TÁJÉKOZTATÓ
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett közigazgatási szakvizsgákon közreműködő vizsgáztatók számára
Budapest, 2013
Tisztelt Vizsgáztatók! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (továbbiakban: Intézet) a közigazgatási szakvizsgáztatással kapcsolatban közreműködő vizsgáztatóknak nyújt tájékoztatást a jogszabályok alapulvételével. Az alábbiakban a vizsgáztatással kapcsolatosan a vizsgabizottsághoz, valamint a vizsgabiztoshoz kötődő legfontosabb feladatokat rögzítjük. Kérünk valamennyi vizsgáztatót, hogy a vizsgáztatások alkalmával a jogszabályoknak megfelelően, az itt rögzítettek mentén járjanak el.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
2
1.
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
A közigazgatási szakvizsgával kapcsolatosan a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rend. (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezik. A Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a közigazgatási szakvizsga vizsgaszabályzatát, amely a vizsga lebonyolítására, eljárási szabályira vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. 2.
KI LEHET VIZSGÁZTATÓ?
Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OKV Rendelet) a közigazgatási vizsgarendszer egységes működtetése érdekében Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) működik. Az OKV tagja: a) az ügykezelői alapvizsgán a vizsgáztatói, b) a közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyának, illetve valamely választható tárgyának felkészítő tanfolyamán oktatói, c) a közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyából, illetve valamely választható tárgyából vizsgáztatói, tevékenység végzésére jogosult. Az OKV névjegyzékre történő felkerülés pályázati úton valósul meg, melyet a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) szükség szerint, de legalább kétévente ír ki az OKV tagjainak kinevezése céljából. A közigazgatási szakvizsgán vizsgáztatási tevékenységet csak az folytathat, aki az OKV Rendelet alapján az OKV névjegyzéken szerepel. 3.
HOGYAN TÖRTÉNIK A VIZSGÁZTATÓK FELKÉRÉSE?
A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a vizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. Az Intézet munkatársai a vizsgáztatókat e-mailen üzenetben és/vagy telefonos megkeresés útján kérik fel vizsgáztatásra. Elfogadás esetén az Intézet hivatalos felkérő levelet küld. A vizsgabizottság a hivatalos felkérő levélből értesül a vizsga pontos helyszínéről és időpontjáról. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a vizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az OKV titkára a vizsgáztatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy tárgyévben arányosak legyenek a felkérések. A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.
3
Kérjük, hogy az elérhetőségükben, adataikban bekövetkező változásokat munkatársainknak haladéktalanul jelentsék be, ugyanis főként a vizsgáztatás során az összeférhetetlenségi szabályok értelmében komoly problémákat okozhat!
4.
VIZSGABIZOTTSÁG
A közigazgatási szakvizsga, a fentiekben részletesen kifejtetteknek megfelelően, 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik, mind a kötelező mind a választott tárgyak esetében. A vizsgázó egy napon egy vizsgatárgyból ad számot felkészültségéről, mind írásban mind szóban. Az Intézet szervezésében lebonyolításra kerülő vizsgák reggel 9 órakor kezdődnek az írásbeli vizsgával, melyet annak befejeztével követ a szóbeli vizsgarész. (Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázónak 120 perc áll rendelkezésére a feladatsor kitöltésére.) 5.
VIZSGABIZOTTSÁG FELADATAI
A Rendelet 1. számú mellékletének 11. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a vizsgabizottság feladatairól: „A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, s a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat.” A fentiek értelmében a vizsgák a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében történnek. A jogszabályi rendelkezésből következik az is, hogy a vizsgabizottság valamennyi tagjának a vizsga helyszínén jelen kell lennie a vizsga megnyitásától a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények kihirdetéséig terjedő időszakban. A gyakorlatban sajnos előfordult, hogy azért nem lehetett a vizsgáztatást az előírt időpontban elkezdeni, mert a vizsgabizottság egyetlen tagja sem volt jelen a vizsga helyszínén. Természetesen előfordulhat az az eset, hogy előre nem látott okok miatt nem érkezik/érkezhet meg időben a vizsgabizottság tagja, elnöke kérjük, hogy erről a vizsgaszervezőt értesíteni szíveskedjen! A vizsgabizottság elnökének kiemelt feladatai: A vizsgabizottság tagjai közül jelentősek az elnök feladatai, hiszen ő vezeti a bizottság munkáját, s egyben felel, a vizsga rendjéért, szabályosságáért. 4
Mindezek keretében: kialakítja a munkamegosztás rendjét a bizottságban, továbbá megnyitja a vizsgát: köszönti a vizsgán megjelenteket, ismerteti a vizsga szabályait, valamint felhívja a vizsgázók figyelmét az esetleges felfüggesztés következményeire. Az elnök feladata a vizsga zárása is, majd ezt követően a bizonyítványok, és/vagy a jegyzőkönyvi másolatok átadása zajlik a vizsganapról megfogalmazott rövid értékelés keretében. (A vizsga megnyitásának és zárásának egy lehetséges változatát jelen tájékoztató 1. és 2. sz. mellékletei tartalmazza.) A vizsgabizottság tagjainak kiemelt feladatai: A vizsgabizottság tagjainak feladata, az írásbeli vizsgarész befejezését követően a dolgozatok kijavítása; és a szóbeli feleletek során kérdések feltevése a jelöltekhez annak érdekében, hogy meggyőződjenek azok felkészültségéről. A vizsgabizottság munkamegosztásának - az esetek döntő többségében – az a kialakult gyakorlata, hogy a vizsgabizottság két tagja az írásbeli dolgozatokat javítja, míg eközben a vizsgabizottság elnöke a jelöltek szóbeli feleleteit hallgatja. A javítás alapját képezi a feladatlapokhoz készült megoldókulcs, amelyet a vizsgabizottság tagjai a vizsgabiztostól kapnak meg az írásbeli vizsga megkezdése után. Az egységes elbírálás érdekében kérjük a munkájuk során ezen támpontok szerint végezzék a javítást! A megoldókulcs kiemelt szerephez juthat azokban az esetekben, amikor a kialakult eredmények tekintetében vita van a jelölt és a bizottság között, hiszen az eredménnyel egyet nem értő hallgatóknak tárgyi bizonyítékul szolgálhat, hogy az egyes feladatok mi alapján kerültek pontozásra. A dolgozatokba való betekintésre az eredményhirdetés után kerülhet sor, a vizsgabizottság együttes jelenlétében. Minden vizsgázónak lehetőséget kell adni, hogy a felmerült kérdésekre választ kapjanak! 6.
VIZSGABIZTOS FELADATAI
A vizsgabiztos kiemelt feladatai: A vizsga technikai, adminisztratív lebonyolításának felelőse a vizsgabiztos. A vizsgabiztos nem tagja a vizsgabizottságnak, éppen ezért nem rendelkezik mindazokkal a jogosítványokkal, melyekkel a vizsgabizottság tagjai. A vizsgabiztos feladatai: gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a jelöltek rendelkezésére bocsátja; az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában; gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kitöltéséről, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet. 5
A gyakorlatban gyakran előfordult, hogy a vizsgabiztos vette el a jelölttől a puskát, illetve figyelmeztette, hogy használjon meg nem engedett segédeszközöket. Az előző megállapításból következően a vizsgabiztos nem veheti el a jelöltektől a „puskát”, nem figyelmeztetheti a jelöltet a meg nem engedett segédeszköz használatának felhagyására. Helyes eljárás szerint a vizsgabiztos a vizsgabizottság tagjának jelzi, ha valamelyik jelölt nem megengedett segédeszközt használ, az intézkedést megtételére a vizsgabizottság tagja jogosult. A vizsga tisztaságának megőrzése érdekében, a puskázásokra és egyéb segédeszközök használatának kiszűrésére kérjük a jövőben fokozott figyelmet szenteljenek. Reméljük, tájékoztatónkkal segítettük vizsgáztatói munkáját, melyhez további sok sikert kívánunk! 7.
A VIZSGABIZOTTSÁG DÍJAZÁSA
A vizsgabizottság díjazását a Rendelet 1. számú melléklet 21. pontja taglalja az alábbiak szerint: „A szakvizsga díját – mindkét vizsgatárgynál egyaránt – a következők szerint kell megosztani: a szakvizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5–1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a vizsgaszervezőt illeti meg.” A vizsgabizottság tagjaival a szakvizsgaszervező szerződést köt. Kérjük, hogy figyelmesen töltsék ki és írják alá szerződéseiket. A szerződés egy példánya a vizsgáztatót illeti! Amennyiben a szerződésben szereplő adatokban hibát észlelnek, vagy változás következett be, kérem, hogy jelezzék munkatársunknak. A vizsgáztatóknak a szerződéseikhez minden évben mellékelniük kell nyilatkozatukat a munkaviszonyon kívüli kifizetésekkel kapcsolatos levonásokról. Amennyiben a nyilatkozatot nem juttatja el Intézetünkhöz, ez esetben a gazdasági osztály a számfejtést nem tudja megkezdeni.
6
1. számú melléklet Vizsga megnyitása 1 A vizsgázók köszöntése a vizsgaszervező nevében. 2 A vizsgabizottság bemutatása.(tagok, valamint vizsgabiztos név szerinti bemutatása) 3 A vizsgázók tájékoztatása a vizsga menetéről: a vizsgák az írásbeli vizsgarésszel kezdődnek, a megoldandó feladatlapra 2 óra (120 perc) áll rendelkezésre, a sikeres írásbeli vizsgához az elérhető maximális 100 pontból legalább 61 pontot kell teljesíteni, az írásbeli vizsgát követi szóbeli vizsgarész, a szóbeli vizsgán a vizsgázókat az ajtólistán szereplő névsorrendben, vagy a vizsgázók által felállított saját sorrend szerint szólítja a bizottság, 4-5 hallgató behívására kerül sor a szóbeli rész megkezdésekor, majd egyesével váltják egymást a vizsgázók a teremben, abban az esetben, ha sikertelen valamelyik vizsgarész, így csak azt kell megismételni /pótvizsga/, amelyik nem sikerült. 4 Fel kell hívni a kedves vizsgázók figyelmét, hogy a segédeszközök használata tilos, és alkalmazásuk szankcionálásra kerül.(A vizsga egész terjedelme alatt, a teremben a padokon nem maradhat a tollakon kívül semmi.) 5 Továbbá a vizsga zavartalan lebonyolítása végett a mobil telefonok kikapcsolt állapotban legyenek. 6 Adategyeztetés végett a személyazonosításra alkalmas okmányokat a vizsgabiztos beszedi a jelöltektől, melyek az írásbeli vizsgarészt követően kerülnek kiosztásra. 7 Végül a feladatlapok kiosztása történik meg.
7
2. számú melléklet Vizsga zárása 1. A vizsgabizottság elnöke ismételten köszönti a vizsgázókat jelezve, hogy a vizsganap véget ért. 2. A vizsgabizottság elnöke kifejti a számonkérés során kialakult tapasztalatokat. 3. Az elnök felhívja a vizsgázók figyelmét arra, hogy a dolgozat megtekintésére csak itt helyben, a vizsgateremben a vizsgabizottság jelenlétében van lehetőség. 4. Kötelező vizsgarész esetében a jegyzőkönyv fénymásolatát kapják meg a vizsgázók, választott vizsgatárgy esetében pedig a bizonyítvány kerül kiadásra. 5. A jegyzőkönyv, valamint a bizonyítvány kiosztása általában az eredmények alapul vételével történik. Elsőnek a kiemelten teljesített hallgatók kapják meg az okiratot. A személyiségi jogok védelme érdekében az eredményeket nem lehet nyilvánosságra hozni! 6. A kiosztást követően mindenkit figyelmeztetni kell, hogy az okmányon szereplő adatait ellenőrizze, mert elírás esetén azonnali javításra van lehetőség. 7. Végül a vizsga végleges zárása.
8
