított

Fejlesztések

Korszerű nézőtér és nyílászárók, felújított homlokzat.


Tavasbarlang

Funkció

Közösségi

Állapota

Bővítendő


Tágas korszerű fogadótér, mosdók


Nagyobb látogatószámot befogadó, tágas fogadóépület építése mosdók elhelyezésével.


Bárdos Lajos Általános Iskola

Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Felújított/ Bővítendő


Akadálymentesített megközelítés, beépítésre alkalmas tetőtér


Az épület akadálymentesítése és a tetőtér beépítése pályázati forrás elnyerésével.


Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Felújított/ Felújítandó


Épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés




Szász Márton Általános Iskola

Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Felújítandó


Tornaterem, épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés




Szakorvosi Rendelőintézet

Funkció

Közszolgáltatási

42

Állapota

Felújított

Fejlesztések

Felújított homlokzat, korszerű nyílászárók és felújított belső tér, korszerű épületgépészet.


Megbecsülés Idősek Otthona

Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Felújított


Több férőhely, az intézmény kihasználtsága 100%-os


Férőhelyek kialakítása


Hajléktalanok átmeneti szállása

Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Megfelelő


Az intézmény kihasználtsága 36%, férőhely-kapacitáshiány nincs.





Funkció

Közszolgáltatási

Állapota

Megfelelő


Akadálymentes megközelítés



IV.3.11.3. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti leírás és problémák Tapolca város központja sűrűn beépített terület, ahol elsősorban a kereskedelem, vendéglátás és igazgatás épületei találhatók. A városközpontban jelentős számú lakóépület, illetve lakás is található. A városközpont szerkezete az elmúlt évtizedekben nem változott, az utolsó jelentős beavatkozás a kisvárosi beépítést váltó tömbös beépítés folyamata volt. Az Ady utca, a Batsányi utca, a Nagyköz utca és a Hősök tere mentén jelentek meg többszintes, tömbös beépítésű épületek. Az északról dél felé lejtő területen a kelet nyugati főirányú gépkocsi forgalomra merőlegesen vezetnek a gyalogos átjárások (gyalogos utak, kapuáthajtók), az Ady Endre utcáról a Fő térre, valamint a Fő térről a Malom tó partjára. A városközpontban jelentős számú helyileg védett épület, illetve több műemlék épület is található. A Fő tér és a Malomtó környezete egyedi karaktere és gazdag védett épületállománya miatt is védendő. A Malomtó és környezete mediterrán mikroklímája és történeti hangulata miatt Tapolca egyik fő nevezetessége. Tapolca a térség szervező és ellátó központja. A városközpont kereskedelmi, intézményi, igazgatási, egészségügyi hálózata így a helybeli igényeken túl kistérségi feladatokat is ellát, igényeket is kielégít. A városközpontban kevés szabad, beépíthető ingatlan található. A Köztársaság tér üres ingatlanán, illetve a Nagyköz utca mentén található üres és szanálandó területeken kívül csak egy-két foghíj építhető be. További építési lehetőség az eldöntött és megindult tömbrehabilitációs munka eredményeként keletkezik a meglévő épületek tetőtér beépítésével, a tömbbelsők kitisztításával, átépítésével új észak-déli és átkötő épületszárnyak telepítésével, ugyanakkor a történetileg kialakult városközponti térszerkezethez való igazodással, Így a városközpont már beépült területein az elkövetkező időben a meglévő épületállomány felújítása, valamint cseréje iránti igényre kell számítani. A beépíthető területeken kereskedelmi, szolgáltató épületek és 43

lakások kialakítását támogatja a szabályozási terv. A közterületek, a másodlagos térbővületek presztízsének növelése az átépítés során az egyik legfontosabb feladat (térburkolatok, növényzet, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás, utcabútorok). A városközpontban jelentős mennyiségű lakás található. Az Ady, Batsányi, Nagyköz, Deák F. utcában található többszintes társasházakban található a városközpont lakásmennyiségének jelentős része. A városközpont szabályozása során a fenti területek „településközpont” vegyes építési övezetbe kerültek. A városközpont peremterületein fekvő lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén fekvő területek) kisvárosias építési övezetbe soroltak. Az építménymagasság, a tetőforma, az utcafronti épületkialakítás építészeti meghatározásánál törekedni kell a városkép védelme érdekében a kialakult állapotokhoz való illeszkedéshez. Az épületek bővítését elsősorban a tetőtér beépítése révén javasolt megvalósítani, amennyiben az épületek műszaki állapota, valamint a kialakult állapotok figyelembevételével az építési szabályzatban megfogalmazott építési paraméterek megengedik.

Probléma megnevezése

Jelentős gépjárműforgalom a belvárosban.

Megoldási alternatíva Forgalomszervezési intézkedések, melyek forgalomcsökkenést eredményeznek. A belváros ún. „gyalogos központ” jellegű működtetése.

Kapcsolódó tervdokumentum Közlekedésfejlesztési koncepció, 2009.

Parkolóhely hiánya.

Parkolóhelyek kialakítása a Fő utca, Nagyköz utca, Ady Endre utca környékén.

Településszerkezeti terv műleírás, 2008.

Egyes épületek homlokzatukkal nem illeszkednek a történelmi utcaképhez.

Az egységes történelmi belváros utcaképének kialakítása érdekében a városképre jelentős hangsúlyt gyakorló épület-elemek homlokzatának utcaképbe való illesztése pl. Belvárosi irodaház homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása, cseréje.

Örökségvédelmi hatástanulmány, 2008.

Autóbusz-pályaudvar áthelyezése a városközponton kívüli területre

Nincs egységes városközponti mag.

Utak forgalmi irányának változtatása, közlekedési súlypontok áthelyezése.

Belső udvarok funkcionálisan nem szolgálják teljes körűen a belváros kereskedelmi, szolgáltatási és igazgatási funkcióit.

Belső udvarok fejlesztése a meglévő funkciókkal való szorosabb összhang megteremtésére. Az udvarok minőségének fejlesztése és összhangjának megteremtése a Fő tér körüli történelmi hangulatú épületállománnyal.

Közlekedésfejlesztési koncepció, 2009.

Tapolca Város Zöldfelületrendezési koncepcióterve, 2008.

Köztársaság tér központi szerepét jelenlegi állapotában nem képes maradéktalanul betölteni.

Köztársaság tér déli részének fejlesztése.


A jelenlegi zöldterületek mennyisége és minősége nem elég a város ellátásához.

Zöldfelületek minőségének javítása a belső udvarok átalakításával és mennyiségének növelése a Déli városkapuban közpark kialakításával.


Forrás: Tapolca Város Településrendezési Terve

44

IV.3.12. Az akcióterület összefoglalása

társadalmi,

gazdasági

és

környezeti

jellemzőinek

Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő volt, az állandó népesség száma pedig 2059. A korcsoportos megoszlásra az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya 22% volt 2001-ben. Az akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve déli területeire jellemző. Az akcióterület a város igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, jelentős viszont a terület szálláshely-kapacitása. A munkaerő-piaci helyzet hátrányosnak minősíthető, mivel a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben 7,7% volt, mely meghaladja a városi átlagot. A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén, mely törekvés fontos része jelen városrehabilitációs projektnek. Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és jelenleg sem folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található. A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt koncentrálódnak a tervezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények, szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek. Az város közbiztonságáért a Tapolcai Rendőrkapitányság és a Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület, a városban elkövetett bűncselekmények 21%-t követték el az akcióterületen 2006-ban, melyek száma azóta is folyamatosan csökken, illetve a megyei átlaghoz képest alacsonyabb szintű. Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési, kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja magában,. Ennek következtében a területen igen élénk forgalom jellemző. Mivel az akcióterületen nagy az átmenő forgalom, jelentős forgalom csillapító berendezések elhelyezése vált szükségessé. Az utak minősége jónak minősül, emellett jelentős a tömegközlekedés is, azonban a parkolási lehetőségek még szűkösék, mindenképpen kibővítésre szorulnak. Az akcióterület közmű ellátottsága megfelelő. Az akcióterületi lakásállománya 2001-ben a város teljes lakásállományának 14%-át adta. 2009-es adatok szerint a városrész lakásállományának 10%-a van önkormányzati tulajdonban. Ezek lakások közel 60%-a összkomfortos, 35%-a komfortos és csupán 5%-a félkomfortos

45

IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak bemutatása, hogy az akcióterületi terv milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok pótlására.

IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az akcióterületen elhelyezkedő funkciókat, de nem csak kizárólag azokra fókuszáltunk, amelyek a városrehabilitációs pályázatban támogatható funkcióként vannak nevesítve, hanem az összes olyan fontosabb funkciót összefoglaltuk, amelyek az akcióterületen összpontosulnak. Az akcióterület meglévő funkcióit a következő térképen jelzett funkciókba sorolhatjuk be:

Jelmagyarázat Gazdasági funkció Közösségi funkció Városi funkció Közszféra funkció Lakó funkció

46

8. Táblázat: Tapolca belvárosi akcióterülete jelenlegi funkcióinak összefoglaló táblája

Funkció

Funkció erőssége

Alfunkció piac kiskereskedelmi és vendéglátóipari rendezvény és konferenciaközpont szolgáltatóház

Gazdasági

Közösségi

Közszféra

domináns

kiegészítő

domináns

Hatókör

Mennyiség

Leírás

kistérségi

1 darab

Fő téri piac

kistérségi

91 darab

Pl: éttermek, pizzériák, sörözők, kisboltok

nem releváns

0 darab

-

nem releváns

0 darab

Pl. K&H Bank, ING Bank, Erste Bank, OTP Bank, Raiffesien Bank,

üzleti szolgáltató (pl. pénzügyi)

kistérségi

18 darab

ipari park Ipari mezőgazdasági logisztikai központ innovációs központ irodaház

nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns régiós

0 darab 0 darab 0 darab 0 darab 0 darab 1 darab

turisztikai

országos

95 darab szállásférőhely

egyéb gazdasági

városi

1 darab

könyvtár

megyei

2 darab

kulturális központ

nem releváns

0 darab

színház

megyei

1 darab

múzeum

megyei

1 darab

Művelődési ház

megyei

1 darab

sport Mozi

nem releváns megyei

0 darab 1 darab

templom, egyházi fenntartású intézmény

városi

1 darab

Egyéb közösségi

Nemzetközi

1 darab

Közigazgatási

városi

2 darab

Polgármesteri Hivatal Földhivatal

tűzoltóság

kistérségi

1 darab

Tűzoltóság épülete

polgárőrség

nem releváns

0 darab

közoktatási intézmények

kistérségi

4 darab

rendőrség igazságszolgáltatás

városi kistérségi

1 darab 1 darab

egészségügy

kistérségi

2 darab

47

Belvárosi Irodaház Pl. Hotel Gabriella, Vadrózsa Panzió, Szent György Panzió, Varjú Fogadó Állatorvosi rendelő Wass Albert Könyvtár és Múzeum Marton Galéria A Művelődési házban található a színházterem Szent Antal Bormúzeum Tamási Áron Művelődési Központ Városi Mozi és Teleház Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom Tavasbarlang

Nincs az AT-en polgárőrség épület Járdányi Pál Zeneiskola; Szász Márton Általános Iskola, Szent Erzsébet Óvoda, Bárdos Lajos Általános Iskola Rendőrkapitányság Városi Ügyészség Szakorvosi Rendelőintézet, ÁNTSZ

Funkció

Funkció erőssége

Alfunkció

kistérségi

5 darab

egyéb közszféra

nemzetközi

1 darab

városi

4 darab

domináns

közlekedési, kiegészítő távközlési

Lakó funkció

Mennyiség

szociális

Városközponti

Városi

Hatókör

kiegészítő

Leírás Megbecsülés Idősek Otthona, Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Nyugdíjbiztosító Intézet, Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde, Szociális egészségügyi alapellátás Vámhivatal Köztársaság tér, Hősök tere, Malom tó környéke; Fő tér Alsómalom-tó és környéke Templom domb és környéke Fő utca Kisfaludy utca Köztársaság tér Hősök tere nincs vasútállomás az AT-n távolsági autóbusz, Helyi buszjárat

zöldfelületi, környezeti

városi

kb 9048 m2

vasútállomás

nem releváns

0 darab

tömegközlekedés (busz)

akcióterületi

2 darab

fizető parkolóhely kerékpárút

városi nem releváns

386 darab 0 km

postahivatal

kistérségi

1 darab

benzinkút

nem releváns

0 darab

nincs kerékpárút az AT-n Postahivatal (Deák Ferenc u. 13) nincs benzinkút az AT-n

lakás

akcióterületi

918 darab

lakás

Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként a belvárosi akcióterületen az alábbi funkciók fognak megerősödni: 

Közösségi,



Közszféra,



Városi,



Gazdasági.

IV.4.2. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés A Wass Albert könyvtár vonzáskörzetében nem található hasonló funkciót ellátó intézmény, amely a könyvtár által ellátott feladatokat el tudná látni. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:  Ingyenes számítógéppel; 

internet-elérést

biztosít

megfelelő

számú

internet-elérést

biztosító

Olvasás, az irodalom és a kultúra népszerűsítése;

 Rendezvények szervezése: vetélkedők, kiállítások, író-olvasó találkozók, rendhagyó könyvtári órák, könyvtári foglalkozások, klubok, olvasópályázatok, stb. 48

A fenti feladatok ellátáshoz szükséges működési feltételek nem megfelelőek. A feladatokhoz szükséges tárgyi eszközök és technikai berendezések amortizációját nem követi állandó fejlesztés az anyagi erőforrások hiánya miatt. A fejlesztések szinte kizárólag csak pályázati támogatás útján tudnak megvalósulni. A könyvtár szolgáltatásai jelenleg elsősorban könyvtárhasználók igényeire koncentrálódnak, mivel a pillanatnyi körülmények behatárolják a lehetőségeket. Igény azonban lenne a könyvtár szolgáltatásinak bővítésére, újabb célcsoportok elérésre, azonban ennek a jelenleg hiányzik a megfelelő infrastrukturális háttere. 2009. június 29. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk Tapolca városában, amelynek keretében összesen 172 tapolcai lakos mondta el véleményét a várható városrehabilitációs fejlesztésekkel kapcsolatban. A közvéleménykutatás során néhány önkormányzati intézmény fizikai állapotáról is megkérdeztük a tapolcai lakosokat. A válaszadók leginkább felújítandó épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 102 fő (59,3%) mondta azt, hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%-a értékelte jónak az épület állagát. A megkérdezettek közel 90%-a szerint a közintézmények állapota jelentős mértékben befolyásolja a városképet. A válaszadók 58%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja a Wass Albert könyvtárat, és csak 25 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem látogatják az épületet.

IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz. A fejlesztést támasztja alá az is, hogy az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban. 2009. június 29. és július 3. között végzett személyes kérdőíves megkérdezés Művelődési Központra vonatkozóan az alábbi konklúziókat lehet levonni: A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezetteknek csak 21%-a válaszolta, hogy egyáltalán nem látogatja, negyede pedig legalább havi rendszerességgel megy el az épületbe. A megkérdezettek több mint fele azt válaszolta, hogy évente néhány alkalommal jelenik meg a Művelődési Központ eseményein.

49

IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági terv IV.4.4.1. Wass Albert Könyvtár fejlesztéshez kapcsolódó kihasználtsági terv A városrehabilitációs forrásokból megújuló Wass Albert könyvtár nem csak infrastrukturális szempontból újul meg, hanem új kulturális rendezvényei révén próbálja meg vonzani a város valamint a kistérség lakosságát. A megvalósuló infrastrukturális beruházások valamint a megrendezésre kerülő szoft rendezvények tehát együttesen próbálják meg megerősíteni a belváros közösségi funkcióit. A 2009-2010-es időszakban a város 24 darab rendezvényt tervezett a könyvtárba, amelynek egy része a városrehabilitációs források terhére, más része pedig 100%-ban önkormányzati forrásból kerül megrendezésre. Az alábbi táblázat összefoglalást nyújt a 2009. január illetve a 2010 december között tervezett rendezvényekről illetve megszólítani kívánt célcsoportról. 9. Táblázat: A Wass Albert Könyvtárban tervezett rendezvények

60 év fölött

x x

30-59 év

x x

15 – 29 év

Tervezett rendezvény

15 év alatt

Célcsoport Potenciális célcsoport nagysága (fő)

x x

x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

16 600 16 600 10 000 10 000 16 600 16 600 15 000 16 600 23 000 3 000 3 000 16 600

x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2009 évi tervezett rendezvények Wass Albert Emlékkiállítás (szöveges és fotóanyag formájában) A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények Számítógép-használati és internet-tanfolyam a helyi lakosság számára Mezőgazdasági könyvhét Kiállítás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére Költészet napi rendezvények Batsányi Emléknapok Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) Kistérségi helyismereti találkozó Táboroztatás A Népmese Napja mesemondó verseny regionális döntője Megemlékezés: október 6. és 23. Mint tanú szólni a kései kornak: A 100 éve született Radnóti Miklósra emlékezünk Nyelvi vetélkedő: 250 éve született Kazinczy Ferenc Karácsonyváró rendezvények Játszóház az alsós korosztály számára (3 nap) 2010 évi tervezett rendezvények A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények Költészet napi rendezvények Vers- és mesemondó verseny Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) Táboroztatás Őszi Könyvtári Napok Országos Gyermekkönyvhét Karácsonyváró rendezvények

x x x x x x x x x x x x x x x x

16 600 7 000 16 600 2 000 16 600 16 600 3 000 16 600 3 000 16 600 3 000 16 600

A könyvtárba tervezett programok zömének a célcsoportja a város lakossága, illetve az egyes programok tartalmához igazítva a szűkebb célcsoport az egyes korosztályok. Vannak azonban a tervezetben olyan programok is, amelyeknek a közvetlen célcsoportja a a Tapolcai kistérség. A könyvtár épületének két helysége alkalmas rendezvények lebonyolítására: a gyermek illetve a felnőtt részleg. Az egyes rendezvényekre átlagosan 245 főt vár a könyvtár. 50

Wass Albert Könyvtár helyiségei (n.r.: nem releváns)

Éves kihasználtság becsült mértéke 2010 (%)


A kapcsolódó szoft elem rendezvények, melyek az adott helyiségben megrendezésre kerülnek n.r.

m2

Éves kihasználtság 2008 (%)


Pinceszint

381,53

70

70

90

90

Földszint

175,31

30

30

90

90

n.r.

Olvasóterem

58,26

20

20

100

100

Wass Albert Emlékkiállítás Batsányi Emléknapok Radnóti Miklós kiállítás

Üzlethelyiség

28,82

100

100

100

100

n.r.

1. Emelet

386,74

Iroda

14,17

70

70

85

85

n.r.

Iroda

14,21

100

100

100

100

n.r.

Iroda

14,22

100

100

100

100

n.r. Magyar Kultúra Napja Számítógéphasználati és internettanfolyam a helyi lakosság számára Batsányi Emléknapok Kistérségi helyismereti találkozó Radnóti Miklós emlékest Kazinczy nyelvi vetélkedő

Olvasóterem

213,27

2. Emelet

368,09

Iroda

n.r.

100

100

100

100

14,17

70

70

70

70

n.r.

Iroda

14,21

90

90

90

90

n.r.

Iroda

14,22

90

90

90

90

n.r.

Iroda

14,27

90

90

90

90

n.r.

Iroda

14,14

90

90

90

90

n.r.

Iroda

14,11

70

70

70

70

n.r.

n.r.

Olvasóterem

93,31

100

100

100

100

Népmese Napja mesemondó verseny Kazinczy nyelvi vetélkedő Játszóház

Iroda

13,83

40

40

40

40

n.r.

Iroda

14,05

30

30

30

30

n.r.

Iroda

28,71

60

60

60

60

n.r.

Üzlethelyiség

21,51

100

100

100

100

n.r.

51

IV.4.4.2. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó kihasználtsági terv Hasonlóan a Wass Albert Könyvtárhoz, a Tamási Áron Művelődési Központ sem csak fizikai értelemben újul meg, hanem a művelődési központba tervezett rendezvényeivel együttesen járul hozzá a belváros közösségi funkcióinak megerősítéséhez. A Művelődési Központban tervezett rendezvények az alábbiak: 

Tegyünk a Földünkért! rendezvénysorozat;



Tavasz Tapolca – majális;



Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét.

A rendezvények potenciális célcsoportja a város teljes lakossága. Az egyes rendezvényekre átlagosan 2500 fő látogatót várnak.

TÁMK (n.r.: nem releváns)

Éves alapterület kihasználtság (m2) 2008 (%)




A kapcsolódó szoft elem rendezvények, melyek az adott helyiségben megrendezésre kerülnek

Különtermek I. emelet: különterem 1 - I. előadó terem különterem 2 - Műszaki klub

68

82

74

82

82

rajzpályázat kiállítás

68

77

71

74

74

vetélkedő

különterem 3 - 2F terem

30

62

59

70

70

klub, sajtótájékoztató

30

100

100

100

100

Sakk Szakosztály

50

53

50

50

50

84

49

50

50

50

Testületi, Bizottsági ülések

különterem 7 - Városi TV

50

100

100

100

100

Városi TV


50

100

100

100

100

Városi TV


6

100

100

100

100

Városi TV


16

100

100

100

100

Városi TV

Színház terem

254

73

70

78

80

Konferencia, vetítések

előcsarnok 1 - Földszint

401

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

előcsarnok 2 - I. emelet

250

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

előcsarnok 3 - II. emelet

142

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

iroda 1

18

100

n.r.

iroda 2

12

100

n.r.

iroda 3

12

100

n.r.

különterem 4 - 10. terem különterem 5 Tanácsterem

-

II. emelet: különterem Tanácsterem

-

6

Előcsarnokok

Irodahelyiségek

Vizesblokkok

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

vizesblokk - Földszint

19

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

vizesblokk - I. emelet

19

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

vizesblokk - II. emelet

19

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

52

IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A KDOP 3.1.1. forrásból tervezett fejlesztések esetében azon ingatlanoknál, ahol a fejlesztés tárgyát képező ingatlan nem tisztán önkormányzati tulajdonú, a magántulajdonosok támogatásban részesülő partnerként bevonásra kerültek a fejlesztésekbe. Az Önkormányzat a fejlesztések megvalósításáról folyamatos kapcsolatot tart fenn az érintettekkel. A tulajdonviszonyok hitelességét a KDOP 3.1.1. pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. 3. sz. térkép: a fejlesztések által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai

53

10. táblázat: A fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai A beavatkoz ás típusa

KDOP

A tevékenység neve

Hrsz.

A fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdonosa

1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása

2836

Önkormányzati

2,6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása

866

Egyéb (önkormányzati és magán)

3,7. Belvárosi Irodaház felújítása

2836

Önkormányzati

4. Tópresszó felújítása

31

Magán

877, 880/2, 880/6 871/3, 871/4, 871/5 2793/2 19/3

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

2788

Önkormányzati

8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 8a. Zeneiskola és APEH- udvar 8b. Balaton üzletközpont 8c. Régi postaudvar 8d. Vasudvar 8e. Fő tér 12. 8f. Deák F. u. – Ady E. u. közötti átjáró 9. Köztársaság tér déli rész felújítása

10. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése

Magán

Közszféra

Egyéb

5. Fő tér 21. felújítása

890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 895, 898, 897, 896, 899, 900, 901, 902, 903, 904, 874

Önkormányzati

783, 735, 736

Önkormányzati

2823

Magán

13. Fő tér 7-9. felújítása

2811/A/2

Önkormányzati

14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása

2850

Állami

15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése

2622

Önkormányzati

16. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében

52/2

Önkormányzati

1656

Önkormányzati

54

Egyházi

2503

Önkormányzati

17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése 18. Szent Erzsébet Óvoda felújítása 19. Piaccsarnok felújítása

Balaton Elektronika Kft

MZ/X Kft.

Önkormányzati

11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 12. Tapolca patak menti sétány építése

Magántulajdonos

54

Tulajdonos a Planum Investment Kft. Jelenleg még önkormányzati tulajdonban van, az értékesítési pályázat folyamatban van. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság

IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN IV.6.1. Általános megállapítások Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Az épületek, illetve egyes közterületek elavult állapota árcsökkentő tényezőként lép fel, de elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az ingatlanfejlesztési lehetőségeket a legtöbb esetben felújítás, kisebb funkcióváltás jelenti, mivel a terület jellemzően beépült, sok védett épületet tartalmaz, és jelenlegi tömbszerkezete egyedi adottság a város számára. A legjelentősebb üres telek a Kisfaludy utca sarkán levő telek, amely az önkormányzati Cselle-Ház Kft. tulajdonában van, értékesítés alatt áll. Az ingatlanfejlesztés sok esetben extra költségekkel járhat a Tavasbarlang felszíni védőterülete és az ebből következő mélyépítési tilalom miatt. Az akcióterületen a szolgáltatások kínálatát a hagyományos kiskereskedelem, illetve pénzügyi szolgáltatások alkotják elsősorban. Megjelenik a vendéglátás is, elsősorban szálláshely-szolgáltatás formájában, azonban a város lehetőségeihez képest alulreprezentált. Nagy kihívást jelentenek a belvárosban található rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek akadályozzák egyes ingatlanok, és így a belváros egészének megújulását. A közterületi fejlesztések, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése új lendületet adhat a magánerős fejlesztéseknek az akcióterületen. Ez már korábban is megfigyelhető volt – a Fő tér felújítását követően a tér sok magántulajdonú épülete megújult. Most ugyanerre van esély a Köztársaság tér környékén, a Batsányi János utcában, valamint a Tapolca-patak környékén. A Tapolcai ingatlanárakat, mint külső tényező a balatoni szezonalitás is befolyásolja, amely az utóbbi években csökkeni látszott. A fizetőképes kereslet az elmúlt két évben télen is jelen volt a Balaton partján, ennek megfelelően az érdeklődés az egész évben használható, magasabb minőségű ingatlanok irányába tolódott el. Az ingatlanpiac ilyen irányú fejlődése Tapolcára is kihat, mint a Balaton háttértelepülése. Tapolcán belső befolyásoló tényezőként említhető a turizmushoz kiszolgálásához kapcsolódó sikereses nagy volumenű fejlesztés: a Hotel Pelion szálloda megépítése. Az 5 milliárdos projekt kapcsán a város magánbefektetőkkel működött együtt, amelynek eredményeként sikeres turizmus ágazati fejlesztés jött létre, amely a munkalehetőségeket is növelte a városban. A Hotel Pelion a Belvárosi akcióterület Északi határához kapcsolódva helyezkedik el. Az akcióterület ingatlanárait az épületek állapota és azok turisztikai látványosságokhoz való közelsége is befolyásolja. A Belvárosi akcióterületen koncentrálódnak a turisztikai látványosságok, a Deák Ferenc utca környékén, városképi jelentőségű felújított ingatlanokkal találkozhatunk. A Fő tér környékén azonban sok önkormányzati bérlakás is található, melyek ingatlanárai a belváros más területei alatt marad. A kétszobás lakások ára 6 millió forint körül alakul. A belvárosi, egyedi fekvésű, felújított, illetve újszerű 3,5-4 szobás lakásai 19,6-20 millió forintot érnek. A tapolcai ingatlanpiacot befolyásoló tényezők:    

Balatoni szezonalitás változása Turizmus ágazat fejlődése a településen belül Önkormányzati bérlakások elhelyezkedése Ingatlanok állapota

Az ingatlanfejlesztés célcsoportjai:   

a helyi vállalkozók, akik főként a turisták kiszolgálásából élnek, a helyi lakosság, akik a lakóépületeket veszik igénybe a turisták, akik idényjelleggel látogatják a város nevezetességeit 55



új igény jelentkezett az ingatlanpiacon a külföldiek és távolabbi városokból itt letelepedni vágyó lakosok felől, akik főként aktív nyugdíjasokból állnak és a környező táj szépsége miatt választják a várost lakóhelyül. Az ingatlanfejlesztés tárgya a célcsoportok igényeire alapozva lehetnek:   

Kereskedelmi tevékenységet szolgáló üzletek felújítása Lakóépületek felújítása, építése Szállást nyújtó szolgáltató egységek

Az országos trendeknek megfelelően 2009-ben Tapolcán is inkább túlkínálattal találkozunk az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálatakor. Az utóbbi időszakban egyértelműen megnőtt az eladásra szánt lakóingatlanok, iroda- és üzlethelységek száma. Az irodák és az üzlethelységeket illetően 20-30%-os kínálat oldali növekmény mutatkozott az elmúlt 1 évben (az új, modernebb helységek esetében inkább 20% körüli, a régebbi, felújításra szoruló helységek esetében 30%-os a kínálat növekedése). A városban egy-egy üzlethelység árát elsősorban annak elérhetősége (pl. van-e a közelben ingyenes parkoló) és állaga határozza meg. Érdekesség, hogy a trendek azt is mutatják, hogy a kisebb méretű irodák, üzlethelységek körében kisebb a kínálati oldalon a növekedés, néhány üzlet a korábbi nagyobb alapterületű egységét kisebbre cserélte. A legtöbb eladó irodát és üzlethelységet a Fő utca környékén találjuk. A lakóingatlanok kínálati oldalát elemezve kisebb mértékű növekedésről beszélhetünk, itt a kínálati oldal kb. 15%-kal növekedett az elmúlt időszakban. A városon belül különösen a keleti városrész Y alakú épületegyüttesekkel jellemezhető területén (90-100 lakás található egy épületben) és a Dobó lakótelepen magas a kínálati oldal, az Akcióterületen belül pedig a Csányi László utcára jellemző ugyanez. A kínálati oldal utóbbi időben tapasztalt növekedésének legfőbb oka a gazdasági válság, amelynek egyik következményeként lényegesen nehezebben jutnak a potenciális vásárlók hitelhez. A keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek oldalán 15-25%-os visszaesést tapasztalunk (régi építésűeknél kb. 25%-os, az új építésűek esetében kb. 15%-os a visszaesés). A lakóingatlanok esetében valamelyest kisebb mértékű a keresleti oldal szűkülése, kb. 5-10%. A Balaton környéki ingatlanpiaci fellendülés a városban már nem érezteti a hatását, a várakozások szerint a jövőben ez a hatás a belsőbb városi területeket is elérheti. Az üzleteket és az irodákat tekintve a kereslet a Belvárosban főleg a Fő térre, a Fő utcára és a Kossuth utca elejére koncentrálódik, itt található a legtöbb üzlethelység. Az egész várost illetően a város szélén elhelyezkedő ipari területek iránt van komolyabb kereslet (Keszthelyi út és a Déli tehermentesítő út mentén), a mezőgazdasági ingatlanok és területek iránt viszont gyakorlatilag nincs érdeklődés. A város keleti részében alakítanak ki családi házas övezetet, ahol a lakótelkek mérete 1200 m2, ingatlanpiaci értékük 4-5 millió Ft között mozog. E területekre leginkább a fiatal felnőtt korosztály körében mutatkozik fokozott kereslet. A város másik, erősebb keresleti oldallal jellemezhető része az Akcióterülettől északra elhelyezkedő Ady Endre utcától északra elhelyezkedő családi házas övezet. A tervezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 8-10%-os értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében 5-7 százalékkal lehet számolni. Ha az ingatlanárakat nézzük, akkor a legalacsonyabb árakkal a Dobó lakótelepen, és a keleti városrész Y alakú társasházaknál találkozunk, 100-120 ezer forintos négyzetméter árakkal. A belvárosban 120 – 140 ezer Ft/m2 árakkal találkozunk, míg a családi házas övezetekben az épület állagától függően 160 és 200 ezer Ft közötti négyzetméterárak a jellemzőek.Az üzlethelységek bérleti díjai 2009-ben némi csökkenést mutattak a piac túlkínálata miatt. Az átlagos üzleti/irodai bérleti díjak 16 – 20 ezer Ft/m2/év között mozogtak. Az önkormányzat 2009-ben 17 600 Ft/m2/év adta ki az önkormányzati tulajdonú helységeket, ami 10%-kal alacsonyabb összeg, mint 2008-ban volt.

56

IV.6.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények Az akcióterületi ingatlanárak változását nyomon követő elemzés eddig nem készült, pontos adatok az ingatlanárakra nem állnak rendelkezésre. Emiatt a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlan-adattár adatbázisa sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató-jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt, emiatt az akcióterület utcáinak az egészére nem tudunk adatokkal szolgálni. Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a tapolcai ingatlanárak közepesnek mondhatóak, 2002-ben a 9 város közül az ötödik helyen állt, a 91 000 Ft/m2 értékkel. A legmagasabb értékeket Balatonfüreden (171 000 Ft/m2), Veszprémben (131 000 Ft/m2) és Balatonalmádiban (125 000 Ft/m2) találjuk, a legalacsonyabbakat pedig Sümegen (40 000 Ft/m2), Várpalotán (78 000 Ft/m2) és Ajkán (83 000 Ft/m2). 2006-ban egy helyet rontva a hatodik helyen állt a 9 város közül az ingatlanárakat tekintve (134 000 Ft/m2). Ebben az évben is Balatonfüreden találtuk a legmagasabb négyzetméter árakat (215 000 Ft/m2), ezt követte Balatonalmádi (170 000 Ft/m2) és Veszprém (166 000 Ft/m2), a legalacsonyabb értékekkel pedig ugyanúgy Sümegen (104 000 Ft/m2) és Várpalotán (120 000 Ft/m2) találkozunk. 13. ábra: Ingatlanárak alakulása Veszprém megyében 250 5 21

ezer Ft/m2

200

0 17

6 16

1 15

150

9 13

8 13

4 13

5 12

0 12

9 10

100

50

0

B

ton ala

ed für B

to ala

ád lm na

i sz Ve

m pré s Ve

rém zp

me

gy

e

c Zir

Aj k

a p Ta

a olc

Pá

pa V

ta a lo p r á

g me Sü

Forrás: KSH Ingatlanadattár, 2006.

Az ingatlanárak az Akcióterületen 2002-ben nagyjából megegyeztek a városi átlaggal (a 8 vizsgált utca esetében 4 esetben találtunk alacsonyabb árakat, 4 esetben pedig magasabbakat). Ezt követően 2006-ban csökkenést tapasztalhatunk az Akcióterületi ingatlanárakat tekintve a tapolcai átlaghoz képest (mindössze két vizsgált utcában haladja meg a tapolcai átlagot az ingatlanár, miközben 7 esetben alatta marad). Amennyiben ezekből az adatokból indulunk ki, akkor látható, hogy az Akcióterület nagy részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi átlaghoz képest. A tervezett felújítások várhatóan pozitív irányban befolyásolják a belvárosi ingatlanárakat, így a területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a tapolcai átlaghoz.

57

11. táblázat: Ingatlanárak az akcióterületen 2002

2006 ezer Ft/m

Akcióterület utcái

Családi ház

Ady Endre u.

Többlakásos társasház 102

Batsányi u.

2

Összesen

Csalá Többlakásos di ház társasház

108

105

129

129

72

72

107

124

Panel

141

Panel

Összesen

Bem u.

109

109

Csányi u.

106

106

Deák Ferenc u. Fő tér Halápi út

101

101

71

71

Kossuth Lajos u.

89

89

Martinovics u. 107

147

171

55

91

205

205

57

57

82

107

80

95

91

Változás 2002höz képest (százalékban) Megyei átlag

100

109

109

Wesselényi u.

Tapolcai átlag

50

50

55

Nagyköz u. Úttörő u.

128

128

124

104

Változás

109

124

159

118

134

151

199

124

147

130

173

137

151

143

140

132

139

Forrás: KSH Ingatlanadattár, 2006.

Összességében Tapolcán 2002 és 2006 között a vizsgálat szerint összességében 47%-kal nőttek az ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a családi házak esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a legkisebb értéknövekedést 24%-ot. Az Akcióterület ingatlanárait nézve azt látjuk, hogy magasabb értékekkel jellemezhető az Ady Endre utca és a Nagyköz út környéke.

58

Egy-egy város ingatlanpiacát részben meghatározza az is, hogy a városimázs építésében mennyire sikeres, mennyiben tudja a város vonzerejét, jellemzőit bemutatni a különböző médiumok csatornáin Magyarországon. Az Image Factory-Observer által kiadott 2008-as Városimázs toplista alapján Tapolca a kisvárosok mezőnyében a 79 városból álló listán az előkelő 16. helyen végzett (a 15. Kalocsa és a 17. Mohács között). A kutatás alapvetően azt vizsgálta, hogy az egyes települések mennyire hatékonyan használják ki kommunikációjukban az elektronikus és az írott médiumok által kínált megjelenési lehetőségeket (főleg az országos sajtóorgánumokban való megjelenések jellegét és gyakoriságát, valamint a települések honlapjának minőségét vizsgálva). Tapolca megítélésére elsősorban a Balaton közelsége és az ehhez köthető nevezetességek és események gyakoroltak érzékelhetően pozitív hatást. Az egyes vizsgált szegmensekben Tapolca a honlapjának minőségével érte el a legnagyobb sikert, mivel egy jól átlátható honlapon hat nyelv között választhat az olvasó, mely fontos abból a szempontból, hogy a város fő profilja a turizmus.

IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei IV.6.3.1. Személyes megkérdezésen alapuló igényfelmérés 2009. június 29. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk Tapolca városában, melynek keretében összesen 172 tapolcai lakos mondta el véleményét a várható fejlesztések jellemzőivel kapcsolatban. A válaszadóknak az alábbi demográfiai ismérveiket kellett megadniuk: 

nem,



életkor

A vizsgálat konkrét célja az volt, hogy felmérjük a tapolcai lakosság igényeit és véleményét a közeljövőben megvalósuló – elsősorban a belvárost érintő – funkcióbővítő városrehabilitáció fejlesztéseit illetően. Az erre vonatkozó igények és elvárások egy kérdőíves felmérés keretében történtek meg. A kérdőívek feldolgozása során fontos információkat kaptunk a felújítandó épületek jelenlegi kihasználtságáról és a felújítások lakossági támogatásáról. Továbbá megtudtuk, hogy a tervezett ESZA forrásokból megvalósuló rendezvények milyen érdeklődésre tartanak számot a lakosság körében. Célcsoportunk a teljes felnőtt korú tapolcai lakosság. Fontos megemlíteni, hogy a személyes kérdőívezés kapcsán kizárólag tapolcai lakosokat kérdeztünk meg. A személyes megkérdezés eredményeit iteratív súlyozási technikával tettük a válaszadó kora és neme alapján reprezentatívvá. A súlyozott becslés azt a hibát korrigálja, amely abból keletkezik, hogy bizonyos társadalmi csoportok nem a népességbeli arányaiknak megfelelően kerültek a mintába. Ebben a kutatásban kétféle szempont szerint súlyoztuk az eredményeket, a válaszadók kora és nemük alapján. A súlyozáskor a legutóbbi népszámlálás (2001) Tapolcára vonatkozó adataiból indultunk ki, és a sokaság akkori jellemzőinek megfelelően igyekeztünk a minta egyedeit úgy súlyozni, hogy az megfeleljen a tapolcai sokaság jellemzőinek. Ha röviden megnézzük, hogy a megkérdezettek a két demográfiai ismérv alapján milyen eloszlást mutatnak, akkor a legfontosabb megállapításunk az, hogy a férfiak a mintában jelentősen alulreprezentáltak, az ebből eredő torzító hatást is a súlyozással kezeltük.(1. táblázat).

59

12. táblázat: A válaszadók demográfiai jellemzői Férfi

0

8

42

4

4

6

64

Nő

2

8

77

3

10

8

108

Összesen

2

16

119

7

14

14

172

1. Mit gondol a tapolcai életkörülményekről 14. ábra: Mit gondol a tapolcai életkörülményekről (Skála 1-5) 4,4

4,16 4,2

4,07

Átlag

4

3,85

3,85

3,73

3,8

3,72 3,68

3,63

3,6

3,51

3,4 3,2 3 et fel év 64 G

tiek

ra n yak

g láto

K- t VM a atja

k r fia Fé

ag Átl

ek es év 4 6 45

G

ra yak

g áto nl

ot k se um ve ze é ú - 44 aM 25 és at r á vt ny Kö a atja

k Nő

iak l at va é 25

Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.

A válaszadók egy 1-től 5-ös skálán osztályozhatták a tapolcai életkörülményeket, mégpedig olyan szempontból, hogy mennyire ajánlaná barátjának Tapolcát (1: semmiképp nem ajánlanám, 5: mindenképp ajánlanám). A válaszadók kérdésre adott válaszainak az átlaga 3,73. Pozitívnak értékelhető az a tény, hogy a leggyakoribb osztályzat a legmagasabb, 5-ös érték volt (54 fő adta ezt a osztályzatot), ezt követte a 3-as osztályzat 52 fővel. Gyengébb osztályzatokat a megkérdezettek alig több mint 10%-a adott (1-est: 6 fő, 2-est 15 fő), így általánosságban elmondható, hogy a tapolcai lakosság inkább jónak tartja a helyi életkörülményeket. Ha az egyes lakossági szegmensekben vizsgáljuk az átlagokat, akkor elsőre kiderül, hogy a legmagasabb átlagokat a város idősebb korosztálya produkálta (65 év felettiek 4,16-os átlaggal), a legalacsonyabb pontszámokat pedig a legfiatalabb korosztálynál találjuk meg (a 25 év alattiak átlaga 3,51). A Művelődési Központot gyakran látogatók is az átlagnál jobbnak ítélik meg a helyi életkörülményeket (4,07), valamint a férfiak és a 45-64 éves korosztály is az átlagot meghaladó 3,85-ös átlaggal jellemezhetők. Érdekesség, hogy a nők a férfiakhoz képest egyértelműen rosszabbnak ítélik meg a helyi életkörülményeket (3,63).

60

2. Egyes közösségi terek látogatottsága 15. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok) 50,0 43,0

45,0 40,0

százalék

35,0 30,0

32,6 25,6

23,8

25,0

21,5

20,9 18,0

20,0

18,0

15,0 8,1

10,0

9,3

14,0 11,6

12,2

9,3 6,4 5,8

5,0

8,7 4,1 4,1 0,6 1,2

0,0 Nem látogatja Ritkábban, mint 3 havonta

2-3 havonta


Havonta

Havonta 2-3szor

Hetente 1-2szer


Naponta/ kétnaponta

0,0 0,0

1,2

Nem válaszolt

Belvárosi Irodaház


A városrehabilitációs projekt keretében több közösségi teret érintő beruházás is megvalósul, a legfontosabbak közül három helyszín látogatottságát mértük fel a tapolcai lakosok körében: 








A három helyszín közül a leglátogatottabb a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, a megkérdezettek közel 58%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja a helyszínt, és 25 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem látogatják az épületet. A 65 év felettiek között 75%-os arányban vannak azok, akik legalább havi rendszerességgel látogatják a Könyvtárat és Múzeumot. Az összes megkérdezett 65 éven felüli 42%-a pedig heti rendszerességgel. A többi szegmens esetében nagyjából az átlagos látogatottsági adatokkal találkozunk. A fiatalok körében (25 év alattiak) viszont az átlagnál lényegesen alacsonyabb adatokat találunk, 43%-uk mondta azt, hogy legalább havonta látogatja a helyszínt, 35%-uk pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem látogatja (a 25,%-os átlaggal szemben). A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezettek 21%-a egyáltalán nem látogatja, közel 25%-uk pedig legalább havi rendszerességgel. A legtöbben (több mint 50%) azt válaszolták, hogy évente néhány alkalommal jelennek meg a Művelődési Központ eseményein. Itt is a 65 éven felüliek bizonyulnak a legaktívabbnak, 40%-uk legalább havonta egyszer ellátogat a VMK-ba, viszont ebben az esetben a 25 év alattiak átlag feletti aktivitással jellemezhetőek 28%-uk legalább havi rendszerességgel vesz részt a VMK programjain. Az átlagot meghaladó számmal találkozunk a nők esetében (30,7%) is. A 45-64 éves korosztály (18%) és a férfiak (18,5%) között találjuk a legalacsonyabb értékeket.

61

A Belvárosi Irodaház esetében a válaszadók legnagyobb hányada válaszolt úgy (43%), hogy egyáltalán nem látogatja az épületet, a 25 év alattiaknál 67,1%-os ez az arány. A megkérdezettek 22,8%-a válaszolta azt, hogy legalább havonta látogatja az Irodaházat, a legmagasabb arányt a 45-64 éves korosztálynál tapasztalunk (32,4%), a férfiak és a 25-44 éves korosztály 25%-os számmal jellemezhető.

3. Intézmények állapota 16. ábra: Egyes közösségi helyszínek állapota Tapolcán (százalékos adatok) 120

102

94

100

82

80

64 51

fő 60

47

40

22 20

8

22 11

4

9

0

F

ítá új el

a sr

ul or sz p Ép

en

ló vá Ki

ít ő ég el i k


m Ne


o sz la vá

lt



A közvéleménykutatás során néhány intézmény fizikai állapotáról is megkérdeztük a helyieket. Az adatokból látszik, hogy a leginkább felújítandó épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 102 fő (59,3%) mondta azt, hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%-a értékelte jónak az épület állagát. A válaszadók 47,7 százalékának az a véleménye, hogy a Belvárosi Irodaház is felújításra szorul, 37%-uk szerint még éppen kielégítő az épület állaga. A legjobb állapotban lévő épületnek a Tamási Áron Művelődési Központot tartják a helyiek, a válaszadóknak mindössze a 27,3% tartja szükségszerűnek a felújítását 54,7% szerint még kielégítő az állapota, sőt meghaladta a 10%-ot azok aránya, akik szerint kiváló a TÁMK fizikai állapota. A helyiek 89,6%-a szerint a közintézmények állapota jelentős mértékben befolyásolja a városképet, így azok megfelelő színvonala kiemelt fontossággal bír a helyiek körében. Egy rövid kérdés erejéig kitértünk arra is, hogy a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szolgáltatásainak színvonalának javítását mennyire tartják szükségesnek a lakosok. A megkérdezettek 57,6%-a szerint nagyon szükséges és időszerű a szolgáltatások színvonalának növelése és 11 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szükséges.

62

4. Ismeretbővítő és kulturális rendezvények népszerűsége 17. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok) 45,0 40,0

százalék

35,0

40,7 33,8 30,7

30,0

26,3

25,0 17,4

20,0

17,0 16,6

15,0

15,8 8,8

10,0 5,0 0,0 ás am ek ek am yam tek tek tat oly z et sem r et oly fol ere er e eok en a nf me vés anf m t n k tan s t m ű i s i e v i c s l i k y i Z m g es to ye gy ód Tán ép atív zt e por ún tm nz ü rés Kre ős ítóg fok éle Pé k d p s m z é a e n Al Kü Sz á en ség mv ész Ne Eg


A kérdőíves felmérés során a projekt keretében megvalósuló ESZA típusú rendezvényekről is kikértük a lakosság véleményét. Alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatóak a rendezvények, ismeretbővítő (képzési) jellegű rendezvények, illetve kulturális célú rendezvények. Az ismeretbővítő foglalkozások közül a legnépszerűbbek 

alapfokú nyelvtanfolyamok (a megkérdezettek 40,7%-a jelezte, hogy részt venne a foglalkozáson)



egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretbővítés (33,8%)



informatikai képzés (30,7%)



tánctanfolyam (26,3%)

A zeneoktatás, a pénzügyi ismeretek képzés, a kreatív művészetek foglalkozás és a küzdő sport tanfolyam nagyjából hasonló népszerűséggel jellemezhető (16-17%-os részvétel). A tapolcai lakosság aktivitását illetően pozitív az, hogy a megkérdezettek kevesebb mint 10%-a válaszolt úgy, hogy egyik rendezvényen sem venne részt. Fontos megemlíteni, hogy az egyes lakossági szegmenseken belül a legaktívabbnak a 25-44 éves korosztály (átlagosan 2,28 foglalkozáson vennének részt a felsoroltak közül) és a 25 év alattiak tekinthetőek (2,10). Érdekesség, hogy a férfiak részvételi hajlandósága átlag feletti (2,08), miközben a nők esetében az 1,98-as átlag alatti értékkel (1,89) találkozunk. A legkevésbé aktívak a 65 év felettiek, ők átlagosan 0,89 rendezvényen vennének részt. Ha az egyes rendezvények népszerűségét vizsgáljuk bizonyos lakossági csoportokban, akkor a legnépszerűbb foglalkozás az alapfokú nyelvtanfolyam különösen népszerű a 25 év alattiak körében (53%-uk jelezte, hogy részt venne ezeken a foglalkozásokon) és a 25-44 évesek körében (50%). Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összességében a megkérdezettek egyharmadát érdekli, de kiemelkedő értéket produkáltak a 65 év felettiek, a körükben 76% venne részt ezeken a rendezvényeken. A többi szegmens esetében 30% körüli értékekkel találkozunk, a 25 év alattiak esetében pedig 21 százalék venne részt.

63

Az informatikai ismeretek alapvetően a középkorúakat (25-44, 45-64 évesek) és a férfiakat érdekli jobban, ezekben a csoportokban a megkérdezettek 31-39 százalékban vennének részt a foglalkozásokon. 18. ábra: A foglalkozások népszerűsége az egyes lakossági szegmensekben 76

80 70 60

53

százalék

50 50 40

39 32

42 34

39 39

29

30

37 27

32 31 21

25

20 10 0

0

0 25-44 évesek

Férfi

Alapfokú nyelvtanfolyam

Nő

45-64 évesek

Egészséges életmód ismeretek

25 év alattiak

65 év felettiek

Számítógépes ismeretek


A többi foglalkozást tekintve azt láthatjuk, hogy a tánctanfolyam különösen népszerű a 25 év alattiaknál (39,7 százalékuk válaszolta azt, hogy részt venne a programon) és a nőknél (32,8%). A zeneoktatás ugyancsak a 25 év alattiak körében népszerűbb az átlagnál (23,6%), illetve a férfiaknál is 22%-os részvételi hajlandósággal találkozunk. A pénzügyi ismeretek képzésen a férfiakon belül közel 28%-os a részvételi hajlandóság (a nőknél mindössze 5%), a 25-44 éveseknél pedig 23 százalék. A kreatív művészetekkel kapcsolatos foglalkozásokon az átlagnál (16,6%) nagyobb hajlandósággal jelennének meg a 25-44 éves korosztály tagjai (24,1%) és a nők (22,1%). A küzdősportok esetében a várakozásoknak megfelelően a 25 év alattiaknál jellemző magasabb részvételi szándék (24,4%) és a férfiak körében (20,4%). A várható kulturális jellegű rendezvények népszerűségét illetően megállapítható, hogy a lakosságot leginkább a következő témák érdeklik: 

fotókiállítás (a válaszadók 47,2 %-a jelezte részvételi szándékát)



természettudományi jellegű rendezvények (39,8%)



festészettel kapcsolatos kiállítások, rendezvények (30,4%)

64

19. ábra: Az egyes kulturális jellegű tevékenységek népszerűsége a teljes lakosság körében (százalék) 50,0

47,2

40,0

39,8

százalék

30,4

25,2

30,0

23,7

21,7 15,0

20,0

8,9 10,0 0,0 ti sze sté e F

i ás ny llít má kiá o ó d t tu Fo etész m r Te pző Ké

ti, sze vé ű m

ip

arm

et ész űv

i

ka olá Isk

tő ma

ai ás ll ít á i rk

p Né

i zet vés ű m

m Ne

o Sz

t sza brá

zt rés ék n ven

em ns ike y eg


Érdekesség, hogy ezeknél a rendezvényeknél az aktivitási hajlandóság igen eltérő képet mutat, mint az előző – képzési jellegű – rendezvényekhez képest. Egy lakos átlagban 2,03 kulturális jellegű foglalkozáson vesz részt, ugyanakkor a 65 év feletti korosztály – akik ugye korábban a legalacsonyabb aktivitással voltak jellemezhetőek – átlagban több mint 4 rendezvényen vennének részt! Ezzel szemben a 25 év alattiak 1,7-es értékkel jellemezhetőek, a férfiak pedig 1,9-el (ezekben a témákban a nők bizonyultak aktívabbaknak). A három legnépszerűbb rendezvény közül a fotókiállítás a 65 év felettieket (71%) és a 25 év alattiakat érdekli leginkább (62%). A természettudományi jellegű előadások a 65 év felettieket és a férfiakat érdeklik leginkább, az előbbiek esetében 58%-uk jelezte, hogy részt venne ilyen jellegű előadásokon, az utóbbiaknál pedig 49%-os az arány. A festészettel kapcsolatos kiállítások főleg a 65 év felettieket érdeklik (76%), ugyanakkor ez a téma a 25 év alattiakat (19%) és a férfiakat alig érdekli (23%). A többi rendezvényt illetően általánosságban elmondható, hogy mindenütt a 65 év feletti korosztály a legaktívabb (40-75%-os részvételi arányok), a többi szegmens pedig kiegyenlített értékeket mutat. A szobrászat esetében találunk élesebb különbségeket, a nők (19,5%) és a 25-44 (27,8%) évesek az átlagnál lényegesen jobban érdeklődnek utána, a 25 éven aluliakat pedig szinte egyáltalán nem érdekli (7,4%). A többi rendezvényről röviden elmondható, hogy a népművészeti jellegű rendezvények az összes szegmensben nagyjából 20%-os aktivitással jellemezhető, kivéve a 25 év alattiakat, köztük 12,4% a részvételi hajlandóság. Az iskolák amatőr kiállításai iránt az átlagnál jobban kíváncsi a 25-44 és a 45-64 éves korosztály.

65

20. ábra: A kulturális programok népszerűsége az egyes lakossági korcsoportokon belül (százalék) 80

76

71

70

százalék

60

58

62 52

50

49

46

43

38

40

38

44

38 36

30

42 31

30

23

19

20 10 0 65 év felettiek

25 év alattiak

Fotó kiállítás

Nők

45-64 évesek

Természet-tudományi

25-44 évesek

Férfiak

Festészeti


A kérdőív egy részében a gyerekes családok bizonyos programokhoz való hozzáállását vizsgáltuk. A megkérdezettek közül 29-en egy gyerekkel rendelkeztek, 24-en pedig kettő vagy annál több 16 éven aluli gyerekkel rendelkezett (55 válaszoló nem rendelkezett 16 éven aluli gyerekkel, 64-en pedig nem válaszoltak erre a kérdésre). Három kérdést tettünk fel a 16 éven aluli gyerekkel rendelkező szülőnek. Ezek a kérdések illeszkednek a várható fejlesztések keretében megvalósuló beruházásokhoz és programokhoz. Arra a kérdésre, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy a gyereke részt vegyen környezettudatos ismeretterjesztő rendezvényeken (1-től 5-ös skálán kellett osztályozni, az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem szorgalmazza, az 5-ös pedig azt, hogy mindenképp szorgalmazza) 3,8-as átlag jött ki. Ez az érték viszonylag magasnak tekinthető (az 53 megkérdezettből 14-en mindenképp szorgalmaznák, és csak egy fő volt, aki egyáltalán nem szorgalmazná). Valamivel alacsonyabb értékkel jellemezhető azon kérdésekre adott válaszok átlaga, melyben azt a kérdést tették fel, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy a gyermeke részt vegyen a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szervezésében nyári táborokon, itt 3,57-es átlag jött ki, az előző kérdéssel megegyező skálafelosztást alkalmazva. Nem volt olyan válaszadó, aki egyáltalán nem szorgalmazta volna és ugyanúgy 14-en mondták azt (26,4%), hogy mindenképp szorgalmazná, hogy a gyermeke(i) részt vegyenek a Könyvtár által szervezett táborokban. A felújított Belvárosi Irodaházban egy szülő-gyermek klubot is létre kívánnak hozni, a megkérdezett szülők közül 18-an (34%) nagy valószínűséggel, illetve biztosan igénybe venné ezt a szolgáltatást és 19-en (36%) mondták hogy valószínű nem vennék igénybe, 16-an pedig elképzelhetőnek tartják, hogy igénybe veszik.

66

IV.6.3.2. Internetes, on-line megkérdezésen alapuló igényfelmérés A lakosság véleményének minél pontosabb megismerése érdekében lehetőség volt egy online alapú kérdőív kitöltésére. A kérdőívre a válaszok 2009. június 15. és 2009. július 14. között érkeztek be. Összesen 92-en töltötték ki a kérdőívet, a kitöltők demográfiai jellemzői a következők voltak: 

Férfi:

34 fő



Nő:

58 fő



25 éves kor alattiak:

12 fő



25-44 éves korcsoport:

36 fő



45-64 éves korcsoport:

24 fő

Tekintettel arra, hogy on-line felmérésről van szó, a válaszadókat nem súlyoztuk, így az alább közölt eredmények súlyozatlan adatokra épülnek. A tapolcai életkörülményeket illetően valamelyest alacsonyabb minősítéseket találunk, mint a személyes kérdőíves megkérdezések során, az on-line válaszok átlaga 3,3 (a személyes megkérdezés esetében 3,73-as átlaggal találkoztunk) az ötös skálán. A legjobb minősítésekkel a 25 év alatti korosztály esetében illetve a 25-44 évesek körében találkozunk (3,67-es átlag), ezzel szemben a 45 évnél idősebb korosztály esetében lényegesen alacsonyabb osztályzatokkal találkoztunk a tapolcai életkörülmények megítélését illetően (2,67-es átlag). A személyes kérdőívekhez hasonlóan itt is azt tapasztaljuk, hogy a férfiak válaszai az átlag felettiek, a nőké pedig átlag alattiak a város életkörülményeinek megítélését illetően. 21. ábra: A tapolcai életkörülmények minősítése az egyes társadalmi szegmensekben (1-5 skálán) 4 Átlagos osztályzat

3,67

3,67 3,5

3,6

3,3

3,2

3,19

2,8

2,63

2,4 2 25 év alatt

25-44 évesek

Férfiak

Átlag

Nők

45-64 évesek


A legfontosabb intézmények látogatottsági adatai szerint a Tamási Áron Művelődési Központot a válaszadók 40%-a legalább havonta látogatja (a 45 év feletti korosztály 70%-a), ugyanez a szám a Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében 23%, a Belvárosi Irodaházat pedig a válaszadók 14%-a legalább havonta egyszer meglátogatja (48%-uk egyáltalán nem látogatja). A fent említett épületek infrastrukturális állapotát illetően a válaszadók a leginkább felújításra érdemes épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartották, 45%-uk szerint mindenképp felújításra szorul, az Irodaház felújítását 32 százalék tartja sürgősnek, 67

a Művelődési Központ esetében pedig 21 százalék az eredmény. A Könyvtár esetében a válaszadók 64%-a az épület állagának javítása mellett az elérhető szolgáltatások javítását is indokoltnak tartja. A projekt keretében tervezett tanfolyamok között a válaszadók leginkább az alapfokú nyelvtanfolyamot preferálták, 50-en választanák (54%), a 45-64 éves korosztály körében 90%-os lenne a részvételi arány a felmérés szerint. Az egészséges életmóddal kapcsolatos képzéseket a válaszadók közül 39-en választották (42%), a 45 évnél idősebbek körében 80%-uk jelölte meg, hogy részt venne egy ilyen jellegű tanfolyamon. A számítógépes ismeretek is viszonylag népszerűnek számítottak, 33 fő venne részt ezeken (36%). 22. ábra: A tervezett tanfolyamok várható látogatottsága, a választ adó 92 fő körében 60 50

fő

40 30

50 39 33

26 19

20

18 15 8

10

7

Ze ne ok ta k tá ré s sz te gy ike n se m ve nn é

Ne m

Eg és zs ég es

Al ap fo kú

ny el vt an fo lya él m et m ód ism Sz ám er et ító ek gé pe s ism er et ek Tá nc ta nf ol Pé ya nz m üg yi is m er et Kr ek ea tí v m űv Kü és zd ze ő te sp k or to k ta nf ol ya m

0


A tervezett kiállításokat illetően a megkérdezettek körében a festészettel (43 fő jelezte a megkérdezettek közül, hogy részt venne egy ilyen rendezvényen) és a fotókiállítással (41 fő) kapcsolatos rendezvények a legnépszerűbbek. Ugyanakkor még magas népszerűséggel jellemezhető a képzőművészettel, iparművészettel és a népművészettel kapcsolatos témájú kiállítások, az interneten válaszadók több mint 1/3-a venne ezeken részt. A Köztereken tervezett családi és kulturális jellegű rendezvényeken a válaszadók közel 70%-a valószínűnek tartja, illetve biztosra veszi azt, hogy részt venne ezeken. Az irodalmi esttel kapcsolatban 42%-os ez az arány, a Belvárosi Irodaházban tervezett szülőgyerek klub esetében pedig az össze megkérdezett 29%-a tartotta inkább valószínűnek a részvételét.

68

A gyerekeket érintő rendezvényekkel kapcsolatban a válaszadók 95%-a nagyon valószínű, illetve biztos, hogy szorgalmazná, hogy gyermeke környezettudatos életmóddal kapcsolatos előadáson vegyen részt, ugyanilyen arány találunk azoknál a válaszadóknál, akik rendelkeznek 16 évnél fiatalabb gyermekkel. A Wass Albert Könyvtár által tervezett nyári táborokkal kapcsolatban a válaszadók 40%-a mondta, hogy gyermekét elküldené egy ilyen jellegű programra (a 16 éven aluli gyermekkel rendelkezők körében 45% volt ez az arány).

IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása A közterületek elavult állapotának ellenére Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az országos trendeknek megfelelően 2009-ben Tapolcán is inkább túlkínálattal találkozhatunk az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálata során. Az utóbbi időszakban megnőtt az eladásra szánt lakóingatlanok, iroda- és üzlethelységek száma. Keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek esetében 15-25%-os visszaesést tapasztalható (régi építésűeknél kb. 25%-os, az új építésűek esetében kb. 15%-os a visszaesés). A lakóingatlanok esetében valamivel azonban kisebb mértékű -5-10% - a keresleti oldal szűkülése. Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a tapolcai ingatlanárak közepesnek mondhatóak, 2002-ben a 9 veszprémi város közül az ötödik helyen állt, átlagos 91 000 Ft négyzetméter árral. Összességében Tapolcán 2002 és 2006 között összességében 47%-kal nőttek az ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a családi házak esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a legkisebb értéknövekedést 24%-ot. Az Akcióterület nagy részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi átlaghoz képest. A tervezett felújítások azonban várhatóan pozitív irányban befolyásolják a belvárosi ingatlanárakat, és így a területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a tapolcai átlaghoz. A tervezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 8-10%-os értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében pedig 5-7 százalékkal.

69

V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI A Tapolca Belvárosi akcióterületére tervezett beavatkozások az alább kidolgozott célrendszerre épülnek. Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: Közlekedési és környezeti adottságok javítása, A kulturális élet színvonalának emelése, Egységes városkép kialakítása, Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen. 13. táblázat: Belvárosi akcióterületi indikátortábla

Akcióterületi célok

Mutató típusa

Mutató neve

A városközponti Átfogó cél karakter erősítése és Lakossági elégedettség közösségi megújulás

MértékBázisérték egység

Célérték a Célérték megvaló elérésének sítási időpontja időszak végén

Hatás

%

75

78

2013

Eredmény

GJ

5500

4500

2011

Output

db

0

142

2011

Felújított zöldfelület nagysága

Output

m2

0

2000

2011

Kulturális rendezvények száma

Output

db

25

35

2011

Egységes városkép kialakítása

Felújított épületek száma az akcióterületen

Output

db

0

12

2011

Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen

Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az akcióterületen

Output

db

89

92

2011

Felhasznált energia a közintézményekben Közlekedési és környezeti adottságok Átadott parkolók száma javítása

Specifikus A kulturális élet célok színvonalának emelése

70

V.1.1. „A” - Közlekedési és környezeti adottságok javítása Tapolca belvárosa számos központi funkciót tölt be a városon belül, ugyanakkor a közlekedési feltételek nem megfelelőek azok elfogadható minőségű kielégítéséhez. A városközpont fő gyalogos megközelítési útvonalai a Fő teret körülvevő tömbök belső átjárói, a Deák Ferenc utca, a Kossuth Lajos utca, valamint potenciálisan – azok fejlesztése után – az Iskola utca és a Tapolca-patak mente. Ezeknek az útvonalaknak a minősége számos esetben nem kielégítő, nem vonzó a gyalogosforgalom számára. Mivel a városközpont autós terhelésének növelése negatív hatásokkal járna, ezeken az útvonalakon minőségi fejlesztés szükséges. Az autós megközelítés feltételei a belvárosban adottak, azonban a rendelkezésre álló parkolóhelyek nem elégítik ki a felmerülő igényt, amelyet igazol a viszonylag magas parkolási díjak ellenére nagy kihasználtság. A parkolási feltételek javítása érdekében, a 2009 tavaszán elkészült Közlekedésfejlesztési Koncepciójában, a Nagyköz utcában, egy többszintes parkolóház építését, a Deák Ferenc, Kossuth Lajos és a Hősök tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületeken pedig többlet parkolók kijelölését tervezi a város. Városképi okok és a gyalogos közlekedés érdekei is indokolják, hogy ezt az igényt ne a közterületen oldja meg a város. Az életminőség javítása és az idegenforgalom igényeinek kiszolgálása az átmenő forgalom városközpontból való kitiltását igényli. Mindez nem jelenti, a teljes járműforgalom megszüntetését, csak szükség szerinti, elsősorban kiszolgáló forgalom biztosítását. Ezért sétáló utcák kialakítása illetve egyirányúsítás szükséges a városközpontban. A város forgalombiztonsága jónak mondható, nincsenek fokozottan veszélyes baleseti gócok. A nagyforgalmú gyalogosátvezetések középszigetes átépítése tovább csökkentheti a balesetek számát. A környezeti feltételek is sérülnek a tapolcai városközpontban az alacsony zöldfelületi arány miatt. Ennek részben történelmi okai vannak – a nagyobb zöldfelületek a tömbökön belül vannak. Ezért ahol lehet, ezeknek a zöldfelületeknek a minőségét, intenzitását javítani szükséges, hogy betölthessék klimatizáló és városképi szerepüket.

V.1.2. „B” - A kulturális élet színvonalának emelése Tapolcán gazdag kulturális élet folyik annak ellenére, hogy ezt egyes feltételek megnehezítik. Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények legnagyobb problémája az azoknak helyt adó épületek műszaki elmaradottsága, és az ebből következő költséges, fenntarthatatlan üzemeltetés, amely korlátozza a kulturális tevékenységekre fordított forrásokat. Emellett a kulturális élet nemcsak az adott intézmények épületeiben, hanem a köztereken megvalósítandó kulturális programokkal is gazdagodhat, amelyet egy arra alkalmas köztér kiépítése segíthet. Ez részben már ma is lehetséges (vízi színpad), azonban nem áll összhangban a lehetőségekkel.A kulturális, rekreációs lehetőségek növekedésével nőhet az életminőség a városban, amely nemcsak az itt lakók helyzetét javítja, hanem a befektetők vonzását is megkönnyíti a turisztikai szolgáltatások javuló feltételei miatt.

V.1.3. „C” - Egységes városkép kialakítása Tapolca városközpontja, különösen a Fő tér nagyrészt megőrizte XIX. századi hangulatát, amely karakteressé teszi a belvárost. Azonban egyes XX. századi beépítések megtörték ezt a harmóniát és jelentősen kilógnak az egységes városképből: a volt pártház és az egykori Bauxitbánya Vállalat irodaháza, ma Wass Albert Könyvtár és Múzeum és Belvárosi Irodaház megjelenését finomítani szükséges a harmonikus városkép megteremtése érdekében. Az Akcióterület foghíjtelkeit megszüntető befektetések hosszú idő után szüntetik meg a várost csúfító sebeket. A közterületek rehabilitációja és rendezett parkolóhelyek kialakítása szintén hozzájárul a Belváros képének javításához. Az átjárók rehabilitációja és a patak menti sétány kialakítása barátságosabbá, élhetőbbé teszi a várost.

71

V.1.4. „D” - Vállalkozási aktivitás erősítése A Belváros ma is a kereskedelmi, vendéglátói aktivitás központja Tapolcán, azonban a belvárosi szolgáltatások versenyképességének fenntartásához megújulásra van szükség az épületek külső megjelenését, a szolgáltatások színvonalát, a nyitva tartás hosszát illetően. Ez részben megtörtént, azonban még mindig vannak elhanyagolt homlokzatú, rossz műszaki állapotú, vállalkozásoknak otthont adó épületek, amelyeknek a megújulása jellemzően az önkormányzat és a magánbérlő együttműködésével valósulhat meg. Ehhez járulhat hozzá a Tópresszó, a Fő tér 21., a volt orvosi rendelő, a Fő tér 7-9. megújulása, a Kisfaludy utcai beépítés. A foglalkoztatás növekedését segíti a fejlesztések építési tevékenysége, illetve egyes kísérő elemek (gyógynövények termesztése és árusítása).

V.2. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA V.2.1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai közé tartozott a Fő tér és a Hősök tere felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása a Malom-tó partján, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A Belvárosi Akcióterület 2007-2013. évi beavatkozásai ezeket folytatják, egészítik ki. 14. táblázat: Tervezett beavatkozások a Belvárosi akcióterületen Akcióterület fejlesztési célja

A tervezett beavatkozások típusa

A tervezett tevékenység sorszáma és megnevezése

„A”

9. Köztársaság tér déli rész felújítása 10. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 12. Tapolca-patak menti sétány építése

„B”

1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása 2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – közösségi rész KDOP 3.1.1.

„C”

3. Belvárosi Irodaház felújítása – közszféra rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása

„D”

4. Tópresszó felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész

„D”

Magán

„A”

„B”

5. Fő tér 21. felújítása

17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése

Önkormányzati

16. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében

„C”

15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése

„D”

13. Fő tér 7-9. felújítása

„B”

Állami

14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása

„D”

Önkormányzati és magán

19. Piaccsarnok felújítása

„C”

Egyházi

18.Szent Erzsébet Óvoda felújítása

72

A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásainak típusai a következők: 1) ROP 2007-2013 - KDOP 3.1.1. B pályázati kiírás keretében megvalósítani kívánt beavatkozások 2) Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások 3) Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások 4) Egyéb beavatkozások a) A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások b) Egyház által megvalósítani kívánt beavatkozások A KDOP 3.1.1. pályázati kiírás keretében tervezett beavatkozások a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér–Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az észak-déli kulturális-rekreációs tengelyt (Tapolca-patak, Malomtó, Tamási Áron Művelődési Központ, Köztársaság tér). Összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a Belváros, mint a legtöbb funkcióval rendelkező városrész, ezeket a funkciókat megfelelő minőségben, fenntarthatóan töltse be, új használókat vonjon be a város kulturális tevékenységeibe, és új funkciókat hozzon létre. A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli belső udvarok, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 7-9., a Könyvtár, ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó P+R parkoló és Közparkhoz vezetnek a létesítendő Tapolca-patak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakozik a Malom-tó partján található Tópresszó épületének bővítése. A közszféra beavatkozásai közül az önkormányzat magánerős beavatkozásként tervezi a távolsági buszállomás déli városkapuhoz helyezését, Fő tér 7-9 homlokzat-felújítása, a Bárdos Lajos Általános Iskola épületének további felújítását. A belváros idegenforgalmi látványosságainak bővítése céljából az önkormányzat a Kőtár kialakítását tervezi a Malom-tó partján lévő Iskola Múzeum épületében, állami forrásból tervezett beavatkozás a Tavasbarlang épületének felújítása. A magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a Fő tér 21. homlokzatfelújítása. Egyéb beruházásként a köz- és magánszféra kívánja megvalósítani a Piaccsarnok épületének felújítását. Az egyház által tervezett beavatkozás a Templom-dombon található Szent Erzsébet Óvoda felújítása. A fejlesztésekkel a tapolcai városközpont funkciói és kiszolgálási színvonala megnő, amely az egész város fejlődésére indukáló hatással lehet. A turizmus kiemelt jelentősége miatt a vendégforgalom növekedésére is hat a város megújulása, ezáltal segítve az itt lakók boldogulását.

73

Tervezett beavatkozások megnevezése: KDOP 3.1.1/B beavatkozások 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása 2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – közösségi rész 3. Belvárosi Irodaház felújítása – közszféra rész 4. Tópresszó felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 8a Zeneiskola és APEH udvar 8b Balaton üzletközpont 8c Régi postaudvar 8d Vasudvar 8e Fő tér 12. 8f Deák F. u. – Ady E. u. közötti átjáró 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 10. Nagyköz utcai parkoló és szervízút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 12. Tapolca-patak menti sétány építése Kapcsolódó beruházások 5. Fő tér 21. felújítása 13. Fő tér 7-9. felújítása 14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása 15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 16. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében 17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a Vasút utca és a Déli tehermentesítő út által határolt területre 18. Szent Erzsébet Óvoda felújítása 19. Piaccsarnok felújítása A beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát a következő térkép szemlélteti.

74

4. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásai

75

V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL V.3.1. Beépítési javaslat készítése A városrehabilitációs program Belvárosi akcióterületén beépítési javaslat készült a következő projektelemekhez: 1. Kisfaludy utcai foghíjtelek hasznosítása: 3 szinten lakások, alsó szinten iroda és üzletek, két szinten lakások tervezettek. 2. Arany János utcai lakásfejlesztés: 25 db lakás és 5 db iroda tervezett. 3. Piaccsarnok felújítása, funkcióbővítése: kereskedelmi elárusítóhelyek tervezettek, a piaccsarnok előterében kereskedelmi áruházzal.

V.3.2. Műszaki támogatás A Belvárosi akcióterület városfejlesztési elképzelései a jelen településrendezési terv szempontjából megvizsgálásra kerültek, azokat a hatályos szabályozási terv lehetővé teszi. A szabályozási tervhez való illeszkedést a konkrét beavatkozások bemutatását követően az V.6. fejezet tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt akcióterületei fejlesztések kapcsán felmerülő módosítási igények beépítésre kerülnek az aktuálisan felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervbe.

V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése A városrehabilitáció nem kizárólagosan támaszkodhat pályázati forrásokra, hiszen így tervezhetősége és fenntarthatósága is kérdésessé válna. A város hosszú távú fejlődésének is érdeke a saját erő és a pályázati források mellett egyéb pénzügyi források, fejlesztési lehetőségek felkutatása, amely a város által meghatározott városfejlődési irányvonalba illeszkednek. Ennek érdekében az önkormányzati fejlesztési elképzeléseihez a következő magánerőből megvalósuló fejlesztések csatlakoznak az akcióterületen: 

Piaccsarnok felújítása



Volt orvosi rendelő hasznosítása



Kisfaludy utcai telek beépítése



Alsómalom hasznosítása



Tavasbarlang fogadóépületének bővítése



Fő tér 7-9. homlokzati felújítása

A magánerős beruházások megvalósítása azonban nem elegendő a város hosszú távú fejlődéséhez, ez csak a kialakított stratégia követése. Szükség van a beruházások fenntartására is, gazdaságélénkítő szerepüknek elősegítésére, hogy a városkép hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Ennek érdekében az önkormányzat adókedvezményekkel, hosszú távú bérletről szóló szerződésekkel segítheti a tervezett tevékenységek fenntarthatóságát. Egyes esetekben a megvalósítás akadálya lehet a tulajdonviszonyok rendezetlensége is, ennek megoldására az önkormányzat fokozott figyelmet kell szenteljen a kérdéses ingatlan tulajdonosainak felkutatására és alkuképes ajánlat tételével rendezheti annak tulajdonjogát is.

76

V.3.4. Városi marketingstratégia Tapolca város marketingtevékenységének elsődleges célja a város turisztikai kínálatának a belföldön történő népszerűsítése, valamint a városban realizálódó turizmusból származó turisztikai bevételek növelése. Tapolca városban a marketingfeladatokat a város által 1995ben létrehozott Tourinform Iroda látja el. Az 1998-ban aláírt névhasználati szerződés értelmében az iroda az információ-nyújtáson kívül a kistérségi marketing feladatokat is ellátja, ezáltal ettől az időtől fogva nagyobb szerepet vállal egyebek között az idegenforgalmi kínálat alakításában. A gyűjtőterület magában foglalja a Tapolcai-medencét, az Imárimedencét (Eger völgye), és a Lesencei kistérséget, és 2002-től Nagyvázsonyt is. A Tourinform iroda minden évben beszámol a megelőző év tevékenységéről, tapasztalatairól a város képviselőtestülete előtt. Az iroda a 2008-ra tervezett céljai közé tartozik - csakúgy mint tavaly - többek között a belföldi, szakmai jellegű vásárokon való részvétel, bemutatkozás. A turisták részéről igény merült fel a nyári programlehetőségek, a magas szolgáltatási szintet nyújtó szálláshelyek, hangulatos panziók, kirándulóhelyek iránt. Általában a nyugodt, hangulatos környezetet, az aktív pihenési lehetőségeket keresik, vonzó helyként említik a Tavasbarlangot, a Malom-tó környékét és a Szent György-hegyet. Ennek alapján a város a következő marketingelemeket kívánja megvalósítani az elkövetkező időszakban: 15. táblázat: Marketingelemek a 2007-2013 időszakra Feladat

Projektelemek, lehetséges helyszínek

Marketingtevékenységek

Együttműködő szervezetek

Kulturális turizmus további erősítése

Iskolamúzeum – Kőtár, Wass Albert Könyvtár és Múzeum

Természeti értékek szélesebb körű megismertetése

Tapolca-patak menti sétány, Tavasbarlang új fogadóépülete

Szezonhosszabbító új rendezvények szervezése

Művelődési Ház mögötti terület, Köztársaság tér déli része Malomtó

Utcazene, könnyűzenei előadások Jazzfesztivál Népzenei rendezvény Sümeg testvérvárossal együtt

Sümeg Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása

Tapolcai kézművesség megismertetése

Piaccsarnok

Kézműves vásár szervezése

Média Közalapítvány

Borhetek szervezése pincelátogatással

Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai Városszépítő Egyesület Helyi vállalkozók

Bor és gasztronómia népszerűsítése

Tópresszó

Könyvhét szervezése

Országos Kék Túra útvonalának megismerése a városon belül

Tapolcai Városszépítő Egyesület Média Közalapítvány Tapolca-medence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság

A város a jövőben tervezi városi marketingstratégia készítését, melyben szerepet kap a helyi Tourinform Iroda vezetője is, aki jelenleg is a polgármesteri kabinet tagja, mint a turizmus és marketing témához meghívott szakértő. A kabinet a polgármester munkáját segíti. A kabinet tagja a polgármester, alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke is. A kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz az önkormányzati főtanácsadó. A polgármesteri kabinet a civil szféra egyes szakterületeinek kiemelt képviselői, illetve a 77

szakmai szervezetek képviselői bevonásával javaslatot tesz a polgármester, illetve a Képviselőtestület irányába közép és hosszú távú várospolitikai célok megvalósítására. Tapolca városa marketingstratégiáját a következő kapcsolati hálóra építheti: 16. táblázat: Tapolca város marketingkapcsolatai Szervezet megnevezése (kivel áll kapcsolatban Tapolca)

Szint

Nemzetközi

Lempäälä

Kölcsönös tapasztalatcsere

Pozsony

Sport- és cserediák program

Este

Kulturális kapcsolat

Zabola

Sport- és diákrendezvények

Stadthagen

Cserediák program

Magyar Turizmus Zrt.

OTIR informatikai rendszer Tourinform közvetlen kontakt

Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság

Közös tanácskozás. Sajtótájékoztató

Balaton Fejlesztési Tanács

Közös tanácskozás, a balatoni turizmus fejlesztése

Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Pályázatok, helyi kiadványok támogatása

Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda

Tourinform Iroda önkormányzati fenntartása

Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala

Nemzetközi utazás kiállításon való részvétel szervezése

Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása

Kiadványok támogatása Közös programok Kistérségi közös programok

Sümeg

Közös rendezvények Közös köztisztasági akciók

Tapolcai Városszépítő Egyesület

Turisztikai kiadványok

Tapolca-medence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület

Közös programok

Önkormányzat által fenntartott iroda

Marketingtevékenység szervezése

Sportegyesületek

Sportrendezvények támogatása, és szervezése

Média Közalapítvány

Tudósítások, Tapolcai Újság, és Tapolca Városi Televízió

Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány

Pályázatok támogatása

Tourinform Iroda

Marketingtevékenység

Országos

Regionális

Megyei

Kistérségi

Települési

A marketing kezdeményezés rövid leírása

Forrás: Tapolca Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008.

A készítendő marketingstratégia megvalósításáért a marketingfeladatokat ellátó helyi Tourinform Iroda vezetője lesz felelős, aki rendszeres beszámolóval – polgármesteri kabinet tagjaként – segítené az önkormányzat városfejlesztési tevékenységét.

78

V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok A kiskereskedelmi, vállalkozói, üzleti profilok kialakításában kiemelt szerepet játszik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és abban foglalt akcióterültek fejlesztési elképzelései is. A dokumentumok nyilvánossága és elérhetősége lehetővé teszik a vállalkozók számára ezen elképzelések megismerését. A kiskereskedelmi egységek megtelepülését egy adott területen a kereslet mellett az önkormányzat határozza meg településrendezési és igazgatási eszközeivel.

V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására A város honlapján (www.tapolca.hu) lehetőséget kínál pályázati úton megüresedett épületeinek megvásárlására, ezzel ösztönözve funkció nélküli épületeinek hasznosítását magánbefektetők által. A város által összeállított pályázati kiírások megkövetelik a befektetői szándék és elképzelt tevékenység bemutatását is, ez által szabályozva a városrehabilitációs célokhoz (IVS) való illeszkedést, megszabva a jövőbeni fejlődés irányát. Alapvető feltételként szabja meg a hatályos településrendezési tervhez és az értékvédelmi rendelethez való illeszkedést is. Jelenleg is számos pályázat áll értékelés alatt, ezek előzetes értékelése alapján megállapítható, hogy a pályázók különös gondot fordítanak az IVS-ben foglaltakhoz való illeszkedésre is.

V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal A szakhatóságokkal való együttműködés célja a fejlesztési elképzelések egyeztetése, a szakhatósági álláspontok és elvárások megismerése, ezáltal a tervezés folyamatának segítése. A tervezett fejlesztések között számos jól előkészített beavatkozás is található, melyek során már a szakhatósági együttműködés és engedélyeztetés is megvalósult. A tervezett beavatkozások tevékenységeinek előkészítettség állapotát és szakhatósági engedélyeit a V.3.1. fejezet mutatja be. A Belvárosi Akcióterületen a következő tervezett fejlesztési típusok fordulnak elő: 

épületek és zöldfelületek felújításai



ingatlanok funkcióinak megváltoztatása



parkoló, sétány, lakás, üzlethelyiség építés, közműkiváltás

A tevékenységek tervezése során a következő közreműködőkkel és szakhatóságokkal történt egyeztetés az előzetes tervezési szakaszban: 

Közműkezelők o

Ivóvíz és szennyvíz: DRV Zrt. Tapolca-Sümegi Üzemvezetőség

o

Elektromos áram: E-ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt.

o

Földgáz: E-ON Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt.

o

Szonda-P Kéményseprőipari Kft.

79



Szakhatóságok o

Területi Főépítészi Iroda

o

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

o

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete, Tapolca

o

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

o

Magyar Közút Kht., Tapolcai Üzemmérnökség

o

Tapolcai Körzeti Földhivatal Tapolca

o

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

A következő táblázat az egyeztetéssel érintett szakhatóságokkal való közreműködést mutatja be az akcióterületi tervezés végleges szakaszában.

80

Területi főépítész iroda

2009.04.07


2009.04.09

2009.04.22

Fő tér körüli belső udvarok felújítása

2009.07.30

2009.09.09

Köztársaság tér déli rész felújítása

2009.07.30

2009.09.09

Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése

2009.07.07

2009.08.11

P+R parkoló építése a déli városkapuban

2009.04.21

2009.05.20

2009.04.09

81

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság

ÁNTSZ

2009.03.26

2009.03.30

2009.04.17

2009.04.22

2009.05.07

Tapolca Város Főépítésze 2009.04.17

2009.04.14

KDV-KTVF

2009.04.23

Balaton-felvidéki Vízitársulat

2009.04.09

Magyar Közút Zrt.

Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal


Projektelem

Rendőrkapitányság Környezetvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Tapolca Város jegyzője

17. táblázat: A belvárosi akcióterület beavatkozásainak szakhatósági egyeztetései a végleges tervezési szakaszban

2009.09.09 2009.06.09

2009.09.09

2009.07.29

2009.09.09

2009.05.20

2009.09.09

V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során A hatékony városfejlődést az önkormányzati elképzelések társadalmi elfogadottságának megismerése is segítheti, ezt biztosítja az önkormányzat által eddig is bevált gyakorlatként folytatott lakossági fórumok, amelyek a fejlesztési elképzelések társadalmi elfogadását és fenntarthatóságát is biztosítják. Az önkormányzat továbbra is kívánja folytatni ezt a gyakorlatot, lakossági fórumok szervezését a városrehabilitációval összefüggő fejlesztések során. A fejlesztési elképzelések kikristályosításához a lakossági fórumok mellett - az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során már bevezetett - Stratégia Alkotó Munkacsoportok fórumai fognak szolgálni a jövőben is segítségül az Önkormányzat részére. A város a befektetői szándékok megismerése és a magántőke bevonása érdekében a vállalkozókkal vállalkozói fórumokon rendszeresen egyeztet. Az egyeztetések következtében jelentős mértékű magántőke kerül mozgósításra a városrehabilitációs fejlesztések során.

V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013

KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ

PÁLYÁZAT TARTALMA

Az egyes projektelemek referenciaértékeit és tevékenységek műszaki tartalmát, valamint mennyiségeit a melléklet tartalmazza táblázatos formában. Az összefoglaló táblázat adatai az elemek tervezői költségvetései alapján készültek. 18. táblázat: KDOP 3.1.1. beavatkozások a Belvárosi akcióterületen

Tevékenység típusa

Városi Közszféra Gazdasági Közösségi Lakás „Soft” funkciót funkcióit célú célú célú tevékenység erősítő erősítő

Finanszírozó strukturális ERFA alap Projekt neve Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy utca hrsz: 2836 Projekt neve Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – közösségi rész Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi J. u. 3 hrsz: 866

ERFA

ERFA

ERFA

+

+

Projekt neve Belvárosi Irodaház felújítása – közszféra rész Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth L. u. 2. hrsz: 2836 Projekt neve Tópresszó felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi tér 5.

+

+

82

ERFA ERFA

Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an ESZA Nem támogatott



hrsz: 31 Projekt neve Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – gazdasági rész Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi J. u. 3 hrsz: 866 Projekt neve Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth L. u. 2. hrsz: 2836 Projekt neve Fő tér körüli belső udvarok felújítása Projekt helyszíne Tapolca, belső udvarok hrsz: 877, 880/2, 880/6, 821/3, 871/3, 871/4, 871/5, 2804, 2811/1, 2793, 2836, 871/2, 2793/2, 2804, 2811/1, 19/3 Projekt neve Köztársaság tér déli rész felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Köztársaság tér hrsz: 2923, 2924/1, 2924/2, 2925 Projekt neve Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Projekt helyszíne Tapolca, Nagyköz utca hrsz: 890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 896, 897, 898, 899, 900, 901, 902, 903, 904 Projekt neve P+R parkoló építése a déli városkapuban és Tapolca-patak menti sétány építése Projekt helyszíne Tapolca, déli tehermentesítő út hrsz: 783, 735, 736 Projekt neve Köztársaság rendezvények

+

+

+

+

+

+

tér

+

Projekt helyszíne Köztársaság tér hrsz: 2923, 2924/1, 2924/2, 2925

83

Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an



Projekt neve Környezettudatosság képzés és hétvége

+

Projekt helyszíne Tamási Áron Művelődési Központ hrsz: 2836 Projekt neve A megújult Wass Albert Könyvtár programjai

+

Projekt helyszíne Wass Albert Könyvtár és Múzeum hrsz: 866 Projekt neve Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése

+

Projekt helyszíne Tamási Áron Művelődési Központ hrsz: 2836 Projekt neve Szülő-gyermek Klub Projekt helyszíne Belvárosi Irodaház hrsz: 2836

+

84

Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an

19. táblázat: Összefoglaló indikátortábla Mutató típusa

Mutató neve

(output /eredmény)

Városrehabilitációs Kötelező indikátor beavatkozások által érintett terület nagysága

Bázisérték

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték elérésének időpontja

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés

ha

Nem releváns

30,5

30,5

2011

Nem releváns

PEJ

fő

Nem releváns

2095

2095

2011

Nem releváns

PEJ

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Kedvezményezett Output

Támogatással érintett lakosok Kötelező indikátor száma a rehabilitált Eredmény településrészeken Új városi betelepedése/

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva

jelentéseiből félévente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente.

funkciók

a fejlesztés nyomán elérhető Belvárosi irodaház – közszféra funkció, Szociális Alapellátó Kötelező indikátor intézet Családsegítő irodájának Eredmény beköltözésével

Kedvezményezett db

Nem releváns

0

2

2011

2

PEJ, PFJ

jelentéseiből félévente/ évente.

Belvárosi irodaház – közszféra funkció, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségének Polgári védelem irodája Kedvezményezett Kötelező indikátor Lakossági elégedettség

Eredmény

Akcióterületen letelepedő KKV-k Kötelező indikátor Eredmény száma

%

Nem releváns

75

78

2011

Nem releváns

PEJ

jelentéseiből évente. Kedvezményezett

db

Nem releváns

0

85

3

2011

3

PEJ, PFJ


Mutató neve

Mutató típusa (output /eredmény)

Mértékegység


Bázisérték





Kedvezményezett

Kötelező indikátor

A konstrukció által teremtett Eredmény munkahelyek száma

db

Nem releváns

0

5

2011

5

PEJ, PFJ

Kötelező indikátor

Teremtett munkahelyek száma Eredmény nők

fő

Nem releváns

69

70

2011

70

PEJ, PFJ

Teremtett munkahelyek száma Kötelező indikátor – hátrányos helyzetűek, Roma Eredmény foglalkoztatottak Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek, 50 Kötelező indikátor évnél idősebb foglalkoztatott Eredmény részmunkaidőben

Teremtett munkahelyek száma – – hátrányos helyzetűek, 25 Kötelező indikátor Eredmény évnél fiatalabb pályakezdő hátrányos helyzetűek


jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett

fő

Nem releváns

1

2

2011

2

PEJ, PFJ

fő

Nem releváns

3

5

2011

5

PEJ, PFJ


Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.

Kedvezményezett fő

Nem releváns

5

86

6

2011

6

PEJ, PFJ


Mutató típusa

Mutató neve

(output /eredmény)

Mértékegység


Bázisérték






A projekt révén megerősített funkciók száma - Gazdasági funkció: Belvárosi Irodaház, Balaton Elektronika projekt Kft, Tópresszó

Választott indikátor

Kedvezményezett Eredmény

db

Nem releváns

0

6

2011

6

PEJ, PFJ

A támogatott projektek eredményeként elért energia Eredmény 2 megtakarítás

GJ

Nem releváns

5500

4500

2011

4500

PEJ, PFJ

Output

db

Nem releváns

1

3

2011

3

PEJ, PFJ

Output

m

2

Nem releváns

m

2

Nem releváns

- Közszféra funkció: Belvárosi irodaház,


- Közösségi funkció: Tamási Áron Művelődési Központ, Wass Albert könyvtár Választott indikátor

projekt


projekt Akadálymentesítéssel épületek száma


projekt Megnövekedett nagysága

érintett

zöldfelületek

Kedvezményezett

Kedvezményezett

2


Kedvezményezett 0

1906

2011

1906

PEJ, PFJ

25

2011

Nem releváns

PEJ

Projektelem indikátor Balaton Elektronika homlokzati felújítása


jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett

Felújított homlokzat nagysága

Output

0

Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.

87

jelentéseiből félévente.

Mutató neve

Projektelem indikátor


Mértékegység


fő/év

Nem releváns

Bázisérték





20000

2011

Nem releváns

PEJ

1400

2011

Nem releváns

PEJ

5000

2011

Nem releváns

PEJ

800

2011

Nem releváns

PEJ

55000

2011

Nem releváns

PEJ

2000

2011

Nem releváns

PEJ

3700

2011

Nem releváns

PEJ

Kedvezményezett Tópresszó látogatóinak száma

Eredmény

15000

Tópresszó felújítása Projektelem indikátor Belvárosi felújítása

Irodaház


jelentéseiből félévente. Kedvezményezett

Felújított homlokzat nagysága

Output

m

2

Nem releváns

0



Használók növekedése

számának

Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Energiafelhasználás

fő/év

Nem releváns

GJ

Nem releváns

fő/év

Nem releváns

Output

GJ

Nem releváns

Output

m

2

Nem releváns

m

2

Eredmény

4000


Output

1000



Látogatók növekedése

számának

Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Energiafelhasználás

Eredmény

2400


Felújított közterület nagysága

0

Projektelem indikátor Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása


Projektelem indikátor Köztársaság tér déli rész felújítása

45000

jelentéseiből félévente Kedvezményezett

Felújított közterület nagysága

Output

Nem releváns

0

88

6600

2011

Nem releváns

PEJ

jelentéseiből félévente

Mutató típusa

Mutató neve

(output /eredmény)

Mértékegység


db

Nem releváns


Bázisérték





75

2011

75

PEJ, PFJ

Kedvezményezett

Nagyköz utcai parkoló kialakítása

Elérhető parkolóhelyek száma

Output

20

Projektelem indikátor Elérhető parkolóhelyek száma

Output

db

Output

2

Nem releváns

0

87

2011

87

PEJ, PFJ


Szoft indikátor

m

Nem releváns

0

2145

2011

Nem releváns

PEJ

4000

2011

Nem releváns

PEJ

5000

2011

Nem releváns

PEJ

elem a

Eredmény

fő/év

Nem releváns

fő

Nem releváns

3000

elem

Családsegítő programjai


Kedvezményezett Résztvevők száma

Output

0


Kedvezményezett

elem Résztvevők száma

Output

fő

Nem releváns

fő

Nem releváns

0

3000

2011

Nem releváns

PEJ

50

2011

Nem releváns

PEJ

Könyvtár programjai Szoft indikátor


Kedvezményezett

Résztvevők száma tér rendezvényeken

Környezettudatosság képzés és hétvége Szoft indikátor


Kedvezményezett

Tamási Áron Felújított közterület nagysága Művelődési Központ előtti tér felújítása

Köztársaság rendezvények

jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett

Déli városkapu P+R parkoló kialakítása

Szoft indikátor


elem

jelentéseiből félévente Kedvezményezett

Résztvevők száma

output

0

89


Mutató neve

Szoft indikátor


Mértékegység


Bázisérték






elem Kedvezményezett db

Nem releváns

0

1500

2011

Nem releváns

PEJ


Nem kötelező, nem A konstrukció keretében Eredmény releváns indikátor megőrzött munkahelyek száma

db

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Létrehozott munkavégzésre használt szintterület (iroda, Nem kötelező, nem kiskereskedelmi egységek, releváns indikátor szolgáltató egységek, piac, stb.) nagysága. Tételesen felsorolva.

Output

m2

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Létrehozott közösségi Nem kötelező, nem 2 szintterület nagysága (m ) releváns indikátor Tételesen felsorolva

Output

m2

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

db

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Helyi termesztésű Résztvevők száma gyógynövények népszerűsítése

output

A fejlesztés következtében Nem kötelező, nem felhagyott ingatlanok Eredmény releváns indikátor újrahasznosítása

90

Mértékegység


Bázisérték





Ft

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Eredmény

Ft

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Az akcióterületen az ingatlanok Nem kötelező, nem bérbe adásának, Eredmény releváns indikátor értékesítésének növekedése évenként (%)

%

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Az akció keretében képzési – Nem kötelező, nem foglalkoztatási programban releváns indikátor részt vevők száma (fő)

Output

fő

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem kötelező, nem Fenntartható városmarketing és releváns indikátor társadalmi akciók száma

Output

db

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Mutató típusa

Mutató neve

(output /eredmény)


Amennyiben a magántőke bevonása a II. Pénzügyi végrehajtás fejezetben bemutatott B) verzió szerint történik: Nem kötelező, nem Az akcióterületi közcélú Eredmény releváns indikátor fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene (kizárólag a megyei jogú városok számára kötelező) Nem kötelező, nem Beruházásba releváns indikátor magántőke nagysága

bevont

91

V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése Az akcióterület gazdasági funkciói elsősorban minőségi javítást igényelnek, ugyanakkor a fokozottabb gazdasági aktivitás a funkciók bővülését is megköveteli. Az akcióterület pályázati elemei között a Tópresszó bővítése és a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, városképbe illesztése szerepel3. Ezek a beavatkozások tartalmazzák a kiskereskedelmi és vendéglátói tevékenység erősítését, valamint a szolgáltatóház korszerűsítésével a városban elérhető szolgáltatások színvonalát. A beavatkozások ugyanakkor kiegészülnek a magánszféra által vállalt gazdasági funkciójú fejlesztésekkel (ld. V.5.2. fejezet.). 20. táblázat: A Belvárosi Irodaház felújítása Tevékenység neve

Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész

Tevékenység gazdájának megnevezése

Tapolca Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Utca: Kossuth Lajos utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Házszám: 2.

Helyrajzi szám: 2836

Az ingatlan tulajdonosa Tapolca Város Önkormányzata. „500 m2 alatti hasznos alapterületű gazdasági szolgáltatóház felújítása, átalakítása” Gazdasági funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

Gazdasági funkció erősítése, városképi illeszkedés elősegítése.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 639 m

Tevékenység szakmai leírása

A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a Belvárosi Irodaház:  Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül POROTHERM 30 NF kerámia falazóblokkból  Új burkolatok  Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer  Nyílászárók cseréje  Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület

Célcsoport bemutatása

Különböző szolgáltatások nyújtói, illetve az ezeket igénybevevők, kamarák, stb.: az irodaház külső megújulásával kellemesebb környezetbe kerülhetnek. Városképi szempontból a célcsoportba tartoznak a Fő tér járókelői is: az épület megújulása után kevésbé fog kilógni a városképből

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. Maga az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumínumborítású homlokzatával környezetével szemben jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként, emellett energiaigénye is magas.

Megvalósítás tervezett kezdete

Év: 2010.

2

Hónap: 06

3

2

Nap: 01

A Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása funkciói alapján két projektre bontható: a kereskedelmi funkciójú irodaterületek a gazdasági funkció fejlesztése, a közigazgatási funkciójú irodaterületek a közszféra fejlesztése tevékenységként.

92

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2010

Hónap: 09

Nap:30

53.171.428 Ft

53.171.428 Ft 21.268.571 Ft

40%

31.902.857 Ft

60 %

önerő Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség

21. táblázat: A Tópresszó felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése



Utca: Batsányi János tér

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

MZ/X Kft

-

Házszám: 5.

Helyrajzi szám: 31

MZ/X Kft

„KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett vendéglátó egységként működő épület, épületrész külső felújítása, átalakítása, bővítése” Gazdasági funkció ERFA Tópresszó megújulása révén gazdasági funkció erősítése, városképi megújulás Tópresszó látogatóinak száma (fő/év) célérték: 20.000 fő/év A felújítás keretében az épület magastetőt kap, a földszinti rész a terasz rovására kibővül. A tulajdonos kisvállalkozás saját beruházásában a létesítményt korszerű konyhával és vizes helyiségekkel szereli fel. Ezáltal a városközpont kiemelkedő jelentőségű vendéglátóhelyének szolgáltatási színvonala és kapacitása nő, növelve az Akcióterület gazdasági teljesítményét, és ösztönözve más gazdasági tevékenységek megjelenését a megnövekvő vendégforgalomra alapozva. Az egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyet helyiek és turisták egyaránt használják: ők érintettek a Tópresszó megújulásában. A Tópresszó a Malomtó partján, igen frekventált és értékes helyen fekvő vendéglátó egység, megjelenése, felszereltsége és kapacitása azonban már nem felel meg az igényeknek. A fejlesztés városképi és idegenforgalmi szempontból

93

kívánatos. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 09

Nap: 30

50 000 514 Ft

50 000 514 Ft 25 000 257 Ft

50%

25 000 257 Ft

50 %

Partner saját forrása Felújítási terv, műszaki leírás, tervezői költségvetés (kiviteli szintű terv) A partner az építési beruházás önrészén kívül nem visel egyéb költséget.

22. táblázat: Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének felújítása Tevékenység neve

Balaton Elektronika Kft üzlethelyiségének homlokzat felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése



Utca: Batsányi János utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Az üzlethelyiség tulajdonosa a Balaton Elektronika Kft.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

„KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltett kiskereskedelmi egységként működő és/vagy szolgáltatók által használt épület, épületrész külső felújítása, átalakítása, bővítése”

Tevékenység besorolása funkció szerint

Gazdasági funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA


Homlokzati rekonstrukció révén a gazdasági funkció erősítése, a városkép javítása.


Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 25 m

Házszám: 1.

2

94


2

Az üzlethelyiség a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban helyezkedik el, utcafrontjuk közös.


A felújítás során az alábbi munkák készülnek: Teljes homlokzati állványozás, védő és biztonsági szerkezetek kialakítása. Szegély bádogok, ablakpárkányok bádogozásának bontása . Új oromfalak rakása Új tetőszerkezet készítése, acél előtető készítése. Meglazult vakolatrészek leverése és újravakolása Homlokzati utólagos hőszigetelés készítése 8 cm vastagságban, dörzsöt Struktúrával. Homlokzati téglaburkolat és fém-árnyékolók készítése. Nyílászárók cseréje. Bádogszerkezetek / ablakpárkányok, fedések, szegélyek, csatornák és lefolyók/ készítése


Balaton Elektronika Kft. ügyfelei, a Wass Albert Könyvtár használói


A homlokzat rossz állapota.

Megvalósítás tervezett kezdete

Év: 2010

Hónap: 07

Nap: 01

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)

Év: 2010

Hónap: 10

Nap: 31

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

1.597.751Ft

1.597.751Ft 798.875 Ft

50%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

798.875 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

50 %

További források (Ft)

-

További források megnevezése

KKV tulajdonos saját forrása

Projekt-előkészítés helyzete

Építési engedélyezési terv, kiviteli terv

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A partner az építési beruházás önrészén kívül nem viselnek egyéb költséget.

95

V.4.2. Közösségi funkció fejlesztése Az akcióterület két kiemelkedő közösségi funkciójú fejlesztése a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ műszaki és funkcionális megújítása. Mindkét intézményre súlyos költségeket rónak a korszerűtlen épületek adottságai, melyek javításával (nyílászárók, fűtésrendszer cseréje) a működés fenntarthatóvá tehető. A megtakarításokból megvalósított többletfunkciók a városlakók kulturális igényeinek magasabb fokú kielégítését szolgálják, a megújult épületek pedig a városkép javításához is hozzájárulnak. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében a teljesen korszerűtlen villamos rendszer és a nyílászárók cseréje mellett homlokzati rekonstrukció is tervezett, amely lehetővé teszi fedett terasz kialakítását is. A fejlesztéshez különböző programok kapcsolódnak (pl. számítógépes tanfolyam, költészet napja, ld. soft elemek), amelyek elősegítik a megújuló könyvtár intenzívebb használatát és a használók számának növekedését. A Tamási Áron Művelődési Központ megújulása is az energiapazarló nyílászárók, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésével történhet meg, amelyet homlokzati felújítás és egyes belső terek felújítása kísér. A fejlesztéshez kapcsolódik a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjainak kézzel készített tárgyakat fejlesztő programja. 23. táblázat: Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tapolca Város Önkormányzata Utca: Batsányi János utca -

Házszám: 1.



„Önkormányzati közművelődési könyvtár épületének felújítása, átalakítása, Bővítése” Közösségi funkció ERFA


Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati felújítása, nyílászárók-cseréje, akadálymentesítés


Használók számának növekedése (fő/év) célérték: 5.000 fő/év Energiafelhasználás (GJ) célérték: 800 GJ


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete

Az épület homlokzati felújításával, nyílászáró-cseréjével, akadálymentesítésével és a belső kialakítás korszerűsítésével, a funkciók bővítésével a város az igényeknek megfelelő könyvtárat kaphat. A korszerűsítés során megtörténik a már-már életveszélyes elektromos hálózat cseréje, és a homlokzati átalakítással egy terasz kialakítása. A funkciók bővítése kiterjed a kistérségi könyvtárhálózat erősítésére, valamint a közösségépítő, ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, melyeket az Önkormányzat kapcsolódó beruházásként vállal. Ezáltal a költségcsökkenés mellett nő a szolgáltatások színvonala, mellyel nőhet a könyvtár használóinak száma, ezzel elősegítve Tapolca és a kistérség lakóinak művelődését, tudomány és kultúra iránti érdeklődését, és ezzel a tudásalapú társadalom megteremtését. A könyvtár használói: diákok, kutatók, irodalom, kultúra és művészet iránt érdeklődők érintettek a projektben, valamint azok, akik eddig nem használták a Könyvtár szolgáltatásait akadályoztatásuk miatt vagy a szolgáltatások elégtelensége miatt. Az egykori pártházban kialakított könyvtár ma már nem felel meg sem az alapvető műszaki fenntarthatósági, sem a könyvtár funkcionális követelményeinek. Év: 2010

Hónap: 07

96

Nap: 01

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2010

Hónap: 10

Nap: 31

140.278.736 Ft

140.278.736 Ft 98.195.115 Ft

70%

42.083.621 Ft

30 %

Saját forrás Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség

23. ábra: A Wass Albert Könyvtár és Múzeum tervezett állapotának látványrajza


97

24. táblázat: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Tamási Áron Művelődési Központ felújítása


Utca: Kisfaludy utca





Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


-

Házszám: 4-6.

Helyrajzi szám:


„Kulturális központ épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása, eszközbeszerzés a pályázat szempontjából indokolt funkcionális helyiségek biztosítása érdekében” Közösségi funkció ERFA Tamási Áron Művelődési Központ megújulása Látogatók számának növekedése (fő/év) célérték: 55.000 fő/év Energiafelhasználás (GJ) célérték: 2.000 GJ A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz, a volt zsinagóga felőli homlokzat felújításra kerül. Az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban. A megújult belső más foglalkozások mellett helyet adhat a Szent Márton Speciális Szakiskola diákjai által végzett gyógynövénytermesztés és –feldolgozás lebonyolításának, amely kapcsolódó soft tevékenységként valósul meg. A művelődési központ használói: klubtagok, színházlátogatók, fiatalok érintettek elsősorban, de tágabb értelemben Tapolca és a kistérség összes lakosa, hiszen az intézmény a térség kulturális központja. Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek, ezért a nyílászáró-csere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés elengedhetetlen rajta. Emellett a teljes fűtő-szellőző és villamos rendszer átalakítása, illetve függetlenítése is szükséges. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. Év: 2010 Hónap: 09 Nap: 01 Év:

Hónap: 12

Nap: 31

223.794.471 Ft (építés)+ 2.500.000 Ft (közműcsere) 223.794.471 Ft (építés) + 2.500.000 Ft (közműcsere) 156.656.130 Ft (építés) + 1.000.000 Ft (közműcsere)

70 % (építés) + 40 % (közműcsere) 67.138.341 Ft (építés) + 1.500.000 Ft (közműcsere)

30% (építés) + 60% (közműcsere)

Saját forrás Építési engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség

98

24. ábra: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítási koncepcióterve

Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, 2008.

V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése A közszféra funkció Tapolca városközpontjában a Városháza épületében és az egykori Harangozó-ház helyén levő, korábban a Bauxitbánya Vállalat irodaházaként működő Belvárosi Irodaházban koncentrálódik (elsősorban területi jelentőségű közhivatali funkciókkal). Előbbi épülettömb már korábban megújult, míg utóbbi a Fő tér egyik kiemelt helyén vár elavult homlokzatának rekonstrukciójára. A felújítás keretében akadálymentesítés is történik, valamint új funkcióval bővül az épület: a tapolcai polgári védelem irodáival (Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltsége), valamint az Egészségügyi és Szociális Alapellátó Intézet egyes funkcióival.Ezáltal az épületben helyet kapó szolgáltatások jobban megközelíthetőek lesznek, valamint az épület városképi illeszkedése is javul. 25. táblázat: A Belvárosi Irodaház közigazgatási részlegének fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése



Utca: Kossuth Lajos utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai


-

Házszám: 2.



„Közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), épület-felújítás, átalakítás, bővítés” Közigazgatási funkció ERFA A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a Belvárosi Irodaház 2

Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 762 m Szakmai tevékenységek:

99

2



leírása

   

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül POROTHERM 30 NF kerámia falazóblokkból Új burkolatok Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer Nyílászárók cseréje Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület

A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. A városképi illeszkedés érdekében magastetőt kap, valamint az épület akadálymentesített lesz, de a hasznos alapterület nem változik. Összesen 1415 m2 homlokzat újul meg hőszigetelő vakolattal, és új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület (a tetőtér hasznosítása nélkül). A felújítás a belső részeket nem érinti. Jelen projekt a közigazgatási funkciót betöltő bérlők (hivatalok) hasznos területére eső költségeket tartalmazza. Az épületben működő hivatalok: Szent György-hegy Hegyközség, ÁNTSZ Tapolcai Kirendeltség, Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet, Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Tapolcai Kistérségi Társulás, Vöröskereszt, FIDESZ, Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete, Assisi Szent Ferenc Állatmenhely Alapítvány. Itt kap helyet a közeljövőben a tapolcai Polgári Védelem irodája, valamint a Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet egyes további funkciói is. A költségek a funkciók által elfoglalt m2-ek arányában lettek megosztva, így a közigazgatási funkciók 54,4%-ot, a gazdaságiak 45,6%-ot tesznek ki. A projekt célcsoportjaként az egyes közhivatalok ügyfeleit, a Fő tér használóit nevezhetjük meg. Az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumíniumborítású homlokzatával jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként. A városképi illeszkedés érdekében felújítása szükséges. Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 09

Nap: 30

63.432.581 Ft

63.432.581 Ft 47.574.436 Ft

75 %

15.858.145 Ft

25 %

önerő építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség

25. ábra: A Belvárosi Irodaház a megújulás után

100


V.4.4. Városi funkció fejlesztése Az akcióterületen a városi funkciók fejlesztése egyaránt szolgálja a közlekedési, a környezeti és a kulturális, valamint részben a gazdasági funkciók fejlesztését. A Fő tér körüli belső udvarok, átjárók közterületi rehabilitációja a központ és az itt elhelyezkedő üzletek gyalogos megközelítését teszi vonzóbbá. A Köztársaság tér déli részének felújítása a zöldfelület rehabilitációja mellett színvonalas, nagy befogadóképességű rendezvényteret hoz létre, valamint parkolási helyeket biztosít a beépítendő Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolója helyett. A Déli városkapuhoz kapcsolódó patak menti sétány-híd és parkoló kiépítése a városközpont környezetbarát és színvonalas megközelítését szolgálja, és a kapcsolódó közpark kiépítésével a zöldfelület mennyisége is nő. A Nagyköz utcai parkoló a városközponti parkolási igényeket elégíti ki egy rendezett parkoló megvalósításával. 26. táblázat: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Nagyköz utcai parkoló és szervizút Tapolca Város Önkormányzata

Utca: Nagyköz utca

-

Házszám:

Helyrajzi szám: 890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 896, 897, 898, 899, 900, 901, 902, 903, 904


„Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes)” Városi funkció ERFA A fizetőparkoló kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen. Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 75 db A parkolóban összesen 120 személygépkocsi elhelyezése válik lehetővé.

101

A városközpontba gépjárművel érkezők, idősek, mozgásukban korlátozottak a projekt fő célcsoportjai, akik könnyebben érik majd el a városközpontot. A belvárosban a parkolóhelyek száma a szükséges alatt van, és ezek a parkolóhelyek sokszor értékes helyet foglalnak a közterületből. A fizetőparkoló kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen, illetve az ettől északra eső szervizúton, kielégíthetők a Belvárosba érkezők igényei, és rendezettebbé válik a parkolás a városközpontban.


Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 30

51.501.375 Ft

51.501.375 Ft 20.600.550 Ft

40 %

30.900.825 Ft

60 %


26. ábra: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztési terve


102

27. táblázat: Déli városkapu parkoló és sétány Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál


Utca:

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


-

Házszám:

Helyrajzi szám: 783, 735, 736


„Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes)” Városi funkció ERFA


A Déli városkapunál parkolók és onnan kiinduló, a városközpont gyors és kellemes megközelíthetőségét szolgáló sétány kialakítása.


Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 87 db




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes

. A sétány 200 méter hosszú, ebből 100 m a Tapolca-patak partján, 105 m pedig a patak felett könnyűszerkezetes hídként épül meg. Ezáltal a városba érkezők nem terhelik autóforgalommal a belvárost, hosszabb időt tölthetnek el és parkolási díj helyett különböző szolgáltatásokra, termékekre költhetnek a városban. A Malomtó és az Alsó-tó folytatása, a Tapolca-patak ideális helyszíne a városi zöldfelületek kiterjesztésének, használhatóvá tételének. A patak mentén kialakítandó sétány az ún. észak-déli kulturális-rekreációs tengelyen bekapcsolhatja a város déli részét is a belváros vérkeringésébe, valamint a Déli városkapu és az ott kiépítendő parkoló felől gyalogos elérést biztosíthat a városközpont felé. A sétány a gondozott zöldfelület déli határától, a Malomköz utcától indulna délre a patak jobb partján, egy szakaszon konzolosan a vízfelület fölé helyezve. A projekthez kapcsolódik a az Alsó-tó melletti légvezeték földkábellel való kiváltása, valamint önerős beruházásként a Déli városkapunál kialakítandó parkoló melletti közpark kiépítése. A sétány környezetében extenzív zöldfelület kerülne kialakításra A városba gépjárművel érkezők: ingázók, turisták, akik ezentúl kulturált körülmények között közelíthetik meg a városközpontot. A belvárosban lakókat is célozza a projekt: a gépjármű-közlekedés csökkenésével javul lakókörnyezetük minősége. A városba autóval érkezőknek jelenleg nem áll rendelkezésre olyan helyen elegendő számú parkolóhely, ahonnan a belváros szolgáltatásai, nevezetességei könnyen megközelíthetőek. A Déli városkapunál tervezett, 73 személygépkocsi és 14 autóbusz elhelyezését lehetővé tevő ingyenes parkoló és az ehhez kapcsolódó Tapolca-patak menti sétány, valamint kapcsolódó fejlesztésként kiszolgáló létesítmények és közpark lehetővé teszik a parkolás után a városközpont gyors és kellemes megközelítését Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 01

Év: 2011

Hónap: 03

Nap: 31

156.760.663 Ft (építés) + 6.250.000 Ft (közműkiváltás) 156.760.663 Ft (építés) + 6.250.000 Ft (közműkiváltás) 109.732.464 Ft (építés) + 2.500.000 Ft (közműkiváltás)

70 % (építés) - 40 %(közműkiváltás)

103

elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

47.028.199 Ft (építés) + 3.750.000 Ft (közműcsere)

30 % (építés) - 60% (közműkiváltás)


27. ábra: P+R parkoló fejlesztési terve a déli városkapunál


28. táblázat: A Köztársaság tér fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése



Utca: Köztársaság tér




-

Helyrajzi szám: 2923, 2924/1, 2924/2, 2925

Házszám:


„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése” Városi funkció ERFA Rendezvénytér és parkoló kialakítása a Köztársaság tér déli részén 2

2

Felújított közterület nagysága (m ) célérték: 3700 m

A téren minőségi zöldfelület, ideiglenesen használható kb. 1800 m2-es rendezvénytér és 45 db parkoló kerülnek kialakításra (a Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolóit részben pótlandó), amellyel több szabadtéri rendezvény megtartása válik lehetővé, és a pihenésre alkalmas zöldfelületek mennyisége is nő. Emellett új hulladéktárolók, kandeláberek, kerékpártároló és a tér északi részén levő emlékműhöz igazodóan két székelykapu kerül a térre. A szomszédos Kisfaludy utcai foghíjtelek fejlesztésével, a Tamási Áron Művelődési Központ és a Tavasbarlang fogadóépületének megújulásával a tér környezete jelentősen

104


felértékelődik. A rendezvénytér kialakításával a város egy nagy befogadóképességű szabadtéri események rendezésére alkalmas térrel bővül, amely lehetővé teszi a kulturális, szórakoztató események számának növelését, a város szolgáltatási színvonalának emelését. A Köztársaság tér használói: járókelők, rendezvények látogatói, gépjárművel érkezők (pl. Tavasbarlang látogatói) az elsődleges célcsoportok A Köztársaság tér a belváros legjelentősebb zöldfelülete, melynek északi része korábban megújult, a déli része azonban rehabilitációra szorul. Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 30


70 % (építés) + 40 % (közműkiváltás)

16.941.360 Ft (építés) + 2.100.000 Ft (közműkiváltás)


Saját forrás Kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség

28. ábra: A Köztársaság tér kertépítészeti terve


105

29. táblázat: Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése


A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tapolca Város Önkormányzata

Utca: Fő tér, Deák Ferenc utca

-

Helyrajzi szám: 877, 880/2, 880/6, 821/3, 871/3, 871/4, 871/5, 2804, 2811/1, 2793, 2836, 871/2, 2793/2, 2804, 2811/1, 19/3

Házszám:


„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése” Városi funkció ERFA


Az elhanyagolt, elavult állapotú burkolatok és zöldfelületek felújítása ezáltal a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma.


Felújított közterület nagysága (m ) célérték: 6600 m



Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

2

2

E közterületek megújításával a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma. A projekt keretében a következő udvarok újulnának meg: Zeneiskola és APEHudvar (zenei koncerteknek is helyet adó terasz-színpad megújulásával), Balaton Üzletközpont udvara, Vasudvar, Deák Ferenc utca 11.- Ady Endre utca 22. közötti átjáró, Régi postaudvar, Fő tér 12. udvara. A felújítások tartalmazzák a burkolatcserét, a növényzet pótlását, fejlesztését, kerékpártárolók, hulladéktárolók, padok, esetenként vízjáték, köztéri szobor elhelyezését, távfűtés vezeték föld alá helyezését. Összesen kb. 3200 m2 felület bontását, 4115 m2 térkővel, 320 m2 aszfalttal és 100 m2 műkővel való burkolását, közműcserét, 99 db aknafedlap cseréjét, 455 fm terméskő fal építését tartalmazzák a költségek. A célcsoportok a városközpontba gyalogosan érkezők, illetve az udvarokon elhelyezkedő üzletek, intézmények ügyfelei. A megújulással új csoportok térhetnek át gyalogos közlekedésre és új vásárlói lehetnek az üzleteknek. A Fő tér és a Deák Ferenc utca, valamint az itt található kiskereskedelmi egységek, kulturális intézmények gyalogos megközelítése jelentős részben a tömböket átszelő udvarokon, átjárókon történik, sajátos szerkezetet alkotva ezzel a belvárosban. Az átjárók, udvarok egy része elhanyagolt, elavult állapotú, burkolatuk és zöldfelületeik felújításra szorulnak. Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 30



40.449.248 Ft (építés) + 5.985.000 Ft (közműkiváltás)

106

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek



29. ábra: Zeneiskola- és APEH-udvar kertépítészeti koncepcióterve

Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, 2008.

30. táblázat: Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja


Utca: Iskola utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


-

Házszám:



„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése” Városi funkció ERFA A Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér megújulása 2

Felújított köztér nagysága (m ) célérték: 2145 m

2

. A felújítással, amely tartalmazza a zöldfelület rehabilitációját, parkolók rendezett kialakítását, a művelődési ház környezete az intézménnyel együtt megújulhat. A tér megújulása egyúttal a szomszédos épület, a Belvárosi Irodaház környezetét is felértékeli, valamint vonzóbb gyalogos összeköttetést nyújt a Fő tér felé.

107


A célcsoport a Tamási Áron művelődési központba érkezők, illetve más járókelők, akiknek erre vezet az útjuk. A Tamási Áron Művelődési Központ hátsó homlokzata (volt zsinagóga) előtti tér jelenleg elhanyagolt állapotú Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 06

Nap: 30

17.440.313 Ft

17.440.313 Ft 13.080.234 Ft

75 %

4.360.078 Ft

25 %


V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek Az infrastrukturális beruházásokat a lakókat bevonó projektelemek kísérik: ilyen a megújuló Köztársaság téren a kialakítandó rendezvényteret használó események megvalósítása, illetve a felújítandó Könyvtár új rendezvényei. Emellett más „soft” projektekkel járul hozzá az önkormányzat az akcióterületi célok megvalósulásához: a speciális iskola diákjai által végzett helyi gyógynövény-termesztés hozzájárulhat a munkahely-teremtéshez és a helyi gazdaság erősítéséhez. A környezettudatossági képzés és rendezvények által a beruházások fenntarthatósághoz való hozzájárulása (energiamegtakarítás, stb.) mellett a lakosságot is erre a hozzáállásra tanítja. A szülő-gyermek klub elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és szülők számára teremt lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a város fejlődésébe. 31. táblázat: Rendezvények a megújult Köztársaság téren Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Rendezvények a megújult Köztársaság téren



A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható


-

Házszám: 4-6.



„Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi

108

tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van lehetőség, tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok” ESZA funkció ERFA


Tapolcán hagyományosan megrendezett rendezvények programjainak szélesítése kihasználva ezzel a megújult Köztársaság tér adottságait.


Résztvevők száma (fő) célérték: 4.000 fő



A Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények immár hagyományosak Tapolcán. Az események fő profilja a zenei kultúra, a helyi hagyományok népszerűsítése. A rendezvények programgazdagságának szélesítésével lehetséges a látogatók számának növelése, amely hozzájárulhat a közösségi és kulturális élet gazdagodásához Tapolcán. A célcsoport a teljes lakosság, különösen azon része, amely nem látogatott eddig szabadtéri rendezvényeket Tapolcán, valamint a városba látogató turisták. Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 2010

Hónap: 05

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 09

Nap: 30

1 200 000 Ft

1 200 000 Ft 1 020 000Ft

85 %

180 000 Ft

15 %

Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment

109

32. táblázat: Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Tapolca Város Önkormányzata Utca: Batsányi János utca



Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

-

Házszám: 1.



„Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezés. A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú). A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók.” ESZA funkció ERFA Programok szervezése a megújult Wass Albert Könyvtárban Résztvevők száma: 1500 fő A rendezvények szervezése a könyvtár kulturális-közművelődési-pedagógiai tevékenységének csak egy területe. Amennyiben teljességre törekvően kívánjuk meghatározni e tevékenységi kör elemeit, a következőket sorolhatjuk fel: a felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, programok a Gyermekrészlegben, klubok, szakkörök működésének koordinálása, kiállítások rendezése, a civil szervezetekkel a rendezvényszervezés területén történő együttműködés révén a város kulturális életében való aktív részvétel, kiadványok megjelentetése. Tapolca városban működő oktatási-nevelési intézmények Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 2010

Hónap: 01

Nap: 01

Év: 2011

Hónap: 03

Nap: 31

2.628.000 Ft

2.628.000 Ft 2 233 800 Ft

85 %

394 200 Ft

15 %

-

110

További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


33. táblázat: Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése







-

Házszám: 4-6.

Helyrajzi szám:


„Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezés.” „A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú). A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók.” ESZA funkció ERFA


A Művelődési Ház nyitvatartási ideje alatt működő gyógynövénybolt, ahol a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által készített gyógynövények kerülnek árusításra.


látogatók száma: 1500 fő


A Művelődési Ház 2003 óta rendszeresen helyet biztosit és egyben szervezője a különböző korosztályok egészségnevelésével kapcsolatos részfeladatoknak. A Szász Márton Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulói által, az iskola szakembereinek szakmai irányítása mellett termesztett és csomagolt gyógynövények és gyógynövény keverékek árusítását is megszervezték a szervezők. Az iskola 1998 óta működteti e tevékenységét a sajátos nevelési igényű tanulóinak kiegészítő jellegű foglalkoztatására és aktív, közvetlen közreműködésükkel. Az iskola a tevékenységet jelenleg 1,2 ha (önkormányzati tulajdon, térítésmentesen használatba adva) területen gazdálkodik, termeszti az ellenőrzött, 26-féle gyógynövényt. A magyarországi Biokultúra Egyesület szakmai útmutatása szerint, az iskola által foglalkoztatott szakemberek irányítása mellett termesztett gyógynövényeket az Országos Élelmiszerbiztonsági Felügyelet engedélye alapján forgalmazza az iskola. Az előállított gyógynövényeket és gyógynövénykeverékeket, évenként és fajtánként évi 7-800 csomagnyi mennyiségben forgalmazzák. Korábban is megfogalmazódott az igény e tevékenység kiterjesztésére, amely a Tamási Áron Művelődési Központ felújítása után az itt biztosított helyiségben javasolt. A ház nyitvatartási alatt, kapcsolódó rendezvényei alatt végig működhet a „gyógynövénybolt”. A tevékenység kapcsolható a szomszédos Tavas barlangot látogató hazai és külföldi vendégekhez is, szóróanyagok segítségével, termékismertetőkkel tényleges vásárolóvá tehető egy részük. Mivel a technológia jelentős részben kézimunka-igényes és az iskola foglalkoztatható létszáma is véges, a bővülés szükséges feltétele a kézi munkaerő

111


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

bevonása a rendszerbe. A Regionális Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével együttműködve, az aktív foglalkoztatásból ideiglenesen vagy véglegesen kikerülők betanításukat követve foglalkoztathatóak akár a növénytermesztés, akár a csomagolás fázisaiban. A prognosztizált volumennövekedés pótlólagos munkaerő igénye folyamatosan 8-10 fő, melyet a kirendeltség képes kielégíteni. A célcsoport egyrészt a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola diákjai, valamint a projekt más foglalkoztatottjai, másrészt a gyógynövények fogyasztói. Év: 2010

Hónap: 03

Nap: 01

Év: 2011

Hónap: 03

Nap: 31

2.873.000 Ft

2.873.000 Ft 2 442 050 Ft

85 %

430 000 Ft

15 %


34. táblázat: Környezettudatosság Tapolcán Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Környezettudatosság Tapolcán


Utca:


Nem releváns


„Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók (ESZA típusú). A projektelem támogathatóságának feltétele az, hogy infrastruktúra fejlesztések az elérhető legkörnyezetkímélőbb technológiával kerüljenek kialakításra, jelentős energia-megtakarítást eredményezzenek, ezáltal jó példával szolgálva a lakosságnak.”


Tapolca Város Önkormányzata Házszám:

Helyrajzi szám:

ESZA funkció ERFA


Többfajta képzés, közösségi program, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos módszereket, ötleteket.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés,

Résztvevők száma (fő) célérték: 5000 fő

112

mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A környezettudatos életmód terjesztése számos társadalmi haszonnal járó tevékenység. Ennek keretében kerülhet sor többfajta képzésre, közösségi programra, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos módszereket, ötleteket. A célcsoport a teljes lakosság, elsősorban azok megismertetése a környezettudatos életmóddal, gyakorlattal, akik eddig nem ismerték azt. Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 2010

Hónap: 04

Nap: 01

Év: 2010

Hónap: 03

Nap:31

1.440.000 Ft

1.440.000 Ft 1.224.000 Ft

85 %

216 000 Ft

15 %


35. táblázat: Szülő-gyermek klub a szabadidő hasznos eltöltésére Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Szülő-gyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére


Utca:

Tapolca Város Önkormányzata Házszám:

Helyrajzi szám:



Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

„Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van lehetőség, tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok.” ESZA funkció ERFA A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése

113

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Résztvevők száma (fő) célérték: 50 fő A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése. Hasznos időtöltés révén a szülők és gyermekeik kapcsolatának erősítése, a társadalmi normák iránti fogékonyság növelése, kézügyesség, kreativitás fejlődése, ismeretszerzés, családi kohézió erősödése. Családsegítő Szolgálattal kapcsolatban álló családok Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 2010

Hónap: 01

Nap: 01

Év:2011

Hónap: 03

Nap:31

3.360.000 Ft

3.360.000 Ft 2 856 000 Ft

85 %

504 000 Ft

15 %


114

V.4.6. Szinergia vizsgálat A következőkben a Pályázat részét képező projektelemek tekintetében mutatjuk be az egyes projektelemek egymásra hatását, mely elemzésben a megelőző városrehabilitációs tevékenységeket és a kapcsolódó beruházásokat egyaránt figyelembe vesszük. Projektelem megnevezése


Kapcsolódó megelőző Tamási Áron Művelődési Központ felújítása városrehebilitáció Köztársaság tér déli rész felújítása Kapcsolódó ATT projektek

Kisfaludy utcai telek hasznosítása, Fő tér rekonstrukciója Tavasbarlang épületének felújítása

Szinergikus hatások

A Belvárosi irodaház a belváros történelmi városmagjának, a Fő utcának meghatározó városképi eleme. Felújításával a környezetében elhelyezkedő épületek presztízse is növekszik majd.

Projektelem megnevezése


Kapcsolódó megelőző Gabriella Hotel felújítása városrehebilitáció Batsányi tér felújítása Kapcsolódó ATT projektek

Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása


A Tópresszó a Malom-tó partján helyezkedik el, mely kiemelkedő turisztikai célpont Tapolcán. A presszó külsejének megújításával bekapcsolódik az észak-déli turisztikai tengely felújított elemeinek sorába.


Balaton Elektronika felújítása

Kft.

üzlethelyiségének

homlokzati

Kapcsolódó megelőző Batsányi tér felújítása városrehebilitáció Fő tér felújítása Kapcsolódó ATT projektek

Wass Albert Könyvtár épületének felújítása


A Wass Albert Könyvtár épülete helyt ad a Balaton Elektronika kft üzlethelyiségének, közös homlokzattal rendelkeznek. Az üzlethelyiség homlokzati felújításának megvalósítása magántőke bevonásával a Könyvtár megújult homlokzatának fejlesztéséhez járul hozzá, elősegítve az egységes városkép kialakulását és a vállalkozási aktivitás erősítését is.


Wass Albert Könyvtár felújítása

Kapcsolódó megelőző ld. előző pont. városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek

Balaton Elektronika felújítása


Ld. előző pont 115

Kft.

üzlethelyiségének

homlokzati



Kapcsolódó megelőző ld. Belvárosi irodaház városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek



ld. Belvárosi irodaház



Kapcsolódó megelőző városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek

Fő tér körüli udvarok fejlesztése


A parkoló megépítésével a Fő téren jelentkező parkolási igény csökken, ezáltal rendezettebb városkép kialakítására nyílik lehetőség, melynek kiegészítő eleme a fő tér körüli udvarok minőségi fejlesztése.


Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása

Kapcsolódó megelőző Déli városkapu park kialakítása városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek

Tópresszó felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Kőtár kialakítása


A déli városkapu a Tapolcára érkező turisták belépő pontja, ahol alkalmuk nyílik a fejlesztés hatására rendezett körülmények között gépkocsijuk parkolására és a városközpont gyalogos megközelítésére. A P+R parkoló kapcsolódik elgondolásában a tavalyi évben felújított, kialakított Déli Városkapu parkhoz, illetve az Alsó-Malom tó partjának rendezéséhez. A fejlesztés az észak-déli turisztikai tengelyt erősíti.


Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása

Kapcsolódó megelőző Fő tér rehabilitációja városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek

Wass Albert Könyvtár épületének felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Belvárosi irodaház felújítása Fő tér 7.-9. homlokzat felújítása Fő tér 21. homlokzat-felújítása Tavasbarlang épületének felújítása


A legátfogóbb fejlesztés, mely keretbe fogja, összekapcsolja a többi projektelemet. A fő tér körüli udvarok minőségi fejlesztése a városkép javulását idézi elő és élhetőbb városi környezetet hoz létre a helyi lakosság számára. 116



Kapcsolódó megelőző Köztársaság tér északi rész felújítása városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek

Tavasbarlang épületének felújítása Kisfaludy utcai lakásfejlesztés


A Köztársaság tér a város egyik legfontosabb köztere, melynek megújult északi részéhez kapcsolódik a jelenlegi fejlesztés. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek pl. Kisfaludy utcai foghíjtelek funkcióval való megtöltése a rendezett városképet és a használható funkciót segíti elő a helyi lakosság és a turisták számára.

V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Partner neve:

MZ/X Kft

A partner gazdálkodási/jogi formája:

vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 50.696.514 Ft összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi igen szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege 25.285.257 Ft (Ft) Biztosít-e önerőt?

igen

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)

25.285.257 Ft

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Tópresszó felújítása kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

-

Partner szerepe a végrehajtásban:

Konzorciumi partner

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: az üzlethelyiség tulajdonosaként rendszeres karbantartási munkálatok az ingatlan állapotának függvényében

117

Partner neve:



vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 2.949.980 Ft összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi igen szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege 1.469.502 Ft (Ft) Biztosít-e önerőt?

igen


1.469.502 Ft

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Balaton Elektronika kft. üzlethelyiségének kapcsolódóan vesz részt a projektben? homlokzati felújítása Partner szerepe a tervezésben:

-


Konzorciumi partner

Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben:

a az üzlethelyiség tulajdonosaként rendszeres karbantartási munkálatok az ingatlan állapotának függvényében

Partner neve:

Intrados Építész és Mérnökiroda


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 1.650.000 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Balaton Elektronika Kft. kapcsolódóan vesz részt a projektben? felújítási terv készítése

homlokzat

Wass Albert Könyvtár felújítási terve Partner szerepe a tervezésben:

Építészeti tervezés


-

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

-

118

Partner neve:

HORITERV Építészműhely Kft


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 600.000 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Belvárosi irodaház felújítási terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:



-

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -

Partner neve:

Liget Kertépítész Iroda


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 220 000 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Fő tér körüli udvarok terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Köztársaság tér déli rész terve tamási áron Művelődési Központ előtti tér terve Partner szerepe a tervezésben:

Kertépítészeti tervezés


-


119

Partner neve:

VIANOVAPLAN Kft.


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 480.000 Ft + 25% ÁFA összege (Ft) 400 000 Ft + 25 % ÁFA Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Nagyköz utcai szervizút és parkoló kapcsolódóan vesz részt a projektben? Parkoló tervezése a déli városkapuban Partner szerepe a tervezésben:



-


Partner neve:

Demény Zoltán


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 450.000 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) 392 000 Ft + 25 % ÁFA Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Tapolca-patak menti sétány terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Talajmechanikai szakvélemény Hídtervezési munka


-


120

Partner neve:

Pro-Vitál 2000 Kft


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 1.916.667 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Magas és mélyépítési projektelemek kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Közbeszerzési tanácsadó


-


Partner neve:

VeszprémBer Zrt.


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 3.500.00Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Beruházás típusú projektelemek műszaki kapcsolódóan vesz részt a projektben? ellenőrzése Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

121

Partner neve:

Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.


vállalkozás


-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Akcióterületi terv és kapcsolódóan vesz részt a projektben? készítésében tanácsadás Partner szerepe a tervezésben:

Projektfejlesztési tanácsadás


-

pályázat


Partner neve:

Csányi és Simon Építész Iroda


vállalkozás

A partner által végzett tevékenységek teljes 3.900.000 Ft + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Beruházás típusú projektelemek kapcsolódóan vesz részt a projektben? kivitelezéséhez szükséges szakértés Tervellenőrzés a kivitelezés megkezdése előtt

Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

122

Partner neve:



önkormányzati fenntartású intézmény


-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Programok a megújult kapcsolódóan vesz részt a projektben? Könyvtárban szoft elem

Wass

Partner szerepe a tervezésben:

Soft elemek tartalmi kidolgozása


Soft elemek lebonyolítása

Albert


Partner neve:

Tapolcai Városi Szolgáltató Kft.

Kereskedelmi


100% önkormányzati vállalkozás

és

tulajdonú

A partner által végzett tevékenységek teljes 4.594.167 + 20% ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Rendezvények a megújult Köztársaság kapcsolódóan vesz részt a projektben? téren Helyi termesztésű népszerűsítése

gyógynövények

környezettudatosság tapolcán Partner szerepe a tervezésben:





123

Partner neve:

Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet,



A partner által végzett tevékenységek teljes 2.800.000 Ft + 20 % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Szülő-gyermek klub a kapcsolódóan vesz részt a projektben? befogadás selősegítésére

társadalmi

Partner szerepe a tervezésben:





Partner neve:

Tapolca Média Közalapítvány



A partner által végzett tevékenységek teljes 8.000.000 Ft + 20 % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt?

-


-

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Minden projektelem kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

-


Projekt tájékoztatás (kommunikáció) nyújtása


124

és nyilvánosság szolgáltatásának

V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK 36. táblázat: A Fő tér 21. felújítása Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete

Fő tér 21. alatti üzlet homlokzati felújítása A Fő tér e karakteres, a földszinten kereskedelmi célú épületének homlokzata felújításra szorul. A homlokzat megújításával az épület és a benne levő szolgáltatások vonzóbbá válnak, a Fő tér környezete felértékelődik. A projekt keretében a tulajdonos vállalja az emeleti (lakó) részek homlokzatának felújítását is. A földszinten a felújítás után színvonalas ruhaüzlet nyílik, amellyel bővül a városközpont kereskedelmi kínálata. Tapolca, Fő tér 21., hrsz. 2823 Planum Investment Kft. A felújításból az üzlet tulajdonosa, az üzlet vásárlói és a Fő tér látogatói is profitálhatnak: esztétikusabb homlokzatú üzlet, városképi javulás várható a felújítástól. 2009. III. 2009. III. 4 577 000 Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés

V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK V.6.1. Beavatkozások állami támogatással 37. táblázat: Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Projekt neve


Forrás Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete

Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Tapolca leglátogatottabb célpontja, a Tavasbarlang jelenlegi fogadóépülete nem alkalmas a látogatók megfelelő kiszolgálására. A bővítés lehetővé teszi az akadálymentes megközelítést és egy barlangról szóló kiállításnak is helyet biztosít. A fejlesztéssel több látogatót fogadhat a Tavasbarlang, és a látogatók magasabb minőségű szolgáltatásban részesülhetnek. KDOP 3.1.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése Tapolca, Kisfaludy u. 5., hrsz. 2850 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Tavasbarlang látogatói 2010. III. 2011. II. 50 000 000 Ft Építési engedély

125

V.6.2. Beavatkozások önkormányzati forrásból 38. táblázat: Kőtár kialakítása Projekt neve


Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek

Kőtár kialakítása A tapolcai régészeti kutatások nyomán előkerült anyagok bemutatására eddig nem volt lehetőség. A projekt keretében ezekből lapidárium és tegulárium kerül kialakításra a Wass Albert Könyvtár és Múzeum intézményében, a meglévő iskolamúzeum alagsori helyiségében. A leletanyag bemutatásával a Wass Albert Könyvtár és Múzeum bővítheti a jelenlegi bemutatott anyagot, amely új látogatókat vonz és gazdagítja a kulturális életet. Tapolca, Templom-domb, hrsz. 52/2 Történelem iránt érdeklődők, diákok, turisták 2009. II. 2009. IV. 11 000 000 Ft Berendezési tervek

39. táblázat: Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése, bővítése Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek

Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése és akadálymentesítése A Bárdos Lajos Általános Iskola felújítása (homlokzatfelújítás, nyílászárók cseréje és a tető megemelése) már megtörtént. További elemként tervezett az iskola tetőterének beépítése Tapolca, Úttörő utca 1-5. hrsz. 2622 Az intézmény tanulói 2010. I. 2010. IV. 200 000 000 Ft Beépítési koncepció -

40. táblázat: Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba Projekt neve


Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek

Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba A Belvárosban az Ady Endre utcából megközelíthető autóbusz állomás áthelyezése a a kiépítésre tervezett P+R parkoló mellé a telkek egyesítése után, ahonnan a déli városkapuban kialakítani kívánt közparkon keresztül és a Tapolca-patak mellett tervezett sétányon be lehet jutni a városközpontba. Az autóbusz állomás áthelyezése után a belvárosban megmaradna a buszjárat megállója. Tapolca, Vasút utca és déli tehermentesítő út által határolt terület hrsz. 1656 Helyi lakosok, turisták, más városból érkező átutazók 2011. II 2012. I. 300 000 000 Ft Előkészítés -

126

41. táblázat: Petőfi utca–Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása Petőfi utca–Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása A Nagyköz utcai parkoló megvalósulásával a Deák Ferenc u.-Batsányi J. u.-Petőfi u. tömb egyetlen rendezetlen része egy néhány ingatlanból álló terület. Ennek szanálásával zöldterület alakítható ki, illetve szükség esetén a Nagyköz utcai parkoló kapacitása is bővíthető. Tapolca, Petőfi utca, hrsz. 913, 914 920/2 A város lakói, a park potenciális használói, a park kondicionáló hatásának alanyai 2012. III. 2013. IV. 250 000 000 Ft Koncepcióterv

Projekt neve

Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek

42. táblázat: Fő tér 7-9. homlokzat-felújítása Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati felújítása Az Önkormányzat értékesítette a lakó- és kereskedelmi funkciókat tartalmazó ingatlant, amelyen a tulajdonos homlokzat-felújítást végez, ezzel a Fő tér utolsó patinás háza is megújulhat. Tapolca, Fő tér 7-9., hrsz. 2793/1 Kiválasztás alatt Az üzlet vásárlói, a Fő tér látogatói 2009. I. 2009. II. 10 000 000 Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció

Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete

V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK V.7.1. A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások 43. táblázat: Piaccsarnok fejlesztése Projekt neve


Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete

Piaccsarnok fejlesztése Az elavult piaccsarnok területén az Önkormányzat funkcióbővítést hajt végre: a telek (egy részét) szupermarket létesítése céljából értékesíti, valamint új csarnokban biztosít helyet az őstermelők számára. Ezáltal a piacon áruló őstermelők kedvezőbb körülmények közé kerülhetnek, a szupermarket nyitásával pedig a Belváros és a Kertváros kereskedelmi kiszolgálásának színvonala nő. Egyúttal rendezettebbé válik a Bajcsy-Zsilinszky utca is. Tapolca, Bajcsy-Zsilinszky utca, hrsz. 2503 Tapolca Város Önkormányzata A piac vásárlói, a leendő szupermarket vásárlói 2010. IV. 2011. III. 95 000 000 Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció

127

V.7.1.1. Egyház által tervezett beavatkozások 44. táblázat: Szent Erzsébet Óvoda felújítása Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete

Szent Erzsébet Óvoda felújítása A Szent Erzsébet Óvoda a Templom-dombon található egyházi fenntartású épület. Az épületen az egyház a nyílászárók cseréjét tervezi. Az óvodába 3 vegyes korosztályú csoportban csoportonként maximum 25 fő jár. Tapolca, Templom-domb 2., hrsz. 54 Keresztény Szeretet Leányai Az óvodába járó gyermekek 2009. I. 2009. IV. 50 000 000 Ft Koncepcióterv

128

V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások A fejlesztések a közterületek és a városkép vonzóbbá tételével, a kereskedelmi funkciók bővítésével szélesítik és serkentik a belvárosban a gazdasági teljesítményt. A kulturális funkciók megújulása, bővülése és fenntartható működése (könyvtár, művelődési központ) a társadalom szélesebb rétegei számára biztosít lehetőséget a kultúrához és a tudáshoz való hozzáféréshez. A kereskedelmi funkció erősítését a Tópresszó felújítása, a Fő tér 21. alatti üzlethelyiség homlokzati felújítása, a Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása segíti közvetlenül. A fejlesztés hatására megvalósuló beruházások közül a Kisfaludy utcai foghíjbeépítés, a Fő tér 7-9. homlokzati felújítása és a volt orvosi rendelő hasznosítása hoz hasonló hatásokat. Közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz a Fő tér és a környező tömbök udvarain elhelyezkedő üzletek megközelítését megkönnyítő gyalogos átjárók rehabilitációja, a Nagyköz utcai parkoló létesítése és a Déli városkapuhoz kapcsolódó fejlesztések (sétány, parkoló, közpark), továbbá a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása. A megnövekvő kereskedelmi forgalom hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez, illetve új gazdasági funkciók megjelenéséhez. Ehhez a területhez a „kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az Akcióterületen” indikátor kapcsolódik. A kulturális funkció a Tamási Áron Művelődési Központ és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújításával, valamint az ezekhez kapcsolódó programokkal erősödhet közvetlenül. Közvetetten hathat erre a többi fejlesztéshez kapcsolódó nem infrastrukturális program. Az ehhez a területhez kapcsolódó indikátor a „kulturális rendezvények számának növekedése”. A patakmente megújítása, a buszpályaudvar korábbi helyén park kialakítása, illetve az Akcióterület számos beruházásához kapcsolódó zöldfelületi fejlesztések bővítik a város és a kistérség lakosainak szabadidő-eltöltési lehetőségeit, amely nem csupán a lakosok általános jólétét képes növelni, hanem pozitívan hat a helyi identitástudatra is, annak megerősödésének lehetőségét hordozza magával. A zöldfelületek, a kikapcsolódási lehetőségek bővítése egyúttal pozitívan hat a turisták számára is: a város már jelenleg is számos ide látogatót vonz, számuk gyarapodását azonban nagy mértékben erősítik az említett fejlesztések, illetve az akcióterület egészének megújítása. Az akcióterületi fejlesztések az itteni ingatlanok felértékelődését is magával képesek vonzani. Az egész terület megújult épületállománya, a több zöldfelület, a kereskedelem erősödése mind pozitív hatással lesznek az akcióterületi ingatlanok értékére, hiszen a városközponti rehabilitáció várhatóan megnöveli majd az akcióterületi, vagy ahhoz közeli ingatlanok iránti keresletet.

V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára szükséges megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását. A fenti iránymutatások alapján az esélyegyenlőségi szempontok a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában kiemelt szerepet kaptak. A projekt célja a területen élő elszegényedő, gazdaságilag nem aktív népesség helyzetének javítása, a terület munkahely lehetőségeinek javítása és szélesítése. A tervezés fázisában a célcsoport 129

meghatározásakor előtérbe kerültek a civil szervezetek és rajtuk keresztül a hátrányos helyzetűek, a mozgáskorlátozottak, a családok, és a nők. A projekt további célja a város idegenforgalmi kínálatának fejlesztése, bővítése, esztétikus települési környezet megteremtése.

V.8.2.1. Akadálymentes környezet A tervezett tevékenységek döntő része közterületi infrastruktúrafejlesztés, vizuális megjelenés fejlesztés. A közterületi fejlesztések, a Fő tér körüli belső udvarok rekonstrukciója során megvalósul a fizikai környezet hozzáférhetőségének biztosítása: az utak, járdák oly módon épülnek, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítva legyen a mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek számára. A Belvárosi Irodaház átalakításával családbarát és akadálymentes intézmény jön létre. A létesítmény tervezésekor és megvalósításakor a mozgássérültek számára is megközelíthető megoldások kerültek, kerülnek előtérbe (karlift). A Wass Albert Könyvtár és Múzeum akadálymentesítése során mozgássérült parkoló kialakítása, a Nyugati bejárat átalakítása és mozgássérült mosdó kialakítására is sor kerülne. Az épület utcaszinti Keleti bejáratának esetében megvalósíthatatlan az akadálymentesítés, a hátsó bejárat megfelelő módon történő átalakítása viszont megoldható. A könyvtár Nyugati udvara alkalmas egy mozgássérült parkoló kialakítására. Ezen keresztül jutnának be a továbbiakban az érintettek az épületbe. A földszinti tér (jelenleg aula) teljes átalakításának terve többek között tartalmazza egy mosdó kialakítását mozgássérültek számára. Mindez – a földszinti helyiségek egybenyitása, mobil válaszfal és megfelelő berendezés elhelyezése, valamint az egyes munkafolyamatok mobilizálása révén – hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény teljességre törekvő könyvtári szolgáltatást nyújtson a használóknak. Az intézmény épületének felújítása az esélyegyenlőség érvényesítését is szolgálná azáltal, hogy könyvtári szolgáltatást és közhasznú információszolgáltatást nyújt, internet-elérést biztosít, időszaki kiállításokat, tárlatokat rendez be és helyet ad különböző társadalmi szerveződési formák rendezvényeinek, összejöveteleinek a szervezésben és megvalósításban való aktív részvétellel. Mindezt pedig oly módon valósítja meg, hogy – az esélyegyenlőség jegyében – a társadalomnak azokat a csoportjait is bevonja tevékenységébe, amelyek eddig bizonyos okok folytán kívül maradtak hatókörén. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása során figyelemmel lennének az akadálymentes környezet megteremtésére. Kialakításra kerülne az épület homlokzatán mozgássérültek részére szabványos bejárat. A földszinten mozgássérültek részére közlekedési lehetőség és mellékhelyiségek kerülnének kialakításra. A mozgássérültek részére biztosított megközelíthetőség, bejutási lehetőség és a belső terekben való önálló mozgás lehetősége növeli a mozgássérült látogatók számát. A közterületi parkolók kialakítása során figyelembe vették az akadálymentes környezet kialakítására vonatkozó elvárásokat és a parkolókban mozgássérült parkolóhelyek kialakítása is tervezésre kerültek az OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató előírásainak megfelelően. A fejlesztés által érintett épületek, terek akadálymentesítésével a mozgásukban akadályozottak is hozzáférhetnek az ott található szolgáltatásokhoz. Tapolca Város önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Mozgássérültek Veszprém Megyei egyesületének Tapolcai Csoportjával az egyenlő esélyek megteremtése érdekében. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.

130

V.8.2.2. Nemek közti esélyegyenlőség A pályázó szervezet tervezett menedzsment szervezeténél is érvényesülnek az esélyegyenlőségi irányelvek, a 4 fős projektmenedzsmentet, 1 fő adminisztrátor, 2 fő szakmai tanácsadó és 1 fő pénzügyi szakember segíti, akik közül 2 fő női alkalmazott. A partnerszervezetekben dolgozók között is számos nő található, nem tapasztalható negatív diszkrimináció. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított.

V.8.2.3. Fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása A fogyatékkal élők haszonélvezői a fent említett akadálymentesített beruházásoknak, azonban életminőségük javítása ennél többet jelent. Szükséges foglalkozni munkaerő-piaci esélyeik javításával is. A város szándékai szerint az elkövetkezendő években növekedni fog a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak száma. Ezen cél eléréshez szükség több távmunka és részmunkaidős állás biztosítása számukra. A Fogyatékkal élők esélyeinek javítása érdekében Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének Tapolcai Szervezetével is. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.

V.8.2.4. Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége Az Akcióterületen a városi átlagot meghaladó roma népesség él, melyek életkörülményeire jelentős fejlesztő mértékben hatnak a tervezett beruházások. A városfejlesztés beruházási jellegű, fenntartási munkáiban, mint potenciális munkavállalók jelennek meg. A roma munkavállalók érdekeinek érvényesítésében és foglalkoztatásában Tapolca Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerségben vállalt szerepet, amellyel kapcsolatos együttműködési megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. A „más hátrányos helyzetű csoportok” közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, vagy azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú ezért esélyeik javítása munkavállalási esélyeik javításával javítható. A városfejlesztés közvetett hatása e célcsoportot is pozitívan érintheti majd. A fejlesztések között kedvezményes árú kulturális programok is megfogalmazásra kerültek, amely által az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül többen juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.

131

45. táblázat: A KDOP 3.1.1. forrásból tervezett tevékenységek esélyegyenlőségi hatásai

Akadálymentes környezet

Nemek közti esélyegyenlőség

Roma esélyegye nlőség

Fogyatékkal élők esélyegye nlősége

Más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége

Fő tér 21. homlokzatának felújítása *

+

+

++

+

++

Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása *

+

+

++

+

++

Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója 

+++

+

++

+

++

Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása *

+++

+

++

+

++

Köztársaság tér felújítása *

+++

+

++

+

++

+

+

++

+

++

Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban *

+++

+

++

+

++

Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában *

+++

+

++

+

++

Fő tér körüli belső udvarok felújítása *

+++

+

++

+

++

Közpark kialakítása a déli városkapuban *

+++

+

++

+

++

Belvárosi irodaház felújítása *

+++

+

++

+

++

ESZA típusú tevékenységek *

+

+

++

++

++

A tervezett tevékenység területe

Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre *

+ gyenge hatás

++ közepes hatás

+++ erős hatás

Azon fejlesztési elképzelések esetében, melyek előkészítettsége alacsony minden esetben figyelembe veszi a tervezésnél a város az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését. Tapolca város 2007. évben elkészítette Esélyegyenlőségi Tervét, a terv végrehajtása érdekében a Polgármesteri Hivatalban Esélyegyenlőségi Munkatárs is kijelölésre került. A város honlapját infokommunikációs akadálymentesítéssel készítette el vakok és gyengén látók számára. A stratégia megvalósítása érdekében a partnerségi megállapodást is kötöttek fogyatékkal élők egyesületeivel.



KDOP forrás terhére tervezett tevékenység

132

46. táblázat: Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Célértéke MértékBázisérték célérték elérésének egység időpontja

Mutató neve

Mutató forrása

teljes vízfelhasználás

m3

569

540

2011

PEJ

termelés egysége

fő

81

84

2011

PEJ

kWh

75 109

71 300

2011

PEJ

fő

81

84

2011

PEJ

t/év

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

t

62

49

2011

PEJ

t

62

49

2011

PEJ

fő

13 839

13 500

2011

PEJ

fő

67

74

2011

PEJ

fő/év

1

5

2011

PEJ

fő/év

81

84

2011

PEJ

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma

db

0

2

2011

PEJ

Akadálymentesített épületek száma

db

1

3

2011

PEJ

Fajlagos mértéke

vízfelhasználás

Fajlagos energiafelhasználás mértéke Üvegházhatású (CO2)

v.

szolgáltatás

teljes energiafelhasználás termelés egysége

anyagok

v.

szolgáltatás

kibocsátásának

ártalmatlanításra Ártalmatlanításra kerülő hulladék hulladék arányának összes mértéke mennyisége

mértéke kerülő hulladék

kistérségben élő A kistérségben élők foglalkoztatottak száma foglalkoztatottságának mértéke a foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal tudásmegosztásban résztvevők száma kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma össz munkavállalói létszám

V.8.3. Környezeti hatások A projektben megvalósuló városrehabilitáció – az épületek, a gyalogosfelületek és a zöldterületek rendezése – pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a helyi közösség érdekeit is szolgálja. A tervezési fázisban a felmerült alternatívák vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra. Már a tervezés a Tapolca Város Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott, a települési épített és természeti környezet megóvására vonatkozó iránymutatások alapján történt.

V.8.3.1. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly A fejlesztés megvalósítása kis mértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések működtetése nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb terhelést, mint a településen zajló egyéb építési beruházás. 133

V.8.3.2. Természeti erőforrások fenntartható használata Az üzemelés során, a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések figyelembe vételével és betartásával. A Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó rendelkezik a közterületek tisztántartásához szükséges eszközökkel és berendezésekkel. Az alkalmazott technológiák hatékonyak, illetve fenntartási és tisztítási módszerek a legkorszerűbb és az ár-érték aránynak legmegfelelőbben történnek. Az energiafelhasználás jelentős része az épületek üzemeltetéséből, fűtéséből adódik. Ez a műszakilag elavult épületek korszerűsítésével jelentősen csökken. A megnövekedő kihasználtság növelheti az abszolút terhelést, de a fajlagos felhasználás csökkenése várhatóan nagyobb arányú lesz. A fejlesztésre kerülő intézményekben, közterületen a hulladékmennyiség minimalizálása és a keletkezett hulladék szelektív gyűjtése a cél, ezért csökkenése várható a hulladék mennyiségében. Tapolca Város Önkormányzata a környezet védelme érdekében jelenleg is újrahasznosított (környezetbarát) papírt használ irodai munkája során, a KDOP 3.1.1. konstrukcióhoz kapcsolódó kiírásra készült pályázatát is ilyen papíron nyújtotta be.

V.8.3.3. A meglévő értékek védelme és megőrzése A fejlesztéssel kialakításra kerülő létesítmények a környező épületekhez, illetve a városképbe tökéletesen illeszkednek. A rekonstrukcióba bevont Tamási Áron Művelődési központ rendezett épületegyüttese, a Belvárosi Irodaház, a Tópresszó és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum pozitívan befolyásolja azok közvetlen területét, nem terheli sem az élővilágot, sem az épített környezetet. Az épületek melletti területek rendezése, zöldfelületek kialakítása szintén javítja a terület környezeti állapotát. A rendbe hozott épületek minőségi rekonstrukciója hozzájárul az épített környezet védelméhez és javításához, mely a város környezetvédelmi programjának kiemelt fontosságú eleme. A város tervezett tevékenységei a jelenlegi zöldfelületeket megújítaná és növelné azok nagyságát a burkolt felületek arányának csökkentésével és a telepíteni kívánt zöldfelületi elemek (gyep, cserje, lombos fa) alkalmazásával. A zöldfelületi elemek közül a Fő tér körüli belső udvarok, valamint Köztársaság tér déli része felújításra szorulnak. További új tervezett zöldfelületi elem a Tapolca-patak menti sétány kialakítása déli városkapuban. A kialakítandó és felújítandó zöldfelületi elemek jelen előzetes Akcióterületi terv tervezett tevékenységei között szerepelnek. A KDOP 3.1.1. forrásból tervezett tevékenységek esetében zöldfelület nem szűnik meg, a jelenlegi 1675 m2 zöldfelületből 1675 m2 újul meg és további 1906 m2 új zöldfelület kialakítása tervezett, az így létrejövő zöldfelület nagysága 3581 m2.

134

47. táblázat: A tervezett tevékenységek zöldfelületi mutatószámai a KDOP 3.1.1. beavatkozáson belül Felújított zöldfelület (m2)

Új zöldfelület (m2)

Megszűnő zöldfelület (m2)

0

0

730

0

555

555

0

0

Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban

0

0

370

Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában

0

0

311

1020

1020

0

0

APEH udvar felújítása

0

0

140

0

Balaton üzletközpont udvarának felújítása

0

0

0

Régi postaudvar és közlekedőút felújítása

100

100

140 55

0

0

160

0

Déli városkapu Park

5000

5000

0

0

Összesen

6675

6675

1906

0

Jelenlegi Tervezett tevékenység Akcióterületen belül zöldfelület (m2) Köztársaság tér felújítása Tapolca-patak mentén sétány kialakítása

TÁMK mögötti terület felújítása

Fő tér 12. belső udvar felújítása

0 0

0

48. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei és a védett értékek kapcsolata

Tervezett tevékenység megnevezése

Műemlék

Műemléki környezet

Helyi védett építészeti érték

+

+

+

Tapolcai Tavasbarlang felszíni védőterülete

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

KDOP 3.1.1. B beruházások Köztársaság tér felújítása Tapolca-patak mentén sétány kialakítása Deák F. u. 11. – Ady Endre u. 22. átjáró felújítása

+

Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása

+

APEH udvar felújítása Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és közlekedőút felújítása Fő tér 12. belső udvar felújítása Vasudvar felújítása Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás Kapcsolódó beruházások

+ +

+ + +

Fő tér 21. homlokzatának felújítása

+

+

Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása Kőtár kialakítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Szent Erzsébet óvoda felújítása

+

+

+

+

+ +

+

+ +

135

+

49. táblázat: Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa Mutató neve A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

(output /eredmény)

MértékBázisérték egység

Célérték

Célértéke elérésének időpontja

Mutató forrása

eredmény

GJ

270,3924

256,68

2011

PEJ

hatás

t

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns)

output

t

62

49

2011

PEJ

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma

output

fő

1

5

2011

PEJ

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma

output

db

0

2

2011

PEJ

Üvegházhatású kibocsátásának (CO2)

anyagok csökkentése

V.8.3.4. Közlekedésre gyakorolt hatás A városi parkolás helyzetét bemutató fejezetben bemutatásra került a belváros parkolóhely hiánya és annak okai. A tervezett tevékenységek közül a közlekedés fejlesztésére, azon belül új parkolók kialakítására tesznek javaslatot a következő projektelemek: 







Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása



Régi postaudvar és bekötőút felújítása

A tervezett tevékenységek parkolóhelyek számának növelésére gyakorolt hatását a következő táblázat mutatja be. 50. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett új parkolói és mutatószámai Új parkolóhelyek száma (db) Tervezett tevékenység Személygépkocsi tehergépkocsi Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban

73

14


75

0

Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása

23

0


33

0

Összesen

204

14

136

Rokkant parkolóhelyek száma

OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató rendelkezései alapján

V.8.3.5. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása A fejlesztés nem veszélyeztetik a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelő kultúrát és fogyasztói szokásokat. A városrész rehabilitációja esztétikus környezetet teremt, mely hozzájárul a város épített környezetének minőségi javulásához, és ezáltal a lakosság élet körülményeinek emelkedéséhez. Az életminőség javulását eredményezik – a települési arculat, környezet javulása mellett – a létrejövő közösségi értékek, a minőségi szolgáltatások, megrendezésre kerülő rendezvények, a kialakuló új munkahelyek, a szórakozási lehetőségek is. A fejlesztés komplex módon hat Tapolca közösségi, idegenforgalmi, és gazdasági életére. A fejlesztéssel a helyi lakosság környezettudatossága növekszik. A környezetre gyakorolt hatásokat és azok kompenzálásának lehetőségeit a következő összefoglaló táblázat tartalmazza. 51. táblázat: A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok Tervezett tevékenység

Felújítás jellegű 4 tevékenységek

Beruházás jellegű tevékenységek (részletesen az alábbiak szerint)

Nagyköz utcai parkoló megépítése


Leírás

Lehetséges pozitív környezeti hatások

A felújítások főként homlokzatokat, járófelületeket, intézmények belső infrastruktúrájának korszerűsítését jelentik

Energiahatékonyabb épületek, esztétikusabb települési környezet


Zöldfelület mértékének növekedése (ld. 48. sz. táblázat)

Lehetséges negatív környezeti hatások

A felújítás ideje alatt megnövekedő zajterhelés, közlekedési fennakadások Új parkolóhelyek kialakulásával (Régi posta udvar) forgalom nagyságának és a zajszint növekedése

Lehetséges kompenzálási javaslatok - A felújításokat egymáshoz képest időben optimalizálni kell - A munkálatok időtartama lehetőség szerint 8.00-17.00 között legyen a lakosság nyugalmának biztosítása érdekében - Közlekedés-szervezési intézkedésekkel biztosítható a biztonságos közlekedés - Zöldfelület mértékének növelése

Parkolóhelyek kialakítása, sétány kialakítása, légvezeték cseréje, ingatlanfejlesztés

Esztétikusabb települési környezet.

Védett értékek veszélyeztetése.

- Szoros együttműködés a tervezés és a kivitelezés során az érintett szakhatóságokkal, látványtervek készítése és megismertetése a lakossággal.

Felszíni parkolást biztosító építmény létrehozása

A felszíni parkolás áthelyezésével felszabaduló út menti városi terek, amelyek lehetőséget adnak zöldfelületi rendszer fejlesztésére

Karsztos terület lévén, növekvő környezeti kockázat a földtani viszonyokban és a vízháztartásban

- A lehetséges károk felmérése és kiküszöbölése érdekében megvalósíthatósági tanulmány készítése

Déli tehermentesítő út forgalmának növekedése, növekvő zaj és rezgésterhelés

- Felszíni vízelvezetés megoldása, a patak vízminőségének védelme érdekében

Jelenleg kertes mezőgazdasági területek helyén felszíni nyílt gépkocsi parkoló építése

Belvárosi gépkocsiforgalom egy részének áthelyeződése a lakóterületen kívülre. Kevesebb célforgalom a lakóterületen. Javuló környezeti tényezők (levegőminőség, zajcsökkenés, rezgésterhelés csökkenése)

4

Városi zöldfelület arányának csökkenése Tapolca-patak szennyeződésének lehetősége növekszik

- Meglévő infrastruktúra hálózathoz való csatlakozás - Közvilágítás kialakítása a vagyonbiztonság növelése érdekében

Tópresszó épületének felújítása, Fő tér 21. homlokzat felújítása, Alsómalom hasznosítása, Postahivatal felújítása, Fő tér 7-9. homlokzatfelújítása, Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzat és belső rekonstrukciója, Művelődési Ház homlokzat felújítása, Szent Erzsébet Óvoda felújítása, Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtérbeépítése, Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében, Deák F. u. 11. - Ady Endre u. 22. átjáró felújítása, Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása, Köztársaság tér felújítása, APEH udvar felújítása, Balaton üzletközpont udvarának felújítása, Régi postaudvar felújítása, Vasudvar felújítása, Fő tér 6. belső udvar felújítása, Fő tér 12. belső udvar felújítása, Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, Volt orvosi rendelő hasznosítása

137

Tervezett tevékenység

Lehetséges pozitív környezeti hatások

Leírás

Lehetséges negatív környezeti hatások

Lehetséges kompenzálási javaslatok - Szoros együttműködés a szakhatóságokkal a tervezés során.

Tapolca-patak menti sétány kiépítése és Közpark kiépítése a déli városkapuban

Növekvő városi zöldfelületi arány.

Patak menti közterület zöldfelületi arányának növelése

Rendezett települési környezet

Zavaró környezeti hatás a sétány mentén, növekvő környezeti terhelés a talajra és a vízminőségre. A munkálatok során a munkagépekből nagyobb mennyiségű szennyező anyag juthat az élő vízfolyásba

A földkábel telepítése időszakos földkivonással jár Alsó-tó légvezeték kiváltás, trafó átépítés

Lakás- és üzletfejlesztés (Arany J. u. Kisfaludy u., Petőfi u., Piaccsarnok)

Az Alsó-tó partján légvezeték földkábelre való cseréje

Talajt és felszíni vizet érintő hatás a munkagépek, illetve a szállító járművek kenőés üzemanyagának csöpögése, elfolyása miatt

Esztétikusabb települési környezet

Lakás és kereskedelmi célú ingatlanok kialakítása jelenleg is beépített települési környezetben

Az új építésű ingatlanokkal a városkép, települési környezet javulása

A megnövekedett lakások/üzletek számával a felhasznált energiamennyiség növekszik Növekvő gépkocsiforgalom és parkolóhely iránti igény

- A hulladékok káros antropogén hatásának kivédése érdekében a sétány mentén hulladékgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése. A sétány zöldterület jellegű fenntartása javasolt - Az építési munkák során törekedni kell a haváriák okozta talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani

- Megfelelő műszaki állapotban lévő gépek használatával a talaj szennyezése megelőzhető. A szélpark üzemeltetése és szükség szerinti karbantartása nem okoz talajszennyezést

- A lakások energiahatékony építési formáinak előnyben részesítése. A lakóépületekben lehetőség szerint alternatív energiahordozók (földhő) hasznosítási rendszerének kiépítése. - Megfelelő mértékű zöldfelület biztosítása a városi klíma javítása érdekében - Rendezett (díjköteles) parkolási lehetőségek és a felszíni vízelvezetés biztosítása

52. táblázat: Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

Célértéke elérésének időpontja

Mutató forrása

eredmény

GJ

270,3924

256,68

2011

PEJ

hatás

t

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns)

output

t

62

49

2011

PEJ

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma

output

fő

1

5

2011

PEJ

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma

output

db

0

2

2011

PEJ

Mutató neve

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Üvegházhatású kibocsátásának (CO2)

anyagok csökkentése

(output /eredmény)

138

V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ Az Akcióterületi rehabilitáció két fő célcsoportja a város, illetőleg a környező települések lakossága, valamint a belföldi és külföldi turisták. A lakosság szempontjából számos tényezőt befolyásolhatnak a beruházásra váró projektek: átalakíthatják a helyi közösségek szociális életét, identitástudatát, segíthetik a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását. A társadalom életminőségének általános javulása mellett a felújított intézmények használóinak, valamint az ott dolgozók munkakörülményeinek javítása is elérhető a projektekkel, csakúgy, mint a lakások ingatlanárainak, a szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a rekreációs lehetőségek bővülése. A lakosság kiszolgálásán túl egyes projektelemek a turizmusfejlesztés szempontjából is jelentős tényezők lehetnek. Növekedhet a szolgáltatások színvonala, a kulturális rendezvények mennyisége, amelyek mind befolyásolhatják a városba látogató hazai és külföldi turisták számát. Ehhez a két célcsoporthoz kapcsolódik egy harmadik, a város fejlődése szempontjából ugyancsak fontos csoport, a gazdasági, vállalkozási szféra képviselői, akik elsősorban a megváltozott terek megnövekedett forgalma mellett ingatlanaik növekvő értékében, valamint a projektek kivitelezésében és programokkal való feltöltésében tudnak részt venni. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes Akcióterületi fejlesztések célcsoportokhoz való illeszkedését. 53. táblázat: A fejlesztések célcsoporthoz való illeszkedése Fejlesztések

Célcsoportok

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez ingatlanárak emelkedése a rehabilitált területek közelében

Helyi lakosok

rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként rekreációs, szociális lehetőségek bővülése

Városi lakosság

identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként

Közterületi rehabilitáció Fő tér belső udvarainak rekonstrukciója Köztársaság tér déli részének fejlesztése Tapolca-patak menti sétány kiépítése

Környező települések lakossága

rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként

Hazai turisták

emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően

Külföldi turisták

emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően ingatlanárak, üzlethelyiségek rehabilitált területek közelében

Beruházás környéki vállalkozások

értékének

megnövekedett vásárló-forgalom vonzóhatásának eredményeként

a

növekedése

felújított

közterületek

kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Egyéb vállalkozások

Nagyköz utcai parkoló megépítése

kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által

Közlekedésfejlesztés Helyi lakosok

ingatlanárak emelkedése a kisebb mértékű forgalmi területek, valamint a parkolóház mellett

139

a

Fejlesztések P+R parkoló kiépítése a déli városkapuban

Célcsoportok Városi lakosság

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által

Hazai turisták

magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a forgalomkorlátozott területek mentén


magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a forgalomkorlátozott területek mentén


megnövekedett vásárló-forgalom a forgalomkorlátozott területek mentén a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként a buszállomás és a parkolók közelében megnövekedett vásárló-forgalom ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése

Egyéb vállalkozások

Helyi lakosok

Kulturális intézmények fejlesztése Wass Albert Könyvtár és Múzeum külső és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési központ belső felújítása

Bárdos Lajos Általános Iskola akadálymentesítése, bővítése


életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával

Intézmény dolgozói Hazai turisták Beruházás környéki vállalkozások

ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése megnövekedett vásárló-forgalom a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség


az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése

Intézmény dolgozói


munkakörülmények javulása a bővítések által az akadálymentesítéssel a testi fogyatékosok ellátásbeli színvonalának emelkedése a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása

Hazai turisták

közösségi programok jótékony hatása a turizmusra


közösségi programok jótékony hatása a turizmusra

Városi lakosság

a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése


a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése

Intézmény dolgozói Szociális intézmények

emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások javulásával

az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése

Közösségi élet fejlesztése

Belvárosi irodaház rekonstrukciója

munkakörülmények javulása a rekonstrukció által

Városi lakosság

Városi lakosság

Közigazgatási intézmények fejlesztése

életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával

Hátrányos helyzetűek

közösségépítő programok szervezése

ingatlanárak emelkedése

Városi lakosság

Egyéb vállalkozások Oktatási intézmények fejlesztése

kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség

Hajléktalanok

munkakörülmények javulása a rekonstrukció által a hajléktalanok ellátásának színvonal-emelése

140

Fejlesztések

Célcsoportok

Illeszkedés a célcsoportok igényeihez

fejlesztése Hajléktalanszálló felújítása

Intézmény dolgozói

Helyi lakosok

Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése Tópresszó épületének rekonstrukciója Alsómalom hasznosítása

Volt orvosi rendelő hasznosítása

életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként


életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként

Hazai turisták

emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt


emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a felújított területek közelében


megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség


Természeti értékek megőrzése, bemutatása

ingatlanárak emelkedése a hasznosított területek közelében

Városi lakosság

Kisfaludy utcai üzletés lakásfejlesztés Postahivatal épületének felújítása

munkakörülmények javulása a rekonstrukció által


Városi lakosság

a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése


a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése

Hazai turisták

emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt


emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt


ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a Tavasbarlang közelében Beruházás környéki vállalkozások

megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség



A projektek nem csupán az akcióterület lakosságára, hanem – bár sok esetben kisebb mértékben – hatással vannak az egész város, olykor a környező települések népességére is. A projektek környezetében élők számára a fejlesztések többnyire jelentősebb előnyöket biztosítanak lakóingatlanaik felértékelődésével, a lakókörnyezet minőségének javulásával. A város egészének lakossága számára is elérhetővé válnak a kialakított szolgáltatások, amelyek az egész város lakosságának általános életminőség-emelését, a városhoz való kötődését emelhetik. A környező települések lakosai elsősorban tanulás, munkavállalás, bevásárlás céljából keresik fel a várost, ezen infrastrukturális elemek fejlesztése mellett az olyan, nagyobb horderejű kulturális, közösségi fejlesztések is járhatnak előnyökkel, amelyeknek hatásai képesek túlmutatni a város határain. A lakosság részéről fennálló igények a kérdőíves felmérés alapján megvannak a projektekre: leginkább ugyanis pont azon városi lehetőségek, szolgáltatások rendelkezésre állását, illetve minőségét minősítették alacsony értékekkel, amelyekre az akcióterületi projektek jelentős része megoldást kínál. Ilyen, a lakosság részéről fejlesztési igényként megjelenő alacsony fokú lehetőségek többek között a fiatalok szórakozási lehetőségeinek kis száma, a belvárosi parkolási lehetőségek, a kulturális lehetőségek, a szociális ellátás, vagy a turisztikai programkínálat alacsony volta, amelyek fejlesztése megvalósulhat az akcióterületi projektelemeknek köszönhetően.

141

V.10. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ A Belvárosi akcióterület településrendezési terve és helyi építési szabályzata 2008. évben felülvizsgálatra került5, amely 2008.07.01-én lép hatályba. A tervezett beavatkozások a hatályos (2002. évi) településrendezési tervvel és a 2008. júliusában hatályba lépő településrendezési tervvel is összhangban állnak. A hatályos településrendezési terv településszerkezeti tervlapját és a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusait a 4. melléklet tartalmazza 54. táblázat: A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzeléseinek illeszkedése a hatályos településrendezési tervhez

A tervezett tevékenység területe6

Helyrajzi száma

Hatályos településszerkeze ti terv szerinti besorolása

Megvalósulásho z szükséges településszerke zeti tervi besorolása

Hatályo s övezeti jele

Települ Megvaló éssulásho rendez z ési szükség tervmó es doövezeti sítást jel igényele

Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása

KDOP 3.1.1. Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása

2836

Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület

VT

VT

Nem

17. §

Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója

866


VT

VT

Nem

17. §

Belvárosi irodaház homlokzatfelújítás és magastető építése

2836


VT

VT

Nem

17. §

31


VT

VT

Nem

17. §

KÖu

KÖu

Nem

23. §

Tópresszó épületének felújítása

Fő tér körüli belső udvarok felújítása (az alábbi tervezett tevékenységek tartoznak ide) * Deák F. u. 11. - Ady Endre u. 22. átjáró felújítása

2788

Közlekedési és közmű terület


* APEH udvar felújítása

87, 880/2, 880/6, 971/3

* Balaton üzletközpont udvarának felújítása

871/3, 871/4, 871/9

* Régi postaudvar és közlekedőút felújítása

2793/2


* Vasudvar felújítása, távfűtő vezeték cseréje

2804, 2811/1


* Fő tér 12. belső udvar felújítása Köztársaság tér felújítása

19/3 2923


Közlekedési terület

VT

VT

Nem

17. §

KÖu

KÖu

Nem

23. §

VT

VT

Nem

17. §


KÖu

KÖu

Nem

23. §


KÖu

KÖu

Nem

23. §

VT

VT

Nem

17. §

KÖu

KÖu

Nem

23.§

Közlekedési terület


Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Közlekedési és közmű terület


5

A hatályos (2002. évi) Településrendezési Terv felülvizsgálatára a Belvárosi akcióterületen kívül elhelyezkedő Volt honvédségi terület funkcióváltása miatt került sor. A településrendezési terv 2008. évi módosítása a Belvárosi akcióterület területét nem érinti. 6

Amennyiben a tervezett tevékenység településrendezési szempontból több résztevékenységet tartalmaz, azt *-gal jelöltük. A *-gal jelölt résztevékenységek nem önálló tevékenységek.

142

A tervezett tevékenység területe6

Helyrajzi száma

2924/1, 2924/2

Hatályos településszerkeze ti terv szerinti besorolása

Megvalósulásho z szükséges településszerke zeti tervi besorolása

Zöldterület

Zöldterület



2925


* Nagyköz utcai 5. sz. mögötti szervizút felújítása Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban * Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre

890, 891, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 900, 901, 902, 903, 904


Hatályo s övezeti jele

Települ Megvaló éssulásho rendez z ési szükség tervmó es doövezeti sítást jel igényele

Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása

Z

Z

Nem

25. §

KÖu

KÖu

Nem

23.§

VT

VT

Nem

17. §

874



KÖu

KÖu

Nem

23. §

736, 735,783

Kereskedelmi, szolgáltató terület


GKSZ

GKSZ

Nem

19. §

721

Vízgazdálkodási terület

Vízgazdálkodási terület

V

V

Nem

28. §

Z

Z

Nem

25. §

VT

VT

Nem

17. §

51, 56

Zöldterület

Zöldterület

Magán Fő tér 21. homlokzatának felújítása

2823

Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Közszféra

Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása

2793/1


VT

VT

Nem

17. §


2850


VT

VT

Nem

17. 30. §

Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése

2622

KO

KO

Nem

21.§

Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében

52/2

VT

VT

Nem

17. §

Közpark kialakítása a déli városkapuban

721, 733, 734, 735, 784

Zöldterület

Zöldterület

Z

Z

Nem

25.§

Nagyköz u. – Petőfi u. zöldfelület bővítés

913, 914 920/2

Kisvárosias Lakó

Kisvárosias Lakó

Lk

Lk

Nem

14.§


GKSZ

GKSZ

Nem

19. §

VT

VT

Nem

17. §

oktatási központ terület

Oktatási központ terület


Egyéb

Piaccsarnok felújítása

2503


54



143

V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A fejlesztésekkel kapcsolatban a következő kockázatok merülhetnek fel: 55. táblázat: A fejlesztések kockázatelemzése Sorszám

Azonosított kockázat

Bekövetkezés valószínűsége

Hatása a projekt céljaira

A tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

Kockázat kiküszöbölése

Alsómalom ingatlanfejlesztése Tapolca-patak menti sétány kialakítása

Elképzelések egyeztetése az illetékes szakhatóságokkal, társadalmi konzultáció

A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik

Kicsi

2.

A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatást megszerzése akadályokba ütközik

Kicsi

Nagy

Bármely tevékenység

A stratégiák és tervek kidolgozásához szakértők alkalmazása

3.

Lakossági elégedetlenség a beruházásokkal szemben

Kicsi

Közepes


Folyamatos partnerségi egyeztetések a lakossággal

4.

Megvalósítás, kivitelezés időbeli elhúzódása

Közepes

Közepes

Beruházás típusú tevékenységek

Gondos előkészítés és tervezés

5.

Pénzügyi kockázatok (költségnövekedés, kevesebb önerő )

Közepes

Közepes


Költségtervezés részletes árajánlatok alapján, részvények kibocsájtása

6.

A fejlesztések kihasználtsága nem teljes körű

Közepes

Nagy


Kommunikációs és marketingterv kidolgozása, és végrehajtása

1.

Nagy

Szent Erzsébet óvoda homlokzat felújítása Kőtár kialakítása

Fő tér – Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Köztársaság tér déli rész felújítása P+R parkoló a Déli városkapunál 7.

Közbeszerzési eljárás sikertelen

Nagyköz utcai parkoló Kicsi

Nagy

Belvárosi Irodaház felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása

Közbeszerzésre minőségi szakember alkalmazása, a közbeszerzés újbóli kiírása

Wass Albert Könyvtár ás Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tópresszó felújítása

8.

A beszállítók nem megfelelő minőségű munkát végeznek

Közepes

Nagy

Beruházás típusú tevékenységek

Minőségi referenciákkal bíró, megbízható, nagy munkatapasztalattal rendelkező beszállító kiválasztása

Annak, hogy a tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik, bekövetkezési valószínűsége kicsiny ugyan, azonban ennek hatása jelentős lenne a projekt egészére nézve. Az engedélyek megszerzésének elhúzódása a beruházásokat ugyanis késlelteti, a projekt egészének megvalósítása emiatt nagy mértékben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat már most, a projekt-előkészítési szakaszban, az Akcióterületi fejlesztési elképzelések kimunkálásánál minden egyes elképzelést egyeztet a vonatkozó szabályozással, hogy ahol beavatkozás szükséges, ott időben meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. A társadalmi szereplőkkel történő folyamatos konzultáció ugyancsak ennek az eseménynek elkerülését szolgálja.

144

A város megfelelően előkészíti projektjeit ugyan, de fenn áll a lehetősége annak, hogy a fejlesztésekhez szükséges állami forrásokat nem képes elérni, pályázata nem kerül pozitív elbírálás alá. E lehetőség bekövetkezési valószínűsége ugyan alacsony, de a fejlesztésre igen nagy hatással lehet. A város e lehetőség minimalizálása érdekében a tervezés és pályázatkészítés kapcsán szakértőket alkalmazott. Fennáll a veszélye annak, hogy a megvalósuló beruházásokkal a város egyes lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek megelőzésére már a projektötletek felmerülésétől kezdődően aktívan egyeztetések folytak a város lakosságának csoportjaival, hogy az egyes társadalmi csoportok véleményét, érdekeit megismerjük, meghallgatásukkal pedig már előzetesen úgy alakítsuk ki a projektet, hogy a későbbiek folyamán ezt a kockázatot minél inkább minimalizáljuk. A partnerségi egyeztetések azonban nem állnak meg ezen a szinten: a folyamatos egyeztetések a lakosság különféle csoportjaival a projektmegvalósítás egész ideje alatt folyamatosan fognak zajlani. A megvalósítás, kivitelezés csúszása is egy fennálló kockázati tényező. A beruházás folyamán ugyanis előfordulhatnak olyan nem várt hátráltató tényezők, amelyek a projekt megvalósítását hátráltatják. Ennek elkerülésére a tervezés során már számol az Önkormányzat esetleg csúszásokkal: kiküszöbölésére előzetes közbeszerzést végez majd, ezen kívül a kivitelezők kiválasztásának is úgy történik majd, hogy azok garanciát vállaljanak majd az időbeli csúszások elkerülésére. Közepes a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy a megvalósítás során az előzetes tervekhez képest a költségek növekedni fognak. A költségvetést a tervezés során részletes árajánlatok alapján kalkulálták ki, ezzel minimalizálva ennek a tényezőnek a kockázatát. A beruházásokhoz a kellő önerő meg nem léte, mint kockázati tényező minimális, azonban amiatt, hogy befolyása a projekt egészére igen jelentős, mindenképpen meg kell említeni, mint kockázati tényezőt. A kockázat minimalizálása érdekében a város az önerőre szánt forrásokat időben leköti, hogy azokat minden probléma nélkül fel tudja majd használni a városrehabilitációs munkák során. A város 250 millió forint értékben részvényt bocsátott ki a városfejlesztési akciók pénzügyi fedezeteként. A legkritikusabb kockázatnak a kihasználtság biztosítása tűnik, amelyet a kommunikációs és marketingterv kidolgozásával és ellenőrzött megvalósításával lehet kiküszöbölni. Ehhez a kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett az önkormányzat az érintett intézményekkel, a civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal együttműködve tájékoztat és egyeztet a tervezett fejlesztésekről és az azokat kísérő programokról. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, azonban a projektekre nagy hatással lehet. A kockázat kiküszöbölésére a város nagy tapasztalattal rendelkező, a közbeszerzésben jártas munkatársat alkalmaz majd. A városfejlesztés minősége és megvalósulása nem csak az eljárásrendeken, pénzügyi forrásokon, a társadalmi elfogadottságon múlhat. Fontos szerep jut az effektív munkát végző vállalkozóknak, vállalkozásoknak is. Előfordulhat, hogy munkájuk nem megfelelő minőségű. Ennek bekövetkezési valószínűsége közepes és a projektekre nézve nagy hatással lehetnek. Ennek érdekében a vállalkozók kiválasztásánál a több éves szakmai tapasztalattal és megfelelő referenciákkal rendelkező cégek kerülnek majd kiválasztásra.

145

V.12. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE 56. táblázat: A KDOP 3.1.1/B fejlesztések ütemterve

A tevékenységek ütemezése 2009 I.

2010 II.

2011

I.

II.

I.

x

x

x

Előkészítés IVS, ATT

2008.01.05-2008.05.19 2008.02.01.-2009.10.31

x

x

Műszaki tervek

2008.10.20-2009.05.30 2009.05.01-2009.10.16.

x

x

Tanulmányok, felmérések, üzleti terv

2009.05.01-2009.10.31

x

x

Feltételes közbeszerzés

2009.05.01-2009.09.30

x

x Végrehajtás

Projektmenedzsment

2010.03.01-2011.04.22

Gazdasági funkció Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész

2010.06.01-2010.09.30

Tópresszó épületének felújítása

2010.03.01-2010.09.30

Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiség felújítása

2010.07.01-2010.10.31

x x

x x

Közösségi funkció Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása

2010.07.01-2010.10.31

x

2010.09.01-2010.12.31

x Városi funkció

Nagyköz utcai parkoló és szervizút kiépítése

2010.03.01-2010.06.30

x

146

x

x

2012 II.

I.

II.

A tevékenységek ütemezése 2009 Déli városkapu P+R parkoló és Tapolca-patak menti sétány kialakítása Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása

2010

2010.06.01-2011.03.31

2011 x

2010.03.01-2010.06.30

x

x


2010.03.01-2010.06.30

x

x

Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása

2010.03.01-2010.06.30

x

x

x

Közszféra funkció Belvárosi irodaház – közszféra rész

2010.06.01-2010.09.30

x Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ESZA típusú)

Nem releváns Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ERFA típusú) Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Rendezvények a megújult Köztársaság téren

2010-03.01-2011.03.31

x

x

2010.01.01-2011-03.31

x

x

2010.05.01-2010.09.30

x

x

Környezettudatosság Tapolcán

2010.04.01-2011.03.31

x

x

x

Szülő-gyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére

2010.01.01-2011.03.31

x

x

x

147

x

2012

57. táblázat: Kapcsolódó beruházások ütemterve

A tevékenységek ütemezése 2009 I.

2010 II.

I.

2011 II.

2012

I.

II.

I.

x

x

Gazdasági funkció Piaccsarnok felújítása

x

x

x

Közösségi funkció Szent Erzsébet Óvoda felújítása Kőtár kialakítása épületében

az

Iskola

x Múzeum

x

x

x

x

Tavasbarlang épületének felújítása

x

x

Városi funkció Fő tér 7.-9. homlokzat felújítása

x

x x

Fő tér 21. homlokzat-felújítása Autóbusz állomás áthelyezése

Közszféra funkció Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése

x

148

x

II.

V.13. PARTNERSÉG Az önkormányzat a fejlesztési célok megalkotása érdekében egyeztetéseket folytatott, mely egyeztetéseknek a célcsoportjai a következők voltak: 

Helyi érdekcsoportok: o

Vállalkozók

o

Stratégiaalkotó célcsoport, SAM

o

Széles körű elfogadást biztosító célcsoport, a helyi lakosság

o

Döntéshozó célcsoport, képviselőtestület

o

Szakmai célcsoport, szakmai műhely tagja

o

Civil érdekszféra, civil szervezetek

A partnerségi egyeztetések formái a következők voltak: 

Honlap (lakossági kérdőív és tájékoztatás)



Média (írott sajtó, televízió)



Egyeztető tárgyalás, vállalkozói fórumok



Munkacsoport beszélgetés (SAM)



Szakmai műhelybeszélgetés



Képviselőtestületi ülés



Lakossági fórum

Az IVS készítése kezdetén a város honlapjára lakossági kérdőívet helyezett ki, amelyben a lakosság városfejlesztési terveit ismertethette. A kérdőív és kiértékelése az IVS 4. mellékletében megtekinthető. Az Akcióterületi tervben a következő lakossági igények kerültek bevezetésre: 

Kulturális élet fejlesztése



Turisztikai lehetőségek kihasználása



Közterületek fejlesztése



A belvárosi parkolási lehetőségek fejlesztése



Rendezvények a közösségi élet fejlesztése céljából

A helyi újság a lakossági kérdőív alapján a leginkább használt média a lakosság körében. A városvezetés a lakosság tájékoztatására felhasználta a Tapolcai Újságot is: cikksorozatot indított az IVS és akcióterületi fejlesztésekről. Az 5. melléklet a helyi újság Belvárosi akcióterületről szóló rovatát mutatja be. A városi televízióban pedig műsort sugárzott a fejlesztéseket illetően. Az emberek leginkább ismerőseik révén jutnak információhoz a társas érintkezés során. A városvezetés a lakossággal történő személyes találkozót is szervezett, lakossági fórumon tájékoztatta a megjelenteket. A projektfejlesztés időszakában internet alapú (www.tapolca.hu oldalon) és személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett. Az Önkormányzat a fejlesztési elképzelések és befektetői szándékok megismerése érdekében a helyi vállalkozókkal vállalkozói fórumok keretében rendszeresen egyeztet. Az

149

egyeztetéseket még az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor megindította és az Előzetes Belvárosi akcióterületi terv lezárásáig folytatta. Az egyeztetések eredményeként jelentős mértékű magántőke került mozgósításra a városfejlesztési akciók során. A konkrét pénzügyi hasznon kívül a partnerség alapjai is megteremtődtek, kialakult a bizalom és a közös cél elérésének akarata. A magántőkét konzorciális formában és kapcsolódó beruházásokként vonják be a fejlesztésekbe. Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vállalkozók Egyesületével az Akcióterületi Terv során felmerülő fejlesztések megvalósítása érdekében, amelyet az IVS 8. melléklete tartalmaz. Az Önkormányzat IVS készítése során Stratégiaalkotó Munkacsoportot (SAM) hozott létre, melyek feladata a fejlesztések részletes kidolgozásának segítése volt. Ezt a gyakorlatot az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása folyamán is végezte. A Stratégiaalkotó Munkacsoport tagjai Tapolcán: 

Ács János, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, polgármester



Sólyom Károly, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, alpolgármester, önkormányzati képviselő (Polgári Szövetség Tapolcáért)



Lévai József, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (MSZP)



Vörös Béla, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (Tapolcai Vállalkozók Egyesülete)



Parapatics Tamás, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati főtanácsadó



Papp Zoltán Tamás, Tapolca Város főépítésze



Tóth Mária, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, oktatási referens



Benczik Zsolt, Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda, vezető



Hársfalvi József, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, szakmai tanácsadó



Nagy Eörsné, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, igazgató



Rédli Károly, Tapolcai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ügyvezető



Dr. Zsiray Ferenc, Tapolcai Városszépítő Egyesület, elnök.

SAM összehívására az előzetes akcióterületi tervvel összefüggésben 2 alkalommal került sor: 1 alkalommal már az IVS készítése során és 1 alkalommal az előzetes Akcióterületi terv készítésének munkaszakaszában. A SAM-okon az előzetes Akcióterületi terv fejlesztési elképzeléseinek részletes megvitatására került sor, úgy mint: lehetséges partnerek, kapcsolódó magánerős fejlesztések, költségvetés, rendelkezésre álló és még hiányzó tervek, költségbecslések beszerzése, ESZA típusú tevékenységek meghatározása. Szakmai műhely tagjai az IVS készítése során megismert tagokból állt. Az előkészítés és a projektfejlesztés időszakában műhelybeszélgetésekre 3-3 alkalommal került sor az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása során. A műhelybeszélgetések témái a következők voltak: tervek műszaki tatalma, engedélyek beszerzése, költségkalkulációk készítése, városfejlesztési társaság létrehozásával kapcsolatos kérdések. A Képviselőtestület a tervezés és a projektfejlesztés időszakában 2-2 alkalommal ülésezett, ahol az elkészült Előzetes Akcióterületi Terv megismerésére, véleményezésére és elfogadására került sor. A helyi lakosság bevonásának célja a fejlesztési elképzelések megismertetése és véleményeik megismerése az akcióterv fejlesztési elképzeléseinek társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Lakossági fórumra 1 alkalommal került sor, ahol a résztvevők megismerték az előzetes Akcióterületi tervben foglaltakat és elmondhatták véleményüket, fejlesztési elképzeléseiket az Akcióterülettel kapcsolatban. A lakosság 150

elektronikus formában is elérhette a készülő dokumentumot, véleményüket pedig elektronikusan is eljuttathatták a Polgármesteri Hivatalba. Az Előzetes Akcióterületi Terv készítésébe, bevonásra került a társadalom minden rétege, a terv társadalmasítása megtörtént, a fejlesztési elképzelések megismerése és a hozzászólás lehetősége a széles nyilvánosság számára biztosított volt. Tapolca város Előzetes Akcióterületi Terve elektronikusan elérhető a www.tapolca.hu oldalon, valamint nyomtatott formában a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben is megtekinthető. Tapolca Város Önkormányzata a városfejlesztési akciókban a közösségépítő elemek megvalósítása kapcsán civil szervezetekkel is egyeztetett. A civil szervezetek képviselői a SAM tagjai között is jelennek vannak és rendszeres munkakapcsolatban is állnak Tapolca Város Önkormányzatával, a képviselőtestületi üléseken állandó meghívottak. Az önkormányzat és a civil szervezetek már több közös programot is lebonyolítottak az elmúlt években. Jelen Akcióterületi Tervben is együttműködik Tapolca Város Önkormányzata és a civil szféra. A városfejlesztéssel kapcsolatos szoft elemek megvalósításában a Tapolcai Városszépítő Egyesület és a Tapolcai Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány vesz részt. Az Akcióterületi Terv megvalósítása érdekében kötött partnerségi megállapodásokat az IVS 8. melléklete tartalmazza. 58. táblázat: Partnerségi egyeztetések az Akcióterületi terv készítése során Célcsoport

Egyeztetés formája

Egyeztetés

Egyeztetés célja

I. fordulós akcióterületi terv Vállalkozók

Egyeztető tárgyalás, média, honlap Média, honlap

Lakosság

2007.12.012008.06.09. 2008.01.01-től folyamatosan

Fórum Kérdőíves igényfemérés

2008.05.15.

Befektetői szándékok feltérképezése

Fejlesztési igények megismerése és megismertetése a társadalmi fenntarthatóság céljából

SAM

Munkacsoportbeszélgetés

2008.03.24. 2008.04.14.

EATT fejlesztési elképzelések kialakítása

Képviselőtestület

Ülés

2008.04.04. 2008.05.30.

EATT véleményezése és elfogadása

Szakmai műhely

Műhelybeszélgetés

2008.04.16. 2008.05.19. 2008.06.02.

EATT szakmai kérdéseinek megvitatása

Végleges akcióterületi terv Közreműködő Szervezet

Útvonaltervezés és projektfejlesztés Média, honlap,

Lakosság

Szakmai műhely

Szakhatóságok

Sajtótájékoztató Kérdőíves igényfelmérés Műhelybeszélgetés

Hatósági egyeztetések

2009.03-2009-10.

2. fordulós projektfejlesztés szakmai kérdéseiben iránymutatás a Közreműködő Szervezet projektfejlesztést végző munkatársától

2009.02.12-től folyamatosan 2009. 02.12. 2009.06.15-07.14

Fejlesztési igények tartalmának meghatározása, lakossági elégedettség mérése, lakossági tájékoztatás

2009.07.28 2009.05.20 2009.09.01 2009.10.22 2009.03.262009.09.09

151

Akcióterületi tervezés szakmai kérdéseinek megvitatása, projektfejlesztés Beruházás típusú projektelemek szakhatósági egyeztetése

VI. PÉNZÜGYI TERV Az akcióterület teljes pénzügyi terve jól mutatja a magánszféra nagy volumenű várható fejlesztéseit, amelyek a közpénzből megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódnak, vagy hatásukra indulnak, közel kétszeres beruházási értékben. Ez a közszféra és a magánszféra harmonikus együttműködését mutatja Tapolcán. A bevételi tervben láthatók a konzorcium 2016-ig prognosztizált bevételei. Az ingatlaneladások miatti kezdeti felfutást követően egy szezonálisan változó, éves szinten lassan növekvő bevétel várható. Ezeket a növekvő bevételeket a tulajdonos a funkciók további bővítésére, illetve szinten tartásra kívánja fordítani. Az egyszerűsített eredményterv alapján a legnagyobb pénzügyi igény 2009. III. negyedévében várható. A saját forrás megfelelő ütemezésével azonban elkerülhető a likviditási probléma. A projektelemek pénzügyi adatait a következő táblázat mutatja be:

152

59. táblázat: A pályázat összefoglaló pénzügyi adatai Projektelem Előkészítés IVS, EATT ATT Kommunikáció Előkészítés összesen Soft elemek Környezettudatossági képzés és hétvége Gyógynövények népszerűsítése Köztársaság tér rendezvényei Programok a megújult könyvtárban Szülő- gyermek klub Soft összesen Építési tevékenységek Belvárosi Irodaház felújítása - gazdasági Tópresszó homlokzat felújítása Balaton Elektronika homlokzat felújítása Wass Albert könyvtár felújítása TÁMK külső-belső felújítása Belvárosi Irodaház felújítása - közszféra Nagyköz utca parkoló és szervizút építése Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban Köztársaság tér déli részének felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása Építés összesen MZ/X Kft. önerő Balaton Elektronika Kft. önerő Tapolca Város Önkormányzata önerő Összesen II. forduló


Nettó

Elszámolható ÁFA

Elszámolható Bruttó

Támogatástartalom (bruttó)

Önerő (bruttó)

Funkció

85,00% 85,00% 85,00%

7 800 000 6 000 000 8 000 000 21 800 000

1 560 000 1 300 000 2 000 000 4 860 000

9 360 000 7 300 000 10 000 000 26 660 000

7 956 000 6 205 000 8 500 000 22 661 000

1 404 000 1 095 000 1 500 000 3 999 000

-

85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00%

1 175 097 2 344 482 979 247 2 144 552 2 741 893 9 385 271

293 774 586 120 244 812 536 138 685 473 2 346 318

1 468 871 2 930 602 1 224 059 2 680 690 3 427 366 11 731 588

1 248 540 2 491 012 1 040 450 2 278 586 2 913 261 9 971 850

220 331 439 590 183 609 402 103 514 105 1 759 738

Soft Soft Soft Soft Soft

40,00% 50,00% 50,00% 70,00% 69,68% 75,00% 40,00% 68,90% 68,31% 68,04% 75,00%

44 193 021 51 083 612 1 813 861 117 338 265 186 918 475 52 721 499 43 019 963 135 888 261 49 595 383 121 962 327 14 422 906 818 957 573

11 034 575 0 0 29 261 141 46 729 619 13 164 055 10 754 991 33 929 565 12 395 877 29 930 954 3 604 863 190 805 640

55 227 597 51 083 612 1 813 861 146 599 407 233 648 093 65 885 554 53 774 954 169 817 826 61 991 260 152 445 741 18 027 769 1 010 315 673

22 091 039 25 541 806 906 930 102 619 585 162 803 665 49 414 165 21 509 982 116 997 478 42 343 882 103 719 518 13 520 827 661 468 878

66,19%

850 142 844

198 011 958

1 048 707 262

694 101 728

33 136 558 Gazdasági 25 541 806 Gazdasági 906 930 Gazdasági 43 979 822 Közösségi 70 844 428 Közösségi 16 471 388 Közszféra 32 264 972 Városi 52 820 348 Városi 19 647 378 Városi 48 726 222 Városi 4 506 942 Városi 348 846 796 25 541 806 906 930 328 156 797 354 605 534

* Az építési tevékenységek elszámolható bruttó költségének számításakor figyelembe vettük az elemhez tartozó műszaki ellenőr, közbeszerzés, könyvvizsgálat, tervellenőr, tervezés, projektmenedzsment rárakódó költségeit is.

153

60. táblázat: Az akcióterület pénzügyi terve

BRUTTÓ TÁBLA

PÁLYÁZATI ELEMEK Nem megosztható költségek IVS készítése ATT készítése Kommunikáció gazdasági funkció Tópresszó Belvárosi Irodaház (gazdasági) Balaton Elektronika homlokzatfelújítás közszféra funkció Belvárosi Irodaház (közszféra) közösségi funkció Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tamási Áron Művelődési Központ városi funkció Köztársaság tér déli része Fő tér körüli udvarok, átjárók Nagyköz utca parkoló és szervizút Déli városkapu parkoló és tapolca-patak sétány Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér Soft típusú tevékenységek Környezettudatossági képzés és hétvége Gyógynövények népszerűsítése Könyvtár programok Szülő-gyermek klub Köztársaság tér rendezvények PÁLYÁZATI ELEMEK ÖSSZESEN KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK Piaccsarnok felújítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Fő tér 7-9. homlokzati felújítása Bárdos Lajos Általános Iskola bővítése Kőtár Szent Erzsébet Óvoda felújítása Fő tér 21. homlokzati felújítása KAPCSOLÓDÓ BERUH. ÖSSZESEN

2008

2009

2010

2011

Elszám. költség

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

2 340 000 0 0

2 340 000 0 0

2 340 000 0 0

2 340 000 0 0

0 0 0

0 2 433 333 0

0 2 433 333 0

0 2 433 333 0

0 0 1 666 667

0 0 2 500 000

0 0 2 500 000

0 0 2 500 000

0 0 2 500 000

0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

17 027 871 0 0

17 027 871 27 613 798 0

17 027 871 27 613 798 906 930

0 0 906 930

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32 942 777

32 942 777

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

73 299 703 116 824 047

73 299 703 116 824 047

0 0

0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

30 995 630 76 222 870 26 887 477 0 9 013 885

30 995 630 76 222 870 26 887 477 42 454 456 9 013 885

0 0 0 42 454 456 0

0 0 0 42 454 456 0

0 0 0 42 454 456 0

0

0 0 0 0 0 2 340 000

0 0 0 0 0 2 340 000

0 0 0 0 0 2 340 000

0 0 0 0 0 2 340 000

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 2 433 333

0 0 0 0 0 2 433 333

0 0 0 0 0 2 433 333

0 586 120 536 138 685 473 0 163 622 131

367 218 586 120 536 138 685 473 612 030 268 445 743

367 218 586 120 536 138 685 473 612 030 316 356 562

367 218 586 120 536 138 685 473 0 238 160 086

367 218 586 120 536 138 685 473 0 47 129 406

0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 4 000 000 0 0 0 0 4 000 000

14 250 000 0 6 000 000 0 1 100 000 3 300 000 0 24 650 000

19 000 000 0 0 0 8 800 000 6 600 000 0 34 400 000

19 000 000 0 0 0 1 100 000 9 900 000 6 170 000 36 170 000

9 500 000 0 0 0 0 9 900 000 0 19 400 000

42 750 000 0 0 0 0 3 300 000 0 46 050 000

0 10 000 000 0 0 0 0 0 10 000 000

0 5 000 000 0 0 0 0 0 5 000 000

0 20 000 000 0 0 0 0 0 20 000 000

154

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0 0

0

0

0 0

0 0

0

0 15 000 000 0 40 000 000 0 0 0 55 000 000

0

0

0 0

0 0 0

0

0 0

0

0 0

0

0 0 0 60 000 000 0 0 0 60 000 000

0

0 0 0 0 0 0 0 0

26 660 000 9 360 000,00 7 300 000,00 10 000 000,00 108 125 069,66 51 083 612,44 55 227 596,60 1 813 860,62 65 885 553,84 65 885 553,84 380 247 500,04 146 599 406,68 233 648 093,36 456 057 549,73 61 991 260,06 152 445 740,66 53 774 953,89 169 817 825,99 18 027 769,13 11 731 588,46 1 468 871,17 2 930 602,00 2 680 689,89 3 427 366,07 1 224 059,31 1 048 707 261,74

104 500 000,00 50 000 000,00 10 000 000,00 100 000 000,00 11 000 000,00 33 000 000,00 6 170 000,00 314 670 000,00


85,00% 85,00% 85,00% 50,00% 40,00% 50,00% 75,00% 70,00% 69,68% 68,31% 68,04% 40,00% 68,90% 75,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00%

Támogatás

22 661 000 7 956 000 6 205 000 8 500 000 48 539 775 25 541 806 22 091 039 906 930 49 414 165 49 414 165 265 423 250 102 619 585 162 803 665 298 091 687 42 343 882 103 719 518 21 509 982 116 997 478 13 520 827 9 971 850 1 248 540 2 491 012 2 278 586 2 913 261 1 040 450 694 101 728

Önerő

3 999 000 1 404 000 1 095 000 1 500 000 59 585 294 25 541 806 33 136 558 906 930 16 471 388 16 471 388 114 824 250 43 979 822 70 844 428 157 965 863 19 647 378 48 726 222 32 264 972 52 820 348 4 506 942 1 759 738 220 331 439 590 402 103 514 105 183 609 354 605 534

VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A városfejlődésre befolyást gyakorló elemeket – társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti aspektusokat – integráltan kell kezelni. Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft. (továbbiakban városfejlesztési társaság) koordináló és projektmenedzsment szervezet. A Tapolcai Városfejlesztési Kft. újonnan alakult 100%-os önkormányzati tulajdonú szervezet. A társaság alapító okiratát és cégbejegyzését a pályázat melléklete tartalmazza. Az újonnan létrehozott menedzsmentszervezet nem csak a ROP 2007-2013 - KDOP 3.1.1. konstrukcióban történő fejlesztéseket kezeli majd. A szervezethez fog tartozni minden városfejlesztési projekt a jövőben (pl. kulturális, környezetvédelmi, közlekedési, infrastrukturális, lakás-felújítási és esélyegyenlőségi fejlesztések). A szervezet a jelenleg már folyó pályázatokat is kezelni fogja. A Társaság telephelye Tapolca, Hősök tere 15. szám alatt lesz megtalálható, irodája a Tamási Áron Művelődési Központban lesz, 30 m2-en két irodahelyiséggel. A munkához szükséges eszközöket Tapolca Város Önkormányzata biztosítja. A városfejlesztési társaság a pályázó szervezet menedzsment szervezete lesz, nem jelenik meg kedvezményezettként, csupán a projektek menedzselését végzi majd. A városfejlesztési társaság megbízási szerződéssel látja majd el feladatát. A városfejlesztési társaság feladata a városfejlesztési projektek összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorok nyomon követése a fenntartás időszakában. Az Akcióterületi Terv menedzselésében a projektmenedzsment tagjai vesznek részt, akik a pályázó szervezet kompetens, nagy munkatapasztalattal rendelkező tagjaiból kerülnek ki. A menedzsment szervezet három állandó taggal működik majd. A városfejlesztési akciók feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik egyedi megbízási szerződéssel látják majd el munkájukat. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: 

ügyvezető (projektmenedzser),



műszaki menedzser,



pénzügyi menedzser,

A hatékony együttműködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében, tapasztalatokkal rendelkezik akár hazai, akár nemzetközi projektek lebonyolításában. Személye, (illetve a mögötte álló szervezet tapasztalatai) valamint a pályázó szervezet és partnere aktív együttműködése garanciát jelent a projekt zökkenőmentes és hatékony lebonyolítására. A projektmenedzser Parapatics Tamás, az önkormányzat pályázatait koordináló munkatárs, akinek sok éves projekt lebonyolítási és vagyongazdálkodási tapasztalatai vannak. Korábban több iroda vezetőjeként, majd önkormányzati tanácsadóként részt vett számos (kormányzati és előcsatlakozási) pályázat előkészítésében és lebonyolításában. A tapolcai önkormányzatnál eltöltött 19 év alatt jelentős kapcsolati tőkére tett szert, ami szintén elősegíti a projekt gördülékeny lebonyolítását. A műszaki menedzser, Hársfalvi József építészmérnöki végzettsége mellett hosszú múltra visszatekintő vezetői, irányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Vagyongazdálkodási és Műszaki irodavezetőként ismeri az önkormányzati valamennyi beruházását és számos

155

lebonyolítását koordinálta. Szintén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és évek óta szoros együttműködésben tevékenykedik a helyi közműszolgáltatókkal is. Tehát mind vezető, mind szakmai tapasztalatai alapján képes a jelenlegi fejlesztés műszaki menedzselésére. A pénzügyi menedzser az önkormányzat Pénzügyi Irodájának vezetője, Schönherrné Pokó Ildikó aki a beruházások pénzügyi lebonyolítását koordinálja. Önkormányzati vagyon ügyekben és pályázatok lebonyolításában szerzett tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a projektmenedzserrel és a műszaki menedzserrel együttműködve a fejlesztés pénzügyi lebonyolítását zökkenőmentesen megvalósítsa. 61. táblázat: A városfejlesztési társaság állandó tagjainak végzettségei A projektben közvetlenül résztvevő személyek

Személy neve

Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik (fő)

3

Agrárkémiai mérnök szakképzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik Építésztervező szakmérnök szakképzettséggel rendelkezik

Parapatics Tamás Hársfalvi József Schönherrné Pokó Ildikó

Okleveles üzemgazdász szakképzettséggel rendelkezik Projekt menedzser, heti 20 órában:

-

62. táblázat: A városfejlesztési társaság tagjainak kompetenciái Név

Munkakör

Parapatics Tamás

Hársfalvi József

Schönherrné Pokó Ildikó

Dátum

Projekt tárgya

Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője

1999-2002

Rendezvénycsarnok építtetése

Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője

1999-2003

Tornacsarnok építtetése

Önkormányzati főtanácsadó

2004-2006

Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése

Városüzemeltetési csoportvezető

1999-2002


Vagyongazdálkodási és műszaki irodavezető

1999-2003


Szakmai tanácsadó

2004-2006


Belső ellenőr

1999-2002


Belső ellenőr

1999-2003


Pénzügyi irodavezető

2004-2006


Munkatapasztalat pályázatok készítése, készíttetése, stratégiai tervezés előkészítése, önkormányzati beruházások, felújítások szervezése, irányítása, vagyongazdálkodás, kapcsolattartás a városi intézményekkel, civil szervezetekkel, program szervezés

beruházás műszaki ellenőrzése és lebonyolítása, pályázat készítés, fejlesztés önkormányzati előkészítése, beruházás műszaki ellenőrzése

önkormányzati gazdálkodás, pályázatírás, költségvetés összeállítás, pénzügyi lebonyolítás

A tagok önéletrajzát az 1. körös pályázati dokumentáció tartalmazza.

VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai 

Az önkormányzati városfejlesztési projektjeinek menedzselése



Gazdaságfejlesztési elemek integrációja



A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása



Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy 156

partnerrel) 

További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása



A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),



Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) Esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),



A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),



Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),



Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).



Fenntartás koordinációja.

A társaság saját könyvvizsgálóval rendelkezik Kövecses Jenő személyében, akinek megbízatása a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóinak valódiságát és jogszabályszerűségét ellenőrzi. A városfejlesztési társaság menedzsment szervezete feladatai ellátása érdekében a megvalósítás során egyéb szolgáltatásokat vesz igénybe, amennyiben a felmerülő feladatok egyéb szaktudást kívánnak meg.

VII.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások 

Pénzügyi menedzsert segítő szolgáltatás: A városfejlesztési társaság igénybe veszi a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak segítségét is, akik a munkatársak megbízási szerződéssel kapcsolódnak be a végrehajtásba. A projektmenedzsment tagjait segíti 1 fő adminisztrátor segíti.

Szakmai szolgáltatások: 

Engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli tervek készítése: alvállalkozóként építészeti tervezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan.



PR tevékenység, marketing: az átláthatóság biztosítása érdekében, a projekt teljes időtartama alatt a megvalósul a nyilvánosság megteremtése.



Kivitelezés: alvállalkozóként építéssel, kivitelezéssel foglalkozó (lehetőség szerint helyi) vállalkozások megbízása a városrehabilitációs munkálatokra.

Egyéb szolgáltatások: 

FIDIC mérnök: Műszaki ellenőrzésre a kivitelezés ideje alatt folyamatosan sor kerül, illetve az építési beruházás lezárulásával végső műszaki átvétel történik.



Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a kivitelezők kiválasztása érdekében. A városfejlesztési társaság a projektek végrehajtása során a nagyobb volumenű feladatokat (pl. közbeszerzés) az önkormányzat hatáskörében hagyja, amely szervezeti és működési rendje révén képes annak lebonyolítására.



Jogi szolgáltatás.

A projekt megvalósítása elsődlegesen a városfejlesztési társaságnak a feladata, de abban egyéb szervezetek részvétele is szükséges. Ezek mellett számos társadalmi szervezet, civil 157

szervezet, valamint gazdálkodó szervek is részt vesznek a projekt egyes elemeinek megvalósításában (Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány). A Tapolcai Városfejlesztési Kft. alvállalkozók bevonását (építészeti tervezés, kivitelezés, PR) egyszeri megbízási szerződéssel biztosítja.

VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városfejlesztési társaság ügyvezetője a projektek lebonyolítása során keletkező információkról szükség szerint beszámol a képviselőtestület és a polgármester felé. Tapolca Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés irányvonalainak meghatározása, a fejlesztési elképzelések elfogadása, véleményezése a képviselőtestület feladata. A képviselőtestület bizottságokat hoz létre tagjaiból munkájának segítése érdekében. A képviselőtestület állandó bizottságai közül a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (a bizottság létszáma 9 fő, melyből képviselő 5 fő) jogkörébe tartozik többek között a fejlesztési koncepciók és programokat illető állásfoglalás is. A képviselőtestület önkormányzati főtanácsadót nevezett ki Településfejlesztési és vagyongazdálkodási feladatra Parapatics Tamás személyében, aki önkormányzati főtanácsadó és a városfejlesztési társaság ügyvezetője is egyben. A főtanácsadó a polgármesteri kabinet tagja (a polgármester tanácsadó testületének tagja). A képviselőtestület szakmai tanácsadót nevezett ki, aki koordinálja a városfejlesztés politikai feladatait, részt vesz a stratégiaalkotásban és a városfejlesztéssel összefüggő tanácsadásban. A szakmai tanácsadó Hársfalvi József, aki a városfejlesztési társaság műszaki menedzsere. A városfejlesztési társaság ügyvezetője a városfejlesztéssel összefüggésben felmerülő operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal más tisztségviselőivel is konzultál (pl. főépítész, önkormányzati és gazdálkodási iroda).

VII.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A előkészítésében is széleskörű, partnerségen alapuló együttműködés alakult ki, amely a projekt megvalósítása során tovább mélyül. A partnerség és közös gondolkozás színtere voltak a Stratégia Alkotó Munkacsoportok ülései, amelyre állandó meghívottként jelen voltak a képviselőtestület tagjai, civil és kulturális intézmények, vállalkozók vezetői. A fejlesztésekhez kapcsolódóan további civil szervezetek bevonása is várható. A bevonásra kerülő civil szerveztek pontosítására a részletes Akcióterületi tervben kerül sor. A résztvevők folytatni kívánják együttműködési tevékenységüket az Akcióterületek további fejlesztési időszakaiban is. Az Akcióterületi fejlesztések eredményességéről, előrehaladásáról a városfejlesztési társaság félévente beszámol Tapolca Város Önkormányzatának. A képviselőtestületi ülések nyilvánosak, amelyre meghívást kapnak a fejlesztésben érintett civil szervezetek is.

158

VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása A projekt menedzsment szervezet feladatainak ellátásáért 3 fő lesz felelős: Parapatics Tamás (ügyvezető, projekt menedzser), Hársfalvi József (műszaki menedzser) és Schönherrné Pokó Ildikó (pénzügyi menedzser). A városfejlesztő társaság alapvető feladata a KDOP 3.1.1.B városrehabilitáció projektjének menedzselése, nem terjed ki azonban az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyéb városfejlesztési projektek menedzselésére. Fontos célja azonban, hogy kapcsolatot teremtsen a lakossági, gazdasági, civil és közigazgatási szereplők közt, azok céljait összhangba hozva. Tevékenységéhez tartozik a városfejlesztés fizikai megvalósításának menedzselése, pénzügyi, adminisztratív és marketing tevékenységek elvégzése.

VII.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS VII.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A fejlesztés által érintett tevékenységek részben már meglévő intézményeket, szolgáltatóegységeket érintenek, melyek üzemeltetése ésszerűbbé válik a fejlesztés után: az energiaköltségek csökkenését a programokra fordított kiadások növekedése kompenzálja. Egyes elemek fenntartása biztosított a tevékenységből származó bevételekből: a fejlesztés által érintett kereskedelmi egységek (Tópresszó, Balaton Elektronika), a Nagyköz utcai fizetőparkoló, a Belvárosi Irodaház szolgáltatóház részei. Más elemek részben fenntarthatók a bevételekből, illetve kapcsolódó bevételekből: a megújult Köztársaság téren bevételt jelenthetnek az ott tartott rendezvények, a Belvárosi Irodaház közigazgatási funkciójú részeit pedig a bérbe adott irodák díjából. A városfejlesztési társaság hatáskörébe utalt fejlesztés, üzemeltetés megbízhatóbbá válik azáltal, hogy az külön szervezet feladata lesz. Az üzemeltetés pénzügyi vonzatairól az alábbi táblázat tájékoztat. A soft elemek fenntartása az önkormányzat növekvő bevételeiből, valamint az azokat koordináló civil szervezetek forrásaiból biztosított. Az egyes konzorciumi partnerekhez tartozó működési bevételeket és kiadásokat az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve mutatja.

VII.2.2. Szervezeti terv A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. A rehabilitált épületeket, a közterületek és zöldfelületek gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, közszolgáltató szervezeteken keresztül fogja működtetni. VII.2.2.1. Közterületek takarítása, tisztántartása, parkgondozás A területek takarítását és tisztántartását az Önkormányzat kiszervezés révén, vállalkozókkal látja el. Jelenlegi szerződése értelmében a Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a parkgondozásról. Projektelemek: 

Köztársaság tér felújítása



Tapolca-patak mentén sétány kialakítása 159



Közpark kialakítása a déli városkapuban



Deák F. u. 11. - Ady Endre u. 22. átjáró felújítása



TÁMK mögötti terület felújítása



APEH udvar felújítása



Balaton üzletközpont udvarának felújítása






Vasudvar felújítása



Fő tér 12. belső udvar felújítása

VII.2.2.2. Épület-felújításban résztvevő elemek A Fő tér környezetében található lakóépületek fenntartását, tisztántartását jelenlegi gyakorlattal összhangban a társasház (a lakókkal) látja el. A Belvárosi Irodaház, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ fenntartását továbbra is az önkormányzat látja el az intézményekkel közreműködve. A magánkézben lévő Tópresszó fenntartását és karbantartását a fejlesztés megvalósulása után továbbra is az MZ/X Kft. fogja ellátni. Projektelemek: 

Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója



Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása



Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás és magastető építése




160

VII.2.2.3. Parkolók fenntartása, üzemeltetése A fizetőparkolókat a Képviselőtestület által meghatározott üzemeltető a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint üzemelteti. A városfejlesztés kapcsán tervezett új parkolók fenntartását a továbbiakban is ez a szervezet végzi majd. A Nagyköz utcai parkoló fizetőparkolóként üzemel majd, a P+R parkoló pedig ingyenes lesz. Projektelemek: 





63. táblázat: Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek Projektelem

Tulajdonos

Fenntartó

Fenntartásban közreműködő gazdasági szervezetek

Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása Tópresszó felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Belvárosi Irodaház felújítása

Balaton Elektronika Kft. MZ/X Kft. Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata










Közterület fenntartás és köztisztaság - Remondis kft és Unizola Kft Közterület fenntartás és köztisztaság - Remondis kft és Unizola Kft Parkolók fenntartása - Tapolcai Városgazdálkodási Kft




Parkolók fenntartása - Tapolcai Városgazdálkodási Kft


-

MZ/X Kft. Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata

Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

161

-

VII.2.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai Az üzemeltetés és működés pénzügyi tervét az „Útmutató a városrehabilitációs pályázatok második fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó pénzügyi-gazdasági elemzés elkészítéséhez” c. dokumentum alapján készítettük el.

VII.2.3.1. Tapolca város Akcióterületi Tervének működési bevételi és költségterve Működési pénzáramok Tapolca Város városrehabilitációs pályázatának fő kedvezményezettje Tapolca Város Önkormányzata, a beruházás további partnerei az MZ/X Kft, valamint a Balaton Elektronika Kft. A működési bevételi és költségtervben csak a beruházási jellegű projektekhez kapcsolódó tevékenységek szerepelnek, ezért az ESZA-jellegű tevékenységek nem képezik részét jelen elemzésnek. A társadalmi, gazdasági, környezeti hasznok számbavételénél ezek a tevékenységek viszont nagy hangsúlyt kapnak. A működési bevételi és költségtervet partnerenként, ezen belül pedig a városrehabilitációs pályázat útmutatókban meghatározott funkciónként kell elkészíteni, ezért összesen hat esetben végeztük el a szükséges számításokat. A működési pénzáramok forintban vannak bemutatva! A beruházásokat megvalósító partnerek, az azokhoz tartozó funkciók, ezen belül pedig a releváns tevékenységek a következők: Tapolca város Önkormányzata Városi funkció - Nagyköz utcai parkoló és szervizút - Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál - Köztársaság tér déli részének felújítása - Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja - Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja Gazdasági funkció - Belvárosi Irodaház felújítása (gazdasági funkciók) Közösségi funkció - Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítés és funkcióbővítése - Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Közszféra funkció -

Belvárosi Irodaház felújítása (közigazgatási funkciók)

MZ/X Kft Gazdasági funkció - Tópresszó felújítása Balaton Elektronika Kft Gazdasági funkció - Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségeinek felújítása A következő táblázatok mutatják az egyes konzorciumi partnerek különböző funkcióihoz tartozó működési bevételek és kiadások alakulását a projekt lezárását követő 15 évre. A városrehabilitációs projekt lezárása 2011. első negyedévének végén várható. 162

Pályázó neve: Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás

Tapolca Város Önkormányzata Városi

x

PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2009

PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2009

0 0

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2010

0 0 2010

2011 176 336 824 330 213 155 - 153 876 331 - 153 876 331

2012 271 911 383 529 566 139 - 257 654 756 - 411 531 087

2013 279 524 901 544 393 990 - 264 869 089 - 676 400 176

2014 287 351 599 559 637 022 - 272 285 424 - 948 685 600

2015 295 397 443 575 306 859 - 279 909 416 - 1 228 595 015

2016 303 373 174 590 840 144 - 287 466 970 - 1 516 061 985

2017 311 564 250 606 792 828 - 295 228 578 - 1 811 290 563

2018 319 976 485 623 176 234 - 303 199 750 - 2 114 490 312

2019 328 615 850 640 001 993 - 311 386 143 - 2 425 876 455

2020 337 488 478 657 282 046 - 319 793 569 - 2 745 670 024

2021 346 263 178 674 371 380 - 328 108 201 - 3 073 778 225

2022 355 266 021 691 905 035 - 336 639 015 - 3 410 417 240

2023 364 502 937 709 894 566 - 345 391 629 - 3 755 808 869

2024 373 980 014 728 351 825 - 354 371 811 - 4 110 180 680

2025 383703494,1 747288972,6 - 363 585 478 - 4 473 766 159

2026 131098693,8 255323732,3 - 124 225 038 - 4 597 991 197

2011 176 336 824 330 213 155 - 153 876 331 - 153 876 331

2012 271 911 383 529 566 139 - 257 654 756 - 411 531 087

2013 279 524 901 544 393 990 - 264 869 089 - 676 400 176

2014 287 351 599 559 637 022 - 272 285 424 - 948 685 600

2015 295 397 443 575 306 859 - 279 909 416 - 1 228 595 015

2016 303 373 174 590 840 144 - 287 466 970 - 1 516 061 985

2017 311 564 250 606 792 828 - 295 228 578 - 1 811 290 563

2018 319 976 485 623 176 234 - 303 199 750 - 2 114 490 312

2019 328 615 850 640 001 993 - 311 386 143 - 2 425 876 455

2020 337 488 478 657 282 046 - 319 793 569 - 2 745 670 024

2021 346 263 178 674 371 380 - 328 108 201 - 3 073 778 225

2022 355 266 021 691 905 035 - 336 639 015 - 3 410 417 240

2023 364 502 937 709 894 566 - 345 391 629 - 3 755 808 869

2024 373 980 014 728 351 825 - 354 371 811 - 4 110 180 680

2025 383 703 494 747 288 973 - 363 585 478 - 4 473 766 159

2026 131 098 694 255 323 732 - 124 225 038 - 4 597 991 197

0 0

0 0

0

0 - 153 876 331

- 257 654 756

- 264 869 089

- 272 285 424

- 279 909 416

- 287 466 970

- 295 228 578

- 303 199 750

- 311 386 143

- 319 793 569

- 328 108 201

- 336 639 015

- 345 391 629

- 354 371 811

- 363 585 478

- 124 225 038

0

0 - 153 876 331

- 411 531 087

- 676 400 176

- 948 685 600

- 1 228 595 015

- 1 516 061 985

- 1 811 290 563

- 2 114 490 312

- 2 425 876 455

- 2 745 670 024

- 3 073 778 225

- 3 410 417 240

- 3 755 808 869

- 4 110 180 680

- 4 473 766 159

- 4 597 991 197

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 607 268 058 5 065 597 987 -2 458 329 929 2009 0 0 0 0

2010 0 0 0 0

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram

0

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

0 0

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

163

Pályázó neve: Funkció:

Tapolca Város Önkormányzata Városi

Bevétel

A városüzemeltetéshez tartozó bevételek nem növekednek számottevően a fejlesztések hatására. Egyik olyan felújított, megépített parkoló sem lesz fizetős, mely jelenleg ingyenes. A fizetős parkolók száma nem fog növekedni.

Kiadás

A városüzemeltetés költségei nem fognak számottevően növekedni a fejlesztés hatására.

Tapolca Város városüzemeltetését a Városgazdálkodás Kft. végzi. A teljes városgazdálkodási feladatokra 2009. évben Tapolca Város Önkormányzata 463 millió forintot különített el. A Városüzemeltetéshez kapcsolódó költségek, illetve bevételek nem fognak számottevően változni a projekt hatására, valamint az akcióterületen megvalósuló városi funkcióhoz tartozó területek működési költsége nem lehatárolható a Városgazdálkodás Kft. költségvetése alapján. Mindezek miatt a Város teljes városgazdálkodási költségvetése látható a működési pénzáramokban. A működtetési költségek messze meghaladják a bevételeket, melyek nagyrészt a parkolók megváltásából, díjbevételéből, egyéb bérbeadásokból, szemétszállítási díjból, közmű csatlakozási díjból tevődnek össze. Emiatt a városgazdálkodás nettó működési bevételének jelenértéke negatív. Így a jövedelemtermelés kizárható, nincs szükség jövedelemtermelés számításra. Mivel a városgazdálkodás közcélú feladat, az önkormányzat saját, egyéb bevételeiből finanszírozza a működési kiadásokat. Az Önkormányzat nem vesz fel hitelt az önerő finanszírozására, így nem kell adósságszolgálattal számolni.

164

Pályázó neve: Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami Kulturális támogatás támogatás De minimis Nem álllami támogatás

Tapolca Város Önkormányzata Közösségi

x x


2009


2009

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

2010

-

-

2011 22 873 894 86 956 720 - 64 082 826 - 64 082 826

2012 35 271 544 134 087 262 - 98 815 718 - 162 898 544

2013 36 259 148 137 841 706 - 101 582 558 - 264 481 102

2014 37 274 404 141 701 273 - 104 426 870 - 368 907 971

2015 38 318 087 145 668 909 - 107 350 822 - 476 258 793

2016 39 352 675 149 601 970 - 110 249 294 - 586 508 087

2017 40 415 198 153 641 223 - 113 226 025 - 699 734 112

2018 41 506 408 157 789 536 - 116 283 128 - 816 017 240

2019 42 627 081 162 049 853 - 119 422 772 - 935 440 012

2020 43 778 012 166 425 199 - 122 647 187 - 1 058 087 199

2021 44 916 241 170 752 254 - 125 836 014 - 1 183 923 213

2022 46 084 063 175 191 813 - 129 107 750 - 1 313 030 963

2023 47 282 248 179 746 800 - 132 464 552 - 1 445 495 515

2024 48 511 587 184 420 217 - 135 908 630 - 1 581 404 145

2025 49 772 888 189 215 143 - 139 442 254 - 1 720 846 399

2026 17 005 737 64 648 507 - 47 642 770 - 1 768 489 170

-

2011 25 203 764 84 666 979 - 59 463 215 - 59 463 215

2012 38 864 204 130 556 481 - 91 692 277 - 151 155 492

2013 39 952 401 134 212 062 - 94 259 661 - 245 415 153

2014 41 071 069 137 970 000 - 96 898 931 - 342 314 084

2015 42 221 059 141 833 160 - 99 612 101 - 441 926 185

2016 43 361 027 145 662 655 - 102 301 628 - 544 227 813

2017 44 531 775 149 595 547 - 105 063 772 - 649 291 585

2018 45 734 133 153 634 627 - 107 900 494 - 757 192 079

2019 46 968 954 157 782 762 - 110 813 807 - 868 005 887

2020 48 237 116 162 042 896 - 113 805 780 - 981 811 667

2021 49 491 281 166 256 012 - 116 764 730 - 1 098 576 397

2022 50 778 055 170 578 668 - 119 800 613 - 1 218 377 010

2023 52 098 284 175 013 713 - 122 915 429 - 1 341 292 440

2024 53 452 839 179 564 070 - 126 111 230 - 1 467 403 670

2025 54 842 613 184 232 736 - 129 390 122 - 1 596 793 793

2026 18 737 893 62 946 185 - 44 208 292 - 1 641 002 084

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2010

-

0

0

- 59 463 215

- 91 692 277

- 94 259 661

- 96 898 931

- 99 612 101

- 102 301 628

- 105 063 772

- 107 900 494

- 110 813 807

- 113 805 780

- 116 764 730

- 119 800 613

- 122 915 429

- 126 111 230

- 129 390 122

-

0

0

- 59 463 215

- 151 155 492

- 245 415 153

- 342 314 084

- 441 926 185

- 544 227 813

- 649 291 585

- 757 192 079

- 868 005 887

- 981 811 667

- 1 098 576 397

- 1 218 377 010

- 1 341 292 440

- 1 467 403 670

- 1 596 793 793

- 1 641 002 084

-

-

2011 2 329 870 - 2 289 742 4 619 611 4 619 611

2012 3 592 659 - 3 530 781 7 123 441 11 743 052

2013 3 693 254 - 3 629 643 7 322 897 19 065 949

2014 3 796 665 - 3 731 273 7 527 938 26 593 887

2015 3 902 972 - 3 835 749 7 738 720 34 332 608

2016 4 008 352 - 3 939 314 7 947 666 42 280 274

2017 4 116 577 - 4 045 676 8 162 253 50 442 527

2018 4 227 725 - 4 154 909 8 382 634 58 825 161

2019 4 341 873 - 4 267 091 8 608 965 67 434 125

2020 4 459 104 4 382 303 8 841 407 76 275 532

2021 4 575 041 4 496 243 9 071 283 85 346 816

2022 4 693 992 4 613 145 9 307 137 94 653 953

2023 4 816 036 4 733 087 9 549 122 104 203 075

2024 4 941 253 4 856 147 9 797 400 114 000 475

2025 5 069 725 4 982 407 10 052 132 124 052 607

2026 1 732 156 1 702 322 3 434 478 127 487 085


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 619 611

7 123 441

7 322 897

7 527 938

7 738 720

7 947 666

8 162 253

8 382 634

8 608 965

8 841 407

9 071 283

9 307 137

9 549 122

9 797 400

10 052 132

3 434 478

0

0

4 619 611

11 743 052

19 065 949

26 593 887

34 332 608

42 280 274

50 442 527

58 825 161

67 434 125

76 275 532

85 346 816

94 653 953

104 203 075

114 000 475

124 052 607

127 487 085


31 897 055 -31 347 677

FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

44 208 292

372 655 959 1 251 862 791 -879 206 831 2009

2010

63 244 732

165

-

-

-

0

Pályázó neve:


Funkció:

Közösségi Tamási Áron Művelődési Központ

Bevétel

- a Művelődési Központ bérleti díjait a fejlesztés hatására körülbelül 5%-kal növelheti, míg rendezvényeinek látogatottsága – így az azokból származó bevétel – 15%-kal növekedhet. Wass Albert Könyvtár és Múzeum -

az alaptevékenységhez tartozó múzeum működtetésének bevételei a látogatószám növekedés miatt közel 5%-kal növekednek majd.


Kiadás

- az épület teljes körű hőszigetelése a fűtőenergia felhasználásban minimum 25%-os, a villamos rendszer felújítása, korszerűsítése a villamos energia felhasználásban minimum 30%-os megtakarítást eredményezhetnek. Wass Albert Könyvtár és Múzeum -

tervezői becslések alapján a nyílászáró cserének, és hőszigetelésnek köszönhetően a Könyvtár energiafelhasználásának csökkenéséből hozzávetőleg évi 600.000 Ft megtakarítás várható.

A Városhoz tartozó közösségi funkciót betöltő Tamási Áron Művelődési Központ és Wass Albert Könyvtár és Múzeum működési pénzáramai alapján megállapítható, hogy a működési kiadások messze meghaladják a bevételeket, így jövedelemtermelés nem áll fenn, nincs szükség jövedelemtermelés számításra. Az önerőhöz szükséges forrást, és a bevételek – kiadások negatív különbözetet az Önkormányzat biztosítja költségvetéséből, adósságszolgálat pénzügyi terheivel nem kell számolni.

166

Pályázó neve:

Tapolca Város Önkormányzata Gazdasági

Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás

x


2009


2009

0 0


0 0 2010

0 0

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel

2010

0 0

2011 11 847 798 10 505 672 1 342 126 1 342 126

2012 18 269 304 16 199 746 2 069 558 3 411 684

2013 18 780 844 16 653 338 2 127 506 5 539 190

2014 19 306 708 17 119 632 2 187 076 7 726 266

2015 19 847 296 17 598 982 2 248 314 9 974 580

2016 20 383 173 18 074 154 2 309 019 12 283 599

2017 20 933 518 18 562 156 2 371 362 14 654 961

2018 21 498 723 19 063 334 2 435 389 17 090 350

2019 22 079 189 19 578 044 2 501 144 19 591 494

2020 22 675 327 20 106 652 2 568 675 22 160 170

2021 23 264 885 20 629 425 2 635 461 24 795 631

2022 23 869 773 21 165 790 2 703 983 27 499 613

2023 24 490 387 21 716 100 2 774 286 30 273 900

2024 25 127 137 22 280 719 2 846 418 33 120 318

2025 25 780 442 22 860 017 2 920 425 36 040 742

2026 8 808 318 7 810 506 997 812 37 038 554

2011 11 750 292 10 408 166 1 342 126 1 342 126

2012 18 118 950 16 049 392 2 069 558 3 411 684

2013 18 626 281 16 498 775 2 127 506 5 539 190

2014 19 147 817 16 960 741 2 187 076 7 726 266

2015 19 683 955 17 435 641 2 248 314 9 974 580

2016 20 215 422 17 906 404 2 309 019 12 283 599

2017 20 761 239 18 389 877 2 371 362 14 654 961

2018 21 321 792 18 886 403 2 435 389 17 090 350

2019 21 897 481 19 396 336 2 501 144 19 591 494

2020 22 488 713 19 920 037 2 568 675 22 160 170

2021 23 073 419 20 437 958 2 635 461 24 795 631

2022 23 673 328 20 969 345 2 703 983 27 499 613

2023 24 288 834 21 514 548 2 774 286 30 273 900

2024 24 920 344 22 073 926 2 846 418 33 120 318

2025 25 568 273 22 647 848 2 920 425 36 040 742

2026 8 735 827 7 738 015 997 812 37 038 554

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 342 126

2 069 558

2 127 506

2 187 076

2 248 314

2 309 019

2 371 362

2 435 389

2 501 144

2 568 675

2 635 461

2 703 983

2 774 286

2 846 418

2 920 425

997 812

0

0

1 342 126

3 411 684

5 539 190

7 726 266

9 974 580

12 283 599

14 654 961

17 090 350

19 591 494

22 160 170

24 795 631

27 499 613

30 273 900

33 120 318

36 040 742

37 038 554

173 736 603 153 892 296 19 844 307 2009 0 0 0 0

2010 0 0 0 0


0

0

0

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

0

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel

-1 334 899 -1 334 899 -0

-

2011 97 506 97 506 0 0

-

0

2012 150 354 150 354 0 0

-

0

2013 154 563 154 563 0 0

-

0

2014 158 891 158 891 0 0

-

0

2015 163 340 163 340 0 0

-

0

2016 167 750 167 750 0 0

-

2017 172 280 172 280 0 0

0

-

0

167

2018 176 931 176 931 0 0

-

0

2019 181 708 181 708 0 0

-

0

2020 186 614 186 614 0 0

-

0

2021 191 466 191 466 0 0

-

0

2022 196 445 196 445 0 0

-

0

2023 201 552 201 552 0 0

-

0

2024 206 793 206 793 0 0

-

0

2025 212 169 212 169 0 0

-

0

2026 72 491 72 491 0 0 0

Pályázó neve:


Funkció:

Gazdasági

Bevétel

Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi hőenergia megtakarítása 300.000 Ft-ra tehető a homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az Irodaház közüzemi költségei területarányosan 45,6%-ban jelentkeznek a gazdasági funkcióban érintett területeken. A közüzemi költségeknek ez a része megjelenik az Irodaház bevételeiben is (hiszen a bérlők fizetik meg).

Kiadás

Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi hőenergia megtakarítása 300.000 Ft-ra tehető a homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az Irodaház közüzemi költségei területarányosan 45,6%-ban jelentkezik a gazdasági funkcióban érintett területeken.

A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház területarányosan 45,6%-át kitevő gazdasági funkciójának működési bevételei meghaladják a működési kiadásokat. A működési költségeket teljes mértékben fedezik a bérlőktől származó bérleti díjak, valamint az általuk megfizetett közüzemi költségek. Jövedelemtermelés számítás nem szükséges, mivel az Irodaház gazdasági funkciójára eső terület fejlesztésének támogatási jogcíme regionális támogatás.

168

Pályázó neve:

Tapolca Város Önkormányzata Közszféra

Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2009


2009


2010

0 0

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

x

0 0 2010

2011 607 220 2 744 524 - 2 137 304 - 2 137 304

2012 936 334 4 232 056 - 3 295 722 - 5 433 026

2013 962 551 4 350 554 - 3 388 003 - 8 821 029

2014 989 502 4 472 369 - 3 482 867 - 12 303 895

2015 1 017 208 4 597 595 - 3 580 387 - 15 884 282

2016 1 044 673 4 721 730 - 3 677 057 - 19 561 340

2017 1 072 879 4 849 217 - 3 776 338 - 23 337 678

2018 1 101 847 4 980 146 - 3 878 299 - 27 215 977

2019 1 131 597 5 114 610 - 3 983 013 - 31 198 990

2020 1 162 150 5 252 704 - 4 090 555 - 35 289 545

2021 1 192 366 5 389 275 - 4 196 909 - 39 486 454

2022 1 223 367 5 529 396 - 4 306 029 - 43 792 482

2023 1 255 175 5 673 160 - 4 417 985 - 48 210 467

2024 1 287 809 5 820 662 - 4 532 853 - 52 743 320

2025 1 321 292 5 972 000 - 4 650 707 - 57 394 027

2026 451 442 2 040 433 - 1 588 992 - 58 983 019

2012 936 334 4 232 056 - 3 295 722 - 5 433 026

2013 962 551 4 350 554 - 3 388 003 - 8 821 029

2014 989 502 4 472 369 - 3 482 867 - 12 303 895

2015 1 017 208 4 597 595 - 3 580 387 - 15 884 282

2016 1 044 673 4 721 730 - 3 677 057 - 19 561 340

2017 1 072 879 4 849 217 - 3 776 338 - 23 337 678

2018 1 101 847 4 980 146 - 3 878 299 - 27 215 977

2019 1 131 597 5 114 610 - 3 983 013 - 31 198 990

2020 1 162 150 5 252 704 - 4 090 555 - 35 289 545

2021 1 192 366 5 389 275 - 4 196 909 - 39 486 454

2022 1 223 367 5 529 396 - 4 306 029 - 43 792 482

2023 1 255 175 5 673 160 - 4 417 985 - 48 210 467

2024 1 287 809 5 820 662 - 4 532 853 - 52 743 320

2025 1 321 292 5 972 000 - 4 650 707 - 57 394 027

2026 451 442 2 040 433 - 1 588 992 - 58 983 019

0 0

0 0

2011 607 220 2 744 524 - 2 137 304 - 2 137 304 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

- 2 137 304

- 3 295 722

- 3 388 003

- 3 482 867

- 3 580 387

- 3 677 057

- 3 776 338

- 3 878 299

- 3 983 013

- 4 090 555

- 4 196 909

- 4 306 029

- 4 417 985

- 4 532 853

- 4 650 707

- 1 588 992

0

0

- 2 137 304

- 5 433 026

- 8 821 029

- 12 303 895

- 15 884 282

- 19 561 340

- 23 337 678

- 27 215 977

- 31 198 990

- 35 289 545

- 39 486 454

- 43 792 482

- 48 210 467

- 52 743 320

- 57 394 027

- 58 983 019

8 978 192 40 579 781 -31 601 589 2009 0 0 0 0

2010 0 0 0 0


0 0 0


0 0

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2026

2025

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

169

Pályázó neve: Funkció:

Tapolca Város Önkormányzata Közszféra

Bevétel

A Belvárosi Irodaház bevételeinek növekedése nem várható a közigazgatási területeken a fejlesztés hatására.

Kiadás

A hőszigetelés ellenére nem várható az Irodaház költségeinek változása a fejlesztés hatására, mivel a nem gazdasági területre eső közüzemi díjakat az Önkormányzat fizeti, így nem jeleni meg az Irodaház működési költségeiben (és bevételeiben sem).

A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház területarányosan 54,4%-át kitevő közszféra funkciójának működési bevételei nem fedezik a működési kiadásokat. Ennek oka, hogy egyes közcélú tevékenységet ellátó szervezetek nem fizetnek bérleti díjakat, valamint több, bérlő által nem bérlet terület is van az Irodaházban, melyek fenntartási költségei az Irodaházat terhelik. A bérlők által meg nem fizetett, fennmaradó közüzemi díjakat azonban közvetlenül az Önkormányzat fizeti, így nem jelennek meg az Irodaház működési költségei között. A bevételekből nem fedezett költségeket a Városgazdálkodás Kft finanszírozza, aki önkormányzati költségvetésből gazdálkodik. Az Irodaház közigazgatási területeire eső fejlesztés támogatási jogcíme állami támogatásnak nem minősülő támogatás, így meg kell vizsgálni, fenn áll-e jövedelemtermelés. A projekt megvalósulása esetén azonban a nettó működési bevétel jelenértéke -31.601.589 Ft, mely kizárja a jövedelemtermelést.

170

Pályázó neve: MZ/X Kft. Funkció: Gazdasági Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2009


2009

2010

0 0

0 0 2010

0 0


x

0 0

2011 88 403 626 83 203 194 5 200 432 5 200 432

2012 136 318 392 128 299 325 8 019 067 13 219 499

2013 140 135 307 131 891 706 8 243 601 21 463 100

2014 144 059 095 135 584 674 8 474 421 29 937 521

2015 148 092 750 139 381 045 8 711 705 38 649 226

2016 152 091 254 143 144 333 8 946 921 47 596 148

2017 156 197 718 147 009 230 9 188 488 56 784 636

2018 160 415 057 150 978 479 9 436 577 66 221 213

2019 164 746 263 155 054 898 9 691 365 75 912 578

2020 169 194 412 159 241 380 9 953 032 85 865 610

2021 173 593 467 163 381 656 10 211 811 96 077 420

2022 178 106 897 167 629 579 10 477 318 106 554 738

2023 182 737 676 171 987 948 10 749 728 117 304 466

2024 187 488 856 176 459 635 11 029 221 128 333 687

2025 192 363 566 181 047 586 11 315 981 139 649 667

2026 65 724 218 61 857 925 3 866 293 143 515 961

2011 114 924 714 108 143 625 6 781 090 6 781 090

2012 177 213 909 166 757 469 10 456 440 17 237 530

2013 182 175 899 171 426 678 10 749 220 27 986 750

2014 187 276 824 176 226 625 11 050 199 39 036 949

2015 192 520 575 181 160 971 11 359 604 50 396 553

2016 197 718 631 186 052 317 11 666 314 62 062 867

2017 203 057 034 191 075 730 11 981 304 74 044 171

2018 208 539 574 196 234 774 12 304 799 86 348 970

2019 214 170 142 201 533 113 12 637 029 98 985 999

2020 219 952 736 206 974 507 12 978 229 111 964 227

2021 225 671 507 212 355 845 13 315 662 125 279 890

2022 231 538 966 217 877 097 13 661 870 138 941 759

2023 237 558 979 223 541 901 14 017 078 152 958 838

2024 243 735 513 229 353 990 14 381 522 167 340 360

2025 250 072 636 235 317 194 14 755 442 182 095 802

2026 85 441 484 80 400 041 5 041 443 187 137 245

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

6 781 090

10 456 440

10 749 220

11 050 199

11 359 604

11 666 314

11 981 304

12 304 799

12 637 029

12 978 229

13 315 662

13 661 870

14 017 078

14 381 522

14 755 442

5 041 443

0

0

6 781 090

17 237 530

27 986 750

39 036 949

50 396 553

62 062 867

74 044 171

86 348 970

98 985 999

111 964 227

125 279 890

138 941 759

152 958 838

167 340 360

182 095 802

187 137 245

0 0 0 0

2010 0 0 0 0

2011 26 521 088 24 940 431 1 580 657 1 580 657

2012 40 895 518 38 458 144 2 437 373 4 018 031

2013 42 040 592 39 534 972 2 505 620 6 523 650

2014 43 217 729 40 641 951 2 575 777 9 099 428

2015 44 427 825 41 779 926 2 647 899 11 747 327

2016 45 627 376 42 907 984 2 719 392 14 466 719

2017 46 859 315 44 066 500 2 792 816 17 259 535

2018 48 124 517 45 256 295 2 868 222 20 127 757

2019 49 423 879 46 478 215 2 945 664 23 073 421

2020 50 758 324 47 733 127 3 025 197 26 098 617

2021 52 078 040 48 974 188 3 103 852 29 202 469

2022 53 432 069 50 247 517 3 184 552 32 387 021

2023 54 821 303 51 553 953 3 267 350 35 654 372

2024 56 246 657 52 894 355 3 352 302 39 006 673

2025 57 709 070 54 269 609 3 439 461 42 446 135

2026 19 717 266 18 542 116 1 175 149 43 621 284


0

0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

1 580 657

2 437 373

2 505 620

2 575 777

2 647 899

2 719 392

2 792 816

2 868 222

2 945 664

3 025 197

3 103 852

3 184 552

3 267 350

3 352 302

3 439 461

1 175 149

0

0

1 580 657

4 018 031

6 523 650

9 099 428

11 747 327

14 466 719

17 259 535

20 127 757

23 073 421

26 098 617

29 202 469

32 387 021

35 654 372

39 006 673

42 446 135

43 621 284


363 086 623 341 446 656

Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

1 699 245 398 1 598 982 061 100 263 336

2009

21 639 968

171

Pályázó neve:

MZ/X Kft

Funkció:

Gazdasági

Bevétel

A Tópresszó épületének területe a fejlesztés hatására több mint másfélszeresére nő. Ezért forgalmának növekedését 30%-ban prognosztizáltuk a kibővülés és megújulás hatására.

Kiadás

A tópresszó működési költségnövekedésének oka a nagyobb forgalommal járó megnövekedett dologi költségek és a megnövekedett belterület nagyobb közüzemi költségei. Emellett azonban a hőszigetelés miattl egy óvatosabb becslés szerinti 3%-os fűtési energia megtakarítás is várható.

Az MZ/X Kft esetében a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése nem merül fel, mivel a fejlesztés gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység, valamint regionális támogatási jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához. A fejlesztéshez szükséges önerőt saját bevételeiből biztosítja, hitel felvételére nem lesz szüksége.

172

Pályázó neve:

Balaton Elektronika Kft. Gazdasági

Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami Kulturális támogatás támogatás De minimis Nem álllami támogatás

x


2009


2009

0 0

Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

2010

0 0 2010

2011 142 845 048 124 746 487 18 098 561 18 098 561

2012 220 267 064 192 359 083 27 907 981 46 006 542

2013 226 434 541 197 745 137 28 689 404 74 695 946

2014 232 774 709 203 282 001 29 492 708 104 188 654

2015 239 292 400 208 973 897 30 318 503 134 507 157

2016 245 753 295 214 616 192 31 137 103 165 644 260

2017 252 388 634 220 410 829 31 977 805 197 622 065

2018 259 203 127 226 361 922 32 841 206 230 463 271

2019 266 201 612 232 473 694 33 727 918 264 191 189

2020 273 389 055 238 750 483 34 638 572 298 829 761

2021 280 497 171 244 957 996 35 539 175 334 368 935

2022 287 790 097 251 326 904 36 463 193 370 832 129

2023 295 272 640 257 861 403 37 411 236 408 243 365

2024 302 949 728 264 565 800 38 383 928 446 627 294

2025 310 826 421 271 444 511 39 381 911 486 009 204

2026 106 199 027 92 743 541 13 455 486 499 464 690

2012 220 267 064 192 357 836 27 909 228 46 008 598

2013 226 434 541 197 743 855 28 690 686 74 699 284

2014 232 774 709 203 280 683 29 494 026 104 193 310

2015 239 292 400 208 972 542 30 319 858 134 513 168

2016 245 753 295 214 614 801 31 138 495 165 651 663

2017 252 388 634 220 409 400 31 979 234 197 630 897

2018 259 203 127 226 360 454 32 842 673 230 473 570

2019 266 201 612 232 472 186 33 729 425 264 202 995

2020 273 389 055 238 748 935 34 640 120 298 843 115

2021 280 497 171 244 956 408 35 540 763 334 383 878

2022 287 790 097 251 325 274 36 464 823 370 848 701

2023 295 272 640 257 859 731 37 412 908 408 261 609

2024 302 949 728 264 564 084 38 385 644 446 647 253

2025 310 826 421 271 442 751 39 383 671 486 030 923

2026 106 199 027 92 742 940 13 456 087 499 487 011

0 0

0 0

2011 142 845 048 124 745 678 18 099 370 18 099 370

0

0

18 099 370

27 909 228

28 690 686

29 494 026

30 319 858

31 138 495

31 979 234

32 842 673

33 729 425

34 640 120

35 540 763

36 464 823

37 412 908

38 385 644

39 383 671

13 456 087

0

0

18 099 370

46 008 598

74 699 284

104 193 310

134 513 168

165 651 663

197 630 897

230 473 570

264 202 995

298 843 115

334 383 878

370 848 701

408 261 609

446 647 253

486 030 923

499 487 011

2011

2012

2013

2 112 067 813 1 844 455 482 267 612 331 2009 0 0 0 0

2010 0 0 0 0


0

0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

809

1 247

1 282

1 318

1 355

1 391

1 429

1 468

1 507

1 548

1 588

1 629

1 672

1 715

1 760

601

0

0

809

2 056

3 338

4 656

6 011

7 402

8 832

10 299

11 806

13 354

14 943

16 572

18 244

19 959

21 719

22 321


0 -11 073

-

809 809 809

-

1 247 1 247 2 056

-

2014 1 282 1 282 3 338

-

2015 1 318 1 318 4 656

-

2016 1 355 1 355 6 011

-

2017 1 391 1 391 7 402

-

11 073

173

2018 1 429 1 429 8 832

-

2019

1 468 1 468 10 299

-

2020

1 507 1 507 11 806

-

2021

1 548 1 548 13 354

-

2022

1 588 1 588 14 943

-

2023

1 629 1 629 16 572

-

2024

1 672 1 672 18 244

-

2025

1 715 1 715 19 959

-

2026

1 760 1 760 21 719

-

601 601 22 321

Pályázó neve:

Balaton Elektronika Kft

Funkció:

Gazdasági

Bevétel

Nem várható az üzlet forgalmának a fejlesztés hatására megvalósuló bevétel növekedése.

Kiadás

A Balaton Elektronika költségei kismértékben csökkennek, a homlokzat felújítás miatti hőszigetelésből származó fűtési energia megtakarításon keresztül, hozzávetőleg 3%-kal.

A Balaton Elektronika Kft esetében sem merül fel a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése, mivel az MZ/X Kft-hez hasonlóan a beruházás gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység és regionális támogatási jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához. A felújításhoz szükséges önerőt a Balaton Elektronika saját bevételeiből biztosítja, hitel felvételére nem lesz szüksége. II. Jövedelemtermelés vizsgálata A jövedelemtermelés vizsgálatát az „Útmutató a városrehabilitációs pályázatok második fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó pénzügyi-gazdasági elemzés elkészítéséhez” II. pontja szerint a nem állami támogatással támogatható tevékenységek esetében kell elvégezni. Az I. pontban bemutatott működési pénzáramok alapján egyik nem állami támogatásban részesülő kedvezményezett esetében sem merült fel a jövedelemtermelés lehetősége. Ezért Tapolca városrehabilitációs pályázatához jövedelemtermelés számítást ebben a fejezetben nem kell elvégezni.

174

III. Társadalmi-gazdasági hasznok bemutatása Tapolca városrehabilitációs projektje számos projektelemből tevődik össze, melyek különféle társadalmi – gazdasági - környezeti hatással vannak. Ezek a hatások pedig egymásra is hatnak, emellett nemcsak pozitív, olykor negatív hatások is lehetnek. Első lépésben felsoroljuk a városrehabilitációhoz tartozó tevékenységeket, majd ezeknek különböző gazdasági – társadalmi - környezeti hatásait. A fejezet végén a különböző hatásoknak az egyes tevékenységekhez való viszonyát szemléltetjük egy sematikus térképen, ahol az egyes hatásokat eltérő színekkel különböztetjük meg. Jellemző tulajdonsága a városrehabilitációs projekten belüli elemeknek, illetve ezek egyes tevékenységeinek, hogy nemcsak egyfajta, hanem egyszerre többféle hatással is lehetnek a társadalomra, gazdaságra, környezetre. A beavatkozásoknak ez a sajátossága is igazolja a fejlesztések kívánatosságát, szükségességét. A társadalmi hatások bemutatásánál különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az ESZA-jellegű tevékenységekre, melyeket a pénzügyi elemzés nem tudja számszerűsíteni, azonban a fejlesztések szükségességét nagymértékben indokolják. Tevékenységek, hatások, outputok

Tevékenység

Városi rendezvények

Output

Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények

Hatások

Tapolca közösségi gazdagodása

és

kulturális

életének

Városhoz való kötődés erősödése

Tevékenység

Könyvtári rendezvények szervezése

Output

Felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, klubok, szakkörök, kiállítások a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban Tapolca közösségi gazdagodása

Hatások

és

kulturális

életének

Városhoz való kötődés erősödése Szolgáltatási színvonal javulása

Tevékenység

Gyógynövény-gyógytea termesztés

Output

Szász Márton Általános Iskola és Szakközépiskola SNI tanulói által készített gyógynövények, gyógyteák.

Hatások

Egészséges életmód erősödése

175

Tevékenység

Környezettudatos módszereket, ötleteket terjesztő képzések, közösségi programok megszervezése

Output

Környezettudatos módszereket, ötleteket terjesztő képzések, közösségi programok

Hatások

Egészséges életmód erősödése Környezettudatosság erősödése

Tevékenység

Szülő-gyermek klub megszervezése

Output

Szülő-gyermek klub

Hatások

Társadalmi normák erősödése Családi kohézió erősödése

Tevékenység

Homlokzat felújítás, hőszigetelés

Output

Megújult homlokzat (Belvárosi Irodaház, Tópresszó, Balaton Elektronika, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ) Energia-felhasználás (és CO2 csökkenése – fűtési energia

Hatások

kibocsátás)

Városkép javulása Az adott ingatlan és a környező ingatlanok felértékelődése

Tevékenység

Vendéglátó egység külső – belső felújítása, bővítése

Output

Kibővült, megújult Tópresszó Többlet energia felhasználás a kibővült terület miatt Forgalom növekedése

Hatások

Ingatlan felértékelődése Városkép javulása Szolgáltatási színvonal javulása

176

Tevékenység

Nyílászáró csere

Output

Kicserélt, új nyílászárók (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tópresszó, Tamási Áron Művelődési Központ)

Hatások

Energia-felhasználás (és CO2 csökkenése – fűtési energia

Tevékenység

Elektromos hálózat cseréje

Output

Megújult elektromos hálózat (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ)

Hatások

Energia-felhasználás (és CO2 csökkenése – villamos energia

Tevékenység

Fűtés gépészeti rendszer felújítása

Output

Felújított gépészeti rendszer a Tamási Áron Művelődési központban

Hatások

Energia-felhasználás (és CO2 csökkenése – fűtési energia

Tevékenység


Output

Akadálymentes utak, járdák, karlift, mozgássérült parkolók, mozgássérült mosdók, akadálymentes bejáratok (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ, Belvárosi Irodaház, Fő tér körüli belső udvarok)

Hatások

Esélyegyenlőség erősödése

Tevékenység

Színházterem felújítás

Output

Tamási Áron Művelődési Központ megújult színházterme Tapolca közösségi gazdagodása

Hatások

és

kibocsátás)

kibocsátás)

kibocsátás)

kulturális

Szolgáltatási színvonal javulása Látogatószám növekedése

177

életének

Tevékenység

Közterek, parkok megújítása Sétány kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részének felújítása

Output

Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér Városkép javulása Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek közérzetének javulása

Hatások

A megújult közterületeken töltött idő felértékelődése, városi kötődés megerősödése. Az akcióterületen felértékelődése

Tevékenység

lévő

ingatlanok

Parkolók kialakítása, megújítása Nagyköz utcai parkoló és szervizútnál parkolók kialakítása

Output

Parkoló kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részén Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér

Hatások

Tevékenység

Közlekedés, közlekedési biztonság javulása Városkép javulása

Zöldfelületek növelése az akcióterületen Sétány kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részén

Output

Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók Tamási Áron Művelődési Központ előtti téren Az akcióterület biológiai aktivitás értékének növekedése

Hatások

Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek közérzetének javulása A megújult közterületeken felértékelődése

178

töltött

idő

Tevékenység

Output

Új kandeláberek, kerékpártárolók kialakítása Új kandeláberek, kerékpártárolók: Köztársaság tér déli részén Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjáróknál új kerékpártároló Közlekedési biztonság javulása

Hatások

Térvilágítás javulása is a nagyobb biztonságot szolgálja

Tevékenység

Új rendezvénytér kialakítása

Output

1800 m2-es új rendezvénytér a Köztársaság tér déli részén

Hatások

Tapolca közösségi gazdagodása

és

kulturális

életének

Az egyes tevékenységék eredményeit és azok hatásainak egymással való kapcsolatát ábrázolja a társadalmi – gazdasági hasznok hatásútvonal-térképe. Azt, hogy melyik hatást tekintjük társadalmi, gazdasági, illetve környezeti hatásnak, különböző színekkel jelöltük. Sok esetben egy adott hatás egyszerre lehet egyszerre társadalmi és környezeti, vagy akár környezeti és gazdasági jelentőségű is. Az ábrán a háromfajta hatás különböző színei alapján is látszik, hogy a tevékenységek közvetlen, közvetett hatásai elsősorban társadalmi hatások, melyek monetizálása szinte egyik esetben sem lehetséges.

179

A társadalmi – gazdasági – környezeti hatások hatásútvonal-térképe Tevékenységek, projektelemek

Outputok

Városi rendezvények

Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények, stb.

Könyvtári rendezvények

Felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, klubok, szakkörök, kiállítások

Hatások

Szülő-gyermek klub megszervezése

Közösségi és kulturális élet gazdagodása Városhoz való kötődés Szolgáltatási színvonal javulása

Szász Márton Ált. Isk. tanulói által készített gyógynövények, gyógyteák

Egészséges életmód erősödése Környezettudatosság erősödése

Környezettudatos képzések, programok

Társadalmi normák erősödése Szülő-gyermek klub

Új rendezvénytér kialakítása

Homlokzat felújítás, hőszigetelés

Családi kohézió erősödése 1800 m2-es új rendezvénytér Energia-felhasználás (és CO 2 kibocsátás) csökkenése Megújult homlokzat Városkép javulása Megújult, kibővült Tópresszó Ingatlanok felértékelődése

Vendéglátó egység felújítása, bővítése

Kicserélt, új nyílászárók

Nyílászáró csere

Megújult elektromos hálózat

Elektromos hálózat cseréje

Felújított gépészeti rendszer

Fűtés gépészeti rendszer cseréje

Akadálymentes utak, járdák, parkolók, bejáratok, mosdók, karlift


Felújított színházterem

Színház felújítás

Megújult közterek, sétányok, udvarok, átjárók, parkolók

Közterek, parkok megújítása

Új és felújított parkolók

Parkosítás, zöld felületek növelése

Környezeti hatások

Társadalmi és környezeti

Gyógynövény, gyógytea termesztés Környezettudatos képzések, programok

Társadalmi hatások

Többlet energia felhasználás (és CO2 kibocsátás) Forgalom/látogatószám növekedése Esélyegyenlőség erősödése Akcióterületen tartózkodók közérzetének javulása Akcióterületen eltöltött idő felértékelődése Közlekedés, közlekedési biztonság javulása

Új kandeláberek és kerékpártárolók

Biológiai aktivitás érték növekedése

Új zöld felületek közterületeken

180

Gazdasági hatások

Környezeti és gazdasági

VIII. MELLÉKLETEK

181

1. számú melléklet - Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületei TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelete7 az építészeti értékek helyi védelméről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2007. május 23.)

Tapolca Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ban hozott felhatalmazása alapján az országos védelem alá nem helyezhető, de a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, és a városban élők önbecsülését elősegítő épületcsoportok, épületek, építmények, illetve azok egyes részei megőrzése érdekében a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A helyi védelem meghatározása 1. § Helyi védelem tárgyát képezi mind az az érték, amelyet a jóváhagyott rendezési terv, ennek hiányában az önkormányzat rendelkezése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít. (2) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. a) A területi védelem a település olyan összefüggő részére terjedhet ki, amely a jellegzetes településszerkezet (utcák vonalvezetése, beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli. A területi védelem a jellemző településszerkezet megtartására vonatkozik. b) Az egyedi védelem: aa) kiterjed az épület, földrészletre,

építmény teljes

egészére,

továbbá a hozzátartozó

ab) az épület vagy építmény valamely részértékére, ac) képzőművészeti alkotásokra és emléktáblákra. A védetté nyilvánítás és megszüntetés 2. § (1) A város területére készítendő valamennyi új rendezési tervnek és a településrészekre jóváhagyott rendezési tervek felülvizsgálatának – amennyiben a korábbi ezt nem tartalmazta – rendelkeznie kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely alapja a helyi védelemben való döntésnek. (2) A védetté nyilvánításról a képviselőtestület rendeletében dönt. (3)8 A védetté nyilvánítás, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó eljárás 7

Hatályba lépés napja: 2004. november 02.

8

Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. §-a. Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.

182

indulhat hivatalból, szakmai – illetve társadalmi szervezet, továbbá állampolgári javaslatra. A bejelentést Tapolca város Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportjának kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a védendő épületre, épületrészre, területre vonatkozó adatokat (helyrajzi szám, vagy utca, házszám, tulajdonos, használó) továbbá a védetté nyilvánítás valószínű indokát. (4)9 A döntés előkészítését a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportja közreműködésével végzi: a testületi előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága véleményével kell a testület elé terjeszteni. A döntés előkészítésére építészeti értékvizsgálatot kell készíteni. 3. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell: a) az ingatlan tulajdonosát, b) a védetté nyilvánításra, illetve az annak megszüntetésére javaslatot tevőt, (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni a testületi döntésről. Terület védelme esetén a rendezési tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védett nyilvánításról, de a döntést közölni kell az érintett utat, közműveket létesítő, üzemeltető szervekkel is. (3)10 Az Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda Építéshatósági csoportja a testületi döntés alapján a helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, használó, rövid indokolás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók). A nyilvántartásba vételről értesíteni kell az érintett tulajdonosokat. A nyilvántartás jelen rendelet 1. számú melléklete. A védett területek és építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása 4. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. (2) A védett területeken meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit. (3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. (4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lenni. (5) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, de az eredeti szerkezeteket és belső értékeket tiszteletben kell tartani. 9

Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 2. §-a. Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.

10

Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 3. §-a.

Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.

183

(6) Védett épület csak a védettség törlése után bontható el. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása. (7) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető. (8) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. 5. § (1) A védett építményen külső, vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, továbbá a védett épület jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez az építési hatóság engedélye szükséges, kivéve amennyiben a felújítási, helyreállítási munkák az épülethomlokzat eredeti állapotának a helyreállítását eredményezik. Ezekben az esetekben a felújítási munkák megkezdését 8 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal építésügyi hatósági feladatokat ellátó belső szervezeti egységénél írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az épület tervezett építési munkákat megelőző állapotáról készült fotódokumentációt. Az építési munkák elvégzését követően szintén be kell nyújtani az építési hatósághoz a felújított, helyreállított épületről készült fotódokumentációt. A fotódokumentációkat a hatóság műszaki nyilvántartásába helyezi. Amennyiben a védett építményen végzett munkálatok során eltérnek a bejelentésben foglaltaktól, az épülethomlokzat nem az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre, a hatályos építésügyi jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat. (3) Védett területre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák a terület jellegét ne változtassák meg. A fenntartásra kötelezés szabályai 6. § (1) Az építésügyi hatóság gondoskodik a védett területek és épületek állapotának ellenőrzéséről. (2) Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építésügyi hatóság elrendelheti: a) a védett építmény állagának felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, a jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, továbbá az engedély nélkül létesített – a védett épület megjelenését zavaró – épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőátalakítás, vakolat, cégtábla, kirakat szekrény stb.) eltávolítását. b) az évi állagmegőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény törzslapjára fel kell vezetni.

184

Záró rendelkezések 7. § A Képviselőtestület felkéri a város lakosságát, a civil szervezeteket, egyesületeket, az egyházakat és a tömegtájékoztatás fórumait, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lét hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1998. (IV. 1.) Kr. számú rendelet hatályát veszti. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 9. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, 2004. október 29. Ács János sk.

Dr. Imre László sk.

polgármester

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, 2007. május 23.

A helyi értékvédelmi rendelet - 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelet - 1. számú melléklete11 I. Műemlékek

Ssz.

Utcanév

Házszám

Hrsz.

Megjegyzés

55

templom, rk.

Tapolca A

Templom domb

B

Fő tér előtt

4.

865/2

Szentháromság-szobor

C

Csobánc u.

1.

60

plébániaház

D

Fő tér

17.

2820

lakóház

E

Martinovics Ignác u.1-3.

683, 684

vizimalomegyüttes

4427

lakóház

4013

templom, rk.

Tapolca-Diszel F

István u.

G

István u.

11

11.

Módosította a 24/2007. (V. 21.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. §-a. Hatályba lépés napja: 2007. május 21.

185

H

Hajagos dűlő

7311

présház

I

Miklós u.

4103

kőhíd

II. Helyi védelemre javasolt épületek a.)

Az egész épület

Ssz.

Utcanév

Házszám

Hrsz.

Megjegyzés

Tapolca 1.

Ady Endre u.

1-3.

2768/3

kórház-sebészet

2.

Arany János u.

3.

22

Megyei Egészségbiztosítási Pénztár

Kirendeltsége

3.

Batsányi János u.

2.

3

Szakorvosi rendelőintézet

4.

Batsányi János u.

12.

35.

lakóház

5.

Batsányi János u.

17.

6.

Batsányi tér

5.

31

régi strandépület

7.

Batsányi tér

7.

49

Gabriella szálloda

8.

Csányi László u.

9.

100

lakóház

9.

Csányi László u.

11.

97

lakóház

10.

Csányi László u.

15.

85,87

lakóház

11.

Csobánc u.

3.

59

lakóház

12.

Csobánc u.

5.

58

lakóház

13.

Csobánc u.

7.

57

lakóház

14.

Csobánc u.

41.

231/1

lakóház

15.

Darányi Ignác u.

1.

2767

templom

16.

Deák Ferenc u.

5/I.

2796

üzlet

17.

Deák Ferenc. u.

16.

877

zeneiskola

18.

Fő tér

3.

2303/1

üzlet

19.

Fő tér

4.

1

irodák+üzlet

20.

Fő tér

5.

2810

üzlet

21.

Fő tér

6.

2/1

üzlet+irodák

22.

Fő tér

7.

2811/2

üzlet+irodák

23.

Fő tér

8.

2/1

üzlet+lakás

24.

Fő tér

10.

18

üzlet+lakás

25.

Fő tér

15.

2816

Kinizsi Takarékszövetkezet

26.

Fő tér

19.

2821

lakóház

27.

Hősök tere

11.

2769

földhivatal

28.

Hősök tere

15.

2145

városháza

29.

Iskola u.

2841

volt zsinagóga

820

186

lakóház

30.

Keszthelyi út

31.

Keszthelyi út

32.

Kisfaludy u.

33.

3.

2141

lakóház

1579/1

temetőkápolna

1.

2848

Szentgyörgy panzió

Kossuth Lajos u.

1.

111

üzletek+lakások

34.

Kossuth Lajos u.

5.

114

üzlet+lakás

35.

Kossuth Lajos u.

9.

117/1

iroda+lakás

36.

Kossuth Lajos u.

12.

2851

tekeklub

37.

Kossuth Lajos u.

15.

137

iskola

38.

Köztársaság tér

4.

2926

bíróság

39.

Templom domb

6.

52/1

iskola

40.

Templom domb

16.

52/2

múzeum

41.

Templom domb

51

vár és udvarház romjai

42.

Templom domb

54

rendház

43.

Tópart

2/4

volt könyvtár épület, ma Marton Galéria

44.

Darányi Ignác u.

45.

Kisfaludy S. u.

46.

Köztársaság tér

19.

2738

víztorony

2850 3.

Tavasbarlang épület

2897

Marton László szülőháza

47.

Csobánc u.

25.

256

Régi parasztház

(Bakos lányok háza) Tapolca-Diszel 48.

Derkovics Gy. u.

7.

4033

lakóház/malom

49.

Miklós u.

9.

4071

lakóház

50.

Miklós u.

16.

4110

lakóház

51.

Szabó E. u.

b.)

Az épület részei

Ssz.

Utcanév

6.

4341

Házszám

volt jegyzői lakás

Hrsz.

Megjegyzés

Tapolca 52.

Arany János u. 1.

19/3

utcai homlokzat egységes utcakép, térfal

53.

Arany János u. 3.

22,23

külső lépcsők

54.

Arany János u. 5.

25

tópart felőli homlokzat, térfal

55.

Arany János u. 14.

98

utcai homlokzat

56.

Batsányi János u. 6/II.

9


57.

Batsányi János u. 10.

34

utcai homlokzat

187

58.

Batsányi tér 1.

29


59.

Batsányi tér 3.

30


60.

Deák Ferenc u. 1.

2797

utcai homlokzat egys. utcakép, térfal

61.

Deák Ferenc u. 3.

2798/1


62.

Deák Ferenc u.

63.

Fő tér 9.

2811/2


64.

Fő tér 10.

18


65.

Fő tér 12.

19/1


66.

Fő tér 13.

2815


67.

Fő tér 21.

2821

utcai homlokzat egys, utcakép, térfal

68.

Kossuth Lajos u. 6.

2839/2

födémrendszer

69.

Kossuth Lajos u. 11/I.

128

kapuzat

70.

Kossuth Lajos u. 11/IV.133

71.

Tópart

9.

2790

pince

kapuzat 20


72.

Tópart

23


73.

Tópart

25,26,28

188

tizennégylyukú támfal

2. számú melléklet - Természeti értékek

III. Helyi védelemre javasolt növényzetek Ssz.

Utcanév

Házszám

Hrsz.

Megjegyzés

Tapolca 74.

Fő tér 6,8

2/3

közpark

75.

Tópart

48

közpark

76.

Petőfi liget

közpark

V. Helyi értékvédelmi területek

3.

1. Tó környék (Nagytó és Kistó) és Templomdomb 2. Fő tér környezete Petőfi liget

Egyedi tájérték Atlasz cédrus – 2 db (Cedrus atlantica ’Glauca’) – 864 hrsz., Batsányi János utca északi vége Cser (Quercus cerris) – Tapolca-Diszel, 0442/3 hrsz., a Hegyesdi vár tövében Erdei fenyő (Pinus sylvestris) – 0139 hrsz-on, a Sümeg felé vezető közút északkeleti oldalán Fehér füzek (Salix alba) – Tapolca-Diszel, 0459/ hrsz., a sportpálya és a közút között Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – 1168 hrsz., Fazekas utca nyugati vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 1615 hrsz., Bacsó Béla utca déli vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 2781 hrsz., volt „Casco” ház udvarának északi része Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 880/2 hrsz., Zeneiskola udvara

189

3. számú melléklet – Az akcióterület közbiztonsági helyzete B űn ü g yi té rké p ö ss zes ítő tá b láza ta 20 06 B ű n cselekm én y m eg n evez ése

Ö ssz esen :

1. A z állam és az em beris ég elleni bc s k. 2. E m berölés 3. E m berölés kísérlete 4. G ondatlan em berölés 5. E rös felindulás ban elk övetett em berölés 6. S zándék os tes ti sértés 7. S egíts égnyújtás elm ulasztás a

15 1

8. K ényszerítés 9. S zem élyi szabadásg m egs értés e

1

10. M agánlaks értés

3

11. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s . 12. A sz em ély ellen i b csk. ö ssz esen

20

13. K özúti ves zélyeztetés 14. K özúti baleset ok ozása

6

15. K özúti járm ű ittas vezetése

42

16. K özúti járm űvezetés tiltott átengedés e 17. K özúti cs erbenhagyás 18. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 19. A kö zleked ési b csk. ö ssz esen

7 55

20. E rőszak os k özös ülés 21. S zem érem elleni erős zak 22. T erm és zet elleni erőszak os fajtalans ág 23. Ü zletszerű k éjelgés és üzletsz. k éjelg. elős egítése 24. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 25. A h ázasság , a család és a n em i erkö lcs ellen i

16 16

26. T iltott határátlépés 27. H ivatalos s zem ély elleni erőszak 28. K özfeladatot ellátó s zem ély elleni erőszak 29. H ivatalos s zem ély tám ogatója elleni erőszak 30. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 31. Az állam ig azg atás, a kö z élet tisztaság a ellen i

1

32. V is s zaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel

1

1

33. K özöss ég m egs értése 34. G arázdaság

11

35. Ö nbírásk odás 36. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 37. A kö zren d ellen i b csk. ö ssz esen

71 83

38. D evizagazdálk odás m egs értés e 39. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 40. G azd aság i b csk. ö ssz esen 41. Lopás

23 23 151

42. B etörés es lopás

55

43. S ik k asztás

4

44. C s alás

16

45. R ablás

3

46. K ifosztás 47. Z sarolás 48. J árm ű önkényes elvétele 49. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 50. S z em élyek javai ellen i b csk. ö ssz esen

324

51. A honvéds égi k ötelezetts ég elleni bc s k. 52. M in d ö ssz esen

522

190

1 94

191

4. számú melléklet - A hatályos településrendezési terv településszerkezeti tervlapja és Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusai

Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap

192

Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap részlete, Belvárosi akcióterület

193

A hatályos Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzatának a tervezett projektelemekre vonatkozó előírásai Településközpont vegyes terület 17.§ (1)

A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) igazgatási épület, c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d.) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f.) sportépítmény, g.) parkolóház.

(2)

A településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(3)

Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.

(4)

A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.

(5)

Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján,12 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén.13 f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható.14

(6)

Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt

12

A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

13


14


194

építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni. (7)

A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: VT1 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú

Kialakítható telek területe

min. 250 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége

12 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 80 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 5,0 m

Megengedett építménymagasság

K – 10,5 m

legnagyobb

Megengedett legkisebb zöldfelület

10 %

Az utcai homlokzatmagasság nem emelhető VT2 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 60 %

Megengedett saroktelken

K – 75 %

legnagyobb

beépítettség


K – 4,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 6,0 m


10 %

Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT3 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 60 %


K – 75%

legnagyobb

beépítettség


K – 4,5 m


K – 7,5 m

legnagyobb

195

Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett saroktelken

legkisebb

20 % zöldfelület

15%

Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, átalakítható, bővíthető, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT4 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 500 m2




K – 60 %


K – 5,0 m


K – 12,5 m

legnagyobb


20 %

Az övezet beépíthető kialakult telkeinek minimális mérete 500 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m VT5 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 250 m2




K – 80 %


K – 5,0 m


K – 9,5 m


10 %

Az övezetben a hátsókertnek területet nem kell elhagyni VT6 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 250 m2



196


K – 100 %15


K – 4,5 m


K – 7,5 m

legnagyobb

VT7 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 250 m2




K – 100 %16


K – 4,5 m


K – 10,0 m

legnagyobb


K – zártsorú


min. 250 m2




K – 100 %17


K – 4,5 m


K – 16,0 m

legnagyobb

Az övezetben a kialakult épületek az építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők Új épületeket a szomszédos épületekhez illesztve kell kialakítani. A beépítést a szomszédos épületek homlokzatát is ábrázoló utcakép-részlet rajzzal (látványtervvel) kell igazolni, melyet az építési engedély kérelemhez csatolni kell VT9 jelű építési övezet Beépítési mód

K – oldalhatáron álló


min. 400 m2




K – 60 %


K – 3,0 m

15


16


17


197


legnagyobb


K – 7,5 m 20 %


K – zártsorú


min. 250 m2




K – 80 %


K – 5,0 m


K – 10,5 m

legnagyobb


10 %

Az utcai homlokzat magassága nem emelhető. VT11 jelű építési övezet Térszint felett új épület nem helyezhető el, a kialakult beépítettség nem növelhető Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek biztosításával kialakítható. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti terepet, parkosítva vissza kell állítani. A lapos tetős épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők. VT12 jelű építési övezet Új épület nem helyezhető el. Kialakult épület helyben felújítható, de nem bővíthető

(8)

Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (4) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell.

(9)

Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, alakíthatók át, bővítésük nem lehetséges.

(10) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett, részlegesen nemesfém héjalás megjelenhet. (11) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (12) Beépített ingatlanon új épület és építmény csak a meglévő épülettömeghez csatlakoztatva alakítható ki. Beépítetlen ingatlanon csak egy épülettömeg alakítható ki.

198

(13) Ahol lehetőség van, a telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,20 méter magasságú (beton, kő, tégla) lábazatos, áttört utcai kerítés, vagy tömör (kő, vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők. Kisvárosias lakóterületek 14.§ (1)

A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény, e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2)

A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) szálláshely szolgáltató épület, b.) igazgatási épület, c.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

(3)

A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.

(4)

Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.

(5)

Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.18 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén.19

18


19


199

f.)

kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható.20

(6)

Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni.

(7)

A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: LK1. jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 40 %


K – 75%21

legnagyobb

beépítettség


K – 3,0 m


K – 5,0 m


30 %

Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken

15 %22

LK2. jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 40 %


K – 75 %23

legnagyobb

beépítettség


K – 3,0 m


K – 4,5 m


30 %


15 %24

LK3. jelű építési övezet

20


21


22


23


24


200

Beépítési mód

K – zártsorú


min. 400 m2




K – 30 %


K – 75 %25

legnagyobb

beépítettség


K – 3,0 m


K – 7,5 m


30 %


15 %26

Az építési övezetben maximum kétszintes épületek alakíthatók ki LK4. jelű építési övezet Beépítési mód



min. 300 m2




K – 40 %


K – 3,0 m


K – 4,5 m


40 %

Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter

25


26


201




min. 200 m2




K – 50 %


K – 3,0 m


K – 4,5 m


30 %

Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter LK6 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 400 m2




K – 30 %


K – 55 %

legnagyobb

beépítettség


K – 3,0 m


K – 4,5 m


40 %


30 %

Nyeles telek nem alakítható ki. Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK7 jelű építési övezet Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 30 %


K – 55 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb


40 %

202


30 %

LK8 jelű építési övezet Beépítési mód



min. 450 m2




K – 25 %


K – 3,0 m


K – 4,5 m

legnagyobb


40 %

Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter LK9 jelű építési övezet Beépítési mód

K – szabadon álló


min. 600 m2




K – 40 %


K – 3,0 m


K – 4,5 m

legnagyobb


40 %

Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK10 jelű építési övezet Beépítési mód



min. 700 m2




K – 30 %


K – 3,0 m


K – 5,0 m

legnagyobb


40 %

Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

203

LK11 jelű építési övezet Beépítési mód



min. 800 m2




K – 40 %


K – 2,0 m


K – 10,0 m

legnagyobb


30 %


K –szabadon álló


min. 1200 m2




K – 25 %


K – 4,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb


40 %


K – zártsorú


min. 300 m2




K – 60 %


K – 75 %27

legnagyobb

beépítettség

Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett

27

K – 3,0 m

legnagyobb K – 4,5 m


204

építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett saroktelken

legkisebb

20 % zöldfelület

15 %28

Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK14. jelű építési övezet Beépítési mód

K – ikresen csatlakozó


min. 600 m2




K – 30 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m


30 %




min. 1200 m2




K – 50 %


K – 3,0 m


K – 7,5 m


30 %

LK16. jelű építési övezet

28

Beépítési mód

K – zártsorú


min. 300 m2




K – 60 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m


30 %


205




min. 600 m2




K – 40 %


K – 3,0 m


K – 7,5 m


30 %

(8)

Zártsorú beépítésnél kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés).

(9)

Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (5) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell.

(10) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, bővítésük, átalakításuk nem lehetséges. (11) Az 500 m2-nél kisebb területű ingatlanon egy épülettömeg helyezhető el. (12) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett. (13) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) A lakótelkek utcai telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítés, vagy tömör (fa, kő, vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.

Kereskedelmi, szolgáltató terület 19.§ (1)

A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2)

A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: 206

a). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c). igazgatási, egyéb irodaépület, d). parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő, e). sportlétesítmény. (3)

A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b.) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4)

Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél. A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

(5)

GKSZ1. jelű építési övezet Beépítési mód



min. 2000 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 25 m a telek homlokvonalán


K – 50 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb


40 %




min. 2000 m2




K – 50 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb


40 %




min. 4000 m2

207




K – 30 %


K – 3,0 m


K – 7,5 m

legnagyobb


40 %




min. 1200 m2




K – 60 %


K – 3,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb


40 %


K – zártsorú


min. 2000 m2




K – 80 %29


K – 3,0 m


K – 6,0 m

legnagyobb

10 %30

Megengedett legkisebb zöldfelület GKSZ6. jelű építési övezet Beépítési mód



min. 4000 m2




K – 25 %


K – 2,0 m


K – 9,0 m

legnagyobb

29


30


208


30 %

GKSZg. jelű építési övezet Beépítési mód



min. 500 m2


K – 60 %


K – 2,5 m


K – 6,0 m

legnagyobb


20 %

Az építési övezetben garázs, garázssor, parkolóház helyezhető el. (6)

A kereskedelmi, szolgáltató területen épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Különleges terület 21.§

(1)

A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

(2)

A különleges területek lehetnek: a.) KO övezeti jelű oktatási központ terület, b.) KTE övezeti jelű temető terület, c.) KEÜ övezeti jelű egészségügyi terület, d.) KSP övezeti jelű sport-, szabadidő terület, e.) KST övezeti jelű strand terület, f.) KH övezeti jelű hulladékkezelő terület, g.) KMH övezeti jelű honvédségi terület, h.) KTT övezeti jelű turisztikai terület.

(3)

A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4)

A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(5)

Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(6)

A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

209

KO. jelű oktatási terület Beépítési mód

K - szabadon álló


min. 3000 m2




K – 25 %


K – 4,0 m


K – 9,0 m

legnagyobb


40 %

KTE. jelű temető terület Beépítési mód

K - szabadon álló


nincs kikötés


nincs kikötés


K – 10 %


K – 2,0 m


K – 4,5 m

legnagyobb


50 %

Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. A zsidótemető és a városközponti temető a temetkezések befejezése után kegyeleti parkká alakítható. KEÜ. jelű egészségügyi terület Beépítési mód

K - szabadon álló


nincs kikötés


nincs kikötés


K – 30 %


K – 2,0 m


K – 12,5 m

legnagyobb


40 %

KSP. jelű sport, szabadidő terület Beépítési mód

K - szabadon álló

210


nincs kikötés


nincs kikötés


K – 10 %


K – 2,0 m


K – 7,5 m

legnagyobb


50 %

KSPG. jelű sport-, golfgpálya terület Beépítési mód

K - szabadon álló


nincs kikötés


nincs kikötés


5%


2,0 m


7,5 m

legnagyobb


90 %

KST. jelű strand terület Beépítési mód

K - szabadon álló


nincs kikötés


nincs kikötés


K – 20 %


K – 2,0 m


K – 12,0 m

legnagyobb


60 %

KTT. jelű turisztikai terület Beépítési mód

K - szabadon álló


min. 5000 m2




K – 30 %


K – 2,0 m


K – 12,0 m

legnagyobb


50 %

211

KHM. jelű honvédelmi terület Beépítési mód

K - szabadon álló


nincs kikötés


nincs kikötés


K – 10 %


K – 2,0 m


K – 12,0 m

legnagyobb


60 %

KH. jelű hulladékkezelő terület Beépítési mód

K - szabadon álló


min. 2000 m2




K – 10 %


K – 2,0 m


K – 12,0 m

legnagyobb


60 %

(7)

Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(8)

A különleges területen épületek lapos-, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 20-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.

(9)

A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(10) A terület utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

Közlekedési és közműterület 23.§ (1)

A közlekedési és közműterület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, 212

vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2)

A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is.

(3)

A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási terv ábrázolja.

(4)

Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(5)

Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(6)

A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani: a.) gyorsforgalmi utak: 60 m, illetve a kialakult (K) állapot, b.) főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot, c.) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot, d.) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot, e.) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot, f.) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, g.) egy telket feltáró közforgalom elől elzárt magánút: minimum 4 m. h.) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.

(7)

A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(8)

A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(9)

A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 0,80 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos

(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani. (11) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. (12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. (13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében. (14) A tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltógépjárművek és a kommunális hulladékgyűjtés járműveinek közlekedésére. 213

24.§ (1)

Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyezhető el. Ettől eltérő elhelyezés engedélyezhető.

csak

szolgalmi

vagy

vezetékjog

biztosítása

mellett

(2)

A közművezetékek védelme érdekében az vonatkozó szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3)

Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(4)

A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe csak a szennyvíztisztító telep megfelelő kapacitása esetén lehet engedélyezni.

(5)

A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

(6)

A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

(7)

A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(8)

Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.

jogszabályokban

és

(9) A szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező. (10) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemei új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább. (11) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózattal vagy csapadékvíz elvezető zárt csatornahálózattal kell megoldani. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell. A csapadékelvezető hálózat csak zárt csapadékelvezető csatornával bővíthető. A zárt csapadékvíz elvezető csatornákat rendszeresen tisztítani kell. (12) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel. (13) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének megfelelő méretű fákkal pótolni kell. (14) A közművek műtárgyait a szakhatósági előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. (15) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét. (16) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. (17) Közművek látható műtárgyainak típusát a városközpont területén a Városi Főépítésszel véleményeztetni kell.

214

Zöldterületek 25.§ (1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel. (2)

A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(3)

A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

(4)

A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell. (6)

A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(7)

Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni.

(8) A zöldterületen meglévő és kialakított parkolókat fásítani kell. (9)

A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(10) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni. (11) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani (12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. (13) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani (14) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő. (15) A település közigazgatási területén lévő zöldfelületek létrehozása során kerülni kell az emberi szervezetre allergiás reakcióit kiváltó növényfajták telepítését

Vízgazdálkodási terület 28. § (1)

A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület: a.) b.) c.) d.)

a folyóvizek medre és parti sávja, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

215

e.) f.)

a hullámterek, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2)

A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3)

A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

(4)

A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

(5)

A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető. Természet- és tájvédelem 30. §

(1)

Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

(2)

A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés.

(3)

A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani.

(4)

A meglévő barlangrendszer védelme érdekében, valamint a különböző kőzetfizikai tulajdonságok feltárása érdekében a barlangosodott területeken az építési engedélyezési tervdokumentációhoz geológiai vizsgálatot és szakvéleményt kell készíttetni, melyet az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi szakhatóságnak meg kell küldeni.

(5)

A védelem alatt álló barlangok megbontása, újabb épületből történő megközelítése nem engedélyezhető, a barlangrendszer természetes állapotának megőrzése szükséges, melyet mind az épületek kialakítása, mind a szennyvizek és a csapadékvíz elvezetése során biztosítani kell.

216

5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Média, cikkek

217

218

219

220

5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Internetes kérdőív

221

222

223

224

5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Személyes kérdőív

Kérdőív kódszáma: A kérdőív kitöltése önkéntes! Az adatokat bizalmasan kezeljük, csak a kutatás céljára használjuk fel.

IGÉNYFELMÉRÉS

Kérjük, véleményével, javaslataival segítsen megalapozni a Tapolcai Belváros értékmegőrző rehabilitációját!

1. Mit gondol Ön a Tapolcai életkörülményekről: mennyire valószínű, hogy Ön ajánlaná Tapolcát egy másik városban lakó barátjának, ha – más városok mellett – reális lehetőség lenne a barátja számára, hogy Tapolcán telepedjen le? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan ajánlanám 5 Valószínűleg ajánlanám

4

Talán ajánlanám/ talán nem

3

Valószínűleg nem ajánlanám

2

Biztosan nem ajánlanám

1

2. Milyen gyakran látogatja a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot? (Egy választ karikázzon be.) Naponta/ kétnaponta 7 Hetente 1-2-szer

6

Havonta 2-3-szor

5

Havonta

4

2-3 havonta

3

Ritkábban, mint 3 havonta

2

Nem látogatja

1

Nem tudja/nem válaszol

99

3. Milyen gyakran látogatja a Tamási Áron Művelődési Központot? (Egy választ karikázzon be.) Naponta/ kétnaponta 7 Hetente 1-2-szer

6

Havonta 2-3-szor

5

Havonta

4

2-3 havonta

3

225


2

Nem látogatja

1


99

4. Milyen gyakran látogatja a Belvárosi Irodaházat? (Egy választ karikázzon be.) Naponta/ kétnaponta 7 Hetente 1-2-szer

6

Havonta 2-3-szor

5

Havonta

4

2-3 havonta

3


2

Nem látogatja

1


99

5. Mit gondol Ön Wass Albert Könyvtár és Múzeum épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról? Mondaná Ön, hogy …. (Egy választ karikázzon be.) Kiváló 3 Éppen kielégítő

2

Felújításra szorul

1

Nem tudom/ nem válaszol

99

6. Mit gondol Ön Tamási Áron Művelődési Központ épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról? Mondaná Ön, hogy … (Egy választ karikázzon be.) Kiváló 3 Éppen kielégítő

2


1


99

7. Mit gondol Ön Belvárosi Irodaház épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról? Mondaná Ön, hogy … (Egy választ karikázzon be.) Kiváló 3 Éppen kielégítő

2


1


99

8. Mit gondol Ön, mennyire befolyásolja a városképet a belvárosi közintézmények épületeinek állapota? Mondaná Ön, hogy … (Egy választ karikázzon be.) A közintézmények épületei meghatározó jelentőségűek 4 a városképben Jelentős mértékben befolyásolják a városképet

3

Csak kis mértékben befolyásolják a városképet

2

Nem igazán befolyásolják a városképet

1

226

9. Mennyire tartja szükségesnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szolgáltatásainak fejlesztését? (Egy választ karikázzon be.) Nagyon szükséges 4 Inkább szükséges

3

Inkább nem

2

Egyáltalán nem

1

Nem tudom megítélni

99

10. Az alábbiak közül melyik témában venne részt BIZTOSAN kedvezményes tanfolyamokon? (Több választ is bekarikázhat.) Egészséges életmód ismeretek 1 Pénzügyi ismeretek

2

Számítógépes ismeretek

3

Alapfokú nyelvtanfolyam

4

Tánc tanfolyam

5

Kreatív művészetek

6

Zeneoktatás

7

Küzdő sportok tanfolyam

8

Nem vennék részt egyiken sem

9

11. Az alábbiak közül melyik témában szervezett kiállítást látogatná Ön meg BIZTOSAN? választ is bekarikázhat.) Festészeti 1 Szobrászat

2

Népművészeti

3

Fotó kiállítás

4

Természettudományi

5

Képzőművészeti, iparművészeti

6

Iskolák amatőr kiállításai

7

Nem vennék részt egyiken sem

8

(Több

12. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Köztereken rendezett családi napokra? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan részt vennék 5 Valószínűleg részt vennék

4

Talán részt vennék, talán nem

3

Valószínűleg nem vennék részt

2

Biztosan nem vennék részt

1

227

13. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Köztereken rendezett kulturális eseményekre? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan részt vennék 5 Valószínűleg részt vennék

4


3


2


1

14. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Közösségi intézményben megrendezett előadói estekre, beszélgetésekre, elsősorban irodalmi témában? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan részt vennék 5 Valószínűleg részt vennék

4


3


2


1

15. Hány Önnek/ Önnel egy háztartásban élő 16 év alatti gyermeke van? (Egy választ karikázzon be.) Nincs gyerek 1 1 gyerek

2

2 vagy több gyerek

3

Nem válaszol

4

16. Ha Tapolcán elérhetőek lennének ilyen rendezvények, akkor mennyire szorgalmazná Ön, hogy gyermeke részt vegyen a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztő rendezvényeken? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.) Teljes mértékben szorgalmaznám 5 Valamennyire szorgalmaznám

4

Szorgalmaznám is meg nem is

3

Inkább nem szorgalmaznám

2

Egyáltalán nem szorgalmaznám

1

17. Mennyire szorgalmazná Ön, hogy gyermeke részt vegyen a Wass Albert Könyvtár és Múzeum által szervezett nyári táborozásokon? (Egy választ karikázzon be.) Teljes mértékben szorgalmaznám 5 Valamennyire szorgalmaznám

4

Szorgalmaznám is meg nem is

3

Inkább nem szorgalmaznám

2

Egyáltalán nem szorgalmaznám

1

228

18. Amennyiben a Belvárosi Irodaházban létrehoznának egy Szülő-gyermek klubot, mennyire tartja valószínűnek, hogy szabadidejében igénybe venné annak szolgáltatásait? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan igénybe venném 5 Valószínűleg igénybe venném

4

Talán igénybe venném, talán nem

3

Valószínűleg nem venném igénybe

2

Biztosan nem venném igénybe

1

19. Milyen régen fogyasztott Ön legutóbb gyógynövényeket, vagy gyógynövényekből készült teakeveréket? (Egy választ karikázzon be.) Kevesebb, mint egy hete 5 2-3 hete

4

1-2 hónapja

3

Régebben

2

Soha

1


99

20. Mennyire tartja Ön valószínűnek, hogy részt venne a Szász Márton Általános Iskola és Speciális szakiskola diákjai által készített gyógynövények és teakeverék ismeretterjesztő, népszerűsítő és egészséges életmód tanácsadással egybekötött rendezvényein? (Egy választ karikázzon be.) Biztosan részt vennék 5 Valószínűleg részt vennék

4


3


2


1

21. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más könyvtárban Tapolcán, mint a Wass Albert Könyvtár? (Egy választ karikázzon be.) Nem 2 Igen

1


99

Ha igen, hol?

22. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más múzeumban Tapolcán, mint a Wass Albert Múzeum? (Egy választ karikázzon be.) Nem 2 Igen

1


99

Ha igen, hol?

229

23. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más művelődési központban Tapolcán, mint a Tamási Áron Művelődési Központ? (Egy választ karikázzon be.) Nem 1 Igen

2


99

Ha igen, hol?

24. Hány éves Ön? Életkor Nem válaszol

99

25. Melyik utcában lakik? Utcanév Nem válaszol

99

26. A kérdőív lekérdezésének ellenőrzése végett néhány napon belül felhívná Önt kollégánk. Ebből a célból megadná Ön telefonszámát? (Egy választ karikázzon be.) Igen 2 Telefonszám: Nem

1

27. Az Ön neme? (Egy választ karikázzon be.) Nő 2 Férfi

1

28. Ön Tapolcán lakik? (Egy választ karikázzon be.) Igen 2 Nem

1

Tapolca, 2009. június.

Köszönjük válaszadását!

230

6. számú melléklet – Projektelemek referenciaértékei és a műszaki beavatkozások tartalma, valamint nagyságrendje

Fő funkció

Építési Projektelem

Belvárosi irodaház gazdasági részlegének felújítása

Projektelem összes nettó költsége

Támogatott tevékenység Építészet Kültéri munkák (rámpa, parkoló és környékének burkolata, kerítés)

42 537 142

Gazdasági funkció

Érték

Egység

Átlagos érték

799

m2

50 856

517 195

31

m2

16 548

277 626

38

Villanyszerelés

1 112 989

886

50 000 514

126

Víz- csatorna

fm (csatorna) fm (vezeték) m2 (beépített terasz és tetőtér)

7 248 1 256


50 000 514

Tópresszó építési munkák

Balaton Eleketronika Kft üzlethelyiségének felújítása

1 597 751

Homlokzatrekonstrukció

1 597 751

95

m2

16 800

Homlokzatrekonstrukció Külső nyílászáró csere - bontás és párkánycsere Külső nyílászáró csere - nyílászáró csere

12 927 254 1 056 749 9 227 920

769 402 108

m2 m2 db m2 tetőfelület

16 800 2 629 85 444

m2

105 265

Wass Albert könyvtár korszerűsítése és funkcióbővítése


181 035 577

33 177 039

516

Akadálymentesítés gépészeti és építészeti munkák

15 558 137

148

Pince légtechnika

6 464 560

239

Villamos felújítás (fsz)

3 957 065

1 235

Villamoshálózat felújítása

13 319 577

11 150

Klimatizálás - kültéri egység Klimatizálás - beltéri egységek Klimatizálás - Csövezés Klimatizálás - Szerelés Klimatizálás - Távirányítók

4 095 900 3 816 548 1 270 650 7 238 000 113 589

1 27 54 1 27

fm (spirocső) fm (vezeték) fm (vezeték) db db db tétel db

Külső homlokzat felújítása (honlokzati állványzat, régi bevonat és homlokzat bontása, bevonat készítése, bádogozás, új homlokzat építése, hőszigetelés)

23 135 972

1 728

m2

13 388

Nyílászáró csere (meglévő bontása, újak elhelyezése, főbejárati ajtó, falazat- és vakolat javítás)

42 551 600

676

m2

62 946

Tetőszigetelés (perforálás, hőszigetelés, elválasztó réteg fektetés, csapadékvíz szigetelés és elvezető redszer, fallefedés, villámhárító rendszer, tetőfedés javítás)

17 251 535

845

m2

20 428

Közmű kiváltás Kültéri lépcsők Akadálymentes feljáró rámpa

2 000 000 456 000 1 000 000

1 57 1

db m db

2 000 000 8 000 1 000 000

Vizesblokk felújítás (padló és falburkolat, menyezet, beltéri nyílászárók, WC és mosdóberendezés, gépészeti bontás, szellőzési rendszer, villanyszerelés, mozgáskorlátozott vizesblokk kaialkítása)

8 178 750

27

m2 (alapterület)

Gépészeti rendszer kialakítása (szellőzési rendszer és csővezetékei, gázkazán, füstelvezető rendszer, gázvezetékek, villamos szerelés, épületfelügyeleti rendszer)

27 695 000

1

db

27 695 000

200 000

1

db

200 000

58 566 720

424

m2 (alapterület)

138 145

48 470 080

953

m2

50 856

617 004

37

m2

16 548

331 204

46

fm (csatorna)

7 248 1 281

Konyha - gázbekötés utáni javítási munkák Nagyterem felújítása (falburkolat bontása, javjtása, burkolása, belső állványzat és fóliázás, padlóburkolat bontása, javítása, szegélyezés, mennyezet javítása, szekék kihordása és újak elhelyezése, villamos hálózat bontása, új kiépítése, hang- és fénytechnikai technikai berendezés

Belvárosi irodaház közigazgatási részlegének felújítása

Nagyköz utcai parkoló és szervizút fejlesztése

Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapuban


Építészet Kültéri munkák (rámpa, parkoló és környékének burkolata, kerítés) 50 746 065

41 201 100

130 408 530

47 976 960

Víz- csatorna

3 204 1 195 4 095 900 141 354 23 531 7 238 000 4 207

302 917

1 327 777

1 037

Nagyköz utcai parkoló burkolatépítés (aszfaltmarás, növényzet áthelyezés, kiegyenlítő réteg, szegély építés, azsfalt kopóréteg, térkő, olajfogó)

33 429 050

2 056

m2

16 259

Szervízút és parkoló burkolatfelújítás (aszfaltmarás, szegélyépítés, támfal burkolás, aszfalt kopóréteg, parkolósávok elválasztása)

7 772 050

1 835

m2

4 235

Építési munkák (bontás, földműtükör kialakítása, utca kiszélesítés, átvezető, közlekedő utak, aszfalt kopóréteg, parkolósávok kialakítása, közműkiváltás, olajfogó, ivóvízvezeték, díszkő burkolat, utcabútorok

84 149 030

7 388

m2

11 390

Zöldfelület építés (termőföld feltöltés, füvesítés, fák telepítése, sétány kialakítása, nádfonat kerítés)

46 259 500

555

m2

83 350

Tér kialakítása (asztal, kavicsburkolat és fedlap bontás, aszfalt és térburkolatok kialakítása, aknafedlapok cseréje, közműkiváltások, hulladékgyűjtők, kandeláberek, faveremrács, kerékpártároló, székelykapu)

45 814 810

1 580

m2

28 997

2 162 150

750

m2

2 883

23 191 000

1 260

m2

18 406

1 115 000

140

m2

7 964

18 209 000

640

m2

28 452

1 455 000

140

m2

10 393

32 375 000

1 150

m2

28 152

2 030 000

195

m2

10 410

12 126 700

445

m2

27 251

696 000

58

m2

12 000

14 004 000

360

m2

38 900

2 310 000

240

m2

9 625

6 365 700

260

m2

24 483

Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, kúszócserjék, talajjavítás) Balaton üzletközpont Tér kialakítása (bontás, cserjeírtás, fakivágás, burkolás, terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés, aknafedlapok cseréjével, közműkiváltással, hulladékgyűjtők, ivókút, falikarok, faveremrács, padok, kerékpártároló elhelyezése) Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, kúszócserjék, talajjavítás, termőföld) Régi Postaudvar Tér kialakítása (aszfalt, kavicsburkolat, beton növénykazetták, térkő bontása, cserjeírtás, aszfalt- és térburkolás, terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés, aknafedlapok cseréjével, szökőkút vízellátása, közműkiváltással, hulladékgyűjtők, szökőkút, kandeláberek, kerékpártároló elhelyezése) 115 844 660

27 048

Villanyszerelés

Tér kialakítása (bontás, burkolás, terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés, aknafedlapok cseréjével, közműkiváltással, hulladékgyűjtők, kandeláberek, padok, ülőkövek, kerékpártároló elhelyezése)

Fő tér - Deák Ferenc u.körüli udvarok és közterület átjárók rehabilitációja

64 305

fm (vezeték)

Zöldfelület kialakítása (gyepfelület kialakjtása, talajjavítás, cserjék) Zeneiskola- és APEH udvar

Városi funkció

396 829

Magastető építése

112 222 988

Közösségi funkció

Közszféra funkció

Támogatott tevékenység nettó költsége 40 629 332

Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, kúszócserjék, talajjavítás, termőföld) Vasudvar Tér kialakítása (aszfalt, kőfal, melléképület, szegély és térkő bontása, térburkolás, terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés, aknafedlapok cseréje, közműkiváltás, hulladékgyűjtők,emlékmű, kandeláberek, padok, kerékpártároló elhelyezése) Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, talajjavítás, termőföld) Fő tér 12 Tér kialakítása (aszfalt, betonjárda, kőfal, térkő és kavicsburkolat bontás, aszfalt és térburkolás, műkő, vízelvezetés, aknafedlapok cseréje, közműkiváltás, hulladékgyűjtők, emlékmű, kandeláberek, kerékpártároló elhelyezése) Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, gyepfelület, kúszócserjék, talajjavítás, termőföld) Ady Endre - Deák Ferenc u. közti átjáró felújítása Építési munkák (bontás, új burkolat, rámpák) Útburkolat megerősítése, 2792/6 hrsz

Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja

13 952 250

Építés (aszfatmarás, burkolat építés)

1 967 260

460

m2

4 277

Épület körüli tér felújítása (meglévő burkolat bontása, cseréje, szegélyezés, közmű kiváltások)

11 524 250

1 125

m2

10 244

Zöldfelület kialakítása (meglévő zöldterületek bontása, humuszterítés, füvesítés, faültetés, dísznövények)

2 428 000

1 020

db

2 380

231

TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV OKTÓBER

Recommend Documents