Tájékoztató a lízinges munkatársak oktatási programjának koncepciójáról Eszközfinanszírozás Lízing Reggeli 2012. május 22. Dr. Györgyi Dóra (Lízingszövetség Oktatási Bizottság vezetője, IKB Pénzügyi Lízing Zrt. jogtanácsosa)
Oktatási Bizottság
2010. november 22-én alakult konkrét képzési igény (ORFK) kielégítésére Kettős cél: Oktatás (külsős felkérések, bekapcsolódás, belsős képzés) ismeretterjesztés Legismertebb projektek: ORFK Fogalomtár Facebook játék - Lízingkvíz
A lízing gyökerei i.e. 3000 – alapgondolat megjelenése (gazdasági javak tulajdon nélküli használata) – sumérok saját földjeiket, amit nem tudtak maguk megművelni, bérbe adták, s ezért elkérték a termés egy részét ie. 1700 – első rendelkezések Hammurapi törvényeiben – kárveszély viselése, attól függően, hogy a bérelt haszonállat milyen módon pusztult el isz. 600 körül Itáliában horgonyra kovácsolt vasat adtak a hajótulajdonosoknak, a drága vasat az útról megtérve vissza kellett adni 1300 körül egész hajókat is lehetett „lízingelni” 1800-as években megindul az USA-ban, és NagyBritanniában a vasútépítés – a nagy teherbírású darukat bérelték az építtetők
A modernkori lízing A mai formájában és tartalommal először 1877-ben nevezik lízingnek az USA-ban, a Bell Telephone Company a telefonok tulajdonjogát fenntartotta, példája ragadós – gyártói lízing 1920-as évektől – autógyártás megindulása II. Világháború után – áttörés - technikai fejlődés vs. tőkehiány 1952 – első lízingcég – United States Leasing Corporation (USL – San Francisco) amerikai példára Európában (Németország, NagyBritannia) az 1960-as években alakultak az első lízingtársaságok 1972-ben megalakul a Német Lízingszövetség
A „magyar” lízing 1984 –„a lízingnek nemcsak tőkés, hanem szocialista relációban is vannak perspektívái, lízing társaságok belföldi működése népgazdaságilag hasznos lehet”* 1990-es évek: export és import lízing; szívességi-, „fejnehéz” vagy promptlízing; márkalízing; depólízing; privatizációs lízing; szintetikus lízing; kommunális lízing; közvetlen és közvetett lízing magyarítási kísérletek: vételbérlet, vevőbérlet, vásárlási vagy vásárbérletnek, bérletvásárlás Polgári Törvénykönyv [Ptk.] kodifikáció *
Forrás: Gyergyóiné Rudnai Vera: A lízing és alkalmazhatósága hazánkban [Gazdaság, 1984. (18.évf.9 4. szám]
Belső oktatási igény Eszköz Bizottság kezdeményezése 2012. január 31. – kibővített bizottsági ülés Céljai:
a lízingcégek létjogosultságának tudatosítása
a lízingcégek piacszerzésének, finanszírozásának elősegítése a speciális szaktudás erősítésével
a lízing mint szakma védelme és presztízsének növelése
Az oktatási program fogalma – mit, hogyan, miért
Az oktatási program egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer, amely a különféle taneszközök mellett magában foglalja - a folyamat megtervezését, - megszervezését és - értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírja a célokhoz vezető utakat és eljárásokat.* * Forrás: Gönczöl Enikô – Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése
Koncepció
az oktatási program alapvető elgondolásait foglalja össze
bemutatja, hogy az adott programot a célok mi különbözteti meg más programoktól
itt adhatók meg azok illesztési pontok, amelyek segítségével a program más tartalmi rendszerekhez hozzákapcsolható
rögzíthető benne az alkalmazás, a differenciálás és a karbantartás módjára vonatkozó gondolatok
tartalmazza a tanítandó célcsoport megjelölését, az általános érvényű módszertani ajánlásokat.*
* Forrás: Gönczöl Enikô – Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése
A belső oktatás koncepciója
a program célja olyan munkatársak képzése, akik a lízing területen kezdik meg munkájukat (kezdők), illetve a már lízing területen dolgoznak, de ismereteik szélesíthetők, mélyíthetők (haladók)
naprakész, gyakorlatias megközelítésben interaktív módon oktatva, piac konform, hasznosítható tudást átadva
vizsgával zárva, amit tanúsítvány igazol
modulrendszerben
A modulrendszer lényege
•
a modul ≠ tantárgy a modul olyan tanulási-tanítási egység, melynek tartalma viszonylag homogén, szervesen kapcsolódó témákat kapcsol össze, ellentétben az időalapú tanítás-tanulás modelljével, ahol az egyes tananyagelemek tanulása függ a téma időbeli „ütemezésétől”, vagyis a sorrendjétől a modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre, a modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat a modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya* Források: Lükô István - Modulok, kompetenciák a szakképzésben és a felsıoktatásban, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés pályázati útmutatója
Mit? - tananyag javaslatok Jog (dr. Györgyi Dóra – IKB Leasing) Pénzügy-számvitel (Tuboly Zoltán – OTP Bank) Kockázat- és követeléskezelés (dr. Kishonti László – „nyugalmazott” K&H Lízing) Eszköz finanszírozás (Vály Judit – UniCredit Leasing) Gépjármű finanszírozás (Bohács Zoltán – Lombard Lízing) Tehergépjármű finanszírozás (Hunyadi Gábor – CIB Lízing és Turi Attila – Turi Tanácsadó) Flotta finanszírozás (Tekse Kálmán – ARVAL) Ingatlan finanszírozás (Katzenbach Zoltán – OTP Lakáslízing)
Tananyag példa: JOG (kivonat) I. A lízingcégek kialakulása és helye magyar pénzügyi intézményrendszerben a pénzügyi intézmények csoportosítása, a pénzügyi, kiegészítő, közvetítő, és egyéb szolgáltatások köre; a társaság jogi formái, alapjellemzői (Zrt., Kft.) és a Hpt. kapcsolata ; a PSZÁF engedélyezési eljárásának főbb jellemzői (tárgyi, személyi feltételek, szabályzatok, üzletszabályzatok) II. A lízingcégek működésére irányadó legfontosabb jogszabályok, és tartalmuk és értelmezésük általánosságban Hpt.; KHR; Pénzmosás; Adatvédelem; Ptk. általános szerződésjogi részei, a bíró gyakorlat „eredményei” III. A lízingcégek termékeinek jogi jellemzői lízing, kölcsön, bérlet [Ptk. + Hpt. + Számviteli törvény] IV. „Jogi út” fogalmai közigazgatási (pl.okmányirodai) eljárások, fizetési meghagyás, per, büntetőeljárás kezdeményezése, csőd, felszámolás, végrehajtás, végelszámolás, cégtörlés stb. V. Felügyeleti és egyéb szervek PSZÁF, Gazdasági Versenyhivatal, NAIH, Lízingszövetség, Bankszövetség
Programterv – a kérdés
Milyen szinten oktassunk – kezdő vagy haladó?
Kik legyenek oktatva – szakterületek munkatársai (pl. „bankosok”, értékesítők, hitelelemzők, követeléskezelők, pénzügyesek?)
Milyen rendező elv mentén kerüljenek kialakításra a modulok? – szakterület, folyamat (szerződéskötés előtt, alatt, felmondás után); ügyfélkör (cég vs. magán), eszköztípus, közös téma (pl. csalások), vegyes rendszer (tantárgyanként szabadon választva)
Mennyi idő szánható a megvalósításhoz (sok apró vs. egy hosszabb), milyen ütemezésben (egymás után vs. rendszeresen)?
Mennyi anyagi forrás biztosított a megvalósításhoz (előadók tiszteletdíja, tananyag, esetleg étkezés)?
Példa (eszköz – folyamat megközelítés) Eszköz kategória
Értékesítés (terméktőlszerződéskötésig)
Szerződéskezelés (szerződés gondozás)
Kintlévőség kezeléskényszerértékesítés
Szgk, kishaszon, motor
1. téma
4. téma
7. téma
Termelőeszköz
2. téma
5. téma
8. téma
Ingatlan
3. téma
6. téma
9. téma
Készítette: Turi Attila, Turi Tanácsadó Kft.
A folytatás
Jelen prezentációt követően igényfelmérés
Kérdőív a résztvevők, és a döntéshozók (cégvezetők) felé
Összesítést követően, a válaszok kiértékelése
Javaslattétel tagok, Elnökség irányába
Támogatás esetén az igényeknek megfelelő oktatási program összeállítása (modulok megszerkesztése, előadók felkérése, oktatási és tanagyag elkészítése, szervezés)
Köszönöm a figyelmet!
„Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen.” Albert Einstein
