KONTROLL ADATSZOLGÁLTATÁS 16K37

Év eleji határidők

Január 31-ig KONTROLL ADATSZOLGÁLTATÁS 16K37 A munkáltató adatszolgáltatása a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy a kincstár útján nyújtott kölcsön 2016-ban elengedett összegéről 16K79 A kifizető adatszolgáltatása az Art. 4. sz. melléklete szerinti külföldi személy részére 2016-ben kifizetett osztalékjövedelemről 16K91 A kifizető adatszolgáltatása a magánszemély által átvállalt ekho kötelezettséggel összefüggésben 2016-ben kifizetett összegről

Január 31-ig KONTROLL ADATSZOLGÁLTATÁS 16K71: A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2016. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése esetén

Január 31-ig JÖVEDELEMIGAZOLÁS  16M30 A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásához NYILATKOZAT  16NY29 – 16NY30 nyilatkozat a személyi jövedelemadó munkáltató (társas vállalkozás) által történő megállapításához  16NY29CSK Nyilatkozat a 2016. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény érvényesítéséhez  16NY63 mg-i kistermelő, családi gazdálkodó és családtagja nyilatkozata a bevételéről és a 2016. évi eho munkáltató által történő megállapításához

Január 31-ig Ha a társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, évente megválaszthatja, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettséget melyik társaságban teljesíti. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként teljesíti a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettséget. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

Február 11-ig NY NYILATKOZAT a nulla értékadatú bevallás(ok) kiváltásáról 2017. év egészére havi gyakoriság esetén 1701, 1708, 1743, 1758, 1765 (Egyébként: csak a NY benyújtását követően esedékes bevallásokról adható le)

Február 15-ig A kisadózó vállalkozás az iparűzési adóban a tárgyévre a kata-adózás kezdő évében a kata hatálya alá kerülés napjától számított 45 napon belül, egyébként évente jelenheti be az önkormányzati adóhatóságnak, hogy az adóévben iparűzési adóját a székhelye és telephelye(i) szerinti önkormányzatonkénti 2,5-2,5 millió Ft adóalap után fizeti meg. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem eszerint kívánja megállapítani. 3.125.000.- Ft éves várható árbevétel alatt a bevétel 80%-a felette 2,5 millió Ft utáni adófizetés a jó választás

Március 31-ig 16K102 Adatszolgáltatás a kisadózó vállalkozás részére a 2016. évben juttatott, 1 millió forintot meghaladó kifizetésről A 16K102 A résznyomtatványból (Főlap) adatszolgáltatónként egyet, a 16K102M résznyomtatványból annyi lapot szükséges kitölteni, ahány kisadózó vállalkozásról szolgáltat adatot a kötelezett.

Szociális hozzájárulási adó

Adómérték 5%-pontos csökkentése A szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. Január 1-től 27%-ról -ra csökkent A fizetendő adó: az adó alapja után a 22%-os adómértékkel számított adónak az adókedvezmények összegével csökkentett része.

Adókedvezmények összegének meghatározása A számított adót csökkentő adókedvezmény összegét a törvény eddig a kedvezményezett személy adóalapja kedvezménybe vonható részének 27 illetve 14,5 vagy 13,5 %-ában határozta meg 2017-től a kedvezmény összegét a törvény az adóalap kedvezménybe vonható részének a 22%-os adómérték egészével vagy 50%-ával számított összegeként határozza meg

A számított adót csökkentő adókedvezmény összege  A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott  A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott  A pályakezdőnek nem minősülő 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló után: 14,5%-a 2017. előtt A bruttó munkabér, 22%-os adómérték 50%-ával de legfeljebb 100 ezer forint 2017-től számított összege A pályakezdő 25 év alatti munkavállaló után a foglalkoztatás első 2 évében: 27%-a 2017. előtt A bruttó munkabér, 22%-os adómértékkel de legfeljebb 100 ezer forint 2017-től számított összege

A számított adót csökkentő adókedvezmény összege  A tartósan álláskereső  Az anyasági ellátásban legfeljebb 2 gyermek után részesülő  A szabad vállalkozási zónában új munkavállalóként foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztatás első 2 évében: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

27%-a

2017. előtt

22%-os adómértékkel számított összege

2017-től

14,5%-a

2017. előtt

22%-os adómérték 50%-ával számított összege

2017-től

A foglalkoztatás 3. évében:

A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

A számított adót csökkentő adókedvezmény összege Az anyasági ellátásban legalább 3 gyermek után részesülő munkavállaló után a foglalkoztatás első 3 évében: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

27%-a

2017. előtt

22%-os adómértékkel számított összege

2017-től

A foglalkoztatás 4. - 5. éveiben: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

14,5%-a

2017. előtt

22%-os adómérték 50%-ával számított összege

2017-től

A számított adót csökkentő adókedvezmény összege Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény Tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató esetén: A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint

27%-a

2017. előtt

22%-os adómértékkel számított összege

2017-től

doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén:

A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint

14,5%-a

2017. előtt

22%-os adómérték 50%-ával számított összege

2017-től

A számított adót csökkentő adókedvezmény összege A megváltozott munkaképességű vállalkozók után: Az adó alapja, de legfeljebb a minimálbér 2-esének

27%-a

2017. előtt

22%-os adómértékkel számított összege

2017-től

Ismét Karrier Híd kedvezmény 2016. augusztus 1-től a valamely állami szervtől elbocsátott, a Karrier Híd Programban való részvételre való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt foglalkoztató munkáltató a hatósági bizonyítvány érvényességének 12 hónapos időtartama alatt adókedvezményt érvényesíthet, melynek összege havonta a bruttó munkabér , de legfeljebb a minimálbér 2-esének 2016-ban: 13,5%-a, 2017-ben: a 22%-os adómérték 50%-ával megállapított összeg

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény Ha a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költségével való adóalap-csökkentés miatt veszteség (negatív társasági adóalap) keletkezik, akkor a negatív társasági adóalap 50%-ának a társasági adó (2016-ban 19%-os, 2017-től 9%-os) mértékével számított összegével a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adó tovább csökkenthető.

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény Az adókedvezmény a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól kezdve 12 hónapon keresztül, legkorábban 2016. 07. 01-től vehető igénybe az alábbi korlátozással: A kedvezmény havonta legfeljebb a K+F tevékenység közvetlen költségei között elszámolandó munkabér után az egyéb adókedvezményekkel már csökkentett szociális hozzájárulási adó összegéig érvényesíthető

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:  A negatív társasági adóalap keletkezésének adóévében a Tao szerinti összes bevétel legalább 40%-a K+F tevékenységből származon,  Az adókedvezmény érvényesítésének adóévében külső gyakorlóhelyként legalább egybefüggő 3 hónap időtartamra fogadott hallgatók száma érje el KKV esetén legalább az 1 főt, nagyvállalkozás esetén legalább az 5 főt  az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökkenhet A feltételk fennállását az adóhatóság ellenőrzi.

A munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása  Ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során a kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe.  Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe.  Ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az érvényesíthető kedvezmények igénybevételét az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg

Mentesülés a különös szabály alkalmazása alól  A csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő

 2016. 06. 16-tól a teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezért az egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is álló egyéni vagy társas vállalkozó

Egyéb szabályváltozások A tartósan álláskeresőként való nyilvántartás 275 napon belül legalább 183 napos időtartamába be kell számítani a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartamát is. A munkáltató személyének változása esetén az átvevő munkáltató a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére nem csak a tartósan álláskereső, hanem a 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatása utáni kedvezményt is tovább érvényesítheti.

Társadalombiztosítás Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Minimálbér

Társadalombiztosítási szabályok

változatlan %-os járulékmértékek (18,5%) A biztosított és a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó

nyugdíjjáruléka 10%

természetbeni 4% Egészségbiztosítási7% pénzbeli és 3% 8,5% munkaerő-piaci járulék munkaerő-piaci 1,5%

Egészségügyi szolgáltatási járulék a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

havi összege 7 050 7 110 forint (+ 60) napi összege 235 237 forint (+ 2)

Mentesülés a járulékfizetési alsó határ alkalmazásától 2016. 06. 16-tól A főfoglalkozású egyéni és a társas vállalkozó nem kötelezett a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetésre arra az időtartamra, amely alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül akkor sem, ha eközben vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja

Többes jogviszonyos vállalkozó A járulékfizetési kötelezettség szempontjából többes jogviszonyos, mellékfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó az, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat

Többes jogviszonyos vállalkozó 2016. 06. 16-tól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezért az egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is álló egyéni vagy társas vállalkozóra a többes jogviszonyos vállalkozó járulékfizetési szabályai vonatkoznak.

Többes jogviszonyos vállalkozó Többes jogviszonyos, mellékfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozónak minősül az a tanuló vagy hallgató is, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban folytat közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat. Ez a szabály 2016. 11. 26-án lépett hatályba, de önellenőrzéssel az elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható.

Év közben kiegészítő tevékenységet folytatóvá váló társas vállalkozó nyilatkozata Az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ezért 1016. 06. 16-tól, ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytatóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Mezőgazdasági őstermelő magasabb járulékalap választása

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik. Ennek során 2017-től: A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Az év közben biztosítottá váló őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról.

2017. évi Minimálbér, Garantált bérminimum Ft.

Havibér Hetibér Napibér Órabér

Minimálbér

127.500.29.310.5.870.733.-

Garantált bérminimum* 161.000.37.020.7.410.926.-

*/: legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló bérminimuma

Minimálbér, garantált bérminimum közterhei munkaviszony esetén 2016

2017

Garantált bérminimum 2016 2017

142.635

157.463

165.765

198.835

29.970

28.050

34.830

35.420

1.665

1.913

1.935

2.415

111.000

127.500

129.000

161.000

Személyi jövedelemadó 15%

16.650

19.125

19.350

24.150

Nyugdíjjárulék10%

11.100

12.750

12.900

16.100

9.435

10.838

10.965

13.685

73.815

84.787

85.785

107.065

Minimálbér

Bruttó fedezet Szociális hozzájárulási adó 27% 22% Szakképzési hozzájárulás 1,5% Bruttó bér

Eg.bizt. és m.erő-piaci járulék 8,5% Nettó bér

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb járulékalapja és járulékai Járulék

alapja

Garantált Garantált Minimálbér Minimálbér bérminimum bérminimum

Nyugdíjjárulék 10%

127.500.- 161.000.-

Természetbeni eg.bizt. járulék 4%

191.250.- 241.500.-

Pénzbeli eg.bizt. j. 3%

összege

191.250.- 241.500.Munkaerő-piaci j. 1,5% 191.250.- 241.500.Járulékok összesen 18,5%

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és járulék terhe Közteher

alapja Minimálbér

Garantált bérminimum

Szociális hozzájárulási adó 22%

143.438.- 181.125.-

Szakképzési hozzájárulás 1,5%

143.438.- 181.125.-

TB járulékok együttesen 18,5%

összesen összesen

összege Minimálbér

Garantált bérminimum

Főfoglalkozású vállalkozó köztehernövekedése 2016 Egyéni vállalkozó

Társas vállalkozó

minimálbér

garantál bérminimum minimálbér garantál bérminimum

22% 27%

22% 27% 22%

27% 22% 27%

58 969 68 532 60 842 70 709

2017 különbözet 60 563 1 594 67 735 8 766 76 476 7 944 85 532 17 000 62 715 1 873 71 771 10 929 79 193 8 484 88 249 17 540

Egészségügyi hozzájárulás

A hozzájárulás mértékeinek csökkenése 2017-től a szociális hozzájárulási adó mértékével összhangban

27%-ról

-ra csökkent

az összevont adóalapba tartozó, a társadalombiztosítási járulékok, vagy a szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelem a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő hozzájárulás mértéke.

A hozzájárulás mértékeinek csökkenése 2017-től 15%-ról -ra csökkent Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által az átalányban megállapított jövedelme után A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által a bevétele 5%-ának alapulvételével fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke.

Megszüntetett fizetési jogcímek 2017-től Megszűnt a kamatjövedelem és a 3 éves lekötési időszak előtt feloldott tartós befektetés lekötési hozama utáni 6%-os hozzájárulás-fizetési kötelezettség

Megszüntetett fizetési jogcímek 2017-től Megszűnt

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadó utáni 20%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége. egyidejűleg szobánkénti éves összege.

Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás új mértéke: a tárgyév első napján érvényes 2017-ben: 1 147 500 Ft/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

Személyi jövedelemadó

A kifizetőt terhelő adó

1%-ponttal csökkent a kifizetőt terhelő adó adóalap-szorzója 2017-től a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások esetében is A kifizetőt terhelő adó (és az eho) alapja a juttatás (szokásos piaci) értékének 1,19×-eséről

Az egyes meghatározott juttatások közterhei 2017-től Az egyes meghatározott juttatások utáni közteher a juttatás 1,18×-ának alapulvételével 15% szja együtt a juttatás eho az eddigi 49,98% helyett

A béren kívüli juttatások közterhei 2017-től A béren kívüli juttatások éves rekreációs keretösszeget (450 000 Ft.) meg nem haladó része után a munkáltatót terhelő közterhek: Alapja: a juttatás 118%-a Mértéke: 15% szja együtt a juttatás -a 14% eho az eddigi 34,51% helyett

Béren kívüli juttatások 2017-től Béren kívüli juttatásnak minősül: a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben nek az éves keretösszeget meg nem haladó része;  Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt összegből az alszámlák éves keretösszegét meg nem haladó része Az alszámlák változatlan éves keretösszegei: Szálláshely: 225Eft Vendéglátás: 150Eft együtt: 450Eft Szabadidő: 75Eft

Béren kívüli juttatások A juttatott pénzösszeg éves keretösszege: 100Eft, ha a munkaviszony egész évben fennáll, vagy a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg 100Eft-nak az adóévben a munkáltatónál munkaviszonyban töltött napokkal arányos része

Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások vonatkozásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

Béren kívüli juttatások Éves rekreációs keretösszeg: Ha a munkáltató költségvetési szerv:  200Eft, ha a munkaviszony egész évben fennáll, vagy a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg  200Eft-nak az adóévben a munkáltatónál munkaviszonyban töltött napokkal arányos része

Más munkáltatónál változatlanul:  450Eft, ha a munkaviszony egész évben fennáll, vagy a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg  450Eft-nak az adóévben a munkáltatónál munkaviszonyban töltött napokkal arányos része

Béren kívüli juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minősül: A Széchenyi Pihenő Kártya juttatásnak az alszámlánként meghatározott értékhatárt meghaladó része; a juttatott pénzösszeg éves keretösszeget (100Eft-ot) meg nem haladó része és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásnak az alszámlánkénti értékhatárokat meg nem haladó része együttes összegének az éves rekreációs keretösszeget (450Eft-ot) meghaladó része.

Béren kívüli juttatások Az éves 450 000 Ft rekreációs keretösszegen belül az új pénzösszeg juttatás (X) éves keretösszege: 100Eft a Széchenyi Pihenő Kártyán adható juttatások (Y) együttes felső értékhatára változatlanul 450Eft. max  100EFt.

X min  0

max  450EFt.

 Y min  0

 max 450EFt.

Béren kívüli juttatások Ha juttatott pénzösszeg az éves 100Eft keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész a kifizetése hónapjában munkabérként illetve személyes közreműködői díjként adózik.

Béren kívüli juttatások 2017-től Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá:  szakszervezet által üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatásnak személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó része Nyújtható a szakszervezet tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt (nyugdíjas) tag közeli hozzátartozójának;  a szövetkezet közösségi alapjából magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész.

Volt béren kívüli juttatások A munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) A 2016-ban hatályos szabályok szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de 2017-ben béren kívüli juttatásként már nem nevesített juttatásokat 2017-től a 2016-banhatályos feltételek szerint,de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

Volt béren kívüli juttatások 2017-től egyes meghatározott juttatásként adható:  a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás  munkahelyi (üzemi) étkeztetés  iskolakezdési támogatás  a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet  iskolarendszerű képzés költségének átvállalása  önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás  foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg

Egyes meghatározott juttatásban részesíthető személyi kör 2016.06.16-tól, de visszamenőlegesen 2015.09.01-tól alkalmazhatóan az addig csak a szakképző iskolai tanulónak és a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak a gyakorlati képzés idejére juttatható alábbi juttatások  a 2017. előtti szabályok szerinti béren kívüli juttatások,  a csekély értékű ajándék,  a 2012-től a minden munkavállalóra azonosan vagy munkavállalói csoportonként a belső szabályzat alapján eltérően meghatározott juttatási kör és keret terhére a juttatásban részesülő magánszemély választása alapján történő juttatás részére

adható.

Családi kedvezmény 2017-ben A 2 eltartott estén a kedvezményezett eltartott után havonta érvényesíthető adóalap-kedvezmény, 83 330 ft-ról 100 000 ft-ra emelkedett

az adómegtakarítás havonta 12 500 ft-ról 15 000 ft-ra nőtt

Családi kedvezmény

a vele közös háztartásban élő hozzátartozóin kívül a szüleinek a vele közös háztartásban élő hozzátartozói ( ) ak

Családi kedvezmény Eltartott: az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető (hanem rokkantsági járadékot) (felsőoktatási intézményben tanuló gyermek) (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek) Hatályos: 2017. I. 1-től.

Első házasok kedvezménye Visszamenőlegesen 2015-től eltörlésre került az a korlátozás, mely szerint a kedvezményre való jogosultság a családi kedvezményre való jogosulttá válással megszűnik. Az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül érvényesíthető akkor is, ha közben gyermekük születik. A kedvezmény 2015-re önellenőrzéssel érvényesíthető.

Az összevont adóalap megállapítása Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 22%-os mértékű szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 -át kell jövedelemként figyelembe venni.

Költségtérítés kilométerpénz 2017-től Kilométerenként 9ft-ról 15ft-ra emelkedik az általános személygépkocsi-normaköltség, és a munkába járás költségtérítése, melynél legalább a 15ft 60%-a (9ft/km) kötelező, az e feletti (10-15ft/km) térítés adható

Kiküldetés fogalma 2016.11.26-tól újra fogalmazva Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés, ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.

Egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó 2017-től összhangban a társasági adó mértékének csökkentésével

Egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezmény 2017-től A vállalkozói bevételt kizárólag üzemi célú beruházási költség címén csökkentő kisvállalkozói kedvezmény szabályai közül annak legfeljebb 30 millió ft-ban való korlátozása törlésre került. Tehát, ha a vállalkozói bevétel és a vállalkozói költségek különbözete és a tárgyévi beruházási költség is több 30 millió ft-nál, akkor e 2 összeg közül a kisebb, de 30 millió ft-ot meghaladó összeg érvényesíthető kisvállalkozói kedvezményként.

Egyéni vállalkozó kisvállalkozók adókedvezménye A 2016 után kötött beruházási hitel(lízing)szerződés esetén  az adókedvezmény csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel (lízing) kamata után érvényesíthető (korábban felvett hitel esetén bármilyen tárgyi eszköz esetén jár a kedvezmény a futamidő végéig), de

 a kedvezményt már mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó is érvényesítheti. (korábban felvett hitelek esetén e vállalkozói kör a kedvezményből ki van zárva)

Egyéni vállalkozó kisvállalkozók adókedvezménye

2014 előtt megkötött hitelszerződések esetében 40%-a, 2013. után, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60%-a,

A 2017 előtt megkötött hitelszerződések esetében az adókedvezmény nem haladhatja meg a 6 millió forintot

Egyéni vállalkozó tárgyi eszközök, nem anyagi javak adott, kapott előlege az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap meghatározásánál bevételként nem veszi számításba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget, nem számolhatja el költségként a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget.

Egyéni vállalkozó Költségelszámolás Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és

a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget. 2016.01. 01-től alkalmazható

Egyéni vállalkozó Költségelszámolás Az egyéni vállalkozó nem számolhatja el költségként

Más adózásból az Szja tv. hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra vonatkozóan megfizetett egyszerűsített vállalkozói adót, a kisadózó vállalkozások tételes és 40%-os adóját,

Hallgatók adómentes juttatása 2016.06.16-tól, de visszamenőlegesen 2015.09.01-tól alkalmazhatóan adómentes a hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére,

kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

Adómentes bölcsődei óvodai juttatás Adómentes: a bölcsődei,óvodai szolgáltatás, a bölcsődei, óvodai ellátás Eszerint adómentes a munkáltató által létesített, fenntartott bölcsődében, óvodában a munkavállaló gyermekeinek térítésmentes vagy kedvezményes ellátása, a más által fenntartott bölcsődei,óvodai szolgáltatásról a munkáltató nevére szóló számla összegéből a dolgozóval meg nem térítetett összeg.

Adómentes juttatás Munkásszállás Adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés. Munkásszállásnak a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely minősül, amely: 1 lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan személy elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van;

Adómentes juttatás Munkásszállás Nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;

mobilitási célú lakhatási támogatás A munkáltató munkavállalója részére lakhatási támogatást nyújthat. A lakhatási támogatás havi értéke:

a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, a munkáltató tulajdonában lévő lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

mobilitási célú lakhatási támogatás Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből adómentes: a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-át, a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-át, c) a foglakoztatás 48. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15%-át meg nem haladó összeg, Ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása.

mobilitási célú lakhatási támogatás A munkáltató a támogatást a vele határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyban álló olyan munkavállalónak nyújthatja adómentesen akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy az ezek közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazás ideje a 3 órát meghaladja, és 

mobilitási célú lakhatási támogatás (a munkáltató a támogatást olyan munkavállalónak nyújthatja adómentesen:)  aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén,  valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

mobilitási célú lakhatási támogatás Ha a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több személy is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak - a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe. A munkavállaló a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz.

Valótlan tartalmú nyilatkozat vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adókötelessé válik és az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

mobilitási célú lakhatási támogatás Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás 2016.08.01-től Az Szja-törvény 1. sz. melléklete határozza meg más jogszabályra való hivatkozás nélkül a korszerűsítés, az akadálymentesítés, a méltányolható lakásigény, a lakószoba, az együttköltöző, együttlakó családtag fogalmát

Ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 2017-től az átruházásból származó jövedelem időmúlás függvényében való csökkentésére vonatkozó szabályok úgy változnak, hogy az eddig csak a lakóházra, lakásra és annak vagyoni értékű jogára vonatkozó 5 éves jövedelem elévültetési szabály alkalmazandó minden más ingatlan és azokra vonatkozó vagyoni értékű jog jövedelmének az idő múlásával való csökkentésére is. Ez a szabály vonatkozik továbbá a szerzési érték megállapíthatóságának hiányában a bevétel 25%-ában megállapított jövedelemre is.

Bevallási kötelezettség teljesítése Bevallási nyilatkozat a 2016-ban megszerzett jövedelmekről nem nyújtható be. A bevallási kötelezettség teljesíthető: munkáltatói adómegállapítással vagy önadózással az alábbiak szerint:  az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy  az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért

Adóbevallási tervezet Az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély valamint bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással teljesítő részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet nem készít. Mindenki másnak a NAV elkészíti és az adóévet követő év március 15-étől az ügyfélkapun keresztül elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallási tervezetét. Ügyfélkapuval nem rendelkező adózó az adóévet követő év március 15-éig postai úton, SMS-ben, vagy e-mail-ben kérheti, a papír alapú adóbevallási tervezetet postán keresztüli megküldését

Adóbevallási tervezet Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig nem javítja, nem egészíti ki, bevallási kötelezettségét más módon sem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.

Adóbevallási tervezet Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az ügyfélkapu használatával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.

A javított, a kiegészített, vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik az adózó személyi jövedelemadó bevallásává.

Kisadózó vállalkozások tételes adója kata

Kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételének minősül: a kisadózóként kibocsátott bizonylat alapján a kisadózói adóalanyiság megszűnéséig meg nem szerzett összeg is, melyet az adóalanyiság megszűnésének napján kell megszerzett bevételnek tekinteni. (2017. 01. 01-től) Nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás sem. 2016. 06. 16-ától, önellenőrzéssel 2014. 01. 01-től

Kisadózó vállalkozás bevétele Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított (bevételnek nem minősülő) támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a kisadózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is

Duplájára emelkedett az a bevételi határ, amely felett a 40%-os adót is fizetni kell A kisadózó vállalkozás, ha a naptári év mind a 12 hónapjára volt köteles tételes kisadót fizetni, akkor: a naptári évben elért bevételének a 6 12 millió forintot meghaladó része után, nem minden hónapjára volt köteles tételes kisadót fizetni, akkor: a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer 1 millió forint szorzatát meghaladó része után 40%-os mértékű adót fizet.

az áfa alanyi adómentesség bevételi határa és a kata szerinti bevétel Áfa alanyi mentesség bevételi értékhatára: Az adóéven belüli teljesítési időponttal kiszámlázott (nyugtázott) (nettó) ellenérték, függetlenül attól, hogy abból az adóéven belül illetve bármikor mennyi került megfizetésre Kata szerinti bevétel: Bármely adóévben, bármely teljesítési időponttal kiszámlázott (nyugtázott) (nettó) ellenértékből az adóévben megfizetett összeg.

Kisadózó jövedelme, ellátásainak alapja Az ellátások számításának alapja: havi 81.300 90.000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén: havi 136.250 150.000 forint.

A kisadózó jövedelme: a kisadózó vállalkozás megszerzett bevételről tett utolsó nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60%-a, több tag esetén annak fejenként egyenlő része,

A kisadózót érintő egyéb szabályváltozások  A kisadózó vállalkozás 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni megszerzését.  Nem kell megfizetni a tételes kisadót a (a TBJ. szerint kiegészítő tevékenységet folytató) után arra a hónapra, amely hónap egészében , kivéve, ha közben a kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez.  Az adóalanyiság a megszűnésétől számított 24 hónap helyett

 Nem minősül főállású kisadózónak (havi 25Eft tételes adót fizet) az aki kisadózóként egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

A KISVÁLLALATI ADÓ kiva

A kisvállalati adó alapja A pénzforgalmi szemléletű eredménynek

a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább (minimum adóalap): a személyi jellegű kifizetések összege.

A kisvállalati adó alapja Személyi jellegű kifizetés Személyi jellegű kifizetésnek az adóévben a Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás minősül az alábbi eltérésekkel: Társas vállalkozónak minősülő tag esetén személyi jellegű kifizetés:  a minimálbér-garantált bérminimum 112,5%-a, ha a tag járulékalapot képező tényleges jövedelme ennél alacsonyabb  a tag járulékalapot képező tényleges jövedelme:  ha az magasabb, mint a minimálbér-garantált bérminimum 112,5%-a  abban az időszakban, amelyben a tag mentesül a járulékalap alsó határa utáni járulékfizetési kötelezettség alól Nem képezi a kisvállalati adó alapját:  a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.

A kisvállalati adó alapja Személyi jellegű kifizetés Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény: Pályakezdő 25 év alatti: max. 100Eft a foglalkoztatás első 2 évében  Tartós álláskereső max. 100Eft a foglalkoztatás első 2 évében  Anyasági ellátásban max. 50Eft a foglalkoztatás 3. évében részesülő  Szakképesítést nem igénylő munkakörű max. 50Eft  25 év alatti és 55 év feletti A kiva-alapnál nem érvényesíthető kedvezmény: Megváltozott munkaképességű vállalkozó Szabad vállalkozói zónában foglalkoztatott Kutató Mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 1. Az adó alapját Növeli (+)

Csökkenti (−)

A cégbíróságon bejegyzett nak (különösen a jegyzett tőke leszállításának) az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege Az adóévben összegéből a kiva-val adózott eredmény és eredménytartalék terhére jóváhagyott rész A , de legfeljebb: a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének

A cégbíróságon bejegyzett nak (különösen a jegyzett tőke emelésének) az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege A adóévben bevételként elszámolt összege A de legfeljebb: a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének

Korrekciós tételek 4.

,

A kisvállalati adó alapja A pénztár mentesített értéke 1. A pénztár mentesített értéke: Az alábbi 3 közül összeg:  a tárgyévi összes bevétel 5%-a,  1 millió ft,  a kisvállalati adózásra már 2017 előtt áttért adózónál a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, a kisvállalati adózásra 2016 után áttérő adózónál a kiva alanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; Amíg a pénztár nyitó és záró értéke is a mentesített érték alatt marad, a pénztár változása nem befolyásolja az adóalapot.

A kisvállalati adó alapja A pénztár mentesített értéke 2. A már 2016 decemberében is kiva adózást alkalmazó, valamint a kiva adózásra 2017. január elsejével vagy 2017-ben év közben áttérő kisvállalat esetén a pénztár mentesített értéke: A pénztár 2017. január 1-i nyitó értéke (egyezően a pénztár 2016. évi mérlegben kimutatatott értékével), feltéve, hogy ez több, mint a tárgyévi (első ízben a 2017. évi) összes bevétel 5%-a és több, mint 1 millió ft. Ha a pénztár nyitó értéke nem éri el a tárgyévi összes bevétel 5%-át, akkor a mentesített érték a pénztár nyitó értéke helyett a tárgyévi összes bevétel 5%-a, feltéve, hogy ez több, mint 1 millió ft. Ha a pénztár nyitó értéke nem éri el a tárgyévi összes bevétel 5%-át, és a tárgyévi összes bevétel 5%-a kevesebb 1 millió ft-nál, akkor a mentesített érték 1 millió forint.

A kisvállalati adó alapja A pénztár mentesített értéke 3. A 2017-ben vagy korábban kisvállalati adózásra áttért kisvállalat a 2017-et követő minden további évben is a pénztár 2017. évi nyitó értékéhez viszonyítja az aktuális tárgyév összes bevételének 5%-át.

Ha a kiva-alanyiság 1. évének nyitó pénztárértéke 800.000 ft a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának 1. évében

2. évében

3. évében

4. évében

és a tárgyév összes bevételének 5%-a

500.000 ft 1.200.000 ft 2.000.000 ft 3.000.000 ft

akkor a mentesített érték

1.000.000 ft 1.200.000 ft 2.000.000 ft 3.000.000 ft

Ha a kiva-alanyiság 1. évének nyitó pénztárértéke 1.800.000 ft és a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának 1. évében

2. évében

3. évében

4. évében

és a tárgyév összes bevételének 5%-a

500.000 ft 1.200.000 ft 2.000.000 ft 3.000.000 ft

akkor a mentesített érték

1.800.000 ft 1.800.000 ft 2.000.000 ft 3.000.000 ft

A kisvállalati adó alapja A pénztár mentesített értéke 4. tárgyévi záró értéke a nyitó értékéhez képest (ptZé>ptNyé) és a mentesített értéket a pénztár tárgyévi záró értéke meghaladja (ptZé>Mé), akkor a pénztár tárgyévi záró értékének a pénztár nyitó értékét vagy a mentesített értéket meghaladó különbözetei [(ptZé−ptNyé) vagy (ptZé−Mé)] közül a kisebb összeg növeli az adóalapot nem haladja meg (ptZé≤Mé), akkor nincs a ptZé-nek a Mé-et meghaladó része, ezért nincs e címen adóalap-korrekció

A kisvállalati adó alapja A pénztár mentesített értéke 5. tárgyévi záró értéke a nyitó értékéhez képest (ptZéMé), akkor a pénztár tárgyévi nyitó értékének a pénztár záró értékét vagy a mentesített értéket meghaladó különbözetei [(ptNyé−ptZé) vagy (ptNyé−Mé)] közül a kisebb összeg csökkenti az adóalapot nem haladja meg (ptNyé≤Mé), akkor nincs a ptNyé-nek a Mé-et meghaladó része, ezért nincs e címen adóalap-korrekció

A kisvállalati adó alapja példa a pénztár mentesített értékére 1. Ha ptZé= 6.000.000 ft és ptNyé= 3.000.000 ft, akkor a pénztár értékének tárgyévi növekménye: ptZé−ptNyé= 3.000.000 ft és, ha Mé1= 2.000.000 ft, akkor ptZé−Mé1= 4.000.000 ft Mé2= 5.000.000 ft, akkor ptZé−Mé2= 1.000.000 ft Mé3= 7.000.000 ft, akkor ptZé<Mé3 nincs adóalapkorrekció az adóalapot a (ptZé−ptNyé) vagy a (ptZé<Mé) közül a kisebb összegű különbözettel, tehát Mé1 estén 3.000.000 ft-tal, Mé2 estén 1.000.000 ft-tal kell megnövelni

A kisvállalati adó alapja példa a pénztár mentesített értékére 2. Ha ptNyé= 6.000.000 ft és ptZé= 3.000.000 ft, akkor a pénztár értékének tárgyévi csökkenése: ptNyé−ptZé= 3.000.000 ft és, ha Mé1= 2.000.000 ft, akkor ptNyé−Mé1= 4.000.000 ft Mé2= 5.000.000 ft, akkor ptNyé−Mé2= 1.000.000 ft Mé3= 7.000.000 ft, akkor ptNyé<Mé3 nincs adóalapkorrekció az adóalapot a (ptNyé−ptZé) vagy a (ptNyé<Mé) közül a kisebb összegű különbözettel, tehát Mé1 estén 3.000.000 ft-tal, Mé2 estén 1.000.000 ft-tal kell csökkenteni

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 2. Az adó alapját növeli (+): a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében felsorolt költség, ráfordítás, a kiva-alanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, a behajthatatlannak nem minősülő követelés kapcsolt vállalkozó javára elengedett összege, kivéve a magánszemély javára elengedett követelést

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 3. A kiva-alany által a kapcsolt vállalkozásával szemben a Tao. tv. 18. § (2) bekezdése szerint megállapított az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az adóalap olyan összegű legyen, mintha azt az érvényesített ellenérték helyett a szokásos piaci árral állapították volna meg.

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 4. A már 2017. előtt is a kiva hatálya alá tartozó adózónál a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor  az adó alapját a kiva alanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegével is korrigálni kell;  az adó alapját a jóváhagyott fizetendő osztalék címén növelő tétel összegét csökkenti a 2017. adóévben jóváhagyott osztalék terhére a kiva alanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege;  az adóalapot a kapott (járó) osztalék címén csökkentő tétel összegét növeli a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kiva alanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 5. Az adó alapját 2017-ben csökkenti: a már 2017. előtt is a kiva hatálya alá tartozó adózónál a 2017. előtti időszak (2013-2016.) adóéveiben az akkor hatályos szabályok szerint keletkezett pénzforgalmi szemléletű eredmények együttes összegének, a 2017. előtti időszak adóéveiben  a tőkebevonás és osztalék(előleg) megszerzése címén érvényesített csökkentő tételek összegével növelt és  a tőkekivonás, a kiva-val adózott eredmény és eredménytartalék terhére osztalék(előleg) fizetése, nem a vállalkozás érdekében felmerült vagyonkivonás, kapcsolt vállalkozással szemben érvényesített szokásos piaci ártól eltérő ellenérték korrekciója címén érvényesített növelő tételek összegével csökkentett pozitív összege.

A kisvállalati adó alapja Korrekciós tételek 6. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében Az adó alapját csökkenti: a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete tehát, ha ptNyé>Mé, akkor ptNyé−Mé összege csökkentő tétel ptNyé≤Mé, akkor nincs adóalap-csökkentés

A kisvállalati adó alapja Elhatárolt veszteség 1. Ha az adó alapjának meghatározásakor a (+/−) korrekciós tételek egyenlege negatív, akkor: A tárgyév adóalapja a személyi jellegű kifizetések összege (a minimum adóalap); a tárgyév korrekciós tételeinek negatív egyenlege az elhatárolt veszteség, melynek összegével a következő adóévek kisvállalati adó alapjának meghatározásakor az adott adóévi korrekciós tételek pozitív egyenlege időbeli korlátozás nélkül csökkenthető

A kisvállalati adó alapja Elhatárolt veszteség 2. Elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának az a része is, amely a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem került érvényesítésre.

A kisvállalati adó alapja Elhatárolt veszteség 3.1. A fő szabálytól eltérően az adóévben új beruházásra fordított kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségével és/vagy a korrekciós tételek tárgyévi negatív egyenlegével a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető (legfeljebb ø-ig) a tárgyév adóalapja.

A tárgyévi adóalap csökkentéseként így felhasznált tárgyévi negatív egyenleg elhatárolt veszteségként nem vihető tovább, a következő évek adóalapjának csökkentésére már nem használható fel.

A kisvállalati adó alapja Elhatárolt veszteség 3.2. Az adóévben új beruházásra fordított kifizetések összegéből az adóév személyi jellegű kifizetései csökkentésére fel nem használt összege a tárgyév és az előző évek elhatárolt veszteségének együttes összegéből a tárgyév adóalapjának csökkentésére fel nem használt (továbbvihető) összegének erejéig továbbvihető és azzal a következő adóévek adóalapja a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető. Új beruházásra fordított kifizetésnek minősül: a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések együttes összege.

A kisvállalati adó mértéke és a kisvállalati adóval kiváltott adók Az adó mértéke az adó alapjának 16 A kisvállalati adó adóalanya mentesül: a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

-a

A kettős adóztatás elkerülése A kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot úgy kell módosítani, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható adóalapot.

A kisvállalati adóelőleg bevallása és megfizetése Az adóelőleg összege: az adóelőleg-megállapítási időszakot terhelő személyi jellegű kifizetések összegének, és a kiva-alanyiság időszakában keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék együttes összegének az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt kapott, járó osztalék összegével csökkenttett összegének a 14%-a. Az adóelőleget negyedévente kell megállapítani, és a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell bevallani és befizetni.

A kisvállalati adó bevallása és megfizetése A kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Az adóév a naptári év. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adóévre megállapított adó és az adóévre már megfizetett adóelőlegek különbözete a bevallás benyújtásának határidejéig fizetendő meg, illetve ettől az időponttól igényelhető vissza.

A kisvállalati adó alanya A kisvállalati adó alanya lehet:  az egyéni cég,  a közkereseti társaság,  a betéti társaság,  a korlátolt felelősségű társaság,  a zártkörűen működő részvénytársaság,  a szövetkezet és a lakásszövetkezet,  az erdőbirtokossági társulat,  a végrehajtó iroda,  az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,  a szabadalmi ügyvivői iroda,  a külföldi vállalkozó,  a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A kisvállalati adóalanyiság választhatóságának előfeltételei A kiva-alanyiságot a vállalkozás az adóévre akkor választhatja, ha:  üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,  átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 25 főt,  az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió ft-ot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió ft időarányos részét,  az adóévet megelőző adóévi beszámoló mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot,  adószáma az adóévet megelőző 2 naptári évben jogerősen nem került törlésre vagy függesztésre.

A kisvállalati adóalanyiság választhatóságának előfeltételei Az állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Nem jogszerű a kiva-alanyiság választásának bejelentése, ha a bejelentés napján a vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió ft-ot.

A kisvállalati adózás választása 1. A kiva-alanyiság választására vonatkozó nyilatkozatot a tevékenységét év közben kezdő, vállalkozásnak a cégbejegyzési kérelmén kell megtennie; vállalkozásnak az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg, a 17T201 jelű nyomtatványon kell teljesítenie. Ebben az esetben a vállalkozás a megalakulásától kezdve a kiva alanyává válik

A kisvállalati adózás választása 2. A tao, eva, kata adózásról az évforduló alkalmával, hanem

nem csak

A kiva-adózásra áttérő vállalkozás a kiva-alanyiság választását az állami adóhatósághoz a 17T203KV adatlapon, elektronikus úton jelenti be. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.

A kiva választásának visszavonása A kiva-alanyiság választásának állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított a 17T203KV nyomtatványon , elektronikus úton , a határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.

Áttérés a kisvállalati adózásra A kisvállalati adóalanyiság tartama alatt

a kisvállalati adó adóalanya a számviteli törvény hatálya alatt marad, a mérleg fordulónapja nem változtatható meg (az adóév a naptári évtől nem lehet eltérő), a számviteli beszámoló csak forintban állítható össze.

Áttérés a kisvállalati adózásra A társasági adózásról a kisvállalati adózásra áttérő vállalkozás utolsó teljes vagy tört társasági adóéve az, amelyben bejelenti, hogy a következő (teljes vagy tört) adóévtől a kiva szerinti adózást választja. A vállalkozás a bejelentés adóévére vonatkozó (utolsó) társasági adóévéről benyújtandó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Ha a kiva választására vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének esetei A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: Saját elhatározásból azon adóév utolsó napjával, melyben az adóalany a 17T203KV nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a következő adóévtől nem a kiva szabályai szerint kívánja teljesíteni. . A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének esetei A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: annak a negyedévnek az utolsó napján, melyben a bevétel meghaladta az 500 milló 1 milliárd ft-ot, annak a hónapnak az utolsó napján, melyben, az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladta a 50 100 főt, a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napon,

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének esetei A kisvállalati adóalanyiság megszűnik:  az adóalany adószámát felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napján,  az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt mulasztási vagy jövedéki bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napján

A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének esetei A kisvállalati adóalanyiság megszűnik:  annak a negyedévnek az utolsó napján, melyben a kiva-alanyiságot − a naptári év utolsó napján fennálló végrehajtható, nettó módon számított − megszüntető határozat jogerőre emelkedett,  az adóalany egyesülését, szétválását megelőző napon,  a végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélküli megszűnés napján

A kisvállalati adóalanyiság ismételt választása A kisvállalati adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá Áttérési különbözet Áttérési különbözet: a kiva-alanyiság időszaka alatt  keletkezett eredménytartaléknak  bevételként elszámolt (kapott, járó) osztalékkal és  megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett pozitív összege A kivás időszak saját (kapott osztalék nélkül számított) eredményének a nem beruházásra fordított része

Visszatérés a társasági adó hatálya alá Áttérési különbözet A Tao-ra való visszatéréskor az áttérési különbözet () összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni. A társasági adózás során az így lekötött tartalék felhasználására és feloldására a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban ez a társasági adóalapot nem csökkenti és a nem beruházási célú feloldása esetén a feloldott összeg után fizetendő társasági adóra nem kell késedelmi pótlékot fizetni.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A kiva-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. (mert ezek könyv szerinti értéke az áttérési különbözetet csökkenti)

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A társasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli: a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalap csökkentésére fel nem használt része a visszatérést követő 5 adóéven belül a társasági adó alapjának meghatározásánál elhatárolt veszteségként figyelembe vehető. Ha az áttérési különbözet negatív, akkor annak összege is a társasági adóalapnál érvényesíthető elhatárolt veszteségnek minősül.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz , beruházás visszatéréskori számított nyilvántartási értéke: a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A kiva-alanyiság megszűnését követő 60 napon belül a Tao-alanyiság első napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget kell bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege:  a kiva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt , ha az adóév időtartama 12 hónap volt,  a kiva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25%-a minden más esetben.

Kivás iparűzési adóalapja A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó választása szerint

 a fő szabálynak megfelelően, vagy  ha a bevétele a 8 millió ft-ot nem haladja meg, akkor a bevétele 80%-ában, vagy

Általános forgalmi adó áfa

Alanyi adómentesség értékharára 2017. 01. 01-től Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár . 2017-re újra alanyi adómentességet választhatnak azok az adóalanyok is melyek 2015-ben vagy 2016-ban túllépték az akkor érvényes 6 millió ft értékhatárt, de a 8 millió ft-os értékhatárt sem 2016-ban ténylegesen, sem 2017-ben ésszerűen várhatóan nem lépik túl Az alanyi adómentesség tárgyévre való választását a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napjáig kell az adóhatóságnak bejelenteni.

Adatszolgáltatás a 100Eft-ot elérő áfa tartalmú számlákról 2017. 07. 01-től az áfa bevallás részeként a tételes belföldi összesítő jelentésben a számlát vevőként befogadó áfa-alanynak, a számlát nem számítógépes számlázó programmal szállítóként belföldi adóalany vevő részére kibocsátó áfaalanynak számlánként tételes adatszolgáltatást kell teljesítenie minden olyan számláról, melyben az áthárított általános forgalmi adó összege a forintot eléri vagy meghaladja

Adatszolgáltatás a 100Eft-ot elérő áfa tartalmú számlákról 2017. 07. 01-től A számlát szállítóként számítógépes számlázó programmal belföldi adóalany vevő részére kibocsátó áfa-alanynak e minden olyan , melyben áthárított általános forgalmi vagy meghaladja

A számla kötelező adattartalma A 2017. 01. 01-től kezdődően kibocsátott számla esetén, ha a számla egyenes adózással kerül kibocsátásra és a számlában az 1 millió vagy meghaladja, akkor a számlán

Nem vonatkozik ez a rendelkezés a 2017-es teljesítési időpontú, de még 2016-ban jogszerűen .kibocsátott számlára.

Adatszolgáltatás külföldről beszerzett szgk. alvázszámáról 2017. 01. 01-től Az áfa bevallás ’65A-09 lapján

annak , melynek közösségen belüli beszerzése vagy importja miatt az adott adómegállapítási időszakban az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Egyszerű bejelentés Új beépített ingatlannak minősül, ezért az értékesítése áfa-köteles, ha: a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvételétől,

az értékesítéséig még nem telt el 2 év.

Egyszerű bejelentés Az adót fordított adózással az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatás igénybevevője fizeti, ha az ingatlan létrehozása, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása, bontással történő megszüntetése építési hatósági engedély-köteles, tudomásulvételi eljáráshoz vagy kötött.

Összes hasznos alapterület fogalma összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület: A meghatározás azért szükséges, mert az új építésű lakás, lakóingatlan értékesítése akkor tartozik az 5%-os adómérték alá, ha hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 illetve a 300 m2-t Hatályos: 2016. 06. 16-tól

Összes hasznos alapterület fogalma 34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. 46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. 46a. Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete. 88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Fordított adózás alá vont fémhulladékok 2017. 01. 01-től Az adót fordított adózással a termék beszerzője fizeti a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok közé tartozó Krómhulladék és -törmelék VTSZ 8112 22 Vanádiumhulladék és -törmelék VTSZ 8112 40 19 fordított adózásra alkalmas adóalanynak történő értékesítése esetén. A rendelkezést arra az ügyletre kell alkalmazni, melynek teljesítési időpontja és a vevő adómegállapítási kötelezettsége is 2016 utánra esik

27-ről 5% adómérték alá átsorolt termékek 2017. január 1-jétől 5% adómérték alá tartozik: A 0105 VTSZ alá tartozó frissen, hűtve vagy fagyasztva (VTSZ 0207) A baromfik közül a 0105 vtsz. alá tartoznak:  házityúk,  kacsa,  liba,  pulyka,  gyöngytyúk

27-ről 5% adómérték alá átsorolt termékek 2017. január 1-jétől 5% adómérték alá tartozik: VTSZ 0407-ből Ide tartozik miden fajta madár tojása Az ide tartozó madártojások legfeljebb tisztítási és/vagy fertőtlenítési eljáráson mehetnek keresztül. Nem tartozik ide a hőkezelt, a főzött, a tartósított, a feltört tojás.

18-ról 5% adómérték alá átsorolt termékek 2017. január 1-jétől 5% adómérték alá tartozik: VTSZ 0401 10-ből VTSZ 0401 20-ból (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) Ide tartozik a legfeljebb 6% zsírtartalmú tej. A tej lehet pasztörizálva, csírátlanítva vagy másképpen tartósítva, homogenizálva vagy peptonizálva is. Az anyatej a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes, az UHT és ESL tej pedig a 18%-os adómérték alatt maradt.

27-ről 18% adómérték alá átsorolt szolgáltatások 2017. január 1-jétől 18% adómérték alá tartozik:

az csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlament és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás;

27-ről 18% adómérték alá átsorolt szolgáltatások 2017. január 1-jétől 18% adómérték alá tartozik:  az (SZJ 55.30.1-ből) Az SZJ 55.30.1 szerinti étkezőhelyi vendéglátás körébe tartozik különösen az éttermi, cukrászdai szolgáltatás Nem tartozik ide a munkahelyi és közétkeztetés

Cégautóadó A tartós bérletbe adott személygépkocsi esetében eddig a tartós bérletbe vevő volt a cégautóadó alanya.

A szabály nem csak a 2016. 12. 31-ét követően megkötendő, hanem a már 2017. előtt megkötött tartós bérleti szerződésekre is vonatkozik.

Társasági adó

Egykulcsos adó A társasági adó mértéke: az adóalap összegétől függetlenül 9%

A 2015. adóévben a 19%-os felső kulcsot alkalmazó adózók 2017. első félévi előlegét az adóhatóság hivatalból mérsékli. Az adóhatóság az előleg mérsékléséről a féléves időszak első hónapjának 15. napjáig határozatot hoz.

Egykulcsos adó A 2016-ról leadandó társasági adóbevallásban a 2017. adóév második félévében és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a felső kulcs alkalmazásától függetlenül minden adózó 9%-os adómértékkel állapítja meg

KKV-beruházási adóalap-csökkentő kedvezménye 2017. január 1-jétől megszűnik a kis- és középvállalkozások adóévi beruházási értéke alapján igénybe vehető adóalap-kedvezmény 30 millió forintban való korlátozása .

Munkaerő-mobilitási kedvezmények Az adózás előtti eredményt csökkenti: legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig  Az szja-törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,  Az szja-törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,  A munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,

Kapcsolt vállalkozás behajthatatlan tartozása Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat.

Részesedésszerzés korai fázisú vállalkozásban A befektető adózás előtti eredményét csökkenti: Az ilyenként nyilvántartásba vett korai fázisú (innovatív start-up) vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, 4 egyenlő részletben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, Feltétel: a részesedés megszerzését megelőző 3 adóéven belül sem a korai fázisú vállalkozásban részesedést szerző adózó, sem a jogelődje vagy az adózó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrésztulajdonosa) a korai fázisú vállalkozásnak

Részesedésszerzés korai fázisú vállalkozásban Korai fázisú vállalkozás a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel az e kormányrendeletben foglaltaknak  a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,  a korai fázisú vállalkozás nem minősül a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének adóéveiben.

Civil szervezetek ingatlanhasznosítása Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület ingatlan-hasznosításhoz kapcsolódó korrekciókkal akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége. Ebben az esetben a társasági adóbevallást is be kell adni.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után 2017. január 1-jétől korlátozás nélkül veheti igénybe az adókedvezményt, megszűnik az adókedvezmény 6 millió forintos és 40 illetve 60%-os korlátja

Kisajátítás 2016.06.16-tól Az adózás előtti eredményt csökkenti: a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,

Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50%-ával csökkentheti a számított adót. Az adókedvezmény érvényesítése esetén a kedvezmény alapjául szolgáló ráfordítás teljes összege nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként az adóalapot növeli.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, melynek révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben. Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30%-ának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozás esetén 20%-ponttal, középvállalkozásoknak 10%-ponttal növelhető.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás vagy beruházásrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás vagy beruházásrész energiahatékonyság növekedésével jár.

Gyorsított értékcsökkenési leírás 2017. január 1-jétől 30%-os gyorsított értékcsökkenési leírás érvényesíthető: a szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítményhasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján történő bérbe, használatba adása esetén .

Sport és kultúra támogatásának adókedvezménye A látványcsapatportok, a filmalkotás és az előadóművészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye: az adókedvezmény a támogatás adóévét követő 6. naptári év helyett a 8. naptári év végéig érvényesíthető teljes összegben, ha a kiegészítő támogatás a támogatás juttatásának adóévében megfizetésre kerül a kedvezmény 80%-a érvényesíthető, ha a kiegészítő támogatás a támogatás adóévét követően, de a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kerül megfizetésre a kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító összeg új 9%-os adómértékkel számított összegének legalább 75%-a

Sport és kultúra támogatásának adókedvezménye 2017-től az egy kulcsosra változott adómérték miatt megszűnt a 19%-os felső kulcs utólagos alkalmazása miatti pótlólagos kiegészítő támogatás , Ilyen pótlólagos kiegészítő támogatást utoljára a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra kell nyújtani

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség Az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy ha

Adózás rendje

Megbízható adózó Megbízható adózónak kizárólag a tárgyévben pozitív adóteljesítményű adózó minősülhet. A tényleges gazdasági tevékenységet nem végző ún. alvó cégek nem minősülhetnek megbízható adózónak. 2017. január 1-jétől az automatikus fizetési könnyítés keretében a részletfizetés értékhatára 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik és eddig az értékhatárig fizetési halasztás is igénybe vehető. A visszaigényelt áfa 45 (Nyrt esetében 30) napon belül kiutalásra kerül (75 nap helyett)

Kockázatos adózó Kockázatos adózónak minősül az adózó akkor is, ha  Kényszertörlési eljárás alatt áll,  székhelye és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.  a tárgyévben és a megelőző 5 évben az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetnek a javára megállapított adókülönbözettel csökkentett összege vagy a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság meghaladja a tárgyévi adóteljesítménye 70%-át

Az adózó képviselete Az adóhatóság előtti eljárásban nem járhat el meghatalmazottként az eltiltás hatálya alatt az a magánszemély, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.

Székhelyszolgáltatás bejelentése Az adóhatósághoz be kell jelenteni székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,

Iskolaszövetkezet bejelentése Az iskolaszövetkezet köteles bejelenteni a NAV-hoz az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az állami adóhatósághoz

Élelmiszerértékesítő automata Be kell jelenteni a bekövetkezése napján az automata üzemeltetése szüneteltetésének megkezdését és befejezését is. Az automatát zárt rendszerben elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végző automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Az automata üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy, az adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végző felügyeleti szolgáltatóval.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett is az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első 10 bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer Új kötelezett: az aki/amely a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben EKÁER bejelentést nem tett, és ebben az időszakban áfa-bevallást nem nyújtott be - ideértve az alanyi adómentes adóalanyt is, vagy áfa-bevallás helyett NY nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.

Az adó megfizetésére kötelezhető Ha az adótartozással hátralékos jogi személyben fennálló részesedését a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős tagja, a Zrt részvényese átruházta, akkor a tag, a részvényes az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig.

Az adó megfizetésére kötelezhető Az adó megfizetésére a tag (részvényes) akkor kötelezhető, ha a részesedésének átruházásakor  a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és  a jogi személy - késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított - adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja, feltéve, hogy a tag (részvényes) az említett körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság  támogató eljárást indít, vagy  az adózót ellenőrzésre kiválasztja,  bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja a NAV nyomozó hatóságát.

Támogató eljárás Az adóhatóság a támogató eljárás keretében az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

Támogató eljárás A támogató eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az orvoslásuk érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

Teljességi nyilatkozat A magánszemély bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül az adóhatóság felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg részére. Az adózó a nyilatkozattételt - akár egészben, akár részben - megtagadhatja. Ha az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, az adóhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.

Elévülés Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Az adó megállapításához való jog változatlanul annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

HIPA bevallás NAV-on keresztül 2017-től (már a 2016-ról leadandó bevallás is) A 16HIPA illetve majd a17HIPA jelű elektronikus iparűzési adó bevallás az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) a NAV-on keresztül is eljuttatható az illetékes önkormányzati adóhatóság részére. A NAV a HIPA bevallást – befogadó nyugta kiadása mellett – késedelem és tartalmi vizsgálat nélkül, elektronikusan továbbítja az adóalany által megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság(ok)nak.

Egyéni vállalkozó szüneteltetése Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét 5

.

megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a szünetelés kezdőnapját követő 5 év elteltét követő napon, ha az egyéni vállalkozó eddig az időpontig nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését

Köszönöm a figyelmet