TÁJÉKOZTATÓ. BUDAPEST július

TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól

BUDAPEST 2009. július

TARTALOMJEGYZÉK HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK _______________________________________ 3 I.

A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI ________________ 5

II.

A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI __________________________ 10 1.

2.

A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai________________________________________ 10 LIKVIDITÁS ______________________________________________________________ 10 STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKETERVEZÉS) ________________________________________________________ 10 HITELKOCKÁZAT __________________________________________________________ 11 TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) ______________________ 11 A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása _______________________________________ 12

Intézményi felügyelés ___________________________________________________ 13

A. 3.

Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok ____________________________________________ 13 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 13 VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK __________________________________________________ 13

4. 5. 6.

Engedélyezési tevékenység _________________________________________________________ 19 Piacfelügyelet ___________________________________________________________________ 20 Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat ____________________________________ 21 FOGYASZTÓVÉDELEM _______________________________________________________ 21 PANASZKEZELÉS ___________________________________________________________ 23 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ________________________________________________________ 24 Pénzügyi visszaélések elleni fellépés _________________________________________________ 25

Piaci folyamatok felügyelete ______________________________________________ 19

B.

7.

C. A Felügyelet további tevékenységei ________________________________________________ 25 8. 9. 10.

Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések ___________________________________________________________________ 25 Felügyeleti kommunikáció _________________________________________________________ 28 Felügyeleti intézkedések és bírságok _________________________________________________ 29

III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE ____________________________________________ 30 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése _______________________________ 30 FT AJÁNLÁS _____________________________________________________________ 30 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ___________________________________________________ 30 VEZETŐI KÖRLEVÉL _________________________________________________________ 30 BELSŐ SZABÁLYOZÁS _______________________________________________________ 32 Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák ________________________________ 33 Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák _____________________________ 34 Humánpolitika __________________________________________________________________ 35 Szakmai ellenőrzés _______________________________________________________________ 35 A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése ____________________________ 36 A Felügyelet gazdálkodása _________________________________________________________ 36 A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések ______________________ 38 További adatok __________________________________________________________________ 38 KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ___________________________________________________ 38 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ________________________________________________________ 39 PERES ÜGYEK ____________________________________________________________ 39 A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK _________________________ 39

MELLÉKLETEK ____________________________________________________________ 40 STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL ___________ 40 FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA _________________ 45 FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK _________________________________ 46

2

HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK Áht.

–

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

ÁSZ

–

Állami Számvevőszék

ÁSZF

–

Általános Szerződési Feltételek

BAMOSZ

–

Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége

BÉT

–

Budapesti Értéktőzsde

Bit.

–

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

BSC

–

Balanced ScoreCard

BSZSZ

–

Befektetési Szolgáltatók Szövetsége

Bsztv.

–

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

CDO

Collateralized debt obligation

CDS

–

Credit Default Swap

CEBS

–

Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők Bizottsága)

CEIOPS

–

Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága)

CESR

–

Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága)

CRD

–

Capital Requirements Directives, európai tőkedirektíva (A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek)

FEUVE

–

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

FKMK

–

Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ

FT

–

Felügyeleti Tanács

Fttv.

–

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény („UCP-törvény”)

GVH

–

Gazdasági Versenyhivatal

Hpt.

–

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

IAIS

–

International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége)

IMF

–

Nemzetközi Valutaalap

IOPS

–

International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők Nemzetközi Szervezete)

IOSCO

–

International Organization of Securities Commissions (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete)

IRB

–

Internal Ratings-Based Approach (belső minősítési rendszer) 3

ISACA Kgfb

– –

Information Systems Audit and Control Association Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

KIR

–

Központi Információs Rendszer

KKBCS

–

Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportja

KOMÓD

–

Kockázat alapú felügyelési módszertan

KSZF

–

Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

KSZK MABISZ

–

Magyar Biztosítók Szövetsége

MEH

–

Miniszterelnöki Hivatal

MiFID

–

Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó irányelv)

MNB

–

Magyar Nemzeti Bank

MoU

–

Memorandum of Understanding (Együttműködési Nyilatkozat)

NFH

–

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

OBA

–

Országos Betétbiztosítási Alap

OTIVA

–

Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap

PM

–

Pénzügyminisztérium

Pmtv.

–

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

Psztv.

–

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény

ROE

–

Return on Equity (tőkejövedelmezőség, tőkearányos megtérülési mutató)

SEPA SREP

– –

Single Euro Payments Area (egységes Euro fizetési övezet) Supervisory Review and Evaluation Process (Felügyeleti felülvizsgálati folyamat)

Stabilitási trv. –

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény

SZEF

–

Szakmai Ellenőrzési Főosztály

TÉSZ

Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége

THM

Teljes hiteldíjmutató

TMM

Tőkemegfelelési mutató

Tpt.

–

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

UCITS

–

Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások)

UCP-törvény –

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény („Fttv.”)

VPOP

–

Vám- és Pénzügyőrség

4

A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban: a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról.

I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésének környezeti feltételei, a fontosabb meghatározó tényezőket tekintve vegyesen, de a hatások eredőjét tekintve erősen kedvezőtlenül alakultak. A negatív hatású tényezők közül kiemelkedik az európai és a magyar gazdaság nagyarányú recessziója, a pénzügyi források, a tőke folytatólagos szűkössége, azok szokatlanul magas kockázati felárai, valamint a pénzügyi piacok rendkívüli volatilitása. Az említettek nyomán a pénzügyi szektor üzleti teljesítménye határozottan romló irányzatú, kockázatai kritikusan magas szintűnek értékelhetőek. Pozitív oldalon említhető meg ugyanakkor a globális befektetői étvágy április elejétől kezdődött tartó újbóli növekedése, mely során a magyar pénzügyi szektor számára legfontosabb piacok érdemi erősödése, illetve a korábban rekordszintű kockázati felárak jelentős csökkenése következett be. A változás bár kezdeti és törékeny, de számottevő stabilizáló erőként hat, mely a recesszió lendületvesztésre utaló kezdeti jeleivel együtt a reálgazdasági alkalmazkodás és a kevésbé drámaian kedvezőtlen kilátások irányba mutat. A helyzet alapvető jellemvonása azonban változatlanul a nagyfokú volatilitás és a kilátások szokatlan mértékű bizonytalansága, ami az előrejelzésekkel, illetve a kockázatok megítélésével kapcsolatban különös óvatosságra int. A vázolt körülmények és az előző félév tapasztalatai ismeretében alapvető pozitívumnak számít, hogy 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésében nem következtek be olyan jelentős zavarok, mint az államkötvény-, illetve az FX-swappiac esetén 2008. októberében. Ebben jelentős szerepet játszott az időközben működőképességét bizonyított IMF/EU finanszírozási megállapodás, illetve a kormányzat és a jegybank stabilizációs intézkedései. Elmondható azonban, hogy az idei első negyedévet rendkívül rossz pénzügyi piaci helyzet, a magyar, illetve forint-denominációjú eszközöket pedig különösen kedvezőtlen befektetői megítélés jellemezte. A helyzet azóta sokat javult, de továbbra is távol van a válság előtti időszakban megszokott állapotoktól. A pénzügyi szektor a vázolt nehéz feltételek ellenére folyamatosan fenntartotta működőképességét, üzleti teljesítménye pedig a körülményekhez képest viszonylag erős, bár abszolút értelemben egyértelműen romló tendenciájú. Az említett romló irányzat egyik forrása a szolgáltatási volumenek korábbi növekedésének megszűnése, illetve legújabban a volumen hanyatlása, ami részben sokkszerűen ható keresleti, részben hasonló természetű kínálati korlátok miatt jött létre. További forrásként jelölhető meg a számottevően romló hitelpiaci eszközminőség, amely az elmúlt hónapokban a kapcsolódó veszteségek többszörös növekedéséhez vezetett. A pénzügyi és egyéb piaci eszközök alacsony értékelése, illetve a kedvezőtlen piaci feltételek, az utóbbi három hónap több tekintetben pozitív eseményei ellenére is három fő területen rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A korábbinál gyengébb forintárfolyam a devizahitelek romló minőségével, a változatlanul magas kockázati felárak a nagykereskedelmi források hozzáférhetőségével és költségszintjével, a nyomott ingatlanpiaci 5

forgalmi és árhelyzet pedig az ingatlancélú hitelek minőségével, a hitelfedezetek értékével, valamint az ingatlancélú befektetések negatív hozamaival rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A magyar pénzügyi szektor egyes területeinek teljesítményéről összefoglalóan az alábbiakat érdemes megemlíteni: - A bankrendszer állományi expanziója a 2008. októberi sokkot követően először nagy arányban lassult, majd a legutóbbi hónapokban lényegében megszűnt. Az ügyfélhitelek tekintetében a lassulást követően az állomány mérsékelt ütemű csökkenése bontakozott ki. Jellemző a lakossági hitelek állományának erősebb, illetve a vállalati hitelek lényegesen gyengébb alakulása. A lassulást, illetve visszaesést mindkét területen keresleti és kínálati tényezők együttes hatása hozta létre. A lakossági területen azonban erősebbnek tűnik a keresleti, a vállalatin pedig a kínálati korlátok szerepe. A két terület közötti eltérés a tapasztalatok szerint jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a bankok a magasabb üzleti marzsot biztosító kiskereskedelmi hiteleket preferálják. - A kínálati korlát kialakulásában a forrásellátottságnál láthatóan nagyobb szerepet játszik a hitelfeltételek szigorítása. A mérlegfőösszeg ugyanis 2008. szeptember vége óta tranzakciós alapon valamelyest nőtt, míg az ügyfélhitelek állománya inkább stagnált, a bankok likvid eszközei pedig jelentős mértékben gyarapodtak. Ebből megítélhetően a bankok nagyobb mértékben szigorították hitelfeltételeiket, mint ahogy azt forráshelyzetük megkövetelte volna. Utóbbi tekintetben általános tapasztalat mind az ár-, mind a nem-árjellegű feltételek szigorítása. Az árfeltételek szigorításának egyik jellemző példája, amikor egy-egy bank bejelenti a svájci frank hitelek, illetve általában a devizahitelezés leállítását, hiszen az euróhitel drágább, mint a svájci frank, a forinthitel pedig jóval drágább az euróhitelnél. - A bankok forráshelyzetére a válság előtti időszakinál gyorsabb ütemű ügyfélbetétnövekedés, stabil anyabanki források és csökkenő mértékben rendelkezésre álló egyéb nagykereskedelmi források együttese jellemző. A mind lakossági, mind vállalati forrású új betétállományok a nagybankok átlagában kétszámjegyű éves növekedést eredményező beáramlása részben a magas kamatkörnyezetnek és betétbiztosítási védelemnek, részben az ismét emelkedő pénzügyi megtakarítási rátának köszönhető. Ezzel szemben a külföldi anyabankok magatartására jellemző, hogy 2008. októberében jelentős új forrásokkal járultak hozzá leányvállalataik stabilitásához, azonban november közepe óta a forrástámogatást tranzakciós alapon, nagyjából változatlan szinten tartják. Mindez összhangban áll a hazai nagybankok anyaintézményeinek 2008. őszén tett, illetve idén májusban megerősített elkötelezettségével. - A bankrendszer a nehéz üzleti körülmények ellenére jelentősen nyereséges, mely a 2009. január-májusi időszakra vonatkozóan 15,7%-os évesített tőkejövedelmezőséget (ROE) jelent. Itt azonban szükséges két megjegyzést tenni. Egyrészt az említett adat a szóló intézményi jelentések összesítéséből származik, vagyis egyebek között nem tartalmazza két nagybank külföldi leánybankjainak eredményét. Utóbbiak - különösen az OTP külföldi leányainak - figyelembe vételével az adat jóval kedvezőtlenebb lehetne, tekintettel főként az ukrán bankrendszerben és ezzel együtt az OTP ukrán leánybankjánál kialakult jelentős veszteségre. Másrészt a banki eredmény és a ROE alakulása erősen szezonális, hiszen az első félévi jövedelmezőség általában magasabb, a második félévi pedig – főként az értékvesztés-képzés és a működési költségek utolsó negyedévi csúcsa miatt – jellemzően jóval alacsonyabb. Az idei január-májusi jövedelmezőség ennélfogva 2008-hoz képest határozott romlást mutat, az év egészét tekintve pedig változatlan trend mellett is egyszámjegyű ROE-mutatóra enged következtetni.

6

- A bankrendszer szóló adatok alapján mért viszonylag magas január-májusi jövedelmezősége mérsékelten szűkülő kamat- és jutalékmarzs, javuló kereskedési és átértékelési eredmény, lényegesen csökkenő fajlagos működési költségek, valamint többszörösen növekvő értékvesztési és céltartalékolási kiadások egyenlegeként jött létre. A pozitív oldalon megemlítendő a javuló költséghatékonyság, illetve a kamatmarzs stabilitása, amely a főbb külföldi valuták alapkamatainak csökkenése, és a magyar kockázati felár legutóbbi részleges normalizálódása nyomán következett be. A kereskedési és átértékelési eredmény értékelésekor azonban óvatosság indokolt, mert e sorokon az aktuális árfolyamoktól, illetve az eszközértékelés számviteli kezelésétől függően számos egyedi, nem tartós elem jelenik meg. Egyértelműen nagyon kedvezőtlen viszont az értékvesztési kiadásoknak a 2008. hasonló időszakához viszonyított több, mint ötszörös növekedése. Figyelemre méltó, hogy a bankrendszer idén január-májusban valamivel több értékvesztési kiadást számolt el, mint 2008. folyamán összesen. Ez a fejlemény az eszközminőségi probléma különös súlyosságára figyelmeztet. - A viszonylag kedvező átlagos jövedelmezőség mellett fontos körülmény az egyes bankok eredményeinek jelentős szóródása. Január-májusban kilenc bank volt veszteséges. Ezekben az esetekben a veszteséges gazdálkodás jellemző fő oka az értékvesztési és céltartalékolási kiadások már említett gyors növekedése volt. Figyelembe véve a banki eredményalakulás szezonalitásáról feljebb leírtakat, az év egészét tekintve, az üzleti feltételek további romlása nélkül is a veszteséges bankok számának további növekedésére kell számítani. - A nem-teljesítő eszközök értékvesztési fedezetéről szóló intézményi adatok jelenleg március végéig állnak rendelkezésre. Ebben az időpontban a késedelmes és újratárgyalt követelések, a teljes követelésállomány 2,7%-át tették ki. Az említett állományból, a Felügyelet saját módszertanával kalkulált várható veszteség 2009. első negyedében 19%-kal, a nem-teljesítő eszközök fedezetére rendelkezésre álló értékvesztési állomány pedig 18%-kal nőtt. A folyó késedelmességi statisztika alapján számított províziós fedezettség tehát kismértékben, 105%os szintre emelkedett. - A fenti adatok értékelésekor azonban ismételten csak óvatosságra van szükség. Egyrészt azért, mert a várható veszteség mindenfajta számítása valamilyen mértékben önkényes módszertanon alapul, másrészt azért, mert a gazdasági recesszió körülményei között a veszély nagy részét azok az eszközök jelenthetik, amelyek még nem késedelmesek, de hamarosan azzá válhatnak. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy ha a március végén késedelmes tételek adósaival szemben fennálló összes egyéb követelést is azonos módon késedelmesnek tekintjük, akkor az összes nem-tejesítő követelések aránya 13,1%-osra nő, a províziós fedezettség aránya pedig 38%-ra csökken. Ez természetesen szélsőségesen óvatos feltételezés, a nem-teljesítő követelések és a belőlük várható veszteség tényleges arányának jelentős valószínűséggel az említett kétfajta számítás eredménye között kell elhelyezkednie. - A bankok tőkeellátottsága tekintetében pozitív fejlemény, hogy az intézmények átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2009. január-májusi időszakban emelkedett, és május végén 11,8%-os szintet ért el. Ebben az időpontban mindössze egy kisbank maradt el csekély mértékben (7-8% közötti TMM-értékkel) a szabályozási minimum szintjétől, illetve két nagybank TMM-je 9-10% közötti értéket vett fel. Az összes többi bank tőkemutatója 10% fölötti volt. A tőkemegfelelés erősítésére, a szabályozási minimumszint fölötti tartalék felhalmozására irányuló banki törekvés megfelel a jelenlegi működési feltételek szokatlanul magas kockázatainak. - A szövetkezeti hitelintézetek működésében ugyancsak megfigyelhető a mérlegdinamika legutóbbi lassulása, majd megszűnése. A szövetkezetek a betétgyűjtésben lemaradóban vannak a bankoktól, mert az utóbbiak által ajánlott kedvező kamatokat nem tudják, vagy 7

kívánják biztosítani. 2009. január-májusban betétállományuk, illetve a forrásoldalról meghatározott mérleg-főösszeg is csekély mértékben csökkent. Ez azonban a meglévő jelentős forrástöbblet és a hitelezési dinamika visszaesése miatt nem okozott komoly forrásproblémákat, ami hozzájárult a szövetkezeti kamatmarzs szintjének fenntartásához. A hitelállomány csekély mértékben nőtt, mert a változatlan lakossági hitelállomány mellett vállalati irányban némi expanzió valósult meg, nagy valószínűséggel összefügg a banki hitelfeltételek szigorodásával. A szövetkezetek értékvesztési kiadásai az első negyedévben, év/év alapon 23%-kal nőttek, a működési költségszint pedig hajszálnyival csökkent. A nyereséges gazdálkodás fennmaradt, de az adózott eredmény átlagosan 7%-kal visszaesett. - A pénzügyi vállalkozások mindenképpen a gazdasági recesszió jelentős vesztesei, mert legfontosabb tevékenységeik – az ingatlanok és a gépjárművásárlás finanszírozása – a válság erősen sújtott területeire irányulva nagyon kemény keresleti korlátokba ütköznek. Különösen erősen sújtott terület a faktoring, amelyet viszont egy kínálati jellegű tényező, a követelések vásárlásához szükséges hitel feltételeinek nagyarányú szigorítása vetett vissza. Mindez tükröződik az ügyfélkövetelések 2009. első negyedévre, tranzakciós alapon számított 6%-os csökkenésében. További probléma, hogy a pénzügyi vállalkozások eszközei a hitelpiac legkockázatosabb szegmensét képviselik, ami a válság körülményei között az eszközminőségi problémák kiéleződését eredményezi. A vállalkozások értékvesztési kiadásai 2009. első negyedében, éves összevetés alapján 222%-kal növekedtek. Ennek következtében az összes vállalkozás eredménye negatívvá vált. - A biztosítási szektor hasonlóképpen erős keresleti korlátokkal küzd, elsősorban a befektetési termékek és az életbiztosítás területén. A biztosítók díjbevételei az idei év első negyedében év/éves alapon 14%-kal csökkentek, ami mögött nagyjából stagnáló nem-életági, 28%-kal visszaeső unit-linked és 7%-kal mérséklődő hagyományos életbiztosítási bevételek álltak. Az életági kereslet visszaesése részben a befektetések szerkezetét érintő erőteljes reintermediációs folyamat, részint pedig a háztartások jövedelmi bázisának és biztosítási hajlandóságának csökkenése miatt következett be. A biztosítási tevékenység egésze viszont 2009. első negyedében továbbra is számottevően nyereséges volt, a szektor átlagos tőkemegfelelési indexe pedig magas szintről mérsékelten tovább emelkedett. A befektetések piaci értéke szempontjából alapvetően fontos pozitív változás a forint államkötvénypiac legutóbbi jelentős emelkedése. - A befektetési vállalkozások által kezelt vagyon értéke 2009. első négy hónapjában mérsékelten emelkedett, az eredményt nagymértékben meghatározó értékpapír- és származtatott termékforgalom viszont jelentősen csökkent. A vállalkozások összes adózott eredménye így éves összevetésben 11%-kal mérséklődött, de a szektor változatlanul jelentősen nyereséges. A befektetési vállalkozásokat természetesen kedvezően érinti a tőkepiac legutóbbi élénkülése, főként a forgalomhoz és a kezelt vagyonhoz kapcsolódó díjak, kisebb részben pedig a vállalkozások saját pozícióin elérhető tőkenyereség miatt. - A befektetési alapok állománya 2009. első felében mérsékelten, mintegy 2%-kal csökkent. Az alapok eszközei ez idő alatt az induló állomány több mint 6%-kával felértékelődtek, vagyis az állomány csökkenése folyatódó tőkekivonás miatt következett be. Utóbbi főként a kötvény-, ingatlan- és garantált alapokból történt, és a második negyedévben jelentősen felgyorsult az év első három hónapjához képest. Ez utóbbi eseményben jelentős szerepet játszott a bankbetétek irányában történő áramlás, illetve az ingatlanalapokból a 2008. novemberi forgalmazási moratórium, azt követően pedig a hosszabb elszámolási időszak bevezetését követő lökésszerű visszaváltási forgalom. Az ingatlanalapok állománya június végéig 269 milliárd forintra csökkent, ami a 2008. március végi csúcsszintnek alig több, mint felét jelenti. Az itt létrejött állománycsökkenés nagyrészt tőkekivonás, kisebb részben pedig az alapokban található ingatlanok leértékelésének eredménye volt. 8

- A pénztárak létszáma és tagdíjbevétele 2009. első negyedében év/éves alapon az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kissé csökkent, az egészségpénztárak esetében viszont jelentősen nőtt. A magán-nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám dinamikusan, 6%-kal nőtt, a tagdíjbevételek viszont az időközben bekövetkezett jövedelmi és munkaerőpiaci sokk miatt mindössze 2%-kal gyarapodtak. A szolgáltatások tekintetében az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nem következett be további növekedés, sőt, az említett kiadások éves összevetésben csökkentek. A befektetési tevékenység eredménye az első negyedévi tőkepiaci trendnek megfelelően változatlanul jelentősen negatívan alakult. A portfólió összetétele és a második negyedévi piaci események alapján azonban a teljes első félévi befektetési eredmény szerény mértékben pozitív előjelű lehet. A pénzügyi szektor 2009. évi prudenciális kockázatai változatlanul a hitelpiaci intézményeknél, illetve azokon belül a teljes hazai közvetítőrendszer kétharmadát képviselő bankszektorban összpontosulnak. Az idei év kiemelkedően legnagyobb kockázata e téren a hitelminőség nagyarányú romlása, amelyet a likviditási, illetve forráskockázat, főként a piaci volatilitást, az ingatlanpiac helyzetét és a kockázati felárakat összefoglaló piaci kockázatok, illetve – az egész pénzügyi szektorra érvényes módon – a keresletcsökkenés erős kockázata egészít ki. Különösen jelentős veszély az egyes kockázatokhoz tartozó párhuzamos és erős sokkok kialakulásának szokatlanul nagy valószínűsége, a környezeti feltételek rendkívüli változékonysága, illetve a várható hozamnak és a kockázatoknak a szokásos állapothoz képest nagymértékben és kedvezőtlen irányban eltolódott viszonya. Erre tekintettel a pénzügyi szolgáltatók részéről óvatos üzleti döntésekre, defenzív stratégia alkalmazására, illetve a szokásosnál jelentősebb tőke- és egyéb tartalékok felhalmozására van szükség. A hitelminőség alakulásával kapcsolatban kiemelendő, hogy az a bankszektor 2009. évi jövedelmezőségét alapvetően veszélyezteti. Amennyiben ugyanis az értékvesztési kiadásoknak az első öt hónapban tapasztalt növekedési üteme az év hátralévő részében is fennmarad, akkor 2009-ben a bankrendszer összesített eredménye nagy valószínűséggel negatív lesz. Ennek lehetősége egyáltalán nem kizárt, hiszen logikus feltételezés, hogy az első félévi gazdasági visszaesés nyomán az adós ügyfelek pénzügyi helyzete némi időbeli eltolódással romlik, a jelentősebb és tartós fizetési késedelmek, illetve az azok nyomán várható negatív visszacsatolások kialakulásának időszükségletéből adódóan. E szempontból a bankok 2010. januárban benyújtott jelentései lesznek különösen fontosak, mert a késedelmi és értékvesztési problémák aránytalanul nagy része csak a negyedik negyedévi portfóliótáblákban jelenik meg.

9

II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai A Felügyelet transzparens működéséhez hozzátartozik az egyes évekre vonatkozóan meghatározott prioritások nyilvánosságra hozatala. Az integrált felügyelés elvének megfelelően a prioritások az összes felügyelt szektorra vonatkoznak. A 2009-re vonatkozó prioritások kialakításakor a Felügyelet fókuszában a pénzügyi válság, illetve ennek kezelése állt. A válság mélysége és időbeli kiterjedtsége még nem ismert, így a Felügyeletnek mindent meg kell tennie a magyar pénzügyi piacok összes szereplőjének – legyen az szolgáltató, közvetítő vagy ügyfél – érdekében a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, hogy egyrészről felmérje a válságból fakadó már bekövetkezett és potenciális veszélyeket, kockázatokat, másrészről a megfelelő eszközökkel és a megfelelő időben fel kell lépnie, hogy ezeket mérsékelje, illetve bekövetkezésüket lehetőség szerint megelőzze. Az FT határozata alapján a 2009-re meghatározott prioritások az alábbiak: LIKVIDITÁS A 2008-ra vonatkozó prioritások között a kockázati transzferek és a belső irányítás mellett már szerepelt a likviditás. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság jelenleg alapvetően likviditási válságként jelenik meg, a Felügyelet továbbra is kiemelten kezeli a likviditást. Ennek legfontosabb indoka, hogy a világgazdasági lassulás és a pénzügyi szektor folytatódó válsága együttes hatásaként tartósan számítani kell a szokásosnál jóval magasabb kockázati felárra, illetve a szűkös likviditásra és finanszírozási lehetőségekre, különösen a deviza, és a hosszabb lejáratú források esetében. Nem zárható ki a pénz- és tőkepiaci bizalomhiány időközönkénti újbóli gyors és jelentős mértékű növekedése sem, különösképpen a globális rendszerkockázatban lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetlegesen bekövetkező kríziseivel kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben lehet-e számítani a jegybankok és kormányok fellépésére, amely a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat jelentősen csillapíthatja, illetve a nagyobb kilengéseket átmenetivé teheti. Az említett zavarok, illetve kilengések azonban a magyar pénzügyi szolgáltatók sokktűrő képességét is alaposan próbára tehetik. A likviditási problémák felvetik továbbá annak a lehetőségét is, hogy az egyes csoporttagok között olyan transzferekre kerülhet sor, melyek során a nem betétgyűjtő intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők részére, ami előbbieknél további, más jellegű problémákat okozhat. STRATÉGIA (AZ ÜZLETI TŐKETERVEZÉS)

MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG,

A jelenlegi válsághelyzetben meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmények korábbi üzleti modellje ebben a helyzetben mennyire fenntartható, milyen változások szükségesek az egyes intézmények stratégiájában. A likviditási problémák kihatnak többek között a jövedelmezőségre, a tőkehelyzet biztosítására, vagyis a válságban a megfelelő stratégia kiemelkedő fontosságúvá válik. Az elkövetkező időszakban számítani kell arra, hogy a globális pénzügyi szektor jövedelmezősége és belső tőketermelő képessége tovább csökken, miközben a külső forrásból történő tőkeszerzés a tőkepiac romló feltételeiből kiinduló befektetők óvatossága miatt egyre nehezebbé válik. Ennek nyomán könnyen előállhatnak szolvenciaproblémák, amelyek negatívan csatolhatnak vissza a pénzügyi szektor intézményi stabilitására is. 10

A magyar pénzügyi szektorban, az elsősorban a bankok számára kulcsfontosságú külföldi finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre állt. Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége azonos kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre álló felhasználási alternatívákkal. Ebből a szempontból jelentős kockázat lehet a hazai pénzügyi szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata. A válság hatására módosul a pénzügyi intézmények rövid-, közép- és hosszú távú stratégiája is. Az üzleti modell fenntarthatóságához olyan stratégiára van szükség, amely lehetővé teszi a megfelelő szintű jövedelmezőség fenntartását, illetve megoldásokat kínál a veszteségek ellensúlyozására. Ezek alapján a business risk és az intézményi szintű tudatos kockázat-menedzsment szerves részét kell, hogy képezze a stratégiáknak. Mivel a magyar pénzügyi piacon a külföldi anyaintézménnyel rendelkező intézmények száma és nagysága jelenetős, ezért mind a likviditás, mind az üzleti modell fenntarthatósága kapcsán folyamatosan figyelni kell az anyaintézményeket is, illetve hogy mennyire és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar piacokat is érintik (történik-e jelentős tőkekivonás pl. az anyaintézmény megmentése érdekében; hogyan változnak a profitelvárások) hogyan határozzák meg a Magyarországon követendő stratégiát, stb.) HITELKOCKÁZAT A fennálló helyzetben számítani kell a magyar pénzügyi szektor hitelkockázatainak növekedésére, változatlanul jelentős piaci kockázatok mellett. E tekintetben a lakossági adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése, a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a közép-kelet-európai banki kihelyezések eddigi rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés jelenleg fenyegető tartósan alacsony szintje tekinthető érdemi figyelmeztető jelnek. Ilyen körülmények között szükséges a hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb hitelbírálat és a felelős hitelezés normáinak betartatása. Normál helyzetben, a hitelintézeti portfólióban a rossz elemek hatását elfedik az új elemek. A hitelezési tevékenység visszafogásával/beszűntetésével csökken a portfólióba kerülő új elemek száma, így annak minősége előreláthatólag romlani fog. Az egész helyzetet tovább gyengíti, hogy a vizsgálatok alapján az ügynökök által hozott portfóliók részaránya már meghatározó. A pénzügyi válság emellett tovább gyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Az autógyárak már most időszakosan szüneteltetik a termelést és előrelátható, hogy a kereslet beszűkülése miatt más iparágakban is munkahelyek fognak megszűnni. A munkabér kiesése miatt egyes adósoknál problémát jelenthet az aktuális törlesztőrészlet visszafizetése, a fogyasztás még inkább visszaszorul. Tartós munkanélküliség esetén pedig az adósok nem tudják visszafizetni hiteleiket, elindulhat a fedezetek kényszerértékesítése, ami az ingó- és ingatlan-fedezetek piaci árának esését okozhatja, vagyis fedezeti értékromlásához vezethet. TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) Piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen piaci magatartásból fakadó kockázatok nagysága. Növekszik a veszélye a törvényszegéseknek (pl. versenytörvény), a csalásoknak, az információval történő visszaélésnek, a bennfentes kereskedelemnek, a fogyasztók megtévesztésének (pl. etikátlan betéti kampányok). A jelenlegi helyzetben további problémát jelent, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még meglehetősen korlátozottak, így a Felügyelet fogyasztóvédelmi felelősségében nagyobb és növekvő szerepet kap a pénzügyi kultúra terjesztésére irányuló felügyeleti szerepvállalás.

11

A 2009-re meghatározott felügyeleti prioritások, amennyiben azok jellege megengedi, a vizsgálatok során is érvényesülnek. Az I. negyedévben a megkezdett vizsgálatok 56 %-a, a II. negyedévben pedig már 87 %-a esetében képezte egy vagy több prioritás az ellenőrzés tárgyát. A felügyeleti prioritások a prudenciális és piacfelügyeleti vizsgálatok során egyaránt jelen vannak.

2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása 2009. I. negyedévét alapvetően a 8 legnagyobb bankcsoport fókuszált vizsgálatára való módszertani felkészülés jellemezte, ami azzal járt, hogy a vizsgálati tevékenység ez időszakban elsősorban az előző évben megkezdett vizsgálatok lezárására, illetve a felügyeleti prioritásokhoz kapcsolódó, a felkészülést nem veszélyeztető vizsgálatokra korlátozódott. A fókuszált vizsgálatsorozat keretében megtörtént a CIB csoport, a UniCredit Bank Zrt. és a UniCredit Jelzálogbank Zrt. likviditási vizsgálata, fogyasztói panaszok alapján vizsgálat indult a gyorskölcsönt nyújtó három pénzügyi vállalkozásnál (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.), sor került többek között a Uniqa Biztosító Zrt. panaszkezeléssel, az állománykezeléssel és a casco biztosítások közvetítésével kapcsolatos célvizsgálatára és több takarékszövetkezet esetében az informatikai biztonságra irányuló célvizsgálatokra is. A II. negyedévben megkezdődött és befejeződött az OTP csoport fókuszált vizsgálatának helyszíni szakasza, és kezdetét vette az Erste csoport, illetve az MKB csoport fókuszált vizsgálata. A vizsgálatok a prudenciális- és piacfelügyeleti terület széleskörű együttműködésének keretében zajlottak és zajlanak. A vizsgálatok 2009. I. félévében összességében 38 248 szakértői óra kapacitást emésztettek fel, ami az összes felügyeleti kapacitás mintegy 18%-ának felel meg. A vizsgálatok ütemezésével és jellegével összhangban megfigyelhető a tényleges vizsgálati szakaszra fordított kapacitások kiemelkedően magas, míg a jelentés írási és lezárási szakasz szokásosnál alacsonyabb részaránya. 1. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati szakaszonkénti megoszlása

Előkészítés Vizsgálat

Vizsgálatokra fordított kapacitások 2008. I. félév

Vizsgálatokra fordított kapacitások 2009. I. félév

Szakértői Százalékban órában 3 697 15%

Szakértői Százalékban órában 4 214 11%

10 437

43%

25 903

68%

Jelentés írás

6 617

27%

5 682

15%

Lezárás

3 573

15%

2 449

6%

24 324

100%

38 248

100%

Összesen

12

A. Intézményi felügyelés 3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A törvényi változásokra és a pénzügyi-gazdasági válság által okozta jelenségekre adott válaszként, a Felügyeleten 2009 első félévében is folytatódott a kockázat értékelési, módszertani rendszerek elvi és gyakorlati továbbfejlesztése és a kialakított módszertanok gyakorlatba való átültetése. Ennek keretében került felülvizsgálatra és átalakításra – az úgynevezett KIR/ASZ „csengetések” rendszere – a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának áttekintését, elemzését, értékelését segítő mutató rendszer, illetve ezen mutatók feltűnő változásait nyomon követő jelzőrendszer. A válság különösen fontossá tette, hogy a felügyelet megfelelő módszertannal rendelkezzen a pénzügyi krízishelyzetbe kerülő intézmények időbeli felismerésére és előre meghatározza a helyzetre adható hatékony válaszokat, felügyeleti intézkedéseket. Ennek a célnak a megvalósításaként lett kialakítva a 2008-ban bevezetett, kockázat alapú felügyelési módszertannal kompatibilis, annak rendszerére épülő úgynevezett „Döntési Modell”. (A Modell lényege, hogy a Felügyelet által vizsgált számos kockázat közül kijelöli a – kvalitatívan illetve kvantitatívan mérhető, értékelhető – kockázatoknak azon jóval szűkebb körét, melyek a pénzügyi fenyegetettség szempontjából kritikusak, ezen kockázatokhoz értékelési kritériumokat (konkrét limiteket, triggereket) rendel, az így létrejövő kockázati szint beállítását (az intézmény szükség szerinti rosszabb kategóriába sorolását) kötelezővé teszi és egyben előírja az adott kockázati szintnek megfelelő felügyeleti intézkedések foganatosítását). VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK Pénzügyi csoportok A válságra való reagálás keretében – hasonlóan az előző két negyedévhez – a pénzügyi csoportokkal is folyamatos kapcsolattartást, szoros felügyelést valósítunk meg, és intenzív kommunikációt folytatunk a hitelintézetekkel. Naponta beszámoltatjuk őket, a napi likviditási és cash-flow adatszolgáltatást naponta feldolgozzuk, és annak eredményeképpen, amennyiben szükséges, azonnali intézkedést hajtunk végre. Ezen felül továbbra is intenzíven tartjuk a kapcsolatot és információt cserélünk az anyabanki társfelügyeletekkel. A 2009. év legfontosabb vizsgálatai a fókuszált vizsgálatok, ahol a vizsgált intézmények a nagy rendszerkockázatú banki, illetve bankcsoporti kör: Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Hungary Zrt., UniCredit Bank Zrt. és meghatározó súlyú csoporttagjai. Ez a jelentősebb hitelezéssel, lízinggel, befektetési alapkezeléssel, befektetési szolgáltatással, magán- és önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és biztosítási tevékenységgel foglalkozó intézményeken túl az OTP Bank Nyrt. és az MKB Bank Zrt., esetében a külföldi leánybankokat is magába foglalja. A vizsgálat fő célja a nyolc nagy bankcsoport hitelkockázatának (részletes eszközminőség vizsgálat) és likviditási kockázatának elemzése, továbbá a felügyeleti prioritásokból eredő további két témakör, a stratégia és a tisztességes piaci magatartás felmérése. A tárgyidőszakban az alábbi további vizsgálatokat végeztük: - CIB Bank Zrt. helyszíni célvizsgálata: A vizsgálatot lezártuk, és a Felügyelet a Bankot a feltárt jogszabálysértések miatt tízmillió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Felszólításra került a Bank, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységen 13

belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul biztosítsa az egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartás vezetését; jogszabályban, illetve a kapcsolódó belső szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindenkor, maradéktalanul biztosítsa tevékenysége során a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt fedezetek összhangját, illetve a határidős ügyleteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartsa nyilván. -

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. helyszíni célvizsgálat: A vizsgálatot eljárást megszüntető határozattal és vizsgálati levél kiküldésével zártuk le.

-

CIB Credit Zrt., a CIB Faktor Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lakáslízing Zrt. és a CIB Lízing Zrt. helyszíni célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a vizsgált intézményeket, illetve vizsgálati levelet küldött ki a Felügyelet. A CIB Faktor Zrt. esetében 1.500.000 forint bírság került kiszabásra a pénzmosási szabályzat hiánya miatt. Lényeges megállapítás volt, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok hiányoztak (pl. a CIB Faktor Zrt. esetében a pénzmosási szabályzat), illetve az informatikai rendszer hiányosságaira utaló körülményeket tártunk fel.

-

OTP Jelzálogbank Zrt., UniCredit Jelzálogbank. Zrt., FHB Jelzálogbank. Nyrt. helyszíni célvizsgálatai és utóvizsgálatai: A vizsgálatok intézkedés nélkül lezárultak.

-

Raiffeisen Eszközlízing Zrt. helyszínen kívüli célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a társaságot saját tőkéjének rendezésére, helyreállítási terv készítésére és rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére – legkésőbb 2009. április 30. napjáig – melyet az intézmény teljesített.

-

Erste Leasing Cégcsoportnál az IRB alapú fejlett tőkekövetelmény számítási módszert engedélyező eljárás keretében lefolytatott vizsgálat: Összességében megállapítottuk, hogy a Leasing Cégcsoport Basel II. projekt felkészülése jelentősebb problémák nélküli volt, véleményünk szerint megvalósult a CRD minimum követelményeinek megfelelő működés.

További kiemelendő egyedi ügyek: -

-

Az OTP Bank Nyrt. hitelkérelme: Az OTP 2009. március 05-i dátummal az Áht. alapján hitelkérelmet nyújtott be a Pénzügyminiszterhez, amelyhez a PM a Felügyelet és az MNB véleményét kérte. A Felügyelet a támogatást megadta és az OTP 1,4 milliárd eurós állami kölcsönt kapott az államtól. FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelési kérelme: A Jelzálogbank kérelmet nyújtott be tőkeemelésre a Stabilitási törvény alapján 30 milliárd forint értékben. A kérelmet a Felügyelet támogatta.

Szövetkezeti hitelintézetek A pénzpiaci turbulencia közvetlenül a szövetkezeti szektorra veszélyt, illetve rendszerkockázatot jelentő elmozdulásokat nem eredményezett. A napi likviditási jelentés küldésére kötelezett, egyedi intézmények kisebb-nagyobb gondjai megítélésünk szerint jellemzően nem likviditási gyökerűek, ezért a Felügyelet (a Takarékbank Zrt. kivételével) 2009 márciusában felfüggesztette a rendkívüli napi adatszolgáltatást. A pénzpiaci válságra, valamint arra való tekintettel, hogy 2009 évben is felügyeleti prioritást képez a likviditás, az érintett hitelintézetektől továbbra is kérjük, hogy likvid eszközeik egy hét alatt történő 15%-nál nagyobb arányú csökkenéséről, vagy 10%-nál nagyobb mértékű betétkivonásról, valamint a likviditást érintő bármilyen szokatlan, vagy rendkívüli eseményekről továbbra is haladéktalanul tájékoztassák a Felügyeletet. 14

Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti szektorban sem a deviza üzletág, sem a származékos ügyletek nem tekintenek hosszú múltra vissza, szükségesnek tartjuk tematikus felügyelés keretében kiemelt figyelemmel követni ezen ügyletek kockázatait, kockázatkezelését. 2009. év folyamán folytatódott a devizaárfolyam kockázat kezelésének monitoringja az adatszolgáltatások segítségével. A 2008. december 31-i és a 2009. március végi deviza/devizaalapú forint állományok feldolgozásával egyrészt a devizában folytatott tevékenység felmérése, másrészt a devizaárfolyam kockázat kezelése, azaz a nyitott pozíció nagysága és a tőkekövetelmény megállapítás helyességének ellenőrzése volt a cél.

Pénzügyi vállalkozások A fókuszált vizsgálatokon túlmenően az alábbi vizsgálatok történtek: -

A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt esetében 2009. márciusban törvényi előírás szerinti helyszíni ellenőri vizsgálat történt: A vizsgálat két téma köré csoportosult: (1) ÁSZF előírásainak teljesülésének ellenőrzése különös tekintettel a hiteligény elbírálásának ellenőrzésére, a hitelbírálati folyamatokra, a szabályozás és a gyakorlat vizsgálatán keresztül, valamint az áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök nyújtására. (2) A szerződéses összegek kiutalása, valamint a lakáskölcsön folyósításra vonatkozó előírások és a megvalósítás ellenőrzése. A vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely következtében határozat kiadása vált volna szükségessé.

-

A Gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozások helyszíni célvizsgálata: A három pénzügyi vállalkozás (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) helyszíni vizsgálat célja volt a társaságok által végzett kölcsönnyújtási tevékenység jogszabályi megfelelőségének vizsgálata, ideértve az alkalmazott bizonylatolási gyakorlat ellenőrzését, a folyamatba épített biztonsági és ellenőrzési mechanizmusok jellemzőit, a panaszügyek kezelését, valamint az egyes fogyasztóvédelmi és pénzmosási, vagy egyéb visszaélések megelőzésére tett intézkedéseket is. A magas THM-mel dolgozó társaságok vizsgálata

A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a magán és közszereplők részéről általánosságban és szakmailag megkérdőjelezhető szinten megfogalmazott felvetések - így az ügyfelekre kényszerített túlzott eladósodás, bizonylatadási kötelezettség megszegése, képviselői elszámoltatás hiánya - nem bizonyultak megalapozottnak. A vizsgálat nyomán megállapítható, hogy azon általános vélekedés, miszerint a gyorskölcsönzési tevékenység kiemelkedően jövedelmező, nem igazolható. A konstrukciók kiszámíthatóságából és a törlesztő részletek előre rögzítettségéből adódik, a társaságoknak az előre meghatározott díjakban kell érvényesíteni a hitelezési kockázaton túlmenő, egyéb és számos kockázatukat, melynek – különösen jelen gazdasági hatások között – már jelentősen érezhető költségnövelő hatása. A helyszíni vizsgálatok során a szintén fókuszba került THM és kapcsolódó kérdések mentén, alapfelvetésként fogalmazódott meg, hogy azon költségek, melyek a társaságok ilyen magas THM értékét eredményezi, mennyiben tekinthetők alátámasztottnak. Mindez amiatt is különösen indokolt lehet, mivel a Felügyelet – jogszabály véleményező és javaslattevő funkciója mellett – jelenlegi eszköze a THM tekintetében annak számítása helyességének, valamint kamat és díjkomponenseinek megfelelő alátámasztottságának ellenőrzésére korlátozódik. 15

Befektetési vállalkozások és alapkezelők A tőkepiaci szektor intézményeit elérő 2008. szeptember hónaptól kezdődő pénzügyi válság kezelése 2009. első félévében tovább folytatódott a befektetési vállalkozások és befektetési alapkezelők felügyelete tekintetében. A 2008. év őszén elrendelt napi szintű adatszolgáltatás alapján mind a befektetési vállalkozások, mind a befektetési alapkezelők tevékenységét illetően intenzív monitoring tevékenységet folytattunk, különös tekintettel az ingatlanalapokat és ingatlanalapokba fektető befektetési alapokat kezelő befektetési alapkezelők tekintetében, mely szoros együttműködést tett szükségessé az érintett piaci szereplőkkel. A befektetési vállalkozásokat illetően elmondható, hogy az 1998-as orosz válságot követő brókercsődök nem következtek be, az intézmények fizetési és értékpapír szállítási kötelezettségeiknek eleget tettek, a Felügyelet tudomására nem jutott olyan tény, amely azt jelezte volna, hogy az ügyfelek pénz- és értékpapír követeléseinek fedezete maradéktalanul nem állt volna rendelkezésre. Összesen egy intézmény esetében kellett rendkívüli célvizsgálatot lefolytatnunk, illetve további egy intézmény utóvizsgálata során került megállapításra, hogy egyes ügyfelek ügyleteinek fedezetét más ügyfelek eszközei biztosították, az érintett intézmények vizsgálata határozati kötelezéssel és bírság kiszabásával zárult. A 2009. I. félévet jellemző, a korábbi évekhez képest alulmaradó tőzsdei és tőzsdén kívüli tranzakciós forgalom csökkenés éreztette hatását a befektetési vállalkozások által végzett tevékenységek eredményességében, amely hatással van az egyes befektetési vállalkozások tőkehelyzetére is. Több befektetési vállalkozás, főként az alacsony induló tőkével rendelkezőek esetében került sor a tőkehelyzet rendezésére való felszólításra, melynek a társaságok eleget tettek. A kapacitások döntő része – a nyolc legnagyobb bankcsoportot érintő – vizsgálatokra fókuszált, ezen belül is a bankcsoporthoz tartozó befektetési alapkezelők és befektetési vállalkozások ellenőrzését végeztük. Az eddig lefolytatott vizsgálataink kirívó szabálytalanságot nem állapítottak meg, bár számos ponton (így a belső irányítás, az egyes funkciók szétválasztása, kiszervezés, adatszolgáltatás, bejelentési kötelezettség elmulasztása) tártak fel hiányosságokat, mely hiányosságok alapvetően ügyfél érdeksérelemhez nem vezettek, illetve az adott intézmény kockázatossági besorolását jelentősen nem rontották.

Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése A Felügyelet 2008. november 7. napján 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. Az érintett alapok döntő többségénél így a T+90 forgalmazási napos elszámolási periódus került bevezetésre, mely azt jelentette, hogy az érintett alapoknak 2009. április első hetében meg kellett kezdeniük a már fentiekben említett felfüggesztést követően megadott megbízások pénzügyi teljesítését. A visszaváltási megbízások pénzügyi teljesítésének közeledtével az ingatlanalapokat kezelő befektetési alapkezelőknek határozniuk kellett arról, hogy a jövőben milyen működési stratégiát kívánnak folytatni annak érdekében, hogy az általuk kezelt alapok likviditását fenn tudják tartani. Ezzel kapcsolatban a 2009. január 30. napján kelt vezetői körlevélben kértünk tájékoztatást a befektetési alapkezelőktől. Tekintettel az egyes ingatlanalapok eltérő likviditási helyzetére, a visszaváltási megbízások nagyságrendjére és ütemére, az ingatlanbefektetések 16

jellegére (közvetlenül ingatlanba vagy alapok alapja konstrukción keresztül), az alapok likviditási helyzetének helyreállítására nem volt generálisan alkalmazható megoldás, így számos állásfoglalás kiadására és egyeztetés lefolytatására volt szükség. Ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek fel kellett készülnie arra az esetre is, amennyiben valamelyik ingatlanalap nem tud fizetési kötelezettségének eleget tenni és a megszűnés lehetőségét választja. Számos kritika fogalmazódott meg az ingatlanalapokban található ingatlanok értékelése tekintetében, így több szakmai konzultációra is sor került az ingatlanértékelőkkel, továbbá az ingatlanértékelők által elvégzett ingatlanértékelések szúrópróbaszerűen elemezésre és értékelésre kerültek, ehhez kapcsolódóan jogszabály módosítási javaslatokat is megfogalmaztunk.

Biztosítók A 2008-ban elkezdett, a Kgfb ágazaton belül a személyi sérüléses károk kezelésének tárgyában végzett témavizsgálat az első negyedév során intézkedések alkalmazása nélküli határozatok kiadásával zárult. Jelenleg folyamatban van a témavizsgálat szektor szintű tapasztalatainak összesítése egy jelentés formájában, valamint annak a statisztikai adatbázisnak az összeállítása, mely lehetőséget teremtene a jövőben a kapcsolódó tartalékok pontosabb becslésére.

A TIR Biztosító Egyesület A TIR Biztosító Egyesület 2009. május 4-i hatállyal átruházta a Kgfb szerződésállományát az AIM Általános Biztosító Zrt.-re, amelyet a Felügyelet engedélyezett. Mivel az AIM Általános Biztosító Zrt. az állomány-átruházást megelőzően nem végzett tevékenységet az „önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség” ágazatban, ezért kérelemmel fordult a Felügyelethez, amelyre vonatkozóan a Felügyelet a tevékenységi engedélyt megadta. Az állomány-átruházás időpontjától kezdve a TIR Biztosító Egyesület megszüntette a Kgfb alágazatban eddig folytatott biztosítási tevékenységét, és így a TIR Biztosító Egyesület erre vonatkozó engedélyét – kérelemre – a Felügyelet visszavonta.

A tárgyidőszakban az alábbi vizsgálatokat végeztük: - A 8 bank csoport fókuszált vizsgálata 4 biztosítót is érintett. A vizsgálat helyszínen kívüli és helyszíni szakaszból állt. A helyszínen kívüli szakaszban a Unit-linked témavizsgálat feltáró szakaszát végeztük el az MKB Életbiztosítóra, az Erste Biztosítóra és a K&H Biztosítóra. Továbbá e három életbiztosítónál és az MKB Általános Biztosítónál a csoportvizsgálattal összefüggésben stratégiai interjúkat folytattunk le. Ezen interjúk a csoporthoz való tartozás mellett kiterjedtek a hazai csoport-tagokkal való kapcsolatra, továbbá a biztosítók stratégiájára, különös tekintettel a válságra, majd részleteiben a Unit-linked stratégiára. - A sajtóban megjelent ügyfélkezelési problémák (Suzuki Ász ügy), és – a Uniqa esetében – a Felügyeletre érkezett panaszokban feltárt kockázatok vizsgálata céljából célvizsgálat lefolytatása a Uniqa Biztosító Zrt-nél és a Generális’97 Biztosítási Alkusz Kft-nél. - CIG Közép-európai Biztosító Zrt. vizsgálat: A biztosító célvizsgálatának programját a felügyeleti prioritások figyelembe vételével, különös tekintettel a stratégiára, az üzleti modell fenntarthatóságára, a növekedésre, a jövedelmezőségre, valamint a tőketervezés témakörére fókuszálva alakítottuk ki.

17

A biztosításközvetítői regiszter A Felügyelet által működtetett biztosításközvetítői (és szaktanácsadói) nyilvántartás, azaz a regiszter megbízhatóságával kapcsolatban 2008-ban – első ízben – végzett felmérés szerint a regisztrálók által a rendszerbe feltöltött adatok megbízhatósága alig több mint 90%-os. Ez kockázatot hordoz magában, tekintve, hogy jogosulatlan személyeket is regisztrálhatnak, ha például nem létező végzettséget írnak be, valamint a – már évek óta megoldatlan – többes regisztrációk miatt több ezer közvetítőnek nem látszik egyben a közvetítői múltja, illetve ezzel kijátszhatók a lejáró határidők is. A Regiszterben 2008. december 15-én több ezer közvetítőnek járt le a végzettség megszerzésére adott határideje. A tömeges deaktiválás megelőzésére 2008 végén indított hatósági vizsgákon is sokan szereztek elfogadható végzettséget, azonban még így is maradtak jelentős számban olyanok, akiknek ez valamiért 4 év alatt sem sikerült.

Pénztári szektor A nyolc banki csoportvizsgálathoz kapcsolódóan helyszíni célvizsgálatot tartottunk több pénztárnál. A célvizsgálat három magánnyugdíjpénztárt, három önkéntes nyugdíjpénztárt és két egészségpénztárt érintett. Az egyik egészségpénztárnál a jogosulatlan szolgáltatások nyilvántartásával kapcsolatban tapasztaltunk hiányosságokat. Az egyik nyugdíjpénztárnál súlyos számviteli nyilvántartási problémákat tapasztaltunk, két nyugdíjpénztárnál pedig a vagyonkezelési tevékenységet érintő adatszolgáltatások területén tapasztaltunk hiányosságokat.

A pénztárak 2009. I. féléves befektetési tevékenysége A pénztári befektetéseket alapvetően a nemzetközi tőkepiacokon zajló negatív események határozták meg. A 2008. II. félévi sokkot követően a befektetési környezet az első félévben továbbra sem kedvezett a pénztárak befektetéseinek. A nemzetközi gazdasági válság egyre több részlete látott napvilágot, illetve a vezető államok gazdasági megsegítő csomagjainak vegyes eredménye, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy nem rövidtávon megoldható válságról van szó. A nyugdíjpénztári befektetések a félév során két szakaszra oszthatóak. Az első negyedévre az előző évet követően továbbra is a negatív befektetési eredmények voltak a jellemzőek, míg a második negyedévben az első negyedév korrekciója ment végbe. A magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét alapvetően meghatározta, hogy 2009. január elsejétől minden magánnyugdíjpénztárnak be kellett vezetnie a választható portfóliós rendszert, ezzel egy időben az elszámolási egységes nyilvántartást. A rendelkezés két éve ismert volt, így ezalatt az idő alatt a pénztárak folyamatosan készültek a bevezetésre, ezért a portfóliók átalakítása is már korábban megkezdődött. Bár a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására két évvel elhalasztódott a pénztárak jogszabályban meghatározott részvényfeltöltési kötelezettsége, a pénztárak törekednek a különböző választható portfóliók feltöltésére. A nyugdíjpénztári portfóliók alakulásában alapvető változás az elmúlt félév során nem következett be. Mindkét pénztártípus befektetéseit a hazai állampapírok határozzák meg, továbbra is marginális mértékű a közvetlen részvénybefektetés, a kollektív befektetések nagysága azonban eltérő a két pénztártípus között. A magánnyugdíjpénztári portfólió kb. 30%át, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kb. 15%-át tartják kollektív értékpapírokban. A 18

pénztárak devizakitettségében sem történt gyökeres változás. A forintban denominált befektetések aránya a magánnyugdíjpénztárak esetében 75% körül, míg az önkéntes nyugdíjpénztára esetében ez az arány jelentősen magasabb. A magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatása magával hozta, hogy az elmúlt évben megkezdett portfólió átrendezés folyamata nem állt le, ennek következtében a magyar állampapírok aránya 48% alá csökkent a félév végére. Ez a folyamat az önkéntes nyugdíjpénztárakra nem volt jellemző, az állampapírok aránya továbbra is 60% körül alakul. A magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer kötelező bevezetése magával hozta, hogy több önkéntes nyugdíjpénztár is áttért a válaszható portfóliós rendszerre. A magánnyugdíjpénztárak közvetlen részvényfeltöltöttsége továbbra is alacsony, nem éri el a 15%-ot, míg a kollektív befektetési formákban elhelyezett pénztári eszközök 30% körül mozognak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak részvénykitettsége 10% alatt van, míg a kollektív befektetések aránya sem éri el a 15%-ot. A pénztári szektor első féléves hozamairól a magánnyugdíjpénztárak esetében van információnk az elszámoló egységes árfolyamok alapján. Az árfolyamok alakulását vizsgálva elmondható, hogy az első félévben a klasszikus portfoliók hozama -1,2% és 6% között, a kiegyensúlyozott portfoliók hozama -2,7% és 7% között, a növekedési portfoliók hozama -0,2% és 11,2 % között szóródik. A szektorátlagok rendre hozzávetőleges becsléssel: 2%, 3% és 6 %. (Az adatok nem évesítettek.) Az átlépések száma az elmúlt években folyamatosan növekszik, ez a trend folytatódik idén is, mind az I., mind a II. negyedévben elérte az 50 ezer főt, ezt kivetítve az év hátralévő részére, éves szinten az összes taglétszám 7%-át jelenti. Az átlépések száma nem mutat korrelációt a befektetési teljesítménnyel (legyen az jó, vagy rossz), sokkal inkább az adott pénztár (illetve pénzügyi csoport) tagszervező tevékenységén múlik.

B. Piaci folyamatok felügyelete A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között az engedélyezési, piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, a pénzügyi visszaélések elleni fellépés.

4. Engedélyezési tevékenység A pénz- és tőkepiaci szektorban 2009. I. félévben 591 határozatot hoztunk engedélyezési ügyekben. A félév folyamán egy bank (SPE Bank Zrt.) kapott működési engedélyt, amely 2009. május 20án kezdte meg működését. Egy takarékszövetkezet (Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet) számára engedélyezte a Felügyelet a bankká történő átalakulást, valamint 5 új pénzügyi vállalkozás piacra lépésére és egy bankképviselet nyilvántartásba vételére került sor. A Felügyelet engedélyezte továbbá az ERSTE Ingatlanlízing Zrt. pénzügyi vállalkozás két pénzügyi vállalkozásra (ERSTE Ingatlanlízing Zrt., ERSTE Lakáslízing Zrt.) történő szétválását. Határozatával a Felügyelet – a hitelintézet saját kérelmére – visszavonta a Premier Bank Zrt. működési engedélyét és ezzel egyidejűleg kezdeményezte a végelszámolását. 19

A szövetkezeti szektorban 2 takarékszövetkezeti egyesülés (Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet - Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet; Pannon Takarékszövetkezet Ásványrárói Takarékszövetkezet) zajlott le. A tőkepiaci szektorban továbbra is domináns a kockázati tőkealap-kezelők megjelenése a piacon, nyolc ilyen cég kapott működési engedélyt az év első felében. E cégalapítások oka az uniós JEREMIE programban való részvétel szándéka volt. A pályázat ismételt kiírása további, leendő piaci szereplők engedélykérelmének benyújtását eredményezheti. Négy új befektetési vállalkozás és három befektetési alapkezelő alakult, előbbiek száma jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest, amelyet részben indokol, hogy a befektetési tanácsadási tevékenység 2008. július 1-jétől csak befektetési vállalkozási formában folytatható. A multilaterális kereskedési rendszer működtetését végezni kívánó befektetési vállalkozásnak – az engedélyező határozatban előírtak teljesítésével – a korábbi, feltételes működési engedélye a tevékenység tényleges megkezdését lehetővé tevő engedéllyé változott. A biztosítási szektor nem-élet ágában tevékenységi engedélyt kapott a CIG Első Magyar Általános Biztosító Zrt., amely azonban a kedvezőtlen gazdasági körülményekre tekintettel aktívan még nem jelent meg a piacon. 2009. első félévében kérelemre visszavonásra került a Stefánia Biztosító Zrt. (korábbi nevén QBE Atlasz Biztosító Zrt.) tevékenységi engedélye, mivel a tulajdonos döntése alapján a biztosító a tevékenységét véglegesen meg kívánta szüntetni. Ugyancsak csökkentette a biztosítási piac szereplőinek számát az OTP Garancia Biztosító Zrt. és a Groupama Biztosító Zrt. cégcsoporton belüli egyesülésének engedélyezése. A két biztosító még tavaly került egyszemélyi tulajdonos irányítása alá. A biztosító egyesületek száma is kevesebb lett eggyel, miután a Felügyelet engedélyezte, hogy a Fejér Megyei Állatbiztosító Egyesület beolvadjon a Fejér Megyei Növénybiztosító Egyesületbe. Jelentős számban születtek a független biztosításközvetítői (alkuszi és többes ügynöki) tevékenységre jogosító engedélyek, ami arra utal, hogy továbbra is sokan látnak piacot a biztosítási termékek értékesítésében. A biztosítókkal kapcsolatos engedélyezési ügyek közül kiemelkedett még a TIR Biztosító Egyesület és az AIM Általános Biztosító Zrt. közötti állomány-átruházás engedélyezése. Az ügylet során az AIM Biztosító az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések képezte állományát vásárolta meg. A pénztári szektorban az önkéntes kölcsönös pénztárak körében tovább csökkent a piaci szereplők száma. A felügyelet 2009. első felében – a végelszámolás befejezése után – három önkéntes kölcsönös pénztár tevékenységi engedélyét vonta vissza, a felszámolás és végelszámolás alatt álló pénztárak száma pedig a félév végére 42-re emelkedett. Hosszú idő után azonban két önkéntes kölcsönös pénztár is nyújtott be tevékenységi engedély iránti kérelmet (1 egészségpénztár és 1 önkéntes nyugdíjpénztár), és alapítási engedély iránti kérelmet is nyújtottak be egy magánnyugdíjpénztár alapításának engedélyezése iránt. Az engedélykérelmek elbírálása 2009. második felében fejeződik be.

5. Piacfelügyelet Az októberi események kapcsán indult piacfelügyeleti eljárások közül több jelentős vizsgálatot 2009 első negyedéve során zártunk le. A Felügyelet 2008. október 9-én indított piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti eljárást az OTP részvényekre adott eladási megbízásokkal kapcsolatban. A Felügyelet a vizsgált magyarországi részvénytranzakciók mögött részvényswap ügyletet tárt fel, amelynek megbízói oldalán a Soros Fund Management LLC állt. 2008. október 9-én a Soros Fund Management LLC 390.000 darab OTP részvényt 20

kért kölcsön egy londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől, majd röviddel ezután egy swap ügylet keretében valamennyi kölcsönkért részvényre short kitettség létrehozását kérte. A piacon elfogadott gyakorlatnak megfelelően a swap ügylet végrehajtásához, illetve abból eredő kockázatainak csökkentése céljából a londoni székhelyű befektetési szolgáltató befektetési szolgáltató közreműködésével a swap ügyletnek megfelelő short eladási ajánlatokat regisztrált BÉT-en a swap tárgyát képező OTP részvényekre. A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t 489 000 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére köteleztük. A Felügyelet a Morgan Stanley and Co. által OTP Bankról 2008. november 5-én a megjelentet elemzése kapcsán eljárást folytatott. Az eljárás során megvizsgáltuk és elemeztük az OTP részvények érintett heti kereskedési adatait. Az eljárás kiterjedt a befektetési ajánlás tartalmának vizsgálatára is és megállapította, a Morgan Stanley and Co. által használt módszertan és az azon alapuló egyes következtetések nem minősíthetőek megalapozatlan, félrevezető, hamis információ nyilvános közlésének, így nem minősülnek tiltott piacbefolyásolásnak sem.

6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat FOGYASZTÓVÉDELEM Féléves fogyasztóvédelmi tevékenységünket jelentős mértékben meghatározták a kialakult pénzügyi válság eseményei és következményei. Folyamatosan nyomon követtük az időszak eseményeit és vizsgálatainkat, tájékoztatási tevékenységünket ezekre tekintettel végeztük. Hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának jogszabályi megfelelőségére irányuló vizsgálat A tárgyfélév során befejeződött a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának jogszabályi megfelelőségére irányuló vizsgálat (ÁSZF vizsgálat). A vizsgálat 11 hitelintézet (Budapest Bank, Citibank, ERSTE Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, Volksbank, K&H Bank, CIB Bank, FHB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank) egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát vette górcső alá. A Felügyelet a vizsgálatok eredményeképp a hitelintézetek számára vizsgálati levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre vonatkozó javaslatait. A Felügyelet jogszabálysértést állapított meg a CIB Bank Zrt. esetében, így a Bankot 6,5 millió forint bírsággal sújtotta. A Bank a hitelintézeti törvényt sértette meg, amikor egy alkalommal nem az ÁSZF feltételeiben előre meghatározott okok és feltételek alapján emelte jelzálogalapú hiteleinek hiteldíját. Az FHB Bank Nyrt. vizsgálata során a Felügyelet megállapította, hogy bár a Bank jelzálog alapú hiteleihez kapcsolódó csoportos hitelfedezeti életbiztosítás ügyfelektől átvállalt díjfizetésének megszüntetésére vonatkozó szerződés módosítása nem ütközött a hitelintézeti törvény rendelkezéseibe, az alkalmazott jogi megoldást azonban aggályosnak találta. A Felügyelet kérdőíves megkeresés formájában két alkalommal mérte fel a „devizaalapú hitellel rendelkező hitelintézeti ügyfelek részére rendelkezésre álló, a törlesztési összegek emelkedéséből adódó terhek mérséklését célzó pénzintézeti eszközökről” szóló megállapodásban foglaltak gyakorlati érvényesülését, először január végén, majd a megerősítő nyilatkozatot követően április folyamán. Az áprilisi felmérés eredményeit a Kikelet II. tavaszi fogyasztóvédelmi ellenőrzési program keretében is bemutattuk. A felmérés eredményeképp megállapítást nyert, hogy a hitelintézetek jelentős többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a rendelkezésükre álló lehetőségekről. Az adósok megalapozott döntésének meghozatala 21

érdekében a bankok általában erre a célra készített kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek lehetőségeiket. A Felügyelet tizennégy, jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi vállalkozástól kért adatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánják kezelni a bekövetkezett kedvezőtlen makrogazdasági változásokat. Ezzel kapcsolatban információkat kért arról is, hogy milyen említésre méltó, jellemző változásokat tapasztaltak a vállalkozások az ügyfelek magatartásában, különös tekintettel a törlesztési hajlandóságra. A Felügyelet a bekért dokumentumokat (ÁSZF, Üzletszabályzatok, Kölcsönszerződések) fogyasztóvédelmi szempontból is vizsgálja, így azt, hogy az ÁSZF, Üzletszabályzatok és a kölcsönszerződések tartalmaznak-e olyan rendelkezéseket, amelyek a törlesztőrészlet-fizetés elmaradása esetén méltánytalan helyzetbe hozhatják az ügyfeleket. A Felügyelet piacellenőrzési eljárásai során észlelte, hogy a jelzálog alapú hitelek visszafizetése terén jelentkező nehézségek, az adósok pénzügyi helyzetének romlása miatt súlyosbodó szociális és egzisztenciális veszélyforrások kristályosodhatnak ki. E veszélyforrások mind az ügyfeleket, mint az ingatlanpiacot, a hitelező szervezetek fedezettségét és szélesebben az építőipart is kritikus helyzetbe hozza, vagy hozhatja. A Felügyelet ezt a helyzetet jelezte a kormányzatnak, valamint a pénzügyi szektor meghatározó szereplőinek és javaslatot tett olyan konstrukciók kialakítására, mely az önhibájukon kívüli okok miatt nehéz helyzetbe került személyeknek segítséget nyújt otthonuk megtartására és egyben a finanszírozó szervezeteknek is megoldást kínál a követelés kezelésére. Ennek megfelelően a Felügyelet részt vett a válságkezelő program végrehajtásának összehangolásáért felelős Kormánybiztos által szervezett egyeztetéseken, amelynek témája a nehéz helyzetbe került adósok megsegítése volt. Ennek kapcsán a Felügyelet közvetlenül keresett meg hat hitelintézetet, hogy adatot gyűjtsön arról, hogy mekkora a nemfizető, lejárt hitelállományuk, mekkora a végrehajtásra, követelésértékesítésre, vagy az értékesítés egyéb módjára átadott ingatlanok darabszáma, valamint, hogy mekkora a fedezetként lekötött (lakossági) ingatlanok darabszáma az egyes hitelintézeteknél. Az említett információk, valamint a devizahitel adósok részére nyújtott hitelkönnyítő lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése érdekében adatszolgáltatás elrendelésére tettünk javaslatot. Egyéni nyugdíjszámító program 2009 év elején is indokolttá vált, Felügyelet honlapján működő Egyéni Nyugdíjszámító Program „év-váltás” miatti aktualizálása. Az aktualizálásra minden év elején, az időközben bekövetkező jogszabályváltozások ismeretében és annak mértékében van szükség. A Program használata révén, a pályakezdők és a már régebb óta pénztártagok interaktív módon tájékozódhatnak jövőbeli nyugdíjkilátásaikról, dönthetnek - a különböző feltételekkel történő futtatások eredményei alapján - az esetleges tagdíj-kiegészítésekről, a megállapodás alapján történő tagdíjfizetésről, vagy a pénztárak közötti esetleges átlépésekről. Emellett, a relatíve idősebb – 5-10 éven belül nyugdíjba vonuló – pénztártagok is fontos információkat kaphatnak arról, várhatóan hogyan alakulhatnak nyugdíjkilátásaik a nyugdíjazáskor. A fenti felhasználói célcsoportok mellett, az önkéntes belépők számára is számottevő jelentőségű lehet a program használata, akik ennek segítségével kaphatnak információkat és támpontot a döntésükhöz. A 2009. évi aktualizálást indokolttá teszi, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjak számítási módszerében 2009. január 1-jei hatállyal több változás történt, továbbá a programban található, 2050-ig szóló – a Pénzügyminisztérium által készített – makropálya paramétereinek értékeiben 22

is jelentős mértékű változás történt, összefüggésben a gazdaság területén tapasztalható turbulens folyamatokkal. Az aktualizálási munkálatok megtörténtek és 2009. május elejétől a program ismét elérhető volt a Felügyelet honlapján.

PANASZKEZELÉS A turbulens piaci környezet több olyan problémás termékcsoportot is a panaszok fókuszába helyezett, amelyek jellemzően az átlagos magánszemély befektetői kör számára nehezen értelmezhető, bonyolult befektetési termékeket tartalmaznak. Közös jellemzői ezen panaszoknak, hogy jellemzően a befektetési szolgáltatók ügyféltájékoztatásra vonatkozó gyakorlatát kifogásolják, amely hiányosságok miatt akár nagyszámú befektető is téves következtetéseket vont le szerződéskötéskor, illetve a befektetési termékek futamideje alatt. A legnagyobb számban ilyen jellegű panasz az első félév során is a CDO (adósságfedezetű kötelezettség, jellemzően hitelek, kötvények, vagy egyéb eszközök mögöttes fedezetével kibocsátott, magas kockázatú értékpapír) struktúrált kötvényeinek értékesítése kapcsán érkezett a Felügyeletre, összesen 26 befektető küldte meg ez irányú jelzését. A Felügyeleti vizsgálatot követő sajtóközlemény nyomán folyamatosan válaszoljuk meg az érintettek azon megkereséseit, amelyben a rájuk vonatkozó indokolást is tartalmazó határozatot kérik joguk érvényesítéséhez. Hasonló tájékoztatási problémákat vet fel az ún. strukturált kamatcsere ügyletek értékesítése, ahol a befektetői jelzések nyomán több egymástól független szolgáltató esetében is ezen termékek, vagy kifejezetten az FX-linked swap termékből képzett összetett termék értékesítésének körülményeit, a kockázatokra vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányát panaszolják a befektetők. 2009. I. félévében az összesített panaszszám igen jelentős növekedést (+ 69%) mutatott 2008. II. félévéhez viszonyítva, a növekedés elsősorban a többi panaszhoz képest alacsony részarányt képviselő tőkepiaci szektort érintette, ahol a tárgyidőszakban a panaszok száma több mint háromszorosára ugrott (+ 243%) az előző félévhez képest. Szintén erőteljes növekedés (+ 87%) volt tapasztalható a legmeghatározóbb súlyú pénzpiaci szektorban is. Az alacsony részesedéssel bíró pénztári panaszok száma 47%-kal nőtt az előző időszakhoz képest, míg a biztosítási panaszok növekedése volt a legkisebb mértékű, de ez a 33% is jelentősnek minősíthető.

2. tábla: Panaszok szektoronkénti megoszlása 2008. II. félév

2009. I. félév

Szektor

2009. I. félév/ 2008. II. félév

darab

százalék

darab

százalék

százalék

Pénzpiac

1884

60%

3526

66%

187%

Tőkepiac

46

2%

158

3%

343%

Biztosítás Pénztár

1006 217

32% 7%

1334 318

25% 6%

133% 147%

Összesen

3153

100%

5336

100%

169%

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénybe (UCP) ütköző magatartást az első félévben érkezett ügyekből 8 vetette fel. 23

Ezekben még folynak a vizsgálatok. A tavaly érkezett hasonló tárgyú ügyek kapcsán egy elmarasztaló (bírság) határozat született egy bank deviza átutalásokkal kapcsolatos téves tájékoztatása miatt. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT A Felügyelet ügyfélszolgálatát 2009. I. félévében 1834 ügyfél kereste fel személyesen problémájával. Telefonon 16854 esetben fordultak panasszal vagy kérdéssel munkatársainkhoz. Az ügyfélszolgálatot megkeresők 1896 alkalommal kaptak írásbeli választ, tájékoztatást. A Felügyelet a pénzügyi válsággal kapcsolatban kiemelt témáként azonosította a bankok egyoldalú szerződésmódosítása és a deviza és jelzálogalapú hitelek visszafizetésével kapcsolatos problémákat is. Érzékelhetően megszaporodtak a Felügyelet Ügyfélszolgálatára érkező írásbeli, személyes és telefonos ügyfélmegkeresések. Sokan érdeklődtek devizahitelhez kapcsolódóan a megemelkedett törlesztő részletek jogszerűségéről és a lehetőségekről és a visszafizetés könnyítésének lehetőségeiről, az ígért állami garanciáról, a kormány és a bankok közti megállapodás tartalmáról is. (A megnövekedett érdeklődésre tekintettel a Felügyelet megerősítette ügyfélszolgálati területét, ami személyi állomány átcsoportosítását és az informatikai, technikai háttér bővítését jelenti.) Jellemző panaszok Pénzpiac: A pénzpiac legnagyobb problémája a deviza alapú hitelek drágulása. A hitelek törlesztő részleteinek emelkedését a kedvezőtlen árfolyam, a hitelkamatok emelkedése illetve a hitelhez tartozó díjtételek emelkedése okozta. Mivel mindhárom tényező együttesen kedvezőtlen irányba mozdult, így a hitelfelvevők azt tapasztalták, hogy törlesztő részleteik egyik hónapról a másikra jelentős növekedésbe kezdtek. Az ügyfelek egy része nem hitte el, hogy ezen tényezők ilyen jelentős növekedést produkáltak, és ezért keresték meg a Felügyeletet, volt aki megoldást kért, volt, aki az új törvényi szabályozások iránt érdeklődött. Sokan azért hívták a Felügyeletet, mert a hitelintézet nem akart, vagy nem tudott segítséget nyújtani. Tőkepiac: Ezen a területen a hívások döntő többsége az ingatlan befektetési alapokkal volt kapcsolatban. Sokan kifogásolták a T+90, esetleg a T+31 nap bevezetését, többen érdeklődtek arról, hogy hogyan juthatnak előbb a pénzükhöz. Az időszak vége felé egyes ingatlan alapok zártvégűvé alakulása miatt sokan érdeklődtek az átalakulás menetéről. Az ingatlan alapokkal kapcsolatos problémák miatt ezen a területen is megnőtt a befektető védelemmel kapcsolatos érdeklődések száma. Néhányan érdeklődtek arról, hogy milyen befektetés védelmi szabályok vonatkoznak a befektetési szolgáltatást is nyújtó külföldi bankok magyarországi fióktelepének csődje esetén. Biztosítás: Az év „nyitó problémája” a biztosításközvetítők felügyeleti díja volt, a díj átutalása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás volt problémás. Ebben az időszakban nagy tömegben előforduló probléma a Kgfb-vel kapcsolatos. Gyakran van gond a régi biztosítás felmondásával, illetve azzal, hogy az alkuszok által kiszámolt díjak sokszor nem egyeznek meg a biztosító év végi meghirdetett díjaival. Pénztári területen a hozamveszteségek miatt érkezett a legtöbb hívás. Gyakori az olyan ügyfél, akit – állítólag – a pénztár küldött a Felügyelethez azzal, hogy méltányosságból engedélyezze számára a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépését.

24

7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés A Felügyelet kiemelt feladata és stratégiai célja a pénzügyi piacok tisztaságának és biztonságának biztosítása a pénzügyi visszaélések, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés. A Felügyelet kérdőíves felmérést végzett a gyanús illetve szokatlan tranzakciók szűrésére és monitoringjára alkalmazott rendszerekről. Az intézmények túlnyomó többségétől a kitöltött kérdőívek visszaérkeztek. A felmérés összegzésére és értékelésére a III. negyedévben kerül sor. A pénzügyi visszaélések elleni fellépés keretében történt cél- és témavizsgálatok: - A CIB bankcsoport ellenőrzésére indított célvizsgálat kiterjedt a pénzügyi visszaélések illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi követelményeknek való megfelelőségére is. A vizsgálat megállapította, hogy a kísérleti szakaszban maradt, károkozással nem járó visszaélések esetében üzletbiztonsági ellenőrzésre, illetve feljelentéstételre nem kerül sor. Az értékelések hiánya és feljelentés mellőzése ellentétes a megelőzés szempontjaival mivel mind a belső speciális, mind pedig a külső generális prevenciót lehetetlenné teszi. Ez az elkövetői kör más pénzügyi szolgáltatóknál újból megjelenhet. -

Az AXA Banknál folytatott célvizsgálat során megállapítottuk, hogy az on-line számlanyitás gyakorlata nem felel meg a Pmtv. által meghatározott nem személyes megjelenés esetére vonatkozó azonosítás követelményeinek, ezért a Felügyelet kötelezte a Bankot a törvénysértő gyakorlatának abbahagyására és belső eljárásrendjének átdolgozására.

-

A Felügyelet a 8 bankcsoportra kiterjedő fókuszált célvizsgálat keretében sor került a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések megfelelőségének ellenőrzésére az UniCredit, az OTP, a Raiffeisen, a Budapest Bank az ERSTE és MKB csoportoknál.

-

Egy konkrét bejelentés kapcsán a Felügyelet célvizsgálatot folytatott a K&H Banknál hamis személyazonossággal felvett betét esetére vonatkozóan. A vizsgálat megállapította, hogy a Bank ügyintézője és pénztárosa nem a belső eljárás rendnek megfelelően végezte az ügyfél azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint nem végzett aláírás és okmányvizsgálatot, amivel a számlatulajdonosnak 6.900.000 forint kára keletkezett. A vizsgálat intézkedést tartalmazó, elmarasztaló határozattal, 11 millió forint összegű bírság kiszabásával került lezárásra.

C. A Felügyelet további tevékenységei 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések A globális válság egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a pénzügyi felügyeleti rendszer további megerősítésére van szükség. Ez egyrészt megjelent már a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényben, de ezen a téren további jogszabályi változtatásokra van szükség. A Felügyelet megtette azon javaslatait, mely szerint az előretekintő felügyeleti szerepkör elősegítése érdekében a Felügyeletnek jogot kell kapnia arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzetben 25

megtilthassa, korlátozhassa vagy feltételhez köthesse egyes tevékenységek, szolgáltatások végzését valamint termékek forgalmazását. A Pénzügyi Stabilitási Bizottság albizottságában pedig a Felügyelet szakértői aktívan közreműködnek abban, hogy olyan jogszabályi javaslatok kerüljenek kidolgozásra, amelyek tovább szélesítik a felügyeleti eszköztárat annak érdekében, hogy a felügyeleti beavatkozások gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek, valamint lehetőséget adjanak az esetlegesen a válságkezelésben nem együttműködő tulajdonosok jogainak korlátozására. 2009. I. félévében több, a Felügyelet tevékenységét jelentősen befolyásoló jogszabály változás történt. Ezek közül is kiemelkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, amely egyrészt módosította az egyes felügyeleti eljárások határidőit, másrészt lényeges változást hozott a Felügyelet bevételeivel való gazdálkodás szabályozásában. A felügyelt szektor szabályozását tekintve a 2009. I. félévi jogszabályok közül kiemelkedik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény, amely rögzíti, hogy a biztosítási szerződési kötelezettség a bejegyzett üzembentartót terheli. Rendelkezik a jogszabály a központi kártörténeti nyilvántartás felállításáról, amelynek feladatait a kárnyilvántartó szerv látja el. Az évenkénti egyszeri díjhirdetés mellett (a díjtarifát október 30ig kell közzétenni) a biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik majd, hanem a szerződés megkötésétől számított egy év lesz a biztosítási időszak. Bővítésre kerül a kötelezetti kör, az időközben a közutakon potenciális károkozóként megjelent gépjárművek (pl.: quad) bevonásával. A „Kártalanítási Számla” feladataként határozza meg a törvény a fizetésképtelenné vált biztosítók kötelezettségeinek teljesítésére egy csődalap létrehozását és kezelését. A Felügyelet szakértői közreműködtek a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv (PSD) átültetését célzó törvényi szabályok kidolgozásában, amelyek megjelennek egyrészt a hitelintézeti törvény módosításában, másrészt pedig a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló önálló törvényben jelennek meg. A Felügyelet egyik alapvető feladatának tartja, hogy a feladatai végzése során tapasztalt jogszabály alkalmazási problémákról, hiányosságokról, ellentmondásokról a Pénzügyminisztériumot tájékoztassa, ez 2009. I. félévében is megtörtént. A megküldött jogszabály módosítási javaslatok között szerepel a foglalkoztatói nyugdíjpénztárban való tulajdonlás szabályozása, a szövetkezeti hitelintézetek működési előírásainak módosítása, egyes EU direktívák hazai implementálásának problémái, a biztosítók szavatoló tőke szabályozásának újragondolása, valamint az incidens események bejelentési kötelezettségének előírása. Az elmúlt időszak egyik kiemelten vizsgált területe a pénzügyi szervezetek által alkalmazott közvetítők tevékenységében rejlő kockázatok feltárása volt. A közvetítői témavizsgálat tapasztalatai alapján a Felügyelet elkészítette az egységes közvetítői szabályozás koncepcióját, amely kitér többek között arra, hogy a különböző ágazatokban tevékenykedő közvetítőket egy egységes törvényben, azonos szempontok alapján kellene szabályozni, meg kellene különböztetni egymástól a függő és független ügynököket, javítani kellene a közvetítői tevékenység transzparenciáját illetve meg kellene határozni, hogy a közvetítő kitől és milyen módon vehet fel jutalékot a tevékenységéért. A közvetítői tevékenység újraszabályozására elsősorban a pénzügyi szolgáltatások terén lenne szükség. Az Európai Unióhoz kapcsolódóan a Felügyelet szakértői a Pénzügyminisztériummal együttműködve közreműködtek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások 26

tőkekövetelményeit szabályozó CRD direktíva módosításainak valamint a hitelminősítőkre vonatkozó rendelet kiadásának előkészítésében. Mivel az Európai Unióban is folyamatban van az európai szintű pénzügyi felügyeleti rendszer újragondolása, a Felügyelet elkészítette és közzétette az ezzel kapcsolatos álláspontját, illetve ezzel összhangban véleményezte a témában készített un. „de Larosiére” jelentést.

A de Larosiére-jelentés összefoglalója A 2007–2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, 2008 októberében felkérte Jacques de Larosiére-t hogy elnököljön egy 8 fős független, „magas szintű szakértői csoportot” (High Level Expert Group), és tegyen konkrét megoldási javaslatot az európai pénzügyi szabályozás és felügyelés jövőjével kapcsolatosan. A jelenlegi pénzügyi válság rávilágított az európai felügyeleti, illetve felügyelési keretek gyengeségeire, amely továbbra is töredezett maradt a nemzeti határok mentén, annak ellenére, hogy lényeges fejlődést ért el a pénzügyi piacok integrálásában és növelte a határon átnyúló intézmények fontosságát. A jelenleg is folyó felügyelési reformot szükséges felgyorsítani. A felügyelési reform eddig az evolúciós szemléletmódon alapult, amely szerint a Lámfalussy szerkezet 3. szintű Bizottságaitól a tagállamok közti felügyeleti gyakorlatok és folyamatok jelentős konvergenciáját várták. Bizonyos szintű konvergenciát sikerült elérni, azonban ez az előrehaladás az EU számára nem tette lehetővé, hogy meghatározza és/vagy kezelje a jelenlegi pénzügyi válságot. A jelenlegi nemzeti alapú EU felügyeleti szerkezet nem képes teljes felügyelési konvergenciát létrehozni és csökkenti a makroprudenciális felügyelés hatékonyságát. A „magas szintű szakértői csoportnak” a konkrét mandátuma volt, többek között annak megvizsgálása, hogy: − hogyan lehetne a legjobb módon megszervezni az európai pénzügyi intézmények és piacok felügyeletét annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzügyi intézmények prudenciális helyzetét, a piacok megfelelő működését, valamint a betétesek, biztosított személyek és befektetők érdekeit; − hogyan lehetne megerősíteni a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, előrejelzési rendszerekre és a válságkezelésre – ideértve a határokon és szektorokon átnyúló kockázatok – vonatkozó európai együttműködést; − az európai hatóságok hogyan működhetnének együtt nemzetközi szinten más jelentős államokkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. A „magas szintű szakértői csoport” megvizsgálta a feladatok és felelősségek allokációját nemzeti és európai szinten, majd 2009. február 25-én publikálta jelentését, melynek 4 fő része 31 ajánlást tesz az európai felügyelésre. A de Larosiére-jelentés összefoglalójában található megállapítások összecsengenek a Felügyelet korábbi „A PSZÁF álláspontja az egységes Európai Unió pénzügyi felügyeleti hatóság felállításával kapcsolatban” című szakmai anyagával.

27

9. Felügyeleti kommunikáció A Felügyelet tájékoztatási kötelezettségének megfelelően elsősorban a sajtószóvivőn és a honlapon keresztül terjesztette a közérdekű információkat. 2009 I. félévében igen magas, 1694 (2008 I. félévében 1197) volt a fontosabb felügyeleti sajtómegjelenések száma, ebből 385 alkalommal a sajtószóvivő személyes tájékoztatására, szereplésére tartottak igényt. A fontosabb közszereplések számának megoszlása: napilapban, hetilapban 236, szaksajtóban 136, rádióban 213, televízióban 175, interneten 934 alkalommal jelent meg a Felügyelet. 2009. I. félévében összesen 594 sajtómegkeresést kapott a Felügyelet (2008. I. félévében 457-et). 2009. I. félévében a legfontosabb nyilvánosságot kapott események egyértelműen a pénzügyi válsághoz és az elnökváltáshoz kapcsolódtak. Emellett, több téma is hangsúlyosan jelent meg a sajtóban: nagyobb felügyeleti bírságok (Soros, HSBC, CIB, K&H, Budapest Bank), önrész nélküli autófinanszírozás, banki egyoldalú szerződésmódosítás, pénzügyi közvetítők vizsgálata, devizahitelesek segítése, a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán a bankoktól elvárt magatartás, tulajdonos-bérlő-tulajdonos program, felügyeleti javaslat az osztalékfizetés mellőzésére, felügyeleti ügyfélszolgálat megerősítése, ingatlanalapok helyzete, felügyeleti díjbevétel elvonása, PSZÁF átalakítása, pénzügyi ombudsman, uzsorakölcsön, MOL vizsgálat, risk outlook, MÁV ÁBE-val kapcsolatos felügyeleti vizsgálat, pénztárak vesztesége, stb.) A Felügyelet 2009 I. félévében öt sajtótájékoztatót és kettő sajtóbeszélgetést tartott: január végén a MÁV ÁBE vizsgálatról, a PSZÁF megerősítését célzó törvényről és az uzsorakölcsönökről (sajtóbeszélgetés), március elején a pénztárak 2008. évi teljesítményéről, a nyugdíjpénztári hozamokról, március végén az ingatlanalapok helyzetéről, május első felében a pénzügyi szektorok kockázatairól és az ezek nyomán tett felügyeleti intézkedésekről, május második felében a pénzügyi közvetítők vizsgálatáról, június elején a békéltető testületekről, a pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítéséről, majd június végén Farkas István lemondásáról (sajtóbeszélgetés). A Felügyelet külső kommunikációját legnagyobb mértékben az elhúzódó pénzügyi válság eseményei, hatásai határozták meg, támogatva a felügyeleti szakmai lépéseket, intézkedéseket, így többek között a 2009. I. félévében jellemző vezetői körlevelek, módszertani útmutatók közzétételét. A Felügyelet az 2009. I. félév folyamán 17 db hirdetést jelentetett meg 35 helyen, melyek közül 12 db volt álláshirdetés.

Megújult a Felügyelet honlapja A Felügyelet 2009. január 26-ától új internetes honlapot működtet. Mivel az elmúlt években a honlapon megjelent információk száma jelentősen bővült, alapvető cél volt a keresett tartalmak könnyebb és egyszerűbb elérésének biztosítása. Az új weblap felépítésének áttekintését a korábbinál világosabb, közérthetőbb menüstruktúra segíti. A nyitó oldal leginkább közérdekű információin túl már a kezdőlapon elkülönülnek a fogyasztóknak és az intézményeknek szóló információs aloldalak, segítve a könnyebb tájékozódást. Megújult és a korábbinál szintén egyszerűbb elérést biztosít a kereső program. Tartalmukban bővültek és áttekinthetőbbé váltak az állampolgároknak, ügyfeleknek szóló tájékoztatók. Újdonságot jelentenek a vakok és gyengén látók számára is olvasható tartalmak, amelyek a nyitó oldalról érhetők el,– a honlapon megjelenő új hírről külön értesítést küldő – funkció bevezetése. A felügyeleti arculati elemek, képek elhelyezése szintén az egyszerűbb áttekinthetőséget segíti.

28

10.

Felügyeleti intézkedések és bírságok

A Felügyeleten az elmúlt félévben összesen 1334 határozat, illetve végzés született, amelynek 10 százaléka prudenciális, 78,2 százaléka piacfelügyeleti és 11,8 százaléka egyéb kategóriájú volt. A pénzpiaci szektorban kiadott 664 határozat és végzés 8,4 százaléka prudenciális, 89,6 százaléka piacfelügyeleti és 2 százalék egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 16 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 97,5 millió forint volt. (Az itt feltüntetett bírságok csak a kivetett bírságösszegeket mutatják.) A tőkepiaci szektor összesen 47 határozata és végzése közül 12,8 százalék prudenciális, 80,8 százalék piacfelügyeleti, 6,4 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 3 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 492,5 millió forint volt. A tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban összesen 315 piacfelügyeleti határozat került kiadásra. A biztosítási szektorban 283 határozat és végzés született a féléven belül, amelyek 20,5 százaléka prudenciális és 59,7 százaléka piacfelügyeleti, 19,8 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. Egy esetben került sor bírság kiszabására összesen 5 millió forint értékben. A pénztári terület 25 határozata és végzése közül 52 százalék volt prudenciális, 20 százalék piacfelügyeleti és 28 százalék egyéb kategóriájú. A Felügyeletnek ezen a területen nem kellett bírságot kiszabnia. A bírságok kiszabásánál figyelembe vettük a Felügyelet új intézkedési politikájának előírásait is, amely nagyobb súlyt helyez a felügyelt intézmény piaci szerepére, befolyására. A Melléklet tartalmazza a Felügyelet és a felügyelt szektorok tevékenységére vonatkozó összefoglaló statisztikákat, azon belül a 2009. I. félévében hozott intézkedések statisztikai összesítését. (A félév során kivetett bírságok összege nem egyezik meg a gazdálkodási részben bemutatott – pénzforgalmi szemléletű – értékekkel.)

29

III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése A Felügyeleti Tanács 2009. első félévében 30 ülést tartott. A Tanács számos kérdésben meghatározta a Felügyelet szakmai munkájának irányát. FT AJÁNLÁS A félév során a Felügyeleti Tanács ajánlást adott ki az internet-biztonsági kockázatokról. Ajánlás az internet-biztonsági kockázatokról Évek óta megfigyelhető az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatások egyre dinamikusabb térhódítása világszerte, így Magyarországon is. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az internetes pénzügyi szolgáltatások költséghatékonyak és kényelmesek mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek számára. Minél több tranzakciót, nagyobb forgalmat vonz azonban magához az internetes csatorna, annál inkább csábítóvá válik a jól szervezett, technikailag képzett, multinacionális bűnözői körök számára. A folyamattal kapcsolatban a Felügyelet felméréseket végzett, és konzultált a felügyelt intézményekkel, valamint a társhatóságokkal. A felmérésekből kiderült, hogy az interneten keresztül szolgáltatást nyújtó pénzügyi szervezetek nem elég felkészültek az internetes fenyegetésekre. Emiatt tartottuk szükségesnek FT ajánlásban megfogalmazni a témával kapcsolatos elvárásainkat. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Az ajánlások mellet a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzését, illetve a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálják a módszertani útmutatók. A tárgyidőszakban az alábbi tartalmú módszertani útmutatók kerültek kiadásra: - a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségeiről szóló 45/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt felügyeleti jelentések elkészítéséhez - a pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 46/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések kitöltéséhez - a független biztosításközvetítők (alkuszok vagy többes ügynökök) adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 42/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez - a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 49/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez - a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 47/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez VEZETŐI KÖRLEVÉL A főigazgató által kiadott szakmai kommunikációs eszköz a vezetői körlevél, 2009. I. félévében nyolc kiadására került sor: - a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó tájékoztatásról - a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról 30

-

a biztosítók helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról a nyugdíjpénztárak tagok felé történő tájékoztatásának tartalmáról a hitelintézetek helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról valamennyi hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és biztosító részére az ingatlanalapot és az ingatlanalapba fektető befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelők részére a short selling ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség hatályban tartásáról

Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról A devizalapú hitelezés területén tapasztalható kedvezőtlen változások hatékony kezelése érdekében a Felügyelet április folyamán a hitelintézeteket a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról szóló vezetői körlevéllel kereste meg. Ebben nyomatékosította elvárásait, hogy a szolgáltatók maximális rugalmassággal és ügyfélbarát hozzáállással segítsék a bajba jutott adósokat. Ennek érdekében a Felügyelet számos intézkedés megtételére hívta fel a hitelintézetek figyelmét, melyek között szerepel, hogy − az ügyintézőiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat külön oktatással készítsék fel az igénybe vehető megoldásokra − az ügyintézők törekedjenek arra, hogy minél több alternatív megoldást vázoljanak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára − a kialakított áthidaló lehetőségekről – azok gyakorlati igénybevehetősége érdekében – az ügyfeleket kellő nyilvánossággal és részletezettségben tájékoztatassák − a fogyasztói döntési kockázatának csökkentése érdekében célzott tájékoztató levelek, információs füzet és egyéb kommunikációs anyagokkal lássák el az érdeklődőket. A vezetői körlevél egyben felkéri a hitelintézeteket, hogy a kialakított áthidaló és módosító konstrukciókról készült tájékoztatókat közzétételükkel egy időben küldjék meg a Felügyeletnek, illetve, hogy havi gyakorisággal tájékoztassák a Felügyeletet a különböző konstrukciók alapján módosított szerződések számáról és értékéről. Ezen felhívásra érkező adatszolgáltatásokat a Felügyelet folyamatosan elemzi. Egy hitelintézet külön megkereste a Felügyeletet, hogy bemutassa, hogy milyen eszközökkel tervezi védeni, segíteni a devizahitellel rendelkező késedelembe esett, illetve „veszélyeztetett” ügyfeleit, majd egy újabb megbeszélés keretében be is számolt a program tapasztalatairól.

Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó tájékoztatásról A devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó tájékoztatásról szóló vezetői körlevélben a Felügyelet szempontokat kívánt adni a fogyasztók pontos, közérthető és megfelelő tájékoztatásához, és kiemelte azokat az információkat, amelyek ismertetését alapvető fontosságúnak tartja. Így a Felügyelet elveket fogalmazott meg arra, hogy a pénzügyi intézmények ügyfél-tájékoztatása során mire térjenek ki. Így például arra, hogy − tegyék transzparenssé (sajtóközleményben, honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás alkalmával) és alaposan részletezzék azon közgazdasági és piaci indokokat, melyek a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezetnek, 31

− − − − −

−

a kamat, illetve a törlesztőrészlet számítási módjának bemutatása mellett, tegyék átláthatóvá azt is, hogy milyen forrásköltségekkel számolnak (sajtóközleményben, honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás alkalmával), mutassák be közérthetően a törlesztőrészletek alkotó elemeit, felbontását, mutassák be kalkulátor, törlesztési tábla segítségével, példával illusztrálva vagy egyéb átlátható módon a kamat, a törlesztőrészlet emelkedésének okát, adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Különösen fontos ez a tájékoztatás az annuitásos törlesztésű hitel futamidejének meghosszabbításával kapcsolatban, hiszen az annuitásos számítási mód esetén a törlesztőrészlet kezdetben nagyobb arányban tartalmazza a hiteldíjat, mint magát a tőketartozást, ajánlott, hogy ezen esetekben példával illusztrálják a törlesztőrészlet alakulását.

BELSŐ SZABÁLYOZÁS A Felügyelet belső működési folyamatait, eljárási rendjeit, szabályait utasítások formájában szabályozza, melyek hatáskörtől függően vagy az FT elnöke, vagy a főigazgató aláírásával lépnek hatályba. 2009. I. félévében az FT elnökének kiadásában 1 utasítás, míg a főigazgató kiadásában 11 új utasítás került kiadásra. A pénzügyminiszter jóváhagyását követően a Felügyeleti Tanács elnöke 2009 februárjában adta ki a fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi gazdálkodási szabályzatát. A főigazgatói hatáskörbe tartozó szabályozó dokumentumok közül kiemelendő, hogy elkészült a pénzügyi szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások engedélyezéséhez kapcsolódó belső eljárásrend, a felügyeleti bírságbevételek felhasználásának szabályzata, továbbá hatályba lépett a „Közzétételi Rendszer” működtetését szabályozó utasítás. 2009 első hónapjában új Iratkezelési szabályzat lépett hatályba, illetve megjelent a Felügyelet Informatikai Katasztrófaelhárítási Terve is. A belső működés szabályzásával összefüggésben elkészült a reprezentációról, valamint a kihelyezett munkaértekezletek bonyolításának rendjéről, a Felügyelet kiadmányozási rendjéről, az új Internet-Intranet Rendszer működtetésének rendjéről, a külső kapcsolatok és az együttműködési megállapodások kezelésének rendjéről, a stratégiai teljesítményértékelő rendszer (BSC) működtetésének rendjéről, valamint a Felügyelet jutalmazási rendszeréről szóló főigazgatói utasítás. Az új utasítások kidolgozásával egyidejűleg folyamatosan zajlik a már hatályos szabályzatok, eljárásrendek felülvizsgálata is, melynek keretében aktualizáltuk az informatikai tárgyú utasításokat, továbbá a kockázatalapú felügyelés eljárásrendjéről és módszertanáról szóló belső szabályozó dokumentumot. Felülvizsgáltuk és módosítottuk a Közszolgálati Szabályzatot, a Gazdálkodási Szabályzatot, a beszerzési eljárások bonyolításának rendjét, a bélyegzőhasználat rendjét, valamint a Felügyelet Üzletmenet Folytonossági Tervét.

32

A Felügyelet középtávú stratégiájának kidolgozása A Felügyelet jelenleg hatályos „Hatékony Felügyelet” elnevezésű középtávú stratégiája a 20052010-es időszakra vonatkozik, így a Felügyelet megkezdte a 2010-től kezdődő időszakra szóló középtávú stratégiájának kidolgozását. A stratégiai projekt hatóköre kiterjed a jelenlegi stratégia értékelésére, a következő időszak külső környezetének feltérképezésére, a külső környezetből várható igények, követelmények meghatározására, a belső igények megismerésére, a stratégiai célok meghatározására, a stratégiai célok és a rendelkezésre álló erőforrások összevetésére, a stratégia részcéljainak (a fő cselekvési irányoknak) a kialakítására, illetve a stratégia megvalósítását célzó akciók meghatározására.

2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák 2009. I. félévében 74 db. rendezvényt szerveztünk. A rendezvények a kisebb létszámú, minden évben rendszeresen ismétlődő, együttműködésből fakadó találkozóktól (pl.: ISACA ülések, kisebb sajtótájékoztatók, szakmai napok) a komolyabb részvételi aránnyal rendelkező, több mint 100 fős szakmai programokig terjedtek (pl.: SEPA rendezvények, szövetkezeti konzultáció a 2008. évi felügyeleti tapasztalatokról, különös tekintettel a SREP vizsgálatokra, fogyasztóvédelmi/panaszkezelési konzultáció, piaci tájékoztató a közelmúlt felügyeleti akcióiról, szakmai konferencia a független biztosításközvetítők számára). A belföldi együttműködés területén kiemelkedő jelentősége volt az FT tagjainak részvételével lezajlott egyeztetésnek a Bankszövetség-OTIVA-TÉSZ-BAMOSZ-BSZSZ képviselőivel. A Felügyelet az első félév folyamán több fontos együttműködési megállapodást frissített, illetve kötött. Ezek közül a legfontosabb az MNB-vel korábban kötött együttműködési megállapodásunk módosítása, amely révén a PSZÁF és az MNB között lehetőség nyílik (a kommunikáció papírmentesítése céljából) elektronikus aláírással ellátott dokumentumok küldésére és fogadására, ezzel megteremtve a gyors, hatékony és hiteles információcserét biztosító csatornát a két intézmény között. Nagy jelentőségű a pénzügyi kultúra fejlesztésének céljából született megállapodás is az MNB/GVH/PSZÁF között, valamint a GVH-val és a NFH-val kötött, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt indult ügyek adatbázisának létrehozásáról háromoldalú megállapodás. Közös fellépés a pénzügyi kultúra fejlesztéséért A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött a GVH, az MNB és a Felügyelet. A három intézmény ennek érdekében állandó munkacsoportot hoz létre, amely a pénzügyi ismeretek terjesztését segítő közös programokat dolgoz ki. A pénzügyi kultúra akkor tekinthető fejlettnek, ha az egyének pénzügyi ismeretei olyan szinten vannak, hogy annak segítségével képesek a körültekintő döntéshez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani, azokat értelmezni és segítségükkel úgy dönteni, hogy tudatában legyenek elhatározásuk jövőbeni pénzügyi és egyéb következményeinek. A pénzügyi kultúra fejlesztése révén az egyének egyre inkább megismerik a pénzügyi fogalmakat és termékeket, egyre tudatosabban kezelik a pénzügyi kockázatokat. Megfelelően tudják hasznosítani a rendelkezésükre álló információkat, valamint a döntés meghozatala előtt kellőképpen képesek tájékozódni, és ismerik a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket.

33

A pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt három intézmény a fenti célok elérése érdekében közös állandó munkacsoportot hoz létre, és közös éves munkatervet dolgoz ki. Ennek megvalósításához a szükséges pénzeszközöket is együtt teremtik elő. Idén a közös sajtómegjelenésekre és a médián keresztüli ismeretterjesztésre koncentrálnak leginkább az együttműködő szervezetek. Emellett közös szakmai rendezvények szervezését, a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások, felmérések közös elindítását és pályázatok meghirdetését is tervezik.

3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák 2009. első félévében a Felügyelet vezetői és más munkatársai összesen 165 harmadik szintű bizottsági és munkacsoport-ülésen vettek részt. A pénzügyi terület stratégiai szabályozó, tanácsadó és együttműködési tevékenysége a három úgynevezett „felügyeleti bizottság”-ban, a CEBS-ben, a CESR-ban és a CEIOPS-ban zajlik. Az EU Tanács egy 2008-as döntése nyomán 2009. január 23-án az Európai Bizottság határozatban alapította újra a három bizottságot azzal a céllal, hogy megerősítse tevékenységük alapjait, nagyobb hangsúlyt adjon benne a kockázatok felderítésének, előrejelzésének és kezelésének, a válságkezelésnek, elősegítse együttműködésüket, konvergenciájukat és közös fellépésüket. A Felügyelet nemzetközi elfogadottságát jelzi, hogy a három bizottságból kettőnek (CEBS és CEIOPS) a vezető testületébe beválasztották a Felügyelet egy-egy képviselőjét. A felügyeleti bizottságok közös pénzmosás és terrorizmus elleni munkabizottságát (AMLTF) is a Felügyelet képviselője vezeti. A felügyeleti bizottságok, amellett, hogy folytatták az előző évben elkezdett programjaikat, részben ezek megfelelő alkalmazásával, részben új programok elindításával fokozottan vették ki a részüket a gazdasági világválság elleni küzdelemből. Ennek során – jelentős részben a három bizottság közös munkájával – fontos vizsgálatok indultak és alapvető anyagok készültek egyebek között a határon átnyúló bankcsoportok felügyeleti kollégiumai létrehozásának és működésének alapelveiről, az egyes tagállamok stabilizációs terveinek felügyelési következményeiről, a bankvezetők javadalmazásáról, a válsághelyzeti likviditási tartalékolásról, az EU bankjai stressz-tűrőképességének vizsgálatáról, az EU felügyeleti rendszerének javításáról, a short-sellinggel kapcsolatos intézkedésekről. Fontos részterületekkel kapcsolatos tevékenység folyt az albizottságokban és munkacsoportokban is. Megállapítható, hogy a meghatározott hosszabb-rövidebb távú feladat megoldására létrehozott munkacsoportok munkájában az alapfeladat végzése mellett erős törekvés érvényesült a pénzügyi és világgazdasági válság leküzdésében való részvételre. Erre irányul például a short sellinggel kapcsolatos intézkedések hatásainak felmérése, az egységes európai adatszolgáltatás továbbfejlesztése, a vezetői juttatások rendszerével kapcsolatos elvárások kialakítása, a határon átnyúló válsághelyzetek esetére szóló együttműködés eljárásainak kidolgozása, a fogyasztóvédelem, az OTC piacok aktuális problémáinak megjelenése a vizsgált témák között.

34

4. Humánpolitika A Felügyelet létszámkerete 484 fő. A státuszon lévő aktív dolgozók létszáma – június 30. napján – 447 fő, tartósan távol volt 31 fő, a be nem töltött állások száma 6 fő volt. A tartósan távollévők helyettesítésére további 23 fő munkatársat alkalmaztunk. A kiválasztási rendszer keretében 15 db álláspályázatot publikáltunk, amelyből 2 db vezetői pozícióra készült. A vezetői kiválasztás a KSZK koordinálásával történt, ösztöndíjas foglalkoztatásra 5 főt választottunk ki. Elkészült a Felügyelet munkatársainak általános és szakmai tudástérképe, amely az iskolai végzettséget, a szakirányú képesítéseket, a nyelvtudás típusát, szintjét, valamint a pénzpiaci gyakorlatot mutatja be. A kompetencia alapú teljesítményértékelési rendszer keretein belül a 2009. évi egyéni teljesítményfeladatok meghatározása, továbbá a féléves értékelő megbeszélés is megtörtént. A teljesítményértékelésben minden munkakörnél a releváns kompetenciák jelennek meg, amelyet három kategóriába osztottuk, az általános, a munkakör-specifikus és vezetői kompetenciák csoportjába. Jellemző, hogy a kompetenciák és a teljesítménykövetelmények egymáshoz rendelve jelennek meg a teljesítményértékelési rendszerben, ezért mind a kompetenciák, mind a követelmények értékelése támogatja a vezetőket e feladatuk ellátásában. Az éves képzési-fejlesztési program összeállításakor figyelemmel voltunk a Felügyelet 2010-ig szóló stratégiájára, amelyben kiemelt szerepet kapott a „homo supervisor” létrehozása, azaz „a folyamatosan képzett, nemzetközi értelemben is mobil és piaci elismertségben megmutatkozó sikerre motivált felügyeleti munkatárs típusa”. A programban új elemként jelentek meg a vizsgaköteles belső képzések, amelyek fontosságuk, jelentőségük miatt kötelező záróvizsga letételével járnak. A Felügyelet 2009. évi kiemelt prioritásaira figyelemmel – jelentős szakértői támogatással – összeállított éves képzési-fejlesztési terv a teljesítményértékelések alkalmával megállapított egyéni fejlesztési-képzési szükségleteket, a szervezeti egységek igényeit, és a 8 nagybank átfogó vizsgálatával kapcsolatos képzési igényeket tartalmazza. A 8 nagybank átfogó vizsgálatában résztvevők képzésének célja a vizsgálat terjedelmének és mélységének, valamint a vizsgálati módszertanok megismerése, továbbá a vizsgálatban részt vevők ismereteinek elmélyítése, a célokkal való azonosulás. A képzés több fázisban történik, az oktatás, képzés a felkészülés meghatározó részét képezte. Kiemelt jelentőségű a nyelvi képzés, tekintettel arra, hogy a Felügyeletnek feladatai ellátásához megfelelően képzett, nyelveket ismerő, hatékonyan és pontosan dolgozó, proaktívan gondolkodó munkaerőre van szüksége. Az első félévben a felügyelet munkatársai közül 104 fő tanult idegen nyelvet.

5. Szakmai ellenőrzés Összhangban a 2009. évi szakmai ellenőrzési tervben foglaltakkal, 2009. I. félévében a Szakmai ellenőrzési főosztály három szakmai vizsgálatban vett részt (egy biztosító egyesület [MÁV ÁBE] Felügyelet által folytatott felügyeleti tevékenységének szakmai felülvizsgálata, egy takarékszövetkezet által benyújtott vezető állású személyek újraválasztása engedélyezési folyamatának felülvizsgálata, illetve a főosztály által 2006-2008 között végzett vizsgálatok hasznosulása témában végzett utóvizsgálat). Az első vizsgálat teljes körűen lezárult, a vizsgálat 35

alapján készült jelentést és javaslatokat a FT áttekintette, a főigazgató pedig beszámolt az FTnek a kapcsolódó intézkedési terv tartalmáról. A második vizsgálat szintén lezárult, a jelentést az FT megtárgyalta és megkezdődött az intézkedési terv összeállítása. Végül, a harmadik vizsgálat tekintetében a főosztály kialakította vizsgálati koncepcióját a korábbi vizsgálatokban foglalt megállapításai hasznosulásának utókövetésére vonatkozóan. Figyelembe véve a szakmai ellenőrzési tevékenység elmúlt három évben megszerzett gyakorlati tapasztalatait, a főosztály ebben az időszakban áttekintette a szakmai ellenőrzésről szóló eljárásrendet és ennek aktualizálásába kezdett. Ezzel párhuzamosan a főosztály az időközben felmerült új kihívások alapján a jövőbeni működésére vonatkozó koncepciót készített az FT elnöke számára.

6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ (FKMK) 2009. első félévi tevékenységének az alapvető célkitűzése a tevékenység beindítása volt az előzetesen meghatározott területeken. Ezek mellett az új szervezeti egység kiemelt feladata az európai és azon kívüli nemzetközi szakmai és módszertani együttműködések szervezése, katalizálása a Felügyelet nemzetközi elfogadottságának és elismertségének erősítésére, illetve a nemzetközi tudástranszfer elősegítésére. A gazdasági válság azonban némiképp módosította a programot, így a korábban eltervezett feladatok mellé olyanok csatlakoztak, melyek prioritást kaptak a megvalósításban. Ennek következtében képzéseinknél kiemelt súlyt kaptak a jelentős pénzintézetek kiemelt vizsgálatához kötődő képzések. Ennek keretében minden, a vizsgálatokban közvetlenül vagy közvetve érintett munkatárs részt vett a törvényi változásokról, valamint a vizsgálati prioritásokról tartott képzésen. Az FKMK folyamatosan közreműködik a humánpolitikai területen folyó oktatási képzési tevékenység kialakításában és lebonyolításában. A kialakításnál az FKMK igyekszik behozni a másutt már meglevő tapasztalatokat, a végrehajtásban pedig a humánpolitika által jelzett igényeknek megfelelően szervezi meg a képzéseket. Az FKMK sikeresen csatlakozott a felügyeléshez kapcsolódó nemzetközi oktatási tevékenységhez is. Már tavasszal megtartottunk két képzést a CEIOPS szakmai képzései közül széles körű elsősorban európai részvétel mellett. Egyúttal folynak az előkészületei további nemzetközi tréningek budapesti megrendezésére a CESR, illetve az IAIS keretén belül.

7. A Felügyelet gazdálkodása A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. címén a Felügyelet részére kiadási és bevételi előirányzatként 11.326,2 M Ft-ot hagyott jóvá, melyből 455,5 M Ft tartalék illetményfejlesztésre, új fejezeti jogcímen jelent meg. A 2009. I. félévi évi bevételek 16 393,7 M Ft összegben teljesültek, melyből pénzmozgással járó intézményi bevétel 6 055,7 M Ft, pénzforgalommal nem járó előző évi maradvány 10 338,0 M Ft. A kiadások 4 214,0 M Ft összegben teljesültek.

36

3. tábla: Kiadások előirányzatának és teljesítésének adatai

Kiadások

2008. I. félévi teljesítés

Személyi juttatások 2 148,0 Munkaadókat terhelő járulék 673,6 Dologi és egyéb folyó kiadások 966,7 Támogatás értékű működési kiadás Működési célú pénzeszköz átadás, 46,1 egyéb juttatás Intézményi beruházás 117,0 Felújítás Támogatás értékű felhalmozási kiadás Kölcsönök nyújtása 45,9 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 376,6 PSZÁF intézméyni kiadás összesen 4 373,9 3,3 Fejezeti tartalék 4 377,2 Fejezet mindösszesen 1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra. 2 Előzetes főkönyvi adat alapján.

2009. évi Módosított Eredeti előirányzat előirányzat1

I. félévi teljesítés 2

2009. évi teljesítés / Módosított előirányzat

millió Ft 2009. évi teljesítés / 2008. évi teljesítés

4 815,0 1 469,0 3 015,9 456,5

4 809,6 1 469,0 3 018,3 456,5

2 153,9 652,7 925,9

44,8% 44,4% 30,7% 0,0%

100,3% 96,9% 95,8% -

297,4

300,4

180,0

59,9%

390,5%

666,3 25,2

666,3 25,2

246,1 0,5

36,9% 2,0%

125,4

125,4

18,7 25,9 4 203,7 10,3 4 214,0

210,3% 40,7% 6,9% 96,1% 312,1% 96,3%

-

10 870,7 455,5 11 326,2

10 870,7 455,5 11 326,2

14,9% 38,7% 37,2%

4. tábla: Bevételek előirányzatának és teljesítésének adatai millió Ft

Bevételek

2008. I. félévi teljesítés

Pénzpiac 3 428,7 Tőkepiac 477,5 Biztosítás 891,6 Pénztárak 452,0 Ügynökök 144,0 Bírság 102,8 Eljárási díjak 57,6 Számlás és egyéb bevételek 21,8 Kölcsönök igénybevétele és visszat. 66,7 Előző évi intézményi maradvány 4 551,9 Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 130,3 PSZÁF intézményi bevételek összesen 10 324,9 4 899,6 Fejezeti tartalék (maradvánnyal együtt) 15 224,5 Fejezet mindösszesen 1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra. 2 Előzetes főkönyvi adat alapján. 3 Analitika alapján.

2009. évi Módosított I. félévi Eredeti előirányzat előirányzat1 teljesítés 2;3 7 154,6 1 235,3 1 058,1 875,7 53,9 200,0 100,0 67,7 125,4

7 154,6 1 235,3 1 058,1 875,7 53,9 200,0 100,0 67,7 125,4

10 870,7 455,5 11 326,2

10 870,7 455,5 11 326,2

3 880,3 393,5 526,9 366,4 99,7 656,3 79,4 33,3 88,9 4 751,6 -69,0 10 807,3 5 586,4 16 393,7

2009. évi teljesítés / Módosított előirányzat 54,2% 31,9% 49,8% 41,8% 185,0% 328,2% 79,4% 49,2% 70,9% 99,4% 144,7%

2009. évi teljesítés / 2008. évi teljesítés 113,2% 82,4% 59,1% 81,1% 69,2% 638,4% 137,8% 152,8% 133,3% 104,4% -53,0% 104,7% 114,0% 107,7%

(Előzetes adatok, a részletes, pontos adatok 2009. augusztus elejére állnak rendelkezésre.)

A Felügyelet 2009. évben is tisztán saját bevételből gazdálkodik, ezért működésének meghatározó alapja a bevételi előirányzatok teljesítése. A 2009. évi gazdasági folyamatok eredményeképpen jelenleg 830,0 M Ft felügyeleti díj elmaradással kalkulálunk, melyet némileg ellensúlyoz a bírság bevétel magas aránya (azonban ezen bevételt a Felügyelet működésére nem használhatja fel, továbbá jelentős részük még nem végleges, per alatt állnak). A Felügyelet kiadásai teljesítésénél továbbra is szem előtt tartja a takarékos, hatékony gazdálkodás követelményeit. A Felügyelet kiadásainak döntő részét a személyi juttatások, a hozzá kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek, ill. a hosszabb távú üzemeltetési szerződések alkotják. Így a források szűkülése elsősorban a beruházások elhalasztásával került kompenzálásra. 37

8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések A Belső ellenőrzési főosztály 2009. évi I. félévi feladata ellátása során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el. Külső szerv által végrehajtott ellenőrzésre a Felügyeleten tárgyidőszakban egy alkalommal került sor. Az ÁSZ a 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során záradék nélküli véleményt adott. A 2009. évi I. félévi belső ellenőrzési vizsgálatok kiterjedtek: - A 2008. évi költségvetési beszámoló szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzésére (A lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a Felügyelet 2008. évi intézményi és fejezeti kezelésű beszámolója megfelel a számviteli törvény és annak végrehajtásáról szóló számviteli kormányrendelet előírásainak. A beszámoló a Felügyelet pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ÁSZ javaslatokkal kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtörténtek, mind szabályozási, mind gyakorlati vonatkozásban. Az utóvizsgálat és a beszámoló vizsgálata is néhány szabályozás felülvizsgálatát és a FEUVE további hatékonyságának növelését javasolta.) - A bírságpénzek pályáztatásának, felhasználásának és nyomon követésének vizsgálatára -

A 2009. évi I. félévi költségvetési beszámoló ellenőrzésére, valamint a 2009. évi költségvetési tervezés vizsgálatára

-

A dokumentumkezelő rendszer működésének, az iratkezelés szabályosságának vizsgálata (A belső ellenőrzés a vizsgálat során ellenőrizte a hatályos vonatkozó szabályozások betartását a szabályzatok gyakorlati alkalmazásának vizsgálata céljából. Megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg az iratok munkaidő utáni elzárása, az irattárazás, az iratkezelési kapacitás, az új rendszer bevezetése, valamint a kockázatok kezelése vonatkozásában.)

-

Az illetményszámfejtés és humánpolitikai szabályoknak való megfelelés ellenőrzése (A belső ellenőrzés három elkülöníthető kérdéskörben látja az intézkedések mihamarabbi megtételének szükségességét. Ezek az új belépők FER-jutalmazási lehetőségének teljes körű szabályozása, a felmentési illetmény betegszabadság napok figyelmen kívül hagyásával történő átlagkereset számítása, az önkéntes pénztári hozzájárulások időbeni megfelelő összegű és adóoptimalizáló módon történő megállapítása érdekében a dolgozók a HFO és a bérelszámolás együttműködése. A vizsgálat megállapítása szerint javult a FEUVE hatékonysága a vizsgált időszakban, de a még fennálló hibák megszüntetése érdekében a FEUVE hatékonyságának növelése továbbra is indokolt.)

-

A gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatok kezelésének vizsgálata (részvizsgálat)

9. További adatok KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK A tárgyidőszakban összesen 7 közbeszerzési eljárás indult, szerződéskötéssel zárult: 5 db, jelenleg folyamatban van: 2 db. 38

ebből

eredményesen,

A közbeszerzési eljárások megoszlása: - közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű: 3 db, ebből 1 db hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, amit az OKFON Zrt. folytatott le, a többi nyílt eljárás, melyek közül egy eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még folyamatban van; - nemzeti (2009. április 1-ig): 0 db - egyszerű eljárás: 4 db, melyek közül 3 eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még folyamatban van. A Felügyelet 2009. I. félévben nettó 64 458 151 Ft értékben kötött szerződést és/vagy írt alá megrendelést a kiemelt termékkörbe tartozó árukra és szolgáltatásokra a KSZF által kötött keretszerződés és/vagy keret-megállapodás alapján. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A Felügyelet 2009-ben is sikeresen újította meg nemzetközi ISO tanúsítványait. Az SGS Hungária Kft. által 2009. február 2- 4. között elvégzett tanúsítási eljárás alapján angol (UKAS) akkreditáció szerinti tanúsítványt szerzett az ISO/IEC 27001:2005 szabvány szerinti információbiztonsági rendszerére. Ugyanebben az időszakban került sor a minőségirányítási rendszer éves felülvizsgálatára is, melynek eredményeként a legújabb, ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek való megfelelőséget igazoló tanúsítványt szereztünk. PERES ÜGYEK 2009. június 30-án összesen 106 peres, illetve bírósági nem peres eljárás volt folyamatban a Felügyelet ellen. Az I. félévben összesen 48 új peres ügy indult. A 48 új ügyből: 45 közigazgatási peres, melyből 33 a Felügyelet végzését támadja, továbbá 3 egyéb peres ügy (felszámolás, személyiségi jogi, közérdekű adatok kiadása iránti). Az I. félév során indult új ügyekből 30 a banki szektort, 5 a tőkepiaci szektort, 7 a biztosító szektort, 3 a pénztár szektort érinti, és 3 az egyéb kategóriába tartozik. A tárgyidőszakban összesen 38 per fejeződött be véglegesen, amelyekből 15 a banki szektort, 11 a tőkepiaci szektort, 1 a biztosító szektort érintette, 9 a pénztári szektort, 2 pedig egyéb besorolású (adatvédelmi, illetve munkaügyi). A 2009. I. félévben jogerős bírósági határozattal véglegesen lezárult 38 perből 35 esetben a Felügyelet lett a pernyertes. 1 esetben a Felügyelet a volt munkavállalójával egyezséget kötött, amelyet a bíróság jóváhagyott, 1 esetben a Felügyelet intézkedő határozatának egyik pontját a bíróság részlegesen hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a Felügyeletet új eljárásra kötelezte (részleges pernyertesség). 1 esetben pedig a bíróság a Felügyelet végzését hatályon kívül helyezte és a Felügyeletet az eljárás folytatására kötelezte. A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK 2009. I. félévében a „Pénzügyi Ismeretek oktatása a 9-12. évfolyamon tanító tanárok továbbképzésében” témában írt ki a Felügyelet nyílt pályázatot. A beérkezett húsz pályázati ajánlat közül az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Független Pedagógiai Intézet konzorciumának pályázati ajánlatát ítélete támogatandónak a Felügyelet bruttó 14 442 000 Ft értékben. A pályázati rendszer transzparenciája érdekében az elbírálás folyamatába a Felügyelet külső intézményeket is bevont (MNB, GVH, Bankszövetség).

39

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Piacfelügyeleti intézkedések Hitelintézet alapításának engedélyezése Hitelintézet alapításának elutasítása Hitelintézet működésének engedélyezése Hitelintézet működésének elutasítása Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének engedélyezése Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének elutasítása Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás működésének engedélyezése Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat Vezető állású személy megválasztásának engedélyezése Ebből: hitelintézet esetében Vezető állású személy megválasztásának elutasítása Megbízási szerződés módosítás jóváhagyása Engedély ügynöki tevékenység végzéséhez Engedély ügynök igénybevételéhez Engedély ügynök igénybevételének meghosszabbításához Alapszabály módosításának engedélyezése Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése Befolyásoló részesedés megszerzésének elutasítása Egyesülést, átalakulást engedélyező határozat Kereskedési könyvvel kapcsolatos határozat Ügynök igénybevételére jogosító engedély hatálytalanná válásának megállapítása Tevékenységi engedélyt visszavonó határozat A működési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderdizált módszer alkalmazását engedélyező határozat devizahitelezést engedélyező határozat Pénzmosási szabályzat jóváhagyása Egyéb szabályzatok engedélyezése Összevont alapú felügyelettel kapcsolatos határozat Alárendelt kölcsöntőke határidő előtt történő visszafizetésének engedélyezése Állomány-átruházás engedélyezése Bankképviselet engedélyezése Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok megsértése miatt Engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtás kapcsán hozott határozatok Bankképviselet törlése végzés Egyéb határozat Ebből adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntető határozat módosításokat tartalmazó határozat ingatlan szakértői névjegyzékbe felvétel elutasítása

56 17 39 595 1 5 1 17 157 73 114 34 31 6 28 20 4 3 19 14 5 68 3 6 6 1 2 3 47 13 1 5

egyéb Összes határozat/végzés Ebből: bírságot kiszabó határozat bírságok összege összesen

7 664 16

97 500 000 Ft.

41

Tőkepiaci szektorral kapcsolatban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések 6 Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat (intézkedés nélküli) 0 Egyéb prudenciális intézkedés, határozat (bírság, felszólítás, kötelezés, 6 felfüggesztés, felfüggesztés visszavonása) Piacfelügyeleti intézkedések 38 Tevékenység engedélyezése 15 Tevékenységi engedély visszavonása 1 Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat 4 Üzletszabályzat módosítás jóváhagyása Egyéb szabályzatok engedélyezése 5 Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése 2 Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 5 végzés 4 A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 1 Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok 1 megsértése miatt Egyéb határozatok 3 Összes határozat/végzés 47 Ebből: bírságot kiszabó határozat 3 bírságok összege összesen 492 500 000 Ft.

42

Tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban hozott intézkedések Befektetési alapokkal kapcsolatos határozatok összesen: Ebből: befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételének jóváhagyása befektetési alap nyilvántartásba vétele tájékoztató, kezelési szabályzat módosítása befektetési alap törlése európai befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek magyarországi forgalomba hozatala egyéb, befektetési alappal kapcsolatos határozat Értékpapír kibocsátási program nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételének jóváhagyása összesen Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához (nyilvános értékesítéséhez), illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételének jóváhagyása Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés Eljárást megszüntető végzés Kijavító határozat Nyomtatási határozat Nyilvános kibocsátó társaság felszólítása/kötelezése jogszabályi követelmények betartására Nyilvános vételi ajánlat jóváhagyása Hiánypótló határozat (nyilvános vételi ajánlat) Tőzsdei kereskedés felfüggesztése Eljárást felfüggesztő határozat Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszegése miatti bírsághatározat Egyéb határozat, végzés Összes határozat, végzés Ebből bírsághatározat összesen bírságok összege összesen

236 29 19 143 10 10 25 7 2

0 2 0 67 0 0 0 0 1 0 21 336 0 0

43

Biztosítási szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Piacfelügyeleti intézkedések Biztosító alapításának engedélyezése Biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése Biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése Biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység engedélyezése Tevékenység felfüggesztésének engedélyezése kérelemre Vezető állású személy megfeleltetése Vezető tisztségviselő engedélyezése Szakmai vezető engedélyezése Független biztosításközvetítői tevékenység engedélyezése (alkusz, többes ügynök) Befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése Pénzmosási szabályzat jóváhagyása Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Vezérügynök engedélyezése Állomány átruházás engedélyezése Összevont alapú felügyelet alá vonás Piacfelügyeleti végzés Egyéb határozat Összes határozat, végzés Ezen belül bírságot kiszabó határozat Bírságok összege összesen

Pénztári szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Piacfelügyeleti intézkedések Tevékenységi engedélyt megadó határozat Pénzmosási szabályzatot jóváhagyó határozat Több pénztár egyesülésének engedélyezése Tevékenységet lezáró határozat Nyugdíjpénztári ágazat működésének engedélyezése Választható portfóliós rendszer jóváhagyása Ingatlanértékelővel kötött szerződés jóváhagyása Piacfelügyeleti végzés Egyéb határozat Összes határozat, végzés Ezen belül bírságot kiszabó határozat bírságok összege összesen

58 13 45 169 1 2 4 3 48 16 37 36 4 1 17 56 283 1 5 000 000 Ft.

13 7 6 5 3 2 7 25 -

44

2. sz. melléklet FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

Bankok Fióktelep Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Ebből: takarékszövetkezet hitelszövetkezet Pénzügyi vállalkozások Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú ügynöke „A” típusú pénzpiaci ügynök Ebből pénzváltó Pénzpiaci intézmények összesen Befektetési vállalkozás Fióktelep Árutőzsdei szolgáltató Befektetési alapkezelő Kockázati tőkealapkezelő Kockázati tőketársaság Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet Befektetési tanácsadó (cég) „A” típusú tőkepiaci ügynök Bszt. szerinti függő ügynök Tőkepiaci intézmények összesen Biztosító részvénytársaság Biztosítási egyesületek Vezérügynök (cég) Független biztosításközvetítő Ebből: alkusz (cég) többes ügynök (cég) Biztosítási szaktanácsadó (cég) Biztosítási piac összesen Magánnyugdíjpénztárak Önkéntes nyugdíjpénztárak Önkéntes önsegélyző pénztárak Önkéntes egészségpénztárak Pénztárak összesen

2008. II. félév31 13 8 145 140 5 271 2 373 512 206 1355 21 5 16 35 16 0 20

239 352 35 30 7 481 426 55 17 570 19 66 24 37 146

2009. I. Változás félév 29 -2 15 +2 8 0 143 -2 138 -2 5 0 269 -2 2 0 404 +31 531 +19 201 -5 1401 +46 25 +4 4 -1 15 -1 38 +3 22 +6 0 0 21 +1 26 +26 84 +84 322 +83 447 +95 33 -2 29 -1 0 -7 501 +20 439 +13 62 +7 15 -2 578 +8 19 0 65 -1 17 -7 37 0 138 -8

3. sz. melléklet FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK A pénzpiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények

Átalakulás alatt Felfüggesztett lévő intézmények intézmények

Bankok

29

Fióktelep

15

Szakosított hitelintézetek

143

Ebből: takarékszövetkezet

138

Pénzügyi vállalkozások Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások

1

1

16

2

8

Szövetkezeti hitelintézetek hitelszövetkezet

Visszavont Felszámolás/végelszámolás alatt engedélyek lévő intézmények száma

5 269 2

Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú ügynöke

404

„A” típusú pénzpiaci ügynök

531

13

11

Ebből pénzváltó

201

4

6

1401

30

14

Pénzpiaci intézmények összesen

A tőkepiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án

Befektetési vállalkozás Fióktelep Árutőzsdei szolgáltató Befektetési alapkezelő Kockázati tőkealapkezelő Kockázati tőketársaság Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet Bszt. szerinti függő ügynök Tőkepiaci intézmények összesen

Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények 25 4 15 38 22

Átalakulás alatt Felfüggesztett lévő intézmények intézmények

Felszámolás/vég Visszavont elszámolás alatt engedélyek lévő száma intézmények

1 1

21 322 447

1

1

47

A biztosítási szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények Biztosító részvénytársaság Biztosítási egyesületek Vezérügynök (cég) Független biztosításközvetítő Ebből: alkusz (cég) többes ügynök (cég) Biztosítási szaktanácsadó (cég) Biztosítási piac összesen

Átalakulás alatt lévő intézmények

33 29 501 439 62 15 578

-

Felszámolás/végelszámol Visszavont engedélyek ás alatt lévő intézmények száma -

1 5 5 6

A pénztári szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények Magánnyugdíjpénztárak Önkéntes nyugdíjpénztárak Önkéntes önsegélyző pénztárak Önkéntes egészségpénztárak Pénztárak összesen

19 65 17 37 138

Átalakulás alatt lévő intézmények 1 1 1 3 6

Felszámolás/ végelszámolás alatt lévő intézmények 1 9 20 12 42

Visszavont engedélyek száma 4 2 6

48