Tanegységleírások. (Neptun szerinti ábécérendben) Tanegységleírások

2013

(Neptun szerinti ábécérendben)

2014

Tanegységleírások


A tanegységleírások a Neptun szerinti abc sorrendben találhatóak.

Tartalom A betegség lélektana A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata A gyermekvédelem alapjai A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése A házasság és a családi élet etikája és pszichológiája A hitoktatás szakmódszertana I. A hitoktatás szakmódszertana II. A lelkivezetés elmélete A lelkivezetés gyakorlata A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium A nevelői hivatás természete A pasztorális tanácsadás (PT) alapkérdései A pasztorális tanácsadás etikája A pasztorális teológia alapjai A pedagógiai gondolkodás fejlődése A pszichopathológia alapjai A szenvedés lelki és teológiai dimenziói A szociális munka módszerei A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása A tanácsadás elmélete és módszertana I. A tanulási folyamat irányítása szeminárium A vallási párbeszéd pedagógiája Alapvető etika Az egyház szociális tanítása és gyakorlata Az Egyház társadalmi tanítása II. Az Egyház társadalmi tanítása III. Az élettel és egészséggel kapcsolatos etikai kérdések Az ember szexualitása Az esélyteremtés pedagógiája Az etikai gondolkodás fejlődése Az imádság teológiája Az intézménylátogatási gyakorlat bevezetése Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I-II. Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I. Bevezetés a kateketikai gyakorlatba II.


Bevezetés a kereszténységbe Bevezetés a nyári kateketikai/pasztorális gyakorlatba Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia I. és II. Bibliai görög nyelv I. Bibliai görög nyelv II. Biblikum szeminárium: Apokrif iratok Biblikum részismeretis szeminárium: Izrael korai története Biblikus szeminárium: Márk evangéliuma Család és fejlődés Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat Család- és gyermekvédelem szociológiája Család- és gyermekvédelmi jog Család- és gyermekvédő egyéni szakmai gyakorlat Család-, gyermekvédelmi, szociális és tb. jog Családlélektan Családpszichológia Csoportlélektan és közösségvezetés Demográfia, alkalmazott statisztika Deviancia és gyermekvédelem szociológiája Dogmatika I. A Hármas-Egy Isten (nappali) Dogmatika I. A Hármas-egy Isten (esti) Dogmatika: Krisztológia Dogmatika II. A Teremtő és teremtménye Dogmatika III. A kezdetektől a beteljesülésig Dogmatika IV. Szentségtan (RIDO4/E) Dogmatika IV.: Szentségtan (BADO4/E) Dogmatika: Kegyelemtan Dogmatika: Ekkléziológia, Mariológia Dogmatika I. (KETEG) Dogmatika II. (KETEG) Dogmatika szeminárium (BADOSZ/E) Dogmatika szeminárium (MTDOSZ1N, BADOSZN) Dogmatika szeminárium (MTDOSZ2N) Dogmatörténet szeminárium I. Dogmatörténet szeminárium II. Drogok és drogfüggőség Egészségtan – egészségnevelés Egyházjog: Állami egyházjog Egyházjog: Az egyház hierarchikus felépítése Egyházjog: Házasságjog Egyháztörténelem I. (A kereszténység kialakulása a hellén-római kultúrában. Jézus születésétől a két konzuli hatalomig) (esti)

Egyháztörténelem I. (A kereszténység kialakulása a hellén-római kultúrában. Jézus születésétől a két konzuli hatalomig) (nappali) Egyháztörténelem II. (A keresztény középkor ( Republica Christianatól a nyugati Kereszténység szakadásáig) 800-1517) (esti) Egyháztörténelem II. (A keresztény középkor ( Republica Christianatól a nyugati Kereszténység szakadásáig) 800-1517) (nappali) Egyháztörténelem III. (A keresztény újkor – A reformációtól a liberalizmusig 15171820) (esti) Egyháztörténelem III. (A keresztény újkor – A reformációtól a liberalizmusig 15171820) (nappali) Egyháztörténelem IV. A világ-egyház (A liberalizmus diktatúrájától a relativizmus diktatúrájáig 1820-2000) (esti) Egyháztörténelem IV. A világ-egyház (A liberalizmus diktatúrájától a relativizmus diktatúrájáig 1820-2000) (nappali) Egyháztörténelem I–II. Egyháztörténelem III–IV. Egyháztörténelem szeminárium I. Egyháztörténelem szeminárium II. Életesemények a Bibliában I. – Biblia és lelki gondozás Életesemények a Bibliában II. – Speciális élethelyzetek Életvezetés etikája Emberkép, gyermekkép és pedagógia Emberközpontú szervezés, vezetés és szervezetfejlesztés II. Erkölcsi és vallási fejlődés Etika II. (Gazdaságetika, üzleti etika, környezetetika) Etika III. (Gazdaságetika, üzleti etika, környezetetika) Etikatanári csoportos szakmai gyakorlat Etikatanári egyéni szakmai gyakorlat Etikatörténet Fejlődéslélektan I. Fejlődéslélektan II. Felelős marketing és kommunikáció Filozófiai szövegolvasó szeminárium Filozófiai szeminárium I. Filozófiai szeminárium II. Filozófia: Metafizika I. Filozófia: Metafizika II. Filozófiai antropológia Filozófiai antropológia (Etikai vonatkozás)


Filozófiai etika Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori bölcselet történetébe (MTFT1N) Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori bölcselet történetébe (BAFT1N) Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori és középkori bölcselet történetébe (BAFT1/E) Filozófiatörténet II. Bevezetés az középkori bölcselet történetébe (MTFT2N) Filozófiatörténet II. (BAFT2N) Filozófiatörténet II. (BAFT2/E) Filozófiatörténet III. Filozófiatörténet IV. Fundamentális teológiai szeminárium: Kereszténység és iszlám Fundamentális teológiai szeminárium Fundamentális teológia I.: A kinyilatkoztatás és a hit Fundamentális teológia II.: A Krisztus-esemény Fundamentális teológia III.: A vallás Fundamentális teológia IV: Egyháztan Gazdaságetika és globalizáció Gyakorlati projekt III–IV. Gyakorlati szertartástan (nappali) Gyakorlati szertartástan (esti) Gyakorlatkísérő szeminárium (tanárképzésben) Gyakorlatkísérő szeminárium (pasztorális tanácsadás képzésben) Gyermek- és ifjúsági pszichopatológia Gyermekvédelmi intézmények működése, gazdálkodása Gyógyító beszélgetés Héber (klasszikus héber) nyelv I–II. Hittanár–nevelő tanári csoportos szakmai gyakorlat Hittanár–nevelő tanári tanítási gyakorlat Hivatásetika (etika a gyermekvédelemben) Homiletika elmélet – Homiletika gyakorlat Integráló szeminárium Intézménylátogatási gyakorlat I. Intézménylátogatási gyakorlat II. Iskolai gyermekvédelem Iskolai gyermekvédelmi módszerek Iskolai szociális munka Jog és erkölcs az iskolában Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek Kateketika I. (nappali) Kateketika I. (esti) Kateketika II. (nappali) Kateketika II. (esti) Kateketikai gyakorlat I.

Kateketikai gyakorlat II. Kateketikai gyakorlat I-II (hospitálás + mikrotanítás) Kateketikai gyakorlat III. (plébánián, 15+5 óra) Bevezetés a kateketikai gyakorlatba III. (plébánián) I–II. Kateketikai szakmódszertan (nappali) Kateketikai szakmódszertan I. (esti) Kateketikai szakmódszertan II. esti) Kateketikai szakmódszertan szeminárium (nappali) Kateketikai szakmódszertan szeminárium I. (esti) Kateketikai szakmódszertan szeminárium II. (esti) Képességfejlesztő tréning Keresztény társadalmi-gazdasági Logika Kommunikáció- és médiaetika Kórházi lelkigondozás Kórházi lelkigondozás gyakorlat Közösségvezetés Krízis és tanácsadás Krízislélektan Krízislélektan és intervenció Kutatáselmélet és -módszertan Latin nyelv I. Latin nyelv II. Latin nyelv V. Latin nyelv VI. Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális (nappali) Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális (nappali) Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális (esti) Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális (esti) Lelkipásztori teológia III.: Közösség és lelkipásztorkodás Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció Liturgika I. (nappali) Liturgika II. (nappali) Liturgika I. (esti) Liturgika II. (esti) Liturgikus ének I. (nappali) Liturgikus ének II. (nappali) Liturgikus ének I. (esti) Liturgikus ének II. (esti) Missziológia Morálteológia szeminárium: Bioetika Morálteológia szeminárium I.: Bioetika Morálteológia szeminárium II. (Szexuáletika)


Morális szeminárium (esti) Morálteológia I.: Alapvetés (nappali) Morálteológia I.: Alapvetés (esti) Morálteológia II.: Vallási erkölcs Morálteológia III.: Bioetika Morális: Bioetika (MAMO1/E) Bioetika (Morálteológia) (ETB/E) Morálteológia IV.: Személyes kapcsolatok erkölcse Nevelés és társadalom Nevelés, személyiségfejlesztés Nevelőszülői ellátás Non-profit szervezetek tevékenysége Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat Nyári lelkigyakorlat (1 hét) Ószövetség teológiája Ószövetségi bevezetés I. Ószövetségi bevezetés II. Ószövetségi exegézis I. Ószövetségi exegézis II.: Az Őstörténet Ökológia, környezetvédelem és etika Ökumenizmus Papság teológiája Pasztorális tanácsadás speciális formái és helyzetei I., II., III., IV. Patrológia I. (nappali) Patrológia II. (nappali) Patrológia I. (esti) Patrológia II. (esti) Pedagógiai kutatások Pedagógiai problématörténet szeminárium Pedagógiai pszichológia Pedagógiai pszichológia szeminárium Pedagógiai tervezés Plébániai adminisztráció és ügyvitel Plébániai gyakorlat (2 hét) Plébániai gyakorlat bevezetése I. (nappali) Plébániai gyakorlat bevezetése II. (nappali) Plébániai gyakorlat bevezetése (BAPLGY/E) Plébániai gyakorlat bevezetése (BAPLGYB/E) Politológia Propedeutika gyakorlat Propedeutika proszeminárium Pszichodráma (PTPD1/E, PTPD2/E)

Pszichodráma (PTPD3/E, PTPD4/E) Pszichológia a gyermekvédelemben Pszichopatológia I. és II. Reflektív pedagógia (hittanári, etikatanári) Retorika I. Retorika II. Rítus Romológia Romológia I–II. Segítő kapcsolat és tanácsadás Speciális helyzetű családok Speciális szükségletű gyermekek Spirituális teológia I. (nappali) Spirituális teológia II. (nappali) Spirituális teológia I. (esti) Spirituális teológia II. (esti) Szabadidőpedagógia Szakmai identitás tréning Személyiség és személyiségfejlődés Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat Személyiségfejlesztő tréning Személyiségfejlődés Személyiségfejlődési zavarok Szerzetesség teológiája Szociálteológia Szociális munka Szociálpolitika Szociológia Tantárgypedagógia (etika) Tantárgypedagógia (etika) szeminárium Tanulás és fejlődés Tanulás és tanítás Teológiai szupervízió Újszövetségi bevezetés I. Újszövetségi bevezetés II. Újszövetségi exegézis I. Kezdet és vég – gyermekségtörténetek és feltámadási jelenések az evangéliumokban Újszövetségi exegézis II.: Jézus hegyi beszéde (Mt 4,23–7,29) Újszövetség teológiája Vallás és emberi magatartás Vallásosság és spiritualitás Valláspedagógia

A betegség lélektana

bb

PTBL/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit


Előadó: Dr. Kézdy Anikó A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata

bb

CSCSÉN/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A gyermekvédelem alapjai

bb

CSGYA/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Csókay László

Tematika 1. A gyermekkor fogalma, időbeni és társadalmi meghatározottsága; 2. A gyermekvédelem fogalma; 3. A gyermekvédelem alapelvei; 4. A gyermeki jogok és a gyermeki jogok védelme; 5. Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, veszélyeztetettség; 6. Gyermekbántalmazás családban és családon kívül; 7. A gyermekvédelem rendszere, állami, önkormányzati feladatok; 8. A gyermekvédelmi jelzőrendszer; 9. Gyermekjóléti alapellátások tartalma, formái; 10. Gyermekvédelmi szakellátások tartalma, formái; 11. Hatósági intézkedések a gyermekvédelemben; 12. Az együttműködés problémái a gyermekvédelemben; 13. A gyermekvédelmi tevékenység etikai kérdései; 14. Esettanulmányok közös feldolgozása. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás, NSZFI, Budapest, 2004; Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada, Osiris, Budapest, 2000; Szöllősi Gábor (szerk.): Gyermekjóléti alapellátás. Segédanyag a szociális szakvizsgához, NSZFI, Budapest, 2004.


A tanegység célja Megismertetni a gyermekvédelem alapfogalmait és alapelveit, a magyar gyermekvédelmi rendszer felépítését és működését, a gyermekek és családok számára nyújtható szolgáltatásokat és segítségnyújtási formákat és ezzel megalapozni a további gyermekvédelmi tanulmányokat.

A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése

bb

BAPDPN/E, BAPDPNN – Nappali , Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Nagy Krisztina A tanegység célja A pedagógiai nézetek, kialakulásukra ható tényezők szerepének felismerése és tudatosítása által segíteni a hallgatókat a hittanári pálya választásával kapcsolatos döntésükben, megalapozni a pedagógiai gondolkodásuk fejlesztését/fejlődését, nevelői attitűdjeik alakulását. Tematika A pedagógiai nézetek feltárása és tudatosítása különböző módszerekkel (fogalomtérkép, metaforaelemzés, kvalitatív szövegelemzés, egyéni élettörténetek, narratívák). A nevelésről vallott nézetek kialakulására ható tényezők feltárása, hatásrendszerük elemzése, értelmezése. Követelmények Egyéni portfólió készítése a hallgató saját pedagógiai nézeteinek alakulásáról. Hallgatótárs vagy más személy nézeteinek feltárására választott területen választott módszerrel. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Dudás Margit: Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2006; Oktatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Gondolat, Budapest; Kutatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Műszaki Kiadó, Budapest.

A házasság és a családi élet etikája és pszichológiája

bb

ETHCSEPN/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Somogyiné Dr. Petik Krisztina


Tematika A család rendszer-szemlélete. A családi rendszer működésének modellje (Olson). Felkészülés a házasságra: önismeret (pszichológiai örökség), udvarlás, párválasztás. Elköteleződés, hűség, élettársi kapcsolat. A párkapcsolat szakaszai. Kommunikáció és konfliktuskezelés a családban. A válás lélektana. Az újraházasodott családok jellegzetességei.

A hitoktatás szakmódszertana I.

bb

MASZM1/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Farkas István SchP A tanegység célja A hallgatók legyenek tisztában azzal, hogy mi a helye a katekézisnek a keresztény életben, sajátítsák el a hitoktatáshoz szükséges szakmódszertani ismereteket. Tematika A hitoktatás helye a keresztény életben; A hitből remény és szeretet fakad; A hitoktató személye; A hitoktató folyamatos önfejlesztése; A család és az iskola együttműködése. Követelmény Házi dolgozat. A félév végén zárthelyi dolgozat. Kötelező irodalom Farkas István: A hitoktatás szakmódszertana, jegyzet; Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma (KÁD), Szent István Társulat, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa (KEK), Szent István Társulat, Budapest, 2002.

A hitoktatás szakmódszertana II.

bb

MASZM2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Kató Csaba A tanegység célja Bevezetést ad az ifjúsági katekézis módszertanának elméletébe és gyakorlatába, kiemelten a plébániai és önkormányzati iskolai helyszíneken. Segít kialakítani az ifjúsághoz való helyes hozzáállást.

Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén írásbeli vizsga. Irodalom Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD) (ifjúságra vonatkozó pontok); Keszeli Sándor: Serdülők és fiatalok katekézise, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007; Keszeli Sándor: Technikák, tevékenységek, eszközök a katekézis-foglalkozásokon, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007.


Tematika 1. Az ifjúság és az ifjúsági katekézis jellemzői, helyszínei. 2. Az élet értelmének felismertetése. 3. Az értékrend kialakításának segítése. 4. Út a szabad döntésig. 5. Elköteleződés és felelősség. 6. Szolgálatra nevelés. 7. Közösség és plébánia közösség. 8. Az emberi alapok megerősítésének eszközei. 9. Fiatalok a fiatalokért. 10. Az ifjú és a Szentírás. 11. Az ifjú ima- és liturgikus élete. 12. Az ifjú szentségi élete. 13. Tanúvá lenni 14. Fórum.

A lelkivezetés elmélete

bb

PTLV1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Laczkó Zsuzsanna SJC A tanegység célja A hallgató bevezetést kap a lelkivezetés – azaz mások istenkapcsolata kísérésének – szolgálatába, támpontokat kap a lelkivezetés gyakorlatához Tematika Történeti áttekintés: lelkivezetés a keresztény hagyományban; A vallásos megtapasztalás, mint a lelkivezetés alapja és tárgya; A lelkivezető és a vezetett közötti kapcsolat kialakulása, a lelkivezetői beszélgetés; A lelkivezetői kapcsolat fejlődésének néhány velejárója: az indulatáttétel, ellenállás, felettes én, idealizált énkép megjelenése és a velük való bánásmód Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda Kiadó, Kecskemét, 1995, Louf, André: A többi – kegyelem, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006, Merton, Thomas: Lelkivezetés és elmélkedés, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1989 Ajánlott irodalom Barry, William A.: Spiritual Direction and the Encounter with God, Paulist Press, New York, 2004, Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni!, Korda Kiadó, Kecskemét, 1992, Louf, André: Gyengeség és kegyelem, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006, Nemes Ödön: Ima és élet, JTMR – Korda Kiadó, Budapest, 2002

A lelkivezetés gyakorlata

bb

PTLV2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Laczkó Zsuzsanna SJC A tanegység célja A hallgató elmélyíti és bővíti a lelkivezetői kapcsolat elméletéről és gyakorlatáról szerzett ismereteit, segítséget kap ezek gyakorlati alkalmazásához. Tematika Különböző istenképek a lelkivezetésben. Állandó megtérés és az istenképek változása a lelki kísérés folyamán. Megkülönböztetés és döntés kísérése egyének és csoportok esetében. A szupervízió szerepe a lelkivezetői szolgálatban.

Kötelező irodalom Frielingsdorf, Karl: Istenképek, Szent István Társulat, Budapest, 2007, Louf, André: Gyengeség és kegyelem, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006, Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk, Korda kiadó, Kecskemét, 1996 Ajánlott irodalom Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai, Agapé Kiadó, Szeged, 2000, Waldmüller, Bernhard: A közösségi döntés, L’Harmattan Kiadó – Sapientia SzHT, Budapest, 2010, Barry, William & Connolly, William: The Practice of Spiritual Direction, The Saebury Press, New York, 1982, Conroy, Maureen: Looking into the Well, Loyola University Press, Chicago, 1995


Követelmény A félév során egy jegyzőkönyv elkészítése egy lelki kísérői beszélgetésről, aktív részével az órákon. A félév végi jegy a jegyzőkönyv és az órai részvétel értékelésén alapul.

A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium MAPDNGY/E – Esti, II.

félév ,

1

bb

kredit

Előadó: Fekete András OFM A tanegység célja A nevelés feladatainak, területeinek, problémáinak, szituációinak gyakorlatközpontú megközelítése annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgatók a nevelés valóságáról minél differenciáltabb képet kapjanak és minél gazdagabb tapasztalatokat szerezzenek az iskolai nevelés gyakorlatában. Tematika A tanegység a hallgatók aktív és kooperatív munkájára épül. Központi metodikai elemek a pedagógiai szakirodalom tanulmányozása, valós pedagógiai problémák és konfliktushelyzetek elemzése, esettanulmányok megbeszélése, iskolalátogatás, gyakorló pedagógusokkal történő beszélgetés. Az alábbi tevékenységeken keresztül fejlesztjük a legfontosabb pedagógiai kompetenciákat: a tanulók személyiségének megismerése, az interperszonális kapcsolatok fejlesztése, a támogató partnerszerep gyakorlása, a növendékek tevékenységének adekvát irányítása, interaktív közösségi foglalkozások vezetése, a pszichológiai és a szociológiai törvényszerűségek tudatos alkalmazása, a nevelői magatartás és a nevelői stílusok tanulmányozása, a támogató, útmutató nevelési módszerek alkalmazása, az ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek alkalmazása, az alternatív nevelési eljárások tanulmányozása. Követelmény A félév során az önállóan végzett megfigyelések dokumentálása, kiselőadások tartása és szemináriumi dolgozat írása. A félév végén gyakorlati jegy. Ajánlott irodalom Németh András: Nevelés, gyermek, iskola, Eötvös, Budapest, 1997; Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei, Eötvös, Budapest, 1997; Bíró Endre: Jog a pedagógiában, Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998; Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet, OKKER, Budapest, 2003; Dombi Alice – Oláh János – Varga István: A neveléselmélet alapkérdései, APC-Stúdió, Gyula, 2004; Lappints Árpád (szerk.): Érték és nevelés, Comenius Bt., Pécs, 2002; Falus Iván (szerk.): A pedagógusok pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; Csapó Benő (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény, JATE, Szeged, 1994.

A nevelői hivatás természete MAPDNT/E –

esti ,

II.

félév ,

1

bb

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc

Tematika A szeminárium munkája a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. Főbb tematikus területek: Mit kaptam tanáraimtól? (Élmények, történetek iskolai tapasztalatok pedagógusokról.) Tanárok a szépirodalomban és a filmvásznon. Tanári szerepek változásai a pedagógiai szakirodalom alapján. Mit várnak a különböző életkorú gyermekek és szüleik a pedagógustól. A pedagógusra vonatkozó állami törvények és jogszabályok. Pedagógusetika. Mit vár el a hittanártól az egyház? (Egyházi dokumentumok elemzése.) A hitoktatás szerepe és feladatai napjainkban. A hittanár és a pedagógustársadalom. Követelmény Rendszeres és aktív részvétel a foglalkozásokon. A szeminárium vezetője által kijelölt feladatok elvégzése. Választható témák: 1. Egy pedagógusi szerepkört bemutató szakirodalmi publikáció elemzése; 2. Empirikus kutatás iskolai környezetben a tanári szerepekkel és a pedagógiai munkával kapcsolatosan; 3. Empirikus kutatás különböző életkorú hittanos gyerekek, szüleik és hitoktatóik körében a hitoktatás mai helyzetéről, feladatairól. A hallgató saját munkáját szemináriumi dolgozat és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Kötelező irodalom Bábosik István – Torgyik Judit: Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007; Csanád Béla: Neveléstan. A keresztény nevelés általános alapjai. Jel Kiadó, Budapest, 1995. Mester és Tanítvány 4. szám: A pedagógus. PPKE BTK, Piliscsaba, 2004. november; Lappints Árpád (szerk.): Érték és nevelés. Szöveggyűjtemény. Comenius Bt., Pécs, 2002; Montessori, Maria: A gyermek felfedezése. Carthaphilus Kiadó, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom Hoffmann Rózsa: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Tankönyvkiadó, Budapest, 2003; Golnhofer – Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; Zrinszky László: Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest, 1994; Leirmann, Walter: Négyféle nevelési kultúra. Magyar Népfőiskolai társaság, Budapest, 1998.


A tanegység célja Hogy a hallgatók korábbi iskolai tapasztalataira támaszkodva és irodalmi források feldolgozása útján segítséget kapjanak pedagógusszakmai szocializációjukhoz, továbbá, hogy a hallgatók differenciált képet alkothassanak a pedagógiai hivatás összetettségéről, változásairól, valamint a változásokat befolyásoló történelmi, társadalmi és pedagógiai hatásokról.

A pasztorális tanácsadás (PT) alapkérdései

bb

PTAK/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Kővári Magdolna A tanegység célja A pasztorális tanácsadás kiemelt elméleti kérdéseinek ismertetése, a hallgatók pasztorális tanácsadásba való bevezetése Tematika A pasztorális tanácsadás története, teológiai és pszichológiai alapjai. A pasztorális tanácsadás helye a segítő szakmák körében, célok, feladatok és kompetenciahatárok. A segítő kapcsolat. A segítő személye. Segítői attitűdök – személyközpontú segítés. A pasztorális tanácsadás módszertani kérdései. Melléállás – veletartás, aktív odahallgatás, segítői stratégiák és beavatkozások. A pasztorális tanácsadás folyamata, problémák és célok meghatározása a segítő beszélgetésben, a befejezés sajátos kérdései. Átvitel – viszontátvitel. Segítő szindróma, kiégés – kiégés megelőzése. A pasztorális tanácsadó személyiségének és spiritualitásának szerepe a segítésben. Az ima szerepe a segítő folyamatban. A pasztorális módszer – teológiai reflexió. Együttműködés más segítő szakmákkal. Követelmény Félév végi ellenőrzés: vizsga Kötelező irodalom Balrer, Stefan: A lelkigondozói beszélgetés – gyógyító megszentelő beszélgetés, in: Embertárs, 2004. II. évf. 2. sz., 100–105. o. ; Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia – Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003. 103–117. old.; 146–149. old.; 251–279. old., 422–474. old., 508–534. old.; Debrecenyi K. I. – Nemes Ö. SJ – Szarka M.: Lelkigondozás – Lelkivezetés. In: Embertárs, 2004/2. 152156.; Faber, H. – Schoot, E. van der: A lelkigondozói beszélgetés lélektana. 2. kiadás, Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 1990. 10–75.old. / 2002/2005. 28–99. old.; Fekete S.: Segítő foglalkozások kockázatai – Helfer szindróma és burnout jelenség. In: Psychiatria Hungarica, 1991. VI. évf. 17–19.; Ferris, Margaret: Együttérzés. Lelkigondozói és lelkivezetői alapismeretek keresztény segítők számára. Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2004.; Kővári Magdolna, Pszichoterápia – lelkigondozás – lelkivezetés – pasztorális tanácsadás. In: A szombat-év/ A keresztény segítségnyújtás formái. Sapientia Füzetek. 20. Vigilia. Budapest. 2012. 63-85. old.; Ónody S.: Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001/5. 80-85.; Steck, Wolfgang: A lelkigondozás a hétköznapi világból ered, in: Embertárs, 2004. II. évf. 2. sz., 106-110. o.; Stenger CSSR, H.: A (lelki)pásztori kompetencia

Ajánlott irodalom Isidor Baumgartner: Pasztorálpszichológia – Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003. 152-240. old.; 332-421. old.; 474.-507. old.; 535-588. old.; Bagdy Emőke: Pszichoterápia, tanácsadás, szupervízió, coaching: azonosságok és különbségek, in: Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 53-78.; Buda Béla: A lelki segítés alapkérdései, in: Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 11-52.; Egri László: Szerepek határán, in: Embertárs, 2004. II. évf. 2. sz., 171-180. o.; Klessmann, Michael (szerk.): A klinikai lelkigondozás kézikönyve, Debrecen, 2002.; Nemes Ödön - Kővári Magdolna: Pasztorális segítőkapcsolat a gyakorlatban, in: Embertárs, 1 (2006), 41-48.; Henri J. M. Nouwen, Nyújtsd kezed. A spirituális élet három mozdulata. Ursus Libris. 2007.; Henri J. M. Nouwen, A sebzett gyógyító. Lelkiszolgálat napjaink társadalmában. Ursus Lilbris, 2006.; Pintér Gábor: Személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás, In: Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 79-110.


három jellemzője, in: Embertárs, 2003. I. évf. 1. sz., 20-25. o.; Tomcsányi T. – CsákyPallavicini R. – Harmatta J. – Pilinszki A. – Török G.: Lelkigondozás és pszichoterápia. In: Pszichoterápia, 17. évf. 3. sz. (2008. június), 170-177.; Tomcsányi T. – Kővári M. – Horváth-Szabó K.: A lelkivezetés. A pszichoterápián és a lelkigondozáson túl. In: Pszichoterápia, 2009. június; Tomcsányi T. – Fodor L.: Segítő kapcsolat, segítő szindróma, segítő identitás. In: Jelenits I. – Tomcsányi T. (szerk.): Egymás közt – egymásért. Róm. Kat. Egyházi Szeretetszolgálat és a Budapest XIII. ker. Tanács HÍD Családsegítő Központja, valamint a Szeged-Csanádi Püspökség kiadása, 19-45.

A pasztorális tanácsadás etikája

bb

PTE/E – E sti, II.

félév ,

2

kredit

Eladó: Urbán Szabolcs A tanegység célja Megismertetni a hallgatókat az etikai dilemmák sajátos természetével, a szakmai etikák sokféleségével. További cél a hallgatók felkészítése arra, hogy felismerjék a pasztorális tanácsadás gyakorlata során felmerülő morális problémákat, és képesek legyenek azokra különböző etikai megközelítések alapján reflektálni, illetve alkalmazni tudják azokat saját megoldásaik során. Tematika Az ethosz és éthosz fogalmának jelentése. Csoporterkölcsök. Szakmai etikai kódexek. Etikai érvelésmódok. A pasztorális tanácsadás sajátos etikai dilemmái. Követelmény Évfolyamdolgozat egy a hallgató által bemutatott etikai dilemmáról a hallgató saját szakmai tapasztalatából merítve. Irodalom Nyíri Tamás (2003) Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest Varga Katalin (2009) Pszichológus etika - 99 dilemma tükrében, Medicina, Budapest

A pasztorális teológia alapjai

bb

PTPT/E – E sti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Lukács László SchP A tanegység célja A pasztorális tanácsadás elhelyezése a pasztorális teológiában. A pasztorális teológia helye a teológia egészében, elméleti és gyakorlati szükségessége az egyház életében. Tematika A pasztorális teológiától a gyakorlati teológiáig. A pasztorális megváltozott helye a teológiai tudományok között. A gyakorlati teológia a II. Vatikáni zsinat után. A krisztusi testvérközösség szolgálata. A lelkipásztori kísérés lelkisége.

Kötelező irodalom Az első órán jelöli ki az előadó.


Követelmény A félév végén kollokvium

A pedagógiai gondolkodás fejlődése

bb

MAPDG/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A pedagógiával összefüggő tények, jelenségek és folyamatok történeti jellegű vizsgálata annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgató a nevelés múltbeli koncepcióit megismerve kellően differenciált nézőpontokat alakíthasson ki saját pedagógiai hitvallásának formálásához. Tematika A neveléstörténet célja, módszerei. A nevelés ősi formái. Az ókori kelet nevelése. Az antik görög–római nevelés. Középkori egyházi és világi nevelés. Reneszánsz humanista pedagógia. A reformáció és a katolikus megújulás nevelése. A felvilágosodás korának pedagógiája. Európai népnevelési törekvések. A tudományos pedagógia kialakulása. A pozitivizmus hatása a pedagógiára. A gyermektanulmányi mozgalom. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. Magyar iskolaügy és pedagógia a 20. században. Modern katolikus nevelési koncepciók. Követelmény Rendszeres és konstruktív részvétel, félév végén kollokvium. Köztelező irodalom Mészáros – Németh – Pukánszky: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest, 2003, vagy későbbi kiadás., Mészáros – Németh – Pukánszky: Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 2003, vagy későbbi kiadás. Ajánlott irodalom Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest, 1995., Balogh László szerk.: 1000 éves a magyar iskola (996– 1996). Korona Kiadó, Budapest, 1996., Orosz Lajos (szerk.): Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. OPKM, Bp., 2002., Fináczy Ernő: Elméleti pedagógia (1937). OPKM, Budapest, 1995., Montessori, Maria: A gyermek felfedezése (1926). Carthaphilus Kiadó, Budapest, 2002., Németh - Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Tankönyvkiadó, Bp. 1999., Pukánszky Béla: A gyermekkor története. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001., Rousseau: Emil, avagy a nevelésről. Papirusz Book, Budapest, 1997., Szent Ágoston: Vallomások. Szent István Társulat, Budapest, 1995., Szilasy János: A nevelés tudománya (1827). OPKM, Budapest, 1998., Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba (1923). OPKM, Budapest, 1994.

A pszichopathológia alapjai

bb

GYFPSZP – Levelező (GYIT), I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Zsombók Terézia

Tematika 1, Pszichiátria és pszichológia meghatározása, feladatuk, helyük a gyógyításban. A neurológia és pszichiátria kapcsolata. Pszichiátriai osztály megismerése (oktatási időponton kívül fakultatív jelleggel). Pszichiátriai betegségek neurobiológiai, genetikai, öröklődésbeli alapjai. 2, Pszichopathológiai alapfogalmakról röviden. A pszichiátriai interjúkészítés alapjai és a vizsgált személy pszichés funkcióinak megfigyeléséről röviden (tudatállapot, orientáció, mimika, gesztikuláció, hangulat, közérzet, viselkedés- magatartás jegyek, gondolkodás alaki és tartalmi jellemzők, érzékcsalódások, ismeretanyag és intelligencia kapcsolata, öngyilkosságra utaló jelek). A vizsgált személy testi jellemzőinek megfigyeléséről röviden. A kapott adatok értékeléséről röviden. A pszichiátriai beteg családjának, hozzátartozóinak gondozásáról röviden. Jogi szempontok a pszichiátriában (a pszichiátriai osztályra történő bekerülés lehetséges formái). 3, Pszichiátriai zavarokról (betegségekről) röviden: I. csoport: Organikus kórképek (alkohol, drog okozta zavarok, belgyógyászati betegségekről röviden, időskori zavarokról röviden). II. csoport: Pszichogén kórképekről röviden: disszociatív zavarok, szorongásos zavarok, hangulatzavarok, pszichoszomatikus zavarok, szomatoform zavarok. Schizophrenia, paranoid (téveszmés) zavarok. III. Röviden a főbb személyiségzavarokról, a táplálkozási zavarokról, a szexuális és identitászavarokról, az alkalmazkodási zavarokról, impulzuskontroll zavarokról.4, Pszichiátriai kezelési módokról röviden (gyógyszeres, elektrosokk. pszicho-és szocioterápiák). Követelmény A félév során 1 esetleírás és 1 esetmegbeszélés. Jelenléti ív vezetése.A félév végén szóbeli és írásbeli vizsga és gyakorlati jegy. Javasolt: Fakultatív jelleggel félévente 2 alkalommal oktatási időn kívül a pszichiátriai interjúkészítés és az észlelt pszichopathológiai és testi jelenségek leírásának gyakorlása szóban és írásban. Kötelező irodalom Nincs. Az óravázlatok alapján történik a számonkérés.


A tanegység célja A humán foglalkozású szakemberek felkészítése a mentális és lelki terheltségek azon szintjeinek felismerésére, amelyek kezelése meghaladja segítő kompetenciájukat.

A szenvedés lelki és teológiai dimenziói

bb

PTSZD/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

A szociális munka módszerei

bb

GYSZMM – Levelező (GYIT), I.

félév ,

6

kredit

Előadó: Rostáné Riez Andrea A tanegység célja A hatékony problémamegoldás módszereinek megismerése és elsajátítása. Tematika 1. Bevezetés a problémamegoldó folyamatba I.; 2. Bevezetés a problémamegoldó folyamatba II.; 3. Szociális munka egyénekkel/gyermekekkel; 4. Szociális munka családokkal; 5. Csoportokkal végzett szociális munka; 6. A közösségi szociális munka és közösségfejlesztés (munkamódszerek); 7. A szociális munka értékelése és a minőségügy.

Irodalom Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002; A szociális munka elmélete és gyakorlata, 1–4. kötet, Semmelweis, Budapest, 1996, ill. későbbi kiadás; Barnes, Gill Gorell: Család – terápia – gondozás. Alapvető ismeretek a családokról és a családterápiáról, Animula, Budapest, 2001; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996.


Követelmény A félév végén kollokvium.

A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása

bb

MAPSSZP/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gyombolai-Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a szociálpszichológia tudománya által feltárt legfontosabb törvényszerűségeket és felhívni a figyelmet e törvényszerűségek tanítási-nevelési helyzetekben való megnyilvánulásaira és pedagógiai alkalmazásukra. Tematika 1. A személyészlelés (társas megismerés) törvényszerűségei; 2. Az attribúció; 3. Az attitűdök; 4. A társadalmi szerepek jellegzetességei. A tanári szerep; 5. A csoportok működésének törvényszerűségei; 6. Konformitás és meggyőzés; 7. Interakciók a csoportban: kooperáció, versengés; 8. Vezetési stílusok; 9. A csoportközi viszonyok; 10. A személyközi kapcsolatok; 11. Segítségnyújtás és bántalmazás; 12. Az emberi kommunikáció; 13. Konfliktusok az iskolában; 14. Konfliktuskezelési stratégiák. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, Budapest, 2009; Somogyiné Petik Krisztina: Szociálpszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható). Ajánlott irodalom Hewstone, Miles et al.: Szociálpszichológia – európai szemszögből, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007; Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2004.

A tanácsadás elmélete és módszertana I.

bb

PTTE1/E – E sti, I.

félév ,

2

kredit


Előadó: Kézdy Anikó A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

A tanulási folyamat irányítása szeminárium

bb

MAPDTI/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A szeminárium a tanulásra és tanításra vonatkozó elméleti ismeretek mélyebb elsajátítását és gyakorlati alkalmazását segíti. A feladatok választhatóságának és a folyamatos önértékelésnek biztosításával a tanári kompetenciák differenciált fejlesztése válik lehetővé. A stúdium fontos eleme az elméleti ismeretek és a valós iskolai gyakorlat során tapasztaltak közti eltérések tudatosítása, okainak feltárása, a két nézőpont ellentéteinek feloldása. Tematika A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése és irányítása, elemzése és értékelése. Követelmény A félév során 2-3 csoportos és egyéni gyakorlati feladat megoldása, választott oktatási téma feldolgozásának megtervezése és bemutatása. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003, 2010; Kotschy Beáta (szerk.): a pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. 2011. EKF Eger; Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla (et al.): A kritikai gondolkodás fejlesztése, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002; Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; Hegedűs Gábor – Szécsi Gábor – Mayer Ágnes – Zombori Béla: Projektpedagógia, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2002;. http:// www. sulinet.hu

A vallási párbeszéd pedagógiája

bb

MAPDVP/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Lukács László SchP

Tematika 1. A dialógus filozófiája, irodalmi műfaja; 2. A dialógus teológiája; 3. A dialógus a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban; 4. Az üdvösség párbeszéde Isten és az emberek között; 5. A dialógus az egyházon belül; 6. Az ökumenikus dialógus mai állása és kihívásai; 7. A vallások közti párbeszéd mai formái és lehetőségei; 8. Dialógus és misszió; 9. A dialógus pluralista korunkban; 10. Dialógus és kommunikáció; 11. Kommunikatív teológiák; 12. A kontextualitás a teológiai párbeszédben; 13. A Szentháromság mint a dialógus ősforrása és modellje; 14. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban. Követelmény Az egyes órákon kiosztott szövegek otthoni áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév során egy házi esszé elkészítése kijelölt témában. Az év végi jegyet az otthoni munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján állapítja meg a vezetőtanár. Kötelező irodalom Az órákon jelöli ki az előadó.


A tanegység célja A hallgatók felkészítése arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák a kommunikatív módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről.

Alapvető etika

bb

ETAE/E – E sti, I.

félév ,1 kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az erkölcsi alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai hermeneutikus értelmezése. Az alapokra épülnek a további témák, amelyek célja az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása a filozófiai, a teológiai és a humántudományok fényében. Tematika Az etika tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az etika interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával. Megvizsgáljuk a transzcendentális és a kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását, és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Alapvető etika, jegyzet, 2012. (Tételsor a tartalomjegyzék.) Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor, Miskolc, 1999; A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest,2002 ill. 2009, 1699–2051; Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86.; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997.

Az egyház szociális tanítása és gyakorlata

bb

GYESZT – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Beran Ferenc Tematika 1. Az Ószövetség legfontosabb etikai alapelvei; 2. Az Újszövetség legfontosabb etikai alapelvei; 3. Az patrisztika legfontosabb etikai alapelvei; 4. Aquinói Szent Tamás társadalombölcselete; 5. Az újkori gondolkodás társadalometikai jellemzői (liberális kapitalizmus, kollektivista szocializmus); 6. A társadalom életét bemutató modellek; 7. A szociáletika megalapozása más elvek szerint; 8. XIII. Leó pápa „Rerum novarum” kezdetű szociális enciklikája; 9. Boldog XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű enciklikája; 10. II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Új Ember - Márton Áron, Budapest, 2005; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron, Budapest, 1997; Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 1997; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest, 1997, 2003.


Szeminárium 1. A szolidaritás elve és gyakorlati megvalósulása; 2. A szubszidiaritás elve és gyakorlati megvalósulása; 3. A közjó fogalma és megvalósulása; 4. A politika fogalma, keresztény értelmezése és megvalósítása.

Az Egyház társadalmi tanítása II.

bb

KGETT2 – Levelező, I.

félév ,

6

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Az Egyház társadalmi tanítása III.

bb

KGETT3 – Levelező, II.

félév ,

5

kredit


Előadó: Baritz Laura OP A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Az élettel és egészséggel kapcsolatos etikai kérdések

bb

PTEE/E – E sti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja Áttekinteni és megvitatni az élettel és egészséggel kapcsolatos etikai kérdéseket. Bevezetni a hallgatókat a bioetika alapvető kérdéseibe és a tanácsadás etikai problémáiba, valamint „A pasztorális tanácsadás etikája” című kurzus folytatásaként felkészíteni őket arra, hogy felismerjék a különböző segítő helyzetek morális tartalmát, és képesek legyenek azok etikai szabályok szerinti megoldására. Tematika A bioetika alapproblémái. A segítő kapcsolat területén jelentkező etikai problémák elemzése. Követelmény Évfolyamdolgozat egy a hallgató által bemutatott etikai dilemmáról. Irodalom Nyíri Tamás (2003) Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest; Arisztotelész (1987) Nikomakhoszi etika, Európa, Budapest

Az ember szexualitása

bb

PTESZ/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit


Előadó: Dr. Kézdy Anikó A tematikát az oktatók az elsõ órán teszik közzé.

Az esélyteremtés pedagógiája

bb

MAPDE/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Fekete András OFM A tanegység célja A készség növelése a sokszínű pedagógiai feladatok ellátására. Tematika 1. Az egyediség és egyetemesség fogalma; 2. A többség és kisebbség fogalma; 3. Kiemelkedő képességű tanulók a közösségben; 4. Hátrányos helyzetű tanulók a közösségben; 5. Felekezeti különbözőségek az iskolában; 6. Nemzeti különbözőségek az iskolában; 7. Kulturális, hagyománybéli különbözőségek az iskolában; 8. Jó vagy rossz, hogy nem vagyunk egyformák? Követelmény A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Rácz József (szerk.): Az esélyteremtés új útjai. Kortárs és sorstárs segítéssel szerzett tapasztalataink, L’Harmattan – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 2008.

Az etikai gondolkodás fejlődése

bb

ETEG/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit


Előadó: Harai Levente A tematikát az oktató az első órán teszi közzé.

Az imádság teológiája

bb

PTIT/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: dr. Laczkó Zsuzsanna SJC A tanegység célja A hallgató bevezetést kap az Istenre irányuló megnyílás, az Istennel való személyes kapcsolat mélyítésének gyakorlatába, mások imádsága előmozdításának szolgálatába. Tematika Az imádság fogalma, helye és szerepe. Különböző imaformák (hálaadás, dicsőítés, bűnbánat és kérés). Különböző imamódok (szóbeli, elmélkedő, affektív és szemlélődő). A test szerepe az imádságban. Az imaélet fejlődése. Jézus imádsága. Imádság és élet egysége – a szentek példája. Követelmény Aktív részvétel az órákon, előzetes egyeztetés után órai kiselőadás, annak alapján megírt dolgozat. A félév végi gyakorlati jegy ezek értékelésén alapul. Kötelező irodalom Louf, André: Uram, taníts meg minket imádkozni, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2008, Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni, Korda Kiadó, Kecskemét, 1992 Ajánlott irodalom Grün, Anselm: Böjt – Test és lélek imája, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2005, Grün, Anselm: Az imádkozó ember gesztusai, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2000, De Mello, Anthony: Úton Isten felé – A test és a lélek gyakorlatai, Korda Kiadó, Kecskemét, 2004, Stinissen, Wilfrid: Kontemplatív ima a Kármelben, Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2008, Vila, Pablo Martinez: Imádság és lelki alkat, Harmat Kiadó, Budapest, 1994

Az intézménylátogatási gyakorlat bevezetése

bb

GYILGYB – Levelező (GYIT), I.

félév ,

3

kredit


Gyakorlatvezető: Fehérné dr. Mészáros Ágnes A gyakorlat tartalmát és követelményeit a félév elején ismerteti a gyakorlatvezető.

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I-II.

bb

BABHGYN, MTBHGYN – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, amely segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. Tematika 1. A katekézis; 2. A katekézis megnyilvánulási formái; 3. A katekézis helyszínei: a plébánia; 4. Az önkormányzati iskola; 5. A katolikus iskola; 6. Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon?; 7. A katekézis szintjei; 8. A katekézis fő feladatai; 9. A hittanóra felépítése; 10. Alkalmazott módszerek; 11. A katekézis eszközei; 12. Alkalmazott hittankönyvek; 13Motiválás és fegyelmezés; 14. Eredményesség; + Konzultációs lehetőség(ek). Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I.

bb

BABHGY1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A katekézis szervezett formáinak és a katekéta feladatainak megismerése, amely segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. Tematika A katekézis; A katekézis megnyilvánulási formái; A katekézis helyszínei: a plébánia, az önkormányzati iskola, a katolikus iskola; Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon?

Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv,Vác, 1996.


Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat.

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba II.

bb

BABHGY2/E – Esti, II.

félév ,

0

kredit

Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltétel: Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I. A tanegység célja A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, ami segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. Tematika A katekézis szintjei; A katekézis fő feladatai; A hittanóra felépítése; Alkalmazott módszerek; A katekézis eszközei; Motiválás és fegyelmezés; Eredményesség; Konzultációs lehetőség(ek). Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

Bevezetés a kereszténységbe

bb

GYBK – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit


Előadó: Dr. Várnai Jakab A tematikát az előadó az első órán ismerteti.

Bevezetés a nyári kateketikai/pasztorális gyakorlatba

bb

BABKPGY/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Az ifjúság lelkipásztori szolgálatának kialakítása, bevezetés a közösségek kialakításához, a táborszervezéshez és a lelkigyakorlatok, ifjúsági rendezvények szervezéséhez. Tematika 1. Az ifjúságpasztoráció az egyházi dokumentumok tükrében; 2. Közösségszervezés, közösségtípusok, minták; 3. Táborszervezés, lelkigyakorlat-vezetés; 4. Az ifjúsági világtalálkozók; 5. Egyéni lelkivezetés, tanácsadás, kapcsolattartás, imakönyvek, irodalom. Követelmény Egy nyári táborban való részvételt követően elkészített írásban (beadandó) ismertetés. Irodalom Szentmártoni Mihály: A fiatalok világa, Róma, 1985; Táborszervezés és táborvezetés. Jegyzet az Országos Katolikus Ifjúsági Vezetőképző hallgatói számára, Budapest, 2000; Horánszky Anna (szerk.): Tájoló. Ifjúságpasztorációs kézikönyv, KIM, Budapest, 2004; Luc Aerens: 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1989; Hervay F. Levente: Cserkészek Táborozási Könyve, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1997.

Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia I. és II.

bb

PTTA1/E, PTTA2/E – Esti I.

és

II.

félév ,

2-2

kredit


Előadó: Dr. Sulyok Elemér OSB A tematikát a hallgatók az első órán megkapják.

Bibliai görög nyelv I.

bb

MTGR1N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Szabó Mária A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a bibliai görög nyelv, elsősorban az alaktan alapjait. Az Újszövetségből vett, egyszerűbb példamondatok olvasása során kifejleszteni a fordítási készséget, bemutatni egyes újszövetségi fogalmak, kifejezések sajátos bibliai értelmét. Tematika 1. A görög nyelv rövid története; a koiné. A görög írásjelek., 2. A görög írás, az átírás, az olvasás gyakorlása. 3. A névelő, az o- és a-tövű főnevek ragozása; 1. lecke., 4. Az a-tövű hímnemű főnevek ragozása; az o-/a-tövű melléknevek; 2. lecke., 5. A szabályos igék praesens és praeteritum imperfectuma; 3. lecke., 6. A személyes névmások; a létige; 3. lecke., 7. Az aktív imperfectum igemódjai; a kölcsönös névmás; 4. lecke., 8. Az aktív imperfectum igenevei; a vonatkozó névmás; 4. lecke., 9. A hangok felosztása; a némahangzós főnevek ragozása; 5. lecke., 10. Az ont-tövű participiumok és a pas ragozása; a mutató névmás; 5. lecke., 11. A folyékony tövű névszók ragozása; 6. lecke., 12. A medio-passzív imperfectum ragozása; 6. lecke., 13. Ismétlés, gyakorlás. Követelmény A félév végén gyakorlati jegy. Megszerzésének feltételei: az órákon való aktív részvétel; heti rendszerességgel röpdolgozatok írása; félév végén szóbeli beszámoló az egész féléves anyagból. Kötelező irodalom Szabó Mária: Bevezetés az Újszövetség görög nyelvébe. Szeged 1996. Ajánlott irodalom Déri Balázs – Hanula Gergely: Újszövetségi görög nyelvkönyv. Budapest 2000., Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat. Budapest 1983., Maywald – Vayer – Mészáros: Görög nyelvtan. Budapest 1978., Varga Zsigmond: Bibliai görög olvasó- és gyakorlókönyv. Budapest 1984.

Bibliai görög nyelv II.

bb

MTGR2N – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Szabó Mária Tanegységi előfeltétel: Görög nyelv I.

Tematika 1. Az igeragozás rendszere; a futurum ragozása; 7. lecke.. 2. Az aktív aoristos ragozása; 7. lecke.; 3. A s-tövű névszók; a mediális aoristos ragozása; 8. lecke.; 4. Az erős aoristos; 8. lecke.; 5. Az y-tövű főnevek; az aktív perfectum ragozása; 9. lecke.; 6. Az i-tövű főnevek; a medio-passzív perfectum ragozása; 10. lecke.; 7. Az eu-tövű főnevek ragozása; 11. lecke.; 8. A passzív aoristos és futurum ragozása; 11. lecke.; 9. A rendhagyó igék osztályai; 12. lecke.; 10. A valódi magánhangzós tövű igék;12. lecke.; 11. A jeltelen osztály némahangzós tövű igéi; 13. lecke.; 12. A j-osztály némahangzós tövű igéi; 14. lecke.; 13. Ismétlés, gyakorlás. Követelmény A félév végén gyakorlati jegy. Megszerzésének feltételei: az órákon való aktív részvétel; heti rendszerességgel röpdolgozatok írása; félév végén szóbeli beszámoló az egész féléves anyagból. Kötelező irodalom Szabó Mária: Bevezetés az Újszövetség görög nyelvébe. Szeged 1996. Ajánlott irodalom Déri Balázs – Hanula Gergely: Újszövetségi görög nyelvkönyv. Budapest 2000.; Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat. Budapest 1983.; Maywald – Vayer – Mészáros: Görög nyelvtan. Budapest 1978. ;Varga Zsigmond: Bibliai görög olvasó- és gyakorlókönyv. Budapest 1984.


A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a bibliai görög nyelv, elsősorban az alaktan alapjait. Az Újszövetségből vett, egyszerűbb példamondatok olvasása során kifejleszteni a fordítási készséget, bemutatni egyes újszövetségi fogalmak, kifejezések sajátos bibliai értelmét.

Biblikum szeminárium: Apokrif iratok

bb

BABSZ/E – Esti II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A kurzuson az ó- és újszövetségi szentíráshoz kapcsolódó apokrif iratokat járjuk körül. Tematika A gyakorlatvezető tanár bevezető előadása és a feladatok szétosztása után a szemináriumi alkalmakon a hallgatók mutatják be az egyes apokrif iratokat és ismertetik a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket. Követelmény (1) az órai jelenlét és aktivitás, (2) hallgatói kiselőadás és/vagy (3) a gyakorlatvezetővel egyeztetett anyagból írt, a Dolgozatírási szabályzatban foglalt formai követelményeknek megfelelő 8–10 oldalas szemináriumi dolgozat készítése vagy egy témához kapcsolódó idegen nyelvű tanulmány fordítása. Kötelező irodalom – forrásszövegek Raymond E. Brown – D. W. Johnson – Kevin G. O’Connell: „Apokrifek, holt-tengeri tekercsek és egyéb zsidó irodalom”, in Jeromos Bibliakommentár III. Biblikus tanulmányok, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003, 73–93. Az Apokrif iratok című, négy kötetből álló sorozat (Budapest, Telosz Kiadó, 1996–1999) kötetei. Czachesz István (szerk.): Tanítványok, csodatevők, mártírok. Tanulmányok az apokrif apostol-aktákról, Budapest, KGRE HTK, 1997. További szakirodalom a szemináriumi alkalmakon kerül ismertetésre.

Biblikus szeminárium: Márk evangéliuma

bb

MTBSZN, BABSZN – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A kurzuson Márk evangélium válogatott szakaszainak exegézisével és teológiai kiértékelésével foglalkozunk, hogy a hallgatók a kronológiai szempontból legelső evangéliumot, mintegy belülről nézve tudják érteni és értékelni.

Követelmény (1) az órai jelenlét (a félév során összesen hármat lehet kihagyni) és aktivitás, írásbeli gyakorlatok (rezümék írása), (2) hallgatói kiselőadás, (3) a gyakorlatvezetővel egyeztetett anyagból írt dolgozat (8-10 oldalnyi terjedelemben) vagy egy Mk-evangéliumhoz kapcsolódó idegen nyelvű tanulmány fordítása. A jegy egyharmada az órai aktivitásból és házi feladatokból, egyharmada a hallgatói kiselőadásból, egyharmada a házi dolgozatból fog összeállni. Alapvető kötelező kommentár-irodalom Daniel J. Harrington, Evangélium Márk szerint, in R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy, Jeromos Bibliakommentár II. Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 43–94. Dér Katalin – Jorsits Attila, Beavatás. Márk evangéliuma. Budapest: Kairosz, 2011. Dóka Zoltán, Márk evangéliuma, Budapest: OLBK, 1996 (újabb kiadásban: Hévizgyörki Evangélikus Egyházközség, 2005). Joachim Gnilka, Márk (Scriptura, 2), Szeged: Agapé, 2000 [interneten is elérhető]. Simon T. László, Az üdvösség mint esély és talány. Közelítések a Márk-evangéliumhoz (Lectio divina, 12), Bakonybél – Budapest: Szent Mauríciusz Monostor – L’Harmattan, 2009. További szakirodalom a szemináriumi alkalmakon kerül ismertetésre. Szeretnék továbbá feldolgozásra javasolni néhány idegen nyelvű munkát is, mert az egyes témákhoz és szentírási szakaszokhoz gyakran nincs releváns magyar nyelvű szakirodalom. Az evangélium görög szövegének tanulmányozásához az interneten elérhető segédanyag (Görög Újszövetség - Magyar nyelvtani elemzésekkel): http://www.ujszov.hu/.


Tematika A gyakorlatvezető tanár bevezető előadása és a feladatok szétosztása után a szemináriumi alkalmakon a hallgatók tartanak kiselőadásokat az egyes evangéliumi szakaszok magyarázatáról.

Biblikum részismeretis szeminárium: Izrael korai története

bb

RIBSZ/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Balogh Katalin A tanegység célja Megismerkedés az ókori Izraelnek, mint az ószövetségi Szentírás történeti, földrajzi és kulturális hátterének történetével. Fontos, hogy az órán nem csupán az ország politika- és eseménytörténetével foglalkozunk, hanem nagyobb hangsúlyt kap az életmódtörténet, ill. a tudomány- és kutatástörténet problémáinak tárgyalása és közös vizsgálata. Tematika 1. Félévi tudnivalók ismertetése; Témamegbeszélés; Bevezetés I.: Az ókori Izrael geopolitikai helyzete (irodalom: J. M. Miller – J. H. Hayes: 27–54); Bevezetés II.: A színhely, Az ókori Izrael mindennapjai; Tudománytörténeti alapkérdések (forrás: Biblia: Gen 12–36; irodalom: I. Finkelstein – N. A. Silberman: 13–39; J. M. Miller – J. H. Hayes: 54–78); 2. A származás problematikája; A pátriárka történetek és a kivonulás, az egyiptomi fogság és háttere (forrás: Biblia: Gen 12–36; Gen 37–50; Ex 1–18; irodalom: Merneptah „Izrael-stélé”-je, ÓKTCh 50; irodalom: A. Kuhrt, I. köt., 204–224; I. Finkelstein – N. A. Silberman: 39–60, 60–83, 107–133; M. Magnusson: 61 [2. bekezdés]–72 [1. bekezdés]). Követelmény Az utolsó órára írásban beadandó 15–20 oldalas szemináriumi dolgozat elkészítése előre megbeszélt vizsgálati szempontok alapján, szabadon választott ókori izraeli történeti témából. Források Biblia: Ószövetség (bármely modern magyar fordítás); Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomathia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1965 és újabb kiadások (röv. ÓKTCh); James B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton UP, New Yersey, 1969 (röv. ANET); James B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Pictures Relating to the Old Testament, Princeton UP, New Yersey, 1969 (röv. ANEP); Donald. J. Wiseman: Chronicles of Chaldean Kings (626-556 B.C.) in the British Museum [British Museum, London, 1961], in: J. Maxwell Miller – John H. Hayes: A History of Ancient Israel and Judah, Westminster Press, Philadelphia, 1986 (röv. CCK).

Ajánlott irodalom Rainer Albertz: A History of Israelite Religion in the Old Testament Period, John Knox, Louisville 1994; John Baines – Jaromír Málek: Az ókori Egyiptom atlasza, Helikon, Budapest, 2000; John Bright: Izrael története, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1977 (és újabb kiadások); C. W. Ceram: A hettiták regénye, Gondolat, Budapest, 1964; Herbert Haag: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1989; J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Israelite and Judaean History, Trinity, Philadelphia, 1977; Henk Jagersma: Izráel története az ószövetségi korban, I–II. kötet, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1991; Karasszon István: Izrael története, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1994; Kákosy László: Ré fiai, Gondolat, Budapest, 1979; Amelie Kuhrt: Az ókori Közel-Kelet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2005; The Lion Bibliai Enciklopédia, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000; Magnus Magnusson: Ásóval a Biblia nyomában, Gondolat, Budapest, 1985; Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza, Gondolat, Budapest, 1998; John Rogerson: A Bibliai világ atlasza, Gondolat, Budapest, 1994; Eliezer D. Oren: The Sea Peoples and Their World: A Reassessment, The University Museum, Philadelphia, 2000; Roland de Vaux: Les institutions de l’Ancien Testament I–II, Cerf, Paris, 1958 = Das Alte Testament und seine Lebensordnungen I–II., Hedrer, Freiburg i. Br., 1960 = Ancient Israel Its Life and Institutions, Darton, Longman & Todd, London 1961); Vojtech Zamarovsky: Egy eltűnt birodalom titkai nyomában, Madách, Bratislava, 1972; Kézikönyv a Bibliához, Lilliput Könyvkiadó, Budapest, 1999.


Kötelező irodalom Israel Finkelstein – Neil Asher Silberman: Biblia és régészet, Az ókori Izrael történelmének két arca, Gold Book, Budapest, 2003; J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2003; Yohanan Aharoni – Michael Avi-Yonah: Bibliai atlasz, Szent Pál Akadémia, Budapest, 1999.

Család és fejlődés

bb

BAPSCSN, BAPSCS/E – Nappali , Esti, II.

félév ,1 kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében történő élethos�sziglan tartó egyedi fejlődésben. Tematika (nappali) 1.A fejlődés általános kérdései; 2. Az élethossziglani fejlődés menete; 3. A család fogalma, funkciói; 4. A család rendszerjellege; 5. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján; 6. A családi szerepek; 7. A családi szocializáció működése; 8. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban; 9. Fejlődés gyermekkorban; 10. A mese és a játék szerepe a fejlődésben; 11. Fejlődés serdülőkorban; 12. A felnőttkori fejlődés; 13. Az időskor jellemzői; 14. Erkölcsi és vallási szocializáció. Tematika (esti) A család fogalma, funkciója. A család működése és működészavarai. Az egészséges és kóros családok jellemzői. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió (kötődés, intimitás, közelség/távolság, határok), alkalmazkodás, kommunikáció. A családi szocializáció működése. Erkölcsi és vallási szocializáció. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban. Követelmény Esetleírás elkészítése: interjú egy idős emberrel. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina (szerk.): Család és fejlődés szöveggyűjtemény (a Sapientia könyvtárában megvásárolható); Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, jegyzet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007 (a Sapientia honlapjáról letölthető, vagy a könyvtárban megvásárolható).

Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat

bb

CSCSGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Az intézménylátogatás célja Megismertetni a hallgatókat a gyermekvédelmi szakellátás különböző formáival. A látogatás során betekintést nyernek egy gyermekotthon munkájába, megismerik az intézmény történetét, személyi és tárgyi feltételeit, a gondozás, nevelés, családgondozás, utógondozás, utógondozói ellátás munkáját.

Irodalom Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás (Nemzeti, Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004); Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről (Módszertani levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest, 2005)


Követelmény Intézménylátogatási napló készítése megadott szempontok alapján.

Család- és gyermekvédelem szociológiája

bb

CSSZO/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ Előfeltétel: Szociológia BASO1/E A tanegység célja A BA képzésben szociológia tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. Tematika 1. Alapfogalmak, a család társadalmi meghatározottsága, a családösszetétel változásai. A változó család, élettársi kapcsolatok, egyszülős családok; 2. A párválasztások szociokulturális összetevői és szociológiai problémái, a szingli életmód, homogámia, heterogámia. A hetero- és homoszexualitás társadalmi problémái; 3. Népesedés és család. A születésszám, terhességmegszakítások számának alakulása. Gyermektelenség, egy- és sokgyermekes családok, házasságon kívül születettek. A gyermekvállalás társadalmi támogatottsága; 4. A család funkciói, családerősítő és -gyengítő folyamatok. A család és környezete, valamint a család életmódját meghatározó tényezők; 5. Házasságok stabilitása és instabilitása. Különélés, válás, újraházasodás hatása. Nem vérszerinti szülők és gyerekek kapcsolata; 6. Generációk közötti kapcsolatok és szolidaritás; 7. Családok különböző terhekkel. Munkanélküliség, szegénység, tartós betegség, rokkantság. Fogyatékos és speciális gondozási szükségletű családtagok; 8. A család működésének diszfunkciói. Deviancia a családban. A deviáns viselkedések és a családi kapcsolatok változásai. Bántalmazás és erőszak a családban; 9. Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok; 10. Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében; 11. Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal; 12. Gyermekvédelem és nevelés; 13. A nevelőotthoni nevelés dilemmái; 14. Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében. Követelmény A félév végén kollokvium. Nappalisoknak év közben zárthelyi dolgozat is Kötelező irodalom Schadt Mária (szerk.): Családszociológia. Szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2002; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996; Herczog

Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont, Budapest, 1997; Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir, Budapest – Piliscsaba, 2007.


Ajánlott irodalom Terjedelmes lista, az órán kapják meg a hallgatók.

Család- és gyermekvédelmi jog

bb

CSCSJ/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Gerencsér Balázs A tanegység célja Megismertetni a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázni az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtani különféle jogi szabályozásokban. Tematika 1. Alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz. Kormányzat-önkormányzat, államigazgatás-önkormányzati igazgatás; 2. Gazdasági és szociális alapjogok nemzetközi és hazai alkotmányos fejlődése; 3. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere; 4. A szociális igazgatási intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások); 5. Család és jog kapcsolódási pontjainak áttekintése; 6. A polgári jogi és családjogi szabályozás (cselekvőképesség, rokonság, tartások); 7. Az örökbefogadás; 8. A családok támogatásának rendszere; 9. Gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai; 10. Ellátások a gyámügyi igazgatásban; 11. Gyermekvédelmi gondoskodás intézményei; 12. Gyámügyi intézmények és feladataik. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom és jogszabályok Gerencsér Balázs Szabolcs: Család- és Gyermekvédelmi jog – Kivonatos jogszabály-gyűjtemény a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola MA hallgatói részére (internetről letölthető formátumban) Ajánlott irodalom Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve, HvgOrac, Budapest, 2007; Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2000; Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HvgOrac, Budapest, 1999; Csiky Ottó: Magyar családjog, HvgOrac, Budapest, 2003; Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás, Államigazgatási Főiskola, Budapest, 2002; Császár László (szerk.): A gyámügyi igazgatás, Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft., Budapest, 2003; Somfai Balázs: Családjog, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2003; Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? Fővárosi Közigazgatási Füzetek, (http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf); Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára, Fővárosi Közigazgatási Füzetek, Főv. Közig. Hiv., Főpolgármesteri Hiv., Főv. Jegyzők Egyes, Budapest, 2005 (http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf).

Család- és gyermekvédő egyéni szakmai gyakorlat

bb

MACSCSTGY/E – Esti, I.

és

II.

félév ,

10

kredit

Gyakorlatvezető: saját mentortanár

A hallgató feladatai • A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt. • A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő tevékenységekben. • A mentortanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentortanár által kiválasztott gyermekkel és/vagy családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez, problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek problémáit és beavatkozási tervet készít. • Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentortanár aláírásával hitelesít. A hallgató kötelezettségei • Alkalmazkodik a gyakorlóintézmény munkarendjéhez és előírásaihoz. • A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja. • Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik. • A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére építve, elméleti ismereteit felhasználva 8–10 oldalas dolgozatot (portfolió) készít, amelyben számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a saját munkára való reflektálási készségéről. A dolgozatot a Gyakorlatkísérő szeminárium oktatójának értékelésre átadja.


A terepgyakorlat célja • Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló alkalmazása és értékelése. • A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges képességek fejlesztése. • Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására, értelmezésére és a problémák tudatosítására.

Család-, gyermekvédelmi, szociális és tb. jog

bb

GYGYJ – Levelező (GYIT), II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyásné dr. Kovács Erzsébet A tanegység célja A gyermekeket, a gyermekes családokat segítő – jogszabályokra épülő – gyermekjóléti/gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó ismeretek nyújtása, valamint átfogó ismeretek nyújtása a gyermeki jogok törvényi szabályozása és érvényesítése területén. Tematika Családjog (A családi jogállás. Az örökbefogadás célja, feltételei, titkos és nyílt örökbefogadás, az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás. A gyermek tartása. A szülői felügyelet tartalma, gyakorlásának módja, a szülői felügyelet szünetelése, megszűnése, megszüntetése. A gyámságra vonatkozó szabályok) Gyermekvédelmi jogi ismeretek (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény célja, alapelvei. A gyermekek védelmének rendszere, finanszírozásának főbb szabályai. Pénzbeli ellátások. Gyermekjóléti alapellátások. Gyermekvédelmi szakellátás. Gyámhatósági intézkedések.) Gyermekjogi ismeretek (A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (A gyermekek jogai, az állam feladatai a gyermeki jogok érvényesítése érdekében, a segítő szakember feladatai és lehetőségei a gyermeki jogok érvényesítésében) A gyermekbántalmazás jogi aspektusai. Szociális jogi ismeretek (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi XXXI. törvény) Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1991. évi LXIV. törvény a gyermek jogairól New Yorkban 1989.nov. 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről,

Családlélektan

bb

PTCSI/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit


Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Családpszichológia

bb

CSCSPS/E, GYCSPSZ – Esti

és

Levelező (GYIT), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A család rendszerjellegének és működési törvényszerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tenni a hallgatókat a mélyebb önismeretre, és képessé tenni őket klienseik problémáinak jobb megértésére. Tematika A család funkciói és rendszerjellege. Szerepek a családban. A párkapcsolat fejlődési szakaszai, a házastársi elköteleződés pszichológiai funkciója. A családi életciklusok. Az elég jó anya jellemzői, a korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége. A kóros családdinamikai tényezők hatása a fejlődésre. A családi kommunikáció nehézségeinek okai, a hatékony kommunikáció. A családi konfliktusok okai, a hatékony konfliktuskezelés. Az indulatkezelés módszerei, érzelmi nevelés. A helytelen nevelési stílus és bántalmazás következményei a gyermek fejlődésében. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2007; Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható).

Csoportlélektan és közösségvezetés

bb

PTCSL/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit



Demográfia, alkalmazott statisztika

bb

KGDAS – Levelező, I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Szabó Kálmán A tanegység célja A népesség összetételének, alapvető népmozgalmi jelenségek jellemzőinek ismertetése, a hazai reprodukció és a népesedési trendek várható társadalmi, gazdasági hatásainak bemutatása Tematika 1.Népesség: fogalmak, struktúrák, számbavétel. 2. Természetes népmozgalom: születés, halálozás, házassági mozgalom, mechanikus népmozgalom (vándorlás). 3. Születések: arányszámok, termékenységi mutatók. 4. Halálozás: összes, specifikus esetek, halálokok. 5-6. Halandóság, halandósági tábla felépítése, mutatói. 7. Reprodukció. 8. A demográfia további területei. Követelmény Félév végén zárthelyi dolgozat Tankönyv Demográfia. KSH Budapest, 1996 Ajánlott irodalom Demográfia folyóirat, www.ksh.hu honlap sTADAT táblák, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet honlapja www.demografia.hu

Deviancia és gyermekvédelem szociológiája

bb

GYDGY – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ

Tematika 1. A deviáns viselkedés szociológiája – konformitás és deviancia; 2. A deviancia szociális és patologikus jellege, fogalma, vizsgálatának irányai. A deviáció funkcionalitása és diszfunkcionalitása; 3. A deviancia biológiai, pszichológiai és szociológiai elméletei; 4. Anómiaelméletek, társadalmi dezorganizációs elméletek; 5. Differenciális as�szociáció elmélete, kulturális konfliktusok elmélete; 6. Stigmatizációs elmélet, szubkultúra, társadalmikontroll-elméletek; 7. Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok; 8. Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében; 9. Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal; 10. Gyermekvédelem és nevelés; 11. A nevelőotthoni nevelés dilemmái; 12. Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében. Követelmény A félév során folyamatos önálló munka. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir, Budapest, Piliscsaba, 2007; Schadt Mária (szerk.): Családszociológia. Szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2000; Szilvási Léna (szerk.): Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996; Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont, Budapest, 1997.


A tanegység célja A normakövetés és a deviancia, gyermekvédelem szociológiai értelmezésével, viselkedésminták társadalmi meghatározottságával kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, társadalomelméleti keretek közt empirikus adatok értelmezése, elemzése.

Dogmatika I. A Hármas-Egy Isten

bb

BADO1N, MTDO1N – Nappali , I.

félév , előadás ,

3

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja A tanegység célja, hogy az Egyháznak a Hármas-egy Istenről szóló hitét áttekintse, és így megalapozza a dogmatikát és a többi teológiai tárgyat. Tematika 1. Előzetes kérdések 2. A Szentháromság egy Isten kinyilatkoztatása Jézus Krisztus életében 3. A Szentháromság kinyilatkoztatott titkának előkészítése az Ószövetségben 4. A Szentháromságtan dogmatörténete. 5. A Szentháromság misztériumának szisztematikus megközelítése. Az isteni eredéseket feltáró dogmák értelmezése 6. A szentháromsági vonatkozásokat kimutató dogmák értelmezése 7. Az isteni személyek. A modern személyfogalom problémája. Az isteni személyeket megnevező dogmák értelmezése 8. A tulajdonságok és tulajdonítások. A szentháromságos perichorészisz Követelmények Félév végi ellenőrzés: kollokvium, amelynek anyaga a tanári jegyzet. Ajánlott irodalom Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve I., Budapest 1996. 55-127. II. 499-599. –129-329. Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Budapest 2004. (A témához tartozó szócikkek.) Rahner, Karl: Isten: rejtelem, Budapest 1994. Mehrle Tamás: Egy az Isten, Budapest 1983. Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, Budapest 1983. Rahner, Karl: A hit alapjai, Budapest 1983. Szent Ágoston: A Szentháromságról, Budapest 1985. Vanyó László: Lélek az Isten. Budapest 1994. Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, Budapest 1983.

Dogmatika I. A Hármas-egy Isten

bb

RIDO1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. Tematika Isten, a dogmatika ihlető forrása. Az Istenről szóló beszéd és az istenismeret útjai. Isten a bibliai reflexió tükrében. Az ősegyház hite. A Szentháromságtan dogmatörténeti fejlődése. A Háromságos Egy-Isten titkának jellegzetességei. Az élő Isten a mai teológiában: megközelítésmódok és feladatok.

Kötelező irodalom Dorothea Sattler – Theodor Schneider: Istentan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 55–127; Jürgen Werbick: Szentháromságtan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 499–599


Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

Dogmatika: Krisztológia

bb

RIDO2/E, BADO3/E – Esti, I.

félév ,

2,

ill .

4

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. Tematika Jézus Krisztus személye a Szentírás tanúsága alapján. A krisztológia történeti fejlődése. A krisztológia alapfogalmai. Jézus Krisztus embersége és istensége a mai teológia tükrében. Különböző krisztológai megközelítések. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Hans Kessler: Krisztológia, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 251–472

Dogmatika II. A Teremtő és teremtménye

bb

BADO2N, MTDO2N – Nappali , II.

félév ,

4

kredit


Előadó: Dr. Tóth Beáta A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Dogmatika III. A kezdetektől a beteljesülésig

bb

RIDO3/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. Tematika A bibliai teremtéstan jellemzői. A teremtéstan a teológiatörténetben. Az ember teremtése, természete, méltósága. A teremtéstan és a mai tudományos világkép. Apokaliptika és parúzia-várás a Bibliában. Az eszkatológia a teológiatörténetben. Az egyén beteljesedése. A feltámadáshit a kezdetektől napjainkig. Pokol, purgatorium, mennyország. Követelmény A félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Puskás Attila: A teremtés teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Franz-Josef Nocke: Eszkatológia, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 2002, 397–494.

Dogmatika IV. Szentségtan

bb

RIDO4/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Megismertetni a dogmatikai alaptárgyak főbb kérdéseit. Tematika A szentségek alapvető jellemzői. A szentségtan biblikus alapjai és történeti áttekintése. A keresztség és a bérmálás szentsége. Az eucharisztia. A gyónás és a betegek kenete. Az egyházi rend és a házasság szentsége.

Kötelező irodalom Franz-Josef Nocke: Általános szentségtan; Részletes szentségtan, in: Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 195–233; 235– 396.


Követelmény A félév végén írásbeli vizsga.

Dogmatika IV. Szentségtan

bb

BADO4/E – Esti, II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP A tanegység célja Megismertetni a szentségek misztériumát, mint Isten kegyelmének látható és hatékony jeleit. Bemutatni a szentségeket működésükben és felépítésükben. Tematika 1. A szentségek helye a teológiában; 2. A szentségek és a liturgia; 3. Az egyház és a szentségek; 4. A keresztség szentségének rendelése és jellege; 5. A keresztség hatékonysága; 6. A keresztség felvevője; 7. A keresztség érvényessége; 8. A bérmálás szentségi jellege és hatásai; 9. A bűnbocsánat szentsége; 10. Az eucharisztia mint áldozat; 11. Jézus jelenléte az eucharisztiában; 12. A betegek kenete; 13. Az egyházi rend szentsége; 14. A házasság szentsége. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Cserháti József: Az egyház és szentségei. A liturgikus reform teológiai alapjai, Szent István Társulat, Budapest, 1972; Előd István: Katolikus dogmatika, Szent István Társulat, Budapest, 1978, 1983; Nocke, Franz-Josef: Általános szentségtan; Részletes szentségtan, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, 2. kötet, Vigilia, Budapest, 1997, 195–233; 235–396. Ajánlott irodalom Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, IIIa Pars, q. 60–90; és Supplementum, q. 1–68; Revel, Jean-Philippe: Traité des sacrements, I. 1., Cerf, Paris, 2004; Finkenzeller, Josef: Die Lehre von den Sakramenten im allgemeinen. Von der Schrift bis zur Scholastik, Handbuch der Dogmengeschichte IV/1a, Herder, Freiburg i. Br., 1980; Finkenzeller, Josef: Die Lehre von den Sakramenten im allgemeinen. Von der Reformation bis zur Gegenwart, Handbuch der Dogmengeschichte IV/1b, Herder, Freiburg i. Br., 1981.

Dogmatika: Kegyelemtan

bb

MTDO5N - Nappali , I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a kegyelem misztériumát. Tematika Bevezetés. A Lélek szerinti élet. Mihez szükséges a kegyelem? A kegyelem és a természet kapcsolata. A bűn és a kegyelem. A kegyelemtan bibliai alapjai. A kegyelemtan története. A kegyelem teológiai meghatározása. A kegyelem fajtái. Az ember felkészülése a kegyelemre. A kegyelem és a szabadság. A kegyelmi élet. A megigazulás. Az érdem teológiája. Összegzés.

Kötelező irodalom Előd István: Katolikus Dogmatika, Szent István Társulat, Budapest, 1978, IV. Főrész (Kegyelemtan), 357-451. Bern Jochen Hilberath: Kegyelemtan, in Theodor Schneider (szerk): A dogmatika kézikönyve, II. kötet, 3-48, Vigilia Kiadó, Budapest, 1997. Puskás Attila: A kegyelem teológiája, Szent István Társulat, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom Aquinói Szent Tamás: A Teológia Foglalata, Második Rész Első Része, Gede Testvérek, Budapest, 2002, 109-114. kérdés. Schütz Antal: Dogmatika, II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1937, 97-235. Szabó Bertalan: A kegyelem Aquinói Szent Tamás teológiájában, Tanítvány, XV/2 (2010/2), 3-19


Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.

Dogmatika: Ekkléziológia, Mariológia

bb

MTDO6N – Nappali , II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Tóth Beáta A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Dogmatika I. (KETEG)

bb

KGDO1 – Levelező, I.


2

kredit


Előadó: Dr. Szabó Bertalan OP A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Dogmatika II. (KETEG)

bb

KGDO2 – Levelező, I.


2

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja Bevezetést adni a katolikus dogmatikába. Tematika Az Egyháznak a Szentháromság Egy Istenbe és Jézus Krisztusba vetett hitének magyarázata, a szentháromságtani és krisztológiai dogmák áttekintése. Követelmény A Katolikus Egyház Katekizmusából 198-747-es pontok tartalmából vizsga. Ajánlott irodalom Aquinói Szent Tamás, A teológia foglalata I-II, Bp. 2002-2008., Beinert, Wolfgang, (szerk.) A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Bp. 2004., Előd István, Katolikus Dogmatika, Szit, Bp. 1978., Müller, Gerhard Ludwig, Katolikus dogmatika, Kairosz, Bp. 2007., Schneider Theodor, (szerk.), A dogmatika kézikönyve I-II., Vigilia Bp. 19961997; Schütz Antal, Dogmatika I-II, Szit Bp. 1923 (reprint Esztergom 2008), Takács József, Dogmatika, Pécel 2005-2007., Vanyó László, Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szit, Bp. 2009.

Dogmatika szeminárium

bb

BADOSZ/E - Esti, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Lukács László SchP A tanegység célja Bevezetés teológiai szövegek értő olvasásába, és önálló gondolatok, nézetek feldolgozása szóban és írásban a krisztológiából választott témákon keresztül. Tematika és ajánlott irodalom Az első órán ismerteti a szeminárium vezetője.


Követelmény A félév során óráról órára rövid dolgozatok. A félév végére szemináriumi dolgozat készítése.


bb

MTDOSZ1N, BADOSZN - Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szabó Bertalan OP A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.


bb

MTDOSZ2N - Nappali , II.

félév ,

3

kredit


Gyakorlatvezető: Dr. Szabó Bertalan OP A követelményeket, tematikát első órán ismerteti a szeminárium vezetője.

Dogmatörténet szeminárium I.

bb

MTDOSZ1N – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja Szent Ágoston A Szentháromságról című művének elemző olvasása, a szentháromságtani kérdések megvizsgálása. Tematika 1 Szent Ágoston művének bemutatása; 2 Szent Ágoston: A Szentháromságról, I. könyv; 3 V. könyv; 4 VI. könyv; 5 VII. könyv; 6 VIII. könyv; 7 IX. könyv; 8 X. könyv; 9 XI. könyv; 10 XII. könyv; 11 XIII. könyv; 12 XIV. könyv; 13 XV. könyv Követelmény A szöveg olvasása, minden óra elején zh írása a megadott szövegrészből, a szöveghez kapcsolódó referátum tartása és beszélgetés vezetése Irodalom Szent Ágoston: A Szentháromságról, Ókeresztény Írók 10., Szent István Társulat, Budapest, 1985; Gioia, Luigi: The Theological Epistemology of Augustine’s De Trinitate, Oxford Univ. Press, Oxford, 2008; Szeiler Zsolt: Aquinói Szent Tamás intencionalitás koncepciójának történeti gyökerei, Teológia 43 (2009/1-2).

Dogmatörténet szeminárium II.

bb

MTDOTSZ2N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja: Szent Ágoston De Trinitate c. művének folytatásaként, a szeminárium célja, hogy konkrét példán szemléltesse a dogma történetét: a Szentháromság titkára vonatkozó másik nagyhatású rendszerező-spekulatív művet bemutassa, Aquinói Szent Tamás szentháromságtanát a Summa theologiae-ban.

Követelmények Az első órán ismerteti a szeminárium vezetője. Irodalom Aquinói Szent Tamás, A teológia foglalata I. (Bp. 2002); Emery, Gilles, Trinity, Church and the Human Person (Sapientia Press, Naples, 2007); Emery, Gilles, Trinity in Aquinas (Sapientia Press, Ypsilanti, 2003); Emery, Gilles, La théologie trinitaire de Saint Thomas d’Aquin, Paris, Cerf, 2004.


Tematika Aquinói Szent Tamás, A teológia foglalata (Bp. 2002), Ia qq. 27-39. feldolgozása.

Drogok és drogfüggőség

bb

CSDRF/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Kály-Kullai Károly A tanegység célja Hogy a hallgatók a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi, segítői válaszokkal megismerkedjenek, továbbá, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák. Tematika 1. A drogok kultúrtörténete I; 2. A drogok kultúrtörténete II. (20. század); 3. Hogyan válik a szenvedély betegséggé? 4. A szenvedélybetegségek problémakörének megközelítései: modellek; 5. A magyarországi drogpolitika kialakulása; 6. Van-e a Vatikánnak drogpolitikája? 7. A szenvedélybetegek segítésének egészségügyi és szociális megközelítése; 8. A „Nemzeti Stratégia” (2000–2009) céljai, szerkezete, értékelése; 9. Az Európai Unió stratégiájának céljai, szerkezete, az új „Nemzeti stratégia” alapelvei, céljai, szerkezete; 10. A szenvedélybetegek segítésének pasztorális megközelítése I; 11. A szenvedélybetegek segítésének pasztorális megközelítése II; 12. „Minden a családban kezdődik… a szenvedélybetegség is.” 13. „Minden a családban kezdődik… a gyógyulás is.” 14. Magyarországi intézményi, egyházi válaszok, hiányok, lehetőségek. Követelmény A félév végén dolgozat. Irodalom Bayer István: Drogok és emberek. Múlt, jelen, jövő, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság – Focus, Budapest, 2005; Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai, I–IV. kötet, ELTE Eötvös, Budapest, 2007–2010; May, Gerald G.: Függőség és kegyelem, Harmat, Budapest, 2006; Kály-Kullai Károly: Utak – útkeresők – szenvedély – betegség, Új Ember, Budapest, 2007; Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására, (www.szmm.gov.hu).

Egészségtan – egészségnevelés

bb

GYETN – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Perczel Mónika A tanegység célja Az egészséges életmód kialakításában és megszilárdításában, valamint a betegségek megelőzésében támogatni a gyermekeket, illetve az őket nevelő személyeket.

Követelmény A tematikából választott 1 rövid (3–5 oldalas) házi dolgozat, vagy az utolsó alkalommal kitöltendő teszt alapján kapnak érdemjegyet a hallgatók. Kötelező irodalom Szabóné Szilágyi Zsuzsa – Patkó Kornélia (szerk.): Segíthetünk? Praktikus útmutató a gyermekek és fiatalok egészségügyi és pszichés ellátásához, gondozásához, FICE Magyarországi Egyesülete, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Donáth Tibor: Anatómia – élettan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008; Takách Gáspár: Miért ne igyunk... sokat, alkoholizmus, SubRosa, Budapest, 1995.


Tematika A különböző életkorok jellemzői, és gyakori problémái. A serdülőkori krízisek, a nemi érés problémái, a várandós anya segítése. Gyakori betegségek: szembetegségek, ortopédiai rendellenességek, sérülések, fertőzések, kötelező oltások, nemi úton terjedő betegségek. Az egészséges életmód: táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, mozgás. Pszichés betegségek; Élvezeti szerek, drogok hatásai, használatuk megelőzése;

Egyházjog: Állami egyházjog

bb

MAEJ1/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Csillag Attila A tematikát az oktató az első órán ismerteti.

Egyházjog: Az egyház hierarchikus felépítése

bb

BAEJ1N, RIEJ1/E, MTEJ2N BAEJ1/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Orosz Lóránt OFM

Tematika 1. A kánonjog és a teológia. A kánonjog története. 2. Az egyházi törvényre, a természetes és a jogi személyekre, valamint a jogcselekményekre vonatkozó ismeretek ös�szefoglalása. 3. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai. A világi krisztushívők kötelességei és jogai. 4. A szent szolgálatot teljesítők, vagyis a klerikusok. 5. A megszentelt életet élők kötelességei és jogai. 6. A személyi prelatúrák és a krisztushívők társulásai. 7. Az egyház legfőbb hatósága I. – A római pápa és a püspökök testülete, valamint a püspöki szinódus. 8. Az egyház legfőbb hatósága II. – A Római Szent Egyház bíborosai. A római kúria és a pápa követei. 9. A részegyházak és a bennük lévő hatóság. 10. A részegyházak csoportjai. 11. A részegyházak belső rendje I. – Tanácsadó testületek az egyházmegyében és az egyházmegyei hivatal. 12. A részegyházak belső rendje II. – Plébániák, esperességek, templomigazgatóságok és lelkészségek. Követelmény A félév során a nappali tagozaton két zárthelyi dolgozat. A félév végén mindkét tagozaton szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás; Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás. Ajánlott irodalom Andrés, Domingo J.: Szerzetesjog. Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánonjához, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae − Institutiones 2., Szent István Társulat, Budapest, 1999; Erdő Péter: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben, Szent István Társulat, Budapest, 1995; Kuminetz Géza: A klerikusi hovatartozás, vagyis az inkardinációra vonatkozó jogalkotás az Egyházi Törvénykönyvben, Kánonjog 9


A tanegység célja Az egyházjog és a teológia kapcsolatának tisztázása, valamint a kánonjogtörténet összefoglalása. A kánoni törvényre vonatozó ismeretek átismétlése után a krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének megismerése a II. Vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Ezáltal a hallgató el tudja helyezni az egyházjogot teológiai tanulmányaiban, valamint kiigazodik az egyházi struktúrákban.

(2007/1-2) 27–50; Navarro, Luis: A hívők társulási joga, Kánonjog 4 (2002/1-2) 49–62; Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, Kánonjog 5 (2003/1-2) 37–50; Szuromi Szabolcs Anzelm: A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, Teológia 43 (2009/1–2) 74–80; A világiak szerepe az egyház lelkipásztori tevékenységében, Sapientia Füzetek 2., Vigilia, Budapest, 2003.

Egyházjog: Házasságjog

bb

BAEJ2N, RIEJ2/E, MTEJ4N, BAEJ2/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Orosz Lóránt OFM

Tematika 1. A házasság létrejötte, lényegi elemei és elnevezései. 2. Lelkipásztori gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők. 3. Az érvénytelenítő akadályok általában. Az egyes érvénytelenítő akadályok. 4. A házassági beleegyezés. 5. A házasság megkötésének formája, helye, ideje és anyakönyvezése. 6. Vegyes házasságok és a titkos házasságkötés. A házasság jogkövetkezményei. 7. A házastársak különválása. 8. A házasság érvényesítése. Követelmény A félév során a nappali tagozaton két zárthelyi dolgozat. A félév végén mindkét tagozaton szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás; Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás. Ajánlott irodalom Csordás Eörs: Házassági perek. Gyakorlati eljárás, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest, 2002; Erdő Péter: A házasság kánonjogi arculata a történelemben, Kánonjog 2 (2000/1-2) 27-45; Kuminetz Géza: Katolikus házasságjog, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Újházi Lóránd: A házassági beleegyezéshez szükséges értelmi képesség a Katolikus Egyház hatályos jogi szabályozása szerint, Sapientiana 5 (2012/1) 63-83. Szabó Péter: A keleti vegyesházasságok törvényes formái (CIC 1127.k.1.§). A hatályos latin normatíva ökumenikus vetületei, Kánonjog 2 (2000/1-2) 47-60. Szlávik Antal: Az akatolikus házasságokat szabályozó jogrendek, Kánonjog 8 (2006/1-2) 105-114.


A tanegység célja A házasság bemutatása az jogrendjében. Az érvényes házasság megkötéséhez körülmények és személyi tulajdonságok ismertetése. Olyan jogintézmények elsajátítása, mint a házassági beleegyezés, és annak estleges hiányosságai, a házasság utólagos érvényesítése, illetve a kötelék felbomlása érvényes, de nem szentségi házasságok esetén. Így a hallgató megismeri az egyháznak a házasság szentségére vonatkozó kánoni szabályait.

Egyháztörténelem I. (A kereszténység kialakulása a hellén-római kultúrában. Jézus születésétől a két konzuli hatalomig)

bb BAET1/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni a Jézus születésének meghatározó idejét és helyét. Mennyire tud elmélyülni a kinyilatkoztatás és az emberi gondolkodás kölcsönös hatásában. A kereszténység elterjedése mennyire van összefüggésben a kor műveltségével. Tematika 1, Az ókor kulturális és vallási öröksége. 2, A születés földrajzi és szellemi terepe. 3, Az apostolok hitterjesztő tevékenysége. 4, A Római Birodalom és egyház kapcsolata. 5, A kereszténység szellemi központjai. 6, A kereszténység felszínre jutása: vallásszabadság és államvallás. 7, Az egy konzuli hatalom kialakulása. 8, A szerzetesség megjelenése. 9, A kereszténység felbomlása: az iszlám megjelenése. 10, A két konzuli hatalom és a cezaropapizmus jelenléte Követelmény: A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom: Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). ANGENENDT, ARNOLD: A kora középkor, Szent István Társulat, Budapest, 2008., Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009, 2. kiadás; Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. 200-1000, Európa születése, Atlantisz, Budapest, 1999; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;

Egyháztörténelem I. (A kereszténység kialakulása a hellén-római kultúrában. Jézus születésétől a két konzuli hatalomig)

bb BAET1N – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM

Tematika 1, Az ókor kulturális és vallási öröksége. 2, A születés földrajzi és szellemi terepe. 3, Az apostolok hitterjesztő tevékenysége. 4, A Római Birodalom és egyház kapcsolata. 5, A kereszténység szellemi központjai. 6, A kereszténység felszínre jutása: vallásszabadság és államvallás. 7, Az egyházatyák szerepe. 8, Az első zsinatok határozatai. 9, Az egy konzuli hatalom kialakulása. 10, A barbár népek megtérítése. 11, A szerzetesség megjelenése. 12, A kereszténység felbomlása: az iszlám megjelenése. 13, A két konzuli hatalom és a cezaropapizmus jelenléte. Követelmény A szorgalmi időszakban egy esszé elkészítése a megadott témákból. Egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga 13 témakör, 13 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). ANGENENDT, ARNOLD: A kora középkor, Szent István Társulat, Budapest, 2008., Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009, 2. kiadás; Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. 200-1000, Európa születése, Atlantisz, Budapest, 1999; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;


A tanegység célja Megismertetni a Jézus születésének meghatározó idejét és helyét. Mennyire tud elmélyülni a kinyilatkoztatás és az emberi gondolkodás kölcsönös hatásában. A kereszténység elterjedése mennyire van összefüggésben a kor műveltségével.

Egyháztörténelem II. (A keresztény középkor ( Republica Christianatól a nyugati Kereszténység szakadásáig) 800-1517)

bb BAET2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni a keresztény Európa történetét. Mennyire tud elmélyülni az ókeresztény teológia a „barbár Európa” keresztényi gondolkodás megszületésében. Az állam és az egyház kapcsolata az egységes keresztény Európában. Tematika 1, A „sötét század” Európája. 2, A „Filioque vita”: az első szakadás.3, A cluny-i szellemiség hatása az egyház életére. 4, Az invesztitúra jog gyakorlásának a kérdése. 5, A bűnbocsánat és a zarándoklat: Szentföld. 6, A szegénység, mint eszmeirányzat és szerzetesség. 7, A „szentek százada” a XIII. század. 8, A katedrális építészet és a teológia. 9, A pápa vagy zsinat: a konciliarizmus. 10, A kereszténység felvétele: a magyar egyház születése az Anjou-korig. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). ANGENENDT, ARNOLD: A kora középkor, Szent István Társulat, Budapest, 2008.; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009, 2. kiadás; Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. 200-1000, Európa születése, Atlantisz, Budapest, 1999; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Szilas László: Kis magyar egyháztörténet, Teológiai Kiskönyvtár, Detti, Róma, 1982; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;

Egyháztörténelem II. (A keresztény középkor ( Republica Christianatól a nyugati Kereszténység szakadásáig) 800-1517)

bb BAET2N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit


Tematika 1, A „sötét század” Európája. 2, A „Filioque vita”: az első szakadás. 3, A cluny-i szellemiség hatása az egyház életére. 4, Az invesztitúra jog gyakorlásának a kérdése. 5, A bűnbocsánat és a zarándoklat: Szentföld. 6, A szegénység, mint eszmeirányzat és szerzetesség. 7, A „szentek százada” a XIII. század. 8, A katedrális építészet és a teológia. 9, Párizs és Oxford. 10, A pápa vagy zsinat: a konziliarizmus. 11, Az ortodoxia és az unió. 12, A kereszténység felvétele: a magyar egyház születése. 13, Az Anjou-kor és a Hunyadi-kor egyházpolitikája. Követelmény A szorgalmi időszakban egy esszé elkészítése a megadott témákból. Egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga 13 témakör, 13 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet: A katolikus egyház története alapításától a reformációig, Ecclesia, Budapest, 1987; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). Angenendt, Arnold: A kora középkor, Szent István Társulat, Budapest, 2008.; Papadakis, Aristeides – Meyendorff, John: A keresztény Kelet és a pápaság felemelkedése. Az egyház 1071 és 1453 között, Varia Byzantina 6., Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2002; Classen, Peter – Liudprand, Cremonai: A Nyugat és Bizánc a 8-10. században, Varia Byzantina 9., Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2005; Duby, Georges: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom: 980-1420, Corvina, Budapest, 1998, 2. jav. kiadás; Szilas László: Kis magyar egyháztörténet, Teológiai Kiskönyvtár, Detti, Róma, 1982; Ferdinandy Mihály: III. Ottó, a szent császár, Balassi, Budapest, 2000; Southern, Richard William: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban, Gondolat, Budapest, 1987; Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel, Európa, Budapest, 1997;


A tanegység célja Megismertetni a keresztény Európa történetét. Mennyire tud elmélyülni az ókeresztény teológia a „barbár Európa” keresztényi gondolkodás megszületésében. Az állam és az egyház kapcsolata az egységes keresztény Európában.

Egyháztörténelem III. (A keresztény újkor – A reformációtól a liberalizmusig 1517-1820)


félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni az egyház és a hitújítók kapcsolatát, hogyan újul meg az egyház. Az újkor kihívásai és a hivatalos keresztény tanítás. Tematika 1, A római katolikus egyház és a felekezetté válás folyamata. 2, Az egyház megújulása a trienti zsinat hatására. 3, A római katolikus egyház kapcsolat a felfedezett újvilággal. 4, Hogyan alakul az új papi eszmény megvalósulása. 5, A felvilágosodás hatása az egyház működésére. 6, Voltaire százada és hatása. 7, A francia forradalom és az egyház fennmaradásának küzdelme. 8, A magyar egyház és a reformáció elterjedése XVI. században. 9, A vallási megújulás és a barokk kapcsolata. 10, A jozefinizmus hatása a magyar egyház életére. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története 2. kötet: A katolikus egyház története a reformációtól napjainkig, Ecclesia, Budapest, 1985; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). Beinert, Wolfgang: A kereszténység, Vigilia, Budapest, 2005.; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009, 2. kiadás; Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István kézikönyvek 9., Örökmécs Alapítvány – Szent István Társulat, Bátonyterenye – Budapest, 2004; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;

Egyháztörténelem III. (A keresztény újkor – A reformációtól a liberalizmusig 1517-1820)

bb BAET3N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit


Tematika 1, A reneszánsz és a humanizmushatása az egyház életére. 2, A római katolikus egyház és a felekezetté válás folyamata. 3, Az egyház megújulása a trienti zsinat hatására. 4, A római katolikus egyház kapcsolat a felfedezett újvilággal. 5, A vallásháborúk értékelése. 6, Hogyan alakul az új papi eszmény megvalósulása. 7, A felvilágosodás hatása az egyház működésére. 8, Voltaire százada és hatása. 9, A francia forradalom és az egyház fennmaradásának küzdelme. 10, A magyar egyház és a reformáció elterjedése XVI. században. 11, A vallási megújulás és a barokk kapcsolata a magyar egyház életében. 12, A jozefinizmus hatása a magyar egyház működésére. 13, A rítusviták a világegyházban. Követelmény A szorgalmi időszakban egy esszé elkészítése a megadott témákból. Egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga 13 témakör, 13 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története 2. kötet: A katolikus egyház története a reformációtól napjainkig, Ecclesia, Budapest, 1985; Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Budapest, 1998; Deák Hedvig: Egyháztörténelem, jegyzet (A Sapientia könyvtárában megvásárolható). Beinert, Wolfgang: A kereszténység, Vigilia, Budapest, 2005.; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2009, 2. kiadás; Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István kézikönyvek 9., Örökmécs Alapítvány – Szent István Társulat, Bátonyterenye – Budapest, 2004; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;


A tanegység célja Megismertetni az egyház és a hitújítók kapcsolatát, hogyan újul meg az egyház. Az újkor kihívásai és a hivatalos keresztény tanítás.

Egyháztörténelem IV. A világ-egyház (A liberalizmus diktatúrájától a relativizmus diktatúrájáig 1820-2000)


félév ,

3

kredit

Előadó: Tömördi Viktor OFM A tanegység célja Megismertetni korunk társadalmi és szellemei arculatát az egyáhz tanítása szerint. Mennyire tud elmélyülni korulnk szellemi diktatúrái között. Az állam és az egyház kapcsolata hogyan befolyásolja az egyház életét. Tematika 1, Az egyház és a liberális kormányzat. 2, Az egyház és a szociális kérdés. 3, A modernizmusra kereső válaszok. 4, A római katolikus egyház és diktatúrák kapcsolata. 5, A magyar egyház a pozsonyi nemzeti zsinattól a polgári anyakönyvezésig. 6, A kommunista diktatúra egyházpolitikája. 7, A vértanúk százada. 8, A keresztényszocializmus megjelenése a magyar egyház életében. 9, A kommunizmus hatásra a magyar egyház életére. 10, A második vatikáni zsinat és pápái. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga 10 témakör, 10 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története 2. kötet: A katolikus egyház története a reformációtól napjainkig, Ecclesia, Budapest, 1985; Mészáros István: ...Kimaradt tananyag..., Márton Áron, Budapest, 1993-1995; Beinert, Wolfgang: A kereszténység, Vigilia, Budapest, 2005; Casaroli, Agostino: A türelem vértanúsága, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában, Új Ember, Budapest, 2002.; Szilas László: Kis magyar egyháztörténet, Teológiai Kiskönyvtár, Detti, Róma, 1982; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;

Egyháztörténelem IV. A világ-egyház (A liberalizmus diktatúrájától a relativizmus diktatúrájáig 1820-2000)

bb BAET4N– Nappali , II.

félév ,

3

kredit


Tematika 1, Az egyház és a liberális kormányzat. 2, Az egyház és a szociális kérdés. 3, A modernizmusra kereső válaszok. 4, A római katolikus egyház és diktatúrák kapcsolata. 5. A magyar egyház a pozsonyi nemzeti zsinattól a polgári anyakönyvezésig. 6, A keresztényszocializmus megjelenése a magyar egyház életében. 7, A kommunista diktatúra egyházpolitikája. 8, A vértanúk százada. 9, Az ázsiai egyházak élete. 10, A rákosi-diktatúra és a magyar egyház. 11, A második vatikáni zsinat és pápái. 12, A türelem apostola és II. János Pál pápa. 13, A relativizmus diktatúrája: pogány forradalom Követelmény A szorgalmi időszakban egy esszé elkészítése a megadott témákból. Egy zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga 13 témakör, 13 tétel (Az előadásokon katalógus működik, a jelenlét kötelező. Egy alkalmi hiányzás lehetséges. A szóbeli vizsgát csak az a hallgató kezdheti meg, aki az általam kiadott évszám és fogalom adatok ismeri) Kötelező irodalom Pierrard, Pierre: A Katolikus egyház története, Agapé, Szeged, 1994; Török József: Egyetemes egyháztörténelem, 1-2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Szántó Konrád: A katolikus egyház története 2. kötet: A katolikus egyház története a reformációtól napjainkig, Ecclesia, Budapest, 1985; Mészáros István: ...Kimaradt tananyag..., Márton Áron, Budapest, 1993-1995; Beinert, Wolfgang: A kereszténység, Vigilia, Budapest, 2005; Casaroli, Agostino: A türelem vértanúsága, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában, Új Ember, Budapest, 2002.; Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István kézikönyvek 9., Örökmécs Alapítvány – Szent István Társulat, Bátonyterenye – Budapest, 2004; Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Teológusok és eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat – Kálvin, Budapest, 2001; Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, A kútnál, Atlantisz, Budapest, 1998;


A tanegység célja Megismertetni korunk társadalmi és szellemei arculatát az egyáhz tanítása szerint. Mennyire tud elmélyülni korulnk szellemi diktatúrái között. Az állam és az egyház kapcsolata hogyan befolyásolja az egyház életét.

Egyháztörténelem I–II.

bb

RIET1-2/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP A tanegység célja Rövidített formában átfogó képet adni az Egyház történetének főbb kérdéseiről és témáiról a kezdetektől a 12. század végéig. Tematika Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1–2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1–3. században. A 2. sz. belső problémái, az első eretnekségek. Az egyház felszabadulása, Constantinus „megtérése”. Az ariánus vita a nikaiai zsinat után. A krisztológiai viták, a zsinatok. Szent Benedek és a Regula. A khalkédóni zsinat recepciója (451–553) és a monotheléta vita. A népvándorlás, a germán népek megtérése. A középkori egyház kialakulása 700–900. A karoling egyház. A pápaság a 9–10. században. A középkori társadalom. A szláv népek megtérése. Az egyház Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya. A clunyi reform. A gregoriánus reform és az invesztitúraharc. A szerzetesség a virágzó középkorban. A magyar egyház megalapítása és élete a 11. században. Követelmény A félév végén vizsga az Egyháztörténelem I–II. c. jegyzetekből. Ajánlott irodalom Euszebiosz egyháztörténete, Szent István Társulat, Budapest, 1983; Richard. W. Southern: A nyugati társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest, 1987; Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története, I–II. kötet, Ecclesia, Budapest, 1983, 1984; Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, 2006; Roland Fröhlich: Egyháztörténet évszámokban, Jel, Budapest, 2007; August Franzen: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998

Egyháztörténelem III–IV.

bb

RIET3-4/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Deák Hedvig OP Tanegységi előfeltételek: BAET1, BAET2, ill. RIET1-2/E

Tematika I. A 12–13. századi vallási megújulás és a koldulórendek. Az egyházi tudomány és teológia a középkorban. VIII. Bonifác és a pápák avignoni fogsága. A nagy nyugati egyházszakadás (skizma). A konciliarizmus, a konstanzi zsinat. A reneszánsz pápaság. A protestáns reformáció okai. A reformáció. A katolikus reform. A trentói zsinat. Az egyház története Magyarországon 1526-ig. A reformáció Magyarországon. – II. Az egyház világmissziós tevékenysége. A hivatalosan keresztény társadalom. A francia forradalom és következményei. A hivatalosan nem keresztény társadalom. Az I. vatikáni zsinat. Az egyház a 20. században. A II. vatikáni zsinat. Az egyház a zsinat után. Követelmény A félév végén vizsga az Egyháztörténelem IIII–IV. c. jegyzetekből. Ajánlott irodalom Johan Huizinga: A középkor alkonya, Helikon, Budapest, 1982; Johan Huizinga: Erasmus, Európa, Budapest, 1995; Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 219–306; Alister E. McGrath: Kálvin, Osiris, Budapest, 1996; Dimitri Obolensky: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999, 345–497; Pierre Blet: XII. Piusz és a második világháború. A Vatikán archívumai alapján, Új Ember, Budapest, 2002; Leszek Kołakowski: Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés Pascal hitéről és a janzenizmusról, Európa, Budapest, 2000; Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998, 313–435; Tusor Péter: A barokk pápaság 1600–1700, Gondolat, Budapest, 2004; Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában, Új Ember, Budapest, 2002; Ralph M. Wiltgen: A Rajna a Tiberisbe ömlött. A második vatikáni Zsinat története, Szent István Társulat, Budapest, 1999.


A tanegység célja Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 13. századtól a trentói zsinat lezárásáig, valamint az egyetemes és a magyar egyház történetéről a trentói zsinattól napjainkig.

Egyháztörténelem szeminárium I.

bb

MTETSZ1N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Magyar Mirjam OP A tanegység célja A hallgatók megismerik a középkori és koraújkori magyar egyháztörténelem forrásait és azokat a történeti összefüggéseket, amelyekben ezek a szövegek keletkeztek. Ez felkészíti a hallgatókat az önálló kutatásra, forráselemzésre, a források kontextualizálására és a tudományos elméletek megértésére, értékelésére. A hallgatók átfogó képet kapnak a magyar katolikus egyház 13-18. századi történetéről; képessé válnak a történeti látásmódra; elkötelezetten törekednek a középkori magyar egyház teljesítményét és az egyházi irodalom értékét tudatosítani, felhasználni és terjeszteni. Tematika 1. Térítés, apostoli királyság és egyházszervezet az Árpád-korban, 2. Középkori szerzetesség – a koldulórendek elterjedése Magyarországon, 3. Szentkultusz a középkorban – Árpád-házi Szent Margit, 4. A vallásosság formái – a laikusok vallásossága és a világi papság helyzete 5. Egyetemek és egyházi műveltség 6. A magyar egyház helyzete a középkor végén, 7. A hitújítás térhódítása, 8. Katolikus missziók a hódoltságban, 9. Pázmány Péter rekatolizációs tevékenysége, 10. Pázmány Péter hitvitázó munkássága Követelmény Évközi ellenőrzés: A félév folyamán zárthelyi dolgozat írása a megadott forrásokból és szakirodalomból. A félév folyamán referátumok a forrásokból. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München 1973, 123-367. Ajánlott irodalom Csukovics Enikő: Középkori magyar zarándokok, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2003; De Cevins, Marie-Madeleine: Az Egyház a késő középkori magyar városokban, Szent István Társ., Budapest, 2003; Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005; Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon. A kezdetektől 1800-ig, Balassi, Budapest, 2003, 2., jav., bőv. kiad.; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971 (később: Műszaki Kiadó, Budapest, 2007); Mezey László: Deákság és Európa, Akadémiai Kiadó, Budapest 1979; Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon, METEM, Budapest, 2003; Molnár Antal: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, METEM, Budapest, 2004; Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2000; Adonyi Judit - Maczák Ibolya (összeáll.): Pázmány Péter-bibliográfia, 1598-2004, PPKE-BTK, Piliscsaba 2005; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció, Balassi, Budapest, 1995.

Egyháztörténelem szeminárium II.

bb

MTETSZ2N– Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Magyar Mirjam OP

Tematika 1. Jozefinista reformok és a katolikus egyház a 19. sz. elején, 2. A katolikus egyház a reformkorban és 1848/49-ben, 3. Az egyház helyzete a kiegyezés után, 4. A katolikus autonómia kérdése (az egyház és az állam viszonya), 5. Két világháború között I. (Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Tóth Tihamér), 6. Két világháború között II. (Schlachta Margit, Serédi Jusztinián), 7. Két világháború között III. (KALOT, KALÁSZ, Actio Catholica), 8. A katolikus egyház és az állam a II. világháború után I. (1945–1950), 9. A katolikusok elleni perek (1945–1972); Mindszenty József veszprémi püspök és esztergomi érsek; 10. A katolikus egyház és az állam a II. világháború után II. (1951–1962); A magyar állam és a Szentszék, 11. A katolikus egyház és az állam III. (1964–1989). Követelmény Évközi ellenőrzés: A félév folyamán zárthelyi dolgozat írása a megadott forrásokból és szakirodalomból. A félév folyamán referátumok a forrásokból. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, Auróra Könyvek, München, 1973; Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1919–1945, Pannonica, Budapest, 1999; Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Budapest, 2005 Ajánlott irodalom Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök, Ecclesia, Budapest, 1989; Balogh Margit: Mindszenty József, Elektra, Budapest, 2002; Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790-1992 adattár, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996; Balogh Margit – Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon. 1790-2005, História - MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005; Gergely Jenő: Prohászka Ottokár. „A napbaöltözött ember”,


A tanegység célja A magyar katolikus egyház 19–20. századi történetének, nagy egyéniségeinek megismerése és közös feldolgozása a források és a szakirodalom kritikus felhasználásával. Ez a hallgatót felkészíti az önálló kutatásra valamint az ítéletalkotásra. A hallgató átfogó képet kap a magyar katolikus egyház 19–20. századi történetéről; képessé válik a történeti látásmódra; elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében.

Gondolat, Budapest, 1994; Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon. 1919-1945, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Int., Budapest, 1992; László T. László: Egyház és állam Magyarországon 1919-1945, Szent István Társ., Budapest, 2005; Nyisztor Zoltán: Bangha Béla élete és műve, Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest, 1941.

Életesemények a Bibliában I. – Biblia és lelki gondozás –

bb

PTÉB1/E– Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi

Tematika Evangéliumi lelki gondozás. A Biblia segítő beszélgetésben való használatának alapvető feltételei. A bibliai nyelvezet, bibliai történetek, gondolatok szerepe a segítő beszélgetésben. Növekedést segítő tényezők a „bibliás beszélgetésben”. A szentírásolvasás különböző módszerei. Követelmény Félév során gyakorlati feladatok és tevékeny részvétel a konzultációkon, félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Bukowski, Peter: Hogyan vigyük be a Bibliát beszélgetéseinkbe?, Kálvin, Budapest, 1999. Colombás, Garcia Maria: A Szentírás olvasása. A lectio divina, Bencés, Pannonhalma, 2006. Hecht, Annelise: Közös utunk a Bibliához. A csoportos bibliaolvasás módszerei, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2000. További ajánlott irodalom Bianchi, Enzo: Lectio divina, Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2008. Egger, Wilhelm: Közösen olvassuk a Bibliát, Opus Mystici Corporis, Bécs, 1977. Weber, Hans Rudi: Engem olvas a könyv. Bibliaiskolai vezetők kézikönyve, Kálvin, Budapest, 2000. Wolff, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája, Harmat, Budapest, 2001.


A tanegység célja Bemutatni, hogy a személyközpontú bibliaolvasás hogyan lehet az önreflexió és a megélt tapasztalatok újraértelmezésének eszköze. Saját élményeken keresztül felismertetni, hogy mikor és mi lehet a Biblia szerepe a segítő beszélgetésekben, mikor és hogyan használjuk, mikor és hogyan ne használjuk a Szentírást a lelki gondozásban. Megismertetni a Szentírás olvasásának különböző módszereit.

Életesemények a Bibliában II. – Speciális élethelyzetek –

bb

PTÉB2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Megismertetni néhány sajátos élethelyzet, probléma bibliai közelítését. Felismertetni a bibliai elbeszélések mögött rejlő emberi tapasztalat jellegzetességeit. Bemutatni, hogy néhány kritikus helyzet hogyan vált a szenvedés és lehetséges okai őszinte megfogalmazásának, s a krízis hordozta lehetőségnek a felismerésévé Izrael sorsában, Jézus és tanítványai életében, és felfedezni, hogy hogyan válhat lelki gondozói eszközzé e tapasztalatok és bibliai elbeszélések ismerete, értelmezése. Tematika Betegség és gyógyulás, élet és halál a Bibliában. Egyén és közösség Izraelben. Fogság mint termékeny megpróbáltatás. Az ártatlan szenvedése, a szenvedő Igaz a Dt-Iz-i gyűjteményben. Ítélet, tisztítótűz, menny és pokol – a teológia kijelentései a halálról. Az ember reménye. Követelmény Félév során gyakorlati feladatok és tevékeny részvétel a konzultációkon, félév végén kollokvium. Kötelező és ajánlott irodalom Grün, Anselm: Az egészség mint lelki feladat, Bencés lelkiségi füzetek 16., Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998. Grün, Anselm: Mi jön a halál után? Az élet és a halál művészete, Jel, Budapest, 2011. Léon-Dufour, Xavier (szerk.): Biblikus teológiai szótár, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Léon-Dufour, Xavier: Az Újszövetség értelmező kéziszótára, Új Ember, Budapest, 2008. Rózsa Huba: Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Wolff, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája, Harmat, Budapest, 2001.

Életvezetés etikája

bb

ETÉE/E – E sti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós

Tematika 1. Az ember alapvetően transzcendens jellegének és benső dinamikájának feltárása; 2. A transzcendentális-kategoriális szabadság viszonya; 3. Az alapdöntés perspektívájában meghozott nagy életdöntésekre való előkészület, és a döntések meghozatala; 4. A napi lépések, a kategoriális döntések megerősítő szerepe; 5. Az okos gondviselés az életvezetés mindennapjaira: a gondolkodás és a körülmények igazgatása; 6. Az erkölcsi lecsúszás fokozatai és mélyből való feltámadás lépései. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Az életvezetés etikája, jegyzet, 2009. (Tételsor a tartalomjegyzék.) Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003; WOLFERS, MELANIE: Theologische Ethik als handlungsleitende Sinnwissenschaft: der fundamentalethische Entwurf von Klaus Demmer, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999.


A tanegység célja Az életvezetés „csontvázának” megrajzolása, ami morális credo, rövid összefoglalása a szerteágazó etikának. Az életvezetés stratégiájának kidolgozása az ismeretelméleti alapok, a humántudományok és a transzcendentális teológia fényében. A gyümölcsöt és a kudarcot hozó gyakorlati lépések perspektívája.

Emberkép, gyermekkép és pedagógia

bb

BAPFEPN, BAPFEP/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A pedagógia tudományát megalapozó nevelésfilozófiai kérdésfeltevések, antropológiai nézőpontok, gyermekkép-értelmezések bemutatása, a különböző pedagógiai nézetek, nevelési modellek értelmezése, elemzése és értékelése. A pedagógiai tanulmányokat előkészítő kurzus bevezeti a hallgatót a neveléstudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába is. Tematika A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek. A nevelés természet-, szellem-, társadalomtudományi és teológiai értelmezése. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése. Normatív pedagógiai rendszerek. Értékrelatív nevelési koncepciók. A nevelés etikai dimenziói. Kortárs nézetek a nevelésről. A gyermekképek történeti változásai. Mai pedagógiai gyermekképek. Követelmény Szemináriumi kutatási feladat a különféle kortárs jelenségek (szövegek, filmek, internetes oldalak, TV-műsorok stb.) ember- és gyermekképének, valamint neveléstudományi cikkek, tanulmányok sajátos nevelésfilozófiai nézeteinek összehasonlító elemzése. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Köztelező irodalom Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest, 1997., Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996., Schaffhauser, Franz: A nevelés alanyi feltételei. Telosz kiadó, Budapest, 2000., Németh – Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999., Bábosik – Torgyik: Az iskola szocializációs funkciói. Eötvös József könyvkiadó, Budapest, 2009., Pukánszky Béla szerk.: Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös József könyvkiadó, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Chardin, Pierre Teilhard de: Az emberi jelenség. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001., Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Budapest, 1998., Pukánszky Béla: A gyermekkor története. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001., Vanier, Jean: Emberré lenni. Vigília, Budapest, 2002.

Emberközpontú szervezés, vezetés és szervezetfejlesztés II. KGESZ1 – Levelező (KETEG), I.

bb

félév ,

5

kredit


Előadó: Szilas Roland Az oktató a tematikát az első órán ismerteti.

Erkölcsi és vallási fejlődés

bb

MAPSEV/E – Esti, I.

vagy

II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gyombolai-Kocsis Fruzsina (pótóra: Dr. Kézdy Anikó) A tanegység célja Megismertetni a – az általános fejlődéslélektani ismeretekre alapozva – a személyiség erkölcsi és vallási fejlődésének főbb elméleteivel és vizsgálati módszereivel. Az így megszerzett elméleti és gyakorlati tudás felkészíti a hallgatót arra, hogy a hitoktatás tartalmát és módszereit a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítsa. Tematika 1. Erkölcsi fejlődés: Piaget, Kohlberg; 2. Az erkölcsi fejlődés vizsgálata; 3. Vallási fejlődés: a vallási fejlődés elméleti megközelítései; 3. A vallásos ítélet fejlődésének fokai (Oser); 4. A hit szakaszai (Fowler); 5. A szimbólumképesség és szimbólumértelmezés fejlődése; 6. A szimbólumértelmezés fejlődésének vizsgálata; 7. Az istenkép fejlődése; 8. Az istenkép fejlődésének vizsgálata gyerekrajzokon; 9. A vallásos attitűd megközelítései, mérőeszközei (Patino, Kritika utáni vallásosságskála); 10. Óvodáskorúak vizsgálata, esetbemutatások; 11. Kisiskolások vizsgálata, esetbemutatások; 12–13. Serdülők és felnőttek vizsgálata, esetbemutatások. Követelmény Zárthelyi dolgozat és esettanulmány. Kötelező irodalom Benkő Antal: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998, 11–74. (megtalálható a Személyiségfejlődés fénymásolt jegyzetben is); Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – Somogyiné Petik Krisztina: Család és fejlődés, jegyzet, 2007, 19–36; Robu Magda: Az istenképek pszichológiai feltérképezése, Embertárs 5 (2007/4) 307–319.; Schweitzer, Friedrich: Vallás és életút, Kálvin, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom Bánlaky Éva – Karczub Gyula (szerk.): Pszichológusok - teológusok a hitről, a hit fejlődése teológiai és pszichológiai szempontból, Faludi Akadémia – Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Budapest, 2000; Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 1998 ill. 2006, 2. átd. kiad.; Vergote, Antoine: Valláslélektan, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, HÍD Alapítvány, Budapest, 2001, 2006.

Etika II. (Gazdaságetika, üzleti etika, környezetetika)

bb

KGE2 – Levelező, I.

félév ,

3

kredit


Előadó: Dr. Baranyi Árpád A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Etika III. (Gazdaságetika, üzleti etika, környezetetika)

bb

KGE3 – Levelező, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Baritz Laura OP A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Etikatanári csoportos szakmai gyakorlat

bb

ETTGY/E - Esti, I.

és

II.

félév ,

3

kredit


Gyakorlatvezető: saját mentortanár A hallgató a tanév elején részletes tájékoztatást kapnak.

Etikatanári egyéni szakmai gyakorlat

bb

MAETTGY/E – Esti, I.

és

II.

félév ,

9

kredit

Gyakorlatvezető: saját mentortanár Előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A tanegység célja Képes a hallgató a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium). A gyakorlat tartalma A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 1-2 órában egy vagy két osztályban vagy csoportban. Egyszakosság esetén a 2 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában 7-12. évfolya mokon történjék. A tanításon túli teendőket a mentortanárral közösen, a kompetenciafejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak az (etika) tanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, amelyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés, értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző, értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Pedagógia Tanszéken, vagy a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik. Az önelemzést segítő segédanyagok Az első gyakorlatismertető órán minden hallgató megkapja a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszert (tanári kompetenciákat) A hittanárrá válás segítése című összefoglaló füzet formájában. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunikáció elemzési szempontjainak összegyűjtése.


Ajánlott szakirodalom Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009; Falus Iván: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest, 2006; Kimmel Magdolna: A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés 4 (2006/3–4) 35–50.

Etikatörténet

bb

KGET – Levelező, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Fejlődéslélektan I.

bb

PTFL1/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit


Előadó: Gyombolai-Kocsis Fruzsina A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Fejlődéslélektan II.

bb

PTFL2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Somogyiné Dr. Petik Krisztina A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Felelős marketing és kommunikáció

bb

KGFMK – Levelező, I.

félév ,

5

kredit


Előadó: Karacs Ágnes A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Filozófiai szövegolvasó szeminárium

bb

MTFISZ3N – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Bakos Gergely OSB Előfeltételek: korábbi filozófiai kurzusok elvégzése, valamint dogmatikai és egyháztörténeti alapismeretek. A tanegység célja Hosszabb bölcseleti-teológiai szövegek, művek önálló földolgozása. Tematika Viktor E. Frankl antropológiája és vallásbölcselete tekintettel a logoterápia és egzisz tenciaanalízis bölcseleti és terapikus vonatkozásaira. Követelmény házi föladatok, órai munka, rendszeres kiselőadások tartása és 5 oldalas házidolgozat készítése, végül zárthelyi dolgozat (open book). Kötelező irodalom Viktor E. Frankl: A tudattalan Isten, EuroAdvice, h. n., 2002; Uő.: Tíz tézis a személyről; B. Gáspár Judit: Magaslélektan – lesen?! 85-89. in: Embertárs 2005/1; Haynal András: Ötven éve halt meg Freud 44-47. in: Mérleg 1990/1; Martin Heidegger: Lét és idő, Gondolat, Bp., 1989 54-60. §§; Sárkány Péter: A kérdező és felelő(s) ember, 262-268. in: Vigília 2006/4. Sárkány Péter, Az élet és a szellem aszkétája., 95-115 in: Uő.: (szerk.), Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének centenáriumán, Jel Kiadó, Bp., 2005;. Fehér M. István: Martin Heidegger. Egy XX. századi gondolkodó életútja, (2., bővített kiadás), Göncöl Kiadó, Bp., 1992;. Ajánlott irodalom Sárkány Péter: Filozófiai lélekgondozás, Jel Kiadó, Budapest, 2008.

Filozófiai szeminárium I. MTFISZ1N – Nappali , I.

félév ,

3

bb

kredit


Gyakorlatvezető: Petres Lúcia OP A tematikát a gyakorlatvezető az első órán közli.

Filozófiai szeminárium II. MTFISZ2N – Nappali , II.

félév ,

3

bb

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Bakos Gergely OSB Előfeltételek: filozófiatörténeti alapismeretek, valamint a „Filozófiai szeminárium I.” elvégzése. A tanegység célja Eljutni rövidebb bölcseleti szövegek önálló olvasására, elemzésére és megértésére. Tematika A tematikát az oktató az első órán ismerteti. Követelmény Házi föladatok, folyamatos órai munka, több kiselőadás tartása, végül zárthelyi dolgozat (open book). Kötelező irodalom A kötelező olvasmányokat és az oktató az első órán ismerteti.

Filozófia: Metafizika I.

bb

BAFI3N, MTFI1N, BAMT1/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Petres Lúcia OP A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a metafizika világába, különös tekintettel a klasszikus metafizika kérdéseire, hogy a metafizikai fogalmak és problémák ismerete segítséget nyújtson a teológiai tanulmányokhoz.

Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Petres E. Lúcia: Bevezetés a metafizikába, jegyzet belső használatra; Brugger, Walter: Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Budapest 2005. Ajánlott irodalom Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993, ill. Cartaphilus, 2001, 56–92.


Tematika A metafizika és a metafizikai tapasztalat. A metafizika történetének néhány alapköve: Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Heidegger. A metafizikai kérdés: miért van valami, miért nem inkább a semmi? Létező, Esse commune és Ipsum Esse Subsistens. A lét transzcendentális kifejtése: léthatározmányok eredete; léthatározmányok (res, unum, aliquid, bonum, verum, (pulchrum); a léthatározmányok a skolasztika után; a lét szerkezeti alapelvei, mint metafizikai, ontikus és episztemológiai alapelvek.

Filozófia: Metafizika II.

bb

BAFI4N, MTFI3N, BAMF2/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Petres Lúcia OP A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a metafizika világába, különös tekintettel a klasszikus metafizika kérdéseire, hogy a metafizikai fogalmak és problémák ismerete segítséget nyújtson a teológiai tanulmányokhoz. Tematika A lét kategoriális kifejtése. Szubsztancia és akcidensek. Lét és lényeg (De ente et es sentia szövegolvasás). A létezők hierarchiája. Azonosság és különbözőség, egy és a sok problémája; (univerzálék) metafizikai univokáció és metafizikai ekvivokáció vs. analógia. Részesedéstan Aquinói Tamás szerint. Létanalógia. Isten ismerete. Okság problémaköre, actus és potentia; metafizikai okság elve, célokság elve. A tevékeny lét; a lét, mint cél. A transzcendens metafizikai szemlélet, az egység igénye. A kortárs metafizika néhány problémája; új metafizikai utak. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Petres E. Lúcia: Bevezetés a metafizikába, jegyzet belső használatra; Brugger, Walter: Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Budapest 2005. Ajánlott irodalom Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993, ill. Cartaphilus, 2001, 56–92.; Weissmahr Béla: Ontológia, Mérleg, Budapest, 1992 ill. 1995.

Filozófiai antropológia BAFI1/E – Esti, I.

félév ,

1

bb

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tanegység célja Bevezetés a filozófiai antropológiába. Tematika A megközelítés kérdése. Az emberi lét alapdimenziói. Az emberi ittlét szellemi mivolta. Az emberi lét értelmének a kérdése. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga.


Ajánlott irodalom Gerd Haeffner: Philosophische Anthropologie, Kohlhammer, Stuttgart, 1982. (Magyarul: Filozófiai antropológia, ford. Gáspár Csaba László, kézirat.)

Filozófiai antropológia (Etikai vonatkozás) ETKA/E – Esti, I.

félév ,

1

bb

kredit

Előadó: Harai Levente SJ A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Filozófiai etika

bb

BAFI2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Bevezetés az erkölcsi gondolkodásba. Tematika Bevezetés az erkölcsről való bölcseleti gondolkodásba néhány alapfogalom s egy módszertan segítségével.

Kötelező irodalom Robert Spaemann: Erkölcsi alapfogalmak, Egyházfórum, Pécs, 2001; Sárkány Péter: A szókratészi párbeszéd mint az etikai személyiségképzés modellje, in Vigilia 2012/7, 489–494; Alasdair MacIntyre: Az etika rövid történte, Typotex, 2012. Ajánlott irodalom Walter Brugger (szerk): Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, 2005. (etikai) szócikkei; Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában, Osiris, Bp., 1999; Robert M. Pirsig: Lila. Vizsgálódás az erkölcsről, Európa, Bp., 2007; Michael J. Sandel: Mi igazságos... és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata, Corvina, 2012.


Követelmény 3-4 oldalas házi dolgozat Robert Spaemann könyve alapján: 1.) a dolgozat reflektáljon részletesebben az olvasott könyv egyik választott fejezetére, 2.) fogalmazza meg a könyv tartalmának többi részével, illetve a filozófia etikával kapcsolatos olyan fontos kérdéseit, amelyekre még nem kapott választ, 3.) végül pedig reflektáljon a szókratészi párbeszédben rejlő gyakorlati lehetőségekre.

Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori bölcselet történetébe

bb MTFT1N – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Bevezetés az ókori görög és római bölcselet történetébe. Tematika 1–2. A kurzus áttekintése. A bölcselet és s bölcselettörténet fogalmáról; 3. Korszakolás és források; 4–6. Preszókratikusok; 7. Szókratész; 8–9. Platón; 10–11. Arisztotelész; 12. A hellenista bölcselet; Követelmény Félévközben előadások a hallgatóság tevékeny részvételével. Fél év végén: írásbéli vizsga. Kötelező irodalom Hans Joachim Störig, A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 7–160; R. Brague, Európa. A római modell. Elsajátított önazonosság, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1994; Platón, Szókratész védőbeszéde és Phaidón (bármely fordításban); Arisztotelész, Nikomakhoszi etika (bármely fordításban). Ajánlott irodalom Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Bp., 1998, 11–22; 25–48; 61–77; 105–128; A. E. Taylor, Platón: Osiris Kiadó, Bp., 1997; Thomas A. Szlezák: Hogyan olvassuk Platónt? Atlantisz, Bp., 2000; Sir David Ross: Arisztotelész, Osiris Kiadó, Bp., 1996; A. A. Long: Hellenisztikus filozófia, Osiris, Bp., 1998; Christopher Stead: Filozófia a keresztény ókorban, Osiris, Bp., 2002, Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Bp., 1992, 1–114.

Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori bölcselet történetébe

bb BAFT1N – Nappali , I

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Bevezetés az ókori és középkori bölcselet történetébe. Tematika 1. Áttekintés. A bölcselet és s bölcselettörténet fogalmáról; 2. A preszókratikus filozófia; 3-4. Platón; 5-6. Arisztotelész; 7. Plótinosz; 8. Bölcselet és kereszténység; 9-10. Ágoston; 11-12. Aquinói Szent Tamás.

Kötelező irodalom Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, Szent István Társulat, Bp., évszám nélkül, 5–87; Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 7–217; Christopher Stead: Filozófia a keresztény ókorban, Osiris, Bp., 2002, 13–235; Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Bp., 1998, 11– 22; 25–53; 61–79; 105–128; 131–132; Jos Decorte: Szeretetmisztika egykor és ma, in Katekhón 2006/4, 447–476; Anthony Kenny: Aquinói Szent Tamás, Akadémiai Kiadó, Bp., 1996; Kurt Flasch: Nicolaus Cusanus és kora, Szent István Társulat, Bp., 2009. Ajánlott irodalom Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Bp., 1992; A. E. Taylor: Platón, Osiris Kiadó, Bp., 1997; Thomas A. Szlezák: Hogyan olvassuk Platónt? Atlantisz, Bp., 2000; Sir David Ross: Arisztotelész, Osiris Kiadó, Bp., 1996; Pierre Hadot: A lélek iskolája Lelkigyakorlatok és ókori filozófia, Kairosz, Bp., 2010; Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2007; Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Bp. 2002; Petrus Abaelardus: Szerencsétlenségeim története, Helikon, Bp., 1985; Szent Ágoston: A boldog életről. A szabad akaratról, Európa, Bp., 1989.


Követelmény Félévközben előadások a hallgatóság tevékeny részvételével. Fél év végén: írásbéli vizsga.

Filozófiatörténet I. Bevezetés az ókori és középkori bölcselet történetébe

bb BAFT1/E –, Esti, I. félév, 3 kredit Előadó: Dr. Varga László SJ A tanegység célja Bevezetés az ókori és középkori bölcselet történetébe. Tematika 1. Áttekintés. A bölcselet és s bölcselettörténet fogalmáról; 2. A preszókratikus filozófia; 3–4. Platón; 5–6. Arisztotelész; 7. Plótinosz; 8. Bölcselet és kereszténység; 9–10. Ágoston; 11–12. Aquinói Szent Tamás. Követelmény Félévközben előadások a hallgatóság tevékeny részvételével. Fél év végén: írásbéli vizsga. Kötelező irodalom Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, Szent István Társulat, Bp., évszám nélkül, 5–87; Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 7–217; Christopher Stead: Filozófia a keresztény ókorban, Osiris, Bp., 2002; Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Bp., 1998, 11–22; 25–53; 61–79; 105–128; 131–132; Jos Decorte: Szeretetmisztika egykor és ma, in Katekhón 2006/4, 447–476; Anthony Kenny: Aquinói Szent Tamás, Akadémiai Kiadó, Bp., 1996; Kurt Flasch: Nicolaus Cusanus és kora, Szent István Társulat, Bp., 2009. Ajánlott irodalom Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Bp., 1992; A. E. Taylor: Platón, Osiris Kiadó, Bp., 1997; Thomas A. Szlezák: Hogyan olvassuk Platónt? Atlantisz, Bp., 2000; Sir David Ross: Arisztotelész, Osiris Kiadó, Bp., 1996; Pierre Hadot: A lélek iskolája Lelkigyakorlatok és ókori filozófia, Kairosz, Bp., 2010; Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2007; Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Bp. 2002; Petrus Abaelardus: Szerencsétlenségeim története, Helikon, Bp., 1985; Szent Ágoston: A boldog életről. A szabad akaratról, Európa, Bp., 1989.

Filozófiatörténet II. Bevezetés az középkori bölcselet történetébe

bb MTFT2N –

nappali ,

II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Varga László SJ Előfeltétele: Filozófiatörténet I. Ókori filozófia.

Tematika 1. Bevezetés. A visio Dei s az abszolút Más iránti vágyakozás. 2. Még egyszer a görög racionalitásról és boldogságról. 3. A keresztény filozófia kezdetei. Keresztény platonizmus és platonizáló kereszténység: Origenész, Szent Ágoston és Aeropagita Dénes. 4. Boëthius platonikus theodiceája. 5. A korai középkor I. Platóni és arisztotelészi logika. 6. A korai középkor II. Canterbury Szent Anzelm. 7. Az érett skolasztika (Hochscholastik) I. Iskolák és egyetemek. 8. II. Szent Bonaventúra platonikus metafizikája. 9. III. Aquinói Szent Tamás arisztotelészi metafizikája. 10–11. Arisztotelianizmus és reakciók. 12. Eckahrt Mester spekulatív misztikája. 13. Via moderna a XIV. században. Ockham Vilmos nominalizmusa. Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat; a félév végén: szóbeli vizsga. Irodalom Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2007 (szemelvények); Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002 (szemelvények); Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2008, 160-217.; Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára, Holnap Kiadó, Budapest, 1997 ill. 2004, 48-53, 78-79, 131-132.; Kenny, Anthony: Aquinói Szent Tamás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996; Decorte, Jos: Szeretetmisztika egykor és ma. Katekhón (2006/4) 447–476.; Abaelardus, Petrus: Szerencsétlenségeim története, Helikon, Budapest, 1985; Anzelm, Canterburyi: Proslogion (több kiadása van).


A tanegység célja Bevezetés a középkor bölcselet történetébe.

Filozófiatörténet II. BAFT2N– Nappali , II.

félév ,

3

bb

kredit

Előadó: Dr. Varga László SJ A tanegység célja Felkészíteni a jelenkori bölcseleti gondolkodással való párbeszédre, megismertetni a nyugati gondolkodás főbb vonalait (az újkor hajnalától a jelenkorig), és elsajátíttatni a történelmi szemléletmódot. Tematika A „kontinentális” racionalista megközelítés: R. Descartes. Az „angolszász” empirista megközelítés: D. Hume. A felvilágosodás és a kritikai transzcendentális filozófia: I. Kant. A német idealizmus és a „Szellem” filozófiája: G. W. F. Hegel. Hegel „fejre állítva”: L. Feuerbach és K. Marx. Akarat és hatalom: A. Schopenhauer és F. Nietzsche. Egzisztencialista (S. Kierkegaard, K. Jaspers, G. Marcel, J-P. Sartre, A. Camus) és perszonalista (M. Buber, E. Lévinas) felfogások. Pozitivista tudományfilozófia és a „nyelvi fordulat”: L. Wittgenstein. E. Husserl fenomenológiájának létfilozófiai módosítása: M. Heidegger. Filozófiai hermeneutika: H. G. Gadamer. Filozofálni a teológiában: K. Rahner. Nyitott kérdések: „posztmodern”? Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat; a félév végén: szóbeli vizsga. Irodalom Előadásvázlatok (jegyzetadatbázisban) és szemelvények. Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, SZIT Budapest, 1996.; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, SZIT Budapest, 1991; Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997 ill. 2008; Gaarder, Jostein: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001;

Filozófiatörténet II. BAFT2/E – Esti, II.

félév ,

3

bb

kredit

Előadó: Dr. Bakos Gergely OSB A tanegység célja Nagy vonalakban megismertetni az újkori és kortárs bölcselettel. Tematika Az első órán ismerteti az előadó.

Kötelező irodalom Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 221–572; Steiger Kornél: Filozófia. Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Bp., 1998, 11– 19, 53–60, 79–103, 132–179; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, Szent István Társulat, Bp., évszám nélkül, részlet; Ajánlott irodalom Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2007, 569–1369; Walter Brugger (szerk): Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, 2005; Lendvai L. Ferenc: Filozófiai vademecum, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1995.


Követelmény Szóbeli vizsga: ellenőrző kérdés és két tétel (előadásokból, valamint a kötelező irodalomból).

Filozófiatörténet III.

bb

MTF3N –

nappali ,

I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Varga László SJ A tanegység célja Megismertetni reneszánsz korának, a felvilágosodás, a racionalizmus és empirizmus bölcseletének legjelentősebb személyiségeit, főbb iskoláit, és elmélyíteni a történelmi szemléletmódot. Tematika A „modernitás” kezdetei: N. Cusanus, F. Bacon, G. Galilei. Az „ego cogito” filozófiája: R. Descartes. A racionalizmus játéktere a Kontinensen: B. Spinoza, G. W. Leibniz, B. Pascal. Az angolszász empirizmus: J. Locke, G. Berkeley, D. Hume. A „felvilágosodás”: J-J. Rousseau, Voltaire. A kritikai transzcendentális filozófia: I. Kant. Dialektikus szellemfilozófia: G. W. F. Hegel Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat; a félév végén: szóbeli vizsga. Irodalom Előadásvázlatok (jegyzetadatbázisban) és szemelvények; Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, SZIT 1996.; H.J. Störig: A filozófia világtörténete, Helikon, Budapest, 1997.; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, SZIT 1991.

Filozófiatörténet IV.

bb

MTFT4N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Petres Lúcia OP A tanegység célja Felkészíteni a jelenkori bölcseleti gondolkodással való párbeszédre, megismertetni a kortárs nyugati gondolkodás legjelentősebb személyiségeit, főbb iskoláit, és elmélyíteni a történelmi szemléletmódot.

Követelmény A félév közben egy zárthelyi dolgozat. A félév végén írásbeli vizsga. Ajánlott irodalom Az előadó által kiadott jegyzet-vázlat; NYÍRI TAMÁS: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Könyvklub, Budapest, 2001; TURAY ALFRÉD: Filozófiatörténeti vázlatok, JATEPress, Szeged, 1994, ill. Szent István Társulat, Budapest, 1996 (interneten is elérhető); KECSKÉS PÁL: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981 ill. Gede Testvérek, Budapest, 2001


Tematika 1. G.W.Fr. Hegel idealista filozófiája; 2. S. Kierkegaard; 3. A. Schopenhauer; 4. F.W. Nietzsche és a nihilizmus; 5. E. Husserl és a fenomenológia; 6. M. Heidegger létfilozófiája; 7. J.-P. Sartre egzisztencializmusa; 8. E. Lévinas; 10. H.G. Gadamer filozófiai hermeneutikája; 11. L. Wittgenstein és az analitikus filozófia; 12. Neopozitivizmus és tudományfilozófia; 13. A posztmodern.

Fundamentális teológiai szeminárium: Kereszténység és iszlám

bb

BAFUSZ/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Didaktikai cél: a dolgozatkészítés elemeinek gyakorlása, megbeszélése, személyes kísérése. Tartalmi cél: a Vallás c. előadáshoz kapcsolódva részletesen megismertetni a hallgatókkal az iszlámra vonatkozó néhány fontos kérdést, amelyekre az előadáson nem tudunk kitérni, de amelyek segítik a vallás teológiai vizsgálatának jobb megértését. Tematika és ajánlott irodalom Az első órán ismerteti a szeminárium vezetője. Követelmény A félév során óráról órára rövid dolgozatok. A félév végére szemináriumi dolgozat készítése.

Fundamentális teológiai szeminárium

bb

MTFUSZN – Nappali , I.

félév ,

3

kredit


Gyakorlatvezető: Dr. Tóth Beáta A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Fundamentális teológia I.: A kinyilatkoztatás és a hit

bb

BAFU1N, MTFU1N, BAFU1/E, MAFU1/E – Nappali , E sti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Megismertetni az egyházi tanítást a kinyilatkoztatásról és a hitről, a szentírási tanúság és a teológiatörténet alapján, majd pedig a kinyilatkoztatás tanúsító fórumainak tárgyalásával felkészíteni a dogmatikai tanulmányokra. Tematika 1. A kinyilatkoztatás a Szentírásban; 2–3. A kinyilatkoztatás teológiatörténete; 4. A kinyilatkoztatás a mai egyházi tanításban; 5. A kinyilatkoztatás lehetőségi apologetikája; 6–7. A kinyilatkoztatás modelljei; 8. A hit a Szentírásban; 9. A hit teológiája; 10. A Szentírás és a hagyomány; 11. Az egyházi tanítóhivatal; 12. A tudományos teológia és a hívők hitérzéke. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat (nappali tagozaton). A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: A kinyilatkoztatás és a hit, jegyzet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2012; Dei Verbum. Dogmatikai konstitúció a kinyilatkoztatásról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 427–441.; Werbick, Jürgen: Prolegomena, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996, 1–52.; A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 50–141. pontok.; Richard R. Gaillardetz: A katolikus teológia megalapozása. Bevezetés a teológiai ismeretelméletbe. L’Harmattan – Sapientia, Budapest, 2011. Ajánlott irodalom II. János Pál: Fides et Ratio, enciklika a hit és az értelem kapcsolatának természetéről [1998], in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 455–536; Dulles, Avery: A kinyilatkoztatás modelljei, Vigilia, Budapest, 2007; Müller, Gerhard Ludwig: Katolikus Dogmatika, Kairosz, Budapest, 2007, I. fejezet: „Kinyilatkoztatás-teológiai ismeretelmélet”, 43–90.; Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Szent István Társulat, Budapest, 1983, V. fejezet; Rahner, Karl: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, Gondolat, Budapest, 1991.

Fundamentális teológia II.: A Krisztus-esemény

bb

BAFU2N, MTFU2N, BAFU2/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM

Tematika 1. A dogmatikai és fundamentális krisztológia viszonya; 2. Az Ószövetség üdvösségi tapasztalatai és reményei; 3. Jézus történetiségének Biblián kívüli forrásai. Működésének külső jellemzői; 4. Az evangéliumi hagyomány három korszaka; 5. Jézus igehirdetése az „Isten országáról”; 6. Az implicit krisztológia; 7. A fenségcímek Jézusnál: explicit krisztológia; 8. Jézus csodái; 9. Jézus kereszthalála; 10. A feltámadás; 11. Krisztus megértésének folyamata; 12. Hit és történelem a Jézus-kutatásban; 13. A szinoptikusok krisztológiái; 14. A bölcsességi gondolkodás hatása. A János-evangélium krisztológiája. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat (nappali tagozaton). A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnai Jakab: Fundamentális krisztológia. Jegyzet. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2011; Kessler, Hans: Krisztológia, in Schneider, Theodor (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 1996 ill. 2002, 254–343; Kasper, Walter: Jézus a Krisztus. Vigilia, Budapest, 1996, 13–182.; Pápai Biblikus Bizottság: A Szentírás és a krisztológia, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 34–50. Ajánlott irodalom Nyíri Tamás: Ki ez az ember?, Szent István Társulat, Budapest, 1976 ill. Egyházfórum Alapítvány, Budapest, 2000; Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Agapé, Szeged, 1998, 189–231; Meier, John P.: Jézus, in Brown, Raymond E. – Fitzmyer, Joseph A. – Murphy, Roland E. (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 3. kötet, Biblikus tanulmányok, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003, 453–471; Brown, Raymond E.: An Introduction to New Testament Christology, Paulist, New York – Mahwah, 1994; Sesboüé, Bernard: Krisztus pedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei. Vigilia, Budapest, 1998.


A tanegység célja Megismertetni a Krisztusról szóló hagyomány bibliai tanúságát, elmélyítve a források értelmezésének kérdéseit, és felkészíteni a krisztológia dogmatikai tárgyalására.

Fundamentális teológia III.: A vallás

bb

BAFU3N, MTFU3N, BAFU3/E – Nappali , Esti I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat a vallás jelenségének tanulmányozásába, elsősorban a fenomenológia révén, alapvető ismereteket nyújtani a nagy világvallásokról és a kereszténységhez való viszonyukról, apologetikai reflexiót végezni a mai vallási jelenségekről. Tematika 1. Korunk vallási összképe; 2. A vallás fogalma; 3–4. A vallás alapjelenségei; 5. Vallási alapjelenségek a kereszténységben; 6. A zsidó vallás; 7. Az iszlám; 8. A hinduizmus; 9. A buddhizmus; 10–11. A szekularizáció; 12. A vallási fundamentalizmus; 13–14. A vallási ezoterizmus. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat (nappali tagozaton). A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Bagyinszki Ágoston – Várnai Jakab: A kereszténység és a vallások, jegyzet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2012; Nostra aetate. Nyilatkozat az egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 399–403; Nemzetközi Teológiai Bizottság: A kereszténység és a vallások, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Eliade, Mircea: A szent és a profán, A vallási lényegről, Európa, Budapest, 1999; Kultúra Pápai Tanácsa – Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója. Keresztény reflexió a „New Age-ről, Szent István Társulat, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Neudecker, Reinhard: Az egy Isten sok arca, Magyar Keresztény–Zsidó Tanács, Mérleg, Budapest, 1992; Rosa, Giuseppe de: Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társulat, Budapest, 1991; Rahner, Karl: A kereszténység és a nem keresztény vallások, in Uő: Isten: rejtelem. Öt tanulmány, Egyházfórum, Budapest, 1994, 51–66.; A Hittani Kongregáció „Dominus Iesus” nyilatkozata Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltáról, Szent István Társulat, Budapest 2007.

Fundamentális teológia IV: Egyháztan

bb

BAFU4N, MTFU4N, BAFU4/E, MAFU4/E – Nappali , E sti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Várnai Jakab OFM

Tematika 1. Az egyház krisztusi eredete; 2. Újszövetségi egyháztan; 3. Egyházképek a történelem során; 4-5. A II. vatikáni zsinat: az Egyház megújult önfelfogása; 6. Az egyház lényege. A kommunió-egyháztan; 7. Az egyház az üdvösség egyetemes szentsége; 8. Az egyház alaptulajdonságai I.: „Egy”; 9. Az egyház alaptulajdonságai II.: „szent, katolikus, apostoli”10. Az Egyház alapfunkciói; 11. Az Egyház alapformái; 12. Felszentelt szolgálatok az Egyházban; 13. Laikusok az egyházban; 14. A szerzetesség egyháztani tárgyalása. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat (nappali tagozaton). A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: Egyháztan, jegyzet, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013; Lumen Gentium, dogmatikai konstitúció az egyházról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007, 141–207; II. János Pál: Ut unum sint, enciklika az ökumenikus törekvésről [1995], in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 277–326; Wiedenhofer, Siegfried: Egyháztan, in Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, 2. kötet, Vigilia, Budapest, 1997 ill. 2002, 49–159; Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban, Márton Áron Kiadó – Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1997 (interneten is elérhető). Ajánlott irodalom Müller, Gerhard Ludwig: Katolikus dogmatika, Kairosz, Budapest, 2007, 553–604; VI. Pál: Ecclesiam Suam kezdetű körlevél, in Kránitz Mihály: Az Egyház küldött. VI. Pál pápa apostoli műve, Szent István Társulat, Budapest, 2009, 135–184; Gánóczy Sándor: Az Egyház, in Alszeghy Zoltán [et al.] (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 253–345 (Később megjelent önálló kötetben: Gánóczy Sándor: Az Egyház, Teológiai zsebkönyvek 9., Agapé – Távlatok, Szeged – Budapest, 1995); Phan, Peter C. (ed.): The Gift of the Church. A Textbook on Ecclesiology in Honor of Patrick Granfield, O.S.B., Collegeville, Minnesota, 2000; Kehl, Medard: Die Kirche. Eine katholische Ekklesiologie, Echter, Würzburg, 2001.


A tanegység célja Megismertetni az egyház alapítására, az egyes korokban érvényesülő egyházképre és a II. Vatikáni Zsinat által kijelölt irányra vonatkozó egyházi tanítást és teológiai reflexiót, különös tekintettel az egyházi életállapotok teológiájára.

Gazdaságetika és globalizáció

bb

ETGGE/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Baritz Laura OP A tanegység célja Olyan gazdaságetikai szemlélet megadása, amely a keresztény antropológián és erkölcsi gondolkodásmódon nyugszik, s így meghatározójává válik a gazdasági rendszernek. Ennek a gazdasági rendszernek így nem az utilitarista etika a háttere, hanem egy egészen más paradigma, mint a főáramú közgazdaságtan. Ez a rendszer az egyház társadalmi tanítására épül, s etikája az arisztotelészi, Szent Tamás-i erényetika. Tematika Megismerteti a „keresztény gazdaságetika” teológiai, filozófiai alapjait, az egyház társadalmi tanításának idevágó gondolatait, s azokat a gazdasági alapfogalmakat, tanokat, folyamatokat, jelenségeket, amelyek a „keresztény gazdaságetika” – mint alap – hatására megváltoznak a haszonelvű gazdasági kategóriákhoz képest. A jó megértés és összehasonlítás miatt sor kerül a haszonelvű gazdaságetika és gazdaság rövid összefoglalására is.

Gyakorlati projekt III–IV.

bb

KGGYP –

levelező

(KETEG),

minden félév ,

1-1

kredit


A tárgy felelőse: Baritz Laura OP A projektről a félév elején kapnak tájékoztatást a hallgatók.

Gyakorlati szertartástan

bb

BALIGYN – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Gyakorlati bevezetés a konkrét liturgikus funkciók végzésébe. Tematika 1. A zsolozsma végzése, vezetése közösségben és magán úton; 2. A szentségek kiszolgáltatása; 3. Közös imádságok, szertartások vezetése. Irodalom A Misekönyv Általános Rendelkezéseinek áttanulmányozása.

Gyakorlati szertartástan

bb

BALIGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja A liturgia elméleti ismereteinek gyakorlatba ültetése, különös tekintettel a pap nélkül végzendő istentiszteletek elemeinek ismertetésére; a mód, ahogyan azt össze kell állítani, elő kell rá készülni és le kell vezetni.

Követelmény Félév közben otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása, istentisztelet összeállítása. Kötelező irodalom A hivatalos szertartáskönyvek, a misekönyv (Kis misekönyv, A, B, C); Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest; A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Lukács András (szerk.): Váci Egyházmegyei Praeorator, I–II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Praeorator. Liturgikus vezérkönyv, Szent István Társulat, Budapest, 2003 ill. 2009. Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957 (Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998); Parsch Pius: Az üdvösség éve. Az egyházi év liturgiájának magyarázata, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete. A római liturgia reformjának ismertetésével, in Alszeghy Zoltán [et al.] (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 347–475. (Korábban önálló kötetben: Teológiai Kiskönyvtár III/3, Róma, 1980); Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984, Más kiadásban: Miklósházy Attila: Találkozás a Szent Valósággal, Benedicamus Domino! Szent Gellért, Budapest, 2009; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000. Rupert Berger: Lelkipásztori liturgikus lexikon, Vigilia Bp., 2008.


Tematika 1. A ministráció; 2. A felolvasó és az akolitus szolgálata; 3. Az áldoztatás szentmisében és misén kívül; 4. A keresztelés (szükségkeresztelés); 5. A pap nélküli istentisztelet vezetése, gyakorlata, öltözéke; 6. A temetés liturgiája; 7. Ájtatosságok, litániák, szentségkitétel, áldások, közös rózsafüzér, előimádkozás és egyéb liturgikus formák.

Gyakorlatkísérő szeminárium (tanárképzésben)

bb

MARPCS/E, MARPRPCS/E – Nappali , Esti, I.

és

II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Nagy Krisztina A tanegység célja A reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. Tematika A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény Minimum 15 óra eltöltése iskolai családvédő tanár mellett, amelyről kb. 10 oldalas összefoglaló dolgozatot (portfoliót) szükséges készíteni. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített dolgozatban. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003; Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében, in Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Osiris, Budapest, 2001, 213–234; Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Gyakorlatkísérő szeminárium (pasztorális tanácsadás képzésben)

bb

PTGYK/E – Esti,

minden félév ,

8

kredit

Gyakorlatvezetők: Johann Gyula, Varga Kapisztrán, Nyári Péter A tanegység célja A terepgyakorlatból hozott jegyzőkövek réven elmélyíteni és alkalmazni tudni a pasztorális lelkigondozói kapcsolat elméleti stúdiumában tanultakat. A módszerek alkalmazásának gyakorlása, az elsajátított ismeretek integrációja.

Követelmény Pasztorális tanácsadói esetről készített jegyzőkönyv beadása és aktív részvétel az órai megbeszéléseken. Irodalom Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003; Klessmann, Michael (szerk.): A klinikai lelkigondozás kézikönyve, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2002; Nemes Ödön – Kővári Magdolna: Pasztorális segítőkapcsolat a gyakorlatban, Embertárs 4 (2006) 41–48; Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204.


Tematika A segítő kapcsolati tér létrehozása. Meghallgatás, odafigyelés, segítő attitűd. Segítő kapcsolat, gyógyító beszélgetés. Időkeret és kompetenciahatárok. A kísérés művészete. A helyzetből hozott kérdésre történő reflektálás.

Gyermek- és ifjúsági pszichopatológia

bb

GYGYPSZP – Levelező (GYIT), I.

félév

3

kredit

Előadó: Pap Judit A tanegység célja A pszichés zavarok fontosabb tüneteinek felismerése, a pszichiátriai szakellátás dolgozóival való hatékony együttműködés elősegítése. Tematika A fejlődési zavarok osztályozása és következményei; Az értelmi elmaradás, a részképesség-zavarok; Táplálkozási és ürítési zavarok, alvászavarok; Szorongásos kórképek, hangulatzavarok, endogén pszichózisok gyermekkorban; A szociális és gyermekvédelmi szakemberek szerepe a komplex gyógykezelésben Követelmény Szóbeli beszámoló az elméleti ismeretekből, valamint saját gyakorlatból hozott eset bemutatása, rövid elemzése. Kötelező irodalom Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentálhigiéné, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 1999. Ajánlott irodalom Murányi-Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 ill. 2003; Semsey András: Hogyan segítsünk nekik? A részképesség-zavarban szenvedők, Kapocs (2002. június) 40–45.

Gyermekvédelmi intézmények működése, gazdálkodása

bb

GYGYIG – Levelező (GYIT), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyás József

Tematika 1. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma; 2. A gyermek- és ifjúságvédelem története; 3. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete; 4. A gyermekek védelmének rendszere; 5. Személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások: alap és szakellátás; 6. A gyermekvédelmi intézmények működése, a gyermekvédelmi szakellátás köre: a) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás; 7. b) otthont nyújtó ellátás: gyerekotthon, nevelőszülő; 8. c) utógondozói ellátás; 9. Gyermekotthon, lakásotthon; 10. Családgondozás, utógondozás, kapcsolattartás; 11. A gyermekotthoni csoport gazdálkodása; 12. A költségvetés igazodása az önálló gyermekotthoni csoportok szakmai pedagógiai programjához; 13. A csoportgazdálkodás pedagógiai célja és napi gyakorlata. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Irodalom 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről; Domszky András: Gyermek- és ifjúságvédelem (jegyzet), Államigazgatási Főiskola [2-04-00-99-017], Budapest, 1999, 45–50; Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél, Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Budapest, 1999; Filó Erika – Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy, HVG-ORAC, Budapest, 1998; Csáky László: Gondolatok egy gyermekotthon átváltozásai okán, Család, gyermek, ifjúság 10 (2001/3) 15–18.


A tanegység célja A hallgatók ismerjék meg a gyermekek védelmének rendszerét és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek működését.

Gyógyító beszélgetés

bb

BAGYB/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a segítő kapcsolat és segítő beszélgetés pszichológiai dinamikáját. Az órák keretében lehetőség nyílik a segítő beszélgetésben használt alapvető készségek bemutatására, gyakorlására is. Tematika A segítő kapcsolat nemspecifikus hatásmechanizmusai. A személyközpontú irányzat a pszichológiában (C. Rogers). Empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. Vis�szatükrözés. A konzultációs folyamat azonnali, és hosszú távú, integrált hatásai. A segítő személyisége. Követelmény Írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 1995 (Prugg Verlag, Eisenstadt, 1983); Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2004, 73–96; Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Semmelweis Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2003 (több kiadás). Ajánlott irodalom Sajgó Szabolcs et al. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről, Katolikus Pszichológusok Baráti Köre – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 1996; Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002, 25–52, 109–112; Pintér Gábor: Személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás, in Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, ELTE Eötvös, Budapest, 2009, 79–110.

Héber (klasszikus héber) nyelv I–II.

bb

MTH1N, MTH2N – Nappali , I–II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Balogh Katalin

Tematika 1. Félévi tudnivalók; rövid nyelvtörténeti bevezető; a héber alefbét írása; 2. Hangtani bevezetés: a héber magánhangzók rendszere; a betűk összeolvasása; a szótagolás rendszere; szóhangsúlyok; 3. Hangtani bevezetés: a sewá; a dágés; 4. A néma betűk; a gutturálisok; hangsúlyjelek; 5. A határozott névelő; az elválaszthatatlan elöljárószók; a hímnem- és nőnemképzés szabályai; 6. A főnevek és melléknevek egyeztetése; a kettősszám; a kötőszó; 7. A kérdő névmások; az absolutus és constructus fogalma; 8. A főnévragozás; a határozott tárgy jele; a szabályos ige perfectuma; 9. Elöljárószók ragozása; a mutató névmások; a szabályos ige aktív participiuma; 10. A többes számú főnevek ragozása; a rendhagyó főnevek ragozása; a birtoklás a héber nyelvben; 11. A szabályos ige imperfectuma; a felszólító mód; a tiltások; 12. A szabályos ige infinitivusai; passzív participiumai; cohortativusa és jussivusa; a kérdő névmás; 13. A szegoláták; a többes számú birtokos ragokkal ellátott elöljárószók ragozása; 14. Év végi dolgozat. Követelmény A félév során röpdolgozatok, beadandó házi feladatok. A félév végén az utolsó órán zárthelyi dolgozat az egész félév anyagából. (Az érdemjegy a dolgozatok átlagából, az órai munkából és a házi feladatok beadásából tevődik össze.) Kötelező irodalom (tankönyv) Egeresi László Sándor: A Bibliai Héber Nyelv Tankönyve, Bibliophilia Kft, Budapest, 2010. Jacob Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew, Clarendon, Oxford, 1959 (second ed.); Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe, JATEPress, Szeged, 2005. Ajánlott irodalom Choon-Leong Seow: A Grammar for Biblical Hebrew, Abingdon, Nashville, 1995; Moshe Greenberg: Introduction to Hebrew, Prentice-Hall, New Jersey, 1965; Hermann L Strack – Alfred Jepsen: Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, Beck, München, 1952; Thomas O. Lambdin: Introduction to Biblical Hebrew, Darton, Longman & Todd, London, 2003. Szakirodalom Paul Joüon – Takamitsu Muraoka: A Grammar of Biblical Hebrew, Pontificio Istituto Biblico, Roma, 2000; Emil Rödiger (ed.): Gesenius’s Hebrew Grammar with a Hebrew Reading Book, Samuel Bagster and Sons, London, 1846; Christo H. J. Van Der Merwe – Jackie A. Naude – Jan H. Kroeze: A Biblical Hebrew Reference Grammar, Sheffield Academic Press, Sheffield, 2002.


A tanegység célja A klasszikus héber nyelvtan alapjainak elsajátítása egy év alatt. Elméleti bevezetők során, a tanult anyagot – feladatokkal, bibliai idézetekkel, a bibliai héber nyelv alapszókészletét elsajátítva – a gyakorlatba átültetni.

Hittanár–nevelő tanári csoportos szakmai gyakorlat

bb

MAHCSGY/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Saját mentortanár A gyakorlat tartalma A tanítási gyakorlat lehetőséget nyújt a képzés során elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati kompetenciák valós hitoktatási helyzetben való alkalmazására. A gyakorlat első részében a 15 óra hospitálás célja, hogy a tanárjelölt megismerje azokat a tanulócsoportokat, amelyeket a későbbiekben tanítani fog, kapcsolatot építsen ki a gyermekekkel, tapasztalatokat szerezzen tanulási folyamataikról, stílusukról. A tanítási szakasz 15 hittanóra önálló megtartásából áll. A felkészülésben és utólagos elemzésben, értékelésben vezetőtanár segíti a tanárjelöltet. A gyakorlatot felső tagozatban vagy középiskolában (10–18 éves korosztály) kell végezni.

Hittanár–nevelő tanári tanítási gyakorlat

bb

MAHTGY/E – Esti, I–II.

félév ,

10

kredit

Gyakorlatvezető: Saját mentortanár Előfeltétel: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A gyakorlat időtartama Az adott félév.

A gyakorlat tartalma A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében 5–12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a gyakorlat legfeljebb felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentortanárral közösen, a kompetenciafejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, amelyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés, értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző, értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik.


A tanegység célja A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium).

Az önelemzést segítő segédanyagok Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunikáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Gondolat Kiadói Kör – ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003, 2009; Falus Iván: A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest, 2006; Kimmel Magdolna: A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés 4 (2006/3–4) 35–50.

Hivatásetika (etika a gyermekvédelemben)

bb

GYEHE – Levelező (GYIT), II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja Megismertetni a hallgatókat az etikai dilemmák sajátos természetével, a szakmai etikák sokféleségével, valamint a gyermekvédelmemben tevékenykedő szociális szakemberekre vonatkozó szakmai etikai normákkal. További cél a hallgatók felkészítése arra, hogy felismerjék a különböző segítő helyzetek morális tartalmát, és képesek legyenek azokra különböző etikai megközelítések alapján reflektálni, illetve alkalmazni tudják azokat saját megoldásaik során.

Követelmény A hallgatók saját tapasztalataikból merítve egy jellegzetes hivatásetikai problémával kapcsolatban prezentációt készítenek és bemutatják a csoportjuk tagjainak, amit közös megvitatás követ. Irodalom Etikai kódex, FICE, Budapest, 2006.


Tematika Etikai alapfogalmak és nézőpontok. Etikai kódexek, a gyermekvédelem etikai kódexe. Etikai és szakmai követelmények konfliktusai valamint kapcsolódási pontjai. Esetelemzések szakmai és etikai aspektusból.

Homiletika elmélet – Homiletika gyakorlat

bb

MTHON, MTHOGYN – Nappali , II.

félév ,

1,

ill .

2

kredit

Előadó és gyakorlatvezető: Berhidai Piusz OFM A tanegység célja Hogy a hallgató elsajátítsa az egyház igehirdetői munkájának elméleti alapjait és ennek alkalmazásával megkezdje saját prédikációs gyakorlatának kialakítását. Tematika Az igehirdetés teológiája és lelkisége; Homiletika a kommunikációelmélet és a retorika felől; A négy tényező: Ige, hívő közösség, szituáció, én; A liturgia, mint az igehirdetés közege; Egyházi beszédtípusok; Asszociációk, vázlat, szabad beszéd; A nyelvezet; Bevezetés, befejezés; Kép- és szimbólumhasználat; A beszéd tartalma és célja; A Szentírás mint a homília forrása (perikóparendszer, exegézis, elmélkedés). Minden szeminárium részét képezi a próbaprédikációk közös elemzése. Követelmény Az előadás és a szeminárium csak együtt vehető fel. Homiletika elmélet: félév végén vizsga. Homiletika gyakorlat: a szemináriumi közös munkában való részvétel, a félév során két próbaprédikáció tartása. A szolgálati papságra nem készülő hallgatók számára is ugyanez a követelmény azzal a különbséggel, hogy próbaprédikáció tartásakor nem homíliával, hanem az egyházi beszéd egy másik műfajával készülnek megbeszélés szerint. Irodalom XVI. Benedek pápa Az Úr szava (Verbum Domini) kezdetű apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2011., Zerfass, Rolf: Nevedet hirdetem. A homiletika alapelemei, Szent István Társulat, Budapest, 1994.

Integráló szeminárium

bb

GYILGY3 – Levelező (GYIT), II.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Rostáné Riez Andrea és Gulyás József A tanegység célja A hallgatók adjanak képet elméleti tudásukról és szakmai kreativitásukról. A kialakított csoportokban a hallgatóknak gyakorlati jellegű feladatokat kell megoldaniuk a képzés során szerzett ismereteik alapján, olyan kérdésekkel kapcsolatos gyakorlati jellegű feladatokat kell megoldaniuk, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelem területén megtörtént és problémaként felmerült. A csoport minden résztvevőjének aktívan együtt kell működni. Fontos szempont a gyakorlat során a megszerzett elméleti tudás szakszerű átültetése a gyakorlatba. A megtett intézkedéseket szakmailag is indokolni kell.


Követelmény A feladatnak megfelelő aktív részvétel.

Intézménylátogatási gyakorlat I.

bb

GYILGY1 – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Gyakorlatvezető: Gulyás József Az tanegység célja A hallgatók közelebbről megismerjék a gyermekvédelmi rendszer egymásra épülését. Ismereteket szerezzenek a különböző ellátási formákról és az ott folyó munkáról. Megfigyelési szempont Hogyan valósulnak meg a jogszabályokban – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998.(IV. 30.)NM rendeletben – megfogalmazott elvárások a meglátogatott intézményben? Milyen környezetben helyezkedik el az intézet? Kikből áll az ellátásban részesülök köre? Milyen alapvető feladatokat lát el a személyzet? Követelmény Az intézménylátogatás során szerzett tapasztalataikról készítsenek feljegyzést, amelyben a saját véleményüket is fejtsék ki.

Intézménylátogatási gyakorlat II.

bb

GYILGY2 – Levelező (GYIT), I.

félév ,

4

kredit

Gyakorlatvezető: Gulyás József A tanegység célja Hogy a hallgatók közelebbről megismerjenek egy gyermekközpontban működő különböző típusú lakásotthoni rendszert. Lássák egy lakásotthon tárgyi és személyi feltételeit az ott folyó a napi életgyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai munkát.

Követelmény A hallgatók készítsenek a megadott szempontok szerint szakmai elemzést. Készítsék el egy lakásotthon havi gazdálkodási tervét négyheti étlap melléklettel.


Megfigyelési szempont A gyermekközpont milyen ellátási formájú lakásotthonokat tartalmaz? Milyen alapvető feladatokat lát el a különböző ellátási formájú lakásotthonokban a lakásotthon személyzete? Megfelel-e a lakásotthon a különböző ellátási formák adta követelmények biztosítására? Kik és hogyan segítik a gyerekek kapcsolattartását a családjaikkal? Miből és hogyan gazdálkodnak (a gyerekek és a felnőttek) a csoportokban?

Iskolai gyermekvédelem

bb

CSIGY/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Olyan szemlélet kialakítása, amelynek révén azonosítani tudják a hallgatók a problematikus gyermek és az őt körülvevő társas környezet fejlődést hátráltató és támogató oldalait, ennek nyomán megfelelő beavatkozások megszervezésére és társszakemberek bevonására lesznek képesek. Tematika A gyermek és serdülő lelki fejlődését veszélyeztető és segítő tényezők bemutatása az ökopszichológiai rendszerszemlélet és a pozitív pszichológia nézőpontjának kihangsúlyozásával történik. A hallgatók a főbb gyermekvédelmi problématípusok megismerésén túl tájékozódhatnak a megoldásközpontú fegyelmezésről, a resztoratív agressziókezelésről, valamint e problémakezelési eljárásokhoz illeszkedő, tanácsadó, krízisintervenciós, mediációs és konzultációs készségekről. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Illyés Sándor (szerk.): Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.

Iskolai gyermekvédelmi módszerek

bb

CSIGYM/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Diagnosztikus készségek, valamint a gyermekvédelmi problématípusokhoz illeszkedő tanácsadó, konzultációs és konfliktuskezelési kommunikációs készségek alkalmazása. Tematika A hallgatók gyakorlati feladatokat oldanak meg a veszélyeztetettség azonosításáról, tréningjellegű feladatokban vesznek részt az érzelmi intelligencia és a szociális kompetencia fejlesztésének területén. Esetmegbeszéléssel és kommunikációs feladatokkal gyakorolják a szülőkkel kapcsolatos problémák megbeszélését, az ennek során kialakítandó tanácsadói/konzultációs attitűdöt.

Kötelező irodalom Szitó Imre: Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában, Edition Nove, Sopron, 2009. Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.


Követelmény A félév végén esettanulmány írása, gyakorlati jegy.

Iskolai szociális munka

bb

CSISZM/E, CSISZMN – Nappali ,

esti ,

I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Rostáné Riez Andrea (tanárképzés) és Dr. Nagy Krisztina (GYIT) A tanegység célja A hallgatók megismertetése az iskola társadalmi feladatával és szociális funkcióival; megfogalmazzuk az iskola speciális kontextusában megvalósuló segítő tevékenység elemeit, feltárjuk az iskolai szociális munka nemzetközi és magyarországi modelljeinek jellegzetességeit. Tematika 1. Iskolai szociális munka feladatai, tevékenysége (H. Kersting); 2. Beavatkozási és prevenciós területek; 3. Iskolai szociális munka gyakorlati modelljei: Alderson és Costin munkája alapján; 4. Ökológiai szemlélet az iskolai szociális munkában; 5. Konfliktusok az iskolában; 6. Jogok és kötelességek az iskolában; 7. Az iskolai szociális munka Magyarországon: iskolai gyermekvédelem, iskolai szociális; 8. Munka és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolata; 9. Az iskolai szociális munkás beavatkozási szerepei; 10. Iskolai szociális munka megtervezése; 11. Projektmunka; 12. Alternatív formák megismertetése; 13. Szolgáltatások értékelése. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén projektmunka: egy iskolai szociális munka szolgáltatás megtervezése. Irodalom Bányai Emőke: Az iskolai szociális munka lehetőségei Magyarországon az ezredfordulón, Háló (2000/8); Bányai Emőke: Az iskolai szociális munkáról, in Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996; Lovas Zsuzsa: Konfliktusok az iskolában. Iskolai konfliktusok, humán megoldások, Család, gyermek, ifjúság (2001/3).

Jog és erkölcs az iskolában

bb

ETJEI/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Megismertetni a hallgatót az emberi jogok (különösen a gyermek- és diákjogok) kialakulásával, fajtáival és helyükkel a magyar jogrendben, továbbá az etika- és a vallásoktatás szabályozásával a Közoktatási Törvényben és a Nemzeti Alaptantervben.

Követelmény A szemináriumvezető által kijelölt gyakorlati feladatok elvégzése. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998., Hoffmann Rózsa (szerk.): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003., Mester és Tanítvány 1. szám: Erkölcs. (Cikkek és tanulmányok.) PPKE, 2004. január., Orosz András Lóránt (szerk.): Emberi jogok a Katolikus Egyház életében és jogában. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom A gyermeket és a közoktatást érintő hatályos magyar törvények., A Nemzeti Alaptanterv hatályos változata. Mester és Tanítvány 3. szám: Oktatáspolitika. PPKE, 2004. augusztus., Mester és Tanítvány 7. szám: Család és iskola. PPKE, 2005. augusztus., Mester és Tanítvány 9. szám: Köznevelés – 2006 után. PPKE, 2006. január., Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, 1998. , Halmai G. – Tóth G. A. (szerk): Emberi jogok. KJK, Budapest, 2003., Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest, 1998., Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. SZIT, Budapest, 2000.


Tematika Az alapvető jogok története. Az alapvető jogok (különösen a gyermek- és diákjogok) rendszere. A lelkiismereti és vallásszabadság forrásai és jellemzői. Az állam világnézeti semlegessége. Az etika oktatása a mai magyar iskolarendszerben. Oktatás és nevelés kapcsolata a mai magyar társadalom kontextusában. Jog és erkölcs összefüggései, különös tekintettel a fiatalkorúakra. Társadalmi konfliktusok és azok jogi rendezése.

Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek

bb

GYJIB – Levelező (GYIT), I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Gulyásné dr. Kovács Erzsébet A tanegység célja A tanácsadói munkához szükséges alapszintű jogi ismeretek nyújtása. Tematika Jogforrások: Jogalkotás, a jogforrások hierarchiája, a jogalkotó szervek, a jogszabályok érvényessége, hatálya; jogágak. Alkotmány: Általános rendelkezések. A hatalmi ágak szétválasztása, az állami szervek rendszere. (Országgyűlés szerepe, feladatai; A köztársasági elnök; Az Alkotmánybíróság; Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; A Kormány; A helyi önkormányzatok; A bírói szervezet; Az ügyészség; Alapvető jogok és kötelességek) Polgári jogi alapfogalmak: jogképesség, cselekvőképesség, cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség. Államigazgatási ismeretek: Hatáskör, illetékesség, első- és másodfokú eljárás, jogorvoslat; A határozatok végrehajtása; A gyámügyi igazgatás rendszere; Gyámügyi hatáskörök. Büntetőjogi alapismeretek: A bűncselekmény fogalma; Szándékosság; gondatlanság; Büntethetőségi akadályok; Kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények; A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Magyarország Alaptörvénye

Kateketika I.

bb

BAKA1N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Vizvárdy Rita SSS Előfeltétel: Fundamentális, és propedeutika, alap pszichológia,

Tematika 1. Általános bevezetés a kateketikába. 2. A katekézis fő dokumentumai 3. A katekézis célja, feladatai és kapcsolata az evangelizációval. 4. A katekézis központi témái. 5. A katekézis története. 6. A katekéta személye. 7. A katekézis típusai, a növendékek hitbeli fejlődésének szintjei, a katekézis helyszínei.. 8. A katekumenátus és a katekumenális jellegű katekézis. 9. Az isteni pedagógia a hitre nevelésben. 10. Az istenkép, emberkép, egyházkép megalapozása a katekézisben. 11. Jézus Krisztus személyének és tanításának bemutatása. 12. A Szentlélek az Egyház életében. 13. A szentségek vételére felkészítő katekézis 14. A Biblia szerepe a katekézisben. Követelmény Az órák minimum 50%-án való jelenlét. A félév közben kiadott írásbeli feladatok elvégzése. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika I., jegyzet. Tankönyv Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Kötelező irodalom A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); Ajánlott irodalom Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Tarjányi Zoltán: Kateketika I–II., A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jegyzetei, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 1999; OICA: Felnőt-


A tanegység célja Megismertetni az Egyház mai szemléletét a katekézist illetően, a keresztény életbe való beavatás sajátos folyamatát, különös tekintettel a katekézis keresztény identitást formáló jellegére.

tek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; Dobos László (összeáll.): Kateketikai szöveggyűjtemény, Pécsi Hittudomány Főiskola, Pécs, 2005; Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007.

Kateketika I.

bb

BAKA1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Vizvárdy Rita SSS Előfeltétel: Fundamentális teológia, propedeutika, pszichológiai alapismeretek

Tematika 1. Általános bevezetés a kateketikába. 2. A katekézis fő dokumentumai 3. A katekézis célja, feladatai és kapcsolata az evangelizációval. 4. A katekézis központi témái. 5. A katekézis története. 6. A katekéta személye. 7. A katekézis típusai, a növendékek hitbeli fejlődésének szintjei, a katekézis helyszínei. 8. A katekumenátus és a katekumenális jellegű katekézis. 9. Az isteni pedagógia a hitre nevelésben. 10. Az istenkép, emberkép, egyházkép megalapozása a katekézisben. 11. Jézus Krisztus személyének és tanításának bemutatása. 12. A Szentlélek az Egyház életében. 13. A szentségek vételére felkészítő katekézis 14. A Biblia szerepe a katekézisben. Követelmény Az órák minimum 50%-án való jelenlét. A félév közben kiadott írásbeli feladatok elvégzése. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika I., jegyzet. Kötelező irodalom A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002.; A Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD) Ajánlott irodalom Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Tarjányi Zoltán: Kateketika I–II., A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jegyzetei, Szent István Társulat, Budapest, 1998, 1999; OICA: Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; Dobos László (összeáll.): Kateketikai szöveggyűjtemény, Pécsi Hittudomány Főiskola, Pécs, 2005; Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2007.


A tanegység célja Megismertetni az Egyház mai szemléletét a katekézist illetően, a keresztény életbe való beavatás sajátos folyamatát, különös tekintettel a katekézis keresztény identitást formáló jellegére.

Kateketika II. BAKA2N – Nappali , II. félév, 2 kredit MTKAN – Nappali , II. félév, 2 kredit

bb

Előadó: Vizvárdy Rita SSS Előfeltétel: Kateketika I. A tanegység célja Ismertetni a katekézis sajátos feladatainak tartalmát, bemutatni a katekézis során felmerülő nehezebb témák, ill. a katekézishez kapcsolódó egyéb feladatok kateketikai szempontjait. Tematika 1. Liturgikus nevelés. 2. Az imádságra nevelés. 3. Az erkölcsi nevelés 4. Az egyház társadalmi tanítása az erkölcsi nevelésben. 5. A misszióra nevelés 6. A közösségi életre nevelés. 7. A kegyelem katekézise 8. A megbocsátás és kiengesztelődés katekézise 9. Az egyház történelmének katekézise 10. A szentekről szóló katekézis 11. Együttműködés a szülőkkel. 12. A kateketikai tervezés. 13. A táborvezetés. 14. Lelkinapok tervezése. Követelmény Az órák minimum 50%-án való jelenlét. A félév közben kiadott írásbeli feladatok elvégzése. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika II., jegyzet. Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: A katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2005.

Kateketika II.

bb

BAKA2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Vizvárdy Rita SSS Előfeltétel: Kateketika I.

Tematika 1. Liturgikus nevelés. 2. Az imádságra nevelés. 3. Az erkölcsi nevelés 4. Az egyház társadalmi tanítása az erkölcsi nevelésben. 5. A misszióra nevelés 6. A közösségi életre nevelés. 7. A kegyelem katekézise 8. A megbocsátás és kiengesztelődés katekézise 9. Az egyház történelmének katekézise. 10. A szentekről szóló katekézis 11. Együttműködés a szülőkkel. 12. A kateketikai tervezés. 13. A táborvezetés. 14. Lelkinapok tervezése. Követelmény Az órák minimum 50%-án való jelenlét. A félév közben kiadott írásbeli feladatok elvégzése. A félév végén vizsga. Jegyzet Fogassy Judit SDSH: Kateketika II., jegyzet. Kötelező irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002; A Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD) Ajánlott irodalom Fogassy Judit: A katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2005.


A tanegység célja Ismertetni a katekézis sajátos feladatainak tartalmát, bemutatni a katekézis során felmerülő nehezebb témák, ill. a katekézishez kapcsolódó egyéb feladatok kateketikai szempontjait.

Kateketikai gyakorlat I.

bb

BAHGY1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a katekézis különböző helyszíneiről és lehetőségeiről. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában. Tematika 1. Közös hospitálás: A főiskola által megadott gyakorlati helyen 1 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján; 2. Szabadon választott: A plébániai és iskolai foglalkozásokon (ez nemcsak hittanóra lehet) való részvétel 3 alkalommal. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése: minden alkalomról kb. 1-1 oldalnyi; 3. A közös és a szabadon választható foglalkozások összehasonlító elemzése. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, elemzések leadása. (A beadvány legalább 4 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

Kateketikai gyakorlat II.

bb

BAHGY2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltétel: Kateketikai gyakorlat

Tematika 1. A főiskola által megadott gyakorlati helyen: 3 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján. 1 óra egy részének megtartása a tanárral való előzetes egyeztetés alapján. Ekkor kell bemutatni és a katekétával jóváhagyatni az óravázlatot; 2. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése: minden alkalomról kb. 1-1 oldalnyi; Továbbá mellékelni kell az előzetesen elfogadott óravázlatot. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek és az óravázlat leadása. (A beadvány legalább 4 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.


A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató az egyes órák egymásra épüléséről, ennek megtervezéséről, a kerettanterv és a tanmenet használatáról. Ez segítheti a folyamatos és szervezett hitoktatás fontosságának felismerésében.

Kateketikai gyakorlat I-II (hospitálás + mikrotanítás)

bb

BAHGYN, MTHGYN – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a katekézis különböző helyszíneiről és lehetőségeiről. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában. Tematika 1. Közös hospitálás: A főiskola által megadott gyakorlati helyen: négy (4) óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó tanárral. Ebből az egyik óra egy részének megtartása a tanárral való előzetes egyeztetés alapján, amelyhez előzetes óravázlat készítése is szükséges. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján; 2. Szabadon választott: Plébániai és iskolai foglalkozásokon (ez nem csak hittanóra lehet) való részvétel 1-1 alkalommal. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése; 3. A közös és a szabadon választható foglalkozások és az egyes helyszíneken folyó katekézisek összehasonlító elemzése. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, elemzések az előzetesen elfogadtatott óravázlat leadása. (A beadvány legalább 5 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996.

Kateketikai gyakorlat III. (plébánián, 15+5 óra)

bb

BAKGYPN – Nappali , II. félév, 1 kredit BAKGYP/E – Esti, II. félév, 1 kredit Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I–II.

Tematika A tematikát a módszertani munkafüzet tartalmazza. Plébániai gyakorlóhely kiválasztása és kapcsolatfelvétel a Sapientián a tantárgyvezetővel. 1. Plébániai hitoktatásban 15 óra/foglalkozás megtekintése, ezekről hospitálási jegyzőkönyvek készítése a munkafüzetben megadott szempontok szerint. 2. Öt (5) óra/ foglalkozás önálló megtartása, ezekhez óra/foglalkozástervek készítése. Az óra/foglalkozásterveket előzetesen a gyakorlatvezetőnek be kell mutatni és vele aláírattatni. 3. A megtartott órákról/foglalkozásokról reflexiók készítése. 4. A hallgató munkájáról a gyakorlatvezetőnek rövid írásbeli értékelést kell adni. Követelmény A gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása a vezetőtanár aláírásával. Minden jegyzőkönyvet, óravázlatot és a hozzá tartozó reflexiókat külön sorszámozott fejléccel ellátott oldalon kell kezdeni. (A beadvány összességében 25-30 oldalnyi legyen.) Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996; Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.


A tanegység célja A plébániai katekézis sokféleségének (kisgyermekek oktatásától a nyugdíjasokkal való foglalkozásig) és lehetőségeinek (hittanórák, közösségi és ministránsfoglalkozások, imacsoportok stb.) megismerése, egyes foglalkozások egy részének vezetése.

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba III. (plébánián) I–II.

bb

BAKGYPSZN – Nappali , II. félév, 1 BAKGY1/E, BAKGY2/E - Esti

kredit

Gyakorlatvezető: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I–II. A tanegység célja A gyakorlat előkészítése és kísérése, a gyakorlótanítás során felmerülő problémák megbeszélése. Tematika 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz; Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához; 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése; A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése; 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései. Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat és egy hittankönyv értékelése. A félév végén a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak és az ehhez kapcsolódó reflexiók beadása. Irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD); A Katolikus Egyház katekizmusának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006 (Komp.); Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága: A magyar katolikus hitoktatás tantervei. Kerettanterv, Vác, 1996; Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.

Kateketikai szakmódszertan

bb

BAKADN, MTKADN – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja A katekézis módszertani elemeinek, a katekézisben alkalmazható technikáknak a megismertetése. A tervezés szempontjainak elsajátíttatása a katekézis különböző szintjeinek megfelelően.

Követelmény Az elméleti órákon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998 (KÁD); Magyar Katolikus Püspöki Kar Országos Hitoktatási Bizottsága: Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000 (MKD). Ajánlott irodalom Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Tarjányi Zoltán: Kateketika, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 1 kötet: A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat, Budapest, 1998; Tarjányi Zoltán: Pedagógia, 3. kötet: A keresztény nevelés keretei és tartalma, Szent István Társulat, Budapest, 1999.


Tematika 1. A katekézis módszertanának alapjai; 2. 5 pont szemléltető módszer; 3. A változatosságot biztosító technikák; 4. A tanterv, tanmenet, tanóra megtervezése; 5. Tervezés; 6. Liturgikus év és kateketikai program összekapcsolása; 7. A katekézis módszertana a katolikus iskolában; 8. Katekézis az önkormányzati iskolában; 9. A plébániai katekézis; 10. Fegyelmezés és önfegyelemre nevelés; 11. Óvodások katekézise; 12. Ifjúság katekézise; 13. Felnőttek katekézise; 14. Sérültek katekézise.

Kateketikai szakmódszertan I.

bb

BAKAD1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Mervay Miklós A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Kateketikai szakmódszertan II.

bb

BAKADSZ2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit



Kateketikai szakmódszertan szeminárium

bb

BAKADSZN – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák gyakorlati feldolgozása. A katekézis megtervezésének gyakorlása. Tematika Az 5 pont szemléltető módszer alapelemeinek kidolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken. Mikrotanítások az előző órák vázlatai alapján. Mikrotanítások saját vázlatok alapján. Módszerek és technikák alkalmazása. Éves terv készítése (csoport munka). Óravázlat készítése (egyéni munka). Óravázlatok bemutatása, kiértékelése. A felkészülés lényeges elemei. Követelmény Az órákon való személyes jelenlét és aktív közreműködés. Egy éves kateketikai terv elkészítése és leadása. Kötelező irodalom Lásd: Kateketikai szakmódszertan

Kateketikai szakmódszertan szeminárium I.

bb

BAKADSZ1/E – Esti, I.

félév ,

1

kredit


Gyakorlatvezető: Mervay Miklós A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Kateketikai szakmódszertan szeminárium II.

bb

BAKADSZ2/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit


Képességfejlesztő tréning

bb

GYKT – Levelező (GYIT), I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Urbán Szabolcs


Tematika A tréning kommunikációs - és konfliktuskezeléssel kapcsolatos gyakorlatokra épül, valamint ön- és társismereti tréningek feladataiból is merít. Nagy mértékben épít a hallgatók aktív részvételére, szakmai és személyes tapasztalataira.

Keresztény társadalmi-gazdasági Logika

bb

KGTGL – Levelező, II.

félév ,

5

kredit

Előadók: Dr. Zsóka Ágnes, Dr. Kocsis Tamás A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Kommunikáció- és médiaetika

bb

ETKOM/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit


Előadó: Kardos Csongor OFM Az oktató a tematikát az első órán ismerteti.

Kórházi lelkigondozás

bb

BALG/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Bajnóczi Szilvia Sára CB Előfeltétel: Személyiség és személyiségfejlődés:személyiégfejlődésizavarok, az interperszonális kapcsolatok formái, a kommunikációfolyamata, alkalmazott kommunikáció (segítő kapcsolat), krízis és tanácsadás. A tanegység célja A szükséget szenvedő, krízisben lévő ember támogatását segítő alapkérdések megismerése; a lelkigondozás, a segítő jelenlét elemzése és gyakorlása. Tematika 1. A segítő kapcsolat teológiai alapjai; 2. A segítő kapcsolat feltételei, alapvető lélektani szempontjai; 3. Kommunikáció, meghallgatás; 4. A krízis, a haldoklás és a gyász lélektana. Követelmény Számonkérés a beadott szemináriumi dolgozat alapján. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak, Szent Gellért, Budapest, 2002, 10. kiadás, 239-327.; Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003; 101-149.; Nouwen, Henri J. M.: A sebzett gyógyító, Ursus Libris, 2006; Blarer, Stefan: A lelkigondozói beszélgetés – gyógyító megszentelő beszélgetés, in Embertárs, 2 (2004/2) 100-105.; Nemes Ödön: Az igazi gyógyulás felé vezető út – Gondolatok a lelkigondozásról, in Embertárs, 2 (2004/2) 111-119. Ajánlott irodalom Nouwen, Henri J. M.: Nyújtsd a kezed, Ursus Libris, Budapest, 2007; Philippe Madre: Az együttérzés iskolája, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom, 2002; Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Kálvin, Budapest, 2002; Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia, Szent István Társulat, Budapest, 1999; Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 2009.

Kórházi lelkigondozás gyakorlat

bb

BALGGYN, MTLGGYN – Nappali , I.

félév ,

0,

ill .

1

kredit

A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezető a félév elején ismerteti.

BALGGY/E – Esti, II.

félév ,

0

kredit


Szent Ferenc Kórházban. A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezető a félév elején ismerteti.

Közösségvezetés

bb

BAKVN, BAKV/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

1

ill .

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a hatékony vezetés és a vezetés szempontjából lényeges csoportfolyamatok pszichológiai jellegzetességeivel, valamint a közösség alakításának, mozgósításának lehetőségeivel. A kurzus során csoportdinamikai gyakorlatok segítik az elméleti ismeretek elmélyítését. Tematika 1. Csoportok az egyén életében; 2. Az egyén helye a csoportban: szerep, szociometriai pozíció; 3. A csoporthoz tartozás motívumai; 4. A csoporthoz tartozás életkori sajátosságai; 5. Vezetői szerepek, tulajdonságok; 6. Vezetés és kommunikáció a csoportban; 7. Kommunikáció a csoportban: gyakorlatok; 8. A vezető által ellenőrizhető csoportfolyamatok: részvétel, befolyásolás, csoportlégkör, csoporttagság érzése; 9. Normák a csoportban; 10. Feladatvégző tevékenység, a feladatok megosztása; 11. Döntés; 12–13. A közösség mozgósítása; 14. A közösség erőforrásainak elemzése. Követelmény A félév végén zárthelyi dolgozat a kötelező irodalomból és az órán elhangzottakból. Kötelező irodalom Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, Edge 2000 Kiadó, Budapest, 2007 [az alábbi fejezetek: 3. fejezet: A vezetői hatalom (91–129); 4. fejezet: A vezetői munka gyakorlata (145–153, 171-198); 8. fejezet: A munkacsoport (263–292)]; Vanier, Jean: A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye, Vigilia, Budapest, 1995 (és több kiadás) [A vezetés adománya c. fejezet]. Ajánlott irodalom Griffin, Em: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Budapest, 2003, 2008; Kiechle, Stefan: A hatalom gyakorlása, Korda, Kecskemét, 2010; Waldmüller, Bernhard: A közösségi döntés, L’Harmattan-Sapientia Főiskola, Budapest, 2010; Wolf, Notker, Enrica Rosanna: Az embervezetés művészete. L’Harmattan – Sapientia, Budapest, 2011.

Krízis és tanácsadás

bb

BAKRIN, MTKRIN, BAKRI/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

2,

ill .

1

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó

Tematika 1. Stressz. Krízis. A krízisek fajtái, jellemzői; 2. A krízisállapot lélektani jellemzői; 3. Megküzdés, megküzdési stratégiák; 4. Vallásos megküzdés; 5. A tanácsadás szintjei (Wiegersma); 6. Krízisintervenció; 7. A tanácsadás gyakorlati problémái (konzultáció, direktivitás, áttétel-viszontáttétel, kezdés-lezárás); 8. Normatív krízisek: a családi életciklusok krízisei, serdülőkor, életközépi krízis, női szerepvállalási krízisek; 9. Eseti krízisek: gyász, válás, munkanélküliség, öngyilkosság; 10. A segítő személyisége: a pályaválasztás funkcionális és diszfunkcionális indítékai; a helfer-szindróma; 11. Kiégés (burn-out). A kiégés megelőzése; 12. Elhárító mechanizmusok; 13. Pszichopatológia 1: kóros személyiség; 14. Pszichopatológia 2: szorongás, depresszió. Követelmény Zárthelyi dolgozat. Kötelező irodalom Hajduska Marianna: Krízislélektan, ELTE Eötvös, Budapest, 2008, 2010. Ajánlott irodalom Bakó Tihamér: Utak és ösvények. Életünk váltófázisai és válságai, Psycho Art, Bp., 2004; Benkő Antal - Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002; Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Kálvin Kiadó, Budapest, 1995; Hézser Gábor: Miért? Tanulmányok a rendszerszemléletű lelkigondozói gyakorlatról, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996; Kreppold, Guido: A válságok – életünk fordulópontjai, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2004, 2006.


A tanegység célja Megismertetni a hallgatót a tanácsadási helyzetek pszichológiai dinamikájával, a krízishelyzetek jellegzetességeivel, a beavatkozás és segítségnyújtás lehetőségeivel. Az órák keretében lehetőség nyílik az alapvető tanácsadási készségek bemutatására, gyakorlására is.

Krízislélektan

bb

ETKR/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kézdy Anikó A tanegység célja Megismertetni a krízis lélektani hátterével, dinamikájával, lehetséges kimeneteleivel; különös tekintettel a serdülőkori, illetve a serdülőket is érintő krízisekre. Tematika A krízis meghatározása, típusai (normatív, eseti). Stressz és krízis. A krízis bekövetkezését befolyásoló tényezők. A krízisállapot lélektani jellemzői. A serdülőkor normatív krízisei. A megküzdés adaptív és nem adaptív formái. A kockázatvállaló magatartás serdülőkorban. Normatív és eseti krízisek a családban (életközépi krízis, válás, gyász). A segítés lehetőségei. Követelmények A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Hajduska Marianna: Krízislélektan, ELTE Eötvös, Budapest, 2008, 2010, 9–33, 45–70; Vikár György: Az ifjúkor válságai, Animula, Budapest, 1999, 101–138. Ajánlott irodalom Benkő Antal – Martos Tamás: Serdülők és szüleik kapcsolatáról, vallási és egzisztenciális értékeikről, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Vallásosság és személyiség, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007, 173–224; Egan, Gerard: A segítő készségek fejlesztése, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007, 2009; Kézdy Anikó – Martos Tamás: Vallási kételyek, in Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Vallásosság és személyiség, PPKE BTK, Piliscsaba, 2007, 158–172; Tőzsér Endre (szerk.): Hit és élet a felnőttkor küszöbén, Új Ember Kiadó, Budapest, 2006.

Krízislélektan és intervenció

bb

PTKI/E – Esti, I.,

illetve

II.

félév ,

2

kredit



Kutatáselmélet és -módszertan

bb

PTKM/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó és gyakorlatvezető: Dr. Révay Edit RSCJ A tanegység célja A hallgatók megismerkednek a társadalomtudományi kutatómunka alapvető céljával, folyamatával, megtanulnak kutatási eredményeket értelmezni, és elsajátítanak egyszerű kutatási módszereket, megismerik azok lehetséges alkalmazási területeit. Tematika I. A társadalomtudományi kutatás lényege, jellemzői; A kutatás tudományosságának feltételei, etikai kérdései; A kutatás fázisai, kutatási stratégiák, módszerek, eszközök; A kutatási probléma kiválasztása, a kutatás tárgyának meghatározása, hipotézisek alkotása, operacionalizálás, kutatási koncepció, kutatási terv; A kutatandó probléma szakirodalmi hátterének feltárása; A dokumentumok elemzése, kvantitatív szemantika, tartalomelemzés; Érvényesség, megbízhatóság fogalma; A minta fogalma, mintavételi eljárások, a vizsgálatba bevontak körének meghatározása, a mintaválasztás típusai. II. A kutatás fajtái, a vizsgálati módszerek csoportosítása, kiválasztása; A megfigyelés mint módszer alkalmazása a kutatásban; A megfigyelés jellemzői, fajtái, előnyei, hátrányai; A megfigyelt adatok rögzítése; A kérdőíves adatfelvétel módszere, az interjú, a kérdezés szabályai, a kérdezés elmélete; Vélemények és attitűdök mérése; Szociometriai vizsgálatok; Kísérletek: a kísérletek meghatározása, osztályozása különböző szempontok szerint; A terepkutatás; Adatfeldolgozás, méréselmélet alapjai az adatok statisztikai feldolgozása, értékelése, az elemzési szakasz feladatai, módszerei. Követelmény A félév végén 1. A szorgalmi időszak végére egy konkrét, egyéni kutatási probléma meghatározása, kutatási tervének elkészítése, a probléma szakirodalmi hátterének feltárása és elméleti összefoglalóban való bemutatása, kutatási hipotézis megfogalmazása, annak munkahipotézissé alakítása, a vizsgálandó populáció kiválasztása, a mintaválasztás módszere, a kutatási probléma lehetséges vizsgálati módszereinek részletes bemutatása. 2. Konkrét adatokkal végzett egyszerű statisztikai eljárások alkalmazása. Kötelező irodalom Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak), Perfekt, Budapest, 2005; Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan, Szent István Egyetem – Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Gödöllő – Budapest, 2000 (http://www.kutdiak.hu/56-9700.php); Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, Budapest, 1998; Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004; Cserné Adermann Gizella: Kutatásmódszertani dilemmák, Tudásmenedzsment 5 (2004/2) 11– 18. (http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/full/52szam.pdf).

Latin nyelv I.

bb

BALA1N, MTLA3 – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika

Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Kiejtés, olvasási készség megszerzése latinul. I.-II., V. decl.; 2. Az ige szótári alakja, ragozási tövek képzése, Ind. praes. impf., Ind. praet. impf.; 3. A III. decl., i-tövűek, fordítási technika elsajátítása; 4. Melléknevek, IV. decl., Vocativus; 5. Nyelvtani gyakorlás, (decl.-k, főnév- és melléknévragozás), Imperativus; 6. Zh a főnév- és melléknévragozásból, Ind. fut. impf.; 7. Ind. praes./praet./ fut. perf.; 8. Nyelvtani gyakorlás (igeragozás); 9. Nyelvtani gyakorlás, memoriterek; 10. Zh igeragozásból, szövegolvasás; 11. Melléknév fokozása, Adv., és az adv. fokozása; 12. Nyelvtani gyakorlás, irányhármasság; 13. Zh melléknév-, adv.-fokozásból, névmások; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény A 3 zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zhkat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet. A tananyagot az órán fogják megkapni a hallgatók.


A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével.

Latin nyelv II.

bb

BALA2N, MTLA4N, – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika Előfeltétel: Latin nyelv I. A tanegység célja A latin nyelvtan alapjainak (alaktan) elsajátítása és egyszerűbb latin szövegek fordítása a fordítási és a szövegértési készség kifejlesztésével. Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Nyelvtani ismétlés; 2. Coniunctivus; 3. Nyelvtani gyakorlás (teljes activ igeragozás); 4. Participiumok, nyelvtani gyakorlás; 5. Zh a teljes activ igeragozásból; 6. A passiv igeragozás (összes időben); 7. Nyelvtani gyakorlás (a teljes activ-passiv igeragozás); 8. Infinitivusok, nyelvtani gyakorlás; 9. Zh a teljes activ-passiv igeragozásból; 10. I-V. decl., part.-k, inf.-k, memoriterek; 11. Nyelvtani gyakorlás; 12. Zh alaktanból; 13. Fordítási gyakorlat; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény A 3 db zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet. A szükséges tananyagot az órán fogják megkapni a hallgatók.

Latin nyelv V.

bb

MTLA5N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika Előfeltétel: Latin nyelv IV..

Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Nyelvtani ismétlés; 2. Zh nyelvtani ismétlésből (I-V. decl. mellékn., adv. igerag. part., inf.); 3. Acc. c. inf és . Nom.c. inf. ismétlése, gyakorlása; 5. Nyelvtani gyakorlás; 6. Zh Acc.c.inf és Nom.c. inf; 7. Participiumos szerkezetek: Abl. Abs.; 8. Participiumos szerkezetek: Part. con.; 9. Participiumos szerkezetek: GVM ; 10. Fordítás, a 3 Part. szerk gyakorlása; 11. Zh. Abl.Abs,, Part.Con., GVM szerkesztése, felaismerése fordítása; 12. Consec. temporum ; 13. , fordítási gyakorlat; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény 3db zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv, Tanuljunk nyelveket!, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet.


A tanegység célja A latin nyelvtan mondattani részének elsajátítása és közepes nehézségű latin szövegek fordítása, a fordítási és a szövegértési készség fejlesztésével.

Latin nyelv VI. MTLA6N – Nappali , II.

félév ,

2

bb

kredit

Nyelvtanár: Angyal Mónika Előfeltétel: Latin nyelv V.. A tanegység célja A latin nyelvtan alaktani és mondattani részének helyes alkalmazása nehezebb latin szövegek fordításánál, a fordítási és a szövegértési készség fejlesztésével. Tematika (Szövegolvasás minden órán van!) 1. Nyelvtani ismétlés; 2. Zh nyelvtani ismétlésből 3. -5. szövegfordítás 6. Zh Ismert szöveg fordítása; 7. - 10. szövegfordítás. 11. Zh. Ismeretlen szöveg fordítása; 12.- 13. , fordítási gyakorlat; 14. Összefoglalás, pótzh. Követelmény 3db zh jegyei, valamint a kisebb dolgozatok/ házi dolgozatok jegyei adják ki a félévi gyakorlati jegyet. A zh-kat mindenkinek meg kell írnia, aki valami miatt nem tudja az egyiket megírni, pótzh-t ír. Szükséges tankönyv és eszköz Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv, Tanuljunk nyelveket!, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 1 db nagy alakú, vonalas spirálfüzet.

Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális

bb

BALPT1N, MTLPT1N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Csáki Tibor Tanegységi előfeltétel: Alapvető egyháztani ismeretek.

Tematika 1. Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban; 2. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata; 3. Paradigmaváltás a lelkipásztorkodásban és az új evangelizáció? 4. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (a kommunió-egyháztan); 5. Az evangelizáció teológiája és lelkisége; 6. A papság és az evangelizáció; 7. A világiak és az evangelizáció; 8. Az Istennek szentelt életformák és az evangelizáció; 9. Az állandó diakonátus és az evangelizáció; 10. Egyesületek, közösségek, mozgalmak az egyházban; 11. Hogyan jön létre a közösség? 12. A cigánypasztoráció irányelvei.; 13–14. A család helyzete korunkban. A keresztény család ténye és társadalmi szerepe. A család lelkipásztori gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja. Kötelező irodalom Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 2005; VI. Pál: Evangelii nuntiandi, apostoli buzdítás a mai világ evangelizálásáról (1975) (www.katolikus.hu); II János Pál: Christifideles laici, apostoli buzdítás a világi hívők egyházban és világban betöltött hivatásáról és küldetéséről, in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 641–718.; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbén, JLX, Budapest, 1994; Dobos László: Világiak a lelkipásztorkodásban, Lámpás, Abaliget, 1996; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.


A tanegység célja A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak a megismerése.

Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális

bb

BALPT2N, MTLPT2N – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Csáki Tibor A tanegység célja Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori feladatokkal. Tematika 1–2. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei, és lelkipásztori félreértések; 3. A katekumenátus és a katekumenális lelkipásztorkodás elemei; 4–5. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések néhány kérdése. A hit legfőbb kérdéseinek bemutatása a hittel ismerkedők számára; 6. A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése. Hogyan tekintsünk a szentséget kérőkre? A felkészítések időtartama; a beszélgetések szabályai; 7. A keresztséggel kapcsolatos lelkipásztori kérdések. A keresztségi beszélgetés és a szülők katekumenális képzése; 8. A bérmálás lelkipásztori gondozása; 9. Az eucharisztia és a lelkipásztorkodás. A mise közösségivé tételének lehetőségei; 10. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A jó elhatározásra nevelés jelentősége és az elhatározás szabályai; 10. A lelkivezetés. Mikor alkalmas egy szülő, hitoktató a lelkivezetésre? Teológiai pillérei. Első tennivalói. A beszélgetés alapszabályai és a másik meghallgatásának „módja”; 12. A betegek kenete és a betegellátás. A szentkenet közösségi kiszolgáltatása. A halállal való szembenézés fázisai; 13. A papi hivatások gondozása. A hivatás és korunk. A ministrálás mint a hivatásgondozás kiemelt területe; 14. Jegyesek felkészítésének elmélete és gyakorlata. Fiatalok felkészítése házasságra. Követelmény A félév végén vizsga. Kötelező irodalom Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel, Szent István Társulat, Budapest, 2006. Ajánlott irodalom Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Agapé, Szeged, 1999; Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális

bb

BALPT1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltétel: Alapvető egyháztani ismeretek A tanegység célja A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak a megismerése.

Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Kötelező irodalom VI. Pál: Evangelii nuntiandi, apostoli buzdítás a mai világ evangelizálásáról (1975) (www.katolikus.hu); II János Pál: Christifideles laici, apostoli buzdítás a világi hívők egyházban és világban betöltött hivatásáról és küldetéséről, in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 641–718. Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 2005; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbén, JLX, Budapest, 1994; Dobos László: Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban, Lámpás, Abaliget, 1996; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.


Tematika Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata. Paradigmaváltás és az új evangelizáció. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (a kommunió-egyháztan). A papság, a világiak, a szerzetesek, diakónusok és a megújulási mozgalmak szerepe az evangelizációban. Hogyan jön létre a közösség?

Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális

bb

BALPT2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltétel: Alapvető pasztorális A tanegység célja Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori feladatokkal. Tematika A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések kérdései. A hit legfőbb kérdéseinek közvetítése keresők számára. A felkészítések időtartama. A keresztséggel, bérmálással kapcsolatos lelkipásztori kérdések, illetve a felkészítések. A mise közösségivé tételének lehetőségei. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A lelkivezetés. A betegek kenete és a betegellátás. A papi hivatások gondozása. Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az „új evangelizáció”. Lelkipásztori teológia II. Az egyház önmegvalósítása a szentségekben, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel. Fiataloknak, felnőtteknek, bérmálkozóknak, katekumeneknek, Szent István Társulat, Budapest, 2008. Ajánlott irodalom Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Agapé, Szeged, 1999; Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Fogassy Judit: A szentmise katekézise, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

Lelkipásztori teológia III.: Közösség és lelkipásztorkodás

bb

BALPT3/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltétel: Alapvető pasztorális A tanegység célja Megismerkedni a közösség fejlődésének, létrehozásának és működésének alapvető szabályaival.

Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban, Márton Áron, Budapest, 1997; Tomka Ferenc: Biztos út, Szent István Társulat, Budapest, 2010; Valamint az előzőhöz készült segédfüzet; Tomka Ferenc: Hogyan jön létre közösség a plébánián? jegyzet; Tomka Ferenc.: A csoportos beszélgetés művészete, in Máté-Tóth András - Jahn Mária (szerk.): Studia religiosa. Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára, Bába és Társa, Szeged, 1998. Ajánlott irodalom Rahner, Karl: Egyházreform. Lehetőség és feladat, Egyházfórum, Budapest, 1994; Cordes, Paul Josef: A lelket ki ne oltsátok! Karizmák és „újra-evangelizálás”, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1993; Vanier, Jean: A közösség. A megbocsátás és az ünnep helye, Vigilia, Budapest, 1995; Lohfink, Gerhard: Milyennek akarta Jézus a közösséget? A keresztény hit társadalmi dimenziója, Egyházfórum, Luzern, 1990; Griffin, Em: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Budapest, 2008.


Tematika Az intézményesülés (és a karizma) problémája és a lelkipásztorkodás története. Az egyházi szerepek, formák, tanítások intézményesülése; az egység és az engedelmesség az egyházban. A közösség létrehozása a lelkipásztori gyakorlatban. A csoportos beszélgetés szabályai és alkalmazása.

Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció

bb

BALPT4/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltétel: A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció A tanegység célja Megismerkedni a lelkipásztorkodás legfőbb területeivel és az ezekhez kapcsolódó lelkipásztori feladatokkal. Tematika A plébánia és a lelkipásztori tervezés. Városiasodás, falu és evangelizáció. A felnőttek evangelizációja. A család helyzete és család gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja. A jegyesek pasztorációja. Fiatalok házasságra való felkészítése. A karitász. Szegények, hátrányos helyzetűek, a cigányság, deviancia és az egyház. Az öregek evangelizációja. Dialógus a másként gondolkozókkal. Követelmény A félév végén vizsga, írásban és szóban. Tankönyv Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció. Egyházunk helyzete és küldetése a harmadik évezred elején, Szent István Társulat, Budapest, 2006; Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az „új evangelizáció”. Lelkipásztori teológia II. Az egyház önmegvalósítása a szentségekben, Szent István Társulat, Budapest, 2006. Kötelező irodalom Bovet, Theodor: Felette nagy titok. Könyv a házasságról, Vigilia, Budapest, 2000. Ajánlott irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; Hortobágyiné Nagy Ágnes (szerk.): Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005; Chapman, Gary: Családi összhangzattan. A családi harmónia öt jellemzője, Harmat, Budapest, 2008; Jövőnk a család, 1-2. kötet, Új Ember, Budapest, 2005; Balás Béla: Az első plébániám. Segítség kezdő papoknak, Új Ember – Márton Áron, Budapest, 2004.

Liturgika I.

bb

MTLI1N, BALI1N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Fehérváry Jákó OSB

Tematika 1. A liturgia fogalma, liturgiatudomány, liturgikus mozgalom; 2. A szent liturgia a II. vatikáni zsinaton és az utána következő reform; 3. Az ünneplő ember: a liturgia antropológiai alapjai; 4. A liturgia forrásai – liturgikus könyvek; 5. Liturgiatörténet 1; 6. Liturgiatörténet 2; 7. A keresztény beavatás története; 8. A keresztény beavatás jelenlegi gyakorlata 1; 9. A keresztény beavatás jelenlegi gyakorlata 2 (katekumenátus, bérmálás); 10. Az eucharisztia története; 11. Az eucharisztia ünneplése 1; 12. Az eucharisztia ünneplése 2; 13. A kiengesztelődés szentsége – történeti megközelítés; 14. A kiengesztelődés szentsége – jelenlegi gyakorlat; a betegek szentsége. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. A félév során szóbeli beszámolók, zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Sacrosanctum concilium, konstitúció a szent liturgiáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 45–88; Kunzler, Michael: Az egyház liturgiája, Agapé, Szeged, 2005; Berger, Rupert: Lelkipásztori liturgikus lexikon, Vigilia, Budapest, 2008; Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Guardini, Romano: Az imádság iskolájában, Szent István Társulat, Budapest, 1988; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete. A római liturgia reformjának ismertetésével, in Alszeghy Zoltán et al. (szerk.): Teológiai vázlatok, 4. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 347–475 (korábban önálló kötetben: Teológiai Kiskönyvtár III/3, Róma, 1980); Ratzinger, Joseph: A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Grillo, Andrea: A liturgia születése a XX. században, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006; Jungmann, Josef A.: A szentmise. Történelmi, teológiai és lelkipásztori áttekintés, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977.


A tanegység célja Megismertetni az egyház liturgikus életének alapjait: áttekinteni a liturgia történeti fejlődését, antropológiai és teológiai hátterét, jelen egyházi gyakorlatát, valamint a liturgiával kapcsolatos még nyitott kérdéseket.

Liturgika II.

bb

MTLI2N, BALI2N – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Fehérváry Jákó OSB A tanegység célja Megismertetni az egyház liturgikus életének alapjait: áttekinteni a liturgia történeti fejlődését, antropológiai és teológiai hátterét, jelen egyházi gyakorlatát, valamint a liturgiával kapcsolatos még nyitott kérdéseket. Tematika 1. Az egyházi rend szentsége 1: történeti áttekintés; 2. Az egyházi rend szentsége 2: liturgikus alapismeretek; 3. A házasságkötés liturgiája; 4. A temetés szertartása; 5. Liturgia és idő 1: az egyházi év kialakulása; 6. Liturgia és idő 2: Vasárnap; 7. Liturgia és idő 3: a húsvéti ünnepkör; 8. Liturgia és idő 4: a karácsonyi idő, szentek ünnepei; 9. Liturgia és idő 5: A zsolozsma kialakulása; 10. Liturgia és idő 6: A zsolozsma mai gyakorlata; 11. Szentelmények és áldások, 12. Liturgia és művészet, 13. Liturgia ma: tendenciák, nyitott kérdések; 14. Élet a latin rítuson kívül. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. A félév során szóbeli beszámolók, zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Sacrosanctum concilium, konstitúció a szent liturgiáról, in Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 45–88; Kunzler, Michael: Az egyház liturgiája, Agapé, Szeged, 2005; Berger, Rupert: Lelkipásztori liturgikus lexikon, Vigilia, Budapest, 2008; Verbényi István – Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat – Kairosz, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1998; Taft, Robert: The Liturgy of the Hours in the East and West, Collegeville, Liturgical Press, 1985; Bouyer, Louis: Építészet és liturgia, Agapé, Szeged, 2000; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000.

Liturgika I.

bb

BALI1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Betekintést nyújtani az Egyház liturgikus életébe, az eucharisztikus ünneplés (szentmise) és a szentségek, illetve más rituális cselekmények történetébe, formáiba, előírásaiba.

Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása, esetleg szemeszterdolgozat írása választás szerint. Az ellenőrzés formája: szemeszter végén szóbeli, vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Pákozdi István: Római Katolikus Liturgika, jegyzet, Sapientia Főiskola, Budapest, 2009. Ajánlott irodalom Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, 5. jav. kiad.; Verbényi I. - Arató M. (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat, Kairosz, Budapest, 2001, 2., bőv. kiad.; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest; Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957; Parsch Pius: Az üdvösség éve, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1936-1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete, Teológiai Kiskönyvtár III/3., [s. n.], Róma, 1980; Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000, 2. jav. kiad.


Tematika A liturgia fogalma, meghatározása, felosztása, eredete. A liturgia szabályozása, a rubrikák. A különféle rítusok. Az ősi liturgikus könyvek. Az egyházi év ünnepei, felosztása, a szent idők stb.

Liturgika II.

bb

BALI2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Betekintést nyújtani az Egyház liturgikus életébe, az eucharisztikus ünneplés (szentmise) és a szentségek, illetve más rituális cselekmények történetébe, formáiba, előírásaiba. Tematika 1. Az egyházi rend szentségének liturgiája. – 2. A szolgálatok, az ún. kisebb rendek. – 3. A házasságkötés liturgiája. – 4. Szentelmények, áldások. – 5. A körmenetek. – 6. A zsolozsma és végzésének szabályai. – 7. Az Olvasmányos imaóra. – 8. A Laudes és a Vesperás. – 9. A kis hórák és a Kompletórium. – 10. Az egyházi év az üdvösség éve. – 11. A húsvéti és a karácsonyi ünnepkör. – 12. A nagyböjti és az adventi idő. – 13. Egyéb ünnepek és az ünnepek rangsora. – 14. A keleti liturgiák ismertetése. Követelmény Otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása. Az ellenőrzés formája: szemeszter végén szóbeli vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1999, 5. jav. kiad.; Verbényi I., Ver bényi I. - Arató M. (szerk.): Liturgikus lexikon, Szent István Társulat, Kairosz, Budapest, 2001, 2., bőv. kiad.; Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek, Új Ember, Budapest. Ajánlott irodalom Radó Polikárp: Az egyházi év, Szent István Társulat, Budapest, 1957; Parsch Pius: Az üdvösség éve, 1-3. kötet, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1936-1937; Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete, Teológiai Kiskönyvtár III/3., [s. n.], Róma, 1980; Jungmann, Josef A.: A szentmise, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977; Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1984; Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2000, 2. jav. kiad.

Liturgikus ének I.

bb

BALE1N – Nappali , I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Áment Lukács OSB

Tematika 1. A liturgikus ének fogalma. 2. A II.Vatikáni zsinat előtti római rendelkezések a liturgikus énekről. 3. A liturgikus konstitúció és a legfontosabb római dokumentumok az egyházi zenéről. 4. Az egyházi zene teológiai alapjai. 5. A gregorián ének fontosabb tulajdonságai, stílusai, kiadványai. 6. A gregorián hangjegyírás alapjai. 7. A gregorián ének hangnemtana és ritmusa. 8. A gregorián énekes formák áttekintése. 9. A korai kereszténység zenéje. 10. Az antifonális és reszponszóriális éneklési mód. 11. A gregorián korális előzményei és kialakulása. 12. A gregorián ének a frank birodalomban. 13. Új gregorián énekes formák keletkezése a középkorban. 14. A gregorián ének hanyatlásának kezdetei; megújulásának kora. Követelmény Kollokvium a félév végén. Irodalom Szigeti Kilián: Jubilate! A gregorián ének kézikönyve, Magyar Kórus, Budapest, 1948; Szigeti Kilián: Musica sacra, főiskolai jegyzet, 1949; Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó Budapest, 1981; Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, Editio Musica, Budapest 1993; Documenta musicae sacrae. A Szent zene dokumentumai X. Pius pápa Motu propriojától napjainkig, MALEZI, Budapest, 2005; Áment Lukács: Nyugat egyházi zenéjének története, főiskolai jegyzet, 2005.


A tanegység célja Ismerjék meg a hallgatók a liturgikus éneklésre vonatkozó egyházi előírásokat, a gregorián kottaírást, az egyházi hangnemeket. Tudjanak megszólaltatni néhány latin, illetve magyar gregorián éneket.

Liturgikus ének II.

bb

BALE2N – Nappali , II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Áment Lukács OSB A tanegység célja Ismerjék meg a hallgatók a liturgiában szereplő énekes formákat. Gyakorolják a gregorián kottaolvasást és legyenek képesek megszólaltatni latin, illetve magyar gregorián énekes tételeket. Tematika 1. Párbeszédes és recitatív énekek a liturgiában. 2. A szentmise állandó énekes részei: Kyrie. 3. A szentmise állandó énekes részei: Gloria, Credo. 4. A szentmise állandó énekes részei: Sanctus, Agnus Dei. 5. A szentmise változó énekes részei. Introitus. 6. A szentmise változó énekes részei: Graduale - Válaszos zsoltár. 7. A szentmise változó énekes részei: Alleluia. 8. A szentmise változó énekes részei: Tractus, Sequentia. 9. A szentmise változó énekes részei: Offertorium, Communio. 10. A zsolozsma kialakulása. 11. A zsoltárok éneklése a zsolozsmában. 12. Az antifonák a zsolozsmában. 13. A responsoriumok és himnuszok éneklése a zsolozsmában. 14. Magyar nyelvű liturgikus énekeink kiértékelése. Követelmény Kollokvium a félév végén. Irodalom Szigeti Kilián: Jubilate! A gregorián ének kézikönyve, Magyar Kórus, Budapest, 1948; Dobs zay László: A gregorián ének kézikönyve, Editio Musica, Budapest, 1993; Agus ton i, Luigi: A gregorián ének, Gregorián Társaság, Budapest, 2010; Musch, Hans (Hg.): Musik im Gottesdienst, Bd. 1-2., ConBrio, Regensburg, 1993-1994; Áment Lukács: Nyugat egyházi zenéjének története, főiskolai jegyzet, 2005.

Liturgikus ének I.

bb

BALE1/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

(4x2 óra gyakorlat + 1 óra kötelező egyházzenei szolgálat) Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc

Tematika A liturgikus ének fogalma. Az egyházi zenéről szóló legfontosabb római dokumentumok. A gregorián ének története, írásmódja, ritmikája, műfaji sajátosságai, legfontosabb tételei. A magyar népének története, műfaji és stiláris változásai. A Hozsanna énekeskönyv legértékesebb dallamai. Az Éneklő Egyház válogatott ordinárium- és propriumtételei, kanciói és zsolozsmái. A nagyhét liturgikus énekei. Követelmény Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba, szentmise). A félév végén aláírás. Mulasztás esetén gyakorlati vizsga. Kötelező irodalom Éneklő Egyház – Római Katolikus Népénektár. Szent István Társulat, Budapest., Hozsanna – Teljes Kottás Népénekeskönyv. Szent István Társulat, Budapest. Ajánlott irodalom Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, Budapest, 1981., Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1993., Dobszay László: A magyar népének. Veszprémi Egyetem, 1995., Török József: Adoremus. Agapé-Ecclesia, Budapest, 2000.


A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a liturgikus ének fogalmát, történetét és mai élő gyakorlatát. Betekinteni az énekelt liturgia (szentmise, zsolozsma) világába, tájékozódni a jelenleg használatos énekeskönyvekben és tapasztalatot szerezni a liturgikus énekes szolgálatban.

Liturgikus ének II.

bb

BALE2/E – Esti, II.

félév ,

0

kredit

(4x2 óra gyakorlat + 1 óra kötelező egyházzenei szolgálat) Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a liturgikus ének fogalmát, történetét és mai élő gyakorlatát. Betekinteni az énekelt liturgia (szentmise, zsolozsma) világába, tájékozódni a jelenleg használatos énekeskönyvekben és tapasztalatot szerezni a liturgikus énekes szolgálatban. Tematika A „Liturgikus ének I.” tanegység folytatása és tartalmának elmélyítése. (A liturgikus ének fogalma. Az egyházi zenéről szóló legfontosabb római dokumentumok. A gregorián ének története, írásmódja, ritmikája, műfaji sajátosságai, legfontosabb tételei. A magyar népének története, műfaji és stiláris változásai. A Hozsanna énekeskönyv legértékesebb dallamai. Az Éneklő Egyház válogatott ordinárium- és propriumtételei, kanciói és zsolozsmái. A nagyhét liturgikus énekei.) Követelmény Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba, szentmise). A félév végén aláírás. Mulasztás esetén gyakorlati vizsga. Kötelező irodalom Éneklő Egyház – Római Katolikus Népénektár. Szent István Társulat, Budapest., Hozsanna – Teljes Kottás Népénekeskönyv. Szent István Társulat, Budapest. Ajánlott irodalom Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, Budapest, 1981., Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1993., Dobszay László: A magyar népének. Veszprémi Egyetem, 1995., Török József: Adoremus. Agapé-Ecclesia, Budapest, 2000.

Missziológia

bb

MTMIN – Nappali , I.

félév ,

3

kredit


Gyakorlatvezető: Mervay Miklós A tematikát a gyakorlatvezető az első órán közli.

Morálteológia szeminárium: Bioetika

bb

BAMOSZN – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Megismertetni az Egyház hivatalos bioetikai tanítását aktuális bioetikai problémákhoz és kérdésekhez kapcsolódóan. Tematika 1. Bevezetés; a bioetika aktualitása. 2–13. Hallgatói kiselőadások aktuális bioetikai kérdésekről és azok megbeszélése, valamint az aktuális témáról szóló katolikus tanítás ismertetése (művi és spontán abortusz, abortív készítmények engedélyezése, béranyaság, mesterséges megtermékenyítés, prenatális diagnosztika, ember- és állatkísérletek, génsebészet és -manipulációk, az őssejtkutatás problematikája, eutanázia, intenzív terápia, a háború, mint probléma, a halálbüntetés megítélése). Követelmény A félév közben kiselőadás, a félév végén összefoglaló írásbeli szemináriumi dolgozat. Kötelező irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www.katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.

Morálteológia szeminárium I.: Bioetika

bb

MTMOSZ1N – Nappali , I.

félév .

3

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Kék Emerencia A szeminárium célja Elmélyülés egy tanítóhivatali szövegben, közös beszélgetés és egyéni előadás a bioetika egy témájáról. Tematika Az MKPK: Az élet kultúrájáért kezdetű körlevelének közös elolvasása és közös reflexiója.


Követelmény Egyéni előadások a bioetika egyes témáiról, kötelezően pps vetítéssel, illetve az egyes témák megvitatásában való aktív részvétel. A félév végén gyakorlati jegy.

Morálteológia szeminárium II. (Szexuáletika)

bb

MTMOSZ2N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Szemináriumvezető: Dr. Kék Emerencia A szeminárium célja Elmélyülés egy tanítóhivatali szövegben, közös beszélgetés és egyéni előadás a szexuáletika egy témájáról. Tematika A Deus caritas est kezdetű enciklika első felének közös elolvasása és közös reflexiója. Követelmény Egyéni előadások a szexuáletika egyes témáiról, kötelezően pps vetítéssel, illetve az egyes témák megvitatásában való aktív részvétel. A félév végén gyakorlati jegy.

Morális szeminárium

bb

RIMOSZ/E – Esti, I. félév, 1 kredit BAMOSZ/E – Esti, I. félév, 3 kredit Szemináriumvezető: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal az Egyház bioetikai vonatkozású hivatalos megnyilatkozásain (Evangelium vitae, Donum vitae, Az élet kultúrájáért, Dignitas personae) keresztül a bioetika alapkérdéseit és az azokra adott katolikus választ.

Követelmény Félév közben szóbeli kiselőadás egy választott témáról, a félév végén írásbeli szemináriumi dolgozat. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010; Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.


Tematika 1–2. Bevezetés a bioetikai kérdésekkel kapcsolatos egyházi dokumentumok értelmezéséhez. 3–4. Hallgatói kiselőadások.

Morálteológia I.: Alapvetés

bb

MTMO1N, BAMO1N – Nappali , II.


4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja A morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével cél az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében. Tematika 1. Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása; 2. Az erkölcsteológia interdiszciplináris jellege: szerves kapcsolata a teológiával, a filozófiával és a humántudományokkal; 3. Az Ószövetség éthosza (Törvény, Dekalógus, próféták, bölcsességi irodalom); 4. Az Újszövetség éthosza (a hegyi beszéd, evangéliumi etika, Szent Pál etikája); 5. A természetes erkölcsi törvény elméletének története és mai értelmezése; 6. Erkölcsi princípium, norma, imperatívusz; 7. A transzcendentális és kategoriális szabadság mint az erkölcs lehetőségi feltétele; 8. Alapdöntés – egyes döntés. A döntések stratégiai meghozatala, az azokban való kitartás; 9. Az erkölcsi lecsúszás és a mélypontból való feltámadás teóriája és gyakorlati lépései; 10. A lelkiismeret szentélye, méltósága, nevelése és tévedései; 11. A nehéz döntést segítő erkölcsi szisztémák, érvelések; 12. Az erények története és jellemalakító hatása; 13. A bűn értelmezése, lejtője és fajtái; 14. Az erkölcsös életvezetést segítő spiritualitás, motiválás. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010 (Tételsor a tartalomjegyzék); A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 1699–2051. Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

Morálteológia I.: Alapvetés

bb

BAMO1/E – Esti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós

Tematika 1. Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az erkölcsteológia interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk; 2. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával; 3. Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés/egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit; 4. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez; 5. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Papp Miklós: Teológiai etika – alapvetés, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010 (Tételsor a tartalomjegyzék); A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 1699–2051. Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Hívás és válasz, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Tarjányi Zoltán: Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Szent István Társulat, Budapest, 2005; Demmer, Klaus: Fundamentale Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 1999; Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. A keresztény lelkiismeret és nevelése, Jel, Budapest, 2004; II. János Pál: Veritatis splendor enciklika, az egyház erkölcstanának néhány alapvető kérdéséről (1993), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 7–86.; Peschke, Karl-Heinz: Christliche Ethik. Grundlegungen der Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1997; Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, Budapest, 2003.


A tanegység célja A morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével cél az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében.

Morálteológia II.: Vallási erkölcs

bb

MTMO2N, BAMO2N, BAMO2/E – Nappali , Esti, I.

illetve

II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Az erkölcsös életvezetés lényegileg függ a vallástól, ezért az igaz vallásosságra lényegi hangsúlyt kell helyezni. Van erkölcsi felelősség a hitért, az istenképért, a vallásgyakorlásért. A cél az igaz vallásosság, hogy aztán az életvitel is igaz legyen. A vallásosság elleni bűnök nem maradnak csak Istennél, hanem visszahatnak az erkölcsi életre, saját és mások életére is. Tematika 1. A valláserkölcs fogalmai, metodikája, felosztása. 2. Az ateizmus formái, bűnösségének fokozatai. 3. Hamis istenképek, ideológiák, bálványok; 4. Igaz istenképek a Biblia és az ész alapján. 5. Erkölcsi felelősség a hitért, képzéséért, védelméért; a hit egysége: ökumenikus törekvések. 6. Az imamódok és visszahatásuk az életvezetés erkölcsére. 7. Az aszkézis, böjt lényege és formái. 8. Istent tisztelni személyekben, templomban, tárgyakban. 9. Az evangéliumi tanácsok, eskü és fogadalom; 10. Vis�szaélés Isten nevével: babona, mágia, spiritizmus, ezotéria. 11. Az evangéliumi tanácsok.12. Az Úr napjának megszentelése. 13. Az ünnep teológiája; az Egyház iránti felelősségünk. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: A morál lelke: erkölcsösség a vallás területén, valláserkölcsi jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. Kötelező irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 2083–2195. Ajánlott irodalom Hittani Kongregáció: A keresztény elmélkedés néhány szempontja, Szent István Társulat, Budapest, 1991; II. János Pál: Dies Domini. Apostoli levél a vasárnap megszenteléséről (1998), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 413–453.; Nyíri Tamás: Mélylélektan és ateizmus, Herder, Budapest, 1993; Boda László: Adjátok meg Istennek, ami Istené. A keresztény vallásosság, Szent József Kiadó, Budapest, 1992; Rahner, Karl: Hit, szeretet, remény, Egyházfórum, Budapest, 1991; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Weissmahr Béla: Filozófiai istentan, Mérleg – Távlatok, Bécs, Budapest, München, 1996.

Morálteológia III.: Bioetika

bb

MTMO3N – Nappali , I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja A bioetikai kérdések erkölcsileg érett, elkötelezett hitű megválaszolása. Ehhez a bioetikai kérdések történeti felvetése után a humántudományok mai eredményeit a hit fényében értelmezzük, és az Egyház hivatalos tanítását elmélyítjük.

Tematika 1. A bioetika helye a teológiai és humántudományokban. 2. Az élet és az emberi méltóság alapfogalmai. 3. A betegek és fogyatékkal élők szolgálata. 4. Beavatkozás a gének világába (genomanalízis, génterápia, klónozás). 5. A reprodukciós medicina, a mesterséges megtermékenyítés etikája. 6. A kezdődő élet védelme és az abortusz. 7. A szerv- és szövettranszplantáció erkölcsi kérdései. 8. Az emberrel végzett orvosi kísérletek erkölcsi határai. 9. Emberséges kíséret a haldoklásban és az eutanázia. 10. Merényletek az élet ellen (szenvedélyek, gyilkosság, veszélyeztetés). 11. A halálbüntetés erkölcsi és társadalmi problémája. 12. Az erőszakmentesség elve és a jogos háború kritériumai. 13. Az öngyilkosjelölt lecsúszása és felkarolása. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven.


A hallgató fejlesztendő kompetenciái Ismeri a bioetikai kérdések történetét, a mai kutatási eredményeket, a különböző etikák, világvallások és a keresztény erkölcsteológia tanítását. Képes a bioetika kérdéseire keresztény választ adni, a keresztény értékek fényében a kutatásokat, mai helyzeteket átlátni. Elkötelezetten belátja a katolikus bioetikai válaszok magalapozottságát és igényes színvonalát. Így önmaga is tud fejlődni, és másokat is tud fejleszteni.

Ajánlott irodalom Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Peschke, KarlHeinz: Christliche Ethik. Spezielle Moraltheologie, Paulinus, Trier, 1995; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 2006, 2. átdolgozott kiad.; Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga. Az abortuszlegalizáció ellentmondásai és jogellenessége, Szent István Társulat, Budapest, 1997, 2., bőv., átdolg. kiad.; Pápai Életvédő Akadémia, (szerk.) Vial Correa, Juan de Dios – Sgreccia, Elio: A humánembrió identitása és jogállása, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, Budapest, 2001; Buda Béla: Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok, Animula, Budapest, 1997.

Morális: Bioetika

bb

MAMO1/E – Esti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja A bioetikai kérdések erkölcsileg érett, elkötelezett hitű megválaszolása. Ehhez a bioetikai kérdések történeti felvetése után a humántudományok mai eredményeit a hit fényében értelmezzük, és az Egyház hivatalos tanítását elmélyítjük. Tematika 1. Az emberi élet kezdete; az abortusz. 2. Az emberi szaporodás új módszerei; a géntechnika erkölcsi problematikája. 3. Kísérletek az emberen; a szervátültetés problémái. 4. A halálbüntetés kérdése; az igazságos háború. 5. Az öngyilkosság cselekedete. 6. Eutanázia és halnisegítés.

Jegyzet Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Somfai Béla: Bioetika, jegyzet, 2009; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256.



Bioetika (Morálteológia)

bb

ETB/E – E sti, I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Szabó Kármen Ráhel OP A tanegység célja A bioetikai kérdések erkölcsileg érett, elkötelezett hitű megválaszolása. Ehhez a bioetikai kérdések történeti felvetése után a humántudományok mai eredményeit a hit fényében értelmezzük, és az Egyház hivatalos tanítását elmélyítjük. Tematika 1. Az élet szentsége és az emberi élet kezdete; 2. Az abortusz kérdése és az emberi szaporodás új módszerei; a géntechnológiával kapcsolatos kérdések; 3. A szervátültetés és az emberen végzett kísérletek problémái; 4. Az öngyilkosság jelensége. 5. Eutanázia és emberölés. (6. A halálbüntetés kérdése; az igazságos háború). Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Papp Miklós: Bioetika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2010. Kötelező irodalom Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. A bioetika néhány kérdéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Hittani Kongregáció: Donum vitae. Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (1987), (www. katolikus.hu); II. János Pál: Evangelium vitae. Enciklika az emberi élet sérthetetlenségéről (1995), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 251–276.; Hittani Kongregáció: Dignitatis personae. Instrukció egyes bioetikai kérdésekről, (www.vatican.va) angol, német vagy olasz nyelven. Ajánlott irodalom Lucas Lucas, Ramón: A bioetikáról mindenkinek, Új Ember, Budapest, 2007; Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába, Medicina, Budapest, 1999; II. János Pál: Mulieris Dignitatem, apostoli levél a nő méltóságáról és hivatásáról (1988), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 593–640.; II. János Pál: Familiaris Consortio, apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban, (1981), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 1. kötet, i. m., 187–256; Egyéb ajánlott irodalom A Család Pápai Tanácsa, Családlexikon, A családdal és az élettel kapcsolatos vitatott fogalmakról és etikai kérdésekről, SZIT, BP, 2012; Elio Sgreccia, Personalist Bioethics, Foundations and Applications, NCBC, Philadelphia, 2012; Benedict M. Ashley – Kevin


D. O’Rourke, Health Care Ethics, A Theological Analysis, Washington, 1996; Janet E. Smith, Why Humane Viate was Right?, Ignatius, San Francisco, 1993; Christopher Kaczor, The Ethics of Abortion, Women’s Rights, Human Life, and the Question of Justice, Routledge, NY, 2011.

Morálteológia IV.: Személyes kapcsolatok erkölcse

bb

MTMO4N, MAMO2/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja Az igaz kommunikáció művelését kutatjuk személyes és társadalmi (politika, tudomány, média) szinten, valamint a hazugság és a bűn rombolását. A konfliktuskezelés, az információvisszatartás, a segítő beszélgetés etikája. A szexuáletika fő kérdéseire keressük a választ a humántudományok eredményei alapján az erkölcsteológia fényében. Tematika 1. Kommunikációra teremtettünk: a szentháromságos antropológia; 2. Igazságosság a személyes életben; 3. Véleményképzés a nyilvánosságban (politika, tudomány, média); 4. Visszatartott igazság és/vagy „kegyes hazugság”?; 5. A férfi és a női lét antropológiája; 6. A szexualitás célja I. A szerelmes egység; 7. A szemérmes készülődés, érés és azok zsákutcái; 8. Boldogan – szexuális élet nélkül is; 9. A szexualitás célja II. A termékenység; 10. A családtervezés módszerei és azok erkölcsi értékelése; 11. Bűnök és betegségek a szexuális kapcsolatban; 12. A prostitúció mint megvásárolt nemi erőszak; 13. Házasságtörés, nemi erőszak, gyermekek bántalmazása; 14. A homoszexualitás lélektani és teológiai megfontolása. Követelmény A félév közben írásbeli beszámoló. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Papp Miklós: Szexuáletika, főiskolai jegyzet, Sapientia, Budapest, 2009. (Tételsor a tartalomjegyzék.) Ajánlott irodalom Egyházi megnyilatkozások a médiáról, Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája – Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Budapest, 1997; Demmer, Klaus: Angewandte Theologie des Ethischen, Herder, Freiburg i. Br., 2003; Bonacci, Mary Beth: Igazi szerelem. Kérdések és válaszok párkapcsolatról, házasságról és a szexualitás valódi jelentéséről, Szent István Társulat, Budapest, 2008; Laun, Andreas (szerk.): Homoszexualitás katolikus szemmel, Jel, Budapest, 2007, (www.ppek.hu); Funiok, Rüdiger: Medienethik. Verantwortung in der Mediengesellschaft, Kohlhammer, Stuttgart, 2007; Kippley, John és Sheila: A természetes családtervezés művészete, Szent István Társulat, Budapest, 1986; Fraling, Bernhard: Sexualethik. Ein Versuch aus christlicher Sicht, Schöningh, Paderborn, 1995; Buda Béla: A szexualitás lélektana. Élmény – magatartás – emberi kapcsolat, MAPET – Végeken Alapítvány, Buda-


pest, 1997; Somfai Béla: Szexuáletikai jegyzetek, Új Ember, Budapest, 2003; Feuerstein, Georg: Gott und die Erotik. Spirituelle Dimensionen der Sexualität, Droemer Knaur, München, 1993; Kruppa Tamás: A házas lét lelkisége és teológiája, Athanasiana 23 (2006) 93–137.; Jelenits István – Tomcsányi Teodóra (szerk.): Egymás közt – egymásért, Híd Családsegítő Központ-Csanádi Püspökség, Budapest, Szeged, 1990.

Nevelés és társadalom

bb

BAPDNTN, BAPDNT/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Nagy Krisztina A tanegység célja Alapvető nevelésszociológiai ismeretek elsajátítása és alkalmazása a pedagógia jelenségeinek szociológiai és szociálpszichológiai szempontú elemezésében és értékelésében. Tematika 1. A társadalmi folyamatok és a nevelés közti kölcsönhatások feltárása; 2. Politika, oktatáspolitika, nevelés; 3. Társadalmi struktúra és nevelés; 4. Gazdaság és nevelés, oktatásfinanszírozás; 5. Társadalmi szubkultúrák; 6. Értékek a társadalomban és a nevelésben; 7. Az esélyegyenlőség értelmezése, megteremtésének lehetőségei; 8. A keresztény értékek helye és szerepe a mai magyar társadalomban; 9. Az iskola társadalma, az iskola mint szervezet; 10. A pedagógustársadalom, a tantestület közössége; 11. A tanulói társadalom szervezeti felépítése, működése; 12. A csoport/közösség alakulásának társadalmi és értékrendi meghatározottsága. Követelmény Egy választott téma szakirodalma alapján előadás tartása vagy kollokvium. Irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című jegyzetei (1986 és 2003 között megjelentek); Andorka Rudolf: A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle (1993/12) 57–63; Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1989, 2001; Kozma Tamás (szerk.): Társadalom és nevelés. Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 1993; Nagy Mária tanulmányai a pedagógusok munkájáról, életkörülményeiről, szakmaiságáról; Vallásszociológiai vizsgálatok.

Nevelés, személyiségfejlesztés

bb

MAPDNE/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Fekete András OFM A tanegység célja Korunk nevelési gyakorlata elméleti hátterének megismerése. Tematika 1. Nevelés és öröklés (nevelhetőség); 2. Nevelés és társadalom; 3. A nevelő személyisége, a nevelői szerep (a tekintély kérdése); 4. Nevelés és perszonalizáció (a személyiségfejlesztés kulcskérdései); 5. Embereszmény és nevelés (értékközvetítés); 6. Szabadság és beavatkozás; 7. Közösségiség és individualizmus a nevelésben; 8. Etikai kérdések a nevelésben (etikai kódex).

Kötelező irodalom Zrinszky László: Neveléselmélet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2006 (a tematikában megjelölt fejezetek). Ajánlott irodalom Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény, Eötvös József, Budapest, 1996.



Nevelőszülői ellátás

bb

GYNSZE – Levelező (GYIT), I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gulyás József A tanegység célja Az otthont nyújtó ellátás másik formájának (a nevelőszülői ellátás) megismertetése. A családcentrikus szemlélet erősítése, a pedagógus szociális érzékenységének fejlesztése. Tematika A család fogalma és funkciói. A családi szerepekről általában. A nevelőszülői ellátás helye a gyermekvédelem rendszerében. A nevelőszülői ellátás, mint a családot pótló ellátás. A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai. A nevelőszülő feladatai. A nevelőszülői jogviszony. A nevelőszülői elhelyezés típusai. A nevelőszülő feladatai. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Szakirodalom 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998. (IV. 30.)NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről; 150/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről; Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról, Család, gyermek, ifjúság 7 (1999/3).

Non-profit szervezetek tevékenysége

bb

PTNPSZ/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit


Előadó: Gulyásné Kovács Erzsébet A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat

bb

BKPGY/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A gyakorlat tartalmát és követelményeit a vezetőtanár időben ismerteti.

BKPGYN – Nappali , I.

félév ,

Gyakorlatvezető: Csáki Tibor

2

kredit

Nyári lelkigyakorlat (1 hét)

bb

MTNYLGYN, BANYLGYN, BANYLGY/E


Igazoló: Dr. Várnai Jakab Az első tanév után kell elvégezni. A lelkigyakorlat előfeltétele a második évfolyamba lépésnek.

Ószövetség teológiája

bb

MTOTN, Nappali , I.

félév ,

2

kredit .

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A félév során a Héber Biblia/keresztény Ószövetség egyes kérdéseivel, teológiai megfogalmazásainak sokszínűségével és újraértelmezéseivel, valamint az ószövetségi gondolkodás alapvető dimenzióival foglalkozunk. Kísérletet teszünk néhány szentírási könyv teológiai vonatkozásainak vizsgálatára illetve az exegézis eredményeire támaszkodva egy-egy átfogó témát követünk végig az ószövetségi Szentírásban (pl. monoteizmus, teremtés, kiválasztás, szövetség). Tematika I. A Héber Biblia/Ószövetség zsidó és keresztény teológiája. II. Izrael népének sokszínű istentapasztalata. Követelmény Kötelező lesz két zárthelyi dolgozat megírása, a sikeres Zh-k esetén a hallgató elfogadhatja a megajánlott jegyet; egyébként a félév végén a megadott magyar nyelvű szakirodalmat és az előadások anyagát felölelő írásbeli vizsga lesz. Kötelező irodalom John L. McKenzie – R. E. Brown, „Az ószövetségi gondolkodás elemei”, in R. E. Brown – J. A. Fitzmyer – R. E. Murphy (szerk.), Jeromos Bibliakommentár III: Biblikus tanulmányok, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003, 407–452. Rózsa Huba, „JHVH az egyetlen Isten. A monoteizmus Izrael vallástörténetében”, in Uő, Isten a kezdet és a vég. Válogatott tanulmányok, Budapest, SzIT, 2010, 209–275. Dorothea Sattler – Theodor Schneider, „Istentan”, in Theodor Schneider (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest, Vigilia Kiadó, 1996, 59–80. (A „Bibliai alapok” c. fejezet ószövetségi része.) Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Xavier Léon-Dufour (szerk.), Biblikus Teológiai Szótár, Budapest, SzIT, 2009. További ajánlott szakirodalom az egyes alkalmakon kerül ismertetésre.

Ószövetségi bevezetés I.

bb

MTOB1N, BAOB1N, BAOB1/E – Nappali , E sti, I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja Bemutatni az Ószövetség „Tóra” és „Korábbi próféták” korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját, valamint alapvető teológiai témáikat. Tematika 1. Általános bevezetés; 2. A pentateuchus-kritika kezdetei; 3. A Wellhausen-elmélet; 4. Forma- és hagyománytörténeti megközelítések; 4. A Papi irat; 5. A Deuteronomium; 6. Az ősibb elbeszélő mű; 7. ZH; 8. Izrael fogság előtti története; 9. A DtrG; 10. Józsue-Bírák; 11. 1-2 Sámuel; 12. 1-2 Királyok; 13. ZH; 14. Záró megfontolások.

Kötelező irodalom Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 3. jav. kiadás; Ajánlott irodalom Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Budapest, 1999; Miller, J. Maxwell – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története, Piliscsaba, PPKE BTK, 2003.


Követelmény Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Ószövetségi bevezetés II.

bb

MTOB2N, BAOB2N, BAOB2/E – Nappali , E sti, II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja Bemutatni az Ószövetség „Későbbi próféták” és „Többi irások” korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját, valamint alapvető teológiai témáikat. Tematika 1. Általános bevezetés a prófétasághoz; 2. Az Izajási korpusz; 3. A VI-V. század prófétái 4. Zsoltárok; 5. Dániel; 6. Záró megfontolások. Követelmény órai jelenlét, kollokvium Kötelező irodalom Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott: irodalom Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Budapest, 1999; Miller, J. Maxwell – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2003.

Ószövetségi exegézis I.

bb

MTOE1N– Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi

Tematika Bevezetés a bölcsességi irodalomhoz. A bölcsességi írások mint a történelem és eszmetörténet tükörcserepei. A bölcsesség eredete, szerepe és célja a választott szemelvények alapján. Izrael története, a kiválasztás, a bölcsesség, a szó és a nő témái a különböző bölcsességi írásokban (szemelvények a Zsolt, Sír, Bölcs, Péld, Préd könyvekből). Hatástörténet: bölcsességi elemek az Újszövetségben. Követelmény Félév végén kollokvium. Ajánlott irodalom BENYIK GYÖRGY (szerk.): Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat, 23. Nemzetközi Biblikus Konferencia a Szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán: 2011. szeptember 08-10., JATEPress, Szeged, 2012. JAKUBINYI GYÖRGY: A Prédikátor könyve, Szent István Társulat, Budapest, 2008. RÖMER, THOMAS: Bölcsesség az Ószövetségben, Tillinger, Budapest, 1994. SZABÓ XAVÉR OFM: Az ószövetségi bölcsesség vizsgálata, különös tekintettel a teremtés és a történelem központi témáira, in Szeiler Zsolt – Bakos Gergely OSB – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések, L’Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013, 29–49. A témához kapcsolódó további irodalomjegyzéket kapnak a hallgatók az előadás során.


A tanegység célja Bepillantást adni a bölcsességi irodalom sokszínűségébe. Megmutatni, hogy a bölcsességi írásokon keresztül hogyan és mennyiben kísérelhetjük meg Izrael aktuális történelemi helyzetének és szellemiségének bemutatását. Választott szakaszok exegetikai elemzésén keresztül bemutatni Izrael bölcsességről, teremtésről kiválasztásról való gondolkodását, s e szemléletnek időbeli alakulását és hatását az Újszövetségre.

Ószövetségi exegézis II.: Az Őstörténet

bb

MTOE2N– Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja Válogatott zsoltárok többszempontú exegetikai vizsgálata. Tematika A kurzus kezdetén a Genesis alapvető bevezetéstani kérdéseinek áttekintése, majd ezután perikópánként haladva a választott fejezetek szövegének, szerkezetének, műfajának, és tanításának részletes vizsgálata. Követelmény Félévközi ellenőrzés: órai aktivitás Félév végi ellenőrzés vizsga Irodalom Az első órán ismerteti az előadó.

Ökológia, környezetvédelem és etika

bb

ETÖK/E – Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Bakonyi Gábor

Tematika 1. A teremtett világ ökológia szempontok szerint. 2. A bioszféra, mint a növények, állatok és emberek élőhelye. 3. Szerveződési szintek (populációk, életközösségek, bioszféra). 4. A bioszféra működése. 5. Régi kihívások: biodiverzitás csökkenés, 6. környezetszennyezés. 7. Új kihívások: géntechnológia, 8. nanotechnológia. 9-10. Környezeti problémák megoldásának lehetőségei: természettudományos megközelítések. 11. Fontos Biblia helyek. 12. Egyházi állásfoglalások. 13-14. Környezeti problémák megoldásának lehetőségei: etikai megközelítések. Követelmény Az előadásokon való részvétel. A félév végén gyakorlati jegy egy önállóan írt dolgozat alapján. Kötelező irodalom Bakonyi Gábor: Az önkorlátozás hiánya és szükséglete a környezetvédelemben, Vigilia 71 (2006/3) 173–181; Felelősségünk a teremtett világért. „Minden általa és érte teremtetett…”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről, Szent István Társulat, Budapest, 2008 (www.teremtesvedelem.hu/ korlevel); Vida Gábor: Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai, Studia Physiologica, 2012/Fasciculus 18., Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft.; (http://www.semmelweiskiado.hu/folyoiratok/2012_fasciculus_18_vida_gabor_honnan_hova_homo_az_antropocen_korszak_gondjai_folyoirat/) Ajánlott irodalom Bakonyi Gábor: http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&task=use r&id=123:bakonyig%C3%A1bor; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Egyházi dokumentumok az ökológiai válságról, Védegylet, Budapest, 2004; Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998. Honlap: www.teremtesvedelem.hu


A tanegység célja Megismertetni a hallgatót az általános ökológiai és környezetvédelmi ismeretekkel és ezekhez kapcsolódóan a társadalmi és egyéni felelősségekkel, valamint a tudományos, erkölcsi és vallási szempontokkal.

Ökumenizmus

bb

MTÖKN – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Mervay Miklós A tematikát a hallgatók az első órán kapjánk meg.

Papság teológiája

bb

MTPATN – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Beran Ferenc A tanegység célja A papi lét és élet jellemzőinek bemutatása a pap alapvető kapcsolatai szerint. Ezek az Istennel, a presbitériummal és a hívők közösségével való kapcsolatok. Tematika Papi identitás. A pap egyéni üdvösségtörténete. Meghívás és küldetés. A pap feladatai. Egyetemes és szolgálati papság. Evangéliumi tanácsok. Az élet keresztjeinek elfogadása. Egyházmegyés és szerzetesi lelkiség. Kapcsolat a főpásztorral. Kapcsolat a presbitériummal. Hivatásébresztés. A szeretet elsődlegessége. A szentségek közvetítője. A közösség vezetője. Alázat és egyszerűség.

Kötelező irodalom Presbyterorum ordinis. Határozat a papi szolgálatról és életről, in: Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000, 571–603; A félév során kiadott jegyzet. Ajánlott irodalom VI. Pál: Sacerdotalis caelibatus. VI. Pál pápa apostoli körlevele a papi celibátusról (1967), Amerikai Magyar Kiadó, Köln – Detroit – Wien, 1968; II. János Pál: Novo incipiente kezdetű nagycsütörtöki levél az egyház minden papjához (1979), in: II János Pál pápa első enciklikája és levelei, Szent István Társulat, Budapest, 1980, 145– 177; II. János Pál: Pastores dabo vobis apostoli buzdítás a papképzésről korunk körülményei között (1992), in: Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 877–970; Kléruskongregáció: A papi élet és szolgálat direktóriuma (1994), Szent István Társulat, Budapest, 2009; Kléruskongregáció: A katekézis általános direktóriuma (1997), Szent István Társulat, Budapest, 1998; Kléruskongregáció: A pap, az ige hirdetője, a szentségek kiszolgáltatója és a közösség vezetője a harmadik évezred távlatában (1999) Szent István Társulat, Budapest, 1999; Püspöki Szinódus: A szolgálati papság (1971), in: A papi szolgálat, Opus Mystici Corporis, Bécs, 1974, 167–189; Gisbert Greshake: Pap vagy mindörökké, Szent István Társulat, Budapest, 1985; Alfons M. Stickler: A klerikusi celibátus fejlődéstörténete és teológiai megalapozása, Budapesti Központi Papnevelő Intézet, Budapest, 1994; Folyóiratok: Papi lelkiség, I–IV. évf., Új Ember, 2006–2009; Presbyteri. Quaderni di spiritualità pastorale, Trento; Prêtres diocésains, Paris.



Pasztorális tanácsadás speciális formái és helyzetei I., II., III., IV.

bb

PGGYK1,2,3.4/E – Esti,

minden félév ,

2

kredit

Előadó: Barlay Laura A tanegység célja A kurzuson mind a négy félévben hasonló munkamódban működik. Félig strukturált, ill. strukturált gyakorlatok keretében, védett közegben biztosít lehetőséget a különböző elméleti és gyakorlati ismeretek integrációjára, önismeret fejlesztésére. Cél, hogy a hallgatók minél nagyobb jártasságot szerezzenek reflektív és önreflektív szemléletű munkamód terén. Tematika Minden félévben igazodik a terepgyakorlat helyén megjelenő elméleti és gyakorlati kérdésekhez. Követelmény A szeminárium keretében előírt feladatok határidőre történő teljesítése. Az ott végzett munka alapján rövid szemináriumi dolgozat elkészítése, melyek mindig igazodnak az adott félév tematikájához. Irodalom Az órákon az elméleti kurzusokon elhangzottak gyakorlati alkalmazása a cél. Külön kötelező irodalmat nem igényel a kurzus.

Patrológia I.

bb

BAPA1N, MTPA1N – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Perendy László SchP Tanegységi előfeltétel: Egyháztörténelem I.

Tematika 1. Bevezetés; az apostoli atyák; 2. A korai hitvallások; 3. Didakhé; 4. Hermasz Pásztora; 5. Apokrif apokalipszisek, evangéliumok, akták és levelek; 6. A II. századi görög apologéták; 7. A gnoszticizmus főbb áramlatai; 8. Szent Irenaeus; 9. Az alexandriai teológiai iskola kezdetei; 10. Órigenész; Tertullianus; 11. Szent Cyprianus; Minucius Felix; Szent Hippolütosz; 12. Novatianus; Lactantius; 13. Arius presbiter és Szent Athanasziosz pátriárka; 14. Nagy Szent Baszileiosz; Nazianzoszi Szent Gergely; Nüsszai Szent Gergely. Követelmény A félév során beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Külön megbeszélés alapján kötelező olvasmány mintegy 50 oldalnyi szöveg a Vanyó László által szerkesztett Ókeresztény írók című sorozat megfelelő köteteiből. A hallgatók az órán beszámolnak az olvasottakról. Ajánlott irodalom Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980; Pavić, Juraj – Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő kötetei.


A tanegység célja A patrisztika kezdeti korszakának bemutatása, ismerkedés a kezdeti korszak legfontosabb műfajaival.

Patrológia II.

bb

BAPA2N, MTPA2N – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Perendy László SchP Tanegységi előfeltétel: Patrológia I. A tanegység célja A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű patrisztikai irodalom egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban. Tematika Az antiokhiai iskola; Aranyszájú Szent János; a IV. század palesztinai és szíriai szerzői; Szír Szent Efrém; a nyugatiak küzdelme az arianizmus ellen; a donatista szakadás; Alexandriai Szent Cirill; az egyiptomi szerzetesség megalapítói; Szent Ambrus; Ambrosiaster; Szent Jeromos; Szent Ágoston; Szent Ágoston ellenfelei és követői; eretnekségek Hispániában; latinul író keresztény költők; galliai írók; itáliai atyák; a középkor tanítómesterei; a patrisztikus kor alkonya Keleten. Követelmény A félév során beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Külön megbeszélés alapján mintegy 50 oldalnyi szöveg az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő köteteiből. Ajánlott irodalom Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980; Pavić, Juraj – Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Az Ókeresztény írók című sorozat megfelelő kötetei.

Patrológia I.

bb

BAPA1/E- Esti, II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Fejérdy Márta O.Cist. Tanegységi előfeltétel: Egyháztörténelem I.

Tematika 1.Bevezetés: az ókeresztény irodalomtörténet fogalma, sajátosságai, korszakai; A születő kereszténység történelmi környezete 2. Az apostoli atyák kora; 3. Római Kelemen, Antiochiai Ignác, A korai hitvallások; 4. A II. századi görög apologéták kora; Jusztinosz 5. A gnoszticizmus főbb áramlatai Irenaeus; 6. Az Egyház a III. században; vértanúakták 7. Latin keresztény irodalom kezdetei, Tertullianus, 8. Cyprianus, 9. Az alexandriai teológiai iskola kezdetei; Alexandriai Kelemen 10. Órigenész; Az egyházatyák és a Biblia Követelmény A félév során érintett szerzők valamelyikétől egy szabadon választott mű elolvasása, egy részletének rövid elemzése a megadott szempontok szerint. (kb. 5 oldal). A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom A.-G. Hamman: Hogyan olvassuk az egyházatyákat? Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009; Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma, Bp., Jel Kiadó, 2007, megadott fejezetek Ajánlott irodalom Pavić, Juraj – Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona, Bp., SzIT, 2004. Perendy László: Patrológia, www.sapientia.hu/old/jegyzet/wpater_2.html; Ókeresztény írók, Ókeresztény örökségünk és Catena sorozatok forrásmunkái


A tanegység célja A patrológia kezdeti korszakainak bemutatása, ismerkedés az első három század legfontosabb műfajaival, az Egyházatyák tanításával.

Patrológia II.

bb

BAPA2/E, MAOI/E – Esti, II.

félév

3

kredit

Előadó: Dr. Fejérdy Márta O.Cist. Tanegységi előfeltétel: Patrológia I. A tanegység célja A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű ókeresztény irodalom egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban. Tematika 1. A IV.-V század Egyházának történelmi környezete; 2. Athanasziosz. 3. A keresztény szerzetesség születése 4. Nagy Baszileiosz, .Nazianzoszi Gergely, Nüsszai Gergely,. 5. Az antiokhiai iskola: Aranyszájú János; Palesztina: Jeruzsálemi Cirill 6. Alexandria és Antiochia vitája az V. szd-ban: Alexandriai Szent Cirill; 7.Nagy nyugati egyházatyák: Szent Hilarius Szent Ambrus; Szent Jeromos; 8.Szent Ágoston; 9. Az egyházatyák korának alkonya: VI. -VIII. század főbb jellemzői 10. Nagy Gergely pápa Követelmény A félév során érintett szerzők valamelyikétől egy szabadon választott mű elolvasása, egy részletének rövid elemzése a megadott szempontok szerint. (kb.5 oldal). A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom A.-G. Hamman: Hogyan olvassuk az egyházatyákat? Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009.; Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma II., Bp., Jel Kiadó, 2007, magadott fejezetek. Ajánlott irodalom Pavić, Juraj – Tenšek, Tomislav Zdenko: Patrológia, Agapé, Novi Sad – Szeged, 1997; Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Szent István Társulat, Budapest, 2009; Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona, Bp., SzIT, 2004.; Perendy László: Patrológia, www.sapientia.hu/old/jegyzet/wpater_2.html; Ókeresztény írók, Ókeresztény örökségünk és Catena sorozatok forrásmunkái

Pedagógiai kutatások

bb

MAPDPK/E – Esti, I.,

illetve

II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Nagy Krisztina

Tematika A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (alapvető sajátosságok, jellemzők, folyamatok, stratégiák, módszerek, kutatásetikai problémák). A szakirodalom feltárása és feldolgozása (a szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai, technikái, korszerű információkereső rendszerek). Kutatási stratégiák (a pedagógiai kísérlet, analitikus kutatások). A kutatás módszerei és eszközei (megfigyelés, kikérdezés, tesztek, dokumentum- és tartalomelemzés). A pedagógiai vizsgálatok matematikai statisztikai módszerei. A kutatási eredmények értelmezése és közlése (interpretáció, értékelés, kutatási beszámoló, publikáció). Gyakorlati kutatómunka. Követelmény A félév folyamán zárthelyi dolgozat, önálló kutatás bemutatása. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban, Budapest, 1996 (vagy későbbi kiadások); Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata, Tóth Kiadó, Debrecen, 1998; Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára, OKKER, Budapest, 2000; Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001; Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában, Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995; Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.


A tanegység célja A neveléstudományi kutatások alapvető módszereinek megismerésével és gyakorlati alkalmazásával felkészíteni a hallgatókat a pedagógiai témájú szakdolgozatok és záródolgozatok szakszerű kidolgozására, kialakítani a leendő pedagógusok kutató attitűdjét, fejleszteni problémafelismerő és –megoldó képességüket.

Pedagógiai problématörténet szeminárium

bb

MAPDPR/E – Esti, II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja A nevelés történeti aspektusaiban való gyakorlati elmélyedés, az önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása, a problémaközpontú gondolkodás és a kutatói attitűdök fejlesztése. Tematika A tanegység keretében végzett gyakorlati munka előkészíti a hallgatót a szakmailag megalapozott önálló ismeretszerzésre és kutatásra, amely különösen fontos mind a leendő pedagógus, mind a tudományterület dinamikus fejlődése szempontjából. A konkrét tematika a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. A színes, változatos és inspiráló témaválasztás, majd a kutatás és a feldolgozás a tanegység központi eleme. Követelmény Egy neveléstörténeti téma kiválasztása, ennek önálló kutatása, az eredmények értékelése és bemutatása. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában mutatja be, ennek alapján a félév végén gyakorlati jegyet kap. Kötelező irodalom Németh – Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004., Németh – Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999., Gál Péter: A New Age és a kereszténység. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1997., Rousseau J. J.: Emil, avagy a nevelésről. Papirusz Book, Budapest, 1997., Baader, Meike Sophia: A vallás és a reformpedagógia bensőséges kapcsolata. In: Iskolakultúra, 2005. szeptember, p. 28-37., Pálvölgyi Ferenc: A reformpedagógia vallásos dimenziói. In: Iskolakultúra, 2005. szeptember, p.: 38-49., Pálvölgyi Ferenc: Hagyomány és megújulás harmóniája a jezsuita pedagógiában. In: Mester és Tanítvány, 2005. augusztus, p. 38-49., Pálvölgyi Ferenc: Don Bosco pedagógiája. In: Mester és Tanítvány, 2005. január, p. 117-126., Pálvölgyi Ferenc: A kollégiumi nevelés évszázadai. In: Mester és Tanítvány, 2007. augusztus, p. 9-20., Pálvölgyi Ferenc: Egy pedagógiai ihletésű emberkép körvonalai. In: Mester és Tanítvány, 2005. november, p. 174-186. Ajánlott irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996. p. 9-67., 317-339., Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatásmódszertani Kiskönyvtár. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001.

Pedagógiai pszichológia

bb

MAPS/E, – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: dr. Szitó Imre A tanegység célja Átfogó képet adni a szocializáció folyamatáról, különböző színtereiről és szintjeiről, valamint a nevelés különféle módszereiről és ezek várható hatásairól. Ezen elméleti tudás birtokában a hallgatók képessé válnak arra, hogy majdani oktató-nevelő munkájukat tudatosan, célirányosan és hatékony módszerek igénybevételével tervezzék.

Követelmény Félév végi kollokvium Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina: Pedagógiai pszichológia, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható). Ajánlott irodalom Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004; N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest, 2004; Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Lélekvilág, PPKE BTK, Piliscsaba, 1998.


Tematika A szocializáció elméleti kérdései: színterei, szereplői, tanulási formái. A jutalmazás és büntetés pszichológiai szempontjai. Nevelési stílusok a szocializációban. Kommunikáció a nevelésben. Vezetési stílusok az oktató-nevelő munkában. A tanulók közti egyéni különbségek jellemzői, megismerésük, bánásmód.

Pedagógiai pszichológia szeminárium

bb

MAPSPP/E, – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: dr. Szitó Imre A tanegység célja A neveléslélektan és a szociálpszichológia tudományának elméleti megállapításai kiscsoportos önismereti feladatok továbbá helyzetgyakorlatok segítségével a praktikum szintjén is tanulmányozhatóvá váljanak. A gyakorlat során a hallgatók felmérhetik saját nevelői elképzeléseik hatékonyságát és korlátait, ezáltal képessé és motiválttá válnak arra, hogy elméleti tudásukat folyamatosan bővítsék, és kialakítsanak egy saját személyiségükhöz igazodó, hiteles és hatékony nevelési attitűdöt. Tematika A személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások. A tanár-diák kapcsolat sajátosságai. A csoportok működésének jellegzetességei. Az iskolai társas kapcsolatok vizsgálatának módszerei. A gyermekek/tanulók mentálhiogiénés problémáinak felismerését segítő módszerek. A kommunikáció sajátosságai és nehézségei. Konfliktusok és kezelésük. Követelmény Kérdőíves vizsgálat elvégzése gyermekcsoportban, osztályprofil elemzés, esettanulmány készítése Kötelező irodalom Sallay Hedvig – Perge Judit: A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben, in Martonné Tamás Márta – Sallay Hedvig – Perge Judit: Pályaválasztás és szelekció. A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben, Iskolapszichológia 12., ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési és -továbbképzési Központ, Budapest, 2007, 45–91; Tóthné Vanger Lívia (2013) Osztályklíma vizsgálat a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTTK, Pedagógiai Intézet, Szakdolgozat

Pedagógiai tervezés

bb

ETCSPT/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja Növelni a hallgatók tudatosságát a tanítás különböző szakaszainak (éves munka, tematikus egység, tanítás óra) megtervezésében, a tervezés és a hatékony tanítás közti összefüggések felismerésében.

Követelmény Három oktatási terv elkészítése egyénileg választott témából feladatok. (Tematikus terv, óraterv, projektterv) Kötelező irodalom Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (vagy bármelyik későbbi kiadás): Az iskolai oktatómunka tervezése című fejezet; Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, Iskolafejlesztési Alapítvány – Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1991, 2002; Bárdossy Ildikó (et al.): A kritikus gondolkodás fejlesztése, JPTE, Pécs, 1993.


Tematika 1–3. A pedagógiai tervezés értelmezése a különböző pszichológiai és pedagógiai elméletek alapján; 4–5. A tervezés során felhasznált dokumentumok, tantervelemzés; 6–7. A tanmenet, az oktatás célrendszere; 8. A tanyag tartalma; 9. A tartalomelemzés módszerei; 10. A tematikus tervezés; 11–12. Differenciált stratégiák tervezése; 13. Az ellenőrzés-értékelés tervezése.

Plébániai adminisztráció és ügyvitel

bb

BAPLADN, MTPLADN, BAPLAD/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

1

ill .

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja Bevezetést nyújtani a plébánia adminisztratív, szervezeti és ügyviteli életébe, az irodai munkába, valamint eligazodást és némi gyakorlatot adni azokban az esetekben, amelyek a leggyakrabban előfordulnak. Tematika 1. A plébánia mint „kis egyház”. A plébános személye, a káplán; 2. A magyar plébániák sajátosságai; 3. Városi és falusi plébánia; 4. A plébánia rétegződése (csoportok, lelkiségi mozgalmak, kórus, ministránsok, önkéntesek stb.); 5. A plébánia házának berendezése (ingatlanok, tulajdonviszonyok); 6. Az egyházközségi képviselőtestületi tanács; 7. Anyagiak: egyházi adó/önkéntes hozzájárulás, perselypénz, stóladíjak; 8. Adminisztráció: anyakönyvek, okmányok, hivatalos levelek, dokumentumok; 9. Az irodai élet (az iroda berendezése, archívum, könyvtár, pecsétek, biztonság stb.). Követelmény A félév során kötelező óralátogatás. A félév végén gyakorlati jegy. Irodalom Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzata, Szent István Társulat, Budapest, 1984; Egységes Anyakönyvezési Szabályzat, Szent István Társulat, Budapest, 1988.

Plébániai gyakorlat (2 hét)

bb

BAPLGYN – Nappali , II.

félév ,

2

kredit


Gyakorlatvezető: Dr. Csáki Tibor A gyakorlat tartalmát és követelményeket a vezető a félév elején ismerteti.

Plébániai gyakorlat bevezetése I.

bb

BAPLGYB1N – Nappali , I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Csáki Tibor Tematika 1. Reflexió a nyári gyakorlat lefolyására, tapasztalataink elemzése; 2. Feladattípusok a közösségben – a lelkipásztori munkatárs feladatkörének alaptípusai (közösségszervezési, adminisztratív, liturgiavezetési, programszervezési); 3. A feladattípusok ellátásához szükséges készségek; 4. A népegyházi és evangelizációs hozzáállás gyakorlati különbségei; 5. A lelkipásztori önreflexió és korrekció elvei és gyakorlata; 6. A lelkipásztor lelki és közösségi életének egyes kérdései; 7. A gyakorlatra kijelölt plébániák sajátosságai. Követelmény A nyári gyakorlatról írásos beszámoló készítése és leadása határidőig. Egy kijelölt pasztorális témájú mű elolvasása és olvasónapló készítése megadott szabályok szerint. A félév során a nyári gyakorlat írásos beszámolójának értékelése. A félév végén a leadott olvasónapló értékelése (gyakorlati jegy). Kötelező irodalom II. János Pál: Novo Millennio Ineunte apostoli levél (2001), in Diós István (szerk.): II. János Pál megnyilatkozásai, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005, 565–599; Klérus Kongregációja (et al.): Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztorok szolgálatában való együttműködéséből fakad, Szent István Társulat, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom Ratzinger, Joseph: A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 1997, 2005; Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda, Kecskemét, 1995 (Prugg Verlag, Eisenstadt, 1979); Országos Liturgikus Tanács: A világi lelkipásztori kisegítők kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003.

Plébániai gyakorlat bevezetése II.

bb

BAPLGYB2N – Nappali , II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Csáki Tibor Tematika Reflexió a gyakorlat lefolyására, tapasztalataink elemzése. Követelmény A kéthetes gyakorlat tapasztalataiból szóbeli beszámoló a szemináriumon, és annak írásbeli leadása. Évközi ellenőrzés: szóbeli beszámoló és írásos összefoglaló értékelése (gyakorlati jegy).

Ajánlott irodalom Lohfink, Gerhard: Milyennek akarta Jézus a közösséget? A keresztény hit társadalmi dimenziója, Egyházfórum, Luzern, 1990; Tarjányi Zoltán: Misekalauz, Igen – Új Ember, Budapest, 2000.


Kötelező irodalom Cordes, Paul Josef: A lelket ki ne oltsátok. Karizmák és újra-evangelizálás, Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1991; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: A világi személyek lelkipásztori tevékenységének szabályzata, Szent István Társulat, Budapest, 1986.

Plébániai gyakorlat bevezetése

bb

BAPLGY/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István

Plébániai gyakorlat bevezetése

bb

BAPLGYB/E – Esti, I.

félév ,

0

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pákozdi István A tanegység célja A plébániai munkába való bevezetés azok számára, akik a félévközi gyakorlatuk során majd különféle plébániákra mennek. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébánia szerkezete, típusai, a plébániai élet. Tematika 1. A hallgatók eddigi tapasztalatainak felmérése; 2. A plébániai életbe való bevezetés; 3. A plébániák típusai; 4. A plébániai élet.

Irodalom Klérus Kongregáció: A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője. Instrukció, Szent István Társulat, Budapest, 2003; Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad, Szent István Társulat, Budapest, 1998.


Követelmény Egy plébániai gyakorlat elkészítése és arról leírás készítése.

Politológia

bb

KGJP – Levelező, II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Horkay-Hörcher Ferenc A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Propedeutika gyakorlat

bb

MTPRGYN, BAPRGYN, BAPRGY/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Bevezetni a hallgatókat teológiai témák alapvető irodalmának (kézikönyvek, lexikonok, gyűjteményes kötetek, folyóiratok) használatába, teológiai kérdések közelítésének általános módszertanába. Felkészíteni egy-egy téma – forrásokra korrekt módon hivatkozó – írásbeli kifejtésére.

Követelmény A félév közben írásbeli feladatok. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Tőzsér Endre (szerk.): Dolgozatírási szabályzat, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013. Ajánlott irodalom Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest, 1996; Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon, Krónika Nova, Budapest, 2002; Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Osiris, Budapest, 2005.


Tematika Az alapvető teológiai szakirodalom bemutatása. Lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok, elektronikus források használata. Különböző írásbeli műfajok – rezümé, recenzió, tanulmány – megismerése. A dolgozatírás módszertana: témaválasztás; a dolgozat felépítése; idézetek, hivatkozások alkalmazása; megfelelő irodalom összeállítása és az irodalomjegyzék formai követelményei.

Propedeutika proszeminárium

bb

BAPRPN, MTPRPN – Nappali , I. félév, 0 BAPRP/E – Esti, I. félév, 0 kredit

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Fejleszteni a hallgatók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, valamint bemutatni a katolikus egyház alapvető tanítását. Rövid tanulmányokkal, cikkekkel találkoztatva gyakoroltatni a lényeg kiemelését, egy téma szóbeli és írásbeli összefoglalását. Megismertetni a Katolikus Egyház katekizmusát. Tematika Szövegértés, lényeg kiemelése. Jegyzetelés, vázlat, olvasónapló. Vallomás – hitvallás. Egyház. Találkozások a Szentírással. Liturgia és szentségek. Egyházi év. Élet és ima. Követelmény Félév közben írásbeli feladatok és az egyes alkalmakon tevékeny részvétel. A félév végén aláírás. Kötelező irodalom A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2006. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest, 1996; Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon, Krónika Nova, Budapest, 2002; Olasz Püspökkari Konferencia: Az igazság megszabadít benneteket. Felnőttek katekizmusa, Don Bosco, Budapest, 2000; Tőzsér Endre (szerk.): Dolgozatírási szabályzat, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.

Pszichodráma PTPD1/E, PTPD2/E – Esti, I–II.

félév ,

bb 5

kredit


Előadó: Dr. Rauscher Dóra OP és Varga Kapisztrán OFM A tematikát az oktatók az elsõ órán teszik közzé.

Pszichodráma

bb

PTPD3/E, PTPD4/E – Esti, I–II.

félév ,

5

kredit

Előadó: Martosné Dulácska Csilla és Góczán-Szabó Ildikó A tematikát az oktatók az elsõ órán teszik közzé.

Pszichológia a gyermekvédelemben

bb

GYPSZGY – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes

Tematika 1–2. A pszichológiai szemlélet érvényesülése a gyermekvédelemben. Történelmi előzmények: reformpedagógiai törekvések a XX. század elején (Nagy László, Nemes Lipót). A hatvanas évek igényei és törekvései. A differenciált hálózat létrehozása, és a pszichológiai csoport megalakulása a fővárosi Gyermekvédő Intézetben (1968). A jó diagnózis mint az eredményes korrekció és sikeres terápia feltétele. Diagnózis a gyermekvédelemben; 3–4. A fejlődés fogalma, feltételei. Egyéni különbségek a fejlődésben (retardáció, regresszió, akceleráció). A gyermekvédelmi szakellátásba beutalt gyerekek személyiségjellemzői 2002–2005. A személyiségkorrekció módjai; 5–6. Mentális retardáció a fejlődés különböző szakaszaiban. A csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés anomáliái. Fejlődési ártalmak és elkerülésük lehetőségei. A gyermekotthonokban élő gyerekek iskolaérettségi szintje. A lassú pszichés fejlődés korai felismerésének jelentősége az iskolaérettség szempontjából. A prepubertás és ifjúkori mentális fejlődés. Életmód és egészségi állapot összefüggései; 7–8. Az érzelem fogalma. Az érzelmi fejlődés szakaszai és jellegzetességei. Az érzelmi fejlődés főbb problémái a gyermekotthonokban. Kapcsolati zavarok; 9–10. Nevelőszülőnél élő gyermekek pszichés problémái. Családi rizikótényezők. Külső rizikótényezők (nevelési, oktatási intézmények ártalmai, kortárs csoportok, szubkultúrák). Az eredményes reszocializáció feltételei. Követelmény Szigorlat. Az előadások és kötelező irodalmak ismerete. Személyiségjellemzés, diagnózis és javaslat készítése. Kötelező irodalom 1–2. Gáti Ferenc: A pszichológiai szemlélet érvényesülése a gyermekvédelemben, in Pszichológiai tanulmányok, 10. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 255–258; Bergmann Erzsébet: Pszichológiai vizsgálat és a gyermeki személyiség problémáinak megismerése, in Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből 17. szám, 1977, 111–119; Fehérné Mészáros Ágnes: Harmincöt éves a TEGYESZ-ben működő Lélektani csoport, Kapocs 11 (2003/5) 50–59; 3–4; Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 1998, 29–42; Semsey András: A beutalt kiskorúak pszichés állapotának változásai az utóbbi években, in Molnár László (szerk.): Társadalmi felelősség – gyermekvédelem, Okker, Budapest, 2002, 126–132; 5–6. Szabó Pál: A lassúbb pszichés fejlődés felismerésének prognosztikus jelentősége, in Pszichológi-


A tanegység célja A gyermekvédelmi ellátásba bekerülő gyermekek pszichés jellemzőinek megismerése.

ai tanulmányok, 10. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 367–371; Kardos Ilona: Csecsemőotthon, korai fejlődés, késői következmények, Család, gyermek, és ifjúság (1999/6); Bergmann Erzsébet: Encefalopathiás személyiségfejlődés problémája az iskolaérettség korában, in Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1971/4) 27–38; 7–8. Bábolnay Tamásné: Az érzelmek szerepe a személyiségkorrekciós munkában, Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1980/24) 105–220; 9–10. Kálmánchey Márta: Nevelőszülőknél élő gyermekeknél előforduló pszichés problémák, Család, gyermek, és ifjúság 10 (2001/2) 24–29; Csókay László: A szocializáció és reszocializáció fogalma, feltételei, különbségei, in Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás, Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004, 177–184. Ajánlott irodalom 1–2. Dickmann Mátyás: A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) története, in Molnár László (szerk.): Tegnap – ma – holnap a fővárosi gyermekvédelemben, OKKER – Fővárosi TEGYESZ, Budapest, 2005; 3–4. Lázár Imre: Fejlődéslélektan. Fejlődésmodellek. Kötődéselmélet és személyiségmodellek, in Kopp Mária – Berghammer Rita (szerk.): Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest, 2005; Gergely Ferenc: A magyar gyermekvédelem története 1867–1991, Püski, Budapest, 1997; Veczkó József: Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézőpontból, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007, 26–54.

Pszichopatológia I. és II.

bb

PTPSP1/E

és

PTPSP2/E– Esti, I–II.

félév ,

3-3

kredit

Előadó: Pataki Ágnes SSS A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a fontosabb pszichiátriai kórképeket, különös tekintettel a pasztorális tanácsadó kompetenciájára. Tematika Pszichiátriai betegségek tünetei; Ön- és közveszélyesség; Neurózisok, hangulat zavarok, pszichotikus zavarok; Személyiség zavarok. Szenvedélybetegségek. Organikus zavarok. Pszichoszomatikus betegségek; Evés-, alvás,- és szexuális zavarok. Gyermekés serdülőkori zavarok; Időskori pszichopatológia; Az egyes zavarok kapcsán röviden a pszichiátriai kezelési módokról, valamint a hozzátartozók megsegítéséről.

Irodalom Az egyes témákhoz megadott oldalszámok szerint Tringer László: A pszichiátria tankönyve. Pável Magda: Életesemények lelki zavarai I. SE – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2004., Ratkóczi Éva: Életesemények lelki zavarai II. SE – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003., Török Szabolcs (szerk.): Életesemények lelki zavarai III. – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom Allen Frances, MD és Ruth Ross, MA: DSM IV.-TR esettanulmányok. Klinikai útmutató a differenciál-diagnózishoz American Psychiatric Publishing Inc. 2002. Lélekben Otthon Kiadó és Szolgáltató Bt


Követelmény Óralátogatás (jelenléti ív); Félév végén vizsga.

Reflektív pedagógia (hittanári, etikatanári)

bb

MARPETN, MARPH/E, MARPET/E, – Esti, I–II.

félév , gyakorlat ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: csoportbeosztás szerint A tanegység célja A reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé tenni a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segíteni a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. Tematika A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfólióban. A félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003; Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió, Oktatás-módszertani Kiskönyvtár 11., Gondolat, Budapest, 2009, 2. bőv. kiadás. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében, in Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Osiris, Budapest, 2001, 213–134; Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Retorika I.

bb

BARE1N – Nappali , I. Félév, 2

kredit

Előadó: Dr. Bóna Judit

Tematika 1. A beszédtechnika és a beszédművelés fogalma; a beszéd élettani alapjai; a beszédállapot felmérése, 2. A helyes beszédlégzés, 3. A hangindítás és a hangzás, 4. A magán- és mássalhangzók képzése, 5. A hangkapcsolatok; a hangképzési bázis, 6. A hangerő és a hangsúly, 7. A hangfekvés, a beszéd dallama, 8. A tempó, a ritmus és a beszédszünet, 9. A szöveg feldolgozása, 10. A nonverbális kommunikáció a nyilvános beszéd során, 11-13. Komplex beszédtechnikai gyakorlatok. Követelmény 1. Aktív részvétel az órákon. 2. A megbeszélt alkalmakra egy-egy szöveg feldolgozása és felolvasása a megadott szempontok alapján. 3. Beszámoló a félév során feladott rövid cikkek tartalmából. Irodalom Thoroczkay Miklósné 2011. Beszédtechnikai gyakorlókönyv. Holnap Kiadó, Budapest.


A tanegység célja A kurzus a helyes beszédtechnikához, felolvasáshoz kapcsolódó elméleti és főképp gyakorlati ismereteket nyújt a hallgatóknak, és felkészíti őket arra, hogy a munkájuk során pontos artikulációval, megfelelő tempóval és hangerővel stb., értető módon tudjanak beszédet tartani, oktatni, a mindennapokban kommunikálni. A jó előadói és beszédkészség ugyanis a meggyőzésnek, a hatáskeltésnek az egyik legfontosabb eszköze. A kurzus során a beszédgyakorlatok mellett a hallgatók megtanulhatják, hogyan küzdhető le a lámpaláz, illetve kitérünk a nonverbális kommunikáció legfontosabb, a nyilvános beszéd során használható eszközeire is.

Retorika II.

bb

BARE2N – Nappali , II. Félév, 2

kredit

Előadó: Dr. Bóna Judit A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Rítus

bb

MTRITN – Nappali , I.

félév ,

2

kredit


Előadó: Dr. Pákozdi István A tematikát az oktató az elsõ órán teszi közzé.

Romológia

bb

CSRO/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szabóné Dr. Kármán Judit A tanegység célja A család- és gyermekvédelmi képzésben résztvevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre. Tematika 1. A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban; 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők); 3–4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények); 5. A roma/ cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig; 6. A cigányság szokásai, hagyományai – gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána; 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében; 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei; 9–10. Családgondozás, gyermekvédelem a roma/cigány családokban; 11. As�szimiláció, szegregáció, integráció; 12. Az előítélet és rasszizmus kialakulásának okai, megelőzése, „kezelése”; 13–14. A hazai cigányság integrálódásának útja; többség és kisebbség feladatai, oktatási, jogi, gazdasági, egyházi válaszok. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete, in Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Semmelweis, Budapest, 2008, 415–427; Szabóné Kármán Judit: Őszintén a „cigánykérdésről”, (www.jezsuita.hu); Embertárs 8 (2010/2) 179-189. Ajánlott irodalom Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain”. Cigánypasztoráció Magyarországon, 2002, Vigilia 67 (2002/9) 667–677; Farkas Endre (szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok, Inter-es, Budapest, 1994; Forray R. Katalin (szerk.): Ciganológia – romológia, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2000; Michael, Stewart S.: Daltestvérek, T-Twins, Budapest, 1994; Szabóné Kármán Judit (2012): A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota. Gondolat Kiadó, Budapest. Székely János Cigány népismeret Budapest, 2011, Szent István Társulat Kiadó; Őszintén a cigányokról. Szabóné Kármán Judit romológussal beszélget Naszádi Kriszta. Budapest, 2012. Harmat Kiadó.

Romológia I–II.

bb

GYRO1, GYRO2 – Levelező (GYIT), I–II.

félév ,

2,

ill .

3

kredit

Előadó: Szabóné Dr. Kármán Judit

Tematika 1. A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban; 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők); 3–4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények); 5. A roma/ cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig; 6. A cigányság szokásai, hagyományai: gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána; 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében; 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei; 9–10. Családgondozás, gyermekvédelem a roma/cigány családokban; 11. Asszimiláció, szegregáció, integráció; 12. Az előítélet és rasszizmus kialakulásának okai, megelőzése, „kezelése”; 13–14. A hazai cigányság integrálódásának útja; többség és kisebbség feladatai, oktatási, jogi, gazdasági, egyházi válaszok. Követelmény Önálló dolgozat leadása és kollokvium. Irodalom Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete, in Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Semmelweis, Budapest, 2008, 415–427; Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain”. Cigánypasztoráció Magyarországon, 2002, Vigilia 67 (2002/9) 667–677; Farkas Endre (szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok, Inter-es, Budapest, 1994; Forray R. Katalin (szerk.): Ciganológia – romológia, Dialóg Campus, Budapest – Pécs, 2000; Michael, Stewart S.: Daltestvérek, T-Twins, Budapest, 1994; Szabóné Kármán Judit: Családgondozás-krízisprevenció. Cigány családok gondozása, Medicina, Budapest, 2004. SZABÓNÉ KÁRMÁN JUDIT(2012): A magyarországi roma/ cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota. Gondolat Kiadó, Budapest. Székely János: Cigány népismeret Budapest, 2011, Szent István Társulat Kiadó. Őszintén a cigányokról. Szabóné Kármán Judit romológussal beszélget Naszádi Kriszta. Budapest, 2012. Harmat Kiadó.


A tanegység célja A család- és gyermekvédelmi képzésben résztvevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre.

Segítő kapcsolat és tanácsadás

bb

CSSKT/E – Esti, I.

félév ,

1

kredit

Előadó: Pap Judit A tanegység célja Áttekintést adni a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. Tematika 1–2. A segítő kapcsolat sajátossága, dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd ; 3-4. A tanácsadás pszichológiája Követelmény Zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában, Új Ember, Budapest, 2002, 25–52., 109–112.; Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2004, 73–96. Ajánlott irodalom Sajgó Szabolcs et al. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről, Katolikus Pszichológusok Baráti Köre – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 1996; Egan, Gerard: A segítő készségek fejlesztése, ELTE Eötvös, Budapest, 2009; Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné, Animula, Budapest, 1997; Kézdy Anikó – Somogyiné Petik Krisztina: A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása, Embertárs 4 (2006/3) 196–204.

Speciális helyzetű családok

bb

GYSHCS, CSHCS/E – Esti, Levelező (GYIT), I.

félév ,

4

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal. Tematika Az egyszülős családok: a leányanya családja, az özvegy családja, az elváltak családja. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az örökbefogadó családok.

Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható).



Speciális szükségletű gyermekek

bb

GYSSZGY – Levelező (GYIT), II.

félév ,

4

kredit

Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes A tanegység célja A speciális szükségletű gyermekek típusainak, pszichés jellemzőinek megismertetése. Követelmény Szigorlat. Az előadások és kötelező irodalmak ismerete. Tematika 1–2. A speciális szükségletű gyermekek köre. A definiálás elvi szempontjai. (Pedagógia, orvosi, biokémiai definíciók, jogalkotó, adminisztratív meghatározások: GYVT, 58. §. 1. bk.). A hazai gyermekvédelmi speciális ellátások kialakulásának folyamata, a gyermekotthonok differenciálódásától az egyéni ellátásig. Diagnózis, elhelyezés. Fővárosi, régiós, és szakmai problémák; 3–4. A különleges ellátást igénylők köre (tartósan beteg, fogyatékos, életkoruk miatt speciális ellátást igénylők). A gyermek befogadása a speciális ellátásba. A speciális gyermekotthonból való kikerülés; 5–6. Tanulási és magatartási nehézségek okai és tünetei. Hogyan bánjunk a TMN-gyerekekkel? A diszlexia mint a problémakör vezető tünete; 7–8. A hiperkinetikus zavar. A szenvedélybetegség fogalma, hatása a személyiségfejlődésre. Drogos fiatalok kezelésének lehetőségei a gyermekotthonokban; 9–10. Az antiszociális és bűnelkövető fiatalok személyiségállapotának jellemzői, terápiájuk a szakellátásban. Kötelező irodalom 1–2. Büki Péter: Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelmi szakellátó rendszer intézményeiben, Család, gyermek, ifjúság 10 (2001/4) 7–14; Büki Péter: Speciális szükséglet?! Töprengések a gyermekvédelemről, magánkiadás, Budapest, 2004, 113–120, 151–196; 3–4. Büki Péter: Speciális szükséglet?! Töprengések a gyermekvédelemről, magánkiadás, Budapest, 2004, 217–223; 5–6. Ranschburg Jenő: A tanulás zavarai. Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 95–119; Marton Dévényi Éva: Mit tudunk a dyslexiáról?, Család, gyermek, ifjúság (1996/1); Bereczki Ágnes: Miért vagyok én „más”?, Kapocs (2003/6) 7–8; Komáromi Éva: Kábítószer- és alkoholfüggőség problémái és terápiás kísérlete állami gondozottaknál, in Molnár László (szerk.): Tegnap – ma – holnap a fővárosi gyermekvédelemben, OKKER – Fővárosi TEGYESZ, Budapest, 2005, 128–135; 9–10. Mikus Gyula: Súlyosan antiszociális és bűnelkövető 14–18 éves fiatalkorú állami gondozottak személyiségállapota és bűncselekményeinek jellemzői, Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből (1985/38); Sebestyén Szilvia: Miért fordul a gyermek a droghoz?, in Molnár László (szerk.): Társadalmi felelősség – gyermekvédelem, Okker, Budapest, 2002, 122–126; Szikulai István: Szakmai irányelvek a speciális szükségletű

gyermekek nevelésében, gondozásában, rehabilitációjában, Gyermekvédelem – nevelő közösségek (2007/1).


Ajánlott irodalom Bereczkiné Kapusi Ágnes: Miért vagyok más? Dislexia és deviancia (Kapocs 2003/2); Farkas Margit: Hiperaktivitás és figyelemzavar (Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest 2008); A speciális ellátás Módszertani munkacsoportjának tanulmánya a speciális ellátásról (Tegyesz Módszertani Kiadványok II. Budapest, 2011)

Spirituális teológia I.

bb

BAST1N, MTST1N – Nappali , I.

félév ,

2

Előadó: Varga Kapisztrán OFM Az okató a tematikát az első órán ismerteti.

kredit

Spirituális teológia II.

bb

BAST2N, MTST2N – Nappali , II.

félév ,

2

kredit


Előadó: Varga Kapisztrán OFM Az okató a tematikát az első órán ismerteti.

Spirituális teológia I.

bb

BAST1/E – Esti, I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Lukács János SJ Az okató a tematikát az első órán ismerteti.

Spirituális teológia II.

bb

BAST2/E – Esti, II.

félév ,

3

kredit


Előadó: Lukács János SJ Az okató a tematikát az első órán ismerteti.

Szabadidőpedagógia

bb

GYSZPD – Levelező (GYIT), I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Semsey Gábor A tanegység célja A tanegység során a hallgatók segítséget kapnak, hogy saját szabadidő-eltöltésükre is reflektálva a gyerekek, fiatalok szabadidőre vonatkozó szemléletét, szabadidős magatartását, tevékenységeit megismerjék, felmérjék, és ezek ismeretében olyan adaptív, a szabadidőhöz kapcsolható nevelési-oktatási stratégiákat alakítsanak ki, amelyek a fiatalok személyiségének minél komplexebb fejlesztéséhez járulnak hozzá, s egyszersmind elősegítik a tanulók esélyeinek növekedését is. Tematika A szabadidő, mint lehetőség, és mint veszélyforrás. A szabadidő-pedagógia jelentősége ma. Szabadidő és mentálhigiéné. A szabadidő mentálhigiénés funkciói. Közösségfejlesztés és szabadidős tevékenységek. Játékok a szabadidős tevékenységekben. Hitre nevelés és szabadidő. Szabadidős tevékenységek pedagógiai tervezése: nevelési-oktatási célok, operacionalizálás. Médiapedagógia. Természetjárás, táborozás. A Regnum Marianum és más szabadidő-pedagógiai modellek. Követelmény Beadandó dolgozat, amelyben a hallgató kifejti, hogy a saját munkahelyének (legyen az szociális vagy oktatási-nevelési intézmény) milyen lehetőségei vannak a szabadidő-pedagógia terén. Ajánlott terjedelem: 3–5 oldal. Irodalom Balázsi Zoltánné (et al.): Szabadidős tevékenységek. Kézikönyv és módszertani segédlet a kismesterségek oktatásához, Eötvös, Budapest, 1997; Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996; Kollár Zsolt: Játékok könyve I–III., Szent Gellért, Szeged, 2003–2005; A Szív Szentjánosbogár Játékoskönyv, Manréza, Dobogókő, 2000; Mohay Péter: Játékok kicsiknek és nagyoknak, szerzői kiadás, Budapest, 1999; Bodnár Gábor: Cserkészkönyv, Püski – Szent Márton Alapítvány, Budapest, 1989; Dobszay János: Így – vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből, Regnum Marianum, Budapest, 1991; Dobszay János: Mozaikok a Regnum életéből, Corvinus, Budapest, 1996; Farkas Endre (szerk.): Nyugodtan tegezz! Leveleki Eszter pedagógiájáról, szerzői kiadás, Budapest, 1992.

Szakmai identitás tréning

bb

MAPSSZI/E – Esti, I. – II.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Gyombolai-Kocsis Fruzsina / Urbán Szabolcs A tanegység célja Az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése.

Követelmény Aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása.


Tematika A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása.

Személyiség és személyiségfejlődés

bb

BAPSSZN, MTPSSZN, BAPSSZ/E – Nappali , Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja A pedagógus személyiségfejlesztő munkájának megalapozása a személyiség összetételének és az élethossziglan tartó fejlődés törvényszerűségeinek, valamint a fejlődés feltételeinek megismertetésével. Tematika (nappali) 1. A személyiség problematikája; 2. A személyiség öt dimenziója és az ezekhez tartozó kompetenciák; 3. A személyiség működése: a személyiség szintjei (McAdams); 4. A személyiség által ellátandó életfeladatok (Witmer); 5. Az én tartalma, funkciói, az én fejlődése; 6. Az énkép formálódása, összetétele; 7. Az önértékelés; 8. A személyiség fejlődése Erikson elmélete alapján; 9. Az identitásalakulás serdülőkorban (Erikson); 10. A koragyermekkori kötődés vizsgálatai; 11. A felnőttkori kötődés; 12. Az érett személyiség; 13. Moralitás és lelkiismeret; 14. Az agresszió fogalma, formái, forrásai. Tematika (esti) A korszerű pszichológia személyiségképe. A személyiség dimenziói, kompetenciái és életfeladatai. A vallásosság helye a személyiségben. Az én funkciója, összetétele. Önismeret, énkép, önértékelés, identitás. A személyiség fejlődése. A fejlődést meghatározó tényezők (kötődés, szocializáció, öröklődés). A fejlődés szakaszai (Erikson). Az én fogalma és fejlődése. Önismeret-, énkép-, önértékelés-, önkontroll-, identitásfejlődés. Moralitás és lelkiismeret. Az agresszió fogalma, formái, forrásai. Követelmény A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Somogyiné Petik Krisztina: Személyiség és személyiségfejlődés, jegyzet (a Sapientia könyvtárában megvásárolható). Ajánlott irodalom Horváth-Szabó Katalin: Személyiség és személyiségfejlődés, szöveggyűjtemény, 2007 (a Sapientia könyvtárában megvásárolható); Carver, Charles S. – Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia, Osiris, Budapest, 2006; Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása, Gondolat, Budapest, 1980, ill. későbbi kiadások; Gyökössy Endre: Magunkról magunknak, Szent Gellért, Budapest, 2008, 12. kiadás; Rogers, Carl R.: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000, Budapest, 2003; V. Komlósi Annamária – Nagy János (szerk.): Énelméletek. Személyiség és egészség, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003; Erikson, Erik H.: Gyermekkor és társadalom, Osiris, Budapest, 2002.

Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat

bb

BAPSSZGYN, MTPSSZGYN, BAPSSZGY/E – Nappali

és esti ,

I.

félév ,

1

kredit

Gyakorlatvezetők: Dr. Kézdy Anikó, Somogyiné Dr. Petik Krisztina, GyombolaiKocsis Fruzsina A tanegység célja A hallgatók ismerkedése egymással, önmagukkal. Tematika Feszültségoldás, ismerkedés önmagunkkal és másokkal, a kommunikációs és empátiás képességek szerepének tudatosítása, szerepjátékokban való gyakorlása. A közös problémamegoldás gyakorlása.


Követelmény Részvétel a gyakorlat egészén, önismereti kérdőív kitöltése.

Személyiségfejlesztő tréning

bb

GYSZFT – Levelező, I.

félév ,

2

kredit

Gyakorlatvezető: Urbán Szabolcs A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Személyiségfejlődés

bb

GYSZF – Levelező, II.

félév ,

4

kredit


Előadó: Urbán Szabolcs A tematikát az első órán kapják meg a hallgatók.

Személyiségfejlődési zavarok

bb

MAPSSZZ/E – Esti, II.

félév , gyakorlat ,

1

kredit

Gyakorlatvezető: Gyombolai-Kocsis Fruzsina A tanegység célja Azoknak a pszichológiai folyamatoknak, magatartásbeli, illetve pszichés tüneteknek, tünetegyütteseknek a megismertetése, amelyek a tanárok részéről különös figyelmet és speciális nevelési szaktudást igényelnek. Tematika 1. A mentálhigiéné tartalma, gyakorlata. Egészség, betegség, prevenció; 2. A pszichés zavarok szemléleti és kezelési modelljei. Akadályok és erőforrások; 3. A személyiségfejlődést akadályozó biológiai, pszichológiai és szociális tényezők; 4. Részképesség-zavarok: figyelemzavar, olvasási nehézség; 5. Értelmi fogyatékosság; 6. Pszichogén tünetek gyermekkorban. Kóros szorongás, kóros védekezés. Pszichoszomatikus betegségek; 7. Beilleszkedési nehézségek, magatartászavarok, devianciák; 8. Agresszió és agres�sziókezelés; 9. Veszélyeztetettség (gyermekbántalmazás, elhanyagolás). „Mérgező szülők”; 10. Pszichotraumák fejlődést akadályozó hatásai. Gyermekkori depresszió; 11. A serdülőkor sajátos problémái, specifikus tünetegyüttesei. Laufer vészjelei; 12. A hittanár lehetőségei a megelőzésben és a segítésben. Segítő intézmények. Követelmények A félév közben megfigyelések végzése és esettanulmányok készítése a megtárgyalt problémákhoz kapcsolódva. A félév végén beszámoló a félév munkájáról. Irodalom Nemes Lívia: Pszichogén tünetképződés gyermekkorban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976; Forward, Susan: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségüktől és nyerjük vissza életünket? Háttér, Budapest, 2000; Kapócs Imre – Maár Márton – Szabadka Péter (szerk.): Ifjú-kór. Tanulmányok az ifjúságról, pedagógiai módszerekről, az ifjúságot fenyegető veszélyekről, drogfogyasztásról, a kezelési lehetőségekről, a segítőkről, 2. kötet, OKKER, Budapest, 2003; Vikár György: Az ifjúkor válságai, Animula, Budapest, 1999; Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, ill. későbbi kiadások; Horváth-Szabó Katalin – Vigassyné Dezsényi Klára: Az agresszió kezelése, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001.

Szerzetesség teológiája

bb

MTSZTN – Nappali , I.

félév ,

3

kredit

Előadó: Dr. Baán Izsák OSB

Tematika 1. Elmélet és gyakorlat a szerzetesség kialakulásában; 2–7. A szerzetesség korai teológiatörténete: 2. A kezdetektől a Kezdetekig – Philón és Órigenész; 3. Isteni ember vagy Isten embere? – Antal élete; 4. Teológus a pusztában – Evagriosz Pontikosz; 5. Az üdvösségre vezető szó – az apoftegmák; 6. Szerzetesteológia a viták kereszttüzében – Jeromos, Rufinus és az első órigenista vita; 7. „Teológia export-import” – Cassianus régi és új, kelet és nyugat között; 8–14. Szerzetesteológiai tematikák: 8. A vágy teológiája – szerzetesi antropológia; 9. A szerzetesi saját – a megszentelt élet teológiai alapjai; 10–11. A fogadalmak teológiája; 12. A közösségi élet és a magány teológiája; 13. Prófécia és eszkatológia – teológiai dimenziók; 14. A korszellem teológiája – szerzetesség és társadalom. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Alexandriai Szt. Athanáz: Antal élete, in: A III–IV. század szentjei, Jel, Budapest, 1999, 45. és köv.; Vita consecrata k. apostoli buzdítás, in Szentszéki dokumentumok a megszentelt életről 1964-2002, Budapest, 2007; Enzo Bianchi: Nem vagyunk különbek, Bencés, Pannonhalma, 2009. Ajánlott irodalom Baán Izsák: Evagriosz Pontikosz a gondolatokról, Lectio Divina 5., L’Harmattan – Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél – Budapest, 2006; A szerzetesség jelene és jövője, Sapientia füzetek 13., Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2008; Arnaldo Pigna: Megszentelt élet, Szent Gellért, Szeged, 1990; Fabio Ciardi: Hogyan kövessem? Válasz Jézus hívására, Kis út 1, L’Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2010.


A tanegység célja Választott szemelvények és szempontok alapján megismertetni a hallgatókkal a szerzetesség teológiai tartalmú irodalmának néhány kiemelkedő szerzőjét és a szerzetesség gyakorlatát különböző korokban meghatározó teológiai témaköröket.

Szociálteológia

bb

MTSZE1N, MASZE/E – Nappali , Esti, I.,

illetve

II.

félév ,

1

kredit

Előadó: Dr. Kék Emerencia A tanegység célja Megismertetni a katolikus szociálteológia történetét és szociológiai alapjait, az Egyház társadalmi tanításának etikai alapelveit és forrásait, összefoglaló áttekintést adni a politikai és a gazdasági etika katolikus irányelveiről. Tematika 1. Alapfogalmak; a Szentírás erkölcsi alapelvei. 2. Az apostoli és egyházatyák szociális tanítása. 3. Aquinói Szent Tamás társadalombölcselete. 4. Az újkori gondolkodás etikai jellemzői. 5. A szociológia kialakulása. 6. A modern szociológia klasszikusai. 7. Az Egyház szociális tevékenysége. 8. A személyközpontú keresztény etika. 9. Igazságosság, szolidaritás és szubszidiaritás. 10. A közjó. 11-12-13. Az Egyház társadalmi tanításának forrásai: a szociális enciklikák. Követelmény A félév közben két szociális enciklika elolvasása és elemzése. A félév végén szóbeli vizsga. Jegyzet Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest, 2005. Kötelező irodalom Tomka Miklós – Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest, 1993; XVI. Benedek: Caritas in veritate, enciklika az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban, Szent István Társulat, Budapest, 2009. Ajánlott irodalom Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest, 2007; Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001; Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984, 1994; Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, Szent István Társulat, Budapest, 2002; Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1995; Muzslay István: Az egyház szociális tanítása, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1997; Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest, 1997.

Szociális munka

bb

GYSZCM – Levelező (GYIT), I.

félév ,

6

kredit

Előadó: Rostáné Riez Andrea A tanegység célja Bevezetni a hallgatót a segítő munkába, megismertetni a segítő tevékenység különböző munkaformáit és körvonalazni a segítő szakember kompetenciáit. Tematika 1. A szociális munka története (Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá?); 2. Szociális gondoskodás Magyarországon; 3. A szociális munka meghatározása, célja és munkaformái; 4. A szociális munkás eszközei: értékek, ismeretek, készségek; 5. Dilemmák a szociális munkában; 6. Etikai kódex; 7. Az esetmunka folyamata; 8. A gyermekvédelem és a szociális munka; 9. Problémák a szociális munka gyakorlatában

Irodalom A szociális munka elmélete és gyakorlata, 1–4. kötet, Semmelweis, Budapest, 1996; Gosztonyi Géza – Pik Katalin: A szociális munka szótára, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1998.



Szociálpolitika

bb

CSSZP/E, GYSZPOL – Esti, Levelező, I.

félév ,

1,

illetve

4

kredit

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ A tanegység célja Átfogó ismeretek átadása a szociális gondoskodás történetéről, tartalmáról, értelmezéséről, gyakorlati megjelenési formáiról Tematika 1. A szociálpolitika értelmezése, kialakulásának története. 2. a szociális gondoskodás hazai története. 3. Társadalmi változások és a magyar szociálpolitika válaszai a rendszerváltás után. 4. Állami és önkormányzati feladatok 1993. évi III. tv. 5. Szervezetek a szociális ellátórendszerben. 6. Szegénység – szegénységpolitika. 7. A munkanélküliség ellátó rendszere 1991. évi IV. tv. 8. Családpolitika. 9. Egészségpolitika. 10. Lakáspolitika. 11. Hajléktalanság. 12. Fogyatékosok. 13. Idősek. 14. Jóléti állam Követelmény Zárthelyi dolgozat és Kollokvium Kötelező irodalom Bárány Ferenc: Szociálpolitikai ismeretek,Szeged, JGYF, 1999; Az Európai Szociális Charta ESÉLY 1991/2; Andorka Rudolf: A jóléti szolgáltatások átalakulásának kérdéseiről ESÉLY 1991/3 Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar Szegénypolitika történetéből; Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás nyertesei és vesztesei Társadalmi Riport 1996; http://www. mtapti.hu/mszt/19922/szalai.htm; http://www.mtapti.hu/mszt/19961/ferge.htm; http:// mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/19-a-t%C3%A1rsadalom-amelyben-%C3%A9l %C3%BCnk.html; http://www.tiszanet.hu/kozig/Honlap2001-11-18/cikk10.htm; 1993. III. törvény (CD jogtár); http://www.dura.hu/hirek/2002/01/ferge.htm; 1991. IV. törvény (CD jogtár; http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/kozgazd/munka/mtukor/html/3fej. pdf; http://www.net.hu/onkorkep/11_12/merre_tovabb.htm; 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról; Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, 2004. december Ajánlott irodalom Dr. Bárány Ferenc: Fejezetek a Szociálpolitika nemzetközi történetéből SZOTE Főiskolai jegyzet Szeged 1995-96;C. Wolferamr Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? Twins 1992; Ferge Zsuzsa-Lévai Katalin: A jóléti állam EL TE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszék. 1991; Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma); Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp. 1998

Szociológia

bb

BASON, MTSON, BASO1/E, KGSO – Nappali , Esti, Levelező, II. 2, 3, illetve 5 kredit

félév ,

Előadó: Dr. Révay Edit RSCJ

Tematika 1. A szociológia tárgya, helye a tudományok közt, interdiszciplináris kapcsolatok 2. A szociológia mint tudomány történeti fejlődésének főbb állomásai, a szociológiai iskolák rövid története. 3. A magyar társadalom a rendszerváltás évtizedeiben. 4. Érték -életmód és társadalmi csoportok. 5. Népesség – demográfia. 6. Marginalizáció: szegénység, munkanélküliség, hajléktalanság. 7. Társas kapcsolatok (család, párkapcsolat, szingli élet…). 8 Társadalmi szolidaritás. 9. Nemzeti identitás határon belül és kívül, idegenkérdés. 10. Nemek kérdése, társadalmi szerepvállalás, nemi szerepek változása. 11. Reklám és média hatalom a befolyásolás művészete. 12. Az élet kezdete és befejezése egy elöregedő társadalomban. 13.Vallás szociológiai vizsgálata, valláselméletek 14. A szekularizáció és vallási megújúlás Követelmény A félév során zárthelyi dolgozat. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Giddens,Anthony: Szociológia, Osiris, Budapest, 2003; Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán (www.3sz.hu/pm/tanulmanyok/szalaijuli. doc); Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései, in Századvég új folyam 23. szám; Köllő János: Iskolázottság és életkor szerinti különbségek: az „emberi tőke” átértékelődése, in Fazekas K. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2000, Budapest, MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont, 80–90. (http://econ.core.hu/doc/mt/2000/ ctartbev.pdf); Gereben Ferenc: Vallás és nemzeti identitás – történelmi visszapillantás (http:// www.rel.u-szeged.hu/tomka/pdf/gereben.pdf); Kapitány Balázs: Szegénység és depriváció: társadalomszerkezeti összefüggések nyomában, KSH NKI, Budapest, 2004; Ferge Zsuzsa: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, ILO-CEET, Budapest, 2002; Kertesi Gábor: A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái, in Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései, Educatio, Budapest, 2008, 135-142. Ajánlott irodalom Terjedelmes lista, az órán kapják meg a hallgatók.


A tanegység célja Korunk (magyar) társadalmát közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók.

Tantárgypedagógia (etika)

bb

ETTP/E - Esti, I.

félév ,

3

kredit

Oktató: Dr. Pálvölgyi Ferenc / Mervay Miklós A tanegység célja Az etika oktatás tantárgyspecifikus neveléselméleti és didaktikai ismereteinek elsajátíttatása, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeinek elemzése, értékelése a különböző életkorú tanulók esetében. Tematika A tanegység keretében az erkölcsi nevelés és oktatás filozófiai perspektívái, társadalmi vetületei, modelljei, célrendszerei, tartalmi- és folyamat-elképzelései, valamint metodikai és tanulásszervezési lehetőségei kerülnek tárgyalásra. • előadás: A korszerű szociomorális fejlesztés alapkérdései. A pedagógiai koncepciók modellezési lehetőségei. A pedagógiai emberkép és személyiségmodell. Értékek a nevelésben. Az erkölcsi nevelés értékközpontú modellje. • előadás: Pedagógiai koncepciók az erkölcsi nevelés szolgálatában. A didaktikai paradigmák ismeretelméleti és pedagógiai kérdései. Konstruktivizmus és pedagógia. Konstruktivista oktatási és nevelési alapfolyamatok. • előadás: Az erkölcsi értékorientáció metodikai kérdései. A deklaratív- és az interaktív módszerek alkalmazási lehetőségei. Az etikaoktatás tartalmi problémái. Nevelés- és oktatásszervezés. Követelmény Konstruktív részvétel az előadásokon. Félév végén: kollokvium. Köztelező irodalom Pálvölgyi Ferenc: A vallás- és erkölcspedagógia új perspektívái. Doktori értekezés. Selye János Egyetem, Révkomárom, 2013., Pálvölgyi Ferenc: Az értékközpontú erkölcsi nevelés konstruktív rendszere I-IV. Mester és Tanítvány, PPKE, 2009. február / május / augusztus / november., Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003., Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003., Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyermekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004., Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest, 1997., Hegedűs Gábor: Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét, 2002., Kagan, Spencer: A kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest, 1998.

Tantárgypedagógia (etika) szeminárium ETTPSZ/E - Esti, I.

félév ,

3

bb

kredit

Gyakorlatvezető: Dr. Pálvölgyi Ferenc / Mervay Miklós

Tematika Az etikaoktatás tantervi alapproblémái (nevelési és oktatási célok, feladatok, tematikus tananyagtartalmak, követelmények). Emberismeret és etika tantervek (fejlesztendő személyiségjegyek, tanulói tevékenységformák, elvárható teljesítmények, a tanítás infrastrukturális feltételei és időkeretei). Adaptációs problémák az etikus és a demokratikus magatartásra nevelés terén (értékrendbeli különbségek és problémák gyakorlatközpontú elemzése). A tevékenységközpontú etikatanítás pedagógiája (többdimenziós szakmódszertani kérdések, értékek tanulmányozása működés közben). Tantárgyi koncentráció az etikaoktatásban (az irodalom, a történelem, és a többi iskolai tantárgy témaköreiből származó etikai tartalmakat hordozó tananyagrészek koncentrációs lehetőségei). Az etika tanításának speciális interaktív módszerei (megbeszélés, vita, kooperáció és projekt). Szakmai alapkövetelmények: személyesség, felelősség, irányítás, partnerség. Felkészítés a felelős döntésre (az erkölcsi nevelés iskolai helyzete az elmélet és a mindennapi pedagógiai gyakorlat tükrében). Követelmény 15 óra hospitálás általános- és középiskolai etikaórákon, a látottakról jegyzőkönyv, a tapasztalatokról elemző értékelés készítése. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Homor Tivadar (szerk.): Az etikatanítás gyakorlata – Tantárgy-pedagógiai műhelytanulmányok. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2003., Etikatankönyvek (legalább 3 különböző koncepciójú kiadvány), Az „Etika tantárgypedagógia” c. tanegységnél feltüntetett kötelező irodalom. Ajánlott irodalom Az „Etika tantárgypedagógia” c. tanegységnél feltüntetett ajánlott irodalom.


A tanegység célja Az etikatanítás és az erkölcsi nevelés lehetőségeinek gyakorlati megközelítésén keresztül az etikatanári munka megalapozása és előkészítése. Az iskola világában megjelenő komplex nevelési feladatok áttekintése és az etikatanítás metodikájának gyakorlatközpontú tanulmányozása.

Tanulás és fejlődés

bb

MAPSTP/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gyombolai-Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a hallgatókat a gyermek pszichológiai fejlődésének fontosabb átmeneteivel egy szomatikus, kognitív és pszichoszociális összefüggésrendszerben. Elsősorban a normális fejlődés jellemzőit ismerteti a tárgy, de rámutat kritikus életszakaszok pszichológiai problémáira is. A tanulás életkortól függő pszichológiai feltételeit és szabályait rendszeresen tárgyalja. Mindezt a hatékony tanári, nevelői munka érdekében teszi. Tematika 1. A fejlődéslélektan tárgya, fő kérdései és kritikus pontjai. Központi fogalmak; 2. A fejlődéslélektan tárgyalásának rendszerező elvei: keresztmetszeti megközelítés (fejlődési szakaszok) és hosszmetszeti megközelítés (pszichés tényezők szerint); 3–4. Az értelmi fejlődés folyamata csecsemőkortól a felnőtt korig (Piaget). Folyamatosság és ugrások. 5. Érzelmek, érzelmi fejlődés. Motiváció; 6. A csecsemőkor jellemzői: magzati fejlődés, csecsemőkori szocializáció és pszichés fejlődés; 7. Kisgyermekkor: testi, érzelmi és kognitív fejlődés, társas kötődés; 8. Az iskoláskor kihívásai és fejlődési sajátosságai. Iskolai követelmények pszichológiai hatásai; 9–10. Serdülőkori fejlődés. Az identitás alakulása; 11. A fiatal felnőttkor és a felnőttkor fejlődési feladatai; 12. A tanulás pszichés és szociális feltételei; 13. Tanulási formák és tanuláselméletek: utánzás, ismétléses tanulás, belátásos tanulás, logikai készség fejlődése. Követelmények Félév közben egy ellenőrző zárthelyi dolgozat. A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest, 2003; Horváth-Szabó Katalin – Kézdy Anikó – S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2007; N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest, 2004; Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina, Budapest, 2006 (ill. egyéb kiadások).

Tanulás és tanítás

bb

MAPDTT/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Tematika A tanulás és tanítás fogalmának változásai; Az oktatás célrendszere; Az oktatás tartalma; Az oktatás folyamata; A differenciálás szükségessége és lehetőségei; Az oktatás stratégiái (szervezési módjai, módszerei, eszközei); A pedagógiai értékelés; A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, gyermekcsoportok; Az oktatás tervezése a tantervtől az óratervig. Követelmény Folyamatos egyéni tanulás, a feladatok elvégzése, a kurzus végén kollokvium.

Ajánlott irodalom A tanárszak és ezen belül a hittanárszak képzési és kimeneteli követelményei 15/2006.OM rendelet .melléklete és a Sapientia akkreditált képzési programja szerint, Hitoktatási tantervek KÁD (1998), Szent István Társulat, Budapest, Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák,különbségek. OKKER, Budapest, Gage,N.L.-Berliner,D.C. (1988): Educational Psychology. Houghton Mifflin Company, Boston, Bárdossy Ildikó és mtrsai (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, Pécs, Golnhofer Erzsébet (2002): Új értékelési kultúra a pedagógiában. in:Bábosik I.-Kárpáti A. szerk. Ös�szehasonlító pedagógia. Bp. 234-248. Lénárd S.-Rapos N. (2009): A fejlesztő értékelés. Bp. Gondolat Kiadó


Kötelező irodalom Falus Iván szerk. (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. – kijelölt fejezetek

Teológiai szupervízió

bb

MATSZ/E – Esti, I.

és

II.

félév ,

2

kredit

Vezető: Dr. Lukács László SchP Munkamódszer A tárgyat fölvett hallgatók az órát megelőző nap reggeléig az alább megadott címre e-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb – helyzet leírását az általuk tartott tanítási órákról: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott témában; 2. a diákok olyan kérdései, amelyekre a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni; 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. A legelső órán a tervezett munkamódszerünket beszéljük meg. A következő órákon a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. Levelezőlista A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az e-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected]

Újszövetségi bevezetés I.

bb

BAUB1/E – Esti, I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A kurzus célja az, hogy a hallgatókat megismertesse az „újszövetségi bevezetés” fogalmával, történetével, majd az általános és speciális bevezetés keretében bevezesse őket az egyes könyvek tartalmába, szerkezetébe, azok keletkezésével és tanításával kapcsolatos legfontosabb kérdéskörbe.

Követelmény Órai részvétel. Írásbeli vizsga a félév végén (anyaga: a kötelező irodalom és az elhangzott előadások anyaga). Kötelező irodalom Kocsis Imre, Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába I., SzIT, Budapest, 2010. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom További kiegészítő jellegű, ajánlott szakirodalom (főleg cikkek, tanulmányok) az előadásokon kerül ismertetésre.


Tematika I. Általános bevezetés: Az Újszövetség nyelve, történelmi, irodalmi és vallási környezete. II. Speciális bevezetés: A szinoptikus kérdés és a szinoptikus evangéliumok: Máté, Márk és Lukács evangéliuma. János evangéliuma. Az Apostolok cselekedetei.

Újszövetségi bevezetés II.

bb

BAUB2/E – Esti, I.

félév ,

5

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Bemutatni az Újszövetség korának történelmi, kulturális és vallási viszonyait. Megismertetni az ősegyház hitkifejezésének különböző formáit, a kezdeteit élő kereszténység problémáit és az apostoli levelek, valamint a Jelenések könyve forrásait, műfajait és a könyvek létrejöttének körülményeit. Tematika Az apostoli levél műfaji jellemzői. Pál apostol személye és működése. Pál apostol levelei. Pál neve alatt megjelent levelek. Pasztorális levelek. Katolikus levelek. A jánosi hagyomány (1–3Jn). A Zsidókhoz írt levél. Az apokaliptika jellemzői és a Jelenések könyve. Követelmény Félév végén kollokvium. Kötelező irodalom Kocsis Imre: Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába, 2. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2011. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Budai Gergely – Herczeg Pál: Az Újszövetség története. Bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Budapest, 1994. Fitzmyer, Joseph A.: Szent Pál teológiája, in Thorday Attila (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 3. kötet, Biblikus tanulmányok, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003, 553–603. Grüll Tibor: A kövek kiáltanak. 50 történeti dokumentum az Újszövetség tanulmányozásához, Szent Pál Akadémia, Budapest, 2009. Pecsuk Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin, Budapest, 2004. Tarjányi Béla: Az ősegyház élete. Pál apostol levelei, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007. Thorday Attila (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 2. kötet, Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003. A témához kapcsolódó további irodalomjegyzéket kapnak a hallgatók az előadás során.

Újszövetségi exegézis I. Kezdet és vég – gyermekségtörténetek és feltámadási jelenések az evangéliumokban

bb MAUE1/E – Esti, I.

félév ,

2

kredit

Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja Máté és Lukács evangéliuma gyermekségtörténete perikopáinak, valamint az evangéliumokban szereplő feltámadásijelenés-elbeszélések összehasonlító elemzése és több szempontú exegetikai vizsgálata.

Követelmény Félév végén kollokvium. Ajánlott magyar nyelvű irodalom Benyik György (szerk.): Gyermekségtörténet és mariológia, JATEPress, Szeged, 1997. Bolyki János: Igaz tanúvallomás. Kommentár János evangéliumához, Kálvin, Budapest, 2001. Dóka Zoltán: Márk evangéliuma, Ordass L. Baráti kör, Budapest, 1996. Gál Ferenc: János evangéliuma, Szent István Társulat, Budapest, 2008. Liptay György – Rózsa Huba: Krisztus Jézus született. Gyermekségevangélium Lukács és Máté szerint, Szent István Társulat, Budapest, 1978. Ratzinger, Joseph: A Názáreti Jézus, 2–3. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2011, 2013. Spinetoli, Ortensio da: Lukács. A szegények evangéliuma, Agapé, Szeged, 1996. Spinetoli, Ortensio da: Máté. Az egyház evangéliuma, Agapé, Szeged, 1998. Thorday Attila (szerk.): Jeromos Bibliakommentár, 2. kötet, Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003. A témához kapcsolódó további irodalomjegyzéket kapnak a hallgatók az előadás során.


Tematika A gyermekségtörténetek irodalmi sajátosságai és célja. A mátéi és lukácsi gyermekségtörténet összehasonlító elemzése. A gyermekségtörténet perikopáinak exegézise. Az evangéliumi feltámadásijelenés-elbeszélések összahasonlító vizsgálata. A feltámadásijelenés-elbeszélés műfaji jellemzői és teológiai szerepe. A Feltámadott megjelenésének márki, mátéi, lukácsi és jánosi elbeszélése epizódjainak több exegézise.

Újszövetségi exegézis II.: Jézus hegyi beszéde (Mt 4,23–7,29)

bb MAUE2/E – Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja A hegyi beszéd Máté evangéliumának öt nagy beszéde közül az első. A kurzuson ennek exegézisével és teológiai kiértékelésével foglalkozunk. Tematika I. Máté és a Lukács féle „hegyi” beszéd áttekintése. II. A boldogságok. III. Imádság, böjt és alamizsna a Hegyi beszédben és a korabeli zsidóság gondolkodásában. Követelmény A félév végén a megadott magyar nyelvű szakirodalom és az előadások anyagát felölelő írásbeli vizsga. Kötelező szakirodalom Benyik György (szerk.), Mózes törvénye, Krisztus törvénye. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2006. augusztus 27–30., JATEPress, Szeged, 2007; Frederick Neumann, Az új szív. A hegyi beszéd magyarázata, Kálvin Kiadó, Budapest, 1992; John Stott, A hegyi beszéd, Harmat, Budapest, 1993; Kocsis Imre, A hegyi beszéd, Jel Kiadó, Budapest, 1998; Kókai Nagy Viktor, Hegyi beszéd. A hegyi beszéd értelmezése a nagyobb igazság tükrében, KRE HTK Doktori Iskola – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007; Ulrich Luz, Máté Jézustörténete, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2000, 46–64. Ajánlott szakirodalom Mivel a hegyi-beszéd Máté evangéliumában, a síkság-beszéd pedig Lukács evangéliumában található, nagyon hasznosak a magyar nyelven közkézen forgó Máté- (Aquinói Szent Tamás, Ortensio da Spinetoli, Jakubinyi György, Almási Tibor, valamint a Jeromos Bibliakommentár megfelelő fejezete) és Lukács-kommentárok is (Ortensio da Spinetoli, Alois Stöger, Kocsis Imre tollából, valamint a JBK megfelelő fejezete).

Újszövetség teológiája

bb

MTUTN – Nappali , II.

félév ,

3

kredit

Előadó: Szabó Xavér OFM A tanegység célja Kurzusunk exegetikai esettanulmányokkal tarkítva az evangéliumok és az Apostolok cselekedeti alapvető teológiai dimenzióival foglalkozik. Az egyes biblikus kérdések és témák felvetésével, elmélyítésével az evangéliumok Jézusához és közösségéhez szeretnénk közelebb férkőzni.

Követelmény Kötelező lesz két zárthelyi dolgozat megírása, a sikeres Zh-k esetén a hallgató elfogadhatja a megajánlott jegyet; egyébként a félév végén a megadott magyar nyelvű szakirodalmat és az előadások anyagát felölelő írásbeli vizsga lesz. Kötelező irodalom Székely János, Az Újszövetség teológiája, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2004. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom Mivel a kurzust exegetikai esettanulmányok tarkítják rendkívül hasznosak a magyar nyelven közkézen forgó evangéliumokhoz írt kommentárok is. További ajánlott szakirodalom az egyes alkalmakon kerül ismertetésre.


Tematika I. Az Újszövetség teológiájának megközelítése: egységes teológia vagy különböző témák és teológiai gondolatok? Valamint: a Héber Biblia és az Újszövetség egymáshoz fűződő viszonya. II. A szinoptikus evangéliumok és János evangéliumának teológiai hangsúlyai.

Vallás és emberi magatartás

bb

BAPSVMN, BAPSVM/E – Nappali , Esti, II.

félév ,

2

kredit

Előadó: Gyombolai-Kocsis Fruzsina A tanegység célja Megismertetni a hallgatókkal a vallás és a pszichológia kapcsolatát, valamint választ keresni arra, hogy a személyiség miként integrálhatja vallásosságát. Tematika 1. A vallás meghatározása. A vallás lélektani fejlődésének alapvető szempontjai; 2. A személyiség vallásos fejlődése. A vallásos fejlődés endogénszakasz-elmélete; 3. A vallásos fejlődés exogén szocializációs elmélete; 4. Az interaktív-konstruktív vallásfejlődési elméletek: Fowler és Oser szerint. Követelmény A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom Jegyzet; Benkő Antal: Bevezetés a valláslélektanba, Róma, 1979. Ajánlott irodalom Székely Ilona (szerk.): Pszichoterápia és vallás – újraközeledés, Animula, Budapest, 2006; Sovernigo, Giuseppe: Religione e persona. Psicologia dell’esperienza religiosa, EDB, Bologna, 1993; Pergament, Kenneth I.: The Psychology of Religion and Coping, Guilford, New York, 1997; Francis, Leslie J. – Astley, Jeff: Psychological Perspectives on Prayer, Gracewing, Leominster, 2001; Sovernigo, Giuseppe: Rito e persona. Simbolismo e celebrazione liturgica: aspetti psicologici, Edizioni Messaggero, Padova, 1998.

Vallásosság és spiritualitás PTVS/E – Esti, I.

félév ,

3

bb

kredit


Előadó: Dr. Kézdy Anikó A tematikát az oktatók az elsõ órán teszik közzé.

Valláspedagógia MAPDV/E – Esti, II.


bb

2

kredit

Előadó: Dr. Lukács László SchP A tanegység célja Hogy a hallgatók megismerjék a valláspedagógia kialakulásának történetét, jelenkori útkeresését, és felkészüljenek arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák mind a hagyományos, mind az új módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. Tematika 1. A valláspedagógia: főbb definíciói, alapelvei; 2. A valláspedagógia elmélete és gyakorlata; 3. A valláspedagógia fő szereplői; 4. Katekézis és valláspedagógia viszonya; 5. A valláspedagógia pluralista világunkban; 6. Humanista etika és keresztény erkölcs viszonya, tanítása az iskolában; 7. A Biblia felhasználása a valláspedagógiában; 8. A hitre nevelés és a hitigazságok ismertetése az interaktív hitoktatásban; 9. A kontextualitás a teológiai párbeszédben és a hitoktatásban; 10. A témacentrikus interakció módszere; 11. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban; 12. Kommunikáció és teológia; 13. A hitoktatótól elvárt kompetenciák I.; 14. A hitoktatótól elvárt kompetenciák II. Követelmény Az egyes órákon kiosztott szövegek áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév végi jegyet ennek a munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján állapítja meg az előadó. Kötelező irodalom Az órákon jelöli ki az előadó.


Tanegységleírások. (Neptun szerinti ábécérendben) Tanegységleírások

Recommend Documents