TÁJOLÓ 2014
2015
2016
Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2016. IV. negyedév
1
2014
2015
2
2016
TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2016. IV. negyedév
3
TA R TA L O M
4
1. Gazdasági növekedés
9
2. A konjunktúramutatók alakulása
12
3. Államadósság, költségvetés
14
4. Infláció
15
5. Külföldi közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) 6. Versenyképesség
16 17
7. Külkereskedelem
18
8. Foglalkoztatottság
21
9. Munkanélküliség
22
10. Keresetek
24
11. Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér 25 12. Oktatás, képzettség
5
27
2014
2015
6
2016
Ö s s z e f o g lal ó
• 2017-ben jelentősen gyorsul a magyar gazdasági növekedés üteme. • A fogyasztói bizalmi index tavaly decemberben tízéves csúcsra emelkedett. • 2017 végére 73% alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság értéke. • Idén érdemben emelkedik a pénzromlás üteme 2016-hoz képest. • A 2016-os visszaesés után idén ismét emelkedhet a globális külföldi közvetlen működőtőke-befektetések értéke. • A Világbank Doing Business 2017 című kiadványában Magyarország egy helyet javított az előző évi rangsorhoz képest. • 2016 első tíz hónapjában a magyar kivitel értéke 77,4 milliárd euróra nőtt, míg az import 68,86 milliárd euróra emelkedett. • 2016. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 414 ezer fő volt, ami 3,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. • 2016. szeptember–novemberben, 2015 azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,5%-ra mérséklődött. • 2016. január–októberben a bruttó átlagkeresetek 6,0%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. • 2017. január 1-től 22%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó, 127 500 forintra nőtt a minimálbér és 161 000 forintra a garantált bérminimum.
7
2014
2015
8
2016
1
gAzDAságI nÖVeKeDés
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon, 2016 harmadik negyedévében 2,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának volumenét. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 2015 azonos negyedévéhez képest 1,6%kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,3%-kal nőtt.1 Termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 0,8%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógépgyártás, valamint az elektronikai és optikai termékek gyártásának növekedése emelhető ki. Az építőipar teljesítménye a harmadik negyedévben 12%-kal csökkent. Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke 21%-kal növekedett, amit a kedvező betakarítási adatok is tükröztek. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6%-kal nőtt, a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1%-kal emelkedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az infokommunikációs nemzetgazdasági ágazat hozzáadott értéke 1,8%-kal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,8%-kal emelkedett, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység bővülése jelentős. A bruttó hazai termék 2016. harmadik negyedévi, 2,2%-os növekedéséhez a szolgáltatások 1,3, az ipar 0,2, a mezőgazdaság 1,0 százalékponttal járultak hozzá. Ezzel szemben az építőipar 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. A M AgyA r g d P n öv e k e d é s e (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva) 3,7 2,9
3,2 2,6
2,5
2,0
1,1
I.
II.
III.
2015
IV.
I.
II.
Forrás: KSH2, megjegyzés: naptári hatás kiszűrésével
III.
2016
1 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/gdp1609 2 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html
9
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,8%-kal nőtt 2015 azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás elemei közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5%-kal bővült. Ennek hátterében a személyi jövedelemadó csökkenése, a rendelkezésre álló jövedelmek növekedése és az alacsony inflációs környezet állt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8%-kal visszaesett, ezt továbbra is döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések korábbinál alacsonyabb szintje magyarázza, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben. A fogyasztás a következő időszakban is növekedhet, a minimálbér emelkedésének, a betöltetlen álláshelyek csökkenésének, valamint a mérséklődő járulékterheknek köszönhetően.3 A bruttó hazai termék 2016. harmadik negyedévi 2,2%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,0, a bruttó felhalmozás pedig 0,4 százalékponttal járult hozzá, ezzel szemben a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint 2016-ban a magyar GDP 2,1%-kal növekedhet. A háztartások fogyasztásának további növekedését elősegíti az erősödő fogyasztói bizalom, a növekvő lakossági hitelezés és a javuló munkaerő-piaci körülmények. Ennek eredményeképp a magánszektor fogyasztása maradhat a gazdasági növekedés fő hajtóereje. A beruházások fokozatosan állhatnak talpra 2017-ben és 2018-ban, ami mögött az uniós pénzek gyorsuló lehívása, a belső fogyasztás további élénkülése, a háztartások beruházásainak növekedése és számos nagy autóipari beruházás állhat majd. Ezeknek köszönhetően a beszállítói hálózat is fejlődésnek indul, a kkv-szektor beruházásait pedig a kedvező kamatkörnyezet támogathatja. Termelési oldalon a piaci szolgáltatások dinamikus növekedése és a mezőgazdaság számára kedvező év is támogathatja a gazdaság bővülését. 2017-től 9%-ra csökken a társasági adókulcs, ami pozitív hatással lehet a vállalkozások beruházási döntéseire. Fontos megemlíteni, hogy a 2016. év során mind a három nagy hitelminősítő (Fitch, Standard & Poor’s, Moody’s) a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. decemberi kitekintőjében4 4,1%-os gazdasági növekedést vár 2017-ben, míg az MNB 3,6%-os bővülést prognosztizál.5
A visegrádi országok GDP növekedésére vonatkozó előrejelzések (%)
IMF OECD
Európai Bizottság
2016
2017
2016
2017
2016 2017
Magyarország
2,0
2,5
1,7
2,5
2,1
2,6
Csehország
2,5
2,7
2,4
2,5
2,2
2,6
Lengyelország
3,1
3,4
2,6
3,2
3,1
3,4
Szlovákia
3,4
3,3
3,6
3,4
3,4 3,2
Forrás: IMF,6 OECD,7 European Commission8
3 http://www.portfolio.hu/gazdasag/nagyot_lassult_a_magyar_gazdasag.240088.html 4 http://www.kormany.hu/download/6/7b/e0000/Makrogazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20el%C5%91rejelz%C3%A9s%20 2016%20december.pdf 5 http://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir.pdf
10
A gazdasági növekedés a közép- és kelet-európai országokban továbbra is élénk maradt, ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap őszi jelentésében kiemelte, hogy a bővülés fenntartásához vissza kell szorítani a feketegazdaságot, valamint javítani kell az adóbeszedés hatékonyságát. Szlovákiában az élénk ipari teljesítmény, Csehországban – hazánkhoz hasonlóan – a belső fogyasztás bővülése támogatta a gazdasági teljesítmény növekedését. Az IMF, az OECD és az Európai Bizottság mind a négy visegrádi országban legalább 2,5%-os gazdasági növekedést jósol a következő évre. Nemzetközi GDP-növekedési adatok (ELŐREJELZÉS, %)
IMF 2016 Világgazdaság 3,1 Egyesült Államok 1,6 Japán 0,5 Eurózóna 1,7 Németország 1,7 Kína 6,6 India 7,6
2017 3,4 2,2 0,6 1,5 1,4 6,2 7,6
OECD
2016 2,9 1,5 0,8 1,7 1,7 6,7 7,4
2017 3,3 2,3 1,0 1,6 1,7 6,4 7,6
Forrás: IMF,9 OECD,10
A világgazdaság bővülési ütemét 2016 első felében erőteljesen befolyásolták a kínai gazdaság esetleges jelentős lassulása körüli aggodalmak, az alacsony olaj- és nyersanyagárak kedvezőtlen hatása az exportáló országokra nézve, valamint, részben az USA kamatemelési ciklusának megkezdése miatt, a feltörekvő országok számára is szigorúbbá váló finanszírozási feltételek. Az Európai Unió növekedését a belső kereslet támogatta, míg a beruházások hozzájárulása csekély mértékű maradt.11 Az Egyesült Államok növekedését a bővülő export és a készletfelhalmozás növekedése magyarázta, ami ellensúlyozni tudta a háztartási fogyasztás csökkenését. Kínában a kiskereskedelmi forgalom továbbra is erős növekedést mutat, az ipar bővülése azonban visszafogott maradt. A jelentős mértékű állami kiadások és a dinamikus hitelezési folyamatok egyaránt támogatták a gazdaság érdemi növekedését. 2016 decemberében a Fed és az EKB eltérő irányultságú monetáris politikai döntést hozott. A Fed a 25 bázispontos kamatemeléssel 2015 decembere óta először szigorított a monetáris kondíciókon, míg az EKB eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött, így a laza euróövezeti monetáris politika hosszabb ideig fennmarad. A jegybanki lépéssel összhangban a dollár november elejétől felértékelődött a főbb devizákkal szemben.12 A Nemzetközi Valutaalap és az OECD is az amerikai gazdasági dinamika gyorsulását várja 2017-ben. A jövő évi világgazdasági bővülést erőteljesen befolyásolni fogja az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének pontos menetrendje, valamint a Trump-adminisztráció által folytatott gazdaságpolitika. Az IMF 3,4%-os, míg az OECD 3,3%-os növekedést vár a világgazdaságban 2017-ben. 6 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2016/02/pdf/text.pdf 7 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/economics/oecd-economic-outlook-volume-2016-issue-2_eco_outlook-v2016-2-en#.WFoyPVM rKUk#page268 8 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/pdf/ip038_en.pdf 9 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2016/02/pdf/text.pdf 10 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/economics/oecd-economic-outlook-volume-2016-issue-2_eco_outlook-v2016-2-en#.WFoyPVM rKUk#page268 11 http://www.kormany.hu/download/6/7b/e0000/Makrogazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20el%C5%91rejelz%C3%A9s%20 2016%20december.pdf 12 https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir.pdf
11
2
A ko n j u n kt ú ramutat ó k alakul á s a
A novemberi emelkedés után, decemberben tovább javult a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti szférán belül a stagnáló szolgáltatási várakozások kivételével minden ágazatban nőtt az optimizmus az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index emelkedése november után, az év utolsó hónapjában is folytatódott, de nyári csúcsát még nem érte el. A kereskedelmi bizalmi index érezhetően nőtt, amit a készletek és a rendelésállomány megítélésének javulása okozott, míg az eladási pozíció megítélése némileg romlott. 2016 decemberében az építőipar kivételével a foglalkoztatási tervek minden ágazatban erősödtek, egyúttal csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék minden ágazatban erősebb lett, elsősorban a kereskedelemben és az építőiparban, valamint folytatódott a magyar gazdaság helyzetének egyre kedvezőbb megítélése is.
A GKI - E r st e ko n j u n k t ú r a i n d e x e i n e k ala k u lá s a
I.
II.
III. IV.
V.
-16,5
-0,9 3,7 -14,1
1,7
-4,5 -20,3
1,2
-3,6 -18,5
-3,9 -18,6
-16,1
1,0 -2,2 2,8
5,6 2,3
1,7 0,0 -3,7
-19,2
2,2
-3,2 -18,9
-3,9 -21,1
-23,8
-2,8
4,6
4,6
7,2 1
-1,8 -20,2
-19,2
-19,6
-19,6
-22,7 -28,3
-27,0
-22,6
-26,0
-25 -30
-25,0
-23,8
-22,4
-15 -20
-25,8
-10
-16,6
-1,7
-1,5
4,7
4,6
5,8 -0,8
5,2
-1,8
-2,1
5,1
5,0 -3,1
-3,2
3,7
4,9
4,2
-2,9
-3,1
-5
-3,6
3,5
4,4
-3,2
-2,9
5 0
7,5
15 10
VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
2015
I.
II.
III. IV.
Fogyasztói bizalmi index GKI konjunktúraindex Üzleti bizalmi index
Forrás: GKI13
13 http://www.gki.hu/wp-content/uploads/2016/12/GKI_konj_1612.pdf
12
V.
VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
2016
A GKI fogyasztói bizalmi indexe decemberben tovább nőtt, utoljára 2006 tavaszán volt ennél magasabban. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőbbnek, várható megtakarítási képességét ellenben a novemberinél pesszimistábban látta.
2014
2015
13
2016
3
Államad ó s s á g , költ s é g v e t é s
2016-ban az államháztartás központi alrendszerének halmozott pénzforgalmi hiánya az előzetes adatok szerint 848,3 milliárd forint volt, ami 389 milliárd forinttal alacsonyabb a 2015. évinél. A központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet. A 2016-os év pozitív költségvetési folyamatai a kedvező gazdasági folyamatokat és a gazdaság kifehérítését célzó kormányzati intézkedéseket tükrözik, az ezekből adódó magasabb adóbevételek, továbbá az uniós források ciklikussága eredményezik a stabil költségvetési helyzetet. 2015-höz képest tavaly 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe.14 A pozitív költségvetési alapfolyamatokra reagálva a kormány, decemberi döntései alapján, pótlólagos forrásokat biztosított egyes gazdasági szereplőknek, így a tavalyi év utolsó hónapjában a központi alrendszer hiánya 907,6 milliárd forintot tett ki.15 Ennek következtében a 2016-os költségvetési hiány az uniós módszertan szerint a GDP 2,1-2,3%-a között alakulhatott. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2016. december végi előrejelzése értelmében 2017 és 2020 között a költségvetés hiánya továbbra is tartósan 3% alatt lesz. A fiskális politika egyúttal nagyobb mértékben támogatja az aggregált keresletet, mivel a bérek emelkedése, valamint a társasági adó és a munkáltatói terhek csökkenése növelik a háztartások jövedelmét, illetve a vállalatok profitabilitását.16 Az MNB előrejelzése alapján a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 2016-ban 1,5–2,0% között alakulhatott, 2017-ben 1,8–2,2% lesz, 2018-ban pedig a technikai kivetítés szerint 2,02,2%-os deficit várható. A jegybank várakozásai szerint a GDP-arányos bruttó államadósság csökkenő trendje folytatódik, így 2016 végére 73,5-74,0% közé csökkenhetett, majd 2017-ben 73% alá, 2018-ra pedig 72% alá mérséklődik az adósságráta.17
Az államháztartási egyenleg alakulására vonatkozó előrejelzések
2016
2017
2018
Nemzetgazdasági Minisztérium -(2,1%-2,3%)
-2,4%
-1,8%
Magyar Nemzeti Bank
-(1,8%-2,2%)
-(2,0%-2,2%)
-(1,5%-2,0%)
Forrás: MNB,18 NGM19 14 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/bevalt-a-gazdasagpolitika-stabilan-zarta-az-evet-az-allamhaztartas 15 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/bevalt-a-gazdasagpolitika-stabilan-zarta-az-evet-az-allamhaztartas 16 http://www.kormany.hu/download/6/7b/e0000/Makrogazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20el%C5%91rejelz%C3%A9s%20 2016%20december.pdf 17 http://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir.pdf 18 http://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir.pdf 19 http://www.kormany.hu/download/6/7b/e0000/Makrogazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20el%C5%91rejelz%C3%A9s%20 2016%20december.pdf
14
4
I n f l á ci ó
2016 novemberében – a KSH adatai alapján – a fogyasztói árak átlagosan 1,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára összességében átlagosan 0,7%kal emelkedett 2015 novemberéhez viszonyítva; a cukor ára 16,3%-kal nőtt, ezzel szemben a sertéshús ára 8,2%-kal, míg a tojásé 3,5%-kal csökkent. Az elmúlt egy évben a szeszes italok és a dohányáruk ára átlagosan 2,1%-kal, a szolgáltatások ára 1,8%-kal drágult, míg a ruházati cikkekért 0,6%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára változatlan maradt, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig átlagosan 0,8%-kal csökkent. 2016 novemberében az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek.20 Az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2016 novemberében az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt 0,6% volt. A legmagasabb inflációt Belgiumban regisztrálták, ahol a pénzromlás üteme 1,7% volt, míg a legalacsonyabb inflációs rátával Bulgária és Ciprus rendelkezett, ahol 0,8%-kal csökkentek az árak. A régiós országok inflációs rátája összességében továbbra is alacsony, Magyarország mellett Csehországban (1,6%) és Szlovéniában (0,7%) volt az uniós átlag felett a pénzromlás üteme. Lengyelország, Románia és Szlovákia nulla körüli rátával bír, utóbbi kettő esetében minimális deflációt regisztrált az Eurostat.21 A h a r mo n i z ált fo gya s z tó i á r i n d e x a köz é p - k e l e t- e u rópa i o r s z ág o k ba n é s a z E u rópa i U n i óba n (2016. n ov e mb e r) Ország Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország
HICP 1,1 -0,8 1,6 0,2
Románia
-0,2
Szlovákia
-0,2
Szlovénia
0,7
Európai Unió
0,6
Forrás: Eurostat
Az MNB 2016. decemberi inflációs jelentése a 2016-os évre 0,4%-os inflációs rátát vár, míg 2017-re 2,4%-ot jelez előre; a hazai pénzromlás üteme csak 2018 első felében kerülhet a jegybank középtávú inflációs céljának (3%) közelébe. AZ MNB előrejelzése alapján a következő negyedévekben a maginflációs kosáron kívüli termékkör (főként járműüzemanyag és piaci energia), míg 2017 közepétől a maginfláció emelkedése generálja majd a fogyasztói árindex gyorsulását. A magyar gazdaságot középtávon is mérsékelt külső inflációs környezet jellemzi majd, hiszen legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna inflációja érdemben az Európai Központi Bank középtávú célja (2%) alatt alakul. A jövedelmek növekedésének hatására bővülő lakossági fogyasztás miatt az indirekt adóktól szűrt maginfláció fokozatos emelkedését jelzi előre az MNB, amely 2016-ban 1,3%, míg az idei évben 2,3% lehet.22
20 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far1611.html 21 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7773874/2-16122016-BP-EN.pdf/537e4b39-6cf9-4866-9547-4853e58c4a78 22 https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2016-12-22-inflacios-jelentes-2016-december
15
5
K ü l f öldi kö z v e tl e n m ű köd ő t ő k e b e f e kt e t é s e k ( F D I )
Az OECD adatai szerint 2016 első félévében 2015 második félévéhez képest 5%-kal, 793 milliárd dollárra csökkent a globális FDI-áramlás értéke. 2016 első negyedévében még 513 milliárd dollárt ért el a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések értéke, ami a második negyedévre közel felére, 279 milliárd dollárra csökkent. A 2016. április-júniusi időszakban különösen az Európai Unióba áramló FDI értéke esett vissza. Ennek ellenére az OECD-országokba áramló befektetések értéke 14%-kal nőtt 2016 első félévében 2015 második félévéhez képest. Az emelkedés döntően az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba irányuló befektetések bővülésére vezethető vissza; 2016 első hat hónapjában mintegy háromszorosára emelkedett a két országban végrehajtott befektetések értéke a megelőző hat hónaphoz képest. A nem OECD-tag G20 országokban, 2016 első félévében, Oroszország kivételével minden esetben csökkenést jegyeztek fel, legnagyobb mértékben Dél-Afrikában (-45%), valamint Kínában (-37%) csökkentek a befektetések. Oroszországban alacsony bázisról, 3 milliárd dollárról megháromszorozódott a befektetések értéke, így 9 milliárd dollárt ért el.23 Az UNCTAD 2016 októberében publikált várakozásai szerint 2016 egészében a globális FDI-áramlás értéke 10-15%-kal, 1500-1590 milliárd euró közé csökkenhetett. A visszaesés a világgazdaság törékenységét, az aggregált kereslet gyengeségét, a nyersanyagexportőr országok lassú gazdasági növekedését, valamint az adóelkerülést szolgáló befektetések visszaszorítását szolgáló hatékony kormányzati intézkedéseket tükrözi. A geopolitikai kockázatok és a regionális feszültségek szintén óvatosságra késztetik a befektetőket. Kiemelendő továbbá, hogy két évig tartó emelkedés után az 5000 legnagyobb multinacionális vállalat profitja 2015 során a legalacsonyabb szintre süllyedt a 2008-2009-es pénzügyi válság óta.24 Az UNCTAD várakozásai szerint 2017-ben növekedhet a globális külföldi közvetlen működőtőke-befektetések értéke, így az várhatóan 1600-1720 milliárd dollár között alakulhat, majd 2018-ra 1730-1880 milliárd dollár közé emelkedhet. A nemzetközi szervezet felmérése alapján a befektetések szempontjából leginkább vonzó célországok az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Németország.25
23 http://www.oecd.org/daf/inv/investment-policy/FDI-in-Figures-October-2016.pdf 24 http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/webdiaeia2016d3_en.pdf 25 http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/webdiaeia2016d3_en.pdf
16
6
Versenyképesség
A Világbank 2016. október végén publikálta Doing Business 2017 című kiadványát. Magyarország a 190 ország számbavételével készült felmérés alapján a 41. helyen található, amely egy helyezéssel jobb, mint az előző rangsor 42. helyezése. Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Románia javított a helyezésén az előző évhez képest, míg Bulgária, Szlovákia és Szlovénia rontott.26 K e l e t- köz é p - e u rópa i o r s zág o k h e ly e z é s e a Do i n g B u s i n e s s r a n g s o ro k ba n Ország
Doing Business 2017 helyezés
Doing Business 2016 helyezés
Magyarország
41
42
Bulgária
39
38
Csehország
27
36
Lengyelország
24
25
Románia
36
37
Szlovákia
33
29
Szlovénia
30
29
Forrás: Világbank27
A Világbank 2017-re vonatkozó Doing Business rangsora tíz nagyobb csoportból tevődik össze: vállalkozás indítása, építési engedélyek beszerzése, villamosenergia-szolgáltatás bekötése, ingatlan (tulajdon) regisztrálása, hitel megszerzése, kisebbségi befektetők védelme, adózási környezet, nemzetközi kereskedelem, a fizetésképtelenség kezelése és a szerződések kikényszerítése. Magyarország a nemzetközi kereskedelem kapcsán (1. helyezés), a hitelezési feltételek (20. helyezés) és a szerződések kikényszerítése (8. helyezés) tekintetében is kimagaslóan teljesít a 190 ország között.
26 http://www.doingbusiness.org/~/media/WBG/DoingBusiness/Documents/Annual-Reports/English/DB17-Report.pdf 27 http://www.doingbusiness.org/~/media/GIAWB/Doing%20Business/Documents/Annual-Reports/English/DB16-Full-Report.pdf
17
7
K ü lk e r e s k e d e l e m
A teljes magyar áruexport 2015-ben 90,46 milliárd eurót ért el, amely 7,0%-os emelkedést jelent a 2014. évi 84,51 milliárd euróhoz képest. A magyar áruimport értéke, 4,6%-os bővülés után, 81,86 milliárd eurót tett ki a tavalyi évben. Az export erőteljesebb növekedése miatt Magyarország külkereskedelmi többlete 37,0%-kal, 8,6 milliárd euróra nőtt a 2014. évi 6,27 milliárd eurós magyar aktívumhoz képest. A 2016. január-októberi időszakban Magyarország külkereskedelmi áruforgalma 1,6%-kal bővült és 146,26 milliárd eurót ért el. Az idei év első tíz hónapjában a magyar kivitel 2,4%-kal, 77,4 milliárd euróra nőtt, míg a magyar import 0,7%-os emelkedés után, 68,86 milliárd eurót ért el a 2015-ös év azonos időszakához képest. A 2016. január-októberi időszakban Magyarország külkereskedelmi aktívuma 8,54 milliárd euró volt, ami 19,0%-os bővülést jelent az előző év azonos időszakában mért 7,18 milliárd eurós magyar többlethez képest. M agyarors zág kül ke r eske d e lme 2014-2016 között (m i lli á r d e u ró) 28
Áruforgalom
Külkereskedelmi
(EXPORT + IMPORT)
egyenleg
84,51
162,74
6,27
81,86
90,46
172,33
8,60
Változás 2015/2014 (%)
4,6%
7,0%
5,9%
37,0%
2015. I.-X.
68,40
75,58
143,99
7,18
2016. I.-X.
68,86
77,40
146,26
8,54
Változás 2016. I.-X./2015. I.-X. (%)
0,7%
2,4%
1,6%
19,0%
Időszak
Import
Export
2014
78,23
2015
Forrás: KSH
2016 első tíz hónapjában Magyarország külkereskedelmének közel négyötödét az Európai Unió országival bonyolította le. Az export esetében az áruk 79,8%-a ment uniós országokba, míg az import esetében ez az arány 78,3% volt. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország dominanciája továbbra is megmaradt; a teljes magyar export 27,9%-a Németországba irányult, míg az onnan érkező áruk a teljes magyar import 26,7%-át tették ki. Az export tekintetében Németországot Románia és Ausztria követi, 5,0%-os, illetve 4,8%-os részaránnyal, a kivitel volumene 3,88 milliárd, illetve 3,73 milliárd euró volt. Az import esetében Magyarország második legnagyobb partnere Ausztria, 6,4%-os részaránnyal, közel 4,44 milliárd eurós volumennel, míg a harmadik helyen Lengyelország található, 5,5%-os részesedéssel és 3,81 28 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis, legfrissebb publikált adatok: 2016. január-október.
18
milliárd eurós értékkel. Legnagyobb nem európai exportpartnerünk az Egyesült Államok, 3,3%-os részaránnyal és 2,55 milliárd eurós volumennel, míg a legnagyobb nem európai importrelációt Kína jelenti, 5,3%-os részesedéssel és 3,66 milliárd eurós értékkel. M agya ro r s z ág 1 0 l eg fo n to sabb i mpo rt- é s e x po rtpa rt n e r e a 2 01 6. ja n uá r- o k tób e r i i d ő s z a k ba n ( m i ll i ó e u ró)
Import ORSZÁG Németország
Export Érték
Rész-
ORSZÁG
arány
18 365,9
26,7%
Németország
Érték 21 623,9
Részarány 27,9%
Ausztria
4 439,2
6,4%
Románia
3 877,8
5,0%
Lengyelország
3 808,8
5,5%
Ausztria
3 729,6
4,8%
Kína
3 655,0
5,3%
Szlovákia
3 720,4
4,8%
Szlovákia
3 642,3
5,3%
Olaszország
3 707,7
4,8%
Franciaország
3 424,0
5,0%
Franciaország
3 698,3
4,8%
Olaszország
3 339,2
4,8%
Csehország
3 193,0
4,1%
Csehország
3 338,9
4,8%
Lengyelország
3 126,6
4,0%
Hollandia
3 319,4
4,8%
Egyesült Királyság
2 981,8
3,9%
Románia
2 120,3
3,1%
Egyesült Államok
2 551,2
3,3%
68 856,2
100,0%
77 400,9
100,0%
Teljes import
Teljes export
Forrás: KSH
Magyarország termékszintű29 külkereskedelmét jelentős mértékben a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek dominálják, a legfontosabb öt termék közül az export és import tekintetében is három-három ebbe az ágazatba sorolható. A legfontosabb magyar exporttermék az idei év első tíz hónapjában a személygépkocsi és más gépjármű volt, amelynek kivitele 8,5 milliárd eurót ért el és a teljes magyar áruexport 10,9%-át tette ki. A második helyen a gépjárművek alkatrészei és tartozékai található, míg a harmadik legfontosabb exportterméket a szikragyújtású, belsőégésű motorok képviselték. Előbbi volumene közel 4,6 milliárd euró volt 5,9%-os részaránnyal, míg utóbbié 2,7 milliárd euró 3,5%-os arány mellett. A 2016. januároktóberi időszakban hazánk legfontosabb importterméke a gépjárművek alkatrészei és tartozékai voltak, amelyek a teljes behozatal 6,0%-át adták, 4,15 milliárd eurós volumennel. Ezt követte a személygépkocsi és más gépjármű 2,1 milliárd eurós értékkel (3,1%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen a vezetékes és digitális távbeszélő készülékek álltak 2,0 milliárd eurós importvolumennel (2,9%-os részaránnyal). Érdemes kiemelni, hogy mind az export, mind az import esetében a negyedik legnagyobb termékcsoportot a gyógyszerek jelentették, a kivitelnél 2,5 milliárd eurós értékkel (3,2%-os részarány), a behozatalnál pedig 1,96 milliárd eurós volumennel (2,8%-os részesedéssel).
29 A KSH Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján.
19
A l eg fo n to sabb e x po rt- é s i mpo rtt e r m é k e k 2 01 6 e l s ő t í z h ó n apjába n ( m i ll i ó e u ró) Legfontosabb exporttermékek
Érték
Részarány
8 475,4
10,9%
8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz
4 553,7
5,9%
8407 Szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motor
2 722,5
3,5%
2 484,4
3,2%
2 199,6
2,8%
77 400,9
100,0%
Legfontosabb importtermékek
Érték
Részarány
8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz
4 146,4
6,0%
2 110,6
3,1%
2 016,7
2,9%
1 958,6
2,8%
1 793,4
2,6%
68 856,2
100,0%
8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek
3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8517 Vezetékes /vivőfrekvenciás és digitális/ távbeszélő és távíró készülék; videotelefon; mindezek alkatrésze Mindösszesen exporttermék
8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 8517 Vezetékes /vivőfrekvenciás és digitális/ távbeszélő és távíró készülék; videotelefon; mindezek alkatrésze 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8409 Kizárólag vagy elsősorban belsőégésű motorok alkatrészei Mindösszesen importtermék
Forrás: KSH
20
8
F O G L A L K O Z T A T O T T SÁG
2016. szeptember-novemberben a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 414 ezer fő volt, ami 142 ezer fővel (3,3%-kal) magasabb az előző év azonos időszakához képes.30 A foglalkoztatottak létszámának alakulása tekintetében 4076,0 ezer főt képviseltek a hazai elsődleges munkaerőpiac munkavállalói, 220,8 ezer főt a közfoglalkoztatottak, valamint 117,6 ezer főt a külföldi telephelyen dolgozók. A növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 152,6 ezer fővel járult hozzá. 2016. szeptember-novemberben a 15–64 éves – 6 millió 466,1 ezer fős népességet jelentő – korcsoportból 4 millió 364,1 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 67,5%-ra emelkedett.31 2016 harmadik negyedévében az ipari szektor legnagyobb foglalkoztatója, a feldolgozóipar 952,8 ezer főt, a szolgáltatások között kiemelkedő kereskedelem és gépjárműjavítás pedig 550,0 ezer főt foglalkoztatott. A feldolgozóiparban – a KSH lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint – összességében 48,0 ezer fős létszámnövekedés következett be az előző év azonos időszakához képest, ami főként a villamos berendezések gyártása 25,3%-os (13,1 ezer fős), a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 14,8%-os (11,1 ezer fős) és a járműgyártás ágazatokban bekövetkezett 8,2%-os (11,8 ezer fős) foglalkoztatás-bővülésnek köszönhető.32
30 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/fog1611 31 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/fog1611 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf034.html 32 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf005b.html
21
9
M u n kaNÉ L K Ü L I SÉG
A foglalkoztatottak létszámának növekedését a munkanélküliek számának további csökkenése kísérte. A KSH tájékoztatása szerint 2016. szeptember-novemberben a munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek száma 208 ezer fő volt, ami 76 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,5%-ra esett vissza.33 2016 harmadik negyedévében a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek száma, az előző munkahely nemzetgazdasági ága, illetve ágazata szerint, az ipari szektorban 29,6%-kal (19,3 ezer fővel), az építőiparban 32,2%-kal (6,9 ezer fővel) a szolgáltatási szektorban 15,1%-kal (20,7 ezer fővel) csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazatban munkatapasztalattal rendelkezők közül 8,6%-kal (0,7 ezer fővel) több munkanélkülit vettek számba.34 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2016. november végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,0%-kal (77 032 fővel), 273 507 főre csökkent az előző év november végihez képest. Az idei előző hónaphoz képest 4264 fővel (1,5 %-kal) csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma.35 Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint 2016 novemberében, az eurózónában átlagosan 9,8%, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 8,3%, Magyarországon pedig mindössze 4,6%36 volt a munkanélküliségi ráta. A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 12,0%os munkanélküliségi rátája is kedvezőbb a 18,8%-os európai átlagnál; míg az eurózónában 21,2%-os, Spanyolországban 44,4%-os, Görögországban 46,1%-os, Olaszországban 39,4%os ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat. Az EU-28 országok munkanélküliségi rátája és ifjúsági munkanélküliségi rátája (25 évesnél fiatalabbak) egyaránt 0,7%-kal csökkent 2016. november hónapban az előző év novemberihez képest.37
33 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/mun1611 34 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf048a.html 35 http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_havi_reszletes_adatok_2016 36 A Magyarországra vonatkozó legfrissebb adatok 2016. október, a Görögországra vonatkozók szeptember haviak 37 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics
22
M u n k a n é l k ü l i s ég i r áta (%), 2016. N OVE M B ER 0 Izland Japán Cseh Köztársaság Németország USA Magyarország** Málta Egyesült Királyság* Norvégia** Hollandia Románia Ausztria Lenygelország Luxemburg Dánia Svédország Bulgária Írország Észtország** Belgium Szlovénia Litvánia EU (28) Finnország Szlovákia Franciaország Lettország Portugália Horvátország Törökország* Olaszország Ciprus Spanyolország Görögország*
5
2,8 3,1 3,7 4,1 4,6 4,6 4,8 4,8 4,8 5,6 5,7 5,8 6,0 6,2 6,5 6,8 7,1 7,3 7,4 7,6 7,6 7,9 8,3 8,8 9,0 9,5 9,6 10,5 11,4 11,4 11,9 14,2 19,2 23,1
*:2016. szeptember ** 2016. október Forrás: Eurostat
23
10
15
20
25
10
Keresetek
2016. január-októberben a bruttó átlagkeresetek 6,0%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A növekedést a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, illetve a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is befolyásolta. A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében – 7,6% volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 258 300 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágazatban voltak a legmagasabbak (511 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (151 700 forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 171 800 forintot ért el. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 6,4%-kal, ezen belül a vállalkozásoknál 5,3%-kal nőttek a keresetek. 2016 első tíz hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 78 800 forintot ért el, ami 1,3%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest. 2016 első tíz hónapjában a nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 600 forintot ért el, amelyen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9%-ot tett ki.38
38 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1610.html
24
11
M u n ka e r ő t t e rh e l ő költ s é g e k , mi n im á lb é r
2017-ben a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016. évi 27%-os mértékről 22%-ra csökkent, míg 2018-ban 20%-ra mérséklődik. A jogszabályban leírt körben – így a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, a Karrier Híd Programban résztvevők, a megváltozott munkaképességű vállalkozók, a huszonöt év alatti és ötvenöt év fölötti munkavállalók, a tartósan álláskereső személyek, a gyermekgondozási ellátásban részesülő személyek, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozók, valamint kutatók esetében – adókedvezmény vehető igénybe. A havonta megállapításra kerülő kedvezmény az egyes bruttó munkabérek, de havonta legfeljebb 100 ezer forint/fő (kutatóknál tudományos fokozattól függően 200 ezer vagy 500 ezer forint/fő) alapján, a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértékével, illetve annak 50%-ával számított összeggel egyenlő.39 A munkavállaló által fizetendő járulékok nem változtak 2017-től; a nyugdíjjárulék továbbra is 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5%. Míg 2016-ban 5,7%-kal emelkedett a minimálbér kötelező legkisebb összege és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma,40 addig 2017. január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó minimálbér 15%-kal, 127 500 forintra (111 000 forintról), a legalább középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 25%-kal, 161 000 forintra (129 000 forintról) emelkedik.41 A munkáltatót a szociális hozzájárulási adó mellett szakképzési hozzájárulás is terheli, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a. A szakképzési hozzájárulás alapja, ami megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával a jogszabályban meghatározott feltételekkel és munkavállalói körben foglalkoztatottak munkabérének bruttó összegével, maximum 100 000 Ft/hó/fő erejéig csökkenthető (ilyenek pl. a pályakezdők, a tartósan állást keresők, a gyermekgondozási ellátásokban részesülők, a szabad vállalkozási zónában dolgozó új munkavállalók). A szakképzési hozzájárulás alapját (maximum 500 000 Ft/fő/hó erejéig) csökkentheti azon kutatók munkabérének bruttó összege is, akik után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.42
39 2016. évi CLXXXII. törvény 27.§ és 28.§ (MK 2016. évi 210.szám) és a 2011. évi CLVI. törvény 461§ (2), 462§ (3), 462/A§ (2), 462/B§ (2) és (3), 462/C§ (2), 462/D§ (2) és (3),462/E§ (2),462/F§ (1) és (2) bekezdés 40 454/2015. (XII.29.) Korm.r. 41 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 42 2011 évi CLV. törvény 4 § (1a) és (1b)
25
11
M u n ka e r ő t t e rh e l ő költ s é g e k , mi n im á lb é r
A szakképzési hozzájárulás az államilag támogatott létszám erejéig, duális felsőfokú képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel, hallgatói munkaszerződés alapján, illetve a szakképző iskolákkal történő együttműködési megállapodással, vagy a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján is teljesíthető. A szakképzési hozzájárulást a törvényben meghatározott gyakorlati képzéssel teljesítő munkáltató – a mindenkori központi költségvetésben meghatározott alapnormatíva alapján – a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti bruttó kötelezettségének mértékét.43 A központi költségvetésben meghatározott alapnormatíva a 2017. évben 453 000 Ft/fő/év. A duális felsőoktatásban részt vevő vállalkozások éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket 2017-ben jelentősen csökkenthetik. A csökkentő tételt az egy napra megállapított normatíva és a vállalatnál töltött gyakorlati napok számának szorzata adja. 2016-ban a felsőoktatási képzésben gyakorlatigényes alapképzési szak szervezésével részt vevő vállalatok esetében a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100zal történő elosztásával kellett kiszámítani, ugyanígy a duális képzésnél is. 2017. január 1-jétől duális képzési formában az egy hallgató után járó gyakorlati képzési normatíva napi összegét a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományi képzési területen az alapnormatíva (453 000 Ft) összegének 75-tel, míg a műszaki, informatika, agrár és természettudományi képzési területen az alapnormatíva összegének 56-tal történő elosztásával kell kiszámítani, így az egy napra jutó normatíva (4530 Ft/nap/fő helyett) 6040 Ft/nap/fő, illetve 8089 Ft/nap/fő.44
43 2011. évi CLV. törvény- a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (5. § és 8.§ (1) bek. b pont) és 280/2011 (XII.20.) Korm. rendelet 44 340/2016 (XI. 17.) Korm. rendelet a 280/2011 (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról és 280/2011 (XII. 20.) Korm. rendelet 6.§ http://www.dualisdiploma.hu/news/article/novekszik-a-dualis-kepzesben-reszt-vevo-partnerszervezetek-kepzesi-tamogatasa
26
12
O ktat á s , k é p z e tt s é g
2017. február hónap 1. napjától az államilag elismert 66 felsőoktatási intézmény közül 29 egyetem, 7 alkalmazott tudományok egyeteme és 30 főiskola besorolású; ezeket a felsőoktatási intézményeket a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 1. melléklete sorolja fel. A jogszabály szerint az egyetem legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon, míg az alkalmazott tudományok egyeteme legalább négy alapképzési és két mesterképzési szakon jogosult képzésre. Amennyiben az utóbbi engedélye műszaki, informatika, agrár, természettudományok, gazdaságtudományok képzési területekre, illetve szociális munka szakokra is kiterjed, akkor legalább két szakon duális képzést is folytat.45 Magyarországon egyre elterjedtebb a duális képzés a felsőoktatásban. A duális képzést biztosító magyar felsőoktatási intézmények, valamint a partnervállalatok köre a képzési konstrukció 2012-es indulása óta folyamatosan bővül. A 2016/2017-es tanévre 24 felsőoktatási intézmény 41 alapképzési és 11 mesterképzési szakán, összesen 593 partnerszervezetnél lehetett duális képzésre jelentkezni.46 Magyarország területén 2016. december 1. napján 29 engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény végezhet oktatási tevékenységet.47 Készítette: HIPA Elemzési Osztály Budapest, 2017. január 9.
45 2011 évi CCIV. törvény 46 http://eduline.hu/felsooktatas/2016/12/5/dualis_kepzes_interju_WZAMME 47 http://www.kormany.hu/download/b/db/e0000/Kulfoldi_intezmenyek_Mo-on_20161201.pdf#!DocumentBrowse
27
2014
2015
28
2016
Impresszum Kiadja és terjeszti: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu Felelős kiadó: Ésik Róbert elnök Vezető szerkesztő: Király Béla osztályvezető Kommunikációs Osztály Vezető elemző: Dani Ákos osztályvezető Elemzési Osztály Kézirat lezárásának dátuma: Budapest, 2017. január 9. A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével. © Nemzeti Befektetési Ügynökség, 2017
29
Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu
30
