Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Földrajz alapszak Kötelező tantárgy
TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2005.
Tantárgycím: A mezőgazdaság földrajza 2. Tantárgy Szemeszter Követelmény Kredit Nyelv kódja második kollokvium 2+1 magyar
Modul/szakirány 2.2 Általános társadalomföldrajz modul
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék: Dr. Vidéki Imre, egyetemi docens, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék 4. A tantárgy előadója: Név: Dr. Vidéki Imre
Beosztás: Egyetemi docens
Tanszék, Int.: Társadalomés Gazdaságföldrajzi Tanszék, Földrajztudományi Központ, Földrajz- és Földtudományi Intézet
5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít: A tárgy a középiskolai földrajz, az első félévi alapozó és szakmai ismeretekre támaszkodik. 6. Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend: A földrajz kritériumtárgyak követelményeinek teljesítése.
7. A tantárgy célkitűzése: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a mezőgazdaság társadalmi-gazdasági szerepével, a főbb mezőgazdasági rendszerekkel, más ágazatokkal való kapcsolatával. A kurzus során a hallgatók átfogó ismereteket kapnak a mezőgazdaság fejlődési szakaszairól, a termelés típusairól, valamint a növénytermesztés övezetek szerinti megoszlásáról, az állattartás földrajzi elhelyezkedésének sajátosságairól, a fontosabb feldolgozó szakágazatok tevékenységéről. 8. A tantárgy részletes tematikája: A mezőgazdasági tevékenység kezdetei, elterjedése, társadalmi-gazdasági jelentősége. A mezőgazdasági tevékenység sajátosságai. A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági jelentőségének változása, a társadalmi vonatkozások előtérbe kerülésének okai. A mezőgazdasági tevékenység felosztása. A rendelkezésre álló föld- és mezőgazdasági terület. Az ezekben mutatkozó eltérések. A népességnövekedés és a Föld eltartó képességének a kérdése. A zöld forradalom. A mezőgazdasági termelést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők. Az agrárpolitika szerepe, a vidékfejlesztés előtérbe kerülése, a támogatások jelentősége. A népességnövekedés és a technikai fejlődés hatása az ágazat fejlődésére. A mezőgazdaság és az ipar kapcsolata. A gépesítés, a kemizálás és az öntözés a jelentősége a modern mezőgazdaságban. Tulajdonviszonyok. Állami birtok és termelőszövetkezet. A magángazdálkodás. Önellátás és árutermelés. A géncentrumok. A növények csoportosítása. A mezőgazdasági termelés tipizálása. Az árasztásos rizstermesztés jellegzetességei, a talajváltó gazdálkodás és a nomád pásztorkodás. Az ültetvényes gazdálkodás. A mérsékelt övi vegyes gazdaságok kialakulása. A nagyüzemi gabonatermesztés jellegzetességei. A ranchgazdálkodás bemutatása. Övezetesség a növénytermesztésben. Az egyenlítő öv fontosabb haszonnövényei. A szavanna- és trópusi monszunterületek mezőgazdaságának sajátosságai. A mediterrán gazdálkodás, mint mezőgazdasági típus. A száraz szubtrópus mezőgazdaságának jellegzetességei, a kertészet előtérbe kerülése. A nedves szubtrópus terményei. A mérsékelt övezet kiemelt fontossága. A hosszú nyarú, nedves kontinentális területek: a növénytermesztés fontossága, kapcsolata az állattenyésztéssel. A malomipar.
Az óceáni területek mezőgazdasága. Az állattenyésztés elsődlegessége. A takarmányozás fontossága. A tejgazdálkodás és a tejipar. Az ipari növények és gabonafélék termesztése. A vertikális integráció bemutatása a baromfitenyésztés és -feldolgozás példáján. A takarmányozás fontossága. A tenger mint élelmiszerforrás. A Föld országainak halászata. Az aquakultúra. A túlhalászás veszélyei. Az erdőgazdálkodás jelentősége. A két nagy erdőövezet szerepe a nyersanyagtermelésben. Az erdőirtás következményei. A mezőgazdasági termékek külkereskedelme. A gyakorlatok kiegészítik az előadás anyagát. Az órákon adatsorok elemzésére, fogalmak magyarázatára és számítási feladatok elvégzésére kerül sor. Vizsgakérdések: 1. A mezőgazdasági termelés kezdetei, a földművelés és állattartás elterjedésének hatása a társadalom fejlődésére. 2. A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági jelentőségének a bemutatása. A termelés sajátosságai. 3. A mezőgazdasági művelés számára rendelkezésre álló földterület, a kihasználtság jellemzői az egyes övezetekben. Az egy főre jutó művelt terület különbségeiből adódó következmények. 4. A földtulajdon formái. A földközösség és a vándorművelés. Az állami birtok. 5. A ranchgazdálkodás bemutatása. 6. Az árasztásos rizstermesztés jellemzői. 7. Az ültetvényes gazdálkodás jellegzetes vonásai. 8. A mérsékelt övi vegyes gazdálkodás jellemzői. 9. A tejgazdaságok fejlődésének bemutatása. 10. A mediterrán gazdálkodási típus jellegzetességei. 11. A nagyüzemi gabonatermesztés, mint mezőgazdasági típus bemutatása. 12. A nomád pásztorkodás, mint mezőgazdasági termelési típus. A juhtenyésztés gazdaságföldrajza. 13. Az iparosítás (kiemelten a gépesítés) szerepe a mezőgazdaságban. 14. A kemizálás szerepe – különös tekintettel a műtrágyákra és a növényvédő-szerekre – a növénytermesztésben. 15. A géncentrumok. A zöld forradalom jelentősége. 16. A természeti feltételek szerepe a mezőgazdasági termelésben. Öntözés a Földön. 17. Az agrárpolitika szerepe, a vidékfejlesztés előtérbe kerülésének okai. 18. A takarmányozás fontossága, a takarmányok csoportosítása. 19. Az egyenlítői övezet mezőgazdasági szempontú bemutatása. 20. A szavanna- és a trópusi monszunterületek mezőgazdasága. 21. A százaz szubtrópusi területek mezőgazdaságának jellegzetességei.
22. A nedves szubtrópus agrártermelésének bemutatása. 23. A hideg-mérsékelt területek óceáni tartománya mezőgazdaságának jellemzése. Az állattartás jelentősége. 24. A hosszú- és a rövid nyarú kontinentális területek agrárgazdálkodása. 25. A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságföldrajzi szempontú bemutatása. A tejipar. 26. A vertikális integráció bemutatása a baromfitenyésztés és -feldolgozás példáján. 27. A sertéstenyésztés gazdaságföldrajza. 28. A búza- kukoricatermesztés főbb körzetei. A malomipar. 29. Az erdőgazdálkodás jelentősége. 30. A halászat és az aquakultúra szerepének bemutatása. 31. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme. 9. A tantárgy oktatásának módja: Előadás és az azt kiegészítő, fogalom-magyarázó, adatelemző, feladatmegoldó gyakorlat. 10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban: az előadás anyagának figyelemmel kísérése. Az előadásokon való részvétel ajánlott, de nem kötelező. A gyakorlatokon való részvétel kötelező. A gyakorlati jegy megszerzéséhez egy dolgozat eredményes megírása és egy kiselőadás elkészítése szükséges. b. A vizsgaidőszakban: a kollokvium sikeres teljesítése. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása gyakorlati utóvizsgával a vizsgaidőszak során egy alkalommal lehetséges. 11. Pótlási lehetőségek A félév során egyszer pótzárthelyi megírására kerül sor. 12. Konzultációs lehetőségek Az előadóval, illetve a gyakorlatvezetőkkel való megbeszélés szerint. 13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom: Kötelező irodalom Grigg, D. B.: A Világ mezőgazdasági rendszerei. Fejlődéstörténeti áttekintés. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1980. Burgerné Gimes Anna: A Világ mezőgazdasága. Gazdaságföldrajzi áttekintés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992. 117-221. oldal.
Vidéki Imre: „A mezőgazdasági termelés története” és „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme”. In Szabó Lajos (szerk.): A mezőgazdaság földrajza. Az agrár-felsőoktatásban javasolt tankönyv. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Budapest, 2005. Ajánlott irodalom Burgerné Gimes Anna: A közép-európai átalakuló országok gazdaságának és mezőgazdaságának összehasonlító elemzése. Századvég Kiadó, Budapest, 2001. Lőkös László: A világ mezőgazdasága. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. Enyedi György: A Föld mezőgazdasága. Mezőgazdasági Könyvkiadó 1965. The state of food and agriculture köteteinek egyes fejezetei, pl. „The global economy and agriculture”. pp. 37-45. FAO, Rome, 2001. Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika-vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. 14. A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Az előadás anyagának követése, a vizsgára való felkészülés, a gyakorlatokon való aktivitás, a feladatok teljesítése. 15. A tantárgy tematikáját kidolgozta (Név, beosztás, tanszék/intézet): Dr. Vidéki Imre, egyetemi docens, Társdalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Földrajztudományi Központ, Földrajz- és Földtudományi Intézet.
