TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ SZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint‐csökkentő tározó területén ‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

„TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ‐ SZINT‐CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN ” KÖZTES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1.MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FORDULÓ A TÁJGAZDÁLKODÁST MEGALAPOZÓ VÍZI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE KEOP 7.2.1.3/10‐11 Tiszaadony, 2012.08.30.


TARTALOM 1. ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................................................. 4 2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA ......................................................................... 8 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET .................................................................................................................................... 12 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 12 3.1.1. Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek ....................................................... 12 3.1.2. A terület tájgazdálkodási és vízgazdálkodási sajátosságai, természeti környezete ................................. 15 3.2. GAZDASÁGI‐TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ............................................................................................ 21 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE .................................................................................... 23 4.1. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................ 23 4.1.1. Helyzetértékelés ........................................................................................................................................ 23 4.1.2. Fejlesztési igény ........................................................................................................................................ 25 4.2. CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................................................................ 33 4.2.1. Célterület lehatárolása ............................................................................................................................. 33 4.2.2. A célkitűzések meghatározása .................................................................................................................. 33 4.2.3. Eredményindikátorok ................................................................................................................................ 40 5. VÁLTOZATELEMZÉS ...................................................................................................................................... 42 5.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZAT(OK) MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN ......................................................................... 42 5.1.1. A már elvégzett változatelemzések bemutatása ...................................................................................... 42 5.1.2. Koncepcionális változatok összehasonlítása ............................................................................................. 44 5.1.3. Projektfejlesztési szakasz eredményei ...................................................................................................... 45 5.1.4. Részletes elemzésre alkalmas változatok ................................................................................................. 47 5.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE ........................................................................................................... 47 5.3. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA .................................................................................................................... 50 5.3.1. Műszaki leírás ........................................................................................................................................... 50 5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése ................................................................................................. 54 5.3.3. Egyéb releváns szempontok ...................................................................................................................... 57 5.4. „A” VÁLTOZAT (GRAVITÁCIÓS VÍZPÓTLÁS) ........................................................................................................ 58 5.4.1. Műszaki leírás ........................................................................................................................................... 58 5.4.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése ................................................................................................. 59 5.4.3. Egyéb releváns szempontok ...................................................................................................................... 64 5.5. „B” VÁLTOZAT ........................................................................................................................................... 64 5.5.1. Műszaki leírás ........................................................................................................................................... 64 5.5.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése ................................................................................................. 66 5.5.3. Egyéb releváns szempontok ...................................................................................................................... 71 5.6. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA .................................................................. 72 6. A KIVÁLASZTOTT KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZAT ISMERTETÉSE ........................................................................ 75 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS .................................................................................................................... 75 6.1.1. Műszaki leírás ........................................................................................................................................... 75

2


6.1.2. Projektköltségek indoklása ....................................................................................................................... 83 6.1.3. Output indikátorok ................................................................................................................................... 86 6.1.4. Externális hatások ..................................................................................................................................... 87 6.2. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS ........................................................................................... 88 6.2.1. A beruházás tulajdonjogi kérdései ............................................................................................................ 88 6.2.2. Működtetés, üzemeltetés ......................................................................................................................... 88 6.2.3. A projekt környezeti fenntarthatósága ..................................................................................................... 89 6.2.4. Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások .................................................................................................. 91 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG‐HASZON ELEMZÉSE .............................. 94 7.1. A KÖLTSÉG‐HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI ..................................................................................... 94 7.2. PÉNZÜGYI ELEMZÉS ..................................................................................................................................... 95 7.2.1. Projekt nélküli eset .................................................................................................................................... 95 7.2.2. Pénzügyi költségek becslése (a kiválasztott változathoz) ......................................................................... 96 7.2.3. Pénzügyi bevételek becslése ................................................................................................................... 100 7.2.4. A projekt pénzügyi teljesítménymutató .................................................................................................. 100 7.2.5. A megítélhető támogatási összeg meghatározása ................................................................................. 100 7.2.6. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata .............................................................................. 101 7.2.7. Érzékenységvizsgálat .............................................................................................................................. 102 7.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG‐HASZON ELEMZÉS .................................................................................................... 102 8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA ....................................................................................... 103 8.1. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA ............................................................................................................. 103 8.1.1. A projektmenedzsment szervezeti felépítése .......................................................................................... 103 8.1.2. A projektmenedzsment működése .......................................................................................................... 107 8.2. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV .......................................................................................................... 108 8.2.1. Ingatlanszerzés tulajdonjog .................................................................................................................... 108 8.2.2. Egyéb feladatok ...................................................................................................................................... 108 8.2.3. Kommunikációs terv ............................................................................................................................... 108 8.3. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA ..................................................................................................................... 110 8.4. KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI TERV ................................................................................................................. 122 8.5. ÜTEMTERVEK .......................................................................................................................................... 124 8.5.1. Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv ..................................................................... 124 8.5.2. Kifizetési ütemterv .................................................................................................................................. 126 9. RÖVIDÍTÉSEK .............................................................................................................................................. 127 10. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI .................................................................................................................... 128

3


1. ÖSSZEFOGLALÓ

A projektgazda főbb adatai 1.1. táblázat A projekt címe Projektgazda neve Projektgazda székhelye A projekt megvalósításának helyszíne, kapcsolódó VTT tervezési helyszínhez illeszkedése Érintett terület nagysága (ha)/ vízborítással (tartós – időszakos) érintett terület nagysága (ha)

Tájgazdálkodás infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint‐csökkentő tározó területén Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 4800 Vásárosnamény, Tamási Á.u.1. Aranyosapáti, Jánd, Csaroda, Márokpapi, Tarpa, Hetefejércse, Gulács, Tákos, Beregsurány, Vásárosnamény‐Gergelyiugornya, Vámosatya, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Barabás, Gelénes 36 100/865

Érintett gazdák száma/beleegyező nyilatkozatok száma (db)

Előkészítő fázisban 19, jelenleg folyamatban

Beruházással érintett terület (ha),

36 100 ha

Épülő csatornahálózat hossza (km);

~3,15

műtárgyak száma (db), kiépülő tározókapacitási lehetőség (m3) A projekt tervezett költsége (Ft) A megvalósult projekt becsült üzemeltetési költsége szivattyúzás függvényében (Ft/év) A projektgazda jogosultsága az ÁFA visszaigénylésére

24 ~7 millió 956 955 389 21 000 000‐34 000 000 ÁFA‐ról szóló 2007.évi CXXVII.tv. 85.§ és 86.§‐ra tekintettel nincs

A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km2‐es területére terjed ki, úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A probléma és annak okai az alábbiak: - A vízrendszer létesítményei elsősorban a vizek elvezetésére alkalmasak a vízkészlet‐ gazdálkodásra nem. - A jelenlegi mezőgazdálkodás nem kellően veszi figyelembe a beregi vízviszonyokat, ezért nagy a kárérzékenysége. - A természeti értékek megőrzése a tájgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a Beregben, de a vízi infrastruktúra ezt nem támogatja. - Az EU és hazai szakpolitikai irányok, elvárások igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. A tájgazdálkodás‐fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztési projekt célkitűzéseinek meghatározásakor a terület sajátosságain illetve a mezőgazdálkodás jelen állapota mellett abból indulunk ki, hogy a jelen projekttel párhuzamosan megvalósul a Beregi

4


komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési projekt (mely mint fentebb felsorolásra került), részben már maga is támogatja a tájhasználatváltást. Ebben a projektben tovább fejlesztjük, bővítjük a vízgazdálkodási rendszer vízi infrastruktúráját. A változatelemzés keretében összesen három változat bemutatására és összehasonlító elemzésére kerül sor: - „0” változat: Jelen projekt elmaradásának változata. - „A” változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. - „B” változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül megoldásra. A végső változatok elemzését többszempontú elemzéssel végeztük. A változatokat műszaki, természetvédelmi, társadalmi és közgazdasági szempontok szerint értékeltük. A gazdasági szempontok egyik elemeként elvégeztük a költséghatékonysági elemzést is. Az alternatívák beruházási és üzemelési költségeit és a költséghatékonysági elemzés eredményeit az 1.2 táblázat tartalmazza. 1.2 táblázat A változatelemzés eredményei 1. Beruházási költség jelenértéke (eFt)

„A” változat

„B” változat

391 938

520 599

9 896

60 285

0

0

401 834

580 884

5. Lehetséges vízvisszatartási terület, ha

557

865

6. Költséghatékonysági mutató (5/6) ha/MFt

1,39

1,49

2. Működési költség jelenértéke (eFt) 3. Maradványérték jelenértéke (eFt) 4. Összes költség jelenértéke (1+2+3), eFt

A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatta, hogy minden felvetett kritérium alapján a „B” változat tekinthető a megfelelő megoldásnak (összpontszáma 90, szemben az „A” változat 66, és a „0” változat 55 pontjával). Igaz ennek nagyobb a beruházási és működési költségigénye is, de a költséghatékonysági mutató szerint a „B” változat egységnyi összköltséggel nagyobb lehetséges vízvisszatartási területet biztosít. A projekt társadalmi hasznosságát az alternatívaelemzés igazolja. A kiválasztott „B” változat műszaki tartalma: - Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakítása. Tiszai vízpótlás. - Összesen 24 db vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgy építése a beregi vízrendszer területén - Anyagnyerőhelyek vizes élőhelyekké alakítása - Társulati kezelésű csatornák rekonstrukciója

5


A pénzügyi elemzés eredményei: 1.3 táblázat A projekt beruházási költségei Megnevezés Területszerzés Társulati csatornák rekonstrukciója

Összes költség 16 800 000 215 814 360

Meglévő anyaggödör rendezése

19 833 600

Új csatorna építése a Tisza töltés és a Diáksánc csatorna között

22 333 460

Gelénesi vízpótló csatorna építése

9 235 020

Csaroda 0290 vízpótló csatorna építése

1 115 640

Tájgazdálkodási műtárgyak építése (24 db)

174 577 000

Szivattyúzási hely a Tisza 715,45 fkm szelvényében

68 178 000

Szivattyúzási hely a Tisza 706,94 fkm szelvényében

42 043 100

Építés összesen

553 130 180

Eszközbeszerzés

0

Kivitelezés összesen Régészet

553 130 180 12 000 000

Lőszermentesítés

2 400 000

Talajmunka

4 000 000

Kiviteli terv

51 000 000

Tervezői művezetés

6 000 000

Megvalósulási terv

11 000 000

Üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyvek, szabályzatok elkészítése

4 000 000

Művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja

7 200 000

Engedélyek hatósági díja

1 000 000

Egyéb építési jellegű költségek összesen

98 600 000

Projekt menedzsment költsége

11 000 000

Közbeszerzés (tanácsadó+eljárási díj) Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység

1 500 000 3 578 000

Mérnök felügyelet

22 000 000

Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások összesen

38 078 000

Beruházási költség összesen Tartalék

706 608 180 46 900 000

Beruházási költség mindösszesen

753 508 180

Nem visszaigényelhető ÁFA

203 447 209

Bruttó beruházási költség

956 955 389

A pénzügyi elemzés során a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk. A projekt megvalósulása esetén évi 17 MFt többletköltség várható az üzemeltetési és karbantartási költségekben, ezen felül 5 évente 5 MFt felújítási többletköltség. A többletköltségeket az állami

6


költségvetés keretében a Belügyminisztérium fogja biztosítani. Ezt ellensúlyozza a védekezési és helyreállítási költségek csökkenése, amely elsődlegesen az önkormányzatoknál fog jelentkezni. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a maximálisan kapható támogatás aránya 100%. A beruházási költségek csak elszámolható költségeket tartalmaznak. A beruházást terhelő ÁFA is elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. A projekt elszámolható költsége 956 MFt, amelynek 100 %‐a támogatás. 1.4. táblázat A megvalósítás tervezett üteme

Kezdete

Vége

Terület előkészítése, földgazdálkodási feladatok

2013.08.

2013.12.

Gazdálkodási tervek elkészítése

2014.06.

2014.12.

Vízgazdálkodási működési szabályzat elkészítése, egyeztetése, véglegesítése (horizontális, vertikális)

2014.06.

2014.12.

Tájékoztatás, nyilvánosság

2013.08.

2015.06.

Projektmenedzsment

2013.08.

2015.06.

Beruházás, építés

2014.06.

2015.03.

Sajátos technológiai műveletek: tájrendezés és az anyagnyerők, létesítmények tájba illesztése

2014.06.

2015.03.

A köztes MT és az EMT között alapvető különbség nincs, a projekt kedvezményezettje, célterülete, célkitűzései és a fejlesztési igény nem változott meg. Tekintettel arra a tényre, hogy az EMT készítésekor nem készültek részletes felmérések, míg a köztes MT készítésekor már pontosabb adatok álltak rendelkezésre, ezért a vízzel borított területek nagysága az EMT‐ben szereplő 1500 ha‐ról 865 ha‐ra módosult. (10. melléklet) A projektfejlesztés során figyelembe vettük a DEB támogatási döntésben hozott javaslatait, a Kedvezményezett által megfogalmazott elvárásokat, a FETIVIZIG és a HNPI szakembereinek észrevételeit, valamint a 2012. április 24‐én Tiszakerecsenyben és Csarodán megtartott tájékoztató fórumokon elhangzott önkormányzati, lakossági és gazdálkodói véleményeket, javaslatokat. Mindezek függvényében továbbra is a tiszai szivattyús vízpótlás alkalmazását látjuk a tájgazdálkodási infrastruktúra hathatós működtetése kulcsának. A költségcsökkentés érdekében módosítottunk a műszaki megoldáson. Tehát az EMT‐től eltérően jelen köztes Megvalósíthatósági Tanulmányban a kiválasztásra javasolt „B” változat ideiglenes szivattyúállásokkal biztosítja a tájgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges folyamatos vízmennyiséget.

7


2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA

A projektgazda Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat jogi formáját tekintve jogosult a pályázati konstrukció támogatására, a pályázati felhívás és útmutató előírásainak megfelel. A projektgazda legfontosabb adatait az alábbi mutatja be. 2.1. táblázat A projektgazda bemutatása A projektjavaslat benyújtójának (projektgazda) neve:

Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat

Jogi formája:

Vizitársulat‐ jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet

Címe:

4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 1.

A projektgazda hivatalos képviselője:

Lakatos József

Beosztása:

Intézőbizottság elnöke

Telefonszáma:

06 45 702 401

Faxszáma:

06 70 902 8700

E‐mail címe.

[email protected]

A Társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a vízitársulat olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közhasznú szervezetté minősíthető. A Társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet ‐ a 300/2011. (XII.XXII) Korm. rendeletben foglaltak alapján ‐ 2012. január 1‐én hatállyal a korábbi környezetvédelmi‐és vízügyi igazgatóság helyett a Belügyminiszter irányítása alatt a Felső‐Tisza‐vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el a szakmai felügyeletet. A projektgazda (Beregi Vízgazdálkodási Társulat néven) évtizedes tapasztalattal rendelkezik a térség vízrendezési, vízkár‐elhárítási, víz‐visszatartási és talajvédelmi feladatainak ellátásában, szervezésében. A Társulat tevékenysége a közfeladatok ellátása mellett kiterjed vízilétesítmények tervezésére és megvalósítására, a kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények működtetésére és fenntartására, hasznosítására, működését elősegítő egyéb gazdasági tevékenységek ellátására. A Társulat tevékenységi köre a hatályos TEAOR besorolások szerint az alábbiak: - 45.24 Vízilétesítmények építése - 01.41 Növénytermelési szolgáltatás - 07.20 Ingatlan bérbeadása és üzemeltetése hasznosítása - 71.32 Építőipari gép kölcsönzése - 74.20 Építészeti és mérnöki tevékenység, és ehhez kapcsolódó tanácsadás - 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a társulat működési területe a vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett környezetvédelmi és vízügy igazgatóság működési területére figyelemmel, elsősorban a legalább 100 000 ha nagyságú földrajzi terület, amelyen a társulat működik, vagy amely

8


területen a társulat legalább 500 km‐nyi közcélú vonalas létesítményt tart fent és üzemeltet. A Társulat érdekeltségi területét K‐en Lónyától‐Tarpáig az országhatár, D‐en A Tisza jobb parti töltése Vásárosnamény‐Tarpa között, Ny‐on a Tisza jobb parti töltése Lónyai országhatártól Vásárosnamény Aranyosapáti Gyüre, Nagyvarsány, Kisvarsány községek külterületének választóvonala határolja. Az érdekeltségi terület mérete 41 355 ha. A Társulat érdekeltségi területéhez tartozó települések: Vásárosnamény, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Mátyus, Lónya, Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Hetefejércse, Vámosatya, Tákos, Márokpapi, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre és Aranyosapáti. A társulat tisztségviselői és szervei A társulatot az elnök képviseli, további tisztségviselői az intézőbizottság elnöke és tagjai, valamint az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai. Az intézőbizottság elnöke egyben a Társulat elnöke is. Az elnök dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés és az intézőbizottság hatáskörébe. Ilyen feladatok többek közt: - A munkáltatói jogok gyakorlása - A társulati feladatok költségfedezetének biztosítása - A közfeladatok végrehajtásának irányítása - A társulati pénz‐ és hitelgazdálkodás valamint vagyongazdálkodás kezelése stb. A Társulat szerveit a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság alkotják. A közgyűlés a Társulat legfőbb szerve. A közgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. A közgyűlésen a 300 ha vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagok és az Önkormányzatok személyesen, vagy képviselőik útján vesznek részt. A 300 ha‐nál kisebb érdekeltségi területtel rendelkezőket a települési önkormányzatok vagy a maguk közül választott küldöttel képviseltetik magukat. A közgyűlést legalább évente egyszer megtartják, az összehívás az intézőbizottság feladata. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a jogosultak érdekeltségi egység arányában számított több, mint kétharmada jelen van, azok egyben az érdekeltségi területnek legalább az 51%‐át képviselik. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belül összehívott második közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számára és érdekképviseleti arányára tekintet nélkül határozóképes. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik többek között: - Alapszabály módosítása - A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének elhatározása - A tagok fizetési kötelezettségének megállapítása - SZMSZ elfogadása, módosítása - A társulat közfeladatainak ütemezése, stb. Az évi rendes közgyűlésen túl rendkívüli közgyűlés(ek) összehívására is sor kerülhet. Az intézőbizottság a bizottság elnökéből és 5 főből áll, akiket a közgyűlés választ meg, tagjai újraválaszthatók. Az intézőbizottság gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a társulat illetve a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Az intézőbizottság ügyrendjét maga határozza meg, a bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3‐a jelen van.

9


A Társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság, amely ügyrendjét maga állapítja meg. Az ellenőrző bizottság elnökét és 4 tagját a küldöttgyűlés választja meg 2/3‐os többséggel 5 évi időtartamra. Az ellenőrző bizottság feladata a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A Társulat tagjai A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A tagok az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre fizetik meg. A tagviszony megszűnik, ha - a tag meghal, - ha a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnik, - a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik, - a társulat jogutód nélkül megszűnik. A Társulat vagyona A Társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam hozzájárulásából illetve egyéb támogatásaiból, továbbá a vállalkozásból származó eredményből látja el közcélú feladatait. Az állami és helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok érdekeltségi hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül. A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. A társulat tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. 2011. január 1‐jétől a vízitársulatok érdekeltjeinek, tagjainak nem kötelező az érdekeltségi (társulati) hozzájárulás befizetése. A 2009. évi CXLIV. törvényt (a vízitársulatokról) a 2010. évi XC. törvény úgy módosította, hogy a kötelező társulati hozzájárulást megszüntette, de a társulat tagjainak lehetősége van a Társulat közfeladatainak ellátásának költségeihez hozzájárulni. A Társulat pénzügyi stabilitását több forrás biztosítja, amely a kiszámítható gazdálkodás alapja. A társult önkormányzatok hosszú távon gondolkodnak a Társulat működtetésében, 2012 évre 6.000.039 Forint összegű önkéntes tagi hozzájárulást biztosítanak. A társulat jól ki tudta használni tavaly is és az idén is az Országos Közmunkaprogram adta lehetőségeket. 385.000.000 Ft támogatás mellett szervezési költségekre 9.618.000 Ft támogatásban részesült. Az ez évi fenntartási keret elosztása még folyamatban van, ennek nagyságrendjéről még nincs információ. Az egyéb bevételekből (fenntartó gépek bérbe adása) nagyobb arányú tartalékképzés is lehetséges, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. A projektgazdának nagyobb pénzügyi tranzakciói nincsenek, folyamatban lévő vagyonjogi pere nincs. A projektgazda a tervezett projekttel kapcsolatban általános forgalmi adót nem igényelhet vissza. A projekt előkészítése és megvalósítása során alapvetően változatlanul működik tovább a Társulat. A működő vízgazdálkodási társulaton belül annak alegységeként létrehozandó tájgazdálkodási célú szervezeti egység, az amely a tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra üzemeltetését végezni fogja.

10


A projektmenedzsment szervezet működése A projekt megvalósításához kapcsolódóan a Kbt. előírásainak megfelelően a projektmenedzseri, műszaki, jogi és pénzügyi szakértői területekre ún. projekt menedzsment szervezetet (PIU) kerül kiválasztásra. A PIU feladata lesz a projekt megvalósításának zökkenőmentes levezénylése, koordinálása, a műszaki, pénzügyi, jogi feladatok elvégzése, valamint a kapcsolattartás a projekttel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végzőkkel. Ezek keretében feladatai közé tartozik a projektgazdával, valamint a projekt előkészítésére közbeszerzési eljáráson kiválasztott nyertes ajánlattevőkkel (szerződő felekkel) és a Közreműködő Szervezettel, Irányító Hatósággal való kapcsolattartás, a szükséges ellenőrzések, jelentések összeállítása, a pénzügyi feladatok, illetve a projekthez kapcsolódó dokumentációs feladatok ellátása. Együttműködés a végrehajtásban résztvevő más személyekkel és szervezetekkel, intézményekkel, különösképpen az érintett gazdálkodókkal, engedélyező hatóságokkal, pénzintézetekkel. Koordináció, kapcsolattartás a projektben résztvevő cégek, hatóságok, intézmények és szervezetek között az engedélyeztetés, a közbeszerzés, a tervezés, a projekt‐előkészítés végső elszámolása időszakában. A projektgazda képviselőjével való együttműködés a projekt végrehajtásával összefüggő napi operatív és stratégiai kérdésekben. Továbbá feladata még a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé, a szerződések előkészítése, a jogi kötelezettségek ellátása, a jogi konfliktusok kezelése. Az önálló projektmenedzsment szervezet munkájáról az Intéző Bizottság ülésein számol be, illetve az ülések közötti szünetekben a projektgazda képviselőjének tartozik legalább heti 1 alkalommal beszámolással. A napi munkavégzéshez szükséges döntéselőkészítési és – végrehajtási feladatokat a projektgazda képviselőjének irányításával látja el. Az igénybe vett szakértőket a projektgazda képviselőjének jóváhagyása alapján vonja be munkájába. Tehát a projekt előkészítését koordináló projektmenedzsment szervezetnek szoros kapcsolatot kell fenntartania a projektgazdával. A projekt előrehaladását a projektmenedzsment havonta ütemezett megbeszéléseken értékeli. Az ütemezett megbeszéléseken részt vesznek a projekt menedzsment szervezet tagjai, az adott értékelési időszakban érintett szakemberek, a tervezők, később a kivitelezők képviselői, valamint szükség esetén a közreműködő szervezet képviselője. Nagyobb részfeladatok, vagy váratlan esemény bekövetkezésekor soron kívüli munkaindító megbeszélésre, a részfeladatok befejezése után soron kívüli értékelő megbeszélésre kerül sor. A soron kívüli megbeszéléseken a projekt menedzsment szervezet tagjain kívül az érintett szervezetek képviselői/szakértők vesznek részt. Az ütemezett és soron kívüli megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetéséért a projektmenedzser a felelős. A rendszeres kapcsolattartáson felül igény szerint elektronikus úton (email, telefon, fax) kell biztosítani a kapcsolattartást a projekt előkészítésében részt vevők között. A projekt menedzsment szervezet megbízatása a projekt előkészítés időtartamára szól. A projekt megvalósítására a kivitelezés menedzselésére képes és alkalmas szervezet kerül kiválasztásra. A projektmenedzsment szervezet bemutatását részletesen a 8.1.1 és 8.1.2 fejezetek tartalmazzák. A projektmenedzsment szervezet szerződésében meghatározott formai keretek között és időbeli hatállyal fog beszámolni a projektgazdának tevékenysége előrehaladásáról, fogja a kapcsolatot tartani a projektgazdával.

11


3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET

3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km2‐es területére terjed ki, (1. melléklet) úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A projekt közvetlen és közvetett hatásterületének értelmezése a 4.2.1 pontban található. 3.1. táblázat A terület lehatárolása és vízgazdálkodási sajátossága településenkénti bontásban Helyrajzi szám1

Település

Kistérség

9 db hrsz

Gulács

Vásárosnaményi

Közvetett hatásterület

Tivadar

Vásárosnaményi

71 db hrsz

Jánd

Vásárosnaményi

14 db hrsz

Tákos

Vásárosnaményi

41 db hrsz

Csaroda

Vásárosnaményi

37 db hrsz

Márokpapi

Vásárosnaményi

22 db hrsz

Tarpa

Vásárosnaményi

Művelési ág (a különböző művelési ágú területek mérete, %‐ os aránya) Szántó 75% Erdő 5% Gyümölcsös 10% Gyep 10% Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% Szántó 30% Erdő 20% Gyep 40% Gyümölcsös 10% Szántó 40% Erdő 10% Gyümölcsös 15% Gyep 35% Szántó 35 % Erdő 35% Gyep 10% Gyümölcsös 20 % Szántó 45% Erdő 30% Gyümölcsös 15% Gyep 10% Szántó 35% Erdő 10% Gyep 40%

Vízgazdálkodási sajátosság (belvizes, aszályos, magas árvízkockázatú) Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos

1

A teljes tározó terület érintettsége esetében elég a tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről szóló rendeletet behivatkozni (ha bizonyos területek kimaradna, akkor azokat kivételként kérjük felsorolni a táblázat alatt). Ha kisebb terület pályázik illetve tározó területen kívüli érintettség van, akkor minden helyrajzi számot fel kell sorolni.

12


15 db hrsz

Hetefejércse

Vásárosnaményi

5 db hrsz

Beregsurány

Vásárosnaményi


Beregdaróc

Vásárosnaményi

40 db hrsz

Gelénes

Vásárosnaményi

9 db hrsz

Vámosatya

Vásárosnaményi

19 db hrsz

Barabás

Vásárosnaményi


Tiszaszalka

Vásárosnaményi

1 db hrsz

Tiszavid

Vásárosnaményi

10 db hrsz

Tiszaadony

Vásárosnaményi

20 db hrsz

Tiszakerecseny

Vásárosnaményi

13 db hrsz

Mátyus

Vásárosnaményi

477 db hrsz

Lónya

Vásárosnaményi

92 db

Vásárosnamény‐ Gergelyiugornya

Vásárosnaményi

Gyümölcsös 15% Szántó 25% Gyep 50% Erdő 15% Gyümölcsös 10% Szántó 35% Gyep 20% Erdő 30% Gyümölcsös 25% Szántó 40% Gyep 45% Gyümölcsös 15% Szántó 20% Gyep 35 % Erdő 25 % Gyümölcsös 10% Szántó 50% Gyep 25% Gyümölcsös 20% Erdő 5% Szántó 50% gyep: 45 % erdő 10% Gyümölcsös 15% Szántó 40% Gyep 15% Erdő 30% Gyümölcsös 15% Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% Szántó 40% Gyep 25% Erdő 20% Gyümölcsös 15% Szántó 25% Gyep 35% Erdő 25% Gyümölcsös 15% Szántó 25% Erdő 30% Gyep 35% Gyümölcsös 10% Szántó 30% Erdő 30% Gyep 25 % Gyümölcsös 15% Szántó 50% Erdő 20% Gyep 25 % Gyümölcsös 15%

Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos

13


A táj rendszerműködésének értékelése A jövőben, a globális éghajlatváltozás következtében, várhatóan a Tisza mentén a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék időbeni eloszlásának szélsőségesebbé válása is várható, ami fokozza egyrészt a rendkívül csapadékos, másrészt a vízhiányos aszályos időszakok előfordulá‐ sának valószínűségét. Így a tározók területén a belvizes időszakok mellett, az azt követő idő‐ szakokban valószínűleg számottevően nő az aszályhajlam is. A szeszélyes csapadékviszonyok, a gyakran előforduló szélsőséges vízháztartási helyzetek miatt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízraktározó képességének. A tározó jelentős részén a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai alapján gyenge vízvezető képesség és erős víztartó ké‐ pességű talajok találhatók. A nehéz mechanikai összetételű talajok gyakran még rövidebb‐ hosszabb ideig tartó hóolvadás, sok vagy nagy intenzitású csapadék miatti felszíni vízborítás alatt sem áznak be mélyen és egyenletesen, s nem „használják ki” felső egy méteres rétegük potenciális vízraktározó képességét. Mindez azt jelenti, hogy ezen talajok nem megfelelő műve‐ lése növeli a belvizek kialakulásának esélyét, miközben a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre „beleférne” a talajba, ha beszivárgását egyes tényezők nem akadályoznák. A területen gyülekező vizek (belvizek) ma már csak a meglévő csatornahálózaton keresztül ké‐ pesek lefolyni, mivel ezen korábbi ártéri területek a gátak megépítése következtében elszakad‐ tak a korábban szoros összeköttetésben álló Tisza folyótól. A belvízelvezető rendszerek problémája azonban az, hogy ha a csatornák rendszeres vízután‐ pótlása nem biztosított, belvizes időszakokat követően jelentkező aszályos időszakokban tovább fokozzák a szárazságot, mivel azok jelentősen megcsapolják a talajvizeket. Ennek egyenes következménye azután, hogy – nagy területeken – kialakuló belvizek gyors elve‐ zetése után a csapadékszegény (sőt gyakran csapadékmentes) nyári időszakban a talaj viszony‐ lag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigé‐ nyét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyes részén ko‐ moly aszálykárok jelentkeznek. Ez a „vízháztartási szélsőség” sajnos nem kivételes eset, ami a prognosztizált klímaváltozások esetén csak súlyosbodni fog. Az érintett területekről egyértelműen megállapítható, hogy a táj sérült, amelynek okai az aláb‐ biakban foglalható össze: 1. a vizsgált terület – a Tisza szabályozását megelőzően ‐ ártéri táj volt, de mára a kétirányú folyamatok az ártér, az élővíz és az élővilág között megszűnt, 2. vízgazdálkodása jelentős anomáliákat mutat: a. Időszakosan belvizek fordulnak elő, akár ehhez az állapothoz közeli időpontban teljesen kiszárad a talaj, b. a tavaszi árhullámok mellett a belvizes időszakok egyidejűleg jelentkeznek.

14


3. mindehhez hozzájárul, hogy bár a talajok szántóföldi adottsága kedvező, ugyanakkor a talajok jelentős része szélsőséges vízgazdálkodású, 4. a terület a korábbi iparosított mezőgazdasági termelés következtében elvesztette ter‐ mészetes növénytakaróját, azon elsősorban intenzív mezőgazdasági hasznosítás folyik. 3.1.2. A terület tájgazdálkodási és vízgazdálkodási sajátosságai, természeti környezete Tájgazdálkodási sajátosságok A múlt század végi lecsapolásokkal, vízrendezési munkákkal a Beregi‐táj jelentős termőterülettel gyarapodott. A várt magas színvonalú mezőgazdasági termelés azonban nem következett be. Az okok között a legmeghatározóbb az erdő valamint rét‐legelő terület erőteljes csökkenése, a termőhelyi, ezen belül a vízgazdálkodási adottságok nem kellő figyelembevétele. Az elmúlt hatvan, száz évben a klimatikus viszonyok szélsőségei ellenére az igen költséges beavatkozások (öntözőtelepek építése, vízrendezés, térségen kívüli melioráció, stb.) rövid ideig tartó hatása eredményezett termelésnövekedést, de a kialakult helyzethez tartósan alkalmazkodni alig sikerült. A Beregben élő lakosság kenyérkereseti lehetősége főleg a mezőgazdaságban volt, ami a jövőben is nagy súlyt kap, s ez csak a vízgazdálkodással együtt, a vízrajzi adottságokhoz jobban igazodó mezőgazdálkodással lehetséges. A fenntartható fejlődés elvei szerint működtetett mezőgazdaság nem a jelenlegi kialakult termelési szerkezet megőrzéséről szól. Sokkal inkább arról, hogy a természeti adottságoknak megfelelő, azokhoz illeszkedő haszonvételeket alkalmazzanak a helyi lakosok. Jellemző területhasználatok (2. melléklet) A Bereg‐Szatmári‐síkság szántókkal, legelőkkel, rétekkel és erdőségekkel borított fiatal süllyedék terület. A félkultúr és természetes növényzet még ma is nagy területet borít. Eredetileg ősi ligeterdő vidék, amelyet nyíltvizes, illetve a feltöltődés különböző szakaszában lévő morotvák, a lapályok és lefolyástalan területek hínár, mocsár és lápi vegetációja tettek változatossá. Azóta az erdőterületek összehúzódtak, a mocsarakat, lápokat lecsapolták, de maradványaik híven tükrözik egykori változatosságukat, mert megőrizték a montán és boreális fajokban gazdag növényvilágot. Növénytársulásaiban az európai flóraelem csoport képviselői uralkodnak, de jellemző – különösen a lápi növénytársulásokban – a reliktum jellegű boreális flóraelem. Az élő medrek térségében tenyésző növénytársulások a friss vízi körülmények között jöttek létre s változnak tovább. A vízmente finom iszapján törpekákás társulások élnek. A mederhomokon a rövid életű „folyómeder gyomtársulás” után alakul ki a tartós vízborítású helyeken a bokorfüzes. A bokorfüzes – fejlődéssel vagy medervándorlásával – alakulhat át fűz‐nyár ligetté, amelyet a magas árak vize még hónapokig boríthat. Uralkodó fája az ezüstfűz, kísérője a fekete nyár, tömeges mindenütt a hamvas szeder, állandó a nagy csalán. Lokálisan jellemző a cserjékre, fákra felkúszó süntök gazdag fellépése. A magas árterek öntésein a kőris‐szil ligetekig jutott el a növényzet fejlődése. Ma ez a legelterjedtebb erdőtársulás. Leggyakoribb fája a kocsányos tölgy, kísérő a mezei szil, magyar kőris, helyileg gyakori a szürke nyár. A gyertyán is előfordulhat a második lombkoronaszintben. A dús és magas cserjeszintben galagonyák, veresgyűrű, som, fagyal, kutyafa stb. gyakoriak. Gyepszintjében többnyire mindig jelen van a hamvas szeder. Gyakran a hegyvidéki bükkösök, gyertyánosok elemei is megtalálhatók e ligetekben. Ezek jórészt a bükkfázis maradványai.

15


A folyótól távolabb levő morotvák, lefolyástalan területeken is kőris‐szil ligetek alakulnak ki. A kőris‐szil ligetek magasabb – vályogos talajú – térszínein talajvíz közeli (kb. 1,5 m) helyzetben – alföldi viszonylatban ritkaságszámba menő – gyertyános‐tölgyes foltokat is találhatunk Az egykori erdős‐lápos terület az ember tevékenysége nyomán, főleg az utolsó évszázadok alatt, jelentősen átalakult. A táj kultúrfejlődése azonban még így is messze elmarad az Alföld intenzíven művelt központi részeitől. A táj jövőbeni fejlesztésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a természetes növénytakaró, s ezzel kapcsolatosan igen sok környezeti tényező is az antropogén okok miatti átalakulás‐folyamatban még nem jutott el visszafordíthatatlan állapotba. Így gazdasági hasznosításánál az eredeti erdő növényzet visszaállítására való törekvés hasznosnak bizonyulhat. Az eredeti erdő területek mellett a mozaikos, diverz lehetőségeket biztosító tájszerkezetben a gyepeknek is meghatározó szerepe volt. A mai gazdálkodási, természetvédelmi célú fejlesztések számára is fontos a gyepek és az erdők arányának tájgazdálkodási szempontból való harmónizálása. A jelenlegi égeres láperdőkben a mézgás éger és a magyar kőris a jellegadó, de ritkábban a kocsányos tölgy is előfordul (pl. a Bockereki‐erdő Csaroda mellett). A magas ártereken kőris‐szil ligetek alakultak ki, s ezekben a kocsányos tölgy, a mezei szil, a magyar kőris és helyenként a szürke nyár az uralkodó fa. Beregdaróc határában, a Dédai‐erdőben – talajvíz közeli (1,5 m) helyzetben – gyertyános‐tölgyes foltok mellett a bükk is megjelenik. A tölgy‐kőris‐szil ligeterdő legszebb állományai Csaroda, Tarpa közelében vannak. A Beregi öblözet területének mintegy fele (48,9 %) szántó, egynegyede gyepterületként (26,1 %) hasznosított. Az erdőterületek aránya 13,9 %, illetve a terület 5 %‐án gyümölcs és szőlőültetvények találhatók. A terület 1,6 %‐a jelenleg is vizes, vizenyős terület. A szántón belül mintegy fele‐fele arányban található nagytáblás és kistáblás szántóföld (47,1 % ‐ 52,9 %) (lásd a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 6. sz. térképét). 3.2 táblázat A Beregi öblözet felszínborítása Felszínborítás

Beregi árapasztó tárózó

Lónyai fióktározó

Öblözet további része

Összesen

Nagytáblás szántóföld

1205,7

170,5

7482,8

8859,0

Kistáblás szántóföld

1000,2

548,1

8398,0

9946,2

Természetes gyep

2068,6

689,9

4252,8

7011,3

Intenzíven használt gyep

600,1

185,2

2219,5

3004,7

Természetes erdők

895,0

449,2

3526,7

4870,9

Erdő ültetvények

94,1

16,9

358,2

469,2

Gyümölcs

35,8

10,5

1851,9

1898,2

Szőlő

0,0

0,0

41,0

41,0

Felszíni víz

5,1

18,0

137,1

160,2

95,8

55,6

295,9

447,3

Egyéb mezőgazdasági terület

0,0

0,0

266,0

266,0

Belterületek, városi zöldterületek

0,4

0,6

1010,8

1011,8

Egyéb mesterséges felszín

4,0

0,9

225,1

230,0

Tanyás térségek

0,0

1,8

201,1

202,9

6004,8

2147,1

30266,8

38418,7

Vizenyős terület

Összesen

Forrás: Corine50

16


A Szent István Egyetem által, több szempont összevetéséből készült, szántóföldi művelési alkalmasság tekintetében azonban megállapítható, hogy a területnek mindössze 24 %‐a alkalmas szántóföldi művelésre, tehát a szántók legalább felén nem feltételezhető jövedelmező szántó művelés. A terület ugyanakkor 48 %‐a erdőtelepítésre alkalmas (lásd a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 12. és 13. sz. térképét). Összességében tehát a táj meglehetősen mozaikos jelleget mutat, azonban a további művelési ág váltások kívánatosak lennének a területen. Talajtani sajátosságok A Beregi öblözet területén zömében (68 %) réti talajok, kis mértékben réti öntés (14 %) és fiatal, nyers öntéstalajok (19 %) találhatók. A réti talajok fő jellemzője a nagy szerves‐ és szervetlenkolloid‐tartalom, a lassú vízáteresztésből és nagy víztelítettségből, valamint a tömődöttségből eredő levegőtlenség. Gyakori a gyökér fejlődését akadályozó felszínközeli talajvíz, illetve a kapilláris vízkapacitásig telített zóna, valamint a vaskőfok, a mészkőpad, glej stb. E talajok megművelése esetén a talaj egész szelvényére jellemző tömődöttségének, levegőtlenségének és lassú vízbefogadásának ellensúlyozása végett törekedni kell a talaj mély művelésére. 3.3 táblázat A Beregi öblözet talajainak fizikai tulajdonságai Beregi Lónyai árapasztó fióktározó tárózó

Fizikai tulajdonságok Jó VTK*, jó VVK**

Egyéb öblözeti terület

Összesen

Arány

845

0

5735

6580

17%

Erősebb VTK, közepes VVK

1317

0

5125

6442

17%

Erős VTK, gyenge VVK, erősebben repedező

2667

1788

11382

15837

42%

Még jó VTK, nagy VVK

11

0

139

150

0%

Gyenge VTK, igen nagy VVK

53

0

240

293

1%

Időszakosan vízállásos, vízjárta terület

527

128

3137

3792

10%

Erdők

577

188

2437

3202

8%

0

0

73

73

0%

12

8

1608

1628

4%

6009

2112

29876

37997

Tavak, nádasok, folyóvizek a DKTIR alapján Települések Összesen *VTK ‐ víztartó képesség

**VVK ‐ vízvezető képesség

3.4 táblázat A Beregi öblözet talajainak kémiai tulajdonságai Talajok kémiai tulajdonságai Túlnyomóan savanyú, feltalaj mésszel telítetlen, altalaj‐ ban a felszínhez közel szénsavas meszet tartalmaz Túlyomóan savanyú, telítetlen talaj. Az altalaj a felszín köelében nem tartalmaz szénsavas meszet

Beregi Lónyai árapasztó fióktározó tárózó

Egyéb öblözeti terület

Összesen

Arány

679

0

3370

4049

11%

4214

1788

19251

25253

66%

Időszakosan vízállásos, vízjárta terület

527

128

3137

3792

10%

Erdők

577

188

2437

3202

8% 17


Tavak, nádasok, folyóvizek a DKTIR alapján Települések Összesen

0

0

73

73

0%

12

8

1608

1628

4%

6009

2112

29876

37997

A beregi öblözet területeinek többségére az erős víztartó képesség jellemző, többségében gyenge vízvezető képességgel. A talajok túlnyomóan savanyú kémhatásúak (lásd a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 2‐3‐4. sz. térképét). Természeti környezet Az egész hatásterület az ún. kiemelten érzékeny természeti területek közé tartozik A térség nagyobb része nemzetközi és/vagy országos védelmet élvez. A térség vízfolyásai és környezetük részét képezi a nemzeti ökológiai hálózatnak. A Felső‐Beregben az országhatár menti érintetlen területek, a Középső‐és Alsó‐Beregben pedig a térség nagyobb része az ökológiai hálózat magterülete. A Tisza és beregi hullámtere NATURA 2000‐es természet‐megőrzési (HUHN 10001‐Szatmár‐Bereg) és egyúttal ramsari terület (Felső‐Tisza): (3.a., 3.b. melléklet) (illetve a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 8‐9‐10. sz. térképe). - a HUHN20001 Felső‐Tisza, - a HUHN20047 Vámosatya‐Csaroda, - a HUHN20048 Tarpa‐Tákos, - a HUHN20049 Lónya‐Tiszaszalka Natura 2000 SCI területeket, valamint - a HUHN10001 Szatmár‐Bereg Natura 2000 SPA területet. 22.246 hektáron 1982‐ben létrejött a Szatmár – Beregi Tájvédelmi Körzet. Ebből 2307 ha fokozottan védett. A Tájvédelmi Körzet teljes területe az öblözet területére esik. A védetté nyilvánítás célja a tájvédelmi körzet területén a védett növény‐ és állatfajok, a természetes társulások, a jellegzetes tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó felszíni formák, felszíni vizek, gyepek és egyéb mezőgazdasági területek, erdők, fasorok megóvása és fenntartása. A Tájvédelmi Körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb, területileg különálló részeket foglalja magába. Kiemelkedő természeti értéket mutató erdő a tarpai Téb‐erdő, a vámosatyai Bockereki‐erdő, a Beregdaróc közelében található Dédai‐erdő, a Lónyai és a Túrricsei erdő. A tájvédelmi körzet legértékesebb részei az alföldi viszonylatban teljesen egyedülálló, de európai mértékkel is egészen különleges tőzegmohás lápok, (Nyíres‐tó, Báb‐tava) melyek Csaroda község közelében találhatók. Ezek a lápok a jégkor végi holtággá vált, feltöltődött Tisza‐ medrében eredőktől körülvéve alakultak ki. A pangóvizes jelleg és nagy páratartalmú hűvös‐ nyírkos mikroklíma elősegítette a láposodást, mely kis kiterjedésük ellenére florisztikai ritkaságokban bővelkednek. Vízgazdálkodási sajátosságok, vízhálózat A vízrendszer jelenlegi állapota sorozatos emberi beavatkozások eredménye, (4. melléklet) Ebből adódóan a vízgyűjtő és a vízfolyások és a csatornák vízjárása, vízháztartása is alapvetően befolyásolt. A belvízrendszer vízháztartási egyenletének bevételi oldalán a területre hulló csapadék (P), a belvízcsatornákon külföldről érkező vízmennyiség (Rkf), a külföldről és kisebb részben hazai területről (Nyírség) felszínalatti áramlással érkező vízmennyiség (Rkg) áll. A sokévi átlag csapadék P=623 mm, a potenciális párolgás ET=750‐800 mm körüli lehet. A lefolyásra vonatkozó mért adatok nem állnak rendelkezés adatok. Ha 0,15‐0,20 lefolyási tényezőt veszünk figyelembe, akkor a sokévi átlagos lefolyás 95‐125 mm‐re tehető. Ebben az esetben a tényleges területi párolgás 500‐530 mm.

18


A belvízrendszer elemei állami, társulati, önkormányzati, üzemi és magán tulajdonban, illetve kezelésben vannak. (5. melléklet) A kizárólagos állami művek kezelője a Felső‐Tisza‐vidéki Vízügyi Igazgatóság, a társulati műveké az 1999‐ben megalakult Új‐Beregi Vízgazdálkodási Társulat. Az állami kezelésű létesítmények közé a fő vízelvezető csatornák és műtárgyai, a hozzá kapcsolódó üzemeltetési infrastruktúra tartoznak (csatornaőr hálózat, hírközlő, vízrajzi észlelő és megfigyelő hálózat, stb.). A belvízrendszer területén található a Tiszaszalkai szivattyútelep. A kizárólagosan állami tulajdonú csatornák összes hossza 103,6 km, a nem kizárólagos (forgalomképes) állami főcsatornáké 29,7 km. A Csaronda főcsatorna öblözet fajlagos kiépítettsége 72 l/skm2, a Szipáé pedig 66 l/s. A belvízrendszerben összesen 275,96 km hosszú társulati kezelésű belvízcsatorna juttatja a vizeket a befogadóba. A társulati rendszer fajlagos kiépítettsége 85 l/s km². 3.5 táblázat A projektterület vízgazdálkodási természetföldrajzi jellemzőinek összesítése Területhasznosítás Beregi‐sík (500 km2)

Jellemző / Kistáj

%

ha

Belterület

4,1

2050

Szántó

71,3

35650

Kert

1,7

850

szőlő

0,3

150

rét, legelő

9,3

4650

erdő

10,4

5200

vízfelszín

2,8

1400

egyéb (pl. ártér, bányaterület)

0,1

50

fentiekből védett terület

22,0

11000

Domborzati viszonyok Tengerszint feletti mag.

104‐179 m

Típus

K‐i részen ármentes, egyébként ártéri szintű, az ármentesítések előtt árvizekkel elöntött tökéletes síkság.

Átlagos relief

1,5 m/km2

Földtani adottságok Felszín és felszínközeli rétegek A 150‐200 m vastag, folyóvízi kavicsot is tartalmazó pleisztocén üledékekre 5‐15 m‐es, főleg agyagból és iszapból álló holocén rétegek települtek. A felszín legnagyobb részét öntésagyag és öntésiszap borítja. K‐en löszös iszap, D‐en barnaföld. Potenciális max. szeizmicitás

6‐7° MS 19


Talajtani adottságok Főbb típusai

96%‐ban öntésagyagon képződött hidromorf talaj, 4% kovárványos barna erdőtalaj, 49% réti talaj, 10% öntés réti talaj, 37% nyers öntéstalaj

Termékenységük

VIII (kedvező), VI, VII, IX (gyenge) kategóriák Fontosabb éghajlati tulajdonságok

Általános jellemzés

mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekszik a táj.

Évi napfénytartam

1950 óra (nyáron 760‐770 óra, télen 160‐165 óra)

Évi középhőmérs.

9,4‐9,5 °C

Vegetációs középhőmérs.

időszak 16,5‐16,6 °C

Évi csapadékmennyiség

átlagos 630‐660 mm

Vegetációs csapadékmenny.

időszak 370‐380 mm

Hótakarós napok

48

Ariditási index

1,07‐1,12

Átl. szélsebesség

kevéssel 3 m/s alatt Vízrajzi jellemzők

Jellegzetesség

mérsékelten száraz és mérsékelten vízhiányos terület.

Vízfolyások

főfolyó: a Tiszának a határtól Zsurkig terjedő szakasza. Szipa‐csatorna, Csaronda, Dédai‐Mic‐csatorna

Vízhozam

Tisza (Tiszabecs): KQ=40 m3/s, KÖQ=190 m3/s, NQ=3360 m3/s Tisza (Lónya): KQ=73 m3/s, KÖQ=336 m3/s, NQ=3100 m3/s

Tavak

valamennyi állóvize tiszai holtág ‐ 15 meandertó (154 ha)

Talajvíz

2‐4 m mélyen van. Mennyisége: 5‐7 l/s*km2. Minősége: Jánd‐ Gulács között Na‐, máshol Ca‐Mg‐hidrogénkarbonátos. Keménysége: Tarpától K‐re 15 nk° alatt, máshol 15‐25 nk° között van. A szulfáttartalom csak Tarpa‐Gergelyiugornya között haladja meg a 60 mg/l‐t.

Rétegvizek

mennyisége: 1‐1,5 l/s*km2 (az artézi kutak vize gyakran erősen vasas)

Felszíni és alatti vízkészl. viszonylag alacsony (1986‐ban nem érte el a 20 %‐ot) kihaszn.

20


Növényzet Flórajárás

észak‐alföldi (Samicum)

Fontosabb potenciális fűz‐nyár ligeterdők, tölgy‐kőris‐szil ligeterdők, nádasok, erdőtársulásai, lágyszárúak magassásos társulások, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek, soványcsenkeszes legelők Erdőgazdaság

vegyeskorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők (átlagos évi folyónövedéke 4,5‐5,0 m3/ha)

Mezőgazdaság

őszi árpa, búza, vöröshere, alma

3.2. Gazdasági‐társadalmi környezet bemutatása Az ártéri öblözetben az aprófalvas településszerkezet dominál, településeinek száma 19, központja Vásárosnamény. A térségben 1996 eleje és 2001 vége között közel 1.200 fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az 1995. évi állandó népesség közel 3%‐át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján ‐29,7, mellyel megyéjében a legutolsó, a kistérségek között pedig az utolsók között, a 147. helyen végzett. Egy év alatt csak minimálisan nőtt a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index). A mutató értéke éppen csak meghaladja az 1‐et, ami jóval kedvezőbb az 1,34‐os országos átlagnál. A fiatal korstruktúra kissé ellensúlyozza a tetemes vándorlási veszteséget, így a kistérség állandó népessége 6 év alatt "csak" 503 fővel csökkent. Az öregedési index alapján Vásárosnamény és környéke 14. a kistérségek sorrendjében, a magas természetes szaporodással rendelkező Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyén belül viszont csak a 8. helyet szerezte meg. A térséget a 64/2004 (IV. 15.) sz. Korm. rendelet a legelmaradottabb kistérségek közé sorolja, a fejlesztések az országos átlagtól jelentősen elmaradnak. A Felső‐Tisza völgye térségben igen nagyszámú szakképzetlen munkaerő aránya, ezért a vállalkozások szempontjából a betanított munkahelyi forma lenne a foglalkoztatás szempontjából a legmegfelelőbb. Azonban részben a gazdaságpolitikai döntéseknek (egyre súlyosbodó adó és járulékterhek,) másrészben az infrastruktúra hiányosságainak köszönhetően, ebben a térségben ilyen jellegű munkát profitorientáltan nem lehet biztosítani. Ezért elsősorban a természet‐közeli, hagyományokat megőrző turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági tájtermékek (szilva, alma, méz, dió, stb.) feldolgozás szintjének a növelése, illetve térségre jellemző hungarikum minőséget garantáló védjegy bevezetése lehet az irányadó. A helyi mezőgazdasági vállalkozások a vidék megtartó képességének növeléséhez nagymértékben hozzá tudnak járulni, megfelelő vállalkozói hajlam meglétével, az évszázadok alatt megszerzett szaktudással és a piac által sugallt igények összekapcsolódásával. Az agrár‐ jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. Ugyanakkor a családokra és aktív egyénekre épített mikrovállalkozási rendszer a zöldség‐ és gyümölcstermesztésben jelentős rétegeknek biztosíthatna kiegészítő jövedelmet. Ezáltal a térség roma és női lakossága garantált esélyhez juthatna, éppúgy a foglalkoztatás, mint a jövedelemszerzés területén.

21


A beregi öblözet szántó, gyep és gyümölcs területeinek mintegy 40 %‐án gazdálkodók részesülnek jelenleg is agrár‐környezetvédelmi támogatásban. A szántók mintegy 38 %‐án folyik integrált, ökológiai vagy természetvédelmi célú szántóföldi művelés. A szántók esetében a természetvédelmi (madár‐ és apróvad élőhely‐fejlesztési) előírásokat tartalmazó szántóföldi művelés van túlsúlyban (87 %). A gyepek esetében is hasonló arányok figyelhetők meg, a gyepterületek 33 %‐án folyik agrár‐környezetgazdálkodási művelés, zömében (87 %) élőhely‐ fejlesztési előírásokkal. A gyümölcs‐ és szőlőültetvények 88 %‐án folyik agrár‐ környezetgazdálkodási művelés (lásd a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 7. sz. térképét). A kistérség egyik felemelkedési lehetősége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínű, vonzerőkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén előnyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fő értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megőrzött egykori állat‐ és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi‐, lovas, horgász, öko‐ és termálturizmus számára egyaránt.

22


4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE 4.1. A probléma és a fejlesztési igény meghatározása 4.1.1. Helyzetértékelés

A helyzetértékelő rész bemutatja a tervezéskori állapothoz vezető folyamatokat, és két táblázattal (4.1. táblázat, 4.2. táblázat) összefoglalja a tájgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos főbb helyzetet (folyamatokat), valamint a jelenlegi vízgazdálkodási, vízkormányzási létesítmények jellemzőit a tájgazdálkodási alkalmasság szempontjából. A Beregi belvízrendszer története gyakorlatilag az ármentesítés története, s rövid múltra tekint vissza. A belvízrendszer ősi állapotában 50 %‐ában, mint ahogy azt az I. katonai felmérés al‐ kalmával készített feljegyzések igen élethűen ábrázolják mocsár és vízállásos terület volt. Az 1846‐ban alakult Bereg‐vármegyei Vízszabályozó Társulat a töltésépítési munkák beindítása után 1867‐ben célul tűzte ki az addig nyíltan lefolyó belvizek szabályozott levezetését is. Ekkor változtatta meg nevét a Beregmegyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatra. Az 1874‐ben elkezdett munkákból azonban ‐fedezethiány miatt ‐ mindössze a Csaronda medrének néhány átvágása készült el. A belvízkárok miatti mind sűrűbb panaszok miatt a Közmunka és Közleke‐ désügyi Miniszter 1879‐ben utasította a Vásárosnaményi Folyammérnöki Hivatalt a beregi ártér belvíz‐szabályozási tervének elkészítésére. A munkák 1881‐ben elkezdődtek, s az 1888‐as ár‐ és belvízi tapasztalatok felhasználása érdekében tett módosításokkal, 1896‐ig tartottak. Ezzel a mai rendszer gerince elkészült. Elkészültek azok a műtárgyak is, amelyek a töltésezés révén lefolyástalanná vált területekről a belvíz levezetését voltak hivatva megoldani. A Bereg‐ ben a legnagyobb létesítmény a Tiszaszalkánál 1884‐ben faragott kőből megépült zsilip 2,5 m‐es nyílással, 11,2 m3/s vízszállító képességgel, és az 1929‐ben épült, 6,4 m3/s névleges teljesítmé‐ nyű Diesel meghajtású belvízátemelő szivattyútelep a Szipa főcsatornán. 1892‐ben a Csaronda főcsatorna és a Szipa főcsatorna csatlakozásánál épült az ún. Vámos‐ atyai osztózsilip, mely a Szipán érkező belvizek egy részét, 5,2 m3/s‐ot (a szivattyútelep megépí‐ téséig zsilipzárás idején a teljes vízmennyiséget) a Csaronda főcsatornába engedi. A Szipa, Csaronda és Makócsa főcsatornákba csatlakozó csatornák torkolatára csőtiltókat építettek be. Az trianoni béketárgyalások után a csatornahálózatból 91 km maradt magyar területen. A 156 km mellékcsatorna megépítésére 1917‐1956 között került sor. A Tisza magas vízszintjeinél a Tiszaszalkai szivattyútelep csak kis teljesítménnyel üzemelt. A zsi‐ lipnél jelentős szivárgások voltak, melynek csökkentésére a Szipán ellennyomást kellett biztosí‐ tani. Mindezek együttesen a környező területek elöntését és a belvízlevezetés elhúzódását okozták. A problémák megoldására új zsilip (12 m3/s áteresztőképességgel) és új szivattyúte‐ lep (2x3,5= 7,0 m3/s teljesítménnyel) 1980‐ban épült.

23


Az 1970‐es években a tervezett komplex melioráció befogadói feltételeinek biztosítása érde‐ kében a Szipa, Makócsa, 19.sz (Hete‐fejércsei cs.) és Gulácsi oldalág csatornákon nagyobb ará‐ nyú mederbővítésre és mélyítésre került sor, jelentős hosszakon G‐idomos fenékbiztosítás be‐ építésével. Fenti munkálatok elvégzése óta új fejlesztésekre nem került sor. 4.1. táblázat Az érintett mintaterület folyamatainak bemutatása Fontosabb folyamatok megnevezése, területi lehatárolása

A folyamatok tendenciáinak értékelése

A tervezett beavatkozás várható hatása (időben és térben)

A vízrendszer jelenlegi létesítményei Ez a helyzet a fejlesztés elmaradása A fejlesztés térben és időben elsősorban a vizek elvezetésére esetén érdemben nem fog változni. radikális pozitív változást fog alkalmasak a vízkészlet‐gazdálkodásra előidézni. nem. A jelenlegi mezőgazdálkodás nem kellően veszi figyelembe a beregi vízviszonyokat, ezért nagy a kárérzékenysége a mélyebb területeken (10 000 ha).

Ez a helyzet a fejlesztés elmaradása A kidolgozandó tájhasználat‐váltási esetén érdemben nem fog változni. koncepció és terv, megfelelő támogatási rendszer esetén jelentős kárérzékenység csökkenést eredményezhet.

A természeti értékek megőrzése a Ez a helyzet a fejlesztés elmaradása A fejlesztés a természeti értékek tájgazdálkodás egyik legfontosabb esetén érdemben nem fog változni. megőrzését és revitalizációját eleme a Beregben, de a vízi radikálisan javíthatja. infrastruktúra ezt nem támogatja. (22 ezer ha) A fejlesztés elmaradása esetén a Az EU és hazai szakpolitikai irányok, elvárások igénylik a vízi infrastruktúra szakpolitikai célkitűzések csak igen lassan teljesülnek. fejlesztését a Bereg teljes területén. (378 km2)

Megteremtődik a szakpolitikai elvárások teljesítésének feltétele.

A fejlesztés elmaradása esetén a A beregi árapasztási és tájgazdálkodás fejlesztése csak ártérrevitalizációs projekt számos korlátozottan valósulhat meg. tájgazdálkodás fejlesztési elemeket tartalmaz, azonban szükséges ezek továbbfejlesztése, bővítése. (378 km2)

A beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt kiegészülve a tájgazdálkodási projektelemekkel jelentősen tovább javítja a tájgazdálkodás fejlesztésének feltételeit.

24


4.2. táblázat: Az érintett terület jelenlegi vízgazdálkodási, vízkormányzási létesítményeinek jellemzése

Létesítmény2

Állapota, hatékonysága (komplex táj‐és vízgazdálkodás szempontjából; különös tekintettel a szélsőséges vízgazdálkodási eseményekre)

Fenntartási költség Fenntartó megnevezése

(nincs vagy alacsony/közepes/ magas)

Beregi belvízi főcsatornák (Csaronda, Dédai ‐ Mitz, Szipa, Makócsa) 150 km.

Vízelvezetésre alkalmas, tájgazdálkodásra csak igen korlátozottan

FETIVIZIG

közepes

Egyéb csatornák 276 km.

Vízelvezetésre alkalmas, tájgazdálkodásra csak igen korlátozottan

Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat

közepes

Meglévő depóniák, töltések (Csaronda, Dédai ‐ Mitz, Szipa, Makócsa) 60 km

Nem releváns

Vámosatyai osztómű 1 db

Tájgazdálkodásra alkalmas

FETIVIZIG

közepes

Tiszaszalkai zsilip és szivattyútelep 1db.

Tájgazdálkodásra részben alkalmas

FETIVIZIG

nagy

Fenékküszöbök (Csaronda, Szipa) 2 db


FETIVIZIG

alacsony

Vízgazdálkodási kisműtárgyak (zsilipek, átereszek 20 db

Tájgazdálkodásra nem alkalmas

FETIVIZIG

nagy

Monitoring állomások 8 db


FETIVIZIG

alacsony

FETIVIZIG

közepes

4.1.2. Fejlesztési igény

A probléma és annak okai az alábbiak: A vízrendszer létesítményei elsősorban a vizek elvezetésére alkalmasak, a vízkészlet‐gazdál‐ kodásra nem. A Beregi árapasztó tározó árvíz‐öblözetével területileg egybeeső belvízrendszer jelenlegi létesítményei döntően csak a helyben keletkező belvizek elvezetésére alkalmasak. Az elmúlt évtizedekben a fejlesztések során a vízhálózat illetve a szivattyútelepi kapacitások bővültek. Jelenleg a vízrendszerben a belvízátemelést végző szivattyútelepi kapacitás 32.9 m3/s, melyből magyar területen 7.0 m3/s üzemel, a többi Ukrajnában van. A vízrendszerben víztározók nincsenek. A vízkészletekkel való gazdálkodást mindössze 2 db fenékküszöb segíti a Csarondán illetve a Szipán. Ezen túl kisebb vízkészlet‐gazdálkodási fejlesztések történtek a Halvány holtág illetve a Bockereki erdő környezetében.

25


Szárazabb években a FETIVIZIG a Tiszaszalkai zsilip zárásával tud kisebb vízmennyiséget visszatartani a Szipa és a Makócsa alsó szakaszán, illetve néhány alkalommal – aszályos években – történt gravitációs vízkivezetés a Tiszából Tiszaszalkánál. Összességében a Bereg vízkészlet‐gazdálkodási rendszere elmaradott a fölös vizek elvezetését nagyobbrészt biztosítja, de nem alkalmas az aszályok kezelésére, a természetes vizes élőhelyek revitalizációjára. A jelenlegi mezőgazdálkodás nem kellően veszi figyelembe a beregi vízviszonyokat, ezért nagy a kárérzékenysége, A projekt hatásterülete a 21. sz Beregi belvízrendszer (ártéri öblözet) az ország legbelvizesebb részei közé tartozik. A belvíz‐veszélyeztetettség és a károk egyik fő oka az adottságokat nagyobbrészt figyelmen kívül vevő mezőgazdálkodási tevékenység. Éppen ezért a jelen fejlesztés célkitűzései között szerepel a mezőgazdálkodás átalakításához való hozzájárulás, (tájhasználatváltás) ami a problémát önmagában is jelentősen csökkentheti. A térség – hasonlóan az Alföld más részeihez – aszállyal is sújtott, vagyis mindkét szélsőség megjelenik, ami tovább nehezíti a megélhetést, növeli a termelési kockázatot. A belvízelvezető rendszer fenntartása ugyanakkor fontos a belterületek víztelenítése miatt is. A belvízrendszer területén a maximális elöntés mértéke 16 000 ezer hektárt, 48 %‐ot is kitehet. (6. melléklet) Az átlagosan tízévenkénti belvízelöntés nagysága mintegy 10 000 ha. (7. melléklet) A rendszeresen víz alatt lévő terület 2000 ha. A túlnedvesedett, kétfázisú talajállapotú – tehát a mezőgazdaság szempontjából szintén művelhetetlen – területek jelentősen meghaladhatják a belvízzel borított területek nagyságát. A belvízelöntés nagysága a lehullott csapadékkal valamint a talajvízszintekkel van a legszorosabb korrelációban. A nyári belvízelöntések nagyságát jelentősebben befolyásolja a belvízelvezető csatornahálózat állapota. A kikaszálatlan rossz állapotban lévő csatornák vízszállítása nyáron minimálisra csökkenhet. A belvízelöntések nagyságánál minden esetben meghatározó az árvíz és belvíz egybeesése. A belvízrendszer minden nagy belvízével egy időben a Tiszán is jelentős árhullámok vonulnak le, s ezért megszűnik a gravitációs kivezetés lehetősége. A belvízelvezetés szempontjából mértékadó helyzet a magas Tisza és Latorca árhullámok egybeesésekor van, amikor a mértékadó levezetendő 58,8 m3/sec vízhozam helyett csak 32,9 m3/sec kivezetésére van lehetőség. Ilyen helyzetben 25,9 m3/sec többlet vízhozam elvezetéséről kell gondoskodni, ami történhetne állandó szivattyútelepek építésével, vagy mobil szivattyúk üzembe helyezésével, vagy mély fekvésű helyeken, holt‐medrekben, erdők területén való víztározással, víztározók kiépítésével, illetve mindhárom kombinációjával. A természeti értékek megőrzése a tájgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a Beregben, de a vízi infrastruktúra ezt nem támogatja Mint a hogyan az előző pont mutatja, a Beregben jelentős területek vannak természetvédelmi kezelés alatt. A táj meghatározó elemei a NATURA 2000 területek, az azokhoz kapcsolódó élőhelyek, melyek szinte mindegyike kötődik a vízhez. (3.a. 3. b. melléklet) Természetvédelmi szempontból előnyös lenne ‐ de ez jelenleg csak igen korlátozottan lehetséges ‐, a lefolyó vizek minél nagyobb visszatartása a csatornarendszerben, a holtmedrekben, és a mélyebb fekvésű területeken (s ez által a talajvízszint emelése ill. ingadozásának mérséklése és a mikroklíma javítása). Ezért kiemelt fontosságú a természetvédelem számára a holtmeder‐rendszer revitalizálása, azaz a rendszeres vízpótlás, ‐ átöblítés lehetőségének megteremtése minél több helyen. Fontos továbbá – megfelelő

26


vízvisszatartó műtárgyak beépítésével – csökkenteni a vizek gyors leürülésének veszélyét mind a holtmeder‐rendszerben, mind a csatornákban. Nem előnyös azonban a pangó vizes élőhelyek friss, felszíni vízzel történő elöntése. Természetvédelmi szempontból előnyös lehetne továbbá – helyenként – a rövid ideig tartó sekélyvizes árasztás is aminek jellemzője: -

a kis (maximum 60‐80 cm‐es) átlagos vízoszlopmagasság, mely a terület magasabb térszíneit szárazon hagyja. A szelíd árasztás vízoszlopmagasságát – ebből következően a vízborítás által érintett élőhely foltokat – és dinamikáját az érintett terület ökológiai alapállapot felmérési eredményeinek ill. digitális terepmodelljének ismeretében határozhatók meg.

-

a terület legmélyebb részein hosszabb időtartamú (akár hónapokig tartó) vízborítás, mely feltételezi, hogy ezeken a területeken a belvízelvezető rendszer üzemeltetése – és a gazdálkodás módja – ezt lehetővé teszi.

Az EU és hazai szakpolitikai irányok, elvárások igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését EU Víz Keretirányelv A tervezett beregi tájgazdálkodási terület a Felső‐tiszai VK szerinti tervezési alegységre esik. A terv tartalmazza a Beregben kijelölt felszíni vízfolyás víztestek állapotjellemzésére vonatkozó információkat, valamint terheléscsökkentésére és állapotjavítására vonatkozó intézkedések leírását, az alábbiak szerint. A víztestek állapota A Bereg területén, az országos monitoring programban kijelölt víztestek (Tisza víztestek nélkül) közül a Csaronda‐főcsatorna, Dédai‐Micz‐csatorna, Makócsa‐főcsatorna és a Szipa‐főcsatorna és kivezetője víztestek vizsgálatára került sor. A monitoring programban kapott minősítési eredményeket a következő táblázatokban foglalják össze. 4.3. táblázat A beregi víztestek biológiai elemek szerinti minősítése Biológiai elemek víztest név Csaronda‐ főcsatorna Dédai‐ Micz‐ csatorna Makócsa‐ főcsatorna Szipa‐ főcsatorna és kivezetője

víztest kategória

makrozoo‐ benton

fitobentosz

fitoplankton makrofiton

jó

jó

‐

mérsékelt

mérsékelt

mérsékelt

mesterséges ‐

‐

‐

‐

‐

‐

mesterséges ‐

‐

‐

‐

‐

‐

mesterséges ‐

‐

‐

‐

gyenge

gyenge

erősen módosított

halak

biológiai elemek szerinti állapot

27


A víztestek biológiai vízminősítési eredményei hiányosak, mely főként a mesterséges víztesteknél fordul elő. A táblázat utolsó oszlopában szereplő biológiai elemek szerinti állapot meghatározása alapján, a kijelölt és vizsgált vízfolyás víztestek közül egy sem éri el a jó állapotot. 4.4. táblázat A beregi víztestek fiziko‐kémiai elemek szerinti minősítése Fizikai‐kémiai elemek szervesanyagok

tápanyagok

sótartalom

savasság

fizikai‐kémiai elemek szerinti állapot

Csaronda‐főcsatorna

mérsékelt

jó

kiváló

jó

mérsékelt

Dédai‐Micz‐csatorna

jó

jó

kiváló

jó

jó

Makócsa‐főcsatorna

jó

jó

kiváló

jó

jó

Szipa‐főcsatorna és kivezetője

jó

mérsékelt

kiváló

kiváló

mérsékelt

kiváló

jó

kiváló

jó

jó

kiváló

kiváló

kiváló

jó

víztest név

Tisza Túrtól Szipa‐ főcsatornáig Tisza Szipa‐főcsatornától Belfő‐csatornáig

4.5. táblázat A beregi vízfolyások hidromorfológiai, kémiai és ökológiai állapota víztest név

hidromorfológiai elemek szerinti állapot

specifikus szennyezők (fémek)

nem jó állapot oka

ökológiai minősítés

mérsékelt

‐

‐

mérsékelt

jó jó

‐ ‐

‐ ‐

kevés adat kevés adat

jó

‐

‐

gyenge

Csaronda‐főcsatorna Dédai‐Micz‐csatorna Makócsa‐főcsatorna Szipa‐főcsatorna és kivezetője

Intézkedési javaslatok A felszíni vizek állapotának javítása érdekében tervezett intézkedések, a Vízgyűjtő‐gazdálkodás tervezés alapján: -

Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó, hidromorfológiai állapotot javító és vízellátásra vonatkozó intézkedések: A Vízgyűjtő‐gazdálkodás Terv kiemelt célként kezeli a felszíni víztestek szervesanyag és tápanyag terhelésének csökkentését, valamint a hidromorfológiai állapot javítását. A Beregi vízrendszer területén a

28


szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése is. -

A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért a területre megfogalmazott intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák meg. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal): A felszíni vizekben a tápanyag terhelés mérséklése gyakorlatilag a felszíni lefolyás csökkentésével arányos.

-

A talajlazítás alkalmazása kötött talajú területeken hatékony víz‐ és ezzel egyidejűleg tápanyagterhelés visszatartó intézkedés, de nőhet a talajvíz szennyezés veszélye. A vízvisszatartás történhet oly módon is, hogy a mély fekvésű területekről nem vezetik el a vizeket, ezáltal a területek fokozatosan vizes élőhellyé alakulnak, de támogatandó az erdő‐ és gyepművelési ágra történő áttérés is a kevésbé belvíz‐veszélyes területeken. Ahol a belvízelvezetés nem váltható ki a fenti intézkedésekkel, a belvíz tározókba vezethető.

-

A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: nitrát‐ és erózió‐érzékeny területek felülvizsgálata, belvíz‐érzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv kijelölése, a kötelező és önkéntes előírások meghatározása a területi és időbeli prioritások meghatározásával és a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. Szükséges továbbá a belvíz‐elvezető rendszer vízvisszatartási szempontok szerinti átalakítására vonatkozó jó gyakorlatok meghatározása is.

-

Az emberi beavatkozások a vízfolyások medrére, a hullámtérre és a parti sávokra is kiterjedtek. Mindez kedvezőtlen hatást gyakorol a vizek ökológiai állapotára. A medrek és környezetük ökológiai állapotának/ potenciáljának javítása a Vízgyűjtő‐gazdálkodási Terv egyik fontos célkitűzése. Az intézkedések célja – a vízjárás kivételével – a hidromorfológiai problémák megoldása, szem előtt tartva az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotának tudomásul vételét (azaz bizonyos esetekben a hidromorfológiai problémákat emberi igények miatt nem szüntetjük meg).

Vásárhelyi Terv, törvény és annak szakmai elvárásai A Kormány az 1022/2003. (III.27.) Kormány határozatában döntött a feladatokról. A Tisza‐völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióterv Kormány által elfogadott alapelvei közül a jelen projekttel összefüggésben az alábbi: az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy – az árvízvédelmi funkció teljesítésének megtartása mellett – az hasznosítható legyen a nemzeti agrár‐környezetvédelmi és a Tisza‐völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában; A Tisza‐völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó új koncepció a Vásárhelyi Pál által tervezett, a XIX. században megvalósult rendszerre épül, azt fejleszti tovább azzal, hogy a különösen veszélyes árvizek által szállított fölös vizeket az ártér egy részén helyezik el, és ennek

29


a víznek a felhasználásával a Tisza mentén új fejlődési perspektívára, új típusú tájgazdálkodásra nyílik lehetőség. A koncepció ezért kapta a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése (a továbbiakban rövidítve: VTT) elnevezést. Természeti értékeink jó kezelése A 2007‐2013 közötti időszakban arra kell törekedni, hogy a pannon biogeográfiai régió jellegzetességeit, természeti hagyományos tájhasználati, egyedi táji értékeit megőrizzük. A biológiai sokféleség és komponenseinek védelme a területek rehabilitációján, rekonstrukcióján, fenntartható használatán és kezelésén, az ehhez szükséges eszközrendszer kialakításán keresztül érhető el, összhangban a táj, a természet, a biodiverzitás, és az ökológiai rendszerek védelmével. Az ország ökológiai integritásának javítása érdekében alapvető fontosságú a természetközeli élőhelyek elszigeteltségének csökkentése. E tevékenységek akkor végezhetők hatékonyan, ha a Natura 2000 és védett természeti területekre, védett természeti értékekre koncentrálnak. Turizmusfejlesztés A régió versenyképességének növelése, valamint a területi különbségek csökkentése érdekében egyaránt fontos a régió turisztikai fejlesztése. A területi különbségek mérséklése érdekében az ÉAOP olyan turisztikai fejlesztéseket támogat, amelyek a régióban meglévő vonzerők (például termál‐ és gyógyfürdők) fejlesztésén túl kiemelt figyelmet fordítanak az elsősorban elmaradott, hátrányos helyzetű kistérségekben meglévő – jelenleg még korlátozott mértékben kiaknázott‐ turisztikai potenciál (például örökség‐, aktív, ökoturizmus stb.) kihasználására, új turisztikai termékek kialakítására. Ennek elősegítésére jelenleg is kidolgozás alatt vannak pályázatok. Ilyen például a kerékpárút fejlesztési program, ami kapcsolódik a Beregi tározó projekt létesítményeihez. A specifikus cél teljesítése azonban kizárólag a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével lehetséges, csak olyan fejlesztések támogathatók az attrakciófejlesztés, szálláshelykínálat területén, amelyek nem károsítják a célterület természeti és társadalmi értékeit, és figyelembe veszik azok terhelhetőségét. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007‐2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. 2007‐2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, valamint, hogy a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön a társadalmi‐gazdasági felzárkózás. A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár‐vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai

30


fejlesztési dokumentumokkal – kijelölje az agrár‐vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit. A jelenleg is működő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és Halászati Operatív Program (HOP) támogatásai közül több célprogram is támogatja a tájgazdálkodás megvalósulását: • agrár‐környezetgazdálkodási támogatások (továbbiakban: AKG) • kedvezőtlen adottságú területek támogatása • nem termelő beruházások mezőgazdasági területeken • erdő‐környezetvédelmi támogatások • nem termelő beruházások erdőterületeken • meliorációs és vízgazdálkodási támogatások • halastó fenntartás és fejlesztés

A fenti támogatások közül jelenleg csak az AKG egyes célprogramjai támogatják kiemelten a VTT tározókkal érintett mezőgazdasági területeket (Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram, A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram). E célprogramok azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, amelynek okai elsősorban a vízgazdálkodás speciális jellegének figyelmen kívül hagyása okozott pl. kötelező állatállomány előírása, a művelésnek megfelelő földhasználati nyilvántartás pl. nádgazdálkodás esetén, egyes területeken a vizes élőhely kialakítás több gazdálkodó együttes belépését igényelte volna a célprogramba stb. Szintén nehézséget okoz a tájgazdálkodás megvalósításában, hogy komplex fejlesztéseket a támogatási rendszer szétaprózottsága miatt nehéz megvalósítani. A beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt számos tájgazdálkodást segítő fejlesztési elemet tartalmaz, azonban szükséges annak továbbfejlesztése, bővítése A beregi árapasztó tározó projekt egy komplex projekt amelynek vannak tájgazdálkodást és természetvédelmet támogató elemei is. Ezek az alábbiak: (8. melléklet) A Beregi tározó beeresztő műtárgya A műtárgyon középen csőáteresz jellegű vízátvezető nyílás kerül kialakításra a vízpótlási célú vízbeeresztéshez, terepszint alatti mélyvezetéssel, 108,60 mBf küszöbszinttel. Lónyai fióktározó Szerepe a projektben komplex. Szolgálja az árapasztást azzal, hogy részt vesz az árapasztás során kivezetett víz oly módon történő tározásában, hogy az további károkat úgy ukrán, mint magyar területeken ne okozzon. Ebbe az irányba történő vízvisszavezetésre azért van szükség, mert a tározó mélyebb részeiről a kivezetett víz 20‐30 %‐a csak ezen az úton vezethető le. Ezen túl funkciói közé tartozik a belvízvisszatartás, összhangban az egyeztetett magyar‐ukrán belvízvédelmi közös fejlesztési koncepcióval. Létesítményei tovább lehetővé teszik a tájgazdálkodási, természetvédelmi vízpótlást is. Vízpótló csatorna építése átereszekkel, műtárgyakkal a beregi vízkivezető nagyműtárgyhoz kapcsolódva Az árapasztó nagyműtárgy úgy kerül kialakításra, hogy az árapasztási vízhozam mellett, képes legyen „kisebb” 5‐8 m3/s víz kivezetésére is 400–450 cm‐t meghaladó tiszai tivadari vízállások idején. A tervezett vízpótló csatorna az árapasztó tározó mélyebb területein teremti meg a szelíd árasztás lehetőségét.

31


Vízkivezetési kialakítása Tiszaszalkánál A természetvédelmi‐tájgazdálkodási célú vízpótlásba bekapcsolható a meglévő tiszaszalkai zsilip. Erre az elmúlt években már többször volt példa. A zsilipen keresztül a Szipa‐Csaronda rendszer egy része látható el vízzel. A Projekt keretében ennek felújítására is sor kerül. Fenékküszöbök építése a Csarondán és a Szipán A tervek szerint fenékküszöbök létesítése a Csarondán 4 helyen és a Szipán 2 helyen történik. Célja: A főcsatornák melletti mélyebb területekre, holt‐medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása, Medertározással a belvizek, vagy a Tiszából beengedett vízek visszatartása, az eddigieknél magasabb és állandóbb vízszint tartása, mely kedvező az itt élő növény‐ és állatvilág számára, és megakadályozza a mederben a káros vízinövényzet (gyékény, nád, sás) túlburjánzását is. Szipa főcsatorna hidromechanizációs kotrása Csarodánál A Szipa főcsatorna 9+030‐10+900 km szelvények közötti szakasza egy rég lefűződött Tisza meder, itt kialakult a Csaronda‐tó. A tó vízmélységének növelése érdekében a mederben lerakódott iszapot eltávolítják. Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása újak építése a Beregi vízrendszerben A helyi vízvisszatartás kettős célt szolgál. Egyrészt térségi szinten általában, helyi szinten konkrétan javítja a vízháztartási viszonyokat, vizes élőhelyek revitalizációja történik általuk, illetve helyenként támogatja a mezőgazdálkodás szerkezetváltását (tájhasználatváltást). A vizek visszatartásával részben tehermentesítjük a torkolati létesítményeket, ezáltal üzemeltetési, szivattyúzási költségeket csökkentünk. A Bereg számos helyen kínál lehetőséget a vízvisszatartásra. A fenékküszöbök mellett további vízkormányzó műtárgyak építésére és rekonstrukciójára kerül sor a következők szerint:

-

Meglevő műtárgyak átalakítására, rekonstrukciója 10 helyen a vízvisszatartás, vízkormányzás érdekében. A zsilipek hossza általában elegendő, viszont új aknában kell elhelyezni egy mindkét oldali víznyomásra méretezett elzáró szerkezetet (tolózár, vagy táblás zsilip).

-

A Csaronda főcsatorna mentén a Lónyai fióktározó megfelelő üzemeltetése, a vízvisszatartás, vízkormányzás érdekében 6 helyen épül zsilip, csapóajtós áteresz, a keresztmetszeti méretük 40‐100 cm között változik.

-

Az árvizek, belvizek szabályozott levezetése, a vízvisszatartás, vízkormányzás érdekében további 20 helyen épül zsilip, csapóajtós áteresz (a Csaronda főcsatorna mentén 11 db, a Dédai‐Mitz főcsatorna mentén 9 db), a keresztmetszeti méretük 40‐100 cm között változik.

32


4.2. Célkitűzések 4.2.1. Célterület lehatárolása

A projekt közvetlen hatásterületének a fentebb megfogalmazott célkitűzések alapján a 10 évente legalább egyszer belvízelöntéssel veszélyeztetett területek tekinthetők. (7. melléklet). Ennek becsült területe a FETIVIZIG belvízelöntési adatsorai alapján 10.000 ha. Ezek azok a területek, ahol a szántóföldi, intenzív mezőgazdálkodási tevékenységnek nagy a kárérzékenysége, ezért a művelési‐ág váltás kívánatos. Ezen területek tengerszint feletti magassága a Bereg déli részein jellemzően a 108.00 mBf alatt, a Bereg északi részén pedig 105‐ 106 mBf alatt vannak. Ezen területekből mintegy 2000 ha az állandóan belvíz veszélyeztetett terület. Ezek nagyobb részét a régi Beregi holtágak (mitzek) területe teszi ki, melyből elszórtan számos kisebb‐nagyobb található a térségben, és ezek biztosítják részben a táj jelenlegi mozaikosságát. Úgy a Beregi árapasztó tározó, mint a jelen tájgazdálkodási projektnek az az egyik fő célja, hogy ezen területek egyrészt felhasználhatók legyenek belvízvisszatartásra, másrészt aszályos csapadékszegény években vízpótlással biztosítsuk fennmaradásukat, revitalizációjukat. A Beregi tározó területén lévő, mélyebb és nagyobb holtágak esetenkénti átöblítése is fontos célkitűzés, mivel ezáltal a természetes halállomány ívóhelyéül is szolgálhatnak és gyarapíthatják a Tisza természetes halállományát is. A tájgazdálkodási koncepciónk nem számol azzal, hogy a szántóművelésre alkalmas Beregi területek akár rövid időre is elárasztásra kerüljenek. A szántóföldi művelés is a tájgazdálkodás szerves része marad és ennek elősegítésére, ahol lehet, a társulati csatornák rekonstrukciójával a belvízelvezetést gyorsítjuk, a mélyebb területek (holtágak, mitzek) irányába, hogy ott ideiglenesen vagy véglegesen tározásra kerüljenek. A projekt közvetett hatásterülete tágabb értelemben a Beregi ártéri öblözet teljes területe, mivel a teljes öblözetben mozaikosan hozzájárul a tájszerkezet megtartásához illetve kondicionálásához (lásd a 11. mellékletként csatolt Gazdálkodói program 11. sz. térképét). 4.2.2. A célkitűzések meghatározása

A projekt célkitűzései a projektfejlesztés szakaszában az EMT‐ben leírtakhoz képest nem változtak. Több alkalommal is konzultáltunk a Kedvezményezettel, a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal, a célterületen élő lakókkal, gazdálkodókkal és az önkormányzatokkal. A projekthez létrehozott honlap is (http://ujberegi.hu) is lehetőséget teremtett az elképzelések széles körű megismertetésére és a vélemények, elképzelések megismerésére. A konzultációk során tovább finomítottuk az EMT‐ben már alaposan kidolgozott, megvalósításra javasolható változatot. A kialakítandó tájgazdálkodási rendszer célkitűzései a fentiek alapján az alábbiakban foglalható össze: 1. A természeti adottságokhoz és területhasználati alkalmassághoz leginkább igazodó terü‐ lethasználatok megvalósulásának elősegítése, figyelembe véve ezek várható változását is.

33


2. Alapvetően olyan ökológiai szolgáltatásokat nyújtó és haszonvételeket biztosító tájgazdál‐ kodás kialakítása, amely a jövőben nem befolyásolja kedvezőtlen irányba a gazdálkodásból származó jövedelmeket. 3. Olyan tájgazdálkodás kialakítása, amely során az állam a gazdálkodók közreműködésével kíván a környezet állapotán javítani, oly módon, hogy közben a gazdálkodók életkörülmé‐ nyei is kedvezőbbé válnak (megfelelő ökológiai szolgáltatásokat ellentételező kifizetés ‐ támogatási ‐ rendszer kialakításával). 4. A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodásnak (területhasználati és művelési módoknak) hozzá kell járulnia a hasznosítható vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzéséhez, a. a talajok vízgazdálkodásának javításához (a talajok vízraktározó képességének javulá‐ sához) b. a területen keletkező, illetve a területre be‐ és onnan kivezetett vizek minőségének megőrzéséhez. 5. A tájhasználatok jobb alkalmazkodóképessége az árvízi vésztározási funkcióhoz, mind az árvízi tározás után visszavezetett vizek megfelelő minősége, mind a tározással járó felada‐ tok jobb lebonyolíthatósága tekintetében. A használatok változtatása segítené az alkalmaz‐ kodó képesség javulását, a kiépítendő rendszer, pedig a vízkormányzást. Összességében a vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás megvalósulásának két fontos eszkö‐ ze: 1. A táj sérülését eredményező vízháztartási és vízgazdálkodási rendszer olyan irányú re‐ habilitációja, illetve fejlesztése, amely lehetővé teszi a kistáji vízháztartás egyensúlyá‐ nak javítását, illetőleg helyreállítását, a. A táj megfelelő működéséhez szükséges helyreállított vízrendszer révén, a jelen‐ leg szinte teljes mértékben levezetett vizek megőrzése, vízvisszatartása a vízhiá‐ nyos időszakokra, b. amely révén mérsékelhetők a belvíz és aszálykárok (a tározó terület továbbá hoz‐ zájárul az árvízkárok mérsékléséhez is, 2. Olyan tájgazdálkodás lehetőségének megteremtése a jelenlegi agrár‐támogatási rend‐ szerek átalakításával, amelyben a gazdálkodók egyrészt a mezőgazdaság számára ter‐ mékeket állítanak elő (haszonvételek), másrészt elsősorban a vízvisszatartás révén – ál‐ lam által is elismert ‐ ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak. (Ezek aránya a területek kör‐ nyezeti alkalmassága szerint eltérő lehet.) Ennek feltétele a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a leg‐ alkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni. Jelen projekt keretében a tájgazdálkodás‐fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztése valósulhat meg, ugyanakkor jelen tanulmány javaslatot fogalmaz meg a 2014‐2020 közötti időszakra vonatkozó agrár‐támogatási rendszer átalakítására vonatkozóan is.

34


A tájgazdálkodás‐fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztésének konkrét céljai A tájgazdálkodás‐fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztési projekt célkitűzéseinek meghatározásakor a terület sajátosságain illetve a mezőgazdálkodás jelen állapota mellett abból indulunk ki, hogy a jelen projekttel párhuzamosan megvalósul a Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési projekt (mely mint fentebb felsorolásra került), részben már maga is támogatja a tájhasználatváltást. Ebben a projektben továbbfejlesztjük, bővítjük a vízgazdálkodási rendszer vízi infrastruktúráját. A projekt előkészítő fázisában jelen munka keretében illetve vízjogi engedélyes tervek készítésekor nagy hangsúlyt kellett illetve kell fektetni a két projekt műszaki tartalmának és a megvalósítás ütemezésének összehangolására. A főbb szakmai célkitűzések, a kívánatos tájhasználatváltás és ártérrevitalizáció a két párhuzamosan futó projekt közös hatásaként érhetők el. A térség viszonylag érintetlen táji és jelentős természeti értékekkel rendelkezik. Ezen értékek tovább növelhetők, elsősorban a vizes élőhelyek, vízterek fejlesztése révén. Ezért olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, ami egyrészt biztosítja a felbecsülhetetlen értékek védelmét, másrészt mérsékli a fokozódó időjárási szélsőségek káros hatását, az ár‐és belvíz valamint aszálykárokat. A fejlesztés komplex jellege azért fontos, hogy a megépülő létesítmények egyszerre több funkciót (vízkárelhárítás, vízpótlás, vizekkel való jobb gazdálkodás) is betölthessenek. A jelentős kiterjedésű NATURA 2000 területek, és az azokhoz kapcsolódó élőhelyek, jelölőfajok fennmaradása szempontjából fontos lenne a lefolyó vizek minél nagyobb visszatartása a csatornarendszerben, a holtmedrekben, és a mélyebb fekvésű területeken. Ennek megfelelően a rendszer fejlesztése során cél az is, hogy a természetvédelem és a tájgazdálkodás igényéből kiindulva (lásd lejjebb) csak a legszükségesebb mértékű vízelvezetésre kerüljön sor. Vagyis maximális mértékben ki kell használni a vízvisszatartás lehetőségeit a holtmedrekben és az egyéb mélyfekvésű területeken. A vízvisszatartás, vízkormányzás üzemrendjének és megoldásainak olyannak kell lennie, hogy az lehetőleg imitálja a korábbi természetes vízviszonyokat. Az agrár‐támogatási rendszer átalakítására vonatkozó javaslat fő célkitűzései A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás megvalósításához egy ún. zöld‐pont rendszer alapján megvalósuló agrár‐támogatási rendszerre teszünk javaslatot. A zöld pont rendszer egy önkéntes módon működő, a gazdaságok környezeti teljesítményeinek mérésén alapuló értékelési‐, és ehhez kapcsolódó támogatási rendszer. Ilyen típusú támogatások több nyugati uniós tagállam‐ ban működnek, elsősorban az agrár‐környezetgazdálkodási intézkedések mentén. A Zöld pont rendszer integrálható az uniós támogatási struktúrába, mivel azonban hazánkban ez eddig nem ismert, ezért a hazai jogszabályokba való integrálása további jogszabály alkotási feladatokat jelent. A Zöld pont rendszer felépítése során figyelembe vettük az uniós jogszabályi lehetőségeket, valamint a hazánkban jelenleg alkalmazott támogatási struktúrákat. A tervezés során integrálni próbáltuk a már működő, sikeres támogatási formákat annak érdekében, hogy a gazdálkodó egy „ablakon” keresztül átlátható módon tudja a területéhez kötődő támogatásokat igényelni. Ennek eredményeként a gazdálkodó számára jelentősen egyszerűsödhet a támogatás igénylése, valamint az adminisztráció és az ellenőrzés is hatékonyabban működtethető. (Az ellenőrző és kifizető hatóság helyi szintű feladatait és költségeit e rendszer bővít(het)i ugyan, ugyanakkor a gazdálkodóknál jelentkező jelentős egyszerűsítések hasznai össztársadalmi szinten kiegyenlíthe‐

35


tik egymást. Egy korszerű támogatási rendszernek alapvetően célként kell kitűznie a „felhaszná‐ lóbarát” megoldásokat.) A Zöld pont rendszer az alábbi – jelenleg is működő – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és Halászati Operatív Program (HOP) támogatásokat integrálja: • agrár‐környezetgazdálkodási támogatások (továbbiakban: AKG) • kedvezőtlen adottságú területek támogatása • nem termelő beruházások mezőgazdasági területeken • erdő‐környezetvédelmi támogatások • nem termelő beruházások erdőterületeken • meliorációs és vízgazdálkodási támogatások • halastó fenntartás és fejlesztés A jelenlegi javaslat nem titkolt szándéka, hogy akár a ma érvényes hazai agrárszabályozás egyes elemeivel szakítva új utakat keressen egy, a környezeti szempontokat és a helyi gazdálkodási lehetőségeket magasabb szinten integráló, a gazdálkodókat partneri viszonyban kezelő, őket érdekeltté tevő és nem utolsó sorban magasabb környezettudatosságot igénylő rendszer meg‐ teremtése érdekében. A zöld pont rendszer alapvető céljai a tározó területekkel érintett tájgazdálkodásba bevont te‐ rületeken: 1. Vízvisszatartáson alapuló gazdálkodási formák kialakulásának ösztönzése 2. Mezőgazdasági eredetű környezeti szennyezés (műtrágya, növényvédőszerek bemosó‐ dásának) megakadályozása élő‐ és talajvizekbe 3. Talajvédelmi technológiák ösztönzése 4. Táji adottságokhoz igazodó gazdálkodási szerkezet kialakítása 5. Táji elemek gazdagítása (fasorok, facsoportok, cserjések, zsombékosok stb.) 6. A tározó természetvédelmi állapotának megóvása és javítása A vízvisszatartás tekintetében alapvető cél a) az árasztással érintett területek tájgazdálkodási szempontú tájhasználat‐váltásának ösz‐ tönzése, valamint b) Belvizes foltok vízmegtartásának ösztönzése. Árasztással művelt területek kijelölése és támogatása Az árasztás vonatkozásában a zöld‐pont rendszerben elismert tevékenységeket az alábbi két fő területlehatárolási típusnak megfelelően határoztuk meg: a) árasztott területek o időszakosan árasztott területek (a vizek levezetése után mezőgazdasági műve‐ lésbe vonható: szántó, gyep, ültetvény, erdő, nádas, ívóhely, vizes élőhely fenn‐ tartás) o állandó vízborítású területek (mezőgazdasági hasznosítása: halastó) b) nem árasztott területek (szántó, gyep, ültetvény, erdő, nádas) Mivel a gazdálkodó az árasztott területeken nagyobb környezeti hatást tud elérni egy adott te‐ vékenységgel, mint a nem árasztható területeken, ezért általában több zöld pontot kap egy adott tevékenység az árasztható területeken. Árasztással művelt területnek minősül minden olyan mezőgazdaságilag művelt terület, melyre a csatornarendszer segítségével víz juttatható, illetve onnan az irányítottan leereszthető. A víz

36


be‐ és kijuttatását a vízügyi társulatok végezhetik, a gazdálkodó döntése, szándéka alapján. Ez elsősorban az ellenőrzés, valamint egyéb gazdálkodókat érintő térségi hatás miatt indokolt. Amennyiben azonban a gazdálkodó újból mezőgazdasági művelésben kívánja a területet hasz‐ nosítani, úgy erre is lehetősége van, vagyis a terület árasztása önkéntes alapon működik. Fon‐ tos szempont azonban, hogy a gazdálkodó egyénileg nem ereszthet be és nem vezethet le vizet a területről. Az árasztás során a gazdálkodónak döntési helyzete van abban, hogy egy rövid idejű árasztást a gazdálkodási környezetébe integrál, és az árasztást követően normál hasznosításban tartja a területet (szántó, gyep, ültetvény, erdő, nád művelés), vagy olyan vízborítást biztosít, ami eredményeként a terület hosszabb időre vízborítás alá kerül. Ezen állandó vízborítású területek mezőgazdasági hasznosítása alapvetően halastó vagy vizes élőhely lehet. A zöld pont rendszer célja az árasztásra alkalmas terültekre minél több vizet kijuttatni és azt lehetőség szerint minél tovább ott tartani. Mivel a belvizes foltok jelentős része árasztható is, ezért a megfelelő kom‐ penzációt és ösztönző támogatást biztosító zöld pont rendszer kialakításával a hatékony műve‐ lésre kevéssé alkalmas földek konverzióját lehet elősegíteni. Az árasztott területen gazdálkodók zöld‐pontjai tehát összeadódnak: a) az árasztott területekre vonatkozó zöldpontokhoz hozzáadódnak b) az árasztás után választott művelési típusok zöld pontjai. A területek elárasztása alapvetően térszintek mentén biztosítható (feltételezve, hogy az érintett területek lehető legmagasabb színvonalú vízkormányzására alkalmas vízi infrastruktúra épül ki), ami a helyrajzi számokhoz nem igazodva több gazdálkodót is érinthet. Ezért feltétlenül fontos, hogy az árasztható foltok esetén az árasztás csak akkor valósítható meg, ha minden érintett gazdálkodó egyetért az árasztás idejével, mértékével, valamint a leeresztés módjával. Ennek végrehajtása, minden érintett egybehangzó döntése alapján a vízügyi társulatok feladata, elke‐ rülve az esetleges konfliktushelyzeteket. Mivel sok esetben egy árasztható területen több föld‐ használó gazdálkodik, a zöld pont rendszernek a közösségi döntéshozatal „nehézségeit” is el kell ismernie az egyéni cselekvés „szabadságával” szemben. Belvizes foltok vízmegtartásának ösztönzése A belvizes foltok kialakulása a csapadékviszonyok függvényében minden évben eltérő mintáza‐ tot eredményez. Egyes területek szinte minden évben sújtottak, míg mások csak a szélsősége‐ sen csapadékos időszakban. A belvizes időszak hossza is változó, vagyis egy olyan természeti helyzetről van szó, amivel kapcsolatban támogatási rendszert kiépíteni nehézkes. A legfonto‐ sabb feladat a belvizes foltokon a vízmegtartás ösztönzése. Ebből adódóan javaslatunk alapján a hazai területalapú támogatási rendszer jogszabályának módosítására van szükség (SAPS). Amennyiben a belvizes foltok nem kerülnének kimérésre a területalapú támogatásból, nem kellene rájuk vis maior kérelmet benyújtani, hanem – a művelt terület részeként tekintve rájuk – jelentős pozitív környezeti hozadékot érhetnénk el a tározó területén belül. Így elkerülhető az a gazdasági szempontból is teljesen életszerűtlen helyzet, melyben ugyanazon a területen ta‐ vasszal vízkárt, nyáron aszálykárt jelent a gazdálkodó, miközben minden erejével az egyébként környezeti szempontból – legalábbis az adott évben – alkalmatlan termőföldet szántóföldi hasznosításban próbálja tartani. Megítélésünk szerint a belvizes foltok is mezőgazdaságilag művelt területnek tekinthetők, melyek időszakosan alkalmatlanok csupán a művelésre, illetve a szélsőséges környezeti viszonyok miatt nem tudnak hozamot biztosítani. Ezeken a területeken az elsődleges szempont a víz megtartása. Mivel egyéb tevékenység nem várható el, további zöld pont érték is nehezen kapcsolható hozzájuk. Javaslatunk alapján jogszabályok módosításával, egyéb forrás nélkül, a gazdálkodók számára is elfogadató megoldást lehet biztosítani. Fontos

37


megemlíteni, hogy ezen területek területhasználat‐váltási ösztönzése továbbra is a zöld pont rendszer feladata. A Zöld pont rendszer felépítése A gazdálkodó a teljes területével – az agrár‐környezetgazdálkodási intézkedésekhez hasonlóan – 5 évre lép be a Zöld pont támogatási rendszerbe. A rendszer előnye az AKG támogatáshoz képest az, hogy nem egy adott célprogram viszonylag merev és országos szintű előírásait kell betartani 5 éven keresztül, hanem azzal, hogy a gazdálkodó saját maga határozhatja meg a – területenként eltérő – tevékenységeket, jobban tud igazodni mind saját gazdasága adottságai‐ hoz, mind a környezet változásaihoz. A gazdálkodó – miután belép a Zöld pont programba és vállalja, hogy benne is marad 5 éven keresztül – elfogadja, hogy a művelési típusoknak megfelelően meghatározott tevékenységek alapján értékelik a gazdasága környezeti teljesítményét. A programba való belépéskor egy tevé‐ kenységet sem kell vállalnia a gazdálkodónak, csupán azt vállalja, hogy a megadott tevékenysé‐ gek teljesítése alapján lesz a gazdasága értékelve, és ennek megfelelően történik a teljes gazda‐ ságra vonatkozó zöld pontszámok meghatározása. Egy gazdálkodó esetében az alábbi kategóriákban adhatók zöld pontok: I. Gazdaság‐szintű zöldpontok A. A gazdaság tápanyagmérleg‐ ágazati egyensúlyi és génmegőrzési adatai • A gazdaság tápanyagmérlege • A gazdaság ágazati egyensúlya • Őshonos fajták használata B. Nem termelő fejlesztések • Művelési típus váltás • Tájelemek /természetvédelmi berendezések fejlesztése • Vízkormányzás fejlesztése II. Árasztással művelt területek zöldpontjai III. Művelési típus szerinti zöldpontok • szántó • gyep • ültetvény • erdő • halastó vagy vizes élőhely • nádas, • ívóhely Egy adott tevékenységre adható zöld pontok értéke az alábbi szempontok figyelembevétele alapján került kialakításra: • a tevékenység prioritása • a tevékenység környezeti hatása • a tevékenység ökonómiai hatása Az egyes egyes művelési típusonként figyelembe vett tevékenységek kidolgozásakor alapvető szempont, hogy azok ellenőrizhetőek legyenek, ténylegesen hozzájáruljanak a célok eléréséhez, valamint, hogy egyszerűek és a gazdálkodók számára egyértelműek legyenek.

38


A zöld pont voltaképpen nem más, mint – a gazdaság különböző tevékenységeinek értékelésén alapuló – környezeti értékszám, amihez – támogatási rendszer esetében – fajlagos kifizetési összeg kapcsolható. Jelen rendszer felépítése alapján egy zöld pont 500 forintnak felel meg. Mivel a zöld pont értékek a tevékenységek között eltérnek, ezért a tevékenységek között gazda‐ ságossági szempontok figyelembevételével is fog a gazdálkodó dönteni, hogy mit kíván betarta‐ ni. Annak érdekében, hogy a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya megfelelően alakul‐ jon szükségesnek tartjuk a pontértékek valós beállítását. Nyugati példákat figyelembe véve egy úgynevezett „korrekt számítási kísérlet”‐re van szükség. A zöld pont rendszer továbbá csak megfelelően ellenőrizhető tevékenységeken és ezek szisz‐ tematikus ellenőrzésén alapulhat. A Nyugat‐Európában már működő rendszerek ellenőrzésé‐ nek az az alapja, hogy minden gazdálkodó minden évben helyszíni ellenőrzésen megy keresztül. Az adott évben elvégzett tevékenységek alapján történik a gazdaság zöld pont értékének a ki‐ számításra, vagyis a kifizetés minden évben a valós tevékenység alapján történik. Ennek értel‐ mében elkerülhető az indokolatlan kifizetés. Előnye a rendszernek, hogy nem büntető szankci‐ ókra épül az ellenőrzés, hanem sokkal inkább a magasabb zöld‐pont értéket jelentő tevékeny‐ ségek pozitív ösztönzésre, egyfajta „bónusz rendszer” formájában, A teljeskörű éves ellenőrzés pedig a szabálytalanságokat egyértelműen feltárja, és sokkal pontosabb képet ad a gazdálkodók tényleges tevékenységeiről, mint az 5 évenként ellenőrzés. Az egyes kategóriákban javasolt zöld pont tevékenységeket részletesen a köztes Megvalósítha‐ tósági Tanulmány mellékletét képező Gazdálkodói program (11.sz. melléklet) 1.sz. melléklete tartalmazza. Fenntarthatósági, esélyegyenlőségi célokhoz való hozzájárulás: -

A fejlesztés hozzájárul egy fenntartható tájszerkezet kialakításához, támogatja a NATURA 2000 területeken a kedvező állapotok, fennmaradását, kialakulását.

-

A természeti erőforrások és környezetminőség tekintetében a projekt hozzájárul a vizek és a talaj mennyiségi és minőségi állapotának megőrzéséhez, biztosításához.

-

A fejlesztés elősegíti a gazdálkodói együttműködéseken keresztül a gazdálkodói közösségek kialakulását, a fejlesztések eredményei elsősorban a helyiek hasznát szolgálják, hozzájárulnak a helyi megélhetés biztosításához. A tájgazdálkodás javíthatja az érintett gazdálkodók gazdasági pozícióit, a gazdálkodói program kidolgozása biztosítja részvételüket a döntéshozatalban, a program kidolgozása során a gazdálkodók hozzájutnak a tájgazdálkodással kapcsolatos ismeretekhez. 4.6 táblázat A projekt összefoglaló alapadatai a tározási időre és a vízborítások idejére

Tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség (m3) Tájgazdálkodásra felhasználható vízmennyiség (m3)

6,5‐9,0 millió m3 ~7 millió m3

A tározótér vagy az öblözet összes mezőgazdasági területe (ha)

36 100

A tájgazdálkodási rendszerbe bevonni tervezett mezőgazdasági területek kiterjedése (ha)

36 100 (közvetlenül 865 ha)

A tározási idő maximuma (nap) Vizes élőhely

Üzemrend és hidrológiai helyzet 39


függvénye Üzemrend és hidrológiai helyzet

Erdő


Gyep

függvénye Nem jellemző

Szántó Tájgazdálkodási célokra biztosított vízborítás ideje (nap)

Üzemrend és hidrológiai helyzet

Vizes élőhely


Erdő


Gyep

függvénye Nem jellemző

Szántó A tájgazdálkodási rendszer későbbi bővítésének lehetőségei, a rendszer kiterjesztésének lehetséges irányai (területileg, műszakilag)

További vizes élőhelyek kialakítá‐ sa igény szerint

4.2.3. Eredményindikátorok

Az egyes indikátorok a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények,– igazodva a konstrukció pályázati kiírásában szereplő eredménymutatóihoz. Az indikátorok értelmezése az előkészítő fázisban pontosításra kerül illetve a projekthez igazodóan részletezésre, adaptálásra kerülnek. 4.7. táblázat Eredményindikátorok Mutató

Egység Kiinduló Célérték érték

2011 2012 2013 2014

Tájgazdálkodásba vont terület ha 0 36 100 mérete (maximum) A tájgazdálkodást kiszolgáló km 0 59 csatornahálózat hossza A megvalósított vízkormányzó db 0 24 műtárgyak száma A projekt keretében rehabilitált km 0 59 kisvízfolyások hossza A kialakított vizes élőhelyek 862 ha 0 területe Visszatartott víz mennyisége m3 ~7 millió Ökoszisztéma becsült m3 Nem releváns vízvisszatárása Talajvízpótlás mértéke cm 30‐40 A környezeti fenntarthatóság érvényesülése. A területhasználat fenntarthatósági szempontból kedvező irányú változása (projektterület %‐ban)

2015

36 100

862

~7 millió Nem releváns

30‐40

59 24 59

40


Mutató 1. Gyepterület 2. Szántóterület 3. Erdővel borított terület Gyümölcsös 4. Vízjárta terület: vizes élőhely 5. Átmenetileg vízjárta terület: a tározóba vezetett vízzel érintett terület 6. Egyéb terület (egyéb mezőgaz‐ dasági terület, belterületek, városi zöldterületek, egyéb mesterséges felszín, tanyás térségek, illetve komplex művelési szerkezet)

Egység Kiinduló Célérték érték % 26,1% 42,6% % 48,9% 24,1% % 13,9% 20,0% % 5,0% 5,0% % 1,6% 3,8%

2011 2012 2013 2014

%

0,0%

Üzemrend szerint

%

4,5

4,5

2015

42,6% 24,1% 20,0% 5,0% 3,8% Üzemrend szerint

4,5

A környezeti fenntarthatóság érvényesülése indikátorok alakulása a terület agrár‐ és erdőalkalmassága alapján becslés alapján történt, az alábbiak figyelembe vételével: •

a terület 24,1 %‐a minősíthető szántóföldi művelésre alkalmasnak, ezért célként lehet kitűzni, hogy alapvetően e területeken folyjon szántóföldi művelés

•

bár a terület 48 %‐a erdőművelésre alkalmas, egy ilyen mértékű erdősítés megvalósulása nem reális célkitűzés, különösen a jelentős természetvédelmi érintettség okán. Egy kismértékű erdősítés mindenképpen kedvezőnek lenne tekinthető (becsült érték: 20 %).

•

vízjárta terület növekménye a jelenleg gazdálkodókkal leegyeztetett vízvisszatartásra elfogadott területekkel nő, amely gazdálkodói igény esetén tovább növelhető.

•

a fennmaradó területekre gyepterületek bővülését feltételeztük.

A környezeti fenntarthatóság érvényesülése indikátorok teljesülésének arányait alapvetően a 2014‐2020 közötti időszakra bevezetendő tájgazdálkodási támogatási rendszer ösztönző irányai és a gazdálkodók ezen programokban való részvételi hajlandósága határozza meg, ezért ezen értékek csak egy nagyvonalú becslésnek tekinthetők!

41


5. VÁLTOZATELEMZÉS 5.1. Elemzések a végső változat(ok) meghatározása érdekében 5.1.1. A már elvégzett változatelemzések bemutatása

Az 1. fordulós pályázati dokumentációhoz szükséges Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányban végzett változatelemzés keretében összesen három változat összehasonlító elemzését végeztük el: -

„0” változat, Jelen projekt elmaradásának változata

-

„1.” Változat, (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúra fejlesztése a belvizek visszatartásának megvalósításával, a helyben keletkező vizekkel való gazdálkodás céljából. Gravitációs Tiszai vízpótlással.

-

„2.” Változat, (kombinált gravitációs és szivattyús vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással.

A változatelemzés végeredményeként a „2” változatot javasoltuk kiválasztásra, melynek lényege, hogy szivattyúzási helyek kiépítése révén tiszai vízpótlásra ad lehetőséget, így a tájgazdálkodási rendszer lényegesen nagyobb biztonsággal működtethető és összetettebb tájgazdálkodási rendszer alakítható ki. Természetesen a fejlesztés magában foglalt számos egyéb beavatkozást is (csatornarekonstrukció, műtárgyak kialakítása, depóniaépítés, anyagnyerőhelyek vizes élőhellyé alakítása, stb.). Az előkészítési támogatás megítélésekor a projekt az igényeltnél kevesebb támogatást kapott, és a Közreműködő Szervezet nem a „2” változatot preferálta. A projektfejlesztés szakaszában elvégzett gazdálkodói, önkormányzati egyeztetések és megbeszélések eredményeképp a Kedvezményezett továbbra is fenntartja azon elképzelését, miszerint a tájgazdálkodási rendszer csak szivattyús tiszai vízpótlással működtethető a kellő biztonsággal. Ennek további alátámasztására kiegészítő elemzéseket végeztünk, aminek eredményeit megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: A Felső‐Tisza vízjárása két szempontból jelentősen eltér az alsó szakaszokétól: -

az év bármely időszakában kialakulhatnak árhullámok, de a nyári‐őszi árhullámok lényegesen ritkábbak a téli‐tavaszi időszakoktól,

-

a vízjárás rendkívül heves, alacsony az árhullámok tartóssága.

A fenti két állítás alátámasztására részletes hidrológiai elemzést végeztünk, aminek keretében 122 árhullám adatait gyűjtöttük össze. Megállapítottuk: az árhullámok 60‐70%‐a esetében várható, hogy egybeesik a belvizes időszakokkal. A gravitációs vízkivezetésre (HTivadar >500 cm) alkalmas vízállások átlagos tartóssága 6 nap, ennek eloszlása azonban egyenetlen, 80%‐ban alatta marad, 40%‐ban a 2 napot éri csak el.

42


Tehát a gravitációs vízkivezetés lehetősége ritka és rövid ideig tartható, ezért a tiszai szivattyús vízkivétel biztosítása a tájgazdálkodási vízszolgáltatás számára elengedhetetlen.

p

,

25

előfordulás (%)

20

15

10

5

be r De ce m

No v

em be r

er tó b

Jú liu á í hó

Ok

s Au gu sz tu s Sz ep te m be r

s iu

Áp r il

Jú n

M áj us

is

s M ár ciu

Fe br

Ja nu

ár

uá r

0

j

A Felső‐Tiszai árhullámok éven belüli eloszlása (H Tivadar > 500) 35

tartósság előfordulása(db esemény)

30

25

20

15

10

5

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

tartósság hossza (nap)

21

22

23

A Felső‐Tiszai árhullámok tartóssága napokba n(H Tivadar > 500) A hidrológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy tiszai vízpótlás nélkül nem működtethető a kívánalmaknak megfelelően a tájgazdálkodási infrastruktúra, illetőleg a lakosság és az érintett

43


gazdák részéről is olyan felvetések, javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek teljesítéséhez (a tájgazdálkodási rendszer támogatottságot élvező működtetéséhez) többletvízre van szükség, mely a Tiszából biztosítható. Ebből kifolyólag a projektfejlesztési szakaszban, tekintetbe véve a DEB támogatási döntéshez adott állásfoglalását, a vizsgálandó változatok között szerepeltettük és elemeztük a szivattyúállásokkal megoldható külső vízpótlás lehetőségét, mely kisebb beruházási összeget igényel az EMT‐ben javasolt szivattyútelepes megoldással szemben. A Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs rendszer projektfejlesztési szakaszában az EU minőségbiztosítása kapcsán a Jaspers és a Bizottság minőségbiztosítói is fontosnak tartották a tájgazdálkodási projekt megvalósítását olymódon, hogy annak részeként a szivattyús vízkivezetést feltétlen meg kell valósítani. Erre a projekt kedvezményezettje az OVF‐FETIVIZIG kötelezettséget is vállalt (részletek az 5.1.3 pontban). A Megvalósíthatósági Tanulmány változatelemzésének keretében tehát az alábbi változatok összehasonlító elemzését végeztük el: - „0” változat: Jelen projekt elmaradásának változata - „A” változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. - „B” változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül megoldásra. 5.1.2. Koncepcionális változatok összehasonlítása

A Megvalósíthatósági Tanulmányban 3 változatot vizsgáltunk, melyek közül az „A” és a B” jelentősen nem tér el egymástól: - „0” változat: Jelen projekt elmaradásának változata. Ha jelen projekt el is marad, megvalósul a Beregi árapasztási és ártér‐revitalizációs projekt, mely önmagában tartalmaz bizonyos számú műtárgyat a tájgazdálkodás elősegítésére (lásd 5.3.1 fejezet), - „A” változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. A változat lényege, hogy a 0 változathoz képest növeli a belvízvisszatartás lehetőségét elsősorban a Beregi árapasztó tározó területén, valamint javítja a vízpótló csatornán gravitációsan kivezetett vizek vízkormányzásának lehetőségét. Ugyancsak javulnak a helyi vízvisszatartás lehetőségei azáltal, hogy a vízvisszatartásra és ártér‐ revitalizációra kijelölt holtágakhoz kapcsolódó társulati csatornák rekonstrukciójára sor kerül (lásd 5.4.1 fejezet). - „B” változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül megoldásra. A változat lényege: megtartja az „A” változat összes elemét és figyelembe veszi a Beregi árapasztó tározó projekt összes vízkormányzásra, vízvisszatartásra megépítendő létesítményeit. A „B” változat alapkoncepciója megegyezik az „A” változatéval azonban a vízrendszerbe tiszai vízpótlással igény szerint vizet juttatva a tájgazdálkodási rendszer nagyobb biztonsággal és szélesebb körben működtethető,

44


többféle cél kiszolgálására alkalmas. Műszaki vonatkozásban a „B” változat annyiban tér el az „A” változattól, hogy vízpótlási lehetőséget teremt a Tiszából ideiglenes szivattyúállás és mobil szivattyúk alkalmazásával. Minden más elemében a „B” változat megegyezik az „A” változattal (lásd 5.5.1 fejezet) 5.1.3. Projektfejlesztési szakasz eredményei

A projektfejlesztési szakasz eredményének tekinthető, hogy egyrészről a további vizsgálatokból, másrészről pedig a konzultációba bevont lakosság, gazdálkodók és önkormányzatok részéről tett kérések, javaslatok is azt igazolták, helyesen elemeztük az EMT‐ben a vízpótlásra alapozó változatot. A hidrológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy tiszai vízpótlás nélkül nem működtethető a kívánalmaknak megfelelően a tájgazdálkodási infrastruktúra, illetőleg a lakosság és az érintett gazdák részéről is olyan felvetések, javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek teljesítéséhez (a tájgazdálkodási rendszer támogatottságot élvező működtetéséhez) többletvízre van szükség, mely a Tiszából biztosítható. Ebből kifolyólag a projektfejlesztési szakaszban, tekintetbe véve a DEB támogatási döntéshez adott állásfoglalását, a vizsgálandó változatok között szerepeltettük és elemeztük a szivattyúállásokkal megoldható külső vízpótlás lehetőségét, mely kisebb beruházási összeget igényel az EMT‐ben javasolt szivattyútelepes megoldással szemben. Az 5.1.1 pontban bemutatott ábrákból megállapítható, hogy a gravitációs vízkivezetéshez szükséges szint kialakulása nem csak visszatérési időben ritka, hanem annak éven belüli eloszlása sem egyenletes. A folyón az ilyen szintű árhullámok, mint ahogy a belvizek is az év tavaszi, illetve a késő őszi, téli hónapjaiban, ezen belül leginkább márciusban, áprilisban fordulnak elő nagy valószínűséggel. Ugyanakkor a napi középhőmérsékleti, a párolgási értékek a július, augusztusi hónapokban a legmagasabbak, a talajnedvesség értéke pedig ekkor a legkisebb mértékű. Ezekből adódóan a vízhiányos időszakok (mind ökológiai, mind gazdálkodási szempontból) a július‐szeptemberi időszakokra esnek. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy bár amikor a gravitációs vízkivezetésre (ha rövid ideig is) lenne lehetőség, arra nem kerülhet sor, mert a Tiszai árhullámok is akkor vonulnak le, amikor a belvízrendszerben is jelentősebb csapadékok esnek, belvizek alakulnak ki, így a vízkivezetést a terület, illetve a gazdák nem igénylik. Ez a helyzet, nevezetesen a belvizek és az árvizek időbeni egybeesése a jövőben is megmarad, ezért célszerű olyan továbbfejlesztést megvalósítani, mely a szárazabb időszakokban is biztosítja a vízutánpótlást a tájgazdálkodási területek felé. Ezáltal a vízpótlás elemei a tájgazdálkodás feltételei biztosításának alappillérévé válnak. Elmaradásuk, elhagyásuk nem számszerűsíthető gazdaságossági kérdés, hanem a rendszer biztonságát veszélyeztető, megkérdőjelező intézkedés lenne. Fentiek mellett, illetve azok alapján a Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs rendszer projektfejlesztési szakaszában az EU minőségbiztosítása kapcsán a Jaspers és a Bizottság minőségbiztosítói is fontosnak tartották a tájgazdálkodási projekt megvalósítását olymódon, hogy annak részeként a szivattyús vízkivezetést feltétlen meg kell valósítani. Erre a projekt kedvezményezettje az OVF‐FETIVIZIG kötelezettséget is vállalt az alábbiak szerint: Mint ahogyan a Támogatási kérelem B.4.2. pontja tartalmazza: a tervezett projekt műszaki tartalma három egymáshoz szorosan illeszkedő csoportra osztható: •

Árapasztást biztosító létesítmények,

45


•

Az árapasztáshoz szorosan illeszkedő vízgazdálkodást javító létesítmé‐ nyek, melyek közvetlenül elősegítik a természetvédelmi és tájgazdálko‐ dási célkitűzéseket és a belvizek elvezetését.

•

Egyéb kapcsolódó fejlesztések.

A projekt tehát a benyújtott tartalommal is komplex árvízvédelmi – vízgazdálkodási tartalommal bír. A vízgazdálkodás‐fejlesztési része egyrészt segíti a helyben keletke‐ ző vizek visszatartását, a készletetekkel való jobb gazdálkodást, másrészt a Tiszából gravitációsan kivezetett vizek révén tovább növeli a természetvédelem és tájgazdál‐ kodás céljára hasznosítható vízkészletek mennyiségét. A helyi vizek visszatartását, a velük való jobb vízgazdálkodást összesen 51 db létesítmény biztosítja (zsilipek, fe‐ nékküszöbök, vízkormányzó létesítmények). Ezek a létesítmények elszórtan helyez‐ kednek el a projekt területén, így hatásuk mozaikosan jelenik meg, igazodva a projetterület mezőgazdasági, természetvédelmi, vízrajzi adottságaihoz, a táj termé‐ szetes szerkezetéhez. (Támogatási Kérelem III/B melléklete) A Tiszából történő vízpótlást egy un. tájgazdálkodási vízpótló csatornán keresztül gravitációsan oldja meg a projekt. A Tiszából történő gravitációs vízkivezetés lehető‐ sége a Tiszai árhullámok gyors levonulása miatt évente csak átlagosan 3‐5 napig áll fenn. Ez idő alatt összesen évi átlagban mintegy 1.0 – 1.5 millió m3 víz kivezetése le‐ hetséges a rendszeres árasztás (vízpótlás) céljára. A Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt előkészítésének lezárása után, 2011‐ben olyan új pályázati forrás is megjelent, (KEOP 7.2.1.3 pályázati felhívás) ami lehetőséget teremtett további tájgazdálkodást segítő vízi infrastrukturális‐ fejlesztések megvalósítására. Ennek a forrásnak a terhére indult el a „Improvement of land management infrastructure in the Bereg and the areas in the Bereg emer‐ gency reservoir”c. projekt előkészítése, amelyről a Támogatási kérelem B.5.2.1. pontja tesz említést. A kapcsolódó projekt műszaki tartalma tehát kiegészíti a Beregi komplex árapasztási – ártér‐revitalizációs fejlesztés. c. projekt tartalmát elsősorban azzal, hogy a szelíd árasztás (tiszai vízpótlás) időbeni kiterjesztése érdekében összesen 2 db egyenként 0.5 – 1.0 m3/s kapacitású szivattyús vízkivételt irányoz elő a Tiszából. Ezen kívül megépül további 22 db kisebb vízgazdálkodási műtárgy (zsilip, fenékküszöb, vízkor‐ mányzó mű), 4.5 km új vízellátó, vízpótló csatorna, valamint további 70 km meglévő csatorna felújítására kerül sor. Összefoglalóan, a Beregi árapasztó és ártérrevitalizációs projekt önmagában is komplex projekt, több szempontból is jelentősen hozzájárul az árvízi biztonság javí‐ tásához a tájgazdálkodás fejlődéséhez és a természeti értékek megőrzéséhez. A csatlakozó „Improvement of land management infrastructure in the Bereg and the areas in the Bereg emergency reservoir”projekt a Beregi vízgazdálkodás‐fejlesztések tájgazdálkodási részének komplexitását még tovább növeli és lehetőséget teremt a legkisebb léptékű területi vízigények figyelembevételére és kielégítésére. A csatlakozó projekt előkészítése 2012‐ben befejeződik, (tervezés, vízjogi és környe‐ zetvédelmi engedélyek beszerzése, kiviteli tenderek előkészítése). A létesítmények kivitelezésére a Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt kivitelezési munkái‐ val párhuzamosan azzal összhangban 2013‐14‐ben kerül sor.

46


5.1.4. Részletes elemzésre alkalmas változatok

A fent leírtaknak megfelelően tehát a Megvalósíthatósági Tanulmányban az alábbiakban felsorolt változatok alkalmasak a részletes elemzésre: - „0” változat: Jelen projekt elmaradásának változata - „A” változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. - „B” változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül kialakításra. A változatok összehasonlításakor a beruházási költségek csak az építéssel és az ahhoz kapcsolódó területszerzéssel kapcsolatos költségeket tartalmazzák, az egyéb projektköltségeket nem. Az egyéb projektköltségek részletezésére csak a kiválasztott változat esetében került sor a 6.1.2 fejezetben. 5.2. A végső változatelemzés módszere A végső változatok elemzését az EMT‐hez hasonlóan kritériumokra épülő többszempontú elemzéssel végeztük el. A változatokat műszaki, természetvédelmi, társadalmi és közgazdasági szempontok szerint értékeltük. A gazdasági szempontok egyik elemeként elvégeztük a költséghatékonysági elemzést is. 5.1. táblázat Az értékelés szempontjai Kritériumcsoport

súly

A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége

40 %

B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések

30 %

C) Környezet‐, természet‐ és tájvédelem

20 %

D) Társadalmi kérdések

10 %

Ez azt is jelenti, hogy a társadalmi‐gazdasági és a természeti‐környezeti kérdésék közül itt a természetiek kaptak nagyobb 60 %‐os súlyt, ennek oka, hogy szemben a többi árvízi tározóval, ahol jórészt intenzív mezőgazdasági műveléssel találkozhatunk, itt viszont jelentős a Natura 2000 területek aránya.

47


A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége Az egyes kritériumok értelmezése Értékelési Kritérium

A kritérium tartalma

A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség

A kérdés a meglévő és a tervezett tájhasználatok és a természeti adottságok közötti megfelelésre vonatkozik. A magasabb pontszám jobb megfelelést jelent.

A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez

A tározó időközönkénti árvízcsökkentési célú elöntése, nagyban zavarhatja, egy időszakra el is lehetetlenítheti a területhasználatokat. A kérdés arra vonatkozik mennyire képes ehhez a helyzethez a meglévő és a tervezett használati struktúra alkalmazkodni. A jobb helyzetet a problémamentesebb működés jelenti.

A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszereknek megvan a maga vízigénye mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer milyen biztonsággal képes ezt kielégíteni.

A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy aszályos helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes segíteni a vízhiányos helyzet megoldását, milyen a vízmegtartó képessége, mennyire segíthet abban, hogy ilyen probléma létre se jöjjön.

A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások

A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy belvízelöntéses helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes az ilyen problémákat kezelni, az ebből eredő kockázatokat csökkenteni.

A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások

Az árvízi tározás szempontjából felmerő problémák: tározókapacitás csökkentése, feltöltés vagy a levezetés akadályozása, zavarása, káros hatásainak fokozása. Azt kell itt eldönteni, hogy számolni kell‐e ilyen problémával is milyen mértékben.

B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium


Az alternatívák eltérő mértékben képesek bevonni az arra lehetőséget nyújtó területekből részeket a projektbe. A B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan kritérium ennek mértékére vonatkozik, de csak a bevonható területhez képest ténylegesen, hatékonyan bevonatható terület lehet a viszonyítás alapja. A meglévő rendszert a saját lehetőséghalmazán kell értékelni.

B2) Az eddig megtervezett tájgazdálkodási elemek hasznosulásának javíthatósága, rendszer bővíthetőségének lehetősége

A kiépíthető rendszerek eltérő módon bővíthetők területi és vízmennyiségi szempontból, a pályázat korlátai miatt a teljes hatékonyan felhasználható terület valószínűsíthetően nem bevonható, tehát kérdés mennyire adott a bővíthetőség lehetősége, a tovább fejlesztés. A meglévő rendszer önmagában is bővíthető, hiszen már vannak a tervben tájgazdálkodási elemek, ugyanakkor ezek 48


B3) Fejlesztési költséghatékonyság (Terület/költség)

B4) A működtetés költségeinek nagysága és bizto‐ síthatósága, a rendszer fenntarthatósága

B5) A mindenkori támogatási, szabályozási rendszer változásaihoz való alkalmazkodás lehetősége

B6) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok

B7) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség

minél jobb felhasználása is cél. A kritérium egyértelmű, a hatékonyságot a bevonható terület költségfajlagosával méri. A meglévő rendszernél a kérdés az hogy az eddigi fejlesztések milyen arányban tették a területet a saját céljaiknak megfelelően felhasználhatóvá. A kritérium nem csak a működtetés eltérő költségigényére utal, hanem annak valamilyen forrásból való valószínűsíthe‐ tő rendelkezésre állási lehetőségére is. A használatokat és gazdálkodókat érintő fő bizonytalanság az időjárás mellett a változó támogatási rendszer, kérdés hogy a meglévő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek mennyire függvényei ennek, mennyire tudnak a változások‐ hoz alkalmazkodni segítségükkel a gazdálkodók. Előfordulhat olyan helyzet, hogy a változások egyes, a prog‐ ramból kimaradó gazdálkodókat hátrányosan érintetnek, például a területük belvíz levezető képességének rontásával, jó helyzetnek az ilyen helyzetek hiánya tekinthető. A projekt hatásterületén élő lakosság számára, mind a meglévő, mind a tervezet helyzet egy lehetőség‐halmazt jelent a megélhetés szempontjából, kérdés melyik alternatíva nyújtja a legjobb eltartóképességet, beleértve a külső piaci, és a belső termelési és élelmiszerbiztonsági kockázatok lehetséges hatásait is.

C) Környezet‐, természet‐ és tájvédelem Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és mű‐ ködésének káros és hasznos környezeti hatásai

C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósá‐ ga, a biodiverzitás javulása

C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosít‐ hatósága C4) A tájkép változatosságának, értékeinek növeke‐ dési lehetősége

A kritérium tartalma A kritérium a működő és a kiépítendő rendszerek környezeti hatásvizsgálati értelemben vett hatásaira vonatkozik, jel‐ lemző hatásviselő itt a víz, a talaj és az élővilág. Az a jobb rendszer, amelynek összesített hatásai kedvezőbbek. A kritérium a tervezett alternatívákat értékeli abból a szempontból, hogy mennyire képesek a terület ökológiai vízigényét kielégíteni. A fő kérdés az, hogy a változások mennyire javítják az adott terület biodiverzitását, mennyire járulnak hozzá a folyó összefüggő ökológiai folyosóként való működéséhez. A meglévő rendszer egy állapotot jelent ebből a szempontból. A kérdés kifejezetten a Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatóságára vonatkozik egyrészt vízgazdálkodási, másrészt területhasználati szempontból. A kritérium az előzőhöz hasonló, de tájképi értékek megje‐ lenési lehetőségére vonatkozik. A meglévő rendszer itt is adottság ebből a szempontból.

D) Társadalmi kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium


D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gaz‐ dálkodók részéről

A kritérium az érintettek véleményét méri az egyes alternatívák vonatkozásában. Kérdés, hogy ezek mennyire elfogadhatók alapvetően a területen gazdálkodók számára. A meglévő rendszer valamilyen szinten elfogadhatónak tekinthető, hiszen működik.

49


D2) A gazdálkodás munkaerő‐szükségletének válto‐ zása

Miután a mezőgazdaság elképesztően kevés embernek ad munkát jelenleg, és ezért is nagyon jelentős a falusi munka‐ nélküliség, a kritérium a nagyobb munkaerőigényt kívánja jutalmazni, a jelenlegi állapothoz képest.

5.3. A projekt nélküli eset leírása 5.3.1. Műszaki leírás

A „0” változatnak jelen projekt esetében azt a változatot tekintjük, amikor a tájgazdálkodás elősegítésére csak a Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés keretében előirányzott létesítmények valósulnak meg, (tehát a „0” változat nem a jelen állapot), így (8. melléklet): -

A Beregi tározó beeresztő műtárgya középen csőáteresz jellegű vízátvezető nyílás kialakításával vízpótlási célú vízbeeresztéshez, terepszint alatti mélyvezetéssel, 108,60 mBf küszöbszinttel.

-

Lónyai fióktározó melynek létesítményei lehetővé teszik a tájgazdálkodási, természetvédelmi vízpótlást is.

-

Vízpótló csatorna építése átereszekkel, műtárgyakkal a beregi vízkivezető nagyműtárgyhoz kapcsolódva, mely lehetővé teszi „kisebb” 5‐8 m3/s víz kivezetésére de csak 400–450 cm‐t meghaladó tiszai tivadari vízállások idején. A tervezett vízpótló csatorna az árapasztó tározó mélyebb területein teremti meg a szelíd árasztás lehetőségét.

-

Vízkivezetés kialakítása Tiszaszalkánál, aminek a segítségével a Szipa‐Csaronda rendszer egy része látható el vízzel.

-

Fenékküszöbök építése a Csarondán és a Szipán. Célja: A főcsatornák melletti mélyebb területekre, holt‐medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása, medertározással a belvizek, vagy a Tiszából beengedett víz visszatartása, az eddigieknél magasabb és állandóbb vízszint tartása.

-

Szipa főcsatorna hidromechanizációs kotrása Csarodánál a tó vízmélységének növelése céljából.

-

Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása újak építése a Beregi vízrendszerben hármas céllal: belvízvisszatartás, revitalizáció, tájhasználatváltás elősegítése.

A „0” változat önmagában is jelentős pozitív hatást fejt ki a tájgazdálkodás fejlesztése tekintetében, ugyanakkor a felső‐tiszai árhullámok rövidsége miatt csak évente 1‐2 alkalommal maximum 2‐3 napig teszi lehetővé a tiszai vízpótlást, így ártérrevitalizáló hatása és az aszálykezelés csak igen korlátozottan érvényesülhet. Ezen változat esetén nincs mód a gyakoribb és biztonságosabb tiszai vízpótlást igénylő tájhasználatok bevezetésére (holtágrevitalizáció, horgászat, halászat, ívóhely kialakítás, fokgazdálkodási imitáció, tájkondicionálás).

50


5.2 táblázat A beregi öblözet meglévő létesítményei Meglévő létesítmények

Létesítmény

Állapota, hatékonysága (komplex táj‐és vízgazdálkodás szem‐ pontjából)

Fenntartó megnevezése

Beregi belvízi főcsatornák (Csaronda, Dédai ‐ Mitz, Szipa, Makócsa)

150 km

Vízelvezetésre alkalmas, tájgazdálko‐ dásra csak igen korlátozottan

FETIVIZIG

Egyéb csatornák

276 km


Új‐beregi Vizgazd. Társu‐ lat

60 km

Nem releváns

FETIVIZIG

1 db


FETIVIZIG

1db


FETIVIZIG

2 db


FETIVIZIG

20 db

Tájgazdálkodásra nem alkalmas

FETIVIZIG

8 db


FETIVIZIG

Meglévő depóniák, töltések (Csaronda, Dédai ‐ Mitz, Szipa, Makócsa) Vámosatyai osztómű Tiszaszalkai zsilip és szivattyúte‐ lep Fenékküszöbök (Csaronda, Szipa) Vízgazdálkodási kisműtárgyak (zsilipek, átereszek) Monitoring állomások

A Beregi árapasztó tározó projekt keretében megvalósuló létesítmények Beeresztő műtárgy Leeresztő műtárgy Árapasztó tározó töltés Lónyai fióktározó zárótöltés Árapasztó tározótöltést kereszte‐ ző zsilipek Vízpótló csatorna Belterületi vízelvezetést segítő új csatornák építése átereszekkel az árapasztó tározó töltéseihez kapcsolódva

1 db 1 db 55 km 4,1 km

Tájgazdálkodásra részben alkalmas Tájgazdálkodásra nem alkalmas Nem releváns Nem releváns

FETIVIZIG FETIVIZIG FETIVIZIG FETIVIZIG

25 db

Tájgazdálkodásra részben alkalmasak

FETIVIZIG

10 km


FETIVIZIG

33 km


FETIVIZIG

Tározó térben meglevő csatornák 18 km rekonstrukciója


FETIVIZIG

Tározó térben meglevő csatornák 43 km rekonstrukciója


Új‐beregi Vizgazd. Társu‐ lat

Fenékküszöbök (Csaronda, Szipa) 6 db Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása a Beregi 10 db vízrendszerben Új vízkormányzó műtárgyak épí‐ 26 db tése a Beregi vízrendszerben


FETIVIZIG


FETIVIZIG


FETIVIZIG

51


A beregi tározó projektben megvalósuló létesítményekkel az alábbi 5.3., 5.4. táblázat szerinti területen és mennyiségben lehet belvizet visszatartani illetve vízpótlás esetén vizet befogadni. 5.3 táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Csaronda, Szipa és a Dédai‐ Mitz mentén

Érintett társulati csatornák

Rövid név

Holtmeder felület (ha)

Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m3]

Melyik településhez tartozik

Csaronda Fcs. 5+330 zsilip

3,4

27 200

Vámosatya

11

Csaronda fcs. 11.+256 zsilip

39. sz. csat

7,9

63 200

Barabás ‐ Tiszaadony

13

Csaronda fcs. 15+160 zsilip

‐

7,1

56 800

Tiszakerecseny

15

Csaronda fcs 17+096 zsilip

‐

2,8

22 400

Tiszakerecseny

16

Csaronda fcs 17+892 zsilip

‐

13,5

108 000

Tiszakerecseny ‐ Mátyus

26

Csaronda főcsatorna 15+292 km

‐

7,1

56 800

Tiszakerecseny

9

Dédai‐M. cs. 32.1 1+205 zsilip

‐

4,0

32 000

Barabás ‐ Tiszaadony

33

Barabási cs 4+389

‐

0,6

4 800

Barabás

34

Gelénesi cs

36. sz. csat

4,4

35 200

Barabás

35

Gelénes cs. 4+275 zsilip

36. sz. csat

2,7

21 600

Vámosatya

36

65. sz. csatorna tork zsilip

65. sz. csat, 89. sz. csat

2,6

20 800

Barabás

37

Dédai‐M. cs. 12+070 zsilip

90. sz. csat.

10,8

86 400

Barabás ‐ Beregdaróc

39

Barabás_kőbánya 1+220 zsilip

‐

16,9

135 200

Barabás

40

Gelénes 1.sz bögéző_zsilip

‐

1,2

9 600

Gelénes

Típus Fenékküszöb és ki‐ beeresztő zsilip 39. sz. csatorna d=100cm torkolati zsilip Csaronda főcsatorna 15+160 km jp‐i szelvény holtmeder becsatlakozásbanØ80 zsilip Csaronda főcsatorna 17+096 szelvényben bp‐i árok torkolati Ø60 cm zsilip Csaronda főcsatorna 17+892 szelvényben bp‐i árok torkolati Ø60 zsilip Fenékküszöb Dédai‐Micz 1+205 szelvénybe csatlakozó holtágnál torkolati zsilip 38. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip 36. sz. csatorna torkolati Ø100 zsilip rekonstrukció 36. sz. csatorna 4+275 km szelvényben Ø80 cm zsilip 65. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip rekonstrukció 90. sz. csatorna torkolati zsilip Barabás kőbánya felé vezető út alatti áteresz Ø60 cm zsilipfej Gelénes‐ csarodai holtmeder 1. sz. bögéző zsilip

52


42

Gelénes 043/3, 043/10 hrsz rét

Legelői

11,0

88 000

Gelénes

Gelénes‐csarodai holtmeder fenékküszöb

43

Szipa főcsatorna 8+980 km

Ágakközi II., Legelőihez csatlakozik, Szilvás

7,8

62 400

Csaroda

Fenékküszöb (Csaronda tó vízvisszatartás)

ÖSSZESEN

103,8

1 702 400

5.4 táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Lónyai árapasztó fióktározó területén (9.c. melléklet) Tervezett műtárgyak jele Délről Észak felé haladva

47

23

Csaronda fcs. 26+918 zsilip 1

24

27 28 18 19 29 20 30

Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m3]

‐

6,3

50 000

‐

14,9

119 000

45. sz. csat

28,4

227 000

‐

3,5

28 000

Csaronda 18+875 szelvénye Csaronda főcsatorna 19+800 szelvénye Tiszakerecseny 0161. hrsz (erdő)

‐

15,7

126 000

Lónya 0154. hrsz (gyep)

‐ Longdűlő csat

54,7

467 000

2,3

18 000

Csaronda 19+800 szelvénye Lónya 0152 hrsz (Longdűlő csatorna) 0153/1 hrsz. (út)

49. sz. csat

45,2

361 000

Csaronda 24+000 szelvénye

Rövid név

Csaronda fcs 18+451 zsilip Csaronda fcs. 18+875 zsilip Csaronda fcs. 19+800 45.sz Csaronda fcs. 20+629 Csaronda fcs. 22+260 zsilip Csaronda fcs. 23+060 zsilip Csaronda fcs. 23+550 zsilip Csaronda fcs 24+000 zsilip Lónya külterület (0135/2 hrsz.) 41111. sz. közl. út 3,077 km

17

Holtmeder felülete (ha)

Társulati csatorna

Béke csat

45,2

361 000

8,5

68 000

Csaronda fcs 27+610 tork zs

50. sz. csat Ligeti csat, Patakközi csat

8,5

68 000

25

Csaronda fcs. 28+496 zsilip

‐

6,2

50 000

ÖSSZESEN

239,4

1 943 000

Helye

Tiszakerecseny 0132. hrsz (út)

Lónya külterület (0135/2 hrsz.) 41111. sz. közl. út 3,077 km Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/6 hrsz (erdő) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/7 hrsz (gyep) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) Lónya 058. hrsz (vízállás), 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna)

53


5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése

A költségek becslésénél a 7.1. fejezetben megadott feltételezéseket alkalmaztuk, ennek megfelelően a vizsgált időszak 8 év. A projekt területén található vízgazdálkodási rendszer fenntartója, kezelője az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat. A projekt nélküli esetben csak a projekt által érintett, leszűkített területére eső működési költségeket vettük figyelembe. Beruházási költségek A projekt nélküli esetben nem várható beruházás a projekt által érintett területen. Működési költségek A működési költségek között a belvízvédelmi rendszer esetében figyelembe vesszük az érintett terület belvízvédelmi rendszerének üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint a projekt nélkül felmerülő felújítások költségeit. Az üzemeltetési, fenntartási feladatok projektterületen jelentkező mennyiségét az egyes létesítményekre az elmúlt időszakban jellemző műszaki paraméterek alapján határoztuk meg, amelynek részletezését az alábbi táblázat tartalmazza. 5.5. táblázat A vízgazdálkodási rendszer üzemeltetési és fenntartási feladatainak műszaki jel‐ lemzői Megnevezés Csatorna

Fajlagos mennyiség

Mértékegység

Ciklusidő (év)

fm

3

iszaptalanítás géppel

0,35

m /fm

5

depónia rendezés

0,245

m3/fm

5

6

m2/fm

1

gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel

2

gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel

6

m /fm

1

gazkaszálás (rézsű) géppel

2

m2/fm

1

gazkaszálás (rézsű) kézzel

2

m2/fm

1

nádkaszálás (mederfenék)

0,8

2

1

2

m /fm

cserjeírtás géppel

1

m /fm

2

cserjeírtás kézzel

1

m2/fm

2

átlagos karbantartás

db

1

nagy karbantartás

db

5

Műtárgyak

Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐25. sora

Az éves üzemeltetési, fenntartási költségeket a projekt nélküli esetben a vízkárelhárítási létesítmények fenntartásához 2012‐re kiadott normatívák alapján prognosztizáltuk, amelyek az alábbi táblázat szerint alakulnak 2013. évi árakon. A 2012. évi fajlagos költségeket 2013‐ra évi árakra a két évre összesen várható 1,4 %‐os közösségi fogyasztás kiadási implicit árindexével (Konvergenciaprogram 2012. április) számoltuk át.

54


A költségeken belül nem különíthető el az üzemelési és a fenntartási költség, ezért a továbbiakban ezeket együttesen kezeljük. 5.6. táblázat A vízgazdálkodási rendszer jelenleg is meglévő elemeinek üzemeltetési és fenntar‐ tási költségei Megnevezés Csatorna gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel gazkaszálás (rézsű) géppel gazkaszálás (rézsű) kézzel nádkaszálás (mederfenék) cserjeírtás géppel* cserjeírtás kézzel* Műtárgyak 1 m3/sec vízszállításig átlagos karbantartás Éves költség összesen

Fajlagos költség Mennyiség Éves költség (Ft) (Ft/ME) 59 000 fm 10,1 88 500 m2 893 850 2 14,2 265 500 m 3 770 100 13,2 29 500 m2 389 400 2 22,3 88 500 m 1 973 550 2 26,4 47 200 m 1 246 080 88,0 14 750 m2 649 000 2 192,0 44 250 m 4 248 000 33 000,0 104 db 3 432 000 16 601 980

*kétévente szükséges a feltüntetett mennyiség, de a költséget éves szintre osztottuk el, feltételezve, hogy minden évben a terület felén történik meg. Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐26. sora

A projekt elmaradása esetén a jövőben is a múlthoz hasonló mértékben várhatóak a belvízvédekezési költségek. A felmerülő védekezési költségeket a működési költségek között vesszük számba. A projekt nélküli esetben várható védekezési költségek becslését az elmúlt időszakban felmerült védekezési költségek alapján végeztük, átlagos éves költségre számítva át azokat. Az elmúlt időszakban a Társulat védekezési költségei az alábbiak szerint alakultak: 5.7. táblázat: A Társulat belvízvédekezési költségei a projekt területén az elmúlt időszakban, eFt Megnevezés Elöntött terület nagysága (ha) Átemelt vízmennyiség (m3) Közvetlen védekezési költségek (eFt) Árindex 2013‐ig Védekezési költség 2013. évi árakon Hasonló belvízhelyzet visszatérésének várható ideje (év) Átlagos éves költség 2013. évi árakon Éves átlagos költség

2000. év 3 400 24 000 3 813 1,97 7 529

2001. év 250 1 080 50 1,81 90

2003. év 2006. év 2 070 2 060 85 300 158 000 2 088 2 000 1,64 1,43 3 424 2 853

2010. év 250 0 1 332 1,14 1 517

3

10

3

3

10

2 510

9

1 141

951

152 1 614

Forrás: üzi_kts.xls Védekezési_kts‐ek munkalap 3‐15. sora

Feltételeztük, hogy a különböző szintű belvizek a táblázatban feltüntetett gyakorisággal következnek be. Az éves költséget az adott évi védekezési költségeknek 2013. évi árszintre hozott és a várható bekövetkezési időszakra elosztott költségek átlagával becsültük. Az adatok alapján az éves átlagos belvízvédekezési költséget 2013. évi árakon összesen 1,6 MFt‐ra

55


becsültük. A védekezési költségek esetében a személyi jellegű költségek adják a költségek 40 %‐ át. Pótlás nem, csak a műtárgyak felújítása (nagy karbantartás), illetve iszaptalanítás és depóniarendezés várható 5 évente, várhatóan 2016‐ban összesen 34,2 MFt költséggel, amelyet az üzemeltetési és karbantartási költségek között veszünk számba. 5.8. táblázat A vízgazdálkodási rendszer jelenleg is meglévő elemeinek felújítási munkái Fajlagos költség (Ft/ME)

Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Műtárgyak száma 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás 5 évenkénti költség összesen

Mennyiség

5 évenkénti költség (Ft)

59 000 fm 20 650 m3 14 455 m3 104 db

726,0 237,0 151 750,0

14 991 900 3 425 835 15 782 000 34 199 735


A jelenlegi költségek közül az anyagjellegű költségek tartalmazzák az ÁFÁ‐t, amelyet a közgazdasági számítások során levontunk a költségekből. A személyi jellegű költségeket a feltételezett reálbér‐növekedés mértékével növeltük (évi 1 %). A fenti üzemeltetési és fenntartási, illetve a védekezési költségek alapján terveztük a projekt nélküli változat közgazdasági működési költségeinek idősorát (lásd az alábbi táblázatot). 5.9. táblázat: A projekt nélküli eset közgazdasági működési költségei (eFt)

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Csatornák fenntartása

12 210

12 293

12 378

28 830

12 549 12 636 12 724

Iszaptalanítás

0

0

0

13 323

0

0

0

0

Depónia rendezés

0

0

0

3 044

0

0

0

0

Kaszálás géppel

1 125

1 130

1 135

1 140

1 146

1 151

1 157

1 162

Kaszálás kézzel

5 418

5 458

5 499

5 541

5 582

5 625

5 667

5 710

Nádkaszálás

1 092

1 097

1 102

1 107

1 113

1 118

1 123

1 128

Cserjeirtás géppel

569

571

574

577

579

582

585

588

Cserjeirtás kézzel

4 007

4 037

4 067

4 098

4 129

4 160

4 192

4 223

Műtárgyak

3 008

3 022

3 036

17 075

3 064

3 079

3 093

3 108

Karbantartás

3 008

3 022

3 036

3 050

3 064

3 079

3 093

3 108

Felújítás

0

0

0

14 025

0

0

0

0

Vízpótlás költsége

0

0

0

0

0

0

0

0

Anyaggödör fenntartása

0

0

0

0

0

0

0

0

15 218

15 315

15 414

45 906

15 613 15 714 15 817

15 920

1 408

1 415

1 421

1 428

Üzemelési, összesen

fenntartási

Védekezési költségek

12 812

költségek 1 435

1 441

1 448

1 455 56


Pótlási költségek Összes működési költség

0

0

0

0

16 626

16 730

16 835

47 334

0

0

0

0

17 048 17 156 17 265

17 375

Forrás: üzi_kts.xls jelenleg munkalap 133‐150. sora

Maradványérték Tekintettel arra, hogy a projekt nélküli esetben nincsenek beruházások, a projekt nélküli esetre maradványértéket nem számolunk. Költségek összegzése A projekt nélküli eset közgazdasági költségeinek összegzését az alábbi táblázat tartalmazza 5.10. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei (eFt)

Jelenérték

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

1. Beruházási költség

0

0

0

0

0

2. Üzemeltetési és karbantartási költség

122 956

15 218

15 315

15 414

45 906

3. Védekezési átlagos éves költség

9 056

1 408

1 415

1 421

1 428

1 435

1 441

1 448

1 455

0

0

0

0

0

0

0

0

0

132 013

16 626

16 730

16 835

47 334

17 048 17 156 17 265

17 375

0

0

0

0

0

132 013

16 626

16 730

16 835

47 334

4. Pótlási költség 5. Működési költség összesen (2+3+4) 6. Maradványérték 7. Összes költség (1+5‐ 6)

0

0

0

15 613 15 714 15 817

15 920

0

0

0

0

0

17 048 17 156 17 265

17 375


Mivel a pénzügyi és közgazdasági számításokhoz is használni kell a projekt nélküli eset költségeit, ezért a projekt nélküli változat pénzügyi költségeit a 7.2.1. fejezetben mutatjuk be. 5.3.3. Egyéb releváns szempontok Az Európai Unióban alkalmazott, és a hazai szakpolitikai irányok, elvárások egyaránt igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. Ezeket (Víz Keretirányelv, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv) bemutattuk a 4.1.2 fejezetben.

57


5.4. „A” változat (gravitációs vízpótlás) 5.4.1. Műszaki leírás

A változat lényege, hogy a 0 változathoz képest növeli a belvízvisszatartás lehetőségét elsősorban a Beregi árapasztó tározó területén, valamint javítja a vízpótló csatornán gravitációsan kivezetett vizek vízkormányzásának lehetőségét. Ugyancsak javulnak a helyi vízvisszatartás lehetőségei azáltal, hogy a vízvisszatartásra és ártérrevitalizációra kijelölt holtágakhoz kapcsolódó társulati csatornák rekonstrukciójára sor kerül. Ezen változat keretében megvalósuló vízi infrastruktúra fejlesztés konkrét elemei és várható hatások: - 1 db vízvisszatartó műtárgy építése a Makócsán. Ezzel a Makócsa vízszintje szabályozható (emelhető, csökkenthető), lehetővé téve a visszatartott belvizek és/vagy a vízpótló csatornán kivezetett vizek tájgazdálkodási célú hasznosítását. Ezzel a Beregi árapasztó tározó területén a 108.00 mBf szint alatti területeken alakíthatók ki vizes élőhelyek, a 107.00 mBf terep szintekkel jellemzett területeken pedig állandó vízfelületek is kialakulhatnak, de csak kedvező hidrológiai helyzetben, átlag feletti éves csapadék mennyiségek esetén.

A 108.00 mBf alatti területek nagysága 1150 ha, ahol 3.2 – 3.3 millió m3 víz tározható.

a 107.50 mBf alatti területek nagysága 190 ha. ahol 0.9 – 1,0 millió m3 víz tározható.

A tározó mélyebb részein történő helyi vízkormányzás érdekében a fentieken túl még 8 db kisebb műtárgy építésére lehet szükség, melyek pontos helyeit az engedélyes terv készítésének fázisában lehet meghatározni. - A belvízkormányzásba bekapcsolható a Beregi árapasztó tározó mindazon arra alkalmas műtárgya. Ezek segítségével további beruházási költség nélkül lehetőség van belvízvisszatartásra, mederduzzasztásra. Ezek a műtárgyak elsősorban az alábbiak lehetnek: Z1, Z2, Z3, Z4, S1, S4, S5, S8, S9, S10, S12. (8. melléklet). - A Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt valamint a jelen projekt a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai‐Mitz főcsatorna menti holtágak esetében teremti meg a vízkormányzás (vízépítés, vízvisszatartás) lehetőségét. Ezen holtágak összkapacitása 1.7‐1.8 millió m3, összes területe 100‐110 ha. (5.2 táblázat) Ahhoz, hogy ez a térfogat jól hasznosuljon, szükséges a hozzájuk csatlakozó döntően társulati csatornák felújítását elvégezni, helyenként rövidebb új csatornákat kialakítani. A rekonstrukcióra tervezett csatornák becsült hossza 59 km, az új csatornáké 1,15 km. -

A Lónyai fióktározó területén valamint az ártéri öblözet további részén ebben a projektben 15 új létesítményt tervezünk. A Beregi árapasztó projektben betervezett és az új vízkormányzó létesítményekkel 2‐3 millió m3‐es víztérfogattal lehet 230‐250 ha revitalizált holtmeder rendszert kialakítani. Itt a maximális kialakítható belvíztározó térfogat 9‐10 millió m3 104.50 mBf. belvíz tározó üzemvízszint mellett.

58


Ezen A. változat tehát 7 millió m3‐nyi belvízzel való gazdálkodás lehetőségét teremti meg, és segítségével 450ha területen lehet úgy hasznosítani a vizeket, hogy közben nem romlanak inkább javulnak a jó talajadottságú területeken szántóföldi művelés feltételei. 5.11 táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások

Mértékegység

Mennyiség

Vízvisszatartó műtárgy a Makócsán

db

1

Új vízkormányzó műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén

db

8

Vízkormányzó műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az ártéri öblözet egyéb részén

db

15

Társulati csatornák rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából

km

~59

Új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére

km

~1,15

Meglévő anyaggödör rendezése

ha

3,0

5.12 táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők

Mértékegység

Mennyiség

tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség*

m3

5.8‐8.8 millió

ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség

%

100

visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint

m3

~7 millió

állandó vízborítású terület (összesen)

ha

~291

állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség**

m3

1,5‐2 milió

időszakos vízborítású terület (összesen)

ha

865

időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség***

m3

7‐8 millió

a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség

m3

1‐2 millió

a területen visszatartható belvizek mennyisége ( a lónyai fióktározó kapacitását figyelembe véve)

m3

belvíztározásra használt területek***

ha

* ** ***

13‐18 millió 2100

a terület vízvisszatartási képessége *m vízborítással számolva * m vízborítással számolva


Beruházási költségek Az „A” változat becsült beruházási költségeit a tervezői költségbecslés alapján 2013. évi árakon, ÁFA nélkül az alábbi táblázat tartalmazza.

59


5.13 táblázat Az „A” változat tervezett beruházási költsége Tételek megnevezése/Munka Építési költségek:

Mérték‐ egység/ Mennyiség Egység

Fajlagos költség (nettó)

Összeg (Ft)

Élettartam (év)

Irtási munkák társulati kezelésű csatornákon (gazkaszálás, bozót‐cserje)

10m2

12 000

2 479

29 750 400

Iszaptalanítási munkák társulati kezelésű csatornákon a belvízek mélyebb területre történő eljuttatása és vízpótlás céljából

m3

90 000

1 446

130 158 000

Műtárgyak felújítása csatornákon

db

66

847 060

Területszerzés költsége

ha

3

3 000 000

TÁRSULATI CSATORNÁK REKONSTRUKCIÓJA

km

59

3 810 413

10m2

2 000

2 479

4 958 400

m3

12 000

1 240

14 875 200

2

28 000

708

10m2

500

2 479

1 239 600

Földkitermelés vízpótló csatornából

m3

2 800

1 446

4 049 360

Műtárgy építése vízpótló csatornán

db

1

3 099 000

3 099 000

Műtárgyak felújítása vízpótló csatornán

db

1

847 060

847 060


ha

0,5

3 000 000

1 500 000

GELÉNESI VÍZPÓTLÓ CSATORNA ÉPÍTÉSE

km

0,95

11 300 021

10 735 020

80

10m2

100

2 479

247 920

Földkitermelés vízpótló csatornából

m3

600

1 446

867 720


ha

0,1

3 000 000

300 000

A6 VÍZPÓTLÓ CSATORNA ÉPÍTÉSE

km

0,2

7 078 200

1 415 640

80

Vízvisszatartó műtárgy a Makócsán

db

1

25 825 000

25 825 000

Vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése a Beregi árapasztó tározó területén

db

8

6 585 375

52 683 000

Vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése a Lónyai fióktározó területén, valamint az ártéri öblözet egyéb részén

db

15

6 404 600

96 069 000


ha

1

3 000 000

3 000 000

TÁJGAZDÁLKODÁSI MŰTÁRGYAK ÉPÍTÉSE

db

24

7 399 042

177 577 000

50

társulati

Irtási munkák anyaggödör (gazkaszálás, bozót‐cserje)

kezelésű

területén

Meglévő anyaggödör rendezése, földmunka (Gelénes) MEGLÉVŐ ANYAGGÖDÖR RENDEZÉSE Irtási munkák csatorna (gazkaszálás, bozót‐cserje)

Irtási munkák csatorna (gazkaszálás, bozót‐cserje)

Építési költségek összesen

m

nyomvonalán

nyomvonalán

55 905 960

9 000 000

224 814 360

80

19 833 600

50

434 375 620

Forrás: berkts.xls A_valtozat munkalap 1‐26. sora

60


Működési költségek A működési költségek között a belvízvédelmi rendszer esetében figyelembe vesszük az érintett terület belvízvédelmi rendszerének üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint az „A” vál‐ tozat esetében felmerülő felújítások költségeit. Az üzemeltetési, fenntartási feladatok projektterületen jelentkező mennyiségét az egyes léte‐ sítményeknél a jövőben várható műszaki paraméterek alapján határoztuk meg, amelynek rész‐ letezését az alábbi táblázat tartalmazza. 5.14. táblázat A vízgazdálkodási rendszer üzemeltetési és fenntartási feladatainak műszaki jellemzői Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel Gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel Gazkaszálás (rézsű) géppel Gazkaszálás (rézsű) kézzel Nádkaszálás (mederfenék) cserjeírtás géppel cserjeírtás kézzel Műtárgyak átlagos karbantartás nagy karbantartás Anyaggödör gazkaszálás (vízszintes fel.) gazkaszálás (rézsű)

Fajlagos mennyiség 0,35 0,245 6 6 2 2 0,8 1 1 1 1 1 1

Mértékegység fm m3/fm m3/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm db db m2 m2

Ciklusidő (év) 5 5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 2 2 1 5 0,5 0,5


Az éves üzemeltetési, fenntartási költségeket a projekt nélküli esetben a vízkárelhárítási létesítmények fenntartásához 2012‐re kiadott normatívák alapján prognosztizáltuk, amelyek az alábbi táblázat szerint alakulnak 2013. évi árakon. A 2012. évi fajlagos költségeket 2013‐ra évi árakra a két évre összesen várható 1,4 %‐os közösségi fogyasztás kiadási implicit árindexével (Konvergenciaprogram 2012. április) számoltuk át. A költségeken belül nem különíthető el az üzemelési és a fenntartási költség, ezért a továbbiakban ezeket együttesen kezeljük.

61


5.15. táblázat Az „A” változat jövőbeli teljes üzemeltetési és fenntartási költsége Megnevezés Csatorna gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel gazkaszálás (rézsű) géppel gazkaszálás (rézsű) kézzel nádkaszálás (mederfenék) cserjeírtás géppel* cserjeírtás kézzel* Műtárgyak 1 m3/sec vízszállításig átlagos karbantartás 1 m3/sec vízszállítás felett átlagos karbantartás Anyaggödör gazkaszálás (vízszintes fel.) gazkaszálás (rézsű) Éves költség összesen

Fajlagos költség (Ft/ME) 10,1 14,2 13,2 22,3 26,4 88,0 192,0 33 000,0 75 220,0 10,1 13,2

Mennyiség 60 150 fm 180 450 m2 180 450 m2 60 150 m2 60 150 m2 48 120 m2 9 023 m2 9 023 m2 128 db 1 db 7500 m2 2300 m2

Éves költség (Ft)

3 645 090 5 124 780 1 587 960 2 682 690 1 270 368 396 990 866 160 4 224 000 75 220 151 500 60 720 20 085 478

*kétévente szükséges a feltüntetett mennyiség, de a költséget éves szintre osztottuk el, feltételezve, hogy min‐ den évben a terület felén történik meg. Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐26. sora

Feltételeztük, hogy projekt esetén a jelenlegi évi egyszeri kaszálás helyett a normál fenntartást biztosító évi kétszeri kaszálás történik és a 75 %‐os kézi kaszálás aránya 50 %‐ra csökken a gépi kaszálás javára. A sűrűbb kaszálás eredményeként cserjeirtásra csak a terület harmadán lesz szükség, s 2015‐ben még nem lesz szükség erre sem. A projekt megvalósulása esetén a projekt nélküli esethez képest a vízkormányzási lehetőségek javulása miatt kb. 30 %‐os mértékben várhatóak belvízvédekezési költségmegtakarítások. Az 5.3.2 fejezetben részletesen ismertetett átlagosan felmerülő védekezési költségeket a működési költségek között vesszük számba, 30 %‐kal csökkentett mértékben. Pótlások idejének megállapításához szükséges élettartamokat a beruházási táblázatban tüntettük fel. Megállapíthatjuk, hogy egyik beruházási elem pótlása sem szükséges a vizsgált 5 éves fenntartási időszakban. Azonban a régi és az új műtárgyak felújítása (nagy karbantartás), illetve a csatornák iszaptalanítása és depóniarendezés szükséges 5 évente. A projekt keretében felújításra nem kerülő műtárgyak esetében várhatóan 2016‐ban, ahogy azt a projekt nélküli esetben is feltételeztük, a felújított és az új műtárgyak esetében, valamint az iszaptalanításra és depóniarendezésre 2020‐ban kerül sor a felújításra az alábbi költségekkel, amelyet az üzemeltetési és karbantartási költségek között veszünk számba.

62


5.16. táblázat A vízgazdálkodási rendszer elemeinek felújítási munkái „A” változat esetén Fajlagos költség (Ft/ME) 726,0 237,0 151 750,0 151 750,0 290 310,0

Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Műtárgyak Új vagy felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Nem felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Új 1 m3/sec vízszállítás felett nagy karbantartás 5 évenkénti költség összesen

Mennyiség


60 150 fm 21 053 m3 14 737 m3 91 db 37 db 1 db

15 284 115 3 492 610 13 809 250 5 614 750 290 310 38 491 035


A költségek közül az anyagjellegű költségek tartalmazzák az ÁFÁ‐t, amelyet a közgazdasági számítások során levontunk a költségekből. A személyi jellegű költségeket a feltételezett reálbér‐növekedés mértékével növeltük (évi 1 %). A fenti üzemeltetési és fenntartási, illetve a védekezési költségek alapján terveztük az „A” változat működési költségeinek idősorát. Az „A” változat esetén felmerülő teljes költségből levontuk a projekt nélküli eset költségeit, így kaptuk meg a többletköltségek idősorát (lásd az alábbi táblázatot). 5.17. táblázat Az „A” változat közgazdasági működési többletköltségei (eFt)

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


0

0

1 432

‐14 331

2 042

2 048

2 054

19 064

Iszaptalanítás

0

0

0

‐13 323

0

0

0

13 841

Depónia rendezés

0

0

0

‐3 044

0

0

0

3 163

Kaszálás géppel

0

0

2 314

3 510

3 527

3 543

3 560

3 577

Kaszálás kézzel

0

0

3 738

1 991

2 006

2 021

2 036

2 052

Nádkaszálás

0

0

21

22

22

22

22

22


0

0

‐574

‐224

‐225

‐226

‐227

‐228


0

0

‐4 067

‐3 262

‐3 287

‐3 312

‐3 337

‐3 362

Műtárgyak

0

0

767

‐8 265

774

778

782

13 554

Karbantartás

0

0

767

771

774

778

782

785

Felújítás

0

0

0

‐9 035

0

0

0

12 768


0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

94

188

189

189

190

191

0

0

2 293

‐22 408

3 005

3 016

3 026

32 809

0

0

‐422

‐424

‐426

‐428

‐430

‐432

Üzemelési, összesen

fenntartási


költségek

Pótlási költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes működési költség

0

0

1 871

‐22 832

2 579

2 588

2 597

32 377

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 133‐150. sorának B‐J oszlopa

63


Maradványérték A projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet, ezért a fejezet nem releváns. Költségek összegzése A projekt nélküli eset közgazdasági többletköltségeinek összegzését az alábbi táblázat tartalmazza 5.18. táblázat Az „A” változat közgazdasági többletköltségei becslésének eredményei (eFt)

Jelenérték

1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési karbantartási költség

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

391 938 33 840 és


0

0

0

2 293 ‐22 408

3 005

3 016

0

0

0

0

‐1 914

0

0

‐422

‐424

‐426

‐428

‐430

‐432

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9 896

0

0

1 871 ‐22 832

2 579

2 588

0

0

0

0

0

0

401 834 33 840

400 536

1 871 ‐22 832

2 579

2 588

6. Maradványérték 7. Összes költség (1+5‐6)

0

11 810

4. Pótlási költség 5. Működési költség összesen (2+3+4)

400 536

0

3 026 32 809

2 597 32 377 0

0

2 597 32 377

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 116‐122. sorának B‐J oszlopa

5.4.3. Egyéb releváns szempontok

Az Európai Unióban alkalmazott, és a hazai szakpolitikai irányok, elvárások egyaránt igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. Ezeket (Víz Keretirányelv, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv) bemutattuk a 4.1.2 fejezetben. 5.5. „B” változat 5.5.1. Műszaki leírás

A változat lényege: megtartja az „A” változat összes elemét és figyelembe veszi a Beregi árapasztó tározó projekt összes vízkormányzásra, vízvisszatartásra megépítendő létesítményeit. A „B” változat alapkoncepciója megegyezik az „A” változatéval azonban a vízrendszerbe tiszai vízpótlással igény szerint vizet juttatva a tájgazdálkodási rendszer nagyobb biztonsággal és szélesebb körben működtethető, többféle cél kiszolgálására alkalmas. Műszaki vonatkozásban a „B” változat annyiban tér el az „A” változattól, hogy vízpótlási lehetőséget teremt a Tiszából ideiglenes szivattyúállás és mobil szivattyúk alkalmazásával. Minden más elemében a „B” változat megegyezik az „A” változattal. Ezzel megteremtjük egyrészt az aszályos időszakok vízpótlásának a lehetőségét, másrészt bekapcsolhatjuk a tájgazdálkodásba a tározó építés kapcsán létrejövő anyagnyerő helyeket. A szivattyúállások helyét alapos elemzést követően határoztuk meg. A lehetséges szivattyútelepítési helyszínek közül a 9a. mellékletben megjelölt helyszínekre esett a választás, döntő módon azért, hogy az a Szipa, és a Makócsa völgyet egyaránt elláthassa vízzel. A Szipa

64


felé történő vízpótlás azért is fontos, mert gravitációs úton a Beregi tározó projekt keretében megépülő vízpótló csatornán keresztül erre nem lenne lehetőség. A két szivattyúállás kijelölésénél figyelembe vettük a Beregi árapasztó tározó projekt létesítményeit, így a Tisza folyó 706,94 fkm szelvényében illetve a 715,45 fkm szelvényben terveztünk szivattyúzási helyet. A 706,94 fkm a beeresztő műtárgy szelvénye, mely azonos a tájgazdálkodási vízpótló csatorna Tiszához való csatlakozásával. Itt a szivattyúzás a vízpótló csatorna medrébe történhet. A szivattyúval kiemelt vízmennyiség közvetlenül az árapasztó területére juttatható, a Makócsán illetve 19. sz. csatornán a Szipa főcsatornába vezethető. A Csaronda főcsatorna irányába kormányozva tetszés szerint eljuttatható a Beregi öblözet északi területeire is, egészen a Lónya térségi magyar‐ukrán határszelvényig. A 715,45 fkm szelvénybe tervezett szivattyúzási hely meglévő földúton megközelíthető. A kiemelt vízmennyiség az árvízvédelmi töltésen keresztül egy ~2,0 km hosszú tervezett vízpótló csatornába, majd a Diáksánc II. és a Diáksánc csatornán keresztül a Szipa főcsatornába vezethető. Az árvízvédelmi töltésbe az árvízi biztonság megőrzése és a magas bekerülési költség miatt zsilipet nem terveztünk, így a vizet a töltésen át kell emelni. A szivattyúzás itt két lépcsőben történhet. Az egyik szivattyúzási hely a vízparton, míg a másik az árvízvédelmi töltés előtt a szükséges védőtávolságon (60 m) kívül van. A szivattyúzás mobil diesel üzemű szivattyúkkal végezhető, melyek a FETIVIZIG‐től bérbe vehető. A szivattyúk beszerzése a Beregi árapasztó tározó projekt keretein belül történik. Tárolási helyük a tiszaszalkai szivattyútelep. A szivattyúk teljesítménye 500‐800 l/s. Szükség esetén több szivattyúval is történhet vízkiemelés. A szivattyúzás szükséges időtartama igény szerint változhat. A két szivattyúzási helyen egy időben történő 800 l/s teljesítményű szivattyúzással naponta ~130 000‐150 000 m3 víz pótolható a rendszerbe. 5.19. táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások Mértékegység Vízvisszatartó műtárgy a Makócsán db Új vízkormányzó műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén db Vízkormányzó műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az ártéri db öblözet egyéb részén Társulati csatornák rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre tör‐ km ténő eljuttatása és a vízpótlás céljából Új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére km Meglévő anyaggödör rendezése ha Szivattyúzási hely kialakítása a 715,45 fkm szelvényben db Szivattyúzási hely kialakítása a 706,94 fkm szelvényben db Új csatorna építése a Tisza töltés és a szivattyús vízpótló csatorna, vala‐ km mint a Diáksánc‐II csatorna között (2,0 km)

Mennyiség 1 8 15 ~59 ~1,15 3,0 1 1 ~2,0

65


5.20.táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők

Mértékegység

Mennyiség

tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség*

m3

5.8‐8.8 millió

ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség

%

100

visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint

m3

~7 millió

állandó vízborítású terület (összesen)

ha

~291

állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség**

m3

1,5‐2 milió

időszakos vízborítású terület (összesen)

ha

865

időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség***

m3

7‐8 millió

a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség

m3

1‐2 millió

a területen visszatartható belvizek mennyisége ( a lónyai fióktározó kapacitását figyelembe véve)

m3

belvíztározásra használt területek***

ha

* ** ***

13‐18 millió 2100

a terület vízvisszatartási képessége *m vízborítással számolva * m vízborítással számolva


Beruházási költségek A „B” változat becsült beruházási költségeit a tervezői költségbecslés alapján 2013. évi árakon, ÁFA nélkül az alábbi táblázat tartalmazza. 5.21. táblázat A „B” változat tervezett beruházási költsége Tételek megnevezése/Munka Építési költségek: Irtási munkák társulati kezelésű csatornákon (gazkaszálás, bozót‐cserje) Iszaptalanítási munkák társulati kezelésű csatornákon a belvízek mélyebb területre történő eljuttatása és vízpótlás céljából Műtárgyak felújítása társulati kezelésű csatornákon Területszerzés költsége TÁRSULATI CSATORNÁK REKONSTRUKCIÓJA Irtási munkák anyaggödör területén (gazkaszálás, bozót‐cserje) Meglévő anyaggödör rendezése, földmunka (Gelénes)

Mérték egység/ Egység

Mennyiség

Fajlagos költség (nettó)

Összeg (Ft)

Élettarta m (év)

10m2

12 000

2 479

m3

90 000

1 446 130 158 000

db

66

ha km

3 59

10m2

2 000

2 479

4 958 400

m3

12 000

1 240

14 875 200

847 060

29 750 400

55 905 960

3 000 000 9 000 000 3 810 413 224 814 360

80

66


Tételek megnevezése/Munka MEGLÉVŐ ANYAGGÖDÖR RENDEZÉSE Irtási munkák csatorna nyomvonalán (gazkaszálás, bozót‐cserje) Földkitermelés vízpótló csatornából Áteresz építése vízpótló csatornán Műtárgyak felújítása vízpótló csatornán Vízpótló csatornán burkolat építés Területszerzés költsége ÚJ CSATORNA ÉPÍTÉSE A TISZA TÖLTÉS ÉS A DIÁKSÁNC CSATORNA KÖZÖTT Irtási munkák csatorna nyomvonalán (gazkaszálás, bozót‐cserje) Földkitermelés vízpótló csatornából Műtárgy építése vízpótló csatornán Műtárgyak felújítása vízpótló csatornán Területszerzés költsége GELÉNESI VÍZPÓTLÓ CSATORNA ÉPÍTÉSE Irtási munkák csatorna nyomvonalán (gazkaszálás, bozót‐cserje) Földkitermelés vízpótló csatornából Területszerzés költsége A6 VÍZPÓTLÓ CSATORNA ÉPÍTÉSE Vízvisszatartó műtárgy a Makócsán Vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése a Beregi árapasztó tározó területén Vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése a Lónyai fióktározó területén, valamint az ártéri öblözet egyéb részén Területszerzés költsége TÁJGAZDÁLKODÁSI MŰTÁRGYAK ÉPÍTÉSE Szivattyúállás kialakítása a Tisza partján Szivattyúzási hely kialakítása a Tisza jp. Töltéstől 60‐m‐re Burkolt árok építése Szívótér kialakítása Közlekedő út kialakítása, javítása Területszerzés költsége SZIVATTYÚZÁSI HELY A 715,45 fkm szelvényben Szivattyúállás kialakítása a Tisza partján Vízpótló csatornán burkolat építés Közlekedő út kialakítása, javítása Területszerzés költsége SZIVATTYÚZÁSI HELY A 706,94 fkm szelvényben Építési költségek összesen

Mérték egység/ Egység m2

Mennyiség 28 000

10m2

650

3

Fajlagos Élettarta m Összeg (Ft) költség (év) (nettó) 708 19 833 600 50 2 479

1 611 480

m db db m2 ha

10 500 1 2 80 2,2

1 446 3 099 000 847 060 9 297 3 000 000

15 185 100 3 099 000 1 694 120 743 760 6 600 000

km

2

14 466 730

28 933 460

10m2

500

2 479

1 239 600

m3 db db ha km

2 800 1 1 0,5 0,95

1 446 3 099 000 847 060 3 000 000 11 300 021

4 049 360 3 099 000 847 060 1 500 000 10 735 020

10m2

100

2 479

247 920

m ha km db

600 0,1 0,2 1

1 446 3 000 000 7 078 200 25 825 000

867 720 300 000 1 415 640 25 825 000

db

8

6 585 375

52 683 000

db

15

6 404 600

96 069 000

3

ha db db

1 24 1

db

1

m db m2 ha db db m2 m2 ha db

360 1 6 000 0,6 1 1 300 4 500 0,6 1

3 000 000 3 000 000 7 399 042 177 577 000 20 660 000 20 660 000 4 132 000

4 132 000

51 650 18 594 000 6 198 000 6 198 000 3 099 18 594 000 3 000 000 1 800 000 69 978 000 69 978 000 20 660 000 20 660 000 9 297 2 789 100 4 132 18 594 000 3 000 000 1 800 000 43 843 100 43 843 100 577 130 180

80 80 80

50 50 50

Forrás: berkts.xls B_valtozat munkalap 1‐45. sora

67


Működési költségek A működési költségek között a belvízvédelmi rendszer esetében figyelembe vesszük az érintett terület belvízvédelmi rendszerének üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint a „B” változat esetében felmerülő felújítások költségeit. Az üzemeltetési, fenntartási feladatok projektterületen jelentkező mennyiségét az egyes létesítményeknél a jövőben várható műszaki paraméterek alapján határoztuk meg, amelynek részletezését az alábbi táblázat tartalmazza. 5.22. táblázat A vízgazdálkodási rendszer üzemeltetési és fenntartási feladatainak műszaki jel‐ lemzői Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel Gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel Gazkaszálás (rézsű) géppel Gazkaszálás (rézsű) kézzel Nádkaszálás (mederfenék) cserjeírtás géppel cserjeírtás kézzel Műtárgyak átlagos karbantartás nagy karbantartás Anyaggödör gazkaszálás (vízszintes fel.) gazkaszálás (rézsű) Vízpótlás szivattyúzási költsége 706.94 fkm szelvényben 715.45 fkm szelvényben

Fajlagos mennyiség 0,35 0,245 6 6 2 2 0,8 1 1 1 1 1 1 1 1

Mértékegység

Ciklusidő (év)

fm m3/fm m3/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm m2/fm db db m2 m2 m3 m3

5 5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 2 2 1 5 0,5 0,5 1 1


Az éves üzemeltetési, fenntartási költségeket a projekt nélküli esetben a vízkárelhárítási létesítmények fenntartásához 2012‐re kiadott normatívák alapján prognosztizáltuk, amelyek az alábbi táblázat szerint alakulnak 2013. évi árakon. A 2012. évi fajlagos költségeket 2013‐ra évi árakra a két évre összesen várható 1,4 %‐os közösségi fogyasztás kiadási implicit árindexével (Konvergenciaprogram 2012. április) számoltuk át. A költségeken belül nem különíthető el az üzemelési és a fenntartási költség, ezért a továbbiakban ezeket együttesen kezeljük.

68


5.23. táblázat A „B” változat jövőbeli teljes üzemeltetési és fenntartási költsége Fajlagos költ‐ ség (Ft/ME)

Megnevezés Csatorna gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel gazkaszálás (rézsű) géppel gazkaszálás (rézsű) kézzel nádkaszálás (mederfenék) cserjeírtás géppel* cserjeírtás kézzel* Műtárgyak 1 m3/sec vízszállításig átlagos karbantartás 1 m3/sec vízszállítás felett átlagos karbantartás Anyaggödör gazkaszálás (vízszintes fel.) gazkaszálás (rézsű) Vízpótlás szivattyúzási költsége 706.94 fkm szelvényben 715.45 fkm szelvényben Éves költség összesen

10,1 14,2 13,2 22,3 26,4 88,0 192,0 33 000,0 75 220,0 10,1 13,2 6,2 10,4

Mennyiség 62 150 fm 186 450 m2 186 450 m2 62 150 m2 62 150 m2 49 720 m2 9 323 m2 9 323 m2 128 db 1 db 7500 m2 2300 m2 1 300 000 m3 450 000 m3

Éves költség (Ft)

3 766 290 5 295 180 1 640 760 2 771 890 1 312 608 410 190 894 960 4 224 000 75 220 151 500 60 720 8 060 000 4 680 000 33 343 318

*kétévente szükséges a feltüntetett mennyiség, de a költséget éves szintre osztottuk el, feltételezve, hogy minden évben a terület felén történik meg. Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐26. sora

Feltételeztük, hogy projekt esetén a jelenlegi évi egyszeri kaszálás helyett a normál fenntartást biztosító évi kétszeri kaszálás történik és a 75 %‐os kézi kaszálás aránya 50 %‐ra csökken a gépi kaszálás javára. A sűrűbb kaszálás eredményeként cserjeirtásra csak a terület harmadán lesz szükség, s 2015‐ben még nem lesz szükség erre sem. A projekt megvalósulása esetén a projekt nélküli esethez képest a vízkormányzási lehetőségek javulása miatt kb. 30 %‐os mértékben várhatóak belvízvédekezési költségmegtakarítások. Az 5.3.2 fejezetben részletesen ismertetett átlagosan felmerülő védekezési költségeket a működési költségek között vesszük számba, 30 %‐kal csökkentett mértékben. Pótlások idejének megállapításához szükséges élettartamokat a beruházási táblázatban tüntettük fel. Megállapíthatjuk, hogy egyik beruházási elem pótlása sem szükséges a vizsgált 5 éves fenntartási időszakban. Azonban a régi és az új műtárgyak felújítása (nagy karbantartás), illetve a csatornák iszaptalanítása és depóniarendezés szükséges 5 évente. A projekt keretében felújításra nem kerülő műtárgyak esetében várhatóan 2016‐ban, ahogy azt a projekt nélküli esetben is feltételeztük, a felújított és az új műtárgyak esetében, valamint az iszaptalanításra és depóniarendezésre 2020‐ban kerül sor a felújításra az alábbi költségekkel, amelyet az üzemeltetési és karbantartási költségek között veszünk számba.

69

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint‐csökkentő tározó területén ‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐ 5.24. táblázat A vízgazdálkodási rendszer elemeinek felújítási munkái „B” változat esetén

Fajlagos költség (Ft/ME)

Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Műtárgyak Új vagy felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Nem felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Új 1 m3/sec vízszállítás felett nagy karbantartás 5 évenkénti költség összesen


Mennyiség 62 150 fm 21 753 m3 15 227 m3 93 db 35 db 1 db

726,0 237,0 151 750,0 151 750,0 290 310,0

15 792 315 3 608 740 14 112 750 5 311 250 290 310 39 115 365


A költségek közül az anyagjellegű költségek tartalmazzák az ÁFÁ‐t, amelyet a közgazdasági számítások során levontunk a költségekből. A személyi jellegű költségeket a feltételezett reálbér‐növekedés mértékével növeltük (évi 1 %). A fenti üzemeltetési és fenntartási, illetve a védekezési költségek alapján terveztük a „B” változat működési költségeinek idősorát. A „B” változat esetén felmerülő teljes költségből levontuk a projekt nélküli eset költségeit, így kaptuk meg a többletköltségek idősorát (lásd az alábbi táblázatot). 5.25. táblázat A „B” változat közgazdasági működési többletköltségei (eFt)

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


0

0

1 671 ‐13 849

Iszaptalanítás

0

0

0 ‐13 323

0

Depónia rendezés

0

0

0

‐3 044

0

Kaszálás géppel

0

0

2 391

3 665

3 682

Kaszálás kézzel

0

0

3 862

2 241

Nádkaszálás

0

0

59

59


0

0

‐574

‐212

‐213

‐214

‐215

‐216


0

0

‐4 067

‐3 234

‐3 259

‐3 284

‐3 308

‐3 334

Műtárgyak

0

0

767

‐8 534

774

778

782

13 829

Karbantartás

0

0

767

771

774

778

782

785

Felújítás

0

0

0

‐9 305

0

0

0

13 043


0

0

10 650

10 677

10 703 10 730 10 757

10 784


0

0

94

188

Üzemelési, fenntartási költségek összesen

0

0


0

0

‐422

‐424

‐426

‐428

‐430

‐432

Pótlási költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes működési költség

0

0

13 768 13 806 13 845

44 496

13 182 ‐11 519

12 760 ‐11 943

2 527

2 546

20 124

0

0

14 301

0

0

3 268

3 699

3 717

3 734

2 258

2 275

2 293

2 310

59

60

60

60

189

2 536

189

190

191

14 193 14 234 14 275

44 928

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 133‐150. sorának L‐S oszlopa

70


Maradványérték A projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet, ezért a fejezet nem releváns. Költségek összegzése A projekt nélküli eset közgazdasági többletköltségeinek összegzését az alábbi táblázat tartalmazza. 5.26. táblázat A „B” változat közgazdasági többletköltségei becslésének eredményei (eFt)

Jelenérték


1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

520 599 42 000

535 130

0

0

0

0

0

0

14 193 14 234 14 275

44 928


62 199

0

0


‐1 914

0

0

‐422

‐424

‐426

‐428

‐430

‐432

0

0

0

0

0

0

0

0

0

60 285

0

0

13 768 13 806 13 845

44 496

0

0

0

580 884 42 000

535 130

4. Pótlási költség 5. Működési költség összesen (2+3+4) 6. Maradványérték 7. Összes költség (1+5‐6)

13 182 ‐11 519

12 760 ‐11 943 0

0

12 760 ‐11 943

0

0

0

0

13 768 13 806 13 845

44 496

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 116‐122. sorának K‐S oszlopa

5.5.3. Egyéb releváns szempontok

Az Európai Unióban alkalmazott, és a hazai szakpolitikai irányok, elvárások egyaránt igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. Ezeket (Víz Keretirányelv, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv) bemutattuk a 4.1.2 fejezetben.

71


5.6. A változatok értékelése, kiválasztott változat meghatározása Az eddig bemutatott kritériumcsoportok alapján kíséreljük meg rangsorolni a már korábban ismertetett 3 fejlesztési alternatívát: („0” változat – a jelenlegi tájgazdálkodást kismértékben támogató változat, valamint az „A” és „B” változatokat). Az egyszerűség kedvéért az alternatívákat 100 maximum kapható ponttal értékeltük, így az egyes kritériumcsoportok maximális kapható pontszáma megegyezik a súlyszámukkal. Az egyes csoportokba sorolt kritériumok pontszámait összeadva kapjuk meg az alternatíva relatív megfelelőségét az adott kérdésben. Az értékelés eredményét a 5.27. táblázat tartalmazza. A „0” változat speciális abból a szempontból, hogy egy 0 fejlesztési igényű, nem bővíthető, de az érintettek által elfogadott rendszernek tekintjük, itt mindig ez a viszonyítási alap. Így itt célként is a rendszer megtartását tekintjük. 5.27. táblázat Alternatívák összehasonlító értékelése Kritériumrendszer A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan bevonható területhez képest B2) A kiépített rendszer bővíthetőségének lehetősége B3) Fejlesztési költséghatékonyság (mennyiség/költség) B4) A működtetés költségeinek nagysága és biztosíthatósága, a rendszer fenntarthatósága B5) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok

Pontszám

„0” változat

„A” változat

„B” változat

40

20

27

34

5

3

4

5

5

3

4

4

10

3

6

10

10

5

7

10

5

3

3

3

5

3

3

2

30

19

20

27

5

2

2

5

5

3

3

5

5

3

4

5

5

3

3

2

5

5

5

5

72


Kritériumrendszer B6) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség

Pontszám

„0” változat

„A” változat

„B” változat

5

2

3

5

C) Környezet‐, természet‐ és tájvédelem

20

10

13

20

5

3

3

5

5

2

3

5

5

2

3

5

5

3

4

5

10

6

6

9

5

4

4

5

5

2

2

4

100

55

66

90

C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és működésének káros és hasznos környezeti hatásai C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósága, a biodiverzitás javulása C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatósága C4)A tájkép változatosságának, értékeinek növekedési lehetősége D) Társadalmi kérdések D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gazdálkodók részéről D2) A gazdálkodás munkaerő‐ szükségletének változása Összesen

Az alternatívák értékelésnél azért is foglalkozunk a jelenlegi helyzettel, a „0” változattal, hiszen a fejlesztési alternatíváknak ennél mindenképpen jobbnak kellene lennie, hiszen csak akkor van értelmük. Tehet ebből a szempontból a „0” változat pontszáma minimum kritérium. A gazdasági szempontok keretében elvégzett költséghatékonysági elemzés eredménye alapján a „B” változat egységnyi beruházási költséggel nagyobb lehetséges vízvisszatartási területet biztosít, mint az „A” változat. A költséghatékonysági elemzés részletes eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. 5.28. táblázat Alternatívák költséghatékonysági mutatói 1. Beruházási költség jelenértéke (eFt)

„A” változat

„B” változat

391 938

520 599

9 896

60 285

0

0

401 834

580 884

5. Lehetséges vízvisszatartási terület, ha

557

865

6. Költséghatékonysági mutató (5/6) ha/MFt

1,39

1,49

2. Működési költség jelenértéke (eFt) 3. Maradványérték jelenértéke (eFt) 4. Összes költség jelenértéke (1+2+3), eFt

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 178‐185. sora

A „B” változat vízvisszatartás területének értéke a 10. melléklet adataiból tevődik össze. Az „A” változat lehetséges vízvisszatartási területe a – „B” változatból kiindulva ‐ a szivattyús vízpótlás hiányából adódóan átlagos csapadékviszonyokat alapul véve csak annak mintegy 2/3 részéig biztosítható.

73


A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatja minden felvetett kritérium alapján a „B” változat tekinthető a megfelelő megoldásnak. Igaz ennek nagyobb a beruházási költségigénye is. Ennek megvalósítását támogatta az előzetes egyeztetés alapján a FETIVIZIG, az érintett települési önkormányzatok és a gazdák is. Jelentős támogatást kapott a „B” változat a halászati és a horgászati potenciális hasznosítóktól is. A nagyobb költségekhez tehát nagyobb társadalmi‐gazdasági haszon is tartozik, a véleményalkotók szerint.

74


6. A KIVÁLASZTOTT KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZAT ISMERTETÉSE

6.1. Részletes műszaki ismertetés 6.1.1. Műszaki leírás

Vízkormányzási koncepció és vízgazdálkodási terv A tájgazdálkodás‐fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztési projekt célkitűzéseinek meghatározásakor, mint ahogy a 4.2.2 Célkitűzések pontban is ismertettük a terület sajátosságain illetve a mezőgazdálkodás jelen állapotának ismeretében a mellett abból indulunk ki, hogy a jelen projekttel párhuzamosan megvalósul a Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési projekt mely részben már maga is támogatja a tájhasználat váltást. (8. melléklet) A pályázat készítése során áttanulmányoztuk a tározó építés terveit, közbeszerzési dokumentációit. A pályázatban csak olyan fejlesztéseket irányoztunk elő, amelyek a tározói projektben nem szerepelnek, viszont kiegészítik a tározói projekt elemeit tájgazdálkodási, vízvisszatartási, vízbiztosítási szempontból. A jelen projekt fejlesztései részben az árapasztó tározó területén, részben a lónyai fióktározó, valamint a beregi öblözet további területein valósulnak meg. A tározóépítés vállalkozásba adásának közbeszerzési eljárása folyamatban van. A tájgazdálkodási projekt elemeinek megvalósítása – pozitív elbírálás esetén – párhuzamosan fog történni a tározói projekt elemeivel. A műszaki és tendertervek készítése során kiemelt figyelmet fordítunk a rendszer elemeinek összehangolására, a tervek és megoldások egyeztetésére. A megvalósítási fázis kivitelezési közbeszerzési dokumentációjában is előírjuk ezeket az egyeztetési, összehangolási feladatokat. Ebben a projektben továbbfejlesztjük, bővítjük a vízgazdálkodási rendszer infrastruktúráját. A jelen projekt keretében előirányzott vízgazdálkodás‐fejlesztés elemei Szivattyúállások létesítése a Tisza ~706,94 és 715,45 fkm szelvényében A Felső‐Tisza vízjárása radikálisan eltér a Közép‐Tiszai szakaszétól. Az árhullámok kialakulása és levonulása rendkívül gyors, 2‐3 nap alatt az árhullámok elérik a maximális szinteket és közel ennyi idő alatt az apadás is bekövetkezik. A gravitációs vízkivezetés szempontjából megfelelő vízszintek a Beregi tározó árapasztó műtárgyának szelvényében évente 1‐2 alkalommal 2‐6 napig következhetnek csak be. Ez igen kevés idő ahhoz, hogy a Tisza vize gravitációsan hatékonyan bekapcsolható legyen a Beregi vízpótlásba. (lásd 5.1 fejezet) A másik kedvezőtlen hidrológiai körülmény, hogy a vízkivezetésre alkalmas Tiszai árhullámokat kiváltó csapadék az esetek döntő többségében a Bereget is érintik, ezért a vízpótlásra alkalmas vízszintek idején kisebb valószínűséggel és kevesebb mennyiségben van szükség Tiszai vízkivezetésre.

75


Tiszai vízpótlás A Tiszai vízpótlási lehetőség szivattyúállás által történő megoldása radikálisan megjavíthatja a tájgazdálkodási rendszer működésének hatékonyságát, lehetővé tesz olyan tájhasználatváltási forgatókönyvet is, mely pl.: a visszamaradó anyagnyerő helyek horgászati, halászati hasznosítása, ívóhelyek kialakítása, fokgazdálkodási imitáció. Ez utóbbi jelentősen javíthatja az élő Tisza természetes halállományának gyarapodását. (Lásd anyagnyerőhelyek vízellátása.) A szivattyú állások helyét alapos elemzést követően határoztuk meg. A lehetséges szivattyútelepítési helyszínek közül a 9a. mellékletben megjelölt helyszínekre esett a választás, döntő módon azért, hogy az a Szipa, és a Makócsa völgyet egyaránt elláthassa vízzel. A Szipa felé történő vízpótlás azért is fontos, mert gravitációs úton a Beregi tározó projekt keretében megépülő vízpótló csatornán keresztül erre nem lenne lehetőség. Az egyik szivattyúzási hely a Tisza folyó 706,94 fkm szelvény mely a beeresztő műtárgy szelvénye azonos a tájgazdálkodási vízpótló csatorna Tiszához való csatlakozásával. Itt a szivattyúzás a vízpótló csatorna medrébe történhet a torkolat elzárásával. A szivattyúval kiemelt vízmennyiség közvetlenül az árapasztó területére juttatható, a Makócsán illetve 19. sz. csatornán a Szipa főcsatornába vezethető. A Csaronda főcsatorna irányába kormányozva tetszés szerint eljuttatható a Beregi öblözet északi területeire is, egészen a Lónya térségi magyar‐ukrán határszelvényig. A 715,45 fkm szelvénybe tervezett szivattyúzási hely meglévő földúton megközelíthető. A kiemelt vízmennyiség az árvízvédelmi töltésen keresztül egy ~2,0 km hosszú tervezett vízpótló csatornába, majd a Diáksánc II. és a Diáksánc csatornán keresztül a Szipa főcsatornába vezethető. Az árvízvédelmi töltésbe az árvízi biztonság megőrzése és a magas bekerülési költség miatt zsilipet nem terveztünk, így a vizet a töltésen át kell emelni. A szivattyúzás itt két lépcsőben történhet. Az egyik szivattyúzási hely a vízparton, míg a másik az árvízvédelmi töltés előtt a szükséges védőtávolságon (60 m) kívül van. A Tisza partjáról a töltés melletti szivattyúzási helyig (szívótér kialakítása) a vizet tervezett ~450 m hosszú burkolt csatorna kiépítésével juttatjuk el. A csatorna helyéhez szükséges területet megvásárlásra beterveztük. A szivattyúzás mobil diesel üzemű szivattyúkkal végezhető, melyek a FETIVIZIG‐től bérbe vehető. A szivattyúk beszerzése a Beregi árapasztó tározó projekt keretein belül történik. Tárolási helyük a tiszaszalkai szivattyútelep. A szivattyúk teljesítménye 500‐800 l/s. Szükség esetén több szivattyúval is történhet vízkiemelés. A szivattyúzás szükséges időtartama igény szerint változhat. A két szivattyúzási helyen egy időben történő 0,8 m3/s teljesítményű szivattyúzással naponta ~130 000‐150 000 m3 víz pótolható a rendszerbe. A szivattyús vízkivétellel a Tiszából igény szerint juttatható víz a tájgazdálkodással érintett területekre. Lehetővé válna az állandó vízfelületek kialakítása, a horgászati és halászati hasznosítás az anyagnyerő helyen és arra alkalmas más holtágakban a Bereg szinte teljes területén. Összesen 24 db vízvisszatartó , vízkormányzó műtárgy építése a beregi vízrendszer területén A hatékony belvízvisszatartáshoz és a Tiszából kivezetett illetve szivattyúsan kiemelt vizek megfelelő hasznosításához, valamint az anyagnyerő helyek vizes élőhelyé vagy vízfelületté alakításához mintegy 24 db kisebb‐nagyobb vízi műtárgyra van szükség. Ezek helyét előzetesen

76


meghatároztuk és a 9.a., 9.b. és a 9.c. mellékletben jelöltük. Ezek pontos helyének és műszaki paramétereinek meghatározása az engedélyes tervek készítésének fázisában történhet meg. A vízkormányzáshoz kapcsolódóan még szükség van kisebb depónia rendezésekre a Makócsa mentén, illetve hozzávetőlegesen 1200 m új csatorna létesítésére is. Anyagnyerőhelyek vizes élőhelyekké alakítása Jelen projekt egyik fő célkitűzése, hogy a Beregben megépült és épülő árvízvédelmi létesítményekhez (korábbi és jelenlegi árvízvédelmi töltésfejlesztés, Beregi árapasztó tározó, Lónyai fióktározó) kapcsolódóan összesen mintegy 15 helyen 94 ha anyagnyerőhelyen, ahol a feltételek lehetővé teszik vizes élőhelyeket illetve állandó víztereket alakítsunk ki. Az erre alkalmasnak látszókat a 9.a. 9.b. 9.c. mellékleten megjelöltük, illetve táblázatosan is összefoglaltuk 6.1 táblázat Hasznosítási tervüket a projekt előkészítő fázisban elkészítjük. Halászati, horgászati hasznosítás esetére az alábbi előzetes elképzelést vázoljuk fel: 6.1 táblázat Anyagnyerőhelyek tájgazdálkodásba történő bekapcsolásának lehetséges helyei Helység hrsz

Jel A3 A6

VNAMÉNY 0191/4 CSARODA 0203

A27 MPAPI belterület A25 HFEJÉRCSE 0205/12‐14 A13 TARPA 036/3 036/4 036/5 A19 TARPA 067/2 A26 TARPA 031 A30 TARPA 072/17 072/18 072/19 A31 TARPA 072/16 A41 Vásárosnamény 084/1 A43 TÁKOS 021/13, 14 A42 TÁKOS 047/8, 9 Lónyai fióktározó anyagnyerő helyei Csaronda főcsatorna mentén (Z‐A2, A1, A5) Összesen

Hasznosítási lehetőség

Terület (ha)

Térfogat (m3)

kompenzáció

vizes élőhely

horgász‐, halastó

~8

80000

Gyep

horgász‐halas tó

~4,9

40000

Gyep

vizes élőhely

~7

70000

Gyep


~8,5

68000

Erdő

vizes élőhely

~7

58000

Gyep


~5,5

44000

Erdő

vizes élőhely

~22

176000

Gyep


~3

26000

Gyep

vizes élőhely

~3

26000

Gyep

vizes élőhely

~3,4

28000

Gyep

vizes élőhely

~7

56000

Gyep


~3,9

30000

Gyep

vizes élőhely

~7

70000

vizes élőhely

~90

772 000

77


Halászati, horgászati és ívóhely céljára az anyagnyerő helyek egy része, valamint a Beregi árapasztó tározó egyes nagyobb és mélyebb holtágai jöhetnek szóba. Az árapasztó tározók bizonyos tervezett területeinek (anyagnyerő helyeinek, mélyebb holtágainak) kijelölése után, a megfelelően kialakított műtárgy‐rendszeren, szivattyúkon keresztül, a Tisza aktuális vízállásától függetlenül is el lehet árasztani víztereket. Ezekben a Tisza‐vidéken őshonos halfajok mennyiségét és változatosságát lehet oly módon fenntartani, hogy természetes ívóhelyet kialakítva (részben mintázva az elöntött árteret), az élő mederből az árasztó vízzel bejutott halfajokat ott tartva megfelelő mennyiségű ivadék fejlődhet inkubálva úgy, hogy csak akkor kerülnek vissza a folyóba, ha már kellően megerősödve, képesek a túlélésre. Ezt irányítottan is el lehet végezni, az anyahalak megfogásával, és kihelyezésével. A valós helyzetet jól jellemzi, hogy a Tiszaroffi tározó esetében a feltöltés 56,8 millió m3 vízmennyiséget juttatott a Tiszából a tározóba és ezzel együtt rengeteg hal került be a területre, amelyek azután leívtak és kimagasló szaporulattal láthatták volna el a Tiszát – ha vissza tudnak jutni a folyóba. Ez azonban a legtöbb helyen nem volt lehetséges, így olyan Natura jelölőfajok, mint a pl. a balin (Aspius aspius) hatalmas mennyiségben gyűltek föl az egyre zsugorodó vízterekben és végül a környék lakói hordták haza őket. Olyan nagy mennyiség volt, hogy legtöbben már a disznókat etették velük. Még jelenleg is igen halgazdag a tározóterület, amit az is jelez, hogy mindenfelé rengeteg madarat látni, főként kócsagot, kormoránt és danka sirályt, ritkábban kékes réti héját, réti sast. Jelentősebb Tiszában honos és jellemzően tájjellegű halfajok: A márna szinttáj alsó határa nem egyértelmű, tulajdonképpen Tokajig viszonylag jelentős állományai találhatók a szinttájra jellemző fajoknak, de egyrészt a Szamos szennyezett vizének hatására, másrészt a tiszalöki duzzasztómű üzemelésének következményeként Záhony alatt erősen megnövekszik az alsóbb, dévér szinttáj fajainak aránya. A márna szinttáj gyakori fajai a márna (Barbus barbus), a domolykó (Leuciscus cephalus), jellegzetesen itt előforduló fajok a kecsege (Acipenser ruthenus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), leánykoncér (Rutilus pigus virgo), homoki küllő (Gobio kessleri), a magyar és német bucó (Zingel zingel, Z. streber). Ezek közül a leánykoncér igen ritka, kárpáti endemikus alfaj, míg a három utóbbi igen kis elterjedésű, nagyobb mennyiségben csak a Duna vízrendszerében megtalálhatók, ezért szintén kiemelt jelentősége van tiszai jelenlétüknek. Kiemelendő még az igen ritkán előforduló sima tok (Acipenser nudiventris) jelenléte is. A Tisza Záhony alatti szakasza a torkolatig a dévér szinttájhoz tartozik, változatos élőhelyet kínál a halak számára. Az itt előforduló fajok száma meghaladja az 50‐et. Természetvédelmi értékét az Európában ritka, vagy éppen veszélyeztetett halfajok jelentős állományai, ‐ a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), harcsa (Silurus glanis) ‐ vagy előfordulása, ‐ balkáni csík (Sabanejewia aurata), réti csík (Misgurnus fossilis), kurta baing (Leucaspius delineatus) ‐ valamint az endemikus fajok jelenléte (széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (G. schraetzer), lápi póc (Umbra krameri) növeli. Leggyakoribbak azok a limnofil halfajok, amelyek életük során szorosan kötődnek az áramló vízhez, ám szaporodásuk jórészt a folyó kiöntéseiben történik. Ezek a karika keszeg (Blicca bjoerkna), lapos keszeg (Abramis ballerus), dévérkeszeg (Abramis brama), ponty (Cyprinus carpio), süllő (Stizostedion lucioperca). Szintén nagy számban élnek itt a szinttáj reofil, vagyis áramláskedvelő fajai is, a bagolykeszeg (Abramis sapa), jászkeszeg (Leuciscus idus), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), balkáni csík (Sabanejewia aurata), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A halfauna képét színezi a márna szinttáj reofil fajainak előfordulása, de ritkán

78


megjelennek ‐ főként az áradásoknak köszönhetően ‐ a magasabb szinttájak egyes fajai, pl. a sebes‐ és szivárványos pisztráng (Salmo (trutta) fario (Oncorhynchus mykiss), valamint a holt medrek, kubik gödrök kifejezetten mocsári fajai is, a lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), kurta baing (Leucaspius delineatus). Az árapasztó tározó töltéseiben lévő műtárgyak vízvisszatartási vízkormányzási hasznosítása A belvízkormányzásba bekapcsolható a Beregi árapasztó tározó mindazon arra alkalmas műtárgyai. Ezek segítségével további beruházás nélkül lehetőség van belvízvisszatartásra, mederduzzasztásra. Ezek a műtárgyak elsősorban az alábbiak lehetnek (6.2 táblázat): Z1, Z2, Z3, Z4, S1, S4, S5, S8, S9, S10, S12. (9. melléklet) Ezen műtárgyak vízvisszatartó szerepének mértékét a tájgazdálkodási beavatkozások tervezésekor figyelembe vettük. 6.2 táblázat A beregi árapasztó tározó töltéseihez kapcsolódó műtárgyak vízvisszatartási lehetőségei Ssz.

Műtárgy jele

41

S1

45

S6

46

S5

47

S4

48

Z5

49

Z5

50

Z4

52

Z4

53

Z3

56

Z5

57

Vízvisszatartás elhelyezkedése

Érintett csatorna

Vízfelület (ha)

Víztérfogat (H=0,8m) [m3]

Település

15. sz. csatorna meder és anyaggödör Nagyréti csatorna meder és anyaggödör 25/4. csatorna meder és anyaggödör 25/1. csatorna meder és anyaggödör Z5 műtárgy és a Makócsa főcsatornától Keletre Z5 műtárgy és a Makócsa főcsatornától Nyugatra és Keletre Z4 műtárgy és 20/1 csatorna mellett Hetefejércse‐Jánd között holtmeder láncolat Z3 műtárgy mellett a 19.sz. csatorna lefűződése Z5 műtárgy fölött a Makócsa mederben és a környező mélyterületen

Makócsa főcsatorna

23,0

184 000 Gergelyiugornya


3,2

25 600 Gergelyiugornya

Z1

61

IZ1

15. sz. csatorna Nagyréti csatorna

8,2

65 600 Márokpapi

3

24 000 Gulács

25/4. csatorna

4,5

36 000 Gulács

25/1. csatorna

10

80 000 Gulács

20/1sz. csatorna

20,0

240 000 Tákos

Hármashatár, Kalodás, 19.sz.

55,0

440 000

19.sz csatorna

4,0


14

Z1 műtárgy fölött a Szipa mederben

Szipa főcsatorna

6,5

52 000 Márokpapi

IZ1 műtárgy fölött a Szipa mederben

Szipa főcsatorna

9,2

73 600 Tarpa

ÖSSZESEN

160,6

Hetefejércse, Tákos Csaroda

32 000 Csaroda

112 000

Gergelyiugornya, Jánd

1 364 800

79


További vízvisszatartásra alkalmas helyek a belvízöblözet területén A projektelőkészítés fázisában részben a gazdaegyeztetések és önkormányzati konzultációk alapján újabb belvíztározási lehetőségeket tártunk fel. (6.3 táblázat) Ezek kialakítását is részletesen megvizsgáltuk. 6.3 táblázat További vízvisszatartásra potenciálisan alkalmas helyszínek Ssz. 1 4 12 13 15 22

28 35 36 37 43 44 45 46

Lónya északi részén Lónya északi részén Mátyus déli részén Mátyus déli részén Tiszakerecseny északi részén

72/1 csatorna 50. csatorna Petőfi csatorna Petőfi csatorna 40/1 sz. csatorna

Holtmede r felület (ha) 5,3 14,0 22,5 3,2 34,4

Tiszaadonytól Délre mélyvonulat

Levitagi csatorna

21,0

168 000

2,9

23 200

22,0

176 000

5,0

40 000

15,0 13,0

120 000 104 000

Vásárosnamény‐ Gergelyiugornya Vásárosnamény‐ Gergelyiugornya Tákos Beregsurány

46,5

372 000

Tarpa

3

24 000

Gulács

4,5

36 000

Gulács

167,3

1 338 400

Holtmeder elhelyezkedése

Érintett társulati csatornák

Gelénes belterületén (régi anyaggödör Makócsa csatorna mellett Gergelyiugornyától ÉK‐re Makócsa csatorna mellett Gergelyiugornyától ÉK‐re Z4 műtárgytól ÉNy‐ra Bátlapos csatorna Beregsuránytól Délre 13.sz. csatorna Diáksánc II Tarpa külterület oldalág Gulács belterület (polgm. Hiv. Nagyréti csatorna Mögött) Gulács Belterület Déli részén 25/4 csatorna holtmeder, mélyfekvésű terület ÖSSZESEN

Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m3] 42400 112 000 180 000 25 600 275 200

Melyik településhez tartozik Lónya Lónya Mátyus Mátyus Tiszakerecseny Tiszaadony, Tiszaadony, Aranyosapáti Gelénes

A tervezett vízvisszatartási lehetőségek teljes listáját a 10. számú melléklet tartalmazza. Társulati csatornák rekonstrukciója a tájgazdálkodási vízpótlás és belvízkormányzás hatékonyabbá tételére A Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt a tározók területén belül illetve a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai‐Mitz főcsatorna menti holtágak esetében teremti meg a vízkormányzás (vízpótlás, vízvisszatartás) lehetőségét. Ezen holtágak összkapacitása 1.7 – 1.8 millió m3, összes területe 110 ha. (5.3 táblázat) Ahhoz, hogy ez a térfogat jól hasznosuljon, szükséges a hozzájuk csatlakozó döntően társulati csatornák felújítását elvégezni, helyenként rövidebb új csatornákat kialakítani. A rekonstrukcióra tervezett csatornák becsült hossza: 59 km, az új csatornáké 3,15 km (9.a, 9.b. 9.c. melléklet). Ebbe nem számítottuk bele a beregi árapasztó tározó területén tervezett társulati csatorna rekonstrukciós munkákat, melynek finanszírozása az árapasztó tározó projekt keretében megtörténik.

80


A tájgazdálkodási vízszükséglet eljuttatása érdekében szükséges a csatorna medrekben a lokális feliszapolódások megszüntetése a meder vízszállító képességének biztosítása érdekében. Ide tartozik még a helyenként túlburjánzott növényzet eltávolítása is. A csatorna rekonstrukciók tervezésénél elsődleges cél, hogy ott ahol még lehet, megőrizzük a vízfolyás természetes állapotát. Egyes mederszakaszok revitalizációját is fontosnak tartjuk, mely a vízfolyás közvetlen medrének és annak környezetének újbóli életre keltését és annak jobb ökológiai állapotba való hozását jelenti. A tervezett beavatkozásokat ennek figyelembe vételével határoztuk meg. Ezen kívül figyelembe vettük a renaturalizáció (újra természetesítés, a természetes vagy közel természetes állapot létrehozása) szempontjait is. Tervezett beavatkozások: - A medrek hulladéktól való megtisztítása, annak elszállításával - A mederbe bedőlt, vízfolyási akadályt képező fák és a felgyülemlett uszadék eltávolítása - A medrek iszaptalanítása a felmérések alapján meghatározott szakaszokon természet‐ védelmi szempontok figyelembe vételével. - A meglévő, rossz állapotban lévő műtárgyak felújítása (átereszek, zsilipek) - A tájon nem honos növényzet ritkítása (fehér akác, amerikai kőris, stb.) - A tájban őshonos növények telepítése a mederre kifejtett árnyékoló hatás miatt. Ezáltal nyári időszakokban csökken a vízhőmérséklet és a gyomnövény vegetáció. - Például: Fák: mézgás éger (Alnus glutinosa), törékeny fűz (Salix fragilia), fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra) Cserjék: vörösgyűrű som (Cornus sanguinea), kötőfűz (Salix viminalis) Az 1. fordulós pályázati dokumentációhoz szükséges Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányhoz képest a célok eléréséhez szükséges csatornarekonstrukciós beavatkozások hossza módosult. A társulati csatornák tervezett rekonstrukciója az EMT‐ben 70 km hosszal lett beállítva, ezzel szemben az alábbiak miatt 59 km társulati csatorna rekonstrukcióval számolunk. Az MT készítése közben további egyeztetések történtek az érdekeltekkel, valamint elkezdő‐ dött a csatornák felmérése. Ezek alapján alakult ki a rekonstrukcióra tervezett csatornák szük‐ séges mennyisége. A módosítás az érdekeltekkel (gazdák, társulat, természetvédelem, stb.) való többszöri egyeztetés alapján lett kialakítva. A korábbiakhoz képest rekonstrukcióra nem tervezett csatornák természetvédelmi okokból (NATURA 2000, TK.) valamint a tulajdoni viszonyok miatt (magántulajdon) maradtak ki. A rekonstrukciót igénylő csatorna mederszakaszokat az engedélyes terv készítésének fázisában részletes, geodéziai és hidrológiai felmérés alapján a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell meghatározni. Az 6.4. táblázatban szereplő csatorna hosszak és műtárgy mennyiségek emiatt változhatnak. A csatornákon tervezett beavatkozások az engedélyezett állapot helyreállítására korlátozódnak. A csatornák mélyítését, mederáthelyezését nem terveztük, így a csatorna rekonstrukció nem vízjogi engedélyköteles tevékenység. A tervezett új csatornák és vízkormányzó műtárgyak építéséhez vízjogi engedélyezési tervdokumentáció készül. A vízjogi engedély megszerzésének határideje 2012. november 30.

81


6.4. táblázat Tervezett társulati csatornarekonstrukciós munkák a hatékony vízkormányzás és tájgazdálkodási vízpótlás érdekében Sorszám

Csatorna neve

1

72/1. sz csatorna

2

Tervezett beavatkozás hossza (m)

Felújítandó műtárgy (db)

Megjegyzés

850

0

50.sz. csatorna

4300

6

szakaszos rekonstrukció

3

Paptagi csatorna

1740

1

4

Nyomás csatorna

1700

3

5

49.sz. csatorna

2390

3


6

45.sz. csatorna

1700

5


7

Petőfi csatorna

2000

1

8

40/1.sz. csatorna

1660

2

9

40.sz. csatorna

4300

5


10

Levitagi csatorna

1160

1

11

84.sz. csatorna

1400

1

12

87.sz. csatorna

2080

1

13

20.sz. csatorna

4750

5

14

Bátlapos csatorna

470

1

15

20/1sz. Csatorna

660

1

16

Nagyréti csatorna

2240

3

17

25/4 sz. csatorna

3730

6

18

Derenyő csatorna

4630

4

19

Diáksánc csatorna

3400

3

20

Diáksánc II oldalág

2225

0

21

15/2 sz. csatorna

1320

2

22

15/1 sz. csatorna

1210

1

23

Duzsa Dobra csatorna

1360

2

24

Csepleszi csatorna

2340

2

25

25/1. csatorna

4350

6

26

Szeles csatorna

565

1

58 530

66

Összesen:

82


6.1.2. Projektköltségek indoklása

A megvalósítási fázis teljes költségigényét a 6.5 táblázat foglalja össze. Ebbe a beruházási költségek mellett becsültük a projekt megvalósításának egyéb költségeit is, figyelembe véve a pályázati útmutatóban leírtakat. 6.5. táblázat A projekt teljes költségigénye (Ft) Projekt elem Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jog földvásárlás kisajátítás, kártalanítás egyéb ingatlan szolgalmi jog földcsere, földbank, parcella megosztás területszerzés ügyvédi díja értékbecslés Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jog össze‐ sen Területelőkészítés, területrendezés megelőző, mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Területelőkészítés, területrendezés összesen Építési munkák bontás hozzáférés, védelem helyreállítás, rekonstrukció felújítás átalakítás bővítés építés technológiai szerelés Építési munkák összesen Eszközbeszerzés műszaki egyéb berendezés gépek Eszközbeszerzés összesen Projektmenedzsment általános menedzsment pénzügyi tanácsadó jogi szakértő műszaki szakértő Projektmenedzsment összesen Közbeszerzés ‐ közbeszerzési tanácsadó Tanulmányok, vizsgálatok terület‐előkészítéshez kapcsolódó tanulmá‐ nyok

Le nem vonható ÁFA‐val növelt összeg

Le nem vonható ÁFA

Nettó összeg

6 000 000 3 600 000 0 0 2 400 000 3 680 000 1 120 000

1 620 000 972 000 0 0 648 000 993 600 302 400

7 620 000 4 572 000 0 0 3 048 000 4 673 600 1 422 400

16 800 000

4 536 000

21 336 000

12 000 000 2 400 000 4 000 000 18 400 000

3 240 000 648 000 1 080 000 4 968 000

0 0 235 647 960 0 0 0 317 482 220 0 553 130 180

0 0 63 624 949 0 0 0 85 720 199 0 149 345 149

0 0 0 6 000 000 1 000 000 2 000 000 2 000 000 11 000 000 1 000 000

0

0 0 299 272 909 0 0 0 403 202 419 0 702 475 329

0 0 0 0 1 620 000 270 000 540 000 540 000 2 970 000 270 000

15 240 000 3 048 000 5 080 000 23 368 000

0 0 0 0 7 620 000 1 270 000 2 540 000 2 540 000 13 970 000 1 270 000

0

0 83


Projekt elem egyéb tanulmány, vizsgálat Tanulmányok, vizsgálatok összesen Tervezés kiviteli terv tervezői művezetés egyéb terv Tervezés összesen Mérnöki feladatok műszaki ellenőr mérnök felügyelet terv ellenőr Mérnöki feladatok összesen Tájékoztatás és nyilvánosság Egyéb projektelem költség engedélyek hatósági díja értékbecslés hatósági eljárásért fizetendő illeték, szolgál‐ tatási díj közbeszerzési eljárási díj Egyéb projektelem költség összesen Végösszeg Tartalék Végösszeg tartalékkal

Le nem vonható ÁFA‐val növelt összeg 0 0 0 64 770 000 7 620 000 19 050 000 91 440 000

Le nem vonható ÁFA

Nettó összeg 0 0

0 0 0 13 770 000 1 620 000 4 050 000 19 440 000

51 000 000 6 000 000 15 000 000 72 000 000

0 22 000 000 0 22 000 000 3 578 000

0 5 940 000 0 5 940 000 966 060

0 27 940 000 0 27 940 000 4 544 060

1 000 000 0

270 000 0

1 270 000 0

7 200 000 500 000 8 700 000 706 608 180 46 900 000 753 508 180

1 944 000 135 000 2 349 000 190 784 209 12 663 000 203 447 209

9 144 000 635 000 11 049 000 897 392 389 59 563 000 956 955 389

Forrás: berkts.xls B_valtozat munkalap 133‐193. sor

Az ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok költségei az alábbi tételekből tevődtek össze, amihez adódik a földterületek művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja: 6.6. táblázat Az ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok költségei Megnevezés

Mérték egy‐ ség

Mennyi‐ ség

Földvásárlás kisajátítás, kártalanítás szolgalmi jog

ha ha

5 3

földcsere, földbank, parcella megosztás

ha

8

területszerzés ügyvédi díja

ha

8

értékbecslés, kitűzés Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok költségei összesen Művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja

ha

8

ha

8

Fajlagos Költség Ft (nettó) 1 200 000 1 200 000

Összeg (Ft) 6 000 000 3 600 000 0

300 2 400 000 000 460 3 680 000 000 140 1 120 000 000 16 800 000 900 000 7 200 000

Forrás: berkts.xls B_valtozat munkalap 81‐87. és 66. sor

84


A terület‐előkészítés költségei az alábbi fajlagosokkal lettek számítva. 6.7. táblázat A területelőkészítés költségei Megnevezés

Mérték‐ egység

megelőző, mentő régészet Lőszermentesítés Talajmunka Területelőkészítés összesen

ha ha ha

Mennyiség 8 8 8

Fajlagos Költség, Ft (nettó) 1 500 000 300 000 500 000

Összeg (Ft) 12 000 000 2 400 000 4 000 000 18 400 000


A projektmenedzsment költséget a beruházási összköltség 1,5 %‐ában, a mérnök felügyeletet pedig 2,9 %‐ában határoztuk meg. A kiviteli terv, a tervezői művezetés és az egyéb tervek, valamint a közbeszerzési tanácsadó költsége a szokásos piaci árak alapján lett tervezve. A mérnöki szolgáltatások költségbecsléseinél a költségek alátámasztása nem egyedi árajánlatok alapján készült, azokat a konstrukció Pályázati Felhívása, Pályázati Útmutatója nem írja elő, a költségek becslésénél betartottuk az MT Útmutató 29. oldalán szereplő előírásokat. Az egyes tételek költségeit a Magyar Mérnöki Kamara Vízi építmények létesítésével kapcsolatos mérnöki szolgáltatások ajánlott díjszabása, továbbá a térségi piaci tapasztalatok alapján becsültük. A tervezői művezetés során a tervező a tervei megvalósulását ellenőrzi a Díjszámítás 3.2.1.3 fejezetében leírtak szerint. A becsült költség a tervezéssel érintett tevékenységek költségének kb. 1 %‐a, ami megfelel a Díjszámítási feltételeknek. A kivitelezési tervek becsült költségei tartalmazzák a létesítmények tervezési költségeit, továbbá a tervezési munka alapos elvégzéséhez szükséges, a Díjszabásban is külön‐külön rögzített •

részletes geodéziai mérések,

•

talajmechanikai feltárások,

•

közműkiváltások tervei,

•

a műtárgyépítéseknél az esetlegesen szükségessé váló munkagödör megtámasztási, víztelenítési tervek külön költségeit is.

Tekintettel a létesítmények jelentős mértékű területi tagoltságára, esetenkénti egyedi kis értékkel bíró megosztottságára és a piaci tervezési díjakra, továbbá arra, hogy nem egy tervet kell egy konkrét helyszínen elkészíteni, hanem több, kis bekerülési értékű létesítmény tervének elkészítéséről van szó (ahol az egyes létesítmények 1‐45 millió Ft közötti nettó bekerülési értékűek), ezért a tervezéssel érintett tevékenységek költségének kb. 9 %‐át irányoztuk elő, ami megfelel a Díjszámításnak, illetve a térségi piaci feltételeknek. A Megvalósulási terv készítése tartalmazza a véglegesen kivitelezett létesítmények tervben való rögzítését, geodéziai bemérését. A becsült költség a tervezéssel érintett tevékenységek költségének kb. 2 %‐a, ami arányos a létesítmény tervezési Díjszámítási feltételekkel.

85


Az Üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyvek, szabályzatok elkészítésére a költségek becslése a korábbi KEOP‐os pályázatok (pl. a Beregi árapasztó tározó és ártér‐revitalizációs rendszer) során készített költségbecslések alapján a piaci tapasztalatok figyelembe vételével készült. A Mérnökfelügyeleti tevékenység tartalmazza a lebonyolítási, műszaki ellenőrzési és tervellenőri költségeket. A becsült költség a tervezéssel érintett tevékenységek költségének 4 %‐a, ami megfelel a Díjszámítási feltételeknek. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység költsége a 8.2.3. fejezetben ismertetett kommunikációs terv alapján került tervezésre. A 8.3. fejezetben ismertetett kockázatok kezelésére a területszerzésre, területelőkészítésre és építésre 7,7 %‐os tartalékot képeztünk. A beruházási költségek költségvetési táblázat szerinti összesítését az alábbi táblázat mutatja be. 6.8. táblázat Költségek összegzése a költségvetési táblázat szerinti bontásban ÁFÁ‐val (Ft) Pénzügyi költségek 1. Tárgyi eszközök: 2. Anyagjellegű ráfordítások 3. Személyi jellegű ráfordítások Végösszeg Tartalék Végösszeg tartalékkal

2013. év 152 566 624 0 0 152 566 624 4 572 000 157 138 624

2014. év 717 957 391 0 0 717 957 391 54 991 000 772 948 391

2015. év 26 868 374 0 0 26 868 374 0 26 868 374

Összesen 897 392 389 0 0 897 392 389 59 563 000 956 955 389


6.1.3. Output indikátorok

A projekt output indikátorait a 6.9 táblázat foglalja össze. 6.9 táblázat Output indikátorok Mutató/beavatkozás Vízvisszatartó műtárgy a Makócsán Új vízkormányzó műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén Vízkormányzó műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az ártéri öblözet egyéb részén Társulati csatornák rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából Új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére Meglévő anyaggödör rendezése Szivattyúzási hely kialakítása a 715,45 fkm szelvényben Szivattyúzási hely kialakítása a 706,94 fkm szelvényben Új csatorna építése a Tisza töltés és a szivattyús vízpótló csatorna, valamint a Diáksánc‐II csatorna között (2,0 km)

Egység Kiinduló érték db 0

Célérték 1

db

0

8

db

0

15

km

0

~59

km

0

~1,15

ha

0

3,0

db

0

1

db

0

1

km

0

~2,0

2011 2012 2013 2014

2015 1 8 15

~59

~1,15 3,0 1 1 ~2,0

86


6.1.4. Externális hatások

A projekt megvalósulásától elvárt kedvező hatások: -

A Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs projekttel párhuzamosan megvalósuló tájgazdálkodást segítő vízi infrastruktúra fejlesztési projekt együttes hatása a Beregi térség tájgazdálkodási lehetőségeire igen jelentős lehet. Gyakorlatilag az öblözet teljes területén fennmarad, illetve növekszik a táj mozaikos szerkezete. A térszintekhez illetve a vízgazdálkodási adottságokhoz igazodó mezőgazdálkodási szerkezet kialakítása indulhat el, amennyiben megfelelő támogatási és kompenzációs konstrukciók kidolgozására és bevezetésére sor kerül.

-

A belvizek lehetséges mértékű visszatartásával illetve aszályos, csapadékszegény években a biztonságos Tiszai vízkivezetéssel, jelentős mértékben csökkenthetők az időjárási szélsőségek hatásai.

-

A vízvisszatartás megvalósulásával az állam, és így a társadalom egésze jelentős költségmegtakarítást érhet el: o aszály‐ és belvízkár igények mértéke csökkenhet (az aszály‐ és belvíz‐érzékeny szántók más művelési ágba való áttérésének ösztönzésével) o a szántóterületek belvízkár mérséklésének költségei csökkennek pl. költséges szivattyúzás, ha megszűnik a gazdálkodók belvízmentesítési érdekeltsége (jelenlegi agrár‐támogatási rendszer arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a szántókról minél gyorsabban és a lehető legnagyobb mértékben vezessék le a belvizeket)

-

A vízvisszatartás révén biztosítható a terület mezőgazdasági célú vízigénye (a visszatartott vizek öntözési célú igénybevételét a gazdálkodóknak kell biztosítaniuk).

-

Olyan vízi infrastruktúra épül ki, aminek, használatba vétele a konkrét helyi gazdálkodási igényekhez rugalmasan alkalmazkodva szakaszosan is megtörténhet.

-

Fontos koncepcionális kérdés volt számunkra, hogy a jövőben is szántóföldi művelésre alkalmas területek árasztására ne kerüljön sor, hiszen ott ez még rövid ideig sem kívánatos. Tájgazdálkodási cél ugyanakkor, hogy a jó termőképességű szántóföldi művelési területekről a fölös vizek elvezetése minél előbb megtörténjen. (Mélyfekvésű, gyakran belvizes területeken található szántókat azonban nem tekinthetünk jó termőképességű szántónak még akkor sem, ha a terület belvízmentesítését követően jó termésátlagot hoz, mivel a belvízmentesítés költségét is figyelembe kell venni egy szántó jövedelmezőségének megítélésekor.)

-

A mozaikos tájszerkezet megtartása illetve fejlesztése növeli a turisztikai vonzerőt, ami a térség gazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb célkitűzése.

-

A megvalósuló vízgazdálkodás‐fejlesztések pozitív hatást fejtenek ki a NATURA 2000 vizes élőhelyek és védett fajok életfeltételeire. A projekt elősegíti a NATURA 2000 előzetes kezelési tervek megvalósulását miszerint: o „A területen található csatornákon a vízvisszatartó és vízpótló műtárgyak megfelelő üzemeltetése, szükség esetén új műtárgyak kialakítása a természetes vízkészlet megtartása érdekében.”

87


o „A láposodó holtmedrek fennmaradását biztosító vízszint megtartása, vízvisszatartó berendezések megfelelő üzemeltetése/bővítése.” o „A holt medrek, vízfolyások mellett pufferzóna kialakítása.” o „A láposodó holt medrekben a horgászati hasznosítás ellenőrzése, adventív plankton és növényevő halak (busák, amúr) állományának teljes felszámolása, telepítésük megakadályozása”. -

A projekt által részben teljesítésre kerülnek a VKI Vízgyűjtő gazdálkodási alegységi terv által kijelölt intézkedések.

6.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1. A beruházás tulajdonjogi kérdései

A fejlesztéssel érintett területek vagy az állami kezelésében vannak vagy megszerzésre (vételre, kisajátításra) kerülnek. A területszerzéssel (szerzés, érintettség árapasztás által) érintett ingatlanok helyrajzi számai a 2. fordulóra benyújtandó pályázati dokumentáció mellékletében lesznek tételesen ismertetve. Az előzetes vizsgálatok alapján a rekonstrukcióra kerülő létesítmények állami, társulati, vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A megvalósítandó műtárgyak ezeken a csatornákon létesülnek, így a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos jellemzők itt is érvényesek. Azon létesítmények területét, amelyek más tulajdont érintenek – pontos területigényük a tervezés során alakul ki ‐, a Kedvezményezett területvásárlással kívánja megszerezni. A projekt költségei között az 5. fejezet változatainál is bemutatott mennyiségben az egyes területigények nagyságát és szerzési költségeit előirányoztuk, a kockázatkezelésnél is szempontként figyelembe vettük. A tulajdonszerzést, mint feladatot a Gannt‐diagram is tartalmazza. Az aktiválásokra a beruházás befejezését követően kerül sor a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 6.2.2. Működtetés, üzemeltetés

A projekt majdani kezelője és fenntartója az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat lesz, és a létesítményeket a jogszabályi, pályázati előírásoknak, feltételeknek megfelelően fogja üzemeltetni, karbantartani, állagát megóvni. A projekt megvalósítása során alapvetően változatlanul működik tovább a társulat. A működő vízgazdálkodási társulaton belül annak alegységeként létrehozandó tájgazdálkodási célú szervezeti egység az, amely a tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra üzemeltetését végezni fogja. A kedvezményezett felügyeleti szerve (BM) a 2. fordulóra benyújtandó pályázat Mellékletében nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a projekt megvalósulása esetén a létrehozott létesítmény(ek) üzemeltetésére fenntartására‐karbantartására szükséges költséget az üzemeltető/kezelő részére biztosítja. Ez a projekt esetén az üzemeltetési és karbantartási többletköltségek fedezését jelenti, amelynek egy részét a védekezési költségekben jelentkező

88


megtakarítások ellensúlyozzák. A fenntarthatóságot bizonyítja, hogy a kumulált pénzáram minden évben pozitív. Áfa kezelése: A beruházást terhelő ÁFA elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. A projekt üzemeltetője, a Társulat az alaptevékenységével összefüggő tevékenysége során nem ÁFA visszaigénylő. 6.2.3. A projekt környezeti fenntarthatósága

A pályázó a pályázati feltételeknek megfelelően három fenntarthatósági szempont teljesítését vállalja. Két szempont a pályázó szervezetre vonatkozik, míg a harmadik a projekt megvalósításával kapcsolatos. Partnerség építés a projekttervezés és a végrehajtás során (I/N) Kedvezményezett a projekt tervezésének és végrehajtásának időszakára összehangolt tevékenységet tervez fenntartani az E‐misszó Természet‐és Környezetvédelmi Egyesülettel (Nyíregyháza). Az E‐misszó jó ismerője a térségnek, számos megvalósított és folyamatban lévő projekttel kötődik a Bereghez. Az együttműködés a Kedvezményezett és az E‐misszió között a természetvédelmi‐környezetvédelmi szakmai kérdések kezelésében, illetve a területen élő lakosság,. érintettek tájékoztatása, információval való ellátása, segítése területén valósulna meg. A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése A pályázó vállalja, hogy a projekt megvalósítása során előnyben részesíti a tájegységnek megfelelő őshonos fajokat, összhangban a természetvédelmi hatóságokkal által hozott javaslatokkal, elvekkel. Ezt a kiviteli tervezés szakmai felügyelete keretében biztosítja, akkor határozza meg a Tervező részére a természetvédelmi szervezettel egyeztetetten a fajösszetételt. A beszerzési és közbeszerzési eljárások ajánlattételi felhívásaiban és dokumentációjában határozzuk majd meg azon kritériumokat, melyeket jelen vállalás teljesítéséhez elvárunk. A szempont teljesítését a Vállalkozótól kért írásos és fotódokumentációval kérjük majd igazolni, illetve az adott szerződéses tevékenység teljesítésekor helyszíni szemlével, terepbejárással a Kedvezményezett személyesen is meg kíván győződni a fenntarthatóság e szempontjának teljesítéséről. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat jelenleg kis mennyiségben használ csak újrahasznosított papírt az irodai tevékenysége során. Azonban a Társulat vezetése is tekintetbe veszi a napjaink változó elvárásait, a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben teret nyerő elveket, az újonnan nyíló lehetőségeket. A Társulat ezt a projektet is meg kívánja ragadni ahhoz, hogy növelje az újrahasznosított papír mennyiségét, ezért a fenntarthatósági kritériumok közül kiválasztva is él ezzel a lehetőséggel. A szempont érvényesítését a Támogatási Szerződés aláírásától folyamatosan vállaljuk, mértéke legalább 15% lesz.

89


Fenntarthatósági szempontok

Benyújtáskor Projektzáráskor érvényes érték várható érték

Projektfenntartás végén várható érték

2.Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik, vagy vállalja elkészítését (I/N)

16.Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során (I/N)

N

I

I

22.A zöldfelület kialakítása során az őshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése (I/N)

N

I

I

35.Újrahasznosított papír használata az irodai és nyomdai munkák során (I/N)

N

I

I

43.Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése (t)

A pályázó a környezettudatos beszerzést alkalmazni kívánja a projekt megvalósítása során. A beszerzések és közbeszerzések tekintetében jelen vállalás alapvető célkitűzése a felhasznált papírmennyiség csökkentése lesz, így a beszerzések és közbeszerzések teljes folyamatában, az ajánlatkéréstől a szerződéskötésig az elektronikus úton történő kapcsolattartást (e‐mail, telefon) fogjuk alkalmazni és elvárni partnereinktől is. Az építési szolgáltatások területén alkalmazva a szempontot: a kivitelező pályázók alkalmassági feltétele lehet a környezetirányítási rendszer működtetése és tanúsíttatása. A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása érdekében vállalja, hogy a projekt megvalósítása során az ezeken készítendő dokumentumokat elsősorban digitális változatban készíti el, és csak olyan szervezetek részére adja át papír alapon, amelyek ezt dokumentálási célból kifejezetten kérik, vagy valamilyen előírás határozza meg. Ezekben az esetekben pedig a kétoldalas nyomtatást alkalmazza. A kivitelezés során elbontandó anyagok (kőzúzalék, aszfalt stb.) újrahasznosítását, illetve a hulladékok előírás szerinti elhelyezését is felül fogja vizsgálni a kiviteli tervek készítője a tervezés során. Hasonló módon fog törekedni a pályázó a másodlagos alapanyagok felhasználási arányának növelésére. A létesítés és építés ideiglenes helyigényének optimalizálását a kiviteli tervek fogják bemutatni. A változatok kidolgozása és értékelése során a külső környezeti hatásokat az előkészítési tevékenység részeként elkészített változatelemzés elemzi, annak eredményét a megvalósításra kerülő alternatíva kiválasztásánál tekintetbe vettük, ehhez lásd az 5. fejezetet.

90


6.2.4. Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások

A pályázó a pályázati feltételeknek megfelelően három esélyegyenlőségi szempont teljesítését vállalja. Egy szempont a pályázó szervezetre vonatkozik, kettő a projekt megvalósításával kapcsolatos. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A pályázó esélyegyenlőségi tervvel még nem rendelkezik. Jelen szempont kiválasztásával a Társulat vállalja, hogy elkészítésre fog kerülni egy esélyegyenlőségi terv a Támogatási Szerződés aláírását követő 3 hónapon belül. Időszakonként felülvizsgálatra kerül a dokumentum, és ha szükséges a módosításokat elvégzik. Az esélyegyenlőségi célcsoportot, vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe Az előkészítés során lakossági fórumok, önkormányzatokkal történt egyeztetésekre került sor több esetben, a térségben több helyszínen. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján a vásárosnaményi kistérséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja, az egész térség halmozottan hátrányos helyzetű, jelentős mértékű a roma származású lakosság, sok a pályakezdő. Az esélyegyenlőségi célcsoportot (roma emberek) a fentiekben bemutatott hátrányos helyzetük enyhítése érdekében a projekt megvalósítása során kívánjuk legintenzívebben bevonni. A bevonás módja a szakképesítést nem igénylő feladatok ellátásában jelentkezhet a kivitelezés során (forgalomirányítás, fizikai munka). A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van Mint az a pályázó bemutatása részben is olvasható, a Társulat az országos közmunkaprogramban részt vesz, jelentős számú közmunkást foglalkoztat. A Társulat célja a működése során a jövőben is élni ezzel a lehetőséggel, illetve a pályázat megvalósítási szakaszában a beszerzések és közbeszerzések lefolytatása során is alkalmazza majd azt a feltételt, mely szerint a tevékenységeket végző vállalkozók lehetőség szerint alkalmazzanak közmunkásokat is. Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulás jelenleg is él azzal a lehetőséggel, hogy közhasznú munkára kötelezett személyeket foglalkoztasson, amennyiben lehetséges, a szakmájuknak/végzettségüknek megfelelő feladatokkal megbízva. A Társulat ezt a módszert a jövőben is alkalmazni kívánja, mivel pozitív tapasztalatok alakultak ki. Mindezen túl a közmunka pályázatokon elnyert támogatások által foglalkoztatható személyek számára is kíván feladatokat biztosítani azon felül, amelyeket a jelenlegi gyakorlatban ellátnak (pl. csatornatisztítás). Természetesen ebben az esetben is egyszerűbb, képesítést nem igénylő feladatokra lehet gondolni a kivitelezés szakaszában: forgalomirányítás, fizikai munka, a helyismeretből adódó előnyök kihasználásával a geodéták számára kísérők, stb.

91


A vállalható intézkedések

esélyegyenlőségi Benyújtáskor érvényes érték

Projektzáráskor várható érték

Projektfenntartás végén várható érték

2.Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N)

N

I

I

4.A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart (I/N)

N

I

I

16.Roma foglalkoztatottak száma (fő)

23.Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)

30.A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van (I/N)

N

I

I

1.Esélyegyenlőségi alkalmazása (I/N)

munkatárs

6.Az Esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N) célcsoport: roma emberek 15.Fogyatékossággal alkalmazottak száma (fő)

élő

34.A projekt végrehajtása során megszülető szabályozás, termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (I/N) célcsoport: roma emberek

A hátrányos helyzetű emberek esélyeinek javítása érdekében a projekt internetes felszíne (http://ujberegi.hu) infokommunikációsan akadálymentesített, tartalmát a kiegészítő alkalmazások segítségével hátrányos helyzetű (gyengén látó) emberek is megismerhetik. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken a projektgazda, illetve a képviseletében eljáró PR csapat esélytudatosságot fog közvetíteni. A tervezett nyilvános eseményeken és a kommunikációban a projekt által érintett területet, illetve az ott élő lakosságot egységesen

92


kezeljük. A projekt jellegéből adódóan egyetlen település, illetve etnikum, kisebbségi csoport sem lesz kiemelten kezelve. A projekt megvalósítása során a kommunikációban ezt minden eseményen hangsúlyozni fogjuk. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása az előkészítés közbeszerzési eljárásai során megvalósult, és erre fogunk törekedni a végrehajtás közbeszerzései során is. Megpróbálunk majd lehetőséget teremteni álláskeresők alkalmazására is. A projekt során kialakításra kerülő, közhasznú létesítmények akadálymentességét a kiviteli tervek fogják tartalmazni.

93


7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG‐HASZON ELEMZÉSE

A pénzügyi elemzéshez kapcsolódó táblázatokat képletezett excel formátumban elektronikusan csatoljuk az MT‐hez. Az első fordulóban támogatott előkészítési költségek nem képezik az elemzés részét. 7.1. A költség‐haszon elemzés általános feltételezései A költség‐haszonelemzés az alábbi általános feltételezésekre épül:

-

A fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzuk, a projekt beruházási, működési költségeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítjuk meg a teljes vizsgált időtávra.

-

A projekt elemzése során változatlan, 2013. évi árakon számolunk. 2013‐ra 3,3 %‐os állóeszköz‐felhalmozás implicit árindexével, és 1,4 %‐os közösségi fogyasztás kiadási implicit árindexével (Konvergenciaprogram 2012. április) számolunk.

-

Az elemzéseket reálértéken végezzük, a személyi jellegű költségek tervezésénél 2013‐tól a reálbérek évi 1 %‐os növekedését feltételezzük.

-

Az Európai Bizottság által javasolt 5 %‐os pénzügyi diszkontrátát alkalmazzuk a pénzügyi elemzésnél.

-

Az Európai Bizottság által javasolt 5,5 %‐os társadalmi diszkontrátát alkalmazzuk a változatelemzésnél.

-

Az elemzés kezdő éve (bázis év) 2013.

-

Mivel a projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet, ezért a vizsgált időtáv a beruházási időszak + 5 év fenntartási időszak (2013‐2020).

-

Az amortizáció nem része a működési költségeknek, abban csak a létesítmények várható élettartama alapján szükséges pótlások szerepelnek.

-

A projekt majdani kezelője és fenntartója az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (lásd a 6.2.2 fejezetet).

-

Saját forrás nem szükséges, mivel a beruházási költségek csak elszámolható költségeket tartalmaznak. A támogatási összeg számításánál a nem jövedelemtermelő projekteknél a támogatási arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akció tervek határozzák meg. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a maximálisan kapható támogatásra jogosult, azaz annak aránya 100%. A teljes elszámolható költség 85%‐a uniós forrásból származik majd.

-

ÁFA kezelése

-

A beruházást terhelő ÁFA elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza (lásd 6.2.2 fejezetben). Ezért a pénzügyi elemzésben a beruházási költség 27 % Áfa‐val növelt összege szerepel.

94


-

A projekt üzemeltetője, a Társulat az alaptevékenységével összefüggő tevékenysége során nem ÁFA visszaigénylő, ezért az üzemeltetési és fenntartási költségek anyagjellegű része 27 % ÁFA‐t tartalmaz a pénzügyi elemzésben.

-

A változatelemzés során a beruházási és működési pénzügyi költségekből levonjuk a vissza nem igényelhető ÁFA‐t.

7.2. Pénzügyi elemzés Mivel a tervezett beavatkozások jellege miatt a hasonló projektekben a működtetés során pénzügyi bevételekkel nem lehet számolni, a pénzügyi elemzés általános céljai a tervezett beavatkozásokra vonatkozó elemzésben nem, vagy csak módosítva érhetők el. A tervezett beavatkozások (projektek) esetében a pénzügyi elemzés alapvetően a költségek számbavételére és a finanszírozási terv elkészítésére terjed ki. A pénzügyi mutatók sokszor (ha egyáltalán nincs bevétel) nem számíthatók ki, csak a projektek költségeinek jelenértéke, de ez nem hordoz annyi, illetve olyan jelentést, mint a nettó jelenérték. Bevételek hiányában a tervezett beavatkozások (projektek) fenntarthatóságának vizsgálata sem a cash‐flow összeállítását jelenti, hanem az egyes projektek prognosztizált működési és fenntartási költségei, valamint a zavartalan működtetésükhöz szükséges pótlások forrásai biztosítottságának vizsgálatára szorítkozik. Az elemzés keretében változatlan árakkal dolgozó pénzügyi modell készült a beruházás és a működtetés éveire. A pénzügyi elemzés során a 7.1. fejezetben összefoglalt módszereket és feltételezéseket alkalmazzuk. 7.2.1. Projekt nélküli eset

A projekt nélküli eset leírása A „0” változatnak jelen projekt esetében azt a változatot tekintjük, amikor a tájgazdálkodás elősegítésére csak a Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés keretében előirányzott létesítmények valósulnak meg. A „0” változat önmagában is jelentős pozitív hatást fejt ki a tájgazdálkodás fejlesztése tekintetében,,ugyanakkor a Felső‐tiszai árhullámok rövidsége miatt csak évente 1‐2 alkalommal maximum 2.3 napig teszi lehetővé a tiszai vízpótlást, így ártérrevitalizáló hatása és az aszálykezelés csak igen korlátozottan érvényesülhet. Ezen változat esetén nincs mód a gyakoribb és biztonságosabb tiszai vízpótlást igénylő tájhasználatok bevezetésére. Részletesen lásd az 5.3.1 fejezetben Költségek, bevételek és hasznok becslése A projekt nélküli esetben nem várható beruházás a projekt által érintett területen. A projekt nélküli esetben csak a projekt által érintett, leszűkített területére eső működési költségeket vettük figyelembe. Részletesen lásd az 5.3.2 fejezetben. A projekt nélküli eset pénzügyi elemzéshez szükséges pénzügyi költségeit az alábbi táblázat tartalmazza.

95


7.1. táblázat: A projekt nélküli eset pénzügyi költségei becslésének eredményei (eFt)

Jelenérték

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


0

0

0

0

0


138 599

16 698

16 796

16 894

51 749

10 572

1 614

1 621

1 627

1 634

1 641

1 647

1 654

1 661

0

0

0

0

0

0

0

0

0

149 172

18 313

18 417

18 521

53 382

18 734 18 842 18 951

19 062

0

0

0

0

0

149 172

18 313

18 417

18 521

53 382

3. Védekezési átlagos éves költség 4. Pótlási költség 5. Működési költség összesen (2+3+4) 6. Maradványérték 7. Összes költség (1+5‐6)

0

0

0

0

17 094 17 195 17 297

17 401

0

0

0

0

18 734 18 842 18 951

19 062


Egyéb releváns szempontok Részletesen lásd az 5.3.3 fejezetben 7.2.2. Pénzügyi költségek becslése (a kiválasztott változathoz)

Beruházási költségek becslése Az 5.4.2. fejezetben ismertetett tervezői költségbecslés alapján összesített építési költségek és a 6.1.2 fejezetben ismertetett egyéb építési jellegű költségek és járulékos költségek ÁFÁ‐val növelt összegének időbeli ütemezését az alábbi táblázat mutatja be. 7.2 táblázat: A beruházási költségek időbeli alakulása (Ft) Területszerzés Társulati csatornák rekonstrukciója Meglévő anyaggödör rendezése Új csatorna építése a Tisza töltés és a Diáksánc csatorna között Gelenesi vízpótló csatorna építése Csaroda 0290 vízpótló csatorna építése Tájgazdálkodási műtárgyak építése Szivattyúzási hely a 715,45 fkm szelvényben Szivattyúzási hely a 706,94 fkm szelvényben Építés összesen Eszközbeszerzés Kivivtelezés összesen Régészet Lőszermentesítés Talajmunka

17 068 800 33 020 000 0

4 267 200 241 064 237 25 188 672

0 0 0

Összes bruttó költség 21 336 000 274 084 237 25 188 672

0

28 363 494

0

28 363 494

0 0 0 0 0 33 020 000 0 33 020 000 14 173 200 1 524 000 1 524 000

11 728 475 1 416 863 221 712 790 86 586 060 53 394 737 669 455 329 0 669 455 329 1 066 800 1 524 000 3 556 000

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 728 475 1 416 863 221 712 790 86 586 060 53 394 737 702 475 329 0 702 475 329 15 240 000 3 048 000 5 080 000

2013

2014

2015

96


Kiviteli terv Tervezői művezetés Megvalósulási terv Üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyvek, szabályzatok elkészítése Művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja Engedélyek hatósági díja Egyéb építési jellegű költségek összesen Projekt menedzsment költsége Közbeszerzés (tanácsadó+eljárási díj) Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység Mérnök felügyelet Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások összesen Beruházási költség összesen Tartalék Beruházási költség mindösszesen

64 770 000 762 000 0

0 6 858 000 0

0 0 13 970 000

64 770 000 7 620 000 13 970 000

0

0

5 080 000

5 080 000

6 858 000

2 286 000

0

9 144 000

952 500 90 563 700 5 588 000 1 714 500

0 15 290 800 5 588 000 95 250

317 500 19 367 500 2 794 000 95 250

1 270 000 125 222 000 13 970 000 1 905 000

1 817 624

908 812

1 817 624

4 544 060

2 794 000

22 352 000

2 794 000

27 940 000

11 914 124

28 944 062

7 500 874

48 359 060

152 566 624 4 572 000 157 138 624

717 957 391 54 991 000 772 948 391

26 868 374 0 26 868 374

897 392 389 59 563 000 956 955 389

Forrás: berkts.xls B_valtozat munkalap 97‐127. sor G‐J oszlop

Működési költségek becslése A működési költségek között a belvízvédelmi rendszer esetében figyelembe vesszük az érintett terület belvízvédelmi rendszerének üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint a projekt esetében felmerülő felújítások költségeit. Az üzemeltetési, fenntartási feladatok projektterületen jelentkező mennyiségét az egyes létesítményeknél a jövőben várható, az 5.4.1. fejezetben bemutatott műszaki paraméterek alapján határoztuk meg. Az éves üzemeltetési, fenntartási költségeket a projekt nélküli esetben a vízkárelhárítási létesítmények fenntartásához 2012‐re kiadott normatívák alapján prognosztizáltuk, amelyek az alábbi táblázat szerint alakulnak 2013. évi árakon. A 2012. évi fajlagos költségeket 2013‐ra évi árakra a két évre összesen várható 1,4 %‐os közösségi fogyasztás kiadási implicit árindexével (Konvergenciaprogram 2012. április) számoltuk át. A költségeken belül nem különíthető el az üzemelési és a fenntartási költség, ezért a továbbiakban ezeket együttesen kezeljük. 7.3. táblázat A projekt jövőbeli teljes üzemeltetési és fenntartási költsége Megnevezés Csatorna gazkaszálás (fenntartó sáv) géppel gazkaszálás (fenntartó sáv) kézzel gazkaszálás (rézsű) géppel gazkaszálás (rézsű) kézzel nádkaszálás (mederfenék) cserjeirtás géppel* cserjeirtás kézzel*

Fajlagos költség (Ft/ME) 10,1 14,2 13,2 22,3 26,4 88,0 192,0

Mennyiség 62 150 fm 186 450 m2 186 450 m2 62 150 m2 62 150 m2 49 720 m2 9 323 m2 9 323 m2

Éves költség (Ft) 3 766 290 5 295 180 1 640 760 2 771 890 1 312 608 410 190 894 960 97


Műtárgyak 1 m3/sec vízszállításig átlagos karbantartás 1 m3/sec vízszállítás felett átlagos karbantartás Anyaggödör gazkaszálás (vízszintes fel.) gazkaszálás (rézsű) Vízpótlás szivattyúzási költsége 706.94 fkm szelvényben 715.45 fkm szelvényben Éves költség összesen

33 000,0 75 220,0 10,1 13,2 6,2 10,4

128 db 1 db 7500 m2 2300 m2 1 300 000 m3 450 000 m3

4 224 000 75 220 151 500 60 720 8 060 000 4 680 000 33 343 318

*kétévente szükséges a feltüntetett mennyiség, de a költséget éves szintre osztottuk el, feltételezve, hogy minden évben a terület felén történik meg. Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐26. sor H, M, P oszlopa

Feltételeztük, hogy projekt esetén a jelenlegi évi egyszeri kaszálás helyett a normál fenntartást biztosító évi kétszeri kaszálás történik és a 75 %‐os kézi kaszálás aránya 50 %‐ra csökken a gépi kaszálás javára. A sűrűbb kaszálás eredményeként cserjeirtásra csak a terület harmadán lesz szükség, s 2015‐ben még nem lesz szükség erre sem. A projekt megvalósulása esetén a projekt nélküli esethez képest a vízkormányzási lehetőségek javulása miatt kb. 30 %‐os mértékben várhatóak belvízvédekezési költségmegtakarítások. Az 5.3.2 fejezetben részletesen ismertetett, a Társulatnál átlagosan felmerülő védekezési költségeket a működési költségek között vesszük számba, 30 %‐kal csökkentett mértékben. A védekezési költségek nagyobb része az elmúlt években az önkormányzatoknál jelentkezett, amelyet közvetlenül a Belügyminisztérium finanszírozott. Ez átlagosan három évente 10 MFt nagyságrendű volt, amelynek legalább 30 %‐a megtakarítható a jövőben a projekt hatásaként, tehát évente átlagosan 1 MFt közvetlen megtakarítás jelentkezhet majd a Belügyminisztériumnál, ezt a pénzügyi elemzésnél nem vettük figyelembe, externális hatásként kezeltük. Pótlások idejének megállapításához szükséges élettartamokat az 5.4.2. fejezetben ismertettük. Minden létesítmény tervezett élettartama 50‐80 év, tehát egyik beruházási elem pótlása sem szükséges a vizsgált 5 éves fenntartási időszakban. Azonban a régi és az új műtárgyak felújítása (nagy karbantartás), illetve a csatornák iszaptalanítása és depóniarendezés szükséges 5 évente. A projekt keretében felújításra nem kerülő műtárgyak (mert jelenleg jó állapotúak) esetében várhatóan 2016‐ban, ahogy azt a projekt nélküli esetben is feltételeztük, a felújított és az új műtárgyak esetében, valamint az iszaptalanításra és depóniarendezésre 2020‐ban kerül sor a felújításra az alábbi költségekkel, amelyet az üzemeltetési és karbantartási költségek között veszünk számba. 7.4. táblázat A vízgazdálkodási rendszer elemeinek felújítási munkái Megnevezés Csatorna iszaptalanítás géppel depónia rendezés Műtárgyak

Fajlagos költség (Ft/ME) 726,0 237,0

Mennyiség 62 150 fm 21 753 m3 15 227 m3


15 792 315 3 608 740

98


Új vagy felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Nem felújított 1 m3/sec vízszállításig nagy karbantartás Új 1 m3/sec vízszállítás felett nagy karbantartás 5 évenkénti költség összesen

151 750,0 151 750,0 290 310,0

93 db 35 db 1 db

14 112 750 5 311 250 290 310 39 115 365

Forrás: üzi_kts.xls üzi_kts munkalap 1‐27. sor H, M, P oszlopa

A költségek közül az anyagjellegű költségek tartalmazzák az ÁFÁ‐t. A személyi jellegű költségeket a feltételezett reálbér‐növekedés mértékével növeltük (évi 1 %). A fenti üzemeltetési és fenntartási, illetve a védekezési költségek alapján terveztük a projekt működési költségeinek idősorát. A projekt esetén felmerülő teljes költségből levontuk a projekt nélküli eset pénzügyi költségeit, így kaptuk meg a többletköltségek idősorát (lásd az alábbi táblázatot). 7.5. táblázat A projekt működési többletköltségei (eFt)

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Csatornák fenntartása Iszaptalanítás Depónia rendezés Kaszálás géppel Kaszálás kézzel Nádkaszálás Cserjeirtás géppel Cserjeirtás kézzel Műtárgyak Karbantartás Felújítás Vízpótlás költsége Anyaggödör fenntartása Üzemelési, fenntartási összesen Védekezési költségek Pótlási költségek Összes működési költség

8. év 2020

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 928 ‐15 760 0 ‐15 235 0 ‐3 481 2 736 4 191 4 119 2 389 67 68 ‐657 ‐243 ‐4 338 ‐3 448 878 ‐9 760 878 881 0 ‐10 641 12 817 12 843 107 215

2 966 2 975 2 984 0 0 0 0 0 0 4 208 4 225 4 243 2 406 2 423 2 441 68 68 68 ‐244 ‐245 ‐246 ‐3 473 ‐3 497 ‐3 522 885 889 892 885 889 892 0 0 0 12 870 12 897 12 924 216 217 217

23 037 16 316 3 728 4 260 2 458 69 ‐247 ‐3 548 15 776 896 14 880 12 951 218

0 0 0 0

0 0 0 0

15 730 ‐12 461 ‐484 ‐486 0 0 15 246 ‐12 947

16 936 16 977 17 017 ‐487 ‐489 ‐491 0 0 0 16 449 16 487 16 526

51 983 ‐493 0 51 490

költségek


Maradványérték becslése A projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet, ezért nem releváns. A pénzügyi költségek összegzése A pénzügyi költségek összegzését az alábbi táblázat mutatja be.

99


7.6. táblázat A költségek becslésének összegzése (eFt) Tevékenységek

Jelenér‐ ték

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

1. Beruházási 873 953 157 139 költség

772 948

26 868

0

0

0

0

0


76 553

0

0

15 730

‐12 461

16 936

16 977

17 017

51 983


‐2 248

0

0

‐484

‐486

‐487

‐489

‐491

‐493

4. Pótlási költség

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5. Működési költség összesen (2+3+4)

74 305

0

0

15 246

‐12 947

16 449

16 487

16 526

51 490

6. Maradványérték

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7. Összes költség 948 258 157 139 (1+5‐6)

772 948

42 115

‐12 947

16 449

16 487

16 526

51 490

Forrás: üzi_kts.xls többlet munkalap 106‐112. sorának K‐S oszlopa

7.2.3. Pénzügyi bevételek becslése

A projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet, ezért a fejezet nem releváns. A projektből nem származik bevétel. 7.2.4. A projekt pénzügyi teljesítménymutató

A projekt nem jövedelemtermelő projekt, ezért a fejezet nem releváns. 7.2.5. A megítélhető támogatási összeg meghatározása

A Pályázati felhívás szerint a nem jövedelemtermelő projektek esetében a támogatási arány az elszámolható költség 100%‐a. A projekt 1 millió euró feletti teljes beruházási költségű, de nem nagyprojekt és nem tartalmaz jövedelemtermelő beruházási elemet. 7.7. táblázat A támogatás számítása nem jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés

Ft

Teljes pénzügyi beruházási költség (ICT)

956 955 389

Elszámolható pénzügyi beruházási költség (IEC)

956 955 389

A támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási arány (R) A támogatás összege (ICE*R)

100 % 956 955 389

Forrás: Beruh.xls B_valtozat munkalap.193. sor

100


7.2.6. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata

A beruházás finanszírozása A beruházási finanszírozási forrásait az alábbi táblázat mutatja be. A projekt megvalósításához nem szükséges saját forrás, mert csak elszámolható költséget tartalmaz és nem jövedelemtermelő. 7.8. táblázat A beruházás finanszírozásának forrásai Forrás

Ft

I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3 Bankhitel, kötvénykibocsátás I/4 Egyéb saját forrás II. Egyéb támogatás: III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás (EU és hazai együttesen) Összesen

% 0

0 %

956 955 389

100,0 %

956 955 389

100,0 %

Forrás: Beruh.xls B_valtozat munkalap.193. sor

A működés fenntarthatósága A kedvezményezett felügyeleti szerve (BM) a pályázat Mellékletében nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a projekt megvalósulása esetén a létrehozott létesítmény(ek) üzemeltetésére fenntartására‐karbantartására szükséges költséget az üzemeltető/kezelő részére biztosítja. Ez a projekt esetén az üzemeltetési és karbantartási többletköltségek fedezését jelenti, amelynek egy részét a védekezési költségekben jelentkező megtakarítások ellensúlyozzák. A fenntarthatóságot bizonyítja, hogy a kumulált pénzáram minden évben pozitív (lásd az alábbi táblázatot). A projekt összevont pénzáram kimutatása 7.9. táblázat: A projekt pénzügyi fenntarthatósága (eFt) Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és karbant. költség) 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Hiteltörlesztés 5. Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

Jelenérték 873 953

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0

0

157 139 772 948 26 868

0

0

0

74 305

0

0 15 246 ‐12 947 16 449 16 487 16 526 51 490

0 0 0

0 0 0

0 0 0

948 258 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

157 139 772 948 42 115 ‐12 947 16 449 16 487 16 526 51 490 0

0

0

0

0

0

0

0 101


Megnevezés 8. EU‐támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12. Önerő 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17‐6 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

Jelenérték

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7 év

8. év

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0

0

742 860

133 568 657 006 22 838

229 950

23 571 115 942 19 277

16 896 16 449 16 487 16 526 51 490

229 950

23 571 115 942 19 277

16 896 16 449 16 487 16 526 51 490

0 0 0 0 0 0 972 810

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

157 139 772 948 42 115

0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

16 896 16 449 16 487 16 526 51 490

24 552

0

0

0

29 843

0

0

0

0

111 613

0

0

0

29 843 29 843 29 843 29 843 29 843


7.2.7. Érzékenységvizsgálat

A projekt nem jövedelemtermelő projekt, ezért a fejezet nem releváns. 7.3. Közgazdasági költség‐haszon elemzés A projekt nem jövedelemtermelő projekt, ezért a fejezet nem releváns. A projekt társadalmi hasznosságát a változatelemzés bizonyítja.

102


8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA 8.1. A projekt irányítási struktúrája 8.1.1. A projektmenedzsment szervezeti felépítése

A tervezett projekt szakszerű lebonyolítása érdekében külső projektmenedzsment szervezet megbízását tervezi a projektgazda. A projektgazda és a projektmenedzsment szervezeti ábráját az alábbi ábra mutatja be. A projekt menedzsment szervezetnek alkalmasnak és képesnek kell lennie a projekt előkészítésének menedzselésére, koordinálására. Alkalmasságát hasonló projekt(ek)ben szerzett tapasztalataival kell bizonyítani, így a projekt menedzsment szervezettől elvárt szervezeti szintű referenciák: legalább kettő EU‐s támogatásból megvalósuló, vízgazdálkodással kapcsolatos projekt előkészítése és/vagy megvalósítása projektmenedzsmentjének ellátása, melyből legalább az egyik projekt beruházási költsége az 500 millió Ft‐ot elérte. Fentieken túlmenően a projektmenedzsment egység felállításakor a következő, a leendő projekt menedzsment szervezeti tagokkal szemben támasztott kritériumok kerültek meghatározásra. Projektmenedzserrel szemben támasztott kritériumok: Legalább 5 év vezetői tapasztalat, vízügyi beruházások és/vagy EU projektek előkészítése és/vagy megvalósítása területén. Felsőfokú műszaki/természettudományi/gazdasági/jogi végzettség. Pénzügyi vezetővel szemben támasztott kritériumok: Legalább 3 év szakmai tapasztalat EU projektek pénzügyi feladatainak ellátása területén, felsőfokú pénzügyi‐gazdasági végzettség. Műszaki szakértővel szemben támasztott kritériumok: Legalább 5 év szakmai tapasztalat vízügyi beruházások és/vagy EU projektek tervezése és/vagy kivitelezése területén, felsőfokú műszaki végzettség. Tervezői/szakértői jogosultság előny, de nem feltétel. Jogi szakértővel szemben támasztott kritériumok: Legalább 3 év szakmai tapasztalat EU projektek jogi feladatainak ellátása területén, felsőfokú jogi végzettség. A PIU feladatait, az egyes szakemberekkel szembeni elvárásokat a 8.1. táblázat foglalja össze.

103


104


8.1. táblázat Projekt menedzsment egység bemutatása Munkatárs Projektmenedzser

Elvégzendő feladat Átlátja a projekt megvalósítás technikai, műszaki és pénzügyi és jogi feladatait. Feladata a beosztottak irányítása, ellenőrzése, motiválása. Fő feladata a projekt megvalósítás munka koordinálása, az egyes szakterületek munkájának felügyelete, valamint a pályázó képviselete a közreműködő szervezet felé és az egyéb felügyeleti, hatósági szervek felé. Felelős az előrehaladási jelentések és a projekt zárójelentés elkészítéséért, a projekt megvalósítás keretében készült dokumentumok minőségbiztosításáért, továbbá a megvalósítási szakaszra készülő pályázat összeállításáért és benyújtásáért, a pályázathoz készülő részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz az adatszolgáltatás biztosításáért.

Felelősségi kör Koordináció, irányítás, ellenőrzés

Végzettség Felsőfokú műszaki/természettudományi/gazdas ági/jogi végzettség

Szakmai tapasztalat (év) Legalább 5 év vezetői tapasztalat, vízügyi beruházások és/vagy EU projektek előkészítése és/vagy megvalósítása területén

A projektmenedzser felelőssége a munka nyomon követését lehetővé tévő helyszíni szemlék, munkaindító és értékelő megbeszélések szervezése havi rendszerességgel, de minden nagyobb tevékenység megkezdése előtt, valamint befejezése után. További feladata a közbeszerzési eljárások szükségességének meghatározása a közbeszerzési szakértő bevonásával, részt vesz az eljárások lebonyolításának megszervezésében és utólagos értékelésében. Az eljárás lefolytatása előtt részt vesz a tenderdokumentáció elkészítésben, a pályáztatást követően a beérkezett ajánlatok értékelésében. Feladata továbbá a tájékoztatási, kommunikációs feladatokat ellátó, valamint a közbeszerzési szakértővel történő kapcsolattartás. Feladatait teljes munkaidőben látja el.


Munkatárs Műszaki– környezetvédelmi szakértő

Elvégzendő feladat Fő feladata, hogy a projekt megvalósítás során a vízépítési, vízügyi, belvízvédelmi, környezetvédelmi, tájgazdálkodási szempontokat, valamint a beavatkozással érintett területre előírt, jogszabályokban rögzített (pl. Natura 2000) jogokat és kötelezettségeket érvényesítse, a tervezési munkákat szakmai szempontból felügyelje, a tervezést‐ engedélyeztetést koordinálja.

Felelősségi kör

Végzettség

Szakmai tapasztalat (év)

Szakmai előkészítés Felsőfokú műszaki végzettség nyomon követése

Legalább 5 év szakmai tapasztalat vízügyi beruházások és/vagy EU projektek tervezése és/vagy kivitelezése területén

Legalább 3 év szakmai tapasztalat EU projektek jogi feladatainak ellátása területén

Felelős a minőségbiztosítás műszaki kérdéseiért. Részt vesz a közbeszerzési eljárások lefolytatásában, a tenderdokumentáció kidolgozásában, a beérkező ajánlatok értékelésében. Kapcsolatot tart a külső tervezőkkel. Képviseli a Projektgazda érdekeit a tervezők felé, koordinálja a beruházás tervezési munkáit. Kapcsolatot tart a tervezőkkel, a tervezést, engedélyeztetést segítő és felügyelő egyéb szervezetekkel. Feladatait teljes munkaidőben látja el. Jogi szakértő

Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése. Feladatait rész‐ munkaidőben látja el.

Jogi szakértői Felsőfokú jogi végzettség közreműködés, szerződések megkötése

Pénzügyi vezető

Feladatai közé tartozik a számlák feldolgozása, kifizetések kezelése, valamint a közreműködő szervezet felé történő elszámolás, a kifizetési kérelmek összeállítása.

Számlázások, elszámolások készítése

A pénzügyi vezető felelőssége az előzetes költségvetés betartásának felügyelete, az esetlegesen szükséges módosítások jóváhagyása.

Felsőfokú végzettség

pénzügyi‐gazdasági Legalább 3 év szakmai tapasztalat EU projektek pénzügyi feladatainak ellátása területén

A közbeszerzési eljárásban együttműködik, munkáját szakmai tudásával segíti. Részt vesz a tenderdokumentáció kidolgozásában, a beérkező ajánlatok értékelésében. Felelős az előrehaladási jelentések és a zárójelentés pénzügyi részeinek elkészítéséért.Feladatait rész‐munkaidőben látja el.

106


Fentiek mellett ‐ a PIU‐val együttműködve ‐ a projekt előkészítésében részt vesz külön eljárás során kiválasztásra kerülő könyvvizsgálati, valamint közbeszerzésért felelős szakértő, továbbá a tájékoztatási tevékenységet ellátó szervezet. A közbeszerzésért felelős külső szakértő feladata lesz a projekt szerződések pályáztatásának felügyelete, továbbá a Vállalkozási szerződéstervezet ill. a szerződés összeállításában/ aláírásában való közreműködés. A közbeszerzési szakértő felelős a projekttel kapcsolatos közbeszerzési tervezés során a beszerzések, szolgáltatás megrendelések stb. megfelelő közbeszerzési eljárási fajtájának meghatározásáért, a közbeszerzési terv összeállításáért, a projekttel kapcsolatban a Kbt‐ben kötelezően előírt közbeszerzési eljárások közbeszerzési felhívásainak, hirdetményeinek, dokumentációinak határidőre történő összeállításáért, az eljárások jogszerű lebonyolításáért, minden olyan esetben, amikor az eljárást saját hatáskörben bonyolítja, valamint részt vesz a projekttel kapcsolatban a Kbt‐ben kötelezően előírt közbeszerzési eljárások közbeszerzési felhívásainak, hirdetményeinek, dokumentációinak határidőre történő összeállításában, az eljárások jogszerű lebonyolításában. Feladata továbbá változás esetén az adott változtatás közbeszerzési szempontból való megítélése, kockázatok kezelése, illetve azok jelzése. A közbeszerzési szakértővel szemben támasztott követelmény legalább 1 EU‐s projekt előkészítésének, vagy megvalósításának közbeszerzési feladatainak ellátásával kapcsolatos referencia rendelkezésre állása. A kommunikációval, nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott szervezet feladata lesz a PR tevékenység folytatása, az EU által előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése. Ők végzik az információk és dokumentációk összegyűjtését és szétküldését, érdekeltek, érintettek tájékoztatását, a sajtótájékoztatók, egyéb tájékoztatást célzó események szervezését, a nagyközönség tájékoztatását, kiadványok megjelentetésének koordinálását. Feladataik közé tartozik a projekttel kapcsolatos minden média megjelenés és civil tájékoztatás dokumentálása, továbbá a fontosabb illetve a média által közvetített, vagy jelentősebb helyi rendezvényről a Közreműködő Szervezet tájékoztatása, valamint a rendezvények megszervezése, megtartása és emlékeztetők készítése. Felelősek az Arculati Kézikönyv előírásainak és a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségeinek való megfelelésért. A kommunikációs feladatokat ellátó szervezettel szemben támasztott követelmény legalább 1 EU‐s projekt kommunikációs feladatainak ellátásával kapcsolatos referencia rendelkezésre állása. 8.1.2. A projektmenedzsment működése

A projekt megvalósításához kapcsolódóan a Kbt. előírásainak megfelelően a projektmenedzseri, műszaki, jogi és pénzügyi szakértői területekre ún. projekt menedzsment szervezetet (PIU) kerül kiválasztásra. A PIU feladata lesz a projekt megvalósításának zökkenőmentes levezénylése, koordinálása, a műszaki, pénzügyi, jogi feladatok elvégzése, valamint a kapcsolattartás a projekttel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végzőkkel. Ezek keretében feladatai közé tartozik a projektgazdával, valamint a projekt előkészítésére közbeszerzési eljáráson kiválasztott nyertes ajánlattevőkkel (szerződő felekkel) és a Közreműködő Szervezettel, Irányító Hatósággal való kapcsolattartás, a szükséges ellenőrzések, jelentések összeállítása, a pénzügyi feladatok, illetve a projekthez kapcsolódó dokumentációs feladatok ellátása. Együttműködés a végrehajtásban


résztvevő más személyekkel és szervezetekkel, intézményekkel, különösképpen az érintett gazdálkodókkal, engedélyező hatóságokkal, pénzintézetekkel. Koordináció, kapcsolattartás a projektben résztvevő cégek, hatóságok, intézmények és szervezetek között az engedélyeztetés, a közbeszerzés, a tervezés. A projektgazda képviselőjével való együttműködés a projekt végrehajtásával összefüggő napi operatív és stratégiai kérdésekben. Továbbá feladata még a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé, a szerződések előkészítése, a jogi kötelezettségek ellátása, a jogi konfliktusok kezelése. Az önálló projektmenedzsment szervezet munkájáról az Intéző Bizottság ülésein számol be, illetve az ülések közötti szünetekben a projektgazda képviselőjének tartozik legalább heti 1 alkalommal beszámolással. A napi munkavégzéshez szükséges döntés‐előkészítési és végrehajtási feladatokat a projektgazda képviselőjének irányításával látja el. Az igénybe vett szakértőket a projektgazda képviselőjének jóváhagyása alapján vonja be munkájába. Tehát a projekt előkészítését koordináló projektmenedzsment szervezetnek szoros kapcsolatot kell fenntartania a projektgazdával. A projekt előrehaladását a projektmenedzsment havonta ütemezett megbeszéléseken értékeli. Az ütemezett megbeszéléseken részt vesznek a projekt menedzsment szervezet tagjai, az adott értékelési időszakban érintett szakemberek, a tervezők, később a kivitelezők képviselői, valamint szükség esetén a közreműködő szervezet képviselője. Nagyobb részfeladatok, vagy váratlan esemény bekövetkezésekor soron kívüli megbeszélésre, a részfeladatok befejezése után soron kívüli értékelő megbeszélésre kerül sor. A soron kívüli megbeszéléseken a projekt menedzsment szervezet tagjain kívül az érintett szervezetek képviselői/szakértők vesznek részt. Az ütemezett és soron kívüli megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetéséért a projektmenedzser a felelős. A rendszeres kapcsolattartáson felül igény szerint elektronikus úton (email, telefon, fax) kell biztosítani a kapcsolattartást a projekt előkészítésében részt vevők között. 8.2. Előkészítettség és intézkedési terv 8.2.1. Ingatlanszerzés tulajdonjog

Az ingatlanszerzés és tulajdonjogi kérdések előkészítése az előkészítő fázisban megtörténik, a megvalósítási fázis első szakaszában megtörténik a területek értékbecslése és a területszerzés (vásárlás, kisajátítás) 8.2.2. Egyéb feladatok

A régészeti feladatok és az azzal összefüggő lőszermentesítés a régészeti szakhatósági állásfoglalása alapján kerül kivitelezésre. A betervezett keretösszeg tapasztalati számokon illetve a térségben végzett hasonló munkák tapasztalatain alapszik. 8.2.3. Kommunikációs terv

A kommunikáció célja egy ország szintjén a támogatott beruházás eredményeinek bemutatásán keresztül az európai tagság előnyeinek kézzelfoghatóvá tétele. A kedvezményezett szintjén,

108


hogy a célközösséget megtalálva tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogy a projekt az európai unió támogatásával valósult meg. Egy jól megtervezett és megvalósított kommunikáció számos lehetőséget és előnyt nyújthat a kedvezményezettnek, és érdemben hozzájárulhat a projekt szakmai sikeréhez. Profiltól és mérettől függetlenül minden szervezet számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan kapcsolatban legyen a szűkebb és tágabb működési környezetével, partnereivel, ügyfeleivel, munkatársaival. A fenti célok megvalósítása érdekében az NFÜ „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című útmutatójában összefoglalt feladatok szerint kell megtervezni a projekt PR feladatait. Mivel a projekt összköltsége meghaladja az 500 millió HUF összeget, ezért az I. sz. kommunikációs csomag tartalma az elfogadott. A projekt megvalósítási és azt követő szakaszában a következő kommunikációs feladatok végrehajtására kell sort keríteni: 8.2 táblázat A kommunikációs terv elemei Lépés

Kezdési időpont

Feladat

Befejezési időpont

Termék/Esemény

A projekt megvalósítási szakasza Sajtóközlemény kiküldése a projekt 1. sz. indításáról és a sajtómegjelenések tevékenység összegyűjtése

2013.09.

2013.09.

Sajtóközlemény

Sajtó‐nyilvános események szervezése 2. sz. (ünnepélyes eseményekhez pl. tevékenység alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)

2013.10.

2015.06.

Sajtóesemények, sajtóközlemények

A beruházás helyszínén a pályázati 3. sz. dokumentációban megjelölt „A” típusú tevékenység hirdetőtábla elkészítése és elhelyezése

2013.09.

2013.09.

„A” hirdetőtábla

4. sz. Fotódokumentáció készítése tevékenység

2013.09.

2015.06.

Fotódokumentáció

5. sz. Honlap működtetése, fenntartása tevékenység

2013.09.

2015.06.

honlap

6. sz. Sajtó‐nyilvános ünnepélyes projektátadó tevékenység rendezvény szervezése

2015.06.

2015.06.

Projektzáró rendezvény

Sajtóközlemény 7. sz. zárásáról és tevékenység összegyűjtése

2015.06.

2015.06.

Sajtóközlemény

8. sz. Eredménykommunikációs információs tevékenység anyagok, kiadványok készítése

2015.06.

2015.06.

Kiadványok

9. sz. TÉRKÉPTÉR feltöltése tevékenység kapcsolódó tartalommal

2015.06.

2015.06.

2015.06.

2015.06.

„D” típusú emlékeztetőtábla

típusú

A projekt megvalósítását követő szakasz

kiküldése a projekt a sajtómegjelenések

a

projekthez

10. sz. A beruházás helyszínén „D” típusú tábla tevékenység elkészítése és elhelyezése

109


8.3 táblázat A kommunikációs terv költségvetése Termék, esemény

Tervezett nettó összeg Ft Megvalósítási szakasz

Sajtóközlemény kiküldése, sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtó‐nyilvános események szervezése

270 000 500 000 300 000

"A" típusú tábla elhelyezése Fotódokumentáció elkészítése

40 000

Honlap működtetése, fenntartása, domain díja, biztosítás Összesen Megvalósítást követő szakasz Projektátadó Sajtóközlemény a projekt zárásáról, sajtómegje‐ lenések összegyűjtése Információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése "D" típusú tábla elhelyezése Összesen Mindösszesen

300 000 1 410 000 550 000 90 000 800 000 200 000 528 000 2 168 000 3 578 000

8.3. Kockázatkezelési stratégia Minden, a projekt sikeres végrehajtását veszélyeztető, illetve hátráltató eseményt kockázatnak tekintünk. Kockázat előfordulhat a projekt bármely fázisában és eredhet számos tényezőből. Az 8.3. alábbiakban ezek alapján csoportosítjuk a jelen projekt esetében nevesíthető kockázatokat. A megvalósítási fázisban azonosított kockázatok: 8.3. Társadalmi, gazdasági kockázatok: - Gazdák, lakosság, az Önkormányzat, vagy a zöld szervezetek ellenállása, elégedetlensége (pl. elégtelen, nem megfelelő tájékoztatás, vagy a kivitelezési munkálatok miatt) 8.3. - Ökológiai, tájgazdálkodási, fenntarthatósági kockázatok - Védett/természeti szempontból értékes/jelentős területek/fajok zavarása, károsodása a kivitelezés során Műszaki kockázatok: - Kedvezőtlen időjárás, elemi csapások miatt késik a projekt megvalósítása - A szükséges anyagok, eszközök, gépek, járművek beszerzése nehézségekbe ütközik (nem megfelelő minőség, árak túlzott emelkedése) - Anyagnyerőhelyek elégtelensége

110


-

Nem megfelelő minőségű kivitelezés Kivitelezés csúszása a beszállítók késése/mulasztása, munkagépek meghibásodása, rossz munkaszervezés, munkaerő hiány, a kivitelező csődje, stb. miatt A kivitelezés során örökségvédelmi szempontból értékes leletek vagy lőszerek kerülnek napvilágra

Jogi kockázatok: - Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak való nem megfelelés - Vonatkozó jogszabályok, szabványok, előírások módosulása - Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) elhúzódása - Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) meghiúsulása - Pénzügyi fenntarthatósági kockázat - A támogatáshoz való hozzáférés csúszása - Nem megfelelő erőforrás felosztás - A megvalósítási költségek alulbecslése - Az elnyert támogatások mértéke kisebb az igényeltnél - Intézményi kockázatok: - Konfliktusok a Vízitársulaton belül - Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működés - A tájgazdálkodási rendszer egyes eltérő tulajdoni/kezelői (önkormányzat, állam, magán, vízitársulat, (VIZIG), stb.) viszonyaiból eredő konfliktusok Az üzemeltetési fázisban azonosított kockázatok: Társadalmi, gazdasági kockázatok: - Gazdák, lakosság, az Önkormányzat, vagy a zöld szervezetek ellenállása, elégedetlensége - A gazdák részvételi, együttműködési kedvének csökkenése (pl. művelési ágváltást nem hajtják végre) - Agrár‐környezetgazdálkodási támogatások tájgazdálkodási programot nem figyelembe vevő módosulása - Ökológiai, tájgazdálkodási, fenntarthatósági kockázatok: - Szélsőséges időjárási körülmények, vízgazdálkodási helyzetek kialakulása Műszaki kockázatok: - Kivitelezési hibák felmerülése - A műtárgyak meghibásodása, megrongálása, eltulajdonítása - A vízitársulaton belüli tájgazdálkodási üzemmérnökség működése nem megfelelő - Üzemrendek összehangolása nem megfelelő Jogi kockázatok: - Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak, kötelezettségeknek, vállalásoknak való nem megfelelés - Vonatkozó jogszabályok, szabványok, előírások módosulása - Pénzügyi fenntarthatósági kockázatok: - A rendszer elemeinek fenntartása, a rendszer üzemeltetésének pénzügyi háttere nem biztosított - Intézményi kockázatok: - Konfliktusok a Vízitársulaton belül

111


-

A tájgazdálkodási rendszer egyes eltérő tulajdoni/kezelői (önkormányzat, állam, magán, vízitársulat, (VIZIG), stb.) viszonyaiból eredő konfliktusok

Látható, hogy számos esetben a kockázatok között átfedés van; például a Projektmenedzsment Szervezet nem megfelelő működése számos egyéb, másutt külön nevesített kockázatot okozhat (dokumentációk nem megfelelő összeállítása, nem megfelelő kommunikáció, stb.). Hasonlóan, az előírások módosulása könnyen torkolhat az előírásoknak való nem megfelelésbe. A kockázatok bekövetkezés valószínűsége és hatás mértéke alapján történő minősítését, valamint kezelési lehetőségeit az alábbiakban ismertetjük. Kockázatok elemzése, kezelése Az előző pontban ismertettük, hogy a tervezett projekt kapcsán műszaki, jogi, társadalmi, gazdasági, ökológiai, tájgazdálkodási és fenntarthatósági, intézményi és pénzügyi‐ fenntarthatósági jellegű kockázatok lehetőségét tártuk fel. Természetesen nem minden kockázat egyforma súlyú; a kockázat minősítése a kockázat bekövetkezése esetén a várható hatás mértékének és a kockázat bekövetkezése valószínűségének függvénye. Mind a várható hatás, mind pedig a bekövetkezés valószínűsége alapján az egyes kockázatokat hármas skálán osztályoztuk, az alábbiak szerint: Kockázat bekövetkezése esetén a várható hatás mértéke: 1‐Nem jelentős hatású kockázat 2‐Jelentősebb hatású kockázat 3‐Nagyon jelentős hatású kockázat Kockázat bekövetkezésének valószínűsége: 1‐Kis valószínűségű kockázat 2‐Közepes valószínűségű kockázat 3‐ Nagy valószínűségű kockázat A kockázat hatásának mértékét, valamint a bekövetkezés valószínűségét csak becsléssel tudjuk természetesen meghatározni. A pontszámok meghatározása során figyelembe vettük a már ismert körülményeket, jellegzetességeket is; ezek alapján más hasonló projektek esetében nagyobb valószínűségű/hatású kockázatok jelen projektnél kisebb valószínűséggel, vagy kevésbé jelentős hatással következhetnek be, de lehetnek olyan események is, ahol éppen fordított a helyzet, és a megszokottnál nagyobb a hatása/valószínűsége egy adott kockázatnak. Fenti pontozás alapján a kockázat minősítését a bekövetkezés valószínűségére, valamint a hatás mértékére adott pontszámok szorzata adja. Ezek szerint a kockázat minősítése a következőképpen alakul: 1‐2 pontot kapott kockázatok ‐ Kevésbé lényeges kockázatok Ezek a kockázatok általában nem azonnali reagálást, kezelést, hanem a projekt során folyamatos odafigyelést, ill. előzetes felkészülést, elkerülést igényelnek. Előfordulhat ugyanis, hogy egy‐egy ilyen kockázat hatása és/vagy valószínűségre és így minősítése különböző okokból kifolyólag meghaladja a korábban becsültet. Emellett az is megtörténhet, hogy több kevésbé lényeges kockázat egyszerre következik be és hatásuk összeadódva, esetleg egymás hatását felerősítve már veszélyezteti a projekt sikeres befejezését. Figyelemmel kísérésük és szükség szerinti kezelésük a projekt

112


Menedzsment Szervezet feladata. A kezelés itt leginkább a bekövetkezés elkerülését célzó intézkedéseket jelent. 3‐4 pontot kapott kockázatok ‐ Fontosabb kockázatok Az ide sorolt kockázatok kezelése már előzetes felkészülést igényel. 6 pontot kapott kockázatok ‐ Legjelentősebb kockázatok Kezelésük, bekövetkezésük esetén az azonnali reagálás, illetve az előzetes felkészülés bekövetkezésükre elengedhetetlen. A felkészülés részét képezi részletes kockázat kezelési stratégia, intézkedési terv készítése. 9 pontot kapott kockázatok – Kiemelt jelentőségű kockázatok, bekövetkezésük a projekt sikerét veszélyezteti Ezek azok a kockázatok, amelyeknél mind a bekövetkezés valószínűsége, mind a hatás mértéke a lehető legmagasabb pontszámot kapta. Ezek bekövetkezését kell mindenképpen elkerülni, megfelelő kockázat megelőzési intézkedések alkalmazásával. (Ilyen minősítésű kockázatot nem azonosítottunk.) Az alábbi táblázatokban foglaljuk össze az egyes kockázatok hatásának mértékét, bekövetkezésének valószínűségét, ezek alapján minősítését valamint az adott kockázat kezelésére javasolt főbb stratégiát. Az utána következő táblázatban pedig az egyes kockázatok kezelésére javasolt az intézkedésekhez felelőst és határidőt is rendelünk. Nyilvánvaló, hogy a javasolt intézkedések egy része tulajdonképpen megelőző intézkedés, ezek alkalmazása a projekt kezdetétől elsőrendű fontosságú a kockázati esemény bekövetkezésének elkerülése érdekében.

113


8.4 táblázat Kockázatok értékelése és kezelése Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázat minősítő pontszáma

Kockázat kezelése

Megvalósítási fázis Társadalmi, gazdasági kockázatok Gazdák, lakosság, az Önkormányzat, vagy zöld szervezetek ellenállása, elégedetlensége (pl. elégtelen, nem megfelelő tájékoztatás, vagy a kivitelezési munkálatok miatt)

2

1

2

Fórumok, közmeghallgatások, sajtómegjelenések

projektismertetők,

Ökológiai, tájgazdálkodási és fenntarthatósági kockázatok Védett/természeti szempontból értékes/jelentős területek/fajok, zavarása, károsodása a kivitelezés során

3

1

3

Körültekintő tervezés, Megfelelő kivitelező kiválasztása, Felelősségi körök pontosítása, munkálatok megfelelő ütemezése

Műszaki kockázatok Kedvezőtlen időjárás, elemi csapások miatt késik a projekt megvalósítása

3

1

3

Tartalékképzés, megfelelő munkaütemezés

A szükséges anyagok, eszközök, gépek, járművek beszerzése nehézségekbe ütközik (nem megfelelő minőség, árak túlzott emelkedése)

3

2

6

Tartalékképzés

Nem megfelelő minőségű kivitelezés

3

1

3

Felelősségi körök pontosítása, munkálatok folyamatos ellenőrzése, azonnali számonkérés

Kivitelezés csúszása a beszállítók késése/mulasztása, munkagépek meghibásodása, rossz munkaszervezés, munkaerőhiány, a kivitelező csődje, stb. miatt

3

2

6

Tartalékképzés, felelősségi körök pontosítása, belső ellenőri terv és minőségbiztosítási terv készítése

3

1

3

Tartalékképzés

A kivitelezés során örökségvédelmi szempontból értékes leletek vagy lőszerek kerülnek napvilágra


Hatás mértéke



Kockázat kezelése

Jogi kockázatok Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak való nem megfelelés

3

1

3

Jogszabályok folyamatos figyelése, kapcsolattartás, jogi szakértő alkalmazása

Vonatkozó jogszabályok, szabványok, előírások módosulása

2

1

2

Jogszabályok folyamatos figyelése, kapcsolattartás, jogi szakértő alkalmazása

6

Folyamatos egyeztetések, megfelelő ütemezés és időbeli tartalékképzés, közbeszerzési dokumentáció, felhívások precíz kidolgozása és alapos ellenőrzése, minőségbiztosítása, közbeszerzési terv készítése, feltételes közbeszerzés megindítása

3

Folyamatos egyeztetések, megfelelő ütemezés és időbeli tartalékképzés, közbeszerzési dokumentáció, felhívások precíz kidolgozása és alapos ellenőrzése, minőségbiztosítása, közbeszerzési terv készítése, feltételes közbeszerzés megindítása

Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) elhúzódása

Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) meghiúsulása

3

3

2

1

Pénzügyi fenntarthatósági kockázatok A támogatáshoz való hozzáférés csúszása

2

2

Nem megfelelő erőforrás felosztás

3

A megvalósítási költségek alulbecslése

3

2

6

Tartalékképzés

Az elnyert támogatás mértéke kisebb az igényeltnél

3

2

6

Megfelelő előkészítő munka, a projekt (és egyes elemei, részei) indokoltságának megfelelő bemutatása, alátámasztása

3

1

3

Egyeztetések, megbeszélések, folyamatos kapcsolattartás, a

2

4 6

Szállítói finanszírozás Tartalékképzés, megalapozott költségszámítás az előkészítés során, belső ellenőri terv és minőségbiztosítási terv készítése

Intézményi kockázatok Konfliktusok a Vízitársulaton belül

115


Hatás mértéke



Kockázat kezelése kockázat megosztása

Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése

3

2

6

Egyeztetések, megbeszélések, folyamatos kapcsolattartás, projektmenedzsment minőségbiztosítási terv készítése


3

1

3

Egyeztetések, megbeszélések, folyamatos kapcsolattartás

A gazdák, a lakosság, az Önkormányzatok, vagy a zöld szervezetek elégedetlensége

2

1

2

Fórumok, közmeghallgatások, sajtómegjelenések

A gazdák részvételi, együttműködési kedvének csökkenése (pl. művelési ág váltást nem csinálják meg)

3

1

3

Fórumok, közmeghallgatások

Agrár‐környezetgazdálkodási támogatások tájgazdálkodási programot nem figyelembe vevő módosulása

3

2

6


Üzemeltetési fázis Társadalmi, gazdasági kockázatok projektismertetők,

Ökológiai, tájgazdálkodási és fenntarthatósági kockázatok Szélsőséges időjárási körülmények, vízgazdálkodási helyzetek kialakulása

3

2

6

Megfelelő, gondos, körültekintő, hosszú távú tervezés

Műszaki kockázatok Kivitelezési hibák felmerülése

3

1

3

Felelősségi körök pontosítása

A műtárgyak meghibásodása, megrongálása, eltulajdonítása

2

1

2

Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, azonnali beavatkozás

A szükséges fenntartási, üzemeltetési tevékenység elmulasztása vagy nem megfelelő színvonalú elvégzése

3

1

3

Ellenőrzés, figyelemmel kísérés/azonnali korrekció

A vízitársulaton belüli tájgazdálkodási üzemmérnökség működése nem megfelelő

3

2

6

Hatáskörök tisztázása, előrejelzések megbízhatóságának növelése

Üzemrendek összehangolása nem megfelelő

3

2

6

Hatáskörök tisztázása, előrejelzések megbízhatóságának

116


Hatás mértéke



Kockázat kezelése növelése, folyamatos kapcsolattartás, figyelemmel kísérés

Jogi kockázatok Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak, kötelezettségeknek, vállalásoknak való nem megfelelés

3

1

3

Folyamatos figyelemmel kísérés, kapcsolattartás

Jogszabályok, szabványok, előírások módosulása

2

1

2

Jogszabályok, kapcsolattartás

6

Vízügyi ágazat finanszírozásának rendezése: területi vízgazdálkodási koncepció érvényesülése – ennek elősegítése érdekében folyamatos egyeztetések, kapcsolattartás, érdekérvényesítés

előírások

folyamatos

figyelése,

Pénzügyi fenntarthatósági kockázatok A rendszer elemeinek fenntartása, a rendszer üzemeltetésének pénzügyi háttere nem biztosított

3

2


3

1

3

Egyeztetések, megbeszélések, folyamatos kapcsolattartás, a kockázat megosztása


3

1

3


117

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint‐csökkentő tározó területén ‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

8.5 táblázat Kockázatok kezelésére javasolt intézkedések felelősei és határideje Kockázat

Intézkedés

Felelős

Határidő

Megvalósítási fázis Társadalmi, gazdasági kockázatok Gazdák, lakosság, az Önkormányzat, vagy zöld szervezetek ellenállása, elégedetlensége (pl. elégtelen, nem megfelelő tájékoztatás, vagy a kivitelezési munkálatok miatt)

Fórumok, közmeghallgatások, projektismertetők, sajtómegjelenések

Projektmenedzser, PR szervezet vezetője

Folyamatosan

Ökológiai, tájgazdálkodási és fenntarthatósági kockázatok Védett/természeti szempontból értékes/jelentős területek/fajok zavarása, károsodása a kivitelezés során

Körültekintő tervezés, Megfelelő kivitelező kiválasztása, Kockázat áthárítása, munkálatok megfelelő ütemezése

Projektmenedzser, műszaki‐ környezetvédelmi szakértő, közbeszerzési szakértő, kivitelezést végző vállalkozás vezetője

Előkészítés során, Közbeszerzési kiírás készítésekor, ill. Folyamatosan

Műszaki kockázatok Kedvezőtlen időjárás, elemi csapások miatt késik a projekt megvalósítása

Tartalékkeret elkülönítése, majd rendelkezésre állásának biztosítása, megfelelő ütemezés, tervezés

Projekt menedzsment szervezet műszaki‐ környezetvédelmi szakértője és a Kivitelező képviselői

Projekt előkészítésekor, ill. folyamatosan

A szükséges anyagok, eszközök, gépek, járművek beszerzése nehézségekbe ütközik (nem megfelelő minőség, árak túlzott emelkedése)

Tartalékkeret elkülönítése, majd rendelkezésre állásának biztosítása, megalapozott tervezés; erőforrás ütemezési terv készítése

Projekt menedzsment szervezet műszaki‐ környezetvédelmi szakértője és a Kivitelező képviselői


Anyagnyerőhelyek elégtelensége, nem megfelelősége

Tartalékképzés

Projekt menedzsment szervezet műszaki‐ környezetvédelmi szakértője, pénzügyi szakértője, a második fordulós dokumentumok készítői

Projekt előkészítésekor

Kivitelezés csúszása beszállítók késése/mulasztása, munkagépek meghibásodása, rossz munkaszervezés, munkaerő hiány, a kivitelező csődje, stb. miatt

Felelősségi körök pontosítása, tartalékkeret elkülönítése, majd rendelkezésre állásának biztosítása, Belső ellenőri terv, minőségbiztosítási terv készítése

Projekt Menedzsment Szervezet műszaki felelőse és a Kivitelező képviselői


A kivitelezés során örökségvédelmi Tartalékkeret elkülönítése, Projekt Menedzsment szempontból értékes leletek vagy majd rendelkezésre Szervezet műszaki és lőszerek kerülnek napvilágra állásának biztosítása pénzügyi felelősei


Jogi kockázatok

118


Kockázat

Intézkedés

Felelős

Határidő

Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak való nem megfelelés

Jogszabályok folyamatos Projekt Menedzsment figyelemmel követése, jogi Szervezet műszaki szakértő alkalmazása, felelőse, jogi tanácsadó egyeztetések a Hatóságokkal

Folyamatosan

Vonatkozó jogszabályok, szabályok, előírások módosulása

Jogszabályok folyamatos Projekt Menedzsment figyelemmel követése, jogi Szervezet műszaki szakértő alkalmazása, felelőse, jogi tanácsadó egyeztetések a Hatóságokkal

Folyamatosan

Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) elhúzódása

Folyamatos egyeztetések, megfelelő ütemezés és időbeli tartalékképzés, közbeszerzési dokumentáció, felhívások precíz kidolgozása és alapos ellenőrzése, minőségbiztosítása, közbeszerzési terv készítése, tárgyalásos közbeszerzési eljárás biztosítása a felmerülő kérdések tisztázására, feltételes közbeszerzés megindítása a pályázat bírálati szakaszában, a támogatási szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbításának kérése

Projekt menedzsment szervezet vezetője; Közbeszerzési szakértő;

Folyamatosan a közbeszerzés előkészítése során, illetve a közbeszerzési eljárások során

Közbeszerzési eljárás (a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások) meghiúsulása

Folyamatos egyeztetések, megfelelő ütemezés és időbeli tartalékképzés, közbeszerzési dokumentáció, felhívások precíz kidolgozása és alapos ellenőrzése, minőségbiztosítása, közbeszerzési terv készítése, feltételes közbeszerzés megindítása, sikertelenség esetén új közbeszerzési eljárás megindítása

Projekt Iroda; Közbeszerzési szakértő

Folyamatosan a közbeszerzés előkészítése során, illetve az eredménytelen eljárást követően azonnal


Folyamatos kapcsolattartás az érintettek között, folyamatos tájékoztatás, a felmerülő problémák azonnali kezelése; vitás

Projektgazda képviselője, Folyamatosan, ill. projektmenedzser bekövetkezés esetén haladéktalanul

119


Kockázat

Intézkedés kérdések azonnali Közgyűlés elé vitele és megtárgyalása

Felelős

Határidő

Nem megfelelő Projekt Menedzsment Szervezet működés

Rendszeres egyeztetések, megbeszélések a szervezeten belül, Projekt Menedzsment minőségbiztosítási terv, folyamatos kapcsolattartás a projektgazdával

Projekt menedzsment szervezet vezetője, Projektgazda képviselője

Folyamatosan

A tájgazdálkodási rendszer egyes eltérő tulajdoni/kezelői (önkormányzat, állam, magán, vízitársulat, (KÖVIZIG), stb.) viszonyaiból eredő konfliktusok


Projektgazda képviselője, Folyamatosan projektmenedzser

Pénzügyi‐gazdasági kockázatok A támogatáshoz való hozzáférés csúszása

Szállítói finanszírozás

Projekt Menedzsment Szervezet vezetője


Nem megfelelő erőforrás felosztás

Költségek Projekt menedzsment átcsoportosítása, szervezet pénzügyi és Tartalékkeret elkülönítése, műszaki felelőse majd rendelkezésre állásának biztosítása, Belső ellenőri terv, minőségbiztosítási terv készítése, Megalapozott költségszámítások készítése,


A megvalósítási költségek alulbecslése

Költségek átcsoportosítása, Megalapozott költségszámítások készítése, árkorrekciós tartalék beállítása, tartalékkeret elkülönítése, majd rendelkezésre állásának biztosítása

Projekt menedzsment szervezet pénzügyi és műszaki felelőse


Projekt menedzsment szervezet műszaki‐ környezetvédelmi szakértője

Előkészítés során folyamatosan

Belső ellenőri terv, minőségbiztosítási terv készítése, Az elnyert támogatás kisebb az igényeltnél

Megfelelő előkészítő munka, a projekt (és egyes elemei, részei) indokoltságának megfelelő bemutatása, alátámasztása

Üzemeltetési fázis Társadalmi, gazdasági kockázatok

120


Kockázat

Intézkedés

Felelős

A gazdák, a lakosság, az Önkormányzatok, vagy a zöld szervezetek elégedetlensége

Fórumok, közmeghallgatások, projektismertetők, sajtómegjelenések

Projektgazda képviselője, Folyamatosan

A gazdák részvételi, együttműködési kedvének Fórumok, csökkenése (pl. művelési ág váltást közmeghallgatások nem csinálják meg)

Projektgazda képviselője, tájgazdálkodási Folyamatosan üzemmérnökség szakemberei

Agrár‐környezetgazdálkodási támogatások tájgazdálkodási programot nem figyelembe vevő módosulása

Projektgazda képviselője


Határidő

Folyamatosan

Ökológiai, tájgazdálkodási és fenntarthatósági kockázatok Szélsőséges időjárási körülmények, vízgazdálkodási helyzetek kialakulása

Megfelelő, gondos, körültekintő, hosszú távú tervezés, azonnali beavatkozás

PIU műszaki‐ környezetvédelmi szakértője, tervezést végző cég vezetője, tájgazdálkodási üzemmérnökség szakemberei

Előkészítés során, ill. az üzemelés során bekövetkezés esetén haladéktalanul

Műszaki kockázatok Kivitelezési hibák felmerülése

Felelősségi körök pontosítása, garancia érvényesítése


Bekövetkezés esetén haladéktalanul

Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, azonnali beavatkozás

Tájgazdálkodási üzemmérnökség szakemberei

Folyamatosan, ill. bekövetkezés esetén haladéktalanul

Ellenőrzés, figyelemmel kísérés/azonnali korrekció



A vízitársulaton belüli tájgazdálkodási üzemmérnökség működése nem megfelelő

Hatáskörök tisztázása, előrejelzések megbízhatóságának növelése


Folyamatosan


Folyamatosan

Üzemrendek összehangolása nem megfelelő

Hatáskörök tisztázása, előrejelzések megbízhatóságának növelése, folyamatos kapcsolattartás, figyelemmel kísérés

A műtárgyak meghibásodása, megrongálása, eltulajdonítása A szükséges fenntartási, üzemeltetési tevékenység elmulasztása vagy nem megfelelő színvonalú elvégzése

Jogi kockázatok Vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak, kötelezettségeknek, vállalásoknak való nem megfelelés

Jogszabályok folyamatos figyelemmel követése, kapcsolattartás a Hatóságokkal

Projektgazda képviselője, Folyamatosan tájgazdálkodási üzemmérnökség szakemberei

Vonatkozó előírások, szabványok, jogszabályok módosulása

Jogszabályok folyamatos figyelemmel követése,

Társul Projektgazda képviselője,

Folyamatosan

121


Kockázat

Intézkedés egyeztetések a Hatóságokkal

Felelős tájgazdálkodási üzemmérnökség szakemberei

Határidő


Folyamatos kapcsolattartás az érintettek között, folyamatos tájékoztatás, a felmerülő problémák azonnali kezelése; vitás kérdések azonnali Közgyűlés elé vitele és megtárgyalása



A tájgazdálkodási rendszer egyes eltérő tulajdoni/kezelői (önkormányzat, állam, magán, vízitársulat, (KÖVIZIG), stb.) viszonyaiból eredő konfliktusok

Folyamatos kapcsolattartás, egyeztetések, megbeszélések



Pénzügyi fenntarthatósági kockázatok A rendszer elemeinek fenntartása, Vízügyi ágazat a rendszer üzemeltetésének finanszírozásának pénzügyi háttere nem biztosított rendezése: területi vízgazdálkodási koncepció érvényesülése – ennek elősegítése érdekében folyamatos egyeztetések, kapcsolattartás, érdekérvényesítés


Folyamatosan

A kockázatok kezelésére tartalékkeret lett betervezve, a kivitelezési esetleges pótmunkáira, területelőkészítés és területszerzés esetleges pótmunkáira. 8.4. Közbeszerzési/beszerzési terv

122


8.6 táblázat A megvalósítási szakaszra vonatkozó közbeszerzések/beszerzések táblázata Ütemezés A közbeszerzés jellege tender A felhívás és a FIDIC sárga dokumentáció/s dokumentáció könyv/FIDIC zerződés minőségbiztosít piros könyv kidolgozása ása

Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya

Részajánlat (csak közbeszerzésnél)

Közbeszerzési eljárás típusa (csak közbeszerzésnél)

Közbeszerzés/besz erzés becsült értéke ÁFA‐val (ezer Ft)

Közbeszerzési tanácsadó és eljárások lebonyolítása

Nem releváns

Kbt. hatálya alá nem tartozik, 3 ajánlat rezsim, szolgáltatás

1 500

Nem releváns

2012.10.

Nem releváns

Nem releváns

Projektmenedzsment szervezet

Nem releváns

Egyszerű közbeszerzési eljá‐ rás, szolgáltatás

11 000

Nem releváns

2012.10.

2012.11.

2013.07.

Kivitelező kiválasztása a tervezési (kiviteli tervek, megvalósulási tervek, üzemelési szabályzat kidolgozása, tervezői művezetés, régészet, lőszermentesítés) és építési munkákra

1

Nemzeti rezsim, építési beruházás

639 530

FIDIC piros könyv szerint

2012.10.

2012.11.

2013.09.

Mérnöki tevékenység (műszaki ellenőr, mérnöki felügyelet, tervellenőrzés)

Nem releváns

Egyszerű közbeszerzési eljárás rezsim, szolgáltatás

22 000

Nem releváns

2012.10.

2012.11.

2013.07.

PR munkák komplex elvégzése

Nem releváns


3 578

Nem releváns

2012.10.

Nem releváns

Nem releváns

Területszerzéssel kapcsolatos ügyvédi tevékenység (értékbecslés, ügyvédi tevékenység)

Nem releváns


3 680

Nem releváns

2012.10.

Nem releváns

Nem releváns

123

Ajánlati felhívás megjelenése (csak közbeszerzés)


8.5. Ütemtervek 8.5.1. Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv

A projekt előkészítési munkák ütemtervét a pályázati útmutatóban meghatározott mérföldkövek figyelembevételével határoztuk meg. A komplex projekt‐előkészítő munkák befejezési határideje 2012. november 30., a megvalósítási fázisé 2015. március 31. A kidolgozott részletes ütemterv azzal számol, hogy a pályázat elbírálására és a támogatási szerződés megkötésére 2013. július 1‐ig sor kerül. A fentiek alapján a projekt részletes ütemtervét a 8.7. táblázat (Gantt diagram) tartalmazza.

124


8.7 táblázat Gantt diagram Tevékenység megnevezése Beszerzési és közbeszerzési 1 2013.07. - 2013.09.

eljárások

1

2

3

4

5

2013 6 7

8

9

(5db)

Projektmenedzsment szervezet működése 2013.08. 2015.06. 3 PR munkák végrehajtása 2013.08. - 2015.06. 2

4

Területszerzéssel kapcsolatos ügyvédi tevékenység 2013.08.-2013.12.

5 Kiviteli tervek készítése 2013.09.-2014.05. 6

Társulati és üzemi csatornák rekonstrukciója 2014.06. - 2015.03.

7 Új csatorna építése 2014.08.-2014.10. 8

Szivattyús vízkivétel és csatlakozó műtárgyak építése 2014.07.-2014.10.

9

Beregi tározón belüli műtárgyak építése 2014.07.2014.10.

10 Tározón kívüli műtárgyak építése 2014.06.-2014.11. 11 Mérnök felügyelet 2013.07. - 2015.03. 12 Régészeti tevékenység 2014.03. - 2014.06. 13 Üzembehelyezési engedély 2015.05. - 2015.06.

125

10

11

12

1

2

3

4

5

2014 6 7

8

9

10

11 12

1

2

2015 3 4

5

6


8.5.2. Kifizetési ütemterv

8.6 táblázat Kifizetési ütemterv* – beszállító (eFt) nettó Szerződés vagy tevékenység

I. félév

Területszerzés Területelőkészítés Tervezés Építés Eszközbeszerzés Projektmenedzsment Közbeszerzés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság Összesen *Tartalék nélkül

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2013 II.félév 13 440 000 13 560 000 51 600 000 32 150 000 0 4 400 000 1 350 000 2 200 000 1 431 200 120 131 200

összesen 13 440 000 13 560 000 51 600 000 32 150 000 0 4 400 000 1 350 000 2 200 000 1 431 200 120 131 200

I. félév 3 360 000 2 420 000 2 700 000 265 365 090 0 2 200 000 75 000 8 800 000 357 800 285 277 890

2014 II.félév 0 2 420 000 2 700 000 263 565 090 0 2 200 000 0 8 800 000 357 800 280 042 890

összesen I. félév 3 360 000 0 4 840 000 0 5 400 000 15 000 000 528 930 180 250 000 0 0 4 400 000 2 200 000 75 000 75 000 17 600 000 2 200 000 715 600 1 431 200 565 320 780 21 156 200

2015 II.félév 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

összesen 0 0 15 000 000 250 000 0 2 200 000 75 000 2 200 000 1 431 200 21 156 200

Összesen 16 800 000 18 400 000 72 000 000 561 330 180 0 11 000 000 1 500 000 22 000 000 3 578 000 706 608 180

8.7 táblázat Kifizetési ütemterv* – támogatás (eFt) –nettó Szerződés vagy tevékenység Területszerzés Területelőkészítés Tervezés Építés Eszközbeszerzés Projektmenedzsment Közbeszerzés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság Összesen *Tartalék nélkül

I. félév 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2013 II.félév 13 440 000 13 560 000 51 600 000 32 150 000 0 4 400 000 1 350 000 2 200 000 1 431 200 120 131 200

összesen 13 440 000 13 560 000 51 600 000 32 150 000 0 4 400 000 1 350 000 2 200 000 1 431 200 120 131 200

I. félév 3 360 000 2 420 000 2 700 000 265 365 090 0 2 200 000 75 000 8 800 000 357 800 285 277 890

2014 II.félév 0 2 420 000 2 700 000 263 565 090 0 2 200 000 0 8 800 000 357 800 280 042 890

2015 összesen I. félév II.félév 3 360 000 0 0 4 840 000 0 0 5 400 000 15 000 000 0 528 930 180 250 000 0 0 0 0 4 400 000 2 200 000 0 75 000 75 000 0 17 600 000 2 200 000 0 715 600 1 431 200 0 565 320 780 21 156 200 0

összesen 0 0 15 000 000 250 000 0 2 200 000 75 000 2 200 000 1 431 200 21 156 200

Összesen 16 800 000 18 400 000 72 000 000 561 330 180 0 11 000 000 1 500 000 22 000 000 3 578 000 706 608 180

126


9. RÖVIDÍTÉSEK

EU – Európai Unió FETIVIZIG – Felső‐Tisza‐vidéki Vízügyi Igazgatóság PIU – projektmenedzsment szervezet VTT – Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

127


10. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI

1.melléklet A beregi közös magyar‐ukrán ártéri öblözet 2.melléklet Területhasználatok a Beregben 3.a melléklet NATURA 2000 SCI területek a projekt térségében 3.b melléklet NATURA 2000 SPA területek a projekt térségében 4.melléklet Főbb magyar és ukrán belvízi létesítmények a beregi öblözetben 5.melléklet Állami és társulati kezelésű csatornák a beregi belvízrendszerben 6.melléklet A maximális belvízi elöntések (1999) 7.melléklet Az 1‐10 évenkénti gyakoriságú belvíz elöntések 8.melléklet A Beregi komplex vízgazdálkodási és ártér‐revitalizációs projekt tájgazdálkodást is megalapozó elemei („0” változat) 9.a melléklet Tájgazdálkodási beavatkozási változatok a Beregi árapasztó tározó területén („A” – „B” változat) 9.b melléklet Tájgazdálkodási beavatkozási változatok a Beregi árapasztó tározó és a Lónyai fióktározó közötti területen („A” – „B” változat) 9.c melléklet Tájgazdálkodási beavatkozási változatok a Lónyai fióktározó területén („A” – „B” változat) 10.melléklet Tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata 11. melléklet Gazdálkodói program

128

TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ SZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN

Recommend Documents