TÁJÉKOZTATÓ a közigazgatási szakvizsgáról vizsgázók részére
Budapest, 2015. február
Tisztelt Vizsgázó!
A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) közigazgatási szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit foglaljuk össze jelen tájékoztatóban. A tájékoztató kibocsátásával segítséget kívánunk nyújtani a közigazgatási szakvizsgára vonatkozó 2015. évtől hatályos új jelentkezési szabályok megismerésében és értelmezésében is.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
2
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
1.
a közszolgálati tisztviselőkről (a továbbiakban: Kttv.) a közigazgatási szakvizsgáról (a továbbiakban: 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet Rendelet) a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TKR.) 2011. évi CXCIX. törvény
CÉLJA
2.
A közigazgatási szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes – a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó – előkészítésére, illetve meghozatalára. 3.
VIZSGÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE
Közigazgatási szakvizsgát tehet: -
-
-
Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselő/köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik [Kttv. 118. § (8)] (A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is [Kttv. 118. § (12)]). Közigazgatási szakvizsgát – ha jogszabály előírja – nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült. [Kttv. 118. § (10)] A pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie, ennek hiányában a kormánytisztviselő/köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. [Kttv. 118. § (7)] A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. [Kttv. 203. § (7)]
A vezetőkre vonatkozó speciális szabályok: -
Vezető kormánytisztviselő/köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát. [Kttv. 129. § (3)] Ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő/köztisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. [Kttv. 129. § (3)] Ha szakvizsga-kötelezettségét a két éves határidőn belül a kormánytisztviselő/köztisztviselő számára felróható okból elmulasztja, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik. [Kttv. 129.§ (3)] Jegyző, főjegyző esetében a kinevezéstől számított egy éven belül kell a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát letenni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, 3
főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. [Kttv. 247. § (4)] (A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő/kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát. [Kttv. 250. §]) 4.
MENTESSÉGEK
Mentesül a közigazgatási szakvizsga letételi kötelezettség alól az, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. [Kttv. 118. § (9)] Mentesül a közigazgatási szakvizsga letételi kötelezettség alól az a köztisztviselő/kormánytisztviselő: - Aki olyan tudományos fokozattal rendelkezik, melyet a KTK teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített. [Kttv. 118. § (9)] - A KTK részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a kormánytisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből (vagy a kötelező vagy a választható tárgy) tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik. [Kttv. 118. § (9)] A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázó esetében a vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat ,,kiváló eredménnyel'' teljesítettnek kell tekinteni. [Rendelet 1. § (6)] - A 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerint teljesített rendészeti szakvizsgát a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletben meghatározott közigazgatási szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni. Tudományos fokozatra alapozott mentességre irányuló kérelmet a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak kell megküldeni postai úton az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézet postacímére: 1518 Budapest Pf. 26. A borítékon kérjük feltüntetni: „Közigazgatási szakvizsga alóli mentesítési kérelem”. A kérelmet a KTK elnökének Prof. Dr. Patyi András rektor, egyetemi tanár nevére címezzék. 5.
HATÁRIDŐK ÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETEKZMÉNYEI
A pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek/köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. [Kttv. 118. § (7)] NEM TELJESÍTÉS KÖVETKEZMÉNYE: -
a közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
Ha a nem pályakezdő kormánytisztviselő/köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. [Kttv. 122. § (3)] NEM TELJESÍTÉS KÖVETKEZMÉNYE: A meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő/köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig.
4
A vezető kormánytisztviselő/ köztisztviselő esetében a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. [Kttv. 129. § (3)] NEM TELJESÍTÉS KÖVETKEZMÉNYE: Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő/köztisztviselő számára felróható okból elmulasztja, kormányzati szolgálati jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik. [Kttv. 129. § (3)] A vezetők esetében a közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama. [Kttv. 129. § (3)] Nem vonatkozik az előmeneteli szabály arra a köztisztviselőre/kormánytisztviselőre, akit egy évnél rövidebb határozott időre neveztek ki. Amennyiben a határozott idő az 1 évet eléri, vagy azt meghaladja, avagy többszöri határozott idejű kinevezéssel rendelkezik a köztisztviselő/kormánytisztviselő, melyeket egybe kell számítani, szakvizsga letételi kötelezettség keletkezik.
6.
A KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA A KÖZSZOLGÁLATI TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERBEN
A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni. A közigazgatási szakvizsga a közszolgálati továbbképzési rendszer részeként funkcionál, melynek sikeres teljesítéséért (mind a kötelező mind a választott vizsga eredményes teljesítése esetén) 30 tanulmányi pont jár a TKR. hatálya alá tartozó tisztviselők esetében. A tanulmányi pontok abban a naptári évben kerülnek jóváírásra, amikor a vizsgázó a közigazgatási szakvizsga bizonyítványt megszerezte. A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A közigazgatási szakvizsgát a tárgyévi egyéni éves továbbképzési tervekben a munkáltató köteles szerepeltetni mindazon tisztviselő esetében, akik a tárgyévben közigazgatási szakvizsgát kívánnak tenni és a TKR. hatálya alá tartoznak A 2015. évben a közigazgatási szakvizsgát az alábbi esetekben kell az egyéni továbbképzési tervekbe betervezni:
7.
-
2015-ben új jelentkezők (akik semmilyen vizsgaelőzménnyel nem rendelkeznek);
-
illetve akik a vizsgát 2013/2014 évben megkezdték, de nem fejezték be (elhalasztották vagy ismétlővizsgára kényszerültek), és 2015-ben kívánják azt befejezni.
VIZSGAIDŐSZAK
A munkáltatók minden év október 15-ig kötelesek az illetékes vizsgaszervezőnek megküldeni a következő év szakvizsgázóinak névsorát, a választott vizsgatárgy és a tervezett vizsgahónap feltüntetésével. A vizsgaszervező ezen adatok birtokában határozza meg minden
5
év november 15-ig a következő év vizsgaidőszakait, melyről értesíti a munkáltatókat. [Rendelet: 1. § (2)] A közigazgatási szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat a vizsgaszervező határozza meg a jelentkezők számának alapulvételével. [Rendelet: 5. § (1)] A tényleges jelentkezés vizsgaidőszakra, és nem konkrét vizsganapra történik! A vizsgaszervezők elérhetőségeit az alábbi linkre kattintva érhetik el: http://www.kormanyhivatal.hu/hu Felhívjuk figyelmét, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok esetében a Szervezési és Koordináció Főosztályok végzik a közigazgatási szakvizsgák szervezését. 8.
JELENTKEZÉS
2015. évben a jelentkezés szabályai az alábbiak szerint változnak: A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezés két lépésben történik: 1. a hiánytalanul kitöltött jelentkezés lap vizsgaszervező részére történő megküldésével és 2. az elektronikus képzésszervezési felületen (Pro Bono) történő jelentkezéssel. 1. Jelentkezési lap benyújtása A jelentkezési lap benyújtása a Rendelet előírásainak megfelelően történik. A jelentkezési lapot minden esetben a munkáltató nyújtja be az illetékes vizsgaszervezőhöz. (A jelentkezési lapot a Rendelet 1. függelék tartalmazza.) A jelentkezési lap letölthető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet honlapjáról az alábbi linkre kattintva: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/jelentkezes A jelentkezés elfogadásának feltétele a hiánytalanul kitöltött, hivatali szervezet vezetője és a jelölt által aláírt, eredeti jelentkezési lap határidőre (a vizsgaidőszakot megelőző 60 napon belül) történő, munkáltató általi vizsgaszervezőnek történő megküldése! 2. Jelentkezés a Pro Bono elektronikus képzésszervezési felületen A papíralapú jelentkezés mellett az elektronikus felületen (ProBono) is jelentkeztetni szükséges a tisztviselőket. Az elektronikus felület az egységes nyilvántartási, képzésszervezési és dokumentációs folyamatokat támogatja. Működési elvét tekintve a képzési referens a tisztviselőt – a regisztrációt követően – a vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakhoz rendeli. A jelentkezés folyamata a tervkészítésre kötelezett, illetve a tervkészítésre nem kötelezett munkáltatók esetében eltérő. Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltató közigazgatási szerv tervkészítésre kötelezett, a tisztviselők egyéni továbbképzési tervében szükséges szerepeltetni a közigazgatási szakvizsga közszolgálati továbbképzési programot. Az egyéni továbbképzési tervbe történő felvétel mellett szükséges az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkeztetés is. A közigazgatási szakvizsgát a vizsgaeredménnyel még nem rendelkező 2015-ben újonnan jelentkezők és a már 2013/2014. évről részeredménnyel rendelkező tisztviselők egyéni képzési tervében is szerepeltetni kell. 6
Amennyiben a tisztviselő tárgyévben csak a választott, vagy csak a kötelező vizsgarészt kívánja teljesíteni, az egyéni továbbképzési tervben akkor is a teljes szakvizsgát szükséges szerepeltetni. Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltató közigazgatási szerv tervkészítésre nem kötelezett, a szakvizsgára történő jelentkezés az elektronikus felületen (Pro Bono) a regisztrációt követően a jelentkezési adatok megadásával és a vizsgahónap kiválasztásával véglegeződik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezéseket továbbra is a munkáltató kezeli. Egyénileg a közigazgatási szakvizsgára jelentkezni nem lehetséges! A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezéssel kapcsolatos információk elérhetők az NKE honlapján: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/jelentkezes Jelentkezési határidők Jelentkezési lap benyújtásának határideje: az adott vizsgaidőszakot megelőzően legkésőbb 60 nappal. (Példa: 2015. áprilisi vizsgaidőszak esetén a jelentkezési határidő 2015. február 1.) [Rendelet 1. számú melléklet 5. pont] A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkeztetés a munkáltató feladata. Kérjük, hogy a vizsgázók jelentkezési igény esetén vegyék fel a kapcsolatot a humánpolitikai (fő)osztály munkatársaival. Azokat a tisztviselőket, akik 2015. I. félévében kívánják szakvizsga-kötelezettségüket teljesíteni, 2015. február 20-ig a képzési referensnek jelentkeztetnie kell a meghirdetett I. féléves vizsgaidőszakra a Probono felületén: azaz a tisztviselő egyéni tervébe fel kell venni a közigazgatási szakvizsga programot és hozzá kell rendelni a vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakhoz. A közigazgatási szakvizsgára történő elektronikus jelentkezési felület 2015. február 1-től érhető el. https://probono.uni-nke.hu/nyitolap A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezés akkor tekinthető sikeresnek, ha a tisztviselő egyéni továbbképzési tervébe betervezték a közigazgatási szakvizsgát és a vizsgaidőszakra jelentkezés is megtörtént. E tényről a Pro Bono rendszeren keresztül a tisztviselő és a képzési referens e-mailben értesül (ez kizárólag pontos e-mail címek megléte esetén valósul meg). Kérjük, a határidők pontos betartására ügyeljenek, hiszen a határidő után érkezett jelentkezéseket nem áll módunkban az adott vizsgaidőszakra figyelembe venni.
A tisztviselők regisztrációját és a képzési referensek tervezési és jelentkeztetési feladatait útmutatókkal támogatjuk. Az útmutatókat az alábbi elérhetőségeken lehetséges megtekinteni: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/jelentkezes
7
9.
KIÉRTESÍTÉS (BEOSZTÁS) A FELKÉSZÍTŐ- ÉS A VIZSGAIDŐPONTOKRÓL
A vizsgázók kiértesítése a felkészítő- és vizsgaidőpontokról a Pro Bono elektronikus képzésszervezési felületen keresztül történik meg, arra az e-mailcímre, melyet a tisztviselő regisztráció során megjelöl. A jelentkezés megtörténtéről – az adott vizsgaidőszak első vizsgaidőpontja előtt legalább 30 nappal – a vizsgázó és a képzési referens elektronikus tájékoztatást kap, mely tartalmazza a vizsgázót érintő felkészítő és vizsga időpontokat és helyszíneket, melyek az alábbiak: - kötelező tárgyi felkészítő helye, pontos időpontja (amennyiben a vizsgázó kérte és a munkáltató hozzájárult a felkészítő tanfolyamon való részvételhez), - kötelező tárgyi vizsga helye, pontos időpontja, - választott tárgyi felkészítő helye, pontos időpontja (amennyiben a vizsgázó kérte és a munkáltató hozzájárult a felkészítő tanfolyamon való részvételhez), - választott tárgyi vizsga helye, pontos időpontja. A ProBono abban a pillanatban kiértesíti az érintetteket, ha a vizsgaszervező az adott vizsgaidőszak teljes beosztását elvégezte. Az értesítő e-mail tárgya: „Értesítés a közigazgatási szakvizsga (vizsgaidőszak) képzési és vizsgaidőpontjairól”. A szakvizsgára történő jelentkezés esetén fontos, hogy a tisztviselők alapadatai és a továbbképzési kötelezettség meghatározásához szükséges adatok pontosan és hiánytalanul legyenek kitöltve, valamint rendelkezzen jóváhagyott tisztviselői szereppel, továbbá legyen beállítva a közszolgálati jogviszony időtartama és legyen kiválasztva a megfelelő besorolás. Amennyiben a feltételek hibásan vagy hiányosan kerülnek kitöltésre, akkor a rendszer nem fogja engedélyezni a közigazgatási szakvizsgára való jelentkezést. 10. TANANYAG Az „Általános közigazgatási ismeretek” című kötelező tárgy öt modulból áll az alábbiakban felsoroltak szerint: - I. modul: A központi állami szervek rendszer, - II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek, - III. modul: Általános államháztartási ismeretek, - IV. modul: Közigazgatási-szervezési és vezetési ismeretek, - V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere. Az egyes modulokhoz külön-külön szerkesztett jegyzet kapcsolódik, amely a követelményrendszerben felsoroltakkal és a hatályos jogszabályokkal együtt képezi a számonkérés alapját a kötelező tárgyi vizsgán. A kötelező tárgyi vizsgákra történő felkészülést az egyes modulokhoz készült diasorok, írásbeli és szóbeli vizsgakérdések is segítik. A közigazgatási szakvizsga része a választott tárgyi vizsga is. A választott tárgyak felsorolását a Rendelet 3. számú melléklete sorolja fel. Ezek az alábbiak: -
Államigazgatás, Kül- és biztonságpolitikai ágazat, Önkormányzati igazgatás, Gazdasági igazgatás, 8
- Pénzügyi és költségvetési igazgatás. Az egyes választott tárgyakhoz külön-külön szerkesztett jegyzet kapcsolódik, amely a követelményrendszerben felsoroltakkal és a hatályos jogszabályokkal együtt képezi a számonkérés alapját a választott tárgyi vizsgán. A választott tárgyi vizsgára történő felkészülést a választott tárgyhoz kapcsolódó jegyzet, a diasorok, az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdések is segítik. A jegyzetek, a követelményrendszer, a diasorok, az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdések a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjáról tölthetők le, az linkre kattintva: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/tananyag-eskovetelmenyrendszer A közigazgatási szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. [Rendelet 3. § (3)] 11. HALASZTÁS A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a szakvizsga díj tíz százalékával. A halasztási díj a munkáltatót terheli. [Rendelet 6. § (5)] A vizsgázó első alkalommal a vizsga napját megelőző munkanapig, díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Ilyen oknak az alábbiak minősülnek: - munkáltató által igazolt, előre nem tervezhető külföldi kiküldetés, - munkáltató által igazolt betegállomány. A vizsga elhalasztását a ProBono elektronikus felületen – a vizsgázó kérésére – a munkáltató képzési referense kezdeményezheti. A tisztviselő a halasztás iránti igényét munkáltatója képzési referensének jelzi, aki ezt az igényt továbbítja a vizsgaszervező felé. Halasztás során a képzési referens kizárólag a vizsgaszervező által meghirdetett új vizsgaidőszakra iskolázhatja be a tisztviselőt. TANTÁRGYMÓDOSÍTÁS Választott vizsgatárgy módosítására kizárólag új jelentkezési lap megküldésével van lehetőség. A jelentkezési lap megküldése mellett szükséges a továbbképzésre kötelezettek esetében a képzési terv módosítása is, illetve a tisztviselő ProBono képzésszervezési felületen történő újbóli jelentkeztetésére. A tantárgymódosítás új jelentkezésnek minősül, így a módosított választott tárgyra történő beosztásra a következő vizsgaidőszakban van lehetőség! 12. A FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAM
9
A vizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára – az eredményes felkészülés céljából – a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által minősített program alapján felkészítő tanfolyamot szervez. [Rendelet 6/A. § (1)-(2)] A felkészítő tanfolyamok részletes tematikája letölthető az alábbi linkről: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/tananyag-eskovetelmenyrendszer A kötelező tárgyi felkészítő tanfolyam időtartama 5 nap (napi 8 óra, 8x45 perc). A választott tárgyi felkészítő tanfolyam 1 napos (8 óra= 8x45 perc). A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. A felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékot egyrészt a jelentkezési lapon, másrészt az elektronikus felületen is jelezni kell. A vizsgaszervező a munkáltató kérelmére a felkészítő tanfolyamot követően írásban tájékoztatja a munkáltatót a vizsgázó tanfolyamon való részvételéről. [Rendelet 6/A. § (5)] A munkáltató közigazgatási szervezet képzési referense az elektronikus képzésszervezési felület tájékozódhat, hogy az általa szakvizsgára bocsátott tisztviselő a felkészítő tanfolyamokon megjelent-e. A felkészítő tanfolyamokon való részvételt jelenléti íveken ellenőrzi a vizsgaszervező. A jelenlétet a vizsgaszervező az elektronikus felületen is rögzíti mind a felkészítő mind a vizsgaeseményeknél. A tanfolyamokon való felkészülést a tananyagokhoz készült diasorok segítik. A diasorok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjáról letölthetők az alábbi linken: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/tananyag-eskovetelmenyrendszer A segédanyagok letöltéséről a résztvevőnek kell gondoskodnia! A tanfolyam ideje alatt a vizsgaszervező munkatársai elégedettségi kérdőíveket osztanak ki, amelyekben a résztvevők kinyilváníthatják véleményüket a tanfolyam szervezettségével, a helyszínnel és az oktatók munkájával kapcsolatban. Kérjük, segítsék munkánkat azzal, hogy a kitöltött kérdőíveket a tanfolyam végén munkatársainkhoz eljuttatják. 13. A VIZSGA A vizsgák menete A kötelező és a választott tárgyi vizsga menete megegyezik egymással. A vizsgán való részvétel feltétele egy a személyazonosításra alkalmas okmány vizsgabiztosnak történő bemutatása. A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A jelölt a vizsgát egy 3 tagú vizsgabizottság előtt teszi le, melynek elnökét és tagjait az OKV titkára hagyja jóvá. A vizsgabizottság munkáját a vizsgabiztos segíti. A vizsga során a vizsgaszervező jelenléti ívet vezet. A jelenlétet az elektronikus képzésszervezési felületen is rögzíti. Írásbeli vizsgarész
10
Az írásbeli vizsga reggel 9 órakor kezdődik, időtartama 120 perc. A vizsga írásbeli részén a jelöltek egy 11-14 kérdésből álló feladatlapot oldanak meg, mely az alábbi feladattípusokat tartalmazhatja: kifejtő (esszé) kérdés, összehasonlító elemzés, folyamat-bemutató kérdés, jogesetmegoldás, tesztkérdés. A kérdések a tananyag teljes egészét lefedik, minden modulból tartalmaznak kérdéseket azonos arányban. Az írásbelin elérhető maximális pontszám 100, melyből 61 pont elérése szükséges az eredményes vizsgához. A vizsgabizottság az írásbeli vizsgát - vizsgatárgyanként külön-külön - öt fokozattal értékeli. - jeles (5) 91-100 pont, - jó (4) 81-90 pont, - közepes (3) 71-80 pont, - elégséges (2) 61-70 pont, - elégtelen (1) 0-60 pont. Az írásbeli vizsgakérdések – a jogesetek és a tesztkérdések kivételével - nyilvánosak. Az írásbeli vizsgakérdések letölthetők az alábbi linkre kattintva: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga/tananyag-eskovetelmenyrendszer Szóbeli vizsgarész Az írásbeli vizsgát követően kerül sor a szóbeli vizsgára. Az írásbeli vizsga eredményessége nem feltétele a szóbeli vizsga megkezdésének. A vizsga szóbeli részén a jelölt egy tételt húz. [A kötelező vizsga esetében a szóbeli tétel a) és b) kérdésrészből áll. Az egyes kérdésrészek különböző tananyagrészekhez kapcsolódnak.] A felkészüléshez a jelöltnek legalább 20 percet kell biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdéseket is feltehet. A vizsga értékelése A bizottság a vizsgát mindkét vizsgarész esetében egy-egy érdemjeggyel értékeli és a vizsgatárgy minősítését a két osztályzat számtani átlaga adja lefelé kerekítve. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor az eredménytelen vizsgarészből kell a vizsgát megismételni. A vizsga eredményeit a vizsgaszervező a képzésszervező felületen is rögzíti. A vizsga eredményének kihirdetése A vizsganap végén a vizsga eredményét a vizsgabizottság a vizsgajegyzőkönyv másolatának átadásával közli. Bizonyítványt csak az a jelölt kaphat, aki mind a kötelező tárgyi, mind a választott tárgyi vizsga mindkét vizsgarészét (írásbeli és szóbeli) egyaránt eredményesen teljesítette. Betekintés az írásbeli dolgozatba A jelöltnek a vizsgabizottság lehetőséget biztosít arra, hogy írásbeli dolgozatába betekintsen. A vizsgázó a dolgozat értékelésével kapcsolatos esetleges kifogásával a vizsgabizottsághoz fordulhat, aki a vizsga helyszínén (a vizsgateremben) dönt a kifogás tárgyában. A vizsgabizottság végleges döntésével szemben a vizsga eredményére vonatkozó semmilyen további jogorvoslati lehetőség nincs. Ismétlővizsga
11
Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, a vizsgázónak lehetősége van a vizsgarész megismétlésére. A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Ebben az esetben az addig elért eredmények törlődnek. Az eredménytelen vizsga a vizsgaszervező által rögzítésre kerül a Pro Bono felületen. Ezt követően a tisztviselőt foglalkoztató munkáltató képzési referense ismételten kezdeményezheti a vizsga letételét azzal, hogy újra betervezi a szakvizsgát és jelentkezteti a vizsgázót az új vizsgaidőszakra. A jelentkeztetésről a tisztviselő és a képzési referens is emailben automatikus értesítést kap. Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra. Az ismétlővizsga díja – vizsgatárgyanként (kötelező vagy választott tárgyi vizsgarész) – 7.730,- Ft. A választott tárgyi vizsgán való részvételnek nem feltétele a kötelező tárgyi vizsga eredményessége. A vizsgák megkezdése vagy a folyamatban lévő vizsga nem mentesíti a vizsgára kötelezettet a számára előírt, a vizsga letételére vonatkozó határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól! Javítóvizsga Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A vizsgázó vizsgaeredménye a vizsgaszervező által rögzítésre kerül a Pro Bono felületen, ezt követően a tisztviselőt foglalkoztató munkáltató képzési referensénél érdeklődhet a javítóvizsga letételének lehetőségeiről. A javítóvizsgára jelentkező tisztviselő számára a képzési referens újra betervezi a szakvizsgát és jelentkezteti az új vizsgaidőszakra. A jelentkezés megtörténtéről a tisztviselő e-mailben automatikus értesítést kap. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával – azaz az ismétlővizsga díjával –, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel. 14. A SZAKVIZSGA KÖLTSÉGEI A közigazgatási szakvizsga díja a közigazgatási szervet terheli. A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyam egy alkalommal, térítésmentesen vehető igénybe. A szakvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokkal és egyéb oktatási segédanyagokkal történő ellátását.
12
A Rendelet szerint a szakvizsga díját – a TKR. hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében – a munkáltató fizeti meg az illetékes vizsgaszervező által kiállított számla alapján. A TKR. hatálya alá tartozó közigazgatási szerv vizsgázója esetében a munkáltató a szakvizsga díjat a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályoknak megfelelően fizeti meg az NKE részére 15. EGYÉB INFORMÁCIÓK A közigazgatási szakvizsgáról további információkat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján találhat: http://vtki.uni-nke.hu/kozigazgatasi-vizsgak/kozigazgatasi-szakvizsga Munkatársaink elérhetősége: Technikai segítségnyújtás: Ferencz Zoltán (e-mail:
[email protected], telefon: +361-432-9000/20-328) Kovács Krisztián (e-mail:
[email protected], telefon: +361-432-9000/20315) Szakvizsga-szervezéssel kapcsolatos segítségnyújtás: Bálint Katalin (e-mail:
[email protected]; telefon: +361-432-9286) Fejesné Taskó Tünde (e-mail:
[email protected]; telefon: +361-432-9281) Takács Marianna (e-mail:
[email protected]; telefon: +361-432-9280)
13
