K ARSZT - ES BAR LANGKUTATÁS I
TÁJÉKOZTATÓ 1973.
3.
A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTAT^ TÁRSI H. AT KJ A Dy ÁN Y A
TAR T A L O M
Y 3>& .
ELHANGZOTT ELŐADÁSOK M Uller P ál:B esziv árg ás a k a rsz tb a n , a k a rs z tv iz s z in t alak u lá sa H azslin szk y T am á s: A B ihar k arsz tv id é k e i JELENTÉSEK
A y
3 3 3 5
K ordos L ászló: G e rin c e s ősm aradványok az O c sisn y a -te tő rő l 5 D r. M ozsáry P é te r - M ozsáry G áborrB eszám olő a VITUKI B arlangkutató C so p o rt é s az A m phora K önnyűbúvár SC K o ssu th -b arlan g i s z ifo n fe ltá rá s á ró l 8 H orváth János: Jelen té s a b arla n g i tá b o rró l és a S zem lő h eg y i-b arlan g újabb sza k aszá n ak fe lfe d e z é sé rő l 10 Z silvölgyi M elinda: O rvosi sze m m e l a szem lőhegyi földalatti tá b o rró l 12 L o rb e re r Á rpád: IJjabb felfed ezések a P ilis-h e g y környékén 14 K ékesi György: A C súnya-völgyi D o rk a -b a rla n g 15 D r. B alázs D énes: 6 . beszám o ló az U j-Z élan d b an folytatott fö ld ra jz i t a nulm ányokról 18 HÍREK
22
BIBLIOGRÁFIA Slovansky K ra s cikkeinek jegyzéke (1957 - 1972 é v f .)
26 28
5339
3
ELHANGZOTT ELŐADÁSOK 1973. m ájus 21. M iiller Pál: BESZIVÁRGÁS A KARSZTBAN, A KARSZTVIZSZINT ALAKULÁSA Az elő ad ás a k a rsz th id ro lő g ia egyik a l^ ié r d é s é v e l, a k arsatv izszin tek k el foglalkozott a VITUKI m egfigyelőhálőzata által sz o lg á lta to tt újabb adatok alapján. A karsztba a csapadékvíz főleg két utón k erü lh et: b e s z iv á rg á s s a l é s v ízn y e lőkön át. Ez jó ré s z t m eg szab ja a viz további s o r s á t is: a b e sz iv á rg ó viz zö m m el a szűk rep ed ése k b en m ozog (alfa k a rsz tv íz ), a víznyelőkön bejutó viz főleg kisebb-nagyobb jára to k b an á ra m lik (béta viz). A két víztöm eg állandó * kölcsö n h atásb an van. A szűk re p ed ése k b en mozgó viz ö sszefüggő v íztö m eg ként fogható f e l, ennek kutakban é s z le lh e tő v iz s z in tje -v iz tü k re van. A b e sz iv á rg ó viz m ennyisége a vizszintváltozásdcban tükröződik: erő se b b b e s z iv á rg á s k o r a vizet a k a r s z t tá ro z z a é s fokozatosan adja le a fo rrá s o k n ak . A je le n sé g ré s z le te ib e n igen bonyolult, de m égis e g y sz e rű , m atem atik ai m ó d szerek k el jól közelíthető, "m o d e lle zh ető ". A csapadák után általáb an 1-3 hónapig em elkedik a v íztü k ö r, m ajd a s s z im p to ta -s z e rű g ö rb év el k ö z e líti m eg a f o r r á s sz in tjé t. E z a v íz á llá s görbe az úgynevezett g am m a függ vény g ö rb é jé h ez h aso n lít, igy az egyes csapadékok h a tá sa különválasztható és hatásuk e rő s sé g e (a b e sz iv á rg á s , s igy a fo rrá so k b a n v árh ató vízhozam ) szá m íth ató le sz .
1973. m ájus 28. H azslin szk y T am á s: A BIHAR KARSZTVIDÉKEI Az E rd é ly i-sz ig e th e g y sé g központi r é s z é t elfoglaló B ihar te rü le té n m in t egy 120 b arla n g o t ta rta n a k nyilván. Egyik leg érd ek ese b b r é s z e az 1200-1300 m m ag asan e lte rü lő P á d is-k a rsz tfe n n sik é s a h o zz átarto z ó h id ro g rá fia i re n d sz e r-
5339
4
A 36 km “ nagyságú fennsíkon ö ssze g y ű lő csapadékvizet 13 víznyelő v ez eti le. A víz 3-3, 5 k m -e s fö ld ala tti ut végén, 150 m é te r r e l alacsonyabb s z in ten lát ism é t napvilágot, hogy alig 1 k m -e s k an y arg ás után a P o n o r-ré te n ism é t elnyelődjön. Újabb 150 m sz in te t vesztv e, 200 m m ély szakadékdoli^a, a C so d av ár alján jelenik m eg, ahol a 70 m m agas b e já ra tú b a rla n g a la g u tbán ism ét eltűnik. H osszú fö ld alatti ut után a h atalm as G a lb e n a -fo rrá sb a n lát ism é t napvilágot, végül a széditően vad reg én y es G albena-szurdokon végigzugva m egnyugszik a patak és a F ek e te -K ö rö sb e to rk o llik . Az előadó b em u tatta a továbbiakban a M eleg-Szam os fo rrá sv id é k é t, a S zkeri so ra i-jé g b a rla n g o t és környékének k a rsz tje le n sé g e it, a 30 b a r la n ,get m agába r e jtő S zeg y esteli-v ö lg y et, végül a S eb es-K ö rö s R év - Sonkolyos közötti sz a k a sz á t a R év i-b arlan g g al és a S zelek -b arlan g já v al. Az elő ad á st több té rk é p v á z la t, ra jz é s 150 szín es diapozitív te tte s z e m lé le te s s é .
3539
5
JELENTÉSEK
G e rin ces ősm aradványok az O c si^ n y a -te fő rő l A VITUKI b arlangkutatói Jósvafó'n, az Ocsicnya-tetőn 1972 nyarán egy biztató b ero g y ást kezdtek bontani, s id eig len esen a feltáran d ó üregnek a " C ip ru s b arlan g " nevet adták. A kutatőaknábói 5, 5 m m élységből m észkőlapok közül (lásd ábra) kb. 5 cm v astag s á rg a , k ő tö rm elék es agyagkitöltésből Maucha L ászló gyűjtött e lő sz ö r m intát, am ely K rolopp E ndre
közv etítésév el k erü lt
hozzám . E zután 1972 aug. 8 -án e re d e ti rétegből kb. 15 kg m intát vettem , am elyet Jósvafó'n k iiszap o ltam és kiválogattam . Az elő k erü lt fauna a követ kező fajok m arad v án y ait ta rta lm a z z a : Fajok:
egyedszám :
G astropoda indet. Lim ax sp. A nura indet. Ophidia indet. Sorex m inutus LINNÉ
1
tö rp e cickány
Sorex a ra n e u s LINNÉ
3
e rd e i cickány
C ro cid u ra leucodon (HERMANN)
4
m ezei cickány
C lethrionom ys g la re o lu s (SCHREBER)
7
e rd e i pocok
A rvicola t e r r e s t r i s (LINNÉ)
1
vizipocok
Pitym ys su b te rra n e u s (DE SELYS LONGCHAMPS) 3
földi pocok
M icrotus a rv a lis (PALLAS)
7
m ezei pocok
M icrotus oeconom us (PALLAS)
1
patkányfejü pocok
M icrotus cf. n iv alis (MARTINS)
1
hav asi pocok
Apodemus sy lv aticu s (LINNÉ)
2
e rd e i e g é r
Ochotona p u silla PALLAS
1
füttyentő nyúl
Az arán y lag sz e ré n y faj- és egyedszám u fauna ö ss z e té te le e lle n té te s jellegű: e g y ré sz t m ég m egvannak a hüvösjelző fajok (M icrotus cf. n iv alis és Ochotona), m á s ré s z t a ho lo cén ra jellem ző, m elegkedvelő, újonnan bevándorolt alakok is
5339
6
m eg találh ató k (C ro c id u ra, Pyrym ys), am elyek v alő szin ü leg a g y o rs fe lm e le gedés so rá n h atoltak é s z a k ra . A fauna igen h aso n lít a V a ss Im re -b a rla n g tá ró já b ó l elő k erü lte k h ez (T áj, 1 9 7 2 /2 .), de annál v alő szin ü leg v alam iv el idősebbek. Az e lő k e rü lt faunát ö ssz e v e tv e a m a g y a ro rsz á g i holocén vezérfau n ák k al, ill, m ás Jősvafő k ö r nyéki p o sz tg la c iá lis üledékek m arad v án y aiv al, m egállapítható, hogy a fenti m aradványokat ta rta lm a z ó k itö lté s k o ra a holocén b o re á lis sza k aszá n ak e ls ő fe lé re (kb. i. e. 8000-7000, m o g y o ró k o r, Bajóti sz a k a sz , m ezolitikum ) t e hető.
A csontok bagolyköpetből sz á rm a z n a k , s annak felhalm ozódásához üregnek k elle tt lenni. így v aló szín ű síth ető , hogy a kutatóakna
egy a m ezolitikum ban
eltöm ődött b a rla n g b e já r a ti sz a k a sz á t h a rá n to lta . Köszönöm a VITUKI kutatóinak, hogy felhívták figyelm em et a le le te k re , s eg y ben k é re m a többi cso p o rt ta g ja it is , hogy a g y ak ran elő k e rü lő ré g é s z e ti és őslénytani le le te k e t fe lté tle n ü l je len tsék .
K ordos L ászló
5339
7
JÓSVAFŐ, OCSÍSNYA-TETŐ
8
B eszám oló a VITUKI B arlangkutató C so p o rt é s az A m phora Könnyűbúvár SC K o ssu th -b arlan g i s z ifo n fe ltá rá s á ró l
A K o ssu th -b a rla n g f e ltá r á s a d r. K e s s le r H ubert nevéhez fűződik, aki kutatóc so p o rtjáv a l 1956-ban az á rv iz i fo r rá s s z á jo n behatolva a jelen leg i végpontig jutott. A to v áb b ju tást szifon z á r ta el. A szifon á tu s z á s á ra irán y u ló próbálkozások nem v e z e tte k e re d m é n y re . A v iz a la tti já ra t fe lté te le z e tt irányában, a v íz tü k ö r m ag assá g áb an ro b b a n tá ssa l k ís é re lté k m eg a szifon á ttö ré sé t. A robbantott n yíláson k e re s z tü l beju to ttak egy kb. 6 m hosszú, m ax. 1 m s z é le s , két végén záródó, a b a rla n g fő h asa d ék irán y á v al azonos irán y ú já ra tb a , m elyből tovább csak v iz a la tti já r a t v e z e te tt. A későbbi próbálkozások sem já rta k ered m én n y el, m e rt a v iz a la tti to v áb b ju tást a ro b b a n tá si tö rm e lé k is n e h e z íte tte . A szifon f e ltá r á s á r a irányuló m e rü lé sso ro z a tu n k a t 1969. novem berében k ezd tük pieg. A te rm é s z e te s szifo n n y ilást a ro b b a n tá si tö rm e lé k rendkívül b e sz ű k ítette , e z é r t
a m e rü lé se k e t a ro b b a n tá ssa l fe ltá r t hasadékból végeztük.
A já ra t le g sz é le se b b pontja a viz szin tje a la tt kb 20 c m - r e l 40 c m - r e sz ű kül. E szűkületen tú l a hasadék k u p o la -sz e rű e n k isz é le se d ik , 4 m m élyen e l értü k az a ljá t. A já ra t itt a fe lsz ín i h a s a d é k irá n y ra m e rő le g e se n 3 5 -4 0 °-o s le jté s s e l folytatódik 4 -5 m ho sszan , m a g a ssá g a 40 - 60 cm , a ljá t ö k ö ln y i-g y e r m ekié jnyi kövekből álló, könnyen m ozgatható om ladék fedi. 4-5 m után a já ra t a lja ellaposodik, az utolsó m é te re n 10-15 cm m a g a ssá g ú ra szükül, kb 3 m s z é lesség b e n . A szűkületből e rő s á ra m lá su viz folyt ki, jő lá tá s i viszonyokat t e re m tv e . A szűkületen átnézve tá g a s, t is z ta vizű hasadékba láthattunk, átjutni azonban nem s ik e rü lt. További öt, egyenként 3-7 napos m e rü lé s s o r o z a tra volt szükségünk, hogy a szű k ü letet já rh a tó v á tegyük. Munkánkat szá m o s körülm ény n eh ezítette: a szűk já ra tk e re s z tm e ts z e t m iatt egy palackos 7 -8 1-es k észü lék et tudtunk csak h a s z
5339
9
nálni, m elynek levegőm ennyisége az adott 8 m -e s m élységben 35-40 p e r c r e volt elegendő. K észülékeinket felvenni nem le h e te tt, igy azt egyik kezünkbe fogva toltuk m agunk elő tt, m ásik kezünkben re fle k to ra in k a t ta rto ttu k . Az I. szű k ü leten átju tv a a le jtő s já r a tb a h a rá n t fekve lábbal igyekeztünk áttolni a le ro b b a n to tt tö rm e lé k e t a II. szű k ü leten tú lra , ahol a já ra t láth ató an k is z é le se d e tt. A
víz
nagyon h a m a r z a v a ro s s á vált, igy a b o n tást tö b b n y ire vaktában
végeztük: kb 5 p e rc bontás után 1-2 p e rc pihenőt tarto ttu n k , m ia la tt a viz az e rő s á r a m lá s következtében a n n y ira fe ltisz tu lt, hogy a tap o g ató zás m ellett szem ünkkel is e lle n ő riz h e ttü k a végzett m unkát. E gy-egy m e rü lé s egyéni tű rő k ép e sség ü n k s z e rin t 25-35 p e rc ig ta r to tt a 1 4 °-o s vizben. N aponta 2 -2 ,5 ó rá t m erültünk, búváraink és készü lék ein k állap o tátó l függően. A m e rü lé se k után k ész ü lék ein k et m inden alk alo m m al kihoztuk a barlan g b ó l, hogy a nap h á tra lé v ő ré sz é b e n a m ásnapi m unkához feltö ltsü k . 1972. á p r ilis 1-én sik e rü lt a szű k ü letet a tö rm e lé k tő l an n y ira m e g tisz títa n i, hogy b izto n ság g a l átú sszu n k ra jta . A szűkület után tá g a s h asad ék b a jutottunk, m ely v árak o zásu n k k al ellentétben to v áb b ra is le fe lé vezetett: az eddigi 3 5 -4 0 °-o s le jté s s e l a főhasadék irá n y á v a l p árh u zam o san folytatódott 28 m m élységig. A já r a t s z é le s s é g e átlag 2 m, m ag assá g a 3 m, h o ssz a az indulástól szá m ítv a 50. m. A já ra tb a n vizm ozgás alig é sz le lh e tő , ez t azonban a h irte le n k e r e s z t m etsz e t-n ö v e k e d é s kellően m ag y arázz a. A jelenlegi végponton ujább szűkület n eh ezíti a tov áb b ju tást: az is m é t e rő s e n á ra m ló viz agyagos szűkületből fo lyik ki, m elynek m é re te a II. szű k ü leté v el tö b b é-k e v ésb é azonos. A szű k ü let előtt k ü rtő indul felfelé, m elyben vizm ozgás nem é sz le lh e tő , e z é r t idő h ián y á ban ennek b e já r á s á t k éső b b re h alaszto ttu k . A III. szű k ü let lek ü zd ése az eddigieknél lén y eg esen nehezebb feladat: a fa la kat ugyanis fin o m sz e m c sé s agyag b o rítja , m elynek egy r é s z é t e ltá v o litv a l e hetne csak beúszni a to v áb b ra is lejtő. kb. 4 m ho sszú já ra tb a . A viz z a v aro so d ása ugyanolyan h a m a r bekövetkezik, m int a II. szűkületnél, a fe ltis z tu lá s azonban a sokkal gyengébb á ra m lá s m iatt jóval la-.sabb. N aponta igy csa k egy m e rü lé st végezhetünk. A szűkületben dolgozó b ú v á r b iz to s ítá s á ra is m ás m ód
5339
10
s z e r t kell keresnünk, m e rt az eddigi, fe lsz ín rő l tö rté n ő b iz to sitá s a v iszo n y lag nagy táv o lság és a nehezen já rh a tó szak aszo k m ia tt nem k ielégítő. K utatásainkat folytatjuk.
D r. M ozsáry P é te r M ozsáry G ábor
Jelen té s a b arla n g i tá b o rró l és a S zem lő h eg y i-b arlan g újabb sza k aszá n ak fe lfe d e z é sé rő l
A F e re n c v á ro si T e r m é s z e tb a rá t S portkör B arlangkutató S zakosztálya 1973. IV. 4-14-ig fö ld alatti tá b o rt re n d e z e tt a S zem lőhegyi-barlangban, II. 11-én kutatócsoportunk az A g y ag o s-terem b ő l, az agyag k ie m e lé se közben egy k is á tjá ró t ta lá lt, m ely egy újabb ü re g b o lto zata alá v ez etett. A további igen nehéz e lő re ju tá s t, e lő re k u s z á s t m á r a ré s e k ész ak k eleti irá n y a d ik tá l ta . A fö ld alatti tá b o r egyik fő c é lja a-já rato k to v á b b tá rá sa volt. A tá b o ro z á s e ls ő felében a kutatók átv izsg á lták a b a rla n g m agasbanyuló hasad ék ait. így a H o sszú-folyosó fe lső sz a k a sz á b a n kisebb fülkéket ta lá lta k . Az C ^riás-folyosó h átsó hasadékában áthatoltak az om ladék egy szűkületén, ahol az 1962. évi fe lm é rő k nem tudtak átjutni és fe lm é rté k ezt a m agas j á ra to t. E llen ő rizték a b a rla n g néhány om ladékos pontjának b izto sitó á c so la ta it, valam int m eg vizsgálták a v a s lé trá k beép ítésén ek leh ető ség ét. Az agyagos te re m utáni boltozatok a la tt haladtak e lő re . E zen az agyagos, tö rm e lé k tő l feltö ltö tt ré s z e n áthatolva IV. 1 0 -én nagym éretű te rm e t fedeztek fel. Az ö ssz e k ö tő sz a k a sz és a te re m irá n y a s z e rin t m á r látható volt, hogy az eddig általáb an te lje s e n feltö ltö ttn ek v élt K in iz si-h a sa d é k re n d sz e r já rh a tó ré s z é t
5339
11
ta lá ltá k m eg. A 11-én é jje l tö rté n t v áz la to s fe lm é ré s k o r m á r akadály nélkül ju to tt tovább a k u tató cso p o rt a já r a t jelen leg i, nagym éretű, om ladékkal e l z á r t végpontjáig. Az újonnan felfed ezett sz a k a sz igen nehezen átkúszható b e já ra ti r é s z e h asadékos, k ü rtö s boltozat. Az e ls ő szabad üreg, a b a rla n g fő já ra ta in á l nagyobb sz é le ssé g ű , hasonló bevonatú,
17 m hosszú, 4-7 m m agas te re m . Egy nagy
m é re tű o m lás után sta b il folyosó sz a k a sz következik, m elynek dús, válto zato s fo rm á jú k é re g e z é s -d is z e i vannak, azután a já ra t egy m ásodik lazább o m lad ék kal
z á ru l. Az uj já ra t vetületi h o ssz a 80 m.
A b a rla n g té rs z e rk e z e té b ő l adódóan m agasabb helyzetű, m int a vele m ajdnem p árh u zam o san húzódó H osszú-folyosó, igy a fe lsz in t jobban m egközeliti. A jelen leg i végpont
o m lad ék term én ek s z e rk e z e ti fő tö ré se távolabb valő szin ü leg
m e tsz i a H o sszú -fo ly o só t p re fo rm á ló hasadékokat. A két já ra to t le z á ró om ladékban az üregek m á r 6-8 m - r e m egközelíthetik egym ást. Az e g é sz já ra tn a k , de főleg om lás zónáinak, m ég fel nem m é rt hasadékának és kürtőinek a felszín h ez való közelség év el a te rü le t ép ítk ez ésein él szám olni kell. E rr ő l a II. k e rü le ti T a n á c s É p itési o sz tá ly á t é rte sítjü k . A dom blejtőhöz közel húzódó, m égis nag y m éretű já rh a tó szak aszo k k al re n d e l k ező b a rla n g ré s z m e g ta lá lá sa a r r a fig y elm eztet, hogy a b arlan g n ak m ég je lentős sz a k a sz a i tá rh a tó k fel. Ezek h e ly z e té re a b arlan g h a sa d é k re n d sz e ré ből következtetni leh et. F e ltá ró kutatásuk nagyobbrészt az é rté k e s képződ m ények m e g s é rté s e nélkül, a csu p a sz fe lső járato k b ó l indulhat. A k u tatás a b a rla n g szé p ség ét nem ro n tan á. A b a rla n g való szin ü leg sokkal nagyobb és é rté k e se b b m int am it b előle je le n leg ism erü n k . A b a rla n g m egóvásához szü k sé g es az O rsz á g o s T e rm é sz e tv é d e lm i H ivatal seg ítség e, továbbkutatásához pedig rendkívüli k u ta tá si engedélyt kértünk.
5339
12
Az uj b a rla n g ré sz n e k a b arla n g m ás já ra ta iv a l azonos k ivitelű, ré s z le te s fe l m é ré s é t később végezzük el. Jelen állapotában az á tjá ró sz a k a s z
nehézsége
pontos m é ré s t nem te s z lehetővé. A tá b o ro z á s ala tt végzett o rv o si v iz sg á la to k ró l Z silvölgyi M elinda ad je le n té s t. A ku tató cso p o rt fiata lsá g án ak e r r ő l a jelen tő s v á lla lk o z á sá ró l, a táb o ri é le trő l, m eg fig y eléseik rő l Puskás C saba, a tá b o ro z á s v ezető je k é sz it r é s z le te s tá jé k o z ta tá st. A v áz la to s fe lm é ré s s e l k ie g é sz ite tt té rk é p e t Szakosztályunk a T á rs u la t T érk ép tá rá n a k á ta d ja .
H orváth János
O rvosi sze m m e l a sz e m l őhegyi fö ld ala tti tá b o rró l
A sze m lő h e g y i-b arian g b a te rv e z e tt 10 napos fö ld alatti tá b o r m egkezdése elő tt p á r nappal - k o rlá to lt leh ető ség em h ez m érte n - a lk alm assá g i v iz s g á la tot végeztem a 6 résztv ev ő n . A v iz sg á la t az előző betegségek fe lv é te lé re , a
szív
és tüdő m e g h a llg a tá sá ra , v é rn y o m á s m é ré s re te rje d t ki. valam int a pul
z u ssz á m és válto zásán ak r ö g z íté s é re 10 fekvőtám asz elv ég z ése után. Mind a 6 fiü m á r évek óta sp o rto lt, tö b b sz ö r v ettek r é s z t sp o rto rv o si vizsg álato n is, tehát a táb o rb a n való ré sz v é te ln e k k o n train d ik áciő ja nem volt. A v iz s gálatok is ezt igazolták, a fiz ik á lis
szív
és tü d ő v izsg álatn ál e lté r é s t sen k i
nél sem ész le lte m . A vérn y o m ás átlagosan 120/80 volt, a p u lzu sszám 80/m in. K özvetlenül a tá b o ro z á s m egkezdése elő tt, a nagy m ennyiségű fe ls z e re lé s n e k az (^ riá s -te re m b e több fordulóval tö rté n t lev ite le után m á r csak a vérnyom ás és sziv frek v en c ia e lle n ő rz é s é t végeztem . E zek az adatok az alk a lm a ssá g i vizs g álaton é sz le lth e z képest csak m in im ális e lté r é s t m utattak.
5339
13
A tá b o ro z á s 6. napján a b arla n g b an ism é te lte m m eg a le s z á llá s elő tti v iz s gálato k at.
3 táborozó éppen ak k o r é rk e z e tt v is s z a 6 ó rá s m unkából, 3 pedig
pihenő után dolgozni készülődtek. így alk alm am volt a fizikai igénybevétel közvetlen h a tá sá t is é sz le ln i, am ely azonban csak k ism érték b e n , bőven belül m ég a fizio ló g iás határokon e m e lte a v é rn y o m á st és p u lzu sszám o t. A le g m a gasabb v érn y o m ás é rté k 140/90 Hgmm, a p u lzu sszám 100 /m in a la tt volt. A táborozok hangulatát kifogástalannak ta lá lta m a hy p o th erm ia legkisebb tü n e te sem m utatkozott egyikükön sem . Munka után viszonylag s z á r a z o v e rá lt válto ttak , o lv asásh o z m eleg tré n in g ru h a állt re n d e lk e z é sü k re . Étvágyuk jó volt, m inden nap ettek m eleg é telt, táplálékuk C vitam inban gazdag volt, e g é s z ségügyi p a n a sz ró l senki sem szá m o lt be. A tá b o r b e fe je z é se k o r a tá b o r kellkének fe lh o rd á sa után tö rté n t ism é t e lle n ő rz é s. E kkor csaknem m indenkinél átlag 10 H gm m -el m agasabb v érn y o m ást és 1 0 -2 0 -szá l az előzőeket m eghaladó p u lzu sszám o t ta lá lta m . A d ia sto le nem em elk ed ett a v érn y o m ásn ál, az előbb e m lite tt m agasabb é rté k e k a v izsg ála to t közvetlenül m egelőző igen e rő s fizik ai m e g terh elésn ek tudhatok be. Ezt az is ig azo lja, hogy az egyeseknél é s z le lt kiugró érté k ek után a kis idő m úlva tö rté n t e lle n ő rz é s m á r te lje s e n a nyugalm i fizio ló g iás érték n ek m egfelelő volt. A 10 napos tá b o ro z á s a la tt e m lité s re é rd e m e s m egbetegedés vagy s é rü lé s nem tö rté n t. A m entőláda h a s z n á la tá ra szü k sé g nem volt. A tá b o ro z á st követően sem je le n tk e z e tt senkinél m eghűlés vagy m ás m egbetegedés.
Z silvölgyi M elinda szig o rló o rv o s
5339
14
Ú jabb fe lfed ez ések a P ilis-h e g y környékén
A P ilis-h e g y k a r s z tjá ró l 1973. m á rc iu s 5 -é n ta r to tt előadás után a Budapesti X. k e rü le ti T e r m é s z e tb a rá t S. K. tu r is tá i (Dévai József és tá r s a i, az MKBT egyéni tagjai), - akik korábban a P ilis-h e g y i-v iz n y elő b arla n g k u ta tá sá v a l is foglalkoztak, - te re p b e já rá so k a t ta rto tta k a P ilis-h e g y nyugati o l dalán, am elynek so rá n m egtalálták az elő ad ás so rá n e m líte tt, e sorok Író ja álta l 1972-ben felfed ezett 2 sz. D esoto eln ev ezésű viznyelő m e llett az e lő a d á s ban földtani alapon kim utatott 3. sz. , K lastro m p u szta i-v iz n y elő t is. A tu ris ta c s o p o rt tagjai felvették a k apcsolatot az előadóval, ered m én y es prő b ab o n tást végeztek az e m lite tt 2. sz. víznyelőben és a további, közös tú rá k so rá n újabb b arlangokat é s víznyelőket, kőfülkéket fedeztek fel a P ilis-hegy nyugati oldalán és a fennsíkon. Az egyiket ezek közül U rb an ics F e re n c b ányász, p ilisc sé v i lakos m utatta m eg a kutatóknak. Ez a b arla n g a II. világháború alatt vált is m e rtté , a hábo rú s esem ények so rá n valószínűleg fedezéknek vagy ra k tá rn a k h aszn álták , e r r e utalnak az om ladékokban ta lá lt d e ré k sz íj-d a ra b o k é s egy db töltény. Jelenleg kb 5 m m ély ség ig és 12 m h o sszan is m e rt; h á ro m te re m b ő l, göm bfülkékből áll, h év izes és hidegvizes e re d e tű képződm ények: borsókövek, cseppkövek, lublinit k ristá ly o k és m ontm ilch eg y arán t találh ató k benne. F e r i ajándéka b arlan g n ak neveztük el. A közelében K u c se ra A ndrás egy m ásik, kisebb cseppkőbarlangot (Ju v en tu s-b g .) is felfed ezett, am elyben é rté k e s ré g é s z e ti é s paleontológiái nyom okra bukkantunk é s a le le te k e t bejelen tettü k az illeték esek n ek . M ivel a te rü le te n több különböző ku tató cso p o rt is tevékenykedik, am elyek ó hatatlanul is m egbonthatják a barlangok k itö ltésan y ag át, e z é rt ezúton hívom fel a k u ta tó tá rsa k figyelm ét, hogy hasonló esetek b en azonnal tegyenek b eje5339
15
le n té st a N em zeti Múzeum a d a ttá rá b a n vagy a B udapesti T ö rté n e ti Muzeum R ég ész eti O sztályán. S z a k sz e rű tle n bontások e se té n ugyanis pótolhatatlan é r tékeket p u sztíthatnak el, am elyekkel az e se tle g " k itiszto g ato tt" b a rla n g já ra t eg y általán nem áll arányban.
L o rb e re r Á rpád
A C súnya-völgyi D o rk a -b a rla n g A V örös M eteor D iogenész B arlangkutató C so p o rtja 1972.
ta v a sz i te re p b e já rá s a
so rá n ta lá lt r á a B ükk-hegységbeli C sunyavölgyben az alább le ir t ü re g re és azt D o rk a -b arla n g n ak nevezte el. A R épáshutátől k e le tre , é sz a k -d é li irányban húzódó Csunyavölgy alsó sz a k a sz a , a B alla-völgybe való b e to rk o llá sa elő tt szu rd o k jelleg ü m eredek oldalában szám o s kisebb ü re g ta lá lh a tó . A D o rk a -b a rla n g a B állá-völgyi to rk o lattó l 400 m - r e és z a k ra nyílik, a C súnya-völgy nyugati oldalában, 30 m - r e l a völgytalp fe le tt. T ulajdonképpen fé lk ö r alakú á tjá ró am elynek n y ílá sa olyan szűk, hogy csak v é kony alkatú em b erek s z á m á ra áthatolható. A m agas szelvényű, felül legöm bö ly íte tt já ra to k k o rró z ió s kialakulásuak lehetnek. A b a rla n g m ennyezetébe egy 7 m m agas k ü rtő nyúlik fel, am ely való szín ű leg a b a rla n g talp án le fe lé is foly tatódik, de ez az alsó fo ly tatása agyaggal is ki van töltve. A k ü rtő tetejéb e to rk o lló k a rv a sta g sá g u k o rró z ió s c sa to rn á k vizéből lublinit vált ki. A képződ mények közül fig y ele m re m éltók m ég a te ta r a ta s z e r ü cseppkőlefolyások, am ely ek nek
képződése a lu b lin ittal lehet összefüggésben, A ré p á sh u ta i kifejlődésü
m észkőben kialakult b arla n g h o ssza 33 m é te r.
K ékesi György
5339
MMO-MMAÍIG
1973.
16
5339
17
18
6c b eszám o ló AZ UjZELANDBAN FOLYTATOTT FÖLDRAJZI TANULMÁNYOKRÓL
A D é ln y u g a t-c se n d e s-ó c e á n ia i-sz ig e te k rő l 1973. ja n u á r 2 4 -én é rk e z te m v issza UJ-ZÉLANDBA,
és m unkatervem nek m egfelelően a következő két hónapot ennek
a távoli szig eto rsz ág n ak a m e g is m e ré s é re szántam . E lő sz ö r az É s z a k i-s z ig e te t u taztam be, ahol m eg fig y eléseim et h áro m fő t é m a k ö rre öszpontositottam : k a rs z to s jelen ség ek , g e o te rm á lis k ö rz etek és r e cens vulkanizm us. V alam ivel hosszabb időt tö ltö ttem a D é li-sz ig e te n , am ely tá ji szépségekben sokkal gazdagabb az ész ak in ál. M ivel U j-Z é la n d rő l ré s z le te s e b b és átfogóbb fö ld ra jz i feldolgozást kivánok k é szíten i, a fent e m líte tt tém ákon kívül szám o s m ás te rm é s z e ti é s g azd aság i fö ld ra jz i tém áv al foglalkoztam . Ezek közül ragadom ki a következőket:
1. K a rsz tje le n sé g e k . Bár a karb o n áto s kőzetek a szig ete k szám o s pontján e lő bukkannak, U j-Z élan d fe lsz ín i képében a k a rs z to s tájak nem sok helyet foglalnak el. Az É s z a k i-s z ig e t nyugati partv id ék én ek leg k iterjed te b b k arsztv id é k e T e Kuiti vidékén találh ató . A fe lsz in t itt v álto zato s m ére tű dolinák u ra ljá k , a m eztelen sziklákon jól kifejlődtek a k a rr-je le n s é g e k , a fennsik m élyén pedig U j-Z élan d leg hosszabb patakos b a rla n g ja i húzódnak meg. Ezekből h á rm a t l á tog attam m eg, köztük a h ír e s W aitom o G low -w orm C av e-t. Ebben a b a rla n g ban nem a cseppkőképződm ények jelen tik a látványosságot, hanem egy csak U j-Z élandon honos légyfajnak a b arlan g b an élő világitő lá rv á i. A b arla n g i fo lyón csónakázva szin te az az é r z é s e tám ad az em bernek, hogy a csilla g o s é j szak a b o ru l föléje. Ilyen benyom ást vált ki a barlan g falak o n és a m ennyezeten sz e n tjá n o sb o g á r-sz e rű e n világitó m illiónyi lá rv a . A D éli szig ete n h áro m k arsz tv id é k e t k e re ste m fel. Az e ls ő N elson ta rto m á n y ban találh ató : T akaka H illnek nevezik, valójában m a g a sra kiem elt, k ristá ly o s
5339
19
m észkőből (m árványból) fe lé p íte tt k a r s tp la tő dolinákkal és barlangokkal. D é leb b re b e já rta m a C h arlesto n tő l P unakaiki-ig te rje d ő k a r s z tte rü le te t. Itt t a lálhatók a p artv id ék en azok a "p a n c a k e s"-n e k nevezett különös k a r ro s fo rm á ciók, am elyeket előbb a te n g e ri ab rá z iő alak íto tt ki, m ajd a m egem elt p a rti te ra s z o n a csu p a sz m ere d ek szik lab o rd ák at a sz u b a re a l e ró z ió fo rm á lt tovább. V égezetül a szig et délnyugati fjordvidékén, a T e A nau-tavon átkelve, a T e AnaAu nevű b arlan g o t láto g attam meg.
2. T h e rm a l A re a s. U j-Z élandot já rv a , kiváló leh ető ség nyilott a g e o te r m á lis jelen ség ek tan u lm án y o zá sára . A leg jelen tő seb b " te rm á lk ö rz e te k " az É szak iszig ete n a W h ite-sz ig et irán y áb ó l a T ongariro -v u lk án k o m p lex u m ig te rje d ő fő tö ré sv o n a l m entén helyezkednek el. F ontosabb fe lsz in i jelenségek: g e jz ire k , t'etarata-k ép ző d m én y ek , fu m arolák és m ofetták, fo rró vizű tavak, isz a p fo rtyogők, h év fo rráso k , stb.
A föld a la tti hő en erg iát sokoldalúan h asz n o sítják .
W airakiban m egtekintettem a világ e lső és a m aga nem ében legnagyobb g eo te r m á lis erőm üvét.
3, Aktiv vulkanizm us. Az É sz a k i-sz ig e t közepén, az em líte tt tö ré sv o n a l m en tén, em elkednek U j-Z élan d legm agasabb aktiv vulkáni kúpjai és k ite rje d t ign im b rit-fe n n sik ja i. V iszonylag kedvező id ő já rá si fe lté te le k m e llett sik e rü lt m indhárom vulkánt (Ruapehu, N gauruhoe és T o n g ariro ) hegym ászó tú rák k e re té b e n közvetlen k ö ze lrő l m eg ism ern i.
4. G lac iá lis jelen ség ek . Az e lje g e se d é sse l k ap cso lato s m orfológiai jelenségek ta n u lm án y o zá sára a D é li-sz ig e t kínál bő alk alm at. A Southern Alps m ag asla ta it m a is jégm ezők b o rítják , am elyeknek völgyi g le c c s e re i a nyugati csapadékos partokon 300, a k eleti s z á ra z oldalon pedig 800 m é te r te n g e rsz in t fe le tti m a g a s ságig ereszk e d n ek le. Több napot tö ltö ttem a nyugati partokon a F ra n z Josef- és F o x -g le c c se re k vidékén, m ajd ö s sz e h a so n lítá si célból a k eleti völgyekben a Moull e r - é s H o o k e r-g le c c se re k e t k e re ste m fel, valam int U j-Z élan d leghosszabb jégfolyőját, a T a sm a n -G la c ie rt. B ejártam a k eleti oldal k ite rje d t m o ré n a -sá n c a it,
5339
20
am elyek U j-Z élan d legnagyobb, ré s z b e n a te n g e r sz in tje alá m ély íte tt g la c iá lis tav ait z á rjá k k ö zre (T ekapo-, P ukai-. O hau-, H aw ea-, W anaka-, W akatipu-, T e Am au- és M anapouri-tavak). S ik erü lt eljutnom és sok dokum entum fe lv é te lt k é sz íte n i a szig et délnyugati, g le c c s e rv á jta
fjordokkal fe lsz ab d alt, zord
v id ék eire is (M ilford Sound, Doubful Sound).
5. F ló ra és fauna. A sok e z e r k ilo m é te re s szá raz fö ld i u tazá s so rá n átfogó képet n y erh ettem a te rm é s z e te s fló ra zőnális v á lto z á sa iró l az északi k au ri re n g eteg ek tő l a fjordvidék sü ru nothofagus (déli bükk) erd ő ség éig . Az Alpokban a v e rtik á lis zónák változó növényvilágáról k é sz íte tte m sok fényképet, ú g y szin tén a nyugati és a k eleti partok igen e lle n té te s növényzetéről. M eg ism erk ed h ettem U j-Z élan d endem ikus (pl. kiwi, takahe, to u ta ra s t b . ) é s b e te le p íte tt (O posszum , sz a rv a s , nyúl s t b . ) állatv ilág áv al, az utóbbiakkal k ap cso lato s p ro b lém ákkal. Az u j-z é la n d i e m b e rfó ld ra jz i v izsg áló d ásaim köréből a következőket e m e lh e tem ki: 1. M aprik. Az európai népek m e g je lö lé se előtt a szigeteken p o lin éziai e r e detű m ao ri lak o sság élt, az a u s z trá lia i őslakóknál jóval m agasabb k u ltu rá lis fokon, Különösen az É sz a k i-sz ig e te k e n te tt u ta z á sa im so rá n m eg ism erk e d h ette m a m ao rik tö rté n e ti m últjának em lék eiv el és e népcsoport jelen leg i é le tk ö rü l m ényeivel. A törvények te lje s egyenjogúságot b izto sítan ak a m ao ri és a "pakahe" (bevándorolt európai) lak o sság s z á m á ra , sőt bizonyos kiváltságokat b iz to s íta nak az őslakóknak, a m ao rik tá rsa d a lm ila g m égis h átrán y o s helyzetben vannak. jU Népgazdaság. U j-Z éland a világ egyik leg fejletteb b állam a, a la k o ssá g é le t színvonala jóval m eghaladja a m a g y a ro rsz á g it. K issé ellen tm o n d áso s, hogy ez a g az d aság (a nem zeti jövedelem zöm e eg y sz erű le g e lte tő á lla n tte n y é sz té sből sz á rm a z ik . U taz ásaim kapcsán m eglátogattam szám o s fa rm o t é s ism e rk e d te m a gazdálkodás prob lém áiv al.
5339
21
3, E n e rg ia g a zdálkodás, U j-Z é la n d a v ilág egyik legjobban v illa m o síto tt á lla m a. A v illa m o s e n e rg ia 90% -át vizierőm iivekben á llitjá k elő. Jelenleg is h a ta lm a s ép ítk ezések folynak, am elyek te lje s e n m eg v álto ztatják a szig etek t e r m é sz e te s h id ro g rá fiá já t. Az É sz a k i-s z ig e te n a W aikato folyón 8 erő m ü v et ép ítettek , közülük h á rm a t m eglátogattam . A w aikatoi erő m ü v ek te rm é s z e te s v íz tá ro ló ja a T au p o -tó , U j-Z é la n d legnagyobb tav a, am elynek tá p lá lá s á r a m ost újabb folyók v iz é t te re lik át, A D é li-s z ig e te n m eg tek in tettem a nem régen e lk é sz ü lt M anapouri P o w ersta tio n -t, U j-Z é la n d jelen leg i legnagyobb, 700.000 kW k ap a citású v izierő m ü v é t. Az e r ő m üvet 500 láb m élységben a M anapouri-tó ala tt lé te s íte tté k a föld g y o m rá ban, A M anapouri- é s a hozzá kapcsolódó T e A nau-tő v ize eddig a W aiau-foiyóban d éli irán y b an folyt le, m ost az erő m ű tu rb in áib ó l k ik e rü lő v íztöm eget föld a la tti c sa to rn á n át nyugat fe lé , A T a s m a n - te n g e rr e n éző egyik fjo rd b a vezetik . A M anapouri E rőm űben nyert en e rg iá v a l látják el az ugyancsak m ost lé te s íte tt bluffi alum im um kohókat, ahol az a u s z trá lia i Q een slan d -b ő l (Weipa) o d a sz á llíto tt tim fö ld et dolgozzák fel, A rendkívül se g ítő k é sz u j-z é la n d i sz e rv e k jóvoltából m e g ism e rk e d h e tte m egy h arm a d ik nagy te rm é s z e tá ta la k itó te rv v e l, és m eg tek in th ettem az é p ítk e z é se ket is. Az un. U pper W aitaki Hydro P ro ject k e re té b e n c sa to rn á k és alagutak seg ítsé g é v e l h áro m nagy tő (Tekapo, Pukaki é s Ohau) v izét eg y e sítik é s a lé te síte n d ő erőm üvekben újabb 800.000 kW e n e rg iá t nyernek. Uj Zélandi U tazásaim so rá n elju to tta m csaknem valam ennyi nagyobb v á r o s ba (Auckl and, W ellington, C h ri stch u rc h , Dunedin, s t b . ), tanulm ányoztam a v á r o s fe jle s z té s i te rv e k e t. A korm ány nagy e rő fe s z íté s e k á rá n fe jle s z ti a közúti háló zato t, am it a nagy autóállom ány m egkövetel (M inden " m á s fé l” l a k o s ra jut egy a u tó .) T anulm ányaim b efejezté v el 1973. m á rc iu s 12-én búcsút v ettem U j-Z élan d tő l, és a F a i r s t a r nevű ő ce án járó v a l v isszain d u ltam A u sz trá liá b a . D r. B alázs D énes
5339
22 HÍREK T á r s elnökünk kitü n te té se
A M agyar N é p k ö ztársa sá g Elnöki T a n á c sa a g y árak é s bányák á lla m o s ítá s á nak 25. évfordulóján ja m rik K ároly bányam érnököt, T ársu la tu n k tá rse ln ö k é t a Munka É rd e m re n d ez ü st fokozatával tü n tette ki. T árselnökünknek a szo c ia liz m u s m a g y a ro rsz á g i győzelm e érdekében, a s z o c ia lis ta épitőm unkában s z e rz e tt kim ag asló é rd e m e ié rt kapott m agas k i tü n tetéséh e z szívből g ra tu lálu n k és további ered m én y es m unkájához jő egész ség ét, sok s ik e rt és jő s z e re n c s é t kívánunk!
A Bar l angi M entőszolgálat tö rz s g á rd á ja állam i b iz o ttsá g előtt s ik e re s m entő v izsg át te tt. A M agyar V ö rö sk e re sz t m ozgalm at indított, hogy m inél többen s a já títs á k el különböző szin tek en az első seg é ly n y ú jtás is m e re te it. Az o r s z á gos m ozgalom b ein dításaképpen 1973. m á rc iu s 8-án a B arlangi M entőszolgá la t 13 ta g ja elsőként v izsg áz o tt le az E gészségügyi M in isz tériu m á lta l l é t reh o zo tt á llam i v izsg ab iz o ttság elő tt, am elyben d r. Papp Zoltán o rsz á g o s m entőfőorvos elnökölt. M entőszolgálatosaink a m agas szintű követelm ények nek kiválóan m egfeleltek.
D .G y.
125 éves a M agyarhoni F öldtani T á rs u la t Az e ls ő m ag y ar tudom ányos eg yesület, a M agyarhoni Földtani T á rs u la t, a m e ly ből a m i T á rsu la tu n k is k is a rja d t, 125. sz ü le té sn a p já t ünnepelte á p r ilis 25-én. T á rsu la tu n k a t elnökségünk több tag ja k ép v iselte az ünnepi közgyűlésen és ott elnökünk az alábbi szavakkal köszöntötte jubiláló anyaegyesületünket: T is z te lt Ü nneplő Közönség! Nagyon m eleg s z e re te tte l és m ély tis z te le tte l köszöntöm a 125 éves M agyar-
5339
23
honi F ö ld tan i T á rs u la to t egyik leán y e g y esü lete, a M agyar K a rs z t- é s B arlang kutató T á r s u la t le lk e s ta g sá g a é s v ez ető ség e r é s z é r ő l. E gyesületünk közel három negyed év sz áza d a alak u lt előbb önálló sz a k o sz tá lly á a népes é s v irá g zó M agyarhoni F öldtani T á r s u la t kebelében, m ajd később önálló e g y e sü le tté sz e rv e z ő d ö tt. Ez az ö n álló so d ás azonban nem je le n te tt az an y aegyesülettől való e ltáv o lo d ást sem m ily en vonatkozásban. Ahogy a k a rs z tk u ta tá s é s a b a rla n g k u ta tá s eg y m ástó l
m em v á la sz th a tó el,
úgy a földtantól sem v á la sz th a tó külön. A k a rsz tje le n sé g e k földtani képződ m ények. A világ k a rs z tje le n s é g e i ta lá n a leg érd ek ese b b földtani képződm ények és objektum ok, am elyek az oldható és e z á lta l k a rsz to so d é kőzetek so rá b a n a nagy k ite rje d é sű m észkőhegységektől a fo rm áb an ta lá n leggazdagabb k a lc itk ristá ly o k ig sza k m a ila g is és e sz té tik a ila g is a legtöbbet nyújtó képződm ények közé ta rto z n a k . A ,, k a rsz to k a s z ilá rd fö ld k éreg igazi h arm a d ik dim enziójába, a fö ld felszin a lá , a m ély ség b e is b ev e zeth etik azok ku tató ját. Az ilyen helyeken a m élybe v ez ető b arlangok környékén m ély fú ráso k nélkül is fe ltá ru l a fö ld k éreg k a rs z tos ré sz é n e k sz e rk e z e te . K ellő földtani alap nélkül nincs h ely es tudom ányos ered m én y ek k el já ró k a r s z t és b arla n g k u ta tá s. E zt az ig azsá g o t a hazai k a r s z t- és b arlangkutatók soha nem té v e sz te tté k szem elől. E néhány sz e ré n y gondolat jegyében kivánom ism é te lte n a legjobbakat az ün neplő M agyarhoni F öldtani T á r s u la t E lnökségének és T agságának. É rje n m eg ez az egyik legnagyobb és leg h o sszab b m últú m ag y ar tudom ányos tá r s u la t m ég sok ilyen sz é p .k e d v e s jubileum ot, v e z e s s e ta g sá g á t m ind nagyobb eredm énybe hez és sik e re k h e z , hogy m ind sik e re se b b e n istá p o lh a ssa a M agyar K arszt- és B arlangkutató T á rs u la to t is.
D r. Láng Sándor
5339
24
A M áty ás-h eg y i- barlan g b an jubileum i tú r a z a jlo tt le m á rc iu s 2 4-én délután Mohos Béla v ez etésév e l, aki 25 évvel e z elő tt, 1948. m á rc iu s 7 -é n b o n tá ssa l első k én t k ú szo tt be a sz a b a d sá g h a rc cen ten áriu m án ak tis z te le té r e eln ev ezett C e n te n á rissz a k a sz b a , am ely az A gyagos-tőig húzódik. R észtv ett az em lékturá n K a lm ár L ászló is, aki tá rs a iv a l együtt akkor a b a rla n g té rk é p e z é s é t v é g ezte. A BETE - te rm e b e n d r. K a rlő czai János m é lta tta a 25 év elő tti fe lfe d ez és jelen tő ség é t. Az elm ú lt 25 év a la tt sokaknak nyújtott gazdag élm ényt a M á ty á s-h e g y i-b a r lang C e n te n á ris sz a k a sz a és az azó ta tö rté n t újabb fe lfed ezések k el kibővült já ra ta i. A jubileum és a felfedezők m eg érd em lik a m eg em lék ezést.
Kőibe G ábor
Ifjúsági tag jain k a_ T udom ányos D iákkörök O rsz á g o s K onferenciáján Ifjúsági tagjaink sik e re s e n s z e re p e lte k a Tudom ányos D iákkörök 1973. á p r i lisá b a n m eg re n d eze tt XI. O rsz á g o s K onferenciáján. E gerben a biológia szekcióban KORDOS LASZLfí),
a K ossuth L ajos Tudom ány-
egyetem IV. éves fö ld ra j-fö ld ta n -b io ló g ia szakos h allg ató ja "E gy szu b fo ssz ilis R hinolophus h ip p o sid ero s (BECHSTEIN) kronopopuláciő v izsg ála ta " c. d olgozatával o rsz á g o s 1. d ijat n y ert. U gyancsak E g erb en a geotudom ányok szek ció jáb an KXAlíAS GYÖRGY az ELTE V. éves geológus h allg ató ja "A n eu tro n ak tiv áció s a n a liz is é s néhány geokém iai a l k a lm az ási leh ető sé g e" c. dolgozatával az o rsz á g o s 1. dijat és VERRASZT(^ ZOLTAi\ az ELTE III. éves fö ld ra jz -té rk é p é s z szakos h allg ató ja "Budapest v íz e llá tá si p ro b lém á i" c. dolgozatával az ELTE különdiját kapta.
5339
25
D ebrecenben az é le lm is z e r - és fag azd aság i szekcióban FICSÖR JÓZSEF a s z a r v a si Ö ntözési és M elio rác ió s F ő isk o la végzős h allg ató ja, a m űszaki a lsze k ció 1500 F t- o s különdiját n y e rte el "A hévizkutak tö b b lép cső s h a sz n o sitá sá n a k irá n y elvei Békés m egyében" cim ü dolgozatával.
D .G y.
V enezuelai B arlangkutató T á rs u la t D -A m e rik a legm élyebb zsom bolya a: HA1TON DEL GUARATARO - 305 m é te r m 1973. m ájus kezd ete óta a V enezuelai B arlangkutató T á r s u la t és a Brit K a rsztk u tatő Expedíció "V enezuela 73", am ely et a L a n c a ste ri Egyetem s z e rv e z e tt, fe l fe d ezte és f e ltá r ta V enezuela és egyben D é l-A m e rik a legm élyebb zsom bolyát C u rim ag u a környékén, am elyik S ie r r a de San Lus te rü le té n Edo. F alco n t a r tom ányban van. Az e m lite tt b a rla n g a C u rim ag u a é s San L uis közötti o rsz á g ú t leg m ag asab b pont ja tájék á n nyilik é s m in d ö ssze 40 m -n y ire van ettő l az úttól. A b e já r a t kb 7 m átm érő jű és egy m á r is m e rt m ély ed és a lján nyilik. A szakadék te lje s e n függőleges -168 m -ig , a -5 3 m -e s m élységben egy kis tö r é s s e l. A közelben van m ég két b e sz a k a d á s, az egyik 55, a m ásik 19 m -e s, am elyek egy kisebb, m integy 500 m -e s já ra tre n d s z e rb e csatlakoznak. Van egy k is patak benne, am elynek van egy 6 m é te re s v íz e s é s e . A b a rla n g le g m é lyebb pontja egy nagy te re m -305 m é te r m élységben. Az expedíció, am ely ez ek et a fe lfed ez ések e t te tte , a következő szem élyekből állrD avid C heckley (az expedíció v ezető je), Melvyn G ascoyne, R ich ard M atthew s, G e ra rd Swift, Philip C hapm an, R o g er N ichols,
John G a rd n e r és M ichael F arn w o rh t.
A fe ltá rá s 6 napig ta rto tt, am ely idő a la tt egy fö ld alatti tá b o ro z á s volt -283 m é t e r m élységben. 5339
C s.Á .
26
A SLOVENSKY KARAS I-X . kötetének kivonato s tarta lo m jeg y z ék e
A Slovensky K ra s a Szlovák K a rsz t M uzeum kiadványa e lső Ízben 1958. á p ri lisá b a n jelen t m eg L iptőszentm iklóson. Az azó ta m egjelent 10 kötet T ársu la tu n k K önyvtárában hiánytalanul áll az érdeklődők re n d e lk e z é sé re . Jelen T á jé k o z ta tónkban a kiadványok jelen tő seb b cikkeinek ta rta lo m jeg y z ék ét közöljük. A c í m ek után z á ró jelb en feltüntettük, hogy a cikkek m ilyen ö sszefo g laló v al je le n tek m eg. A m elyik cim után nincs je lö lé s, azok a cikkek csak szlovák nyelven jelen tek m eg.
B E V E Z E T ÉS
A Szlovák k a rsz tn a k é s a szlovák barlangoknak gazdag tö rtén e lm ü k van. M ár 250 éve foglalkoznak a kutatásukkal, s igy a kollektív, sz e rv e z e tt fe ltá ró m un ka is fe lle lh e tő a korábbi években. A szlovák barlangkutatók a KSZTL B arlangkutatók E gyesületébe tö m ö rü ltek , m egalapítva a szlovákiai s z e rv e z e tt b arla n g k u tató tá rs a d a lm a t és m egkezdték a re n d s z e re s fe ltá ró m unkát. Ez volt az az alap. am elyből fokozatosan kifejlődött a mi b arlan g k u tató m ozgalm unk. 1951-ben m egnyílt a Szlovák K a rsz t M uzeum, 1954-ben m egalakult a SAV (Szlovákia T udom ányos A kadém iája) T e rm é szettu d o m án y i O sztályának Szpeleológiai B izott sága, 1956-ban pedig az O k tatási- és K u ltu rá lis M in isztériu m m ellett m űködő T an ácsad ó G yűlés, m elynek felad ata, hogy a barlangokkal, m int nem zeti k in c se k kel, az o rs z á g szép ség év el törődjön. A szp eleo ló g iai célokat m indenekelőtt e lő se g íte tte a "S zlovákia S zépségei" (K rásy Slovenska) c. fo ly ó irat. A fo ly ó irat tevékenysége nagyszám ú é rd e k lő dőt k ap c so lt be a b a rla n g k u ta tá sb a és m e g te re m te tte a b arla n g k u tatásb an dol gozók további m unkájához is a m eg felelő fórum ot. A Szlovák T udom ányos A kadém ia fö ld ra jz i fo ly ó ira ta 1955. óta foglalkozik k a r s z tta l és barlangokkal időről id ő re szpeleológiai publikációkat is közölve.
5339
27
A gyűjtem ényes kiadványt, am ely et a Szlovák K a rsz t M úzeum I. Évkönyve, a M úzeum b a rá ta in a k se g ítsé g é v e l indított útnak, egyik e rő fe s z íté s e a szlovák barlangkutatók továbblépésének. K é ré s s e l fordulunk a b arla n g k u ta tá s és a b a rla n g i m uzeum ügy valam ennyi b a rá tjá h o z, hogy véd elm ezzék a k a rs z to t és a barlan g o k at, am elyek a szlovákiai te rm é s z e t jellem ző i, hogy k á ro so d á s ne é r je azokat. K is nem zetként is igy lehetünk gazdagok.
S ZE R KE S Z T ŐS
ÉG
(A Slovensky K ra s I. kötetében m egjelent B evezetés fo rd ítá sa )
5339
28
I.
BENICZKY, V .:
O hnistei jég szak ad ék k u ta tá sa pp. 5-13,
DROPPA, A .:
Az O hnistei - szakadék geom orfológiai jelleg e
OTRUBA.- J -:
Az O h n istei-jég sz ak ad é k h ő m é rsé k le ti viszonyai,
pp 14 23
pp. 24-28. BENICZKY. V .:
A dalékoka D em én y falv i-jég b arlan g tö rté n e té h e z é s a B éke-barlang m eg találásá h o z, pp. 29-35.
OTRUBA, J . :
A d em én y falv i-jég b arla n g m ik ro k lim a és az is m é tlő dő e lje g e se d é s p ro b lém á ja , pp. 36-58.
BENICZKY, V .:
A H ra d o k i-b arla n g . pp. 59-61,
BENICZKY. V. - JURKOVICOVA. M .: K a rs z t- é s barlangok dokum entációja pp. 62. B ibliográfia
A szlovák k a r s z t- és b arln a g k u tatás iro d a lm a 1946-1956. pp 63-79.
IZÁK, L . :
Szlovákia k a r s z tja i és a m i b arlan g k u tatásu n k , pp. 80-83.
JANZA,L:
B arlangok védelm e, m int a te rm é s z e t k in cse, pp. 84-87.
BENICZKY, V .:
T örvény az álla m ila g \éd ett szlovák te rm é s z e trő l, pp. 88-92.
JANZA L . :
Hogyan s z ü le te tt a D ra c ia -b a rla n g eln ev ezés, pp. 93-94.
KÁMEN. Sv.:
M urányi é s T is o lc i-k a r s z t. pp. 99-105.
DROPPA. A .:
K a rsz tje le n sé g e k M otycka m ellett, pp. 106-107.
BENICZKY. V .:
Sv'átojanski-völgyi kutatások ered m én y e, pp. 108-109.
ROZLOZNIK. V .:
A B rz o tin a i-b a rla n g . pp. 110-113.
BRODNANSKY. J . :
A B re sto v a i-b a rla n g . pp. 114-115.
BENICZKY, V. :
A m ed v ed ia -b arla n g , pp. 116-117.
BENICZKY. V .:
A D em én y falv i-b arlan g és a Szlovák K a rsz t Muzeum láto g ato ttság a, pp. 118-119.
5339
29
BENICZKY, V .:
D om ica fe lfed ez ésén e k 30. év fo rd u ló já ra , pp. 119.
JURKOVICOVÁ, M .:
II. N em zetközi S zpeleolőgiai K o n g re ssz u s, pp. 119.
KÁMEN, S v .:
Suché doly, T e p iic a és az Id őszakos - f o r r á s , m int te rm é sz e tv é d e lm i te rü le t, pp. 120.
BENICZKY, V .: - DROPPA, A .: D e m é n y falv i-b arlan g pp. 123 JURKOVICOVÁ, M .:
L enko,J. - Beniczky, V . :K irán d u lás a D em ényfalvibarlan g b a.
A cikkek
ném et ö ssze fo g laló v al
•
ii. ■ 1957 - 1958.
BENICZKY, V .:
A Zvoniva D ie ra v iz sg á la ta a P első ci-fen n sik o n . pp. 5-13. (o ro sz , ném et)
KUBINY, D .:
A P e lső c i-fe n n sik g eo ló g iája, pp. 14-17. (o ro sz, ném et)
DROPPA, A .:
Zvoniva és környékének geom orfológiai v iz sg á la ta , pp. 18-24. (o ro sz , ném et) Zvoniva D ie ra -z so m b o ly m eteo ro ló g iai je lle m z é se .
OTRUBA, J . :
pp. 25-37. (o ro sz , ném et) S zp eleo b ib lio g ráfia a M agyar K á rp áti E g y esü let É v
BOHUS I . :
könyvéből 1874-1917 (évk. 1-X L IV .) pp. 43-54, (o ro sz , ném et) JANACIK, P .:
A dalék a K is - F á tr a k a rs z tje le n s é g e ih e z , pp. 55-67. (o ro sz , ném et)
DROPPA, A .:
V e rn á r m e lle tti k a rs z tje le n s é g e k , pp. 68-74. (o ro sz , ném et)
BÁRT A, J . :
A d rev n ik i S tre c h a -m é sz tu fa b a rla n g , pp. 75-80. (o ro sz, ném et)
a4j.CHALKO,
5339
J. *.
M egjegyzés a Zvoniva D ie ra és környékének v e g e táció jáh o z. pp 38-42. (o ro sz , ném et)
30
s BENICZKY, V. - JURKOVICOYÁ, M .: A Szlovák K a rsz t M uzeum könyvtára, pp. 81-92, (o ro sz , ném et) BENICZKY, V .:
Adatok a dem ényfalvi S zab a d ság -b a rlan g fe lfe d e z é sé nek tö rté n e té h e z , pp. 93-102, (o ro sz , ném et)
BENICZKY, V .:
A Szlovák K a rsz t M uzeum tö rtén e té b ő l, pp. 103-105. (o ro sz , ném et)
KÁMEN, S v .:
Bogaz (k a rsz tfo rm a ) pp. 107-110. (o ro sz , ném et)
BENICZKY, V .:
Jelen té s a Szlovák K a rsz t Muzeum 1958. évi tev ék en y s é g é rő l. pp. 111-114.
KÁMEN, S v ,:
A te p lic e i fe s té s i k is é rle t. pp. 115-120. (o ro sz, ném et)
BUKOVINSKY, V . :
K utatás a K is - F á tr a k arsztv id é k ein , pp. 121-127
BRODNANSKY, ] . :
B re sto v sk a -b a rla n g víznyelői, pp. 128-130.
DROPPA, A .:
Tanulm ányúton a D in á ri-k a rs z to n Jugoszláviában, pp. 131-143.
KÁMEN, S v .:
M urányi L isc ia d ie ra -b a rla n g .
HUSCAVA, A. r
XIII. szá zad b e li je le n té s a D em ényfalvi-völgy b a rla n g
pp. 144-145.
ja iró l. pp, 146. (-y):Láqgatbat
A v ilág legm élyebb b arlan g jáb an , pp. 151-154.
DROPPA, A .:
P erm környéki barlangok, pp. 155-156.-
JEZNY, P .:
Jan sk a-v ö lg y i szp eleo ló g iai kutatások, pp. 157.
V .B .:
B arlangok v éd e lm e zése . pp, 158-160.
V. B .:
B arlangkutató hét. pp. 161.
V. B .:
N em zetközi k ap csolataink, pp. 165-166.
V. B .:
A szlovák b arlangok láto g ato ttság a, pp. 166.
(-y):
Uj te rm á lf o rrá s o k a t fú rtak m eg L iptószentivánban (L iptovsky Jan) pp. 167.
DROPPA, A .:
A v ilág legnagyobb b a rla n g re n d s z e re i, pp. 167.
V. B .:
Szlovák K a rsz t M uzeum 1957. évi tev ék en y ség érő l, pp, 167,
(-y):
5339
Szlovák b arlan g k u tató egyesület, pp. 167-168.
31
V. B.:
A b arla n g , pp. 168.
DZAMBAZOV, N .:
B ulgária b a rla n g ja i (Anton D roppa). pp. 169.
CASTARET, N .:
A m ély ség kutatói (K. Hubka) pp. 169-170,
A B olgár N é p k ö ztársa sá g b a rla n g té rk é p e (A. D roppa). pp. 170. JURKOVICOVA, M .:
III. N em zetközi S zpeleológiai K o n g re sszu s A u sztriáb an . pp. 169-170.
P .J .:
Ú jabb b a rla n g a látogatók re n d e lk e z é s é re , pp. 170.
P .J .:
A barlan g o k gyógyítanak, pp. 170.
V.B:
P ro siecan k y m e g fe sté se ., pp. 170.
V .B .:
Szlovákia b arla n g jain ak lá to g a to ttsá g a 1959-ben. pp. 171.
TURNOVEC, I . :
Uj víznyelő a S zilicei-fen n sik o n . pp. 172-173.
M .J.:
Szlovák b arla n g k u tató fotók s ik e re , pp. 173.
DROPPA, A:
A D em é n y falv i-b arlan g (janacik, P). pp. 174-175,
DROPPA, A .:
B é la i-b a rla n g (Janacik, P.). pp. 175.
DROPPA, A .:
D o b sin a i-jé g b a rla n g é a n a c ik , P .) pp. 177.
III. 1959 - 1960. KUBINY, D .:
K a rs z tre n d s z e re k a L iptói- és A la c so n y -T á tra ta k a ró so ro z atáb an . pp. 3-20. (o ro sz , ném et)
DROPPA, A .:
M agashegységi k a r s z t - C erveny v rch . pp. 21-36. (o ro sz , ném et)
OTRUBA, J . :
L e v e g ő c se ré lő d é s és h ő m é rsé k le ti viszonyok a K re san L 'a-zso m b o ly b an , pp. 37-51. (o ro sz , ném et)
SMARDA, J . :
A lip tó i-tá tr a i C e rv e n y -v rc h növényzete a k a rs z tfo rm á k kal k ap c so la to sa n , pp. 52-56.
BENICZKY, V . :
C e rv e n y -v rc h k a rsz tje le n sé g e in e k k u tatása , pp. 57-58.
VACHOLD. J.:
A den ev érek h ib ern á ció s viszonyai a d e m é n y fa lv i-k a rsz t b arla n g jaib an , pp. 59-67. (o ro sz , ném et)
5339
32
KORBEL, L .:
Adalékok a d élszlo v ák k a r s z t b o garainak (C oleoptera) is m e re té h e z , pp. 68-73. (o ro sz , ném et)
ZAJONC, I . :
A D o m ica-b g g ilis z tá i (O ligochaeta, L um bricidae) pp. 74-81. (o ro sz , ném et)
KÁMEN, S v .:
M u rá n y i-k a rsz t. pp, 82-87. (o ro sz , ném et)
MAJERSKY, I . :
B arlangok - n em zeti érté k e k , pp. 88-94,
JANACIK, P .:
K is -fá tra i S tra te n c i-z so m b o ly , pp. 95-98.
BENICZKY, V .:
Jan V o lk o -S taro h o rsk y 80 év es. pp. 99-103.
BENICZKY, V .:
Jelen té s a Szlovák K a rs z t Muzeum 1959. évi tev ék en y sé g é rő l. pp. 103-105.
MARTINRA, J . :
A b arlangok tö rté n e lm i-fö ld ra jz i jelen tő ség e , pp. 106-109.
KÁMEN, Sv.:
Z la tn ic a -b a rla n g . pp, 109-114.
BUKOVINSKY. V .:
Adalékok a b a rla n g i lé g á ra m lá s k eletk e zésé n ek k é r d é séhez
pp. 114-115.
KRATOCHVIL, Z .:
L udrovsky-völgy k a rs z tje le n s é g e i, pp. 115-119.
KÁMEN, S v.:
V e lk a -S tro zk a-zso m b o ly , pp. 119-121.
RABEK, J .:
Vajon a T rig la v -z so m b o ly valóban a v ilág legm élyebb b a rla n g ja ? pp. 122-125.
BENICZKY, V .:
M o jtin i-k a rsz t. pp. 125-126,
KEMÉNY, A .:
A K oniar planika fe ls z in a la tti k a rs z tfo rm á i, pp. 126-130.
TURNOVEC, I . :
S zád ra le le t a d élszlo v ák k a r s z t E rn a -b a rla n g já b a n pp. 130-131.
STELC L, O .:
C a p ri-s z ig e t b a rla n g ja i, pp, 131-137.
P .J .:
C a c h tic k a -b a rla n g átkutatva és le m é rv e , pp. 137-138.
P .J .:
A S tra te n sk a H o rn a tin a -i M edve-barlang kom plex ku ta tá s a . pp. 138-140,
PANOS, V I.:
A poljék é s p e re m i k a rs z t-a lfö ld e k k ele tk e z é si és fe jlő d ési p ro b lém á i, pp. 139-141.
JANÁCIK, P .:
5339
Uj felfed ezések a B rezo v sk a-b arlan g b an . pp. 141.
33
DROPPA, A .:
A v ilág legm élyebb zsom bolyai, pp. 142-145.
BRODNANSKY. J.
A dalékok a C hocské p o h arie néhány b arla n g ján ak is m e re té h e z , pp. 146-150.
DROPPA, A .:
A D em é n y falv i-b arlan g k ite rje d é s e , pp. 150-151.
BUKOVINSKY, V.
A K is - F á tr a k a rs z tk u ta tá s a i. (A zso ln ai b a rla n g k u ta tó c so p o rt
JANACIK. P .:
te \é k e n y s é g é b ő l.) pp. 151-154.
A B y s tr iá n i-b a rla n g re n d s z e r ku tatásán ak ered m én y ei. pp. 157-159.
BENICZKY, V .: - JURKOV1COVA. M .: A S zlovák K a rsz t Muzeum k ö n y v tárá nak növekedése, külföldi kiadványokkal, pp. 160-166. KÁMEN. S v ,:
V iliam Lenco után. pp. 167.
JANACIK, P .:
E m lék ez és Adam M isu rá ra , a dem ényfalvi S zab ad ság b a rla n g egyik fe lfe d e z ő jé re , pp. 168.
PANOS. V I. :
Két n ev e zetes szp eleo lő g iai évforduló (J. C vijic, J. Danes). pp. 168-169.
KRYL, J . :
E m lék ez és G ustav D ufkára. pp. 169.
V.B:
Jan Majko 60 év e s. pp. 169.
IV. 1961 - 1962 JANACIK.P.:
A dalék a S trazo v sk a h o rn at k a rs z t is m e re té h e z , külö nös te k in te tte l a M o jtin i-k a rs z tra . pp. 3-33. (ném et)
SVATOPLUK, K .:
A dalék a M u rá n y i- és T is z o lc i-k a rs z t h id ro ló g iai i s m e re te ih e z . pp. 34-35. (ném et, angol)
DROPPA, A .:
L iptovska T ep lick a környéki k a rsz tje le n sé g e k , pp. 46-56. (ném et)
SLAVKAY, M .:
P o n ic k y -k arszt. pp. 57-69. (angol)
KÁMEN, S v .:
Machnata-barlang, pp. 70-74. (német)
5339
34
ZAJONC, I . :
A dalék a S trázo v sk a -h o rn a ty n a k a rs z tte rü le té n e k fauna ism e re té h e z , pp. 75-85. (o ro sz , ném et)
MAJKO, J . :
Je le n té s a sz ilic e i-fe n n s ik i Babska d ie ra v iz s g á la tá ró l. pp. 86-87.
BÁRTA, J . :
10 év es a SAV A rcheológiái In tézet szp eleo ló g iai k u ta tá s a . pp. 87-97. (ném et, angol)
SKRIVANEK, F r . :
S zpeleológiai é s eg y etem es k arsztkiadványok a v ilá gon. pp. 97-106.
BUKOVINSKY, V .:
Mit m ondanak a ré g i fö ld ra jz i tankönyvek a S trazo v sk a h o rn a tin a k a rs z tje le n s é g e irő l, pp. 106-107.
SKRIVANEK, F r . r
III. N em zetközi S zpeleológiai K o n g re sszu s A u sztriáb an , pp. 107-109.
BENICZKY, V .:
Je le n té s a Szlovák K a rsz t M uzeum 1961-62 évi te v é k en y sé g érő l. pp. 110-113.
BENICZKY, V .:
A D em é n y falv i-b arlan g láto g ato ttság a 1961-6 2 -b en . pp. 120.
HALASA, P .:
S zpeleo b ib lio g ráfia a K rasy Slovenska 1921-1958 évi I-XXXV. fo ly ó irataib ó l, pp. 121-155.
BENICZKY, V .:
D em é n y falv i-b arlan g . (Janacik, P .) pp. 156-157.
DROPPA, A .:
V á g falv i-b arla n g (V azecká) (Beniczky, V .). pp. 158.
V. 1963-1964 DROPPA, A .:
G eológiai és h id ro ló g iai k u tatás a Já sz ő i-b a rla n g b a n . pp. 3 -9 . (ném et)
JANACIK, P. - SCHMIDT, Z .: M ed v e-b arlan g a S traten sk a H ornatinában (S zlo v ák -p ara d ic so m ), pp. 10-36. (ném et) KÁMEN, S v .:
C e rto v a -b a rla n g (T iszo lc) pp. 37-41.
DROPPA, A .:
A C erveny V rc h -zso m b o ly g eom orfológiai k u tatása i pp. 42-48. (angol)
5339
35
KORBEL, L ,:
A C o leo p terá k és C a ra b id a e -á k is m e re té h e z a Szlovák - k a rsz tb a n . pp. 49-57. (o ro sz , ném et, angol)
BÁRT A. J , :
H o z zászó lá s a B a ra d la -b a rla n g re n d s z e r ősidei b e te le p ité sé h e z . pp. 58-73. (angol, fra n c ia )
KÁMEN, Sv.:
B arlangok a T e sn a Skalaban (M u rá n y i-k a rsz t). p. 74-80.
PRIKRYL, L . :
A lk a rsz to s fo rm á k Sülöm és H ricovo környékén, pp. 81-96.
DROPPA, A .:
B orává H o ra -b a rla n g , pp. 96-98.
VINCENC S t.:
Jelen té s a N a g y -F á tra Sklabinského Podzam ki k ö rn y é kének szp e le o ló g ia i k u ta tá s a iró l, pp, 98-100.
MAJERSKY, I . :
A m iklósi é r te k e z é s után (1964. V. 14.) pp. 100-109.
JANACIK, P .Ö . - STROL, S t,: Jelen té s a L isk o v sk a -b a rla n g v iz sg á la tá ró l, pp. 109-110, BE NICZKY, V .:
A dalék a D e m é n y falv i-b arlan g m eg n y itásán ak tö r té n e téh ez . pp. 110-112.
BENICZKY, V .:
Szlovák barlan g o k láto g ato ttság a, pp. 112-113.
DROPPA, A .:
A világ legnagyobb b a rla n g re n d s z e re i, pp. 113-114.
JANACIK, P .:
N em zetközi S zpeleológiai K onferencia Brnoban. pp. 121.
JANACIK, P .:
K ülföldi látogatók 1963-64-ben a Szlovák K a rsz t M úzeum ban, pp, 122.
JANACIK. P, - SROL, S t.: S kopova-barlang, pp, 122-124. BENICZKY, V. - JURKOVICOVA, M .rSzlovák szp eleo ló g iai é s k a r s z t b ib lio g rá fia. 1957-1963. pp. 124-150. SERBAN, M. - VIEHMANN. I. - COMAN, D .: R om ánia b a rla n g ja i. (P rik ry l, L . ) pp, 153-154. RUBIN, J.-SKRÍVÁ NEK, F . : C seh szlo v ák ia b a rla n g ja i. (Janacik, P .) pp.
154-155.
JANACIK, P .:
V ojtech Beniczky hatvanadik sz ü le té sn a p já ra , pp. 3-6.
KÁMEN, S v .:
D rie n can -v ö lg y k a rsz tv id é k e , pp. 7-17. (o ro sz , ném et)
5339
36
JANACIK, P .:
Jelen té s a H a lig o rsk é skaly (Piennin) k a r s z t k u ta tá s á ró l, pp. 17-27. (ném et, fr a n c ia )
PORUBSKY, A .:
A L ip to v sk o já n sk a -fo rrá s s tru k tú rá ja és a k a r s z tv i zek, (A k a rsz tv id é k h a tá sa az ásvány és te r m á lv i ze k re). pp, 28-38,
STOLLMANN, A .:
M egjegyzés a den ev érek (C h iro p tera) e lő fo rd u lá s a i hoz, ENy- és Közép Szlovákiában, pp. 37-40. (angol, ném et)
SÉD A, Z .:
M egjegyzés a S z ilic e i-fe n n sik
szakadéknövényzetéhez,
pp. 41-48, (ném et) SKRIVANEK, F r . :
K ockakőkarszt " C la re a re a " N y u g a t-Iro rsz ág b an , pp. 49-53. (angol)
JANACIK, P ,:
Szlovákiai k a rs z tté rk é p e k és k a ta s z te re k e lk é s z íté s é nek m etodikájához és alapelvéhez, pp, 54-70. (ném et, fran cia)
PRIKRYL, L . :
S üllyedési barlan g o k R ajecké T eplicén. pp. 71-76.
SENES, J ,:
Jelen té s a V y v ie ra n ia -b a rla n g g eo ló g iai-m o rfo ló g ia i k u ta tá s a iró l, pp. 76-83,
JANACIK, P .:
Jelen té s a L ip to v sk a -b a rla n g k u ta tá s á ró l és v iz s g á la ti sz o n d á z á sá ró l, pp. 83-86. (o ro sz, fran cia)
k á m e n , sv.
:
F e s té s i k ís é rle te k a M o k ra polanában. pp. 86-90.
BRONDANSKY, J .:
Tupka Skala és a C igán k ai-b arlan g o k , pp. 90-91.
BUKOVINSKY, V .:
Adalékok a S zab a d ság -b a rlan g tö rté n e k h e z , pp. 92-97.
PRIKRYL, L .:
V annak-e Z abiedovánál barlangok? pp. 97-99.
BUKOVINSKY, V ,:
A szp eleo ló g iai fe lfed ez és fogalm a, pp, 100-103. (ném et)
BENICZKY, V ,:
Jozef V ik tó rián a Post ojnai-barlangban, pp. 103-105.
BENICZKY, V. - JURKOVICOVÁ, M .: A Szlovák
szp e le o ló g ia i- és k a r s z tir o -
dalom b ib lio g rá fiá ja , 1930-1945.
JANACIK, P .: 5339
Szeminárium a barlangi mentésről, pp. 128-129.
37
BLAHA. L . :
Szlovákiai b arlan g o k láto g a to ttsá g a é s b ev é te le 1965ben, 1964-hez viszonyitva. pp. 129-131.
JIRMER, F ,:
Je le n té s a B y stria n sk a i-b a rla n g m eg n y itási m u n k ála to k ró l. pp. 131-133.
FERKO, V .:
A v ilág fenekén (B árta, J . ). pp. 146.
VII, 1967-1968. MAZUR, E. - JAKÁL,
: Szlovákiai k a r s z tte rü le te k tipológiai tag o lása , pp. 5-40. (ném et)
ZATKO, M .:
Néhány adat a szlo v ák iai k a r s z tfo rrá s o k vizhozam re n d s z e r é r ő l. pp. 41-62. (angol)
LICHARDUS, J . :
A S zlo v á k -k a rsz t neolit te le p ü lé se i az uj arch eo ló g iái v izsg ála to k m eg v ilág itásáb an . pp. 63-79.
PRIKRYL, L . :
Szakadék a K is - F á tr a K riván c sú c sa a la tt, pp, 81-83.
BRODNANSKY, J . :
K ra lo v ia n sk a H o rn a -b a rla n g Sokolovoban. pp. 85-88.
PRIKRYL, L . :
Néhány k arsztjelen ség L y sice környékén, pp. 89-91.
JANACIK, P .:
A Glgovy Janó id ő szak o s f o r r á s a dem ényfalvi Béke b arlangban. pp. 93-94.
BRODNANSKY, J . :
B arlang O s tra sk a la -b a n F első -K u b in m ellett, pp. 95-98,
BRODNANSKY, J . :
B arlang Sipben Z askova m e llett, pp. 99.
PÉKÁR, Z b .:
A D em ényfalvi V y v ie ra n ie -b a rla n g szifonjának v iz s g álata . pp, 101-104.
HOLOCEK, V I.:
Adalék a Ja v o rsk a -b a rla n g b a n v ég zett m unkák tö r té n e téh ez , np. 105-116,
SYDOW, A .:
Blaha L. fo rd itá sa : A dem ényfalvi D ra c ia -b a rla n g pp. 117-122.
5339
38
KÁMEN, Sv.:
Jav a sla t a szlo v ák iai szpeleo ló g iai m unkákban való eg y sé g es g ra fik u s é s k a rto g ra fik u s jelek h a sz n á la tá ró l, pp. 123-131.
JANACIK, P .:
T em a tik u s tanulm ányutak a te rm é sz e tv é d e lm i k a r s z t te rü le te k e n , az A la c so n y -T á tra i N em zeti P ark SNP p é ld á já ra , pp. 133-145.
BLAHA, L . :
Szlovákiai barlan g o k láto g ato ttság a, 1966. é s 1967-ben. pp. 147.
CHOVAN, A .:
Jelen té s B resto v á-b ő l, a b a rla n g á sz a ti h é trő l, pp. 149-154.
CHOVAN, A .:
K irán d u lás a P ro sieck a-v ö lg y b en , pp. 155-159.
BENICZKY, V .:
100 éves a D o b sin ai-jég b a rlan g , pp. 3-6.
SCHMIDT, Z .:
A Szlovák K árpátok te rü le té n élő m edvék elő fo rd u lá sa és g eo g rafik u s e lte rje d é s e , pp. 7-20. (angol)
HOMZA. S. - RAJMAN, L, - RODA, I .: Az O c h tin a i-a ra g o n itb a rla n g k a r s z t fo rm áin ak k ele tk e z é se é s fe jlő d é se , pp. 21-68. (ném et) SCMIDT, Z. - CHRAPAN, J . : A M ed v ed ia-b arlan g fo s s z ilis m edvecsont m ara d v á, , 14 nyok k o rm e g h a ta ro z a sa C m ó d s z e rre l, pp. 69-82. (angol) KÁMEN. S v.:
B u rd a-b arlan g , pp. 83-93. (ném et)
SLAVKAY, M .:
A ragonit b a rla n g a Donicky k a rsz tb a n . pp. 95-99.
KUBINY, D .:
A T ra n g o sk i S rn c n á -z so m b o ly környéki k a r s z tte rü le t geológiai és szp e le o ló g ia i viszonyok, pp. 99-102.
ZAJONC, I . :
L isk o v sk a -b a rla n g zoológiái k u tatásán ak ered m én y ei, pp. 102-105.
KAMEN S v .:
Zadna T u tu rik o v a-zso m b o ly , pp. 105-107.
KAMEN, S v.:
M ach o v a-b arlan g , pp. 107-109.
C E B E C A U E R .I.:
Uj leh ető ség ek a k a r s z tte rü le te k fe ls z in a la tti vízfo ly á sai összefü g g ésén ek m eg fig y e lé sére . pp. 110-111.
BRODNANSKY. J . :
Az 1. sz. k a rsz tg ö d ö r, b arla n g g al a B resto v sk a b a rla n g m e lle tt, pp. 111.
5339
39
JAKÁL, J . :
K irán d u lás a jugoszláv k a r s z t te rü le té n , pp. 111-114, Kivonatok a b a rla n g re n d sz e rb e n való kö zlek ed ési szim pó zium ből.
BARTA, J . :
A szlovák önkéntes barlan g k u tató k ism é t egyesültek az SSS-ben. pp. 124-130,
JAKAL,J. - CHOVAN, A .: B y striai barlan g k u tató hét. pp. 134-139. BÁRTA, J .:
Blaha L. 55 éves. pp. 147-149.
TA RN ^CZY , L . :
Pavlov S taron után. pp. 149.
KÁMEN, S v .:
A k arb id lá m p a fénye után (B árta, J . ) pp. 151.
1971. IX. A k ö tetet a D o b sin a i-jé g b a rla n g fe ltá rá sá n a k 100 éves évfordulója alk alm áb ó l re n d e z e tt kon feren cián elhangzott elő ad áso k at ta rta lm a z z a . TA RN ^CZY , L . :
Tudom ányos é rte k e z le t Inyikfalván (Dedinky), a D obsinai jé g b arlan g fe ltá rá sá n a k 100 év es évfordulója a lk a lm á val. p. 3-4.
BLAHA, L . :
D o b sin a i-jé g b a rla n g - 100 év te lt el a fe lfe d e z é se óta. pp. szlovák, pp. 11-18. o ro sz , pp. 19-26. ném et.
JAKÁL. J . :
A D o b sin a i-jé g b a rla n g m o rfo ló g iája é s g e n e z ise , pp. 27-34. szlovák, pp. 35-40. ném et.
PETROVIC, S. - SOLTIS, J .: A D o b sin a i-jé g b a rla n g rö v id m ik ro k lim a tik u s j e l le m z é se . pp. 41-48. szlovák, pp. 49-58. ném et. PULINA, M .:
A tá tr a i barlan g o k jég tip u sai. pp. 57-70. szlovák, pp. 71-74. o ro sz .
BÖGLI, A .:
A H ö llo ch -b a rlan g a p le isz to c é n jé g k o rsz a k a i ala tt. pp. 75-78. ném et, pp. 79-80. szlovák.
TRIMMEL, H .:
Jég az ausztriai megnyilt barlangokban, pp. 81-86. ném et, pp. 87-90. szlovák.
5339
40
ÁBEL, G .:
Jégbarlangok a s la z b u rg i Alpokban, pp. 91-94. ném et, pp. 95-98. szlovák.
ÜRESSEL, W .:
S zp eleo m eteo ro ló g ia és a jég e lő fo rd u lá sa az Alpok te rü le té n lévő barlangokban, pp. 99-102, ném et, pp. 103-106. szlovák.
OEDL, R . :
E is rie s e n w e lt-jé g b a rla n g 50 éves m eteo ro ló g iája , pp. 107-110. ném et, pp. 111-114. szlovák.
FODOR I .:
Adatok a jégbarlangok m ik ro k lím ájáh o z, pp. 115-126, ném et, pp. 127-134. szlovák.
HABÉ, F .:
Jégbarlangok Szlovákia k arsztv id é k ein , pp. 135-146. ném et, pp. 147-150. szlovák.
POPOV, V .:
L ed e n ik a-b arlan g jég fo rm á i, pp. 151-158. o ro sz , pp. 159-162. szlovák.
DÉNES G y .:
K iim a kutatások a D o b sin ai-jég b a rlan g b a n a fe lfed ez ést követő 50 évben. pp. 163-166. ném et, pp. 167-170. szlovák.
BOZlCEVIC, S .:
Jégbarlangok H o rv áto rszág b an , pp. 171-176. o ro sz , pp. 177-180. ném et,
GÁDOROS M .:
R ádiőaktiv anyagok és fe lh a szn álásu k , pp. 181-186. ném et, pp. 187-192. szlovák.
OTRUBA, J.:
M eteorológiai fe lté te le k és a D e m é n y falv i-jég b a rlan g e lje g e se d é se , pp. 193-202. szlovák, pp. 203-212. angol.
MA RIÓT, P .:
A b arlan g o k tá v la ti leh ető sé g ei a szlovák tu ris ta fo rg a lo m ban. pp. 213-218. szlovák, pp. 219-224. ném et.
HROMAS, J . :
Jég k o rszak és jég k o rsz ak utáni barlan g o k a C seh Szo c ia lis ta K ö z tá rsa sá g b a n és a védelm ük, pp. 225-236.
KUBINY, D .:
Nyugati K árpátok k a rsz tfo rm á in a k tek to g en e zise. Szlovák jégbarlangok tek to g en e zise. pp. 237-242. szlovák, pp. 243-248. ném et.
5339
41
RODA, S. - RAJMAN, L . : B eszám oló a v e rtik á lis jégképződm ények v iz s g á la ta iró l. pp. 249-252. szlovák, pp. 253-256. ném et. A n em zetközi tudom ányos é rte k e z le t ja v a s la ta a D obsinaijég b a rla n g p ro b lém ájáh o z, pp. 257-258. szlovák, pp. 259-260. o ro s z , pp. 261-262. n ém et.
A k o n fe ren c ia résztv ev ő in ek névjegyzéke, pp. 263-265.
1972. X. JAKÁL, J. - N EM EC .V 1.: Ö tven éves a S zab a d ság -b a rlan g , pp. 3-5. KNAZOVICZKY, O .:
Jubilál a B é lái-b a rlan g , pp. 7-8 .
DROPPA, A .:
G em orfolőgiai m egfigyelések a D e m én y falv i-v ö lg y ben. pp. 9-46. (ném et)
CEBECA U ER.I. - LISKA, M .: H o z zászó lá s a sz e p e si éd e sv iz i m észk ő és töm bc su sz a m lá so k k a rsz tfo rm á in a k is m e rte té s é h e z , pp. 47-62. (o ro sz) RAJMAN, L. - RODA, S . :
A D o m ic a -b a rla n g s z ín té r anyagának v iz sg á la ta
pp. 63-72. (ném et, angol) BÁRTA, J .:
A R adosin m e lle tti C erto v a p e c -b a rla n g . pp. 73-86. (ném et)
NESVARA, J .:
A m á llá s i anyag b e s z iv á rg á s a a k a r s z to s m észkőbe. pp. 87-89.
RAJMAN, L. - RODA, S .: Az O c h tin a i-a ra g o n itb a rla n g m ik ro k lím a v á lto z á sa pp. 90-93. DROPPA, A .:
A D e m é n y falv i-b arlan g tö r té n e tír á s a , pp. 94-101.
KAMEN, S v .:
P avelkovo-zsom boly, pp. 102-106.
KAMEN, Sv.:
Baranova-barlang. pp. 107-108.
5339
42
PRIBYL, J . :
L e s z á llá s a B a rá z d á lá s i-z s o m b o ly b a ., 1967-ben. pp. 109-113.
HIPMAN, P . :
S tary H ra d -b a rla n g . pp. 114-119.
M ITTER, P . :
L o p u sn o m i-b arla n g , pp. 120-124.
M ITTER, P .:
Jav o rin a -zso m b o ly , pp. 125-128.
BRODNANSKY, J . :
A Sivy V rc h -z so m b o ly , pp. 129-135.
STEFANCA.. P .:
Uj szp e le o lő g ia i lelő h ely - R adzim pp. 136-138.
NOVOTNY, ] . :
A Z elen a H óra a la tti b arla n g , pp. 139-140.
M ITTER, P . :
Je le n té s a L en g y e lo rszág b a tö rté n t szo lg á la ti ú tró l 1971. II. 7 - 17-ig. pp, 141-143.
HOMZA, S. - JAKÁL, J. : A szlovák b a rla n g k u ta tá s fe jle sz té sé n e k p e rsp e k tív á ja , pp. 145-154. CHOVAN, A .:
Jelen té s a Szlovák B arlangkutató T á r s u la t évi te v é k e n y sé g é rő l. pp, 155-161.
CHOVAN. A .:
A B arlangkutató T á r s u la t 1970-es b arla n g k u tató hete a D o b sin a i-jé g b a rla n g m e lle tt, pp. 162-166.
/
TARNOCZY, L . :
90 éves Jan Volk S ta ro h o rsk . pp. 167-169.
BÁRT A. J , :
Jan Majk hetven év es. pp. 16 9-172.
BÁRTA , J . :
Jan B rodnansky h atv an éves. pp. 172-173.
TARNOCZY. L .:
P e te r D roppa hatvan év e s. pp. 173-174,
JAKÁL, J .:
Egy alk alm i é rté k e lé s (V lad im ir N em ec). pp. 174-176.
JURKOVIC. M.:
V la d im ir H olocek + pp. 176-177.
BRODNANSKY, J . :
F ra n tis e k C ejk után + pp. 177-178.
PORUBSKY, A .:
V ojtech Beniczky + pp. 178-179.
RODA, S .:
H erén y i L ász ló é rd e m e s b arla n g k u tató elhunyt, pp. 179-180.
SISÁK, J . :
A R o zsn y ó i-m ed en ce g e o g rá fiá ja (Svatopluk Kám en). pp. 182.
5339
Belső h a sz n á la tra ! Kiadja:M TESZ M agyar K a rs z t- és B arlangkutató T á rs u la t (B udapest, V. K ossuth Lajos t é r 6 - 8 .) F e le lő s sz e rk e sz tő k : D r. D énes György, B árczi Éva és Sohár István K észült:600 példányban 73/5339-M T E S Z Házi Nyom da, Budapest.
