FODOR JÓZSEF.
szükség, hogy azokat a határokat pontosan kijelőlhessiik, a melyek között a talajvíz egész 5 méternyire s még inkább is megközelíti a talaj felszínét, annyit azonban az eddigi mérések alapján is konatatálhatok, hogy azon az egész területen, a mely a Bel- és Lipótvárost félkör alakban kőrűlveszi, s a legtöbb helyén egészen a város kűlső határáig kiterjed, a talajvíz igen .magasan fekszik, rendesen alig 4-5 méternyire, és elég gyakran egész 3 méternyire is megközelíti (sőt talán még inkább is) a talaj felszínét. 1 Ezekben a nagykiterjedésű népes városrészekben tehát a - talajvíz kétségtelenül befoly a szennyes, felületes talajrétegek nedvesítésére is, s bizonyos, hogy annak hullámzása a nedvességnek ingadozását fogja létrehozni emitt is. Ennek következtében nálunk is, mint Műncherrben és Berlinben, a talajvíz ingadozásának a mérése már csak azért is szükséges, mert belőle értékes következtetést vonhatunk a város nagyobb része talajának nedvességi ingadozására is. .il talajute.
.•
a) A talajvíz
ingadozása.
Talajvízmérések 1875 óta folynak a pesti oldalon. Ez idő óta ugyanis a katonai hatóság két kaszárnyában 2 végeztet naponta talajvíz-méréet, önmagam pedig más öt kútban 3 mértem meg 10-10 naponkint a víz állását. Ezek az állomások az egész várost két irányban szelik át : egyrészt keletről nyugatnak, a Kerepesi-út-Hatvani-utcza-Dllna-utcza , futtában, - másrészt éjszakról délnek, és pedig a főváros derekán keresztül. Az utolsó esztendőben (1880) egy - alább részletesebben kifejtendő - kutatás czéljából még más 28 kútnak a víztükrét is mértem, havonkint kétszer. 4 A talajvíz ingadozásánál rendes en két irányt kűlőnböz1 H. ö. a IX. sz. térképen, a hol a beírt törtszámok 8zúmlálói a víztükör távolságát (centiméterekben) jelzik a talaj felszínétől. 2 L. a IX. sz.' térképen a XVII. és XXXI. számú kútakat. 3 Ugyanott a IlL, XVL, XVIII., XIX. és XX. számú kútak. • Az 1. egész XXXIV. számú kútakat, kivéve az előbb említett évek óta rendesen mért 7 kútat.
EGÉSZSÉGTANl
193
!WTATÁSOK.
tetünk meg: a függőleges ingadozást, vagyis hullámsást, s a vízszintes mozgást, a talajvíz folyását. A hullámzás nak mérésére egyszerű mérő-eszközt használtam : centiméterekre beosztott, olajos festékkel itatott mérő-szalagot, a melynek a végén egymástól egy centiméternyi távolra piczinyke bádog tányérkák (30 darab) voltak drótra megerősítve. Méréskor a szalagot a csészékkel együtt lebocsátottuk a kútba folytonos gyenge rángatás közben; ha a csészék vizet érnek, ez igen jól érezhető. Ekkor a szalagot még egy kissé lejebb bocsátva, az összes mélységet a kút falán levő valamely állandó jelhez 1 hozzá mérjűk : aszalagnak fölhúzása után pedig a vízzel telt csészék számát az összes mélység centimétereiből levonjuk. A talajvíz hullámzásánál főleg két momentumot kell szem előtt tartani: a hullámzá8 ---nagyságát és idejét. A hullámzás nagyságcL kűlőnbőzö megfigyelt kútaknál igen különböző volt. Igen világos képet nyerunk az ingadozás nagyságáról a város különbözö részeiben, ha az 1880-ban végzett nagyobb számú mérések alapján kikeressük az ingadozást egyes vonalok irányában, a..melyek aDunával párhuzamosan futva, a várost első, második, harmadik, negyedik negyedrészében szelik keresztül. E mérések 1880-ban e következő ingadozás-nagyságot adtak: aj Ingadozás a DLLnaközelében: Újépület-kaszárnyában 220 cm., Kűlsö-Nádor-utcsa 58. sz.: 17'}},crn., Duna-utcza 11. sz.: 116 cm., Vámház-körút 6. sz.: 70 cm., Nyúl-utcza 34. sz.: 74 cm., Soroksári-utcza 67. sz.: 116 cm., Fuchskaszárnya: 99 cm. b) Ingadozás egy olyan vonalban, a mely aDunával körülbelül párhuzamosan fut, s a városnak mintegy az első harmadréez terideté; (a Duna felé) szeli át: Váczi-út 82. sz. : 71 cm., Váczi-út 8. szám: 72 cm., Bálvány-utcza 13. sz.: 110 cm., Károly-k. : 70 cm., Hatvani-utcza: 14. sz. 51 cm., 1 E jeleket fővárosi mérnökök állították be a Duna O-pontjához. Nem mulaszthatom el e helyen, hogy legmelegebb köszönetemet ki ne fejezzem Ge?'lóczy KáTOly alpolgármester úrnak, valamint a mérnök uraknak is szives támogatásukért. M. T.
AKAD.
l\IATH.
S TEn::uÉSZETTUD.
KÖZLE:~I1::NYF.K
XVII.
KÖTET.
1881.
13
J94
FODOR JÓZSEF.
Üllői·út 6. sz.: 46 cm., üllői-úti kaszárnya: 57·cm., Üllői-út 71. sz. : 31 cm. c) Egy olyan vonalban, a mely a várost der-ekán szeli át: Nagy-Mező-uteza 36. sz. : 46 cm., Király-utcza 11. sz.: 33 cm., Hókus-kőrhaz kútja: 41 cm., Kerepesi-út 25. sz.: 28 cm., József-u. 20. sz.: 34 cm., .József-u. 40. sz. : 28 cm. d) A udroe külső hatMán futó vonalban: Aradi-utcza 6. sz.: 66 cm., Aradi-utcza 23. sz. : 55 cm., Aradi-utcza 41. sz. : 40 cm., Két-asiv-utcza 4. sz. : 32 cm., Király-utcza 95. sz.: 51 cm., Kerepesi-út 45. sz.: 53 cm., József-utcza 82. sz.: 26 cm., Teleky-tér 3. sz. : 27 cm., Gólya-utcza 61. sz.: 32 cm. Ez adatokból kitünik, hogya talajvíz hullámzása a leyerősebb a Duna közelében, nevezetesen a felső Dunasoron, míg az alább eső dunaparti kutakban már csekélyebb. Egyre csökken ez a hullámzás, a mint a város belseje felé, keletre haladunk; itt is ismét a város felső, éjszaki felében nagyobb az, mint az alsó részben, délkeleten. Legkisebb az ingadozás, úgy hogy már alig tesz ki 1/3-1/2 mátert az egész esztendőn keresztül, a városnak egész közép és kiilsö részein, a Terézés Józsefvárosok tömege alatt. Micsoda ez a talajvízingás Münchennek több mint két méternyi ingadozásával szemközt, vagy mi több, az Indiában tapasztalt talajvíz ingásokkal szemben, a melyek némelyike Pettenkofer ezerint 13 mátert is hullámzik egy éven át! Egyébként az osztrák és magyar hatóságok talajvíz megfigyeléseiből is látható, hogy pl. Linzben a talajvíz a katonai fogház kútjában csupán 1880. évben is (jan.-szeptemberi időközben) kozel-l méter ingást mutatott, sőt Ottoéaéban a katonai iskola kútjában 51/4 métert.' Budapest legnagyobb része alatt tehát igen nyugalmasan szokott állni a talajvíz. Megjegyzésre méltó s később egészségügyi szempontból még méltányolni fogom, hogy a talajvíz felszínhez, ez alatt.
ott legnyugodalmasabb, a hol legközelebb van rt s ott leghullámzóbb, a hol legmélyebben fekszik
1 Monatliche Übérsichten der Ergebnisse von hydrometrischen Beobachtungen in 50 Stationen d. Öst.-Ungarischen Monarchie. Herausgégeben von der UI. Sect. d, techno und adm, Milit.-Comité. 1880.
EGÉSZSÉGTANI
195
KUTATÁSOK.
A hullámzás időbeli viszonyát illetőleg a legvilágosabb ké et nyerjük, ha a VI. táblán a 2-ik rajzet végig tekintjük; ep kt 1 . ,. d ez a rajz ugyanis valamennyi (7) állomásna a ajviz-mga 0zását tünteti föl.' Ezeket a görbe vonalakat összehasonIítva, leaelőbb is azt veszszük éssre, hogy azok igen szabályosan eg;ütt tortaruik : egymással emelkednek és sii!y~dnek, eayütt érik el legmagasabb, s legalacsonyabb allasukat. Ez a:t mutatja, hogy mindnyájan egy és ugyanazon erő által hozatnak mozgásba.
Miután ai említett hét állomás keresztben szeli a város területének legnagyobb részét, már az azok által nyújtott bizonyíték is elégségesnek látszik annak az állíthatására, hogy a város alatt elterülő talajvíz majdnem egész összességében ugyanazon természeti erő által befolyásoltatik. Egész határozottan bizonyítja ugyanezt azonban ama 28 állomás talajvíz-ingadozása is, a melyeket 1880-ban vettem megfigyelés alá. Egymással megegyezőleg emelkedést venni észre májusban, júliusban és főleg augusztus végén és viszont sülyedést júniusban, augusztus elején s az augusztusi nagy emelkedés után mindama kutakon, a melyek a Lipótvárosban, továbbá a Terézváros éjszaki s éjszakkeleti részén, egész a VIlI. számú kútig feküsznek, kivéve azokat, a melyek már e városrész legkulsöbb részén feküsznek (a XIII. kúton túl). Hasonló talajvíz-ingadozást tapasztalhatni továbbá ama kútakban is, melyek abelvárosban s a Józsefváros éjszaki és éjszakkeleti terűleteben feküsznek (a XIX. és XXXI. kútig), kivéve itt is a legkülsőbb kútakat (XX., XXI., XXVII., XXVIIL); végre ugyanazt az ingadozást láthatni a Ferenczváros alatt is, egészen a XXXIII. sz. kútig. A város területének legnagyobb része alatt tehát egységes 1'hytmtbsban hullámzik a talajvíz, azzal a különbséggel mégis, hogy az ingadozás legerősebb a Duna közelében, s kelet jelé az egyr-e kisebbedik.
Másik jelenség, a mire figyelmünket kell fordítanunk, hogy a hullámzás meglehetős szabályosan van az esztenclőnek bizonyos részeihez csatolva. Észrevehetjük ugyanis, hogy 1877-8-9-ben évenkint egyszer magasra fölemelkedett a 1
E rajz magyarázatát
1. jelen munka végén. 13*
196
EGÉSZSÉGTANI
FODOR JÓZSEF.
KUTATÁSOK.
197
talajvíz, s megint lassú hajlással lesülyedt. A talajvíz leg, magasabb állása ez években a nyár derekára esett, 1 míg a legalacsonyabb állás a tél végére s a tavasz elejére. És így
esztendőkben éppen úgy észrevehető fl. párhuzamosság a Dúna, s a kútak víztükre között. A Duna emelkedése három erős hullámot mutat; ngyanilyen hullám vehető észre a
a talajvíz akkor nedvesíti leginkább a talajt, esők által való nedvesítése a legcsekélyebb.
talaj vizeken is. A legpontosabban követik a Duna ingadozását (1.a Ill. t. görbéit) a dunaparti kútvizek, a mi igen természetes is; egyre kisebbedik az ingás nagysága, a mint távolabb a Dunától mérjük a talajvizet; úgyszintén időszerint is egyre inkább elkésik a hullám, a mint a keleti városrészek felé haladunk. Végre elérjük a határt, a melyen túl a Duna befolyása teljesen elmosódik, a város keleti szélein (1.10, 11,12. sz. görbéket). E vizsgálatok alapján mondhatjuk ma már, hogya
a mikor
ennek
Hogy ez a körűlmény igen lényeges befolyással van a talajbeli rohadas ingadozására, alig kell bizonyitanom. Látva a talajvizeknek ezt a szabályszerű s együtt tartó ingado~ását, az a kérdés merűl föl: minő forrásból ered a talajvíz lndlámeáea
a vizsgált terűlet alatt
2
Ha a mellékelt rajzokat tekintjük, nem nehéz a hulrájönni. Az esőzések a hullámzást nem módosítják. Észrevehetjük ezt, ha az esőzéseknek havi görbéjét a talajvízingadozással összehasonlít juk. A nagy esők 1877-i márczius, április és május hónapokban nem bírtak észrevehető befolyással egyik kút vizének ingadozására sem, épen úgy, mint az az évi deczemberi, s 1878-ki januári esők vagy az 1878,iki júniusi, júliusi, szeptemberi, októberi, novemberi stb. esők nem bírtak. A főváros terűletén tehát lámzás forrására
a talajcis csak igen kis mértékben. függ az esőzések időszaki s mennyiségi viszonyaitól j annál inkább függ az a' Duna állásától. Azon az egész területen, a mely a városnak nyugoti
háromnegyedréssét képezi, s a melyet a sokkal magasabban fekvő víztükörrel bíró keleti s déli 1/4-rész szegély alakban vesz körül, a kútvizeknek ingadozása mind a négy észlelési ~sztendőn keresztül együtt [árt a Duna, tükrének változásáival. Igy egész könnyűséggel észrevehető a VI. tábla g. 1'. görbéin, hogy az előbb említett területen fekvő kutakban a víz 1877 februártól kezd ve gyorsan emelkedik, gyenge visszaesés tápasztalható márczius második felében, magas állás ápril elején, megint visszaesés májusban, megint emelkedés s legmagasab b állás ez évben a következő két hónapban, a midőn fl, viztűkőr sebesen alászáll. Ugyanilyen a Duna vízállás ának mozgása is ez esztendőn (3. sz. görbe) keresztül. A következő 1 1877-ben a maximum június, július, augusztus hónapokra terjed; 1878-b'an május és júniusra ; 1879-ben június, július és augusz-tusra; végre 1880-bn.u augusztus és szeptemberre.
Duna tükrének ingadozása képét nyt~jtja a talajvízingadozásának is a város területének legnagyobb része alatt; hogy az
előbbiből elég nagy valószínűséggel következtetni lehet az utóbbira is. Sőt ugyanezen összevágó, s már több esztendő tartamára rúgó észlelés ek följogosítanak arra is, bogy állítsuk, miszerint az elmúlt években is, a talajvíz ingadozása a kőriilírt városrész alatt együtt mozgott a Duna tükrének emelkedésévei s sülyedésével, a mi - minthogy Dunavízállás mérések már hosszú évek sorára megvannak - eszközt nyújt kezünkbe, hogy a talajvíz ingadozását az elmúlt évek tartamára is szemközt állíthassuk a fertöző betegségekkel, és főleg a typhussal és kolerával. A most említett területen túl, tehát a Teréz-, Józsefés Ferencz-kűlvárosok külső fele alatt, a talajvíz ingadozása más befolyás alatt áll, a melyet eddig nem tanulmányoztam eléggé; annyi látható azonban a llI-ik tábla görbéiből (magyarázatukat lásd a munka végén), hogy e talajvízrétegek nem mutatnak semmi párhuzamosságot egymással hullámzásukban, s így valószínü, hogy nem valami kőzős, egységes erőnek (pl. az esőzésnek ) befolyása alatt állanak, hanem inkáb b esetleges körűlményektől, helyi viszonyoktói függenek. Még egy körűlményre kell rámutatnom a talajvíz ingadozásának leirásánál; arra, hogy a víz tükre valamennyi megfigyelt kútban évről-évre emelkedik. Egy pillantás a VI. táblára meggyőzhet erről bennünket; Láthatjuk, hogy a talaj vizek magasságát és ingadozását ábrázoló görbék hullám-
a
198
FODOR JÓZSEF.
EGÉSZSÉGTANI
zásuk közben évről-évre egyre magasabbra emelkednek. Kiválóan észrevehetjük az emelkedést a XX. számú kút vizénél (V. tábla 2. rajz, 7. görbe), a melynek évi legalacsonyabb, legmagasabb és közepes állása a Duna Opontja fölött 1877-től 1880 végéig e következő volt: legalacsonyabb á l l
1877-ben 1878-ban 1879-ben 1880-ban
255 cm. 24~ « 277 « 300 «
legmagasabb á -s
évi átlag
275 cm. 277 « 318 « 328 «
264 cm. 260 « 301 « 317 «
Vagyis a víz tükre 1877-től 1880 végéig több mint fél emelkedett a főváros talajában a város keleti szélén. Minek. tulajdonítsuk a talajvíznek ezt az emelkedését? Két tényezőre bukkanunk. Az esőzésekre s a Duna állására. Az esőzés 1877 -tőI80-ig emelkedett, úgyszintén a Duna tükre is. Mutatja ezt a következő összeállítás: méterrel
1877
Eső Duna-állás
627 ~m. 271 cm.
1878
824 mm. 332 cm.
1879
1880
769 mm. 296 cm.
855 mm. 320 cm.
Míg az utóbbi években a rendest meghaladó esőzések a talajvizet egyáltalán szaporították, másrészt a magas állású Duna ugyanekkor a víznek lefolyását gátolta. A talajvíznek ez a folytonos emelkedése talajunkban komoly figyelmet érdemel, mert aeeal előreláthatólag csakha/mar súlyos közegészségi hátrányok fognak
együtt jánli.
b) A talajvíz áramlása.
A talajbeli áradás nemcsak föl-lehullámzást mutat, hanem áramláet, tovafolyást is. Közvetlen vizsgálatot arra nézve: merre és minö gyorsan áramlik a talajvíz a főváros utczái s házai alatt, nem végeztem, s alkalmas módszerek hiányában nem is végezhettem. Mindazáltal találtam oly adatokat, a melyekből megnyugtató bizonyossággal következtethettem a talajviznek ez áramlási viszonyaira is. Ha összehasonlít juk a különböző kutak színtáját egymással, az esztendőnek kűlőnbözö részeiben, azt veszszük
KUTATÁSOK.
199
észre, hogy a víz tükre egyik-másik irányban lejt; miután pedig tudjuk, hogy e vizek mind egybe vannak kötve t!gyrnással, mert együtt ingadoznak, következtethetj űk, hogya víz abban az irányban áramol, a merre a lejtő található. Mit mutat tehát ez irányban kútjainknak színtáji viszonya? 1 Igen érdekes képet. Először is azt mutatja, hogy a várost kelet felől félgyürü alakjában olyan talajvíz-réteg veszi kőrűl, a melynek tükre sokkal, több mátérrel magasabb, mint a város belsejének, belső nagyobb részének-a víztükre. Láthatjuk ezt, ha a 72., 69., 68., 66., 65., 64., XI., XXVIII., 50., 51., 46., 47. és 38. számú kutaknak vizmagasságát a Duna O pontja fölött figyelembe veszszük. Bizonyos tehát, hogy északkeletről, a városerdő tájáról, keletről, a Kerepesi-út melletti magas fensíkról s a tmnető alól, úgyszintén délkeletről, az Üllői-országút hullámzó homok-buczkái alól befelé tart a város alá egy erős s vízgazdag földalatti vízáramlás, a mely a városba érve csakhamar lesűlyed majdnem olyan mélyre, a minö aDunának a közép szintája. Úgy nagyjában meghatározhatjuk azt is, hogy e talajvíz tömegnek a fö-betörésí helye merre felé fekszik. A fővárosi talajvizsgáló bizottságnak érdekes és tanúlságos munkálkodása kimutatta, 2 minö színtájban van a város kőrűl a vízjárhatlan talajréteg elhelyezkedve. A bizottság jelentéséhez mellékelt táblákból kivehetjük, hogy legmagasabban fekszik ez a réteg a várostól délkeletre, Kőbánya felé terjedő irányban, valamint innét délre; azt is észrevehetjük, hogy ez a talajréteg úgy a város felé, mint a Duna felé is erősen lejt. Végre látható, hogy ez a városunk felé a mélybe sülyedő vízjárhatlan talajréteg a Kerepesi- s Üllői utak közé eső tájon (a bizottság rajzán a 47. és ;35. számú 1 A kutak azíntáji viszonyát a IX. táblán találhat juk. A törtszámok nevező je mutatja a kutakban a víz állását a Duna O pontja fölött vagy alatt; még pec1ig az I-XXXIV. számú kutaknál 1880. áprilistől novemberig bavonkint 2-3-szor végezett mérések átlagai vannak bejegyezve, míg ~ többi kútnál az a magasság, amely e kutaknak egyseeri megmérésénél (1880. október és november hónapokban) tapasztaltatott. 2 L. A fővárosi talajvizsgáló bizottság jelentései. Bpest, 1875.
200
FODOR JÓZSEF.
fúrt lyukak között) vájt fenekű medenczét képez, a melyen benyomúl a magasabb helyről érkező talajvíz a város alá, s itt, az én táblámon a 38., 47., 51., XXVIII. és XXI. számú kutakban, észrevehető. A város belsejébe érve az említett vízhatlan réteg, úgy látszik, egyszerre a mélybe sülyed le, úgy mint maga a talaj felszíne is, a melynek ezt a rögtöni esését a Józsefváros kiilsö részén, az Illés-utczába nyiló más utczák kezdetén s egyebütt igen jól észrevehetjük s a mínt ezt a térképen a felszín magasságát jelző szinek is mutatják. A vízhatlan réteggel együtt a víztükör is mélyen Iesűlyed azon a tájonrmint ezt' ugyanama térkép vtztűkőrt jelző számai (a számlálók) föltűntetik. (L. a XXXIV., 45., 49., XXVII., 56. sz. kutakat), Úgy látszik azonban, hogy a város e részén a felületes talajréteg gyorsabban sűlyed, mint a vízhatlan réteg s vele a talajvíz; ez az oka annak, hogy ugyanazon tájon a talajvíz olyannyira közel jut a felülethez, sőt - mint ezt az ivóvízről író névtelen szerző kiemeli - ide gyakran föl is emelkedik; forrás alakjában a mély telkékre betör. Megismertük ezekben ,a legmagasabb talajvizű gyűrűt a város keleti oldalán; vizsgáljuk most a város alatt a talajvíz mozgását. Ha a IX-ik táblát figyelmesen szernléljűk, megtaláljuk, mely helyeken mutatkozik a legalacsonyabb, s melyeken a magasabb vízállás. Arra a föltűnő eredményre jövünk, hogy nem a dunaparti városrész bír a legalacsonyabb víztükörrel, nevezetesen nem a városnak legnyugotibb partja, nem a belváros talaja, hanem a legmélyebb talajvizií terület utóbbi városrészt félkör alakban veszi körül, s a felső Dunaparttól, a Lipótváros kűlsö részén, a Terézváros, a József- és Ferenczváros derekán keresztül megint a Dunához terjed. Az a félkör tehát, ,a mely fekvésében egészen megfelel a tervezett második kőrút irányának, képviseli azt a föld alatti csatornát, a mely felé két oldalról oda áramol a szenynyezett talajvíz, a hol ez leginkább pang. Ez a félkör képviseli a főváros drainirozásának a természetes völgyeletét. De keressünk mélyebb betekintést a talajvíz áramlásának viszonyaiba. Az említett térképen a kútvizok magassági
EGÉSZSÉGTAN!
KUTATÁSOK.
207
viszonyainak összehasonlításánál azt veszszük észre, hogya XVI. egész XXI. számú kutak, a melyeknek vonala mintegy két részre szeli a várost, egyszersmind kétfelé szakítja azt az árkot is, a melyet épen leírtam. Ezen a helyen, vagy ettől éjszakra, valamely vonalon, a mely azonban alig eshetik messze az említett kutak vonalától, legmagasabban fekszik a talajvíz; innét jobbra és balra megy át abba az árokba, a melyet a város drainvölgyének mondottam. És így a városba keletről érkező talajvizek a XVI. egész XXI. kutak vonalának táján (vagy ettől éjszakra) megoszolnak; egy részök,és pedig mindaz, a mely a kűlsö József- és Ferenczváros felől érkezik, - sőt talán annak a nagy része is, a mi a Terézváros alatt foly el a XIX., 5~., 53., XXIV-XXVI., XXIX., XXX. számú kutak irányában siet a Duna felé; a másik rész, a mely a Kerepesi-úttól éjszakra jut a Terézváros alá, az 57-60., XII., VII., VI., V., 11., Ill., 1. számú kutak irányában mozog a Duna közelében fekvő legmélyebb fenék alá. Az a víz, a mi Kerepesi-út hosszában érkezik a magasból, nem foly el teljesen jobbra és balra a völgyeletbe; egy része elérkezik a belváros alá, s itt úgy a Duna felé (XVII., XVI.), mint az adott lejtőn a Ferenczváros (XXII., XXIII. irányában) s talán a lipótvárosi mélyedés felé is (XI., X., IV. irányában) elfoly. A kutak víztükrének ez egybehasonlításából azt kell következtetnünk, hogy a szennyes talajvizet vivő áramlás a völgy legmélyebb táj ának megfelelőleg; vagyis a Soroksári-út (XXX. sz. kút) és a Fuchs-kaszárnya (XXXII. sz. kút) közötti tájon szakad a Dunába. A mit itt a kút ni~eauk bizonyítanak, ugyanazt megerősítik a kútvíz-elemzések is, - sőt ezek némileg még világosabbá teszik a viszonyokat. Minthogy azonban a kútviz chemiai vizsgálatáról csak későbben szándékozom részletes fejtegetésekbe bocsátkozni: itt csupán annyit mondok el róla, a mit a tényállás megvilágítás ára szükségesnek tartok. ' A talajvíz legfőbb tömegének azt az odazúdulását a drainvölgy tájára bizonyítja akutvizeknek föltíínö szennyezett volta épen ezen a vonalon, minthogy nagyon is természetes, hogy azon a tájon a legszennyesebb a víz, a hová a szennyes
202
1,'
RGÉSZSÉGTANI
FODOR JÓZSEF.
talajban leghosszabb futás után érkezik. Ha a talajvíz keletről egyenesen futna nyugotnak a belváros alatt a Duna felé, akkor itt, s pedig minél közelebb a Dunához, annál inkább kellene a legszennyesebbnek lennie a kútvíznek. Világos az is, hogy azon a técjon ömlik a talaj'VÍz a oároe alól a Dunába, a hol a, legszennyesebb kutak találhatók ,a part mentén. Erre nézve kűlőn vizsgálódást végeztem. Az egész város mentén a Duna partján végig nagyszámú kútnak a vizét elemeztem, még pedig hónapokon keresztül, minden hónap 15-én. Azt tapasztaltam, hogya legszennyesebb parti kutak az Alsó-Dunasor mentén, a XXIX., XXX., 37. számú kutak szomszédságában találhatók. Igen valószínű tehát, hogy majdnem az egész város befertözőtt talaj vize, amely legnagyobb részében a drainvölgyön végig foly le, rendes en ugyane kutak táján ömlik a Dunába. A felső Dunasoron a talajvíz a Duna közelségével nem mutat sehol nagyobb szennyezettséget, sőt egyre kevesebbet. Azt következtethetjük ebből, hogy a város talaj vizének legszennyesebb része - tehát a belváros, sőt a Terézváros alatti talajvíz is - aligha folyhat erre felé jelentékeny tömegekben. Sőt inkább, ezek a kútvíz elemzések azt bizonyítják a mire a kevés niveau mérések elégtelenek voltak hogy t. i. még a Terézváros legnagyobb része alól is délfelé, az ismételve említett drainvölgybe, foly le a kutak szenynyes VIze. Hogy ez a drainvölgy, a melyben jelenleg - mint látjuk - majdnem egész Pestnek földalatti vizei, lenn a sötétben, látatlanúl s egyre több és több talajszenynyel megtelülve elfolynak, azonos ama mederrel, a melyben hajdan tágasabb és nyilt folyam-ág, a magasabb fekvésű belvárost mint egy szigetet a külső városrészektől elválasztva feküdt, arról később szólni fogok. A talajvizeknek aDtmába ömlése az alsó Dunasoron mindenesetre ingadozásnak van kitéve a Duna tükrének hullámzása által. Mély vízállásnál a talajvíz szabadon s gyorsabban ömlik be a Dunába; magas víznél a beömlés gátoltatik, sőt elég magas Duna-állásnál hosszabb-rövidebb ideig a folyam ból a talaj alá,' ugyanazon völgyön tehát fölfelé,
KUTATÁSOK.
20il
áramoIhat a talajviz. Igen természetes, hogy az épen leirt dunaparti kútak a Dunának a város felé szűremkedése idején tiszták lehetnek, annyira, a mennyire a hulladékokkal feltöltött parton át szűremkedő dunavíz még mindig tisztább, mint az egész város talaját kilúgozó drainvíz, ellenben alacsony DunaálJásnál - a talajviznek a Duna felé szűremkedése következtében - szennyesek. Ezt a kérdést is igyekeztem kisérletileg megoldani. Hosszabb időn át vizsgálva a dunaparti kútak vizét, figyelemmel voltam arra, 'minő' volt szilárd alkotórészeiknek s chlórjuknak mennyisége alacsony állásuk s alacsony Duna mellett, s minö a Duna emelkedésénél. Az egész esztendőn át valamennyi kútnál vezetett megfigyelés mutatja, hogy alacsony Duna mellett valóban szenynyesebbek a parti kútak, - kivált pedig szennyesebb a víz a leirt beömlési táj kút jaiban, míg emelkedő Dunánál a vizek' jaoulnak,
Mindezekhez még azt kivánom hozzácsatolni, hogy az előadottakkal nem akarom kizárni, hogy másutt is, - p. o. talán a XVI. és XXII. kutak közötti tájon - ne ömölhetne egy-egy földalatti patak a Dunába. Annyi bizonyosnak látszik azonban, hogya cloaka, mely a város hihetetlenül s mondhatom példátlanul szennyes talajvizeit a Dunába veveti, az alsó Dunasoron bírja milliárd lyukacskékra osztott szájazatát. Ne ejtsen az bennünket kétkedésbe, hogy ugyanitt a Dunához legkózelebb fekvő kutak valamivel tisztább vízzel bírnak, mint a kissé távolabb fekvők. Azokhoz nemcsak magas Dunánál, de egyébkor is beszivárog tiszta dunavíz. és pedig oly módon, hogy a szennyes talajvíz, a mely 3-4000 milligramm szilárd anyagot tartalmaz egy literben, rendkívül magas fajsulyánál fogva ezen a tájon a mélybe sülyed le, s, fölébe szivárog a Duna felől a könnyebb fajsúlyú dunavíz. Es ha azt a fáradságot venné valaki magának, hogy ezen a tájon megvizsgálná a Duna vizének a chémiai alkotását a felszini vízrétegekben és a vízfenék táján, bizonyára azt tapasztalná, hogy itt a víz sokkal gazdagabb nitrátokban ll' t:>, el órban stb., mint amott, jeléűl annak, hogy itt tör elő, a mélyben, a városi szennyes és súlyos talajvíz.
205
FO~OR JÓZSEF.
EGÉSZSÉGTANI KUTATÁSOK.
Ez fL rajz, melyet a talaj vizeknek a főváros utczái s házai alatti mozgásáról nyujtottam, némi változtatást szenved magas Dunaállás alkalmával; sőt mondhatni, hogy csakis alacsony vízállásnál ilyen a föld árjának mozgása, és már közepes Dunánál is megváltozik e mozgás. Világosan látható ez a VI. tábla 2. rajzából. Észrevehetjük ezen, hogy csakis mély állásuál olyan a kutak vizeinek színtája, hogy a talajvíz a város keleti részétől a nyugati felé áramolva, itt a Dunába ömölhet. Emelkedő Dunánál, mint a rajz mutatja (3. sz. görbe), csakhamar magasabb lesz a talajvíz a dunaparti kutakban (4., 6. sz. görbe), mint beljebb a városban (5., 7. sz. görbe); ilyenkor tehát okvetlenül a partoktól a város felé zúdul a föld árja. Magas Duna mellett tehát legalacsonyabb a talajvíz a város közepét elfoglaló mély fekvésű városrészekben ; ezek . felé mozog a talaj viz mind keletről, a városon kívüli emelkedett térségről, mind a Duna felől. Az egész Vál:OSalatt egyszersmind itt pang a talajvíz leginkább, mert ha alacsony vízállásnál el is kezdett ez lefelé folyni a völgyeletben a Duna felé, a legközelebbi emelkedés ezen folyam tükrében visszazúdítja a vizet előbbi helyére; egy és ugyanazon VÍz tehát talán többször is ide-oda áramolva, kilúgozza hosszú utjában a szennyes talajt, s a város alatt való hosszú időzés közben fölveszi mindazt a sok szennyet, a mit ez időközben eső s kiszivárgó csatornavizek beléje rnosnak. Csodálkoznunk kell-e tehát, hogy olyannyira szennyes a draiu-vőlgy mentén a kútvíz ? Bizonyára nem. Sokkal szerencsésebb helyzetben van a főváros talajának az a része, a mely a dramvölgyön innen, vagy azon túl fekszik. Túlról a mezőségek felől, a magasból lefolyó vizek tiszták, s csak a városban szennyeztetnek be a szerint, a mint itt tovább és tovább folynak, 1 a városnak ez a tája tiszta víz által mosatik folytonosan. A drainvőlgyön innen alacsony dunavízálláskor szennyes víz szűremkedik ugyan a talajon végig, az emelkedő Duna azonban csakhamar friss, tiszta
áramlást juttat beléje, mintegy kiöblíti, kimossa ezeket a talajrétegeket ; csak a középsö táj, a d1'rúnvölgy, ez fÜ1'dilc állmtdóan saját mocsokjában: Fővárosunk talajában a víznek áramlási viszonyai - mint az eddigiekből meggyőződhettünk igen complikáltak, s egyre változók: a város legnagyobb része alatt a talajvíz majd a Duna felé siet, - mint Münchenben az Isar medre felé (Pettenkofer), vagy Párisban Seine felé (Delesse), avagy Bécsben a Duna felé (Suess) 1 - majd megáll, pang, majd végre megfordul s a város felé áramol, 2 Csupán a várost keletről s délről szegélyző emelkedettebb talajvizű területeken állandó irányú a vízfolyás, még pedig nyugatra, a Duna felé. .
204
Van azonban a talajvíz színtáji viszonyaiban egy. furcsa, mondhatni rejtélyes tűnemény. Ez az, hogy a ráTOS több pontján éveken keresztid majdmem. folytonosan alacsonyabb a víztiiköl', mint a Dumámak a tükre. Ha átnézziik a VI. tábla 2. rajzát, észre fogjuk venni, hogy az Újépűlet, valamint az Üllői-uti kaszárnya kútjában(1. és 2. görbe) a vízállás folytonosan mélyebb volt, rnint a . Duna állása. Még határozottabb s feltűnöbb képet nyújtanak az 1880-ban végezett kút és talajvíz-mérések. Ha a IX. táblán figyelemmel kővetjűk a kútvizek tükrének állását a Duna O-pontja felett, úgy mint ez az I-XXXIV. számú állomásoknál áprilistól novemberig terjedő mérések átlagai alapján, a többi kutaknál pedig ugyanez évi november hóban megejtett egyszeri mérés nyomán be vannak jegyezve, s szem közt állít juk velök a Dunának átlagos állását (áprilnov. = 307 cm. O fölött), észre fogjuk venni, hol és minő mértékkel volt alacsonyabb a kútviz a Dunánál. Majd vezetem a figyelmes olvasót. Kezdjük a Felaö-dunasoron, mert az itteni viszonyokat csakhamar képesek leszünk megfejteni.
1
Das Boden der Stadt Wien, Fd,
S~te88. Bécs, 1862. 224. és
238. lap. 1 L. Róz8ahegyi Aladár vizsgálódásait a temető és környékének talaj vizeit illetőleg. Term. tud. Közlöny, 1880.
2 Bécs némely részén a talajvíz hasonlóképen nem a folyóhoz, hanem attól a város felé tart (Suess.)
20f)
FODOR JÓZSEF.
Az 1.-VII. és 73. számú kutaknál, tehát egész külső Lipótváros alatt, egész a Váczi-útig, sőt még odább, alacsonyabb volt a.kútak víztükre a Dunánál. És' ez a tükör minden oldalról egész szabályossággal sülyedett az újépületi s főleg az 1. számú kútak felé. Fejtsuk meg azonnal elejtésnek s mély fekvésnek a valószínűség szerinti legfőbb okát: ama kutak szomszédságában van a vízvezeték szivattyúzó állomása. Ott, a Dunaparton a gőzgépek naponta sok ezer köbméter vizet szívnak fel a talajból, ez a vízelvonás magyarázhatja ama tájak víztükrének alacsonyságát. De térjünk az alsó városrészre. Láthatjuk, hogy itt a Ferenczvárosban a kútak egész gyürü-alakban egyre inkább és inkább sűlyednek egy legmélyebb pont felé, a mely az én méréseimnél a Mester-utczai 10. számú ház kút járá (37. kút) esett. A közeli Dunának vízállás a több méterrel magasabb, mint ezen központ tájékán levő kútaknak a tükre; délen a Fuchs-kaszárnya kútjának vize szintén magasabb; délkelet.ről (XXXIV. kút) 7-9 méterrel fekszik magasabban a talajvíz, s onnét kezdve rohamosan, de fokozatosan sülyed az . említett kútak tája felé; valamennyi oldalról magasabb és fokozatosan egyre magasabb a vízállás, mint a Ferenczvárosnak ezen nagy kiterjedésű mélyedésében; minden oldalról feléje lejt a víztükör. Meg kellene telnie e medenczének a legrövidebb idő alatt. És nem telik meg. Az esztendők óta vizsgált Üllői-kaszárnyai kút évek óta mindig mélyebb vízzel bírt, mint a Duna, s mint az említett délre s keletre fekvő magas talajvizek. Miért nem telik tehát meg az a medencze? Miért alacsonyabb benne a vízállás, mint az egész környékben? Alig merek véleményt koczkáztatni ezen mérésem által felderített felette érdekes kérdésben, s ha mégis teszem, az biztat, hogy az észlelt tünetek olyannyira határozottak, hogy a vélemény kimondására mintegy maguk felhívnak. Ezek a tünetek arra mutatnak, hogy az a víz, amely a leirt medencze felé minden oldalról összefoly, ennek valamely részén, minden bizonynyal a víztükör tapasztalt legmélyebb állásának közelében, a mélységbe lesülyed. Nem szükséges bizonyítanom, hogy a víznek ilyen elsülyedése
EGÉSZSÉGTANI
KUTA,TÁSOK.
207
nem csak lehetséges, de tényleg sok helyen előfordul. Nem -egyszer látható folyással bíró vizek, folyók, patakok is eltünnek ily módon medreikböl, s ismeretlen tájak felé siilyednek s folynak el. A helyi viszonyok a víznek ilyen elsülyedését a Ferenczváros területe alatt mintegy megfejteni igérkeznek. Ismeretes, hogy Pest talaja egészben véve folytatása csupán a budai rétegeknek s képződéseknek. Budáról Pest felé, a felületes alluvium alatt vastag tályag nyúl át, a. melyet úgy a lánczhíd építésénél, mint az Oresy-házbeli s városligeti ártézi kútak ásásánál igen hatalmas vastagságúnak tapasztaltak. Ez alatt a vízjárhatlan tályag alatt azonban kűlőnböző mészkő rétegek terülnek el, a melyek itt-ott megszakítva a tályagot a felszinhez közelebb, sőt egészen a felszinre is kerülnek. Ilyen megtőrese a tályagnak a Ferenczváros alatt, ilyen valami kereszthasadéknak ottan képződése a fővárosi talaj viszonyok mellett igen is lehető, a mely átjárható hasadék, vagy mészkőréteg igen jól megfejthetné a talajvíznek azon a ponton tapasztalt mélybe lesülyedését . Nem szükséges bizonyítgatnom, hogy az itt fejtegetett kérdés exakt és végleges megfejtéséhez még beható geológiai kutatások szükségesek.
Igen érdekes annak a kérdésnek a megvilágosítása is : minő gyorsasággal áramol. a talajvíz a föld belsejében? Vizsgálataim eszközt szolgáltattak a kezembe annak megközelítő meghatérozására, Ismerve a Duna tükrének emelkedését, összehasonlítottam vele nehány dunaparti kút víztükrének állását. Azt kerestem: hogy ha a Duna emelkedni kezdett, hány nap mulva volt észrevehető ez az emelkedés azokban a kútakban, - megjegyezvén. hogy csak oly időt vettem figyelembe, a mikor a Dunától a kút felé tartott a víznek áramlása. Egészen 'pontos adatokat természetesen nem nyerhettem, minthogy a kútvíz-mérések csak 5-5, illetőleg 10--10 napra estek, s nem kisérhettem mindennap , figyelemmel a talajvíz állását. Mindazáltal ezt a tévedési forrást kikusző-
208
FODOR JÓ:Z;SEF.
EGÉSZSÉGTANI
209
KUTATÁSOK. ,
bölni igyekeztem oly módon, hogy két-két meres közötti közép időt vettem fel az emelkedés megkezdés ének határnapja gyanánt, a midön tehát minden valószínűség szerint ugyanannyiszor állhatott be az emelkedés 1-2 nappal a megfigyelési nap előtt, mint 1-2 nappal azután, a mi által a .tévedés kiegyenlíthette önmagát. Ily módon számítva a következő eredményre jöttem a különböző helyeken fekvő kútaknál : 1. Az Újépiilet-ko,szárnya kútja (III. sz. kút): 1877-80ban a kútvíz emelkedése később állott be a Dunáénál, 13 összehasonlítás alapján átlagban 9.2 nappal. Ezen kút távolsága a Dunától: 192 ÖJ. A vízáramlás lL talajban ezen a tájékon 20.8 olet halad tehát 24 óránkint. 2. Duna 11. sz. ház kútja (XVI. 8Z. kút) : 1877-80-ban az elkésés 14 összehasonlítás alapján átlagban 8.5 nap. Távolság = 135 öl. 24. órai talajvíz.ámmlás = 15.9 öl. 3. KáToly-kaszá1-nya kűtja (XVII. sz. kút) : 1876-80-ban az elkésés 16 összehasonlítás alapján átlagban 10.05 nap; távolság = 331 öl; 24 ómi vízáramlás = 33.1 öl. 4. Üllői kaszárnya kútja (XXXI. sz. kút): 1877 -80-bar; az elkésés 5 összehasonlítás alapján átlagban 12.6 'nap; távolság = 438 öl; 24 ómi vízára1nlás 34.8 öl. 5. A Fuche-féle kaszárnya kútja (XXXII. számú kút). 1880-ban az eJkésés 4 összehasonlítás alapján átlag 5.5 nap; a kút távolsága a DunátóJ 195 öl; a 24 órai vízámm~ lás = 35 öl. Némi magyarázattal tartozunk arra nézve, miért mutatkozik az áramlás a 2-ik kútnál (XVI.) lassúbbnak, mint a többi kútnál. A magyarázat, nézetem szerint, abban található, hogy ama kút s a Duna között igen tömött agyag gát emelkedik 2. talaj felszine alatt, az Aldunasor hosszában (erről részletesebben alább fogok·szólani), a mely a Dunavíznek a szüremkedését meglassíthatja. Ezenkívül ezen a tájon, valamint az 1-ső kútnál s a 3-ikilál is a bétonozott Dunapart akadályozhatja a víznek sebesebb áramlását. A 4-ik és 5-ik kúthoz a Dunavíz akiépítetlen, természetes állapotban levő parton keresztúl jut el, azért ez irányban leggyorsabb is, s egyszersmind - a mi a megfigyelés értékét jelen-
tékenyen növeli -
egyenlő sebes is az áramlás. Ebben a tennészetes homoktalajban 1 24 óra alatt 34.8-35 öl - vagyis mintegy 66 méter gyonaságg(bl áramol. talajvíz. Ez a sebesség jelentékenyen nagyobb, mint a minőt Pettenkofer tapasztalt Mimchenben, 2 a ki gázgyárnak a tartóból a talajvízbe kiömlött erős szagú vizét a távolabbi kútakhoz 24 óránkint csak 15'-nyi gyorsasággal látta elérkezni. Mindazáltal az általam észlelt áramlati gyorsaságot nemcsak valónak tartom, de olyannak is, a mely a talajbeli vízáramlás sebességének helyes, természetszerű képét nyújtja. Hogy Miinchenben a kútak szennyezése csak oly későn jelentkezett, ennek egyik főokát a lassúbb áramlás on kíviil abban is keresem, hogy a talaj a rajta keresztül áramló gáz-vizeket útközben megtisztította, s csakis hosszasabb kimosás után érkezhettek meg a szennynek nyomai a távolabbi kútakba. 3
.il tal ajL é g. Irodalom.
Pettenkofer a 70-es évek elején tanította legelőször, hogy a talaj felszinén a levegő nem szűnik meg, hanem annak mélyébe benyomul, s ott résztvesz a szervi anyagok bomlásában, a mi által egészségügyi jelentőséget nyer. A talaj belsejében foglalt ez a levegő: a talajlég. Pettenkofer éles szemével már régebben szemügyre vette a talaj léget s annak egészségi jelentőségét; így egy
1 A XXXI. sz. kút, s a Duna között fekvő területen végezett n:gyobb számú talajfúrásoknál - a melyek többnyire megközelítettek a víz tükrét - a talajt leggyakrabban középszemü sárgás homoknak tapasztaltam ; nehány esetben a homok kavicscsal vegyes is y~lt. Igen valószínü tehát, hogy a talajvíz a Dunától a XXXI. sz. kuthoz kavicsos homokrétegen halad keresztül. 2 Untersuchungen u. Beobachtungen. 367. 1. 3 H. ö. jelen munka elején a talajnak megkötő erejéről elmondottakat.
M. T. AKAD.
lUATR.
S TERi\Il:;SZIi:TTUD.
XÖZLEilIl::NYEK
XVII.
KÖTF.T.
1.881.
1 
