Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési bizottságainak 2004. évi tevékenységéről
Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa--------------------- 2. o. Doktori Tanács -------------------------------------------- 7. o. Felügyelő Bizottság -------------------------------------- 14. o. Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság ------------------ 16. o. Tudományetikai Bizottság ----------------------------- 17. o. Vagyonkezelő Kuratórium----------------------------- 18. o. Elnökségi Környezettudományi Bizottság ---------- 20. o. Regionális Központok MTA Debreceni Központja ------------------- 23. o. MTA Miskolci Központja --------------------- 27. o. MTA Pécsi Központja-------------------------- 32. o. MTA Szegedi Központja----------------------- 37. o. MTA Veszprémi Központja------------------- 42. o. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ------- 44. o.
1
AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) A beszámolási év lényeges sajátosságát képezte, hogy mandátuma lejártával a májusi közgyűléssel személyi összetételében a testület jelentős mértékben megújult: az esztendő nagyobbik hányadában a munkában zömmel már azok vettek részt, akik addig nem dolgoztak a grémiumban. Az alaphelyzet ellenben nem változott: az akadémiai törvényből és alapszabályból adódóan bőséggel voltak megoldásra váró feladatok, amelyek sokban hasonlók voltak a korábbi években megoldott feladatokkal, s azokat a személyi összetételében megújult testület sikerrel oldotta meg. A beszámolási évben – mint történt ez 2003-ban is – az AKT nyolc alkalommal ült össze lényeges kérdések megvitatására, eldöntésére, esetenként fontos ügyekben elhangzott tájékoztatók meghallgatására (január 29., március 8., április 19., június 14., október 4., november 8., november 25. és december 6.). A bizottsági munka tengelyében értelemszerűen ez alkalommal is a kutatóhelyek munkája állt. Az áprilisi ülés egyszerre tárgyalta a kutatóintézetek elmúlt ciklusbeli tevékenységének felülvizsgálatát összegző jelentést és az MTA-nak a kormány számára készített beszámolójának azon részét, amely a kutatóhelyek tevékenységét taglalta. A dokumentáció alapján a testület is megerősítette azt a tényt, mely szerint az akadémiai kutatóintézetek a vizsgált időszakban rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, a fiatal kutatói álláshelyek közel másfél évtizedes rendszere révén pedig a kutatói korösszetételben jelentős – jövőt ígérő – fiatalodás zajlott le. Az AKT szükségesnek tartotta, hogy az értékelési műveletsor teljes dokumentációja – az eddigi hagyomány folytatása jegyében – két önálló kötetben lásson napvilágot. (Ez megtörtént, a kötetek 2005 februárjában elhagyták a nyomdát.) Októberi ülésén a testület az intézetek 2003. évi tevékenységét értékelte. Megállapítást nyert, hogy a kutatómunka feltételeit igen kedvezően érintette az 50%-os béremelés, amely jelentős többlettámogatást eredményezett, bár az esztendő végén már kisebb összegű zárolásra került sor. Ugyancsak kedvezőtlenül hatottak a központi programok finanszírozási módjában bekövetkezett egyes változások, például az ÁFA-törvény módosításának szintén támogatást csökkentő hatásai lettek. Egészében azonban az intézethálózat eredményesen látta el kutatási és egyéb feladatait. Novemberben – annak érdekében, hogy az Akadémia eredményesen működhessen közre a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésében – elkészült az intézethálózat SWOT elemzése, amelyet a grémium decemberi ülésén vitatott meg, azt elfogadta s jó eszköznek tartotta arra, hogy tudománypolitikai tevékenysége során azt az MTA vezetése eredménnyel hasznosítsa. A támogatott kutatócsoportok 2003. évi tevékenységének értékelésére a novemberi ülésen kerülhetett sor. Az értékelés megalapozottságát javítja, hogy a Hálózati Tanács komoly erőfeszítéseket tett a publikációs listák és a tényleges kutatócsoporti tevékenység közötti összhang megteremtésére. A 2005. évi akadémiai költségvetési irányelveket a májusi közgyűlés hagyta jóvá. Az AKT áprilisi ülésén beható vita után értett egyet a dokumentum közgyűlés elé terjesztésével. Októberben tájékoztatót hallgatott meg az augusztusi-szeptemberi, MTA számára (is) kimondottan kedvezőtlen pozíció megváltozásáról, arról, hogy az új költségvetés lényegében megegyezik a 2004. évi elvonások előtti kerettel. A novemberi második ülésén a testület megtárgyalta és elfogadta a kutatóintézetek 2005. évi költségvetési keretének tudományterületenkénti megállapítására tett előterjesztést, amelynek az volt a lényege, hogy minden tudományterület teljes egészében kapja meg az átlaglétszámra vetített 2005. évi 6%os illetményfejlesztési támogatást. Júniusi alakuló ülésén az új összetételű grémium – az MTA elnökének jelenlétében – eszmecserét folytatott az AKT MTA-n belüli szerepéről, időszerű feladatairól. A kibontakozott vita nyomán a testület úgy határorozott, hogy munkáját az eddigi alapszabálya és ügyrendje szerint végzi. Döntött a tudományterületi szekciók kialakításáról és megválasztotta azok szóvivőit, valamint munkabizottságait. Mivel az AKT kuratóriumainak
2
mandátuma is lejárt, ezért – gondos előkészítő munka nyomán – októberi ülésén az Élettudományi kuratórium, valamint a Matematika és természettudományok kuratórium, novemberi ülésén pedig a Társadalomtudományi kuratórium tagjait választotta meg. Áprilisban, novemberben és decemberben összesen 11 megüresedő igazgatói munkakörre beérkezett pályázattal foglalkozott, döntött a kutatói fórum elé bocsátás kérdésében, majd azok lefolytatása nyomán javaslatot tett a vezetői megbízatás kiadását illetően. Áprilisi ülésén a testület a korábbi esztendőknél jóval csekélyebb, összesen 60 fős (kizárólag tudományos segédmunkatársi), 2004 szeptemberétől betölthető fiatal kutatói álláshely keretről dönthetett és megszabta a tudományterületi arányokat. (40-40% a matematika és természettudományok, illetve az élettudományok, 20% a társadalomtudományok vonatkozásában). Októberben áttekintette a fiatal kutatói álláshelyek betöltésének alakulását. Januári, márciusi és áprilisi ülésén a testület intézeti szervezeti és működési szabályzatokról tárgyalt és hagyta jóvá azokat. Április ülésén egyes kutatóintézetek névváltoztatásához, októberben pedig egyes kutatócsoportok társult tagsági státuszához járult hozzá.
I. Élettudományi Kuratórium Az Élettudományi Kuratórium a korábbi évekhez hasonlóan kuratóriumi ülésein, valamint folyamatosan, telefon- és faxkapcsolat, valamint e-mailek segítségével végezte munkáját. A 2004. évi gép-műszer beruházási keretet a kuratórium az élettudományi intézetek, illetve a támogatott tanszéki kutatóhelyek között a korábbi években konszenzussal kialakított és alkalmazott elvek szerint osztotta fel. Az élettudományi tanszéki támogatott kutatóhelyek a keret 20%-át, az élettudományi kutatóintézetek a keret 80%-át kapták. Az élettudományi kutatóintézetek között e 80% fele költségvetési támogatás-arányosan, másik fele bruttó gépműszerérték-arányosan került felosztásra. A kuratórium áttekintette a kutatóintézeti hálózat 1998–2002 közötti tevékenységének felülvizsgálatával kapcsolatos értékelési szempontokat, amelyeket Meskó Attila főtitkárhelyettes vezetésével ad hoc bizottság dolgozott ki. A kuratórium véleményezte a szempontrendszert és javaslatot tett kiegészítő értékelő kérdésekre. Az értékelést „peer review” bizottságok végezték. Az élettudományok területén két bizottság működött. A bizottságok tagjait az MTA tudományterületileg illetékes osztályának elnökeinek javaslata alapján, az illetékes kuratóriumi elnökkel egyeztetve úgy jelölték ki nagy tekintélyű tudósok közül, hogy az értékelők és az intézet között ne legyen összeférhetetlenség. A bizottság összetételéről az összeférhetetlenség kizárására az érintett intézetek igazgatói is véleményt nyilvánítottak. Az „üvegzseb” törvény alapján kormányhatározat írja elő, miszerint az intézetek teljesítményét mutatókkal kell mérni. Az a javaslat született, hogy a szakmai eredmény bemutatása továbbra is az éves „sárga könyvekben” történjen. Az értékelés kétfokozatú legyen: a kuratórium elfogadja vagy nem. A kuratórium ezt követően külön tárgyalás nélkül elfogadja a közgyűlés álláspontját. Az év folyamán fontos feladat volt a fiatal kutatói álláshelyek felosztása. Az élettudományi kutatóhelyek számára 2004. évre 24 fő fiatal kutatói álláshely állt rendelkezésre. Az Élettudományi Kuratórium egyhangú szavazással úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló fiatal kutatói álláshely keretből az élettudományi intézetek 19, az élettudományi tanszéki támogatott kutatóhelyek 5 álláshelyet kapjanak. A fejlesztendő ökológia (ÖBKI és BLKI) számára a döntés nem kedvező, ezért a Kuratórium egyhangú szavazással úgy határozott, hogy ezt a hátrányt a következő évi elosztásnál korrigálni szükséges.
3
Az kuratórium mandátumának lejártával a következő ciklusra újjáalakult a testület, amely 2004. október 20-án tartotta alakuló ülését. Ezen megválasztotta elnökének Bedő Zoltán akadémikust, helyettesének Németh Tamás akadémikust. A kuratórium elfogadta ügyrendjét. Az eddigi eredményes gyakorlatnak megfelelően az AKT Élettudományi szekciójának szóvivője minden kuratóriumi ülésre meghívást kap, és az AKT tevékenységéről tájékoztatást ad a kuratórium számára. Kroó Norbert akadémikus, főtitkár tájékoztatást adott a TTPK-val kapcsolatosan elindult lépésekről, az innovációs törvény tervezetének alakulásáról, a költségvetési tárgyalások helyzetéről, az OTKÁ-ról és az NFT-ről. Az NKFP pályázatokon az élettudomány jól szerepelt. Az élettudományi területen 4 pályázat kiírására került sor, ezek: SZBK főigazgatói, BLKI, ÖBKI, TAKI igazgatói pályázata. Az állásokra egy-egy pályázat érkezett. A „search committee” támogatta a pályázó jelölteket. A kuratórium véleményezte a pályázatokat, és egyhangúlag támogatta Bíró Péter igazgatói, Dudits Dénes főigazgatói és Németh Tamás igazgatói pályázatát. Az ÖBKI esetében pályázat nem érkezett. A kuratórium bizottsága elkészítette körültekintő, indoklással ellátott javaslatát az MTA főtitkára által adományozott Ifjúsági Díj 2004. évi nyerteseire vonatkozólag.
II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium A Matematikai és Természettudományi Kuratórium 2004-ben öt alkalommal (január 28, március 9, június 2, október 27 és december 6) tartott ülést, amelyeken 8 határozatot és 2 állásfoglalást hozott. Az első három ülésen a kuratórium még a régi összetételben ülésezett, az elnöki teendőket Demetrovics János látta el. A kuratórium ekkor az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A 2004. évi beruházási keret szétosztása. A Matematikai és Természettudományi Kuratórium a 2004. évi beruházási keret szétosztásánál elfogadta ad hoc bizottságának javaslatait. Az adott tudományterületre eső összegből 2004-ben 10%-ot javasolt a támogatott tanszéki kutatócsoportoknak odaítélni. A kutatóintézetek esetében a kutatói létszám súlyozásánál a fokozattal nem rendelkező kutatókat 1, a PhD, ill. kandidátusi fokozattal rendelkezőket 3, az akadémiai doktorokat 4, az MTA tagokat pedig 5 súlyfaktorral javasolta figyelembe venni, a beruházási szükségességnél a 2002. évi záró bruttó eszközállományt kellett figyelembe venni. A fő paraméterek használatának arányára a 0,4 : 0,6 felosztást fogadta el. (1/2004. sz. határozat [2004. január 28.]). Az MTA költségvetés egy részének zárolása miatt e napirendi pontot a következő ülésen is elő kellett venni, a kuratórium ekkor úgy döntött, hogy tartja magát az előző ülésen elfogadott elvekhez. Az „üvegzseb” törvény kapcsán döntöttek a kuratóriumot is érintő feladatokról. A szakmai eredmény bemutatása a sárga könyveken keresztül történjen. Az értékelés csak kétfokozatú legyen: elfogadja vagy nem. A kuratórium külön tárgyalás nélkül magáévá teszi a közgyűlés álláspontját. (2/2004. sz. határozat [2004. január 28.]). A Matematikai és Természettudományi Kuratórium eldöntötte, hogy a feladat, teljesítmény, kapacitás, hatékonyság és eredményesség mutatószámokra a Természettudományi és a Pénzügyi főosztályok előterjesztése alapján, azok véglegesítése előtt visszatér. (3/2004. sz. határozat [2004. január 28.]) Összegző jelentés készítése a tudományterülethez tartozó akadémiai kutatóintézetek középtávú tevékenységének értékeléséről. A Matematikai és Természettudományi Kuratórium elfogadta a peer-review bizottságok jelentéseit, velük kapcsolatban tartalmi észrevétele nem volt. Javasolta, hogy a Természettudományi Főosztály végezzen az anyagokon tartalmat nem
4
érintő egységesítő munkát. Támogatta, hogy a peer-review bizottságok minden tagjának ki kell fejezni a köszönetet. (1/2004. sz. állásfoglalás [2004. március 9.]) A Kuratórium támogatta, hogy a Földtudományi Kutatóközpont nevét változtassák Geokémiai Kutatóintézetre, az intézet gazdaságilag részben önálló lesz, de külön költségvetéssel rendelkezik. Az FKI és a GKI bizonyos gazdasági funkciókat összevontan végez. (2/2004. sz. állásfoglalás [2004. március 9.]) A 2004. évi fiatal kutatói álláshelyek szétosztásánál a Matematikai és Természettudományi Kuratórium a 2004. évi fiatal kutatói álláshelyek szétosztásánál a minősített kutatók számát vette figyelembe, súlyozás nélkül. Az AKT döntése alapján a matematika és természettudomány területén 2004-ben szétosztható 24 álláshelyből a kuratórium döntése értelmében 3 álláshely került a támogatott tanszéki kutatócsoportokhoz, míg az akadémiai intézetek között 21 álláshely került elosztásra. A kuratórium – eredménytelenül – támogatta, hogy az Akadémia elnökének rendelkezésére álló keretből az egyik helyet a támogatott kutatóhelyek kapják. (5/2004. sz. határozat [2004. június 2.]) Az első félévben a kuratórium Szegő Károlytól rendszeresen tájékoztatót kapott az akadémiai kutatóintézetek középtávú tevékenysége értékelésének állásáról, valamint az előző évhez hasonlóan meghallgatta most azokat a fiatal kutatókat, akik 2002-ben kerültek ilyen státuszba. A meghallgatásokról összegző véleményeket készítettek, melyet eljuttattak az illetékes kutatóintézet igazgatójának, az érintetteknek és a témavezetőknek. 2004. október 27-én már egy, az AKT által újraválasztott kuratórium kezdte meg működését. Alakuló ülésén először működési szabályait és ügyrendjét fogadta el egyhangúlag a következő kiegészítésekkel: A IV/5. pont kiegészül azzal, hogy „Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt”. A IV. pont kiegészül egy 6. alponttal: „Kivételes esetben, ha a kérdéses problémakör egyértelműen, egyszerűen megtárgyalható – a kuratórium elnöke kezdeményezésére – a véleménynyilvánítás elektronikus posta útján (kuratóriumi ülés összehívása nélkül) is megengedett, beleértve a szavazást. Amennyiben bármely kuratóriumi tag indokoltan igényli ülés összehívását a kuratórium rendes ülést tart.” (6/2004. sz. határozat [2004. október 27.]) Ezután következett az elnök megválasztása. A Matematikai és Természettudományi Kuratórium Faigel Gyula akadémikust választotta elnökének. (7/2004. sz. határozat [2004. október 27.]) A kuratórium állást foglalt az igazgatói pályázatokkal kapcsolatosan is. Az idő rövidségére és a többes pályázó hiányára tekintettel ezúttal kivételesen elektronikus szavazással egyhangúlag támogatták Balázs Lajosnak a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, Kollár Jánosnak a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, Lovas Rezsőnek az Atommagkutató Intézet, Schweitzer Ferencnek a Földrajztudományi Kutatóintézet és Szőkefalvi-Nagy Zoltánnak a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet igazgatói kinevezését. A december 6-i ülésnek egyetlen napirendi pontja a tudományterülethez tartozó kutatóintézetek 2005. évi költségvetésének megbeszélése volt. A Matematikai és Természettudományi Kuratórium a 2005. évi intézeti költségvetési támogatás kuratórium által felosztható részét a következőképpen osztotta el: 12 millió Ft-ot tartalékolt az EISZ növekvő költségeinek fedezésére. Döntött, hogy a 2005. évi bérfejlesztés hiányzó részét – 192,3 M Ftot – a konszolidációs bértömeg alapján, a Faigel Gyula által ott javasolt képlettel számolva kell az intézetek között szétosztani. A 2005. évi bázis elvonást (összesen 375,8 M Ft-ot) minden intézet kapja vissza. A fennmaradó 114,9 M Ft-ot a 2003. évi külföldi bevételek arányában kell az intézetek között szétosztani. (8/2004. sz. határozat [2004. december 6.])
5
III. Társadalomtudományi Kuratórium A Társadalomtudományi Kuratórium a beszámolási év novemberében az AKT újraválasztása nyomán személyi összetételében megújult, abban az értelemben is, hogy tagjai kivétel nélkül az akadémiai intézethálózaton kívüli független szakemberekből tevődnek össze. Ily módon az év folyamán a kuratórium két összetételben végezte az Akadémiai törvényből és az Alapszabályból rá háruló feladatokat. 2004-ben a leköszönt kuratórium három ülést tartott (február 2, április 5, május 24.), az újonnan alakult kuratórium pedig kettőt (november 15, november 29.). A két testület munkájában a folyamatosságot két tag újraválasztása és az biztosította, hogy a korábban eredményesen működő elnök ismét a testület élére került. A kuratórium februári ülésén tárgyalta meg a 2004. évi gép- és műszer-beruházási keret felosztását az intézetek között, ami különösen nehéz volt, mivel az előző öt évben ez volt a legalacsonyabb elosztható összeg és csak az igények egyharmadának kielégítésére volt elegendő. További nehézséggel nézett szembe a testület, amikor májusi ülésén a fiatal kutatói álláshelyek elosztásáról kellett állást foglalnia. 18 szervezeti egységtől beérkezett 49 igénnyel szemben csak 12 elosztható hely állt rendelkezésre. Az elosztási elvekről folytatott hosszabb vita után végül is a kuratórium többsége a sorsolás véletlenjére bízta, hogy melyik intézet nem részesedik a fiatal kutatói álláshelyből. A kuratórium figyelemmel kísérte az intézetek gazdálkodási feltételeiben bekövetkezett jogszabályi változásokat. Februári ülésén az „üvegzseb” törvényből adódó akadémiai feladatokkal és szabályokkal ismerkedett meg. Tájékozódott továbbá azokról az intézkedésekről, amelyek akadémiai kezdeményezésre az intézethálózatban a vagyonvédelem megerősítésére irányultak. 2004-ben a kuratórium tevékenységében központi helyet foglalt el az intézetek 1995 és 2002 közötti periódusban végzett munkájának értékelése. A februári ülésen felállított különbizottság részletesen tanulmányozta az intézetek tevékenységét megvizsgáló és értékelő bizottságok jelentéseit, amelyek az intézeteket eredményességük alapján három fokozatban minősítették. Az ebben foglalt értékeléseket a kuratórium áprilisi ülése elé terjesztette, amely azt részletesen megvitatta és az AKT elé terjesztésre alkalmasnak ítélte. Szükségesnek tartotta ugyanakkor, hogy az intézetek igazgatói arról észrevételt tehessenek, ami utóbb a főtitkárral történt megbeszéléseken realizálódott. A kuratórium évenkénti gyakorlata szerint elemezte és értékelte az intézeteknek a 2003. évi tevékenységükről készült beszámolókat. Az áprilisi ülésen megismerkedett az intézetek előző évi eredményeinek előzetes adataival és különbizottságot bízott meg a beszámolók elemzésére. A májusi ülésen a beszámolókat elfogadták és ugyanakkor e bizottság részletes írásos elemzése nyomán a kuratórium tagjai számos tanulságot vontak le az intézetek működésére és annak javítására vonatkozóan. A kuratórium állást foglalt a hatáskörébe utalt kérdésekben. Így a megüresedett igazgatói állásokra beérkezett pályázatról (ENKI), a Közgazdasági Kutatóközpont nevének Közgazdaságtudományi Intézetre történő visszaváltoztatásáról. A 2001 és 2004 között működött kuratórium igen lelkiismeretesen látta el feladatát, amelyet az áprilisi ülésen a kuratórium munkáját rendszeresen figyelemmel kísérő Meskó Attila főtitkárhelyettes elismerő szóbeli megállapítása is nyugtázott. Az újjáválasztott kuratórium november 15-én tartotta meg alakuló ülését. Ezen megválasztotta elnökét, akit az AKT jóváhagyott és a kutatóintézeti igazgatók megbízására vonatkozó új irányelveket figyelembe véve némileg módosított működési szabályzatot és ügyrendet fogadott el. Az új testület november 29-i ülésén máris nehéz döntés elé került, a lehetőségeket mérlegelő alapos eszmecsere után állást foglalt az intézetek 2005. évi költségvetési keretének felosztásáról.
6
DOKTORI TANÁCS A Doktori Tanács A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA közgyűlése 2004. májusi ülésén választotta meg. 17 tagja ismételten, 8 tagja újonnan kapott megbízatást. A Doktori Tanács 2004. májusi alakuló ülésén tagjai közül elnököt, társelnököt és titkárt választott. Az elnöki teendőket Dobozy Attila, az MTA rendes tagja, a társelnöki feladatokat Beck Mihály, az MTA rendes tagja, a titkári teendőket Csirik János, a matematikai tudomány doktora látja el. A Doktori Tanács működésének szabályozása A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, az Akadémia 2002. novemberi közgyűlésén elfogadott és 2003. szeptember 1-jétől hatályos Doktori Szabályzata, valamint a Tanács 2003. januári ülésén elfogadott Ügyrendje szabályozza. A 2003. szeptember 1-je előtt benyújtott pályázatok esetén az eljárásoknál a régi szabályzatokat kell alkalmazni. A 2004. évben ez különösen nagy figyelmet igényelt a Tanácstól, illetve a munkáját előkészítő Titkárságtól. A Tanács működését is befolyásolja a tudományos osztályok doktori eljárással kapcsolatos ügyrendje, és a kapcsolódó követelményrendszere. 2004-ben lezárult az osztályügyrendek és az osztályok többségénél a követelményrendszerek jóváhagyásának folyamata is. A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata – a tudományos bizottságok, osztályok, bíráló bizottságok és hivatalos bírálók javaslatai alapján – a doktori kérelmek elbírálása. Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan foglalkozni kell a szabályzatok alkalmazásának kérdéseivel is. Ez utóbbi témákat a beszámoló 1. sz. mellékletében mutatjuk be, míg a tárgyalt egyedi ügyek számának alakulását a 2. sz. melléklet tartalmazza. A 2003. szeptemberétől hatályos Doktori Szabályzathoz kapcsolódóan szükséges volt az előírások és az eljárási rend további pontosítása. Ennek érdekében a Doktori Tanács az új szabályzathoz igazította az annak egyes pontjaihoz kapcsolódó értelmezéseket. Egyértelműbbé tette a hiánypótlásra vonatkozó előírásokat, konkrétabban meghatározta a rövid értekezéssel kapcsolatos eljárási rendet. Pontosította és szabályozta a hivatalos bírálók feladatait, a felkérések és a beérkezett vélemények adminisztratív lebonyolítását. A doktori eljárások eredményes lebonyolításához elengedhetetlen az osztályoknak a doktori ügyekben folytatott felelősségteljes munkája. A Doktori Tanács elnöke az előző időszak tapasztalatai alapján levélben fordult az osztályelnökökhöz, melyben összefoglalta azokat a szempontokat, melyek érvényesítése esetén a Tanács és az osztályok a jövőben még eredményesebben működhetnek együtt a doktori pályázatok elbírálásában. A Doktori Tanács titkára kezdeményezte, hogy az osztályok tudományos titkárai és a Doktori Tanács Titkárság szakreferensei részvételével a megfogalmazott szempontokról konzultációra kerüljön sor. Ez a megbeszélés 2004 szeptemberében megvalósult. A Doktori Tanács jóváhagyta a tudományos osztályoknak a doktori eljárást szabályozó ügyrendjeire vonatkozó javaslatait, továbbá tudomásul vette az egyes osztályok doktori pályázattal kapcsolatos konkrét követelményrendszereit. 2004-ben a Doktori Tanács 129 főnek ítélte oda az MTA doktora címet. Új típusú ügyekben 78 esetben engedélyezte, 5 esetben elutasította az eljárást. Régi és új típusú ügyekben együttesen 118 esetben engedélyezte a védést, 9 esetben ehhez nem járult hozzá. Az összes döntések száma 2004-ben 371 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott a tudomány kandidátusa fokozat megszerzése ügyében a bírálók kijelölésével,
7
illetve a fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és bíráló bizottság összetételének módosításával. A Tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit. Ügyforgalom, ügyintézés 2004-ben 105-en nyújtottak be doktori pályázatot. A benyújtott pályázatok számának alakulásáról, illetve megoszlásáról a részleteket a 3. sz. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy amíg 1995 és 2000 között évente átlagosan 100–110 doktori pályázatot nyújtottak be, addig 2001-től három éven keresztül az évenkénti átlag 150-re emelkedett. 2004-ben ez az emelkedés leállt és 105-re – a kezdeti számra – csökkent a pályázatok száma. Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok 354 társadalomtudományok 350 matematika és természettudományok 392 Megállapítható, hogy összességében kiegyenlített a három nagy tudományterület között a pályázók számának alakulása. A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását a 3. sz. melléklet, az utolsó 10 évben MTA doktora címet nyertek számát a 4. sz. melléklet tartalmazza részletesen. A Doktori Tanács eredményes és zavartalan működését az MTA Titkárság egyik főosztálya, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A Titkárság munkatársainak feladata a munkaköri leírásban rögzített tudományterületeken a doktori eljárás igazgatási ügyvitele, amely a pályázó tájékoztatásától a minősített nyilvántartásba vételéig, vagy eredménytelen pályázat esetén a pályázat elutasításáig, illetve visszavonás esetén megszűntetéséig tart. Ennek részeként kell előkészíteni a Doktori Tanács döntéseit, és végre kell hajtani azokat. Az előbbiekben bemutatott nagy volumenű munkát a Doktori Tanács azért tudta eredményesen megvalósítani, mert a tárgyalt ügyek előkészítése a szabályoknak megfelelően, kellően dokumentáltan előkészítve került a Tanács elé megtárgyalásra. Ezt a Doktori Tanács Titkársága munkatársainak színvonalas munkája biztosította. A Doktori Tanács Titkárságának vezetése körültekintő és színvonalas előkészítő munkát végzett a Tanács által tárgyalt elvi kérdések előterjesztésében, a Tanács határozatai végrehajtásának szervezésében. Általános vélemény, hogy a személyes ügyintézést a hivatal munkatársai szakszerűen, emberségesen végzik. A hivatal feladatainak eredményes megoldását saját fejlesztésű, korszerű számítógépes rendszer segíti.
8
A DOKTORI TANÁCS ÁLTAL TÁRGYALT ELVI KÉRDÉSEK
1. sz. melléklet
Szabályozással kapcsolatos feladatok: 1. Az MTA Doktori Szabályzat 25. pont (4) bekezdés d) alpontjához kapcsolódó 2. számú értelmezés módosítása – 2004. február 20. 2. Formanyomtatvány elfogadása a hivatalos bírálók nyilatkozatához – 2004. február 20. 3. A Matematikai Tudományok Osztálya doktori Osztályügyrendjének jóváhagyása – 2004. április 23.
eljárással
kapcsolatos
4. Az MTA Doktori Szabályzat 31. pont (2) bekezdésében feltüntetett 3. sz. melléklet elfogadása – 2004. április 23. 5. A Közgyűlés által megválasztott Doktori Tanács elnökének, társelnökének és titkárának megválasztása – 2004. május 21. 6. Az MTA Doktori Szabályzat 40. pont (1) bekezdéséhez eljárási rend megállapítása – 2004. május 21. 7. Az MTA Doktori Szabályzat 50. pont (4) bekezdéséhez, valamint a Doktori Tanács Ügyrendjének 13. pontjához eljárási rend megállapítása – 2004. június 18. 8. A doktori pályázatok hiánytalan benyújtására vonatkozó szabályozás megállapítása – 2004. június 18. 9. Az MTA Doktori Szabályzat és az osztályügyrendek rövid értekezéssel kapcsolatos pontjainak végrehajtásához eljárási rend megállapítása – 2004. szeptember 17. 10. Nyilatkozat elfogadása, mellyel a pályázó hozzájárul publikációs és hivatkozási listáinak a köztestületi publikációs adattárban történő nyilvánosságra hozásához – 2004. szeptember 17. 11. A Földtudományok Osztálya doktori eljárással kapcsolatos Osztályügyrendjének jóváhagyása – 2004. november 19. 12. A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tudományos bizottságainak habitusvizsgálati szempontjainak tudomásulvétele – 2004. november 19.
a
Beszámoló 13. A Doktori Tanács Közgyűlés elé kerülő 2001-2003. hároméves beszámolójának elfogadása – 2004. március 19. Tájékoztató 14. Az MTA főtitkárának tájékoztatója az MTA Doktori Tanács Titkárságának átszervezéséről – 2004. február 20.
9
A DOKTORI TANÁCS ÁLTAL TÁRGYALT ÜGYEK MEGOSZLÁSA (1995–2004)
2. számú melléklet
MTA doktora cím Évszám
Eljárásra Eljárásra Cím Cím bocsátás bocsátás odaítélése elutasítása engedélyeelutasítása zése
1995-1997
22
1998-2000
237
2001-2003
321
2004
129
Összesen
709
Tudomány doktora fokozat Eljárásra Védés Eljárásra Védés Fokozat Fokozat bocsátás engedélyebocsátás elutasítása odaítélése elutasítása engedélyeelutasítása zése zése
Egyéb Összesen ügyek
46
4
269
2
129
43
129
644
3
256
22
32
3
8
7
58
626
2
349
27
5
1
1
1
91
798
32
371
310
2439
5
78
5
118
9
78
5
769
62
1
306
6
138
51
3. sz. melléklet AZ MTA DOKTORA CÍMRE BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK ALAKULÁSA ÚJ TÍPUSÚ ÜGYEK (2004. december 31-i állapot) Időszak 1995. szeptember-december 1996. február-május 1996. szeptember-december 1997. február-május 1997. szeptember-december 1998. február-május 1998. szeptember-december 1999. február-május 1999. szeptember-december 2000. február-május 2000. szeptember-december 2001. február-május 2001. szeptember-december 2002. február-május 2002. szeptember-december 2003. február-május 2003. szeptember-december 2004. február-május 2004. szeptember Összesen
Benyújtott pályázatok száma 17 37 35 51 62 40 41 60 56 66 63 84 67 84 74 81 66 50 55 1089
1
Év
17
1995.
72
1996.
113
1997.
81
1998.
116
1999.
129
2000.
151
2001.
158
2002.
147
2003.
105
2004.
1089
3. sz. melléklet folytatása A BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK OSZTÁLYOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (1995. szeptember – 2004. december)
Osztályok
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Összesen
Folyamatban lévő pályázatok 29 40 11 23 25 18 8 14 32 2 11 213
MTA doktora címet nyertek 69 71 32 54 128 51 87 62 48 41 66 709
Elutasított pályázatok 9 7 3 4 6 13 4 5 7 3 4 65
2
Visszavont megszüntetett pályázatok 10 12 5 9 13 10 8 4 16 10 5 102
Összesen benyújtott pályázatok 117 130 51 90 172 92 107 85 103 56 86 1089
4. sz. melléklet 1995 ÁS 2004 KÖZÖTT TUDOMÁNY DOKTORA FOKOZATOT ÉS MTA DOKTORA CÍMET SZERZETTEK MEGOSZLÁSA OSZTÁLYONKÉNT ÉV Osztály
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
fokozat fokozat fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat
2003
Összesen
2004
cím
fokozat
cím
fokozat
cím
I.
8
13
7
6
2
4
-
8
-
6
-
10
1
8
-
14
-
13
100
II.
5
10
7
1
4
4
2
4
-
5
-
6
-
19
-
14
-
18
99
III.
8
5
1
1
-
3
-
7
1
8
-
7
-
0
-
4
-
2
47
IV.
10
7
5
2
1
0
2
3
1
11
1
4
-
9
-
10
-
14
80
V.
21
17
20
0
1
9
5
21
-
13
1
19
-
21
-
24
-
20
192
VI.
15
12
2
0
2
8
-
9
-
8
-
7
-
2
-
2
-
15
82
VII.
25
19
8
8
1
9
2
10
-
15
-
13
-
10
-
13
-
10
143
VIII.
12
15
6
0
2
5
-
11
2
8
1
11
-
13
-
7
-
6
99
IX.
2
9
3
0
7
5
2
5
-
4
-
2
-
6
-
17
-
9
71
X.
4
4
1
4
3
0
-
4
-
3
-
4
-
6
-
8
-
12
53
XI.
4
5
2
0
3
6
-
14
1
7
1
11
-
7
-
11
-
9
81
Összesen
114
116
62
22
26
53
13
96
5
88
4
94
1
101
0
124
0
128
1047
Évi összesen
114
116
84
79
109
93
3
98
102
124
128
FELÜGYELŐBIZOTTSÁG (FB) A Felügyelőbizottság (FB) ügyrendjének megfelelően jóváhagyott éves munkaterv alapján végezte munkáját, a tárgyidőszakban 5 ülést tartott, amelyek keretében: • foglalkozott a Vagyonkezelő Kuratórium 2003. évi tevékenységéről készült beszámolóval, valamint az FB 2003. évi tevékenységéről készített beszámolóval; • megvitatta a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót; • megtárgyalta az Akadémia 2005. évi költségvetési irányelveit; • megtárgyalta a tervezett Nyugdíjas Ház építésével kapcsolatos előzetes elképzeléseket a Szociális Bizottság elnökének részvételével; • beszámolót hallgatott és vitatott meg a 2005. évi költségvetés főbb keretszámairól. A felsorolt témákkal kapcsolatban az FB a következő fontosabb állásfoglalásokat hozta: 1. Az FB elfogadta és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a Vagyonkezelő Kuratórium 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 2. Az FB elfogadta a 2004. I. félévi munkatervét. 3. Az FB elfogadta kiegészítéssel és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 4. Az FB az írásos előterjesztés alapján a közgyűlés részére elfogadásra javasolja a Magyar Tudományos Akadémia 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról készített beszámoló rövidített változatát. 5. Az FB írásos előterjesztés alapján a Magyar Tudományos Akadémia 2005. évi költségvetési irányelveit a hozzákapcsolódó konkrét számadatokkal elfogadja és ezt a változatot javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Az FB nem ért egyet olyan költségvetési irányelvnek a közgyűlés elé terjesztésével, mely a feladatokhoz nem rendeli hozzá az igényeket alátámasztó számadatokat. 6. Az FB elnökének Michelberger Pált, az MTA rendes tagját választották meg. 7. Az FB elfogadta a 2004. II. félévi munkatervet. 8. Az FB a Nyugdíjas Ház építéséhez kizárólag a közgyűlés korábbi jóváhagyása alapján az ingatlan értékesítéséből (Kálló esperes út) származó bevétel felhasználását tartja elfogadhatónak. További akadémiai források bevonását nem támogatja. 9. A Felügyelőbizottság a Nyugdíjas Ház építését kizárólag akadémiai kezelésben (vagy tulajdonban) lévő telken tartja elfogadhatónak. 10. A Nyugdíjas Ház üzemeltetésével kapcsolatban javasolja, hogy az üzemeltetési költségek optimális összegének kialakítása érdekében ilyen feladatra szakosodott szervezetekkel történjen meg a kapcsolat felvétel. Az üzemeltetésre az Akadémia ne alakítson ki önálló szervezetet. 11. Az előző pont szerint bekért ajánlatok alapján készüljenek újabb aktualizált számítások a havi üzemeltetési költségekről. 12. Az FB felkéri a Szociális Bizottság elnökét, hogy az üzemeltetési javaslatok alapján dolgoztassa ki a Titkárság illetékes szervezeti egységével az igénybevevők özvegyeinek későbbi helyzetére (elhalálozás miatt) vonatkozó a szociális szempontokat figyelembe vevő megnyugtató rendezési lehetőségeket. 13. Az FB felkéri az Akadémia Főtitkárát, hogy a Nyugdíjas Ház építésének és üzemeltetési kérdéseinek teljes körű rendezése után, a végleges döntések meghozatala előtt ismételten kérje ki az FB állásfoglalását. Az FB a 2004. évi tevékenysége során megállapította, hogy az Akadémia költségvetési gazdálkodását keretein belül minden esetben a szabályosság és a gondosság jellemezte. Az Akadémia vezetőinek a gazdálkodással összefüggő munkájában minden esetben tapasztalható volt az, hogy intézményhálózat működőképességének megőrzését elsődleges feladatuknak
4
tekintik és a döntéseiknél ezt helyezték előtérbe (pl. kutatási és nem kutatási területek közötti arányok kialakítása stb.). A vagyongazdálkodás során az akadémiai vagyon megtartását tekintette az Akadémia vezetése továbbra is elsőrendű célkitűzésének. Az FB tagjainak létszáma az Akadémiai Törvényben meghatározott 7 főről 5 főre csökkent, mely a zavartalan működést veszélyezteti. A 2005. évi májusi Közgyűlésen 2 új tag megválasztása feltétlenül indokolt.
5
KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB) A 2004 márciusától 2005 márciusáig terjedő időszak a bizottság tevékenységének évtizedek óta legnagyobb megrázkódtatását hozta, amely alapvetően a költségvetési intézményeket 2004-ben általában sújtó, nagy arányú központi elvonásból fakadt. Ezt csak tetézte, hogy „a KFB-re bízott keretekből kellett megoldani a Magyar Tudomány – a szokásos tudományos folyóiratokénál nagyobb költségigényű – szerkesztési és kiadási költségeinek fedezését is” (idézet az MTA 2004. májusi közgyűlése által kiküldött bizottságnak az MTA 2004. november 2-i elnökségi ülésére készített előterjesztéséből). Az MTA 11 tudományos osztálya 2004-ben csupán 91 M Ft-ból gazdálkodhatott, szemben a 2003. évi 142,5 M Ft-tal. A bizottság 2004. március 29-i ülése a 4 M Ft-os általános tartaléknak a természettudományos osztályok közti felosztásával próbált legalább részlegesen úrrá lenni a példátlan helyzeten. Ami az I., a II. és a IX. tudományos osztályt illette – ezen osztályok esetében az elvonás különösen nagy összegű volt –, határozat született a válságos helyzet közgyűlési ismertetésére az elszenvedett veszteség mielőbbi, legalább részleges visszapótlásának reményében. A májusi közgyűlési felszólalás nyomán az MTA közgyűlése bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a KFB-vel karöltve pontosabban is kitapogassa a megoldás lehetséges módozatait. A KFB és a közgyűlés által kiküldött bizottság közös tanácskozására 2004. október 18-án került sor. Itt alakultak ki az elnökségnek szánt előterjesztés körvonalai. Az előterjesztést meghallgató és megvitató elnökség 2004. november 2-i ülésén úgy határozott, hogy eltökélt szándéka ugyan a KFB osztálykereteinek legalább a korábbi szintekre való feltöltése, valamint a Magyar Tudomány támogatásának külön költségvetési soron való szerepeltetése, de pontosabb számokat csak a Parlament költségvetési vitájának lezárultával tud megnevezni. Az MTA vezetőinek szóbeli közléseire alapozva, 2004 végén úgy készítették el összesen 150 M Ft-ot lekötő kiadványtámogatási terveiket a tudományos osztályok, hogy 2005 januárjában derült csak fény egy újabb, ezúttal 10%-os központi elvonásra. Bár a 11 tudományos osztály végleges 2005. évi támogatási kerete (135 M Ft) némiképp meghaladta az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony keretet, még így sem adott kellő hátteret a 2005. évi támogatásokra, hát még a 2004. évi elmaradt kifizetések bepótlására. A Bizottság 2005. február 2-i ülése egyhangúan megszavazta, hogy az I., a II. és a IX. tudományos osztály 1-1-1 M Ft erejéig részleges visszapótlásban részesüljön, minthogy ezeket az osztályokat 2004-ben különösen nagy összegű elvonás sújtotta. Így végül 132 M Ftot osztott le a Bizottság a tudományos osztályok hagyományos részesedési arányainak megfelelően. Összefoglalás: az MTA KFB által támogatott folyóiratok, különösen a nagy múltú magyar nyelvű folyóiratok 2004-ben az ellehetetlenülés, a megszűnés közvetlen közelébe sodródtak. Sajnos, megrendült helyzetüket 2005-ben sem lehet megnyugtatóan rendezni. De a könyvkiadás is alaposan megsínylette a sanyarú pénzügyi körülményeket. Elmondható, hogy valamennyi tudományos osztály odáig jutott, hogy több fontos, már elkészült kiadványt is kénytelen volt kiiktatni támogatási tervéből, miközben a többi kiadványt is csupán töredékösszegekkel képes támogatni.
6
TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TeB) Az MTA Közgyűlése által 2004. május 4-én megválasztott bizottság alakuló ülésén ismét Gáti István akadémikust választotta meg elnökévé, a bizottság titkári teendőit Demcsik Tamás főosztályvezető-helyettes látja el. A bizottság feladatát az Alapszabály 39. § (2) és (3) bekezdése szabályozza, mely szerint a bizottság állást foglal a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében szükséges tudományetikai elvi kérdésekben, továbbá eljárhat konkrét ügyekben is. Az alakuló ülést követően a bizottság még két ízben – 2004. október 25-én és 2005. március 7-én – vitatta meg az aktuális ügyeket. A két ülésen három egyedi eset került napirendre. Az egyik ügyben egy korábbi panasz újratárgyalására került sor, ugyanis a korábbi szabályok csak a panaszlott beleegyezése esetén tették lehetővé az eljárás lefolytatását. Az ügyrend megváltozása folytán már nincs szükség a köztestületi tag beleegyezésére az eljárás lefolytatásához, ezért a panaszos ismételten panasszal élt. Ugyanakkor a szóban forgó ügyben jelenleg is több bírósági eljárás van folyamatban, ezért a bizottság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti a peres eljárás jogerős befejezéséig. A másik ügyben a bizottság azt állapította meg, hogy a panasz kivizsgálása nem tartozik a hatáskörébe, mivel nem tudományetikai vétségről volt szó. A harmadik ügy tárgya egy oxfordi kiadvány magyar nyelvű kiadása, amelyből kimaradt az egyetlen magyar kutatóra történő hivatkozás, ezért megkerestük a kiadót, melynek vezetője sajnálatos technikai hibának tartotta az esetet. Két panasz nem került a bizottság elé, az egyik esetben az illetékes tudományos osztály véleményét nem kaptuk meg, a másik esetben pedig nyilvánvaló olyan szerzői jogi kérdésről volt szó, amely kizárólag külföldi bírósági hatáskörbe tartozik. A bizottság az Akadémia elnökének kérésére véleményezte az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény orvosbiológiai kutatásokról szóló Kiegészítő jegyzőkönyvével kapcsolatos kormány-előterjesztést, és javasolta elnök úrnak, értsen egyet az előterjesztéssel, illetve a Jegyzőkönyvvel. Az Alapszabály18. §-a a köztestületi tagság felfüggesztésének a hatáskörét is a bizottságra ruházta azzal, hogy a felfüggesztést a szakterület szerint illetékes tudományos osztály indítványozza, ha a köztestületi tagot a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélte. Ilyen irányú indítvány a tudományos osztályoktól az eltelt időszakban nem érkezett.
7
VAGYONKEZELŐ KURATÓRIUM (VkK) 1. A jelenlegi kuratóriumot az Akadémia 2004. májusi közgyűlése választotta meg, hároméves időtartamra. Egy tag kivételével a korábbi tagokkal és elnökkel folytatta tevékenységét a kuratórium. Koltay Jenő az Akadémia Alapszabálya szerint már nem volt újraválasztható, a helyét Bálint Csanád foglalta el. 2. 2004. évben a kuratórium február 5-én, június 25-én és november 11-én három alkalommal tartott ülést. 3. A kuratórium a következő fontosabb kérdésekkel foglalkozott: 3.1. A kuratórium örömmel üdvözölte és támogatta a Mindentudás Egyeteme program szervezetettebb formában való továbbműködtetését. A Mindentudás Egyetemét a korábbi együttműködő partnerek közhasznú társaság formájában viszik tovább, melynek alapdokumentumaiban foglaltakkal a kuratórium támogatólag egyetértett. Egyetértett azzal is, hogy a Kht.-ban az Akadémia 40% tulajdonosi súllyal vegyen részt. 3.2. A kuratórium az „Összeállítás a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2003. évi gazdálkodásáról” készített anyag tárgyalása során három társaság – az MTA-MMSZ Műszer,Méréstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az Izotóp Intézet Kft. és a Martonseed Rt. – működésének részletesebb vizsgálatát határozta és végezte el az év során. 3.3. A kuratórium egyetértett az Akadémia és az MTA Kémiai Kutatóközpontja részvételével az Izotóp Intézet Kft. törzstőkéjének emelésében. A tőkeemelés az egyre inkább felfutó üzletmenet finanszírozási biztonságát erősíti és hozzájárul a gazdasági sikereket megalapozó kutatás-fejlesztési tevékenység beruházási költségeinek fedezéséhez. Mellékeljük a kuratórium által 2004-ben hozott 8 határozat jegyzékét, amely megfelelő részletességgel tartalmazza a Kuratórium állásfoglalásait a tárgyalt kérdésekben. 4. Az MTA MMSZ Kft. esetében a Kuratórium a 2003. második felében elhatározott és 2004. év során végrehajtott reorganizációs lépéseket a tervvel egyezőnek ítélte. Az újabb leépítések, tevékenységi kör szűkítés gazdasági eredményeit a 2005. év zárásával lehet értékelni. Az Izotóp Intézet Kft.-nél ügyvezető váltásra került sor. A kft. alapító ügyvezetője – akinek kiemelkedő szerepe volt a kft. több, mint 10 éves sikertörténetében – nyugállományba vonult. A Kuratórium úgy véli, hogy a belső pályázattal kiválasztott utód is folytatja a korábbi K + F tevékenységre alapozott utat és a kft. továbbra is példaértékű vállalkozása lehet az Akadémiának, ahol a kutatómunka gazdasági eredményekkel is együtt jár. A Martonseed Rt. esetében is a fentihez hasonló a cél. Az rt. eredményes működésével hozzájárulhat az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete által nemesített és honosított növényfajták alapanyagának biztonságos megtermeléséhez, illetve a piacra jutáshoz szükséges kereskedelmi árualap biztonságos előállításához. Az rt. részvényeinek 85%-át az Akadémia 2004 áprilisában vette át. Azóta az rt. reorganizációja és a martonvásári integrációba történő visszaillesztésének munkája folyik. A kuratórium áttekintette az ingatlanvagyonnal kapcsolatos kérdéseket is, határozatok meghozatalát nem tartotta szükségesnek. Foglalkozott a kuratórium az intézeti tulajdonosi kezelésű vállalkozások esetében az ÁSZ ellenőrzés tapasztalataival. Az adatszolgáltatás hibáinak jövőbeni elkerülése érdekében javasolta, hogy a Pénzügyi Főosztály adjon ki eligazító körlevelet. A tájékoztató körlevél kiadásra került.
8
A kuratórium a tagok közötti korábbi együttműködési rend és a korábbi alapelvek szerint folytatta a munkáját. Az új tag új szemléletével, új szempontú kérdéseivel színesítette a kuratórium munkáját, miközben zavartalanul illeszkedett bizottságba. Az apparátus a megszokott jó színvonalon segítette az ülések előkészítését és dokumentálását. 2004. ÉVI HATÁROZATAK
1.
Kelt február 5.
Határozat szövege A kuratórium a rendelkezésre álló iratok szerint támogatja a Mindentudás Egyeteme Kht. alapításában való 40%-os akadémiai részvételt és az ehhez szükséges 2 millió Ft törzsbetét a törzsvagyon hozadékából történő befizetését. A kuratórium elfogadta a 2003. évről, illetve a 3 éves működési időszakáról készült beszámolót és felkérte a Kuratórium elnökét, hogy terjessze azt az Akadémia közgyűlése elé.
2.
február 5.
3.
február 5.
4.
február 5.
5.
június 25.
6.
június 25.
7.
június 25.
A kuratórium egyetért az Izotóp Intézet Kft. törzstőkéjének 10 M Ft összeggel történő felemelésével a tulajdonosok közötti arányok megtartása mellett. Egyetért azzal, hogy a Kémiai Kutatóközpont a tőkeemelésben részt vegyen és támogatja az Akadémia részvételét is.
8.
november 11.
1. A Kuratórium véleménye szerint szükséges a Martonseed Rt. jegyzett tőkéjének leszállítása a valóságos, értékbecslés szerinti piaci értékre, 144 millió Ft –ra. 2. A Kuratórium véleménye szerint szükséges a jegyzett tőke leszállításával egyidőben végrehajtott zártkörű részvénykibocsátással megteremteni az Elitmag és Bázismag Kft. tulajdonszerzési lehetőségét a Martonseed Rt.–be. A részvénykibocsátás mértékét a részvényt jegyzőkkel közösen úgy kell meghatározni, hogy az Akadémia tulajdoni hányada 51 % felett, az Elitmag és Bázismag Kft. tulajdoni hányada együttesen 26 % felett legyen. 3. A Kuratórium véleménye szerint a Martonseed Rt. forgóeszköz szükségletét más reális lehetőség hiányában átmenetileg tulajdonosi kölcsönnel kell biztosítani. A tulajdonosi kölcsön összegét és feltételeit az Rt. elfogadott üzleti terve alapján lehet megállapítani. A kölcsön összege 100-150 millió Ft között látszik reálisnak. 4. A Kuratórium véleménye szerint célszerű elkerülni a martonvásári integrációtól független személyek tulajdonszerzését a Martonseed Rt.– be. Ennek érdekében az ÁPV Rt. tulajdonában lévő 15 % részvényt akár kivásárlással is ajánlatos megszerezni. 5. Mindent meg kell tenni, hogy a 150 millió Ft-os ÁPV Rt. követelés (tulajdonosi kölcsön visszafizetése) törlésre kerüljön.
A kuratórium elfogadta a 2004. évre szóló kuratóriumi munkaterv tervezetét. A kuratórium az előterjesztés szerint egyetért a KFKI Telephelykezelő birtokában lévő Konzumbank részvények értékesítésével a többségi tulajdont megszerző Külkereskedelmi Bank Rt. ajánlata alapján. Az Akadémia Vagyonkezelő Kuratóriuma Strausz Tamást választotta a kuratórium elnökévé. Az Akadémia Vagyonkezelő Kuratóriuma elfogadja az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2003. évi gazdálkodásáról készített Összefoglalót.
9
ELNÖKSÉGI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG A Környezettudományi Bizottság a beszámolási időszakban 13 ülést tartott. Ezek időpontját és napirendjét a melléklet tartalmazza. A bizottság törekedett arra, hogy a környezettudomány és ezen belül a környezetvédelem legfontosabb kérdéseit tekintse át, kérés esetén véleményezze a nemzeti terveket, illetve segítséget nyújtson a kormányzat és a civil szervezetek munkájában. Véleményezték a johannesburgi konferenciára készített (Rió+10) előterjesztést, a 2003–2008 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi (NKP-II) tervet, foglalkoztunk a zaj és zajvédelem, a vízgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság, az agrár-környezetvédelem, a Nemzeti Erdő Program és a természetvédelem, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelem, a parlagfű és allergia kérdéseivel. Mivel a bizottság meggyőződése, hogy eredményeket csak a döntéshozók és a civil szervezetek összefogásával, együttes munkájával lehet elérni, az ülések többségét más, a témában illetékes akadémiai bizottság, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége aktív részvételével vagy velük közös szervezésben tartották meg. Tanácskozásokon többször részt vett, illetve előadást tartott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szili Katalin, a Parlament elnöke, Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke. Két ülést támogatta a Brit Nagykövetség. Ez utóbbi üléseken az EU vagy nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselői, többek között John Hontelez főtitkár (Európai Környezetvédelmi Iroda) is előadók voltak. A Környezettudományi Bizottság véleménye beépült a Nemzeti Környezetvédelmi (NKPII) tervbe, az elhangzott előadások megjelentek szakmai és tudományos folyóiratokban, az ülésekről esetenként beszámoltak a hírközlő szervek. Melléklet Az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottság üléseinek időpontja és napirendje 2002. október 30. NFT–NKP II. Meskó Attila: 1. Tájékoztató a Nemzeti Fejlesztési Terv véleményezéséről; 2. A 2003–2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi (NKP-II) véleményezése 2002. november 28. Rió+10 Láng István, Faragó Tibor, Schmuck Erzsébet: Tájékoztató a Johannesburgi (Rió+10) konferenciáról 2003. január 23. Zaj és zajvédelem (Együttes ülés az MTA Akusztikai Komplex Bizottságával) Rakics Róbert: A környezeti zaj, mint társadalmi probléma: az EU gyakorlat és tervezett szabályozása Illényi András: A zaj, mint tudományos probléma; számszerűsítés, a zaj-szennyezés hatásai Reis Frigyes: Lehetőségeink az épített környezet zajjal kapcsolatos hiányosságainak felszámolására Bite Pálné: A közlekedési zaj jelenlegi és megoldandó problémái. Lehetőségek, eredmények Augusztinovicz Fülöp: Aktuális szakmai problémáinkból. K+F erőfeszítések a zaj csökkentésére, oktatási helyzetkép, teendők 2003. június 25. Vízgazdálkodás Somlyódy László: Vízgazdálkodás és a tudomány
10
Jobbágy Andrea: A nitrogéneltávolítás költségkímélő intenzifikálási lehetőségei a szennyvíztisztításban Istvánovics Vera, Honti Márk, Osztoics András: A fitoplankton dinamikájának on-line vizsgálata a Balaton Keszthelyi-medencéjében Koncsos László, Somlyódy László: A Tiszavölgy árvízi szabályozása: hidrológiai és hidrodinamikai módszerek alkalmazása Varga Miklós: A hazai vízgazdálkodás: kutatás–gyakorlat–kutatás Várallyay György, Szebényi Imre, Szlávik János, Aradi Csaba: felkért hozzászólások 2003. október 2. Élelmiszerbiztonság és agrár-környezetgazdálkodás Biacs Péter: Élelmiszerbiztonság és csatlakozásunk az Európai Unióhoz Horn Péter: Az agrárgazdaság lehetőségei, különös tekintettel az állattenyésztésre Németh Tamás: Talajtermékenység és tápanyag-gazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban Ángyán József: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrár finanszírozás új útjai 2003. december 11. Erdőgazdálkodás Lengyel Attila : A Nemzeti Erdő Program és a természetvédelem Frank Norbert: Természetközeli erdőgazdálkodás Stark Magdolna: Konfliktusok és ezek forrásai az erdészet és természetvédelem területén Horváth Ferenc: Erdeink természetes (?) élete – erdőrezervátumok kutatása Magyarországon Sódor Márton: A természetvédelem erdészeti koncepciója Bartha Dénes: Ültetvényszerű fatermesztés, természetközeli erdőgazdálkodás vagy természetvédelmi erdőkezelés? 2004. február 23. Klímaváltozás Faragó Tibor: Az éghajlatváltozás kérdésével foglalkozó nemzetközi rendszer fejlődése napjainkig Feiler József: A kibocsátási jogok kereskedelme, mint az emberi eredetű éghajlatváltozás mérséklésének egyik eszköze 2004. április 15. Az EU csatlakozási folyamat értékelése a környezetvédelem területén (Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezett vitafórum) Meskó Attila: Megnyitó Turi-Kovács Béla, Őri István, Ódor Erzsébet (panel tagok): Az EU környezeti joganyagának átvétele Rakics Róbert, Lukács András, Debreczeni István (paneltagok): Átmeneti mentességek végrehajtásának helyzete Baráth Etele, Donáth Béla, Farkas István (paneltagok): Az EU előcsatlakozási alapok (ISPA) és a Strukturális és Kohéziós Alapok intézményrendszere és felhasználása 2004. május 27. Az EU környezetpolitikájának irányai, a közös környezetpolitikában való részvétel feladatai (Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezett vitafórum) Turi-Kovács Béla: Megnyitó Szili Katalin: Köszöntő Glatz Ferenc: Helyünk Európában John Hontelez, Elizabeth Freitag (paneltagok): Az EU környezetpolitikája
11
Bulla Miklós, Ángyán József (paneltagok): A magyar környezetpolitika az európai integráció tükrében Hegyi Gyula, Őri István, Schmuck Erzsébet (paneltagok): A közös környezetpolitika alakításában való részvétel 2004. szeptember 23. Természetvédelem az Európai Unióban; A Natura 2000 hálózat létrehozása (Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezett vitafórum) 2004. november 11. A fenntartható fejlődés és megvalósítása (Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezett vitafórum) Szili Katalin: Köszöntő Őri István: A Nemzeti Fenntartható Fejlődésért stratégia elkészítésével kapcsolatos teendők Martin Rocholl: A nemzetközi civilszervezetek értékelése az EU Fenntartható Fejlődésért Stratégiáról Ékes József, Gombos András, Orosz Sándor, Turi-Kovács Béla (paneltagok): Politikusok a fenntartható fejlődésről Bulla Miklós, Gyulai Iván, Láng István, Ódor Erzsébet, Tamás Pál (paneltagok): Tudósok, civilek és az üzleti szféra képviselői a fenntartható fejlődésről Meskó Attila: Zárszó 2005. február 3. Éghajlat változás és a lehetséges válaszok Persányi Miklós: Tájékoztató az Éghajlatváltozási Keretegyezmény végrehajtásának helyzetéről az argentínai konferencia után A VAHAVA Projekt története I. rész. Dokumentumfilm (30 perc). Szerkesztő-producer: Hollós László. Szakértő-riporter: Zágoni Miklós A konferencia levezető elnökei: Meskó Attila és Láng István 2005. április 20. A parlagfű mentesítési program Meskó Attila: Elnöki megnyitó Kazinczi Gabriella: Özönnövényeink: a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) Béres Imre: A parlagfű integrált gyomszabályozása Pálmai Ottó: A parlagfű mentesítési program államigazgatási feladatai és akadályai Erdei Anna: Az allergiás reakció mechanizmusa; lehetőségek a gátlásra Járainé Komlódi Magda, Gergely János, Taller János (Felkért hozzászólók) 2005. április 21. „A fenntarthatóság érvényesítése a fejlesztéspolitikában” (Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságával, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezett vitafórum) Turi-Kovács Béla: Megnyitó Veres József: Környezeti szempontok a 2007-2013 időszakra tervezett fejlesztésekben Magyarországon Nemes Csaba: Környezeti ügyek a regionális politikában az Európai Unió szintjén Farkas István, Jobbágy Valér, Kiszel Vilmos, Szabó Imre (kerekasztal beszélgetés résztvevői): Környezeti szempontok érvényesítése az ágazati és regionális tervekben Korózs Lajos: A társadalmi összetartozás erősítése Bényei Andrásné, Sziklai István, Tausz Katalin, Vásárhelyi Judit: A fenntartható fejlődés szociális dimenziójának megjelenítése
12
REGIONÁLIS KÖZPONTOK MTA DEBRECENI KÖZPONTJA (DAB) A DAB elsőrendű feladata a régió tudományos életének követése és megjelenítése, így az ország legnagyobb egységes egyetemének a hátterével a feladat nehéz is volt, könnyű is volt. Nehéz volt a sokszínűség követése, amiben a szakbizottságok vittek fontos szerepet. A tudományos élénkség és a munka volumene nagy választékot kínált, amit nem teljes terjedelmében, csak kiemelésekkel a beszámoló második része tekint át. Más szavakkal mindez azzal a dicsekvésnek tűnő mondattal foglalható össze, hogy az épületben elhangzott előadások mennyiségét és minőségét tekintve ez alkalommal is jó évet zárt a DAB, és a 2004es év nem volt eredménytelen. A teljességre való törekvés nélkül néhány emlékezetes eseményt előre bocsátva. A Magyar Tudomány Ünnepe (a november 3-ai Tudomány Napja hónappá terebélyesedése) évről-évre fokozódó fontosságú eseménye a székháznak. 2004-ben 31 program zajlott le november folyamán. A régi hagyományra tekintettel egy ún. „saját” Tudomány Napot rendezett a DAB november 4-én, mikor a fájdalomról szóltak az előadások, a klinikus és a pszichológus szemszögéből. A három neves szakember ismertetőit érthető érdeklődés fogadta. Immár negyedik alkalommal vett részt a MTESZ a DAB-bal együtt a Tudomány Ünnepén. A régió kereskedelmi és iparkamarai elnökei a hozzájuk tartozó terület fontosabb innovatív tevékenységét mutatták be, a hagyományos Innovációs díj átadása alkalmából. Természetesen nem csak novemberben zajlik az élet a DAB-ban, sok más szervezet is idehozza rendezvényeit. Így például a Városi Önkormányzat 3 fontos rendezvénnyel gazdagította az éves műsort. Június 4-én a hagyományos Környezetvédelmi Világnapot tartották meg közösen a DAB-bal, majd az Európa Kulturális fővárosa pályázat előkészítésének megbeszélése volt november 22-én, és az évente ismétlődő Az anyatej világnapja konferencia is itt kapott helyet augusztus 6-án. Örvendetes, hogy az egyetem Hatvani István Szakkollégiuma is birtokba vette a DAB-ot. Számos előadást tartottak, többek között egy sorozatot az agy működéséről. Félévi összegző konferenciájuk a székházban volt. Emlékezetessé vált a nagy hagyományú Érmelléki borkultúra bemutatása előadásokon, fotókiállítással és borkóstolóval. Rendszeresek voltak az Orvos és Egészségtudományi Centrum havi előadásai egy-egy klinika vagy elméleti intézet beszámolóival. Egy ilyen alkalommal köszöntötték Rák Kálmán professzor urat 70. születésnapján, aki két terminuson át a DAB alelnöke volt. Ugyancsak egy előadássorozat emlékezett meg néhai Takács István neves debreceni szülész professzorról. Örömmel végzett feladata a bizottságnak a határon túli magyar tudományos élet figyelése és támogatása. Ez a feladat elsősorban Észak-Erdély és Ukrajna területére terjed ki, de szívesen látnak magyar nemzetiségű tudósokat más magyar területről is. Mint ismeretes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága elnöke, Berényi Dénes akadémikus koordinálja és finanszírozza ezt a feladatot, és az tapasztalható, hogy ez igen sokat jelent a szűkös helyzetben levő külföldi magyar kutatóknak. Ezen támogatás segítségével 24 kutató 64 napot töltött (2000 Ft napidíjjal) Magyarországon és sok esetben az útiköltséget is meg tudták téríteni. Egy teljes napi programmal voltak itt az EME fiatal kutatói (15 fő). A kapcsolatok szorosabbra fonása érdekében a DAB elnöke és tudományos titkára felkereste a kárpátaljai tudományos központokat Beregszászon és Ungvárott. A DAB elnöke a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Tudomány Napján vett részt és előadást is tartott. A közvetlen kapcsolatnak nagy akadálya maradt az anakronisztikus határátkelés.
13
A DAB-nak ugyancsak alapvető feladata a tudományos eredmények népszerűsítése. Ennek sikeresen felelt meg az Értékek Akadémiája sorozat. A nyári hónapokat leszámítva havonta egy-egy köztiszteletben álló előadó ismertetését vette fel az MTV Regionális Szerkesztősége és vetítette le műsorában. Köszönet illet minden előadót, aki lelkiismeretesen készült fel a felvételekre, Kerekes Sándort, az MTV Rt. Debreceni Regionális Szerkesztőségének vezetőjét, aki az egész sorozatot készítette, továbbá az MTV vezetőségét, a támogatásért. Kivétel nélkül nagyon színvonalas előadások hangzottak el. A legnagyobb hallgatóságot Gaál Botond teológus professzor előadása, a Munkácsy Krisztusa vonzotta. Sajnálatos módon tavaly csupán 7 előadás hangzott el, ugyanis az év végi elvonás miatt az MTV a novemberi és decemberi programokat nem támogatta. A két elmaradt alkalom pótlására remélhetőleg 2005ben lesz lehetőség. Meg kell emlékezni a megyei tudományos testületekről, Nyíregyháza és Szolnok központokkal. Kecskés Mihály professzor varázserejének és szervezőképességének köszönhetően élénk tudományos élet folyik Nyíregyházán, ami az esetenkénti előadásokon kívül az ünnepélyes évi közgyűlésben nyilvánul meg. Kárpátalja és a Felvidék magyar kutatóival is szoros kapcsolatot tartanak. Szolnoki kollégáink sajnos kissé magukra vannak hagyva. A szak- és munkabizottságok működése A működő 12 szakbizottság és 70 munkabizottság társadalmi érintkezésében közvetlenül, vagy közvetve tetten érhető az a törekvés, hogy keresik és tolmácsolják az adott kérdésekre az adekvát tudományos válaszokat, ugyanakkor jelzik a társadalmi haladás előfeltételeként: a kutatás-fejlesztést a mai forrásszegény környezetben. Az Észak-Alföld régió tudományos közélete 919 MTA köztestületi tagra épül. Az akadémikusok köréhez 23 kiváló személyiség tartozik, valamint 7 Eötvös koszorús doktor és 18 választott doktor, akik egyrészt reprezentálják a térség tudományos erőit, másrészt érvényt szereznek a különböző akadémiai fórumokon a vidéki tudományosság elismerésének, miközben bizonyosan szolgálják az egyetemes tudományos haladást is. Az Irodalom és Nyelvtudományi Szakbizottság hagyományosan jó alkotó együttműködést épített ki a város kulturális-oktatási és tudományos intézményeivel. Az elmúlt évben Németh László születésének centenáriuma adott alkalmat a tudományszervezés területi kiaknázására. Az irodalom- és nyelvtudomány elméleti kutatásai és alkalmazott módszerei képezik azt a szakmai hidat, amely összeköti Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és pl. a lengyel kutatók közös érdeklődését, munkáját. Aktuális tudományszervezési feladatkén kell értékelni a magyar és idegen nyelvek közötti kutatási együttműködéseket. Kiemelkedőnek számít a lengyel, finn hagyományos kontaktus. Az Európai Uniós csatlakozás új aktuális témákat hozott felszínre a Társadalom- és Történelemtudományi Szakbizottságban. „Európa és a magyar társadalom”, az „Az európai kulturális örökség” című konferenciák, amelyek részint európai státuszunk megközelítésében, részint a kulturális párbeszéd szintjén hoztak felszínre helyzetértékelő megállapításokat és határoztak meg társadalompolitikai kiindulási pontokat. Bizonyára a politológia, mint amely ebben a szakbizottságban művelt diszciplína továbbra is szerepet vállal az európaiság és magyarság viszonyának progresszív értelmezésében. A Jogi és Közgazdasági Szakbizottságban közgazdászaink ugyancsak az Európai Uniós csatlakozás kérdéskörében adtak eligazodási pontokat a széles közvélemény számára, taglalva a várható következményeket. Lámfalussy Sándor debreceni díszdoktorrá avatása ünnepi eseménye volt az egyetemnek, ezen túl igen nagy érdeklődést váltott ki Az eurózóna keleti kibővítése és az európai monetáris politika értékelése” című előadás a közgazdászok szervezésében. Ezen kívül a makroközgazdaság számos izgalmas témája került feldolgozásra, előadásra úgymint a monetáris stratégia, a stabilitás és növekedés, a fiskális konszolidáció, s
14
változatlanul felszínen maradt a globalizáció problematikája. A jogtudomány területén a környezeti adatok, s azok hozzáférhetősége a magyar közigazgatásban mint interdiszciplináris téma került tárgyalásra, nyilván ez is jelzi, hogy felerősödött a környezetvédelemben is a jogérvényesítés igénye, különösen azokon a pontokon, ahol a különféle érdekek keresztezik a természeti környezet fenntartásának társadalmilag szükségszerű védelmét. A neveléstudomány és pszichológia avatott művelői rendezvényeik súlypontját a beszámolás évében Jász-Nagykun-Szolnok megyébe helyezték, amely rendezvényeken a tehetséggondozás, a felső- és közoktatás kérdései kerültek vitára, a legújabb nemzetközi és hazai kutatási eredmények alapján. Amit a Bölcseleti, a művészet- és ókortudományi Szakbizottság munkájából ki kell emelni: Kereszténység és globalizáció címmel Havas professzor nagyszerű előadásában tágította a DAB keretei között több éve folyó tudományos polémiát. Az idetartozó előadások, viták együttesen szerkesztett megjelentetése bizonyára nagy közönségsikerre számíthatna, de mint felhasználható irodalom a felsőoktatásban is kiemelkedő szerepet játszhatna. Művészettörténeti „csemegének” számít Gaál Botond professzor Munkácsy Krisztusáról szóló előadása, vallástörténeti megközelítésben. Az alapkutatási súlypontok mellett a regionális és nemzetközi együttműködésekkel előmozdítják a tudományos utánpótlás nevelését. Az erdélyi „Posta Béla” Társasággal együttműködve megjelent az első „Román-Magyar Epigraphicai Kerekasztal” tanulmánykötete. Az akadémiai bizottság együttműködése Miskolccal tovább szélesedett. Eddig a matematika, a fizika és műszaki területen folytak szak- és munkabizottsági együttműködések, 2004-ben létrehozták a vallástudományi szekciót a debreceniek közreműködésével. A Matematika-fizika Szakbizottság – bevált gyakorlatának megfelelően – működési területe Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, de munkakapcsolatuk kiterjed a szomszédos régiók akadémiai bizottságaira is (Miskolc, Szeged). A nemzetközi kapcsolataik természetesen a tudományos műhelyekre koncentrálódtak, de eredményeik a szakbizottság tudományos közéletére is nagy hatást gyakorolnak. Az informatika területén az ausztriai, a román, a horvát kutatókkal tartott tudományos kapcsolat jó eredményekkel kecsegtet. Ezen túl a szórvány magyarsággal folytatott tudományos ismeretcserék is jelentősek, különösen a fogadók számára. A DAB fizikusai az orvostudományban nemzetközileg is jegyzett és elismert eredményeket tudhatnak magukénak. (Ez igazi interdiszciplináris siker). Az Észak-Alföld régió agrárgazdaságának kutatás-fejlesztési kérdéseiben a Mezőgazdasági Szakbizottság meghatározó tudományos közéleti fórum, amelynek bázisát a térségben működő tudományos műhelyek adják. Ezért folyamatos az intézmények konzultatív kapcsolattartása, kihelyezett vitafórumai. Az utóbbi években fontos célkitűzésük: a politikusok megnyerése a tudomány ügyének, pl. Veres János államtitkár látogatása újabb fontos lépés volt a tudomány és a politika közeledésében. A régió államigazgatásával tartott kapcsolat révén a fejlesztési elképzelések, tervek, különösen az EU konformitás megteremtésének nehézségeivel terhelt állapotban igyekszik a szakbizottság és munkabizottságai mintegy tudományos kontrollt képezni az agrárgazdaság multifunkcionális értelmezésében, s a vidékfejlesztés új dimenzionálásában. Az Orvostudományi és Biológiai Szakbizottság az ezredforduló után két szakbizottságba rendeződött, megkísérelve a rendkívül differenciált orvostudomány DAB-on belüli integrációját. Az elért eredmények sikerről tanúskodnak. A szakmai eredményeken túl, mintegy „misszió” működik a határontúli magyarság, de ezzel együtt a szomszédos országok gyógyító munkájának segítésében, különösen a gyermekgyógyászatban, szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában és más diagnosztikai és terápiás eljárásokban. Takács István nőgyógyász halálának 20. évfordulójára rendezett emlékülés tudományos hozadéka mellett, sokunk érintettsége miatt is kiemelésre érdemes, hiszen gyermekeink világrajövetelénél a szó legnemesebb értelmében emberként, szülészként, és az ehhez tartozó lelki és testi állapot
15
fölött professzorként bábáskodott. A hagyományoknak megfelelően folytatódott az új gyógyszerek bevezetésével kapcsolatos tudományos munka. Számos hazai és nemzetközi konferencia gazdagította az orvostudomány ismeretanyagának tárházát, ezek közül is talán külön is említést érdemel az Immunológiai Munkabizottság nemzetközi konferenciája. A Kémiai Szakbizottság munkabizottsági felépítettsége már önmagában is utal a szakterületi kapcsolatokra, hiszen a gyógyszerkémia, a klinikai kémia, a mezőgazdasági kémia, az élelmiszerkémia, mind-mind interdiszciplináris megközelítést igényelnek. A szakbizottság teljes munkarendje ebben a felfogásban szerveződik, miközben nyomon követik az új laboratóriumi eljárásokat, pl. 2004-ben a sürgősségi betegellátásban. A Környezettudományi Szakbizottság évek óta összehangolt program szerint működteti 12 munkabizottságát. Hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétellel szereplői az egyetemes tudományos haladásnak. Ugyanakkor a régió környezetvédelmi, népegészségügyi, terület- és vidékfejlesztési programok alkotói részesei egészen a hidrobiológiáig. A Humánökológiai Munkabizottság javasolja, hogy mind a szakbizottságok, mind a munkabizottságok szintjén érdemes lenne nagyobb összehangoltságot elérni a területi bizottságok szintjén, mert tapasztalataik szerint ennek jelentős hozadéka lenne mind módszertani, mind projektszervezés tekintetében, különösen olyan alkalmazott kutatások esetében, amelyek eredményei összefüggnek az életminőség, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és természetesen a humánökológiai kérdésekkel, természetesen sok más mellett ez is erősíthetné a vidék tudományos karakterét. DAB-klub Gomba Szabolcs professzor úr, a klub elnöke erőfeszítése következtében néhány igen nívós rendezvény kapott helyet a klub éves programjában. Ezek között volt Both Előd, a Magyar Űrkutatási Hivatal vezetőjének előadása. Igen érdekes volt Petraskó Tamás, a Bodrogközi Hagyományőrző Társaság elnökének bemutatással egybekötött ismertetője. Emlékezetes maradt Rafal Wisniewski lengyel nagykövet látogatása és előadása, valamint a közös vacsorán folytatott személyes beszélgetés. Nagy volt az aktualitása Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor előadásának is A magyar nyelv Kolozsváron 2004-ben címmel.
16
MTA MISKOLCI KÖZPONTJA (MAB) Az MTA Miskolci Területi Bizottságához (MAB) Észak-Magyarország három megyéje – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye – tartozik. A MAB fontos szerepet tölt be a régió tudományos tevékenységének ösztönzésében, támogatásában és összefogásában. A MAB munkájában a 14 szakbizottságon és 61 munkabizottságon keresztül körülbelül 1500 fő vesz részt. A patinás székház modern technikai eszközökkel felszerelt termei kellemes környezetet biztosítanak a hazai és nemzetközi konferenciák lebonyolításához. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben is több mint száz hazai és nemzetközi rendezvényt tartottak a székházban, amelyen külföldi vendégek is részt vettek. Ezen felül számos külső rendezvénynek nyújtott méltó helyet a székház, így ezáltal a működési kiadásokhoz saját bevétellel is hozzájárult a MAB. Az elmúlt évben is volt lehetőség a székház felújítására, korszerűsítésére. Ma már klimatizált díszteremben fogadhatják vendégeket. A vendégszobák üzemeltetése egész évben folyamatos volt. Kellemes és nyugodt pihenést biztosítottak a vendégeknek. Az MTA Miskolci Területi Bizottsága elsődleges feladatának tartja a határon túli köztestületi tagokkal való kapcsolattartás folyamatosságának megteremtését, amelyet elsősorban a szakbizottságokon és munkabizottságokon keresztül lehet eredményesen megvalósítani. (Jelenleg az MTA–MAB-hoz tartozók létszáma 21 fő.) A rendezvényekre rendszeresen meghívják a határon túliakat. A MAB honlapjáról is tájékozódhatnak a pályázati lehetőségekről. Néhány esemény, amelyet az MAB székházban rendeztek és amelyen határon túli kollegák is részt vettek: Suhányi Erzsébet, a Kassai Egyetem oktatója a székházban tartotta meg Magyarország és Szlovákia számviteli szabályozása az Európai Unió Integrációs követelményeire tekintettel című PhD-értekezésének nyilvános vitáját. Mechanikai feladatok és megoldásaik című konferencián a székházban Ecsi László– Élesztős Pál „Új energetikai mérlegegyenlet szilárd testek kapcsolt termomechanikai vizsgálatához végeselem-módszerrel témában tartottak előadást. A MAB Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottsága és az ME Filozófiatörténeti Tanszéke Megidézett reneszánsz címmel tartottak nemzetközi konferenciát Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére. A konferencián pozsonyi és kolozsvári kollegák is tartottak előadást. Gyenge Csaba gépészmérnök professzor (Kolozsvár), az MTA külső tagja a székházban tartotta meg székfoglaló előadását 40 év a gépgyártástechnológia fejlesztésében címmel. A MAB elnöke és szervezőtitkára részt vett a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság szlovákiai kihelyezett ülésén, Somorja, Dunaszerdahely, Révkomárom helyeken. A MAB, a SZIMA, a Herman Ottó Múzeum és Kassai Múzeum képzőművészeti és iparművészeti kiállítások szervezését kezdeményezte (2 alkalom/év). Az elmúlt évben két alkalommal tartott a MAB ülést, amely közül az egyik kihelyezett ülés Gyöngyösön volt, a Károly Róbert Főiskolán. Ezen kívül több alkalommal tartottak vezetőségi ülést, amelyen a bizottság munkáját érintő kérdéseket vitatták meg. 2004-ben is összeállították az elmúlt év eseményeiről számot adó MAB Közleményeket, amelyet a MAB honlapján olvashatnak az érdeklődők. A Tudomány Támogatásáért Észak-Magyarországon alapítvány tevékenysége az elmúlt évben is hozott sikereket. Az adó 1%-ából a korábbi évekhez képest magasabb összeg folyt be, amelyet fiatal kutatók díjazására fordítottak. Sikeresen pályázott a MAB a Nemzeti Civil Alapprogramhoz, amely ez úton az alapítvány működéséhez nyújtott anyagi segítséget. A MAB az elmúlt évben is gazdag és színvonalas programokkal várta az érdeklődőket. A Magyar Tudományos Akadémia CLXXIII. rendes közgyűlésén Lakatos Istvánt, a ME
17
Alkalmazott Kémiai Kutatóintézetének igazgatóját és Roósz Andrást, a ME Fémtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát az MTA levelező tagjává választották. Roósz András professzor a MAB-székházban tartotta meg székfoglaló előadását, Lakatos István professzor székfoglaló előadására a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor. A MAB-székház adott otthont a 6. Országos Közművelődési és Telematikai konferenciának, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Onkormányzat Hivatala rendezett. Társszervező volt a MAB. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, az MTA Miskolci Területei Bizottsága, a Jedlik Ányos Tudományos Ismeretterjesztő Társaság és a Selyemréti Általános és MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Városi Pedagógiai Intézet az idén is megrendezte az Együtt Európában című konferenciát, amelyen a város tehetséges diákjai mutatkoztak be. 2004 kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudomány Ünnepe. A MAB által kiadott reprezentatív programfüzet tartalmazta a régió rendezvényeit. A MAB 2004. november 4-én tartotta a Magyar Tudomány Ünnepét, amelynek tiszteletére a MAB Orvosi és Egészségügyi Szakbizottsága rendezett tudományos ülést Az orvostudomány fejlődése az elmúlt fél évszázadban címmel. Az ünnepi ülést Páczelt István, a MAB elnöke nyitotta meg, majd Kormos Dénes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke és Szűcs Erika alpolgármester asszony köszöntötte a vendégeket. A tudományos ülést megelőzően Újszászy László, az MTA-MAB tudományos titkára nyitotta meg Seres János Kondor Béla-díjas festőművész kamara-kiállítását a székház könyvtárában. Az ünnepség keretében az idén is sor került kitüntetések átadására. Kiemelkedő és eredményes tudományos tevékenységük elismeréseként MAB Emlékérmet vehetett át Bócsa Iván, az MTA rendes tagja, Kitüntető Tudományos Díjat kapott Orbán Sándor, az MTA doktora, a MAB alelnöke, Roósz András, az MTA levelező tagja és Veres László múzeumigazgató, az MAB klubtanács titkára. Eddigi kiemelkedő kutatómunkájuk elismeréseként az alábbi fiatal kutatók részesültek Tudományos Díjban: Babcsán Norbert, Baranyai Aranka, Bóka Beáta, Demeter Tamás, Karajz Sándor, Kiss Tóth Emőke, Kovács Mihály, Mádai Ferenc, Porkoláb Tibor, Szirbik Sándor Mátyás, Wopera Zsuzsa. A szak- és munkabizottságok tevékenysége Az Állam- és Jogtudományi Szakbizottság szervezésében Novák István professzor emeritust köszöntötték kollégái, barátai, tanítványai és tisztelői 90. születésnapja alkalmából a MABszékházban rendezett ünnepségen. A Bányászati, Föld- és Környezettudományi Szakbizottság szervezésében a Bükki Nemzeti Park monográfiája és a Bükk új földtani térképe megjelenése alkalmából A Bükk hegység természeti kincsei címmel rendeztek tematikus ülést. Az ülés további szervezői voltak: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyarhoni Földtani Társulat Észak-Magyarországi Területi Szervezete. A MAB-székházban került sor ifj. Tarján Iván, valamint Tóth Anikó PhD-értekezésének nyilvános vitájára. A Geoinformatikai ésTérinformatikai Munkabizottsága, a MGE Észak-Magyarországi Csoportja és a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke szervezésében Sőrés László tartott előadást Magyar Nemzeti Geoelektromos adatbázis címmel. A Biológiai Szakbizottság is megemlékezett a Magyar Tudomány Ünnepéről. Ebből az alkalomból rendeztek tudományos előadást Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola Állattani Múzeumában Az Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszékén folyó kutatások és alkalmazási lehetőségeik az ezredfordulón címmel. A szakbizottság az MTA Palentológiai Tudományos Bizottságával, a Dobó István Gimnáziummal és a Heves megyei Múzeumi Szervezettel együttesen rendezett tudományos emlékülést Egerben, a Dobó István Gimnáziumban Legányi Ferenc (1884-1964) születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából. Az emlékülés csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához.
18
A Gépészeti Szakbizottság szervezésében került sor Szirbik Sándor Mátyás okleveles gépészmérnök PhD-értekezésének nyilvános védésére. Az értekezés címe: Peremkontúrmódszer a lineáris rugalmasságtan síkfeladataira. Szintén a MAB-székházban védte meg PhD-értekezését Könözsy László okleveles gépészmérnök. Az értekezés címe: Kétdimenziós nyíróáramlások számítása a turbulens örvénydiffúzió differenciálegyenletének megoldásával. A Miskolci Egyetem Mechanikai Tanszéke és a Műszaki Mechanikai Munkabizottság Mechanikai feladatok és megoldásaik címmel rendezett tudományos ülést, amelyen Páczelt István akadémikust, a MAB elnökét köszöntötték 65. születésnapja alkalmából. A 80 éves Lévai Imre professzort köszöntötték pályatársai, amely ünnepséget a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Anyagmozgatási és Logisztikai Munkabizottság szervezte. A MAB-székház adott otthont a 11. Nemzetközi Szerszámkonferenciának, amelyet a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke és a Gépészeti Szakbizottság szervezett. A MAB-székházában került megrendezésre a Géptervezők és Termékfejlesztők XX. Országos Szemináriuma, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Géptervező Szakosztálya és a Gépészeti Szakbizottság együttesen rendezett. A Kohászati Szakbizottság, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, az MTA Metallurgiai Bizottsága valamint az OMBKE Egyetemi Osztálya együttesen rendezett Kohászati szakmai napot a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Magyar Anita okleveles anyagmérnök PhD-értekezésének nyilvános védésére került sor a MAB-székházban. Az értekezés címe: Karbon szállal erősített alumínium mátrixú kompozitok AI/C határfelületének jellemzése. A Közgazdaságtudományi Szakbizottság Regionális Munkabizottságával együtt ünnepelte meg 20 éves fennállását a Regionális Kutatások Központja. Ebből az alkalomból rendezte meg a „Kistérségek abszorpciós képessége a külső tőkefelvevő- és innovációs képesség szempontjából” témakör kérdéseit megvitató eszmecserét. Az ME Gazdálkodási Intézete, a Közgazdaságtudományi Szakbizottság, a Magyar Közgazdasági Társaság Megyei Szervezete, a B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége közös szervezésében került sor az ME Továbbképzési Központjában a IV. Regionális Tanácsadási Konferenciára. A konferencián a gazdaságfejlesztésről és a turizmusról folytattak dialógust. A konferencia az ÉszakMagyarország régió kiemelkedő eseményeként évről évre lehetőséget nyújt az üzleti világ és az egyetem hatékony együttműködésére. Alkalmat teremt a régió gazdálkodói, tanácsadói, valamint kutatással foglalkozó szakemberei számára a kötetlen eszmecserére, kommunikációra, egymás problémáinak, elvárásainak megismerésére. A Matematikai–Fizikai Szakbizottság Analízistől a számítástudományig címmel rendezett tudományos előadást a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére az EKF Matematikai és Informatikai Intézete, valamint a Matematikai és Informatikai Munkabizottság Egerben, a Eszterházy Károly Főiskolán. A szakbizottság társszervezésében került sor Egerben a Megyeháza Eszterházy termében a Fizika-Kémia című tudományos előadásra. A rendezvényt a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére rendezték. A Mezőgazdasági Szakbizottság Agrárkörnyezet-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Munkabizottsága a Heves Megyei Agrárkamarával együttesen szervezte meg Tass pusztán, az Észak-Magyarországi Logisztikai Központjában az „Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei” című rendezvényét. A rendezvény célja volt, hogy az Európai Uniós csatlakozás kapcsán az Észak-Magyarország régióban a közigazgatási, vállalkozói és civil szféra szakembereit tájékoztassa az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázati lehetőségeiről. A Károly Róbert Főiskola és a Mezőgazdasági Szakbizottság a Magyar Tudomány Hetének alkalmából két napon át tartó tudományos tanácskozást rendezett Gyöngyösön, amelyen az MAB-ot Páczelt István elnök képviselte. A tanácskozás keretében
19
valamennyi tanszék bemutatta kutatási tevékenységét, és egyik kiemelkedő kutatási témában elért eredményeit. A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság és a Magyar irodalomtörténeti Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata Szűts Sámuel Naplói címmel tartott könyvbemutatót. A Magyar Nyelv Hete rendezvénysorozat keretén belül H. Tóth Tibor, a nyelvtudomány kandidátusa tartott előadást a MAB-székházban A média nyelve címmel. A Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Tagozata szervezésében Gyapay László tanszékvezető egyetemi docens, Porkoláb Tibor egyetemi adjunktus és Nagy Júlia egyetemi tanársegéd előadásából ismerhették meg a résztvevők a Miskolci Egyetem klasszikus magyar irodalom kutatásának új eredményeit. Az Orvosi és Egészségügyi Szakbizottság Kardiológiai Munkabizottság megtartotta XI. Kardiológiai Napját a MAB-székházban, amelynek témája: Privatizáció az egészségügyben, különös tekintettel a percutan coronaria intervenció (PCI) hozzáférhetőségére. A Szülészetnőgyógyászati és Perinatiológiai Munkabizottság, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztálya „Találkozás a szülészet-nőgyógyászat kiemelkedő személyiségeivel” címmel indított rendezvény-sorozatán 2004-ben elsőként Borsos Antal professzor úr, a DEOEC ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója tartott előadást Új eredmények a gyermeknőgyógyászat területén címmel, majd következő vendége pedig Paulin Ferenc professzor úr, a Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója volt, aki Kis súlyú újszülöttek – szülészeti és népegészségügyi kihívás címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Az előadást követően mindketten kötetlen beszélgetést folytattak pályafutásuk főbb élményeiről, emberi dolgokról és a szülészet-nőgyógyászat aktuális kérdéseiről. „A veleszületett vérzékenység aktuális kérdései” címmel rendezett ülést a MAB-székházban a Semmelweis Kórház II. Belgyógyászati és Hematológiai Osztálya, Tudományos Bizottsága és Vezetősége, valamint a Hemato-immunológiai Munkabizottság. A Társadalomelméleti Szakbizottságának Szociológiai Munkabizottsága és a Miskolci Egyetem Szociológiai Tanszéke, valamint a „Tóth Pál emlékéért” Alapítvány immár hagyományként az elmúlt évben is megrendezte a „Város-Régió-Szociológia” című konferenciát. A rendezvényen került sor a Tóth Pál-díj átadására. A MAB-székházban került sor a Vallástudományi Munkabizottság alakuló ülésére, amely a Társadalomelméleti Szakbizottság keretén belül tevékenykedik. A munkabizottság elnökének Dienes Dénes professzort, titkárának pedig Börzsöny Józsefet választották (mindketten a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető egyetemi tanárai). A munkabizottság működéséhez két összekötő megválasztását látták célszerűnek. Az összekötői feladatok ellátásával Dolhai Lajost, az Egri Hittudományi Főiskola főigazgató-helyettesét és Pethő Sándort, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét bízták meg. Az alakuló ülésre meghívást kapott Gál Botond professzor úr, aki a DAB Vallástudományi és Teológiai Munkabizottságának elnöke, Ötvös László, a munkabizottság titkára és Havas László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára. A Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Szövetséggel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárral és a Herman Ottó Múzeummal összefogva emlékülést rendezett a MAB-székházban II. Rákóczi Ferenc miskolci tartózkodásának 300. évfordulója tiszteletére. „1000 éves az egri főegyházmegye – 700 éves a diósgyőri pálos kolostor” címmel rendezett tudományos konferenciát a Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottság. A szakbizottság és az ME BTK Magyar Középkori, Kora Újkori és a Történelem Segédtudományai Tanszéke emlékülést tartott a MAB-székházban Verancsics Antal születésének 500. évfordulója alkalmából „Verancsics Antal és kora” címmel. Az ME BTK Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszéke és a Művészettörténeti
20
Munkabizottság szervezésében Szvoboda Dománszky Gabriella Régiónk szülötte, id. Markó Károly festőművész című kötetének bemutatójára került sor a MAB székházában. A Vegyészeti Szakbizottság és a Magyar Kémikusok Egyesülete Miskolci Egyetemi Csoportja soron következő klubszerű összejövetelére a Miskolci Egyetemen került sor, amelynek célja az Anyag- és Kohómérnöki karon indítandó vegyészeti szakirány tantervének, programjának bemutatása, megvitatása volt. A Fizikai-kémiai Munkabizottságának meghívására tartott előadást Kusuhiro Mukai professzor a MAB-székházban The Role of Interfacial Phenomenia in Materials Processing címmel. A Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében került sor Lakatos István akadémikus székfoglaló előadására. Az előadás címe: A kémiai intenzív kőolaj termelési eljárások jelentősége a XXI. században. A Kémiai Oktatási Munkabizottság ülést tartott a MAB-székházban, amelyen a kémiai tanulmányi versenyeket és a kétszintű érettségi vizsgát érintő kérdéseket vitatták meg. Az ME Alkalmazott Kémiai Kutatóintézete, a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület és a Vegyészeti Szakbizottság szervezésében került sor Lillafüreden a „Folyamatirányító rendszerek” című találkozóra, amelyet immár tizedik alkalommal rendeztek meg. Az Analitikai Kémiai Munkabizottság megtartotta soron következő ülését. A rendezvényen tudományos előadások hangzottak el az atomspektroszkópia területéről, valamint megismerkedhettek a résztvevők az Analytic Jena Spectrolab Merkantil Kft. Által fogalmazott atomspektroszkópiai műszereivel. Az ülésen köszöntötték a Török Tiboremlékéremmel kitüntetett Paksy Lászlót. MAB-klub rendezvényei A MAB-klub vendégeként az évben elsőként Gyulai József akadémikus tartott előadást a Jövő anyagai, a nanoanyagok címmel. A soron következő rendezvény a zenei érdeklődésűeknek kedvezett, mert az ANIMA Vonósnégyes koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. Márciusban Kovács István történész volt a vendég, aki Bem tábornok az örök remények hőse címmel tartott előadást. Májusban a MAB-Klub és a Rotary Klub Miskolc vendégeként Nagy József Kossuth és Eötvös Loránd díjas ny. egyetemi tanár tartott előadást Szilikonok fizikai és kémiai tulajdonságai, szilikon implantátumok címmel. Az első félévet Bod Péter Ákos professzor zárta, aki az EU-csatlakozást követően az ország gazdasági kilátásait elemezte. Az előadásra a MAB-klub alakulásának 20. évfordulóján került sor, hiszen a klub első előadást Kulcsár Kálmán akadémikus 1984. június 9-én tartotta A mai magyar társadalom címmel. A második félévben elsőként Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott érdekes előadást az élettelen világ megismeréséről és mindennapi hasznosításáról, majd Kálmán Erika professzor asszony, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója előadásából tudhatták meg az érdeklődők, hogy mit értünk molekula-mérnökség alatt. A novemberi hónapot a tudomány ünnepének szentelte a klub. A MAB-klub tagjai a Miskolci Akadémiai Bizottság által kiadott reprezentatív programfüzetből választhatták ki az érdeklődésüknek megfelelő rendezvényt. A gazdag és sokoldalú programot jól egészítette ki a Walzer Szalonzenekar immáron hagyományos karácsonyi hangversenye.
21
MTA PÉCSI KÖZPONTJA (PAB) A Pécsi Akadémiai Bizottság a PAB Dél-Dunántúl tudományos életének regionális központja. A közigazgatási régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék) mellett tevékenysége a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal megosztva kiterjed Zala megyére is. A régió tudományos életében mintegy 1500–1600 szakember vesz részt aktívan az Akadémiai Bizottság különböző munkaszervezeteiben. A PAB tagjainak száma 2004-ben 38 főre emelkedett, az MTA májusi közgyűlésén régiónkból megválasztott két új akadémikussal (Bélyácz Iván és Kovács L. Gábor). Így az akadémikusok száma 16 fő. A 11 szakbizottságban 302 fő dolgozott. A PAB 2004-ben három új munkabizottságot alakított (Egyháztörténeti Munkabizottság a II. sz. Szakbizottságban, Matematikai és Informatikai Módszertani Munkabizottság a III. sz. Szakbizottság keretei között és a Műszaki Szakképzési Munkabizottság a VI. sz. szakbizottságban); a 77 munkabizottságban már kb. 1600 fő vett részt a tudományos közéletben. A tudományos programok szervezésében 2004-ben is prioritást kaptak az Akadémiai Bizottság kiemelt témái, amelyek a következők voltak: • Környezet és öröklődés; • Informatika a különböző tudományokban; • A tudomány szerepe a területfejlesztésben. Az Akadémiai Bizottság éves közgyűlését 2004. március 10-én tartotta. A közgyűlésen Méhes Károly elnök beszámolt a PAB 2003. évi munkájáról. Hámori József, az MTA alelnöke az Akadémia tudományos feladatairól beszélt, amelyet Lénárd László előadása követett Jutalom, tanulás, addikció címmel. A közgyűlésen került sor a PAB pályázatainak eredményhirdetésére és a pályadíjak átadására. A PAB és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány kiírt pályázatára 2004-ben 16 pályamunka érkezett: I. díjat kapott 6 pályázó, II. díjat 6 pályázó, III. díjban részesült 2 pályázó. Két pályázat díjazásra alkalmatlan volt. A kifizetett (alapítványból) pályadíjak összege: 780 ezer Ft. A Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány vagyona év végén 4600 ezer Ft. A Magyar Tudomány Ünnepe 2004 évi ünnepi rendezvényét a PAB elnöke, Méhes Károly nyitotta meg, majd Hámori József, az MTA alelnökének üdvözlő szavait Kovács L. Gábor előadása követte Neuroendokrin szabályozási zavarok, alkohol addikcióban címmel. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából számos tudományos előadásra, konferenciára került sor a régió térségében Kaposvárott, Pécsett, Szekszárdon, Keszthelyen, stb. Közülük a jelentősebbek: a Dél-Dunántúli régió gazdasági helyezte, a botanikai-fitológiai kutatások, mikrobiológiai kutatások, élelmiszer analitikai és élelmiszertudományi kutatások a KE Állattudományi Karán, a sclerosis multiplex patomechanizmusának heterogenitása, a Paksi Atomerőmű 2. blokkján bekövetkezett üzemzavar és elhárításának vegyészeti szempontú értékelése, egészségpszichológia a gyakorlatban, Teleki Zsigmond emlékülés, a carciovascularis rizikó és betegségek komplex szemlélete, a nyelvtudomány paradigmáinak együttese, stb. A PAB keretei között 2004-ben 130 tudományos ülést, konferenciát, workshopot szerveztünk, amelyek közül a már említett közgyűlési és tudomány napi rendezvények mellett a legjelentősebbek a következők voltak: Kovacsevics József Baranya megyei népességtörténeti lexikon c. művéből előadói konferencia; Amyloid and Amyloidosis; II. Romhányi Emlék Szimpózium; Interaktív és reflektív tanulás a közoktatásban és a felsőoktatásban – egy-egy kutatási-fejlesztési példán keresztül; Terek, képek és tér-képek: A modern város; Élettudományi kutatások a Dunántúlon; Szülészeti és szülészeti anesztéziához csatlakozó sürgősségi kórképek; A logisztika alkalmazásának kérdései régiónkban – II. BiRegionális Logisztikai Konferencia; 6th International Conference on Food Physics and Dairy Sciences; A szervátültetés aktuális kérdései; Geotudományok a radioaktív hulladék-elhelyezés
22
szolgálatában; Flerkó Béla születésének 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés; Zlatko Prica festőművész tiszteletére rendezett emlékülés; „Haemophilia an Thrombiphilia” nemzetközi szimpózium; 7. Pécsi Intervenciós Radiológiai Szimpózium; Crumbs os Sport Sciences from Hungary and Abroad; Kutatás közben – PhD. hallgatók eredményei; VII. Nemzetközi Kroatisztikai Tudományos Konferencia; Alkalmazott informatikai konferencia; Az állattenyésztés versenyképessége a „Visegrádi Négyek” országaiban; „Jog és a társadalmi normák” nemzetközi konferencia; ENCoDe (European Network for Communication Development in Business and Education) nemzetközi konferencia, stb. A PAB 2004. évi programjában a korábbi évekhez hasonlóan szerepelt a határon túli magyar köztestületi tagokkal való foglalkozás, amelynek ezúttal „A határon túli magyar tudományosság intézményrendszere (lehetőségek, problémák, fejlesztési irányok az AlpokAdria és a Duna-Dráva-Mura régióban)” c. tudományos konferencia adott keretet. A konferenciát a tervezetnek megfelelően az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság támogatásával 2004. október 11-én rendezték meg a Pécsi Területi Bizottság Székházában. A konferencia szervezésében az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete is közreműködött, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig pénzügyi támogatást nyújtott a konferencia megrendezéséhez. A konferencián 52 szakember vett részt. A magyar szakemberek mellett az újvidéki, eszéki, zágrábi, lendvai, maribori, grazi, bécsi, pozsonyi, kolozsvári és nagyváradi egyetemek és tudományos intézmények részéről az MTA határon túli köztestületi tagjai voltak jelen. A határon túli magyar tudományosság regionális intézményrendszeréről rendezett pécsi műhelyvita a tudományos közélet egésze (mind a tudományszervezés, mind a szakmai nyilvánosság) számára hasznos újdonságokkal szolgált. A szomszédos és a hazai műhelyek idevágó tevékenységének kölcsönös megismertetésére szánt előadások sorában szerencsésen váltakoztak az egyik-másik oldalról újdonságot nyújtó, illetve az összehasonlító vizsgálatokra épülő megközelítések: az intézményrendszer, a műhelyek és az adatbázisok bemutatása a maga széles körű áttekintő igényével (Berényi Dénes, Egyed Albert, Tarnóczy Mariann, Szarka László előadásában) az itthoni résztvevőknek egészében, az egyes határon túli szakembereknek pedig az általuk képviselt régióhoz viszonyított összefüggésben kínált új ismereteket; a hazai felsőoktatást is immár átalakítani hivatott bolognai folyamat magyar szempontú ismertetése (Font Márta előadásában) regionális szinten eleve egyetemes érdekűvé avatta a közös érdeklődésre ekként számot tartó kérdéskört; a kisebbségi nyelvhasználat összehasonlító vizsgálatának bemutatása (Szoták Szilvia – Kolláth Anna – Szentesi Orsolya hármas előadásában) pedig ismét színes körképet vázolt a résztvevők elé (a „határtalanítás”, az állami nyelvváltozatok és az egyetemes magyar nyelv jelentőségéről, valamint napjaink lexikográfiájának ht-listáiról és készülő szótársorozatairól). A délutáni ülésszak pedig rendeltetése szerint kerekasztalbeszélgetésben vitatta meg a kapcsolatrendszer időszerű körülményeit (Szűcs Tibor és Bókay Antal moderálásában). Ennek során a környező országok magyar tanszékeinek és egyéb magyar vonatkozású testületeinek érintett vezetői, illetve képviselői, valamint a téma itthoni kutatói bemutatták saját műhelyüket, ismertették a támogatás és az együttműködés módozataira vonatkozó javaslataikat, s végül együttesen arra az elhatározásra jutottak, hogy közös szakmai fellépés, összefogás hatékonyságának érdekében konzorciumot célszerű létrehozni. A PAB 2004-ben tovább szélesítette tudományos kapcsolatait a Dél-Dunántúli régió ipari nagyvállalataival, amelynek keretében együttműködési megállapodást kötött a Paksi Atomerőmű Rt-vel. A PAB regionális kapcsolatait erősítette a Zalaegerszegen tartott kihelyezett ülésével is. Jelentős esemény volt az egész Dunántúl tudományos életében a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal való szoros együttműködés kiépítése, amelynek állomásai a 2004. május 12-én Veszprémben tartott közös tudományos ülés „Élettudományi kutatások a Dunántúlon”
23
címmel, valamint a Veszprémi Akadémiai Bizottság és a Pécsi Akadémiai Bizottság kibővített elnökségi értekezlete 2004. június 10-én Keszthelyen a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karán, ahol megállapodás született a közös program folytatására „Pannon Tudományos Napok” címen. A szak- és munkabizottságok tevékenysége A PAB folyamatosan figyelemmel kísérte és segítette a szakbizottságok munkáját. 2004-ben beszámoltatta a Nyelv- és Irodalomtudományok, a Matematikai és Informatikai Tudományok, az Agrártudományok a Kémiai Tudományok, valamint a Biológiai Tudományok szakbizottságait az akadémiai ciklusban végzett munkájukról. A szakmai vita mellett a PAB minden esetben elismerését fejezte ki a szakbizottságok eredményes munkájáért, amely nem csupán a régión belül volt sikeres, egyre szélesebb területen létesítenek kapcsolatot az MTA tudományos osztályaival és a többi területi bizottsággal. I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága. A humán- és társadalomtudományok területén belül a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a művészetek és a közművelődés erős képviseletnek örvendenek Pécsett és a Dél-Dunántúli régióban. Pécs intellektuális vonzereje jelentős, amely a szakbizottság munkabizottsági elrendeződésében jól tükröződik. A munkabizottságok sokfélék és kiterjedt szakmai tevékenységet folytatnak, ezért a közöttük lévő együttműködés erősítése közös célként fogalmazódik meg, amelyet leginkább közös rendezvények szervezésével tudunk elérni. Meghatározó a PAB, mint akadémiai központ és a tudományegyetem, mint oktatási-kutatási környezet között fennálló együttműködés. E két intézményi keretben működő kollegák közös szakmai célokat tekintenek sajátjuknak és nyitottak a régión belüli közös tevékenységek erősítésére. Ennek eredménye az, hogy a szakbizottság tagsága is és rendezvényei is az utóbbi években kiegyensúlyozott regionális részvételi tendenciát mutattak. II. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottsága. Szakbizottsági szinten több tudományos rendezvényt bonyolítottak le. 2004. április 6-án rendezték meg Kovachich József, a kiváló demográfus tiszteletére és emlékére tartott konferenciát. A rendezvény nemcsak PAB, hanem országos keretek között zajlott. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a szervezéshez kapcsolódott a Baranya megyei és a Csongrád megyei Levéltár, a MTA Demográfiai Bizottsága, illetve annak Demográfiatörténeti albizottsága. 2004. április 30. – május 3. között Pécsett tartotta szokásos évi konferenciáját a MTA Magyar–lengyel Történész Vegyesbizottsága. A többnapos rendezvény MTA programot valósított meg, külföldi vendégekkel. Különös hangulatot adott, hogy épp a rendezvény idejére esett a lengyel és magyar EU-csatlakozás dátuma. A szakbizottság keretei között megalakult az Egyháztörténeti Munkabizottság. Így a munkabizottságok száma kilencre emelkedett. III. Matematikai és Informatikai Tudományok Szakbizottsága. A szakbizottság 2001-ben történt megalakítása óta három munkabizottságból állt: Matematikai, Alkalmazott Matematikai és Operációkutatási, valamint Számítástudományi és Informatikai Munkabizottságokból. 2004 őszén létrehozta a Matematikai és Informatikai Módszertani Munkabizottságot. Tovább folytatódott a szakmai együttműködés a PTE és a Kaposvári Egyetem között, melyet az informatikai felsőoktatás fejlesztésében elindult, s a PHARE tükörrégiós program keretében a két egyetem által elnyert és sikeresen megvalósított pályázatok tovább erősítettek. IV. Agrártudományi Szakbizottság. A szakbizottság hét munkabizottságának létszáma 197 fő. Az egyes munkabizottságok tevékenységüket munkaterv alapján végezték. A rendezvényeken a munkabizottságok tagjainak többsége megjelent és aktívan vett részt a programok lebonyolításában. Személyi változások sem a tagságban, sem a vezetésben nem történtek. Mind a hét munkabizottság jó színvonalú, odaadó, gondos munkát végzett,
24
teljesítményük elismerése méltó dicséretet érdemel. A szakbizottság tagjai részt vettek a PhDhallgatók képzésében és a doktori iskolák munkájában, mint opponensek és bizottsági tagok. Fontos szerepet játszott a Bizottságok munkájában oktatási, kutatási intézmények és termelő üzemek meglátogatása a szakmai kapcsolatok erősítése helyszíni programok keretében. V. Orvosi Tudományok Szakbizottsága. A szakbizottságban az MTA orvostudományi bizottságok mintájára 5 munkabizottság jött létre, ehhez az új akadémiai ciklus indításakor, 2002 őszén egy hatodik, a Mozgástani és Rehabilitációs Munkabizottság csatlakozott. A három alapvető célkitűzés: kapcsolódás a nemzeti egészségmegőrző program célkitűzéseihez; a klinikai betegellátás színvonalának emelése, az elméleti intézetek és klinikák együttműködésének szorosabbá tétele; a régió szakembereinek továbbképzése, támogatása mellett 2004-ben külön figyelmet fordítottak a fiatal kutatók támogatására, a PhD és habilitációs nyilvános előadások bekapcsolására a PAB tudományos tevékenységébe, valamint a szakbizottság által szervezett továbbképző jellegű tudományos rendezvénysorozat folytatására. A szakbizottság területén 2004-ben 21 tudományos rendezvény volt, mely teljesen megfelel az előző évek átlagának. Ezek közül 6 volt PhD védés, s 7 rendezvény közös szervezésben történt (más szakbizottságokkal, illetve gyógyszergyárakkal). A régión belül továbbra is jónak mondható a klinikák és a régió kórházi osztályainak együttműködése, valamint a klinikai diszciplínák együttműködése az elméleti intézetekkel. Az előadások a múlt évben is több új diagnosztikai és kezelési módszert ismertettek, esetenként tanfolyamszerűen. VI. Műszaki- és Földtani Tudományok Szakbizottsága. A szakbizottság 2004-ben két bizottsági ülést tartott a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (Siófok) és a Pannon Power Holding Rt.-nél Pécsett. Foglalkoztak a régió energetikai kérdéseivel, a biomassza alapú erőművi fejlesztésekkel, a műszaki szakképzéssel. Ez utóbbihoz kapcsolódva a műszaki oktatás színvonalának javítása érdekében a szakbizottság keretei között megalakították a Műszaki Szakképzés Munkabizottságát. A regionális tudományos ülések mellett kiemelkedik a Szegedi Akadémiai Bizottsággal közösen szervezett logisztikai konferencia. VII. Kémiai Tudományok Szakbizottsága. A szakbizottság keretei között 2004-ben öt munkabizottság működött. A munkabizottságok tudományos fokozattal rendelkező (mintegy 75%) tagjainak többsége részt vesz a szakterületének megfelelő MTA munkabizottság munkájában is. Valamennyi munkabizottság részt vett az MTÜ regionális rendezvénysorozatán. A szakbizottság munkája a régióban működő tudományos műhelyek egyre intenzívebb együttműködését tükrözi. Emellett az előzőekhez viszonyítva szorosabbá vált az együttműködés az ország más régióival, elsősorban a nyugat-dunántúli régió egyetemeivel és tudományos műhelyeivel is. VIII. Biológiai Tudományok Szakbizottság. A Biológiai Szakbizottság 2004-ben is több konferenciát és tudományos ülést szervezett. Így 2004. május 22–26. között „The 6th International Conference on Food Physics and Dairy Sciences” címmel interdiszciplináris, biológiai témakörben nemzetközi konferenciát, ahol a külföldi és hazai résztvevők száma 60 fő volt. Több szakbizottsági tag tartott előadást a sikeres konferencián. A szakbizottság több munkabizottsága (Botanikai Munkabizottság, Mikrobiológiai Munkabizottság, Neurobiológiai Munkabizottság) saját rendezvényt szervezett a Tudomány Ünnepe alkalmából. IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottsága. Tevékenységi köre a 2004-es évben egyrészt a korábbi években elkezdődött munkák folytatásából, valamint új elképzelések megvalósításából és a következő évek tudományos tevékenységének megalapozásából állt össze. Továbbra is a PTE KTK-n található a közgazdaságtudományi akadémiai élet egyik legfontosabb lapjának, a SZIGMA-nak a szerkesztőbizottsága. Ez mindig számos tanulmány lektorálási folyamatának megszervezését, lektorálását jelenti, mely nem csak a lap főszerkesztőjének jelent munkát. A bizottság közreműködött egy másik országos jelentőségű lapnak, a Marketing és Management címűnek a szerkesztésében.
25
X. Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottsága. A szakbizottság munkája az átfogó környezetvédelmi, térségfejlesztési és településtudományi kérdéskörök megvitatására, tudományos konferenciákra, vitaülések szervezésére irányult, valamint a térséget érintő problémakörök, feladatok áttekintése a szakbizottsági és munkabizottsági rendezvények keretében. Ennek megfelelően workshopok, vitaülések mellett tudományos ülésen vitatták meg Pécs környezet-egészségügyi helyzetét, „Pécs fenntartható városfejlesztési perspektívái” címmel. Ezen bemutatták a város levegőminőségi helyzetét, a közlekedés hatásait, valamint a csapadékvizek elvezetésének problematikus területeit, kérdéseit, megtárgyalásra kerültek a városfejlesztéssel összefüggő kérdések és feladatok. A másik jelentősebb tudományos ülés témája Pécs ÖKOVÁROS–Mecsek–Dráva ÖKORÉGIÓ programja volt. A Pécs város által indított program elveinek, célkitűzéseinek és a feladatoknak a vitájában kitűnt a környezetvédelem prioritásának szükségessége a fenntartható város és régiófejlesztés gyakorlati megvalósításában. Megfogalmazódott az igény a tudományos megalapozás szükségességére, a PAB fokozott szerepvállalására a program sikeres megvalósításában. XI. Fizikai és Csillagászati Szakbizottság. A szakbizottság tagjainak döntő többsége az egyetem dolgozója, így a PAB-beli tevékenységük ettől nehezen szétválasztható. A szakbizottság tagjainak vezetésével újabb 500 milliós költségvetésű interdiszciplináris NKFP pályázatot nyert el a 10 tagú BIOMASSZA Konzorcium csapattal „A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és a reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai” címmel. Az Európai Tudományos Alap (ESF) március 25–27. között Pécsett tartotta az ultragyors fizikai, kémiai, biológiai folyamatok kutatásának eredményeit bemutató konferenciáját „Femtochemistry-Femtobiology” címmel. A konferenciát a Fizikai Intézet és a Pécsi Akadémiai Bizottság támogatásával a Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ rendezte. A 4 éves Program záró rendezvényén 62 külföldi és 22 magyar kutató számolt be legújabb eredményeiről. A Tudósklub tevékenysége A Tudósklub az év elején tartotta meg soron következő közgyűlését. A közgyűlés megállapította, hogy a Klubnak az évek során kialakított működési elvei és célkitűzései jól beváltak, ezért ezek lehetnek továbbiakban is az alapjai a tevékenységének. Ugyancsak eredményesnek mondható a Művészetek Házával kialakult együttműködés, melynek következtében a rendezvények spektruma szélesedett, színesebbé vált. A közgyűlés ezen kívül egyrészt funkciójában megerősítette a vezetőséget, másrészt hozzájárult Sükösd Ferencnek a vezetőségbe való beválasztásához. Sükösd kollega a továbbiakban a titkári funkciót látja el, a más irányú elfoglaltsága miatt túlterhelt Bókay Antal helyett. Az elmúlt időszak legsikeresebb rendezvényei az alábbiak voltak: Hegedűs D. Géza előadói estje (a Művészetek Házával közösen); Méhes Károly: Orvosgenetika – remények és kételyek; Lenkei Péter: WTC – és ami körülötte van; Schweitzer József országos főrabbi: Emlékezni és emlékeztetni (beszélgetés); Kozma Pál: EU-tagság és magyar mezőgazdaság;a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet meglátogatásával összekapcsolt program, fehér asztal melletti klubtagsági összejövetel.
26
MTA SZEGEDI KÖZPONTJA (SzAB) Az MTA Szegedi Területi Bizottsága a 2004. évben 13 szakbizottságban és 79 munkabizottságban végezte munkáját, megközelítően mintegy 2900 fővel. A három megyében 195 tudomány doktora, 532 kandidátus, 104 PhD fokozatú, összesen 846 tudományos minősítéssel rendelkező kutató dolgozott. Az akadémikusok száma 26 fő, ebből 18 rendes tag és 8 fő levelező tag. Veszteség érte a Szegedi Akadémiai Bizottságot. Január 4én súlyos betegség következtében elhunyt Kristó Gyula, az MTA levelező tagja, kiváló történész, sokak barátja, majd március 19-én Ferenczy Lajos, az MTA rendes tagja, több külföldi akadémia tagja. Emléküket a SZAB kegyelettel megőrzi. Az elnökség rendszeresen, havonta egy alkalommal ülésezett és beszélte meg az aktuális kérdéseket, problémákat. A Székházban 2004-ben összesen 397 rendezvényt, tudományos ülést szerveztek. A rendezvények nagyobb része díjmentes, ami szakbizottsági tudományos ülést vagy a pályakezdő fiatal kutatók PhD-védését jelentette. A PhD-védések száma 2004ben összesen 50 volt. A rendezvényeket 16–17 000 fő látogatta. A Székház helyt adott még kiállításoknak, az előadásokhoz kapcsolódó egyéb szakmai bemutatóknak, ezzel is segítve a tudományos továbbképzést. Ez a nagy számú rendezvény a néhány órás tudományos üléstől a több napon át tartó nemzetközi konferenciáig terjedt. Az elnökség kiemelt feladatának tekintette az önkormányzatokkal való szoros együttműködést. Fontos, hogy a három megye tudományos közéletének összehangolása és a tudományos eredmények terjesztése mellett, a SZAB közvetlen kapcsolatot tartson fenn a társterületi bizottságokkal is. Ezért minden évben sor kerül a területi bizottságok elnökeinektitkárainak-szervezőtitkárainak találkozójára, melyet ez évben a Veszprémi Területi Bizottság rendezett. A kétnapos, jól sikerült tanácskozáson a Bizottságot a SZAB egyik alelnöke, tudományos titkára és szervezőtitkára képviselte. A szakbizottságok – a tudományos utánpótlás érdekét is szem előtt tartva – 240 pályatételt hirdettek meg, melyre 56 pályázat érkezett. Ebből öt diák a bajai Szent László Általános Művelődési Központ középiskolás diákjai, akik a Föld-és Környezettudományi Szakbizottsághoz adták be pályázataikat, és mind az öten helyezést értek el (I., II. Dicséret). A szakbizottságok előterjesztése alapján a SZAB elnöksége és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriuma összesen 50 főt pénzjutalomban részesített: I. helyezett 20 fő (40 ezer Ft + ezüst SZAB Emlékérem), II. helyezett 13 fő (30 ezer Ft), III. helyezett 12 fő, dicséret 4 fő, díjtalan 1 fő és 1 fő a Gazdasági Kamara díjazottja (50 ezer Ft). A középiskolás diákok felkészítő tanárát, Nebojszki Lászlót a több éves tudományszervezői tevékenységéért az elnökség a SZAB Ezüstérmével jutalmazta. A díjazás pénzügyi forrásait szponzorok támogatták: az MTA, a SZAB saját alapítványának kamatai, a szegedi polgármesteri külön keret (495 000 Ft), a Szegedi Biztonságpolitikai Közalapítvány ez évben is jelentősebb anyagi hozzájárulást biztosított a SZAB díjnyertes pályázataihoz (500 000 FT) és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (50 000 Ft). A Magyar Tudomány Ünnepét a SZAB 2004-ben is reprezentatív módon ünnepelte. Megnyitót Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke, köszöntőt Botka László, Szeged város polgármestere és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott. Ünnepi előadást tartott Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese A magyar tudomány alap- és alkalmazott kutatás feladatai és lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás után, valamint Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke Kutatás és fejlesztés lehetőségei címmel. A rendezvénysorozat ünnepi megnyitójának időpontjában könyvbemutatóra is sor került. Az újonnan megválasztott akadémikusokról készült Aranymosás 2. – Beszélgetések szegedi akadémikusokkal c. könyvet bemutatta az interjút készítő Sulyok Erzsébet újságíró és a kötet szerkesztője, Tandi Lajos. Az I. kötet 1995-ben
27
jelent meg Aranymosás – Beszélgetések szegedi akadémikusokkal címmel. Ezen a napon, az ünnepi program keretében Ale Ildikó festőművész textilkompozícióit is láthatták az érdeklődők. A délutáni program a genomikai kutatások legújabb eredményeiről tartott előadásokkal folytatódott: Puskás László DNS-Chip technológia: Fejlesztések és lehetőségek a klinikai genomikában, Kemény Lajos Genomikai kutatások a bőrgyógyászatban, Kovács Kornél Környezetvédelmi biotechnológia a genomika szintjén, Dudits Dénes A genomika szerepvállalása a növénybiológiában és nemesítésben címmel. Jelen voltak a Határon Túli Kapcsolatok koordinátorai is, Szabadai Zoltán Romániából, és Gaál Ferenc Újvidékről, akik az elmúlt évtől rendszeresen részt vettek az elnökségi üléseken is. A szak-és munkabizottságoknak lehetősége nyílott előadások tartására a Magyar Tudomány Napján. Így az Orvostudományi Szakbizottság Alapellátásban Dolgozó Orvosok Munkabizottsága, a Gyermekgyógyászati Munkabizottsága, a Klinikai Kémiai Munkabizottsága, az Egészségfejlesztési Munkabizottsága a Kardiológiai Munkabizottsága., a Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Szociológiai Munkabizottsága, az Egyetemes Történeti Munkabizottsága, a Filozófiatörténeti Munkabizottsága, a Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság, a Nyelv-és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottsága, a Nyelvtudományi Munkabizottsága és a SZTE Nyelvészeti Doktori Iskola, a Kémiai Szakbizottság Kemometriai és Molekulamodellezés Munkabizottsága, a Matematika és Fizikai Szakbizottság, a Föld-és Környezettudományi Szakbizottság, a Műszaki Szakbizottság és a Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezett előadásokat. A tudomány hete alkalmából a 19 rendezvényen 135 előadótól hallhattak szakmai előadásokat az érdeklődők. Kapcsolódó rendezvényt tartottak Kecskeméten október 30-án, a Magyar Tudomány Napja előnapjaként. A megnyitón Ormos Pál akadémikus, a SZAB alelnöke Az MTA SZAB szerepe a Dél-Alföld régió tudományos tevékenységében, Kiskunhalason Hannus István egyetemi tanár (SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék) Kiskunhalas és kistérségét érintő víz- környezet/gazdálkodás c. témakörben tartott előadást. A Móra Ferenc Múzeum kezdeményezésére – a SZAB-bal közös szervezésben 2000. április 12-én indított – „Akadémikusok nyakkendő nélkül” c. sorozatra egy alkalommal került kerül sor 2005. május 12-én. A találkozó vendége Dobozy Attila, az MTA levelező tagja volt. Így eddig 12 akadémikussal találkozhatott a publikum. A határ menti kapcsolatok bővítése érdekében a kapcsolattartás folyamatos (e-mail, telefon, posta) volt. Szállás- és útiköltséget térített a SZAB összesen 167 főnek annak érdekében, hogy tovább bővítse a közös kutatásokra, szakmai tapasztalatcserékre érkezők létszámát. A SZAB-hoz tartozik a mintegy 195 határon túli köztestületi tag – ebből 118 fő Jugoszláviából, 77 fő Romániából. 2004-ben a romániai Vajdahunyadon került megrendezésre a „VIIth International Symposium Interdisciplinary Regional Research ISIRR 2004” címmel (Hungary–Yugoslavia–Romania”) a szegedi-temesvári-újvidéki régió tudományos tanácskozása, hagyományainak megfelelően kölcsönös érdeklődésre számot tartó interdiszciplináris témákban: orvostudományi kérdésekben, ökológia és környezetvédelem, a régió természeti forrásainak hasznosítása, és műszaki tudományok területén. A két napos tanácskozáson mintegy 50 előadás hangzott el. A SZAB-ot 24 fős delegáció képviselte 21 előadással. A SZAB együttműködő partnereivel – Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Logisztikai Egyesület Dél-magyarországi Képviselete, a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Csongrád Megyei MTESZ – kialakított programjai stagnálnak, ill. lassú ütemben haladtak. A Kamarával és a Logisztikai Központtal a közösen kiírt pályatételek továbbra is meghirdetésre kerültek. Az Akadémiai Könyvszemle sorozatában 10 rendezvény szerveződött. A programok összeállításáért köszönet illeti Péter László professzor urat. A médiával, a
28
tömegkommunikációval a bizottság kapcsolata jónak mondható, a rendezvényekről a Délmagyarország c. napilapból is informálódhatnak az érdeklődők. A rendezvények látogatottságát kedvezően befolyásolta SZAB honlapja, így a Székházban megtartott rendezvényekről az érdeklődők azon keresztül is értesülhettek és a nyitottság miatt látogathatták is azokat. A 2004. évi jóváhagyott központi támogatásból a Székház működését elősegítő klímaberendezés beszerzésére költött a SZAB, és a felújítási keretet kiegészítette. A 2003. évi fel nem használt felújítási keretből a belső udvari homlokzat felújítására, az udvari szegélykő lerakására és az árkádok alatti fal festésére került sor. A 2004. évi keretből megvalósult az összes vendégszoba, előadóterem internet csatlakozási lehetőségének kiépítése, valamint a főépület festése – a vendégszobák kivételével. A további munkálatok folyamatban vannak (tűzlépcsőház, garázsok, kerékpártároló, teljes pince). A szak- és munkabizottságok tevékenysége Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság. Nyelvészeti Műhely sorozat előadási: Csúri Piroska A fonológia elsajátításáról és annak az arcfelismerési képességgel való összehasonlításáról, Gécseg Zsuzsanna A topik fogalma és szintaktikai pozíciói a magyarban. Konferenciák: Nyelvészeti Doktoranduszok 8. Országos Konferenciája. Németh T. Enikő, a munkabizottság elnöke az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéken tett látogatása alkalmából együttműködést kezdeményezett az újvidéki magyar nyelvészekkel. Filozófia és Történettudományi Szakbizottság. Az Egyetemes Történeti Munkabizottság „Bonaparte Napóleon koronája és üzenete” címmel tartott rendezvényt. Az Embertani és Régészeti Munkabizottság részt vett a Szerb Tudományos Akadémia által Újvidéken szervezett nemzetközi „GOMOLAVA” régészeti konferencián. A Magyar Történeti Munkabizottság emlékkonferenciát tartott Móra Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából, a Kiskun Múzeum és a Szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésével Kiskunfélegyházán. A Szociológiai Munkabizottság konferenciát szervezett „Kistérségi elitek – Homokhát térsége” címmel. Jogtudományi Szakbizottság. A Biztonságpolitikai Munkabizottság rendezvénye volt a Biztonságpolitikai Központ nemzetközi konferenciája, ahol Bodnár László A nemzetközi szervezetek szerepe a béke és biztonság megőrzésében címmel tartott előadást. A Jogtudományi Munkabizottság „A szegedi jogtörténeti tanszék, mint tudományos műhely. Másfél évtized kutatásokban és publikációkban” c. felolvasóülésén előadtak: Blazovich László, Balogh Elemér, Homoki-Nagy Mária, Ruszoly József. Az előadások utóbb Ruszoly József összeállításában nyertek publikálást (A középkortól a jelenkorig). Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében hangzott el Szegő Szilvia–Vass Csaba Globalizációs peremgazdaság Magyarországon c. előadása, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen pedig Petschnig Mária Zitától A magyar gazdaság helyzete. Az Innovációs Munkabizottság: Szakmai képviselet ellátása – A megújuló Energiaés Környezettechnológiai Innovációs Központ létrehozásának menedzselése. Matematikai és Fizikai Szakbizottság. A Matematikai Munkabizottság szervezte rendezvények: „(CS)2 – The Fourth Conference of PhD Students in Computer Science”, „Megemlékezés Pollák György 75. születésnapja alkalmából (7 előadás) és Horváth Gábor Azonosságok bonyolultságának vizsgálata gyűrűkben és csoportokban c. előadás. A Fizikai Munkabizottságban hangzott el Jegenyés Nikoletta Amorf hidrogénezett szén vékonyrétegek előállítása PLD és CVD technikákkal és Szörényi Tamás A nitrogén atmoszféra hatása a lézerrel keltett plazmából épített szén-nitrid filmek tulajdonságaira I-II. c. előadása. A Kémiai Szakbizottságban hallgathatták meg Bartók Tibor–Varga Mónika–Mesterházy Ákos Az atmoszférikus nyomású fotoinozáció alkalmazása a mikotoxinok meghatározásában c. előadását. Az Analitikai Munkabizottság szervezte Dózsa József Az ember és az erdő és
29
Nemcsók János Biomonitoring biokémiai módszerekkel c. előadásait. Az Anyagtudományi Munkabizottság rendezvénye volt Bozsó Ferenc (USA) Nanoszerkezetek elektrodinamikája (a fizikától a biokémiáig); a míg a Szervetlen és Fizikai Kémiai Munkabizottságé Gyurcsik Béla Mesterséges metalloenzimek tervezése, előállítása és tanulmányozása c. előadása. Föld-és Környezettudományi Szakbizottság. A Földrajzi Munkabizottság megszervezte az MTA RKK 20. évfordulója tiszteletére a „Regionális kutatások a Dél-Alföldön” c. konferenciát. A Földtani Munkabizottság a spanyolországi Zaragozában bemutatott környezettörténeti előadást követően meghívást kapott a floridai egyetem 2004. februári előadó ankétjára, ill. a granadai környezettörténeti konferenciára. A Geokörnyezeti és Hidrogeológiai Munkabizottság tagjai részt vettek az 1879. évi „Szegedi nagy árvíz” 125 évfordulója alkalmából megrendezésre került emléknap szakmai rendezvényének szervezésében és előadásaiban. Biológiai Szakbizottság. A SZTE-Országos Onkológiai Intézet „A Rák mint népbetegség” címmel rendezett mini szimpóziumot, amelyen a Magyarországon leggyakrabban előforduló rákos megbetegedések diagnosztikája, gyógyítása és megelőzése témakörök szerepeltek. A Genetikai Munkabizottság „Genetikai Műhelyek Magyarországon” c. egynapos konferenciáján 151 kutató 18 szakmai előadást hallgatott. A Neurobiológiai Munkabizottság az Élettani Intézet – Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum – TÜB-bel közösen, amerikai, német és hazai kutatók részvételével közös tudományos ülésen emlékezett meg az év folyamán tragikusan korán elhunyt ifj. Obál Ferenc professzorról. A Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság megrendezte a „X. Növénynemesítési Tudományos Napok”-at az Akadémia épületében, melyen 56 előadás, 103 poszter került megvitatásra. Orvostudományi Szakbizottság. A Fogászati és Szájsebészeti Munkabizottság „SzentGyörgyi Napok” – „Korszerű eljárások a fogászatban” címmel tíz előadásból álló továbbképző programot hirdetett, amelyen 200 fő vett részt. A Humángenetikai Munkabizottságban hangzott el László Aranka Az értelmi fogyatékosság anyagcsere-genetikai háttere c. előadása. Az Ápolástudományi Munkabizottság rendezvénye volt a Főiskolát és Egyetemet végzett Ápolók VI. Országos Találkozója „Együtt a változásokért” címmel, 286 fő résztvevővel. A Neurobiológiai Munkabizottság Miskolczy Dezső-emlékelőadást tartott, ahol Pásztor Emil Miskolczy Dezső a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője c. előadása hangzott el. Az Egészségtudományi Munkabizottságban Minker Emil Petri Gábor a tudománypolitikus c. előadását a Petri Körben tartották. A Sporttudományi Munkabizottság tagjai Martos Éva Sportolók táplálkozástudománya c. előadását hallgatták meg. Az Onkológiai Munkabizottságban a „XII. Magyar Rákellenes Nap” fő témája a csontmetastasisok kérdése volt. A Hypertonia-Nephrológia Munkabizottság Iványi János 80. születésnapja alkalmából ünnepséget, elhangzott Sonkodi Sándor A vese, mint a cardiovascularis rendszer része c. előadása. Mezőgazdasági Szakbizottság. A Kertészeti Munkabizottság: „Alföldi kenyér, szőlő és bor fajtabemutató”-t tartott, a Növénytermesztési és Növénynemesítési Munkabizottság pedig napraforgó bemutató a Kiszombori Telepen és kalászos fajtabemutatókot A Kertészeti Munkabizottság részt vett Keszthelyen az európai uniós csatlakozás ünnepén a Balaton parton („Koccintsunk Európára”). Műszaki Szakbizottság. A Logisztikai Munkabizottság részt vett a PAB Műszaki Szakbizottság „II. Interregionális Logisztikai Konferenciá”-ján Pécsett. Az Agrárműszaki Munkabizottságban hangzott el Patay I.–Babák Gy: Napenergiára alapozott szivattyúzási folyamatok energetikai vizsgálata c. előadása. Az Építési és Városrendezési Munkabizottságban a VII. Újszegedi Bioépítészeti Napok (Szeged) rendezvényen tartoták meg Boross Pál Ybl-díjas építész Bioépítészet és környezete c. előadását.
30
Gyógyszerészeti Szakbizottság szervezésében hangzott el Görög Sándor A gyógyszerek szennyezésének kémiai jellemzése előadása. A Farmakognóziai Munkabizottság rendezte Tyihák Ernő Egertől Szegedig” – a hazai gyógynövény alapú termékek és az EC szabályozás előadását. A Biofarmáciai Munkabizottság egyetemi és PhD-hallgatók számára választható kurzust szervezett az ipari gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás technológiai, ill. biofarmáciai feladatairól. Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság. A Pedopszichológiai Prevenció Munkabizottság prevenciós előadásokat tartott szülőknek óvodákban, általános- és középiskolákban 15 alkalommal. A Gyermekintézmények Mentálhigiénés Munkabizottság rendezvénye volt a „Az egészségnevelés elmélete és gyakorlata”. Az Oktatáselméleti Munkabizottság meghallgatta Csépe Valéria A specifikus tanulási zavarok neuropszichológiája: A specifikus nyelvi zavartól a diszlexiáig c. előadását. A Tudósklub tevékenysége A SZAB Tudósklub Egyesület folytatta tevékenységét. Működését elsősorban a tagsági díjak befizetéséből finanszírozta. A klubtagok létszáma 316 fő, ebből 66 fő nyugdíjas, akik továbbra is tagdíjmentességben részesültek. A klub az idei évben 4 rendezvényt szervezett. Nagy sikere volt a hagyományos új évi fogadásnak és az őszi szalonnasütésnek.
31
MTA VESZPRÉMI KÖZPONTJA (VEAB) A Veszprémi Akadémia Bizottság (VEAB) tevékenységének legfontosabb célja az északdunántúli régióban folyó tudományos munka ösztönzése, támogatása és koordinálása, s ezáltal a régió és az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének a tudomány eszközeivel való előmozdítása. Alapvető feladata a régióban működő tudományos kutatók munkájának összefogása és támogatása, a régiót érintő különböző gazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi döntések tudományos megalapozása, a tudomány eredményeinek közvetítése és népszerűsítése az érdeklődő nagyközönség felé. A VEAB működési területe Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A Veszprémi Akadémiai Bizottság keretein belül 2004-ben a 12 szakbizottságban 78 munkabizottság működött. Az MTA VEAB Titkársága és munkabizottságai összesen 135 rendezvény (konferencia, előadások, szak- és munkabizottsági értekezletek) szervezésében működtek közre a veszprémi székházban, illetve az Észak-Dunántúl régió településein. A VEAB 2004-es első ülését márciusban tartotta az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében, ahol a testület elfogadta a következő év munkatervét. A második ülésre júniusban került sor, jelen volt Kuti Csaba, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke is, aki előadást tartott a megye és a régió problémáiról. Az ülésen a bizottság tagjai döntöttek a 2004. évi „Az Év Kutatója” cím odaítéléséről. A címre 2004-ben hatan pályáztak az élettudományok, a természettudományok és matematika valamint a társadalomtudományok területén. A díjakat Győrben a Széchenyi Egyetemmel közösen, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett ünnepségen adta át Liker András zoológusnak és Boda Dezső fizikusnak Mészáros Ernő akadémikus, a VEAB elnöke. Novemberben volt a bizottság harmadik ülése, ekkor értékelték a VEAB pályázatokat és döntöttek a VEAB Emlékérmek adományozásáról, ezúttal két személy, Schmidt János akadémikus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára és Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola főigazgatója részesült a VEAB legrangosabb elismerésében. A Veszprémi Akadémia Bizottság két „plenáris” ülést rendezett 2004-ban. Az elsőt júniusban, amikor a VEAB szak- és munkabizottságainak az elnökei és titkárai találkoztak és beszélték meg a teendőiket. A másodikra pedig decemberben került sor, amikor a VEAB hagyományos év végi közgyűlésén az elnök értékelte az elvégzett munkát, átadásra kerültek a VEAB-emlékérmek, valamint a VEAB-pályázat díjai. 2004 májusában a VEAB szervezte az MTA területi bizottságainak évi értekezletét. Szintén májusban került sor a VEAB és a Pécsi Akadémiai Bizottság közös rendezvényére, amely az „Élettudományi kutatások a Dunántúlon” címet viselte. Júniusban a VEAB és a PAB közösen létrehozta a Pannon Tudományos Társulást. A Társulás célja olyan tudományos összejövetelek szervezése, amelyek keretében a dunántúli kutatók rendszeresen beszámolhatnak legfontosabb eredményeikről. Távolabbi cél a Pannon Tudományos Díj megalapítása. A VEAB igyekezett kapcsolatot kiépíteni a gazdaság szereplőivel. Gazdaság és társadalom címmel előadás sorozat indult. Szeptember végén Tombor Antal, a MAVIL elnökvezérigazgatója, december elején pedig Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora tartott előadást. A VEAB a Közép-Dunántúl régió három megyei (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) Kereskedelmi és Iparkamarájával megalakította a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Tanácsot. A VEAB-székházban „Tudomány és társadalom" címmel előadássorozat zajlott. A sorozat célja a tudomány magas szintű népszerűsítése, a tudomány legújabb eredményeinek közvetítése a nagyközönség, az egyetemi hallgatóság és nem utolsósorban a középiskolás diákok felé. Az előadások megtartására a természet- és társadalomtudomány kiváló hazai
32
képviselőit kérte fel a VEAB vezetősége, beleértve az Észak- és Közép-Dunántúl régió kutató, illetve felsőoktatási intézményeinek szakembereit. Havonta egy előadás megrendezésére került sor. 2004-ben előadást tartott: Gyulai József, Róna Tas András, Bedő Zoltán, Mészáros Ernő, Czeizel Endre, Tarján Jenő, Závodszky Péter, Almár Iván, Somlyódy László és Mátyás Csaba. A Titkárság a VEAB Kulturális Egyesületével karöltve gondozza „Művészet és társadalom” című előadássorozatot. A sorozat célja művészeti alkotások céljainak és eszközeinek közvetítése a nagyközönség, az egyetemi hallgatók és nem utolsó sorban a középiskolai diákok felé. Célja továbbá az emberi kultúrával és civilizációval kapcsolatos, általános érdeklődésre számot tartó kérdések ismertetése, megbeszélése. Neves hazai zenészek, képzőművészeket és írók (Ritoók Zsigmond, Nádas Péter, Lozsády Károly, Bécsy Tamás, Alföldi Géza, Kováts Péter) munkájába tekinthettek be az érdeklődők. A Veszprémi Akadémia Bizottság a régióval határos országokban élő magyar és nem magyar kutatók kapcsolatainak ápolásával szeretné hangsúlyozni a tudomány egyetemességét, a magyar kultúra egységét. A kapcsolatteremtés és -tartás előmozdítására konferenciasorozatokat, közös kutatási programokat indított és koordinál a bizottság. 2004ban a VEAB Történettudományi Szakbizottságának szervezésében két határon túli magyar tudományos műhely mutatkozott be Veszprémben, a VEAB-ban. Februárban a somorjai (Szlovákia) Fórum Kisebbségkutató Intézet mutatkozott be, szeptemberben pedig a vágsellyei Állami Levéltár és a Pázmány Péter Tudományos Társaság. 2004-ben három kiadvány jelent meg a VEAB kiadásában: • Büntetőjogi tanulmányok V. • Magyarország és a 21. század kihívásai az Európai Unióban. Tanulmánykötet az azonos című Komáromban megtartott tudományos konferencia anyagai alapján. • Tudományos előadások 2004.
33
SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA (SZIMA) A SZIMA Magyar Tudományos Akadémia honlapján belül megnyitotta „Virtuális Galériá”ját, melynek kiállításán néhány tagja szerepel műveivel. A májusban tartott közgyűlésen megerősítést kapott a SZIMA eddigi vezetése: elnök Jancsó Miklós, ügyvezető elnök Lator László. 10 új tagot felvételére is sor került:. Ferencz Győző, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa Várady Szabolcs, Závada Pál író; Hencze Tamás, Kass János, Nádler István festő-grafikus, Mészáros Márta filmrendező, Sárosi Bálint népzenekutató. Tiszteleti tag lett Konok Tamás festőművész. A másik nagy esemény volt ez évben a SZIMA életében Lossonczy Tamás festő 100. születésnapjának megünneplése, a XII. Szilágyi Erzsébet fasori Kék Szalon galériában, ahol a művész jó egészségben ünnepelt. Természetesen megjelentek a SZIMA képviselői a más helyeken Lossonczy Tamás tiszteletére rendezett kiállításokon is, sőt, az Ernst Múzeumban Lator László nyitotta meg decemberben a gyűjteményes kiállítást. Mind szakmai mind közönségsikert aratott az a kétnapos konferencia, ahol a színházi rendezők tartottak előadásokat. Székfoglaló kiállítást tartott Hencze Tamás festő a KOGART Házban. A finissage-on az oklevelet Bak Imre adta át. Ebből az alkalomból jelent meg Hajdú István könyve a művészről. Haraszty István 70. születésnapja alkalmából a Budapest Galériában rendezett tárlatot. A Megyejárás–Miskolc c. programsorozat keretében, a Nemzeti Színházban Lator László nyitotta meg a Kondor Béla, Szalay Lajos és Feledy Gyula műveiből rendezett kiállítást. Jancsó Miklós Mohácsi vész c. legújabb filmjének bemutatóján is részt vettek a SZIMA tagjai. A SZIMA két teadélutánt rendezett, az év második felében megtartotton már az újonnan felvett tagok egy része is részt vett. Szomorú eseményre is sor került, ebben az évben halt meg Ligeti Erika szobrászművész. A SZIMA nagyon kevés önálló rendezvénnyel jeleskedett ebben az évben, mert a pénzügyi megszorítások rányomták bélyegüket a működésre. Pályázatokon sem tudott részt venni, mert a kívánatos önrész sem állt rendelkezésre a költségvetésben.
34