Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat
Tájékoztató a Tiszán 2016. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 2015. december 1. - 2016. február 29. közötti időszakban a Tisza szegedi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 2016. március 1-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések.
1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2015. december 1-től 2016. február 29-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 208,7 mm csapadék hullott, ami a sokéves átlag értéknek, a 169 mm-nek a 124%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék is a sokéves átlag felett alakult, 162 mm-t mértek, ami az átlagos értéknél 26%-kal magasabb. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy átlagot számottevően meghaladó érték mindkét vízgyűjtőn januárban és februárban volt, a december kifejezetten száraznak mondható. A Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos értéknek 35%-a, a Szeged feletti vízgyűjtőn pedig csak a 29 %-a esett decemberben, a téli időszak elején. csapadék [mm] 110 100 90
csapadék [mm] 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2015-2016 Sokéves átlag
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Dec.
Jan.
Febr.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
1. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza tokaji vízgyűjtőjén
2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza tokaji vízgyűjtőjén
1
csapadék [mm]
csapadék [mm] 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
110 100 90
2015-2016 Sokéves átlag
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Dec.
Jan.
Febr.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
3. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
4. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát, a decembert jóval átlag alatti csapadék mennyiség jellemezte, amit az átlagosnál jelentősen nedvesebb január és február követett. (Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)
2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő Felső – Tisza Szamos Bodrog Körösök Maros
2015. december [oC] 1,5 (-0,7) 2,6 (-0,4) 2,3 (-0,0) 2,5 ( -0,4) 2,0 (-0,7)
2016. január [oC] -3,4 (-2,3) -2,2 (-1,7) -2,7 (-1,4) -1,8 (-0,9) -2,2 (-1,9)
2016. február [oC] 3,4 (-1,4) 5,3 (-0,5) 4,5 (-0,4) 5,4 (0,2) 5,3 (-0,3)
1. táblázat. A Tisza vízrendszerének téli hőmérsékleti viszonyai
Az 1. táblázatból látható, hogy 2015-2016 téli időszakának első és utolsó harmadában az átlagnál jóval melegebb volt, mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek jócskán meghaladták a sokéves átlagértékeket és fagypont felett - decemberben az átlagosnál 2-3 oC-kal, februárban pedig 4-5 oC-kal magasabban - alakultak. Az időszak közepén viszont az átlagnál kissé hidegebb volt, a januárt fagypont alatti hőmérsékletek, az átlagnál 0,5-1,0 oC-kal alacsonyabb értékek jellemezték.
2
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén egy hőmérsékleti szempontból változatos - decemberben és februárban az átlagosnál jóval melegebb, fagypont feletti havi középhőmérsékletű, januárban az átlagosnál kissé hidegebb - téli időszakot tudhatunk magunk mögött.
3. A vízgyűjtőn 2016. március 1-én hó alakjában tárolt vízkészlet A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembe vételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.
5. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
Az ábrán a sötétkék vonal mutatja, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag alatt maradt. Viszonylag későn, december végén indult csak meg a hófelhalmozódás. Januárban kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de csak megközelíteni tudta a sokéves átlagértéket. A hóvízkészlet mennyisége az időszak végén, március 1-én a sokéves átlagnak alig több mint fele. A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2016. március 1-i értékét 500 m-es magassági bontásban ábrázoltuk. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értéke a 1,486 km3, az 1997-2015-ös időszak ugyanezen a napon mért maximális értékének csak a 19 %-a, az átlagértéknek, ami 2,705 km3 pedig a 55 %-a. A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi értékét a 6. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 7. ábrán pedig az elmúlt 10 év ugyanezen a napján mért adataival is ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 2006, vagy akár a 2012-es évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony vagy még alacsonyabb hófelhalmozódás a területen.
3
Tisza - Szeged Tengerszint feletti magasság [m.B.f.] 0 – 200 200 – 500 500 – 1000 1000 – 1500 1500 – 2000 2000 – 3000 Összesen:
Vízgyűjtő terület [km2]
Átlagos hóvastagság [cm]
58422 43041 27429 8228 1181 79 138420
0,0 0,0 2,2 39,0 100,3 152,4
Átlagos sűrűség [g/cm3] 0,000 0,000 0,326 0,294 0,246 0,308
Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km3] 0,0 0,0 7,0 114,7 246,8 469,8
0,000 0,000 0,193 0,944 0,291 0,037 1,465
2. táblázat. A Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 2016. március 1-én.
km3
km3 6
6
5
5
4
4 3
3
2
2
1
1
0 sokévi átlag
2015-2016
6. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke a sokéves átlaggal együtt 2016.március 1-én
0 2006
2008
2010
2012
2014
2016
7. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet értékei március 1-én
5. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 2016. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és kissé szárazabb időjárás várható. A május átlagos hőmérsékletűnek és az átlagnál szárazabbnak ígérkezik. A március első dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék- és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban jelentős, de 10 mm alatti 4
csapadékot jelez, a napi középhőmérsékleteket pozitív hőmérsékleti tartományba várjuk. Fagypont alatti hajnali hőmérsékletek jórészt csak a Felső-Tisza vízgyűjtőn lehetnek. Havazás jellemzően a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható, az alacsonyabban fekvő területeken a közepes mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.
Tisza – Szeged
2016. március
2016. április
2016. május
Havi közepes vízállás [cm] Havi maximális vízállás [cm]
318±106 449±112
355±153 467±162
301±136 454±171
3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Tisza - Szeged
A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2016. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy mindhárom hónapban az előző két évinél magasabb, de nem kiemelkedően magas vízszintek valószínűsíthetők. H [cm]
H [cm]
H [cm]
800
800
800
700
700
700
600
600
600
500
500
500
400
400
400
300
300
300
200
200
200
100
100
100
0
0 2011 2012 2013 2014 2015 2016
8. ábra. Max. márciusi vízállások Tisza - Szeged
2011 2012 2013 2014 2015 2016
9. ábra. Max. áprilisi vízállások Tisza - Szeged
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016
10. ábra. Max. májusi vízállások Tisza - Szeged
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál jóval enyhébb téli időszakban felhalmozódott hó mennyisége március elejére elmarad a sokéves átlag értékétől, annak kevéssel több, mint fele. A meteorológiai előrejelzések szerint március első felében az átlagosnál több csapadék fog esni, de a lefolyás szempontjából meghatározó vízgyűjtőkön jórészt fagypont feletti középhőmérsékletek várhatóak, és a hajnali negatív értékek is csak a Felső-Tisza vízgyűjtőjén lesznek jellemzőek, így jelentős mértékű hó felhalmozódására már nem kell számítanunk. Márciusban, az enyhülő, változékony idő következtében várható a hóvízkészlet további csökkenése, és a folyókon kisebb vízszintemelkedések kialakulása. Amennyiben az ezt követő
5
időszakban további, erős felmelegedés következik be, amit jelentős csapadék tevékenység kísér, akkor március végétől jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak. A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnak mondható, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Kisebb, az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására – mint amilyen vízjárási helyzet a napokban is megfigyelhető - a legnagyobb eséllyel március végén, április elején számíthatunk.
Spitzerné Farkas Márta vízajzi referens Országos Vízjelző Szolgálat Budapest, 2016. március 1.
6
