Tanácsok (nem csak) kezdı honlaptulajdonosoknak

1/ 78

Tanácsok (nem csak) kezdı honlaptulajdonosoknak Tisztelt érdeklıdı! • • • •

Azon töri a fejét, hogy vállalkozását hogyan pörgesse fel? Arra gondolt, hogy újabb ügyfelekhez jutna vállalkozása, ha az internetes megjelenésre nagyobb figyelmet fordítana? Új honlapot szeretne? Felújítaná a régit?

Ezzel a kis füzettel abban segítünk Önnek, hogy könnyebben tájékozódjon a honlapkészítés és webes üzletépítés témakörében. A tartalomból: • A cég weblapja és marketing-stratégiája – mit várhatunk a weblapunktól? • Látogatói szokások megismerése – kihez szól? • Ergonómia – hogy kézre álljon. • A tartalom kialakítása • Az arculattervezés • A programozás • Keresıoptimalizálás • A honlap üzemeltetése • Hogyan spóroljunk?

2/ 78

Hogyan használja? E brossúrát alapvetıen kézikönyvnek szántuk. Ha kérdése merül fel, lapozzon bele. 1. A cég weblapja és marketing-stratégiája – mit várhatunk a weblapunktól? A honlap olyan, mint egy jó katona. De hol a csapat? És mi a haditerv?

1.1. Marketing stratégia A mikro- és kisvállalkozások vezetıi azt várják egy honlaptól, hogy „a honlap lendítse fel az üzletet, mérhetı forgalmat generáljon.” A baj csak az, hogy jellemzıen ezeknek a vállalkozásoknak nincs, vagy átgondolatlan a marketing stratégiájuk. Nincs végiggondolva a vevıszerzés folyamata, így a honlap feladata sincs meghatározva. Mindent adjon el mindenkinek? Ez sajnos nem mőködik. Rossz hír, hogy a legjobb honlap sem csodaszer önmagában. A jó hír, hogy egy átgondolt marketing stratégia részeként kitőnıen betölti a vele szemben támasztott reális elvárásokat. Szóval, akkor mi is a haditerv?

1.2. A vevıszerzés lépései

3/ 78

A vevıszerzés folyamata egy lépcsıre hasonlít. E lépcsı elsı foka a legnagyobb, de feljebb haladva egyre kisebbek jönnek, egyre könnyebb feljebb lépni. Ezen a lépcsın kell a vevıt feljebb segíteni. Ismeretlen, érdeklıdı, elsı vevı, rendszeres vevı, elragadtatott vevı, VIP. Ismeretlenbıl érdeklıdıt csinálni nagyságrendekkel nehezebb és költségesebb, mint a rendszeres vevıbıl elragadtatottat. Vajon milyen feladatot szán a honlapnak ebben a folyamatban?

1.3. Mi a honlap szerepe? A honlapot bármely stratégiához és vevıszerzési lépcsıhöz hozzárendelhetjük, de minél több ügyfélcsoportra összpontosítunk, annál nehezebb lesz rájuk erıs hatást gyakorolni. Íme néhány lehetséges „üzleti-funkcionális” modell egy honlappal kapcsolatban: • • • • •

Hirdetés modell: ha a szakmámra keresnek a google-ban, legalább tılem is kérjenek egy ajánlatot. Prospektus modell: ha valaki felhív telefonon, a referenciáimat könnyen és jó minıségben be tudjam mutatni. Áruház modell: konkrét terméket vagy szolgáltatást szeretnék értékesíteni on-line módon, pl. webáruház, pizza-rendelés. Alkalmazás modell: a weblapon mőködı program használatáért fizessenek, pl. szótár. Letöltés modell: a weblapomon lévı fájlok letöltésért fizessenek, pl. képek, filmek, stb.

4/ 78

• • • • • •

Banner modell: a honlapomon sokak számára érdekes tartalmat ingyen teszek közzé, nagy lesz a látogatottságom, de mások reklámjaiért pénzt kérek. Pl. internetes újságok. Szakértı modell: a honlapomon a szakmámmal kapcsolatos cikkeket közlök, fórumot üzemeltetek, így hozzáérınek tőnök. Mővész modell: megmutatom az alkotásaimat. Non-profit modell: egy non-profit tevékenységhez keresek önkénteseket és támogatókat. Intézményi modell: egy hivatal vagy egy intézmény kommunikációját szolgálja. Nárcisz-modell: magamról és az életem történéseirıl szól a honlapom, pl. facebook profilom.

Természetesen ezek a modellek keveredhetnek a gyakorlatban. De mindegyik modell más tartalmat, más menürendszert, más arculatot, más doménnevet kíván meg. Az Ön honlapjának milyen szerepet szán?

1.4. Összhang más eszközökkel Az Ön cége számtalan formában és módon megjelenik a vevık/ügyfelek elıtt. Pl. cégtábla, névjegykártya, céges papír, boríték, bélyegzı, számla, munkaruházat, prospektus, autóreklám, stb. Vajon ezek tartalma és arculata egymást erısíti, vagy gyengíti? A honlapnak ebben a csapatban kell szolgálnia, ezért fontos az összhang. Az összhangot pedig a marketing-tervezés és stratégia adja meg. A marketing stratégia tehát nem a

5/ 78

reklámozásról, hanem az üzleti modellrıl szól. A marketing stratégia nemcsak a nagy cégek luxusa, hanem a kis cégek elengedhetetlen eszköze. Lenne. Az Ön cégének megjelenései egymást erısítik?

1.5. Megéri a honlap az árát? Ha egy honlap árát összevetjük egy papír prospektus árával, kiderül, hogy a honlap fajlagosan a legolcsóbb és leghatékonyabb kommunikációs felület. • • • •

A legnagyobb példányszámú, hisz az egész világon elérhetı. A frissítés nem kerül pénzbe, szemben a nyomdai anyagokkal. Az ára nem függ a tartalom mennyiségétıl, ezért minél több tartalmat jelenítünk meg, annál jobban megéri, szemben a nyomdai anyagokkal. Színes, animációs, videós, interaktív.

Mégis, ezeken az „offline” felületeken fontos megjeleníteni a honlap címét, hisz a honlap csak akkor ér valamit, ha meg is nézik. Az Ön honlapja költség vagy befektetés?

2. Látogatói szokások megismerése – kihez szól?

6/ 78

Jó lenne tudni, hogy mire gondol, aki a honlapjára téved…

2.1. A weblap nem TV, nem újság, nem plakát, nem szórólap. Akkor mi? Sok ügyfelünk a meglévı tapasztalataira alapozva képzeli el a honlap mőködését. És ezzel összhangban a honlap látogatóira is így gondol. A honlap azonban nem TV, nem újság, nem plakát és nem szórólap. Ezért a honlap látogatói sem úgy viselkednek, mint a TV-nézık vagy az újságolvasók. Ha tudná, hogy mi jár a látogató fejében, amikor az Ön honlapját böngészi, akkor könnyebb lenne hatásosan felépíteni azt.

Tapasztalatunk szerint 6 tipikus látogatói attitőd figyelhetı meg.

2.2. A látogató tipikus attitődjei:

2.2.1 A szörfözı attitőd Az internet kialakulásának korai idıszakában az emberek egyfajta szabadidıs tevékenységként használták az internetet. Szörföztek, azaz kalandoztak, „csavarogtak” egyik oldalról a másikra, és felfedezett kincsként tekintettek egy-egy érdekes holnapra. Ez az attitőd az utóbbi 5 évben jelentısen visszaszorult.

7/ 78

2.2.2 A keresı attitőd Egy konkrét kérdésre keres választ. Keresı oldalt használ, Magyarországon ez zömmel a google. Az elsı 10-15 találatot megnyitja. A megnyitás után 2 kérdés merül fel a látogató fejében, ebben a sorrendben: Témába vág? Ha igen, maradok, ha nem, vissza a google-ra. Van rá esély, hogy megtaláljam? Ha igen, kattintgatok, ha nem, jöhet a következı találat. Miután a látogató megtalálta a keresett információt, akkor jut szóhoz Ön, vagyis az Ön szándékának megfelelı üzenet.

-

2.2.3 Az újságolvasó attitőd A napi rituálévá váló újságolvasás internetes változata. A látogatónak van 2-3 kedvenc internetes újságja, mely napi szinten frissül. Ezeket 1-2 naponta végigböngészi, és a számára érdekes néhány cikket elolvassa. Szán rá idıt, mert érdekli a téma.

2.2.4 A felhasználó attitőd Egy internetes felületen mőködı programot használ idıközönként visszatérı módon. Szótárban keres, programot tölt le, vásárol, hirdet, stb. Egy-egy alkalommal több idıt is eltölt az oldalon, de csak a használati értéke miatt.

8/ 78

2.2.5 Önkifejezı attitőd Fórumokban hozzászól, közösségi oldalakon posztol, véleményt alkot, megpróbál befolyásolni másokat. Gyakran a névtelenség mögé bújik.

2.2.6 (Kétségbeesett) kérdezı attitőd A keresı attitőd nem vezetett eredményre, ezért az internet helyett személyekhez fordul a probléma megoldásáért – természetesen az interneten keresztül. Általában fórumokat használ, vagy szakérık e-mail címére ír levelet. A névtelenség itt is gyakran fontos lehet, hogy bátran feltárja tudatlanságát, problémáját. Az Ön honlapja kinek készül(t)?

2.3. A lényeget, fél percben.

• • • •

A látogatókról általában elmondható, hogy Nem szeretik, ha passzív befogadásra kényszerítik ıket. Nem TV-nézık. Általában nem nézik végig a hosszú bevezetı animációkat, videókat. Szeretnek dönteni, választani. Gyorsan, és felületesen olvasnak, inkább csak átfutják a szövegeket.

9/ 78

•

A látogatók kb. 50%-a 30 másodpercnél kevesebbet tölt el egy internetoldalon. A fentiekbıl következik, hogy az internetes oldal egy önálló mőfaj, amely olvasói/nézıi/látogatói szempontból nem hasonlít az eddig ismert médiumokra. Ebbıl adódóan: Nem lehet egy az egyben áttenni egy papíralapú prospektus, vagy újsághirdetés tartalmát az internetre. Legalábbis nem érdemes.

3. Ergonómia – hogy kézre álljon. Ma már minden használati tárgy megtervezésekor fontos szempont, hogy a felhasználónak „kézre álljon”. Nincs ez másképp a weboldalakkal sem. Nézzük, mire érdemes figyelni!

3.1. Láthatóság – a képernyı elosztása Az európai ember balról jobbra, fentrıl lefelé haladva olvas, és így tekinti át az internetes oldalak tartalmát is. A különbözı képernyıfelbontások miatt lehetetlen garantálni, hogy minden felhasználó ugyanazt fogja látni az oldalon. Ami a legkisebb felbontásnál is biztosan látszik, az a bal

10/ 78

felsı sarok. Ettıl lefelé és jobbra haladva egyre valószínőbb, hogy csak görgetéssel érhetı el a tartalom. Viszont amit egyáltalán nem látunk, amiatt nem is fogunk görgetni, így lemaradunk róla. Mi fontos, és mi kevésbé fontos?

3.2. Nem lehet minden fontos, a kevesebb több Ismeretlen arcot keresünk a tömegben. Ha egy ismerıst keresünk egy tömegben, nehéz észrevenni az arcát. Ha ismeretlennel kell kapcsolatba lépni több száz ember között, még nehezebb helyzetben vagyunk. Agyunknak meg kell szőrnie a fontos és nem fontos ingereket, és ez bizony nagyon fárasztó. Az egyik tipikus ergonómiai hiba, hogy túl sok számára felesleges inger éri a látogatót, és nem talál rá a számára szükséges információra. A látogató úgy érzi, hogy letámadták a sok címmel, képpel, animációval, és ösztönösen menekülni készül. Egy szörfözıt talán nem, de a keresı attitőddel érkezı látogatót ez elriasztja. Ezért érdemes lecsökkenteni az ingerek számát. Kevesebb szöveg, kevesebb animáció, kevesebb kép többet ér. Randizzunk vele inkább egy „csendes kávéházban”!

11/ 78

3.3. Mire jó az animáció? Az animációk megosztják a netezıket. Van, akit annyira zavar, hogy letiltja az összes animációt a böngészıprogramban, és van, aki a figyelmét kapcsolja ki, ha túl sok az animáció. Az animációk mégis olyan eszközök, amikkel érdemes foglalkozni, ha: • • • • • • •

Tudatosan igyekszünk ráirányítani a figyelmet valamire, hiszen a mozgás vonzza a tekintetet. Adott mérető felületen több információt kell megjeleníteni, így idıben eltolva jelenhet meg. Egy fotó részletét akarjuk láttatni. Befolyásolni akarjuk a balról-jobbra, fentrıl lefelé irányuló szemmozgást. A mozgással érzelmeket akarunk ébreszteni. Akár nyugalmat, akár izgatottságot. Magyarázó ábrát akarunk bemutatni, melyben a mozgással érthetıbbé tehetıek a látottak. Interaktív mozgásra van szükség egy webes felületen futó programban.

Inkább ne használjunk animációt, ha: • • •

Már van animáció az oldalon. Nem akarjuk másról elterelni a figyelmet. Az animációban lévı információ keresıoptimalizálási szempontból fontos volna.

12/ 78

•

Fontos, hogy minden számítógéptípuson meg kell jelennie az animációba szánt tartalomnak.

3.4. A navigációs (menü) rendszer

3.4.1 Egyéni vagy megszokott? Navigációs rendszer: amivel a honlap tartalma és szolgáltatásai közül választhat a látogató. Minden szempontból ez a honlapok legfontosabb pontja. Ezen múlik leginkább, hogy a látogató megtalálja-e, amit keres. Legfıképp a keresı látogató. A tervezık dilemmája, hogy megszokott (=könnyen kezelhetı, kézre álló), vagy egyedi (=kreatív, gondolkodtató) menürendszert tervezzenek-e. A válasz természetesen attól függ, hogy milyen modellben gondolkodunk, és milyen látogatókra számítunk. Sablonos megoldás szükséges, ha: • Sokféle látogatóra számítunk. • Nem ismerjük a látogatóinkat. • Kereskedelmi célú az oldal.

13/ 78

Kreatívabb megoldás lehetséges, ha • Ismerjük a látogatók igényeit. • Homogén a látogatók köre. • Nem üzleti célú az oldal.

3.4.2 Egy vagy két menü? Az eltévedt autósokat eligazító gyalogos bennszülöttek mindig elfelejtik az egyirányú utcát. Ami Önnek természetes, az a látogatónak nem. A látogató elıször jár az Ön oldalán. Ha egyszerre két menü is van, pl. egy vízszintes és egy függıleges, akkor nem érthetı, hogy: • melyik a fı- és melyik az almenü, • melyik függ a másiktól, • melyik a fontosabb, vagyis merre induljon elıször a látogató. Ez bizonytalanná teszi a látogatót. Figyelembe véve a keresı látogatók gondolkodását, ez óriási hiba.

3.4.3 Piktogram vagy felirat?

14/ 78

A menürendszer gombjai lehetnek piktogramosak és/vagy szövegesek. Elınyök (+), hátrányok (-): Piktogramos menü/link: + Nyelvtıl független. + Konkrét dolgokra vonatkozóan könnyő megérteni, pl. kosár. + Kis helyet foglal el. + Fontos design elem lehet. -

Az elvont fogalmakat nehéz ábrázolni. Nehéz új menüpontot létrehozni, általában szakember kell hozzá. Az egyértelmőség kedvéért valahogy a szöveges megerısítésre is szükség van. Nem keresıbarát, a keresırobotok nem értik.

Szöveges menü/link: + Egyértelmő. + Könnyő módosítani. + Könnyő új menüpontot létrehozni, vélhetıen nem kell hozzá szakember. + Keresıbarát, a keresırobotok könnyebben indexelik. - Sablonos. - Sok helyet foglal el, nehéz elıre eltervezni a méretét. - Nyelvi változatonként mindenképpen másikra van szükség.

15/ 78

3.4.4 Fent vagy oldalt jó a menü? Ha már megbarátkoztunk a gondolattal, hogy nem lehet két menünk, akkor el kell dönteni, hogy oldalt függılegesen vagy fent vízszintesen helyezkedjen el. Elınyök (+), hátrányok (-): Fent, vízszintesen: + Stabilitást, hagyományokat sugall, fiatal cégnél jól jöhet. + Biztos, hogy nem kell görgetni és minden menü látszik. - Nem lehet a fımenüpontok számát a végletekig bıvíteni, mert elfogy a hely. - A megjelenést befolyásolhatja a szavak hossza. Oldalt, függılegesen + Könnyebb módosítani, mert nem ront az összképen. + Elvileg korlátlan számú fımenü elfér, legfeljebb görgetni kell. - Szélesebb bal margó kell neki, ami már kizárhatja egy használható jobb margó tervezését. - A széles bal margó a menü alatt üresen tátong, nehéz megtölteni tartalommal. - Kevesebb hely jut középen a fontos tartalomnak.

16/ 78

4. A tartalom kialakítása Egy cég weblapjának legkevésbé látogatott oldala a céget bemutató oldal. A weblap tartalmának kialakításán minimum 4 embernek kellene dolgoznia: • a cég tevékenységét/termékeit ismerı szakembernek, • marketing-szakembernek, • internetes szakembernek, • nyelvi lektornak. A KKV-k világában az utóbbi 3 szakemberre nem szánnak pénzt. A cégvezetık inkább maguk írják meg és találják ki a honlap tartalmát és funkcióit. Ez pedig azért súlyos hiba, mert a szövegalkotás – bármennyire hihetetlen – több külön szakmába is tartozik. És mint tudjuk, a cégvezetık többségében férfiak, de pont a férfiaknak nem erısségük a szófacsarás. Ezért szeretnénk az alábbi gondolatindítóval segíteni.

4.1. Egyirányú kommunikáció Az egyszerőbb honlapok lényegében speciális elektronikus újságok/prospektusok, amelyek egyirányú kommunikációt valósítanak meg: beszélnek a látogatóhoz, de nem kíváncsiak a látogató kérdéseire, véleményére.

17/ 78

4.1.1 A szöveg stílusa Általában az internetes szövegünk megírásakor törekedjünk az alábbiakra: • • • • •

Képzeljünk el, hogy egy kétéves gyereknek írjuk a szöveget. Ha ı érti, akkor mindenki elsıre érteni fogja. Kerüljük a felesleges idegen szavakat. Használjunk inkább magyar megfelelıt, ha a szakmaiság megengedi. Kerüljük a hosszú, többszörösen összetett mondatokat. Inkább írjunk három mondatot egy helyett. Alakítsuk ki a leginkább érthetı szórendet! Ne legyen a szövegünk élıbeszédszerő!

4.1.2 A szövegek tagolása és tördelése Az internetes szövegek leginkább a tagolásukban különböznek a nyomtatott szövegektıl. Mivel a honlap látogatója aktív, állandóan döntéseket hoz, így adjuk meg neki erre a lehetıséget! •

Keltsük fel az érdeklıdését a lehetı legrövidebb szöveggel. Ehhez elég néhány mondat.

18/ 78

• •

Ha az érintett érdekesnek találja a témát, egy linkre kattintással hadd lépjen tovább. Itt már egy kicsit több szöveggel találkozik, de szívesen el fogja olvasni, mert ı választotta. Ha még további, de kevésbé fontos részleteket akarunk közölni, tegyünk linket egyegy szóra a szöveg közben, és ha a látogatót érdekli, akkor így utánanézhet. Ha viszont nem érdekli, átugorhatja.

Így az egyrétegő, végigolvasandó szövegbıl 3 rétegő szöveg alakul ki, amelyet linkek kötnek össze: 1. réteg: ajánlás, figyelemfelkeltés 2. réteg: a lényeg 3. réteg: részletek, magyarázatok Így egy sietı, gyorsolvasással információt keresı, folyton döntéseket hozó látogató nem ijed meg a szövegtıl, ösztönösen úgy érzi, hogy az olvasásra szánt idejébe bele fog férni, ezért nekiáll az olvasásnak.

4.1.3 Lektorálás A cipész maradjon a kaptafánál. A mai magyar internet legelhanyagoltabb területe a lektorálás. Vezetı internetes hírportálok fıcímeiben súlyos helyesírási hibák vannak. Érthetetlen, félbehagyott

19/ 78

mondatok, elírások jellemzik a céges honlapokat is. Ennek oka, hogy a szövegeket nem lektorálja senki. Vagy olyanok, akik nem is értenek a lektoráláshoz. A lektorálás célja: • Könnyebben érthetı szövegek publikálása a nagyobb ráhatás érdekében. • Túl bonyolult, magyartalan mondatok egyszerősítése. • Könnyebben érthetı szórendek kialakítása. • Igénytelenségrıl árulkodó helyesírási és gépelési hibák javítása. • Pontosabb fogalmazás a kevesebb félreértésért. A lektorálás tehát egyáltalán nem felesleges luxuskiadás, hanem a szöveg hatékonyságát növelı eljárás. Bízza szakemberre! Ajánljuk, hogy legalább egyetemet végzett bölcsész szakemberrel lektoráltassa szövegeit.

4.1.4 Képek Az interneten megjelenı képeket 3 csoportra oszthatjuk: • tematikus képek • illusztratív képek • design-képek

20/ 78

A tematikus képek a szöveghez kapcsolódnak. tárgyat/személyt, amelyrıl a szöveg szól.

Megmutatják

azt

a

konkrét

Az illusztratív képeket abban az esetben alkalmazzuk, ha nem áll rendelkezésre konkrét, a szöveg tárgyát ábrázoló kép. Ilyenkor – a megtévesztés elkerülése érdekében – ki kell írnunk, hogy a kép csak illusztráció. Az illusztratív képek legizgalmasabb fajtája az úgynevezett indirekt illusztráció. Ezek a képek elvontan kapcsolódnak a szövegekhez. Fıképp elvont fogalmak ábrázolására használjuk. Általában valamilyen analógia köti össze a képet a szöveggel. A látogatónak meg kell értenie, hogy hogyan kapcsolódik a kép a szöveghez. Az a jó, ha nem elsıre, hanem csak 2-3 másodperc után érti meg a kép és a szöveg kapcsolatát. Az elsı pillanatban a meg nem értés feszültséget teremt. Amíg gondolkodik, mélyebben bevésıdik az agyába a mondanivaló. A megértés után egy „aha”–élmény pozitívan hat. Még jobb hatást érhetünk el szellemes képekkel. A design képek olyan képek, amelyek szorosan az arculatterv részét képezik. A fotók mondanivalója általánosabban kapcsolódik az oldalrendszer témájához vagy a tulajdonos céghez. Kiemelt helyen jelennek meg (pl. fejléc), folyamatosan ott vannak. A designfotók inkább a látogató hangulatát befolyásolják. A jó design-fotók rendkívül nagymértékben képesek a cégrıl/szervezetrıl/termékrıl alkotott benyomásainkat pozitív irányba befolyásolni. De a rossz design-fotók negatív irányban hatnak.

21/ 78

A design-fotókról bıvebben a designról szóló fejezetben szólunk. A képek „beszerzése” a honlapkészítés érzékeny pontja. A képek forrása lehet: • Ön, mint tulajdonos – inkább tematikus képeknél ajánlott, ha nem fontos a professzionális minıség. • Fotós – design-fotóknál erısen ajánlott, hogy profi fotóssal dolgozzunk. • Internet – fizetıs képtárak: illusztratív képeknél lehetséges. • Internet – ingyenes képek – nem ajánlott: pocsék minıség, feltőnhet a konkurenciánál, jogilag nem védhetı.

4.1.5 Hangok Az internetes oldalakon alkalmazott hanghatásokat 3 csoportra oszthatjuk: • • •

rövid hangeffektusok: pl. egy gomb lenyomásakor aláfestı háttérzene tematikus hangállományok: pl. letölthetı zene vagy „digitális hangos könyv”

A rövid hangeffektusokat a látogató elıször érdekesnek találhatja. Hosszabb böngészés közben idegesítı minden kattintásnál ugyanazt hallani. Nincs annál bosszantóbb, mint az éjszakai internetezés közben váratlanul felharsanó, és családunkat felébresztı zene. Ha 1 másodpercen belül nem tudjuk elhallgattatni, pánikszerően bezárjuk az egész böngészıprogramot.

22/ 78

Összességében elmondhatjuk, hogy a kéretlen és váratlan hanghatások és aláfestı zenék kifejezetten zavaróak, így csökkentik az oldalon eltöltött idıt. Nekünk pont az ellenkezıje a célunk. Ha különleges okunk nincs rá, ne alkalmazzunk váratlanul és kéretlenül megszólaló hangokat. Tematikus hangállományokat viszont bátran meghallgatható formában egyaránt érdekes lehet.

alkalmazhatunk.

Letölthetı

vagy

Csak hallgathatóan: a videókhoz hasonlóan növelheti az oldalon eltöltött idıt, ha a hangfájl csak meghallgatható. Letölthetıen: a látogató „kap” valamit az oldaltól, aminek komoly marketing értéke van. A következı tartalmú hangfájlokat érdemes elhelyezni internetes oldalunkon. Íme néhány ötlet: • Ismeretterjesztı elıadások, tananyagok • Mővészeti elıadások: zene, koncert, mese, hangos könyv • Bizonyító, hitelesítı erejő hanganyagok

4.1.6 Videók

23/ 78

A videók internetes megjelenését alapvetıen a hálózati sebesség növekedése tette lehetıvé. Az internetes videókat az alábbi célból szokták elhelyezni és a szöveghez kötni: • Tanító videók: valamilyen mőveletsor vagy tevékenység tanító célú bemutatását szolgálják. • Bizonyító videók: a szöveg tartalmát hitelesítik. • Szórakoztató videók: humoros, szellemes, abszurd tartalmú videók. • Tartalom-videók: olyan oldalaknál, ahol az oldal célja videók/filmek publikálása. Az internetes videók publikálásának elınyei és nehézségei: • • • • • • • •

Nem kell olvasni. Ha sikerül passzív befogadásra „átkapcsolni” a látogatót, könnyebben meggyızhetı. A zene és a kép együtt érzelmileg jobban hat. Nincs idı a kritikus gondolatokra. Könnyebben elsikkadnak a részletes információk. Nem teszi lehetıvé az információ keresését, a saját döntéseket. Ha nem érdekesek a látottak, belepörgetnek, vagy leállítják. Létrehozása speciális szaktudást igényel: Gondot szokott okozni a videók elkészítése, vágása, internetes formátumra alakítása és gyakran a feltöltése is. Nagy fájlméret: A videó fájlok nagyságrendekkel nagyobb méretőek, mint a képfájlok, így nagyobb tárhelyet is foglalnak. Kompatibilitás: nehéz elérni, hogy minden számítógépen, minden operációs rendszeren, minden böngészıprogramon 100%-os biztonsággal meg is jelenjen

24/ 78

ugyanaz a videó-formátum. Ezért érdemes valamilyen általánosan elfogadott formátumba konvertálni, de közben kis fájlméretre, tömörített minıségre van szükség.

4.2. Interaktív funkciók “Mondd el, és elfelejtem. Mutasd meg, és megjegyzem. Engedd, hogy csináljam, és megértem.” (Kung Fu-Ce) • • •

Mondd el, és elfelejtem: a TV és a rádió alapvetıen ilyen. És a túl sok szöveg is hasonló hatású egy internetes oldalon. Mutasd meg, és megjegyzem: ezek a képek. Engedd, hogy csináljam, és megértem: ezek az interaktív funkciók.

Interaktív funkció: amikor a látogató csinál valamit az oldalon, vagyis felhasználóvá válik. Néhány konkrét példa interaktív alkalmazásokra: • webáruházak • kalkulátorok/„tervezı” funkciók • szavazások • szótárak • internetes fájl-átalakítók (konvertálók) • interaktív animáció • internetes játékok

25/ 78

• •

speciális keresık chat

Az • • •

interaktív funkciók elınyei: A látogató a legnagyobb aktivitással a legtöbb agyi funkciót használja. A látogató hosszabb idıt tölt el az oldalon, mint nélküle. A kisebb szóbeli intelligenciával, ám nagyobb praktikus intelligenciával ellátott látogatók is élvezik a használatát. Férfiak jobban preferálják: a „sok duma” helyett hadd cselekedjünk! Ha a látogató hasznosnak találja a funkciót (pl. kalkulátorok), elmenti az oldal címét, és rendszeresen visszatér hozzá.

• •

4.2.1 Ingyenes, közhasznú Adni, adni, adni! Nagy kérdés, hogy a fent említett interaktív funkciókért kérjünk-e cserébe valamit. Ha kérünk is, ne pénzt kérjünk, hanem információt: pl. e-mail címet! Ha fizetıssé tesszük a szolgáltatást, legyen ingyenes része is! A látogatóknak fontos, hogy úgy érezzék: kaptak valamit ettıl az oldaltól, ettıl a cégtıl. A közhasznúan, ingyenesen használható funkciók: • „Csali-termék”-nek tekinthetık, amik vonzzák a látogatókat. • Pozitív színben tőntetik fel az oldalt és a céget.

26/ 78

• • •

Észrevétlenné és elfogadhatóvá teszik a rámenıs és riasztó „vedd meg” és „mi vagyunk a legjobb” üzeneteket. Segítik az oldal promócióját: ha a látogató hasznosnak találja, önként megosztja ismerıseivel, továbbküldi az internetcímet. Racionális információval segítik a döntést, a látogató maga „számolja ki”, hogy neki megéri a termék/szolgáltatás.

4.2.2 Regisztrációhoz kötött szolgáltatások A vevıszerzés lépcsıfokain feljebb léptetni egy vevıt nem könnyő. A legjobb, ha ezt saját maga teszi meg. Erre szolgálnak az elnyerhetı klubkártyák, kiérdemelhetı VIPtagságok. „Bennfentesnek” lenni, kivételezettnek lenni mindenki számára megtiszteltetés. Különösen Magyarországon van jelentıssége annak, ha személyesen ismerünk egy cégnél valakit. Ennek az internetes illúziója a regisztráció. A regisztrációval a látogató • • • •

Kissé „elkötelezıdik” az oldal (és tulajdonosa) iránt. Deklarálja, hogy még vissza fog térni. Azonosítja magát, tehát kilép a névtelenségbıl (idegenbıl ismerıs lesz). Többletszolgáltatásokhoz juthat, amelyek nem „akárkinek” szólnak.

A regisztrációval Ön mint honlaptulajdonos

27/ 78

• • • • • • • • • •

Információhoz jut a látogatók eléréséhez. Utánamehet a leszakadó ügyfeleknek. Pontosabb látogatottsági adatokhoz juthat. Monitorozhatja a látogatók érdeklıdését. Reklámozóinak bizonyíthatja oldalának látogatottságát. Érvényes szerzıdést köthet egy szolgáltatásra. A felhasználókat csoportokba rendezheti. A csoporttagság alapján „programozhatja” oldala tartalmát, elébe mehet ügyfelei/vevıi igényeinek. Webes kereskedelmet valósíthat meg. Integrált irányítási rendszere felé webes ügyfélszolgálati felületet építhet ki.

Hogy lehet rávenni a látogatót, hogy regisztráljon? • • • • • • • •

Legyenek kedvezményes árak a regisztrált felhasználóknak! Legyen fontos többlettartalom/többletfunkció azok számára, akik regisztrálnak! Pl. egy interaktív funkció, letölthetı fájlok. A regisztráció legyen ingyenes! Késıbb a fizetıs szolgáltatások már csoportba helyezéssel megoldhatók. Ne kelljen félni attól, hogy az adatokkal visszaélnek! Könnyő legyen regisztrálni! Ha a biztonsági szempontok lehetıvé teszik, engedjünk saját és könnyő jelszót megadni! Mindenképpen legyen jelszó-emlékeztetı! Kevés adatot kelljen megadni, legalább elsı alkalommal!

28/ 78

• •

Tegyük választhatóvá, hogy kér-e hírlevelet, és tartsuk tiszteletben a döntését! Vagy ígérjük meg, hogy nem küldünk hírlevelet! El kell magyarázni a látogatónak röviden, hogy mik a regisztráció elınyei, és el kell oszlatni ezzel kapcsolatos félelmeit: csak a cég felé lépett ki a névtelenségbıl, az internetes társadalom számára inkognitóban maradhat.

4.2.3 A webáruházak Az internetes kereskedelem lehetıségeirıl és csapdáiról is szót ejtünk, bár a téma részletes tárgyalása meghaladja e brossúra kereteit. Az internetes kereskedelem szintjei: • Webkirakat: a termékek bemutatása interneten történik, de a megrendelés – üzletkötés, szállítás, fizetés és számlázás is - a webes rendszeren kívül, pl. telefonon, e-mailen, stb. Különösen egyéni igények alapján, megrendelésre készülı termékeknél ajánlott. • On-line rendelés: a termék/szolgáltatás vevıi megrendelése interneten történik, de a visszaigazolás, pontosítás és a többi lépés más csatornákon. Nagy értékő, speciális, szakértelmet igénylı termékeknél ajánlott. • On-line vásárlás offline fizetéssel és szállítással: a megrendelés és a visszaigazolás is on-line történik, de a fizetés nyomon követése nincs automatizálva. A fizetés utánvéttel vagy banki átutalással történik. A termék egy tárgy, amit a kiszállítás miatt nem lehet teljesen automatizálni. Átlagos termékkörnél ajánlott.

29/ 78

•

•

On-line fizetés szintje: a folyamatban a fizetés is on-line módon, a rendszerbe integrálva történik, jellemzıen bankkártyával. A rendszer követi a fizetéseket, generálja a számlákat, nincs szükség az utalások nyomon követésére, így kevesebb emberi erıforrást (és bérköltséget) igényel. Nagy forgalom esetén, átlagos termékkör esetén ajánlott, különösen elıre fizetés szükségessége esetén. Teljesen on-line rendszer: Ezen a szinten a szoftver lényegében passzív bevételhez juttatja az oldal tulajdonosát. Elektronikusan létezı termékeknél (pl. fájlok letöltésénél) és elektronikus szolgáltatásoknál (pl. szoftverek használata, játékban való részvétel) használható, mivel itt nem kell a szállítmányozás és logisztika folyamatait nyomon követni. Hátránya, hogy az elektronikus formában létezı termékek könnyen másolhatók.

Az internetes kereskedelem folyamatainak pontosan le kell képeznie a valóságos kereskedelem folyamatait. Elvileg nem fordulhat elı, hogy • Egy kosárba tett terméknek a fizetésig megváltozik az ára. • Egy kosárba tett termékrıl kiderül, hogy elfogyott – készletkezelés!!! • A garanciális feltételek korrekt biztosítása fontosabb, mint a való életben, mert on-line vásárlásnál általában nincs lehetıség a termék kipróbálására, kézbe vételére. • A vevınek pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy kitıl, milyen cégtıl vásárol. A magyar vásárlók az átlagosnál bizalmatlanabbak az on-line vásárlással szemben. A bizalmatlanság szintje életkortól, iskolai végzettségtıl, felhasználói gyakorlattól függıen változik. A legnagyobb a bizalmatlanság akkor, ha • elıre kell fizetni (bankkártyával vagy utalással),

30/ 78

• • •

on-line bankkártyával kell fizetni egy webes felületen, nagy értékő vásárlásról van szó, a termék minısége, személyes megfelelısége nem biztos.

A bizalmatlanság azonban úgy csökken, ahogy a felhasználói gyakorlat nı. Ma már számítógépeket (pl. notebook), szórakoztató elektronikát (TV), háztartási gépeket (pl. hőtıszekrény), szoftvert, könyvet vesznek on-line. Egyszóval olyan termékeket vásárolnak, amelyeknél a • termékrıl minden kinyomozható az interneten, • a termék jól látható a fényképeken, • a termék személyes megfelelısége próba nélkül sem kérdéses (nem bı, nem szők). Hogyan csökkenthetı a bizalmatlanság? • •

• •

A bizonytalanság-érzés csökkentésével: elızetesen ismertetni kell a vásárlás folyamatát. Nem érheti „meglepetés” az ügyfelet. Nem lehet más adat a cégrıl a webes felületen, mint a nyilvános cégbírósági vagy adóhivatali adatbázisban. Legyen egyforma cégnév a számlán, a garanciapapírokon, és a webáruházban. Ez különösen alvállalkozói, MLM és franchise rendszereknél kérdéses. Legyen minél kevesebb céges szereplıje a folyamatnak. Eladó, vevı és esetleg egy szállítmányozó cég. Ergonomikusan, kiszámíthatóan és a rejtett elvárásoknak megfelelıen mőködı webáruházas felülettel csökkenthetı a bizonytalanság érzése.

31/ 78

• • •

Szakmailag felkészült, vevıorientált telefonos ügyfélszolgálattal, ha tényleg felveszik a telefont. A vevı telefonos megkeresésével, miután leadta rendelését. Az on-line csatorna melletti további kapaszkodót nyújt, ha elıre tudja, hogy fel fogják hívni telefonon. Feltételezi, hogy felhívható a cég – tehát létezik. Valódi, fizikailag létezı, nyitva tartással rendelkezı ingatlannal. A csak on-line tevékenykedı, valódi üzlettel/teleppel nem rendelkezı cégek könnyen eltőnhetnek, így nehéz a garanciát érvényesíteni. Ez riasztóan hat.

A webáruházak elınyei (+) és buktatói (-): + Kis tıkével létrehozható. + Alacsonyabb árszint biztosítható, mivel kisebb bér és rezsi. Az alacsony ár vonzó. +A raktározásról sem szükséges gondoskodni, ha a pontos és megbízható beszállítót találunk. - A termékek készletének, árainak frissítése komoly munkával járhat. - Az interneten lévı adatokat jobban kell ellenırizni, mert nincs mód a személyes konzultációra. - Ha valódi üzletünk is van, figyelni kell arra, hogy egy off-line vásárló ne vásárolja ki a készletet a webáruház alól. A készletadatokat szinkronban kell tartani. - Ha nincs raktárunk, nehéz a webes felület érvényességét biztosítani, pl. kifutó termékek elérhetısége, szállítási határidı, árak. - Akár észrevétlenül is ellenırizhetik a hatóságok üzletünket.

32/ 78

4.2.4 Webes felülető alkalmazások Ma már a webes technológiák lehetıvé teszik, hogy egy számítógépprogram teljes egészében az internetre költözzön. Gyakorlatilag bármilyen feladatot meg lehetne oldani webes szoftverrel, de vannak olyan alkalmazások, amelyek könnyebben megvalósíthatók webes technikával. Webes alkalmazást akkor érdemes írni, ha: • Sok és sokféle felhasználónk van. • Földrajzilag távol vannak egymástól és tılünk a felhasználók (a külön épülettıl a külön földrészig). • Nem akarunk a felhasználók számítógépének minıségétıl és konfigurációjától függeni. • Sokszor kell frissíteni a szoftvert, és a helyszíni telepítés nehezen megoldható vagy költséges. • Az üzleti modellünk a „software as service”, vagyis szoftver mint szolgáltatás. Ekkor a felhasználó „bérelheti” a programot, de nem veszi meg. • Adatbázisra támaszkodik az alkalmazás, pl. nyilvántartások, ügyviteli rendszerek. • Nem fontos a valós idejő használat, pl. a milliszekundumos szinkronizálás a felhasználók között. • Nem kritikus pont a gyorsaság. • Nem baj, ha az internet hibája miatt néha elérhetetlenné válhat a szoftver. • Nem fontos a nemzetbiztonsági szintő adatbiztonság.

33/ 78

•

Nem gond, ha egy viszonylag alacsony, de havi rendszerességgel jelentkezı költséggel kell számolni a rendszer üzemeltetése miatt.

A webes alkalmazások talán legnagyobb elınye abban rejlik, hogy az informatikai folyamatok egy központi szerverszámítógépen zajlanak. A felhasználók számítógépe egy általános célú, mindenki által ismert böngészıprogramot használ. Ez megjeleníti a felhasználói felületet, és elküldi a felhasználó „parancsait” a szervergépnek. A központosítás miatt a frissítés és fejlesztés egyszerre végezhetı el minden felhasználónál. A webes alkalmazások elkészítése drága a normál honlapokhoz képest. Miért? • Ebben az esetben a legfontosabb az Ön igényeihez igazodni, így kevés a lehetıség a korábban kidolgozott megoldások használatára. • A speciális igények miatt másnak nem eladható, így egy megrendelı állja a költségeket. • A legnagyobb szaktudást igényli a kifejlesztésük, kevesebben értenek hozzá. • Az átlagosnál komolyabb szerverháttér szükséges. • Több programozási nyelven íródik, mint egy átlagos honlap. • Több technológiát olvaszt magába, mint egy átlagos honlap. A webes alkalmazások üzemeltetése olcsó a hagyományos szoftverekhez képest. Miért? • Könnyebb kipróbálni. • Kisebb teljesítményő, olcsóbb, régebbi számítógépeken is mőködik. • Ingyenes szoftvereket használó gépeken is mőködik (Linux).

34/ 78

• • • • • • •

Telefonokon, táblagépeken is mőködhet, így utazó munkatársaink is könnyen használhatják. Kiszámíthatóbb szoftverkörnyezetben kiszámíthatóbbak a mőködés körülményei. Ezért kevesebb a váratlan hibalehetıség. Nem kell bajlódni a frissítések eljuttatásával. Nem kell egy szakembernek személyesen jelen lennie a frissítések és hibajavítások telepítésekor, mert az központilag történik. Az üzemeltetésnél az internetkapcsolat költségével számolni kell, de ez dobozos/telepítıs szoftverek esetén is elıfordul. A licenc kezelése, bıvítése, visszavonása könnyen megoldható a központosítás miatt. Felhasználói oldalon lehetetlen illegális másolatot készíteni róla, mert nincsenek nála telepítılemezek, és mert a használat személyes felhasználónévhez kötött.

5. Az arculattervezés Nem a ruha teszi az embert. Mégsem megyünk elsı tárgyalásra mackónadrágban. A mikro- és kisvállalkozások vezetıi sokszor „nem hisznek” az arculat fontosságában. Láttak már csirkefogó cégeket profi arculattal. „Eddig is ment a cég, pedig még egy logója sem volt.”

35/ 78

Csak legyintenek, ha arculattervezésrıl van szó. Felesleges rongyrázásnak tartják. Ebben a fejezetben az arculattal kapcsolatos tévhiteket szeretnénk eloszlatni.

5.1. Tudatos és tudattalan kommunikáció A kommunikáció a cég és a vevı / ügyfél között két szinten zajlik: • tudatosan • „tudat alatt” A tudatos szinten errıl van szó: érvek, ellenérvek, választások, költség, megtérülés, határidık, jogi garanciák, szerzıdéses feltételek, statisztikák, elemzések. Vagyis mindaz, ami érthetı. A tudattalan szinten errıl van szó: bizalom, bizonytalanság, kiszámíthatóság, segítıkészség, egymásrautaltság, korrektség. Vagyis mindaz, ami inkább „érezhetı”, mint érthetı. Ezek a fogalmak általában az emberek közötti kapcsolatokhoz kötıdnek. Ha azt mondjuk: a cég segítıkész, akkor személyes tulajdonságokkal látjuk el, „személyként” gondolunk a cégre. Ez a személy sportos, dinamikus öltönyben vagy kopott mackónadrágban várja ügyfeleit?

36/ 78

A tapasztalat az, hogy az üzleti életben a tudatos szempontok mellett meglepıen nagy a szerepe a tudattalan, érzelmi tényezıknek. Gondoljunk a kézfogás pillanatára. A vevı/ügyfél szempontjából fontos, hogy mindkét szinten pozitívan értékelje a céget. Sıt, a tudattalan kommunikációs hatások idıben megelızik a tudatos hatásokat. Ön szeretné a tudattalan hatásokban rejlı lehetıségeket kihasználni? Vagy lemond errıl a fegyverrıl?

5.2. Tudatos hatás a tudattalanra Fordítsuk meg a helyzetet. Legyen Ön a vevı. Tegyünk egy próbát! Vásárolnia kell egy 3.000.000 Ft árú gépet, amire 3 év garancia van. „A” cég: 22 éve a piacon van, országos üzlethálózattal rendelkezik, 124 különbözı képzettségő munkatársa van, árbevétele 400 millió, ügyfeleinek száma 1000 fölött van, köztük nagy márkák. „B” cég: Fél éve van a piacon, egy üzlete van, amit bérel. Árbevétel adatot még nem tud felmutatni. 2 ember végez minden munkát. Kevés referenciája van, jellemzıen ismerısei közül. Tegyük fel, hogy minden feltételben pontosan ugyanazt az ajánlatot kapja. Melyik cégtıl szerezné be a gépet?

37/ 78

Amelyik megbízhatóbb? Tegyük fel, hogy a fenti adatok nem állnak rendelkezésére egyik cégrıl sem. Mibıl ítélné meg a céget? Személyesen felkeresné ıket? Mi lenne, ha nem lenne lehetısége a döntés elıtt személyesen befáradni a céghez? Megpillantunk egy cégtáblát, ránézünk egy autóreklámra, kézbe veszünk egy névjegykártyát. Ekkor az arculat fog ránk elsı benyomást gyakorolni. Pozitív vagy negatív értelemben. Tehát: arculat = tudat alatti kommunikáció személytelen helyzetekben.

5.3. Arculati üzenetek Milyen üzeneteket képes átadni az arculat? Milyen befolyásoló hatása van? • • •

nagyságot sugárzó arculat-> standardizáltság -> kiszámítható mőködés-> minıségbiztosítás -> minıség kicsiséget sugárzó arculat -> személyesség -> megértés -> lehet alkudni. nagy múltat sugárzó arculat -> hosszú távú jelenlét -> megbízhatóság -> nem csapnak be.

38/ 78

• • • • • • • • • • •

fiatalos arculat -> dinamizmus -> megoldás-orientáltság -> gyors ügyintézés eleganciát sugárzó arculat -> gazdagság -> nagy forgalom -> hozzáértés -> nem hibáznak. személyességet sugárzó arculat -> személyesség -> megértik a problémámat -> számíthatok rájuk szakmaiságot sugárzó arculat -> nagy szaktudás -> magas minıség

nagyságot sugárzó arculat-> standardizáltság -> merevség-> személytelenség -> egyedi igényeket nem tolerálják. kicsiséget sugárzó arculat -> bizonytalan jövıkép -> hosszú távon kiszámíthatatlanság nagy múltat sugárzó arculat -> hosszú távú jelenlét -> piacvezetı-> nem fontos minden egyes ügyfél -> nem ügyfélorientált. eleganciát sugárzó arculat -> gazdagság -> magasabb árszint -> túl drágák. fiatalos arculat -> kisebb szakmai tapasztalat -> több hibalehetıség -> rosszabb minıség személyességet sugárzó arculat -> érzelmek -> megpróbálnak befolyásolni szakmaiságot sugárzó arculat -> nem értek hozzá -> „megvezetnek”

5.4. Nemcsak ízlés kérdése Látható, hogy a cég erısségeit kitőnıen hangsúlyozhatja, gyengeségeit kompenzálhatja a tudatosan megtervezett arculat. Hogy a fenti üzeneteket milyen módon lehet átültetni

39/ 78

formákba, színekbe, betőtípusokba, az a grafikus szakember feladata. Hiába az amatır jó szándéka, ha az arculat végül ellentétes hatást ér el. Ha a cégvezetı eljut odáig, hogy szüksége van arculattervezésre, akkor gyakran esik abba a hibába, hogy szubjektív ízlése mellett nem hajlandó szakmai érveket is figyelembe venni. Úgy érzi, mintha az arculatot neki személyesen kellene viselnie. A jó arculat szempontjai: • Azonosul vele a cég vezetése – magáénak érzi, büszke rá. • A marketing-stratégiát támogatja – szem elıtt tartja, hogy ki a célközönség, mi az üzenet. • Az alkalmazott grafika szakmai szempontjainak megfelel: pl. kicsiben és nagyban, fekete-fehérben és színesben, papíron és képernyın egyaránt „mőködik”.

5.5. A cég alaparculata A cég alaparculata legalább egy emblémából/logóból, állandóan használt betőtípusokból, pontosan meghatározott színekbıl (PANTONE, RGB, CMYK, stb.) áll. Mivel cégenként más-más cél- és szempontrendszernek kell megfelelnie, így nem lehet „katalógusból” elıre választani egy arculatot. Aki ezt ígéri, az kontár. A professzionális arculat teljesen testre szabott. Ezért az arculattervezés hosszú folyamat, akár heteket is igénybe vehet. Jobb erre felkészülni. A tervezés folyamán a tervezıgrafikus,

40/ 78

a marketinges, a tulajdonos együtt gondolkodnak. A minimum 3-4 prezentáció folyamán számos ötletet készít és mutat meg a grafikus. A látottakat megbeszélik, és a további tervezésnél figyelembe veszik az Ön véleményét, kéréseit, szempontjait. A döntés mindig az Öné, a szakemberek feladata, hogy a szakmai minıséget biztosítsák. Ideális esetben az elkészült arculat elemeit és a felhasználás szabályait egy arculati kézikönyvben is rögzítik. Az arculatra kevesebbet szánó cégek ezt szokták kihagyni. Így azonban az arculat tulajdonosa nehezebben adja át az arculattal kapcsolatos információkat egy nyomdának vagy dekor-mőhelynek.

5.6. A webdesign A webdesign már egy speciális alkalmazása az egyébként meglévı alap-arculatnak. Ez persze csak akkor igaz, ha van alaparculat. Professzionális alap-arculatból könnyő jó webarculatot tervezni, mert az alap-arculat meghatároz egy stílust. Ha nincs alap-arculat, vagy rossz az alap-arculat, a webdesign kialakítása sokkal nehezebb. A weboldal arculattervezése az alkalmazott grafikán belül is egy speciális részterület, amely sokban különbözik a nyomdai termékek tervezésétıl.

5.6.1 A webdesign sajátos jellemzıi •

Hordozója a képernyı: képernyıbıl több méret és felbontás létezik. Így a weboldal más méretarányban látszódhat a különbözı monitorokon. Ráadásul a

41/ 78

•

• •

monitorok picit máshogyan mutatják a színeket, így ugyanaz a szín máshogy látszik minden monitoron. Ami jól néz ki papíron, nem biztos, hogy képernyın is jól nézne ki. Lehetséges az utólagos korrekció, javítás, mert nincs kinyomtatva az oldalrendszer. Ma már természetes, hogy Ön módosíthatja saját oldalának tartalmát. Nem lehet elıre tudni, hogy milyen és mennyi lesz ez a tartalom. A tervezınek erre elıre gondolnia kell. Alkalmazkodás a technikához: az arculat egy „héj” a programok által biztosított „vázszerkezeten”. Állandóság helyett változás: animációk, videók, automatikus vagy interaktívan változó arculati elemek, tartalmak megjeleníthetık egy területen. Így az oldal egy részterülete is változhat, frissülhet, vagy idıben eltolva jelenhet meg több információ ugyanott.

5.6.2 Saját vagy sablon? Idegen tollakkal Sok internet-oldalakat készítı vállalkozás használ mások által készített arculati sablonokat. Ezeket ingyenesen vagy olcsón letöltik az internetrıl. Természetesen nem ingyen adják tovább, pedig ezek eredetileg non-profit céllal készülnek. Egyes cégek kifejezetten erényként állítják be, hogy milyen nagy sablonválasztékkal rendelkeznek.

42/ 78

Más cégek a rögösebb utat választják: minden ügyfelüknek egyedi, testre szabott arculattervet készítenek, rengeteg egyeztetéssel, sok ötlettel és nagy szaktudással. Az alábbi táblázatban a két megközelítést hasonlítjuk össze:

Elınyök

Hátrányok

Egyedileg tervezett webarculat 1. Jobban illik a marketinghez, pl. erısebben fókuszál egy célcsoportra. 2. Szerves egységben van az alap-arculattal. 3. Egyedi, jobban emlékeznek rá. 4. Könnyebb módosítani, mert az ún. forrásfájlok is megvannak.

Letöltött sablon webarculat 1. Olcsóbb. 2. Elıre látható, hogy milyen lesz. 3. Gyorsabban elkészül.

5. Drágább. 6. Több idı kell az elkészítéséhez.

4. Gyenge vagy ellentétes marketing hatás: pl. mindenkihez szólni akar, de senkihez sem szól igazán. 5. Más cég honlapjára hasonlíthat. 6. Nem kapcsolódik az alaparculathoz. 7. Nehezebb módosítani.

43/ 78

Ha Ön még mindig nem hisz az arculat erejében, nyilván a sablon arculatot választja, mondván: „nézzen ki valahogy, a többi nem fontos”. Ha szeretne a cégérıl „jó képet festeni”, akkor természetesen szüksége van egyéni weboldal-arculatra.

5.6.3 Milyen legyen? Bizonyára látott már olyan weblapot, ami valamiért tetszett Önnek, és amit „elfogadna” sajátjaként is. Vajon mi tetszett ebbıl a honlapból? És vajon az Ön cégének is megfelelı lenne egy olyan? Ha a versenytársai holnapját szeretné lemásolni, akkor nagy eséllyel nem lı mellé, de kapufát rúg. A cél pontosan a versenytársak megelızése, nem pedig a hozzájuk való hasonulás. Ha tetszik Önnek egy honlap, bátran mutassa meg egy webdesignban is járatos grafikus szakembernek, és beszélgessenek róla! İ segít kideríteni, hogy mi fogta meg Önt, és annak szem elıtt tartásával tud olyan arculatot készíteni, ami mégis teljesen új lesz, más lesz.

44/ 78

5.6.4 Világos vagy sötét? Weboldal aculattervezésekor az egyik alapkérdés: inkább a világos vagy inkább a sötét színek domináljanak-e. Nézzük, melyik mire jó: Világos dominanciához illı témák - a józan ész birodalma, pl.: • mőszaki termékek • mérnöki szolgáltatások • pénzügyi szolgáltatások Sötét • • • •

dominanciához illı témák – az érzések, intuíciók birodalma, pl.: mővészeti oldalak: festı, grafikus, belsıépítész, zenész misztikus témák fényőzés, ékszerek, luxus szerencsejátékok

5.6.5 Grafikák vagy fotók? A másik alapkérdés, hogy inkább grafikák, vagy fotók uralják-e az arculatot. A digitális fényképezık elterjedése elıtt a grafikák uralták az internetet. A fotók – ha voltak is, nem voltak túl jó minıségőek. Ha jó minıségőek voltak, a lassú

45/ 78

internetkapcsolaton keresztül nehezen töltıdtek le. Napjainkra mindez megváltozott. A profi grafikák háttérbe szorultak, és a profi fotók elıtérbe kerültek. A fotós arculat elınyei/hátrányai: • A fotók a semmitmondó grafikát is fel tudják dobni. • Túlságosan függ az összbenyomás a fotótól. Képcsere esetén megváltozik az összhatás. • Manapság divatos a fotóra épülı arculat, így könnyen sablonos lehet. • Csak az igazán profi fotó váltja ki a tervezett hatást.

teljesen

A fotókkal szemben általában támasztott elvárások: • Színei legyenek élénkek. • Színei passzoljanak a többi arculati elemhez. • Legyen éles a kép. • Legyen tökéletes a kompozíció és képkivágás. Mikor használjunk sok fotót az arculatban? • Ha a témához, a céghez kapcsolódóan látványos fotókat tudunk készíteni / készíttetni. • Ha szellemes indirekt illusztrációkat tudunk készíteni. A grafikus arculat elınyei/hátrányai: • Erıs, jól felismerhetı és megjegyezhetı stílust teremt. • Jobban kapcsolódhat a cég alap-arculatához, visszaköszönhetnek az alap arculat egyes részletei.

46/ 78

• • • •

Ha a témához nem lehet jó fotót készíteni, jó grafikát mindenképpen lehet. A grafikák színvilágában nagyobb a szabadságunk. Ha egy fotót átszínezünk, könnyen élvezhetetlenné válik. Nehezebb „trendit” készíteni belıle. Általában több munkát igényel.

A grafikával szemben támasztott elvárások • Legyen egyedi. • Segítse a tartalom befogadását, ne harsogja túl azt. • Kapcsolódjon a szövegek logikai elrendezéséhez, pl. a címsorok stílusa. • Több képernyıfelbontáson is érvényes legyen.

Mikor uralkodjanak a grafikák az arculatban? • Ha fontos, hogy az alap arculathoz erısen kapcsolódjanak a webarculat elemei. • Ha bizonyos színek használata kötelezı vagy erısen meghatározott. A valóságban a fotós és a grafikus irányzat mindig keveredik valamilyen arányban. A kérdés, hogy mi legyen hangsúlyosabb. 5.6.6 Animációkról arculati szempontból Az animációk az arculat részét is képezhetik. Megjeleníthetnek fotókat, szavakat, grafikákat egyaránt. Lényegében egy új „dimenzióval”, az idıbeliséggel bıvítik a webdesign háromdimenziós terét.

47/ 78

Fontos, hogy a mozgások sebessége, gyorsulása, lassulása erısen befolyásolja a látogató hangulatát. A mozgás elterelheti a figyelmét a lényegrıl, de az animációk meglepıen is hathatnak. Amint korábban említettem, a túl hosszú animációkat nem várja meg a látogató.

5.6.7 Design példák 5.6.7.1. Alap arculat 5.6.7.2. Webdesign

6. A honlap üzemeltetése

6.1. Az internet mőködése 6.1.1 Szerver és kliens a hálózaton kommunikálnak A weblap megjelenítésében több számítógép is részt vesz: • ügyfélgép (kliens): amit Ön használ. Ezen mőködik (kliensprogram), a böngészı, pl. Firefox.

az

ügyfélprogram

48/ 78

•

kiszolgálók (szerver): amiket nem lát, mert távol vannak Öntıl. Ezeken kiszolgáló (szerver) programok mőködnek.

Mi történik, ha megnéz egy honlapot (a teljesség igénye nélkül)? • A szerverprogram folyamatosan kéréseket vár. • A böngészıprogram a hálózaton keresztül küld egy kérést a szerveren mőködı szerverprogramnak. • A szerverprogram megkeresi a szükséges adatokat, és visszaküldi a böngészıprogramnak. • A böngészıprogram megjeleníti, végrehajtja azt, ami a válaszban volt. • Íme: ott az internetoldal, lehet olvasni. A dolog ennél persze lényegesen összetettebb.

6.1.2 Az internetcímek (doménnevek) és kiválasztásuk Az internetcímek kiválasztása fontos internetcímek, mik a lehetıségek.

kérdés.

Nézzük,

hogy

is

mőködnek

az

Az internetcímek 2 részbıl állnak: számítógépnév + doménnév. • számítógépnév: www • doménnév: ideart.hu

49/ 78

A doménnevek alá-fölérendelt ágazati rendszert alkotnak. Pl. Magyarország doménneve a .hu, ezen belül cégünk doménneve az ideart. Ez alá újabb és újabb doménneveket lehet létrehozni, pl. iroda.tata.ideart.hu. A doménnevek létrehozása az úgynevezett domén-regisztráció. A regisztráció két részbıl áll: • technikai • adminisztratív A doménnevek használatáért külön erre a célra fenntartott szerverszámítógépek felelnek. A technikai regisztráció lényege, hogy a doménnév-kiszolgáló szerverszámítógépeket be kell állítani az adott név kezelésére. Az adminisztratív feladat lényege, hogy egy országos doménnév- nyilvántartásban tárolni kell a tulajdonos adatait. A doménnév-regisztráció soha nem örökre szól, mindig csak egy idıszakra. Utána meg kell újítani a domén fenntartását. Akár végtelenszer is megújítható. A regisztráció, a fenntartás, a megújítás, a technikai üzemeltetés mind csekély költségekkel járnak, melyeket valamilyen formában Önnek kell megfizetnie. Milyen legyen a doménneve az internetoldalamnak? • lehetıleg legyen rövid, maximum 4 szótagos, hogy könnyő legyen beírni.

50/ 78

•

lehetıleg ne legyen benne ékezetes bető. Bár egy ideje az ékezetes betők használata engedélyezett, de technikai okokból gyakran problematikus. Pl. egy angol ember hogyan írja le a számítógépén azt, hogy tükörfúró.hu ?

A cégünk nevét mindenképpen célszerő lefoglalni. Lehet-e több domént is foglalni? Természetesen lehet. Sıt, célszerő is. Ha cégünk neve nem árulja el a tevékenységünket, akkor érdemes egy „beszélı” nevet választani, pl.: szallitmanyozas.hu Ez a keresıoptimalizálás miatt lesz fontos.

6.2. A szerverüzemeltetés feltételei: 6.2.1 miért nem lehet otthon? A szerverszámítógépnek folyamatosan mőködnie kell, hogy bármikor válaszolni tudjon. Ehhez folyamatos áramellátásra, porszőrt levegıre, állandó hımérsékletre és az otthoninál sokkal gyorsabb internetes kapcsolatra van szüksége. Ezért van egy szerverhotelbe zárva, ahol mindezt megkapja.

51/ 78

6.2.2 Mi van az árban? A honlapok üzemeltetése általában egy szolgáltatási csomag keretében történik. Ezek a csomagok többféle technikai és emberi szolgáltatást tartalmaznak. Ilyenek például, de nem kizárólagosan: • • • • •

honlapot mőködtetı webszerver, adatbázis szerver, lehetıségek tárhely a honlapnak e-mail szerver, e-mail címek, postafiókok doménnevek technikai és adminisztratív fenntartása adatmentések

programfuttatási

6.3. Az email szolgáltatás E-mailt mindenki használ. De hogy mi történik a háttérben, csak nagyon kevesen tudják. Az e-mail szolgáltatás összetett, több technológia és számítógép vesz részt benne. Az alábbiakban igyekszünk ezt röviden bemutatni. Nézzük végig egy e-mail elküldésének történetét! • • •

Az e-mailt Ön megírja, megcímezi. Elküldi a levelezıprogramból, pl. az outlookból. A levél egy levélküldı kiszolgálóhoz (szervergép, SMTP) megy, pl. smtp.t-online.hu

52/ 78

• • • • •

A levélküldı kiszolgáló sorba állítja a leveleket, és megpróbálja továbbítani azokat. Ha a továbbítás nem sikerül, a levél tovább áll sorban, egészen addig, amíg a továbbítás nem sikerül. Ez akár 1 hétig is eltarthat, de általában percek alatt végbemegy. A továbbításkor a levélküldı kiszolgáló felveszi a kapcsolatot azzal a kiszolgálóval, amely az e-mailcímet üzemelteti, pl. mail.ideart.hu. Ha a levelet fogadó kiszolgáló átveszi a levelet, akkor beteszi a postafiók „inbox” mappájába. Másnap a címzett levelezıprogramja (pl. thunderbird) felkapcsolódik a postafiókját üzemeltetı szervergépre, és letölti onnan a leveleket (POP3, IMAP). A folyamatban tehát legalább 4 számítógép vett részt. Jól látható, hogy a bejövı és a kimenı levélforgalom teljesen független egymástól.

6.3.1 A levelezı protokollok: elınyök, hátrányok A levelezıprogramok szabványos nyelveken „beszélnek” a levelezıszerverekkel. Nézzük, melyik mire jó, melyiknek mi az elınye? •

•

SMTP: a levelek küldéséért felelıs protokoll. Webes felületnél ezzel nem találkozhatunk, de a hagyományos levelezıprogramok mőködéséhez be kell ıket állítani. (Szerver internetcíme, felhasználónév, jelszó, stb.) Ez tehát feltétlenül szükséges. POP3: a postafiókban lévı levelek letöltésének egyik protokollja. Elınye, hogy egyszerő, és a szerveren kis tárhelyet foglal. Hátránya, hogy nem lehet

53/ 78

•

a szerveren lévı egyéni mappákat látni, létrehozni, törölni. A kimenı leveleket a saját gépen tárolja. Ha egy postafiókot több géprıl is használ, akkor nem ajánlott. Inkább otthoni felhasználásra célszerő. IMAP: a postafiókban lévı levelek letöltésének másik protokollja. Elınye, hogy a szerveren lévı mapparendszer teljesen használható, így a spam mappa is elérhetı. A levelek alapvetıen inkább a szerveren győlnek, ezért, ha több géprıl nézi ugyanazt a postafiókot, akkor ez ajánlott. Hátránya, hogy nagyobb tárhelyfoglaltságot eredményez, hacsak idınként le nem másoljuk a szerverrıl a leveleinket. Utazó munkatársnál – ha nincs állandóan on-line – nem ajánljuk. Viszont céges használatra sokkal kezesebb, mint a pop3.

6.3.2 Milyen levelezıprogramot használjak? Elvileg bármely e-mail kliens tudja az alapfunkciókat. Outlook, outlook express, thunderbird. Tapasztalataink alapján mi a thunderbirdöt ajánljuk. Ha valaki webes levelezıfelületet szokott meg (pl. gmail, freemail), akkor nincs szüksége a fenti programokra. Ha a szolgáltató kínál webes levelezıfelületet, akkor egy böngészıprogrammal elérheti ezt a felületet.

54/ 78

6.3.3 Reklámszemét szőrése A reklámszemét (spam) szőrése minden szolgáltóatnak törvényi kötelezettsége. A hazai internet adatforgalmának ~70%-át a reklámszemét adja! A spamszőrés alapvetıen kétféle technikával szokásos: • fekete-listás szőrés • tartalomelemzés A fekete listás szőrésnél nem a feladó e-mailcíme, hanem egy levélküldı szerver címe kerül feketelistára. Ha egy szervergép felkerül egy feketelistára, akkor a tıle jövı leveleket szinte semmilyen szolgáltató nem veszi át. Az ilyen spam-ek fel sem tőnnek, mert „bontatlanul” mennek a szemétbe. A tartalomelemzésen alapuló szőrés már sokkal bonyolultabb. Egy program a szövegjellemzık alapján pontoz. Ha a pontszám elér egy határt, akkor azt a levélkiszolgáló nem a bejövı levelek mappájába teszi, hanem a spam mappába. Néha elıfordul, hogy egy ártatlan levél is belekerül a spam mappába, ezért érdemes belenézni néha.

6.3.4 Milyen e-mailcímet válasszak? Példaként 5 különbözı e-mailcímet mutatunk. Ön mire gondol, ha ezeket a címeket látja?

55/ 78

• • • • •

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Az 1. címbıl következik, hogy az illetınek nincs saját doménje. Figyelembe véve ennek a csekély költségét, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy egészen kicsi mikrovállalkozással, netán egyéni vállalkozóval van dolgunk. Igen vicces látvány, amikor sokmilliós kamionok oldalán freemailes címeket látunk. A 2. esetnél hasonló dolgokra asszociálhatunk. Mindenesetre saját doménért még mindig nem fizet az illetı cég. Miért is reklámozza a saját szolgáltatóját? Miért nem saját magát? Furcsa. A 3. esetben már egy kb. 10 fıs cég képe lebeg a szemünk elıtt. Nincs több József ennél a cégnél, tehát nem egy mamutvállalatról van szó. A 4. esetben akaratlanul feltételezzük, hogy egy olyan céggel állunk szemben, ahol legalább 2 József dolgozik. Ebbıl következıen inkább közepes, vagy nagyvállalatról van szó. Az 5. eset pedig azt sugallja, hogy állandó külföldi partnerekkel levelez ez a Kiss József. Ha pedig a külföldieknek jó egy magyar cég, akkor nem lehet olyan rossz.

56/ 78

7. A programozás Értem én, hogy gızgép, de mitıl megy? Az internetezı embernek sejtése sincs arról, hogy mi történik két kattintás közötti fél másodpercben. Nem is kell tudnia, mint ahogy a repülı utasának sem kell értenie a fizikát. Ha azonban valaki repülıt akar vezetni, nem árt ismernie a repülıgép mőködését. Ebben a fejezetben a lehetetlenre vállalkozunk: megpróbáljuk néhány mondatban megvilágítani azt, amit mások évekig folyamatosan tanulnak: mi is az a programozás. Csak annyira, amennyire egy honlap tulajdonosának muszáj tudnia. Nem fog fájni! • • • •

A program a számítógépnek adott utasítások sorozata, lényegében egy „számítógépül” írt szöveg. A programokat valamely programozási nyelven írják, betőrıl betőre, szóról szóra. Nem csak úgy beállítják néhány kattintással. Egy program akár több 10.000 soros is lehet, és egy kihagyott pont is elég ahhoz, hogy ne mőködjön. A programozást az informatikusok közül is csak kevesen mővelik, mert aprólékos munka, türelmet, kitartást és elmélyült szaktudást igényel. Furcsa, de nem

57/ 78

illeszkedik a mai kor divatjához: nem lehet kis erıfeszítéssel nagy eredményt gyorsan elérni. A honlapok és webes alkalmazások akár 6-8 féle nyelven is íródhatnak. Több különbözı célú és eredető technológia és szabvány összekapcsolásáról van szó.

7.1. Hogy mőködik?

7.1.1 Szerveroldali mőködés A szerverszámítógépek olyan programokat mőködtetnek, melyeket a kiszolgálásra írtak. Ezek a programok egymásra rétegzıdve látják el a feladatukat. A legfelsıbb programréteg maga a holnap programja. Ez a program intézi pl. a bejelentkezésnél a jelszó ellenırzését, a képek feltöltését, a megfelelı szöveg elıhívását, stb. Az eredményeket kiküldi a böngészıprogramnak, mely a látogató számítógépén várja a kérésére adott választ. Mivel ezek a programok a világ minden pontjáról a nap 24 órájában elérhetık, nagyon fontos, hogy biztonságosan mőködjenek, ne lehessen feltörni ıket, ne lehessen a tárolt adatokat ellopni vagy illetéktelenül megváltoztatni az oldal tartalmát.

58/ 78

7.1.2 Kliensoldali mőködés A böngészıprogramok tulajdonképpen olyan programok, melyek a szerver felıl jövı adatokat megjelenítik, vagyis a megjelenítési utasításokat értelmezik és végrehajtják. A nagy gond az, hogy a különbözı böngészıprogramok nem pontosan ugyanúgy értelmezik ezeket az utasításokat. Ezért elıfordulhat, hogy egy honlap nem ugyanúgy néz ki vagy nem ugyanúgy mőködik pl. egy Internet Explorer böngészın, mint pl. egy Google Crome-on vagy Firefox-on. Ez a böngészıfüggetlenség problémája. A honlapokkal szemben elvárás, hogy minden böngészın ugyanúgy nézzenek ki, és mőködjenek. Ennek az elvárásnak megfelelni a programozók egyik legbosszantóbb kihívása. Hiába vannak szabványok, sajnos a böngészıprogramok gyártói nem egyformán értelmezik ıket.

7.2. Egyedi, vagy sablon? Zacskós leves kontra szakács Hasonlóan az arculattervezéshez, a programozásban is léteznek „sablonok”. Vagyis elıre megírt ún. tartalomkezelı programrendszerek, amelyekkel viszonylag könnyen lehet honlapokat építeni. Ezek ingyen letölthetık az internetrıl. Ilyen pl. a wordpress, a yomla, a drupal. Alapvetıen nonprofit céllal születtek. Azonban sok honlapkészítı vállalkozás

59/ 78

használja ezeket, mert „paneljeibıl” gyorsan lehet honlapot építeni. Gyorsan lehet látványos eredményt elérni velük, és kisebb programozási tudás is elég. E cégek sokszor az árát úgy kérik meg, mintha maguk írták volna e programot. Más cégek az évek folyamán fokozatosan fejlesztik saját honlapmőködtetı programjukat. Ezek a cégek komoly szaktudással rendelkeznek a programozás terén, és sorról sorra ismerik saját programjukat. Folyamatosan be tudják építeni az ügyfeleik igényeit e programokba. Képesek egyéni, speciális igényeket is megvalósítani. Folyton fejlesztik magukat és programjaikat is. Az alábbi táblázatban a két megközelítést hasonlítjuk össze: Saját fejlesztéső program. Letöltött, „majdnem kész” programrendszer. Elınyök Bármilyen egyedi igény Kezdetben olcsóbb. megvalósítható viszonylag gyorsan. Valamivel gyorsabban lehet vele Jobban testre szabható, ilyenkor dolgozni. olcsóbb. Ha megválik honlapfejlesztıjétıl, Nagyobb teret ad az egyéni könnyebben talál szakembert a arculatoknak. módosításra. Kevesen ismerik a mőködését, ezért nehezebb feltörni. Hátrányok Kezdetben drágább, igényektıl függı Az egyéni igények nehezen, vagy mértékben. nagyon drágán, vagy egyáltalán Általános igények esetén valamivel nem kezelhetık. tovább tart a munka. Egyedi igények esetén lényegesen

60/ 78

Ha megválna a fejlesztıtıl, nehezebben találna szakembert a program módosítására.

tovább tart a munka, mert a fejlesztı általában nem ismeri teljesen a rendszert. Kevésbé biztonságos, mert egy felfedezett hibát sok helyen kihasználhatnak.

A fenti ismeretek birtokában döntse el Ön, hogy melyik megoldást tartja megfelelınek! 8. Keresıoptimalizálás

8.1. Mi az, hogy keresı? Keresırobotnak vagy keresımotornak nevezzük azokat a programokat, amelyek az interneten található gigantikus adatmennyiségben való keresést könnyítik meg. A keresımotorok általában maguk is egy internetes felületen keresztül használhatók. Ilyen pl. google, a yahoo, a bing, stb.

8.2. Mit jelent a keresıoptimalizálás? Keresıoptimalizálás = egy internetoldal tartalmának és/vagy technikai felépítésének átalakítása abból a célból, hogy a különbözı keresırobotok ingyenes találati listájában minél elırébb jelenjenek meg.

61/ 78

Az ingyenes találati listákba való bekerülés egyik jó alternatívája a google fizetıs szolgáltatásainak használata. A keresıoptimalizálás az oldal szöveges tartalmát is érinti, ezért az oldal tulajdonosára is tartozik. A világ internetes kereséseinek több mint 80%-át a google-on bonyolítják. Magyarországon is a google a legnépszerőbb keresı. A továbbiakban a google-lel kapcsolatos tapasztalataink alapján mutatjuk be Önnek a keresıoptimalizálást.

8.3. Népi gyógymódok a XXI. században. Ha pontosan tudnánk, hogy mi alapján rangsorol a google keresırobotja, akkor nem lenne nehéz az elsı helyen lenni a találatok között. Csakhogy: • Ezt a Google magyarországi vállalatának szakemberei sem ismerik. • A robot keresési és rangsorolási módszerét folyamatosan változtatják. A keresıoptimalizálás tehát nem egy „egzakt tudomány”, sokkal inkább a népi gyógymódokhoz hasonlít. A programozás és a keresıoptimalizálás között kb. annyi a különbség, mint a sebészet és a természetgyógyászat között.

62/ 78

Ezzel nem szeretnénk a keresıoptimalizálás fontosságát lebecsülni, csak érzékeltetni szeretnénk a feladat nehézségét. Lássuk, jelenlegi ismereteink szerint mitıl is függ az Ön internetoldalának helye a találati listában!

8.3.1 Kulcsszavak kiválasztása és ellenırzése Amikor valaki keresıoldat használ, alapvetıen egy vagy néhány szót ad meg a keresınek, e szavakra „keres rá”. A legfontosabb kérdés: Milyen szavakra keresnek rá azok, akiket Ön szeretne a saját oldalára terelni? A keresıszavak kiválasztásával kapcsolatban néhány kérdés: Az Ön termékét vagy szolgáltatását általában szakemberek, vagy hozzá nem értık keresik az interneten? Ha szakemberek keresik, akkor érdemes a szakkifejezéseket használni. Ha hozzá nem értık, akkor a termék vagy szolgáltatás köznyelvi nevét érdemes használni keresési kulcsszóként. Tipikus példa, hogy Ön nyílászárókat árul, de az emberek ablakot vagy ajtót keresnek a google-ban. A keresırobotok jelenleg nem ismerik a rokon értelmő szavak közti kifejezéseket. Ha valaki ajtót keres, a nyílászárókról szóló oldal rossz helyen lesz a találatok között. Ebbıl egy újabb kérdés következik:

63/ 78

Vajon az Ön által választott kifejezés melyik rokon értelmő változata az elterjedtebb? A google nem tudja, hogy a munka és az állás egy témakörbe tartozik. Ha az Ön oldalán az állás szó szerepel, de valaki munkát keres, akkor a google nem fogja az Ön oldalát elınyben részesíteni. Hála Istennek a kulcsszavak kiválasztásában segít a google kulcsszóválasztó eszköze. Ennek segítségével ellenırizhetjük, hogy a rokon értelmő változatok közül melyikre mennyien keresnek, és mennyi versenytárssal kell megküzdenie az adott szóval kapcsolatban. Vajon az Ön potenciális vevıi hol tartózkodnak földrajzi szempontból? A keresı emberek nem szívesen utaznak több száz kilométert egy termékért. Ezért a nagy, országos érvényő találati listát leszőkítik a településükre vagy megyéjükre. Ilyenkor a keresett kulcsszó mellé odaírják a település nevét is. Ebben az esetben – gondolná az ember – a helyi vállalkozások jutnak elınybe a találati listán. De ez nem pontosan így van. Azok az oldalak jutnak elıbbre, amelyeknek a szövegében sokszor szerepel a keresett település neve. A földrajzi nevek használata tehát segíthet a szőkített keresések között jó helyet elérni. A cél, hogy olyan szavakat válasszunk, • amelyek relevánsak a témával kapcsolatban, • amelyekre a lehetı legtöbben keresnek rá,

64/ 78

• •

amelyeknél a legkisebb a verseny, amelyek a szőkített keresésnél versenytársakkal szemben.

helyzetbe

hozzák

cégünket

más

helyi

8.3.2 A szöveg mint a keresıoptimalizálás legfıbb eszköze. A keresırobotok alapvetıen a szövegekben keresnek. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb lépés a szöveg módosítása. A csak emberek részére írt szöveg különbözik a keresıoptimalizált szövegtıl. Az emberi szövegben elég egyszer, pl. a címben megjelölni a témát, és olvasás közben mindenki tudja, hogy mirıl van szó. Sıt, fogalmazás órán mindannyiunk fekete pontot kapott a szóismétlésért, tehát egyenesen tilos volt a szóismétlés. A keresımotor jelenleg nem annyira intelligens, hogy megértse a szöveget, annak belsı utalásait, összefüggéseit. Egyszerően csak megszámolja a szavakat. Azt „gondolja”, hogy a szöveg azzal a kifejezéssel kapcsolatos, amely a legtöbbször fordul elı benne. Cél, hogy a kiválasztott keresési kulcsszó minél többször és többféle formában forduljon elı a szövegben. Pl. ragozott formában.

8.3.3 A frissítés gyakorisága

65/ 78

A régi újságot csak a háziasszonyok és a történészek használják. Nemcsak a szöveg tartalma számít, hanem az is, hogy mennyi ideje van kint az oldalon az adott szöveg. Minél régebbi egy internetes szöveg, annál kisebb lehet az érvényessége. Ha pl. a mozimősorra vagyunk kíváncsiak, szinte biztos, hogy nem a múlt havit keressük. Ebbıl a logikából következik, hogy minél régebbi egy szöveg, a keresırobotok annál hátrébb helyezik a találati listában. A google keresırobotja 1-2 naponta meglátogatja az Ön internetes oldalát. A látogatások folyamán lementi az oldal pillanatnyi változatát. Ehhez hasonlítva könnyen megállapítható, hogy volt-e változás az oldalon. Cél, hogy legalább hetente módosuljon az oldal tartalma.

8.3.4 A címkefelhı Ha nincs idınk hetente frissíteni az oldalunk tartalmát, bízzuk a munkát egy programra! Persze értelmes szöveg írását nem várhatjuk egy programtól. De azt igen, hogy néhány megadott szót véletlenszerően helyezzen el az oldalon. Ezzel a technikával keresési kulcsszavakkal „dúsítjuk” a szöveget. Ezt a technikát hívjuk címkefelhınek. A címkefelhıben 10-15 szó sorrendjét változtatja a program. Az oldal megnyitásakor minden alkalommal más sorrendben jelennek meg a címkefelhı szavai. Így aztán a keresırobot ezt változásként észleli, és friss információnak gondolja.

66/ 78

Bár a címkefelhık nem túl esztétikusak, ne idegenkedjünk a használatuktól!

8.3.5 Rámutató linkek Ahogyan a tudósok írásaira hivatkoznak más tudósok, úgy a honlapokra is hivatkoznak más honlapok. Egy tudós munkájának egyik értékmérıje, hogy hányszor idézték. Az Ön honlapjának fontosságát is jól mutatja, ha más honlapokon lévı linkek ráirányítják az embereket. Ezeket hívjuk linknek (kapcsolat). A Google keresırobotja is figyeli a hivatkozásokat, és figyelembe veszi a találati sorrend felállításánál. Cél, hogy minél több olyan link legyen az interneten, amely az Ön honlapjára mutat. Ennek módszerei a következık: • Cseréljen linket partnervállalkozásokkal! İk felteszik az Ön honlapjára mutató linket, cserébe Ön is felteszi e vállalkozások linkjeit. • Regisztráltassa internetcímét ingyenes linktárakba! • Regisztráljon több doménnevet, és készíttessen „szatelit” oldalakat, amelyeknek csak az a célja, hogy a „fı” oldalra mutató linkeket tartalmazzanak. • Használjon interaktív funkciókat az oldalán, és hagyja, hogy a látogatók befolyásolják a tartalmat.

67/ 78

8.3.6 A cím Minden internetes oldalnak van egy címe. Itt nem az internetes címre (domén), hanem a képernyıcímre (title) gondolunk. Ez a böngészıablak legfelsı sávjában bal oldalon olvasható, és a látogatók nem tudják megváltoztatni. A google kiemelten értékeli az oldalak címét. Ebbıl következik, hogy nekünk is figyelmet kell fordítanunk erre, és el kell helyeznünk benne a választott keresési kulcsszavakat. A google azt is „szereti”, ha minden oldalnak az oldalrendszeren belül más a címe. A címkefelhı jellegő megoldásokkal ezt is lehet automatizálni.

8.3.7 A keresési kulcsszavak a forráskódban A google nemcsak az oldalunk látható részével foglalkozik, hanem háttérben lévı utasításokba is „beleolvas”. Az oldalak forráskódjában vannak olyan részek, amelynek célja kifejezetten a keresési kulcsszavak megadása. Az oldalt készítı szakembernek erre is figyelnie kell. Kérdezzen rá bátran, hogy az Ön oldalán rendben vannak-e a keresési kulcsszavak a forráskódban!

68/ 78

8.3.8 A domén és a keresés Nemcsak az oldal képernyıcímének, de az internetes címnek (domén) is van jelentısége a keresıoptimalizálásban. A Google ugyanis „nagyon szereti”, ha egy doménnév pont a keresett kifejezést tartalmazza. Pl. Az Ön cége a Kiss és Nagy Kft., mely szállítmányozással foglalkozik. A kissesnagy.hu cím azonban nem árul el semmit arról, hogy mivel foglalkozik a cég. Ám a kiss-szallitas.hu már keresıbarát doménnév. A cégünk nevét mindenképpen célszerő doménként lefoglalni, hogy más ezt ne tegye meg. Ha viszont ez nem keresıbarát, akkor célszerő 1-2 további domént lefoglalni. Külföldi piac esetén is hasonló a tennivaló: a magyar nyelvő domén mellett legyen legalább egy angol nyelvő is.

8.3.9 Google regisztráció •

Ha a fenti lépéseket megtettük, akkor nincs más hátra, mint „személyesen bemutatni” az oldalt a Google-nak. Ez a regisztráció. A regisztrációt bízza szakemberre! A regisztráció folyamán adatokat kell szolgáltatunk az oldalunkat alkotó fájlokról, ez a webhelytérkép. Be kell állítani, hogy milyen oldalakat olvashatnak a keresırobotok, és milyen oldalakat tilos indexelniük.

69/ 78

Ha az összes mővelettel kész vagyunk, figyeljük néhány napig, hogy hogyan teljesít az oldal a keresıkben. Ne feledjük, • a találati listán elért helyezés nincs kıbe vésve, elıre és hátra is változhat. • a helyezés a versenytársak számától is függ. • a földrajzi szőkítéssel jobb pozíciót érhetünk el, de nem országosan. Ha elégedetlenek vagyunk, ne adjuk fel, folytassuk a népi gyógymódot, csak nagyobb dózisban. Kevesebb kulcsszó többször elhelyezve, nagyobb címkefelhı, több link, stb.

9. Hogyan spóroljunk???

9.1. Befektetés vagy „repi-kiadás”? Tapasztalatunk szerint sok vállalkozó kételkedik abban, hogy üzletét fellendíti egy honlap. Mivel marketing-stratégia alapján nem gondolják végig a honlap szerepét, így afféle illendı reprezentációs kiadásnak vélik, mint pl. a névjegykártyát. „Másnak is van, nem akarok lemaradni.” Ebbıl a szempontból nézve a cél az, hogy minél olcsóbban megússzuk. Csak az az igény, hogy „legyek fent a neten”. Ha „repi-kiadásként” tekint a honlapjára, valószínő, hogy az ára kidobott pénz lesz.

70/ 78

Ne „repi-kiadásként” tekintsünk egy honlapra, hanem befektetésként! Keressük meg azt, hogy milyen módon fejlesztheti vállalkozásunkat a honlap! Próbáljuk meg ezt a nehezen kiszámolható elınyt valahogy forintosítani! Addig ne is vágjunk bele a honlapkészítésbe, amíg nem tudunk befektetésként tekinteni rá! Alakítsuk úgy a honlap funkcióit, hogy az tényleges elınyt jelentsen cégünk számára! Ha termelıeszközként megtalálja a honlap funkcióját, biztos, hogy meg fog térülni az ára.

9.2. Az elégséges szint Ha új autót vesz, megveheti klíma nélkül, de a kerekeken nem lehet spórolni. A fentiek figyelembe vételével kell lennie egy olyan árszintnek, amely már elég üzletileg hasznos funkciót tartalmaz ahhoz, hogy honlapjának mérhetı elınye legyen. Ha az üzletileg értelmes funkciókon spórol, akkor a honlap nem jelent elınyt a vállalkozásában. Ha szükséges, spóroljon az extra kiadásokon, de ne az üzletileg hasznosakon! Az, hogy mi hasznos, a marketing-stratégia határozza meg.

9.3. Garancia

71/ 78

Mint minden termék, a honlap/webes alkalmazás is rejthet hibákat. A kérdés az, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel és mennyiért javítja ki. Ha a cég szerzıdésben rögzített garanciát vállal az általa készített honlapokra, akkor biztos lehet abban, hogy a honlapja hibái idıben és ingyen ki lesznek javítva. Az ingyenességnél pedig nincs olcsóbb. Garanciát illik vállalni az alábbiakra: • programozási hibák (nem mőködik, szétesik az oldal, hibaüzenet jelenik meg) • biztonsági rések, támadások általi sebezhetıségek (feltörik és megváltozatják a tartalmat, vagy adatokat lopnak el) Amire lehetetlen garanciát vállalni: • a programozás pillanatában még nem létezı böngészıprogramokkal való hibátlan mőködésre • arculati elemekkel kapcsolatos szubjektív, ízlésbeli kérdésekre

9.4. Fokozatosság – hosszú távon Az új angoltanár megint mindent elölrıl kezd A másik spórolási lehetıség a fokozatosság. A szoftverek esetében lehetıség van modulárisan felépíteni egy rendszert. Nincs ez másképp a honlapokat mőködtetı rendszerekkel sem. Azt a funkciót, amire csak késıbb lesz szükségünk, vegyük meg késıbb.

72/ 78

Késıbb, ha már meglesz rá a pénz, vagy ha már biztosan látjuk a hasznát. A késıbbi továbbfejleszthetıséget azonban nem minden cég rendszere támogatja. Vagy ha igen, nem biztos, hogy üzletpolitikájuk részét is képezi. Tisztázni kell a honlap fejlesztıjével, hogy a rendszer milyen irányban és milyen mértékben lesz továbbfejleszthetı. Javasoljuk, hogy tárja fel jövıbeli elképzeléseit a fejlesztıknek, mert csak ennek tudatában hozhatnak megfelelı technológiai döntéseket! A továbbfejlesztés lehetséges irányait szerzıdésben is rögzítsék! Így kivédheti, hogy egy esetleges továbbfejlesztés miatt az eddigi szoftverrendszert alaposan módosítani kelljen, újra kelljen írni, vagy ki kelljen dobni. Ez a kérdés akkor is felmerül, ha a fejlesztı cég befejezi a tevékenységét. Ebben az esetben mindenképpen egy másik céget kell keresnie a továbbfejlesztéshez. Viszont a szoftverfejlesztı cégek nem szeretik más szoftverét piszkálni. Erre pedig alapos okuk van: ha nincs dokumentálva egy szoftver-rendszer, egy „idegen” programozónak gyakran több munka megérteni, mint egy újat írni. Ebben a helyzetben kukába mehet a korábban elköltött pénz, és nem várt felesleges költségek jelentkeznek, amelyeket némi elırelátással el lehetett volna kerülni.

73/ 78

Javasoljuk, hogy ismerjen meg több céget, és ne csak az árakat nézze! Az ár - érték arány számításánál a webfejlesztı cég jövıbeli stabilitását is vegye figyelembe! Tervezzen egy honlapot hosszú távra, legalább 5 évre elıre!

9.5. Spórolás az üzemeltetésen Nemcsak a méret számít. Amint azt korábban leírtuk, egy honlap üzemeltetésének mindenképpen van valamilyen folyamatos költsége. A jövendı honlap-tulajdonosok felcsapják a netet, és összehasonlítják a tárhelyszolgáltatók honlapján az árakat. A szolgáltatásból legkönnyebben érthetı a tárhely mérete és a mellette álló pénzösszeg. Egy szerver nem kiló alma a kofák kosarában. A szolgáltató cég költségei között a legkisebb összetevı maga a tárhely terület mérete. Így könnyen ígérnek egymás alá ezek a cégek. Ez olyan, mintha lakást szeretne bérelni, és az árát csak a méret alapján kívánná meghatározni. Evidens, hogy számít a lakás felszereltsége, energiahatékonysága, a környék, az elhelyezkedés, a szomszédok, stb. Így van ez a honlapok üzemeltetésével is. Nézzük, mik azok a paraméterek, amelyekre érdemes odafigyelni!

74/ 78

• • •

• •

•

•

Egyéb technikai szolgáltatások megléte: többségük alapvetı egy minıségi honlap minıségi mőködéséhez. Ezeket a honlap programozójának kell értenie. A rendelkezésre állás mértéke éves szinten százalékban: sokat elárul a mőszaki stabilitásról. Vagyis nemcsak az számít, hogy mit tud elvileg, hanem mit tud hiba nélkül. Hálózati sebesség és terheltség: vagyis milyen gyors lesz a honlap mőködése hálózati szempontból. Milyen névleges hálózati sebesség van a magyar és a nemzetközi internet felé. És ezen a sávszélességen vajon hányan osztoznak? 1000en? Vagy csak 100-an? A szervergép teljesítménye és terheltsége: az elızıhöz hasonló kérdés. Egy szervergépnek nemcsak tárolási kapacitása van, hanem mőveletvégzı képessége és sebessége. Mekkora ez? Hány és milyen honlap osztozik ezeken az erıforrásokon? Egyéni igények/beállítások milyen mértékben lehetségesek: az Ön cégének is lehetnek speciális kérései. Az olcsó tárhelyszolgáltatók egyik titka az, hogy a végletekig standardizálják a szolgáltatást. Ebbe nem nagyon szokott beleférni egyéni igények teljesítése, vagy csak magasabb áron. Ügyfélszolgálat, humán erıforrások: nem mindegy, hogy egy 5 perces mővelet (pl. e-mailcím létrehozása) mennyi idı alatt készül el. Ez nem technikai, hanem emberi kérdés. Mint tudjuk, a gép olcsó, az ember drága egy cég számára. Ha egy szolgáltató olcsó, akkor sok ügyfelet szolgál ki. Így 1-2 ember foglalkozik több ezer ügyféllel. A tapasztalat az, hogy egy 5 perces mővelet általában 1-2 telefonba, 1-2 emailbe, ás 2-3 napba telik ezeknél a cégeknél. Ezt is vegyük számításba! Van-e, lehet-e jogilag problémás szomszéd? Ha egy szervergépen több cég honlapja is üzemel, kockázatot jelent a szomszédság. Ha csak egy törvénysértı

75/ 78

tartalom van a szerveren, elıfordulhat, hogy az egész gépet bizonyítékként lefoglalják, akár hónapokra. Ilyenkor az ártatlan is bőnhıdik. Ugye, hogy nemcsak a tárhelyméret számít?

9.6. Ki a hunyó? A weboldalakkal foglalkozó cégek piacára jellemzı, hogy a kétféle cég van: • honlap-készítı • üzemeltetı, tárhely-szolgáltató Ezzel a modellel csak két esetben lehet nagy baj: • Ha a honlap hibásan mőködik, pl. feltörik: ilyenkor a két cég egymásra mutogat. Ön pedig, akinek csak az a célja, hogy mőködjön a honlapja, napokig „pattog” a két játékos között, mire kiderül, hogy ki a felelıs. A hibásan, feltörten, fertızıen vagy egyáltalán nem üzemelı honlap súlyos anyagi- és presztízsveszteségeket okoz. A honlapkészítı megtette a dolgát, ı kilépett a képbıl. Az üzemeltetı pedig nem fogja ingyen módosítani, javítani azt a honlapot, amelyet nem is ı készített. • Ha a honlap-készítı eltőnik: ha más üzemeltet, mint aki a honlapot készítette, akkor nincs olyan üzleti érdek, amely hosszú távon az Ön kiszolgálására késztetné a honlapot készítı céget. Hiszen ık teljesítették a szerzıdést, Ön pedig kifizette az ellenértéket, és ezzel az ügy lezárult. Ha esetleg a készítı cég garanciát vállalt a munkára, azt hogyan lehet érvényesíttetni? Sok önjelölt és kezdı honlapkészítı cég bont zászlót 1-2 emberrel a gyors siker reményében. Miután ez nem következik be,

76/ 78

felbomlanak, dolgozóik máshol vállalnak munkát, stb. Ilyenkor Önnek van egy mőködı holnapja, amiért fizetett, de nincs, aki továbbfejlessze. És a rémálom: a honlap mőködik, de nem lehet frissíteni, nem lehet az Ön igényeinek megfelelıen alakítani. Ha ráadásul a honlapot készítı cég nem közölte Önnel a tárhely adatait, hozzá sem férhet saját honlapjához. Ha a tárhelyszolgáltató sincs a helyzet magaslatán, még egy telefonszám megváltoztatása is hetekig tarthat. Ha a bizalom megvan, hosszú távon kifizetıdıbb olyan cégre bízni a honlapot, aki „tokkal-vonóval” elkészíti, és üzemelteti is. Hiszen Önt csak az érdekli, hogy mőködjön: egy telefonszámot kell hívnia.

10. Zárszó Reméljük, hogy segítettünk megalapozott döntést hozni honlappal kapcsolatos kérdésben. További kérdése, véleménye, kritikája van? Ne várjon, keressen fel az alábbi elérhetıségek egyikén. • •

Telefon: 34-480-800 E-mail: [email protected]

77/ 78

78/ 78