tanuszoda piac-üzletház játszóház kávézó fiatalok háza városháza látogatóközpont
Középülettervezési Tanszék, 2014. tavasz www.kozep.bme.hu
Zsámbék 2014
Középülettervezés-2. A tárgy célja: bevezetés a közösségi épületek tervezésének gyakorlatába, tágabban értelmezve: a környezetre érzékeny felelıs építészi magatartás, a biztos ismereteken nyugvó tudatos, önálló döntéshozatal megalapozása. A félév célja továbbá egy olyan didaktikusan felépített, de kellı szabadságot biztosító munkafolyamat kialakítása, ami a valós tervezési folyamatot egyszerősítve, de annak számos aspektusával modellezi, és a fent megfogalmazott felelıs, de ezzel egyidıben felszabadult építészi gondolkodás alapja lehet. Az építészeti tervezés egyik kulcsfogalma a kommunikáció: primer síkon természetesen a mindenkori munkatársakkal, konzulensekkel, a(z esetünkben virtuális) megbízóval, de ugyanilyen (ha nem nagyobb) hangsúllyal kell párbeszédet folytatnunk a környezettel, a közvetlen és tágabb, természeti és épített világgal, és ugyanilyen fontos a párbeszéd korunk építészeti szellemvilágával, irányzataival, anyagi és szellemi lehetıségeivel, felelısségével és dilemmáival. Ennek alapfeltétele az alapos és közvetlen, személyes ismeret: a hely, a szőkebb és tágabb környezet alapos megismerése (helyszíni szemlék, fotók, térképi-helyszínrajzi vizsgálatok) és a világra való tágabb kitekintés, tájékozódás (példák, minták; alapmőveltség: „szókincs”). A tárgy gyakorlati jellegő, a hallgatók a félév során egy magyar kistelepülés (Zsámbék) számára terveznek kisebb közösségi épületeket. A tervezés önálló munka, folyamatos konzultációval. A félév során az egyes tervfázisokat a tankörök konzulensekkel közösen értékelik ki – ezek a prezentációk is a fenti kommunikáció fontos részei. Fontos lesz a tömör, lényegretörı verbális és grafikai megfogalmazás, az egyszerő, átlátható, informatív rajztechnika: a jó rajz ugyanúgy kommunikál magával a tervezıvel, ahogy közvetít tervezı és megbízó, tervezı és konzulens között is. „Középületek” – ahogy a szó gyöke is világosan mutatja, ezek a „köz” számára emelt, a közösséget szolgáló, ugyanakkor a település, a szőkebb-tágabb környék szimbolikus, adot esetben erıs identifikációval bíró épületei is. A félév mottója – a korábbi évek hagyományait folytatva „a kisváros középületei” lehetne. Az egyes kurzusok célja kisvárosok, falvak közintézményeinek tanulmányozása, megtervezése, amelyek a napi építészeti gyakorlat részei, amelyek vizsgálata, ismerete, amelyekhez való viszony alapvetı fontosságú. Fontos az épületek belsı mőködése szempontjából, de kiemelten fontos a meglévı épített környezet, a településszövet és a természeti környezethez való kapcsolódás szempontjából is.
Zsámbék A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsámbék (németül Schambeck) város Pest megyében. Budapesttıl nyugatra 30 km-re, a Nyakas hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyıs volt. Más források szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezető családot telepítettek le ide. Története Már a pattintott kıkorban is lakott volt, jelentıs kelta eredető eraviszkusz, római és avar leletek is elıkerültek a környékrıl. Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az 1050-es években kıtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkezı Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késı román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedı emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag elıször udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kıvár. A település elsı lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedık is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól. 1467-ben Mátyás mezıvárosi rangra emeli. A várat közvetlenül halála elıtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig. 1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig birtokolták, a fontos útvonal védelmére erısséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az idıszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentıs szerepét, és elnéptelenedett. 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idık alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiőzése után német (sváb) telepesek érkeztek (elsısorban a kißleggi vidékrıl), a betelepített lakosságnak köszönhetıen a település gyors fejlıdésnek indult, hamarosan ismét a mezıvárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megmővelte a környék domboldalait, valamint ez idıben kezdıdött el a környék erdıinek kitermelése is, melynek faanyagát a budai várba adták el tőzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, melynek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházhoz. Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, mely után nem építették újra, a telepesek elhordták építıköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettıl kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétıl – amikor a mőemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az idıközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt. Az 1737-39-es pestis és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor ırzi. A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fıvárost bekerítı hadmozdulatok egy része itt zajlott. 1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az alföldrıl érkeztek telepesek. 2009. július 1. óta város.
a félév menete, teljesítésének feltételei: A félév végén m=1:100 léptékő tervet kell benyújtani az alábbi tartalommal: Helyszínrajz, m 1:1000 vagy 500 – a tágabb településszerkezetbe való illeszkedést mutatva (épületek, növényzet, utak, burkolatok, a megközelítés jelölése, stb.) Helyszínrajz m 1:200 – (tetıfelülnézet); a közvetlen környezet bemutatása: csatlakozó épületek, térburkolatok, növényzet, feltárás Alaprajzok, m=1:100 – minden eltérı alaprajz, a helyiségek nevének feltüntetésével. A szomszédos épületeket, a növényzetet, az út- és térburkolatokat itt is fontos és szükséges (a rajz léptékének megfelelı és a lapméret megengedte módon) ábrázolni! „Csonka” szintek esetén is szükség van a teljes alaprajz megrajzolására! Metszetek, m=1:100 – legalább két metszet a szerkezeti rend világos jelölésével, a térkapcsolatok helyes ábrázolásával (konkrét szerkezeti részletek megjelenítése nem szükséges). A metszet egyik legfontosabb szerepe a lejtésviszonyok bemutatása, a terepreültetés megynyugtató igazolása – ennek egyértelmő, korrekt ábrázolása nagyon fontos. Homlokzatok m=1:100 – minden homlokzat szükséges a jellemzı anyagok, burkolatok jelölésével. Nagyon fontos a szomszédos, csatlakozó épületek és a közvetlen természeti környezet megjelenítése. Távlati kép a környezet feltüntetésével. Szabadkézzel! Tömegmodell, m=1:200, a környezet feltüntetésével (növényzet, térburkolatok, szomszédos épületek). Mőleírás a terv szándékairól, alapvetésérıl, funkcionális rendjérıl, kapcsolatairól, stb. Kerüljük az üres, tartalmatlan fecsegést: az írás legyen rövid, tömör, lényegretörı, akár ábrákkal, magyarázórajzokkal kiegészítve. Formai elıírások: A féléves tervvel együtt valamennyi félévközi rajzos munkarész beadandó, a félévközi modellek kivételével. A rajzos munkarészeket szabadkézi, azon belül tetszıleges technikával kell megrajzolni, borítóban beadni. Számítógépes munkarészeket a tanköürvezetıvel egyeztetve, az ı láttamoztatásával lehet beadni járulékos munkarészként. A félév végi modelleket megfelelı mérető, a biztonságos szállítást, tárolást lehetıvé tevı dobozban kell beadni. Az egyes tervlapokra továbbá a borítóra, illetve a modellre és dobozára a terv címét, a szerzı és a korrektor nevét és a dátumot rá kell írni. Törekedjünk az egységes, egyforma mérető tervlapokra! Kiértékelések, minısítések A félévközi munkát és a leadott terveket, tervfázisokat az egyes tankörök önállóan értékelik; a félév elismeréséhez minden részfeladat eredményes teljesítése szükséges. A végsı osztályzat döntıen a félév végén leadott féléves terv jegye alakítja ki, amit kis mértékben alakíthat a féléves munka értékelése a tankör oktatóinak döntése alapján. A félév végi osztályzat félévközi jegynek (f) minısül. A tárgy felvétele teljesítésre kötelezi a hallgatót. Amennyiben a teljesítés elmarad, a félév végi osztályzat elégtelen. Ez alól a hallgató mentesülhet, ha a TVSZ-ben meghatározott idıben és módon a tárgyat leadja. A félév elismerésének feltételei: A Középülettervezés-2. felvételének elıfeltétele az elıtanulmányi rend szerint a Lakóépülettervezés 2., a Középülettervezés 1. és az Építészettörténet 3. tárgy sikeres lezárása. A gyakorlatokon való teljes idıtartamú részvétel. A jelenlét a tanórák 70%-án kötelezı (TVSz 13. § alapján). Ezt az oktatók minden alkalommal ellenırzik. A mulasztott órák pótlására nincs lehetıség. Elfogadott vázlattervek és kisfeladatok. Beadott féléves terv. Javítási lehetıségek: A vázlattervek pótlása a mőteremvezetı által meghatározott feltételek szerint lehetséges, az eredeti beadási határidı utáni második órán.
Az egyes mőtermek beosztása: _hétfı 14 órától A1 211 Tarnóczky Tamás A2 212 Hınich Richárd A3 213 Karácsony Tamás A4 344 Klobusovszki Péter A5 345 Szabó Levente A6 352 Fejérdy Péter _szerda 14 órától B1 343 Sugár Péter B2 344 Radványi György B3 345 Vannay Miklós B4 352 Major György
Benárd Aurél Félix Zsolt Kund Iván Patrik Potzner Ádám Báger András Pásztor Ádám
Sajtos Gábor Fialovszky Tamás Selényi György Kronawetter Péter Berecz Tamás Kruppa Gábor
Pelle Zita Tolnay Zsolt Borsos Melinda Bartha András Márk Kovács Zsófi Kern Orsolya
Dombóvári János Szabó Tamás János Gazdag András, Németh Kitti Brósz Csaba
Szabó Péter Jassó Sándor Soltész Judit Batári Attila
Varga Piroska Árva József Alker Kati
Középülettervezés 2, 2014 tavaszi félév, tematika - ütemterv hét
megnevezés
a feladat
feb. 10, 12 feb. 17, 19
dátum
nyitóelıadás konzultáció
(helyszíni séta 15-én) a helyszín, környezeti vizsgálat
feb. 24, 26
konzultáció
telepítés + elıképek elemzése konzultáció
4.
márc. 3, 5
konzultáció
elıképek + funkcióelemzés konzultáció
5.
márc. 10, 12
1. vázlatterv
telepítés, mőködés
márc. 17, 19 márc. 24, 26
konzultáció konzultáció
konzultáció (1. vázlaterv pótlás)
8. 9. 10.
m 31- ápr. 4 ápr. 7, 9 ápr. 14, 16
konzultáció 2. vázlatterv
----------konzultáció a ház: alaprajz, belsı mőködés
11. 12.
ápr. (21), 23 ápr. 28, 30
konzultáció konzultáció
(2. vázlaterv pótlás)
13. 14.
máj. 5., 7. máj. 12-16 máj. 16. péntek
konzultáció feldolgozási hét tervbeadás 14:00
konzultáció
máj. 19. kedd
pótbeadás 14:00
különeljárási díjjal
1. 2.
3.
6. 7.
KZH
KZH
alkotóhét
KZH: kari komplex ZH. (mindig hétfın)
1:100
a tennivalók részletezve
a telek környezete: a helyszín feldolgozása - a jellemzı beépítés, a természetiés épített környezet: utcakép, sziluett, terepviszonyok, növényzet – az elsı válaszkeresı gesztusok: fogalmak, helyfoglalás, elsı vázlatok elıképek vizsgálata: elemzések - telepítés, tömegkeresések elemzése: piktogrammok, 1:500-as modellek, értékelı ábrák, a mőködés: funkcióelemzés – elıképekkel és a konkrét feladattal; jellemzı FUNKCIÓCSOPORTOKKAL: bel és külkapcsolatok, 1:500-as helyszínrajz (a feltárások, a fıbb funkciócsoportok vázlatos jelölésével), 1:500-as tömegmodell, utcaképek, tömegvázlat, 2-3xA/3 tér-modell 1:100, 1:50 – belsı térviszonyok, átlátások, fényviszonyok vizsgálata ----------helyszínrajz 1:200-as alaprajz és jellemzı metszet, tömegvázlatok, modell grafika grafikai kísérletek – anyagok, térbeli mélység, felületek, környezeti kapcsolatok jelölése
1:100-as léptékben, különös hangsúllyal a környezeti kapcsolatokra 1:200-as model beadása
Ajánlott szakirodalom könyvek: Középületek (szerk. Cságoly Ferenc) Terc Kiadó, 2004 Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története – Terc, 2002, Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai – Szószabó stúdió, 1997. Kerékgyártó Béla (szerk): A mérhetı és a mérhetetlen - Építészeti írások a huszadik századból; Typotex, 2000; új kiadás: 2004. Hely és jelentés – Tanulmányok az építészetrıl és a városról (szerk.: Kerékgyártó Béla, Terc, 2002) Ferkai András: Őr vagy megélt tér – építészettörténeti írások (Terc, 2003) Építészeti Kalauz, Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (6Bt, Bp., 1997) Építészeti kalauz, Magyarország (vidéki) építészete a 20. században (6Bt, Bp., 2002) Hazai folyóiratok: Metszet (az Alaprajz volt fıszerkesztıjének új lapja) Régi-Új Magyar Építımővészet Atrium Octogon ARC 1-6 (szerk.: Vámos Dominika, 1998-2001) internetes szaklapok Építészfórum: www.epiteszforum.hu dezeen: www.dezeen.com archdaily: www.archdaily.com Külföldi folyóiratok: El Croquis (spanyol) Architectural Review (angol) Detail (német) Arkitektur DK (dán) Továbbá: Építés- és tervezéstan (Neufert); OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények); tanszéki honlapok:: a Középülettervezési Tanszék honlapja: www.kozep.bme.hu Hazai középületek: http://hazai.kozep.bme.hu/ a tanszékhez köthetı építészeti blog: Otthon a városban;
2014. február Marosi Bálint DLA – Vannay Miklós DLA, tantárgyfelelısök
