fó kuszban a Tal a jművelési Tec hnoló g iák
Talajművelési technológiák a gazda szemével Kénytelen✎vagyok✎egy✎kis✎berzenkedéssel✎kezdeni.✎Először✎arra✎gondoltam,✎hogy✎az✎Agro+Mashexpo,✎illetve✎ az✎Etyeken✎megrendezett✎–✎és✎időben✎egybeeső✎–✎Agrárgépshow✎kapcsán✎„Lehet,✎hogy✎rosszul✎gondolom…”✎ címmel✎papírra✎vetem✎a✎méltatlankodásomat.✎Ezt✎az✎ötletet✎azonban✎másra✎kellett✎„elpazarolni”.✎(Ha✎bárkit✎is✎ érdekel,✎elolvashatja✎a✎Mezőgazdasági✎Könyvhónap✎megnyitójáról✎írott✎dohogásaimat,✎ezen✎lapszámunkban). Hogy✎ végre✎ belevágjak:✎ az✎ alapvető✎ problémát✎ az✎ okozta,✎ hogy✎ a✎ tudomány✎ mai✎ állása✎ szerint✎ egyszerre✎ csak✎egy✎helyen✎lehetünk,✎mármint✎a✎testi✎valóságunk.✎Az✎eszünk,✎az✎persze✎százfelé✎járhat,✎miközben✎figyelmet✎színlelünk.✎Ezt✎a✎különféle✎konferenciákon✎rendszerint✎az✎előadók✎által✎rendkívül✎értékesnek✎tartott✎mondanivaló✎unalmassága✎váltja✎ki✎a✎jobbindulatú✎hallgatókból,✎a✎kevésbé✎toleránsak✎mély✎szunyókálással✎jutalmazzák✎a✎szónokot. Szóval✎nem✎lehetünk✎egy✎időben✎két✎helyen,✎pedig✎az✎lett✎volna✎jó,✎mert✎itt✎is✎volt✎látnivaló✎bőven,✎meg✎ott✎is. Itt✎is✎voltak✎figyelemre✎méltó✎előadások,✎meg✎ott✎is.✎Milyen✎jó✎lett✎volna,✎ha✎ezek✎az✎itt✎is,✎-ott✎is✎előforduló✎ gazdák✎mindkét✎helyen✎elhangzottakkal✎„megokosodva”✎térhettek✎volna✎a✎„való✎világba”,✎vagyis✎a✎pálinka,✎a✎ flekken,✎a✎sültkolbász,✎és✎a✎sör,✎meg✎a✎bor✎birodalmába. Hát✎nem✎így✎történt.✎Igaz,✎hogy✎már✎Zápolyát✎is✎hiába✎várták✎Mohácsnál… Lehet,✎hogy✎jó✎ez✎a✎kettősség,✎de✎akikkel✎beszéltem✎nem✎ezt✎mondták✎–✎cifrábban✎fejezték✎ki✎magukat.✎Az✎ igazságot✎mégiscsak✎az✎a✎jóravaló✎ember✎mondta✎ki,✎aki✎legyintett✎egyet✎és✎csak✎annyit✎mondott: -✎Mit✎csodálkozol?✎Magyarok✎vagyunk. Távol✎álljon✎tőlem,✎hogy✎elbagatellizáljam✎a✎helyzetet,✎biztos✎–✎a✎maga✎szempontjából✎–✎mindenkinek✎meg✎ volt✎a✎jó✎oka✎rá,✎hogy✎belekényszerült✎ebbe✎a✎helyzetbe.✎Maradjunk✎annyiban,✎hogy✎nem✎volt✎szerencsés.
Etyek – január 27. Moderátorként köszöntöttem a résztvevőket és bemutattam a szakmai beszélgetés résztvevőit: Macháty Béla termelési igazgató – Bonafarm Zrt., Pájtli József gazdálkodó, Hegedűs József gazdálkodó, Mikó Ferenc, a Mikó és Mikó Kft. tulajdonosa. Az ország színe java – mármint a gazdatársadalom többsége – ismeri
Őket, de azért kértem egy személyes bemutatkozást. M.B.: Macháty Béla vagyok Bólyban és Dalmandon a Bonafarm termelésirányítója; 27 ezer ha szántón gazdálkodunk, és most hajtottunk végre egy jelentős műveléstechnikai váltást. P.J.: Pájtli József vagyok, én is a Dunántúlról, Tamásiból jöttem, 700 ha-on gazdálkodunk. Ez a Mezőföld egy kedvező adottságú területe, amely elsősorban kukoricatermesztésre alkalmas. Ahol gazdálkodunk,
az a Montenuovo uradalom része volt, és Manninger G. Adolf itt is alkalmazta a szántás nélküli sekélyművelést. H.J.: Hegedűs József vagyok, Bácsbokodról jöttem, a történelmi Magyarország középpontjából. Ezen a Baja melletti településen 600 ha-on gazdálkodunk. A kárpótlásból kapott földdel néhányan összeálltunk, így alakult ki a gazdaság. Én egyébként vízépítő mérnök vagyok. M.F.: Mikó Ferenc. Enyingről érkeztem. Szakmám szerint szakács Fotó: Hajdú J.
14
2012. március
fókuszban a Tal a jművelési tec hnoló g iák ✎✎ Nem a 2010-es év talajban maradt csapadéka eredményezte ezt a termést? P.J.: Ez nagyban hozzájárult, de kellett a megfelelő tápanyagellátás is, amelyet a növény igényeihez kell igazítani. Én nagy híve vagyok a le✎✎ Kezdjük, vagy folytassuk az- véltrágyázásnak is. Ha a növény a zal a beszélgetést, hogy volt csapadékhiány miatt nem képes a egy belvizes 2010-es és egy talajból felvenni a tápanyagokat, akrendkívül száraz 2011-es év.✎ kor odaadom levélen keresztül. Miként sikerült megbirkózni ezekkel az extrém helyzetek✎✎ Hasonló birtokméretű Bácsbokel? kod. Nálatok mi a bevált gyaP.J.: Én vagyok a kivétel, mert a korlat? kollégákkal ellentétben, én a forH.J.: Négy, egymástól eltérő szergatásos talajművelés híve vagyok. kezetű talajon gazdálkodunk. A Ennek ellenére a fő cél nálunk is a csapadékviszonyok nálunk is havízmegőrzés. sonlóan alakultak 2010-ben. 1300 mm-t mértünk, ami két és félszere✎✎ És ennek mi a módja? se az átlagos évjáratban mértnek. P.J.: Minden forgatásos művelés Ezzel szemben 2011-ben januártól után a talajok azonnali lezárása. októberig mindössze 170 milliméSzántást csak optimális talajállapot ter esett. A technológiát az eredmémellett végzünk. Ez egy olyan alap- nyességtől kell függővé tenni. vető szempont, amitől nem szabad eltérni. Mi a szármaradványokat ✎✎ Mi a gazdaságosabb? Forgaleszántjuk, hogy mielőbb elbomoltással, vagy anélkül? janak. Erre azt mondja a Mikó Feri, H.J.: Mi módszeresen vizsgáltuk, hogy erre jobb a szántás nélküli már a 2000-es évek elejétől, hogy művelés. Lehet, hogy nála az a jó, melyik a gazdaságosabb. Táblafede nálunk ez vált be. Nálunk a csa- lezésekkel, harmadolásokkal vizspadékellátottság és annak eloszlása gáltuk az egyes technológiák hatékedvező. Évi átlagban 600 mm. Ez konyságát. Végül is eljutottunk oda, a 2010. évben pont a duplája volt, a hogy a 2005-ös év volt az utolsó, múlt évben meg a fele. amikor még szántottunk. 2006-tól a A lényeg, hogy a tenyészidőben területünk egészén forgatás nélküli a talajban legyen annyi víz, hogy a művelést alkalmazunk. A művelés növény gyökérzete a tápanyagokat alapeszköze nálunk a talajlazító, fel tudja venni. amely kiegészül különféle szántóA mi talajunk egy jó minőségű földi kultivátorokkal, illetve speciábarna erdőtalaj. Sokan elítélik a lis vetőgépekkel. szántást, még hivatalos fórumokon Mindenki megfogalmazza a maga is. Én azt mondom: ahány ház annyi talajművelési filozófiáját. Mi a taszokás. Nálunk ez a művelésmód lajszerkezet megóvását tartjuk az vált be, amely vonóerőigény tekin- elsődlegesnek, ezért a művelési tetében is gazdaságos. módokat is ennek megfelelően választjuk meg. ✎✎ Megpróbáltad már forgatás A lényeg, hogy a talaj jól érezze nélkül is? magát, mert ha ez teljesül, akkor a P.J.: Kipróbáltam, de nincs olyan belevetett növény is jól fogja érezni vonóerő-teljesítményem, ami ezt le- magát. És ha ezt sikerült megvalósíhetővé tenné. Meg egyébként is, ná- tani, akkor a gazda is jól fogja érezni lunk bevált az a forgatásos techno- magát… lógia, amelyet alkalmazunk. Ezzel is el lehetett érni tavaly 13-15 t/ha-os ✎✎ Hadd vessem közbe, hogy kikukoricaterméseket. Nálunk olyan számoltátok-e, hogy a hagyotalajok vannak, hogy 19 liter gázolajmányos Pájtli-féle művelés, jal tudunk szántani 32 cm mélyen. vagy az általatok alkalmazott forgatás nélküli-e az olcsóbb?
vagyok, ennek ellenére a mezőgazdaságot választottam. 1996-ban kezdtük a gazdálkodást tíz hektáron. Mostanára a saját, a művelt, és a bérmunkában bérelt terület meghaladja a 3500 ha-t.
2012. március
H.J.: Miután informatikával is megfertőzött ember vagyok, így már az elejétől kezdve folyamatosan elemezzük az adatokat. Az eredmény, hogy a ráfordítási idő akár a harmadára is csökkenhet, a gázolajfogyasztás pedig 15-20 %-kal kevesebb lesz. Hozzáteszem, hogy ezek a mi talajainkra, a mi klímánk mellett érvényesek. P.J.: Szeretném közbevetni, hogy mi is a gazdaságos eljárás hívei vagyunk. A lényeg a lezárt talaj. Tavas�szal, ha nyitva maradna a szántás, kap egy simítót és nem csinálunk vele semmit a vetésig. Hogy mindenkit megnyugtassak, tárcsát egyáltalán nem használunk. A lényeg, hogy minden művelet után ott a henger, amelyet nem nélkülözünk. Az altalajlazításnak mi is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek köszönhető, hogy 2010-ben nem állt a víz sehol, mindet befogadta a talaj. A 2011-es évben olyan talajt tudtunk a szárazság ellenére készíteni az ősziek alá, hogy mákot lehetett volna bele vetni. A lényeg, hogy talajéletet kell csinálni és ehhez ki-ki a maga filozófiája szerint választja meg az eszközöket. A szerves trágyát elfelejthetjük, így a mi feladatunk, hogy minél több szerves anyagot vigyünk vissza a talajba. Mi a forgatásos talajműveléssel ezt biztosítani tudjuk. Ha valaki tavasszal meglátogat, olyan egyenletes talajfelszínt talál, mintha autópályán lenne. ✎✎ Ha már ezt felvetetted. Sokak dilemmája: lezárjuk ősszel a talajt, vagy sem? P.J.: A válaszom: is-is. A talaj állapotától, a munkacsúcstól kell függővé tenni. Ahol minimális talajművelést végezhetek csak tavasszal, az idő szűke miatt – pl. cukorrépánál, amit én is termesztek –, ott ős�szel feltétlenül lezárom a szántást, ugyanígy a mák esetében is. Ezeknél a növényeknél nem szabad a talajt tavasszal bolygatni, mert az összes nedvességet meg kell őrizni. Tisztában vagyok vele, hogy az lenne az optimális, ha ősszel lezárnánk valamennyi szántást, de ez évjárat és munkacsúcs kérdése. ✎✎ Kérdezzük meg a mulcspárti
15
Fó kuszban a Tal a jművelési tec hnoló g iák Mikó Ferencet, mi erről a véleménye? M.F.: Én szívesen átadom a szót Macháty Bélának, mégiscsak Ő a legnagyobb közöttünk. Egyébként, meg hadd kérdezzem, hogy mikor lesz a vacsora, mert erről a témáról estig lehetne beszélni. No, jó akkor – bár már sok minden elhangzott –, megpróbálom a bácsbokodi technológiát néhány dologgal kiegészíteni, már csak azért is, hogy megnehezítsem Béla dolgát. Az én filozófiám, hogy A-tól Z-ig mindent, mindig tökéletesen és időben kell elvégezni, és akkor a végeredményben sem csalódunk. Volt most az elmúlt napokban egy országjáró körút, amelyen sok érdekes dolog elhangzott, hogy miként lehet +1 tonna kukoricát termelni. Ott mindenki a felmelegedésről és a csökkenő mennyiségű csapadékról beszélt. Én megnéztem százhúsz évre visszamenőleg. A csapadék összege nem változott, csak rapszodikusabb lett az eloszlás. Egy viszont radikálisan megváltozott, a hőösszeg mennyisége, vagyis az átlaghőmérséklet több oC-kal emelkedett. Ennek figyelembevételével arra kell törekedni, hogy a talajművelésünket is ehhez igazítsuk. Ez pedig nem lehet más, mint a mulcsos művelés. Mi 1998-ban kezdtük ennek a művelésmódnak az alkalmazását. Ahhoz, hogy a terméseredményeink így alakuljanak és elérjük, hogy tíz hektárról indulva ekkora területet tudjunk művelni, valamint mellette egy mintaértékű tanyát felépíteni, több milliárd Ft-ért gépet vásárolni hitel nélkül, ehhez kellett valami. Mégpedig a föld, ami mindezt kitermelte. A föld pedig azért tudta ez kitermelni, mert okszerűen műveltük. Pájtli József barátom megnyugtatására mondom, hogy azért nálunk is van eke. Van, mert a napraforgó elé, a kukorica után megszántjuk a talajt, mert így akarjuk a napraforgó gyomkezelését megoldani. ✎✎ Engedtessék meg, hogy közbeszóljak: gyomirtás, gyomkezelés – mi a különbség? M.F.: A kultúrnövényben nem
16
végzünk gyomirtást. Azt előtte kell kiirtani. A kultúrnövényben csak annyi maradhat, amennyit könnyűszerrel eltávolítunk, vagy a kultúrnövény elnyomja. Nálunk az őszi búzában nem végzünk gyomirtást, mert nem kell. Azért mondok egy példát: A gabonabetakarító kombájn olyan szalmaszecskázóval és terítővel van felszerelve, amely egyenletesen szétteríti a szalmát a talajon. Erre ráküldünk egy síklapú tárcsát, amelyik a szalma 60 %-át a felszínen tartja, a többit bekeveri a talajba. Az én kopaszodó fejem a napsütésben előbb izzad és leég, mint egy dús hajú emberé, így érvényesül a talaj védelemében a szalmakalap-effektus (Copyright: Birkás M.). Én Pájtli Józsival ellentétben nem vagyok híve a szántásnak, de ha már szántottunk, és ebben teljes mértékben egyetértünk – akkor ezt le kell zárni. Járva az országot sok nyitva hagyott szántást láttam. Lehet, hogy a gazda meg van elégedve a tíz tonnás kukoricatermésével és nem is gondol arra, hogy akár tizenkettő is lehetne, ha lezárná a talajt és megőrizné a csapadékot. ✎✎ Halljunk néhány számadatot, mármint terméseredményeket! M.F.: Az okszerűségből adódóan, meg abból, hogy merek áldozni tápanyagot, mert a növénynek táplálék kell, kukoricából 2011-ben 17 tonna felett termeltem táblaszinten; üzemi átlagban is meg volt a tizenöt tonna, úgy, hogy a kukorica tenyészidejében mindössze 113 mm csapadék esett. Ha augusztusban esett volna, akkor ezek a táblák 20 tonna feletti termést adtak volna, ami nem irreális szám, mert ezek a fajták potenciálisan 25-26 tonnát képesek teremni. Az árpánk 9,1 tonna/ha termést adott a legkitettebb területeken, napraforgó elővetemény után, úgy, hogy a terület mindössze két művelést kapott. A napraforgót magasan vágtuk, ezáltal óriási teljesítményt értek el a kombájnok. A szárat egy késes hengerrel feldaraboljuk. Olyan ez a gép, hogy még a téglát is összevágja tizennyolc centis darabokra. Ezután
mehet rá a műtrágya, majd a szántóföldi mélykultivátor 38 cm mélységben. Amikor ez megtörtént békén hagyjuk a földet. A talajélet beindul és egy hónap múlva a vetőgéppel egy menetben elvetjük rá a búzát és ezzel kész. Várjuk a havat, meg a tavaszt, hogy minél hamarabb rá tudjunk menni a műtrágyával. A technológia része a fajtahasználat is. Lényeges, hogy milyen fajtákat választunk. Mindig az újat, a legjobbat kell választani. A nemesítők azért dolgoznak, hogy újakat, jobbakat hozzanak ki. A mi érdekünk, hogy ezekből válasszunk. Ezt kell összekötni a mulcsos talajműveléssel, ha meg akarjuk őrizni a csapadékot, ezt kell választani és mellé a korszerű fajtát. Nincs más alternatíva. ✎✎ Hagyjuk szóhoz jutni Macháty Bélát is. M.B.: Mi sajátos helyzetben vagyunk, mert ezen a birtokon gazdálkodott Manninger G. Adolf, a forgatás nélküli talajművelés meghonosítója, amelyet mindenkinek sikerült elfelejteni néhány évtized alatt. Egy sematikus gazdálkodási mód terjedt el, annak ellenére, hogy nem volt rossz a mezőgazdasági oktatás hazánkban, de a talajművelési szemlélet valahogy egysíkúvá vált. Az is igaz, hogy eszközeink sem voltak egy más szemléletű talajműveléshez. Magam is próbálkoztam a korábbi munkahelyemen a forgatás nélküli műveléssel, de nem sok sikerrel, mert abban az időben ehhez egyetlen eszközünk volt, a tárcsa, ami a talaj elporosodását eredményezte és tömörödöttségét a csapadék hatására. Mivel ez semmiféle előrelépést nem jelentett, mindig visszaléptünk a szántáshoz. A fordulat valamikor a kétezres év tájékán következett be. Egyre ismertebbek lettek Birkás Márta professzor asszony eredményei, tapasztalatai és megjelentek azok a gépek a hazai palettán, amelyekkel már lehetett jó minőségű forgatás nélküli talajmunkát végezni. Akkor újra elővettük a témát és elkezdtünk kísérletezni a forgatás nélküli talajműveléssel. A kétezres évek közepére Dalman2012. március
Fó kuszban a Tal a jművelési tec hnoló g iák don már ötven, hatvan százalékban a forgatás nélküli technológiát alkalmaztuk. Megpróbáltuk elemezni is ennek hozadékát, ami nem volt könnyű, hiszen nem vagyunk kutatók. Valami olyasmit szűrtünk le a gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy száraz évjáratokban kedvező hatása van, de nedves évjáratban nehézkes az alkalmazása. Ezen a szinten meg is maradtunk egy darabig. Az első igazán mérhető eredmények a forgatás nélküli művelés javára az őszieknél; a repcénél és a gabonáknál jelentkeztek. Ezt később kombináltuk egy máig vitatott vetési technológiával, amelynek lényege az alacsony tőszám és a korai vetés. Mondom vitatott, de nálunk bevált. Ezzel a kombinált technológiával kalászosokból, átlagos évjáratban elérjük a 7 tonnát hektáronként, a jobb években a 8 tonnát is. Ez Dalmandon mintegy háromezer ha, és Bólyban hétezer. A másik kedvenc növényem a repce, amellyel 2000-2200 hektár átlagában 3,7-3,8 t/ha-os átlagokat érünk el, de előfordult 4,5 t/ha-os termés is. ✎✎ Itt álljunk meg egy pillanatra, mert a repce egy izgalmas téma, különösen az idén. (a közönség felé) Van Önök között repcetermesztő? (néhány kéz emelkedik a magasba) És milyen eredménnyel? Hozzászóló: Nálunk tizenöt mázsa. Hát ez elég szerény. Bár az idén egyébként sem büszkélkedhetünk a repcével. A fele kifagyott, és ami megmaradt az is siralmas állapotban van és még nincs vége a télnek, sőt. Egy gyors kérdés az előadókhoz: Kinek, hogy sikerült a repcevetés az elmúlt év őszén? ✎✎ Béla? M.B.: Életem legrosszabb repcéjét produkáltuk. Szerintem a 25 %-a ki fog menni. ✎✎ Pájtli József? P.J.: Nálunk nincs és nem is lesz repce, alkalmatlan rá a terültünk.
18
✎✎ Hegedűs József? H.J.: Nálunk az összes megvan. Igaz, hogy csak 18 ha-t vetettünk, de az összességében nem rossz. Borsó elővetemény után olyan 80 %-os. A búza mulcsba vetettek 100 %-osak. Ehhez hozzátartozik, hogy mi a repcénél átálltunk a cukorrépa technológiára; ami 45 cm-es sortávolság, 3,5 cm mélyen magpadra történő vetést jelent. Ehhez hozzájárult a vízmegőrző talajművelés a búzatarlókon, amely garantálta a csapadékmentes időszakban is az egyenletes kelést. ✎✎ Ez a technológia milyen eredményeket hoz? H.J.: Évjáratfüggő. A 2011-es évben 4,5 t/ha volt a legrosszabb táblaátlag és 5,8 t/ha a legjobb. Az üzemi átlagunk, amióta repcét termesztünk 4,2 t/ha körül van. Ehhez persze kell a tavaszi tápanyag-utánpótlás és hatékony növényvédelem. ✎✎ Mikó Ferenc! M.F.: Ha hiszünk a statisztikáknak, hogy a repce fele kiment, a másik fele meg olyan amilyen, akkor ez minősíti is a repcét. Én 2002-ben nyolc permetezés után hagytam abba, 3,6 t/ha-os termést tudtam megmenteni. Előtte évekig 4 tonna fölött termeltem, de volt, hogy az 5 tonnát is túlléptük. A repcét elfelejtve átálltunk a napraforgóra, amelyet azóta is közel öt tonnás szinten termelünk üzemi átlagban. Az a véleményem, hogy a hazai szélsőséges időjárás miatt Magyarország nem alkalmas a biztonságos repcetermesztésre. Hozzászóló: Az EU biodízel bekeverési igényének mennyiben tudunk megfelelni? ✎✎ Van itt egy szakavatott kolléga, dr. Hajdú József, aki korábban a Gépkísérleti Intézet főigazgató-helyettese volt. Gondolom, megválaszolod a kérdést? Hajdú J.: Magyarországon kiépült egy jelentős biodízel kapacitás, amely a hazai termést fel tudja dolgozni. Komáromban működik egy üzem, amely a MOL igényeit, ami
a 6 %-os bekeverésre vonatkozik, ki tudja elégíteni. Egyébként több üzem is épült, de ezek nem működnek. Ilyen terményárak mellett lehetetlen gazdaságosan biodízelt előállítani. M.F.: Az jó, hogy megépültek, mert legalább bővült a feldolgozó kapacitás. Ez nem jelenti azt, hogy a hazai terméket fogják feldolgozni. Az lehet, hogy elmegy nyugatra, ahogy egy része eddig is, de majd jön helyébe másik, olcsóbb keletről. Nincs ezzel semmi probléma. ✎✎ Pájtli kolléga már többször is szót kért volna, de belefojtottuk. Parancsolj! P.J.: Csatlakozom Feri hozzászólásához, azzal a kiegészítéssel, hogy nekünk elsősorban a bioetanolra kellene koncentrálni, mert a gabonatermelésünknek ez adhatna egy biztos hátteret. A világpiaci árakat nem mi alakítjuk. Ismertek az orosz, ukrán, kazahsztáni előretörések, amelyek a pozícióinkat erősen befolyásolják. A lényeg, hogy szükségünk lenne etanolgyártó üzemek létesítésére, a szabadegyházi gyáron kívül is. Szeretnék egy gondolattal visszatérni a forgatásos talajművelésre, még mielőtt a többség halálra ítéli. ✎✎ Erről szó sem volt, sőt azt mondjuk, hogy nincs kaptafa, mert ahány ház annyi szokás. P.J.: Nálam a területi adottságokból adódóan a forgatásos talajművelés vált be. Így is meg lehet őrizni a vizet a talajban. Lényeg, hogy a tarlót mindig feketén kell tartani. ✎✎ Macháty Béla! Elnézést, de a repce okán félbeszakítottalak, és félrevittem a beszélgetést, de a repce most eléggé kritikus helyzetbe került és kíváncsi voltam a véleményetekre. M.B.: A forgatás nélküli művelésnél, illetve az eredményeknél tartottunk. A saját tapasztalatok mellett a külföldi példák is arra inspiráltak, hogy tovább folytassuk a technológia finomítását. Eleinte azt mondtuk – és ebben volt egy jó adag kényelem –, hogy ha nedves a talaj ősszel, az nem nagy baj, a traktor meg az eke 2012. március
fókuszban a Tal a jművelési tec hnoló g iák elmegy, a fagy meg majd úgyis megteszi a dolgát. Igen ám, de azt mindnyájan tudjuk, hogy a talaj egy élő organizmus, amelyben a mikrobák életét fenn kell tartani; amelyen a szántás és a fagy nem segít. Birkás Márta is állandóan azt mondja, hogy a munkaműveleteket a talajélet megóvásával kell megválasztani. P.J.: Legyünk őszinték, Márti elítéli a szántást. M.B.: El nem ítéli, de mondjuk ki, nem szereti.
csak hozzáteszem, hogy meg kell szoknunk, hogy amit a szem eddig szépnek látott, vagyis szép feketére elmunkált talajokat, az a forgatás nélkülinél csúnya képet mutat. P.J.: A feketét én nem szó szerint értettem, hanem a gyommentességre gondoltam, amit akár vegyszeres gyomirtással is el lehet végezni. M.B.: A lényeg, hogy ki, milyen művelést választ, azt maga döntse el. A gyomosodással kapcsolatban szeretném valamire felhívni a figyelmet. A forgatás nélküli művelésnél az első évben olyan mennyiségben jelennek meg a gyomok, hogy szin✎✎ Mielőtt ezt tovább taglal- te ijesztő. Ez persze természetes, ha nánk, hadd vessem közbe, belegondolunk a dolog logikájába: hogy elég jól ismerem a pro- nem forgattam le a talajt, a gyommafesszor asszony álláspontját; gok ott maradtak a felszínen, vagy számtalanszor elmondta, ha a felső rétegben, és maguk a növéa talajállapot megengedi és a nyek is. Azt viszont egyértelműen körülmények úgy hozzák, ak- állíthatom a tapasztalatok alapján, kor helye lehet a szántásnak.✎ hogy három év után jelentősen Lépjünk tovább! csökkent a gyomnövények mennyiM.B.: Ezzel teljesen egyet lehet ér- sége. Így eljuthatunk oda, hogy nem teni. A kérdés lényege, hogy mikor a kultúrnövényben kell védekezni a van az az állapot, amikor rá tudok gyomok ellen, hanem előtte, vagy menni a talajra károsítás nélkül. utána a talajműveléssel. Egy szántást helyettesítő mélykultivátorozás esetén bizony meg kell ✎✎ Amit Béla elmondott, hogy nézni, hogy erre mikor alkalmas a meg kell szoknunk a kevésbé talajom. Ezt ott helyben kell eldönszép látványt, a feketére elteni. Ezt egyébként néhány országmunkált talajokhoz képest, azt ban – ha ősszel a talajállapot nem a saját példámon erősíthetem tette lehetővé – tavasszal végzik el. meg. Nekem is szokatlan volt, Ez persze hordoz veszélyeket is maamikor egyre több helyen látgában. tam a „rendetlenül” elmunkált A forgatás nélküli talajművelés talajfelszínt a szalma és a szárazért feltételez egy jelentős technimaradványokkal. Nehéz volt kai hátteret is. Tudom, hogy amit megszokni a szemnek. Mi még mi felépítettünk az nem általános, más iskolán nevelkedtünk. de azért elmondom: a 2-300 lóerős Persze tegyük hozzá, hogy traktorainkat lecseréltük 560 lóerős akkor, milyen művelő eszkögumihevederes traktorokra, amezeink voltak: az eke, a tárcsa, lyekhez olyan nagy teljesítményű a fogas, meg a simító (Utólag munkagépeket szereztünk be, amejutott eszembe, hogy a sima- és lyekkel hatalmas területeket tudunk gyűrűshengert kifelejtettem). napok alatt megművelni. Ezzel jeEzekkel, még ha lett is volna lentősen sikerült az időjárás okozta bennünk szándék – de nem bizonytalansági faktort csökkentevolt, mert még említésre se nani. gyon került, hogy a forgatás A 2010-es év a maga 1200 mm-es nélküli talajműveléssel próbálcsapadékával, óriási kihívás volt, kozzunk –, eszközünk úgy sem akkor bizony mindkét művelési mólett volna hozzá. dot alkalmazni kellett. 2011-ben azt tapasztaltuk, hogy P.J.: Még egy érv a forgatásos műjobb terméseredményeket értünk velés mellett. Én növényvédősként el a forgatás nélküli talajokon, fontosnak tartom a gabonák esemint a forgatással művelteknél. Azt tében a fuzárium elleni védekezés 2012. március
szempontjából a forgatásos művelést. Mikó Feri olyan színvonalon gépesített, hogy meg tudja válogatni a műveléshez alkalmas gépeket. Nálunk sajnos nem így van, ez is magyarázza, hogy másfajta technológiát alkalmazunk. M.F.: Amikor azt mondtam, hogy mindent optimális időben A-tól Z-ig, akkor ez azt jelenti, hogy minden munkaműveletre hét nap áll rendelkezésre, vagyis hét optimális nap van. Ez a magyarázata annak, hogy mi úgy fel vagyunk gépesítve a művelt területhez viszonyítva, hogy talán nincs az országban ilyen gazdaság, de talán Európában sem. Kérdezhetik, hogy ez miért, és hogyan értük el? Azért, hogy az említett optimális időt tartani tudjuk. Ezzel pedig olyan eredményeket értünk el, hogy volt mit visszaforgatni a gazdaságba. Mi semmit nem herdáltunk el. Mindent visszaforgattunk. ✎✎ Amikor egyszer Ferinél jártam, azt hittem a fél Dunántúlt Ő műveli, annyi eszközt láttam nála. M.F.: Amikor 2003-ban építettük a tanyát, megjelent nálam egy jól megtermett ember, meg egy valamivel alacsonyabb: Manninger Guszti és Manninger Sándor a már idézett Manninger G. Adolf unokái. Én azt sem tudtam, hogy Enyingen kárpótolt a család földet, a Schrikkereken keresztül (Manningerék anyai nagyszülei). Azt kérték tőlem, hogy én műveljem a földjüket. Egy könyvet is kaptam tőlük a forgatás nélküli művelésről, Adolf bácsi beírásával. Féltve őrzöm. Egy gazdálkodótól kaptam egy 1922-ben kiadott könyvet, benne olyan eszközökkel, amelyeket most kezdünk újra felfedezni. Mondom 1922-ből, ami ugye kilencven évvel ezelőtt volt. ✎✎ Béla kéri vissza a szót. M.B.: A fuzárium kapcsán jutott eszembe, hogy a talajművelés a kombájnnal kezdődik. Talán Mikó Feri mondta, hogy a szármaradványok, a szalma olyan minőségben kerüljön a talajra, hogy az a további művelés-
19
Fó kuszban a Tal a jművelési tec hnoló g iák nél problémát ne okozzon. Ehhez pl. a kukorica szecskamérete 10-12 cm legyen. Ekkor a talajban a szár úgy elkorhad, hogy semmi problémát nem okoz, nincs ami továbbvigye a fuzáriumot. Azt tapasztaltuk, hogy így kisebb a fuzárium -fertőzés, mintha leforgatjuk, mert a talajban tovább megmarad – konzerválódik – az alászántott kukoricaszár. Nem én találtam ki. Úgy hallottam és kipróbáltam. Leellenőriztem és bevált. P.J.: Ehhez annyit, hogy egy kis nitrogén -kiegészítés hasznos lehet, pláne, ha mellette cellulózbontó baktériumokat permetezünk a szár-, illetve szalma maradványokra. Azt akarom ezzel mondani, hogy a technológia sokrétű, amelyet komplexen kell nézni: tápanyag, növényvédelem, fajta, talajművelés, növényápolás. Egy hozzászóló: Nálunk is áttértek a gazdaságban a forgatás nélküli művelésre, és az összes ekét eladták. Azután vissza is vették, mert nem vált be. Maradt a szántás, legalábbis nálunk, Hajdú megyében. P.J.: Hajdú-Bihar jó minőségű, jó vízellátottságú, 80 cm-s csernozjom talajú területekből áll, amely olyan művelést igényel, mint amilyen gyakorlatot mi folytatunk. M.F.: Hajdú József kollégához szólnék. Ha lesz még egyszer géptámogatás, próbáljátok úgy intézni, hogy csak a jó gépek kapjanak támogatást. A magyar mezőgazdaságba, mióta beléptünk az EU-ba, ezermilliárdot sikerült belepumpálni és így értük el, hogy húsz év alatt húsz százalékkal csökkentek a termésátlagaink… Hová lett a pénz? Mi a hozadéka? A termésátlagok csökkentek, állattenyésztés nincs, élelmiszeripar megszűnt. Szétszórták a pénzt, mindenféle hasznavehetetlen elavult eszközre. H.J.: Mi az előterjesztésben csakis korszerű gépeket vittünk be, de a politika beleerőltette a többit is. Erről ennyit. Magyarországon olyan hihetetlen
20
gépválaszték van, hogy szinte áttekinthetetlen. Több mint százharmincezer féle gép van… ✎✎ Mennyi? – ahogy a Lottó reklám mondja. Hajdú J.: Rengeteg. Az a probléma, hogy egy részük korszerűtlen és nincs is kihasználva. Az ország egyik felét az eszközök 80 %-ával művelik, a másik felét a maradék 20 %-kal. A gépek zöme a családi gazdaságokban van, és ezek többségükben korszerűtlen gépek. Hozzáteszem, a magas hozamokat a korszerű gépekkel és technológiával termelik meg. P.J.: Egy fontos dologról nem beszéltünk. A gazdálkodás iránti érzékről és a gépválasztás iránti érzékről. Mikó Feri rendelkezik ez utóbbival szakács létére, -–, én bevallom, hogy a gépész kollégáimra bízom a választást. M.F.-né:. Hadd szóljak közbe. Én Mikó Ferenc felesége vagyok. Maguk nem tudják, hogy ez az ember mit dolgozik. Azért tud mindent, mert állandóan kint jár a földeken. Simogatja, majdnem csókolgatja a növényeket… ✎✎ És akkor mi lesz magával? M.F.-né (elengedi a füle mellett a megjegyzést.): Vannak olyan gazdák, gazdaságvezetők, hogy még gumicsizmájuk sincs. Ki sem mennek a határba. Ő meg állandóan kint van. Azt mondja: Én vagyok a tulajdonos, én vagyok a felelős, meg azért is én, amit bérletben rám bíztak, meg, amit én művelek -– bérben. A gazdaságok nálunk ezért mentek tönkre… Itt megszakítjuk a tudósítást, mert kezdett politikai síkra terelődni a téma, amelyet nem szándékozunk részletezni. Azt javasolom, fogadjuk el Macháty Béla javaslatát, hogy: „Most kéne abbahagyni…” Köszönöm valamennyiüknek a részvételt. ✍✍ Dr. Bódis László
Tallózás...
Konfliktuskezelés a kukoricatáblán Az Egyesült Államokban, Iowaban, egy világszerte felmerülő, igen aktuális kérdés megoldására keresnek mindenki számára megfelelő választ. A cellulóz alapú bioetanol-előállítás a szántóföldekről, így a kukoricatáblákról is jelentős mennyiségű növényi anyagot (kukoricaszárat és -levelet) von el, melyre a megfelelő talajszerkezet kialakítása, talajnedvesség-tartalom fenntartása és talajélet szempontjából nagy szükség lenne. Egy zárt rendszer bomlik így fel, melyet a kutatók más módszerrel próbálnak ismét egyensúlyba hozni. Hangsúlyozzák, hogy egyelőre csak annak kipróbálása volt a céljuk, hogy működik-e az elképzelésük. Tisztában vannak vele, hogy nagy léptékben a megvalósíthatósága számos akadályba ütközik. Az ötlet igen érdekes: a kukoricasorok közé fedőnövényzetet, élő mulcsot telepítettek. Az egyik kísérleti helyen egy perjefajt, a másikon vörös csenkeszt használtak és a harmadik terület volt a kontroll. Talajművelésként sávos szántást alkalmaztak. Azt tapasztalták, hogy ezek a növények, mintegy szigetelő anyagként a talajban tartották a nedvességet, melynek következtében néhány százalékkal a terméseredmények is növekedtek. Emellett az eróziós folyamatokat lassították a talajtakaróként vetett fűfélék, valamint a talaj szénmegkötését segítették elő. Ez a módszer lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a megnövekedett piaci igénynek megfelelően a kívánt mennyiségű biomassza-alapanyagot meg tudják termelni a bioüzemanyag előállításához, miközben tekintettel vannak a környezetvédelmi megfontolásokra is. A kukoricatermesztés sorközökben takarónövénnyel egy igazi „win-win” helyzetet eredményezhet, melyben a minden szereplő győztes pozícióba kerül; a környezet megóvása mellett biztosított a bioüzemanyag alapanyagául szolgáló biomas�sza mennyisége. Minderről a http:// cornandsoyabeandigest.com-on tájékozódhatunk bővebben. ✍✍ Fordította: Polgárné Balogh Eszter 2012. március
