TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható tanegység Az elıfeltételek jeleinek magyarázata: – Kódszám zárójel nélkül: erıs elıfeltétel, tehát legkésıbb a kurzus felvételét megelızı félévben kell eredményesen elvégezni. – Kódszám zárójelben: gyenge elıfeltétel, tehát legkésıbb a kurzus felvételével azonos félévben kell eredményesen elvégezni. – Kódszám egyenlıségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. – * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehetı fel a tárgy.
ARABISZTIKA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: Orientalisztikai Intézet
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése: arabisztika
A mesterképzési szakon szerezhetı végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplı megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles arabisztika szakos bölcsész – a szakképzettség angol nyelvő megjelölése: MA in Arabic Studies
A képzési idı félévekben: 4 félév
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyőjtendı kreditpontok száma: 120 kreditpont
1
Nyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsıfokú C típusú, illetve azzal egyenértékő nyelvvizsga angol/német/francia vagy orosz nyelvbıl, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtıl eltérı nyelvbıl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése vagy azzal egyenértékő érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
A
DIPLOMAMUNKÁVAL KÖVETELMÉNYEK:
ÉS
A
SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL
KAPCSOLATOS
Diplomamunka: Formai követelmények: A dolgozatnak tartalmaznia kell a következı részeket: - Cím: A címlapon, a szerzıvel, a témavezetı nevével, évszámmal és a tanszék nevével (esetleges alcím a második oldalon). - Tartalomjegyzék: az elején, fontos része a dolgozatnak, pontos lapszámokkal együtt. - Bevezetı - Utalások, jegyzetek - Fejezetre osztás, alfejezetek (számokkal jelölve:1, 1.1, 1.2, esetleg további osztással > 1.1.1, 1.1.2, stb.) - Végkövetkeztetések - Függelék (amennyiben van) - Felhasznált irodalom (Bibliográfia v. Irodalom) Egyéb tudnivalók: Minimális terjedelem: Nyelvi, nyelvészeti dolgozatnál 45 oldal Történeti, néprajzi, irodalmi, vallási dolgozatnál 60 oldal 1 oldal = 1 ½ sor táv, 32 sor x 70 leütés körül (TR 12-es bető) Az arab átíráshoz a „Times EXT Roman” bető alkalmas. Utalás Modern szerzı (másodlagos forrás): Watt 1962:115. Ha nincs más, akkor ezt a fıszövegben kell, zárójelben megtenni. Ha bármi más is van, akkor lábjegyzet. Pl.:Ld., Ld. még, Vö., vagy ennél hosszabb. Klasszikus szerzı (vagy bármely elsıdleges forrás): Ašcarī, Maqālāt, 123. Bibliográfia Ašcarī, Maqālāt = = Abū cAlī al-Ašcarī, Maqālāt al-islāmiyyīn, Kairó 1991. Watt, Montgomery. 1962. Islamic Philosophy and Theology. Edinburgh. Elsıdleges irodalom: Klasszikus témánál: minden, ami 1800 elıtti Modern témánál (pl. egy író esetében): minden, amit ı írt vagy nyilatkozott, vagy vele kapcsolatos dokumentum. Másodlagos irodalom: Klasszikus témánál: Minden, amit 1800 óta írtak a témáról keleten vagy nyugaton. Modern témánál: Minden, amit nem a szerzı írt v. róla írt dokumentum (de pl. ha a téma egy modern szerzı kritikai megítélése 1920 és 1945 között, akkor minden elsıdleges, amit akkor róla írtak. Átírás: mássalhangzók: ’ b t t g h h d d r z s š s d t z c ā f q k l m n h w y magánhangzók: a ā i ī u ū aw ay. A szókezdı hamzát nem jelöljük. A névelıt hasonítjuk: al-Kindī, de: at-Tabarī. A névelı akkor is kis betővel írandó, ha mondatkezdı! Az átírt szavak döntve, jelentésük utána zárójelben.
Ha eleve zárójelben van az átírt szó, akkor mellé kell írni a jelentését: (…, ´…´ ).
2
Tartalmi követelmények: Témaválasztás, konzultálás: A témát a hallgató választhatja ki a szakgazdával ill. a kijelölt témavezetıvel egyeztetve, a következı szakterületekrıl: arab nyelvészet (irodalmi arab, nyelvjárások, sémi filológia), arab irodalom (klasszikus és modern), iszlám (valamennyi tanított kérdéskörben), arab népi kultúra és szokások, arab országok kulturális antropológiája (klasszikus és modernkori), történelem (klasszikus és modern). A tanszék javasol is témákat, de csak segítı célzattal. A hallgató a témaválasztás után, a témavezetıvel megbeszélve körvonalazza a felhasználható források körét, mert a szakgazda csak akkor fogadhatja el a témát és címet, ha az megvalósíthatónak tőnik. Alapvetı követelmény az eredeti arab nyelvő források megléte ill. felhasználása. A hallgató egészen a beadásig köteles rendszeresen konzultálni a témavezetıvel, vagy a tanszéken bármely más oktatóval. A beadás elıtt legalább két héttel köteles a kész (de bekötetlen) dolgozatot bemutatni végsı jóváhagyásra a témavezetınek. Kötelezı a dolgozat klasszikus hármas tagolása: A. Bevezetı: Meg kell magyaráznia a szerzınek, hogy mit, miért írt meg a dolgozatban és hogyan, milyen eszközökkel végezte el feladatát – a címbıl kiindulva, az általános témakörtıl a speciális, a szakdolgozatban feldolgozott témarészletig haladva. Tudatosság jellemezze a munkát, be kell mutatni, hogy a kidolgozott téma nem véletlenszerően lett feldolgozva. B. Tárgyalás: A bevezetıben meghatározott gondolatmenet mentén kell kifejteni a témát (ezért a bevezetıt kell utoljára megírni), logikusan, lépésrıl lépésre haladva. A diplomadolgozatnak alapvetıen arra kell törekednie, hogy a választott témát és a szakirodalomban talált különbözı nézeteket jól bemutassa, s csak ezután következhetnek a megalapozott egyéni gondolatok, kutatási eredmények. Amennyiben egy konkrét nyelvészeti vagy irodalmi témát dolgoz ki a hallgató, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy az elején bemutassa a választott és felhasznált nyelvi, irodalmi elemzési módszereket. Fejezetre osztás, alfejezetek: Minden olyan tartalmi egységnek új fejezetbe kell kerülnie, amely valamilyen új gondolatot tartalmaz, vagy új irányba viszi el a dolgozat témáját. Fontos a tagolás az áttekinthetıség kedvéért. Ugyanezen oknál fogva helye, ha még az alfejezeteknek is külön címük van. Utalások, jegyzetek: Semmit sem tudhat „fejbıl” – ha igen, oda kell írni, hogy saját megfigyelés, tapasztalat, családi szájhagyomány stb. alapján írta, amit írt. C. Végkövetkeztetések: Csak akkor lesz, ha volt kiindulópontja is – van-e valami, ami saját gondolata, véleménye, következtetése volt, vagy mások gondolatainak saját összefoglalása, kiemelése. A Bevezetı és a Végkövetkeztetések között az a különbség, hogy az elsıben a kiindulópontokat kell bemutatni és az elképzeléseket, addig a másodikban azt, hogy ezekbıl mit sikerült megvalósítani. Függelék (ha van): pl. arab szöveg, esetleg a fordítással együtt. Felhasznált irodalom (Bibliográfia v. Irodalom): Csak a ténylegesen használt mőveket szabad felsorolni. Az internetrıl levett cikkeknél, könyveknél nem elég az internetes oldalra hivatkozni, hanem minden esetben fel kell tüntetni, hogy ki vagy milyen szervezet mőködteti (egyetemek, intézmények, magánszemélyek, stb.). Ha az internetrıl megismert mő nyomtatott változatban is létezik, akkor csak azt kell közölni.
Értékelés: 5 fokú skálán (1-5)
3
MA szakzárás követelményei: A szakzáróvizsga két részbıl áll: 1. írásbeli: az "Arabisztikai szakzáróvizsga tételei" c. listából készített teszt, 2. szóbeli: a diplomamunka védése.
A szakzáróvizsga értékelése: 1-5-ig tartó skálán.
SZAKZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELE: A szakzáróvizsgára bocsátás feltétele az alábbi tanegységlista teljesítése; az intézménytıl kölcsönvett javak visszaszolgáltatásáról szóló igazolás.
AZ OKLEVÉL MINİSÍTÉSE: Az oklevél minısítését a diplomamunkára kapott és a szakzáróvizsgán megszerzett érdemjegyek számtani átlaga adja, egész számra kerekítve.
SZAKFELELİS OKTATÓ: Dr. Iványi Tamás tanszékvezetı egyetemi docens
4
k
30
2
1
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
1
K
k
30
2
1
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
Elıfeltétel
K
Kredit
1
Köt. vál.
Tanegység neve
Óraszám
Meghirdetésért felelıs tanszék
Félév min. – max. Értékelés formája
Kód BMA-
Mintatanterv féléve
TANEGYSÉGLISTA
I. ALAPOZÓ ISMERETEK: 10 KREDIT ARAD-101 ARAD-111
A sémi filológia alapjai I. elıadás Arab szöveggrammatikai tanulmányok I. Topikalizáció
ARAD-121
Az iszlám I.
1
K
k
30
2
1
ARAD-131
Klasszikus arab szövegek I.
1
G
k
30
2
1
ARAD-141
A modern arab világ története I.
1
K
k
30
2
1
Összesen:
150
10
Sémi Filológiai és Arab Tanszék Sémi Filológiai és Arab Tanszék Sémi Filológiai és Arab Tanszék
II. SZAKMAI TÖRZSANYAG: 50 KREDIT Kötelezı tanegységek: 30 kredit ARAD-151
Modern arab irodalom I. Nyelvi elemzések
1
G
ARAD-161
Tolmácsolás gyakorlat
1
G
ARAD-171
Fordítási gyakorlatok I.
1
ARAD-172
Fordítási gyakorlatok II.
ARAD-132 ARAD-112 ARAD-181 ARAD-182 ARAD-152 ARAD-153 ARAD-191 ARAD-192 ARAD-122 ARAD-201
Klasszikus arab szövegek II. Arab szöveggrammatikai tanulmányok II. Szövegkoherencia Az arabisztika magyar vonatkozásai I. Az arabisztika magyar vonatkozásai II. Modern arab irodalom II. Kultúrtörténeti háttér Modern arab irodalom II. Szövegolvasás Az adab – irodalom és mőveltség I. Az adab: klasszikus arab források I. Szúfik és fundamentalisták I. A sémi filológia alapjai II. Összehasonlító sémi nyelvészet
k
30
2
1
k
60
4
1
G
k
30
2
1
2
G
k
30
2
171
2
2
G
k
30
2
131
2
2
G
k
30
2
111
2
1
G
k
30
2
2
G
k
30
2
2
K
k
30
2
2
G
k
30
2
2
K
k
30
2
2
2
G
k
30
2
2
2
K
k
30
2
2
2
K
k
30
2
5
1 181
2 2
151
101
2
2
Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék
és és és és és
Sémi Filológiai és Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék
és és és és és és és
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
Választható tanegységek: 20 kredit ARAD-211 ARAD-142 ARAD-143 ARAD-291 ARAD-292 ARAD-261 ARAD-262 ARAD-221 ARAD-241 ARAD-242 ARAD-243 ARAD-244
Arab szöveggrammatikai tanulmányok III. A modern arab világ története II. A modern arab világ története II. szeminárum Az adab – irodalom és mőveltség II. Az adab: klasszikus arab források II. szeminárium Az iszlám világ néprajza és antropológiája I. Az iszlám világ néprajza és antropológiája II. Szúfik és fundamentalisták II. Középkori arab történelem I. Középkori arab történelem I. szeminárium Középkori arab történelem II. Középkori arab történelem II. szeminárium
3
K
kv
30
2
112
3
3
K
kv
30
2
141
3
3
G
kv
30
2
3
K
kv
30
2
191
3
3
G
kv
30
2
192
3
3
K
kv
30
2
4
K
kv
30
4
261
4
3
K
kv
30
2
122
3
3
K
kv
30
2
3
3
G
kv
30
2
3
4
K
kv
30
2
241
4
4
G
kv
30
2
242
4
vált
50
Összesen:
3
3
Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék
és és és és és és és és és és és és
III. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ANYAG: 30 KREDIT ARAD-212
ARAD-251 ARAD-252 ARAD-253 ARAD-254 ARAD-222 ARAD-223
Arab szöveggrammatikai tanulmányok IV. Retorika és stilisztika Klasszikus arab irodalmi szövegek értelmezésének módszerei I. Klasszikus arab irodalmi szövegek I. szeminárium Klasszikus arab irodalmi szövegek értelmezésének módszerei II. Klasszikus arab irodalmi szövegek II. szeminárium Népi vallásosság a KözelKeleten I. Népi vallásosság a KözelKeleten II.
4
K
kv
30
2
4
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
3
K
kv
30
2
3
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
3
G
kv
30
2
3
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
4
K
kv
30
2
251
4
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
4
G
kv
30
2
252
4
3
K
kv
30
2
4
K
kv
30
2
ARAD-263
Néprajz és arab irodalom I.
3
K
kv
30
2
ARAD-264
Néprajz és arab irodalom II.
4
K
kv
30
2
ARAD-265
Egyiptomi népszokások I.
3
K
kv
30
2
ARAD-266
Egyiptomi népszokások II.
4
K
kv
30
2
3
G
kv
30
2
4
G
kv
30
2
ARAD-224 ARAD-225
Iszmailiták -történeti forráselemzés I. Iszmailiták-történeti forráselemzés II.
6
3 222
4 3
263
4 3
265
4 3
224
4
Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék
és és és és és és és és és
ARAD-226
Síiták-történeti források I.
3
K
kv
30
2
3
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
ARAD-227
Síiták-történeti forráselemzés I. szeminárium
3
G
kv
30
2
3
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
ARAD-228
Síiták-történeti források II.
4
K
kv
30
2
226
4
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
ARAD-229
Síiták–történeti forráselemzés II. szeminárium
4
G
kv
30
2
227
4
Sémi Filológiai és Arab Tanszék
ARAD-202
Héber nyelv I.
3
G
kv
30
2
ARAD-203
Héber nyelv II.
4
G
kv
30
2
ARAD-204
Szír nyelv I.
3
G
kv
30
2
ARAD-205
Szír nyelv II.
4
G
kv
30
2
ARAD-206
Etióp nyelv I.
3
G
kv
30
2
ARAD-207
Etióp nyelv II.
4
G
kv
30
2
Összesen:
450
30
3 202
4 3
204
4 3
206
4
Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék Sémi Filológiai Arab Tanszék
IV. SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK: 10 KREDIT A szabadon választható 10 kredit a Karon BMVD- kóddal meghirdetett bármely kurzussal teljesíthetı
V. DIPLOMAMUNKA, SZAKZÁRÓVIZSGA: 20 KREDIT ARAD-901 ARAD-902
Diplomamunka Szakzáróvizsga
4 4
D Z
k k
Összesen:
7
0 0
20 0
0
20
4 4
TH TH
és és és és és és
