Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2011. augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (továbbiakban: Eft.) 2010. augusztus 1-jén lép hatályba és e törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a korábbi 2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az Eft. 2011. augusztus 1. napjával módosul. • Az Eft. 1.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazására kizárólag - mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka vagy - alkalmi munka esetében van lehetőség. • A háztartási munkát és a közhasznú szervezet által létesített munkaviszony esetét kivette a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás fogalom köréből. • Az Eft. 1.§ (2) bekezdése korlátozza, hogy alkalmi munkára irányuló egyszerűsített munkaviszony keretében egy naptári napon legfeljebb hány munkavállaló foglalkoztatható: -
az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1-5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6-20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20 % -át kitevő személyt foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Az egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszámának meghatározásánál a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni. [Eft. 1. § (2)] Az így meghatározott napi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató adott év napjaira egyenlőtlenül is felhasználhatja, az alkalmi munkára irányadó szabályokra figyelembevételével. [Eft. 1. § (3)] • Az egyszerűsített foglalkoztatás nem zárja ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.[Eft. 1.§ (5)] • Az egyszerűsített foglalkoztatás idénymunkára vonatkozó két típusában (mezőgazdasági és turisztikai idénymunka) az időkorlát 90 napról 120 napra emelkedik. Továbbá, ha azonos felek idénymunkára és alkalmi munkára is kötnek egymással több munkaszerződést, ezek együttes időtartama nem haladhatja meg a 120 napot egy naptári éven belül. [Eft. 1.§ (4)] •
Időkorlátok az egyszerűsített foglalkoztatás egyes eseteiben:
2
-
-
-
•
Mezőgazdasági idénymunka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama eddig egybefüggően a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a 90 napot nem haladhatta meg. Az új szabály szerint csak az van meghatározva, hogy egy naptári éven belül a 120 napot nem haladhatja meg foglalkoztatás, azonban azt a munkáltató határozza meg, hogy adott éven belül mikor foglalkoztatja a munkavállalót.[Eft. 2. § 1. pont] Turisztikai idénymunka esetén az eddigi szabályozás nem határozott meg időkeretet, azonban az új szabály szerint az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama egy naptári éven belül a 120 napot nem haladhatja meg.[Eft. 2. § 2. pont] Alkalmi munka időkorlátai – egybefüggően legfeljebb 5, egy hónapban legfeljebb 15, egy évben legfeljebb 90 nap – változatlanok maradnak. .[Eft. 2. § 3. pont]
Új fogalom meghatározások a módosított Eft-ben: -
mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. ((azaz már nem „évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődő”)
-
idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
• Amennyiben a munkáltató a fenti ismertetett idő- és túllépés napjától a munkáltató a munkavállalóira nem közteherviselés szabályait, hanem az általános szabályokat megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig jogosulatlanul alkalmazta. [Eft. 8. § (4) bek.]
létszámkeretet túllépi, attól a alkalmazhatja kedvezményes kell alkalmaznia, a feltételek a kedvezményes szabályokat
• Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, az egyszerűsített foglalkoztatásra, és így a kedvezményes közteherviselés nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. [Eft. 11. § (6) bek.] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony • A korábbi szabályozással ellentétben az új Eft. szerint a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni legkésőbb a munka megkezdéséig, ha a munkavállaló kéri, azzal, hogy ez mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettségének
3 teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. [Eft. 3.§ (1)] • Az Eft. 4.§ (2) és (3) bekezdése szabályozza, hogy az Mt. mely szabályai nem alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás esetében: • A korábbi szabályozás megmarad, az Eft. azon rendelkezése, mely szerint az Mt. szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át sem kell alkalmazni, kikerül a 4. § (2) bekezdésből. • Az Eft. 4.§ (4) bekezdésébe kerül meghatározásra, hogy az Mt. mely szabályai nem alkalmazhatók az alkalmi munka esetében. A korábbi szabályozás megmarad és további 1 ponttal egészül ki: - amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő- nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket. • Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell a munkáltatónak kiadnia az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást, de az alkalmi munka kivételével a munkáltatónak az Mt. 97-99. §-ában előírt, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat ki kell adnia. [Flt. 36/A. §, Eft. 4.§ (3) d)] • Harmadik országbeli állampolgár kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható. • A munkavégzés megkezdése a munkaadónak kell meggyőződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. [Eft. 5.§]
Ellátásra való jogosultság • Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül biztosítottnak, álláskeresési ellátásra, nyugellátásra, illetve baleseti egészségügyi szolgáltatásra azonban jogosultságot szerez. [Eft. 10.§ (1) bek.] • Az a személy, aki másik EGT tagállamban vagy egyezmény alapján másik államban (pl. Svájc) biztosított és ezt igazolta, ellátásra nem szerez jogosultságot. A bejelentést az adóhatósághoz ebben az esetben is meg kell tenni, és jelezni kell, hogy a munkavállaló másik tagállamban meglévő biztosítotti minőségét igazolta. Ebben az esetben közteherfizetési kötelezettség sem áll fenn. [Eft. 8. § (5) bek., 10. § (3) bek., 11. § (4) bek.] Közteherfizetés • A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, illetve az alkalmi munka eseteiben az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: - - mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
4 -
- alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 1000 forint.
• Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. • Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt. [Eft. 9. § (2) bek.] Bejelentési szabályok • Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében – mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és alkalmi munka – a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az APEH-hez az alábbi adatokat [Eft. 11.§ (1), (3)]: - a munkáltató adószáma - a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma - az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka - munkaviszony napjainak száma. •
A bejelentés ügyfélkapun történő előzetes regisztráció esetén lehetséges: - ügyfélkapun vagy - telefonon keresztül [Eft. 11.§ (1)].
•
Bejelentés visszavonására és módosítására a munkáltatónak - a bejelentést követő 2 órán belül, vagy - a bejelentés napján 8 óráig van lehetősége, ha a foglalkoztatás a bejelentés alapján bejelentést követő napon kezdődött vagy 1 napnál hosszabb időre vonatkozott a bejelentés [Eft. 11.§ (8)]
Átmeneti rendelkezések • 2010 évben 2010. augusztus 1-ét megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszonyban eltöltött napok számát a 2010. augusztus 1-ét követően létesített egyszerűsített foglalkoztatás időtartamának számításánál nem kell számításba venni. • 2010. augusztus 1-étől egyszerűsített foglalkoztatásra csak a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezései alapján van lehetőség. Kivétel: - 2010. augusztus 1. megelőzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében közhasznú szervezet által létesített munkaviszony nem marad az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya alatt, hanem 2010. augusztus 1-ét követően az Mt.
5 hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni.
Flt-vel kapcsolatos változások 2010. augusztus 1-től • Az Flt. 58. § (5) bek. n) pontja egységesen értelmezi az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt. Az Flt. szerinti alkalmi foglalkoztatás fogalma alatt érteni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó összes munkaviszonyt: a mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és az alkalmi munka. [Eft. 17.§ (5)] • Az álláskeresési járadék megállapításánál nem vehető figyelembe a járadék folyósítása alatt végzett alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama, mint jogosító idő. [Flt. 25.§ (6), Eft. 17.§ (2)] • Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetében nem kell szüneteltetni a keresetpótló juttatás, az álláskeresési járadék folyósítását. [Eft. 23.§ b)] • Az álláskeresési járadékban részesülő személynek nem kell bejelentenie a munkaügyi központ felé, ha alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesít. [Eft. 23.§ b)] Pécs, 2011. augusztus 1.
Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
