Takarék. A vidék élni akar! Becsvágyak, kontroll alatt. Bank, biztosítás, takarékok. EuroSec szolgáltatás másodlagos, biztonságos

XXI. évfolyam 1. szám 2012. január–február

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• A vidék élni akar! Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg a Darányi Ignác Tervet

• B ecsvágyak, kontroll alatt A Takarékbank 2011. december középén tartott évzáró fogadásán adták át a Bank által alapított Károlyi-díjakat.

• B ank, biztosítás, takarékok Míg a 90-es évek a kétszintű bankrendszer újraépítésének feladata jegyében teltek el Magyarországon, addig a fejlett piacgazdaságokban – az árukereskedelem mintájára – pénzpiaci plázák jöttek létre.

• E uroSec szolgáltatás – másodlagos, biztonságos A TAK-INVEST Zrt. 2012. január 19-én megtartott szakmai rendezvényén több mint 50 érdeklődő hitelintézet jelenlétében mutatkozott be az EuroSec szolgáltatás.

•N agyobb sebességre kapcsoltak – hármasba(n) Három, ezúttal Pest megyei takarékszövetkezet döntött úgy, hogy összeolvadva, új név alatt, Pátria Takarékszövetkezetként, együtt folytatják tovább a tevékenységüket.

• A ranygyűrűs életutak Devecseri Jánosné és Méder Istvánné részesült az „Életút Aranygyűrű” kitüntetésben, akikkel külön-külön készült interjú.

Nem túlzás azt állítani, hogy Patay Vilmos országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) számára a szövetkezeti törvény megújítása szinte küldetéssé vált. A hazai szövetkezeti mozgalmat belülről is jól ismerő képviselőnek az a célja, hogy a nyugati demokráciákban elfogadott, erős, jól működő, politikai oldalról is támogatott szektorhoz hasonlóvá tegye a magyar szövetkezeti szektort.

BÁSTYA MAx vAgYonBizToSíTÁS Lakossági és kisváLLaLkozói ügyfeLek számára

A népszerû BÁSTYA biztosítás továbbfejlesztése Magas minôség – kedvezô áron Kisvállalkozások számára ideális Újdonság: lakás assistance szolgáltatás

Már all risks módozatban is!

www.signal.hu • [email protected]

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori A vidék élni akar! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Ha összefogunk, tisztul a profil. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7  Kerekasztal Becsvágyak, kontroll alatt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11  Képriport A Takarékbank évzáró fogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16  Gazdaság Tavaly 1,7 százalékkal nőtt a GDP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 „Jövet-menet pénzügyek”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Együttműködésünk tapasztalatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Bank, biztosítás, takarékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Újult erővel!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25  Integráció Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2011. december 15-én megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata. . 28 Az OTIVA 2011. december 15-i közgyűlése határozatainak kivonata. . 28 A Takarék Akadémia 2011. november 16-i közgyűlése határozata . . . 29 A Takarékszövetkezeti Integráció 2011 évi teljesítménye az előzetes adatok tükrében. . . . . . . . . . . . . . . 29 Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2011. évi teljesítményéről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34  TAKINFO–TAK-INVEST hírei EuroSec szolgáltatás – másodlagos, biztonságos . . . . . . . . . . . . . . . . 35  TKSZ Figyelő Nagyobb sebességre kapcsoltak – hármasba(n) . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . 43  Takarék Akadémia Pályázatkészítés Ön és Ügyfelei számára a Takarék Akadémiánál. . . 45 Képzéseink 2011. évi „preferenciasorrendje” a számok tükrében, avagy milyen a „jó” képzés?. . . . . . . . . . . . . . . . . 46  Kitekintés Hírek Brüsszelből. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48  Szóra érdemes… „Zumba” bál Baranyában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49  Személyi hírek Ani bízik a jövőben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A fejlődés motorja a takarékszövetkezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Több évtizedes megbecsült munka. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 A takarékok készen állnak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56  Köszöntő Nőnapi köszöntő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

A Szövetkezetek Éve – 2012

2012 a szövetkezetek éve. Az újság

e számának megjelenésekor már javában 2012-ben járunk, de engedjék meg, hogy én mégis mindenkinek ezúton is szövetkezeti sikerekben gazdag, eredményes új évet kívánjak. Ráférne ugyanis a siker a takarékszövetkezetekre. 2011 nagyon nehéz év volt a bankszektor valamennyi szereplője számára, a banki különadó, a gyenge forint, az állampapír-piaci hozamok elszállása, valamint a végtörlesztésből adódó veszteségek nagyon komoly mértékben megnehezítették valamennyiünk helyzetét. A régi jól bevált igazságot azonban ne feledjük: új év, új remények. Bár a 2012-es gazdasági előrejelzéseket olvasva, a takarékszövetkezetek akár be is zárhatnák a boltot, és valami könnyebb és biztosabb megélhetés után nézhetnének, hiszen a kilátások tavaly óta mit sem változtak, az út nem tűnik könnyebbnek, a szakmai kihívások talán komolyabbak, mint valaha. A takarékszövetkezetek életében azonban már sokszor volt ilyen, szokva vannak a göröngyös

úthoz, az akadályok leküzdéséhez. Az elmúlt öt évtizedben – hogy egy klasszikust idézzek – mindig útba estek jövet-menet, és hacsak a maják 2012. évre vonatkozó évezredes jóslata be nem igazolódik, itt lesznek a következő 50 évben is. 2012 a Szövetkezetek Nemzetközi Éve Európában. A kormány tervei szerint ez évben új magyar szövetkezeti törvényt alkot az Országgyűlés. Hazánkban manapság meglehetősen kevés figyelmet kapnak a szövetkezetek, így a takarékszövetkezetek is, holott Európában széles társadalmi és gazdasági tekintélynek örvendenek. Használjuk ki a Nemzetközi Év adta lehetőségeket, mutassuk meg magunkat széles körben, mutassuk meg, hogy az e fajta szövetkezéseknek van létjogosultsága Magyarországon, méghozzá nem is kicsi. Ismerősökkel, pénzügyekben kevésbé jártas emberekkel beszélgetve sokszor megdöbbent, hogy az emberek mennyire tájékozatlanok a takarékszövetkezetekkel kapcsolatban, hogy gyakran még mindig a takarékpénztárakkal azonosítják őket, hogy fogalmuk nincsen a takarékok által nyújtott szolgáltatásokról. Ennél jobb apropó és lehetőség nem is lehetne, hogy hallassuk a hangunkat, hogy megmutassuk a bennünk rejlő potenciált, és visszacsábítsuk az ügyfeleket oda, ahová régen is jó szívvel tartoztak. Engedjék meg, hogy eme közhelyektől sem mentes, ámde őszinte soraimat egy újabb bölcselettel zárjam: „Hát itt van, eljött közénk. Ránk köszöntött 2012. Hogy mit hozott magával? No, ez még a jövő zenéje, de egy biztos, ez rajtunk is múlik…” Legyen 2012 a takarékszövetkezetek éve! Terts András TÉSZ főtitkár

Takarék  2012. január–február

3

Címlapsztori  Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg a Darányi Ignác Tervet

A vidék élni akar! Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác Tervet januárban indító, bemutató konferenciáján, a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A kormányfő a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifejtette: az országok biztonsága a jövőben egyre inkább az élelmezési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától és a környezetbiztonságtól függ, és attól, kinek a kezében van mindez. „A 2010-ES választások után új mér-

téket szabtunk a dolgoknak, kezdte mondandóját a miniszterelnök. Határozott léptekkel új ösvényt kezdtünk el kitaposni. Arra vállalkoztunk, hogy kijavítjuk a múlt hibáit, és ezen mindenekelőtt azt értjük, hogy helyreállítjuk a munka becsületét, és mindenkit, aki tud és akar dolgozni, hozzásegítünk ah-

Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha így tennénk (...), akkor saját magunkat minősítenénk le – mondta a miniszterelnök. hoz, hogy munkából tudjon megélni, és abból tudja eltartani a családját. Az elmúlt évben mindennek érdekében gyökeres változtatásokat vittünk véghez: egy alkotmány, vagy harminc kétharmados törvény, több mint kétszázötven új törvény. Ezekkel a törvényekkel lezártuk az átmenet húsz zavaros évét. Nem lehet súlyos következmények nélkül hamis, évekig tartó átmeneti állapotok között élni. Az embereknek, a családoknak igazságra, átláthatóságra, biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra és tartós

4


életkeretekre van szükségük. Az új alkotmánnyal szentesített új rendszer – amit nemzeti együttműködés rendszerének nevezünk – megadja mindezt a magyaroknak. Az alapokat megvetettük, a keretek állnak. Most következik az új rendszer beüzemelése a mezőgazdaságban is. Ahogy a politikában mondják: konszolidáció, ami magyarul an�nyit tesz, hogy megszilárdítás. Az bizonyos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az új rendszer egyik nagy nyertese a vidék, a mezőgazdaság, a kis- és középgazdaságok lesznek. Ezért számítok Önökre, számítok a következő hónapok és évek küzdelmében arra a társadalmi erőre, amit a magyar vidék képvisel. Az értékteremtő munka előtt ma még komoly akadályok emelkednek, ezért új lehetőségeket kell nyújtanunk a vállalkozó kedvű emberek számára. Ez a vidék szempontjából azt jelenti, hogy sürgősen át kell alakítanunk a földtörvényt, és további rendelkezéseket kell hoznunk a birtok- és tulajdonvédelemre, a földvagyongazdálkodás és a földrendezés érdekében a földügyekkel foglalkozó intézmények működését érintő jogszabályokat át kell tekinteni, ésszerűsíteni kell, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen majd az első szó. Tovább kell egyszerűsítenünk a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet, hogy azoknak ne paragrafus-, hanem inkább életszaguk legyen.

Szintén javítani kell a helyi, kistermelői élelmiszer-előállítás, feldolgozás és értékesítés feltételeit, valamint emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét. A kistermelők helyzetéhez és adottságaihoz kell igazítanunk a sajnos sokszor nehézkes jogszabályainkat is. Kiemelten fontosnak tartom, hogy csökkentsük a termelő kiszolgáltatottságát, és a kereskedelmi partnereket rászorítsuk a tisztességes piaci viselkedésre. A termelők esetében sem árt egyébként, hogyha törvénytisztelő, különösen az adójogszabályokat tisztelő viselkedés általánosabbá válik, mint ma.” Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni. „A rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel. Például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzáfűzte, hogy a vidék és a mezőgazdaság teljesítménye ma sorsdöntő az egész ország, és az egész magyarság számára. Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist, ezért nem fogadnak be „génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar elvárhatja

Címlapsztori

Fotó: Horváth Ernő

300 milliárd a Darányi Ignác Tervre

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter A MAGYAR mezőgazdaságnak világszínvonalú képzésre van szüksége, amely az exportképesség növelését is szolgálja. Az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) meghatározó Magyarország számára, de csakis a magyar sajátosságok messzemenő figyelembe vételével, jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mosonmagyaróvárott. A Darányi Ignác Terv első vidéki fórumának helyszínéül a patinás Nyugat-ma-

azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tiszta környezet és a pihenést biztosító magyar táj – közölte. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország „minden ellenkező híreszteléssel szemben” eredendően mezőgazdasági ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erős – folytatta –, amikor virágzott a mezőgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerű nemzetgazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. „Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig a maradi,

gyarországi Egyetemet választotta a szaktárca, mivel az óvári akadémia 1818-tól képez agrárszakembereket, magas színvonalon. A vidék jövője Magyarország jövője, „A vidék élni akar!” – mondta a vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető a fórumot megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a terv végrehajtásához szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják, 2013 végéig mintegy 300 milliárd forintból. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széleskörű társadalmi vita után véglegesítette a 2020ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát. Január közepén Orbán Viktor és a tárca vezetői elindították a stratégia végrehajtásának keretprogramját, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Tervet. Fazekas Sándor nagy ívű előadásában elmondta, odafigyeléssel, tervszerű beruházásokkal a vidék megadhat mindent: a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést, biz-

tonságot, tiszta levegőt, egészséges ivóvizet, jó minőségű, ízletes hazai élelmiszereket, háborítatlan környezetet a kikapcsolódáshoz. A nemzeti önrendelkezés alapja a XXI. században egyre inkább a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától, a környezetbiztonságtól függ. Meg akarjuk őrizni gazdag természeti adottságainkat, őshonos növény- és állatfajtáinkat, termőföldünket, vízbázisainkat, a vidék épített és szellemi örökségét. A bevált európai agrármodellnek és a saját hagyományainknak is megfelelően a Nemzeti Vidékstratégia a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget. Jelentős foglalkoztatás-növelés a családi-gazdasági üzemszerkezet mellett valósulhat meg. A földhasználatból való azonos részesedési arány mellett az egyéni, családi gazdaságok háromszor annyi személyt foglalkoztatnak, mint a társas gazdaságok – emelte ki a vidékfejlesztési miniszter.

a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha így tennénk (...), akkor saját magunkat minősítenénk le” – mondta a miniszterelnök. „A magyar embernek génjeiben ott van a föld szeretete és tisztelete. Mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy a föld nem pusztán kenyeret ad az embernek, hanem közösséget, kultúrát, történelmet, lelket, vagyis lényegében mindent. Mi azt is tudjuk, hogy minden nemzetnek van szülőföldje, amely felbecsülhetetlen érték. Nekünk van szülőföldünk, nekünk van hazánk. Sőt, egyetlen hazánk van, ezért hívjuk anyaföldnek és szülőföldnek. Gyerekkoromban volt egy mondás, amit gyakran lehetett hallani. Akinek földje van, annak mindene van. Igaz, akkor

senkinek sem lehetett földje, legfeljebb háztájija, talán ezért is érezte magát mindenki kisemmizettnek falun. Ma úgy látom, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy egész Európa jövője múlhat azon, hogy ezt a bölcsességet megértjük-e. Igen ám, de ha széttekintünk a magyar vidéken, ennek leginkább az ellenkezőjét tapasztaljuk. A válságtüneteket nem kell sorolnom, azokat Önök, akik naponta küzdenek az elmúlt éveket, sőt évtizedeket meghatározó vidékellenes szemlélet és politika következményeivel, nálam sokkal jobban ismerik.” A vidék ugyanis nem egyszerűen gazdasági ágazat, nem csupán anyagi hasznot, pénzben mérhető javakat előállító termelőeszközök összesséFolytatás a 6. oldalon

VM Sajtóiroda


5

Címlapsztori

Folytatás a 5. oldalról ge, hanem egy sajátos világ. A föld és annak művelése nem pusztán létfenntartás, hanem egy kultúra ősi hagyományokkal, szokásokkal, értékekkel, amelyek erős kötelékként ös�szetartják a nemzetet és annak tagjait. Ennek szellemében készült a terv, a Darányi Ignác Terv, amely kiváló terv a vidéki minőségi élet megteremtésére, arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk, „márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőséget, egészséges ivóvizet és jó minőségű, magyarok által

„Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen.” előállított élelmiszereket. A terv célja a megőrzés, a megújítás, a minőség – foglalta össze, majd kifejtette: meg kell őrizni az időtlen értékeket – így a gazdag természeti adottságokat, az elődök tudását –, megújulásra pedig főként a mai magyar ember vidékről vallott gondolkodásában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok életképtelenekké válnak a vidék nélkül. „Az a nemzet, amelyik elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége.

Rövid hírek 6


Ha újra megteremtjük a minőségi élet lehetőségét a vidék számára, akkor a vidék képes lesz ugrásszerűen javítani a városi élet minőségét is, amit a külföldről ide áramló silány kacatok, élelmiszeripari hulladék dömpingje alacsony szinten tart, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart. Rá kell, rá érdemes eszmélnünk, érdemes fölismernünk, hogy a nemzetek modern kori biztonsága nem csupán azoktól a dolgoktól függ, amelyek a XIX. vagy XX. században meghatározták a nemzetek biztonságát. A nemzetek biztonsága ma már – és a jövőben egyre inkább – az élelmezési és élelmiszerbiztonságtól, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától, és a környezetbiztonságtól függ majd. És persze attól, hogy kinek a kezében vannak ezek az erőforrások. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága – benne mindenekelőtt a mezőgazdasága – és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntőek az egész ország és az egész magyarság számára. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak a falun élők gondja. Ezért meg kell védenünk a termőföldet és az ivóvízbázist. Ezért támogatjuk a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja el az állam védelmét és támogatását, de ha ezt megkapja, akkor cserébe minden magyar ember joggal várhatja el, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson az egész magyar nép számára, mint a biztonságos élelmiszer, tiszta környezet és a pihenést, kikapcsolódást, feltöltődést biztosító magyar tájak.

A feladatok között említette a földtörvény sürgős átalakítását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek működését érintő jogszabályok áttekintését, ésszerűsítését, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az első szó. Emellett tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet, emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét, a kistermelők adottságaihoz kell igazítani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát, és rá kell szorítani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta. A miniszterelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagyáruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnek. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen „hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. „Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyőződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására. Orbán Viktor szerint Magyarországon „az alapok megvetése után” most kezdődik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek. 

 A Fegyvernek és Vidéke Taka-

 A Borsod Takarék

rékszövetkezet képviseletét, mint ügyvezetők, 2011. december 1-től Pataki Lászlóné és Vass Anita ügyvezetők együttesen látják el. Török Istvánné volt ügyvezető nyugdíjba vonult.

Bükkábrányi Kirendeltségének címe – névváltozás miatt – 3422 Bükkábrány, Mátyás király u. 15. címre módosult 2012. január 23-i hatállyal.

Címlapsztori  Új szövetkezeti törvény készül

Ha összefogunk, tisztul a profil Szerző: Nem túlzás azt állítani, hogy Patay Vilmos országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) Hajtun számára a szövetkezeti törvény megújítása szinte küldetéssé vált. A hazai szöGyörgy vetkezeti mozgalmat belülről is jól ismerő képviselőnek az a célja, hogy a nyugati demokráciákban elfogadott, erős, jól működő, politikai oldalról is támogatott szektorhoz hasonlóvá tegye a magyar szövetkezeti szektort. Ehhez azonban a jelenlegi törvényi hátteret is módosítani kell, amely munka előkészítésének végrehajtását Patay Vilmos vállalta fel. Az elmúlt hónapokban sorra végigjárta a szövetkezeti szektorban érintett társadalmi, politikai szervezeteket, és arról tájékozódott, hogy milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy – pestiesen szólva – a dolgok a helyükre kerüljenek. KÉPVISELŐ ÚR, úgy tűnik, az ala-

poktól kell kezdeni a munkát. Mondom ezt azért, mert a rendszerváltás utáni új szövetkezeti törvénnyel polarizálódott a szektor. Tény ugyanis, hogy a jól működő gazdaságokat „szétszedték”, s az egyéni érdekeltségek érvényesültek. A „szövetkezés” szitokszóvá vált a társadalomban, s az óta is beleszól a politikai a szövetkezeti mozgalom életébe. Persze, van ennek történelmi alapja, de azt gondolom, hogy a 21. században már túl kellene ezen a múlton lépni. Honnan indul tehát a szövetkezeti törvény reformálása? – Két dolgot mindenképpen meg kell tennünk. Az egyik, hogy magunkba nézünk, és számba vesszük, mi is történt szövetkezeti szinten az 1900-as évek eleje óta a magyar mezőgazdaságban. Arról sokan hallottak, idősebbek meg saját emlékeiket felidézve emlegetik, hogy hazánkban a II. világháborúig a HANGYA kitűnően ellátta azt a feladatot, amit Nyugat-Európában a hozzá hasonló raiffeiseni szövetkezeti rendszer képviselt. A II. világháború után, az akkori politikai akarat szerint a Hangya felszámoló-



dott, és a kolhoz típusú szövetkezés, kollektivizálás valósult meg, ment végbe. Ennek már az én korosztályom is közeli nézője, elszenvedője volt. Úgy gondolom, hogy az Antall kormánynak politikai célja volt ezt

a szovjet típusú szövetkezeti mozgalmat leépíteni, megváltoztatni. Mindeközben pedig, elfelejtettük megnézni, hogy Nyugat-Európában továbbra is fennmaradt az a Folytatás a 8. oldalon


Patay Vilmos országgyűlési képviselő

7

Címlapsztori

Folytatás a 7. oldalról fajta üzem-kiegészítő szövetkezeti tevékenység – sőt, már piacszervező, marketing tevékenységgel is kiegészült – ami idehaza, a rendszerváltás után már nem volt tapasztalható. Sajnos az uniós támogatásokkal „felcímkézett” TÉSZ is félresiklott nálunk, hiszen amíg Európa nyugati részén ez szinte kizárólag szövetkezeti alapon jött létre, nálunk szűk csoportok érdekei

Akkor tudunk egy olyan erőkiegyenlítő marketing szövetkezeti hálózatot létrehozni, ha egy szövetkezeti mozgalom finanszírozására alkalmas pénzintézeti hálózat áll e mögé. Magyarországon létezik ilyen, hiszen a takarékszövetkezetek országos lefedettséggel bírnak, de takaréklángon működnek.

és a hazai támogatások egyharmadát, a versenyképesség növelésére költötték. Magyarországon ez valamiért nem volt szempont a politikának, mert ha az lett volna, akkor a közpénzek elosztásánál ezt figyelembe kellett volna venni. – Azt azért ne feledjük, hogy Lengyelországban családi gazdaságok működtek az elmúlt évszázadban is, ott nem volt kollektivizálás. – Ez igaz, s ezért maradt meg a mezőgazdasági struktúra abban a polarizálódott állapotban, amely nálunk a rendszerváltás után jött létre. A lengyeleknek volt egy olyan felismerésük, amelynek során belátták, hogy miben különböznek a nyugat-európai mezőgazdasági termelési struktúrától, s miért is versenyképesek ezek az ágazatok. A versenyképesség azonban ott is mérhető, hogy miképpen tudja az adott gazdaság a piacon érvényesíteni az előnyét, hogyan tudja nagyobb haszonná átalakítani a megtermelt értékeit. Márpedig ezt egyedül nem képes elérni, erre csakis a szövetkezeti rendszer, mint egy erőkiegyenlítő, és a saját tevékenységét piacra segítő szervezet képes. Erre egyébként a lengyel barátaink – szemben velünk – kiválóan felhasználták az uniós támogatásokat.

„cégesítették” ezt a szerveződést is. A magunkba nézés alatt tehát azt értem, hogy érdemes a múltat alaposan tanulmányozni. A másik dolog pedig az, hogy nem kell új dolgot kitalálnunk, kiváló, tanulságos példák sokaságát láthatjuk, tapasztalhatjuk szövetkezeti mozgalmat illetően a fejlettebb uniós tagországokban. – Erre mondják azt, hogy itt vannak az integrátorok… – Milyen tapasztalatokat gyűjtött – Miután én is integrátor cégnél más országokban? dolgoztam, azt mondhatom, hogy – Amikor megnéztem, hogy más ez pótcselekvés. Ezt mondják Nyuországokban mi a gyakorlat, és mi- gat-Európában is, hiszen a keresben különbözünk mi tőlük, akkor kedelmi bankok – szemben a szöazt láttam, hogy a különbséget ke- vetkezeti pénzintézetekkel – nem vésbé a termelés szintjén kell keres- közvetlenül szolgálják ki a termenünk, hanem az a pont az izgalmas, lők zömét, hanem az integrátoroamikor a munka gyümölcse profittá kon keresztül egyfajta áruhitelezés változik. Amikor az előállított ter- folyik, legalább is Magyarországon mék a piacon hasznosul. A kelet- ez a gyakorlat. Ha átmegyünk a európai országok közül messze a határ túloldalára, Ausztriába, minlegnagyobb sikert – példamutató den egyes faluban a helyi Raiffeiutat bejáró ország – Lengyelország, sen szövetkezeti banknál megkapahol fejletlenebb a mezőgazdaság, ják a helyi termelők a termeléshez mint idehaza. A lengyelek, az uniós szükséges átmeneti hitelt, és azon

8


a pénzen megveszik együtt, a saját szövetkezeteiken keresztül a szükséges input anyagokat. S az értékesítés is együtt történik, s miként az 1800-as évek végén a Hangya szövetkezetek kialakulásakor a hitelezés volt a sarokpontja a szövetkezésnek, úgy ma is ez a legfontosabb szempont kell, hogy legyen az összefogásnak. Akkor tudunk egy olyan erőkiegyenlítő marketing szövetkezeti hálózatot létrehozni, ha egy szövetkezeti mozgalom finanszírozására alkalmas pénzintézeti hálózat áll e mögé. Magyarországon létezik ilyen, hiszen a takarékszövetkezetek országos lefedettséggel bírnak, de takaréklángon működnek. Ez a hálózat alkalmas arra, hogy a szövetkezetek tevékenységét finanszírozzák, hiszen a kistelepüléseken is ismeri egymás a bankos és az ügyfél. Ugyanakkor az is fontos, hogy a takarékszövetkezetek alkalmasak arra – szemben a kereskedelmi bankokkal – hogy a termelők tulajdont szerezzenek a takarékszövetkezetben, így a saját bankként „használhatják” a pénzintézetet. Vagyis a megtakarításukat is itt helyezik el,

Névjegy PATAY VILMOS országgyűlési

képviselő Dombóvárt és környékét képviseli az Országházban. Az 59 éves honatyát hallgatva bizonyos, hogy dunaszekcsői és himesházai családi, nagyapai környezet mélyen elkötelezetté tette a vidék és az agrárium sorsának felemelkedéséért. Apai felmenői Felvidékről kerültek Baranyába 47’-ben. Állami gazdaságban dolgozott Alsótengelicen és Dalmandon, majd agrárkereskedőként 20 évet Dombóváron. Az itt szerzett tapasztalatai is inspirálták, hogy szerepet vállaljon egy új szövetkezeti rendszer magyarországi kialakításában.

Címlapsztori

a pénzügyi szolgáltatás színvonala pedig megfelel az európai normáknak. A jelenlegi takarékszövetkezeti pénzügyi forgalom sokszorozódhatna az által, ha a két szövetkezeti szektor – az élelmiszergazdasági és a takarékszövetkezeti – együttműködne az elkövetkezendő évtizedben. A takarékszövetkezetet nem a vidék bankjának, hanem az élelmiszergazdaságot finanszírozó erőforrásként nevezném. – Ha jól értem az eddig elmondottakat: egy szövetkezeti szektor akkor működik jól, ha a teljes termékpályát átfogja, és zárt egységként működik. Ekkor a profit is ottmarad, a termelő megfelelő árat kap a termékéért, s feldolgozott termékkel, nagy hozzáadott értékkel jelennek meg a piacon, így a piaci pozíciója is erős. – Nagyon jól összefoglalta az eddigi gondolataimat. Ha ugyanis megvizsgáljuk azt, hogy milyen profittermelés jellemzi a nyugateurópai gazdálkodók tevékenységét, akkor azt látjuk, hogy egy nyugat-európai gazda 20-25 hektáron is képes hasznot hozóan termelni. Számadatok igazolják, hogy egy hektárra vetítve többszörös a bevételük a magyar gazdáéknál, pedig a termelési költségek szinte azonosak. Ez abból adódik, hogy a nyugateurópai gazda nem búzatermelő, mivel nem a búzával jelenik meg a piacon, hanem mondjuk liszttel, adott esetben kenyérrel, péksüteménnyel, száraztésztával stb. S ez gyakorlatilag nagyobb hasznot hoz a termelőnek is úgy, hogy a termékpályáról kiszorul a nagykereskedői lánc, mivel ezt a tevékenységet a saját értékesítési láncuk végzi el. – Szerintem az is fontos, hogy a nyugat-európai gazda támogatottsági szintje is jóval magasabb a magyarénál, s az a támogatás ott marad a gazdánál, ami a versenyképesség növelését szolgálja. Nálunk a támogatás egyfajta árkompenzációként „hasznosul”.

– Egyet értek Önnel, mert mint korábbi kereskedő tudom, hogy a nagykereskedelmi láncok elszívják a profitot a termelőtől. S nem csak ezen a csatornán megy el a profit, hanem a beszerzési csatornákon is. Ne legyen kétsége senkinek sem afelől, hogy a sok atomizált termelő soha nem kerülhet kedvező tárgyalási pozícióba a piacon. – Kimondhatjuk-e, hogy a mezőgazdaság az az ágazat, ahol, ha nincs összefogás, akkor a versenyképesség és a hatékonyság megteremtése csak álom marad? – Én is így látom, ezért is kezdtem az 1800-as évek végi példákkal a beszélgetést. Amikor Gróf Károlyi Sándor és társai elindították Magyarországon a szövetkezési mozgalmat, akkor elsősorban az áru-, és pénzuzsora ellen szerveződtek a szövetkezetek. Magyarán a kiszolgáltatottság ellen fogtak össze a gazdák. Ma, Magyarországon, több, mint száz évvel később, ugyanezt éljük meg. A dokumentumok igazolják, hogy az akkori szövetkezés alapja a szinte minden településen fiókhálózattal bíró hitelszövetkezeti rendszer volt, amely tulajdonképpen a nyugat-európai szövetkezés alapja is. Mindenütt megtaláljuk a hitelszövetkezeteket, hiszen csak ezek alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági termelés specializációit figyelembe véve finanszírozzák a termelést. A kereskedelmi bankoknál január elsejétől december 31-ig tart a gazdálkodási év, míg a mezőgazdaságban augusztus 31-től következő év szeptember elsejéig. Ami nagyon fontos különbség, hogy amíg a kereskedelmi bankok nem teszik lehetővé, hogy a velük partnerségben lévő mezőgazdasági termelők tulajdont szerezzenek, befolyással bírjanak az üzletmenetre, addig a takarékszövetkezeteknél a gazdák tulajdont is szerezhettek, ahol a saját érdekeiket is érvényesíthetik. Ezt kell tovább erősíteni. – Nem tudom pontosan, de gondolom, hogy a takarékszövetkezeteknél elég sok agrárvállalko-

zó rendelkezik részjeggyel, mert minden ehhez a bankhoz köti. De kérdés, hogy a takarékszövetkezeteknek van-e lehetőségük nagyobb szerepet vállalniuk a mezőgazdaság finanszírozásában? – A takarékszövetkezeti szektor annak kívánatos, aki igénybe veszi a szolgáltatást, aki össze akar fogni a másik gazdá(k)val. Éppen ezért helyezzük más alapokra a szövetkezeti törvényt. Először is megfogalmazzuk azt a célt, hogy hova akarunk eljutni, s utána a cél megvalósítása érdekében alakítjuk ki az új szabályozást. Ha ez megvalósul, akkor a partnerek is gyorsan megtalál-

A jelenlegi takarékszövetkezeti pénzügyi forgalom sokszorozódhatna az által, ha a két szövetkezeti szektor – az élelmiszergazdasági és a takarékszövetkezeti – együttműködne az elkövetkezendő évtizedben. A takarékszövetkezetet nem a vidék bankjának, hanem az élelmiszergazdaságot finanszírozó erőforrásként nevezném. ják egymást, és meggyőződésem, hogy egymást erősítő folyamatként néhány év alatt a többszörösére nő a pénzforgalom a takarékoknál, ez által sokkal erősebb szereplőjévé válik a pénzpiacnak is. Gondoljunk arra, hogy egy takarékszövetkezet ugyanazzal a létszámmal háromnégyszeres forgalmat is képes kezelni. – Most rajtam a sor abban, hogy egyetértsek Önnel. De induljunk ki a jelenlegi helyzetből. Most mi van? – Jelenleg egy megtűrt állapot uralkodik, s tulajdonképpen a takarékszövetkezeti menedzserek ügyességén, szorgalmán, kitartásán múlik, Folytatás a 10. oldalon


9

Címlapsztori

Folytatás a 9. oldalról hogy még mindig léteznek, s nem számolódtak fel. Akik viszont átalakultak, azok rosszul tették, mert ne higgyék el magukról, hogy egy kis kereskedelmi bankként hosszú távon megmaradnak a nagyok árnyékában. Mert nincs meg az a támogatottságuk, amit a vevők jelentenek a takarékszövetkezetek esetében. A

Egy évvel ezelőtt kezdtem el a „terepet” felmérni. Minden szövetkezeti vezetővel, aki számít az élelmiszergazdasági szektorban (a MOSZ, a MAGOSZ, a HANGYA, az ÁFEOSZ), tárgyaltam annak érdekében, hogy felmérjem, mi a hozzáállás, a készség a változáshoz. De természetesen a szövetkezeti szektor további szereplőivel, az OTSZ, a LOSZ, a diákszövetkezeti és a szociális szövetkezeti szervezetek vezetését is felkerestem. jövő útja a vidéki sok kis bank szövetkezeti szövetségek harmonikus kialakítása, amely részt vesz abban a mezőgazdasági szövetkezet-fejlesztő munkában, amit az új szövetkezeti törvénnyel, s az ehhez kapcsolódó megújított szabályozással finanszírozni kell. Teljesen új agrárfinanszírozási gyakorlatra van szükség, mert így javítható a piaci pozíció is. – Miután – bocsánat a kifejezésért – nyakig benne van a szövetkezeti törvény megújításában, beszéljünk erről is. – Egy évvel ezelőtt kezdtem el a „terepet” felmérni. Minden szövetkezeti vezetővel, aki számít az élelmiszergazdasági szektorban (a MOSZ, a MAGOSZ, a HANGYA, az ÁFEOSZ), tárgyaltam annak érdekében, hogy felmérjem, mi a hozzáállás, a készség a változáshoz.

10


De természetesen a szövetkezeti szektor további szereplőivel, az OTSZ, a LOSZ, a diákszövetkezeti és a szociális szövetkezeti szervezetek vezetését is felkerestem. Abszolút pozitív a tapasztalatom, mivel senki nem akar kimaradni ebből a folyamatból, mivel mindenki látja az összefogás szükségességét, és látja, hogy haszonélvezője lehet a változásnak, ezért résztvevője, alakítója akar lenni ennek a munkának. Ez olyan bíztatás, ami erőt ad, s ami megerősíti bennem azt, hogy jó úton indultam el. Feladatom, hogy a politikai döntéshozók elé tárom a változás várható eredményeit, ezért egy tanulmányban foglalom össze a tapasztalatokat. Ez az anyag hamarosan elkészül, amelynek alapján azt is megfogalmazzuk, hogy egy újrafogalmazott szövetkezeti világ mit tud adni a közösségnek, az államnak, a környezetének. Nekünk olyan preferenciákat kell megszereznünk az államtól, a résztvevőktől, amellyel a célok elérhetőekké, megvalósíthatókká válnak. Ha mindez nem sikerül, akkor csak vízió marad mindaz, amiről eddig is beszéltünk. – Egy interjúban muszáj ellenvetéseket is megfogalmazni. Ott látom a legnagyobb problémát, hogy a mai politikának egészen más a stratégiai elképzelése, víziója a magyar mezőgazdaság jövőjét illetően, mint amiről mi most beszélünk. Túlhangsúlyozott szerepet kap a családi-, kisgazdaság, miközben a társas vállalkozások majdhogynem nemkívánatosak a palettán. – A felvetés jogos, és nagyon jó. A Darányi Ignác Tervben viszont már az olvasható, hogy mindegyik szereplőnek egyformán helye van az ágazatban. Az új szövetkezeti rendszer az egyetlen olyan lehetőség, ahol érdek alapon a mezőgazdasági szereplők nagyon szívesen együtt akarnak dolgozni, hiszen mindenki a saját üzemi tevékenységét végezheti a saját keretein belül, és önállóan folytathatja a termelést, viszont

a piacon való érvényesülést együtt valósítják meg. Fontosnak tartom ennek a szövetkezeti rendszerfejlesztési gondolatnak a megjelenését a terv kiemelt prioritásai között, és azt is, hogy a jogalkotásban az első helyen említi az új szövetkezeti törvény megalkotását is alapfeltételként. Bízom abban, hogy a termelők 70-80 százaléka belép az új rendszerbe, amely végül is tiszta profilt eredményez majd mind a termelésben, mind a piacon egyaránt. – Mit mondott az OTSZ vezetése akkor, amikor megkérdezte őket? – Azt, hogy várják már azt az időszakot, amikor a szövetkezeti rendszert megreformálják. Az OTSZ – hasonlóan a többi szövetkezeti érdekképviseleti, társadalmi szervezethez – elküldte a maga javaslatait a törvénytervezethez. Miután az én feladatom a törvényelőkészítő anyag elkészítése, mondhatom, hogy a beérkezett javaslatokat beépítem az Országgyűlés elé kerülő előterjesztésbe. Egyébként meggyőződésem, hogy a takarékszövetkezeti szektor már most alkalmas arra, hogy a jelenleginél többszörös pénzforgalmat bonyolítsanak le, vagyis a megreformált szektorban betöltsék azt a szerepet, amit a hitelszövetkezetek képviseltek, illetve képviselnek ma Nyugat-Európában. Az új szövetkezeti törvény a vertikális szerveződést fogja elősegíteni, szemben a jelenlegivel, amelyben mindent megpróbáltak leszabályozni. Remélem, sikerül azt az új eszmeiséget megfogalmazni a törvényben, amel�lyel a helyére kerülnek a dolgok, s plusz erőforrást is sikerül bevonni az ágazat finanszírozásába, mivel csak a szövetkezeti rendszer képes arra, hogy az élelmiszergazdasági fejlesztésekkel, a szociális szövetkezeti foglalkoztatás növelésével, akár 300-400 ezer új munkalehetőség biztosításával aktív részese legyen az országos program végrehajtásának. Hozzáteszem: nem pénzt kérünk, hanem új lehetőséget, s bízom benne, hogy ezt meg is kapjuk. 

Kerekasztal  Kerekasztal-beszélgetés a 2011-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal

Becsvágyak, kontroll alatt Szerkesztő: A Takarékbank 2011. december középén tartott évzáró fogadásán adták át a Bank Csépány által alapított Károlyi-díjakat. Jákli János (JJ), a Dunaföldvár és Vidéke TakarékszöGyörgy vetkezet elnök-ügyvezetője emlékplakettet, Kriston Nándor (KN), a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, és Gáspár Csaba (GCS), a Völgységhegyhát Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója emlékgyűrűt kaptak kiemelkedő munkájuk elismeréseként. A kitüntetetteket egy virtuális riport keretében faggattuk ki érzéseikről, munkájukról, céljaikról. MIRE gondoltak akkor, amikor a

nevüket hallották? Az Önök életében mit jelent egy ilyen kitüntetés? Hogy érzik magukat? JJ: Számomra a kitüntetés nagy meglepetés volt, mert a fogadás zsongásában elsőre nem is értettem, hogy kit szólítanak. Csak az asztalnál ülő kollégák érdeklődő tekintete után döbbentem rá, hogy az én nevem hangzott el. Első gondolatom az volt, hogy miért pont én és vajon ki javasolt. Annyira meghatódtam, hogy értelmes mondatok nem jutottak eszembe, egyszerűen csak megköszöntem a díjat az átadás pillanatában. Így ismeretlenül is köszönöm a javaslatokat, illetve a bizottságnak, hogy a kitüntetéssel elismerték a 17 éves vezetői munkámat, amit a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél végeztem. KN: Mondhatnám, hogy teljesen váratlanul ért, és abszolút meglepetés volt a számomra. Valójában tudtam, hogy jelöltek, de természetesen azzal is tisztában voltam, hogy még nagyon sokan kaphattak jelölést. Azt, hogy a bíráló bizottság engem választott, nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, és végtelenül örültem neki. Az elmúlt években mindig mély elismeréssel, talán egészséges irigységgel is gratuláltam azoknak, akik megkapták a Károlyi-díjat. Mindig, kivétel nélkül, úgy éreztem, hogy megérdemelték ezt a kitüntetést. Előttem olyan emberek kapták meg ezeket a díjakat, akik közismerten 1

nagyon sokat tettek a takarékszövetkezeti integráció fennmaradásáért és erősítéséért, ezen belül a saját takarékszövetkezetükért. Amikor még egyszer azt mondom, hogy nagyon örülök ennek a kitüntetésnek, csak remélni tudom, hogy talán én is kiérdemeltem ezt az elismerést. GCS: Mindenekelőtt, szívből gratulálok Kriston Nándinak és Jákli Jánosnak. Először én sem hallottam, hogy szólítanak. A legkevésbé sem erre készültem ezen az estén: terveim szerint – a délelőtti AVHGA partnertalálkozó után – egy laza, könnyed bankettnek néztem elébe. Minden, ennek megfelelően is indult, hiszen a délutáni szieszta után igen kellemes asztaltársaságba kerültem. Nagy lendülettel kezdtük kóstolni a felszolgált szekszárdi borokat (naná, hogy a Marriottban is tarolt a hazai!), a hangulat meredeken emelkedett... Míg nem valaki oldalról finoman ránk szólt, hogy halkabban legyünk, kezdődik a díjkiosztó. Azt láttam, hogy Csicsáky Péter kiáll a mikrofonhoz, de ezután elméláztam néhány pillanatra, majd hirtelen távolról meghallottam a nevem... Egy tizedmásodpercnyi bizonytalanság után többen meglökték a vállam, hogy álljak fel és menjek ki. Nos, ez a pillanat örökre beleivódott az emlékezetembe! Persze, néhány nappal a díj átvétele után, visszatértek a hétköznapok. De valahogy másnak érzek mindent, az elismerés óriási motivációt váltott ki bennem. Visszagondolva a

Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghezvinni.1 „takarékos közegben” eltelt immár 18 évemre – itt is nagykorú lettem –, néhány mély kapcsolatra tettem szert, többekkel együtt dolgoztam, és sokakat megismertem. Immár előttem is feltárult egy titok: az egész országban otthon érzem magam, hiszen majd' minden megyé-



ben sok-sok településhez személyes ismeretségek fűznek takarékos munkatársaim által. Mondhatom, igazán nagyszerű érzés! Folytatás a 12. oldalon

Jákli János

John Robert Wooden (1910-2010.) amerikai kosárlabda játékos és edző;


11

Kerekasztal

Folytatás a 11. oldalról – Mit lehet Önökről tudni? Milyen egyéb elismerésben részesültek? JJ: Közgazdász diplomámat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen vettem át 1985ben, majd az APEH jogelődjénél a Pénzügyminisztérium Tolna Megyei Ellenőrzési Igazgatóságán kezd-



Kriston Nándor

12

tem dolgozni főrevizori munkakörben. 1989-ben a Magyar Hitelbank Rt. Dunaújvárosi Igazgatóságán helyezkedtem el, mint fiókvezető. 1994-ben a Takarékszövetkezet igazgatósága hirdetett pályázatot az ügyvezető igazgatói munkakör betöltésére, amelyet elnyertem. Az integráció szervezeteinél több ciklusban, a Takarékbank felügyelő bizottságában és igazgatóságában, az OTIVA felügyelő bizottságában és igazgatóságában is töltöttem be különböző tisztséget. Az utóbbi testületnek jelenleg is tagja vagyok. 2004-ben Takarékszövetkezeti érdemérem országos kitüntetésben részesültem. A hivatásom mellett közéleti szerepet is vállaltam a dunaföldvári önkormányzatban, immár 4. ciklus óta képviselő vagyok és vezetem a pénzügyi bizottságot.


KN: Nekem érdekesen alakult az életem, eredetileg vegyészmérnök vagyok és mérnök-tanár. Pályakezdőként egy műszaki főiskolán tanítottam, ebben a szakmában dolgoztam 8 évet. Aztán elmentem egy mezőgazdasági termelőszövetkezet melléküzemágába vezetőnek, majd a szövetkezet ipari elnökhelyettese lettem. A szövetkezetiséget, az egymásért érzett felelősség fontosságát, a szolidaritás jelentőségét ott sajátítottam el. Ott értettem meg, hogy mennyire fontosak az emberi kapcsolatok. Aktív életemet végig kísérte a természet, az erdei vad tisztelete és szeretete, illetve annak kifejeződése, a vadászat. A vadászat volt az a terep, ahol barátkozhattam régi és új ismerősökkel „vadászcimborákkal”, de a vadászatok alkalmával tudtam igazán nyugodtan átgondolni teendőimet, céljaimat, és ezek sokat segítettek nekem. GCS: Én 1992-ben fejeztem be négy éves tanulmányaimat az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Egy elnyert ösztöndíj keretében ezt követően a hollandiai Arnhem HEAO gazdasági főiskoláján bővíthettem ismereteimet. 1993-ban az Agrobank pécsi fiókjában kezdtem dolgozni. 1995 februárjától már a Takarékbank Pécsi Fiókja csapatát erősítettem, és jutottam el a megbízott fiókvezető beosztásáig. 1998ban megszűnt a fiókunk, de én maradtam a bank takarékszövetkezeti tanácsadója a dél-dunántúli régióban. Ezek az évek alapozták meg az elkötelezettségemet a takarékszövetkezeti munka iránt, ekkor alakultak ki a máig meghatározó személyes kapcsolataim a térségben tevékenykedő Takarékok vezetőivel, munkatársaival. 2003 hozta meg számomra a nagy változást, Brauer János elnök úr hívására léptem be a bonyhádi székhellyel működő Völgység-Hegyhát Takarék kötelékébe. Az itt eltöltött kilenc évem a kölcsönösség jegyében telt: nagyfokú bizalmat kaptam, amivel talán élni is tudtam.

– Mi az, amire Önök, maguk büszkék lehetnek, vagy mi az, ami sikeres volt az Önök életében? JJ: 1994. évi ügyvezető igazgatóvá történt megválasztásom óta sikerült a Takarékszövetkezetnél kialakítani egy jó vezetői és dolgozói csapatot, mely csapat együttes eredménye, hogy az általam irányított Takarékszövetkezet honnan hova jutott. Adatok: millió forintban 1993. 1994. 2011. Mérleg főösszeg 1.251 1.228 19.945 Betétállomány

1.112

1.053

17.968

Hitelállomány

681

691

5.983

31

66

1.394

Saját tőke

JJ: A szakmai sikerek mellett büszke vagyok gyermekeimre, a lányom most februárban veszi át mester szakos diplomáját pénzügyiszámvitel szakon, kiváló eredmén�nyel. Fiam jelenleg Gödöllőn tanul mezőgazdasági gépész szakon. KN: Túl a 60-on, már mondhatom, hogy sikeres életet éltem, élek, amely során számos elismerésben, kitüntetésben részesültem, de mindenképpen az egyik legkedvesebb a Károlyi- díj. Nekem mindig nagyon fontos volt, hogy komolyan vegyem azt, amit csinálok, hogy szeressem azt, ami a feladatom és érzékeljem a sikert. Így tekintettem a mostani munkámra is. Amikor s Sajóvölgye Takarékszövetkezetet létrehoztuk a Sajókaza és a Hangony egyesülésével, tudtam, hogy hová kell besorolni magunkat, és mit akarunk elérni. Ugyanígy gondolkodtam, amikor a romokban lévő Háromkő beolvasztásáról határoztunk. Biztos voltam benne, hogy külső-belső segítséggel és kellő döntési kompetenciával képesek lehetünk a talpára állítani a padlóra került fiókokat, de azt is elhatároztam, ha ez nem sikerül, fel fogok állni, és el fogok menni. A Károlyi-díj azért is fontos nekem, mert a kollégáim, akik javasoltak erre a kitüntetésre, ezzel fejezték ki, hogy megoldottnak tekintik ezt a leckét.

Kerekasztal GCS: Valódi értéknek tartom a takarékunk vezetői között felépült stabil szakmai-bizalmi hálót, ami mindannyiunk számára nagy biztonságot nyújt a hétköznapok kihívásai során. Jórészt ennek köszönhetem, hogy a takarékunk Igazgatóságán túl a Banküzlet Zrt. Felügyelő Bizottságában, illetve a Takarék Alapkezelő Tanácsadó Testületében is képviselhetem a szövetkezeti értékrendet, miközben erősítem az üzleti gondolatokat. A siker persze viszonylagos és koránt sem öncélú dolog. Csak akkor nyer értelmet, ha kívülről is megerősítik. Ráadásul, a siker nem csak egy pillanatról kell, hogy szóljon, hanem íve kell legyen, és a jövőbe kell mutasson! Én legalább is erre törekszem. – Mik a legközelebbi terveik? JJ: Takarékszövetkezetünk nagy, hangzatos célokat nem állít maga elé, jelenleg alkalmazkodunk a változó gazdasági körülményekhez, s igyekszünk felkészülni a mumusként emlegetett Bázel III. előírásainak teljesítésére. Mindemellett, természetesen célul tűztük ki az elért pozícióink megtartását, illetve a működési területünkön számunkra még elérhető ügyfelek megszerzését. KN: A legközelebbi tervem lezárni a 2011-es esztendőt, megfogalmazni a 2012-es üzletpolitikát és készülni a tavaszi küldöttgyűlésünkre, ahol – vélhetően utoljára – egy újabb 5 éves ciklusra szóló felkérést fogadok el a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetői feladatainak ellátására. GCS: Az elmúlt hónapok „devizaőrületének” keretében számos új, alapvetően „igen jó minőségű lakossági ügyfélre” tettünk szert az idegen devizahitelek forintalapú kiváltásához nyújtott kölcsöneinkkel. Ha sikerül alaposan felmérni az új ügyfélbázis igényeit, akkor jó esélyünk lesz a sikeres kielégítésükre is. Most ezen dolgozunk, így a következő 3-5 éves üzleti terveink még stabilabb alapokkal bírnak majd.

– Mit gondolnak a Károlyi díjról, egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Mennyiben tölti be az a szerepét? Ez mennyire számít „iránytűnek” a jövőre nézve? JJ: Amikor a Takarékbank Zrt igazgatósága úgy döntött, hogy létrehozza a Károlyi díjat, egy elismerési, motivációs űrt próbált betölteni, hiszen az integrációban dolgozó takarékszövetkezeti vezetők munkáját – az OTSZ által alapított országos kitüntetés kivételével – nem ismerték el. Maga a díj egy alulról építkező rendszerrel működik, ahol lehetőség van arra, hogy a vezetők javaslatot tegyenek azokra a kollégákra, akiket méltónak találnak erre a kitüntetésre. Véleményem szerint azzal, hogy egy szélesebb közösség is, és nem csak egy kislétszámú bizottság dönt a díjazottakról, a kitüntetés betöltheti a szerepét. KN: Mint minden díjjal, ezzel is lehetnek pro és kontra vélemények. Elismerést kapni jó, különösen, ha az sokévi céltudatos és sikeres munka eredménye; különösen, ha egy közösség fennmaradása, megerősödése, jövője a cél; különösen, ha nem ismeretlen „külsős” emberek döntenek az odaítélésről. Számomra ennek az elismerésnek az értékét az is növeli, hogy tudom, kik döntöttek. Nekem fontos, hogy akik döntöttek, mit gondolnak rólam. A díj presztízsét azt is növeli, hogy évente csak néhány fő kaphatja meg. Ez viszont azt is jelenti, többen vannak, akik kiérdemelnék ezt a díjat. Formálisan azt mondanám, hogy a díj elnyerése után még nagyobb ambícióval fogok dolgozni az Integrációért, valójában ezután is végzem a dolgom, erőmhöz, lehetőségeimhez képest igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, és a szűkebb és tágabb környezetemből. GCS: Azok az elismerések a legértékesebbek, amit a szakmabeliektől kap az ember. A Károlyi díjak abszolút kimerítik ezt a kategóriát! Egyrészt meghatott, hogy érdemesnek találtak munkatársaim a Károlyi

gyűrűre, hiszen ezáltal befogadtak az Integráció szakmai elitklubjába. Igyekszem továbbra is a földön járni. Tudom, hogy a „völgység-hegyhát csapatnak” köszönhetem a mostani elismerést. De Sándor Pál filmrendező klasszikusával is élve „Egyedül nem megy...”! Nyolc év a Takarékbankban, majd kilenc Bonyhádon megtanított arra, hogy tiszteljem azt a közösséget, amelyben eredményeket szeretnék elérni. Hogy mást ne mondjak, 1-2 hét távlatában rendszeresen eljutok a legtöbb kirendeltségünkhöz, személyesen találkozok az ott dolgozókkal, meghallgatom gondolataikat, amelyeket aztán hasznosíthatok a munkámban.



– Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelintézetekről, mire számítanak 2012-ben? JJ: A takarékszövetkezeti mozgalomban az Integrációra és annak szerveire mind nagyobb szükség van és lesz az elkövetkezendő években. Ennek a rendszernek a segítségével a tagszervezetek sikeresebben vehetik fel a harcot a gyakran hektikusan változó gazdasági és szabályozói környezettel. A szövetkezeti hitelintézetekre, ugyanúgy, mint Európa más országaiban, Folytatás a 14. oldalon


Gáspár Csaba

13

Kerekasztal



Károlyidíjasok Csicsáky Péterrel és Éliás Csabával

14

Folytatás a 13. oldalról szükség van és lesz a pénzügyi piacon. Helyet vívtak ki maguknak Magyarországon a több mint 50 éves működésükkel. Jelenleg is ez a szektor nyújtja a vidék lakosságának a legtöbb pénzügyi szolgáltatást, s ez a szerep a jövőben sem fog megváltozni, figyelembe véve a Kereskedelmi Bankok jelenlegi üzletpolitikáját. De az Integráció tagjainak is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy teljeskörű pénzügyi szolgáltatással álljanak az ügyfelek rendelkezésére, illetve az Integráció által kifejlesztett valamennyi terméket kínálják az ügyfelek számára. JJ: 2012. év a várakozás illetve a kihívás éve is lesz. Valamennyi integrációs illetve integráción kívüli szövetkezeti hitelintézet számára nagyon nagy kérdés, hogy a Takarékbank Zrt. tulajdonosi szerkezetének változása milyen hatással jár a jelenleg kialakult kapcsolatrendszerre. Számomra a kihívást az jelenti, hogy az elért eredményeinket megőrizzük a jelenlegi és a jövőben is várható betétversenyben,


meggyőzzük ügyfeleinket, hogy betétjeiket egy hazai pénzintézetben helyezzék el. Ha ezt a versenyt elveszítjük, akkor elveszítjük a forrásainkat, s ezzel hitelezési képességünket is. KN: Tartok tőle, hogy ennek a riportnak a keretei arra is szűknek bizonyulnának, hogy a kérdéseket, a bizonytalanságokat, az alternatívákat, amelyek foglalkoztatnak bennünket, pontosan megfogalmazzuk. Abban biztos vagyok, hogy az egyik legérdekesebb, de lehet, hogy legnehezebb évnek nézünk most eléje. Bejelentett, de bizonytalan a DZ bank tulajdonosi víziója. Azt sem látjuk még, hogy egy esetleges állami tulajdonlás milyen változásokkal jár. Mit akar az állam? Elég lesz-e a Takarékbank kisebbségi tulajdona, kell-e a többségi tulajdon, netán a takarékszövetkezeti hálózat is? Esetleg meddig akar tulajdonos lenni a Takarékbankban, utána kinek adja el? Egyáltalán, hogyan alakul a takarékszövetkezetekre vonatkozó törvényi szabályozás? Talán jobb is, ha az elmélkedést nem folytatom. Azt gondolom, a legtöbb, amit egy

vidéki elnök ma tehet, hogy vár, és ha történik valami, igyekszik gyorsan reagálni. GCS: Számomra nem kérdés a magyar tulajdonú, lokálisan működő pénzügyi szolgáltatók sikeres jövője! Hiszen bármerre jártunk a világban a szükséges tapasztalatokért, mindenütt azt láttuk, hogy az évszázadokon átnyúló fejlődés elengedhetetlen építőköve a helyi szintű pénzügyi újraelosztás intézményesült rendszere. A globális szintről irányított tőke sosem fog olyan gazdasági-társadalmi rétegekbe eljutni a saját maga diktálta hatékonysági kényszer miatt, amit egy helyi szerveződés még hasznosan ki tud szolgálni. Ám azt is látni kell, hogy nekünk is törekednünk kell egyfajta hatékony működésre, hiszen sok területen mára versenytársai lettünk a nemzetközi bankrendszer hazai szereplőinek, még ha manapság kissé enyhül is a szorítás. Kellő összefogás, azaz Integráció nélkül nem fogjuk tudni maradéktalanul elérni a céljainkat. Kicsit leegyszerűsítve, az egyén sikere a közösség erejéből fakad. Jó

Kerekasztal

lenne ezt fejben tartani! Egyébként nekem azt súgja valami, hogy a 2012. év történelmi dátum lesz az életünkben, olyan mérvű változásokkal, amit akár néhány évvel korábban el sem tudtunk volna képzelni. De erre térjünk majd vissza 2013 elején! – Milyen javaslattal élnének a közösség jövőjét illetően? Mi az, amit szeretnének, hogy mielőbb megvalósuljon? KN: Egy dolgot emelnék ki ezen a téren: még soha nem volt ilyen nagy a tét a takarékszövetkezetek jövőjével kapcsolatban, mint most, talán ilyen lehetőség sem. Mindenekelőtt azonban ilyen nagy szükség sem volt az eddigieknél lényegesen erősebb, szorosabb, és esetleges áldozatokat is bevállaló együttgondolkodásra és együttműködésre. Ha most sem leszünk képesek felülemelkedni az egyéni ambícióinkon, ha nem ismerjük fel, hogy pont az egyéni ambíciónk elválaszthatatlan alapja az Integráció erősítése, akkor meglehet, hogy az utolsó lehetőségünket hagyjuk ki. Bízom benne, hogy 2012-ben - először -, a közös döntésekben is megjelenik a közös víziónk ereje. GCS: Mindig is vallottam, hogy inkább sok kis siker érjen, mint ritkán egy nagy, persze a kettő együtt a legjobb! Én már azzal is nagyon elégedett lennék, ha a jelenleginél lényegesen több takarék fogadná el a TakarékPont gondolatát és törekedne az egyelőre csak 23 tagot számláló közösség bővítésére. Mi már négy éve dolgozunk Bonyhádon a TakarékPont szellemében és mondhatom, hogy az eddig elért üzleti, társadalmi sikereink jelentős része erre vezethető vissza. De nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a hazai takarékszövetkezetekre most jellemző rendkívüli széttagoltság mielőbb megszűnjön. Gondoljunk csak bele, ebben a kis országban három takarékszövetkezeti csoport különül el egymástól, mindegyik saját ideológiával

és intézményekkel. De ha csak a szűkebb köreinket, az Integrációt nézzük, ezen belül sem vagyunk egységesek, még arculatilag sem, üzletről meg már nem is beszélve... Lesz így esélyünk megközelíteni az európai szövetkezeti rendszerekre jellemző 20-30% piaci részesedést?

kényszere is. Én például részt vettem a Takarék Akadémia minden eddigi vezetői képzésén. Az elsajátított tudás és az újonnan kialakult személyes kapcsolatok mind-mind hasznosan szolgálták a munkámat. Végezetül még azt tanácsolnám, hogy alkalom adtán bátran hozzák meg éltük igazán nagy dönté– Mit tanácsolnának fiatalabb seit. Ugyanis mindenki tudja a lelke munkatársaiknak, mi kell a siker- mélyén, mikor következnek el ezek hez, a boldoguláshoz? az útelágazások, ám élni az adódó JJ: Erre a kérdésbe nagyon nehéz lehetőséggel, gyakran igen csak válaszolni, hisz a sikerhez nagyon nehéz. sok minden kell, amivel egy vezeFiatalabb kollégáinktő vagy rendelkezik, vagy nem, de elsősorban nagyfokú kitartás és nak üzenem, hogy kegyetnagyon jó munkatársak, mert önmagában egy vezető csodát nem lenül jó érzés egy közösségtől díjat, tehet. nevezetesen a Károlyi-díjat meg KN: Fiatalabb munkatársainknak – azon kívül, hogy nap, mint kapni. Érdemes ezt célul kitűzni nap oktatjuk őket – akkor tudunk mindenkinek, mert ez a díj elismebölcs tanácsokat adni, ha mi is tisztábban látjuk a jövőt, ha birtokában rés, ez a díj megerősít, és talán ez is vagyunk azoknak az ismereteknek, az egyik üzenete a Károlyi-díjnak. amelyeket (játék-)szabályoknak hívunk. Egy dolog azonban biztos: a takarékszövetkezetek több mint 50 évet átéltek, meglehet a mainál – Mivel egészítenék ki az elmonsokkal mostohább körülmények kö- dottakat? zött, és túl fogják élni a következő KN: Külön szeretném kiemelni azt éveket is. Ma már nem vagyunk a a mélyen érintő eseményt, amely a pénzügyi piac megtűrt, kihagyható díj átvételét követi, amikor a jelenlészereplői. Ma már nemcsak a lakos- vő kollégák mindegyike gratulál, és ság, de az önkormányzatok, a vállal- a kézfogásból, a tekintetből őszinkozások is stratégiai partnereink, és te elismerést lehet kiérezni. Ezt az ráadásul felnőttünk ezekhez a fel- érzést is köszönöm! adatokhoz. Fiatalabb kollégáinknak GCS: Büszkék vagyunk arra, hogy üzenem, hogy kegyetlenül jó érzés nálunk immár mindhárom ügyveegy közösségtől díjat, nevezetesen zető elnyerte a Károlyi kitüntetés a Károlyi-díjat megkapni. Érdemes valamelyikét. 2003-ban Brauer Jáezt célul kitűzni mindenkinek, mert nos elsőként kapta meg az akkor ez a díj elismerés, ez a díj megerő- alapított emlékplakettet, és az aksít, és talán ez is az egyik üzenete kor még Dunaföldváron dolgozó, a Károlyi-díjnak. de ma Bonyhádon aktív Seemann GCS: Egyetértek azzal, hogy Erika pedig szintén ekkor részesült mindenekelőtt kitartó legyen! Ha Károlyi-gyűrű kitüntetésben. 2011ugyanis valakinek rendre gyorsan, ben magam is csatlakoztam hozkönnyedén teljesülnek a céljai, az zájuk a gyűrű által. Tudomásunk leginkább szerencsésnek nevezhe- szerint egyelőre csak a Völgységtő. De mint tudjuk, az meg forgan- Hegyhát Takarék vezetése 100%-os dó... A hosszú távú eredményesség e téren, de ettől még biztonságban eltökéltséget és kitartást feltételez. van a nevünk, és nem váltunk KáAztán ott van a folyamatos tanulás rolyi Takarékra… 


15

Képriport

A Takarékbank évzáró fogadása

Csicsáky Péter MTB elnök-vezérigazgató

16

Dr. Turi Dénes OTSZ-alelnök


Hans-Theo Macke, a DZ Bank Ag Igazgató Tanácsának tagja

Gazdaság  Takarékbanki helyzetértékelés

Tavaly 1,7 százalékkal nőtt a GDP Szerző: A várakozásoknál lényegesen jobban, még az optimistának tekinthető várakoSuppan zásunknál is erőteljesebben, 1,4%-kal nőtt a hazai GDP a tavalyi utolsó negyedGergely évben. Igen pozitív meglepetés, hogy az előző negyedévhez képest 0,3%-kal nőtt a GDP, ami növelheti annak valószínűségét, hogy a hazai gazdaság elkerülheti a technikai recessziót – azaz két egymást követő negyedéves visszaesést. A TAVALYI évben összességében 1,7%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A negyedik negyedévben az ipari termelés gyorsult a harmadikhoz képest, míg az építőipar visszaesése markánsan lassult, így már jóval kisebb mértékben húzza vis�sza a gazdaságot. A tavalyi évben a mezőgazdaság húzta a gazdaságot, azonban jól teljesített az ipari export is. A negyedik negyedéves pozitív meglepetést a beruházások okozhatták, mivel a gépberuházások feltehetően továbbra is dinamikusan nőnek, míg az építési beruházások visszaesése már jóval kisebb mértékben veti vissza a beruházásokat. A kormányzati megszorítások és az adóváltozások miatt az első negyedévben csökkenhet a GDP negyedéves alapon, azonban a második negyedévtől már újra növekedésre számítunk, mivel egyrészt a német konjunktúra élénkülni látszik, másrészt elkezdődik a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében. A Nokia termelésnek kiesése ugyan kissé fékezheti a növekedést, azonban mivel a legkisebb hozzáadott értékű összeszerelési tevékenységet telepítik át, miközben a termelés visszaesése már néhány éve tart, nem befolyásolhatja komolyabb mértékben a GDP-t. Ugyancsak ellentmondásos a Malév hatása. Mivel a légitársaság üzemi szinten veszteséges volt, ezért alig-

ha termelt pozitív hozzáadott értéket, így a vállalat megszűnése akár javíthat is a GDP-n. Ugyanakkor a tranzitforgalom kiesése, valamint a beszállítóknak adott rendelések kiesése negatív hatással is járhat, összességében azonban elhanyagolható mértékűnek tekintjük ennek a GDP-re gyakorolt hatását. Idén összességében a háztartások fogyasztása tovább mérsék lődhet a kormány – alacsony keresetűeket hátrányosan érintő – adópolitikája és egyes szociális transzferek szűkítése miatt. A beruházások mérsékelt további csökkenését a nagy autóipari beruházások és az EU által finanszírozott beruházások némileg ellensúlyozhatják. A – feltehetően átmenetileg – lassuló külső keresletet nagyrészt ellensúlyozzák a Mercedes és az Opel üzemeinek termelésbe helyezése, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez továbbra is pozitív lehet. Előrejelzésünk szerint idén 0,5%-ra lassulhat a GDP növekedési üteme a tavalyi 1,7%-ról, majd 2013-ban 1,8%-ra gyorsulhat. Az euró-zóna egy részének súlyos fizetési nehézségei tovább növelték a globális piaci bizonytalanságokat. A fokozódó fiskális szigor a következő években jelentős mértében korlátozza majd a költségvetési kereslet alakulását. Magyarország esetében a rendkívüli mértékben megerősödött svájci frank visszave-

tette a lakossági fogyasztást, egyes kormányintézkedések pedig jelentősen szűkítették a bankok hitelezési képességeit. A bankrendszer hitelezési lehetőségeit az euróövezeti adósságválság is visszaveti, mivel az európai bankszektornak nemcsak veszteségeket kell elkönyvelnie a szuverén kitettségükön, hanem a szigorúbb tőkemegfelelési szabályozásnak is meg kell felelniük. Az európai bankrendszer forrásszerzésének nehézségeit a likviditás elapadása, a bankközi kamatok és a bankok kockázati felárainak meredek emelkedése, valamint a gyorsan növekvő EKB betéti és hitelállomány is tükrözi. Mindez számottevő negatív kockázatokat jelent az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre nézve. Kiszámíthatatlan következményei miatt a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése további negatív növekedési kockázatokkal járhat. A svájci frank árfolyamának svájci jegybank általi korlátozása ugyanakkor nagymértékben mérsékli a további negatív kockázatok eszkalálódását. Ezzel szemben egyes kormányzati intézkedések igen meredeken növelték a hazai kockázati felárakat, ill. szűkítették az állam és a hazai szereplők forrásszerzési lehetőségeit, ill. elkerülhetetlenné tették, hogy hazánk újabb megállapodást kössön a Nemzetközi Folytatás a 18. oldalon


17

Gazdaság

Folytatás a 17. oldalról Valutaalappal, ami számottevően megnöveli a bizonytalanságokat, tovább ronthatja a befektetői és üzleti hangulatot, valamint a növekedési kilátásokat. Ezen kockázatok azonban nagymértékben mérsékelhetők, amennyiben sikerül megállapodást kötni a tervezett hitelkeretről. Mind az EU, mind az euró-övezet gazdasága 0,3%-kal csökkent a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest, az éves növekedés pedig 0,7%-ra, ill. 0,9%-ra lassult. Az eddigi adatok alapján – még nem minden tagállam közölte a negyedik negyedéves adatot – a legdinamikusabban, 5,3%-kal Lettország bővült, azonban a másik két

balti tagállam növekedése is kiemelkedő volt. Görögország visszaesése 7%-ra gyorsult az előző negyedévi 5%-ról. A térségben a cseh gazdaság hivatalosan is technikai reces�szióba került, mivel a harmadik negyedéves 0,1%-os visszaesés után a negyedik negyedévben 0,3%-kal szűkült az előző negyedévhez képest, míg az éves növekedés 1,2%ról 0,5%-ra lassult. A román gazdaság 0,2%-kal csökkent negyedéves alapon, míg az éves növekedés a várakozásoktól elmaradva 1,9%-ra lassult a harmadik negyedévi 4,4%ról. A szlovák gazdaság azonban továbbra is egészségesen, 0,9%kal nőtt az előző negyedévihez képest, így az éves növekedés 3,4%-ra gyorsult az azt megelőző 3%-ról. A

várakozásoknál kissé jobban teljesített a német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben a várt 0,3% helyett 0,2%-kal esett vissza az előző negyedévhez képest, így a szezonálisan kiigazított éves növekedés 2%-ra, a kiigazítatlan 1,5%-ra lassult. A gazdaságot a beruházások, különösen az építkezések húztak, míg a külkereskedelem és a fogyasztás negatívan járult hozzá a növekedéshez. Mivel a konjunktúramutatók gazdasági élénkülésre utalnak, az első negyedévtől visszatérhet a növekedés a német gazdaságban. A várt 0,1%-os visszaesés helyett 0,2%-kal nőtt a francia gazdaság a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest, a növekedést a nettó export húzta. 

 Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

„Jövet-menet pénzügyek” Szerző: A 2008 ősz óta tartó pénzügyi válság és a devizahitelezés egyik fontos tanulsáPapp ga, hogy a magyar fiatalok is meglehetősen tájékozatlanok a pénzügyek terüDániel letén, és nehezen igazodnak el a banki fogalmak között. Az EU ifjúságpolitikai ajánlásainak megfelelően, illetve felismerve és megértve azt a helyzetet, hogy a magyarok és azon belül a fiatok pénzügyi ismeretei és pénzügyi kultúrája fejlesztésre szorul, a szövetkezeti alapon működő hitelintézetek érdekvédelmi, érdekképviseleti szövetségeként az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség úgy gondolta, hogy nem vonhatja ki magát e felelősség alól.

A 2011. évi társadalmi felelősségvál-

lalása keretében az OTSZ nyílt pályázatot hirdetett – az NCSSZI-Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság szakmai közreműködésével – fiatalok

18


pénzügyi ismereteit és pénzügyi kultúráját fejlesztő tréningprogram kidolgozására és lebonyolítására. A Mobilitás meghatározó szereplője mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ifjúsági célú törekvések állami szintű megvalósításának. Regionális ifjúsági szolgáltató irodái a hét területi-statisztikai régió központjaiban, a helyi ifjúsági munka fejlesztése, valamint a decentralizált forráselosztás és szolgáltatásszervezés érdekében jöttek létre. Az NCSSZI-Mobilitás mindegyik régióban meghirdette a pályázatot, amelynek célja a 14-35 éves korcsoportba tartozó fiatalok számára

nemformális pedagógia módszerekkel megvalósuló tréningprogram kidolgozása és lebonyolítása volt, melynek eredménye a résztvevők pénzügyi kultúrájának és pénzügyi ismereteinek és tudatos gondolkodásuknak hosszú távú fejlesztése volt. Ennek keretében többféle módszerrel sikerült a célt megvalósítani: bentlakásos tréningekkel, üzletközpontban találkozókkal, közösségi programokkal. Országosan összesen 35 – átlagosan régiónként 5 – pályázat érkezett be. A pályázatokon nyertes ifjúsági civil szervezetek régiónként 300825 ezer forint közötti anyagi támo-

Gazdaság

gatásban részesültek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségtől. A győztesek a kaposvári Compass Egyesület, a győri Família Nagycsaládosok Egyesülete, a gyöngyösi Fiatal Hangadók Közösségi Rádiós Amatőr Műsorkészítők Egyesület, a szegedi Junior Achievement Magyarország Oktatási, Vállalkozásszervezési Alapítvány, a debreceni Munkaerőpiacon Maradás Egyesület és a Hajdúsági Hallgatókért és Civilekért Egyesület, a veszprémi Várfok Alapítvány, a miskolci Miskolc és Környéke Fiataljaiért Egyesület valamint a székesfehérvári SZITI Szociális Egyesület. Február 6-án egy sajtótájékoztatóra került sor a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben, amelyen részt vett Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője, Gyertyás János, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja, és a győri győztes szervezet képviselője, valamint

Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. A sajtótájékoztatón mindegyik fél kiemelt fontosságúnak nevezte az ifjúság pénzügyi ismereteinek és kultúrájának fejlesztését, a tudatos pénzügyi gondolkodás és dönteni tudás fontosságát. Téglásy üdvözölte az OTSZ kezdeményezését és arra kérte a pályázatot kiíró szervezetet, hogy ez legyen az első lépése egy hosszabb távú, az ifjúságot érintő együttműködésnek. Beszédében elmondta, hogy rendkívül fontos napjainkban a megfelelő szintű pénzügyi tudás és nagyon ritka az a fajta kezdeményezés, amelyet az OTSZ szervezett. Gyertyás a módszertani megvalósításról és a programszervezői tapasztalatairól beszélt. Érdekesnek találta, hogy a fiatalok, akikkel dolgoztak mennyire egyoldalúan közelítették meg a program elején a feladatokat, amely az utolsó napra teljesen megváltozott. Kiemelte, hogy sokan nem mernek kérdezni, így vagy csak egyoldalú vagy rész-

leges információhoz jutnak, amely egy döntés során negatív következményekkel járhat. Varga az OTSZ nevében megköszönte az együttműködést és gratulált a nyertes pályázóknak. A győztesek a tapasztalataikat összegyűjtötték és átadták az OTSZ részére, így remélhetőleg újabb lehetőségek nyílnak az ifjúsági pénzügyi képzések terén. 


19

Gazdaság

Együttműködésünk tapasztalatai A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2011. első félévében takarékszövetkezeti partnereit új együttműködési koncepcióval kereste meg, az erről folyó egyeztetések a partnerek többségénél lezajlottak.



Pákay Imre

20

A koncepció lelke: a képzés 2011 második felében a megújító szakmai képzéseket követően a Fundamenta Akadémia trénerei nagy sikerű, hatékony eladástechnikai képzéseket tartottak a takarékszövetkezeti munkatársaknak, akik az ügyfelek élethelyzet-elemzésén alapuló értékesítési módszer alapjait sajátíthatták el. Az egynapos képzésen a résztvevők értékesítési segédletet (mappa) is kaptak, melynek segítségével gördülékenyen lefolytathatják ügyfeleikkel az elemző beszélgetéseket. A mappa tudatos és hatékony használatát a Fundamenta partnermenedzserei segítették eddig is, és tenni fogják ezt 2012-ben is. A tréningek nagyon népszerűek voltak, hatásukra jelentősen nőtt a lakástakarék-értékesítések száma. A képzésekkel és a mappa bevezetésével azt a célt is szem előtt tartottuk, hogy támogassuk a keresztértékesítést.


Marketing elemek, melyek segítenek Az év utolsó hónapjában elkezdtük kiszállítani azokat a marketing eszközöket, melyek a fióki, kirendeltségi lakástakarék-értékesítést belső és külső megjelenésben is kihangsúlyozzák. 2012-ben erre folyamatosan figyelmet fogunk fordítani, és bízunk benne, hogy hatása érzékelhető lesz az értékesítési teljesítményben.

A külső arculati megjelenést ablakokra ragasztott matricákkal és plakátok segítségével valósítottuk meg. Az ügyféltérben elhelyezett értékesítés támogató eszközök közül a lakáscél füzetnek, az asztalra ragasztható matricának, a lakástakarék gúlának és a lakástakarék korongnak volt a legnagyobb sikere. Biztosítjuk, hogy a Fundamenta filmek a kirendeltségi plazma tv-ken is lejátszhatók legyenek.

Gazdaság

• Hatékonyabbá kell tennünk az állományápolási tevékenységet. Ennek érdekében képzéseket fogunk tartani. • A bevált hagyományokat megtartva idén is munkatársi és vezetői versenyt írunk ki, természetesen a tavalyihoz hasonló értékes díjakkal. • Megteremtjük azokat a fórumokat, ahol közösen tudunk gondolkodni együttműködésünk még sikeresebbé tétele érdekében. • Tovább szeretnénk bővíteni takarékszövetkezeti partneri körünket. • Nem utolsó sorban pedig túl kívánjuk szárnyalni azt a nagyszerű lakástakarék teljesítményt, melyet Teljesítmény, jutalék, A kvalifikációs célját legnagyobb takarékszövetkezeti partnereink mely abszolút mérce arányban túlteljesítő 10 takarékszö- nyújtottak 2011-ben! A koncepció hatására takarékszö- vetkezet első számú vezetője hos�vetkezeti partnereink minden idők szú hétvégére szóló meghívást kap legnagyobb lakástakarék teljesítmé- Schwäbisch Hallba, a Fundamenta nyével rukkoltak elő. Összesen 12 mil- anyavállalatához. liárd Ft teljesítmény áll a „takarékok” rovatban! Gratulálunk, és köszönjük Hogyan tovább? minden Vezető és Kolléga munkáját! • Folytatjuk a megkezdett kép A teljesítés egyben kvalifikációt zéseket, hogy a mappahasználat is jelentett. Partnereinknek lehető- még tudatosabbá váljon. sége volt arra, hogy a saját lehető- • Elkezdjük a kirendeltség-vezeségeihez mért célszámok közül ki- tői képzéseket, hogy ők még eredválasszák a számukra erőfeszítéssel, ményesebben tudják képviselni a de még teljesíthető szintet. Ez alap- felső vezetés elvárásait, és a tervján lehet 2012 évben a partner A+; számok elérését segítő intézkedéA ; B kategóriás (a kvalifikációnak seket, munkafolyamatokat még mindenki C-sként indult). Az em- jobban menedzseljék. lített kvalifikációs szinteken lévő • Akcióterveket dolgozunk ki partnereink 20, 40, illetve 60%-kal azon partnereink esetében is, memagasabb jutalékkulcsot értek el, lyek 2012-re tervezik a legalább B mint a többiek, akik maradtak a szint elérését. korábbi jutalékszinten. • Folytatjuk a marketing elemek 18 takarék kvalifikálta magát használatának tudatosabbá tételét. legalább B szintre, közülük 8 lett • Minden partnerünket az elektA+-os, 8 pedig A-s. Szeretnénk, ha ronikus ajánlatkitöltő rendszer Még egyszer köszönöm az elmúlt a 2011-ben elért kategóriát idén is (eLak) használatára ösztönözzük. sikerülne megtartaniuk, vagy ahol • Tágítani kívánjuk a Pontgyűjtő évi munkájukat, és sikerekben gazez lehetséges, magasabb kvalifiká- programban részt venni szándéko- dag 2012-es esztendőt kívánok a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. minciót érnének el. Reméljük továbbá, zó takarékok körét. hogy ez a „18-as kör” jelentősen • A partnerportál további fejlesz- den munkatársa nevében! Pákay Imre üzletág igazgató – Partnerértékesítés bővülni fog 2012-ben. tésére törekszünk. Incentive, mert jár a pihenés A legalább B kategóriát elért takarékok 30 legjobban teljesített munkatársa, párjával 2 éjszakás wellness hétvégét nyert.


21

Gazdaság  Pénzpiaci elemzés

Bank, biztosítás, takarékok Szerző: Míg a 90-es évek a kétszintű bankrendszer újraépítésének feladata jegyében telDr. Kiss tek el Magyarországon, addig a fejlett piacgazdaságokban – az árukereskedelem György mintájára – pénzpiaci plázák jöttek létre. „Alles aus einer Hand”, avagy „one stop shopping” elv jegyében teret hódított az univerzális bankrendszer gondolata. Teret hódítottak és meg-határozó jelentőségre tettek szert, a széleskörű termékprofil szolgáltatására képes pénzügyi csoportok. Az ügyfelek szívesen fogadták, hogy bank, jelzáloghitel, befektetés-értékpapírok, lakástakarék, biztosítás, nyugdíjpénztár, lízing, faktorálás termékek egy fiókhálózati rendszerben elérhetőek. A PÉNZPIACI szolgáltatások egyfelől diverzifikálódtak, bővültek és önálló cégek szolgáltatásaként jelentek meg, másfelől az egymást kiegészítő termékek kínálói különböző jogi formájú és szervezettségben különböző mélységű intenzitást

E keretben az arra alkalmas takarékszövetkezetek a szervezeti feladatokon túl, a körzetükben megkötött lakossági biztosítási szerződéseket teljes körűen az állományukba vették, és ellátták a mindezzel kapcsolatos pénzügyi, adminisztrációs stb. feladatokat, s bizonyos összeghatáron belül még a kárbecslést is elvégezték. megvalósító csoportokat képeztek. Az elmúlt évtizedben a rohamosan fejlődő magyar pénzpiac is honosította ezen tendenciákat. Bár a piac nagysága, a szolgáltatók üzemmérete nemigen tette lehetővé a jelzett széles termékspektrumú szolgáltató csoportok kialakítását, azonban különösképp a bankok és a biztosítók törekedtek egységes szolgáltatóként megjelenni. Számos sikeres és sikertelen kísérlet jegyében bankok alapítottak biz-

22


tosítókat és biztosítók alapítottak bankokat a „mindent egy helyen” ügyféligény kielégítése jegyében. Másfelől majd minden bank kialakította befektetési üzletágát, továbbá tartós szerződések keretében törekedett a többi pénzpiaci termék szolgáltatására a saját hálózatában, melyek amúgy más intézmények kínálatát képezik.

Takarékmúlt – minta és példakép? Tán meglepő, de a „bankbiztosítás” jelensége Magyarországon először a 60-as években jelent meg és a rendszerváltásig virulens szervezeti és szolgáltató modellként létezett. Ugyanis a monopolhelyzetű OTP és az Állami Biztosító a városokban tartott fenn hálózatot, a Vidék azonban a takarékszövetkezetek terrénuma volt, s nem csak a banki, hanem biztosítási termékek tekintetében is. Az ÁB számára kézenfekvő volt, hogy a hagyományos ügynöki kör mellé, meghatározó üzleti jelentőségűvé fejlődő takarékértékesítési vonalat alakított ki. A jelenség a 80-as évek közepén kialakított „versenymodell”, az Állami Biztosító, és a Hungária Biztosító szétválását követően is megmaradt. Elsőként a Glória Biztosító hitel fedezeti életbiztosítása értékesítésére szerződött néhány takarékszövetkezet. Majd 1964. évben

a SZÖVOSZ és az Állami Biztosító között született megállapodás, mely az együttműködés három alapformáját hívta életre. Az I. fokozatú megállapodás keretében a takarékszövetkezetek a kölcsönt igénylő ügyfeleikkel kötöttek biztosítási szerződést és beszedték a díjakat. A II. fokozatú megállapodás többletszolgáltatása szerint, a takarékszövetkezetek nem csak a saját, hanem a működési területükön levő más ügyfelek esetében is vállalták a biztosítási díj beszedését, valamint fogadták a kárbejelentéseket, s a biztosító fiók utalványozása alapján a kártérítések kifizetését. De vállaltak biztosítás-üzemi tevékenységet is, amennyiben a terület biztosítási ügynökei munkáját összefogták, az ajánlatokat befogadták, továbbították és a jutalékok kifizetését is elvégezték. A későbbiekben került sor a III. fokozatú megállapodás megkötésére. E keretben az arra alkalmas takarékszövetkezetek a szervezeti feladatokon túl, a körzetükben megkötött lakossági biztosítási szerződéseket teljes körűen az állományukba vették, és ellátták a mindezzel kapcsolatos pénzügyi, adminisztrációs stb. feladatokat, s bizonyos összeghatáron belül még a kárbecslést is elvégezték. Már a korai bankbiztosítási típusú tevékenységben is szembetűnőek

Gazdaság

a bank és a biztosító tekintetében a kölcsönös előnyök. A biztosító számára a takarékok meglevő hálózatának használata, a rokon szakmában jártas alkalmazottak affinitása, könnyű betaníthatósága és a kiterjedt ügyfélkör olcsó elérhetősége jelentett előnyt. A pénzintézet esetében viszont a többletszolgáltatás ügyfélvonzó, -megtartó ereje, a munkaerő-kapacitás fokozott kihasználása és az addicionálisan megszerezhető jövedelem képezte a vonzerőt. A történelmi tapasztalatok emlékezete ugyanakkor gondokat is őriz. Úgy a biztosító, mint az egyes takarékok számára, csak egy minimálisan kritikus állomány esetén érte meg a kezdeményezés. Viszont a külső-belső körülmények, így a dolgozók hozzáállása vagy a térségben elérhető ügyfélkör jellege, nagysága igen egyenetlen üzletvitelt és jövedelemlehetőséget biztosított. Furcsa mód, a több évtizedes tar tamú ígéretes kezdetek a piacgazdasági átállással megszűntek. Az állami tulajdonú biztosítók privatizálását követően ugyanis úgy az Állami Biztosítót megvevő Aegon, mint a Hungária Biztosítót vásárló Allianz a saját hálózat és ügynöki kör révén történő ügyfélkapcsolatot preferálta. Sőt a világcég Allianz merevsége okán a még megmaradó laza kapcsolat is felszámolódott. Az elmúlt évtizedben a takarékok kizárólagos jelleggel átszerződtek a Signal Biztosítóhoz. Kapcsolataik azonban a szerződéses ügynöktípusú formánál megragadtak. A magyar bankpiac rohamos fejlődése irányait a bankbiztosítás kérdéskörében nem követték. Így különös jelentőségű lenne napjainkban, amikor középtávú szektorstratégián munkálkodnak a szakértői és tanácsadói testületek, a takarékszövetkezetek komplex pénzügyi szolgáltató jellege intézményi alapjainak az újragondolása. E tekintetben a legfőbb ok az, hogy a takarékszövetkezetek, mint a

vidék máig monopolhelyzetű pénzügyi szolgáltatói, természetszerűen és megkerülhetetlenül fel kell vállalják a helyben elérhető pénzügyi termékek széles körét. A történelmi kötelezettség mellé újabb kényszerként jelentkezik, hogy a takarékok városi fiókjai, – melyek immár a takarékrentabilitás alapjaivá váltak –, kénytelenek szembesülni bármely konkurens bankfiók „allfinanz” kínálatával. Azaz a „vidéki küldetés” és a városi verseny egyaránt a komplexitás felé orientál. Nem mellékes, hogy a 90-es évek végén átfogó stratégiai munkák folytak a takarékszövetkezeti csúcsszervek aktív közreműködésével. A privatizáció révén a Takarékbankban főtulajdonossá vált Deutsche Genossenschaft Bank tőkeereje és üzleti know howja hátterével, a hálózatszerű működés, a szoros banki, üzleti integráció megteremtése szándéka mellett, a meglevő brókercéghez, egyéb szektorszolgáltatók létrehozásának igénye is felmerült. Szó volt saját jelzálogbank, lakástakarék, lízingcég, nyugdíjpénztár létesítéséről. És szó volt az Allianz Biztosítóval fennálló sok évtizedes kapcsolatok elmélyítéséről. Várakozás volt, hogy holdingszerű rendszerben, modern, tartósan versenyképes és a nemzeti elvárásoknak megfelelően, meghatározó hazai jelentőségű és kötődésű, érdekeltségű szövetkezeti bankot hozzunk létre. Ma a politika, és nem kis részben a szakmai közvélemény is sajnálja e „régmúlt” tervek nemteljesülését. A globálprofit-alapú „világbankok” – nemzeti, térségérdek prioritású konformitás hiányában – előbb túlhitelezték az „országot”, majd leálltak a finanszírozással. Szerte a nagyvilágban is felértékelődtek a helyi érdekű, „tulajdonos nélküli”, ügyfélközpontú szövetkezeti bankok, melyek jórészt kimaradtak a válságból, stabilnak bizonyultak, és nemzetpolitika partnert talált bennük. A magyar gazdaságpolitika is helyi elkötelezettségű partnert ke-

res, s ezen igény és űr, a jó évtizede felmerült elképzelések újragondolására késztetnek. Időközben az „allfinanz” szerveződések különböző mélységű formái alakultak ki az univerzális bankfejlődés folyamatában. Öt fokozatot lehet definiálni. A legegyszerűbb forma a különböző szolgáltatók termékeinek szerződésalapú kiközvetítése. Ezen „egyszerű” formánál fejlettebb, a hosszútávra szóló stratégiai szövetség, mely kiterjeszti az együttműködés időkoordinátáit, de nem hozza létre az együttműködést intenzifikálni képes intézményeket. A harmadik szint a közös termékfejlesztést, -értékesítést megvalósító közös vállalat. A negyedik szint, ha bank vagy a biztosító a másiknak egyszemélyes tulajdonosa, s végül az ötödik, az univerzális szolgáltató holding létesítése. A takarékok az elmúlt évtizedben, megkerülhetetlen piaci kényszerek hatására sokat tettek az évtizedes stratégia megvalósítása irányába. Azonban az eredmények – számos, itt nem részletezhető ok

Nem mellékes, hogy a 90-es évek végén átfogó stratégiai munkák folytak a takarékszövetkezeti csúcsszervek aktív közreműködésével. miatt – részlegesek maradtak. A hálózatszerű működés, az üzleti integráció nem jött létre, a „Takarékpont” szerveződés keretében vannak részleges és korlátolt hatókörű, ámde ígéretes és mintaértékű kezdeményezések. A létrehozni gondolt allfinanz-partnerek mindegyike más szerveződés része, az együttműködés „egyszerű” formája valósult meg, csak eseti szerződés keretében kapcsolódnak a takarékszektorhoz. A szerveződés e kezdetleges formája az együttműködésből nyerFolytatás a 24. oldalon


23

Gazdaság

Folytatás a 23. oldalról hető szinergia előnyök elmaradását eredményezi. Bár a pénzpiaci fejleményekkel összhangban, a takarékok óhatatlanul is széles körben diverzifikált termékkörű pénzügyi szolgáltatók lettek, azonban – ennek következtében – az intézményi koncentráltság nem jött létre. Ekként a rendszer hatékonytalan és költséges, a termékek, a szolgáltatások magas fajlagos költségűek, s drágán értékesíthetők. Az elnyert profitok a nem egységben levő szolgáltató cégek között szétszóródnak, és marginálisan, nem koncentráltan szolgálják a fejlesztéseket.

A hitelintézeti törvény 1996. évben már engedélyezte a bankok befektetési üzletága kialakítását, s ez jellemzően meg is történt. Kevés brókercég van meg banki anya nélkül. Bár több országban engedélyezett a biztosítási tevékenység bankba történő szervezeti integrálása (és fordítva), a magyar jog ezt nem teszi lehetővé. Fentiek alapján szerencsés áttekinteni az allfinanz-fejlemények mögött meghúzódó érdekek és okok néhány összetevőjét.

„Allfinanz” érvek és érdekek Általánosságban az alábbiakban foglaljuk össze az allfinanz-szol gáltatás, a pénzügyi intézmények közötti stratégiai, tartós kooperáció összetevőit: – keresztértékesítés (egy fiókhálózat csomagban értékesíti több cég termékét), – azonos ügyfélkör a kiegészítő, helyettesítő termékekhez egy helyen jut hozzá,

24


– közös stratégia, marketing, egységes arculat, – közös IT, integrált ügyfélkiszolgálás (call center, e-business, egységes adatbázis), – szinergiahatások (haszonmegosztás), – közös forráshasznosítás, befektetés, – közös likviditáskezelés, – egységes ellenőrzési rendszer. Az együttműködés jogi kereteit jellemzően az alábbi jogi formák képezik: – szindikátusi/konzorcionális szerződés, – kisebbségi tulajdonszerzés, – kölcsönös személyi összefonódás (befolyás) az intézmények testületeiben. Más megközelítésben a tulajdoniintézményi, az értékesítési csatorna, valamint a termékek szempontjából jellemezhető az „allfinanz” együttműködés, melyek az intenzifikáltság mértékét, mélysége jelentőségét hangsúlyozzák. A legegyszerűbb forma a különböző szolgáltatók közti szerződésen alapuló kooperáció, melynek keretében például a bank a biztosító ügynöke minőségben, a saját banktermékeivel együtt kínálja a biztosítási termékeket is (azaz kooperáció, ügynök és portálhasználat a kapcsolatjellemző). Fejlettebb forma a szövetség, amikor tartós szindikátusi szerződésben egymás termékeihez kötődve kapcsolt termékek (pl. hitelfedezeti életbiztosítás) keresztértékesítését vállalják a résztvevők (azaz szövetség, cross selling, termékkapcsolás a jellemző elemek). Lehetőség van konszern keretében közös vállalatokat működtetni és közös termékcsomagokat kínálni, vagy közös értékesítési csatornákon integrált termékeket (pl. unit linked) szolgáltatni. A lehetséges formák tekintetében figyelembe veendőek a hatályos jogi szabályozás előírásai. Az 1991.évi pénzintézeti törvény a tőkeszegény és tapasztalatlan szol-

gáltatók várható „tanulópénzére” tekintettel a kockázatok diverzifikálását tartotta elsődlegesnek. Így a banki, az értékpapír piaci, a biztosítási tevékenységek kockázatait csak külön intézményben engedte a törvény művelni. A hitelintézeti törvény 1996. évben már engedélyezte a bankok befektetési üzletága kialakítását, s ez jellemzően meg is történt. Kevés brókercég van meg banki anya nélkül. Bár több országban engedélyezett a biztosítási tevékenység bankba történő szervezeti integrálása (és fordítva), a magyar jog ezt nem teszi lehetővé. Sőt az Uniós szabályokkal összhangban az élet- és a nem-élet biztosítás intézményes különválasztása is előírás. A bank-biztosítás keretében létrejövő csoportok viszont ma már oly szoros együttműködést jelentenek, hogy a PSzÁF, mint szuperfelügyelet alakult meg, azaz a teljes pénzpiaci szolgáltató kör integrált felügyeletét látja el. A takarékok „allfinanz” jövője szempontjából a közvetlen realitás, a szerződéses alapú kooperációs kapcsolatok meghaladása. Különösképp oly intézmények körében lenne ez fontos és lehetséges, melyek esetében az ügyfélkör tekintetében jelentős az átfedés. A közös termékek, a kapcsolt termékek és termékcsomagok, a közös ügyfélkezelés, a közös marketing és számos más területen élvezhetnénk a konkurensek által már hasznosított szinergiahatást. Jellemző például, hogy az egyes pénzpiaci termékek egymást kiegészítőek lévén, az „allfinanz” rendszer keretében csökkenő fajlagos költséggel forgalmazhatók. A hozamaik, viszont összeadódnak. A termékcsomagok értékesítése révén elérhető mérethatékonyság növekedés jövedelemnövekedést eredményezhet. Azaz a különböző termékek hozamkorrelációja gyenge, miként kockázati korrelációja is, ekként a cégerősödésre tekintettel relatív kockázat mérséklődési hatás is előállhat. 

Gazdaság

Újult erővel! Februárban beköszöntött az igazi tél, de a mínuszok hatására a KÖT csapata nem fagyott be, úgymint a folyóink, tavaink. Nagy lendülettel vágtunk a 2012-es esztendőnek, így a hideg ellenére körülöttünk mindig forró a levegő! A SZÁMVITELI zárással készen va-

gyunk, és elemeztük az elmúlt év teljesítményét is. A hitelpiac tartósnak bizonyuló szűkülése az elmúlt években rendkívüli módon érintette Egyesületünk díjbevételét, hiszen termékpalettánk 70%-a a fogyasztási hitelek mellé köthető kölcsönfedezeti életbiztosítás. A megváltozott körülmények gyors reakciót igényeltek, mely esetünkben a stratégiánknak megfelelő új tagok toborzását, illetve azon életbiztosításaink portfoliónkban szereplő részarányának növelését jelentette, melyek nem kapcsolódnak szorosan a hitelekhez. Büszkén számolhatunk be arról, hogy 2011-ben további három Takarékszövetkezet kezdte meg termékeink forgalmazását! Ezzel aktív tagjaink száma 43-ra nőtt, mely az integrációban részt vevő Takarékszövetkezetek 40%-át jelenti. 2012-ben is folytatjuk tagtoborzói tevékenységünket, valamint a jelenleg tagsági viszonyban lévő inaktív tagjainkat is igyekszünk meggyőzni arról, hogy érdemes Egyesületünkhöz tartozni! Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Egyesületünk 2011ben 22 millió Ft eredményt ért el, ennek 80%-át visszajuttatjuk tagjainknak. Biztosítási terméktől függően az ügyfelektől beszedett díjbevétel 5060%-át fizetjük költségtérítés címén, ezen felül az eredményvisszaosztás így további 12%-ot jelent. És ez még nem minden! A következő táblázat azon takarékszövetkezetek felsorolását tartalmazza, akik elérték a díjbevételi versenyünk 4,5 millió Ft-os minimum tervkiírását. Lenti 12 Takarékszövetkezet a kiírásnak megfelelő-

en további jutalomban részesül a díjbevétel 4%-a körüli összegben. A pontos összeg és a jutalmazás módjának meghatározására, valamint a hivatalos eredményhirdetésre a tavasszal tartandó, évi rendes küldöttgyűlésen kerül sor. Azon Takarékok se keseredjenek el, akik fenti listában nem szerepelnek, hiszen idén is lesz tervkiírás értékes jutalomért. Tervezzük továbbá, hogy a verseny állásának évközi nyomon követésére alkalmas pontszámítási módszert vezetünk be, melyről negyedévente beszámolunk. Reméljük, hogy ezzel ösztönözzük majd a versengést! H.

TKSZ

Pontszám

1 Fókusz Takarék

1531

2 Rajkai Takarék

635

3 Rakamaz Takarék

324

4 Pátria Takarék

303

5

VölgységHegyhát Takarék

238

6 Téti Takarék

212

7 Szigetvári Takarék

181

Lövő és Vidéke Ta8 karékszövetkezet Jász- Takarék9 szövetkezet

népszerűsíteni kívánjuk azon termékeinket, melyek nem közvetlenül kapcsolódnak a hitelekhez. Ilyen termékeink a takarékszövetkezeti dolgozók élet- és balesetbiztosítása, a bankkártya birtokosok balesetbiztosítása, valamint a hitelkeretek, hitelkártyákhoz köthető biztosításunk. Kérem, kísérjék majd figyelemmel akcióinkat! Megéri velünk tartani, hiszen egyéb bevételek szerzésének lehetőségét biztosítjuk tagjainknak. Végezetül szeretnék beszámolni arról, hogy Intéző Bizottságunk jóváhagyta Egyesületünk új arculattervét. Zárt, nonprofit szervezetként a marketingre kevesebb hangsúly jutott, melyen a jövőben változtatni szeretnénk. Elsőként Tisztelt Olvasónknak mutatjuk be az új logónkat, mely alá összehasonlításképpen betettük a régit is:

180 176

Tiszteljük hagyományainkat, de emellett elengedhetetlennek éreztük a változást, a korral történő hala11 Somogy Takarék 148 dást. Új arculatunkkal legfőképpen azt kívántuk hangsúlyozni, hogy a 12 Polgári Takarék 142 KÖT Biztosító Egyesület a takarékszövetkezeti integráció része, és 2012. évet az akciók, kampányok megújult erővel és fiatalos lendüévének szánjuk. Előzetes prognó- lettel néz a jövőbe. Reméljük, új zisok azt mutatják, hogy továbbra imázsunk Önnek is tetszik! sem számíthatunk a fogyasztási hiÜdvözlettel: telek számának növekedésével, így Márkus Judit ügyvezető 10 Hajdú Takarék

155


25

Gazdaság

26


Gazdaság


27

Integráció

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2011. december 15-én megtartott közgyűlése határozatainak kivonata 1/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés – a tagok részére adott szóbeli tájékoztató és az álláspontok összegzést követően, az integrálódott tagszervezetek képviseletének ellátása érdekében – Bizottságot választott a Takarékbank Zrt. tulajdonosi pozíciójával összefüggő tárgyalások kapcsán. 2/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és tudomásul vette az OTSZ 2011. évi munkájáról szóló tájékoztatót.

sor, a felhasználásra vonatkozó igény esetén OTSZ Elnöksége által tett javaslat nyomán. 5/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta a Kitüntetési Szabályzatban meghatározott kitüntetési elvek módosításának koncepciójára vonatkozó javaslatokat. Az OTSZ Elnökség a kitüntetési elvek módosítására vonatkozó, közgyűlés által elfogadott koncepciónak megfelelően, szükség szerint módosítja a Kitüntetési Szabályzatot oly módon, hogy az új elvek és szabályok a 2012. évi jelölések során már alkalmazhatók legyenek.

3/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte a 2012. évi reklámkampány elveire, irányaira és megjelenési felületeire vonatkozó javaslatot és 6/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat elfogadta a marketing költségvetést azzal, hogy az PR mar- A Közgyűlés megismerte Kisdunamenti Takarékszövetkeketing célra kerüljön felhasználásra. zetnek a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés felmondásával, valamint a Takarékszövetkezet Országos Takarék4/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat szövetkezeti Intézményvédelmi Alapból (OTIVA) történő A Közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írás- kilépésével egyidejű kilépési szándékát és tudomásul vette beli előterjesztéssel egyezően – jóváhagyta OTSZ 2012. évi a Tagszervezet tagsági viszonyának megszűnését. költségvetésére vonatkozó javaslatot. Az OTSZ Közgyűlése egyben rögzíti, hogy 2011. december A Közgyűlés akként döntött, hogy az 1/2011.12.15. számú hó 31. napjával a kilépő Takarékszövetkezet törlésre kerül az közgyűlési határozat nyomán likviditási tartalékba helyezett OTSZ tagnyilvántartásából. összeg felhasználására közgyűlési döntés nyomán kerülhet Dr. Petrovai György – Dr. Lukács Gábor

Az OTIVA 2011. december 15-i közgyűlése határozatainak kivonata

tartalékáról, likvid eszközeiről és a tagintézmények kockázat alapú tagdíj befizetéseiről szóló tájékoztatót.

3/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és tudomásul vette a Kisdunamenti Takarékszövetkezetnek a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés felmondásával, valamint a Takarékszövetkezet 1/a/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat Országos Takarékszövetkezeti Szövetségből (OTSZ) törtéA Közgyűlés titkos szavazással a Magyar Állam képvisele- nő kilépésével egyidejű kilépési szándékát. tében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára az OTIVA Felügyelő Bizottsági tisztségéből 2011. 12. 15. napi 4/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat hatállyal Bartal Róbertet visszahívja. A Közgyűlés megtárgyalta az OTIVA 2012. évi kiadás-bevételi tervét és azon belül a működési költségvetéséről szóló Igazgatósági elő1/b/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat terjesztést, melyet az előterjesztésben foglaltak szerint elfogad. A Közgyűlés titkos szavazással, a hatályos mandátumukat töltő Felügyelő Bizottsági tagok mandátumával megegyező 5/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat időre az OTIVA Felügyelő Bizottság tagjává választja a Ma- Az OTIVA Közgyűlése mérlegelve a kedvezményes OBA díj álgyar Állam képviseletében eljáró Nemzetgazdasági Miniszté- tal elérhető gazdasági előnyt és a felvállalandó kockázatokat rium által jelölt Felügyelő Bizottsági tagot, dr. Kovács Lajost. úgy határoz, hogy az OTIVA tagintézményei a 2012. évre vonatkozóan élnek az Országos Betétbiztosítási Alap Díjfizetési 2/2011.12.15. sz. Közgyűlési határozat Szabályzatában rögzített kedvezményes díj lehetőségével. Az OTIVA Közgyűlése tudomásul veszi az OTIVA biztonsági Dr. Pusztai Zsuzsanna

28


Integráció

A Takarék Akadémia 2011. november 16-i közgyűlése határozata 1/2011.11.16. sz. Közgyűlési határozat a Takarék Akadémia rendes tagjának felvette a Német SzöA Közgyűlés – az Egyesület Alapszabályában megfogalma- vetkezeti Hitelintézetek Oktatási Akadémiáját (ADG). zottak figyelembevételével, 2011. november 16-i hatállyal – Dr. Lukács Gábor

A Takarékszövetkezeti Integráció 2011 évi teljesítménye az előzetes adatok tükrében A 2011-ES üzleti év egészére teljesen rátelepült a szuverén

adósságválság elleni küzdelem, mivel az Európai Unió több tagállamát is kritikus helyzetbe hozta az eladósodottság magas, tarthatatlan szintje. Szinte egy folyamatos válságtanácskozás színtere lett az Unió, ahol több vezető közgazdasági iskola, állam és pénzügyi intézményrendszer próbál megoldást találni az egyes tagállamok pénzügyi megsegítésére és az Eurozóna megmentésére. Megoldás egyelőre nincs, csak kísérletek. Félmegoldások és részmegoldások. Maga a szabályozási környezet is ellentmondásos irányváltásra készül: anticiklikus elemek beépítése egy alapvetően – és ez idáig történetileg tisztán – prociklikus tőkeszabályozási mechanizmusba, ráadásul egy elmélyült válság kellős közepén. Mindezek mellett a magyar pénzügyi rendszert az elmúlt esztendőben is számos negatív hatás érte, melyek közül a legmeghatározóbb a végtörlesztési törvény szeptem-

beri elfogadása volt. A végtörlesztési folyamat végét még nem lehet pontosan látni, de 221 milliárd Ft-nál már biztosan nagyobb lesz a hazai bankszektor vesztesége, amelyből az Integráció vesztesége a 2012. február elejei adatok szerint már meghaladja a 2,8 milliárd Ft-ot. A következő évet pedig az árfolyamrögzítés új módja fogja megterhelni, de ez még 2011-ben nem jelentkezett (a korábbi árfolyamgátas lehetőséggel alig több, mint 3000 ügyfél élt eddig). A végtörlesztési veszteségek eltérő mértékűek az egyes Tagintézményeknél, amelyek közül több esetében is tőkeproblémák merülhetnek fel. Az új üzleti év egyik meghatározó eleme lesz az OTIVA számára a 2011-ben keletkezett, de az idei évre áthúzódó, illetve az aktuálisan jelentkező tőkeveszteségek kezelése, folyamatos monitoringozása, a prudenciális megfelelés akár tőkepótló támogatásokkal való biztosítása az erre rászoruló tagintézményeknél.

Eszköz oldal Az Integráció összesített mérlegfőösszege az előző év végi szintet 2,2 %-kal meghaladva 1.446,6 milliárd Ft-ra nőtt. Az állományi adatokat nézve az értékpapírok volumene 410,7 milliárd Ft-ról 423,2 milliárd Ft-ra emelkedett, a jegybanki és bankközi betétek állománya 301,6 milliárd Ft-ról 290,6 milliárd Ft-ra szűkült. A hitelállomány nettó értéke 2,8 %-kal 593,4 milliárd Ft-ra, bruttó értéke 4,0 %-kal 654,6 milliárd Ft-ra nőtt. Az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 925 %-kal 28,1 milliárd Ft-ra, a vagyoni érdekeltségek összértéke 5,0 %-kal 8,8 milliárd Ft-ra, a saját eszközök értéke 6,7 %-kal 51,6 milliárd Ft-ra növekedett egy év leforgása alatt.

Eszközök (milliárd Ft), főbb sorok

2009. 12. 2010. 12. 2011. 12.

Eszközök összesen

1 396,2

1 414,7

1 446,6

Értékpapírok

368,8

410,7

423,2

Jegybanki és bankközi betétek

293,3

301,6

290,6

Hitelek (nettó)

608,3

577,0

593,4

8,5

8,4

8,8

48,5

48,3

51,6

Vagyoni érdekeltségek Saját eszközök

Hitelportfólió A kedvezőtlen bel- és külgazdasági folyamatok ellenére vállalatoknak (a járulékos vállalkozásokkal együtt) nyújtott biztató képet mutat a hitelezési aktivitás újbóli fellendülé- hitelek bruttó értéke 4,5 %-kal 282,9 milliárd Ft-ra nőtt. A se, amelyben már benne foglaltatik a végtörlesztés során helyi önkormányzatok részére nyújtott hitelek bruttó értéke nyújtott kiváltó forint hitelek egy része is. A hitelállomá- 5,4 %-kal 14,8 milliárd Ft-ra bővültek az elmúlt egy évben. A nyon belül a lakossági hitelek bruttó értéke 2,1 %-kal 279,4 hitel-betét arány, valamint a folyószámla és látraszóló betémilliárd Ft-ra, az egyéni vállalkozók részére nyújtott hitelek tek aránya az összes betéthez viszonyítva nőtt. A lakossági bruttó értéke 8,0 %-kal 69,0 milliárd Ft-ra, a nem pénzügyi Folytatás a 30. oldalon


29

Integráció

Hitel-betét mutatók 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. Folytatás a 29. oldalról betétek aránya kismértékben tovább csökkent, a vállalati Hitelek(br.) aránya a betétekhez 56,9 53,3 54,2 hitelek súlya tovább erősödött. Hitelek(br.) a betétekhez és felvett hitelekhez 52,7 49,3 50,3 A problémás (itt: átlag alatti, kétes, rossz) követelések érFolyószámla és látra betétek az összes betéthez 19,3 20,5 21,5 tékvesztés aránya az összes követeléshez mérten 6,85 %-ról Lakossági betétek és összes betét aránya 82,5 82,4 81,9 7,56 %-ra változott. A problémás hitelek bruttó értéke 88,2 milliárd Ft-ról 106,9 milliárd Ft-ra, az ezekre elszámolt érLakossági hitelek és összes hitel (br.) aránya 45,1 43,5 42,7 tékvesztés értéke 48,0 milliárd Ft-ról 56,7 milliárd Ft-ra, a Egyéni vállalkozói hitelek az összes hitelhez (br.) 10,6 10,1 10,5 fedezeti arányuk 7,63 %-ról 8,66 %-ra nőtt. A 90 napon túl Nem pénzügyi vállalkozások hiteleinek 43,0 43,2 lejárt követelések aránya 13,77 %-ról 17,96 %-ra, volumene (jár.váll.együtt) és az összes hitel (bruttó) aránya 41,6 86,7 milliárd Ft-ról 117,6 milliárd Ft-ra emelkedett. A devizahitelek 70,4 milliárd Ft-os nettó értéke 10 %-os csökkenést portfólión belül csökkent. Az ezekre elszámolt értékveszmutat, ami azt is jelenti egyúttal, hogy az arányuk a teljes tés 4,0 milliárd Ft-ról 7,9 milliárd Ft-ra nőtt.

KKV szektor A gazdaságpolitika részéről mind európai, mind hazai viszonylatban nagy figyelem irányul a KKV szektor finanszírozása felé. Az elmúlt három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy az Integráció a KKV szektor finanszírozásában egyre aktívabban vesz részt. A növekedés dinamikája legutóbb 5,1 % volt ebben a szektorban, ami jóval meghaladta az egész hitelállomány növekedési rátáját. A bruttó állományi

adatok az előző három üzleti év végén rendre 289,6 – 310,2 – 326,0 milliárd Ft-ot értek el. A KKV szektor hitelportfólió minőségén azonban erőteljesebben jelennek meg a gazdasági környezet negatív hatásai. Az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű portfólióelemek aránya itt ugyanis 19,18 %, szemben az egész hitelportfólióra vonatkozó 16,33 %-os hasonló aránnyal.

Forrás oldal A mérleg forrás oldalán a fő sorok közül a betétek állomáForrások (milliárd Ft), főbb sorok 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. nya 2,3 %-kal 1.208,8 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a lakossági betétek állománya 989,5 milliárd Ft-ra nőtt, az egyéni Források összesen 1 396,2 1 414,7 1 446,6 vállalkozók betéteinek értéke 39,1 milliárd Ft-ra csökkent. Betétek 1 153,5 1 182,0 1 208,8 A vállalati betétek állománya 131,6 milliárd Ft-ra, az önkorFelvett hitelek 92,803 95,133 92,243 mányzati betétek értéke 16,0 milliárd Ft-ra bővült. A betétekből a folyószámla és látraszóló betétek állománya 259,3 Passzív kamatelhat. és egyéb passzív elsz. 26,9 22,2 22,0 milliárd Ft-ra duzzadt, ami az összes betét 21,5 %-a. A felCéltartalék 5,5 5,3 6,2 vett hitelek (továbbá a hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 2009-ig) ugyanekkor 3,0 %-kal 92,2 milliárd Ft-ra, a Saját tőke 104,8 107,6 112,9 passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 0,7 %-kal 22,0 milliárd Ft-ra csökkent. A céltartalék tőke is tovább gyarapodott, értéke 4,9 %-kal 112,9 milliárd értéke 6,2 milliárd Ft-ra nőtt egy év leforgása alatt. A saját Ft-ra emelkedett.

Eredmény oldal Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az InEredmény (milliárd Ft); főbb sorok 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. tegráció összesített kamatbevétele 1,7 %-kal 114,4 milliárd Ft-ra, a kamatráfordítások ezzel párhuzamosan 0,1 %-kal Kamatkülönbözet 59,0 59,3 61,2 53,2 milliárd Ft-ra nőttek. Az Integráció kamatjövedelme Jutalék és díjeredmény 18,3 17,3 17,8 mindezek eredőjeként 61,2 milliárd Ft lett, amely 3,2 %-kal volt magasabb a tavaly év végi értéknél. A jutalék és díjSzokásos üzleti tevékenység eredménye 10,9 10,6 7,7 eredmény értéke a vizsgált időszak végére szintén 3,2 %-os Adózás előtti eredmény 10,8 10,5 7,1 emelkedéssel 17,8 milliárd Ft-ra, a működési költségek összAdózott eredmény 9,1 9,2 5,8 értéke 3,7 %-os növekedéssel 51,2 milliárd Ft-ra változott. A szokásos üzleti tevékenység eredménye jelentősen vis�szaesve 27,1 %-kal 7,7 milliárd Ft-ra, az adózás előtti ered- eredmény 37,3 %-kal gyengülve 5,8 milliárd Ft-ra változott mény 32,3 %-kal csökkenve 7,1 milliárd Ft-ra, az adózott a vizsgált időszak végére.

30


Integráció

Tőkehelyzet A saját tőke értéke 4,9 %-kal 112,9 milliárd Ft-ra nőtt. Ös�Saját tőke (milliárd Ft) elemei szetételét tekintve továbbra is az eredménytartalék nőtt a (be nem jegyzett befizetett tőke nélkül) 2009. 12. 2010. 12. 2011. 12. legjelentősebb mértékben, amely 8,8 %-os növekménnyel Saját tőke 104,8 107,6 112,9 63,9 milliárd Ft-ra gyarapodott. A befizetett jegyzett tőke Befizetett jegyzett tőke 20,0 18,8 20,1 7,2 %-kal 20,1 milliárd Ft-ra nőtt, ugyanakkor a lekötött tartalék 2,1 milliárd Ft-ra, az általános tartalék 11,7 milliárd FtTőketartalék 1,8 1,9 1,8 ra csökkent. Az értékelési tartalék 7,3 milliárd Ft-ra bővült, Lekötött tartalék 2,8 2,7 2,1 a tőketartalék viszont kissé csökkent, 1,8 milliárd Ft-ot ért Általános tartalék 11,4 11,9 11,7 el. A mérleg szerinti eredmény 27,8 %-kal szűkülve 5,6 milliárd Ft-ra változott 2011 végére. A kockázatok fedezésére Eredménytartalék 54,0 58,7 63,9 figyelembe vehető szavatoló tőke értéke 1,1 %-kal 113,4 Értékelési tartalék 7,5 7,2 7,3 milliárd Ft-ra csökkent, miközben a tőkekövetelmény miniMérleg szerinti eredmény 7,1 7,2 5,6 mális szintje 4,1 %-kal 58,4 milliárd Ft-ra nőtt. A kockázattal súlyozott kitettségi érték ezzel párhuzamosan 4,1 %-kal 574,3 milliárd Ft-ra emelkedett. A tőkemegfelelési mutatók utáni átlagos tőkemegfelelési mutató 14,99 %, a belső gazcsökkentek: a szabályozói tőkemegfelelési mutató átlagos dasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni tőkemegfelelési mutató értéke 18,72 %, a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) 14,61 % volt 2011 végén.

Főbb mutatószámok

MUTATÓK (%)

A mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,80 %) tovább nőtt. A bruttó hitel-betét arány (57,42 %) továbbá a mérlegfőösszeg arányos bruttó hitel mutató értéke (45,26 %) és a bruttó hitel-betét arány (54,16 %) is emelkedett. A hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelekre vetítve (9,35 %) magasabb, mint tavaly év végén volt. A kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya (4,23 %) a tavalyi megtorpanás után újra emelkedést mutat. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya 119,45 %-ra apadt, de gyakorlatilag szinten tudott maradni. A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke (1,23 %) kismértékben növekedett. Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA értéke 0,49 %-ra, a ROE mutató értéke 6,28 %-ra esett vissza. Fábián Zsolt OTIVA

2009. 12. 2010. 12. 2011. 12.

Saját tőke / mérlegfőösszeg

7,51

7,61

7,80

Bruttó hitel / mérlegfőösszeg

47,02

44,50

45,26

Bruttó hitel / betétállomány

56,91

53,26

54,16

Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel

7,34

8,34

9,35

Kamatbevétel / mérlegfőösszeg

9,86

7,95

7,91

Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg

4,23

4,19

4,23

Kamatkülönbözet / Általános ig.-i ktg.-ek

115,11

119,97

119,45

Jutalék és díjeredmény / mérlegfőösszeg

1,31

1,22

1,23

Általános ig.-i költségek / mérlegfőösszeg

3,67

3,49

3,54

Személyi jellegű ktg.-ek / mérlegfőösszeg

2,36

2,26

2,29

ROA (AEE / mérlegfőösszeg)

0,77

0,74

0,49

10,28

9,74

6,28

ROE (AEE / saját tőke)


31

Integráció

Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2011. évi teljesítményéről A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Országos Érdekképviseleti Szö vetségéhez tartozó 12 tag takarékszövetkezet összesen 865 embert foglalkoztat. Nagyon örvendetes, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére a csoport kirendeltségeinek száma 2011-ben 5 új fiókkal gyarapodott. A csoport 2011. évi főbb adatai – az előző évekhez hasonlóan – vegyes képet mutatnak. A tagintézmények mérlegfőösszege egy év alatt 2 %-ot meghaladóan, 5 milliárd forinttal növekedett. A betétállomány 185 milliárd forintra, a bruttó hitelállomány pedig 113 milliárd forintra gyarapodott. Valamennyi takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot, csoport szinten pedig megközelíti a 14 milliárd forintot. A

kamateredmény tekintetében jelentős változás nem figyelhető meg, azonban a csoport jutalékos eredménye elmarad a tavalyi évhez viszonyítva. A hitelekre elszámolt értékvesztések, valamint a portfolió romlása árnyalja a pozitív képet. 250 000,00 200 000,00 150 000,00 100 000,00 50 000,00 0,00

2009.

Mérlegfőösszeg

Saját tőke

2010.

2011.

Betétállomány

Bruttó hitelállomány

millió Ft

Portfolió Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Nettó hitelállomány Hitelekre elsz. ÉV Kamateredmény Jutalék- és díj eredmény Általános ig. költségek Állományi létszám (db) Hálózati egységszám (db)

2009. 12. 31

2010. 12. 31

2011. 12. 31

index 11/10

201 287,67 12 577,94 163 050,64 99 029,25 92 518,67 6 510,58 6 253,62 2 698,85 6 430,55 857 147

220 369,82 13 925,96 179 306,06 107 775,17 100 302,60 7 472,57 7 236,70 2 571,60 6 251,87 860 148

225 472,38 13 532,37 185 232,49 113 538,09 103 379,35 10 158,74 7 201,58 2 456,32 6 468,00 865 153

102,32 97,17 103,31 105,35 103,07 135,95 99,51 95,52 103,46 100,58 103,38

index 11/09 112,01 107,59 113,60 114,65 111,74 156,03 115,16 91,01 100,58 100,93 104,08

Eszközök

banki- és bankközi betétek volumene, de közel 8 %-kal a pénzAz eszköz oldal valamennyi fontosabb eleménél növekedés tár és elszámolási számlák értéke is kisebb. A nettó hitelkihefigyelhető meg. A 2009. év visszaesése után folyamatosan lyezések a mérlegfőösszeggel megegyező mértékben (2,3%) gyarapodik az értékpapírok volumene, így volt ez 2011-ben bővültek, azonban nagyon nagy mértékben (36%) nőttek a is, 58,7 milliárd forintnyi állománya az eszközök több, mint hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó hitelállonegyedét adja. Ezzel ellentétesen 23 %-kal csökkent a jegy- mány így meghaladta a 113 milliárd forintot. millió Ft

Megnevezés Pénztár és elsz. számlák Értékpapírok összesen Jbanki és b.közi betétek Hitelek (Bruttó) Önkormányzati hitelek Vállalkozói hitelek Lakossági hitelek Egyéni váll. hitelei Egyéb hitel Hitelekre elsz. ÉV Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Saját eszközök Eszközök összesen:

32

2009. 12. 31

2010. 12. 31

2011. 12. 31

index 11/10

7 080,02 47 933,84 37 777,81 98 935,75 844,13 50 300,67 40 472,13 6 998,30 320,51 -6 510,58 2 103,04 3 555,28 8 313,25 201 287,67

7 745,27 52 154,55 42 615,17 107 775,17 1 164,10 57 717,73 39 842,64 8 646,87 403,83 -7 472,57 2 614,87 3 244,15 8 117,87 220 369,82

8 333,38 58 725,50 32 876,00 113 538,09 1 748,23 58 631,03 41 267,75 10 396,04 1 495,05 -10 158,74 2 351,83 4 446,73 8 266,49 225 472,38

107,59 112,60 77,15 105,35 150,18 101,58 103,58 120,23 370,22 135,95 89,94 137,07 101,83 102,32


index 11/09 117,70 122,51 87,02 114,76 207,10 116,56 101,97 148,55 466,46 156,03 111,83 125,07 99,44 112,01

Integráció Portfolió

Problémamentes állományok aránya 2011. december

A Tész csoport összesített portfoliója az előzetes adatok alapján az előző évhez képest erősen kedvezőtlen képet mutat. Az összesen bruttó állomány alig 2%-os növekménye mellett a problémamentes állomány majd 8%-kal csökkent, aminek következtében a problémamentes állomány teljes portfolióhoz viszonyított aránya a tavaly év végi 71,5%-ről 65%-ra esett vissza. A rossz állományok volumene 21%-os növekedés után meghaladta a 7,2 milliárd forintot.

58 298,32

2010. december

46 576,55

2009. december

38 662,58 0

50000

10000

Problémamentes

150000

20000

Minősített állomány

millió Ft

Megnevezés Összesen bruttó állomány Probléma mentes Probl. ment / Össz.bruttó % Rossz bruttó Rossz / Összesen bruttó % Minősített állomány

2009. 12. 31

2010. 12. 31

2011. 12. 31

index 2011/2010

154 895,77 116 233,19 75,04 5 521,49 3,56 38 662,58

163 536,01 116 959,46 71,52 6 007,23 3,67 46 576,55

166 344,65 108 046,32 64,95 7 283,83 4,38 58 298,32

101,72 92,38 90,82 121,25 119,20 125,17

index 2011/2009 107,39 92,96 86,56 131,92 122,84 150,79 millió Ft

Megnevezés Betétek Őnkormányzati betétek Vállalkozói betétek Háztartások betétei Bankközi betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhat. Egyéb passzív elszámolások Céltartalék Saját tőke Források összesen:

2009. 12. 31

2010. 12. 31

2011. 12. 31

index 11/10

163 050,64 2 231,50 10 653,98 150 070,78 6 790,94 14 820,15 1 651,91 2 013,88 213,28 12 577,94 201 287,67

179 306,06 809,17 11 494,08 164 695,14 6 806,54 16 547,63 1 312,46 2 225,10 245,43 13 925,96 220 369,82

185 232,49 980,64 12 292,54 169 661,62 5 277,69 16 591,27 1 369,93 3 038,22 429,77 13 532,37 225 472,38

103,31 121,19 106,95 103,02 77,54 100,26 104,38 136,54 175,11 97,17 102,32

index 11/09 113,60 43,95 115,38 113,05 77,72 111,95 82,93 150,86 201,51 107,59 112,01

Források Forrás oldalon a betétállomány 3%-kal nőtt egy év alatt, ami 6 milliárd forintos bővülésben nyilvánult meg, összességében meghaladva a 185 milliárd forintot. Az önkormányzati betétek állománya százalékban mérve jelentősen nőtt, de volumene még így is kevesebb, mint a fele a 2009 év végi adatokhoz képest. A felvett hitelek volumene nem változott,

míg hitelintézeti betétek állománya 22,5%-kal 5,3 milliárd forintra csökkent. A csoport együttes saját tőkéje 13,5 milliárd forint, valamennyi takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 400 millió forintot. Terts András


33

Integráció

XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny Budapest – Agro Hotel, 2012. április 3-4.

Tájékoztató

A borverseny szakmai lebonyolítója a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft.

A jelentkezés módja: A mellékelt jelentkezési lapot (mintánként 1-1) kérjük az alábbi címre levélben, faxon vagy e-mail-en elküldeni: Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. 1124 Budapest, Somorjai u. 21. I. em. Fax: +36-1-700-1610, E-mail: [email protected]

A jelentkezés határideje: 2012. március 16.

A minták elküldése: A mintákat kérjük hétköznapokon (Hétfő – Csütörtök: 8 és 16 óra között, Pénteken: 8 és 13 óra között) a Magyar Szőlőés Borkultúra Nonprofit Kft. címére szállítani, legkésőbb 2012. március 16-ig: 1124 Budapest, Somorjai u. 21.

A mintának tartalmaznia kell: – 4 palackot fajtánként, a kereskedelemben alkalmazott kiszerelésben, hordós borok esetében kérünk minden palackot felcímkézni + 1 db címke garnitúrát – palackos borok esetében a hivatalos MgSzH Borminősítési Igazgatóság analízisének másolatát,hordós borok esetében elegendő a termeli analízis

A csomagolásra kérjük ráírni: „XIV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny”

Nevezési díj: Takarékszövetkezeti partnerenként 1 minta nevezése ingyenes, minden további minta nevezési díja 7.960 Ft + 27% Áfa (azaz 10.109 Ft). A nevezési díjat 2012. március 16-ig kérjük átutalni a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. BB Nyrt. 10100792-48851100-00000003 számú bankszámlájára, vagy a helyszínen készpénzzel vagy bankkártyával rendezni. A nevezési díjról a rendezők utólag számlát küldenek nevez részére. A versenyen csak azok a borok vesznek részt, melyek nevezési díját rendezték.

Díjazás, eredménykatalógus: A borverseny aranyéremmel kitüntetett résztvevői a díjakat várhatóan május végén megrendezendő ünnepélyes eredményhirdetésen vehetik át. Az aranyéremmel díjazottak meghívót kapnak a rendezvényre. Az ezüst- és bronzérmek átadására a partner takarékszövetkezet által meghatározott helyen és időpontban kerül sor. A borversenyen részt vett borok eredményeiről katalógus készül, melyet a Takarékbank széles körben terjeszt.

34


 Együttműködés: TAK-INVEST Zrt. és TAKINFO Kft. közös fejlesztés

EuroSec szolgáltatás – másodlagos, biztonságos Szerző: A TAK-INVEST Zrt. 2012. január 19-én megtartott szakmai rendezvényén több mint Farkas 50 érdeklődő hitelintézet jelenlétében mutatkozott be az EuroSec szolgáltatás. A Csaba TAK-INVEST Zrt. és a TAKINFO Kft. közös fejlesztésének eredményeként az EuroBank rendszerben egy fontos, új funkció vált elérhetővé a szoftvert helyi üzemeltetésben használó hitelintézetek számára. Az EuroSec névre keresztelt komplex szolgáltatás révén egyszerűen és a felhasználó hitelintézetek részéről beruházás nélkül vehető igénybe a másodlagos, katasztrófahelyzeti tartalék számlavezető rendszer. BEVEZETŐKÉNT Csicsá ky Andrea, a TAK-INVEST Zrt. vezérigazgatója vázolta az EuroSec létrehozásának stratégiai hátterét, valamint azt a kiemelt célt, hogy a HPT 13/C. §-ban a tartalék berendezések és megoldások vonatkozásában előírtak teljesíthetőségére egységes, az EuroBank rendszerbe integrált megoldást biztosítsanak a felhasználó hitelintézetek számára. A szolgáltatást a TAK-INVEST Zrt. nyújtja, a szükséges infrastruktúrát, illetve katasztrófahelyzetben a tartalék rendszerek napi üzemeltetési feladatait pedig közreműködőként a TAKINFO Kft. biztosítja. A Kancellár.hu Zrt. a szolgáltatás minőségbiztosítását végzi.

rendelkezésre állási követelményeknek megfelelő tartalék környezet, gyakorlatilag teljes értékű tartalék rendszer, kapcsolódó (szatellit) rendszerek támogatása, tesztelt és részletes átállási forgatókönyv megléte. Az EuroSec elemei közül kiemelte, hogy az új adatbázismotorra (FireBird 2.5) történő ez évi átállás után tetszőleges gyakoriságú kötegelt tranzakciómentés is megvalósítható, a szinkronizáció a hitelintézet és az ügyfélszolgálat részéről is nyomon követhető a megszokott EuroHelp felületen. A közös infrastruktúra költséghatékony megoldást biztosít. A megvalósított fejlesztés részletes bemutatását megelőzően a Kancellár.hu Zrt. képviseletében Tiborcz József a szolgáltatás jogszabályi hátteréről, a kapcsolódó informatikai biztonsági szabályokról tartott egy hangulatos tájékoztatást. Rávilágított az üzletmenet folytonossági (BCP) valamint a katasztrófa elhárítási terv (DRP) fontosságára, azok valós tesztelésének meglétére, amelyeket a felügyeleti szervek manapság előszeretettel ellenőriznek. Kellően hangsúlyozta, hogy ma már katasztrófa esetén nem elég csak papíron kiszolgálni az ügyfeleket, erős nyomás van a rövid időn belüli informatikai kiszolgálásnak. Tokiemelt célt, hogy a HPT 13/C. §-ban vábbá kiemelte, hogy az EuroSec szolgáltatás része a katasztrófa helyzeti cselekvési tervek kidolgozásának támogatása is. A a tartalék berendezések és megoldások szolgáltatás minőségbiztosítását a Kancellár.hu végzi, melyről az előadótól szintén elhangzott néhány gondolat. vonatkozásában előírtak teljesíthetőségére egységes, Az EuroSec szolgáltatás fő elemeiről Farkas Csaba, a TAKaz EuroBank rendszerbe integrált megoldást biz- INVEST Zrt. vezető tanácsadója részletesen tájékoztatta a halltosítsanak a felhasználó hitelintézetek számára… gatóságot: 1. A tartalék infrastruktúra és tartalék rendszerkörnyezetekről elhangzott, hogy a TAKINFO biztosítja a védett, magas bizton A vezérigazgató asszony bevezetőjét követően Rencz Attila, ságú szervertermében, ahol minden hitelintézet számára saját a TAK-INVEST Zrt. fejlesztési igazgatója a tartalék rendszerek szinkronizációs adatterület kerül elkülönítésre. Az egyszerre kialakításának komplexitását mutatta be. Vázolta a tartalék több hitelintézetnél jelentkező katasztrófahelyzet kezelésére rendszerekkel kapcsolatos korábbi elvárásokat, majd felsorol- 3 virtualizált adatbázisszerver és kezdetben ugyanennyi terta a ma megkövetelt minimum feltételeket. Ezek közül néhány minálszerver áll rendelkezésre a szükséges licencekkel. A szerfontosabb: a számlavezető rendszerbe épülő programfejlesz- verek száma a virtualizációs technikának köszönhetően igény tések az automatizmusok támogatására, magas biztonsági és szerint gyorsan növelhető.


35

2. Az automatikus és zárt rendszerű adat szinkronizáció feltétele a hitelintézet és a TAKINFO közötti legalább 1 Mbps-es hálózati kapcsolat megléte. (A kapcsolat más célra is használható, mint pl. az ATM-ek forgalmai, a bankkártya authorizáció, stb.) Az EuroSec szinkronizációs kliense ezen a kapcsolaton végzi automatizáltan a szükséges állományok különbözeti mentését a szinkronizációs központ felé, illetve később az akár óránkénti kötegelt tranzakciómentést is. 3. A rendszerfelügyeleti interfész az EuroHelp webes felületbe integráltan valósul meg, mely a szerver oldali szinkronizációs alkalmazástól kapja az információkat. 4. A katasztrófahelyzeti átállást a hitelintézet kezdeményezi, majd a TAK-INVEST szakemberei végzik, és az átállási kéréstől számított 2 órán belül átadják a rendszert a hitelintézetnek. A kiesett tranzakciók pótlását a hitelintézet, illetve a szatellit rendszerek esetében a betöltést a TAK-INVEST végzi. 5. A tartalék rendszer éles üzemi rendszerként való működtetése a TAKINFO feladata, a napi üzemeltetési feladatokat az operátorai végzik. 6. A katasztrófahelyzet elhárítását követően a visszaállítás az eredeti éles környezetbe egy előre tervezett időpontban történik a TAK-INVEST szakemberei által. 7. Az EuroSec szolgáltatás keretében a katasztrófahelyzeti cselekvési tervek elkészítéséhez is biztosított a támogatás. A szolgáltatás infrastruktúráját biztosító TAKINFO Kft. részéről Pál Barnabás ügyvezető igazgatója bemutatta a technikai hátteret, melynek során a résztvevők képet kaphattak a TAKINFO magas színvonalú, nagybanki követelményeknek is megfelelő informatikai központjáról, a biztonsági és tartalékolási megoldásairól. A 2011. évben lezajlott szerverpark konszolidáció, platform független rendszerüzemeltetést tesz lehetővé - törvényi előírásoknak megfelelően - amellyel hatékony, színvonalas, magas rendelkezésre állású, stabil informatikai szolgáltatást tudnak nyújtani Ügyfeleik részére. Megtudhattuk, hogy az EuroSec szolgáltatás tartalék környezeteit a TAKINFOnál már nagy rutinnal alkalmazott virtualizációs megoldásokkal alakítják ki, amely a megbízhatóság mellett a rugalmas bővíthetőséget is lehetővé teszi. Az EuroSec szolgáltatásnak része a katasztrófahelyzet esetén működő tartalék rendszerek napi üzemeltetési feladatainak TAKINFO általi ellátása is. Nagy üzemeltetési tapasztalatokkal rendelkeznek, jelenleg is 3 hitelintézet központilag üzemelteti az EuroBank rendszerét a TAKINFO operátorainak és alkalmazás rendszergazdáinak közreműködésével. E feladatok zökkenőmentes végzéséhez a TAK-INVEST Zrt. az érintett operátorokat, alkalmazás rendszergazdákat részletes üzemeltetési képzésben részesítette.

36


A TAK-INVEST Zrt. üzemeltetés támogatási vezetője Máté Zsolt bemutatta a szolgáltatás adat szinkronizációs szoftverét. A kliens oldali komponens fontosabb jellemzői közül kiemelhetjük a zárt rendszerű, az EuroBank rendszer más elemeivel összehangolt működést, illetve a kétirányú, titkosított kommunikációt. A szinkronizációs szerverről megtudhattuk, hogy több hitelintézet egyidejű kiszolgálására lett felkészítve, információt biztosít a szinkronizáció állapotáról a hitelintézetek és a TAKINVEST ügyfélszolgálata számára az EuroHelp hibabejelentő rendszeren keresztül, valamint lehetséges általa a hitelintézeti szinkronizációs kliensek vezérlése is. A jövőbeni fejlesztésekről elhangzott, hogy a 2012. első felében bevezetésre kerülő új verziójú adatbázismotorral lehetővé válik a rendszer leállítása nélküli, tehát a folyamatos üzem melletti akár óránkénti adat szinkronizáció is. További lényeges fejlesztési célok még a rendszerfelügyeleti funkciók megvalósítása (naplók, riasztások), valamint a tartalék környezeti telepítő és frissítő programok elkészítése, amelyekkel a katasztrófahelyzetben végrehajtandó feladatok automatizálhatók, egyszerűsíthetők. Máté Zsolt beszámolt az első sikeres tesztelés tapasztalatairól is, amelyet a Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet rendszerével hajtottak végre. A rendszer bevezetésének menetéről megtudhattuk, hogy amennyiben a hitelintézet és a tartalék infrastruktúrát biztosító TAKINFO Kft. közötti kommunikációs csatorna kiépül, akár egy nap alatt is telepíthető és paraméterezhető a szinkronizációs szoftver, valamint – a rendelkezésre álló sávszélességtől és a szinkronizálandó adatmennyiségtől függően – akár már aznap rendelkezésre állhatnak a tartalék környezetben a tartalék rendszer elindításához szükséges állományok. Befejezésként ismét Csicsáky Andrea vezérigazgató szólt a szolgáltatás árazásáról, valamint a szerződési háttérről, a bevezetés ütemezéséről. A szolgáltatás elindításának várható időpontja: 2012. március 1. Az előadás szünetében illetve a végén a hitelintézetek vezetői illetve informatikai szakemberei részéről élénk érdeklődés mutatkozott a szolgáltatás iránt, amelyet a hitelintézetek részéről az EuroSec szolgáltatásra időközben folyamatosan beérkező megrendelések is alátámasztanak. Szintén több hitelintézet érdeklődését felkeltette a komplett központi üzemeltetés megvalósítása is, amelyet a TAKINFO Kft. mutatott be. A TAKINFO Kft. által kínált szolgáltatásokat kiszolgáló központi infrastruktúra (éles és tartalék gépterem), magasabb szintre emelte a TAKINFO szolgáltatásait, ami egyúttal ügyfelei versenyképességét is egy magasabb színvonalon biztosítja. Bízva abban, hogy a hitelintézeti szektor elvárásainak, igényeinek megfelelő szolgáltatásokat tudunk nyújtani, továbbra is mind két cég – a TAK-INVEST Zrt. és a TAKINFO Kft. várja a hitelintézeti megkereséseket. Bármelyik megoldás tekintetében állunk szíves rendelkezésükre! Továbbra is a hitelintézetek szolgálatában!

TKSZ Figyelő  „Te is, én is csak az őszinte szóból érthetünk, úgy, hogy közben

a lényeget sem hallgatjuk el egymás előtt, vagy nem hamisítjuk meg, akkor sem, ha úgy látszólag könnyebb lenne az egyezség.”1

Nagyobb sebességre kapcsoltak – hármasba(n) Szerző: Három, ezúttal pest megyei takarékszövetkezet döntött úgy, hogy összeolvadCsépány va, új név alatt, Pátria Takarékszövetkezetként, együtt folytatják tovább a tevéGyörgy kenységüket. A fúzió, ezen belül a hármas fúzió nem túl gyakori jelenség körünkben, számos problémát foglal magába, de hasznos tapasztalatként, követendő példaként is szolgálhat. Boris Jánosné (BJné), a volt Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Éliás Csaba (ÉCS), mint a volt Monor és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetője, mint a befogadó képviselői, Lepsényiné Török Ilona (LnéTI), a volt Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője és Sum Györgyné (SGYné), a volt Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, mint a beolvadók képviselői nyilatkoztak lapunknak.

MILYEN körülmények motiváltak Benneteket az egyesülésre? Hogyan született meg a döntés? BJné: Másfél-két éve, amikor Pest megyét is elérték a befektetői érdeklődések, takarékokat, embereket kerestek, akikkel meg lehet egyezni, a bizonytalanság ütötte 1

fel a fejét. Mindenki takarékot akart vásárolni. A külső érdeklődés hívta fel a figyelmünket a belső összefogásra, a tartalékok feltárására, a belső erő hatékonyabb felhasználására, hogy az életünket, piaci pozíciónkat stabilabbá tegyük. Integrációs szinten akkor vetődött fel a feltőkésíté-

si kérdés, az állam hogyan képzeli el a takarékok szerepvállalását, és ehhez milyen tőkére lenne szükség. Részletesebb anyagok azonban nem születtek. A Bázel III-IV. programok viszont egyre szigorúbb tőkekövetelményeket írnak elő. A Folytatás a 38. oldalon

Cseke Gábor (1941-), erdélyi magyar író, költő és szerkesztő, Virágénekek (Lia naplója)


37

TKSZ Figyelő

miközben volt, aki nem tudott mit kezdeni a szabad forrásaival. A növekedés önmagában nagy kihívás, mellette gondoskodni kell a likviditás fenntartásáról is. A tervezett uniós szabályozás felhangjai nem csökkentették a bizonytalansági érzetünket. Ugyanakkor, ha mégis elindulna egyfajta hitelezési boom, új ügyfelek, nagyobb igényekkel jelentkeznének, akkor ott vergődnénk a korlátaink között. Úgy tűnt, elég sok probléma merült fel, és talán eljött az idő, amikor döntenünk kell. BJné: A fúzió témája többször felvetődött, ott lógott a levegőben, nem hirtelen ötlettől vezérelve döntöttünk benne. Talán mi voltunk a kezdeményezők, bár ennek nincs túl nagy jelentősége. A másik fél fogadókészsége nélkül nincs mit tenni, vagy tovább kell lépni. A ráhangolódást nem kellett  erőltetnünk. Klárival (SGYné) közel Folytatás a 37. oldalról három évtizede ismerjük egymást, Boris válság okozta megrázkódtatáson Icával (LnéTI) „mindössze” tízéves Jánosné már túl voltunk, de nem nagyon kapcsolatunk van. Természetesen látszottak a megoldások, és elhú- nem csak személyes ismeretség zódó kilábalásra kellett számolni. van közöttünk, üzletileg már koA média figyelme a bankokra kon- rábban is együttműködtünk. Úgy gondoltuk, nagy meglepetés nem Egyikünk sem „pozícióérhet bennünket. Viszonylag hos�szú határidőt terveztünk, így az akéhes”, mindannyian kétív előkészületek mellett a ráhangolódásra is jutott idő. A relatíve szek vagyunk a kompromisszumra, nagylétszámú tulajdonosi kör (1137 mindannyian képesek vagyunk lefő) döntési folyamata is megkívánta a nagyobb ráhagyást. Ugyanakmondani bizonyos dolgokról a cél érkor egyikünknél sem volt közvetdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezen len kényszerítő körülmény, amely megkövetelt volna egy azonnali áll vagy bukik a fúzió sikere. Ha összeolvadást. Az egyetlen „motivalaki reálisan veszi számba a leváló” körülmény, hogy a stratégiai tervünkbe beépítésre került egy hetőségeit, döntésének várható hofúzió, amelyről még 2010-ben dönzadékait, akkor az okos áldozatvál- töttünk. Így maradt egy jó évünk arra, hogy mindent átgondolva, a lalást kompenzálja az üzleti siker. részletekbe menően lebontva készüljünk fel. Természetesen a vécentrálódott, szövetkezeti hitelin- gére felgyorsulnak az események, tézetként nem voltunk célpont, így mindig van olyan feladat, amelyre a piaci pozícióinkat még javítottuk kevesebb idő jut. is. Mindenesetre örülhetünk, hogy ÉCS: Az egyesülésben nyilván mi hitelaktívabbak tudtunk lenni, nem az volt a kérdés, hogy ki kez-

38


deményezte, hanem hogy felismertünk, hogy minden résztvevőnek egyformán fontos a fúzió, és dönteni kell benne. BJné: A beolvadókkal mindig is hasonló módon gondolkodunk, még akkor is, ha különböző méretűek voltunk. Hasonló üzletpolitikát folytatunk, ugyanabban a megyében vagyunk, közel vannak a fiókjaink, ugyanazt a Boss-rendszert használjuk, hasonló adottságokkal rendelkezünk, viszonylag homogén egységet alkotunk. A fiókjaink rendben vannak, legfeljebb új központra van szükségünk. De ezt is hasonlóan láttuk a többiekkel, hogy előbb a fiókokat kell rendbe tennünk. Úgy véltük, ennek az együttműködésnek van egy strukturális előnye, amit érdemes lenne kiaknázni. Kétségtelen, hogy a Monori Takarékszövetkezet egy felkészültebb belső szervezettel állt fel a maga 120 főjével. Vannak olyan felkészült kollégáink, akik nagyobb szervezetben is képesek a feladatokat ellátni, vezető szerepet betölteni. Amikor elindultunk, akkor felvázoltunk egy struktúrát, megfogalmaztunk és elfogadtunk bizonyos alapelveket. Egyikünk sem „pozíció-éhes”, mindannyian készek vagyunk a kompromisszumra, mindannyian képesek vagyunk lemondani bizonyos dolgokról a cél érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezen áll vagy bukik a fúzió sikere. Ha valaki reálisan veszi számba a lehetőségeit, döntésének várható hozadékait, akkor az okos áldozatvállalást kompenzálja az üzleti siker. SGYné: 2010 májusában Balatonfüreden volt az első, említésre méltó időpont a fúzió tárgyában. A korábbi beszélgetések során témaként gyakran szerepelt, egyfajta jövőbeli, távoli eseményként kezeltük azt, tényleges intézkedésre, tervekre nem került sor. Röviddel Balatonfüred után indultak meg az érdemi tárgyalások, és jutottunk el 2011. december végéig, illetve az új időszámítás – 2012. január 1-jei – kezdetéig. Sok mindent kellett

TKSZ Figyelő

mérlegelnünk, nyilván a beolvadó takarékszövetkezeteknek más a helyzete, mint a befogadónak. A riport készítésekor, alig egy hónappal a fúzió után, kijelenthetem, hogy nem vagyok elégedetlen, nyilván nem minden tökéletes, bizakodó vagyok. De bármennyire is kevés idő telt el, úgy érzem, fog ez menni, szerintem jó döntés volt. A siker jórészt rajtunk múlik. LnéTI: Nem volt különösebben titok, hogy magunk is gondolkodtunk egyesülésben, potenciális partnerek felkeresésében. Persze a felhívás konkrétsága meglepett bennünket, még akkor is, ha voltak közöttünk ilyen irányú beszélgetések. A felkérést nem utasítottam vissza, hiszen helye volt a felvetésnek, a beszélgetésnek! Persze, mégis hezitáltunk egy ideig. Majd Pécel után mi is úgy gondoltuk, csatlakozunk a felkéréshez. A péceli működési körzet határa alig nyolc kilométerre van tőlünk. A másik oldalon is szomszédok vagyunk. A területi kapcsolódás kézenfekvő volt. Nem utolsó sorban nekünk ez a lehetőség kedvező volt, hasonlóan gondolkodunk, Integráción belül vagyunk, azonos informatikai rendszert használunk, stb. Mivel nem kényszerűség vezetett az egyesüléshez a testületi üléseken konkrét érveket kellett előterjesztenünk, hogy a testületi döntések megszülessenek. Ha az ember hisz abban, amit csinál, hisz az igazában, akkor meggyőző tud lenni. Persze a racionális okfejtés vagy gazdasági racionalitás nem mellőzhető! Nem lehetett kétséges a testületi döntés. – Mik voltak a főbb állomások, fordulópontok az egyesülés során? BJné: 2010 szeptemberében írtuk alá a szándéknyilatkozatot, 2010 decemberében írtuk alá az együttműködési megállapodást, 2011 márciusában-áprilisában tartottuk a részközgyűlések első fordulóját. 2011. június 30. volt a vagyonmérleg-tervezet időpontja. 2011 szeptemberében pedig az egyesülési

közgyűlés tartottuk. Akkor döntöttünk az alapszabályról, a szervezeti felállásról, tisztségviselőkről stb. 2012. január 1-jére a szervezet, a Pátria Takarékszövetkezet felállt, a PSZÁF az engedélyt kiadta. A cégbírósági bejegyzés már elég izgalmasra sikeredett, ugyanis 2012. január 5-én kaptuk meg a 2011. december 30-i keltezési határozatot, amelynek értelmében 2011. december 31-i hatállyal bejegyezték a céget. Végső soron a határidővel, részhatáridőkkel nem volt probléma, tudtuk tartani az ütemtervet. A feladatok feszes tempót kívántak, gyakran izgultunk, sokszor az utolsó pillanatokban dőlt el, hogy tudjuk tartani a határidőket, de így is mintegy másfél évre volt szükségünk. Számos munkabizottság alakult, hogy az egyes feladatokat teljesíteni tudjuk. A jogi határidők teljesítése mellett a szakmai integrálódás nem most kezdődött, mondhatni több mint egy éves munka van mögöttünk. A beosztotti körben az összecsiszolódás kétségtelenül csak most indult. – Azok az elvek, amit az induláskor megfogalmaztatok, maradéktalanul érvényesültek-e? BJné: Az egész folyamat során kiemelt jelentőséggel bírt a bizalom. Ha nincs bizalom, akkor az egyesülés nem jön létre. Hogy mit gondolunk, mit mondunk, mit kommunikálunk, mit élünk át, az attól függ, hogy be tudjuk-e tartani azokat az elveket, amiket lefektettünk. Biztonsággal kijelenthető, hogy mindenki ehhez tartotta magát. Úgy éreztem, elég fegyelmezett emberek vagyunk, ez nem okozott problémát. ÉCS: Így utólag visszatekintve, nyilván nem volt ez egyszerű folyamat, számtalan nehézséget kellett leküzdeni, de mégsem mondanánk azt, hogy rögös út volt, mert akkor elakadtunk volna, és nem jött volna létre az egyesülés. A nehézségeket leküzdöttük, a feszültségeket feloldottuk, végül is sikerült, és mi

úgy gondoljuk, jól sikerült. Az Integrációban gyakran hallani olyan történeteket, hogy már 10 éve készül egy fúzióra, de még nem talált hozzá partnereket… Érdemes ezeket átgondolni, kielemezni, vajon miért nem sikerült. Én magam is sokat foglalkoztam azzal, mi kell a sikeres egyesüléshez. Mindenekelőtt felelősségteljes gondolkodásra van szükség mindenki részéről. Kell, hogy legyen ambíció a jövőre nézve, (takarékszövetkezeti célok, tenni akarás, stb.), és nem utolsó sorban kell kompromisszumkész-



ség. Sokszor a beolvadók érvelnek ezzel, holott a befogadó részéről is szükség van kompromisszumkészségre. Ha bármelyik megmerevedik, akkor nincs egyezség, nincs egyesülés. Ha valaki eltökélt, akkor a kompromisszumkészség feloldja a problémát, és elvezet a sikerhez. Nálunk mindenki eltökélt és elkötelezett volt a fúzió mellett. LnéTI: Talán az sem mellékes, hogy korábban mindannyiunknak Folytatás a 40. oldalon


Éliás Csaba

39

TKSZ Figyelő

Folytatás a 39. oldalról volt már fúziós tapasztalata, így nem okozott nehézséget, hogy egy kicsit a másik fejével is gondolkodjunk. Ráadásul mindkét beolvadó volt már befogadó is. A sikeres működés végett a kompromisszumkészségre továbbra is szükség van. Jó lenne, ha néhány év múlva, vis�szagondolva erre, azt mondhatnánk, hogy jó kezdeményezés volt, érdemes volt megcsinálni. – Az Integráció tagjainak teljesítménye, adózás előtti eredménye mintha szétszakadt volna: van egy élboly, átlag feletti eredménnyel, és van egy szélesedő közösség átlag alatti eredménnyel. Mit gondoltok erről?

Sajnos a növekedés érdekében egyre nagyobb kockázatot kell vállalni, és ez nem mindig jön be. Ha nem kockáztatunk, akkor az csak átmenetileg segít. Akár több évig is el lehet lenni egy meghatározott nagyságrendben, viszonylag mozdulatlanul, de hosszabb távon ez nem vezet eredményre. Tartósan nem lehet elzárkózni a gazdasági környezettől. Kétségtelenül, ez a döntési szabadság benne van ebben az Integrációban. BJné: A növekedésnek mindig lehetnek olyan buktatói, amelyek nem váltják be a hozzáfűzött reményeket és csak utólag derülnek ki, hogy jól döntöttünk-e? Sajnos a növekedés érdekében egyre nagyobb kockázatot kell vállalni, és ez nem mindig jön be. Ha nem kockáztatunk, akkor az csak átmenetileg segít. Akár több évig is el lehet lenni egy meghatározott nagyságrendben, viszonylag mozdulatlanul, de hosszabb távon ez nem vezet eredményre. Tartósan nem lehet elzár-

40


BJné: A döntés után azt próbáltuk összeállítani, hogy szervezetileg hogyan is kellene felállni, mi az, amire egy takarékszövetkezetnek szüksége van, illetve amit a hatóságok elvárnak. Természetesen ezt azzal vetettük össze, hogy milyen kollégákkal, milyen szervezettel rendelkezünk. Először nyilván a fundamentumok kialakítása – tagság, küldöttek, igazgatóság – volt a feladat. Ezt követően tárgyaltunk a szervezeti hierarchiáról, feladatkörökről. BJné: Új szervezeti egységeket hoztunk létre, illetve a koordinációt, döntéseket elősegítő testületeket. Ilyen a vezetői testület is, amely heti rendszerességgel ülésezve, az ügyvezetői koordinálást szolgálja, miközben a korábbi központok régiós központokként működnek tovább. Funkcionális megosztás van, nincs párhuzamos feladat, tehát egyes funkciókat csak az egyik központ, míg más funkciókat a másik vagy a harmadik központ lát el, így mindenkinek van hálózatirányító szerepe. BJné: A szervezetünkhöz megvannak az emberek, de egy marketing szakembert fel kellett vennünk, akivel egyikünk sem rendelkezett. A HR / Munkaügy önálló tevékenységi területté vált, beintegráltuk a szervezeti hierarchiába. A kollégák nagy része helyben maradt, Pécelről van néhány számviteles dolgozó, akinek kb. 9 km-re kell utaznia. Cegléden két számviteles kolléga maradt, a többi számviteles kollégának más munkát ajánlottunk. A központban dolgozók elhelyezésére egy másik épületet is igénybe veszünk, amíg az új székház Gyömrőn el nem készül. ÉCS: Az üzleti terület, vagy aktív terület egyközpontú a döntésekben, az irányításban, a tevékenységet vagy végrehajtást tekintve decentralizált. Mindhárom régióban, vagy üzleti divízióban van hitelközpont. – Mit lehet tudni az új takarék A korábbi döntéshozatali struktúszervezeti struktúrájáról, műkö- rába beépült a régiós CB döntési déséről? szint, amelynek értelmében egysékózni a gazdasági környezettől. Kétségtelenül, ez a döntési szabadság benne van ebben az Integrációban. ÉCS: Mielőtt aláírtuk volna az együttműködési megállapodást, készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely egyebek között megpróbálta felmérni, feltérképezni az egyes területeken lehetséges kockázatokat, amelyet mindhárom takarékszövetkezet vezető testületei megtárgyaltak. Ennek az anyagnak egy része éppen az integrált takarékszövetkezeti rendszer elemzésével foglalkozott. Észrevehető egy polarizálódás, így kézenfekvőnek tűnt a kérdés, hogy mi melyik csoportba szeretnénk tartozni, az élbolyba, vagy a lemaradók közé? Jóllehet Monor eddig is a jobbak közé tartozott, de a felelős gondolkodásunk éppen itt köszön vissza. Vajon változatlanul meg tudjuk-e őrizni a pozíciónkat, ha megmaradunk eddigi határainkon, vagy rosszabb esetben korlátainkon belül, vagy megpróbáljuk elképzelni a holnapot, és felkészülünk arra, nyitva a kihívásokra? Ezt a kérdést nem öt év múlva és nem ötévente kell megválaszolni, hanem most és szinte folyamatosan szem előtt kell tartani. Ma kell törődnünk azzal, hogy holnap, vagy holnap után hol szeretnénk lenni. Azt hiszem, a stratégia, különösen a jó stratégia, mindennél fontosabb lett, bele kell szőni a hétköznapjainkba. Ha felvetődhet az, hogy lehetünk-e pozitív példa az Integráció számára, akkor annyiban mindenképp, hogy megpróbáltunk hosszabb távon gondolkodni. Nyilván nem lehet mindenre felkészülni, de bizonyos előkészületeket elvégeztünk, bizonyos eszközökre, forrásokra, ismeretanyagra, tapasztalatokra, nem utolsó sorban új kollégákra mindenképpen szert tettünk. A piaci versenyben nem kell állandó rögtönzésekre hagyatkoznunk, van muníciónk, ami erőt ad.

TKSZ Figyelő

gesen, 100 M Ft értékhatárig helyben (régió/divízió központokban) születhetnek meg a döntések. Az értékhatár felett központi döntést kell hozni. – Hogyan álltok a szabályzatok, ügyrendek, eljárási módok stb. egységesítésével? BJné: Vannak olyan alapdokumentumok, amelyeket már „végigrágtunk”. Az eltérő gyakorlatok felismerése, kijavítása, koordinálása sajnos még visszatérő feladat, a heti vezetői értekezleteken próbáljuk ezt orvosolni. A szabályzatok közül az Alapszabály, az SZMSZ a hozzá tartozó mellékletekkel, a prudenciális szabályzatok elkészültek. A számviteli szabályzatokat már előző évben egységesítettünk, így az értékvesztési és céltartalék-képzési gyakorlat is azonos volt. A nem átírt, illetve lényeges módosítást nem igénylő szabályzatoknál a Monorét vettük át. A napi használat során felmerülő kérdésekre folyamatosan próbálunk választ találni és az eltérő gyakorlatokat menetközben egységesítjük. Ezt a feladatot a hálózati divízió látja el a hálózati vezető irányításával. – Az értékelés, értékvesztés, céltartalék képzés okozott-e problémát? ÉCS: A végéről kezdve, nem csak az írásos nyilatkozatok alapján, de az ismeretségünk és a bizalom erejénél fogva a könyveinkben szereplő értékeket kölcsönösen elfogadtuk. Nem írtunk elő semmilyen progresszív leírást, nem számoltunk el többlet értékvesztést, nem képeztünk a szükségesnél több céltartalékot. Erre azért sem volt szükség, mert már az egyesülést előkészítő szakaszban megegyeztünk az eszközértékelések egységes elveiben, és az év végén mindhárman ezen elvek alapján végeztük el a szükséges minősítéseket.

BJné: A tagság 1137 fő, a dolgozói létszám 253 fő, a fiókok száma 38. Ismereteink szerint a Pátria Takarék a legnagyobb létszámú, legnagyobb fiókszámú takarék lett az Integrációban. Nem küldtünk el senkit, de áthelyezés, átszervezés volt. Nem terveztünk leépítést, de lemorzsolódással számolhatunk. A mérlegfőösszeg valamivel több, mint 48 Mrd Ft, a saját tőke pedig szintén több mint 4 Mrd Ft lett. Az igazgatóság létszáma 9 fő, az FB 5 fő. Az igazgatóságban a gazdasági és tagsági erőviszonyoktól függetlenül takarékszövetkezetenként 3-3 fő vesz részt. Az FB esetében a beolvadók 2-2 főt delegáltak, a befogadó csak egy főt, de ő adhatja az elnököt. A döntést egyhangúan fogadtuk el. A pozíciók elosztásában sem volt vita közöttünk. Köszönhető ez annak is, hogy a vállalkozás vezetője hogyan tekint az általa irányított vállalkozásra, mi a célja benne, mennyire motivált. Ne feledjük, noha nem azonos mértékben, de mindhárom takarék nyereséges, önállóan működőképes szervezet volt. Mindannyian hiszünk abban, hogy a kor kihívásaihoz igazodva, együtt, még jobban tudunk majd teljesíteni, meg tudjuk őrizni a gazdasági önállóságunkat és a jövedelemtermelő képességünket tovább tudjuk javítani, és meg tudjuk erősíteni piaci pozícióinkat.

– Mit gondoltok, milyen hatása lehet az Integrációra a döntéseteknek? Mi tekinthető optimális üzemméretnek? BJné: Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy önszántunkból és nem kényszerítve egyesültünk. A jól felfogott gazdasági érdekünk, stratégiai, üzletpolitikai céljaink vezettek el a fúzióhoz. Nem lehet megmondani, hogy kinél, mikor jön el az pillanat, amikor úgy dönt, hogy önállóan folytatja útját, önmagát újítva meg, vagy be– Hogyan alakultak a főbb szá- integrálódik egy másik szervezetbe. mok, adatok az egyesülést kö- A mai integrációs jelzések nem kedvetően? veznek az egyesülésre. Ugyanakkor

a teljesítmények nem túl fényesek, a piaci körülmények nem túl biztatóak. Nem lehet tudni, hogy az állami szerepvállalás milyen mélységben érint bennünket, illetve milyen mozgásteret enged, meghatá-



roznak-e valamilyen üzemméretet, Lepsényiné egy lehetséges központosítás le- Török Ilona vesz-e a vállunkról bizonyos terheket, stb. Valószínűleg nem csak egy gazdasági programot fognak ajánlani, hanem minden bizonnyal

Mindannyian hiszünk abban, hogy a kor kihívásaihoz igazodva, együtt, még jobban tudunk majd teljesíteni, meg tudjuk őrizni a gazdasági önállóságunkat és a jövedelemtermelő képességünket tovább tudjuk javítani, és meg tudjuk erősíteni piaci pozícióinkat. egy centralizált hálózati működést preferálnak majd, decentralizált feladatellátással kombinálva. Kétségtelenül, ma még találgatunk, de az üzemméretet talán kipipálhatjuk. Folytatás a 42. oldalon


41

TKSZ Figyelő

Sorsz.

Megnevezés

2012. 01. 01 (Mrd Ft)

1.

Mérlegfőösszeg

48,043

2.

Br. hitelállomány

19,678

3.

Lakossági hitel

7,377

4.

Vállalkozói hitel

12,301

5.

Devizahitel állomány

0,803

6.

Értékvesztés

1,349

7.

Betétállomány

41,641

8.

Lakossági betét

30,633

9.

Vállalkozói betét

11,009

10. Saját tőke

Taglétszám (fő)

4,017

11. Hitel-betéti arány

47,20%

12. Részjegyállomány

0,138

13. Taglétszám – Pátria

1 137

14. Ebből Monor

0,042

339

15. Ebből Dél-P.

0,063

249

16. Ebből Pécel

0,032

549



Sum Györgyné

Folytatás a 41. oldalról év is egy fontos fordulópont lesz Megpróbáltuk felmérni, hogy a ré- az életünkben. giókban milyen lenne a kívánatos üzemméret, és mi ezt létrehoztuk. – A kedvező számok talán már Nem zárható ki, hogy lesz egyfajta érzékelhetőek, mennyiben tulajminimum előírás, jobb esetben el- donítható ez a minőségi váltovárás, amely a szervezetet, a HR-ál- zásnak? BJné: A fúzióval létrejött vagyon Talán nem abszolút szájelentősen gyarapodott. Az új helyzet új lehetőséget, nagyobb dönmokban, hanem egy tési szabadságot, nagyobb önállóságot, vagy az esetleges függőség prudens, folyamatos fejlődésre kévagy kiszolgáltatottság csökkenépes, gyors reagálású, modern szersét, új ügyfélkört, nagyobb teljesítményt tesz lehetővé, ami persze vezeti struktúrában kell gondolkodnagyobb kockázattal is jár. A hitelni. Úgy gondoljuk, hogy ez az év, betéti arány így is még 50 % alatt maradt, tehát bőven van tartalék de talán még a jövő év is egy fona rendszerben. Ha nem tudnánk tos fordulópont lesz az életünkben. hozni a minőségi változást, akkor a nagyság maga alá temethet bennünket, de ennek az esélyét igyelományt, az informatikai rendszert, keztünk a minimálisra csökkenteni a tőkét, a likviditást stb. érinteni fog- és optimisták vagyunk. ja. Talán nem abszolút számokban, ÉCS: Amikor az egyesülésről dönhanem egy prudens, folyamatos töttünk, akkor azt tartottuk szem fejlődésre képes, gyors reagálású, előtt, hogy egy számunkra optimodern szervezeti struktúrában mális üzemméretet érjünk el. Egyekell gondolkodni. Úgy gondoljuk, bek között az is vizsgáltuk, hogy a hogy ez az év, de talán még a jövő szükséges pozíciókra megvan-e az

42


emberünk. Természetesen nem úgy, hogy mindent, vagy sok feladatot egy vagy néhány ember lásson el, hanem úgy, hogy a szükséges posztokra külön-külön szakemberünk legyen. A minőségbe, a hatékonyságba az is beletartozik, hogy az elméletig szükséges szervezetet szakemberekkel tudjuk feltölteni. Lássuk be, korunk differenciált világában az egyszemélyes vagy szűk szakembergárdával rendelkező szervezet már nem tud versenyképes lenni. – Az egyesülési lázban mégis hogyan alakultak a végtörlesztési akciók? ÉCS: 392 db ügy, 2,2 Mrd Ft! A devizaoldalon mind darabban, mind értékben csekély az érintettségünk: Monoron 26 ügyből tavaly 4 törlesztett, Dél-Pestnél 11 ügyletből 2-t váltottak ki. Pécelnek nincs devizahiteles ügyfele! Az persze egy kuriózum, hogy az ügyfelek például a Dél-Pest megyei Takarékszövetkezetben adták be a végtörlesztési/hitelkiváltási igényüket, majd a Pátria Takarékszövetkezet folyósított. 

TKSZ Figyelő  Amíg tudunk, talpon maradunk!

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Szerző: Herczegh Oszkárné, Marika, régi takarékszövetkezetes família tagja. Ki ne emléVáradi kezne apósára, néhai Herczeg Alajosra, Oszi bá’-ra, a Hatvani Takarékszövetkezet Lajos alapító tagjára, aki az Ország Házában tartott 50.-ik takarékszövetkezeti születésnapon tartott emlékülésen pillantott vissza a magunk mögött hagyott 50 esztendőre, s adott biztatást a további évtizedekhez. Anyósa, Irénke szintén takarékszövetkezetnél dolgozott főkönyvelőként. MARIKA tősgyökeres nagyrédei,

itt él és dolgozik. Gyöngyösön járt gimnáziumba, s már a nyári szünidőkben is dolgozott a takarékszövetkezetnél. Mi sem volt természetesebb, hogy az érettségi után rögtön itt helyezkedett el, így ez az első és egyetlen munkahelye. Volt pénztáros, ügyintéző, kirendeltségvezető, belső ellenőr. 2010. január 1-től pedig elnök-ügyvezetői posztot tölt be. Munkája mellett banki tanácsadói képesítést, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolán kereskedelmi közgazdász diplomát szerzett. Szabadidejében szeret olvasni, szívesen kirándul. A legnagyobb kikapcsolódás azonban a családdal egy-egy hét eltöltése nyáridőben valahol vízparton, vagy télen síeléssel. Emellett – mint minden rendes nagyrédeinek – a kertészkedés, a szőlő- és borgazdálkodás is a mindennapokhoz tartozik. Férjének mezőgazdasági gépészmérnök végzettsége van, jelenleg egyéni vállalkozó, a szomszédos községben, Horton vezeti a családi kiskocsmát, ahol a Dreher sörök mellett mód nyílik a nagyrédei borok értékesítésére is. Egy 19 éves nagy fiuk van, aki érettségi előtt áll, s a család nagy gondja az, hogy merre tovább. Ha sikerül, akkor a közgazdász pályát választja. Nagyréde nagy múltú település, nemrégiben ünnepelték 700-

ik születésnapjukat. A település az Aba nemzetség Rédey ágához tartozott, a török megszállás alatt nagyon elnéptelenedett, de túlélte. A szőlő- és borkultúra mindig is meghatározó volt, egyedül a phyloxéra pusztítás idején hagytak fel a szőlészettel, de amikor sikerült rezisztens fajtákat előállítani, akkor vis�szatértek ehhez a tevékenység, ami ma is meghatározó. A takarékszövetkezet Nagyrédén az első között, még 1957-ben alakult meg. Már akkoriban is voltak egyesülések, így került sor 1966ban arra, hogy az atkári, és a gyön gyöshalászi takarékszövetkezet beolvadt a nagyrédeibe, s alakult ki a mai forma, a Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Említést kell azonban arról is tenni, hogy Nagyréde mindig is szövetkezeti település volt, már 1897-ben megalakult a gróf Károlyi Sándor által támogatott Hitelszövetkezet. A takarékszövetkezetnek 904 tagja van, minden tag egy részjeggyel rendelkezik, melynek értéke 10 000 Ft. Három településen (Nagyréde, Atkár, Gyöngyöshalászi), három kirendeltséggel vannak jelen a térségben, az itt élők száma kb. hatezerre tehető. Saját tőkéjük 339 millió Ft, dolgozóik száma 17, ebből 14 érdemi. Az elmúlt év végén mérleg-főösszegük 1,7 milliárd Ft-ot tett ki.

A betét állományuk 2011. év végén 1,4 milliárd Ft volt, ennek 97%a a lakosságtól származik. Ugyan 3-6 hónapra lekötött, fix kamatozású betétekről van szó, de mégis hosszabb távon lehet ezekkel számolni, mivel az ügyfelek általában csak a kamatot veszik le (vagy azt sem), s további 3-6 hónapra újra kötik megtakarításaikat. 1.800 da-



rab folyószámlát vezetnek (emlékezzünk, hogy a lakosok száma kb. 6.000!), ezek 90%-a lakossági. Pár száz kártyát is kibocsátottak már, ATM-mel jelenleg nem rendelkeznek, de érzik egyesek részéről az erre vonatkozó igényt. Hitel állományuk az elmúlt év végén 671 millió Ft volt, ebből 589 millió Ft lakossági, főleg fogyasztási hitel, a maradék 82 millió Ft vállalFolytatás a 44. oldalon


Herczegh Oszkárné

43

TKSZ Figyelő

Folytatás a 43. oldalról kozói, főleg mezőgazdasági (gépek, raktárak, ingatlanok vásárlása, felújítása, szőlészeti munkák finanszírozása, stb.). Sajnos – mondja az elnök asszony – ma nincs olyan aktív mezőgazdaság a térségben, mint korábban. Itt a szőlő mellett volt guruló málna, egres, de volt hozzá hűtőház is. Az alacsony felvásárlási árak miatt visszaesett a termelés. Sokan kivágták a szőlőt is, amikor erre támogatást kaptak. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy vannak már új telepítések is. Az elmúlt években gyakorlatilag nem volt ára a szőlőnek, ebben kisebb javulás következett be az elmúlt évben, s talán ez biztató lehet a további évekre.

Marika tudja, hogy egy gazdálkodó intézetnek, takarékszövetkezetének, át kell tudnia tekinteni gyengeségeit, erősségeit és lehetőségeit, veszélyeit. A gyengeségüket kicsiny voltukban látja, túlságosan kevesen vannak ahhoz, hogy mindent maguk csináljanak. A hitel/betét mutató a múlt év végén 48,4% volt. Ez jelentős mértékben változott az év elején, a végtörlesztések következtében. Úgy érezzük – mondja Marika – hogy lehetőségünk nyílt és kötelességünk volt kihasználni ezt a piaci lehetőséget! Korábban sok ügyfelet elveszítettünk, mert a kereskedelmi bankok kecsegtető ajánlataival éltek az emberek. Nem jelentett gondot a KHR listán szereplés, jövedelemigazolás nélkül, akár még az ingatlan értékének 100 %-áig is hozzájuthattak az ügyfelek az alacsony kamatozású devizahitelekhez. Sok esetben „házhoz vitték” az ügynökök a portékát. Mi pedig a kétszámjegyű forinthitel kamatainkkal nem tudtunk labdába rúgni – teszi

44


hozzá. Most sokan visszajöttek hozzánk, de új ügyfelek is érkeztek szép számmal– mondja. Január végére 338 millió Ft összeg az, ami folyósításra került, illetve ígérvény került kiadásra. 50%-kal megnöveltük a teljes múlt évi hitelállományt-húzza alá az elnökasszony. Ez most 70% körüli hitel/betét mutatónak felel meg. Új ügyfeleket, főleg fiatalokat nyertek meg a takarékszövetkezet számára! S ezek a fiatalok a modernizációt képviselik. Számlanyitáskor rögtön kérték az SMS szolgáltatást, az internetes bankolást, a kártyát. Az informatikai háttér ehhez biztosított, az Euro-Bank rendszert használják, ami teljesen lefedi a jelenlegi igényeket, s költségekben is elfogadható. Adózás előtti eredményük az elmúlt év végén 17,25 millió Ft volt, ami a mérleg-főösszegre, s a saját tőkére vetítve jó eredmény (a terv 12 millió Ft volt). Az eredmény jelentős része még a klasszikus pénzintézeti tevékenységből, a betét és hitelkamat marzsából adódik, de egyre jelentősebb szerepet játszik a jutalékos bevétel, elsősorban a számlavezetési díjakból, de a biztosítási tevékenység közvetítése is egyre fontosabb. Oktatásban a munkatársak rendszeresen részt vesznek, jóllehet, 3 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 4 főnek van mérlegképes képesítése, a többiek pedig érettségi és pénzügyi ügyintézői végzettséggel. A Takarék Akadémia és a Szövszolg oktatási rendezvényein is ott vannak. Legutóbb követeléskezelés, belső csalások elhárítása, és számviteli oktatásokon vettek részt. Mivel kevesen vannak, ezért házon belüli oktatásokat is szoktak szervezni, melyeket rendszerint a hétvégeken tartják, akár saját épületeikben. Erejükhöz mérten részt vállalnak működési körzetük oktatási, kulturális, sport életének támogatásában. Persze, az igény jóval nagyobb, mint a lehetőség, évente pár százezer Ft összegben tudnak

támogatást adni. Tavaly a „Paraszt Olimpia” rendezvényt támogatták Gyöngyöspatán, az idén is megrendezésre kerül majd, ezúttal Nagyrédén. De hozzájárultak a pom-pom lányok olaszországi kiutazásának finanszírozásához, s támogatták az íjászokat, a környezetvédőket, s a hagyományőrzőket is. Marika tudja, hogy egy gazdálkodó intézetnek, takarékszövetkezetének, át kell tudnia tekinteni gyengeségeit, erősségeit és lehetőségeit, veszélyeit. A gyengeségüket kicsiny voltukban látja, túlságosan kevesen vannak ahhoz, hogy mindent maguk csináljanak. A változások sikeres menedzselése, törvényi módosulások nehéz feladatot ró rájuk. Ezért örül az integrációnak, ahol a csúcsszervektől, az OTSztől, OTIVA-tól, a Takarékbanktól és a Takarék Akadémiától is sok segítséget kapnak (pl. szabályzatok, segítségnyújtó szakmai anyagok, termékek, stb.). Ezek támogatása nélkül nehezebben tudnák tevékenységüket folytatni. Erősségük viszont a helyi ismeret, melyet maximálisan megpróbálnak kiaknázni, ezen kívül a munkatársak elkötelezettsége. Igyekszünk egy irányba tolni a szekeret! S ami a lehetőséget illeti: megragadtuk az alkalmat az ügyfélkör fiatalítására, számukra új lehetőségeket kínáltunk adósságaik átütemezésre, s ezért nagyon hálásak nekünk, reméljük, a takarékszövetkezet számára elkötelezett új ügyfeleket nyertünk meg! Veszélyek? Hát itt lehetne sorolni végnélkül. A külső gazdasági környezet, törvényi változások, a munkanélküliség, a növekvő nemfizetés. A betétállomány növelése a bankok mostani ajánlatai mellett? De hát itt most megint visszakanyarodhatunk az erősségünkhöz,- ugyanis betétállományunk nem csökkent az elmúlt időszakban, betéteseink bíznak bennünk. Kérdésemre, hogy ezek alapján mit hoz a jövő, határozott válasz érkezett: megpróbálunk talpon maradni, amíg csak tudunk! 

Takarék Akadémia

Pályázatkészítés Ön és Ügyfelei számára a Takarék Akadémiánál Mikor forduljon hozzánk? Ha Ön vagy Ügyfele – utóbbi legyen akár gazdasági társaság, alapítvány vagy mezőgazdasági vállalkozás – szeretné a meglévő munkavállalóit tovább képezni, esetleg infrastrukturális, technológiai vagy egyéb fejlesztést, beruházást tervez, amihez szeretne állami / EU-s támogatást is igénybe venni, előnyös feltételekkel új munkahelyeket teremteni, akkor érdemes tudnia, milyen pályázati lehetőségek vannak. Ebben szívesen segítünk: Ön helyett vállaljuk a pályázatok keresését, és közreműködünk a pályázat elkészítéséhez. Amit nyújtunk Önnek: • pályázatfigyelés • pályázatkeresés • formai és tartalmi tanácsadás • projektmenedzseri feladatok átvállalása • pályázati monitoring • megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése • és természetesen: képzési programok megvalósítása Miért válasszon minket? – Előnyeink: • Igényeire szabva készítjük el pályázatát. • Képzésekhez kapcsolódó pályázat esetén képzési felmérést, tanácsadást és szolgáltatást nyújtunk. • Pályázatíró szakembereink rendelkeznek a sikeres pályázat összeállításához és beadásához szükséges nélkülözhetetlen szakmai ismeretekkel. • Segítünk elkerülni a pályázatírás során felmerülő tipikus hibákat (pályázati csomag aktuális változatának hiánya, jogszabályi háttér ismeretének hiánya, kitöltő programokban való elakadás, segédanyagok helytelen használata, adathordozóra mentés hiánya, formai hibák, mellékletek lehagyása, határidők be nem tartása, …) Hiteles forrásból tájékozódjon a pályázatokról! A pályázatokkal kapcsolatos információkat mindig az NFÜ honlapján nézzük meg, mert előfordulhat, hogy az egyéb portálokon vagy tanácsadó cégek megtévesztő ajánlataikban megjelent közlések nem teljes körűek, vagy nem aktuálisak. 1

Aktuális pályázati lehetőségek A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – a gyorsítási és egyszerűsítési folyamatok eredményeként – megnyitotta a 2007-13-as tervezési időszakra rendelkezésre álló Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és ezzel párhuzamosan a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) források fennmaradó részét is, ezzel is segítve az uniós források sikeres lehívását. A két operatív programban az elmúlt két hónap alatt közel 200 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás jelent meg. Még idén további 63 milliárd forintot meghaladó forrásra lehet majd pályázni. Az Új Széchenyi Terv keretein belül a TÁMOP a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerő-piac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásnak köszönhetően. A TÁMOP átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése, melyet elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával kíván elérni a Kormány. Ezen cél eléréséhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával működő TIOP pedig egyrészt a TÁMOP infrastrukturális hátterét biztosítja, másrészt megteremti az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, valamint a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások minőségének növeléséhez szükséges eszköz- és ingatlan beruházások lehetőségét.1 Új Széchenyi Terv keretein belül elérhető Kombinált Mikrohitel pályázat a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) által refinanszírozott hitelből és a MAG Zrt. által nyújtott vissza nem térítendő támogatásból áll. E konstrukcióhoz un. egyablakos rendszer segítségével lehet hitelközvetítőkön keresztül hozzájutni. A takarékszövetkezetek pályázhatnak hitelközvetítői státuszra. A finanszírozás és a vissza nem térítendő támogatás növelésének hatására várhatóan még nagyobb lesz az érdeklődés a pályázat és a hitel iránt a közvetítőknél, azaz immár a Takarékszövetkezeteknél. A Takarék Akadémia felkészült, hogy közreműködjön a Takarékszövetkezet ügyfele pályázatának elkészítésében is. Várjuk megkeresésüket!

forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség


45

Takarék Akadémia

Képzéseink 2011. évi „preferenciasorrendje” a számok tükrében, avagy milyen a „jó” képzés? Rögzítsük: ami „jó”, azt veszik is! De milyen a „jó” képzés? – A választ végletesen le is egyszerűsíthetnénk: az, amelyikre sokan jönnek. A vevői elégedettség kétségkívül kiemelt szempont, de ha egy kicsit is mélyebbre ásunk, máris beleütközhetünk az első értelmezési problémába: kit tekintsünk „vevő”-nek – a „Résztvevőt”, vagy a „Megrendelőt”? Vajon azonosak-e a szempontjaik? Nyilvánvalóan vannak eltérések – de még mennyire! Feltett szándékunk, hogy a T. Olvasókkal közösen járjuk körül ezt a témát. Jelen írásunk célja a témafelvetés, amolyan nyitány, a zenében is ismert hármas tagolásban: egy kis elmélet – tények, tapasztalatok – kitekintés. MILYEN kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy a képzés eredményes, hatékony legyen? Dr Poór Ferenc (főiskolai docens) a HR portálon megjelent interjújában harminc éves felnőttoktatásban szerzett tapasztalatai alapján állítja, hogy több tényező közül érdemes hármat kiemelni, „Egyik a képzési igény, a tartalom megfogalmazása, a másik a hallgatók delegálásnak módja, végül harmadik a képző szervezet – a tréningvezető, a felnőttoktató, azaz a „végrehajtó” – felkészültségi szintje, módszertani kultúrája.” (http://www.hrportal.hu/hr/a-sikeres-trening-haromlegfontosabb-feltetele-20090526.html) A Takarék Akadémia oktatóinak minden esetben (legyen az szakmai képzés, konzultáció vagy készségfejlesztő tréning) három elvárásnak is meg kell felelnie: a megbízó, azaz a takarékszövetkezeti vezetőség elvárásainak, a résztvevők elvárásainak, valamint a Takarék Akadémia által határozottan képviselt minőségi elvárásoknak egyaránt. A megbízó elvárásait fontos tisztázni, hiszen felmerülhetnek olyan speciális igények is, melyeknek figyelembe vétele fontos a képzés hasznosságát illetően. A megrendelői igényeket azonban sok minden befolyásolhatja: a Takarékszövetkezet mérete, piaci helyzete, működésének eredményessége, az életgörbén elfoglalt aktuális helye, a humán erőforrás összetétele és kompetenciája, a vezetői stratégia és a jövőkép, és nem utolsó sorban külső hatások (piac, jogszabályok, stb.) is módosíthatják.

• Pénzügyi közvetítői hatósági képzés – (377) • Banki termékek és szolgáltatások hatékony értékesítése és a Kommunikációs képzés együtt – (236) • Orientációs („Új belépők”) és a Kirendeltség vezetők képzés – (200) • Belső ellenőri konzultációk – (169) • Valutapénztáros és valuta ügyintéző (megújító is) – (166) • Tőkepiaci termékértékesítő tanfolyam – (122) • Vállalkozói mérlegbeszámolók elemzése – (80) • Mesterkurzus (Montabaur) – (22) • Coaching (17) Ebből látható, hogy – a jogszabályi kötelezettségen alapuló képzések mellett – a specifikus, kompetenciára épülő képzések kerültek előtérbe. Valószínűleg ez jellemzi majd a 2012-es évet is, azaz marad a specifikus tudást előtérbe helyező fejlődési igény az általános tudással szemben. Az értékesítés, mint témakör a piac diktálta folyamatos kihívásoknak való megfelelés miatt továbbra is jelentős érdeklődésnek örvendhet. Ami változást hozhat, az a képzések formája lehet. Azoknál a takarékszövetkezeteknél, ahol pl. az ügyintézők jelentős része vett már részt értékesítési tréningen, vagy a pénztárosok vagy a belső ellenőrök a fent említett képzéseken, a szinten tartás miatt érdemes egy, a korábban megszerzett ismeretekre ráépülő továbbképzést igénybe venni. Ez lehet konzultáció, workshop, csoportos vagy egyéni coaching, de tréning egyaránt. Hogy melyik képzési forma kerüljön előtérbe, az Változnak-e ezek az igények 2011-hez képest? adott Takarékszövetkezet vezetőségének igényétől függ: Valószínűleg igen, hiszen a folyamatos változások idejét éljük. Amennyiben úgy látja, hogy a munkavállalók a munka Ahol változás áll be a képzések tekintetében, az egyrészről körükhöz szükséges alapvető tudással immár rendelkeznek, a finanszírozást érinti (előtérbe kerülnek a pályázati lehető- de nem teljesen naprakészek, illetve sokszor szakmai kérségek), másrészről érdekes megvizsgálni, hogy mely téma- dés gyötri őket, melyekre nem, vagy nehezen lelnek választ, körökre terelődhet a hangsúly. A Takarék Akadémia 2011-es érdemes a megfelelő szakember vezetésével konzultációt „slágerképzései” az alábbiak voltak (zárójelben a résztvevők rendelni, amely teret enged a szakmai kérdéseknek, bizonyszáma): talanság megszűntetésének is.

46


Takarék Akadémia „A gondolkodás az egyetlen, amivel minden problémát meg lehet oldani.” (Agatha Christie)

A workshop (magyarul műhely) alkalmas felmerülő nehézségek és problémák feldolgozására az érintett kollégák részvétele által. Ilyenkor egy moderátor segíti a csoportot abban, hogy az előre (a vezetőség által) kijelölt célt szem előtt tartva dolgozzanak a résztvevők, akik a saját tudásukat, tapasztalataikat felhasználva dolgoznak egy konkrét témában. A workshop után az eredmények azután a Takarékszövetkezetben érintett teljes területen alkalmazhatóak lesznek. Hatalmas előnye, hogy belső erőforrásból lehet dolgozni, így nem idegen ötletek, megoldások születnek, hanem olyanok, melyek azután valóban alkalmazhatóak is a gyakorlati élet során.

A coaching során előtérbe kerülnek az egyéni nehézségek, munkahelyi vagy munkával kapcsolatos nem szakmai problémák, amelyek sok esetben nagyobb gátjai a megfelelésnek, a magasabb fokú teljesítésnek. (részletesebben lásd: Takarék c. kiadvány, 2011. december „Coaching a gyakorlatban”). A tréning már jól bevált képzési módszer az általános készségek fejlesztésére, gyakorlására, mint pl. értékesítés, kommunikáció, konfliktuskezelés, általános vezetési ismeretek. Interaktív jellegéből adódóan a résztvevők bevonódása a témakörök feldolgozásában teszi lehetővé, hogy az ismeretek jobban rögzüljenek, és könnyebben alkalmazhatóak legyenek a munkavállaló számára. Összefoglalva elmondható, hogy a képzésekre 2012-ben épp olyan nagy szükség lesz, mint eddig, hiszen abban minden nyitott, fejlődési stratégiát szem előtt tartó takarékszövetkezeti vezető egyetért, hogy a stratégiai célok megvalósításának egyik fontos eszköze továbbra is a humán erőforrás fejlesztése, azaz a képzés lesz. Szilvágyi Beatrix és Dombóvári László

Mérlegképes könyvelők a Takarék Akadémia saját jogú szervezésében!!!

kötelező éves továbbképzése (pénzintézeti szakon is) 2012-től a Takarék Akadémia saját jogú szervezésében!!!

Tisztelt Kollégák, Pénzügyi Vezetők, Érdekeltek! A Takarék Akadémia – ígéretéhez híven, a kérelem benyújtásához szükséges három lezárt üzleti év leteltével -, akkreditációs kérelmet nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Kérelmünket áttanulmányozva a hatóság megállapította, hogy a Takarék Akadémia mindenben megfelel az akkreditációs eljárás feltételeinek, ezért a Takarék Akadémiát határozatlan időre szóló továbbképzési jogosultsággal ruházta fel a mérlegképes könyvelők éves kötelező továbbképzésének megszervezésére. Így a számviteli törvény szerinti időszakban, 2012. április 01. és 2012. december 31. között, minden régióban (kellő számú érdeklődő esetén régión belül további helyszínekre is) szervezünk kihelyezett szakmai továbbképzéseket. Hamarosan körlevélben keresünk meg minden Takarékszövetkezetet a tervezett helyszínekkel és időpontokkal.


47

Kitekintés  Soros elnök az EACB

Hírek Brüsszelből Szerző: Az Európai Takarékbankok Szövetsége (EACB) 2011 decemberében tartotta évPapp záró elnökségi ülését. Az értekezlet fő témája a 2012. évi, az ENSZ által is jóváhaDániel gyott és támogatott Szövetkezetek Éve volt.

SZÁMOS, jelentős rendezvényre kerül sor Európa-, és világszerte, amelyeknek célja a szövetkezetiség bemutatása és népszerűsítése lesz. Az EACB tagok állást foglaltak abban, hogy a gazdasági válság alatt a takarékbankok és szövetkezetek a lehető legjobban vizsgáznak, így a jövő év még több sikert hozhat a szövetkezetiség megismertetésében. Mutatja, hogy milyen komolyan kezelik az idei évet az, hogy az angliai Rochdale-ben, ahol 1844-ben a helyi takácsközösség fogyasztói szövetkezetet hozott létre, amelynek elvei a mai napig meghatározzák a szövetkezeti elveket, múzeumot alakítottak ki. 2012-ben rendkívül hangsúlyos szerepet kap a takarékbankok és szövetkezetek társadalmi felelősségvállalásának fontossága, amelyet kiemelt szempontként kezelnek majd. Az ez-

48


zel foglalkozó munkacsoport kitűnő munkáját Antonio Tajani, az Európai Bizottság (EB) iparért és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke, Jose Manuel Barroso, az EB elnöke és Michel Barnier az EB belső piacért és szolgáltatásért felelős biztos is támogatásáról biztosította. Ehhez kapcsolódik a gyermek-, és fiatalkorúak pénzügyi ismereteinek bővítése is, amely jövőre ugyancsak nagy hangsúlyt kap. A több európai országban sikeresen működő ifjúsági banki szolgáltatásokat, modellként, más országokkal összevetve bemutatásra kerülnek. A ChildFinance nevű szervezettel való hatákony együttműködés is napirendre került. Ez a szervezet az ifjúsági pénzügyi termékek fejlesztését, bemutatását, valamint a pénzügyi oktatást tűzte ki céljául. Az EACB szabályzatának értelmében a szervezetből kilép a dán

Andelskassen, amely jegyzett bankként működik tovább, de új, társult tagként felvételt nyert a Nykredit nevű pénzintézet. Az értekezleten nagyon fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy a jövő évi dán EU elnökség alatt szükséges egy helyi intézmény is, amelyen keresztül kapcsolatot lehet tartani a pénzügyekért, vállalkozásért és gazdaságért felelős szakemberekkel. 2012-ben, az Európai Takarékbankok Szövetsége (EACB), az Európai Bankszövetség (EBF) és az Európai Takarékbank Csoport (ESBG) megállapodásának értelmében az Európai Bankügyi Bizottság (EBIC) soros elnökségét az EACB vette át. Az Európai Bankügyi Bizottság feladata a pénzpiaci szereplők tanácsadása és az európai uniós pénzügyi jogalkotás folyamatának támogatása, valamint a pénzpiac egységes képviselete. 

Szóra érdemes…  Völgység-Hegyhát Takarék

„Zumba” bál Baranyában Szerző: Hagyományosan január harmadik péntekjén, ezévben immár 14. alkalommal báDr. Kiss loztak a dél-dunántúli takarékszövetkezetek dolgozói. Ezúttal az Egyetem FelGyörgy nőttképzési Kara aulájában közel 200-an vettek részt a takarékbál-dolgozói népünnepély rendezvényen.

MÁR a nyitótánc meglepetés volt, hisz a „Völgység-Hegyhát” takaréklányai fergeteges latin temperamentummal, kolumbiai eredetű, aerobicelemekkel kombinált „zumba”táncot adtak elő. „Tengerész” (Seemann) Erika vezértáncos, mindenkit levett a lábáról. Sokan gratuláltak a büszkeségtől sugárzó Brauer János elnök úrnak, „akinek ilyen lelkes és öntevékeny dolgozói vannak, az nem érdemtelenül juthatott a 300 milliós évzáró mérlegeredményhez” – mondták. De a többi takaréknak is volt oka ünnepelni. Bár a banki különadó, a devizahitelek végtörlesztése, a problémás adósok számának növekedése tizedeli a nyereséget. Azonban Szigetvár és Mohács takarékok is 300 milliós nyereséget könyvelhetnek, de Bóly és Dunaföldvár is elégedett a 100 milliós eredményével. A jövőre nézve örömteli, hogy a más bankokban történő végtörlesztéshez adott hitelek révén igen jó új adósokat –ügyfeleket – szereztek reményeik szerint a takarékok.

A megyei sportnap versenydíjainak átadását büfé-vacsora követte, majd – közkívánatra – a 2006. évi Megasztár két emlékezetes résztvevője Varga Feri és Balássy Betti sztárvendégek gondoskodtak a hangulat fokozódásáról. A „Palatinus” kiszenekar színpadra lépésével a hangulat – szinte hajnalig – folyamatosan emelkedett. Őket jól ismeri az egész takarék-ország, hisz a Pécsett két éve rendezett Takarékossági Világnap, továbbá az országos nyugdíjas-találkozó, később a tekeverseny résztvevői előtt már bemutatták egyéniségüket, magával ragadó stílusukat. A viharos tempójú, csoportos táncmulatságban éjfél előtt újabb meglepetésműsor adott alkalmat a pihenőre. Bóly Takarék jóvoltából Édelmann Szofi, 15 éves gimnazista bakfis, több hazai és nemzetközi fesztivál-elismeréssel a tarsolyában, telt és érett hangjával, Mahalia Jacksont idéző dzsessz-bemutatót tartott.

Éjfélkor Adorján Ildikó és Fáth Ger gő vehette át a bálkirály és királynőnek járó koronát és ajándékokat. A gazdag tombola-kínálat kisorsolása után melegedett bele igazán a táncolókedv, kivilágos-kivirradatig. 


49

Személyi hírek  Aranygyűrűs életutak

Ani bízik a jövőben Szerző: A 2011. évi Takarékossági Világnapon rendezett ünnepségen „Életút AranygyűVáradi rű” kitüntetésben részesítette a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi SzövetséLajos ge (TÉSZ) Devecseri Jánosnét, Anit, az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet bugyi kirendeltségének vezetőjét. A Takarék Magazin, valamint az összes takarékszövetkezet vezetői, munkatársai nevében is őszintén gratulálunk e jeles kitüntetés elnyeréséhez. Felkerestük munkahelyén Devecseri Jánosnét, hogy közelebbről is megismerhessük, miként került a takarékhoz, milyen életutat is járt be.



Devecseri Jánosné

50

„NEKEM tulajdonképpen valóra vált

ifjúkori álmom” – vallja Ani – hiszen amikor az ócsai buszról leszálltam, a buszmegállóban volt a takarékszövetkezet kirendeltsége, s mindig arról álmodoztam, hogy egyszer itt fogok dolgozni. Nos, ez lett az első, s egyetlen munkahelye! Ani tősgyökeres bugyi lány, itt született, de az ócsai Bólyai János Gimnáziumba járt, itt is érettségizett 1971-ben. Ő az érettségi megszerzése után vette a bátorságot, s benyitott, s megkérdezte, van-e számára munka. A jelenlegi elnök asszony, Kiss Menyhértné, Regina, vette fel, s 1971. szeptember hatodikán munkába is állt, s egészen


1974-ig könyvelőként dolgozott, ekkor még az alsónémedi központban. Ezt követően visszakerült szülőfalujába, a kirendeltségre, majd 1976. december 15-től kinevezték kirendeltség-vezetőnek. Ez volt a karácsonyi ajándéka, no meg a férje, hiszen ebben az évben kötöttek házasságot! Férje ma már nyugdíjas, de üzemvezetőként gépésztechnikusi végzettséggel dolgozott a helyi Tessedik Sámuel TSz-ben. Egy, ma már felnőtt fiúgyermekük van. Visszatekintve a munkába állása óta eltelt évekre (41 éve lesz már ennek), hatalmas változások szemtanúja volt a takarékon belül. Még evolút táblákkal könyveltek, a 90-es évek elején jelent meg az első számítógép – meséli. Majd 1994-től jött el a pulti rendszer, mindenki előtt ott volt a számítógép. De a komoly fellendülés 2000-től következett be. A takarékszövetkezetnek 12 kirendeltsége van, a bugyi kirendeltség az egyik legnagyobb közöttük. Magát a kirendeltséget egyébként még 1968ban nyitották meg. Az évek alatt a kirendeltség dinamikusan fejlődött. A kirendeltség betét-aktív, úgy a betét-, mint a hitelállomány 90%-a a lakosságtól származik. Az emberek dolgosak errefelé – mondja Ani – elsősorban a mezőgazdaságban dolgoznak, káposztát, krumplit, zöldségféléket (sárga- és fehérrépát) termesztenek. Nagyon fontos munkaadó az OBO Bettermann épület villamossági szerelési anyagokat gyártó cég, amely

mintegy 550-600 embernek biztosít munkahelyet a helyieknek és a környéken lakóknak. De fontosak még a helyi kavicsbányák is, melyek a Duna hordalékából itt maradt kavicsot termelik ki. E tevékenység eredményeként számos bányató is van a környéken, melyek jó horgászati, üdülési lehetőséget kínálnak az itt élők számára. A kirendeltség betétállománya 2,5 milliárd Ft-ot tesz ki, míg a hitelállomány csupán egy milliárd Ft. Ennek oka, hogy az itteni emberek inkább gyűjtenek, nem kérnek hitelt. Csak akkor vásárolnak többségükben, ha összejött a pénzük. A deviza alapú hitelezés időszakában többen „elpártoltak” a takaréktól. Ez akkor negatív folyamat volt, hiszen ügyfeleket veszítettek. Ma ez átalakult pozitívvá, a régi ügyfelek jönnek vissza, sőt, a végtörlesztés miatt új ügyfelet is sikerült szerezni! A betétállomány fele könyves betétben van, emellett 2200 számlát is vezetnek (Bugyi összlakossága kb. 5.200 fő), ebből 450 lekötött, 270 vállalkozói és a többi lakossági számla. Nagy forgalmat bonyolítanak a két ATM-ben, 793 darab kártyát is kibocsájtottak. A helyi lakosság előszeretettel hozzájuk utaltatja át bérét, illetve nyugdíját. Miután az önkormányzat is náluk vezetteti számláját, így az önkormányzathoz tartozó intézmények dolgozói is többnyire a takarékot választják

Személyi hírek

számlavezetésre. Devecseri Jánosné a helyi önkormányzatnak is választott képviselője volt tizenkét éven át, először a pénzügyi bizottság tagja, majd az ügyrendi bizottság elnöke volt. Nyilván ez is hozzájárult a helyi önkormányzat, és a helyi kirendeltség közötti jó munkakapcsolathoz! A község egyébként szépen fejlődik, minden utca aszfaltozott, s teljes az infrastrukturális ellátottsága. Ani bízik a jövőben. Nem régen ünnepelték a takarékszövetkezet 50. évfordulóját, ahol másodszor kapták meg a Kiváló kirendeltség címet. Meg van győződve arról, hogy a takarékszövetkezet, s a bugyi kirendeltség előtt számos további évtized munkája áll. Ennek az a szeretet, és bizalom az alapja, melyet a helyi lakosság táplál a takarékszövetkezet, illetve az ott dolgozó emberek iránt. Most ugyan a jelenlegi gazdasági helyzet miatt kicsit nehezebb az előző évekhez hasonló eredményt elérni, de bíznak abban, hogy hamarosan jobbra fordulnak

a dolgok. A legfontosabb a személyes kapcsolat: ha beültetjük Julis nénit a kocsiba, mert úgyis arra megyünk, Julis néni meg nem fél beülni, mert ismer minket, addig mindig meglesz a kölcsönös bizalom, ami mindennek az alapja. Ez az, amit a kereskedelmi bankok nem tudnak, s nem is lesznek képesek nyújtani a mi ügyfeleinknek – teszi hozzá a kirendeltség-vezető asszony. Devecseri Jánosné „rugalmas elszakadásban” van a takaréktól. Már ugyan nyugdíjas, de még ellátja feladatát. Egyszerre nem lehet elszakadni! Szoktatni kell magamat a gondolathoz – mondja. S végül bevallja: nagyon büszke erre a kirendeltségre, s erre a kitüntetésre. Köszöni vezetőinek, Reginának és Annuskának, hogy a hosszú évek alatt mindig mellette álltak, munkájában segítették, és mindazoknak, akik gondoltak rá, s ebben a magas kitüntetésben részesítették! Köszöni a közvetlen munkatársainak is a munkájukat, hiszen nélkü-

lük a kirendeltség sem tudott volna ilyen szépen fejlődni. Ehhez csak annyit lehet hozzá-

A legfontosabb a személyes kapcsolat: ha beültetjük Julis nénit a kocsiba, mert úgyis arra megyünk, Julis néni meg nem fél beülni, mert ismer minket, addig mindig meglesz a kölcsönös bizalom, ami mindennek az alapja. Ez az, amit a kereskedelmi bankok nem tudnak, s nem is lesznek képesek nyújtani a mi ügyfeleinknek – teszi hozzá a kirendeltség-vezető asszony. tenni, hogy ez a kitüntetés tényleg egy egész életút elismerése. Az takarékos família nevében pedig további aktív éveket kívánunk, erőben, egészségben! 

 Méder Istvánné, a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet könyvelője

A fejlődés motorja a takarékszövetkezetek Szerző: A TÉSZ által rendezett Takarékossági Világnap ünnepségen ketten részesültek Váradi „Életút Aranygyűrű” kitüntetésben. Az egyik kitüntetett Méder Istvánné, Zsóka, a Lajos Mecsekvidéke Takarékszövetkezet immár nyugállományban lévő könyvelője. Ugyan még nem töltötte be a hatvanat, de élt az új nyugdíjba vonulási lehetőséggel, s miután rendelkezett az előírt 40 évi szolgálati idővel, ezért élt is vele, s 2011. október 14-ével a jól megérdemelt pihenést választotta. A NAGY takarékszövetkezeti csa-

lád és a Takarék Magazin nevében gratulálunk e magas kitüntetés elnyeréséhez, mely takarékszövetkezeti munkássága megkoronázását jelenti! Zsókával elbeszélgettünk, miként is alakult ez a negyven év.

Zsóka 1971-ben tett érettségi vizsgát a szomszédos bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban. Miután még kihasználta a nyári szünidőt, jelentkezett a helyi, akkor még Mecseknádasd és Vidéke Takarékszövetkezet névre hallgató intézménynél, mert úgy hallotta, hogy

üresedés van. Az egyik kolleganő ugyanis gyes-re ment, őt kellett pótolni. Bekopogott tehát a takarékszövetkezet ajtaján, s Papp Laci bá’, aki már akkor is a takarékszövetkezet elnöke volt (régi takszövösök nyilván emlékeznek Folytatás az 52. oldalon


51

Személyi hírek

Folytatás az 51. oldalról rá!), fel is vette, hiszen Zsóka helybéli, mecseknádasdi lány volt, akinek meg volt a szükséges iskolai végzettsége, ismerték, és szerették, mint odavalósit. Mint általában majdnem mindenki, ő is pénztárosként kezdte pályafutását, s ez tartott



Méder Istvánné

egészen 1977-ig, amikor a főkönyvelő mellé került könyvelőnek. Időközben elvégezte a takarékszövetkezeti könyvelői tanfolyamot, s így könyvelői szakképesítést szerzett. Időközben azonban történt egy és más. Megismerkedett élete párjá-

Hogy mit jelent a takarékszövetkezet Zsóka meglátása szerint a térség életében? Ez mindig is egy bizalmi pont volt a helyi emberek számára. Rájuk bízták megtakarításaikat, s ha kellett, kölcsönt is kértek. A munkatársak barátságosak, tudják, hogy a településen kinek milyen „heppje” van. Ahogyan a jelszavuk is az volt, hogy a tag, az ügyfél az első, a második, meg a harmadik is! val, s 1974-ben házasságot kötöttek. A rá következő évben megszületett lányuk, aki időközben maga is anyuka lett, egy unokával ajándékozta meg Zsókát. Neki ez nagy boldogság, gyakran át is jár a közeli Pécsre, ahol lánya lakik. Lánya egyébként

52


tanári diplomát szerzett, s a pécsi Leövey Klára Gimnáziumban tanít. Férje mestersége kertész üzemmérnök volt, a helyi TSz-ben dolgozott, egészen annak feloszlásáig. De már ő is otthon van, élvezi a nyugdíjas éveket. Rövid gyes-es időszak után Zsóka visszatért a takarékba, a már említett könyvelői státuszba. Ő – amint mondta – a háttér munkát, vagy mai szigorúan bankszakmai kifejezéssel élve, a back-office munkát végezte, ügyfelekkel nem igen találkozott. Viszont könyvelte a tételeket, s azokból láthatta, miként alakul, fejlődik a takarékszövetkezet. Ha zongorázni tudná a különbséget, mondjuk az 1977. évi takarék, meg akár az elmúlt évi között, akkor hatalmas, virtuóz hangversenyt kellene adni. Az 1990-es évektől kezdtek megjelenni a számítógépek. 1991-99 között a könyvelés mellett ő volt a felelős a számítógépes oktatásokért. Ez azt jelentette, hogy ő rendszeresen részt vett a központi, rendszerint budapesti oktatásokon, majd ő maga segített a kirendeltségeken az ismeretek elsajátíttatásában. Hatalmas változás volt ez az evolút táblás korszakhoz viszonyítva! A másik nagy változás akkor következett be, amikor Papp Laci bá’ nyugdíjba vonult, s helyét fokozatosan, majd az elnök halálát követően, teljes mértékben átvevő Moizs Attila vette át. Az új elnök fiatal, dinamikus, aki jelentős változásokat hozott a takarékszövetkezet életébe. Megsokszorozódott a hitelezés, számos új kirendeltséget nyitottak (csak Pécsett három van, de egy új konstrukció eredményeként nyitottak fiókot Szekszárdon, Kaposváron, s még Zalaegerszegen is). Rengeteg munkával, de sok-sok eredménnyel is járt ez a váltás. Még az informatikai rendszert is le kellett cserélni hozzá, addig a „Méhecske” rendszert alkalmazták, de néhány éve áttértek a „Globe”-ra, hogy meg tudjanak felelni a megnövekedett követelményeknek.

Hogy mit jelent a takarékszövetkezet Zsóka meglátása szerint a térség életében? Ez mindig is egy bizalmi pont volt a helyi emberek számára. Rájuk bízták megtakarításaikat, s ha kellett, kölcsönt is kértek. A munkatársak barátságosak, tudják, hogy a településen kinek milyen „heppje” van. Ahogyan a jelszavuk is az volt, hogy a tag, az ügyfél az első, a második, meg a harmadik is! A vidéki ember számára nagyon fontos, hogy ismerik, hogy néven szólítják! Ezt egy nagy bank soha nem fogja tudni kínálni. S ha az embert ismerik, akkor már a bizalom is jobban meg van! Egyszóval: egy takarékszövetkezet a „Vidék Bankja”, ahol mi otthon vagyunk, hazai pályán játszunk, s a drukkerek is minket biztatnak. Mindezek alapján fejlődik a térség gazdasága, a fejlődés motorja tud lenni a takarékszövetkezet. Ehhez persze olyan vezetőre van szükség, aki maga is köztünk él, s szívügye lakóterünk fejlődésének előmozdítása. Ehhez nyilvánvalóan nagyban hozzájárul az is, hogy a takarékszövetkezet, különösen mióta Moizs Attila az elnök, nagyvonalú támogatást nyújt a térség kulturális, társadalmi és sport rendezvényeihez. Ezek közül is megemlítendő a mecseknádasdi kakaspaprikás főzőverseny, melyet minden évben megrendeznek, az idén Pünkösd első napján kerül sor eme jeles eseményre. S hogy mint éli Zsóka mindennapjait? Bevallja: 40 év után azért hiányzik az, hogy bemenjen a takarékba, a volt szobájába, s beüljön a gép mögé, vagy elbeszélgessen a kolleganőkkel! De azért, mint minden nyugdíjas, ő is nagyon elfoglalt, soha nincs egy szabad perce, hiszen vigyázni kell az unokára, dolgozni kell a ház körül! Mi mindenesetre azt kívánjuk Zsókának, hogy még sokáig, jó erőben és egészségben munkálkodjon családja körében, s ne feledkezzen meg a takarékról se, néha látogassa meg a volt kollégákat is! 

Rólunk írták

Sajtófigyelő Tízezer új ügyfelet hozott a végtörlesztés a takarékoknak Csaknem 58 milliárd forint új forinthitelt folyósítottak a takarékok a devizahitelek kedvezményes árfolyamon való végtörlesztéséhez tavaly októbertől 2012. január végéig – közölte az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). A szervezet tagjai a végtörlesztés kezdete óta közel 10 ezer új ügyfelet szereztek. A kihelyezések a legerőteljesebben januárban nőttek, volt olyan hét, amikor megközelítőleg akkora összeggel finanszírozták a devizahitelek kiváltását, mint 2011-ben összesen. Az OTSZ-tagszervezetek januári teljesítménye több mint harmadát teszi ki az adott hónapban végtörlesztésre folyósított összes banki hitelnek. A legfrissebb adatok igazolják az OTSZ korábbi előrejelzését, amely szerint 2011 végéhez közeledve egyre erőteljesebbé váló hitelezési ütem az újévben sem torpant meg, sőt ekkor tetőzött. Januárban ugyanis az integrációhoz tartozó hitelintézetek – amelyek között három részvénytársasági formában működő bank is van – mintegy 6300 devizaadós végtörlesztéséhez adtak forinthitelt, összesen csaknem 36 milliárd forint összegben. Ez a teljesítmény a végtörlesztéshez januárban folyósított ös�szesen mintegy 118 milliárd forint összegű banki hitel több mint harmadát teszi ki. A kihelyezések átlagos összege 5,1 millió forint volt és a végtörlesztés kezdete óta közel 10 ezer új ügyfelet szereztek az OTSZ tagszervezetei. A mostani visszajelzések szerint februárban sem állt le a hitelezés. „Várakozásainknak megfelelően veszik ki részüket a takarékok a végtörlesztés révén keletkezett üzleti lehetőségből, köszönhetően a

megfelelő felkészülésnek, a jó forrásellátottságnak és a hitelbírálattal foglalkozó munkatársak áldozatos munkájának – értékelte az eredményeket Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. A hitelkiváltáshoz kapcsolódó kérelmek befogadása a takarékszövetkezeteknél is befejeződött január 15-20 között. Így lehetett biztosítani ugyanis, hogy a devizahitelek kiváltásához kellő fedezet igazolására kitűzött január végi határidőre befejeződjön a hitelbírálat, ezen belül az adós jogszabályoknak megfelelő hitelképességének ellenőrzése. A megítélt hitelek folyósítása viszont még tart, így a végső mérleg szerint a takarékszövetkezeti integrációban a devizahitelek kiváltásához nyújtott új forintalapú jelzáloghitelek összege meghaladja majd a 60 milliárd forintot. A végtörlesztés következtében elszenvedett veszteség ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban a tavaly módosított prognózisnak megfelelően alakul, azaz nem haladja meg a 2 milliárd forintot. Annak ellenére sem, hogy az újév a takarékok saját ügyfélkörében is a végtörlesztés felpörgésével járt, aminek eredményeképpen 2011 októberétől 2012. január végéig 1421 deviza alapú kölcsönt fizettek vissza kedvezményes árfolyamon, 6,2 milliárd forint összegben. Kiadvány: HVG.hu Dátum: 2012. február 8. (08:59)

Pénzügyi kultúrát fejlesztő tréningprogram kidolgozására hirdettek pályázatot A 2008. ősz óta tartó pénzügyi válság és a devizahitelezés egyik fontos tanulsága, hogy a magyar fiatalok is meglehetősen tájékozatlanok a pénzügyek területén, és nehezen igazodnak el a banki fogalmak kö-

zött. A 2011 évi társadalmi felelősségvállalása keretében az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség nyílt pályázatot hirdetett – az NCSSZIMobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság szakmai közreműködésével – fiatalok pénzügyi ismereteit és pénzügyi kultúráját fejlesztő tréningprogram kidolgozására és lebonyolítására.

A legfrissebb adatok igazolják az OTSZ korábbi előrejelzését, amely szerint 2011 végéhez közeledve egyre erőteljesebbé váló hitelezési ütem az újévben sem torpant meg, sőt ekkor tetőzött. Januárban ugyanis az integrációhoz tartozó hitelintézetek - amelyek között három részvénytársasági formában működő bank is van - mintegy 6300 devizaadós végtörlesztéséhez adtak forinthitelt, összesen csaknem 36 milliárd forint összegben. A tréningek célja a 14-35 éves korcsoportba tartozó fiatalok, ifjúsági közösségek ismereteinek bővítése, pénzügyi kultúrájuk, tudatosságuk fejlesztése volt. Az EU ifjúságpolitikai ajánlásainak megfelelően, illetve felismerve és megértve azt a helyzetet, hogy a magyarok és azon belül a fiatok pénzügyi ismeretei és pénzügyi kultúrája fejlesztésre szorul, a szövetkezeti alapon működő hitelintézetek érdekvédelmi, érdekképviseleti szövetségeként az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség úgy gondolta, hogy nem vonhatja ki magát e felelősség alól. Ezért minden régióban pályázatot hirdetett Folytatás az 54. oldalon


53

Folytatás az 53. oldalról meg az NCSSZI-Mobilitás, amelynek célja a 14-35 éves korcsoportba tartozó fiatalok számára nemformális pedagógia módszerekkel megvalósuló tréningprogram kidolgozása és lebonyolítása volt, melynek eredménye a résztvevők pénzügyi kultúrájának és pénzügyi ismereteinek hosszú távú fejlesztése. Ennek keretében többféle módszerrel sike-

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség társadalmi szervezet, fő feladata az integrált tagszervezetek érdekvédelme, érdekképviselete. Hitelintézeti tevékenységet nem folytat. A projekt lebonyolításában szakmai partner az NCSSZI-Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai háttérintézménye. rült a célt megvalósítani: bentlakásos tréningekkel, üzletközpontban találkozókkal, közösségi programokkal. Országosan összesen 35 – átlagosan régiónként 5 – pályázat érkezett be. A pályázatokon nyertes ifjúsági civil szervezetek régiónként az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 300-825 ezer forint közötti anyagi támogatásban részesültek.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség társadalmi szervezet, fő feladata az integrált tagszervezetek érdekvédelme, érdekképviselete. Hitelintézeti tevékenységet nem folytat. A projekt lebonyolításában szakmai partner az NCSSZI-Mobi litás Országos Ifjúsági Igazgatóság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai háttérintézménye. A Mobilitás meghatározó szereplője mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ifjúsági célú törekvések állami szintű megvalósításának. Regionális ifjúsági szolgáltató irodái a hét területi-statisztikai régió központjaiban, a helyi ifjúsági munka fejlesztése, valamint a decentralizált forráselosztás és szolgáltatás-szervezés érdekében jöttek létre. Kiadvány: hrportal.hu Dátum: 2012. február 8.

Huszonnegyedik fiókját nyitotta meg a takarékszövetkezet Huszonnegyedik fiókját nyitotta meg csütörtökön Iregszemcsén a bonyhádi központú VölgységHegyhát Takarékszövetkezet. – Szeretnénk a helyi és környékbeli kis- és középvállalkozások, gazdálkodók számára mind több hazai és uniós forrást elérhetővé tenni – mondta terveikről Brauer János elnök-ügyvezető igazgató. Hozzátette, a lakosság számára a legfejlettebb bankkártyákat, hiteltermékeket és megtakarítási lehetőségeket kínálják majd.

Rövid hírek  A Fontana Credit Takarékszövet

kezet stratégiai ügyvezető igazgatója feladatkörét dr. Szecskó Mihály, kockázatkezelési ügyvezető igazgató látja el 2012. február 1-től. Vozár László munkaviszonya megszűnt.  A Dél-Pest Megyei Takarékszö-

vetkezet, a Monor és Vidéke Taka-

54


rékszövetkezet és a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet – tulajdonosaik elhatározásából – 2011. év végével egyesült, és 2012. január 1-től PÁTRIA Takarékszövetkezet néven folytatják tevékenységüket. Elérhetőség: Név: PÁTRIA Takarékszövetkezet Székhely, számlázási cím:

Fotó: Kiss Albert

Rólunk írták

Süvegjártó Csaba, Iregszemcse polgármestere, Brauer János, Csicsáky Péter Ugyanakkor az önkormányzattal közösen felkészültek a közeljövő egyik legnagyobb beruházásának, a szenyvízcsatorna-hálózat 1000 ingatlant érintő kiépítésének finanszírozására. Csicsáky Péter, a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen rávilágított, a takarékszövetkezetek szinte mindig másként viselkednek, mint a bankok. Amikor a gazdaság jól megy és a bankok merészebben vállalnak kockázatot, ők akkor is jól megfontolják döntéseiket, nem fújják fel azt a lufit, amelynek kipukkadása gazdasági összeomláshoz vezet. Nehéz időkben pedig igyekeznek elérni, hogy a kipukkadás minél kevésbé legyen fájdalmas. Amikor más visszahúzódik, ők akkor is az ügyfelek rendelkezésére állnak, növekednek, ahogy azt az új iregszemcsei fiók, az ország 418. Takarékpontja is bizonyítja. Kiadvány: Tolnai Népújság 2012. február 2. Gábor Judit

2230 Gyömrő, Szent István út 28. Adószám: 10118304-2-13 Telefon: 06-29-530-210 Fax: 06-29-530-213 Számlaszám: 11500119-10000032 Cégjegyzékszám: 13-02-050252 E-mail: [email protected] Honlap: www.patriatakarek.hu

Rólunk írták  Hévízen felavatták Klemm Emil emléktábláját1

Több évtizedes megbecsült munka Szerző: 2010 márciusában, életének 89. évében hunyt el Klemm Emil, a Hévíz és VidéNemes ke Takarékszövetkezet Igazgatóságának nyugdíjas elnöke, aki szellemi és fizikai Norbert frissességét élete végéig megőrizte. Nyolcvanon túl is szinte naponta utazott zalaszántói hegyi birtokára, de látogatta a gyógytelepülés kulturális és ünnepi rendezvényeit is. A nagy köztiszteletnek örvendő alapító elnök 90. születésnapja előtt tisztelegve és az elért eredmények előtti nagyrabecsülés jegyében avatott emléktáblát a takarékszövetkezet igazgatósága 2011. szeptember közepén a fürdővárosi központ belső falán. A NÉHAI pénzügyi szakember, bank-

elnök emléktáblájának avatóünnepségén szép számban megjelenteket Czövek Imre, a takarékszövetkezet jelenlegi elnöke üdvözölte, külön köszöntve Lenner Jenőnét, aki az alapítástól nyugállományba vonulásáig együtt dolgozott a példamutató elnökkel. Czövek Imre a megbecsülés hangján üdvözölte Tóth Ferencnét, a takarékszövetkezet munkatársát, „Emil bácsi” leányát, aki édesapja nagyszerűségét abban látta, hogy mindenkor szót értett az egyszerű emberekkel is, s maradéktalanul kiállt munkatársai érdekeiért, továbbá mindig igyekezett helyzetbe hozni a nagyközségben élő törekvő fiatalokat. Czövek Imre röviden felvázolta a jeles előd pályáját, amely a takarék 1957. augusztusi alapításakor kezdődött, amikor segítőjével együtt házról házra járva és agitálva tudták megalapítani a szövetkezetet. A nehézségek abból is eredtek, hogy a múltból még nem volt példa arra, hogyan kell működtetni egy ilyen pénzintézetet. Sok irigye is akadt Emil bácsinak, hiszen aránylag jó térségben kezdhette el a működést, s szorgalmas munkatársakkal vághatott neki a takarékszövetkezet kialakításának. Eredményes munkájának köszönhetően később 1

több országos tisztséget és kitüntetést is elnyert. Beépült Hévíz és a régió kulturális, gazdasági és sportéletébe is. Vezetése alatt Hévíz után előbb Alsópáhokon, Karmacson, majd 1975-ben Keszthelyen is kirendeltség nyílt. Az ezredfordulón történt fúziót már nyugalmazott igazgatósági elnökként segítette. Klemm Emil a takarékszövetkezeti mozgalomban több évtizeden át végzett munkássága, a hévízi takarékszövetkezet központi és vidéki egységeinek megszervezése érdekében kifejtett tevékenysége, Hévíz közéletében játszott szerepe elismeréseként 17 évvel ezelőtt ve-

hetett át Pro Urbe Hévíz kitüntetést Vértes Árpád polgármestertől. Mint elhangzott: „Kevés embernek adatik meg, hogy egy munkahely alapításának tevékeny részese, majd a cég 50 éves jubileumán is köszönthetik, és kitüntetéssel jutalmazzák az utódok.” Czövek Imre utalt rá, hogy Klemm Emil erős hite, példamutatása, bátorsága, kezdeményezése jó talajba hullott, hisz a takarékszövetkezet ma is sikeresen működik, hisz 10 milliárd forint közeli eszközés forrásállománnyal, 17 településen, 66 munkavállaló segítségével nyújtanak versenyképes pénzügyi szolgáltatásokat. 

Forrás: Hévíz, Keszthely és Vidéke, a balatoni régió lapja, 2011.


55

Rólunk írták  Pénzvilág

A takarékok készen állnak Szerző: Az elmúlt fél évben kedvezőbb politikai megítélésben részesültek a takarékszöH. Gy. vetkezetek. Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette, hogy a hazai tulajdonú pénzintézeti hálózatot helyzetbe kell hozni annak érdekében, hogy a takarékszövetkezetek jobban kivehessék részüket a vidék, a mezőgazdaság finanszírozásából. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója szerint örömteli, hogy a szektort – úgymond – felfedezték, de csak azt a lányt lehet táncba vinni, aki felkészült erre. Márpedig a takarékszövetkezeti szektor régóta készen áll a most neki szánt szerep betöltésére. nem minden területen – , hogy támogassuk a hazait. Ezt a lehetőséget kaptuk meg mi is. De ahhoz, hogy valakinek mi eszébe jussunk az szükséges, hogy lehessen ránk számítani. Ha nekünk nem lenne közel 1800 fiókunk, 7000 dolgozónk, több százmilliárd szabad likviditásunk, akkor hiába gondol ránk valaki, akkor ebből nincs pozitív kimenetel. 

Varga Antal: „Ránk lehet számítani”

IGAZGATÓ úr, mit szóltak a „fel-

kérésre”? – Ami az elmúlt időszakot illeti, a takarékszövetkezetek jobban reflektorfénybe kerültek. Való igaz,

Amikor az ötven évet említjük, az már az újkori történelmünket foglalja magába. Kétségtelen tény, hogy a szektor ismét talpra állt, mondhatnám úgy is, hogy a nulláról felépítkeztünk. Mi lett volna, ha nem nulláról kezdjük? Valószínű ott tartanánk, ahol a fejlett nyugat-európai országokban működő takarékszövetkezetek. hogy a kormányzati megközelítés az – nem csak pénzügyekben, ha-

56


– Önnek igaza van, a dolog nem egyoldalú. A takarékszövetkezetek több mint ötven éve vannak jelen a hazai pénzpiacon. Volt már takarékpénztár, a vidék bankja, a helyi bank, vagyis sokféle szerepkört betöltött már a szektor. Nem véletlen, hogy a szlogenjük is arról szólt, hogy „Itt voltunk, vagyunk, leszünk”. Ez viszont jelzi, hogy nem is nagyon kellett a takarékszövetkezetek után kutatni, azokat felfedezni. – Ön ötven évet említ, de mi már több mint száz éve írjuk a történelmünket. Száz éve a lokális pénzintézetek az aranykorukat élték, sajnos ezt a folyamatot elsöpörte a háború, majd a politika. Amikor az ötven évet említjük, az már az újkori történelmünket foglalja magába. Kétségtelen tény, hogy a szektor ismét talpra állt, mondhatnám úgy is, hogy a nulláról felépítkeztünk. Mi lett volna, ha nem nulláról kezdjük? Valószínű ott tartanánk, ahol a fej-

lett nyugat-európai országokban működő takarékszövetkezetek. – Egyetértünk, bár ez már a „ha” kategória. Viszont úgy tudom, hogy a szövetkezeti szektor egésze került a politika reflektorfényébe, mert készül egy új szövetkezeti törvény. – Ezt csak üdvözölni tudom, mert a szövetkezés igen jó társasági formáció, kár, hogy nálunk az elmúlt húsz évben ez nem kapott preferenciát. Ha mi belekerülünk az általános szövetkezetfejlesztési koncepcióba, akkor ez nekünk is kedvező pozíciót adhat. Meggyőződésünket egy példával szeretném alátámasztani. Nyugaton a szövetkezeti pénzintézeteknek olyan a prosperitása, a reputációja, s ez által olyan a piaci részesedése, amiről mi csak álmodhatunk. A nyugati szektor egyes országokban 20-30, sőt 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, szemben a mi 5 százalékunkkal. Azt látni kell, hogy a szövetkezet több mint gazdasági formáció, egyfajta társadalmi együttélési mód is. Ezt pedig jó lenne felkarolni. – Annál is inkább, mert a takarékok magatartása jobban ügyfélbarát, mint a kereskedelmi bankoké. Több mint pénzintézet, hiszen pénzkultúrát közvetítenek, honosítanak meg, a szűkebb és

Rólunk írták tágabb környezetükben felkarolják a helyi kezdeményezéseket. – Így igaz. Az szoktuk mondani, hogy a tulajdonosok részéről, akik magyar magánszemélyek, osztalékelvárás van, és nem tartják osztalék-nyomás alatt a menedzsmentet. Ennek az a következménye, hogy a megtermelt eredményből az elvárásnak megfelelően fizetünk osztalékot, de nagyon sok jut azokra a dolgokra is, amit Ön is említett. Sajnos, azt látjuk, hogy egyes vidéken a takarékszövetkezet az egyetlen szponzor, vagy támogatást nyújtani képes szervezet, amely például segíti az iskolák, az óvodák, az egyház működését is. Ez abból adódik, hogy nálunk más a szemlélet, s nem kell a menedzsmentet örökké kifeszíteni, így jut a környezetre is. – Hogyan tud a szektor bekapcsolódni abba a folyamatba, amelyet a kormány is meghirdetett? – A magunk eszközével már eddig is ott voltunk, hiszen mi vagyunk vidéken a pénzügyi élet egyik motorja. Ahol elindul egy pénzmozgás, mi ott vagyunk, tehát ahol pénzügyi keringés igényeltetik, ránk lehet számítani. A fejlesztése-

inkkel lépést tartottunk a bankvilággal. Internetbankolás nálunk is lehetséges, az összes nemzetközi banknál használható hitelkártyával rendelkezünk, technikai, személyi oldalról is rendben vagyunk. S ami a legnagyobb kincsünk: hatalmas forint likviditással rendelkezünk. Nekünk nem kell új stratégiát kitalálnunk, hanem egész egyszerűen ki kell szolgálnunk az ügyfeleket. – Említette a forinthitelezést. Az utóbbi hónapokban nagy port kavart a devizahitel kiváltása. A takarékok a devizahitelezésben csupán marginálisan vettek részt, viszont a kiváltásban már jelentős szerepet töltöttek, sőt töltenek be még ma is, hiszen még nem ért véget a folyamat. – Két beszédes számot tudok említeni. A magyarországi deviza portfólió csupán másfél százaléka volt nálunk. Ugyanakkor a forint kiváltó hitelnek több mint egyharmadát mi adtuk. Vagyis másfél százalék kontra harminc százalék. Csaknem 58 milliárd forint új forinthitelt folyósítottunk a devizahitelek kedvezményes árfolyamon való végtörlesztéséhez tavaly októbertől 2012. január végé-

A speciális agrárbank nem célszerű SZAKMAI körökben már többször felmerült a kérdés: kell-e alapítani és működtetni speciális agrárbankot, ez azonban nem célszerű – mondta Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére. Az MTI azt követően kereste meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatóját, hogy a hvg.hu azt írta: állami agrárbankot hozna létre a kormány, amihez a kulcs a Takarékbank kisebbségi részvénypakettjének megvásárlása lehet. A lap úgy tudja, a részvénycsomagról még folynak a tárgyalások. A kormány tervei alapján a

takarékszövetkezetek 1600 fiókos hálózata értékesíthetné az agráriumot, illetve a kis- és közepes vállalkozásokat segítő állami konstrukciókat.  Varga Antal szerint egy speciális agrárbank létesítése nem célszerű az alapítás időigényét, költségét valamint az agárfinanszírozás ciklikusságát figyelembe véve, ehhez inkább egy működő, univerzális pénzintézet kell. Hangsúlyozta: erre a feladatra a Magyarországon működő takarékszövetkezetek, központi bankjukkal, a Takarékbankkal együtt alkalmasak, egyebek mellett kiterjedt hálózatuk, vidéken erős ügyfélkapcsolatuk és szabad forrásaik révén. (mti)

ig. A szervezet tagjai a végtörlesztés kezdete óta közel 10 ezer új ügyfelet szereztek. A kihelyezések a legerőteljesebben januárban nőttek, s az átlagos összege 5,1 millió forint volt. A megítélt hitelek folyósítása viszont még tart, így a végső mérleg szerint a takarékszövetkezeti integrációban a devizahitelek kiváltásához nyújtott új forintalapú jelzáloghitelek összege meghaladja majd a 70 milliárd forintot. A végtörlesztés következtében elszenvedett veszteség ugyanakkor

Ahol elindul egy pénzmozgás, mi ott vagyunk, tehát ahol pénzügyi keringés igényeltetik, ránk lehet számítani. A fejlesztéseinkkel lépést tartottunk a bankvilággal. Internetbankolás nálunk is lehetséges, az összes nemzetközi banknál használható hitelkártyával rendelkezünk, technikai, személyi oldalról is rendben vagyunk. S ami a legnagyobb kincsünk: hatalmas forint likviditással rendelkezünk. Nekünk nem kell új stratégiát kitalálnunk, hanem egész egyszerűen ki kell szolgálnunk az ügyfeleket. a takarékszövetkezeti integrációban a tavaly módosított prognózisnak megfelelően alakul, azaz nem haladja meg a 2 milliárd forintot. – Nem csorbítja-e a likviditási erejüket a mintegy 70 milliárd forint hitelkiváltás? – Nem, mivel több, mint 500 milliárd forint szabad kapacitásunk marad, tehát ennek alig több mintegy 10 százalékát használtuk fel. Így továbbra is készek vagyunk a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság finanszírozására. Magyar Mezőgazdaság 9. szám 2012.02.29.


57

Köszöntő

Nőnapi köszöntő Márciusi virágok1 E nap! Egy csodálatos ünnep, a hölgyeké! Kik szépségükben virulnak, s tündökölnek. Tündökölnek, mint a nyíló rózsa, ami finom illatát s szépségét ontja.

Olyanok, mint az illatozó rózsák, kik szirmaikat csak nekünk ontják. Gyermekeiket védik, mint az anyatigris, nem félnek az áldozathozataltól s szorgosságuk felérnek az égig.

Szépségük s gyengédségük levesz a lábunkról, megbabonáznak, s álmodozunk a házasságunkról. Elénk vetődnek a fiatal évek, s mellettük repülnek, s eltűnnek az évek.

Isten! A nőt azért teremtette, hogy az ember harmóniában éljen, s eggyé váljon teste-lelke. Férfi s Nő! Eggyé váljon, hogy boldogságban, békében éljen, s egymásra találjon.

Mindannyian külön-külön egy tünemények, szépségük s okosságuk csábító, s jönnek a csábító remények. Alakjuk s szépségük Aphroditéével vetekszik, s a férfinépség a kegyeiért veszekszik.

Illatozzatok! Szépséges virágok, március szépségei s tündököljetek, mert elhoztátok nekünk a szerelmet, s az igaz boldogságot.

Minden Kedves Női Olvasónknak sok boldogságot és jó egészséget kívánunk! A Szerkesztőség!

1

58

Szerző: Pisch Ferenc; Forrás: www.poet.hu;


Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. A vidék élni akar! Becsvágyak, kontroll alatt. Bank, biztosítás, takarékok. EuroSec szolgáltatás másodlagos, biztonságos

Recommend Documents