Tájékoztató a bérgarancia támogatásról
A bérgarancia támogatás a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alapján nyújtható visszatérítendő, kamatmentes támogatás.
E támogatás: 1
- a felszámolás, vagy kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozása, - a felszámolás alatt álló: • kölcsönvevő által a kölcsönbeadó részére (a kölcsönzött munkavállaló után) meg nem fizetett 2
3
kölcsönzési díj • iskolaszövetkezet részére (az általa nyújtott szolgáltatás keretében foglalkoztatott után) meg nem fizetett szolgáltatási díj törvényben meghatározott részének a megelőlegezésére szolgál.
I. A gazdálkodó szervezet bérgarancia támogatása
1. A felszámolás, vagy kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet – mint munkaadó – esetében bértartozás alatt értendő minden a gazdálkodó szervezetet terhelő munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 57. §
(3)
bekezdés
szerint
elszámolható
végkielégítés
tartozást
is.
Azonban
nem
minősül
munkabértartozásnak a nem munkaviszony keretében járó díjazás (így a megbízási és vállalkozási díj) alapján fennálló tartozás.
A felszámoló/ bérgarancia biztos a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a rendelkezésre álló fedezet hiányában köteles, a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül is, a felszámolási
zárómérleg
elkészítését
megelőzően
bértámogatásként
megigényelni
azon
munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli 1
A Btv. 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján gazdálkodó szervezet a csődeljárásól és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(Csődtv.) 3. § (1) a) pontja értelmében: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyesület, az alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely a Btv. 1. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint felszámolás, kényszertörlési eljárás alatt állhat. 2
A Btv. 1. § (2) bekezdés f) pontja értelmében kölcsönvevő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 214. § (1) c)
pontjában meghatározott munkáltató, melynek irányítása alatt a munkavállaló a munkát ideiglenesen végzi a munkaerő-kölcsönzés keretében 3
A Btv. 1. § (2) bekezdés e) pontja értelmében kölcsönbeadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 214. § (1) b) pontja
és 215. § (1) b) pontja szerint az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet formájában működő munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
2 megszűnése miatt szűnik meg, illetve azt, amely a gazdálkodó
szervezet
jogutód
nélküli
megszűnésének időpontjában válik esedékessé.
2. A munkaügyi központ a felszámoló/bérgarancia biztos által benyújtott kérelemre a támogatás megállapításáról akkor rendelkezik, ha •
a kérelmező gazdálkodó szervezet felszámolás/ kényszertörlési eljárás alatt áll, és
•
esedékes vagy a társaság megszűnésével esedékessé váló bértartozását bevételek hiányában nem tudja kielégíteni.
3. A támogatás mértékének meghatározásakor a fennálló - esedékes és forrás hiányában kiegyenlíthetetlen - munkabértartozás vehető figyelembe, amelynek összege jogosultanként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Támogatásként a jogosultanként meghatározott (a bérfizetési napon fennálló) bértartozásnak – a felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnél rendelkezésre álló – saját forrással csökkentett összege állapítható meg. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási, kényszertörlési eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási, kényszertörlési eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
Amennyiben •
a felszámolási, kényszertörlési eljárás kezdetétől egy év eltelt, illetve
•
azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette jogosultanként a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét,
jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló/bérgarancia biztos, melyről a munkaügyi központ vezetője mérlegelési jogkörében dönt.
4. A támogatás igénylésének menete A kérelmet és annak mellékleteit (ADATLAP a munkavállalók azonosító adatai, a munkavállalók elmaradt bére, valamint a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatási összeg vonatkozásában, továbbá a felszámolást, kényszertörlést elrendelő jogerős végzést, valamint amennyiben a felszámoló, bérgarancia biztos a reorganizációról nyilatkozik, annak igazolására szolgáló iratokat) a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani írásban, és elektronikus formában. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtására a https://tea.munka.hu linkcím alatt, illetve a munka.hu oldalon van lehetőség. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban a http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_tamogatas_bergarancia alatt érhető el felhasználói kézikönyv címszó alatt az ügyintézést segítő útmutató.
linkcím
3 Egyebekben a támogatás iránti kérelmet – az elektronikus úton benyújtott kérelem kinyomtatásával – egy eredeti példányban kell írásban benyújtani, míg a kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. (Fontos! Az elektronikus rendszerbe feltöltött kérelem a kapcsolódó adatlappal együtt egy regisztrációs számmal és egy verziószámmal is rendelkezik, mely számok az elektronikus rendszerből kinyomtatásra és papír alapon benyújtásra kerülő kérelmen is szerepelni fognak. Ha a kérelem nyomtatását követően derül ki, hogy szükséges az eredeti kérelmen módosítani és a változtatás meg is történik, akkor a kérelem űrlapon, illetve a kapcsolódó adatlapon a kérelem verziószáma módosulni, az nem lesz azonos elsőként elkészített kérelem számával. Az előzőekre tekintettel javasoljuk, hogy csak a végleges kérelem és adatlapja kerüljön kinyomtatásra és papír alapon benyújtásra a Munkaügyi Központ irányába, mert azzal elkerülhető, hogy az esetleges módosítás miatt a papír alapon benyújtott és az elektronikus rendszerben rögzített végső kérelem között eltérés álljon fenn, és emiatt a kérelem elutasításra kerüljön.)
Az
eljárás
illetékmentes.
A
kérelem
benyújtására
a
felszámoló/bérgarancia
biztos
vagy
meghatalmazottja jogosult. Ez utóbbi esetben meghatalmazás csatolása szükséges. 5. A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra – a Btv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező, illetve a kérelem nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, a munkaügyi központ a gazdálkodó szervezet képviselőjét - határidő megjelölésével - hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy a támogatás megállapítására irányuló eljárást meg kell szüntetni. Ha a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet által megjelölt munkabértartozás kielégítése iránti igény megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, a támogatást - az erre irányuló kérelem benyújtását követő nyolc naptári napon belül – határozattal meg kell állapítani. Amennyiben a támogatás megállapításra kerül a munkaügyi központ a kérelem átvételétől számított tizenöt naptári napon belül intézkedik: - a bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről, - a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adóhatóság – a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adóazonosító jelének feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint - a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.
A munkaügyi központ a fenti kifizetések teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót/bérgarancia biztost. E tájékoztatás alapján a felszámoló/bérgarancia biztos annak kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.
5. A munkaügyi központ által nyújtott bérgarancia támogatást a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek – mivel a támogatás visszatérítendő jellegű – szükséges visszafizetnie. A
4 támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. napon, illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására/kényszertörlési eljárás befejezésére a 60. napot megelőzően került sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának/kényszertörlési eljárás befejezésének napját megelőző napon válik esedékessé. Amíg a támogatás teljes összegét nem fizették vissza, addig a felszámoló bérfizetésen kívül más célra kifizetést nem teljesíthet.
A támogatás visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor. A jogosulatlanul igénybe vett, vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha a munkaügyi központ a fentebb hivatkozott kifizetést – a felszámoló/bérgarancia biztos valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre. A visszafizetésből a kamatrész a felszámolót/bérgarancia biztost, a támogatás összege a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli.
A 2014. július 1. napján hatályba lépett módosuló szabályok értelmében a bérgarancia biztost, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet munkavállalóját ugyanazon jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót, illetve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját.(!) II. A kölcsönbeadó/ iskolaszövetkezet bérgarancia támogatása 1. A kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet bértartozása, illetve a meg nem fizetett kölcsönzési/ szolgáltatási díj a) munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, b) kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, c) szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére – a vele munkaviszonyban álló tagja által történő munkavégzés útján – szolgáltatást nyújt.
2. A munkaügyi központ a kölcsönbeadó/ iskolaszövetkezet által benyújtott kérelemre a támogatás megállapításáról akkor rendelkezik, ha: • a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló, illetve a szolgáltatás fogadójánál foglalkoztatott tag után járó kölcsönzési/szolgáltatási díjat bevétel hiányában az esedékesség napján nem tudja kielégíteni, • és ezt tartozáselismerő nyilatkozatával elismerte. A tartozáselismerő nyilatkozatnak munkavállalónként, illetve iskolaszövetkezeti tagonként szükséges tartalmaznia az elmaradt kölcsönzési/ szolgáltatási díjat.
5 3. A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási
igény
meghatározása
során
a
kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét úgy határozhatja meg, hogy az egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ha a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszik igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt kölcsönzési/szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról elkülönített nyilvántartást vezet.
A gazdálkodó szervezetekhez képest eltérést jelent, hogy iskolaszövetkezet és kölcsönbeadó cég esetében mérlegelési jogkörben megállapított támogatás nyújtására nincs lehetőség.
4. A támogatás igénylésének menete A kérelmet és annak mellékleteit (ADATLAP a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatási összeg vonatkozásában, továbbá a felszámolást elrendelő jogerős végzést, valamint a tartozást elismerő nyilatkozatot stb.) az iskolaszövetkezet/kölcsönbeadó a felszámolás alatt álló kölcsönvevő/szolgáltatást igénybe vevő székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz nyújtja be írásban, és elektronikus formában a szolgáltatási/kölcsönzési díj esedékessé válását követő 10 munkanapon belül. A Csődtv. 35. § (1) bekezdése értelmében a „felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.", melyre tekintettel a A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezetó kizárólag a felszámolás kezdő időpontját követő 10 munkanapon belül nyújthat be bérgarancia támogatás iránti kérelmet.
A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtására a https://tea.munka.hu linkcím alatt, illetve a munka.hu oldalon van lehetőség. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban a http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_tamogatas_bergarancia
linkcím
alatt érhető el felhasználói kézikönyv címszó alatt az ügyintézést segítő útmutató.
Egyebekben a támogatás iránti kérelmet – az elektronikus úton benyújtott kérelem kinyomtatásával – egy eredeti példányban kell írásban benyújtani, míg a kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. (Fontos! Az elektronikus rendszerbe feltöltött kérelem a kapcsolódó adatlappal együtt egy regisztrációs számmal és egy verziószámmal is rendelkezik, mely számok az elektronikus rendszerből kinyomtatásra és papír alapon benyújtásra kerülő kérelmen is szerepelni fognak. Ha a kérelem nyomtatását követően derül ki, hogy szükséges az eredeti kérelmen módosítani és a változtatás meg is történik, akkor a kérelem űrlapon, illetve a kapcsolódó adatlapon a kérelem verziószáma módosulni, az nem lesz azonos elsőként elkészített kérelem számával. Az előzőekre tekintettel javasoljuk, hogy csak a végleges kérelem és adatlapja kerüljön kinyomtatásra és papír alapon benyújtásra a Munkaügyi Központ irányába, mert azzal elkerülhető, hogy az esetleges módosítás miatt a
6 papír alapon benyújtott és az elektronikus rendszerben rögzített végső kérelem között eltérés álljon fenn, és emiatt a kérelem elutasításra kerüljön.)
Az eljárás illetékmentes. A kérelem benyújtására a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet jogosult.
5. A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra – a Btv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező, illetve a kérelem nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, a munkaügyi központ a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet képviselőjét - határidő megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy a támogatás megállapítására irányuló eljárást meg kell szüntetni. Ha a kérelemben foglalt igény megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, a támogatást - az erre irányuló kérelem benyújtását követő nyolc naptári napon belül – határozattal meg kell állapítani. A támogatás megállapítása esetén a munkaügyi központ a kérelem átvételétől számított tizenöt naptári napon belül intézkedik az összeg kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára való átutalásáról.
A kölcsönbe adó/ iskolaszövetkezet a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a kölcsönzött munkavállalót, illetve szövetkezeti tagot terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve a szövetkezeti tag részére történő kifizetéséről, a munkavállalót, illetve a szövetkezeti tagot terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről. a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Amennyiben a következő bérkifizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérkifizetési napon történik. A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet a kifizetést követő 15 napon belül beszámolót készít munkaügyi központnak.
6. Ha a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből a kölcsönbeadó/ iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési/ szolgáltatási díj vagy annak egy része megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét a munkaügyi központ részére a megtérítést követő 8 napon belül köteles visszafizetni.
A jogosulatlanul igénybe vett, vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha a munkaügyi központ a fentebb hivatkozott kifizetést – a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása illetve akire tekintettel nem állt fenn elmaradt kölcsönzési/szolgáltatási díj vagy a fennálló elmaradásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.
Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
