Tanári kézikönyv a raktári számú Informatika 8. tankönyvhöz

Tanári kézikönyv a 00882 raktári számú Informatika 8. tankönyvhöz

1

Tartalom I. Számítógép és környezete ................................................................................................................... 4 1. Szabályok a számítógépteremben .................................................................................................. 4 2. A számítógép alkalmazása ............................................................................................................. 6 3. A számítógép és perifériái ............................................................................................................... 8 4. A számítógép felépítése és működése ......................................................................................... 10 5. Operációs rendszerek és segédprogramjaik ................................................................................ 12 6. Számítógépünk és adataink védelme ........................................................................................... 14 7. Összefoglalás ................................................................................................................................ 16 Számonkérés (32. óra) ...................................................................................................................... 18 II. Algoritmizálás, programozás ............................................................................................................. 19 1.Képek kódolása .............................................................................................................................. 19 2. Algoritmusok. Rendezni, de hogyan? ........................................................................................... 21 3. Rekurzió ........................................................................................................................................ 23 4. Fraktálok ........................................................................................................................................ 25 5. Rekurzív növények, Koch görbe ................................................................................................... 28 Rendszerezzük ismereteinket ........................................................................................................... 31 Számonkérés .................................................................................................................................... 33 6. Adatok a programokban ................................................................................................................ 35 7. A tömb, tömbelemek összegzése ................................................................................................. 38 8. Megszámlálás, maximumkiválasztás ............................................................................................ 41 9. Eldöntés, kiválasztás ..................................................................................................................... 47 10. Keresés ....................................................................................................................................... 52 11. Rendezés .................................................................................................................................... 57 12. Véletlenek.................................................................................................................................... 64 13. Mit tanultunk Pascalból? ............................................................................................................. 69 Mit tanultunk Pascalból? Számonkérés (23. óra) ............................................................................. 74 III. Alkalmazói ismeretek ........................................................................................................................ 75 1. Képszerkesztés ............................................................................................................................. 75 2. Ábraszerkesztés ............................................................................................................................ 77 3. Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt) ................................................................... 79 4. Szövegformázás............................................................................................................................ 81 5. Az adatkezelés alapjai .................................................................................................................. 83 6. Adatformátumok, cella- és tartományhivatkozások ...................................................................... 85 7. Gyakran használt függvények a táblázatkezelőben ..................................................................... 87 8. Dátumfüggvények és a Ha függvény ............................................................................................ 89 9. Adatok grafikus ábrázolása ........................................................................................................... 91 10. A táblázatok adatainak rendezése .............................................................................................. 93 11. Részösszefoglalás ...................................................................................................................... 95 Gyakorlás .......................................................................................................................................... 97 Számonkérés .................................................................................................................................... 99 12. Multimédiás eszközök használata............................................................................................. 100 13. Interaktív bemutató készítése ................................................................................................... 102 14. Weblapkészítés ......................................................................................................................... 104 15. Tervezzük meg weblapunkat! ................................................................................................... 106 16. A jó honlap recepje ................................................................................................................... 107 Gyakorlás ........................................................................................................................................ 108 17. Adatbázisok, információforrások ............................................................................................... 109 2

17. Adatbázisok, információforrások ............................................................................................... 109 18. Információk gyűjtése az internetről ........................................................................................... 111 19. Adatok feldolgozása .................................................................................................................. 113 20. Az interneten talált információ felhasználása ............................................................................ 115 21. Keresés az interneten- tematikus keresés ................................................................................ 117 22. Kulcsszavas keresés az interneten ........................................................................................... 119 IV. Infokommunikáció .......................................................................................................................... 121 1. Információszerzés az internetről ................................................................................................. 121 2. Információ megosztása az interneten ......................................................................................... 123 3. További web2.0-es lehetőségek ................................................................................................. 125 4. Publikálás a neten ....................................................................................................................... 127 5. Elektronikus levelezés ................................................................................................................. 129 2. Levelezőlista................................................................................................................................ 131 3. Mobilkommunikáció ..................................................................................................................... 133 V. Információs társadalom ................................................................................................................... 135 1. Buli az egész világ ...................................................................................................................... 135 2. Oszd meg és uralkodj! ................................................................................................................ 136 3. A biztonság alapjai ...................................................................................................................... 138 4. Biztonság határok nélkül ............................................................................................................. 140 5. Netezz biztonságosan! ................................................................................................................ 142 Összefoglalás, számonkérés .......................................................................................................... 143 VI. Könyvtári és médiainformatika ....................................................................................................... 146 1. Menjünk könyvtárba! ................................................................................................................... 146 2. Keresés a könyvtárban, adatbázisokban .................................................................................... 148 3. Informatika a könyvtárban ........................................................................................................... 150 4. Nyomtatva vagy elektronikusan? ................................................................................................ 152 5. Összefoglalás .............................................................................................................................. 154

3

I. Számítógép és környezete 1. Szabályok a számítógépteremben Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, együttműködési képesség, szabálykövető magatartás fejlesztése, a mindennapi életben való eligazodás képessége, szövegalkotás képessége. Nevelési cél: 

A szabályok elfogadtatása



Szabálykövető magatartás kialakítása



Testi és lelki egészségre nevelés



Önálló ismeretszerzés

Fejlesztési feladatok: 

Baleset és –tűzmegelőzési szabályok megbeszélése



A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése



Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése



A testi és lelki egészség megóvása



Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek



Információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló feladatmegoldás Tananyag feldolgozása: Teremrend: Az első lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait és a balesetek megelőzésének módját ismétli át. A zökkenőmentes munka érdekében mindenkinek ismernie kell ezeket a szabályokat, melyeket természetesen be is kell tartani. A fizika és biológia tantárgyakban tanultakra támaszkodva néhány fontos tudnivalót is megbeszélünk az esetleg előforduló balesetek ellátásáról. Az iskolai hálózat kezelésének szabályait is át kell ismételni. Megbeszélni a jogosultságokat, az esetleges szankciókat, ha valaki jogtalanul akarja használni a hálózatot. Ez alkalommal lehet beszélni az előző tanévhez képest történt változásokról, esetleges új informatikai eszközök használatának szabályairól. A témához a munkafüzetben a következő feladat tartozik: (ÖM) 1. feladat: A számítógépes terem használatának néhány szabályát kell indokolni. A teremben található eszközök nagy értékűek óvni kell ezeket. Az adathordozókkal az iskola gépeire vírusok kerülhetnek. Az iskola gépeire illetve gépeiről nem kerülhetnek adatok programok ellenőrizetlenül. A táskák balesetvédelmi okokból nem vihetők a terembe (pl.: tűz estén akadályozhatják a terem elhagyását). Az iskola gépeire csak legális programok telepíthetők, melyet általában a rendszergazda tesz meg. 4

2. feladat: (FOM és ÖM) - A iskolai hálózatba a helyi rend szerint belépnek a tanulók. - A jogosultságokat a tanár ismerteti, vagy a tanulók kérdezik le. - Ellenőrzik a tanulók a munkáik mentéséhez szükséges mappa (mappák) elérhetőségét. II. Balesetvédelem: Beszélgetés baleset esetén szükséges ellátási feladatokról (Tk 5. old. 1-2. feladat) Olvassák el az Érdekességek részt is a lecke végén. III. Ergonómia Az óra következő részében az ergonómiáról ejtsünk szót, mivel az egészségmegőrzéshez feltétlen hozzátartozik a számítógép megfelelő elhelyezése, kényelmes használata. Olvassák el a Tk (6. old.) idevonatkozó szövegét! Egészítsék ki az olvasottakat az sdt oldalán található ismeretekkel. a http:// sdt.sulinet.hu oldalon kerestessük meg az idevonatkozó tartalmakat.

CSOPORT munka 1. csoport: Miért kell foglalkozni ergonómiával? 2. csoport: a helyes testtartás 3. csoport: bútorok elhelyezése 4. csoport: fényviszonyok, kellékek Miután minden csoport beszámolt az olvasottakról, egyéni munkában oldják meg a TESZT feladatsort

IV. Összefoglalás: Digitális tananyag feladatai Megoldás: 1. A monitort -úgy helyezem el, hogy a fény oldalról érkezzen, így nem tükröződik Az állítható magasságú széket -úgy állítom be, hogy a könyökömet nagyjából derékszögben támaszthassam az asztalra A számítógép előtt pihenés nélkül -legfeljebb 50 percet célszerű eltölteni 2. haboltó 3. programok telepítése a számítógépekre, internet használata a feladatokhoz, felügyelet mellett a gépterem használata szabadidőben, órai munka mentése adott helyre, Válaszoljanak a lecke végén található kérdésekre. V. Házi feladat: A Mf. 2-3. feladat

5

2. A számítógép alkalmazása Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége, együttműködési képesség fejlesztése, felkészülés a felnőtt lét szerepeire, információszerzés és– feldolgozás képessége. Nevelési cél: 

Eligazodás a mindennapi életben











Ismeretek új helyzetben való alkalmazása



Kommunikációs kultúra fejlesztése



Önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló munka Tananyag feldolgozása: I. Számítógép alkalmazási területei: A Tk 7. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak! Akinek a szülei számítógépet használnak munkájuk során, azok írják fel egy szókártyára a szülő foglalkozását (pl.: pénztáros, ápolónő, stb.). Kerüljenek fel ezek a kártyák a táblára! Soroljanak fel a tanulók további olyan foglalkozásokat, melyek nem kerültek a táblára, de ellátásukhoz szükséges számítógép. Ezek közül is felkerülhet még néhány. Olvassák el a Tk.-ben az erre vonatkozó szakaszt. Értelmezzék a számítástechnika és az informatika tartalmát, pontosítsák a köztük lévő eltérést. Fogalom:

Az informatika gyűjtőfogalom, azon eszközök, módszerek, ismeretek összessége, melyek az információk szerzéséhez, kódolásához-dekódolásához, továbbításához, tárolásához, feldolgozásához és felhasználásához szükségesek. A Tk. 8. old. 3. feladata alapján csoportosítsák a táblán látható szókártyákat! II. Mesterséges intelligencia:

Nézzenek utána az interneten, hogy - Mi az intelligencia szó jelentése? (http://www.idegen-szavak.hu) http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelligencia - fajtái Beszélgetés: Ki, mit hallott eddig a mesterséges intelligenciáról? Olvassák el a Tk Mesterséges intelligencia című szakaszát! Az érdekességek részben rövid történetét is megismerhetik e fiatal tudományterületnek.

6

III. Összefoglalás: Digitális tananyag Megoldások: 1. A számítástechnika például adatfeldolgozással, számítógépes irányítással foglalkozik. A számítógép használata az életnek csak bizonyos területein nélkülözhetetlen. Az informatika részét képezik a számítógéppel kapcsolatos felhasználói ismeretek. Az informatika gyűjtőfogalom, eszközök, módszerek, ismeretek összessége. 2. intelligencia mérhető részben örökölhező 3 Mesterséges intelligencia célja, hogy olyan gépeket hozzon létre, amik önálló döntésre képesek. A mesterséges intelligencia alkalmazására nem csak az informatika területén folynak kutatások. (útvonal- és iránytervezők, kutató robotok, ...) Válaszoljanak a lecke összefoglaló kérdéssorára! IV. Házi feladat:

7

3. A számítógép és perifériái Képességek: Kommunikációs képesség, információszerzés lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség fejlesztése.

és–

feldolgozás

képessége,

a

Nevelési cél: 

Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés






Kritikus magatartás kialakítása



A mindennapi életben való eligazodás


Az otthoni számítógép-használati szokások kialakítása







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló munka Tananyag feldolgozása: I. Beszélgetés: Jellemezzék a számítógépet! Milyen tevékenységek elvégzését várják el a számítógéptől? Hasonlítsák össze a számológéptől elvártakkal! (Tk.9.old. 1 feladat) Olvassák el a Tk. első bekezdését! Soroljanak fel néhány eszközt melyek programozott működésűek! Tk. 9. oldal 2. feladat közös megoldása. Fogalom:

A számítógép (szűkebb értelemben) olyan elektronikus eszköz, amely információk, adatok és programok tárolására alkalmas memóriával rendelkezik. Az adatok feldolgozásához programokra van szüksége, tehát programozott működésű. Tk 9.oldal 3. és 4. feladat megoldása II. Adatbeviteli eszközök: A billentyűzet Beszéljenek a számítógép billentyűzetéről az egérről. Milyen ismereteik vannak e beviteli eszközökkel kapcsolatosan? A Tk szövegének elolvasása. A billentyűzet csatlakoztatási lehetőségei a számítógéphez. Az adatátvitel lehetőségei. A hordozható számítógépek billentyűzete nagy valószínűséggel eltér a PC billentyűzetétől. A különbségek oka, eltérések a használat során. Az egér Az optikai egér működése. A hordozható számítógépeken használható touhpad lehetőségei. Kapcsolat lehetőségei az egér és a számítógép között. Tk szövegének olvasása. MF 4. old. 2. feladat mondatainak kiegészítése önállóan. III. A monitor: 8

Az LCD monitor működése, jellemzői. (Amennyiben az iskolában különböző monitorok találhatók, azokat hasonlítsák össze. – pl.: típus, képarány) A Mf. 3. feladat megoldása Digitális feladatok Megoldások: 1. A számítógép elektronikus adatfeldolgozó eszköz. Adatok és programok tárolására alkalmas. Rendelkezik memóriával. Működése programozott. 2. egér 3. nyomtató IV. Multimédia: Fogalom

A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely többféle csatornát is használ (szöveg kép hang animáció, videó) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. Tk. szövegének olvasása V. Összefoglalás Válaszoljanak a Lecke végén található kérdésekre. Kiegészítés képpen olvashatnak a multimédiával kapcsolatosan: http://ecdlweb.hu/index.php?title=Multim%C3%A9dia http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/-3.htm VI. Házi feladat: A Tk. leckéje Mf 4. oldal 1. és 4. feladat megoldása

9

4. A számítógép felépítése és működése Képességek: információszerzés és– feldolgozás képessége, korrelatív gondolkodás fejlesztése, információszerzés és– feldolgozás képessége, a lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség fejlesztése.

Nevelési cél: 










analógiás gondolkodás fejlesztése



vizuális memória fejlesztése


Az otthoni számítógép-használati szokások kialakítása









Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, önálló munka Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak az ismétlő kérdésekre! (Tk. 11.old.) I. Motivációs beszélgetés: Ismételjék át a háttértárakról korábban tanultakat!( Tk. 11. old. 1. feladat) Ismerjék fel a winchestert (valóságban vagy képről). Jellemezzék! (Milyen típusú adattároló a merevlemez? Mennyi adat tárolására alkalmas ma egy átlagos winchester? Mit jelent a winchester kapacitása?) II. Adattárolás a winchesteren Olvassák el a Tk. 11. old. 1. bekezdését! Fogalom:

A partíció a merevlemez egy logikai része. Tk 2. bekezdés elolvasása Fogalom: A formázás az a folyamat, amelynek során az adatok fogadásához, tárolásához és azok visszakereséséhez szükséges adat-nyilvántartási rendszer alapjait hozzuk létre a háttértárolón (merevlemez, flopi, pendrive, memóriakártya) vagy annak valamelyik partícióján. Ehhez megfelelő rendszerprogram, vagy segédprogram szükséges. Magyarázzák meg mit jelent a sáv, a szektor és a cilinder! Mennyi adat tárolására alkalmas egy szektor? (Tk. 11. old. 2. feladat) Mi a fájl? Milyen fájlkezelő műveleteket ismerünk? Hogyan kereshetjük meg korábbi állományainkat?

10

A formázás szerepe a Fájlrendszer kialakításában a számítógépen. - Tk szövegének elolvasása. Mf 5. old. 1. feladat önálló megoldása. III. A CPU Tk. 11. old. 3. feladat Tk ide vonatkozó szövegének elolvasása. (Ha mód van, rá mutassunk CPU-t a valóságban is, és ha lehet az alaplapra történő csatlakoztatást is.) IV. A memória TK szövegének olvasása. (Itt is lehetőség szerint mutassunk be memóriakártyát, és annak csatlakoztatását az alaplapra) Beszéljük meg a számítógép elvi felépítését,valamint, hogy az adatok feldolgozása hogyan, milyen sorrendbe történik. Oldják meg ezután önállóan a Mf. 5. old. 3. feladatát V. Kompatibilitás Fogalom: A kompatibilitás két eszköz, készülék, berendezés, program együttműködését, egymással való helyettesíthetőségét vagy összekapcsolhatóságát jelenti. Beszéljünk a hardware elemek, valamint a szoftverek kompatibilitásáról. (Tk. 12. old.) VI. Összefoglalás: Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre. Digitális feladatok Megoldások: 1. A merevlemezen létrehozható egy vagy több logikai rész. A formázás a mágneses réteget adatok tárolására teszi alkalmassá. Ekkor jön létre a fájlrendszer, amely segíti a tárolt adatokhoz való hozzáférést, illetve azok egyszerű megtalálását. A fájlok nevének, helyének megtalálásához a számítógépnek katalógus szükséges. Minden partíció önálló állománykiosztási táblával rendelkezik. 2. Képösszekötés (CPU, memória, touchpad, PS/2 csatlakozó, alaplap) 3. RAM Tetszőleges elérésű, írható és olvasható tár. Tárolja a végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. ROM Az adatokat tápellátás nélkül is megőrizni képes memória típus. Egy szilíciumlapkára integrált digitális egység. CPU Központi vezérlőegységnek is nevezzük. Jellemezhetjük például a műveleti sebességgel, órajel-frekvenciával. Kiegészítés képpen a lecke végén olvasható érdekességeket is célszerű elolvasni. VII. Házi feladat: A tankönyvi lecke Mf. 5. old. 2. feladat (rejtvény) megoldása.

11

5. Operációs rendszerek és segédprogramjaik Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, deduktív gondolkodás, a lényegkiemelő és problémamegoldó képesség, döntési képesség.

Nevelési cél: 










Szabálykövető magatartás fejlesztése


Az helyes számítógép-használati szokások kialakítása









Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, önálló munka Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak az ismétlő kérdésekre! (Tk. 13.old.) I. Motiváció: Mf 6. old. 1. feladat önálló megoldása. Mondják el, milyen operációs rendszerrel találkoztak otthon vagy az iskolában a tanulók? Látott-e esetleg kezelt-e már valaki közülük más operációs rendszerrel működő gépet? Ha tudja, mondja el, milyen eltérést látott vagy tapasztalt. II. Az operációs rendszerek: Mf. 6. old. 2. feladat megoldása korábban tanultak alapján. (ÖM) Fogalom: Felhasználói felület az a terület, melyet az operációs rendszer a felhasználóval való kapcsolattartásra tart fenn. A ma használt operációs rendszerek felhasználói felületének megjelenése. (Grafikus és parancssoros üzemmód összehasonlítása az ábra segítségével) Egyszerre futtatható programok Egy illetve több felhasználós operációs rendszerek. Tk. szövegének olvasása (13. oldal) A táblázat áttekintése III. Az operációs rendszerek felépítése: Tk. szövegének elolvasása (14. old.) Tk 14. old. 2. feladat összefoglaló ábráját közösen elemezzék! I V. operációs rendszerek segédprogramjai: Tk. 14. old. 3. feladat (7. osztályban tanultak ismétlése) 12

A Tk szövegének elolvasása Nyissák meg a tanulók a Windows Intézőt, és az olvasottakat próbálják ki. Hozzanak létre mappát, másoljanak illetve mozgassanak át fájlokat, töröljenek állományt, stb Tk. 14. old. 4. feladat Ha módjukban áll a tanulóknak hasonlítsák össze a Totál Commanderrel az Intézőt. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy mindkét segédprogram beállításai megváltoztathatók a menüben, lehetőség szerint ezt nézzék is meg, próbálják ki! Oldják meg lehetőség szerint Totál Commanderrel a Tk. 14. old. 5. feladatát! V. Összefoglalás: A lecke végén található összefoglaló kérdésekre válaszoljanak. Ha lehetőség van rá nézzenek meg más operációs rendszert is, mint amit általában használnak (pl.: Linux). Hasonlítsák össze a tanult jellemzőik szerint ezeket (felhasználói felület, felhasználók száma, futtatható programok)! Digitális feladatok Megoldások: 1.

2.

kernel: ki- és bemeneti eszközök kezelése, programok futásának kezelése (pl: indítás, leállítás, memória-hozzáférés biztosítása, háttértárolók kezelése), , alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása) shell: kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)

3.

KÉPEK! Linuxos ablak képe, parancssor képe, menüvezérelt kép

VI. Házi feladat: A Mf 6. old. 3. feladat

13

6. Számítógépünk és adataink védelme Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, a mindennapi életben való eligazodás, a lényegkiemelő és problémamegoldó képesség, együttműködés, döntési képesség.

Nevelési cél: 













Felkészülés a felnőtt lét szerepeire












Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, önálló munka Tananyag feldolgozása: Válaszoljanak az ismétlő kérdésekre! (Tk. 15.old.) I. Motiváció: Tk. 15. old. 1. feladat Csoportosítsuk a háttértárakat különböző szempontok szerint! (Pl.: az adattárolás módja, adattároló kapacitása, hordozhatóság,…) Írtál-e már adatot CD-re, DVD-re? Hogyan tudtál ezekre az adathordozókra adatot kiírni? Szükség van-e más háttértáraknál ehhez a művelethez hasonló programra? Tk. 15. old. 1. bekezdés elolvasása Tk. 15. old. 2. feladat II Adatok és a számítógép elleni támadások: Mf. 7. old. 1. feladat megoldása korábban tanultak alapján. (ÖM) Tk. 15. old. szövegének olvasása Táblázat: Vírusok, férgek, kémprogramok jellemzői Miben hasonlít a három csoport egymáshoz? Mi a fő különbség közöttük? III. Adatvédelem: Tk. 15. old. szöveg olvasása Fogalom: A tűzfal olyan hálózatvédelmi szoftver alkalmazása, amely figyeli és korlátozza az internetes (kimenő és bemenő) adatforgalmat. Vírus jelenlétének jelei Tk. szövegének olvasása (15. old.) 14

Fogalom: A vírusirtó programok képesek az adatbázisukban szereplő vírusfajták azonosítására és hatástalanítására. Tk 15. old. 3. feladat Tk. 15. old. 4. feladat Biztonsági mentések célja Tk szövegének elolvasása (15. old.) IV. Adattömörítés: Tk. 15. old. 5. feladat Az adattömörítés célja Tk. 16. old. 6. feladat Tk szövegének olvasása Tömörítő programok Tk. 16. old. 7. feladat Tk szövegének olvasása Tömörítés módja: veszteségmentesen és veszteségesen tömörített állományok, azok kiterjesztése Digitális feladat Megoldások: 1. SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUS 2. A számítógépes adattömörítés célja, hogy az adatok minél kisebb helyet foglaljanak a háttértárakon, illetve minél gyorsabban lehessen átküldeni azokat más számítógépekre. Alapvetően kétféle tömörítés lehetséges. Az egyik a veszteségmentes, a másik a veszteséges adattömörítés. Ha a tömörítés veszteségmentes, akkor az adatok az eredetinek megfelelően pontosan visszaállíthatók. Amennyiben az adatok pontosan nem állíthatók vissza a tömörítés veszteséges volt. Ez általában azonban olyan eltéréseket eredményez, melyet az ember érzékszervei nem, vagy csak alig érzékelnek. A tömörítés mértéke veszteséges tömörítés esetén nagyobb. 3. veszteséges kép:*.jpeg, mozgókép: *.mpg, hang: *.mp3. veszteség mentes kép: *.png, hang. *.flac, V. Karbantartás: Mondják el a tanulók, szokták-e informatikai eszközeiket tisztítani, illetve melyiket hogyan? A számítógép és perifériáinak karbantartása (Tk. 16. old. szöveg olvasása) Tk. 16. old. 8. feladat Tk szövegének olvasása VI. Összefoglalás: A lecke végén található összefoglaló kérdésekre válaszoljanak. Az érdekességek elolvasása. VII. Házi feladat: Előzetes feladat: Nézzenek utána ergonómiai kérdéseknek! Javaslom a következő oldalakat: http://www.venusz-irodabutor.hu/index.php?am=44&oldal=oldal&o=hogyan_alakitsunk_ki_szamitogepes_munkahelyet http://hu.opensuse.org/Dokument%C3%A1ci%C3%B3/SL9.3/Bevezet%C3%A9s_a_Linux_vil%C3%A1g%C3%A1ba/Ergon%C3 %B3mia

15

7. Összefoglalás Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, a mindennapi életben való eligazodás, a lényegkiemelő és problémamegoldó képesség, együttműködés, döntési képesség önálló ismeretszerzés.

Nevelési cél: 
















Testi lelki egészség















Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális munka, csoport munka, önálló munka Tananyag feldolgozása: I. Csapatjáték: 5 csapat alakítása 1. feladat: Borítékokba tegyünk egy-egy képeket (szék, számítógépasztal, monitor, billentyűzet és egér, világítás, lakás alaprajza). Húzzanak a csoportok egy-egy borítékot és a benne talált kép alapján beszéljenek az ergonómiáról.

16

- Melyik széket választanátok a számítógépasztal mellé? Miért? - Vajon a billentyűzet különleges formájának van a használatban is szerepe? A választ indokoljátok! - Hogyan helyeznétek el a monitort az asztalon? Miért? - Ez az íróasztal kis helyet foglal, és modern a megjelenése is. Szívesen dolgoznátok ennél az asztalnál? Miért? - Hogyan világítanátok meg az íróasztalt számítógép használata közben? - Rajzoljátok be a lakásba a számítógépasztalt! Hová és hogyan helyeznétek el? (A kérdéseket is a borítékokba tehetjük segítségképpen.) A csoportok foglalják össze a saját területükkel kapcsolatban a helyes munkakörnyezet kialakítását, említsék meg a helytelen környezetkáros hatásait! 2. feladat: A csoportok ismét húzzanak! Egy-egy állításról – az alábbiak közül - döntsék el, hogy igaz vagy hamis Az informatika fogalma megegyezik a számítástechnikával. A számítástechnika például adatfeldolgozással, számítógépes irányítással foglalkozik. A számítógép használata az életnek csak bizonyos területein nélkülözhetetlen. Az informatika részét képezik a számítógéppel kapcsolatos felhasználói ismeretek. Az informatika gyűjtőfogalom, eszközök, módszerek, ismeretek összessége. 3. feladat: A csoportok egy-egy hardver elemet válasszanak (billentyűzet, egér, monitor, CPU, memória). A tanultak alapján találjanak ki 4 kérdést (a választott eszközzel kapcsolatban). Ezekre a többi csapatnak kell ezután válaszolni. (A csapatok, ha tudják, az elhangzottakat kiegészíthetik.) 4. feladat: Egy borítékba helyezve osszuk ki a csapatoknak a következő meghatározásokat: - A merevlemez egy logikai része. - Folyamat, amely során a háttértár adat-nyilvántartási rendszerét hozunk létre. - A fájlok tárolásának és rendszerezésének módszere. Állomány-kiosztási tábla. - két eszköz, készülék, program együttműködése, egymással való helyettesíthetősége, vagy összekapcsolhatósága. - Szoftverek és hardverek egy adott változatát azonosító egyedi szám vagy számsorozat. A csapatoknak a megfelelő fogalmakat kell kitalálni. (partíció, formázás, fájlrendszer, kompatibilitás, verziószám) II. Önálló feladatmegoldások Mf. 6. old. 4-5. feladat (ÖM) Mf. 7. old. 2-3. feladat (ÖM) III. Házi feladat: Mf. 7. old. 5-6. feladat

17

Számonkérés (32. óra) Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége Nevelési cél: 

Önálló feladatmegoldás



Önértékelés,



Feladatok megoldásának tervezése


Problémalátás.



Problémamegoldás.



Döntési kompetencia



Összefüggéslátás

Szemléltető eszközök: Munkalap Munkaforma: egyéni Tananyag feldolgozása: Számonkéréshez a Számítógép és környezete munkalapot ajánlom.

18

II. Algoritmizálás, programozás 1.Képek kódolása Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, feldolgozásának rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,



mások titkainak tiszteletben tartása,

és


színkódolás technikája



színmélység fogalma



pixel, vektorgrafika fogalma



RGB színkódolás

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Az előző években áttekintettük a számok, betűk, hangok kódolását. Ebben a tanévben és ebben a leckében a képek, színek kódolását mutatjuk meg. Ismételjük át amit a kódolásról tanultunk. 1) Hangulati előkészítés Végezzük el a tankönyv által is javasolt gyakorlati példafeladatot! Válasszunk ki egy képet, szkennerjük be, különböző formátumban mentsük el a számítógépre. Hasonlítsuk össze a különböző képformátumok méretét, a képek minőségét. A számítógép, mint minden információt, a képeket is digitális adatként kezeli, azaz bináris számokkal írja le. Így a kép minden jellemzőjéhez (méret, szín, satöbbi) valamilyen számot rendel hozzá. 2. Új anyag feldolgozása Képek ábrázolására két grafikai módszert használunk a vektor és a raszter grafikát. Feltétlenül képeken keresztül elemezzük a két ábrázolási technikát. Nagyítsuk ki mind a raszter, mind a pixelgrafikus képet. Szerezzenek így tapasztalatot arról, a pixelgrafikus kép nagyítása eseten romlik a kép minősége, szétesik a kép. A rasztergrafikus kép nagyításakor nem történik minőség romlás, de megjelenítésére bizony jóval több időre van szükség. Gyűjtsünk olyan területeket, ahol raszter, illetve pixelgrafikát érdemes használni. Ezzel is erősítsük azt a nézetet, hogy nem mondhatjuk ki egyik technikát sem jobbnak, vagy rosszabbnak. Ezután beszéljünk a képek tulajdonságairól.

19

A képek mérete, felbontása és a színmélység. Ezekről már a korábbi években tanultak. A tankönyv példafeladata alapján elemezzük, hogy hogyan számoljuk ki a képek méretét. Ehhez a munkafüzet 5., 6. feladat is ad segítséget. Színek kódolása. A színek kódolásához alapvetően kétféle színkeverést használunk az additív és a szubsztraktív színkeverést. A tankönyv magyarázó szövege, illetve a hozzá kapcsolódó kép segít értelmezni e két színkódolást. Emeljük ki a felhasználási lehetőségét, a szubsztraktív színkódolást a színes nyomtatóknál alkalmazzák, míg az additív más néven összeadó színkódolással dolgozik a monitor, a televízió.

20

2. Algoritmusok. Rendezni, de hogyan? Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,



pontos munkára nevelés,


az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,



mindennapi élet algoritmusainak felismerése,



algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése,



rendezési és keresési algoritmusok,

 közvetlen kiválasztásos rendezési elv Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: 1. hangulati előkészítés Ismételjük át amit az algoritmusokról eddig tanultunk. Milyen algoritmus leíró eszközöket ismernek? Hol segít nekünk az algoritmus a mindennapi életben? Mi köze van az algoritmusnak a programozáshoz? Miután ezeket a kérdéseket tisztáztuk, térhetünk át az új anyag feldolgozására. 2. új anyag feldolgozása Nosztalgiaként elindíthatjuk a jó öreg Comlogo Breki játékát. Mi volt itt a feladat? Hogyan tudtad sorba rendezni a békákat? Emeljük ki, hogy a rendezés mindig valamilyen szempont szerinti sorba állítása az elemeknek. Gyűjtsük össze mindazon területeken, ahol találkozunk a mindennapi életben rendezéssel. A legegyszerűbb rendezési algoritmus az elemek cseréje. Hogyan tudnánk erre egy algoritmust írni? A tankönyv példaprogramja segítségével elemezzük, majd játsszuk is le a rendezési elvet! Az elemekhez bármilyen tárgyat választhatunk. A rendezéshez több szempontot is válasszunk. Pl. rendezzük nagyság szerint sorba, rendezzük súly alapján stb. Majd ezután térjünk vissza a békák sorba rendezéséhez. Itt nemcsak két elemet kell összehasonlítanunk és adott esetben cserélnünk, hanem valamennyi elemet. Ehhez használjuk a buborék, vagy cserélő rendezési elvet. A rendezési módot kövessék végig a tankönyv példája alapján. Vizsgáljuk meg a két elemet, hasonlítsuk össze a elem nagyobb-e mint b elem? Ha nagyobb, akkor cserélje ki egymást a két elem, ha nem, akkor marad mindegyik a helyén. És így folytatva az összes elemet összehasonlítjuk. Emeljük ki, hogy eléggé lassú ez a rendezési eljárás, különösen, ha sok elemet kell sorba rendezni. Ezért az adatkezelő programok inkább a gyors, vagy a kupacrendezést használják. Maximum rendezés: Ehhez nagyon jó példa az osztály tanulóinak magasság szerinti sorba állítása. Hagyatkozzunk a szintoniára, rendezzék ők sorba egymást. Ki milyen módszert választana? Mit gondolnak a buborék rendezésről? Nyilván megfogalmazódik, hogy ez nem hatékony módszer, lassú, nehézkes. A 21

valóságban is a legnagyobb tanulót választjuk ki az adott csoportból, majd őt a sor végére küldjük. Ismét választunk és megint a legmagasabb tanulót keressük a már megmaradt csoportban, akit a sor végére küldünk, illetve az övé az utolsó előtti hely. Ezt az elvet maximum kiválasztásnak nevezzük. Keressünk még példát maximum rendezésre! Semmiképpen ne hagyjuk ki a marosvásárhelyi magyar egyetem hallgatóinak néptáncbemutatóját. Igen sajátos módon mutatják be a hallgatók a különböző rendezési elveket, az egyes algoritmusok működését. Ezen a videón a buborék rendezést láthatjuk táncban elbeszélve. http://www.bi.hu/2011/04/08/rendezesi_algoritmusok_neptancokkal_bemutatva.html

22

3. Rekurzió Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés.





egyszerű alakzatok készítése,



térszemlélet fejlesztése,



problémalátás, problémamegoldás képessége,



elágazások, egyágú, kétágú elágazások,

 rekurzió fogalma. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán elevenítsük fel mindazt, amit eddig a logo-ról tanultunk. Csakis gyakorlati feladatokon, érdekes problémákon keresztül. A ciklusokat, az eljárásokat és benne a paraméterek szerepét. 1. hangulati előkészítés. Elemezzük a következő butácska programot. Kipróbálás nélkül mondják meg a gyerekek, hogy a Teknőc a rajzol eljárásra mit rajzol. Eljárás rajzol :hossz előre :hossz jobbra 90 rajzol :hossz vége Ezután térjünk át a tankönyv által javasolt példaprogramra, amit annyiban változtattunk, hogy amikor a Teknőc meghívja az eljárást a hosszúsága mindig 10 egységgel nő. Vajon most mennyiben változik az előzőtől rajztól? Ha ezt a gyerekek a program beírása nélkül elképzelik, „fejben le tudják játszani”, akkor megértették a rekurziót. 2. új anyag feldolgozása Az eljárásban a fordulat mértékét is paraméterezzük, így azok szabadon változtathatók. Remek alkalom arra, hogy fantáziájukat elengedjék, próbálkozzanak, a mi dolgunk pedig, hogy ez a próbálkozás egyre inkább módszeres kísérletezéssé alakuljon át. Ha egy érdekes rajzot kapunk, mindig térjünk ki arra, hogy vajon miért kaptuk azt a rajzot. 1. probléma: Hamar felmerül a gyerekekben a kérdés, hogy hogyan lehetne megállítani a Teknőcöt. Hiszen a mindent megállít gomb (Stop gomb használata nem szerencsés). Ők fogalmazzanak meg a feltételhez állítást! Pl. Álljon meg akkor, ha a hossza eléri a 200 egységet stb. Elemezzük a következő leállítási módokat ha :hossz = 200 [stop] ha :hossz > 200 [stop] Mikor áll le az eljárás, ha a :hossz értékét 10-zel növeljük? 23

Mikor áll le az eljárás, ha a hossz értékét 11-gyel növeljük? Látniuk kell a gyerekeknek, hogy ebben az esetben az első feltétel, soha nem teljesül. 2. probléma: Elemezzék a tankönyv első példáját. Az első esetben a sor elején eldönti a feltételről, hogy igaz, vagy hamis, és ha igaz, csak akkor teljesíti, míg a második esetben a feladatot elkészíti, és csak azután dönti el, hogy folytassa-e, azaz a feltétel teljesül –e? A rekurzió gyakorlására, illetve a paraméterek szerepének megértéséhez a munkafüzet feladatait javaslom. Ezek a feladatok remek lehetőséget adnak a differenciálásra, mindenki a saját képességének megfelelő feladatot oldja meg. A feladatok előtt a csillagok segítenek a választásban.

24

4. Fraktálok Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés.





a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,



építkezés,



rész és egész kapcsolata,



strukturált programozás elemei.



fraktál, mint matematikai, esztétikai érdekesség,

 feltétel vizsgálata, egy, kétágú elágazás Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán a fraktálok csodálatos világával ismerkedünk meg. Megnézzük, hogy a Logo programozási nyelvben milyen egyszerűen készíthetünk fraktál mintákat. A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyekben változatos formában legalább egy felismerhető ismétlődés van bennük. Az elnevezést 1975-ben Benoit Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött; törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok törtszámú dimenziójára utal. Mandelbrot lengyel származású amerikai-francia matematikus, Varsóban született 1924. november 20-án és 2010-ben halt meg Amerikában. 1. hangulati előkészítés Határozzuk meg és értelmezzük a fraktál fogalmát. Mutassunk be Logo-ban készült fraktál rajzokat. Felvetésként indíthatjuk, hogy a Logo programozási nyelven nagyon könnyen tudunk készíteni látványos fraktálokat. 2. új anyag feldolgozása Egy olyan fát rajzoljunk, amelynek a törzse :hossz egység hosszúságú, a megadott szabály szerint, ev-szer ismételjük. A szabály pedig a következő: -

Kiinduló állapot egy hossz egységnyi törzs,

-

A törzs végén kétfele ágazik, az ágak 45 fokos szöget zárnak be egymással és hosszuk a törzs hosszának a fele,

Az ágak végén 2 újabb ág nő, amelyek szintén 45 fokos szöget zárnak be egymással és hosszuk az előző hossz fele. Segítsünk ennek a feladatnak a megértésében. Bontsuk részekre a feladatot. Az első évben a fa egyetlen ágból (törzsből) áll. -

25

eljárás egyévesfa :hossz előre :hossz hátra :hossz vége Második évben két ágat hajt. eljárás kétévesfa :hossz előre :hossz balra 45 előre :hossz / 2 hátra :hossz / 2 jobbra 90 előre :hossz / 2 hátra :hossz/ 2 balra 45 hátra :hossz vége Az algoritmus jól megérthető, ha a szintoniát kihasználva, végig járjuk. Az elágazás legyen például a függőlegestől jobbra-balra 45 fokos szögben. A megrajzolás sorrendje tetszőleges, mi most, először jobbra fordultunk, haladtunk :hossz/2 –t, visszaléptünk :hossz/2-t, fordultunk balra 45 fokot, így visszaérkeztünk az elágazás pontjába, majd elfordultunk balra 45 fokot. Következett a bal irányú új ág megrajzolása, majd hátra léptünk :hossz/2-t. Jobbra fordultunk 45 fokot. A bal oldali ág megrajzolása után, ismét az elágazás pontjába jutottunk. Végezetül hátra léptünk törzsmagasságnyit. A hároméves fa törzsén balra és jobbra 45 fokban egy-egy félméretű kétéves-faforma található: Hároméves fa

eljárás háromévesfa :hossz előre :hossz jobbra 45 kétévesfa :hossz/ 2 balra 90 kétévesfa :hossz / 2 jobbra 45 hátra hossz end A kiemelt részben meghívtuk a kétévesfa eljárás hosszúságának a felét. Most fogalmazzuk meg az általános fa rajzolás algoritmusát. eljárás fa :ev :hossz előre :hossz ha :ev>1 [jobbra 45 fa :ev -1 :hossz/2 balra 90 fa :ev -1 :hossz/2 jobbra 45 hátra :hossz vége Az eljárás második sorában meghatároztuk a feltételt, miszerint ha a fa idősebb mint egyéves akkor hajtsa végre az utasítást. Ha még nincs egyéves, akkor ne rajzoljon ágat, csak a törzse lesz látható. Látványosabb lesz a fa, ha az ágak vastagsága is igazodik az ág életkorához. A fa törzse legyen a legvastagabb! Néhány variáció a fa rajzolásához. A feladatok a Neumann János Logo Programozási Verseny feladataiból valók.

26

Ezek elkészítését szakkörön, vagy házi feladatnak javaslom.

27

5. Rekurzív növények, Koch görbe Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,



kezdeményezőkészség.





a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,



a strukturált programozás eleme,



a teljes teknőc tétel,



Szabálykövető képesség,



Fraktálok felismerése, bennük a szépség felfedezése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása A fraktálok jelentősége nem csak esztétikai szépségükben, és matematikai tulajdonságaikban rejlik. Egyre biztosabb az a sejtés, hogy a természetben megtalálható alakzatok fraktálábrákra vezethetőek vissza. Szinte mindenütt fraktálokba botlunk. Jellemző példa a fa, illetve annak ága, levele. „Egy kis sejtbe - logos elképzelések szerint - nem lehet túl bonyolult infromáció beleprogramozva. " Nőjj két centit, majd ágazz el!" Az ilyen és ehhez hasonló utasításokkal nagyon szép, "természetes" ábrákat kaphatunk.” (Farkas Károly) Ilyen például a páfrány fraktál: Az interneten rengeteg oldalt találunk, melyek a fraktálok világával ismeretet meg, böngészgessék ezeket az oldalakat. http://fraktal.lap.hu/ 1. Hangulati előkészítés Ismételjük át amit a fraktálokról tanultunk. Keressünk a természetben fraktálokat. Gyűjtsük össze azokat a területeket, ahol találunk fraktálokat. Természetben (növények, talajban szivárgó víz, őrölt babkávé szemcséi között átszűrődő feketekávé) mintázatában. Ugyancsak fraktálok jelennek meg légbuborékok olajban történő mozgásakor, bizonyos kristályok növekedésekor, vagy a villámcsapásokra emlékeztető elektromos kisülésekben. A felhők szabálytalan mintázata és a tengerpartok csipkézettsége is szinte bizonyosan fraktálnak tekinthető. Művészetben: Az elmúlt évszázadban számtalan művész alkalmazta a technikát, még ha nem is ismerte definicióját, matematikai hátterét. Például Vincent Van Gogh, aki energia sűrű örvényeibe burkolta tárgyait, vagy akár Escher rekurzív geometriái. Az építészetben kiemelkedő alkotásnak számítanak a Párizsi Operaház részletes barokk díszítései. Távlati lehetőségek: Kiaknázhatatlan tárházát képzik a fraktálok. Mivel a törésvonalak fraktálok, felhasználhatjuk az elméletet a Föld kéregszerkezete vagy a földrészek kialakulásának modellezésére is. 28

Nagyon sok hasznos ismeretet ad a következő oldal: http://matchsz.inf.elte.hu/logosecsetvonasok/erdekesseg7.html 2. új anyag feldolgozása Készítsünk Logo nyelven csipketerítőt! Az alapmotívum egyszerű: Vegyünk egy egyenes szakaszt, osszuk három részre, a középső rész helyére egy egyenlő szárú háromszöget állítunk, melynek alapját kihagyjuk. Készítsük el az eljárást!

eljárás egy :hossz előre :hossz balra 60 előre :hossz jobbra 120 előre :hossz balra 60 előre :hossz vége Az egyenes szakaszok helyére tegyük az alapmotívumot kisebb méretben:

eljárás kettő :hossz egy :hossz / 3 balra 60 egy :hossz / 3 jobbra 120 egy :hossz / 3 balra 60 egy :hossz / 3 vége

Mindegyik szakaszt alkossa a "kettő" motívum:

eljárás három : hossz kettő :hossz / 3 balra 60 kettő :hossz / 3 jobbra 120 kettő :hossz / 3 balra 60 kettő :hossz / 3 vége A csipketerítőnk megnevezése Koch-görbe. Egységnyi hosszúságú szakaszt három részre osztottuk, és a középső részt helyettesítettük egy egyenlő oldalú háromszög két szárával. Ezt folytattuk: az így kapott törött vonal mindegyik szakaszát három részre osztottuk, és a középső részt helyettesítettük az egyenlő oldalú háromszög két szárával. Ezután írjuk meg az általános koch görbét rajzoló eljárást! eljárás koch :hossz :szint ha :szint = 1 [előre :hossz stop] koch :hossz / 3 :szint - 1 balra 60 koch :hossz / 3 :szint - 1 jobbra 120 koch :hossz / 3 :szint - 1 balra 60 koch :hossz / 3 :szint – 1 vége 29

Amennyiben a szint értéke egy, egy egyenest rajzol az eljárás és megáll. Különben, figyelembe véve az egy eljárásban leírt struktúrát, a teknős általános görbét rajzol, elfordul balra 60 fokkal, megrajzolja újból az általános görbét, elfordul jobbra 120 fokkal, megrajzolja a görbét, elfordul balra 60 fokkal és megrajzolja a görbét. Az általános eljárást mindig az a korábbi szakaszhossz egyharmadára hívjuk meg. Ezekkel a rekurzív görbékkel is építkezhetünk, mint oldalakkal például háromszöget, ötszöget, hatszöget rajzolhatunk: ismétlés 3 [koch :hossz :szint jobbra 120] ismétlés 5[koch :hossz :szint jobbra 72] ismétlés 6[koch :hossz :szint jobbra 60] Ha nem jobbra, hanem balra fordítjuk el a teknőst az alakzatok nem kívülre, hanem belülre rajzolódnak.

30

Rendszerezzük ismereteinket Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Alkotva tanulás képessége, önálló tanulás. képessége. Nevelési cél: 

önértékelés,



tervszerűség.

Fejlesztési feladatok 

problémamegoldás,



problémalátás,



kritikai képesség.




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni tanulás 1. hangulati előkészítés Továbbra is a fraktálok világából merítünk feladatot. Egy különleges fraktált Sierpinski szőnyeget, illetve négyzetet készítsük el ezen az órán. Ezt a fraktált 1916-ban mutatta be Waclaw Sierpinski lengyel matematikus. A Sierpinkski négyzet nem egy fraktálgörbe, hanem egy olyan fraktál, amelynek előállításakor szakasz helyett négyzetből indulunk ki. Ennek kidolgozását a munkafüzetben is megtaláljuk. 2. új anyag feldolgozása A Sierpinski szőnyeget közösen, lépésenként készítsük el. Elkészítésének menete: 1. lépés. Rajzoljunk egy szabályos négyzetet. Eljárás négyzet :hossz ismétlés 4[ e :hossz j 90] vége 2. lépés. Kössük össze a négyzet oldalainak harmadolópontjait a szemközti harmadolópontokkal, így a négyzetet kilenc kisebb négyzetre osztottuk. A középső négyzetet vágjuk ki. eljárás kivág :hossz e :hossz j 90 e :hossz b 90 tl négyzet :hossz tf j 90 h :hossz b 90 h :hossz vége 3. lépés A maradék nyolc négyzetnek ugyanígy vágjuk ki a közepét. eljárás sierpinski :szint :hossz kivág :hossz / 3 ha :szint > 0 [ism 4 [ism 2 [sierpinski :szint - 1 :hossz / 3~ e :hossz / 3] e :hossz / 3 j 90]] vége 4. lépés A keletkezett összes négyzettel tegyük ugyanezt. Amit végtelen lépés után kapunk, az a Sierpinski-szőnyeg. 31

eljárás start :szint :hossz tl négyzet :hossz tf sierpinski :szint :hossz vége Az előző feladat mintajárára bármely szabályos sokszög alakzattal elkészíthetjük, pl. háromszöggel, hatszöggel. Találjanak ki saját fraktálokat is! Találjanak ki egy alakzatot, amire a szakaszokat minden lépésben kicserélik! Az elképzelésben segít, ha papíron megrajzolják az első 1-2 lépést, és utána írják meg az eljárást.

32

Számonkérés Képességek: Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés.





problémamegoldó gondolkodás



logikai gondolkodás



térszemlélet fejlesztése,



strukturált programozás.

Szemléltető eszközök: feladatgyűjtemény ImagineLogo program Munkaforma: egyéni A feladatgyűjtemény Algoritmizálás, programozás fejezet A, B, C feladatlapját dolgozzák fel. A feladatlap megoldása: 1. feladat. vektor és rasztergrafikát. 2. feladat. Egy színes monitor képe 1024X768 képpontból áll. Minden képpont színe 2 bájttal van kódolva. Legalább hány Kilobájt memória kell egy ilyen kép tárolásához? 3. feladat. folyamat, mondatszerű leírás, stuktogram 4. feladat. A valami 1 hatására a Teknőc húz egy vonalat és megfordul 180 fokkal. 5. feladat. eljárás fkör ismétlés 360[előre 1 jobbra 1] fkör vége 6. feladat. Melyik rajz melyik megoldáshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt! első program - első rajz második program – második rajz 7.

feladat. A megoldás a megoldas.imp fájlban található.

B feladatlap megoldása 1. feladat. gyors megjelenítés, korlátlan színek használata. 2. feladat. 800*600*16/8 3. feladat. egyirányú, többirányú elágazás 4. feladat. Nem rajzol semmit a Teknőc. 5. feladat. Írj eljárást, amely folyamatosan négyzetet rajzol! eljárás fnégyzet ismétlés 4[előre 100 j 90] fnégyzet 33

vége 6. feladat. Melyik rajz melyik megoldáshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt! első program – második rajz második program – első rajz 7. feladat. Megoldása a megoldas.imp fájlban található. C feladatlap megoldása 1.

feladat. Itt a három alapszín a következő: kékeszöld (Cyan), a bíbor (Magenta) és a sárga (Yellow). Mivel ezekből nem lehet tökéletes feketét kikeverni, így a feketét hozzá vesszük, mint negyedik alapszínt. Ezt a színkeverést CMYK színkeverésnek is nevezik.

2. 3.

feladat. 1280*960*16/8 feladat. Reláció jeleket alkalmazunk, egyenlő, kisebb, nagyobb, nem egyenlő, kisebb egyenlő, nagyobb egyenlőr

4.

feladat. 5 szakaszt rajzol a Teknő, és minden szakasz után elforul.

5.

feladat. Írj eljárást, amely folyamatosan háromszöget rajzol!

eljárás fháromszög ismétlés 3[ előre 100 jobbra 120] fháromszög vég 6. feladat. Melyik rajz melyik eljáráshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt! első program –első rajz második program – második rajz 7. feladat. Megoldása a megoldas.imp fájlban található.

34

6. Adatok a programokban Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,



feladat megoldásának tervezése,



meglévő ismeretek alkalmazása új helyzetekben


Problémalátás



Az adatok megkülönböztetése (bemeneti- és kimeneti adatok)



Adatok rögzítése tárolása a mindennapi életben



Összefüggések keresése



Adatok közötti kapcsolatok

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális tananyag Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: Az adat és a vele kapcsolatos fogalmak; - Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! - Oldják meg a digitális tananyag feladatait! Megoldás: 1. iskolanev byte tanulmanyiatlag string osztaly real osztalyletszam string 2. Memória, képernyő, nyomtató, háttértár 3. értéke, memóriában lefoglalt hely mérete, típusa Motiváció: (FOM) Az iskolai büfé napi átlagos forgalma 23000 Ft. A bevétel 58%-át az árukészlet feltöltésére költik. Ez nem tartalmazza a 27% ÁFÁ-t. Hány Ft haszna van havonta a büfének? - Írható-e a feladat megoldására program?

(Írható)

- Melyek lesznek a bemeneti adatok?

(napi forgalom,az áru nagykereskedelmi ára, az ÁFA)

- Mi lesz a kimeneti adat (az eredmény)?

(haszon havonta)

- Mely adattal kell még számolni a feladatban?

(napi forgalomból havi hasznot kell számolni, tehát a napi hasznot a munkanapok számával szorozni kell.)

A munkanapok száma mely adatcsoportba tartozik?

(bemeneti adat)

- Mi a programozás célja?

(Egy probléma hatékonyabb, gyorsabb megoldása.) 35

- Mely eszköz segítségével vihetjük be az előző feladat adatait? (Billentyűzetről) - A beolvasott adatok hova kerülnek?

(Memóriába)

- Hol történik a számítógépben az adatok feldolgozása?

(Processzorban)

- Mely eszközön jeleníthető meg az eredmény?

(Monitoron vagy esetleg papíron nyomtatva)

II. Be- és kimeneti adatok: A Tk szövegét olvassák el (28. old) Fogalom: A programozásban a bemeneti adatokat inputnak is nevezzük. A kimeneti adatok az ouputok. Mi a különbség a write és a writeln parancs eredménye között? Tk. 1-3. feladat megoldása. Az adatok jellemező tulajdonsága az értékük illetve a velük végezhető művelet. Az input adatok minek a segítségével olvashatók be a programokban? (Változók) Tk. 28. old. 4. feladat A változók használatához legtöbbször meg kell adni a változó nevét és típusát. A típus meghatározza a változó által felvehető értékeket, valamint a változó részére elkülönített hely méretét a memóriában. Tk. 28. old. szövegének olvasása. Tk. 29. old. 5. feladat Fogalom: A adat típusától függ a változó típusa. Az adat típusa meghatározza az általa felvehető értékeket, és a velük végezhető műveleteket. Tk. 29. oldal a természetes számok Tk. 29. old 6. feladat A Tk. szövegének olvasása. Tk. 29. old. 7. feladat A valós számok Tk. 29. oldal 8.feladat A karakter típusú adatok Tk. 29. old. 10-11. feladat Az egyszerű és az összetett adattípus Mf. 12. oldal 2-3. feladat megoldása (ÖM) Tk. 29. old. 12. feladat Megoldás: program atlagfogy; uses crt; var tav, uzemanyag, atlfogy: real;

begin clrscr; write ('Megtett út (km): '); readln (tav); write ('Elfogyasztott üzemanyag (l): '); readln (uzemanyag); 36

atlfogy:=(uzemanyag/tav)*100; write ('az átlagfogyasztás 100 km-en: ', atlfogy:2:2, ' l'); readln end. Mf. 12. old. 5. feladat

(A 3. szam=123)

Mf. 12. old. 6. feladat program menza_bef; uses crt; var dij, fiz: integer; munkanap, hianyzas: byte;

begin clrscr; write ('Mennyi a napi térítési díj? '); readln (dij); write ('Mennyi a munkanapok száma? '); readln (munkanap); write ('Hány napot hiányoztál előző hónapban? '); readln (hianyzas); fiz:=dij*munkanap-(dij*hianyzas); write ('fizetend‹: ',fiz); readln; end. Önálló megoldás (programírás) III. Összefoglalás: Válasz a lecke végén olvasható kérdésekre Házi feladat: Mf. 12. old. 1. és 4. feladat

37

7. A tömb, tömbelemek összegzése Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, analógiás gondolkodás és deduktív gondolkodás képessége. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,



feladatok megoldásának tervezése



Fegyelmezett munkavégzés.


Döntési kompetencia.



Rész egész kapcsolata.



Problémalátás.



Deduktív gondolkodás



Az eredmények értékelése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! Motiváció: Tk. 30. old. 1. 2. 3. feladat megoldása: Az összetett adatokról és a tömbökről (tömb deklarációról) tanultak ismétlése II. A tömb típusú változó: Olvassák a Tk. szövegét! (30. old.)

Hivatkozás a tömb egyes elemeire az index segítségével történik. Az indexhatárokat a deklarációban adjuk meg. Tk. Tk. 30. old. 4-5. feladat: Válaszoljanak a tömbelemekre,tömbre vonatkozó a kérdésekre! Hivatkozás módja egy konkrét tömbelemre. Tk. 30. old. 6. feladat Tk. 30. old. 7. feladata programozási feladat melyet önállóan oldjanak meg! Ha működik, egészítsék ki a B) feladat megoldásával (ÖM) majd válaszoljanak a C) feladatrész kérdéseire (FOM)! A Tk. 30. old. 8. feladat közös megoldása. III. A while-ciklus: A Mf 13. old. 2. feladat megoldása (FOM) Tk. 31. old. 9. feladat: FOM IV. Tömbelemek összegzése: Írjanak fel egy-egy papírra 8 db egyjegyű számot (az első a 0 egyen)! Ezeket sorba egymás után (nem rendezetten) tegyék egy összeg feliratú dobozba! Minden alkalommal, amikor hozzáteszik a dobozban levő számokhoz a következőt, számolják ki, mennyi a dobozba betett számok összege! Pl.:

38

- az első elem a: 0 - a második a: 7Az összeg doboz tartalma így (0+7 azaz) 7 lett. - a harmadik az: 5Az összeg doboz tartalma így (7+5 azaz) 12 lett. - a negyedik a: 9Az összeg doboz tartalma így (12+9 azaz) 21 lett.

összeg

0 7 5 9

stb. Határozzák meg az összeg értékét, ha mind a 8 db szám belekerült! Mennyi volt az összeg doboz (tartalma) értéke a 6. elem után? Fogalom:

Az összegzéssel egy adott (N) elemszámú számsorozat elemeinek összegét határozhatjuk meg. Tk. 31. old. 9./B feladat olvassák el és értelmezzék az összegzés algoritmusát közösen (Tk. 31. old.)! Tk. 31. old. 10. feladat (ÖM) Megoldás: program fizetendo; uses crt; var fiz, osszeg: integer; arak: array [1..50] of integer; dbar, i: byte;

begin clrscr; dbar:=0; osszeg:=0; writeln ('Írd be a termékek árát! (0 végjelig)'); readln (fiz); while (fiz<>0) and (dbar<50) do begin dbar:=dbar+1; arak[dbar]:=fiz; readln (fiz); end; for i:=1 to dbar do osszeg:=osszeg+arak[i]; writeln ('A fizetendő összeg: ',osszeg,' Ft'); readln; end. A Mf. 13. old. 4. feladatát önállóan próbálják a tanulók megoldani!

Megoldás: program megtakaritas; uses crt; 39

var megtakarit: array[1..12] of integer; megtak, osszeg: integer; i, dbmegtak: byte; begin clrscr; dbmegtak:=0; writeln ('Mennyi az ehavi megtakarításod? '); readln (megtak); while (megtak>=0) and (dbmegtak<12) do begin dbmegtak:=dbmegtak+1; megtakarit[dbmegtak]:=megtak; readln(megtak); end; osszeg:=0; for i:=1 to dbmegtak do osszeg:=osszeg+megtakarit[i]; writeln ('megtakarításod a nyaraláshoz: ',osszeg); readln; end. V. Összefoglalás: Digitális tananyag feladatainak megoldása Megoldás: 1. 0, 14

2. 3.

12, 4, 10, 0, 16, 14, 2, 7, 11, 5 while (gyumolcs<>’*’ ) and (dbgyumolcs <50) do a változó értéke 0 a ciklusváltozó 1-től n-ig minden értéket felvesz a változóba új érték kerül a váltózóban lévő értékéhez hozzáadódik a következő tömbelem értéke ciklus vége

VI. Házi feladat: Mf. 1. és 3. feladat

40

8. Megszámlálás, maximumkiválasztás Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémalátás és megoldás képessége, deduktív és analógiás gondolkodás képessége. Nevelési cél: 

önellenőrzés



önértékelés





Összefüggések keresése






Problémalátás



Rész egész kapcsolata



Algoritmusok értelmezése.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Házi feladatok ellenőrzése I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! Motiváció: Tk 32. old. 1. feladat - Van közöttetek olyan, aki valamilyen labdajátékot (pl.: kosárlabda, kézilabda, futball, stb.) játszik? - Fontos–e, összesen hány gól esett a mérkőzés során? - Milyen módon dől el, hogy egy meccset melyik csapat nyer meg. Mf. 14. old.1./A feladat II. Megszámlálás: A Tk. szövegének elolvasása. Fogalom: Megszámlálással megtudhatjuk, hogy egy sorozatban adott tulajdonságú elem hányszor fordul elő. A megszámlálás algoritmusa közös értelmezése Tk. 32. old. 2. feladat megoldása példaprogram segítségével (FOM). Tk. 32. old. 3. feladat megoldása program megsz_neg; uses crt; var szamok: array[1..20] of integer; szam: integer; i, dbszam, negdb: byte;

begin 41

clrscr; dbszam:=0; negdb:=0; write ('Írj be maximum 20 egész számot!'); readln (szam); while (szam<>0) and (dbszam<20) do begin dbszam:=dbszam+1; szamok[dbszam]:=szam; readln(szam); end; for i:=1 to dbszam do if szamok[i]<0 then negdb:=negdb+1; writeln ('beírt számok között ',negdb,' db negatív szám található.'); readln; end. III. Karakterlánc hossza: A karakterláncok elemeire történő hivatkozást a karakterlánc indexelésének nevezzük. A Tk. szövegének elolvasása Tk 32. old. 4. 33. old. 5. feladat megoldása (ÖM) Megoldás: 4. feladat program szohossz; uses crt; var nev:string; begin clrscr; Write ('neved: '); readln(nev); Write (length(nev)); readln; end. 5. feladat program megsz_betu; uses crt; var mondat: string; betu: char; i, db, hossz: byte; begin clrscr; db:=0; write ('Írj be egy mondatot! '); 42

readln (mondat); hossz:=length(mondat); write ('Melyik betűt számoljam meg? '); readln (betu); i:=1; while i<=hossz do begin if mondat[i]=betu then db:=db+1; i:=i+1; end; writeln (db,' ', betu, ' betűt találtam a beírt mondatban.'); readln; end. IV. Maximumkiválasztás: Tk. 6. feladat Tk. szövegének elolvasása A legnagyobb elem kiválasztásának lépései A karakterláncok elemeire történő hivatkozást a karakterlánc indexelésének nevezzük. A maximumkiválasztás algoritmusa Tk. 7. feladat megoldása közösen a példaprogram segítségével. Tk. 8. feladat önálló megoldása program maxkiv; uses crt; var homersekletek: array[1..31] of byte; homers, dbho: byte; i, sorsz: byte;

begin clrscr; dbho:=0; writeln ('Írd be az előző hónap hőmérsékleti értékeit!'); readln (homers); while (homers<>100) and (dbho<31) do begin dbho:=dbho+1; homersekletek[dbho]:=homers; readln (homers); end; sorsz:=1; for i:=2 to dbho do if homersekletek[sorsz]
sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon volt a legmelegebb.'); readln; end. Tk. 9. feladat V. Gyakorlás: Digitális tananyag feladatainak megoldása Megoldás: 1.

A megszámlálás algoritmusában adott tulajdonság szerint minden tömbelemet meg kell

vizsgálni. 2.

Ha tömb[i] T tulajdonságú akkor darab:=darab+1

A feltétel szerint adott tulajdonságú elem megtalálásakor a változó értékét növeljük.

Ciklus i:=1-től n-ig

A tömb minden elemét vizsgáljuk

Ha tömb[sorszám]< tömb[i] akkor

A feltételben egy tömb két elemét hasonlítjuk össze.

sorszám:= i

3.

a változó felveszi a ciklusváltozó értékét.

Megszámlálás:

db:=0, Ciklus i:=1-től n-ig, Ha a tömb[i] T tulajdonságú akkor, darab:=darab+1, elágazás vége, ciklus vége Maximumkiválasztás: sorszám:=1, ciklus i:=2-től n-ig, Ha a tömb[sorszám]
readln (kutya); while (nev<>'*') and (fo<30) do begin fo:=fo+1; nevek[fo]:=nev; kutyatul[fo]:=kutya; readln(nev); if nev<>'*' then readln (kutya) end; db:=0; for i:=1 to fo do if kutyatul[i]='i' then db:=db+1; writeln ('A beˇrt ',fo,' f‹b‹l kutyatulajdonos: ',db); readln; end. 5. feladat: program kosarlabda; uses crt; var csapat: array[1..5] of string; golok: array[1..5] of byte; golok2: array[1..5] of byte; golok3: array[1..5] of byte; osszpont: array[1..5] of byte; i, sorsz: byte; begin clrscr; for i:=1 to 5 do begin textcolor (15); write (i,'. csapattag neve: '); readln (csapat[i]); write ('Hány 2 pontos gólt dobott? '); readln (golok2[i]); write ('Hány 3 pontos gólt dobott? '); readln (golok3[i]); golok[i]:=golok2[i]+golok3[i]; textcolor (14); osszpont[i]:=golok2[i]*2+golok3[i]*3; writeln ('gólszám: ',golok[i],' pontérték: ',osszpont[i]); end; textcolor (12); sorsz:=1; for i:=2 to 5 do if golok[sorsz]
sorsz:=i; writeln ('A legtöbb gólt ',csapat[sorsz],' dobta ',golok[sorsz],'-t'); sorsz:=1; for i:=2 to 5 do if osszpont[sorsz]
46

9. Eldöntés, kiválasztás Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, analitikus gondolkodás, deduktív gondolkodás képessége. Nevelési cél: 

önellenőrzés



önértékelés






fegyelmezett munkavégzés


Problémalátás



Problémamegoldás






Lényegkiemelés képesség




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Házi feladat ellenőrzése Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! I. Előkészítés: Tk. 1-2. feladat Tk. szövegét olvassák fel! II. A konstans: A Tk. szövegének olvasása (34. old.) Tk. 34. old. 3. feladat, a Tk. szövegének olvasása III. Eldöntés: Egy dobozból húzzon mindenki egy kétjegyű számot, majd vizsgálják meg, van e közöttük azonos számjegyekből álló szám (11, 22, 33, 44, 55, 66, 77, 88, 99). (Csak az első találatig vizsgálódjanak!) Fogalom: Az eldöntés algoritmusa csak az első előfordulásig vizsgálja a tömbelemeket. Az eldöntés algoritmusának értelmezése. (Tk 4. feladat szövege 35. old.) Tk. 5. feladat Megoldás: program eldont1; uses crt; var pontszamok: array [1..150] of byte; i, pontszam, felvzo: byte; begin clrscr; felvzo:=0; writeln ('Írja be az elért pontot!'); readln (pontszam); while (pontszam<>0) and (felvzo<150) do 47

begin felvzo:=felvzo+1; pontszamok[felvzo]:=pontszam; readln (pontszam); end; i:=1; while (i<=150 ) and (pontszamok[i]<>50) do i:=i+1; if i<=150 then writeln ('Volt 50 pontot elérő felvételiző.') else writeln ('Nincs 50 pontot elérő felvételiző.'); readln; end. Tk. 6. feladat (ÖM) Megoldás: program eldont_sport; uses crt; var sportag: array[1..30] of string; sport, ensport: string; i, dbsportag: byte; begin clrscr; writeln ('Írj be maximum 30 sportágat!'); readln (sport); while (sport<>'*') and (dbsportag<30) do begin dbsportag:=dbsportag+1; sportag[dbsportag]:=sport; readln(sport); end; writeln ('Mit sportolsz te?'); readln (ensport); i:=1; while (i<=30) and (sportag[i]<>ensport) do i:=i+1; if i<=30 then writeln ('Rátaláltam a te sportágadra!') else writeln ('Sajnos nem találtam meg a te sportágadat.'); readln; end. IV. A kiválasztás: Az óra elején húzott számok között hányadik húzásra sikerült a feltételnek (azonos számjegyekből álló szám) megfelelő számot találni? A Tk. szövegének olvasása Tk. 7.. feladatának megoldása. Az előző példák alapján mindenki számára megoldhatók. Megoldások: program kival_1; uses crt; var versenyzok: array[1..25] of string; versenyzo, nev: string; i, fo: byte; 48

begin clrscr; writeln ('Írd be maximum 25 helyezett nevé sorrendbe!'); readln (versenyzo); while (versenyzo<>'*') and (fo<30) do begin fo:=fo+1; versenyzok[fo]:=versenyzo; readln(versenyzo); end; writeln ('Kinek a helyezését szeretnéd tudni?'); readln (nev); i:=1; while versenyzok[i]<>nev do i:=i+1; writeln ('A keresett versenyző ', i,'. helyezett'); readln; end. Fogalom: Csak akkor lehetséges a sorszám kiírása, ha biztosan rendelkezik a tömb az adott tulajdonságú elemmel. Az kiválasztás algoritmusának értelmezése. (Tk 8. feladat szövege 35.old.) A kiválasztásnak nem feltétele a rendezettség. Digitális tananyag feladatainak megoldása: Megoldás: 1.

2.

3.

write (nev[3],’ ’); Nóri write (nev[i]); PetiKatiNóriJulcsiVili readln (nev[5]); a tömb 5. eleme a kap értéket a programfutása közben Viliwriteln (nev[i]); Nincs párja Peti Kati Nóri Julcsi Nincs párja Eldöntés: - az adathalmaz elemei között megtalálható-e az adott tulajdonságú elem - az adathalmazban megtalálhatónak kell lennie az adott tulajdonságú elemnek Kiválasztás: - adott tulajdonságú elem sorszámát határozza meg - csak az első előfordulásig vizsgálódik - nem feltétel a rendezettség Eldöntés: kiír: van az adatok között adott tulajdonságú Kiválasztás:

kiír: az adathalmaz 15. eleme felel meg adott tulajdonságnak. kiír: Nem találtam adott tulajdonságú elemet a tömbben.

Tk. 9. feladat önálló megoldása Megoldás: program kival_parossz; uses crt; var szamok: array[1..20] of integer; szam: integer; i, db: byte; begin clrscr; db:=0; writeln ('Írj be maximum 20 pozitív egész számot!'); 49

readln (szam); while (szam<>0) and (db<20) do begin db:=db+1; szamok[db]:=szam; readln(szam); end; i:=1; while (i<=20) and (szamok[i] mod(2)<>0) do i:=i+1; writeln ('Az első páros szám a ',szamok[i],' a ', i,'.'); readln; end. Mf. 15. old. 3. feladata közepes nehézségű. Kis gondolkodás (esetleg megbeszélés) után önálló megoldás. Megoldás: program eldont_vasarlas; uses crt; var arak: array [1..15] of integer; osszeg: array [1..7] of integer; ar, ossz: integer; ardb, i: byte; const napok: array[1..7] of string=('H ','K ','Sze','Cs ','P ','Szo','V '); begin clrscr; ardb:=0; writeln('Mennyit költöttél naponta?'); for i:=1 to 7 do begin write (napok[i]); readln (ar); ossz:=0; while (ar<>0) and (ardb<15) do begin ardb:=ardb+1; arak[ardb]:=ar; ossz:=ossz+ar; readln (ar); end; osszeg[i]:=ossz; end; for i:=1 to 7 do writeln (napok[i],': ','össz: ',osszeg[i]); i:=1; while (i<=7) and (osszeg[i]<=5000) do i:=i+1; if i<=7 then writeln ('Volt nap, amikor 5000 ft-nál többet fizettél') else writeln ('Egyik napon sem fizettél többet 5000 ft-nál'); readln; end. Mf. 15. old 4. feladat Megoldás: program kiv_hianyzas; 50

uses crt; var hianyzok: array [1..25] of integer; hianyzo: integer; fo, i: byte; begin clrscr; fo:=0; writeln('Naponta h nyan hi nyoztak?'); readln (hianyzo); while (hianyzo>=0) and (fo<25) do begin fo:=fo+1; hianyzok[fo]:=hianyzo; readln (hianyzo); end; i:=1; while hianyzok[i]<>0 do i:=i+1; writeln ('Az ',i, '. napon nem volt hi nyz˘.'); readln; end. Házi feladat: Mf. 1-2. feladat A tankönyvi lecke végén az összefoglaló kérdések segítik a tananyag elsajátítását.

51

10. Keresés Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás,deduktív és analógiás gondolkodás képessége. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,






fegyelmezett munkavégzés.


Döntési kompetencia.



Sorrendiség.



Rész egész kapcsolata.



Problémalátás.




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni

Tananyag feldolgozása: Házi feladatok ellenőrzése Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! - Tk. 1. feladat: önálló megoldás Megoldás: (eldöntés) uses crt; var etelek: array[1..10] of string; etel, teeteled: string; i, dbetel: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be ételek nevét!'); readln (etel); while (etel<>'*') and (dbetel<=10) do begin dbetel:=dbetel+1; etelek[dbetel]:=etel; readln (etel); end; writeln ('Melyik a kedvenc ételed?'); readln (teeteled); i:=1; while (i<=dbetel) and (etelek[i]<>teeteled) do i:=i+1; if i<=dbetel then begin writeln ('A te kedvenc ételed szerepel az étlapon.'); end else writeln ('A te kedvenc ételed nem rendelhető az étlapról.'); readln; 52

end. I. Motiváció: Hétvégére túrát szerveznek az iskolában, a résztvevők száma azonban korlátozott. Hányan vehetnek részt az osztályból a túrán? - Húzzanak egymás után a tanulók egy sorszámot! Ha valaki kihúzta a 30-ast, a többiek már nem húzhatnak (a létszám betelt). - Kihúzta valaki a 30-at? - Hányadikként húzta ki? - Hányan vehetnek részt az osztályból a túrán? II. Keresés: Tk. 36. old. 2. feladat (eldöntés) – a feladat megoldását önálló munkának ajánlom Megoldás: program keres1a; uses crt; var kifizek: array[1..7] of integer; kifiz, dbfiz: integer; i, sorsz: byte; begin clrscr; dbfiz:=0; writeln ('Írd be a kifizetett összeget!'); readln (kifiz); while (kifiz>0) and (dbfiz<7) do begin dbfiz:=dbfiz+1; kifizek[dbfiz]:=kifiz; readln (kifiz); end; sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (kifizek[i]>1000) do i:=i+1; if (i<=7 )and (kifizek[i]<>0)then begin writeln ('Volt olyan nap amikor 1000 ft-nál kevesebbet költöttünk.'); end else begin writeln ('Nem volt 1000 ft-nál kevesebb összeg.'); end; readln; end. Tk. 36. old. 3. feladat (keresés) (Csak kicsi eltérés van a 2. feladat megoldásához képest) Közösen beszéljük meg miben tér el a megoldás, majd önállóan egészítsél ki a programot! Megoldás: 3. feladat program keres1b; uses crt; var kifizek: array[1..7] of integer; kifiz, dbfiz: integer; i, sorsz: byte;

53

begin clrscr; dbfiz:=0; writeln ('Írd be a kifizetett összeget!'); readln (kifiz); while (kifiz>0) and (dbfiz<7) do begin dbfiz:=dbfiz+1; kifizek[dbfiz]:=kifiz; readln (kifiz); end; sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (kifizek[i]>1000) do i:=i+1; if (i<=7 ) and (kifizek[i]<>0)then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon költöttünk 1000 ft-nál kevesebbet.'); end else begin writeln ('Nem volt 1000 ft-nál kevesebb összeg.'); end; readln; end.

Csak itt tér el a 2. feladattól

Fogalom: Egy tömb elemeiről eldöntjük, hogy megtalálható-e közöttük az adott tulajdonságú elem. Amennyiben találunk megfelelőt, meghatározzuk annak sorszámát. Ezt a keresés algoritmusának nevezzük. Olvassák el a Tk. szövegét, értelmezzék közösen a keresés algoritmusát! (Tk.36. old.) Tk. 37. old. 4. feladata FOM Megoldás: program megsz_betu; uses crt; var mondat: string; betu: char; i, db, hossz: byte; begin clrscr; db:=0; write ('Írj be egy mondatot! '); readln (mondat); hossz:=length(mondat); write ('Melyik betűt keressem? '); readln (betu); i:=1; while i<=hossz do begin if mondat[i]=betu then db:=db+1; i:=i+1; end; writeln (db,' ', betu, ' betűt találtam a beírt mondatban.'); readln; end. 54

A keresést csak az első találatig folytatja az algoritmus. V. Gyakorlás: Tk. 37. old. 5. feladat (ÖM) Megoldás: program nevkeres; uses crt; var nevsor: array[1..50] of string; kernev, nev: string; i, fo: byte; begin clrscr; fo:=0; writeln ('Írj be maximum 50 nevet!'); readln (nev); while (nev<>'*') and (fo<50) do begin fo:=fo+1; nevsor[fo]:=nev; readln(nev); end; writeln ('Melyik nevet keresed?'); readln (kernev); i:=1; while (i<= fo) and (nevsor[i]<>kernev) do i:=i+1; if i<=fo then writeln ('A keresett nevet ', i,'. helyen találtam meg.') else writeln ('A keresett név nem szerepel a beírtak között.'); readln; end. Tk. 6. feladat (ÖM) Megoldás: program keres; uses crt; var tanido: array[1..7] of real; i, sorsz: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be, naponta hány órát tanultál a héten!'); for i:=1 to 7 do readln (tanido[i]); sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (tanido[i]<2.6) do i:=i+1; if i<=7 then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon az átlagnál több időt töltöttél a tanulással.'); end else writeln ('Nem tanultál többet az átlagnál egy nap sem.'); readln; 55

end. Digitális feladatok megoldása Megoldások: 1.

A lineáris keresésnél egy tömb elemeit összehasonlítjuk egy adott tulajdonsággal vagy egy

keresendő elemmel. A keresés akkor ér véget, ha valamelyik elem megfelel a keresett tulajdonságnak vagy ha a tömb végére értünk. A keresést célszerű while ciklussal végezni, mert így a ciklusfeltételbe beépíthető mind az utolsó elem elérésének vizsgálata, mind pedig az elem megtalálása. A ciklusfeltételben ügyelni kell az elemek sorrendjére. 2.

A keresett tulajdonságú elem értéke A keresett tulajdonságú elem megtalálható-e a tömbben A keresett tulajdonságú elem sorszáma

3.

A keresés eredményeként csak egy eredmény írható ki a programban.

Házi feladat: A Mf. 16. old. 1-2. feladat A felkészülést a tankönyvi lecke után található kérdések megválaszolásával ellenőrizhetik.

56

11. Rendezés Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, deduktív és analitikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 

önellenőrzés,



önértékelés,






meglévő ismeretek alkalmazása





Problémalátás



Algoritmusok értelmezése




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! II. Motiváció: Milyen szempontok szerint rendezhetjük egy osztály tanulóit? ( (Pl.: abc rendbe, születési idő, magasság szerint, tanulmányi átlag, testsúly, stb) Tk. 1. feladat (keresés) önálló megoldásra javaslom Megoldás: program keres_program; uses crt; var programok: array[1..15] of string; prog, resztv: string; i, sorsz, dbprog: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be, milyen programokban lehet részt venni a táborban!'); readln (prog); while (prog<>'*') and (dbprog<15) do begin dbprog:=dbprog+1; programok[dbprog]:=prog; readln (prog); end; writeln ('Milyen programon vennél részt szívesen?'); readln (resztv); sorsz:=0; i:=1; while (i<=15) and (programok[i]<>resztv) do i:=i+1; if i<=15 then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon vehetsz részt a programon.'); 57

end else writeln ('Nem lesz ', resztv,' program.'); readln; end. II. Rendezés: Tk. 38. old. 2. feladat (A napok sorrendjében rendezettek a tömbelemek) A Tk. szövegének olvasása Tk. 38. old. 3. feladat A rendezés alapfeladata: egy adott tömb elemeinek rendezett sorrendben való előállítása. A rendezés az elemek tulajdonsága szerint történhet. III. Elemek cseréje: Tk. 38. old. 4. feladat Mf. 17. old. 1./A feladat A tankönyv képe segít a megoldásban, szükség lesz egy átmeneti tárolási lehetőségre, amit az üres pohár sugall. Tk. 5. feladat az elemek cseréjének algoritmusa Mondják el, mikor melyik változóban mely érték kerül. (Soronként értelmezzük!) Egy tömb két elemének cseréjéhez segédváltózót használunk, mely csak átmeneti tároló szerepét tölti be. Tk. 6. feladat olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 39. old. a rendezés algoritmusának értelmezése A buborékos rendezés módszere Digitális feladatok megoldása Megoldások: 1.

segédváltozó:= tömb[i] tömb[i]:= tömb[i+1] tömb[i+1]:= segédváltozó

2.

i:=n-1 rendezett:=0 ciklus amíg i>=1 és rendezett=0

a tömb rendezetlen a ciklus addig folytatódik, amíg a számlálója értéke 1 lesz, illetve a tömb rendezetté válik. a tömb rendezett a ciklus a tömb minden elemét vizsgálja a ciklus összehasonlítja a tömb elemeit ha szükséges akkor felcseréli az elemeket a tömb rendezetlen (ha az elemeket cserélni kellett)

rendezett:=1 ciklus j:=1-től n-ig ha tömb[j]>tömb[j+1] akkor csere rendezett:=0 elágazás vége ciklus vége i:=i-1 ciklus vége 3.

a külső ciklus számlálójának értékét csökkentjük

Pascal programokban csak számokat rendezhetünk. 58

Az chr(i) függvény a karakter ASCII-kódját adja eredményül. A szöveges változók rendezéséhez az ASCII-kódokat kell használnunk. Az ord(’c’) függvény értéke 99. Tk. 39. old. 7. feladat Megoldás: program tavolug; uses crt; var ugrasok :array[1..30] of integer; tav: integer; i, j, ugrszam, rend: byte; begin clrscr; ugrszam:=0; writeln ('Írd be a távolugrás eredményeit (cm-ben):'); readln (tav); while (tav<>0) and (ugrszam<30) do begin ugrszam:=ugrszam+1; ugrasok[ugrszam]:=tav; readln (tav); end; rend:=0; i:=ugrszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if ugrasok[j] > ugrasok[j+1] then begin tav:=ugrasok[j]; ugrasok[j]:=ugrasok[j+1]; ugrasok[j+1]:=tav; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; for i:=1 to ugrszam do writeln (ugrasok[i]); readln; end. Tk. 39. old. 8. feladat Megoldás: program lakosokrend; uses crt; var lakosok :array[1..15] of real; lako: real; i, j, lakoszam, rend: byte; begin clrscr; lakoszam:=0; writeln ('Írd be a városok lakóinak számát!'); 59

readln (lako); while (lako<>0) and (lakoszam<15) do begin lakoszam:=lakoszam+1; lakosok[lakoszam]:=lako; readln (lako); end; rend:=0; i:=lakoszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if lakosok[j] < lakosok[j+1] then begin lako:=lakosok[j]; lakosok[j]:=lakosok[j+1]; lakosok[j+1]:=lako; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; for i:=1 to lakoszam do writeln (lakosok[i]:7:0); readln; end. Tk. 9. feladat Megoldás: program ordkar; uses crt; var betu: char; begin clrscr; writeln ('Írj be egy ékezetes betűt'); readln (betu); write ('A ',betu,' ASCII kódja ',ord(betu)); readln; end. Tk. 10. feladat Megoldás: program cimrend; uses crt; var cimek: array[1..20] of string; cim: string; 60

i, j, konyvszam, rend: byte; begin clrscr; konyvszam:=0; writeln ('Írd be a könyvek címét!'); readln (cim); while (cim<>'*') and (konyvszam<15) do begin konyvszam:=konyvszam+1; cimek[konyvszam]:=cim; readln (cim); end; rend:=0; i:=konyvszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if cimek[j] > cimek[j+1] then begin cim:=cimek[j]; cimek[j]:=cimek[j+1]; cimek[j+1]:=cim; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; for i:=1 to konyvszam do writeln (cimek[i]); readln; end. Differenciálásra használhatjuk a Mf. 17. old. 3–4. programozási feladatát Megoldás: 3. feladat program szorendezo; uses crt; var szavak: array[1..15]of string; szo, csere: string; szohossz: array[1..25]of byte; i, j, hossz, szoszam, rend: byte; begin clrscr; szoszam:=0; hossz:=0; 61

writeln('Örj be maximum 25 sz˘t!'); readln(szo); while (szo<>'*') and (szoszam <25) do begin szoszam:=szoszam+1; szavak[szoszam]:=szo; readln(szo); end; for i:=1to szoszam do begin szohossz[i]:=length(szavak[i]) end; i:=szoszam-1; rend:=0; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if szohossz[j]>szohossz[j+1] then begin hossz:=szohossz[j]; csere:=szavak[j]; szohossz[j]:=szohossz[j+1]; szavak[j]:=szavak[j+1]; szohossz[j+1]:=hossz; szavak[j+1]:=csere; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; writeln ('A szavak hosszúságuk szerint rendezve:'); for i:=1 to szoszam do writeln (szohossz[i],' ',szavak[i]); readln; end. Megoldás: 4. feladat program szorendezo; uses crt; var tejgyarto: array[1..50]of string; tej, csere: string; arak: array[1..30]of integer; ar: integer; i, j, aruszam, rend: byte; begin clrscr; aruszam:=0; 62

ar:=0; writeln('Írd be maximum 50 féle tej gyártóját és árát!'); readln(tej); readln(ar); while (tej<>'*') and (aruszam <50) do begin aruszam:=aruszam+1; tejgyarto[aruszam]:=tej; arak[aruszam]:=ar; readln(tej); if tej<>'*' then readln(ar); end; i:=aruszam-1; rend:=0; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if arak[j]>arak[j+1] then begin ar:=arak[j]; csere:=tejgyarto[j]; arak[j]:=arak[j+1]; tejgyarto[j]:=tejgyarto[j+1]; arak[j+1]:=ar; tejgyarto[j+1]:=csere; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; writeln ('Az áru ár szerint rendezve:'); for i:=1 to aruszam do writeln (arak[i],' ',tejgyarto[i]); readln; end. Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre! Házi feladat: Mf. 1/B és 2. feladat

63

12. Véletlenek Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: 

önellenőrzés, önértékelés











Problémalátás










Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: Házi feladat ellenőrzése Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! I. Motiváció: Tk. 1. 2. feladat Rendezzünk házi lottóhúzást! Beszéljék meg, hány számból mennyi számot kell jelölni (tippelni)! Mondjanak más szerencsejátékokat is – ha ismernek ( rulett, blackack, luxor, kártyajátékok stb.) II. Véletlen Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 40. old. 3. feladat Mf. 18. old. 1. feladat (ÖM) Fogalom: A random(n) – ahol n a függvény paramétere- 0 vagy 0-nál nagyobb és n-nél kisebb véletlen természetes számot ad eredményül. (0≤x
64

begin clrscr; randomize; writeln (random (20)); readln; end. Tk. 6. feladat megoldása: ÖM Megoldás: program vsz_osztaly; uses crt; var letsz: byte; begin clrscr; write ('Mennyi az osztályotok létszáma? '); readln (letsz); randomize; writeln ('A kiválasztott társad sorszáma: ',random (letsz)+1); readln; end. Tk. 7. feladat megoldása (ÖM) program ordkar; uses crt; var monog: array[1..5] of char; mn: char; dbbetu, i: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be az osztálytársad monogramját'); readln (mn); while (mn<>'*') and (dbbetu<5) do begin dbbetu:=dbbetu+1; monog[dbbetu]:=mn; readln (mn); end; write ('A monogram ASCII kódja '); for i:=1 to dbbetu do begin write (ord(monog[i]),' '); end; readln; end. Digitális feladatok Megoldások: 1.

A felvehető értékek intervalluma alulról zárt felülről nyitott.

2.

kiír 5 nagybetűt 1-1 karakter kihagyásával

3.

randomize; for i:=1 to 8 do begin kodok[i]:=ord (random(26)+65); gotoxy (5,3+i); write (kodok[i]); 65

gotoxy (9,3+i); write (chr(kodok[i])); end; Tk. 41. old. 8. feladat Megoldás: program vszrend; uses crt; var szamok :array[1..10] of integer; szam: integer; i, j, dbszam, rend: byte; begin clrscr; dbszam:=0; randomize; szam:=random(100); while dbszam<10 do begin dbszam:=dbszam+1; szamok[dbszam]:=szam; szam:=random(100)+1; end; write ('A képzett számok: '); for i:=1 to 12 do write (szamok[i],' '); writeln (' '); rend:=0; i:=dbszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if szamok[j] > szamok[j+1] then begin szam:=szamok[j]; szamok[j]:=szamok[j+1]; szamok[j+1]:=szam; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; writeln (' '); writeln ('A fenti számok rendezett sorban:'); for i:=1 to 10 do write (szamok[i],' '); readln; end. Olvassák tovább a Tk. szövegét! Tk. 9. feladat CHR (I) ORD(C) Tk. 10.feladat Megoldás: program kezdbetuker; uses crt; 66

var betuk: array[1..5] of char; betum: char; i: byte; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 5 do betuk[i]:=chr(random(26)+65); write('Mi a neved kezdőbetűje? '); readln (betum); i:=1; while (i<=5) and (betuk[i]<>betum) do i:=i+1; if i<=5 then writeln ('Megtalálható a kezdőbetűd a sorsoltak között.') else writeln('Nem találtam meg a kezdőbetűdet.'); write ('A sorsolt betűim: '); for i:=1 to 5 do write(betuk[i],' '); readln; end. Érdeklődőbb tanulóknak ajánlom differenciálásra Tk. 11. feladat Megoldás: program vsz_jatek; uses crt; var szamok: array[1.. 50] of byte; i, kezd, enszam, gepszam: byte; begin clrscr; randomize; kezd:=random(50); for i:=1 to 50 do begin szamok[i]:=kezd+i; end; write ('Mi a te szamod? '); readln (enszam); gepszam:=random(kezd)+50; i:=1; while (i<=50) and (szamok[i]<>enszam) do i:=i+1; if i<=50 then begin if gepszam > enszam then writeln ('Én nyertem: ') else writeln ('Te nyertél, a te számod a nagyobb!'); end else writeln ('Ilyen szám nincs a halmazban'); writeln ('Az én számom: ',gepszam); for i:=1 to 50 do write (szamok[i],' '); readln; end. 67

Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre! Házi feladat: Mf. 2. 3. feladat:

68

13. Mit tanultunk Pascalból? Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás. Nevelési cél: 

önellenőrzés, önértékelés











Problémalátás










Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoportos Tananyag feldolgozása: Házi feladatok ellenőrzése I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! (FOM) II. Gyakorlás: Csoport munka (elméleti feladatok) Alakítsunk 5 csoportot! Minden csapat válasszon egy programozási tételt a következőkből: összegzés, megszámlálás, maximumkiválasztás, keresés, rendezés (buborékos) A továbbiakban ez lesz a csapatuk neve. 1. Minden csapat kapjon írásban 3-3 meghatározást az alábbiak közül! - Egy adott (N) elemszámú számsorozat elemeinek összegét határozhatjuk meg.

(Összegzés)

- Megtudhatjuk, hogy egy sorozatban adott tulajdonságú elem hányszor fordul elő.

(Megszámlálás)

- Egy tömb elemei közül megkeressük a legnagyobbat, majd megjelenítjük az elem sorszámát (gyakran az értékét is.)

(Maximumkiválasztás)

- Szerepel-e az adathalmaz elemei között legalább egy meghatározott tulajdonságú elem. Megoldása (Eldöntés)

mindig csak egy elem lehet.

- Egy tömb elemei közül adott feltételnek megfelelő elem sorszámát határozza meg. A tömbnek biztosan kell rendelkeznie adott tulajdonságú elemmel.

(Kiválasztás)

- Egy tömb elemeiről eldöntjük, hogy megtalálható-e közöttük az adott tulajdonságú elem. Amennyiben találunk megfelelőt, meghatározzuk annak sorszámát. (Csak első találatig)

(Keresés)

- Egy adott tömb elemeinek rendezett sorrendben való előállítása az elemek valamely tulajdonsága (Rendezés)

szerint. feladat: válasszák ki a nevüknek megfelelő meghatározást!

2. feladat: A csapatok rajzolják le a hozzájuk tartozó algoritmust! Mondják el működését!

69

3. feladat: Milyen programozással kapcsolatos fogalmak jutnak eszedbe a szókártyán olvasható részletekről? Csapat 1:

for i:= 1 to 30 do

nev: array [1..50] of string tömb deklarációja

Csapat 2:

számláló ciklus

uses crt; var szam: integer; const array [1..3] of char=(’J’, ’F’,’M’)

folyok[i]:=folyo

értékadó utasítás deklarációs részt Csapat 3:

értékadás tömbelemeknek

ev: array[1..4]of real=(2000,2001,2002,2003);

random(45)+1 véletlenszám előállítása

constans deklarációja

Csapat 4: begin

while (befiz<>0) and (dbbefiz<40) do

utasítás 1 utasítás n

while-ciklus

end. főprogram

Csapat 5:

szo:= szavak[i] szavak[i]:= szavak[i+1] szavak[i+1]:=szo

i, db, s1, s2: byte; változók deklarációja

elemek cseréje A csapatok értelmezzék a programrészleteket! Értékeljük a csapatok munkáját! Digitális feladatok: Megoldás: 1.

For-ciklus:

adott számszor a ciklusmag végrehajtódik; számláló típusú ciklusnak

is nevezzük; egyszer mindenképp lefut; While-ciklus :

lehetséges, hogy a ciklusmag egyszer sem fut le; a ciklusváltozó

értékét a ciklusmagban növelni kell; a ciklusmagba való belépés feltételtől (feltételektől) függ; elöltesztelő ciklusnak nevezzük; 2.

For-cuklus: összegzés, megszámlálás, maximumkiválasztás While-ciklus: eldöntés, kiválasztás, keresés, rendezés

3.

összegzés, megszámlálás, maximumkiválasztás, keresés

III. Programozás: Tk. 42. old. 2. 3. feladat megoldása: ÖM 70

Megoldás: 2.feladat program tomb_szinh; uses crt; var berlet: array [1..20] of byte; osztalyok: array [1..20] of string; osztaly: string; dboszt, osszeg, i: byte;

3. feladat: program tomb_szinh; uses crt; var berlet: array [1..20] of byte; osztalyok: array [1..20] of string; osztaly: string; dboszt, osszeg, i: byte;

begin clrscr; osszeg:=0; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Megrendelt bérletek száma:'); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<20) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (berlet[dboszt]); osszeg:=osszeg+berlet[dboszt]; readln (osztaly); end; clrscr; writeln ('Színházbérlet igénylés'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,3+i); writeln (osztalyok[i],' ',berlet[i]); gotoxy (14,3+i); write ('db'); end; gotoxy (5,3+dboszt+2); writeln ('össz: ',osszeg,' db'); readln; end.

begin clrscr; osszeg:=0; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Megrendelt bérletek száma:'); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<20) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (berlet[dboszt]); osszeg:=osszeg+berlet[dboszt]; readln (osztaly); end; clrscr; writeln ('Színházbérlet igénylés'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,3+i); writeln (osztalyok[i],' ',berlet[i]); gotoxy (14,3+i); write ('db'); end; gotoxy (5,3+dboszt+2); writeln ('össz: ',osszeg,' db'); for i:=1 to dboszt do begin if berlet[i] > 10 then begin writeln (' '); writeln ('Volt osztály, amelyben 10-nél több tanuló rendelt bérletet.'); writeln ('A ',osztalyok[i], ' ',berlet[i],' db'); end; end; readln; end.

4. feladat: program papirgyujt; uses crt; var papir: array [1..15] of integer; osztalyok: array [1..15] of string; osztaly: string; dboszt, i, sorsz: byte; begin 71

clrscr; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Gyűjtött papír (kg): '); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<15) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (papir[dboszt]); readln (osztaly); end; clrscr; sorsz:=1; writeln ('Papírgyűjtés eredménye'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,10+i); writeln (osztalyok[i],' ',papir[i]); gotoxy (14,10+i); write ('kg'); end; for i:=2 to dboszt do if papir[sorsz] < papir[i] then sorsz:=i; gotoxy (1,2); writeln ('A legtöbb papírt gyűjtő osztály a ', osztalyok[sorsz] ,' ',papir[sorsz],' kg'); readln; end. Mf. 18. old. 4-5. feladat: Megoldás: 4. feladat program random_max; uses crt; var vszamok: array[1..15] of byte; i, sorszam: byte; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 15 do begin vszamok[i]:= random(89)+10; write (vszamok[i],' '); end; sorszam:=1; writeln(' '); for i:=2 to 15 do begin if vszamok[sorszam]
uses crt; var vszamok: array[1..15] of byte; szavak: array[1..3] of string; i, j : byte; betuk: char; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 20 do begin for j:=1 to 3 do write (chr(random(26)+97)); writeln(' '); end; readln; end. Differenciálásra: Tk. 42. old. 5- 6. feladat megoldása ÖM. Megoldás:

73

Mit tanultunk Pascalból? Számonkérés (23. óra) Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás képessége Nevelési cél: 

Önálló feladatmegoldás



Önértékelés,



Feladatok megoldásának tervezése


Problémalátás.



Problémamegoldás.







Szemléltető eszközök: Munkalap Munkaforma: egyéni Tananyag feldolgozása:

74

III. Alkalmazói ismeretek 1. Képszerkesztés Képességek A tanulók legyenek képesek felismerni a különböző grafikus fájltípusokat és egyszerű rajzolóprogram szerkesztési műveleteit tudják alkalmazni. Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő munkavégzés Fejlesztési feladatok: 

Képfájlok típusainak megismerése



Rajzi dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása



Képformátumok: vektorgrafikus, pixelgrafikus



Képfelbontás, színmelység

Szemléltető eszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Kezdjük az órát az ismétlő, frissítő kérdések megválaszolásával. Frissítő kérdések válaszai: 1. A 7. osztályban megismert fájltípusok: bmp, jpg, tiff 2. Az RGB-színmodell alapszínei a vörös, zöld és kék, mindegyik alapszín 0-255-ig terjedő egész szám lehet 3. A képpontot másképpen pixelnek nevezzük. 4. Ha a Paint rajzolóprogram bmp fájltípusba menti a rajzot, akkor a képet képpontokra bontja fel, és a képpontok tulajdonságait (azaz valamilyen színrendszerben megadott színét) tárolja. 5. Ezt bittérképes képnek, angolul bitmap picture-nek nevezzük.

A leckében két képformátumról lesz szó, a vektorgrafikus és a pixelgrafikus képformátumokról. Mutassunk be mindegyiket, majd hasonlítsuk össze a nagyítást illetve a fájlméretet illetően. Egy ClipArt képet illesszünk be a PowerPoint programba. Csoportbontással alkotóelemeire tudjuk bontani a képet, így könnyen szemléltethetjük és bemutathatjuk a tanulóknak a vektorgrafikus képformátumra jellemző tulajdonságokat. Láthatóvá válnak a geometriai alakzatok, amelyekből felépül a kép. Ezeket át is színezhetjük, majd újracsoportosíthatjuk. Az alábbi manók közül a bal oldali az eredeti, a jobb oldali nadrágját és süvegét átszíneztük. A kép mentésekor az alkotóelemek tulajdonságait tároljuk el. A fájl mérete az elemek számától és bonyolultságától függ, nem függ a vektorgrafikus kép nagyságától. Nagyításnál a kép minősége nem romlik. 1. feladat: Végezzék el a tanulók az általunk bemutatott példa alapján egy CliArt kép csoportbontását, esetleg egyes elemek átszínezését, majd újracsoportosítását. A szövegszerkesztő programban (Word 2007-ben) ez

75

nehézkes, ezért válasszuk a PowerPoint programot a feladat elvégzéséhet. A pixelgrafikus kép magyarázatánál emlékeztessük a tanulókat a 7. osztályban tanult bmp típusú, bittérképes fájltípusra. Nyissunk meg a Paint rajzolóprogramban egy pixelgrafikus bmp típusú fájlt. Méretezzük, nagyítsuk ki a képet. Ezzel megmagyarázhatjuk a felbontás fogalmát. Az átméretezést képpontban vagy százalékban tehetjük meg. Mindkét esetben elég csak a vízszintes méretet megadni, a függőleges méret arányosan változik. Így a méretarányok megmaradnak. Nagyítás után mentsük el a fájlt 24 bites bmp típusú fájlként és hasonlítsuk össze az eredeti fájl méretével. Mentsünk különböző színmélységű fájltípusokban. Értelmezzük a figyelmeztető üzenetet a mentések előtt.

A 24 bites bitkép esetében a megjeleníthető színek száma 2 2. feladat: Önálló dolgozzanak a tanulók.

24

= 16.777.216

A ClipArt képek tulajdonságait is megtudhatjuk: felbontás, fájltípus. A manó képe WMF típusú. A tankönyv 3. és 4. feladatát házi feladatnak adhatjuk fel. Ismétlő kérdések válaszai: 1. A vektorgrafikus képformátum a kép mentésekor az alkotóelemek tulajdonságait tárolja el. 2. A vektorgrafikus fájl mérete az elemek számától és bonyolultságától függ. 3. A bittérképes fájlformátum a képpontok (pixelek) tulajdonságait tárolja. 4. A bittérképes fájlformátum eredményez nagyobb fájlméretet. 5. Pixelgrafikus fájlformátumok: BMP, JPG, JPEG, TIFF, PNG

76

2. Ábraszerkesztés Képességek: A tanulók ismerjék meg a kép módosításának lehetőségeit, legyenek képesek alakzatokból ábrákat szerkeszteni. Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés Fejlesztési feladatok: 

Ábrakészítés alakzatokból



Folyamatábra



Szerkezeti diagramok



Képaláírás

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések válaszai: 1. A vektorgrafikus kép esetében nagyítható a kép minőségromlás nélkül. 2. A ClipArt gyűjteményben található legtöbb kép vektorgrafikus. 3. A vektorgrafikus képek geometriai alakzatokból állnak. 4. A Windows vektorgrafikus fájljának a kiterjesztése WMF.

A szövegszerkesztőbe beillesztett képen mutassuk be a kép módosításának lehetőségeit. A fényerő és a kontraszt változtatásával magyarázzuk meg ezeket a fogalmakat. Digitális képek gyakran jelentősen javíthatók a fényerő és a kontraszt javításával. Nézzük meg a kép szürke árnyalatát, fekete-fehér és fakítás nézetét. Ha a szerkesztett dokumentum szempontjából nem fontosak a színek, használhatjuk a fekete-fehér vagy a szürke árnyalatot. A fakítást levélpapír vagy meghívó esetében használhatjuk, ekkor a képet a szöveg mögé küldjük és a szöveg jól olvasható lesz. Másoljunk a képből és sokszorosítsuk több példányba. Mindegyikre alkalmazzunk valamilyen módosítást majd számozzuk meg az ábrákat (Hivatkozás - Képaláírás beszúrása). Nézzük át a beszúrható alakzatok csoportjait: egyszerű alakzatok, csillagok és szalagok, képfeliratok, folyamatábra. Egyszerű alakzatok segítségével készítsük el egy számítógép ábráját. Az elemeket foglaljuk csoportba. Egyszerűbb a feladatot a PowerPoint programmal elkészíteni. 77

Dolgozzunk közösen a tanulókkal. A képernyőre helyezett kép tetszőleges lehet. Ahol lehet használjuk a szerkesztő műveleteket (másolás, beillesztés). Egy szám 10-es számrendszerből 2-es számrendszerbe történő átváltásának algoritmusán keresztül magyarázzuk meg a folyamatábra fogalmát. Az alakzatok formája sem mellékes, a Start és a Stop mindig kör alakú, az eldöntendő kérdéseket rombusz alakú alakzatokkal ábrázoljuk. Minden esetben két irányban (igen, nem) ágon folytatódik a folyamat. A képformátumokról tanultakat szerkezeti diagram segítségével rendszerezhetjük. (SmartArt). A feladathoz válasszunk a hierarchia típusú diagramok közül. A táplálékpiramis elkészítését házi feladatnak adhatjuk fel. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: Az 1., 2. és 3. feladatot gyakorlatban végezzék el a tanulók. A 4. és 5. feladat elkészítésével ráhangolhatjuk a tanulókat a következő leckék tananyagára, hiszen a szövegszerkesztéssel kapcsolatos fogalmakat ismételhetjük át velük. Mindkét feladat a munkafüzetben is és gyakorlatban is megoldható. Ismétlő kérdések válaszai: 1. A képeken a következő módosításokat végezhetjük el: fényerő, kontraszt változtatása, újraszínezés, fakítás, fekete-fehér és szürke árnyalat. 2. Levélpapír vagy meghívó készítése esetében alkalmazhatunk fakítást a képen, abban az esetben ha a képre írni szeretnénk. A képet a szöveg mögé küldve a szöveg jól olvashatóvá válik. 3. A képaláírás egy hivatkozás, a Hivatkozás – Képaláírás beszúrása menüpont segítségével készíthetjük el. 4. Alakzatok: egyszerű alakzatok, csillagok és szalagok, képfeliratok, folyamatábrák stb. 5. Egyszerűen és szemléletesen ábrázolhatunk folyamatokat a folyamatábra segítségével. A lecke végén található összefoglaló ábra segít a tanultak rendszerezésében.

78

3. Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt) Képességek: Szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: 

Szöveges dokumentum elkészítésének szokásos menete.



Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése



Többszintű felsorolás



Rendezés



Keresés és csere



Aktuális dátum és idő

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések válaszai: 1. Karakterformázások: betűtípus, betűméret, betűstílus 2. Bekezdésformázások: igazítások, sorköz, térköz, behúzások, tabulátorok 3. Azért jó ha munka közben be van kapcsolva a Minden látszik ikon, mert így a formázási jeleket is látjuk, például hányszor ütöttük le a szóközt a szavak között, ami sokat segít a hibák elkerülésében. 4. A Schift + ENTER billentyű lenyomásával kezdhetünk új sort egy bekezdésen belül 5. Talpas betűtípus: Times New Roman, Garamond; talp nélküli betűtípus: Arial, Comic Sans Ms Ismételjük át a szövegszerkesztés során használt fogalmakat a tankönyvben található szövegrészlet segítségével. Készítsük el szövegszerkesztő programban a fogalmak rendszerezését többszintű felsorolás alkalmazásával. Hangsúlyozzuk ki a felsorolás alkalmazásának fontosságát akkor, amikor vázlatot, rendszerező szöveget formázunk. A tankönyv 3. feladatát közösen végezzük. Gépeljük be a fogalmakat, majd rendezzük ábécé rendbe.

A 4. feladatot önálló munkaként készítsék el a tanulók, majd ellenőrizzük le. Magyarázzuk el a Keresés és Csere funkciókat, azok előnyeit. Gyakorlatban is mutassuk be, pld. az éppen szerkesztett dokumentumunkban válasszunk ki egy szót, és keressük meg Kereséssel. Készítsük el az 5. feladatot közösen. Lépesről lépésre mutassuk, magyarázzuk a műveleteket. 79

A szerkesztett dokumentumunkra szúrjunk be dátumot és automatikusan frissüljön. Nézzük át a formátumokat. Fontos felhívni a figyelmet, hogy az aktuális dátum és idő a számítógép rendszeridejét jelenti. A lecke végén található összefoglaló ábra segít a tanultak rendszerezésében.

Ismétlő kérdések válaszai: 1. Számokkal vagy szimbólumokkal különböztethetjük meg a felsorolás szintjeit. 2. A bekezdéseket, táblázatban a szöveget vagy számokat emelkedő vagy csökkenő sorrendbe lehet rendezni a szövegszerkesztőben. 3. Nagyobb lélegzetű dokumentumok esetében, ha keresünk egy szót vagy szövegrészt könnyen megtaláljuk a Keresés funkció segítségével. 4. Ha egy szót amely többször előfordul a szövegben hibásan, vagy rövidítve írtunk le a Csere funkcióval könnyen cserélhetjük. 5. Arra vigyázzunk a cserénél, hogy teljes szavak cserélődjenek le. 6. Ha azt szeretnénk, hogy a dokumentum megnyitásakor, vagy nyomtatásakor az aktuális dátum jelenjen meg, alkalmazzuk a Dátum beszúrását, és válasszuk az automatikus frissítés lehetőségét.

80

4. Szövegformázás Képességek: Több oldalas szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: 

Sorköz, térköz



Oldaltörés



Elválasztás



Iniciálé



Hasábok



Élőfej élőláb

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet, nyers szöveg Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések válaszai: 1. A szöveg egyhangúságát karakterformázásokkal és bekezdésformázásokkal törhetjük meg. 2. A sorkizárás segítségével a szöveg mind a jobb, mind a bal margóhoz egyenletesen igazodik. 3. A címeket általában középre igazítjuk. 4. A szavakat betűstílus módosítással, a sorokat és bekezdéseket behúzással, szegélyezéssel, mintázattal emelhetjük ki. Az órai anyagot leghatékonyabban egy nyers szöveg formázásával tudjuk elsajátíttatni. Ehhez még az óra előtt nyers, formázatlan szöveget kell készítenünk. A legegyszerűbb, és ennek a feladatnak legmegfelelőbb szöveget a Wikipédia oldaláról menthetjük le, pld. egy városról szóló anyagot. Másoljuk ki és szüntessünk meg minden karakter és bekezdésformázást. Ez egy több oldalas dokumentum lesz. Az így nyert nyers szöveget tegyük elérhetővé a tanulók számára. Formázzuk együtt a tanulókkal a szöveget. Csak térközöket alkalmazzunk, ne engedjük az üres bekezdések használatát. A címre vonatkozó formázási szokásokat, íratlan szabályokat magyarázzuk el: a cím előtti térköz mindig nagyobb mint a cím utáni. Több alcím is szerepelhet a szövegben: a név eredete, történelem, földrajz, azon belül éghajlat, népesség közlekedés, kultúra stb. Az alcímeknek szánt bekezdéseket egyszerre jelöljük ki, és egységes formátumot adjunk nekik. Így tartalmi egységekre bontottuk a szöveget a formázás segítségével. Ha az alcímek alatt további tartami egységeket találunk, alkalmazhatjuk az előző órán tanult felsorolást, akár többszintű felsorolást. Figyeljünk arra, hogy egy alcím ne kerüljön az oldal aljára. Alkalmazzunk oldaltöréseket a megfelelő helyeken. A jobb olvashatóság érdekében alkalmazzunk 1,5 sorközt a teljes dokumentumra. A címek és alcímek kivételével minden bekezdést állítsunk sorkizártra. Ekkor hívjuk fel a figyelmet a megnövekedett szóközökre. Ezeket elválasztás alkalmazásával tüntethetjük el. Válasszunk egy hosszú szót, alkalmazzunk feltételes elválasztójelet és mutassuk meg, hogy ha a sor végére kerül csak akkor kerül valóban elválasztásra a szó. Csak a Minden látszik funkció bekapcsolásakor látható az elválasztó jel.

81

Készíthetünk iniciálét is a szövegben, és néhány bekezdést hasábokra bonthatunk. A hasábos részeknél még inkább fontos az elválasztás alkalmazása. Készítsünk élőfejet és élőlábat a dokumentumnak. Az élőfejben jelenjen meg a város neve, amiről a szöveg szól. Az élőlábba jelenítsük meg az oldalszámokat. Így végre is hajtottuk a tankönyv feladatait, kivéve az 1. feladatot amit házi feladatnak adhatunk fel. Ehhez a leckéhez tartozó munkafüzet feladatatok elméleti jellegű, kitöltendő feladatok. Ismétlő kérdések válaszai: 1. Az alcímek típusa és mérete legyen következetesen egyforma egy dokumentumon belül. 2. A cím alatti térköz kisebb legyen a felette lévőhöz képest. 3. Azért ne válasszuk el a szöveget gépelés közben, mert ha a szöveget később módosítjuk, az elválasztójel a sor közepére is kerülhet. 4. A kézi elválasztás esetében az elválasztást mi hagyjuk jóvá, vagy változtathatunk az elválasztás módján. 5. Vigyázzunk arra, hogy az iniciálé stílusa legyen összhangban a dokumentum többi karakterével. 6. A túl hosszú sorok olvasása fárasztó a szemnek, ezért alkalmazunk hasábokat pld. újságok. 7. Több oldalas dokumentumok, könyvek, kiadványok esetében találkozunk élőfejjel és élőlábbal. Az élőfejben fejezetcímeket az élőlábban oldalszámokat találhatunk.

82

5. Az adatkezelés alapjai Képességek: A tanulók legyenek képesek adatok kigyűjtésére és azok rendszerezésére táblázat segítségével egy adott szövegből Nevelési cél:  Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés  A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása Fejlesztési feladatok:  A táblázatban és szövegben tárolt adatok összehasonlítása az áttekinthetőség szempontjából  Az adatok értelmezése  Táblázatok elemzése  Százalékos adatformátum  Adatbevitel, táblázat formázása a táblázatkezelőben  Élőfej, élőláb a táblázatkezelőben Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: A frissítő kérdésekre adott válaszok ráhangolják a tanulókat az óra témájára. A számítógéppel történő adatrögzítés előnye, hogy elmenthetjük, majd később módosíthatjuk, matematikai műveleteket végeztethetünk velük a számítógépes programok segítségével. Diagramok hozzárendelésével szemléletesebbé tehetjük megjelenésüket. Erre alkalmas program a táblázatkezelő program. Az előző években szó volt már néhány adattípusról: számadat, szöveges adat. Frissítő kérdések válaszai: 1. A táblázat legkisebb egysége a cella, ahova adatokat írhatunk be. 2. A táblázat fő részei: cella, sor, oszlop. 1. A cellára az oszlop betűjelével és a sor számával hivatkozunk. A több cellából álló téglalap alakú táblázatrészt tartománynak nevezzük. A tartományra úgy hivatkozunk, hogy a bal felső és jobb alsó cellaazonosító közé kettőspontot teszünk. 3. Adattípusok: szöveg, szám, dátum stb. 4. Ha cellán belül szeretnénk új sort nyitni azt az Alt + Enter billentyűkkel tehetjük meg. A lecke a táblázatkezelő program alkalmazásának ismétlésére szolgál. Indítsuk el a programot és ismételjük át a következő fogalmakat: cella, aktív cella, sor, oszlop, sorazonosító, oszlopazonosító, névmező, szerkesztőléc, munkafüzet, munkalap. Vetítsük ki a tankönyvben található szöveget, és kérjük a tanulókat, próbálják meg táblázatba foglalni a szövegben közölt adatokat a táblázatkezelő programban. Közben segíthetjük a munkát a következő kérdésekkel: Mi legyen a táblázat fejrésze, vagyis mi kerüljön az oszlopok megnevezésébe? Mi kerüljön a sorokba? Milyen típusú adatokat kell rögzítenünk? A tankönyv 1. feladatának ábrája segít a válaszadásban. A százalékos adatformátum a lecke egyik témája, így a kétféle beírási módot magyarázzuk el, próbáljuk ki. 83

Ismételjük át a tavaly tanultakat a táblázatok formázásával kapcsolatban. Formázzuk meg közösen a táblázatot. A 3. feladat a diagramkészítés lépéseit ismétli át a tanulókkal. Készítsünk sávdiagramot, amely talán a legjobban szemlélteti ezeket az adatokat. A 4. feladat szerint készítsük el az élőfej és élőláb szövegeket. A hivatkozás megjelenítésének fontosságára hívjuk fel a tanulók figyelmét. A munkafüzet öt gyakorlati feladatot tartalmaz. Ha marad idő az órán választhatunk a munkafüzet feladati közül, amit a tanulók önállóan végezzenek el, vagy bármelyik feladható házi feladatnak is. Ismétlő kérdések válaszai: 2. A táblázatban közölt adatok áttekinthetőbbek. 3. Kétféleképpen írhatunk be százalékos adatformátumot: a számot osztjuk 100-al és utána módosítjuk a formátumot százalékra vagy beírjuk a számot és megtoldjuk a %-jellel. 4. Használt formázási műveletek: karakterformázás, igazítás, szegélyezés, mintázás. 5. Az élőfejbe és élőlábba a következő változó mezőket szúrhatjuk be: oldalszám, teljes dokumentum összes oldalszáma, aktuális dátum, idő, fájlnév.

84

6. Adatformátumok, cella- és tartományhivatkozások Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázat adataival számolni, képleteket, függvényeket alkalmazni. Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés Fejlesztési feladatok: 

Táblázatok használata a mindennapi életben.



Pénznem adatformátum



Egyéni adatformátum



Címzési módok: relatív és abszolút címzés



Adatbevitel, táblázat formázása a táblázatkezelőben



Hivatkozás, képlet, függvény

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: A frissítő kérdésekre adott válaszokkal indíthatjuk az órát. Frissítő kérdések válaszai: 1. A függvény beszúrásakor a kurzort az eredménycellára kell állítani, ha képlettel számolunk a szerkesztőlécen begépeljük az egyenlőségjelet és a műveleti jeleket alkalmazzuk a hivatkozott cellák között. Ha függvénnyel dolgozunk, akkor kiválasztjuk a függvények közül. 2. Ha képlettel számoltunk, vagy függvényt alkalmaztunk akkor a szerkesztőlécen a képlet illetve a függvény jelenik meg, a számot csak a cellában látjuk. Így állapíthatjuk meg, hogy képlettel, függvénnyel dolgoztunk-e, vagy csak beírtuk a számot a cellába. 3. Alapműveletek: összeadás, kivonás, szorzás osztás. 4. A szorzás jele a *, az osztás jele a /. Egy, a mindennapi életből vett példán keresztül magyarázzuk meg a tanulóknak az adatformátumokat: elsősorban a pénznem, de az egyéni adatformátumok alkalmazásának elsajátítása is feladata az órának. Használjuk a tankönyvben található panzió szolgáltatásinak adatait. Készítsük el a táblázatot közösen. A táblázat formázását egyéni feladatként kaphatják a tanulók. A létszám és a napok számának adatait formázzuk meg egyedi adatformátummal. Bővítsük a táblázatot a 3. feladatban megfogalmazottak szerint. Ezeket az adatokat már képletekkel számítsuk ki. A képletek, függvények másolását már a 7. osztályban is alkalmaztuk. Itt azonban, ennél a feladatnál ez nem lehetséges. Magyarázzuk el a tanulóknak ennek okát, próbáljuk meg másolással és látni fogjuk hogy nem jó eredményt kapunk. Mi lehet ennek az oka? Másoláskor a hivatkozások automatikusan alkalmazkodnak az új helyzethez. A mi képletünkben pedig van olyan cellahivatkozás aminek változatlannak kellene maradnia a másolás során. Így magyarázhatjuk meg az relatív és abszolút hivatkozás közötti különbséget és bevezethetjük az abszolút hivatkozás fogalmát. Fontos, hogy az abszolút hivatkozás szintaktikájában szereplő dollár jelnek semmi köze a dollár pénznemhez. Készítsük el a lecke többi feladatát is. Figyeljünk a pénznem adatformátumok megjelenítésére (Ft, euró) a szám előtt vagy után jelenik meg. Kövessük a tankönyvben található mintát. A munkafüzet 1 -2. feladatát adhatjuk fel házi feladatnak.

85

Ismétlő kérdések válaszai: 1. A pénznem adatformátumot megjeleníthetjük a szám előtt vagy a szám után is. 2. Ha az adatformátum adatformátumot.

nem

szerepel

a

kategóriák

között,

alkalmazhatunk

egyéni

3. Válasszuk a # ##0 formátumot, majd idézőjelek közé írjuk a db mértékegységet. Ne feledkezzünk meg a szóközről sem. 4. Kétféle hivatkozási mód van: relatív és abszolút. 5. A relatív hivatkozási mód az alapértelmezett. 6. Ha a cellahivatkozásnak változatlannak kell maradnia a másolás során, akkor abszolút hivatkozást használunk.

86

7. Gyakran használt függvények a táblázatkezelőben Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázatkezelő programot életszerű feladatok megoldására alkalmazni, adatokat feldolgozni függvények segítségével. Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő függvényt. Fejlesztési feladatok: 

Gyakran használt függvények



Matematikai függvények: SZUM



Statisztikai függvények: ÁTLAG, MIN, MAX, DARAB, DARABTELI

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Az óra elején elevenítsük fel a tanulókkal a táblázatkezelőben már a tavalyi tanévben megismert és használt függvényeket, az adatbevitel esetében pedig az automatikus kitöltés fogalmát. Frissítő kérdések válaszai: 1. A kijelölt cella jobb alsó sarkában látható egy kis négyzet (jelölőnégyzet). Ha rámutatunk az egérrel a kurzor + jellé válik. Ha megfogjuk az egérrel és lefelé húzzuk. Ezt automatikus kitöltésnek nevezzük. Nemcsak oszlopra, hanem sorra is alkalmazhatjuk. Összegfüggvény, SZUM, átlagfüggvény ÁTLAG, MAX, MIN 2. A függvény beszúrásakor a kurzort az eredménycellára kell állítani. 3. A több cellából álló téglalap alakú táblázatrészt tartománynak nevezzük. A tartományra úgy hivatkozunk, hogy a bal felső és jobb alsó cellaazonosító közé kettőspontot teszünk. Készítsük el a tankönyvben található minta alapján a táblázatot közösen a tanulókkal. Ha végigmegyünk a tankönyv feladatain használhatjuk az elmúlt tanévben szerzett ismereteinket: az adatok bevitelénél alkalmazhatjuk az automatikus kitöltést és az elmúlt leckében tanult egyedi adatformátumot. A SZUM függvény beszúrása után relatív hivatkozású másolással számíthatjuk ki az eredményeket. A százalékos adatformátumot is használni fogjuk a 3. feladatban, mint ahogyan ebben a feladatban az abszolút hivatkozás is alkalmazásra kerül. A következő feladatokban az ÁTLAG, MAX, MIN, DARABTELI függvények használatára is sor kerül. Az eredmények helyességét a tankönyv mintái alapján ellenőrizhetjük. Több függvényt is használtunk a lecke feladatainak elvégzése közben, ezek közül azonban csak a DARABTELI függvény volt az ismeretlen. A feladat jó lehetőség volt arra hogy az idei tanév előző leckéiben új ismeretként tanultakat is rendszerezzük: adatformátum, százalék, abszolút hivatkozás. A lecke végén található táblázat segít a tanultakat összefoglalni. A függvények kategóriánkénti csoportosítását is jól ábrázolja. A munkafüzet 2. feladata a HATVÁNY, a 3. feladata a DARAB függvény alkalmazására ad példát. Az 1. feladatot házi feladatnak ajánlom. Ismétlő kérdések válaszai: 1. A leckében megismert függvények: DARABTELI, DARAB, GYÖK, HATVÁNY 2. Az összegfüggvény a matematikai függvények kategóriájába tartozik.

87

3. A DARABTELI függvény a tartományban valamilyen feltételnek megfelelő nem üres cellákat számolja össze. 4. A lecke 3. feladatában használtunk abszolút hivatkozást, mert a számítás során az elért pontszámot mindig a maximális pontszámhoz kell viszonyítani, vagyis a képletben mindig ugyan arra a cellára kell hivatkoznunk amelyben a maximális pontszám található. 5. Beírjuk a kezdőbetűt és * jellel helyettesíthetjük az összes többit.

88

8. Dátumfüggvények és a Ha függvény Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázatkezelő programot életszerű feladatok megoldására alkalmazni, adatokat feldolgozni függvények segítségével. Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő alkalmazást Fejlesztési feladatok: 

Adatok feldolgozása függvények segítségével



Dátum függvények, Ha függvény

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: A frissítő kérdésekre az előző leckében tanultak alapján tudunk válaszolni. Frissítő kérdések válaszai: 1. Matematikai és statisztikai függvénykategóriákkal ismerkedtünk meg az előző leckében. 2. Tanulmányi verseny eredményeinek feldolgozása. 3. A MAX függvény 4. ÁTLAG, MIN, MAX, DARAB, DARABTELI A leckében először a DÁTUM függvénnyel és ezt megelőzően a dátum mint adatbevitellel foglalkozunk. Magyarázzuk el, hogy az Excel a dátumot sorszámként tárolja. Az 1. feladatra adott válasz: Bármelyik dátumformátummal visszük is be a dátumot a cellában a 1982.06.20 ponttal elválasztott változat jelenik meg. A 2. és a 3. feladatot érdekesnek fogják találni a tanulók, hiszen megtudhatják hogy hány nap telt el a születésnapjuk óta egy egyszerű képlettel (kivonással). A 4. feladatot önállóan végezzék el a tanulók, az ellenőrzést a tankönyv alapján tehetik meg. Az ÉV, HÓNAP, NAP függvények példán keresztüli bemutatása után az 5. feladatot önállóan végezzék el a tanulók. A lecke második felében a HA függvénnyel ismertetjük meg a tanulókat egy hozzájuk közel álló témán keresztül a felvételi eredmények feldolgozásának segítségével. Nem feltétlenül kell a lecke feladatában szereplő adatokkal dolgozni. Készítsük el a csoport névsorát és mindenki reálisan értékelje saját teljesítményét. Diktáljon be értékeket amelyeket elért a felvételin ha már ez megtörtént, vagy ha nem akkor amilyen eredményekre számít. A vitt pontszámokat is becsülje meg mindenki. Az adatbevitel így élvezetesebb, a tanulók figyelme is kitartóbb lesz. A táblázat formázása a minta alapján történjen. Az összpontszám kiszámítása nem okozhat problémát a tanulóknak, remélhetőleg a relatív hivatkozással történő másolás sem fog gondot okozni. A HA függvényt közösen szúrjuk be. Magyarázzuk el a függvény argumentumait. A beillesztett függvény szintaktikája is fontos. Hívjuk fel a figyelmet a zárójel, a pontosvessző használatára.

89

A függvényt lehet másolni relatív hivatkozással függőleges irányba. Tekintsük át a lecke végén található táblázatot, mely segít a tanultakat összefoglalni. A munkafüzet feladatai mindkét most tanult függvény alkalmazásának gyakorlását segíti. Ismétlő kérdések válaszai: 1. Az Excel a napokat 1900. 01.01-től számolja. 2. A dátum megjelenési formái: 2001.03.01, 2001. március 1., 2011. márc.. 1. 3. A HA függvény a logikai függvények csoportjába tartozik. 4. A következő értékeket kell megadnunk a Ha függvény alkalmazásánál: logikai vizsgálat, érték ha igaz, érték ha hamis.

90

9. Adatok grafikus ábrázolása Képességek: A tanulók legyenek képesek az adatok grafikus ábrázolására, következtetések levonására Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő diagramot Fejlesztési feladatok: 

Diagramtípusok



Alkalmas diagramtípus megválasztása

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések válaszai: 1. Kimutatások, adatok szemléltetése 2. Oszlop, halmozott oszlop, kör, torta diagramtípusokat ismertünk meg az elmúlt tanévben. 3. A diagramformázás lehetőségei: jelmagyarázat, a diagram helye.

típusválasztás,

beállítások:

cím,

tengelyfeliratok,

4. Ezek a bemutatók tájékoztatást adnak a reklámozott termékről. Készítsük el a szakkörre járó tanulók táblázatát a leckében található minta alapján, hiszen diagramkészítéskor mindig egy táblázat adataiból indulunk ki. Sok diagramtípus közül választhatunk, de nem bármelyiket választhatjuk az adott feladathoz, mert nem mindegyik ábrázolja az adatokból levonható következtetéseket. Nagyon fontos a megfelelő diagramtípus kiválasztása. Ha valamit az egészhez, a 100%-hoz szeretnénk viszonyítani akkor a kördiagramot vagy a tortadiagramot használhatjuk. Ha időbeni eloszlást szeretnénk ábrázolni, használjunk területdiagramot vagy grfikont. A mi példánk esetében szemléletes lehet a területdiagram. Válaszok a 2. feladatra: a válaszokat a táblázat alapján állapítsuk meg. a. Számítástechnika szakkör b. Kézműves, sakk szakkör c.

Dráma szakkör

Készítsük el a területdiagramot. Magyarázzuk el a diagram részeit. Nagy szerepük van a kísérő információknak: cím, jelmagyarázat, tengelyfelirat. A kördiagram nem egymás melletti oszlopok kijelölésével történik. A kijelöléshez használjuk a Ctrl segédbillentyűt. A százalékos értékek is legyenek leolvashatók. A 6. feladat grafikonjának létrehozásához nem egymás melletti sorokat kell kijelölni: évszámok, összesen létszám. Az értéktengely fő léptéit, a kezdő és végső értékeket is állítsuk a feladatnak megfelelően. Az előző órán mentett felvételi vizsga eredményeit feldolgozó táblázatot nyissuk meg. Készítsünk összetett diagramot a tankönyv utasításai alapján. Először halmozott oszlopdiagramot a megfelelő tartományok kijelölését követően, és azután a felvételi ponthatár oszloprészt átalakítjuk grafikonná. A munkafüzet feladati alkalmasak házi feladatnak.

91

Ismétlő kérdések válaszai: 1. Az adatok szemléltetésére, a következtetések levonásának könnyebbé tételére használunk diagramot. 2. Ha valamit az egészhez, a 100%-hoz szeretnénk viszonyítani akkor a kördiagramot vagy a tortadiagramot használhatjuk. 3. Az időbeni változást területdiagramon jól lehet szemléltetni. 4. Az oszlop függőleges a sáv vízszintes elrendezésű diagram. 5. A halmozott oszlopdiagramról leolvasható az összeadott adatok is, hisz az értékeket ábrázoló oszlopok egymásra tevődnek. 6. Egy diagramon kétféle ábrázolási módot, két diagramtípust is szemléltethetünk egyszerre.

92

10. A táblázatok adatainak rendezése Képességek: A tanulók legyen képesek adatok rendezésére egy vagy több szempont alapján, valamint szűrés, keresés és csere alkalmazására. Nevelési cél: Fegyelmezett munkavégzés, meglévő ismeretek alkalmazása Fejlesztési feladatok: 

Rendezés



Szűrés



Keresés és csere

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések válaszai: 1. A telefonkönyvben azért tároljuk ábécérendben az adatokat, hogy könnyebben megtaláljuk a keresett információt. 2. Névsorba kellett volna tárolni a neveket. 3. A tavaly készített papírgyűjtés táblázatát az összesen gyűjtött érték szerint rendeztük és könnyen megállapíthattuk ki nyerte a versenyt. Ahhoz, hogy egy táblázat adatai között könnyen kereshessünk az adatok rendezésére van szükség. A rendezés szempontját meghatározhatjuk, pld ábécérendbe rendezhetjük. Készítsünk táblázatot a 8. évfolyamos tanulók adatairól: név, osztály születési dátum. Ezzel gyakorolhatjuk a néhány órával ezelőtt tanult dátum adatbevitelt, és annak megjelenési formáját. Ha megváltoztatjuk a dátum formátumát, valószínű hogy nem fér már el az adat a cellában, így elmagyarázhatjuk a tanulóknak a megjelenő karakterek okát. Rendezést már alkalmaztunk az előző tanévben is, de csak egyszer, és csak egy szempont szerint. Az idén kibővítjük ismeretinket a több szempont szerinti rendezéssel. A kijelölésre hívjuk fel a figyelmet, az összetartozó adatokat mindig jelöljük ki, ne csak azt az oszlopot ami szerint a rendezést el akarjuk végezni. Rendezés után megállapíthatjuk, hogy ki a legidősebb és ki a legfiatalabb a csoportban. Ha csak a 8.a osztályba járó szakkörösek akarjuk látni alkalmazzunk szűrést. A sorazonosító számok folytonossága elmarad, innen láthatjuk, hogy szűrt táblázattal van dolgunk. A felvételi eredményeket feldolgozó táblázatot használhatjuk ezen az órán is. Szűrjük ki azokat a tanulókat akik felvételt nyertek. Egy nagyon sok adatból álló táblázatban nehéz az adatok között eligazodni. Képzeljük el, hogy a táblázat több száz tanuló adatait tartalmazza és meg szeretnénk tudni, hogy felvételt nyertünk-e? A keresés funkció jó megoldás a problémára. Emlékeztessük a tanulókat, hogy mind a rendezést, mind a keresés funkciót a szövegszerkesztőben is alkalmaztuk. Ismétlő kérdések válaszai: 1. Az adatok rendezésének a célja a keresés meggyorsítása. 2. Ha egy cellában a ####### jelsorozat jelenik meg, az azt jelenti, hogy az adat nem fért el a cellában. 93

3. Azt az oszlopot ami szerint rendezzük a táblázatot a rendezés kulcsának nevezzük. 4. A pontos munka érdekében az összetartozó adatokat ki kell jelölni a rendezés előtt. 5. Akkor célszerű másodlagos szempontot megadni a rendezés során, ha vannak azonos adatok a táblázatban. 6. Amennyiben egy táblázatnak csak bizonyos feltételnek megfelelő sorait szeretnénk látni alkalmazzunk szűrést.

94

11. Részösszefoglalás Képességek: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni. Nevelési cél: 

A tananyag elmélyítéséhez szükség van rendszerezésre



Rendszeres munkavégzésre nevelés, önértékelés


Alkalmazói ismeretek témakör részösszefoglalása, rendszerezése, számonkérése.



Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása.

Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak rendszerezése a célunk. Ez történhet a tankönyv részösszefoglaló leckéjében található kérdések segítségével. Az iskolaújság elkészítésének megszervezése legyen csak az óra feladata, az elkészítés házi feladatként adható. Osszuk ki a szerepeket, feladatokat. Ebben segít a tankönyv 1-8. feladata. Az összefoglaló táblázat áttekintésével rendszerezhetjük az ebben a fejezetben tanultakat. Rendszerező kérdések válaszai: 1. Pixelgrafikus képformátum 2. A Paint pixelgrafikus program. 3. A pixelgrafikus kép tulajdonságai: pixelekből áll, a pixelek tulajdonságait tárolja, nagyításnál romlik a kép minősége. 4. A több alakzatból álló ábrát csoportba foglalhatjuk. 5. Ha kapcsolatrendszereket használhatunk.

szeretnénk

szemléltetni,

akkor

szerkezeti

diagramot

6. A rendszerezés jobb átláthatósága érdekében használjunk többszintű felsorolást. 7. Ha aktuális dátumot szúrtunk be a dokumentumba, akkor ha megnyitjuk, vagy ha nyomtatjuk az aktuális dátumot fogjuk látni. 8. A címeket és az alcímeket karakterformázással emelhetjük ki: félkövér, dőlt, kiskapitális. 9. A jobb olvashatóság érdekében változtassunk a sortávolságon. 10. A térköz a cím előtt nagyobb legyen, mint utána. 11. Azért használjunk automatikus elválasztást, mert ha formázzuk a szöveget az elválasztójel akár a sor közepére is kerülhet. 12. Az élőfej és élőláb betűmérete kisebb legyen mint a szövegtörzsé. 13. A százalékos adatot kétféleképpen lehet beírni, vagy 100-al osztjuk a számot és azt az értéket írjuk be, majd százalékos adatformátumra állítjuk, vagy beírjuk a számot és kitesszük a %jelet. 14. Az idei tanévben megismertük a százalék, pénznem, dátum és egyéni adatformátumokat. 95

15. Akkor használunk abszolút hivatkozást, ha a képlet vagy függvény másolása során mindig ugyan arra a cellára szeretnénk hivatkozni. 16. Az abszolút hivatkozással megadott cellaazonosítóban a $ el szerepel. 17. Megismert függvénykategóriák: matematikai, statisztikai, logikai, dátum és idő. 18. A HA függvényt akkor használjuk ha az eredmény egy bizonyos feltételtől függ. 19. Attól függően választjuk ki a diagramtípust, hogy a táblázat adatai alapján mit szeretnénk ábrázolni. 20. Kísérő információk a diagramon: cím, tengelyfelirat, jelmagyarázat, érték. 21. A diagram részei: diagramterület, rajzterület, jelmagyarázat, adatsor, kategóriatengely, értéktengely. 22. Ha egy adat nem fér el a cellában, akkor a ####### jelsorozat jelenik meg. 23. Több szempont szerint is rendezhetünk egy táblázatot. 24. A sorazonosító számok folytonossága elmarad, innen láthatjuk, hogy szűrt táblázattal van dolgunk.

96

Gyakorlás Képességek: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni. Nevelési cél: 

A tananyag elmélyítéséhez szükség van gyakorlásra





Alkalmazói ismeretek témakör részösszefoglalása, gyakorlása




Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak gyakorlása a célunk. Ez történhet gyakorlati munka során. Válasszunk gyakorlati feladatot a munkafüzetből. A tananyagfejezet jellegéből adódóan a számonkérés döntően gyakorlati jellegű kell hogy legyen. Ezért ahhoz, hogy minden alkalmazói programot a gyakorlatban is átismételjünk mindegyik alkalmazói programhoz illetve témakörköz válasszunk egy-egy rövid gyakorlati feladatot a munkafüzetből. Jó alkalom ez az értékelésre. A feladatokat osszuk ki a tanulóknak, képességeik szerint differenciáljunk, majd az óra végén nézzék meg egymás munkáit. Értékeljük közösen a gyakorlati feladatokat. Képszerkesztés A leckéhez nem tartoznak munkafüzeti feladatok, így az alábbi kiegészítéssel segítjük a tananyag elsajátítását. Kiegészítő feladatok:

1. feladat: Egy pixelgrafikus képet ments el az alábbi képformátumok mindegyikében, majd hasonlítsd össze a fájlok méretét! 2. feladat: Készíts montázst egy pixelgrafikus kép felhasználásával a Paint rajzolóprogram segítségével! (A montázs különböző rajzok, ábrák részleteinek összeillesztése, képelemekből komponált alkotás.) 97

Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt) A leckéhez nem tartozik a munkafüzetben gyakorlati feladat, így az alábbi kiegészítéssel segítjük a tananyag elsajátítását. Kiegészítő feladatok: 1. feladat: Rendezd többszintű felsorolásba a színek kódolásával kapcsolatos fogalmakat! Számozd meg a felsorolás szintjeit, majd készítsd el a szövegszerkesztő program segítségével! Színek kódolása ______ szint

additív (összeadó) színkeverés

______ szint

bíbor (Magenta)

______ szint

kék (Blue)

______ szint

szubtraktív (kivonó) színkeverés

______ szint

vörös (Red)

______ szint

sárga (Yellow)

______ szint

zöld (Green)

______ szint

türkizkék (Cyan)

2. feladat: A következő fogalmak magyarázatát megtalálod a tankönyv fogalomtárában. Gépeld be a fogalmakat és magyarázatukat az alábbi sorrendben, majd rendezd ábécérendbe! jpg, élőláb, felsorolás és számozás, pixelgrafikus kép, hasáb, vektorgrafikus kép, folyamatábra, élőfej, képformátum, bmp, wmf (windows metafile), pixel, színmélység 3. feladat: Az alábbi szöveget gépeld be kijelentő mondatokként majd alkalmazva a Keresés és csere funkciókat cseréld le a mondatvégi pontokat felkiáltójelekre! A szabályok szimbólummal ellátott felsorolásban jelenjenek meg! A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld. Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak. A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos. Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el. Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni. A teremben enni, inni tilos. Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után.

98

Számonkérés Képességek: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni. Nevelési cél: 



Alkalmazói ismeretek témakör számonkérése.




Szemléltető eszközök: Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél Tananyag feldolgozása: Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak számonkérése a célunk. Ez történhet a feladatlapok elméleti és gyakorlati feladatinak segítségével. A számonkéréshez használható a feladatlap A, B vagy C változata, illetve csoportokra is oszthatjuk a tanulókat, és minden csoport másik feladatlapot tölt ki.

99

12. Multimédiás eszközök használata Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Nevelési cél: 

Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés.



A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása.


Bemutató készítő szoftverek megismerése



Bemutató tervezése, multimédiás elemek alkalmazása

Szemléltető eszközök: Bemutató készítő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka.

Tananyag feldolgozása: Ezen az órán annak lehetőségét nézzük meg, hogy milyen multimédiás elemeket lehet a prezentációban elhelyezni. Mivel a prezentációkészítéssel már a korábbi években megismerkedtek, most a hangsúly a multimédiás elemek használatán legyen. 1. Hangulati előkészítés Mit jelent a multimédia? Tisztázzuk magát a multimédia fogalmát. A fogalom meghatározásához használjuk a Wikipédiát. http://hu.wikipedia.org/wiki/Multim%C3%A9dia

pontos

2. Új anyag feldolgozása Annak lehetőségét nézzük meg ezen az órán, hogy milyen multimédiás elemet helyezhetünk el a bemutatónkban a Power Point programban. Ami miatt fontos erre kitérni azaz, hogy, nem minden multimédiás formátumot képes elfogadni így ez több problémát is okozhat. A használható hangformátumok az AIFF-audiofájl (.aiff), AU-audiofájl (.au), MIDI-fájl (.mid, .midi), MP3-audiofájl (.mp3), Windows-audiofájl (.wav), Windows Media-hangfájl (.wma). A felhasználható video formátumok a Windows Media-fájl (.asf), Windows videofájl (.avi), Filmfájl (.mpg, .mpeg), Windows Media videofájl (.wmv). Ha olyan multimédiás formátumot szeretnének beszúrni, amit a Power Point nem támogat. Ebben az esetben játsszák le a mozgóképet, zenét a PowerPoint alkalmazáson kívül, pl. a Microsoft Windows rendszer beépített alkalmazásával, a Microsoft Windows Media Player lejátszóval, vagy egy általunk telepített programmal. Ha ez a program lejátssza, akkor médiaklipként beilleszthetjük a prezentációba! A munkafüzet és a tankönyv feladatai alapján gyakorlati példák segítségével dolgozzuk fel az anyagot. Ezen keresztül elemezzük és térjünk ki a problémákra, illetve a megoldási javaslatokra. Készítsünk közösen egy olyan kétoldalas bemutatót, amiben a gyerekek bemutatják a kedvenc zenekarukat. Az első diára szúrjuk be a zenekar egyik zeneszámát! Állítsuk be úgy, hogy a bemutató alatt végig szóljon a zene. Változtassunk az előző feladaton úgy, hogy a zene lejátszásához a hangszóró ikon helyett a zenekar képe jelenjen meg! 100

Szúrjunk be második diára a zenekarról egy videót! A mozgóképet előzetesen mentsék le a számítógépre! Ennek lépéseit is segítsük. Hívjuk fel a figyelmet a következőre: A mozgóképet mindig a PowerPoint bemutatót tároló mappába helyezzék el, és ha más számítógépen is szeretnék bemutatni, ne csak a PowerPoint fájlt másolják át valamelyik hordozható eszközre, hanem a videófájlt is.

101

13. Interaktív bemutató készítése Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: 

Önkifejezésre nevelés



Önálló ismeretszerzésre nevelés



Kritikus információkezelésre nevelés


Kiselőadás készítése



Az előadás bemutatása



Tartalmilag és formailag jól felépített kiselőadást készítése

Szemléltető eszközök: Bemutató készítő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Olyan prezentáció készítése a cél, amelyben a hangsúly az interaktivitásra helyeződik. 1. Hangulati előkészítés Elevenítsék fel a tankönyv ismétlő kérdéseit. Az interaktív viselkedést a tanulók a legkönnyebben egy feladaton keresztül érthetik meg. Ehhez javaslom a tankönyv példafeladatának gyakorlati bemutatását. Így sokkal jobban megértik a diákok, ezzel rá is hangoltuk a őket a munkára. 2. Új anyag feldolgozása Készítsünk egy interaktív feladatot, ez lehet a tankönyv említett példafeladata, de lehet más feladat is. Fontos, hogy közösen, lépésenként készítsük el. Így a munka során pontos értelmet kap az interaktivitás, értelmezni tudjuk az indítók fogalmát és szerepét. Használjunk változatos indítók elemet, ami lehet kép, szöveg, gomb stb Mindegyik alkalmazására mutassunk példát. Interaktív viselkedést válthatunk ki akciógomb használatával is. Az akciógombok egy olyan különleges objektumok, amelyek hiperhivatkozásként működnek. Az akciógombok közé alakzatok (például jobbra és balra mutató nyilak) tartoznak. Ennek használatához a tankönyvben kapunk segítséget. Az érdekességek részben egy magyar fejlesztésű flash alapú prezentációs programot a Prezire hívjuk fel a figyelmet. A munkafüzetben a pptPlex alkalmazást mutatjuk be, amellyel igen látványos interaktív bemutatót készíthetünk. A program ingyenesen letölthető a Microsoft Office Labs oldaláról: http://www.officelabs.com/pptplex Telepítés után a PowerPoint menüjébe épül be. Csak az Office 2007 magasabb verziójú programmal használható. A munkafüzet ennek használatát mutatja be. Ha a pptPlexszel tartjuk az előadást az áttűnések, animációk és videók nem működnek. 102

Hagyományos módra való visszatéréshez a Kezdőlap fülön indítsuk a vetítést. Ekkor visszatérhetünk a hagyományos vetítésre.

103

14. Weblapkészítés Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: 

Információforrások értelmezése



Önálló ismeretszerzésre nevelés

 A tanulók legyenek tisztába azzal, hogy milyen formátumú adatokat tehetünk közzé az Internete. Fejlesztési feladatok: 

Az eddig készített dokumentumok (szöveg, táblázat, bemutató) weblapként való mentése.



Iskolai eseményhez kötődő dokumentum (weblap) készítése



webhely értelmezése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: A diákoknak meg kell ismerniük a hálózati dokumentumok szerkezetét, szöveg, kép és „link” bevitelét, formázását. Mindezek új ismeretek a korábbi években nem találkoztak velük. A weblapkészítéshez a Share Point program használatát ajánljuk. Elsősorban azért, mert a Tisztaszoftver keretében az iskolák rendelkezésére áll. A weblapok megtekintéséhez a Mozilla Firefox programot. 1. Hangulati előkészítés Kinek van már weblapja? Akinek már van saját lapja, mutassa be a többieknek, mesélje el, hogy mikor készítette, a készítés során milyen problémákba ütközött. Melyik szolgáltatónál helyezte el a weblapját? 2. Új anyag feldolgozása A tankönyv segítségével értelmezzük a web és a hipertext szerkezetét. Mutassuk be a hivatkozások különböző típusait. Definiáljuk a webszerver feladatát, röviden ismertessük a weblapok címzésének és letöltésének folyamatát (Az IP-cím, http-protokoll, honlap, home könyvtár) fogalmait is tisztázzuk. Fontos ezen fogalmak értelmezése, hiszen a hétköznapi szóhasználatban ezek gyakran keverednek. Ezután indítsuk el és ismerkedjünk meg a SharePoint Designer program felületével, a különböző nézeteivel. Hozzunk létre egy webhelyet! Az Általános kategóriát választva egylapos weblapot. Ekkor a SharePoint Designer létrehoz egy webhelyet, amely mindössze egyetlen üres oldalt tartalmaz. (default.htm). Ez lesz az alapértelmezett weblap, ezt index.html néven mentsük el. A webszerver számára ő lesz a kezdőlap, a honlap. Ezen keresztül vizsgáljuk meg a lap tulajdonságait. A laphoz rendelhetünk hátteret, a háttérhez zenét is adhatunk. A hivatkozások színeire külön térjünk ki. Ezek színe változtatható, de nem javasolt a megszokottól eltérni, hiszen az elbizonytalanságra adhat okot. Hivatkozás: A hiperlinkek alapszíne. Ez általában kék. 104

Felkeresett hivatkozás: A meglátogatott hiperlinkek színe, vagyis amelyre a látogató már egyszer rákattintott. Aktív hivatkozás: Az aktuális, éppen kiválasztott hiperlink színe. Egérrel mutatott hivatkozás: A hiperlink színe, mikor rávisszük az egérkurzort. Gyakorlati feladatnak a munkafüzet 4., 5., feladatát ajánljuk. Készítsenek két lapból álló webhelyet! A főlapot index.html, a második lapot hely.html néven mentsék el! A főlapra helyezzenek el egy Magyarország térképet, melyet előzetesen a netről töltenek le. Készítsenek Interaktív területet (Hotspot), melyre kattintva megjelenik a hely.html oldal, ahol bemutathatják röviden azt a települést ahol élnek.

105

15. Tervezzük meg weblapunkat! Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Felkészülés a felnőtt lét szerepére Nevelési cél: 

Rendszeres munkavégzésre nevelés,



Önértékelésre nevelés





Mindennapi életben való eligazodás

Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Alapvető követelmény egy weboldallal kapcsolatban, hogy legyen rajta valami érdekes tartalom. Ne azért csináljunk weblapot, hogy legyen, hanem azért mert konkrét célunk van vele! Ahhoz azonban, hogy ez a tartalom érvényesüljön, meg kell tervezni a weblapunkat. Ehhez adjunk ezen az órán segítséget, hasznos tanácsot! 1. Hangulati előkészítés Feladatunk egy saját bemutatkozó weboldal készítése. Ennek tervezéséhez elemezzék a tankönyv ábráját. Ezután készítsenek saját tervet! 2. Új anyag feldolgozása A tankönyv által is javasolt bemutatkozó weblap elkészítésén keresztül mutassuk meg, hogy hogyan is épül fel egy weboldal. Hozzanak létre egy 4 lapból álló webhelyet! Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy új weblapot először menteni kell, így a szerkesztőprogram megfelelő módon illeszti majd be a további fájlokra, képfájlokra mutató relatív hivatkozásokat. A kezdőlapot, amely egyúttal főoldal általában index.html néven mentjük el. Térjünk ki arra, hogy a fájlnevekben ne használjunk ékezetes karaktereket. Ugyan lehetőség van ékezetes karaktereket tartalmazó webcímek bejegyzésére is. Az ékezetes webcímeket egyelőre a legtöbb böngésző program nem tudja értelmezni, Reméljük, hogy ez hamarosan változni fog. A tankönyvben található feladatok( 3., 4., 5., 6.) alapján végezzük el a weblap tulajdonságainak beállítását, illetve a weblapok formázását. A képek beillesztésére külön hívjuk fel a figyelmet. A feladathoz megfelelő típusú képfájt válasszunk. Ehhez kapunk segítséget a tankönyv 6. feladatában. A túlságosan nagy kép, lassú letöltést eredményez. Gyakorlásnak, vagy akár házi feladatnak adhatjuk a munkafüzet ehhez a leckéhez kapcsolódó feladatát. A kedvenc pizzánkról készíthetünk egy weboldalt. A webhely felépítésében, a weboldal formázásában segítséget kapnak a 4., 5., 6. feladatban.

106

16. A jó honlap recepje Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Felkészülés a felnőtt lét szerepére Nevelési cél: 




önértékelés





A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni.

Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán a tanult ismereteket alkalmazzák a tanulók. 1. Hangulati előkészítés Készítsenek weblapot, amelyben bemutatják azt a települést ahol élnek. Forrásként az internetet, könyvet, illetve a saját tudásukat is felhasználhatják. 2. Új anyag feldolgozása Mielőtt a feladatot önállóan elkészítik, beszéljük át a tankönyv által javasolt ötletet (receptet) arra, hogy mire kell odafigyelni a honlap készítésnél. Összefoglalásként emeljük ki a következőket: Egy jó weblap: 

egyedi grafikával rendelkezzen, amelynek színe és formája harmonikus,



könnyen és gyorsan átlátható legyen,



jól olvasható,



sok hasznos információt hordozzon,

 mindig aktuális, tartalma folyamatosan frissüljön, bővüljön. Ezeket a hasznos tanácsokat vegyék figyelembe a feladat elkészítésekor. Az értékeléskor ez mindenképpen jelenjen is meg. Színek választását kiemeltként kezeljük A gyerekek hajlamosak nagyon hangsúlyos, erős, (néha ízléstelen ) színpárokat választani. A rossz színválasztás megnehezítheti a szöveg olvasását. Ez könnyen összezavarhatja a honlap olvasóját. Az emberek többsége könnyebben olvassa a sötét betűket világos háttéren, mint fordítva. A színek jelentéséről olvashatnak az érdekességek részben. A weblapunkon elhelyezett hivatkozásoknál a következőkre kell figyelni. A URL-ben (weblapok, képek, hivatkozások) a Microsoft webszervere nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket egymástól, de a linuxos webszerverek általában igen! Az e-mail hivatkozás csak akkor működik, ha webes felület (például freemail, gmail) helyett kliensprogramot (például Outlook, Mozilla Thunderbird) használunk a levelezésre. Ezt az Internet Explorerben például: Eszközök/Internetbeállítások/Programok/E-mail-nél lehet aktualizálni.

107

Gyakorlás Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő, kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Felkészülés a felnőtt lét szerepére Nevelési cél: 




Önértékelés


Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése, számonkérése.




Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet. Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka Tananyag feldolgozása: 1. Hangulati előkészítés Induljunk ki a következő szállóigéből. „ Egy kép többet mond ezer szónál „ Értelmezzék ezt a gyerekek, bizonyítsák ennek igazságát. A mai órán olyan weblapot készítünk, ahol egy képgyűjteményt, diashowt állítunk össze. Ehhez előzetes feladatként adjuk, hogy gyűjtsenek képeket. Ez lehet az utolsó osztálykirándulásról készített képek. de készíthetnek ( telefon, fényképezőgép) az iskolai életről, a természetről stb. is. 2. Új anyag feldolgozása A SharePoint Designer a fényképgyűjteményben elhelyezett minden képhez készít egy miniatűrt, azaz egy kicsinyített képet, és azok fognak megjelenni az oldalon, majd ha a látogató egy ilyen miniatűrre kattint, megjelenik az eredeti kép. Elkészítése a BESZÚRÁS/WEBÖSSZETEVŐ menüpontból a fényképgyűjtemény elemet válasszuk. A dialógusablakban a KÉPEK fülön a HOZZÁADÁS gomb segítségével kell hozzáadni a képeket! A választott képek egy listára kerülnek a kiválasztás sorrendjében. Mivel a weblapon a képek megjelenítési sorrendje azonos a listában való elhelyezkedésük sorrendjével, ezért olyan sorrendben kell felvenni a képeket, amilyen sorrendben szeretnénk, hogy megjelenjen fotó. Ha a méretarány megtartása választónégyzetet választjuk, abban az esetben program számolja ki az egyik, általunk megadott érték alapján a másik értéket, az eredeti kép szélességének és magasságának arányát figyelembe véve. Így a miniatűr kép nem lesz torz az eredetihez képest. Az ELRENDEZÉS fülre kattintva állíthatjuk be, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek egymáshoz képest! Némely elrendezés esetén azt is megadhatjuk, hogy hány kép legyen megjelenítve egy sorban. A fényképalbum megjelenéshez animációt is beállíthatunk. Az ESEMÉNY listából kell kiválasztani, hogy melyik eseményhez szeretnénk animációt beállítani! Az időtartamnál azt állíthatjuk, hogy az áttünés hány másodperc alatt fog lezajlani. Látványosabbá tehetjük a weboldalalt, ha áttünési effektust is állítunk be.

108

17. Adatbázisok, információforrások Képességek: A mindennapi életben való eligazodás képessége, együttműködési képesség fejlesztése. Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás képessége, Nevelési cél: 




Környezettudatos magatartás kialakítása



Vitakészség fejlesztése








Kritikai érzék fejlesztése







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Híreket, információkat a barátainktól telefonon, SMS-ben, a rádióból, tv-ből, újságokból, internetről stb. kaphatunk. 2. Információt adok a barátaimnak, osztálytársaimnak, szüleimnek adok. Szóban, írásban. 3. A telefonszámokat felírom jegyzetfüzetbe, vagy beírom a mobiltelefonom névjegyzékébe. 4. A mobiltelefonnál a névjegyzékbe be lehet írni és el lehet menteni. 5. A becenevét, lakcímét. 6. Igen/nem 7. Az e-mail postafiók címjegyzéke segíti az ismerősök címének a megőrzését, rendszerezését. Az információról eddig tanultakat rendszerezzük. Az információforrásokat csoportosítjuk aszerint, hogy melyik érzékszervünkkel fogjuk fel. A gyakorlatban használt nagyobb csoportok az audio, vizuális és audiovizuális kategória. Az információhordozókat anyaguk szerint csoportosítjuk. Hívjuk fel a figyelmet a nyomtatott és az elektronikus információhordozók előnyeire, hátrányaira! Adatbázisokhoz jó példa lehet az osztálynapló. Itt minden tanulóhoz ugyanolyan típusú adatok tartoznak. Az adatok egy része folyamatosan változik, bővül (osztályzatok). Lehet benne keresni. Másik példa a könyvtári katalógus, amit az előző évek tanulmányaiból már ismernek a tanulók. A számítógépes adatbázisok megbeszélése során hívjuk fel a figyelmet a gyors, egyszerre nagyon sok felhasználó általi elérésre. Látogassunk el a www.menetrendek.hu oldalra, ahonnan elérhetők a közösségi közlekedés menetrendjei. Az sdt-sulinet.hu és a wikipédia már ismert oldalak. Most, mint adatbázisnak vegyük számba a jellemzőit! A youtube.com oldal szintén adatbázis. Keressünk ezeken az oldalakon! 1. feladat: Az ember érzékszervei: Szem (látás) fül (hallás), orr (szaglás), bőr (tapintás), nyelv (ízlelés)

109

2. feladat: Képi információforrások: Könyv, újság, prospektus, képeslap Hang (audio) információforrás: Rádió, zenei cédé, telefon 3. feladat: A mágnesszalagot a magnó olvassa. A cédét a cédéolvasó berendezés, a dévédét a dévédé-olvasó berendezés. Az internet erre alkalmas számítógépen fogható: modem, vagy wifi berendezés kell hozzá. 4. feladat: Elektronikus információforrás előnyei: Viszonylag olcsó, sok adat tárolására képes, így gazdaságos. Környezetkímélő. Hátránya lehet, hogy külön berendezés kell a használatához. Nyomtatott: Viszonylag költséges. A papír előállításához sok fát kell kivágni. 5. A könyvtári katalógus tartalmazza a mű szerzőét, a mű címét, a kiadás évét, a kiadó nevét, a könyv szakrendi katalógusszámát stb. 6. A szépirodalmi művek szerzőik neve szerint vannak katalógusba sorolva. Szerző vezetéknevének kezdőbetűje és egy kétjegyű szám. A szakrendi katalógus az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szabályai szerint vannak téma szerint besorolva. 0-9-ig kezdődő számjeggyel. 7. A kereséshez a http://elvira.mav-start.hu/ oldal használható. 8. A kereséséhez a http://www.menetrendek.hu/ oldalról elérhető VOLÁN Menetrend menüpont alatt tervezhetjük meg az utazásunkat. 9. Az sdt.sulinet oldalon többek között az alábbi meghatározást találhatjuk: ”Az adatbázis egyáltalán nem új találmány, elég, ha az otthonunkban található adatbázisokra gondolunk, melyeket régóta használunk. Ilyen például a telefonkönyv, a vasúti menetrend, a különböző szaknévsorok, de még a tv-műsorújság is adatbázisnak tekinthető információgyűjtemény.” Adatbázis: (SDT oldal szerint) Olyan információhalmaz, amely különféle szempontok szerint gyűjti, rendszerezi az adatokat. Adatbázis lehet például a környezetvédelemmel foglalkozó cégeket összegyűjtő honlap, a telefonkönyv vagy a kerületi kisokos. http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e04d9740-e8b2-4579-aced-2f6ddf0f7597&v=1&b=2 10. Az osztálynapló adatbázis. Minden tanulóhoz további adatok tartoznak: születési hely, születési idő, anyja neve, lakcíme, különböző tantárgyak jegyei, mulasztott órák száma. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Információhordozók csoportosítása 2. feladat: Nyomtatott és elektronikus információforrások jellemzői 3. feladat: Adatbázis kialakítása 4. feladat: Keresés menetrend-adatbázisban 5. feladat: Adatbázis fogalmának keresése a wikipédiában Ismétlő kérdések: 1. Alapvetően az élet fenntartásához is szükségünk van információra a minket körülvevő világról. Információ szükséges ahhoz, hogy „boldoguljunk” a világban. 2. Anyaguk szerint elektronikus és papíralapú információhordozókat különböztetünk meg. 3. Az adatbázis fő jellemzői: Nagy mennyiségű, azonos típusú adatokat tartalmazó gyűjtemény. Az adatok összefüggő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a keresést és az adatok utólagos szerkesztését. 4. Pl: http://www.menetrendek.hu, www.wikipedia.hu, www.youtube.com

110

18. Információk gyűjtése az internetről Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és– feldolgozás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Nevelési cél: 









A számítógépezési szokások kialakítása, helyes irányba befolyásolása






Információk kezelésével kapcsolatos képességek

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Leggyakrabban használt információforrások. Internet, rádió, tv, újságok, könyvek 2. Elektronikus információforrások: Internet, rádió, tv. Nyomtatott információforrások: újságok, könyvek 3. Az elektronikus információforrások viszonylag olcsón elérhetők. Folyamatosan változó, naprakész információkat tudhatunk meg általuk. Használatukhoz elektronikus áramra van szükség. Nyomtatott információforrások: Tartalmuk lassabban változik, előállításukhoz papírra van szükség. 4. Az internetet használhatjuk akár napi szinten is információszerzésre. Az interneten közölt tartalom percről-percre változhat. Az információforrás kifejezést szó szerint értelmezve, ontja az információ utáni szomjunkat. 1. feladat: Az információforrás oltja az információ szomjunkat. 2. feladat: A birtokunkba jutott információ révén jobb áron vásárolhatunk meg valamit (prospektusok, szórólapok), értesülhetünk arról, hogy mikor és hol lép fel a kedvenc zenekarunk stb. 3. feladat: Az interneten nagyon sok információt találunk szórakozás témában. (zenék, filmajánlók, moziműsor, koncertek stb.) Sok információ van, ami a tananyaghoz kapcsolódik. A tanulók tapasztalatait összegezve eljutunk arra a következtetésre, hogy napjainkra a legelterjedtebb információforrás az internet lett. Vannak azonban olyan témák is, amiről kevés információt gyűjthetünk az internetről. 4. feladat: Pl. Nem valószínű, hogy megtalálom a neten, hogy mikor van a nagymamám születésnapja, mit főz anya vacsorára, stb. Az interneten többféle módon gyűjthetjük össze az információt. Beszéljük meg a böngészés szó jelentését, gyűjtsük össze a tanulók böngészéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatait. Jellemezzük a postafiókunk használatával szerezhető információkat. Beszéljünk a hírlevél adata lehetőségekről! Jellemezzük a közösségi oldalak révén nyert információkat! Milyen témakörökbe tartoznak ezek általában? Szót kell ejtenünk a különböző módokon kapott információ hitelességéről. 5. feladat: az interneten sok hasznos, de ugyanakkor sok téves vagy felesleges információ is megtalálható. Sok témában egymásnak ellentmondó információk is megjelennek. 111

6. Olyan emberekre mondják, akik a hozzájuk eljutott információt kérés nélkül sok embernek továbbadják. Sokszor kicsit „elferdítve”, pletykát költve belőle. A leckéhez a munkafüzetben a 1. feladat: Hipertext fogalom 2. feladat: Hírlevél fogalma 3. feladat: Közösségi oldalak címének gyűjtése 4. feladat: A közösségi oldalakról összegyűjthető adatok 5. feladat: A hiteles információ jellemzői 6. feladat: Impresszum szó jelentésének megkeresése 7. feladat: Impresszum értelmezése

következő

feladatok

tartoznak:

Ismétlő kérdések: 1. Internetes információforrások pl böngészőprogram, levelezőprogram, hírlevelek, közösségi oldalak. 2. A személyes levelezést mondhatjuk a legmegbízhatóbbnak, hiszen itt általában hosszabb távú kapcsolat fűz az ismerőseinkhez, akiket legtöbbször személyesen is ismerünk. Következő a hírlevél lehet. Azután a közösségi oldalak, és a weboldalakon elhelyezett információk. 3. Érdemes megnézni, hogy mennyire hivatalos a honlap, mikor frissítették utoljára és mikor keletkezett a minket érdeklő cikk. 4. A spamek (levélszemetek) általában nem megbízható. Gyakran vírusokat is tartalmazhatnak! 5. A spameket érdemes elolvasás nélkül kitörölni, és a levél feladóját letiltani. 6. Legyen torzítatlan, töredezetlen, hibátlan és a társadalmi norma szerint értékes.

112

19. Adatok feldolgozása Képességek: Lényegkiemelő, analógiás, korrelatív gondolkodás fejlesztése. Nevelési cél: 

Tervszerű munkavégzésre nevelés


A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás



Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása






Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége



Narratív képességek fejlesztése



Döntési képesség fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Az információt többféleképpen gyűjthetjük. Ezt tehetjük spontán és tudatosan. Az érzékszerveinkkel is felfogjuk az információkat. Információs csatornákon keresztül, vagy információhordozókból gyűjthetünk információkat. 2. Az információkat elsősorban az agyunkkal dolgozzuk fel. Másodlagosan a feldolgozás történhet szóban, írásban, rajzba. Készíthetünk táblázatokat is. 3. Információhordozók lehetnek nyomtatottak vagy elektronikusak. Nyomtatott pl könyv, újság, szórólapok, fénykép, képeslap. Elektronikus: flopi, cédé, dévédé, merevlemez, mágnesszalag stb. 4. Lehetnek az információhordozó anyaga szerint nyomtatott és elektronikus. Más csoportosításban, hogy melyik érzékszervünkkel fogjuk fel: képi információhordozók (könyv, újság, prospektus, képeslap) hang (audio) információhordozó (cédé, magnószalag) audiovizuális (cédé, dévédé) 5. Az adat az információból jön létre. Az adat fogalmára többféle meghatározás létezik. Az adatot úgy is felfoghatjuk, mint rögzített információt. A lecke témája az adatok feldolgozása. Előtte azonban határozzuk meg az adat fogalmát, és csoportosítsuk az adatokat. 1. feladat: A csoportosítás szempontjai: tartalmuk szerint, megjelenési formájuk szerint. Tegyünk különbséget az elektronikus és a digitális formában tárolt adat között. Az adatok gyűjtése soha nem öncélú folyamat. Az összegyűjtött adatot céljainknak megfelelően fel szoktuk dolgozni. Mivel az internet révén nagyon sok adat birtokába juthatunk, így tudatosítsuk, hogy az adatkezelés felelősséggel is jár! Említsük a kézi adatfeldolgozást. A gépi adatfeldolgozás során számítógép segítségével dolgozzuk fel adatainkat. Ismétlésképpen idézzük fel a számítógép feladatait, amit az 5. osztályban tanultunk. 2. feladat: A számítógép feladatai: adatok bevitele (egérrel, billentyűzettel stb), adatok feldolgozása (processzor, memória), adatok tárolása (háttértárak), adatok továbbítása, fogadása (modem, internetkapcsolat), eredmények megjelenítése (monitor, nyomtató stb). 3. feladat: A számítógép 2-es számrendszerben dolgozik. 4. Bináris jelentése: kettes számrendszerbeli adat.

113

Adatfeldolgozás megbeszélésénél vegyük sorra a különböző típusú adatokat. A tanulók már ismerik a számadatok feldolgozásához szükséges táblázatkezelő programot (pl. Excel). A szöveges adatok feldolgozása a megismert szövegszerkesztő programokkal történhet. Kép– és hangadatok feldolgozásához alkalmazhatók az előző években már megismert hang és képrögzítő, illetve szerkesztő programok. Végső következtetésként jussunk el odáig, hogy a számítógép minden területen segíti az adatok feldolgozását, de ehhez az adatoknak digitális formában kell lenniük! Az adatbázis kezelés az általános iskolások körében kevésbé ismert alkalmazás. 5. Pl Audacity program, TubeMaster++ ImageMagick, Growly Notes, BookingPOINT, Paste Master, PreMinder, SEEdit, Sibelius programok. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Adatok csoportosítása 2. feladat: Digitális adatok besorolása az elektronikus adatok közé 3. feladat: Digitális adatok feldolgozása, szavak kiegészítése. 4. feladat: Az adatkezelés lépéseinek meghatározása 5. feladat: Szöveges adat átírása 10-es, majd 2-es számrendszerbeli kóddá. 6. feladat: Szöveges adatok keresése az interneten, majd ezek feldolgozása Ismétlő kérdések: 1. Az adat bármilyen hír, közlemény, amit felfogunk, érzékelünk. 2. Adatkezelés az, ha szöveget írunk a számítógéppel és elmentjük, de adatkezelés az is, ha beírjuk a kapott érdemjegyet az ellenőrzőbe. (Az első esetben digitális adatokat kezeltünk, a második esetben analóg adatokat.) 3. Az adatfeldolgozás módszerei: számadatokból készíthetünk táblázatokat, grafikonokat. Szöveges adatokból készíthetünk vázlatot, abc sorrendbe rendezett listát, audiovizuális adatokból készíthetünk zenét, filmrészletet, állóképet. 4. Számfeldolgozó programok: Egyszerű számológép programok, Excel, Szöveges adatfeldolgozás: szövegszerkesztő programok: Word, Hang- és képfeldolgozó programok: Paint, Windows Hangrögzítő, Windows Movie Maker.

114

20. Az interneten talált információ felhasználása Képességek: Ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 




Együttműködésre nevelés








Szabálykövetés képességének fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Az internetet szokás információs szupersztrádának nevezni. 2. Nagy mennyiségű információhoz kényelmesen, gyorsan és olcsón férhetünk hozzá. 3. A hátrány, hogy ezek az információk lehetnek tévesek, hiányosak, félrevezetők. 4. Hivatalos, megbízható webhelyeket keressünk fel. Több weboldalról is gyűjtsünk információt ugyanabban a témában. Vessük össze ezeket. Az interneten talált információhoz a könnyű hozzáférhetőség miatt kialakult az a téves nézet, hogy korlátlanul bárki bármire felhasználhatja. 1. feladat: Arra mondjuk, hogy idegen tollakkal ékeskedik, aki más munkáit, eredményeit magáénak mondja. Az interneten talált információ az idő múlásával veszít az aktualitásából, ezért mindig érdemes meggyőződni a cikk létrehozásának dátumáról! 2. feladat: GPS, videofelvevős mobiltelefon, WIFI elterjedése Meg kell beszélni és érdemes szövegszerkesztőben be is gyakorolni a hiperhivatkozás beszúrását. Keressük fel az Országos Statisztikai Hivatal honlapját. Keressünk adatokat a tanulókat érdeklő témákban! 3. feladat: A grafikon szemléletessé teszi az adatokat. Hátrány lehet, ha oszlopdiagramnál nem a 0 beosztással kezdődik a függőleges tengely, mert ilyenkor téves adatot sugall az oszlopok egymáshoz viszonyított magassága. A plagizálás– mint szellemi tulajdon jogtalan felhasználása,– még nem terjedt el a köztudatban. Tanítsuk meg a hivatkozás készítését, aminek a tanulók majd jó hasznát veszik későbbi tanulmányik során. Próbáljuk ki a hivatkozások elhelyezését a lábjegyzetben illetve az írásmű végén Irodalomjegyzékben is! A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Keresztrejtvény a tanult fogalmakból 2. feladat: Hivatkozás jelölése 115

3. feladat: Hiperhivatkozás magyarázata 4. feladat: Rejtvény a plagizálás szóval Ismétlő kérdések: 1. a szerzői jogi törvény (Az 1999. évi LXXVI. tv a szerzői jogról.) 2. A hivatkozás során egy bejegyzés írunk a dokumentumunkba arról, hogy kinek a művét használtuk fel, idéztük stb., míg hiperhivatkozás megadásánál szövegünkből átléphetünk a hivatkozott másik dokumentumba. (általában az internet segítségével egy weboldalra) 3. Ha lehetővé akarjuk tenni azt, hogy az adott témáról az eredeti szövegben is olvashasson a dokumentumunk olvasója. 4. Vagy bemásoljuk a hivatkozott oldal URL-jét, vagy a szövegben utalunk a linkre. A Wordben Beszúrás\ Hiperhivatkozás menüpontokat kell választani. 5. A plágium más ember munkája, amit sajátunkként adunk elő.

116

21. Keresés az interneten- tematikus keresés Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és– feldolgozás képességének, fejlesztése. Nevelési cél: 

Kommunikációs eszközök helyes használata,








Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek






Információs és kommunikációs kultúra



Analógiás gondolkodás fejlesztése



Vizuális memória

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Információt gyűjthetünk a környezetünkben élőktől, barátainktól, ismerőseinktől. Információt gyűjthetünk a nyomtatott információhordozókból: könyv, újság stb, Információt gyűjthetünk, kereshetünk az internet segítségével a weblapokról. 2. Maga a számítógép is lehet információforrás. Ekkor csak a háttértárainkon lévő információk között kereshetünk. 3. A tanulók általában használják az internetet az őket érdeklő témákban. Közösségi oldalakon vannak jelen, keresőprogramokat használnak. Tudatosítsuk, hogy az internet segítségével hatalmas adatmennyiséget elérhetünk, de fontos, hogy gyorsan és egyszerűen rá is lelhessünk a minket érdeklő témára. 1. feladat Alkossanak a gyerekek csoportokat és vitatkozzanak az első feladatban leírt állításról! Az óra első felében beszéljünk a saját számítógépünk háttértárain való keresés lehetőségéről. Itt a mappaszerkezet felépítését kell hangsúlyozni. Ki kell a mappaszerkezet jó felépítésének fontosságát, hogy a későbbiekben ezen logika mentén megtalálhassuk a keresett fájlokat. Beszéljük meg, hogy miért nehéz más ember vincseszterén eligazodni? Vonjunk párhuzamot a háttértárunkon való eligazodás és a tematikus keresés között. 2. feladat: A Fényképek mappa almappái: Karácsony 2009, Biciklitúra 2009, Születésnap 3. feladat: A Biciklitúra 2009 mappán belül a feladat szövege alapján van 1. nap, 2. nap stb. és az 1. nap mappán belül találjuk a Tisza-tó.jpg fájlt. 4. feladat: A tű nagyon apró tárgy, a szénakazal hatalmas mennyiségű szénát tartalmaz, így nehéz a tűt megtalálni. A tematikus keresés kevésbé ismert és népszerű a tanulók körében. Ismertessük meg velük ezt a kereséséi lehetőséget is! 5. feladat: A téma szerinti csoportosítás a szakrendi katalógusra, az ETO osztályozásra hasonlít. Keressük fel a lap.hu oldalakat, hogy a tanulók megbarátkozzanak a tematikus kereséssel! 6. feladat: Témacsoportok a képen. Tudomány, kultúra, utazás, szórakozás, állat stb. 117

7. feladat: www.lap.hu.....Sport.....Labdajátékok....Kézilabda útvonalon eljutunk a http://kezilabda.lap.hu/ oldalra és ott megtaláljuk a szabályokat. Vagy www.lap.hu...Sport...Labdajátékok...Kézilabda...Kézilabda szurkolók.lap \kézilabda játékszabályok 8. A kategóriák közötti összefüggést részhalmazokkal lehet szemléltetni, ahol a valódi részhalmazok további valódi részhalmazokat tartalmaznak. (Nincs olyan elem, amely nem eleme valamely részhalmaznak.)

A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Linket jelző egérkurzor kiválasztása 2. feladat: Tematikus keresés jellemzőinek kiolvasása összekeveredett betűkkel 3. feladat: Háttértárakon végzett keresés beállításai 4. feladat: Tematikus kereső-feladat 5. feladat: Mappaszerkezet felépítése tematikusan Ismétlő kérdések: 1. A keresés konkrét dolog feltalálására irányuló cselekedet. 2. Hatékony a keresés, ha rövid idő alatt megtaláljuk a szükséges információt. 3. A háttértáron tematikus keresési módszerrel kereshetünk a mappák között lépegetve. 4. Az interneten kereshetünk tematikus vagy kulcsszavas keresővel. 5. A tematikus keresőoldalról indulva a témakörök között lépegettünk oldalról-oldalra, egyre inkább közelebb kerülve a keresett témához.

118

22. Kulcsszavas keresés az interneten Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és– feldolgozás képességének, fejlesztése. Nevelési cél: 



Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása:

Frissítő kérdések: 1. Internetes szolgáltatások: e-mail, böngészés, chat, blog, közösségi oldalak, keresés stb. 2. A tematikus keresőkkel témák szerint lehet keresni. A témák altémákra vannak osztva, azok további csoportokat tartalmaznak. Így lépésről-lépésre haladva juthatunk el a szüksége információig. 3. Előnye, hogy kevesebb oldalt kell keresésé közben átnéznünk, hátránya, hogy igazodni kell az altémákba foglalás logikájához. 4. A tematikuson kívül létezik kulcsszavas keresés is. Mutassunk rá, hogy a keresés nagyon hasznos szolgáltatás, hiszen az internetes oldalakon hatalmas adattömeg van felhalmozva. Beszéljük meg, hogy nem csak az internetes tartalmak között szoktunk keresni, ez egy alap operációs rendszer szolgáltatás is. 1 feladat: A keresőablakba beírva a keresésé feltételét (dátum megadása), keressünk képeket! A kulcsszavas keresését a tanulók már az előző években is használták. Megismerkedtek az összetett kereső kifejezésekkel is. Ebben a leckében a keresés hátterében történő dolgokat kell tudatosítani. Ilyen a keresőmotorok működése, a metaadat kifejezés és az indexelés. A jól megválasztott kulcsszóval kiszűrhetjük a téves találatokat. 2. feladat: A József szóra a tankönyvi ábra alapján 5 410 000 db találatot kaptunk, míg a József Attila kifejezésre 803 000 db találatot. A József szó esetén a találati listában a József név jelentése, a bibliai József, Szent József és a József Attila Színház is szerepel, vagyis minden olyan oldal, amiben a József szó szerepel. A „József Attila” kifejezés viszont csak József Attila nevű költőnkről hozott találatokat. Célszerű felhívni a figyelmet a képek keresésére és keresésük buktatóira. Megtévesztő találatokat kaphatunk, mert a keresőprogramok a képekre a címük, és nem a tartalmuk alapján tudnak keresni. Praktikus szolgáltatás az egyes weboldalakon található oldalon belüli keresés. Hívjuk fel erre is a figyelmet, és próbálják is ki ezt a szolgáltatást a tanulók. 3. feladat: A világhálón végrehajtott keresés több találatot ad, mindegy adott webhelyre kiadott keresés.

119

Munkafüzet 1. feladat: A legpontosabb találatot adó kulcsszó kiválasztása a feladat. 2. feladat: Az index fogalmát kell meghatározni 3. feladat: A Képek keresésének nehézségeit kell magyarázni. 4. feladat: A találati lista tulajdonságai 5. feladat: Képrejtvény 6. feladat. Keresztrejtvény a tanult fogalmakból.

feladatai:

Ismétlő kérdések: 1. A keresőmotor a keresőprogram másik neve. 2. Az internetes keresőmotorok két részből állnak. Az egyik összegyűjti az információt, a másik pedig rendszerezi azokat. Az információgyűjtést egy automatizált böngészőprogram végzi, amely állandóan pásztázza a megújuló weboldalakat. Ezek között bolyongva, linkről-linkre ugorva letölti a weboldalak tartalmát. A másik rész elemzi a begyűjtött oldalakat, metaadatokat társít hozzájuk, majd indexet épít. Az index segítségével könnyen megtalálhatók majd a keresési feltételeknek megfelelő oldalak. 3. A keresőkifejezések megadásánál használhatjuk az idézőjelbe zárást, a + jel után megadott kifejezéssel bővíthetjük, a – jel után megadott kifejezéssel szűkíthetjük a találati listát. 4. Azért hasznos a webhelyen belüli keresés, mert gyors, pontos és általában kevés elemből álló találati listát ad, míg a neten keresve ezek a tálatok az esetenként több millió találatban elsikkadnának.

120

IV. Infokommunikáció 1. Információszerzés az internetről Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és– feldolgozás képességének, fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése Nevelési cél: 




Etikus, jogkövető magatartásra nevelés









Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása:

Frissítő kérdések: 1. Kölcsönadom a tárgyimat, fájlokat küldök e-mailben. 2. Az ember általában kölcsönösségre törekszik, ha valamit megoszt másokkal. 3. Az egyik ember segíti a másikat, és a másik viszontsegíti. A tanulóknak természetes az internet használata, az interneten való jelenlét. Sokan aszerint ítélik meg a társukat, hogy fenn van-e valamelyik közösségi oldalon és ott mennyi ismerőse van. 1. feladat: Beszéljük meg, hogy van, aki nem az interneten tartja a kapcsolatot az embertársaival. Az idősebb generáció tagjai közül sokan nem szoktak rá erre a kommunikációs formára. Vannak, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a számítógép az internet elérést megvásárlását. A fájlcserélést tágan értelmezve megbeszéljük az előző években már tanult levélmellékletek küldését. Gyűjtsük össze ennek a módszereknek az előnyeit, hátrányait! 2. feladat: A fájl gyors fel- illetve letöltődésének akadálya lehet a fájl nagy mérete és a szűkös sávszélesség. A weblapokról letölthető fájlok is fontos információforrások. Gondoljuk végig milyen tennivalónk van, ha mi szeretnénk saját honlapunkon keresztül információt megosztani másokkal. Az FTP kapcsolat kevésbé ismert a tanulók körében. Ismertessük meg őket ezzel a lehetőséggel, később hasznát vehetik! A torrentezés ismertebb módszer Itt a már tanult szerzői jogok betartását hangsúlyozzuk. 3. feladat: a torrentezés a letöltött tartalomtól függően legális (törvénytelen) is lehet. Az interneten elterjedt Creative Commons jelzéssel egyre több oldalon találkozhatnak a tanulók. Hangsúlyozzuk a mozgalom eszmei tartalmát! Önzetlen emberek anyagi haszon nélkül átengedik művünk használatát más embereknek, közkinccsé teszik az alkotásukat. Legyen ez követendő példa!

121

4. feladat: a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható. Átdolgozhatod a művet. Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább Ismétlő kérdések: 1. Mi a torrent módszer lényege? 2. Fájlcserélő program pl. Wing 3. A tanulók érdeklődési körétől függ, hogy mit mentenek le az internetről. 4. Szórakozásra és a tanuláshoz.

122

2. Információ megosztása az interneten Képességek: Információszerzés és feldolgozás képessége, szövegalkotás képessége, együttműködési készség fejlesztése. Nevelési cél: 

A megszerzett információk felelős kezelésére nevelés









Én és önismeret kialakítása


Döntési képességek






Kritikus információkezelés képessége

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Az internetet kialakulásakor leginkább böngészésre, majd e-mailezésre használták az emberek. 2. A böngészés tudatosabb változata a keresés. Az elektronikus levelekhez nagyméretű mellékleteket is lehet csatolni. Az internetet sokféleképpen lehet kapcsolatok kiépítésére is használni. A gyerekek többsége el sem tudja képzelni azt a világot, amikor még nem volt (gyors) internet. Meséljünk a web1-es időkről, hogy értékelni tudják a jelenlegi lehetőségeket! Internetes enciklopédiaként mutassuk be a wikipédiát. (Enciklopédiáról már előző években tanultak.) Hasonlítsuk össze a kinyomtatott és az elektronikus enciklopédiát! Hangsúlyozzuk, hogy közös munka révén alakult ki ez az oldal, és önkéntes szerkesztők által állandóan bővül. 1. feladat: A http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Új_szerkesztőknek oldalon találjuk az információkat. A közösségi oldalakat valószínűleg jól ismerik a tanulók. Beszélgessünk a tapasztalataikról! 2. feladat: a valódi kapcsolat személyes, tényleges találkozást jelent. A virtuális nem valóst jelent, vagyis nem biztos, hogy ez a kapcsolat a valóságban is így működne, mint az interneten keresztül. A blogok egyre elterjedtebbek. Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait. Hívjuk fel a figyelmet a blogírás és a kommentek erkölcsi vonatkozásaira! Minden esetben vállalni kell a leírtak után a következményeket, a felelősséget! 3. feladat: Nem célszerű a blogon intim dolgokat megosztani az internet közönségével. Ne írjunk olyat, amivel valakit megbántunk! (erkölcstelen, sértő, rágalmazó dolgokat) Ne törekedjünk minden áron a népszerűségre. Legyen kevesebb barátunk, de azok igaziak! 4. feladat: Megválaszolása során lépet kaphatunk tanulóink blogolási szokásairól. A beszélgetés során próbáljuk alakítani, jó irányba terelni ezeket a szokásokat! A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Időrendi sorrendbe kell állítani az alkalmazások kialakulását. 2. feladat: Szét kell válogatni a web1-es és web2.0-es szolgáltatásokat. 3. feladat: A közösségi oldalak, a blogok és az ismerettárak jellemzőit kell megkeresni. 4. feladat: A közösségi háló ikonját kel értelmezni. 5. feladat: Adott témájú blogot kell keresni 123

Ismétlő kérdések: 1. Az interaktivitást nyújtó internetes alkalmazásokat nevezzük web2.0-esnek. Ahol a tartalmakat mi magunk is szerkeszthetjük. 2. Szerkeszthető ismerettárak, közösségi oldalak, webnaplók. 3. Az enciklopédia a tudomány egy területét dolgozza fel témakörök szerint. Az ismereteket tartalmi összefüggésükben írja le. Az enciklopédiában a keresést segíti a tartalomjegyzék, a betűrendes névés fogalommutató. Az enciklopédiából alaposan tájékozódhatunk a minket érdeklő témáról. 4. Tartalma állandóan bővül. Hipertext felépítésű, így hivatkozásokat tartalmaz, egyik szócikkről egérkattintással átugorhatunk egy másikra. Kulcsszavas keresővel lehet benne keresni. 5. Lehet, hogy a valóságban nem is olyan külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik a személy, mint amit megadott magáról. 6. Bloggerek az internetes naplót író személyek.

124

3. További web2.0-es lehetőségek Képességek: Információszerzés és feldolgozás képessége, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 

A megosztandó és a megszerzett információk felelős kezelésére nevelés





Információ keresése és felhasználása







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. A web2.0-es alkalmazások interaktívak, vagyis mi magunk is alakíthatjuk a weben lévő tartalmakat. 2. Szerkeszthető ismerettárak, közösségi oldalak, webnaplók. 3. Valószínűleg a közösségi oldalak lesznek a leggyakrabban látogatottak a web2.0-es alkalmazások közül. A tanulókat ismertessük meg a fotó és videómegosztó portálokkal. Ezek közül a könyv többet is említ. Érdemes a tanulók által ismertebbeket felkeresni. Az adott oldalon felhívni a figyelmet a kevésbé használt, de praktikus szolgáltatásokra. 1. feladat: Ha lehetőség van rá, hallgassunk meg egy-egy zeneszámot! A képmegosztók szintén hasznos oldalak. Itt utaljunk a feltöltött tartalmakra, a képmáshoz való jogra, vagyis senkiről nem szabad a tudta és engedélye nélkül fényképet vagy videót nyilvánosságra hozni. Utaljunk itt a weben talált képek további felhasználásnak jogáról és a Creative Commons szabályrendszerről! Buzdítsuk a tanulókat, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel, és tegyék közkinccsé szellemi javaikat! Hangsúlyozzuk ki a képek letöltése és a beágyazása közötti különbséget! 2. feladat: Nem sikerül a beágyazás, hiszen aa program nem találja a megadott helyen a megadott képet. 3. feladat: Bemutató készítésekor (ha nem online irodai alkalmazással készítjük) érdemes letölteni a háttértárunkra képet. Az online irodai alkalmazások kevésbé ismertek a tanulók körében. Ennek igazi előnyeit egy sokat utazó, sok helyen előadásokat tartó felnőtt, vagy nagy távolságokról együtt dolgozó csapat tudja kihasználni. Szorgalmazzuk a kollaboratív szerkesztői felületek használatát csoportmunka vagy projektmunka során! Az RRS-olvasók kevésbé ismertek a tanulók körében. Egy-egy téma iránt érdeklődő, valamilyen tevékenységet hobbi szinten művelő tanulók figyelmébe ajánlhatjuk ezt az automatikus tartalomkövető lehetőséget. A térképalkalmazások már előző évben is szóba kerültek a GPS kapcsán. Földrajzi tanulmányokhoz jól használhatók az online térképek. 4. feladat: Collaboratív szerkesztő felület pl a Google\Dokumentumok alkalmazás. 5. feladat: Az útvonaltervhez a térkép a http://maps.google.hu oldalon érhető el.

125

A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Creative Commons piktogram értelmezése 2. feladat: Kakukktojás keresése (web 1 web 2.0) 3. feladat: Hírcsatorna használatának feltételei 4. feladat: keresztrejtvény a web 2.0-es alkalmazásokról 5. feladat: RSS ikonokat tartalmazó oldalak keresése a neten Ismétlő kérdések: 1. Videómegosztó portálra fel lehet venni egy jól sikerült iskolai előadás felvételét, természetesen úgy, ha az összes –a videón szereplő személy– ebbe beleegyezett! 2. A szellemi termékek szerzői jogi védelem alatt állnak. Azokat felhasználni csak a szerző engedélyével lehet. Aki ezeket a jogokat megsérti, azt jogi úton felelősségre vonják és megbüntetik. 3. Licensz kifejezés magyarul használati jog. 4. Több ember dolgozik együtt. Mindenki a közös feladat azon részével foglalkozik, amihez a legjobban ért. Így ideális esetben az egyik ember tudása kiegészíti a másik ember tudását, és jelentősebb dolgot hoznak létre, mint ha mindenki külön-külön dolgozna. Az internet adta lehetőségeket kihasználva az együtt dolgozó emberek földrajzilag nagy távolságokra is lehetnek egymástól.

126

4. Publikálás a neten Képességek: Szövegalkotás képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége. Információszerzés és feldolgozás, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: 












Együttműködési képesség



Én és önismeret fejlesztése




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. A tanulók egy része biztosan regisztrált már közösségi oldalakon. Itt különböző információkat adhatott meg magáról. 2. Név, becenév, születési idő, lakcím, telefonszám, hobbi, iskolái neve, e-mail cím stb. 3. Vannak ilyen információk. A lakcímet (utca, házszám) nem biztos, hogy érdemes megadni. Az óra elején beszélgessünk a közösségekről. A fogalom jelentéséről, a közösségek szerepéről az ember életében. 1. feladat: iwiw, facebook, myvip, twitter, myspace A lecke következő része adataink megadásáról szól. Neveljük a tanulókat a felelősségteljes viselkedésre! Valós adatokat adjanak meg, és csak olyat, aminek megadását valószínűleg később nem bánják meg. 3. feladat: Gyakran előfordul, hogy a zaklató hívásokat, SMS-eket kapnak a gyerekek társaiktól. Ilyenkor kérjék felnőtt segítségét! A fórumokon az emberek megosztják egymással a véleményüket. Hívjuk fel a figyelmet a kulturált véleménynyilvánításra! A blog személyes, kitárulkozós internetes műfaj. Fontos, hogy fenntartással kezeljük az ott megjelent információkat. Kezdeményezzünk vitát, hogy milyen mélységig érdemes megosztani titkainkat az internetes világgal! 4. feladat: Előfordul, hogy a valakivel bizalmasan megosztott információt más emberektől halljuk vissza. Esetleg nem is úgy, ahogy az eredetileg elhangzott. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az interneten is vállaljuk fel a valódi énünket, ne akarjunk más bőrébe bújni, mert kellemetlen helyzetekbe keveredhetünk! Fontos felhívni a figyelmet a személyhez fűződő jogokra és az adatkezelés szabályaira. 6. feladat: Meg kell adni személyes adatainkat, ha bérletet akarunk csináltatni, ha könyvtárba iratkozunk be stb. A munkafüzet feladatai: 127

1. feladat: Közösségi oldalak kiválasztása 2. feladat: Személyhez fűződő jogok megfejtése 3. feladat: Keresztrejtvény a lecke anyagából 4. feladat: Képrejtvény Ismétlő kérdések: 1. Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik 2. A törvény is bünteti, ha más ember személyhez fűződő jogait megsértjük. 3. Az egyes embereknek joguk van a nevükhöz, a becsületükhöz, jó hírnevükhöz, a képmásukhoz és a hangjukhoz. 4. Valaki más nevében regisztrálunk egy közösségi oldalon, valakiről valótlan, sértő dolgokat állítunk, engedélye nélkül a fényképét feltesszük a netre, vagy engedélye nélkül hangfelvételét feltesszük a netre.

128

5. Elektronikus levelezés Képességek: Információszerzés és feldolgozás, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, Az ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége, tanulási képesség, szövegalkotási képesség. Nevelési cél: 




Testi és lelki egészségre nevelés






Kommunikáció


Szabálykövető magatartás



Kommunikációs képesség













Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, önálló feladatmegoldás Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: Válaszoljanak a Tk. ismétlő kérdéseire! Motiváció: Beszélgetés: FOM - Kinek írtál már levelet? - Postán vagy elektronikusan írtál? - Milyen alkalomból? Címezzenek meg egy borítékot! (Egyéni munka) -Mi kerüljön a borítékra? - Hogyan helyezzük el a borítékon a különböző adatokat? Tk. 97. old. 1. feladat (FOM) II. Elektronikus levelezés: Olvassák a Tk szövegét! 2. feladat: (FOM és ÖM) A melléklet csatolásáról is beszéljünk. - Milyen típusú állományok csatolhatók az e-mailhez? - Milyen típusú állományt csatoltál már levélhez? - Hogyan csatolható nagyméretű állomány? Levél továbbítása Tk. 97. oldalon szöveg olvasása.

feladó neve város utca házszám irányítószám

címzett neve város utca házszám irányítószám

Nyissák meg az általuk használt levelezőt! Küldjenek egymásnak levélbe ágyazva állományt!

129

III. Levél mentése Tk 98. old. szöveg olvasása! Tk. 3. feladat Tk szövegének olvasása 4. feladat (mentés különböző fájlformátumokban) Olvassák el az Érdekességek részt is a lecke végén. IV. Összefoglalás: Válaszoljanak a lecke végén található kérdésekre. Digitális feladatok Megoldások: 1. Elektronikus levelezéshez több email címet is létrehozhatunk. Elektronikus leveleinket tovább is küldhetjük. A Beágyazás menüvel a levél szövegterületére is beilleszthető egy másik levél, vagy annak részlete. 2. Fényképek (mappa), Verseim (mappa) 3. Fájl menü Mentés másként menüpont Tallózás a mappaszerkezetben Új fájlnév megadása (nem feltétlen szükséges) Fájl típusának kiválasztása (nem kötelező) Mentés gombra kattintás V. Házi feladat: A Mf. 1. feladat

130

2. Levelezőlista Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége, együttműködési képesség fejlesztése, felkészülés a felnőtt lét szerepeire, információszerzés és– feldolgozás képessége. Nevelési cél: 

Eligazodás a mindennapi életben














Kommunikációs kultúra fejlesztése







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló munka Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: A Tk 99. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak! Tk. 99. old. 1. feladat Tk szövegének elolvasása. Tk 99. old. 2. feladat megválaszolása II. Beszélgetés: - Szoktál-e levelet írni postán, vagy elektronikusan idegeneknek? - Mit tehetsz, ha egy adott témakörben információhoz, új ismeretekhez szeretnél jutni? (társaktól, szülőktől, tanároktól, lehet érdeklődni, könyvekben utána lehet nézni, interneten lehet keresni, stb) - Milyen keresőszoftvert használsz? III. Levelezőlisták: Olvassák el a Tk.-ben a levelezőlistákra vonatkozó részt. Nézzenek utána milyen témában léteznek levelezőlisták! (Tk. 99. old. 3. feladat) Fogalom: Levelezőlista: e-mail alapú fórum, meghatározott téma iránt érdeklődők számára. Jellemzi a:  Közös e-mail cím  Adatbázis, mely legalább a csoporttagok e-mail címeit tartalmazza Egy lista lehet zárt vagy nyitott, attól függően, hogy egy érdeklődő engedély nélkül, vagy csak engedéllyel csatlakozhat-e a tagsághoz. Olvassák el a (Tk. 100. old.) mi a különbség a nyílt és zárt levelezőlista között. Tk 100. old. 4. feladat Olvassák el a Tk. Levelezőlista létrehozásáról szóló részét. Nézzenek utána a levelezőlisták használatának illemszabályainak Mf. 40. old. 5. feladat http://weblabor.hu/levlistak/illemszabaly oldalon 131

Olvassák el az érdekességek részt. III. Összefoglalás: Mf. 40. oldal 3-4. feladat Digitális feladatok Megoldások: 1. A levelezőlista egy levélküldő alkalmazás, internetes szolgáltatás. Ugyanazt a levelet a csoport bármely tagja egy közös email címen keresztül egyszerre sok címzettnek juttatja el. Levelezőlistát csak az arra feliratkozottak olvashatják. A levelezőlistákat programok vezérlik. 2. Nyílt listára bárki feliratkozhat. Levelezőlistát bárki létrehozhat. A levelezőlisták csak a listatagok leveleit fogadják. 3. Téma meghatározása Lista e-mail címének megadása Azonosító megadása Jelszó beírása Nyílt vagy zárt legyen a lista Létrehozó személyi adatai Mehet gomb Válaszoljanak a lecke összefoglaló kérdéssorára! IV. Házi feladat: Mf 40. old. 2. feladat Rejtvény megfejtése válasz a kérdésekre

132

3. Mobilkommunikáció Képességek: Kommunikációs képesség, információszerzés és– feldolgozás képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, a lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség fejlesztése.

Nevelési cél: 












Információszerzés és feldolgozás







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális tananyagok Munkaforma: frontális munka, önálló munka Tananyag feldolgozása: I. Ismétlés: A Tk 101. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak! Tk. 101. old. 1. feladat II. Beszélgetés: - Miért van szükségünk a mobil kommunikációs eszközökre? (Célunk az egymás gyors elérése, információk minél gyorsabb megszerzése, gyors tájékoztatás, stb.) - A mobil kommunikációs eszközök milyen módon teremtenek kapcsolatot egymással? (rádióhullámok segítségével) - Milyen eszközöket használunk információszerzéshez, átadáshoz? (rádió, tv, számítógép-internet, telefon) III. Telekommunikáció: Tk szövegének elolvasása. Tk 101. old. 2. feladat (Az egyik lehetséges értelmezése, hogy az emberek mozgásban vannak, és magukkal viszik a technológiát. Másik értelmezésben a mobil kommunikáció lehetővé teszi, hogy az ember mozgás közben információt hozzon létre, azt továbbítsa, illetve információhoz juthat. Ilyen eszközök például a mobiltelefonok, laptopok, PDA-k stb.) IV. Mobil kommunikációs eszközök: Tk. szövegét olvassák! Tk. 101. oldal 3. feladat a táblázat alapján beszéljenek az eszközök adta lehetőségekről. Ismételjék át a hetedik osztályban tanult fogalmakat: SMS, MMS, WWW, e-mail (Tk. 4. feladat) Fogalom: A WAP (Wireless Application Protocol) a vezeték nélküli adatátvitel nyílt, nemzetközi szabványa. Hordozható eszközökhöz fejlesztették ki.

133

Tk 9.oldal 3. és 4. feladat megoldása V. Mobiltelefon-hálózatokműködése: A Tk szövegének elolvasása. (102. old.) A szöveg megértését a tankönyvi ábra is segíti. A mobilközpont feladatai Tk szövegének olvasása. Tk 102. old. 5. feladat MF 4. old. 2. feladat mondatainak kiegészítése önállóan. VI. Adatátvitel: Fogalom Adatátvitel alatt bármilyen adat egyik helyről egy másikra való továbbítását értjük. Tk. szövegének olvasása: Informatikai értelmezés, adatátviteli közegek Fogalom A Bluetooth rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány. Tk. szövegének olvasása VII. Összefoglalás Digitális feladatok: Megoldások: 1. TELEKOMMUNIKÁCIÓ 2. szövegszerkesztés 3. bitek, byte-ok Válaszoljanak a Lecke végén található kérdésekre. Mf. 41. old. 1-3. feladat VIII. Házi feladat: A Tk. leckéje Mf 41. old. 4. feladat megoldása

134

V. Információs társadalom 1. Buli az egész világ Képességek: Személyi és személyes adatok ismerete, azok megkülönböztetése, adatkezelés, információszerzés és feldolgozás. Nevelési cél: 

szerzői jog védelmének fontossága,



adatok védelme,



jogszabály ismerete.


Információszerzés az internetről,



adataink védelmének fontossága,



kritikai képesség,



mindennapi életben való eligazodás,



a szabad felhasználás korlátainak megismerése, korlátozások felismerése.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport Tananyag feldolgozása: A közösségi oldalak egyre népszerűbbek diákjaink körébe. Ezen órán a közösségi oldalak biztonságos használatára helyezzük a hangsúlyt. Az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy a gyerekekkel megértetni a maximális adattakarékosságra való törekvést. Aki sok adatot megoszt magáról, az sok veszéllyel is kénytelen szembenézni. A Facebook mint tudjuk nem a biztonságáról híres. éppen ezért fontos, hogy a gyerekek ismerjék és alkalmazzák a legfontosabb biztonsági beállításokat. A Facebookot is elérhetjük titkosítva, azonban alapértelmezettben nincs bekapcsolva ez az opció. Ezen segít a Google Chrome-hoz letölthető Force HTTPS, és a Firefoxhoz elérhető hasonló kiterjesztés – utóbbi azonban nem csak a Facebookon, hanem minden egyéb oldalon is próbálkozik a https használatával. 1. Hangulati előkészítés Elevenítsük fel amit a személyes adatról, illetve az adatok védelméről tanultunk. Ehhez a mf. 1, és 2. feladata ad segítséget. 2. Új anyag feldolgozása Milyen biztonsági intézkedést tehetünk? A tankönyv által javasolt beálltásokat nézzük végig. Beszéljük meg, hogy melyik funkciót érdemes bekapcsolni, melyik az, amelyiket csak indokolt esetben. Térjünk ki az Üzenőfal használatára. Mit érdemes kiírni az üzenőfalra. Építsünk saját hálózatot. a tankönyv a Network oldal használatát javasolja, de természetesen más oldalakon is készíthetünk saját hálózatot. 135

2. Oszd meg és uralkodj! Képességek:: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Nevelési cél: 

személyi adatok védelmének fontossága,



adatok kezelésének felelőssége,



informatikai biztonság.


Információszerzés az internetről,



adataink védelmének fontossága,



kritikai képesség,



mindennapi életben való eligazodás

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport Tananyag feldolgozása: 1. Hangulati előkészítés Indítsuk az órát beszélgetéssel. Ki töltött már fel a netre képeket? A beszélgetés irányuljon arra, hogy mi volt a célja a feltöltésnek? Milyen oldalakra? Mennyire volt egyszerű a feltöltés stb. 2. Új anyag feldolgozása Képek feltöltéséhez az Indafotót ajánlom. http://indafoto.hu Ismerkedjünk meg vele! Először egy Indapass-ra lesz szükségünk. A regisztráció után már kezdődhet is a képek feltöltése. Ami miatt szívesen ajánljuk a gyerekeknek, elsősorban az, hogy a képeket a GoogleMaps térképén is elhelyezhetik. http://www.maps.google.hu Megnézhetik azt is, más felhasználók képei hol készültek, vagy böngészhetnek a térképre terített képszőnyegen. Ideális akkor, ha a év végi kirándulás képeit akarják rögzíteni, vagy éppen kirándulás előtt vannak. 3. Biztonság Elevenítsük fel, hogy mit is tanultunk a szerzői jogról! Kit tekintünk szerzőnek, és mi is az a szerzői alkotás. 4. Szituációs játék Két szereplő. esemény: Az egyik osztálytárs készített rólad egy képet, amiről te nem tudtál. Elég előnytelen pozícióban ábrázol és ezt feltöltötte a Facebookra. Most láttad meg magad. Játsszák el a történetet! Hallgassuk meg a többi osztálytárs érvelését is, tapasztalatait. A valóságban előfordult-e már hasonló eset, ők hogyan oldották meg a problémát. 136

Ezután térjünk csak át a jogi hátterére. Ebben segít a mf. 4., 5. feladata. Minden esetben keresd meg az illető személyt és kérd meg, hogy távolítsa el a fotót. Ha ezt nem teszi meg, jogi lépéseket kezdeményezhetsz ellene. Feltétlenül emeljük ki, akár fotót, akár videót töltünk fel a netre, mindig tartsuk be a következő szabályokat! 1. Ne tölts fel fenyegető, ízléstelen, rágalmazó, mások személyiségi jogait vagy emberi méltóságát sértő, anyagot! 2. Ne tölts fel olyan anyagokat, amelyeknek a közléséhez nincs jogod! 3. Ne tölts fel, ne publikálj, illetve semmilyen formában ne tegyél hozzáférhetővé olyan tartalmat, amely szerzői jogot sérthet! 4. Ne zaklass semmilyen módon más felhasználókat! Hangsúlyozzuk, hogy a felhasználó felelős minden olyan tevékenységért, amely saját regisztrált neve alatt a rendszerben történik.

137

3. A biztonság alapjai Képességek: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 

kommunikációs eszközök helyes használata,



mindennapi életben való eligazodás.


információ keresése és felhasználása,



az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek,



információs és kommunikációs kultúra,



problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,



döntési képesség,

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, yteach.com feladatok Munkaforma: frontális, egyéni munka, pármunka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán ismerkedjenek meg a gyerekek, hogy mik azok a biztonsági intézkedések amit meg kell tenni, ahhoz, hogy nagyobb biztonságban netezhessenek. A védelmet 3 lépésben határoztuk meg! Az első kettővel magát a számítógépet védjük. A védelem harmadik foka mindaz a tudás amivel rendelkezünk. Minél több ismerettel, tapasztalattal rendelkezünk, annál nagyobb biztonságban lehetünk. 1. Hangulati előkészítés Csoportmunka ( két csoport) Összegyűjtöttük a ma használatos operációs rendszerek ikonjait. Ki melyiket ismeri fel? Honnét szerzed be az operációs rendszert? Vélemények meghallgatása Érvek és ellenérvek csoportban. Gyűjtsenek olyan információkat, amivel a másik csoport véleményét meg tudják győzni. 2. Új anyag feldolgozása Csoportmunka 3 csoport 1. csoport Készítsenek szóróanyagot, ehhez bármely szövegszerkesztő programot használhatják. Megszívelendő tanácsok csetelés közben! Háttéranyagként felhasználhatják a tankönyv Biztonság alapjai leckét, illetve az Internetet. 2. csoport

138

A yteach.com oldal biztonság alapjai lecke videóját nézzék meg, az ehhez kapcsolódó feladatokat oldják meg. Készüljenek fel egy rövid beszámolóval Biztonságos jelszó címmel. 3. csoport Hasznos oldalak gyűjtése, melyek segítenek a biztonságos internetezésben. Az ajánlott oldalak rövid bemutatása. Ehhez a tk, illetve az Internetet vehetik igénybe. Érdekességként olvassák el a munkafüzet 4. feladatát, melyben a leggyakrabban használatos jelszavakról olvashatnak. Csoportok munkáinak beszámolója. Érdekesség: A munkafüzetben a leggyakrabban használatos jelszavakról olvashatnak a 4. feladatban.

139

4. Biztonság határok nélkül Képességek:: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

és

Nevelési cél: 















problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Különbségtétel a valóságos és virtuális dolgok között; segítségkérés,



döntési képesség.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. hangulati ráhangolódás Csoportmunka. A csoportok ugyanazt a feladatot kapják. Fogalomtérkép készítése a Kidspiration programmal. Mi jut eszedbe arról, hogy zaklatás? Az ötletbörze készítésére kb. 5 percet adjunk! A csoportok munkáiból közös fogalomtérkép készítése. Ezt készíthetjük interaktív táblán, itt ki tudjuk használni a színeket, kiemeléseket, képeket. Ha nincs interaktív táblánk, akkor használjunk hagyományos táblát. Az első csoportból felír valaki egy kifejezést, szót, amit lejegyeztek, majd átadja a tollat a második csoportnak, ők is felírnak, de csak olyan szó kerülhet fel, ami még nincs a táblán, és ezt folytatják addig, amíg minden kifejezés nem kerül fel a táblára. Így készül egy a közös fogalomtérkép! Ami óra végéig legyen a gyerekek előtt! 2. új anyag feldolgozása 1. fogalom értelmezése Értelmezzük a zaklatás fogalmát! A cyber-bullying (magyarul online zaklatás), ha egy ember vagy egy csoport arra használja az internetet, a mobiltelefont vagy más digitális technológiát, hogy embertársát bántsa, kellemetlen helyzetbe hozza, zaklassa. Fontos kiemelni, a magyar törvények tiltják és büntetik a zaklatást, így az online zaklatást is! 2. Nézzünk meg erről egy videó filmet! yteach.hu oldalon a Biztonságos internet határok nélkül c. leckénél. Beszélgessünk a filmről, ha bizalmas légkört tudunk kialakítani, akkor kérdezzük meg, hogy velük történt-e már olyan, hogy zaklatták őket? Milyen kimenetele lett a zaklatásnak? 140

Oldják meg a videóhoz kapcsolódó feladatokat! Olvassák el és értelmezzék, hogy mit tehetnek akkor, ha zaklatás áldozatává váltak! tk. Mit tehetsz, ha zaklatnak c. rész. 3. Plakát készítése Az interaktív táblán levő zaklatás fogalomtérképből készítsenek plakátot! Mivel egészítenétek ki, ha ez egy óriásplakát lenne, és valamelyik forgalmas helyre helyeznénk el! A legjobbnak vélt ötletet valósítsák is meg! Pl. Mondj nemet a virtuális zaklatásra! STOP tábla elhelyezése, stb. 4. Képek a neten Több fényképet (ez lehet újságból kivágott fotó is) elhelyezünk az osztályban, akár a földre is. Megkérjük a gyerekeket, válasszanak maguknak képet, és álljanak oda! Az így létrejött csoportok feladata: Mutassák be azt a személyt, aki a képen van! A bemutatkozás után emeljük ki, hogy a fotó nagyon sok mindent elárul rólunk! Egy-egy képről sok mindenre lehet következtetni! Megszívlelendő, hogy magunkról a közösségi oldalakra milyen képet teszünk fel.

141

5. Netezz biztonságosan! Képességek:: Kommunikációs képesség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 















problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.



döntési képesség.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka. Csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Hangulati előkészítés Napjainkban az internet hemzseg az „ingyenes” ajánlatoktól. Ezen ajánlatok mögött általában ugyanaz az elv áll, néhány lényeges személyes adat (név, cím, telefonszám, bankszámlaszám, stb.) megszerzése. Beszélgessünk erről a gyerekekkel. Miről ismerik meg az állítólagos ingyenes ajánlatokat? Kaptak-e már ilyet? Mit tettek? 2. Új anyag feldolgozása Nyomok az interneten Nyomokat hagyunk magunk után az interneten Az internet szolgáltatásait használva az IP-cím mentésre kerül az adott weboldal naplófájliban, az e-mailek fejlécéiben is megőrzésre kerül. Keressék meg, hogy a számítógép hol tárolja ezeket az adatokat! Érdekes feladat lehet, annak kutatása, hogy milyen adatot tárol rólunk az Internet. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy célszerű időnként ezt a keresést elvégezni. feladat. A Google. keresőjébe írják be a nevüket! Milyen információt tárolnak a számítógépek. Mit tehetnek, ha számukra kedvezőtlen információt találnak.

142

Összefoglalás, számonkérés Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége. Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. A mindennapi életben való eligazodás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Nevelési cél:  kommunikációs eszközök helyes használata, Fejlesztési feladatok: 







lényegkiemelő képesség fejlesztése

Szemléltető eszközök: feladatlap Munkaforma:, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán a feladatlap A, B, C feladatait oldják meg a gyerekek. A feladatlap megoldásai: 1. feladat. Mások visszaélhetnek vele. 2. feladat: szerzői jogi védelem 3. feladat. a.) a letöltött állományokat elolvashatom b.) filmet letölthetek és megnézhetem 4. feladat: Jelszónak ne válaszd a kedvenc háziállatod nevét I Rendszeresen cseréld a jelszavadat! I A böngészőnek engedélyezd, hogy mindig jegyezze meg a jelszavadat! H Olyan jelszót válassz, amit könnyen meg tudsz jegyezni! H A jelszó legalább 7 karakterből álljon. I 5. feladat: A felhasználó felelős minden olyan tevékenységért, amely saját regisztrált neve alatt a rendszerben történik. 6. feladat: erős jelszó, közösségi oldalon korlátozom mások hozzáférését a személyes adatokhoz, több e-mail cím. 7. feladat: idegesítő, vírust terjeszt, a saját e-mail címemen keresztül küld levelet. 8. feladat: kék vonal www.kekvonal.hu biztonságos internet www.biztonsagaosinternet.hu saferinternet.hu www.saferinternet.hu 9. feladat. C:\Documents and Settings\felhasználó név\Temp\ B Feladatlap megoldásai 1. feladat. Védje a tulajdonos szellemi termékét. 143

2. feladat a.) A személyes adatot a törvény védi. 3. feladat: a.) Ne válaszolj soha bántó, sértő üzenetekre! b.) Töröld ki a sértő üzeneteket! c.) Válts másik felhasználónévre! d.) Ne add meg a személyes adataidat! 4. feladat. b.) filmet letölthetek és árulhatom. d.) zenét letölthetek és átküldhetem a barátomnak 5. feladat. regisztráció barátokkal levelezés iskolai levelezés közösségi oldalak 6. feladat. b.) Számokat vagy betűket tartalmaznak. d.) Speciális karaktereket is tartalmaznak. e.) Minden alkalmazáshoz más jelszót használunk. 7. feladat. Írj három olyan esetet, amikor megsérted a személyes adatokról szóló törvényt? Ha más nevében írsz üzenetet 8. feladat. Károsak-e a cookie-k? Válaszod indokold! A cookie alapvetően nem károsak, ezek egy szövegfájlok, amit a böngésző ment le a számítógépünkre. 9. feladat. Káros, jogsértő tartalmak bejelentésekor. C feladatlap megoldásai 1. feladat. a.) másik személy számára történő másolás b.) értékesítés c.) módosítás 2. feladat. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 3. feladat. jelszó, e-mail cím 4. feladat. A cookiek egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden szerver felé irányított kérés alkalmával. 5. feladat: felhasználónév dátum állat neve 6. feladat: 144

pin kód, hitelkártya száma, jelszó 7. feladat: a.) fantázianéven csetelj! b.) moderátoros csetet használj! c.) durva üzenetekre ne válaszolj 8. feladat. a.) Nem válaszolok soha bántó, sértő üzenetekre. d.) Nem adom meg a személyes adataimat. 9. feladat. Rémhír, beugratás, leggyakrabban e-mailben terjed.

145

VI. Könyvtári és médiainformatika 1. Menjünk könyvtárba! Képességek: Kommunikációs képesség, információ ismeretszerzéshez szükséges képességek.

összegyűjtésének

képessége.

Az

önálló

Nevelési cél: 

Információ felelős használatának kialakítása



Kommunikációs eszközök helyes használata





Tanulási képességek fejlesztése



Információ keresése és feldolgozása




Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet Munkaforma: frontális, egyéni munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. A könyvtárak a feladatuk szerint lehetnek: Közművelődési: községi, városi, megyei, országos könyvtár. Szakkönyvtárak, elektronikus könyvtárak. Meghatározott olvasókör részére fenntartott pl iskolai, egyetemi könyvtár. 2. a könyvek lehetnek szépirodalmi és szakirodalmi művek. 3. A Cutter-szám: a betűrendi jel másik neve a jelölés kidolgozójának (C.A. Cutter) neve után. A szépirodalmi műveket szerzőjük neve szerinti betűrendi sorba rakják. 4. Az ETO szám az ismeretközlő irodalom rendszerezésére szolgál. Az ETO szó jelentése: Egyetemes Tizedes Osztályozás. A tudományok területét 10 nagy csoportba osztották. Ezeket 0..9-ig számokkal jelölték. 5. Kézikönyvek a szótárak, lexikonok, enciklopédiák. A frissítő kérdések segítségével ismételjük az előző években tanult könyvtári ismereteket. A tankönyvi ábrák segítségével tekintsük át a könyvtári állomány csoportosítását. Újabb ábra a tanult könyvtárfajták rendszerezését segíti. 1. feladat: Jókai Mór: Kőszívű ember fiai című műve a kölcsönözhető szépirodalmi művek közé tartozik. 2. feladat: Az angol-magyar szótár nem kölcsönözhető kézikönyvek közé tartozik. 3. feladat: A kémiai elemekről szóló könyvet a szakirodalmi művek között, a kémiát jelző 540-nel kezdődő ETO számnál találunk. 4. feladat: A tanulók lakókörnyezetében biztosan van iskolai könyvtár és valószínűleg községi könyvtár. 5. Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója automatikusan tagja. Az Országos Nemzeti Könyvtárról már hallottak a tanulók. Keressük fel az interneten a www.oszk.hu oldalt és olvassuk el a beiratkozás további feltételeit! Ez valószínűleg jelentősen eltér az iskolai könyvtárhasználat szabályaitól! 146

Az elektronikus könyvtárakat felkeresve bemutathatjuk, hogy az internet segítségével nagyon sok könyvtár állományában kereshetünk minket érdeklő témában könyveket. A Petőfi Irodalmi Múzeum címe: www.pim.hu Itt az Önálló honlapjaink menüponton továbblépve találjuk a Digitális Irodalmi Akadémiát. A munkafüzet feladatai: 1. feladat: A könyvtári műveket átismétlő keresztrejtvény 2. feladat: A katalógusokat átismétlő rejtvény 3. feladat: Szöveg kipótlás- könyvtári szabályzat az OSZK oldalról 4. feladat: E-könyvtárcímek keresése 5. feladat: A pim.hu oldalon talált szövegek felhasználási szabályai 6. feladat: Hivatkozás megadása Ismétlő kérdések: 1. A kötet szépirodalmi vagy szakirodalmi mű-e? Kölcsönözhető vagy kézikönyv 2. Közművelődési könyvtárak vagy meghatározott olvasókör részére fenntartott könyvtárak. 3. Az elektronikus könyvtár nagy távolságokból is elérhető az internet segítségével. 4. Elektronikus könyvtárak: pl. mek.oszk.hu, e-konyvtar.lap.hu, konyv-e.hu, elib.kkf.hu stb. 5. Szakmát tanulhasson és felnőttként a társadalom hasznos, dolgozó tagja lehessen.

147

2. Keresés a könyvtárban, adatbázisokban Képességek: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 













Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő kérdések: 1. Adatbázis nagy mennyiségű, azonos típusú adatokat tartalmazó gyűjtemény. Itt az adatok egymással összefüggő rendszerbe vannak rendezve. 2. Telefonkönyv 3. A számítógépes adatbázisokat egy program kezeli. A lecke egy számunkra szükséges könyv – különböző módon való megkereséséről szól. A könyvtárban kereshetünk a katalógusszekrényben és modern változatában, a számítógépes könyvtári katalógusban. A harmadik módszer a könyvtárak interneten elérhető katalógusában történő keresés. Így a könyvtárba sem kell elmennünk, hogy megtudjuk, hogy meg van-e az adott könyv és kikölcsönözhető-e? Vitassuk meg a tanulókkal, hogy mikor érdemes használni a különböző kereséséi módokat! Gyakoroljuk a keresést az interneten elérhető számítógépes katalógusokban! Szoktassuk rá a gyerekeket a helyes keresési módszerekre. Tudatosítsuk, hogy a túl sok keresési feltétel megadásával indokolatlanul leszűkítjük a találati listát! 1. feladat: A három halmaz a Szerző, a Cím és a Kiadó, nyomda. A találat a három halmaz metszete, a közös részük. 2. feladat: A találat Valaczka András által írt Olvasmánynapló Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényhez, amit a Nemzeti Tankönyvkiadó adott ki. 3. feladat: Az első könyv ki van kölcsönözve. A kölcsönzési idő lejár 2010. augusztus 25-én, 23:59:00kor. A második könyv benn van a könyvtárban és kölcsönözhető. 4. feladat: A korlátozottan kölcsönözhető könyvek azok, amelyek a többi könyvnél rövidebb ideig kölcsönözhető csak ki. A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Adatbázis és a könyvtári katalógus halmazábrába helyezése. 2. feladat: Könyvtári adatbázis fogalmának meghatározása. 3. feladat: Papíralapú és számítógépes katalógus tulajdonságai. 4. feladat: Összetett keresés keresési feltételeinek értelmezése. 5. feladat: Találati lista értelmezése. 148

Ismétlő kérdések: 1. A katalógusszekrényben a könyvek katalóguscédulái találhatók. 2. Összetett keresésnél több keresési feltételt is megadunk. Pl cím és szerző, cím és kiadó stb. 3. A könyvtári keresőprogram lehet a Corvina, Nektár, e-Corvina, Hunteka stb. 4. A könyvek státusza lehet: kölcsönözhető, korlátozottan kölcsönözhető, kikölcsönzött (kintlévő).

149

3. Informatika a könyvtárban Képességek: Információszerzés és feldolgozás, tanulási képességek fejlesztése. Nevelési cél: 












Szabálykövető magatartás kialakítása

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Frissítő 1. Általában 1-2. osztálytól már járnak a gyerekek az iskolai könyvtárba. 2. Valószínűleg az olvasótermi szolgáltatás, majd a kölcsönzés. 3. Kölcsönzés, internet használata

kérdések:

Az eddig megismert könyvtári szolgáltatások áttekintése után beszéljük meg az újabb könyvtári szolgáltatásokat. 1. feladat: A könyvtári élmény lehet egy jó könyv elolvasása stb. 2. feladat: A szépirodalmi műveket a Cutter szám segítségével lehet megkeresni. 3. feladat: szakirodalmat az ETO szám segítségével kereshetünk. Az újabb könyvtári szolgáltatások között utaljunk a vonalkód használatára. Hangsúlyozzuk a felelősségteljes kölcsönzői magatartást! Közös érdekünk, hogy a kikölcsönzött kötetek a kölcsönzési idő lejártára visszakerüljenek a könyvtárba. Beszéljük meg az e-könyv előnyeit, hátrányait. Hangsúlyozzuk a környezetvédelmi szempontokat, azt, hogy az e-könyv által csökkenthető a papírfelhasználás. 5. feladat: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-könyv oldalon sok hasznos információt találunk. 6. feladat http://www.ekonyvcentrum.hu oldalon találunk e-könyveket. A munkafüzet feladatai: 1. feladat: Keresztrejtvény a könyvtári szolgáltatásokról 2. feladat: Azonosítás a könyvtárban 3. feladat: Rejtvény a kölcsönzés szabályairól 4. feladat: Szöveges fájlformátumok gyakorlása 5. feladat: E-könyv jellemzőinek felismerése Ismétlő kérdések: 1. Hagyományos könyvtári szolgáltatások a kölcsönzés, olvasótermi szolgáltatások (pl fénymásolás)

150

2. A hagyományos (papíralapú) katalógusban manuálisan kell keresni a kartonlapok között. Az elektronikus katalógus egy számítógépes adatbázis, ahol egyszerű és összetett keresést is végezhetünk. 3. Az e-könyv digitális formában tárolt könyv. Ugyanígy nevezik a kisméretű, hordozható készüléket, amellyel ezeket a könyvfájlokat lehet olvasni. 4. Pl. *.doc, *.rtf, *.txt, *.pdf

151

4. Nyomtatva vagy elektronikusan? Képességek: Problémalátás, problémamegoldás. Alkotva tanulás képessége. Nevelési cél: 


















Információszerzés és feldolgozás képessége

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Frissítő 1. A számítógép kettes (bináris) számrendszerben működik. 2. Digitális formában mentjük el az adatainkat. 3. Digitalizáló készülék a szkenner 4. Szkennerrel nyomtatott formában lévő adatokat lehet digitalizálni.

kérdések:

A lecke a papíralapú és a digitális információhordozókról tanultakat rendszerezi és hasonlítja össze. 1. feladat: Johannes Gutenberg, eredetileg Gensfleisch néven (1400 körül-1468) a németországi Mainzban született. A patrícius családból származó nyomdász már az 1430-as évek végén kísérletezett a nyomtatással, de nyomtatványai csak az 1440-es évekből ismeretesek. Találmánya alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel. (http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/nyomdak/nyomtatott_konyv_index_hu.htm, 2011 02 19.) További információk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg 2. feladat: Papíralapú információhordozók: Könyv, újság, folyóiratok, magazinok, prospektusok, szórólapok, képeslapok, fényképek stb. Világítsunk rá a nyomtatott információhordozók kezelésének a nehézségeire, és így vegyük számba az elektronikus (digitális) információhordozók előnyeit! 3. feladat: Tulajdonképpen mindenfajta számítógéppel feldolgozható fájl kiterjesztése digitális formátumot jelent. 4. feladat: a tankönyv egy oldalát beszkennelve pl A4 75 dpi felbontásban Color beállítással 142 kB a fájl mérete. Ugyanez pdf formátumban 126 kB. 400 dpi felbontásban A4 Color már 1,56 MB. A teljes könyv 130 oldalas, vagyis 1,56 MB*130= 202,80 MB lenne a méret. Hívjuk fel a figyelmet az elektronikus információhordozók nagy hátrányára: a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy hamar elavulnak ezek az eszközök. 5. feladat: Valószínűleg már nem tudjuk leolvasni a 20 évvel ezelőtti flopi tartalmát, mert tönkrementek a leolvasó berendezések. 6. feladat: Konvertálás szó átalakítást jelent. 152

7. feladat: A számítógépes adathordozók fejlődése: Mágnesszalag, mágneslemez (egyre kisebb a hordozó mérete és egyre több adat fér rá), cédé, dévédé (optikai tárak), pendrájv (írható-olvasható hordozható memória) 8. feladat: A digitális könyvhöz kell elektromos áram, leolvasó eszköz. A nyomtatott könyvek esetében ezekre nincs szükség. 9. feladat: Mindkettőnek vannak az előnyei és a hátrányai is. Ismétlő kérdések: 1. Az adathordozón adatokat tárolunk. 2. A tárolás történhet analóg és digitális formában. 3. Digitális adathordozók: mágneslemez (flopi) – flopiolvasó, cédé, védévé – dévédé olvasó 4. Nyomtatott könyv: Nem kell hozzá elektromos áram és olvasó berendezés, de drága, a papírgyártás környezetromboló tevékenység. Elektronikus könyv: Viszonylag olcsó, környezetbarát, de a használatához kell elektromos áram és olvasóeszköz.

153

5. Összefoglalás Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: 

Kommunikációs eszközök helyes használata,








Lényegkiemelő képesség fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma:, egyéni munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Könyvtárak és használatuk: 1. feladat: Az Országos Széchenyi Könyvtár a www.oszk.hu oldalon érhető el. 2. feladat: A MOKKA a Magyar Országos Közös Katalógusban mozaikszava. 3. feladat: A vakáció tárgyszóra Beaumont, Émilie Szünidei mulatságok /cop. 1998 Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényének több kiadását is, Holsen, Ingrid Zsuzsi vakációja /1942 Kántor Zsuzsa Kannibálok /1975 Verne, Jules Kétévi vakáció című művét kapjuk. 4. feladat: Az ábra alapján a következő könyvtárakban található meg a kötet: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Békés Megye Képviselőtestülete Megyei Könyvtára, Békéscsaba Somogyi-könyvtár, Szeged Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár Nyugat-Magyarországi Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Könyvtára, Mosonmagyaróvár 7. feladat: Pécsi Éva Csillagporban című kötetében találunk idézeteket vagy Az egyéb források: Idézet.lap oldal is jól használható.

154

155

Tanári kézikönyv a raktári számú Informatika 8. tankönyvhöz

Recommend Documents