Tanulmány a médiajártasság szintjeinek értékelési kritériumairól

Tanulmány a médiajártasság szintjeinek értékelési kritériumairól A médiajártasság fogalmának átfogó bemutatása, valamint a médiajártasság európai szintjének értékelési lehetőségei Az Európai Bizottság Információs társadalom és média főigazgatóság; Médiajártasság csoport részére

Végjelentés Projektkoordinátor és szerkesztő: Paolo Celot Tudományos koordinátor: José Manuel Perez Tornero

Brüsszel, 2009. október

Budapest, 2010. április, 6. szám

Készült az Európai Bizottság Információs társadalom és média főigazgatóság; Média- és médiajártasság csoport Részére SMART 2008/0005 Készítették: EAVI–European Association for Wievers’Interests; Clemi–Ministére de l”Education nationale francaise; UAB–Universitat Autonoma de Barcelona; UCL-University of Tampere A projektet az EAVI koordinálta European Association for Viewers’ Interests Roond Point Schuman 9/16 1040 Brüsszel Kapcsolat: [email protected] Telefon: (32) 22820085 Projekt koordinátor és szerkesztő:Paolo Celot Helyettes szerkesztők: Lucia Gonzalez, Naomi Thompson Tudományos koordinátor: Jose Manuel Tornero

ISSN 2060-0607 ISBN 978-963-88774-5-1

Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021 Hűvösvölgyi út 95. Felelős kiadó: Nahimi Péter igazgató Borítóterv: Czakó Zsolt Nyomdai munkák Műegyetemi Kiadó Felelős vezető: Wintermantel Zsolt www.kiado.bme.hu

TARTALOMJEGYZÉK

Vezetői összefoglaló...........................................................................................................5 Kontextus ....................................................................................................................................................... 5 Egy ambiciózus célkitűzés ............................................................................................................................. 5 Előzetes megállapítások ................................................................................................................................. 7 A keretprogram ....................................................................................................................................... 7 Kritikus értelmezés és állampolgári szerepvállalás.............................................................................. 10 Az eszköz alkalmazásának előzetes eredményei.................................................................................... 12 Ajánlások .............................................................................................................................................. 14

1. Kontextus, célkitűzések, megközelítés és módszertan .............................................17 1.1 A technológiai kontextus ................................................................................................................ 17 1.2 Az Európai Bizottság jogszabályi kontextusa................................................................................. 18 1.3 A tanulmány célkitűzései................................................................................................................ 20 1.4 Médiajártasság: definíciók és megközelítések................................................................................ 21 1.5 A módszertan ................................................................................................................................... 23 1.6 A csapat és a vezetés....................................................................................................................... 26

2. Keretprogram és indikátorok ....................................................................................30 2.1 Bevezetés ........................................................................................................................................ 30 2.2 Egyéni kompetenciák...................................................................................................................... 32 2.3 Környezeti tényezők ...................................................................................................................... 42 2.3.1 A média elérhetősége ............................................................................................................. 44 2.3.2 Médiajártassági kontextus ...................................................................................................... 45 2.4 A médiajártasság indikátorainak megerősítése ............................................................................... 47 2.4.1 Az indikátorok jellege ............................................................................................................ 47 2.4.2 Az indikátorok funkciója és céljai.......................................................................................... 48 2.4.3 A médiaoktatás szerepe.......................................................................................................... 49

3. Az eszköz......................................................................................................................52 3.1 Az eszköz működése: felépítés és értelmezés (Egyéni kompetenciák)................................................... 52 3.2 Az eszköz működése: felépítés és értelmezés (Környezeti tényezők)............................................ 57 3.3 Megállapítások és azok értékelése .................................................................................................. 62 3.4 Az értékeléssel kapcsolatos előzetes megfontolások ...................................................................... 70

4. Az ajánlások ................................................................................................................72 4.1 Ajánlások, áttekintés ....................................................................................................................... 72 4.2 Specifikus ajánlások ....................................................................................................................... 73 4.2.1 A média elérhetősége és a tartalom felhasználása.................................................................. 74 4.2.2 Együttműködési platformok................................................................................................... 74 4.2.3 Az európai intézmények és kockázatviselők együttműködése............................................... 75 4.2.4 Médiaoktatás .......................................................................................................................... 76 4.2.5 Kutatás.................................................................................................................................... 76 4.2.6 A nyilvánosság ....................................................................................................................... 77 4.3 Szocio-ökonómiai jelentés .............................................................................................................. 78

5. Mellékletek jegyzéke ...................................................................................................81

Vezetői összefoglaló Kontextus Európának feltétlenül vezető szerepet kell játszania a médiajártasság területén. Európa történelmileg a (média–) civilizáció bölcsője, az összehangolt viták, a kritikák és a nem ellenőrzött felfedezés központja. Európa a média filozófiai, irodalmi és technikai fejlődésének központja, aminek alapjául a kommunikáció, a közszereplés és az állampolgári részvétel hagyományosan erős gyökerei szolgálnak. Ezért magától értetődő, hogy Európa vezető szerepet vállaljon a médiajártasság mint létfontosságú társadalmi és tudományos szükségszerűség fejlesztésében. Az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv1 beszámolási kötelezettséget ír elő az Európai Bizottság számára a médiajártasság szintjének mérésével kapcsolatban az Európai Unió tagállamaiban. A média európai fejlődésével összhangban az Irányelv új szabályokat határoz meg, és 2011-re egy beszámoló elkészítését írja elő a médiajártasság szintjének alakulásáról. A médiajártasság számos különböző formájának értékelése olyan eszközök és mutatók kifejlesztését és kialakítását teszi szükségessé, amelyek képesek rálátást biztosítani az európai médiajártasság állapotára, státuszára és elterjedtségére. A jelen tanulmány (a továbbiakban: Tanulmány) célja, hogy megvilágítsa és tisztázza a médiajártasság fogalmi összefüggéseit, valamint létrehozza a médiajártasság európai szintű mérésére szolgáló alkalmas eszközt. A Tanulmány az Európai Bizottság Általános Információs Társadalom, média és Médiajártasság Csoportja számára készült. A tanulmány készítője az European Association for Viewers’ Interests (EAVI), együttműködésben a francia oktatási minisztériummal (CLEMI), a Barcelonai Autonóm Egyetemmel (UAB), A Louvan-i Katolikus Egyetemmel (UCL) és a Tamperei Egyetemmel (UTA).2 A Tanulmányhoz ezen kívül több nemzeti és nemzetközi szervezet tanácsát és véleményét kikértük: ezek között említhető az Európai Hírlapkiadók Társasága, valamint számos európai médiaügyi hivatal, több tucat szakértő szerte Európából.

Egy ambiciózus célkitűzés A médiajártasság a legáltalánosabb meghatározás szerint, az egyénnek az a képessége, hogy önállóan és kritikusan tudja értelmezni a média számos megjelenési formájának folyamát, tartalmát, értékét és következményeit. E képesség egyéni és csoportos mérése európai szinten felettébb ambiciózus vállalkozás. A feladat nagyságrendjének megértéséhez azonosítható és gyakorlati kontextus szükséges, mivel a médiajártasság igen komplex fogalomrendszer, amelyen belül különböző elképzelések, gondolati és kutatási irányok fejeződnek ki. Európában pusztán a földrajzi megközelítés alapján, egy országra, régióra vagy nyelvre hivatkozásnak megfelelően, számos különböző meghatározás szükséges. A különböző koncepciók értelmezése azonos kifejezésekkel történik, többek között az egyes nemzeteket egyedileg, illetve az egyes embercsoportokat kollektíven tipizáló kulturális sajátosságok figyelembevételével. Ezenkívül az egyes országokban (és azokon belül) megfigyelhető eltérő 1 2

Az Európai Parlament és Tanács 2007. december 11-én kelt 207/65/EC Irányelve A Tanulmány a közreműködő szervezetekre együttesen „Konzorciumként” utal.

5

alkalmazásuk következtében a fogalmak és kontextusok változhatnak (ami alkalmazkodást tesz szükségessé). A Konzorcium felé megfogalmazott kérés eredetileg az volt, hogy a Tanulmányhoz alakítson ki és egyeztessen egy végleges és megbízható keretrendszert. Ez a feladat magában foglalta a médiajártasságra vonatkozó valamennyi koncepció és meghatározás elemzését, azok értékelését és összehasonlítását, hogy annak eredményeképpen felállítható legyen a médiajártasság univerzálisan alkalmazható és praktikus modellje. E cél elérése érdekében a Konzorcium elvégezte a meghatározások és koncepciók részletes elemezését, hogy ily módon kontextusba helyezhesse (és értelmezhesse) a médiajártasság meghatározó jellemzőit. Azonban – és talán nem meglepő módon – tekintettel a megközelítések sokféleségére, az összefoglaló és univerzálisan alkalmazható meghatározás megfogalmazása lehetetlennek bizonyult – akárcsak az elmúlt húsz év során. Ennek eredményeképpen a Konzorcium inkább a médiajártasság egyes jellemzőinek különálló mérését tűzte ki célul, hogy ezáltal közelebbről foglalkozhasson a területtel, nemcsak annak általános vonatkozásaival, hanem sokszínű alkotó elemeinek részleteivel is. Már a munka kezdeti szakaszában döntés született arról, hogy a Tanulmányban vizsgálni kell az egyes jellemzők kapcsolatát és a közöttük lévő összefüggéseket, hogy azokból olyan mutatókat, lehessen létrehozni, amelyek (a kutatási anyagok alapján) a Tanulmány céljainak megfelelően mértékegységül szolgálhatnak az adatok értékeléséhez, majd azt követően a médiajártasság teljes koncepcionális fogalomkörének meghatározásához. Ezek a mutatók összhangban lévőnek bizonyultak az Európai Bizottságnak a médiajártasságra vonatkozó általános definíciójával is. A Konzorcium tagjai megállapodtak, hogy mivel egyes jellemzők alkalmasabbnak tűnnek a mérésre és statisztikai modellezésre, mint mások, az eredményül kapott matematikai modellek mindegyike alkalmatlannak bizonyulna a médiajártasság megbízható elemzésére. Ennek az az oka, hogy a médiajártasság dinamikus jelenség (és ennek megfelelő megközelítést kíván), kommunikációs interakció a különböző felek között a gyorsan fejlődő, a felhasználói tapasztalat és a technológiai ambíció vezérelte környezetben. Az a döntés született, hogy egy olyan szubjektív, kvalitatív elem bevezetése szükséges, amellyel az egyes nemzetek szakértői a médiajártasság szintjét nemzeti szinten mérik. Ennek köszönhetően a szakértők kritikus megközelítése az eszköz alkalmazása során biztosítja (és a jövőben is biztosítani fogja), hogy szakértői tudásuk és rálátásuk az egyes területekre megfelelően méri a médiajártasság szintjét. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az eszköz (szükségszerűen) szubjektív jellege ellenére ez a folyamat egyetlen pontján sem lehetett domináns kritérium. A jelen Tanulmányban javasolt modell nem sérthetetlen a jogos kritikával szemben, hiszen olyan meghatározásokra és fogalmakra épül (és azok mentén halad), amelyek az állandó változás állapotában vannak. Ennek megfelelően egyes, a közelmúltban megjelent technológiai fejleményekre utaló fogalmak, mint például a „televízió”, „internet” vagy „néző” gyakorlati meghatározása legjobb esetben is csak átmeneti lehet. Ennek megfelelően a médiajártasság statikus (vagyis nem fejlődő) mutatókhoz képesti mérése csupán korlátozott, és valószínűleg illuzórikus értékű következtetéseket eredményezhet. Mivel a médiajártasság fogalmi megalapozottságának a jelen Tanulmányban történő kialakításához hozzájáruló egyes jellemzők önmagukban is igen összetettek, a Konzorcium ugyannak a vitának a közepén találta magát, amely éveken át megakadályozta a médiajártasság kutatását. Az időkorlátok és az ismeretelméleti viták mögé hatolás iránti elszántság nemcsak egy velős és praktikus megközelítést eredményezett, de hozzájárult a „megbénító analízis” megakadályozásához is. Mindezek mellett a Tanulmányban alkalmazott megközelítésnek szükségszerűen figyelembe kellett vennie az Európai Bizottságnak a

6

médiajártasság mérésére alkalmas gyakorlati eszköz kidolgozására vonatkozó specifikus kérését. A médiajártasság történetének (és jövőjének) ez az egyedülállóan gyakorlatias megközelítése egy koncentrált megközelítés alkalmazását eredményezte, amelyben a szükség szülte az invenciót. Noha a Tanulmány módszertanának vannak egyértelmű korlátai, a kritikusoknak nem lesz egyszerű dolga, ha az alkalmazott módszert teljes egészében el akarják utasítani, illetve ha a témához jobban illő alternatív megközelítést próbálnak javasolni. Mindenesetre a tökéletes használati modalitás, noha az azonnali kommunikálhatóság erősíti, nem lenne alkalmas a szükséges globális és organikus perspektíva megjelenítésére. Valójában egyesével vizsgálva az egyes mutatók nem jelentenek többet, mint az azok alapjául szolgáló adatok összessége, teljes körűen szemlélve azonban az eredmények egy összesített mérőszámot adnak, amely alapos és feldolgozható következtetéseket tesz lehetővé. Noha az adatok korántsem teljesek – jelentős részük nem hozzáférhető – az azonosított jellemzők feldolgozása országosan és európai szinten is megtörtént, aminek eredményeképpen levonhatók bizonyos előzetes következtetések. Ugyan a végleges modell felállítása még nem sikerült (ha lehetséges egyáltalán), a Konzorcium által alkalmazott megközelítés, valamint az alkalmazott módszer olyan eszközt eredményezett, amely további fejlesztésre ösztönzi az Európai Bizottságot. A Konzorcium véleménye szerint az eszköz további finomítása során nem szabad kizárólag a kutatók kompetenciájára hagyatkozni. Igaz ugyan, hogy az akadémikus közreműködés értéke felbecsülhetetlen, a tudományos alaposság és specializálódás az egyes részletek torzulásának vagy túlzott hangsúlyozásának kockázatát hordozza magában. Ebből a megfontolásból a Tanulmány civil társadalmi szervezeteket, szabályozókat és a médiaipar egészét is felkérte a kutatási folyamat támogatására, ily módon biztosítva, hogy a Konzorcium gyakorlati elemzése hasonlóan gyakorlati eredményekhez vezet majd. Fontos hangsúlyozni, hogy a médiajártasság nem akadémiai vagy technikai kérdés (és nem is szolgál előnyére, ha azzá minősítik le), hanem társadalompolitikai elemző eszköz, és mint ilyen, alapvető fontosságú, hogy ellenálljon a politikai manipulációnak. Ennek biztosítása érdekében a mutatók azonosítása és súlyozása nemzeti és nemzetközi szakértők konszenzusos értékelése alapján történt, elkerülve ezzel az egyéni, szervezeti vagy nemzeti elfogultság lehetőségét.

Előzetes megállapítások A keretprogram A médiajártasság Konzorcium általi eredeti értelmezésének megfelelően egy fogalmi térkép létrehozására került sor két alapvető terület és azok meghatározó jellemzőinek azonosításával. Az itt bemutatott keret a médiajártasság jellemzőit független elemekbe szervezi, amelyek között különböző mértékű és összetettségi fokú összefüggések rajzolódnak ki. Ez egy áttekintést (vagy térképet) hozott létre, amely elegendő hivatkozási alapul szolgál a médiajártasság területén végzett tevékenységekre vagy bekövetkező fejleményekre – az egyes mutatók felhígulásának (vagy elvesztésének) kockázata nélkül. A mutatók azonosításának alapjául részben előzetesen meglévő, viszonylag könnyen megszerezhető adatok szolgáltak. Ezek az adatok nem komplikáltak, sokoldalúan alkalmazhatóak, egyrészről teremtő összehasonlítást, másrészről pedig hosszirányú elemzést tesznek lehetővé. Valamennyi összegyűjtött adat szabványosítható és homogenizálható, 7

valamint függetlenül a társadalmi kontextustól, nemzeti vagy regionális variációtól elemezhető. Ezen az alapon a Tanulmány a médiajártasságen belül két dimenziót különböztet meg: az egyik az egyénnek abból a képességéből ered, hogy képes használni a médiát, a másik kontextuális és környezeti tényezők ismétléséből informálódik. A kettő közötti különbségeket az alábbiakban vázoljuk: 

Egyéni kompetenciák (EK): Az EK az egyénnek az a képessége, amellyel bizonyos adottságokat (többek között kognitív feldolgozás, elemzés, kommunikáció stb.) gyakorol. Ezek a kompetenciák képességek széles tárát vázolják fel, és a tudatosság növekvő mértékét, a kritikus gondolkodás képességét, valamint üzenetek létrehozásának és kommunikálásának képességét foglalják magukban.



Környezeti tényezők (KT): A KT kontextuális tényezők csoportjaként definiálható (amelyek befolyásolhatják az egyéni kompetenciákat), amely a médiajártasságet széles körben befolyásolja, ideértve az információk rendelkezésre állását, a médiapolitikát, valamint a médiaközösség kockázatviselőinek oktatását, szerepét és felelősségét.

E két kategória között tovább kategorizálható ez EK csoport további két alkategóriára való felosztásával, amelyek a következők: (1) személyes és (2) társadalmi kompetenciák. Ezek ugyancsak tovább bonthatók az alábbiak szerint: (a) használat (vagyis az egyén technikai képzettsége a használatra); (b) kritikus értelmezés (vagyis az egyén képessége a tartalom megértésére és értelmezésére); valamint (c) kommunikatív (vagyis az egyén képessége, hogy a médián keresztül társadalmi kapcsolatokat alakítson ki). A KT öt alapvető területet ölel fel, amelyek a következők: (1) médiaoktatás; (2) médiajártassági politika; (3) médiaipar; valamint (4) a civil társadalom. Ezek mellett a KT figyelembe veszi a kommunikációs jogok alapelveit, a (5) média és az információk hozzáférhetőségével; az önkifejezés szabadságával (ti. a nyomtatott (offline) sajtóban, az elektronikus médiában és az interneten); valamint a médiajártasság szintjét befolyásoló pluralizmus mértékével.3

3

8

A rendelkezésre áll adatok figyelembe vehették az Európai Bizottság számára a pluralizmusról a közelmúltban készült tanulmányt: A médiapluralizmus mutatói a tagállamokban, 2009.

1. ábra: A médiajártasság értékelési kritériumainak struktúrája

COMMUNICATIVE Abilities Participation Social relation Content creation SOCIAL Competences CRITICAL UNDERSTANDING Knowledge about media and media regulation User behaviour (web) Understanding media content INDIVIDUAL COMPETENCES PERSONAL Competences USE Balanced and active use of media Advanced internet use Computer and internet skills ENVIRONMENTAL FACTORS MEDIA AVAILABILITY Mobile phone Radio Newspapers Internet Television Cinema MEDIA LITERACY CONTEXT Media Education Media Literacy Policy Civil Society Media Industry

KOMMUNIKÁCIÓS képességek Részvétel Társadalmi kapcsolat Tartalomgenerálás TÁRSADALMI kompetenciák KRITIKUS ÉRTELMEZÉS A média és a médiaszabályozás ismerete Felhasználói magatartás (web) A médiatartalom megértése EGYÉNI KOMPETENCIÁK SZEMÉLYES kompetenciák HASZNÁLAT A média kiegyensúlyozott és aktív használata Haladó internet-használat A számítógép és az internet ismerete KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A MÉDIA ELÉRHETŐSÉGE Mobiltelefon Rádió Újságok Internet Televízió Mozi MÉDIAJÁRTASSÁGI KONTEXTUS Médiaoktatás Médiajártassági politika Civiltársadalom Médiaipar

Az ábra azokat a mezőket mutatja, amelyeken belül a mutatók kiválasztására sor került. A piramis alja a médiajártasság fejlődéséhez szükséges előzetes feltételeket, valamint az azt könnyítő, illetve akadályozó tényezőket tartalmazza. A második szint a technikai képességeket és a kognitív folyamatot segítő személyes kompetenciákat jeleníti meg, ami ugyanakkor a kommunikációs képességeket segíti a piramis csúcsán, amely a médiatársadalomhoz történő teljes csatlakozást teszi lehetővé. 9

Kritikus értelmezés és állampolgári szerepvállalás A médiajártasság elsődleges fókuszpontja (és ambíciója) az egyéni Kritikus értelmezés és állampolgári részvétel fejlesztése (vagyis az egyéneknek a médián keresztül felkészítése a közéleti szerepvállalásra és interakcióra, valamint a médiajártasság Kritikus értelmezésére vonatkozó egyéni képességének fejlesztése a társadalompolitikai szférában). Ha igaz az, hogy a technológia jobbá teszi az európai polgárok életét (és a tagállamok feladata, hogy a köz érdekében megvizsgálják ezt a megalapozott feltételezést, biztosítsák a hozzáférést, a megértést és az állampolgári szerepvállalást), akkor a médiajártasságot (a Kritikus értelmezés függvényében) központi tényezőnek kell tekinteni, és le kell választani arról a szinte kizárólagos hangsúlyról, amelyet az országos és európai testületek és törvények korábban a technológiának tulajdonítottak.

Kritikus értelmezés A közelmúltban lezajlott európai uniós választásokon való alacsony részvétellel kapcsolatos aggályaik alátámasztására számos európai intézmény a Kritikus értelmezés fontosságát hangsúlyozta.4 A rendelkezésre álló gazdag médiatartalom és annak az állampolgárok általi tudatos felhasználása között fájdalmasan ironikus szakadék tátong. Így, miközben elmondható, hogy Európa lakossága egy média- (inkább, mint információs) társadalomban él, a média hatalmát mindeddig jelentősen alulbecsülték, ami számos nemzeti és nemzetközi testület számára egyre növekvő gondot jelent. Világos tehát, hogy a demokrácia elveit, amelyek az Európai Unió létrejöttét is eredményezték, veszély fenyegeti. Nem erőszakos támadás, hanem az apátia és a passzív kihátrálás veszélye. Ez az aggasztó fejlemény részben magyarázható a média-felhasználók (illetve más szempontból „mindenki”) abbéli képességének hiányával, hogy az információfolyamot a saját (és társadalmuk) javára használják fel. A médiajártasság ellensúlyozhatja ezeket a veszélyes hatásokat az érdekelt felek bevonásával – nem szabad elfelejteni azonban, hogy a „civil” társadalom gyakran nem hallható kontextuálisan, és Európa polgárait jobban fel kell készíteni a médiafolyam megértésére, és annak belátására, hogy egy üzenetet miért fogalmaztak meg szándékosan hamis vagy félrevezető módon. A média az elsődleges (ha nem az egyetlen) eszköz a politikai és gazdasági önérdek terjesztésére, és minél műveltebben használja egy társadalom a médiát, annál kisebb valószínűséggel esnek az egyének csalóka és félrevezető csapdákba. Kimutatták továbbá,5 hogy egy szimbólum jelentése gyakran inkább egy képhez vagy hanghoz, semmint egy racionális magyarázathoz kapcsolódik. A jelentés kiválasztása a szemiotika tengerében sokszor érzelmi folyamatokon keresztül zajlik, amelyek mérése problematikus, és jóval túlmutat a jelen Tanulmány hatókörén. Következésképpen, amikor a kritikus kapacitás elemzésére került sor, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanulmány csak oly módon juthat bármiféle konszenzusra, ha közvetlenül közelít az egyes nézőkhöz, hallgatókhoz és olvasókhoz, hogy első kézből azonosíthassa a megértés kollektív szintjét. Noha az egyes nemzeti statisztikák szolgáltattak némi támpontot, az európai szintről egyelőre nem léteznek megbízható adatok.

4

http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/008-43313-336-12-49-901-20081201STO43289-2008-01-122008/default_en.htm 5 Leege and Wald – Jelentés, kulturális szimbólumok és kampánystratégiák 2007

10

E korlátok megléte azt jelenti, hogy megbízható mérések elvégzésére nem kerülhetett sor. Emiatt a Tanulmány bizonyos mutatókat javaslatként jelölt meg, olyan adatokra vonatkozóan, amelyeket célszerű lenne európai szinten gyűjteni.

Állampolgári szerepvállalás Ma már széles körben elismert tény, hogy a média Európa-szerte létfontosságú szerepet tölt be a demokratikus értékek terjesztésében, különös tekintettel a társadalmi kohézió, a kulturális sokszínűség és a pluralista hozzáférhetőség erősítésére.6 A nemzetközi intézmények – mint például az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az UNESCO stb. – határozottan támogatják az állampolgárok részvételét azokban a döntéshozatali folyamatokban, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a napi közéleti történések jellegét és minőségét. Az általános cél e lehetőségek mindenki számára elérhetővé tétele, valamint segítségnyújtás az egyének számára annak elsajátításában, hogyan konvertálják a nyers információt minőségi tudássá. Ez a diszciplína nem csupán az egyének, de lakosság jelentősebb csoportjainak is hasznára válik, és a világméretű „képességversenyben” továbbra sem az információ, hanem a tudás minden hatalom alapja. A 21. században a tudás birtoklása határozza majd meg a globális hatalmi egyensúlyt, akárcsak az intellektuális és társadalmi szabadság folyamatos terjedését.

6

CM/Rec (2007) 3 Ajánlás – az Európai Tanács miniszterei, 2007. január

11

Az eszköz alkalmazásának előzetes eredményei A jelen Tanulmány elsődleges célja az volt, hogy rávilágítson a médiajártasság mérhetőségének lehetőségeire az Európai Unióban. Csupán az eszköz kifejlesztését követően nyílt lehetőség arra, hogy a Konzorcium kísérleti szinten alkalmazza azt egyes tagállamokban. Ezzel lehetővé vált az eszköz érvényességének tesztelése, valamint az eredmények összegyűjtése előzetes összehasonlításra. A modellek és gyakorlatok létrehozására irányuló kitartó regionális és régiók feletti erőfeszítések, valamint a bizonyos mértékig közös általános médiaháttér ellenére a médiajártasság és a médiakultúra összetett és szerteágazó diszciplínák. Ez a sokféleség inkább előny, semmint gyengeség, mindazonáltal igen heterogén adatok összehasonlítását eredményezte (és tette szükségessé). A globális paraméterek osztályozásakor a mennyiségi feldolgozás koncepcionális megközelítést igényel, nemcsak a szintek és küszöbértékek meghatározásakor, de az egyes tényezők fontosságának meghatározásakor is. Ebből következően egy általános rangsorolás, ha mégoly gondolatébresztő is, csupán kritikai értékelése következményének tekintendő. A következő ábra az egyes tagállamok eredményeinek átfogó képét adja, ami előzetes elemzést tesz lehetővé. 2. ábra: A médiajártasság kritériumai és az országos elemzések eredményei

12

Use Communicate Availability Media Literacy Context TOTAL ASSESSMENT

Használ Kommunikál Elérhetőség Médiajártassági kontextus TELJES ÉRTÉKELÉS

A Tanulmány előzetes következtetései alapján Európában a médiajártasság szintje nem homogén. Az északi országok, különösen a skandináv államok magas társadalmi és oktatási színvonallal, ugyanakkor viszonylag alacsony népességgel rendelkeznek, ennek következtében magas szintű médiakompetenciát mutatnak. A közép-európai régió országai, ideértve a térség EU-tagállamait, a közepes kompetencia-kategóriába esnek, míg Dél- és Kelet-Európában a médiajártasság korlátozott és csupán alapszintű. Ha a Tanulmány vizsgálati körét Európán túlra is kiterjesztenénk, és ugyanezeket a kritériumokat alkalmaznánk más kontinensekre is, ésszerű következtetésként állapíthatnánk meg, hogy az elemzett tartományban Európa előnyös pozíciót foglal el. Igazolva, hogy a legjobban teljesítő országok a demokratikus működés, az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági jólét szempontjából is élen járnak, kétségbevonhatatlan, hogy a társadalmi és gazdasági szempontból fejlett Európa a médiajártasság területén is magasabb szintjét érte el a fejlettségnek, mint a világ kevésbé privilegizált területei. A Tanulmány ezenkívül egyértelmű összefüggést mutatott ki az egyének médiajártassága és az intézményi szinten megvalósított médiajártassági politika között. Általánosabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy jelentős összefüggés van az egyéni médiajártasság és a Környezeti tényezők között. A Tanulmány ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az egyéni kompetencia csak abban az esetben meghatározó tényező, ha megállapítható bizonyos szintű környezeti támogatás. Amennyiben nincs formális stratégia a lakosság médiajártasságának fejlesztésére, akkor a lakosság aligha lesz médiaművelt. A Tanulmány azt is megállapította, hogy a magas szintű médiajártassággal bíró országok modellként szolgálhatnak a kevésbé fejlett országok lakossága számára. A politika önmagában persze nem fejleszti a médiajártasságot, és a médiajártasságot népszerűsítő számos kezdeményezés társadalmi erőfeszítés eredménye. A jelen Tanulmány megállapításai szerint a médiajártasság népszerűsítése nemzeti szakértők, iskolák és civil társadalmi kezdeményezések eredménye – az erős szabályozói és törvényi alapok hiánya ellenére. Miközben sokan jól reagálnak a mindenütt jelenlévő média jelentette kihívásokra, egyértelmű, hogy egyes törvényhozói testületek a médiajártasságot alacsony prioritásként kezelik; a jelen Tanulmány egyik következtetése, hogy a népesség médiajártasságának fejlesztésére irányuló közérdekű törekvés elkerülhetetlen hatással lesz azokra az egyénekre, akiknek arra a leginkább szükségük van. A médiajártasság szintjének Európa-szerte történő általános mérését követően sor került az egyes országok által adott válaszok értékelésére és a megfelelő következtetések levonására, amelyek analitikus megközelítést tesznek szükségessé az ajánlások megfogalmazásához. Ezek az ajánlások a médiajártasság szakértőivel Európa-szerte folytatott konzultációk eredményei. Ezen ajánlásoknak a politikai dokumentumokba történő beépítésével a Bizottság számára rendelkezésre állnak majd a médiajártasság fejlesztésének népszerűsítéséhez szükséges eszközök, köztük a jó gyakorlatok terjesztését. Noha ez a koordinált megközelítés nem enged meg túl nagy kulturális különbségeket, elég tág és objektív ahhoz, hogy a jelen fejezetben javasolt kezdeményezések valamennyi tagállamban alkalmazhatók legyenek.

13

Ajánlások Mivel ez a Bizottság prioritása, és mivel alapvető fontosságú nemcsak a média és a médiajártasság fejlődése, hanem Európa társadalmi, politikai és gazdasági jövője szempontjából is, új kompetenciákat kell elsajátítani általánosságban, és az egész EU-ban. A Bizottságnak erősítenie kell azokat a kezdeményeseket és politikákat, amelyek a tagállamokban közös és összehangolt lépéseket tesznek lehetővé a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. Ennek érdekében, és hivatkozással a jelen Tanulmányban kifejtett bizonyítékokra, a Konzorcium a következőket javasolja: 1. A Kritikus értelmezés kulcstényezőként történő azonosítása a médiajártasság fejlesztésére irányuló politika kialakítása során: ideértve a médiatartalom és a média funkciója megértésére irányuló kompetencia fejlesztését; a média összefüggéseivel kapcsolatos tudás fejlesztését, valamint a megalapozott véleményalkotó képesség meglétét a megfelelő felhasználói magatartás kialakításakor. 2. Az állampolgári szerepvállalás mint a teljes és aktív európai polgári lét alapvető összetevőjének propagálása: ideértve az állampolgári kommunikáció támogatását és a társadalmi szerepvállalást, a polgárok részvételét a közéletben, valamint az egyéni tartalomgenerálást. 3. A nemzeti kormányok és médiahatóságok ösztönzése, hogy feladataik közé emeljék a médiajártasság figyelemmel kísérését és fejlesztését, hogy ösztönözzék a jó gyakorlatok belső és nemzetközi cseréjét: ideértve az önszabályozást és automatikus szabályozást a kötelező szabályozáson – törvények, előírások és szankciók – felül. 4. Az ICT-hez való hozzáférés megkönnyítése és kibővítése, különös tekintettel az internetre: az ezen a területen követett politikának kiemelt prioritásként kell kezelnie a társadalom tagjainak bevonását és a digitális megosztottság elleni küzdelmet. A médiajártasság a média valamennyi formáját érinti, és azt korra és nemre való tekintet nélkül valamennyi polgár felé közvetíteni kell. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekek és kiskorúak felkészítésére a média megfelelő és biztonságos használatára, különös tekintettel a videojátékokra. 5. A médiajártassággal kapcsolatos nyilvános viták és tudatosság ösztönzése: ideértve az európai, országos és helyi tájékoztató kampányokat. A politikusokat és más döntéshozókat el kell látni a szükséges és releváns információkkal. A médiajártasság fogalmát be kell vezetni a családi környezetbe, és más informális környezetekbe is. 6. A médiaoktatás integrálásának ösztönzése az oktatási rendszerbe konkrét és tantárgyak feletti célok formájában egyaránt: különös figyelmet kell fordítani a tanárképzésre, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos tevékenységekre, a társadalom felnőtt és időskorú tagjainak bevonására, az oktatás eszközeinek biztosítására és a pedagógiai módszerek fejlesztésére. 7. A civil társadalmi szervezetek szerepének és a hozzájuk kapcsolódó, a médiajártasságot érintő kezdeményezések fenntartása a demokratikus kultúra és

14

a közös értékek támogatása érdekében: a közéletben való hatékonyabb szerepvállalás támogatása, és a reprezentatív civil intézmények működésének segítése; 8. A médiaiparban – különösen az audiovizuális médiában – való aktív szerepvállalás ösztönzése: ideértve a műveltségfejlesztő kezdeményezéseket, mivel azokat a sajtó már említi. Figyelmet kell fordítani a tömegmédiára – ideértve a hagyományos és digitális, nyilvános és magánplatformokat, a tartalmat és a folyamatokat. A médiaszakemberek képzését szintén kiemelt prioritásként kell kezelni. A fenti ajánlások konkrét intézkedésekké alakítása, vagyis a médiajártasság európai szintű népszerűsítése érdekében a Tanulmány számos politikai javaslatot fogalmaz meg. Fontos, hogy az európai intézmények és a nemzeti kormányok a médiajártasság fejlesztését kényszerítő és önszabályozó intézkedések kiegyensúlyozott alkalmazásával bátorítsák, különös tekintettel a következőkre: A) A média elérhetősége és a tartalom felhasználása     

a hatóságoknak biztosítaniuk kell a kommunikációs hálózatok és digitális szolgáltatások elérhetőségét mindenki számára; aktívan támogatni kell a különböző információforrások meglétét, az azokhoz való hozzáférést valamennyi (helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi) szinten; az illetékes hatóságoknak olyan politikát kell folytatniuk, amely biztosítja a média sokszínűségét és pluralizmusát, különös hangsúlyt fektetve a közérdekű célok érdekében készülő médiatartalom megőrzésére; a hatóságoknak támogatniuk kell azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a globális kommunikációs hálózatokban való részvételt, valamint formájában és tartalmában is támogatják a helyi kulturális sokszínűséget; az illetékes hatóságoknak meg kell védeniük a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az ésszerű és tisztességes oktatási célú alkalmazást.

B) Együttműködési platformok kialakítása és a cserék népszerűsítése  



Az európai intézményeknek együtt kell működniük a nemzetközi szervezetekkel, így például az Európai Tanáccsal és az UNESCO-val a médiajártasságot népszerűsítő tevékenységek terjesztése és az ezt célzó jobb stratégiák kialakítása érdekében. Az Európai Unió szintjén az alábbi testületek kialakítása szükséges: o A médiajártasság ügynökeinek európai szövetsége – formális intézményes tanácsadó testület a kockázatviselők és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és koordinációja érdekében a médiajártasság növekedését célzó politika és kezdeményezések megvalósítása során; o A médiajártasság európai figyelőközpontja – monitoring központ, amelynek célja jelentések készítése a gyakorlatról, a médiajártasság szintjéről, a szabályozásokról és egyéb, a nemzetközi vitában felbukkanó kérdésekről. Ezeknek, és minden más érintett releváns hatóságnak és testületnek biztosítania és ösztönöznie kell az (offline és online) teret, ahol a média értékei, előnyei és kockázatai megvitathatók.

15

C) Az európai intézményeknek együtt kell működniük a kockázatviselőkkel (ideértve a médiaipart és a civil társadalmat) a közös intézkedések és együttműködési stratégiák kialakításában  A hatóságoknak ösztönözniük és támogatniuk kell a tartalom és programok létrehozását és terjesztését a fejlődés elősegítése érdekében, valamint terjesztenie kell a médiajártasság hatását. A közszolgálati médiának különösen kiemelt feladata az állampolgári szerepvállalás és felkészítés ösztönzése. D) Médiaoktatás  A hatóságoknak önálló tananyagot kell kidolgoznia a médiajártassági kompetenciák fejlesztésére. Ennek következményeként az oktatásügyi hatóságoknak értékelniük kell a hallgatók médiakompetenciáit;  a hatóságoknak forrásokat kell biztosítaniuk a médiajártasság oktatóinak képzésére, valamint értékelniük kell az oktatók médiakompetenciáit;  valamennyi szinten általános értékelési tevékenység és új akkreditációs rendszer szükséges a médiajártassági kompetenciák terén;  a szakképzéseknek és munkahelyi képzéseknek médiatréninget és médiaképzést is tartalmazniuk kell. E) Kutatás  A hatóságoknak szisztematikusabb (és szabadon hozzáférhető) kutatást kell kialakítania a médiajártasság témakörében;  a hatóságoknak ösztönözniük kell a nemzeti oktatási rendszerek és azok hatékonysága tanulmányozásának és kutatásának fejlesztését;  az új technológiák megvalósítását a médiajártasság kutatásának kell kísérnie, ettől függ ugyanis az innováció minősége. F) A nyilvánosság  Gyermekek, fiatalok és családjuk esetében a médiajártassággal kapcsolatos politikának a média, az ICT és a felkínált lehetőségek tudatos és biztonságos felhasználására kell helyeznie a fő hangsúlyt. Ilyen értelemben a médiajártassági stratégiákat a nyilvánosság egyes szegmenseire kell szabni, hogy jobban szolgálják azok konkrét érdekeit;  a felnőtt lakosság fennmaradó része esetében a médiajártassági politikának a média sokoldalú felhasználását kell ösztönöznie, támogatva a szocializációt (különösen a sebezhető és idős lakosság körében), valamint az állampolgári szerepvállalást;  a hatóságoknak és a médiaiparnak közösen kell terjesztenie a médiajártasság eszméjét a minőségi médiaszolgáltatások és médiatartalom megteremtése és biztosítása érdekében – ez különösen fontos a gyermekek és a fiatalok esetében;  különleges erőfeszítésekre van szükség, amikor az esélyegyenlőtlenséghez és kirekesztéshez vezető korlátokkal és akadályokkal foglalkozunk. Speciális lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a lakosság sebezhető csoportjait a demográfiából, a források elérhetőségéből, az életkorból, a nemi hovatartozásból, a szexuális beállítottságból vagy a földrajzi elhelyezkedésből fakadó egyenlőtlenségek ne zárják el a lehetőségektől. Paolo Celot és José Manuel Tornero EAVI Brüsszel, 2009. október

16

1. Kontextus, célkitűzések, megközelítés és módszertan 1.1 A technológiai kontextus A kommunikációs technológia közelmúltban megfigyelhető fejlődése radikális hatással volt az európai üzleti és társadalmi élet alakulására. A médiakörnyezet folyamatosan változik. A technológia fejlődésével párhuzamosan annak felhasználása is változik, hiszen az emberek mobiltelefonjukon rádiót hallgatnak, a játékkonzolokon DVD-ket néznek és írnak, a számítógépet pedig telefonként használják. Egyrészt ismeretek szükségesek ahhoz, hogy ezeket az eszközöket rendeltetésüknek megfelelően tudjuk használni, másrészt összetettebb képességek is az általuk kínált potenciál teljes kihasználásához. Az információkhoz ma már mindenki számos különböző formában hozzáférhet, szinte függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől, időtől, demográfiai státusztól vagy iskolai végzettségtől. Legyen ez akár a feltételezett tudásalapú gazdaság következménye vagy ez járult hozzá annak kialakulásához, az eredmény ugyanaz. Azok az eszközök és médiaplatformok, amelyeken az információk áramlanak és célba érnek, központi szerepet töltenek be az európai társadalom jövője szempontjából. Az internet mint kommunikációs eszköz továbbra is kulcsfontosságú a társadalom működése szempontjából. Az online tevékenység túlnyomó többségét ma már a felhasználók generálják. A YouTube videomegosztón elhelyezett 427 évnyi mozgóképanyag 97%-át például egyéni felhasználók töltötték fel, akik ezt a kommunikációs formát felhasználva kívántak valamit valakik számára kommunikálni, talán a földgolyó túloldalára. A társadalmi hálózatépítő közösségi oldalak, mint a Facebook, a Twitter, a MySpace és a Bebo olyan jelenségek, amelyekről korábban csupán a tudományos-fantasztikus regényekben írtak; ezek a mozgalmak megszüntetik az országhatárokat, a nyelvi és kulturális különbségeket. Ilyen értelemben és ezen a területen immár múlt időben beszélhetünk a globalizációról. Az egyének számára ma már adott a lehetőség, hogy földrajzilag elkülönülten éljenek, és kapcsolataikat, hobbijaikat, civil tevékenységüket a számítógépen és a mobiltelefonon keresztül folytassák. Habár az információtechnológiának az európai gazdaságra gyakorolt hatását nehéz túlértékelni, a hagyományos (tömeg)média a televízió formájában továbbra is az elsődleges információforrás a polgárok számára a tájékozódáshoz és véleményük kialakításához. Egy átlagos európai polgár tíz évet tölt az életéből a televízió előtt,7 és míg az internet a 16-24 év közötti fiatal lakosság életében központi szerepet játszik, összességében nem fenyegeti a televíziós közönség vezető helyét.

7

European Audiovisual Observatory Yearbook 2008., 146. l. Európai televíziózási tendenciák (napi 3,5 óra televíziónézéssel)

17

1.2 Az Európai Bizottság jogszabályi kontextusa A médiajártasság szabályozói kereteinek kialakulása az elmúlt években felgyorsult, számos politikát széles körben folytatott tevékenység kísért, ezek többek között a következők:  az Európai Bizottság ajánlása: médiajártasság a digitális környezetben egy versenyképesebb audiovizuális és tartalomipar, valamint egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében (2009);8  a médiajártasság a digitális világban, Az Európai Parlament Határozata. A “Prets” jelentés (2009);9  a Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felé a médiajártasságról (2008);10  irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, 26. cikkely (2007);11  az Európai Parlament és Tanács ajánlása a kiskorúak védelméről az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ágazat versenyképességével összefüggésben (2006);12  az Európai Parlament és Tanács 2006. december 18-i ajánlása az élethosszig való tanulás kulcsfontosságú kompetenciáiról.13 2007-ben az Európai Bizottság a Médiajártasság jelenlegi trendjei és megközelítései Európában című tanulmányában „ösztönzők biztosítását javasolta empirikus minőségi és mennyiségi mutatók kialakításához és rögzítéséhez, amelyek megkönnyítik a médiajártasság fejlődésének értékelését, valamint az annak fejlődéséhez hozzájáruló tényezők bemutatását”.14 Értékelő eszközök nélkül nem lehetséges a médiajártassággal kapcsolatos kezdeményezések fejlődésének eredményének és hatékonyságának mérése. A jelen pályázatra vonatkozó pályázati specifikáció15 kimondja, hogy „2007 decemberében a Bizottság kiadta a Médiajártasság európai megközelítése a digitális környezetben című közleményt. […] A médiajártasság célja a mindennapi életben előforduló sokféle média meglétével kapcsolatos tudatosság erősítése. Feladata, hogy segítségére legyen az állampolgároknak annak tudatosításában, hogyan szűri a média megfigyeléseiket és meggyőződéseiket, hogyan alakítja a populáris kultúrát és befolyásolja a személyes választásokat. A médiajártasság feladata, hogy alkalmassá tegye a polgárokat a kritikus gondolkodásra és a kreatív problémamegoldásra, hogyan tegye őket az információk józan 8

2009. augusztus 20., European Commission Recommendation on media literacy in a digital environment for a more competitive audiovisual and content industry and an inclusive knowledge society (Brüsszel, 2009. augusztus 20., C 2009/6464 végleges) 9 2008. december 16, az Európai Parlament 2008. december 16-i határozata, Resolution on media literacy in a digital world (2008/2129/INI)). http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-20080461&language=EN&mode=XML#top 10 Brüsszel, 2007.12.20., COM(207) 833 végleges, Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic Social Committee and the Committee of the Regions, A European approach to media literacy in the digital environment 11 Az Európai Parlament és Tanács 2007/65/EC határozata (2007. december 11.), amely módosítja a Tanács 89/552/EEC határozatát 12 Recommendation of the European Parliament and of the Council of 20 December 2006 on the protection of minors and human dignity and on the right of reply in relation to the competitiveness of the European audiovisual and on-line information services industry (2006/952/EC) 13 Recommendation of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning 14

http://ec.europa.eu/avpolicy/media_literacy/studies/index_en.htm

15

Study on Assessment Criteria for Media Literacy Levels SMART 2008/2009

18

fogyasztójává és szolgáltatójává. […] A médiának napjaink társadalmában betöltött kulcsfontosságú szerepe alapján a Bizottság ragaszkodik a médiajártasság magas vagy magasabb szintjének fontosságához.” Az Európai Bizottság következő ajánlása 2009 augusztusában ismét hangsúlyozta a médiajártasság fontosságát annak érdekében, hogy a polgárok aktív állampolgári szerepet vállalhassanak. Megjegyzi továbbá, hogy Európában különböző szinteket ér el a médiajártasság, és a médiajártasság fejlesztésének összeurópai megközelítését a közös nézőpont és a koordinált megközelítés hiánya okozza. A 2000-ben aláírt Lisszaboni szerződés kijelenti, hogy ha Európa világszinten versenyben akar maradni gazdaságilag, polgárainak el kell sajátítaniuk a tudásalapú gazdaságban és az egyre globalizálódó információs társadalomban való részvételhez szükséges kompetenciákat. Ehhez kapcsolódóan az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló határozat („az AVMS” határozat”)16 beszámolási kötelezettséget ír elő a Bizottság számára a médiajártasság mérésével kapcsolatban az egyes tagállamokban. A média európai fejlődésével összhangban új szabályokat határoz meg, és a médiajártasság szintjének teljes körű értékelését várja 2011re. Ennek megfelelően szükséges azon eszközök vagy mutatók kifejlesztése, amelyekkel a médiajártasság értékelhetővé válik. Válaszul a média és a polgárok közötti kapcsolat kihívására, valamint az Európai Bizottság specifikációival összhangban a Konzorcium alapos áttekintést adott a médiajártasság állapotáról, valamint értékelte a médiajártasság szintjét a tagállamokban (EU27). A korábbiakra építve, valamint a polgárok és a média közötti komplex kapcsolat történetének alapos ismeretében a jelen Tanulmány politikai javaslatokkal él az Európai Bizottság felé, hogyan segítse az egyes nemzeti kormányokat és állampolgárokat a társadalmi fejlődés eme kritikus szakaszában.

16

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-én kelt 2007/65/EC sz. határozata.

19

1.3 A tanulmány célkitűzései Az Európai Unió médiajártassággal kapcsolatos kezdeményezéseinek tág értelemben vett célja a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség, az analitikai képességek és az állampolgári tudatosság fejlesztése, általánosságban pedig a szólásszabadság, az információhoz való jog, a stabil demokratikus működés és a civil részvétel az aktív állampolgári szerepvállalás, a kultúrák közi párbeszéd és a médiát használók kritikus tudatosságának fokozása érdekében. A jelen Tanulmány célja, hogy átfogó elemzést adjon a médiajártasságról, és javaslatot tegyen arra vonatkozóan, hogyan kell értékelni a médiajártasságot Európában. A Tanulmány egy Eszközt17 biztosít a Bizottság számára, hogy az teljesíthesse beszámolási kötelezettségét az európai uniós tagállamok médiajártassági szintjeiről az AVMS határozat értelmében.18 A tanulmány alapvető céljai a következők: 1. Kritériumok meghatározása a Bizottságnak a médiajártasság méréséhez. Ez magában foglalja a médiajártasság koncepcionális kereteinek kialakítását, javaslattételt a mérhető kritériumokra, a kritériumok alkalmazásához szükséges Eszköz kifejlesztését, valamint a médiajártasság jelenlegi szintjének hatáselemzését a tagállamok vonatkozásában. 2.

Értékelés az EU27 médiajártasságának szintjéről. Ez magában foglalja az értékelési kritériumok alkalmazását, valamint a médiajártassággal kapcsolatos különböző intézkedések és döntések elemzését és értékelését, figyelembe véve a tagállamokban jelenleg érvényben lévő politikát és gyakorlatokat.

3.

A különböző szintű médiajártasság és a különböző politikák társadalmi és gazdasági hatásai a tagállamokra, illetve európai szinten. Ez magában foglalja a médiajártassági politikák lehetséges forgatókönyveinek hatáselemzését.

4.

Javaslattétel lehetséges európai szintű politikai intézkedésekre az egyes tagállamok intézkedéseinek támogatására. Ez magában foglalja a médiajártasság területén közösségi szintű intézkedés szükségességének elemzését a szubszidiaritás elvének figyelembevételével, a megfelelő közösségi szintű intézkedés hatókörét, valamint annak elemzését, mely közösségi értékek kapcsolódnak a médiajártassághoz.

A jelen tanulmányhoz kapcsolódó tevékenységeket a Konzorcium tíz hónap leforgása alatt, 2008 októbere és 2009 júliusa között végezte el. 17

Egy olyan eszközt, amely specifikus kritériumok alapján hasonlítja össze és számszerűsíti a médiajártasság szintjeit. 26. cikkely: Legkésőbb 2011. december 19-én, és azt követően háromévenként a Bizottság köteles jelentést benyújtani az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a jelen Határozat alkalmazásáról, valamint szükség esetén további javaslatokat tenni annak az audiovizuális médiaszolgáltatások fejlődéséhez igazítani, különös tekintettel a közelmúltban lezajlott technológiai fejlődésre, a szektor versenyképességére, valamint a tagállamok médiajártasságának szintjére. A szóban forgó jelentésnek szintén értékelnie kell a gyermekprogramokat kísérő, vagy azokban foglalt televíziós reklámokat, valamint azt, hogy a jelen Határozatban meghatározott mennyiségi és minőségi szabályok lehetővé teszik-e a szükséges védelmet.

18

20

1.4 Médiajártasság: definíciók és megközelítések Annak érdekében, hogy megfelelhessünk az Európai Bizottságnak a médiajártasság fogalomkörének meghatározására irányuló kérésének (a mérhető kritériumok meghatározásának céljából), a Konzorcium a médiajártasság különböző koncepcióinak szisztematikus integrálását választotta, valamint azoknak az egyéni és tagállami szintű kompetenciáknak a meghatározását, amelyeket elsajátítani és mérni kell. Ennek következtében a Tanulmány egy fogalmi térképet alkalmaz, amely lehetővé teszi további médiajártassági kritériumok, valamint a médiajártasság európai médiajártasság fejlődését segítő vagy gátló környezeti tényezők meghatározását. Noha a nemzetközi szervezetek, valamint a tudományos és akadémiai intézmények számos megalapozott definícióval szolgáltak a médiajártasságra, a jelen Tanulmányban az Európai Bizottság definícióiból indulunk ki. Eszerint a médiajártasság az egyénnek az az adottsága, hogy autonóm és kritikus módon képes alkalmazkodni az “információs társadalomban” – és annak következményeképpen – kialakult kommunikációs és médiakörnyezethez. Az Európai Bizottság egy olyan definíció alkalmazását javasolja, amelyen belül két alapvető dimenzió különböztethető meg: az (a) Egyéni kompetenciák (a technikai használat, a Kritikus értelmezés és a társadalmi készségek); valamint a (b) Környezeti tényezők (a média elérhetősége, a médiaoktatás, a politika és szabályozás, illetve egyéb kockázatviselői szerepkörök, úgymint a médiaipar és a civil társadalom). A médiajártasság fogalmának teljes megértéséhez ismerni kell a kontextust, amelyben az kialakult. A műveltség, írástudás (literacy) szó az ábécé, az olvasáshoz és íráshoz, illetve bizonyos matematikai műveletek elvégzéséhez szükséges jelek és szimbólumok gyakorlati ismeretére utal. Idővel ugyanakkor a szó jelentése kibővült (műveltség), és immár magában foglalja azt a tudást és képességhalmazt, amely lehetővé teszi az írni és olvasni tudó egyének számára, hogy megértsék környezetüket, és viszonyuljanak hozzá. Egyértelmű, hogy ez a képesség az üzenetek és a médiaszövegek kritikus értelmezésétől függ, valamint a pszicholingvisztika szemantikájával és szemiotikájával kialakított tudattalan kapcsolattól. Noha azt a klasszikus és alapvető írástudás és műveltség modelljei alapján határozták meg, a „médiajártasság” hatókörében és ambícióiban annál jóval szélesebb: magában foglalja a média valamennyi ágát, a tradicionálistól (analóg) a modernig (digitális), valamint azok konvergenciáját. Ennélfogva bizonyos fokú médiakompetencia nélkül lehetetlen hatékonyan értelmezni a modern életkörnyezetet, vagy akár élni benne. A médiajártasság tanulmányozása során egy sor hasonló kifejezést és fogalmat használunk, köztük a „digitális műveltség”, a „számítógépes műveltség”, az „információs műveltség”, az „audiovizuális műveltség”, vagy a „médiaoktatás” fogalmakat. A terminusoknak és meghatározásoknak ez a bősége zavart eredményezhet. És bár a „médiajártasság” kifejezés kínálja ugyan a legátfogóbb értelmezést, ajánlott tisztázni az egyes kifejezések jelentését és a köztük lévő kapcsolatot. A számítógépes (vagy digitális) műveltségre való hivatkozások a továbbított jelek bináris jellegét hangsúlyozzák; ezek a hivatkozások a számítási tevékenységekre és a számítógéphasználatra utalnak. Az „audiovizuális műveltségre” történő utalások a kombinált hang és kép formájában megjelenő nyelvhasználatra vonatkoznak, vagyis nem az írott vagy nyomtatott szóra. Az „információs műveltség” az egyénnek arra az adottságára vonatkozik, hogy képes információkat beszerezni, értelmezni és összefüggésbe helyezni, tekintet nélkül azok forrására.

21

A médiajártasság az egyéneknek az az adottsága, hogy képesek általánosságban médiaüzeneteket értelmezni, elemezni, feldolgozni és kontextusba helyezni (ismét csak a konkrét eredetre vagy formára való tekintet nélkül). Magától értetődő, hogy a számos platform – amelyeken a különböző nyelvek és médiaáramok együtt léteznek és összeolvadnak – mindennemű konvergenciájára a médiajártasság fogalma egy befogadóbb és gyakorlati referenciaként szolgál, mint a fent felsorolt egydimenziós paradigmák. Ebben az összefüggésben a médiajártasság fogalma kiszélesíti, ugyanakkor meg is erősíti azt az elemi funkciót, amely a műveltség minden típusát meghatározza. Nem egy egyszerű technikai adottsághoz (pl. a médiaplatformok használatához) kapcsolódik, sokkal inkább a számos egyidejű információforrás Kritikus értelmezéséhez és analitikus olvasásához, az érveléshez, a társadalmi véleményformáláshoz, a szimbolikus és kulturális kódokhoz és konvenciókhoz. A médiajártasság fogalma két, az UNESCO-hoz kapcsolódó területtel is összefüggésbe hozható: a programalkotás emberjogi alapú megközelítésével és a tudásalapú társadalmak létrehozásával. Ebben az értelemben a médiajártasság fogalma az Oktatás a fenntartható fejlődésért eszméjéhez kapcsolódik, amelyet az ENSZ alapelvei tartalmaznak, amely világszervezetnek az UNESCO vezető intézménye. A cél a fenntartható fejlődés elveinek, értékeinek és gyakorlatainak integrálása az oktatás és a tanulás valamennyi aspektusába – értelemszerűen ideértve a médiajártasságot is. A politikai és nemzetközi megközelítések mellett a tudomány is számos definícióval szolgál, ezek között említhető a hozzáférés; a megértés és létrehozás; a 3K – kulturális, kritikus és kreatív, az 5K – az előbbiek, kiegészítve a megértéssel és polgársággal; a 3P – védelem (protection), promóció és részvétel (participation); a média olvasása és írása stb. Az Európai Bizottság abbéli feladatának részeként, hogy foglalkozzon a médiajártassággal, mint az európai polgárok számára fontos kérdéssel, megbízást adott a jelen Tanulmány előfutárának elkészítésére, amely a következő címet viselte: A médiajártasság jelenlegi tendenciái és megközelítései Európában.19 Ez a dokumentum szolgált alapvetésül a jelen Tanulmány számára, nemcsak az abban foglalt tudás és értelmezés által, hanem – konszenzus hiányában – megközelítéssel is szolgált a médiajártasság szisztematikus meghatározásához. E tanulmányok elemzéséből, az ajánlásokból és az akadémiai tanulmányokból a jelen tanulmány elkészítésének szükségessége egyértelmű. Erősen támaszkodik az Európai Bizottság Média és Médiajártasság egysége által kialakított definíciókra és fogalmakra, az AVMS határozat20 által bevezetett, a médiajártassághoz kapcsolódó fogalmakra, valamint az Európai Bizottság más kezdeményezéseiben megfogalmazott célokra. Az Európai Bizottság 2007-ben a következőket írta: „A médiajártasság az az adottság, amely képessé tesz azoknak a képeknek, hangoknak és üzeneteknek az elérésére, elemzésére és értékelésére, amelyekkel ma már nap, mint nap szembetalálkozunk, és amelyek kortárs kultúránk fontos részét képezik, illetőleg a személyes alapon elérhető médiában való kompetens kommunikáció képessége. A médiajártasság a média valamennyi válfajához kapcsolódik, ideértve a televíziót és a filmet, a rádiót és a rögzített zenét, a nyomtatott médiát, az internetet, és az egyéb új digitális kommunikációs technológiákat. 19

Current trends and approaches to media literacy in Europe, készítette a Bizottság számára a Barcelona Autonóm Egyetem 2007 második felében 20 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/65/EC határozata; 2007. december 11. Vö.: http://eur-ex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1989LO552:20071219:EN:PDF (vizsgálva 2009. május 2-án).

22

„A médiajártasság célja, hogy fokozza a mindennapi életben számos formában jelen lévő médiaüzenetek tudatos értelmezését. Feladata, hogy segítségére legyen az állampolgároknak annak tudatosításában, hogyan szűri a média megfigyeléseiket és meggyőződéseiket, hogyan alakítja a populáris kultúrát és befolyásolja a személyes választásokat. A médiajártasság feladata, hogy alkalmassá tegye a polgárokat a kritikus gondolkodásra és a kreatív problémamegoldásra, hogyan tegye őket az információk józan fogyasztójává és szolgáltatójává. A médiaoktatás minden polgár számára a kifejezés szabadságához és az információhoz való hozzáféréshez fűződő alapjog része a világ minden országában, és mint ilyen, alapvető a demokrácia építése és fenntartása szempontjából.21 Ugyanakkor a médiajártasságnak dinamikusnak, többdimenziójúnak, alkalmazkodónak, rugalmasnak és tágíthatónak kell lennie, hogy megfelelhessen a jövőben bekövetkező technológiai fejlődésnek, valamint az interakció új céljainak (és módszereinek).

1.5 A módszertan A médiajártasság sokoldalú jelenség, amely megfigyelhető, közvetlenül azonban nem mérhető. E nagyfokú komplexitás és hatókör miatt a Konzorcium a jelen Tanulmány céljából a médiajártasság „fogalmi térképének”, keretének kialakítását határozta el. Ez magában foglalta a médiajártasság méréséhez szükséges kritériumokat, amelyek ugyanakkor számszerűsíthető mutatók (olyan adatok, amelyek összesítve átfogó információt közölhetnek a lakosság médiakompetenciájáról, és amelyek különböző népességcsoportokban is alkalmazhatók) létrejöttét eredményezték. Ezek között említendők a Környezeti tényezők, mint például a médiajártasságnak a nemzeti politikában és törvénykezésben elfoglalt helye, vagy az egyéni képességek, mint a médiaüzenetek Kritikus értelmezése. E források használata azt jelenti, hogy az értékeléshez használt tényezők, valamint a méréshez használt eszközök robosztusak és relevánsak. Az adatok összességében statisztikai formát öltenek, amelyeket – ahol csak lehetséges volt – olyan mérésekből vettünk, amelyeket valamennyi tagállamban együttesen alkalmaztak. Az Európai Unió számos hasonló adatkészlettel rendelkezik, amelyek legtöbbje az adathasználatra összpontosít, anélkül, hogy tovább vizsgálná azokat a jellemzőket, amelyek a jelen tanulmány analitikai középpontjában állnak, nevezetesen a tartalom értékelését, a létrehozást és a szerepvállalást. Tekintet nélkül a meglévő adatok viszonylagosan inadekvát voltára, módszertanilag továbbra is helytálló a tagállamok közös adatállományait vizsgálni. Ennek megfelelően a Tanulmány szisztematikusan több koncepciót integrál, az egyes koncepciók egyes részeinek különböző súlyt tulajdonítva, annak érdekében, hogy világossá tegye, mely kompetenciákat kell azonosítani és mérni. Ezt követően a kritériumokat társadalmi mutatókká konvertáltuk, hogy egy többrétegű eszköz álljon rendelkezésünkre. Ez a különböző mutatók összehasonlítását vonta maga után olyan mértékben, hogy kialakítható legyen egy általános kép a felnőtt lakosság médiajártassági kompetenciájáról. Ezen kívül a szükséges adatállományok összegyűjtésével kapcsolatos kihívások a platformok sajátos jellegéből fakadtak. Ez a jellemző a legkevésbé sem statikus. A technológiák és a platformok fejlődnek, és azokat a felhasználók gyakran teljesen újszerű jelenséggé alakítják, amely már korántsem eredeti rendeltetésének megfelelően funkcionál. Kulcsfontosságú ezért, hogy a jelen Tanulmányból eredő mutatók és eszközök módosíthatók és alakíthatók legyenek, 21

Vö.: http://ec.europa.eu/avpolicy/media_literacy/index_en.htm (vizsgálva 2009. május 2-án)

23

akárhányszor csak új technológiák vagy platformok jelennek meg. A Konzorcium számos eszközt alkalmazott: elméleti kutatást, korábbi tanulmányok és a folyamatban lévő kutatás elemzését, interjúkat, konzultációkat, kérdőíveket alkalmaztak, valamint szakértői véleményeket is kikértek. Konkrétan tíz kutatási fázisról beszélhetünk, amelyek a következők: 1.

Helyszíni kutatás Ez a kutatási szakasz az információgyűjtést, a kutatási munka befejezetését, az információk országonként és régiónként történő összevetését és katalogizálást, valamint az interjúk és esettanulmányok elemzését foglalta magában. Ez a tevékenység jelentős elméleti kutatást tett szükségessé, és jelentős mennyiségű bibliográfiát eredményezett a médiajártasság témakörében (J melléklet). A médiajártassági szint mérésére vonatkozó meglévő kritériumokkal kapcsolatos további információk összegyűjtéséhez, valamint a terület szakértői és az illetékes szervezetek által ismertnél relevánsabb dokumentáció létrehozásához egy Kérdőív (D melléklet) kiküldésére került sor több mint 100 médiahivatal és szakértő részére Európa-szerte. A válaszadók egyharmada szolgált olyan minőségű információval, amely megfelelt a jelen Tanulmányban való felhasználás céljára.

2.

A fogalmi keret és a kritériumok A Tanulmányban végzett elemzéshez szükséges fogalmi keret létrehozása a meglévő modellek és definíciók összehasonlítását, a kritériumok azonosítását, valamint az adott kritérium funkcióelemzését foglalta magában. Az itt elvégzett tevékenységek között említendő a közös elemek azonosítása, a működési koncepciók nyomon követése, valamint az adatok összeállítása. A kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszokat elemeztük, majd felvázoltunk egy koncepcionális keretet (Keret – B melléklet). Ez a folyamat magában foglalta a médiajártasság fejlődését befolyásoló kulcstényezők azonosítását is.

3.

A mutatók A megfelelő mutatók azonosítása, valamint szükség esetén eredetiek kialakítása érdekében elsőként a releváns mutatók meglétéről kellett megbizonyosodni nemzetközi tanulmányok segítségével. Ilyenek voltak többek között: Az információs műveltség mutatói felé, amelyet az UNESCO adott ki 2008-ban;22 A 2007–,008. évi Globális információtechnológiai jelentés a Világgazdasági fórumtól,23 illetve az ENSZ e-kormányzati felmérése 2008ból,24, valamint az Eurostadt, Eurobarometer és a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet (OECD) szervezetektől bekért anyagok. Ezenkívül figyelembe vettük a médiajártasságra vonatkozó országos és regionális beszámolókat, például a brit média-felügyeleti testület, az OFCOM25 médiajártassági kutatási jelentései az Egyesült Királyságból, vagy a Románia médiajártasságának értékelése26 című munkát. Ahhoz, hogy egy többszintű eszköz álljon rendelkezésre a médiajártasság szintjeinek méréséhez, a fogalmi keretet igazolni kellett, egyrészt empirikus úton, másrészt pedig

22

http://unesdoc.unesco.org/images/0015/001587/158723e.pdf http://www.weforum.org/en/initiatives/gcp/Global%20Information%20Technology%20Report/index.htm 24 http://unpan1.org/intradoc/groups/public/documents/UN/UNPAN028607.pdf 25 www.ofcom.org.uk 26 A tanulmány kidolgozására a Médiaműveltek vagyunk? Kísérleti kutatás a médiajártasság romániai szintjének megállapítására című projekt részeként, amelynek megvalósítására az ActiveWatch médiafigyelő ügynökség médiaoktatási programjának keretében került sor, és amelyet a londoni Open Society Institute (OSI) finanszírozott. 23

24

a nemzeti szakértőkkel több körben lefolytatott konzultációk útján, aminek eredményeképpen konszenzus alakult ki a mutatók azonosításában és kiválasztásában.  Meglévő mutatók (a statisztikai kutatásokból vagy a kérdőívből kinyerve);  eredeti mutatók, amelyeket a szakértőknek elfogadásra vagy elutasításra elküldött az új értékelési kritériumokkal teszteltek;  nemzetközi mutatók, amelyeket kifejezetten az egyes országokban médiajártassági kontextusának értékelésére fejlesztettek ki. 4.

Kísérleti tanulmányok Az esettanulmányok az egyes országok médiajártassági szintjének elemzését tartalmazták egy általános és transzverzális elemzés alapján, amelynek során megállapítást nyert, hogy a kiválasztott mutatók alkalmazhatók-e több országra. A javasolt modellt korrigáltuk, majd átalakítottuk egy első értékelési eszközzé a médiajártasság szintjeinek mérésére. Az eredményeket négy kiválasztott ország – Csehország, Finnország, Olaszország és az Egyesült Királyság – esetében elemeztük (ld. Országjelentések, E és F melléklet), levontuk a következtetéseket, majd teszteltük a kritériumokat (Keret B melléklet). Végül a kísérleti tanulmányok eredményeinek fényében változtatásokat hajtottunk végre.

5.

Európai országok (esettanulmányok) 27 országjelentést küldtünk el a médiajártasság nemzeti szakértőinek (ld. Országjelentések és szerzők, E és F melléklet). Ezenkívül sor került egy specifikus európai szintű beszámoló összeállítására is (a médiajártasság európai szabályozói kerete – ld. A melléklet), valamint a kiválasztott mutatók adatait is összegyűjtöttük.

6.

Az elemző eszköz A kiválasztott mutatók felhasználásával és a globális képben betöltött szerepüknek megfelelő súlyozásával sor került egy elemző eszköz létrehozására (G melléklet) a lakosság általános médiajártassági szintjének megállapítása érdekében.

7.

Általános elemzés A kísérleti tanulmányok elvégzése, illetve a mutatók és az Eszköz szükséges módosítása után azokat alkalmaztuk a 27 európai uniós tagállam mindegyikére. Az Eszköznek ez a felhasználása értékelést adott a médiajártasság európai szintjéről nem csupán az egyéni képességek vonatkozásában, hanem a kormányzatok és más kockázatviselők által alkalmazott politikák és kezdeményezések tekintetében is.

8.

Következtetések és a jövőbeni elemzésre vonatkozó javaslatok Az Eszköz jövőbeni használatra történő optimalizálása érdekében a jelen Tanulmány intézkedéseket javasol annak tökéletesítésére. Új mutatók kidolgozását javasoljuk (a Kritikus értelmezés és a kommunikációs készség mutatói), valamint annak a környezeti kontextusnak a mélyebb elemzését, amelyben a médiajártasság létezik.

9.

Társadalmi és gazdasági hatáselemzés Ez a tevékenység a médiajártasság jelenlegi szintjeinek társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálta, ideértve az egyes kezdeményezések és intézkedések lehetséges hatásait is.

10.

Politikai javaslatok Ez a fejezet a politikai intézkedésekre és következtetésekre vonatkozó tucatnyi szakértői vélemény összevetését, elemzését és kiválasztását foglalta magában.

25

1.6 A csapat és a vezetés A jelen Tanulmány elkészítéséhez a médiajártasság szakértőinek, valamint nemzeti és nemzetközi szervezeteknek a tanácsát és segítségét kértük ki, a munkában így szakemberek tucatjai vettek részt Európa minden részéről (ld. a Felkért tanácsadók listáját – I melléklet). Első kapcsolatfelvételre került sor az Európai Bizottság valamennyi Médiahivatalával, valamint a Médiajártasság szakértői csoport képviselőivel az Európai Bizottság Információs társadalom főigazgatóságán belül. Ezenkívül az egyes nemzeteket képviselő médiajártassági szakértők is felvázolták a hazájuk helyzetét taglaló országjelentéseket, valamint egy sor konzultációra került sor a médiáért felelős kockázatviselőkkel. A médiajártassági tapasztalat fontosságát az egyes országokban a nemzeti és európai szintű minőségi értékelés teljesítésével hangsúlyozták. A fentiek mellett a Tanulmány felhasználta a témában korábban készült munkákat is, nem csupán azért, mert ezek a dokumentumok alapul szolgálhattak a Konzorcium számára a tevékenység megkezdéséhez, hanem mert a szakértők között megtalálhatóak a legfontosabb európai tanulmányok szerzői. A Konzorciumnak így lehetősége nyílt, hogy a médiajártasság témájában a már meglévő európai eredményekre és korábban közzétett munkákra támaszkodjon, így tíz hónap elegendő volt, hogy a feladata teljesítéséhez szükséges lépéseket koncepcionális rendszerbe állítsa. A dokumentumok tanulmányozására és elemzésére kutatócsoportok felállítására került sor, amelyek feladata az alapinformációk, valamint az egyes országokkal kapcsolatos információk összegyűjtése és elemzése volt. Az információkat minden esetben ellenőrizték, lehetőség szerint az érintett kockázatviselők bevonásával. Az EAVI a jelen Tanulmányt, illetve ezt megelőzően egy Időközi Tanulmányt nyújtott be az Európai Bizottság számára. Az EB brüsszeli képviselőivel rendszeres találkozókra került sor. A Konzorcium 1. 2.

3.

4. 5.

26

EAVI, European Association Viewers’ Interests, Belgium Paolo Celot, főtitkár – (projektkoordinátor); CLEMI, Ministere de l’education nationale, Franciaország, a francia oktatási minisztérium alatt működő szervezet Evelyne Bevort, igazgatóhelyettes; UAB, Universitat Autonoma de Barcelona, Spanyolország José Manuel Tornero – (tudományos koordinátor); A kommunikációs és oktatási kabinet kutatási igazgatója Barcelonai Autonóm Egyetem UCL, Université Catholique de Louvain, Belgium Thierry De Smedt, kommunikáció tanszék; UTA, Tamperei Egyetem, Finnország Tapio Varis, a médiakultúra és médiaoktatás vezetője

Egyéni szakértők Evelyne BEVORT (CLEMI) Evelyne a Centre de Liaison de l’Enseignement et des Mèdias d’Information (CLEMI) igazgatója. A CLEMI (az oktatás és információs média közötti összekötő központ) felelős a médiaoktatásért, és a francia oktatási minisztérium részeként működik. Paolo CELOT (EAVI) Paolo Celot közgazdász, az EAVI alapító tagja és főtitkára. Az elmúlt húsz évben jelentős nemzetközi tapasztalatra tett szert, hosszú évekig dolgozott Londonban, Brüsszelben és Milánóban. Brüsszeli médiapolitikai tanácsadóként közszolgálati (RAI, BBC, UER) és kereskedelmi műsorszolgáltatókkal, televíziós reklámügynökségekkel és közintézményekkel működött együtt. Tagja nemzetközi szervezetek (az Európai Bizottság médiajártassága, az Európai Tanács közszolgálati műsorsugárzása, az Európai Bizottság aktív európai civil tevékenység) által összeállított szakértői csoportnak. Thierry De SMEDT (UCL) Az UCL (Belgium) tanára Thierry De Smedt társadalmi kommunikációból (UCL 1976) és közgazdaságtudományból (UCL 1977) szerzett diplomát, majd társadalmi kommunikációból doktorált (UCL, 1987). Az UCL kommunikáció tanszékének tanára, valamint a tudásközvetítő kutatócsoport (GreMs) tagja. A médiaoktatási tanács (CEM) tagja. José Manuel Perez TORNERO (UAB) PhD, a kommunikáció professzora a Barcelonai Független Egyetem Kommunikációs Tanszékén. Az RTVE ismeretterjesztő televíziós csatorna volt igazgatója, az Európai Bizottság és az UNESCO szakértője a médiajártasság területén. Egyetemén a nemzetközi kommunikációs és oktatási mesterkurzus igazgatója. Tapio VARIS (Tamperei Egyetem) A finnországi Tamperei Egyetem szakképzési kutatóközpontjának oktatója, az UNESCO globális e-tanulás területének vezetője, elsődleges szakterülete a globális tanulási környezetek. Az UNESCO–UNEVOC vezető kutató munkatársa, a Globális Egyetemi Rendszer (GUS) megbízott elnöke, a Costa Rica-i University of Peace volt rektora, a média és digitális műveltség európai szakértője, a kommunikációs és média terület ösztöndíjasa a Helsinki Egyetemen, a Helsinki Képzőművészeti Egyetemen, valamint a lappföldi egyetemen. Körülbelül 200 tudományos publikáció szerzője.

27

Szakmai szervezetek EAVI – European Association for Viewers’ Interests Az European Association for Viewers’ Interests (EAVI) egy Brüsszelben bejegyzett független, non-profit nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges célja az európai polgárok és média-felhasználók érdekeinek védelme. Az EAVI-t azért hozták létre, hogy megkönnyítsék a polgárok és a fogyasztók érdekeit védők egyesülését. Tevékenységének célja, hogy az európai intézmények figyelmét és érdeklődését a médiajártasság, a társadalmi felelősség- és aktív szerepvállalás népszerűsítése és fejlesztése felé irányítsa, hogy védje a közszolgálatiság céljait, hogy népszerűsítse a média számonkérhetőségére irányuló legjobb gyakorlatokat a médiairányításban való aktív állampolgári részvétel eszközeinek hangsúlyozásával, valamint, hogy népszerűsítse a média-programalkotás legjobb gyakorlatait, különös tekintettel az információs és tudásalapú programokra. CLEMI – Centre de Liaison de l’Enseignement et des Médias de Information Az oktatási és információs média közötti összekötő központ (CLEMI) a francia oktatásügyi minisztérium részeként működik. A szervezetet 1983-ban hozták létre azzal a céllal, hogy népszerűsítse, „elsősorban oktatási tevékenységén keresztül a hírmédia kiterjedt alkalmazását az oktatás területén annak érdekében, hogy a diákok jobban megértsék a világot, miközben elsajátítják a Kritikus értelmezés képességét. E cél eléréséhez kínál a CLEMI tanfolyamokat, képzési programokat és rendezvényeket, csereképzési és hálózatépítési lehetőségeket, illetve pedagógiai publikációkat. Gabinete de Comunicación y Educación (sajtó- és kommunikációs tudományok) Barcelonai Autonóm Egyetem A médiajártasságra és az ismeretterjesztő médiára (Audiovizuális médiaszolgáltatások, ismeretterjesztő televízió és virtuális kommunikáció) szakosodott kutatócsoport. A szervezetet több mint húsz kutató és oktató alkotja. A Barcelonai Autonóm Egyetemet 1968-ban hozták létre az autonómia négy vezérlő elvének szem előtt tartásával: szabad tananyagválasztás, minden jelentkező felvételének biztosítása, saját tanulmányi tervek létrehozásának és kialakításának szabadsága, illetve az Egyetem tőkéjének szabad kezelése. Az UAB nemzetközileg elismert minőség az innovatív kutatás területén. Tengerentúli tudományos és technológiai központja új üzleti projekteket népszerűsít, és az új tudás terjesztésével projektjeit és tevékenységeit a társadalmi-gazdasági környezet felé irányítja. Université Catholique de Leuven A Leuveni Katolikus Egyetem (UCL) célja, hogy Európa egyik vezető egyeteme legyen. Az intézmény a tudás és az innováció központja, a kultúra, az invenció és a vívmányok otthona. Az UCL nemzetközi tekintély az oktatás és a kutatás területén. A Tamperei Egyetem – a szakképzési kutatóközpont A Tamperei Egyetem (UTA) kutatásközpontú, multidiszciplináris intézmény, amely elkötelezett az oktatás és a kutatás mellett. Az UTA-t a határozott irányítás és kultúra, az egyének egészsége és jóléte iránti elkötelezettség jellemzi. A szakképzési kutatóközpont a

28

Tamperei Egyetem oktatási karához tartozik, státuszát tekintve a szakirányú és szakmai képzés kutatási és oktatási intézménye. A Tanulmány kulcsfontosságú támogatást és szakmai segítséget kapott az ENPA-tól (európai lapkiadók szövetsége), és annak tagjaitól. A saját országukra vonatkozó munkában az alábbi szakértők vettek részt közvetlenül: ● Andripoulou Erini – Hellén Audiovizuális Központ, Görögország; ● Colombo Fausto – OSCOM, Observatorio sulla Comunicazione, Olaszország; ● Danielsson Helena, független, Svédország; ● Doherty Helen – IADT Nemzeti Filmiskola, Írország; ● Fotiade Elisabeth Nicoleta – Román Médiafigyelő Ügynökség; ● Hartai László – Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Szövetség, Magyarország; ● Hasselbach Gry – Gyermek és Ifjúsági Médiatanács, Dánia; ● Jirak Jan – Károly Egyetem, Csehország; ● Juraite Kristina – Magnus Vytautas Egyetem, Litvánia; ● Krucsay Susanne – Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Minisztérium, Ausztria; ● Maassen Gabriel – Holland Filmművészeti Intézet, Hollandia; ● Millwood Hargrave Andrea – Médiajártassági Akciócsoport, Nagy-Britannia; ● Pinto Manuel – Universidade de Minho, Portugália; ● Ricceri Marco – Eurispes, Olaszország; ● Rivoltella Per Cesare, CREMIT, Olaszország; ● Wojtac Jacek – Sajtókiadók Kamarája, Lengyelország. Ezen kívül az UCL (Thierry De Smedt, Pierre Fastrez, Thibault Philipette) koordinálta a belgiumi jelentést; az UTA (Tapio Varis, Petri Lunaskorpi), Finnország; a Clemi (Evelyne Bevort, Pierre Fremont, Emmanuel Tfibel), Franciaország; UAB (José Manuel Perez Tornero, Oralia Parades, Mireia Pi and Santiago Giraldo Luque), Spanyolország; Maddalena Monge és Nicola Ferrigni működtek közte az olaszországi jelentésben.Végezetül, az EAVI-tól Lucia Gonzalez és Naomi Thompson.

29

2. Keretprogram és indikátorok 2.1 Bevezetés A médiajártasság komplex fogalma miatt, valamint azon kritériumok kialakítása érdekében, amelyek mentén azt mérni lehet, egy fogalmi térkép kialakítására volt szükség. Ennek feladata, hogy meghatározza a médiajártasság dimenzióit, azok alkotóelemeit, az azokat kimutató tényezőket, és magukat a mutatókat. A koncepcionális térképnek az is feladata továbbá, hogy az egyes alkotóelemek közötti összefüggéseket felvázolja. Ez a fogalmi térkép lett a Keret, ez irányította a médiajártasság koncepciójának kialakítását. A kidolgozott kritériumok egybeesnek a médiajártasság Európai Bizottság által meghatározott definíciójával, egyszerűen és könnyen alkalmazhatóak, és lehetővé teszik különböző helyzetek értékelését, ezáltal egyrészt az összehasonlítást, másrészt az előrehaladást figyelemmel kísérését. Az egyes országok, régiók és azok társadalmi kontextusai közötti különbségeken felülemelkedve valamennyi adat szabványosítható és egységesíthető. A médiajártasság két dimenzióját, az Egyéni kompetenciákat és a Környezeti tényezőket azonosítottuk azon az alapon, hogy a médiajártasság jelei az egyén adottságaiban manifesztálódnak, a Környezeti tényezők pedig segíthetik, illetve hátráltathatják ezen adottságok alkalmazását. 



Egyéni kompetenciák: egyes adottságok gyakorlásához kapcsolódó személyes, egyéni képességek (hozzáférés, elemzés, kommunikáció). Ez a kompetencia az adottságok egy szélesebb körében helyezkedik el, amelyek fokozzák a tudatosság, a kritikai elemzés és a kreatív problémamegoldás szintjét; valamint a Környezeti tényezők: az egyéneket befolyásoló, a médiaoktatáshoz és az állampolgári jogokhoz kapcsolódó kontextuális tényezők csoportja.

Ezeket a dimenziókat bontottuk le Kritériumokra. Az Egyéni kompetenciákat a Használat, a Kritikus értelmezés és a Kommunikációs képességek jelzik. A Környezeti tényezők a Médiapolitika, a Médiaoktatás, a Médiaipar és a Civil társadalom tevékenysége. Mindez az elérhetőség alapján. A mutatók kiválasztása a komponenst jellemző adatok relevanciája, illetve kisebb mértékben pedig a meglévő adatok rendelkezésre állása alapján történt. A fogalmi térképet a következő diagram ábrázolja. A térkép formája piramis, ennek az a célja, hogy megjelenítse a médiajártasság különböző Kritériumait, valamint azt, hogy ezek a kritériumok hogyan épülnek egymásra; vagyis annak a nyilvánvaló ténynek a jelzése, hogy a magasabb lépcsőfokok nem létezhetnek az alacsonyabbak nélkül. A piramis alapja az Egyéni kompetenciák előfeltételeit ábrázolja: a Média elérhetőségét, ami a médiatechnológia, illetve szolgáltatások elérhetőségét jelenti; valamint a Médiajártassági kontextust, ami az intézmények és szervezetek azon tevékenységeire és kezdeményezéseire utal, amelyekkel a médiajártasság kapacitásait igyekeznek elősegíteni. E két kritérium nélkül a médiajártasság fejlődése kizárt vagy nem támogatott. A két kritérium egyazon szinten helyezkedik el, mert bár autonóm összetevők, bizonyos mértékig egymáshoz kapcsolódnak: a médiajártassági politika az elérhetőség kontextusában valósul meg, az elérhetőség bizonyos aspektusai pedig a kontextustól függnek, illetve azokat a kontextus befolyásolja.

30

1. ábra: A médiajártasság értékelési kritériumainak struktúrája

COMMUNICATIVE Abilities Participation Social relation Content creation SOCIAL Competences CRITICAL UNDERSTANDING Knowledge about media and media regulation User behaviour (web) Understanding media content INDIVIDUAL COMPETENCES PERSONAL Competences USE Balanced and active use of media Advanced internet use Computer and internet skills ENVIRONMENTAL FACTORS MEDIA AVAILABILITY Mobile phone Radio Newspapers Internet Television Cinema MEDIA LITERACY CONTEXT Media Education Media Literacy Policy Civil Society Media Industry

KOMMUNIKÁCIÓS képességek Részvétel Társadalmi kapcsolat Tartalomgenerálás TÁRSADALMI kompetenciák KRITIKUS ÉRTELMEZÉS A média és a médiaszabályozás ismerete Felhasználói magatartás (web) A médiatartalom megértése EGYÉNI KOMPETENCIÁK SZEMÉLYES kompetenciák HASZNÁLAT A média kiegyensúlyozott és aktív használata Haladó internet-használat A számítógép és az internet ismerete KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A MÉDIA ELÉRHETŐSÉGE Mobiltelefon Rádió Újságok Internet Televízió Mozi MÉDIAJÁRTASSÁGI KONTEXTUS Médiaoktatás Médiajártassági politika Civiltársadalom Médiaipar

31

Az Egyéni kompetenciák a piramis második szintjén jelennek meg, amely a Használattal, a médiajártasság fejlődésének másodlagos előfeltételével kezdődik. A Használat az elérhetőség és a kezelési képességek metszéspontja. Gyakorlati képességekről van szó, ahol a tudatosság kis mértékben játszik szerepet. Ezt követi a Kritikus értelmezés, amely a médiakontextus és médiatartalom ismerete, megértése, és az ehhez kapcsolódó magatartás. Magában foglalja a felhasználói gyakorlatot (a lépések hatékonysága, a szabadság vagy korlátozás mértéke, szabályozás és normák stb.) befolyásoló valamennyi kognitív folyamatot. A Használat tudást igényel, ez a tényező metatudást tesz szükségessé („a tudás tudását”), lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a különböző forrásból származó és különböző típusú információk összehasonlításával értékelje a média különböző aspektusait, majd következtetéseket vonjon le azok valóságtartalmára és helytállóságára vonatkozóan, és ennek alapján meglapozottan válasszon. A piramis csúcsa a Kommunikációs képességeket képviseli, amelyek a médiajártasság szintjeinek manifesztációi, és amelyek minőségét az alsóbb szintek sikere vagy kudarca határozza meg. Ezek az adottságok a társadalmi csoportokkal való kommunikáció és együttműködés során mutatkoznak meg, a médián és a tartalomkészítésen keresztül. Ez a médiajártasság legmagasabb szintje. A médiajártasság az alap (Elérhetőség és Kontextus) és a csúcs (Kommunikációs képességek) közötti dinamikus folyamatok eredménye. Az alaptól a csúcsig vezető út az egyéni médiakompetencia (Médiahasználat és Kritikus értelmezés).

2.2 Egyéni kompetenciák Minden egyéni képesség vagy művelet három kritérium mentén alakul ki: cselekvés (végrehajtási képesség és gyakorlati használat), kritikus ismeret (vagy Kritikus értelmezés), valamint ezek viszonya a célhoz, amelyet az adottság vagy művelet el kíván érni. Ebben az esetben a cél a létrehozás, a kommunikáció, a társadalmi kapcsolatok és a közéleti szerepvállalás. Az Egyéni kompetenciák között az alábbi Kritériumok vannak jelen: 1. 2. 3.

32

Használat (technikai képességek) Ezek a képességek a média eléréséhez és használatához tartoznak. Kritikus értelmezés (kognitív kompetenciák) A tartalom és a média megértéséhez és értékeléséhez kapcsolódó szempontok. Kommunikációs képességek (társadalmi, szerepvállalás, kreatív képességek) A tartalom létrehozásához, a társadalmi kapcsolatokhoz és az állampolgári szerepvállaláshoz kapcsolódó szempontok.

1. Táblázat: Személyes és társadalmi kompetenciák kompetenciák

cselekvés

egyéni képességek dimenziói

személyes kompetenciák

használat

technikai képességek a médiaműködtetési képességek a médiaeszközök hatékony használatához szükségesek kognitív képességek a tudáshoz és a szemiotikai műveletekhez kapcsolódó adottságok: kódolás/dekódolás, értelmezés, a médiaszöveg értelmezése kommunikációs és részvételi képességek a másokkal való interakció és hálózatok fenntartásának képessége

kritikus értelmezés

társadalmi kompetenciák

kommunikáció

célok (kapcsolódó műveletek) a média használata eszközként történő használat

a média és a médiatartalom értékelése és számításba vétele megértés és tudatosság

társadalmi kapcsolatok építése médiahálózatok közéleti szerepvállalás Az állampolgárok szerepvállalási képessége aktív állampolgári szerepvállalás tartalom létrehozás és generálás médiateremtés

Az egyéni kompetenciák összetevői A fenti képességek különböző komponenseinek tisztázásához és fejlesztéséhez: 2. ábra: 1. dimenzió: Egyéni kompetenciák kritériumok

HASZNÁLAT KÉPESSÉGE (technikai)

komponensek

mutatók

Számítógép- és internetismeret Média kiegyensúlyozott és aktív használata

           

Haladó internet-használat

A médiatartalom és működésének megértése

    A média és a



Számítógépes ismeretek Internet ismerete Internet-használat Újságok forgatása Mozilátogatás Könyvek olvasása Mobiltelefon-előfizetés Vásárlás az interneten Hírek olvasása az interneten Banki műveletek az interneten Szövegolvasás Írott és audiovizuális szövegek osztályozása Médiatartalmak megkülönböztetése Azok az elemek, amelyeknek az információ felhasználása során a felhasználó fontosságot tulajdonít Weboldalak osztályozása Médiaplatformok és interakciós rendszerek osztályozása A médiakoncentráció és a média-

33

médiaszabályozás ismerete

 

KRITIKUS ÉRTELMEZÉS





Felhasználói magatartás

    

Társadalmi kapcsolatok

 

Állampolgári szerepvállalás

 

KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK

  Tartalom létrehozása

  

pluralizmus megértése A médiaszabályozás tárgyának ismerete, arról vélemény alkotása Tudja, melyik intézmény szankcionálja a TV-állomások által elkövetetett potenciális jogsértéseket? Tudja, melyik hatósághoz kell fordulnia, amikor valami sértőt, ártalmasat, vagy bántót tapasztal a televízióban, rádióban vagy az interneten? A médiatartalomra vonatkozó szabályok és jogok Az internet-szabályozás ismerete Szerzői/használati jogok Az információ feltárása és kritikus keresése Új honlapok látogatásakor végzett ellenőrzések Honlap megítélése személyes adatok megadása előtt Felhasználó által generált tartalom Profil létrehozása vagy üzenet küldése a közösségi weboldalon Internet az együttműködésért „Felhasználó-központúság” az online közszolgáltatásokban Az állampolgári szerepvállalás keretében végzett tevékenységek Az elektronikus kormányzat egyének általi használata Médiateremtési képességek Tapasztalat a kreativitásért Felhasználó által generált tartalom

2.2.1.1 Használat – Technikai képességek Ezek azok a működtetési képességek, amelyek a médiakommunikációs eszközökhöz való hozzáféréshez és azok hatékony működtetéséhez szükségesek. Specifikusan olyan berendezésekre és eszközökre utalnak, amelyek bizonyos kontextusban vagy környezetben elérhetők. A Használat kritériumai az egyén azon képességén alapulnak, hogy tudja használni a médiaplatformokat. A technikai ismeretek megléte szükségképpen előfeltétele a használatnak, azokat a felhasználó fejleszti ki, hogy képes legyen alkalmazkodni az elvárásokhoz. Magukban foglalnak bizonyos dekódolási képességeket (különösen interfészekét), valamint a médiaeszközök egyes specifikus funkcióinak használatára vonatkozó gyakorlati ismereteket. Bizonyos mértékéig átfedésben vannak a Kritikus értelmezéssel, amennyiben a médiaeszközök használatához bizonyos kritikai érzék is szükségeltetik. Ugyanakkor a jelen Tanulmány kifinomultabb kompetenciákat is elismer, mint az Egyéni képesség fejlettebb szintje A technikai képességek lehetővé teszik az egyén számára, hogy a különböző médiaeszközöket –a rádiót, a televíziót, a mobiltelefont, az újságokat, illetve a legmodernebb számítógépeket – a megfelelő és funkcionális módon használja fel. Bármiképpen is működnek ezek az eszközök, bizonyos fokú üzemeltetési képesség alapvető fontosságú. Ezek magukban

34

foglalják a felhasználó azon képességét, hogy ezeket az eszközöket felhasználja, valamint, hogy azokat a szükségleteihez igazítsa. A használat kritériuma fogalomkörének további meghatározásához az alábbi tételeket javasoljuk: 

 

  



Az egyszerű technikai funkciók megértése: Az egyes eszközök és összetevőik alapműködésének megértése. Például nem lehetséges egy számítógépet megfelelően használni, ha a felhasználó nem ismeri legalább a monitor alapvető funkcióit, illetve nem tudja használni az egeret. Interfészek dekódolása: Az eszközök alapfunkcióinak megértése és megfejtése. Egy mobiltelefon-felhasználónak például különbséget kell tudnia tenni a bejövő hívás és az SMS között. Az összetett technikai funkciók megértése: A fejlettebb funkciók ismerete. Egy mobiltelefon esetében például – a hívások fogadása és indítása mellett – a felhasználó képes kapcsolatlistát tárolni, a listát csoportokra osztani, illetve saját hangot vagy képet rendelni az egyes csoportokhoz. Interfészek módosítása és személyre szabása: Az eszköz egyes funkcióinak személyre szabása, és ezzel együtt az eszköz hatékony, a célnak leginkább megfelelő használatának kialakítása. Technikai információk, eszközök és konfigurációk keresésének képessége: A különböző médiaeszközök, funkciók és szolgáltatások keresésének, azonosításának és kiválasztásának képessége. Az informális folyamatismeret deduktív, formális és tájékoztató tudássá alakításának képessége (kézikönyvek, útmutatók, stb.): Az új helyzetekben alkalmazható absztrakt ismeretek megértésének képessége. Ez a képesség nem pusztán a felhasználó által kifejlesztett intuitív tudás, hanem az információ megfogalmazásának és mások számára instrukcióvá formálásának képessége. A technikai kérdések kritikus tudatosítása: Az eszközök által kínált technikai funkciók tudatos, explicit, ennélfogva megfogalmazott ismerete.

Ezek a műveletek összességében elegendő mértékben biztosítják azokat a képességeket, amelyek a médiaeszközök használatához szükségesek. Gyakori, hogy a felhasználók csak néhányat ismernek a fenti műveletek közül, és a fejlettség foka aszerint mérhető, osztályozható és azonosítható, hogy a felhasználó milyen típusú műveleteket képes végrehajtani. E kritériumokkal összefüggésben a következő Összetevőket különböztethetjük meg: 

Számítógépes és internetes ismeretek A digitális egyre növekvő mértékben válik elsődleges információforrássá az egyének számára. A számítógépek általános jelenléte és az internet használata a használatukkal kapcsolatos képességeket a médiahasználat megbízható mutatóivá teszi.  A média kiegyensúlyozott és aktív használata A média használata az egyén mindennapi életében – a média funkcióira és típusaira való hivatkozással (újságok, mozi, könyvek, mobiltelefonok stb.) – a használat mutatói, és ily módon megbízható mutatóként használhatók ehhez a Komponenshez.  Haladó internet-használat Az internet haladó szintű használata a fejlett médiahasználat bizonyítéka. Az olyan tevékenységek, mint az interneten keresztül bonyolított banki műveletek, az

35

elektronikus kormányzat használata, illetve az interneten keresztül történő vásárlás megbízható mutatói az egyén médiahasználatának.

A médiajártasság használati Komponenseinek illusztrálására az alábbi mutatókat választottuk ki: 3. ábra: Technikai képességek kritériumok HASZNÁLAT. Technikai képességek

komponensek

mutatók

Számítógép- és internetismeret

         

Média kiegyensúlyozott és aktív használata

Haladó internet-használat

Számítógépes ismeretek Internet ismerete Internet-használat Újságok forgatása Mozilátogatás Könyvek olvasása Mobiltelefon-előfizetés Vásárlás az interneten Hírek olvasása az interneten Banki műveletek az interneten

Ezek a műveletek együttesen megfelelő mértékű és hatékonyságú technikai jártasságot biztosítanak a médiaeszközök használatához 2.2.1.2 Kritikus értelmezés A Kritikus értelmezés az egyén és a média közötti kapcsolat legfontosabb aspektusa. Azt, hogy az egyén hogyan folytat interakciót a médiával, az egyének tartalomra és kontextusra vonatkozó Kritikus értelmezése határozza meg. A tartalom megértése és hasznosítása érdekében a felhasználó dekódolja az üzenetet. Ezek kognitív folyamatok, amennyiben kognitív vagy tudás-alapú műveletekhez kapcsolódnak. A felhasználónak az a képessége, hogy feldolgozza az információkat alapvető fontosságú a médiaüzenetek és szövegek megértéséhez, e nélkül nem értenék meg az üzenet jelentését. A Kritikus értelmezés képessége lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy információkat gyűjtsön, fogadjon be, vagy hozzon létre. Ugyancsak magában foglalja az információ felhasználását a környezet megfelelő értelmezésére, problémák megoldására, jelentés létrehozására és feldolgozására, stb. A Kritikus értelmezés alábbi három Tényezőjét részletesen kidolgoztuk: 2.2.1.2.1 A médiatartalom és médiafunkció értelmezése Ez a Tényező a médiaüzenetek – audiovizuális, szöveges, interaktív vagy passzív – elolvasásának és értelmük felfogásának képességét jelenti. Egy szekvenciális kognitív folyamatot jelöl, amelynek során az egyén felismeri a szövegben a kódot (kódokat), besorolja azt, majd a korábban megszerzett információk kontextusában meghatározza globális jelentését. E tevékenység során a felhasználó osztályozza az információkat, hogy azokat korrekt és megfelelő módon használja fel, és azokra megfelelően reagáljon.

36

Növekvő aggodalom kíséri azt a jelenséget, amelynek során a káros fikció a média által vagy a médián keresztül tényként terjedhet tovább. Ennek első jelentős példájára 1938-ban került sor, amikor Orson Welles felolvasta a Világok háborúját az egyesült államokbeli CBS rádióban. Egyes hallgatók nem ismerték fel, hogy fikcióról – irodalomról – van szó, és a hallottakat tényként kezelték. Tömeghisztéria tört ki, amely mindaddig nem szűnt meg, ameddig a rádióhatóságoknak sikerült megnyugtatniuk a hallgatókat, hogy nem valós tényeket és információkat, csupán kitalált történetet hallottak. Ez a példa jól demonstrálja, hogy a hallgatóknak képesnek kell lenniük osztályozni az (olvasott, hallott vagy látott) üzeneteket, mielőtt azokra reagálni tudnak. Így a felhasználónak nemcsak az üzenet tartalmát, hanem a formáját is meg kell értenie. A felhasználónak az a képessége például, hogy különbséget tegyen az információ és a vélemény között alapvető fontosságú az üzenet elemeinek további értelmezéséhez, valamint az üzenetre adott válasz kialakításához. A médiaüzeneteket csoportosíthatjuk tartalmuk, műfajuk, forrásuk stb. szerint. A kategóriáknak nem kell valamennyi felhasználó számára azonosnak lenniük, azok különböző megközelítések eredményei. Szükséges azonban, hogy a felhasználó tisztában legyen az osztályozás viszonylagos természetével, és ennek megfelelően a szükséges esetekben képes legyen eredeti kategóriák felállítására. A tartalom értékelésének képessége összefüggésben áll azzal a körülménnyel, hogy a felhasználó milyen értéket tulajdonít az üzenetnek. A tartalom értékelésekor tisztában kell lenni azzal, hogy megbízható, legitim, törvényes vagy elavult tartalomról van-e szó. A tartalom értékelésének és a megfelelő érték hozzárendelésének képessége alapvető fontosságú a médiajártasság fejlődése szempontjából. Az üzenetet ki kell tudni emelni a média által továbbított számtalan és számtalan formájú üzenet közül, a felhasználó csak így találhatja meg azok értelmét. A folyamat komplexitásának több fokozata lehet. A spektrum alsó tartományában a felhasználó egy kétpólusú osztályozást alkalmaz (igaz/hamis, törvényes/törvénytelen, megbízható/megbízhatatlan, jó/rossz). Ebben az esetben általában egy közönséges és pragmatikus döntésről van szó („Ez a bankjegy valódi vagy hamis?” Vajon a szerkesztőség rendelkezik a kiadott szöveg szerzői jogával?”). Előfordul azonban, hogy a médiaüzenet nélkülözi ezt a tiszta logikát („Ha megrendelem ezt a terméket az interneten, biztosan megkapom?”), és az értékelés kockázatkezelési folyamattá válik. Minden tartalmat a megjelenítése, információtartalma és szándéka alapján kell értékelni, így aztán a médiaüzenetek ritkán abszolút igazak, abszolút megbízhatóak, abszolút idejétmúltak vagy abszolút jók. Így aztán a felhasználónak – még ha csak a javak és szolgáltatások egyszerű fogyasztója is – képesnek kell lennie megállapítania az üzenet értékét, hogy megalapozottan választhasson. Képesnek kell lenniük elemezniük a lehetőségeiket, tájékozódni azok között, és megkülönböztetni közöttük a meggyőzésre szánt üzeneteket (reklám, nyilvánosság keresése, kereskedelmi promóció, stb.). Annak a felhasználónak, aki képes értékelni a médiatartalmat, lehetősége van saját érdekeit képviselni és saját jogait megvédeni. Ők ily módon jobban választhatnak, és végső soron az egész rendszerből több előnyük származik. Ezért az a kritérium a következő általános adottságokat foglalja magában:

37

 

   

Kódolás és dekódolás: A kód megértése, amelyre a szöveg épül, valamint a cím és a szöveg tartalmának megértése. Az információk és médiaszövegek kritikus értékelése, összehasonlítása és egymással szembeállítása: az a képesség, amelynek alapján a felhasználó értéket tulajdonít egy információnak annak tartalma, formája, műfaja, forrása, következményei alapján a felhasználó specifikus elvárásainak megfelelően. Az információk aktív feltárása és keresése: az információk feltárásának és keresésének képessége a kitűzött célok elérése érdekében. Összegzés: A szöveg által kínált információk összegzésének, tömörítésének és kommunikálásának képessége az üzenet tartalmának megértését teszi szükségessé. Szintézisalkotás: a különböző forrásból származó információk egy szintetikus konstrukcióba történő egyesítésének képessége. A médiatartalom kombinálásának és újrafelhasználásának képessége: Alapvető kreatív képesség, amellyel a felhasználó a meglévő elemeket kombinálja annak érdekében, hogy egy bizonyos célt szolgáló, újrahasznosított médiaüzenetet hozzon létre.

2.2.1.2.2 A média és a médiaszabályozás ismerete Ez a képesség lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy értékelje a médiarendszert és annak funkcióit a felhasználó célkitűzéseivel összhangban. Magában foglalja a médiára ható konvenciók, szabályok és normák ismeretét, a vonatkozó törvények, szabályozó hatóságok, kockázatviselők stb. ismeretét. A média működési környezetének ismeretében a felhasználó képes a médiaüzeneteket a ki, mit és miért teljes körű ismeretében értelmezni. A kereskedelmi műsorszolgáltatók működésének például az a célja, hogy nézőket-hallgatókat szerezzenek, majd azokat tovább értékesítsék a hirdetők számára, és mindezt meghatározott paraméterek között teszik, amelyek formája lehet szigorú szabályozás (törvények), informális szabályozás (ön- vagy társas szabályozás), illetve általános irányelvek (a jó gyakorlatokra épülő elvi ajánlások). A felhasználók magatartását alapvetően befolyásolja a médiával kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik ismerete. Ezek a képességek a következőket foglalják magukban:  A médiateremtés lehetőségének és korlátozásának, pluralizmusának, feltételeinek, szabályozásainak, törvényeinek, szabályainak és jogainak kritikus értékelése: az a képesség, amellyel a felhasználó értékeli azokat az általános feltételeket, amelyek között a média működik, annak kontextusát, feltételeit és stratégiáit, valamint azok módosításának képessége a kitűzött célok elérése érdekében.  A médiával foglalkozó tanulmányokban megfogalmazott fogalmi keretek elfogadása: a médiaismeretek elsajátításának képessége, valamint a médiaszövegek értelmezésének képessége. Az informálisan megszerzett tudás mellett a felhasználó kiterjedt ismeretekre tesz szert a média és a kommunikáció tanulmányozása által is. 2.2.1.2.3 Felhasználói magatartás (internet) A médiaüzenetek Kritikus értelmezése konzekvensen és nyilvánvalóan befolyásolja a felhasználói magatartást. A képességek alapját a szemiotikai és lingvisztikai adottságok képezik, és lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy feltárja, magáévá tegye és 38

felhasználja az információkat, kontextusba helyezze, értékelje és elemezze azokat, és tisztában legyen azok érvényességével és a kitűzött célokhoz való kapcsolódásával. A felhasználói magatartás a felhasználó gondolkodási, olvasási, írási és beszédbeli szokásainak végterméke, amely a felszíni jelentés, az első benyomások, mítoszok, kinyilatkoztatások, klisék, átvett bölcsességek és vélemények mögé hatol, a jelentés, az okok, a kontextus, az ideológia, a következmények, események, objektumok, folyamatok, a szervezet, a tapasztalat, a szöveg, a téma, az elv és a vita megértése, valójában az a mód, ahogyan az egyének értelmezik a körülöttük lévő világot, és viszonyulnak hozzá. Ily módon a mutatók arra utalnak, mennyire jól képesek az egyének használni a médiát. A felhasználói magatartás betekintést enged a Kritikus értelmezés működésébe a médiával összefüggésben. Akárcsak az operatív adottság esetében, itt is megfigyelhetők fejlettségi és hatékonysági szintek az egyszerűtől egészen a rendkívül kifinomultig. Az alábbi diagram a mutatókat és azok struktúráját ábrázolja, amely a médiajártasság Kritikus értelmezésének Komponenseit illusztrálja. Ezek a képességek a következőket foglalják magukban: 

Az információhasználat stratégiáihoz kapcsolódó Kritikus értelmezés kifejlesztésének képessége: az a képesség, amellyel a felhasználó stratégiákat, protokollokat és keresési módszereket dolgoz ki, amelyek a felhasználó saját tapasztalatának termékei. Szintén idetartozik a szóban forgó stratégiáknak a kitűzött célok alapján történő bírálata, átalakítása és módosítása.

4. ábra: A Kritikus értelmezés kompetenciái kritériumok

komponensek

mutatók

A médiatartalom és működésének megértése

     

KRITIKUS ÉRTELMEZÉS Kognitív és kritikai adottságok

A média és a médiaszabályozás ismerete

  



  

Szövegolvasás Írott és audiovizuális szövegek osztályozása Médiatartalmak megkülönböztetése Azok az elemek, amelyeknek az információ felhasználása során a felhasználó fontosságot tulajdonít Weboldalak osztályozása Médiaplatformok és interakciós rendszerek osztályozása A médiakoncentráció és a médiapluralizmus megértése A médiaszabályozás tárgyának ismerete, arról vélemény alkotása Tudja, melyik intézmény szankcionálja a TV-állomások által elkövetetett potenciális jogsértéseket? Tudja, melyik hatósághoz kell fordulnia, amikor valami sértőt, ártalmasat, vagy bántót tapasztal a televízióban, rádióban vagy az interneten? A médiatartalomra vonatkozó szabályok és jogok Az internet-szabályozás ismerete Szerzői/használati jogok

39

Felhasználói magatartás

  

Az információ feltárása és kritikus keresése Új honlapok látogatásakor végzett ellenőrzések Honlap megítélése személyes adatok megadása előtt

2.2.1.2.4 Kommunikációs és részvételi képességek Ez a Tényező az egyéneknek az a képessége, hogy másokkal kapcsolatot teremtsenek és tartsanak fenn a médián keresztül. Magában foglalja az alapkommunikációt, úgymint az elektronikus kormányzati szolgáltatások használatát, online csoportokkal való együttműködést egy közös cél elérése érdekében. A jelen tanulmány a Kommunikációs adottságokat különböző Komponensekbe osztja: a) társadalmi kapcsolatok; b) állampolgári szerepvállalás; valamint c) tartalomgenerálás Ezek az adottságok az egyénekkel való egyszerű kapcsolatteremtéstől a médiát alapeszközként használó komplex együttműködési hálózatok kialakításáig terjednek. 2.2.1.2.5 Társadalmi kapcsolatok A társadalmi kapcsolatok médián keresztül történő ápolása új koncepció, a MySpace, az első internetes közösségi oldal, amely bekerült a köztudatba, 2003-ban jött létre. A Facebook (2004), a Bebo (2005) és a Twitter (2006) szintén viharos sebességgel tettek szert hatalmas népszerűségre, és biztosították a lehetőséget az egyének számára, hogy távolról mutassák be magukat és aktív társadalmi életet éljenek az interneten keresztül. Ezek a társadalmi kapcsolatok bizonyítják a felhasználónak azt a képességét, hogy más egyénekkel kapcsolatba lépjen, és azokkal különböző hálózatokat és közösségeket alakítson ki. Ez mindenképpen kommunikációs készséget és képességeket kíván; üzenetek létrehozását és fogadását, kapcsolattartást, valamint a felhasználó identitásának bemutatását profilok és platformok segítségével. Ezek az adottságok a következő képességekben manifesztálódnak: 



40

Kapcsolatok kialakítása és ápolása a médián és a társadalmi médián keresztül: a képesség, hogy a médián más egyénekkel kapcsolatot teremtsünk, teljesítve a csoportok létrehozásához minimálisan szükséges kommunikációs potenciált. A média (mimézis) és a véleményformáló csoportok által közvetített trendek követése: az a képesség, amellyel gesztusokat, magatartásformákat, opciókat és egyéb viselkedéstípusokat osztunk meg más felhasználókkal, valamint a magatartás és a gyakorlat utánzásának képessége. A média megerősíti ezt az utánzási képességet, különösen a kamaszok és fiatalok esetében.

2.2.1.2.6 Közéleti szerepvállalás Az új médián keresztül megvalósított közéleti szerepvállalás két kategóriába sorolható: 1) az elektronikus kormányzati szolgáltatások (az interneten nyújtott közigazgatási szolgáltatások, például könyvtárszolgáltatás vagy útlevél-ügyintézés, amelyek egyszerű tevékenységeknek az új technológia segítségével történő elvégzése) használata; és 2) közéleti szerepvállalás a kifejezés politikai értelmében (a média segítségével kommunikáció a kormányzattal és más egyénekkel a politikai alakítása céljából). Mindkét itt említett tevékenység a közéletben való állampolgári szerepvállalásra vonatkozik, amelynek formája lehet egyszerű kapcsolattartás egyének, illetve kormányzati intézmények között, vagy lehet összetettebb és kidolgozottabb együttműködés, mint például egy politikai párt, szervezet vagy tiltakozó állampolgári csoport létrehozása vagy tagságának szervezése. Ezek a képességek a következőket foglalják magukban:   



Részvétel közös modell alapján működő csoportban: az a képesség, hogy (az utánzáson túl) együttműködni másokkal és tudatosan osztozni a modellekben és az eszközökben. A társadalmi média felhasználása stratégiai kapcsolatok fenntartása érdekében pragmatikus tevékenységeken keresztül: együttműködési stratégiák kialakításának képessége meghatározott célok elérése érdekében. Az identitás (avatárok és profilok) megfelelő bemutatása: az a képesség, amellyel a felhasználó identitásának különböző aspektusait és bemutatást képes megszervezni konkrét stratégiai célok érdekében. Ez magában foglalja egyéni profilok felépítését az online média eszközeinek felhasználásával. Megfelelő interakció különböző intézményekkel: a különböző társadalmi intézményekkel való hatékony kapcsolattartás képessége a média segítségével.

2.2.1.2.7 Tartalomgenerálási adottságok A kreatív adottságok leginkább az interneten manifesztálódnak. Nemcsak olyan eszközről van szó, amellyel az információ a szó legszorosabb értelmében (pl. Belgium lakosságával) megosztható, hanem amelynek segítségével az egyén identitásának különböző aspektusai blogok, közösségi hálózatok vagy weboldalak segítségével bemutathatók. A tartalom létrehozása egy egyszerű elektronikus levél megírásától terjedhet az online identitás rendkívül kifinomult kialakításáig, és technikailag is lehet igen komplex (pl. egy videojáték létrehozása). Ezek az adottságok az egyén azon képességéhez kapcsolódnak, amellyel képes új tartalmat létrehozni, és egyéni médiaüzenetet továbbítani. Ezek a felhasználó azon képességének megjelenési formái, amelyekkel képes azonosítani és megérteni a médiaüzenetekben rejlő üzeneteket, és azokra megfelelően reagálni. A tartalom létrehozásának képessége különböző mértékű lehet a legegyszerűbb tartalmak létrehozásától az összetettebb, innovatív tartalmak generálásáig. Ezek az adottságok a következőket foglalják magukban:  

Közösen létrehozott eszközök megosztása: olyan eszközök tudatos megosztásának a képessége a felhasználókkal, akikhez kapcsolódnak és akikkel együttműködnek. Aktív együttműködési tevékenység ösztönzése: eredeti stratégiák és intézkedések másokkal együttműködésben történő kidolgozásának képessége.

41

 



Problémák megoldása aktív együttműködésben: problémák kritikus megközelítéssel történő megoldásának képessége, és együttműködés csoportokkal a közös cél elérése érdekében. Fogalomalkotás, új médiaszövegek létrehozása és megteremtése: eredeti médiaszövegek fogalmi kialakításának, megtervezésének és létrehozásának képessége. Az eredetiség mértéke kellően innovatív jellemzőket hordoz, hogy ne lehessen összetéveszteni egy újrafelhasznált szöveggel, és megfelelőnek kell lennie a felhasználó céljainak és szükségleteinek való megfelelésre. Eredeti médiaüzenetek létrehozása: a médiateremtést befolyásoló feltételek és normák, illetve tényezők – korlátozások, törvények, jogok, esztétikai elvek stb. kialakításának képessége. Ezek az adottságok a metanyelvi, metaszemiotikai és metalétrehozáshoz kapcsolódnak.

Ezen adottságok kombinációjából alakulnak ki a Kommunikációs és részvételi képességek. Az ilyen képességekkel rendelkező egyének (kisebb-nagyobb mértékben) felvérteződnek a médián keresztül történő kommunikáció potenciáljával. A társadalmi kapcsolatok demonstrálják a médián keresztüli egyéni és csoportos kapcsolattartás potenciálját. Bizonyos mértékig a média irányítja a társadalmi csoportokat, diktálja a kapcsolattartás típusát és gyakoriságát, és ennélfogva meghatározza a köztük lévő együttműködés vagy konfliktus típusát is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egyéni adottságok megkönnyítik az egyének közötti társadalmi kapcsolatok kialakítását, és lehetővé teszik a közös erőfeszítéssel történő problémamegoldást. 5. ábra: Kommunikációs képességek kritériumok

KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikációhoz és szerepvállaláshoz kapcsolódó adottságok

komponensek

mutatók

Társadalmi kapcsolatok

 

Állampolgári szerepvállalás

   

Tartalom létrehozása

  

Felhasználó által generált tartalom Profil létrehozása vagy üzenet küldése a közösségi weboldalon Internet az együttműködésért „Felhasználó-központúság” az online közszolgáltatásokban Az állampolgári szerepvállalás keretében végzett tevékenységek Az elektronikus kormányzat egyének általi használata Médiateremtési képességek Tapasztalat a kreativitásért Felhasználó által generált tartalom

Az Egyéni kompetenciák a technikai képességek, a Kritikus értelmezés és a társadalmi kommunikációs kompetencia kombinációja. Ezek az egyén azon képességei, amelyek alkalmazásával problémákat old meg, kritikusan gondolkodik, és együttműködési kapcsolatokat tart fenn más állampolgárokkal a médián keresztül. Ez a kapacitás elvezethet az autonóm, tudatos, kritikus és aktív szerepet vállaló polgártípus kialakulásához.

2.3

Környezeti tényezők

A média nem burokban létezik, és a médiajártasság csak ritkán fejlődik a környezetétől elkülönülten. Még a média alapvető elérhetőségét és a műszaki eszközöket is befolyásolja a

42

hatóságok hozzáállása, a nem kormányzati testületek megléte, illetve azok tevékenysége, valamint a média saját kezdeményezései a médiaművelt közönség megteremtése érdekében. A jelen Tanulmány nem vizsgálja a tevékenységek hatékonyságát, ehelyett megfigyeli a résztvevő kormány, a civil társadalom és a médiaipar megléte közötti összekötő elemeket, valamint a médiajártasság magasabb szintjeit a lakosság körében. A Környezeti tényezők kontextusba helyezik a médiajártasság fejlődését, és ily módon magukban foglalják azokat a tényezőket is, amelyek előidézik, vagy veszélyeztetik az egyéni képességeket Az elérhetőségre vonatkozó statisztikák viszonylag egyértelműek a kutatáshoz, hiszen legnagyobb részük megtalálható az Eurostatban,27 amely betekintést enged a felhasználók szokásaiba és a környezet jellemzőibe, számadatokkal szolgála mobiltelefon, a szélessávú internet stb. lefedettségről. A kockázatviselők tevékenységeit, az oktatást és a kormányt szintén értékelték a médiajártasság szakértői az egyes tagállamokban. Az alábbi diagram a Környezeti tényezők kritériumait foglalja össze: 6. ábra: 2. dimenzió: Környezeti tényezők kritériumok

komponensek

mutatók

Médiaoktatás

      

Médiajártassági politika

MÉDIAJÁRTASSÁGI KONTEXTUS

Médiaipar

Civil társadalom

        

MÉDIA ELÉRHETŐSÉGE

27

Mobiltelefon Internet Televízió Rádió Újság Mozi

     

MM jelenléte a tananyagban MM tanárok képzése MM oktatási tevékenységek MM didaktikai források Szabályozó hatóságok megléte A hatóságok jogi küldetésének fontossága A médiajártassággal kapcsolatos szabályozói tevékenységek Újságok Televíziós csatornák Filmfesztiválok Távközlési cégek Internet-szolgáltatók Más szervezetek MM területén aktív szervezetek Civil szervezetek által kialakított MM tevékenységek Koordináció/együttműködés a civil szervezetek között 100 lakosra jutó mobiltelefonok száma Szélessávú penetráció mértéke Lakosság és háztartások felszereltsége 100 lakosra jutó rádiókészülékek száma Újságok forgása Vásznak száma országonként

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

43

2.3.1 A média elérhetősége Az elérhetőség a média és eszközök típusára és társadalmi elosztottságára utal, amelyek elérhetőek az egyén számára egy adott kontextusban. Az értékeléshez szükség van a médiaelérhetőség helyzetének bemutatására az egyes országokban. 2.3.1.1 Médiapluralizmus a média-elérhetőségi mutatókban A médiapluralizmus a médiajártasság fejlődését alapvetően befolyásoló kulcsfontosságú tényező. Minél szélesebb a médiatartalmak, források és platformok választéka, annál érintettebbek a kommunikációs gyakorlatok. Egy a közelmúltban a Leuven-i Katolikus Egyetem által készített tanulmány28 a pluralizmus öt típusát különbözteti meg, amelyek bármely tagállamban fontosak a média általános helyzetének megítélése szempontjából. Ez az öt típus a következő: földrajzi pluralizmus (a helyi és regionális közösségek és érdekek tisztességes és arányos megjelenítése), kulturális pluralizmus (a kulturális és társadalmi csoportok tisztességes és sokoldalú megjelenítése), politikai pluralizmus (a politikai nézetek és csoportok tisztességes és sokoldalú megjelenítése), médiatípusok és médiaműfajok pluralizmusa (a médiafinanszírozás különböző típusaira vonatkozik), valamint a tulajdonlás és ellenőrzés pluralizmusa (a médiahelyszínek és platformok feletti ellenőrzéshez kapcsolódóan). Ezek az elemek kapcsolódnak a jelen Tanulmányban alkalmazott értékelési kritériumokhoz, és betekintést engednek a médiajártasságot formáló Környezeti tényezőkbe. Az olyan társadalmi mutatók, mint a médiapluralizmus, amely közvetlenül és elválaszthatatlanul kapcsolódik a sajtószabadság kérdéséhez, nemzetközi hivatkozási alappá vált a média megítéléséhez bármelyik országban. Ezek a mutatók alakítják ki a médiakörnyezet alapvető feltételeit, nem csupán a médiaipar professzionális szereplőinek szabad és akadálymentes tevékenységéhez, de a nagyközönség számára is, hogy közvetítőként támaszkodhasson a médiára, amelyen keresztül aktívan kiveheti a részét a közéletből. Ennek megfelelően a sajtószabadság egy háromoldalú osztott kötelezettség a hatóságok – amelyeknek nem szabad akadályozniuk a médiát – maga a média – amely köteles megbízható információkkal szolgálni – valamint a közönség között, amely számára garantálni kell a kifejezés szabadságát annak érdekében, hogy a médián keresztüli állampolgári szerepvállalás egyre jelentősebb mértékű lehessen. E kérdések némelyikét a Tanulmány a “Kontextuális tényezők” között tárgyalja, amelyek magukban foglalják a médiaipar szerepét, valamint a sokszínűség és a médiaforrások pluralizmusának jogi feltételeit, illetve magának az információnak a sokszínűségét és pluralitását. Ugyanakkor sem a jelen Tanulmány, sem a fent említett, a pluralizmust tárgyaló tanulmány eredményei (amelyek még nem hozzáférhető), sem pedig a Freedom of the Press29 által végzett kutatás nem került bele a képletbe, amely a 28

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az egyes tagállamokban – egy kockázatalapú megközelítés felé, 2009. április 29 Freedom of the Press 2009, Freedom House – egy egyesült államokbeli, Washingtonban működő nemzetközi, kormánytól független szervezet, amely kutatási és tanácsadási tevékenységet folytat a demokrácia a politikai szabadság és az emberi jogok témakörében – éves jelentést ad ki, amelyben értékeli a demokratikus szabadságjogok ténylegesen tapasztalt érvényesülésének mértékét az egyes országokban (www.freedomhouse.org). Az egyes nemzeteket 0 (legjobb) és 100 (legrosszabb) között pontozzák. Amilyen mértékben a hírek és információk szabad áramlása biztosított, meghatározza a média besorolását a következő csoportok valamelyikébe: „szabad”, „részben szabad” vagy „nem szabad”. A 0 és 30 pont közötti értékkel rendelkező országokban a sajtó „szabadnak” tekinthető, 31 és 60 pont között „részben szabadnak”, míg 61 és 100 pont között az adott ország sajtója nem szabad. Az itt felhasznált értékelések és beszámolók a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra vonatkoznak.

44

médiajártasság szintjének értékeléséhez használatos. A későbbiekben az eredmények saját jogukon képviselhetnek egy mutatót, amelyet az Eszköz finomítása során kell majd figyelembe venni.

2.3.2 Médiajártassági kontextus A Környezeti tényezők betekintést engednek a médiajártasság helyzetébe. Amennyiben a tényezők kedvezőek, és a médiajártasság fontos, megkülönböztetett szerepet tölt be a nemzeti politikában, úgy a médiajártasság szintje magas lesz. Az összefüggés statisztikailag kimutatható, és nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a médiajártassággal szemben nagyrészt ellenséges vagy semleges környezetekben, illetve amikor nincs meg a gazdasági kapacitás az elérhetőség ösztönzéséhez, az egyéni fejlődés kivételes esetei elkülöníthetők. Az ilyen esetek azonban sokkal inkább kivételnek, semmint normának tekinthetők. Az elérhetőség mellett az alábbi tényezők alkotják a médiajártasságot befolyásoló környezetet: a) a médiaoktatás; b) a médiapolitika és a szabályozó hatóságok; c) a médiaipar szerepe; valamint d) a civil társadalom szerepe. 7. ábra: A médiajártasság kontextusa kritériumok

komponensek

mutatók

Médiaoktatás

      

Médiajártassági politika MÉDIAJÁRTASSÁGI KONTEXTUS Médiaipar

Civil társadalom

        

MM jelenléte a tananyagban MM tanárok képzése MM oktatási tevékenységek MM didaktikai források Szabályozó hatóságok megléte A hatóságok jogi küldetésének fontossága A médiajártassággal kapcsolatos szabályozói tevékenységek Újságok Televíziós csatornák Filmfesztiválok Távközlési cégek Internet-szolgáltatók Más szervezetek MM területén aktív szervezetek Civil szervezetek által kialakított MM tevékenységek Koordináció/együttműködés a civil szervezetek között

A Környezeti tényezők alapjául kvalitatív adatok szolgálnak, amelyeket később kvantitatív adatokká konvertálnak. Az egyes Kritériumokhoz önálló táblázat készült, amelyek ismertetésére a későbbiekben kerül sor. 2.3.2.1 A médiaoktatás A médiajártasság izolálható explicit kompetenciaként, illetőleg komponenseiben megtalálható az általános oktatás és az élethosszig tartó tanulás anyagában. A médiajártasság kiemelkedő helye a nemzeti tananyagban, valamint a pedagógusképzés és a didaktikai anyagok alapvető hatással vannak a médiajártasság fejlődésére. Különös figyelmet kell fordítani az iskolai anyagra, valamint az oktatók képzettségére, 45

figyelembe véve szakképzettségük szintjét, illetve a rendszert, amelynek keretei között működnek. Az oktatás felhasználása a médiajártasság szintjének meghatározására félrevezető lehet. A tradicionális média sosem foglalt el megkülönböztetett helyet a tananyagban, és az új médiatípusokkal, mint például a mobiltelefon, az interaktív televízió és az internet viszonylag szintén mostohán bánik az oktatás. Másrészről, ha egy tagállam igen hatékony médiaoktatási anyagot használ, az állampolgárok logikusan nagyobb bizalommal használják majd a média általános formáit. Különös figyelem övezi a kötelező tananyagot, amely akár tartalmaz médiakommunikációt, akár nem, nem tesz említést a tanárok által megszerzett képességről ilyen tananyag kidolgozására. Feltételezhető, hogy ez a képesség a tanárok képzettségének szintjétől és rendszerétől függ. A Médiaoktatási kritériumokon belül a mutatókat négy csoportba soroljuk: 1. 2. 3. 4.

tananyag; tanárképzés; médiaoktatási tevékenységek; valamint források.

2.3.2.2 Médiajártassági politika Minél inkább érintett egy közcélú testület vagy hatóság a médiapolitikában, annál műveltebbnek tartható az adott társadalom. A közcélú testületek szerepe kulcsfontosságú a médiajártasság szintjének azonosításában, különösen akkor, ha a szóban forgó testület célja a nézők érdekeinek védelme, valamint a felhasználók önkifejezési szabadságának védelme és hangsúlyozása. E tényező alapján megítélhető a médiajártassághoz kapcsolódó nemzeti törvényalkotás és politika, ideértve a törvényi kötelezettségeket, szabályozásokat és intézkedéseket, szervezeteket, a szervezetek kinyilatkoztatásait, valamint az állampolgári szerepvállalást, amelynek célja a médiajártasság szabályozásának befolyásolása. A médiapolitikához és a szabályozó hatóságokhoz kapcsolódó mutatók három csoportba sorolhatók: 1. a szabályozó hatóságok megléte; 2. a hatóságok törvényi küldetésének fontossága; valamint 3. a szabályozóknak a médiajártassággal kapcsolatos tevékenysége. 2.3.2.3 A médiaipar (szerepe a médiajártassággal kapcsolatban) A média elsősorban és mindenekelőtt egy iparág, amely különösen magas szintű interaktivitást és részvételt vár el előfizetőitől. Habár a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatának része, hogy a közjó érdekét képviseljék, szemben a (puszta) nyereséggel és a részvényesek érdekeivel, mégiscsak a közönség megtartásával kell igazolniuk létezésüket. Az ágazat egyes területein komoly befektetéseket eszközölnek a közönség állampolgári bevonása érdekében, a sajtó (amelyet a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói mellett a negyedik hatalmi ágnak is neveznek) alapvető közszolgálati feladatot lát el, és gyakran kezdeményez különféle tevékenységeket a közönség médiajártassági szintje fejlesztése

46

érdekében. Az ágazati kezdeményezések, kombinálva a nem kormányzati szervezetek munkájával jelentős hatással van az előfizetők médiajártasságának fejlődésére. Ezért kapnak helyet a kulcsfontosságú mutatók között. Ez a Tényező a médiajártasság népszerűsítéséhez kapcsolódó nem kormányzati és nem oktatási tevékenységekről szolgál áttekintéssel. Számba veszi a programokat, kampányokat, a felhasználói részvétel szervezeteit, a stratégiákat, forrásokat és a didaktikai anyagok fejlődését. A médiapolitikai és szabályozói hatóságokkal kapcsolatos mutatók hat kategóriába sorolhatók: 1. újságok; 2. televíziós csatornák; 3. filmfesztiválok; 4. távközlési vállalatok; 5. internet-szolgáltatók; valamint 6. egyéb szervezetek. 2.3.2.4 A civil társadalom (szerepe a médiajártassággal kapcsolatban) A civil társadalmi szervezetek és kezdeményezések ösztönzik a médiajártasság fejlődését elősegítő környezet támogatását. A társaságok száma, tevékenységük és minőségük jelzi a civil társadalom ráhatását. Persze nem elkülönülten léteznek, és képességük, hogy bátorítsák az állampolgári szerepvállalást a hatósági testületek együttműködésén nyugszik, valamint kapcsolódik a médiaoktatáshoz. A civil társadalom kritériumain belüli mutatók három kategóriába sorolhatók:   

A MM-ben aktív szervezetek; A civil szervezetek által kidolgozott MM tevékenységek; valamint A civil szervezetek közötti koordináció/együttműködés.

2.4 A médiajártasság indikátorainak megerősítése 2.4.1 Az indikátorok jellege A mutató olyan eszköz, amely információt szolgáltat egy adott helyzet, folyamat vagy állapot státuszáról és alakulásáról. A mutatók egyszerű, egyértelmű és hozzáférhető tudást tesznek lehetővé egy adott jelenséggel kapcsolatban. A mutatók lehetnek egyszerűek vagy komplexek, attól függően, hogy specifikus és precíz adatok egzakt állományáról van szó, vagy összegyűjtött mutatók egyszerű eredményéről. Az itt javasolt mutatók jellegüket tekintve szerteágazóak: egy részük mennyiségi adat, amelyeket különböző forrásokból (kérdőívek, statisztikák stb.) gyűjtöttünk össze, más részük pedig szakértői vélemények eredménye, akik minőségi szempontból elemezték az adatokat. Vannak olyan mutatók is, amelyek úgy jöttek létre, hogy az egyszerű mutatókat egy matematikai algoritmus szerint kombináltuk, amely az egyszerű mutatóknak mennyiségi értéket ad.

47

2.4.2 Az indikátorok funkciója és céljai A javasolt mutatók rendeltetése, hogy általános értékelést adjanak a médiajártasság szintjéről az Európai Unió 27 tagállamában (EU27). Ezenkívül betekintést engednek a médiajártasság számos dimenziójába: a használatba, a Kritikus értelmezésbe, és a Kommunikációs képességekbe. A mutatócsoportok mindegyike számos változó alapján jött létre, mint például a nem vagy az életkor. A médiajártasság végső soron az egyénnek a médiához való viszonyára utal. A jelen Tanulmányban hivatkozott egyéntípus a valóságban minden valószínűség szerint nem létezik, a többség bizonyos mértékig vagy egy olyan egyénre hasonlít, aki az egyes országokban vizsgált egyedekre jellemző tulajdonságok közelítőleg átlagos készletével rendelkezik, vagy egy olyan átlagos személyre, aki az egyének átlagos tulajdonságaival rendelkezik az adott országban. A médiajártasság alkalmazott fogalmának kialakítására egy olyan keretrendszerben került sor, amelyben a médiajártasság különböző dimenziói szerveződnek össze, és a homogén mutatók csoportosítva vannak. A mutatók alapjául a médiajártasságnak az EU intézményei által elfogadott fogalma szolgál. Ennélfogva azok az új és a hagyományos média platformjaira helyezik a hangsúlyt. Ugyancsak figyelembe vettük a kiskorúak védelméhez, az audiovizuális tartalomgeneráláshoz és kreativitáshoz kapcsolódó tényezőket. A végső cél egy európai politikai szisztematikus kidolgozása. A mutatóknak figyelembe kell venniük az Audiovizuális média és kommunikációs irányelvben,30 az Európai Parlament médiajártasságról szóló beszámolójában,31 valamint az Audiovizuális médiaszolgáltatások utasításban32 meghatározott célokat. A mutatók a médiajártasság egyes aspektusainak kiemelt fontosságot tulajdonítanak. Ennek megfelelően más szempontok hátrébb szorulnak. E mutatók kiválasztása az alábbi elvek alapján történt: 1. a mutatók elemzésének feltételeznie kell a jelek és tünetek szimbolikus természetét (olyan aspektusok, amelyek a valóság más, nem hozzáférhető aspektusait feltételezik). Ezeket ily módon jelölőnek kell tekinteni, és bizonyos mértékig reduktívak. 2. egy integrált és átfogó médiaképzettség részletes, kimerítő és átfogó leírása nem lehetséges annak komplexitása és végtelen természete miatt. Ezért az alkalmazott modellek és keretek összegzettek, és a kezelhetőség érdekében egyszerűbbek. 3. a mutatók tüneti jellegét, és azoknak a politikai lépések felé való orientációját előtérbe kell engedni. Feltételezzük, hogy a környezeti hatások (oktatás, intézményes háttér, ipar stb.) befolyásolják az egyéni képességek fejlődését, ennélfogva az oktatási lehetőségek és a kedvező Környezeti tényezők jobban képzett és fejlettebb egyéneket eredményeznek. Ennek az állításnak az alapjául az a (tudományos és informális) tapasztalat szolgál, amely a területen az elmúlt évtizedek során felhalmozódott. Ugyanakkor ezek a tényezők nem garantálnak egy specifikus eredményt. A kutatás nem képes felölelni minden olyan változót, amelyek befolyásolhatnak egy adott folyamatot. Az Európai Bizottság előírta az egyének helyzetétnek értékelését az egyes országokban, valamint annak áttekintését, mit tehetnek az intézmények az egyéni feltételek javítása érdekében. A kulcsfontosságú Környezeti tényezők között említett intézmények közvetítők a 30

Vö. angolul, http://ec.europa.eu/avpolicy/media_literacy/docs/com/en.pdf. (vizsgálva 2009. május 2-án).

31

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/65/CE Utasítása, 2007. december 11. http://eur-ex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do? uri=CONSLEG:1989L0552:20071219:EN:PDF

32

Vö. angolul, http://ec.europa.eu/avpolicy/media_literacy/docs/com/en.pdf. (vizsgálva 2009. május 2-án).

48

Bizottság által meghatározott elvek, a nemzeti kormányok és az egyéni képességek fejlődése között.

2.4.3 A médiaoktatás szerepe A médiaoktatás területén minden kezdeményezés alapjául az a feltételezés szolgál, hogy az oktatási erőfeszítések pozitív hatással vannak az egyéni befogadók képességeire és adottságaira. Nem ésszerűtlen tehát kialakítani egy pozitív, bár nem egyhangú kapcsolatot a médiaoktatás és az egyének technikai, kritikai értelmezésbeli és kommunikációs képességbeli fejlődése között. Előfordulhatnak mindamellett olyan esetek is, amikor a jó médiaoktatás még sincs hatással a médiajártasság szintjére. Ennek az ellenkezője is igaz: egy olyan tagállamban, ahol nincs médiaoktatás, mégis kinevelődhetnek médiaművelt egyének. Mindenesetre a mutatók és azok időbeli előrehaladása (történeti sorok) lehetővé teszik mindkét változó értékelését. A hagyományos média – pl. a televízió – tömeges használata azt jelzi, hogy legalábbis technikai és eszköz-szempontból nincsenek jelentős határok a hagyományos tömegmédia (rádió, televízió stb.) előtt. Ezzel szemben az új média viszonylagosan alacsony fokú használata – a teljes lakosságra vetítve – azt jelzi, hogy az ezen eszközök használatához kapcsolódó képességeket és adottságokat fejleszteni és bővíteni kell. A mutatók kiválasztásához használt keretrendszer jelzi a felhasznált kritériumokat. Mi azonban az alábbiakat vesszük figyelembe:  



A megértés kritériuma: a technikai képességeket a kritikus értelmezéssel és a kommunikációs képességekkel együtt vettük figyelembe annak érdekében, hogy meghatározzuk e dimenziók funkcióját. A médiahasználatra összpontosító empirikus bizonyíték kritériuma: a javasolt mutatók közül sok a média specifikus használatához kapcsolódik, amelyet egyének irányítanak és vezérelnek. Ily módon a média használata bizonyos médiaképességek meglétét feltételezi. A kritikus meta-kognitív tudástípus értékelésének kritériuma: a mutatók az egyén tudásának önértékelésére és a média megértésére alapulnak (kiskorúak védelme, médiatulajdon stb.) Az önértékelés egyes elemei binárisak (igen/nem, helyes/helytelen), mások csak feltárják a média egy bizonyos aspektusának tudatos észlelését. Ennélfogva ezek a mutatók nem teljesen megbízhatóak. Ugyanakkor, előre feltételezve bizonyos fokú nyíltságot a válaszokban, statisztikai értelemben feltárhatják bizonyos know-how létezését a médiával kapcsolatban, illetve a meglévő tudásban lévő jelentős hiányosságokat. Mindkét esetben olyan tényezőként funkcionálnak, amelyek kritikus módon befolyásolják a médiáról és a média által szolgáltatott bizonyos információtípusokat vagy ismereteket.

Az egyes mutatókhoz és a hozzájuk tartozó Kritériumokhoz különböző súlyokat és értékeket rendeltünk annak érdekében, hogy azokat a megfelelő módon integráljuk, olyan módon, ami megfelelően tükrözi a médiajártasság szintjeire gyakorolt hatásukat.

49

8. ábra: A komponensek súlya és értéke

COMMUNICATIVE Abilities Participation Social relation Content creation SOCIAL Competences CRITICAL UNDERSTANDING Knowledge about media and media regulation User behaviour (web) Understanding media content INDIVIDUAL COMPETENCES PERSONAL Competences USE Balanced and active use of media Advanced internet use Computer and internet skills ENVIRONMENTAL FACTORS MEDIA AVAILABILITY Mobile phone Radio Newspapers Internet Television Cinema MEDIA LITERACY CONTEXT Media Education Media Literacy Policy Civil Society Media Industry

50

KOMMUNIKÁCIÓS képességek Részvétel Társadalmi kapcsolat Tartalomgenerálás TÁRSADALMI kompetenciák KRITIKUS ÉRTELMEZÉS A média és a médiaszabályozás ismerete Felhasználói magatartás (web) A médiatartalom megértése EGYÉNI KOMPETENCIÁK SZEMÉLYES kompetenciák HASZNÁLAT A média kiegyensúlyozott és aktív használata Haladó internet-használat A számítógép és az internet ismerete KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A MÉDIA ELÉRHETŐSÉGE Mobiltelefon Rádió Újságok Internet Televízió Mozi MÉDIAJÁRTASSÁGI KONTEXTUS Médiaoktatás Médiajártassági politika Civiltársadalom Médiaipar

A kompetenciaszintek értékelése A médiajártasság szintjeinek meghatározásához az egyéni adottságokat és a Környezeti tényezőket a fejlődés három szintjére csoportosítottuk. Az alábbiakban az egyes szintek lebontása látható: szint

alap

közép

magas

a dimenzió meghatározása egyéni

környezeti

Az egyén egy sor adottsággal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára a média alapszintű használatát. A felhasználó ismeri a funkcióját, képes megfejteni az alapvető kódokat és azokat specifikus célokra használja. A felhasználó képessége, hogy kritikusan értelmezze a kapott információkat korlátozott. A médián keresztüli kommunikációs képességei ugyancsak korlátozottak. Az egyén közepes szinten használja a médiát, mélységében ismeri annak működését, és képes komplex műveleteket végrehajtani. A felhasználó tudja, hogyan szerezze be és értékelje a szükséges információkat, értékeli az információkeresési stratégiákat. A felhasználó aktívan hoz létre tartalmat és vesz részt a társadalom működésében Az egyén szakértői szinten használja a médiát, tudatában van és érintett a használatot befolyásoló törvényi feltételekben. A felhasználó mélységében ismeri a módszereket és nyelveket, képes elemezni és átalakítani a kommunikációs kapcsolatait befolyásoló feltételeket, valamint az üzenet létrehozását és kommunikálását. A közszférában a felhasználó képes együttműködő csoportokat életre hívni, ami problémák megoldását teszi lehetővé számára.

A környezet nem biztosít ösztönzést a médiajártasság fejlődéséhez.

A környezet biztosít némi ösztönzést a médiajártasság fejlődéséhez, azonban szórványos és rendszertelen módon. A környezet szisztematikus ösztönzést biztosít. Az intézkedéseket koordinálják a médiaművelt lakosság kinevelése érdekében.

51

3. Az eszköz A mutatók azonosítását és kiválasztását követően került sor az egyes országok médiajártassági szintjét értékelő Eszköz megtervezésére, összhangban a piramis-struktúrával. Az Eszköz létrehozása négy folyamatfázisban történt: 1. A kiválasztott mutatók mindegyikéhez egy adott súlyt rendeltünk (100%), mivel a médiajártasság mérése során nem minden mutató bír egyforma relevanciával. A mutatók súlyozásának alapjául szakértői konzultáció szolgált, a prioritásokat a Bizottság alakította ki. Az eljárást minden egyes Kritérium és Komponens esetében végrehajtottuk; a Kritikus értelmezés például 30%-os súlyt kapott, vagyis fontosabbnak ítéltük meg, mint például a 20%-os súllyal ellátott Használatot, míg a Kommunikációs képességekhez 15% súlyt rendeltünk. 2. A mennyiségi mutatók (a Használat, a Kommunikációs képességek és a Média elérhetősége komponenseihez) minden mutató esetében az EU nemzeti adataira utalnak. Ezeket az adatokat három szintre osztottuk: alap, közép és magas szintre. A felosztás során az EU átlagát tekintettük hivatkozási pontnak. Ez lehetővé tette, hogy az egyes EU tagállamok szintje között belső összehasonlítást végezzünk. A mennyiségi mutatók feldolgozásának részletes magyarázatát a 3.1 fejezet tartalmazza; 3. A minőségi mutatók (Médiajártassági kontextus) a nemzeti szakértőkkel folytatott konzultáció eredményeként alakultak ki; e szakértők véleményét elemeztük és egységesítettük a Tanulmány kritériumainak megfelelően, hogy kiküszöböljük a személyes elfogultságot. A minőségi mutatók feldolgozásának részletes magyarázatát a 3.2 fejezet tartalmazza; valamint 4. A súlyozási folyamatot követően a két műveletből származó adatokat kombináltuk és így hoztuk létre az Eszközt. A folyamat eredményeként megszületett Eszköz egy táblázatot tartalmaz a médiajártasság valamennyi kritériuma számára (felosztva a megfelelő egységekre), a hozzájuk rendelt súllyal, illetve az alap, közepes vagy magas szintre sorolt adatokkal. Az Eszköz teljes sablonja a G mellékletben található (Országjelentések – munkalap sablon); az eszköz működésével kapcsolatban részletesebb információk az M mellékletben (Eszköz sablon és instrukciók) található.

3.1 Az eszköz működése: felépítés és értelmezés (Egyéni kompetenciák) A felépítés három fázisa a következőket foglalta magában: 1. fázis: A mutatók összehasonlító táblázata 1. 2.

52

A mutatók kiválasztása és kinyerése egy megbízható forrásból, például: Számítógépes ismeretek (Eurostat) EU-szintű összehasonlító táblázat létrehozása a mutató számára;

1. táblázat: Számítógépes ismeretek az EU-ban, 2007 az alapvető számítógépes ismeretek szintje, amely legfeljebb 6 specifikus, a számítógéppel kapcsolatos feladatot foglal magában Ország

2007 (%)

Európai Unió (27 ország) Európai Unió (25 ország minta) Európai Unió (15 ország minta) Luxemburg Norvégia Dánia Izland Ausztria Hollandia Finnország Németország (1991-től a volt NDK-val) Spanyolország Szlovénia Franciaország Magyarország Svédország Egyesült Királyság Észtország Belgium Portugália Olaszország Ciprus Litvánia Írország Szlovákia Csehország Málta Görögország Lettország Lengyelország Bulgária Románia

23 24 26 39 37 36 36 33 32 29 28 28 28 27 27 27 26 24 22 22 19 19 19 18 18 17 17 15 14 12 7 5

3.

Az értékeket szabványos skála szerint konvertáltuk az EU átlaga alapján, amelyet 100-ra konvertáltunk. Az egységesség érdekében a mutatókat ugyanabban a mértékegységben adtuk meg. Az új értékeket az EU átlagához elfoglalt pozíciójuk alapján harmadokba soroltuk. A 100-at véve átlagul a Tanulmány 30 ponttal magasabb (130) és 30 ponttal alacsonyabb (70) értékeket határozott meg a harmadok kialakításához. Az első harmad a 130 feletti egyéni ország-eredményeket ábrázolja; a második harmad (középszintű) a 130 és 70 közötti ország-eredményeket ábrázolja; a harmadik harmad pedig (alapszintű) a 70 alatti eredményeket ábrázolja. Minden mutatót besoroltunk a három szint valamelyikére, így az eredmények az EU szintjén összehasonlíthatók.

53

2. táblázat: Számítógépes ismeretek az EU-ban (2007) a hozzájuk rendelt értékkel ország Európai Unió (27 ország) Európai Unió (25 ország minta) Európai Unió (15 ország minta) Luxemburg Norvégia Dánia Izland Ausztria Hollandia Finnország Németország (1991-től a volt NDK-val) Spanyolország Szlovénia Franciaország Magyarország Svédország Egyesült Királyság Észtország Belgium Portugália Olaszország Ciprus Litvánia Írország Szlovákia Csehország Málta Görögország Lettország Lengyelország Bulgária Románia

szint szín

magas

közepes

2007-es adat 23 24 26 39 37 36 36 33 32 29 28 28 28 27 27 27 26 24 22 22 19 19 19 18 18 17 17 15 14 12 7 5

új érték 100 104,35 113,04 169,57 160,87 156,52 156,52 143,48 139,13 126,09 121,74 121,74 121,74 117,39 117,39 117,39 113,04 104,35 95,65 95,65 82,61 82,61 82,61 78,26 78,26 73,91 73,91 65,22 60,87 52,17 30,43 21,74

alacsony

2. fázis: a Táblázat A táblázat a Windows Excel programmal készült. Az egyes mutatókból és országokról vett adatokhoz minden komponenshez és a Tanulmány szerkezetével összhangban a mutatókhoz értékek hozzárendelésére került sor. A 3. táblázat példaként a Használat komponenshez készült táblázatot mutatja meg Ausztria esetében. A táblázat első része a mutatókkal foglalkozik (pl. számítógépes ismeretek); mindegyik egy megadott szinttel rendelkezik (3. oszlop), amely az adatok korábbi, harmadokba történő besorolásból fakad, valamint egy, a szakértői konzultáció eredményeként kialakított

54

súllyal (4. oszlop). A mutatók kombinálásával jön létre az egységes komponens. Az 5. oszlop az egyes mutatók szintjét mutatja a súlyával megszorozva. 1.

1. KOMPONENS

2. KOMPONENS

3. KOMPONENS

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. p

használat. technikai adottságok

szint

súly

súlyozott érték

a komponens súlya

komponens súlya x érték

eredmény az EU átlagához képest

Számítógépes ismeretek

143,48

50%

71,74

14%

143%

Internetes ismeretek

100

50%

50

10%

100%

100%

121,74

24,30%

122%

Számítógépes és internetes ismeretek Internethasználat

108,93

20%

21,78

11%

109%

Újságolvasás

250

25%

62,5

31%

250%

Mozilátogatás

82,35

15%

12,35

6%

82%

Könyvek olvasása

94,59

30%

28,37

14%

95%

Mobiltelefonelőfizetés

105,66

10%

10,56

5%

106%

100%

135,58

67,80%

136%

A média kiegyensúlyozott és aktív használata

50%

Vásárlás az interneten

113,04

35%

39,56

12%

113%

Hírek olvasása az interneten

106,73

26%

27,74

8%

107%

Banki műveletek végzése az interneten

100,78

39%

39,3

12%

101%

100%

106,61

30%

32,00%

107%

124,12

100%

124,10%

124%

Haladó internethasználat Összesen

szintmutató 130 felett 70-130 70 alatt

20%

szint magas közepes alacsony

A 6. oszlop a komponensek súlyát mutat a saját kritériumukon belül (itt a Használat). Az 5. oszlopban szereplő eredmény, amely a mutatók összegét tükrözi, a Használat komponens összértéke. A 7. oszlop megmutatja a mutató átlagát a komponens súlyához képest (a mutató súlyának és a komponens súlyának szorzata). A 8. oszlop az EU átlaga és az ország által elért eredmény közötti különbséget mutatja.

55

3. fázis: Értékelési eszköz Azt követően, hogy az adatokat bevezettük és kiszámítottuk valamennyi komponens táblázatában, elvégezhető a médiajártasság globális értékelése. Az utolsó táblázat (4. táblázat) a Tanulmány kritériumait tartalmazza (Használat, Kommunikációs képességek, Kritikus értelmezés, a Média elérhetősége és a Médiajártassági kontextus) a hozzájuk rendelt súlyokkal együtt az egyéni vagy környezeti dimenziók között. Az 1. oszlop a dimenziót jelöli, a 2. oszlop pedig a kritériumokat és a másodlagos kritériumokat adja meg. A 3. oszlop a kritérium által az előző értékelési fázisban elért szintet ábrázolja. A 4. oszlop az egyes kritériumokhoz rendelt súlyt tartalmazza, míg az 5. oszlop az egyes kritériumok súlyozott értékét. A 6. oszlop az egyes kritériumok és másodlagos dimenziók súlyának felel meg az adott dimenziónak megfelelően. 4. táblázat: A médiajártasság globális értékelése, Ausztria 1. oszlop

1. DIMENZIÓ

2. oszlop

3. oszlop

4. oszlop

5. oszlop

6. oszlop

7. oszlop

médiajártasság kritériuma

szint

súly

szerzett súly

a másodlagos dimenzió súlya

a dimenzió súlya

Kommunikáció és szerepvállalás

120,14

100%

18,02

23%

15%

1. másodlagos dimenzió – társadalmi kompetencia

120,14

100%

18,02

Kritikus értelmezés

122,13

60%

36,64

46%

Használat

124,12

40%

24,82

31%

20%

2. másodlagos dimenzió – Személyes kompetencia

122,92

100%

61,46

77%

50%

Egyéni kompetenciák

122,28

100%

79,48

100%

65%

Média elérhetősége

95,11

43%

14,266

-

15%

Médiajártassági kontextus

91,62

57%

18,32

-

20%

Környezeti tényezők

93,12

100%

32,59

100%

35%

Összesen

112,08

112,08

100%

100%

15%

30%

(1+2 másodlagos dimenzió)

2. DIMENZIÓ

Szintmutató 130 felett 70-130 70 alatt

56

Szint Magas Közepes Alacsony

4. fázis: Összehasonlító táblázatok Az adatok feldolgozását követően létrehozhatók az összehasonlító táblázatok. A kritériumok, komponensek, mutatók, illetőleg az összehasonlító táblázatok és ábrák magyarázata a K mellékletben (kritériumkártyák) található.

3.2 Az eszköz működése: felépítés és értelmezés (Környezeti tényezők) A Médiajártassági kontextus kritérium különbözik az egyéni kritériumoktól, mivel annak alapjául a nemzeti szakértők által megküldött kvalitatív adatok szolgálnak. Ezért a minőségi adatokat mennyiségi adatokká kellett alakítani. Az eljárás lehetővé tette, hogy az adatok feldolgozását és súlyozását a Tanulmányban bemutatott piramis struktúrával összhangban végezzük el. A kritérium négy komponensből áll (médiaoktatás, médiajártassági elvek, médiaipar és civil társadalom). A Keretrendszerrel összhangban, valamennyi mutató rendelkezik egy sor mutatóval, amelyeket a nemzeti szakértők szubjektív módon értékeltek. Ezzel szemben minden mutató meghatározta az adott komponenst, amelyhez tartozik, és minden komponens meghatározta a rá vonatkozó kritériumot. A Médiajártassági kontextus értékelése a következőképpen történt:   

 

összeállítottunk egy kérdőívet a Környezeti tényezőkről, és megküldtük azt a médiajártasság nemzeti szakértői részére; a kérdéseket elemeztük és összehasonlítottuk; egy táblázatot hoztunk létre minden egyes komponens számára, jelölve az adott komponenshez rendelt súlyt. Például, ha a civil társadalom 30% súlyt kapott, a teljes Médiajártassági kontextuson belül, akkor a civil társadalom maximális pontszáma 30 lehetett; a rangsor és a nemzeti szakértők részletes válaszai, valamint az azok egységesítése érdekében kidolgozott bizonyos kritériumok alapján a Konzorcium minden egyes országot besorolt egy rangsorba; valamint ezt a számszerű értékelést bevezettük az Eszköz sablonjába, és ugyanazokat a műveleteket végrehajtottuk, mint az Egyéni kompetenciák esetében.

A Médiajártassági kontextus komponens mérése három fázisban történt: 1. fázis: A kérdőívek összeállítása és megküldése a nemzeti szakértők számára A kérdőív (D melléklet) 26 kérdést tartalmaz, felosztva a Médiajártassági politika kritérium négy komponense szerint. Minden egyes komponenshez specifikus kérdések tartoznak, és az első komponens esetében (Médiaoktatás) további felosztás szerepel a releváns témaköröknek megfelelően: Kötelező tananyag, Tanárok képzése, Médiaoktatási tevékenységek és Források. Minden egyes releváns témakör tartalmaz kérdéseket a mutató méréséhez. A kérdőívet az EU 27 tagországának szakértői részére küldték el, akik közül 20 válaszolt. Ezzel az anyaggal a Konzorcium kidolgozta az elemzendő és mérendő országjelentéseket. 2. fázis: Elemzés és értékelés A 20 országjelentést a kritériumok és komponensek kialakult struktúrájának megfelelő formába öntötték. A kérdőívek mindegyikét elemezték, és egységes, homogén kritériumokat 57

dolgoztak ki a szakértők által adott különböző válaszok elemzésére. Az elemzést követően minden kérdőívhez született egy, a válaszokat összegző táblázat, amely a mutató szintjét ábrázolta országonként, a szakértők által szolgáltatott információknak megfelelően, és összehasonlítva a meghatározott kritériumokkal. A spanyol országjelentést példaként kiemelve a következő eredményt kapjuk: 5. táblázat: A kérdőívben szereplő válaszok osztályozása

MÉDIAOKTATÁS Tananyag Hivatkozás a tananyagban a médiaoktatásra A médiajártasság mint a kulcsfontosságú kompetenciák egyike Médiajártassági alapkurzus Opcionális kurzus Átfogó tananyag téma Ad hoc kormányhivatal A médiajártasság bármilyen értékelése Tanárok képzése Hivatalos induló képzés a médiajártasságról A tanárok médiajártasságának értékelése A tanárok médiaképzésének hivatalos rendszere Médiaoktatási tevékenységek Fő események Konkrét intézkedések nemzeti vagy regionális szinten a médiajártasság iskolában történő oktatásával összefüggésben Források Fő források Tanulmányok/Publikációk MÉDIAJÁRTASSÁGI POLITIKA Törvényi szabályozás (amennyiben létezik) Tényleges törvényalkotói tevékenység (amennyiben létezik) Médiakommunikációs hatóság (amennyiben létezik) MÉDIAIPAR A médiajártasság szempontjából érintett újságok A médiajártasság szempontjából érintett televíziós csatornák A médiajártasság szempontjából érintett filmfesztiválok A médiajártasság szempontjából érintett távközlési vállalatok A médiajártasság szempontjából érintett internetszolgáltatók Egyéb kezdeményezések CIVIL TÁRSADALOM Releváns társaságok (jó szint) Kezdeményezések (jó szint) Koordináció (jó szint)

58

IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM

IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM

Az 5. táblázat a kérdőívben szereplő válaszokat összegzi és egységesíti az értékelési kritériumokat. A válaszok és a Tanulmány által ajánlott általános súlyozási struktúra alapján az egyes komponensek súlyozása a következőképpen történt:  médiaoktatás: 30%;  médiajártassági politika: 20%;  médiaipar: 20%;  civil társadalom: 30%. A súlyozás megállapítását követően került sor az egyes komponensek egyéni értékelésére. A kritériumok további felosztása a kérdések és környezeti dimenzión belüli adott súlyozás szerint lehetővé tette az alábbi táblázatok összeállítását. Minden kritérium esetében a maximális értéket kiegyenlítették a hozzá rendelt súly százalékára. Például a Médiaipar kritérium esetében a hozzárendelt súly 20% volt; a maximális érték ennélfogva 20. 1. Médiaoktatás A médiaoktatás értékelési táblázata négy témakörre oszlik: Tananyag, Tanárképzés, Médiaoktatási tevékenységek és Források. Minden egyes témakörhöz egy adott súlyt rendeltünk. Az egyes súlyozási értékek összeadása (12+9+3+6=30) kiadja a Médiaoktatás komponens teljes súlyát (30%). 6. táblázat: A médiaoktatás értékelése

összesen (max. 30)

médiaoktatás tananyag tanárképzés médiaoktatási tevékenységek források

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4

5 5

6 6

4

5

6

7 7

8 8

9 9

10

11

12

Ezt követően egy specifikus táblázat létrehozására került sor a Médiaoktatáson belüli egyes témakörökhöz. 1.1 Kötelező tananyag Az elemzett kérdéseket és válaszokat követően a 7. táblázat négy cellát ábrázol egy értékelési skálával. A felső oszlopok az alkalmazott skálát tartalmazzák, Ennél az elemnél a maximális érték 12. Minden egyes cellát értékeltünk és mértünk, majd az egyes cellák eredményeinek összegét az elem összértékénél jelenítettük meg (utolsó oszlop). 7. táblázat: Kötelező tananyag értékelése 0

1

2

3

Nincs tananyagbeli megvalósítás

Alapfokú megvalósítás a tananyagban

1

2

3

ICT/Digitális média és médiajártasság mint tantárgyak feletti témakör

1

2

3

A médiajártasság mint kompetencia

1

2

3

összesen (max. 12)

Szisztematikus megvalósítás és értékelés

59

1.2 Tanárképzés A Kötelező tananyag komponensnél használt módszertan alkalmazásával létrehoztunk egy táblázatot az egyes komponensek mérésére. A 8. táblázatban, a Tanárképzésnél a maximális érték 9. 8. táblázat: Tanárképzés értékelése 0

1

2

3

Nincs tevékenység

Dolgozó tanárok alkalomszerű képzése

1

2

3

1

Kötelező, hivatalos tanárképzés

2

3

összesen (max. 9)

Szisztematikus tanárképzés és a képzés (vagy a kompetenciák) értékelése

1.3 Médiaoktatási tevékenységek Ugyanezt az eljárást követtük a harmadik elemnél is (maximális érték 3), ezt ábrázolja a következő táblázat: 9. táblázat: Médiaoktatási tevékenységek értékelése 0

1

2

3

Nincs tevékenység

Folyamatos és rendszeres tevékenységek

összesen (max. 3)

1.4 Források A Médiaoktatási kritérium utolsó elemét, a Forrásokat ugyanezzel a módszerrel értékeltük. Itt a maximális érték 6 volt, és ennek megfelelően a használt táblázat a következő: 10. táblázat: Források értékelése 0

1

2

3

Nincsenek források

Néhány általános forrás

1

2

3

összesen (max. 6)

Források jó szinten rendelkezésre állnak

A komponens valamennyi elemének mérését követően lehetővé vált az eredeti kritériumtáblázat kitöltése a kapott eredmények felhasználásával. 11. táblázat: Médiaoktatás általános értékelése Médiaoktatás Tananyag Tanárképzés Médiaoktatási tevékenységek Források

60

összesen (max. 30) 1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4

5 5

6 6

4

5

6

7 7

8 8

9 9

10

11

12

Spanyolországot példaként véve a táblázatok kitöltése az alábbiak szerint történt: 12. táblázat: Kötelező tananyag értékelése Spanyolországban 0 Nincs tananyagbeli megvalósítás

1 2 3 Alapfokú megvalósítás a tananyagban

1 2 3 ICT/Digitális média és médiajártasság mint tantárgyak feletti témakör

1 2 3 A médiajártasság mint kompetencia

1 2 3 Szisztematikus megvalósítás és értékelés

9/12

13. táblázat: Tanárképzés értékelése Spanyolországban 0 Nincs tevékenység

1 2 3 Dolgozó tanárok alkalomszerű képzése

1 2 3 Kötelező, hivatalos tanárképzés

1 2 3 Szisztematikus tanárképzés és a képzés (vagy a kompetenciák) értékelése

5/9

14. táblázat: Médiaoktatási tevékenységek értékelése Spanyolországban 0 Nincs tevékenység

1 2 3 Folyamatos és rendszeres tevékenységek

2/3

15. táblázat: Médiaforrások értékelése Spanyolországban 0 Nincsenek források

1 2 3 Néhány általános forrás

1 2 3 Források jó szinten rendelkezésre állnak

5/6

16. táblázat: Médiaoktatás általános értékelése Spanyolországban Médiaoktatás Tananyag Tanárképzés Médiaoktatási tevékenységek Források

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4

5 5 5

6 6 6

4

5

6

7 7 7

8 8 8

9 9 9

10 10

11 11

12 12

összesen 9 5 2 5 21/30

Ugyanezt az eljárást követtük valamennyi további komponens esetében is (Médiajártassági politika, Médiaipar és Civil társadalom). 3. fázis: a teljes kritériumértékelés meghatározása A kritériumok mérési folyamatának utolsó szakasza az egyedi komponensértékelések összegzése. Az egyes Országjelentések tartalmazzák az egyes komponensekre elért értékeket összegző táblázatot. A végeredmény megegyezik az adott kritérium összértékével. Az összegző táblázat a következő:

61

17. táblázat: A médiajártassági kontextus általános értékelése KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ Médiaoktatás Médiajártassági politika Médiaipar Civil társadalom Összesen

maximum 30 20 20 30 100

összesen

Ugyanezt az eljárást alkalmaztuk a nemzeti szakértőktől kapott mind a 20 beszámoló esetében.

3.3 Megállapítások és azok értékelése 18. táblázat: A médiajártassági értékelése Európában

szintmutató 130 felett 70-130 70 alatt

szint magas közepes alacsony

A 18. táblázat a jelen Tanulmány előzetes médiajártassági értékelését ábrázolja országonként. Ez az eredmény kombinálja a keretrendszert alkotó Egyéni kompetenciákat és a Környezeti tényezőket. Az első szembeötlő érdekesség az európai országok médiajártasságában tapasztalható jelentős különbség. A különbségek 150-140-től (Finnország, Dánia, Hollandia vagy az Egyesült Királyság) 45-60-ig terjednek (Bulgária, Románia vagy Görögország). Ugyanakkor, noha az európai átlag 100, amit Ausztria, Írország, Németország és Spanyolország ér el, számos ország található a 60 és 80 közötti zónában. A fejlett szinten és az alapszinten lévő országok közötti különbség így igen jelentősnek mondható. 62

Általános következtetésként elmondható, hogy Észak- és Közép-Európa általánosságban jó eredményeket ért el. Az Egyesült Királyság kivételes ebben a felsorolásban, mint a sűrűn lakott országok között a legkiugróbb teljesítményt produkáló ország. Általánosságban azonban, amint azt Franciaország, Németország és Spanyolország példája is mutatja, a sűrűn lakott országok inkább a középszintet foglalják el. A kis országok közül Luxemburg érte el a magas szintet. 19. táblázat: A médiajártassági értékelése Európában (növekvő sorrendben)

A ranglista másik végén számos olyan ország található, amelyek nem lépik túl a 70-es értéket: ilyen Románia, Szlovákia, Ciprus és Görögország. Ezek kis- vagy közepes méretű országok, amelyek a közelmúltban csatlakoztak az Európai Unióhoz, és legnagyobb részük Kelet-Európában és a Földközi-tenger vidékén található. Ennek alapján elképzelhető, hogy a média iránti kisebb lelkesedésnek a kulturális különbség az oka. Lengyelország, Lettország, Szlovénia, Litvánia, Portugália, Magyarország, Olaszország, Málta és Csehország, akárcsak Spanyolország, Németország és Észtország valamivel az európai átlagot jelentő 100-as érték alatt teljesít. A most felsorolt országok közül több közepesen vagy sűrűn lakott ország; közülük nem egyben magas a bruttó hazai össztermék (GDP). Egyéb hasonlóságot nehéz találni ebben a csoportban. A magas szintet elérő országok között található Svédország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Belgium, Írország, Ausztria, Luxemburg és Franciaország. Ezekben azt országokban kivétel nélkül magas a GDP, Közép- vagy Észak-Európában találhatóak, és legtöbbjük hosszú ideje tagja az Európai Uniónak. A kimagaslóan jó eredményt elérő országok között NagyBritanniát, Finnországot, Dániát, Hollandiát és Svédországot kell megemlíteni, amelyek mind 130 feletti eredményt értek el, két-háromszor annyit, mint egyes más országok. Az itt elemzett eredményekből levonható következtetések megdöbbentőek. A Fejlett és azt Alap szintet elérő országok között (Finnország 140, míg Románia 40), csaknem négyszeres a különbség, ami igen jelentős. Kijelenthető, hogy az országok közötti jelentős különbségek oka a koherens médiajártassági politika az oktatás és a társadalmi kezdeményezések látható hiányosságai. Fontos

63

hangsúlyozni, hogy a digitális kompetencia fejlesztésére alkalmazott finn modell, kiegészülve a brit és a holland politikával igen sikeres és látható eredményeket produkált. A következő táblázat az Eszköz alkalmazásának eredményét mutatja az egyes európai országok vonatkozásában a globális médiajártasság különböző komponenseire tekintettel. Amint azt a korábbi fejezetekben már említettük, egyes EU-országokban nem áll rendelkezésre kellő adat a Kritikus értelmezés kritérium, valamint a Környezeti tényezők elemzéséhez. Ettől függetlenül azonban ezek az eredmények jó kiindulási alapot szolgáltatnak az európai médiajártasság szintjének részletesebb elemzéséhez. 20. táblázat: A médiajártasság országonkénti értékelése kritériumok szerint ország

egyéni kompetenciák Használati képességek

64

Kommunikációs képességek

környezeti tényezők kritikus értelmezés

egyéni kompetenciák összesen

média elérhetősége

Médiajártassági kontextus

összesen környezeti tényezők összesen

1. Ábra: a médiajártasság összesített értékelése

Az 1. és a 2. grafikon közötti hasonlóságból kiderül, hogy a Környezeti tényezők és a globális médiajártasság között szoros összefüggés mutatkozik. Várható, hogy minél kedvezőbben alakul a környezet a médiajártasság számára, annál magasabb szintet fog a lakosság abban elérni. 2. ábra: környezeti tényezők

65

3. ábra: használati képességek

A média elérhetősége komponensek nagyobb hatással vannak a használatra, amint azt a két megfelelő diagram közötti hasonlóság is mutatja. 4. ábra: a média elérhetősége

66

5. ábra: egyéni kompetenciák

A számítógépes és internet ismeretek a kettő szintéziséből fakadóan hasonlóak, amint azt ezeken az ábrákon is látni lehet. Globálisan kevésbé homogén komponens a Kommunikációs képességek. Noha valamennyi országban nem állt rendelkezésre adat, a mutatkozó különbség így is jelentős. 6. ábra: kommunikációs képességek

67

Egyebek között Görögország, Málta, Spanyolország, Írország és Szlovákia a kommunikációban jó eredményt értek el más komponensekkel összehasonlítva. Ez azt jelzi, hogy az interneten folytatott társadalmi kapcsolatok, valamint a tartalom létrehozásának képessége olyan Komponenseken alapul, mint az elérhetőség és a kompetenciák. Elképzelhető az is, hogy e Komponens tekintetében egy még nem azonosított változó is hatással volt egyes országok teljesítményére. 7. ábra: a médiajártasság kritériumai és teljes értékelés

Use Communicate Availability Media Literacy Context TOTAL ASSESSMENT

Használ Kommunikál Elérhetőség Médiajártassági kontextus TELJES ÉRTÉKELÉS

A Médiajártassági kontextus az a komponens, amelyik a leginkább eltér a Teljes értékeléssel összehasonlítva. Ugyanakkor stabil tendencia figyelhető meg: más mutatókkal összehasonlítva a Médiajártassági politika felfelé és lefelé mutató trendjei mindig egybeesnek. A „Kontextus” és a „Kommunikációs képességek” vonalai különböznek leginkább az elrendezésben. Ez magyarázható azzal, hogy egyes országok adatai hiányoznak, illetve Médiajártassági kontextus négy komponensének eltérő eredményeivel. Amikor a Kommunikációs képességeket hasonlítjuk össze a Használati képességekkel, a Használat szinte minden esetben magasabban van. Ezen az alapon levonható az a következtetés, hogy a médiához való hozzáférés és a média használata olyan feltételek, 68

amelyek megkönnyítik a médiajártasság fejlődését, azonban nem garantálják azt. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy olyan országokban, mint Finnország vagy Portugália, inverz kapcsolat jön létre (a Kommunikációs képességek vannak a Használat fölött). Egy fontos érték a Társadalmi kapcsolatok komponens, ami azt az egyéni tendenciát jelzi, hogy azokban az országokban a közösségi hálózatokat és csevegőszobákat társadalmi kapcsolatok kialakítására és ápolására használják. 8. ábra: a használat és a kommunikáció kritériumai

A médiajártasság (valamennyi aspektusának) szintjeit ábrázoló grafikon és a médiajártasságot dimenziónként ábrázoló grafikon hasonlósága azt mutatja, hogy a tagállam értékelésére kiválasztott paraméterek konzisztensek és alkalmasak, hiszen koherencia látható a tárgyi feltételek és a politika fejlődésének meglévő összefüggéseiben, legalábbis a kommunikációs eszközök európai polgárok általi használatának vizsgálatakor. Amint az a következő oldalon lévő ábrán látható, a „közcélú befektetés az oktatásba” változó bevezetése a GDP százalékában azt jelezheti, hogy az esetek túlnyomó többségében az oktatási területen megjelenő jelentős befektetések magasabb szintű médiajártasságot eredményeznek. Az európai átlag (a Tanulmányban használt skálán 100 pont) alatti befektetéseket eszközlő országok alacsonyabb szintű médiajártasságot mutatnak, kivéve Luxemburgot, amely – lakossága helyzetéből fakadóan – előnyt élvez az Unió többi tagállamával szemben. A magas szintű médiajártassággal rendelkező országokban az oktatási célú beruházások 69

mértéke az európai átlag felett van. Másrészről azonban olyan országok is vannak, ahol a beruházás mértéke meghaladja az európai átlagot, a médiajártasság szintje mégis alacsony, vagy alacsony-közepes szintű. Ez a médiajártasság bonyolultságára utal, amennyiben integrálja a Környezeti és az Egyéni dimenziókat. Az olyan országok, mint Portugália, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország, ahol az oktatási beruházások mértéke meghaladja az európai átlagot, alacsony szintű médiajártasságot mutatnak, aminek talán az az oka, hogy a médiajártassági piramis talapzatában (Média elérhetősége, Médiajártassági kontextus) strukturális hibák mutatkoznak. 9. ábra: a médiajártasság teljes körű értékelése és a teljes oktatási beruházás

3.4 Az értékeléssel kapcsolatos előzetes megfontolások Európában a médiajártasságnak nincs egységes szintje. A magas társadalmi és oktatási színvonalat magukénak tudható, ugyanakkor viszonylag alacsony lélekszámú skandináv és más északi országok kiváló eredményeket érnek el ezen a területen. Közép-Európa országai ahol az EU lakosságának legnagyobb része él – középszinten vannak. A dél-európai országok általában, valamint azok, amelyek nemrégiben csatlakoztak az Európai Unióhoz, csak az alapszintet érik el.

70

Ha a jelen Tanulmány hatókörét kiterjesztenénk Európán túlra, és ugyanezeket a kritériumokat alkalmaznánk más kontinenseken is, Európát minden valószínűség szerint a rangsor elején találnánk az analitikai spektrumban. Egy kontinenseken átívelő elemzés szélesebb értéket is adna, és megállapítható lenne, hogy az egyéni médiajártasság fejlettségére alkalmazott három kategória világszinten magas, közepes, vagy alacsony szintű lenne. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a legjobban teljesítő országok igen fejlettek a demokrácia, az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági jólét tekintetében, ezért joggal vélhetjük, hogy olyan földrészként, amely társadalmi és gazdasági szempontból magasan fejlett, Európában valószínűleg a médiajártasság is fejlettebb, mint a világ más részein. Jól látható összefüggés azonosítható az egyének médiajártasságának szintje, valamint az intézmények által megvalósított médiapolitika és intézkedések között. Amint azt a jelen Tanulmány keretrendszere és az eredmények is alátámasztják, általános összefüggés figyelhető meg az egyén médiajártasságának színvonala, valamint a Környezeti tényezők között. Finnország például és az Egyesült Királyság magas szintű technikai és kommunikációs adottsággal rendelkeznek, a spektrum másik végén ugyanakkor Ciprus, Lengyelország, Portugália és Görögország csak „alap” szintet ért el az Egyéni kompetenciákban és a legtöbb Környezeti tényezőben is. A spektrum középső tartományában elhelyezkedő országok jóval vegyesebb eredményeket mutatnak, azonban az Egyéni és a Környezeti tényezők között továbbra sem tapasztalható akut disszonancia. Az egyén képességei és a Környezeti tényezők közötti kapcsolat kétirányú – egy kedvezőbb környezeti kontextus elősegíti az egyéni médiajártasság fejlődését, a médiában jártas egyének jelenléte pedig hozzájárul a koordinált politika és intézkedések fejlődéséhez. Az egyéni hajlam szerepe ugyanakkor csak azt követően válik meghatározóvá, hogy a médiajártasság fejlődésének intézményes támogatása átlépett egy alsó határértéket. Amint azt az eredmények összehasonlító táblázatában az alacsony értékkel teljesítő országok példája mutatja, ha nincs formális stratégia a médiaművelt lakosság kinevelésére, nem valószínű, hogy lakosság magas szintű médiajártasságra tesz szert. A legfejlettebb országok által kidolgozott médiajártassági politikák a megfelelő módosításokkal és a társadalmi-gazdasági különbségek figyelembevételével modellként alkalmazhatók a többi országban, különösen ott, ahol a médiajártasság csak az alapszintet éri el. Az erős Médiajártassági kontextus hatása nem szükségszerűen azonnali és közvetlen, és lehet, hogy nem érzékelhető azonnal a politika megvalósítását követően. A politikai intézkedésekben és a jó gyakorlatokban rejlő potenciál az erős és fenntartható intézményi hálózat kialakításából fakad, amely megnyithatja az utat a további kezdeményezések felé, és fokozza médiajártasság fontosságának tudatosítását. A források és a társadalmi tőke beruházása a médiajártasságot fejlesztő programokba, politikába és kezdeményezésekbe valószínűleg számos tanulmány, kezdeményezés és törvényhozási intézkedés születéséhez vezet majd az egyes országok szintjén. Jelen Tanulmány egyik következtetése, hogy a médiajártasság fejlesztésére irányuló közéleti törekvések feltétlenül hatással lesznek azokra az egyénekre, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

71

4. Az ajánlások 4.1 Ajánlások, áttekintés A média multinacionális és nemzetközi jellege multinacionális és nemzetközi válaszokat tesz szükségessé. A jelen Tanulmány azon az alapon ösztönzi az EU-t, hogy a jogellenességek és átfedések elkerülése érdekében olyan kiterjedt koordinációt kell folytatni, amilyet csak lehetséges. Egy európai megközelítés azt teszi szükségessé a tagállamok részéről, hogy aktívan vállaljanak szerepet a nemzeti médiajártasság színvonalának emelésében. A közös európai megközelítés terepet biztosítana a koordinációra, valamint a legjobb gyakorlatok működő példáit állítaná az olyan szövetségi rendszerű országok elé, mint az Egyesült Államok és Oroszország, valamint a kontinensek számára megmutatná a koordinált válasz példáját. Az Audiovizuális médiaszolgáltatások direktíva nemzeti szinten történő megvalósítása élénkítené a médiajártasság népszerűsítését, értékelését és elemzését együttműködve más tagállamokkal. Ennek érdekében a következő pontokat kell feltétlenül számításba venni: 1. A kritikus értelmezés kulcstényezőként való azonosítása a médiajártasság fejlesztését célzó politika kidolgozása során. Ez magába tömörítené a médiatartalom és a média funkciójának megértését, a médiakörnyezet és szabályozás ismeretének fokozását és a megfelelő felhasználói magatartás kialakítását segíteni célzó politikákat. Ugyancsak bátorítani fogja a szükséges kompetenciák kifejlesztését, többek között a mindenütt jelenlévő kereskedelmi kommunikáció ellensúlyozását, valamint a különböző kommunikációs modalitások megkülönböztetésének képességét (meggyőzni szándékozó, informatív, oktató, politikai stb.) a médiajártasság fejlesztésére irányuló törekvések egyik kulcs elemeként. 2. Az állampolgári szerepvállalás, mint a teljes és aktív európai polgári lét alapvető összetevőjének népszerűsítése. Ez magában foglalja az állampolgári kommunikáció támogatását, a társadalmi szerepvállalást, a közéletben való civil szerepvállalást, valamint az egyéni tartalomgenerálást, ideértve a kreativitás, az innováció és a társadalmi kapcsolattartás ösztönzését. 3. A nemzeti kormányok és médiaszabályozó testületek ösztönzése, hogy feladataik közé illesszék be a médiajártasság alakulásának nyomon követését és annak fejlesztését; a jó gyakorlatok belső és nemzetközi cseréjének ösztönzését. Habár úgy véljük, hogy az önszabályozás és az automatikus szabályozás jó dolgok, ezek mellett törvényi szintű szabályozásra is szükség van (szabályokkal és szankciókkal). 4.

72

Az ICT-hez való hozzáférés megkönnyítése és kibővítése, különös tekintettel az internetre: az ezen a területen követett politikának kiemelt prioritásként kell kezelnie a társadalom tagjainak bevonását és a digitális megosztottság elleni küzdelmet. A médiajártasság a média valamennyi formáját érinti, és azt korra és nemre való tekintet nélkül valamennyi polgár felé közvetíteni kell. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekek és kiskorúak felkészítésére a média megfelelő és biztonságos használatára, különös tekintettel a videojátékokra;

5. A médiajártassággal kapcsolatos nyilvános viták és tudatosság ösztönzése: ideértve az európai, országos és helyi tájékoztató kampányokat. A politikusokat és más döntéshozókat el kell látni a szükséges és releváns információkkal. A médiajártasság fogalmát be kell vezetni a családi környezetbe, és más informális környezetekbe is. 6. A médiaoktatás integrálásának ösztönzése az oktatási rendszerbe konkrét és tantárgyak feletti célok formájában egyaránt: különös figyelmet kell fordítani a tanárképzésre, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos tevékenységekre, a társadalom felnőtt és időskorú tagjainak bevonására, az oktatás eszközeinek biztosítására és a pedagógiai módszerek fejlesztésére. 7. a civil társadalmi szervezetek szerepének, és a hozzájuk kapcsolódó, a médiajártasságot érintő kezdeményezések fenntartása a demokratikus kultúra és a közös értékek támogatása érdekében: a közéletben való hatékonyabb szerepvállalás támogatása, és a reprezentatív civil intézmények működésének segítése. 8. A médiaiparban – különösen az audiovizuális médiában – való aktív szerepvállalás ösztönzése: ideértve a műveltségfejlesztő kezdeményezéseket, mivel azokat a sajtó már említi. Figyelmet kell fordítani a tömegmédiára – ideértve a hagyományos és digitális, nyilvános és magánplatformokat, tartalmat és folyamatokat. A médiaszakemberek képzését szintén kiemelt prioritásként kell kezelni. A fenti ajánlások megvalósításához és a hatékony eredmények biztosítása érdekében javasoljuk, hogy az európai intézmények és a nemzeti kormányok a kényszerítő és önszabályozó eszközök kiegyensúlyozott alkalmazásával segítség a médiajártasság fejlődését. Az audiovizuális politika nemzetközi és nemzeti megközelítését leginkább a konkrét törvényalkotási tevékenységgel szemben az önszabályozás és a társszabályozás előnyben részesítése jellemzi. Új normák bevezetésének a mérlegelésekor, a megfelelő következő lépés megválasztásakor azokat a rendszereket kell előnyben részesíteni, amelyek a kooperáción (önszabályozás, magatartáskódexek stb.) alapuló szabályozói eszközöket biztosítanak, és amelyek inkább együttműködést, mint szembehelyezkedést (társszabályozás) eredményeznek. Maga a médiaszektor a társszabályozást és az önszabályozást részesíti előnyben. Az európai és a nemzeti törvénykezési háttér hiánya miatt a médiára vonatkozó mindennemű szabályozás érvényesítése nehézkes és alacsony hatékonyságú a média mérete, nemzetek felettisége és gyorsan változó természete miatt. Ez, valamint az ipari lobbi-csoportok nyomásának eredményeképpen az Európai Unió jelenleg a társszabályozást részesíti előnyben, ami nem más, mint a dereguláció egy megkülönböztetett fajtája. A jelen Tanulmány hatókörére utalva: kibontakozóban van az összefüggés a médiajártasság szintje és annak a törvénykezési prioritások között elfoglalt helye között.

4.2 Specifikus ajánlások A fenti áttekintés konkrét intézkedéssé történő lefordításához és a MM európai ösztönzéséhez a jelen Tanulmány a következő politikai ajánlásokkal kíván hozzájárulni.

73

4.2.1 A média elérhetősége és a tartalom felhasználása A médiajártasság előfeltétele a technológiák és médiaplatformok elérhetősége. A használat ugyanakkor önmagában még nem eredményezi a készségek fejlődését, más feltételek, például a médiaeszközök ergonómiájának fejlesztése, valamint útmutatás a médiaeszközök használatában szintén fontos szempontok. A fiatalok, akik születésük óta együtt élnek a digitális eszközökkel, a használaton, a horizontális tanulási és hálózati együttműködésen keresztül alakították ki tanulási rendszerüket. Ez a felnőttekre kevésbé jellemző, különös tekintettel az idősekre, akik, noha elképzelhető, hogy nagyobb információ- és kommunikációmenedzselési tapasztalattal rendelkeznek a hagyományos média, a televízió és a nyomtatott sajtó terén, járatlanok az új médiaeszközök alkalmazásában. A European eLearning kezdeményezés aggályát fejezte ki a technológia aránytalanul egyoldalú előnyben részesítése miatt, amely nem veszi figyelembe a kulturális és humanisztikus megközelítéseket, és az állampolgárok felkészítését a digitális társadalomra. A sajtó szabadságáról és pluralizmusáról folytatott viták nem csak a sajtó és az újságírók jogairól és felelősségéről szólnak, hanem a közvéleménynek arról a jogáról is, hogy tisztességes és megbízható információkhoz jusson. Ha az állampolgárok több forrásból származó, több platformon megjelenő megbízható információkhoz tudnak jutni, megalapozottabban tudják kialakítani saját véleményüket. A médiaoktatás és a tudatossági kérdések előtérbe kerülése alapvető fontosságú e jogok hatékony védelméhez és a közérdek biztosításához. Az állampolgároknak ismerniük kell kereskedelmi jogaikat. A kereskedelmi jogok védelme létfontosságú a közérdek védelme szempontjából. A Microsoft szoftvermonopóliuma például jelentősen gátolja bizonyos alkalmazások fejlődését.33 Ajánlások:     

a hatóságoknak biztosítaniuk kell a kommunikációs hálózatok és digitális szolgáltatások elérhetőségét mindenki számára; aktívan támogatni kell a különböző információforrások meglétét, az azokhoz való hozzáférést valamennyi (helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi) szinten; az illetékes hatóságoknak olyan politikát kell folytatniuk, amely biztosítja a média sokszínűségét és pluralizmusát, különös hangsúlyt fektetve a közérdekű célok érdekében készülő médiatartalom megőrzésére; a hatóságoknak támogatniuk kell azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a globális kommunikációs hálózatokban való részvételt, valamint formájában és tartalmában is támogatják a helyi kulturális sokszínűséget; az illetékes hatóságoknak meg kell védeniük a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az ésszerű és tisztességes oktatási célú alkalmazást.

4.2.2 Együttműködési platformok Az Európai Közösségnek előnye származik a Lisszaboni Program34 jelentette kihívások egységesebb megközelítéséből. A program nem írja elő azonos modalitások európai szintű alkalmazását, sem ekvivalens források és szervezetek általános felhasználását. Kötelezi ugyanakkor a tagállamokat a médiajártasság fejlesztésére, azzal a kötelezettségvállalással, 33

Microsoft Corp. Vs. Az Európai Közösségek Bizottsága, az elsőfokú bíróság ítélete (nagy kamara), 2007. szeptember 17.

34

http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en.htm

74

hogy támogatják a sokszínűséget és globális perspektívát követnek. Az egyes tagállamok jó gyakorlatok folytatásával elősegíthetik politikák vagy gyakorlatok beindítását vagy megerősítését. Egy együttműködési platformot35 kell létrehozni, kifejleszteni és üzemeltetni a szabályozásban és a médiajártasság alakításában érdekelt felek számára. A médiajártasság bármilyen valódi hatást kiváltó fejlesztéséhez mozgósítani kell a civil társadalmat és a médiaipart. A különböző szektorok integrálására és koordinálására vonatkozó politikai javaslatokat európai és nemzeti szintről is továbbítani kell az Európai Bizottság felé, különös hangsúlyt helyezve az oktatási szektorra (iskolák és az élethosszig tartó tanulás), a civil szektorra, a médiaszektorra és a szabályozói szektorra. A szektorok pluralitása tág és befogadó megközelítést igényel, amelynek legjobban talán két formális európai szintű testület létrehozásával lehet megfelelni: Ajánlások:  



az európai intézményeknek együtt kell működniük a nemzetközi szervezetekkel, így például az Európai Tanáccsal és az UNESCO-val a médiajártasságot népszerűsítő tevékenységek terjesztése és az ezt célzó jobb stratégiák kialakítása érdekében; az Európai Unió szintjén az alábbi testületek kialakítása szükséges: o A médiajártasság ügynökeinek európai szövetsége – formális intézményes tanácsadó testület a kockázatviselők és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és koordinációja érdekében a médiajártasság növekedését célzó politika és kezdeményezések megvalósítása során; o A médiajártasság európai figyelőközpontja – monitoring központ, amelynek célja jelentések készítése a gyakorlatról, a médiajártasság szintjéről, a szabályozásokról, és egyéb, a nemzetközi vitában felbukkanó kérdésekről; ezeknek, és minden más érintett releváns hatóságnak és testületnek biztosítania és ösztönöznie kell az (offline és online) teret, ahol a média értékei, előnyei és kockázatai megvitathatók.

4.2.3 Az európai intézmények és kockázatviselők együttműködése A média és a kulturális ágazatoknak európai és nemzeti szinten egyaránt befektetéseket kell eszközölniük a médiajártassághoz kapcsolódó tevékenységekbe. Az eszközök, a szolgáltatások és a tartalom biztosításával a média implicit módon meghatározza az állampolgárok számára azon készségek szintjét, amelyekre a médiafüggő környezetben való létezéshez szükségük van. Az ágazatnak termékeik és szolgáltatásaik fejlesztése során segítséget kell abban, hogy a felhasználók rendelkezzenek az eszközeik kezeléséhez szükséges technikai ismeretekkel, valamint azokkal a kompetenciákkal amelyek a szolgáltatások igénybevételéhez és a tartalom befogadásához szükségesek. Egyszerűbben fogalmazva: az ágazatnak a civil és a közszférában is jelen kell lennie, így segítve a médiajártasság fejlődését. Ajánlások: 

35

a hatóságoknak ösztönözniük és támogatniuk kell a tartalom és programok létrehozását és terjesztését a fejlődés elősegítése érdekében, valamint terjesztenie kell

Ebben az összefüggésben a Nagy-Britanniában a Digital Britain és a Médiajártasság akciócsoport által létrehozott platform példaértékű.

75

a médiajártasság hatását. A közszolgálati médiának különösen kiemelt feladata az állampolgári szerepvállalás és felkészítés ösztönzése.

4.2.4 Médiaoktatás Az Információs és Kommunikációs Technológiák (ICT) egyre nagyobb mértékű integrációja az oktatási programokba lehetővé teszi interaktív oktatási anyagok kidolgozását, távtanulási és együttműködő online platformok kialakítását és oktatási eszközként történő felhasználását. A médiakörnyezet egyre növekvő fontossága a fiatalok és felnőttek oktatásában és képzésében fontos ok a médiajártasság fejlesztésére és ösztönzésére. A médiaoktatás célja ennélfogva az, hogy minden egyént (kivétel nélkül, és tekintet nélkül a korra, nemre, státuszra és kulturális hovatartozásra) ösztönözzön az összes médiatípus elérésére és használatára, hiszen ezek a világ megértésének potenciális eszközei, valamint a közéletben való demokratikus részvételre. A kritikus gondolkodás és az aktív állampolgári szerepvállalás nem kis mértékben a médiajártasság fejlettségének mértékétől függ. Ezen túlmenően a tudásalapú társadalom, amely ma Európa működését meghatározza, szükségessé teszi, hogy a médiajártasság az oktatási rendszer középpontjában kapjon helyet. Az információs és kommunikációs technológián keresztül megvalósított innováció és kreativitás alapvető készségek, amelyeket az oktatásban részt vevőknek el kell sajátítaniuk. Ebből az okból a médiajártasságot arra kell ösztönözni, hogy helyet foglaljon a kreatív oktatási környezetben. Ajánlások:    

a hatóságoknak önálló tananyagot kell kidolgoznia a médiajártassági kompetenciák fejlesztésére. Ennek következményeként az oktatásügyi hatóságoknak értékelniük kell a hallgatók médiakompetenciáit; a hatóságoknak forrásokat kell biztosítaniuk a médiajártasság oktatóinak képzésére; valamint értékelniük kell az oktatók médiakompetenciáit; valamennyi szinten általános értékelési tevékenység és új akkreditációs rendszer szükséges a médiajártassági kompetenciák terén; a szakképzéseknek és munkahelyi képzéseknek médiatréninget és médiaképzést is tartalmazniuk kell.

4.2.5 Kutatás A médiaterület folyamatos változáson megy keresztül, azt folyamatosan figyelni és kutatni kell annak érdekében, hogy ne csak pillanatképet tudjunk adni a média helyzetéről, hanem tendencia-adatokkal is szolgálhassunk, amelyek az időben mutatják a média fejlődését, és lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy mindenkor a legfrissebb, legpontosabb és legfontosabb információkkal felvértezve foglalkozhassanak a médiapolitika meghatározásával. Ezt a megfigyelést nem kell feltétlenül egy központi intézményre bízni, végezheti azt kutatóintézetek egy integrált, nemzetek feletti hálózata, egy több tudományágat felölelő megközelítés alkalmazásával. Ezek a diszciplínák nemcsak az egyes tagállamok specifikus kérdéseit veszik figyelembe, hanem figyelhetnek a média és a médiaplatformok változó és fejlődő használatára, a jogi szempontokra, a gazdasági és társadalomtudományi vonzatokra, a kulturális tanulmányozásra, az információs és kommunikációs vagy éppen pszichológiai megközelítésekre, az ITC-re stb. 76

Ajánlások:   

a hatóságoknak szisztematikusabb (és szabadon hozzáférhető) kutatást kell kialakítania a médiajártasság témakörében; a hatóságoknak ösztönözniük kell a nemzeti oktatási rendszerek és azok hatékonysága tanulmányozásának és kutatásának fejlesztését; az új technológiák megvalósítását a médiajártasság kutatásának kell kísérnie, ettől függ ugyanis az innováció minősége.

4.2.6 A nyilvánosság A hálózatos technológiák interaktív és kollektív entitásokat hoznak létre, amelyeken keresztül a legerősebb intézmények lépései keresztezik az állampolgárok lépéseivel. A médiajártasságnak alkalmassá kell tennie az állampolgárokat, hogy megfelelően helyezzék el az ügynököt, akivel kommunikálnak. A közszféra különböző területeihez általános és specifikus megközelítés szükséges, ami különbséget tesz a fiatal és a felnőtt lakosság igényei között. A médiajártassághoz való viszony alapján az állampolgárok két csoportba sorolhatók: 1) gyermekek, fiatalok és családjuk, valamint 2) a felnőtt lakosság fennmaradó része. Az első csoport sokkal lelkesebben fogadja be az új digitális médiát, és hajlamos autodidakta módon elsajátítani az új eszközök használatát, ami az élet számos területét felöleli, közte a kommunikációt, a játékot, a társadalmi kapcsolatteremtést, a tanulást és a munkát. Noha ebből a szempontból lehet, hogy jártasabbak a média használatában, gyakran hiányzik azonban belőlük a kritikai készség. A felnőtt lakosság fennmaradó része ugyanakkor kevésbé befogadó a média és a technológiai innováció újdonságaira, később reagálnak, mint az első csoportba tartozók. Társadalmi hovatartozásuktól és iskolai végzettségüktől függően ennek a csoportnak a tagjai hajlamosak ellenállóbbak lenni az innovációval szemben. Ennek megfelelően a stratégiákat specifikusan az egyes társadalmi csoportok sajátosságaihoz kell igazítani annak érdekében, hogy hatékonyabban működhessenek. Ajánlások: 

  

gyermekek, fiatalok és családjuk esetében a médiajártassággal kapcsolatos politikának a média, az ICT és a felkínált lehetőségek tudatos és biztonságos felhasználására kell helyeznie a fő hangsúlyt. Ilyen értelemben a médiajártassági stratégiákat a nyilvánosság egyes szegmenseire kell szabni, hogy jobban szolgálják azok konkrét érdekeit; a felnőtt lakosság fennmaradó része esetében a médiajártassági politikának a média sokoldalú felhasználását kell ösztönöznie, támogatva a szocializációt (különösen a sebezhető és idős lakosság körében), valamint az állampolgári szerepvállalást; a hatóságoknak és a médiaiparnak közösen kell terjesztenie a médiajártasság eszméjét a minőségi médiaszolgáltatások és médiatartalom megteremtése és biztosítása érdekében. Ez különösen fontos a gyermekek és a fiatalok esetében; különleges erőfeszítésekre van szükség, amikor az esélyegyenlőtlenséghez és kirekesztéshez vezető korlátokkal és akadályokkal foglalkozunk. Speciális lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a lakosság sebezhető csoportjait a demográfiából, a források elérhetőségéből, az életkorból, a nemi hovatartozásból, a szexuális beállítottságból vagy a földrajzi elhelyezkedésből fakadó egyenlőtlenségek ne zárják el a lehetőségektől.

77

4.3 Szocio-ökonómiai jelentés Az előrejelzések szerint a média – és annak valamennyi formája – az elkövetkező évtized során a jelenlegi méretének tízszeresére-százszorosára növekszik. A médiának az elmúlt tizenöt évben megfigyelt exponenciális növekedése igazolta, hogy a korlátok, amelyek fejlődését hagyományosan hátráltatták – így a földrajzi tényezők, a források és az azokhoz való hozzáférés – együttműködéssel, innovációval és az állampolgárok aktív közreműködésének a szándékával leküzdhetők. Többé már nem előny médiaműveltnek lenni; sokkal inkább bénító fogyatékosság e műveltség hiánya. A digitális megosztottság és a tudásbeli megosztottság – az egyéneknek a digitális médiához való korlátozott hozzáférése – összegződő hatása csak a médiajártasság felhasználásával hidalható át. A tudás átadása egyre növekvő mértékben függ a digitális technológiáktól. A médiaművelt ember nehézség nélkül képes hozzáférni ezekhez a technológiákhoz, és ez a képesség (valamint a belőle születő szabadság) lehetővé teszi a közélet mindjén szintjén való megjelenést és állampolgári szerepvállalást, a társadalmi hálózatépítéstől az elektronikus kormányzásig. Azok, akik nem rendelkeznek a digitális technológiák használatának képességével, szükségszerűen elszigetelődnek a médiafolyamtól (pontosabban ettől az aspektusától). Egészen addig, amíg távol tartják magukat a digitális médiától, a digitális és tudásbeli megosztottság „rossz” oldalán maradnak (akár szándékosan, akár közömbösségből).36 Ez a megosztottság gazdasági és társadalmi státuszuk, valamint etnikai hovatartozásuk szerint diszkriminálja az embereket. Noha Európában (elméletileg) bárhol hozzáférhető a média (túl az egyes tagállamokban egyes közterületeken biztosított korlátozott, ám ingyenes hozzáférésen), az állampolgároknak először a digitális média használatához szükséges médiaeszközt kell megvásárolniuk, mielőtt megtanulják, hogyan kell azt kezelni. A mobiltelefonok, a számítógépek, az internet elérhetősége stb. mind kellően költségesek ahhoz, hogy korlátozzák a felhasználói hozzáférést. Való igaz, hogy a digitális médiától elválasztó gazdasági korlát fokozatosan nyilvánvaló válik 2012 végére, amikor az analóg televíziókészülékeket és vevőegységeket felváltják digitálisutódaik. Az, hogy ez technológiai szempontból szükségszerű és ésszerű, nem csökkenti annak ténynek a jelentőségét, hogy Európa lakóinak jelentős csoportjai diszkriminálódnak. Ez a jelentős gát egyedülálló törvénykezési szempontból (a rádióhallgatókat egyelőre nem szembesítették hasonló analóg/digitális átállással), azonban tipikus abból a szempontból, hogy a technológia fejlődésével hogyan szigetelődnek el egyre inkább az analóg (szemben a digitálissal) médiaszolgáltatások előfizetői. Alapvető fontosságú, hogy megfeleljünk a médiakonvergencia támasztotta legújabb kihívásokra. További korlátokat jelent a nyelv. A Google jóval több, mint egytrillió URL-t tart nyilván, ám ezeknek túlnyomó többsége csak angol vagy mandarin nyelven érhető el. Igaz ugyan, hogy az internet számos fordítási szolgáltatást kínál, ezek a szolgáltatások azonban korántsem tökéletesek. Az internet messze van attól, hogy újra felépítse Bábel tornyát. A Wikipédia csaknem hárommillió szócikket tartalmaz angol nyelven, kevesebb, mint egymilliót németül, 900 ezret franciául, és nyelvenként körülbelül félmilliót olaszul, spanyolul, lengyelül, portugálul és hollandul. Így azok, akik nem tudnak angolul vagy mandarinul elfogadható szinten olvasni, el vannak vágva az online tárolt információk jelentős százalékától. 36

Az Európai Bizottság közleménye: Európa digitális jövőjének előkészítése COM(2008) 199 végleges

78

Mindez azt jelenti, hogy, azok, akik digitális médiaelérés nélkül élnek Európában, vagyis azok, akik a szocio-ökonómiai spektrum alsó részén helyezkednek el, körülményeik miatt diszkriminálódnak, és nem tapasztalhatják meg a tudás hatalmának azt az élményét, amely a gazdaságilag függetlenek veleszületett alapjoga. Ennek a szociális média-megosztottságnak a hatását nem lehet eltúlozni. Gazdasági szempontból a médiának két fő funkciója van: kereskedelmi ágazat, valamint olyan eszköz, amelyen keresztül hatékonyabban lehet üzleti tevékenységet folytatni (pl. email, konferenciahívás, online tranzakciók stb.), a médiaipar jelenleg évi több trillió euro árbevételt termel. A médiakonglomerátumok és az ISP-k az előfizetőik médiajártasságára (és elkötelezettségére) építenek. A kommunikációs iparág abszolút alapvető a nemzetközi üzleti tevékenység folytatásához, tekintet nélkül az országhatárok meglétére (vagy jelentőségére). A Forbes magazin top 2000 listáján 127 média- és távközlési cég található, nem számítva olyan óriáscégeket, mint az AT&T, valamint olyan médiafüggő viszonteladókat, mint a Google, az eBay vagy az Amazon. A távközlési iparág egymaga 3%-át adja az Európai Unió GDP-jének. Az elektronikus kereskedelem közvetítőjeként a média mint kutatási eszköz, mint a kommunikáció és a gazdasági növekedés eszköze felbecsülhetetlen értékkel bír. A vásárlások 90%-a bankkártyával és hitelkártyával történik, amelyek többsége a vezeték nélküli kommunikációt használja. Európa iparának 4,2%-a az interneten vagy „elektronikus kereskedelem”37 formájában zajlik, míg az európaiak 39%-a olyan számítógépen végzi munkáját, amely kapcsolódik az internethez.38 A számítógépes hozzáférés már vagy 20 éve jellemzője az európai életformának, és kevés vállalkozás bízhat abban, hogy versenyképes marad a piacon, ha nem veszik tudomásul, hogy a potenciális vevők egyre növekvő százaléka szívesebben tájékozódik az interneten, mielőtt a vásárlás mellett dönt, még akkor is, ha magát a vásárlást nem az interneten bonyolítja le. A számítógépes hozzáférés még nem univerzális és mindenütt jelenlévő, azonban elismert tendencia – akárcsak számos háztartás és munkaadó megadása a technológia és a médiaelérés hipnotikus hatalma előtt. Persze a 21. századi hajsza az univerzális médiaelérés után nem problémák nélküli – különös tekintettel a médiajártasság értékére (és szükségességére). A médiajártasság analitikai képességekkel ruházza fel a felhasználót (vagy továbbfejleszti a már meglévő képességet), amiből a médiának csak előnye származhat. A jobban informált közönség az interaktivitás függvényében magasabbra helyezi a normákat. Másrészről a médiaművelt fogyasztók nagyobb – és nem kisebb – mértékben vannak kitéve a választás és a kísértés birodalmának. Nem szabad azt gondolni, hogy minden, amihez a médiaelérésnek köszönhetően hozzáférünk érdemes vagy konstruktív. A korai személyi számítógépeken ott volt a Pasziánsz nevű játék elektronikus változata, amelyet elsősorban azért telepítettek a gépre, hogy a felhasználók gyakorolhassák az egér használatát. 1987-ben jelent meg az első Pasziánsz gyűjtemény minden olyan számítógépen, amelyen a Microsoft Windows operációs rendszer működött. A Pasziánsz immár nem egy munkaeszköz volt, hanem a szórakozás – és a figyelemelterelés – eszközévé vált. 1995-re a munkahelyi számítógépekről lassanként eltávolították a játékot, mert a dolgozók annyi időt töltöttek vele, hogy annak a termelékenység komolyan kárát látta. Az internet-elérés most hasonló dilemmát jelent a munkaadók számára. Noha a világháló hasznos (ha nem pótolhatatlan) eszköz számos ágazat számára, az alkalmazottak munkanapjuk jelentős részét olyan honlapok nézegetésével vesztegetik el, amelyeknek semmi köze a munkájukhoz, hogy számos vállalatnál már korlátozzák a munkavállalók által felkereshető oldalak számát. Ilyen esetben a médiaelérés „értéke” nagyon sokba kerülhet. 37

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsiir100&plugin=0

38

http://nui.epp.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=isoc_pibi_pci&lang=en

79

A brit iparszövetség (CBI) becslése szerint 2008-ban az emberek munkanapjuk 5%-át a munkájukhoz nem kapcsolódó internetezéssel töltötték. Ez éves szinten alkalmazottanként körülbelül 1000 font veszteséget jelent. A CBI becslése még akár konzervatívnak is bizonyulhat, hiszen más felmérések szerint a PC-n dolgozók munkaidejének akár a 25%-a is kárba mehet az olyan online tevékenységek miatt, mint a csevegés, közösségi oldalak látogatása vagy online vásárlás. A CBI felmérése azt is kimutatta, hogy a vállalkozások 13%a volt már kénytelen alkalmazottat elbocsátani az internet folyamatos nem rendeltetésszerű használata miatt. E magatartásformák hatását a munkatársak termelékenységére figyelembe kell venni a média és a médiajártasság általános gazdasági értékének meghatározásánál. Ehhez hasonlóan a média és a médiaelérés minden pozitív hatása mellett vannak olyan következmények, amelyeket legalábbis katasztrofálisan negatívnak minősíthetünk. A nyomtatott média online és offline formája például egyre inkább ki van téve három destruktív hatás nyomásának: 1) a nyomtatott újságok forgalmának drasztikus visszaesése, 2) a növekvő online ön-publikáció, valamint 3) a civil zsurnalizmus megjelenése. A 2008/2009-es pénzügyi válság érzékelhető hatással volt a nemzetközi nyomtatott sajtóra, amelyről sok szakértő állítja, hogy az 1990-es évek óta hanyatlóban van, elsősorban az internet megjelenése miatt. Az internet sok és okféle hatása a hírekre, ideértve a hírekhez való transznacionális hozzáférést, a mértékadó hírforrások és véleményformálók jelentőségének halványulását, az informális (független) hírek és vélemények előretörését, valamint a hírlapok finanszírozásának módját – ahol jelentős elmozdulás következett be az értékesítési árbevételtől (amelynek sikere és mértéke legnagyobb részben az olvasók ízlésétől, elvárásaitól és előítéleteitől függött), a vállalati reklámtevékenység felé. Ha feltételezzük, hogy a magasabb szintű médiajártasság nemcsak kifinomultabb médiahasználatot, hanem az iparágban a sokféle előfizetés mennyiségi növekedését is jelenti, akkor ebből az is következik, hogy a médiajártasság emelkedő szintje a médiaértékesítések növekedéséhez is vezet. Ugyancsak logikus feltételezni azt is, hogy a magasabb szintű médiajártasság az üzleti tevékenység hatékonyabb bonyolítását is eredményezi, az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások mennyiségének növekedésével, valamint az internet és a távközlés hatékonyabb és magasabb szintű munkahelyi használatával. Az azonban, hogy a magasabb szintű médiajártasság még több elvesztegetett munkaórához vezet-e majd, nagymértékben függ az egyén személyes hajlandóságán is, és úgy is meg lehet közelíteni a kérdést, hogy a figyelemelterelés csak addig működik, amíg valakinek megéri, hogy eltereljék a figyelmét. Ez a probléma egyszerű „környezetszabályozással” kezelhető – a számítógép- és internethasználat ma már könnyedén rögzíthető és visszakereshető. Akármi is legyen a média, mint erő (jó vagy rossz) terjedésének észlelt (vagy várt) következménye, mindaddig, amíg tapasztalható a képzettség és az átláthatóság – együtt rosszhiszemű nem megfelelő használat következményeinek ismeretével – még a legnagyobb szertelenség is ellenőrizhető, kezelhető és megoldható. Ez nagy magabiztossággal csupán a médiaművelt lakosság kinevelésével (és megőrzésével) biztosítható, akiknek minden joga – elidegeníthetetlenül és elnémíthatatlanul – hogy ne csak a szólásszabadságot élvezze, hanem a végighallgatás szabadságát is.

80

5. Mellékletek jegyzéke 

A melléklet Európai szabályozói keret



B melléklet Kerettanulmány a médiajártasságról



C melléklet Módszertan



D melléklet Kérdőív



E melléklet Kivonatos országjelentések



F melléklet Teljes országjelentések



G melléklet Ország eszköztáblázatok



H melléklet Statisztikai jelentés



I melléklet A Tanulmány fő segítőinek listája



J melléklet Bibliográfia és referenciák



K melléklet Kritériumkártyák



L melléklet Mutatók, Komponensek és Kritériumok listája



M melléklet

81