Tájékoztató a foglalkoztatást elősegítő intézkedésekről, támogatásokról, kedvezményekről Munkahelyvédelmi intézkedések A Kormány az alábbi intézkedésekre tett javaslatot, amelyről az Országgyűlés várhatóan 2012. szeptember hónapban dönt. 1. A 25 év alatti munkavállalók esetében felére csökken a munkáltatói járulék. 2. Az 55 év feletti munkavállalók esetében is felére csökken a munkáltatói járulék. Ebben a két esetben tehát 50%-os járulékcsökkentés valósul meg. 3. A szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók segítése: 25 és 54 éves életkor közötti munkavállalók esetében megfelezi a járulékot a kormány. Ez negyedmillió ember foglalkoztatását könnyíti meg. A FEOR 9-es csoportba tartozó munkavállalókra vonatkozik az új rendelkezés. 4. A tartósan munkanélküliek esetében a munkáltatói teher 100 %-os csökkentését tervezi a kormány az első két évben és a harmadik évtől a jelenlegi fele lesz a járulék mértéke. 5. A kisgyermekes édesanyák munkavállalásának megkönnyítése érdekében a gyesről és gyedről visszatérő munkavállalók után az első két évben nem kell járulékot fizetni, a harmadik évtől a jelenlegi felét. 6. A kisadózók adminisztrációjának csökkentése érdekében bevezetésre kerül a kisadózók tételes adózása. A 6 millió forint árbevételnél kisebb vállalkozások esetében az adófizetés egyszerű, választható módját vezetjük be. Ebben az esetben egyetlen adót kell fizetni, főállású vállalkozók esetében havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozók esetében 25 ezer forintot. Az új adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 6 millió forint alatti egyéni vállalkozók, betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják. A bt.-k és kkt.-k nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. 7. A kisvállalatok szerepét és súlyát tovább növelné a kormány, ennek érdekében a kisvállalatok számára bevezeti a kisvállalatok adóját. Az új kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Az adó alapja a nyereség és az vállalkozás által foglalkoztatottak bérköltségének összege. Az adó kulcsa 16% lesz, ez az új adó 300 ezer kisvállalkozást fog érinteni. 8. A kormány bevezeti a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást. Az 500 ezer euró alatti árbevétellel működő vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. 9. A számviteli szabályok könnyítésével segítünk a devizaárfolyamok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Olyan jogszabály módosításra van szükség, hogy 2012-2013-as években a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésénél nem kell beszámítani a kedvezőtlen devizaárfolyam mozgás miatt bekövetkező tőkeveszteséget. Nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket. 10. A növekedési csomag utolsó pontja a házipénztár rendszerre vonatkozó szabályok lazítása. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-
záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozásokat meg kell szüntetni. Munkahelyteremtést segítő támogatások A munkahelyteremtés támogatása fontos szerepet tölt be a foglalkoztatási szint megőrzésének, növelésének állami eszközökkel történő támogatásában. A miniszter minden év elején dönt a tárgyévi KKV munkahelyteremtő pályázati program indításáról és a keretösszegről. A támogatás célja: az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése, a létesítendő munkahelyeken tartós időtartamú foglalkoztatás biztosítása, piacképes üzleti tevékenységek bevezetésével a foglalkoztatási szerkezet átalakulásának elősegítése, a társadalmi-gazdasági felzárkózás érdekében a működő tőke hátrányos helyzetű térségekbe történő áramlásának ösztönzése, valamint a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben megvalósuló, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását biztosító beruházások támogatása. Az NGM a munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére az alábbi támogatásokat nyújtja az új munkahelyeket létrehozó vállalkozások részére. 1./ KKV munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázati program A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (NFA) indított program alapján minden évben meghatározott támogatási keretösszeg áll a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A pályázatokat a beruházás helye szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjaihoz a tárgyév március 30-ig lehet benyújtani. A pályázati dokumentáció a www.kormany.hu honlapról tölthető le. A pályázatok támogatásáról a tárgyév május 30-ig születik döntés. A 2012. évi pályázati program lezárult. A következő pályázat meghirdetésére - forrás esetén - a jövő év elején kerül sor. A pályázaton a benyújtás időpontjában még el nem kezdett beruházásaikkal azon Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek legalább 2 új munkahelyet hoznak létre. A vissza nem térítendő támogatás keretében, meghatározott normatívák alapján, az új gépek, berendezések, technológiák beszerzése, új létesítmények építése során felmerült költségek számolhatók el. A beruházási támogatás mértéke: a) új munkahelyenként - nem álláskereső személy alkalmazása esetén 1,4 millió Ft, - nyilvántartott álláskereső felvétele esetén 1,9 millió Ft, illetve ha az álláskereső roma munkavállaló, további 300 ezer Ft, - ezen kívül, amennyiben hátrányos helyzetű településen, kistérségben, valósul meg a beruházás, további 200 ezer Ft, - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek településein további 300 ezer Ft igényelhető. b) pályázatonként 120 millió Ft, hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz 240 millió Ft illetve,
-
legalább 300 főt elérő új munkahely létrehozása esetén az előbbieken kívül további legfeljebb 100 millió Ft támogatásra lehet pályázni.
Támogatás esetén a kedvezményezettnek vállalnia kell többek között, hogy a) a meglévő és az újonnan felvételre kerülő létszámát a beruházás befejezését követő 2 évig megtartja, illetve b) a támogatással létrehozott kapacitást 3 évig működteti. 2./ Egyedi kormánydöntéssel támogatott nagyberuházások Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról intézkedő 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő nagyberuházások pályázati rendszeren kívül, egyedi kormánydöntéssel (továbbiakban: EKD) támogatásban részesüljenek. A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményének, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) koordinálásával ún. egyablakos támogatási rendszer működik. Célja a hazai, illetve a betelepülő külföldi nagybefektetők EKD keretében való támogatásának összehangolása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből a Nemzetgazdasági Minisztérium - szintén EKD keretében - a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatából (BC) nyújtott támogatásokhoz és a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódva egyes kiemelt jelentőségű projektek Magyarországon történő megvalósulását munkahelyteremtő, valamint képzési támogatással is segíti. Az addicionális jelleggel nyújtható munkahelyteremtő támogatás feltételei: A tervezett beruházás • • • •
egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásban (Beruházás-ösztönzési célelőirányzat) részesül, hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen valósul meg, legalább 500 új munkahelyet teremt, az új munkahelyekre felvett létszám legalább 40 %-a regisztrált álláskereső.
A támogatás mértéke: 340 millió Ft.
Központi munkahelymegőrző program A Nemzetgazdasági Minisztérium az év elején a munkaügyi központok részére, a munkaügyi központok által decentralizáltan megvalósítandó központi programot hirdet meg a munkaerőpiaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének támogatására, változó keretösszegben. E program szerint a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatóknál történő csoportos létszámleépítés előzhető meg. A program célja a vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a munkaügyi központok illetékességi területéhez tartozó, jelentősnek tekinthető csoportos létszámleépítések megelőzése, munkahelymegőrző támogatás biztosításával.
A munkaügyi központok részére a központi keretből adható külön pénzeszköz az adott cég támogatásának finanszírozásához kiegészítő jellegű forrást biztosít, amely kérelemre nyújtható. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, de csak azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek az adóváltozások következtében elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében végrehajtották. A támogatás a legalább 50 fő, vagy a munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb helyzetű térségekben legalább 25 fő átlagos statisztikai állománnyal rendelkező munkaadó létszámleépítési szándékának bejelentése, illetve legalább 25 fő továbbfoglalkoztatásra átvett munkavállalók esetében legfeljebb 6 hónap időtartamra nyújtható. A program alapján nyújtható munkahelymegőrző támogatás havi mértéke munkavállalónként a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 120%-a lehet. A munkahelymegőrző támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretéből nyújtható, amelyhez forrás-kiegészítés adható a munkaügyi központok részére az NFA foglalkoztatási alaprésze központi keretéből, 500 millió Ft összegig, valamint a programra az NFA foglalkoztatási alaprésze 2013. évi központi kerete terhére – a 2012. évi keretösszeg legfeljebb 25 %-a mértékékéig – kötelezettség vállalható. A központi forrás-kiegészítés nem haladhatja meg a vállalkozás munkahelymegőrző támogatásához szükséges forrás 75%-át. A munkaügyi központok forrásbiztosításra vonatkozó kérelmeiket a program indításától kezdődően az NGM Foglalkoztatásért Felelős Helyettes Államtitkárságához folyamatosan nyújthatják be, legkésőbb a tárgyév június 30-ig beérkezően. Tekintettel arra, hogy a központi program révén nyújtott munkahelymegőrző támogatást a munkaügyi központok biztosítják, a munkahelymegőrző célú támogatás iránti igényt a munkáltató székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kirendeltség fogadja be. A munkahelymegőrző támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. Az Új Széchenyi-terv pályázati konstrukciói A vállalkozások indításához, illetve működő vállalkozások támogatásához számos hazai és európai uniós pénzforrás áll rendelkezésre. Amennyiben egy vállalkozás az üzleti ötletét megvalósítható, reális konkrét projektté tudja fejleszteni, és az előírt pályázati feltételeket teljesíti, ahhoz vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázatai közül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Regionális Operatív Program (ROP) pályázatai segítséget jelentenek minden típusú és tevékenységi körrel foglalkozó vállalkozás számára. A meghirdetett pályázatok köre folyamatosan bővül, ezért folyamatosa célszerű figyelemmel kísérni az alábbiakban ismertetett internetes oldalakat. Az ÚSZT kiemelt célkitűzése a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, előbbieknek megfelelően több konstrukció is indult, kifejezetten ezen célcsoport számára. Az elérhető pályázatok közül is kiemelendő a vissza nem térítendő támogatást és a támogatott hitelkonstrukciót kombináló, „Mikrovállalkozások fejlesztése” (GOP-2.1.1-11/M) című pályázati kiírás. Ebben az újszerű konstrukcióban egyablakos ügyintézés keretében igényelhető egyszerre a támogatás és a hitel, amelyről maximum 30 nap alatt döntés születik. A konstrukció szinte teljes mértékben forrást biztosít a legkisebb mikrovállalkozások fejlesztéseihez, mivel 10 %-os önerő mellett akár 45 %-os
támogatási arány érhető el. A hitelből finanszírozandó rész a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott mikrohitellel biztosítható a „Kombinált Mikrohitel Program” keretében. A pályázatokat egész évben folyamatosan be le lehet nyújtani az adott pályázati felhívásban megjelölt címekre. A támogatási konstrukciók teljes szövege (felhívás, útmutató, mellékletek, a támogatás igényléséhez szükséges adatlapok, nyilatkozatok stb.) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu, vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu internetes címein érhető el és tölthető le. Ezeken az oldalakon a beruházásokhoz szükséges hitelkonstrukciók feltételeiről is részletes tájékoztató olvasható. Az elmúlt hetekben meghirdetésre került a GOP-2012-2.2.4. kódszámú pályázat, amely alapján a mikro- és kisvállalkozások ezúttal nem gépek, berendezések, műszaki eszközök beszerzéséhez igényelhetnek támogatást, hanem a beruházás megvalósítása után felveendő létszám foglalkoztatásához kaphatnak bértámogatást. A hátrányos helyzetűek, illetve az álláskeresők nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedését szolgáló ÚSZT Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) 1. 1. 2. prioritás keretében a munkaügyi központok foglalkoztatási célú támogatásokat (bér- és bérköltség-támogatás) nyújthatnak vállalkozások részére (továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel), amennyiben regisztrált álláskereső foglalkoztatására kerül sor. A program forrásai a regionális igényekhez igazodva, a munkaerőpiaci helyzet alapján kerülnek felosztásra. A munkaügyi központok által nyújtható támogatások Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. A bértámogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. A bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását. Bértámogatás hátrányos helyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglakoztatásához állapítható meg. A bértámogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell benyújtani a munkaügyi központhoz. A támogatást mérlegelési jogkörében eljárva a munkaügyi központ nyújthatja. Képzési támogatás A foglalkoztatási törvény alapján támogatás nyújtható annak a személynek a képzéséhez, aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. A támogatás célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállaló foglal-
koztatása csak akkor biztosítható, ha új ismeret elsajátításával képes alkalmazkodni a megváltozott munkáltató igényekhez. A munkavállaló képzése akkor támogatható, ha a képzés és a képző intézmény megfelel a jogszabályban rögzített feltételeknek, és a munkaadó írásban vállalja a képzésben részt vevőnek a képzés befejezését követő – legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú – továbbfoglalkoztatását, és a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga, vagy képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. Nem kell a munkaadónak hozzájárulni a képzési költségekhez, ha a képzésben érintett munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor betöltötte a 45. életévét. A képzés támogatására a munkaadó nyújthat be kérelmet a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz. A támogatást – a jogosultsági feltétek fennállása esetén – a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben állapítja meg. A munkáltatói képzéshez az alábbi támogatás nyújtható: a képzési költség részbeni megtérítése, kereset-kiegészítés. Munkahelymegőrző támogatás (6/1996. (VII. 16.) MüM 18/C. §-a szabályai szerint) (hagyományos aktív eszközként a 18/C. § alapján működtetve 200 ezer eurós de minimis kategória, illetve átmeneti támogatásként munkaerőpiaci programként működtetve 500 ezer eurós átmeneti támogatási kategória) A foglalkoztatási törvény 18. §-ában meghatározott munkahelymegőrzés támogatása annak a munkaadónak nyújtható, amely működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. Célja: a meglévő munkahelyek megtartása, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítése, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése. A támogatás annak a munkaadónak nyújtható: • amely működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni, melyet bejelentett, • írásban nyilatkozik, hogy a létszámmegtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, • nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, • a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja a felmondással érintett munkavállalóját. Nem nyújtható újabb munkahelymegőrzés támogatása a munkaadó részére a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított fél évig.
Támogatás abban az esetben állapítható meg, ha: • a munkaadó vállalja a munkavállalónak a támogatás alatti foglalkoztatását, majd azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását, valamint • a vállalt kötelezettség időtartama alatt a kérelem benyújtása idején meglévő foglalkoztatotti létszámát nem csökkenti. A támogatás formája: vissza nem térítendően, a felmondással érintett munkavállalók munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedően, legfeljebb egy év időtartamra nyújtható, havonta utólag folyósítható. A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 %-át. A támogatásról a kirendeltség vezetője - mérlegelési jogkörében eljárva - dönt. A munkahelymegőrző támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A mobilitást elősegítő támogatások /a 39/1998. (III.4.) Korm. rendelet szerint/ A mobilitást elősegítő támogatások célja a munkába járással kapcsolatos terhek csökkentése. A munkahely és a lakóhely közötti távolság jelentős mértékben csökkentheti az elhelyezkedés és a munkahely megtartásának esélyeit. Ennek foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása enyhíthető az utazási költségek átvállalásával. A támogatásokat a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében eljárva állapíthatja meg. Helyközi utazás támogatása A támogatás keretében a munkába járással kapcsolatos költségek munkáltatót terhelő része téríthető meg részben vagy egészben. A támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A támogatás feltétele, ha a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő és megváltozott munkaképességű személy esetén legalább három hónapja – regisztrált álláskereső, és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban – a működésével összefüggő okból – nem szüntette meg, és megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – jogszabályban rögzített feltételeinek, és ezt igazolta. Csoportos személyszállítás támogatása Támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki a munkavállalóinak lakóhelye és munkahelye közötti oda-vissza utazást csoportos személyszállítással oldja meg. A támogatás feltétele, ha a munkahely elérése és a visszautazás naponta a két órát meghaladja, és a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – jogszabályban rögzített feltételeinek, és ezt igazolta. A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A támogatás legfeljebb egy évre adható.
Munkaerőpiaci programok támogatása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. A meghatározott programok keretében a munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatások igénybevétele Az egyes támogatások igénybevétele - a rendelkezésre álló forrás függvényében - folyamatos. A támogatások részleteiről a telephely szerint illetékes munkaügyi központokban/kirendeltségeken tájékozódhatnak az érdeklődők. Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények A foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezményeknek kiemelt szerepük van a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javításában. Ezek a célzott támogatások – a vállalkozások munkaerő-költségeinek csökkentésével – elősegítik a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen helyzetű személyek munkavállalását, egyben ösztönzik a munkáltatókat az érintettek foglalkoztatására. Az alanyi jogon járó kedvezmények azoknak a – törvényi szinten meghatározott – személyeknek a munka világába történő belépéséhez, illetve visszatéréséhez járulnak hozzá, amelyek támogatás nélkül nem tudnának bejelentett álláshoz jutni. A konstrukció előnye, hogy a kedvezményt közvetítés nélkül közvetlenül a vállalkozások kapják cserébe a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásáért. A munkáltató a járulékkedvezményt havonta érvényesíti oly módon, hogy csak a kedvezménnyel csökkentett járulékot fizeti be. Igénybevétele egyszerű, beépült az adóbevallás és befizetés rendszerébe. A támogatások közös jellemzője, hogy szabályait nem a foglalkoztatási törvény tartalmazza, és igénybevételük nem az állami foglalkoztatási szolgálaton keresztül történik. 1. Start programcsalád A járulékkedvezmény feltételeit a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei határozzák meg.
A Start-kedvezmények összefoglaló táblázata MegneveStart program Start-plusz zés program
célcsoport
járulékfizetési kötelezettség (a 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett)
pályakezdő fiatalok
Részmunkaidős foglalkoztatás a) legalább 3 hónapja a) gyermekgondozási nyilvántartott 50 év feszabadságról visza) gyes, stb. letti, vagy alacsony isszatérők, után viszkolai végzettségű ál- b) az a) pont szerinti szatérők láskeresők, személy munkab) tartósan körének ellátására álláskere- b) bérpótló juttatásban részesülők felvett munkavállasők ló a munkavállaló bruttó munkabérének
1. évben: 10%-a 2. évben: 1. év: 10%-a 20%-a 2. év: 20%-a felsőfokú végzettség esetén: 9 hónapig: 10 %-a 3 hónapig: 20%-a
Start-extra program
1. év: mentesül 2. év: 10%-a
három évig: 20%-a
1.1 Start program A Start-program célja a pályakezdő fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének elősegítése a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó költségek csökkentésével. A program azoknak a munkaadóknak biztosít járulékkedvezményt, amelyek először munkába álló, Start-kártyával rendelkező pályakezdőt foglalkoztatnak. A kedvezmény hangsúlyosan a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzését hivatott elősegíteni, így a „Start-kártya” kiváltására csak azok a pályakezdők jogosultak, akik a huszonötödik életévüket, felsőfokú végzettségűek esetén a harmincadik életévüket még nem töltötték be, tanulmányaikat befejezték, vagy megszakították és első alkalommal helyezkednek el, vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik. A járulékkedvezmény két évig (felsőfokú végzettség esetén egy évig) segíti a fiatalok munkatapasztalat-szerzését, illetve ad lehetőséget a munkáltatóknak a foglalkoztatásukhoz kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. Így – az egyébként 27%-os társadalombiztosítási járulék összege helyett – az első évben csak a bruttó kereset 10%-át, míg a második évben a 20%-át kell fizetniük a munkáltatóknak. Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő foglalkoztatásakor a kedvezmény eltér, ugyanis a foglalkoztatás első 9 hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, az azt követő 3 hónapban 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli a munkaadót. A fiatalok munkabérének nincs felső határa, azonban a kedvezményt csak a minimálbér másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál pedig a kétszeresének megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni. A programban való részvételt és a kedvezmény igénybevételét a Start-kártya biztosítja, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A Start-kártyát csak egyszer lehet kiváltani. A ked-
vezmény egymást követő jogviszonyok esetén több munkáltatónál is felhasználható. A járulékkedvezményt teljes egészében a Munkaerőpiaci Alap (továbbiakban: MPA) finanszírozza. 1.2. Start-plusz program A program célja, hogy segítséget nyújtson a munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak, hogy a gyermekgondozási, ápolási ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy az ellátás folyósítása mellett is dolgozhassanak. A támogatás a programban történő részvételre jogosultak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Így a munkaadónak az első évben a bruttó munkabér 10%-át, a másodikban pedig 20%-át kell befizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot és a munkaidő legalább a napi négy órát elérje. Ezáltal a támogatás részmunkaidős foglalkoztatás esetén is elérhető. A kedvezmény csak a mindenkor hatályos legkisebb munkabér kétszeresének mértékéig érvényesíthető, ugyanakkor a kereset ettől eltérhet, azonban a minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása Start-plusz kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. 1.3. Start-extra program A legnagyobb kedvezményt biztosító Start-extra program célja, hogy a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalóknak nyújtson kiemelt segítséget a munkaerőpiacra történő visszatéréshez. A program célcsoportja többször módosult. Utoljára 2011. január 1-től változott annak érdekében, hogy a tovább erősödjön a program hátrányos helyzetűek foglalkozatásának ösztönzésére célzó jellege. Így a kedvezmény a legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott 50 éven felüliek, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, továbbá a bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők elhelyezkedését segíti. A támogatás a program alanyainak foglalkoztatásához kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény. Az érintettek foglalkoztatásával jelentősen csökken a vállalkozások munkaerőköltsége, mivel az első évben mentesülnek a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól, a második évben pedig mindössze 10 %-os járulékot kell fizetniük. A kedvezmény csak a mindenkor hatályos legkisebb munkabér kétszeresének mértékéig érvényesíthető, ugyanakkor a kereset ettől eltérhet, azonban a minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása Start-extra kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. 1.4. Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény 2011. január 1-től újabb célzott járulékkedvezmény került bevezetésre. A támogatás célja a gyermekgondozási szabadságról – saját munkahelyre – visszatérő nők munkaerőpiaci részvételének, illetve a munkahelyi rugalmasság növelése. Az intézkedés elősegíti a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Az osztott, részidős foglalkoztatás támogatásával többen dolgozhatnak legálisan, mely hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez is. A kedvezmény azt a munkaadót illeti meg, amely a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérést követően megosztja úgy, hogy azt ketten látják el heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében. A járulékkedvezmény a mun-
kaadó mindkét munkavállaló után igénybe veheti, és így a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig megvalósul a részmunkaidős foglalkoztatás. A kedvezmények – az osztott munkakör fenntartása mellett – legfeljebb 3 évig járnak, igénybevételükhöz nem kell Start kártyát kiváltani. 1.5. START Bónusz kártya kiváltására jogosult (2012. december 31-ig): • a START Bónusz kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy • az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. A munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a START Bónusz kártya érvényességi idején belül illeti meg a meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. A részkedvezmény egyenlő az érvényes START Bónusz kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) megillető (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START Bónusz kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. Szükséges, hogy a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát elérje. Fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat A fiatalok vállalkozóvá válását segítő 7 milliárd forintos forrású pályázat indult az Új Széchenyiterv (ÚSZT) keretében. A támogatási konstrukció a 18-35 éves fiatalok vállalkozóvá válását segíti elő. A pályázat a mikrovállalkozást alapítani szándékozó fiatalok felkészítését, képzését, üzleti tervének elkészítését támogatja, emellett - üzleti tervük pozitív elbírálása esetén - vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek induló költségeikre. A pályázat két részből áll. Egyik része a potenciális fiatal vállalkozók felkészítését, képzését támogatja és az általuk indított vállalkozások inkubálását, mentorálását végzi. A vállalkozások létrehozását követően pedig további támogatást, mentorálást, tanácsadást nyújt a létrejött vállalkozások számára. Ezekre a tevékenységekre összesen 2 milliárd Ft áll rendelkezésre. A pályázat másik részében a fiatalok által elkészített és a vállalkozásfejlesztést végző szervezet által jóváhagyott üzleti terv kerül elbírálásra. Pozitív döntés esetén a fiatal vállalkozók mikrovállalkozásuk indításához induló költségeikre maximum 3 millió Ft összegű (vissza nem térítendő) támogatásban részesülnek. A forrás olyan tevékenységekre fordítható többek között, mint a cégalapítás, a kötelező engedélyek beszerzése, eszközbeszerzés, a piacra jutás támogatása
(pl. marketing, formatervezés, piaci megjelenés vásárokon), információtechnológiai fejlesztések, képzéseken való részvétel, tanácsadás igénybe vétele (pl. szervezetfejlesztési, vállalati stratégiai tanácsadás), anyagbeszerzés, könyvelés, munkavállalók foglalkoztatása. A pénzbeli támogatáson túl a fiatal vállalkozók a vállalkozásfejlesztést végző szervezettől segítséget kapnak a jogszerű és sikeres működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához, tanácsadásban és mentorálásban részesülnek a vállalkozás indítását követő 6 hónapban. A közvetlenül e célra fordítható összeg 5 milliárd. „Első munkahely garancia” munkaerőpiaci programot a pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerőpiaci helyzetének előmozdítása, javítása érdekében. A fiatal álláskeresők közül a pályakezdőket, kiemelten a szakképzetleneket és a tartósan munkanélkülieket helyeztük a támogatás középpontjába. A programra fordítható 3 milliárd Ft keretöszszeg felhasználásával megközelítőleg 3000-3500 fő pályakezdőnek biztosítható munkahely. A garancia program keretében biztosított támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, de csak azoknak a munkáltatóknak nyújtható, amelyek az adóváltozások következtében elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében végrehajtották. A támogatás azon munkaadó részére nyújtható, amely 2012. szeptember 1-jétől 2012. december 31-ig tartó maximum 4 hónapos támogatási időszakban foglalkoztat regisztrált pályakezdő álláskeresőt teljes vagy részmunkaidőben. A munkaadó részére a támogatási időszakban felmerült bér és szociális hozzájárulási adó költségei biztosítható maximum a minimálbér 200 %-áig, a támogatáshoz 1 havi előleg nyújtható.
Vállalkozóvá válást (önfoglalkoztatást) segítő támogatás Támogatás annak nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. Pályázati eljárással legfeljebb 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatás nyújtható. A támogatás működtetésére 1 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a pályázó 20 % önrésszel rendelkezzen. A támogatásra a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnél lehet a pályázatot benyújtani.
Budapest, 2012. július 24.
