TANULMÁNY. Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről. avagy: Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása

„Az első legfontosabb dolog: Legyen bátorságunk elkezdeni.” Clemenceau.

TANULMÁNY Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről avagy: Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása

Készült: 2011 Készítette: Pálfi András

TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETŐ

3

1. A FELADATSTRUKTÚRA

5

1.1. Minisztériumok

6

1.2. Önkormányzatok

6

1.2.1. Települési önkormányzatok

6

1.2.2. Középszint

7

1.2.3. Társulás

7

1.3. Civil szervezetek

8

2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ELMÉLETI KATEGÓRIÁI

8

3. EGY FELADATARÁNYOS TERVEZÉSI, ELOSZTÁSI RENDSZER ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

9

3.1. A modell bemutatása

11

3.2. A központi alapok elosztása

12

3.2.1. Településüzemeltetési alap

12

3.2.1.1.Az ide sorolható feladatok, s legfontosabb jellemzőik

12

3.2.1.2.Arányok a településkategóriák között

13

3.2.2. Magasabb szintű közösségi feladatok alapja

16

3.2.2.1.A feladatok mérése

16

3.2.2.2.A feladatarányos finanszírozás technikája

17

3.2.2.3.A feladatváltozások

18

3.2.2.3.1.Az egyes események (tranzakciók) hatásának kimutatása

20

3.2.2.3.2.A változások együttes hatása

25

4. A HELYI ALAP (-OK) TOVÁBBI ALAKULÁSA

25

5. A FELADATARÁNYOS ELOSZTÁS ÉS A BEVÉTELI ÉRDEKELTSÉG

26

5.1. Érdekeltség a bevételek alakulásában

26

5.2. Szervezeti szintű érdekeltség gyakorlati kérdései

27

5.2.1. Az átlagos fedezeti összeghez viszonyított többlet kezelése

28

5.2.2. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása

29

5.2.3. A település jövedelemtermelő képességéhez kapcsolódó érdekeltségi elem

31

5.2.4. További kiegészítő eszközrendszerek alkalmazásának lehetősége

32

ÖSSZEFOGLALÓ

33

Mellékletek: 1a-h

„Az első legfontosabb dolog:

2

Legyen bátorságunk elkezdeni.” Clemenceau.

Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről avagy

Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása. Bevezető Államháztartási, önkormányzati reform! Jó magyar mondás szerint már a csapból is ez folyik! Ami nem is lenne baj, ha e szavak mögött mindig valós tartalmak jelennének meg. Kis lépésekkel is messzire lehet jutni! Ha jól tudom Benjamin Disraeli mondta, magyar fordításban; „Haladó országban a változás állandó.” A gond véleményem szerint az, hogy sok esetben apróbb tüneti, hiánypótló intézkedésekre is ráhúztuk (-zuk) a reform kategóriáját, ami pedig nem is reform, vagy a nagy reform elhatározásokból csak tüneti kezelések lettek, lesznek. Egyébként is mi az, hogy reform? Hol kezdődik? Hol végződik? Milyen léptékű? Van e- egyáltalán kezdete, illetve vége? stb-stb. Államháztartás, önkormányzat, mint kategóriák említésekor nekem mindig alapvetően két másik kategória, a feladat és a pénz jut eszembe. Beugrik még a vagyon is, de témám szempontjából, felfogásom szerint ez nem önálló kategória, pénz is vagyon, valamilyen formában a tárgyiasult vagyon is pénz. A pénzből vagyon, a vagyonból pénz lehet, s az értelmesen felhasznált, úgymond költségként elköltött, elszámolt pénz, vagyonérték is vagyon, csak az ennek nyomon követése (egészség, tudás, a szükségletek mindig magasabb szinten történő kielégítése, a munkaerő újratermelődése, stb.) nem mindig egyszerű. De visszatérve a tanulmány témájához! Megítélésem szerint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásának területén lényegesen nagyobb léptékű változások történtek, mint a feladatok rendszerében melyek legjelentősebbike - az egészségügy teljesítményfinanszírozása mellett - a jelenleg is funkcionáló forrásszabályozás mechanizmusának kidolgozása, bevezetése volt. A feladatok mentek ide-oda, attól függően, hogy a centralizálási, vagy éppen a decentralizálási törekvések kaptak nagyobb hangsúlyt esetenként ötletszerűen. Tanulmányomban, az államháztartás részeként lényegében csak az önkormányzati feladatokkal, illetve alapvetően az önkormányzatok pénzügyi szabályozásával kívánok foglalkozni. A címből eredően, helyesebben azért e cím, mert a tanulmányban megfogalmazottak csak gondolatok, sem időm, sem energiám nem volt, nincs és nem is lesz, egyszerűen lehetetlen, hogy kellő mélységben kimunkáljam a gondolataimat. Annál is inkább mivel a témával csak hobbi szinten foglalkoztam, (-om) akkor, addig, amíg időm, energiám volt, van rá. És egyáltalán van rá igény? Korábbi tanulmányaim azt mutatták, hogy nem sok, vagy nincs szándék arra, hogy e témában folyjék egy kutatás. Meggyőződésem, hogy a rendszer célszerűen működik, s előbb utóbb találok egy „értő fület”, egy pozitív szándékot, elindulhat egy kutatás, amely igazolja meggyőző-

3

désemet, vagy megcáfolja azt. Nem hiszem, hogy megtaláltam a bölcsek kövét1, viszont hiszek a kollektív gondolkodás bölcsességében, ami jól hasznosítva csodákra lehet képes. Az önkormányzati gazdaság egy rendkívül bonyolult (túlbonyolított?!), összetett, érzékeny rendszer, tele szubjektív elemekkel, érdekellentétekkel, esetenként alaptalanul szított érdekellentétekkel. Ezt bonyolítja, hogy a gyakorlatban alkalmazott pénzügyiszámviteli információs rendszerben egyszerűen nem lehet megválaszolni a közgazdaság, a „józan paraszti ész”, a kvázi piaci mechanizmus alaptételét, azt, hogy mi, mibe kerül.2 Sok esetben az sem egyértelmű, hogy mi az3, amiről azt szeretnénk tudni, hogy miben kerül. A forrásszabályozás véleményem szerint betöltötte szerepét, a mechanikusan, sematikusan alkalmazott bázisfinanszírozási rendszernél jobb. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi önkormányzati struktúra, a mai feladatelosztási rendszer, megspékelve az alapvető mérőszámok hiányával, a kistérségi, illetve akármilyen társulások alkalmazott rendszerével, a jelenlegi, ún. forrásszabályozási rendszerben kezelhetetlen4. A megállapítást cáfolhatja, hogy az eltelt időszakban minden kritika ellenére, minden önkormányzat működőképes maradt. Ez véleményem szerint annak tudható be, hogy voltak, vannak olyan konstrukciók - ÖNHIKI, vis maior, stb. - alapok, melyből a kvázi ellehetetlenülő önkormányzatok folyamatosan mentőövet kaptak, kapnak, vagy esetenként megalázó körülmények között igyekeznek biztosítani a feladatellátást. E kiegészítő mechanizmusok rendszeridegen elemek a forrásszabályozás elméletében, mert ezek valamilyen úton, módon nyíltan, vagy kevésbé nyíltan egyfajta kiadási szintet illesztenek a forrásszabályozás mellé. Nem akarok ebbe mélyebben belemenni, mások is, és én is kifejtettem már az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Mindenképpen szükség van egy megbízhatóbb elosztási rendszerre, az önkormányzatok szabályozási rendszerének gyökeres reformjára. A jelenlegit is életben lehet tartani, lehet toldozni, foldozni szinte bármeddig, de fogyatékosságaiból eredően mindig újra fogja termelni a problémákat. A közelmúltban, az általam megismert tanulmányok alapján a szabályozó rendszerekkel kapcsolatos elvárások, elméleti megközelítések rendkívül gazdag, színes szakirodalommal rendelkeznek, de az operatív megvalósítás lehetőségeit boncolgató tanulmányok száma rendkívül kevés.

1

Talán csak egy ici-pici morzsát, amiből közösen gondolkodva lehet kihozni valamit.

2

Egyre inkább az az érzésem, hogy a jelenlegi számvitelben ez nem is fontos, nem is tudni mi a fontos annyira bürokratikus az egész, hogy a fától nem látjuk az erdőt. 3

Itt alapvetően a mérőszámok hiányára, illetve a kiválasztás célszerűségére, illetve célszerűtlenségére gondolok. Pl. szerintem az iskolai rendszerű oktatást a tanulók csoportosan, tanulócsoportba szervezve veszik igénybe, természetesen tudom az indokát, de ma sem tudom elfogadni, hogy a jelen finanszírozás részeként miért a tanulói létszám áll a finanszírozás középpontjában. Elrémülve olvastam az 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatóban az 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása szakfeladat mutatószámát, Teljesítménymutató: Üzemeltetett útpálya hossza (km, m²) Üzemeltetett hidak, alagutak hossza (km). Hogy ez mit jelent az önkormányzatoknál! az nem egészen világos számomra.

4

A közelmúltban egy kutatás keretében elkezdtem foglalkozni azzal, hogy a normatívák mintegy 20 éves időtávlatban, mennyiben fedezik a feladatellátással kapcsolatos kiadásokat. Egyszerűen megfoghatatlanok, kezelhetetlenek, összehasonlíthatatlanok az adatok a szinte folyamatos ad hoc jellegű, ésszerűtlenváltozások miatt. Talán egyszer megpróbálom papírra vetni tapasztalataimat.

4

E tanulmányban megpróbálom közreadni azokat a gondolatokat, melyek az évek során kialakultak bennem, egyfajta gondolatébresztés céljából, illetve ha vannak olyan független gondolkodók, akik gondolatai hasonló irányban kalandoznak, mint az enyémek, nem tartják eszement ötletnek amit leírtam, a továbbiakban leírok, egymásra találjunk. Nem vagyok tudós alkat, nem tudom5, hogy mit hol olvastam, hallottam, s ha vannak olyan gondolatok, amelyeket mások magukénak vallanak, azoktól szíves elnézést kérek. Nem hivatkozásként, inkább emlékeztetőül említem a Feladatfinanszírozás az önkormányzatok gazdálkodásában (Pénzügyi Szemle 1995/7. szám, Magyar Közigazgatás 1995/9. szám) Feladat finanszírozás a HBM Önkormányzat 1996. évi költségvetésében. (Pénzügyi Szemle 1996/11. szám, Magyar Közigazgatás 10/1996. szám) Önkormányzat, feladat, szervezet, pénz (Magyar Közigazgatás 2006/10. szám) című tanulmányaimat, melyekben a jelen tanulmányommal kapcsolatos egyes témakörök bővebben ki vannak fejtve.

1.

A feladatstruktúra Itt csak és kizárólag az önkormányzati gazdaság keretébe tartozó feladatstruktúrával kívánok foglalkozni6. Nem akarok nagy jogszabályi körítést adni a témának, csak utalok az Ötv 8.§-ára, az Áht.-re, illetve ennek felhatalmazása alapján készült államháztartás szakfeladat rendjére, ami a TEÁOR alapján foglalja rendszerbe az ellátandó feladatokat. Nem akarok belemélyedni a feladatellátással, a feladatellátáshoz kapcsolódó munkamegosztással kapcsolatos értelmezésekbe, anomáliákba, csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy kellene egy olyan jogszabály, törvény, amely az alapvető munkamegosztást, illetve a munkamegosztás keretében az átláthatóságot biztosítja, az átjárhatóságok, az együttműködések, az adatszolgáltatások, az információáramlások elveit rendszerezi. Ez véleményem szerint lehet az államháztartásról szóló törvény7 is. Szerintem mindenkinek, aki közfeladatot lát el egységes szerkezetben kellene megjelenni a feladatellátók palettáján - legyen az költségvetési szerv, vagy bármely más formában gazdálkodó szerv, a feladatellátással kapcsolatos ráfordítások adatait azonos szerkezetben kell közzétenni8. Lássuk, hogy hol mennyi a mennyi és egyszer végre valahára derüljön ki, hogy mi mibe kerül! A jelenlegi gyakorlat szerint a munkamegosztás három lépcsős. Feladatellátók a minisztériumok, az önkormányzatok, és az úgynevezett civil szervek. Ezt a munkamegosztást alapjaiban nem is kell megváltoztatni, csak kizárólag szakmai alapon, rendszerszemlélet alapján újragondolni.

5

1971 óta vagyok a szakmában, s mindig a végrehajtás szintjén, s nem vezettem nyilvántartást, hogy mit kitől hallottam, vagy olvastam. 6

A közigazgatás teljesen más téma, bár alapvető gondnak látom, hogy az önkormányzatisághoz, illetve a közigazgatáshoz kapcsolódó feladatkörök úgy össze vannak keveredve, hogy ember legyen a talpán, aki megpróbál benne eligazodni. 7

Időközben megjelent a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, ami témám szempontjából semmi érdemi újat nem hozott, néhány fogalmat átrendezett, átértelmezett, átfestett néhány cégtáblát, s el is tűnt a süllyesztőben. 8

Teljesen mindegy, hogy pénzforgalmi, vagy üzemgazdasági szemléletű a nyilvántartás, mindegyikben megoldható a kiadások, ráfordítások feladatarányos elszámolása, csak akarni kell.

5

1.1. Minisztériumok A minisztériumok, országos hatáskörű szervek szintjén feladat az ágazati feladatok ellátásának országos szintű koordinálása, irányítása, a kiemelt jelentőségű - felsőfokú feladatok ellátása, a hozzá tartozó speciális intézményrendszerekkel, pl. a felsőfokú oktatás (egyetemek, főiskolák, klinikák, stb.) s a további egészen speciális (kulturális, közgyűjteményi, védelmi, igazgatási, közhatalmi, stb.) szolgáltatást biztosító egyéb intézményekkel. 1.2.

Önkormányzatok

1.2.1.

Települési önkormányzatok

A Települési önkormányzatok - kell-e egyáltalán más önkormányzat?! - alapvető feladata a településüzemeltetés (klasszikus önkormányzati feladatok), s az adott település jellegének regionális szerepkörének leginkább megfelelő alap-, közép-, esetlegesen felsőbbfokú közösségi szükségletek kielégítése. Ebből eredően - ami ma is így van - az egyes önkormányzatoknak eltérő a feladatstruktúrája. Véleményem szerint a jelenlegi feladatmegosztásnál nem kell más típusú önkormányzat. Minden településnek alanyi joga az önkormányzás, s az ahhoz szükséges és elégséges pénzalap. Viszont rögzíteni kellene, hogy közalkalmazott ne lehessen települési önkormányzati képviselő. Határozottan és következetesen szét kellene választani az önkormányzatisági, és a közigazgatási jogosítványokat, feladatokat, felelősséget. Az önkormányzatisággal kapcsolatos jogok, feladatok, felelősség gyakorlója a képviselő testület, illetve képviseletében a polgármester, a közigazgatási feladatok, jogosítványok felelőse, letéteményese a jegyző. De ez egy másik tanulmány lehetne, amit nálamnál hivatottabb, speciális képzettséggel bíró szakembereknek kell kimunkálni, építve a magyar sajátosságokra, kezelve a mindennapok gyakorlatában felmerült problémákat, anomáliákat. Emellett az is igaz, hogy egyes önkormányzati csoportok (nagyságrend, regionális szerepkör) feladatstruktúrája hasonló. Erre alapozva, ezt kihasználva a települési önkormányzatok között differenciálni lehet, kell, melyhez rendező elvek, hogy; Alapfokú települések csak településüzemeltetési feladatokat (bővebben később) láthatnak el. Bármennyire is sajnálatos, de természetes tény, hogy munkalehetőség nélkül egy település nem lehet életképes. Amennyiben meg akarjuk tartani a jelenlegi településszerkezetet munkalehetőséget kell teremteni a kistelepülések lakosai számára. Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú települések; a településüzemeltetési feladatok mellett biztosítanák a hozzájuk kapcsolható (önkéntes, esetenként egy-egy feladatra vonatkozóan kötelező társulás alapján) alapfokú települések vonatkozásában az alapfokú közösségi szükségletek (egészségügy, szociális, oktatási, stb.) kielégítését. Középfokú települések az olyan települések, amelyek nem rendelkeznek regionális szerepkörrel, de lakónépességűk nagyságrendjéből eredően, elvárható szintű kihasználtsággal, hatékonyan tudják működtetni az alapfokú, illetve egyes középfokú (egészségügy, szociális, oktatási, stb.) közösségi szükségletek kielégítését biztosító intézményrendszert. Kistérségi szerepkört ellátó középfokú települések, melyek a hozzájuk kapcsolható kistérségekben (önkéntes, esetenként kötelező társulás alapján) ellátják az alap- és egyes középfokú közösségi szükségletek kielégítését, jó hatásfokkal tudják működtetni az ellátásokat biztosító intézményrendszert.

6

Felsőfokú település (megyei jogú városok) melyek szerepkörükből eredően több kistérség vonatkozásában van kisugárzó hatásuk, ebből eredően ellátnak egyes magasabb szintű (egészségügyi, oktatási, stb.) feladatokat. Kiemelt felsőfokú települések, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, a klasszikus megyei jogú városok az előzőeken túl széles körben otthont adnak, biztosítják a környezetet a minisztériumi hatáskörbe tartozó ún. felsőfokú feladatoknak is. Főváros és a kerületek. Minden, ami a kiemelt felsőfokú településeknél lehetséges, plusz ami még a szerepköréből eredhet, s amit legcélszerűbben el tud látni, láttatni. Ezek külön kategóriák, bár a kerületek egy-egy települési önkormányzatok, a főváros pedig felfogható egy regionális feladatokat ellátó speciális középszintnek. 1.2.2.

Középszint

A régiók vagy megyék, feladata véleményem szerint a régiószintű területfejlesztési, területrendezési, gazdaságszervezési, ellátás-szervezési (pl. középfokú szükségletek - oktatás, egészségügy, kultúra), egyes esélykiegyenlítő mechanizmusok működtetése lenne. Ilyen aspektusban még önkormányzatként is működhetnének. Viszont ne a települési önkormányzatok polgármestereiből verbuválódó testület legyen, sőt! Úgynevezett intézményfenntartó GAMESZ-eknek (megyéknek, önálló szervezetekkel rendelkező kötelező társulásoknak) véleményem szerint nincs létjogosultsága, illetve egy ilyen szerepkör nagyon megkérdőjelezhető. Ezeket a feladatokat a regionális szerepkört ellátó település, regionális szinten is el tudja látni minden külön képződmény (munkaszervezet) nélkül. A középfokú, illetve ennél magasabb szerepkörű települések a megyék által ellátott feladatokat képesek lennének ellátni. 1.2.3.

Társulás

Legújabban megjelentek (-nek) a kistérségi társulások, de ezeket a jelenlegi formájukban szükségszerű rossznak tekintem. Rossz abban az értelemben, hogy a jogos szakmai integrációt, egészséges centralizációt ösztönző, illetve restriktív pénzügyi intézkedésekkel kívánja „önkéntes” alapokra helyezni a rendszer. Ebből eredően, nagyon sok esetben csak névlegesen társultak (-nak) az önkormányzatok, a társuláshoz kapcsolódó ösztönző anyagi juttatások elérése érdekében. A társulásokat nem tekintem a feladatellátás szempontjából önálló kategóriáknak, mivel ezek önkéntesek, s véleményem szerint önkéntes társulásnak nem lehet kötelező feladatot adni. A feladatok címzettjei mindenkor az önkormányzatok kell hogy legyenek. A társult önkormányzatok a társulás minőségének megfelelően kell hogy összeadják a közösen ellátott feladatokhoz a szükséges fedezeti összegeket. A kistérségi társulások saját szervezettel szintén nem mások, mint egy-egy sajátos GAMESZ-ek?. Hasonlóan a megyéhez, ezek ilyen formában való működtetése is erősen megkérdőjelezhető. Azért a társulásoknak van reális létjogosultsága, csak nem a jelenlegi, erőltetett, kistérségi társulások formájában. A kistérségi (regionális) szerepkört ellátó településeknek kell, lehet olyan jogosítványokat adni, hogy a településüzemeltetési feladatokon túli (bővebben később) feladatok ellátását biztosítsák, adott esetben akár kötelező feladatként is. Véleményem szerint mindenképpen indokolt meghagyni a társulások lehetőségét, mindenféle pozitív, illetve negatív befolyásolási szándék nélkül, abszolút önkéntes alapon.

7

Amennyiben az egyes önkormányzatok intézményei (kapacitásai) nem kellően kihasználtak, nem biztosítható az elvárt szintű szakmai teljesítés, önkéntes alapon nem társulnak, léphet be kötelezően a regionális körzetközpont, mint feladatellátó. Az ilyenirányú döntéseket a helyi sajátosságok figyelembevételével, humánértékelési szempontok alapján egyedileg kell meghozni. Ki kell munkálni a szükséges konszenzusok, megteremtésének, konszenzus hiányában a végső döntés meghozatalának kereteit, meg kell határozni a végső döntés meghozatalának jogosultját. 1.3. Civil szervezetek Ma már természetes tény, hogy a Civil szervezetek - amelyek nem költségvetési szervek - is bekapcsolódtak, s egyre nagyobb arányban bekapcsolódnak a közösségi szükségletek kielégítésébe, megszűnt a feladatellátás állami monopóliuma. Fennmaradt viszont egyes esetekben a feladatellátás állami, önkormányzati szintű ellátási kötelezettsége9. Emiatt, illetve a teljesség érdekében a Civil szervezetek által ellátott feladatokat is figyelembe kell venni a rendszerben, különösen abban az esetben, ha az államháztartásból támogatást igényelnek a feladatellátáshoz. Véleményem szerint ekkor az adott feladat profiljának megfelelő minisztériumhoz (pl. egyetemek, főiskolák, stb.), illetve a feladatellátás helye szerinti települési önkormányzathoz igazodóan, az adott önkormányzatnál kell megjeleníteni ezeket a feladatokat. A Civil szervezetek kössenek megállapodást a feladatellátásra kötelezett önkormányzattal. A feladatellátáshoz kapcsolódó támogatást a feladatellátásra kötelezett önkormányzattól kell megkapniuk. Megítélésem szerint akkor is figyelemmel kell lenni a civil szervezetek által ellátott feladatokra, ha nem igényelnek hozzá támogatást, abból a megfontolásból eredően, hogy ha ezek valamilyen ok miatt beszüntetik tevékenységüket, a feladatellátás kötelező jellegéből eredően annak folyamatosságáról az arra kötelezettnek kell gondoskodni. Visszatérve tanulmányom eredeti témájához, csak főirányok tekintetében, és csak vázlatosan az önkormányzatok finanszírozásának elméleti kategóriáiról!

2.

Az önkormányzatok finanszírozásának elméleti kategóriái Az általam megismertek alapján beszélhetünk ún. kiadási szintszabályozásról, illetve forrásszabályozásról, de! Nem is tudom! Van e egyáltalán értelme ilyen elméleti kérdéseken filozofálni? Egyébként is a végeredmény ugyanaz, meghatározásra kerül egy öszszeg, amiből az adott szinten az adott feladatot, feladatokat el lehet, el kell látni. Ismereteim szerint ezek a nagy kategóriák soha nem funkcionáltak a maguk valóságában önállóan, valamilyen összefüggésben mindig együtt éltek. A szerint minősítettük a mindenkor funkcionáló rendszert, hogy mely elemei kerültek túlsúlyba. Szerintem ez így helyes, ezeknek együtt kell élniük olyan rendszerbe foglalva, amely leginkább szolgálja a legalapvetőbb követelményt, a feladatarányos elosztás, finanszírozás elvét. Arra kell törekedni, hogy a mindenkori elosztási rendszer valamilyen (akármilyen) módon közelítsen a feladatellátáshoz, a „szükséges és elégséges”10 a lehető legoptimálisabb fedezeti összeg, bevétel biztosítására.

9

Önkormányzati törvény, ágazati (oktatás, kultúra, stb.) törvények.

10

Ki tudja ezt megmondani? A jelenlegi információs rendszerben biztosan senki nem merne erre vállalkozni. Szerintem valahol az egy-egy mérőszámra eső, országos átlagban érvényesülő, tényleges kiadásokon nyugvó fajlagos ráfordítások környékén lehet.

8

A jelenleg alkalmazott szabályozási rendszerre a legjobb jóindulat mellett sem mondható, hogy feladatarányos elosztást valósít meg11. Minden feladatarányos elosztási rendszerhez természetesen az kell, hogy a feladatok mérhetőek legyenek, jól szervezett pénzügyi-számviteli irányítási és nyilvántartási rendszerben megbízhatóan megállapítható legyen, hogy mi mibe kerül.

3.

Egy feladatarányos tervezési, elosztási rendszer és gyakorlati alkalmazása Elméletileg többfajta feladatarányos elosztási rendszer is lehetséges12 de itt nem véletlenül, a korábban publikált tanulmányaimban bemutatottal foglalkozom, kiegészítve a legfrissebb gondolataimmal. Az önkormányzatok által jelenleg ellátott, ellátandó feladatokat témám szempontjából alapvetően három csoportra célszerű, kell osztani. Ilyenek: - a településüzemeltetési feladatok, (kommunális, alapfokú szociális, kulturális, helyi rendészeti, igazgatási, stb. feladatok) - a magasabb szintű közösségi feladatok, (oktatás, magasabb szintű szociális, kulturális, stb. feladatok) - az társadalombiztosítás keretében finanszírozott feladatok. A sorrendben legutolsónak sorolt feladatcsoporttal nem kívánok foglalkozni, mivel az egy teljesen elkülönülő rendszer. Elkülönített alapból, finanszírozzák egyébként is erényeinek, hibáinak bemutatása egy külön tanulmányt igényelne. Meglátásom szerint viszont ezt az alapot is el lehetne osztani az általam elképzelt, javasolt, a tanulmányban tárgyalt rendszerben. Megfontolandó a működési és a felhalmozási kiadások egyértelmű szétválasztása is. Véleményem szerint az önkormányzati feladatok finanszírozására ún. önkormányzati alapot, alapokat indokolt létrehozni, s azokat sajátosságainak megfelelően feladatarányosan elosztani. Önkormányzati alap kép vetületben értelmezhető; Érthetjük alatta azt a központi alapot, amely a mintegy 3200 önkormányzat finanszírozására szolgál, illetve azt a helyi alapot, amely egy-egy önkormányzatnál, az adott önkormányzat által ellátott feladatok fedezeti összegeként rendelkezésre áll. A központi illetve a helyi alap (-ok) között szoros összhangnak kell lenni, annak érdekében, hogy a pénzeszközök útját, összhangját figyelemmel lehessen kísérni. A megfelelő arányok tartása rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az üzemeltetési alapból történő erőszakolt fejlesztések visszahatnak. Azok jellegükből eredően természetesen üzemeltetési többletkiadásokat indukálva könnyen az ellehetetlenülés spiráljába sodorhatják az adott önkormányzatot. Természetesen lehet mentőövet dobni az adott önkormányzatnak, de azt a többi önkormányzat rovására lehet csak megtenni.

11

Csak utalni szeretnék az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára, illetve amiről nem beszélünk, az önhibájukon kívül előnyös helyzetű önkormányzatok számára. 12

Feladatfinanszírozási, normatív finanszírozási, stb. rendszerek, véleményem szerint mechanizmusából eredően valahol a bázisfinanszírozási rendszer is annak tekinthető.

9

Önkormányzati alapok13: Üzemeltetési alap: - településüzemeltetési alap, amely tartalmazza az ide sorolható feladatok14 = a működési kiadásait, illetve = a kapcsolódó felhalmozási kiadások (pótlás, felújítás, fejlesztés) fedezetét, - magasabb szintű közösségi feladatok alapja, amely tartalmazza az ide sorolható feladatok15 = a működési kiadásait, illetve = a felhalmozási kiadások közül a pótlás és a felújítás fedezeti összegét. Magasabb szintű közösségi feladatok központosított felhalmozási kiadásának alapja (egyedi fejlesztések fedezete). Az üzemeltetési alapoknál terv szinten nem indokolt szétbontani a működési illetve a felhalmozási kiadásokat, mivel a feladat folyamatos ellátásának része a rendelkezésre álló eszközök szintentartásának, pótlásának, illetve településüzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztési szükséglete is16. Ezen felhalmozási kiadások keretébe sorolt szükségletek kielégítésére az igény állandó és stabil. A felhasználásra vonatkozó döntéseket helyben kell, a helyi igényeknek megfelelően megtervezni. Az elkülönült kezelésnek, nyilvántartásnak az arány-meghatározás, az aránytartás, szükség szerinti figyelemmel kísérése, elemzése miatt indokolt. Az üzemeltetés feladatai tartós állandó fedezeti összeget igényelnek amíg az adott önkormányzatnál, önkormányzatoknál az adott feladatot, feladatokat ellátják, ezért a fedezeti összeget feladatarányosan kell biztosítani. A magasabb szintű közösségi feladatok központosított felhalmozási kiadásának alapja, nevéből eredően a helyi szükségletváltozások miatt megjelenő, de központi döntést igénylő fejlesztési, bővítési feladatok megvalósításának fedezetét képezi. Az igény, a szükséglet itt nem stabil folyamatosan változhat, ebből eredően a felhasználás címzettje folyamatosan változó17. Elosztása egyedi döntéseken kell hogy alapuljon. Az egyedi fejlesztések üzemeltetési kiadásainak fedezetéről a finanszírozónak kell gondoskodnia, központi alapképzés keretében, amit majd az elosztási rendszernek, a belépő új mérőszámok (mennyiségi fejlesztés keretében) alapján kell eljuttatni (korrekt alkalmazás keretében el is juttatja) az illető önkormányzathoz. A feladatarányosan elosztandó központi üzemeltetési alap, alapok elosztására vonatkozó elképzeléseimet egy modellen keresztül mutatom be: A feladatarányosan elosztandó alapból történő juttatás elnevezése lehet állami hozzájárulás (jelenlegi terminológia) illetve közösségi átcsoportosítás18.

13 14

Természetesen a társadalombiztosítás alapja nélkül. Bővebben később.

15

Bővebben később.

16

Ez lényegében az amortizáció fedezeteként fogható fel.

17

Vis maior célok, új feladat belépése, feladat átszervezése miatt szükségessé váló fejlesztések fedezete. 18

Az államháztartásban lényegében a bevont jövedelmek újraelosztása, átcsoportosítása történik meg.

10

3.1. A modell bemutatása Célszerűségi okok miatt elképzeléseimet az 1995-ben megjelent tanulmányom modelljén keresztül mutatom be19. E modell alapadatait használom fel a településüzemeltetési feladatok finanszírozásának bemutatására vonatkozóan is. A modell a jelenlegi szabályozási rendszerhez igazodóan tartalmazza az adatokat. Ezek az adatok kalkuláltak, s amennyiben valósak is voltak már elavultak, egyébként is egy ilyen modell csak arra jó, hogy általa a rendszer működési mechanizmusa bemutatható legyen. Az említett tanulmányban csak az általam magasabb szintű közösségi szükségletek feladatarányos elosztásával foglalkoztam, a következő modell alkalmazásával:

19

Egyrészt az folytonosság, másrészt munkamegtakarítás, a könnyebb átláthatóság érdekében, harmadrészt hogy ne legyen semmi köze a valósághoz - pedig ez maga a megtestesült valóság, ne keressünk benne semmi olyat, ami nincs benne, csak és kizárólag a rendszer logikájára helyeződjön a hangsúly.

11

Kiadás

Azonosító szám A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

B Óvodai ellátás (f1) A önkormányzat (e1) B önkormányzat (e2) C önkormányzat (e3) összesen: Alapfokú műv..megszerz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Összesen: Szakképesítés megszerz. (f3) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Összesen: Főösszesen: Önkormányzatok A önkormányzat (e1) B önkormányzat (e2) C önkormányzat (e3) Összesen:

A jelenlegi rendszerben ezer Ft. C

Feladatmutatók Ebből: Állami hozzájárulás ezer Ft. D

megnevezése E

85 000 31 000 21 000 137 000

68 000 24 800 16 800 109 600

fh fh fh fh

132 000 90 000 45 000 267 000

112 200 76 500 38 250 226 950

0 0 70 000 70 000 474 000

0 0 63 000 63 000 399 550

217 000 121 000 136 000 474 000

180 200 101 300 118 050 399 550

Fajlagos ráfordítás Ellá-. Meny- tottak felaEllányiszáma datmutottra sége fő tatóra jutó db. jutó ezer Ft. ezer Ft. F G H I 250 100 75 425

252 95 76 423

340 310 280 322

337 326 276 324

tan.cs. tan.cs. tan.cs. tan.cs.

24 624 18 396 8 224 50 1 244

5500 5000 5625 5340

212 227 201 215

tan.cs. tan.cs. tan.cs. tan.cs.

0 0 10 10

0 0 7000 7000

0 0 233 233

0 0 300 300

Lakónépesség Egy lakosra jutó kiad Ft. Fő. 8 500 25 529 Fő. 4 000 30 250 Fő. 3 500 38 857 Fő. 16 000 29 625

A településüzemeltetéssel kapcsolatos fedezeti összeg meghatározásánál fontos, hogy az alkalmazott modellben a "C" önkormányzat települése regionális szerepkört lát el20, - míg az „A” illetve a „B” önkormányzatok alapfokú településeken működnek. 3.2. A központi alapok elosztása 3.2.1.

Településüzemeltetési alap

A településüzemeltetési és fejlesztési feladatok és feladatarányos finanszírozásuk. 3.2.1.1.

Az ide sorolható feladatok, s legfontosabb jellemzőik

Az általam ide sorolt feladatok az államháztartás szerkezeti rendjében jelenleg alkalmazott ismérveknek megfelelően, a teljesség igénye nélkül a következők: • • • • • • • • •

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, Erdőgazdálkodási szolgáltatás, Kiadói tevékenység, Építőipar, épületfenntartás és korszerűsítés, Egyéb nem bolti kiskereskedelem, szállás és vendéglátás (kollégium nélkül), Közlekedés, távközlés, Ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás, Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül, Szennyvíz és hulladékkezelés, köztisztaság, 20

Ebből eredően rendelkezik szakképesítés megszerzését biztosító feladattal is, ami alapvetően nem az adott település lakónépességének kielégítését szolgálja,

12

• Szórakoztatás, kultúra, sport. E feladatok egyedi finanszírozása nem célszerű, mivel ezek alapvetően osztatlan közösségi szükségletek, feladatok, melyeket az adott közösség együttesen veszi igénybe, élvezi előnyeit, szenvedi meg a hiányát, így a keretszerű számbavétel indokolt. Itt célszerű számításba venni az önkormányzati szintű fejlesztési források fedezetét is, mivel ezeket is osztatlan közösségi szükségleteknek, feladatnak lehet, kell tekinteni. Ezekre a feladatokra a fedezetet egy-egy településcsoportra megállapított, kategórián belül egységes, kategóriák között differenciált fejkvóta, lakónépességi normatíva alapján célszerű meghatározni. Minél homogénebb az adott kategórián belül az önkormányzatok feladatstruktúrája, annál hatékonyabb e normatívák kategórián belüli nivelláló szerepe, ami egyik alapvető elvárás e rendszerrel szemben. Másik alapvető elvárás, hogy a kategóriák közötti feladatstruktúra különbsége alapján jelenjen meg a normatívák, fejkvóták egészséges differenciáló szerepe. 3.2.1.2.

Arányok a településkategóriák között

A településkategóriák közötti arányokat véleményem szerint az e feladatokra ténylegesen ráfordított összegek alapján célszerű meghatározni. Kategórián belül, illetve kategóriánként meg kell állapítani, hogy milyen összegeket fordítnak az önkormányzatok a településüzemeltetési feladatokra. Ezekből az összegekből lehet meghatározni azt, hogy az egyes településkategóriák között milyen arányok érvényesülnek, ami a jövőbeni finanszírozás alapjául szolgálhat. A mérés alapja egy célszerűen kiválasztott év (például a legutóbbi lezárt gazdálkodási év), évek (pl. a legutolsó 3, vagy 5 év) viszonylatában az e célokra ténylegesen felhasznált költségvetési volumen. Értékelni kell a helyzetet abból a szempontból, hogy ezen arányok fenntartása hosszabb távon szükségszerű és kívánatos-e, illetve nem kell-e egyedi elbírálás alapján, rendszeren kívül preferálni egy-egy települést21. A kategóriák ismérveit törvényben pl. az Ötv.-ben kellene rögzíteni, míg az egyes kategóriákhoz tartozó önkormányzatok jegyzékét, nomenklatúráját, a kategóriákhoz rendelt arányokat az éves költségvetési törvényekben. Az ismérveknek, a kiszámíthatóság érdekében hosszú távra szólóaknak kell lenni, míg az ide tartozó önkormányzatok a szükségleteknek megfelelően esetenként cserélődhetnek. Egy elképzelés, egy modell a kategóriákra, illetve a fejkvótákra (normatívákra), az arányokra: Településkategóriák Alapfokú település (községek, nagyközségek) Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település Középfokú település (egyéb városok) Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település Felsőfokú település (egyes megyei jogú városok) Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged)

Arányszámok alapfokú település = 100 % 100 120 145 155 165 220

21

Például olyan döntés születik, hogy egy adott településnek regionális szerepkört kívánunk biztosítani, vagy egy település lakónépessége a nagyvárosokból történő kitelepülés miatt folyamatosan nő. Ehhez érelemszerűen kapcsolódik egy olyan szükséglet, hogy ennek a településnek a fejlesztéséhez pótlólagos források kellenek. Ez megtehető egyszeri juttatásokkal, illetve azzal, hogy bár nincs felkészülve rá de magasabb kategóriába soroljuk át.

13

Főváros és a kerületek

340

Az arányokat az önkormányzatok 2004. évi beszámolóinak adataira figyelemmel próbáltam meghatározni. Az adatok a Belügyminisztériumnak, „Az önkormányzatok főbb pénzügyi- ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon kataszter adatai ország összesen” című kiadványból származnak. Az arányok - bár van egyfajta számítással történő megalapozás, csak a módszer működési mechanizmusának megismertetését szolgálják. A téma kellő mélységű, részletes kifejtése megalapozása önálló tanulmány is lehetne. Az elosztás mechanizmusa: Vö K = ------------------------∑(1→n) Ae x Le

Ve = K x Ae x Le

Ahol: Alapjelölések:

Indexek:

K = korrigált fejkvóta V = Volumen A = Arányszám L = Lakónépesség

ö = összesen e = egyed (önkormányzatok 1-től n-ig) n = számosság

Az elosztás mechanizmusából eredően mentes minden szubjektív beavatkozástól, az arány-meghatározást követően csak az elosztandó volumen (Vö) van hatással az egyes önkormányzatok fedezeti összegének (Ve) alakulására. A „C” jelű település regionális szerepkört ellátó alapfokú település, míg az „A” illetve a „B”-vel jelöltek alapfokú települések. Az egyéb település a tanulmányom végső következtetéseinek levonása szempontjából érdektelen. A településüzemeltetés kalkulációs adatait, az elosztás mechanizmusát a következő táblázatok tartalmazzák:

14

A korrigált értékszám meghatározása:

Sor -sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Megnevezés

Arán yszá mok % „A”

A Alapfokú település (községek, nagyközségek) Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település Középfokú település (egyéb városok) Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település Felsőfokú település (megyei jogú városok) Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) Fővárosi kerületek Össesen

B

Azonos településKorrigált kategóriába nakónépestartozó ség Ae x lakosok Le összesen K= (C+ +F) (G9/H8) fő G H

Lakónépességi adatok önkormányzatonként „Le” fő

„A”

„B”

„C”

Egyéb

C

D

E

F

100 8 500 4 000 120

3 500

12 500

1 250 000

3 500

420 000

145

21 000

21 000

3 045 000

155

15 000

15 000

2 325 000

165

33 000

33 000

5 445 000

220

200 000

200 000

44 000 000

0

0

285 000

56 485 000

340 8 500 4 000 3 500

269 000

Településüzemeltetési alap elosztandó összege „Vö” ezer Ft Korrigált lakónépességre jutó településüzemeltetési fajkvóta: „K” ezer Ft

20 000 000 0,354076

A korrigált értékszám alapján a településeket megillető volumen alakulása: Az önkormányzatokra jutó volumen „Ve”

Sor -sz.

Megnevezés

1 2 3

Alapfokú település (községek, nagyközségek) Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település Középfokú település (egyéb városok)

4 5 6 7

„A „

„B”

(H10*b*c)

„C”

Összesen

Egyéb

(H10*b*c) (H10*b*c)

(H10*b*c)

300 965 0 0

141 631 0 0

0 148 712 0

0 0 1 078 162

442 595 148 712 1 078 162

Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település

0

0

0

823 227

823 227

Felsőfokú település (megyei jogú városok) Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) Fővárosi kerületek

0

0

0

1 927 945

1 927 945

0

0

0

15 579 357

15 579 357

0

0

0

0

0

0

0

0

148 712 19 408 693

20 000 000

8

Összesen

9

Településüzemeltetési alap elosztott összege

0

0

300 965

141 631

Amennyiben a táblázatban szereplő önkormányzatok vonatkozásában a településüzemeltetési alap 20 000 000 ezer Ft, akkor a modellbe bevont önkormányzatokat a táblázat második részének összesen sorában szereplő volumen illeti meg. Az alapmodellben szereplő „A”, „B”, „C” önkormányzatokat sorrendben 300 965 ezer Ft, 141 631 ezer Ft, illetve 148 712 ezer Ft településüzemeltetési célú összeg illeti meg. Amennyiben külön akarjuk kezelni a településüzemeltetési, illetve a felhalmozási célú pénzeszközöket külön-külön kell megállapítani az arányszámokat, illetve az elosztandó összegeket, de az elosztás technikája ugyanaz marad. A képletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy minden tényező tényadatokon nyugvó származtatott értékeken alapul, tehát a feldolgozásban, szubjektív elemek nem kaphatnak teret.

15

3.2.2.

Magasabb szintű közösségi feladatok alapja

Ezek olyan közösségi feladatok, amelyeket célszerűségi okokból indokolt a települési önkormányzatokhoz telepíteni. Jellemzőjük, hogy ezeket az ellátásokat a lakosok egyéni szükségleteiknek (óvoda, általános iskola, stb.) megfelelően egyedileg, de intézményesített formában veszik igénybe. Ebből eredően szakmailag, gazdaságilag indokolt optimális alapkapacitásokat (a jelenlegi meghatározás szerint feladatmutatókat, óvodai férőhelyeket, tanulócsoportokat, tantermeket, stb.-stb.) fenn kell tartani. Az optimális alapkapacitások, mérőszámok irányszámait, a kihasználtság minimális mértékét a mindenkori ágazati törvényekben kell rögzíteni (pl. közoktatási törvény). Amennyiben e körbe olyan feladatok is megjelennek, amelyek személyre szólóan címzettek, akkor a mérőszámok természetesen az ellátottak. A feladatok sajátosságaiból eredően adott esetben nem indokolt, nem célszerű hogy minden önkormányzatnál minden feladat (középiskola, szakmunkásképzés, szakosított szociális ellátások, stb.) megjelenjen. Az sem törvényszerű, hogy ezen feladatok ellátását csak önkormányzati intézmények biztosítsák (pl. egyházak, alapítványok, stb. összefoglalóan). Civil szervezetek is elláthatnak, el is látnak ilyen feladatokat. Foglalkozni kellene, lehetne a civil szervezetek által ellátott feladatokkal is, de ezt most a rendszer működési mechanizmusának megismerése szempontjából indifferens tényezőnek tartom. A feladatok egyértelmű számbavételét alapvetően a megfelelő ágazati törvények alapján, az államháztartás mindenkori költségvetési szakfeladati rendszerének kell biztosítania. Minden feladathoz, szakfeladathoz hozzá kell rendelni a feladatellátás mértékét jellemző, irányadó alapkapacitásokat, mérőszámokat. Az önkormányzatoknak ehhez társítva, nevesítve kellene megjeleníteni az ellátást ténylegesen igénybevevők számát. A két mutató alapján a kapacitáskihasználtság egyértelműen mérhető, szakmai statisztikák alapján a szükséges kapacitás, és várható kihasználtsága nagy biztonsággal tervezhető. A szakfeladati rendszerből tételesen, nomenklatúraszerűen rendelkezésre áll az alapkapacitással jellemzett feladatkör, amihez a feladatarányos tervezési, elosztási rendszer hozzárendeli a feladat ellátására szolgáló, feladatarányosan leosztható fedezeti összegeket. Itt nincs helye a településüzemeltetési feladatoknál megjelenített differenciálásnak, ebben a körben az esélyegyenlőséget kell biztosítani. Indokolt esetben az esélyegyenlőséget fokozó kiegészítő eszközrendszer kapcsolható hozzá, de vigyázni kell, hogy csak az indokolt, kellően dokumentált sajátosságok kerüljenek be ebbe a körbe. A sajátosságok túlzott mértékű figyelembe vétele ellehetetleníti, ellehetetlenítheti a rendszer működését. Csak megjegyzésként; véleményem szerint a jelenlegi szabályozási rendszert a forrásoldal anomáliáin túl, a normatívák rendszerét alapvetően a sajátosságok indokolatlan mértékű beépítése tette, teszi szinte elviselhetetlenné. Tudomásul kell venni, hogy „abszolút igazságos” elosztás utópia, minden részletre kiterjedő rendszert működtetni lehetetlen. Jó népi mondás illeszthető ide, a végén „a fáktól nem látjuk az erdőt”. 3.2.2.1.

A feladatok mérése

A feladatok mérése tehát az adott feladatot legjobban jellemző mérőszám alapján kell, hogy megtörténjen. A valós mérőszám a tervévre számított, szükség szerint korrigált mérőszám (lásd Feladatfinanszírozás a HBM Önkormányzat 1996. évi költségvetésében című tanulmányt) átlagállományában jelölhető meg. A feladatok nagyságrendjének meghatározására két mérőszámrendszer áll rendelkezésre, mégpedig 16

• •

kapacitásmutatók (férőhelyek, tanulócsoportok, stb.), illetve a teljesítménymutatók (ellátottak, tanulók, stb.).

Véleményem szerint mindegy, hogy milyen mérőszámok alapján működik a rendszer, a lényeg az, hogy a feladat mérőszáma, illetve a feladatellátás fedezeti összege között a lehető legszorosabb korrelációs kapcsolat, szinte függvényszerű összefüggés legyen. Nem kívánok a két mutató viszonyával foglalkozni a rendszer mindkettő alapján akár vegyesen is működtethető. Még egyszer hangsúlyozom, a rendszer szempontjából teljesen mindegy, hogy kapacitást, vagy teljesítményt finanszíroz, a lényeg az, hogy azt a mérőszámot kell a finanszírozás alapjává tenni, ahol a mérőszám illetve a ráfordítás közötti korrelációs kapcsolat a lehető legszorosabb, kvázi függvény szintű. A kapacitásalapú szabályozást tartom hatékonyabbnak, mivel azzal elébe lehet menni az eseményeknek. A kapacitás, annak változása, a demográfiai, illetve egyéb értékelési szempontok alapján megbízhatóbban tervezhető a feladat, bizonyos tűréshatárokon belül, kapacitáskihasználtság mellett állandó. Az ellátotti alapú finanszírozásnál, a teljesítménymutatóknál az utólagos korrekció (-k) elkerülhetetlen (-ek), mivel ezek évről évre jelentősebben változhatnak, változnak, viszont a feladatellátáshoz szükséges fedezetin összeg alapvetően állandó22. 3.2.2.2.

A feladatarányos finanszírozás technikája

Az elosztási rendszer (algoritmus) két alrendszerre tagolható, mégpedig: • az önkormányzati feladat nagyságrendjének (értékszámának) meghatározására, • a feladat mérőszáma, értékszáma alapján a költségvetési volumen megállapítására. A javasolt rendszer működésének belső mechanizmusával nem kívánok részletesebben foglalkozni, ezt korábbi tanulmányaimban már megtettem. Az önkormányzatok által ellátott, ide sorolt feladatok nagyságrendjének megállapítására, mérésére - csak emlékeztetőül - az alábbi matematikai-statisztikai képlet szolgál; k Mcf Ée(1→n) = 100 + ∑ { (Ief - Icf) x --------- } f=1 Icf Amelyben: Az alapjelölések: É = Értékszám, értékpont. M = Megoszlási viszonyszám. I = Intenzitási viszonyszám. Indexek: e = egyed, adott települési önkormányzat. = 1-től "n"-ig, ahol az "n" az egyedek, az önkormányzatok számát jelzi.

22

Köztudott, hogy az általános iskolai oktatás tanteremben, illetve tanulócsoportban folyik. A pedagógusok bérköltsége, a tantermek üzemeltetése ugyanannyiba kerül ha egy tanulócsoportban 11, 20, vagy 25, illetve ezt meghaladó számú tanuló van. Könnyű belátni, hogy a feladatellátás fedezeti összegének feladatarányos meghatározását a tanulócsoport jobban biztosítja, mint a tanulók számára történő elosztás.

17

f = feladat, a költségvetés szerkezeti rendjében definiált szakfeladat. = 1-től "k"-ig, ahol a "k" a szakfeladatok számát jelzi. c = csoport, pl. országos szintű adat. A mérőszám alapján, az egyes önkormányzatok költségvetési volumenének meghatározására szintén képlettel kifejezhető algoritmus áll rendelkezésre, az alábbiak szerint: Vsze =

Le x Ée x Kc ----------------------100

Amelyben az előzőekben bemutatott jelölések mellett; Alapjelölések: V = Volumen, az adott önkormányzat költségvetésének volumene, forrás alapszintje, kiadási szintje.(a kettő ugyanaz) L = Lakónépesség, állandó lakónépesség. K = Fejkvóta, egy lakosra jutó kiadás. Indexek: sz = számított. A képletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy minden tényező tényadatokon nyugvó származtatott értékeken alapul, tehát a feldolgozásban, a feladat nagyságrendjének meghatározása során szubjektív elemek nem kaphatnak teret. Természetesen az önkormányzatok egyedi értékszámai erősen differenciáltak lesznek. Minden önkormányzatnak egyedi feladatmutatója, mérőszáma, értékszáma lesz, annak megfelelően, hogy egy-egy önkormányzat az adott körben milyen feladatstruktúrával rendelkezik, s az egyes feladatok a mérőszámok alapján milyen nagyságrendet képviselnek. A feladatok változásával viszont indokolt foglalkozni, mivel ezek a meghatározói az önkormányzati szintű volumen alakulásának, melynek keretében biztosítani kell a mindenkor ellátott feladatok ellátásához rendelkezésre álló feladatarányos fedezeti összeget. 3.2.2.3.

A feladatváltozások

A feladatellátáshoz kapcsolódó legalapvetőbb változások, melyek a mindennapok gyakorlatában érvényesülnek: 1. Mennyiségi változások, melyek lehetnek • feladat bővülések, (új kapacitások iskolai tanulócsoportok, óvodai férőhelyek, szociális otthoni férőhelyek, stb. lépnek be) • feladat csökkenések, (az előzőek inverzei) • új feladatok megjelenése, (egy településen új középiskolát szerveznek, indítanak, stb.) • feladatok végleges megszűnése, (egy szociális otthont bezárnak, stb.) • feladatok átcsoportosítása (egyik önkormányzattól másikhoz kerül át egy-egy feladat). 2. Minőségi változások, melyek • szakfeladat szinten teljes körben, vagy csak részterületekre (bér, dologi, stb. automatizmusok) vagy

18

• csoport szinten (országos szinten, minden önkormányzat szintjén, nem egy-egy feladathoz kötötten) értelmezhetők. Az egyes tételek hatásának bemutatása, az elemzések során gyakran használt ún. láncbehelyettesítési módszer alkalmazásával lehetséges. E módszerrel egyértelműen végigkövethető országos, illetve önkormányzatok és szakfeladatok szintjén milyen változások történtek, s azok fedezeti összegei hogyan módosulnak. A láncbehelyettesítésben célszerűségi okok miatt olyan sorrendet indokolt választani, amely alapján a változások hatásai egyértelműen behatárolhatók. Az előzőek szerint a sorrend: 1. Mennyiségi változások hatása, • csoport átlagos normatívával történő finanszírozás esetén, • rendszeridegen finanszírozás esetén (ami alapjaiban sértené az esélyegyenlőséget, amit a rendszer nem is ismer el - bővebben később-), 2. Szakfeladati szintű minőségi változások hatása, 3. A felosztható volumen változásának hatása, 4. A lakónépesség változásának hatása (elméleti kategória, bővebben később), 5. A változások együttes hatása. A változások hatásának értékelése, az eltérések kimutatása mindenkor a megelőző esemény végeredményéhez viszonyítottan történhet. A hatások egyedi értékelése így tisztán elvégezhető, az egyes változások hatásai összegezhetők, s az így kapott értékek egybevethetők a változások együttes hatásaként kapott értékekkel. A változások bemutatása természetesen a korábban bemutatott modellen keresztül történik. A forrásszabályozás keretében kialakult, illetve a feladatarányos elosztási rendszer alapján felderített elosztási viszonyokat az alábbi táblázat tartalmazza, s ez utóbbi a javasolt rendszer kiindulási alapja; (az adatok a 1/a. illetve a 1/b. számú mellékletből származnak)

Önkormányzatok

A „A” önkormányzat „B” önkormányzat „C” önkormányzat Összesen:

Forrásszabályozás alapján realizáFeladatarányos finanszírozás Eltérés lódott összeg alapján realizálódó összeg Bevétel Ebből: Bevétel Ebből: ezer Ft Kiadás Állami Saját Kiadás Állami Saját főöszHozzábevéfőöszhozzábevé szege járulás Tel szege járulás tel (B-E) ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. eFt. B C D E F G H 217 000 180 200 36 800 208 748 171 948 36 800 -8 252 121 000 101 300 19 700 128 355 108 655 19 700 7 355 136 000 118 050 17950 136 897 118 947 17950 897 474 000 399 550 74 450 474 000 399 550 74 450 0

Az eltérések (H oszlop adatai alapján megállapítható hogy az „A” önkormányzat túlfinanszírozott (önhibáján kívül előnyös helyzetű) míg a „B” és a „C” önkormányzatok kisebb nagyobb mértékben ÖNHIKI-sek. A feladatarányos rendszerben a csoport szinten, a feladathoz rendelt, elosztható összeg a meghatározó. Amennyiben a rendszerhez nem társul forrásszabályozás, akkor a fedezeti összeget 100 %-ban a központi alapból, állami hozzájárulásként kell finanszírozni. Amennyiben együtt él egyfajta forrásszabályozással (bővebben később) s a saját bevételek összege változatlan, az állami hozzájárulások - az „F” oszlopban szereplő öszszegekben - csak kiegyenlítő szerepet kaphatnak.

19

3.2.2.3.1. Az egyes események (tranzakciók) hatásának kimutatása A változások hatásának értékelése a rendszer célszerű működésének igazolása,két vetületben történik: Először az előző táblázat feladatarányos finanszírozás alapján realizálódó összeg részében található adatokhoz, másodsorban a változásokat okozó események kihatását hagyományos módszer alapján bemutató adatokhoz igazodóan. 3.2.2.3.1.1. A mennyiségi változások hatása A rendszer működési mechanizmusához az illeszkedik, amikor a csoport átlagában érvényes szakfeladati normatívával történik a feladatváltozások lekövetése, ami abszolút logikus. A további - elméleti - bontását célszerűségi szempontból iktattam be, azt szeretném bizonyítani, megerősíteni, hogy a rendszer normatív alapon működik. 3.2.2.3.1.1.1. A csoport átlagos normatívával történő finanszírozás esetén Tételezzük fel, hogy az alapkalkulációt elemző táblaként értékelve felfigyelünk az intenzitási viszonyszámokban fellelhető visszásságokra, amelyek a csoport átlaghoz viszonyítottan az egyedi mutatók, illetve az egyes önkormányzatok mutatói közötti eltérésekre. Ezeket az eltéréseket - férőhelyek, a tanulócsoportok, s az ellátottak viszonyakihasználtsági-vizsgálatoknak vetettük alá, s a kapacitásmutatók, figyelemmel a várható demográfiai hatásokra, a humánértékelési szempontokra a következők szerint változnak; "A" önkormányzatnál 50 óvodai férőhely a beíratottak szintjén értelmezett 110 %-os elméleti kihasználtság mellett megszüntethető. "B" önkormányzatnál a kihasználtsági-vizsgálatok, a várható prognózisok, helyzetértékelések alapján 6 alapfokú műveltséget biztosító tanulócsoport megszüntetése indokolt. "C" önkormányzatnál az előzőekhez hasonló elemzésekre tekintettel két alapfokú műveltséget biztosító tanulócsoport, illetve két szakképzés megszerzését biztosító tanulócsoport fejlesztése indokolt. A fejlesztések, a megszűnések a szakminisztériumok, s az adott önkormányzat képviselő testületének egybehangzó álláspontja alapján történtek, a szükséges konszenzusok megszülettek, a szakminisztérium értesítését a finanszírozó minisztérium megkapta. Meglátásom szerint a megszüntetéseket illetően a képviselő testületeknek véleménynyilvánítási jogot célszerű biztosítani, mivel itt alapvetően magasabb szintű közösségi feladatról van szó, és a normatíva 100%-ban lefedi a szükségletet. Egyébként ezeket az eljárási szabályokat törvényben kell rögzíteni. A változások átvezetése, illetve a változások hatása a 1/c. sz. mellékletben, eltérés az alapkalkulációhoz viszonyítva blokkban (fekete háttér, fehér betűk) kísérhető figyelemmel. A könnyebb figyelemmel kísérhetőség érdekében a tranzakciós adatok, illetve a táblázat jobb alsó sarkában az eltérések összegei ki vannak vastagítva, illetve sötétebb háttérrel vannak kiemelve, s ez minden további mellékletre is igaz. A változások természetesen a csoport átlagban érvényesülő normatívával vannak finanszírozva, ennek eredményeként a hagyományos módszer szerint a kihatás: "A" önkormányzatnál;

20

Az 50 óvodai fh megszűnésének kihatása (50 fh * 322,353 ezer Ft/fh) azaz "B" önkormányzatnál; A 6 alapfokú műveltség megszerzését biztosító tanulócsoport megszűnésének kihatása (6 tcs * 5 340 ezer Ft/tcs) azaz "C" önkormányzatnál; A két alapfokú műveltség megszerzését biztosító tanulócsoport fejlesztésnek kihatása (2 tcs * 5 340 ezer Ft/tcs) azaz A két szakképesítés megszerzését biztosító tanulócsoport fejlesztésének kihatása (2 tcs * 7 000 ezer Ft/tcs) azaz „C” önkormányzat összesen: Főösszesen:

- 16 118 ezer Ft

- 32 040 ezer Ft

+ 10 680 ezer Ft + 14 000 ezer Ft + 24 680 ezer Ft - 23 478 ezer Ft

Az input adatok "beárazása" alapján kimutatott összegek teljes mértékben megegyeznek a nevezett mellékletnek, a változások mértéke táblázatrészében szereplő adataival. Ez azt bizonyítja, hogy a rendszer ebben az esetben célszerűen működött. 3.2.2.3.1.1.2.

Rendszeridegen finanszírozás esetén

A kiindulási alap, a változások indoka, mértéke, mindenben ugyanaz, mint az előző pontnál. Az eltérés annyi, hogy a mennyiségi változások finanszírozása a csoport átlagtól eltérő, rendszeridegen normatívával történt. Durván megsértettem a számítógépes kalkuláció algoritmusát, egyszerűen felülírtam a mennyiségi változás forint értékét produkáló összefüggéseket, amelyek az átlagnormatívákat közvetítették volna. Ez kellően védett program esetén nem lehetséges, bár gyakorlatilag minden védelmet fel lehet törni, fű alatt is lehet juttatni összegeket, amelyek adott esetben törvénybe ütköző cselekedet. Lényegében az történt, hogy a "C" önkormányzat esetében az alapfokú műveltség megszerzését biztosító feladat 2 tanulócsoportjának fejlesztése 6 000 ezer Ft/tcs normatívával valósult meg, a csoport színű 5 340 ezer Ft/tcs helyett. A szakképesítés megszerzését biztosító feladat 2 tanulócsoporttal való bővítésének finanszírozása 6 500 ezer Ft/tcs normatívával történt a csoport színű 7 000 ezer Ft/tcs normatívával szemben. A változás kihatása: Szakfeladat

MértékEgység

Mennyiség

1 Alapfokú műveltség megszerzése Szakképesítés megszerzése Összesen:

2 tcs tcs -

3 2 2 -

Csoport Egyedi Különbség 5-4 Normatíva Ft ezer Ft ezer Ft 4 5 6 5 340 6 000 660 630400000 500 7 000 7 500 -

Kihatás Ft 3*6 7 1 320 1 000 2 320

Az input adatok alapján tehát a "C" önkormányzatnak 2 320 ezer Ft-tal kellene többet kapnia, míg a másik két önkormányzatot az eredeti számok szerinti összeg illeti meg. Meg lehet tenni, de csak jogsértés elkövetésével, s ezt a jogsértést minden évben a rendszer minden alkalmazásánál, újrafuttatásánál el kell követni, másként a rendszer megszünteti.

21

Egy újrafuttatás alapján a rendszerben nem ez valósul meg, hanem az, amit a 1/d. számú mellékletben reprezentálnak a számok. A változást az „Eltérés a mennyiségi változás utáni állapottól” blokkban található adatok mutatják. A változás mértékét jelző táblázatrészben összességében az elosztott összeg szintén 2 320 ezer Ft-tal nőtt, viszont a növekményből minden önkormányzat részesedett az ott kimutatott összegekkel. Az történt, hogy a rendszer mechanizmusa utólag érzékelte a rendszeridegen beavatkozást. Fogadta az eltérő, többletfinanszírozást, de újraosztotta, vagyis a két szakfeladat csoport szintű normatívája megemelkedett. Ennek hatására átrendezte a 2 320 ezer Ft-os főösszeget, s az új normatívát érvényesítve a "C" önkormányzat rovására a másik két önkormányzatnak is juttatott, a normatíva emelkedésével arányos összeget. A "C" önkormányzat feladatbővülését az új normatívával finanszírozta le. Rendkívül érdekes szituáció, ami véleményem szerint a rendszer célszerű, normatív alapú működésének további bizonyítéka. Igazolja azt, hogy a rendszeridegen beavatkozást semlegesíti, belső logikájának megfelelően újraosztja a volumennövekedést. 3.2.2.3.1.2.

Szakfeladati szintű minőségi változások hatása

Ebben a szituációban kell kezelni az olyan jellegű változásokat, amelyek csak egy-egy szakfeladatra vonatkozó többletjuttatásokat, elvonásokat, a prioritásokat, a restriktív intézkedéseket jelentik. Tételezzük fel, hogy a költségvetési irányelvek elfogadása keretében rendelkeznek arról, hogy • az oktatási ágazatba sorolt feladatok személyi juttatásainak - bér és kapcsolódó kihatásai - éves szinten 7 %-kal kell növekednie, de az óvodai nevelés szakfeladat növekményét az önkormányzatoknak kell kigazdálkodnia. • az alapfokú műveltség megszerzését szolgáló szakmai feladatok dologi kiadásai 5 %-os, a szakképesítést megszerzését biztosító képzésé 6 %-os prioritást élvezzen a többi szakmai feladatokkal szemben. Az alábbi táblázatban az adatok csoport átlagban mutatják az egyes szakfeladatok ráfordításának összetételét, az egyszerűség, a könnyebb kezelhetőség, átláthatóság érdekében csak személyi, illetve dologi kiadások részletezésben, alapot adva megadott változások kezeléséhez: Szakfeladat megnevezése: Óvodai nevelés Alapfokú műveltség megszerzése Szakképesítés megszerzése

Szakfeladati fedezeti összeg megoszlása %-ban Személyi Dologi Összesen 59,3 40,7 100,61,2 38,8 100,54,4 45,6 100,-

A hagyományos (ráépítéses) rendszerben a személyi, illetve dologi automatizmusok alapján a kalkulált adatokat, előirányzat növekményeket önkormányzatonként, illetve szakfeladatonként a következő táblázat szemlélteti: (A számítás módszere egyszerű, közismert, ezért részletesebben nem foglakozom vele) Előirányzat növekmény adatai Megnevezés

Személyi

Dologi

Összesen

ezer Ft. Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1)

0

0

0

B Önkormányzat (e2)

0

0

0

22

C Önkormányzat (e3)

0

0

0

összesen:

0

0

0

A Önkormányzat (e1)

5 490

2 486

7 977

B Önkormányzat (e2)

2 745

1 243

3 988

C Önkormányzat (e3)

2 288

1 036

3 324

10 523

4 765

15 289

A Önkormányzat (e1)

0

0

0

B Önkormányzat (e2)

0

0

0

C Önkormányzat (e3)

3 199

2 298

5 497

összesen:

3 199

2 298

5 497

A Önkormányzat (e1)

5 490

2 486

7 977

B Önkormányzat (e2)

2 745

1 243

3 988

C Önkormányzat (e3)

5 486

3 334

8 821

13 722

7 064

20 786

Alapfokú műveltség megszerzése (f2)

összesen: Szakképesítés megszerzése (f3)

Önkormányzatok

összesen:

Az adatok alapján részleteiben megismerhetők a változások, viszont a tanulmányom szempontjából az önkormányzati szintű adatok bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel ezek ütköztethetők a feladatarányos elosztási rendszer megfelelő output adataival. A feladatarányos elosztási rendszerben egy előkalkulációt kell készíteni, melynek módszere a következő: Az óvodai nevelésnél a 7 %-os bérfejlesztés - annak 59,3 %-a - szakfeladati szinten 4,151 %-os növekményt jelent, amit az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, így a rendszert nem érinti. Az alapfokú műveltség megszerzésénél a fentiek szerint, szakfeladati szinten, a személyi jellegű kifizetések 4,284 %-os növekményt, míg a szakképesítés megszerzését elősegítő szakfeladatnál ez 3,8 %-ot jelent. Az alapfokú műveltség megszerzésénél a fentiek szerint, szakfeladati szinten a dologi kiadásokra az 5 %-os növekmény 1,7 %-ot, míg a szakképesítés megszerzését elősegítő szakfeladatnál 2,7 %-ot jelent. A minőségi fejlesztés kihatásának kalkulációs sémája: a szakfeladati szintű fedezeti öszszeg % -ában (9. oszlop) kifejezve:

Szakfeladat megnevezése:

1

Szakfeladati fedezeti összeg megoszlása %ban

Automatizmus %-a

Átszámított automatizmus %-a (2 x 5), ill. (3 x 6) x100

Személyi 2

Személyi 5

Dologi 6

Személyi 7

Dolo- Öszgi szesen 8 9

Dolo- Öszgi szesen 3 4

Óvodai nevelés*

59,3

40,7

100,-

0

0

0,000

0,000

0,000

Alapfokú műveltség megszerzése

61,2

38,8

100,-

7

5

4,284

1,940

6,224

Szakképesítés megszerzése

54,4

45,6

100,-

7

6

3,808

2,736

6,544

* Van automatizmus, de azt az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, ezért nem kell plusz fedezetet biztosítani, ezért nem is határoztam meg az átszámított automatizmust. A feladatarányos elosztási rendszer tranzakciós adatai a 9. oszlopban szerepelnek.

23

A minőségi változás kihatását a 1/e. számú melléklet megfelelő adatai alapján lehet érzékelni. Egy hagyományos kalkuláció szerint a 6,224%-os átszámított automatizmus az alapfokú műveltség megszerzését szolgáló szakfeladatnál (245 640 ezer Ft * 0,06224 =) 15 289 ezer Ft, míg a szakképesítés megszerzését elősegítő szakfeladatnál a 6,544%-os átszámított automatizmus (84 000 ezer Ft * 0,06544 =) 5 497 ezer Ft növekményt jelent, amelyek összességében 20 786 ezer Ft-ot tesznek ki. A rendszer által produkáltakat a 1/e. számú melléklet „Eltérés a mennyiségi változás utáni állapottól blokk” dokumentálja. A változások mértéke táblarészben az eltérés („A” önkormányzat 7 976 ezer Ft, „B” önkormányzat 3 989 ezer Ft, „C” önkormányzat 8 821 ezer Ft) főösszege 20 786 ezer Ft-tal nőtt, ami megegyezik a hagyományos kalkulációk eredményével. A rendszer itt is célszerűen működött! 3.2.2.3.1.3.

A felosztható volumen változásának hatása

Tételezzük fel, hogy az adott körben elosztható összeg

517 792 ezer Ft.

Az eddigiekben felosztott összegek már terhelik ezt a keretet, tehát - az előző gazdasági év szerint kint lévő összegek - a mennyiségi változások hatása, - a minőségi változások hatása, összesen:

474 000 ezer Ft -23 478 ezer Ft 20 786 ezer Ft 471 308 ezer Ft

már elosztásra került. A felosztható volumen változásának mértéke tehát (517 792 ezer Ft, mínusz a már terhelt 471 308 ezer Ft) 46 484 ezer Ft, ami 9,86276%-os minőségi fejlesztést tesz lehetővé az összes önkormányzat vonatkozásában. A minőségi változás a hagyományos kalkuláció alapján a következő: Megnevezés „A” önkormányzat „B” önkormányzat „C” önkormányzat összesen

A költségvetési volumen ezer Ft 200 607 100 304 170 397 471 308

A növekmény (9,86276%) ezer Ft 19 785 9 893 16 806 46 484

A 1/f. számú mellékletben (Eltérés a prioritások utáni állapottól) figyelhető meg a volumenváltozás hatása. Az eredmény teljesen egyértelmű, a változás mértéke ugyanannyi, azaz az egyes önkormányzatok szintjén a volumennövekedés is 46 484 ezer Ft. Azt hiszem további magyarázat nem szükséges. 3.2.2.3.1.4.

A lakónépesség változásának hatása

A rendszer sajátossága a képlet alapján, hogy az egész rendszer egyfajta sajátos, differenciált lakónépességi fejkvóta alapján funkcionál, ezért véleményem szerint indokolt foglalkozni a lakónépesség hatásával is. Józan paraszti ész, közgazdasági megfontolás alapján teljesen egyértelmű, hogy a település (önkormányzat) lakónépessége, illetve az ellátott, közösségi feladatok között nincs, nem is lehet szoros kapcsolat. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a lakónépesség 24

alakulásának semmi köze nem lehet az ide sorolt feladatok fedezeti összegének az alakulásához. A modellben szándékosan a „C” önkormányzat lakónépességének adatát drasztikusan, 22,2%-kal megnöveltem, míg a másik kettőnél a csökkenés mértéke minimális. A modell szerint, a 1/g. számú mellékletben (Eltérés a volumenváltozás utáni állapottól blokk), a fekete háttérben fehér betűkkel kiemelt adatok szerint a lakónépesség nincs hatással az önkormányzati szintű fedezeti összeg alakulására. Ezt az okozza, hogy a települések lakónépessége kétszer jelenik meg a feldolgozásban. A megoszlási viszonyszámok képzésnél osztóként, a költségvetési volumen meghatározásánál pedig szorzóként. A két funkció semlegesíti egymást, emiatt a lakónépesség hatása nulla. 3.2.2.3.2. A változások együttes hatása Ebben a részben az eddig tárgyalt valamennyi hatást, tranzakciós adatot be kell építeni a rendszerbe, s az az elvárás, hogy az így számított főösszeg visszahozza a rendszerben elosztható 517 792 ezer Ft-os főösszeget, illetve az önkormányzatonként előre kalkulált részösszegeket. Mielőtt a változás mértékét bemutató táblarészt vizsgálnánk, célszerű felösszesíteni önkormányzatonként, láncbehelyettesítés eredményeként - amelyek egyezőek a hagyományos kalkuláció eredményeivel- realizálódott részeredményeket. Az adatokat a következő táblázat tartalmazza, az induló, illetve a záró adatokkal kiegészítve: ezer forintban Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8

Megnevezés Induló adat A mennyiségi változások hatása A minőségi változások hatása A felosztható volumen változásának hatása A lakónépesség változásának hatása Összesen: (2 + 3 + 4 + 5) Záró adat (1 + 6) A változások együttes hatása 1/h sz.mell melléklet.

A 208 748 - 16 118 7 976 19786 0 11 644 220 392 220 393

Az adatok önkormányzatonként B C Összesen 128 355 136 897 474 000 -32 040 24 680 -23 478 3 989 8 821 20 786 9892 16806 46484 0 0 0 - 18 159 50 307 43 792 110 196 187 204 517 792 110 196 187 203 517 792

A rendszerben az eredmény a 1/h. számú mellékletben, a Számított volumen a értékszámok alapján, „N” oszlopban található. A táblázat, illetve a 1/h. számú mellékletek adatai önmagukért beszélnek, dokumentálva minden egyezőséget. A minimális eltérést a kerekítések okozták. Az előzőekben elmondottakkal azt hiszem sikerült egyértelműen bizonyítanom a rendszer célszerű működését. Lényegében itt be is lehetne fejezni a tanulmányt, teljesen egyértelmű, hogy a rendszer a megfogalmazott elvárásoknak megfelelően, célszerűen működik.

4.

A helyi alap (-ok) további alakulása Van két központi alap: a településüzemeltetési alap illetve, a magasabb szintű közösségi feladatok alap, s megtörtént az alapok feladatarányos elosztása.

25

A modellbe bevont önkormányzatok alapját, a költségvetésének bevételi illetve kiadási főösszegének alakulását a következő táblázat szemlélteti: Sorsz. 1 2

Megnevezés A településüzemeltetési alap A magasabb szintű közösségi feladatok alapja mennyiségi változások hatása Összesen: (1+ 2)

Az adatok önkormányzatonként A B C Összesen 300 965 141 631 148 712 591 308 220 393 110 196 187 203 517 792 521 358 251 827 335 915 1 109 100 43 792

A táblázat adataihoz nem kívánok kommentárt fűzni, azt hiszem a számok önmagukért beszélnek. De ez így túl egyszerű lenne! A jelen szabályozási rendszer egyik alaptétele, hogy az önkormányzatok legyenek érdekeltek a bevételeik alakulásában, tegyenek meg mindent a lehetőségeik maximális kiaknázása érdekében. Ez egy nagyon fontos alaptétel, s van is létjogosultsága, ezért indokolt megvizsgálni, hogy hogyan illeszthető a feladatarányos rendszerhez egy bevételi érdekeltség, s annak milyen hatásai vannak.

5.

A feladatarányos elosztás és a bevételi érdekeltség Elméleti dilemma, hogy a bemutatott feladatarányos finanszírozási rendszer, az önkormányzatok szintjén forrás-, vagy kiadási-szintszabályozás-e, ha ennek egyáltalán van értelme? Megítélésem szerint abból eredően, hogy a fedezeti összegek szakfeladati normatívákon alapulnak, de nem egy-egy faladathoz kötődnek, tehát alapvetően forrásszabályozó elemként értékelhetők. Tagadhatatlan viszont, hogy általuk, az önkormányzatok szintjén kialakul egy fedezeti összeg, egy kiadási szint is, ami szerint ez egy kiadási szintszabályozás. Nem kívánom eldönteni, nem is lényeges, a kedves olvasó döntse el, hogy hova sorolja. Fontos viszont hogy a jelen szabályozás terminológiája értelmében korlátozza az önkormányzatok mozgásterét, közvetlen érdekeltségét a bevételek növelésében, amin semmiképpen nem kívánatos. Azt hiszem, ebben az értelemben ez komoly visszalépést jelentene az önkormányzati gazdaság kiteljesedésében, bár véleményem szerint az önkormányzati gazdaság kiteljesedésében nem ez a meghatározó. Egyébként is nagy kérdés, hogy milyen ráhatási lehetőségük van az önkormányzatoknak a saját bevételeik, illetve az ezen túli bevételek növelésében Mindezekből eredően érdekeltséget kellene teremteni a bevételi lehetőségek feltárásában, jobb kiaknázásában, a megalapozott tervszámok kimunkálásában.

5.1. Érdekeltség a bevételek alakulásában Érdekeltségi rendszer két síkon kapcsolódhat a rendszerhez, mégpedig személyi, illetve szervezeti szinten. A személyi érdekéltség módszere ismert, a gyakorlatban ma is alkalmazott kategória (adók, illetékek beszedése), fenntartása indokolt, sőt bővíthető, - más kérdés a hatékonyság, az eredményesség kérdése - de itt most nem kívánok vele részleteiben foglalkozni, jellegénél fogva nem is lehet témája a tanulmánynak. A szervezeti szintű érdekeltség legfontosabb alapelvei: A forrásszabályozás bevonására több variáció képzelhető el. Most az egyszerűség, a modellszerűség kedvéért két esetet emelek ki. 26

Egyik az, hogy a teljes önkormányzati feladatstruktúrát bevonjuk a forrásszabályozásba. Másik, hogy csak a településüzemeltetési feladatokra juttatandó összegeknél érvényesüljenek úgynevezett forrásszabályozási elemek a helyi adók vonatkozásában, s a magasabb szintű közösségi feladatok finanszírozása tisztán a központi alapból, teljes fedezetet biztosító normatívák alapján történjen. Mindkettő alkalmazható, az elsőnél nagyobb, a másodiknál szűkebb teret kap (-hat) a forrásszabályozás. Az alkalmazás metodikájában különbség nincs. A feladatarányos elosztási rendszerben kalkulált összegeket átlagos fedezeti összegeknek kell tekinteni, s a jelenleg működő forrásszabályozásba ágyazva, azzal párhuzamosan működtetve arra jók, hogy kordában tartsák az önkormányzatok költségvetési kondícióit. Az lenne az ideális állapot, ha egy-egy önkormányzat, minden önkormányzat szintjén az adókat sikerülne úgy beszabályozni, hogy a feladatarányos elosztási rendszerben kalkulált összegek, s a forrásszabályozás alapján realizálódó bevételek szinkronban legyenek egymással. Ez az ami lehetetlen. Ismerve a tényhelyzetet, az allokációs problémákat, az egyes önkormányzatok szintjén az egyezőség csak a legritkább esetekben valósulhat meg. Azoknál a településeknél, ahol a forrásszabályozás nem juttat annyi bevételt, amely fedezetet nyújtana erre az összegre - azok az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok -, ezeknek a különbséget forrásátcsoportosítás keretében kell megkapniuk. Miből teremthető meg erre a fedezet? Azoknak az önkormányzatoknak a többletéből, amelyeknél a keletkező bevétel több mint az átlagos fedezeti összeg, ezek az önhibájukon kívül előnyös helyzetbe került önkormányzatok. Átlagos fedezeti összeg; vagyis az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok hiánya megegyezik az önhibáján kívül előnyös helyzetbe került önkormányzatok többletével. Ezt az összeget egy elosztási számlán indokolt kezelni, s ebből áll rendelkezésre a fedezet a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatására. E konstrukcióban nem a többletbevétel elvonása, hanem csupán átcsoportosítása történik meg, nem kerül ki az önkormányzati körből, továbbra is önkormányzati feladatok ellátására szolgál fedezetül, elnevezése közösségi átcsoportosítás lehetne. Az átlagos fedezeti összeghez igazítva tehát ki kell munkálni egy sajátos, önkormányzati szintű bevételi érdekeltségi, átcsoportosítási rendszert, amelyben egy erősen degreszszív hatásnak kell érvényesülnie. Azt kell biztosítani, hogy a jövedelemtermelő képességből eredő különbségek egy elviselhető, előre meghatározott keretek között szóródjanak. A degresszívitás mértékének meghatározása döntésfüggő. 5.2. Szervezeti szintű érdekeltség gyakorlati kérdései Két variációt tudok elképzelni: - egyik az átlagos fedezeti összeghez viszonyított eltérésekhez (többlet, hiány), - másik a település jövedelemtermelő képességéhez kapcsolható. Az elsőben a jelenlegi forrásszabályozás behatárolása, „testreszabása”, történik meg, amellett, hogy az önkormányzatok érdekelté válnak a csoport szintű fedezeti összeg, áttételesen a GDP növelésében.

27

A második a helyben képződő a helyi döntések eredményeként esetlegesen kialakuló jogos, vagy nem jogos eltérések behatárolását szolgálja amellett, hogy ösztönzi az önkormányzatokat a helyi adókban rejlő lehetőségek jobb kiaknázására. Ezek a következők szerint működhetnének: A könnyebb kezelhetőség érdekében célszerű, ha ezzel kapcsolatos gondolataimat is egy modellen keresztül mutatom be: A korábban alkalmazott modellhez visszanyúlva, az önkormányzatok költségvetésének feladatarányosan meghatározott adatait 4. pontban szereplő táblázat szemlélteti. 5.2.1.

Az átlagos fedezeti összeghez viszonyított többlet kezelése

E szituációban a jelenlegi forrásszabályozási rendszert, s az általam vázolt, most bemutatott rendszert párhozamosan egymás mellett működtetjük, s a forrásszabályozás allokációs problémáit a feladatarányos rendszer alapján korrigáljuk. Alaptételként kell kezelni a rendszerben, hogy; Az átlagos fedezeti összeg feletti bevétel alanyi jogon nem illeti meg az adott település önkormányzatát, mivel az átlag szinten történő finanszírozás egy elfogadható, a minimumot meghaladó mértéket jelent. Legyen érdekelt az önkormányzat a közvetett bevételek beszedésében, növelésében, de nem korlátlanul, s ez a korlát plusz 4 % lehet. Amennyiben az adóátengedésekből realizálódó összegek a garantált fedezeti összeget meghaladják; - az első 5 %-os sávban a többlet 50 %-át, - a második 5 %-os sávban a többlet 25 %-át, - a harmadik 5 %-os sávban a többlet 5 %-át kapja meg az önkormányzat, míg - a 15 %-ot meghaladó többletből semmi se illesse meg az adott önkormányzatot. Az így számított mértéket meghaladó összegeket egy elosztási számlára kell befizetni, amelyből a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatása megtörténhet. A degresszív ösztönzési rendszer mechanizmusát az alábbiak szerint szemléltetem: Tételezzük fel, hogy az "A" önkormányzatnak a forrásszabályozás jelenleg alkalmazott rendszerében 521 357 ezer Ft fedezeti összegre, 590 000 ezer Ft -os forrása (D oszlop) keletkezne. A forrásszabályozás a teljes önkormányzati körben érvényes, tehát a bevételi többletet a költségvetési volumen főösszegre kell értelmezni, s nem csak a településüzemeltetés vonatkozásában. Hogyan alakul az "A" önkormányzat forrása, s mennyi befizetési kötelezettség keletkezik az elszámolási számlával szemben? Sor- Megnevezés sz. 1 2 3 4 5 6 7 8

A Az "A" önkormányzat átlagos fedezeti összege ezer Ft A forrásszabályozás keretében realizálódó összeg ezer Ft A többlet összege ezer Ft A többlet részaránya (3/1) % Az önkormányzatnál marad - az első 5-% ban (521 357 * 0,0166 (ill . 0,05) * 0,50) azaz - a második 5 %-ban (521 357 * 0,005 (ill. 0,05 * 0,25) azaz - a harmadik 5 %-ban (521 357 * 0,0316 * 0,05) azaz

A jellemző adatok B C D E 521 357 521 357 521 357 521 357 530 000 550 000 590 000 610 000 8 643 28 643 68 643 88 643 1,658 5,494 13,166 17,002 4 322 0 0

13 034 644 0

13 034 6 517 825

13 034 6 517 1 303

28

9 10 11 12 13 14

összesen: (6+7+8) ezer Ft részarány (9/3) % Befizetés az elosztási számlára (3-9) ezer Ft részarány (11/3) % részarányok összesen: (10+12) % Az önkormányzat bevétele (1+9) ezer Ft

15

A fedezeti összeg növekménye %-ban (14/1) %

4 322 13 678 20 376 20 854 0,829 2,623 3,908 4,000 4 322 14 965 48 267 67 789 0,829 2,870 9,258 13,002 1,658 5,494 13,166 17,002 525 679 535 035 541 733 542 211 100,83

102,62

103,91

104,00

A kalkulációban megfigyelhető, hogyan alakul az önkormányzat többlete, ha a beszabályozott bevételek egyre nagyobb összegű többletet eredményeznek. Az érdekeltségi mechanizmus hatása a 10. a 13. illetve a 15. sorokban figyelhető meg. A 10. illetve a 13. sor adatait vizsgálva megállapítható, hogy mindkét tételnél folyamatos a növekmény, de az elosztási számlára befizetendő összeg növekménye (13. sor) egyre inkább meghaladja az önkormányzatnál maradó összegek növekményét, ami a megfogalmazott degresszió eredménye. Az E oszlop adatait vizsgálva megállapítható, hogy amennyiben a többlet meghaladja a 15 %-ot (háromszor 5%-os sáv), az önkormányzatnál maradó összeg nem haladja meg a maximális mértékként meghatározott 4 %-ot. Ugyanezeket szemléltetik a 15. sor adatai is, csak ott fedezeti összeg növekménye az átlagos fedezeti összeghez van viszonyítva. Az elosztási számla bevétele, a táblázat D oszlopában megjelent adatok alapján: azaz a befizetési kötelezettség összege (68 643 – 20 376)

48 267 ezer Ft

Az így befolyó összegekből képződik fedezet a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatására. 5.2.2. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása Alaptételként kell kezelni a rendszerben, hogy míg az átlagos fedezeti összeg feletti bevétel alanyi jogon nem illeti meg az adott település önkormányzatát, minden önkormányzatnak alanyi joga van a folyamatos működéshez elengedhetetlenül szükséges fedezeti összegre. Legyenek érdekeltek az önkormányzatok a közvetett bevételek beszedésében, növelésében, de az ÖNHIKI ne lehetetlenítse el korlátlanul az egyes önkormányzatokat, s ez a korlát, azaz a „hiány” maximum 4 % lehet23. Minden önkormányzat kapja meg az átlagos fedezeti összeg 96%-át. Megfontolandó, hogy ez a mérték elviselhető-e? A jelen modell alapgondolata, hogy az „önhibájukon kívül” előnyös helyzete került önkormányzatoktól átcsoportosított összegek biztosítsanak fedezetet az ÖNHIKI-s önkormányzatok kiegészítő támogatására. Amennyiben ezt az egyensúlyt megbontjuk, azaz az ÖNHIKI-s önkormányzatok garantált fedezeti összegét 96% fölé kívánjuk emelni, megtehetjük az arányok, illetve a sávok célirányos megváltoztatásával. Ebben az esetben előzetes céltartalék képzésével az erre szolgáló fedezet megteremthető.

23

Amennyiben elfogadjuk, hogy az elégséges, és szükséges fedezeti összeg valahol az átlag környékén húzható meg, akkor a közösségi átcsoportosítás 4 %-os „hiánya” még nem lehetetleníti el az adott önkormányzatot. Valamikor a forrásszabályozást megelőző időken működött egy 96-106 %-os, később egy, ha jól emlékszem 97-104 %-os korlát bázis finanszírozási rendszer keretében alkalmazott az ún. átengedett adók keretében.

29

A hátrányos helyzet kezelésére, a többletek átcsoportosítására, a plusz-mínusz 4 %-os sáv érvényesítésére, a többlet kezeléséhez képest inverz módon kell eljárni, vagyis az átlagos fedezeti összeghez viszonyított forrás tükrében az arányok a következők lehetnének: - az első 5 %-os sávban a hiány 50 %-át, - a második 5 %-os sávban a hiány 75 %-át, - a harmadik 5 %-os sávban a hiány 95 %-át, - a 15 %-ot meghaladó hiány esetében a teljes összeget kapja meg az önkormányzat kiegészítő támogatásként. E séma végső eredményeként az átlagot érvényesítő fedezeti összeghez viszonyítva maximum 4,- %-os lehet a lemaradás, azaz az átlagos, a számított fedezeti összeg 96,%-át, garantáltan, minden önkormányzat megkapja. Természetesen akkor, ha a bevételei beszedése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, a helyi adók szintjén értelmezett jövedelemtermelő képesség, s a ténylegesen kivetett adó különbsége nem negatív. Amennyiben ezt nem tette meg az önkormányzat, a relatívan kiesett bevétel összegét az átlagos fedezeti összeg garantált mértékéből - a 96,- %-ból - le kell vonni, amit szintén az elosztási számlára kell befizetni. Tételezzük fel, hogy a "C" önkormányzatnak az adóátengedés rendszerében 414 765 ezer Ft -os fedezeti összege, forrása keletkezik. A forrásszabályozás természetesen itt is a teljes önkormányzati körben érvényes, tehát a bevételi többletet a költségvetési volumen főösszegre kell értelmezni. Azt, hogyan alakul az "C" önkormányzat forrása, s milyen elszámolási kötelezettsége keletkezik az elosztási számlával kapcsolatosan, az alábbiak szemléltetik: Megnevezés

Sorsz.

A

A jellemző adatok B

C

D

E

1 A "C" önkormányzat átlagos fedezeti összege ezer Ft

335 916

335 916

335 916

2 A forrásszabályozás keretében realizálódó összeg ezer Ft

325 000

310 000

295 000

0

10 916

25 916

40 916

335 916

3,250

7,715

12,180

100,000

3 A hiány összege (1-2) ezer Ft 4

a fedezeti összeg (3/1 * 100) %

335 916

5 Az önkormányzatnak járó kiegészítő támogatás 6

- a 15 % alatt (1 * 4. sor-85 *1) ezer Ft

0

0

0

285 529

7

- a harmadik 5 %-ban (1 * 0,05 * 0,95) azaz ezer Ft

0

0

15 956

15 956

8

- a második 5 %-ban (1 * 0,05 * 0,75) azaz ezer Ft

0

12 597

12 597

12 597

9

- az első 5 %-ban (1 * 4.sor (ill. 4.sor-5; 4.sor-10; 4.sor-15)* 0,50) azaz ezer Ft

5 458

4 560

3 662

8 398 322 479

10

összesen: ezer Ft

5 458

17 157

32 215

11

Részarány (10/1) %

1,625

5,108

9,590

96,000

5 458

17 157

32 215

322 479

330 458

327 157

327 215

322 479

98,375

97,392

97,410

96,000

12 Igény az elosztási számláról (+9) ezer Ft 13 A "C" önkormányzat átlagos valós bevétele (2+12) ezer Ft 14 Beállási szint az átlagos fedezeti hányadhoz (13/1) %

A kalkulációban megfigyelhető, hogyan alakul az önkormányzat hiánya amennyiben a beszabályozott bevételek egyre nagyobb összegű hiányt eredményeznek. Az érdekeltségi mechanizmus hatása a 10. a 12. illetve a 13. sorokban figyelhető meg. A 10. illetve a 12. sor adatai megegyezőek, a kiegészítő támogatási igényt teljes egészében megkapja az elosztási számláról. A E oszlop adatai egy extrém példát dokumentálnak, mely szerint az önkormányzathoz nem érkezik bevétel a beszabályozott forrásokból. Az elosztási

30

rendszer a megfogalmazott feltételeknek elvárásoknak megfelelően a fedezeti összeg (1. sor) 96 %-ának megfelelő forrást biztosít az önkormányzat számára. Az elosztási számla elszámolása, a táblázat D oszlopában megjelent adatok alapján; a „C” önkormányzatnak a 40 916 ezer Ft hiánnyal szemben 32 215 ezer Ft támogatási, kiutalási igénye keletkezett. Ezzel az összeggel a fedezeti összeg 97,41 %-át kapja meg az önkormányzat. 5.2.3.

A település jövedelemtermelő képességéhez kapcsolódó érdekeltségi elem24

A bevételi érdekeltség fokozása érdekében vizsgálható a települések jövedelemtermelő képessége, s a helyi adóterhek viszonya. Ennek kezelése is illeszthető a rendszerhez, nem rendszeridegen elem. A település jövedelemtermelő képessége vizsgálati módszerének kimunkálása, gyakorlati megvalósítása, ennek bemutatása egy külön tanulmányt igényelne. Most nem is magával a rendszerrel, csak az alkalmazás lehetőséggel kívánok foglalkozni. Csak gondolatébresztőként! Kiindulási alap lehet a helyi adókról szóló törvényben meghatározott adónemek köre, az ott meghatározott felső határok, illetve a helyi adópolitika alapján megállapítók adók, és adótételeik alapján realizálódó helyi bevétel viszonya, figyelemmel a helyi mentességek, kedvezmények körére, mértékére, stb. Figyelemmel lehetne lenni a településen megjelenő SZJA bevételre, a lakosság korösszetételére, foglalkoztatási struktúrájára, stb. Itt kettős érdekeltség alkalmazása célszerű. Amíg a jövedelemtermelő képesség alapján számított összeg meghaladja a realizált öszszeget az önkormányzatnak relatív többlete keletkezik - mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket az elvárható bevételek realizálása érdekében. Ellenkező esetben a többlet az önkormányzatnál marad. Amennyiben a jövedelemtermelő képességen alapuló kivethető, valamint ténylegesen kivetett, beszedett adók viszonyában az önkormányzat nem realizálja a számított - kivethető- bevételt; - az elmaradás 10 %-on belül van, a különbözet 25 %-át, - az elmaradás 10 és 20 % között a különbözet 10 % -át meghaladó összeg 50 %-át, - az elmaradás 20,- %-ot meghaladó mérték esetén a 20%-át meghaladó összeget teljes egészében a közösségi átcsoportosításnál csökkentő tételként figyelembe venni. Amennyiben az önkormányzat többet szed be, mint amennyit az adóerő-képesség alapján kellene, a teljes összeg az önkormányzatnál marad. Hogyan alakul az "A" önkormányzat bevétele, ha az adótermelő képesség vizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy az önkormányzat, a helyi jövedelmi viszonyok (átlagos mentességi, kedvezményi szint, stb.) mellett 25 000 ezer Ft többletet produkálhatott volna, az általa kivetett 100 000 ezer Ft helyi adóval szemben.

24

Megfontolandó, hogy e témával a tervezés keretében ne foglalkozzunk, csak a tényadatok ismeretében, mert sok benne a bizonytalansági tényező. Pl.: egy-egy jelentősebb vállalkozás, vállalkozó évközi döntése, vállalkozás felszámolása, megszűnése, áthelyezése, stb. főként a kisebb települések, önkormányzatok vonatkozásában igen komoly mértékben átrendezheti egy-egy önkormányzat anyagi lehetőségét. Viszont alkalmazás esetén, év végén csak a változások kihatását kell plusz mínusz tételekként figyelembe venni, alapvetően az iparűzési adó vonatkozásában.

31

Az elmaradt adóbevétel így (25 000 ezer Ft, osztva 100 000 ezer Ft-tal, ami) 25,- %-nak felel meg. Az előzőek szerint az elmaradás a harmadik kategóriába, a 20 % fölé került, tehát az önkormányzatnak; - az első 10 % hatásaként (100 000* 0,1 * 0,25) azaz - a második 5 % hatásaként (100 000*0,1 * 0,50) azaz - a harmadik 5 % hatásaként (100 000*0,05 * 1,0) azaz Összesen:

2 500 ezer Ft 5 000 ezer Ft 5 000 ezer Ft 12 250 ezer Ft

relatív többlete keletkezett, amit a közösségi átcsoportosítást illetően csökkentésként kell elszámolni. A bemutatott példák alapján az elszámolási számla forgalma; Befizetési kötelezettség: „A” önkormányzat befizetése közösségi átcsoportosítás csökkentés „C” önkormányzat kiutalási igénye egyenleg

forrástöbblet miatt helyi adó miatt

48 267 ezer Ft 12 250 ezer Ft -32 215 ezer Ft 28 302 ezer Ft

Ez a pozitív szaldó tartalékként értékelhető, előre nem látott események fedezetére. 5.2.4.

További kiegészítő eszközrendszerek alkalmazásának lehetősége

Az előzőekben elmondottak alapján remélem sikerült érzékeltetnem a rendszer működési mechanizmusát, s azt, hogy mennyire nyitott a különböző sajátosságok kezelésére. Azt hiszem könnyű belátni, hogy további megalapozott, kellően kimunkált sajátosságok beépítése sem idegen a rendszertől. Ilyen sajátosságok lehetnek; - egy kizárólag szakmai alapon működtetett felhalmozási célú támogatások rendszere25, - fizetésképtelenné26 vált önkormányzatok eseti támogatása, - a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok, - kötött felhasználású normatívák, - az alapok, alapítványok keretében kezelhető szakmai sajátosságok, stb. Ezek a sajátosságok adott esetben már ismertek, kimunkáltak a korábbi évek tapasztalatai alapján, a működtetésük eredményessége, eredménytelensége, szükségszerűsége, szükségtelensége megítélhető. További funkcionálásuk döntésfüggő, mindenesetre tény, hogy a feladatarányos tervezési, elosztási rendszerhez illeszthetők. Természetesen az érdekeltség keretében bemutatottak csak gondolatok, variációk, kalkulációk, viszont az elszámolás módszerének objektivitása, aránytartása nem kérdőjelezhető meg. Az érdekeltségi mechanizmusok, az arányok mások is lehetnek, csak annak érdekében kreáltam a modelleket, hogy számokkal, a modellben megvalósult tényekkel igazoljam a feladatarányos elosztás mechanizmusa nem idegen a bevételi érdekeltségtől, sőt igen hatékonyan szolgálja az érdekeltség kiteljesedését.

25

A magasabb szintű közösségi feladatok felhalmozási alapja.

26

ÖNHIKI mint olyan e rendszerben nem létezik, a fizetésképtelenség az adott önkormányzat saját hibájából keletkezhet, felvethető, vizsgálható, megállapítható a felelősség kérdése.

32

Összefoglaló Remélem összességében is sikerült kellő szinten érzékeltetnem a rendszer lényegét. Véleményem szerint az ún. „forrásszabályozás” egy nagyon jó dolog, más kérdés, hogy a mai magyar viszonyok között a jelenlegi rendszer hogyan funkcionál. Ideje lenne lecserélni, megreformálni! Sokak véleménye szerint az átlagok semmire sem jók, s abban az értelemben, ahogy ők gondolják, azzal egyet kell érteni, viszont az elemzésekhez, a megalapozott helyzetértékeléshez az átlagok nélkülözhetetlenek, amit mindenkinek egyértelműen látni kell. Véleményem szerint a megbízható csoport (országos) átlag ismeretében ítélhetők meg helyesen az önkormányzatok feladat-ellátottsági viszonyai, kaphatnak alapot a további elemzések, értékelések. Meggyőződésem, hogy a feladatellátáshoz „szükséges, elégséges” fedezeti összeg valahol az országos átlag környezetében határozható meg. Az is meggyőződésem, hogy a modell alapján bemutatott feladatarányos elosztási rendszer célszerűen működik valóságos környezetben is. Jó lenne ezt egy kutatással megerősíteni, vagy megcáfolni. Természetesen a rendszer még messze nem "tökéletes", s csak közös munkával teljesedhet ki igazán. Megjegyzés; tökéletes rendszer pedig nincs, csak a mindenkori ismeretszint szerint a lehető legjobb, legoptimálisabb megoldás értelmezhető. Tegyük „tökéletessé”, vagy ha egy kutatás alapján bebizonyosodik, hogy „eszement ötlet”, vessük el! Gondolataimat az indító mottóval zárom; „Az első legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni.” Debrecen, 2011. Pálfi András

33

A korábbi finanszírozási rendszer adatainak átértékelése. 1/a. sz. melléklet Azo-

Kiadás

Feladat-

Lakóné-

Intenzitási

Megosz-

Kü-

Fela-

Értékszám

Egy lak-

Érték-

Egy

Számított

A bázis-

Fedezet

Fedezet

az

mutató

pesség

viszony-

lási

lömb-

datok

eltérés

kosra

szám

lakosra

volumen

adatok

az érték-

a cso-

bázis

értéke

Feladatok-

szám

viszony-

ség

súlyo-

Feladatra

jutó

átlago-

jutó

az érték-

alapján

számok

prot szin-

si

évi

értéke

nál

képzése

zása

Eef (Ief-Icf)*

kadás

lása

számított

szám

számí-

alapján

szám

beszá-

fh.

10 efő

(Mcf/Icf)

a bázisban

súly a lakón.

kiadás

alapján

tott

matíva

moló

tcs.

Önkorm.

Ief ; Icf

alapján

alapján

stb.

fő

D

E

no-

Megnevezés.

sítá-

eFt

képzés felada-

Önkorm.-ra

Kc

E*J/

Ée*Kc/100

Vsze

norma-

(fh.tcs.stb.

Mcf

ként

Mcf/Icf

Ee (100+Eef)

C/E

1000

K*J/100

E*M

tíva

/10 elakos)

% pont

Ief - Icf

% pont

% (pont)

eFt

% pont

eFt

eFt

eFt

eFt

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

ton-

tű nor-

A

B

1

Óvodai ellátás (f1)

2

A Önkormányzat (e1)

85 000

250

0,8500

294,1176

28,4926

3,1003

340,000

80 588

80588

3

B Önkormányzat (e2)

31 000

100

0,4000

250,0000

-15,6250

-1,7002

310,000

32 235

32235

4

C Önkormányzat (e3)

21 000

75

0,3500

214,2857

-51,3393

-5,5863

280,000

24 176

24176

5

137 000

425

1,6000

265,6250

322,353

137 000

137000

7

összesen: Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1)

132 000

24

0,8500

28,2353

-3,0147

-5,4341

5 500,000

128 160

128160

8

B Önkormányzat (e2)

90 000

18

0,4000

45,0000

13,7500

24,7848

5 000,000

96 120

96120

9

C Önkormányzat (e3)

45 000

8

0,3500

22,8571

-8,3929

-15,1284

5 625,000

42 720

42720

10

összesen:

267 000

50

1,6000

31,2500

5 340,000

267 000

267000

11

Szakképesítés megszerzése (f3)

12

A Önkormányzat (e1)

0

0

0,8500

0,0000

-6,2500

-14,7679

0,000

0

0

13

B Önkormányzat (e2)

0

0

0,4000

0,0000

-6,2500

-14,7679

0,000

0

0

14

C Önkormányzat (e3)

70 000

10

0,3500

28,5714

22,3214

52,7426

7 000,000

70 000

70000

15

összesen:

70 000

10

1,6000

6,2500

16

Főöszesen:

17

Önkormányzatok

18

A Önkormányzat (e1)

217 000

8 500

82,8983

25,529

704,6354

24,559

208 748

-8 252

19

B Önkormányzat (e2)

121 000

4 000

108,3167

30,250

433,2668

32,089

128 355

7 355

20

C Önkormányzat (e3)

136 000

3 500

132,0279

38,857

462,0978

39,113

136 896

896

21

összesen:

474 000

16 000

29,625

100,0000

29,625

474 000

0

6

C

szám képzese

474 000

0,2890

0,0011

0,5633

0,1477

0,0180

6,2500

0,0236

7 000,000

1,0000

70 000

70000

474 000

474 000

Eltérés (N-C)

34

Bázis, illetve tranzakciós adatok 1/b.sz.melléklet AzonoSítáSi Szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Bázis évi kiadás az értékszámok alapján

Feladatmutató értéke

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: 474 000 Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

250 100 75 425

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

294,1176 250,0000 214,2857 265,6250

24 18 8 50

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

28,2353 45,0000 22,8571 31,2500

0 0 10 10

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

0,0000 0,0000 28,5714 6,2500

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

28,4926 -15,6250 -51,3393 0,2890 -3,0147 13,7500 -8,3929 0,5633

0,1477 1,0000

Az értékszámok alapján számított normatíva

Számított volumen a beépített Tarzakcs adato alapján

eFt O

eFt P

3,1003 -1,7002 -5,5863

322,353 322,353 322,353 322,353

80 588 32 235 24 176 137 000

-5,4341 24,7848 -15,1284

5 340,000 5 340,000 5 340,000 5 340,000

128 160 96 120 42 720 267 000

Mennyiségi változás 0 0 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000 9,86276% Mennyiségi változás - 50 fh.

Alapfokú műv. megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

Alapfokú műv. megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,000 Minőségi változás

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

-14,7679 -14,7679 52,7426

0,000 0,000 7 000,000 7 000,000

0 0 70 000 70 000 474 000

0,0180 -6,2500 -6,2500 22,3214 6,2500

0,0236

82,8983 108,3167 132,0279 Önkormányzatok 1 Fedezet az átdolgozott bázis évi kiadások alapján 2 Fedezet a tanzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1)

1,000

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

0,0011

8 500 4 000 3 500 16 000

Tranzakciós adatok beépítésének lehetősége Felosztható volumen

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

Mennyiségi változás 0 0 0 0 0 0 Normatíva 5 340,000 1,000

Szakképesítés megsz. (f3) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

Mennyiségi változás

Szakképesítés megsz. (f3) A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

1,06224 Minőségi változás

24,5586 32,0888 39,1133 29,6250

704,6354 433,2668 462,0978 100,0000 A 208 748 208 748 0

Mennyiségi változás 0 0 0 0 0 0 Normatíva 7 000,000 1,000

Mennyiségi változás

24,5586 32,0888 39,1133 29,6250 B 128 355 128 355 0 Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen:

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

208 748 128 355 136 896 474 000 C 136 896 136 896 0

Összesen 474 000 474 000 0 Változás 0 0 0 0

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

35

A mérőszámok mennyiségi változásának hatása (rendszerelvű finanszírozás esetén) Azonosítási szám

A

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet az alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató értéke

eFt

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

64 471 32 235 24 176 120 882

200 100 75 375

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

235,2941 250,0000 214,2857 234,3750

128 160 64 080 53 400 245 640

24 12 10 46

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

28,2353 30,0000 28,5714 28,7500

0 0 84 000 84 000 450 522

0 0 12 12

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

0,0000 0,0000 34,2857 7,5000

192 631 96 315 161 576 450 522

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

Alapfokú műv. megsz. A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

Alapfokú műv. megsz. A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,000 Minőségi változás

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

Az értékszámok alapján számított normatíva

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

eFt O

eFt P

0,1052 1,7888 -2,2999

322,353 322,353 322,353 322,353

64 471 32 235 24 176 120 882

-0,9761 2,3706 -0,3387

5 340,000 5 340,000 5 340,000 5 340,000

128 160 64 080 53 400 245 640

-18,6450 -18,6450 66,5894

0,000 0,000 7 000,000 7 000,000

0 0 84 000 84 000 450 522

0,0011 -0,5147 1,2500 -0,1786

0,5452

0,1865 1,0000

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

0,0190 -7,5000 -7,5000 26,7857 7,5000

0,0249

80,4841 85,5143 163,9509

1,000

9,8628% Mennyiségi változás - 50 fh.

0,2683

8 500 4 000 3 500 16 000

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

0,9191 15,6250 -20,0893

1/c.sz.melléklet

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1) Eltérés az alapkalkulációhoz viszonyítva Mennyiségi változás Szakképesítés megsz. (f3) 0 0 A Önkormányzat (e1) -32 040 -6 B Önkormányzat (e2) 10 680 2 C Önkormányzat (e3) Normatíva 5 340,000 1,000 Minőségi változás

Mennyiségi változás

Szakképesítés megsz. A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

1,06224 Minőségi változás

22,6624 24,0788 46,1647 28,1576

684,1146 342,0573 573,8280 100,0000 A 208 748 192 631 -16 117 -16 117 Mennyiségi változás 0 0 0 0 14 000 2 Normatíva 7 000,000 1,000

Mennyiségi változás

22,6624 192 631 24,0788 96 315 46,1647 161 576 28,1576 450 522 B C Összesen 128 355 136 896 474 000 96 315 161 576 450 522 -32 040 24 680 -23 478 -32 040 24 680 -23 478 Lakónépesség Változás A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen: 0

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

36

A mérőszámok mennyiségi változásának hatása (rendszeridegen finanszírozás esetén) Azonosítási szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet az alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató értéke

eFt

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

64 471 32 235 24 176 120 882

200 100 75 375

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

235,2941 250,0000 214,2857 234,3750

128 160 64 080 54 720 246 960

24 12 10 46

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

28,2353 30,0000 28,5714 28,7500

0 0 85 000 85 000 452 842

0 0 12 12

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

0,0000 0,0000 34,2857 7,5000

192 631 96 315 163 896 452 842

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

Alapfokú műv. megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

Alapfokú műv. megsz. A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,000 Minőségi változás

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

eFt O

eFt P

0,1047 1,7796 -2,2881

322,353 322,353 322,353 322,353

64 471 32 235 24 176 120 882

-0,9763 2,3711 -0,3387

5 340,000 5 340,000 5 472,000 5 368,696

128 160 64 080 54 720 246 960

-18,7703 -18,7703 67,0369

0,000 0,000 7 083,333 7 083,333

0 0 85 000 85 000 452 842

0,0011 -0,5147 1,2500 -0,1786

0,5454

0,1877 1,0000

Az értékszámok alapján számított normatíva

0,0190 -7,5000 -7,5000 26,7857 7,5000

0,0250

80,3580 85,3804 164,4101

1,000

9,8628% Mennyiségi változás - 50 fh.

0,2669

8 500 4 000 3 500 16 000

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

0,9191 15,6250 -20,0893

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

1.d.sz.melléklet

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1) Eltérés a mennyiségi változás utáni állapottól Mennyiségi változás Szakképesítés megsz. (f3) 0 0 A Önkormányzat (e1) -32 040 -6 B Önkormányzat (e2) 12 000 2 C Önkormányzat (e3) Normatíva 5 340,000 1,000 Minőségi változás

Mennyiségi változás

Szakképesítés megsz. A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

1,06224 Minőségi változás

22,6624 24,0788 46,8276 28,3026

683,0431 341,5216 575,4353 100,0000 A 208 748 193 319 -15 429 688 Mennyiségi változás 0 0 0 0 15 000 2 Normatíva 7 000,000 1,000

Mennyiségi változás

22,7434 193 319 24,1649 96 660 46,5324 162 863 28,3026 452 842 B C Összesen 128 355 136 896 474 000 96 660 162 863 452 842 -31 695 25 967 -21 158 345 1 287 2 320 Lakónépesség Változás A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen: 0

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

37

A szakfeladati szintű eltérő prioritások hatása 1.e.sz.melléklet Azonosítási szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet az alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató értéke

eFt

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

64 471 32 235 24 176 120 882

200 100 75 375

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

235,2941 250,0000 214,2857 234,3750

136 137 68 068 56 724 260 929

24 12 10 46

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

28,2353 30,0000 28,5714 28,7500

0 0 89 497 89 497 471 308

0 0 12 12

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

0,0000 0,0000 34,2857 7,5000

200 607 100 304 170 397 471 308

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

Alapf.műv.megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Alapfokú műv. megsz. A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,000 Minőségi változás

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

eFt O

eFt P

0,1006 1,7099 -2,1984

322,353 322,353 322,353 322,353

64 471 32 235 24 176 120 882

-0,9911 2,4071 -0,3439

5 672,362 5 672,362 5 672,362 5 672,362

136 137 68 068 56 724 260 929

-18,9891 -18,9891 67,8181

0,000 0,000 7 458,080 7 458,080

0 0 89 497 89 497 471 308

0,0011 -0,5147 1,2500 -0,1786

0,5536

0,1899 1,0000

Az értékszámok alapján számított normatíva

0,0193 -7,5000 -7,5000 26,7857 7,5000

0,0253 80,1204 85,1279 165,2758

1,000

9,8628% Mennyiségi változás - 50 fh.

0,2565

8 500 4 000 3 500 16 000

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

0,9191 15,6250 -20,0893

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1) Eltérés a mennyiségi változás utáni állapottól Mennyiségi változás Szakképes.megsz. (f3) 0 0 A Önkormányzat (e1) -32 040 -6 B Önkormányzat (e2) 10 680 2 C Önkormányzat (e3) Normatíva 5 340,000 1,06224 Minőségi változás

Mennyiségi változás

Szakképesítés megsz. A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

1,06224 Minőségi változás

23,6009 25,0759 48,6849 29,4567

681,0232 340,5116 578,4653 100,0000 A 208 748 200 607 -8 141 7 976 Mennyiségi változás 0 0 0 0 14 000 2 Normatíva 7 000,000 1,06544

Mennyiségi változás

23,6009 200 607 25,0759 100 304 48,6849 170 397 29,4567 471 308 B C Összesen 128 355 136 896 474 000 100 304 170 397 471 308 -28 051 33 501 -2 692 3 989 8 821 20 786 Lakónépesség Változás A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen: 0

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

38

A felosztható volumen változásának hatása 1/f. sz. melléklet Azonosítási szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet Az Alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató Értéke

eFt

eFt C

fh. Tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

70 829 35 415 26 561 132 805

200 100 75 375

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

235,2941 250,0000 214,2857 234,3750

149 564 74 782 62 318 286 663

24 12 10 46

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

28,2353 30,0000 28,5714 28,7500

0 0 98 324 98 324 517 792

0 0 12 12

0,8500 0,4000 0,3500 1,6000

0,0000 0,0000 34,2857 7,5000

220 393 110 196 187 203 517 792

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

Alapf.műv.megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Alapfokú műv. megsz. A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,000 Minőségi változás

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

eFt O

eFt P

0,1006 1,7099 -2,1984

354,146 354,146 354,146 354,146

70 829 35 415 26 561 132 805

-0,9911 2,4071 -0,3439

6 231,813 6 231,813 6 231,813 6 231,813

149 564 74 782 62 318 286 663

-18,9891 -18,9891 67,8181

0,000 0,000 8 193,653 8 193,653

0 0 98 324 98 324 517 792

0,0011 -0,5147 1,2500 -0,1786

0,5536

0,1899 1,0000

Az értékszámok alapján számított normatíva

0,0193 -7,5000 -7,5000 26,7857 7,5000

0,0253 80,1204 85,1279 165,2758

1,0986276

9,86276 Mennyiségi változás - 50 fh.

0,2565

8 500 4 000 3 500 16 000

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

0,9191 15,6250 -20,0893

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1) Eltérés a prioritások utáni állapottól Mennyiségi változás Szakképes.megsz. (f3) 0 0 A Önkormányzat (e1) -32 040 -6 B Önkormányzat (e2) 10 680 2 C Önkormányzat (e3) Normatíva 5 340,000 1,06224 Minőségi változás

Mennyiségi változás

Szakképesítés megsz. A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

1,06224 Minőségi változás

25,9286 27,5491 53,4865 32,3620

681,0232 340,5116 578,4653 100,0000 A 208 748 220 393 11 645 19 786 Mennyiségi változás 0 0 0 0 14 000 2 Normatíva 7 000,000 1,06544

Mennyiségi változás

25,9286 220 393 27,5491 110 196 53,4865 187 203 32,3620 517 792 B C Összesen 128 355 136 896 474 000 110 196 187 203 517 792 -18 159 50 307 43 792 9 892 16 806 46 484 Lakónépesség Változás A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen: 0

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3)

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

39

A lakónépesség változásának hatása 1/g. sz. melléklet Azonosítási szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet az alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató értéke

eFt

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) 80 588 B Önkormányzat (e2) 32 235 C Önkormányzat (e3) 24 176 összesen: 137 000 Alapfokú műveltség megszerzése (f2) A Önkormányzat (e1) 128 160 B Önkormányzat (e2) 96 120 C Önkormányzat (e3) 42 720 összesen: 267 000 Szakképesítés megszerzése (f3) A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 0 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: 70 000 Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 B Önkormányzat (e2) 128 355 C Önkormányzat (e3) 136 896 összesen: 474 000

LakónéPesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

70 829 35 415 26 561 132 805

200 100 75 375

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

238,0952 254,7771 166,6667 222,8826

149 564 74 782 62 318 286 663

24 12 10 46

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

28,5714 30,5732 22,2222 27,3403

0 0 98 324 98 324 517 792

0 0 12 12

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

0,0000 0,0000 26,6667 7,1322

220 393 110 196 187 203 517 792

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

1,000

0,2565

Alapf.műv.megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Alapfokú műv. megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

0,5536

Minőségi változás

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

eFt O

eFt P

1,7506 3,6703 -6,4691

354,146 354,146 354,146 354,146

70 829 35 415 26 561 132 805

2,4930 6,5466 -10,3638

6 231,813 6 231,813 6 231,813 6 231,813

149 564 74 782 62 318 286 663

-18,9891 -18,9891 52,0089

0,000 0,000 8 193,653 8 193,653

0 0 98 324 98 324 517 792

0,0202 -7,1322 -7,1322 19,5344 7,1322

0,0266

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1) Eltérés a volumen változás utáni állapottól Szakképes.megsz. (f3) Mennyiségi változás 0 0 A Önkormányzat (e1) -32 040 -6 B Önkormányzat (e2) 10 680 2 C Önkormányzat (e3) Normatíva 5 340,000 1,06224 Minőségi változás

- 6 tcs. + 2 tcs.

Szakképesítés megsz. (f3) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

1,06224

Minőségi változás

Mennyiségi változás

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

0,0012 1,2312 3,2330 -5,1180

0,1899 1,0000

Az értékszámok alapján számított normatíva

85,2546 91,2278 135,1761

1,0986276

9,86276 Mennyiségi változás - 50 fh.

15,2126 31,8945 -56,2159

8 400 3 925 4 500 16 825

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

26,2372 28,0755 41,6006 30,7752

716,1384 358,0692 608,2924 100,0000 A 208 748 220 393 11 645 0 Mennyiségi változás 0 0 0 0 14 000 2 Normatíva 7 000,000 1,06544

Mennyiségi változás

+ 2 tcs.

26,2372 220 393 28,0755 110 196 41,6006 187 203 30,7752 517 792 B C 128 355 136 896 110 196 187 203 -18 159 50 307 0 0 Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen:

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

Összesen 474 000 517 792 43 792 0 Változás -100 -75 1000 825

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

40

A változások együttes hatása 1/h. sz. melléklet Azonosítási szám

A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Megnevezés.

Fedezet az alapkalkuláció alapján

Kiadás az előkalkuláció alapján

Feladatmutató értéke

eFt

eFt C

fh. tcs. D

B Óvodai ellátás (f1) 80 588 A Önkormányzat (e1) 32 235 B Önkormányzat (e2) 24 176 C Önkormányzat (e3) 137 000 összesen: Alapfokú műveltség megszerzése (f2) 128 160 A Önkormányzat (e1) 96 120 B Önkormányzat (e2) 42 720 C Önkormányzat (e3) 267 000 összesen: Szakképesítés megszerzése (f3) 0 A Önkormányzat (e1) 0 B Önkormányzat (e2) 70 000 C Önkormányzat (e3) 70 000 összesen: Főöszesen: Önkormányzatok A Önkormányzat (e1) 208 748 128 355 B Önkormányzat (e2) 136 896 C Önkormányzat (e3) 474 000 összesen:

Lakónépesség Feladatnál 10 efő Önkormányzatoknál fő E

Intenzitási viszonyszámok Ief ; Icf képzése

Megoszlási viszonyszámok képzese Mcf

Különbség képzés feladatonként Ief - Icf

Feladatok súlyozása Mcf/Icf

(fh.tcs.stb. /10 elakos) F

% pont G

% pont H

% pont I

70 829 35 415 26 561 132 805

200 100 75 375

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

238,0952 254,7771 166,6667 222,8826

149 564 74 782 62 318 286 663

24 12 10 46

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

28,5714 30,5732 22,2222 27,3403

0 0 98 324 98 324 517 792

0 0 12 12

0,8400 0,3925 0,4500 1,6825

0,0000 0,0000 26,6667 7,1322

220 393 110 196 187 203 517 792

Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban Tranzakciós adatok Felosztható volumen Óvodai ellátás (f1) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Egy lakosra jutó számított kiadás Ée*Kc/100 K*J/100

eFt K

% pont L

eFt M

Alapf.műv.megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás %-ban

Alapfokú műv. megsz. (f2) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

0,5536 -7,1322 -7,1322 19,5344 7,1322

Szakképesítés megsz. (f3) A Önkormányzat (e1) - 6 tcs. B Önkormányzat (e2) + 2 tcs. C Önkormányzat (e3) Minőségi változás

eFt O

eFt P

2,4930 6,5466 -10,3638

6 231,813 6 231,813 6 231,813 6 231,813

149 564 74 782 62 318 286 663

-18,9891 -18,9891 52,0089

0,000 0,000 8 193,653 8 193,653

0 0 98 324 98 324 517 792

Szakképes.megsz. (f3) A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

Mennyiségi változás

Számított volumen a beépített tarzakciós adato alapján

70 829 35 415 26 561 132 805

0,0266

Minőségi változás

Az értékszámok alapján számított normatíva

354,146 354,146 354,146 354,146

0,0202

Mennyiségi változás 0 0 -32 040 -6 10 680 2 Normatíva 5 340,000 1,06224

1,06224

Számított volumen az értékszámok alapján Vsze E*M eFt N

0,0012 1,2312 3,2330 -5,1180

0,1899 1,0000

Értékszám átlagolása E*J/ 1000

26,2372 28,0755 41,6006 30,7752

Önkormányzatok 1 Fedezet az alapkalkuláció szerint 2 Fedezet a tarnzakciós adatok beépítése után Eltérés (2-1)

Mennyiségi változás -16 118 -50 0 0 0 0 Normatíva 322,353 1,000

1,000

0,2565

Egy lakosra jutó kiadás a bázisban Kc C/F

1,7506 3,6703 -6,4691

85,2546 91,2278 135,1761

1,0986276

####### Mennyiségi változás - 50 fh.

15,2126 31,8945 -56,2159

8 400 3 925 4 500 16 825

Az aktuális tranzakciós adatok beépítése Felosztható volumen

Értékszám eltérés Feladatra Eef (Ief-Icf) *(Mcf/Icf) Önkorm.-ra Ee (100+Eef) % pont J

716,1384 358,0692 608,2924 100,0000 A 208 748 220 393 11 645

Mennyiségi változás 0 0 0 0 14 000 2 Normatíva 7 000,000 1,06544

Mennyiségi változás

+ 2 tcs.

26,2372 28,0755 41,6006 30,7752 B 128 355 110 196 -18 159

220 393 110 196 187 203 517 792 C 136 896 187 203 50 307

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3) összesen:

Lakónépesség A Önkormányzat (e1) B Önkormányzat (e2) C Önkormányzat (e3)

Összesen 474 000 517 792 43 792 Változás -100 -75 1000 825

Változás - 100 fő - 75 fő + 1000 fő

1,06544

41

42