Takarék. OBA: Biztos betét, biztos kivét. Terítéken az önkormányzatok. Egyenes derékkal. Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny

XXI. évfolyam 2. szám 2012. március–április

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• O BA: „Biztos betét, biztos kivét” 1993-ban megszületett a piacgazdasági alapokra épülő betétbiztosítás rendszere, melyet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működtet.

• T erítéken az önkormányzatok Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Ifju Péter MTB osztályvezető tartott előadást az új önkormányzati törvény tartalmáról, az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb elemeiről, valamint az önkormányzati finanszírozás jelen helyzetéről.

• „ Egyenes derékkal…” A több mint ezeréves Fehérgyarmaton van a székhelye a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezetnek, ahol Debreczeniné Olajos Katalin elnök-ügyvezető asszonnyal beszélgettünk múltról, jelenről.

•M a már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 14. alkalommal rendezte meg – április 4-5-én, a Hotel Agróban – a szektorhoz kötődő borász vállalkozások borversenyét.

• S zatmári Károlyra emlékezünk A takarékszövetkezet volt az élete a nemrég elhunyt szakembernek. Régi kollégái emlékeznek munkásságára, emberségére, sokszínű tevékenységére.

Befejeződtek a Pethényi köz építési munkálatai, a TakarékBank 300 dolgozója hamarosan újra dobozol. Közel egy év után a TakarékBank visszatér megszokott helyére, a XII. kerületi Pethényi köz 10-be.

BÁSTYA MAx vAgYonBizToSíTÁS Lakossági és kisváLLaLkozói ügyfeLek számára

A népszerû BÁSTYA biztosítás továbbfejlesztése Magas minôség – kedvezô áron Kisvállalkozások számára ideális Újdonság: lakás assistance szolgáltatás

Már all risks módozatban is!

www.signal.hu • [email protected]

Szerkesztői üzenet Tartalom

Együttműködés

 Interjú

OBA: „Biztos betét, biztos kivét”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Kerekasztal

A lakáshitelezés változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  Gazdaság

IMF megállapodásra várva – új jegybanki eszközök. . . . . . 10 Tíz év, ezer milliárd forint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Terítéken az önkormányzatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Még nincs itt a pihenés ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Szakmai konferencia a stratégiai partnerség jegyében . . . 22  Integráció

„Jó néhány elképzelésemet sikerült megvalósítanom”. . . . 24

AZ EGYESÜLT Nemzetek Szervezete,

 TakarékBank hírei

közismerten az ENSZ, a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította. Vagyis: az idén fokozott figyelem fordul a szövetkezés, a szövetkezetek felé, így a takarékszövetkezetek felé is. De mit is jelent az, hogy szövetkezet? Sokan tudni vélik rá a választ: a szövetkezeteket a másfélszáz éve kialakult, s az óta is gyakorlatilag érvényben lévő elvek, és értékek irányítják, mozgatják. Valóban? Kis jóindulattal azt mondhatjuk, hogy többnyire. Mert mi is a lényege a szövetkezésnek? Az, hogy az abban részt vevő tagság gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb érdekeit védje, előmozdítsa. Ez különbözteti meg lényegében a csupán profitorientált, csak a részvényesek maximális nyereségét megcélzó, Rt., vagy Kft. vagy egyéb társasági formában működő nyereségérdekelt vállalkozásoktól. Van még egy jelentős különbség a kétfajta érdeklődésű üzleti vállalkozási forma között: a nyereségérdekelt vállalkozás mindig oda megy, ahol profitra lel, a szövetkezet pedig saját, általában földrajzilag jól lehatárolható területhez, annak lakosságához, társadalmi, kulturális közösségéhez tartozik. Érdekelt annak fejlődésében, s nem hagyja ott akkor sem, ha az adott pillanatban nem a maximális nyereség hozható ki belőle. Ezért van a takarékszövetkezeteknek is olyan sűrű fiókhálózatuk, mert ha csak a nyereségességi szempontot vennék figyelembe,

Elkészült a (régi) új irodaház. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28  TKSZ Figyelő

Budapest közelsége nem jelent előnyt! . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Tudatosan visszafogták a növekedést. . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 „Egyenes derékkal…” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35  Takarék Akadémia

TÁMOP 2.1.3. A-B-12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40  Kitekintés

EACB tavaszi elnökségi ülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Utazás Schwäbisch Hall-ba a Fundamentával. . . . . . . . . . . 44  Szóra érdemes…

Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46  Személyi hírek

Szatmári Károlyra emlékezünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50  Rövid hírek

Rangos kitüntetésben részesült a Polgári Takarék . . . . . . . 53 Blogolunk a világgal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54  Rólunk írták

Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55  Köszöntő

Anyák napi köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

lehet hogy feleannyi kirendeltséget tartanának csupán fenn. S ez az oka annak is, hogy a szövetkezetek hosszútávon fenntartható vállalkozásoknak bizonyultak, s ha csak a hatalom mesterségesen nem szólt bele működésükbe (mint nálunk a II. világháború utáni években), ott 100150 éves múltra tekinthetnek vissza. Ez a magyarázata annak is, hogy a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, gazdasági válság kevésbé viselte meg a szövetkezeteket világszerte, mint a gazdaság többi szereplőit. Hazánkban az elmúlt két-három év egyik legsúlyosabb válságát a devizahitelezés okozta. Szerencsére, takarékszövetkezeteink közül keveset érintett, s ami néhány éve még hátránynak tűnt, az előnnyé vált. Amíg a devizahitelezésből a takarékszövetkezeti szektor alig 1,5%kal részesedett, addig az azt kiváltó végtörlesztéshez adott hitelekből majdnem egyharmadnyi piaci szeletet hasított ki magának. Ezzel ismertséget, és elismertséget szereztek, s nem utolsósorban számos új ügyfelet! Lehet, hogy pár év múlva fordulatként fogjuk értékelni a takarékszövetkezetek életében ezt az időszakot, ami megalapozta, s elindította őket a magasabb piaci részesedés felé, olyan pénzügyi súly felé, ami megszokott Európa nyugati felében. Ehhez azonban még egy szövetkezeti értéknek is fokozottan érvényesülni kell a jövőben: együttműködés a szövetkezetek között! Ez vonatkozik mind a különböző ágazatokban működő szövetkezetekkel való együttműködésre, mind a takarékszövetkezetek egymás közötti együttműködésére. Erre való az integráció! De kihasználjuk-e valójában mindig ennek lehetőségeit? Legyen a szövetkezetek nemzetközi éve az, mely ráébreszt minket az együttműködés, az összefogás, az egységes fellépés fontosságára! Váradi Lajos

Takarék  2012. március–április

3

Interjú  Felnőtt korba lépett az intézmény

OBA: „Biztos betét, biztos kivét” Szerző: Pénzügyi válság ide, pénzügyi válság oda, a lakosság nem rohanta meg a bankoHajtun kat azért, hogy kivegye a megtakarított pénzét. Ez jelzi, hogy nem rendült meg György a lakosság bizalma a bankrendszerben. S egyre többet hallani arról is, hogy a betétbiztosítás védi egyrészt a banki betétesek megtakarításait, másrészt, közvetett módon a magyar pénzügyi rendszer stabilitását. Köszönhető ez annak, hogy 1993-ban megszületett a piacgazdasági alapokra épülő betétbiztosítás rendszere, melyet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működtet. Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója is megerősíti, hogy az intézmény iránt nőtt a közvélemény érdeklődése, ami azért jó, mert a lakosság tudatossága, pénzügyi kultúrája bővül. Az interjúban természetesen aktuális eseményekre is kitérünk.



Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója

4

IGAZGATÓ ÚR, az emberek gyak-

ran kérdezik, hogy milyen védelemben részesül a pénzem, ha a bankban helyezem el. Tisztában vannak-e az emberek azzal, hogy az OBA milyen szerepet tölt be a hazai pénzügyi rendszerben? – A betétbiztosítás szerepe a pénzügyek terén, a betétesek oldaláról a biztonságot, a végső mentsvárat jelenti. A jelenlegi válság nyomán ismét megfogalmazódott az a


felismerés, hogy a betétbiztosítási rendszerek – különösképpen Európában – javításra szorulnak, aminek még csak az elején tartunk. Olyan ügyfél-védelmi rendszert kell kialakítani, amely még gördülékenyebben tud együttműködni a pénzügyi stabilitáson őrködő egyéb intézményekkel, felügyelettel, jegybankkal, valamint a hitelintézeti szektor tagjaival. Mi azt valljuk, hogy a betétesek biztonságérzete a kulcskérdés,

és a betétes általában akkor esik pánikba és viszi el a pénzét, ha elfogy a bizalmi tőke, vagy nincs információja a védőháló létezéséről. Ez utóbbi kapcsán megkockáztatom, a betétesek egy tekintélyes része máig nincs tisztában azzal, hogy kötelező érvényű, jogszabályban foglalt rendszer védi a betétjét. Olyan ez, mint az egészségügyi prevenció, azt látjuk, nem mindenki törődik vele, de egyre többen figyelnek rá. A törvény 2011. január 1. óta jelentős biztonságot nyújt a betétesek számára, hiszen az unióban egységesen 100 ezer euróig, idehaza annak megfelelő forintösszegig biztosítjuk a betéteket, s a 30 millió forint körüli összeg nem jelentéktelen. Az is része a biztonságérzetnek, hogy a korábbi három (többször meghosszabbítható) hónap helyett, ma már 20 munkanapon belül mindenki megkapja a kártalanítását, ráadásul a betétesnek nem kell benyújtania az igényét, mint korábban és bizonyítania, hogy neki pénze volt a bankban. Nagyobb lett tehát a védelem, gyorsabb a kifizetés, kényelmi szempontból pedig ügyfélbarát a betétbiztosítás.

Interjú – Az embléma kötelező használatával egy időben, viszont megszűnt a betétregiszter, csökkentve ezzel a bankok adminisztrációs terheit. – Így igaz. Az embléma egyidejű bevezetésére tekintettel megszűnt a betétregiszter kötelező használata a tagintézetek számára, és ezzel összefüggésben a tagintézetek adatszolgáltatási kötelezettsége a PSZÁF felé. Az ügyfelek ezen túl az egyes banki termékek biztosítottságának tényét a termékről szóló banki tájékoztató anyagon elhelyezett fogyasztóvédelmi embléma útján ellenőrizhetik. A PSZÁF honlapján megtalálható „Betét- és megtakarítás-kereső program” a piacon elérhető valamennyi betéti termék lényeges információjáról tájékoztat, fontos tudni azonban, hogy a termékek OBA általi biztosítottságának a tényéről nem. Mindkét fogyasztóvédelmi eszköz a betétesek – Nem aggódnak-e akkor, amikor tájékoztatását szolgálja, csak más ez a pánikhangulat megjelenik az szemszögből. Azt gondolom, hogy országban? az embléma bevezetése mindenképp – Nyilvánvaló, hogy ilyenkor érin- fejlődést jelent és a bankoknak ma már tettjei vagyunk az eseményeknek. több nyelven is rendelkezésükre áll. Megnő az ügyfél-érdeklődési forgalmunk, hiszen az is válaszokat vár – Talán álságos a kérdés, de feltetőlünk, aki eddig csak a kamatokkal szem. Miért volt szükség az OBA foglalkozott, betétje biztosításával 2010-es az arculatváltására? soha. Emiatt kezdeményeztük a fo- – Az intézmény tavaly 18 éves gyasztóvédelmi embléma kötele- lett, és az induláskor megalkotott ző használatát. Az Igazgatótanács a arculathoz éppen a fentebb említett tagintézetek számára 2012. március szolgáltatásminőségi fejlődés miatt 1-jétől előírta a betétbiztosítási fo- kellett hozzányúlnunk. A korábbinál gyasztóvédelmi embléma feltünte- lényegesen gyorsabb, az ügyfelek tését. 2005-ben még csak önkéntes számára kényelmesebb és nagyobb alapú volt, mára bebizonyosodott, biztonságot adó betétbiztosítási hogy szükséges a használata, ezt a szolgáltatást szerettünk volna kifebankok tapasztalata is megerősítette. jezni az új arculattal, mely beleillik a piaci márkák sorába. A váltás persze – Korábban nem volt iránta nagy a bankoknak is szól, jelzi nyitottsáaz érdeklődés… gunkat és az ügyfélbizalom közös – Néhány szolgáltató, például az erősítésére irányuló szándékainkat. OTP, az Erste és a takarékszövetke- Az új szlogenünk, „Biztos betét, bizzetek használták az emblémát már tos kivét” jól szimbolizálja mindezt. 2005-től. De mivel nem volt kötelező, ezért kicsit kikopott a piacról. – Amikor az OBA létrejött, feltéteAz emblémát megújítottuk, ma már lezem, hogy nem mindegyik bank könnyebben felismerhető, informa- örült a kötelező OBA tagságnak. tívabb a réginél, és szerepel rajta a Hogy érzik: változott-e mára a 100 ezer eurós összeg. helyzet?

– Meg lennék lepve, ha közel húsz éves együttműködéssel a hátunk mögött ne vált volna természetessé, hogy az OBA is része a hazai pénzpiacnak. Éppen a 2008 óta tartó válság igazolta napnál fényesebben az ilyen intézmények létjogosultságát, s az elmúlt évek mutatták meg, hogy bankcsődök nem csak a tankönyvekben léteznek. Mi a kezdetektől partnerként tekintünk a bankokra, akikkel érdek átfedésben vagyunk, az említett ügyfélbizalom erősítés dolgában. Amit az elején nehezen értettek meg a bankárok, hogy a mi szolgáltatásunk, azaz a betétbiztosítás ígérvénye az egyes tagintézeteinkbe vetett betétes bizalmat erősíti, ezáltal a betétbiztosítás közvetett módon hasznot termel nekik. – Ezt a biztonságot a takarékszövetkezeti szektor is érezhette tavaly, a Jógazda ügy kapcsán… – A tavalyi interjúban már beszéltem Önnek arról, hogy közel tízmilliárd forintot fizettünk ki és milyen nehezítő körülmények között kellett a kártalanítást elvégeznünk. A saját önbizalmunknak is jót tett az első ízben elvégezett elégedettségi felmérés eredménye. Ötszáz kártalanított betétesnek küldtünk kérdőívet, s több, mint 96 százaléka elégedett visszajelzést adott a védettség mértékéről, a kifizetés átfutási idejéről, valamint a konkrét ügy lebonyolításáról. – Úgy gondolom, hogy a biztonság, mint fogalom, az élet minden területén felértékelődött. Élelmiszer-biztonság, közlekedés-biztonság, a pénzbiztonság stb., központi kérdéssé vált. Az OBA pedig megtestesíti a biztonságot a hazai pénzpiacon, ezért is fontos, hogy a fogyasztói bizalom erős legyen. De lépjünk tovább: voltak olyan hangok, hogy az OBA vagyonát – amelyet eddig három bank kezelt – az állam elveszi. Igaz-e a hír? – Kategorikusan nem igaz! Örülök, hogy szóba hozta ezt a kérdést, Folytatás a 6. oldalon


5

Interjú

Érdemes tudni AZ OBA-T egy független igazga-

tótanács irányítja, melyben képviselői útján részt vesz a hazai pénzügyi világ valamennyi szereplője. Az OBA gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, amely az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Az OBA nem hatóság, de feladatai ellátása érdekében rendelkezik a szükséges jogkörökkel, valamint szorosan együttműködik a pénzügyi szabályozó szervezetekkel. Az OBA a tagintézetek kötelező rendszeres befizetéseiből és az ebből felhalmozott vagyon hozamából látja el feladatát. Ezen

Folytatás a 5. oldalról mert sok félreértés hangozott el ebben a témakörben. Tegyük helyre a dolgot. Az OBA egy független intézmény, s a rólunk szóló jogszabály, mely nem mellékesen a betétbiztosításról szóló uniós direktíva átvétele a hazai jogrendbe, pontosan meghatározza tevékenységünket. Többek között szabályozza azt is, miképpen lehet az intézmény bevételeit hasznosítani, kezelni. A jogszabály világossá teszi, hogy kizárólag állampapírba lehet a pénzt befektetni. Azt nem írja elő, hogy hazai, vagy külföldi állampapírokat vehetünk-e, ennyiben rugalmas a törvény, azonban mi ez idáig immár közel húsz éve csak a magyar államot finanszíroztuk belőle. Miként abban is ad mozgásteret a döntéshozó testületnek, hogy az intézmény maga veszi-e meg az állampapírt, és maga gazdálkodik vele, avagy ezt kezelésbe adja. S ez szerintem így van rendjén. Az irányító testület mondja meg, hogy melyik a leghatékonyabb, leggazdaságosabb vagyonkezelési mód. A mi Igazgatótanácsunk úgy döntött a kezdetekkor, hogy a vagyonunk kezelését pályáztatás útján kiadja piaci alapkezelőknek. Ennek alapján három cég kezelte a pénzünket (jelenleg mintegy 90 milliárd forin-

6


felül, a betétesek kártalanítása céljából, rendkívüli díjfizetést rendelhet el tagjai körében, illetőleg – kormánygaranciával – hitelt is fölvehet. Hogyan működik a betétvédelem? Ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt, az ott lévő bankbetét nem vehető fel, akkor az OBA 20 munkanapon belül az ügyfél részére kártalanítást fizet. A kártalanítás betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfele-

tot). A legutóbbi döntéssel a helyzet annyiban változott, hogy ez évtől a vagyonunkat az Államadósság Kezelő Központ kezeli, amely nem vitásan szintén profi az alapkezelésben, ráadásul az eddigieknél jóval olcsóbban végzi el a feladatot. Ez pedig nem rossz hír az OBA befizetőinek, a tagintézeteknek sem. – Még egy aktuális eseményről is kell beszélnünk: a Magyar Takarékbank is kifizetőhellyé lépett elő. Miért, mi indokolta ezt a lépést és hány ilyen megállapodásuk van? – Két éve törekszünk arra, hogy a jelentős fiókhálózattal rendelkező bankokkal létrehozzunk egy un. kifizető ügynöki megállapodást. Jelenleg három bankkal van megállapodásunk. A kiválasztott banki körrel készenléti megállapodásokat kötünk és ebbe a körbe került be az MTB is. Ennek az a lényege, hogy előre lerögzítjük, ha kártalanításra kerülne sor, milyen szolgáltatást, milyen kötelezettség mentén tudnak számunkra a jövőbeni partnereink nyújtani. Hálás vagyok az MTB vezetésének, személy szerint Csicsáky Péter vezérigazgató úrnak, hogy látott fantáziát az együttműködési ajánlatunkban. Az idén még az első félévben szeretnénk letesztelni a folyamatot, hiszen a Takarékbank nem egyedül,

lő forintösszeg. A hazai betétbiztosítás működésének lényege az alábbi három pontban foglalható össze: A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után. A kifizetés maximum százezer euróban betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki). A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig.

hanem a szerződött takarékokat bevonva nyújtaná ezt a szolgáltatást, ha bekövetkezne egy kártalanítási eset. Ami a kifizető ügynökbank kiválasztását illeti, a versenysemlegességre természetesen figyelnünk kell, így a majdan csődbe ment hitelintézet fiókhálózatát legjobban lefedő partnerrel szándékozunk megkötni az eseti megállapodást. Ebből a szempontból a Takarékbank előnyös pozícióban van, hiszen potenciálisan 1800 fiókból álló hálózatot tud felajánlani az OBA-nak. A következő kérdés, hogy milyen díjért hajlandóak partnereink a feladatot elvégezni, vagy éppen díjmentesen állnak rendelkezésre. A díjmentesség – nemzetközi és saját tapasztalataink szerint is – azért jöhet szóba, mert a korábbi tapasztalatok szerint a kártalanított betétállomány legalább 40 százaléka az adott banknál marad. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a nagybetéteseket irányítjuk ebbe a csatornába, azaz az öt millió forint feletti összeggel rendelkező betéteseket kártalanítjuk az ügynökbanki csatornán keresztül. Lefordítva ezt marketing, illetve ügyfélszerzési költségekre, bőven megtérülő kölcsönös hasznot eredményező befektetés lehet az együttműködésünk, ezért férhet bele akár az ingyenes szolgáltatás-nyújtás is. 

Interjú

„Fehér könyv” a „Jógazda” Szövetkezeti Takarékpénztár betéteseinek kártalanítási eljárásában szerzett tapasztalatokról I. Vezetői összefoglaló A „Jógazda” Szövetkezeti Takarékpénztár 2011. januári kártalanítási esete az Európai Unión belül is az első jelentős kifizetéssel (9, 1 milliárd forint) és betétesi körrel (5329 fő) járó OBA szerepvállalás volt a gyorsított (20 munkanapos) kártalanítás 2010. év eleji bevezetése óta. A betétesek kártalanítását az OBA a törvényi határidőn belül elvégezte, annak ellenére, hogy a kártalanítás alapját adó informatikai előkészületek (a lementett adatállomány feldolgozása és az ügyfél-konszolidáció) a vártnál több időt vettek igénybe. Az eset egyik legfőbb tanulsága, hogy a rövidített kártalanítás végrehajthatóságának legnagyobb kockázata (betétbiztosítási kockázat) – különösen nagy volumen esetén – az informatikai és adatminőségi hiányosságokban érhető tetten. A nyilvántartási kockázat ugyanis nemcsak lassítja az egyedi kártalanítást, de összességében veszélyeztetheti a gyorsított kártalanítás jogszabályon alapuló ígéretét is. Ezért, ha a gyorsított kártalanítás hitelessége veszélybe kerül, a betétbiztosítás nem tudja betölteni a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt bizalomerősítő szerepét. A gyorsított kártalanítás szorosan kapcsolódik az OBA fogyasztóvédelmi szolgáltatásához, végső soron a betétesi közbizalom erősítéséhez, ezért is szükséges – a társszervekkel közös – aktív lakossági kommunikáció. A tízezredekben mérhető piaci részesedésű „Jógazda” utáni kártalanítás az OBA vagyonának egytizedét emésztette fel. Ez az összeg a teljes szektor közel 4 évi betétbiztosítási díjfizetésének felelt meg (2010-ben a tagintézetek összesen 2,4 milliárd forint OBA díjat fizettek). Az OBA kártalanítások történetében először elvégzett, kifizetés utá-

ni ügyfél-elégedettség felmérés azt mutatja, hogy az érintettek körében az érvényben lévő betétbiztosítási jogszabály – a kártalanítás átfutási idejére és az értékhatárra vonatkozó – előírásai az ügyfelek számára megfelelőek, valamint azt is, hogy ennek az esetnek a kapcsán az OBA a közbizalmat erősítve tudott helyt állni. Az esetből leszűrhető tanulságok összefoglalója Intézményközi Az OBA-nak a Felügyelet közreműködésével szigorúan meg kell követelnie a betétgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumok teljes körű elérhetőségét a hitelintézetnél. Informatikai A határidőben történő kártalanítást veszélyeztetheti, ha a bezárt hitelintézet, vagy annak partnere nem adja át időben az OBA-nak az adatok beolvasásához elengedhetetlen ún. beolvasó (interface) programot. A betétes és betét nyilvántartások naprakészégére a hitelintézeteknek nagy gondot kell fordítaniuk, a rendszeres adattisztítás kiemelt követelmény. Kártalanítási A felügyeleti ellenőrzések során elő kell írni, hogy a Hpt. 100. § (1) bekezdése alapján nem biztosított betétesek (könyvvizsgáló, vezető tisztségviselők és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóik) adatait a hitelintézet központi számítástechnikai rendszerében aktuálisan nyilvántartsa. Kártalanítás során mind a tagintézeti ügyintézők, mind az ügyfelek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az örökölt betét esetén vezessék át a változásokat a rendszerben, és az örököst tüntessék fel tulajdonosként. Ez az ügyfél érdeke is azon jogsza-

bályi rendelkezés alapján, miszerint bizonyos ideig a kártalanítás szempontjából külön betétnek minősül az örökölt betét. Kommunikációs A tájékozódásban az ügyfelek számára az első számú szempont, a „megbízható forrásból, azonnal, mindent megtudni, elintézni” igénye. E négy elvárásnak egyszerre eleget tenni – a fiókok ügyfél-tájékoztatása mellett – legjobban az OBA honlapja, a (helyi) sajtó OBA-vonatkozású, az ügyfelek számára gyakorlati tudnivalókat is közlő megjelenései, valamint a telefonkagyló végén lévő OBA munkatárs tud. Fel kell hívni a betétesek figyelmét a kommunikáció során, hogy az OBA a bejelentett lakcím alapján kártalanítja az ügyfeleket betétbefagyás esetén, és a lakcímváltozás bejelentésének elmaradása hátráltathatja a betétesnek a kártalanításhoz való hozzájutását (ha pl. a postán kiküldött kártalanítási összeg még a régi lakcímére érkezik, arról nem lesz tudomása és nem tudja az összeget felvenni). A kártalanítást követően először elvégzett betétesi véleményfelmérést több okból is rendszerszerű alkalmazását tervezi az OBA a jövőbeli kifizetési eljárásaink során. Egyrészt általa egy-egy ügy kapcsán pillanatfelvételt nyerhető a betétesi bizalom alakulásáról, illetve közvetetten a jogi környezet megítéléséről, valamint a rendszer stabilitásról; másrészt a felmérés tanulságait hasznosítani lehet a kártalanítási szolgáltatás fejlesztése kapcsán is. Az általános ügyfél-kommunikáció során figyelmeztetni kell a betéteseket arra, hogy ha elmulasztották a korábban anonim módon elhelyezett betétek esetében az azonosító adataik bejelentését, akkor arra a kártalanítás során már nincsen mód, ezek a betétek nem biztosítottak.


7

Kerekasztal  Új támogatási lehetősége

A lakáshitelezés változásai Szerző: Ma már szinte közhelynek számít a 2008-as gazdasági válságot okolni mindeValencsics nért, a lakáspiac, a lakáshitelezés szinte teljes leállása azonban valóban ennek Ágnes (MTB) köszönhető. A kedvezményes, fix árfolyamon történő végtörlesztés átmenetileg élénkülést hozott a lakáspiacon, azonban mára ismét visszaállt a passzív állapot. – VAN-E kiút ebből a mélységből,

beindulhat-e újra a lakáshitelezés, mi változott a szabályozásban? – A Kormány 2012. január 1-ei hatálybalépéssel több intézkedést hozott annak érdekében, hogy a lakosságot lakásvásárlásra, lakásépítésre ösztönözze. Újra bevezették a lakásépítési támogatást – közismertebb nevén a „szocpolt” –, amely korábban a kiegészítő kamattámogatással és a megelőlegező kölcsönnel együtt, 2009. június 30-án került megszüntetésre. Az új, vissza nem térítendő támogatás iránt nagy érdeklődés tapasztalható a lakosság körében, mert a támogatás összege a hitelcél megvalósításához szükséges saját erő összegét csökkenti. Újdonságot jelent a szabályozásban, hogy a támogatás összege az eltartott gyermekek számán, valamint a lakás hasznos alapterületén túl az új lakás energetikai minősítésétől is függ. A támogatás összege a korábbinál jóval szerényebb, míg 2009 előtt egy kétgyermekes család 2,4 millió forintot kaphatott, az új szabályok szerint még a legjobb minősítésű, „alacsony energiafogyasztású” lakás építése vagy vásárlása esetén is csak 1,69 millió forintra jogosult. A Kormány másik hiánypótló intézkedése az otthonteremtési kamattámogatás bevezetése, amely az új lakásvásárlás, építés mellett használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez is nyújtható, és a késedelmes forint vagy deviza jelzáloghitellel rendelkezők számára is kiutat jelenthet nehéz helyzetükből. A késedelmes adósok szá-

8


mára nyújtható hitelcélokhoz igényelhető kamattámogatások csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően lépnek hatályba. Az otthonteremtési kamattámogatás a kölcsön futamidejének első öt évében adható és fokozatosan csökkenő mértékű, a kölcsön maximális összege a hitelcéltól függ, új lakás építése, vásárlása esetén maximum 10 millió forint, használt lakás vásárlása, korszerűsítése esetén maximum 6 millió forint. Jelenleg az otthonteremtési kamattámogatás mellett a 134/2009 sz. kormányrendelet alapján is nyújtható kamattámogatás a fiatalok és többgyermekes családok számára, amennyiben megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek. Ez a kamattámogatás, bár jóval szigorúbb feltételek mellett, de 20 évre adható, így kedvezőbb a családok számára. A takarékszövetkezeti szektor hitelintézeteinél a támogatások teljes palettája elérhető az ügyfelek számára, amennyiben a hitelintézet a kapcsolódó háromoldalú (Magyar Államkincstár – Nemzetgazdasági Minisztérium – Hitelintézet) elszámolási és adatszolgáltatási szerződést aláírta. A Kincstár és a Minisztérium nevében a TakarékBank írja alá a szerződést a szektor hitelintézeteivel és a szakmai támogatás mellett, a teljes elszámolást, valamint az adatszolgáltatást is a központi bank végzi számukra. – Milyen változások történtek a piaci lakáshitelezésben?

– A válság – mindamellett, hogy új lakáshitelek folyósítására alig került sor – a fennálló hitelállományok törlesztésére hatott katasztrofálisan. Az állásuk elvesztése miatt nehéz helyzetbe került, és az egekbe szökő devizaárfolyamok miatt törleszteni már nem képes adósok elmaradásai, valamint a devizaforrások növekvő költségei miatt a hitelintézetek is veszteségeket szenvedtek, amelyet kamatemeléssel próbáltak ellensúlyozni. Az egyre növekvő számú ügyfélpanasz a PSZÁF és a fogyasztóvédelmi hatóságok figyelmét egyre inkább a hitelintézetek árazására, az ügyfelekkel szembeni magatartására irányította. A válságot megelőzően a hitelintézetek akár jövedelemvizsgálat nélkül, pusztán fedezet alapon is nyújtottak jelzálogalapú hiteleket, azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal körültekintőbb, felelősségteljesebb hitelbírálatra van szükség a bankok részéről annak érdekében, hogy a tömeges hitelbedőléseket elkerüljék, és kiegyensúlyozott hitelportfólióval rendelkezzenek. Ennek a felismerésnek köszönhetően, valamint a hatóságok nyomására született meg 2009-ben a hitelintézetek önszabályozó kódexe, az ún. „Magatartási kódex”, amelyhez a magyarországi hitelintézetek többsége csatlakozott. A kódexet több, a hitelintézetek hitelezési tevékenységét érintő új jogszabály vagy jogszabály módosítás követte, amelyek mind a feltételek szigorítását, és az ügyfelek számára átláthatóbb árazást és banki folyamatokat eredményeztek.

Kerekasztal

A 2009. évi 162. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről, a hitelszerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségekről, a hitelképesség vizsgálatáról, a szerződések kötelező tartalmi elemeiről, továbbá az előtörlesztésről tartalmaz előírásokat. A 361/2009. számú kormányrendelet a körültekintő hitelezés általános követelményeit fogalmazza meg, a hitelezhetőségi limit alkalmazását, valamint a fedezetként szolgáló ingatlan jelzálog terhelésének maximális mértékét szabályozza. Meghatározza továbbá azt is, hogy milyen esetben nyújthat deviza alapú hitelt a hitelintézet, ez szinte teljesen a hitelkiváltás esetére korlátozódik. A futamidő alatti egyoldalú kamatemelések feltételeit, okait rendeletben szabályozta a kormány (275/2010. kormányrendelet), azonban a 148. számú törvény ezeket a feltételeket felülírta. A piaci lakáshitelek árazásának gyökeres átalakítását eredményezte a 2012. április 1-én hatályba lé-

pett, 2011. évi 148. számú törvény, amely szigorú keretek közé szorítja a piaci lakáshitelek kamatozását. A kölcsön teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét, és szerződésszerű teljesítés esetén a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díj vagy költség nem számítható fel. Kedvezményes kamatot nem lehet felajánlani korlátozott időtartamra. A kamat meghatározása kétféle módszerrel történhet, referencia kamatlábhoz kötve vagy 3, 5, illetve 10 éves kamatperiódusra rögzítve, a második esetben nem szükséges referenciakamathoz kötni. A kamatfelár egyoldalú emelésének két lehetősége is e törvényben kerül rögzítésre. – Kinek jelent előnyt az új szabályozás? – Az ügyfelek számára mindenképpen kedvező, mert átlátható, nem a hitelintézet döntésétől függ a futamidő alatti kamatmódosítás. A

hitelintézetek számára pozitívumot jelent, hogy a referenciakamathoz kötött ügyleteknél a referenciakamat változásán keresztül a piaci folyamatok alakítják a kamatokat. A bankokkal szembeni, kissé megcsappant bizalmat erősítheti a szabályozott árazás. – Megfogalmazódhat a kérdés, van-e esély arra, hogy az adóval, és a kedvezményes végtörlesztéssel „sújtott” bankok újra elkezdenek lakáshitelezni? – Véleményünk szerint a vissza nem térítendő lakásépítési támogatás, valamint a kamattámogatás újbóli bevezetése átmenetileg keresletet generál, amelyre a hitelintézetek reagálni fognak. Egyes vélemények szerint a bevezetett intézkedések körülbelül 5 százalékkal emelhetik a lakáseladások számát, azonban az igazi fellendüléshez a kereslet tartós növekedése is szükséges,, amely csak az ország gazdasági helyzetének stabilizálódásával, növekvő gazdasági teljesítményével valósulhat meg. 


9

Gazdaság  Korlátozott monetáris politika

IMF megállapodásra várva – új jegybanki eszközök Szerző: Az MNB Monetáris Tanácsa az év eleje óta változatlanul 7 százalékon tartja az Suppan alapkamatot. Az alapkamat további emelésére jelenleg nincs szükség, mivel az Gergely év eleje óta javult hazánk kockázati megítélése, emellett az inflációs kilátások, valamint a reálgazdasági folyamatok sem teszik szükségessé a kamatok emelését. Azonban a kockázati megítélés javulása megtorpant, sőt relatíve romlott a régiós országokéhoz képest. 9

9

6

6

3

3

0

0

-3

-3 Nettó export

-6

-6

Készletváltozás, egyéb

-9

-9

Bruttó állóeszköz-felhalmozás Közösségi fogyasztás

-12

-12

Lakossági fogyasztás GDP

-15 2006

2007

-15 2008

2009

2010

A RÖVIDTÁVÚ inflációs kilátások ér-

2011

2012

2013

lehet az alapkamat jelenlegi szinten tartására a jövő évi 3 százalék inflációs cél elérése érdekében, kamatcsökkentés pedig csak akkor lehetséges, ha a kockázati megítélés érdemben javul, ill. csökkennek a Az MNB világossá tetfelfelé ható inflációs kockázatok. A kamatok csökkentését előre hozhatte, hogy huzamosabb ideig ja, ha az IMF-fel gyorsan sikerülne megállapodni a hitelkeretről. szükség lehet az alapkamat jelenlegi Nagymértékű javulás követkeszinten tartására a jövő évi 3 százett be a hazai gazdaság kockázati megítélésében, amióta a korzalék inflációs cél elérése érdekében. mány egyértelművé tette, hogy a gyors megállapodásban érdekelt. leg nincs tér a kamatok csökkenté- Az elmúlt hónapokban azonban sére sem. Az MNB világossá tette, elakadtak a tárgyalási folyamatok, hogy huzamosabb ideig szükség még a hivatalos tárgyalások megdemben romlottak a forgalmi adóemelések, a gyengébb forint, valamint egyes külső ársokkok (energia, élelmiszerárak) hatására. Így jelen-

10


kezdésének időpontja sem ismert. Emiatt a befektetők fokozatosan elbizonytalanodtak, szkeptikussá váltak, egyre erősebb az a befektetői vélemény, hogy a kormány valójában meg sem akar állapodni az IMF-fel, csupán az időt húzza. A megállapodás azonban égetően szükséges lenne, mivel annak köszönhetően meredeken csökkenhetnének a kockázati felárak, az állampapírhozamok, az állam finanszírozási költségei, amit a jegybanki alapkamat csökkentése is követhet. A forint árfolyamára szintén kedvező hatással lehetne a megállapodás, ami csökkentené az inflációs kockázatokat, az államadósságot, valamint a devizahitelek terhét nyögő lakosság törlesztőrészleteit. Nem utolsósorban nagymértékben javulna a bankszektor likviditása, csökkenhetnének a nem törlesztő hitelek, így a céltartalék-képzési igény is. Ezeken keresztül pedig a megállapodás kismértékben javíthat a növekedési kilátásokon is. Az IMF-fel kötendő megállapodásnak azonban előfeltételei is vannak. Mivel hazánk az EU tagja, így az EU-t is be kell vonni a tárgyalásokba. Ezért nem teljesen megalapozottak azok a vélemények, hogy a kormány az ún. „török kártyát” játssza. Törökország ugyanis a válság kitörését követően tárgyalásokat kezdeményezett az IMF-fel. Azonban bízva a

Gazdaság

gazdasági helyzet, a finanszírozási lehetőségek, és a kockázati megítélés javulásában, valójában nem volt elkötelezett a megállapodásban. A különbségek azonban Törökország és Magyarország lehetőségei között lényegesek. Mivel Törökország nem EU tag, így szuverén módon kezdeményezhet tárgyalásokat az IMF-fel, a válság utáni gazdasági növekedés pedig Kína után a második legmagasabb volt a világon. Ezzel szemben hazánknak az EUval is meg kell egyezni, miközben az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, amelyek lezárása az IMF-fel való tárgyalások előfeltételét képezik. Ezen eljárások lezárása pedig időigényes, az EU határidőket szab mind a vitatott kérdésekre adott kormányzati válaszok elküldésére, mind azok brüsszeli kiértékelésére. Ezért a tárgyalási folyamatok elhúzódása nem csupán a kormány felelőssége. A legfrissebb brüsszeli információk szerint azonban már közeledtek az álláspontok, így a tárgyalások remélhetőleg hamarosan elkezdődhetnek. Amennyiben valóban sikerül a hitelkeretről szóló megállapodás, lehetőség nyílhat a kamatok lassú, fokozatos csökkenésére. Azonban még így sem várható, hogy a kamatok a jelenleginél jóval mélyebbre süllyedjenek. Ennek pedig strukturális okai vannak. A hazai gazdaság az elmúlt tíz év során súlyosan eladósodott a külföld irányába. Ez részben az igen dinamikusan emelkedő államadósságnak és háztartások adósságának köszönhető. A másik oldalról viszont ilyen mértékű adósságállomány fenntartásához nincs meg a szükséges lakossági megtakarítási állomány, ezért a hazai gazdaságnak külföldről kellett további forrásokat bevonni. A magas magánadósság refinanszírozása azonban jelentős kihívásokkal szembesül, mivel az európai bankrendszernek jelentős mértékben javítani kell a tőkemegfelelési mutatóikon, likviditási helyzetükön, így

9 8 7 6 5 4 3 2 12 havi fogyasztói árindex

1

Maginfláció

0 2006

2007

2008

2009

a leánybankoktól forrást vonnak ki. Mivel Magyarországon a bankok hitel/betét aránya messze a legmagasabb a régióban, a forráskivonás és a hitelezési aktivitás visszaesése messze a leglátványosabb. A hazai bankrendszer így a hazai források aktívabb bevonására kényszerül. Az állam szintén fokozni kívánja a hazai források szerepvállalását az adósságfinanszírozásban, ami részben ellensúlyozhatja az igen magasra nőtt, és ezért jelentős kockázatot jelentő külföldiek kezében levő adósságállomány részarányát. Mindezekből pedig sejthető, hogy forrásszerzési verseny alakulhat ki a lakossági megtakarításokért, ami tartósan magas kamatokat eredményezhet a hazai pénzpiacokon. Ezt természetesen a hazai bankrendszer piacának újrafelosztása kísérheti. Az előbbiek alapján látható, hogy a monetáris politika igen korlátozottan alkalmazhatja a hagyományos eszközeit. Az MNB a közelmúltban éppen ezért jelentett be újabb, nem szokványos intézkedéseket is. Ezek közül a kétéves, változó kamatozású, értékpapírral fedezett hiteltendere – amelyet minden hónap első keddi kereskedési napján kínál –, igencsak hasonlít az EKB által tavaly év végén bevezetett hároméves fedezett hiteltenderéhez. Ez az eszköz kiszámítható, megbízható középtávú forrást

2010

2011

2012

2013

kínál a bankok számára, amelyek így az eszköz-forrás lejárati szerkezetét is javíthatják. A forrásnyújtás némileg ellensúlyozni tudja, lassíthatja a külföldiek forráskivonását a hazai bankrendszerből. Javíthatja a hazai bankok likviditását, csökkentheti kockázati feláraikat. Ugyanakkor önmagában arra nem alkalmas, hogy fellendítse a hazai gazdasági szereplők hitelezését, mivel az a

Amennyiben valóban sikerül a hitelkeretről szóló megállapodás, lehetőség nyílhat a kamatok lassú, fokozatos csökkenésére. Azonban még így sem várható, hogy a kamatok a jelenleginél jóval mélyebbre süllyedjenek. Ennek pedig strukturális okai vannak. A hazai gazdaság az elmúlt tíz év során súlyosan eladósodott a külföld irányába. bankok hitelezési hajlandóságán, a vállalkozások és háztartások hitelképességén, végső soron a gazdasági növekedési kilátások javulásán is múlik. A hitelezés felfuttatásához emellett kiemelkedően fontos a lakossági megtakarítások jelentős mértékű növelése. 


11

Gazdaság

Tíz év, ezermilliárd forint 2012. április 19-én a KA-VOSZ Zrt. ünnepélyes keretek között tartotta megalapításának 10. évfordulóját. A RENDEZVÉNYEN olyan illusztris

vendégek köszöntötték az ünnepeltet és a Széchenyi Kártya Programot, mint Németh Lászlóné Nemzeti Fejlesztési Miniszter, Matolcsy György Nemzetgazdasági Miniszter, Demján Sándor a VOSZ és az OTSZ elnöke, továbbá Dr. Parragh László az MKIK elnöke. Ez a kormányprogram az elmúlt 10 évben folyamatosan működő egyedülállóan sikeres program, amely a magyar vállalko-

zások fejlődésének, tevékenységének támogatására jött létre. Az ünnepségen az intézményi szereplők (minisztériumok, GHG Zrt., AVHGA) mellett a részt vevő bankokat, így a TakarékBank Zrt.-t is kitűntették. Bankunkat elismerésre méltó üzleti gyakorlatáért oklevél-

12


lel, partneri díjjal és emlékéremmel jutalmazták. Úgy gondoljuk, ez a kitüntetés legalább annyira a szektor hitelintézeteié, mint a miénk, ezért mi is gratulálunk a Széchenyi Kártya Program forgalmazásában részt vevő valamennyi hitelintézetnek. 

Gazdaság


13

Gazdaság  Új törvény megőrzött értékekkel

Terítéken az önkormányzatok Szerző: Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Ifju Péter MTB oszH. Gy. tályvezető tartott előadást az új önkormányzati törvény tartalmáról, az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb elemeiről, valamint az önkormányzati finanszírozás jelen helyzetéről. Az előadások keretében szó volt – európai kitekintéssel – az önkormányzatok adósságállományáról, az önkormányzatok helyzetéről Magyarországon, a takarékszövetkezetek szerepéről az önkormányzati szektorban. A főbb jogszabályi változásokat is ismertették az önkormányzati finanszírozásban. TÁLLAI ANDRÁS előadásában hang-

ellátása lesz. A közigazgatás fejlesztésének szerves részeként került sor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) megalkotására. Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, 2012. január 1-jétől hatályba lépett sarkalatos törvények a következők: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Tv., valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. Az önkormányzati rend Az önkormányzati rendszer meglegfontosabb alapelvei szer megújításának súlypon- újításának között meg kell említeni, hogy elsődleges cél a közszolgáltatások ti elemei: az állami és önkormányszínvonalának emelése, ami együtt zati feladatok újraszabályozása, az jár az ügyintézések minőségének javításával, a határidők betartásával, önkormányzati feladatok pontosabb a rugalmas, gyors ügyintézéssel. Elés differenciáltabb meghatározása. sődlegesnek kell lennie az ügyfélÚj, feladatfinanszírozási rendszer ki- centrikus magatartásnak. Szükség van modern, költségtakarékos, felalakítása, a működőképesség fenntar- adatorientált rendszer kiépítésére, jobban kell támaszkodni a helyi tása. Az önkormányzati kötelezettközösség erejére, a helyi a lehetőségvállalás szabályainak szigorítása. ségeket fel kell tárni, az erőforrásokat hatékonyan kell hasznosítani, s erősíteni szükséges a település öninek felállítására. A járások és járási fenntartó képességét. Mindezek kormányhivatalok a fővárosi és me- mellett a jóhiszemű joggyakorlás gyei kormányhivatalok szervezeti és kölcsönös együttműködés elve egységeiként kerülnek felállításra kell, hogy érvényesüljön. 2013. január 1-jétől, feladatuk a me- Az új Ötv-ben is megőrzött, főbb gyei szintnél alacsonyabb szinten in- értékek közül Tállai András kiemeltézendő államigazgatási feladatok te: minden településen önálló helyi súlyozta, hogy az Alaptörvény szelleméből építkezve valósul meg a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása, melynek egyik központi eleme a teljes közigazgatási rendszer átalakítása, a közigazgatás fejlesztése (Magyary Program). 2011. január 1-jétől sor került a fővárosi, megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi szerve-

14


önkormányzat működik (választott képviselő-testület és polgármester). A feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal), jegyző, társulás). A helyi önkormányzatok a helyi közügyeket demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézik. A polgármester jogállása, a képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnése. A feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlásának bírósági, alkotmánybírósági védelme. Az önkormányzati rendszer megújításának súlyponti elemei: az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása. Új, feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, a működőképesség fenntartása. Az önkormányzati kötelezettségvállalás szabályainak szigorítása. A közös önkormányzati hivatal struktúrájának kialakítása. A törvényességi felügyelet eszközrendszerének működtetése.

Az állami – önkormányzati feladatok újraszabályozása Napjaink egyik központi kérdése az önkormányzatok életében, hogyan szabályozza újra az állam az

Gazdaság

önkormányzatok feladatait. A köznevelés átalakításához ad segítséget a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., amely 2013. január 1-jétől lép hatályba. E szerint a köznevelési (oktatási) rendszer szervezője főszabály szerint az állam. A központi költségvetés biztosítja a pedagógusok és a segítő alkalmazottak munkabérét és járulékait. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat gondoskodik saját intézmény vagy köznevelési szerződés révén. Az egészségügyi ellátás átalakítása: 2012. január 1-jétől fővárosi és megyei önkormányzatok, míg 2012. május 1-jétől a települési önkormányzatok fekvő- és járóbeteg-szakellátása állami feladat lesz (vagyon átszállásával). Az államigazgatási feladatok (2013. január 1.) a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok a járási kormányhivatalokhoz kerülnek átcsoportosításra. A katasztrófavédelem is összpontosul, 2012. január 1-jétől a tűzoltóságot az állam vette át. Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. rendelkezik. Ennek alapján kötelező az önkormányzat által önként vállalt feladat-, és hatáskörök törvény általi meghatározása. Differenciált feladat meghatározást kell megvalósítani (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága alapján). A nagyobb teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat ellátását más települési önkormányzat vagy társulása önként átvállalhatja, ha azt lakossági igények indokolják. Az állami feladatot helyi önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján láthat el. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok közül különösen fontosak: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a

közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.

Települési és területi önkormányzatok A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.

Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. rendelkezik. Ennek alapján kötelező az önkormányzat által önként vállalt feladat-, és hatáskörök törvény általi meghatározása. A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei önkormányzat– 2012. január 1-jétől területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz

A főváros, mint települési és területi önkormányzat: A főváros a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önFolytatás a 16. oldalon


15

Gazdaság

Folytatás a 15. oldalról kormányzat ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Feladatmegosztás alapján ellátja a főváros egészét, valamint a több kerületét érintő helyi önkormányzati feladatokat. A kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és

Az önkormányzati finanszírozási rendszert meghatározó makrogazdasági folyamatoknál meg kell említeni, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottak alapján kell a rendszert működtetni. Az önkormányzati rendszert érintő elvárt megtakarítás, amely 2012-ben: 15 milliárd forintot tesz ki. Általános elv az államadósság csökkentése, az államháztartási hiánycél tartása. hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal felállása 2013. január 1-jétől. Jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába. A körjegyzőségeket felváltja a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal. A közös önkormányzati hivatal létrehozása a 2000 fő alatti községi önkormányzatok számára kötelező. Hatáskörében nem lépheti át a járás határát, a települések közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási terü-

16


lete választja el egymástól. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét (kivéve nemzetiségek esetén). Kirendeltséget, az igazgatási munka feltételeinek biztosítása érdekében 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani. A városi, valamint a 2000 főt meghaladó települési önkormányzat nem tagadhatja meg a megállapodás megkötését a vele határos településtől, ha a nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20%-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján a fentiektől eltérő feltétellel is alakítható. Önkormányzati társulások megalakításakor az Alaptörvény szerint törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását – az új Ötv. alapján az önkéntesség elve érvényesül. A társulási és többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket. Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. A helyi önkormányzatok társulásainak sajátosságai: – önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására, – jogi személyiséggel rendelkezik; – írásbeli megállapodás – minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; – a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban kell dönteni; – a közszolgáltatások ellátására gazdálkodó szervezetet alapítható;

– a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; – döntéshozó szerv a társulási tanácsa; – a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el; – 2013. június 30-ig kell felülvizsgálni a jelenlegi megállapodásokat. Hogyan működik a törvényességi felügyelet idén január elsejétől? A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében meghatározott. A kormányhivatalnak információkérési joga van; a törvényességi felhívás szintén eszköz; összehívhatja a képviselő-testület ülését. A rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése. Az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, valamint a törvényességi felügyeleti bírság megállapítása.

A helyi önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzati finanszírozási rendszert meghatározó makrogazdasági folyamatoknál meg kell említeni, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottak alapján kell a rendszert működtetni. Az önkormányzati rendszert érintő elvárt megtakarítás, amely 2012-ben: 15 milliárd forintot tesz ki. Általános elv az államadósság csökkentése, az államháztartási hiánycél tartása. Az önkormányzatok gazdálkodásáról szólva az államtitkár elmondta, hogy a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. A veszteséges gazdálkodás következ-

Gazdaság

Jelenlegi finanszírozási rendszer Forrásorientált szabályozórendszer Források elosztása nem követi a feladatellátás változását Szabad és kötött felhasználású források Szerteágazó, bonyolult normatíva rendszer

ményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. Ha az önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el zárszámadását, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül; A feladatfinanszírozás rendszere: – a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja; – a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg); – a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vis�sza kell fizetni; – az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható.

adósságállomány állampapírra való átváltása. Forintra történő átváltás. Árfolyamgát-rendszer bevezetése. Feladatfinanszírozás A kötelezettségvállalás új rendszere 2012. január 1-jétől él, melyFeladatarányos forrás biztosítás nek alapja a stabilitási törvény (2012. január 1.). A helyi önkormányzatok Kötött felhasználás adósságot keletkeztető ügyletei Önként vállalt feladat a Kormány előzetes hozzájáruláa saját bevételek terhére sához kötöttek. Az önkormányzaKiegyenlítő rendszerek ti alrendszerének adóssága: helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, térségi fejlesztési Önkormányzati tanácsok, többcélú kistérségi táradósságállomány 2011-ben sulások, egyéb, jogi személyiséggel Az előzetes adatok alapján a 2011. rendelkező társulások által vállalt évi adósságállomány (megyei ön- adósságot keletkeztető ügyletek kormányzatok nélkül) a 2010. évi konszolidált értéke a számbavétel 1 084,4 milliárd forintról 1 160,2 fordulónapján. milliárd forintra emelkedett. A hi- Kötelezettségvállalás új rendszetelek aránya kis mértékben (4%- re alapján a Kormány hozzájárulása kal) emelkedett, a kötvényállomány nélkül lehetséges: Európai Uniós 11%-kal haladja meg az előző évi vagy más nemzetközi szervezettől A finanszírozás új rendszere (2013. január 1-től)

Helyi önkormányzatok adósságállománya 2005-2010. 700

657,9 589,3

600 500 400

514,1

488,6 463,5

541,3 479,3

444,7

338,1

Hitelek (Mrd Ft)

300

Kötvények (Mrd Ft)

209,3

200 100 0

5

2005.

23,4

2006.

2007.

szintet. Az adósságállomány növekedésének mértéke vélhetően a deviza-alapú kötelezettségekből származó árfolyamváltozásból eredő állománynövekedés. A pénzintézetek javaslatai az adósságállomány kezelésének lehetőségeiről: moratórium vagy türelmi idő hosszabbítása. Tőketörlesztő részletek csökkentése, a futamidő hosszabbítása. Állami garanciavállalás a teljes adósságállományra. Az

2008.

2009.

2010.

megnyert pályázat önrész és a támogatás előfinanszírozása, hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitel, likvid hitel. Értékhatár: Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forint, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forint, egyéb önkormányzat esetében pedig 10 millió forint. Az ugyanazon fejlesztési cél megvalóFolytatás a 18. oldalon


17

Gazdaság

Önkormányzat típus Főváros Fővárosi kerületek Megyei önkormányzatok Megyei jogú városok Többcélú társulások Egyéb város Nagyközség Község Végösszeg Összesen (megyei önk.-ok nélkül)

Összesen 183,1 104,5 50,5 376,7 0,3 407,2 26,0 62,4 1210,7 1160,2

gondoskodni, és e célra tartalékot képezni. Vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többletigényt. Vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter). Törzsvagyont elkülönítve kell nyilvántartani. Zárszámadáshoz vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni, mondta végezetül Tállai András.

vid hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség Az önkormányzati megkötéséhez igénybe vett reorgafinanszírozás jelene nizációs hitelből származó összeg. Beszámítandó a kezességvállalásból Az önkormányzati finanszírozás jelenéről tartott prezentációt Ifju Péter. Az előadás az alábbi tartalommal Helyi önkormányzatok adósságállománya 2010-2011. (megyei önkormányzatok nélkül) állt össze: Európai kitekintés az önkormányzatok adósságállományá700 ról; az önkormányzatok helyzete 642,3 617,2 Magyarországon; Takarékszövet600 kezetek helyzete az önkormány516,0 500 zati szektorban. Ismertette a főbb 465,1 jogszabályi változásokat az önkor400 mányzati finanszírozásban Hitelek 300 Az összehasonlítás kedvéért érdeKötvények mes megnézni az uniós önkormány200 zatok eladósodottságát a GDP-hez viszonyítva. 100 A grafikonból kitűnik, hogy a ma0 gyar adósságállomány jelentősen 2010. 2011. növekedett az előző évhez képest, hasonló mértékben csak 5 ország 2011. évi gyorsjelentés alapján. önkormányzatainak esetében történt. A növekedés ellenére továbbra fizetési kötelezettsége az adósságot eredő fizetési kötelezettségek ös�- is a középmezőnyben vagyunk, hekeletkeztető ügylet futamidejének szege. Az önkormányzat működési lyünkön nem rontottunk, bár jelenvégéig egyik évben sem haladja célra az Országgyűlés közelmúltban tősen megközelítettük az előttünk meg az önkormányzat adott évi hozott döntése alapján likvid hitel állókat. A növekedés nagy részét az mellett éven túli hitelt is vehet fel. árfolyamváltozás okozza az előző saját bevételeinek 50%-át. Előzetes adatszolgáltatás az adós- évhez képest (CHF árfolyam 2009 A grafikonból kitűságot keletkeztető ügyletekről: 47 végéhez képest 22%-kal elmozdult önkormányzat 56 ügyletet érintően 2010-re, így a növekedés jelentős nik, hogy a magyar adós228 fejlesztést jelzett. A fejlesztési része nem új finanszírozásokból ügyletek összértéke forintban 45, ered). ságállomány jelentősen növeke4 Mrd forint. A fejlesztések összes dett az előző évhez képest, hasonló bruttó forrásigénye 68, 6 Mrd forint. A „hitel” és betét állomány válto Az új Ötv. vagyongazdálkodás- zása mértékben csak 5 ország önkorra vonatkozó szabályai 2012. január Első jelentős növekedés hitel olmányzatainak esetében történt. 1-jétől hatályosak. Vagyonkezelő a dalon az MFB konstrukció megvagyon felújításáról, pótlólagos be- jelenésével indult be. A második A fizetési kötelezettség mérté- ruházásáról legalább az elszámolt jelentősebb növekedés a kötvény kébe nem számítandó bele a lik- értékcsökkenés mértékéig köteles kibocsátás elterjedésével, ezzel egy Folytatás a 17. oldalról sítását szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani. Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes

18


Gazdaság

Az uniós önkormányzatok eladósodottsága a GDP-hez viszonyítva 14,0

12,0

10,0

8,0

2008 2009 2010

6,0

4,0

2,0

0,0

HR

TR

MK

MT

GR

BG

LT

SI

SL

CY

időben egy betét oldali növekedés is lezajlott (kötvények egyös�szegű folyósítását követően betétbe kerültek). 2009-ről 2010-re CHF árfolyamában több, mint 22%-os növekedés ment végbe, ez is eredményezi a 2009-ről 2010-re történő állománynövekedést. 2010-ről 2011re csökkenés abból ered, hogy sok kötvénynek lejárt már a türelmi ideje, és új kihelyezés csak lényegesen kisebb mértékben történt. A csökkenés nagyobb mértékű lenne, ha az árfolyamhatással korrigálnánk. Az önkormányzati hitel- és kötvényállomány 60,24% devizában áll fenn. A számlavezetés jelene Az OTP térvesztése jól látható. Legnagyobb növekedést darabszám tekintetében az Integráció hajtotta végre, több mint a piac negyede már ebben a szektorban vezeti a számláját. Ha minimálisan is, de az OTP-n kívül banki szektorban is csökkenés látható 2000 óta először. A kereskedelmi bankok hitelezéstől történő elzárkózása, nem csak a hitelezés területén nyitott kapukat, hanem a teljes körű kiszolgálásban. Az önkormányzati adósságállomány jelentős részét a nagybankok jegyzik. A válság éveiben megjelent az

LU

RO

CZ

SK

AT

SP

IE

ES

EE

PL

HU

UK

MFB, mint közvetlen finanszírozó. A takarékszövetkezeteknél található az állomány 1,8 százaléka. Ezen részarány a kötvények megjelenésével hirtelen csökkent, de azóta folyamatos növekedést mutat. A takarékszövetkezeti részarány ennél nagyobb részesedést mutatna, ha a deviza hitelekből/kötvényekből eredő árfolyamváltozással korrigálnánk a teljes állományt. A finanszírozáshoz kapcsolódó főbb szabályi változások Fontosabb új jogszabályok: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól (jelentős része csak 2013-tól lép életbe); 2011. évi CXCIV. tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról; 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelte az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól; 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról; 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról; 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről. Fenti jogszabályok módosítását tartalmazó jogszabályok:

BE

GE

PT

SE

LV

FI

DK

FR

IT

NL

IS

NO

2012. évi XVII tv. egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról

A takarékszövetkezeteknél található az állomány 1,8 százaléka. Ezen részarány a kötvények megjelenésével hirtelen csökkent, de azóta folyamatos növekedést mutat. A takarékszövetkezeti részarány ennél nagyobb részesedést mutatna, ha a deviza hitelekből/kötvényekből eredő árfolyamváltozással korrigálnánk a teljes állományt. 56/2012 (III. 30.) Kormány rendelete az egyes közpénzügyi tárgyú kormányrendeleteknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról Miért volt szükség új szabályozásra? Folytatás a 20. oldalon


19

Gazdaság

Folytatás a 19. oldalról Az Alaptörvény számos új előírást rögzít, különös tekintettel az államadósságra. Vonatkozó korlátozásokat és költségvetési Megnevezés Helyi adók

Ssz. 1

Új hitelfelvételi korlát A hitelfelvételnél figyelembe vehető saját bevételek jelentősen megváltoztak. A saját bevételek 50%-a lehet az adott évre eső adósságot

2010

2011

2012

16 űrlap 11 sor

16 űrlap 10 sor

16 űrlap 10 sor

Osztalékok, koncessziós díjak, hozambevételek

2

8 űrlap 10 sor + 16 8 űrlap 14 sor + 16 8 űrlap 14 sor + 16 űrlap 33 + 34 sor űrlap 33 + 34 sor űrlap 33 + 34 sor

Díjak, pótlékok, bírságok

3

16 űrlap 12+20…+25 sor

Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel

4

8 űrlap 9 8 űrlap 9 8 űrlap 9 sor+16 űrlap sor+16 űrlap sor+16 űrlap 27+28+31+32+33 26+27+30+31+32 26+27+30+31+32 sor sor sor

Részvény, részesedések értékesítése

5

8 űrlap 13 sor

Vállalat értékesítésből, privatizációból származó bevételek

6

16 űrlap 29+30 sor

16 űrlap 28+29 sor

16 űrlap 28+29 sor

Saját bevételek

8

1+…+7

1+…+7

1+…+7

Saját bevételek 50%-a

9

8x0,5

8x0,5

8x0,5

16 űrlap 11+19…+24 sor

16 űrlap 11+19…+24 sor

8 űrlap 17+20 sor 8 űrlap 17+20 sor

Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés

nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben nem éri el az uniós értékhatárt Az új (2011. évi) jogszabályok 2012. évi jelentősebb módosításai Módosult az Áht 84.§ (4) bekezdése, mely lényegében teljesen megújult, míg korábban azt mondta ki, hogy a szabad pénzeszközeit az önkormányzat betét formában a számlavezetőnél helyezheti csak el, addig az új bekezdés már azt taglalja, hogy milyen bevételek milyen tartozások fizetésére fordíthatók. (Pl: hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül a helyben maradó SZJA nem használható fel, de ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre). A 353/2011 Korm. rendelet szintén módosul. A társulások hitelfelvételi korlátját szabályozó részében, illetve a módosuló Stabilitási törvén�nyel hozták összhangba. Társulás hitelfelvételét szabályozó részben korábban a társulás saját bevételeivel nem fedezett rész tekintetében a fejlesztésben résztvevő önkormányzat, saját bevételének 50%-át kellett figyelembe venni, most már a társulásban résztvevő önkormányzat saját bevételeit. Az arány pedig a résztvevők megállapodása szerinti.

keletkezető ügyletek (és a kapcsolódó fizetési kötelezettségek) mértéke. Adósságot keletkeztető ügyletek a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése tartalmazza tételesen, továbbá 10. § (11) bekezdése, de ez utóbbi már módosult. Az ügyletek kapcsán a már fennálló ügyletekből eredő kötelezettségekkel szükséges csökkenteni a tv.-i hitelfelvételi limitet, és „maradék” összegbe kell beleMódosult az Áht 84.§ (4) férnie az újonnan adandó hitelnek. Javasolnám, hogy bizonyos egyszeri bekezdése, mely lényetételekkel ne számoljunk a hitelfel- Nyitott kérdések vételi korlát számításakor, ilyenek Egyik ilyen kérdés az önkormánygében teljesen megújult, míg kopl.: ingatlan értékesítés. zati és állami feladatok átcsoporrábban azt mondta ki, hogy a tosítása. Ebből az egyik legfontoSpeciális szabályok a hitelfelsabb finanszírozási oldalról, hogy szabad pénzeszközeit az önkorvételhez az oktatás miként változik? A felmányzat betét formában a számAmennyiben egy ügylethez enge- adat megosztás milyen formában délyköteles tartalom is kapcsoló- valósul meg? A kapcsolódó finanlavezetőnél helyezheti csak el, addik, úgy az ügylet engedély köteles, szírozás miként változik? Normatív dig az új bekezdés már azt taglalja, amennyiben nem lehet szétválasz- támogatási rendszer helyett egy tani. A 2012. január 1-je előtt kötött új feladatfinanszírozó rendszer kihogy milyen bevételek milyen taradósságot keletkeztető ügyletek építése. A feladathoz kapcsolódó tozások fizetésére fordíthatók. szerződésmódosításához nem szük- finanszírozási rendszernek mi lesz séges Kormány engedélyt kérni, ki- a számítási alapja? Amennyiben képződésének feltételeit. A hitel- véve, ha a futamidő meghosszab- bázisévhez kapcsolódik a számítás felvétel Kormányzati engedély- bításáról szól a módosítás. A hitel akkor, ezen bázis év miként fog válés pénzkölcsön igénybevételére tozni majd?  hez kötött! szabályokat, és olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodottságát. Az Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni. E törvény definiálja az államadósság fogalmát, és szigorúan szabályozza az ennek részét képező önkormányzati adósság

20


Gazdaság

Még nincs itt a pihenés ideje A KÖT Biztosító Egyesület

idén is, mint minden évben áprilisban megtartja szokásos évi Küldöttgyűlését. Az idei Küldöttgyűlés ismét mozgalmas lesz, hiszen számot adunk az elmúlt év eredményeiről, tisztségviselőket választunk, ismertetjük Alapszabályunk módosításának okait, és felkészülünk a következő évre. A kedves küldötteknek bemutatjuk az Intéző Bizottság által elfogadott új arculatunkat, amelyet az újság előző számában már megemlítettünk. Az új arculat első, kézzelfogható eredménye a megújult honlapunk Egyesületünk nagy örömmel számol be arról is, hogy immáron 43 aktív takarékszövetkezeti tagja van. Hogy ezt a számot tovább tudjuk növelni, illetve a meglévő tagjainknak is tudjunk kedveskedni, Egyesületünk ebben az évben meghirdeti a Takarékszövetkezeti dolgozók életés balesetbiztosításának akcióját, aminek keretén belül népszerűsíteni kívánjuk ezt a csoportos biztosításunkat.

A biztosítás főbb jellemzői: A takarékszövetkezeti dolgozók bárhol, bármely okból bekövetkező – haláleset – rokkantság – múlékony sérülés esetén biztosítási védelemben részesülnek gondos munkáltatójuk előrelátásának köszönhetően. Nem elhanyagolható az sem, hogy munkabaleset esetén szolgáltatásaink duplázódnak. Ami még mellettünk szól: – Olcsó (625 Ft/hó) – Adómentes – Leírható költségként – Cafeteriaként is adható

– Kiemelkedő szolgáltatás (az alapszolgáltatás többszörözésével akár 4000 EFt ) – Munkabaleset esetén dupla szolgáltatás – Az alapszolgáltatás legfeljebb négyszerezhető. Ezen kívűl az akciónk keretén belül lehetőséget kínálunk arra is, hogy az olvasó jelenlegi biztosításának kondícióit összehasonlítjuk az akciónkban meghirdetettel, ezzel is megkönnyítve a választást. Amikor a kedves olvasó kezébe veszi ezt a cikket, addigra az akciónk részletei is napvilágot látnak, a részletekről érdeklődhetnek kollégáinknál, munka napokon 8-16 óra 30 percig. Remélem találkozunk a küldöttgyűlésünkön. Üdvözlettel: Márkus Judit ügyvezető


21

Gazdaság

Szakmai konferencia a stratégiai partnerség jegyében „A jó partnerség alapja a közös érdekeken túl a munkatársaink sikeres együttmûködése a mindennapokban.” Kálózdi Tamás A januárra tervezett konferenciánkat, amelyet az akkori ítéletidô miatt sajnos le kellett mondani, második nekifutásra, végül február 29-én már tavaszi napsütésben rendezhettük meg. A jelenlévôk száma, a teltház is igazolta az esemény fontosságát, a nagy érdeklôdést, hiszen ebben a körben nem került még sor még hasonló horderejû konferencia megrendezésére. Napirenden olyan fontos témák szerepeltek, mint az „aranyháromszög” a SIGNALTakarékszövetkezetek-TAKARÉKBANK együttmûködésének jövôbeni erôsítése stratégiai és operatív szinten egyaránt. Tervekrôl és konkrét megvalósulásokról, az elért eredmények bemutatásáról szóltak az elôadások. Indításként Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára magával ragadó stílusban, sok humorral megfûszerezett elôadást tartott a magyar gazdaság jelenlegi helyzetérôl és kilátásairól, mindezt európai kontextusba helyezve. Az elôadás nagy érdeme, hogy végre tiszta képet kaphattunk a helyzetrôl és a nem kifejezetten szívderítô adatok ellenére is sokat nevettünk a szellemes példákon. Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának elôadását is feszült figyelem követte. Kérdések sorát tette fel magának és a takarékszövetkezetek vezetôinek, amelyeken ideje komolyan elgondolkodni. Hogyan lehet még nagyobb részt szerezni a pénz-

22


Gazdaság

ügyi-biztosítási piacból? Mennyire mûködôképes a bank-biztosító modell? Saját kompozit biztosító vagy az együttmûködés még szorosabbra fôzése a SIGNAL-lal? Kölcsönös tulajdonlás – nagyobb hatékonyság? Ezekben a kérdésekben kell a hamarosan döntést hozni a jövô érdekében. Kálózdi Tamás, elnök-vezérigazgató a SIGNAL Biztosító részérôl e fórumon is megerôsítette a SIGNAL határozott szándékát a stratégiai szövetség kiterjesztése, a komplex pénzügyi szolgáltatások, a bank-biztosítói modell szinergia hatásainak kölcsönös kiaknázása mellett. A konkrét javaslatok közül hallgatóság egyértelmû tetszését legjobban a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás, az online Takarékbanki bankkártyás fizetési lehetôség bevezetése a SIGNAL ügyfelek számára, valamint a kisebb, ún. bagatell károk takarékszövetkezetekben történô rendezésének lehetôsége nyerte el. A rendezvény zárásaként kihirdettük a 2011. évi értékesítési verseny eredményét, és köszöntöttük a gyôzteseket, akik júniusban Szentpétervár csodás építményeivel, a cári Oroszország kincseivel ismerkedhetnek meg. Megköszönve partnereinknek az elmúlt évben nyújtott teljesítményüket, és reményünket fejeztük ki, hogy közös erôfeszítéssel az idén még a tavalyi eredményeket is sikerül majd túlszárnyalni.

Fotók: Ajtós Éva

Érdi Katalin Marketingvezetô


23

Integráció  Szőke Magdolna részt vesz a nemzetközi jogalkotási munkában is

„Jó néhány elképzelésemet sikerült megvalósítanom” Szerző: Úgy ismertem meg, hogy szakmailag jól képzett, felkészült, széles látókörű, nagy Dr. Pusztai tapasztalatú, koncepciózus vezető. Fontos számára a jó munkahelyi légkör és a Zsuzsanna nyugodt környezet. Amikor Csicsáky Péter, a Magyar Takarékbank vezérigazgatója felkérte, hogy jöjjön a bankba dolgozni, igent mondott. Idén éppen tíz éve, hogy a vezérigazgató személyes tanácsadója, így ő is azt tapasztalhatta, hogy a Takarékbankban felkészült, jó hangulatú, fiatal csapat jött össze. Véleménye szerint itt jóval emberségesebb légkör alakult ki, mint némely külföldi nagybank leánybankjánál. Interjú dr. Szőke Magdolnával, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezérigazgatói tanácsadójával, akit – munkája elismeréseként – 2011-ben takarékszövetkezeti érdeméremmel tüntettek ki.



Dr. Szőke Magoldna és Varga Antal a takarékszövetkezeti érdemérem átvételekor

24

LASSAN 10 éve, hogy a Takarékbankban dolgozol. A munkádban kiemelt szerepet kapnak a CRD, azaz a tőkekövetelmény előírásoknak és más prudenciális szabályoknak való megfelelés kérdései és a Takarékbank, valamint a szektor részére az e problémakörrel kapcsolatos szakmai segítségnyújtás. Hogyan kezdődött?


– A teljesebb kép kedvéért egy kicsit messzebbről kezdeném. 1988-tól a hitelintézetek számára egy nemzetközi szabályozási harmonizációs folyamat bontakozott ki, amely befolyásolja azt, hogy a hitelintézetek a kockázataik tükrében mennyi tőkével működhetnek. Ez a folyamat folyamatosan fejlődik, vagyis megy előre. Több lépcsőfokról

lehet beszélni, de 1999-től az ún. Bázel II. folyamat első konzultatív dokumentumának megjelenésétől igen jelentős változások indultak el. A végül 2005-2006-ban elfogadott Bázel II. szabályok és ezek európai megfelelője a tőkekövetelményeket szabályozó európai uniós irányelvek (CRD) a hitelintézetek számára lehetővé tették, hogy a legfontosabb és legtöbb tőkét igénylő tevékenységüknél, a hitelezési kockázatnál saját módszerrel határozzák meg a szavatoló tőke követelményüket. A változásokra sokan már az évezred elején elkezdtek felkészülni. Magyarországon, e tekintetben kicsit késve indult meg a munka, bár jóval korábban, mint az 1988. évi Bázel I. szabályok esetében történt. Én az évezred első éveiben éppen a PSZÁF-nál dolgoztam, és a kezdetektől végigkísérhettem a Bázel II. szabályozás kialakulását. 2002-ben egy, a Bázel II szabályozás várható hatásait mérő nemzetközi hatásvizsgálati programban vettem részt, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal együttműködve. A vizsgálatnak Magyarország vonatkozásában az volt a lényege, hogy a hazai bankrendszer tőkeigényére milyen hatással lesz az

Integráció

új szabályozás, és hogy a nagybankok hogyan tudnak majd megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ekkor Csicsáky Pétertől kaptam egy felkérést, hogy eljönnék-e a Takarékbankba tanácsadónak a Bázel II. felkészülési folyamatot segíteni. Az ajánlatot elfogadtam, miután a felkínált feladat sok tekintetben egybeesett az elképzeléseimmel. Tudtam, hogy a külföldi anyavállalattal rendelkező magyarországi bankok a Bázel II felkészülési folyamathoz a módszertani segítséget meg fogják kapni az anyabankjuktól. Ugyanakkor a Takarékbankban és az azzal együttműködő takarékszövetkezeti szektorban úgy gondoltam, hogy ez a fajta külső segítség hiányzik, és hasznos lehet a mintegy 15 éves ezirányú szakmai tapasztalatom. Látni kell, hogy Magyarországon a szabályozási változásokat gyakran úgy vezették be, hogy egyrészt nem magyarázták el, mi miért történik, mi a szabályozás logikája, másrészt nem vizsgálták a szabályozás változás várható hatásait. Sajnos, Magyarországon a hatásvizsgálat a mai napig nem erőssége a pénzügyi jogszabály-alkotási folyamatnak, miközben az Európai Unióban a jogszabályi javaslatok kidolgozásával egyidejűleg a hatásvizsgálat elvégzése nagyon lényeges és kötelező. – Akkor az eltelt 10 év azt igazolja, hogy jól érzed itt magad? – A munkaköröm egy személyes pozíció, így nyilván sokat számított, hogy kitől kaptam a felkérést. Csicsáky Péterrel a K&H-nál már dolgoztunk együtt, tudtam róla, hogy szakmailag jól képzett, koncepciózus vezető, és nyugodt környezetet teremt maga körül, ami számomra a jó munkahelyi közérzethez nagyon fontos. Ő annak idején úgy jellemezte, hogy a Takarékbankban felkészült, jó hangulatú, elég fiatal csapat jött össze. Ezt azután magam is tapasztalhattam. Egyébként véleményem szerint itt jóval emberségesebb légkör alakult ki, mint némely külföldi nagybank leánybankjánál.

Ami pedig közérzetemet illeti, nem mellékes, hogy jó néhány elképzelésem sikerült megvalósítani. Az, hogy a szabályozási változásokra való felkészüléssel kapcsolatban, a Takarékbankban és a szektorban nem minden az utolsó pillanatban történt, az persze Csicsáky Péternek is köszönhető, aki felismerte a változások jelentőségét, és természetesen mindazoknak a kollégáknak, munkatársaknak, akik a felkészülésben aktív szerepet játszottak és játszanak. A munkám a mai napig egyszemélyes munkakör maradt.

megfelelési folyamattal kapcsolatos integrációs módszertan és tőke-megfelelési számítási segédlet kidolgozásában. Ezt a dokumentum halmazt, amelyet azóta is folyamatosan karban kell tartani, nagy előrelépésnek tekintem. A tőke-megfelelési és kockázatkezelési szabályoknak, szakmai követelményeknek való megfelelés egyre költségesebb. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kisintézmények számára nincs más út, együtt kell működni, állandósítani kell a módszereket, szabályokat. A versenyképesség megtartása mellett nem lehet bírni azt a költséget, ami azzal jár, hogy – A takarékszövetkezetektől gyak- mindent egyéni módon oldjunk meg. ran fordulnak hozzád segítségért? – A CRD és a kapcsolódó szabályo- – Nincs idő a lazításra, hiszen a zás témájával, valamint az azokhoz Bázel III. kapcsán a nemzetközi kapcsolódó hitelintézeti feladatok- előkészítő munkában is részt vekal foglalkozom. Ezekben a kérdé- szel. Szerintem sokan kíváncsiak az sekben, ha kell, szívesen segítséget ezzel kapcsolatos tapasztalataidnyújtok. Több hatásvizsgálatot csi- ra, és a legfrissebb információkra. náltunk az OTIVA munkatársaival – Valóban, közel van már a Báegyütt, az utolsót, már a Bázel III. sza- zel III. szabályozási változásokat is bályozásra való felkészülés jegyében, tükröző európai jogszabályok elfotavaly. Az első Bázel II. hatásvizsgá- gadása. Készül egy EU Parlamenti latra tudtuk a legnagyobb figyelmet, és Tanácsi irányelv (CRD IV) és lesz és energiát fordítani, miután az, igen egy EU Parlamenti és Tanácsi renjelentős változás volt a takarékszö- delet (CRR). Ez utóbbi sajátossága, vetkezetek számára is. A hatásvizsgá- hogy közvetlen hatálya lesz a hitellat végrehajtása előtt az OTIVA szer- intézetekre, vagyis nem kell átültetvezésében konzultációkat tartottunk, ni a hazai jogszabályokba. Az egész meglátogattuk a régiókat, elmagya- Bázel II. szabályozás, azaz az eddigi ráztuk, hogy mit kellene csinálni. CRD minden intézményre kötelező A régiókban folytatott, az átlagban része – mennyi a minimális tőkekö30 fős konzultációk nagyon haszno- vetelmény a különböző kockázati tísak voltak, mivel ekkora létszám mel- pusokra és azt hogyan kell számolni, lett jóval nagyobb aktivitással vesz- mik azok az információk, amelyeket nek részt az érintettek, mint a nagy nyilvánosságra kell hozni és melyek az létszámú részvétel melletti meg- ezekkel kapcsolatos követelmények, beszéléseken. A PSZÁF-nál eltöltött – most mind egy nagy EU rendeletbe múltam és a hatásvizsgálatok kap- kerülnek bele. A CRR elfogadásával csán a szektorban sokan megismer- Magyarországon hatályon kívül kell tek, és tudják, hogy milyen témában helyezni több kormányrendeletet, tudok segítségükre lenni, kérdése- és a Hpt. is „le fog fogyni”. De! Még ikre válaszolni. Általában szeretem, nem kaptunk semmilyen magyar ha kérdeznek, mert akkor a kérdező jogszabályalkotói tervet, hogy mimeg akarja érteni a feladatát, hogy képp fog megvalósulni az átmenet! jól elvégezhesse. Nagyon nagy valószínűség szerint A hatásvizsgálat mellett részt az európai jogszabályokat elfogadvettem 2008-ban az OTIVA, a Ban- ják idén júniusban, aztán némi nyelvi kárképző és a Takarékbank együtt- korrekciót, szépítést követően még működésével elkészült, a belső tőkeFolytatás a 26. oldalon


25

Integráció

Folytatás a 25. oldalról a nyáron vélhetően hivatalosan is megjelennek az Európai Unió hivatalos lapjában. Azon az alapelven, hogy a hatalmas joganyag jelentős része már az eddigi irányelvekben is benne volt, és a tagállamoknak saját jogrendszerükbe átültetve azokat alkalmazni kellett, az egész csomag várhatóan 2013. január 1-jén hatályba lép. És akkor felvetődik az első probléma, hogy mit is olvasunk? Mennyire lesz jó a fordítás? Egészen biztos, hogy bizonyos szakszavakat nem úgy fognak használni, mint azt mi a jelenlegi kormányrendeletekben, a magyar jogszabályokban használtuk, megszoktuk. Egy másik jelentős nehézség: tőke-megfelelési szabályokról, és kockázatmérési módszerekről van szó, a tőkének és a kockázatoknak számviteli háttere van, de a számvitel az Európai Unióban – a nyilvános tár-

A mintegy 900 oldalas CRR-ből azonban csak egy kis rész vonatkozik a takarékszövetkezetre, miután azok nem alkalmaznak bonyolult módszert. saságok kivételével – irányelvi, nem rendeleti alapon van szabályozva. A 27 tagállam kisebb-nagyobb eltéréssel vezette be saját jogrendszerében az irányelvekben foglalt szabályokat. Ez nehezíti a rendeletben foglaltak értelmezését, alkalmazását. A részletkérdéseket ugyan EU bizottsági rendelet formájában megjelenő ún. technikai sztenderdek fogják tartalmazni, de azok is csak az európai közös szabályozásra tudnak hivatkozni, a nemzeti sajátosságokra nem. Jelenleg már folyik az előkészületi munka az Európai Bankhatóságnál (EBA) a technikai sztenderdek kidolgozására, amelyek igen fontosak lesznek a gyakorlat számára, mert ezek feladata, hogy a CRR-ben foglaltakat az intézmények egységesen alkalmazzák. Ilyen technikai sztenderd lesz többek között a tőke-megfelelést érintő felügyeleti jelentés is.

26


A mintegy 900 oldalas CRR-ből azonban csak egy kis rész vonatkozik a takarékszövetkezetre, miután azok nem alkalmaznak bonyolult módszert. De: akkor is tudni kell az alapokat, hogy mit hol kell keresni a szövegben, ami elég nehéz feladat lesz. Az EU Parlamenti és Tanácsi rendeleti forma mögötti egységesítési folyamat lényege az, hogy nem mindent pontosan határoz meg, sorol fel, hanem sok esetben a szabályozás bizonyos követelményeket rögzít, és a hitelintézetnek magának kell eldöntenie, hogy egy tőkeelem vagy egy módszer megfelel-e a szabályozásban rögzítetteknek vagy sem. Ez számunkra kissé szokatlan lesz. Az egész csomag egyik sokat vitatott része, hogy hogyan kell megítélni a szövetkezeti részjegyet, hogy az a szavatoló tőke legkeményebb részeként elsődleges alapvető tőkeelemként elismerhető legyen. A szövetkezet Magyarországon, és Európa más országaiban is, a változó tőke elvei szerint működő szervezet, azaz a részjegy visszaváltható. A visszaválthatóságot azonban kizárják az elsődleges alapvető tőkeelemekhez rendelt ismérvek. Mivel a szövetkezeti forma esetében történelmi képződményről van szó, és az európai szövetkezeti bankok fontos szerepet játszanak az EU gazdaságában, ezért a szövetkezeti hitelintézeti forma a részvénytársasághoz képest több kivételt is kap majd az elsődleges alapvető tőke vonatkozásában. Egyelőre kérdés azonban, hogy pontosan milyen lesz a végső szöveg, melyek lesznek a kivételek. A magyar szövetkezeti hitelintézeteknek fel kell készülni, és maguknak kell tudni megítélni, hogy a – saját szervezetüknél kibocsátott szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy melyik szavatoló tőke részhez kapcsolt feltételrendszernek felel meg. Reménykedem abban, hogy az erős lobbival rendelkező Szövetkezeti Bankok Európai Szövetségének (EACB) köszönhetően a CRR-ben, és a kapcsolódó technikai sztenderdekben meghatározott kivételek körébe a szavatoló

tőkét illetően bele fogunk mi is férni. Az új szabályozás várható hatásait illetően az integrációban elég különböző a helyzet, amit a mostani hatásvizsgálatban is láttunk. Lesznek olyan intézmények, ahol az új szabályozás feszültséget fog eredményezni, mindenekelőtt a szavatoló tőkét és a tőkemegfelelést illetően. Az új likviditási szabályok várhatóan enyhébb hatással lesznek, de e kérdésben a hatásvizsgálat eredményei kevésbé voltak megbízhatóak. Ebben az is közrejátszik, hogy az előkészítésre nem tudtunk annyi energiát fordítani, mint a Bázel II. szabályozással kapcsolatos hatásvizsgálatnál, és a kérdések megvitatására is sokkal kevesebb lehetőség volt. A takarékszövetkezeteknél az OTIVA által meghatározott 70 százalékos hitel/betétmutató azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a likviditás terén az új szabályozásnak való megfelelés nem fog komoly problémát okozni. Igaz, egyelőre a takarékszövetkezetek kimaradtak a likviditási kockázatot mérő két új magyar jogszabályi mutató mérésének követelményéből, amely mutatóknak való napi megfelelés a bankoknál részben 2012. január 1-jétől, részben július 1-től kötelező. A takarékszövetkezeti hitelintézeteknek az európai szinten egységes likviditási kockázati felügyeleti jelentéseket majd csak 2013-tól kell készíteniük, és a nemzetközileg egységesített likviditási mutatóknak való megfelelést 2015-től a Bázel III kapcsán kell teljesíteniük. – Mennyire érvényesül a szabályozásban a csúcsbanki modell? – Természetesen a Takarékbank számára az új szabályozás hatása egy kicsit másképp néz ki. A szabályozás a csúcsbanki modellt nem igazán ismeri el, de reméljük, hogy még finomodik a követelményrendszer. A csúcsbanki sajátosságok figyelembe vétele eléggé korlátozott, és annak is az alapvető feltétele egy olyan együttműködési forma, amely a szabályozásban meghatározott követelményeket teljesítő, az illeté-

Integráció

kes felügyelet által elismert intézményvédelmi rendszer keretében működik. Jelenleg az OTIVA és a Takarékbank együttesen még nem minősül a szabályozás által elismert intézményvédelmi rendszernek. Reméljük, hogy előbb-utóbb ez be fog következni. – Beavatnál-e minket egy kicsit a nemzetközi szintű feladataidba? – Európában a különböző szervezeti formában működő hitelintézeteknek külön érdekvédelmi szövetségeik vannak, így többek között különálló szervezete van a szövetkezeti bankoknak is. Ez a Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége (EACB – European Association of Co-operative Banks). Az EACB-nek különböző kérdésekben a tagok szakértőiből álló munkacsoportjai működnek. Én a Takarékbank képviseletében a banki szabályozással foglalkozó munkacsoportban (Banking Legislation Working Group) veszek részt. A munkacsoport évente általában 2-3-szor tart ülést, de 2003 óta igen megnőtt az aktivitás, egyre gyakoribbak az ülések száma, s növekszik a munkacsoporton belüli almunkacsoportok (task force) száma is. Emellett az ülések között telefonos konferenciákon és e-mail-eken keresztül is megvitatjuk az aktuális kérdéseket a közös állásfoglalás kialakítása érdekében. A CRD-CRR-n kívül rengeteg téma van jelenleg is terítéken, ezek közé tartozik a betétbiztosítás kérdése. Folyamatban van a betétbiztosításra vonatkozó szabályok átalakítása, és az európai szövetkezeti hitelintézeti csoportok egy része számára nagyon fontos, hogy a szövetkezeti intézményvédelmi rendszereknek, mint biztosítási rendszereknek is elismert legyen a léte. A 100 ezer euró betétbiztosítási plafon az általános, nemzeti betétbiztosításra vonatkozik, de az intézményvédelmi rendszerekben, így a németeknél jelenleg a biztosítás ennél nagyobb mértékű is lehet. A betétbiztosítással külön almunkacsoport foglalkozik. A bankszabályozás mellett az

EACB-nél külön munkacsoportja van a KKV hitelezésnek, a pénzmosásnak, a pénzátutalásoknak is. Ezeknek a munkacsoportoknak a tevékenységét kevéssé ismerem. Az elmúlt két évben tagja voltam az Európai Bizottság bankszabályozásért felelős részlege által életre hívott szakértői bizottságnak (Group of Experts in Banking Issues), amely abban az időszakban működött, amikor az EU Bizottság a CRD IV – CRR jogszabályi tervezetét készítette elő. A szakértői bizottság munkája tavaly befejeződött. Jelenleg részt veszek az Európai Bankhatóság (EBA) mellett működő Banki Érdekképviseleti Csoport (Banking Stakeholders Group) munkájában. Ezt a 30 fős testületet, az EBA-ra vonatkozó rendelet hozta létre. Egyik fő feladata a technikai sztenderdek véleményezése, lehetőleg a konzultációra bocsátás előtt. A csoport évente 4-5 alkalommal ülésezik, az ülések között pedig a tagok telefonos konferenciával és e-mailekkel tartanak kapcsolatot. Mindenki megbízatása 2 és fél évre szól, amely egyszer meghosszabbítható. A nemzetközi munkacsoportokban, munkabizottságokban való részvétel igen érdekes, mivel bele lehet látni az európai mechanizmusokba, döntéshozatali folyamatokba. Érdekeink érvényesítéséhez pedig nem elég nemzeti szinten cselekedni, hanem európai szinten is meg kell próbálni azokat képviselni. Különösen jónak tartom ebből a szempontból az EACB munkacsoport gyakorlatát, ahol általában úgy alakul ki a közös vélemény, hogy az a legtöbb tagnak megfeleljen. Persze mindig van olyan, ahol a többség nem fogadja el, amit egy-egy munkacsoport tag javasol. – Most éppen mi az aktuális feladat az EACB munkacsoportnál, amelyben részt veszel? – Azon vagyunk, hogy javítsunk az előzőekben említett CRD IV és CRR szövegén, amely most még parlamenti / tanácsi szakaszban van. További feladat, hogy az EBA által javasolt, és EU Bizottsági rendeleti

formát öltő technikai sztenderdek a szövetkezeti hitelintézetek sajátosságait kellőképpen tükrözzék. Ezért közös véleményt dolgozunk ki, és továbbítjuk azt az EBA-hoz. A CRRhez kapcsolódóan igen sok technikai sztenderd kidolgozási határideje 2013. január 1. Néhány technikai sztenderd javaslat esetében már meg is indult a konzultációs folyamat. Ezek közé tartoznak a felügyeleti jelentések egy része, valamint a szavatoló tőkével kapcsolatos követelmények. Az elkövetkezendő három évben a CRR és a kapcsolódó technikai sztenderdek témaköréhez tartozó igen sok további feladat lesz. – Hogy látod a hazai takarékszövetkezetek jelenét/ jövőjét? – Amit Magyarországon lazán vettünk vagy nem értettünk meg, hogy a globalizálódó világban a hitelintézeti tevékenység igen technikaigényes, nagyon jelentős ráfordításokat igényel, ahol a skálagazdaságosságnak egyre nagyobb a szerepe. Ha a takarékszövetkezetek önállóak akarnak maradni, és a versenyben is meg akarják állni a helyüket, akkor a skálagazdaságosságot csak az együttműködés révén lehet elérni. A prudenciális megfelelés költségei nem arányosak a mérettel, így a kisintézményeknek sajnos, nagy hátrányuk van. Hiába hangsúlyozzák az „arányosság elvét”, ez sokszor csak „deklaráció szinten” érvényesülhet, mivel a hitelezési tevékenységnek van egy sor olyan sajátos szakmai követelménye, amelyet mérettől függetlenül be kell tartani. Nem szabad elfelejteni, hogy a pénzügyi szektorban kis- vagy közepes intézménynek lenni Európa más országában sem könnyű. A szövetkezeti bankok azonban a közös értékeken keresztül, nagy és erős együttműködő hálózataikkal teljes körű pénzügyi szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, és a válságban is stabil bázist jelentettek. Jó volna ezt itthon is még inkább tudatosítani az együttműködés fontosságának kihangsúlyozásával. 


27

Elkészült a (régi) új irodaház Szerző: Befejeződtek a Pethényi köz építési munkálatai, a TakarékBank 300 dolgozója K. M. hamarosan újra dobozol. Közel egy év után a TakarékBank visszatér megszokott helyére, a XII. kerületi Pethényi köz 10-be. A „HAZAKÖLTÖZÉS” 2012. május 3-án kezdődik, és várhatóan 3 hétig fog tartani. A pakolás, dobozolás nem egyszerre érinti a dolgozókat, hanem több lépcsőben, ütemezetten fog megvalósulni, biztosítva ezzel a zökkenőmentes munkavégzést is. Az eredeti épület 1980-84. között épült a Műszeripari Kutató Intézet (MIKI) Központi Labor számára, 1992-ben másfél szinttel bővítették, így valósult meg teljesen a korabeli terv, mivel az eredeti építkezés során pénzügyi okok miatt ez az épületrész nem készült el. Ezt az ingatlant vásárolta meg később a TakarékBank. 2011. április óta az irodaház teljes átalakításon esett át. A cél az épület meglévő alapterületén a belső terek praktikus és esztétikus kialakítása mellett, egy korszerű és a mai kor követelményeinek megfelelő, gazdaságosan üzemeltethető iroda komplexum kialakítása volt, amely egyúttal tükrözi a bank imázsát. A korszerűsítés érintette a régi külső és belső burkolatokat, nyílászárókat, szanitereket, valamint a kantint. A felújítás során kicserélték a mobiliákat is.

28


TakarékBank hírei

Mindenki legnagyobb megelégedésére az egész irodát légkon dicionálták, így végre búcsút inthetünk a fullasztó nyári délutánoknak. Bízunk benne, hogy az épület műszaki és arculati fejlesztése tükrözi majd a TakarékBank szellemiségét Ügyfeleink, együttműködő Partnereink számára is, és az egységes, korszerű homlokzat kialakításával, új, energiatakarékos, jó hőszigetelő képességű nyílászárók alkalmazásával, illetve az épületszintek belső átalakításával egy színvonalas közösségi- és munkateret alkottak a kivitelezők. Közérdekű információk: A Bank jelenlegi székhelyén (1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3.) található fiók – ideértve az ügyfélpénztárt is – előreláthatóan 2012. május 11-ig működik, ezt követőn az ügyfelek kiszolgálása a korábbi, megszokott címen található irodaházban történik. Tájékoztatjuk továbbá minden tbank.hu; web: www.takarekbank.hu) A Magyar Takarékszövetkeze- ügyfelünket, hogy a TakarékBank Zrt. nem változnak és a postai küldeméti Bank Zrt. címe: 1122 Budapest, elérhetőségei (telefonszám: 06-1/202- nyeket is a változatlan címre, 1525 3777, 06-1/457-8900; e-mail cím: info@ Budapest. Pf. 775 címre küldhetik. Pethényi köz 10. lesz ismét.


29

TKSZ Figyelő  Helyzetjelentés: Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet

Budapest közelsége nem jelent előnyt! Szerző: A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet 1958. július 28-án alakult meg. 2006Váradi ban, az új fóti kirendeltség átadásakor, kettős Károlyi Sándor évfordulót ünneLajos pelt a szektor, így az integrációs szervezetek javaslatára került a fóti kirendeltség falára gróf Károlyi Sándor domborműve, emlékeztetve arra, hogy itt konkrétan ugyan közel 50 évről van szó, de a szövetkezeti gyökerek hazánkban több mint száz esztendőre nyúlnak vissza! A takarék újkori történelmében még egy fontos dátum található: 2004. Ekkor olvadt be a Nagymaros és Vidéke Takarékszövetkezet a veresegyháziakhoz. A TAKARÉKNAK 263 tagja, s 85 fős

dolgozói gárdája van, 14 kirendeltségen. Mérleg-főösszegét tekintve (13,3 milliárd Ft) országos szinten 32-ik az OTSZ-be integrált takarékszövetkezetek között, szűkebb pátriájában, Pest megyében pedig a Monor és Érd után a harmadik legnagyobb a sorban. Vagyis: nagyságát, súlyát tekintve az első egyharmadban található. Betétállományuk 2011 végén 11,5 milliárd Forintot tett ki. Mint általában a takarékoknál, náluk is a lakossági betét a meghatározó, 88 százalék, emellett a vállalkozói 12 százalékot képvisel. Önkormányzati számlavezetésük nincs, ezért tőlük származó betétállománnyal sem találkozhatunk. Mint az elnök as�szony mondja: a nagy önkormányzatoknak ők túl kicsik, a kisebbeknél ugyan már próbálkoztak, de eddig nem jártak sikerrel. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne kíséreljék meg újból és újból a működési körzetükhöz tartozó önkormányzatok számlavezetésének elnyerését. Betétállományuk egyébként kis mértékben csökkent. Ez a nagy kereskedelmi bankok elszívó hatásának „köszönhető”, s ahogy Játékosné Kovács Márta mondja, sokan úgy gondolják, hogy könnyű a Budapesthez közel eső takarékoknak, de ez egyáltalán

30


Játékosné Kovács Márta elnök-ügyvezető nincs így. A nagy bankok agresszív üzletpolitikájából adódik, hogy akciós, vonzó betéti kamatokat kínálnak, csak azért, hogy elcsábítsák a

betéteseket. Betétjeik nagy részét a lakossági ügyfelek 3-6 hónapra kötik le, amit általában folyamatosan meghosszabbítnak.

TKSZ Figyelő

hitel portfolióban megnőtt a rossz hitelek aránya. A térség vállalkozói nincsenek jó bőrben, ez is magyarázza a kisebb volumenű hitelezést. A rossz hitelek között található projekt hitel, s néhány felszámolás alatt álló vállalkozás is. Amíg ezek az eljárások nem záródnak le, addig a hitelállomány minőségét ezek A fóti kirendeltség az ügyletek rontják – teszi hozzá kesernyésen az elnök asszony. Az A hitel/betét mutatójuk nem éri is foglalkoztunk deviza alapú hitele- eredmény alakulásához tartozik az el egészen a 40 százalékot (ponto- zéssel, ezért ilyen irányú veszteség is, hogy a takarék kamatrése nem san 38,9 százalék). A hitel portfóli- nálunk nem keletkezhetett. Igaz az fedezte az elmúlt évben a műköójuk kb. fele-fele arányban oszlik viszont, hogy annak idején sokan dési költségeket, így a képződött meg a lakosság és a vállalkozók elpártoltak tőlünk is, s a kereske- eredmény gyakorlatilag a jutalékos között. A lakossági hiteleken belül delmi bankok által kínált deviza üzletágból származott. A takarék a legnagyobb arányt (54 százalék) alapú hitelt keresték. Sokan jöttek jelentős partnere a Fundamenta a személyi hitel, és az építési hitel a takarékhoz kölcsönért, hogy meg Lakástakarék-pénztár, és a SIGNAL (40 százalék) képviseli. A vállalkozói tudják ejteni a végtörlesztést, de Biztosító. Ebben az évben tervezik hitel főleg folyószámlahitel, Szé- sajnos, sokan közülük vagy fedezeti, a KÖT Biztosítóval való kapcsolat chenyi-kártya hitel és projekt hi- vagy jövedelmi oldalról nem voltak felvételét is. Az informatikában a telek. A végtörlesztési roham náluk hitelképesek. Összességében 88 is jelentkezett, habár kisebb mér- végtörlesztéshez tudtak segítséget tékben, mint más takarékoknál. Én nyújtani, 480 millió Ft összegben. konzervatív üzletpolitikát képvise- Miután a hitelezés után még malek – mondja Márta – ezért mi nem rad szabad likviditás, ezt a Takarékbanknál forgatják, I-betétbe, állampapírokba. Hűséges partnere a Névjegy Takarékbanknak, forgalmazzák a bank befektetési termékeit. JelenJÁTÉKOSNÉ KOVÁCS MÁRTA leg a bank közeljövőre vonatkozó 1986 óta áll a Veresegyház és stratégiáját tárgyalják a takarékszöVidéke Takarékszövetkezet szolvetkezetek, köztük a veresegyházi, gálatában. A magyar szövetkes ennek várható hatásait boncolzeti mozgalom megalapítója, gatják a régió értekezleteken. An�gróf Károlyi Sándor, városában, nyi biztos – húzza alá az elnök as�Fóton született és lakik. Itt járt szony – hogy nem lehet közömbös iskolába, majd Budapesten számunkra a Takarékbank által célul középiskolába. Munka mellett kitűzendő stratégia, hiszen a bank pedig elvégezte a Pénzügyi és nem csupán csúcsbankunk, hanem Számviteli Főiskolát. A takarékmeghatározó üzleti partnerünk is. szövetkezetben a fóti kirendelt A takarékszövetkezet saját tőkéje ség vezetőjeként kezdett dol1,2 milliárd Forintot tesz ki, ebből a gozni. 2002-ben választották részjegy tőke 62,2 millió Ft-ot képmeg elnök-ügyvezetőnek, azvisel. Részjegy tulajdonosaik az elóta irányítja a takarékszövetmúlt évre egy szerény, szimbolikus Boss-rendszert használják 2001 óta, kezet működését. Az OTIVA FB mértékű, bruttó 8 százalékos osz- egyelőre kiszolgálja a takarék igéés Igazgatóság munkájában is talékban részesültek. tevékenykedett, sőt, rövid ideig nyeit nem gondolkodnak váltásban. Adózás előtti eredményük 2011. A takarék nyolc ATM-et működtet. az OTSZ Elnökségében is képév végén 20,4 millió Ft volt. Ez A Takarék Akadémia rendezéséviselte a Pest megyei takarékougyan szerénynek mondható, de ben tavaly átfogó oktatási progkat. Egy felnőtt, 29 esztendős az is az igazsághoz tartozik, hogy az ramot valósítottak meg. Három mérnök-fizikus fia van, hobbija elmúlt évben 125 millió Ft összeg- hónapon át voltak különböző tana színház és az olvasás. ben képeztek értékvesztést, mivel a Folytatás a 32. oldalon




Gróf Károlyi Sándor domborműve

31

TKSZ Figyelő

Folytatás a 31. oldalról folyamok, mint pl. ügynöki tevékenységhez szükséges jogszabályi megfelelés, általános szakmai képzés, befektetési termékek, értékesítés, és kirendeltség vezetői tanfolyamok. Gyakorlatilag a takarék minden munkatársa részt vett valamely oktatáson. Egy gyenge pontot felfedtek: sokat kell még fejlődni az értékesítési technikák elsajátítása terén. Különféle támogatásokra a takarék évek óta éves szinten kb. 1,5 millió Ft-ot költ. Ezek többnyire rendezvények, közösségi csoportok támogatásában valósul meg. Nagy súlyt fektetnek a hagyományőrzés-

re, így évek óta támogatják a Veresegyházon rendezett az „Anyám fekete rózsa” határon átnyúló vers- és prózamondó versenyt, valamint a Fóti Szüret rendezvényt. S a mit hoz a közeljövő kérdésemre az elnök asszony, kissé gondterhelten mondja: sajnos, öregszik a takarék ügyfélköre. Ezért, elsőszámú prioritás a fiatal, vagy fiatalabb nemzedékek megnyerése. Másik célpont: jobban kötni az ügyfelet a takarékhoz, vagyis több terméket kell részére kínálni, s meggyőzni arról, hogy érdemes nálunk bankolni. Az eredmény terén: visszafogott tervezésre van szükség, mert a hi-

tel portfólió tovább romolhat, ezért még ebben az évben meg kell próbálni tisztítani a portfóliót, s megszabadulni a rossz hitelektől. Ehhez persze további értékvesztés képzésére van szükség. Mindezeket a célkitűzéseket persze úgy kell megvalósítani – húzza alá nyomatékosan az elnök asszony – hogy közben, a gazdaságfejlődési prognózist figyelve – túlzottan nagy esély nem látunk sem a lakossági, sem a vállalkozói hitelezés jelentős emelésére. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a fentebb vázolt célok elérése érdekében! 

 Egy óriás a Duna mentén: a DUNA TAKARÉK

Tudatosan visszafogták a növekedést Szerző: Illés Zoltán elnök-ügyvezető egy megállapítással kezdi: elveszítették első helyüVáradi ket a mérleg-főösszeg tekintetében 2011 végén, most csupán a második helyen Lajos állnak, a 68 milliárd Ft-ot kitevő összeggel. Ennek oka az, hogy tudatosan visszafogták a növekedést, annak érdekében, hogy javítsanak különféle mutatóikon. A takaréknak 445 tagja van, az általuk lejegyzett tőke 551,5 millió Ft értéket képvisel. A saját tőkéjük 3,45 milliárd Ft, vagyis a részjegyből származó tőke kb. 15 százalékot tesz ki. Tőkét kellene emelni, viszont ez most eredményágon nem megy, a tulajdonosoknak kellene tőkét behozni, de ennek meg osztalék vonzata lenne. AZ ELŐZETES év végi adatok „megszámolása” most van folyamatban, de az elnök úgy véli, hogy a jelenleg is zajló könyvvizsgálatok után egy szerénynek mondható nyereségről tudnak számot adni. Ennek oka, hogy a takarékszövetkezet az Otthonvédelmi program keretében, a devizahitelüket végtörlesztő 192 családnak fejenként 1,8 millió Ft összegű tartozást engedett el, ami így 345 millió forint kárt okozott a pénzintézetnek. Ezt a drasztikus folyamatot is sikerült túl élnie a takarékszövetkezetnek, de tőke helyzetére is negatívan hatott az eredmény hiány, hiszen

32


nem volt forrás a tőkeképződésre. Az eddigi 52 éves működése során a takarék csak az alapítás évében volt veszteséges (1960-ban 18 000 Ft). A februári adat szerint a TMM1 mutatójuk 11,9, a SREP 9,75, a belső tőke pedig 8,74, vagyis a számok nem rosszak! Értékvesztési rátájuk 12,32 százalék, közel négy milliárd forintot tettek félre értékvesztés plusz céltartalék gyanánt. A 90 napon túli tartozásaik fedezettsége 46 százalék felett van, ami jelentősen meghaladja a takarékszövetkezeti átlagot. De nézzünk meg közelebbről is néhány fontosabb számot. A teljes

betétállomány 53,3 milliárd Ft ös�szeget tett ki, ennek 84,5 százaléka lakossági eredetű. A vállalkozói betétek csökkentek, ami mutatta a gazdasági válság hatását a helyi kis- és középvállalkozói rétegre. A betétállományon belül három milliárdot képviselt a devizában elhelyezett betétek összege. A betétek 30 százaléka takarékszelvényben, 18 százaléka folyószámlán, 28 százaléka pedig lekötött betétekben volt. A tavalyi év jelentős eredménye, hogy sikerült egyre több fiatalt a rendszeres takarékosság útján elindítani, és a 174 középiskola diákjai

TKSZ Figyelő

között meghirdetett számla csomag verseny eredményekét kidolgozni az Y generáció és a Z generáció számlacsomagot, ami a fiatalság teljes körét lefedi. A termékek sikerét bizonyítja, hogy több mint 1.500 fiatal ügyféllel gyarapodott a takarékszövetkezet. A hitelállomány a 2011. év végén 32,4 milliárd Ft volt, ennek 47 százaléka lakossági, 53 százaléka pedig vállalkozói volt. Jóllehet, a Duna Takarék 20 önkormányzat számláját vezeti, de az önkormányzatok súlya úgy a betét-, mint a hitelállományban csekély, az előzőnél 1 százalék, az utóbbinál 0,4 százalék körüli. A hiteleken belül messze a lakáscélú hitelek a meghatározóak, a hitel portfóliónak durván az egyharmadát, tizenegy milliárd forintot teszik ki. A deviza hitel végtörlesztések lebonyolítása, illetve az ehhez nyújtott forint hitelek voltak lényegében az elmúlt év ügyleteinek meghatározói. A Duna Takarék azon kevés takarékszövetkezet közé tartozott, mely komolyan foglalkozott a deviza alapú hitelek nyújtásával. 2006. évben kapcsolódott be az akkori Halászi és az Esztergomi Takarékszövetkezet a deviza hitelezésbe, egyrészt, mert rendkívül sok ügyfelet veszítettek, másrészt mert ezzel bővíteni tudta a termék kínálatát. Ennek oka lényegében az volt, hogy 2002 után meg-



szűnt a lakáscélú támogatott forint hitel. A takarékok csak forint alapon tudtak hiteleket kínálni, ezek viszont a megszűnt támogatások miatt kétszámjegyű kamattal voltak csak elérhetők. A svájci frank, illetve euró alapú hitelek nagy mennyiségben

Névjegy ILLÉS ZOLTÁN 1990 óta áll a Duna

Takarék (lánykori nevén: Halászi Takarékszövetkezet) élén. 1954ben született a Szigetközben, Halásziban, azóta is ott él. Mint mondja, a Rák, a kínai horoszkóp szerint pedig Fa Ló jegyében (lehet, hogy ez adja jó étvágyát?). Tanári diplomát szerzett, mestersége szerint matematika-fizika tanár, s ezt váltotta fel 1990. június 1-én tartott tavaszi közgyűlésen a Halászi Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetői posztjára. Egyébként édesanyjától vette át a stafétabotot, aki a takarékszövetkezet

megalakulásától, 1960. szeptember 1-től állt a takarék élén. Két felnőtt fia van (32 és 28 évesek). Hobbija az olvasás és az északi gyaloglás (nordic walking), a szőlő és borkészítés, pálinkafőzés. A takarékszövetkezetek integrá ciós csúcsszervei munkájában intenzíven részt vett. Az OTIVA 1993-as megalakulásakor annak első alelnöke, a Takarékbank privatizációjakor részt vesz a DG Bankkal tárgyaló delegáció munkájában, de a Takarékbróker és a Takinfo irányításában is szerepet vállalt.

rendelkezésre álltak a külföldi anyabankokkal rendelkező kereskedelmi bankoknál, melyek akár önrész nélkül is, egymással versenyezve, ontották a deviza alapú lakáshiteleket, de más célokra is nyújtottak kedvező kamatozású kölcsönöket. Nos, e folyamat eredményeként, a takarékszövetkezetek nagy piaci veszteséget szenvedtek, hitelezésük, főleg a lakáscélú hitelezés, jelentős mértékben visszaesett. Ekkor kezdtek el gondolkodni azon, hogy lépni kell, s meg kell teremteni a deviza alapú hitelezést. Ez csak a nagyobbaknak „sikerült”, így a Dunának is. Természetesen akkor senki nem gondolhatott arra, hogy a klasszikus hitelezési kockázat mellett 2011-ben belép majd egy kormányzati kockázat is, az egy 5 éve kötött 20 éves jogügyletet felül ír, és jelentős azonnali veszteséget okoz a pénzintézetnek. Tavaly több mint 500 olyan ügyfele volt a DUNA Takaréknak akik, az Otthonvédelmi TörFolytatás a 34. oldalon


Illés Zoltán elnök-ügyvezető

33

TKSZ Figyelő

Folytatás a 33. oldalról vény alapján jogosultak voltak deviza hitelük végtörlesztésére. Közülük 308 jelentkezett be végtörlesztésre, s 192-en valóban végtörlesztettek is, 1,3 milliárd Ft összegben. A takarékszövetkezet saját ügyfelei közül 61 esetben adott forint hitelt, a többinek erre nem volt szüksége, készpénzben végtörlesztettek. A jelenlegi állapot szerint, deviza alapú kölcsönök utáni végtörlesztésen 345 millió forintos veszteséget könyvelt el a Duna Takarék. Úgy számolják, hogy az árfolyamgát és a gyűjtőszámla konstrukció 2012. év során további 100 milliós veszteséget okoz majd. A devizahitel végtörlesztés negatív oldala mellé szerencsére pozitívumok is kapcsolódtak. A folyamat néhány hónapja alatt 611 új ügyfelet szereztek, s részükre 5,3 milliárd forint összegben nyújtottak kölcsönt! Ennek köszönhető az, hogy az év végi hitel/betét 60,7 százalékos mutató 2012. február végére

Illés Zoltán úgy gondolja, hogy a világgazdaság lassan kikerül a válságos időből, helyreáll a kölcsönös bizalom, nőni fog a foglalkoztatottság, s ezáltal gyarapodik az emberek jövedelme is. 68 százalék fölé kúszott! Tehát az új ügyfélszerzés szempontjából óriási lehetőség volt a végtörlesztés, hiszen „előmelegített” több éve problémamentesen törlesztő, jó ügyfeleket lehetett szerezni,. Úgy számolják, hogy az elszenvedett veszteség 2-3 év alatt megtérül, az új ügyfeleket meg tudják tartani, sőt, jó esély van arra, hogy további termék értékesítéssel növelni tudják jutalék bevételeiket. Ugyancsak 2011-ben, a kamatrésből 2,2 milliárd Ft-os jövedelme származott a takarékszövetkezetnek, ami fedezi az 1,9 milliárd forintos működési költségeket. Jutalékos

34


ügyletekből 630 millió Ft-os eredmény keletkezett. Az elért pénzügyi eredményből a takarék jelentősen növelte tartalékait, több száz millió forinttal a kockázatok mögötti értékvesztést. A 2012. évre kamatkülönbözetből 2,6 milliárd Ft-os eredménnyel számolnak, a jutalékos eredményt pedig a 2011-eshez hasonlóan, 640 milliós nagyságrendben tervezik. A 2012. évi tervek teljesítése érdekében növelni szándékozzák a hitelezés volumenét, a folyószámlák és a hitelkártyák és a tranzakciók számát. Folyamatosan foglalkoznak új vállalati ügyfelekkel is. A 2011. évi szervezeti átalakulások egyik mérföldköve volt az Értékesítés Támogató Igazgatósága felállítása és az igény alapú értékesítés elindítása. A kiemelt cél az, hogy minél több terméket legyenek képesek értékesíteni, növeljék a tranzakciók számát, ezáltal nagyobb bevételre tegyenek szert. Az elmúlt évtizedek, az ügyfelek kitartó bizalma és tisztességes munkánk eredményezte azt, hogy a DUNA Takarékszövetkezet társadalmi elismertsége rendkívül jó, amit mi azzal is erősít, hogy a megtermelt eredményből jelentős összegeket fordít vissza a környezetében tevékenykedő szervezeteknek, közösségeknek, támogatva ezzel működésüket, tevékenységüket, rendezvényeiket. Ezt a nem könnyű és váratlan nehézségeket hozó 2011. éviben is igyekeztek megtenni.

Jelentősen elkötelezték magunkat a sportolók és sportegyesületek felé, segítik a fiatal tehetségeket. Büszkék a támogatott élvonalbeli klubcsapatok sorozatos jó eredményeire. Győrben támogatják az elképesztő sikereket elérő női kézilabdacsapatot, a futsal csapatot. A DUNA Takarékszövetkezet a VIDI Bankja, hiszen már négy éve számlavetési, üzleti és partneri kapcsolatban vannak a Fehérvár FC-vel. Termékpalettájukat is több olyan termék színesíti, mely az ifjú tehetségeknek és a sportbarátoknak szól. A Vidi és a Csak az ETO Számlacsomag a székesfehérvári futballimádóknak, valamint a Győr környéki kézilabda fanoknak szól. Az ifjú sporttehetségeket ETÓKA Számlacsomaggal szeretnék oktató és támogató céllal a pénzügyi világ rejtelmeibe bevezetni. Számukra is dicsőség, ha az általuk támogatott sportolók, sportegyesületek elérik céljaikat, és példamutató erőfeszítéseiket győzelemre váltják a DUNA Takarék segítségével. Illés Zoltán úgy gondolja, hogy a világgazdaság lassan kikerül a válságos időből, helyreáll a kölcsönös bizalom, nőni fog a foglalkoztatottság, s ezáltal gyarapodik az emberek jövedelme is. A DUNA Takarék természetes tovább kívánja folytatni expanzióját, de azt megfontolt, a körülményeket és a lehetőségeket áttekintő, de határozott lépésekkel. 

TKSZ Figyelő  A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezetnél jártunk

„Egyenes derékkal…” Szerző: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 6 ezer km2 területű, lakosságát teCsépány kintve a 3. legnépesebb megye – Pest és Borsod után – a maga 560 ezer György főjével. Összesen 229 település van a megyében. A Fehérgyarmati Kistérség 700 km2, majdnem másfél budapestnyi területű, 39 ezer fő lakosa van, 49 települést foglal magába. A több mint ezeréves Fehérgyarmat román, ukrán, magyar hármas-határ közvetlen közelében, a Tisza és a Szamos szomszédságában helyezkedik el, lakosainak száma mintegy 8 ezer fő. Itt a székhelye a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezetnek, ahol Debreczeniné Olajos Katalin elnök-ügyvezető asszonnyal beszélgettünk múltról, jelenről. A TÖBBIHEZ képest viszonylag ké-

sőn, csak 1968-ban alakult meg a takarékszövetkezet, azután pedig mintha felgyorsultak volna az események. – Ma már nehéz megmagyarázni, miért több mint 10 évvel a jogszabály megjelenése után kezdett szerveződni a Takarék megalakítása. Talán nincs is különösebb indok. Azt szokták mondani, hogy itt a végeken minden később ér el. Valószínű, hogy az emberek nem voltak akkor elég fogékonyak a szövetkezeti hitelintézet alapítására. A jogelőd Jánkmajtis és Vidéke Takarékszövetkezet 1968-ban szerveződött, a tevékenységét 1969 januárjában kezdte 7 kirendeltséggel. 1997-ben a Tarpa és Vidéke Takarékszövetkezettel egyesültünk, ekkor vettük fel a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet nevet, a kirendeltségek száma 12-re bővült. 1999-ben a Vásárosnamény és Vidéke Takarékszövetkezet is a Takarék része lett, így már 18 kirendeltséggel folytatta működését. A vajai Nyírségi Takarékszövetkezet 5 kirendeltségét 2005 őszén vásároltuk ki, majd 2006 tavaszán olvadtak be a takarékszövetkezetbe. Jelenleg 20 kirendeltséggel és 2 betétgyűjtő pénztárral dolgozunk. A közvetlen környezetünkben csak kisebb takarékszövetkezetek működnek. Kijelenthetjük, hogy viszonylag jó helyen vagyunk az



ukrán és a román határ mentén. Kirendeltségeinkkel szinte behálózzuk a megyénk keleti tájegységeit a szatmári, beregi, nyírségi területek jelentős részét. – A pénzügyi szolgáltatás területe, a reálgazdaság hogyan alakult nálatok? – A mi területünk gazdasági motorja mindig is a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások voltak. Kétségtelenül a mezőgazdaság működik ma is, az ipari

termelés itt nem volt jellemző és most sem az! A gazdák megvannak, szerencsére kitartanak. Mind a szántóföldi növénytermesztés, mind a gyümölcstermelés folyik, az állattenyésztés illetve az állatállomány azonban a korábbi hibás gazdasági döntéseknek köszönhetően jelentősen visszaesett. A nagygazdaságok – Tsz-ek, állami gazdaságok – itt is megszűntek, az ’50-’60-as években ültetett almafák jelentős részét kivágták, de 1994-2004 között újra, Folytatás a 36. oldalon


Debre czeniné Olajos Katalin

35

TKSZ Figyelő

Folytatás a 35. oldalról jelentős telepítések folytak. Az itt élő emberek vérében benne van egyfajta fanatikus ragaszkodás a földhöz, a gazdálkodáshoz, amely szinte öröklődik, még akkor is, ha a körülmények – elemi károk, a feldolgozóipar hiánya, vagy a nyomottak árak – veszélyeztetik a megélhetést. Az elmúlt 10 évben talán 3 olyan esztendő volt, amikor térségünket nem érte valamilyen természeti csapás. Ez a sorozat az elmúlt esztendőben sem szakadt meg, ugyanis 70-100% közötti fagykárt szenvedtek el a termelők. Ennek ellenére, a tavalyi GDP növekedés az ipari exportnak, pontosabban a jármű- és járműalkatrész-exportnak, és a mezőgazdasági termelésnek volt köszönhető majdnem fele-fele arányban. Mi 2000-2006 között értünk el viszonylag jó eredményeket, mint pénzügyi szolgáltatók, mert a me-

és a töretlen beruházási kedvnek tulajdoníthatón. Mindehhez bankszámlára és természetesen hitelre is szükség volt. Bekapcsolódtunk minden, a Kormány által meghirdetett hitelprogramba, hogy minél szélesebb legyen a termékpalettánk, és ezzel is helyzetbe hozzuk a termelőket. A forgalmunk és az eredményünk is megugrott, „jól szaladt a Takarék szekere”. – A behatárolt időtartam azt jelezi, hogy valami megváltozott. Mi történt? – Sajnos 2005-2006-ban született néhány rossz döntés, amelynek a mai napig is viseljük a következményeit. Bizonyos események nagy nyilvánosságot kaptak. A Nyírségi Takarékszövetkezet a problémái miatt gyakorlatilag fel lett darabolva. Ebből a mi takarékunk vásárolta ki a legnagyobb részt. A portfólió jelentős része



A központi épület is megújult

36

zőgazdaság összességében működött a gépbeszerzésre, épületek, építmények, telephelyek létesítésére, az ültetvények telepítésére szóló bőséges pályázati lehetőségnek


azonban kedvezőtlen összetételű volt. Zömmel olyan hitelállományt kaptunk, amelynek nagy része már bedőlt, vagy bizonytalan volt, majd a maradék megtérülése is kétsé-

gessé vált. Sajnos, ebből adódóan azóta is minden évben jelentős értékvesztést kell elszámolnunk. Az OTIVA a kivásárlást tőkejuttatással segítette. A 2008-as tisztségviselői választást követően a közgyűlésen hozott határozatok megtámadása miatt a cégbíróságon másfél évig a változások nem kerültek bejegyzésre. Ez óriási terhet jelentett a vezetésnek azon túlmenően, hogy nagyon sok hiányosságot kellett pótolnunk. Szavakban ki sem lehet fejezni, azoknak a napoknak, hónapoknak a ránk nehezedő nyomását. A 2008-ban indult, és a mai napig tartó gazdasági, pénzügyi válság egyik legnagyobb problémája, hogy az ingatlan piac szinte megállt. Hiába van hűtőház, konzervüzem, telephely vagy más ingatlan az ügyletek mögött, nem lehet eladni. Jó esetben megvan az eszköz a maga természetében, csak nem tudjuk pénzé tenni, ez pedig a hitel megtérülését évekre elodázza. A PSZÁF 2010 második felében átfogó vizsgálatot végzett takarékszövetkezetünknél a 2008. január 1-től 2010. március 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A takarékszövetkezetet nem marasztalták el. Az OTIVA 2010-ben a „Felzárkóztató Tőkeprogram” elnevezésű pályázati felhívására takarékszövetkezetünk által benyújtott pályázatra 200 M Ft alárendelt kölcsöntőkét jutatott. – Miben rejlik a Takarékszövetkezet erőssége? – Földrajzi elhelyezkedésünkben, területi adottságunkban, illetve abban, hogy a környező városokban és kisebb-nagyobb településeken kiterjedt hálózattal állunk az ügyfeleink szolgálatára. Igyekszünk megfelelni úgy a lakosság, mint a kis- és középvállalkozások valamint az önkormányzatok elvárásainak. Az itt dolgozó kollégák ügyfélcentrikus szemléletűek, emberileg megértőek, szakmailag felkészültek. Személyre szóló kiszolgálást nyújtunk,

TKSZ Figyelő

amely népszerű és kedvelt a mai rohanó, személytelen világunkban. A vidéki emberek általában a takarékszövetkezetet preferálják. Én bízom benne, hogy az elkövetkezendő időben azok közül sokan, akik bizonyos szolgáltatások miatt a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váltak, megértik az idők szelét, és átpártolva a mi szolgáltatásainkat fogják igénybe venni. Jó példa volt erre a devizakiváltó-hitel, melynek kapcsán közel 100 új ügyféllel teremtettünk üzleti kapcsolatot. A jövőt abban látom, hogy még több gazdálkodó fogja felismerni, hogy igenis a takarékszövetkezet a Vidék Bankja! – Melyek a Takarék főbb számai? – A mérlegfőösszegünk 11,6 Mrd Ft, a betétállományunk 9,8 Mrd Ft, a bruttó hitelállományunk 5,4 Mrd Ft, a saját tőkénk 800 M Ft. Jelentős ügyfélkörrel rendelkezünk, a háztartási ügyfelek száma megközelíti a 22 ezer főt, a vállalkozások száma jelenleg 2 ezer. 45 önkormányzati számlát vezetünk. ATM-ek száma 7 db. A nagyobb kirendeltségeink itt Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Vaján, Vásárosnaményban Jánkmajtison és Tarpán működnek. A többi kirendeltségünk és a két betétgyűjtő pénztárunk a környező, kisebb-



nagyobb lélekszámú településeken vannak, a betétgyűjtő pénztáraink mindössze 4-4 órában dolgoznak. – Mekkora a dolgozói létszám és milyen az összetétele? – A dolgozói létszámunk 79 fő, ebből négy férfi dolgozónk van. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 21 fő. A központi létszámhoz 13 fő tartozik. Az átlagéletkor kb. 45 év, az idősebb korosztály nyugdíjba vonulásával és a fiatalabb korosztály megjelenésével a korös�-

Névjegy – Debreczeniné Olajos Katalin Született: Nyíregyháza, 1961. 07. 25. Tanulmányok: Takarék Akadémia, Mesterkurzus; Bankárképző: Banki Tanácsadó, Bankszakértő (FEBI); Perfekt Zrt. Mérlegképes könyvelő; Zalka Máté Gimnázium, Fehérgyarmat, gimnáziumi érettségi; Szakképzettségek, szakképesítések – népművelő, képesített könyvelő, számítógép-kezelő, kereskedő vállalkozó, aranykalászos gazda, mezőgazdasági technikus.

Munkahelyek: 2008– Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet, elnök-ügyvezető; 2001-2008. Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet, aktív üzletágvezető; 1992-2001. Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet, könyvelő; 1989-1992. Egyesült Erő Mg. Szövetkezet, könyvelő; 1987-1989. Bajcsy-Zsilinszky Mg. Szövetkezet, pénzügyi előadó; 1985-1987. Központi Statisztikai Hivatal, munkatárs; 1982-1985. GYES; 1980-1982. Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ, árelőadó.

szetételre nem lehet panaszkodni. Jómagam 50 fölötti vagyok, a kollégák között már az idősebbekhez tartozom.

Belső enteriőr

– Milyen a testületek összetétele, hogyan születnek meg a döntések? – A hétfős igazgatóságunk és az ötfős felügyelő bizottságunk ös�szetétele heterogén. A tisztségviselők között van nyugdíjas, mezőgazdasági vállalkozó, orvos, jogász, polgármester stb. Úgy érzem, a döntések, minden esetben szakmai megfontolások alapján születnek. A vélemények sokszor, sok esetben keményen ütköznek, amelyek mindig a takarékszövetkezet érdekeit szolgálják. – Hány tagotok van és mennyi a részjegy? – A 1997 és az 1999-es egyesüléseket követően több mint 11 ezer tagot tartottunk nyílván, majd a részjegy 6 ezer forintra történt emelése után az akkori tagok jelentős része nem egészítette ki a részjegyét, így a taglétszámunk 207 főre csökkent. 2007-ben egy belépési hullám révén alakult ki a jelenlegi 364 fős taglétszám. Folytatás a 38. oldalon


37

TKSZ Figyelő

Folytatás a 37. oldalról – Hogyan lehet felvenni a versenyt a kereskedelmi bankokkal? – A Takarékok a kereskedelmi bankokkal már felvették a versenyt, hiszen bizonyos területeken – betétgyűjtésben, kkv-hitelezésben, mezőgazdasági hitelezésben, önkormányzati hitelezésben,

nagyobb szakmai hozzáértéssel kell kezelni. Az ellenőrzéssel hogy állsz? – A takarékszövetkezet belső ellenőrzési rendszere a Hpt. előírása szerint működik. A Felügyelő Bizottság látja el az ellenőrzés szakmai irányítását, de részt vesz az ellenőrzési munkában is. A belső ellenőrzés

Mérlegfőösszeg, betétek és br. hitelek alakulása

12 000,0 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 MFŐ M HUF Betétek M HUF Br. hitelek M HUF

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

9 160,4 7 837,3 5 447,4

10 181,7 8 595,9 7 508,8

10 190,8 8 617,0 6 556,4

11 310,2 9 550,2 5 439,4

11 558,3 9 785,2 5 353,8

bankautomaták üzemeltetésében, hálózati darabszámban – átlag feletti eredmény értek el. A számítástechnikában, a szolgáltatási palettában sokat fejlődtek. A folyamatos fejlődéssel azonban lépést kell tartanunk. A pontos munka, a szakmai felkészültség, a gyorsaság az ügyintézésben elengedhetetlen követelmény a jövő szempontjából. Nálunk a döntések helyben születnek, az ügyfelek tevékenységét és gazdálkodását ismerjük, a jó kommunikáció nemcsak technika, hanem emberi erőforrás kérdése is. Mi azonos közegben élünk, azonos közeget képviselünk, ezáltal ügyfeleink is nyitottabbak. A bizalomra vigyáznunk kell. Ebbe kell belekapaszkodnunk, mert az elkövetkezendő időben még nagyobb igény fog mutatkozni a szakmaiság mellett az emberközpontúságra.

az elfogadott éves munkaterven felül a belső csalások kiszűrésére további szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez. Első perctől kezdve eltökélt szándékom volt, hogy a működésünk minden területét, akár többször is, ellenőriznünk kell. Az ellenőrzés megállapításait rendszeres utóellenőrzések követik. Az ellenőrzésnek célja továbbá az is, hogy a feltárt hibákat és hiányosságokat takarékszövetkezeti szinten egységesen javítsuk a biztonságos és minőségi munkavégzés érdekében. Az ellenőrzés megállapításai hatékonyan segítik az ügyvezetés munkáját.

– Tervezel-e további egyesülést? – Nem. Feltéve, ha a jogszabályi változások ezt nem teszik szükségessé. Igaz, én mindössze negyedik éve vagyok elnök-ügyvezető. Egyikmásik kollégámhoz képest ebben az – Egy hitelintézetnél minden terü- értelemben fiatalnak mondhatom letet komolyan kell venni, a leg- magam, ugyanis nagy többségben

38


kettő-három esetleg több cikluson át vezettek takarékszövetkezetet. Ezek a kollégák a függetlenségüket önszántukból valószínűleg nem fogják feladni, így a szorosabb együttműködés, az esetleges fúzió kérdése számukra sem kiemelt fontosságú, ezért ez nincs napirenden. – Mit lehet Rólad tudni? – Ebben az évben lesz 20 éve, hogy itt dolgozom a Takaréknál. Egy 570 fős településről, Kisszekeresről járok be Fehérgyarmatra, egyébként Jánkmajtison születtem. Szeretem a vidéki életformát, itt élek a 28 éves fiammal és férjemmel. Családi gazdaságunk van, szántóföldön termelünk, van gyümölcsösünk és erdőnk. Férjem agrármérnök, fiam mezőgazdasági technikus. Ebben a gazdaságban, ha időm engedi, én is kiveszem a részemet. A szövetkezeti forma azonban végigkísérte az életemet. A Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ volt az első munkahelyem, majd egy termelőszövetkezetből jöttem át a takarékszövetkezetbe, ahol 1992 októberében könyvelőként kezdtem. Mivel Jánkmajtison a központ és a kirendeltség együtt volt, ezért a hos�szú évek során minden területen tapasztalatot szereztem. A kirendeltségben két ügyintéző, és egy pénztáros dolgozott. Ha sok volt az ügyfél, vagy valaki elment szabadságra, akkor nem csak a pénztárba, hanem a „front office”-ba is be kellett ülni. A FEBI-t végeztem el a Bankárképzőn, és mérlegképes könyvelői végzettségem van, számos egyéb szakmai képesítés mellett. Amikor megválasztottak, akkor már 16 év, pénzintézetnél folytatott gyakorlatom volt. Tisztában voltam vele, hogy a választáson dől el az eredmény, nem a hatalomért szálltam ringbe, és nem tíz körömmel ragaszkodtam hozzá. Szolgálatra szegődtem azért, hogy a tagságunkat, a munkatársaimat és az ügyfeleinket képviseljem. A jövőben gondolkodtam, a fennmaradásunk és az elért

TKSZ Figyelő

eredményeink megtartása volt a célom. A legjobb szakmai tudásommal, emberi igyekezetemmel végzem a munkámat ma is. Egyenes észjárású, szókimondó ember vagyok, azt mondom, amit érzek és gondolok. „Én egy szatmári ember vagyok!” Úgy vélem, ez lényegesen többet hoz, mint amennyit visz… Születtek kemény döntések az eltelt időszakban. Ezeket a döntéseket természetesen közösen, a vezetéssel együtt hoztuk meg, és amelyeket ezen túlmenően, a lelkiismeretemmel is mindig megbeszéltem. Pillanatnyi felindulásból nem cselekszem. Mérlegre téve eddigi döntéseimet, hibáimat, jelenleg is „egyenes derékkel állok az emberek elé”. A Takarék c. újságot szívesen olvasom, a kollégákkal ritkán találkozom, így kíváncsian várom mi történt a szűkebb vagy távolabbi környezetünkben. Én is, mi is ehhez a családhoz, az integrált takarékszövetkezeti közösséghez tartozunk. Ennek múltja van, a tradíciója pedig tovább él, amit szívesen ápolok. Ezért nem vagyok igazán divatos ember, mert ezekhez az elvekhez ragaszkodom. Ma már ez nem divat, és szerintem nincs ez így jól. – Milyen a megyei együttműködés? – A megyei szövetség sajnos megszűnt, pedig itt mindenki OTSZ /OTIVA-tag. Jelenleg is nyolc takarékszövetkezet működik a megyénkben. Leginkább a kitüntetések végett szoktunk összejönni, ahol eddig mindig megegyeztünk, tartjuk magunkat egyféle megállapodáshoz. Én úgy érzem, hogy nem csak a megyei, hanem a régióban dolgozó többi kollegával is jó a kapcsolatom. – Befektetők, bankárok kerestek-e benneteket? – Természetesen mi sem maradtunk ki ebből, sőt többször is visszatérő jelleggel kerestek bennünket olyanok, akik jelentős ös�-

szeggel szálltak volna be a Takarékba. Az első elutasítás után is újra érdeklődtek, hogy nem gondoltuk-e meg magunkat? Ha az ember eltökélt, és kiáll az elvei mellett, akkor nem hajlik el. Ugyanakkor különböző bankok is megkerestek forrásgyűjtési szándékkal. Számoltunk, és úgy láttuk jónak, hogy a biztosat a bizonytalanra nem cseréljük. Nem tudom, ki, hogy van vele, a TakarékBank ugyan nem ígér sokat, de az legalább biztos! Az ügyfelek pénzét kockázatos ügyletekbe fektetni nem szabad.

módon, ahogy ezt egyesek teszik. A részvénytársaságnál valaki mindig többet akar, valaki mindig elégedetlen vagy nem ismeri az önkontrollt. Ott minden a pénzről szól! Nekem szimpatikus a szélsőségektől mentes középút. A szövetkezet számomra egy egységet, egy olyan közösséget jelent, ahol a tagok egyenrangúak, és sokkal humánusabbak. Én nem úgy szeretnék élni, hogy mindenáron az általam is jól ismert emberek fölé, vagy elé helyezzem magam, és kizárólag saját vagy szűkebb környezetem

ST, ÉV, CT, AEE alakulása M HUF

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 ST ÉV CT AEE

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

729,0 757,6 57,3 50,2

751,0 792,4 57,9 40,3

773,0 825,3 55,8 26,5

794,1 917,5 80,3 24,9

798,2 912,9 164,1 4,1

– A szövetkezeti vagy a részvénytársasági formát preferálod? – Természetesen a szövetkezeti formát, ez nem kétséges. Gróf Károlyi Sándornak a 100 évvel ezelőtti üzenetével tudok azonosulni, mely szerint „A haszonszerzésre túlságosan koncentráló kapitalizmus és a haszonszerzésre képtelen szocializmus között van egy működőképes forma, és ez a szövetkezet!”, amelyet a kibontakozást szolgáló legjobb társadalmi, gazdasági formáció kapcsán ajánlott. Én úgy érzem, hogy a részvénytársaság minden döntésében megjelenik, hogy abban mi a tulajdonos vagy a tulajdonosok haszna. Természetesen mi is a haszonból élünk, de nem olyan direkt és mértéktelen

személyes érdekeit preferáljam. Mi más alapokon állunk, másként működünk, mások a céljaink. A célok, az elvek, az értékek nem változtak! Az emberek, vagy közülük sokan változtak, engedtek a csábításnak, a pénz mindenhatóságának, és nem voltak képesek kordában tartani a tulajdonlási vágyukat. Szerintem nem szabad ennyire a pénz világába belemerülni. Nekünk van múltunk, itt vannak a gyökereink, boldogulunk a jelenben, akkor minden bizonnyal jövőnk is lesz. Ha nem tartjuk tiszteletben feladatainkat, küldetésünket, akkor lemorzsolódunk vagy bedarálnak bennünket. A felfogásunk torzul vagy már eltorzult, amelybe nem szabad beletörődnünk. 


39

Takarék Akadémia

TÁMOP 2.1.3. A-B-12

Munkahelyi képzések támogatása Takarékszövetkezeteknek a Takarék Akadémia teljes körű szolgáltatásával!

MOST, vagy…!

+

=

+

Oktatásra fordított 1 Ft kiadáshoz akár 2 Ft támogatás? FIGYELEM! Takarékoskodjunk – az idővel is! Akik már felvették a kapcsolatot a Takarék Akadémiával a TÁMOP pályázat ügyében, ne olvassák tovább ezt a tájékoztatást, mert már mindazt ismerik, ami ezután következik – sőt! Ennél többet!

Ha az Akadémiával működsz együtt: • Ár/érték arányban a legjobbat kapod! (Megjegyzés: A leendő nyertesek a pályázat beszerzési eljárása során, a kötelezően bekérendő legalább 3 ajánlat között bizonyosan találkoznak az akadémia kínálatával.) • Modulárisan kimunkált képzéseinkből a takarékszövetkezet céljaihoz igazodóan, a munkatársak meglévő tudásához, gyakorlatához legjobban illeszkedően magad építheted fel a következő két év képzési tervét! • Külföldi képzési lehetőség különböző témakörökben! (Megjegyzés: képzési csomagban ajánljuk.) • Olyan konstrukciót ajánlunk, amely biztosítja, hogy az előfinanszírozási szakaszban sem terhelik a takarékszövetkezet számvitelben kimutatott eredményét! • Nem feledkezünk meg az önhibájukon kívül esetleg pályázati forrást nem, vagy csak részben elérő Partnereinkről sem! • A pályázatod tartalmi értékelési eljárásában szerezhető pontszámok esetében az akadémiánál a minimális cél: a maximális pontszám!

Minél többet költesz az akadémiánál képzésre – annál több lesz a nyereséged?

Megfejtés elérhető: a 06-20/970-95-59 telefonszám felhívásával 40


Takarék Akadémia

MÉG NEM KÉSŐ!

(a pályázat május hónap folyamán nyújtható be) Ne felejtsd!

A mai döntésed 2 évre szól Ügyintéző: Nagy Krisztián Takarék Akadémia e-mail: [email protected] tel.: 1/488-0875 mobil: 06-20/332-4771 www.takarekakademia.hu

Hasznos pályázati információk a Takarék Akadémia honlapján a „Pályázati GYIK” rovatban! A Takarék Akadémia pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatásai: • pályázatírás – ingyenes • belső képzések megszervezése, pályázati követelményeknek megfelelő adminisztrációja, képzési programok dokumentálása – ingyenes • „Pontvadász” informatikai segédprogram rendelkezésre bocsájtása – ingyenes • kalkulációs szoftver a képzési programok optimalizálásához – ingyenes • pályázati menedzsment – Takarék Akadémia felelősségvállalási garanciával – garanciadíj: nincs


41

Kitekintés  Hírek Brüsszelből

EACB tavaszi elnökségi ülése Szerző: Idén március 16-án rendezték meg az Európai Szövetkezeti Bankok SzövetségéPapp nek (EACB) tavaszi, elnökségi ülését. A legfontosabbnak tartott téma az Európai Dániel Uniós pénzügyi szervek és uniós képviselők felé történő lobbi tevékenység megerősítése. Eszerint a Szövetség erősíteni szeretné a pénzügyi szektor felügyeletét, növelné a bankbetétesek védelmére hozott szabályozásokat, megerősíttetné a tőkekövetelményeket a bankok számára, szigoríttatná a kockázatos tőzsdeügyleteket, sürgetné az audit és könyvelési szabályok reformját, valamit átláthatóbbá tenne számos, nemzetközi pénzügyi tranzakciót.

Európa Parlament épülete

Atomium A LOBBIZÁS hatékonyságának ér-

dekében az EACB szakértő munkatársai heti rendszerességgel találkoznak a parlamenti képviselőkkel, akik később a törvényalkotásban részt vesznek. Sajnos azonban, az EACB munkatársainak is szembesülnie kellett azzal, hogy az uniós parlamenti képviselők sem ismerik kellő mélységben a szövetkezeti mozgalmat, nincsenek tisztában a kereskedelmi és szövetkezeti bankok közötti különbségekkel, s nem mindig tudják, hogy milyen típusú pénzintézetnél bonyolítják pénzügyeiket, így egy program kidolgozásába kezdtek, amely alapján tájékoztatnák és érdekeltté tennék a képviselőket a szövetkezeti-

Manneken Pis

42


ség megismerésében és reklámozásában. Jelenleg a banki szolgáltatások díjazásának átláthatóságáról készül törvény, amelynek célja az egyszerűsítés és valamelyest egységesítése a díjaknak. Miután a szövetkezeti tagok és ügyfelek védelme kiemelt feladat idén, az EACB kikérte más szervezetek álláspontját is a törvényjavaslat kapcsán, hogy aztán egységesen lépjenek fel a javaslataikkal. Fontos, hogy az új kis-, és középvállalkozásokról szóló törvény kimondja, hogy méretétől függetlenül bármelyik bank hozzáférhet uniós forrásokhoz. Az Európai Befektetési Bankkal közösen munkacsoport alakult, hogy a kisebb

Kitekintés

Grand Place – Grote Markt

Brüsszeli városháza éjjel A szövetkezetek évének kikiáltott 2012 legnagyobb brüsszeli programja, az április 25-én, az Európai

Berlaymont épülete – az EU Komisszió székhelye szövetkezetek is igénybe vehessék a Befektetési Bank forrásait. Több sikeres tárgyalás zajlott a Szövetség és az Európai Bankfelügyelet (EBA) között. Ezeken megvitatták a szövetkezetek helyzetét, a rájuk háruló, az EBA által kívánatosnak tartott feladatok teljesítésének arányosságát, valamint a rendszeres kapcsolattartás lehetőségét. De a külső feladatok mellett, az EACB-n belüli feladatok is szabályozásra kerülnek. Idéntől pontosan

meghatározott kritériumok alapján vállalhat valaki a Szövetség munkacsoportjaiban elnöki tisztséget. Emellett pontosan meghatározásra került, hogy miután európai szövetségről van szó, milyen szempontok szerint válhat nem uniós ország taggá. Ez azért érdekes, mert a Szövetségnek három, nem uniós tagja van: Svájc, Kanada és Japán. Most pedig a fejlett és jól működő délkoreai szövetkezeti bank szeretne csatlakozni.

Több sikeres tárgyalás zajlott a Szövetség és az Európai Bankfelügyelet (EBA) között. Ezeken megvitatták a szövetkezetek helyzetét, a rájuk háruló, az EBA által kívánatosnak tartott feladatok teljesítésének arányosságát, valamint a rendszeres kapcsolattartás lehetőségét. Parlamentben megtartott egy hetes rendezvény lesz. Reméljük, még többen megismerik közös, európai mozgalmunkat! 


43

Kitekintés  Szakmai tapasztalatcsere

Utazás Schwäbisch Hall-ba a Fundamentával Szerző: „FUNDAMENTA – Alap, amelyre építhet”– szól a Takarékszövetkezeti Integrációnk Dr. Kiss legnagyobb jelentőségű partnerének szlogenje, mely 1997-ben vetette meg láEndre bát Magyarországon. Ma is jóleső érzéssel emlékszem a budapesti, Tisza-villában megrendezett alakuló ünnepségre, melyre előkelő magyar és német vendég kaptak meghívást, közöttük integrációnk képviselői is. ARRA is jól emlékszem, mikor tagja

lehettem az első takarékos csoportnak, mely 1998-ban szakmai bemutatóra utazott Baden-Württemberg tartomány egyik fontos regionális központjába, a régi, sóbányászatáról elnevezett Schwabisch Hall városkába, a Bausparkasse Schwäbisch Hall AG központjába. Nagyon tetszhetett minden, amit akkor tapasztalhattam, mert az első egy-két évben az Integráció legeredményesebb értékesítői voltunk. Hol is van az akkori lelkesedésünk? Hiszen a mostani, április 12-14-e közötti szakmai útra a 2011. évi legjobb tíz értékesítő kapott meghívást, s bizony, szégyenkeztem is egy kicsit, mert Szigetvár épphogy az utolsóként került be a maga 500 millió forint értékű kötésével a legjobbak – Balmazújváros,

44


Kitekintés

Hajdú, Lövő, Mohács, Pátria, Rajka, Sajóvölgye, Savária, Völgység – közé. Ez az erős csoport, mint azt Pákay Imre partnerértékesítési üzletág igazgató úr megjegyezte, 2012 első negyedévében összesítve már 1,5 milliárd forint új kötésállománnyal rendelkezik. Mi is történt velünk, a tíz takarékvezetővel és kísérőinkkel, Morafcsik László értékesítési és marketing igazgatóval,aki egyben az Igazgatóság tagja is, s Pákay Imre üzletág igazgatóval csütörtök délelőtt 11 óra és szombat délután 7 óra között, míg Ferihegyről Ferihegyre megérkeztünk? Csoportunk a Frankfurti reptérre érkezett, majd különbusszal jutottunk el a BSH központjának helyet adó kisvárosba. Schwäbisch Hall belvárosa Dél-Németország leggyönyörűbb óvárosainak egyike. A pénteket a szakmaiság uralta. Csoportunkat a német vendéglátók részéről is kiemelt figyelem kísérte. Mikor beléptünk az impozáns központi épületbe, a recepció kijelző táblája beléptünkkor magyar nyelvű köszöntésre váltott. Külön kísérővel jártuk be a központot pincétől a padlásig, ebben az óriási épületben 3500 munkatárs dolgozik. Sok minden tetszett, nekem például az ún. zöldtetők, melyeket akkor még a Tél tábornok uralt, de jól látszott, milyen szép látványt nyújthatnak tavasztól őszig.

A látogatás két csúcspontját számomra egy remek prezentáció és a Call Center jelentette. De kitűnő volt a székház VIP étterme és a séf produktuma is! Ezen a munkaebéden részt vett a Fundamenta Felügyelőbizottságának elnöke és még két magas rangú vezető is. Egyikük magyarhorvát nemzetiségű mamája Kőszeg környékéről származott, így rögtön a rajkai Marika és a szombathelyi Tibor csillogtatták horvát nyelvtudásukat és származásukat. A prezentációból gyorsan megértettük, mitől is nagy és jó ez a lakás takarékpénztár. A 3500 munkatárs magasan képzett, miként az a további 1100 dolgozó is, akik a helyi Volksbankos fiókokban dolgoznak. Ez az 1100 dolgozó a Volksbank állományába tartozik, de képzésük ugyanolyan

magas színvonalú és naprakész, mint a központban dolgozóké. A Call Center nekem maga volt a csoda. Szervezettsége, felszereltsége, az itt dolgozók szakmai tudása lenyűgözött A BSH marketingben is világszínvonalat képviseli. Nincs olyan reklámhely, ahol nem találkozhattunk hirdetéseivel. A Magyarországon is használatos „róka” jelkép egészen más tartalmat képvisel Németországban, mint nálunk. A magyar „ravasz” róka német megfelelője ügyes, szorgos, találékony, takarékos. A szombati frankfurti buszos, majd gyalogos városnézés során megcsodáltuk az üzleti negyed felhőkarcolóit. Válság ide vagy oda, a szombat délelőtti forgatagban is legalább tucatnyi magasdaru gémje végezte a munkáját. A legkiemelkedőbb a Majna parti új Európai Központi Bank két ikertornyán szorgoskodott egy mintegy 500 millió eurós építkezés keretében. Itt minden azt tükrözi, hogy az egykori német császári koronázó város ma Európai Unió egyik leggazdagabb városa. Kiváló helyeken, igen kellemes társasággal tölthettem el ezt a néhány napot, melynek során kicserélhettük üzleti tapasztalatainkat. Köszönettel tartozunk a Fundamentának, hogy tartalmas szakmai és szórakoztató programokat kínálva néhány napra kikapcsolt bennünket a hétköznapok rutinjából! 


45

Szóra érdemes…  Beszélgetés Zilai Zoltánnal, a Magyar Szőlő

és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával

Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny Szerző: Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 14. alkalommal rendezte Hajtun meg – április 4-5-én, a Hotel Agróban – a szektorhoz kötődő borász vállalkozáGyörgy sok borversenyét. Ez önmagában még nem volna olyan nagy hír, mondhatná a Kedves Olvasó, ám az már figyelemre méltóvá teszi a közlendőt, hogy a borverseny rendezését kezdetektől Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója végzi. Zilai Zoltán meghatározó személyisége a hazai borászatnak, hiszen jelenleg a Magyar Bor Akadémia főtitkári posztját is betölti. Az ő nevéhez, munkásságához fűződik a Budai Várban zajló Borfesztivál elindítása is, amely rendezvény ma már nagykorú, hiszen idén ősszel a 21. alkalommal mozgósítja a hazai borászok legjobbjait. A több mint húszéves ismeretség, barátság okán, a közvetlen hangú beszélgetésben nem csak az idei szövetkezeti borversenyről, hanem a magyar borágazat helyzetéről is szó esik.



Zilai Zoltán ügyvezető igazgató

46

– Gondolom, hogy a mi felkérésünk mögött az a szándék húzódott meg, hogy a versenyt lebonyolító szakmai szervezet legyen profi a területén, mert ez mindenképpen más megvilágítást, mondhatnám úgy is, hogy rangot ad az eseménynek. A szervezők úgy gondolták, hogy ne csak egy takarékszövetkezeti borverseny vegye kezdetét. Ebben az esetben ugyanis maguk a szövetkezeti szakemberek is eldönthetik, hogy az ízléseiknek, a piaci megfontolásaiknak melyik bor felel meg leginkább. Ilyen versenyeket pedig tucatjával rendeznek ország szerte. Persze, azt sem mondhatom, hogy ezek között nincsenek sikeres rendezések. Az OTSZ vezetői viszont ennél többet akartak, s azt kérték, hogy szeretnék úgy kiválasztani a fehér és vörös borukat, hogy azt egy szakmai zsűri bírálja le előzeZOLI, lassan másfél évtizede, hogy tesen, s a legjobbakból válasszák ki az OTSZ megbízott Titeket a szö- az adott év – számukra leginkább vetkezeti borverseny megrende- megfelelő – szektor borát. S mi, zésével. Mit gondolsz, miért tör- mint a megbízott szakmai szervetént ez a felkérés? zet – a Magyar Szőlő és Borkultúra


Nonprofit Kft. – éppen a borbírálat szakmaiságának a hátterét teremtettük meg. – Milyen tapasztalatokat szereztetek az elmúlt években? – Erre a kérdésedre nehéz röviden válaszolni, ugyanis nem mondhatjuk, hogy egy lineárisan, töretlenül fejlődő tendencia rajzolódna ki. Évről évre változó, ingadozó összetételű voltak a versenyek, persze, az ördög a részletekben bújuk meg, s itt már bizonyos általánosságokat, tendenciákat is megfogalmazhatunk. – Mire gondolsz? – Az utóbbi években azt érzékeltük, hogy a benevezett borok körében a palackozott borok aránya nőtt. Ezen a versenyen ugyanis a nevezők indulhatnak hordós és palackozott tételekkel egyaránt. Ez azt mutatja, hogy míg korábban – legalább fele részben – olyan borászok neveztek, akik nem palackozzák a borukat, így a hordóból vették a mintát,

Szóra érdemes… és az volt a tapasztalatom, hogy bizony nem voltak szégyenlősek a nevezők: még direkt termő szőlőből készített borral is megjelentek, sok volt a hibás bor, ugyanakkor 1-2 kiváló minőséget is bírálhattunk. Gondolom, ma már nem bíráltok másként, mint mondjuk egy országos vagy nemzetközi borversenyen. – Nem bizony.

amit a versenyre is elküldtek. Ezek száma ma már jóval kevesebb, és a versenyen résztvevők több mint háromnegyede már palackozza a borait. Nyilvánvaló, hogy ebben az értelemben a megszólított borászok köre is változott, de az is lehet, hogy a sok kis pincészet fejlődött már annyit, hogy palackozott borral jelenjenek meg, ami természetesen már jobb minőséget jelez a korábbiaknál. A borfajták viszont nem változnak jelentősen, igazából az adott évjárat sajátosságaival kell szembenéznünk. Jó példa erre a 2010-es év, amikor gyengébb volt a bor minősége, mert az időjárás nem kedvezett a szőlőtermelésnek. Ekkor a fehér borok kicsit egyszerűbbek, vékonyabbak voltak, rozé borból is kevesebb született, mivel nem lehetett olyan gyümölcsöset készíteni, mint korábban, s a vörös borok sem tudták a csúcsformájukat hozni. A pezsgők és a tokaji borkülönlegességek is állandó szereplői a versenynek, ezek a borok 5-10 százalékot képviselnek. – Hány borvidékről neveznek? – A 22 történelmi borvidékből 16-18 jelenik meg, ami jelzi, hogy

– Ez azért lényeges, mert a szektor borászatainak a fejlődése lépést tartott a korral. – Mindkét megállapításod igaz. Itt olyan színvonalon, értékrendben bírálunk, mint egy országos, nemzetközi borversenyen, ahol a szakszerűség, az igényesség, a szigorúság jellemzi a bírálatot. Ha megnézzük a nevezőket, akkor mondhatjuk, hogy széles a paletországos jelentőséggel bír a szövet- ta: a már említett kisebb borászakezeti borverseny. S lemérhető ez az tok mellett országos hírű borászaelmúlt 14 év eredménylistájából is. Az első években a megbízóink még Az első években a megbíazt kérték tőlünk, hogy legyünk kizóink még azt kérték tőcsit toleránsak, és szinte mindegyik tételben fedezzünk fel jót is, s ne lünk, hogy legyünk kicsit toleráncsak a hibát keresse a bíráló bizottsak, és szinte mindegyik tételben ság. Magyarán, inkább bátorítsuk a termelőket, mintsem elriasszuk őket. fedezzünk fel jót is, s ne csak a hiEnnek következtében a benevezett bát keresse a bíráló bizottság. borok legalább 70 százaléka érmet kapott. Az utóbbi években azonban már magasabbra helyeztük a lécet – tehetjük, mivel a verseny ma már tok, borászok is fontosnak tartják, népszerű, rangot adó – és a bírálat is hogy megmérettessék magukat, igényesebben zajlik. Ma már az arany illetve a boraikat. Hogy csak néháés ezüst érmék aránya nemzetközi nyukat említsem: Bock József, Szőszintűnek mondható, hiszen 30-35 ke Mátyás, a szekszárdi Liszt Pincészázaléknál többet nem adunk, míg szet, a Budai Borvidékről a Nyakas a bronzérmek száma csökkent, így Pincészet visszatérő versenyzői az összességében 50-55 százalékos az eseményünknek. „éremhullás”. Ma már szigorú, a minőséget kiemelő a bírálat, s az érmes – Az említettek közül legalább borok igen komoly színvonalat kép- hárman – Maya Ernő, Bock József, viselnek. Takler Ferenc – érdemelték ki az „Év bortermelője” kitüntető címet. – Hallgatva az okfejtésedet, – Így igaz, s ez is jelzi, hogy ma eszembe jut, hogy jómagam is – már minden tudásunkat be kell persze, csak kontárként – bírál- vetnünk annak érdekében, hogy hattam bort a ’90-es évek közepén, a – nyugodt szívvel mondhatom – végén, még itt az Agró Hotelben is, Folytatás a 48. oldalon


47

Szóra érdemes…



Bede József borbíráló

48

emberek tűntek fel. Ma pedig már Folytatás a 47. oldalról nemzetközi színvonalat tartani tudott tartunk, hogy a családi pincéjuk. Mert nem engedünk a negy- szetekben már az utódok, fiúk és vennyolcból… lányok is feltűntek, beálltak a sorba, mert folytatni kívánják a csa– Nyissunk kicsit tágabb ablakot: ládi birtok fejlesztését. Szóval volt milyen helyzetben van ma a ma- egy jelentős és látványos felfutása gyar borágazat? a szakmának, ám a megtorpanás jelei is mutatkoztak az első évtized vége felé. Az uniós csatlakozással pedig az ágazat támogatottsága is csökkent, és gyakran maga az uniós támogatás sem lendített a szekéren, gondolok itt például a szőlőkivágás támogatására. Ma azt látom, hogy kisebb gondokkal küzdenek a hazai borászat 5 százalékát képviselő élvonalbeli borászatok, de ez csupán a hazai éves 2,8-3 millió hektoliteres bortermelés töredékét, 150-180 ezer hektoliterét teszik ki. A döntő hányad viszont nagyon is komoly problémákkal küzd, lásd például a szőlőültetvény nagyságát. Nem szívesen mondom, hogy 80 ezer hektár körülire zsugorodott az ország szőlőtermő területe. Nincs kellő jövedelemtermelő képessége az olcsó, és közép árfekvésű boroknak. Ennek két fő oka van: nem kellően korszerűek a szőlőültetvények, ami – Gyakran felteszik ezt a kérdés, nem csupán pénzkérdés, kell hozzá így a válaszomon sem kell sokat tudás, szaporítóanyag, támrendszer, gondolkodnom. Számomra öröm, kellő finanszírozás stb. A másik oka, hogy ennyi ember érdeklődik a ha- hogy a szőlőtermelés mellett a borzai borágazat helyzete iránt, mert termelés is – úgymond – atomizámindenki azt érzékeli, hogy ugyan lódott, szétforgácsolódott. A szőaz ágazat az elmúlt évtizedekben lőtermelés erős tagoltsága kevésbé egyfajta sikertörténetet írt, viszont probléma, mert azt könnyebben az árnyoldalról kevesebb szó esik. kezelheti az ágazat. De azt, hogy Az import bor arányának növe- olcsón, hatékonyan állítson elő vakedése, a feketegazdaság meg- laki olcsó bort, azt kis tételben nem erősödése, a heves szakmai viták, tudja megvalósítani. Szerintem itt a borhamisítás ténye mind-mind mutatkozik meg a pinceszövetkeárnyalja a képet. Kétségtelen tény, zetek, a borértékesítő szervezetek hogy a rendszerváltás után a mező- hiánya, és ezért sem vagyunk vergazdasági ágazatok közül a borász senyképesek az olcsó, és középár szakma ébredt a leghamarabb, és kategóriában sem. E miatt pedig a privatizáció során ebben az ága- nagyobb az élettere az import terzatban jöttek létre leggyorsabban mékeknek, elveszítettünk piacot, a magánpincészetek. Ez viszont azt fogyasztót, és nem utolsó sorban is jelzi, hogy igen nagy rejtett tar- azt a tőkét, amelyből a fejlesztétalékok voltak és vannak a szakma sek megvalósíthatók. A jövőben berkeiben, mert egyik pillanatról a pedig egyre nehezebb a piacot másikra kiválóbbnál-kiválóbb szak- újra építeni.


– Szöget ütött a fejemben, hogy nem eléggé korszerűek a szőlőültetvények. Mi a baj az ültetvényszerkezettel? Kifejtenéd ezt bővebben is? – Nem fajtaproblémákról van szó elsősorban, hanem arról, hogy elöregedtek az ültetvények. Amikor az olcsó, középáras borok piacáról beszéltem, akkor azt is gondolom, hogy elsősorban azok az ültetvények korszerűtlenek, amelyek erre a piacra adják a boralapanyagot. Ezzel azt is mondom, hogy akkor tud hatékonyan termelni bárki, ha kellő alapossággal építi fel a vállalkozását. A termelés minden elemét a kitűzött termelési célhoz igazítva, optimálisan kell megtervezni. Az a korszerű ültetvény, amelyikből hatékonyan, olcsón lehet bort készíteni, amelyik képes nagy hozamot kevés költséggel létrehozni. Gondolok itt a jó fajtaválasztásra, a rezisztens szőlőre, a gépi művelésre, a kevesebb permetezésre, és még sorolhatnám. A magyar fajtanemesítők olyan munkát végeztek az elmúlt hat-hét évtizedben, hogy a hazai szőlőfajták igen nagy választékot biztosítanak a termelők számára. De az már a gazdák döntésén múlik, hogy milyen bort, milyen minőségben, mekkora mennyiségben, hogyan készítenek. – Térjünk vissza a szövetkezeti borversenyre. Ha ilyen nagynevű borászok borait kóstoltátok, akkor ez a szektor erejét is mutatja. – Sajnos nem! Azt ugyanis látni kell, hogy a nevező borászok nem a szövetkezeti szektorban termelő emberek, hiszen az előbb is említettem már a pinceszövetkezetek hiányát. Erre a borversenyre azokat a borász vállalkozásokat, borászokat hívják meg, akik a pénzügyeiket valamelyik takarékszövetkezetnél bonyolítják. Vagyis ügyfelei a takarékoknak. Ami pozitívum, hogy ez a kapcsolat régi, s a takarékok jól ismerik az ügyfeleket, nevén szólítják őket, s itt biztonságban van a betétállományuk. Ezek a takarékok

Szóra érdemes…

Megvan a takarékok kedvenc bora MEGSZÜLETTEK az ország harma-

dik legrangosabb bormustrájának, a XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borversenynek az eredményei. Az idén a tavalyinál is számosabb volt a mezőny, 125 borász összesen 232 tételt nevezett be a megmérettetésre. S hogy közülük melyik lett a takarékok kedvenc bora, kiderül a blogbejegyzésünkből. A tavalyinál közel negyedével több bor indult idén a XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyen, amely az ország harmadik legrangosabb borversenyének számít. A benevezett 125 takarékszövetkezeti kapcsolatokkal rendelkező – közöttük több, országosan is ismert – bortermelő és borászat összesen 232 tételt nevezett

be, ennek 65 százalékát díjazták valamilyen elismeréssel. A beérkezett borok fele fehérbor volt, a vörösök aránya 40 százalék, és 10 százalékot tettek ki a rozék. A legrangosabb elismerést, a „Takarékszövetkezetek Bora – 2012” díjat a Gál Pincészet (Balaton-felvidéki Chardonnay, 2011-es évjárat), valamint Posta Gergely (Szekszárdi Cabernet Franc – 2009-es évjárat) érdemelte ki, míg az úgynevezett nagyaranyérmet a Halmosi Pincészet (Szekszárdi Négykezes Merlot válogatás – 2008-as évjárat) nyerte. Érdekesség, hogy a 34 aranyéremben részesült bor több mint harmada a szekszárdi borvidékről származott, de jelentős volt a mátrai, a balaton-felvidéki és a tokaji

az eredményhirdetéskor is megszó- – Az értéke évről évre nő, s az ellítják az ügyfeleiket, és büszkék a ismertsége is egyre nagyobb. Azt borverseny eredményekre. Itt mu- gondolom, hogy a 14 alkalom öntatkozik meg a közösség ereje. magában tiszteletet parancsoló. Következetes munka folyik, ami – Hogyan zajlik maga a verseny, hitelessé teszi az eseményt. A boa borbírálat? rászok jó szívvel neveznek, s bár – Ahogy az országos vagy nem- nem igen nő a nevezők létszáma, zetközi versenyeken. Száz pontos de nem is csökken. Pedig, olyan sok bírálati rendszer működik, három borverseny van egy évben, hogy a bírálati szempont alapján. A tétel borászoknak szelektálniuk kell, mebírálatakor – szerencsére, egyre rit- lyiken is vegyenek részt. kábban – egy hibajegyzéket is ös�szeállítunk, amelyben megjelöljük – Végezetül arról kérdezlek, hogy a problémákat, legyen az technoló- az idén milyen volt a borok minőgiai, szőlőtermesztési stb. A teljes, sége, színvonala? komplett bírálati lapot mindegyik – Idén nagyon jó érzéseim volborásznak elküldjük, így mindegyik tak a verseny után, s hozzáteszem, tisztában vele, hol hibázott, miért hogy a zsűri is kiváló munkát végúgy értékelte a zsűri a borát. A ter- zett. Az utóbbi években a zsűri ös�melők szinte mindegyike elfogadja szetételében fiatalítottunk, a hana szakmai véleményt és kijavítja a gulat kiváló, s a bírák is élvezik a hibát. A verseny – ily módon – a mi- versenyt. A borászok is szívesen nőségfejlesztés eszköze is. Egyéb- jönnek, mert egyfajta szakmai taként most már csak egy-két bort kell lálkozó helyszínévé válik az Agro csak kizárnunk, azokat, amelyeket Hotel. Az idén nagyon jó évjáratú a szabvány előírásainak nem felel- borokkal neveztek a versenyzők, nek meg. mind a fehér, mind a rozé, mind a vörös kategóriákban. A borkeze– Milyen rangja van ennek a ver- léssel voltak ugyan nehézségek, senynek? de aromás, gyümölcsös, tartalmas

borok aránya is. Jellemző, hogy hosszú évek óta ezek a borvidékek a leginkább reprezentált régiók a takarékszövetkezeti borversenyen. A borversenyt a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szervezte az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízásából. A borverseny ünnepélyes eredményhirdetése május 30-án, este 18 órakor lesz Ramada Aquaworld Hotelben. A XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny részletes eredményeit itt lehet megtalálni: http://www.borkulturakft.hu /letoltes/takszov/takszov_ered meny_ 2012.pdf Varga Antal

borokat kóstolt a zsűri. A mi zsűrink - úgymond – előszűrte a felhozatalt, s a legjobb, csupa aranyérmes bo-



rokból választotta ki a szektor feDomián hér, és vörös borát az OTSZ, illetve Emese a takarékok vezetőiből összeállított az illatra szakmai zsűri. Hozzá teszem: kiváló koncentrál borbírók vannak közöttük, olyanok, aki vizsgáztak borbírálatból. 


49

Személyi hírek  A takarékszövetkezet volt az élete

Szatmári Károlyra emlékezünk Szerző: 1962-től, tehát 50 éve dolgozott a 2012. március 6.-án bekövetkezett haláláig, a Terts Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezetnél, amelynek ügyvezetője, illetve 1979András től elnök ügyvezető igazgatója volt. A takarékszövetkezet volt az élete. PÁLYAFUTÁSA igazolta az új iránti fogékonyságot, a megújulási képességét, a takarékszövetkezet iránti elkötelezettségét. Következetesen képviselte szövetkezetét, a döntések meghozatalának, és az elért eredmények fő részese, a pontos, jó munka híve volt. A feladatát pontosan, szigorúan és következetesen a dolgozókkal, tisztségviselőkkel szoros kapcsolat megtartásával végez-

Még tervezett, voltak elképzelései, a klas�szikus működési területe kevés lehetőséget adott, így a budapesti terjeszkedés került előtérbe. Többször kifejtette, hogy takarékszövetkezeteknek nagyobb piaci részesedést kell elérniük, még akkor is, ha ezért sokkal többet kell dolgozni.

részesedést kell elérniük, még akkor is, ha ezért sokkal többet kell dolgozni. Társadalmi tisztségei is jelzik nagy aktivitását: 1990-től négy évig az OTSZ alelnöke, 1992-től a Pest megyei Meszöv elnökségének tagja, 1994től TÉSZ elnökségének tagja, 2000től a TAKIVA Igazgatóságnak tagja, a 2003-tól TAKINVEST Kft FB-tagja, majd 2010-től a TAKINVEST Zrt FB elnöke. Munkája elismeréséül 10 kitüntetés birtokosa; így ezek közül néhány: – Magyar Köztársaság Érdemkereszt kitüntetés – Munka Érdemrend Bronz Fokozat kitüntetés – Pénzügyminisztériumi Kiváló Munkáért kitüntetés – Takarékszövetkezeti Életút Aranygyűrű kitüntetés A takarékszövetkezetek nevében emlékeznek Róla a Vele legrégebben együttdolgozó kollégák, akik a különböző testületekben – Vele együtt – évtizedeken át tevékenykedtek annak érdekében, hogy közösen jó megoldásokat találjanak ki, vigyenek véghez, és támogassák egymást, valamint a takarékszövetkezeteket. A testületekben kifejtett tevékenységét Bocsi Imre találóan fogalmazta meg.

te. De nem csak saját takarékszövetkezete, hanem az ágazat fejlődése is fontos volt számára. A takarékszövetkezeti mozgalom mások által is elismert egyénisége volt, sokat tett a takarékszövetkezetekért. Még tervezett, voltak elképzelései, a klasszikus működési területe kevés lehetőséget adott, így a budapesti terjeszkedés került előtérbe. Többször kifejtette, hogy takarék- Bocsi Imre Füzes Takarék Füzesszövetkezeteknek nagyobb piaci abony elnöke

50


Horváth Pista – Majoros Oszkár – Semjénné – Lebek Mari –, majd Majoros Anci ma már nem sok takarékosnak ismerős arcok. Mi akkoriban ismertük meg egymást, de még nem voltunk közeli barátok. A barátság a TakarékBank létrejötte után kezdődött, különösen a mezőkeresztesi és a kisbéri piknik következtében. A TÉSZ létrehozásában a kiscsoportos munkában kerültünk közelebbi kapcsolatba. A Barátom! – mondta ő. Igen azok voltunk mi néhányan az öregek. Ilyenkor a mosolyán mindig volt valami hamiskás huncutság és látszott a szemén is. A hivatalos napirendek tárgyalásán általában volt véleménye mondhatná más. Mindig volt – mondom Én. Ő volt az általam elnevezett „filozófus”, aki képes volt más megvilágításba helyezni a felmerült problémát, és mit ad Isten, sokszor Neki volt igaza – ötödikén is! Egymás mellett ültünk az elnökségi – igazgatósági üléseken, mi ketten megértettük egymást. Szakmailag, emberileg kiváló volt, igazi barát. Balog Józsefné Ili, Tura Takarékszövetkezet nyugalmazott elnöke A takarékszövetkezetnél eltöltött 42 évem alatt ilyen nehéz feladattal soha nem kellett megbirkóznom, mint ami most vár rám. Szinte egy időben választottuk Károllyal azt az utat, ami a hivatásunkká lett. Az

Személyi hírek Kalmár Béláné Viki, TÉSZ-TAKIVA tanácsadója, Nagykáta FB elnöke Károlyt 45 éve – még ÁFÉSZ-es koromban – ismertem meg, de munkakapcsolatunk 1975-től volt, ekkor kerültem a Pest megyei Meszövhöz, ahol három év múlva titkár lettem, Károly pedig a választmány elnöke volt. Jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, fiatalok voltunk, s hamar megértettük egymás szavát. 1992ben a Nagykátai Takarékszövetkezet FB elnökének választottak. Az összhang változatlanul jellemezte munkánkat, tiszteltük egymást, és hallgattunk is egymás véleményére. 1995-től lettem a TÉSZ főtitkára, s a TÉSZ-nél újra a meszövös időkre emlékeztető munkakapcsolat volt a jellemző munkánkra. Higgadt, megfontolt ember volt, jól ellensúlyozta az én hírtelen, „s mindent kimondó” természetemet. A munkatársai problémáira odafigyelő, megértő főnök volt, s a testületekhez őszinte, problémát feltáró és megoldást kereső vezetőként nyilvánult meg. Hiányát nehéz elfogadni. együtt eltöltött évtizedek összekovácsoltak bennünket. Sok emlék előtör az ember gondolataiból, s ezek közül választani képtelenség, kihagyni belőlük lehetetlen. Emlékeket felidézni, – de Károly nélkül? Erre nem voltam, és ma sem vagyok felkészülve. Jó barát volt! Ha kétségeim támadtak, számíthattam Rá! Segített mindig a helyes úton maradnom. Sokat tanultam Tőle, különösen megfogott, a mindenkori naprakészsége. Azt hittem ismerem, pedig mi mindent nem tudtam Róla. Sok kis apróságot, ami bár annak tűnik, de attól válik az ember egyéni karakterré. EMBERRÉ! Munkássága méltatását másra hagyva, azzal köszönök el Tőle: köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem, és ha nem is közvetlenül, de munkatársa és barátja lehettem. Kívánom, hogy munkás élete után, legyen csendes, nyugodt a pihenése.

Birinszki Pálné Manyi, Örkényi Takarékszövetkezet elnöke Károllyal 44 évig a Pest megyei Szövetségben majd a TÉSz és TAKIVA testületeiben is együtt dolgoztunk, mint vezető társak. Emlékeink egy életre szólnak. Együtt örültünk – Szatmári, Zarka, Baloghné, Kissné és én, vagyis az ötös fogat – a gyerekeink érkezésének, iskolai szerepléseinek, diplomaosztó ünnepségeinek, és unokáinknak is. Elmondhatjuk szép munkás évekkel és nagyszerű munkatársakkal ajándékozott meg a sors minket. Szakmai vitáink, együtt tanulásaink, egy kirendeltségből egy hálózat kiépítése, minderről sokat lehetne beszélni. Sajnos az „ötös fogat” már csak négy. Károly nagyon fog hiányozni, de mindaddig, amíg mi emlékezünk Rá, közöttünk lesz. Nyugodjon békében, tanítása tovább viszi élete munkáját. Pest megyei meszövös társak nevében is búcsúzunk.

Kiss Menyhértné Regina, Alsónémedi Takarékszövetkezet elnöke Károly az utolsó napig aktívan dolgozott, végezte munkáját, készítette ötletekben gazdagon a terveket. Nem hittük és nem is hihettük, hogy milyen közel a búcsúzás időpontja. Szomorúak vagyunk, hiszen közel öt évtizedes munka és barátság kapcsolt össze bennünket. Jó szándék, tisztelet jellemezte magatartását. Őszinte, egyenes jellemű ember volt. Pályafutása igazolta a megbízhatóságát, az új iránti fogékonyságát, megújulási képességét, de mindenekelőtt a takarékszövetkezete és a nagy takarékszövetkezeti család iránti elkötelezettségét, hűségét, szeretetét. Mint vezető felkarolt minden jó kezdeményezést, tisztelte munkatársait szövetségeink tagjaihoz, kollegiális, baráti kapcsolat fűzte. Mint az elnökség tagja, igazgatósáFolytatás a 52. oldalon


51

Személyi hírek

Folytatás a 51. oldalról gi tag higgadt, magas szintű szakmai munkát végzett. Mindig számíthattunk megfontolt tanácsaira és okos megnyilvánulásaira. Nagyon fog hiányozni. Zarka Béla, Pilisvörösvári Takarékszövetkezet elnöke Károllyal, 44 évvel azelőtti megismerkedésünk alatt, a kiváló, kollegiális munkakapcsolat mellett, bizalmas jó baráti viszony alakult ki közöttünk. Bármilyen konferencia, értekezlet, továbbképzés, tanulmányút során, minden esetben szobatársak voltunk. A nagy beszélgetések többször jóval éjfél utánig tartottak. A téma legtöbbet életünkről, munkánkról, a takarékról szólt. Egy-egy nagyobb döntés előtt feltétlenül átbeszéltük elképzeléseinket, kikértük egymás véleményét, elemezgettünk olyan

dolgokat, amelyek eddig még nem kerültek megvalósításra. Karcsi elment! Pedig tudom, hogy sok rendezni valója lett volna még. Utóbbi időben többször beszéltünk arról, hogy nem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy terveztük, és ez Őt lelkileg nagyon megviselte. Intelmeimre, mely lazításra, több pihenésre figyelmeztette, mosolyogva mondta: „Bélám, nem lehet, nekem ez az életem, mindent megtenni a takarékért, amíg csak bírom!” Barátom itt hagyott bennünket, nagyon fog hiányozni. Okos, mértéktartó, megalapozottan kritikus véleményeit, hozzászólásait a jövőben sajnos nélkülöznünk kell.

a takarékszövetkezethez kerültem, akkor igazi jó munkatársi viszony alakult ki közöttünk.1979-ben egyesült három takarékszövetkezet, és mindketten az egyesült szövetkezet vezetői lettünk. Nagyon szerettem vele dolgozni, mert igazságos, munkáját és munkatársait szerető ember volt. Nagyon sok kedves emlék fűzött össze bennünket, nemcsak munkahelyi, hanem a közös kirándulások, a majálisok emlékei, amelyek a dolgozói összetartást is szolgálták. Nemcsak munkatársai, de az egész takarékszövetkezeti mozgalom országszerte tisztelte. Amikor 2006 év végével nyugdíjba mentem, nehéz volt a köZsíros Józsefné Marika, Nagykáta zösségtől elszakadnom, de Karcsi Takarékszövetkezet nyugalma- továbbra is számított a munkámra, zott elnök helyettese mint igazgatósági tag, így kapcsoGyermekkori emlékek is összekötöt- latunk továbbra is megmaradt hatek bennünket, de amikor 1970-ben láláig. Fájó szívvel gondolok rá. 

„És olyan csend van így nélküled, hogy szinte hallani, amit utoljára mondani akartál!” (Váci Mihály)

52


Rövid hír

Rangos kitüntetésben részesült a Polgári Takarék 2012. március 15-én Polgár városa a település legrangosabb kitüntetésében részesítette a Polgári Takarékszövetkezetet. A VÁROSÉRT végzett

kiemelkedő munka elismeréseként, Polgár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Pro Urbe” díjat adományozott a Takarékszövetkezetnek. A takarékszövetkezet kollektívájának nevében a kitüntetést Béke Lászlóné elnök-ügyvezető vette át Tóth József polgármestertől, az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére rendezett városi díszünnepségen.

Béke Lászlóné elnök-ügyvezető átveszi kitüntetését Tóth József polgármestertől

Hivatalos önkormányzati sajtóközlemény Polgár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala POLGÁR Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, az 184849-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére március 15-én rendezett városi szintű díszünnepség keretében adta át az önkormányzat által adományozható kitüntetéseket. Idén egy magánszemély, egy civil szervezet és egy gazdasági társaság részesült elismerésben. A kitüntetéseket a rendezvénysorozat nyitányaként, ünnepi testületi ülés keretében

adta át Tóth József Polgár város polgármestere. „Önzetlen polgár” díjat adományozott a képviselő-testület Elek Istvánné, részére, aki nyolcvanszoros véradóként érdemelte ki az elismerést. „Lokálpatrióta összefogás” kitüntetést kapott a 15 éve alakult Morotva Vadásztársaság kapta, mert György József elnök vezetésével kiemelkedő szerepet vállalnak Polgár város hagyományos

rendezvényeinek sikeres lebonyolításában. A legrangosabb elismerésben, a „Pro Urbe” kitüntetésben részesült a Polgári Takarékszövetkezet, amely az elmúlt évtizedekben Kelet-Magyarország egyik legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát. Idén a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő pénzintézet 140 főt foglalkoztat. A Polgári Takarékszövetkezet kollektívájának nevében a kitüntetést Béke Lászlóné, a szövetkezet elnöke vette át.


53

Rövid hír  http://magyartakarek.blog.hu/

Blogolunk a világgal Szerző: A kilencvenes évek közepétől, amikor már kézzelfogható volt az internet térhóPapp dítása, néhány ember kitalálta, hogy milyen jó lenne, ha az interneten vezetDániel nének naplót, amelyet ismerőseik, majd később ismeretlenek láthatnak, olvashatnának. Pár évvel később már nemcsak szimpla beszámolókat írtak, hanem bizonyos témáról, témákról is lehetett olvasni, amelyet a blog szerzője fontosnak tartott megosztani olvasóival. Kialakult egy rendszeres blogolvasó közösség, amelynek mérésére programok is íródtak.

A 2000-ES évek végére ez

a szám már milliós nagyságúra duzzadt, számos blog író, azaz blogger pedig, közismert személy lett. 2011 februárjára pedig 156 millió nyilvános blogot számoltak az internetet vizsgáló szakemberek! Sokan az azonos politikai nézetek, élettapasztalatok, főzési technikák megismerése, utazási tanácsok és számos más ok és téma miatt váltak rendszeres olvasóivá ezeknek a mára népes rajongótáborral rendelkező web logoknak, azaz blogoknak. Napjainkban rendkívüli hatással bírnak ezek a blogok; kommunikációs szakemberek szerint meghatározzák a mindennapjainkat. A közgondolkodást formálják, számos közéleti személyiség pedig ezeken keresztül osztja meg gondolatait, tanácsait, véleményét. Ezért is fontos, hogy idén februárban beindult a Takarékszövetkezeti Integráció blogja azzal a céllal, hogy minél több emberrel – szakmabeliekkel és kül-

54


sősökkel, hozzáértőkkel és laikusokkal – lehessen kommunikálni. A blog ars poeticája szerint egy „Blog a takarékok világáról. Mit tudnak a vidék bankjai, miben mások, mint a többi pénzintézet, milyen a helyzetük a hazai piacon, hogyan tovább? Elemzések, vélemények, hírek, érdekességek a téma szakértőitől, takarékszövetkezeti vezetőktől.” A blogokra legjellemzőbb az, hogy mindig a legaktuálisabb bejegyzés kerül előre, így az olvasó mindig a legfrissebb olvasmányt „kapja kézhez”. Legutóbb Brezina Szabolcs, a Takarékbank ügyvezető igazgatója írt egy bejegyzést a fiatalok bankolási szokásairól, amely Európa szerte az egyik legfontosabb kérdésnek számít a bankszektorban. Ő a harmadik szerző, Varga Antalon, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatóján és Dombóvári Lászlón, a Takarék Akadémia ügyvezető igazgatóján kívül, aki eddig blogbejegyzést írt. De lássuk a többi bejegyzés témáját! A bemutatkozó, tulajdonképpen helyzetjelentésnek számító első írás után a második bejegyzés a takarék-, és szövetkezeti bankok európai helyzetét mutatta be, valamint felhívta a figyelmet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t tavalyi tanulmányára, amely Finnország, Németország és Olaszország szövetkezeti banki modelljeit mutatja be. Március már termékenyebb hónap volt a bejegy-

zések terén. Az első a takarékszövetkezeti szabályozásról szól hazai és külföldi példákat bemutatva, amelyek tanácsként is szolgálhatnak az olvasónak. Ezt követi a végtörlesztésről és annak a takarékokra kifejtett hatásairól szóló két bejegyzés. Az utóbbi cikkben a PSZÁF statisztikái is olvashatók. A magyar szövetkezeti tagi státusz dilemmáiról írt Varga Antal, de összehasonlításképpen európai példákkal is megismerkedik az olvasó. Dombóvári László első bejegyzése pedig a banki ügyintézők képzésének gyakorlatiasabbá tételéről szól, második írása pedig a 2012-es, új képzési rendszerről. A márciusi bejegyzések között egy számos érdekes, a takarékszövetekre vonatkozó adatot megismertető írás is olvasható. Eddig ennyi mindenről írtak szerzőink és még csak három hónapja működik az integrációs blog! Regisztrálva, az olvasó most már kommentelheti az írásokat, és úgy tűnik erre is van igény. Sőt, a blogra hivatkozva használt fel adatokat más médium a saját cikkükhöz. A blog, bár nem az új költészet, ahogy egy névtelen blogger állítja, de egyfajta kommunikáció, amely olyan módon interaktív, hogy nem tudod, kihez szólsz, de az biztos, hogy akihez szóltál az tudja, te ki vagy. Reméljük, hogy az Integráció blogja is közelebb viszi a szövetkezetiséget az olvasókhoz, ők pedig minél jobban megismernek minket. 

Rólunk írták

Sajtófigyelő Maradjon a többségi tulajdon – Var ga Antal: Szorosabb együttműködés a tagszervezetek között AZ INTEGRÁLT takarékszövetkezetek nem ülnek a babérjai-

kon a végtörlesztéses időszak után, ám látványos kampányokat sem indítanak új ügyfelek megszerzéséért – nyilatkozta lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetője. Véleménye szerint a tagok között szorosabb együttműködésre van szükség a jövőben. Fontos szempont, hogy minél inkább egységes legyen az arculat és a termékpaletta, amelyhez egy kölcsönösen átjárható informatikai rendszernek is kell társulnia. Ezt ugyanakkor úgy szükséges megvalósítani, hogy a helyi döntéshozatal elve semmiképpen ne sérüljön, hiszen ezzel az egyik legfontosabb tulajdonságukról, a rugalmasságról kellene lemondaniuk a takarékoknak, és elveszítenék a kiváló helyismeretből adódó előnyüket is. Kérdésünkre az ügyvezető elmondta: az állami szerepvállalás a takarékok ernyőbankjában, a TakarékBankban nem ördögtől való elképzelés, hiszen külföldi példa is létezik erre. Arra viszont ügyelni kell, hogy a takarékszövetkezetek többségi tulajdona fennmaradjon. – Több mint 13 ezer új lakossági ügyfél, és összesen folyósított mintegy 77 milliárd forint hitel a végtörlesztés eredménye az integrált takarékszövetkezeteknél – hogyan illeszkedik ez a várakozásokhoz, mik a tanulságok? – Konkrét várakozásokat nem fogalmaztunk meg, hiszen egyáltalán nem lehetett tudni előre, hogy végül mennyien élnek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével. Mi nem tettünk mást, mint felkészültünk az informatikai a és humán erőforrás területen, és biztosítottuk az új ügyfelek finanszírozásához szükséges likviditást. Mindezek – és a kollégák megfeszített munkája – eredményeként 13,5 ezer új ügyféllel gazdagodtak az integrált takarékszövetkezetek: ezek egy része régi-új, másik része pedig teljesen új, köztük sok prémium ügyféllel. Várakozásaink szerint pedig az új portfólió minősége jobb lesz az átlagnál: ez ránk is fér, hiszen 2 milliárd forintot mi is veszítettünk a végtörlesztésen. Fontos ugyanakkor, hogy a végtörlesztési időszakban értékesítési kampányt nem folytattunk, és végig az ügyfélre bíztuk a döntést, hogy kiváltsa-e a hitelét vagy sem. Már csak azért is, mert kamatkockázattal a most igen kedvezőnek tűnő forinthiteleknél is számolni kell.

tatással kívánjuk kiszolgálni az ingatlanhitelükön kívül is. Emellett ismét szeretnénk komoly tényezővé válni a forint alapú ingatlanhitel-piacon, hiszen a deviza alapú konstrukciók virágkorában sokat veszítettünk pozícióinkból. Ennek megfelelően az állam által támogatott ingatlanhitelek elérhetők a takarékoknál, legyen szó kedvezményes lakáshitelről vagy akár a szocpolról. – A lakáshitel-piacon ugyanakkor számolni kell a lakástakarékpénztárakkal is, akik az állami támogatás és a rugalmasabbá vált szabályozás miatt igen nagy részt hasítanak ki az új hitelek tortájából. – Valóban, a lakás-takarékpénztárak az ügyfél számára igen kedvező konstrukciót kínálnak, így meghatározó szerepük van és lehet az új hiteleknél. Ennek ellenére úgy gondolom, nekünk is van keresnivalónk ezen a piacon. – Milyen új irányokat lát még a szektor előtt, amelyekkel növelhetik piaci súlyukat? – Nagyon bízom az Agrár Széchenyi Kártyában, több okból is: egyrészt a klasszikus Széchenyi Kártyánál az integrált takarékok piacvezetők, másrészt már régóta működik hasonFolytatás a 56. oldalon

– Fenn lehet tartani ezt az aktivitást idén másféle hitelek kihelyezésével vagy kifogyott a szufla, és szimplán elkönyvelik az új állományokat? – Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani a lendületet, és az új ügyfeleket minél több termékkel, szolgál-


55

Rólunk írták

– A takarékok pozíciójából adódóan nincs felhatalmazásom arra, hogy a konkrét ügyről nyilatkozzam. Azt ugyanakkor elmondhatom, hogy az állami szerepvállalás a takarékok ernyőbankjában nem ördögtől való elképzelés, hiszen külföldi példa is létezik erre. Arra ugyanakkor meggyőződésem szerint ügyelni kell, hogy a takarékszövetkezetek többségi tulajdona továbbra is mindenkor fennmaradjon. – Az utóbbi időszakban többször elhangzott, hogy jobVilággazdaság, VG.hu, 2012. március 30. ban helyzetbe kell hozni a pénzügyi piacon a takarékoSzerző: Barát Mihály kat, akár állami támogatás mellett is: lehet, hogy új időszámítás kezdődik? Vegyünk-e bankot? – Reméljük, hogy igen. A mostani, válságos időszakban megmutatkozik a lokális pénzügyi szolgáltatókban rejlő erő, A MOLBAN és a Rábában történt tulajdonszerzés után a hiszen vidéken gyakorlatilag nem is lehet likviditási válság- kormány fontolgatja a kereskedelmi bankokba való állami ról beszélni, a takarékok a stabilitást képviselik a piacon. A beszállás lehetőségét, sőt, egyes értesülések szerint új állavidéki pénzügyi szolgáltatókat a jelek szerint a politika is tá- mi hitelintézet zöldmezős indítása is az elképzelések részét mogatni kívánja, felismerve a bennük lévő lehetőségeket: és képezi. A terv nem új és nem is egyedi, hiszen külföldön is itt nem feltétlenül konkrét pénzügyi támogatásra kell gon- számos jól működő példa van arra, hogy az állam valamilyen dolni, hanem inkább egy működő preferenciarendszerre, módon szerepet vállal kereskedelmi bankok működtetésében. akár a szabályozói, akár a forrásoldalon. Természetesen a Nem tűnik így elvetemült ötletnek az sem, hogy az állam saját házunk táján is söprögetnünk kell: üzletileg szorosabb megvásárolja a német DZ Bank harminc-egynéhány száegyüttműködésre van szükség a takarékok között, amelyre zalékos részesedését az integrált takarékszövetkezetek ervonatkozóan már készítjük is a javaslatainkat. nyőbankjában, a TakarékBankban, hiszen kisebbségi tulajdonosként sokféle módon – és nem is feltétlenül pénzzel Nagyon bízom az Agrár Széchenyi – támogatni tudja a szektort: ez pedig a vidéki vállalkozások szempontjából mindenképpen hasznos lehet. Kártyában, több okból is: egyrészt a Az viszont egyáltalán nem tűnne jó ötletnek, ha az állam többségi tulajdont szerezne a TakarékBankban, hiszen ezzel klasszikus Széchenyi Kártyánál az integrált takivenné az irányítást a legfőbb érintettek, a takarékszövetkarékok piacvezetők, másrészt már régóta műkezetek kezéből, és így – finoman szólva – nem lenne garantált, hogy a menedzsment mindenkor a megfelelő dönködik hasonló konstrukciónk is Gazdakártya téseket hozná meg. A banküzem ugyanis ingoványos talaj, néven. Az Agrár Széchenyi Kártya és a Gazígy a legnemesebb célok támogatása is rossz irányt vehet, ha nem szakértő módon végzik. dakártya viszont jól megférhet egymás mellett A zöldmezős állami bank ötlete viszont már több sebből a kínálatunkban, hiszen előbbi igényelhetősévérzik. A legfontosabb ellenérv, hogy a hazai banki piac jelenleg telített, és nem nagyon létezik olyan rés, amelyet egy ge attól is függ, hogy az adott gazdálkodó renúj szereplőnek kellene betölteni. A cél pedig – a kis- és ködelkezik-e elegendő saját támogatási kerettel. zépvállalkozások hitelezésének élénkítése – nem úgy érhető el, hogy létrehozunk egy állami bankot, amely gondolkodás nélkül szórja ki a hiteleket: ennek a vége ugyanis biztos és – A szorosabb üzleti együttműködés mit takar? súlyos veszteség lesz. A kkv-hitelezés támogatására ott az – Fontos szempont, hogy minél inkább egységes legyen MFB, a kiszolgálásra ott vannak a kereskedelmi bankok. A az arculat és a termékpaletta, amelyhez egy kölcsönösen hitelezés érezhető felfutásához pedig nem új hitelintézet, átjárható informatikai rendszer is kell, hogy társuljon. Ezt hanem jó gazdaságpolitika kell: nem ártana végre rájönni ugyanakkor úgy szükséges megvalósítani, hogy a helyi erre az összefüggésre. döntéshozatal elve semmiképpen ne sérüljön, hiszen úgy Világgazdaság, VG.hu, 2012. március 30. az egyik legfontosabb tulajdonságunkról, a rugalmasságról Szerző: Barát Mihály kellene lemondanunk, és elveszítenénk a kiváló helyismeretből adódó előnyünket is. Folytatás a 55. oldalról ló konstrukciónk is Gazdakártya néven. Az Agrár Széchenyi Kártya és a Gazdakártya viszont jól megférhet egymás mellett a kínálatunkban, hiszen előbbi igényelhetősége attól is függ, hogy az adott gazdálkodó rendelkezik-e elegendő saját támogatási kerettel.

– A takarékok kapcsán időszerű kérdés az ernyőbank, a TakarékBank tulajdonosi szerkezete is. Hírek szerint egyre biztosabbnak látszik, hogy az állam megvásárolja a DZ Bank kisebbségi pakettjét. Erről mi a véleménye?

56


Patrióta pénzügyek

KÍVÁNATOS, hogy a száz százalékban magyar tulajdonú takarékszövetkezetek piaci részesedése a következő tíz évben öt-hat százalékról a két-háromszorosára nőjön, ehhez a kor-

Rólunk írták

mány hosszú futamidejű kölcsönöket nyújt majd – ígérte a kormányfő 2010 őszén…. Nagyjából akkor, amikor a nagybankokra különadót vetett ki, mégpedig meglehetősen szelektíven. A sávos adókulcsot úgy állapította meg, hogy a kisbankoknak, a takarékszövetkezeteknek és a magas eszközarányos jövedelmű hitelintézeteknek kedvezzen. Köztük a később az Államadósság-kezelő Központ élére kinevezett Töröcskei István által gründolt Széchenyi Kereskedelmi Banknak, valamint a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Banknak. Demján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként azt is kilobbizta, hogy mérsékelhesse a különadóját az a hitelintézet, amelyik 2009 végén fiókjainak legalább 15 százalékát maximum négyezer fős településen tartotta fenn. Ez a szövetségbe tartozó 113 takarék közül 110-nek átlagosan 60 százalékos adókedvezményt jelentett. A forint (és adósaik) gyengülésével egyre növekvő tartalékokat képező bankok azonban rosszul jártak – még az elaprózott külföldi tulajdona ellenére magyarként számon tartott OTP is. Utóbbi terheinek enyhítésére a kormány 2010 végén módosíttatta a bankadót a parlamenttel. Kivetett egy újabb, immár a nyereségre vetített, 30 százalékos hitelintézeti adót, amelynek összegét le lehetett vonni a különadóból, ami elsősorban az OTP-nek kedvezett. Azzal is főleg az Orbán Viktor kormányfővel baráti viszonyt ápoló Csányi Sándor vezette pénzintézet járt jól, hogy – az unión belüli kettős adóztatást elkerülendő – a különadót a külföldi gazdasági szereplőkkel fennálló kapcsolatok (például bankközi hitelnyújtás vagy részesedések átadása) esetén is csökkenteni lehet. A takarékszövetkezetek helyzetbe hozására a végtörlesztés kínált alkalmat. A piaci és a törvényben fixált árfolyam különbségén a bankszektor az évi 180 milliárdos különadó teher mellett január végéig további 160 milliárdot bukott; igaz, ennek 30 százaléka levonható a különadóból. A szektor összességében 92 milliárd forint veszteséget produkált. Ugyanakkor a végtörlesztésen alig 2 milliárdnak búcsút intő takarékok közel 13,5 ezer új ügyfelet szereztek, akiknek 72 milliárd forint devizahitel-kiváltó forinthitelt folyósítottak. Így már nem is berzenkednek annyira, hogy nem kapták meg az Orbán által beígért 100 milliárd forintos tőkejuttatást; szakértők szerint a közvetlen állami feltőkésítést Brüs�szel amúgy sem engedélyezte volna. Meglehet, ezért készül most a kormány arra, hogy kivásárolja a takarékszövetkezetek ernyőbankjában, a Takarékbankban 38,46 százalékos tulajdonos német DZ Bank AG-t, hogy zavartalanul, ugyanúgy juttathasson tőkét a takarékoknak, mint teszi azt az állam által száz százalékban tulajdonolt Magyar Fejlesztési Bank esetében. Orbánnak egyébként is régi vágya egy állami kereskedelmi bank létrehozása, amely a vezényszavára hitelez, ezért vetett szemet az MKB-ra. Biztonságos működésükhöz, a szigorúbb, úgynevezett Bázel-III-as tőkemegfelelési előírások teljesítéséhez az európai bankoknak újabb tőkére van szükségük, s ha ezt nem sikerül beszerezniük, el kell adniuk eszközeikből. Emiatt arra kényszerülhetnek, hogy megnyirbálják kelet-európai leány-

bankjaik forrásait. Elsőként, tavaly novemberben Ausztria szigorított, előírva, hogy bankjai minden országban legfeljebb a helyben gyűjtött források 1,1-szeresét helyezhetik ki. Ez Magyarországot érintheti a legkedvezőtlenebbül, hiszen az osztrák bankok együttes részesedése a hitelezésből a régióban itt a legnagyobb, ráadásul a hitelek eddig 1,4-szer haladták meg a betéteket. A legpesszimistábbak már-már bankválságot vizionálnak annak kapcsán, hogy az Orbánkormány halogatja az IMF–EU-megállapodást, holott az a kereskedelmi banki hitelezők bizalmát is erősítené. HVG, 2012. március 22. Szerző: Csabai Károly

A Signal és a takarékok KÖZÖS termékfejlesztésre és az eddigieknél is hatékonyabb értékesítési együttműködésre törekszik a Signal Biztosító, a Takarékbank és mintegy száz takarékszövetkezet. Erről beszélt a felek közös szakmai konferenciáján Kálózdi Tamás, a Signal elnök-vezérigazgatója, Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke, Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója, Kiss Menyhértné, a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségének (TÉSZ) elnöke, valamint Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. A jövőben a biztosító kliensei és a takarékszövet-

A pénzügyi szféra összesített mérlegfőösszegéből ugyan a 136 szövetkezeti hitelintézet csak 5 százalékot ad, de nagyon sok olyan kisebb település van az országban, ahol az OTP mellett legfeljebb a helyi takarék kínál pénzügyi szolgáltatásokat. kezetek ügyfelei kedvező feltételek mellett juthatnak hozzá egymás egyszerűbb, sztenderdizáltabb termékeihez, és a takarékszövetkezetekben is lehetőség nyílik bizonyos kárrendezésekre is. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a Signal a múlt évet 13,057 milliárd forintos díjbevétellel zárta, 6 százalékkal többel, mint 2010-ben. Mivel a piac egésze 2,7 százalékkal kevesebb díjat szedett be, a Signal piaci szelete valamelyest nőtt, jelenleg 1,59 százalékos. A takarékszövetkezeti szektor pedig még mindig hatalmas lehetőség a vidéki ügyfelek elérésére, hiszen a közel négyezer hazai bankfiók 40 százalékát adja a teljes hálózat. A pénzügyi szféra összesített mérlegfőösszegéből ugyan a 136 szövetkezeti hitelintézet csak 5 százalékot ad, de nagyon sok olyan kisebb település van az országban, ahol az OTP mellett legfeljebb a helyi takarék kínál pénzügyi szolgáltatásokat, ráadásul a helyi vezetők személyesen ismerik ügyfeleiket, ennél jobb kockázatmenedzselési eszközt nehéz elképzelni. Figyelő, 2012. március 8.


57

Köszöntő

Anyák napi köszöntő Édesanyám keze1 A legáldottabb kéz a földön, A te két kezed jó Anyám Rettentő semmi szélin álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm S a fényes földre helyezett… Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, italát Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette értünk nappalokká A nyugodalmi perceket… Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld, Hányszor csordúlt a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, Mely csupa, csupa szeretet! – Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet!

Ujjaid rögtön megmutatták: Látod: a vétek szörnyű rút! – Ne hidd, Anyám, ne hidd, hogy egykor Feledni bírnám ezeket!… Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Oh, hogy így, drága két kezeddel Soká vezess még, adja ég; Ha csókot merek adni rája Tudjam, hogy lelkem tiszta még. Tudtam, hogy egy más, szebb hazában A szent jövendő nem veszett! – Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! A legáldottabb kéz a földön A te két kezed, jó Anyám! Mindenki áldja közeledben: Hát én hogy is ne áldanám?! Tudom, megáldja Istenünk is, Az örök Jóság s Szeretet! – Némán, nagy, forró áhitattal, Csókolom meg a kezedet!

Ha megkondult az est harangja Keresztvetésre tanított, Felmutatott a csillagokra, Úgy magyarázta: ki van ott; Vasárnaponként kora reggel A kis templomba vezetett… Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Lábam alól, ha néha-néha El is tévedt az igaz út,

1

58

Láng Gusztáv és Urbán László: Dsida Jenő – (1907-1938) erdélyi magyar költő – összegyűjtött versei, Budapest, 2008.


Dsida Jenő, 1924.

Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. OBA: Biztos betét, biztos kivét. Terítéken az önkormányzatok. Egyenes derékkal. Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny

Recommend Documents