Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról Mely vállalkozások választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját? A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja: az egyéni vállalkozó, = az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, = a közjegyzı, = az önálló bírósági végrehajtó, = az egyéni szabadalmi ügyvivı = az ügyvéd, = szolgáltató állatorvos, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkezı = betéti társaság, = közkereseti társaság, E vállalkozások közül melyek nem választhatják mégsem a kisadózó vállalkozások tételes adóját? Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelızı két éven belül törölte, vagy ezen idıszakban a vállalkozás adószáma jogerısen fel volt függesztve. amely a TEÁOR 2008 illetve az ÖVTJ szerint az alábbi besorolású tevékenységek bármelyikébıl bevételt szerzett: = 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység = 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítı tevékenysége = 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mi a kisadózói tételes adózás lényege? A kisadózó vállalkozás a bejelentett fıállású kisadózó után havi 50 000 ft., fıállásúnak nem minısülı kisadózó után havi 25 000 ft. tételes adót fizet. A betéti és a közkereseti társaság köteles bejelenteni kisadózóként minden olyan tagját, aki a társaság tevékenységében megbízottként, személyesen közremőködıként, vezetı tisztségviselıként részt vesz, és ezt nem a társasággal kötött munkaviszony keretében végzi. Nem kell tehát bejelenteni kisadózóként a társaság olyan tagját, aki a társasággal munkaviszonyban áll, továbbá azt a „csendes” tagját sem, aki a társaság tevékenységében semmilyen módon nem mőködik közre. Ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön meg kell fizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján fıállású kisadózónak minısül, a tárgyhóra fizetendı tételes adó mértéke 50 ezer forint. Kisadózó:
a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerően választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja(i);
A kisadózó jövedelmének a vállalkozás által elért bevétel 60%-a minısül. Több kisadózó tag esetén a bevétel 60%-ának fejenként egyenlı része, de legalább a minimálbér minısül jövedelemnek.
Fıállásúnak nem minısülı kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján beletartozik az alábbi jogviszonyok valamelyikébe: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kiegészítı tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülı) egyéni vagy társas vállalkozónak vagy külföldön (más államban) biztosított személynek minısül, vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A fıállásúnak nem minısülı kisadózó e jogviszonyában nem biztosított, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Fıállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó legalább 1 napján nem tartozik a fenti jogviszonyok egyikébe sem, tehát: nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és egyidejőleg nem minısül sem a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kiegészítı tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülı) egyéni vagy társas vállalkozónak, sem pedig külföldön (más államban) biztosított személynek, és nem részesül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban sem. A fıállású kisadózó biztosítottnak minısül, a biztosítottakat megilletı minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja: havi 81 300 ft. Milyen közterheket vált ki a kisadózói tételes adó? A kisadózói adóalanyiság idıszakában a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerően választó egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói adóalap és kivét utáni személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, valamint a saját személye utáni járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulék) és az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól; egyéni cég és a betéti vagy közkereseti társaság mentesül a társasági adó továbbá a bejelentett kisadózó tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggı személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Milyen közterheket nem vált ki a kisadózói tételes adó? A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a helyi iparőzési adó bevallási és fizetési kötelezettség alól, valamint a kisadózónak nem minısülı személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minısülı személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendı adókötelezettségek alól! Milyen esetekben nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót? Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, kivéve ha a fenti idıtartam alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Ha a fenti táppénzben, segélyben, díjban való részesülés, a katonai szolgálat, a fogvatartás (együtt: jogosító állapot) hónap közben kezdıdik és egy másik hónap közben végzıdik, és e két tört hónapban a jogosító állapot napjainak száma együtt eléri a 30 napot, akkor a tételes adót a jogosító állapot kezdı hónapjában meg kell fizetni, de sem a következı teljes hónap(ok)ban, amikor a jogosító állapot a hónap egészében fennáll, sem pedig az állapot megszőnésének hónapjában nem kell megfizetni.
A tárgyhónapot követı hónap 12. napjáig be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettség. Milyen következményekkel jár a bevételi határ túllépése? A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minısülı adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió ft-ot meghaladó része után 40%-os mértékő adót fizet. A kisadózó vállalkozásnak csak a naptári év egy részében minısülı adóalany a 40%-os mértékő adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának hónapjai és 500 ezer ft szorzatát meghaladó része után fizeti meg. A bevételi határ túllépése miatt fizetendı 40%-os adót a tételes adón felül kell megfizetni. Ha az áfa alól alanyi adómentes kisadózó vállalkozás az áfa alapjába beszámító bevételével lépi túl a 6 millió ft-ot, akkor elveszti alanyi adómentességét. A bevételi határ túllépésének egyéb konzekvenciája nincs, a vállalkozás 6 millió ft-ot meghaladó bevétel esetén is kisadózó maradhat. Mi számít a kisadózó vállalkozás bevételének? kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem minısül bevételnek: – az áthárított általános forgalmi adó; – az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (pl.: a kapott kölcsön, hitel); – az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történı visszaszolgáltatásakor (pl.: a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege, ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); – az a vagyoni érték, amelynek szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, de, ha a szokásos piaci árnak csak egy részét kell megfizetnie, akkor a meg nem fizetendı rész bevételnek minısül; – jogszabály vagy jogerıs határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, a vállalkozási (gazdasági) tevékenységhez használt vagyontárgy károsodása, megsemmisülése miatt a károkozótól, annak felelısségbiztosítójától vagy harmadik személytıl a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, a saját biztosítótól elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege. bevétel megszerzésének idıpontja: – pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja; – igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen az áfa-törvény szerint a szolgáltatás után adófizetési kötelezettség keletkezik, vagy keletkezne; – jog esetében az a nap, amelytıl kezdıdıen az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; – elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, tartozása megszőnik; Milyen bizonylatolási és nyilvántartási szabályok vonatkoznak a kisadózó vállalkozásokra? A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésrıl, szolgáltatásnyújtásról az áfa szabályainak megfelelıen nyugta vagy számla kibocsátására köteles. Az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie a „Kisadózó” szöveget, ennek elmulasztása esetén mulasztási bírsággal sújtható. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, költségeivel nem kell elszámolnia. A kisadózó társas vállalkozás és a korlátlan mögöttes felelısséggel mőködı egyéni cég nem alanya a számviteli törvénynek, kisadózói jogállásának idıszakáról számviteli beszámolót nem készít.
Mi az adó befizetésének, bevallásának rendje? A kisadózó személy(ek) utáni tételes adót havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig kell megfizetni. Az adóévben kisadózó vállalkozásként megszerzett bevételrıl nyilatkozatot, és a bevételi határ túllépése miatt fizetendı 40%-os adóról bevallást kell (elektronikus) formanyomtatványon benyújtani az adóévet követı év február 25-éig, illetve, ha az adóalanyiság év közben szőnik meg, akkor a megszőnését követı 30 napon belül. E nyilatkozatban illetve bevallásban adatot kell szolgáltatni minden olyan üzleti partnerrıl, amelytıl a kisadózó vállalkozás számla alapján 1 millió ft-ot meghaladó bevételt ért el. Mikor minısülhet leplezett munkaviszonynak a megrendelıvel fennálló kapcsolat? Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás ugyan attól az üzleti partnertıl 1 millió ft-ot meghaladó bevételt ért el, az adóhatóság ellenırzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és e megrendelıje között munkaviszony jött létre. Ha e vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerzıdés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és megrendelıje közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ennek során a szerzıdést, az ügyletet a rendeltetésszerő joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minısíteni. Nem vélelmezhetı a munkaviszony, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: – a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; – a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át más (a megrendelıvel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló) üzleti partnerektıl szerezte; – a megrendelı vagy kapcsolt vállalkozása nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; – a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; – a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelı vagy kapcsolt vállalkozása bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; – a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Mi lesz a helyi iparőzési adó alapja? A kisadózó vállalkozás választhat, hogy az iparőzési adót az általános (fı) szabály szerinti (tényleges: nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési, a közvetített szolgáltatások értékével, az alap- és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével)) iparőzési adóalap, vagy, ha az éves nettó árbevétele a 8 millió ft-ot nem haladta meg, akkor az adóévi nettó árbevétele 80%-ának alapulvételével fizeti meg, vagy településenként évi 2,5 millió ft-ot (12-hónapnál rövidebb mőködés esetén annak napi idıarányos részét) tekint az iparőzési adó alapjának, és e döntését utóbb nem változtathatja meg. Az osztalék utáni adót kiváltó adó A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég a kisadózás választására vonatkozó bejelentésének évérıl (a kisadózás elıtti utolsó számviteli alanyként lezárt üzleti évrıl) készülı beszámoló alapján megállapítja, bevallja és megfizeti az osztalék utáni adót kiváltó adót az alábbiak szerint: az adó alapja: a mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség együttes összegébıl az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét
az egyszerősített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegébıl az a rész, amely meghaladja az egyszerősített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a fenti adóalap 16%-a. Az adót a társasági adóról benyújtandó bevallásban kell bevallani és 3 egyenlı részletben kell befizetni. Az elsı részletet a bevallásával egyidejőleg a 2. és 3. részletet a következı két év február 25-éig, vagy, ha ez hamarabb következik be, a kisadózói adóalanyiság megszőnése évét követı év február 25-éig kell megfizetni. Hogyan és mikortól lehet választani, alkalmazni a kisadózó vállalkozások tételes adóját? A már mőködı vállalkozás az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon változás-bejelentésként jelenti be a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választását. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követı hónap elsı napjával jön létre, adókötelezettségeit ekkortól a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ez a bejelentés legkorábban 2012. december 1-jétıl tehetı meg. A decemberben megtett bejelentéssel a vállalkozás 2013. január 1-jétıl válik kisadózóvá. A bejelentést az egyéni vállalkozó a 12T101E illetve az egyéb egyéni vállalkozóként adózó magánszemélyek a 12T101, az egyéni cég és a betéti, közkereseti társaság a 12T201T bejelentılapon (az elektronikus bevallásra kötelezettek elektronikusan ügyfélkapun keresztül) közvetlenül az adóhatóság (NAV) részére teszi meg. Az áfa-alanynak illetve az evából áttérınek a változás-bejelentın egyidejőleg célszerő lehet az áfa alóli alanyi adómentesség választását is bejelenteni. A kisadózói tételes adózás választása 2013-tól évközben is bármely hónapban bejelenthetı az ismertetett nyomtatványok 2013-as változatával. Ekkor a 2013-as (új) adóévet még az eddig is alkalmazott valamely hagyományos adózási módban kezdi a vállalkozás, és ebben az adózási módban marad annak a hónapnak a végéig, melyben a kisadózói tételes adózás választását bejelenti. A következı hónap elsı napjától pedig tételes kisadózóként mőködik tovább. A személyi jövedelemadó hatálya alatti egyéni vállalkozó illetve a társasági adó hatálya alatti társaság a kisadózói adózás választásának bejelentésével automatikusan, a jog erejénél fogva veszti el személyi jövedelemadó illetve társasági adó alanyiságát, azonban, ha eva-alany kíván áttérni a kisadózói tételes adózásra, akkor a kisadózói adózás választásának fentiek szerinti bejelentése mellett egyidejőleg az eva hatálya alól is ki kell jelentkeznie. A tevékenységét év közben kezdı új vállalkozás a kisadózói tételes adózás választását a bejelentkezésekor, tehát az egyéni vállalkozói nyilvántartásba illetve az egyéni cég és a betéti vagy közkereseti társaság esetében a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelmével együtt jelentheti be, mely az egyablakos rendszer által jut el az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Az új vállalkozás így egybıl tételes kisadózóként kezdheti meg tevékenységét. A bejelentkezéskor célszerő lehet egyidejőleg az áfa alóli alanyi adómentesség választását is bejelenteni. Az adóalanyiság választásának bejelentésével együtt be kell jelenteni a kisadózóvá váló személyeket is. /BKIK - Gábriel Péter/