Takarékoskodjunk együtt: segítsük a panelprogram céljának elérését

Takarékoskodjunk együtt: segítsük a panelprogram céljának elérését

Tartalom

Kiadja: MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. / MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Felelős kiadó: Korózs András ügyvezető igazgató (MIHŐ Kft.) / Molnár Zoltán vezérigazgató (MIK Zrt.) Készült a Szocio Produkt Kft. Nyomdájában

Előszó ............................................................................................................................................................................................................

5

1

Lakóépületek panelprogram keretében történő korszerűsítése ................................................................................ 1. Szolgáltatói adatok rendelkezésre bocsátása .......................................................................................................... 1.1 A fűtési rendszer átalakítása ..................................................................................................................... 1.1.1 Egycsöves átfolyós fűtési rendszer átkötő-szakaszossá alakítása ........................................... 1.1.2 Egycsöves átfolyós fűtési rendszer kétcsöves rendszerré alakítása ........................................ 1.2 A termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása ................................................................................................... 1.2.1 A termosztatikus radiátorszelepek általános ismertetése ......................................................... 1.2.2 A termosztatikus radiátorszelepek felépítése ................................................................................ 1.2.3 A termosztatikus radiátorszelepek kiválasztása ............................................................................ 1.2.4 Termosztatikus szelepek beépítése .................................................................................................... 1.3 Termosztatikus radiátorszelep és termosztátfej működése és használata a gyakorlatban ................... 1.3.1 Szellőztetéskor ........................................................................................................................................... 1.3.2 Éjszaka ........................................................................................................................................................... 1.4 Egyedi mérés és elszámolás költségmegosztó hőmennyiségmérő készülékkel ...................................... 1.4.1 Költségmegosztó mérő készülék ........................................................................................................ 1.4.2 Költségmegosztó mérő készülékek leolvasása és elszámolása ............................................... 1.4.3 Szakmai ajánlás költségosztásra ......................................................................................................... 1.5 Költségosztás alapján végzett idényvégi elszámolás a gyakorlatban .......................................................... 1.5.1 A költségosztással foglalkozó céggel megállapodást kell kötni .............................................. 1.5.2 A közös képviselőknek szerződés-módosítást kell kezdeményezni ....................................... 1.5.3 A költségosztáson alapuló, fűtési idényvégi elszámolás feltételei ......................................... 1.5.4 A közös képviselő feladatai ................................................................................................................... 1.5.5 A költségosztó elszámolások elkészítésének szempontjai ........................................................ 1.5.6 Július havi idényvégi hőmennyiség elszámolása ..........................................................................

6 7 7 8 9 9 10 10 10 10 11 12 12 13 13 13 14 14 14 15 16 16 16 17

2

A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. szakmai kompetenciái ........................................................................................... 1. Az előzetes egyeztetéssel kapcsolatos tudnivalók ................................................................................................ 2. A kiviteli terv felülvizsgálatával kapcsolatos tudnivalók ..................................................................................... 3. Kivitelezéssel kapcsolatos tudnivalók ........................................................................................................................ 4. Költségosztással kapcsolatos műszaki tudnivalók .................................................................................................

18 18 19 19 20

3

A MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Szervezési és koordinácós feladatai ................................................... 1. Előkészületek ....................................................................................................................................................................... 2. Pályázat beadása ................................................................................................................................................................ 3. Teendők sikeres pályázat esetén ..................................................................................................................................

22 23 23 24

4

A zöld beruházási program keretében folytatódik a panelprogram ....................................................................... 1. Klímabarát Otthon Panel Alprogram .......................................................................................................................... 2. A pályázat tárgya ................................................................................................................................................................ 3. Támogatás igénybevételére jogosultak köre ........................................................................................................... 4. Támogatható tevékenységek köre ............................................................................................................................... 5. A pályázattal elnyerhető támogatás ........................................................................................................................... 6. Pályázatok benyújtási módja, határideje és helye .................................................................................................

26 26 26 26 27 27 28

5

Legfontosabb változások az új pályázatban ........................................................................................................................... 1. Támogatható munkálatok köre ..................................................................................................................................... 2. Támogatható költségek köre ......................................................................................................................................... 3. Az állami támogatás mértéke ........................................................................................................................................ 4. A pályázat benyújtása, lebonyolítása ..........................................................................................................................

30 30 30 31 31

6

A kétlépcsős rendszerben az önkormányzati támogatási rendszer ........................................................................... 1. Támogatható munkálatok köre ..................................................................................................................................... 2. Támogatható költségek köre ......................................................................................................................................... 3. Az önkormányzati támogatás mértéke ...................................................................................................................... 4. Pontozásos rendszer ......................................................................................................................................................... 5. A 2008 évben nem nyert pályázatok sorsa ............................................................................................................... 6. Indulhatnak-e új pályázók vagy csak a 2008-as pályázaton nem nyertek ..................................................... 7. A miskolci benyújtási határidő ......................................................................................................................................

32 32 32 32 32 32 32 32

7

Melléklet .....................................................................................................................................................................................................

34


3

Előszó / A panelprogram pályázatok sikere Miskolcon A világgal együtt hazánk is keresi az energiafelhasználás csökkentési módjait. Ennek egyik, lassan tíz éve működő módszere a lakások hőszigetelése, energiafogyasztásának csökkentése. Az épületek hőfelhasználása nagyon magas, de ezek között is a legpazarlóbbak a 70-es, 80-as években épült házgyári épületek, közismert nevükön a panel-lakások. Az országban közel 800 ezer ilyen lakás van, Miskolc pedig az elmúlt évtizedek városfejlesztésének eredményeként a lakótelepek városa lett: összesen 949 épületben, 1992 lépcsőházban, 45886 lakás található. Ha összevetjük azzal, hogy városunkban 73274 lakás található, kiszámítható, a miskolciak 63 %-a lakótelepeken él. Ez közel 100 ezer lakost jelent. Ezen belül a lakótelepi lakásokból 36192 panelből készült. A távfűtés 31084 lakásban van jelen. Nos ezekből a számokból is látszik, jól döntött a városvezetés - a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-vel és a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft-vel együttműködésben -, hogy a legeredményesebb energiatakarékossági program Miskolcon a panelházak felújítása és a távfűtés korszerűsítése. A város az első pályázati kiíráshoz 2002 évben csatlakozott, azóta minden évben éltünk az állami pályázati források elnyerésének lehetőségével. 2002-2004 között 23 épület 1164 lakása újult meg. Ekkortól már a figyelem sokkal inkább átterelődött a tényleges energiamegtakaritásra, a növekvő energiaárak és ezen belül a távfűtés árának növekedése miatt. Egyre több épületben a klasszikus panelszigetelés, nyílászáró csere mellett megjelent a fűtési rendszer felújítása, azaz egycsöves rendszer átalakítása, radiátorcserék, szabályozó szelepek, költségmegosztó hőmennyiségmérők felszerelése révén. Ez mára már a pályázati anyag köatelező része, de önálló pályázati lehetőségként is megjelent, ÖKO program néven. Városunkban a MIHŐ Kft. úttörő volt ezen a téren, hiszen az Önkormányzattal közösen már korábban indított pályázatot az épületek fűtés-korszerűsítése érdekében.

z o h s á r í i k i t a z á y l á p ő s l e z A város a n i m a t ó z a , t t o z o k a l t a s c n e b v é 2 0 i 0 t 2 a z á y l á p i m a l l á z a k n ü t l é n e b v é n . e l d e v é g é s ő t e h e l k e n é s é r e y n l e k o s á r r fo

2004-től a városvezetés szervezetten készült a panel-épületek korszerűsítésére, a később rendelkezésre álló energiaracionalizálási célú EU-s források fogadására. 2005-2006-ban már 189 épületben 8304 lakás felújítása történt meg. Ez azt jelenti, hogy 2008ra Miskolcon 212 épületben 9468 lakás újult meg, amihez az önkormányzat 3,2 milliárd Ft támogatást nyújtott. A teljes felújítási költség közel 9,5 milliárd Ft-ba került. Az újabb panelpályázatra már jellemzően távfűtéses épületek jelentkeztek és ez így volt a 2008 évi pályázaton is: 62 épület 3086 lakása kaphatott támogatást. Ezek megvalósítása most van folyamatban. Összefoglalva megállapítható, hogy a miskolci panellakások közül a mostani program végére 12554 lakás megújul, gazdaságosabb lesz a fűtése, és ami a lényeg, kevesebbet fognak fizetni a lakók. Ez városunk panel épületeinek egyharmadát érinti, 11 milliárd Ft-os városfejlesztési program keretében, amihez a város költségvetése több mint 4 milliárd Ft-tal járult hozzá. A szociális célú városrehabilitáció keretében tervezzük az Avas II. ütem felújítását EU-s forrás felhasználásával. A vidéki városok legnagyobb lakótelepén ez nagyon jelentős rekonstrukciót eredményez majd. Sokan észreveszik az itt élők közül, hogyan szépülnek, újulnak meg lakótelepeink. De a meszsziről jöttek számára még inkább szembetűnő ez a jelenség. Hiszen ezekre az eredményekre a többi nagyváros is büszke lehetne, a városok közül csak Székesfehérvár és Nyíregyháza előzi meg Miskolcot a lakótelepek megújítási ütemében.

dr. Tompa Sándor panelbiztos

4

panelprogram


5

1

Lakóépületek panelprogram keretében történő korszerűsítése Az energiatudatos épület-felújítás gondolata és megvalósítása már a 2000-es évektől kormányzati szándékként, ugyanakkor lakossági igényként fogalmazódott meg. A panelprogram bevezetését indokolta, hogy a panel-épületek hő-, hang-, és vízszigetelése már nem felel meg a kor követelményeinek, az üzemeltetésük rendkívül sok energiát igényel, a belső fűtési rendszer hatásfoka alacsonynak bizonyul. Miért érdemes a lakóépületeket hőszigetelni? • A háztartások energiafelhasználásának kb. 80%-át a fűtési energia teszi ki. • A fűtési költség megtakarítása jelentős mértékű lehet. • A fosszilis tüzelőanyagok kisebb mértékű felhasználásával a környezetterhelés csökken. • A lakásoknál jelentős értéknövekedést eredményez. • A felhasználók komfortérzése fokozódik. • Új látványt és életérzést eredményez, a panel-jelleget feloldja. A panelépületek több mint 90%-a rosszul, vagy csak közepesen szigetelt. A panelépületek szerkezetei jó minőségűek, hiszen a várható élettartamuk kb. 80-100 év, míg a szigetelések (hő, hang és vízszigetelések), tömítések, és egyéb szerkezetek várható élettartama csupán 20-30 év. Amennyiben az elhasználódott elemek felújításra kerülnek, kulturált, modern és komfortos életkörülményeket lehet biztosítani. Az épületek hőszigetelése az idő előrehaladtával elöregszik, ezáltal rendkívüli mértékben növekedhet a hőveszteség. A legnagyobb problémát az ún. „hőhidak” jelentik. Hőhíd ott keletkezik, ahol a falak hőáteresztő-képessége sokkal nagyobb a környezetében lévő felületekhez képest. A hő az ilyen pontokon gyorsabban távozik, a pára lecsapódik, ezért elkezd penészesedni a fal. A megoldás: az utólagos hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés A magas összegű fűtési számlák árulkodnak a lakóépületek hőszigetelésének állapotáról és a meglévő, korszerűtlen fűtési, gépészeti rendszerekről. Ha azonban az épület utólagosan hőszigetelésre kerül, akkor a javuló hőellenállás miatt csökken a fűtés hőszükséglete és költsége. Nagyobb mértékű energia-megtakarítást azonban akkor lehet elérni, ha az elavult fűtési rendszer is korszerűsítésre kerül, és szabályozhatóvá válik. Ennek leghatékonyabb módja, a társasházi közösség részvétele az aktuálisan kiírt panelprogramban.

6

panelprogram

1. SZOLGÁLTATÓI ADATOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA Amennyiben lakóközösségi döntés születik a panelprogramban való részvételről, a közös képviselőnek a MIHŐ Kft. Ügyfélszolgálati Irodájától (3530 Miskolc, Szemere Bertalan u.5. sz.) hőfelhasználási igazolást kell kérni. Ebben az igazolásban a MIHŐ Kft. feltünteti az érintett épületre vonatkozó, utolsó fűtési idényben ténylegesen felhasznált hőmennyiséget (hőfogadói bontásban) és annak mindenkor esedékes díjtétellel számított értékét. Ezen felül, megadja a szóban forgó épület fogyasztási helyeinek pontos számát, valamint azt, hogy épületszinten az ott lakó tulajdonosok a távhőszolgáltató felé összesen mennyi hátralékkal rendelkeznek. Amennyiben a közös képviselő név szerint szeretné tudni a lakók egyéni tartozását, abban az esetben be kell szerezni a lakóközösség minden tagjának a felhatalmazását erre vonatkozóan. A közös képviselő, vagy a pályázatíró társaság ilyen irányú kérését az esetek időráfordítási igényétől függően (pl.:hőfogadón mért hőmennyiség megbontása) a MIHŐ Kft. épületenként legkésőbb három munkanapon belül teljesíti.

Általános igényként jelenik meg, hogy szabályozni lehessen az egyes helyiségek hőmérsékletét.

1.1 A FŰTÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Általános igényként jelenik meg, hogy szabályozni lehessen az egyes helyiségek hőmérsékletét. Sajnos a távfűtéses épületek többsége jelenleg erre még alkalmatlan. Ahhoz, hogy ez a jogos igény megvalósuljon, a lakóközösségeknek kell az épületen belüli teljes fűtési hálózatot korszerűsíteni. A kitűzött cél: • A mindenkor megkívánt komfort biztosítása a lehető legkevesebb energia felhasználásával. • A távhőszolgáltatás költségeinek minimalizálása. • Megfelelő kényelem, maximális biztonság. Ennek érdekében az épületek fűtési rendszereit kiegyenlítetté, az egyes helyiségek vonatkozásában szabályozhatóvá kell tenni. Miskolcon a házgyári épületekben háromféle fűtési rendszert valósítottak meg: • egycsöves átfolyós fűtési rendszer • egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszer • kétcsöves fűtési rendszer.


7

1.1.1 EGYCSÖVES ÁTFOLYÓS FŰTÉSI RENDSZER ÁTKÖTŐ-SZAKASZOSSÁ ALAKÍTÁSA

1.1.2 EGYCSÖVES ÁTFOLYÓS FŰTÉSI RENDSZER KÉTCSÖVES RENDSZERRÉ ALAKÍTÁSA

Az egycsöves átfolyós fűtési rendszereknél a hőleadókhoz nem szerelhető elzáró, illetve szabályozószerelvény. Emiatt a fűtési energia felhasználásnak szabályozására a lakásokban jelenleg semmilyen lehetőség nincs. A korszerűsítés a legkisebb költséggel, legegyszerűbben a meglévő radiátorok megtartásával, egycsöves átkötő-szakaszos rendszerré, illetve kétcsöves rendszerré történő alakításával és korszerű szabályozást lehetővé tevő termosztatikus radiátorszelepek beépítésével valósítható meg.

Az egycsöves átkötő-szakaszos és a kétcsöves fűtési rendszerek csővezetékei általában nem igényelnek átalakítást. Itt új szabályozó-szelepek beépítésére van szükség. Mindhárom típusú belső fűtési rendszerrel szerelt épületek korrekt fűtési alapvezetéki beszabályozását - a fűtési rendszer típusától függetlenül - minden esetben új, korszerű automata szerelvényekkel, strangszabályzókkal kell megvalósítani. Ezek a szerelvények a helyi beavatkozások miatt állandóan változó hidraulikai állapot mellett is képesek a strangok közti egyensúlyt megtartani és így a szükséges fűtővíz mennyiséget a rendszer minden radiátora számára biztosítani.

Az alábbi ábrán látható az egycsöves átfolyós-, a kétcsöves- és az egycsöves átkötő-szakaszos fűtési rendszer sémája.

Bármely épület belső fűtési rendszerét érintő beavatkozást csak úgy szabad elvégezni, hogy az átalakítást követően is megfelelően illeszkedjen a távhőhálózathoz.

Bármely épület belső fűtési rendszerét érintő beavatkozást csak úgy szabad elvégezni, hogy az átalakítást követően is megfelelően illeszkedjen a távhőhálózathoz. Rendkívül fontos, hogy a korszerűsítéseket a teljes fűtési rendszerre kiterjedő, épületgépész szakember által elvégzett felmérés előzze meg, amely feltárja a fűtési rendszer állapotát és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kívánt eredmény – a megfelelő komfort – a lehető legkisebb ráfordítással elérhető. A vizsgálat után szintén épületgépész szakemberrel kell a teljes rendszer vonatkozásában a korszerűsítési terveket elkészíttetni és a távhőszolgáltatóval engedélyeztetni.

Egycsöves átfolyós fűtési rendszer

Korszerű kétcsöves fűtési rendszer

Ilyen átfogó vizsgálat, illetve tervezési munka hiányában nagy a veszélye annak, hogy jelentős ráfordítások után továbbra sem fog kielégítően és főleg takarékosan üzemelni a fűtési rendszer. Általános szabályként mind az eredeti állapotú, mind a már korszerűsített fűtési rendszerek panaszmentes üzemeltetéséhez javasolható, hogy a fűtési energiafelhasználás szabályozására csak a radiátorszelepeket használják. Az egyéb beépített – a fűtési rendszer épület szintű egyensúlyát biztosító – szabályozószerelvények beállítását, minden esetben bízzák a rendszert ismerő szakemberekre. Bármilyen fűtési elégtelenség esetén forduljanak olyan szakemberhez, aki rendelkezik a szükséges műszerekkel és a hálózati beavatkozás valamennyi hatását figyelembe véve, el tudja végezni a finombeállításokat. A MIHŐ Kft. szakemberei készséggel állnak a távfűtéses épületek közösségeinek rendelkezésére bármilyen rendellenesség kivizsgálásával, megoldásával kapcsolatban.

1.2 A TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEPEK ALKALMAZÁSA

Korszerű átkötő-szakaszos fűtési rendszer

8

panelprogram

Energia-megtakarítás csak takarékoskodással, a radiátorok teljesítményének szabályozásával érhető el. Egy korszerű fűtési rendszernek biztosítani kell azt, hogy mindenki akkor és annyi fűtési hőenergiát használjon, amennyire, és amikor szüksége van, olyan komfortot teremtve magának, amelyben jól érzi magát. Ennek ér-


9

dekében korszerű, hosszú távon üzembiztos, karbantartást nem igénylő automatikus működésű radiátorszelepek beépítésére van szükség, A legjobb eredmények termosztatikus radiátorszelepek alkalmazásával érhetők el, melyek automatikusan képesek egy beállított értéken tartani az adott helyiség hőmérsékletét.

ról, hogy a nyomáskülönbség a megengedhető érték fölé ne emelkedjen, a tervezéskor ún. strangszabályzók beépítésével kell gondoskodni. A termosztatikus radiátorszelepek beépítését csak szakértői tervezéssel, megalapozottan szabad végrehajtani!

1.2.1 A TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEPEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A hőfokszabályozós vagy szaknyelven termosztatikus radiátorszelepek a hőleadók teljesítményének-, és ezzel együtt helyiségek belső léghőmérsékletének szabályozására, korlátozására szolgálnak. Beépítésükkel segédenergia nélkül automatikusan, az időjárási viszonyoktól, a külső és belső körülmények változásától függetlenül biztosítható a felhasználó által beállított hőmérsékletérték. A termosztatikus radiátorszelep hőérzékelője, a helyiséghőmérséklet változásának hatására mindig a szükséges mértékben nyitja vagy zárja a szelepet és a pillanatnyi igénynek megfelelően szabályozza a hőleadó teljesítményét. A helyiséget érő hőnyereség (pl. napsugárzás), vagy a helyiségen belüli hőtermelő tevékenység (pl. főzés, vasalás) hatására nem hagyja, hogy az adott helyiségben a hőmérséklet a beállított érték fölé emelkedjen, és felesleges energiafelhasználást okozzon. 1.2.2 A TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEPEK FELÉPÍTÉSE A szelepek két részből, a szeleptestből és a termosztátfejből állnak. A szeleptest önmagában a tartozékként szállított védőkupak segítségével kézi működtetésű szelepként is használható, de jelentős energia megtakarítás csak termosztátfejjel felszerelt szeleptől várható. Az érzékelő termosztát egy gázzal /folyadékkal töltött membrán, amely a környező hőmérséklettel arányos szabályozásról gondosodik. A hőmérsékletváltozás hatására a membránban a töltet nyomása megváltozik és a nyomóerő egy rugó ellenében mozgatja a szelepszárat, nyitja ill. zárja a szelepet.

1.3 TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEP ÉS TERMOSZTÁTFEJ MŰKÖDÉSE ÉS HASZNÁLATA A GYAKORLATBAN

1.2.3 A TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEPEK KIVÁLASZTÁSA A szelepek kiválasztását a fűtési rendszer típusa, a beépítési hely áramlási és nyomásviszonyai befolyásolják. Általános szabályként érdemes megjegyezni, hogy a radiátorszelepek cseréje esetén az eredetileg beépített (betervezett) szelepek ellenállásával egyező ellenállású radiátorszelepet kell beépíteni. Csak így biztosítható, hogy a csere után a hálózat minden pontján egyenletes lesz a fűtővíz elosztása. Annak érdekében, hogy a szelepek különböző fűtési hálózatokhoz jól illeszthetők, a rendszerek korrekt módon beszabályozhatók legyenek, az egyes gyártók változtatható alapellenállású szelepeket is kifejlesztettek. Ilyen szelepekkel még nagy kiterjedésű kétcsöves fűtési hálózatok (pl. tízszintes épületek) esetén is biztosítható a fűtővíz egyenletes szétosztása. A szelepek kiválasztásához a hálózat áramlási-, és nyomásviszonyainak, valamint a szelep műszaki paramétereinek ismerete szükséges. 1.2.4 TERMOSZTATIKUS SZELEPEK BEÉPÍTÉSE A beépítendő szelepeket méretezéssel kell kiválasztani, mert a túl élénk, illetve a lomha szelepműködés nem kedvező. A szelepek automatikusan működnek, és a fűtési rendszer hálózatának nyomásviszonyaira is hatással vannak. A szelepek egy részének együttes lezárása során a többi szelep nyomáskülönbsége nőni fog. Ar-

10

panelprogram

A radiátorhoz csatlakoztatott radiátorszelep automatikusan működésbe lép, ha a termosztátfejen beállított hőmérséklethez képest a helyiség hőmérséklete nő, vagy csökken. Ennek megfelelően a szelep növeli, vagy csökkenti a radiátorba beáramló fűtővíz mennyiségét, így biztosítja a radiátor optimális hőleadását. PÉLDÁUL: • Ha a termosztát fej pl. „3” értéken áll, vagyis a szobában kb. 20 °C-os hőmérsékletet szeretnénk biztosítani, de a belső hőmérséklet – főzés, vasalás, háztartási tevékenység - miatt emelkedik, akkor a termosztátfej érzékeli, hogy a szoba hőmérséklete növekedni kezd, és automatikusan csökkenti a termosztatikus szelep segítségével a radiátorba beáramló víz mennyiségét. Ezáltal csökken a radiátor felületi hőmérséklete (esetleg hideggé is válik), de a szobában változatlanul 20 °C marad.

A beépítendő szelepeket méretezéssel kell kiválasztani, mert a túl élénk, illetve a lomha szelepműködés nem kedvező.

• A hőmérséklet csökkenésével a termosztátfej érzékeli, hogy a szoba hőmérséklete is csökken, és automatikusan növeli a termosztatikus szelep segítségével a radiátorba beáramló fűtővíz mennyiségét. Ezáltal növekszik a radiátor felületi hőmérséklete, a szobában változatlanul 20 °C marad. A szelepek kézzel is szabályozhatók a skálának megfelelő irányba történő elforgatásával attól függően, hogy a helyiségben alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletet kívánunk elérni.


11

Az a felhasználó, aki gondot fordít a termosztatikus radiátorszelep és fej megfelelő használatára, jelentős hőmegtakarítást érhet el, amely a távhőszámla összegét csökkenti. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a termosztátfej helyes használata. 1.3.1 SZELLŐZTETÉSKOR A helyiséget lehetőleg az ablak gyakoribb, rövid ideig tartó nyitásával szellőztessük. Hosszabb szellőztetés esetén ablaknyitás előtt feltétlenül forgassuk a termosztátfejet zárt állásba, majd a szellőztetés befejeztével fordítsuk vissza a megfelelő skálaértékre. A mozdulatnak természetessé kell válnia a takarékos fűtés eléréséhez, különben a szellőztetés ideje alatt a termosztatikus szelep érzékeli a lehűlést, automatikusan kinyílik, és a radiátor a külső levegő által folyamatosan hűtött helyiséget fűteni fogja. 1.3.2 ÉJSZAKA Amennyiben egy ritkábban használt vagy hosszabb ideig nem használt (pl. éjszaka, elutazás, stb.) helyiségben alacsonyabb hőmérséklet is elegendő, akkor a termosztatikus fejet kisebb értékre kell állítani, ezáltal alacsonyabb állandó hőmérséklet biztosítható. Azoknál a lakóépületeknél, ahol a MIHŐ Kft.-től központilag - pl. éjszakára - a fűtési megbízott vagy a közös képviselő hőbevitel csökkentést kért, a szelepállást nem szükséges változtatni. (Az igényelt kisebb mértékű hőbevitel biztosítja a hőmérséklet csökkenését.)

1.4 EGYEDI MÉRÉS ÉS ELSZÁMOLÁS KÖLTSÉGMEGOSZTÓ HŐMENNYISÉGMÉRŐ KÉSZÜLÉKKEL A lakásonkénti hőfogyasztás szabályozásának akkor van igazán értelme, ha a fűtési energiafelhasználás mérésével az egyedi érdekeltség megvalósítható. Az egyedi hőfogyasztás mérésére a költségmegosztó hőmennyiségmérők radiátorokra történő felszerelése nyújt lehetőséget. 1.4.1 KÖLTSÉGMEGOSZTÓ MÉRŐ KÉSZÜLÉK A fűtőtestekre szerelhető mérőkészüléket fűtési költségmegosztónak hívják, melynek két típusa terjedt el. Az egyszerű, hagyományosnak tekinthető párologtatós készülék mára elavult.

A helyiséget lehetőleg az ablak gyakoribb, rövid ideig tartó nyitásával szellőztessük.

A modern elektronikus költségmegosztó két hőérzékelővel rendelkezik, amely nagy pontosságot biztosít. Minden fűtőtestre a teljesítményének megfelelő költségmegosztó kerül, mely az elszámolás helyességét biztosítja. A költségmegosztó mérő készülék alkalmasságának feltétele, hogy a lakóközösség minden tagja: • járuljon hozzá a felhasználás arányos elszámolásához, • a felhasználás módjának meghatározásával egyetért, • járuljon hozzá a költségmegosztó készülék felszereléséhez.

Hőmennyiség mérés az épületekben Fontos tudni! Üzemzavar előzhető meg azzal, ha a fűtési idény végén az épületben lévő összes termosztatikus radiátorszelepet a maximális értékre állítjuk, mert nyáron a nap melegétől a szobák belső hőmérséklete jelentős mértékben nő. Ekkor a termosztatikus radiátorszelepek érzékelik a túlfűtést, ezért lezárnak, ill. további bemelegedés esetén befeszülnek, letapadnak. Ha a fűtési szezon indításakor a letapadt szelepek zárva maradnak, nem indul el a fűtés. Megelőzés: a termosztatikus radiátorszelepek állását a maximum értékre állítjuk, hogy a szelepletapadást megelőzzük!

12

panelprogram

1.4.2 KÖLTSÉGMEGOSZTÓ MÉRŐ KÉSZÜLÉKEK LEOLVASÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA A fűtési költségmegosztó készülék nem hitelesített mérőeszköz, hanem fűtőtestre szerelt, költségmegosztást biztosító hőfelhasználást arányosító eszköz. Az egyes felhasználási helyekre elszámolható fűtéscélú GJ (gigajoule) mennyiségnek a meghatározására csak az épületben található összes költségmegosztó készülék egyidejű leolvasása, és az adatok kiértékelése után kerülhet sor.


13

Az épület által felhasznált, GJ-ban mért fűtési energiamennyiséget a hőközpontban elhelyezett, hitelesített hőmennyiségmérő méri. Ez a hőmennyiség kerül felosztásra a díjfizetők között korrigált fogyasztásarányosan. 1.4.3 SZAKMAI AJÁNLÁS KÖLTSÉGOSZTÁSRA A fűtési költségmegosztók alkalmazását és a fűtési energiaköltség költségmegosztók alkalmazásával történő megosztás szabályait jelenleg jogszabály nem rögzíti. A MIHŐ Kft. és a MIK Zrt. jelen közös kiadványa melléklete tartalmazza azt a kormányrendelet tervezetet, melyet a távhőszolgáltatási szakma állított össze annak érdekében, hogy tapasztalati tudásával segítse a lakóközösségek döntését, az energiaköltség megosztásra vonatkozó javasolt, műszakilag megalapozott arányszámok kialakításánál. Sajnos a kormányrendelet hivatalosan nem jelent meg, de az abban foglaltak a távhőszakma szerint továbbra is alkalmasak arra, hogy a társasházi közösségek vonatkozó Közgyűlési Határozatának döntés-előkészítéséhez javaslatként segítséget nyújtsanak a hőmennyiség költségosztásához.

1.5.2 A KÖZÖS KÉPVISELŐKNEK SZERZŐDÉS-MÓDOSÍTÁST KELL KEZDEMÉNYEZNI A közös képviselőnek a MIHŐ Kft.-nél írásban kell kezdeményeznie az érvényben lévő távhőszolgáltatási szerződés módosítását szeptember 15-ig a radiátoronkénti költségosztó mérő alapján történő elszámolás vonatkozásában, melyhez csatolni kell a költségosztásra vonatkozó, a Vállalkozóval, a Társasház illetve Lakásszövetkezet által megkötött szerződés másolatát is. Fűtési idény időszaka alatt az idényvégi költségosztás elszámolás alapján történő számlázásra nem lehet áttérni! Ezért fontos a szeptember 15-ig történő szerződésmódosítás kezdeményezése a közös képviselő által. A vonatkozó 40/2006. (XII.6.) sz. Önkormányzati rendelet szerint a fűtési hődíj előleg megállapításához a lakások teljes alapterülete figyelembe vételével a következő táblázatban meghatározott, légtérfogathoz tartozó hőmennyiséget (GJ) kell figyelembe venni

Önkormányzati rendelet szerint előlegként számlázandó GJ mennyiségek

Lakás teljes lm3-re 0,00 - 74,2 74,3 - 92,8 92,9 - 116,6 116,7 - 140,5 140,6 - 164,3 164,4 - 185,5 185,5 - 225,3

Havi hőmennyiség GJ 3,1 3,9 4,9 5,9 6,8 7,7 9,4 11,0

Az épület által felhasznált, GJ-ban mért fűtési energiamennyiséget a hőközpontban elhelyezett, hitelesített hőmennyiségmérő méri.

A MIHŐ Kft. lehetőséget biztosít a fenti táblázatban meghatározott GJ előleg havi mennyiség 70 %-os arányának alkalmazására, melyet szerződésben, illetve szerződésmódosításban kell írásba foglalni a fűtési idény megkezdése előtt, legkésőbb az adott év szeptember 15-ig.

1.5 KÖLTSÉGOSZTÁS ALAPJÁN VÉGZETT IDÉNYVÉGI ELSZÁMOLÁS A GYAKORLATBAN 1.5.1 A KÖLTSÉGOSZTÁSSAL FOGLALKOZÓ CÉGGEL MEGÁLLAPODÁST KELL KÖTNI A műszaki átadás egyik feltétele a radiátoronkénti költségosztó alapján történő elszámolásnak, hogy a közös képviselő egy költségosztással foglalkozó szakcéggel kösse meg az Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződést. Az Üzemeltetési és Szolgáltatási Szerződésben szükséges rögzíteni mindazokat a feltételeket, - elosztási arányok, korrekciók, leolvasás lehetősége, időpontja - amelyek a radiátoronkénti költségosztó mérő leolvasott adatai alapján, a fűtési idény végén a mért hőmennyiség elszámolásához, kiértékeléséhez szükségesek. Miskolcon jelenleg költségosztó elszámolást végző cégek: ISTA Magyarország Kft., TECHEM Kft., Gáti Hőtechnika Kft.

14

panelprogram

70 %-os mértékű, előlegkénti GJ mennyiségek

Lakás teljes lm3-re 0,00 - 74,2 74,3 - 92,8 92,9 - 116,6 116,7 - 140,5 140,6 - 164,3 164,4 - 185,5 185,5 - 225,3 225,4 - 265-0

Havi hőmennyiség GJ 2,0 2,8 3,4 4,2 4,8 5,4 6,6 7,6


15

Fontos tudni! Amennyiben a közös képviselő a MIHŐ Kft.-nél elmulasztja a szerződés-módosítás kezdeményezését, és a költségosztást végző külső szolgáltatóval kötött szerződésnek a bemutatását, illetve fénymásolatának a megküldését, akkor a távhőszolgáltató társaságnak nem áll módjában érvényesíteni az adott fűtési idényben a korszerűsítésből eredő, az egyes felhasználókat nem egyformán érintő hőmennyiség megtakarításokat. Ilyen esetben marad a légköbméter arányos havi elszámolás az adott fűtési idényben.

1.5.3 A KÖLTSÉGOSZTÁSON ALAPULÓ, FŰTÉSI IDÉNYVÉGI ELSZÁMOLÁS FELTÉTELEI A Közös Képviseletet ellátók idényvégi fűtési hődíj elszámolással kapcsolatos feladatai az alábbiak: • Az érintett lakóépületnek fűtési hődíj elszámolása, a fűtési idényben havonta számlázott előlegek – részszámla - elszámolásának figyelembe vételével a fűtési idény végén történik, a költségosztó mérők leolvasását és vállalkozó általi kiértékelését (korrigálását) követően a MIHŐ Kft. részére megküldött, a közös képviselő aláírásával hitelesített kimutatás alapján. • A fűtési idény végi hődíj elszámolást választott lakóközösségek elszámoló számláit minden év július hónapban készíti el a MIHŐ Kft. a június 15-ig rendelkezésére bocsátott hiteles kimutatás alapján. • Az idény végi fűtési hődíj elszámoló számlák készítéséhez szükséges hőmennyiség adatokat, (költségelszámolást szolgáló kimutatásokat) legkésőbb június 15.ig meg kell küldeni a közös képviselő aláírásával is ellátva a MIHŐ Kft. számlázása részére. 1.5.4 A KÖZÖS KÉPVISELŐ FELADATAI • a költségosztó mérő készülékek mérési adatainak egyidejű leolvasása, leolvastatása, • adatok kiértékelése a szerződött vállalkozó bevonásával, • a költségosztás alapján készített, aláírásokkal ellátott kimutatás a MIHŐ Kft. részére június 15.-ig történő eljuttatása. A június 15.-i határidőre be nem érkező költség-elszámolási adatokat a távhőszolgáltató társaság nem tudja figyelembe venni a július havi számlázás alkalmával. Ez irányú mulasztásokért a távhőszolgáltató társaság semminemű felelősséget nem tud vállalni. 1.5.5 A KÖLTSÉGOSZTÓ ELSZÁMOLÁSOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI • A MIHŐ Kft. a közös képviselőhöz tartozó épületek felhasználási helyeire vonatkozó lm3 adatokat, valamint a tulajdonos, bérlő, fizető változás időpontját tartalmazó névsort és a tényleges mérésen alapuló, felosztandó fűtési célú GJ mennyiséget, - ami a fűtési idényben az épülethez tartozó hiteles hőmennyiség mérőn mért, felhasznált GJ mennyiséget tartalmazza – a fűtési idény befejezése után a közös képviselők rendelkezésére bocsátja.

16

panelprogram

• Az egyes felhasználási helyekre vonatkozó fűtési célú hőmennyiséget GJ-ban kell szerepeltetni 3 tizedes jegy pontossággal, a MIHŐ Kft. részére készítendő kimutatásban. • Amennyiben az adott felhasználási helyen a fűtési idényben tulajdonos, bérlő, vagy fizető változás történt, abban az esetben a változás időpontjának megfelelően, arányosítva kell szerepeltetni a ténylegesen felhasznált GJ mennyiséget. • A költségosztós elszámolást készítő vállalkozó, gazdasági társaság kimutatását a társasház, lakásszövetkezet képviselőjének ellenjegyzésével, (sajátkezű aláírásával) fogadja a MIHŐ Kft. a későbbi esetleges felhasználói reklamációk során történő dokumentálási szükséglet és a számviteli törvényben előírt alapbizonylatolási kötelezettség miatt.

... a fűtési idényben havonta kiszámlázott hődíj előlegek jóváírásával egyidejűleg a júliusi számlában.

• Amennyiben a közös képviselők csak az épületben költségosztó készülékkel ellátott felhasználási helyekre vonatkozóan adnak meg ténylegesen felhasznált fűtési célú GJ mennyiséget, akkor az összes GJ felhasználás, ezen felhasználási helyekre kerül elszámolásra a MIHŐ Kft. által. Az egy fűtési idényben havonta részszámlaként számlázott GJ mennyiségek teljes körűen jóváírásra kerülnek a júliusi elszámoló számlában, ha az adott felhasználási helyre vonatkozóan nem adnak meg a költségosztó kimutatásban a közös képviselők ténylegesen felhasznált GJ mennyiséget. 1.5.6 JÚLIUS HAVI IDÉNYVÉGI HŐMENNYISÉG ELSZÁMOLÁSA A június 15.-ig beérkezett, felhasználási helyenként felosztásra került hőmennyiségekre vonatkozó adatok alapján a MIHŐ Kft. Számlázási és Behajtási Osztálya július hónapban elkészíti az elszámoló számlát. A társasház képviselője által megadott, és aláírásával igazolt lakásonkénti, a fűtési idény alatt ténylegesen felhasznált GJ hőmennyiségek kerülnek kiszámlázásra a fűtési idényben havonta kiszámlázott hődíj előlegek jóváírásával egyidejűleg a júliusi számlában. A MIHŐ Kft. kéri a Tisztelt Közös Képviselőket, hogy a lakóközösségükhöz tartozó felhasználókat szíveskedjenek arról tájékoztatni, hogy a költségosztással kapcsolatos reklamációkkal a közös képviselőkhöz forduljanak, mert a MIHŐ Kft. az elszámoló számlában a közös képviselők által leigazolt hőmenynyiségeket érvényesíti. A költségosztást nagyon pontosan, precízen kell összeállítani, mert utólagos számlakorrekció nem lehetséges a MIHŐ Kft. zárt rendszerű, törvényi előírásoknak teljes körűen megfelelő zárt számlázási rendszerében.


17

2

A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. szakmai kompetenciái

2. A KIVITELI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK • A kiviteli tervet két példányban kell benyújtani a MIHŐ Kft. Műszaki csoportjához szolgáltatói felülvizsgálatra. • A szolgáltatói felülvizsgálatnak a távhőtörvényben előírt felülvizsgálati határideje 30 nap. A MIHŐ Kft. átvizsgálja a benyújtott terveket, de a leadási határidők előtti „dömping” elkerülése igen nehezen biztosítható. A tervek benyújtásánál figyelembe kell venni a tervek vizsgálatához szükséges időtartamot és az esetleges szolgáltatói észrevételek javítási időigényét is. • A szolgáltatói felülvizsgálatról szóló levelet postai úton küldi meg a MIHŐ Kft. a terv benyújtója részére.

Azon lakóközösségek képviselőinek, melyek úgy határoznak, hogy panelprogram keretében korszerűsíteni kívánják az épület belső fűtési rendszerét, az alábbiak szerint célszerű eljárniuk: A benyújtandó pályázat részét kell, hogy képezze a fűtés átalakításhoz készített műszaki megoldások ismertetése és a költségvetés. Az előzetes egyeztetésen a fűtési rendszer átalakításának különböző lehetőségei kerülnek ismertetésre, átbeszélésre, segítve ezzel a legoptimálisabb megoldás kiválasztását. Ahhoz, hogy az átalakítás minden érdekelt –lakóközösség, lakóközösség tagjai, valamint a szolgáltató számára elfogadhatóan, megfelelő minőségben és költséghatékonyan valósuljon meg, már a pályázat készítése során célszerű a MIHŐ Kft. Műszaki csoportjánál egy előzetes egyeztetést lefolytatni. 1. AZ ELŐZETES EGYEZTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK • Az egyeztetésen célszerű az átalakítás tervezőjének és a lakóközösség képviselőjének közösen megjelennie a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.-nél még a pályázat benyújtása előtt. • Az egyeztetésről jegyzőkönyv kerül felvételre, amely tartalmazza a tervezéshez szükséges adatszolgáltatást (műszaki alapadatok, fűtési víz hőfokmenetrendje, az épület eredeti típus terveinek másolata), abban rögzítésre kerül az átalakítás elvi megoldása és a szolgáltató javaslatai az átalakításhoz. • Az egyeztetés a MIHŐ Kft. Műszaki csoportjánál (3534 Miskolc, Gagarin u. 52. szám 219. sz. iroda, telefon: 46/533-133): hétfő és szerda napokon 8-11 óra között lehetséges. • A pályázatban szerepeltetni kell az átalakítással érintett épületek hőfogyasztási adatait, melyhez a szükséges adatszolgáltatást levélben kell a MIHŐ Kft.-től megkérni. A sikeres panel- vagy illetve ÖKO program pályázatoknál a kivitelezés (megvalósítás) előtt a pályázat író/beruházó (lakóközösség) az előzetes egyeztetésen felvett jegyzőkönyvben foglaltak figyelembe vételével el kell, hogy készíttesse egy arra alkalmas épületgépész szakemberrel az érintett épület központi fűtési rendszerének átalakításához szükséges kiviteli terveket. A kiviteli tervek készítése során az átalakítás végső megoldását a MIHŐ Kft.-vel szükséges egyeztetni.

18

panelprogram

3. KIVITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK A benyújtott kiviteli tervek elfogadását követően megkezdhetők a belső fűtési rendszeren a kivitelezési munkálatok, melyhez a követezőket kell figyelembe venni:

A kiviteli tervek készítése során az átalakítás végső megoldását a MIHŐ Kft.vel szükséges egyeztetni.

• Kivitelezési munka csak a MIHŐ Kft. által elfogadott kiviteli tervek birtokában kezdhető meg. • Kivitelezés csak fűtési idényen kívül, minden évben május 15-e és szeptember 15-e között lehetséges. • Fűtés-átalakítás munkaterület átadására a MIHŐ Kft. Hőszolgáltató üzemének képviselőjét meg kell hívni. • A kivitelezést követően a műszaki átadás-átvételi eljárásra a MIHŐ Kft. Hőszolgáltató üzemének képviselőjét szintén meg kell hívni • A műszaki átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyv birtokában lehetőség van a Távhőszolgáltatási Szerződés módosításának kezdeményezésére szeptember 15-ig. A szerződés-módosítás lehetőséget biztosít a kiszámlázandó hődíj előleg csökkentésére. • Hőleadónkénti költségosztást a távhőszolgáltató társaságtól független, külső vállalkozóval kell kiépíttetni. • Amennyiben hőleadónkénti költségosztás épül ki, a költségosztók alapján történő idényvégi elszámoláshoz és számlázáshoz szintén szükséges a távhőszolgáltatási szerződés módosítása. A szerződés-módosítás a költségosztókat kiépítő szakcég és a társasház/lakóközösség közötti megállapodás alapján, annak benyújtásával lehetséges. Azért, hogy a lakóközösség tagjai az általuk ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség után fizessék a fűtési hődíjat, célszerű radiátoronkénti költségosztó készülé-


19

keket felszerelni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a költségosztó készülékek alapján történő elszámolás csak úgy eredményezi a lakóközösség tagjainak elégedettségét, ha az nem jár egy kis számú felhasználói kör nagymértékű ráfizetésével. Tehát az átlagtól számított nagymértékű eltéréseket nem szabad megengedni.

4. KÖLTSÉGOSZTÁSSAL KAPCSOLATOS MŰSZAKI TUDNIVALÓK A hődíjak egyes lakókra történő átlagtól nagyobb mértékű ráterhelésének elkerülése érdekében a távhőszolgáltatási szerződés módosítását megelőzően végrehajtandó feladatokkal kapcsolatban a MIHŐ Kft. javaslatai az alábbiak: • A költségosztó készülékek felszerelése után javasolt egy teljes fűtési idényre kiterjedő próbaüzem és próba elszámolás megvalósítása. • A próbaüzem után javasolt elkészíttetni a költségosztó céggel az elszámolást, melyet a lakóközösség tagjaival meg kell ismertetni (részletes kimutatás átadásával, mely tartalmazza a felhasznált hőmennyiséget, a radiátorok felületi hőmérsékletét és a helyiség hőmérsékleteket valamint az ezek alapján várhatóan fizetendő költségeket is). • A próbaüzem tapasztalatai alapján a lakóközösség véglegesíti a költségosztó elszámolás számításának módját (az elszámolásban milyen arányban érvényesüljön a légköbméter, illetve a költségosztó szerinti felhasználás, milyen korrekciók kerüljenek figyelembevételre). • A próba-elszámolás lakóközösség általi elfogadása után javasolt a költségosztók alapján történő elszámoláshoz szükséges szerződés megkötése a költségosztó szakcéggel (a lakóközösség által, a társasházi törvényben meghatározott szavazati aránnyal elfogadva, jegyzőkönyvvel alátámasztva). • A társasház és a költségosztással foglakozó szakcég közötti megállapodás birtokában kezdeményezhető a MIHŐ Kft. szolgáltatási szerződésének módosítása az idényvégi elszámolási módra vonatkozóan szeptember 15-ig.

20

panelprogram


21

3

A MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. szervezési és koordinácós feladatai

1. ELŐKÉSZÜLETEK • A lakók igényének felmérése a panelprogram kapcsán. • Közgyűlések(ek) összehívása, ahol tájékoztatják a lakókat a programról. Itt dönthetnek a lakók a pályázat beadásáról, a műszaki tartalom meghatározásáról, tájékoztatást kapnak a költségek várható nagyságrendjéről. Fontos döntés az igényelt önkormányzati és állami támogatás összegének meghatározása, ugyanis ettől függ az önrész nagysága és egyes esetekben a pályázat sikere is.

A minél hatékonyabb önkormányzati forrásfelhasználás érdekében a kivitelezők kiválasztásának folyamatát, azaz a közbeszerzési eljárást - önkormányzati döntés alapján - a Miskolc Holding Zrt. folytatja le.

• A pályázat benyújtása, a pályázó társasházra, illetve Lakásszövetkezetre vonatkozó jogszabályok szerint meghozott közgyűlési határozat alapján lehetséges. A pályázatban szereplő feltételek alapján, a 90 %-os minimum érték, csak az adott műszaki tartalomra vonatkozó minimálisan elvégzendő nyílászáró csere vagy szigetelés mennyiségét határozza meg, nem az érvényes határozat kritériuma. Mindazonáltal, 75-80 %-os támogatottság alatt nem javasoljuk a pályázatok benyújtását, hiszen az a későbbiekben, mind a műszaki megvalósulást, mind a pénzügyi lebonyolítást jelentősen nehezítheti, esetleg el is lehetetleníti. • A lakók írásos nyilatkozatainak beszerzése az önrész megfizetéséről, illetve annak módjáról. Ez lehet egyösszegű befizetés vagy hitel.

A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületnek tekintendő a panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb, előregyártott technológia felhasználásával épített lakóépület. Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek az 1992. július 1-je előtt használatbavételi engedélyt kapott saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik energia-megtakarítást eredményező felújítására.

Az energiaracionalizálási program keretén belül 2002. évtől kezdődően valósul meg a Miskolcon lévő panelépületek felújítása. A MIK Zrt. önkormányzati felhatalmazás alapján a kezdetektől részt vett és vesz a helyi pályázati rendszer lebonyolításában, a pályázatok befogadásától, a hiánypótláson és a bírálaton át a döntés előkészítésig, illetve a támogatási szerződés megkötésében és a támogatás folyósítás pénzügyi folyamatában. A minél hatékonyabb önkormányzati forrásfelhasználás érdekében a kivitelezők kiválasztásának folyamatát, azaz a közbeszerzési eljárást - önkormányzati döntés alapján - a Miskolc Holding Zrt. folytatja le. A műszaki ellenőrzési feladatokat, a Miskolc Holding egy másik tagvállalata, a Miskolci Beruházó és Szolgáltató Kft. (3530 Miskolc Hunyadi u. 5.sz.) látja el, amelynek a részben korábban a MIK Zrt.-nél is ezzel foglalkozó szakaemberekből alakult panel projekt csoportjának, egyre bővülő tapasztalata garancia arra, hogy a városban jó minőségű és a támogatás elszámolás feltételeinek is megfelelő beruházások valósulnak meg.

22

panelprogram

• A védett állatokra vonatkozó eljárások lefolytatása. Ennek keretében be kell szerezni a Bükki Nemzeti Park engedélyét a kivitelezéshez, illetve a denevér-mentesítéshez. Az új pályázati kiírás bár mellőzi ezt a kitételt, az esetlegesen várható környezetvédelmi bírság miatt, a konkrét megvalósításnál továbbra is javasoljuk az engedélyek beszerzését, és annak megfelelő eljárást.

2. PÁLYÁZAT BEADÁSA • A pályázatot meg kell írni vagy írattatni. A feladatok között szerepel: • a terveztetés, - felmérési tervrajzok elkészítése, a javasolt enrgiahatékonyságot eredményező beavatkozások meghatározása, felújítási koncepció elkészítése • a költségvetés elkészítése • a szükséges környezetvédelmi-energetikai (hőtechnikai) – KESZ - számítások elvégeztetése, amelyet csak a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő ENt-SzK, vagy SZÉSZ8 kategóriájú, épületenergetikai szakértő jogosult elvégezni. A szakértők listája www.mek.hu illetve a www. mmk.hu kamarai honlapokon találhatók. • 2 éven belüli statikai szakvélemény beszerzése az épület állékonyságáról • a szakhatósági egyeztetések lefolytatása, vélemények, engedélyek beszerzése: > légellátás: TIGÁZ Zrt. > fűtéskorszerűsítés: MIHŐ Kft. > Tűzvédelem, füstelvezetés: Tűzoltóság • különféle szükséges igazolások beszerzése: > közszolgáltatóktól tartozásmentesség – a társasház közös tulajdonú helyiségeivel - lépcsőház, alagsor stb. - összefüggő kötelezettségekről van szó, nem a lakástulajdonosok tartozásairól > Önkormányzati igazolás a pályázatban meghatározott témákban


23

Fentiekből látszik, hogy igen összetett a feladat, amelyek elvégzésére - a nagyon rövid határidő miatt is -, megfontolandó pályázatírót megbízni, olyat, amely teljes-körű, legtöbbször a hitelügyintézést is magában foglalóan vállalja el a megbízást, esetleg van már ilyen referenciája. 3. TEENDŐK SIKERES PÁLYÁZAT ESETÉN • A közös képviselő által a lakástakarék-pénztári szerződések megkötése. Ezek lehetnek egyéni vagy közös szerződések. • A lakók kiértesítése az egyösszegű befizetésekről, melyeket végre is kell hajtani, az önrészt be kell szedni. • El kell végezni a hitelügyintézést, a hitelszerződések megkötését. • Le kell folytatni a közbeszerzési eljárásokat • Ugyancsak meg kell kötni a kivitelezési és műszaki ellenőrzési, illetve támogatási szerződéseket. • Folyamatosan kapcsolatot kell tartani a lakástulajdonosokkal, lakókkal. • A kivitelezési munkák figyelemmel kísérése. • Közre kell működni az átadás-átvételi eljárásokban. • Figyelni kell a számlák, részszámlák kiegyenlítésére, ezeket továbbítani kell a támogatók felé. • Költségosztó szakcéggel szerződést kell kötni a költségosztók olvasására, a fűtési hőmennyiségek felosztására. • Szintén szerződést kell kötni, vagy a szerződés-módosítást kezdeményezni a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.-vel az idényvégi költségosztás elszámolásra és számlázásra.

A szakértők listája www.mek.hu illetve a www.mmk.hu kamarai honlapokon találhatók.

• Nyomon kell követni a számviteli elszámolást, a nyilvántartásokat a befizetésekről, a hátralékokról, ezek behajtásáról. • A lakáseladások, tulajdonosváltozások kapcsán a szükséges eljárásokat le kell folytatni, ezek elsősorban a hitel-, és a lakástakarék-pénztáriszerződéseket, a befizetési kötelezettségeket érinti.

24

panelprogram


25

4

A zöld beruházási program keretében folytatódik a panelprogram

4. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE A ZBR keretében minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, melynek széndioxid-kibocsátás csökkentése mérhető, illetve energetikai hatékonyságjavító hatása az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet szerint igazolható. A beruházást követően az épület az eredetinél lényegesen jobb széndioxid-kibocsátási adatokkal és energiahatékonysággal kell, hogy rendelkezzen.

1. KLÍMABARÁT OTTHON PANEL ALPROGRAM

A támogatható tevékenységek a következők:

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, azaz a zöldtárca kiírta Magyarország első klímavédelmi lakossági programját a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részét képező, kiotói kvótabevételből finanszírozott Klímabarát Otthon pályázatot.

- Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje. - Homlokzatok és födémek hőszigetelése. - Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása (fűtés, HMV, szellőzés, hővisszanyerős szellőzés, társasház közös villamos hálózata, felvonók). - A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra. - Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (gépi hűtés nem támogatható). - Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására.

Hazánk az elsők között dolgozta ki és indította el a Zöld Beruházási Rendszert, mely pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz. A lakóépületekhez kapcsolódó széndioxid kibocsátások adják a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát, mely a több tízezer panellakás felújításával jelentősen csökkenhet. Az új, klímavédelmi célt szolgáló pályázat javítja az épületek energiahatékonyságát, és ezáltal csökkenti az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását, hosszú távon, pedig csökkenhet az ország energiafüggősége. Ami még soha nem volt! A Klímabarát Otthon pályázaton a panellakások akár 60%-os támogatást is elnyerhetnek egy ún. „KlímaBónusz” elem segítségével, mely magasabb minden korábbi támogatási formánál. A panelpályázat KlímaBónusz támogatással jutalmazza a komplex beruházásokat. 2. A PÁLYÁZAT TÁRGYA A pályázat keretén belül támogatható az 1992. július 01. előtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása, illetve, ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítása és korszerűsítése, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történő berendezések telepítése. 3. TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSULTAK KÖRE Jelen pályázati forrásból támogatást kaphatnak: • lakásszövetkezetek, • társasházak,

26

• helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik széndioxid-kibocsátáscsökkentést és energia-megtakarítást eredményező felújítására.

panelprogram

Hazánk az elsők között dolgozta ki és indította el a Zöld Beruházási Rendszert, mely pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz.

5. A PÁLYÁZATTAL ELNYERHETŐ TÁMOGATÁS A támogatási rendszer úgy lett kialakítva, hogy komplex felújításokra motiváljon, felkínálva a KlímaBÓNUSZ kiegészítő támogatás lehetőségét a pályázóknak. Ennek megfelelően a támogatás többszintű, az alábbiak szerint: Alaptámogatás (költségarányos támogatás) Valamennyi érvényes pályázat esetén igénybe vehető állami támogatás, melynek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető (elszámolható) bekerülési költség egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500.000,- Ft lehet. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehető figyelembe. Új pályázati elem a KlímaBÓNUSZ támogatás (hatékonyság arányos támogatás) Amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a „C” energetikai kategóriát, akkor jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra is. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség kb. 10-27%-a. A százalékban kifejezett támogatási arány egyre nagyobb, ha az elért kategória magasabb. A célzott kategória lehet C, B, A és A+, A++. Az elnyerhető támogatás mértéke nagyobb, ha magasabb kategóriába kerül az épület. Amennyiben az elért kategória nem éri el a C kategóriát, a pályázó nem jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra. A kategóriába sorolás a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet szerinti épületenergetikai számítás alapján történik.


27

feltöltő segítségével juttatja vissza a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának (KvVM-FI).

Célkategória

ZBR támogatás

ZBR támogatás maximuma

10% 15% 20% 25% 27%

200.000 Ft/lakás 300.000 Ft/lakás 400.000 Ft/lakás 700.000 Ft/lakás 1.000.000 Ft/lakás

C B A A+ A++

Az energetikai besorolás meghatározásánál az épület egészét kell figyelembe venni. A lakásszövetkezeteknek és a társasházaknak a felújításra vonatkozó döntést a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell meghozniuk. A támogatás megpályázására vonatkozó közgyűlési határozatról szóló jegyzőkönyv kivonatát a pályázati dokumentációkhoz mellékelni kell. A fennmaradó összeget a pályázó saját erőből és az önkormányzati támogatásból fedezi (amennyiben van ilyen). 6. PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSI MÓDJA, HATÁRIDEJE ÉS HELYE A pályázat benyújtásának módja: A pályázat lehet kétlépcsős, vagy egylépcsős: a) Kétlépcsős a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az iparosított technológiával épített lakóépületek széndioxid-kibocsátáscsökkentést eredményező energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit. Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzati pályázat keretében nyújthatják be. Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják a ZBR pályázati rendszerébe. b) Egylépcsős a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre, épületrészre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be ZBR pályázati rendszerébe.

A pályázat nyújtásának határideje: 2009. október 30-án 24 óráig Speciális feltétel a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet szerint épületenergetikai szakértő által végzett energetikai számítás és energiahatékonysági kategóriába sorolás az eredeti és a tervezett állapotra. Az energetikai számításnak része a CO2 kibocsátás megtakarítás számítása, melynek módszertana a pályázati útmutatóban található. A számításokat a KESZ_panel.xls forrásfile kitöltésével kell elvégezni. A számítások során a pályázati útmutatóban megadott tervezési értékekkel kell számolni a homlokzati falak eredeti állapotának hőátbocsátási tényezőjére vonatkozóan. A felújítás által érintett szerkezetekre a minimumkövetelményeket teljesíteni kell (a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet alapján). Az épület megvalósulása után, ha a megvalósult állapot eltér a tervezettől, akkor a számításokat a megvalósult állapot szerint korrigálni kell. A megvalósult állapot helyszíni szemle keretében ellenőrzésre kerül. A pályázat benyújtásának helye: A pályázatok benyújtásával kapcsolatos további kérdések a következő címre küldhetők: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. e-mail: [email protected] telefon: +36-1-372-6100 Honlap: www.emi.hu 1113 Budapest, Diószegi út 37 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság e-mail: [email protected] telefon: +36-1-238-6666 Honlap: www.fi.kvvm.hu 1399 Budapest, Pf.: 677 A feltöltésnél esetlegesen előforduló hibákkal és a nyomtatványkitöltő program használatával kapcsolatos kérdésekben a 189-es telefonszámon kérhető segítség. A pályázattal kapcsolatos dokumentumokat az alábbi címre kell eljutatni: Kettő kg alatt levélként: ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram 1751 Budapest-Csepel, Pf. 1001. Kettő kg felett csomagként: ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram 1751 Budapest-Csepel, Csomagtárolás 1.

Az energetikai besorolás meghatározásánál az épület egészét kell figyelembe venni.

A pályázat benyújtása elektronikus és postai úton történik. A pályázati adatlapok letölthetőek: a www.fi.kvvm.hu és www.kvvm.hu oldalakról

A borítékon/csomagon fel kell tüntetni a pályázó nevét és címét, valamint a pályázattal érintett épület címét és a pályázat azonosítóját.

A kitöltött pályázati adatlapot a pályázó, a www.mo.hu ügyfélkapu dokumentum

28

panelprogram


29

5

Legfontosabb változások az új pályázatban 1. TÁMOGATHATÓ MUNKÁLATOK KÖRE:

Bővülés: Épületek nyári hővédelmének javítása árnyékolók, vagy árnyékvetők beépítésével. Épületek lodzsáinak beépítése. Változás: A lakások nyílászárónak cseréjénél, amennyiben elérik legalább a C besorolási osztályt, a lakások 90 %-ánál is kevesebb csere elegendő, (amely viszont egyúttal rontja az elérhető hatékonyságot, és már ezt, a ténylegesen cserélendő felületet kell figyelembe venni a KESZ számításoknál) 2. TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE: A korábbiaktól eltérően nem támogatható: • A pályázat elkészítésével és a megvalósítás lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek egyike sem. Ezek különösen az alábbiak: pályázat írás, tervezés, hőtechnikai számítások, lebonyolítás, közbeszerzés, műszaki ellenőrzés, illetékek, tulajdoni lapok, sokszorosítás, stb. Ez a változás a korábbiakhoz képest, - a régi támogatási arányokat is figyelembe véve - mintegy 40-45 ezer Ft-os lakásonkénti többletköltséget, azaz többlet önerő szükségletet okoz a tulajdonosoknak. 3. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE • Ugyancsak nem támogathatóak a kivitelezéshez kapcsolódó járulékos költségek sem, amelyek alatt értendők a közvetlenül energia-megtakarítást nem eredményező, a támogatott munkák teljessége érdekében szükséges, kapcsolódó helyreállítási, felújítási munkák (szerkezetek le- és visszaszerelése, az egységes megjelenítés érdekében történő munkák, pl.: mázolási munkák rácson, korláton).

Az alap 1/3-os támogatás bővült az ún. KLíMABÓNUSZ Támogatással 10-27 % mértékben (részletek a kiadvány IV./5. pontjában ) 4. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

Ez a változás a korábbiakhoz képest, akár 55-70 ezer Ft-os lakásonkénti többletköltséget, azaz többlet önerő szükségletet okoz a tulajdonosoknak, az erkélyek felújításával kapcsolatban. Ennek a változásnak az értelmezése és pontosítása folyamatban van a pályázat kiíróval.

30

panelprogram

Első lépcsőben ügyfélkapun keresztül a pályázati adatlap és a KESZ panel számítások benyújtása (ennek a határideje 2009. október 30.), majd a hibátlan benyújtást követő regisztrációs szám birtokában 8 napon belül postai úton a további dokumentumok.


Ez a változás a korábbiakhoz képest, akár 55-70 ezer Ft-os lakásonkénti többletköltséget, azaz többlet önerő szükségletet okoz a tulajdonosoknak, az erkélyek felújításával kapcsolatban.

31

6

A kétlépcsős rendszerben az önkormányzati támogatási rendszer

Miskolc városa idén is csatlakozni kíván az új panelprogramhoz.

Miskolc városa idén is csatlakozni kíván az új panelprogramhoz. A szükséges rendeletalkotásra csak a 2009. szeptember 24-ei közgyűlésen kerülhet sor, amely az állam által biztosított rendkívül szoros határidő miatt, nagyon rövid időt hagy a pályázatok benyújtására. Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészült, amelynek szakmai egyeztetése még folyamatban van, ezért a jelen kiadvány szerkesztésekor az alábbiak közölhetők: 1. TÁMOGATHATÓ MUNKÁLATOK KÖRE: a tervezet követi az állami kiírást 2. TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE: a tervezet követi az állami kiírást 3. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: egyeztetés alatt 4. PONTOZÁSOS RENDSZER: a költségvetési források korlátozottsága miatt, a rendelet tervezet most is tartalmaz pontozást, kisebb változtatásokkal 5. A 2008 ÉVBEN NEM NYERT PÁLYÁZATOK SORSA: a tervezet tartalmaz megkülönböztetést, a pontozási rendszerben 6. INDULHATNAK-E ÚJ PÁLYÁZÓK VAGY CSAK A 2008-AS PÁLYÁZATON NEM NYERTEK: a tervezet szerint igen 7. A MISKOLCI BENYÚJTÁSI HATÁRIDŐ: a tervezet szerint 2009. október 12.

32

panelprogram


33

7

Melléklet

b) épületrész: épületnek, építménynek, ingatlannak önálló rendeltetési egységként nyilvántartott, külön tulajdonban vagy külön használatban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyisége; c) fűtési-energia költsége:

Tervezet ………/2009. (………….) Korm. rendelet a fűtési költségmegosztók alkalmazásáról és a fűtési energiaköltség költségmegosztók alkalmazásával történő megosztásának szabályairól

cb) csak központi fűtés esetén a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) – c) pontjaiban meghatározott költségek;

A Kormány a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2009. évi …….. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosításáról rendelkező 2009. évi ……….. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

cc) távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 18.2. pontja szerint megállapított fűtésre felhasznált hőmennyiségnek és a távhőszolgáltató által alkalmazott hőenergia egységárának szorzata és ennek általános forgalmi adója;

A rendelet hatálya

d) fűtött légtérfogat: a központi hőellátó rendszerről, illetőleg a távhőrendszerről fűtött épületrészek alapterületének és a belmagasságának szorzata, ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik;

1. § A rendelet hatálya kiterjed a társasházra, a lakásszövetkezetre amennyiben

e) tulajdonostárs:

a) a társasházi, lakásszövetkezeti tulajdonban lévő épület fűtési energiaellátása központi hőellátó-rendszeren vagy távhőszolgáltatási rendszeren keresztül valósul meg, és b) a fűtési energiaköltség tulajdonostársak közötti megosztása a társasház, a lakásszövetkezet közgyűlésének a döntése alapján fűtési költségmegosztók alkalmazásával történik.

ea) társasház esetében a társasházban külön tulajdonként nyilvántartott vagy külön használatban álló épületrész (lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség) tulajdonosa, eb) lakásszövetkezet esetében a lakásszövetkezet tagja és a nem tag tulajdonos, valamint a lakásszövetkezeti tulajdonban lévő, de külön használatban álló épületrész esetén a lakásszövetkezet.

Értelmező rendelkezések

A fűtési költségmegosztók alkalmazásának szabályai

2. §

3. §

(1) E rendeletet a) központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás esetén a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban, b) távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben és a végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) elszámolási időszak: az elszámolási időszak kezdete és vége közötti időszak, amelyre vonatkozóan a fűtési energiaköltségek megosztásra kerülnek;

34

ca) központi fűtés- és melegvíz-ellátás esetén a központi fűtésről és melegvízszolgáltatásról szóló 189/1998. (XI.23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) – c) pontjaiban foglaltak szerinti költségekből a fűtés céljára igénybe vett (felhasznált) energia költségei;

panelprogram

(1) Fűtési költségmegosztók a fűtési energiaköltség hőfelhasználók közötti megosztására ott alkalmazhatók, ahol a) az épületben lévő épületrészek legalább 90%-ában az üzemelő fűtőtesteket egységes elvek alapján, azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerű és az MSZ EN 834:2000, MSZ EN 835:2000 szabványok előírásainak megfelelő fűtési költségmegosztókkal látták el, és ezen fűtőtestek hőleadása szabályozható, b) a fűtési költségmegosztók felszerelése a gyártó műszaki előírásainak és a szabványban foglaltaknak megfelelően történt, c) a költségmegosztókat a felszerelést követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljára zárjeggyel (plombával) látták el, d) a költségmegosztók leolvasása (kiértékelése), működőképességük és a zárjegy (plomba) sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén az érintettek közötti szerződésben meghatározott időpontig megtörténik.


35

(2) A nem joghatással járó (nem az energiaszolgáltatói elszámolás alapjául szolgáló) mérőként alkalmazott hőmennyiségmérők a fűtési energiaköltség tulajdonostársak közötti megosztására ott alkalmazhatók, ahol

(4) A költségmegosztó meghibásodása esetén az adott fűtőtest hőleadását az épület azonos funkciójú helyiségeiben felszerelt fűtőtestek hőleadásának átlagaként kell megállapítani.

a) az épület valamennyi épületrészeiben a fűtőtestek hőleadása szabályozható,

(5) A költségmegosztás során az egyes épületrészekre meghatározott légköbméterenkénti energiaköltség nem haladhatja meg az épület átlagos légköbméterenkénti energiaköltségének 2,5-szeresét.

b) az épületben lévő épületrészek legalább 90%-ában a fűtési hőfelhasználást az MSZ EN 1434 szabvány előírásainak megfelelő hőmennyiségmérővel mérik és a mérőeszközt nem joghatással járó (nem az energiaszolgáltatói elszámolás alapjául szolgáló) mérőnek használják, c) a hőmennyiségmérők felszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt, d) a mérőköröket a felszerelést követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés, megakadályozása céljára zárjeggyel (plombával) látták el, e) a hőmennyiségmérők leolvasása, működőképességük és a zárjegy (plomba) sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén az érintettek közötti szerződésben meghatározott időpontig megtörténik.

5. § (1) Központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás esetén, ha a társasház, lakásszövetkezet által fűtési- és melegvíz-szolgáltatás céljára együttesen felhasznált energiaköltségből a fűtés céljára igénybe vett (felhasznált) energiaköltséget sem méréssel, sem a költségek megosztásával, sem számítással nem lehet meghatározni, abban az esetben az éves energiaköltség 75%-át kell a fűtés céljára igénybe vett (felhasznált) energiaköltségnek tekinteni. (2) Távhőszolgáltatás esetén, ha a díj fűtési költségmegosztók alkalmazásával történő megosztása és számlázása a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerint külön-külön épületrészenkénti történik, abban az esetben a fűtési célú díjmegosztási arányokat a 4. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

A fűtési energiaköltség költségmegosztók alkalmazásával történő megosztásának szabályai

Elszámolási időszak, tájékoztatás az elszámolásról

4. §

6. §

(1) Ha a fűtési energiaköltség tulajdonostársak közötti megosztása a közgyűlés döntése alapján fűtési költségmegosztók alkalmazásával történik a fűtési energiaköltségeknek a rendelet 1. számú mellékletében foglalt épületfűtési- és épületjellemzők alapján meghatározott részét az épület épületrészeinek fűtött légtérfogata (lm3) arányában, míg a fennmaradó részét a költségmegosztók által mutatott fogyasztási értékek alapján fogyasztásarányosan kell felosztani.

(1) Az elszámolási időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet. A felosztandó fűtési energiaköltségeket, továbbá az épületrészekre kiszámított (megállapított) energiaköltségeket – az 5. § (2) bekezdése esetén a fűtési díjmegosztási arányokat – egy elszámolási időszakra vonatkozóan kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott fogyasztásarányos rész megosztásánál a) a különböző fekvésű és elhelyezkedésű épületrészek hőveszteség különbségeiből adódó jelentős eltérések mérséklésére a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket kell alkalmazni; b) a függőleges elosztású fűtési rendszerek esetén amennyiben egyes fűtőtestekre a költségmegosztókat a szabvány előírásait figyelembe véve nem lehet felszerelni (pl. konvektoros fűtőtest), úgy a költségmegosztók nélküli fűtőtestek hőleadását számítással kell meghatározni;

(2) Központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás esetén a társasház, a lakásszövetkezet közgyűlése a fűtési energiaköltségek folyamatos megfizetése érdekében havonta fizetendő fűtési díjat (részfizetést) állapít meg az egyes épületrészekre. A havonta fizetendő fűtési díj összegét az épület tervezett energiaköltségének az épületrészek fűtött légtérfogata (lm3) arányában vagy a legutolsó elszámolási időszakra az épületrészre kiszámított (megállapított) költségmegosztási arány alapján elszámolt mennyiségek figyelembe vételével kell megállapítani. (3) A társasház, a lakásszövetkezet saját maga vagy megbízottja útján legkésőbb az elszámolási időszak végét követő 2 hónapon belül írásban tájékoztatja az épületrészek tulajdonosait a) az elszámolási időszak kezdetéről és végéről,

c) a függőleges felső elosztású fűtési rendszerek esetén az épület legfelső szintjén lévő épületrészeken áthaladó osztóvezetékek hőleadását számítással kell meghatározni; és a költségmegosztás során figyelembe venni. (3) Ha az épületrész tulajdonosa nem tette lehetővé a költségmegosztók felszerelését, leolvasását vagy a költségmegosztókat önkényesen leszerelte, illetőleg a költségmegosztó plombáját megsértette, abban az esetben a költségmegosztás során az adott épületrészre az épületben meghatározott legnagyobb fajlagos energiafogyasztás, illetőleg legnagyobb fajlagos energiaköltség 1,5-szeresét kell légtérfogat-arányosan megállapítani.

36

panelprogram

b) az épület összes fűtött légtérfogatáról, c) az épületrész fűtött légtérfogatáról, d) mindazon adatokról, amelyekből az adott épületrész költségmegosztása kiszámítható és ellenőrizhető, e) központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás esetén ea) az elszámolási időszakban az épület teljes fűtési költségéről,


37

eb) a költségmegosztás során az épületrészre megállapított fűtési költségről és ennek az épület teljes fűtési költségéhez viszonyított arányáról, ec) a teljesített részfizetés és az elszámolás eredményeként keletkező fizetési kötelezettségről, illetőleg jóváírásról, f) távhőszolgáltatás esetén a költségmegosztás során az adott épületrészre kiszámított (megállapított) díjszétosztási arányokról, g) azon helyről és az időszakról, ahol és amikor az épületrész tulajdonosa az elszámolásba betekinthet. (4) A (3) bekezdés g) pontjában foglalt betekintési időszak legalább 15 nap.

19.4.1. a költségmegosztóként használt melegvíz-mennyiségmérőket a költségmegosztásban résztvevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába beszerelték, 19.4.2. a költségmegosztók beszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt, 19.4.3. a költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) láttak el, 19.4.4. a költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a zárjegy sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik.”

(5) Ha a költségmegosztást utólagosan módosítani szükséges, abban az esetben a társasház, a lakásszövetkezet saját maga vagy megbízottja útján írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat a helyesbítés okáról, tartalmáról és hatásairól. Költségmegosztás tulajdonos változás esetén 7. § (1) Ha az elszámolási időszak vége előtt az épületrész tulajdonosa megváltozik, abban az esetben a régi vagy az új tulajdonos kérheti, hogy a költségére végezzék el a közbenső költségmegosztást. (2) Ha a tulajdonosváltozás során nem végeznek közbenső költségmegosztást, úgy az esetleges költségkülönbözetekkel a régi és az új tulajdonos egymással számol el, vagy időarányos elszámolás történik. Hatályba lépés 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hó első napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 157/ 2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 19.3. pontja hatályát veszti. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 157/ 2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 19.2. pontjának második mondata helyébe a következő lép: „A díjszétosztási arányok megállapítása céljára fűtési- és melegvíz-költségmegosztók is alkalmazhatók.” (4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 157/ 2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 19.4. – 19.4.2.4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: 19.4. A használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti (lakásonkénti) megosztása céljára szolgáló költségmegosztó melegvíz-mennyiségmérő ott alkalmazható, ahol a felhasználó a következő feltételeket együttesen biztosítja:

38

panelprogram


39

A …../2009. (…..) Korm. rendelet 1. sz. melléklete

A …../2009. (…..) Korm. rendelet 2. sz. melléklete

I. Függőleges elosztású épületfűtési rendszer esetén a fűtött légtérfogat arányában felosztandó rész a következő: A ftött légtérfogat arányában felosztandó rész (%)

Épület-jellemzk

Az épület energetikai minsítése*

A ftési rendszer típusa

Közös helyiségek és területek hleadóinak hteljesítménye az összes beépített hleadók hteljesítményéhez képest 5 % 5% 5 % 5% 5% 5 % 5 % 5%

kétcsöves 1.) D-tl I-ig egycsöves kétcsöves 2.) A+-tól C-ig egycsöves

Jellemz strangátmér DN15 30 35 35 40 40 45 45 50

DN20 35 40 40 45 45 50 50 55

DN25 40 45 45 50 50 55 55 60

II. Vízszintes elosztású épületfűtési rendszer esetén a fűtött légtérfogat arányában felosztandó rész a következő: Épület-jellemzk

Az épület energetikai minsítése* 1.) D-tl I-ig 2.) A+-tól C-ig

Közös helyiségek és területek hleadóinak hteljesítménye az összes beépített hleadók hteljesítményéhez képest 5 % 5% 5 % 5%

A ftött légtérfogat arányában felosztandó rész (%)

15 20 25 30

*Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott minősítési osztálybesorolás alapján. Ha az épület még nem rendelkezik energetikai minősítéssel, abban az esetben • az I./2 és a II./2. pontokban foglalt minősítésűnek kell tekinteni - a 2006. szeptember 1-jét követően indult eljárásban kiadott építésügyi hatósági engedély alapján megvalósult épületet, továbbá - a 2006. szeptember 1-jét megelőzően indult eljárásban kiadott építésügyi hatósági engedély alapján megvalósult épületet, amennyiben az épület összesített energetikai jellemzője eléri az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben megállapított követelményértéket; • az I./1 és a II./2. pontokban foglalt minősítésűnek kell tekinteni mindazokat az épületeket, amelyek az előzőeknek nem felelnek meg.

40

panelprogram

Megnevezés

A korrekció* mértéke %-ban

1. Földszinti korrekciók: 1.1. földszint pince nélkül 1.2. földszint ftetlen pince fölött 1.3. földszint ftött pincehelyiségek fölött 2. Emeleti korrekciók: 2.1. a hatodik, hetedik és nyolcadik emelet esetében 2.2. a kilencedik, tízedik és tizenegyedik emelet esetében 3. Legfels emeleti korrekciók: 3.1. lapos-tets épületnél, közvetlenül a tet alatt 3.2. nem beépített, ftetlen tettér alatt 3.3. beépített, ftetlen tettér alatt 3.4. ftött tettéri helyiségek alatt 4. Sarokhelyiségek korrekciói: 4.1. minden olyan helyiség, amely legalább két küls határoló-felülettel (lehl falfelülettel) rendelkezik 5. Égtáj szerinti korrekció: 5.1. északi oldal 6. Egyéb korrekciók: 6.1. átjáró és kapubejáró feletti helyiség 6.2. ftetlen lépcsház, illetve folyosó melletti helyiség

-15 -10 0 +5 +10 -20 -15 -10 0 -10

-5 -15 -5

* A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó korrekció mértékét összeadással kell megállapítani.


41

A TECHEM FŰTÉSI KÖLTSÉGMEGOSZTÁSI RENDSZERE Az alapelv

A kijelző

Alapelvünk a fogyasztott hőenergia mérése és tényleges fogyasztáson alapuló elszámolása. Így senki sem fizet a másik helyett. A témával kapcsolatban bizonyára Önben is felmerül néhány kérdés …

A folyadékkristályos kijelzőn három adat felváltva jelenik meg. A kijelzőn látható első számsor az aktuális mérőállást jelenti. Fűtési szezonban ez a szám általában folyamatosan nő. A következő, amelynél a kijelző bal oldalán egy ceruza jele látható, a tavalyi mérőállást mutatja. A harmadik számsor, amely egy „n” karakterrel kezdődik, a költségmegosztó azonosító száma.

Mérőkészülékek

Az FHKV data fűtési költségmegosztó A Techem mérőkészülékei lehetővé teszik az egyéni, lakásonkénti fogyasztásmérést. A Techem fűtőtestekre szerelhető mérőkészülékeit fűtési költségmegosztónak hívják. A költségmegosztók a hőközponti hőmennyiségmérő által mért értékek felosztására szolgálnak, ezért csak akkor alkalmazhatók, ha az épületben a radiátorok döntő többségére felszerelik őket. Az elektronikus fűtési költségmegosztó a legkorszerűbb mérőtípus, amelynek legújabb változata távleolvasásra is alkalmas, így a készülékek leolvasásához nem szükséges bejutni a lakásokba. Az FHKV data új, esztétikus formában jelenik meg. A készülékben egy 10 éves élettartamú lítium elem biztosítja a folyamatos működést. A költségmegosztó két hőérzékelővel rendelkezik, ami nagy pontosságot biztosít. Az egyik érzékelő a fűtőtest-, a másik a légtér hőmérsékletét méri, a műszer a kettő különbségéből határozza meg a leadott hőmennyiségre vonatkozó arányszámot. Az FHKV data típusú készülék lezárásáról, és a manipulációk elleni védelemről speciális plomba gondoskodik.

FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS, KÖLTSÉGMEGOSZTÁS, HŐMENNYISÉGMÉRÉS A Techem Kft. nagy tapasztalattal, kedvező áron végzi távfűtött épületek egy- és kétcsöves fűtési rendszereinek energiatakarékosságot célzó korszerűsítését. Szolgáltatásainkból tervezés és teljes körű kivitelezés strangszabályozók és termosztatikus szelepek beépítése elektronikus fűtési kötségmegosztók telepítése fűtési költségmegosztási szolgáltatás, elszámolás elkészítése Legújabb – távleolvasást lehetővé tévő Funk System – rendszerünk segítségével a lakók zavarása nélkül, a lakásokon kívülről történhet a költségmegosztó készülékek leolvasása. Hőmennyiségmérők forgalmazása a teljes mérettartományban.

Különleges szolgáltatásunk: ÖKO-Program-pályázatok elkészítése.

A költségmegosztó programozása Minden műszer annak a radiátornak a típusához, teljesítményéhez van felprogramozva, amire felszerelésre kerül. Így minden fűtőtestre a teljesítményének megfelelő költségmegosztó kerül, ami az elszámolás helyességét biztosítja.

Részletes információért keresse munkatársainkat, akik készséggel állnak rendelkezésére! C: 1055 Budapest, Szent István Krt. 13, III. emelet 2. T: +36 (1) 374-1010 F: +36 (1) 374-1012 W: www.techem.hu E: [email protected] Debreceni iroda: +36 (52) 535 917 Győri iroda: +36 (96) 316 690 Pécsi iroda: +36 (72) 510 269

A leolvasás A leolvasást a Techem szakemberei speciális hordozható számítógép segítségével, a lépcsőházból végzik. Leolvasáskor nincs szükség arra, hogy bemenjünk a lakásba. A leolvasás és az elszámolás

54

panelprogram

A készülékek által mutatott értékek a fogyasztással arányos egységek. Ezek az adatok az Ön által fizetendő összeget csak közvetve jelzik. Ez annyit jelent, hogy a költségek pontos meghatározására csak az épületben található összes költségmegosztó leolvasása és az adatok kiértékelése után kerülhet sor. Évente egy-három alkalommal a Techem a fentiekben leírtak szerint leolvassa a fogyasztási értékeket. A fogyasztók számára a fűtési-költségelszámolást a Techem a leolvasott adatok alapján készíti el. Az


54

GÁTI Hőtechnika

Levelezési cím: 1112 Budapest, Menyecske u. 31. Tel/Fax: 06-1-310-0495 Mobil: 06-30-428-4724 E-mail: [email protected] , [email protected]

Általános ismertetés a közösségi épületek fűtési hőjének fogyasztással arányos megosztására: A korszerűsítés során kialakított rendszer a hőfelhasználók régóta megfogalmazott igényét elégíti ki, miszerint a távhőszolgáltatás díjfizetése a fűtési hőfelhasználás, hőfogyasztás arányában történjen. A beépített termosztatikus szelepekkel a radiátorok által leadott hőt, az egyedi igényeknek megfelelően lehet szabályozni. A komfort érzet javítása érdekében e szelepek a beépített hőérzékelők segítségével – a szelepek folyamatos működtetésével – a beállított hőfokon tartják a helyiség hőmérsékletét. A lakásokban felhasznált fűtési hőenergia mérése un fűtési költségmegosztó készülékeket kell telepíteni. A felszerelt fűtési költségmegosztó – továbbiakban FKO – készülékekkel alkalmazott mérési, elszámolási, kiértékelési eljárásra vonatkozó előírások, a DIN 4713 szabványban rögzítettek. Egész Európára kiterjedő előírások az EN 834 ill. az EN 835 szabványokban találhatók. A hőszolgáltatást igénybe vevő közösség a fogyasztással arányos mérési rendszer bevezetésére, annak folyamatos üzemeltetésére, az évenkénti kiértékelésre és elszámolásra e tevékenységre hivatott és arra felkészült társaságokat bíznak meg, szolgáltatási szerződés keretében. Társaságunk e szolgáltatási területen tevékenykedik, az ország több mint 40 városában. Miskolcon nyolc éve üzemeltetjük rendszerünket. Alkalmazott rendszereszközeink: MINOL M5 és M6 sorozat, KUNDO 202 sorozat, QUNDIS Z SOROZAT Valamennyi készülékünk elektronikus üzemű. A mérési adatokat havi szinten is rögzítik, másfél évig visszamenőleg az adatokat tárolják. Két éve telepítünk un. harmadik generációs eszközöket is, melyek a mérési adatokat rádiófrekvenciás jeltovábbítással küldik egy erre kifejlesztett gyűjtő egységbe. E rendszer nagy előnye, hogy a leolvasás miatt nem kell a lakásokba bejutni. A MÉRÉS ALAPELVE: A radiátorok által felhasznált, – a környezetük felé átadott – hő mennyisége egyenes arányban függ, a fűtési rendszerben keringtetett fűtővíz hőmérsékletétől, annak a radiátoron való átáramlásának időtartamától, valamint a radiátor – a fizikai paramétereiből adódó – hőátadási felületétől, annak hőleadási teljesítményétől. A KIÉRTÉKELÉS TECHNIKÁJA: A kiértékelési eljárás során három jellemző adatot, értéket veszünk figyelembe. Üzem érték, faktorszám, korrekciós szám. A radiátor hőmérsékletét és a fűtés időtartamát, a felszerelt FKO készülékek, rendkívül jó hővezetési tulajdonsággal rendelkező hátfalon keresztül regisztrálják a beépített hőfok érzékelőjük segítségével a mérési időszak alatt. Ez az üzem érték, mely az évenkénti leolvasás során erre rendszeresített leolvasó lapon kerül rögzítésre. A faktorszám a rendszer telepítésekor kitöltött felmérő lapon rögzített radiátor adatai alapján speciális számítógépes program segítségével képzett érték. A hőtechnikailag kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkező helyiségekre korrekciót alkalmazunk, közösségi igény esetén. A mérés elvében leírtakból következően, az adott hőleadó hőfogyasztására jellemző fogyasztási érték az üzem érték és a faktorszám szorzatából adódik. A több fűtött helyiségből álló hőfelhasználói egységre számított fogyasztási egység, a fogyasztási értékek összegéből képződik.

A fogyasztási egység meghatározása, matematikája, a leolvasó lap bal oldalán előre nyomtatottan is látható. A számítás menete analóg, a fűtött légtér alapján történő – a hőszolgáltatók által – korábban alkalmazott elszámolásához. Ez esetben mindenki a fűtött légköbméter nagysága arányában fizetett és nem a tényleges fogyasztás, felhasználás arányában. A fűtési költségmegosztási rendszer üzemeltetése során alkalmazott mérési módszernél a hőfelhasználónkénti fogyasztási egység helyettesíti a légköbméter értéket. A KIÉRTÉKELÉS SORÁN TOVÁBBI MEGRENDELŐI IGÉNY KIELÉGÍTÉSÉRE IS LEHETŐSÉG VAN. A korrekciós szám figyelembe vételén kívül, az általános és bevett gyakorlat alapján az elszámolási egységben felhasznált fűtési hő bizonyos %-a a hőfelhasználói egységek nagysága arányában kerül megosztásra. (Pl. a nem mért, de hőleadással bíró falon kívül vezetett fűtési csőhálózat miatt.) A FKO készülékek leolvasását nem biztosító, illetve annak felszerelését nem engedő hőfelhasználók fogyasztási egységét csak különleges elszámolási eljárással lehet képezni, mivel ezen hőfelhasználók hőfogyasztását kontrollálni nem tudjuk, és ez nem válhat a FKO-val rendelkező hőfelhasználók kárára. Az évenkénti alkalommal fentiekben leírt módon elvégzett kiértékelést követően egy hőmegosztási listát készítünk el, amit a megrendelőnek adjunk át. A hőszolgáltató és megrendelő közötti megállapodás alapján, e lista adatai szerint készülnek el a fogyasztással arányos fűtési számlák. A MÉRÉS ALAPJÁN MUTATOTT HŐFELHASZNÁLÁSI TÖBBLET TÖBB TÉNYEZŐBŐL ADÓDHAT: Előfordulhat, hogy a szelepülés alá szennyeződés került, ami miatt lezártnak vélt szelep esetén is átfolyik a fűtővíz és a radiátor tovább melegszik. A termosztatikus szelepfej, csak akkor zárja le a szeleptestet, ha a beállított értéknél magasabb a helyiség hőmérséklete. Ha azonban a termosztát ennél alacsonyabb hőfokot érzékel, nyitásra készteti a szelepet. Könnyen előfordulhat az is, hogy az ablakon beáramló hideg levegő nyitja a szelepet. A temosztatikus szelepek beépítésekor átadott kezelési utasításban foglaltakat ajánlott betartani. / szellőztetés, függöny, nyílászárók állapota stb. / Mérési, kiértékelési szolgáltatási díjak: Leolvasás, kiértékelés évi egyszer: 450,00 Ft + 25% Áfa/költségmegosztó/alkalom Nyilvántartási díj: 120,00 Ft + 25% Áfa/lakás /év További információért keresse fel honlapunkat: www.kekihotechnika.hu

Takarékoskodjunk együtt: segítsük a panelprogram céljának elérését

Recommend Documents