Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanács elnöke
TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyminiszter részére
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2007. II. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól
BUDAPEST 2008. január 1
Tartalomjegyzék A felügyelt szektorok fejlődésének áttekintése ........................................................................ 3 A felügyeleti tevékenység áttekintése ...................................................................................... 5 I. Felügyeleti tevékenységek: tények, tapasztalatok, következtetések ........................................ 7 A. Prudenciális felügyelés .................................................................................................. 7 1. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok ................................................................... 7 B. Piaci folyamatok felügyelete ........................................................................................ 12 2. Engedélyezés ................................................................................................................ 12 3. Piacfelügyelet ............................................................................................................... 13 4. Fogyasztóvédelem ........................................................................................................ 13 5. Panaszkezelés ............................................................................................................... 14 6. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés ........................................................................... 14 7. Jogérvényesítés ............................................................................................................ 15 C. A felügyelet további tevékenységei ............................................................................. 15 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések ....................................................................................................... 15 9. Szakmai belső ellenőrzés ............................................................................................. 16 10. Sajtó ............................................................................................................................. 17 II. A Felügyelet irányítása, együttműködések ............................................................................ 18 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése ........................................ 18 2. A hatékony Felügyelet megvalósításának lépései ........................................................ 18 3. Belföldi együttműködések, konferenciák .................................................................... 19 4. Nemzetközi képviseletek, együttműködések, konferenciák ........................................ 20 III. A Felügyelet működtetése ................................................................................................... 22 1. Gazdálkodás ................................................................................................................. 22 2. Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos belső ellenőrzések ..................................... 23 3. További adatok ............................................................................................................. 23
2
A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban: a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács (FT) elnöke félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatairól. 2007. második félévében a Felügyeletet érintő két legfontosabb változás közül az egyik intézményi volt: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2007. július 1-jei hatállyal hatévi időtartamra kinevezte Varga Csabát a Felügyelet főigazgatójává, Erdős Mihályt pedig főigazgatóhelyettesévé. A másik változás a szabályozási környezethez kapcsolódik: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítása tartalmilag új törvényként (2007. évi CXXXV. törvény) 2007. december 1-én lépett hatályba. Az új jogszabály értelmében a Felügyelet feladat- és jogköre bővül a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (új Pmt.) hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletével, továbbá új feladatként jelent meg, hogy a Felügyelet látja el egyes európai parlamenti és tanácsi, illetve bizottsági rendeletek, irányelvek végrehajtását. A Felügyeleti Tanács jogköre kibővült valamennyi, a jogszabály által a Felügyelet hatáskörébe utalt feladat ellátásával.
A felügyelt szektorok fejlődésének áttekintése A hazai pénzügyi szektor 2007. során számottevően romló külső, és az előző évihez hasonlóan nehéz belső körülményekkel szembesült. A külső körülmények romlása az észak-amerikai jelzálogpiaci válságból táplálkozó globális pénzügyi instabilitásban, illetve ennek nyomán különösen az év második felében jelentősen dráguló forrásköltségekben észlelhető. A belső feltételek nehézségei elsősorban a lassuló hazai gazdasággal összefüggésben növekvő hitelkockázatokból adódtak, amelyet másrészt a piaci kockázatoknak a forint stabilitásának javulásából adódó mérséklődése ellensúlyozott. A pénzügyi szektor az említett körülmények ellenére folyamatosan, jelentősebb zavarok nélkül működött. A jelzálogpiaci eredetű értékpapírosítási válság magyar pénzügyi szolgáltatók, illetve befektetők számára közvetlen, érdemi veszteségekkel nem járt. Az eddigi ismeretek szerint legsúlyosabban érintett globális pénzügyi szolgáltatók nem a vezető magyar bankok, illetve biztosítók anyaintézményei közül kerültek ki. Az értékpapírosítási válságnak a hazai pénzügyi szektort érintő legjelentősebb következményei ez idő szerint a bankok likviditási kockázatának érdemi növekedése, illetve a globális pénzügyi piacok megnövekedett változékonyságának destabilizáló hatása volt. A hazai pénzügyi szektor üzletmérete az előző évekhez hasonlóan gyors ütemben növekedett. A közvetített összes eszközállomány 2007. évi növekedése 15-17% körül várható, a pénzügyi penetrációs ráta emelkedése tehát töretlenül folytatódott. Ez úgy volt lehetséges, hogy a hazai gazdaság lassulása a reálkategóriák terén következett be, a finanszírozási szükségletet meghatározó nominális forgalmak bővülése nem lassult. Másrészt, ez a jelenség arra enged következtetni, hogy a gazdaság lassulását mind a szolgáltatók, mind ügyfeleik átmenetinek tekintették. A hitelállomány bővülése az év első felében bekövetkezett átmeneti lassulást követően a második félévben újra számottevően gyorsult. Mindkét változás döntően a forint árfolyamváltozásának 3
állományi hatása miatt következett be. Az árfolyamváltozások nélküli, valós (tranzakciós alapon számított) belföldi hitelexpanzió lendülete az év során nem változott, az éves növekedés 16-20% között várható. A hitelek növekedése elsősorban a bankok és a pénzügyi vállalkozások állományait gyarapította, a szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése viszont csökkent. A hazai pénzügyi szektor fejlődésének változatlanul jellegzetes vonása volt a forrásoldali dezintermediáció, vagyis az ügyfélbefektetések növekménye markánsan eltolódott a bankbetétekkel és a hagyományos életbiztosítási termékekkel szemben az alapszerűen kezelt befektetési formák irányába. E folyamat egyrészt az alapkezelők, befektetési vállalkozások, pénztárak, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosításokra tekintettel a biztosítók üzleti helyzetét szilárdította, másrészt a bankszektor likviditási kockázatának növekedéséhez, illetve jövedelmezőségének csökkenéséhez vezetett. A bankok a hitelexpanzió és a kiskereskedelmi forrásnövekmény között nyíló rést részben külföldi finanszírozás, részben pedig a pénzügyi csoportokon belül tulajdonolt saját alapkezelőiktől származó betétek igénybe vételével pótolták. Fontos körülmény, hogy mindkét itt említett forrás drágább és a finanszírozás stabilitása szempontjából kockázatosabb, mint a kiskereskedelmi ügyfélbetét-állomány. Az üzleti teljesítmény szempontjából a 2007. év legfontosabb eseménye, hogy ebben az évtizedben első ízben csökkent jelentős mértékben a bankrendszer tőkejövedelmezősége. Az ezt megjelenítő ROE-mutató értéke az előző évi 23%-os szintről várhatóan 17-20% közötti értékre csökken, ami egyrészt változatlanul magas szintnek tekinthető, másrészt azonban mindenképpen figyelemre méltó változás. A jövedelmezőség csökkenése az eredménykimutatáson belül részint a kamatmarzs jelentős szűkülésének, részint a működési költséghányad emelkedésének tulajdonítható. A jelenség magyarázatát pedig egyrészt makrogazdasági tényezők – a dráguló likviditás, a lakáshitelhez kapcsolódó támogatások csökkenése, illetve a kamatadó –, másrészt pedig az élesedő hitelpiaci ár- és értékesítési verseny szolgáltatják. A hitelpiaci szolgáltatók esetében a fokozódóan éles verseny egyik bizonyítéka, illetve következménye a növekvő kockázatú termékek, illetve feltételek kínálata. E tendencia legfontosabb megnyilvánulása elsősorban a devizahitelek töretlenül folytatódó térnyerése. Ezen belül – az árfolyamváltozásból eredő jelentős közvetett hitelkockázatra tekintettel – különösen veszélyesnek tűnik a jenalapú hitelek 2007. utolsó hónapjaira eső megjelenése. Hasonló irányba mutat a magas hitel/fedezet-ráták, a hosszú türelmi idők, illetve az alacsony vagy nulla önrésszel megítélt hitelek terjedése. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy elsősorban a háztartások adósságszolgálati terhelése folyamatosan nő, és az adósságszolgálati ráta erősen közelíti az eurótérségi átlag (a rendelkezésre álló jövedelem 12%-a) szintjét. A fentiekkel szemben kedvező jelenség, hogy terjedőben van a bankhitelek biztosítékrendszerének különféle biztosítási szerződésekkel való kiegészítése. Kedvező jelenség, hogy 2007-ben előreláthatólag nem emelkednek tovább a bankszektornak a rossz hitelek minősítéséből származó folyó veszteségei. Az értékvesztési hányad azonban változatlanul magas, januártól-szeptemberig évesítve az induló nettó hitelállomány 0,8%-át érte el. A bankszektor tőkehelyzete megfelelő. Az átlagos szolvenciamutató az év során lényegesen nem változott, ingadozása a banki mérlegek magas devizatartalma miatt főként a valutaárfolyamok változásának tudható be. E tekintetben alapvetően fontos körülmény, hogy a tőkejövedelmezőség jelenlegi szintje mellett a bankrendszer lényegében teljes egészében belülről tőkésedik, vagyis
4
nettó tőkeinjekcióra gyakorlatilag nincs szükség. Ez természetesen csak a szektor egészére, nem pedig minden egyes intézményre igaz. A hitelpiacon kívüli szektorok helyzete jellemzően szilárd, üzleti dinamikájuk magas, jövedelmezőségük meghaladja a pénzügyi intézményi szektor átlagát. Ennek oka főként a már említett dezintermediációs folyamat. A biztosítók például növekvő mértékben értékesítenek befektetési és hitelkockázati termékeket, amelyek az üzleti növekedést illetően pótolják a hagyományos biztosítások iránti kereslet csökkenését. A szektor tőkejövedelmezősége 2007-ben 25-30% közötti szintet ért el, eddig is magas szintű tőkeellátottsága pedig folyamatosan javul. A befektetési vállalkozások saját számlás üzlete szempontjából kedvezőtlen fejlemény a tőkepiaci volatilitás fokozódása, amelynek hatását azonban bőségesen ellensúlyozza a nagyobb méretű bizományosi üzlet és a tőkepiaci forgalom gyors bővülése. A befektetési alapkezelők az általuk kezelt állomány gyors növekedése mellett változatlanul a pénzügyi szektor legjövedelmezőbb területét működtetik.
A felügyeleti tevékenység áttekintése A felügyeleti tevékenység középpontjában a második félévben is azok a prioritások álltak, amelyeket az év elején a Felügyelet meghatározott és nyilvánosságra hozott. Ezek között kiemelt jelentőséget kaptak az Európai Unió jogszabályainak átvételével kapcsolatos előkészítő és közvetlen felügyeleti feladatok, a piac megbízható, átlátható működésének biztosításával kapcsolatos teendők. A felügyelt szektorok 2007. évi – különösen a második félévi – működését és természetesen a felügyeleti tevékenységet magát is alapvetően befolyásolta, hogy ebben az időszakban kezdődött meg a hitelintézetek és befektetési vállalkozások új tőkemegfelelési követelményeit szabályozó EU-direktíva (CRD) átvétele, és az ennek megfelelő validáció. A tőkekövetelmények újszerű megközelítése azt jelenti, hogy a működési kockázatok tőkekövetelményének kiszámítási módszerét a felügyeleteknek engedélyezni kell. Így 2007. szeptembere óta azok a bankok, amelyek 2008. január 1-jével a sztenderdizált módszert akarják alkalmazni a működési kockázat tőkekövetelményének megállapítására, kérelmet nyújtottak be a Felügyelethez. Az engedélyezési eljárások 2007. december 31-ig határozattal zárultak le. A másik nagy jelentőségű változás, hogy a tőkepiaci területen a MiFID-irányelv 2007. december 1-jén hatályba lépett, és ennek megfelelően az előkészítésből és az implementálásából adódódóan új feladatokat kellett megoldani. (Egészen eltérő adatszolgáltatási és továbbítási funkciókat kell például európai szinten biztosítania a Felügyeletnek.) A Felügyelet prioritásainak megvalósítása újszerűbb felügyeleti magatartások kialakítását is szükségessé tette. Az eddigiekhez hasonlóan törekszünk a felügyeleti eljárások és működésünk minden elemének transzparensebbé tételére, hiszen a határozatok nyilvánossága, eljárásaink publikussága a piac minden szereplője számára iránymutatásul szolgálhat. Ehhez a törekvéshez tartozik, hogy erőteljesebben építünk a jogilag nem kötelező, de a Felügyelet jogszabályalkalmazási értelmezését dokumentáló FT-ajánlások és főigazgatói körlevelek kibocsátására is. A kiadott FT-ajánlások kibocsátásának menete is piaci normákat befolyásoló erejű, hiszen ennek során konzultációkat folytatunk a piaci szereplőkkel és így már ebben a fázisban is megismertetjük álláspontunkat és tudomást szerzünk a piaci gyakorlat általános jellemzőiről. 5
A Felügyeleti Tanács ajánlást tett közzé: -
A vagyonkezelők pályáztatási eljárásáról (a 3/2007. számú felügyeleti ajánlás célja az volt, hogy a Felügyelet egységes eljárási elveket és követelményeket fogalmazzon meg a vagyonkezelési tevékenységüket kiszervező szervezetek, illetve a kiszervezésre pályázó vagyonkezelők számára.)
-
A pénzügyi szervezetek vezetőinek és tulajdonosainak alkalmassági és megbízhatósági értékeléséről (a 4/2007. számú ajánlás egyik célja az, hogy a Felügyelet a pénzügyi szervezetek tudomására hozza azokat a szempontokat, amelyeket a belső, az intézmények által lefolytatandó alkalmassági és megbízhatósági vizsgálatokkal összefüggésben a felügyelt intézmények számára követni javasol. A másik cél pedig, hogy a pénzügyi szervezeteket tájékoztassa azokról a legfontosabb alapelveiről, amelyeket az engedélyezési eljárás és a felügyelési tevékenység során az alkalmassági és megbízhatósági követelmények teljesülésének vizsgálatakor szem előtt tart, megkönnyítve az érintettek számára az engedélyezési eljárást, illetve a folyamatos megfelelést, egyúttal növelve a felügyeleti eljárások transzparenciáját is.)
Főigazgatói körlevélben többek között az alábbi témákban adott a Felügyelet eligazítást: -
a kereskedelemfinanszírozási tevékenységről,
-
az indexkövető befektetési alapok portfóliójának összetételéről,
-
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékek értékesítéséről,
-
a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszerének alkalmazásáról,
-
a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás opciós jogát kínáló devizahitelek kockázatainak jelentőségéről,
-
a biztosítók intézményi szintű belső befektetési politikájának (belső befektetési szabályzatának) elkészítéséről,
-
a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítási termékek értékesítéséről.
6
I. Felügyeleti tevékenységek: tények, tapasztalatok, következtetések A.
Prudenciális felügyelés 1. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok
A Felügyelet 2007 második félévében összesen 2139 a pénzpiaci, tőkepiaci, biztosítási és pénztári szektorhoz tartozó intézményt, jogi személyiségű céget, és több mint hetvenezer személyt tartott nyilván, jelentős részüket felügyelve.
Bank Fióktelep Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú ügynöke „A” típusú pénzpiaci ügynök Pénzpiaci intézmény összesen Befektetési vállalkozás Fióktelep Árutőzsdei szolgáltató Befektetési alapkezelő Kockázati tőkealap-kezelő Kockázati tőketársaság Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet Befektetési tanácsadó (cég) „A” típusú tőkepiaci ügynök Bszt. szerinti függő ügynök Tőkepiaci intézmény összesen
Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények 2007. III. n. év 2007. IV. n. év Változás 32 31 -1 9 2 -7 8 8 0 159 157 -2 243 248 5 1 1
321
323
2
482 1254 17 3 13 30 3
473 1243 17 0 14 31 3
-9 -11 0 -3 1 1 0
21
23
2
24 85
26 85 2 201
2 0 2 5
196
7
Biztosító részvénytársaság Biztosítási egyesület Vezérügynök (cég) Független biztosításközvetítő Biztosítási szaktanácsadó (cég) Biztosítási piaci intézmény összesen Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Önkéntes önsegélyző pénztár Önkéntes egészségpénztár Pénztár összesen
29 35 6 419 18 507 19 69 37 44 169
30 35 6 431 26 528 20 69 35 43 167
1 0 0 12 8 21 1 0 -2 -1 -2
Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmény összesen
2126
2139
13
A felügyelt intézményekről negyedévenként kockázatértékelés készül. Aktuális tájékoztatónkban a 2007. harmadik negyedévi adatok alapján elkészült, kockázati szempontok szerinti értékelést mutatjuk be. Tekintettel az integrált felügyelés egyre hangsúlyosabbá válására, a táblázatban külön kiemeltük a pénzügyi csoportokra vonatkozó átlagos kockázati értékeket. Az egyes intézménycsoportok kockázati átlagértékeit 2007. harmadik negyedévére a következő táblázatban foglaljuk össze (a kockázatokat továbbra is öt fokozatban mérjük, ahol az alacsony kockázatot 1, míg a nagy kockázatot 5 értékkel jelöljük, és három főcsoportba soroljuk):
Pénzügyi csoportok Univerzális bankok Kereskedelmi bankok Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési vállalkozások Biztosítók Pénztárak
Kockázati csoport Személyi Működési Üzleti 2007Q1 2007Q3 2007Q1 2007Q3 2007Q1 2007Q3 N/A 2,0 N/A 2,4 N/A 2,4 2,1 2,1 2,4 2,4 2,4 2,3 2,3 2,8 2,8 3,0 2,6 2,8 1,5 1,0 2,0 2,0 1,6 1,7 2,5 2,8 3,1 3,2 2,8 3,0 2,1 2,0 2,4 2,4 2,6 2,7 2,7 3,0 3,0 2,9 3,1 3,2 2,0 2,0 2,5 2,4 2,6 2,6 1,5 1,5 1,5 1,5 1,7 1,8
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi csoportokkal csak ebben az évben kezdtünk el egységes szemléletben foglalkozni, itt összehasonlítási alappal nem rendelkezünk. (Az átlagértékek azonban láthatólag nem térnek el univerzális bankok értékeitől, tehát kockázati szempontból jelentős eltolódást itt sem feltételezünk.) 8
A pénzügyi szektor összesített kockázati mutatói folyamatosan mérsékelt, illetve közepes értékűek. Érdemi befolyással bíró, jelentős kockázatot ebben az időszakban nem lehetett kimutatni. (Nagy kockázatú intézménynek minősült 2007. harmadik negyedévében a személyi kockázatok tekintetében egy kereskedelmi bank, két takarékszövetkezet, egy pénzügyi vállalkozás, egy befektetési vállalkozás, a működési kockázatok alapján három takarékszövetkezet, egy pénzügyi vállalkozás, míg az üzleti kockázatok alapján két pénzügyi vállalkozás és tíz takarékszövetkezet.) 2007. második félévében összesen 148 vizsgálat volt folyamatban (előző félév adata: 130), amelyeknek 78%-a cél-, 5%-a téma-, 17%-a pedig terven felüli vizsgálat volt. Az intézményi vizsgálati témakörök meghatározása alapvetően a 2007-re előírt vizsgálati prioritások alapján történt, de amint azt a terven felüli vizsgálatok viszonylag magas aránya mutatja, számos „külső indíttatású”, a piaci körülmények változásaira reagáló vizsgálat is folyt. A félév során az univerzális bankok közül háromnál hitelkockázattal kapcsolatos, hétnél pedig működési kockázattal kapcsolatos validációs vizsgálat zajlott. Az egyes intézménytípusokhoz kapcsolódó kockázatértékelések és vizsgálatok tapasztalatait tekintve a pénzügyi csoportok esetében a kockázati szintek alacsonynak, illetve mérsékeltnek mondhatók. Kiemelt figyelemmel kíséri a Felügyelet azon – csoportirányító hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló – pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonosi intézkedéseket, melyeknél az elmúlt időszakokban jogszabálysértő tőkehelyzetet (jegyzett tőke alatti saját tőke szintet) állapított meg és előírta a társaságok mellett tulajdonosok részére is a megfelelő tőkeszint biztosítását. A végrehajtott tőkeemelések az esetek többségében csak rövid távú, nem végleges megoldást jelentenek. Helyzetük stabilizálását gátolja a piaci tér szűkülése, az elégtelen üzleti forgalom indukálta – az értékesítési csatornák, kereskedők megtartásáért folytatott – jutalékverseny. A jellemzően anyabanki források hátterével működő, finanszírozással és lízinggel foglalkozó pénzügyi társaságok a konstrukciók futamidejének hosszabbításával, új termékek bevezetésével (pl. a devizaalapú finanszírozás mellett/helyett devizában történő hitelfelvétel lehetősége; havi fix devizás hitel; az árfolyammozgástól függetlenül fix havi törlesztő részlet; azonos márkájú használt autó beszámítása az új vételébe; kombinált termékek kínálata /cascoval, életbiztosítással/ stb.) próbálják piaci részesedésüket szinten tartani, illetve növelni. A nagyobb kockázatok vállalása, és az értékesítési csatornák megtartásáért folyó jutalékverseny növeli az érintett társaságok és a csoport többi tagjainak kockázatát, ezért a csoporttag vállalkozások tőkeproblémájának rendezése a tulajdonosok részéről átgondolt, megalapozott stratégiát és elkötelezettséget igényel a feltételek biztosítása érdekében. A személyi kockázatot (a vezérigazgatói kinevezés, illetve felügyeleti engedéllyel rendelkező helyettes hiányát) egy kisebb kereskedelmi banknál értékelte a Felügyelet nagy kockázatúnak. (A vezérigazgatói posztra pályázatot írtak ki, a kiválasztás folyamatban van.) Egy másik, ugyancsak kisebb banknál a helyszíni célvizsgálat megállapította, hogy a bank nem végez betétgyűjtési tevékenységet és nem nyújt pénzforgalmi szolgáltatásokat. További hiányosságok merültek fel a működést illetően is, ezért a Felügyelet felhívta a bankot a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának folytatására, intézkedési terv készítése mellett az informatikai rendszer védelmének szavatolására, az adatszolgáltatás és egyes tárgyi eszközök működőképességének biztosítására. A szakosított hitelintézetek összesített átlagos kockázata 2007. III. negyedév végén mérsékelt értékű volt, ezen belül a személyi kockázatok mértéke alacsony, a működési és az összesített 9
üzleti kockázatok mértéke egyaránt mérsékelt. Nagy kockázatú besorolást egy szakosított hitelintézet sem kapott. A szövetkezeti hitelintézeteknél szektor átlagos kockázatosságát egy értékbe sűrítő mutatószám az utóbbi egy-másfél évben a közepes kockázati sáv alsó szélétől lassan a sáv közepe közelébe kúszott fel. Ennél nagyobb mértékű romlásra azért nem került sor, mert a kis tőkeerejű és/vagy magas kockázatú, problémás helyzetbe került intézmények egy része (jellemzően beolvadással, egyesüléssel) folyamatosan „kikerül” az értékelésből: a fúziók mérséklik a szektorkockázatot. A szektorban továbbra is kockázatot jelentett, hogy a szövetkezeti hitelintézetek saját tőkéje elérie a mindenkori minimálisan szükséges saját tőke szintet. Ennek mértéke a korábbi 200 millió forintos összegről 2007 végére 250 millió forintra emelkedett. 2007. november végén hat szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje még nem érte el az év végére kötelezően elérendő 250 millió forintos összeget. Közülük az egyik szövetkezet beolvadását a cégbíróság már bejegyezte, mint önálló jogi személy megszűnt. Egy másik szövetkezet egyesülését a Felügyelet 2007. decemberében határozatban engedélyezte. További három szövetkezet saját erőből az év végére teljesíteni látszik a minimálisan szükséges saját tőke szintet. 2007. II. félévében is dinamikusan növekedett a szektor által nyújtott deviza ügyfélhitel állomány, amelynek refinanszírozását az érintett szövetkezetek jellemzően bankoktól felvett devizahitelekkel biztosítják. Terjedő jelenség, hogy a devizahitel-nyújtáson kívül egyéb deviza szolgáltatásokat (pl. számlavezetés, devizabetét-gyűjtés) is kínálnak ügyfeleiknek a deviza üzletágban növekvő számban érdekelt szövetkezeti szektortagok. Egyes érintettek ugyanakkor – az idén lezárt deviza témavizsgálatunk tapasztalatai szerint – még nincsenek eléggé felkészülve a saját jogon nyújtott devizahitelekkel kapcsolatos speciális kockázatok kezelésére. Mára már semmiképpen sem nevezhető jelentéktelennek a devizahitelek súlya, hiszen 2007. november végén az összes ügyfélhitel-állománynak már 8,3%-át tették ki. (Egy évvel azelőtt az összes ügyfélhitelnek még csak 2,8%-a volt devizahitel.) A pénzügyi vállalkozások pénzügyi intézményi szektoron belüli piaci részesedése – a mérlegfőösszeget, aktív üzleti tevékenységet és szokásos üzleti eredményt illetően – stagnál. A takarékszövetkezeti szektor arányának szűkülésével piaci jelentőségük mégis növekvő. 2007. harmadik negyedévének végén 30 társaságnál fordult elő, hogy a saját tőke mértéke a hitelintézeti törvényben (Hpt.) minimumként előírt 50 millió forintos szint alá került. A harmadik negyedévi kockázat értékelés alapján tervezett intézkedések többsége az elégtelen tőkehelyzet rendezésére vonatkozik. A sajáttőke-hiányos pénzügyi vállalkozások közül 15 esetben szükséges új intézkedés. Továbbra is vannak olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek felügyeleti adatszolgáltatása téves és pontatlan, a hibák szűrése és az érintett társaságok adatszolgáltatásának módosítására való felkérés folyamatos. A befektetési vállalkozások tekintetében a személyi kockázatok jellemzően a közepes és a mérsékelt, a működési kockázatok a közepes, az üzleti kockázatok (néhány kockázatosra értékelt üzleti kockázatú társaság mellett) többségében szintén a közepes értéket kapták. A befektetési vállalkozások esetében általánosságban elmondható, hogy a szabványosított és az OTC határidős ügyletek letéti követelményeinek, a fedezetek hely szerinti elhelyezésének, valamint a kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása során jelentős veszélyeket 2007. második félévében nem tártunk fel. Az észlelt ügyek a piac működése szempontjából azonban olyan 10
jelentőségűek, amelyek ellenőrzése prioritás és ez a vizsgálatok során, a vizsgálati megállapításokban is megerősítést kapott. Ugyanez vonatkozik az ügyfélkövetelések védelmére vonatkozó szabályok kontrollját szolgáló vizsgálatokra is. A nyugdíj-előtakarékossági számla vezetésével, illetőleg a MiFID-re való felkészüléssel kapcsolatos prioritások definiálása e területek várható előtérbe kerülésével, jelentőségével függött össze. Ennek megfelelően a vizsgálatok alapvetően a tájékozódást szolgálták (e tekintetben a felügyeleti lépések a prognosztizálható eredményt igazolták, azaz a vizsgált intézmények körében a MiFID-re való felkészülés, a feladatfelmérés időszaka, szükséges intézkedések feltérképezése, megtétele megkezdődött). A nyugdíj-előtakarékossági számla vezetése kapcsán a vizsgált intézményeknél nem tártunk fel jogszabálysértést. A befektetési alapkezelőknél a vizsgálatok és a felügyelés tapasztalatainak általános értékelése alapján nem mutatható ki szignifikáns elmozdulás a korábbi időszakokban feltártakhoz képest. A kockázatok és vizsgálati tapasztalatok alapján meghatározott vizsgálati prioritásokon belül az év során az adatszolgáltatás, a limitsértések, illetve a tranzakciók vizsgálata, valamint a hozamszámítás és a hozambemutatás voltak a kiemelt prioritások. A biztosítási szektorban az intézmények 2007. harmadik negyedéves kockázati főcsoportonként történő értékelése nem mutatott lényeges eltérést az előző időszakhoz viszonyítva. Nagy kockázatú intézményt egyetlen főcsoport esetében sem azonosítottunk. Ügynöki visszaélések miatt 2007. szeptemberben több biztosítóra is kiterjedően témavizsgálatot indított a Felügyelet. A vizsgálat az intézmények munkafolyamatba épített ellenőrzési rendszerét, illetve az ügynökök belső ellenőrzés általi kezelését tekintette át. A lefolytatott ellenőrzés több olyan hiányosságra is rávilágított, melyek elkerülésével az intézmények az ügynöki visszaélésekkel kapcsolatos kockázataikat nagymértékben csökkenthetnék. A vizsgálatok teljes körű lezárását követően a Felügyelet főigazgatója várhatóan vezetői körlevelet ad ki. A pénztári szektorban szektorszinten a kockázatok elsősorban az alacsony és a mérsékelt kockázati besorolásba estek. A személyi és a működési kockázat főcsoportban is nagyobb arányban az alacsony, kisebb arányban a mérsékelt kockázati besorolás a jellemző, míg az üzleti kockázat főcsoportban nagyobb arányban a mérsékelt kockázati besorolás a jellemző. A pénztárak kisebb része alacsony kockázatú, két pénztár pedig közepes kockázati besorolást kapott. Több alkalommal került sor prudenciális megbeszélésekre a pénztárak vezetőivel – legtöbbször a Felügyelet kezdeményezésére, esetenként pedig a pénztárak kérésére. A megbeszélések célja az volt, hogy csökkenjenek a szolgáltatóváltásból, a nyilvántartási rendszer hibáiból adódó adatszolgáltatási, a szervezeti változások (beolvadás, végelszámolás) által okozott, valamint az egyes pénztárak szervezete által előidézett kockázatok. 2007. negyedik negyedévben indult az összes egészség és önsegélyező pénztárra kiterjedő tematikus felügyelés az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtott szolgáltatások pénztári szabályainak tárgyában. A 2007. évben kialakult helyzetet értékelve a Felügyelet úgy látta, hogy a jogszabályváltozások pénztár szintű adaptációja nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, elsősorban az önsegélyező pénztáraknál. A vizsgálat célja a pénztárak által nyújtott szolgáltatások egységes elbírálási feltételeinek megteremtése, az egyes pénztárak által nyújtott szolgáltatások szabályozási feltételeinek összevethetősége, a felvetődő problémákra adandó felügyeleti válaszok azonos súlyú megközelítése. 11
B.
Piaci folyamatok felügyelete
A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között a piacra lépés szabályozása (az engedélyezési tevékenység), piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, s a pénzügyi visszaélések elleni fellépés.
2. Engedélyezés 2007. második félévének egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy az Inter-Európa Bank Nyrt. egyesült a CIB Bank Zrt-vel. A kiemelt ügyek közé tartozott, hogy az Általános Értékforgalmi Bank Zrt. hitelintézeti státusza megváltozott, átalakult befektetési vállalkozássá, majd az átalakulást követően az ÁÉB Befektetési Vállalkozási Zrt. kérte működési engedélye visszavonását. Folytatódott a takarékszövetkezetek további koncentrációja, a Tarnamérai Takarékszövetkezet egyesült a Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezettel, a Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezettel, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet a Háromkő Takarékszövetkezettel, és a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Pereszteg és Vidéke Takarékszövetkezettel. A már említett validációs tevékenység engedélyezési határozatokban ölt testet. 2007 szeptembere óta azok a bankok, amelyek 2008. január 1-jével a sztenderdizált módszert kívánják alkalmazni a működési kockázat tőkekövetelményének megállapítására, kérelmet nyújtottak be a Felügyelethez. Az engedélyezési eljárások 2007. december 31-ig határozattal zárultak le. Továbbra is nagy az igény a pénzügyi vállalkozások alapítása iránt. Két pénzügyi vállalkozás kérelmezte a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelőség megállapítását, ebből egy ügyet (Hitelgarancia Zrt.) a Felügyelet határozattal lezárt, egy folyamatban van. A tőkepiaci szektorban a kockázati tőkealap-kezelők száma a közeljövőben emelkedni fog, két új kockázati tőkealap-kezelő alapítása van folyamatban. Egy új befektetési vállalkozás alakult és egy befektetési vállalkozásnak vonta vissza az engedélyét a Felügyelet. Folyamatban van a tőkepiaci szektorban egy alapkezelő alapítása, és egy befektetési tanácsadó társaság alapítása is. A tőkepiaci területen kiemelt feladatot jelent a MiFID kapcsán a 2007. december 1-jén hatályba lépett szabályozásból adódó új feladatok megoldása. Az egyéb ügyek között a korábbiakhoz képest a MiFID kapcsán jelentősen megemelkedett a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésének száma. A biztosítási szektorban a félév során kapta meg tevékenységi engedélyét és jelent meg aktívan a piacon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással a Genertel Biztosító Zrt. Tevékenységi engedélyt kapott az MKB Életbiztosító Zrt. és az MKB Általános Biztosító Zrt. Ezen időszakban adott ki először engedélyt a Felügyelet túlnyomórészt természetes személyek által – CIG Középeurópai Biztosító Zrt. néven – létrehozni kívánt társaság részére biztosító alapítására. A társaságot életbiztosítási ág művelésére kívánják létrehozni. A fenti biztosítóalapítások azt mutatják, hogy a magyar biztosítási piacon élénk a verseny, illetve a piaci szereplők várakozásai szerint vannak még lefedetlen fogyasztói szegmensek.
12
A pénztári területen két önkéntes nyugdíjpénztárnál is engedélyeztük a választható portfoliós rendszert. Folytatódott az önkéntes pénztári piacon a már megindult koncentrálódási folyamat. Lezárult az UNIQA Egészségpénztár beolvadása az AXA Egészségpénztárba, illetve megtörtént az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és az ING Magánnyugdíjpénztár ágazatok vegyes pénztárrá alakulása. A K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazata megkapta tevékenységi engedélyét, így új szereplő jelent meg a magánnyugdíjpénztári piacon.
3. Piacfelügyelet A piacfelügyeleti tevékenység igen szerteágazó. Ebbe a kategóriába tartoznak az engedély nélküli tevékenységekkel, a piaczavaró magatartásokkal, a nyilvános vállalatok piaci működésével kapcsolatos felügyeleti feladatok. Jogosulatlan tevékenységet érintően a második félév során befejeződött egy, az Egyesült Államokban bejegyzett társaság (FX Capital Investment Corp.) engedély nélkül végzett magyarországi befektetési szolgáltatási tevékenységének vizsgálata. Az eljárás lezárásaként a Felügyelet a társaság az által folytatott befektetési szolgáltatási tevékenységet, nevezetesen egyéni portfoliók kezelésének folytatását azonnali hatállyal megtiltotta, egyben a tényállására alapítottan büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes nyomozó hatóságnál. A Felügyelet 2007. második félévben folytatott piacfelügyeleti eljárásai közül kiemelkedik az OMV Aktiengesellschaft osztrák székhelyű társaság MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-ben történt, 2007. június 25. napján közzétett 18,6 %-os befolyásszerzésének vizsgálata, valamint piacfelügyeleti eljárás. Ennek célja annak megállapítása volt, hogy a 2007. június 22. napot követően sérültek-e a piacbefolyásolás, illetve a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó egyes törvényi rendelkezések a MOL-részvények kereskedése során. Az integrált és csoportszintű felügyelés eredményének tekinthető a Raiffeisen Bank Zrt, vizsgálata és elmarasztalása. A bank üzletkötőjének hibája részben a piac működését zavarta, de felhívta a figyelmet a bankon belüli szabályozottság néhány hiányosságára is.
4. Fogyasztóvédelem 2007. december 3-án rendezte meg a Felügyelet az általa működtetett fogyasztóvédelmi civil és szakmai munkacsoportok és egyéb érintettek részvételével a pénzügyi oktatási szakmai napot. A résztvevők a pénzügyi ismeretek közoktatásban való megjelenésének eddigi eredményeit, lehetőségeit, nehézségeit ismertették. Az esemény alkalmat adott az érintettek tapasztalatcseréjére, egyúttal hasznos információkkal szolgált a Felügyelet részére is ez irányú tevékenysége továbbfejlesztésére. Az előző éveknek megfelelően ismételte meg a Felügyelet októberben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról (KGFB) és a karácsony előtti időszakban a fogyasztási hitelekről szóló fogyasztóvédelmi akciókat. A tárgyidőszakban is folyamatosan, naprakészen frissültek a termék-összehasonlító táblák. Megkezdődött a Start-számlákat bemutató táblázat kidolgozása.
13
5. Panaszkezelés 2007. első félévéhez képest a második félévében növekedett a Felügyeletre érkezett írásos fogyasztói bejelentések száma. A panaszok számának szektorális megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be. Szektor Pénzpiac Tőkepiac Biztosítás Pénztár Összesen
2007. I. félév db 1223 18 1160 73 2474
% 49,4 0,7 46,9 3,0 100,0
2007. II. félév db % 1409 54,9 17 0,7 1086 42,3 54 2,1 2566 100,0
2007.II./2007.I. % 115,2 94,0 93,6 74,0 103,7
A pénzpiaci szektorral kapcsolatos panaszok több mint 60%-a valamilyen hiteltermékkel volt kapcsolatos. A szolgáltatásokat tekintve a legnagyobb számban az elszámolás, a megbízások teljesítésével kapcsolatos problémákat, a tájékoztatás hiányosságait, a jutalékok, költségek mértékét és a szolgáltatás minőségét kifogásolták az ügyfelek. A biztosítási szektorban a panaszok több mint 60 %-a a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra irányult, ezen belül elsősorban az ügyviteli kérdések (pl. bonus-malus besorolás, kártörténeti igazolás), valamint a kárügyintézés elhúzódása, a kárigény elutasítása, illetve a kártérítés mértéke váltották ki a fogyasztói panaszokat.
6. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés A Felügyelet pénzügyi visszaélések elleni fellépésének középpontjában a megelőzés orientált felügyeleti tevékenység áll. Az új típusú szerepkör megköveteli a célzott és átfogó adatgyűjtési háttér kialakítását, folyamatos szélesítését, a belső horizontális együttműködés fokozását, melyet szervesen kell, hogy kiegészítsen a szorosabb együttműködés kialakítása a társhatóságokkal és nyomozó szervekkel (ORFK, VPOP, APEH), valamint az ügyészséggel. Ennek keretében a Felügyelet kezdeményezte az ORFK-val megkötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatát, a Felügyelet számára a pénzügyi visszaélések visszaszorítása, megelőzése terén hasznos szakmai együttműködési területekkel történő kibővítését. A pénzmosás bűncselekményének nyomozati hatásköre az ORFK-tól átkerült a VPOP-hoz. Ehhez igazodóan az új Pmt. a pénzügyi információs egység (FIU) feladatait szintén a VPOP-hoz telepítette. Az operatív együttműködés a VPOP-val a napi munkakapcsolatok szintjén is létrejött, megkezdődött a két hatóság közötti együttműködési megállapodás előkészítése. A Felügyelet tovább folytatatta a pénzintézeteket támadó adathalász jelenség visszaszorítás érdekében a pénzügyi szektor internet biztonságáért év elején indított komplex tevékenységét, a Felügyelet és a CERT Hungary között létrejött együttműködési megállapodásban foglalt feladatok szem előtt tartásával. Az együttműködés célja a folyamatos monitoring tevékenység, s olyan helyzetértékelés és ajánlás megjelentetése, majd folyamatos frissítése, amely a felügyelt intézmények számára iránymutatást ad az elektronikus értékesítési csatornák biztonsági követelményei és az incidensek kezelése kérdéseiben. Fontos tapasztalat, hogy a kialakított 14
incidenskezelés mechanizmus jól működik. A pénzintézetek ma már szinte kivétel nélkül azonnal jelentik a Felügyelet által kialakított módon a támadást, aktívan segítik a kárelhárítási folyamatot. Az év elején végzett felmérés megállapításai alapján a Felügyelet által megfogalmazott azon biztonsági elvárásokat, amelyek szerint az internetes értékesítési csatornák biztonsági szintjét emelni kell (áttérve a többszintű és többcsatornás ügyfél azonosítási eljárás alkalmazására), minden pénzügyi szervezet teljesítette. Ezek biztonsági szintjei között azonban vannak különbségek.
7. Jogérvényesítés A Felügyeleten 2007. második félévében összesen 1979 határozat (előző félév adata: 1494), illetve végzés született, amelynek 35 százaléka prudenciális, 60 százaléka piacfelügyeleti és 5 százaléka egyéb kategóriájú volt. A pénzpiaci szektorban kiadott 691 határozat és végzésmegoszlását tekintve (előző félév adata: 693) 12 százalék prudenciális, 80 piacfelügyeleti és 8 százalék egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 17 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 10,8 M Ft volt (előző félév adata: 20,1 M Ft). A tőkepiaci szektor összesen 97 határozata és végzése közül (előző félév adata: 151) 14 százalék prudenciális, 85 százalék piacfelügyeleti volt. Bírsághatározatot tíz esetben adott ki a Felügyelet, 103,2 M Ft-os bírságot kiszabva (előző félév adata: 280,1 M Ft). A tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban összesen 307 piacfelügyeleti határozatot adott ki a Felügyelet (előző félév adata: 317). A biztosítási szektorban 800 határozat és végzés született a féléven belül (előző félév adata: 254). A határozatok és végzések 25 százaléka prudenciális, 70 százaléka piacfelügyeleti, 5 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. 48 esetben került sor bírság kiszabására összesen 17,5 M Ft értékben (előző félév adata: 4,5 M Ft). A pénztári terület 84 határozata és végzése közül (előző félév adata: 79) 71 százalék volt prudenciális, 27 piacfelügyeleti és 2 százalék egyéb kategóriájú. A Felügyelet 3 esetben szabott ki bírságot, összesen 3 M Ft értékben (előző félév adata: 1,4 M Ft). 2007. második félévében bennfentes kereskedelem, valamint piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó szabályok megsértése miatt összesen 89,7 M Ft bírságot szabott ki a Felügyelet.
C.
A felügyelet további tevékenységei 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések
A Felügyelet részére jelentősebb jogszabályváltozásokat a MiFID-irányelv implementálása kapcsán a tőkepiaci törvény változásai valamint az új, a befektetési vállalkozásokról szóló törvény előkészítése jelentette. A Felügyelet a Pénzügyminisztériummal együttműködve mind a 15
törvénymódosítási javaslatok elkészítésében, mind a parlamenti döntés előkészítési folyamataiban közreműködött. A jogszabályok hatályba lépésével a Felügyeletnek egyben fel kellett készülnie az új előírásokból származó feladatainak ellátására is. Tovább folytatódott a CRD implementációs munka. Ennek keretében a Felügyelt véleményezte a kereskedési könyvben levő pozíciók tőkekövetelmény számításáról szóló, a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló valamint a hitelintézetnek a partnerkockázat kezeléséről szóló kormányrendelet tervezeteit. A Felügyelet aktívan szorgalmazta a 2004/113/EK esélyegyenlőségi irányelv 5. cikkének átültetését, amelynek megvalósulásával Magyarországon is lehetőség nyílik a megfelelő feltételek teljesülése mellett a biztosítási szektorban a nemek szerinti megkülönböztetésre. A felügyeleti szakértők véleményezték továbbá a belső piacon történő fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó irányelv (PSD) tervezett implementációját bemutató koncepciót. A pénzügyi szervezetekre vonatkozó speciális számviteli kormányrendeletek előkészítésében is részt vettek a Felügyelet munkatársai. A Felügyelet elkészítette és a Pénzügyminisztérium részére továbbította a befektetési alapkezelők, a kockázati tőkealap-kezelők, a biztosítók, a biztosításközvetítők, a pénzügyi vállalkozások valamint a hitelintézetek adatszolgáltatását szabályozó rendeletek tervezeteit. Megállapodás született arról, hogy a befektetési vállalkozások esetében az eddigi jogszabály teljes mértékben átírják, úgy, hogy az megfeleljen mind a CRD-vel, mind a MiFID-del összhangban lévő követelményeknek. A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelőn a Felügyelet 2007-ben is elkészítette a pénztárakkal kapcsolatos kormányrendeletek módosítására vonatkozó javaslatait, amelynek keretében összesen kilenc jogszabály változtatására adtunk részletes normaszöveg javaslatokat. A Felügyelet részletes észrevételeket tett többek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény módosításához, a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről, illetve a hitelintézetnek a partnerkockázat kezeléséről szóló kormányrendelet tervezetéhez, az összevont alapú szavatoló tőke és az összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló PM-rendelet tervezetéhez, a hitelintézetek szavatoló tőke számítási szabályait rögzítő Hpt. 5. számú mellékletének módosításához, valamint az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvénytervezethez.
9. Szakmai belső ellenőrzés A szakmai belső ellenőrzés a Felügyeleti Tanács kontroll tevékenységét segíti a belső ellenőrzés mellett. Ennek keretében 2007. második félévének legelejére négy szakmai vizsgálatot (külföldi kiküldetések szakmai hasznosulása, egy bank tömeges számlanyitása, bejelentésköteles tevékenység ügyében hozott határozat, illetve egy takarékszövetkezet ügyében) zárt le, kettő esetében esettanulmányt is készített. A bank ügyében indított vizsgálat eredményének hasznosulása érdekében a főosztály által később elkészített oktatási anyagot 2008 elején használják fel vezetői tréning keretében. A társfelügyeletek szakmai ellenőrzési gyakorlatáról és az általuk használt intézményi kockázati önértékelési módszertanról készített nemzetközi felmérésre érkezett válaszokat a főosztály összesítette. A nemzetközi felmérés igazolja, hogy a szakmai ellenőrzésnek a Felügyeletnél 16
elkezdett koncepciója még sok más hatóságnál egyáltalán nem létezik, vagy ez a fajta ellenőrzés más formában jelentkezik a társfelügyeletek ellenőrzési rendszerében.
10. Sajtó 2007. második félévben 878 Felügyelettel kapcsolatos anyag jelent meg az írott és elektronikus sajtóban, ebből 136 alkalommal a sajtószóvivő személyes tájékoztatására tartottak igényt. Legfontosabb témák: MOL-OMV-vel kapcsolatos hírek, CIB-IEB informatikai egyesülésével kapcsolatos internetbanki problémák, a Felügyelet fogyasztóvédelmi tájékoztató lízingkampánya, Első Hazai Dolgozói Egészségpénztár felszámolása, az ÁÉB beolvasztása, a felügyeleti jelentésekben szereplő adatokkal kapcsolatos elemzések, a hitelfelvétel és a jenhitel kockázatai, az AXA Nyugdíjpénztár és a Generali részére kiszabott bírság, valamint a kötelező biztosítással kapcsolatos anyagok voltak.
17
II. A Felügyelet irányítása, együttműködések 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése A Felügyeleti Tanács 2007. második félévében tizennyolc ülést tartott. A Tanács számos kérdésben meghatározta a Felügyelet szakmai munkájának irányát. Az SZMSZ-hez igazodó új kiadmányozási rend egységesen szabályozza a kiadmányozási jogköröket. Az ajánlások kiadásával és a jogszabály-kezdeményezéssel a Felügyeleti Tanács aktívabbá tette a Felügyelet normákat befolyásoló hatósági funkcióját. 2007. második félévében két felügyeleti tanácsi ajánlást tettünk közzé. Az FT-ajánlások, módszertani útmutatók és irányelvek mellett 2007. áprilisától a Felügyelet bevezette a vezetői körlevelek kiküldésének gyakorlatát. A vezetői körlevél a Felügyelet főigazgatója által kiadott szakmai kommunikációs eszköz, amelynek tartalma segítséget nyújt a jogszabályok által támasztott követelményeknek történő megfeleléshez, ismerteti a Felügyelet prudenciális és piacfelügyeleti tevékenysége során követett gyakorlatát. 2007 második félévében nyolc vezetői körlevelet adtunk ki. A félév során több új főigazgatói utasítás kiadására került sor. Megtörtént a már hatályos belső szabályozó dokumentumok SZMSZ-nek való megfeleltetése, illetve elkészült a hatályon kívül helyezendő szabályozások deregulációs utasítása. Új utasítás készült a Felügyeleti Tanács által adományozott díjakról, mellyel összhangban módosítottuk a Közszolgálati Szabályzat. Hatályba lépett a kompetencia alapú teljesítményértékelésről szóló főigazgatói utasítás. Elkészült a Felügyelet új Számviteli Politikája, valamint a mellékletét képező Számlarend és Számlatükör, illetve a Pénzkezelési Szabályzat, valamint az új Gazdálkodási Szabályzat is. Több belső szabályozó dokumentum felülvizsgálata is megtörtént (az egységes normatíva alapján szabályozott juttatások mértékéről, a 2007. évi javadalmazásra vonatkozó előírásokról, a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, a sajtó tájékoztatásának rendjéről, a telefon- és internethasználatról szóló főigazgatói utasítások, valamint az információbiztonsági szabályzat).
2. A hatékony Felügyelet megvalósításának lépései A felügyeleti stratégiában korábban megfogalmazott feladatok megvalósítását segítik elő a felügyeleti projektek, amelyek munkájának időhorizontja több évet ölel át, de már megszülettek az első eredmények, és érzékelhető módon közelítenek a kitűzött célok megvalósítása felé. A projektek szponzora egy-egy tanácstag és számos felügyeleti dolgozó vesz részt a projektek és alprojektek munkájában. A Kockázatalapú felügyelési módszertan – KOMÓD Projekt keretében elkészült a kockázat alapú felügyelés módszertani kézikönyve, amely a felügyelési folyamat elvi alapjainak összefoglalása. A kézikönyvet a Felügyeleti Tanács szeptember 13-ai ülésén hagyta jóvá. A módszertanból a Felügyelet 156 érintett munkatársa kapott részletes oktatást. Elkészült a kockázat alapú felügyelést támogató informatikai rendszer rendszerterve, s megkezdődött a 18
rendszer fejlesztése. A projekt munkamódszere – részben – megváltozott, s ennek keretében megkezdték munkájukat azok a munkacsoportok, melyek a gyakorlati – monitoring, felügyelési munkalapok – szinteken implementálják a kockázat alapú felügyelés módszertanát. A Humánpolitika – HR Projekt Személyzet-fejlesztési alprojektjében elkészült az Új munkatársak beilleszkedését támogató program, a Mentor program, illetve a nemzetközi társhatóságokkal való együttműködés részeként a rövid tanulmányutakra vonatkozó szabályzat. Megkezdődött az Új munkatársak beilleszkedését támogató program és a Mentor program megvalósítása, végrehajtása. A szakmai ismeretek, kompetenciák alprojekt keretein belül megkezdődött a szakmai kompetenciák munkakörönkénti felmérése vezetői interjúk segítségével. A Tervezés – mérés –számonkérés - TEMÉSZ projekt feladata a Balanced ScoreCard (BSC) kialakítása, melynek célja a jóváhagyott „Hatékony felügyelet - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2010-ig szóló stratégiája” megvalósítását elősegítő és ösztönző, a szervezeti teljesítményeket mérő és nyomonkövető rendszer létrehozása. A kialakítandó teljesítménymérési és értékelési rendszernek a Felügyelet vezetése számára támogatást kell nyújtania a stratégia éves leképezéséhez, megvalósítási üteme figyeléséhez, értékeléséhez, a soron következő lépések, teendők meghatározásához, illetve a stratégiai célok megvalósulásának ellenőrzéséhez. A félév során elkészült a BSC módszertana alapján a központi stratégiatérkép, amely három nézőpontból (érdekeltek, belső működés, fejlődés) összesen 18 sikerkritérium szerint bontja le a stratégiát. Ezek a sikerkritériumok teljes körűen lefedik a stratégiában meghatározottakat, általuk az hiánytalanul leírható, ezáltal a stratégia validálására is szolgált. Jelenleg a szervezeti egységekre vonatkozó BSC-k kidolgozása folyik. A Felügyeleti Kultúra - Kultúra Projekt keretében megoldásokat dolgoztunk ki a Felügyeletre kötelezően előírt nemzetközi kötelezettségek teljesítésére, a megkövetelt információ-közzétételi, tartalmi-formai elemek struktúrájának meghatározására. Megtörtént a követelmények, eljárások megfogalmazása a felügyeleti munkatársak információ-felhasználási, és -továbbítási gyakorlatára vonatkozóan. A projekt a későbbiekben áttekinti a pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás munkafolyamatait, javaslatot tesz azok hatékonyságának növelésére, valamint nemzetközi összehasonlítást fog végezni a külföldi felügyeleteknél tapasztalható hasznos munkaszervezési megoldások átvétele érdekében, illetve áttekinti a társhatósági kapcsolattartás formáit, a képviselet terjedelemét, a konzultációs és egyeztetési mechanizmusokat. Az IT tudatosság - IT Projekt egyrészt a másik négy projekt informatikai támogatását, illetve a javaslatoknak megfelelő rendszerek kialakítását végzi, másrészt a folyamatosan jelentkező fejlesztési feladatokat is ellátja. Ezeknek megfelelően, külön alprojektek keretében történik a munka.
3. Belföldi együttműködések, konferenciák A Felügyeletnek az ORFK-val 2007. júliusában kötött Együttműködési megállapodása jelentős lépés volt a gyanús pénzügyi tranzakciókat elemző szoftver kialakítása érdekében. A szakmai együttműködés összehangolása mellett a bejelentések elektronikus továbbításának és feldolgozásának kivitelezésére a Felügyelet 50 M Ft támogatást is nyújtott a szükséges hardver és szoftver eszközök beszerzéséhez. Együttműködési megállapodást írtunk alá az Egészségbiztosítási Felügyelettel, valamint módosítottuk az APEH-el való megállapodást. 19
Kormánydöntés alapján 2007. november végén öt minisztérium, továbbá az MNB, a Felügyelet, és a KSH képviselőinek részvételével megalakult a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság (NEB), melynek feladata, hogy az euró bevezetésének napjára vezényelje le a gyakorlati felkészülést. A félév folyamán lezajlott sikeres, a hazai szereplőket érintő további konferenciák közül kiemelkedik a X. Pénztárkonferencia, a II. Bankkonferencia, a Rendőrtiszti Főiskolán tartott Pénzmosási konferencia, valamint a takarékszövetkezetek részére szervezett szakmai konzultáció.
4. Nemzetközi képviseletek, együttműködések, konferenciák A CEIOPS 2007. októberi Members Meetingje során Varga Csaba főigazgatót ismét két évre a Managing Board tagjává választották. Dr. Kiss Nórát, az Európai és nemzetközi ügyek főosztályának vezető nemzetközi referensét, szeptemberben választották meg az International Association of Insurance Supervisors (IAIS), Implementation Committee alelnökének. A Felügyelet az elmúlt időszakban az alábbi társfelügyeletekkel kötött Együttműködési megállapodást: 2007. augusztus 15-én a Francia Köztársaság Bankfelügyeletével (Commission Bancaire) és a Hitelintézetek és Befektetési Cégek Bizottságával (Comité des établissements de crédit et les enterprises d’investissement) banki területen, valamint A Felügyelet által szervezett rendezvények közül kiemelendők a CESR Post Trading Expert Group (PTEG) munkacsoport ülései. A PTEG, melynek elnöke Farkas István, a Felügyeleti Tanács elnöke, a második félévben összesen négyszer ülésezett Budapesten. Szeptember 20-21-én a Felügyelet adott otthont az európai bankfelügyeletek szóvivői munkacsoportja ülésének (CEBS Press Officers’ Meeting). A fentieken túl a Felügyelet munkatársai tárgyalásokat folytattak többek között az kínai bankfelügyelet munkatársaival bankfelügyeleti témában, továbbá a horvát pénzügyi felügyelet (Hrvatska agencija na zador financijskih usluga) munkatársaival történt tapasztalatcsere biztosítási témakörben. A Felügyelet és a román tőkepiaci felügyelet közti megállapodásnak megfelelően szeptember 25-én fogadtuk a romániai felügyelet delegációját. 2007. október 15-17-e között került sor a Felügyelet rendezésében a „IVth International Forum on Financial Consumer Protection and Education” elnevezésű konferenciára, 37 ország 150 képviselőjének részvételével. A résztvevők főként a pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok köréből kerültek ki, de képviseltette magát az OECD, az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága, az Európai Koalíció a Felelős Hitelezésért elnevezésű szervezet, az Európai Bankföderáció és néhány oktatási alapítvány, szakmai szövetség. A résztvevők a célból érkeztek, hogy megosszák saját nemzeti gyakorlatuk alapján a tapasztalatokat egyebek között a pénzügyi oktatás, a fogyasztók tájékoztatása, az eladósodottság, illetve a fő szabályozási területek kérdéskörében, s megismerjék a követendő legjobb gyakorlatot a világ különböző pontjain. Az eseményzárónapján a Fórum intézményesítése, szervezetté alakítása kapcsán a felek megállapodtak, hogy az ír felügyelet javaslatára jöjjön létre egy úgynevezett Steering Group. Ez lefekteti azokat az elveket, amelyek alapján a szervezetté alakulás megvalósítható, és 20
meghatározza az ehhez tartozó praktikus feladatokat (anyagi vonatkozású kérdések) is. A Steering Group tagja a Felügyelet képviseletében dr. Schiffer Péter főigazgató-helyettes is. Az egyes nemzeti fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezetek szakemberei egybehangzóan hangsúlyozták: kiemelkedően fontos, hogy egy adott társadalom pénzügyileg is tájékozott legyen, ezért a hatóságoknak a felügyeleti tevékenység mellett a lakosság megfelelő tájékoztatására is oda kell figyelniük. Októberben Asztalos László, a Felügyeleti Tanács tagja, Varga Csaba, a Felügyelet főigazgatója, valamint a Felügyelet további két munkatársa részt vett a Biztosításfelügyelő Nemzetközi Szövetsége International Association of Insurance Supervisors (IAIS) 14. éves közgyűlésén, ahol beszámoltak a 2008 őszén, Budapesten, a Felügyelet szervezésében megrendezésre kerülő 15. közgyűlés előkészületeiről. 2007. második félévében a Felügyelet munkatársai összesen 128 harmadik szintű bizottsági, valamint munkacsoport-ülésen vettek részt. A Bizottságokban/munkacsoportokban folyó munkák összefoglalója a függelékben található.
21
III. A Felügyelet működtetése 1. Gazdálkodás A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. címén a Felügyelet részére kiadási és bevételi előirányzatként 10.204,0 M Ft-ot hagyott jóvá, amelyből az intézményi kiadások fedezetére 9.945,2 M Ft, fejezeti kezelésű tartalék előirányzatként pedig 258,8 M Ft szerepel. A 2007. évi bevételek 16.053.0 M Ft összegben teljesültek, melyből pénzmozgással járó intézményi bevétel 13.375,1 M Ft, pénzforgalommal nem járó előző évi maradvány 2.645,4 M Ft. A kiadások 11.618,7 M Ft összegben teljesültek, melyből az intézményi kiadások összege 11.610,2 M Ft, a fejezeti kezelésű tartalék kiadásainak teljesítése pedig 8,5 M Ft. Kiadások és bevételek teljesítésének alakulása millió Ft
Kiadások
Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulék Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatás értékű működési kiadás Működési célú pénzeszköz átadás, egyéb juttatás Intézményi beruházás Felújítás Támogatás értékű felhalmozási kiadás Kölcsönök nyújtása Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás PSZÁF kiadás összesen Fejezeti tartalék
2006. évi teljesítés
2007. évi teljesítés
2007. évi teljesítés / 2006. évi teljesítés
5 168,9 1 611,7 2 044,4 1 577,6
5 182,2 1 584,4 1 849,8 1 940,4
100,3% 98,3% 90,5% 123,0%
178,6
267,0
149,5%
409,7 13,0
491,8 11,1 40,8 143,0 99,7 11 610,2 8,5
120,0% 85,4% 87,3% -427,9% 104,2% -
163,8 -23,3 11 144,4
millió Ft
Bevételek
Pénzpiac Tőkepiac Biztosítás Pénztárak Bírság Eljárási díjak Számlás és egyéb bevételek Kölcsönök igénybevétele és visszat. Előző évi intézményi maradvány Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel PSZÁF bevételek összesen Fejezeti tartalék
2006. évi teljesítés 6 271,7 2 612,0 1 667,6 987,9 103,3 83,6 51,2 96,8 1 939,0 -2,8 13 810,3 2 969,4
2007. évi teljesítés 7 048,7 3 126,4 1 863,1 621,5 437,9 96,4 71,0 110,1 2 645,4 32,5 16 053,0 4 908,1
2007. évi teljesítés / 2006. évi teljesítés 112,4% 119,7% 111,7% 62,9% 423,9% 115,3% 138,7% 113,7% 136,4% -1160,7% 116,2% 165,3%
22
A 2007. év végére – mivel tervezéskor új, csökkentett díjstruktúrával számolt a Felügyelet, ám ez a jogszabály-módosítások elhúzódása miatt csak 2007. harmadik. negyedévében valósult meg – a bevételek 3.171,1 M forinttal haladták meg a tervezettet. A Felügyelet év végi előzetes maradványa 9.409,6 M Ft, melyből a PSZÁF tv. 26. § (7) bekezdése alapján 4.899,6 M Ft-ot fejezeti előirányzaton mutat ki a Felügyelet. (Előzetes adatok, a részletes, pontos adatok 2008. március elejére állnak rendelkezésre.)
2. Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos belső ellenőrzések 2007. második félévében az ÁSZ elvégezte a Felügyelet 2008. évi költségvetés tervezésére vonatkozó ellenőrzését. Ennek kapcsán megállapította, hogy a Felügyelet a tervezési előírásoknak megfelelően készítette el a 2008. évi költségvetési javaslatát, valamint alakította ki a 2009 - 2011. évekre vonatkozó irányszámokat. A Felügyelet Belső ellenőrzési főosztálya 8 vizsgálatot folytatott le, melyek többek között kiterjedtek például a FEUVE érvényesülésének vizsgálatára, a 2007. I. félévi költségvetési beszámoló vizsgálatára, a humánpolitikai – és bérelszámolási rendszer ellenőrzésére, a kockázatkezelés szabályozására és végrehajtására, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának vizsgálatára. Belső ellenőrzési főosztály feladata ellátása során az Áht. 121/A § (5) bekezdésében előírt valamennyi típusú ellenőrzési kötelezettségének eleget tett, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26) kormányrendelet előírásai teljesültek.
3. További adatok A Felügyelet létszámkerete (státusz létszáma) az év végén 479 fő (első félév végén: 504 fő), amelyből az aktív létszám 442 fő (első félév végén: 464 fő). Tartósan távollévő 24 fő (első félév végén: 28 fő) illetve üres státusz 20 (előző félév végén: 12). 2007. második félévében a Felügyelet ellen összesen 21 per, illetve peres eljárás indult. Ezekből 11 a pénzintézeti szektort, 4 a tőkepiaci szektor, 1 a biztosítói szektort és 4 a pénztári szektort érinti, továbbá 1 munkaügyi per is megkezdődött. A félév során 12 per illetve peres eljárás végleges lezárására került sor (5 a pénzintézeti szektort, 6 a tőkepiaci szektort érinti továbbá 1 munkaügyi per), amelyekből 1 esetben lett pervesztes a Felügyelet, míg a többi esetben kedvező ítélet (nyert per, kérelem elutasítása illetve permegszüntető végzés) született. A második félév során a Felügyelet 7 közbeszerzési eljárást folytatott le, a megkötött szerződések összesített bruttó értéke 117 millió 538 ezer forint volt.
23
