TANEGYSÉGLEÍRÁSOK. (Neptun szerinti ábécérendben)

TANEGYSÉGLEÍRÁSOK

2011

(Neptun szerinti ábécérendben)

2012

TARTALOM ¾¾ A Boldogság teológiája ¾¾ A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata ¾¾ A demokratikus jogállam ¾¾ A gyermekvédelem alapjai ¾¾ A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése ¾¾ A hitoktatás szakmódszertana I. ¾¾ A hitoktatás szakmódszertana II. ¾¾ A hitoktatás szakmódszertana I. ¾¾ A hitoktatás szakmódszertana II. ¾¾ A lelkivezetés gyakorlata ¾¾ A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium ¾¾ A nevelői hivatás természete ¾¾ A pasztorális lelkigondozás műhelyei ¾¾ A pasztorális tanácsadás egyéb színterei (gyakorlat) ¾¾ A pasztorális tanácsadás etikája ¾¾ A pasztorális tanácsadó lelki egészsége ¾¾ A pasztorális tanácsadói kapcsolat ¾¾ A pedagógiai gondolkodás fejlődése ¾¾ A szociális munka módszerei ¾¾ A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása ¾¾ A tanulási folyamat irányítása szeminárium ¾¾ A vallási párbeszéd pedagógiája ¾¾ A világvallások etikája ¾¾ Alapvető etika ¾¾ Angol nyelv középhaladó ¾¾ Angol nyelv középhaladó ¾¾ Angol nyelvvizsga előkészítő ¾¾ Angol nyelvvizsga előkészítő ¾¾ Aquinói Szent Tamás erénytana

¾¾ Az egyház szociális tanítása és gyakorlata ¾¾ Az egyház társadalmi tanítása I.: Alapelvek ¾¾ Az Egyház társadalmi tanítása II. ¾¾ Az Egyház társadalmi tanítása III. ¾¾ Az élettel és egészséggel kapcsolatos etikai kérdések ¾¾ Az erkölcsi nevelés lélektana ¾¾ Az esélyteremtés pedagógiája ¾¾ Az etikai gondolkodás fejlődése ¾¾ Az imádság teológiája ¾¾ Az intézménylátogatási gyakorlat bevezetése ¾¾ Bevezetés a kateketikai gyakorlatba ¾¾ Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I. ¾¾ Bevezetés a kateketikai gyakorlatba II. ¾¾ Bevezetés a kereszténységbe ¾¾ Bevezetés a nyári kateketikai/pasztorális gyakorlatba ¾¾ Biblikum szeminárium: „Mi a csoda?” ¾¾ Biblikus szeminárium: Márk evangéliuma ¾¾ Bioetika ¾¾ Család és fejlődés ¾¾ Család- és gyermekvédelem szociológiája ¾¾ Család- és gyermekvédelmi jog ¾¾ Család- és gyermekvédő egyéni szakmai gyakorlat ¾¾ Család-, gyermekvédelmi, szociális és tb. jog ¾¾ Családpszichológia ¾¾ Demográfia, alkalmazott statisztika ¾¾ Deviancia és gyermekvédelem szociológiája ¾¾ Dogmatika ¾¾ Dogmatika I–II. ¾¾ Dogmatika III–IV. ¾¾ Dogmatika III.: Krisztológia ¾¾ Dogmatika IV.: Szentségtan

¾¾ Dogmatika szeminárium ¾¾ Dogmatika szeminárium ¾¾ Dogmatika szeminárium ¾¾ Dogmatika szeminárium ¾¾ Dogmatörténet szeminárium I. ¾¾ Dogmatörténet szeminárium II. ¾¾ Drogok és drogfüggőség ¾¾ Egészségtan – egészségnevelés ¾¾ Egyházjog: Állami egyházjog ¾¾ Egyházjog I.: Alkotmányjog ¾¾ Egyházjog II.: Az egyház hierarchikus felépítése ¾¾ Egyházjog II. (III.): Házasságjog ¾¾ Egyháztörténelem I. ¾¾ Egyháztörténelem II. ¾¾ Egyháztörténelem I. ¾¾ Egyháztörténelem II. ¾¾ Egyháztörténelem III. ¾¾ Egyháztörténelem IV. ¾¾ Egyháztörténelem I–II. ¾¾ Egyháztörténelem III–IV. ¾¾ Egyháztörténelem szeminárium I. ¾¾ Egyháztörténelem szeminárium II. ¾¾ Életvezetés etikája ¾¾ Emberkép, gyermekkép és pedagógia ¾¾ Erkölcsi és vallási fejlődés ¾¾ Etika I. – Alapok, társadalometika, bioetika ¾¾ Etika II. (Gazdaságetika, üzleti etika, környezetetika) ¾¾ Etikatanári csoportos szakmai gyakorlat ¾¾ Etikatanári egyéni szakmai gyakorlat ¾¾ Felelős marketing és kommunikáció ¾¾ Felnőtt pszichopatológia

¾¾ Filozófiai antropológia ¾¾ Filozófiai szövegolvasó szeminárium ¾¾ Filozófiai szeminárium I. ¾¾ Filozófiai szeminárium II. ¾¾ Filozófiai szövegolvasó szeminárium ¾¾ Filozófia: Ismeretelmélet ¾¾ Filozófia: Metafizika I. ¾¾ Filozófia: Metafizika II. ¾¾ Filozófia: Vallásfilozófia ¾¾ Filozófiai antropológia ¾¾ Filozófiai etika ¾¾ Filozófiatörténet I. ¾¾ Filozófiatörténet I. ¾¾ Filozófiatörténet II. ¾¾ Filozófiatörténet II. ¾¾ Filozófiatörténet II. ¾¾ Filozófiatörténet III. ¾¾ Filozófiatörténet IV. ¾¾ Fundamentális teológia I.: A kinyilatkoztatás és a hit ¾¾ Fundamentális teológia II.: A Krisztus-esemény ¾¾ Fundamentális teológia III.: A vallás ¾¾ Fundamentális teológia: A vallásról ¾¾ Fundamentális teológia IV: Az egyház ¾¾ Gazdaságetika és globalizáció ¾¾ Gazdasági elméletek ¾¾ Gyakorlati projekt ¾¾ Görög (ógörög) nyelv I. ¾¾ Görög (ógörög) nyelv II. ¾¾ Gyakorlati szertartástan ¾¾ Gyakorlati szertartástan ¾¾ Gyakorlatkísérő szeminárium (tanárképzésben)

¾¾ Gyermek- és ifjúsági pszichopatológia ¾¾ Gyógyító beszélgetés ¾¾ Héber (klasszikus héber) nyelv I–II. ¾¾ Hittanár–nevelő tanári csoportos szakmai gyakorlat ¾¾ Hittanár–nevelő tanári tanítási gyakorlat ¾¾ Hivatásetika (etika a gyermekvédelemben) ¾¾ Hivatásszemélyiség fejlesztés ¾¾ Homiletika elmélet – Homiletika gyakorlat ¾¾ Integráló szeminárium ¾¾ Intézménylátogatási gyakorlat I. ¾¾ Intézménylátogatási gyakorlat II. ¾¾ Iskolai gyermekvédelem ¾¾ Iskolai gyermekvédelmi módszerek ¾¾ Iskolai szociális munka ¾¾ Iskolai szociális munka ¾¾ Jog és erkölcs az iskolában és a családban ¾¾ Jog és politológia ¾¾ Jogi alapismeretek ¾¾ Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek ¾¾ Kateketika ¾¾ Kateketika I. ¾¾ Kateketika I. ¾¾ Kateketika II. ¾¾ Kateketikai gyakorlat I. ¾¾ Kateketikai gyakorlat II. ¾¾ Kateketikai gyakorlat (hospitálás) ¾¾ Kateketikai gyakorlat (plébánián, 15+5 óra) ¾¾ Kateketikai gyakorlat (plébánián) bevezetése (I–II.) ¾¾ Kateketikai szakmódszertan ¾¾ Kateketikai szakmódszertan I. ¾¾ Kateketikai szakmódszertan II.

¾¾ Kateketikai szakmódszertan szeminárium ¾¾ Kateketikai szakmódszertan szeminárium I. ¾¾ Kateketikai szakmódszertan szeminárium II. ¾¾ Képességfejlesztő tréning ¾¾ Keresztény társadalmi-gazdasági logika ¾¾ Kommunikáció- és médiaetika ¾¾ Kórházi lelkigondozás ¾¾ Kórházi lelkigondozás ¾¾ Kórházi lelkigondozás gyakorlat ¾¾ Közösségvezetés ¾¾ Krízis és tanácsadás ¾¾ Krízislélektan ¾¾ Kutatáselmélet és -módszertan I–II. ¾¾ Latin nyelv I. ¾¾ Latin nyelv II. ¾¾ Latin nyelv III. ¾¾ Latin nyelv IV. ¾¾ Latin nyelv V. ¾¾ Latin nyelv VI. ¾¾ Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális ¾¾ Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális ¾¾ Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális ¾¾ Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális ¾¾ Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció ¾¾ Liturgika I. ¾¾ Liturgika II. ¾¾ Liturgika I. ¾¾ Liturgika II. ¾¾ Liturgikus ének I. ¾¾ Liturgikus ének II. ¾¾ Liturgikus ének I.

¾¾ Liturgikus ének II. ¾¾ Missziológia ¾¾ Morális szeminárium ¾¾ Morálteológia szeminárium: Bioetika ¾¾ Morálteológia szeminárium I.: Bioetika ¾¾ Morálteológia szeminárium II. ¾¾ Morális részismereti szeminárium ¾¾ Morálteológia I.: Alapvetés ¾¾ Morálteológia I.: Alapvetés ¾¾ Morálteológia II.: Vallási erkölcs ¾¾ Morálteológia III.: Bioetika ¾¾ Morális: Bioetika ¾¾ Morálteológia IV.: Személyes kapcsolatok erkölcse ¾¾ Német nyelv (haladó szint) ¾¾ Német nyelv (középhaladó szint) ¾¾ Nevelés és társadalom ¾¾ Nevelés, személyiségfejlesztés ¾¾ Nevelőszülői ellátás ¾¾ Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat ¾¾ Nyári lelkigyakorlat (1 hét) ¾¾ Olasz nyelv (haladó szint) ¾¾ Olasz nyelv (kezdő szint) ¾¾ Ószövetség Teológiája ¾¾ Ószövetségi bevezetés I. ¾¾ Ószövetségi bevezetés II. ¾¾ Ószövetségi exegézis I. ¾¾ Ószövetségi exegézis II.: Zsoltárok ¾¾ Ökológia, környezetvédelem és etika ¾¾ Ökumenizmus ¾¾ Papság teológiája ¾¾ Pasztorális tanácsadás speciális élethelyzetekben

¾¾ Pasztorális tanácsadási gyakorlat idősek számára ¾¾ Patrológia I. ¾¾ Patrológia II. ¾¾ Patrológia I. ¾¾ Patrológia II. ¾¾ Pedagógiai kutatások ¾¾ Pedagógiai problématörténet szeminárium ¾¾ Pedagógiai pszichológia ¾¾ Pedagógiai pszichológia szeminárium ¾¾ Pedagógiai tervezés ¾¾ Plébániai adminisztráció és ügyvitel ¾¾ Plébániai gyakorlat (2 hét) ¾¾ Plébániai gyakorlat bevezetése I. ¾¾ Plébániai gyakorlat bevezetése II. ¾¾ Plébániai gyakorlat ¾¾ Plébániai gyakorlat bevezetése ¾¾ Portfólió ¾¾ Propedeutika gyakorlat ¾¾ Propedeutika proszeminárium ¾¾ Pszichológia a gyermekvédelemben ¾¾ Reflektív pedagógia (hittanári, etikatanári) ¾¾ Romológia ¾¾ Romológia I–II. ¾¾ Segítő kapcsolat és tanácsadás ¾¾ Segítségre szoruló családok ¾¾ Speciális helyzetű családok ¾¾ Speciális szükségletű gyermekek ¾¾ Spirituális teológia I. ¾¾ Spirituális teológia II. ¾¾ Spirituális Teológia I. ¾¾ Spirituális Teológia II.

¾¾ Szabadidő pedagógiája ¾¾ Szakmai identitás tréning ¾¾ Személyiség és személyiségfejlődés ¾¾ Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat ¾¾ Személyiségfejlődési zavarok ¾¾ Személyiségközpontú bibliaolvasás ¾¾ Szerzetesség teológiája ¾¾ Szociáletika (Szociálteológia) ¾¾ Szociális igazságosság keresztény szemmel ¾¾ Szociális munka ¾¾ Szociálpolitika ¾¾ Szociológia ¾¾ Szociológia ¾¾ Tantárgypedagógia ¾¾ Tantárgypedagógia szeminárium ¾¾ Tanulás és fejlődés ¾¾ Tanulás és tanítás ¾¾ Teológiai alapok I. ¾¾ Teológiai alapok II. – Morálteológia ¾¾ Teológiai szupervízió ¾¾ Újszövetség Teológiája ¾¾ Újszövetségi bevezetés I. ¾¾ Újszövetségi bevezetés II. ¾¾ Újszövetségi exegézis I.: Gyermekségtörténetek ¾¾ Újszövetségi exegézis II.: A márki passió ¾¾ Vállalat-gazdaságtan ¾¾ Vallás és emberi magatartás ¾¾ Valláspedagógia

A BOLDOGSÁG TEOLÓGIÁJA

bb

MABT/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP Az oktató a félév elején ismerteti a tematikát.

A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

bb

CSCSÉNN, CSCSÉN/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

A tanegység célja Hogy a hallgatók képessé váljanak a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereinek alkalmazására és a kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb és boldogabb házasságra. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit. • Képes a családi életre nevelés iskolai és egyéb, speciális foglalkozás keretében való megvalósítására. • Elkötelezett abban, hogy az életpárti és családbarát szemléletmódot hitelesen sugározza, amely szerint érték az élet, a személy, a házasság és a család. Tematika I. A családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei és feltételei az iskolában. Tanulható-e, tanítható-e a házasság, a családi élet? A családi életre nevelés tartalma, célja és módszerei. Egészségmegőrző és prevenciós szemlélet kialakításának segítése. Az igazságra épülő helyes értékrend és család-barát szemléletmód fontossága. A helyes önismeret és önértékelés, önnevelés, jellemformálás. Termékenységtudat, a női ciklus történései. „A férfi útja.” A házastársi elköteleződés és hűség. Felelős szexualitás. Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről. A természetes családtervezés. Egészséges életkezdet. II. A serdülőkor, a nemi identitás. Barátság, szerelem, párválasztás. Életadó szerelem – felelős szülőség, szülői hivatás. A gyermek ajándék. Az élet tisztelete, életvédelem, magzatvédelem – abortuszmegelőzés. Kommunikáció és konfliktuskezelés. A szeretetnyelvek. Karrier és/vagy hivatás? Siker és/vagy boldog családi élet? Gyermekvállalás, gyermeknevelés. Szerepek a családban. A halál és a gyász. Beteg, fogyatékos és/ vagy idős ember a családban – az empátiás és szolidaritás készség fejlesztése.

vissza az elejére

Gyakorlatvezető: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes

Követelmény Az aláírás feltételei: A hiányzások tűrési határa a tanulmányi és vizsgarend szerint alakul. A hallgatótól elvárt tevékenység: az első szemináriumi órán megadott feltételek szerint megvalósított egyéni és csoportos szóbeli feladatok; tananyagrészlet feldolgozása, stb. A félév végén gyakorlati jegy: a főiskolai munka, az egyéni felkészülés és a félév végére elkészített esszé jellegű írás együttes értéke. Kötelező irodalom Hortobágyiné Nagy Ágnes (szerk.): Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Házasság és család, Új Ember, Budapest, 2008; HorváthSzabó Katalin: A házasság és a család belső világa, SE Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007; Campbell, Ross: Nehéz évek, Harmat, Budapest, 1992, 2001; Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban, Harmat, Budapest, 2002, 2006; Bovet, Theodor: Felette nagy titok. Könyv a házasságról, Vigilia, Budapest, 2002 (korábban: Bécs, 1983); Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő fiataloknak, MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002, 2008; Fiore, Carlo: A fiatalok etikája, 1–2. kötet, Don Bosco, Budapest, 2002, 2005; Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv, Timóteus Társaság, Budapest, 2000, 2004, 2006; McDowell, Josh – Day, Dick: Miért várj? Timóteus Társaság, Budapest, 1995; Rötzer, Josef: Természetes fogamzásszabályozás, Herder, Budapest, 1992; Arbeitsgruppe NFP: Természetes és biztonságos. Munkafüzet, Természetes Családtervezési Tanácsadók Munkaközössége, Budapest, 1994; Varga Péter: Spielhózni, Varga Péter, Budapest, 2008 (korábban: Zászlónk Stúdió, Budapest, 2002); Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia, Háttér, Budapest, 1997, 2000, 2003.

A DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM

bb

ETDJÁN, ETDJÁ/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Csiziné dr. Schlosser Annamária A tanegység célja Megismertetni az alkotmányjoggal kapcsolatos alapvető kérdéseket és áttekintést nyújtani a magyar közjogi rendszer alapvető elveiről és jogintézményeiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a magyar alkotmányos elveket és intézményeket.

• Képes a közjogi rendszerrel kapcsolatban felmerülő kérdésekben a véleményalkotásra. • Elkötelezett az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam mellett. Tematika Alapfogalmak: alkotmány, alkotmányjog, állam, jogállam, demokrácia, parlamentarizmus, hatalommegosztás. Szuverenitás és állampolgárság. Az EU és Magyarország. Jogforrások. Alapjogok. A választási rendszer. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a miniszterelnök. Az igazságszolgáltatási rendszer. Az önkormányzatok. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

Ajánlott irodalom Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris, Budapest, 2007, 2., átdolgozott kiadás; Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan II., Osiris, Budapest, 2006, 3., átdolgozott kiadás; Hajas Barnabás – Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Tansegédlet, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Kilényi Géza – Hajas Barnabás (szerk.): Fejezetek az alkotmányjog köréből. A magyar államszervezet, Szent István Társulat, Budapest, 2008, 2010; Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok, Osiris, Budapest, 2003.

A GYERMEKVÉDELEM ALAPJAI

bb

CSGYAN, CSGYA/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Csókay László A tanegység célja Megismertetni a gyermekvédelem alapfogalmait és alapelveit, a magyar gyermekvédelmi rendszer felépítését és működését, a gyermekek és családok számára nyújtható szolgáltatásokat és segítségnyújtási formákat és ezzel megalapozni a további gyermekvédelmi tanulmányokat. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait, a gyermekvédelmi jelzőrendszer és a gyermekvédelmi ellátórendszer működését. Ismeri a mai magyar társadalomban megjelenő legfontosabb gyermekvédelmi problémákat.

vissza az elejére

Kötelező irodalom A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény; Kiss Barnabás: Alkotmányjogi alapismeretek, Pólay Elemér Alapítvány – JATEPress, Szeged, 2007.

• Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére és arra, hogy gyermekvédelmi kérdésekben akár a szülők, akár munkatársai számára szükség szerint tanácsot vagy segítséget adjon. • Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok megsegítése iránt. Tematika 1. A gyermekkor fogalma, időbeni és társadalmi meghatározottsága; 2. A gyermekvédelem fogalma; 3. A gyermekvédelem alapelvei; 4. A gyermeki jogok és a gyermeki jogok védelme; 5.  Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, veszélyeztetettség; 6. Gyermekbántalmazás családban és családon kívül; 7. A gyermekvédelem rendszere, állami, önkormányzati feladatok; 8. A gyermekvédelmi jelzőrendszer; 9.  Gyermekjóléti alapellátások tartalma, formái; 10.  Gyermekvédelmi szakellátások tartalma, formái; 11. Hatósági intézkedések a gyermekvédelemben; 12. Az együttműködés problémái a gyermekvédelemben; 13. A gyermekvédelmi tevékenység etikai kérdései; 14. Esettanulmányok közös feldolgozása. vissza az elejére

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás, NSZFI, Budapest, 2004; Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada, Osiris, Budapest, 2000; Szöllősi Gábor (szerk.): Gyermekjóléti alapellátás. Segédanyag a szociális szakvizsgához, NSZFI, Budapest, 2004.

A HALLGATÓK PEDAGÓGIAI NÉZETEINEK FELTÁRÁSA ÉS ELEMZÉSE

bb

BAPDPNN, BAPDPN/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja A pedagógiai nézetek, kialakulásukra ható tényezők szerepének felismerése és tudatosítása által segíteni a hallgatókat a hittanári pálya választásával kapcsolatos döntésükben, megalapozni a pedagógiai gondolkodásuk fejlesztését/fejlődését, nevelői attitűdjeik alakulását. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A nézetek feltárására alkalmas módszerek megismerése és alkalmazásának képessége. • Az önismeret, önfejlesztés képessége.

• A konstruktív tanulás szemléletének kialakítása. Tematika A pedagógiai nézetek feltárása és tudatosítása különböző módszerekkel (fogalomtérkép, metaforaelemzés, kvalitatív szövegelemzés, egyéni élettörténetek, narratívák). A nevelésről vallott nézetek kialakulására ható tényezők feltárása, hatásrendszerük elemzése, értelmezése. Követelmények Egyéni portfólió készítése a hallgató saját pedagógiai nézeteinek alakulásáról. Hallgatótárs vagy más személy nézeteinek feltárására választott területen választott módszerrel. A félév végén gyakorlati jegy.

A HITOKTATÁS SZAKMÓDSZERTANA I.

bb

MASZM1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A HITOKTATÁS SZAKMÓDSZERTANA II.

bb

MASZM2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A HITOKTATÁS SZAKMÓDSZERTANA I.

bb

MASZM1/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Farkas István SchP A tanegység célja A hallgatók legyenek tisztában azzal, hogy mi a helye a katekézisnek a keresztény életben, sajátítsák el a hitoktatáshoz szükséges szakmódszertani ismereteket.

vissza az elejére

Irodalom Dudás Margit: Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2006; Oktatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Gondolat, Budapest; Kutatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Műszaki Kiadó, Budapest.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az istenkapcsolat csodálatos, sokrétű világát; ennek kiépítésében pontosan látja a hitoktató helyét. • Képes a hit, remény, szeretet pilléreire épített vallásosság bemutatására, az erre való motiválásra; elméleti és gyakorlati szempontból is tudja bemutatni a keresztény hit megélésének legfontosabb eszközeit. • Elkötelezett az evangéliumról való tanúságtételben, tanítványainál a missziós lelkület formálásában. Tematika A hitoktatás helye a keresztény életben; A hitből remény és szeretet fakad; A hitoktató személye; A hitoktató folyamatos önfejlesztése; A család és az iskola együttműködése. Követelmény Házi dolgozat. A félév végén zárthelyi dolgozat.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Farkas István: A hitoktatás szakmódszertana, jegyzet; Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma (KÁD), Szent István Társulat, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa (KEK), Szent István Társulat, Budapest, 2002.

A HITOKTATÁS SZAKMÓDSZERTANA II.

bb

MASZM2/E, Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Kató Csaba A tanegység célja Bevezetést ad az ifjúsági katekézis módszertanának elméletébe és gyakorlatába, kiemelten a plébániai és önkormányzati iskolai helyszíneken. Segít kialakítani az ifjúsághoz való helyes hozzáállást. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az ifjúsági katekézis különböző formáit és helyszíneit (kiemelten a plébániát és az önkormányzati iskolát). • Képes megválasztani és alkalmazni a fenti formákhoz illő kateketikai módszereket. • Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására. Tematika 1. Az ifjúság és az ifjúsági katekézis jellemzői, helyszínei. 2. Az élet értelmének felismertetése. 3. Az értékrend kialakításának segítése. 4. Út a szabad döntésig. 5. Elkö-

teleződés és felelősség. 6. Szolgálatra nevelés. 7. Közösség és plébánia közösség. 8. Az emberi alapok megerősítésének eszközei. 9. Fiatalok a fiatalokért. 10. Az ifjú és a Szentírás. 11. Az ifjú ima- és liturgikus élete. 12. Az ifjú szentségi élete. 13. Tanúvá lenni 14. Fórum. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén írásbeli vizsga. Irodalom Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD) (ifjúságra vonatkozó pontok); Keszeli Sándor: Serdülők és fiatalok katekézise, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007; Keszeli Sándor: Technikák, tevékenységek, eszközök a katekézis-foglalkozásokon, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007.

A LELKIVEZETÉS GYAKORLATA félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Laczkó Zsuzsanna SJC A tanegység célja A hallgató elmélyíti és bővíti a lelkivezetői kapcsolat elméletéről és gyakorlatáról szerzett ismereteit, segítséget kap ezek gyakorlati alkalmazásához. A hallgató fejesztendő kompetenciái • Rendelkezik elméleti és gyakorlati ismeretekkel a lelkivezetői kapcsolat alakulásáról, kihívásairól. • Alkalmazni tudja a gyakorlatban a szerzett ismereteket. • Saját lelkivezetője van, ezzel is kifejezésre juttatja segítőszolgálatra készülésének komolyságát. Tematika Különböző istenképek a lelkivezetésben. Állandó megtérés és az istenképek változása a lelki kísérés folyamán. Megkülönböztetés és döntés kísérése egyének és csoportok esetében. A szupervízió szerepe a lelkivezetői szolgálatban. Követelmény A félév során egy jegyzőkönyv elkészítése egy lelki kísérői beszélgetésről, aktív részével az órákon. A félév végi jegy a jegyzőkönyv és az órai részvétel értékelésén alapul.

vissza az elejére

bb

PTLV2/E – Esti, I.

Kötelező irodalom Frielingsdorf, Karl: Istenképek, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Louf, André: Gyengeség és kegyelem, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006; Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk, Korda kiadó, Kecskemét, 1996, 2007. Ajánlott irodalom Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai, Agapé, Szeged, 2000; Waldmüller, Bernhard: A közösségi döntés, L’Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2010; Barry, William – Connolly, William: The Practice of Spiritual Direction, The Saebury Press, New York, 1983; Maureen, Conroy: Looking into the Well, Loyola UP, Chicago, 1995.

A NEVELÉS GYAKORLATI FELADATAI SZEMINÁRIUM

bb

MAPDNGYN, MAPDNGY/E – Nappali,

esti ,

II.

félév ,

1

kredit

vissza az elejére

Előadó: Fekete András OFM A tanegység célja A nevelés feladatainak, területeinek, problémáinak, szituációinak gyakorlat­központú megközelítése annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgatók a nevelés valóságáról minél differenciáltabb képet kapjanak és minél gazdagabb tapasztalatokat szerezzenek az iskolai nevelés gyakorlatában. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tanulói személyiség fejlesztéséhez, a tanulócsoportok, közösségek kialakításához, az egyház hívő istentiszteleti, karitatív közösségében való aktív részvételhez szükséges kompetenciák ismereti és attitűdbeli megalapozása. Tematika A tanegység a hallgatók aktív és kooperatív munkájára épül. Központi metodikai elemek a pedagógiai szakirodalom tanulmányozása, valós pedagógiai problémák és konfliktushelyzetek elemzése, esettanulmányok megbeszélése, iskolalátogatás, gyakorló pedagógusokkal történő beszélgetés. Az alábbi tevékenységeken keresztül fejlesztjük a legfontosabb pedagógiai kompetenciákat: a tanulók személyiségének megismerése, az interperszonális kapcsolatok fejlesztése, a támogató partnerszerep gyakorlása, a növendékek tevékenységének adekvát irányítása, interaktív közösségi foglalkozások vezetése, a pszichológiai és a szociológiai törvényszerűségek tudatos alkalmazása, a nevelői magatartás és a nevelői stílusok tanulmányozása, a támogató, útmutató nevelési módszerek alkalmazása, az ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek alkalmazása, az alternatív nevelési eljárások tanulmányozása.

Követelmény A félév során az önállóan végzett megfigyelések dokumentálása, kiselőadások tartása és szemináriumi dolgozat írása. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Németh András: Nevelés, gyermek, iskola, Eötvös, Budapest, 1997; Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei, Eötvös, Budapest, 1997; Bíró Endre: Jog a pedagógiában, Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998; Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet, OKKER, Budapest, 2003; Dombi Alice – Oláh János – Varga István: A neveléselmélet alapkérdései, APC-Stúdió, Gyula, 2004; Lappints Árpád (szerk.): Érték és nevelés, Comenius Bt., Pécs, 2002; Falus Iván (szerk.): A pedagógusok pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; Csapó Benő (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény, JATE, Szeged, 1994.

bb

MAPDNTN, MAPDNT/E – Nappali,

esti ,

II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Hogy a hallgatók korábbi iskolai tapasztalataira támaszkodva és irodalmi források feldolgozása útján segítséget kapjanak pedagógusszakmai szocializációjukhoz, továbbá, hogy a hallgatók differenciált képet alkothassanak a pedagógiai hivatás összetettségéről, változásairól, valamint a változásokat befolyásoló történelmi, társadalmi és pedagógiai hatásokról. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a pedagógushivatás sajátos szerepkörét, feladatait, a pedagógus kötelességeit és a vele szemben támasztott elvárásokat. • Képes a pedagógusi hivatás és szerepkör történelmi, társadalmi változásait nyomon követve a mai kor elvárásait értelmezni és értékelni. • Elkötelezett a hittanár hivatásának gyakorlására és ezen keresztül Krisztus egyházának szolgálatára. Tematika A szeminárium munkája a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. Főbb tematikus területek: Mit kaptam tanáraimtól? (Élmények, történetek iskolai tapasztalatok pedagógusokról.) Tanárok a szépirodalomban és a filmvásznon. Tanári szerepek változásai a pedagógiai szakirodalom alapján. Mit várnak a különböző életkorú gyermekek és szüleik a pedagógustól.

vissza az elejére

A NEVELŐI HIVATÁS TERMÉSZETE

A pedagógusra vonatkozó állami törvények és jogszabályok. Pedagógusetika. Mit vár el a hittanártól az egyház? (Egyházi dokumentumok elemzése.) A hitoktatás szerepe és feladatai napjainkban. A hittanár és a pedagógustársadalom. Követelmény Rendszeres és aktív részvétel a foglalkozásokon. A szeminárium vezetője által kijelölt feladatok elvégzése. Választható témák: 1. Egy pedagógusi szerepkört bemutató szakirodalmi publikáció elemzése; 2. Empirikus kutatás iskolai környezetben a tanári szerepekkel és a pedagógiai munkával kapcsolatosan; 3. Empirikus kutatás különböző életkorú hittanos gyerekek, szüleik és hitoktatóik körében a hitoktatás mai helyzetéről, feladatairól. A hallgató saját munkáját szemináriumi dolgozat és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Kötelező irodalom Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban, Eötvös József, Budapest, 2007; Csanád Béla: Neveléstan. A keresztény nevelés általános alapjai, Jel, Budapest, 1995; Mester és Tanítvány 4. szám: A pedagógus, 2004. november. vissza az elejére

Ajánlott irodalom Hoffmann Rózsa: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 2004; Balogh László (szerk.): 1000 éves a magyar iskola. Korona, Budapest, 1996; Zrinszky László: Pedagógusszerepek és változásaik, ELTE, Budapest, 1994.

A PASZTORÁLIS LELKIGONDOZÁS MŰHELYEI

bb

PT/VLGM/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Varga Kapisztrán OFM A tematikát az oktató az első órán adja meg.

A PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS EGYÉB SZÍNTEREI (GYAKORLAT)

bb

PTELGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tematikát az oktató az első órán adja meg.

A PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ETIKÁJA

bb

PTE/E – E sti, I.

félév ,

2

kredit

Eladó: Dr. Somfai Béla SJ A tanegység célja A tanácsadás etikai irányelveinek gyakorlati ismerete és a tévedések veszélyének felismerése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlathoz szükséges etikai irányelvek használatának megismerése és kezdeti szinten való alkalmazásának megvitatása.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga, ideértve gyakorlati esetek értékelését is. Irodalom Gula, Richard M.: Ethics in Pastoral Ministry, Paulist, Mahwah, 1996; Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és pszichoterápiában, Medicina, Budapest, 2007; Kovács József: A modern orvosi etika alapelvei. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 2006; Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Wicks, Robert J. – Parsons, Richard D. – Capps, Donald (eds.): Clinical Handbook of Pastoral Counseling, 1-2. kötet, Paulist, Mahwah, 1985, 1993.

A PASZTORÁLIS TANÁCSADÓ LELKI EGÉSZSÉGE

bb

PTLE/E – Esti, I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Kiscsoportban végzett gyakorlatok segítségével felkészíteni a hallgatókat a lelki egészséget támogató életvezetésre, valamint a tanácsadó munka pszichés megterhelésének feldolgozását segítő technikák alkalmazására.

vissza az elejére

Tematika Teológiai alapok; A tanácsadó személyisége és erényei; Hivatásbeli kötelességei; A hatalom szerepe és veszélyei a tanácsadásban; Szexualitás; Titoktartás.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A megszerzett szakmai ismereteket a gyakorlati felkészítés segítségével képes a gyakorlatban alkalmazni, rendelkezik azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek által elemezni tudja hivatása művelésének gyakorlati területeit. • Önmagát folyamatosan fejleszti, elfogadja a szakmai továbbképzés egyéni felelősségét. • A pasztorális tanácsadó szakember érett, önálló szakmai identitással rendelkező személyiség, aki a legteljesebb szakmai és kereszt(y)én etikai felelősséggel műveli hivatását. A lelkigondozói titkot megőrzi, a rá bízott bizalmas információkkal vis�sza nem él, a személyiségi jogokat minden esetben tiszteletben tartja. Tematika A személyiség erőforrásai: hatékony megküzdési stratégiák és énvédő mechanizmusok; az érzelmek hatékony kezelése; spirituális és szubjektív jóllét; közeli kapcsolatok; humor. A segítő énképe, az önértékelés gondozása. A segítő irreális elvárásai önmagával szemben; irreális elvárások a segítővel szemben. A kiégés; a kiégés megelőzésének lehetőségei. A helfer-szindróma. A szupervízió és az esetmegbeszélés szerepe. vissza az elejére

Követelmény Reflexió elkészítése a személyes mentálhigiénés állapotról. Irodalom Bakó Tihamér: Töréspontok mentén. Fejezetek a szupervíziós munkából, Animula, Budapest, 1999 (később: Psycho Art, Budapest, 2005); Bobay Kornélia: A Bálint-csoport, in Tőzsér Endre (szerk.): Az istenhit mint erőforrás, Új Ember, Budapest, 2006, 187– 208; Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat, Kálvin, Budapest, 1996 (a kiégésről szóló fejezet); Pénzes Eszter: Segítők segítése – szupervízió, Ursus Kft., Budapest, 1999; Kézdy Anikó – Somogyiné Petik Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204; Tőzsér Endre (szerk.): Önmegvalósítás keresztény szemmel, Új Ember, Budapest, 2006.

A PASZTORÁLIS TANÁCSADÓI KAPCSOLAT

bb

PTK/E – Esti, I.

félév ,

6

kredit

A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A PEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE

bb

MAPDGN, MAPDG/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A pedagógiával összefüggő tények, jelenségek és folyamatok történeti jellegű vizsgálata annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgató a nevelés múltbeli koncepcióit megismerve kellően differenciált nézőpontokat alakíthasson ki saját pedagógiai hitvallásának formálásához.

Tematika A neveléstörténet célja, módszerei. A nevelés ősi formái. Az ókori kelet nevelése. Az antik görög–római nevelés. Középkori egyházi és világi nevelés. Reneszánsz humanista pedagógia. A reformáció és a katolikus megújulás nevelése. A felvilágosodás korának pedagógiája. Európai népnevelési törekvések. A tudományos pedagógia kialakulása. A pozitivizmus hatása a pedagógiára. A gyermektanulmányi mozgalom. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. Magyar iskolaügy és pedagógia a 20. században. Modern katolikus nevelési koncepciók. Követelmény Rendszeres és konstruktív részvétel, zárthelyi dolgozatok írása. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény, Osiris, Budapest, 2006; Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon, Szent István Társulat, Budapest, 2000.

A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI

bb

GYSZMM – Levelező (GYIT), I. Előadó: Riez Andrea

félév ,

6

kredit

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a nevelés történetének korszakait, eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és fontos iskolakoncepcióit. • Képes a megismert fejlődési folyamatok, összefüggések kritikai elemzésére, és ennek alapján reflektálni tud a jelenkor oktatással, neveléssel kapcsolatos eseményeire is. • Elkötelezett a keresztény szellemiségű nevelésben és a korszerű pedagógiai módszerek használatában.

A tanegység célja A hatékony problémamegoldás módszereinek megismerése és elsajátítása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a segítő szakma azon eszközeit és módszereit, amelyek révén hatékony módon tud hozzájárulni a beavatkozás sikeréhez. • Képes a szükségletek felmérésére, amely alapján önállóan tud beavatkozási és megoldási tervet készíteni és megvalósítani azt. • Elkötelezett a gyermekek és családok támogatása, védelme érdekében az együttműködésre és az önfejlesztésre. Tematika 1. Bevezetés a problémamegoldó folyamatba I.; 2. Bevezetés a problémamegoldó folyamatba II.; 3. Szociális munka egyénekkel/gyermekekkel; 4. Szociális munka családokkal; 5. Csoportokkal végzett szociális munka; 6. A közösségi szociális munka és közösségfejlesztés (munkamódszerek); 7. A szociális munka értékelése és a minőségügy. vissza az elejére

Követelmény A félév végén kollokvium. Irodalom Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002; A szociális munka elmélete és gyakorlata, 1–4. kötet, Semmelweis, Budapest, 1996, ill. későbbi kiadás; Barnes, Gill Gorell: Család – terápia – gondozás. Alapvető ismeretek a családokról és a családterápiáról, Animula, Budapest, 2001; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996.

A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ELMÉLETE ÉS ALKALMAZÁSA

bb

MAPSSZPN, MAPSSZP/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a szociálpszichológia tudománya által feltárt legfontosabb törvényszerűségeket és felhívni a figyelmet e törvényszerűségek tanítási-nevelési helyzetekben való megnyilvánulásaira és pedagógiai alkalmazásukra. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az emberek társas helyzetekben való viselkedésének törvényszerűségeit.

• Képes e törvényszerűségek azonosítására a saját életében és a pedagógiai helyzetekben. • Törekszik arra, hogy ismereteinek birtokában egyre jobban megértse a társas környezetében zajló folyamatokat és tudását felhasználja a pedagógiai munkájában. Tematika 1.  A személyészlelés (társas megismerés) törvényszerűségei; 2.  Az attribúció; 3.  Az attitűdök; 4.  A társadalmi szerepek jellegzetességei. A tanári szerep; 5.  A csoportok működésének törvényszerűségei; 6. Konformitás és meggyőzés; 7. Interakciók a csoportban: kooperáció, versengés; 8. Vezetési stílusok; 9. A csoportközi viszonyok; 10.  A személyközi kapcsolatok; 11.  Segítségnyújtás és bántalmazás; 12.  Az emberi kommunikáció; 13. Konfliktusok az iskolában; 14. Konfliktuskezelési stratégiák. Követelmény A félév végén kollokvium.

Ajánlott irodalom Hewstone, Miles et al.: Szociálpszichológia – európai szemszögből, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007; Smith, Eliot R. –Mackie, Diane M.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2004.

A TANULÁSI FOLYAMAT IRÁNYÍTÁSA SZEMINÁRIUM

bb

MAPDTIN, MAPDTI/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja A szeminárium a tanulásra és tanításra vonatkozó elméleti ismeretek mélyebb elsajátítását és gyakorlati alkalmazását segíti. A feladatok választhatóságának és a folyamatos önértékelésnek biztosításával a tanári kompetenciák differenciált fejlesztése válik lehetővé. A stúdium fontos eleme az elméleti ismeretek és a valós iskolai gyakorlat során tapasztaltak közti eltérések tudatosítása, okainak feltárása, a két nézőpont ellentéteinek feloldása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Fejleszti a hatékony tanulási folyamatoknak és önálló tanulási képességeknek kialakítását biztosító tervező, szervező, irányító és értékelő tanári tevékenységhez szükséges képességeket.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, Budapest, 2009; Somogyiné Petik Krisztina: Szociálpszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható).

• A katekézis tervezésénél és megvalósításánál a helyi körülmények figyelembevétele, a plébánia lelkipásztori tevékenységéhez való igazodás és együttműködés képessége. • A teológiai ismeretek feldolgozásában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségek feltárásának és felhasználásának képessége. Tematika A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése és irányítása, elemzése és értékelése. Követelmény A félév során 2-3 csoportos és egyéni gyakorlati feladat megoldása, választott oktatási téma feldolgozásának megtervezése és bemutatása. A félév végén gyakorlati jegy.

vissza az elejére

Irodalom Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003, 2010; Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla (et al.): A kritikai gondolkodás fejlesztése, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002; Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; Hegedűs Gábor – Szécsi Gábor – Mayer Ágnes – Zombori Béla: Projektpedagógia, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2002; Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Pedagógiai tervezés, Comenius Bt., Pécs, 2004.

A VALLÁSI PÁRBESZÉD PEDAGÓGIÁJA

bb

MAPDVPN, MAPDVP/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Lukács László SchP A tanegység célja A hallgatók felkészítése arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák a kommunikatív módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a dialógus történetét, jelenkori értelmezéseit, teológiai hátterét és jelentőségét az interperszonális kommunikációban. • Képes a hiteles és őszinte párbeszédre az egyházon belül, a többi keresztény egyházakkal, a másvallásúakkal és a nem hívőkkel.

• Elkötelezett abban, hogy szűkebb és tágabb környezete – felnőttek és diákok egyaránt – folyamatos dialógusban éljen a kiengesztelődés, az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében.

Követelmény Az egyes órákon kiosztott szövegek otthoni áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév során egy házi esszé elkészítése kijelölt témában. Az év végi jegyet az otthoni munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján állapítja meg a vezetőtanár. Kötelező irodalom Az órákon jelöli ki az előadó.

A VILÁGVALLÁSOK ETIKÁJA

bb

ETVVN, ETVV/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit .

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB Előföltétel: általános vallástörténeti ismeretek. Tematika Az iszlám etikája. Követelmény Félévi végi ellenőrzés: a kötelező irodalomról néhány oldalas reflexiót írni, előre megadott szempontok szerint. Kötelező irodalom Salenson, Christian (szerk.): Imádság 15 napon át Christian de Chergével, a thibirine-i szerzetesek perjelével, Új Ember, Budapest, 2008; Scruton, Roger: A Nyugat és a többi: A globalizáció és a terrorveszély, in uő.: A nemzetek szükségességéről. Két tanulmány, Helikon, Budapest, 2005, 5–153.

vissza az elejére

Tematika 1. A dialógus filozófiája, irodalmi műfaja; 2. A dialógus teológiája; 3. A dialógus a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban; 4. Az üdvösség párbeszéde Isten és az emberek között; 5. A dialógus az egyházon belül; 6. Az ökumenikus dialógus mai állása és kihívásai; 7. A vallások közti párbeszéd mai formái és lehetőségei; 8. Dialógus és mis�szió; 9. A dialógus pluralista korunkban; 10. Dialógus és kommunikáció; 11. Kommunikatív teológiák; 12. A kontextualitás a teológiai párbeszédben; 13. A Szentháromság mint a dialógus ősforrása és modellje; 14. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban.

Ajánlott irodalom Boulad, Henri: Az iszlám: a misztika, a fundamentalizmus és a modern kor feszültségében, Kairosz, Budapest, 2009; Cook, Michael: Forbidding Wrong in Islam. An Introduction, Cambridge UP, Cambridge, 2003; Abú-Hámid Mohammed al-Ghazálíj: A tévelygésből kivezető út, Palatinus, Budapest, 2003; Küng, Hans: Világetosz. A Világvallások Parlamentjének Nyilatkozata, Egyházfórum, 1997; Pamuk, Orhan: Isztambul, Ulpius-ház, Budapest, 2003; Yusuf al-Qaradawi: Erlaubtes und Verbotenes im Islam, SKD- Bavaria Verlag, München 1989 (angolul http://www.witness-pioneer.org/vil/ Books/Q_LP/ vagy németül http://www.scribd.com/doc/4447099/Erlaubtes-und-Verbotenes-im-Islam-JusufalQaradawi); Shah-Kazemi, Reza (ed., intr., trans. & comm.): My mercy encompasses all: The Koran’s teachings on compassion, peace & love, Shoemaker & Hoard, 2007; Runzo, Joseph és Martin, Nancy M. (ed.): Ethics in the World Religions, Oneworld, Oxford, 2001.

ALAPVETŐ ETIKA vissza az elejére

bb

ETAEN, ETAE/E – Nappali, Esti, I.

félév ,1, ill .

2

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az erkölcsi alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai hermeneutikus értelmezése. Az alapokra épülnek a további témák, amelyek célja az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása a filozófiai, a teológiai és a humántudományok fényében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az etikai alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. • Képes tisztán gondolkodni az erkölcsi alapértékekről az erkölcsi felszínességben és zűrzavarban, s ezen az úton továbbfejlődni a többi tantárgy által. • A plurális társadalomban erkölcsileg képzett személyiségként képes éretten gondolkodni és dönteni mindennapi és határszituációkban is az értékeknek elkötelezetten. Tematika Az etika tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az etika interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával. Megvizsgáljuk a transzcendentális és a kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megis-

merése nélkülözhetetlen a döntésekhez. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását, és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor, Miskolc, 1999; A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest,2002 ill. 2009, 1699–2051; Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86.; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997.

ANGOL NYELV KÖZÉPHALADÓ

bb

I.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Tobisch Ferencné Előfeltétel Legalább 2 szemeszter anyagának ismerete. A tanegység célja Az önálló nyelvhasználat kezdetét jelentő „küszöbszint” elérése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Rendelkezik az önálló kommunikációhoz szükséges legfontosabb nyelvi ismeretekkel (lexika, nyelvtan, nyelvi funkciók szövegértés és -alkotás stb.). • Képes gyakran előforduló helyzetekben (szóban és írásban) információt cserélni, gondolatokat, érzéseket, véleményt megérteni és kifejezni. • Tanulási módszerei lehetővé teszik az önálló ismeretszerzést. Tematika 1. Review; NCE Elementary Module 11–15: Consolidation and test; Talk about summer readings; 2. Module 1: Leisure & lifestyle; Question forms, Present Simple (revision);

vissza az elejére

Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, jegyzet, 2010. (Tételsor a tartalomjegyzék.)

Leisure activities; 3. Module 2: Important firsts; Past Simple, time phrases; Telling a story; 4. Module 3: At rest, at work; should / shouldn’t; Daily routines, jobs; 5. Module 4: Special occasions; Present Continuous & Pres. Simple Future arrangements; Dates and special occasions; 6.  Module 5: Appearances; Comparative and superlative adjectives; Physical appearance; 7. Consolidation 1–5; Test One; 8. Module 6: Time off; Intentions and wishes, Prediction; Free time activities, holidays; 9.  Module 7: Ambitions and dreams; Present Perfect & Past Simple, with for and other time words; Famous people dreams, ambitions, achievements; 10.  Module 8: Countries and cultures; Articles quantifiers (U and C nouns); Geographical features, asking for and giving directions; 11. Module 9: Old and new; Probability (may, might, etc.) Present Tense after if, when; Modern and traditional; 12. Module 10: Take care!; Used to; Past Continuous, time words in narratives; Health and accidents; 13. Consolidation 6–10; Test Two; 14. Interviews. Követelmény Rendszeres felkészülés és részvétel az órákon.A félév során házi feladatok, röpdolgozatok, témazáró dolgozatok. vissza az elejére

Kötelező irodalom New Cutting Edge (NCE) Pre-Intermediate Student’s és Workbook with Key, Pearson, Harlow, 2005-2006. Ajánlott irodalom www.bbc.co.uk/learningenglish; http://esl.about.com; www.britishcouncil.org/learnenglish;

Oxford / MacMillan / Longman – Advanced level monolingual dictionary; Országh Lász­ ló vagy Lázár A. Péter - Varga György: magyar–angol és angol–magyar (közép) szótár.

ANGOL NYELV KÖZÉPHALADÓ

bb

II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Tobisch Ferencné Előfeltétel Legalább 3 szemeszter anyagának ismerete. A tanegység célja A középhaladó szint eléréséhez szükséges nyelvi ismeretek és készségek megszerzése és megszilárdítása.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A rendelkezésre álló nyelvi eszközök segítségével képes ismerős helyzetekben (szóban és írásban) információt cserélni, gondolatokat, érzéseket, véleményeket megosztani. • Tanulási módszerei lehetővé teszik az önálló ismeretszerzést.

Követelmény Rendszeres (szóbeli és írásbeli) felkészülés az órákra. A határidős feladatok pontos teljesítése. Az írásbeli feladatok (Workbook) rendszeres önálló feldolgozása és ellenőrzése. Az eredményes közös tanulást segítő részvétel az órákon. Félévközi ellenőrzés: szóbeli beszámolók, röpdolgozatok (a Student’s és a Workbook anyagából), házi és témazáró zárthelyi dolgozatok. Kötelező irodalom New Cutting Edge (NCE) Pre-Intermediate Student’s és Workbook with Key, Pearson, Harlow, 2005-2006. Ajánlott irodalom www.bbc.co.uk/learningenglish; http://esl.about.com; www.britishcouncil.org/learnenglish;

Oxford / MacMillan / Longman – Advanced level monolingual dictionary; Országh László vagy Lázár A. Péter – Varga György: Magyar–angol szótár és angol–magyar szótár.

ANGOL NYELVVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ

bb

I.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Tobisch Ferencné Előfeltétel Legalább 4 szemeszter anyagának ismerete.

vissza az elejére

Tematika 1. Revision; Talking about the holiday. X-mas; 2. Module 11: The best thing in life; Gerunds after verbs of liking & disliking; Hobbies and interests; 3. Module 12: Go to have it; Present Simple Passive, Past Simple Passive; Everyday objects, Suggestion; 4. Module 13: Choosing the right person; Present Past Simple & Continuous; Personal characteristic; 5.  Module 14: Money, money, money; Past Perfect, Large numbers; Money; 6. Module 15: Imagine; Conditional sentences, Will, would; The story of a song; 7. Consolidation; Test One; 8. Review of Modules 1–3; 9. Review of Modules 4–6; 10.  Review of Modules 7–10; 11.  Review of Modules 11–13; 12.  Review of Modules 14–15; 13. Consolidation; Test Two; 14. Interviews.

A tanegység célja A középhaladó nyelvtudás második (állami nyelvvizsga) szintjének eléréséhez szükséges nyelvi ismeretek és készségek megszerzése és megszilárdítása. Ismerkedés tipikus vizsgafeladatokkal az egyéni felkészülés segítése érdekében. Ismerkedés szakmai (egyházi) nyelvhasználattal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az önálló nyelvhasználatot lehetővé tevő nyelvi eszközök (lexika, nyelvtan, nyelvi funkciók, szövegalkotás stb.) birtokában képes összetett, konkrét és elvont témájú szövegek önálló feldolgozására. • Folyamatos interakciót tud fenntartani anyanyelvi szintű beszélgetőpartnerrel. • Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témakörökben. • Megszerzett nyelvtudását tanulmányaiban valamint általános művelődése és tájékozódása érdekében hasznosítja.

vissza az elejére

Tematika 1. Assessment of grammar & language skills – Checking summer tasks; Talking about the Summer; írás: Informal letter; 2. Revision of tenses ACTIVE VOICE; Families; írás: Multiple choice test; 3.  Revision of tenses PASSIVE VOICE; Jobs and occupation; írás: A curriculum vitae; 4. Causative; School, education; írás: E-mail and old friend; 5. Reported speech Statements and orders; Housing; írás: Make up an advertisement about your flat; 6. Reported speech Questions; Housework and mending; írás: Job specification for housewives or househusbands; 7. Consolidation; Test One; 8. Relative Clauses; Radio and TV; írás: Complete the summary of -an article; 9. Conditional (zero & first); Meals; írás: fordítás magyarról angolra; 10. Conditional (Second and third); Weekend and daily routines; írás: fordítás magyarról angolra; 11. Expressing wishes & regrets; Accommodation and holidays; írás: Multiple choice test; 12. Adjectives & adverbs; The world live in; írás: fordítás angolról magyarra; 13. Consolidation; Test Two; 14. Interviews. Követelmény Rendszeres (szóbeli és írásbeli) felkészülés az órákra; a határidős feladatok pontos teljesítése; az esetleges hiányzásokból adódó elmaradások önálló pótlása. Aktív részvétel az órákon. Félévközi ellenőrzés: szóbeli beszámolók, röpdolgozatok, házi és témazáró zárthelyi dolgozatok. Kötelező irodalom Murphy, Raymond: English Grammar in Use for intermediate students, Cambridge UP, Cambridge, 2007; Jobbágy Ilona – Katona Luca –Shopland, Kevin: General Communication Skills and Exercises, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.

Ajánlott irodalom Authentic texts (reading and listening) from English language media and the internet, e.g.: www.carr.org/~meripper; www.catholic.org; www.vatican.va; www.bbc.co.uk/ learningenglish; http://esl.about.com; www.britishcouncil.org/learnenglish; Sample examination papers (e.g. www.angolnyelvtanitas.hu); Oxford / MacMillan / Longman – Advanced level monolingual dictionary; Országh László vagy Lázár A. Péter – Varga György: Magyar–angol szótár és angol–magyar szótár.

ANGOL NYELVVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ

bb

II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Tobisch Ferencné

A tanegység célja A középhaladó nyelvtudás második (állami nyelvvizsga) szintjének eléréséhez szükséges nyelvi ismeretek és készségek megszerzése és megszilárdítása. Ismerkedés tipikus vizsgafeladatokkal az egyéni felkészülés segítése érdekében. Ismerkedés szakmai (egyházi) nyelvhasználattal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az önálló nyelvhasználatot lehetővé tevő nyelvi eszközök (lexika, nyelvtan, nyelvi funkciók, szövegalkotás stb.) birtokában képes összetett, konkrét és elvont témájú szövegek önálló feldolgozására. • Folyamatos interakciót tud fenntartani anyanyelvi szintű beszélgetőpartnerrel. • Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témakörökben. • Megszerzett nyelvtudását tanulmányaiban valamint általános művelődése és tájékozódása érdekében hasznosítja. Tematika 1.  Modal verbs: obligation, necessity; Shopping; írás: fordítás magyarról angolra; 2. Modal verbs: Ability; Health; írás: levélírás; 3. Modal verbs: Certainly, speculation; Traffic in towns; írás: fordítás angolról magyarra; 4.  Countable & Uncountable nouns; Travelling; írás: Szövegértés; 5.  Articles; Holidays and celebrations; írás: levélírás; 6.  Quantifiers; Theatre, cinema, music; írás: fordítás magyarról angolra; 7.  Consolidation; Test One; 8.  Verbs followed by the Infinitive or Gerund; Hungary; írás: fordítás angolról magyarra; 9. Present and Past Participle; Great Britain; írás: szövegértés; 10.  Clauses of purpose; The United States of America; írás: levélírás; 11. Clauses of concession; Information Technologies; írás: fordítás magyarról angol-

vissza az elejére

Előfeltétel Legalább 5 szemeszter anyagának ismerete.

ra; 12. Conjunctions; Sports; írás: fordítás angolról magyarra; 13. Consolidation; Test Two; 14. Interviews. Követelmény Rendszeres (szóbeli és írásbeli) felkészülés az órákra; a határidős feladatok pontos teljesítése; az esetleges hiányzásokból adódó elmaradások önálló pótlása. Aktív részvétel az órákon. Félévközi ellenőrzés: szóbeli beszámolók, röpdolgozatok, házi és témazáró zárthelyi dolgozatok. Irodalom Authentic texts (reading and listening) from English language media and the internet, e.g.: www.carr.org/~meripper; www.catholic.org; www.vatican.va; www.bbc.co.uk/ learningenglish; http://esl.about.com; www.britishcouncil.org/learnenglish; Sample examination papers (e.g. www.angolnyelvtanitas.hu); Oxford / MacMillan / Longman – Advanced level monolingual dictionary; Országh László vagy Lázár A. Péter – Varga György: Magyar–angol szótár és angol–magyar szótár. vissza az elejére

AQUINÓI SZENT TAMÁS ERÉNYTANA

bb

KGATE – Levelező (KETEG), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP A tanegység célja Megismertetni az erények helyét és szerepét Aquinói Szent Tamás erkölcsteológiájában. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri Aquinói Szent Tamás erénytanát, mint erkölcsteológiájának legjelentősebb részét. • Képes meghatározni a különféle erényeket és azokat szerves összefüggésükben szemlélni. • Elkötelezett abban, hogy a keresztény értékrendet vállalja és másokkal megismertesse. Tematika Szent Tamás erényetikájának forrásai. A boldogság és az erény. Az isteni erények: hit, reménység szeretet. A sarkalatos erények és jelentőségük. Az okosság, mint az erkölcsi élet vezető erénye. Az igazságosság különféle területei és alkalmazása. A vallásosság. Az igazságosság és a szeretet kapcsolata. A bátorság és annak kapcsolt erényei: nagylelkűség, bizalom, türelem, állhatatosság. Az önmérséklet és annak kapcsolt erényei: becsületesség, tisztaság, alázatosság. Szent Tamás erénytana a jelenlegi erényetikák fényében.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Bolberitz Pál – Gál Ferenc: Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája, Ecclesia, Budapest, 1987; Szabó Bertalan: Az okosság Aquinói Szent Tamás erkölcsteológiájában, Tanítvány 12 (2007/1) 43–50; Uő: Az igazságosság Aquinói Szent Tamás szerint, Tanítvány 12 (2007/2) 34–45; Uő: A bátorság Aquinói Szent Tamás erkölcsteológiájában, Tanítvány 13 (2008/1) 12–21; Uő: Az önmérséklet erénye Aquinói Szent Tamás tanításában, Tanítvány 13 (2008/2) 3–12; Király Ernő: A keresztény élethivatás. A keresztény élet az erkölcsteológia fényében, Szent István Társulat, Budapest, 1982.

AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS TANÍTÁSA ÉS GYAKORLATA

bb

GYESZT – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Beran Ferenc Tematika 1. Az Ószövetség legfontosabb etikai alapelvei; 2. Az Újszövetség legfontosabb etikai alapelvei; 3. Az patrisztika legfontosabb etikai alapelvei; 4. Aquinói Szent Tamás társadalombölcselete; 5.  Az újkori gondolkodás társadalometikai jellemzői (liberális kapitalizmus, kollektivista szocializmus); 6. A társadalom életét bemutató modellek; 7. A szociáletika megalapozása más elvek szerint; 8. XIII. Leó pápa „Rerum novarum” kezdetű szociális enciklikája; 9. Boldog XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű enciklikája; 10. II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája. Szeminárium 1. A szolidaritás elve és gyakorlati megvalósulása; 2. A szubszidiaritás elve és gyakorlati megvalósulása; 3. A közjó fogalma és megvalósulása; 4. A politika fogalma, keresztény értelmezése és megvalósítása. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, IIa IIae; Pinckaers, Servais: A keresztény erkölcsteológia forrásai. Módszere, tartalma, története, Paulus Hungarus – Kairosz, Budapest – Szentendre, 2001; Pieper, Josef: A négy sarkalatos erény. Okosság, igazságosság, bátorság, tartás és mérték, Vigilia, Budapest, 1996.

Kötelező irodalom Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Új Ember - Márton Áron, Budapest, 2005; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron, Budapest, 1997; Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 1997; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest, 1997, 2003.

AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA I.: ALAPELVEK

bb

KGETT1 – Levelező (KETEG), II.

félév ,

6

kredit

Előadó: Papp Tibor vissza az elejére

A tanegység célja Megismertetni a katolikus egyház tanítását a társadalmi folyamatokról, jelenségekről és törvényszerűségekről, illetve az ezekkel kapcsolatos erkölcsi állásfoglalásokról. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a kinyilatkoztatás, illetve katolikus egyház hivatalos dokumentumai alapján a társadalometika alapelveit. • Képes felismerni az alapelvek közötti összefüggéseket és azok szerepét az egyházban és a társadalomban. • Elkötelezett abban, hogy az alapelvek érvényre jussanak az egyház társadalomban végzett mindennapi szolgálatában. Tematika Az egyház társadalmi tanítása (ETT) mint hermeneutikus, normatív és cselekvésre irányuló tudomány. Az ETT helye a teológiában. Az ETT antropológiai alapjai. Az ETT bibliai alapjai. Az ETT az egyházatyák tanításában. Az ETT alapelvei: az emberi személy méltósága, szolidaritás, szubszidiaritás, közjó, fenntartható fejlődés. Követelmény A félév közben két zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Tomka Miklós – Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest, 1993; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom Virt László: Katolikus társadalmi alapértékek. Rendszerező szociálteológia, Márton Áron, Budapest 1999.; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron, Budapest, 1997; Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, Szent István Társulat, Budapest 2002.; Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 2003, 2005.

AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA II.

bb

KGETT2 – Levelező (KETEG), I.

félév ,

6

kredit

A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a katolikus Egyház szociális tanításának forrásait: a pápai enciklikákat, azok megírásának szükségességét és körülményeit, illetve a bennük kifejtett katolikus társadalmi tanítást. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az Egyház társadalmi tanításának forrásait, a pápai enciklikákat, és bennük az adott kor legfontosabb társadalmi kérdéseire adott hivatalos katolikus válaszokat és állásfoglalásokat. • Képes felismerni a különböző társadalmi kérdések, valamint a velük kapcsolatos katolikus tanítás összefüggéseit, a társadalmi szociális viszonyok katolikus értékelésének jogosultságát és fontosságát az Egyház tanításában és a társadalmak politikai és gazdasági életében. • Elkötelezett abban, hogy az Egyház társadalmi tanítását megismerve és azt magáévá téve állást foglaljon a jelenleg égető szociális kérdésekben a hivatalos egyházi tanítás útmutatása szerint. Tematika 1. XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű enciklikája. 2. XI. Pius pápa Quadragesimo anno kezdetű enciklikája. 3. XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű enciklikája. 4. A II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója. 5. VI. Pál pápa Populorum progressio kezdetű enciklikája. 6. II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája. 7. II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája. 8. XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikája. Követelmény A félév közben egy szociális enciklika elolvasása és elemzése. A félév végén szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Kék Emerencia

Kötelező irodalom Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tomka Miklós – Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest, 1993 ill. 2003; XVI. Benedek: Caritas in veritate, enciklika az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban, Szent István Társulat, Budapest, 2009. Ajánlott irodalom Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984, 1994; Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Új Ember, Márton Áron, Budapest, 2005, 3. kiadás; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1997; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest, 1997.

vissza az elejére

AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA III.

bb

KGETT3 – Levelező (KETEG), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Baritz Laura OP A tanegység célja Az egyház társadalmi tanításának kiterjesztése a XX-XXI. századra, mai szerzők, e téren gondolkodók munkáinak, elméleteinek megismerése, elsősorban a gazdaságra vonatkoztatva. Közgazdaságtan és teológia, etika összekapcsolásának elméleti alapjai az Egyház társadalmi tanításának alapján. A klasszikus tanítás alkalmazása a mai gazdasági élet területén. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az Egyház társadalmi tanítását • Képes felismerni téziseit meglévő mai munkákban és alkalmazni a tanítást saját kompetenciáján belül. • Elkötelezett az egyház társadalmi tanítása szerint végezni munkáját, s hirdetni azt. Tematika 1. Az Egyház társadalmi tanításának relevanciája a mai korban. 2. Az Egyház társadalmi tanításának megnyilvánulási formái ma. 3. Főbb szakirodalmi művek és szerzők az Egyház társadalmi tanításának terén. 4. Gazdaság és Egyház társadalmi tanításának kapcsolata ma. 5. Az Alford – Naughton: Menedzsment, ha számít a hit c. könyv elemzése. 6.7.8.9.: Tömbösített előadás: Helen Alford OP: Társadalmi igazságosság, gazdasági igazságosság, az Egyház társadalmi tanításának alapján, Az Egyház társa-

dalmi tanításának perspektívái. 10. 11. 12. 13: Tömbösített előadás: Luigino Bruni: A boldogság közgazdaságtana, Civil gazdaság, a Közösségi Gazdaság vállalatainak példája. 14. Összefoglaló óra Követelmény A félév során kiselőadások. A félév végén vizsga. Kötelező irodalom Alford, Helen –Naughton, Michael: Menedzsment, ha számít a hit, Kairosz, Budapest, 2004 ill. 2009.

AZ ÉLETTEL ÉS EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ETIKAI KÉRDÉSEK

bb

PTÉE/E – E sti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Somfai Béla SJ A tanegység célja Az élettudományok forradalmának korában létrejött fontosabb etikai problémák megismerése és a kialakított állásfoglalás alkalmazása különböző problémákra. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlati életben már létrejött vagy várhatóan létrejövő fontosabb konkrét problémák erkölcsi értékelése. Tematika Az „élet szentségében” gyökerező általános erkölcsi irányelvek fontossági sorrendje, és azok szerepe az erkölcsi döntésekben; A testen kívül létrehozott emberi élet státusza; a reprodukciós technológia alkalmazásával kapcsolatos erkölcsi problémák; A genetikai forradalom etikai értékelésének módszere: a kutatás, a tanácsadás valamint a várható terápiás lehetőségek területén; Szervadományozás élő vagy halott személy testéből. Az utóbbi esetben a halál megállapításával kapcsolatos dilemmák; Eutanázia. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga, ideértve gyakorlati esetek értékelését is.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Michael Naughton, Kenneth Goodpaster, Ed Freeman, Charles Park, Albino Barrera, Stewen Cortright, John Kavanaugh, Jeffrey Cornwall, stb. írásai konferencia paperek ill. a Journal of Business Ethics, egyéb szaklapok lapjain, Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Új Ember, Márton Áron, Budapest, 2005, 3. kiadás; Kindler József írásai, Kindler József – Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban, Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993.

Irodalom Somfai Béla: Bioetika, jegyzet; Kovács József: A modern orvosi etika alapelvei. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 2006; Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Biogenetika és etika, Sapientia Füzetek 4., Vigilia, Budapest, 2005; Ferenczi Andrea: Genetika – génetika, Harmat, Budapest, 1999.

AZ ERKÖLCSI NEVELÉS LÉLEKTANA

bb

ETELN, ETEL/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Nagykáldi Csaba

vissza az elejére

A tanegység célja A hallgatók pszichológiai szempontokat ismernek meg, amelyeket vonatkoztatjuk az erkölcsre nevelés folyamatára. A továbbiakban valláserkölcsi és erkölcsfilozófiai háttérrel tárgyaljuk a különféle kognitív, igazságközpontú és empátiaalapú erkölcsi fejlődési elméleteket. Majd áttekintjük a fejlődéssel kapcsolatos integrációs törekvéseket, és nevelési konzekvenciákat vonunk le. Egyfajta komplex, rendszerszemléletű gondolkodásra törekszünk. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes az erkölcsi történések és kapcsolatok felismerésére és megfigyelésére. • Elemezni tudja leendő tanítványainál, hogy milyen erkölcsi fejlődési szakaszban vannak, és hogy ez megfelel-e az életkoruknak. • Elméleti ismereteiből megfelelő gyakorlati következtetéseket von le. • Kiegyensúlyozott (integrált) szemlélettel rendelkezik a kognitív, az igazságossági és az empátiás szempontok figyelembevételével. Tematika 1.  Az erkölcsi nevelés valláserkölcsi alapja; 2.  Erkölcsi kategóriák megjelenése a világvallásokban; 3.  Kereszténység és erkölcs; 4.  Erkölcsfilozófiai szempontok; 5.  Az erkölcsiség szeretetforrása; 6.  Az erkölcsi magatartás kognitív szakaszai Piaget-nál; 7. Kohberg igazságalapú kognitív fejlődéselmélete; 8. Hoffman empátiaalapú morális elmélete; 8. Empátia kérdőíves vizsgálatok; 9. Integrációs törekvések az elméletek között és nevelési következtetések; 10. A tekintélytisztelet evolúciója; 11. Az igazság fejlődése; 12. Az altruizmus evolúciója; 13. A tananyag társadalmi adaptációi. Követelmények A hallgatók évközi dolgozatot írnak, amelyben egy erkölcsi dilemmát kell részletesen kifejteni megadott szempontok szert. A félév végén tételesen vizsgáznak.

Kötelező irodalom Nagykáldi Csaba: Az erkölcsi nevelés lélektana, 2009, kézirat (sokszorosítás); Kulcsár Zsuzsanna (szerk.): Morális fejlődés, empátia és altruizmus, ELTE Eötvös, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom Turner, Johanna: Az értelmi fejlődés, Gondolat, Budapest, 1981; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

AZ ESÉLYTEREMTÉS PEDAGÓGIÁJA

bb

MAPDEN, MAPDE/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Fekete András OFM

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az esélyteremtés problémáját. • Képes az esélyteremtés szükségességét belátni. • Elkötelezett a tanulók felé az esélyteremtésre. Tematika 1. Az egyediség és egyetemesség fogalma; 2. A többség és kisebbség fogalma; 3. Kiemelkedő képességű tanulók a közösségben; 4. Hátrányos helyzetű tanulók a közösségben; 5. Felekezeti különbözőségek az iskolában; 6. Nemzeti különbözőségek az iskolában; 7. Kulturális, hagyománybéli különbözőségek az iskolában; 8. Jó vagy rossz, hogy nem vagyunk egyformák? Követelmény A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Rácz József (szerk.): Az esélyteremtés új útjai. Kortárs és sorstárs segítéssel szerzett tapasztalataink, L’Harmattan – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 2008.

AZ ETIKAI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE

bb

ETEGN, ETEG/E – Nappali, Esti, I. Előadó: Harai Levente SJ

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

A tanegység célja A készség növelése a sokszínű pedagógiai feladatok ellátására.

A tanegység célja Megvizsgálja az etikai tudat fejlődését, megismertessen a fontosabb etikai gondolkodókkal és irányzatokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika 1. Etika elméletben és gyakorlatban; 2. A szofisták, Szókratész és Platón; 3. Arisztotelész; 4. Ókori és modern etika; 5. Szent Ágostontól Lutherig; 6. Abszolutizmus és liberalizmus; 7. Modern társadalomkritika; 8. Hume; 9. Utilitarizmus; 10. Immanuel Kant; 11. Etikai kijelentések. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. vissza az elejére

Irodalom Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Rohls, Jan: Geschichte der Ethik, Mohr, Tübingen, 1991, 1999; Spaemann, Robert – Schweidler, Walter (Hg.). Ethik. Lehr- und Lesebuch. Texte – Fragen – Antworten, KlettCotta, Stuttgart, 2007; MacIntyre, Alasdair: A Short History of Ethics, Macmillan, New York, 1966, 2nd ed. 1998 (más kiadások is).

AZ IMÁDSÁG TEOLÓGIÁJA

bb

PTIT/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Laczkó Zsuzsanna SJC A tanegység célja Bevezetést nyújtani az Istenre irányuló megnyílás, az Istennel való személyes kapcsolat mélyítésének gyakorlatába, mások imádsága előmozdításának szolgálatába. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeretekkel rendelkezik a hit és az imádság kapcsolatáról, fejlődéséről, a különböző imaformákról és imamódokról, nagy imádkozók tapasztalatairól. • Képes arra, hogy a hit fejlődésének különböző szakaszaiban járó, különböző életállapotú embereket segítsen megnyílni Isten önközlésére, a kegyelem befogadására és az arra adott hitbeli válaszadásra. • Elkötelezett a rendszeres istenkapcsolatban, annak egyre személyesebbé tételében.

Tematika Az imádság fogalma, helye és szerepe; Különböző imaformák (hálaadás, dicsőítés, bűnbánat és kérés); Különböző imamódok (szóbeli, elmélkedő, affektív és szemlélődő); A test szerepe az imádságban; Az imaélet fejlődése; Jézus imádsága; Imádság és élet egysége – a szentek példája. Követelmény Aktív részvétel az órákon, előzetes egyeztetés után órai kiselőadás, annak alapján megírt dolgozat. A félév végi gyakorlati jegy ezek értékelésén alapul.

Ajánlott irodalom Grün, Anselm: Böjt. Test és lélek imája, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2005; Grün, Anselm: Az imádkozó ember gesztusai, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2000; De Mello, Anthony: Úton Isten felé. A test és a lélek gyakorlatai, Korda Kiadó, Kecskemét, 2004; Stinissen, Wilfrid: Kontemplatív ima a Kármelben, Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2008; Martínez Vila, Pablo: Imádság és lelki alkat, Harmat, Budapest, 1994, 2009.

AZ INTÉZMÉNYLÁTOGATÁSI GYAKORLAT BEVEZETÉSE

bb

GYILGYB – Levelező (GYIT), II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Fehérné dr. Mészáros Ágnes A gyakorlat tartalmát és követelményeit a félév elején ismerteti a gyakorlatvezető.

BETEGEK ÉS SZENVEDŐK PASZTORÁCIÓJA: SZENTSÉGEK ÉS JELENLÉT

bb

PTBP/E – E sti, I.

félév ,

4

kredit

Gyakorlatvezető: Prof. Arnaldo Pangrazzi MI A gyakorlat tartalmát és követelményeit a félév elején ismerteti a gyakorlatvezető.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Louf, André: Uram, taníts meg minket imádkozni, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2008; Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni!, Korda, Kecskemét, 1992.

BEVEZETÉS AZ ÓSZÖVETSÉGBE 1. (BEV. AZ ÓSZÖVETSÉGBE: BEVEZETÉS, TÓRA)

bb

MTOB1N, BAOB1N, BAOB1/E – Nappali, E sti, I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Szatmári György A tanegység célja Bemutatni az Ószövetség „Tóra” és „Korábbi próféták” korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját, valamint alapvető teológiai témáikat.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szentírástudomány kritikai megközelítésének fontosabb eredményeit, el tudja helyezni az ószövetségi könyveket az ókori Izrael eszmetörténetében. • Képes különbséget tenni a leírt szöveg korhoz kötött és örökérvényű aspektusai között, valamint irodalmi vizsgálat tárgyaként is kezelni a szent szövegeket. • Elkötelezett a Szentírás mélyebb megértése irányában, és szintetizálási igénye van a spirituális és kritikai bibliaolvasás szempontjai között. Tematika 1. Általános bevezetés; 2. A pentateuchus-kritika kezdetei; 3. A Wellhausen-elmélet; 4. Forma- és hagyománytörténeti megközelítések; 4. A Papi irat; 5. A Deuteronomium; 6. Az ősibb elbeszélő mű; 7. ZH; 8. Izrael fogság előtti története; 9. A DtrG; 10. Józsue – Bírák; 11. 1-2 Sámuel; 12. 1-2 Királyok; 13. ZH; 14. Záró megfontolások. Követelmény Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 3. jav. kiadás; Ajánlott irodalom Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Budapest, 1999; Miller, J. Maxwell – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története, Piliscsaba, PPKE BTK, 2003.

BEVEZETÉS AZ ÓSZÖVETSÉGBE 2. (BEV. AZ ÓSZÖVETSÉGBE: PRÓFÉTÁK, ÍRÁSOK)

bb

MTOB2N, BAOB2N, BAOB2/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja Bemutatni az Ószövetség „Későbbi próféták” és „Többi írások” korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját, valamint alapvető teológiai témáikat. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szentírástudomány kritikai megközelítésének fontosabb eredményeit, el tudja helyezni az ószövetségi könyveket az ókori Izrael eszmetörténetében. • Képes különbséget tenni a leírt szöveg korhoz kötött és örökérvényű aspektusai között, valamint irodalmi vizsgálat tárgyaként is kezelni a szent szövegeket. • Elkötelezett a Szentírás mélyebb megértése irányában, és szintetizálási igénye van a spirituális és kritikai bibliaolvasás szempontjai között.

Követelmény órai jelenlét, kollokvium Kötelező irodalom Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Budapest, 1999; Miller, J. Maxwell – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2003.

BEVEZETÉS A KATEKETIKAI GYAKORLATBA

bb

BABHGYN, MTBHGYNN – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, amely segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis fő feladatait, annak helyszíneit, szintjeit és az egyház katekétával kapcsolatos elvárásait.

vissza az elejére

Tematika 1. Általános bevezetés a prófétasághoz; 2. Az Izajási korpusz; 3. A VI-V. század prófétái 4. Zsoltárok; 5. Dániel; 6. Záró megfontolások.

• Képes a katekézis szintjeinek megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére. • Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az egyház tanításával összhangba hozza. Tematika 1. A katekézis; 2. A katekézis megnyilvánulási formái; 3. A katekézis helyszínei: A plébánia; 4. Az önkormányzati iskola; 5. A katolikus iskola; 6. Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon?; 7. A katekézis szintjei; 8. A katekézis fő feladatai; 9. A hittanóra felépítése; 10. Alkalmazott módszerek; 11. A katekézis eszközei; 12. Motiválás és fegyelmezés; 13. Eredményesség; 14. Konzultációs lehetőség(ek). Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén gyakorlati jegy.

vissza az elejére

Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

BEVEZETÉS A KATEKETIKAI GYAKORLATBA I.

bb

BABHGY1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A katekézis szervezett formáinak és a katekéta feladatainak megismerése, amely segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szervezett formában történő katekézis helyszíneit és az egyház katekétával kapcsolatos elvárásait. • Képes a szervezett katekézis különböző formáinak megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére, azok összehasonlítására. • Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az egyház tanításával összhangba hozza. Tematika A katekézis; A katekézis megnyilvánulási formái; A katekézis helyszínei: a plébánia, az önkormányzati iskola, a katolikus iskola; Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon?

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv,Vác, 1996.

BEVEZETÉS A KATEKETIKAI GYAKORLATBA II.

bb

BABHGY2/E – Esti, II.

félév ,

0

kredit

A tanegység célja A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, ami segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis fő feladatait, szintjeit, módszereit, eszközeit és az egyház katekétával kapcsolatos elvárásait. • Képes a katekézis szintjeinek megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére, a megfelelő módszerek és eszközök meghatározására. • Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az egyház tanításával összhangba hozza. Tematika A katekézis szintjei; A katekézis fő feladatai; A hittanóra felépítése; Alkalmazott módszerek; A katekézis eszközei; Motiválás és fegyelmezés; Eredményesség; Konzultációs lehetőség(ek). Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

vissza az elejére

Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette

BEVEZETÉS A KERESZTÉNYSÉGBE

bb

GYBK – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Nemeshegyi Péter SJ Tematika A kereszténység Jézus Krisztus személyéhez kötődik. Ezért az evangéliumok és egyéb korabeli írások alapján azt igyekezünk bemutatni, hogy Jézus mit akart, mit tett, mit tanított, és hogy ezek alapján milyen kép alakul ki az Istenről, az emberről és a világról. Jézus hatástörténete mind a mai napig folytatódik az egész világon. Sokan vannak világszerte, akik ma is hisznek Istenben és Jézusban, igyekeznek Istennel „együtt szeretni”, és reménykednek, a szeretet végső győzelmében. Követelmény A félév végén gyakorlati jegy.

vissza az elejére

Irodalom Nemeshegyi Péter: Mi a kereszténység? Prugg Verlag, Eisenstadt, 1990, (Agapé, Szeged, é. n.; www.ppek.hu).

BEVEZETÉS A NYÁRI KATEKETIKAI/PASZTORÁLIS GYAKORLATBA

bb

BABKPGY/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Az ifjúság lelkipásztori szolgálatának kialakítása, bevezetés a közösségek kialakításához, a táborszervezéshez és a lelkigyakorlatok, ifjúsági rendezvények szervezéséhez. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az egyház ifjúságpasztorációs „stratégiáját”. • Képes tábor, lelkigyakorlat, rendezvények stb. szervezésére. • Elkötelezettséget vállal egy konkrét program megvalósításában és az ifjúság lelkipásztori szolgálatában. Tematika 1. Az ifjúságpasztoráció az egyházi dokumentumok tükrében; 2. Közösségszervezés, közösségtípusok, minták; 3. Táborszervezés, lelkigyakorlat-vezetés; 4. Az ifjúsági világtalálkozók; 5. Egyéni lelkivezetés, tanácsadás, kapcsolattartás, imakönyvek, irodalom.

Követelmény Egy nyári táborban való részvételt követően elkészített írásban (beadandó) ismertetés. Irodalom Szentmártoni Mihály: A fiatalok világa, Róma, 1985; Táborszervezés és táborvezetés. Jegyzet az Országos Katolikus Ifjúsági Vezetőképző hallgatói számára, Budapest, 2000; Horánszky Anna (szerk.): Tájoló. Ifjúságpasztorációs kézikönyv, KIM, Budapest, 2004; Luc Aerens: 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1989; Hervay F. Levente: Cserkészek Táborozási Könyve, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1997.

BIBLIKUM SZEMINÁRIUM: „MI A CSODA?”

bb

BABSZ/E – Esti II.

félév ,

3

kredit

A tanegység célja Betekintést nyújtani a témával kapcsolatos szakirodalomba. A csoda fogalmának különböző értelmezéseit figyelembe véve feltárni a csoda bibliai fogalmát, megvizsgálni a csodaelbeszélések sajátosságait és részletesen elemezni János evangéliumának néhány csodaelbeszélését. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a témához kapcsolódó szakirodalmat és a csoda fogalmának több értelmezését. • Képes egy evangéliumi csodaelbeszélés elemző, forrásokra támaszkodó bemutatására. • Elkötelezett hitében és nyitott a csodákra, vagyis keresi a hétköznapok történéseiben Isten szeretetének és gondoskodásának jeleit. Tematika A csoda fogalmának történeti alakulása. A csoda bibliai fogalma. A csodaelbeszélések általános jellemzői. A bibliai csodaelbeszélések típusai. A jánosi csodaelbeszélések elemzése: Kána és Betánia: két, csak János evangéliumában szereplő csodaelbeszélés (Jn 2 és Jn 11). Az Élet Ura (Jn 4,43–54). Egész-ség (Jn 5,1–18). Önátadás és rátalálás (Jn 6). Megnyílt szemek (Jn 9). Követelmény Félév közben egy vitaindító kiselőadás és a vita koordinálása, az egyes alkalmakon tevékeny részvétel, a félév végéig szemináriumi dolgozat a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei.

vissza az elejére

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi

Kötelező irodalom Bolyki János: „Igaz tanúvallomás”. Kommentár János evangéliumához, Kálvin, Budapest, 2001; Schwank, Benedict: János, Agapé, Szeged 2001; Tarjányi Béla: Evangéliummagyarázatok, 3. rész: Csodák, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom A témához kapcsolódó bővebb irodalomjegyzéket kapnak a hallgatók az első szemináriumi órán.

BIBLIKUS SZEMINÁRIUM: MÁRK EVANGÉLIUMA

bb

MTBSZN, BABSZN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Szabó Xavér OFM A tanegység célja Márk evangélium válogatott szakaszainak exegézise és teológiai kiértékelése. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Bepillantást nyerni az egyes segédeszközök (szótárak, nyelvtanok, bevezetések, konkordanciák, lexikonok, szinopszisok és kommentárok) használatával Márk evangéliumának több szempontú exegetikai feldolgozásába, illetve a szinoptikus evangéliumok keletkezéstörténetébe és teológiájába. Tematika A gyakorlatvezető tanár négy bevezető előadása után (Márk evangéliumának irodalmi, teológiai és történelmi dimenziója; Szövegmagyarázati példák) a szemináriumi alkalmakon a hallgatók tartanak 25–30 perces kiselőadásokat az egyes evangéliumi szakaszok magyarázatáról. Követelmény (1) az órai aktivitás, írásbeli gyakorlatok (recenziók írása), (2) hallgatói kiselőadás, (3) a gyakorlatvezetővel egyeztetett anyagból írt dolgozat (10–12 oldal közötti terjedelemben). Kötelező irodalom Harrington, Daniel J.: „Evangélium Márk szerint”, in Brown, R. E. – Fitzmyer, J. A. – Murphy, R. E.: Jeromos Bibliakommentár II. kötet: Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003, 43–94.; Dóka Zoltán: Márk evangéliuma, Ordass Lajos Baráti Kör, Budapest, 1996 (újabb kiadásban: Hévizgyörki Evangélikus Egyházközség, 2005); Gnilka, Joachim: Márk, Scriptura 2., Agapé, Szeged, 2000 (interneten is elérhető); Simon T. László: Az üdvösség mint esély és talány. Közelítések a Márk-evangéliumhoz, Lectio divina 12., Szent Mauríciusz Mo-

nostor, Bakonybél, L’Harmattan, Budapest, 2009; Ulrich Luz (szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia – sokféle értelmezés. Mk 6,30–44 történetkritikai, fundamentalista, evangélikál, feminista, materialista, mélylélektani értelmezése, Hermeneutikai Füzetek 10., Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1996.

Ajánlott irodalom Bosetti, Elena: „Márk evangéliuma: út a látás felé: Mk 1,9-10 a teljes evangélium mélységében”, in Sapientiana 3 (2010/1) 6–28.; Gromon András: Út a forráshoz… Jézus evangéliuma Márk tolmácsolásában, Elpídia Kiadó, Dunakeszi, 2003 (interneten is elérhető); Philip Van Linden, C. M.: Evangélium Szent Márk szerint, Szegedi Biblikus Kommentár 2., Korda, Kecskemét, Bencés, Pannonhalma, 1993 (interneten is elérhető); Varga Zsigmond: „Márk evangéliumának magyarázata” in A Szentírás magyarázata, Jubileumi Kommentár 3. kötet: Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Kálvin, Budapest, 1998, 43–62.; Vermes Géza: Jézus hiteles evangéliuma, Osiris Könyvtár: Történelem, Osiris, Budapest, 2005. További magyar nyelvű kiegészítő irodalom a szemináriumi alkalmakon kerül ismertetésre. Szeretnék feldolgozásra javasolni néhány idegennyelvű munkát is, mert az egyes témákhoz és szentírási szakaszokhoz gyakran nincs releváns magyar nyelvű szakirodalom.

BIBLIKUM RÉSZISMERETI SZEMINÁRIUM: IZRAEL KORAI TÖRTÉNETE

bb

RIBSZ/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Balogh Katalin A tanegység célja Megismerkedés az ókori Izraelnek, mint az ószövetségi Szentírás történeti, földrajzi és kulturális hátterének történetével. Fontos, hogy az órán nem csupán az ország politika- és eseménytörténetével foglalkozunk, hanem nagyobb hangsúlyt kap az életmódtörténet, ill. a tudomány- és kutatástörténet problémáinak tárgyalása és közös vizsgálata. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Biztos történettudományi ismeretekkel rendelkezik. • Képes az ószövetségi szövegek önálló feldolgozására és értelmezésére.

vissza az elejére

Az evangélium görög szövegének tanulmányozásához: Görög Újszövetség – Magyar nyelvtani elemzésekkel: http://www.ehf.hu/ujszov/

• Elkötelezett abban, hogy pontos ószövetségi szövegismeret és a szövegek hátterének alapos és kritikus tanulmányozása alapján oktassa hallgatóságát. Tematika 1. Félévi tudnivalók ismertetése; Témamegbeszélés; Bevezetés I.: Az ókori Izrael geopolitikai helyzete (irodalom: J. M. Miller – J. H. Hayes: 27–54); Bevezetés II.: A színhely, Az ókori Izrael mindennapjai; Tudománytörténeti alapkérdések (forrás: Biblia: Gen 12–36; irodalom: I. Finkelstein – N. A. Silberman: 13–39; J. M. Miller – J. H. Hayes: 54–78); 2. A származás problematikája; A pátriárka történetek és a kivonulás, az egyiptomi fogság és háttere (forrás: Biblia: Gen 12–36; Gen 37–50; Ex 1–18; irodalom: Merneptah „Izrael-stélé”-je, ÓKTCh 50; irodalom: A. Kuhrt, I. köt., 204–224; I. Finkelstein – N. A. Silberman: 39–60, 60–83, 107–133; M. Magnusson: 61 [2. bekezdés]–72 [1. bekezdés]). Követelmény Az utolsó órára írásban beadandó 15–20 oldalas szemináriumi dolgozat elkészítése előre megbeszélt vizsgálati szempontok alapján, szabadon választott ókori izraeli történeti témából. vissza az elejére

Források Biblia: Ószövetség (bármely modern magyar fordítás); Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomathia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1965 és újabb kiadások (röv. ÓKTCh); James B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton UP, New Yersey, 1969 (röv. ANET); James B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Pictures Relating to the Old Testament, Princeton UP, New Yersey, 1969 (röv. ANEP); Donald. J. Wiseman: Chronicles of Chaldean Kings (626-556 B.C.) in the British Museum [British Museum, London, 1961], in: J. Maxwell Miller – John H. Hayes: A History of Ancient Israel and Judah, Westminster Press, Philadelphia, 1986 (röv. CCK). Kötelező irodalom Israel Finkelstein – Neil Asher Silberman: Biblia és régészet, Az ókori Izrael történelmének két arca, Gold Book, Budapest, 2003; J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2003; Yohanan Aharoni – Michael Avi-Yonah: Bibliai atlasz, Szent Pál Akadémia, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom Rainer Albertz: A History of Israelite Religion in the Old Testament Period, John Knox, Louisville 1994; John Baines – Jaromír Málek: Az ókori Egyiptom atlasza, Helikon, Budapest, 2000; John Bright: Izrael története, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1977 (és újabb kiadások); C. W. Ceram: A hettiták regénye, Gondolat, Budapest, 1964; Herbert Haag: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1989; J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Israelite and Judaean History, Trinity, Philadelphia, 1977; Henk

Jagersma: Izráel története az ószövetségi korban, I–II. kötet, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1991; Karasszon István: Izrael története, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1994; Kákosy László: Ré fiai, Gondolat, Budapest, 1979; Amelie Kuhrt: Az ókori Közel-Kelet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2005; The Lion Bibliai Enciklopédia, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000; Magnus Magnusson: Ásóval a Biblia nyomában, Gondolat, Budapest, 1985; Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza, Gondolat, Budapest, 1998; John Rogerson: A Bibliai világ atlasza, Gondolat, Budapest, 1994; Eliezer D. Oren: The Sea Peoples and Their World: A Reassessment, The University Museum, Philadelphia, 2000; Roland de Vaux: Les institutions de l’Ancien Testament I–II, Cerf, Paris, 1958 = Das Alte Testament und seine Lebensordnungen I–II., Hedrer, Freiburg i. Br., 1960 = Ancient Israel Its Life and Institutions, Darton, Longman & Todd, London 1961); Vojtech Zamarovsky: Egy eltűnt birodalom titkai nyomában, Madách, Bratislava, 1972; Kézikönyv a Bibliához, Lilliput Könyvkiadó, Budapest, 1999.

bb

ETBN, ETB/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Somfai Béla SJ A tanegység célja Az élettudományok forradalmával létrejött néhány erkölcsi probléma ismertetése és a rájuk vonatkozó értékítélet kialakítása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az etikai állásfoglalás kialakítása és annak alkalmazása különböző esetekre. Tematika 1. Az „élet szentségére” építhető általános etikai irányelvek fontossági sorrendben; 2. A genetikai forradalom erkölcsi értékelésének irányelvei, és azok alkalmazása az őssejtkutatás néhány területére; 3. A testen kívül létrehozott emberi élet státusza és a reprodukciós technika használatának etikai problémái; 4. A mesterséges életfönntartás etikai dilemmái; 5. Eutanázia. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga (a tematika pontjai alapján). Irodalom Somfai Béla: Bioetika, jegyzet; Kovács József: A modern orvosi etika alapelvei. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 2006; Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Ferenczi Andrea: Genetika – génetika, Harmat, Budapest, 1999; Biogenetika és etika, Sapientia Füzetek 4., Vigilia, Budapest, 2005.

vissza az elejére

BIOETIKA

CSALÁD ÉS FEJLŐDÉS

bb

BAPSCSN, BAPSCS/E – Nappali, Esti, II.

félév ,1 kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében történő élethos�sziglan tartó egyedi fejlődésben.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait és az egyes életkorok fejlődési feladatait. • Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket. • Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. Tematika (nappali) 1.A fejlődés általános kérdései; 2. Az élethossziglani fejlődés menete; 3. A család fogalma, funkciói; 4. A család rendszerjellege; 5. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján; 6. A családi szerepek; 7. A családi szocializáció működése; 8. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban; 9. Fejlődés gyermekkorban; 10. A mese és a játék szerepe a fejlődésben; 11. Fejlődés serdülőkorban; 12. A felnőttkori fejlődés; 13. Az időskor jellemzői; 14. Erkölcsi és vallási szocializáció. Tematika (esti) A család fogalma, funkciója. A család működése és működészavarai. Az egészséges és kóros családok jellemzői. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió (kötődés, intimitás, közelség/távolság, határok), alkalmazkodás, kommunikáció. A családi szocializáció működése. Erkölcsi és vallási szocializáció. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban. Követelmény Esetleírás elkészítése: interjú egy idős emberrel. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina (szerk.): Család és fejlődés szöveggyűjtemény (a Sapientia könyvtárában megvásárolható); Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, jegyzet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007 (a Sapientia honlapjáról letölthető, vagy a könyvtárban megvásárolható).

CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELEM CSOPORTOS SZAKMAI GYAKORLAT

bb

CSCSGYN, CSCSGY/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Tartalma A gyakorlat tartalmát és követelményeit a félév elején ismerteti a gyakorlatvezető.

CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELEM SZOCIOLÓGIÁJA

bb

CSSZON, CSSZO/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

A tanegység célja A BA képzésben szociológia tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeretekkel rendelkezik az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről. • Képes értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat és az előítéletes gondolkodás, sztereotípiák helyett a társadalmi valóság értelmezésére. • Elkötelezett a rábízott gyermekek helyzetének társadalmi összefüggésben való szemlélésére. Tematika 1. Alapfogalmak, a család társadalmi meghatározottsága, a családösszetétel változásai. A változó család, élettársi kapcsolatok, egyszülős családok; 2. A párválasztások szociokulturális összetevői és szociológiai problémái, a szingli életmód, homogámia, heterogámia. A hetero- és homoszexualitás társadalmi problémái; 3. Népesedés és család. A születésszám, terhességmegszakítások számának alakulása. Gyermektelenség, egy- és sokgyermekes családok, házasságon kívül születettek. A gyermekvállalás társadalmi támogatottsága; 4. A család funkciói, családerősítő és -gyengítő folyamatok. A család és környezete, valamint a család életmódját meghatározó tényezők; 5. Házasságok stabilitása és instabilitása. Különélés, válás, újraházasodás hatása. Nem

vissza az elejére

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ

vérszerinti szülők és gyerekek kapcsolata; 6. Generációk közötti kapcsolatok és szolidaritás; 7. Családok különböző terhekkel. Munkanélküliség, szegénység, tartós betegség, rokkantság. Fogyatékos és speciális gondozási szükségletű családtagok; 8. A család működésének diszfunkciói. Deviancia a családban. A deviáns viselkedések és a családi kapcsolatok változásai. Bántalmazás és erőszak a családban; 9. Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok; 10. Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében; 11. Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal; 12. Gyermekvédelem és nevelés; 13. A nevelőotthoni nevelés dilemmái; 14. Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében. Követelmény A félév végén kollokvium. Nappalisoknak év közben zárthelyi dolgozat is

vissza az elejére

Kötelező irodalom Schadt Mária (szerk.): Családszociológia. Szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2002; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996; Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont, Budapest, 1997; Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir, Budapest – Piliscsaba, 2007. Ajánlott irodalom Terjedelmes lista, az órán kapják meg a hallgatók.

CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELMI JOG

bb

CSCSJN, CSCSJ/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Gerencsér Balázs A tanegység célja Megismertetni a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázni az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtani különféle jogi szabályozásokban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét. • Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között. • Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen álljon segíteni a gyermekeken és családokon.

Tematika 1. Alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz; 2. Gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése; 3. Gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése; 4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere; 5. A szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások); 6.  Család és jog kapcsolódási pontjai; 7. A polgári jogi és családjogi szabályozás; 8. A családok támogatásának rendszere; 9. Nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás; 10.  Az örökbefogadás; 11.  Gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai; 12. Ellátások a gyámügyi igazgatásban; 13. Gyermekvédelmi gondoskodás intézményei; 14. Gyámügyi intézmények és feladataik.

Kötelező irodalom és jogszabályok Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve, HvgOrac, Budapest, 2007; Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2000; Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HvgOrac, Budapest, 1999; 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról; 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról; 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról. (A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a tananyagnak.) Ajánlott irodalom Csiky Ottó: Magyar családjog, HvgOrac, Budapest, 2003; Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás, Államigazgatási Főiskola, Budapest, 2002; Császár László (szerk.): A gyámügyi igazgatás, Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft., Budapest, 2003; Somfai Balázs: Családjog, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2003; Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? Fővárosi Közigazgatási Füzetek, (http://www.bfkh. hu/doku/ket/ket-5.pdf); Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára, Fővárosi Közigazgatási Füzetek, Főv. Közig. Hiv., Főpolgármesteri Hiv., Főv. Jegyzők Egyes, Budapest, 2005 (http://www.bfkh.hu/ doku/ket/ket-2.pdf).

CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDŐ EGYÉNI SZAKMAI GYAKORLAT

bb

MACSCSTGYN, MACSCSTGY/E – Nappali, Esti, I. Gyakorlatvezető: saját mentortanár

és

II.

félév ,

10

kredit

vissza az elejére

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat.A félév végén szóbeli vizsga.

A terepgyakorlat célja Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló alkalmazása és értékelése. A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges képességek fejlesztése. Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására, értelmezésére és a problémák tudatosítására.

vissza az elejére

A hallgató feladatai • A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt. • A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő tevékenységekben. • A mentortanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentortanár által kiválasztott gyermekkel és/vagy családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez, problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek problémáit és beavatkozási tervet készít. • Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentortanár aláírásával hitelesít. A hallgató kötelezettségei • Alkalmazkodik a gyakorlóintézmény munkarendjéhez és előírásaihoz. • A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja. • Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik. • A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére építve, elméleti ismereteit felhasználva 8–10 oldalas dolgozatot (portfolió) készít, amelyben számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a saját munkára való reflektálási készségéről. A dolgozatot a Gyakorlatkísérő szeminárium oktatójának értékelésre átadja.

CSALÁD-, GYERMEKVÉDELMI, SZOCIÁLIS ÉS TB. JOG

bb

GYGYJ – Levelező (GYIT), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyásné dr. Kovács Erzsébet A tanegység célja A tanácsadói munkához szükséges alapszintű jogi ismeretek nyújtása.

Tematika Jogforrások: jogalkotás, a jogforrások hierarchiája, a jogalkotó szervek, a jogszabályok érvényessége, hatálya; jogágak; Alkotmány: Általános rendelkezések. A hatalmi ágak szétválasztása, az állami szervek rendszere (Az Országgyűlés szerepe, feladatai; A köztársasági elnök; Az alkotmánybíróság; Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; A kormány; A helyi önkormányzatok; A bírói szervezet; Az ügyészség; Alapvető jogok és kötelességek); Polgári jogi alapfogalmak: jogképesség, cselekvőképesség, cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség; Államigazgatási ismeretek: hatáskör, illetékesség, első- és másodfokú eljárás, jogorvoslat; A határozatok végrehajtása; A gyámügyi igazgatás rendszere; Gyámügyi hatáskörök. Büntetőjogi alapismeretek: a bűncselekmény fogalma, szándékosság, gondatlanság; Büntethetőségi akadályok; Kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények; A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok.

Kötelező irodalom A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény).

CSALÁDPSZICHOLÓGIA

bb

CSCSPSN, CSCSPS/E, GYCSPSZ – Nappali, Esti és Levelező (GYIT), I. félév, 5 kredit Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A család rendszerjellegének és működési törvényszerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tenni a hallgatókat a mélyebb önismeretre, és képessé tenni őket klienseik problémáinak jobb megértésére. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét, okait, egyéni és társadalmi következményeit, valamint a korrekció lehetőségeit. • Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik kliensei családi problémáinak felismerésére, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket. • Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. Tematika A család funkciói és rendszerjellege. Szerepek a családban. A párkapcsolat fejlődési szakaszai, a házastársi elköteleződés pszichológiai funkciója. A családi életciklusok.

vissza az elejére

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

Az elég jó anya jellemzői, a korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége. A kóros családdinamikai tényezők hatása a fejlődésre. A családi kommunikáció nehézségeinek okai, a hatékony kommunikáció. A családi konfliktusok okai, a hatékony konfliktuskezelés. Az indulatkezelés módszerei, érzelmi nevelés. A helytelen nevelési stílus és bántalmazás következményei a gyermek fejlődésében. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2007; Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható).

DEMOGRÁFIA, ALKALMAZOTT STATISZTIKA

bb

KGDAS – Levelező (KETEG), I.

félév ,

5

kredit

vissza az elejére

Előadó: Szabó Kálmán A tanegység célja A népesség összetételének, alapvető népmozgalmi jelenségek jellemzőinek ismertetése, a hazai reprodukció és a népesedési trendek várható társadalmi, gazdasági hatásainak bemutatása. Tematika 1. Népesség: fogalmak, struktúrák, számbavétel. 2. Természetes népmozgalom: születés, halálozás, házassági mozgalom, mechanikus népmozgalom (vándorlás). 3. Születések: arányszámok, termékenységi mutatók. 4. Halálozás: összes, specifikus esetek, halálokok. 5-6. Halandóság, halandósági tábla felépítése, mutatói. 7. Reprodukció. A demográfia további területei. Követelmény Félév végén zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom Demográfia, KSH, Budapest, 1996. Ajánlott irodalom Demográfia folyóirat; www.ksh.hu sTADAT táblák, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet honlapja: www.demografia.hu.

DEVIANCIA ÉS GYERMEKVÉDELEM SZOCIOLÓGIÁJA

bb

GYDGY – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeretekkel rendelkezik az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről, azok szociológiai értelmezésének lehetőségeiről. • Képes értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat. • Elkötelezett a rá bízott gyermekek, családok helyzetének társadalmi összefüggésben való szemléletére. Tematika 1. A deviáns viselkedés szociológiája – konformitás és deviancia; 2. A deviancia szociális és patologikus jellege, fogalma, vizsgálatának irányai. A deviáció funkcionalitása és diszfunkcionalitása; 3. A deviancia biológiai, pszichológiai és szociológiai elméletei; 4. Anómiaelméletek, társadalmi dezorganizációs elméletek; 5. Differenciális as�szociáció elmélete, kulturális konfliktusok elmélete; 6. Stigmatizációs elmélet, szubkultúra, társadalmikontroll-elméletek; 7. Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok; 8. Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében; 9. Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal; 10. Gyermekvédelem és nevelés; 11. A nevelőotthoni nevelés dilemmái; 12. Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében. Követelmény A félév során folyamatos önálló munka. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir, Budapest, Piliscsaba, 2007; Schadt Mária (szerk.): Családszociológia. Szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2000; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996; Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont, Budapest, 1997.

vissza az elejére

A tanegység célja A normakövetés és a deviancia, gyermekvédelem szociológiai értelmezésével, viselkedésminták társadalmi meghatározottságával kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, társadalomelméleti keretek közt empirikus adatok értelmezése, elemzése.

DOGMATIKA

bb

KGDO – Levelező (KETEG), I.

félév ,

5

kredit

Előadók: Dr. Szabó Bertalan OP és Dr. Tóth Beáta Az oktatók a félév elején közlik a tematikát.

DOGMATIKA I–II.

bb

RIDO1-2/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadók: Dr. Deák Hedvig OP és Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a teológiai alapfogalmakat és az egyház tanítását a dogmatikus teológia főbb témaköreiben. • Képes önállóan alkalmazni a megszerzett ismereteket és tájékozódni a szakirodalomban. • Elkötelezett abban, hogy az egyházi tanítást a kor követelményeinek megfelelően továbbadja mások számára. Tematika Isten, a dogmatika ihlető forrása; Az Istenről szóló beszéd; Isten tanúsága a történelemben; Isten a bibliai reflexió tükrében (Isten az Ószövetségben és az Újszövetségben); Az ősegyház hite; A szentháromságtan dogmatörténeti fejlődése; A Biblia Istene a filozófiai gondolkodás tükrében; A háromságos egy-Isten titkának jellegzetességei; Az élő Isten a mai teológiában: megközelítésmódok és feladatok. – A teremtéstan és a mai tudományos világkép; A bibliai teremtéstan jellemzői; A teremtéstan a teológiatörténetben; Az ember teremtése, természete, méltósága; Angyalok és démonok; Apokaliptika és parúziavárás a Bibliában; Az eszkatológia a teológiatörténetben; A végső idők és az evolutív világkép; Az egyén beteljesedése; A feltámadáshit a kezdetektől napjainkig; Pokol, purgatórium, mennyország. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Dorothea Sattler – Theodor Schneider: Istentan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 55–127; Jürgen Werbick: Szenthárom-

ságtan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 499–599; Puskás Attila: A teremtés teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Franz-Josef Nocke: Eszkatológia, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 2002, 397–494.

DOGMATIKA III–IV.

bb

RIDO3-4/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP és Dr. Szabó Bertalan OP A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a teológiai alapfogalmakat és az egyház tanítását a dogmatikus teológia főbb témaköreiben. • Képes önállóan alkalmazni a megszerzett ismereteket és tájékozódni a szakirodalomban. • Elkötelezett abban, hogy az egyházi tanítást a kor követelményeinek megfelelően továbbadja mások számára. Tematika Jézus Krisztus személye a Szentírás tanúsága alapján; A krisztológia történeti fejlődése; Jézus Krisztus embersége és istensége a mai teológia tükrében; Különböző krisztológai megközelítések. – A szentség alapvető jellemzői; A szentségtan biblikus alapjai és történeti áttekintése; A keresztség és a bérmálás szentsége; Az eucharisztia; A gyónás és a betegek kenete; Az egyházi rend és a házasság szentsége. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Walter Kasper: Jézus Krisztus Istene, Osiris, Budapest, 2003, 129–329; Mehrle Tamás: Egy az Isten, in: Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 3. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 311–374; Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, in: Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok 3. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 375–438; Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, in: Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 195–316; Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, in: Uő et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 7–89; Alszeghy Zoltán: Az ember jövője, in: Uő et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 6. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 203–271

Kötelező irodalom Hans Kessler: Krisztológia, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 251–472; Franz-Josef Nocke: Általános szentségtan; Részletes szentségtan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 195–233; 235–396. Ajánlott irodalom Walter Kasper: Jézus a Krisztus, Vigilia, Budapest, 1996; Kereszty Rókus: Jézus Krisztus, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Babos István: Szentségek, in: Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 5. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 75–161; az egyes szentségekről: in: Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 5. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 167–391.

DOGMATIKA I.: ISTENTAN, SZENTHÁROMSÁGTAN (A HÁRMAS-EGY ISTEN) vissza az elejére

bb

BADO1N, MTDO1N, - Nappali, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja Áttekintése az egyház Hármas-egy Istenről szóló hitének, megalapozva a dogmatikát és a többi teológiai tárgyat. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri egyrészt az istentan klasszikus metafizikai megközelítéseit, másrészt az Egyháznak a háromszemélyű egy Istent megvalló hitigazságait. • Képes az Isten megismerését kutató klasszikus és mai kérdések megválaszolására, a Szentháromság misztériumának negatív és affirmatív úton való megközelítésére. • Egyre erősebb és személyesebb hittel fordul Istenhez imádságaiban és elmélkedéseiben, erre épül elmélyülése a teológia tudományában is. Tematika 1. Előzetes kérdések 2. A Szentháromság egy Isten kinyilatkoztatása Jézus Krisztus életében 3. A Szentháromság kinyilatkoztatott titkának előkészítése az Ószövetségben 4. A Szentháromságtan dogmatörténete. 5. A Szentháromság misztériumának szisztematikus megközelítése. Az isteni eredéseket feltáró dogmák értelmezése 6. A szentháromsági vonatkozásokat kimutató dogmák értelmezése 7. Az isteni személyek. A modern személyfogalom problémája. Az isteni személyeket megnevező dogmák értelmezése 8. A tulajdonságok és tulajdonítások. A szentháromságos perichorészisz 

Követelmény Félév végi kollokvium, amelynek anyaga a tanári jegyzet, valamint Kasper, Walter: Jézus Krisztus Istene, Osiris, Budapest 2003, 80-169.

DOGMATIKA II.: A KEZDETEKTŐL A BETELJESÜLÉSIG (TEREMTŐ ÉS TEREMTMÉNYE)

bb

BADO2N, MTDO2N, - Nappali, II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja A teremtéstan és a teológiai antropológia főbb kérdéseinek történeti és kortárs teológiai áttekintése, a hallgató felkészítése az ebben a témakörben való önálló tájékozódásra, kutatásra A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Betekintést nyer a dogmatika e területeinek alapkérdéseibe • Önálló tájékozódásra és ítéletalkotásra képes • Elkötelezett arra, hogy a megismert hagyományt kreatívan közvetítse Tematika 1 A teremtéstan helye a dogmatikában, célja, nehézségei; 2 Teremtés az Ószövetségben; 3 Teremtés az Újszövetségben; 3 A teremtéshit teológiai fejlődése: ókor, középkor; 4 A teremtéshit teológiai fejlődése: újkor; 5 A creatio ex nihilo tanának rendszerező kifejtése; 6 A Teremtő szabadsága; 7 A teremtés célja; 8 Fenntartás, együttműködés, gondviselés; 9 Teremtéshit és evolúciós gondolkodás; 10 A teológiai antropológia kialakulása és mai kérdései; 11 Az istenképűség teológiája; 12 A személy fogalma; 13 Angyalok és a gonosz kérdése

vissza az elejére

Irodalom Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve, 1. kötet, Budapest 2003, 55-127. 2. kötet, 499-599. 129-329.; Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Budapest, 2004, (A témához tartozó szócikkek.); Rahner, Karl: Isten, rejtelem, öt tanulmány Egyházfórum, Budapest, 1994; Mehrle Tamás: Egy az Isten, Róma, 1977; Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, Róma, 1974; Rahner, Karl: A hit alapjai, Agapé, Szeged, 1998; Szent Ágoston: A Szentháromságról, Ókeresztény írók 10., Szent István Társulat, Budapest, 1985; Vanyó László: „Lélek az Isten” (Jn. 4,24), Pneumatológia a patrisztikus korban, PPKE Hittudományi Kar Jegyzetosztálya, Budapest 1994; Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, Róma, 1980.

Követelmény Félév végi szóbeli vizsga Irodalom Puskás Attila: A teremtés teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, Budapest, Szent István Társulat, Budapest, 1984; Bolyki János: Teremtésvédelem, Kálvin, Budapest, 1999; Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Budapest 2004 (A megfelelő teremtéstani és teológiai antopológiai szócikkek).

DOGMATIKA III.: KRISZTOLÓGIA

bb

BADO3/E – Esti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Lukács László SchP vissza az elejére

A tanegység célja A hallgatók ismerjék meg jobban Jézust, a Krisztust, aki valóságos Isten és valóságos ember egy személyben; és az ő üdvözítő művét. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az egyháznak Krisztusba vetett hitét, annak történeti alakulását és mai megközelítési kísérleteit. • Képes az üdvösségtörténetet és a teológiát a krisztocentrikus szemlélet szintézisében látni. • Elkötelezett abban, hogy a Feltámadott Krisztus ma is hatékony jelenlétének tudatában éljen, és erre nevelje tanítványait is. Tematika 1. Bevezetés: a krisztológia helyzete ma. – 2. A Messiás eljövetele az Ószövetségben. – 3. Az Újszövetség krisztológiája I. – 4. Az Újszövetség krisztológiája II. – 5. A krisztológia kezdetei a 2-3. században. – 6. Az arianizmus és a Nikaiai zsinat. – 7. Az antiochiai és az alexandriai iskola. – 8. A khalkédóni dogma kikristályosodása. – 9. További tisztázások a 6-8. században. – 10. A középkor és Szent Anzelm satisfactiós elmélete. – 11. A mai krisztológia útkeresése. – 12. Krisztus: az értünk és velünk való Isten. – 13. Szótériológia és krisztológia: a kiengesztelés műve. – 14. Krisztus élete Istenben és köztünk. Követelmény A félév végén: írásbeli és szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom Pápai Biblikus Bizottság: A Szentírás és a krisztológia, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Nemzetközi Teológiai Bizottság: A megváltás teológiájával kapcsolatos néhány kérdés, Szent István Társulat, Budapest, 1997; Hittani Kongregáció: A Hittani Kongregáció „Dominus Iesus” nyilatkozata Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltáról, Szent István Társulat, Budapest, 2000; Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest, 2002, 1. kötet, 251-270, 297-471.; Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Budapest, 2004.

DOGMATIKA IV.: SZENTSÉGTAN

bb

BADO4/E – Esti, II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP A tanegység célja Megismertetni a szentségek misztériumát, mint Isten kegyelmének látható és hatékony jeleit. Bemutatni a szentségeket működésükben és felépítésükben. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katolikus szentségtan alapjait, fejlődési állomásait, teológiai hátterét. • Képes felismerni a szentségek helyét és szerepét az egyház életében és tevékenységében. • Elkötelezett abban, hogy az egyház szentségi gyakorlatát helyesen értelmezze és kibontsa. Tematika 1. A szentségek helye a teológiában; 2. A szentségek és a liturgia; 3. Az egyház és a szentségek; 4. A keresztség szentségének rendelése és jellege; 5. A keresztség hatékonysága; 6. A keresztség felvevője; 7. A keresztség érvényessége; 8. A bérmálás szentségi jellege és hatásai; 9. A bűnbocsánat szentsége; 10. Az eucharisztia mint áldozat; 11. Jézus jelenléte az eucharisztiában; 12. A betegek kenete; 13. Az egyházi rend szentsége; 14. A házasság szentsége.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Kasper, Walter: Jézus a Krisztus, Vigilia, Budapest, 1996; Kereszty Rókus: Jézus Krisztus, Szent István Társulat, Budapest, 1995; Sesboüé, Bernhard: Krisztus pedagógiája, Vigilia, Budapest, 1997; Menke, Karl-Heinz: Krisztus a létezés értelme, Krisztológia a relativizmus korában, Paulus Hungarus, Kairosz, Budapest, 2002; Gál Ferenc: Jézus Krisztus a Megváltó, Szent István Társulat, Budapest, 1972; Schönborn, Christoph: Krisztus ikonja, Holnap, Budapest, 1997.

Követelmény A félév közben egy dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Cserháti József: Az egyház és szentségei. A liturgikus reform teológiai alapjai, Szent István Társulat, Budapest, 1972; Előd István: Katolikus dogmatika, Szent István Társulat, Budapest, 1978, 1983; Nocke, Franz-Josef: Általános szentségtan; Részletes szentségtan, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, 2. kötet, Vigilia, Budapest, 1997, 195–233; 235–396. Ajánlott irodalom Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, IIIa Pars, q. 60–90; és Supplementum, q. 1–68; Revel, Jean-Philippe: Traité des sacrements, I. 1., Cerf, Paris, 2004; Finkenzeller, Josef: Die Lehre von den Sakramenten im allgemeinen. Von der Schrift bis zur Scholastik, Handbuch der Dogmengeschichte IV/1a, Herder, Freiburg i. Br., 1980; Finkenzeller, Josef: Die Lehre von den Sakramenten im allgemeinen. Von der Reformation bis zur Gegenwart, Handbuch der Dogmengeschichte IV/1b, Herder, Freiburg i. Br., 1981. vissza az elejére

DOGMATIKA SZEMINÁRIUM

bb

BADOSZ/E - Esti, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Tóth Beáta (KLM esti II. évfolyam) A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.

DOGMATIKA SZEMINÁRIUM

bb

BADOSZ/E - Esti, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Deák Hedvig OP (KLM esti III. évfolyam) A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.

DOGMATIKA SZEMINÁRIUM

bb

MTDOSZ1N - Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szabó Bertalan OP A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.

DOGMATIKA SZEMINÁRIUM

bb

MTDOSZ2N - Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szabó Bertalan OP A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.

DOGMATÖRTÉNET SZEMINÁRIUM I.

bb

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Szent Ágoston A Szentháromságról című művének elemző olvasása, a szentháromságtani kérdések megvizsgálása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri a szentháromság teológiájának eme alapvető művét. • Képes elemző módon tájékozódni a szövegben és felfedezni az összefüggéseket a későbbi szentháromságtani rendszerekkel. • Elkötelezett arra, hogy az Egyház nagy teológusának gondolkodásmódját megismerje és ismereteit a mai teológiában felhasználja. Tematika 1 Szent Ágoston művének bemutatása; 2 Szent Ágoston: A Szentháromságról, I. könyv; 3 V. könyv; 4 VI. könyv; 5 VII. könyv; 6 VIII. könyv; 7 IX. könyv; 8 X. könyv; 9 XI. könyv; 10 XII. könyv; 11 XIII. könyv; 12 XIV. könyv; 13 XV. könyv Követelmény A szöveg olvasása, minden óra elején zh írása a megadott szövegrészből, a szöveghez kapcsolódó referátum tartása és beszélgetés vezetése Irodalom Szent Ágoston: A Szentháromságról, Ókeresztény Írók 10., Szent István Társulat, Budapest, 1985; Gioia, Luigi: The Theological Epistemology of Augustine’s De Trinitate, Oxford Univ. Press, Oxford, 2008; Szeiler Zsolt: Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei, Teológia 43 (2009/1-2).

vissza az elejére

MTDOSZ1N – Nappali, I.

DOGMATÖRTÉNET SZEMINÁRIUM II.

bb

MTDOTSZ2N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja: Szent Ágoston De Trinitate c. művének folytatásaként, a szeminárium célja, hogy a Szentháromság titkára vonatkozó másik nagyhatású rendszerező-spekulatív művet bemutassa, Aquinói Szent Tamás szentháromságtanát a Summa theologiae-ban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri a szentháromság teológiájának eme alapvető művét. • Képes elemző módon tájékozódni a szövegben és felfedezni az összefüggéseket a későbbi szentháromságtani rendszerekkel. • Elkötelezett arra, hogy az Egyház nagy teológusának gondolkodásmódját megismerje és ismereteit a mai teológiában felhasználja. vissza az elejére

Tematika Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata (Bp. 2002), Ia qq. 27-39. feldolgozása. Követelmények Az első órán ismerteti a szeminárium vezetője. Irodalom Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata, 1. kötet, Gede Testvérek, Budapest 2002; Emery, Gilles: Trinity Church and the Human Person, Sapientia Press, Naples, 2007; Emery, Gilles: Trinity in Aquinas, Sapientia Press, Ypsilanti, 2003; Emery, Gilles: La théologie trinitaire de Saint Thomas d’Aquin, Paris, Cerf, 2004.

DROGOK ÉS DROGFÜGGŐSÉG

bb

CSDRFN, CSDRF/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Kály-Kullai Károly A tanegység célja Hogy a hallgatók a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi, segítői válaszokkal megismerkedjenek, továbbá, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák.

Tematika 1. A drogok kultúrtörténete I; 2. A drogok kultúrtörténete II. (20. század); 3. Hogyan válik a szenvedély betegséggé? 4. A szenvedélybetegségek problémakörének megközelítései: modellek; 5. A magyarországi drogpolitika kialakulása; 6. Van-e a Vatikánnak drogpolitikája? 7. A szenvedélybetegek segítésének egészségügyi és szociális megközelítése; 8. A „Nemzeti Stratégia” (2000–2009) céljai, szerkezete, értékelése; 9. Az Európai Unió stratégiájának céljai, szerkezete, az új „Nemzeti stratégia” alapelvei, céljai, szerkezete; 10. A szenvedélybetegek segítésének pasztorális megközelítése I; 11. A szenvedélybetegek segítésének pasztorális megközelítése II; 12. „Minden a családban kezdődik… a szenvedélybetegség is.” 13. „Minden a családban kezdődik… a gyógyulás is.” 14. Magyarországi intézményi, egyházi válaszok, hiányok, lehetőségek. Követelmény A félév végén dolgozat. Irodalom Bayer István: Drogok és emberek. Múlt, jelen, jövő, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság – Focus, Budapest, 2005; Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai, I–IV. kötet, ELTE Eötvös, Budapest, 2007–2010; May, Gerald G.: Függőség és kegyelem, Harmat, Budapest, 2006; Kály-Kullai Károly: Utak – útkeresők – szenvedély – betegség, Új Ember, Budapest, 2007; Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására, (www.szmm.gov.hu).

EGÉSZSÉGTAN – EGÉSZSÉGNEVELÉS

bb

GYETN – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Perczel Mónika A tanegység célja Az egészséges életmód kialakításában és megszilárdításában, valamint a betegségek megelőzésében támogatni a gyermekeket, illetve az őket nevelő személyeket.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma pasztorális megközelítésének lényegi elemeit. • Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra. • Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába, tevékenységébe.

Tematika A különböző életkorok jellemzői, és gyakori problémái. A serdülőkori krízisek, a nemi érés problémái, a várandós anya segítése. Gyakori betegségek: szembetegségek, ortopédiai rendellenességek, sérülések, fertőzések, kötelező oltások, nemi úton terjedő betegségek. Az egészséges életmód: táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, mozgás. Pszichés betegségek; Élvezeti szerek, drogok hatásai, használatuk megelőzése; Követelmény A tematikából választott 1 rövid (3–5 oldalas) házi dolgozat alapján kapnak érdemjegyet a hallgatók. Kötelező irodalom Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a gyermekek és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához, FICE Magyarországi Egyesülete, Budapest, 2001.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Donáth Tibor: Anatómia – élettan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008; Takách Gáspár: Miért ne igyunk... sokat, alkoholizmus, SubRosa, Budapest, 1995.

EGYHÁZJOG: ÁLLAMI EGYHÁZJOG

bb

MAEJ1N, MAEJ1/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Csiziné dr. Schlosser Annamária A tanegység célja Megismertetni a magyar jog egyházakra vonatkozó alapvető szabályait, és áttekintést nyújtani az állam és az egyház viszonyának lényeges kérdéseiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a magyar állami egyházjog alapjait. • Képes az állam és az egyház viszonyával kapcsolatban felmerülő kérdésekben a véleményalkotásra. • Elkötelezett a vallásszabadság és az egyházi autonómia iránt. Tematika A törvény változása miatt, az oktató az első órán adja meg a tematikát. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

Kötelező irodalom 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról; Schanda Balázs: Állami egyházjog, Szent István Társulat, Budapest, 2003, 2. átdolg. kiadás. Ajánlott irodalom Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2007; Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság, in Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok, Osiris, Budapest 2003, 527–575.; Schanda Balázs: Fejkendőviselet az iskolában, Fundamentum (2004/2) 115–121. (interneten is elérhető); Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, Lux – Századvég, Budapest, 2004.

EGYHÁZJOG I.: ALKOTMÁNYJOG

bb

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Orosz Lóránt OFM A tanegység célja Az egyházjog és a teológia kapcsolatának, a kánonjog történeti összefoglalásának, az alapvető jogintézményeknek, a krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének elsajátítása a II. vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Ezáltal a hallgató el tudja helyezni az egyházjogot teológiai tanulmányaiban, valamint kiigazodik az egyházi struktúrákban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a kánonjog és a teológia viszonyát, a kánonjog történetét be tudja illeszteni az egyház történetébe. Ismeri a krisztushívők, ezen belül a klerikusok és a laikusok alapvető kötelességeit és jogait. Ismeri az egyház hierarchikus struktúráját. • Képes megfelelő módon kifejteni saját maga és a krisztushívők számára a kötelességek és a jogok rendszerét, valamint eligazodik az egyház hierarchikus struktúrájában. • Elkötelezetten tudja teljesíteni kötelességeit és élni jogaival, valamint innovatív módon tartalommal tudja megtölteni azt az egyházi hivatalt vagy feladatkört, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika 1. A kánonjog és a teológia; 2. A kánonjog története; 3. Az egyházi törvény és magyarázata, valamint a jogszokás; 4. Természetes és a jogi személyek, valamint a jogcselekmények; 5. A krisztushívők, valamint a világiak kötelességei és jogai; 6. A klerikusok; 7. A megszentelt életet élők; 8. Az egyház legfőbb hatósága: a római pápa;

vissza az elejére

BAEJ1N, BAEJ1/E – Nappali, Esti, I.

9. A római kúria és a pápai követek; 10. A részegyházak és csoportjaik; 11. A püspökök és a püspöki konferenciák; 12. Tanácsadó testületek az egyházmegyében, a plébánia. Követelmény A félév során két zárthelyi dolgozat. Félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás; Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Erdő Péter: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben, Szent István Társulat, Budapest, 1995; Kuminetz Géza: A klerikusi hovatartozás, vagyis az inkardinációra vonatkozó jogalkotás az Egyházi Törvénykönyvben, Kánonjog 9 (2007) 27–50.; Navarro, Luis: A hívők társulási joga, Kánonjog 4 (2002/1) 49–62.; Őrsy László: Egyházjog és teológia, kézirat; Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, Kánonjog 5 (2003/1) 37–50.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, Teológia 43 (2009/1–2) 74–80.; A világiak szerepe az egyház lelkipásztori tevékenységében, Sapientia Füzetek 2., Vigilia, Budapest, 2003.

EGYHÁZJOG II.: AZ EGYHÁZ HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

bb

MTEJ02N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Orosz Lóránt OFM A tanegység célja A krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének rendszerezett elsajátítása a II. vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Ezáltal a hallgató kiigazodik az egyházi struktúrákban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a krisztushívők, ezen belül a klerikusok és a laikusok alapvető kötelességeit és jogait. Ismeri az egyház hierarchikus struktúráját. • Képes megfelelő módon kifejteni saját maga és a krisztushívők számára a kötelességek és a jogok rendszerét, valamint eligazodik az egyház hierarchikus struktúrájában.

• Elkötelezetten tudja teljesíteni kötelességeit és élni jogaival, valamint innovatív módon tartalommal tudja megtölteni azt az egyházi hivatalt vagy feladatkört, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika 1. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai; 2. A világiak kötelességei és jogai; 3. A klerikusok kötelességei és jogai; 4. A megszentelt életet élők kötelességei ás jogai; 5. Társulások; 6. Az egyház legfőbb hatósága: a római pápa, a püspökök testülete és a püspöki szinódus; 7. A bíborosok; 8. A római kúria és a pápai követek; 9. A részegyházak és csoportjaik; 10. A püspökök; 11. A részleges zsinatok és a püspöki konferenciák; 12. Tanácsadó testületek az egyházmegyében, a plébánia.

Kötelező irodalom Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás; Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás. Ajánlott irodalom A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Budapest, 1993; Domingo J. Andrés: Szerzetesjog. Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573–746. kánonjához, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Kuminetz Géza: A klerikusi hovatartozás, vagyis az inkardinációra vonatkozó jogalkotás az Egyházi Törvénykönyvben, Kánonjog 9 (2007) 27–50.; Luis Navarro: A hívők társulási joga, Kánonjog 4 (2002/1) 49–62.; Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, Kánonjog 5 (2003/1) 37–50.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, Teológia 43 (2009/1–2) 74–80.; Ujházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége, Kánonjog 7 (2005) 7–19.

EGYHÁZJOG II. (III.): HÁZASSÁGJOG

bb

MTEJ3N, BAEJ2N, BAEJ2/E – Nappali, E sti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Ujházi Lóránd A tanegység célja A házasság bemutatása az egyház gondolkodásában és jogrendjében. Bemutatni azokat a körülményeket, személyi tulajdonságokat, amelyek szükségesek az érvényes

vissza az elejére

Követelmény A félév során két zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga.

házasság megkötéséhez. Felvázolni a házasság semmissé nyilvánításáért folyó perek eljárásjogi normáit. Olyan jogintézmények felsorakoztatása, mint a házasság érvényesítése, a privilegium paulinum vagy a kötelék adott körülmények esetén való felbontása. Az egyház családról alkotott felfogásának vázolása. Tematika A házasság intézménye a Katolikus Egyház jogrendjében; Lelkipásztori gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők; Az érvénytelenítő akadályok általában; Az egyes érvénytelenítő akadályok; A házassági beleegyezés; A házasság megkötésének formája; Házasság megkötésének helye és ideje, anyakönyvezése; Vegyes házasságok; Titkos házasságkötés; A házasság jogkövetkezményei; A házastársak különválása; A házasság érvényesítése; A házasság semmiségének kimondása; A család helye és szerepe a Katolikus Egyház jogrendjében. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás; Kuminetz Géza: Katolikus házasságjog, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Franceschi, Héctor –Llobell, Joaquín –Ortiz, Miguel A. (ed.): La nullità del matrimonio: temi processuali e sostantivi in occasione della „Dignitas Connubii”, EDUSC, Roma, 2005; ebott, Reinhold: Das neue kirchliche Eherecht, Knecht, Frankfurt am Main, 1983; Carreras, Joan (ed.): La giurisdizione della Chiesa sul matrimonio e sulla famiglia, Giuffré, Milano, 1998; Marzoa, Ángel –Miras, Jorge –Rodríguez-Ocaña, Rafael (ed.): Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, Vol. III/2, Midwest Theological Forum, Montreal, 2004; Longhitano, Adolfo (ed.): Matrimonio canonico fra tradizione e rinnovamento, EDB, Bologna, 1991; Knecht, August: Handbuch des Katholischen Eherecht, Herder, Freiburg i. Br., 1928; Pontificio Consiglio per la Famiglia (ed.): Famiglia e procreazione umana, LEV, Città del Vaticano, 2006.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM I.

bb

BAET1/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni a Jézus születésének meghatározó idejét és helyét. Mennyire tud elmélyülni a kinyilatkoztatás és az emberi gondolkodás kölcsönös hatásában. A kereszténység elterjedése mennyire van összefüggésben a kor műveltségével.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a Születés idejének és helyének az időfelettiségét. • Képes a hellén gondolkodás és a római állam a kereszténység kialakulására gyakorolt hatását meglátni. • Átlátja a kereszténység meghatározó szerepét a keresztényi államberendezkedés kivitelezésében.

Követelmény: A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges.) Kötelező irodalom: Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható).

EGYHÁZTÖRTÉNELEM II.

bb

BAET2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni a keresztény Európa történetét. Mennyire tud elmélyülni az ókeresztény teológia a „barbár Európa” keresztényi gondolkodás megszületésében. Az állam és az egyház kapcsolata az egységes keresztény Európában. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a kereszténység megjelenését az újonnan születendő európai államokban. • Képes felismerni a teológia és az egyház hatását az új Európa szellemi műveltségére. • Képes átlátni a keresztény állam és az egyház kapcsolati rendszerét.

vissza az elejére

Tematika 1, A születés szellemi és társadalmi időpontja, 2, Az apostolok működése: Palesztinán kívül:„az Egyház a zsidó nép örököse?, 3, A tanító egyház: apologetika vérrel és tollal, 4, A korai kereszténység Istentiszteleti élete, 5, A szenvedő egyház / állam és egyház viszonya /, 6, Belső válságok: szakadások és eretnekségek, 7, A szellemi elit és a kereszténység: a keresztény humanizmus sarkpontja, 8, Az egyház a Nyugat tanítója, 9, Fenyegetés az Egyháznak: az állam beavatkozás, 10, Az egy konzuli hatalom létrejötte

Tematika 1, „Republica christiana”megszületése a középkori Európában, 2, Egyéni hatalmi helyezkedés a „vas századában”, 3, A cluny-i szellemiség hatása az egyház életére, 4, A „Filioque” vita első szakadás a varratlan köntösön, 5, A lelki és a világi hatalom egyensúlya a worms-i konkordátum, 6, Kelet nosztalgiája – Szentföld és Európa, 7, A „szentek százada” XIII. század, 8, Az Egyház vád alatt: William Ockham, 9, A kereszténység megjelenése a magyar állam életében, 10, A konciliarizmus, mint a megoldás lehetősége Követelmény A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges.)

vissza az elejére

Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható).

EGYHÁZTÖRTÉNELEM I.

bb

BAET1N , MTET1N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Tóth Damján OFM A tanegység célja Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a kezdetektől a VI. század végéig. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri a korai egyháztörténet főbb témáit. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében. Tematika 1.  Bevezetés, az egyháztörténelem, mint teológiai tudomány. 2. Jézus Krisztus az egyháztörténész szemével. 3.  A születő egyház környezete. A korai kereszténység. 4.  A kereszténység helyzete a Római Birodalomban; Keresztényüldözések az ókorban. 5. A II. század belső problémái, az első eretnekségek. 6. A konstantini fordulat. 7. Konstantin utódainak valláspolitikája. 8. Az ariánus vita. 9. Az egyház, az állam és

a társadalom Julianustól Theodosiusig (krisztológiai viták). 10. A szerzetesség kialakulása és elterjedése Keleten és Nyugaton. 11. A pápai primátus tanának gyökerei. Követelmény A félév folyamán 2 zárthelyi dolgozat, könyvismertetés készítése a tárgyalt korszakhoz kapcsolódó egyik műről, amelyet az ajánlott irodalomból kell kiválasztani. A félév végén vizsga (Egyháztörténelem I. jegyzet + órai vázlatok).

Ajánlott irodalom Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000, Atlantisz, Budapest, 1999; Brown, Peter: Szentkultusz. Kialakulása és szerepe a latin kereszténységben, Atlantisz, Budapest, 1993; Chadwick, Henry: A korai egyház, Osiris, Budapest, 1999 ill. 2003; Euszebiosz egyháztörténete, Ókeresztény Írók 2., Szent István Társulat, Budapest, 1983; Hamman, Adalbert: Így éltek az első keresztények (95–197), Szent István Társulat, Budapest, 1987; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 17–157.; Meyendorff, John: Birodalmi egység és keresztény szakadások, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2001, 15–273; Regnault, Lucien: Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2004; Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai, Jel, Budapest, 1997 ill. 2010; Vanyó László: Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században, Jel, Budapest, 1995.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM II.

bb

BAET2N, MTET2N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Tóth Damján OFM A tanegység célja Átfogó képet nyújt a középkori egyház történetének alapvonásairól, és megismertet a fontosabb forrásokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képe van az egyház 6–15. századi történetéről. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998; Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Kézikönyvek 5., Szent István Társulat, Budapest, 2001.

Tematika 1. Az egyház a középkori társadalomban. 2. A népvándorlás és az iszlám térhódítása. 3. Az ír és az angolszász misszió a kontinensen. 4. A Karoling-kor. A pápaság a 9–10. században. 5. A szláv népek megtérése. 6. Az egyház Bizáncban. Konstantinápoly és Róma viszonya. Képtisztelet és képrombolás. 7. A keleti egyházszakadás. Az 1054-es szakadás. 8. Az invesztitúra. A gregoriánus reform. 9. A pápaság a XII-XIII. században. 10.. Szerzetesség a középkorban 11 Keresztes hadjáratok és a lovagrendek. 12. Eretnekmozgalmak. Az inkvizíció. 13. Koldulórendek. Az egyetemek. 14. Pápaság az avignoni fogság idején. 15. A Konstanzi és a Bázeli Zsinat kora. A konciliarizmus. 16. A nyugati egyházszakadás. Követelmény A félév során 2 zárthelyi dolgozat. Min. 5 oldalas könyvismertetés készítése a tárgyalt korszakhoz kapcsolódó műről, melyet az ajánlott irodalomból kell kiválasztani. A félév végén vizsga.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Középkor I. jegyzet Southern, Richard W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest, 1987; Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Jel, Budapest, 2006 ill. 2009; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998; Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Kézikönyvek 5., Szent István Társulat, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Bréhier, Louis: Bizánc tündöklése és hanyatlása, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999, (77–383); Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története, 300–1450, Osiris, Budapest, 2002; Duby, Georges: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980–1420, Gondolat, Budapest, 1984 (11–260); Veszprémy László (szerk.): Az első és második keresztes háború korának forrásai, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Gurevics, Aron J.: A középkori népi kultúra, Gondolat, Budapest, 1987 (17–295); Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998 (113–235); Jacques, Le Goff: Az értelmiség a középkorban, Gondolat, Budapest, 1980; ill. Osiris, Budapest, 2000; Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel, Európa, Budapest, 2002; Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Balassi, Budapest, 1998 ill. 2003, 7–83; Markus, Robert A.: Nagy Szent Gergely és kora, Paulus Hungarus – Kairosz, Budapest, 2004; Nagy Szent Gergely: A lelkipásztor kézikönyve, Paulus Hungarus – Kairosz, Budapest, 2004; Riché, Pierre: II. Szilveszter, az ezredik év pápája, Balassi, Budapest, 2000; Székely György: VII. Gergely, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984; Schönborn, Christoph: Krisztus ikonja, Holnap, Budapest, 1997.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM III.

bb

BAET3N, MTET3N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Tóth Damján OFM A tanegység célja Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 15. századtól a 18. század közepéig.

Tematika 1.  A középkori vallásosság összefoglalása. 2.  Reneszánsz és humanizmus. A reneszánsz pápaság. 3. A XVI. századi egyházreform problematikája. 4. Luther Márton és a reformáció elindulása 5. A svájci reformáció. Kálvin János és a kálvinizmus. 6. A reformáció Angliában 7. A protestáns reform következményei. 8. A katolikus reform. A pápaság a 16. században. A szerzetesi élet megújulása. 9. A trienti zsinat 10. Az ellenreformáció. 11. A világmisszió. 12. A francia egyház az abszolutizmus korában. Gallikanizmus. A janzenizmus. Követelmény A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása. Könyvismertetés írása (5 oldalas) az ajánlott irodalomban felsorolt művek közül egyből. A félév végén vizsga (az Egyháztörténelem III. jegyzetből + órai vázlatok). Kötelező irodalom Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Jel, Budapest, 2006; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998; Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Kézikönyvek 5., Szent István Társulat, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Gritsch, Eric W.: Isten udvari bolondja. Luther Márton korunk perspektívájából, Luther, Budapest, 2006; Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Helikon, Budapest, 1982 ill. Európa, Budapest, 1996; Huizinga, Johan: Erasmus, Európa, Budapest, 1995; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 219–306; McGrath, Alister E.: Kálvin, Osiris, Budapest, 1996 ill. 2001; Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999, 345–497; Ravier, André: Loyolai Szent Ignác megalapítja Jézus Társaságát, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1994; Runciman, Steven: Konstantinápoly eleste 1453, Osiris, Budapest, 2000; Rotzetter, Anton –Van Dijk, Willibrord-Christian –

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képpel rendelkezik a katolikus egyház 15–18. századi történetéről. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében.

Matura, Thaddée: Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt, Vigilia, Budapest, 1995; Kołakowski, Leszek: Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés Pascal hitéről és a janzenizmusról, Európa, Budapest, 2000; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998 (313–435); Tusor Péter: A barokk pápaság 1600–1700, Gondolat, Budapest, 2004; Torrell, Jean-Pierre: Aquinói Szent Tamás élete és műve, Osiris, Budapest, 2007.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM IV.

bb

BAET4N, MTET4N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Tóth Damján OFM A tanegység célja Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a felvilágosodástól napjainkig. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képet kap az egyetemes egyház történetéről a felvilágosodástól napjainkig. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében. Tematika 1. A felvilágosodás. Az egyház a felvilágosodás korában. 2. A francia forradalom és az egyház. 3. Napóleon egyházpolitikája. 4. Az egyház a restauráció (Szent Szövetség) korában. 5. IX. Pius pápasága és az I. vatikáni zsinat. A római kérdés. 6. Az egyház a liberalizmus korában. XIII. Leó. X. Pius és a modernizmus. 7. Az egyház és a totalitárius rendszerek. Szentszék és a fasizmus. A nácizmus. XII. Pius. Az egyház a II. világháborúban 8. Az egyház és a kommunizmus. Az egyház sorsa Közép- és Kelet-Európában. 9. A II. vatikáni zsinat 10. Az egyház a zsinat után. Követelmény A félév során 2 zárthelyi dolgozat írása. 5 oldalas könyvismertető írása a következő anyagból: Urs Altermatt: A katolicizmus és a modern kor, Osiris, Budapest, 2001, 19–123; Alexis de Tocqueville: A régi rend és a forradalom, Atlantisz, Budapest, 1994, 33–61; Pierre Chaunu: A felvilágosodás, Osiris, Budapest, 1998, 212–237. Min. 5 oldalas könyvismertetés készítése a tárgyalt korszakhoz kapcsolódó műről, amelyet az ajánlott irodalomból kell kiválasztani. A félév végén vizsga. Kötelező irodalom Egyháztörténelem IV., jegyzet; Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Jel, Budapest, 2006 ill. 2009; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998; Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Kézikönyvek 5., Szent István Társulat, Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom Adriányi Gábor: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép-Kelet, és Dél-Európában, Kairosz, Budapest, 2005; Blet, Pierre: XII. Piusz és a második világháború. A Vatikán archívumai alapján, Új Ember, Budapest, 2002; Benyhe János (szerk.): Így látták. Indián és spanyol krónikák, Európa, Budapest, 1992; Furet, François: A francia forradalom története, Osiris, Budapest, 1999, 2. jav. kiadás; Gutiérrez, Gustavo: Isten vagy az arany az Indiákon, Agapé, Szeged 2005; Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat, és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992; Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában, Új Ember, Budapest, 2002; Vámos Péter: Magyar jezsuita misszió Kínában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004; Wiltgen, Ralph M.: A Rajna a Tiberisbe ömlött. A második vatikáni Zsinat története, Szent István Társulat, Budapest, 1999, (interneten is elérhető).

bb

RIET1-2/E – Esti, Levelező (KETEG) I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja Rövidített formában átfogó képet adni az Egyház történetének főbb kérdéseiről és témáiról a kezdetektől a 12. század végéig. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képpel rendelkezik a Katolikus Egyház történetének első 12 évszázadáról. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezett abban, hogy saját lelki-szellemi otthonának vallja a Katolikus Egyházat. Tematika Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1–2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1–3. században. A 2. sz. belső problémái, az első eretnekségek. Az egyház felszabadulása, Constantinus „megtérése”. Az ariánus vita a nikaiai zsinat után. A krisztológiai viták, a zsinatok. Szent Benedek és a Regula. A khalkédóni zsinat recepciója (451–553) és a monotheléta vita. A népvándorlás, a germán népek megtérése. A középkori egyház kialakulása 700–900. A karoling egyház. A pápaság a 9–10. században. A középkori társadalom. A szláv népek megtérése. Az egyház Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya. A clunyi reform. A gregoriánus reform és az invesztitúraharc. A szerzetesség a virágzó középkorban. A magyar egyház megalapítása és élete a 11. században.

vissza az elejére

EGYHÁZTÖRTÉNELEM I–II.

Követelmény A félév végén vizsga az Egyháztörténelem I–II. c. jegyzetekből a RI hallgatók számára. KETEG hallgatók számára vizsga August Franzen: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998. című könyvének kijelölt részeiből. Irodalom Euszebiosz egyháztörténete, Ókeresztény Írók 2., Szent István Társulat, Budapest, 1983; Southern, Richard. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest, 1987; Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története, I–II. kötet, Ecclesia, Budapest, 1983, 1984; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2006; Fröhlich, Roland: Egyháztörténet évszámokban, Jel, Budapest, 2007; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM III–IV.

bb

RIET3-4/E – Esti, Levelező (KETEG), II.

félév , előadás ,

2

kredit

vissza az elejére

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 13. századtól a trentói zsinat lezárásáig, valamint az egyetemes és a magyar egyház történetéről a trentói zsinattól napjainkig. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katolikus egyház 13–20. századi történetének főbb témáit. • Történeti látásmódra képes. • Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében. Tematika I. A 12–13. századi vallási megújulás és a koldulórendek. Az egyházi tudomány és teológia a középkorban. VIII. Bonifác és a pápák avignoni fogsága. A nagy nyugati egyházszakadás (skizma). A konciliarizmus, a konstanzi zsinat. A reneszánsz pápaság. A protestáns reformáció okai. A reformáció. A katolikus reform. A trentói zsinat. Az egyház története Magyarországon 1526-ig. A reformáció Magyarországon. – II. Az egyház világmissziós tevékenysége. A hivatalosan keresztény társadalom. A francia forradalom és következményei. A hivatalosan nem keresztény társadalom. Az I. vatikáni zsinat. Az egyház a 20. században. A II. vatikáni zsinat. Az egyház a zsinat után. Követelmény A félév végén vizsga az Egyháztörténelem IIII–IV. c. jegyzetekből a RI hallgatók számára. KETEG hallgatók számára vizsga August Franzen: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998. című könyvének kijelölt részeiből.

Irodalom Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Helikon, Budapest, 1982 ill. Európa, Budapest, 1996; Huizinga, Johan: Erasmus, Európa, Budapest, 1995; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 219–306; McGrath, Alister E.: Kálvin, Osiris, Budapest, 1996 ill. 2001; Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999, 345–497; Blet, Pierre: XII. Piusz és a második világháború. A Vatikán archívumai alapján, Új Ember, Budapest, 2002; Kołakowski, Leszek: Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés Pascal hitéről és a janzenizmusról, Európa, Budapest, 2000; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 313–435; Tusor Péter: A barokk pápaság 1600–1700, Gondolat, Budapest, 2004; Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában, Új Ember, Budapest, 2002; Wiltgen, Ralph M.: A Rajna a Tiberisbe ömlött. A második vatikáni Zsinat története, Szent István Társulat, Budapest, 1999, (interneten is elérhető).

bb

MTETSZ1N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Magyar Mirjam OP A tanegység célja Megismertetni a magyar katolikus egyház 13-18. századi történetét, közös feldolgozása a források és a szakirodalom kritikus felhasználásával. Felkészíti az önálló kutatásra. Tematika 1. A középkori szerzetesrendek 2. A vallásosság formái 3. Egyházi műveltség 4. A magyar egyház helyzete a középkor végén 5. A reformáció terjedése 6. Katolikus missziók Magyarországon 7. A katolikus megújulás a 17. században; a rekatolizáció formái 8. Pázmány Péter tevékenysége 9. Pázmány Péter művei. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a kötelező forrásokból és szakirodalomból Félév végén: dolgozat beadása Kötelező irodalom Hermann Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München 1973, 123-367. Ajánlott irodalom Csukovics Enikő: Középkori magyar zarándokok, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2003; De Cevins, Marie-Madeleine: Az Egyház a késő középkori magyar városokban, Szent István Társ., Budapest, 2003; Erdélyi Gabriella: Egy kolos-

vissza az elejére

EGYHÁZTÖRTÉNELEM SZEMINÁRIUM I.

torper története, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005; Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon. A kezdetektől 1800-ig, Balassi, Budapest, 2003, 2., jav., bőv. kiad.; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971 (később: Műszaki Kiadó, Budapest, 2007); Mezey László: Deákság és Európa, Akadémiai Kiadó, Budapest 1979; Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon, METEM, Budapest, 2003; Molnár Antal: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, METEM, Budapest, 2004; Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2000; Adonyi Judit - Maczák Ibolya (összeáll.): Pázmány Péter-bibliográfia, 1598-2004, PPKE-BTK, Piliscsaba 2005; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció, Balassi, Budapest, 1995.

EGYHÁZTÖRTÉNELEM SZEMINÁRIUM II.

bb

MTETSZ2N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

Gyakorlatvezető: Magyar Mirjam OP A tanegység célja Megismertetni a magyar katolikus egyház 19-20. századi történetét, közös feldolgozása a források és a szakirodalom kritikus felhasználásával. Felkészíti az önálló kutatásra. Tematika 1. A katolikus egyház 1848–49-ben 2. Az egyház helyzete a kiegyezés után 3. A katolikus autonómia kérdése (az egyház és az állam viszonya) 4. Prohászka Ottokár munkássága 5. Bangha Béla és Tóth Tihamér 6. Schlachta Margit 7. Apor Vilmos 8. Giesswein Sándor munkássága 9. Mindszenty József, mint veszprémi püspök és esztergomi érsek Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a kötelező forrásokból és szakirodalomból. Félév végén: dolgozat beadása Kötelező irodalom Gergely Jenő, A katolikus egyház Magyarországon 1919-1945, Bp. 1999, 9-320. Ajánlott irodalom Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök, Ecclesia, Budapest, 1989; Balogh Margit: Mindszenty József, Elektra, Budapest, 2002; Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790-1992 adattár, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996; Balogh Margit – Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon. 1790-2005, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005; Gergely Jenő: Prohászka Ottokár. „A napbaöltözött ember”,

Gondolat, Budapest, 1994; Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon. 1919-1945, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Int., Budapest, 1992; László T. László: Egyház és állam Magyarországon 1919-1945, Szent István Társ., Budapest, 2005; Nyisztor Zoltán: Bangha Béla élete és műve, Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest, 1941.

ÉLETVEZETÉS ETIKÁJA

bb

ETÉEN, ETÉE/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

A tanegység célja Az életvezetés „csontvázának” megrajzolása, ami morális credo, rövid összefoglalása a szerteágazó etikának. Az életvezetés stratégiájának kidolgozása az ismeretelméleti alapok, a humántudományok és a transzcendentális teológia fényében. A gyümölcsöt és a kudarcot hozó gyakorlati lépések perspektívája. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az életvezetés stratégiájában való gondolkodást, annak teológiai, filozófiai és gyakorlati alapjait. • Képes hosszú távon és megfontoltan tervezni, és a terveit stratégikusan követni. • Az értékeknek elkötelezetten tudja életét vezetni, s ebben másokat is segíteni. Tematika 1. Az ember alapvetően transzcendens jellegének és benső dinamikájának feltárása; 2. A transzcendentális-kategoriális szabadság viszonya; 3. Az alapdöntés perspektívájában meghozott nagy életdöntésekre való előkészület, és a döntések meghozatala; 4. A napi lépések, a kategoriális döntések megerősítő szerepe; 5. Az okos gondviselés az életvezetés mindennapjaira: a gondolkodás és a körülmények igazgatása; 6. Az erkölcsi lecsúszás fokozatai és mélyből való feltámadás lépései. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Az életvezetés etikája, jegyzet, 2009. Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; WOLFERS, MELANIE: Theologische Ethik als handlungsleitende Sinnwissenschaft: der fundamentalethische Entwurf von Klaus Demmer, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Papp Miklós

EMBERKÉP, GYERMEKKÉP ÉS PEDAGÓGIA

bb

BAPDEPN, BAPFEP/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A pedagógia tudományát megalapozó nevelésfilozófiai kérdésfeltevések, antropológiai nézőpontok, gyermekkép-értelmezések bemutatása, a különböző pedagógiai nézetek, nevelési modellek értelmezése, elemzése és értékelése. A pedagógiai tanulmányokat előkészítő kurzus bevezeti a hallgatót a neveléstudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába is.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az ember- és gyermekértelmezés filozófiai, antropológiai, pedagógiai és laikus nézeteit, valamint ezek tipikus társadalmi, kulturális környezetét. • Képes elemezni a történeti és kortárs pedagógiai felfogásokat és kritikusan reflektálni saját ember- és gyermekképére, nevelési nézeteire. • Elkötelezett a pedagógia tudományának megismerésére és fejlesztésére, valamint megszerzett tudásának a keresztény pedagógiában való alkalmazására. Tematika (nappali) A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései; 2. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései; 3. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek; 4. Pedagógiai antropológiák és a nevelés; 5. A nevelés természet-, szellem-, társadalomtudományi és teológiai értelmezése; 6. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése; 7. Normatív pedagógiai rendszerek; 8. Értékrelatív nevelési koncepciók; 9. A nevelés etikai dimenziói; 11. Kortárs nézetek a nevelésről; 12. A gyermekképek történeti változásai; 13. Mai pedagógiai gyermekképek; 14. Összefoglalás: eredmények és tanulságok. Tematika (esti) A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek. A nevelés természet-, szellem-, társadalomtudományi és teológiai értelmezése. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése. Normatív pedagógiai rendszerek. Értékrelatív nevelési koncepciók. A nevelés etikai dimenziói. Kortárs nézetek a nevelésről. A gyermekképek történeti változásai. Mai pedagógiai gyermekképek. Követelmény Szemináriumi kutatási feladat a különféle kortárs jelenségek (szövegek, filmek, internetes oldalak, TV-műsorok stb.) ember- és gyermekképének, valamint neveléstudományi cikkek, tanulmányok sajátos nevelésfilozófiai nézeteinek összehasonlító elemzése. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet.

Kötelező irodalom Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete, Telosz, Budapest, 1997; Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába, Eötvös József, Budapest, 1996; Trosits András (szerk.): Gyakorlati keresztény pedagógia, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém, 2003, 2. jav. kiad. Ajánlott irodalom Teilhard de Chardin, Pierre: Az emberi jelenség, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001; Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába, OKKER, Budapest, 1998; Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001; Vanier, Jean: Emberré lenni, Vigilia, Budapest, 2002.

EMBERKÖZPONTÚ SZERVEZÉS, VEZETÉS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS I. félév ,

5

kredit

Előadó: Szilas Roland Tematika 1. Szervezetelméletektől a szervezeti formákig (A szervezetek létrejöttének és a tagok csatlakozásának okai; A szervezetek és a közjó kapcsolata; Szervezeti célrendszerek és stratégiaalkotás; Vezetési funkciók keresztény szemléletben; Szervezeti formák); 2.  Ember a szervezetben (Keresztény emberkép és a munka; Erények és értékek; Jellem és személyiség; Életcélok és értelmes élet; Motiváció és motiválás); 3.  Emberközpontú szervezettervezés és munkatervezés (A munkatervezés klasszikus megközelítései és kritikája; Szervezeti formák és a hierarchia; Új szervezeti formák jellemzői; Feladatmegosztás és a felelősségi körök elhatárolása; Munkacsoportok kialakítása és működtetése); 4. Leadership és Empowerment (Legfontosabb leadership-elméletek; Szervezeti politika és hatalom; Döntéshozatal és munkavállalói részvétel; Empowerment és delegálás; Felelősségvállalás és autonómia); 5. Szervezeti kultúra (Nemzeti kultúrák és vállalati kultúrák; Vállalati értékek és normák; Szakmakultúrák, szubkultúrák és ellenkultúrák; Szervezeti kultúra elemzése és fejlesztése; A szervezet lelkisége).

vissza az elejére

bb

KGESZ1 – Levelező (KETEG), II.

EMBERKÖZPONTÚ SZERVEZÉS, VEZETÉS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS II.

bb

KGESZ2 – Levelező (KETEG), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Szilas Roland A gyakorlat tartalmát és a követelményeket az előadó a félév elején ismerteti.

ERKÖLCSI ÉS VALLÁSI FEJLŐDÉS

bb

MAPSEVN, MAPSEV/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kézdy Anikó (nappali) Előadó: Kocsis Fruzsina (esti) vissza az elejére

A tanegység célja Megismertetni a – az általános fejlődéslélektani ismeretekre alapozva – a személyiség erkölcsi és vallási fejlődésének főbb elméleteivel és vizsgálati módszereivel. Az így megszerzett elméleti és gyakorlati tudás felkészíti a hallgatót arra, hogy a hitoktatás tartalmát és módszereit a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítsa. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az erkölcsi és vallási fejlődés életkori sajátosságait. • Képes a vallási fejlődés életkori sajátosságait figyelembe venni a hitoktatás tartalmának és módszereinek tervezésénél. • Elkötelezett a rábízott tanulók erkölcsi és vallási fejlődésének megismerésében és fejlődésük támogatásában. Tematika 1. Erkölcsi fejlődés: Piaget, Kohlberg; 2. Az erkölcsi fejlődés vizsgálata; 3. Vallási fejlődés: a vallási fejlődés elméleti megközelítései; 3. A vallásos ítélet fejlődésének fokai (Oser); 4. A hit szakaszai (Fowler); 5. A szimbólumképesség és szimbólumértelmezés fejlődése; 6. A szimbólumértelmezés fejlődésének vizsgálata; 7. Az istenkép fejlődése; 8. Az istenkép fejlődésének vizsgálata gyerekrajzokon; 9. A vallásos attitűd megközelítései, mérőeszközei (Patino, Kritika utáni vallásosságskála); 10.  Óvodáskorúak vizsgálata, esetbemutatások; 11.  Kisiskolások vizsgálata, esetbemutatások; 12–13. Serdülők és felnőttek vizsgálata, esetbemutatások. Követelmény Zárthelyi dolgozat és esettanulmány.

Kötelező irodalom Benkő Antal: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998, 11–74. (megtalálható a Személyiségfejlődés fénymásolt jegyzetben is); Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – Somogyiné Petik Krisztina: Család és fejlődés, jegyzet, 2007, 19–36; Robu Magda: Az istenképek pszichológiai feltérképezése, Embertárs 5 (2007/4) 307–319.; Schweitzer, Friedrich: Vallás és életút, Kálvin, Budapest, 1999.

ETIKA I. – ALAPOK, TÁRSADALOMETIKA, BIOETIKA

bb

KGE1 – Levelező (KETEG), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az erkölcsi alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai hermeneutikus értelmezése. Az etikai alapokra épül az életvezetés etikájának, a társadalometikának és a bioetikának a tárgyalása. A vertikális és horizontális etikai témák összeillesztése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az etikai alapfogalmakat és szisztémákat, a társadalometika és a bioetika fő kérdéseire adott válaszokat. • Képes tisztán gondolkodni az erkölcsi alapértékekről, morális dilemmában is egyedül megoldást találni etikai, társadalmi, bioetikai kérdésekben. • A plurális társadalomban erkölcsileg képzett személyiségként képes éretten gondolkodni és dönteni mindennapi és határszituációkban is az értékeknek elkötelezetten. Tematika 1. Az etika tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az etika interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk; 2. Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit; 3. Tárgyaljuk a bűn

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Bánlaky Éva – Karczub Gyula (szerk.): Pszichológusok - teológusok a hitről, a hit fejlődése teológiai és pszichológiai szempontból, Faludi Akadémia – Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Budapest, 2000; Cole, Michael –Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 1998 ill. 2006, 2. átd. kiad.; Vergote, Antoine: Valláslélektan, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, HÍD Alapítvány, Budapest, 2001, 2006.

lejtőjét, osztályozását, és az erkölcsi feltámadást; 4. Kutatjuk a társadalometika és a bioetika fő problémáit és azok erkölcsös megoldásait. Követelmény Félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Az életvezetés etikája, jegyzet, 2009; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 1–40.; Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 100–250.; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999 ill. 2006, 2. átdolgozott kiadás; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Abortusz, eutanázia, művi megtermékenyítés, Szent István Társulat, Budapest, 2004; Pápai Életvédő Akadémia, szerk. Vial Correa, Juan de Dios –Sgreccia, Elio: A humánembrió identitása és jogállása, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, Budapest, 2001; Hámori Antal: A humánembrió védelme erkölcsteológiai szempontból, Jel, Budapest, 2008; Buda Béla: Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok, Animula, Budapest, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor, Miskolc, 1999; Schockenhoff, Eberhard: Ethik des Lebens. Grundlagen und neue Herausforderungen, Herder, Freiburg i. Br., 2009; II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Spezielle Moraltheologie, Paulinus, Trier 1995; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003.

ETIKA II. (GAZDASÁGETIKA, ÜZLETI ETIKA, KÖRNYEZETETIKA)

bb

KGE2 – Levelező (KETEG), II.

félév ,

4

kredit

Előadók: Dr. Baranyi Árpád és Baritz Laura OP A tanegység célja Segítségnyújtás a keresztény szemléletű etikai döntéshozatalhoz; segítségnyújtás a magánéleti és a munkahelyi erkölcs kettősségének csökkentéséhez. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a főbb gazdasági és környezeti etikai problémákat. • Képes felmérni a döntési helyzetek etikai kereteit és a döntések etikai vonzatait.

• Elkötelezett a keresztény etikai elvek és az erények gyakorlati alkalmazása iránt. • Képes felismerni az utilitarista gazdasági alapelveket munkája során és képes a szemléletváltásra, annak terjesztésére. • Képes a megismert keresztény környezetetikai elveket terjeszteni és alkalmazni. Tematika 1. Főbb etikai iskolák, a gazdaságetika fogalma, szerepe, jelentősége. 2. Környezeti problémák, környezeti etikák. 3.  Makroszintű etikai problémák. 4.  Szervezeti és egyéni szintű etikai problémák. 5. Az utilitarista és erényetikai paradigmák ismérvei 6. Egy gazdasági modell erényetikai paradigmában, annak gyakorlati megnyilvánulásai. 7. Társadalmi igazságosság és piac keresztény és nem keresztény megközelítésben. 8. A keresztény környezetetika alapjai, relatív antropocentrizmus

Kötelező irodalom Alford, Helen J. –Naughton, M. J.: Menedzsment, ha számít a hit – Keresztény társadalmi elvek a modern korban, Kairosz, Budapest, 2004, ill. 2009; Baranyi Árpád: Etika vagy reálpolitika? Kovász (1997/1): http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov1/index.php; Kavanugh, John F.: Krisztus követése a fogyasztói társadalomban, a kulturális szembenállás lelkisége, Ursus Libris, Altern-csoport, Budapest, 2003; Felelősségünk a teremtett világért, „Minden általa és érte teremtetett...”: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről, Szent István Társulat, Budapest, 2008; Baritz Sarolta Laura: Új bort új tömlőkbe? Önérdek, piac és profit az utilitarizmus és az erényetika tükrében, Valóság (2008/2) 2-14. Ajánlott irodalom Clifford Cobb –T. Halstead– J. Rowe: Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? Kovász (1997/1): http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov1/index.php; Czakó Gábor: Mi a helyzet? Gazdaságkor titkai, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1995; Korten, David C.: Tőkés társaságok világuralma, Magyar Kapu Alapítvány EKF Hálózat, Budapest, 1996; Kovász (1999/4): http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov8/index.php; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1995, 2. bőv. kiadás; Röpke, Wilhelm: Civitas humana, emberséges társadalom - emberséges gazdaság, Hanns Seidel Alapítvány, Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1996, ill. Budapest, Aula Könyvkiadó, 2000; Fromm, Erich: Önzés, önszeretet, önérdek, in Kindler, J – Zsolnai L: Etika a gazdaságban, Keraban, Budapest 1993, egyéb cikkelyek is; Kocsis, T. (szerk.): Emberközpontú gazdaságot! Válasz, Budapest, 2002; Pataki, Gy. – Radácsi L.: Alternatív kapitalisták, Gazdálkodás az érintettek jóllétéért, Új Paradigma Kiadó, Budapest, 2000; Baritz Laura: Lehet-e a mammonból talentum? A gazdaság, a környezet és a közjó összefüggésének vizsgálata az emberi gondolkodásmód alapján, in Beran Ferenc (szerk.): A közjó az Egyház társadalmi tanításában, Szent István Társulat, 2008.

vissza az elejére

Követelmény A félév végén zárthelyi dolgozat.

ETIKATANÁRI CSOPORTOS SZAKMAI GYAKORLAT

bb

ETTGYN, ETTGY/E - Nappali, Esti, I.

és

II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: saját mentortanár A hallgatók a tanév elején részletes tájékoztatást kapnak a pedagógiai gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátortól.

ETIKATANÁRI EGYÉNI SZAKMAI GYAKORLAT

bb

MAETTGYN, MAETTGY/E – Nappali, Esti, I.

és

II.

félév

,9

kredit

Gyakorlatvezető: saját mentortanár

vissza az elejére

A tanegység célja Képes a hallgató a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium). A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlati munka segíti az etikatanári kompetenciák teljes körű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. • A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. A gyakorlat tartalma A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 1-2 órában egy vagy két osztályban vagy csoportban. Egyszakosság esetén a 2 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában 7-12. évfolyamokon történjék. A tanításon túli teendőket a mentortanárral közösen, a kompetenciafejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak az (etika) tanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, amelyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés, értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző, értékelő gondolatokat kell összegyűjteni,

hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Pedagógia Tanszéken, vagy a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik.

Irodalom Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009; Falus Iván: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest, 2006; Kimmel Magdolna: A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés 4 (2006/3–4) 35–50.

FELELŐS MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

bb

KGFMK – Levelező (KETEG), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Karacs Ágnes A tanegység célja A kurzus célja útkeresés: a marketing eszközök keresztény etika alapján is elfogadható használatának felfedezése. Hol tartunk? Meddig mehetünk el – lehet-e hatásos és hatékony egy olyan marketing, amely szakít a legerősebb toposzokkal és tiszteletben tartja az emberi méltóságot? Lehet-e hatásos a marketing trükkök és csúsztatások nélkül? Mit tehet a fogyasztó és vásárló, fogyasztóként meddig terjed az ember személyes felelőssége? A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri a marketinggyakorlat alapvető eszközeit, azok használatát, az ebben rejlő etikai problémákat. • Képes értelmezni a „rábeszélőgép” üzeneteit, felismeri a marketingfolyamat etikai szempontból döntést igénylő helyzeteit.

vissza az elejére

Az önelemzést segítő segédanyagok Az első gyakorlatismertető órán minden hallgató megkapja a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszert (tanári kompetenciákat) A hittanárrá válás segítése című összefoglaló füzet formájában. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunikáció elemzési szempontjainak összegyűjtése.

Tematika 1. A marketing meghatározása, alapfogalmai, fejlődése; A marketing elemei és folyamata; Marketingstratégiák, piackutatás, piacszegmentáció. 2. A termék: fogyasztói igények, fenntartható termékfejlesztés, termékéletgörbe; Tisztességes árazás; Kommunikáció: a meggyőzés történelmi gyökerei, eszközei; A hirdetési piac. 3. A reklám; A reklám eszközei és hatásmechanizmusa; Az etikus reklám. 4. Piacrajutás: A kereskedelem szerkezete; Eladáshelyi reklám; Fogyasztói etika, a fogyasztók/vásárlók személyes felelőssége. Követelmény Óralátogatás, kiadott feladat elvégzése és félév végi vizsga. Jegyzet A kurzus alapvetően az órán elhangzó anyagra épít. Ezért a fóliák mellett elsődleges tananyagnak a hallgatók sajátkezű jegyzetei szolgálnak.

vissza az elejére

FELELŐS VÁLLALKOZÁS, STRATÉGIAALKOTÁS ÉS PÉNZÜGYI TERVEZÉS

bb

KGFVSP – Levelező (KETEG), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Héjj Tibor A tanegység célja Önálló tulajdonú (létező vagy tervezett) vállalkozás irányítójaként, vagy/és más tulajdonosi struktúra szerinti cégek meghatározó vezetőjeként mind szakmai, mind az egyház társadalmi tanítása (CST) szerint felkészült felelős (felső) vezetői tudást adjon, gyakorlati alkalmazhatósággal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri egy vállalkozás alapításához és a cégvezetéshez szükséges eszközöket, módszereket. • Képes keresztény szemléletű rendszerben látni a vállalkozást, mint a gazdaság részét. • Elkötelezett a hívő, de ugyanakkor professzionális vezetés mellett. Tematika 1.  A vállalkozás célja, értelme. Pénzhez és tőkéhez való viszonyulás a CST szellemében. Az értékteremtés és racionalizmus mélyebb értelmezése révén arról teljesebb kép, „üzleti teológia”. 2. A stratégiai gondolkodás és a klasszikus stratégia-alkotás lényege, módszertana, esettanulmányokkal. Egyéni (személyes) küldetés, jövőkép és stratégia fontossága. 3.  Verseny és együttműködés helye és szerepe, cégek szintjén. A klaszterekről a világban és itthon. Üzlet- és cégértékelés főáramlatú megközelítése. 4.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga (nem előre kiadott tételek, hanem kiscsoportos esetmegbeszélések alapján). Jegyzet Minden előadás végén kiosztásra kerül az adott alkalom ppt prezentációja és esetleges egyéb anyag (pl. youtube film, stb.). Könyvek Pratkanis, Anthony R. – Aronson, Elliot: A rábeszélőgép, Ab Ovo, Budapest, [1992]; Alford, Helen J. –Naughton, Michael J.: Menedzsment ha számít a hit, Kairosz Kiadó, Budapest, 2009, 170-191.; Kotler, Philip–Keller, Kevin Lane: Marketing menedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 2008; Kasser, Tim: Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, Budapest, 2005. Filmek Levinson, Barry: Amikor a farok csóválja... [DVD-felvétel] = Wag the dog: Barry Levinson filmje, Fórum Home Entertainment Hungary Kft., cop. 2009, 1 DVD (93 perc); Frontline: The Persuaders, angol nyelvű, 90 perc, http://www.pbs.org/wgbh/pages/ frontline/shows/persuaders/view/

vissza az elejére

Spiritualitás és menedzsment, CSR és ezek viszonya a CST-hez, evangelizáció a gazdaságban és a gazdaság által. A Caritas in veritate tanítása a gazdaságról és a fejlődésről – menedzser szemmel. 5. Tőkebevonási módok, az üzleti angyaltól a kockázati tőkén át a tőzsdéig. Életciklus fázisok, ezek sikerkritériumai. A tőzsdéről és tőzsdézésről. Nemzetközi kapcsolódás az exporttól a tőkebevonáson át a nemzetközi terjeszkedésig. A témához kapcsolódóan: előgondoskodás befektetések révén a magunk és a ránk bízottak (pl. alkalmazottak) esetében. 6. Pénzügyi tervezés és tőkés gondolkodás, keresztényként. Üzleti tervek célja, szerepe, felépítése, olvasása, írása. Eltérő típusok eltérő célokra, eltérő kultúrákban. Pénzügyi tervezés elmélete és gyakorlata. A válság szükségszerűsége. A témához kapcsolódóan: előgondoskodás befektetések révén a magunk és a ránk bízottak (pl. alkalmazottak) esetében. 7. Az innováció szerepe és fontossága a piacra kerülésben és az ott maradásban. Nemzetközi kitekintés és legjobb gyakorlatok. Egyetemi technológia transzfer irodák, spin-off cégek, együttműködés multikkal, hazai és brüsszeli (FP-7) pályázatok, szellemi tulajdon védelme, jogok és kötelezettségek a gyakorlatban. Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatos szemléletbeli, stratégiai és gyakorlati tudnivalók. 8. Nonprofit tevékenységek, jogi formák, vállalkozások és ezek sajátosságai megközelítésben, adózásban, üzletvitelben, egyéni és céges felelősségvállalás lehetőségei és ajánlott módja. Stakeholder teória éa a holisztikus értékmátrix. A Fokoláre Mozgalom Közösségi Gazdaság koncepciója, nemzetközi és hazai gyakorlata.

FELNŐTT PSZICHOPATOLÓGIA

bb

GYFPSZP – Levelező (GYIT), I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Zsombók Terézia A tanegység célja A humán foglalkozású szakemberek felkészítésése a mentális és lelki terheltségek azon szintjeinek felismerésére, amelyek kezelése meghaladja segítő kompetenciájukat. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a tudományterület magas szintű műveléséhez szükséges ismereteket. • Képes ezek integrált feldolgozására, kritikai szemléletére, önálló kutatására, szakmai továbbfejlesztésére. • Elkötelezett a szenvedő, mentális zavarokkal küszködő egyének megsegítése mellett.

vissza az elejére

Tematika 1. Pszichiátria és pszichológia meghatározása, feladataik, helyük a gyógyításban, neurológia és pszichiátria kapcsolata. A diagnózisalkotás szabályai a pszichiátriában, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásáról (BNO, DSM). A pszichiátriai betegségek neurobiológiája, genetikája, öröklődése; 2.  Pszichiátriai interjúkészítés és a kapott adatok értékelése (a diagnózisalkotás menete). A pszichiátriai beteg családjának, hozzátartozóinak gondozása. Jogi szempontok a pszichiátriában; 3. A pszichiátriai zavarok (betegségek): I. csoport: Organikus kórképek. Alkohol, pszichoaktív szerek okozta zavarok. Disszociatív zavarok; 4. A pszichiátriai zavarok (betegségek): II. csoport: skizofrénia, paranoid (téveszmés) zavar, szorongásos zavarok, hangulatzavarok, pszichoszomatikus és szomatoform zavarok; 5.  A pszichiátriai betegségek: III. csoport: Személyiségzavarok. Táplálkozási zavarok. Szexuális és a nemi identitás zavarai. Alkalmazkodási zavarok, impulzuskontroll zavarai. Kezelések a pszichiátriában (gyógyszeres, elektrosokk-, pszicho- és szocioterápiák). Pszichiátriai osztály megismerése. Követelmény A félév során esetmegbeszélés, esetleírás, jelenléti ív vezetése. A félév végén szóbeli és írásbeli vizsga + gyakorlati jegy. Irodalom Tringer László: A pszichiátria tankönyve, Semmelweis, Budapest, 2005; Füredi János – Németh Attila – Tariska Péter (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina, Budapest, 2009; Császár Gyula: Pszichoszomatikus orvoslás, Medicina, Budapest, 1989; Döme László: Személyiségzavarok, Filum, Budapest, 2005.

FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA

bb

KGFI – Levelező (KETEG), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. • Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. • Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. • Rendelkezik alapvető filozófiai műveltséggel. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika 1. Bevezetés; 2. Homo relationis; 3. Az ember hiánylény; 4. A kommunikáció lényegi szerepe; 5. Együttérzés és irgalom; 6. A liberális szubjektum: akarat és fogyasztás; 7. Marx és az anyagiak; 8. A fília mint értékközösség. Követelmény Részvétel az órákon, valamint a kötelező irodalom alapján, előre megadott szempontok szerint rövid (3-4 oldalas) házi dolgozatot írni: Hogyan látom az emberi életet és az emberi közösséget az olvasott mű alapján? Kötelező irodalom Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása. Az önfejlesztés könyve, Bagolyvár, Budapest, 2004. Ajánlott irodalom XVI. Benedek pápa, DEUS CARITAS EST kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, 2006; Horkay H. Ferenc, Közösségelvű politikai filozófiák, Századvég, 2002; Alisdair MacIntyre: Az erény nyomában, Osiris Kiadó, Bp., 1999; Alasdair MacIntyre. Marxims and Christianity, Duckworth, 1995; Ernst F. Schumacher: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991; Wolfhart Pannenberg: Mi az ember?, Egyházfórum, 1999.

vissza az elejére

A tanegység célja Bevezetés a bölcseletei embertanba.

FILOZÓFIAI SZÖVEGOLVASÓ SZEMINÁRIUM

bb

MTFISZ3N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Hosszabb bölcseleti-teológiai szövegek, művek önálló földolgozása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. vissza az elejére

Tematika al-Ghazálij munkássága: 1-3. Bevezető előadások; 7-12. A tévelygésből kivezető út; 13. ZÁRTHELYI DOLGOZAT (open book) Követelmény Zárthelyi dolgozat (open book). Kötelező irodalom Abú-Hámid Mohammed al-Ghazálíj: A tévelygésből kivezető út, Palatinus, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Adamson, Peter –taylor, Richard C. (eds.): The Cambridge Companion to Arabic Philosophy, UP, Cambridge, 2005; Descartes, René: Elmélkedések az első filozófiáról, Atlantisz, Budapest, 1994; Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról, Katalizátor, Budapest, 2008; Németh Pál: Az iszlám, Gondolat, Budapest, 2010; Ries, Julien (szerk.): A hívő ember a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásban, Typotex, Budapest, 2006; Runzo, Joseph –Martin, Nancy M. (szerk.): Ethics in the World Religions, Oneworld, Oxford, 2001, 251–269.

FILOZÓFIAI SZEMINÁRIUM I.

bb

MTFISZ1N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Petres Lúcia OP A tematikát a gyakorlatvezető az első órán közli.

FILOZÓFIAI SZEMINÁRIUM II.

bb

MTFISZ2N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Eljutni rövidebb bölcseleti szövegek önálló olvasására, elemzésére és megértésére.

Tematika 1-2. Karl JAsper: Bevezetés a filozófiába; 3. Hérakleitosz: B 1; 4. Parmenidész: B 1,28–32 és B 8; 5. Empedoklész: B 8 és B 17; 6. Prótagórász: B 1; Antiphón: B 44; 7. Anonymus Iamblichi; 8. Az állam VII, 514 A – 518 B; 9. Arisztotelész: Politika III, 1., 6., 7., fejezet; 10. Epikurosz Levele Menoikeuszhoz; 11. Konzultációs óra; 12. Zárthelyi dolgozat. Követelmény Zárthelyi dolgozat a kurzus végén (open book). Kötelező irodalom Szövegeink megtalálhatók ebben a könyvben: Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába, szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Budapest, [2006]. Ajánlott irodalom lásd Filozófiatörténet I. c. tárgy leírását, ill. az órán megnevezett műveket.

FILOZÓFIAI SZÖVEGOLVASÓ SZEMINÁRIUM

bb

MAFISZ/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Patsch Ferenc SJ A tanegység célja Karl Rahner A hit alapjai című művének Bevezetése és első két fejezete figyelmes tanulmányozása által a hallgatók elsajátítják egy olyan filozófiai antropológia alapfogal-

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra.

mait, amely értelmezési kulcsot ad számukra korunk emberének megértéséhez, az Istenről szóló jelenkori reflexióban való részvételhez, egyúttal pedig feltárja a filozófia és teológia belső összefüggését. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a kortárs bölcselet alapfogalmait, amelyek a mai teológiai reflexiónak is szerves részét képezik. • Képes az elsajátított filozófiai fogalmak értő használatára, és kreatív módon hasznosítja azokat a teológiai eszmélődésben. • Elkötelezett abban, hogy párbeszédre lépjen a kortárs gondolkodói áramlatokkal, és kritikus módon szellemi szövetségeseket keres. Tematika Az Istenről gondolkodó teológus egyetlen lehetséges kiindulása – Rahner transzcendentális bölcselete szerint – csakis a kinyilatkoztatás üzenetének befogadására képes ember lehet. Ennek belátásához alapvető szövegeket kell olvasnunk az ismeretmetafizika (1.); a filozófiai antropológia (2.); valamint a filozófiai istentan (teodicea) (3.) témakörében. vissza az elejére

Követelmény A félév során jelenlét és aktív részvétel a szemináriumi beszélgetéseken; egy kiselőadás megtartása. A félév végén házi dolgozat. Kötelező irodalom Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Agapé, Szeged, 1998 (a szemináriumi alkalmakon megadott oldalak); További rövidebb kiosztott szövegek. Ajánlott irodalom Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JATEPress, Szeged, 1994; ill. Szent István Társulat, Budapest, 1996, (interneten is elérhető) 162–179.; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991, 3., jav., bőv. kiad., 497–500.; Rahner, Karl: Hit, szeretet, remény, a lelki élet olvasókönyve, Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991.

FILOZÓFIA: ISMERETELMÉLET

bb

MTFI2N – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja Az emberi megismerés alapjainak filozófiai módszerekkel történő elemzése. A filozófiai ismeretelmélet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az ember, ha egyáltalán, akkor mennyiben képes az igazság megismerésére.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgatók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika 1. Az ismeretelméleti probléma 2. Létezik egy feltétlenül biztos kiindulópont? 3. Kant kopernikuszi fordulata 4. Fogalom és valóság 5. Az érzékelő tapasztalás 6. Értelmi „lényeglátás” 7. Transzcendentális tapasztalás 8. A valóság egzisztenciális megtapasztalása

Irodalom Weissmahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe, Teológiai Kiskönyvtár I/2., [s. n.], Róma, 1978; Descartes, René: Elmélkedések az első filozófiáról, Atlantisz, Budapest, 1994; Ernst, Gerhard: Einführung in die Erkenntnistheorie, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 2007, ill. későbbi kiadások; Schnädelbach, Herbert: Erkenntnistheorie zur Einführung, Junius-Verl., Hamburg, 2002, ill. későbbi kiadások.

FILOZÓFIA: METAFIZIKA I.

bb

BAFI3N, MTFI1N, MAFI3/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Petres Lúcia OP A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a metafizika világába, különös tekintettel a klasszikus metafizika kérdéseire, hogy a metafizikai fogalmak és problémák ismerete segítséget nyújtson a teológiai tanulmányokhoz. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Otthonosan mozog a klasszikus metafizika kérdéseiben, legalább nagy vonalakban ismeri a modern metafizikai megközelítéseket is. Ismeri és érti a metafizika legfontosabb fogalmait. • Képes elmélyült reflexióra a valóságról; fejlődik absztrakciós képessége és lényeglátása; képes alapösszefüggések felismerésére és elvontabb kérdések tárgyalására is, anélkül, hogy elszakadna a valóságtól.

vissza az elejére

Követelmény Félév végén: szóbeli kollokvium.

Tematika A metafizika és a metafizikai tapasztalat.  A metafizika történetének néhány alapköve: Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Heidegger.  A metafizikai kérdés: miért van valami, miért nem inkább a semmi? Létező,  Esse commune és Ipsum Esse Subsistens. A lét transzcendentális kifejtése: léthatározmányok eredete; léthatározmányok (res, unum, aliquid, bonum, verum, (pulchrum); a léthatározmányok a skolasztika után; a lét szerkezeti alapelvei, mint metafizikai, ontikus és episztemológiai alapelvek. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Petres E. Lúcia: Bevezetés a metafizikába, jegyzet belső használatra; Brugger, Walter: Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Budapest 2005. Ajánlott irodalom Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993, ill. Cartaphilus, 2001, 56–92. vissza az elejére

FILOZÓFIA: METAFIZIKA II.

bb

BAFI4N, MTFI3N, MAFI4/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Petres Lúcia OP A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a metafizika világába, különös tekintettel a klasszikus metafizika kérdéseire, hogy a metafizikai fogalmak és problémák ismerete segítséget nyújtson a teológiai tanulmányokhoz. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Otthonosan mozog a klasszikus metafizika kérdéseiben, legalább nagy vonalakban ismeri a modern metafizikai megközelítéseket is. Ismeri és érti a metafizika legfontosabb fogalmait. • Képes elmélyült reflexióra a valóságról; fejlődik absztrakciós képessége és lényeglátása; képes alapösszefüggések felismerésére és elvontabb kérdések tárgyalására is, anélkül, hogy elszakadna a valóságtól Tematika A lét kategoriális kifejtése. Szubsztancia és akcidensek. Lét és lényeg (De ente et essentia szövegolvasás). A létezők hierarchiája. Azonosság és különbözőség, egy és a sok problémája; (univerzálék) metafizikai univokáció és metafizikai ekvivokáció vs. analógia. Részesedéstan Aquinói Tamás szerint. Létanalógia. Isten ismerete. Okság problémaköre, actus és potentia; metafizikai okság elve, célokság elve. A tevékeny

lét; a lét, mint cél. A transzcendens metafizikai szemlélet, az egység igénye.  A kortárs metafizika néhány problémája; új metafizikai utak. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Petres E. Lúcia: Bevezetés a metafizikába, jegyzet belső használatra; Brugger, Walter: Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Budapest 2005. Ajánlott irodalom Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993, ill. Cartaphilus, 2001, 56–92.; Weissmahr Béla: Ontológia, Mérleg, Budapest, 1992 ill. 1995.

FILOZÓFIA: VALLÁSFILOZÓFIA

bb

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ Az előadó az első órán adja meg a tematikát.

FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA BAFI1/E, ETKA/E – Esti, I.

félév ,

3,

bb

ill .

1

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja Bevezetés a filozófiai antropológiába. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. Tematika A megközelítés kérdése. Az emberi lét alapdimenziói. Az emberi ittlét szellemi mivolta. Az emberi lét értelmének a kérdése. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom Gerd Haeffner: Philosophische Anthropologie, Kohlhammer, Stuttgart, 1982. (Magyarul: Filozófiai antropológia, ford. Gáspár Csaba László, kézirat.)

vissza az elejére

MTFI4N – Nappali, II.

FILOZÓFIAI ETIKA BAFI2/E – Esti, II.

félév ,

3

bb

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja A filozófiai etika az erkölcsiség természetével, annak jelentéstani, ontológiai, ill. ismeretelméleti hátterével foglalkozik. Rákérdez arra, hogy miként határozhatók meg erkölcsi értékek, és ezzel összefüggésben hogyan változik, fejlődik erkölcsi ítélőképességünk. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. • Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. • Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra.

vissza az elejére

Tematika 1. Alapfogalmak; 2. Empirikus etika; 3. Erkölcsi elvek és szabad akarat; 4. Lelkiismeret; 5. Erkölcsi normák; 6. Erények; 7. Boldogság és értelem; 8. Az erkölcs relativizálása; 9. Másfajta megközelítések. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom Arno Anzenbacher: Einführung in die Ethik, Patmos, Düsseldorf, 2001; Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában, Osiris, Budapest 1999; Friedo Ricken: Allgemeine Ethik, Kohlhammer, Stuttgart, 2003; Robert Spaemann – Walter Schweidler (Hg.): Ethik. Lehr- und Lesebuch. Texte – Fragen – Antworten, Klett-Cotta, Stuttgart, 2007.

FILOZÓFIATÖRTÉNET I.

bb

MTFT1N –

nappali ,

I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Bevezetés az ókori görög és római bölcselet történetébe. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képet kap az ókori görög és római bölcselet történetéről. • Képes a gondolkodásmód változását a történelmi változások keretében szemlélni. • Képes egyháztörténeti és filozófiatörténeti ismeretit integrálni.

• Jobban képes megérteni a másként gondolkodókat, s nyitottabb a párbeszédre. • Elkötelezett abban, hogy folyamatosan képezze önmagát figyelve a változó világra. Tematika 1-2. A kurzus áttekintése. A bölcselet és s bölcselettörténet fogalmáról; 3. Korszakolás és források; 4-6. Preszókratikusok; 7. Szókratész; 8-9. Platón; 10-11. Arisztotelész; 12. A hellenista bölcselet; 13. A bölcselet és a korai kereszténység viszonyáról Követelmény Félévközben előadások a hallgatóság tevékeny részvételével. Fél év végén: írásbéli vizsga.

Ajánlott irodalom Steiger Kornél, Filozófia. Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Bp., 1998, 11–22; 25–48; 61–77; 105–128; A. E. Taylor, Platón, Osiris Kiadó, Bp., 1997; Thomas A. Szlezák, Hogyan olvassuk Platónt? Atlantisz, Bp., 2000; Sir David Ross, Arisztotelész, Osiris Kiadó, Bp., 1996; A. A. Long, Hellenisztikus filozófia, Osiris, Bp., 1998; Christopher Stead, Filozófia a keresztény ókorban, Osiris, Bp., 2002

FILOZÓFIATÖRTÉNET I.

bb

BAFT1N –

nappali ,

I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja A tárgy célja, hogy a hallgatók az ókori és a középkori bölcseleti hagyomány kiemelkedő képviselőinek gondolatain keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az ókori és középkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit. • Képes kritikusan tájékozódni a főbb gondolati rendszerek között. • Elkötelezett abban, hogy nyitottan fordul a gondolkodási hagyomány felé. Tematika Mindenek előtt meghatározásra vár maga a „filozófia” fogalma. Ezután nagyívű és vázlatos történeti áttekintés keretében vizsgáljuk meg a Nyugati gondolkodás főbb

vissza az elejére

Kötelező irodalom Hans Joachim Störig, A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 7–160; R. Brague, Európa. A római modell. Elsajátított önazonosság, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1994; valamint Steiger Kornél (szerk.), Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Bp., 1992, 1–114.

áramlatait és iskoláit, különös tekintettel a máig is nagy hatást gyakorló platóni és arisztotelészi modellek különbségeire, valamint ezek lecsapódására a középkori ágostoniánus és tomista hagyományban. Követelmény a félév végén: szóbeli vizsga. Irodalom Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997, ill. későbbi kiadások; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Válogatott szemelvények a tárgyalt filozófusok műveiből; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, 1994; Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981.

FILOZÓFIATÖRTÉNET II.

bb

MTFT2N –

nappali ,

II.

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Bevezetés a középkori bölcselet történetébe. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képet kap az európai középkor bölcseletéről. • Képes a gondolkodásmód változását a történelmi változások keretében szemlélni. • Képes egyháztörténeti és filozófiatörténeti ismeretit integrálni. • Jobban képes megérteni a másként gondolkodókat, s nyitottabb a párbeszédre. • Elkötelezett abban, hogy folyamatosan képezze önmagát figyelve a változó világra. Tematika 1. Bevezetés. A visio Dei s az abszolút Más iránti vágyakozás. 2. Még egyszer a görög racionalitásról és boldogságról. 3. A keresztény filozófia kezdetei. Keresztény platonizmus és platonizáló kereszténység: Origenész, Szent Ágoston és Aeropagita Dénes. 4. Boëthius platonikus theodiceája. 5. A korai középkor I. Platóni és arisztotelészi logika. 6. A korai középkor II. Canterbury Szent Anzelm. 7. Az érett skolasztika (Hochscholastik) I. Iskolák és egyetemek. 8. II. Szent Bonaventúra platonikus metafizikája. 9. III. Aquinói Szent Tamás arisztotelészi metafizikája. 10-11. Arisztotelianizmus és reakciók. 12. Eckahrt Mester spekulatív misztikája. 13. Via moderna a XIV. században. Ockham Vilmos nominalizmusa. Követelmény Előadások a hallgatóság tevékeny részvételével. Félév végén: írásbeli vizsgadolgozat.

Kötelező irodalom Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2007 (szemelvények); Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002 (szemelvények); Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2008, 160-217.; Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára, Holnap Kiadó, Budapest, 1997 ill. 2004, 48-53, 78-79, 131-132.; Kenny, Anthony: Aquinói Szent Tamás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996; Decorte, Jos: Szeretetmisztika egykor és ma. Katekhón (2006/4) 447–476.; Abaelardus, Petrus: Szerencsétlenségeim története, Helikon, Budapest, 1985; Anzelm, Canterburyi: Proslogion (több kiadása van).

FILOZÓFIATÖRTÉNET II.

bb

BAFT2N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

A tanegység célja Felkészíteni a jelenkori bölcseleti gondolkodással való párbeszédre, megismertetni a nyugati gondolkodás főbb vonalait (az újkor hajnalától a jelenkorig), és elsajátíttatni a történelmi szemléletmódot. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az újkori és legújabb kori teológiai és filozófiai gondolkodás kiemelkedő eredményeit, alapfogalmait és vezérgondolatait. • Képes tájékozódni a mai filozófiai gondolkodás főbb áramlatai között és azokat tudja kritikailag értékelni. • Elkötelezett az igazság keresésében, és nyitott párbeszédre törekszik azokkal is, akikkel nem ért egyet. Tematika 1.  R. Descartes (1596–1650) racionalizmusa; 2.  D. Hume (1711–1776) empirizmusa; 3.  A felvilágosodás és I. Kant (1724–1804) transzcendentális filozófiája (I.); 4. I. Kant transzcendentális filozófiája (II.); 5. G. W. Fr. Hegel (1770–1831) idealizmusa; 6.  L. Feuerbach (1804–1872) valláskritikája; 7.  A történelmi és dialektikus materializmus; 8. Fr. Nietzsche (1844–1900) nihilizmusa; 9. Az egzisztencializmus és a perszonalizmus; 10. M. Heidegger (1889–1976) fenomenológiai létfilozófiája; 11. H.G. Gadamer (1900–2002) filozófiai hermeneutikája; 12.  K. Rahner (1904–1984) transzcendentális filozófiai rendszere; 13.  L. Wittgenstein (1889–1951), valamint a posztmodern és annak kritikája. Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat; a félév végén: szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ

Kötelező irodalom Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Válogatott szemelvények a tárgyalt filozófusok műveiből. Ajánlott irodalom Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997 ill. 2008; Gaarder, Jostein: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JATEPress, Szeged, 1994; ill. Szent István Társulat, Budapest, 1996 (interneten is elérhető); Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981 ill. Gede Testvérek, Budapest, 2001.

FILOZÓFIATÖRTÉNET II.

bb

BAFT2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ vissza az elejére

A tanegység célja Nagy vonalakban bevezetést nyújtani az újkori és legújabb kori bölcseleti hagyomány alapkérdéseibe és főbb fogalmaiba. Vázlatosan megismertetni a kortárs gondolkodás közvetlen történelmi előzményeit (mai vitapartnereinket és lehetséges szövetségeseinket). A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az újkori és jelenkori filozófiai gondolkodás fontosabb képviselőit, eszméit és iskoláit. • Képes kritikus megkülönböztető képességgel tájékozódni a főbb gondolati rendszerek között. • Elkötelezett abban, hogy párbeszédkész nyitottsággal viszonyuljon a kortárs elméletekhez. Tematika Az előadások vezérfonala az újkori racionalizmus és empirizmus vitájából indul, a felvilágosodás, a német idealizmus valamint a marxizmus eszeméinek áttekintésén át halad, mígnem a jelenkori irányzatokig eljutva ismerteti és kritikailag értékelve elsősorban az egzisztencialista, a nyelvanalitikus és a hermeneutikai-fenomenológiai beállítottságú gondolkodók filozófiai elgondolásait. Követelmény A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsga.

Kötelező irodalom Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JATEPress, Szeged, 1994 ill. Szent István Társulat, Budapest, 1996, (interneten is elérhető). Ajánlott irodalom Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997 ill. 2008; Gaarder, Jostein: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Válogatott szemelvények a tárgyalt filozófusok műveiből; Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981 ill. Gede Testvérek, Budapest, 2001.

FILOZÓFIATÖRTÉNET III.

bb

nappali ,

I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja Megismertetni reneszánsz korának, a felvilágosodás, a racionalizmus és empirizmus bölcseletének legjelentősebb személyiségeit, főbb iskoláit, és elmélyíteni a történelmi szemléletmódot. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a fent említett irányzatok fontosabb képviselőit és iskoláit. • Képes kritikusan tájékozódni a főbb gondolati rendszerek között. Tematika A reneszánsz és a barokk korszakának filozófiája (Cusanus, Descartes, Spinoza, Leibniz); A felvilágosodás (Angliában és Franciaországban) és Immanuel Kant filozófiája. Követelmény A félév végén: szóbeli vizsga. Irodalom H.J. Störig: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997.; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. – Válogatott szemelvények a tárgyalt filozófusok műveiből.; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, 1994. ; Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981.

vissza az elejére

MTF3N –

FILOZÓFIATÖRTÉNET IV.

bb

MTFT4N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ A tanegység célja Felkészíteni a jelenkori bölcseleti gondolkodással való párbeszédre, megismertetni a kortárs nyugati gondolkodás legjelentősebb személyiségeit, főbb iskoláit, és elmélyíteni a történelmi szemléletmódot. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a legújabb kori (modern és posztmodern) filozófiai gondolkodás kiemelkedő eredményeit, alapfogalmait és vezérgondolatait. • Képes tájékozódni a mai filozófiai gondolkodás főbb áramlatai között és azokat tudja kritikailag értékelni. • Elkötelezett az igazság keresésében és nyitott párbeszédre törekszik azokkal is, akikkel nem ért egyet. vissza az elejére

Tematika 1. G. W. Fr. Hegel idealista szellemfilozófiája; 2. G. W. Fr. Hegel történelem- és vallásfilozófiája; 3. L. Feuerbach valláskritikája; 4. K. Marx és Fr. Engels történelmi és dialektikus materializmusa és annak kritikája; 5. Fr. Nietzsche nihilizmusa és a perspektivista gondolkodás; 6. Az egzisztencializmus (S. Kierkegaard, K. Jaspers, G. Marcel, A. Camus, J.-P. Sartre); 7. A perszonalizmus (M. Buber, Fr. Rosenzweig, E. Lévinas); 8. M. Heidegger fenomenológiai létfilozófiája; 9. M. Heidegger és a hermeneutika; 10. H.G. Gadamer filozófiai hermeneutikája; 11. A transzcendentális filozófiai rendszerek (J. Maréchal, K. Rahner, B. Lonergan, E. Coreth); 12. L. Wittgenstein és az analitikus filozófia; 13. A posztmodern (J. Fr. Lyotard, G. Vattimo, J. Derrida) és annak kritikája (J. Habermas, K.-O. Apel). Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Válogatott szemelvények a tárgyalt filozófusok műveiből. Ajánlott irodalom Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997; Gaarder, Jostein: Sofie világa. Regény a filozófia történetéből, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JATEPress, Szeged, 1994, ill. Szent István Társulat, Budapest, 1996 (interneten is elérhető); Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981 ill. Gede Testvérek, Budapest, 2001.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIAI SZEMINÁRIUM: KERESZTÉNYSÉG ÉS ISZLÁM

bb

MTFUSZN, BAFUSZ/2 – Nappali,

esti ,

I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Várnai Jakab OFM

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a kereszténység és az iszlám mai érintkezési pontjai által felvetett teológiai kérdéseket. • Képes a teológiai szempontok elkülönítésére és értékelésére a mai komplex vallási-politikai helyzetekben. • A kereszténység mai helyzetét jobban megismerve elmélyíti elkötelezettségét Krisztus követésére. Tematika és ajánlott irodalom Az első órán ismerteti a szeminárium vezetője. Követelmény A félév során óráról órára rövid dolgozatok. A félév végére szemináriumi dolgozat készítése.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA I.: A KINYILATKOZTATÁS ÉS A HIT

bb

BAFU1N, MTFU1N, BAFU1/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Megismertetni az egyházi tanítást a kinyilatkoztatásról és a hitről, a szentírási tanúság és a teológiatörténet alapján, majd pedig a kinyilatkoztatás tanúsító fórumainak tárgyalásával felkészíteni a dogmatikai tanulmányokra. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a fő felfogásokat a kinyilatkoztatás és a hit teológiájáról, hangsúlyt helyezve az érvényes katolikus tanításra.

vissza az elejére

A tanegység célja Didaktikai cél: a dolgozatkészítés elemeinek gyakorlása, megbeszélése, személyes kísérése. Tartalmi cél: a Vallás c. előadáshoz kapcsolódva részletesen megismertetni a hallgatókkal az iszlámra vonatkozó néhány fontos kérdést, amelyekre az előadáson nem tudunk kitérni, de amelyek segítik a vallás teológiai vizsgálatának jobb megértését.

• Képes a kinyilatkoztatás és a hit korszerű felfogásának bemutatására. • Saját hitének vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére. Tematika 1. A kinyilatkoztatás a Szentírásban; 2–3. A kinyilatkoztatás teológiatörténete; 4. A kinyilatkoztatás a mai egyházi tanításban; 5. A kinyilatkoztatás lehetőségi apologetikája; 6–7. A kinyilatkoztatás modelljei; 8. A hit a Szentírásban; 9. A hit teológiája; 10. A kinyilatkoztatás tanúsító fórumai: A Szentírás; 11. A hagyomány; 12. Az egyházi tanítóhivatal; 13. A tudományos teológia; 14. A hívők hitérzéke. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: A kinyilatkoztatás és a hit, jegyzet; Dei Verbum. Dogmatikai konstitúció a kinyilatkoztatásról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 427–441.; Werbick, Jürgen: Prolegomena, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 1–52.; Müller, Gerhard Ludwig: Katolikus Dogmatika, Kairosz, Budapest, 2007, I. fejezet: „Kinyilatkoztatás-teológiai ismeretelmélet”, 43–90.; A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 50–141. pontok. Ajánlott irodalom II. János Pál: Fides et Ratio, enciklika a hit és az értelem kapcsolatának természetéről [1998], in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 455–536; Dulles, Avery: A kinyilatkoztatás modelljei, Vigilia, Budapest, 2007; Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Szent István Társulat, Budapest, 1983, V. fejezet; Rahner, Karl: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, Gondolat, Budapest, 1991.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA II.: A KRISZTUS-ESEMÉNY

bb

BAFU2N, MTFU2N, BAFU2/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Megismertetni a Krisztusról szóló hagyomány bibliai tanúságát, elmélyítve a források értelmezésének kérdéseit, és felkészíteni a krisztológia dogmatikai tárgyalására.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a történeti Jézus életét a róla szóló tanúságok helyes egyházi értelmezésével, valamint az apostoli Krisztus-hit kialakulásának folyamatát. • Képes bemutatni a Krisztus-hit bibliai alapjait. • Saját hitének Krisztusra vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére. Tematika 1. A dogmatikai és fundamentális krisztológia viszonya; 2. Az Ószövetség üdvösségi tapasztalatai és reményei; 3. Jézus történetiségének Biblián kívüli forrásai. Működésének külső jellemzői; 4.  Az evangéliumi hagyomány három korszaka; 5.  Jézus igehirdetése az „Isten országáról”; 6. Az implicit krisztológia; 7. A fenségcímek Jézusnál: explicit krisztológia; 8. Jézus csodái; 9. Jézus kereszthalála; 10. A feltámadás; 11. Krisztus megértésének folyamata; 12.  Hit és történelem a Jézus-kutatásban; 13.  A szinoptikusok krisztológiái; 14. A bölcsességi gondolkodás hatása. A János-evangélium krisztológiája.

Kötelező irodalom Várnai Jakab: Fundamentális krisztológia. Jegyzet. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2011; Kessler, Hans: Krisztológia, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996 ill. 2002, 254–343; Sesboüé, Bernard: Krisztus pedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei. Vigilia, Budapest, 1998; Kasper, Walter: Jézus a Krisztus. Vigilia, Budapest, 1996, 13–182.; Pápai Biblikus Bizottság: A Szentírás és a krisztológia, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 34–50. Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Ki ez az ember?, Szent István Társulat, Budapest, 1976 ill. Egyházfórum Alapítvány, Budapest, 2000; Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Agapé, Szeged, 1998, 189–231; Meier, John P.: Jézus, in Brown, Raymond E. –Fitzmyer, Joseph A. –Murphy, Roland E. (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 3. kötet, Biblikus tanulmányok, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003, 453–471; Brown, Raymond E.: An Introduction to New Testament Christology, Paulist, New York – Mahwah, 1994; Fiorenza, Francis Schüssler –Galvin, John P.: Systematic Theology. Roman Catholic Perspectives, Gill and Macmillan, Dublin, 1992.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA III.: A VALLÁS

bb

BAFU3N, MTFU3N – Nappali, I. Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga.

A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a vallás jelenségének tanulmányozásába, elsősorban a fenomenológia révén, alapvető ismereteket nyújtani a nagy világvallásokról és a kereszténységhez való viszonyukról, apologetikai reflexiót végezni a mai vallási jelenségekről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a vallás tanulmányozásának főbb irányzatait, a világvallások alapvető adatait és a mai kor jellegzetes vallási jelenségeit. • Képes elhelyezni a kereszténységet ennek összefüggésében, árnyaltan tárgyalni a világvallások kérdéseit, mérlegelni a vallás mai összetett helyzetét. • Saját hitének vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére. Tematika 1. Korunk vallási összképe; 2. A vallás fogalma; 3–4. A vallás alapjelenségei; 5. Vallási alapjelenségek a kereszténységben; 6. A zsidó vallás; 7. Az iszlám; 8. A hinduizmus; 9. A buddhizmus; 10–11. A szekularizáció; 12. A vallási fundamentalizmus; 13–14. A vallási ezoterizmus. vissza az elejére

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Bagyinszki Ágoston – Várnai Jakab: A kereszténység és a vallások, jegyzet; Nostra aetate. Nyilatkozat az egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 399–403; Nemzetközi Teológiai Bizottság: A kereszténység és a vallások, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Eliade, Mircea: A szent és a profán, A vallási lényegről, Európa, Budapest, 1999; Kultúra Pápai Tanácsa – Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény reflexió a „New Age-ről, Szent István Társulat, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Neudecker, Reinhard: Az egy Isten sok arca, Magyar Keresztény - Zsidó Tanács, Mérleg, Budapest, 1992; Gál Péter: A New Age keresztény szemmel, Szent István Társulat, Budapest, 2010; Rosa, Giuseppe de: Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Rahner, Karl: A kereszténység és a nem keresztény vallások, in Uő: Isten: rejtelem. Öt tanulmány, Egyházfórum, Budapest, 1994, 51–66.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA: A VALLÁSRÓL

bb

BAFU3/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Bagyinszki Ágoston OFM

A tanegység célja Bevezetni a hallgatót az emberiség múlt és jelen vallási életének teológiai szempontú módszeres tanulmányozásába, és az ezzel kapcsolatos keresztény tájékozódás alapelveibe. Ezzel párhuzamos feladat a kereszténység vallástudományi önreflexiója iránti érzék kimunkálása a kései modernitás összefüggésében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az emberiség vallási életének alapvető jelenségeit és helyzetképét. • Képes a keresztény hit hiteles bemutatására a pluralitás kontextusában. • Elkötelezett abban, hogy eltérő hitűekkel érett módon dialógusra lépjen.

Követelmény: Félév végi írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: A kereszténység, mint vallás, jegyzet, 2011; A II. vatikáni zsinat NOSTRA AETATE kezdetű nyilatkozata (a jegyzetben megtalálható). Ajánlott irodalom Gnilka, Joachim: Biblia és Korán – ami összeköti és ami elválasztja őket, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Kultúra Pápai Tanácsa – Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény reflexió a „New Age-ről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; A Hittani Kongregáció „Dominus Iesus” nyilatkozata Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltáról, Szent István Társulat, Budapest 2007; Bellinger, Gerhard J.: Nagy valláskalauz 670 vallás, egyház és kultusz, világnézeti-vallási mozgalom és társaság, valamint vallásfilozófiai iskola lexikona, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993; Mircea Eliade magyarul olvasható könyvei.

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA IV: AZ EGYHÁZ

bb

BAFU4N, MTFU4N, BAFU4/E – Nappali, Esti, II. Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM 

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

Tematika (I.) A globális vallási helyzetkép, a vallásteológiai alapfogalmak, valamint a vallástudományi és teológiai szempontok közötti különbség bemutatása. (II.) A hinduizmus, a buddhizmus, a judaizmus és az iszlám fenomenológiai tárgyalása, teológiai reflexiókkal. (III.) A modernitás sajátos vallási kontextusának az elemzése, a fundamentalizmus és a szinkretizmus jelenségei.

A tanegység célja Megismertetni az egyház alapítására, az egyes korokban érvényesülő egyházképre és a II. Vatikáni Zsinat által kijelölt irányra vonatkozó egyházi tanítást és teológiai reflexiót, különös tekintettel az egyházi életállapotok teológiájára. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katolikus egyháztan alapkérdéseit, az érvényes egyházi tanítást és a teológiai reflexió lényeges irányait. • Képes az egyháztani kérdéseket árnyaltan vizsgálni, történelmi összefüggésbe helyezni és kiegyensúlyozottan állást foglalni ezekben. • Saját hitének vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére.

vissza az elejére

Tematika 1. Az egyház krisztusi eredete; 2. Újszövetségi egyháztan; 3. Egyházképek a történelem során; 4-5. A II. vatikáni zsinat: az Egyház megújult önfelfogása; 6. Az egyház lényege. A kommunió-egyháztan; 7. Az egyház az üdvösség egyetemes szentsége; 8. Az egyház alaptulajdonságai I.: „Egy”; 9. Az egyház alaptulajdonságai II.: „szent, katolikus, apostoli”10. Az Egyház alapfunkciói; 11. Az Egyház alapformái; 12. Felszentelt szolgálatok az Egyházban; 13. Laikusok az egyházban; 14. A szerzetesség egyháztani tárgyalása. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: Egyháztan, jegyzet; Lumen Gentium, dogmatikai konstitúció az egyházról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 141–207; II. János Pál: Ut unum sint, enciklika az ökumenikus törekvésről [1995], in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 277–326; Wiedenhofer, Siegfried: Egyháztan, in Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, 2. kötet, Vigilia, Budapest, 1997 ill. 2002, 49–159; Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban, Márton Áron Kiadó – Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1997 (interneten is elérhető). Ajánlott irodalom Müller, Gerhard Ludwig: Katolikus dogmatika, Kairosz, Budapest, 2007, 553–604; VI. Pál: Ecclesiam Suam kezdetű körlevél, in Kránitz Mihály: Az Egyház küldött. VI. Pál pápa apostoli műve, Szent István Társulat, Budapest, 2009, 135–184; Gánóczy Sándor: Az Egyház, in Alszeghy Zoltán [et al.] (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 253–345 (Később megjelent önálló kötetben: Gánóczy Sándor: Az Egyház, Teológiai zsebkönyvek 9., Agapé – Távlatok, Szeged – Budapest, 1995); Phan, Peter C. (ed.): The Gift of the Church. A Textbook on Ecclesiology in Honor of Patrick Granfield, O.S.B., Collegeville, Minnesota, 2000; Kehl, Medard: Die Kirche. Eine katholische Ekklesiologie, Echter, Würzburg, 2001.

GAZDASÁGETIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

bb

ETGGEN, ETGGE/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Baritz Laura OP

Tematika Megismerteti a „keresztény gazdaságetika” teológiai, filozófiai alapjait, az egyház társadalmi tanításának idevágó gondolatait, s azokat a gazdasági alapfogalmakat, tanokat, folyamatokat, jelenségeket, amelyek a „keresztény gazdaságetika” – mint alap – hatására megváltoznak a haszonelvű gazdasági kategóriákhoz képest. A jó megértés és összehasonlítás miatt sor kerül a haszonelvű gazdaságetika és gazdaság rövid összefoglalására is.

GAZDASÁGI ELMÉLETEK

bb

KGGE – Levelező (KETEG), I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Botos Katalin Tematika Humántőke-katolikus szemmel 1, Kereszténység és gazdasági fejlődés. A humántőke szerepe a gazdaságtörténetben. A világvallások gazdasági tanítása és az emberi kreativitás, 2, A család szerepe az emberi tőke újratermelésében. A család fontossága keresztény gondolkodóknál: Chesterton, 3, Demográfiai trendek napjainkban. Az EU az idősödés problémájáról, 4, Az idősödés gazdasági hatásai. A társadalombiztosítás finanszírozásának problémái, javaslatok a reformra, 5, Az állam változó szerepvállalás: a szociális enciklikák tanítása a humántőkéről. Kötelező irodalom Botos Katalin (szerk.): Idősödés és globalizáció, Tarsoly, Budapest, 2009; Botos Katalin: Keresztény gazdaság, globális piacgazdaság, Kairosz, Budapest, 2009.

vissza az elejére

A tanegység célja Olyan gazdaságetikai szemlélet megadása, amely a keresztény antropológián és erkölcsi gondolkodásmódon nyugszik, s így meghatározójává válik a gazdasági rendszernek. Ennek a gazdasági rendszernek így nem az utilitarista etika a háttere, hanem egy egészen más paradigma, mint a főáramú közgazdaságtan. Ez a rendszer az egyház társadalmi tanítására épül, s etikája az arisztotelészi, Szent Tamás-i erényetika.

GYAKORLATI PROJEKT

bb

KGGYP –

levelező

(KETEG), II.

félév ,

4

kredit

A projektről a félév elején kapnak tájékoztatást a hallgatók.

GÖRÖG (ÓGÖRÖG) NYELV I.

bb

MTGR1N – Nappali, I.

félév , gyakorlat ,

2

kredit

Nyelvtanár: Vörös Károly A tanegység célja A legfontosabb cél az, hogy a klasszikus görög nyelv alapjain kívül a tanulók elsajátítsák az újszövetségi görög nyelv sajátosságait, és képessé váljanak arra, hogy szótár segítségével le tudják fordítani a Újszövetség görög nyelvű szövegét. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az újszövetségi görög nyelv legfontosabb sajátosságait (A kötelező irodalomban megadott tankönyv alapvetően az Újszövetség szövegén alapul.) • Képes arra, hogy lefordítson már feldolgozott újszövetségi görög szövegeket. • Elkötelezett abban, hogy szentírás értelmezése során annak eredeti görög nyelvét a hitben való elmélyülés fontos lehetőségének tekintse. Tematika 1, Bevezetés az újszövetségi görög nyelv tanulmányozásába. A görög írás rendszere. 2, A kötelező irodalomnál megadott tankönyv 1. leckéje, 3-4., 2. lecke, 5-6. 3. lecke,7. 4. lecke, 8. 5. lecke, 9. Ismétlés, 10. 6. lecke, 11. 7. lecke, 12. 8. lecke, 13. Ismétlés, szövegolvasás, 14. Záródolgozat (Az egyes órákon hangsúlyos nyelvtani anyag a tankönyv megfelelő leckéjénél található.) Általános tematika Az újszövetségi görög nyelv legfontosabb sajátosságainak megismerése. (A kötelező irodalomban megadott tankönyv kizárólag az Újszövetség szövegén alapul.) Nyelvtan: a tankönyv 1-8. leckéjének nyelvtani anyagán kívül a klasszikus és újszövetségi görög nyelv alapjainak elsajátítása.(pl. főnévragozás, névmások, a nem rendhagyó igék ragozása, stb.) Követelmény Félévközi ellenőrzés: minden óra elején zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: korábban már fordított újszövetségi szöveg fordítása

Kötelező irodalom Déri Balázs – Hanula Gergely: Újszövetségi görög nyelvkönyv, Argumentum, [Budapest], 2000. Ajánlott irodalom Maywald József–Vayer Lajos–Mészáros Ede: Görög nyelvtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978; Varga Zsigmond J. (szerk.): Görög - magyar szótár az Újszövetség irataihoz, Budapest, Kálvin, 1996; Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1983.

GÖRÖG (ÓGÖRÖG) NYELV II.

bb

MTGR2N – Nappali, II.

félév , gyakorlat ,

2

kredit

A tanegység célja Hogy a klasszikus görög nyelv alapjain kívül a hallgatók elsajátítsák az újszövetségi görög nyelv sajátosságait, és képessé váljanak arra, hogy szótár segítségével le tudják fordítani az Újszövetség görög nyelvű szövegét. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az újszövetségi görög nyelv legfontosabb sajátosságait. (A kötelező irodalomban megadott tankönyv alapvetően az Újszövetség szövegén alapul.) • Képes arra, hogy szótár segítségével önállóan lefordítson újszövetségi görög szövegeket. • Elkötelezett abban, hogy a Szentírás értelmezése során annak eredeti görög nyelvét a hitben való elmélyülés fontos lehetőségének tekintse. Tematika Az egyes órák tematikája: 1. Ismétlés; 2. A kötelező irodalomnál megadott tankönyv 9. leckéje; 3–4. A 10. lecke; 5–6. A 11. lecke; 7. A 12. lecke; 8. A 13. lecke; 9. Ismétlés; 10. A 14. lecke; 11. A 15. lecke; 12–13. Ismétlés, szövegolvasás; 14. Záródolgozat. (Az egyes órákon hangsúlyos nyelvtani anyag a tankönyv megfelelő leckéjénél található. Általános tematika 1. A kötelező irodalomnál megadott tankönyv 9–15. leckéje; 2. Nyelvtan: a tankönyv 9–15. leckéjének nyelvtani anyagán kívül a klasszikus és újszövetségi görög nyelv alapjainak elsajátítása (pl. a gyakoribb rendhagyó igék ragozása, mondattani ismeretek); 3. Az egyes órákon hangsúlyos nyelvtani anyag a tankönyv megfelelő leckéjénél található.

vissza az elejére

Nyelvtanár: Vörös Károly

Követelmény A félév során minden órán zárthelyi dolgozat. A félév végén ismeretlen újszövetségi szöveg fordítása szótár segítségével. Kötelező irodalom Déri Balázs – Hanula Gergely: Újszövetségi görög nyelvkönyv, Argumentum, Budapest, 2000. Ajánlott irodalom Maywald József – Vayer Lajos – Mészáros Ede: Görög nyelvtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978; Varga Zsigmond J.: Görög–magyar szótár az Újszövetség irataihoz, Kálvin, Budapest, 1996; Kiss Sándor: Újszövetségi görög–magyar szómagyarázat, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1983.

GYAKORLATI SZERTARTÁSTAN

bb

BALIGYN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Gyakorlati bevezetés a konkrét liturgikus funkciók végzésébe. Tematika 1. A zsolozsma végzése, vezetése közösségben és magán úton; 2. A szentségek kiszolgáltatása; 3. Közös imádságok, szertartások vezetése. Irodalom A Misekönyv Általános Rendelkezéseinek áttanulmányozása.

GYAKORLATI SZERTARTÁSTAN

bb

BALIGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja A liturgia elméleti ismereteinek gyakorlatba ültetése, különös tekintettel a pap nélkül végzendő istentiszteletek elemeinek ismertetésére; a mód, ahogyan azt össze kell állítani, elő kell rá készülni és le kell vezetni.

Tematika 1. A ministráció; 2. A felolvasó és az akolitus szolgálata; 3. Az áldoztatás szentmisében és misén kívül; 4. A keresztelés (szükségkeresztelés); 5. A pap nélküli istentisztelet vezetése, gyakorlata, öltözéke; 6. A temetés liturgiája; 7. Ájtatosságok, litániák, szentségkitétel, áldások, közös rózsafüzér, előimádkozás és egyéb liturgikus formák. Követelmény Félév közben otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása, istentisztelet összeállítása.

Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957 (Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998); Parsch Pius: Az üdvösség éve. Az egyházi év liturgiájának magyarázata, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete. A római liturgia reformjának ismertetésével, in Alszeghy Zoltán [et al.] (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 347–475. (Korábban önálló kötetben: Teológiai Kiskönyvtár III/3, Róma, 1980); Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984, Más kiadásban: Miklósházy Attila: Találkozás a Szent Valósággal, Benedicamus Domino! Szent Gellért, Budapest, 2009; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000.

GYAKORLATKÍSÉRŐ SZEMINÁRIUM (TANÁRKÉPZÉSBEN)

bb

MARPCSN, MARPPCSN, MARPCS/E, MARPRPCS/E Nappali, E sti, I.

és

II.

félév , ( amikor szükséges )

Előadó: Zsinné Gách Ágnes

2

kredit

vissza az elejére

Kötelező irodalom A hivatalos szertartáskönyvek, a misekönyv (Kis misekönyv, A, B, C); Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest; A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Lukács András (szerk.): Váci Egyházmegyei Praeorator, I–II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Praeorator. Liturgikus vezérkönyv, Szent István Társulat, Budapest, 2003 ill. 2009.

A tanegység célja A reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismer néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére. • Képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a foglalkozások egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni. • Felismeri az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. Tematika A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. vissza az elejére

Követelmény Minimum 15 óra eltöltése iskolai családvédő tanár mellett, amelyről kb. 10 oldalas összefoglaló dolgozatot (portfoliót) szükséges készíteni. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített dolgozatban. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003; Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében, in Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Osiris, Budapest, 2001, 213–234; Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

GYAKORLATKÍSÉRŐ SZEMINÁRIUM (PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS KÉPZÉSBEN)

bb

PTGYK/E – Esti, II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Laetitia Chevallier FMM

A tanegység célja A terepgyakorlatból hozott jegyzőkövek réven elmélyíteni és alkalmazni tudni a pasztorális lelkigondozói kapcsolat elméleti stúdiumában tanultakat. A módszerek alkalmazásának gyakorlása, az elsajátított ismeretek integrációja. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri azokat a legfontosabb elméleteket, amelyek hasznos szempontokat adhatnak a pasztorális tanácsadáshoz, és azokat integrálja saját tanácsadói munkájába. • Saját pasztorális lelkigondozói munkájának egészére is képes reflektálni (teológiai, pszichológiai, szempontból), és a lelki terheltségeknek képes felismerni azokat a szintjeit, amelyek kezelése meghaladja segítői kompetenciáját. • Elkötelezett abban, hogy a saját spirituális érintődéseire figyeljen, és a kliens spirituális kérdéseit észrevegye, támogassa, erősítse.

Követelmény Pasztorális tanácsadói esetről készített jegyzőkönyv beadása és aktív részvétel az órai megbeszéléseken. Irodalom Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003; Klessmann, Michael (szerk.): A klinikai lelkigondozás kézikönyve, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2002; Nemes Ödön – Kővári Magdolna: Pasztorális segítőkapcsolat a gyakorlatban, Embertárs 4 (2006) 41–48; Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PSZICHOPATOLÓGIA

bb

GYGYPSZP – Levelező (GYIT), I.

félév

3

kredit

Előadó: Pap Judit A tanegység célja A pszichés zavarok fontosabb tüneteinek felismerése, a pszichiátriai szakellátás dolgozóival való hatékony együttműködés elősegítése.

vissza az elejére

Tematika A segítő kapcsolati tér létrehozása. Meghallgatás, odafigyelés, segítő attitűd. Segítő kapcsolat, gyógyító beszélgetés. Időkeret és kompetenciahatárok. A kísérés művészete. A helyzetből hozott kérdésre történő reflektálás.

Tematika A fejlődési zavarok osztályozása és következményei; Az értelmi elmaradás, a részképesség-zavarok; Táplálkozási és ürítési zavarok, alvászavarok; Szorongásos kórképek, hangulatzavarok, endogén pszichózisok gyermekkorban; A szociális és gyermekvédelmi szakemberek szerepe a komplex gyógykezelésben Követelmény Szóbeli beszámoló az elméleti ismeretekből, valamint saját gyakorlatból hozott eset bemutatása, rövid elemzése. Kötelező irodalom Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentálhigiéné, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 1999. Ajánlott irodalom Murányi-Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 ill. 2003; Semsey András: Hogyan segítsünk nekik? A részképesség-zavarban szenvedők, Kapocs (2002. június) 40–45. vissza az elejére

GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA

bb

GYGYIG – Levelező (GYIT), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyás József A tanegység célja A hallgatók ismerjék meg a gyermekek védelmének rendszerét és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek működését. Tematika 1. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma; 2. A gyermek- és ifjúságvédelem története; 3. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete; 4. A gyermekek védelmének rendszere; 5.  Személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások: alap és szakellátás; 6.  A gyermekvédelmi intézmények működése, a gyermekvédelmi szakellátás köre: a) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás; 7.  b) otthont nyújtó ellátás: gyerekotthon, nevelőszülő; 8. c) utógondozói ellátás; 9. Gyermekotthon, lakásotthon; 10. Családgondozás, utógondozás, kapcsolattartás; 11. A gyermekotthoni csoport gazdálkodása; 12. A költségvetés igazodása az önálló gyermekotthoni csoportok szakmai pedagógiai programjához; 13. A csoportgazdálkodás pedagógiai célja és napi gyakorlata.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről; Domszky András: Gyermek- és ifjúságvédelem (jegyzet), Államigazgatási Főiskola [2-04-00-99-017], Budapest, 1999, 45–50; Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél, Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest, 1999; Filó Erika – Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy, HVG-ORAC, Budapest, 1998; Csáky László: Gondolatok egy gyermekotthon átváltozásai okán, Család, gyermek, ifjúság 10 (2001/3) 15–18.

GYÓGYÍTÓ BESZÉLGETÉS BAGYB/E – Esti, II.

félév , előadás ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a segítő kapcsolat és segítő beszélgetés pszichológiai dinamikáját. Az órák keretében lehetőség nyílik a segítő beszélgetésben használt alapvető készségek bemutatására, gyakorlására is. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A segítő kapcsolat elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése. • Képes segítő kapcsolat kialakítására és empátiás kommunikációra • Elkötelezett a kompetenciájába tartozó esetekben a segítés szakmai követelmények szerinti végzésére. Tematika A segítő kapcsolat nemspecifikus hatásmechanizmusai. A személyközpontú irányzat a pszichológiában (C. Rogers). Empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. Vis�szatükrözés. A konzultációs folyamat azonnali, és hosszú távú, integrált hatásai. A segítő személyisége. Követelmény Írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 1995 (Prugg Verlag, Eisenstadt, 1983); Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest,

vissza az elejére

bb

2004, 73–96; Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003 (több kiadás). Ajánlott irodalom Sajgó Szabolcs et al. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről, Katolikus Pszichológusok Baráti Köre – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 1996; Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002, 25–52, 109–112; Pintér Gábor: Személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás, in Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, ELTE Eötvös, Budapest, 2009, 79–110.

HÉBER (KLASSZIKUS HÉBER) NYELV I–II.

bb

MTH1N, MTH2N – Nappali, I–II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Balogh Katalin vissza az elejére

A tanegység célja A klasszikus héber nyelvtan alapjainak elsajátítása egy év alatt. Elméleti bevezetők során, a tanult anyagot – feladatokkal, bibliai idézetekkel, a bibliai héber nyelv alapszókészletét elsajátítva – a gyakorlatba átültetni. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Biztos klasszikus héber nyelvtani tudással rendelkezik. • Ezen ismeretek megszerzésével képes bibliai héber szövegek önálló feldolgozására. • Elkötelezett abban, hogy pontos ószövetségi szövegismeret alapján oktassa hallgatóságát. Tematika 1.  Félévi tudnivalók; rövid nyelvtörténeti bevezető; a héber alefbét írása; 2.  Hangtani bevezetés: a héber magánhangzók rendszere; a betűk összeolvasása; a szótagolás rendszere; szóhangsúlyok; 3. Hangtani bevezetés: a sewá; a dágés; 4. A néma betűk; a gutturálisok; hangsúlyjelek; 5. A határozott névelő; az elválaszthatatlan elöljárószók; a hímnem- és nőnemképzés szabályai; 6. A főnevek és melléknevek egyeztetése; a kettősszám; a kötőszó; 7. A kérdő névmások; az absolutus és constructus fogalma; 8. A főnévragozás; a határozott tárgy jele; a szabályos ige perfectuma; 9. Elöljárószók ragozása; a mutató névmások; a szabályos ige aktív participiuma; 10. A többes számú főnevek ragozása; a rendhagyó főnevek ragozása; a birtoklás a héber nyelvben; 11. A szabályos ige imperfectuma; a felszólító mód; a tiltások; 12. A szabályos ige infinitivusai; passzív participiumai; cohortativusa és jussivusa; a kérdő névmás; 13. A szegoláták; a többes számú birtokos ragokkal ellátott elöljárószók ragozása; 14. Év végi dolgozat.

Követelmény A félév során röpdolgozatok, beadandó házi feladatok. A félév végén az utolsó órán zárthelyi dolgozat az egész félév anyagából. (Az érdemjegy a dolgozatok átlagából, az órai munkából és a házi feladatok beadásából tevődik össze.)

Ajánlott irodalom Choon-Leong Seow: A Grammar for Biblical Hebrew, Abingdon, Nashville, 1995; Moshe Greenberg: Introduction to Hebrew, Prentice-Hall, New Jersey, 1965; Hermann L Strack – Alfred Jepsen: Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, Beck, München, 1952; Thomas O. Lambdin: Introduction to Biblical Hebrew, Darton, Longman & Todd, London, 2003; Paul Joüon – Takamitsu Muraoka: A Grammar of Biblical Hebrew, Pontificio Istituto Biblico, Roma, 2000; Emil Rödiger (ed.): Gesenius’s Hebrew Grammar with a Hebrew Reading Book, Samuel Bagster and Sons, London, 1846; Christo H. J. Van Der Merwe – Jackie A. Naude – Jan H. Kroeze: A Biblical Hebrew Reference Grammar, Sheffield Academic Press, Sheffield, 2002.

HITTANÁR–NEVELŐ TANÁRI CSOPORTOS SZAKMAI GYAKORLAT

bb

MAHCSGYN, MAHCSGY/E – Nappali, Esti, II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Saját mentortanár A gyakorlat tartalma A tanítási gyakorlat lehetőséget nyújt a képzés során elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati kompetenciák valós hitoktatási helyzetben való alkalmazására. A gyakorlat első részében a 15 óra hospitálás célja, hogy a tanárjelölt megismerje azokat a tanulócsoportokat, amelyeket a későbbiekben tanítani fog, kapcsolatot építsen ki a gyermekekkel, tapasztalatokat szerezzen tanulási folyamataikról, stílusukról. A tanítási szakasz 15 hittanóra önálló megtartásából áll. A felkészülésben és utólagos elemzésben, értékelésben vezetőtanár segíti a tanárjelöltet. A gyakorlatot felső tagozatban vagy középiskolában (10–18 éves korosztály) kell végezni.

vissza az elejére

Kötelező irodalom (tankönyv) Egeresi László Sándor: A Bibliai Héber Nyelv Tankönyve, Bibliophilia Kft, Budapest, 2010. Jacob Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew, Clarendon, Oxford, 1959 (second ed.); Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe, JATEPress, Szeged, 2005.

HITTANÁR–NEVELŐ TANÁRI TANÍTÁSI GYAKORLAT

bb

MAHTGYN, MAHTGY/E – Nappali, Esti, I–II.

félév , gyakorlat ,

10

kredit

Gyakorlatvezető: Saját mentortanár A gyakorlat időtartama: Az adott félév. A tanegység célja A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium). A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljes körű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. • A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. vissza az elejére

A gyakorlat tartalma A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében 5–12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a gyakorlat legfeljebb felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentortanárral közösen, a kompetenciafejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, amelyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés, értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző, értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma.

A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik. Az önelemzést segítő segédanyagok Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunikáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009; Falus Iván: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest, 2006; Kimmel Magdolna: A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés 4 (2006/3–4) 35–50.

HIVATÁSETIKA (ETIKA A GYERMEKVÉDELEMBEN) félév ,

2

kredit

Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja Megismertetni a hallgatókat a gyermekvédelmi alap- és szakellátásban tevékenykedő szociális szakemberekre vonatkozó etikai normákkal, valamint felkészíteni arra, hogy felismerjék a különböző segítő helyzetek morális tartalmát, és képesek legyenek azok etikai szabályok szerinti megoldására. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismerik és megértik az etikai normákat és azok betartásának fontosságát. • Készek arra, hogy a megismert és megértett etikai szabályok szerint végezzék gyermekvédelmi tevékenységüket. • Képesek arra, hogy a segítségre szoruló gyermekek és családjaik problémáit a szakmai etikai szabályok tekintetében is mérlegeljék és oldják meg. Tematika A jogi és az etika szabályok kölcsönkapcsolata és elkülönülése. A gyermekvédelem hatókörébe kerülő gyerekek és családok sérülékenysége és sajátos szükséglete az etikai aspektusok figyelembe vételére. Etikai kódexek, alapelvek, a gyermekvédelem etikai kódexe. Felelősségi szintek és kapcsolódó előírások. Etikai és szakmai követelmények kapcsolódási pontja. Esetelemzések szakmai, jogi és etikai aspektusból. Követelmény Írásbeli vizsga, amely elméleti és gyakorlati ismeretek szintjét méri. Irodalom Etikai kódex, FICE, Budapest, 2006.

vissza az elejére

bb

CSHE/E, GYEHE – Esti, Levelező (GYIT), II.

HIVATÁSSZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉS

bb

PTHGY/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

HOMILETIKA ELMÉLET – HOMILETIKA GYAKORLAT

bb

MTHON, MTHOGYN – Nappali, II.

félév ,

1,

ill .

2

kredit

Előadó és Gyakorlatvezető: Kálmán Peregrin OFM A tanegység célja Hogy a hallgató elsajátítsa az egyház prédikációs hagyományának fontosabb tanulságait, s hogy ennek segítségével megkezdje saját igehirdető gyakorlatának kialakítását. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a prédikációs gyakorlat egyházi hagyományát és formáit. • Képes a saját igehirdetői gyakorlat, stílus fontosabb jellemzőinek felismerésére. • Elkötelezett abban, hogy Isten igéjének hirdetője legyen az egyház közösségében. Tematika Az igehirdetés teológiája és lelkisége; A prédikációtörténet tanulságai; A liturgia, mint az igehirdetés közege (prédikációs formák, alkalmak); Előkészület és hallgatóság; Szövegformálás, beszédtagolás; Vázlat, illemszabályok, segédletek; A fennmaradó órákat, szemináriumokat a próbaprédikációk elemzésével folytatjuk. Követelmény Az előadás és a szeminárium csak együtt vehető fel. A homiletika előadás számonkérése: félév végi szóbeli vizsga, egy megtartott próbaprédikáció. A homiletika szeminárium számonkérése: elektronikus hanghordozóra felvett prédikáció és annak elemzése. Vagy pedig a Szelestei N. László (szerk.): Régi magyar prédikációk 16–18. század Szent István Társulat, Budapest, 2005. egy prédikációjának elemzése (szemináriumi dolgozat). Irodalom Zerfass, Rolf: Nevedet hirdetem. A homiletika alapelemei, Szent István Társulat, Budapest, 1994; Szelestei N. László (szerk.): Régi Magyar Prédikációk 16–18. század, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977.

INTEGRÁLÓ SZEMINÁRIUM

bb

GYILGY3 – Levelező (GYIT), II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Gulyás József, Kőszegi Ágnes A tanegység célja A hallgatók adjanak képet elméleti tudásukról és szakmai kreativitásukról. A kialakított csoportokban a hallgatóknak gyakorlati jellegű feladatokat kell megoldaniuk a képzés során szerzett ismereteik alapján, olyan kérdésekkel kapcsolatos gyakorlati jellegű feladatokat kell megoldaniuk, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelem területén megtörtént és problémaként felmerült. A csoport minden résztvevőjének aktívan együtt kell működni. Fontos szempont a gyakorlat során a megszerzett elméleti tudás szakszerű átültetése a gyakorlatba. A megtett intézkedéseket szakmailag is indokolni kell.

INTÉZMÉNYLÁTOGATÁSI GYAKORLAT I.

bb

GYILGY1 – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Gyakorlatvezető: Gulyás József Az tanegység célja A hallgatók közelebbről megismerjék a gyermekvédelmi rendszer egymásra épülését. Ismereteket szerezzenek a különböző ellátási formákról és az ott folyó munkáról. Megfigyelési szempont Hogyan valósulnak meg a jogszabályokban – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998.(IV. 30.) NM rendeletben – megfogalmazott elvárások a meglátogatott intézményben? Milyen környezetben helyezkedik el az intézet? Kikből áll az ellátásban részesülök köre? Milyen alapvető feladatokat lát el a személyzet? Követelmény Az intézménylátogatás során szerzett tapasztalataikról készítsenek feljegyzést, amelyben a saját véleményüket is fejtsék ki.

vissza az elejére

Követelmény A feladatnak megfelelő aktív részvétel.

INTÉZMÉNYLÁTOGATÁSI GYAKORLAT II.

bb

GYILGY2 – Levelező (GYIT), I.

félév ,

4

kredit

Gyakorlatvezető: Gulyás József A tanegység célja Hogy a hallgatók közelebbről megismerjenek egy gyermekközpontban működő különböző típusú lakásotthoni rendszert. Lássák egy lakásotthon tárgyi és személyi feltételeit az ott folyó a napi életgyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai munkát. Megfigyelési szempont A gyermekközpont milyen ellátási formájú lakásotthonokat tartalmaz? Milyen alapvető feladatokat lát el a különböző ellátási formájú lakásotthonokban a lakásotthon személyzete? Megfelel-e a lakásotthon a különböző ellátási formák adta követelmények biztosítására? Kik és hogyan segítik a gyerekek kapcsolattartását a családjaikkal? Miből és hogyan gazdálkodnak (a gyerekek és a felnőttek) a csoportokban? vissza az elejére

Követelmény A hallgatók készítsenek a megadott szempontok szerint szakmai elemzést. Készítsék el egy lakásotthon havi gazdálkodási tervét négyheti étlap melléklettel.

ISKOLAI GYERMEKVÉDELEM

bb

CSIGYN, CSIGY/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Olyan szemlélet kialakítása, amelynek révén azonosítani tudják a hallgatók a problematikus gyermek és az őt körülvevő társas környezet fejlődést hátráltató és támogató oldalait, ennek nyomán megfelelő beavatkozások megszervezésére és társszakemberek bevonására lesznek képesek. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes elvégezni a látókörébe kerülő gyerekek/serdülők problématípusainak azonosítását és komplex oki szemlélettel történő magyarázatát. • Képes döntést hozni a problémához illeszkedő kapcsolatfelvételi és tanácsadói kompetenciák alkalmazásáról. • Képes döntést hozni a szakmai konzultáció kezdeményezéséről és kiterjesztéséről.

Tematika A gyermek és serdülő lelki fejlődését veszélyeztető és segítő tényezők bemutatása az ökopszichológiai rendszerszemlélet és a pozitív pszichológia nézőpontjának kihangsúlyozásával történik. A hallgatók a főbb gyermekvédelmi problématípusok megismerésén túl tájékozódhatnak a megoldásközpontú fegyelmezésről, a resztoratív agressziókezelésről, valamint e problémakezelési eljárásokhoz illeszkedő, tanácsadó, krízisintervenciós, mediációs és konzultációs készségekről. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Illyés Sándor (szerk.): Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

ISKOLAI GYERMEKVÉDELMI MÓDSZEREK

bb

CSIGYMN, CSIGYM/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Diagnosztikus készségek, valamint a gyermekvédelmi problématípusokhoz illeszkedő tanácsadó, konzultációs és konfliktuskezelési kommunikációs készségek alkalmazása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes elvégezni a látókörébe kerülő gyerekek/serdülők problématípusainak azonosítását és komplex oki szemlélettel történő magyarázatát. • Képes döntést hozni a problémához illeszkedő kapcsolatfelvételi és tanácsadói kompetenciák alkalmazásáról. • Képes döntést hozni a szakmai és a szülőkonzultáció kezdeményezéséről, majd lebonyolításáról. Tematika A hallgatók gyakorlati feladatokat oldanak meg a veszélyeztetettség azonosításáról, tréningjellegű feladatokban vesznek részt az érzelmi intelligencia és a szociális kompetencia fejlesztésének területén. Esetmegbeszéléssel és kommunikációs feladatokkal gyakorolják a szülőkkel kapcsolatos problémák megbeszélését, az ennek során kialakítandó tanácsadói/konzultációs attitűdöt.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.

Követelmény A félév végén esettanulmány írása, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom Szitó Imre: Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában, Edition Nove, Sopron, 2009. Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.

ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA CSISZM/E, CSISZMN – Nappali,

esti ,

bb I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Riez Andrea vissza az elejére

A tanegység célja A hallgatók megismertetése az iskola társadalmi feladatával és szociális funkcióival; megfogalmazzuk az iskola speciális kontextusában megvalósuló segítő tevékenység elemeit, feltárjuk az iskolai szociális munka nemzetközi és magyarországi modelljeinek jellegzetességeit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a pedagógiai, pszichológiai, társadalmi, jogi és szociális munka tudományterületeinek gyermekre és iskolára vonatkozó elméleteit. • Képes a gyermek- és családvédelem feladatait az iskola keretei között ellátni. • Elkötelezett abban, hogy a gyermekek érdekében a szülőkkel és pedagógusokkal együttműködésben végezze munkáját. Tematika 1. Iskolai szociális munka feladatai, tevékenysége (H. Kersting); 2. Beavatkozási és prevenciós területek; 3. Iskolai szociális munka gyakorlati modelljei: Alderson és Costin munkája alapján; 4. Ökológiai szemlélet az iskolai szociális munkában; 5. Konfliktusok az iskolában; 6. Jogok és kötelességek az iskolában; 7. Az iskolai szociális munka Magyarországon: iskolai gyermekvédelem, iskolai szociális; 8. Munka és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolata; 9. Az iskolai szociális munkás beavatkozási szerepei; 10. Iskolai szociális munka megtervezése; 11. Projektmunka; 12. Alternatív formák megismertetése; 13. Szolgáltatások értékelése. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén projektmunka: egy iskolai szociális munka szolgáltatás megtervezése.

Irodalom Bányai Emőke: Az iskolai szociális munka lehetőségei Magyarországon az ezredfordulón, Háló (2000/8); Bányai Emőke: Az iskolai szociális munkáról, in Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996; Lovas Zsuzsa: Konfliktusok az iskolában. Iskolai konfliktusok, humán megoldások, Család, gyermek, ifjúság (2001/3).

ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA

bb

GYKV/ISZM – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

A tanegység célja A hallgatók megismertetése az iskola társadalmi feladatával és szociális funkcióival; megfogalmazzuk az iskola speciális kontextusában megvalósuló segítő tevékenység elemeit, feltárjuk az iskolai szociális munka nemzetközi és magyarországi modelljeinek jellegzetességeit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a pedagógiai, pszichológiai, társadalmi, jogi és szociális munka tudományterületeinek gyermekre és iskolára vonatkozó elméleteit. • Képes a gyermek- és családvédelem feladatait az iskola keretei között ellátni. • Elkötelezett abban, hogy a gyermekek érdekében a szülőkkel és pedagógusokkal együttműködésben végezze munkáját. Tematika 1.  Iskolai szociális munka feladatai, tevékenysége (H. Kersting); 2.  Beavatkozási és prevenciós területek; 3.  Iskolai szociális munka gyakorlati modelljei: Alderson és Costin munkája alapján; 4. Ökológiai szemlélet az iskolai szociális munkában; 5. Az iskolai szociális munka Magyarországon: iskolai gyermekvédelem, iskolai szociális munka és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolata; 6. Iskolai szociális munka megtervezése; 7. Projektmunka; 8. Alternatív formák megismertetése; 9. Szolgáltatások értékelése; 10. Dilemmák és nehézségek az iskolai szociális munkában. Követelmény A félév végén Projektmunka: egy iskolai szociális munka szolgáltatás megtervezése. Irodalom Bányai Emőke: Az iskolai szociális munkáról, in Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996; Bányai Emőke: Az iskolai szociális munka lehetőségei Magyarországon az ezredfordulón, Háló (2000/8); Lovas Zsu-

vissza az elejére

Gyakorlatvezető: Riez Andrea

Konfliktusok az iskolában. Iskolai konfliktusok, humán megoldások, Család, gyermek, ifjúság (2001/3). zsa:

JOG ÉS ERKÖLCS AZ ISKOLÁBAN ÉS A CSALÁDBAN

bb

ETJEIN, ETJEI/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Megismertetni a hallgatót az emberi jogok (különösen a gyermek- és diákjogok) kialakulásával, fajtáival és helyükkel a magyar jogrendben, továbbá az etika- és a vallásoktatás szabályozásával a Közoktatási Törvényben és a Nemzeti Alaptantervben.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a magyar jogrendben érvényesülő emberi alapjogokat, különös tekintettel a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényekre. • Képes a nevelés folyamatában megismertetni és növendékeivel elfogadtatni az alapvető erkölcsi értékeket. • Elkötelezett arra, hogy az alkotmány és a jogrend által biztosított jogok és kötelességek között felelős állampolgárként éljen. Tematika Az alapvető jogok története. Az alapvető jogok (különösen a gyermek- és diákjogok) rendszere. A lelkiismereti és vallásszabadság forrásai és jellemzői. Az állam világnézeti semlegessége. Az etika oktatása a mai magyar iskolarendszerben. Oktatás és nevelés kapcsolata a mai magyar társadalom kontextusában. Jog és erkölcs összefüggései, különös tekintettel a fiatalkorúakra. Társadalmi konfliktusok és azok jogi rendezése. Követelmény A szemináriumvezető által kijelölt gyakorlati feladatok elvégzése. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Bíró Endre: Jog a pedagógiában, Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998; Hoffmann Rózsa (szerk.): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003; Mester és Tanítvány 1. szám: Erkölcs, 2004. január. Ajánlott irodalom A gyermeket és a közoktatást érintő hatályos magyar törvények; A Nemzeti Alaptanterv hatályos változata; Mester és Tanítvány 3. szám: Oktatáspolitika, 2004. augusztus; Mester és Tanítvány 7. szám: Család és iskola, 2005. augusztus; Mester és Tanítvány 9. szám: Köznevelés – 2006 után, 2006. január; Ádám Antal: Alkotmányi érté-

kek és alkotmánybíráskodás, Osiris, Budapest, 1998; Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok, Osiris, Budapest, 2008; Oelkers, Jürgen: Nevelésetika, Vince, Budapest, 1998; Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

JOG ÉS POLITOLÓGIA

bb

KGJP – Levelező (KETEG), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Soós Károly Az oktató a tematikát az első órán adja meg.

JOGI ALAPISMERETEK KGJA – Levelező (KETEG), II.

félév ,4 kredit

Előadó: Csiziné dr. Schlosser Annamária A tanegység célja Hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a hatályos magyar jogba és megismerjék a magán- és közjog alapvető elveit, intézményeit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a jogrendszer alapvető elveit és intézményeit. • Képes köz- és magánjogi kérdésekben a véleményalkotásra. • Elkötelezett a jog és igazságosság, a jogállam, az alkotmányosság, a demokrácia iránt. Tematika Alapfogalmak: jog és igazságosság, erkölcs, etika, a jogrendszer, a jogforrások, jogviszony, jogalkalmazás; Közjog: alkotmány, állam, jogállam, demokrácia, parlamentarizmus, hatalommegosztás. Szuverenitás és állampolgárság. Alapjogok. A választási rendszer. Az államszervezet. Az EU és joga; Magánjogi alapismeretek: a személyek, a gazdasági társaságok, a tulajdonjog, a kötelmek és szerződések, öröklési jog, munkajog, polgári eljárásjog. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

vissza az elejére

bb

Kötelező irodalom Kiss Barnabás: Alkotmányjogi alapismeretek, Pólay Elemér Alapítvány – JATEpress, Szeged, 2007; Bíró György: Jogi ismeretek, Novotni, Miskolc 2009 (kivéve a B. rész IV., IX./2., 3., 5.,6., 8–12., X., XII. fejezetet, C. rész I., II. fejezetet).

JOGI, IGAZGATÁSI ÉS BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK

bb

GYJIB – Levelező (GYIT), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyásné dr. Kovács Erzsébet A tanegység célja A tanácsadói munkához szükséges alapszintű jogi ismeretek nyújtása.

vissza az elejére

Tematika Jogforrások: Jogalkotás, a jogforrások hierarchiája, a jogalkotó szervek, a jogszabályok érvényessége, hatálya; jogágak. Alkotmány: Általános rendelkezések. A hatalmi ágak szétválasztása, az állami szervek rendszere. (Országgyűlés szerepe, feladatai; A köztársasági elnök; Az Alkotmánybíróság; Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; A Kormány; A helyi önkormányzatok; A bírói szervezet; Az ügyészség; Alapvető jogok és kötelességek) Polgári jogi alapfogalmak: jogképesség, cselekvőképesség, cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség. Államigazgatási ismeretek: Hatáskör, illetékesség, első- és másodfokú eljárás, jogorvoslat; A határozatok végrehajtása; A gyámügyi igazgatás rendszere; Gyámügyi hatáskörök. Büntetőjogi alapismeretek: A bűncselekmény fogalma; Szándékosság; gondatlanság; Büntethetőségi akadályok; Kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények; A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény).

KATEKETIKA MTKAN – Nappali, I.

félév ,

2

bb

kredit

Előadó: Fogassy Judit SDSH A tanegység célja A teológus hallgatóknak alapvető bevezetést adni kateketikába, hogy érthessék annak központi célját és feladatkörének fontos szerepét az egyházi életre nevelés folya-

mán. Továbbá, hogy a hallgatók lássák azon nevelői területek kapcsolatát más egyházi szolgálatokkal, amelyeket az Egyház a katekézisre bíz.

Tematika 1.  Általános bevezetés a kateketikába. 2.  A katekézis fő dokumentumai. 3.  A kateketika célja, feladatai és kapcsolata az evangelizációval. 4. A katekézis története. 5.  Három sarkalatos kép megalapozása a katekézisben. 6. A hitre nevelés lényeges dimenziói és kapcsolata az isteni pedagógiával. 7. A katekumenátus jellegű katekézis. 8. A Szentháromság katekézisének bemutatása, és kapcsolata a közösségi életre neveléshez. 9. Az erkölcsi életre nevelés. 10. A szentségek vételére felkészítő katekézis. 11. A liturgikus életre nevelés / az imádság katekézise. 12. Az egyház bemutatásának lényeges elemei a katekézisben. 13. A plébániai hívő közösség szerepe a keresztény életre nevelésben. 14. Nehéz témák a katekézisben. Követelmény Az órákon való jelenlét. (A hallgató egy félévben háromnál többször nem hiányozhat.) A félév közben egy házi dolgozat. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika, jegyzet. Tankönyv Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Kötelező irodalom Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve. Szent István Társulat, Budapest, 2005; A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002 (KEK); OICA: Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom Tarjányi Zoltán: Kateketika I–II., A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jegyzetei, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 1999; Dobos László (összeáll.): Kateketikai szöveggyűjtemény, Pécsi Hittudomány Főiskola, Pécs, 2005.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismerje meg, mi a kateketika lényege, sajátos feladata és központi célja, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az Egyházi többi tevékenységéhez. • Képes legyen felismerni a feladatok és a hívő mindennapi életének kapcsolatát. • Elkötelezett a kateketika lényegéből származó értékek elsajátítására, és azok átadásának szolgálatába lépni.

KATEKETIKA I. BAKA1N – Nappali, I.

félév ,

2

bb

kredit

Előadó: Fogassy Judit SDSH A tanegység célja Megismerteti a keresztény életbe való sajátos beavatás és az erre történő nevelés folyamatát, amely az Egyház küldetéséből fakad. E folyamat során kiemelt hangsúlyt kap a krisztusi hívő, azaz a katolikus egyházba beavatott személy identitása, hite és értékrendje, amely a hívőt odaadó és elkötelezett életre vezeti.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézist, mint a missziós parancsból fakadó egyik leglényegesebb és sajátos területet, és annak nevelő, azaz jellemformáló jellegét és feladatait. • Képes felismerni és megkülönböztetni a teljes keresztény életre nevelés folyamatában lévő szakaszokat, és a szakaszokhoz illő nevelői módszereket megfelelően megválasztani. • Krisztus Egyháza iránti elkötelezettsége révén vállal nevelői feladatot és elvezeti növendékeit az elkötelezett életre, azaz felelősséget vállal a társadalmi életben. Tematika 1.  Általános bevezetés a kateketikába. 2.  Kateketikai dokumentumok és azok alapszempontjai. 3. A kateketika célja, feladatai. 4. A katekézis típusai és a katekumenátus jellege. 5. A katekézis az evangelizáció folyamatában. 6. A katekézis fejlődése az egyház történelmében. 7. A hit két dimenziója és annak pedagógiája. 8. Szükséges képek megalapozása a katekézisben. 9.  Az egyház bemutatásának lényeges elemei a katekézisben. 10. A plébániai hívő közösség szerepe a keresztény életre nevelésben. 11. A kinyilatkoztatás és a személyes tapasztalatok szerepe a katekézisben. 12. A liturgikus nevelés lényeges területei. 13. Az erkölcsi életre nevelés dimenziói. 14. Kiemelt témák a katekézisben. Követelmény Az órákon való jelenlét. (A hallgató egy félévben háromnál többször nem hiányozhat.) A félév közben két házi dolgozat. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika I., jegyzet. Tankönyv Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD).

Kötelező irodalom Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom Tarjányi Zoltán: Kateketika I–II., A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jegyzetei, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 1999; OICA: Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; Dobos László (összeáll.): Kateketikai szöveggyűjtemény, Pécsi Hittudomány Főiskola, Pécs, 2005; Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007.

KATEKETIKA I.

bb

félév ,

2

kredit

Előadó: Fogassy Judit SDSH A tanegység célja Bevezetést adni a „kateketika” fogalom értelméről, sajátos küldetéséről, tartalmáról, céljairól és kapcsolatáról egy adott kultúrával. Megnézni, hogy a kateketika hogyan kapcsolódik más egyházi szolgálatokhoz. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Alapfokon ismeri a katekézis szolgálatának sajátosságát, annak célját és feladatkörét. • Képes felismerni és megkülönböztetni a teljes keresztény életre nevelés folyamatában lévő szakaszokat és a katekézis típusait. • Krisztus Egyháza iránti elkötelezettsége révén vállal nevelői feladatott és elvezeti növendékeit az elkötelezett életre, azaz felelősséget vállal a társadalmi életben. Tematika 1. Kateketika – általános bevezető. 2.  A katekézis célja és feladatai / típusai. 3. Mit jelent hinni /Az isteni pedagógia és kapcsolata a hitre neveléssel 4. Három sarkalatos „kép” megalapozása a katekézisben. 5. A katekézis fő dokumentumai. 6. Az egyház bemutatása a katekézisben. 7. A katekézis története. 8. A katekumenátus intézménye – a katekumenátus jellegű katekézis. Követelmény Egy házi feladat (3–5 oldal). A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit: Kateketika I., jegyzet.

vissza az elejére

BAKA1/E – Esti, I.

Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fontana, Andrea: A katekumenátus útja felnőtteknek, Don Bosco, Budapest, 2003; II. János Pál: Catechesi tradendae, apostoli buzdítás korunk hitoktatásáról (1979), In Korunk hitoktatásáról. Általános katekétikai direktórium, Pápai megnyilatkozások 2., Szent István Társulat, Budapest, 1980, (www.katolikus.hu); Dobos László (összeáll.): Kateketikai szöveggyűjtemény, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs, 2005; Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; OICA: Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007.

KATEKETIKA II. vissza az elejére

bb

BAKA2N – Nappali, II. BAKA2/E – Esti, II.

félév ,

félév ,

2

2

kredit

kredit

Előadó: Fogassy Judit SDSH A tanegység célja Alapozást adni a katekézis sajátos feladatainak sajátságairól, azok szükséges kateketikai tartalmáról, és hogy hogyan lehet azokat adaptálni különböző korcsoportokhoz, illetve a kateketikai szolgálat különböző helyszíneinek sajátosságaihoz. Továbbá a katekézisben történő nehezebb témák szükséges kateketikai szempontjait bemutatni. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis tartalmát, és hogy hogyan kell a katekézis végső célja alá rendelni a különböző tényezőket, majd módszert választani a katekézis sajátosságához. • Képes integrálni a katekézis sajátos elveit a keresztény életre nevelés során. • Elkötelezett az egyház küldetésének nevelői szolgálatában. Tematika (nappali) 1. Az Ószövetség tanítása a katekézisben; 2. Katekézis céljának és feladatainak szerepe a kateketikai tervezésben. 3. Liturgikus életre / imádságra nevelés. 3. A Szentháromság katekézise. 4. A kegyelem katekézise. 5. A hitvallás katekézise. 6. A szentségi életre nevelés kateketikai szempontjai. 7. A megbocsátás és a kiengesztelődés katekézise. 8. A lelkiismeret formálása. 9. Az erények és értékekre nevelés az erkölcsi

nevelés katekézisében. 10. A Tízparancsolat katekézise. 11. Az Egyház történelmének kateketikai szempontjai. 12. A katekéta személye. 13. Együttműködés a szülőkkel. 14. A kateketikai feladatok összefoglalása. Tematika (esti) 1. Az Ószövetség tanítása a katekézisben; 2. Katekézis céljának és feladatainak szerepe a kateketikai tervezésben. 2. A Szentháromság katekézise – közösségi életre nevelés. 3. A kegyelem katekézise. 4. A hitvallás katekézise. 5. A morális életre nevelés katekézise: lelkiismeret formálása. 6. A Tízparancsolatok katekézise / erények és értékek szerepe e nevelő téren. 7. Az Egyház történelmének katekézise. 8. A katekéta személye. Követelmény (nappali) Az órákon való jelenlét. (A hallgató egy félévben háromnál többször nem hiányozhat.) A félév közben két házi dolgozat (4-6 oldal). A félév végén vizsga.

Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika II., jegyzet. Tankönyv Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Kötelező irodalom Fogassy Judit: A katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2005.

KATEKETIKAI GYAKORLAT I.

bb

BAHGY1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette

vissza az elejére

Követelmény (esti) Az órákon való jelenlét. (Egy félévben legfeljebb egyszer hiányozhat.) A félév közben egy házi dolgozat (4-6 oldal). A félév végén vizsga.

A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a katekézis különböző helyszíneiről és lehetőségeiről. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Lehetővé teszi a különböző területek (plébánia, iskola, karitász stb.) sajátosságainak megismerését. • Képes a megismert területek lehetőségeinek felmérésére, elemzésére. • Elkötelezett abban, hogy az egyház szolgáló szeretetét személyes példájával alátámasztva közvetítse.

vissza az elejére

Tematika 1. Közös hospitálás: A főiskola által megadott gyakorlati helyen 1 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján; 2. Szabadon választott: A plébániai és iskolai foglalkozásokon (ez nemcsak hittanóra lehet) való részvétel 3 alkalommal. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése: minden alkalomról kb. 1-1 oldalnyi; 3. A közös és a szabadon választható foglalkozások összehasonlító elemzése. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, elemzések leadása. (A beadvány legalább 4 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

KATEKETIKAI GYAKORLAT II.

bb

BAHGY2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató az egyes órák egymásra épüléséről, ennek megtervezéséről, a kerettanterv és a tanmenet használatáról. Ez segítheti a folyamatos és szervezett hitoktatás fontosságának felismerésében.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Lehetővé teszi a különböző hittanórák sajátosságainak és az egyes tananyagok egymásra épülésének megismerését. • Képes a kerettanterv figyelembevételével a tanmenetbe illeszkedő óravázlat elkészítésére és a hittanóra egy részének megtartására. • Elkötelezett abban, hogy az egyház szolgáló szeretetét személyes példájával alátámasztva közvetítse.

Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek és az óravázlat leadása. (A beadvány legalább 4 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

KATEKETIKAI GYAKORLAT (HOSPITÁLÁS)

bb

BAHGYN, MTHGYN – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a katekézis különböző helyszíneiről és lehetőségeiről. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Lehetővé teszi a különböző területek (plébánia, iskola, karitász, stb.) sajátosságainak megismerését. • Képes a megismert területek lehetőségeinek felmérésére, elemzésére.

vissza az elejére

Tematika 1. A főiskola által megadott gyakorlati helyen: 3 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján. 1 óra egy részének megtartása a tanárral való előzetes egyeztetés alapján. Ekkor kell bemutatni és a katekétával jóváhagyatni az óravázlatot; 2.  A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése: minden alkalomról kb. 1-1 oldalnyi; Továbbá mellékelni kell az előzetesen elfogadott óravázlatot.

• Elkötelezett abban, hogy az egyház szolgáló szeretetét személyes példájával alátámasztva közvetítse. Tematika 1. Közös hospitálás: A főiskola által megadott gyakorlati helyen: 3 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó tanárral. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján. 1 óra egy részének megtartása a tanárral való előzetes egyeztetés alapján, amelyhez óravázlat készítése is szükséges; 2. Szabadon választott: Plébániai és iskolai foglalkozásokon (ez nem csak hittanóra lehet) való részvétel 2 alkalommal. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése; 3. A közös és a szabadon választható foglalkozások összehasonlító elemzése. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, elemzések az előzetesen elfogadtatott óravázlat leadása. (A beadvány legalább 5 oldalnyi legyen.)

vissza az elejére

Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

KATEKETIKAI GYAKORLAT (PLÉBÁNIÁN, 15+5 ÓRA)

bb

BAKGYP/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A plébániai katekézis sokféleségének (kisgyermekek oktatásától a nyugdíjasokkal való foglalkozásig) és lehetőségeinek (hittanórák, közösségi és ministránsfoglalkozások, imacsoportok stb.) megismerése, egyes foglalkozások egy részének vezetése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlat lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését. • Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző, értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget. • Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról.

Tematika A tematikát a módszertani munkafüzet tartalmazza. Követelmény A gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása a vezetőtanár aláírásával. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996; Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.

KATEKETIKAI GYAKORLAT (PLÉBÁNIÁN) BEVEZETÉSE (I–II.) félév ,

1

kredit

BAKGY1/E, BAKGY2/E – Esti, I–II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A gyakorlat előkészítése és kísérése, a gyakorlótanítás során felmerülő problémák megbeszélése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gyakorlattal összhangban – amely lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően. • Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget. • Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz; Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához; 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése; A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése; 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései.

vissza az elejére

bb

BAKGYPSZN – Nappali, II.

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996; Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN

bb

BAKADN, MTKADN – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja A katekézis módszertani elemeinek, a katekézisben alkalmazható technikáknak a megismertetése. A tervezés szempontjainak elsajátíttatása a katekézis különböző szintjeinek megfelelően. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. • Képes a katekézist annak szintjei és helye szerint megtervezni és értékelni. • Elkötelezett abban, hogy neveljen, ne csak oktasson. Tematika 1. A katekézis módszertanának alapjai; 2. 5 pont szemléltető módszer; 3. A változatosságot biztosító technikák; 4. A tanterv, tanmenet, tanóra megtervezése; 5. Tervezés; 6. Liturgikus év és kateketikai program összekapcsolása; 7. A katekézis módszertana a katolikus iskolában; 8. Katekézis az önkormányzati iskolában; 9. A plébániai katekézis; 10. Fegyelmezés és önfegyelemre nevelés; 11. Óvodások katekézise; 12. Ifjúság katekézise; 13. Felnőttek katekézise; 14. Sérültek katekézise. Követelmény Az elméleti órákon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Félév végén írásbeli vizsga.

Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1 kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN I.

bb

félév ,

2

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység célja A hallgatók megismertetése a katekézis módszertani elemeivel, a katekézisben alkalmazható technikákkal. A tervezés szempontjainak elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek megfelelően. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. • Képes a katekézist annak szintjei és helye szerint megtervezni és értékelni. • Elkötelezett abban, hogy neveljen, s ne csak oktasson. Tematika A katekézis módszertanának alapjai és a katekézisben használt néhány módszer s technika bemutatása. Tervezés elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek figyelembevételével. A katekézis 3 különféle helyszínekre való alkalmazása. Felkészülés a foglalkozásokra a katekézisben. Oktatás kiteljesítése a nevelésben. Követelmény Az elméleti órákon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. A félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD).

vissza az elejére

BAKAD1/E – Esti, I.

Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1. kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN II.

bb

BAKADSZ2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység célja A hallgatók megismertetése a különféle helyszíneken és korosztályok között végzett katekézis specialitásaival. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A különféle helyszíneken végzett katekézis sajátosságaihoz való igazodás. • Különféle korcsoportok és evangelizációs szintek közötti különbségek felismerése és helyes módszerek alkalmazása. • Plébániához kapcsolódás lehetőségeinek alkalmazása a katekézishez kötve. Tematika A plébániai, önkormányzati és katolikus iskolában végzett katekézis céljai és elvárható eredményei; Különféle korosztályok és célcsoportok (óvodás, ifjúsági, sérült, felnőtt stb.) megfelelő módszerei és kihívásai; Egyéb közösségteremtő programok ös�szekapcsolása a katekézissel. Követelmény Félév közben az elméleti órákon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. A félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1. kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat,

Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN SZEMINÁRIUM

bb

BAKADSZN – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák gyakorlati feldolgozása. A katekézis megtervezésének gyakorlása.

Tematika Az 5 pont szemléltető módszer alapelemeinek kidolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken. Mikrotanítások az előző órák vázlatai alapján. Mikrotanítások saját vázlatok alapján. Módszerek és technikák alkalmazása. Éves terv készítése (csoport munka). Óravázlat készítése (egyéni munka). Óravázlatok bemutatása, kiértékelése. A felkészülés lényeges elemei. Követelmény Az órákon való személyes jelenlét és aktív közreműködés. Egy éves kateketikai terv elkészítése és leadása. Kötelező irodalom Lásd: Kateketikai szakmódszertan I.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN SZEMINÁRIUM I.

bb

BAKADSZ1/E – Esti, I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Szlanka Erzsébet A tanegység célja Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák gyakorlati feldolgozása. A katekézis megtervezésének gyakorlása.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. • Képes a katekézist annak szintje és helyszíne szerint megtervezni és értékelni. • Képes meglátni saját erősségeit és gyengeségeit a katekézisben és formálódni.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. • Képes a katekézist annak szintje és helyszíne szerint megtervezni és értékelni. • Képes meglátni saját erősségeit és gyengeségeit a katekézisben és formálódni. Tematika Az 5 pont szemléltető módszer alapelemeinek kidolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken; Mikro tanítások az előző órák vázlatai alapján; Mikro tanítások saját vázlatok alapján, Módszerek és technikák alkalmazása; Éves terv készítése (csoport munka); Óravázlat készítése (egyéni munka); Óravázlatok bemutatása, kiértékelése; A felkészülés lényeges elemei. Követelmény Az órákon való személyes jelenlét és aktív közreműködés. Egy éves kateketikai terv elkészítése és leadása.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1. kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.

KATEKETIKAI SZAKMÓDSZERTAN SZEMINÁRIUM II.

bb

BAKADSZ2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység célja Az elméleti órákon megismert speciális helyzetekhez igazított gyakorlat. Különféle kateketikai és ehhez köthető egyéb programok megszervezése és lebonyolítása helyzetgyakorlatok által. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Gyakorlatban alkalmazni tudja a különféle kateketikai elvárásoknak megfelelő módszereket.

• Átlátja az egyéb programok szervezési és lebonyolítási kérdéseit, nehézségeit s ezek fontosságát. Tematika Különféle helyzetben levők katekézisében alkalmazandó módszerek önálló és csoportos feldolgozása. A „plébánia, mint a katekézis központja”elv gyakorlatra váltása különféle katekézishez köthető programok megvalósítása által. Követelmény A félév közben a szemináriumon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. A félév végén egy egyeztetett témában programterv készítése.

Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1. kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.

KÉPESSÉGFEJLESZTŐ TRÉNING

bb

GYKT – Levelező (GYIT), I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Kocsis Fruzsina Tematika A tréningvezető a félév elején ismerteti. Irodalom Carver, Charles S. –Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia, Osiris, Budapest, 1998, 2006; Gergely Jenő: Személyiségismeret, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 1999, 2001; Kállai János – Gál Béla (szerk.): Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban, Osiris, Budapest, 1999; Birkenbihl, Vera F.: Kommunikációs gyakorlatok, Trivium, Budapest, 2000.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD).

KERESZTÉNY KÖZGAZDASÁGTAN Kivezetés az ökonomizmusból, bevezetés a bionómiába

bb

KGKK – Levelező (KETEG), I.

félév , előadás ,

5

kredit

Előadó: Dr. Tóth Gergely

vissza az elejére

A tanegység célja A közgazdaságtan (ökonómia) eredetileg a háztartás, birtok anyagi ügyeiről való gondoskodást jelentette. Napjainkban a gazdaságossági mánia (ökonomizmus) terjedésének vagyunk tanúi. Míg az ökonómiában a pénz szolgálja az embert, az ökonomizmus a pénz rabszolgájává tesz bennünket, ahogy szelleme teret nyer oktatási és egészségügyi intézményeinkben, otthonainkban. Hogyan nézne ki egy „emberarcúbb” gazdaság? Mi a kereszténység szerepe ebben? El tudjuk-e mesélni, s még inkább megélni ezt a történetet a világnak laikus nyelven? Felvázolhatjuk-e egy olyan gazdaságfilozófia alapjait, amely nem a pénzt, hanem az életet szolgálja, s gondosan tanulmányozza az élet törvényeit, azaz Isten által a természet rendjébe táplált „programot”? A kísérleti kurzus ezen kérdésekre keres választ, közösen a hallgatókkal. Tematika 1. Mi a közgazdaságtan? Ökonómia és ökonomizmus; Szűkösség és ökolábnyom; A közgazdaságtan rövid története; A közlegelők tragédiája; A kapitalizmus áldása és átka; Otthoni munka: A Corporation c. film megtekintése és esszé írása; 2. A közgazdaságtan emberképe: a homo oeconomicus; A klasszikusok a korlátolt felelősségről; Bionómia 1. – Az új közgazdaságtan alapelvei; Bionómia 2. – Híd az élők felé. Követelmény Óralátogatás (a foglalkozások 80 százalékán való megjelenés kötelező). Jegyzetelés, órai aktivitás. A két film megtekintése és rövid beszámoló írása. „Mit tanultam?” es�szé (2–3 oldal, beadandó csak elektronikusan, november 10-ig). Irodalom Gore, Albert: Kellemetlen igazság. A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei, Göncöl, Budapest, 2006; Kasser, Tim: Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, Budapest, 2005; Korten, David C.: Tőkés társaságok világuralma, Kapu, Budapest, 1996; Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, IKVA, Sopron, 1989 [más kiadások is]; Pataki György – Radácsi László: Alternatív kapitalisták, Új Paradigma, Szentendre, 2000; Quinn, Daniel: Izmael, Föld Napja, Budapest, 1999; Schumacher, Ernst: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991; Scitowsky Tibor: Az örömtelen gazdaság, KJK, Budapest, 1990; Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET, Budapest, 2007; Worldwatch Institute: A Világ helyzete 2007, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2007.

Filmek Bakan, Joel – JAbbott, ennifer –Achbar, Mark: The Corporation – a Pénz birodalma, 2006, Független Média Kiadó, 147 perc; Scott, Ridley: Mennyei királyság (Kingdom of Heaven), 2005, 186 perc, rendezői változat! – Directors’ Cut; Tóth Gergely: Másért Vállalkozók – Társadalmilag felelős vállalatok, KÖVET-Geofilm, 2006, 60 perc.

KERESZTÉNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI LOGIKA

bb

KGTGL – Levelező (KETEG), II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Zsóka Ágnes és Dr. Kocsis Tamás

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri korunk társadalmi-gazdasági dilemmáit. • Képes és elkötelezett a társadalmi-gazdasági kihívások keresztény szemléletű értelmezésére és megvalósítására saját hatáskörében. Tematika 1. Bevezetés a problémakörbe. A környezetvédelmi megoldások aktív-passzív; extenzív-intenzív válfajai, példákkal. 2. A külső kontroll fogalma, mérése az ökológiai lábnyom segítségével, valamint megjelenése az agráriumban. 3. A belső kontroll fogalma, mérése, megjelenési formái. A kétféle kontroll bemutatása egységes rendszerben. 4. A fogyasztói társadalom jellemzői, fogyasztás és fejlődés kapcsolata. 5. Az ökológiai lábnyom elemeinek részletesebb vizsgálata, társadalmi és gazdasági szemszögből. Változtatási lehetőségek. 6. Fejlődés és boldogság, fogyasztás és boldogság, elégedettség versus boldogság. Keresztény válaszok. 7. A fenntartható fogyasztás koncepciója, eddigi tapasztalatai. Hogyan tovább? 8. A külső és a belső kontroll kapcsolata a humán születésszabályozással; az emberi/állati/növényi élethez való viszony létbarát megközelítése. Követelmény A félév végén zárthelyi dolgozat. Kötelező irodalom Kocsis Tamás: Létkérdések, Kovász (2010/1–4); Zsóka Ágnes: A válság ökológiai háttere, avagy a fogyasztói társadalom csapdái és a kiút lehetőségei, in Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején?, Sapientia Füzetek 17, Vigilia Kiadó, Budapest, 2010,

vissza az elejére

A tanegység célja Főként elméleti, kisebb részben gyakorlati szempontoknak a megismertetése, amelyek segítségével a hallgató képes keresztény szellemiségű válaszokat adni korunk társadalmi-gazdasági dilemmáira.

31-42.; Fenntartható termelés, fogyasztás és kommunikáció c. projekt szöveggyűjteményének kijelölt cikkei (a kötet szerkesztés alatt van). Ajánlott irodalom Schumacher, E. F.: A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991.

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIAETIKA

bb

ETKOMN, ETKOM/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Kardos Csongor OFM Az oktató a tematikát az első órán ismerteti.

KÓRHÁZI LELKIGONDOZÁS vissza az elejére

bb

BALGN, MTLGN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: dr. Egri László A tanegység célja Annak gyakorlása, elemzése, milyen módon segíthetünk krízisben lévő embereket spirituális erőtérben, személyiségük, élethelyzetük tiszteletben tartásával, megértésével. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a nondirektív, empatikus segítőattitűd elemeit, a betegség, veszteség, haldoklás, gyász kísérésének lélektani alapjait. • Képes mások meghallgatására, megértésére, kísérésére, közös együttgondolkodásra. • Elkötelezett a másik embert szabadon hagyó, mégis Isten felé vezető tanácsadásban. Tematika 1. Bevezetés a lelkigondozásba I. Alapfogalmak. A segítő kapcsolat teológiai alapjai; 2. Bevezetés II. Kommunikációs alapfogalmak. A segítőkapcsolat pszichológiai alapjai; 3.  Segítőkapcsolat. Kommunikációs technikák. A beszélgetést segítő és akadályozó tényezők; 4. Értelemközpontú lelkigondozás. Krízis. Viktor E. Frankl munkássága; 5. Segítőkapcsolat és hit. Istenképek. Imádság, hithirdetés a lelkigondozásban; 6. Lelkigondozás a kórházban I. Egészség, betegség, megküzdési stratégiák. Krónikus betegek lelkigondozása; 7.  Lelkigondozás a kórházban II. Haldoklás lélektana. Gyász folyamata; 8. Idős emberek lelkigondozása. Értelmetlennek tűnő élet. Öngyilkosság, halálvágy; 9. Szenvedélybetegségek és lelkigondozás; 10. Stressz, szorongás

és lelkigondozás; 12. Lelkigondozás plébániai keretek között; 13. Kiégés; 14. Összefoglalás, dolgozatírás. Követelmény A félév végén zárhelyi dolgozat.

KÓRHÁZI LELKIGONDOZÁS

bb

BALG/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Bajnóczi Szilvia Sára CB A tanegység célja A szükséget szenvedő, krízisben lévő ember támogatását segítő alapkérdések megismerése; a lelkigondozás, a segítő jelenlét elemzése és gyakorlása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a nondirektív, empatikus segítő attitűdöt, a betegség, veszteség, haldoklás, gyász kísérésének lélektani alapjait. • Képes mások értő, empatikus meghallgatására, kísérésére a személy hármas – transzcendens, önmagával és másokkal megélt – kapcsolati erőterében. • Elkötelezett a másik ember személyiségét és szabadságát tisztelő, a megváltás reménységében végzett segítő szolgálatában. Tematika 1. A segítő kapcsolat teológiai alapjai; 2. A segítő kapcsolat feltételei, alapvető lélektani szempontjai; 3. Kommunikáció, meghallgatás; 4. A krízis, a haldoklás és a gyász lélektana. Követelmény Számonkérés a beadott szemináriumi dolgozat alapján. A félév végén gyakorlati jegy.

vissza az elejére

Irodalom Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak, Szent Gellért, Budapest, 2002, 10. kiadás; Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Kálvin, Budapest, 2002; Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2003; Heije, Faber –Schoot, Ebel van der: A lelkigondozói beszélgetés lélektana, Semmelweis Egyetem TF – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2002, 2. kiadás; Lukas, Elisabeth: Spirituális lélektan. Az értelmes élet forrásai, Új Ember, Budapest, 2002; Sárkány Péter (szerk.): Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének centenáriumán, Jel, Budapest, 2005; Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 1995.

Kötelező irodalom Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak, Szent Gellért, Budapest, 2002, 10. kiadás, 239-327.; Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003; 101-149.; Nouwen, Henri J. M.: A sebzett gyógyító, Ursus Libris, 2006; Blarer, Stefan: A lelkigondozói beszélgetés – gyógyító megszentelő beszélgetés, in Embertárs, 2 (2004/2) 100-105.; Nemes Ödön: Az igazi gyógyulás felé vezető út – Gondolatok a lelkigondozásról, in Embertárs, 2 (2004/2) 111-119. Ajánlott irodalom Nouwen, Henri J. M.: Nyújtsd a kezed, Ursus Libris, Budapest, 2007; Philippe Madre: Az együttérzés iskolája, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom, 2002; Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Kálvin, Budapest, 2002; Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 2009.

KÓRHÁZI LELKIGONDOZÁS GYAKORLAT vissza az elejére

bb

BALGGYN, MTLGGYN – Nappali, I.

félév ,

0,

ill .

1

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Egri László A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezető a félév elején ismerteti.

BALGGY/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

A Szent Ferenc Kórházban. A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezető a gyakorlat elején ismerteti.

KÖZÖSSÉGVEZETÉS

bb

BAKVN, BAKV/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

1

ill .

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a hatékony vezetés és a vezetés szempontjából lényeges csoportfolyamatok pszichológiai jellegzetességeivel, valamint a közösség alakításának, mozgósításának lehetőségeivel. A kurzus során csoportdinamikai gyakorlatok segítik az elméleti ismeretek elmélyítését. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a vezetés és a csoportfolyamatok alapvető pszichológiai jellegzetességeit.

• Képes a vezetés különböző eszközeinek az adott csoport esetében hatékony alkalmazására. • Elkötelezett a rábízott közösségek működésének és fejlődésének segítésében. Tematika 1. Csoportok az egyén életében; 2. Az egyén helye a csoportban: szerep, szociometriai pozíció; 3. A csoporthoz tartozás motívumai; 4. A csoporthoz tartozás életkori sajátosságai; 5. Vezetői szerepek, tulajdonságok; 6. Vezetés és kommunikáció a csoportban; 7. Kommunikáció a csoportban: gyakorlatok; 8. A vezető által ellenőrizhető csoportfolyamatok: részvétel, befolyásolás, csoportlégkör, csoporttagság érzése; 9. Normák a csoportban; 10. Feladatvégző tevékenység, a feladatok megosztása; 11. Döntés; 12–13. A közösség mozgósítása; 14. A közösség erőforrásainak elemzése.

Kötelező irodalom Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, Edge 2000 Kiadó, Budapest, 2007 [az alábbi fejezetek: 3. fejezet: A vezetői hatalom (91–129); 4. fejezet: A vezetői munka gyakorlata (131–198); 5. fejezet: A vezetők mentálhigiénéje (199–215); 8. fejezet: A munkacsoport (263–292); 15. fejezet: Kommunikáció a szervezetben (413–444)]; Vanier, Jean: A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye, Vigilia, Budapest, 1995 (és több kiadás) [A vezetés adománya c. fejezet]. Ajánlott irodalom Griffin, Em: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Budapest, 2003, 2008; Kiechle, Stefan: A hatalom gyakorlása, Korda, Kecskemét, 2010; Waldmüller, Bernhard: A közösségi döntés, L’Harmattan-Sapientia Főiskola, Budapest, 2010.

KRÍZIS ÉS TANÁCSADÁS

bb

BAKRIN, MTKRIN, BAKRI/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2,

ill .

1

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a hallgatót a tanácsadási helyzetek pszichológiai dinamikájával, a krízishelyzetek jellegzetességeivel, a beavatkozás és segítségnyújtás lehetőségeivel. Az órák keretében lehetőség nyílik az alapvető tanácsadási készségek bemutatására, gyakorlására is.

vissza az elejére

Követelmény A félév végén zárthelyi dolgozat a kötelező irodalomból és az órán elhangzottakból.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a krízisállapotok pszichológiai jellegzetességeit, valamint a tanácsadási helyzetek dinamikáját. • Képes egy segítő (vagy tanácsadói) helyzetben megfelelő tanácsadói attitűddel jelen lenni, kompetenciahatárait felismerni, a tanácsadói beavatkozás adekvát módszereit kiválasztani és alkalmazni. • Elkötelezett abban, hogy a segítségkérő érdekeit a legjobban szolgáló módon működjön egy tanácsadási vagy segítő kapcsolatban.

vissza az elejére

Tematika 1.  Stressz. Krízis. A krízisek fajtái, jellemzői; 2. A krízisállapot lélektani jellemzői; 3. Megküzdés, megküzdési stratégiák; 4. Vallásos megküzdés; 5. A tanácsadás szintjei (Wiegersma); 6. Krízisintervenció; 7. A tanácsadás gyakorlati problémái (konzultáció, direktivitás, áttétel-viszontáttétel, kezdés-lezárás); 8. Normatív krízisek: a családi életciklusok krízisei, serdülőkor, életközépi krízis, női szerepvállalási krízisek; 9. Eseti krízisek: gyász, válás, munkanélküliség, öngyilkosság; 10. A segítő személyisége: a pályaválasztás funkcionális és diszfunkcionális indítékai; a helfer-szindróma; 11. Kiégés (burn-out). A kiégés megelőzése; 12. Elhárító mechanizmusok; 13. Pszichopatológia 1: kóros személyiség; 14. Pszichopatológia 2: szorongás, depresszió. Követelmény Zárthelyi dolgozat. Kötelező irodalom Hajduska Marianna: Krízislélektan, ELTE Eötvös, Budapest, 2008, 2010, 9–33, 45–85 és 117–190. Ajánlott irodalom Bakó Tihamér: Utak és ösvények. Életünk váltófázisai és válságai, Psycho Art, Bp., 2004; Benkő Antal - Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002; Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Kálvin Kiadó, Budapest, 1995; Hézser Gábor: Miért? Tanulmányok a rendszerszemléletű lelkigondozói gyakorlatról, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996; Kreppold, Guido: A válságok – életünk fordulópontjai, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2004, 2006.

KRÍZISLÉLEKTAN

bb

ETKRN, ETKR/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a krízis lélektani hátterével, dinamikájával, lehetséges kimeneteleivel; különös tekintettel a serdülőkori, illetve a serdülőket is érintő krízisekre.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a krízisállapotok pszichológiai jellegzetességeit, különös tekintettel a serdülőkori, illetve a serdülőket is érintő krízisekre. • Képes a tanári szerepköréhez kapcsolódó helyzetekben a megfelelő segítő attitűddel jelen lenni, valamint kompetenciahatárait felismerni. • Elkötelezett abban, hogy a segítségkérő érdekeit a legjobban szolgáló módon működjön segítő kapcsolatban. Tematika A krízis meghatározása, típusai (normatív, eseti). Stressz és krízis. A krízis bekövetkezését befolyásoló tényezők. A krízisállapot lélektani jellemzői. A serdülőkor normatív krízisei. A megküzdés adaptív és nem adaptív formái. A kockázatvállaló magatartás serdülőkorban. Normatív és eseti krízisek a családban (életközépi krízis, válás, gyász). A segítés lehetőségei.

Kötelező irodalom Hajduska Marianna: Krízislélektan, ELTE Eötvös, Budapest, 2008, 2010, 9–33, 45–70; Vikár György: Az ifjúkor válságai, Animula, Budapest, 1999, 101–138. Ajánlott irodalom Benkő Antal – Martos Tamás: Serdülők és szüleik kapcsolatáról, vallási és egzisztenciális értékeikről, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Vallásosság és személyiség, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007, 173–224; Egan, Gerard: A segítő készségek fejlesztése, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007, 2009; Kézdy Anikó – Martos Tamás: Vallási kételyek, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Vallásosság és személyiség, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007, 158–172; Tőzsér Endre (szerk.): Hit és élet a felnőttkor küszöbén, Új Ember Kiadó, Budapest, 2006.

KUTATÁSELMÉLET ÉS -MÓDSZERTAN I–II.

bb

PTKM1/E – Esti, II.

félév , előadás ,

2

PTKM2/E – Esti, II.

félév , gyakorlat ,

kredit

1

kredit

Előadó és Gyakorlatvezető: Dr. Révay Edit RSCJ A tanegység célja A hallgatók megismerkednek a társadalomtudományi kutatómunka alapvető céljával, folyamatával, megtanulnak kutatási eredményeket értelmezni, és elsajátítanak egyszerű kutatási módszereket, megismerik azok lehetséges alkalmazási területeit.

vissza az elejére

Követelmények A félév végén szóbeli vizsga.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tudományterület műveléséhez szükséges kutatómunka szakmai ismereteinek adekvát és biztos alkalmazása. • Önálló kutatás megtervezésére, szervezésére, kivitelezésére, az eredmények elemzésére, értelmezésére és a kutatás továbbvitelére, fejlesztésére való biztos szakmai tudás és készség. • Az újabb módszertani kutatási lehetőségek iránti nyitottság az egyes módszerek egymásra építhetőségének, együtt alkalmazási lehetőségeinek kutatása és azok sokoldalú, adekvát használata.

vissza az elejére

Tematika I. A társadalomtudományi kutatás lényege, jellemzői; A kutatás tudományosságának feltételei, etikai kérdései; A kutatás fázisai, kutatási stratégiák, módszerek, eszközök; A kutatási probléma kiválasztása, a kutatás tárgyának meghatározása, hipotézisek alkotása, operacionalizálás, kutatási koncepció, kutatási terv; A kutatandó probléma szakirodalmi hátterének feltárása; A dokumentumok elemzése, kvantitatív szemantika, tartalomelemzés; Érvényesség, megbízhatóság fogalma; A minta fogalma, mintavételi eljárások, a vizsgálatba bevontak körének meghatározása, a mintaválasztás típusai. II. A kutatás fajtái, a vizsgálati módszerek csoportosítása, kiválasztása; A megfigyelés mint módszer alkalmazása a kutatásban; A megfigyelés jellemzői, fajtái, előnyei, hátrányai; A megfigyelt adatok rögzítése; A kérdőíves adatfelvétel módszere, az interjú, a kérdezés szabályai, a kérdezés elmélete; Vélemények és attitűdök mérése; Szociometriai vizsgálatok; Kísérletek: a kísérletek meghatározása, osztályozása különböző szempontok szerint; A terepkutatás; Adatfeldolgozás, méréselmélet alapjai az adatok statisztikai feldolgozása, értékelése, az elemzési szakasz feladatai, módszerei. Követelmény A félév végén 1. A szorgalmi időszak végére egy konkrét, egyéni kutatási probléma meghatározása, kutatási tervének elkészítése, a probléma szakirodalmi hátterének feltárása és elméleti összefoglalóban való bemutatása, kutatási hipotézis megfogalmazása, annak munkahipotézissé alakítása, a vizsgálandó populáció kiválasztása, a mintaválasztás módszere, a kutatási probléma lehetséges vizsgálati módszereinek részletes bemutatása. 2. Konkrét adatokkal végzett egyszerű statisztikai eljárások alkalmazása. Kötelező irodalom Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak), Perfekt, Budapest, 2005; Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan, Szent István Egyetem – Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Gödöllő – Budapest, 2000 (http://www.kutdiak.hu/56-9700.php); Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, Budapest, 1998; Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004; Cserné Adermann Gizella: Kutatásmódszertani dilemmák, Tudásmenedzsment 5 (2004/2) 11– 18. (http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/full/52szam.pdf ).

LATIN NYELV I.

bb

BALA1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével.

Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Kiejtés, olvasási készség megszerzése latinul. I.-II., V. decl.; 2. Az ige szótári alakja, ragozási tövek képzése, Ind. praes. impf., Ind. praet. impf.; 3. A III. decl., i-tövűek, fordítási technika elsajátítása; 4. Melléknevek, IV. decl., Vocativus; 5. Nyelvtani gyakorlás, (decl.-k, főnév- és melléknévragozás), Imperativus; 6. Zh a főnévés melléknévragozásból, Ind. fut. impf.; 7. Ind. praes./praet./fut. perf.; 8. Nyelvtani gyakorlás (igeragozás); 9. Nyelvtani gyakorlás, memoriterek; 10. Zh igeragozásból, szövegolvasás; 11. Melléknév fokozása, Adv., és az adv. fokozása; 12. Nyelvtani gyakorlás, irányhármasság; 13. Zh melléknév-, adv.-fokozásból, névmások; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény A 3 zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet. A tananyagot az órán fogják megkapni a hallgatók.

LATIN NYELV II.

bb

BALA2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Nyelvtani alapismeretek biztos alkalmazása. • Helyes latin kiejtés és latinul való felolvasás. • Képes egyszerű szöveg fordítására. • Latin memoriterek ismerete.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Nyelvtani alapismeretek biztos alkalmazása. • Helyes latin kiejtés és latinul való felolvasás. • Jó fordítási technika. Képes bonyolultabb szövegek fordítására. • Latin memoriterek ismerete. Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Nyelvtani ismétlés; 2. Coniunctivus; 3. Nyelvtani gyakorlás (teljes activ igeragozás); 4. Participiumok, nyelvtani gyakorlás; 5. Zh a teljes activ igeragozásból; 6. A passiv igeragozás (összes időben); 7. Nyelvtani gyakorlás (a teljes activ-passiv igeragozás); 8. Infinitivusok, nyelvtani gyakorlás; 9. Zh a teljes activ-passiv igeragozásból; 10. I-V. decl., part.-k, inf.-k, memoriterek; 11. Nyelvtani gyakorlás; 12. Zh alaktanból; 13. Fordítási gyakorlat; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény A 3 db zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. vissza az elejére

Szükséges tankönyv és eszköz 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet. A szükséges tananyagot az órán fogják megkapni a hallgatók.

LATIN NYELV III.

bb

MTLA3N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Nyelvtani alapismeretek biztos alkalmazása. • Helyes latin kiejtés és latinul való felolvasás. • Jó fordítási technika. Képes egyszerű szöveg fordítására. • Latin memoriterek ismerete. Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1.  Kiejtés, olvasási készség megszerzése latinul. I.-II., IV-V. decl.; 2. Az ige szótári alakja, ragozási tövek képzése, Ind. praes./praet./fut. impf., III. decl., i-tövűek, fordítási technika elsajátítása; 3. Melléknevek, Vocativus,

Imperativus; 4. Nyelvtani gyakorlás, (decl.-k, főnév- és melléknévragozás); 5. Zh a főnév- és melléknévragozásból, Ind. praes./praet./fut. perf.; 6. Nyelvtani gyakorlás (igeragozás) memoriterek; 7.  Zh igeragozásból, szövegolvasás; 8.  A melléknév fokozása, Adv., és az adv. fokozása, irányhármasság; 9. Zh a melléknév- és adv.-fokozásból, névmások; 10.  Coniunctivus; 11.  Ind/Con. impf. pass.; 12.  Igeragozás gyakorlása; 13. Zh igeragozásból, Ind./Con. act és impf. pass.; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény A 3 zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír.

LATIN NYELV IV.

bb

MTLA4N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása, a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Nyelvtani alapismeretek biztos alkalmazása. • Helyes latin kiejtés és latinul való felolvasás. • Jó fordítási technika. Képes a bonyolultabb szövegek önálló fordítására. • Latin memoriterek ismerete. Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Nyelvtani ismétlés; 2. Zh nyelvtani ismétlésből (I-V. decl. mellékn., adv. igerag.); 3. Participiumok, infinitivusok; 4. pass. perf. igeragozás képzése; 5. Nyelvtani gyakorlás; 6. Zh Participiumok, infinitivusok; 7. Nyelvtani gyakorlás (a teljes activ-passiv igeragozás); 8. Zh a teljes activ-passiv igeragozásból; 9. Acc. c. inf, Nom. c. inf.; 10. Fordítás, az acc. c. inf. és nom. c. inf. alkalmazása; 11. Zh Acc. c. inf., Nom. c. inf.; 12. Participiumos szerkezetek (Part. con., Abl. Abs., GVM); 13. Consec. temp., fordítási gyakorlat; 14. Összefoglalás, pótzh.

vissza az elejére

Szükséges tankönyv és eszköz Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv, Tanuljunk nyelveket!, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet.

Követelmény 3db zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv, Tanuljunk nyelveket!, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet.

LATIN NYELV V.

bb

MTLA5N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Berhidai Piusz OFM vissza az elejére

A tanegység célja A korábban elsajátított latin nyelvi ismeretek alapján betekintést nyújtani a latin egyházi irodalomba a Vulgata, az egyházatyák és a középkori teológusok latin, ill. latin nyelven fennmaradt műveinek, továbbá liturgikus szövegek olvasása által. Tematika A hallgatók az első órán kézhez kapják a fordítandó szemelvényeket. Követelmény A félév során havonta egy írásbeli beszámoló a közösen olvasott szemelvények fordításából, hetente egy írásbeli számonkérés az aktuális szöveg szavaiból. A szorgalmi időszak utolsó hetében memoriter számonkérése, valamint két (egy közösen olvasott és egy ismeretlen) szemelvény fordítása.

LATIN NYELV VI.

bb

MTLA6N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Berhidai Piusz OFM A tanegység célja A korábban elsajátított latin nyelvi ismeretek alapján betekintést nyújtani a latin egyházi irodalomba a Vulgata, az egyházatyák és a középkori teológusok latin, ill. latin nyelven fennmaradt műveinek, továbbá liturgikus szövegek olvasása által.

Tematika A hallgatók az első órán kézhez kapják a fordítandó szemelvényeket. Követelmény A félév során havonta egy írásbeli beszámoló a közösen olvasott szemelvények fordításából, hetente egy írásbeli számonkérés az aktuális szöveg szavaiból. A szorgalmi időszak utolsó hetében memoriter számonkérése, valamint két (egy közösen olvasott és egy ismeretlen) szemelvény fordítása.

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA I.: ALAPVETŐ PASZTORÁLIS

bb

BALPT1N, MTLPT1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

A tanegység célja A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak a megismerése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a lelkipásztorkodás jelentőségét és küldetését. • Szembenéz korunk kihívásaival és az azokra adható válaszokkal. • Felelősen vállalja a lelkipásztori küldetést. Tematika 1. Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban; 2. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata; 3.  Paradigmaváltás a lelkipásztorkodásban és az új evangelizáció? 4. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (a kommunió-egyháztan); 5. Az evangelizáció teológiája és lelkisége; 6. A papság és az evangelizáció; 7. A világiak és az evangelizáció; 8.  Az Istennek szentelt életformák és az evangelizáció; 9. Az állandó diakonátus és az evangelizáció; 10. Egyesületek, közösségek, mozgalmak az egyházban; 11. Hogyan jön létre a közösség? 12. A cigánypasztoráció irányelvei.; 13–14. A család helyzete korunkban. A keresztény család ténye és társadalmi szerepe. A család lelkipásztori gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja. Kötelező irodalom Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Budapest, 2005.

vissza az elejére

Előadó: dr. Csáki Tibor

Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 2005; VI. Pál: Evangelii nuntiandi, apostoli buzdítás a mai világ evangelizálásáról (1975) (www.katolikus.hu); II János Pál: Christifideles laici, apostoli buzdítás a világi hívők egyházban és világban betöltött hivatásáról és küldetéséről, in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 641–718.; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbén, JLX, Budapest, 1994; Dobos László: Világiak a lelkipásztorkodásban, Lámpás, Abaliget, 1996; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA II.: SZENTSÉGI PASZTORÁLIS

bb

BALPT2N, MTLPT2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Csáki Tibor vissza az elejére

A tanegység célja Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori feladatokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szentségi lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati kérdéseit. • Képes a szentségek lelkipásztori szolgálatára. • Felelős a szentségekért, mint a hitnek és az egyháznak szent jeleiért. Tematika 1–2.  A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei, és lelkipásztori félreértések; 3.  A katekumenátus és a katekumenális lelkipásztorkodás elemei; 4–5.  A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések néhány kérdése. A hit legfőbb kérdéseinek bemutatása a hittel ismerkedők számára; 6. A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése. Hogyan tekintsünk a szentséget kérőkre? A felkészítések időtartama; a beszélgetések szabályai; 7. A keresztséggel kapcsolatos lelkipásztori kérdések. A keresztségi beszélgetés és a szülők katekumenális képzése; 8. A bérmálás lelkipásztori gondozása; 9. Az eucharisztia és a lelkipásztorkodás. A mise közösségivé tételének lehetőségei; 10. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A jó elhatározásra nevelés jelentősége és az elhatározás szabályai; 10. A lelkivezetés. Mikor alkalmas egy szülő, hitoktató a lelkivezetésre? Teológiai pillérei. Első tennivalói. A beszélgetés alapszabályai és a másik meghallgatásának „módja”; 12. A betegek kenete és a betegellátás. A szentkenet közösségi kiszolgáltatása. A halállal való szembenézés fázisai; 13. A papi hivatások gondozása. A hivatás és korunk. A ministrálás mint a

hivatásgondozás kiemelt területe; 14. Jegyesek felkészítésének elmélete és gyakorlata. Fiatalok felkészítése házasságra. Követelmény A félév végén vizsga. Kötelező irodalom Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel, Szent István Társulat, Budapest, 2006. Ajánlott irodalom Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Agapé, Szeged, 1999; Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

bb

BALPT1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc A tanegység célja A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak a megismerése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a lelkipásztorkodás jelentőségét és küldetését. • Szembenéz korunk kihívásaival és az azokra adható válaszokkal. • Felelősen vállalja a lelkipásztori küldetést. Tematika Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata. Paradigmaváltás és az új evangelizáció. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (a kommunió-egyháztan). A papság, a világiak, a szerzetesek, diakónusok és a megújulási mozgalmak szerepe az evangelizációban. Hogyan jön létre a közösség? Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban.

vissza az elejére

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA I.: ALAPVETŐ PASZTORÁLIS

Tankönyv Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Kötelező irodalom VI. Pál: Evangelii nuntiandi, apostoli buzdítás a mai világ evangelizálásáról (1975) (www.katolikus.hu); II János Pál: Christifideles laici, apostoli buzdítás a világi hívők egyházban és világban betöltött hivatásáról és küldetéséről, in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 641–718. Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 2005; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbén, JLX, Budapest, 1994; Dobos László: Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban, Lámpás, Abaliget, 1996; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.

vissza az elejére

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA II.: SZENTSÉGI PASZTORÁLIS

bb

BALPT2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc A tanegység célja Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori feladatokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismerkedés a szentségi lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. • Képes a szentségek lelkipásztori szolgálatára. • Felelősség a szentségekért, mint a hit és az egyház hatékony jeleiért. Tematika A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések kérdései. A hit legfőbb kérdéseinek közvetítése keresők számára. A felkészítések időtartama. A keresztséggel, bérmálással kapcsolatos lelkipásztori kérdések, illetve a felkészítések. A mise közösségivé tételének lehetőségei. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A lelkivezetés. A betegek kenete és a betegellátás. A papi hivatások gondozása. Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban.

Tankönyv Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az „új evangelizáció”. Lelkipásztori teológia II. Az egyház önmegvalósítása a szentségekben, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel. Fiataloknak, felnőtteknek, bérmálkozóknak, katekumeneknek, Szent István Társulat, Budapest, 2008. Ajánlott irodalom Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Agapé, Szeged, 1999; Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA III.: KÖZÖSSÉG ÉS LELKIPÁSZTORKODÁS félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc A tanegység célja Megismerkedni a közösség fejlődésének, létrehozásának és működésének alapvető szabályaival. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Betekintést nyer a közösségek alakulásának törvényszerűségeibe. • Képes közösségek elindítására. • Elköteleződés a közösség létrehozásában. Tematika Az intézményesülés (és a karizma) problémája és a lelkipásztorkodás története. Az egyházi szerepek, formák, tanítások intézményesülése; az egység és az engedelmesség az egyházban. A közösség létrehozása a lelkipásztori gyakorlatban. A csoportos beszélgetés szabályai és alkalmazása. Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban, Márton Áron, Budapest, 1997; Tomka Ferenc: Biztos út, Szent István Társulat, Budapest, 2010; Valamint az előzőhöz készült segédfüzet; Tomka Ferenc: Hogyan jön létre közösség a plébánián? jegyzet; Tomka Ferenc.: A csoportos beszélgetés művészete, in Máté-Tóth András – Jahn Mária

vissza az elejére

bb

BALPT3/E – Esti, I.

(szerk.): Studia religiosa. Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára, Bába és Társa, Szeged, 1998. Ajánlott irodalom Rahner, Karl: Egyházreform. Lehetőség és feladat, Egyházfórum, Budapest, 1994; Cordes, Paul Josef: A lelket ki ne oltsátok! Karizmák és „újra-evangelizálás”, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1993; Vanier, Jean: A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye, Vigilia, Budapest, 1995; Lohfink, Gerhard: Milyennek akarta Jézus a közösséget? A keresztény hit társadalmi dimenziója, Egyházfórum, Luzern, 1990; Griffin, Em: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Budapest, 2008.

LELKIPÁSZTORI TEOLÓGIA IV.: KATEGORIÁLIS PASZTORÁCIÓ

bb

BALPT4/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc vissza az elejére

A tanegység célja Megismerkedni a lelkipásztorkodás legfőbb területeivel és az ezekhez kapcsolódó lelkipásztori feladatokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismerkedés plébániai lelkipásztorkodás fő kérdéseivel. • Képes a plébániai lelkipásztorkodás elkezdésére. • A hívők és a társadalom rétegei iránti lelkipásztori felelősségtudat kialakítása. Tematika A plébánia és a lelkipásztori tervezés. Városiasodás, falu és evangelizáció. A felnőttek evangelizációja. A család helyzete és család gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja. A jegyesek pasztorációja. Fiatalok házasságra való felkészítése. A karitász. Szegények, hátrányos helyzetűek, a cigányság, deviancia és az egyház. Az öregek evangelizációja. Dialógus a másként gondolkozókkal. Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció. Egyházunk helyzete és küldetése a harmadik évezred elején, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az „új evangelizáció”. Lelkipásztori teológia II. Az egyház önmegvalósítása a szentségekben, Szent István Társulat, Budapest, 2006. Kötelező irodalom Bovet, Theodor: Felette nagy titok. Könyv a házasságról, Vigilia, Budapest, 2000.

Ajánlott irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; Hortobágyiné Nagy Ágnes (szerk.): Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005; Chapman, Gary: Családi összhangzattan. A családi harmónia öt jellemzője, Harmat, Budapest, 2008; Jövőnk a család, 1-2. kötet, Új Ember, Budapest, 2005; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.

LITURGIKA I.

bb

MTLI1N, BALI1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

A tanegység célja Megismertetni az egyház liturgikus életének alapjait: áttekinteni a liturgia történeti fejlődését, antropológiai és teológiai hátterét, jelen egyházi gyakorlatát, valamint a liturgiával kapcsolatos még nyitott kérdéseket. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az egyház liturgiájának szellemét és törvényszerűségeit, a liturgia, a teológia és a keresztény élet szerves összefüggéseit. • Képes értő módon eligazodni az egyes szentségek, valamint az egyházi év ünneplésének rendjében. • A liturgia elkötelezett, tudatos résztvevője és apostola. Tematika 1. A liturgia fogalma, liturgiatudomány, liturgikus mozgalom; 2. A szent liturgia a II. vatikáni zsinaton és az utána következő reform; 3. Az ünneplő ember: a liturgia antropológiai alapjai; 4.  A liturgia forrásai – liturgikus könyvek; 5.  Liturgiatörténet 1; 6. Liturgiatörténet 2; 7. A keresztény beavatás története; 8. A keresztény beavatás jelenlegi gyakorlata 1; 9. A keresztény beavatás jelenlegi gyakorlata 2 (katekumenátus, bérmálás); 10. Az eucharisztia története; 11. Az eucharisztia ünneplése 1; 12. Az eucharisztia ünneplése 2; 13.  A kiengesztelődés szentsége – történeti megközelítés; 14. A kiengesztelődés szentsége – jelenlegi gyakorlat; a betegek szentsége. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. A félév során szóbeli beszámolók, zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Sacrosanctum concilium, konstitúció a szent liturgiáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 45–88; Kunzler,

vissza az elejére

Előadó: Dr. Fehérváry Jákó OSB

Michael: Az egyház liturgiája, Agapé, Szeged, 2005; Berger, Rupert: Lelkipásztori liturgikus lexikon, Vigilia, Budapest, 2008; Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Guardini, Romano: Az imádság iskolájában, Szent István Társulat, Budapest, 1988; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete. A római liturgia reformjának ismertetésével, in Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 347–475 (korábban önálló kötetben: Teológiai Kiskönyvtár III/3, Róma, 1980); Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Grillo, Andrea: A liturgia születése a XX. században, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006; Jungmann, Josef A.: A szentmise. Történelmi, teológiai és lelkipásztori áttekintés, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977.

LITURGIKA II.

bb

vissza az elejére

MTLI2N, BALI2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Fehérváry Jákó OSB A tanegység célja Megismertetni az egyház liturgikus életének alapjait: áttekinteni a liturgia történeti fejlődését, antropológiai és teológiai hátterét, jelen egyházi gyakorlatát, valamint a liturgiával kapcsolatos még nyitott kérdéseket. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az egyház liturgiájának szellemét, a liturgia és a keresztény életének kapcsolatát. • Eligazodás az egyes szentségek ünneplésének rendjében. • A liturgia elkötelezett résztvevője és apostola. Tematika 1. Az egyházi rend szentsége 1: történeti áttekintés; 2. Az egyházi rend szentsége 2: liturgikus alapismeretek; 3. A házasságkötés liturgiája; 4. A temetés szertartása; 5. Liturgia és idő 1: az egyházi év kialakulása; 6. Liturgia és idő 2: Vasárnap; 7. Liturgia és idő 3: a húsvéti ünnepkör; 8. Liturgia és idő 4: a karácsonyi idő, szentek ünnepei; 9. Liturgia és idő 5: A zsolozsma kialakulása; 10. Liturgia és idő 6: A zsolozsma mai gyakorlata; 11. Szentelmények és áldások, 12. Liturgia és művészet, 13. Liturgia ma: tendenciák, nyitott kérdések; 14. Élet a latin rítuson kívül. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. A félév során szóbeli beszámolók, zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsga.

Kötelező irodalom Sacrosanctum concilium, konstitúció a szent liturgiáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 45–88; Kunzler, Michael: Az egyház liturgiája, Agapé, Szeged, 2005; Berger, Rupert: Lelkipásztori liturgikus lexikon, Vigilia, Budapest, 2008; Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998; Taft, Robert: The Liturgy of the Hours in the East and West, Collegeville, Liturgical Press, 1985; Bouyer, Louis: Építészet és liturgia, Agapé, Szeged, 2000; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000.

LITURGIKA I.

bb

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismerje meg a hallgató a liturgia szépségét, • Képes legyen a maga szintjén részt venni a liturgikus eseményekben, • Váljék elkötelezett művelőjévé a liturgiának. A tanegység célja Betekintést nyújtani az Egyház liturgikus életébe, az eucharisztikus ünneplés (szentmise) és a szentségek, illetve más rituális cselekmények történetébe, formáiba, előírásaiba. Tematika A liturgia fogalma, meghatározása, felosztása, eredete. A liturgia szabályozása, a rubrikák. A különféle rítusok. Az ősi liturgikus könyvek. Az egyházi év ünnepei, felosztása, a szent idők stb. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása, esetleg szemeszterdolgozat írása választás szerint. Az ellenőrzés formája: szemeszter végén szóbeli, vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Pákozdi István: Római Katolikus Liturgika, jegyzet, Sapientia Főiskola, Budapest, 2009.

vissza az elejére

BALI1/E – Esti, I.

Ajánlott irodalom Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, 5. jav. kiad.; Verbényi I. - Arató M. (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat, Kairosz, Budapest, 2001, 2., bőv. kiad.; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest; Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957; Parsch Pius: Az üdvösség éve, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1936-1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete, Teológiai Kiskönyvtár III/3., [s. n.], Róma, 1980; Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000, 2. jav. kiad.

LITURGIKA II.

bb

BALI2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István vissza az elejére

A tanegység célja Betekintést nyújtani az Egyház liturgikus életébe, az eucharisztikus ünneplés (szentmise) és a szentségek, illetve más rituális cselekmények történetébe, formáiba, előírásaiba. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismerje meg a hallgató a liturgia szépségét, • Képes legyen a maga szintjén résztvenni a liturgikus eseményekben, • Váljék elkötelezett művelőjévé a liturgiának. Tematika 1. Az egyházi rend szentségének liturgiája. – 2. A szolgálatok, az ún. kisebb rendek. – 3. A házasságkötés liturgiája. – 4. Szentelmények, áldások. – 5. A körmenetek. – 6. A zsolozsma és végzésének szabályai. – 7. Az Olvasmányos imaóra. – 8. A Laudes és a Vesperás. – 9. A kis hórák és a Kompletórium. – 10. Az egyházi év az üdvösség éve. – 11. A húsvéti és a karácsonyi ünnepkör. – 12. A nagyböjti és az adventi idő. – 13. Egyéb ünnepek és az ünnepek rangsora. – 14. A keleti liturgiák ismertetése. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. Az ellenőrzés formája: szemeszter végén szóbeli vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, 5. jav. kiad.; Verbényi I., Verbényi I. - Arató M. (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat, Kairosz, Budapest, 2001, 2., bőv. kiad.; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest.

Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957; Parsch Pius: Az üdvösség éve, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1936-1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete, Teológiai Kiskönyvtár III/3., [s. n.], Róma, 1980; Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000, 2. jav. kiad.

LITURGIKUS ÉNEK I.

bb

BALE1N – Nappali, I.

félév ,

1

kredit

A tanegység célja Ismerjék meg a hallgatók a liturgikus éneklésre vonatkozó egyházi előírásokat, a gregorián kottaírást, az egyházi hangnemeket. Tudjanak megszólaltatni néhány latin, illetve magyar gregorián éneket. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A gregorián kottaolvasás elsajátítása és gyakorlása. • Néhány liturgikus énekes tétel megszólaltatása. • A liturgikus éneklés megszerettetése, igényesség a szent zene művelésében. Tematika 1. A liturgikus ének fogalma. 2. A II. Vatikáni zsinat előtti római rendelkezések a liturgikus énekről. 3. A liturgikus konstitúció és a legfontosabb római dokumentumok az egyházi zenéről. 4. Az egyházi zene teológiai alapjai. 5. A gregorián ének fontosabb tulajdonságai, stílusai, kiadványai. 6. A gregorián hangjegyírás alapjai. 7. A gregorián ének hangnemtana és ritmusa. 8. A gregorián énekes formák áttekintése. 9. A korai kereszténység zenéje. 10. Az antifonális és reszponszóriális  éneklési mód. 11. A gregorián korális előzményei és kialakulása. 12. A gregorián ének a frank birodalomban. 13. Új gregorián énekes formák keletkezése a középkorban. 14. A gregorián ének hanyatlásának kezdetei; megújulásának kora. Követelmény Kollokvium a félév végén. Irodalom Szigeti Kilián: Jubilate! A gregorián ének kézikönyve, Magyar Kórus, Budapest, 1948;  Szigeti Kilián: Musica sacra, főiskolai jegyzet, 1949;  Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó Budapest, 1981; Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, Editio Musica, Budapest 1993;  Documenta musicae sacrae. A Szent zene dokumentumai

vissza az elejére

Előadó: Dr. Áment Lukács OSB

X. Pius pápa Motu propriojától napjainkig, MALEZI, Budapest, 2005;  Áment Lukács: Nyugat egyházi zenéjének története, főiskolai jegyzet, 2005.

LITURGIKUS ÉNEK II.

bb

BALE2N – Nappali, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Áment Lukács OSB A tanegység célja Ismerjék meg a hallgatók a liturgiában szereplő énekes formákat. Gyakorolják a gregorián kottaolvasást és legyenek képesek megszólaltatni latin, illetve magyar gregorián énekes tételeket.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A szentmise és a közös imádság énekes formáinak ismerete. • Néhány fontos gregorián ének megtanulása. • Legyen igényes a liturgikus ének művelésében. Tematika 1. Párbeszédes és recitatív énekek a liturgiában.  2.  A szentmise állandó énekes részei: Kyrie.  3. A szentmise állandó énekes részei: Gloria, Credo. 4. A szentmise állandó énekes részei:  Sanctus, Agnus Dei.  5. A szentmise változó énekes részei. Introitus.  6. A szentmise változó énekes részei: Graduale - Válaszos zsoltár.  7. A szentmise változó énekes részei: Alleluia.  8. A szentmise változó énekes részei:  Tractus, Sequentia. 9. A szentmise változó énekes részei: Offertorium, Communio. 10. A zsolozsma kialakulása. 11. A zsoltárok éneklése a zsolozsmában.  12. Az antifonák a zsolozsmában.  13.  A responsoriumok és himnuszok éneklése a zsolozsmában.  14. Magyar nyelvű liturgikus énekeink kiértékelése. Követelmény Kollokvium a félév végén. Irodalom Szigeti Kilián: Jubilate! A gregorián ének kézikönyve, Magyar Kórus, Budapest, 1948;  Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, Editio Musica, Budapest, 1993;  Agustoni, Luigi: A gregorián ének, Gregorián Társaság, Budapest, 2010; Musch, Hans (Hg.): Musik im Gottesdienst, Bd. 1-2., ConBrio, Regensburg, 1993-1994;  Áment Lukács: Nyugat egyházi zenéjének története, főiskolai jegyzet, 2005.

LITURGIKUS ÉNEK I.

bb

BALE1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a liturgikus ének fogalmát, történetét és mai élő gyakorlatát. Betekinteni az énekelt liturgia (szentmise, zsolozsma) világába, tájékozódni a jelenleg használatos énekeskönyvekben és tapasztalatot szerezni a liturgikus énekes szolgálatban.

Tematika A liturgikus ének fogalma. Az egyházi zenéről szóló legfontosabb római dokumentumok. A gregorián ének története, írásmódja, ritmikája, műfaji sajátosságai, legfontosabb tételei. A magyar népének története, műfaji és stiláris változásai. A Hozsanna énekeskönyv legértékesebb dallamai. Az Éneklő Egyház válogatott ordinárium- és propriumtételei, kanciói és zsolozsmái. A nagyhét liturgikus énekei. Követelmény Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba, szentmise). A félév végén aláírás. Mulasztás esetén gyakorlati vizsga. Kötelező irodalom Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 5. kiad.; Hozsanna. Teljes kottás népénekeskönyv, Szent István Társulat, Budapest, 1989; A liturgikus ének, főiskolai jegyzet (előkészületben). Ajánlott irodalom Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, Budapest, 1981; Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1993; Dobszay László: A magyar népének, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995; Török József: Adoremus. Az Egyház liturgiájának ismerete az egyházzenét művelő fiatalok részére, Agapé – Ecclesia, Szeged, Budapest, 2000.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szent zene törvényeit, a liturgikus ének műfajait, legfontosabb dallamait és ezek forrásait. • Képes az időnek és az alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, megszólaltatására és továbbadására. • Elkötelezett a liturgikus ének szeretetében és igényes művelésében.

LITURGIKUS ÉNEK II.

bb

BALE2/E – Esti, II.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a liturgikus ének fogalmát, történetét és mai élő gyakorlatát. Betekinteni az énekelt liturgia (szentmise, zsolozsma) világába, tájékozódni a jelenleg használatos énekeskönyvekben és tapasztalatot szerezni a liturgikus énekes szolgálatban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szent zene törvényeit, a liturgikus ének műfajait, legfontosabb dallamait és ezek forrásait. • Képes az időnek és az alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, megszólaltatására és továbbadására. • Elkötelezett a liturgikus ének szeretetében és igényes művelésében. vissza az elejére

Tematika A „Liturgikus ének I.” tanegység folytatása és tartalmának elmélyítése. (A liturgikus ének fogalma. Az egyházi zenéről szóló legfontosabb római dokumentumok. A gregorián ének története, írásmódja, ritmikája, műfaji sajátosságai, legfontosabb tételei. A magyar népének története, műfaji és stiláris változásai. A Hozsanna énekeskönyv legértékesebb dallamai. Az Éneklő Egyház válogatott ordinárium- és propriumtételei, kanciói és zsolozsmái. A nagyhét liturgikus énekei.) Követelmény Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba, szentmise). A félév végén aláírás. Mulasztás esetén gyakorlati vizsga. Kötelező irodalom Éneklő Egyház – Római Katolikus Népénektár, Szent István Társulat, Budapest; Hozsanna – Teljes Kottás Népénekeskönyv, Szent István Társulat, Budapest; A liturgikus ének, főiskolai jegyzet (előkészületben). Ajánlott irodalom Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, Budapest, 1981; Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1993; Dobszay László: A magyar népének, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995; Egyházzenei füzetek: Tankönyvek 1/15.; Török József: Adoremus. Az Egyház liturgiájának ismerete az egyházzenét művelő fiatalok részére, Agapé – Ecclesia, Szeged, Budapest, 2000.

MISSZIOLÓGIA

bb

MTMIN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Patsch Ferenc SJ A tematikát a gyakorlatvezető az első órán közli.

MORÁLIS SZEMINÁRIUM

bb

BAMOSZ/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal az Egyház bioetikai vonatkozású hivatalos megnyilatkozásain (Evangelium vitae, Donum vitae, Az élet kultúrájáért, Dignitas personae) keresztül a bioetika alapkérdéseit és az azokra adott katolikus választ. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a bioetika alapkérdéseit és az emberi életet védő hivatalos egyházi nyilatkozatokat. • Képes önállóan értelmezni és összefoglalni a katolikus Egyháznak az emberi élet tiszteletéről, valamint a bioetikai kérdésekről szóló tanítását. • Elkötelezett abban, hogy hivő katolikusként ismerve Egyház bioetikai tanítását, hitelesen képviselje azt különböző élethelyzetekben. Tematika 1–2. Bevezetés a bioetikai kérdésekkel kapcsolatos egyházi dokumentumok értelmezéséhez.; 3–4. Hallgatói kiselőadások. Követelmény Félév közben szóbeli kiselőadás egy választott témáról, a félév végén írásbeli szemináriumi dolgozat. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www.katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven.

vissza az elejére

Szemináriumvezető: Dr. Kék Emerencia

Ajánlott irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.

MORÁLTEOLÓGIA SZEMINÁRIUM: BIOETIKA

bb

BAMOSZN – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kék Emerencia vissza az elejére

A tanegység célja Megismertetni az Egyház hivatalos bioetikai tanítását aktuális bioetikai problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódóan. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az Egyház bioetikai tanítását s ebből következően a jelenlegi bioetikai kérdések egyházi megítélését. • Képes önállóan értelmezni egy bioetikai problémát vagy kérdést, valamint ismertetni az azzal kapcsolatos katolikus tanítást. • Elkötelezett abban, hogy egyes élethelyzetekben megszerzett tudását felhasználva hitet tegyen a katolikus Egyház bioetikai tanítása mellett. Tematika 1.  Bevezetés; a bioetika aktualitása. 2–13.  Hallgatói kiselőadások aktuális bioetikai kérdésekről és azok megbeszélése, valamint az aktuális témáról szóló katolikus tanítás ismertetése (művi és spontán abortusz, abortív készítmények engedélyezése, béranyaság, mesterséges megtermékenyítés, prenatális diagnosztika, ember- és állatkísérletek, génsebészet és -manipulációk, az őssejtkutatás problematikája, eutanázia, intenzív terápia, a háború, mint probléma, a halálbüntetés megítélése). Követelmény A félév közben kiselőadás, a félév végén összefoglaló írásbeli szemináriumi dolgozat. Kötelező irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő em-

beri élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www.katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.

bb

MTMOSZ1N – Nappali, I.

félév .

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Megismertetni az Egyház hivatalos bioetikai tanítását aktuális bioetikai problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódóan. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az Egyház bioetikai tanítását s ebből következően a jelenlegi bioetikai kérdések egyházi megítélését. • Képes önállóan értelmezni egy bioetikai problémát vagy kérdést, valamint ismertetni az azzal kapcsolatos katolikus tanítást. • Elkötelezett abban, hogy egyes élethelyzetekben megszerzett tudását felhasználva hitet tegyen a katolikus Egyház bioetikai tanítása mellett. Tematika 1.  Bevezetés; a bioetika aktualitása. 2–13.  Hallgatói kiselőadások aktuális bioetikai kérdésekről és azok megbeszélése, valamint az aktuális témáról szóló katolikus tanítás ismertetése (művi és spontán abortusz, abortív készítmények engedélyezése, béranyaság, mesterséges megtermékenyítés, prenatális diagnosztika, ember- és állatkísérletek, génsebészet és -manipulációk, az őssejtkutatás problematikája, eutanázia, intenzív terápia, a háború mint probléma, a halálbüntetés megítélése). Követelmény A félév közben kiselőadás, a félév végén összefoglaló írásbeli szemináriumi dolgozat.

vissza az elejére

MORÁLTEOLÓGIA SZEMINÁRIUM I.: BIOETIKA

Kötelező irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www.katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256. vissza az elejére

MORÁLTEOLÓGIA SZEMINÁRIUM II. MTMOSZ2N – Nappali, II.

félév ,

3

bb

kredit

Szemináriumvezető: Dr. Papp Miklós A szeminárium célja Elmélyülés egy tanítóhivatali szövegben, közös beszélgetés és egyéni előadás a szexuáletika egy témájáról. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az egyes morális problémákat tárgyaló tanítóhivatali szövegeket, képes azokat megtalálni és elmélyülten olvasni. • Képes egy szabadon választott témáról vetíteni és előadni. • Elkötelezett a nehéz morális témák tudományos, egzisztenciális, hívő kutatásában és megélésében. Tematika A Deus caritas est kezdetű enciklika első felének közös elolvasása és közös reflexiója. Követelmény Egyéni előadások a szexuáletika egyes témáiról, kötelezően pps vetítéssel. Az előadásról 8-10 oldalas dolgozat elkészítése.

MORÁLIS RÉSZISMERETI SZEMINÁRIUM RIMOSZ/E – Esti, I.

félév ,

1

bb

kredit

Szemináriumvezető: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal az Egyház bioetikai vonatkozású hivatalos megnyilatkozásain (Evangelium vitae, Donum vitae, Az élet kultúrájáért, Dignitas personae) keresztül a bioetika alapkérdéseit és az azokra adott katolikus választ.

Tematika 1–2. Bevezetés a bioetikai kérdésekkel kapcsolatos egyházi dokumentumok értelmezéséhez. 3–4. Hallgatói kiselőadások. Követelmény Félév közben szóbeli kiselőadás egy választott témáról, a félév végén írásbeli szemináriumi dolgozat. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a bioetika alapkérdéseit és az emberi életet védő hivatalos egyházi nyilatkozatokat. • Képes önállóan értelmezni és összefoglalni a katolikus Egyháznak az emberi élet tiszteletéről, valamint a bioetikai kérdésekről szóló tanítását. • Elkötelezett abban, hogy hivő katolikusként ismerve Egyház bioetikai tanítását, hitelesen képviselje azt különböző élethelyzetekben.

MORÁLTEOLÓGIA I.: ALAPVETÉS

bb

MTMO1N, BAMO1N – Nappali, II.

félév , előadás ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja A morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével cél az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az erkölcsi alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. • Képes az élet, mint erkölcsi feladat igaz vezetésére: nagy döntések meghozatalára, az azokban való stratégiai kitartásra, az erkölcsi feltámadásra, valamint az erkölcsi alapértékek megvédésére. • Erkölcsileg képzett személyiségként belátja a Krisztushoz tartozás fontosságát, elkötelezett tagja lesz az egyháznak, nagy segítség lehet másoknak az életvezetésükben. Tematika 1.  Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása; 2.  Az erkölcsteológia interdiszciplináris jellege: szerves kapcsolata a teológiával, a filozófiával és a humántudományokkal; 3.  Az Ószövetség éthosza (Törvény, Dekalógus, próféták, bölcsességi irodalom); 4. Az Újszövetség éthosza (a hegyi beszéd, evangéliumi etika, Szent Pál etikája); 5. A természetes erkölcsi törvény elméletének története és mai értelmezése; 6. Erkölcsi princípium, norma, imperatívusz; 7. A transzcendentális és kategoriális szabadság mint az erkölcs lehetőségi feltétele; 8. Alapdöntés – egyes döntés. A döntések stratégiai meghozatala, az azokban való kitartás; 9. Az erkölcsi lecsúszás és a mélypontból való feltámadás teóriája és gyakorlati lépései; 10. A lelkiismeret szentélye, méltósága, nevelése és tévedései; 11. A nehéz döntést segítő erkölcsi szisztémák, érvelések; 12. Az erények története és jellemalakító hatása; 13. A bűn értelmezése, lejtője és fajtái; 14. Az erkölcsös életvezetést segítő spiritualitás, motiválás. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010 (Tételsor a tartalomjegyzék); A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 1699–2051.

Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

MORÁLTEOLÓGIA I.: ALAPVETÉS BAMO1/E – Esti, I.

félév ,

4

bb

kredit

A tanegység célja A morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével cél az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az erkölcsi alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. • Képes az élet, mint erkölcsi feladat igaz vezetésére: nagy döntések meghozatalára, az azokban való stratégiai kitartásra, az erkölcsi feltámadásra, valamint az erkölcsi értékek megvédésére. • Erkölcsileg képzett személyiségként belátja a Krisztushoz tartozás fontosságát, elkötelezett tagja lesz az egyháznak, nagy segítség lehet másoknak az életvezetésükben. Tematika 1. Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az erkölcsteológia interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk; 2.  Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával; 3.  Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit; 4.  A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez; 5. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Papp Miklós

Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010 (Tételsor a tartalomjegyzék); A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 1699–2051. Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86.; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

MORÁLTEOLÓGIA II.: VALLÁSI ERKÖLCS vissza az elejére

MTMO2N, BAMO2N – Nappali, I.

bb

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az erkölcsös életvezetés lényegileg függ a vallástól, ezért az igaz vallásosságra lényegi hangsúlyt kell helyezni. Van erkölcsi felelősség a hitért, az istenképért, a vallásgyakorlásért. A cél az igaz vallásosság, hogy aztán az életvitel is igaz legyen. A vallásosság elleni bűnök nem maradnak csak Istennél, hanem visszahatnak az erkölcsi életre, saját és mások életére is. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a valláserkölcs alapfogalmait, a hitért való erkölcsi felelősség fő súlypontjait. • Képes az igazabb vallásosság útján haladni: eljuthat tisztább istenképre, leleplezheti a hamis képeket és ideológiákat, magasabb szinten imádkozhat és vehet részt az istentiszteleten, s ennek következtében erkölcsi élete is igényesebb lehet. • A valláserkölcs súlypontjainak megfontolása erkölcsileg érettebbé teszi, érzéken�nyé a hit elmélyítésére és védelmére, az ökumenikus törekvésre, a tudományos világképpel való egyeztetésre. Tematika 1. A valláserkölcs fogalmai, metodikája, felosztása. 2. Az ateizmus formái, bűnösségének fokozatai. 3. Hamis istenképek, ideológiák, bálványok; 4. Igaz istenképek a Biblia és az ész alapján. 5. Erkölcsi felelősség a hitért, képzéséért, védelméért; a hit egysége: ökumenikus törekvések. 6. Az imamódok és visszahatásuk az életvezetés erkölcsé-

re. 7. Az aszkézis, böjt lényege és formái. 8. Istent tisztelni személyekben, templomban, tárgyakban. 9. Az evangéliumi tanácsok, eskü és fogadalom; 10. Visszaélés Isten nevével: babona, mágia, spiritizmus, ezotéria. 11. Az evangéliumi tanácsok. 12. Az Úr napjának megszentelése. 13. Az ünnep teológiája; az Egyház iránti felelősségünk. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: A morál lelke: erkölcsösség a vallás területén, valláserkölcsi jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010.

Ajánlott irodalom Hittani Kongregáció: A keresztény elmélkedés néhány szempontja, Szent István Társulat, Budapest, 1991; II. János Pál: Dies Domini. Apostoli levél a vasárnap megszenteléséről (1998), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 413–453.; Nyíri Tamás: Mélylélektan és ateizmus, Herder, Budapest, 1993; Boda László: Adjátok meg Istennek, ami Istené. A keresztény vallásosság, Szent József Kiadó, Budapest, 1992; Rahner, Karl: Hit, szeretet, remény, Egyházfórum, Budapest, 1991; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Weissmahr Béla: Filozófiai istentan, Mérleg – Távlatok, Bécs, Budapest, München, 1996.

MORÁLTEOLÓGIA III.: BIOETIKA

bb

MTMO3N, MAMO1N, – Nappali, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja A bioetikai kérdések erkölcsileg érett, elkötelezett hitű megválaszolása. Ehhez a bioetikai kérdések történeti felvetése után a humántudományok mai eredményeit a hit fényében értelmezzük, és az Egyház hivatalos tanítását elmélyítjük. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a bioetikai kérdések történetét, a mai kutatási eredményeket, a különböző etikák, világvallások és a keresztény erkölcsteológia tanítását. • Képes a bioetika kérdéseire keresztény választ adni, a keresztény értékek fényében a kutatásokat, mai helyzeteket átlátni.

vissza az elejére

Kötelező irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 2083–2195.

• Elkötelezetten belátja a katolikus bioetikai válaszok magalapozottságát és igényes színvonalát. Így önmaga is tud fejlődni, és másokat is tud fejleszteni. Tematika 1.  A bioetika helye a teológiai és humántudományokban. 2.  Az élet és az emberi méltóság alapfogalmai. 3. A betegek és fogyatékkal élők szolgálata. 4. Beavatkozás a gének világába (genomanalízis, génterápia, klónozás). 5. A reprodukciós medicina, a mesterséges megtermékenyítés etikája. 6. A kezdődő élet védelme és az abortusz. 7. A szerv- és szövettranszplantáció erkölcsi kérdései. 8. Az emberrel végzett orvosi kísérletek erkölcsi határai. 9. Emberséges kíséret a haldoklásban és az eutanázia. 10. Merényletek az élet ellen (szenvedélyek, gyilkosság, veszélyeztetés). 11. A halálbüntetés erkölcsi és társadalmi problémája. 12. Az erőszakmentesség elve és a jogos háború kritériumai. 13. Az öngyilkosjelölt lecsúszása és felkarolása. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. vissza az elejére

Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Peschke, KarlHeinz: Christliche Ethik. Spezielle Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1995; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 2006, 2. átdolgozott kiad.; Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga. Az abortuszlegalizáció ellentmondásai és jogellenessége, Szent István Társulat, Budapest, 1997, 2., bőv., átdolg. kiad.; Pápai Életvédő Akadémia, (szerk.) Vial Correa, Juan de Dios –Sgreccia, Elio: A humánembrió identitása és jogállása, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, Budapest, 2001; Buda Béla: Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok, Animula, Budapest, 1997.

MORÁLIS: BIOETIKA

bb

MAMO1/E – Esti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja A bioetikai kérdések erkölcsileg érett, elkötelezett hitű megválaszolása. Ehhez a bioetikai kérdések történeti felvetése után a humántudományok mai eredményeit a hit fényében értelmezzük, és az Egyház hivatalos tanítását elmélyítjük.

Tematika 1. Az emberi élet kezdete; az abortusz. 2. Az emberi szaporodás új módszerei; a géntechnika erkölcsi problematikája. 3. Kísérletek az emberen; a szervátültetés problémái. 4. A halálbüntetés kérdése; az igazságos háború. 5. Az öngyilkosság cselekedete. 6. Eutanázia és halnisegítés. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál meg-

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a bioetikai kérdések történetét, a mai kutatási eredményeket, a különböző etikák, világvallások és a keresztény erkölcsteológia tanítását. • Képes a bioetika kérdéseire keresztény választ adni, a keresztény értékek fényében a kutatásokat, mai helyzeteket átlátni. • Elkötelezetten belátja a katolikus bioetikai válaszok magalapozottságát és igényes színvonalát. Így önmaga is tud fejlődni, és másokat is tud fejleszteni.

nyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.

MORÁLTEOLÓGIA IV.: SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE

bb

MTMO4N, MAMO2N, – Nappali, II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az igaz kommunikáció művelését kutatjuk személyes és társadalmi (politika, tudomány, média) szinten, valamint a hazugság és a bűn rombolását. A konfliktuskezelés, az információvisszatartás, a segítő beszélgetés etikája. A szexuáletika fő kérdéseire keressük a választ a humántudományok eredményei alapján az erkölcsteológia fényében. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgató ismeri a verbális kommunikáció és szexualitás teológiai értékelését, a humántudományok eredményeit. • Képes igaz módon gondolkodni a beszéd és a szexualitás tisztaságáról, ismeri az odavezető utat és az attól elvezető bűnöket. • Elkötelezett az igazság felé önmaga életében, és képes mások felé közvetíteni. Tematika 1. Kommunikációra teremtettünk: a szentháromságos antropológia; 2. Igazságosság a személyes életben; 3. Véleményképzés a nyilvánosságban (politika, tudomány, média); 4. Visszatartott igazság és/vagy „kegyes hazugság”?; 5. A férfi és a női lét antropológiája; 6. A szexualitás célja I. A szerelmes egység; 7. A szemérmes készülődés, érés és azok zsákutcái; 8. Boldogan – szexuális élet nélkül is; 9. A szexualitás célja II. A termékenység; 10. A családtervezés módszerei és azok erkölcsi értékelése; 11. Bűnök és betegségek a szexuális kapcsolatban; 12. A prostitúció mint megvásárolt nemi erőszak; 13. Házasságtörés, nemi erőszak, gyermekek bántalmazása; 14. A homoszexualitás lélektani és teológiai megfontolása. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Papp Miklós: Szexuáletika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2009.

NÉMET NYELV (HALADÓ SZINT)

bb

I–II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Dr. Lukács Gillike Előfeltétel: Legalább 5 szemeszter anyagának ismerete. A tanegység célja A hallgatók felkészítése az államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsgára. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Átfogó képe van a német nyelv rendszeréről, és igényes szókinccsel rendelkezik. • Képes szóban és írásban helyesen és választékosan kifejezni magát. • Elkötelezett, hogy az idegen nyelvet művelt külföldiként használja és külföldiekkel való kapcsolatában hazája és egyháza kulturális nagyköveteként viselkedjék. Tematika 1.  Szöveg: Hausbewohner; Gr.: Verbvalenz; Th.: Deutschland; 2.  Szöveg: Au pair; Gr.: Konjunktionen; Th.: Wappen; 3. Szöveg: Taschengeld; Gr.: Zeitformen; Th.: Leibniz; 4. Szöveg: Kundenberatung; Gr.: Passiv; Th.: Gebete; 5. Film: Dienstleistungen; 6. Ismétlés, összefoglalás; 7. Zárthelyi; 8. Szöveg: Reisebüro; Gr.: zu + Infinitiv; Fog.: Menschliche Kontakte; 9.  Szöveg: Theater; 10.  Szöveg: Gepäckkurier; Gr.: zu + Infinitiv II.; Fog.: Umweltschutz; 11. Film: Unterwegs; 12.  Ismétlés, összefoglalás; 13. Zárthelyi; 14. Középfokú szóbeli próbavizsga.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Egyházi megnyilatkozások a médiáról, Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája – Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Budapest, 1997; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Bonacci, Mary Beth: Igazi szerelem. Kérdések és válaszok párkapcsolatról, házasságról és a szexualitás valódi jelentéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2008; Laun, Andreas (szerk.): Homoszexualitás katolikus szemmel, Jel, Budapest, 2007, (www.ppek.hu); Funiok, Rüdiger: Medienethik. Verantwortung in der Mediengesellschaft, Kohlhammer, Stuttgart, 2007; Kippley, John és Sheila: A természetes családtervezés művészete, Szent István Társulat, Budapest, 1986; Fraling, Bernhard: Sexualethik. Ein Versuch aus christlicher Sicht, Schöningh, Paderborn, 1995; Buda Béla: A szexualitás lélektana. Élmény – magatartás – emberi kapcsolat, MAPET – Végeken Alapítvány, Budapest, 1997; Somfai Béla: Szexuáletikai jegyzetek, Új Ember, Budapest, 2003; Feuerstein, Georg: Gott und die Erotik. Spirituelle Dimensionen der Sexualität, Droemer Knaur, München, 1993; Kruppa Tamás: A házas lét lelkisége és teológiája, Athanasiana 23 (2006) 93–137.; Jelenits István – Tomcsányi Teodóra (szerk.): Egymás közt – egymásért, Híd Családsegítő Központ-Csanádi Püspökség, Budapest, Szeged, 1990.

Követelmény A félév során zh. A félév végén zh és középfokú próbavizsga. Kötelező irodalom Bíró Oszkárné – Heller Anna: Német nyelvkönyv, 2. kötet: Deutsch im Fokus, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (több kiadása is van); Lukács Gillike: Német vizsgaelőkészítő nyelvtani gyakorlókönyv. Unentbehrlich, Tinta, Budapest, 2002; Molnár Judit – Szinna Undine: Az alapfokú írásbeli nyelvvizsga – Német, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 2009; Hessky Regina (főszerk.): Magyar–német és Német–magyar szótár, Nemzeti Tankönyvkiadó –Grimm, Budapest – Szeged, 2002 (későbbi kiadások). Ajánlott irodalom A német nyelvvizsga ábécéje, 1. rész: Szóbeli, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994; A német nyelvvizsga ábécéje, 2. rész: Írásbeli, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993; Dömők Szilvia: Themenkompass, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 (más kiadások); Pax, Simon: Jesus, Effata, Dublin, 2005.

vissza az elejére

NÉMET NYELV (KÖZÉPHALADÓ SZINT) I–II.

félév , gyakorlat ,

3

bb

kredit

Nyelvtanár: Dr. Lukács Gillike Előfeltétel: Legalább 3 szemeszter anyagának ismerete. A tanegység célja A hallgatók felkészítése az államilag elismert C típusú alapfokú nyelvvizsgára. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a német nyelvtan legfontosabb szabályait és a mindennapi élet alapvető szókincsét. • Képes a mindennapi élet egyszerűbb helyzeteiben társalogni és írni. • Elkötelezett, hogy az idegen nyelvet művelt külföldiként használja és külföldiekkel való kapcsolatában hazája és egyháza kulturális nagyköveteként viselkedjék. Tematika 1.  Szöveg: Sammelaktion; Gr.: Verbvalenz; Th.: Reise; 2.  Szöveg: Autofahren; Gr.: Zeitformen; Th.: Weihnachten, 3.  Szöveg: Mußestunden; Gr.: Präpositionen; Th.: Ungarn; 4. Szöveg: Schlankheitstipps; Gr.: Präfix; Th.: Gebete; 5. Film: Verkehr; 6. Ismétlés, összefoglalás; 7.  Zárthelyi; 8.  Szöveg: Fremdsprachen; Gr.: Konjunktionen; Fog.: Freunde; 9.  Szöveg: Kleiderfabrik; Gr.: Passiv; Fog.: Wohnung; 10.  Szöveg: Gesundheit; Gr.: Passiv; Fog.: Haushalt; 11. Film: Wohnmöglichkeiten; 12. Ismétlés, összefoglalás; 13. Zárthelyi; 14. Alapfokú szóbeli próbavizsga.

Követelmény A félév során zh. A félév végén zh és alapfokú próbavizsga. Kötelező irodalom Bíró Oszkárné – Heller Anna: Német nyelvkönyv, 2. kötet: Deutsch im Fokus, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (több kiadása is van); Lukács Gillike: Német vizsgaelőkészítő nyelvtani gyakorlókönyv. Unentbehrlich, Tinta, Budapest, 2002; Molnár Judit – Szinna Undine: Az alapfokú írásbeli nyelvvizsga – Német, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 2009. Ajánlott irodalom Maros Judit – Gottlieb Éva: Start (tankönyv és munkafüzet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010 (több kiadása is van); Pax, Simon: Jesus, Effata, Dublin, 2005.

NEVELÉS ÉS TÁRSADALOM

bb

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja Alapvető nevelésszociológiai ismeretek elsajátítása és alkalmazása a pedagógia jelenségeinek szociológiai és szociálpszichológiai szempontú elemezésében és értékelésében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgató ismeri az intézményes nevelés kapcsolatrendszerét, kölcsönhatását a társadalom más nagy alrendszereivel (gazdaság, kultúra, társadalom). • Képes a kortárs kulturális, társadalmi jelenségek kritikus elemzésére a nevelés, oktatás szempontjainak figyelembe vételével. • Képes az iskolát és saját szerepét, tevékenységét a társadalmi folyamatokkal és kulturális sajátosságokkal összefüggésben értelmezni. • Képes az egyén nevelését befolyásoló társadalmi és kulturális tényezők hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére. Tematika 1. A társadalmi folyamatok és a nevelés közti kölcsönhatások feltárása; 2. Politika, oktatáspolitika, nevelés; 3. Társadalmi struktúra és nevelés; 4. Gazdaság és nevelés, oktatásfinanszírozás; 5. Társadalmi szubkultúrák; 6. Értékek a társadalomban és a nevelésben; 7. Az esélyegyenlőség értelmezése, megteremtésének lehetőségei; 8. A keresztény értékek helye és szerepe a mai magyar társadalomban; 9. Az iskola társadalma, az iskola mint szervezet; 10. A pedagógustársadalom, a tantestület közössége; 11. A tanulói társadalom szervezeti felépítése, működése; 12. A csoport/közösség alakulásának társadalmi és értékrendi meghatározottsága.

vissza az elejére

BAPDNTN, BAPDNT/E – Nappali, Esti, II.

Követelmény Egy választott téma szakirodalma alapján előadás tartása vagy kollokvium. Irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című jegyzetei (1986 és 2003 között megjelentek); Andorka Rudolf: A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle (1993/12) 57–63; Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1989, 2001; Kozma Tamás (szerk.): Társadalom és nevelés. Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 1993; Nagy Mária tanulmányai a pedagógusok munkájáról, életkörülményeiről, szakmaiságáról; Vallásszociológiai vizsgálatok.

NEVELÉS, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

bb

MAPDNEN, MAPDNE/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

Előadó: Fekete András OFM A tanegység célja Korunk nevelési gyakorlata elméleti hátterének megismerése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a jelenlegi neveléselméleti antropológiai problémákat. • Képes a saját nevelési gyakorlatát megformálni a neveléselmélet tételei tükrében megtervezni. • Elkötelezett abban, hogy jövendő, személyre szabott keresztény nevelési feladatait hűséggel vállalja. Tematika 1. Nevelés és öröklés (nevelhetőség); 2. Nevelés és társadalom; 3. A nevelő személyisége, a nevelői szerep (a tekintély kérdése); 4. Nevelés és perszonalizáció (a személyiségfejlesztés kulcskérdései); 5. Embereszmény és nevelés (értékközvetítés); 6. Szabadság és beavatkozás; 7.  Közösségiség és individualizmus a nevelésben; 8.  Etikai kérdések a nevelésben (etikai kódex). Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Zrinszky László: Neveléselmélet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2006 (a tematikában megjelölt fejezetek).

Ajánlott irodalom Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény, Eötvös József, Budapest, 1996.

NEVELŐSZÜLŐI ELLÁTÁS

bb

GYNSZE – Levelező (GYIT), I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gulyás József

Tematika A család fogalma és funkciói. A családi szerepekről általában. A nevelőszülői ellátás helye a gyermekvédelem rendszerében. A nevelőszülői ellátás, mint a családot pótló ellátás. A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai. A nevelőszülő feladatai. A nevelőszülői jogviszony. A nevelőszülői elhelyezés típusai. A nevelőszülő feladatai. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998. (IV. 30.)NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről; 150/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről; Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról, Család, gyermek, ifjúság 7 (1999/3).

NYÁRI KATEKETIKAI/PASZTORÁLIS GYAKORLAT

bb

BKPGY/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István

BKPGYN – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Nobilis Márió A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezetőtanár időben ismerteti.

vissza az elejére

A tanegység célja Az otthont nyújtó ellátás másik formájának (a nevelőszülői ellátás) megismertetése. A családcentrikus szemlélet erősítése, a pedagógus szociális érzékenységének fejlesztése.

NYÁRI LELKIGYAKORLAT (1 HÉT)

bb

MTNYLGYN, BANYLGYN, BANYLGY/E Vezető: Dr. Orosz Lóránt OFM Az első tanév után kell elvégezni. A második évfolyamba lépés feltétele a lelkigyakorlaton való részvétel.

OLASZ NYELV (HALADÓ SZINT)

bb

I–II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Bernáth Mária A tanegység célja Az olasz nyelv közép-/felsőfokú elsajátítása (igény szerint). vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Kommunikációs kompetenciák olasz nyelven (beszédkészség és szövegértés, olvasás, íráskészség). Tematika A csoport összetételének és igényeinek függvényében alakul. Mindenképpen áttekintjük a nyelvtant az elejétől, az érintendő témaköröket pedig az első órán beszéljük meg. Követelmény A félév közben több dolgozat, de a félévi jegy két zárthelyi dolgozat eredményéből áll össze.

OLASZ NYELV (KEZDŐ SZINT)

bb

I–II.

félév , gyakorlat ,

3

kredit

Nyelvtanár: Bernáth Mária A tanegység célja Az olasz nyelv alapfokú elsajátítása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Kommunikációs kompetenciák olasz nyelven (beszédkészség és szövegértés, olvasás, íráskészség).

Követelmény A félév közben több dolgozat, de a félév végi jegy két zárthelyi dolgozat eredményéből áll össze. Tankönyv (ajánlott) Magnelli, Sandro –Marin, Telis: Nuovo Progetto italiano, 1. kötet: Libro dello studente + CD, EdiLingua, 2008.

ÓSZÖVETSÉG TEOLÓGIÁJA

bb

MTOTN, MAOTN, Nappali, I.

félév ,

2

kredit .

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A kurzus a Héber Biblia egyes teológiai kérdéseivel, teológiai megfogalmazásainak sokszínűségével és újraértelmezéseivel, valamint a bibliai gondolkodás néhány alapvető dimenziójával foglalkozik. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgató az előadásokon elhangzó biblikus-teológiai gondolatok elmélyítésével el tudja helyezni az egyes ószövetségi gondolatokat az ókori Izrael eszmetörténe-

vissza az elejére

Tematika 1.  Szókincs: országok, nemzetek, üdvözlés, búcsúzás, bemutatkozás, személyek megmutatása és leírása, kor, foglalkozás, számnevek. Nyelvtan: az ábécé; kiejtés; az „essere”, „avere”; tagadás; a főnevek és melléknevek ragozása; a határozott és a határozatlan névelő; 2.  Szókincs: mindennapos használati tárgyak, birtoklás kifejezése, a család, a hét napjai, a napszakok, az órák, a számnevek; 3. Nyelvtan: mutató névmások; a „c’è” szerkezet; az „a”, „in” elöljárószók; az I. igeragozás szabályos igéi; 4. Szókincs: szabadidő, hónapok, dátumok, ételek, élelmiszerek, ruhatár, színek. Nyelvtan: a II. és III. igeragozás szabályos igéi; 5. A modális igék, a „dovere”, „sapere” igék; a „di”, „da”, „su”, „per”, „con” elöljárószók; a ragozhatatlan főnevek; 6. Szókincs: ház, lakás, tárgyak helye, mindennapos tevékenységek; 6. Zh; 7. A névelőkkel összetett elöljárószók; a rendhagyó igék; a visszaható igék; a határozói igenév, birtokos névmások; 8. Elmúlt események elbeszélése, levélírás; múlt idő; 9. Étterem, boltok nevei, irányok, az útirány megmutatása és az arra vonatkozó kérdés; 10. Javaslattétel, javaslat elfogadása, visszautasítása. Nyelvtan: a „poco”, „molto”, „tanto”, „troppo”; rendhagyó igék; 11. Szókincs: bevásárlás az élelmiszerboltban, termékek, preferenciák kifejezése, a tárgyat helyettesítő személyes névmások; 12. Végzettség, munka, CV; 13. Utazás, tervek. Nyelvtan: jövőidő; 14. Gyakorlás, zh.

tében és irodalmi örökségében, ezzel közelebb kerülhet a Szentírás mélyebb megértéséhez. Tematika I. A Héber Biblia/Ószövetség zsidó és keresztény teológiája. II. Izrael népének sokszínű istentapasztalata. III. Esettanulmány az Ó- és Újszövetség teológiai kapcsolatainak illusztrálására: A Pászka éjszakája a Héber Bibliában (Kivonulás könyve), a deuterokanonikus irodalomban (Bölcsesség könyve) és az Újszövetségben (Jézus húsvétja). Követelmény A félév során lesz egy zárthelyi dolgozat, amelynek témája a bibliai monoteizmus, a kurzus végén pedig az előadások anyagát felölelő szóbeli vizsga. Alapvető forrás a zárthelyi dolgozatra való felkészüléshez: Rózsa Huba, JHVH az egyetlen Isten. A monoteizmus Izrael vallástörténetében c. tanulmánya (ld. a kötelező irodalom tételei között).

vissza az elejére

Kötelező irodalom McKenzie, John L. – Brown, R. E.: „Az ószövetségi gondolkodás elemei”, in Brown, R. E. – Fitzmyer, J. A. – Murphy, R. E. (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 3. kötet: Biblikus tanulmányok, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003, 407–452.; Rózsa Huba: „JHVH az egyetlen Isten. A monoteizmus Izrael vallástörténetében”, in Rózsa Huba: Isten a kezdet és a vég. Válogatott tanulmányok, Budapest, Szent István Társulat, 2010, 209–275. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Rebić, Adalbert: Bibliai régiségek, Katolikus Teológiai Kézikönyvek 25., Agapé, Szeged, 2000; Bartha Tibor: Az Ószövetség népe, A SZET Lelkészképzőjének Tanulmányi Füzetei 1., [s. n.], Budapest, 1974; Westermann, Claus: Az Ószövetség theológiájának vázlata, Református Teológiai Akadémia Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1993; Baker, D. L.: Két szövetség, egy Biblia, Hermeneutikai Füzetek 15., Hermeneutikai Kutatóközpont, Harmat Kiadói Alapítvány, Budapest, 1998; Sattler, Dorothea –Schneider, Theodor: „Istentan”, in Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest, Vigilia Kiadó, 2002, 59–80. (A „Bibliai alapok” c. fejezet ószövetségi része); Egeresi László Sándor: „Samas, semes, Simson. Az óizráeli napkultusz emlékei”, in Ostium in Caelo. Jubileumi kötet dr. Bolyki János teológiaprofesszor 75. születésnapjára, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, Ráday Könyvesház, Budapest, 2006, 15–31.; Knight, George a. F.: Az Ószövetség keresztyén teológiája, Kálvin, Budapest, 2006; Rad, Gerhard von: Az Ószövetség teológiája 1-2. kötet, Osiris, Budapest, 2000–2001; Collins, John J.: A Biblia Bábel után. Történetkritika a posztmodern korban, Napjaink teológiája 10., Bencés, Pannonhalma 2008, 195–252. (Az „Izrael vallása: az istennő visszatér” c. fejezet); José Ramon Busto Saiz: „Isten nem teremtett halált: a rossz problémája az Ószövetségben”, in Katolikus Kincses Kalendárium 2010, Agapé, Szeged, 2009, 33–50.; Schreiner, Josef: Az Ószövetség teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2004; Karasszon István: Az óizraeli vallás. Vázlatok, Református Teológiai Akadémia Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoportja, Buda-

ÓSZÖVETSÉGI BEVEZETÉS I.

bb

– lásd Bevezetés az Ószövetségbe I.

ÓSZÖVETSÉGI BEVEZETÉS II.

bb

– lásd Bevezetés az Ószövetségbe II.

ÓSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS I. MTOE1N, MAOE1N – Nappali, I.

bb

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tematikát az oktató az első órán adja ki.

ÓSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS II.: ZSOLTÁROK MTOE2N, MAOE2N – Nappali, II.

bb

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

pest, 1994; Kőszeghy Miklós, „Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr.e. 9. században”, in Egyháztörténeti Szemle 3 (2002) 28–39.; Kőszeghy Miklós: Cseréplevelek. Héber feliratok a fogság előtti Palesztinából, Kréné 2., Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2003, 120–138. (Az „Asera YHWH mellett – Ki/Mi az?” c. fejezet); Takáts Előd: „Minden magas halmon és minden bujazöld fa alatt’. Megjegyzések az exilium előtti Júda vallási képének megrajzolásához”, in Hodossy-Takács Előd: Kortörténeti tanulmányok, Sepphoris Füzetek 1., Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 1999, 38–58.; Thorday Attila: A szövetség mint ajándék és elkötelezettség. Isten és ember szövetségkötése az ószövetségi írásokban, Katolikus Teológiai Kézikönyvek 23., Agapé, Szeged,1997; Léon-Dufour, Xavier (szerk.): Biblikus Teológiai Szótár, Budapest, Szent István Társulat, 2009; Xeravits Géza: Tanulmányok az ókori Izrael kultuszáról, Simeon könyvek, Pápai Református Teológiai Akadémia – L’Harmattan, Pápa – Budapest, 2008; Zsengellér József: „Jahve Somron és Jahve Cebaot” in Tenke Sándor – Karasszon István (szerk.): Fölbuzog szívem szép beszédre. Tanulmányok D. Dr. Tóth Kálmán tiszteletére, Károli Református Egyetem Hittudományi Kar, Budapest, 1997, 231–238.

Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja Válogatott zsoltárok többszempontú exegetikai vizsgálata. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a zsoltárok teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését. • Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az egyes perikópákat elsőrenden ószövetségi kontextusukban látni. • Elkötelezett az Ószövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében, ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat későbbi hatástörténetük fényében is vizsgálja. Tematika A kurzus kezdetén a Zsoltárok könyve alapvető bevezetéstani kérdéseinek áttekintése, majd ezután perikópánként haladva a választott zsoltárok szövegének, szerkezetének, műfajának és tanításának részletes vizsgálata.

vissza az elejére

Követelmény Félévközi ellenőrzés: órai aktivitás. Félév végi ellenőrzés: vizsga Irodalom Az órák során kiadott jegyzet; Dahood, Mitchell: Psalms, 1-3. kötet, Garden City, Doubleday 1995; Zenger, E.–Hossfeld, L.: Psalms, 1-2. kötet, Minneapolis, Fortress, 2005, 2011; Seybold, Klaus: Die Psalmen, Tübingen, Mohr Siebeck, 1996.

ÖKOLÓGIA, KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ETIKA ETÖKN, ETÖK/E – Nappali, Esti, I.

bb

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Bakonyi Gábor A tanegység célja Megismertetni a hallgatót az általános ökológiai és környezetvédelmi ismeretekkel és ezekhez kapcsolódóan a társadalmi és egyéni felelősségekkel, valamint a tudományos, erkölcsi és vallási szempontokkal. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az ember természeti és mesterséges környezetével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, a napjainkban sokasodó veszélyeket, megoldásuk lehetőségeit és a kapcsolódó etikai problémákat. • Képes a holisztikus látásmódra, érzékenyen reagál a környezeti problémákra, a tanulókban is fel tudja kelteni a környezettudatos szemléletet.

• Elkötelezett abban, hogy környezettudatosan él, és ezt a szemléletet képviseli azokban a közösségekben, melyeknek maga is tagja. Tematika 1. A teremtett világ ökológia szempontok szerint. 2. Szerveződési szintek (populációk, életközösségek, bioszféra). 3. A bioszféra, mint a növények, állatok és emberek élőhelye. 4. A bioszféra működése. Régi kihívások: 5. biodiverzitás csökkenés, 6. környezetszennyezés. Új kihívások: 7. géntechnológia, 8. nanotechnológia. 9-10. Környezeti problémák megoldásának lehetőségei: természettudományos megközelítések. 11. Fontos Biblia helyek. 12. Egyházi állásfoglalások. 13-14. Környezeti problémák megoldásának lehetőségei: etikai megközelítések.

Kötelező irodalom Bakonyi Gábor: Az önkorlátozás hiánya és szükséglete a környezetvédelemben, Vigilia 71 (2006/3) 173–181; Felelősségünk a teremtett világért. „Minden általa és érte teremtetett…”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről, Szent István Társulat, Budapest, 2008 (www.teremtesvedelem.hu/korlevel); Vida Gábor: Helyünk a bioszférában, Typotex, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Bakonyi Gábor: A Vigilia beszélgetése Balogh Jánossal, Vigilia 61 (1996/2) 144-150; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Egyházi dokumentumok az ökológiai válságról, Védegylet, Budapest, 2004; Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998.

ÖKUMENIZMUS

bb

MTÖKN – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Ancsin István A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal az ökumenizmus történetét, szerepét és jelentőségét a mai keresztény teológiában, a fogalmi tisztázás és a tantárgy helyének teológián belüli meghatározása után feltárni az ökumenizmus történetét, lehetőségeit és kitörési pontjait. Cél továbbá elemezni a katolikus egyház ökumenikus dekrétumait, összehasonlítani az ökumenikus mozgalomban részt vevő egyházak tanítását - kidomborítva közülük azokat, amelyek mérföldkövek lehetnek az egység felé vezető úton. Végül az ökumenizmust tágabb horizontba helyezve tárgyaljuk az ökumenizmus és a vallási

vissza az elejére

Követelmény A félév végén gyakorlati jegy egy önállóan írt dolgozat alapján.

pluralizmus kérdését, és megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek tárulnak fel az ökumenizmus mindennapi megélése kapcsán. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az ökumenizmus főbb kérdéseit és azok kialakulásának folyamatát. • Képes felismerni az ökumenikus mozgalomban részt vevő egyházak, vallási közösségek tanítását és megkülönböztetni azokat a katolikus teológia tanításától. • Elkötelezett abban, hogy részt vegyen az ökumenikus mozgalomban, továbbá, hogy integrálja a tanegység tartalmának fő elemeit keresztény egzisztenciájának meglévő kereteibe és egyben tágítsa annak horizontját.

vissza az elejére

Tematika 1, Mi az ökumenizmus? - Bevezetés, fogalmi tisztázás; 2, A tárgy helye a teológián belül; 3, Vallásszabadság a mai magyar jogi szabályozásban; 4, Az ökumenizmus története; 5, Az ökumenizmus története II.; 6, Az ökumenizmus története III.; 7, A főbb teológiai kérdések ökumenikus szempontból I.; 8, A főbb teológiai kérdések ökumenikus szempontból II.; 9, A főbb teológiai kérdések ökumenikus szempontból III.; 10, A Katolikus Egyház ökumenikus dekrétumai I.; 11, A Katolikus Egyház ökumenikus dekrétumai II.; 12, Szekták és ökumenizmus; 13, Ökumenizmus és vallási pluralizmus; 14, Az ökumenizmus lehetőségei a mindennapi keresztény praxisban Követelmény Szóbeli vizsga Kötelező irodalom Dolhai Lajos: Bevezetés az ökumenizmusba, Jel, Budapest, 2002; Unitatis Redintegratio - a II. Vatikáni Zsinat határozata az ökumenizmusról, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat , Budapest, 2000; II. János Pál: Ut Unum Sint. Ahogy egyek legyenek kezdetű enciklikája az ökumenikus törekvésekről, Szent István Társ., Budapest, 1996; Hittani Kongregáció: A Hittani Kongregáció „Dominus Iesus” nyilatkozata Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltáról, Szent István Társ., Budapest, 2000. Ajánlott irodalom Békés Gellért: Ökumenizmus, in Alszeghy Z. – Nagy F. – Szabó F. – Weissmahr B. (szerk.): Teológiai vázlatok, 5. kötet: Tanulmányok a filozófia és a teológia köréből a II. vatikáni zsinat után, Szent István Társ., Budapest, 1983, 7-73., (Önálló kötetben: Békés Gellért: Ökumenizmus, Teológiai kiskönyvtár III/11., s. n., Róma, 1976); O’Halloran, James: Keresztény kisközösségek, PanPress, Budapest, 2000; Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény reflexió a „New Age”-ről, Szent István Társ. , Budapest, 2003; Rosa, Giuseppe De: Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társ., Budapest, 1991; Dignitatis Humanae a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata a vallásszabadságról, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest, 2000.

PAPSÁG TEOLÓGIÁJA

bb

MTPATN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Beran Ferenc A tanegység célja A papi lét és élet jellemzőinek bemutatása a pap alapvető kapcsolatai szerint. Ezek az Istennel, a presbitériummal és a hívők közösségével való kapcsolatok.

Tematika Papi identitás. A pap egyéni üdvösségtörténete. Meghívás és küldetés. A pap feladatai. Egyetemes és szolgálati papság. Evangéliumi tanácsok. Az élet keresztjeinek elfogadása. Egyházmegyés és szerzetesi lelkiség. Kapcsolat a főpásztorral. Kapcsolat a presbitériummal. Hivatásébresztés. A szeretet elsődlegessége. A szentségek közvetítője. A közösség vezetője. Alázat és egyszerűség. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Presbyterorum ordinis. Határozat a papi szolgálatról és életről, in: Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 571–603; A félév során kiadott jegyzet. Ajánlott irodalom VI. Pál: Sacerdotalis caelibatus. VI. Pál pápa apostoli körlevele a papi celibátusról (1967), Amerikai Magyar Kiadó, Köln – Detroit – Wien, 1968; II. János Pál: Novo incipiente kezdetű nagycsütörtöki levél az egyház minden papjához (1979), in: II János Pál pápa első enciklikája és levelei, Szent István Társulat, Budapest, 1980, 145–177; II. János Pál: Pastores dabo vobis apostoli buzdítás a papképzésről korunk körülményei között (1992), in: Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 877–970; Kléruskongregáció: A papi élet és szolgálat direktóriuma (1994), Szent István Társulat, Budapest, 2009; Kléruskongregáció: A katekézis általános direktóriuma (1997), Szent István Társulat, Budapest, 1998; Kléruskongregáció: A pap, az ige hirdetője, a szentségek kiszolgáltatója és a közösség vezetője a harmadik évezred távlatában (1999) Szent István Társulat, Budapest, 1999; Püspöki Szinódus: A szolgálati papság (1971), in: A papi szolgálat, Opus Mystici Corporis, Bécs, 1974, 167–189; Gisbert Greshake: Pap vagy mindörökké, Szent István

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az egyéni üdvösségtörténet átgondolása. • Az egyetemes papság és szolgálati papság kapcsolatának ismerete. • A lelkipásztori szeretet jellemzőinek ismerete.

Társulat, Budapest, 1985; Alfons M. Stickler: A klerikusi celibátus fejlődéstörténete és teológiai megalapozása, Budapesti Központi Papnevelő Intézet, Budapest, 1994; Folyóiratok: Papi lelkiség, I–IV. évf., Új Ember, 2006–2009; Presbyteri. Quaderni di spiritualità pastorale, Trento; Prêtres diocésains, Paris.

PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS SPECIÁLIS ÉLETHELYZETEKBEN

bb

PT/VSÉ/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

A részletekről a félév elején kapnak a hallgatók tájékoztatást.

PASZTORÁLIS TANÁCSADÁSI GYAKORLAT IDŐSEK SZÁMÁRA

bb

PTILGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

vissza az elejére

A részletekről a félév elején kapnak a hallgatók tájékoztatást.

PATROLÓGIA I.

bb

BAPA1N, MTPA1N – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Perendy László SchP A tanegység célja A patrisztika kezdeti korszakának bemutatása, ismerkedés a kezdeti korszak legfontosabb műfajaival. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a korai egyház legfontosabb szerzőinek munkásságát. • Képes eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembevételével – az ókeresztény irodalomtörténet legjellegzetesebb képviselőinek irodalmi és tanbeli nézetei között. • Képes értékelni az egyházatyák tanítását, és motiválttá válik a szisztematikus teológiai rendszerek elsajátítására. Tematika 1. Bevezetés; az apostoli atyák; 2. A korai hitvallások; 3. Didakhé; 4. Hermasz Pásztora; 5. Apokrif apokalipszisek, evangéliumok, akták és levelek; 6. A II. századi görög apologéták; 7. A gnoszticizmus főbb áramlatai; 8. Szent Irenaeus; 9. Az alexandriai teológiai iskola kezdetei; 10. Órigenész; Tertullianus; 11. Szent Cyprianus; Minucius Felix; Szent

Hippolütosz; 12. Novatianus; Lactantius; 13. Arius presbiter és Szent Athanasziosz pátriárka; 14. Nagy Szent Baszileiosz; Nazianzoszi Szent Gergely; Nüsszai Szent Gergely. Követelmény A félév során beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Külön megbeszélés alapján kötelező olvasmány mintegy 50 oldalnyi szöveg a Vanyó László által szerkesztett Ókeresztény írók című sorozat megfelelő köteteiből. A hallgatók az órán beszámolnak az olvasottakról. Ajánlott irodalom Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980; Pavić, Juraj –Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő kötetei.

BAPA2N, MTPA2N – Nappali, I.

bb

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Perendy László SchP A tanegység célja A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű patrisztikai irodalom egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a késői korszak görög és latin szerzőinek életét, korát, műveit és munkásságát. • Képes eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembevételével – az ókeresztény irodalomtörténet legjellegzetesebb képviselőinek irodalmi és tanbeli nézetei között. • Képes értékelni az egyházatyák tanítását, és motiválttá válik a szisztematikus teológiai rendszerek elsajátítására. Tematika Az antiokhiai iskola; Aranyszájú Szent János; a IV. század palesztinai és szíriai szerzői; Szír Szent Efrém; a nyugatiak küzdelme az arianizmus ellen; a donatista szakadás; Alexandriai Szent Cirill; az egyiptomi szerzetesség megalapítói; Szent Ambrus; Ambrosiaster; Szent Jeromos; Szent Ágoston; Szent Ágoston ellenfelei és követői; eretnekségek Hispániában; latinul író keresztény költők; galliai írók; itáliai atyák; a középkor tanítómesterei; a patrisztikus kor alkonya Keleten. Követelmény A félév során beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról. A félév végén kollokvium.

vissza az elejére

PATROLÓGIA II.

Kötelező irodalom Külön megbeszélés alapján mintegy 50 oldalnyi szöveg az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő köteteiből. Ajánlott irodalom Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980; Pavić, Juraj –Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő kötetei.

PATROLÓGIA I. BAPA1/E – Esti, II.

félév , előadás ,

3

bb

kredit

Előadó: Dr. Tóth Judit A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. vissza az elejére

PATROLÓGIA II. BAPA2/E – Esti, I.

félév , előadás ,

3

bb

kredit

Előadó: Dr. Tóth Judit A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti.

PEDAGÓGIAI KUTATÁSOK

bb

MAPDPKN, MAPDPK/E, MAPDPK/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Nagy Krisztina A tanegység célja Előkészíti és bevezeti a pedagógiai kutatás alapvető módszereinek alkalmazását a fiatal pedagógusok kutató attitűdjeinek eredményes kialakítása és fejlesztése érdekében. A pedagógiai kutatásban szerzett tapasztalatok fejlesztik a hallgató szakmai önállóságát, problémamegoldó-képességét, lényeglátását, folyamatosan felkeltik és kielégítik szakmai kíváncsiságát, lehetővé teszik a problémák önálló és hatékony megoldását, fokozzák szakmai igényességét és megnyitják számára a nevelői sikerek útját.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Fogékony a pedagógiai problémák felismerésére és elkötelezett azok szakszerű megoldására. • Képes a szakmai információforrások felkutatására, értelmezésére és felhasználására. • Szaktárgya és a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes a gyakorlati munkáját érintő kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására pedagógiai tevékenysége során.

Követelmény A félév folyamán zárthelyi dolgozat, önálló kutatás bemutatása. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban, Budapest, 1996 (vagy későbbi kiadások); Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata, Tóth Kiadó, Debrecen, 1998; Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára, OKKER, Budapest, 2000; Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001; Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995; Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.

PEDAGÓGIAI PROBLÉMATÖRTÉNET SZEMINÁRIUM

bb

MAPDPRN, MAPDPR/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A nevelés történeti aspektusaiban való gyakorlati elmélyedés, az önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása, a problémaközpontú gondolkodás és a kutatói attitűdök fejlesztése.

vissza az elejére

Tematika A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (alapvető sajátosságok, jellemzők, folyamatok, stratégiák, módszerek, kutatásetikai problémák). A szakirodalom feltárása és feldolgozása (a szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai, technikái, korszerű információkereső rendszerek). Kutatási stratégiák (a pedagógiai kísérlet, analitikus kutatások). A kutatás módszerei és eszközei (megfigyelés, kikérdezés, tesztek, dokumentum- és tartalomelemzés). A pedagógiai vizsgálatok matematikai statisztikai módszerei. A kutatási eredmények értelmezése és közlése (interpretáció, értékelés, kutatási beszámoló, publikáció). Gyakorlati kutatómunka.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a neveléstörténeti kutatás módszereit és a főbb kutatási trendeket. • Képes a kutatási módszerek önálló használatára és a neveléssel, oktatással kapcsolatos kutatási eredmények elemzésére és értékelésére. • Elkötelezett szakmai kompetenciáinak folyamatos bővítésére, a pedagógiai örökség mindmáig fontos értékeinek felismerésére, adaptálására és továbbfejlesztésére. Tematika A tanegység keretében végzett gyakorlati munka előkészíti a hallgatót a szakmailag megalapozott önálló ismeretszerzésre és kutatásra, amely különösen fontos mind a leendő pedagógus, mind a tudományterület dinamikus fejlődése szempontjából. A konkrét tematika a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. A színes, változatos és inspiráló témaválasztás, majd a kutatás és a feldolgozás a tanegység központi eleme.

vissza az elejére

Követelmény Egy neveléstörténeti téma kiválasztása, ennek önálló kutatása, az eredmények értékelése és bemutatása. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján a félév végén gyakorlati jegyet kap. Kötelező irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, 3. kiad., 9–67, 317–339; Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete, Gondolat, Budapest, 2004; A Neveléstörténet című folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok.

PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA

bb

MAPSN, MAPS/E, – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Átfogó képet adni a szocializáció folyamatáról, különböző színtereiről és szintjeiről, valamint a nevelés különféle módszereiről és ezek várható hatásairól. Ezen elméleti tudás birtokában a hallgatók képessé válnak arra, hogy majdani oktató-nevelő munkájukat tudatosan, célirányosan és hatékony módszerek igénybevételével tervezzék.

Tematika (nappali) 1, A szocializáció alapkérdései és interaktív természete; 2, Tanulási formák a szocializációban, a jutalmazás és büntetés hatásai; 3, A tanári kommunikáció mintázatai;4, Nevelési stílusok, kontroll és elfogadás; 5, A pedagógus személyisége, szakmai szerepe, hatalma, tapasztalatai, szakértelme; 6, Tanulási stílusok és tanulói személyiségstílusok; 7, A nemek és a megismerő képességek szerinti különbségek a tanulók között; 8, Szükségletek felismerése, motiváció és motiválás, öndetermináció, önszabályozás; 9, Érzelmek, - szorongás, düh, szomorúság, megelégedettség, remény- érzelemszabályozás, önkontroll; 10, A tanári elvárás és értékelés, a tanulók énképe, önértékelése; 11, Tanulmányi csoportok jellemzői, osztályklíma, kooperativitás és versengés; 12, Csoportirányítás és fegyelmezés; 13, Konzultáció szülőkkel és mentálhigiénés szakemberekkel; 14, A média szocializációs hatása. Tematika (esti) A szocializáció elméleti kérdései: színterei, szereplői, tanulási formái. A jutalmazás és büntetés pszichológiai szempontjai. Nevelési stílusok a szocializációban. Kommunikáció a nevelésben. Vezetési stílusok az oktató-nevelő munkában. A tanulók közti egyéni különbségek jellemzői, megismerésük, bánásmód. Követelmény Félév végi kollokvium Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina: Pedagógiai pszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható). Ajánlott irodalom Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004; N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest, 2004; Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A szocializáció folyamatának, színtereinek ismeretében a hallgató képes a család és a nevelési intézmények kulturális és társaslélektani hatásának, nevelési nézeteinek és gyakorlatának feltárására, e hatás­rendszer értelmezésére és értékelésére. • Elfogadja az egyéni bánásmód valamint a kiscsoportos irányítás szükségességét a nevelésben, és képes ennek alkalmazására. • Birtokában van azoknak a módszereknek, amelyek a hatékony iskolai szocializáció feltételei, és elkötelezett ezek megvalósításában.

PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZEMINÁRIUM

bb

MAPSPPN, MAPSPP/E, – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Szitó Imre A tanegység célja A neveléslélektan és a szociálpszichológia tudományának elméleti megállapításai kiscsoportos önismereti feladatok továbbá helyzetgyakorlatok (szituációs játékok) segítségével a praktikum szintjén is tanulmányozhatóvá váljanak. A gyakorlat során a hallgatók felmérhetik saját nevelői elképzeléseik hatékonyságát és korlátait, ezáltal képessé és motiválttá válnak arra, hogy elméleti tudásukat folyamatosan bővítsék, és kialakítsanak egy saját személyiségükhöz igazodó, hiteles és hatékony nevelési attitűdöt.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgató megismeri a tanulói személyiség és a közösség fejlesztésére vonatkozó pszichológiai ismereteket. • Képes e pszichológiai ismeretek pedagógiai adaptációjára. • Törekszik arra, hogy saját személyiségének és képességeinek ismeretében és azok elfogadásával tudatosan alakítsa nevelői attitűdjét. Tematika (nappali) 1, A személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások; 2, Kommunikációs mintázatok; 3, Tanulói stílus, tanítási stílus, 4, Nevelési stílus és személyiségstílus; 5, A szociometria és az osztályklíma; 6, Vezetői szerep, vezetési stílus; 7, Kooperativitás és versengés; 8, Érzelmek felismerése, kifejezése, empátia; 9, Iskolai szorongás; 10, Énkép, önértékelés, énideál; 11, Célok, tervezés, kreativitás; 12, Konfliktusok és konfliktuskezelés, fegyelmezési stílusok; 13, Értékorientáció, értékdilemmák megvitatása; 14, A hittanári szerep sajátosságai. Tematika (esti) A személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások. A tanár-diák kapcsolat sajátosságai. A hittanári szerep. A csoportok működésének jellegzetességei. A szociometria módszere. A kommunikáció sajátosságai és nehézségei. Konfliktusok és kezelésük. Követelmény Nappali: Egy szociometriai vizsgálat elvégzése. Esti: Egy kérdőíves vizsgálat elvégzése gyermekcsoportban. Kötelező irodalom Sallay Hedvig – Perge Judit: A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben, in Martonné Tamás Márta – Sallay Hedvig – Perge Judit: Pályaválasztás és szelekció. A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú okta-

tási intézményekben, Iskolapszichológia 12., ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési és -továbbképzési Központ, Budapest, 2007, 45–91.

PEDAGÓGIAI TERVEZÉS

bb

ETCSPTN, ETCSPT/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a tanításra vonatkozó központi dokumentumokat, a tervezéshez szükséges információs forrásokat, elemzésük módszereit, a tanulók megismerésének módszereit, a tervezési folyamat elemeit, különböző algoritmusait. • Képes az oktatás konkrét célrendszerének meghatározására, a reális tervezéshez szükséges információk feldolgozására, a tartalom sok szempontú elemzésére, megfelelő differenciált oktatási stratégia tervezésére. • Elkötelezett a különböző tervezési periódusok fontosságának és egymásra épülésének elfogadásában, a tervezés mint alkotó, innovatív tevékenység értelmezésében és megvalósításában. Tematika 1–3. A pedagógiai tervezés értelmezése a különböző pszichológiai és pedagógiai elméletek alapján; 4–5. A tervezés során felhasznált dokumentumok, tantervelemzés; 6–7. A tanmenet, az oktatás célrendszere; 8. A tanyag tartalma; 9. A tartalomelemzés módszerei; 10.  A tematikus tervezés; 11–12.  Differenciált stratégiák tervezése; 13. Az ellenőrzés-értékelés tervezése. Követelmény Egyéni feladatok értékelése. Választott témából 2 tematikus terv készítése különböző életkorú (érdeklődésű, képességű) gyermekek számára. Kötelező irodalom Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (vagy bármelyik későbbi kiadás): Az iskolai oktatómunka tervezése című fejezet; Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, Iskolafejlesztési Alapítvány – Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1991, 2002; Bárdossy Ildikó (et al.): A kritikus gondolkodás fejlesztése, JPTE, Pécs, 1993.

vissza az elejére

A tanegység célja Növelni a hallgatók tudatosságát a tanítás különböző szakaszainak (éves munka, tematikus egység, tanítás óra) megtervezésében, a tervezés és a hatékony tanítás közti összefüggések felismerésében.

PLÉBÁNIAI ADMINISZTRÁCIÓ ÉS ÜGYVITEL

bb

BAPLADN, MTPLADN, BAPLAD/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

1

ill .

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Bevezetést nyújtani a plébánia adminisztratív, szervezeti és ügyviteli életébe, az irodai munkába, valamint eligazodást és némi gyakorlatot adni azokban az esetekben, amelyek a leggyakrabban előfordulnak. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a plébániai iroda berendezését (anyakönyvek, hivatali akták stb.). • Képes önállóan híveket fogadni, meghallgatni, alapvető eligazítást adni. • Elkötelezett abban, hogy szerzetesi vagy világi plébánián az egyház szándéka szerint dolgozzék a hívek javára.

vissza az elejére

Tematika 1. A plébánia mint „kis egyház”. A plébános személye, a káplán; 2. A magyar plébániák sajátosságai; 3. Városi és falusi plébánia; 4. A plébánia rétegződése (csoportok, lelkiségi mozgalmak, kórus, ministránsok, önkéntesek stb.); 5. A plébánia házának berendezése (ingatlanok, tulajdonviszonyok); 6. Az egyházközségi képviselőtestületi tanács; 7. Anyagiak: egyházi adó/önkéntes hozzájárulás, perselypénz, stóladíjak; 8. Adminisztráció: anyakönyvek, okmányok, hivatalos levelek, dokumentumok; 9. Az irodai élet (az iroda berendezése, archívum, könyvtár, pecsétek, biztonság stb.). Követelmény A félév során kötelező óralátogatás. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzata, Szent István Társulat, Budapest, 1984; Egységes Anyakönyvezési Szabályzat, Szent István Társulat, Budapest, 1988.

PLÉBÁNIAI GYAKORLAT (2 HÉT)

bb

BAPLGYN – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Nobilis Márió A gyakorlat tartalmát és követelményeket a vezető a bevezető órákon ismerteti.

PLÉBÁNIAI GYAKORLAT BEVEZETÉSE I.

bb

BAPLGYB1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Nobilis Márió

Követelmény A nyári gyakorlatról írásos beszámoló készítése és leadása határidőig. Egy kijelölt pasztorális témájú mű elolvasása és olvasónapló készítése megadott szabályok szerint. A félév során a nyári gyakorlat írásos beszámolójának értékelése. A félév végén a leadott olvasónapló értékelése (gyakorlati jegy). Kötelező irodalom II. János Pál: Novo Millennio Ineunte apostoli levél (2001), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 565–599; Klérus Kongregációja (et al.): Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztorok szolgálatában való együttműködéséből fakad, Szent István Társulat, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 1997, 2005; Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 1995 (Prugg Verlag, Eisenstadt, 1979); Országos Liturgikus Tanács: A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

PLÉBÁNIAI GYAKORLAT BEVEZETÉSE II.

bb

BAPLGYB2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Nobilis Márió Tematika Reflexió a gyakorlat lefolyására, tapasztalataink elemzése.

vissza az elejére

Tematika 1. Reflexió a nyári gyakorlat lefolyására, tapasztalataink elemzése; 2. Feladattípusok a közösségben – a lelkipásztori munkatárs feladatkörének alaptípusai (közösségszervezési, adminisztratív, liturgiavezetési, programszervezési); 3. A feladattípusok ellátásához szükséges készségek; 4. A népegyházi és evangelizációs hozzáállás gyakorlati különbségei; 5. A lelkipásztori önreflexió és korrekció elvei és gyakorlata; 6. A lelkipásztor lelki és közösségi életének egyes kérdései; 7. A gyakorlatra kijelölt plébániák sajátosságai.

Követelmény A kéthetes gyakorlat tapasztalataiból szóbeli beszámoló a szemináriumon, és annak írásbeli leadása. Évközi ellenőrzés: szóbeli beszámoló és írásos összefoglaló értékelése (gyakorlati jegy). Kötelező irodalom Cordes, Paul Josef: A lelket ki ne oltsátok. Karizmák és újra-evangelizálás, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1991; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: A világi személyek lelkipásztori tevékenységének szabályzata, Szent István Társulat, Budapest, 1986. Ajánlott irodalom Lohfink, Gerhard: Milyennek akarta Jézus a közösséget? A keresztény hit társadalmi dimenziója, Egyházfórum, Luzern, 1990; Tarjányi Zoltán: Misekalauz, Igen – Új Ember, Budapest, 2000.

PLÉBÁNIAI GYAKORLAT

bb

vissza az elejére

BAPLGY/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A gyakorlat tartalmát és követelményeket a vezető a bevezető órákon ismerteti.

PLÉBÁNIAI GYAKORLAT BEVEZETÉSE

bb

BAPLGYB/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja A plébániai munkába való bevezetés azok számára, akik a félévközi gyakorlatuk során majd különféle plébániákra mennek. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébánia szerkezete, típusai, a plébániai élet. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Megismeri a plébániát, mint a lelkipásztorkodás alapegységét. • Képes arra, hogy bekapcsolódjon a plébániai életbe. • Elkötelezett a plébániai lelkipásztorkodásban való hivatásszerű részvételben. Tematika 1. A hallgatók eddigi tapasztalatainak felmérése; 2. A plébániai életbe való bevezetés; 3. A plébániák típusai; 4. A plébániai élet.

Követelmény Egy plébániai gyakorlat elkészítése és arról leírás készítése. Irodalom Klérus Kongregáció: A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője. Instrukció, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad, Szent István Társulat, Budapest, 1998.

PORTFÓLIÓ

bb

MAP/E – Esti, I.

félév , gyakorlat ,

vagy

II.

5

kredit

félév , gyakorlat ,

5

kredit

Néhány tanács a portfólió készítéséhez és a képesítő záróvizsgára való felkészüléshez A záróvizsga célja, hogy a hallgató bemutassa saját szakmai fejlődését a portfóliójában gyűjtött dokumentumok alapján. Az önelemzés során elemzi és értékeli, hogy a főiskolán elsajátított elméleti tudását hogyan tudta alkalmazni gyakorlata során, melyek azok a területek, ahol megerősítette előzetes tudását, melyek azok, ahol hiányossságokat tapasztalt vagy ellentmondást az elméletben tanultak és a gyakorlatban tapasztaltak között, milyen módot talált az ellentmondás feloldására. A fejlődés bemutatásához szükség van egyrészt a célok/követelmények ismeretére (mint viszonyítási alapra), másrészt a képzés elejére jellemző szint tudatosítására (Honnan indultam? Hová értem?). A hittanári képesítési követelmények 9 tanári kompetenciát tartalmaznak, a KÁD más megközelítésben (80–81; 156; 230–232. pont), de szintén megfogalmazza a „Jó hitoktató/katekéta“ ismérveit. A portfólióban a fejlődés szempontjából fontosabb képzési eseményeket (pl. elméleti előadások, szemináriumi dolgozatok) és tanítási terveket (10–15 óra vázlata) érdemes összegyűjteni, elemezni és értékelni. Minden hallgató kap a féléves gyakorlatról szóló összefoglaló, tájékoztató füzetet: Útmutató a hittanárképzés tanítási gyakorlataihoz a hallgatók és a mentorok számára címmel (kompetenciák, óra- és önelemző szempontok).

PROPEDEUTIKA GYAKORLAT

bb

MTPRGYN, BAPRGYN, BAPRGY/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

MAPN – Nappali, I.

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat teológiai témák alapvető irodalmának (kézikönyvek, lexikonok, gyűjteményes kötetek, folyóiratok) használatába, teológiai kérdések közelítésének általános módszertanába. Felkészíteni egy-egy téma – forrásokra korrekt módon hivatkozó – írásbeli kifejtésébe. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az alapvető teológiai szakirodalmat és a tudományos írásbeliség formai, technikai követelményeit. • Képes egyes kérdésekhez megfelelő forrásokat felkutatni és azokat korrekt, kritikai módon használni. • Elkötelezett a kinyilatkoztatás mélyebb megismerése iránt, kész szembesülni önmaga és mások kérdéseivel, törekszik az egyes kérdésekre az egyház hagyományait tisztelő, a tudományok újabb eredményire figyelő választ keresni.

vissza az elejére

Tematika Az alapvető teológiai szakirodalom bemutatása. Lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok, elektronikus források használata. Különböző írásbeli műfajok – rezümé, recenzió, tanulmány – megismerése. A dolgozatírás módszertana: témaválasztás; a dolgozat felépítése; idézetek, hivatkozások alkalmazása; megfelelő irodalom összeállítása és az irodalomjegyzék formai követelményei. Követelmény A félév közben írásbeli feladatok. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Tőzsér Endre: Dolgozatírás, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest, 1996; Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon, Krónika Nova, Budapest, 2002; Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Osiris, Budapest, 2005.

PROPEDEUTIKA PROSZEMINÁRIUM

bb

BAPRPN, MTPRPN – Nappali, I. BAPRP/E – Esti, I.

félév ,

0

félév ,

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi

0

kredit

A tanegység célja Fejleszteni a hallgatók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, valamint bemutatni a katolikus egyház alapvető tanítását. Rövid tanulmányokkal, cikkekkel találkoztatva gyakoroltatni a lényeg kiemelését, egy téma szóbeli és írásbeli összefoglalását. Megismertetni a Katolikus Egyház katekizmusát.

Tematika (nappali) 1. Bemutatkozunk; 2. Legkedvesebb íróm, költőm, kedvenc regényem, versem; 3. Tájak és emberek: egy élmény megosztása! 4. Miről van szó? – Szövegértés, lényeg kiemelése. Jegyzetelés, vázlat; 5.  Utánajárunk: forráskeresés egy témához és a téma megvitatása; 6–7. Vallomás – hitvallás; 8–9. Mit jelent nekem/nekünk? – Találkozások a Szentírással; 10–11. Liturgia és szentségek; 12. Egyházi év; 13–14. Élet és ima. Tematika (esti) Önálló beszéd szabadon önmagunkról, szabadon választott, ill. adott témáról. Szövegértés, lényeg kiemelése. Jegyzetelés, vázlat. Forráskeresés adott témához és a téma megvitatása. Hitvallás. Szentírás. Ima. Liturgia és szentségek. Egyházi év. Követelmény Félév közben írásbeli feladatok és az egyes alkalmakon tevékeny részvétel. A félév végén aláírás. Kötelező irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom Olasz Püspökkari Konferencia: Az igazság megszabadít benneteket. Felnőttek katekizmusa, Don Bosco, Budapest, 2000; Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest, 1996; Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon, Krónika Nova, Budapest, 2002; Tőzsér Endre: Dolgozatírás, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2010.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás alapvető formáit és technikáit, ismeri a katolikus hitet. • Képes szabadon választott, ill. adott témával kapcsolatban véleményt formálni, s azt érthetően, érvekkel alátámasztva kifejteni. Képes az egyház hagyományának fényében életére és hitére reflektálni. • Elkötelezett önmaga művelésében és képességeinek fejlesztésében, hogy eljövendő hivatására igényesen készülve talentumait az egyház életében és küldetésében hatékonyan kamatoztassa.

PSZICHOLÓGIA A GYERMEKVÉDELEMBEN

bb

GYPSZGY – Levelező (GYIT), I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes A tanegység célja A gyermekvédelmi ellátásba bekerülő gyermekek pszichés jellemzőinek megismerése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A pszichés problémák felismerése. • Képes a problémák kezelésére együttműködve a szülővel, gyermekkel, szakemberekkel.

vissza az elejére

Tematika 1–2. A pszichológiai szemlélet érvényesülése a gyermekvédelemben. Történelmi előzmények: reformpedagógiai törekvések a XX. század elején (Nagy László, Nemes Lipót). A hatvanas évek igényei és törekvései. A differenciált hálózat létrehozása, és a pszichológiai csoport megalakulása a fővárosi Gyermekvédő Intézetben (1968). A jó diagnózis mint az eredményes korrekció és sikeres terápia feltétele. Diagnózis a gyermekvédelemben; 3–4. A fejlődés fogalma, feltételei. Egyéni különbségek a fejlődésben (retardáció, regresszió, akceleráció). A gyermekvédelmi szakellátásba beutalt gyerekek személyiségjellemzői 2002–2005. A személyiségkorrekció módjai; 5–6. Mentális retardáció a fejlődés különböző szakaszaiban. A csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés anomáliái. Fejlődési ártalmak és elkerülésük lehetőségei. A gyermekotthonokban élő gyerekek iskolaérettségi szintje. A lassú pszichés fejlődés korai felismerésének jelentősége az iskolaérettség szempontjából. A prepubertás és ifjúkori mentális fejlődés. Életmód és egészségi állapot összefüggései; 7–8. Az érzelem fogalma. Az érzelmi fejlődés szakaszai és jellegzetességei. Az érzelmi fejlődés főbb problémái a gyermekotthonokban. Kapcsolati zavarok; 9–10. Nevelőszülőnél élő gyermekek pszichés problémái. Családi rizikótényezők. Külső rizikótényezők (nevelési, oktatási intézmények ártalmai, kortárs csoportok, szubkultúrák). Az eredményes reszocializáció feltételei. Követelmény Szigorlat. Az előadások és kötelező irodalmak ismerete. Személyiségjellemzés, diagnózis és javaslat készítése. Kötelező irodalom 1–2. Gáti Ferenc: A pszichológiai szemlélet érvényesülése a gyermekvédelemben, in Pszichológiai tanulmányok, 10. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 255–258; Bergmann Erzsébet: Pszichológiai vizsgálat és a gyermeki személyiség problémáinak megismerése, in Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből 17. szám, 1977, 111–119; Fehérné Mészáros Ágnes: Harmincöt éves a TEGYESZ-ben működő Lé-

Ajánlott irodalom 1–2. Dickmann Mátyás: A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) története, in Molnár László (szerk.): Tegnap – ma – holnap a fővárosi gyermekvédelemben, OKKER – Fővárosi TEGYESZ, Budapest, 2005; 3–4. Lázár Imre: Fejlődéslélektan. Fejlődésmodellek. Kötődéselmélet és személyiségmodellek, in Kopp Mária – Berghammer Rita (szerk.): Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest, 2005; Gergely Ferenc: A magyar gyermekvédelem története 1867–1991, Püski, Budapest, 1997; Veczkó József: Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézőpontból, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007, 26–54.

REFLEKTÍV PEDAGÓGIA (HITTANÁRI, ETIKATANÁRI)

bb

MARPHN, MARPETN, MARPH/E, MARPET/E Nappali, E sti, I–II.

félév , gyakorlat ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: csoportbeosztás szerint A tanegység célja A reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé tenni a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segíteni a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében.

vissza az elejére

lektani csoport, Kapocs 11 (2003/5) 50–59; 3–4; Cole, Michael –Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 1998, 29–42; Semsey András: A beutalt kiskorúak pszichés állapotának változásai az utóbbi években, in Molnár László (szerk.): Társadalmi felelősség – gyermekvédelem, Okker, Budapest, 2002, 126–132; 5–6.  Szabó Pál: A lassúbb pszichés fejlődés felismerésének prognosztikus jelentősége, in Pszichológiai tanulmányok, 10. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 367–371; Kardos Ilona: Csecsemőotthon, korai fejlődés, késői következmények, Család, gyermek, és ifjúság (1999/6); Bergmann Erzsébet: Encefalopathiás személyiségfejlődés problémája az iskolaérettség korában, in Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1971/4) 27–38; 7–8. Bábolnay Tamásné: Az érzelmek szerepe a személyiségkorrekciós munkában, Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1980/24) 105–220; 9–10.  Kálmánchey Márta: Nevelőszülőknél élő gyermekeknél előforduló pszichés problémák, Család, gyermek, és ifjúság 10 (2001/2) 24–29; Csókay László: A szocializáció és reszocializáció fogalma, feltételei, különbségei, in Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás, Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004, 177–184.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Néhány módszer ismerete a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére. • Képes saját munkája szakszerű elemzésére, felismeri a hittanóra egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. • Képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni. • Felismeri az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. Tematika A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfólióban. A félév végén gyakorlati jegy.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003; Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Oktatás-módszertani Kiskönyvtár 11., Gondolat, Budapest, 2009, 2. bőv. kiadás. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében, in Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Osiris, Budapest, 2001, 213–134; Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

ROMOLÓGIA

bb

CSRO/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szabóné Kármán Judit A tanegység célja A család- és gyermekvédelmi képzésben résztvevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A cigányság szociális, mentális helyzetének megismerése, e státus mögötti okok tudatosulása alkalmassá teszi a leendő szakembereket arra, hogy nagyobb empátiás készséggel, segítő attitűddel forduljanak ezen etnikum felé.

Tematika 1.  A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban; 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők); 3–4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények); 5. A roma/ cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig; 6.  A cigányság szokásai, hagyományai – gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána; 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében; 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei; 9–10. Családgondozás, gyermekvédelem a roma/cigány családokban; 11. As�szimiláció, szegregáció, integráció; 12. Az előítélet és rasszizmus kialakulásának okai, megelőzése, „kezelése”; 13–14. A hazai cigányság integrálódásának útja; többség és kisebbség feladatai, oktatási, jogi, gazdasági, egyházi válaszok. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete, in Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Semmelweis, Budapest, 2008, 415–427; Szabóné Kármán Judit: Őszintén a „cigánykérdésről”, (www.jezsuita.hu); Embertárs 8 (2010/2) 179-189. Ajánlott irodalom Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain”. Cigánypasztoráció Magyarországon, 2002, Vigilia 67 (2002/9) 667–677; Farkas Endre (szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok, Inter-es, Budapest, 1994; Forray R. Katalin (szerk.): Ciganológia – romológia, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2000; Michael, Stewart S.: Daltestvérek, T-Twins, Budapest, 1994.

vissza az elejére

• A cigányság hagyományainak, szokásainak megismerése magyarázatot ad a hallgatók leggyakoribb kérdéseire: „miért viselkednek így?”, „miért és hogy tudnak így élni?”, „miért nem tudnak kiemelkedni?” E kérdések megválaszolása pedig nagymértékben hozzájárul a félelmek, előítéletek csökkenéséhez, az aktív, eredményes és kölcsönös kommunikáció kialakulásához. • A roma/cigány családok felépítésének, működésének, sajátosságainak megismerése lehetővé teszi a szakemberek számára a hatékonyabb, célzottabb együttműködést. • A cigány gyermekek családon belüli – gyakran a többségi társadalomtól eltérő – szocializációjának, szociálpszichológiai fejlődésének feltárása elengedhetetlen a cigányság integrálódásának segítésében.

ROMOLÓGIA I–II.

bb

GYRO1, GYRO2 – Levelező (GYIT), I–II.

félév ,

2,

ill .

3

kredit

Előadó: Szabóné Kármán Judit A tanegység célja A család- és gyermekvédelmi képzésben résztvevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A cigányság szociális, mentális helyzetének megismerése, e státus mögötti okok tudatosulása alkalmassá teszi a leendő szakembereket arra, hogy nagyobb empátiás készséggel, segítő attitűddel forduljanak ezen etnikum felé. • A cigányság hagyományainak, szokásainak megismerése magyarázatot ad a hallgatók leggyakoribb kérdéseire: „miért viselkednek így?”, „miért és hogy tudnak így élni?”, „miért nem tudnak kiemelkedni?” E kérdések megválaszolása pedig nagymértékben hozzájárul a félelmek, előítéletek csökkenéséhez, az aktív, eredményes és kölcsönös kommunikáció kialakulásához. • A roma/cigány családok felépítésének, működésének, sajátosságainak megismerése lehetővé teszi a szakemberek számára a hatékonyabb, célzottabb együttműködést. • A cigány gyermekek családon belüli – gyakran a többségi társadalomtól eltérő – szocializációjának, szociálpszichológiai fejlődésének feltárása elengedhetetlen a cigányság integrálódásának segítésében. Tematika 1.  A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban; 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők); 3–4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények); 5. A roma/ cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig; 6. A cigányság szokásai, hagyományai: gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána; 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében; 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei; 9–10. Családgondozás, gyermekvédelem a roma/cigány családokban; 11. Asszimiláció, szegregáció, integráció; 12. Az előítélet és rasszizmus kialakulásának okai, megelőzése, „kezelése”; 13–14. A hazai cigányság integrálódásának útja; többség és kisebbség feladatai, oktatási, jogi, gazdasági, egyházi válaszok. Követelmény Önálló dolgozat leadása és kollokvium.

Irodalom Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete, in Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Semmelweis, Budapest, 2008, 415–427; Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain”. Cigánypasztoráció Magyarországon, 2002, Vigilia 67 (2002/9) 667–677; Farkas Endre (szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok, Inter-es, Budapest, 1994; Forray R. Katalin (szerk.): Ciganológia – romológia, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2000; Michael, Stewart S.: Daltestvérek, T-Twins, Budapest, 1994; Szabóné Kármán Judit: Családgondozás-krízisprevenció. Cigány családok gondozása, Medicina, Budapest, 2004.

SEGÍTŐ KAPCSOLAT ÉS TANÁCSADÁS

bb

CSSKTN, CSSKT/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

1

kredit

A tanegység célja Áttekintést adni a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti ismereteinek megszerzése, gyakorlati jelentősségének felismerése. • Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére. Tematika 1–2. A segítő kapcsolat sajátossága, dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd ; 3-4. A tanácsadás pszichológiája Követelmény Zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002, 25–52., 109–112.; Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2004, 73–96. Ajánlott irodalom Sajgó Szabolcs et al. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről, Katolikus Pszichológusok Baráti Köre – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 1996; Egan, Gerard: A segítő készségek fejlesztése, ELTE Eötvös, Budapest, 2009; Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1997; Kézdy Anikó – Somogyiné Petik

vissza az elejére

Előadó: Dr. Kézdy Anikó (nappali) Előadó: Pap Judit (esti)

Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204.

SEGÍTSÉGRE SZORULÓ CSALÁDOK CSCSN, CSSCS/E – Nappali, Esti, I.

bb

félév ,

2

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A sajátos problémájú és szerkezetű családok működésében megmutatkozó sajátosságok és kockázatot hordozó elemek, valamint az ezekben a családokban élő gyerekek nehézségeinek és a fejlődésükben rejlő sérülési lehetőségeknek a bemutatása.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a speciális helyzetű és struktúrájú családok működésében rejlő kockázati tényezőket és a potenciálisan kialakuló magatartászavarok jellegzetességeit. • Képessé válik a családi működészavarok felismerésére és a kockázati tényezők azonosítására. • Elkötelezetté válik a gyermekek védelmét középpontba helyezve a családok segítésére és a problémákkal küzdő családok empátiás elfogadására. Tematika 1. Az ép családok működésében megjelenő zavarok Olson dimenziói alapján; 2. Összemosódó határú, kaotikusan működő, rigid, egyensúlyukat vesztett családok jellegzetességei; 3. Veszélyeztető „mérgező családok”; 4. Bántalmazó szülők, bántalmazott gyerekek; 5. Egyszülős családi formációk és sajátos problémák; 6. Özvegy szülők családja. Belső és külső erőforrások és problémák; 7. „Leányanyák” és szinglik egyszülős családjai; 8. Válási folyamat. Elvált szülők. Válási életutak; 9. A válás rövid és hosszú távú következményei a gyermekek számára; 10. Apahiány és következményei; 11. Újraházasodott családok sajátosságai és nehézségei; 12. Mostohaszülők-mostoha gyerekek; 13. Örökbefogadók és nevelőszülők; 14. Fogyatékkal élő gyerekek családjai. Követelmény Évközi esettanulmány egy kiválasztott speciális szükségletű család működéséről. Irodalom Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2007 (kijelölt fejezetek); Figdor, Helmuth: A reménység peremén. Elvált szülők gyermekei, Fekete Sas, Budapest, 1996; Bognár Gábor – Telkes József: A válás lélektana, Haas & Singer, Budapest, 1994.

SPECIÁLIS HELYZETŰ CSALÁDOK

bb

GYSHCS – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal.

Tematika Az egyszülős családok: a leányanya családja, az özvegy családja, az elváltak családja. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az örökbefogadó családok. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható).

SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ GYERMEKEK

bb

GYSSZGY – Levelező (GYIT), I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes A tanegység célja A speciális szükségletű gyermekek típusainak, pszichés jellemzőinek megismertetése. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes felismerni a különböző speciális szükségleteket. • Képes és elkötelezett arra, hogy a rászoruló gyermekeket a legmegfelelőbb ellátásba irányítsa, együttműködve a szülővel, gyerekkel, és az ellátó rendszer tagjaival. Követelmény Szigorlat. Az előadások és kötelező irodalmak ismerete.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az adott célcsoport működésének pszichológiai hátterét. • Képes a problémák szakszerű elemzésére, megértésére. • Elkötelezett abban, hogy hatékony segítséget nyújtson az érintett családoknak.

Tematika 1–2. A speciális szükségletű gyermekek köre. A definiálás elvi szempontjai. (Pedagógia, orvosi, biokémiai definíciók, jogalkotó, adminisztratív meghatározások: GYVT, 58. §. 1. bk.). A hazai gyermekvédelmi speciális ellátások kialakulásának folyamata, a gyermekotthonok differenciálódásától az egyéni ellátásig. Diagnózis, elhelyezés. Fővárosi, régiós, és szakmai problémák; 3–4. A különleges ellátást igénylők köre (tartósan beteg, fogyatékos, életkoruk miatt speciális ellátást igénylők). A gyermek befogadása a speciális ellátásba. A speciális gyermekotthonból való kikerülés; 5–6. Tanulási és magatartási nehézségek okai és tünetei. Hogyan bánjunk a TMN-gyerekekkel? A diszlexia mint a problémakör vezető tünete; 7–8. A hiperkinetikus zavar. A szenvedélybetegség fogalma, hatása a személyiségfejlődésre. Drogos fiatalok kezelésének lehetőségei a gyermek­otthonokban; 9–10.  Az antiszociális és bűnelkövető fiatalok személyiségállapotának jellemzői, terápiájuk a szakellátásban.

vissza az elejére

Kötelező irodalom 1–2. Büki Péter: Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelmi szakellátó rendszer intézményeiben, Család, gyermek, ifjúság 10 (2001/4) 7–14; Büki Péter: Speciális szükséglet?! Töprengések a gyermekvédelemről, magánkiadás, Budapest, 2004, 113–120, 151–196; 3–4. Büki Péter: Speciális szükséglet?! Töprengések a gyermekvédelemről, magánkiadás, Budapest, 2004, 217–223; 5–6. Ranschburg Jenő: A tanulás zavarai. Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 95–119; Marton Dévényi Éva: Mit tudunk a dyslexiáról?, Család, gyermek, ifjúság (1996/1); Bereczki Ágnes: Miért vagyok én „más”?, Kapocs (2003/6) 7–8; Komáromi Éva: Kábítószer- és alkoholfüggőség problémái és terápiás kísérlete állami gondozottaknál, in Molnár László (szerk.): Tegnap – ma – holnap a fővárosi gyermekvédelemben, OKKER – Fővárosi TEGYESZ, Budapest, 2005, 128–135; 9–10.  Mikus Gyula: Súlyosan antiszociális és bűnelkövető 14–18 éves fiatalkorú állami gondozottak személyiségállapota és bűncselekményeinek jellemzői, Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1985/38); Sebestyén Szilvia: Miért fordul a gyermek a droghoz?, in Molnár László (szerk.): Társadalmi felelősség – gyermekvédelem, Okker, Budapest, 2002, 122–126; Szikulai István: Szakmai irányelvek a speciális szükségletű gyermekek nevelésében, gondozásában, rehabilitációjában, Gyermekvédelem – nevelő közösségek (2007/1).

SPIRITUÁLIS TEOLÓGIA I.

bb

MTST1N – Nappali, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Varga Kapisztrán OFM

A tanegység célja Elméleti és gyakorlati segítséget kapjanak lelki életük elmélyítéséhez, megtanuljanak kapcsolatot teremteni egyéni lelkiéletük és teológiai tanulmányaik között, hogy hitük ne csak értelmi síkon mozgó ismeret legyen és ne csak ebben a dimenzióban gyarapodjék teológia tanulmányaik során, hanem egyre jobban életté váljék.

Tematika „Az Istennel találkozó ember” – I. Az Istennel való életközösségre hívott ember: 1. A keresztény lelkiség mibenléte és ahogy az idők folyamán megélték; 2. Spirituális teológia – aszketika-misztika; 3. Az ember, aki az Istenhez vezető úton nincs egyedül: a lelkivezetésről; II. Lehetséges Istennel találkozni: a találkozós útjai és akadályai: 4. Egy kulcs szó: a találkozás; 5. Hogyan próbálunk találkozni Istennel egyénileg? Nem keresztény és tévutak az imádságban. Testünkkel is imádkozunk. A keresztény imádság jellegzetességei; 6. Az imádságról I.; 7. Az imádságról II.; 8. Az imádságról III.; 9. Hogyan próbálunk találkozni Istennel közösségileg? A liturgia: I. A zsolozsma; 10. Hogyan próbálunk találkozni Istennel egyénileg? A liturgia: II. A szentmise; 11. A keresztény aszkézis és gyakorlatai I.; 12. A keresztény aszkézis és gyakorlatai II.; 13. Önmegvalósítás, vagy önmegtagadás? 14. Mikor tudunk valóban találkozni a másik emberrel, Istennel, önmagunkkal? Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Farkasfalvy Dénes: A lelki élet teológiája, Agapé, Szeged, 1995; Schütz, Christian (szerk.): A keresztény szellemiség lexikona, Szent István Társulat, Budapest, 1993 (megadott szócikkek); Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni, Korda, Kecskemét, 1999 (más kiadások); Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: A gyógyító Jézus nyomában. A lelkiélet lélektanához, Új Ember, Budapest, 2003 (megadott részek); Grün, Anselm: A zsolozsma és a belső imádság, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1994; Grün, Anselm: Az imádkozó ember gesztusai, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2000; Louf, André: Bennünk a Lélek imádkozik, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1994 (korábbi kiadás: OMC, Bécs, 1979); Merton, Thomas: Lelkivezetés és elmélkedés, Prugg Verlag, Eisenstadt 1974 (később: Márton Áron Kiadó, Budapest, 1989).

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a keresztény lelki élet és tapasztalat alapjait, sajátos jellemzőit, emberi alapjait és útjait. • Ismeri a keresztény imádság és liturgia azon elemeinek jelentését, amelyekkel igen gyakran él. • Alakítja lelkiéletét, mint istenkapcsolata és keresztény hivatása forrását, és másokat is segít ebben. • Képes reflektálni saját és mások lelki tapasztalatára.

Ajánlott irodalom Grün, Anselm: Böjt. Test és lélek imája, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2005; Bartók Tibor: Teológia és spiritualitás, Távlatok 76. szám (2007) 259–272; Garadnai Balázs: A keskeny út öröme és járhatósága. A lelkiélet teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2004 (megadott fejezetek); Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai, Agapé, Szeged, 2000.

SPIRITUÁLIS TEOLÓGIA II.

bb

MTST2N – Nappali, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Varga Kapisztrán OFM

vissza az elejére

A tanegység célja Elméleti és gyakorlati segítséget kapjanak lelki életük elmélyítéséhez, megtanuljanak kapcsolatot teremteni egyéni lelki életük és teológiai tanulmányaik között, hogy hitük ne csak értelmi síkon mozgó ismeret legyen és ne csak ebben a dimenzióban gyarapodjék teológia tanulmányaik során, hanem egyre jobban életté váljék. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a keresztény lelki élet és tapasztalat alapjait, sajátos jellemzőit, emberi alapjait és útjait. • Ismeri a keresztény imádság és liturgia azon elemeinek jelentését, amelyekkel igen gyakran él. • Alakítja lelki életét, mint istenkapcsolata és keresztény hivatása forrását, és másokat is segít ebben. • Képes reflektálni saját és mások lelki tapasztalataira. Tematika „Az Istennel találkozó ember” – I. Az Istennel való életközösségre hívott ember: 1. A keresztény lelkiség mibenléte és ahogy az idők folyamán megélték; 2. Spirituális teológia – Aszketika–misztika; 3. Az ember, aki az Istenhez vezető úton nincs egyedül: a lelkivezetésről; II. Lehetséges Istennel találkozni: a találkozás útjai és akadályai: 4. Egy kulcs szó: a találkozás; 5. Hogyan próbálunk találkozni Istennel egyénileg? Nem keresztény és tévutak az imádságban. Testünkkel is imádkozunk. A keresztény imádság jellegzetességei; 6. Az imádságról I; 7. Az imádságról II; 8. Az imádságról III; 9. Hogyan próbálunk találkozni Istennel közösségileg? A liturgia: I. A zsolozsma; 10. Hogyan próbálunk találkozni Istennel egyénileg? A liturgia: II. A szentmise; 11. A keresztény aszkézis és gyakorlatai I; 12. A keresztény aszkézis és gyakorlatai II; 13. Önmegvalósítás, vagy önmegtagadás? 14. Mikor tudunk valóban találkozni a másik emberrel, Istennel, önmagunkkal?

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Farkasfalvy Dénes: A lelki élet teológiája, Agapé, Szeged, 1995; Schütz, Christian (szerk.): A keresztény szellemiség lexikona, Szent István Társulat, Budapest, 1988 (megadott szócikkek); Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni, Korda, Kecskemét, 1999.

SPIRITUÁLIS TEOLÓGIA I.

bb

BAST1/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

A tanegység célja Az ember életétnek meghatározó eleme a változás, fejlődés. A lelki élet teológiája hagyományosan az emberre úgy tekint, mint zarándokra. E tantárgy célja, hogy megvilágosítsa e zarándok lét tipikus elemeit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A lelki élet teológiája alapfogalmainak tisztázása. • Képessé válik reflektálni személyes keresztény életére. • Törekszik a lelki élet újonnan megismert útjait bejárni. Tematika Megismerkedünk a spirituális teológia fogalmával, tudománytörténeti fejlődésével, valamint elhelyezzük a spirituális teológia tárgyát a teológia tudományának rendszerében. Az alapfogalmak tisztázása után kerül sor a lelki élet szakaszainak felvázolására, valamint ezek beható megismerésére. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai. A vallásos megtapasztalás lélektana, Agapé, Szeged, 2000; Ratzinger, Joseph: Krisztusra tekintve, Vigilia, Budapest, 2005; Órai jegyzet. Ajánlott irodalom Farkasfalvy Dénes: A lelki élet teológiája, Teológiai zsebkönyvek 11., Agapé, Szeged, 1995; Boulad, Henri: Használd szabadságodat!, Szegletkő Kiadó, Budapest, 1994; Lambert, Willi: A valóság szeretete, Corvinus Kiadó, Budapest, 1999; Philippe, Jacques: A belső szabadság, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom, 2005, 2. vált. kiad.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Versegi Beáta-Mária CB

SPIRITUÁLIS TEOLÓGIA II.

bb

BAST2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Versegi Beáta-Mária CB A tanegység célja A spirituális teológia II. gyakorlati segítséget kíván nyújtani a lelki élet elmélyítéséhez és személyessé tételéhez. Az ember Szt. Ágoston szavaival: „capax Dei”, képes Isten megismerésére, befogadására. Az imádság az ember számára az a mód, amely által legközvetlenebbül gyakorolhatja és fejlesztheti ezen képességét. A lelki kísérés témájával is foglalkozunk, hiszen ez ugyancsak hatékony és fontos eszköz a lelki életben való előrehaladáshoz. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismerje a keresztény imádság sajátosságit. • Képes legyen a keresztény imádság különböző gyakorlatainak végzésére. • Váljék elkötelezett imádságos emberré egyénileg és közösségben. vissza az elejére

Tematika A keresztény elmélkedés néhány szempontja a Hittani Kongregáció irányelvei alapján. A Katolikus Egyház Katekizmusa az imádságról. A lelkivezetés néhány alapvető szempontja. Követelmény Félév végi írásbeli vizsga Kötelező irodalom Hittani Kongregáció: A keresztény elmélkedés néhány szempontja, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Versegi Beáta Mária (összeáll.): Spirituális teológia II. jegyzet, 2011. Ajánlott irodalom II. János Pál: Rosarium Virginis Mariae. Apostoli levél, 2002; Anselm, Grün: Böjt. Test és lélek imája, Bencés kiadó, Pannonhalma, 2005; Philippe, Jacques: Idő Istennek, Nyolc Boldogság Közösség, Homokkomárom, 2005, 3. kiad.; Jálics Ferenc: A szemlélődés útja, Korda, Kecskemét, 2006; Jean, Lafrance: A szív imája, Bencés lelkiségi füzetek 26., Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2001; André, Louf: Uram, taníts meg minket imádkozni, Bencés kiadó, Pannonhalma, 2008; Varga László: A szentségimádás, Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítvány, Kaposvár, 2004; Louf, André: A többi kegyelem, Bencés kiadó, Pannonhalma, 2006; Stinissen, Wilfrid: Kontemplatív ima a Kármelben, Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2007.

SZABADIDŐ PEDAGÓGIÁJA

bb

GYSZPD Levelező (GYIT), I. félév, 2 kredit Előadó: Semsey Gábor

Tematika A szabadidő, mint lehetőség, és mint veszélyforrás. A szabadidő-pedagógia jelentősége ma. Szabadidő és mentálhigiéné. A szabadidő mentálhigiénés funkciói. Közösségfejlesztés és szabadidős tevékenységek. Játékok a szabadidős tevékenységekben. Hitre nevelés és szabadidő. Szabadidős tevékenységek pedagógiai tervezése: nevelési-oktatási célok, operacionalizálás. Médiapedagógia. Természetjárás, táborozás. A Regnum Marianum és más szabadidő-pedagógiai modellek. Követelmény Beadandó dolgozat, amelyben a hallgató kifejti, hogy a saját munkahelyének (legyen az szociális vagy oktatási-nevelési intézmény) milyen lehetőségei vannak a szabadidő-pedagógia terén. Ajánlott terjedelem: 3–5 oldal. Irodalom Balázsi Zoltánné (et al.): Szabadidős tevékenységek. Kézikönyv és módszertani segédlet a kismesterségek oktatásához, Eötvös, Budapest, 1997; Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996; Kollár Zsolt: Játékok könyve I–III., Szent Gellért, Szeged, 2003–2005; A Szív Szentjánosbogár Játékoskönyv, Manréza, Dobogókő, 2000; Mohay Péter: Játékok kicsiknek és nagyoknak, szerzői kiadás, Budapest, 1999; Bodnár Gábor: Cserkészkönyv, Püski – Szent Márton Alapítvány, Budapest, 1989; Dobszay János: Így – vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből, Regnum Marianum, Budapest, 1991; Dobszay János: Mozaikok a Regnum életéből, Corvinus, Budapest, 1996; Farkas Endre (szerk.): Nyugodtan tegezz! Leveleki Eszter pedagógiájáról, szerzői kiadás, Budapest, 1992.

vissza az elejére

A tanegység célja A tanegység során a hallgatók segítséget kapnak, hogy saját szabadidő-eltöltésükre is reflektálva a gyerekek, fiatalok szabadidőre vonatkozó szemléletét, szabadidős magatartását, tevékenységeit megismerjék, felmérjék, és ezek ismeretében olyan adaptív, a szabadidőhöz kapcsolható nevelési-oktatási stratégiákat alakítsanak ki, amelyek a fiatalok személyiségének minél komplexebb fejlesztéséhez járulnak hozzá, s egyszersmind elősegítik a tanulók esélyeinek növekedését is.

SZAKMAI IDENTITÁS TRÉNING

bb

MAPSSZIN, MAPSSZI/E – Nappali, Esti, I. – II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Kocsis Fruzsina (nappali) Gyakorlatvezető: Urbán Szabolcs (esti) A tanegység célja Az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése.

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra. • Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására. • Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására. Tematika A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása. Követelmény Aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása. Kötelező irodalom Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak tartalmazó kötetek elolvasása.

SZEMÉLYISÉG ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS

bb

BAPSSZN, MTPSSZN, BAPSSZ/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A pedagógus személyiségfejlesztő munkájának megalapozása a személyiség összetételének és az élethossziglan tartó fejlődés törvényszerűségeinek, valamint a fejlődés feltételeinek megismertetésével.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A személyiség működésének és fejlődésének megismerése. • Egy adott személyről vázlatos kép kialakításának képessége. • Érzékenység és nyitottság a másik ember személyiségének, életének és problémáinak megismerésére, készség mások elfogadására.

Tematika (esti) A korszerű pszichológia személyiségképe. A személyiség dimenziói, kompetenciái és életfeladatai. A vallásosság helye a személyiségben. Az én funkciója, összetétele. Önismeret, énkép, önértékelés, identitás. A személyiség fejlődése. A fejlődést meghatározó tényezők (kötődés, szocializáció, öröklődés). A fejlődés szakaszai (Erikson). Az én fogalma és fejlődése. Önismeret-, énkép-, önértékelés-, önkontroll-, identitásfejlődés. Moralitás és lelkiismeret. Az agresszió fogalma, formái, forrásai. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Horváth-Szabó Katalin: Személyiség és személyiségfejlődés, szöveggyűjtemény, 2007 (a Sapientia könyvtárában megvásárolható); Somogyiné Petik Krisztina: Személyiség és személyiségfejlődés, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható). Ajánlott irodalom Carver, Charles S. – Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia, Osiris, Budapest, 2006; Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása, Gondolat, Budapest, 1980, ill. későbbi kiadások; Gyökössy Endre: Magunkról magunknak, Szent Gellért, Budapest, 2008, 12. kiadás; Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2003; V. Komlósi Annamária – Nagy János (szerk.): Énelméletek. Személyiség és egészség, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003; Erikson, Erik H.: Gyermekkor és társadalom, Osiris, Budapest, 2002.

vissza az elejére

Tematika (nappali) 1. A személyiség problematikája; 2. A személyiség öt dimenziója és az ezekhez tartozó kompetenciák; 3. A személyiség működése: a személyiség szintjei (McAdams); 4. A személyiség által ellátandó életfeladatok (Witmer); 5. Az én tartalma, funkciói, az én fejlődése; 6. Az énkép formálódása, összetétele; 7. Az önértékelés; 8. A személyiség fejlődése Erikson elmélete alapján; 9. Az identitásalakulás serdülőkorban (Erikson); 10. A koragyermekkori kötődés vizsgálatai; 11. A felnőttkori kötődés; 12. Az érett személyiség; 13. Moralitás és lelkiismeret; 14. Az agresszió fogalma, formái, forrásai.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLAT

bb

BAPSSZGYN, MTPSSZGYN, BAPSSZGY/E – Nappali

és esti ,

I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezetők: Dr. Kézdy Anikó, Somogyiné dr. Petik Krisztina, Kocsis Fruzsina A tanegység célja A hallgatók ismerkedése egymással, önmagukkal. Tematika Feszültségoldás, ismerkedés önmagunkkal és másokkal, a kommunikációs és empátiás képességek szerepének tudatosítása, szerepjátékokban való gyakorlása. A közös problémamegoldás gyakorlása. Követelmény Részvétel a gyakorlat egészén, önismereti kérdőív kitöltése.

vissza az elejére

SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI ZAVAROK

bb

MAPSZZN, MAPSSZZ/E – Nappali, Esti, II.

félév , gyakorlat ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja Azoknak a pszichológiai folyamatoknak, magatartásbeli, illetve pszichés tüneteknek, tünetegyütteseknek a megismertetése, amelyek a tanárok részéről különös figyelmet és speciális nevelési szaktudást igényelnek. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a személyiségfejlődésének elakadásait, megelőzésének és korrekciójának lehetőségeit. • Képes az egyedi elakadások megelőzésére, korrekciójára vagy a korrekció szervezésére. • Képes a bio-pszicho-szociális-spirituális modell keretében elemezni az azonosított problémákat. • Szakmai elkötelezettséggel törekszik a speciális szükségletű gyerekek és családjaik megértésére, elfogadására, a rendelkezésre álló erőforrások mozgósítására és segítségnyújtásra. Tematika 1. A mentálhigiéné tartalma, gyakorlata. Egészség, betegség, prevenció; 2. A pszichés zavarok szemléleti és kezelési modelljei. Akadályok és erőforrások; 3. A személyiségfejlődést akadályozó biológiai, pszichológiai és szociális tényezők; 4. Részképes-

ség-zavarok: figyelemzavar, olvasási nehézség; 5. A fogyatékkal élők sajátos problémái. Értelmi fogyatékosság; 6.  Pszichogén tünetek gyermekkorban. Kóros szorongás, kóros védekezés. Pszichoszomatikus betegségek; 7. Beilleszkedési nehézségek, magatartászavarok, devianciák; 8.  Agresszió és agressziókezelés; 9.  Drogfüggés, a megelőzés és kezelés lehetőségei; 10. Veszélyeztetettség (gyermekbántalmazás, elhanyagolás). „Mérgező szülők”; 11. Kötődési zavar és az apahiány következményei; 12. Pszichotraumák fejlődést akadályozó hatásai. Gyermekkori depresszió; 13. A serdülőkor sajátos problémái, specifikus tünetegyüttesei. Laufer vészjelei; 14. A hittanár lehetőségei a megelőzésben és a segítésben. Segítő intézmények.

Irodalom Nemes Lívia: Pszichogén tünetképződés gyermekkorban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976; Forward, Susan: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségüktől és nyerjük vissza életünket? Háttér, Budapest, 2000; Kapócs Imre – Maár Márton – Szabadka Péter (szerk.): Ifjú-kór. Tanulmányok az ifjúságról, pedagógiai módszerekről, az ifjúságot fenyegető veszélyekről, drogfogyasztásról, a kezelési lehetőségekről, a segítőkről, 2. kötet, OKKER, Budapest, 2003; Vikár György: Az ifjúkor válságai, Animula, Budapest, 1999; Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, ill. későbbi kiadások; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.

SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ BIBLIAOLVASÁS PT/VSZB/E – E sti, II.

félév ,

2

bb

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Bemutatni a Biblia tanításának személyiségközpontú megértéséhez szükséges módszertani alapokat. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Képes az önálló bibliaolvasásra, a klasszikus szövegek adekvát mindennapi alkalmazására. • Képes az olvasói „én” megkeresésére a történetekben. Tematika Közösen választott perikópák több szempontú exegetikai feldolgozása.

vissza az elejére

Követelmények A félév közben megfigyelések végzése és esettanulmányok készítése a megtárgyalt problémákhoz kapcsolódva. A félév végén beszámoló a félév munkájáról.

Követelmény Órai aktivitás. Kötelező és ajánlott irodalom Az órákon adja ki a szeminárium vezetője.

SZERZETESSÉG TEOLÓGIÁJA

bb

MTSZTN – Nappali, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Baán Izsák OSB A tanegység célja Választott szemelvények és szempontok alapján megismertetni a hallgatókkal a szerzetesség teológiai tartalmú irodalmának néhány kiemelkedő szerzőjét és a szerzetesség gyakorlatát különböző korokban meghatározó teológiai témaköröket. vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szerzetesi életet formáló teológiai gondolkodás főbb témaköreit, alapvető műveit, fontosabb szerzőit. • Képes teológiai szempontok alapján feldolgozni és elemezni különböző korok szerzetesi irodalmából származó szövegeket. • A szerzetesség szellemi-lelki gazdagságából merít saját, életállapotának megfelelő ima- és lelkiéletében. Tematika 1. Elmélet és gyakorlat a szerzetesség kialakulásában; 2–7. A szerzetesség korai teológiatörténete: 2. A kezdetektől a Kezdetekig – Philón és Órigenész; 3. Isteni ember vagy Isten embere? – Antal élete; 4. Teológus a pusztában – Evagriosz Pontikosz; 5. Az üdvösségre vezető szó – az apoftegmák; 6. Szerzetesteológia a viták kereszttüzében – Jeromos, Rufinus és az első órigenista vita; 7. „Teológia export-import” – Cassianus régi és új, kelet és nyugat között; 8–14. Szerzetesteológiai tematikák: 8. A vágy teológiája – szerzetesi antropológia; 9. A szerzetesi saját – a megszentelt élet teológiai alapjai; 10–11. A fogadalmak teológiája; 12. A közösségi élet és a magány teológiája; 13. Prófécia és eszkatológia – teológiai dimenziók; 14. A korszellem teológiája – szerzetesség és társadalom. Követelmény A félév során egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Alexandriai Szt. Athanáz: Antal élete, in: A III–IV. század szentjei, Jel, Budapest, 1999, 45. és köv.; II. Vatikáni Zsinat: Perfectae caritatis határozat; Enzo Bianchi: Nem vagyunk különbek, Bencés, Pannonhalma, 2009.

Ajánlott irodalom Baán Izsák: Evagriosz Pontikosz a gondolatokról, Lectio Divina 5., L’Harmattan – Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél – Budapest, 2006; Gabriel Bunge: Cserépedényben. A személyes ima gyakorlata a szentatyák hagyománya szerint, Bencés, Pannonhalma, 2000; A szerzetesség jelene és jövője, Sapientia füzetek 13., Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2008; Arnaldo Pigna: Megszentelt élet, Szent Gellért, Szeged, 1990; Fabio Ciardi: Hogyan kövessem? Válasz Jézus hívására, Kis út 1, L’Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2010.

SZOCIÁLETIKA (SZOCIÁLTEOLÓGIA)

bb

MTSZE1N, MASZEN, MASZE/E – Nappali, II.

félév ,

1

kredit

A tanegység célja Megismertetni a katolikus szociálteológia történetét és szociológiai alapjait, az Egyház társadalmi tanításának etikai alapelveit és forrásait, összefoglaló áttekintést adni a politikai és a gazdasági etika katolikus irányelveiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az Egyház társadalmi tanításának forrásait és alapfogalmait, valamint azokat a legfontosabb társadalmi kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a katolikus Egyház hivatalosan állást foglalt. • Képes felismerni a különböző társadalmi kérdések, valamint a velük kapcsolatos katolikus tanítás összefüggéseit, a társadalmi szociális viszonyok katolikus értékelésének jogosultságát és fontosságát az Egyház tanításában és a társadalmak politikai és gazdasági életében. • Elkötelezett abban, hogy az Egyház szociális tanítását ismerve és azt magáévá téve állást foglaljon a jelenleg égető társadalmi kérdésekben az egyházi tanítás útmutatása szerint. Tematika 1. Alapfogalmak; a Szentírás erkölcsi alapelvei. 2. Az apostoli és egyházatyák szociális tanítása. 3. Aquinói Szent Tamás társadalombölcselete. 4. Az újkori gondolkodás etikai jellemzői. 5. A szociológia kialakulása. 6. A modern szociológia klasszikusai. 7. Az Egyház szociális tevékenysége. 8. A személyközpontú keresztény etika. 9. Igazságosság, szolidaritás és szubszidiaritás. 10. A közjó. 11-12-13. Az Egyház társadalmi tanításának forrásai: a szociális enciklikák.

vissza az elejére

Előadó: Dr. Kék Emerencia

Követelmény A félév közben egy szociális enciklika elolvasása és elemzése. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Kötelező irodalom Tomka Miklós – Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest, 1993; XVI. Benedek: Caritas in veritate, enciklika az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban, Szent István Társulat, Budapest, 2009.

vissza az elejére

Ajánlott irodalom Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984, 1994; Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1995; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1997; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest, 1997.

SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG KERESZTÉNY SZEMMEL

bb

PTSZI/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Baritz Laura OP A tanegység célja A szociális igazságosság fogalmának elmélyítése, gyakorlati megnyilvánulásába való bevezetés, önálló elemzések és tapasztalatszerzés útján. A fogalom keresztény szemléletének értékrendszintű elsajátíttatása, a gyökerek és ismeretek átadásával. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szociális igazságosság elvét, kontextusait, megnyilvánulásait. • Képes érett, önálló szakmai identitásra szert tenni, az elsajátított értékrendet képviselni és munkája során felelősen megvalósítani. • Elkötelezett különösen a rászorultak, nehéz élethelyzetben lévők, igazságtalanságot szenvedők iránt, képes nekik segítséget nyújtani.

Tematika A szociális igazságosság fogalmának elméleti elmélyítése, keresztény alapok. A fogalom vizsgálata nem keresztény kontextusban. A fogalom megismerése a gyakorlatban szövegelemzés útján (gazdaság, környezet, pasztorálteológia stb.), a rászorultság vizsgálata (szegénység, hajléktalanság, fogyatékosság, etnikai kisebbségek stb.), módszertani megközelítés (pasztorálpszichológia, pedagógia, pszichológia). Gyakorlati munka megtapasztalása szakemberek és működő szervezetek megismerése útján.

Irodalom Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4. fejezet; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, in Kindler József – Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban, Keraban, Budapest, 1993, 45–57; Alford, Helen J. –Naughton, Michael J.: Menedzsment, ha számít a hit. Keresztény társadalmi elvek a modern korban, Kairosz, Budapest, 2004, 2009; Felelősségünk a teremtett világért. „Minden általa és érte teremtetett…”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről, Szent István Társulat, Budapest, 2008, 28–49.

SZOCIÁLIS MUNKA

bb

GYSZCM – Levelező (GYIT), I.

félév ,

6

kredit

Előadó: Riez Andrea A tanegység célja Bevezetni a hallgatót a segítő munkába, megismertetni a segítő tevékenység különböző munkaformáit és körvonalazni a segítő szakember kompetenciáit. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szociális munka fogalmának nemzetközi és hazai aspektusait, alapvető elméleteit és módszertani sokféleségét. • Képes az elméleti és gyakorlati ismeretek és tapasztalatok integrálására. • Elkötelezett a segítő identitás megerősítésére. Tematika 1. A szociális munka története (Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá?); 2. Szociális gondoskodás Magyarországon; 3. A szociális munka meghatározása, célja és munkaformái; 4. A szociális munkás eszközei: értékek, ismeretek, készségek; 5. Dilemmák a

vissza az elejére

Követelmény A félév során irodalom önálló feldolgozása, kiselőadások formájában. Félév végén számonkérés vizsga formájában.

szociális munkában; 6. Etikai kódex; 7. Az esetmunka folyamata; 8. A gyermekvédelem és a szociális munka; 9. Problémák a szociális munka gyakorlatában Követelmény A félév végén kollokvium. Irodalom A szociális munka elmélete és gyakorlata, 1–4. kötet, Semmelweis, Budapest, 1996; Gosztonyi Géza – Pik Katalin: A szociális munka szótára, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1998.

SZOCIÁLPOLITIKA

bb

CSSZPN, CSSZP/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ Az oktató az első órán adja ki a tematikát. vissza az elejére

SZOCIOLÓGIA

bb

BASON, MTSON, BASO1/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2,

ill .

3

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ A tanegység célja Korunk (magyar) társadalmát közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a szociológia társadalomtudományok közti helyét, szerepét, főbb kérdéseit, területeit, sajátosságait. • Képes a társadalmi csoportokról, jelenségekről tárgyilagosan gondolkodni. • Elkötelezett abban, hogy keresi a társadalom kérdéseire, problémáira a válaszokat és megoldásokat, hogy ismereteit összhangba hozza és másokkal is megossza. Tematika 1. A szociológia tárgya, helye a tudományok közt, interdiszciplináris kapcsolatok 2. A szociológia mint tudomány történeti fejlődésének főbb állomásai, a szociológiai iskolák rövid története. 3. A magyar társadalom a rendszerváltás évtizedeiben. 4. Érték -életmód és társadalmi csoportok. 5. Népesség –demográfia. 6. Marginalizáció: sze-

génység, munkanélküliség, hajléktalanság. 7. Társas kapcsolatok (család, párkapcsolat, szingli élet…). 8 Társadalmi szolidaritás. 9. Nemzeti identitás határon belül és kívül, idegenkérdés. 10. Nemek kérdése, társadalmi szerepvállalás, nemi szerepek változása. 11. Reklám és média hatalom a befolyásolás művészete. 12. Az élet kezdete és befejezése egy elöregedő társadalomban. 13. Vallás szociológiai vizsgálata, valláselméletek 14. A szekularizáció és vallási megújúlás

Kötelező irodalom Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris, Budapest, 2003; Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán (www.3sz.hu/pm/ tanulmanyok/szalaijuli.doc); Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései, in Századvég új folyam 23. szám; Köllő János: Iskolázottság és életkor szerinti különbségek: az „emberi tőke” átértékelődése, in Fazekas K. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2000, Budapest, MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont, 80–90. (http://econ.core.hu/doc/mt/2000/ctartbev.pdf); Gereben Ferenc: Vallás és nemzeti identitás – történelmi visszapillantás (http://www.rel.u-szeged.hu/tomka/pdf/gereben.pdf); Kapitány Balázs: Szegénység és depriváció: társadalomszerkezeti összefüggések nyomában, KSH NKI, Budapest, 2004; Ferge Zsuzsa: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, ILO-CEET, Budapest, 2002; Kertesi Gábor: A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái, in Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései, Educatio, Budapest, 2008, 135-142. Ajánlott irodalom Terjedelmes lista, az órán kapják meg a hallgatók.

SZOCIOLÓGIA KGSO – Levelező (KETEG), II.

félév ,

bb

5

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ A tanegység célja: A keresztény társadalmi gondolkodás társadalmi meghatározottságának behatóbb tanulmányozása társadalomelméleti keretek közé helyezve, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók A hallgató fejlesztendő kompetenciái: • Ismeri a keresztény társadalomtudományi gondolkodás főbb kérdéseit, területeit, a főbb elméleteket.

vissza az elejére

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén kollokvium.

• Képes a társadalmi csoportokról, jelenségekről, az egyház – társadalom - gazdaság kérdéseiben is tárgyilagosan gondolkodni, a tanult elveket a társadalmi-gazdasági viszonyokban felismerni, értelmezni. • Elkötelezett abban, hogy keresi a társadalom kérdéseire, problémáira a válaszokat és megoldásokat, hogy ismereteit összhangba hozza és másokkal is megossza.

vissza az elejére

Tematika: 1. Személyiségelv 1: Társadalomtudományi gondolkodás és etika; az állam szerepe szolidaritás megvalósításában – szociális piacgazdaság és globális szolidaritás; a magyar társadalom szerkezete. 2. Személyiségelv 2: Egyén-közösség-társadalom. Az ember társadalmi teremtése és a társadalmiság elutasítása (Mead, Gehlen és Berger és Luckman alapján). Individualizáció, individualizmus és társadalmi felelősség. 3. Személyiségelv 3: Az ember alkotja a társadalmat. Intézményesülés; kultúra; társadalmi rend; a rend hiánya: anómia. 4. Személyiségelv 4: A személy a társadalom függvényében. (Riesman „A magányos tömeg” alapján). Szocializáció. Atomizáció, elmagányosodás. 5. Szolidaritás-elv és a társadalom megosztottsága 1: Rétegződéselméletek és miliő-elmélet; többségek és kisebbségek; hátrányos helyzetek létrejötte, mibenléte reprodukciója és kezelése; 6. Szolidaritás-elv és a társadalom megosztottsága 2: Zárt és nyitott társadalom; földrajzi és társadalmi mobilitás; a mobilitás közösségromboló hatása. 7. Szolidaritás-elv és a társadalom megosztottsága 3: A magántulajdon értelmezésváltozatai a keresztény társadalmi tanításban és a civil világban; különböző tőkeformák. 8. Szolidaritás-elv és a társadalom megosztottsága 4: A társadalmi differenciáltság és különbségek haszna és kára. Társadalmi neurózis. Hátrányos helyzetek és társadalmi kezelésük lehetőségei. Szolidaritás. Segély az önsegélyre. 9. A munka keresztény értelmezése. 10. Szubszidiaritás és társadalomszervezet 1: A társadalom mechanikus és organikus szerveződési módjai. Az elidegenedés problémája. Modernizációs elméletek. 11. Szubszidiaritás és társadalomszervezet 2: A személyes önállóság és részvétel megteremtésének lehetőségei a gazdaságban: a munka értelmessé tétele; munkahelyi szerveződési és beleszólási jog. 12. Szubszidiaritás és társadalomszervezet 3: A személyes önállóság és részvétel megteremtésének lehetőségei politikában és közéletben: társadalmi és non-profit szervezetek, önkéntesség, helyi társadalom és civil társadalom. 13. Szubszidiaritás és társadalomszervezet 4: A személyes önállóság és részvétel megteremtésének lehetőségei az egyházban: felnőtt kereszténység, a világiak szerepe, a centralizmust korlátozó közösségi formák. Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Piac vagy/és erkölcs? A közgazdaságtan és a szociológia emberképe és társadalomképe, in Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia kiadó, Lakitelek, 1996, 147-153.; Orbán Annamária: Társadalmi rend, együttműködés, normák, in S.Nagy Katalin (szerk.): Szociológia, Typotex, Budapest, 2006, 43-58.; Vukovich Gabriella: Szocializáció, in S.Nagy Katalin (szerk.): Szociológia, Typotex, Budapest, 2006, 33-42.; Csigó Péter: Társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, in S.Nagy Katalin (szerk.): Szociológia, Typotex, Budapest, 2006, 59-70.; Lipset, Seymour Martin – Zetterberg, Hans L.: A társadalmi mobilitás elmélete, in Angelusz Róbert (szerk.): A tár-

Ajánlott irodalom: Kereszténység és közösség. Tanulmányok a kisközösségekről, Teológiai kiskönyvtár, Róma, 1981; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Seligman, Adam B.: A civil társadalom eszméje, Kávé, Budapest, 1997; Lasch, Christopher: Az önimádat társadalma, Európa, Budapest, 1984; Dumont, Louis: Tanulmányok az individualizmusról, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1998; Andorka Rudolf: A magyar társadalom, in Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia K., Lakitelek, 1996, 15-65.; Berger, Peter L. – Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg, Budapest, 1998; Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban, OLI, Budapest, 1991; Riesman, David: A magányos tömeg, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983; Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei, Új mandátum, Budapest, 1999; Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás, Új mandátum, Budapest, 1998; Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot, Végeken Alapítvány, Budapest, 1992; Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom, Gondolat, Budapest, 1983; Zapf, Wolfgang: Modernizáció, jólét, átmenet, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég, Budapest, 2002.

TANTÁRGYPEDAGÓGIA

bb

ETTPN, ETTP/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Az etikaoktatás tantárgyspecifikus neveléselméleti és didaktikai ismereteinek elsajátíttatása, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeinek elemzése, értékelése a különböző életkorú tanulók esetében. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a modern nevelési és oktatási koncepciókat, tájékozott a korszerű didaktikai eljárások területén, különös tekintettel a kooperatív és az interaktív módszerekre. • Képes az erkölcsi ismeretek korszerű és hatékony közvetítésére, valamint korunk kiemelten fontos etikai problémáinak életkorspecifikus megvilágítására. • Elkötelezett arra, hogy valamennyi nevelési szituációban hatékonyan segítse a tanulók szilárd értékrendjének kialakulását a problémamegoldó módszerek alkalmazása és a személyes életvezetési minták által.

vissza az elejére

sadalmi rétegződés komponensei, Új mandátum, Budapest, 1999, 49-71. ; Andorka Rudolf: Szegénység. + Értékek a szociálpolitikában, in Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia K., Lakitelek, 1996, 104-115., 165-170.

Tematika A tanegység keretében az erkölcsi nevelés és oktatás filozófiai perspektíváit, társadalmi vetületeit, modelljeit, célrendszereit, tartalmi és folyamatelképzeléseit, valamint metodikai és tanulásszervezési lehetőségeit tárgyaljuk. 1. előadás: A korszerű szociomorális fejlesztés alapkérdései. A pedagógiai koncepciók modellezési lehetőségei. A pedagógiai emberkép és személyiségmodell. Értékek a nevelésben. Az erkölcsi nevelés értékközpontú modellje; 2. előadás: Pedagógiai koncepciók az erkölcsi nevelés szolgálatában. A didaktikai paradigmák ismeretelméleti és pedagógiai kérdései. Konstruktivizmus és pedagógia. Konstruktivista oktatási és nevelési alapfolyamatok; 3. előadás: Az erkölcsi értékorientáció metodikai kérdései. A deklaratív és az interaktív módszerek alkalmazási lehetőségei. Az etikaoktatás tartalmi problémái. Nevelés- és oktatásszervezés. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén kollokvium.

vissza az elejére

Kötelező irodalom Pálvölgyi Ferenc: Az értékközpontú erkölcsi nevelés konstruktív rendszere, I–IV, Mester és Tanítvány 2009. február, május, augusztus, november; Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003; Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Bábosik István: Neveléselmélet, Osiris, Budapest, 2004; Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete, Telosz, Budapest, 1997; Hegedűs Gábor et al.: Projektpedagógia, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2002; Spencer Kagan: A kooperatív tanulás, Önkonet Kft, Budapest, 1998; Pálvölgyi Ferenc: Az iskola szerepe a személyiség szociomorális formálásában, in Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.): Az iskola szocializációs funkciói, Eötvös József, Budapest, 2009, 21–35.

TANTÁRGYPEDAGÓGIA SZEMINÁRIUM

bb

ETTPSZN, ETTPSZ/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Az etikatanítás és az erkölcsi nevelés lehetőségeinek gyakorlati megközelítésén keresztül az etikatanári munka megalapozása és előkészítése. Az iskola világában megjelenő komplex nevelési feladatok áttekintése és az etikatanítás metodikájának gyakorlatközpontú tanulmányozása.

Tematika Az etikaoktatás tantervi alapproblémái (nevelési és oktatási célok, feladatok, tematikus tananyagtartalmak, követelmények). Emberismeret és etika tantervek (fejlesztendő személyiségjegyek, tanulói tevékenységformák, elvárható teljesítmények, a tanítás infra­strukturális feltételei és időkeretei). Adaptációs problémák az etikus és a demokratikus magatartásra nevelés terén (értékrendbeli különbségek és problémák gyakorlatközpontú elemzése). A tevékenységközpontú etikatanítás pedagógiája (többdimenziós szakmódszertani kérdések, értékek tanulmányozása működés közben). Tantárgyi koncentráció az etikaoktatásban (az irodalom, a történelem és a többi iskolai tantárgy témaköreiből származó etikai tartalmakat hordozó tananyagrészek koncentrációs lehetőségei). Az etika tanításának speciális interaktív módszerei (megbeszélés, vita, kooperáció és projekt). Szakmai alapkövetelmények: személyesség, felelősség, irányítás, partnerség. Felkészítés a felelős döntésre (az erkölcsi nevelés iskolai helyzete az elmélet és a mindennapi pedagógiai gyakorlat tükrében). Követelmény 15 óra hospitálás általános és középiskolai etikaórákon, a látottakról jegyzőkönyv, a tapasztalatokról elemző értékelés készítése. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Homor Tivadar (szerk.): Az etikatanítás gyakorlata. Tantárgypedagógiai műhelytanulmányok, Krónika Nova, Budapest, 2003; Etikatankönyvek (legalább 3 különböző koncepciójú kiadvány); A Tantárgypedagógia című tanegységnél feltüntetett kötelező irodalom. Ajánlott irodalom A Tantárgypedagógia című tanegységnél feltüntetett ajánlott irodalom.

TANULÁS ÉS FEJLŐDÉS

bb

MAPSTPN, MAPSTP/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri és készségszinten használja az etika tanításában alkalmazható specifikus módszereket. • Képes a tanítási órák szakszerű elemzésére és értékelésére, valamint ismeretei, tapasztalatai alapján képes a pedagógiai módszerek célszerű kiválasztására és alkotó módon történő használatára. • Elkötelezett saját pedagógiai munkájának önreflexió által történő ellenőrzésére és értékelésére, továbbá nyitott az új oktatási és nevelési módszerek megismerésére és adaptív alkalmazására.

Előadó: Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a hallgatókat a gyermek pszichológiai fejlődésének fontosabb átmeneteivel egy szomatikus, kognitív és pszichoszociális összefüggésrendszerben. Elsősorban a normális fejlődés jellemzőit ismerteti a tárgy, de rámutat kritikus életszakaszok pszichológiai problémáira is. A tanulás életkortól függő pszichológiai feltételeit és szabályait rendszeresen tárgyalja. Mindezt a hatékony tanári, nevelői munka érdekében teszi. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Meglátja az életszakaszokra jellemző fő fejlődési tendenciák pszichológiai vonatkozásait, melyek alapján jobban megértik tanulóik magatartását. • A pszichológiai jellemzők ismeretében pontosabban tudja leírni az átlagtól eltérő egyes tanulók viselkedését, ennek segítségével megválasztani az egyéni bánásmódot. • Ismeri az eredményes tanulás pszichológiai feltételeit.

vissza az elejére

Tematika 1. A fejlődéslélektan tárgya, fő kérdései és kritikus pontjai. Központi fogalmak; 2. A fejlődéslélektan tárgyalásának rendszerező elvei: keresztmetszeti megközelítés (fejlődési szakaszok) és hosszmetszeti megközelítés (pszichés tényezők szerint); 3–4. Az értelmi fejlődés folyamata csecsemőkortól a felnőtt korig (Piaget). Folyamatosság és ugrások. 5. Érzelmek, érzelmi fejlődés. Motiváció; 6. A csecsemőkor jellemzői: magzati fejlődés, csecsemőkori szocializáció és pszichés fejlődés; 7. Kisgyermekkor: testi, érzelmi és kognitív fejlődés, társas kötődés; 8. Az iskoláskor kihívásai és fejlődési sajátosságai. Iskolai követelmények pszichológiai hatásai; 9–10. Serdülőkori fejlődés. Az identitás alakulása; 11. A fiatal felnőttkor és a felnőttkor fejlődési feladatai; 12. A tanulás pszichés és szociális feltételei; 13. Tanulási formák és tanuláselméletek: utánzás, ismétléses tanulás, belátásos tanulás, logikai készség fejlődése. Követelmények Félév közben egy ellenőrző zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Cole, Michael –Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 2003; Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest, 2004; Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina, Budapest, 2006 (ill. egyéb kiadások).

TANULÁS ÉS TANÍTÁS

bb

MAPDTTN, MAPDTT/E – Nappali, Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A tanulás általános törvényszerűségeinek és az egyénre jellemző sajátosságainak ismeretében képes a tanulási problémák feltárására, a tanulási képességek fejlesztését biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására. • Az életkor figyelembevételével képes differenciált megoldásokat keresni az élethossziglan tartó tanulás képességének fejlesztésére. Tematika Tanulásdiagnosztika és tanulási önismeret (lehetőségek és korlátok). Tanulási teljesítmény­próbák (figyelem, verbális és kognitív képességek). Tanulási nehézségek (tantárgyspecifikus problémaelemzés). A tanuláshoz való viszony (tanulás és motiváció, siker és kudarc). A tanulás ritmusa (életritmus, életstílus). Tanulási szokások (szokásrend, szokásformálás). Tanulási tanácsok (kísérletek, tapasztalatok, feltételek, önreflexió). Tanulási módszerek, eljárások, technikák (a hatékony és időtakarékos tanulás módszereinek áttekintése: ráhangolódás és relaxáció, szövegfeldolgozási módszerek, verbális szereplés, írásbeli munka, memorizálás, önellenőrzés). A tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése (figyelem, beszéd, értő és kifejező olvasás, emlékezet, gondolkodás). Követelmény A félév során aktív részvétel a szeminárium munkájában, az egyéni tanulási tapasztalatokról szóló beszámoló és/vagy szemináriumi dolgozat készítése. A félév végén gyakorlati jegy. Ajánlott irodalom Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan, Metódus-Tan, Budapest, 2004, 2008; Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv, Metódus-Tan, Budapest, 2004; Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2008; Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekünket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000; Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

vissza az elejére

A tanegység célja A tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségek és problémák megoldását segítő stratégiák, módszerek és technikák megismerése és adaptív alkalmazása annak érdekében, hogy a pedagógus tanítványainak tanulási képességeit eredményesen fejleszthesse. A tanulási módszerek megismerésén, tanulmányozásán és alkalmazásán keresztül fejlődik a tanárjelölt metodikai repertoárja, problémaérzékenysége és a gyermeki nézőpontot megértő pedagógiai szemléletmódja.

TEOLÓGIAI ALAPOK I.

bb

KGTA1 – Levelező (KETEG), I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Bevezetés a katolikus teológia fogalmába, forrásaiba és alapkérdéseibe, teret adva a szentírási alapoknak. A kurzushoz kapcsolódó szempontok kiemelése: „egyház”, „közösség”, „társadalom”. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri azokat az alapvető teológiai fogalmakat, amelyek a gazdaság keresztény szemléletének tárgyalásának tágabb keretét adják. • Képes tájékozódni az egyházi tanítás és a teológia idevonatkozó kijelentései és módszerei között. • Kialakítja állásfoglalását a gazdaság keresztény megközelítésére vonatkozó teológiai alapkérdésekben. vissza az elejére

Tematika A teológia fogalma. A Krisztus esemény megközelítése az evangéliumokon keresztül. Az Újszövetség krisztológiája. Az Egyház krisztusi eredete. Az Egyház önmagáról alkotott felfogása a II. vatikáni zsinat alapján. Az Egyház alapfunkciói és alapformái. A kinyilatkoztatás és az egyházi tanítás forrásai: Szentírás, Szenthagyomány, Tanítóhivatal, tudományos teológia, a hívők hitérzéke. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom Jegyzet és irodalomjegyzék kiadása az első órán.

TEOLÓGIAI ALAPOK II. – MORÁLTEOLÓGIA

bb

KGTA2 – Levelező (KETEG), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja A morálteológia alapvetésének célja a morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése – különösen összevetve a gazdasággal, a jelen gazdaságfilozófia kritikája.

Tematika A morálteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az erkölcsteológia interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával. Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez. A téves gazdaságfilozófiák alapja a téves antropológia: az ember igaz természete Krisztus után. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, jegyzet, 2010; A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 1699–2051. Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

TEOLÓGIAI SZUPERVÍZIÓ

bb

MATSZN, MATSZ/E – Nappali, Esti, I. Vezető: Dr. Lukács László SchP

és

II.

félév ,

2

kredit

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az erkölcsi alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. • Képes az élet mint erkölcsi feladat igaz vezetésére: nagy döntések meghozatalára, az azokban való stratégiai kitartásra, az erkölcsi feltámadásra, valamint képes megvédeni a keresztény értékeket. • Erkölcsileg képzett személyiségként belátja a Krisztushoz tartozás fontosságát, elkötelezett tagja lesz az egyháznak. A gazdaság területén képes az erkölcsös megoldások megtalálására.

Munkamódszer A tárgyat fölvett hallgatók az órát megelőző nap reggeléig az alább megadott címre e-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb – helyzet leírását az általuk tartott tanítási órákról: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott témában; 2. a diákok olyan kérdései, amelyekre a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni; 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. A legelső órán a tervezett munkamódszerünket beszéljük meg. A következő órákon a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. Levelezőlista A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az e-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected]

vissza az elejére

ÚJSZÖVETSÉG TEOLÓGIÁJA

bb

MAUTN, MTUTN – Nappali, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A kurzus esettanulmányokkal tarkítva az Újszövetség alapvető teológiai dimenzióival foglalkozik. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • A hallgató a biblikus teológiai kérdések elmélyítésével el tudja helyezni az egyes újszövetségi gondolatokat az Biblia és Izrael népének vallási, irodalmi örökségében. Tematika I. Az Újszövetség teológiájának kétfajta megközelítése: egységes teológia vagy különböző témák és teológiai gondolatok? II. A Héber Biblia és az Újszövetség egymáshoz fűződő viszonya. III. A szinoptikus evangéliumok és az Apostolok cselekedeteinek olvasása a zsidó ünnepeken keresztül. IV. János evangéliumának olvasása a jeruzsálemi Templom fényében. V. Pál apostol: Törvény és megigazulás. VI. Apokaliptikus örökség. Követelmény A félév során egy zárthelyi dolgozat, a kurzus végén pedig az előadások anyagát felölelő szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom Brown, R. E. – Donahue, J. R. – Senior, D. – Collins, A. Y.: „Az újszövetségi gondolkodás elemei”; J. A. Fitzmyer: „Szent Pál teológiája”; F. J. Moloney: „Szent János teológiája” in Brown, R. E. – Fitzmyer, J. A. – Murphy, R. E. (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 3. kötet: Biblikus tanulmányok, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003, 511–619.

ÚJSZÖVETSÉGI BEVEZETÉS I.

bb

BAUB1/E – Esti, I.

félév ,

5

kredit

A tanegység célja Megismertetni az „újszövetségi bevezetés” fogalmával, történetével, majd az általános és speciális bevezetés keretében bevezetni az egyes könyvek tartalmába, szerkezetébe, azok keletkezésével és tanításával kapcsolatos legfontosabb kérdésköreibe. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az újszövetségi bevezetés ismeretei lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy a szükséges alapvető háttér-információk birtokában kezdhessenek neki az exegézishez. Tematika I. Általános bevezetés: Kortörténet és irodalmi környezet. II. Speciális bevezetés: A szinoptikus evangéliumok: Máté, Márk és Lukács evangéliuma. János evangéliuma. Az Apostolok cselekedetei. Követelmény Órai részvétel. Szóbeli vizsga (anyaga: a kötelező irodalom és az elhangzott előadások anyaga). Kötelező irodalom Tarjányi Béla: Újszövetségi Alapismeretek, 2. kötet: Jézus örömhíre (Az ősegyház tanítása), Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 1998 ill. 2007, (interneten is elérhető). Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Más katolikus (Benyik György, Farkasfalvy Dénes, Kocsis Imre) és protestáns szerzők (Balla Péter, Budai Gergely és Herczeg Pál, D. A. Carson és Douglas J. Moo, Varga Zsigmond) által írt újszövetségi bevezetések. További ajánlott szakirodalom az előadásokon kerül ismertetésre.

vissza az elejére

Előadó: Szabó Xavér OFM

ÚJSZÖVETSÉGI BEVEZETÉS II.

bb

BAUB2/E – Esti, II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A „Bevezetés az Újszövetségbe I.” tanegység ismereteire építve a hallgatókat megismertesse a levél- és az apokaliptikus irodalom könyveinek tartalmával, szerkezetével, keletkezésével és tanításával kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Az újszövetségi bevezetés ismeretei lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy a szükséges alapvető háttér-információk birtokában kezdhessenek neki a szövegmagyarázatnak.

vissza az elejére

Tematika I. Bevezetés a levél-irodalomba. II. Pál apostol levelei. III. A katolikus levelek. IV. Jelenések könyve. Követelmény Órai részvétel. Szóbeli vizsga (anyaga: a kötelező irodalom és az elhangzott előadások anyaga). Kötelező irodalom Tarjányi Béla, Újszövetségi Alapismeretek, 1. kötet: Az Ősegyház élete (Pál apostol levelei és munkássága), Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 1998 ill. 2007, (interneten is elérhető). Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Más katolikus (Benyik György, Farkasfalvy Dénes, Kocsis Imre) és protestáns szerzők (Balla Péter, Budai Gergely és Herczeg Pál, D. A. Carson és Douglas J. Moo, Varga Zsigmond) által írt újszövetségi bevezetések. További ajánlott szakirodalom az előadásokon kerül ismertetésre.

ÚJSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS I.: GYERMEKSÉGTÖRTÉNETEK

bb

MAUE1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Máté és Lukács gyermekségtörténetet tartalmazó fejezeteinek több szempontú exegetikai vizsgálata.

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az evangéliumi gyermekségtörténetek teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését. • Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az egyes perikópákat elsőrenden saját kontextusukban látni. • Elkötelezett az Újszövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében, ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat későbbi hatástörténetük fényében is vizsgálja. Tematika Az első órán ismerteti az előadó. Követelmény Órai aktivitás. A félév végén vizsga.

ÚJSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS II.: A MÁRKI PASSIÓ

bb

MAEU2/E– Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Márk evangéliuma passióelbeszélést tartalmazó fejezeteinek több szempontú exegetikai vizsgálata. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri az evangéliumi passióelbeszélés teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését. • Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az egyes perikópákat elsőrenden saját kontextusukban látni. • Elkötelezett az Újszövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében, ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat későbbi hatástörténetük fényében is vizsgálja. Tematika Az első órán ismerteti az előadó. Követelmény Órai aktivitás. A félév végén vizsga.

vissza az elejére

Irodalom Liptay György – Rózsa Huba: Krisztus Jézus született. Gyermekségevangélium Lukács és Máté szerint, Szent István Társulat, Budapest, 1978; Benyik György (szerk.): Gyermekségtörténet és mariológia, JATEPress, Szeged, 1997; a többit az órákon adja ki az előadó.

Irodalom Rózsa Huba – Gál Ferenc: Jézus kereszthalála és feltámadása, Szent István Társulat, Budapest, 1982; a többit az órákon ismerteti az előadó.

VÁLLALAT-GAZDASÁGTAN

bb

KGVGT – Levelező (KETEG), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Tóth József

vissza az elejére

Tematika 1. Vállalatok helye a társadalomban (Vállalatok céljai, formái, vállalatelméletek; Vállalatok szerepe a posztmodern társadalomban; A vállalatok, vállalakozások társadalmi szerepének vizsgálata a különböző modern kultúrákban; A vállalkozások helye a különböző világvallások társadalmi tanításában); 2. A vállalatok társadalmi szerepe a keresztény egyházak társadalmi tanításában (A vállalatok társadalmi szerepének a keresztény társadalmi tanítás szerinti kritikája; Iránymutatások a II Vatikáni Zsinat megnyilatkozásaiban és a pápai enciklikákban; A vállalat és a közjó); 3. A vállalatok és a piacok (A piacok bemutatása és azok kritikája; Átalakuló és fejlődő piacok – a jövő piacai; Szabad vagy szabályozott piac dilemmája; A piacok és a közjó ellentmondásának feloldása); 4. Az állam szerepe a vállalati környezet kialakításában (Az állam szabályzás tipikus és atipikus eszközei; Az állami szerepvállalások, beavatkozások vizsgálata a nem keresztény vallású kultúrákban; Az állam szabályzó szerepének megítélése a keresztény társadalmi tanítás szerint); 5. Az elhallgatott vállalati forma (A családi vállalkozások meghatározása, helye, szerepe a gazdaságban; A családi vállalkozások egyedisége, tudatossága; Stratégiai tervezési modellek a családi vállalkozásokban; Stakeholder-management: Tulajdonos-Cégvezetés-Család; Vagyonkezelés a családi vállalkozásokban); 6.  Vállalati rendszerek és alrendszerek I. (Vállalati stratégiák; A stratégiai management és annak keresztény szemléletű kritikája; Vállalati stratégiák típusai; „Alternatív” vállalati stratégiák); 7. Vállalati rendszerek és alrendszerek II. (Munkaerő-gazdálkodás; Vállalati Információs rendszerek; Pénzügyi, számviteli alrendszerek; Vezetői információs rendszerek; Információs technológia mint önálló alrendszer); 8. Vállalati rendszerek és alrendszerek III. (Logisztikai rendszer, logisztikai stratégiák; Készletgazdálkodási rendszer; Termelési és szolgáltatási rendszerek); 9. Vállalati rendszerek és alrendszerek IV. (A termelés jellemzői; A termelés- szolgáltatási folyamatok tervezése, irányítása; Termelésszervezés és végrehajtás; Minőségmanagement); 10. Befektetési, növekedési stratégiák (Vállalkozások növekedése, növekedési egyensúlyok, egyensúlytalanságok; Vállalkozások tőkepiaci műveletei; Befektetések stratégiái; Forrásbevonás; Vagyonkezelés, vagyontervezés).

VALLÁS ÉS EMBERI MAGATARTÁS

bb

BAPSVMN, BAPSVM/E – Nappali, Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a vallás és a pszichológia kapcsolatát, valamint választ keresni arra, hogy a személyiség miként integrálhatja vallásosságát.

Tematika 1. A vallás meghatározása. A vallás lélektani fejlődésének alapvető szempontjai; 2. A személyiség vallásos fejlődése. A vallásos fejlődés endogénszakasz-elmélete; 3. A vallásos fejlődés exogén szocializációs elmélete; 4. Az interaktív-konstruktív vallásfejlődési elméletek: Fowler és Oser szerint. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Jegyzet; Benkő Antal: Bevezetés a valláslélektanba, Róma, 1979. Ajánlott irodalom Székely Ilona (szerk.): Pszichoterápia és vallás – újraközeledés, Animula, Budapest, 2006; Sovernigo, Giuseppe: Religione e persona. Psicologia dell’esperienza religiosa, EDB, Bologna, 1993; Pergament, Kenneth I.: The Psychology of Religion and Coping, Guilford, New York, 1997; Francis, Leslie J. –Astley, Jeff: Psychological Perspectives on Prayer, Gracewing, Leominster, 2001; Sovernigo, Giuseppe: Rito e persona. Simbolismo e celebrazione liturgica: aspetti psicologici, Edizioni Messaggero, Padova, 1998.

VALLÁSPEDAGÓGIA

bb

MAPDVN, MAPDV/E – Nappali, Esti, II.

félév , előadás ,

1,

ill .

2

kredit

Előadó: Dr. Lukács László SchP A tanegység célja Hogy a hallgatók megismerjék a valláspedagógia kialakulásának történetét, jelenkori útkeresését, és felkészüljenek arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában,

vissza az elejére

A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a legfontosabb pszichológiai elméleteket, amelyek az emberi személy vallásosságával foglalkoznak. • Képes felismerni a normál és patologikus vallásosság különböző formáit. • Elkötelezett abban, hogy önmagában a vallásosság érett formáit fejlessze.

tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák mind a hagyományos, mind az új módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái • Ismeri a katekézis és a valláspedagógia történetét, mai útkereséseit pluralista, multikulturális korunkban. • Képes a gyermekeket és a fiatalokat rávezetni a hit útjára, illetve megerősíteni őket hitükben, keresztény életvezetésükben, integrálni tudja őket az egyházi közösségbe. • Elkötelezett abban, hogy szűkebb és tágabb környezete – felnőttek és diákok egyaránt – a kiengesztelődés és az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében éljen.

vissza az elejére

Tematika 1. A valláspedagógia: főbb definíciói, alapelvei; 2. A valláspedagógia elmélete és gyakorlata; 3. A valláspedagógia fő szereplői; 4. Katekézis és valláspedagógia viszonya; 5.  A valláspedagógia pluralista világunkban; 6.  Humanista etika és keresztény erkölcs viszonya, tanítása az iskolában; 7.  A Biblia felhasználása a valláspedagógiában; 8. A hitre nevelés és a hitigazságok ismertetése az interaktív hitoktatásban; 9. A kontextualitás a teológiai párbeszédben és a hitoktatásban; 10. A témacentrikus interakció módszere; 11. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban; 12. Kommunikáció és teológia; 13. A hitoktatótól elvárt kompetenciák I.; 14. A hitoktatótól elvárt kompetenciák II. Követelmény Az egyes órákon kiosztott szövegek áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév végi jegyet ennek a munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján állapítja meg az előadó. Kötelező irodalom Az órákon jelöli ki az előadó.

vissza az elejére