Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztály Felelős szerkesztő: Forgó Györgyné 2005
2005
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztály
A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609. A Minisztérium központi telefonszáma 475-5800
Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe: Budapest, V. Akadémia u. 3. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig 9-15 óráig pénteken 9-13 óráig Telefonszáma: 331-1394 475-5860; 475-5861
A Minisztérium honlapjának címe: www.icsszem.hu
Tartalomjegyzék
Bevezető Gyermekek után járó ellátások – táblázat I. Családtámogatási ellátási formák A családi pótlék Gyermekgondozási támogatások A gyermekgondozási segély (GYES) A gyermeknevelési támogatás (GYET)
Anyasági támogatás
3 4 5 6 13 13 15
18
II. A családtámogatási formák közös szabályai A gyermekgondozási támogatások közös szabályai III. A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások A terhességi-gyermekágyi segély A gyermekgondozási díj A gyermekápolási táppénz A gyermek után járó szabadság Gyermek után járó pótszabadság Családi adókedvezmény Gyermeke születésekor az apának járó munkaidő-kedvezmény IV. A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermektartásdíj megelőlegezése Étkezési térítési-díj kedvezmény Ingyenes tankönyvellátás 1
20 20 28 28 31 41 42 42 42
V. Gyermekek utáni ellátásokban részesülők kedvezményei Gyermeknevelés mellett folytatott tanulmányokat érintő kedvezmények Mikor igényelhető a felsőoktatásban kedvezmény, mentesség? A munkaügyi központok támogatott képzései Munkaadó által igényelhető kedvezmény a gyermekét nevelő, gondozó szülő után
51
VI. A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után járó ellátások Közgyógyellátás Közlekedési támogatás Gépkocsi-szerzési támogatás Parkolási igazolvány Utazási kedvezmény
53 53 53 54 55 55
A Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságainak címjegyzéke
56
Egészségbiztosítási Pénztárak címjegyzéke
56
Felhasznált joganyag
61
Gyermekjogi képviselők elérhetősége
62
44
45 45 47 47 48 49 2
50 50 50 50
Bevezető
Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények
Napi munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló, nevelő szülők nem ismerik az őket megillető ellátásokat, az igénylés módját, s azt, hogy hol állapítják meg az ellátásaikat. Egyszerűbb helyzetben van a szülő, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik, mert mind a biztosítási időhöz kötött, mind az alanyi jogon járó ellátást ott állapítják meg és folyósítják (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék) számára. A könnyebb eligazodás érdekében részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, kedvezményeket, amelyek megilletik a gyermeket nevelő szülőket. Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, kit illet meg a kedvezmény, miként kell azt igényelni, milyen okmányokat szükséges az igénybejelentőhöz csatolni.
Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztály
3
Biztosított szülők ellátásai
Nem biztosított szülők ellátásai családi pótlék gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj gyermekápolási táppénz családi adókedvezmény gyermek után járó szabadság az apát megillető szabadság A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Étkezési térítési díjkedvezmény Ingyenes tankönyvellátás A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó ellátások. Gyermekek utáni ellátásokban részesülők kedvezményei Gyermeknevelés mellett folytatott tanulmányokat érintő kedvezmények A felsőoktatásban igényelhető kedvezmény, mentesség Munkaügyi központok támogatott képzései Munkaadó által igényelhető kedvezmény a gyermekét nevelő, gondozó szülő után
4
I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK
CSALÁDI PÓTLÉK
Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?
Ki jogosult családi pótlékra?
• a családi pótlék; • a gyermekgondozási támogatás; • az anyasági támogatás.
Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez. Gyermekgondozási támogatás: A gyermeket gondozó szülő ellátása, amelynek szintén két formája van: • a gyermekgondozási segély; • a gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás: Egyszeri pénzbeli juttatás, a szüléshez kapcsolódó kiadások fedezésére.
Melyek a munkaviszonyban álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények? • a terhességi-gyermekágyi segély; • gyermekgondozási díj • a gyermekápolási táppénz; • a gyermek után járó szabadság és pótszabadság.
Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások? • a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmény; • a gyermekvédelmi támogatás • gyermektartásdíj megelőlegezése
5
- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: a szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel. - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekre tekintettel - a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.
Ki után folyósítható családi pótlék?
- a még nem tanköteles, - tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után, - az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
Ki jogosult saját jogán családi pótlékra? • a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. • a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy (annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 23. életévét) - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
6
Ki a nevelőszülő?
- a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra - a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét
Ki a hivatásos nevelőszülő?
Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?
Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.
Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.
Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.
Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul; - Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévének beöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.
A 18. életévét betöltött személy hol igényelheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?
Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?
Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.
A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.
Nagykorú esetén a Magyar Államkincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni.
Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?
Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?
- első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e 7
Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a 8
jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
Ha megszűnik a jogosultság, meddig jár a családi pótlék?
Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?
A nem tanköteles gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?
Az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. A) 1. Anyagcsere és endokrin betegségek A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek B) Kardiológiai betegségek C) Vesebetegségek D) Immunpathológiai kórképek E) Haematológiai kórképek F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák G) Pulmonológiai kórképek H) Neurológiai betegségek I) Bőrgyógyászati betegségek J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek K) Érzékszervi fogyatékosságok
Gasztroenterológiai szakorvos Kardiológiai szakorvos Nephrológus, urológus szakorvos Speciális szakorvos Haematológiai szakorvos Gyermek leukémia- és tumorcentrumok szakorvosa Gyermekpulmonológiai szakorvos Gyermekneurológiai szakorvos Bőrgyógyász, gyermekbőrgyógyász szakorvos Speciális szakorvos Szemész, illetve fülész, audiológus szakorvos Speciális szakorvos Különböző szakértői bizottságok szakorvosai Speciális szakorvos Speciális szakorvos Érintett szakorvosok
L) Mozgásszervi fogyatékosságok M) Értelmi fogyatékosság N) Pervazív fejlődési zavarok O) Psychiátriai betegségek P) Többszörös és összetett betegségek Q) Neonatológiai utóképek
A családi pótlékra való jogosultság megszűnésének hónapjára még folyósítják az ellátást.
A közoktatási intézmény vezetője az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-ig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását. Az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját. Az igazolást a szülőnek kell megküldenie a kézhezvételtől számított 8. napon belül a folyósító szervnek.
Milyen összegű a családi pótlék 2005-ben?
Az ellátás havi összege: • egy gyermekes család esetén 5100 forint; • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 6000 forint; • két gyermekes család esetén (gyermekenként) 6200 forint; • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 7200 forint; • három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 7800 forint; • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 8400 forint; 13900 forint; • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy esetén 15700,- Ft • a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő; továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 7200 forint. A családi pótlék július hónapra járó összege a fenti összeg kétszerese, melyet külön igénylés nélkül, hivatalból folyósítanak augusztus hónapban.
Neonatológus szakorvos 9
10
Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, s közoktatási intézmény tanulója, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban folyósított magasabb összegű családi pótlék mértékével.
Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?
Aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, • aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll; • akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el; • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában él.
Kik a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető gyermekek?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, • aki az igénylő háztartásában él, és • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, • aki saját jogán jogosult az ellátásra, • aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
11
Ki minősül egyedülállónak megállapításánál?
az
ellátás
összegének
Egyedülálló az a szülő, aki elvált, nőtlen, hajadon és nincs élettársa. Egyedülálló az a szülő, gyám is, • ha saját maga vagy házastársa, élettársa – közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs; – vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül; – rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, és egyéb jövedelme nincs; – nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik; – időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs; – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?
Az egyedülállóság igazolásához az igényléshez csatolni kell, • tanulói, hallgatói jogviszony esetén: annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. (Az igazolást minden év szeptember 30-ig ismételten be kell nyújtani) • ha vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül: a járadék vagy támogatás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szervnek járadék folyósításáról szóló igazolását, a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot; • nyugellátás, átmeneti járadék esetén: a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugdíj formájáról és havi összegéről. (Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani)
12
• szociális és egyéb ellátás esetén: az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szerv igazolását.
Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?
Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a nevelési ellátásra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár a támogatás.
Ki igényelheti a családi pótlékot?
Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhivatal dönt.
Gyermekgondozási támogatások A gyermekgondozási segély (GYES)
Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?
• A szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek • 3. életévének betöltéséig. x Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig), • A nagyszülő a szülő jogán.
Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?
Igen, a Magyar Államkincstár elnöke – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek: • ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; • ha az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható, továbbá, megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: • a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható; • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.
Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?
Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: • a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; • a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot; • a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető; • igazolást arról, hogy a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos.
Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?
A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?
Az igényt az „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához kell benyújtani.
13
14
Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. életévének betöltéséig.
Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő GYES-re?
Akkor, ha a gyermek • első életévét betöltötte, továbbá • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint • a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.
Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe? Nem, a nagyszülő a gyermekgondozási segélyre ez esetben is jogosult.
Érinti-e a szülő, illetve a nagyszülő GYES-re való jogosultságát, ha rokkantsági nyugdíjban, vagy öregségi nyugdíjban részesül?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátás (pl. rokkantsági, öregségi nyugdíj) a gyermekgondozási segély tekintetében nem minősül rendszeres pénzellátásnak, ezért a két ellátást együttesen lehet folyósítani.
Mely ellátások nem minősülnek nyugellátásnak?
Nem nyugellátás és nem is minősülnek nyugellátásnak az alábbi rendszeres pénzellátások: - rendszeres szociális járadék (megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs pénzellátása) - rokkantsági járadék - ápolási díj, rendszeres szociális segély (a Szociális törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függő ellátások)
A gyermeknevelési támogatás (GYET)
Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama (melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez)? A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.
Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET?
A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-jétől nincs lehetőség.
Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől? Nem, biztosítási időtől független az ellátás.
Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?
A GYES-ben részesülő szülő a gyermek 1 éves korának betöltésétől kereső tevékenységet napi 4 illetve szombat-vasárnapi munkavégzés esetén a heti 20 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időkorlátozás nélkül is, ha a munkavégzés otthonában történik.
Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?
A GYET-ben részesülő szülő a kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama? Igen, 8,5 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.
A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni?
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.
Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján munkanélküli járadékra nem jogosult, 2005. szeptember 1-jétől a helyi önkormányzattól kérheti a rendszeres szociális segély megállapítását, ha a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzat által kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött.
15
16
Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?
Mikor nem jár a gyermekgondozási támogatás?
Nem jár támogatás annak a szülőnek, aki: • rendszeres pénzellátásban részesül - kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap, továbbá a GYES-re való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nyugellátásban, illetve annak minősülő nyugellátásban részesül; • ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik (nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú elhelyezése); • előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti; • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el.
Van-e lehetőség a gyermekgondozási támogatások (GYES, GYET) mellett a gyermek napközbeni elhelyezésére?
Igen, • ha a gyermek egy évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg; • ha a támogatásra jogosult személy közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója; • ha az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.
Mikor szünetel a támogatás folyósítása?
Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el.
A gyermek halála esetén mikor szűntetik meg az ellátások (GYES, GYET) folyósítását? A gyermek halála esetén a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva szüntetik meg.
17
ANYASÁGI TÁMOGATÁS
Ki jogosult anyasági támogatásra?
Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?
• az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, (a határozat másolatának mellékelésével) • a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
Milyen összegű az anyasági támogatás?
Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával.
Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?
Az igényt a szülést követő 180 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Mikor nem jár a támogatás?
Akkor, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.
Hogyan kell igényelni az anyasági támogatást?
Az anyasági támogatásra az igényt „Igénybejelentés anyasági támogatásra” című formanyomtatványon kell benyújtani. Mellékelni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását, amely tanúsítja, hogy a szülő nő részt vett a terhesgondozáson. (Ha a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy megszakítás nélkül a terhesség alatt legalább 5 hónapig külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez csatolnia.)
18
Milyen igazolásokat kell bemutatni az anyasági támogatás igényléséhez?
Az igényléshez be kell nyújtani: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • halva született gyermek esetén a halvaszületést bizonyító okirat eredeti példányát; • az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt; • a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát; • a jogerős gyámrendelő határozat másolatát; • a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot.
II. A CSALÁDTÁMOGATÁSI FORMÁK
(CSALÁDI PÓTLÉK, GYES, GYET, ANYASÁGI TÁMOGATÁS) KÖZÖS SZABÁLYAI A gyermekgondozási támogatások közös szabályai
Hol bírálják el az ellátások iránti igényt?
Az ellátás iránti igényt: • a családtámogatási kifizetőhelyen, ha a jogosult munkáltatójánál van kifizetőhely (a gyermeknevelési támogatás kivételével); • a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.
Mit kell tudni az igényelbírálás szabályairól?
A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell benyújtani. Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja.
Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz csatolni? • • • •
a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, ha a gyám kéri az ellátás megállapítását, a gyámkirendelő határozatot, nevelőszülő esetén a gyermek nála történő elhelyezéséről szóló határozatot, ha az igénylő magánnyugdíj-pénztár tagja, az erről szóló nyilatkozatot.
Melyik szülő igényelheti az ellátásokat?
A gyermekgondozási támogatást és a családi pótlékot is a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhivatal dönt.
19
20
Részesülhet-e a gyermekgondozási segélyen egyidejűleg gyermeknevelési támogatásban is?
lévő
szülő
Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe.
A gyermekgondozási támogatás (GYES, GYET) összege függ-e a gyermekek számától? A gyermekgondozási támogatás havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2005-ben 24700 forint). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától - a GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával.
Milyen formában történik az igény elbírálása?
Az ellátásra vonatkozó igényről, ha azt teljesítik, 2005. augusztus 1-től határozatot hoznak. Továbbá határozattal döntenek akkor is, ha az igényt elutasítják, szüneteltetik, megszüntetik, visszafizettetik, illetve a gyermekgondozási segélyt méltányossági jogkörben állapítják meg.
Mikortól jár az ellátás, illetve visszamenőleg meg lehet-e állapítani?
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra – az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától – állapítják meg az ellátást, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
Ki folyósítja az ellátásokat?
• az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága; • a munkahelyi családtámogatási kifizetőhely
21
Mely ellátásokat folyósítja kizárólag a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága?
A gyermeknevelési támogatást és a méltányosságból megállapított GYES-t, valamint a nagyszülő részére megállapított GYES-t.
Hogyan folyósítják az ellátást?
• a családtámogatási kifizetőhely és a MÁK Megyei Területi Igazgatósága a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor, más esetben utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig folyósítja az ellátást; • az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül bírálja el, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti (2004.december 31-ig a feltételek fennállása esetén azonnal kifizették az ellátást, erre azonban 2005. január 1-től nincs lehetőség).
Mi történik abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé? (pl. munkahely-változás esetén)
Ebben az esetben az igényelbíráló szerv megszűntetni az ellátás folyósítást és kiállítja az „Igazolás családtámogatási ellátás(ok) igényléséről” elnevezésű nyomtatványt és átadja az ellátásra jogosultnak. Az új igényelbíráló szervnél az igazolás benyújtásával kell a családi pótlék továbbfolyósítását igényelni. Ha a jogosult az igazolást nem kiállítást követő napon, hanem pl. kéthárom hónap elteltével nyújtja be, az igény benyújtásának napja az igazolás kiállításának napja lesz. (Pl. az anya munkahelye megszűnt, részére az igazolást 2005. január 22én állították ki, de betegség miatt csak 2005. május 5-én helyezkedett el, s ekkor adta le az új igényelbíráló szervnek az igazolást. Részére a családi pótlékot 2005. január 22. napjától fogják folyósítani.
22
Fontos tudni:
A fentiek szerint csak abban az esetben járnak el, ha már korábban is folyósítottak családi pótlékot és csak az igényelbíráló szervben történt változás.
Mi történik akkor, ha az ellátás elutasítása, megállapítása nem a jogszabályok szerint történt?
Ha az igényt elutasították vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.
Mi történik a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátással?
A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett ellátás – az anyasági támogatás kivételével - azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az ellátást – az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy a támogatást az anyával egy háztartásban élt apának fizetik ki, az apa hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. (A támogatást a gyermek születését követő 180 napon belül lehet felvenni.)
Mit kell tudni a bejelentési kötelezettségről?
Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely a jogosultságot, vagy annak összegét érinti.
Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek? • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését; • a gyermek, illetve nagykorú személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését; • a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését; • a 18 éven felüli gyermek (személy) rendszeres jövedelmét; • az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodását; • az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését. 23
Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a gyermekgondozási támogatásban (GYES, GYET) részesülőnek?
• a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését; • a szülő által – a gyermek egy éves kora előtt – folytatott kereső tevékenységet; • a szülő által – a gyermek egy éves kora után – folytatott kereső tevékenységet, kivéve, ha a kereső tevékenység a megjelölt módon és időtartamban történik; • ha a szülő rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül; • a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését; • a szülő előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztésének megkezdését;
A méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély esetén mit kell még bejelenteni?
• A gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését, • a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.
Mi a teendő a jogalap nélkül felvett ellátással?
Az, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. A 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a felvétel felróható, de csak abban az esetben, ha a felvételtől, vagy folyamatos ellátás esetén annak megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el.
Mikor róható fel valakinek az ellátás felvétele?
Akkor, ha az érintett tudta, hogy az ellátás nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, illetve akkor is, ha nem tudta, de a körülményekből eredően ezt tudnia kellett volna.
24
Hogyan értesül az érintett visszafizetési kötelezettségéről?
Kell-e a jogorvoslat során illetéket fizetni?
Ki dönt a visszafizetésről?
Méltányosságból kérhető-e a jogalap nélkül kifizetett, s emiatt visszakövetelt családtámogatási ellátás összegének elengedése vagy mérséklése?
A jogalap nélkül dönthetnek.
felvett
ellátás
visszafizetéséről
határozatban
A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely azt folyósította.
Hogyan történik az ellátás levonása?
A jogalap nélkül felvett ellátás összegét a még folyósított ellátásból vonják le. Ha már nem folyósítják, úgy bármely más ellátás összegéből levonható.
Az ellátásból milyen mértékben vonható le a követelés?
A levonás összege a folyósított ellátás 33 százalékát nem haladhatja meg. A levonással meg nem térült, illetőleg csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Ha a befizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Igazgatóság a követelést adók módjára hajtatja be.
Mit lehet tenni, ha az érintett nem ért egyet a határozattal?
Ha az érintett nem ért egyet a határozattal, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
Hova lehet fellebbezni?
• a MÁK Megyei Területi Igazgatóságának határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz; • a családtámogatási kifizetőhely határozata ellen a MÁK Megyei Területi Igazgatóságához lehet fordulni.
A másodfokú határozat ellen hova lehet fordulni?
A másodfokú határozat ellen a határozat kézbesítését követő 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – bírósághoz lehet fordulni.
25
Nem. Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét kérelemre a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A visszakövetelt családtámogatási veszélyezteti súlyosan a megélhetést?
ellátás
mely
esetben
Ha a közös háztartásban élő családban - az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (2005-ben 49.400,- Ft) vagy - magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, vagy magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él vagy - három vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.
A külföldön tartózkodó szülő részére mely esetekben folyósítható a családtámogatási ellátás?
Ha a szülő három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást részére a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága folyósítja tovább. Amennyiben a szülő az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt a családi pótlék folyósítása szünetel.
26
A külszolgálatot, vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére gyermekére tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, ezért annak ideje alatt a családi pótlék folyósítása szünetel.
III. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK A terhességi-gyermekágyi segély
Hogyan történik a családtámogatási ellátás folyósítása, ha a jogosult az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik? Az ellátást korábban folyósító igazgatóság az iratokat átteszi a Magyar Államkincstár Budapesti és Regionális Igazgatóságához és az ellátást megszünteti. A Regionális Igazgatóság az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja, belföldre forintban, külföldre a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében (az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján).
Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?
Az ellátás annak a biztosított nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült.
Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani? -
-
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.
Jár-e terhességi-gyermekágyi segély a biztosítás megszűnését követően?
Csak akkor, ha az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz (illetőleg baleseti táppénz) folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.
A munkaviszony megszűnését követően, ha a feltételek fennállnak, munkanélküli járadékot lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes Megyei Munkaügyi Központtól. A munkanélküli járadék folyósításának időtartama biztosításban töltött időnek minősül, ezért a járadékban részesülő anya kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj megállapítását, feltéve, hogy az ellátások megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
27
28
Milyen időtartamra és mértékben jár a terhességi-gyermekágyi segély? A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napon keresztül), melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni, és összege a napi átlagkereset 70 százaléka.
Jogosult-e az örökbefogadó szülő is terhességi-gyermekágyi segélyre?
A terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadta, ha a szükséges feltételekkel rendelkezik az örökbefogadáskor.
Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély? -
a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított anya a teljes keresetét megkapja ha az anya bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Jogosult-e az egyéni vállalkozó a terhességi-gyermekágyi segélyre?
Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettsége.
Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt? • társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhely, • ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága az illetékes, akkor ez a szerv;
29
•
ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére. A munkanélküli járadékban részesülő személy az igényét a munkaügyi központhoz nyújtja be, amit továbbítanak az Egészségbiztosítási Pénztárnak. Abban az esetben, ha az anya munkanélküli járadékban részesül és kéri a terhességi-gyermekágyi segély megállapítását, a munkanélküli járadék folyósítását szüneteltetni fogják. Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély?
A napi átlagkereset 70%-a A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelőző évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. E szabály szerint, ha az anya 2005. április 10. napjától kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását, azt vizsgálják, hogy 2005. április 9-től 2004. január 1-ig visszamenőleg rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő
30
napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak. Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni? • a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, • a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolást, • a szülést igazoló kórházi igazolást, • a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), • csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá • a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.
• továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Ki minősül szülőnek?
• • • •
a vér szerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a gyám, továbbá, az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Ki minősül biztosítottnak?
Az a biztosított szülő, • aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
Az, aki • munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban áll, • fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, • a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik, • munkanélküli ellátásban (munkanélküli járadék, keresetpótló juttatás, vállalkozói járadék nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) részesülő munkanélküli személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a munkanélküli járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik, • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználói szerződés alapján
31
32
Ha a biztosított anya külföldön tartózkodik, jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre illetve GYED-ra? Ha a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re jogosultságot szerzett, de a folyósítás ideje alatt külföldön tartózkodik, az ellátás akkor is megilleti. Az ellátásokat az általa megnevezett pénzintézeti számlára utalják, vagy meghatalmazásával rendelkező személy részére folyósítják A gyermekgondozási díj
Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?
egyéni vállalkozásnak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, ha ebből a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének a 30%-át, • a tiszteletdíjban részesülők közül az alapítvány, a társadalmi szervezetek, a társasház-közösségek, a közhasznú társaságok, a kamarák, a gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselője, a nyugdíjpénztárak és az önkormányzatok választott tisztségviselője, • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja.
Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás?
Szünetel a biztosítás, • a fizetés nélküli szabadság, • a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, • az igazolatlan távollét időtartama alatt.
Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás?
• Ha a fizetés nélküli szabadságot: háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. • Ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt.
Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani? • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, valamint, • a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
33
Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?
Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség.
Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re? Abban az esetben lehet az anya jogosult, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított legyen.
Kérheti-e a GYED megállapítását az az anya, aki a főiskola elvégzését követően (pl. 3 hónap elteltével) tud munkaviszonyt létesíteni, majd (pl. 4 hónap múlva) gyermeket szült?
Igen, mivel az igényléskor biztosított volt, és a szülést megelőző 2 éven belül a szükséges 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, mert a biztosítási időbe a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét be kell számítani. (A példa szerinti 4 hónap tényleges biztosításban töltött idő kiegészül a tanulmányok idejével.)
Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?
• Ha a szülő gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek. Ez az időtartam ugyanakkor nyugdíjszerző szolgálati idő.
34
• Ha azonban a GYET (ápolási díj) folyósítása alatt a szülő napi 4 órás munkaviszonyban állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet, és ezáltal biztosított, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)
Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben részesülő szülő? A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a segélyben részesülő szülő GYEDre nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell a rendszeres szociális segély megszüntetését, s ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt.
Kérheti-e a GYED megállapítását az, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesül?
Nem, mivel a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás rendszeres pénzellátásnak minősül, ezért annak folyósítása alatt a GYED megállapítására nincs lehetőség.
Ha az anya az egyik gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, az apa az újszülött gyermek után kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását?
Milyen mértékű a gyermekgondozási díj?
A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban az ellátás maximum összege 2005-ben havonta 83.000 Ft. A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok alapján állapítják meg. (A táppénzszabály alkalmazását a terhességi-gyermekágyi segély alapjának kiszámítása kapcsán részletesen ismertettük.) (Pl. az anya 1999. február 15-től folyamatosan dolgozott, majd 2004. 08. 1-től terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe 2005. január 14-ig. Ennek lejártát követően igényli a GYED megállapítását. Esetében megvizsgálják, hogy 2004. január 1-től 2005. január 14-ig rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Mivel 2004. július 31-ig dolgozott, a 180 napi keresettel rendelkezett, ezért a tényleges keresete lesz az ellátás alapja.) Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylő a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (az esetben, ha csak pl. 5 hónapig dolgozott) illetőleg a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A maximális összegben (2005-ben maximum 83.000 Ft.) megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 5-ig – hivatalból – felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.
Nem. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
Igen. 8,5 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.
A biztosított szülő mely időponttól kérheti a gyermekgondozási díj megállapítását?
Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe. Változik-e ez esetben a GYED összege?
Terheli-e levonás a GYED összegét?
Az ellátást a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.
35
36
Mikor érdemes a gyermekgondozási gyermekgondozási díjat igényelni?
segély
helyett
A gyermekgondozási segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos. 2005-ben 24700 Ft. Akkor célszerű a gyermekgondozási díjat igénybe venni, ha annak nettó összege több, mint a GYES összege.
Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?
A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem.
Mikor nem jár a gyermekgondozási díj?
Akkor, ha a jogosult • bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött (pl. egyéni vállalkozó) kereső tevékenységét személyesen folytatja; • munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (pl. felmondási idő, felmentési idő); • egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás); • gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; • gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést; • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.
Hol kell igényelni az ellátást?
Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó), illetve a munkanélküli járadékban részesülőnek a Megyei Munkaügyi Központhoz kell benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.
Hol kell igényelni az ellátást, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely?
Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár részére. A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.
Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg?
A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A gyermekgondozási segély szabályaitól eltérően a GYED folyósítása alatt a gyermeket még napi 4 órában sem lehet napközbeni ellátást
A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.
37
38
A GYED folyósítása alatt napi 4 órában bölcsődében el lehet-e helyezni a gyermeket?
Az az anya, akinek a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele miatt szünetel a munkanélküli járadéka, a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően hol igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását?
• Annál a Megyei Munkaügyi Központnál kell igényelnie, ahol részére a munkanélküli járadékot megállapították. • Ez esetben a „Foglalkoztatói Igazolás”-t a munkaügyi központ állítja ki, és a munkanélküli járadék szüneteltetéséről szóló határozattal együtt megküldi az „Igénybejelentés” egy példányát a székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére.
Mi a foglalkoztató feladata az igénybejelentés után?
• Ha a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha a szülőnek a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszonya. • A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.
Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése?
Az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt 2 példányban kell kitölteni.
• Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. • A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni. • Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.
Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?
Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?
Hogyan történhet az igénybejelentés?
Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.
Milyen nyomtatványokat kell az igényléskor benyújtani?
• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, • a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot, • a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást, • a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát, • a 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetéséről szóló megállapodást (ha az igénylő e megállapodás alapján biztosított), • gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.
Igen, ha az igénylő már korábban is rendelkezett a jogosultsági feltételekkel, akkor az ellátás visszamenőleg legfeljebb hat hónapra állapítható meg.
Ha • a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik, • a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból, • a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül, • a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.
39
40
A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek?
Lehet-e választani a gyermekgondozási gyermekgondozási díj igénybevétele között?
segély
és
a
Igen. A szülő eldöntheti, hogy melyik ellátást kívánja igénybe venni, de célszerű kiszámítani, hogy melyik ellátás összege kedvezőbb az érintett részére.
Mit tehet a GYED-ben részesülő szülő ha napi 4 órában dolgozni szeretne?
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni. Azonban a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezután igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után napi 4 órában vagy szombat-vasárnapi munkavégzés esetén heti 20 órában kereső tevékenységet lehet folytatni, illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Ha az anya GYED-en van, az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel kérheti-e a gyermekápolási táppénz megállapítását? Ugyanarra a gyermekre tekintettel, amelyikkel az egyik szülő GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását. Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik beteg gyermek után az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt. A gyermekápolási táppénz
Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?
• egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig; • egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig; • három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át; • hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.
41
A gyermek után járó szabadság
Mikor köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek?
• a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; • a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; • a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Jár-e pótszabadság a gyermek után?
Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint: • egy gyermek után kettő, • két gyermek után négy, • kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.
Melyik szülő veheti pótszabadságot?
igénybe
a
gyermek(ek)
után
járó
Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő. Ha az anya GYES-en, GYET-en van, a pótszabadságot az apa is igénybe veheti. Családi adókedvezmény
Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?
A szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, illetve várandós nő vagy házastársa, ha éves jövedelme a 8.000.000,- Ft-ot nem haladja meg. Ha meghaladja, a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8.000.000,- Ft feletti összes jövedelme 20%-át. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a szülők vagy a leendő szülők olyan jövedelemmel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi az adókedvezmény igénybe vételét.
Ki után vehető igénybe a családi adókedvezmény? Az után, • akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, • aki a családi pótlékot saját jogán kapja, • aki rokkantsági járadékban részesül, • a magzat után. 42
Kiket lehet figyelembe szempontjából?
venni
a
családi
adókedvezmény
A családi adókedvezmény összegének meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
Mekkora a családi adókedvezmény mértéke?
Gyermeke születésekor jár-e az apának munkaidő-kedvezmény?
Igen, gyermeke születésekor öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének időpontban köteles a munkáltató kiadni. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
A családi kedvezmény az eltartottak létszámától függ és adóelőleg megállapításánál havi jóváírással történik az alábbiak szerint: • egy eltartott esetén havi 3000 Ft, • kettő eltartott esetén eltartottanként havi 4000 Ft, • három eltartott esetén eltartottanként havi 10000 Ft, • háromnál több eltartott esetén a további kedvezményezett eltartottanként 10000 Ft.
Megosztható-e a kedvezmény a házastársak között?
Ha a jogosult a családi adókedvezményt részben vagy egészben nem tudja érvényesíteni, akkor a vele közös háztartásban élő házastársával az adóév végén megoszthatja, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban, vagy a munkáltatói elszámolásukban nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik. A családi adókedvezmény megosztására sem az élettársak, sem a külön háztartásban élő házastársak nem jogosultak.
Mikortól érvényesíthető a családi adókedvezmény a magzat után?
Családi adókedvezmény igénybevételére jogosít a magzat a fogantatás 91. napjától. A terhesgondozást végző orvos igazolása alapján a kedvezményt a várandós nő vagy házastársa veheti igénybe.
43
44
IV. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
Mikor állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és mennyi az összege?
A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?
Az az ingatlan, amelyben a szülő vagy tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
Kit lehet közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként figyelembe venni az egy főre jutó jövedelem számításánál?
Ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2005-ben ez 24700 forint) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg • külön-külön számítva: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét • együttszámítva: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét A támogatás havi összege gyermekenként 2005-ben 5434 forint. Az ellátás természetben is nyújtható.
• a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, • a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, • a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, • a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, • a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak, egyszeri támogatás jár, melyet a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg fizetnek ki.
A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik életévének betöltéséig. illetve ha a nagykorú gyermek felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán folyósítják.
Mit értünk vagyon alatt?
Azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot, amelynek értéke • külön-külön számítva: meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonötszörösét, • együttszámítva: meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenötszörösét és • amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit.
45
Nagykorú gyermek nevelése esetén is megállapítható a rendszeres gyermekvédelmi támogatás?
Kit illet meg emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás?
Azt az adóköteles, jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2005-ben 10800,forint gyermekenként. 46
Házasságkötés esetén meg kell-e szűntetni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítását? Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethető meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a jogszabályban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.
Mely időponttól állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás?
Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet - a tárgyhónap 15-ig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, - a tárgyhónap 15-éet követően nyújtották be, a támogatás 50%-át kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezőbb feltételeket nem állapít meg.
Mely esetekben nem kerülhet sor a tartásdíj megelőlegezésére?
Akkor, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett: • sorkatonai szolgálatát tölti, • külföldi tartózkodási helye ismeretlen vagy lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés és viszonosság sem áll fenn, • a jogosulttal közös háztartásában él, • ha a tartásdíj megtérülésére nincs remény, illetve • lejárt tartásdíj esetében.
Megállapíthat-e a gyámhivatal annál alacsonyabb összeget annál, mint amit a bíróság határozata tartalmaz?
Igen, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg azonban ez esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50 százalékánál. Étkezési térítési díjkedvezmény
Ki jogosult és milyen mértékű étkezési térítési díj-kedvezményre?
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Mikor állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás?
Abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A megállapítás részletes szabályait az önkormányzat saját rendeletében határozza meg. Gyermektartásdíj megelőlegezése
Mikor előlegezi meg a gyámhivatal a gyermektartásdíjat?
• A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást, nyújtani, feltéve, hogy a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét (2005-ben ez 49400 forint). 47
Gyermekétkeztetés esetén - a bölcsődés, valamint az óvodás rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj - az oktatási intézményben tanuló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át - tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként biztosítják (normatív kedvezmény) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a
48
szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. Ingyenes tankönyvellátás
Ki jogosult normatív alapon tankönyvre?
A nappali rendszerű oktatásban résztvevő - tartósan beteg - három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt, - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló.
Hogyan kell igazolni a jogosultságot?
A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, háromvagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő által nevelt gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetőhely által – kiállított igazolással , illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal, - fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal kell igazolni.
Mikor kell az igényt bejelenteni?
Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni. 49
V. GYERMEKEK UTÁNI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK KEDVEZMÉNYEI
Gyermeknevelés kedvezmények
mellett
folytatott
tanulmányokat
érintő
Mikor igényelhető a felsőoktatásban kedvezmény, mentesség?
Az állami felsőoktatási intézményekben, államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók – az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek. A költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki • alapképzésben, • kiegészítő alapképzésben, • szakirányú továbbképzésben vagy • akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető. A költségtérítés fizetése alóli mentességtől függetlenül azonban az intézmény egyéb díj, térítés megfizetésére kötelezheti a hallgatót. Az említett mentességre jogosító feltételeken túl lehetőség van arra, hogy az intézmény a hallgató számára, kérelmére – elsősorban előző félévi tanulmányi eredménye alapján – az adott félévre költségtérítési kedvezményt vagy költségtérítés alóli mentességet állapítson meg. Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre a fentiek az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján vonatkoznak, alapítványi fenntartású egyetemekre illetve főiskolákra nem érvényesek.
A munkaügyi központok támogatott képzései
A munkaügyi központ által felajánlott, vagy elfogadott képzése egyebek mellett annak a személynek támogatható, aki gyermekgondozási 50
segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül. Feltétel, hogy • a képzés időtartama nem haladhatja meg a heti húsz órát, és • a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint • a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat. A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők. Részbeni térítés esetén nagyobb mértékű egyéni kedvezmény kérelem alapján igényelhető. A képzési támogatásban részesíthetők további körét a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) határozhatja meg. Munkaadó által igényelhető kedvezmény a gyermekét nevelő, gondozó szülő után A munkaadót kedvezmény illeti meg a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatása esetén. A munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek minősül egyebek mellett a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követően elhelyezkedni kívánó személy. A munkaadót a kedvezmény akkor illeti meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy • foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és • a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor, • a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben
51
•
vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.
A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. A kedvezmény alapját a munkavállalók után megfizetett társadalombiztosítási járulék összege adja (legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével) mértéke pedig a kilenc hónapra számított járulék összegének ötven százaléka. A gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadsága ideje alatt a munkahelyét elvesztő személy legalább kilenc hónap időtartamig történő foglalkoztatása, azt követően pedig további három hónapig történő továbbfoglalkoztatásának vállalása esetében a munkaadó igénybe veheti a kedvezményt. Ha a kilenc és három, összesen tizenkét hónap elteltét követően a munkavállaló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnik, időközben ismét gyermeket szül, ezt követő munkaerő-piaci visszatérése során a kedvezmény - a három éves általános korlát figyelembe vételével ismét igénybe vehető. A kedvezmény tehát háromévente annyiszor vehető igénybe, ahány személyre tekintettel az ellátást folyósították. A kedvezmény a meghatározott feltételek fennállása esetén annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette.
52
VI. A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOK - magasabb összegű családi pótlék - gyermekgondozási segély - étkezési térítési díj - ingyenes tankönyvellátás (a jogosultság megállapításának feltételeit már az előzőekben ismertettük) Közgyógyellátás Amennyiben a gyermek betegsége miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozási eszközökre, ide értve az utóbbiak javításának költségeit is, valamint járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. A közgyógyellátási igazolványt a jegyző állítja ki. Továbbá normatív alapon közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, ha családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2005-ben 24.700 Ft) és a havi gyógyszerköltség meghaladja annak 10%-át (2005-ben 2.470 Ft). Közlekedési támogatás A súlyosan mozgáskorlátozott gyermek egy éves kora után kérhető a közlekedési támogatás megállapítása a helyi önkormányzat jegyzőjétől. A kérelemhez mellékelni kell a gyermekorvos szakvéleményét a közlekedőképesség minősítéséről, valamint a család jövedelmi igazolásait. A kérelmet minden év április 30-ig kell a jegyzőhöz benyújtani. A támogatás összege 7.000,-Ft /év.
53
Gépkocsi-szerzési támogatás Ki után kérhető gépkocsi-szerzési támogatás? Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek, - aki a vele közös háztartásban elő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint - aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és - akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 01. napján érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében 2,5-szeresét nem haladja meg. - aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjárműbehozatali vámmentességben. - gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása, - intézményi ellátásnak a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény – gondozás, nevelés, oktatás céljából történő – rendszeres látogatása minősül. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél, minden év április 30-ig. Személygépkocsi szerzési támogatás a belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről
54
behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- forint. Parkolási igazolvány Az után a gyermek után igényelhető, aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának minősül, s e betegségek fennállása miatt magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az igazolvány a lakóhely szerint illetékes okmányirodánál igényelhető. Utazási kedvezmény Ha a gyermek beteg, a járóbeteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg gyógyintézetbe történő beutazáshoz kísérőjével együtt utazási költségeihez támogatás illeti meg. A hitelezett utazási igazolvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult • a beutalásra jogosult orvos a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor; • az egészségügyi szakellátás orvosa a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg intézményből való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor. Ha a gyermek a betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrendszerinti közlekedési eszköz jegyének árát – ide értve a kísérő jegyének árát is – állapítják meg. A fogyatékos gyermek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez is jár támogatás. Az utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. A szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja. 55
Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai MÁK Baranya Megyei Területi 7633 Pécs Szigeti út 33/A Igazgatósága MÁK Bács-Kiskun Megyei 6001 Kecskemét Katona J. tér 8. Területi Igazgatósága MÁK Békés Megyei Területi 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9. Igazgatósága MÁK Borsod-Abaúj-Zemplén 3525 Miskolc Palóczi út 5. Megyei Területi Igazgatósága MÁK Csongrád Megyei Területi Igazgatósága MÁK Fejér Megyei Területi Igazgatósága MÁK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Igazgatósága MÁK Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatósága MÁK Heves Megyei Területi Igazgatósága MÁK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatósága MÁK Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatósága MÁK Nógrád Megyei Területi Igazgatósága MÁK Pest Megyei Területi Igazgatósága MÁK Somogy Megyei Területi Igazgatósága MÁK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatósága MÁK Tolna Megyei Területi Igazgatósága Vas Megyei Területi
6720 Szeged, Széchenyi tér 9. 8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5. 9002 Győr, Hunyadi J. u. 6/a 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b 3303 Eger Kossuth L. u. 28. 5002 Szolnok, Liget u. 6. 2800 Tatabánya, Komáromi u. 6. 3101 Salgótarján, Rákóczi út 36.. 1052 Budapest, Semmelweis u. 13. 7400 Kaposvár Rákóczi tér 7-8. 4400 Nyíregyháza, Mártirok tere 8. 7100 Szekszárd,Széchenyi u. 48. 8701 Szombathely, Hefele Menyhért u. 356
Igazgatósága MÁK Veszprém Megyei Területi Igazgatósága MÁK Zala Megyei Területi Igazgatósága MÁK Fővárosi Területi Igazgatósága
5. 8200 Veszprém, Egyetem u. 17. 8900 Zalaegerszeg, Virág Benedek u. 5/b. 1115 Budapest, Bartók B. út 120.
57
Egészségbiztosítási Pénztárak címjegyzéke
Egészség bizCím Postacím tosítási Pénztár BácsKiskun 6000 Kecskemét 6000 Kecskemét Megyei Izsáki u. 8. Pf.: 145. Baranya 7645 Pécs Nagy 7645 Pécs Pf.: Megyei Lajos kir. útja 3. 105. Békés 5600 Békéscsaba 5601 Békéscsaba Megyei Luther u. 3. Pf.: 117. BorsodAbaúj3501 Miskolc Pf.: Zemplén 3530 Miskolc Mindszent tér 3. 83. Megyei Csongrád 6726 Szeged Bal 6744 Szeged Pf.: Megyei fasor 17-21. 472. 8000 8002 Fejér Székesfehérvár Székesfehérvár Megyei József A. u. 42. Pf.: 101. Fővárosi 1139 Budapest 1387 Budapest és Pest Teve u. 1/a-c. Pf.: 27. Megyei Győr9023 Győr MosonSzabolcska M. u. 9002 Győr Pf.: Sopron Megyei 1/a. 105. Hajdú4026 Debrecen 4002 Debrecen Bihar Megyei Darabos u. 9-11. Pf.: 125.
58
Központi telefonsz ám
FAX
(76) 513- (76) 513000 099 (72) 210- (72) 233122 717 (66) 444- (66) 442522 110
(46) 514- (46) 514400 455 (62) 487- (62) 432187 070 (22) 315- (22) 327180 677 (1) 28851-00
(96) 327- (96) 311722 359 (52) 446- (52) 430999 379
(36) 311555 (36) 311- (36) 311Heves 3300 Eger Klapka 3301 Eger Pf.: 740 Megyei u. 1. 28. 742 (36) 311814 Jász(56) 3755001 Szolnok 5001 Szolnok Pf.: (56) 424Nagykun305 Mikszáth K. u. 342. 111 Szolnok (56) 4245. Megyei 002 KomáromEsztergom 2800 Tatabánya 2801 Tatabánya (34) 312- (34) 323Megyei I. Népház u. 12. Pf.: 1454. 001 001 3100 Salgótarján Nógrád 3101 Salgótarján (32) 422- (32) 422Zemlinszky Megyei Rezső u. 9. Pf.: 92. 600 611 Somogy 7400 Kaposvár 7400 Kaposvár (82) 423- (82) 423Megyei Bajcsy Zs. u. 28. Pf.: 350. 133 145 Szabolcs4400 Szatmár- 4400 Bereg Nyíregyháza Nyíregyháza Pf.: (42) 312- (42) 315Vörösmarty tér 7. 155. Megyei 177 053 7100 Szekszárd Szent István tér 7101 Szekszárd (74) 415- (74) 419Tolna Pf.: 78. 722 243 Megyei 19-21. (94) 312041 9700 9701 Vas (94) 311- (94) 310Szombathely Szombathely Pf.: Megyei 050 866 Szily János u. 30. 105. (94) 336685 (88) 546- (88) 406Veszprém 8200 Veszprém 8201 Veszprém 783 600 Megyei Óváry F. u. 7. Pf.: 73. (88) 406- (88) 546696 788
59
Zala Megyei
(92) 320660 8900 8901 (92) 325- (92) 312Zalaegerszeg Zalaegerszeg Pf.: 348 838 Kossuth u. 9-11. 328. (92) 329385
60
FELHASZNÁLT JOGANYAG Ellátás
Jogszabály 1995. évi CXVII. tv. 40.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 29-33.§ 1997. évi LXXXIII.tv. 40-42.§ 1997. évi LXXXIII. tv. 42/a-d.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 20-28.§ 1998. évi LXXXIV. tv. 7-8.§
Családi adókedvezmény Anyasági támogatás Terhességi-gyermekágyi segély Gyermekgondozási díj (GYED) Gyermekgondozási segély (GYES) Családi pótlék Rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
1997. évi XXXI. tv. 19-20.§ 28.§
Tankönyvtámogatás
2001. évi XXXVII. tv.
Közgyógyellátás Utazási kedvezmények Személygépkocsi-szerzési támogatás Felsőoktatásban igényelhető kedvezmény, mentesség Munkaügyi központok támogatott képzései Munkaadó által igényelhető kedvezmény
1993. évi III. tv. 1997. évi LXXXIII. tv. 164/1995. (XII.29.) Korm. rendelet 51/2002. (III..26.) Korm. rendelet 1991. évi IV. törvény 2004. évi CXXIII. törvény
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványi Iroda Gyermekjogi képviselők elérhetősége 2004.07.31. Megye, név
Területi Iroda
Főváros
TEGYESZ 1086 Budapest, Alföldi u. 7/9.
06/20/4899620
donath@bar czi.hu
Főváros
TEGYESZ 1086 Budapest, Alföldi u. 7/9.
06/20/4899621
jpauza@777 westel.hu
Donáth Attila
Pauzáné dr. Suha Judit
Baranya megye
KálmándyPapp Ágnes
BácsKiskun megye
Kátainé Lusztig Ilona 61
Levelez ési Cím
Telefon - és fax szám
Mobil
E-mail cím
fax:06/7 06/20/48997632 2/259Pécs, 622 Anikó u. 759 5. Fogadó óra: péntek 8-1600 Területi Gyermekvé A delmi területi Szakszolgála iroda t 6100 Kecskemét,
06/20/4899623
62
tgyesz.kmet @axelero.hu
Balaton u. 24. Pf. 92.
BorsodAbaújZemplén megye Lovas János Tibor
BorsodAbaújZemplén megye Nyerges Tibor
A Civil Ház területi 3530 iroda Miskolc, Széchenyi út 14.
fax:06/4 06/20/4899624 8/369624
lovasjt@free mail.hu
Utógond ozó 06/1/34 06/20/4899Otthon 2-9346 629 1071 Budapes t, Damjani ch u. 50.
Heves megye
Popovics Edit
popovics.edi t@enternet. hu
Családsegítő
Civil Ház 3530 Miskolc, Széchenyi út 14.
Szeged Megyei Jogú Város Dr. Dubecz Humán György Szolgáltató Központ 6723 Szeged, Sas utca 2. Rehabilitáci Fejér ós Intézet megye Módszertani Faragó Osztály György 8000 Székesfehér vár, Erzsébet u. 28.
Csongrád megye
dr. Szalai Erika
3600 fax:06/4 06/20/4899Ózd, 8/477625 Petőfi út 960 10.
cssegito@ax elero.hu
A területi iroda
dubeczgyorg
[email protected] u
fax:06/6 06/20/48992/552626 525
Komárom- Gyermekjól Esztergom éti Szolgálat 2800 megye Lánczos Eszter
HajdúBihar megye
06/20/4899628
Rantalné 63
fm_modszer tan@freema il.hu
06/20/4899631
szondidr@fr eemail.hu
06/20/4899632
gabriella.nya ri@mailbox. hu
06/82/5 06/20/489927-550 633
duenasi@ax elero.hu
06/42/2 06/20/489981-244 634
morvai.anik o@freemail. hu
Tatabánya, Platán tér 10.
Dr. Szondi Béla Nyári Gabriella
fax:06/2 06/20/4899627 2/505232
zirzenjanka @axelero.hu
Nógrád megye
Pest megye
A területi iroda
06/20/4899630
Somogy megye Duenas Valéria
SzabolcsSzatmárBereg megye Fenyőné Morvai Anikó
1447 Budapes t, Pf. 516. TEGYESZ 7400 A Kaposvár, területi Orci u. iroda 18/a. Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola 4300 Nyírbátor, Debreceni út 67.
64
Vas megye Tresó Zoltánné
Veszprém megye Laky Lászlóné
Gyerme kvédelmi 06/20/4899Központ 635 9400 Sopron, József Attila u. 42. Pf. 38. Zita Gyerme 06/82/5 06/20/4899636 kotthon 11-603 7400 Kaposvá r, Kanizsai u. 79.
65
j.a.gyermekv edelmikozp ont@axeler o.hu
zita1882@a xelero.hu
66
67
68
