Táborosi László
50 ÉVES A ZENTAI KÖZSÉGI SPORTSZÖVTSÉG 1956 – 2006
1506 – 2006 500 éve Zenta szabad királyi városi rangot kapott
–2– Táborosi László
50 ÉVES A ZENTAI KÖZSÉGI SPORTSZÖVTSÉG 1956 – 2006
Kadó: Zentai Községi Sportszövetség Recenzor: Kubát János Műszaki szerkesztő: Takács Andor Nyomda: Rapido, Zenta Példányszám: 500 Támogató: Zenta Község Önkormányzata
–3– RECENZIÓ
Táborosi László tovább folytatja feltáró és Zenta sportmultját kutató igen szövevényes, látványossan eredményes munkáját. Ezattál is nagy fába vágta pennáját. A zentai Sportszövetség történetét próbálta megírni a második világháború utáni megalakulásától napjainkig. Még a város sportjának kezdeti szakaszának idejéről (1882.) szinte bányásznia kellett addig a Sportszövetség múltját illetően adathalmaz bőséget talált, s töbnyire az össze-vissza vezetett jegyzőkönyvek rendre fellelhetőek voltak, de azokban eligazodni elég nehezen lehetett. Liánokat, indákat kellett széthajtani, hogy a dzsungelban megtalálja amit keresett. A különféle pártirányzatok és határozatok vetülete gyorsan érkezett az egykori Jugoszlávia poltron szellemű nagy Sportvezetéshez és rajtuk keresztül a zentai testnevelést irányító amatőrökhöz is. A szerző jó érzékkel hámozta ki a lényeget és rengeteg névvel, személlyel, adattal hitelesítette meg azokat a törekvéseket, melyek itt-ott (és ezt az idő igazolta) bizony tévesek voltak, ugyhogy az elhajlások hatását surolták. A lényeg azonban az, hogy most a Zentai Sportszövetség története időrendi sorrendbe lett állítva. Az olvasó vagy az érdeklődő ezálltal könnyen követheti mi is történt Zentán ezen a téren az elmúlt fél évszád során. Még arra is volt kedve és ereje, hogy szinte minden sportág történelmi esemény eredőjét is ismertesse, visszatekintve az ókori olimpiákra is. Így eloszlatott olyan tévhiteket, melyek meghonosodva éltek az egyes sportágak mai művelőiben. Nevezetesen: hol és mikor kezdtek el őseink sakkozni, teniszezni, focizni avagy éppen evezni. Ennyit recenzióként és még azt: Laci ne hagyd abba. Kutass, dolgozz ugyanilyen lendülettel mindanyiunk emlékére és örömére!
Kubát János
–4– TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés A Zentai sport rövid története, a Sportok Szövetségének megalakulásáig 2. A Járási Szövetségtöl a Sportszövetségig 3. A munkás és diáksport a Sportszövetségek keretein belül 4. A Sportszövetségbe betársult klubok, csapat és egyéni kiemelkedő eredményei 5. A sportágak keletkezése és kezdete világszerte és nálunk
–5– 1. Bevezetés A Zentai sport rövid története, a Sportok Szövetségének megalakulásáig A zentai sport hivatalos kezdete 1882.06.04-re esik, amikor “Zentai Athleticai Club 1882” név alatt spotregyesület alakult. A klub magába foglalta az összes akkori sportágakat. Atlétának neveztek mindenkit aki sportolt és a kezdetben, atlétikának minden sportágat. Az első elnök Matkovits József, a titkár Bergel Kálmán volt. A világban történt sportfejlődésekben egyetemben Zentán is sorra jelentkeztek az új időszerű sportágak. Az akkori zentai sportvezetés (ZAC 1882) a közismert és a pezsgő politikiai események hatásának ellenére megtudott maradni, sőt új sportágakat is kultiváltak, fejlesztettek. A ZAC szárnyai alatt kibontakozó sportágakból fejlődött ki a mai zentai sport valamint az önálló klubok és egyesületek. A “ZAC 1882” ideje alatt 1882-től 1944-ig (1923-tól 1944-ig “SAK” név altt működött) a következő sportágak voltak fellelhetőek: evezés, atlétika, úszás, szertorna, céllövészet, teke, korcsolya, kerékpár, vívás, lóverseny, boksz, tenisz, labdarúgás, birkózás, hazena, sakk, vízilabda, asztalitensz, röplabda és jégkorong. A II. világháború után 1945-ben az új szocialista államberendezésben Zentán is új sportegyesület alakult “Jedinstvo” név alatt. Az elnök Joksimović Mata, a titkár Velimir Terzin lett. A tagok következők voltak: Vladislav Jovanović – Moša, Stevan Bakalić, Živojin Lazin, Kis Frigyes, Urbán Antal, Aleksandar Branovački, Burány Janos, Aradski Sever és Popin Vladimir. A „Jedinstvo” SE-nek a régmultból eredő sporthagyománynak köszönhetően 1946-ban már 16 szakága volt 372 taggal (324 férfi és 48 nő): atlétika, úszás, szertorna, labdarúgás, boksz, birkózás, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda, teke és sakk. 1946. augusztus 10-én az új rendelet értelmében az egész ország területén elkezdődtek a jelvényszerző versenyek „ZREN” név alatt. Ennek a célja a minnél nagyobb tömegesítés volt a testnevelési kultúra és a sport számára. A „Jedinstvo” SE ezt a sportrendezvényt is szervezte és irányította. 1948. május 10-én a „Jedisntvo” SE „Pobeda” SE-re változtatta a nevét. 1949. november 16-án a „Pobeda” SE az időközben megalakult „Lokomotiva” SE-vel egyesült és a ŽSSD „Zenta” (Željezničko Sindikalno Sportsko Društvo) nevet vette fel. 1952-ben Zentán megalakult még a Zentai Járási Testnevelési és Sport testületének a szövetsége. Az elnöke dr. Müller Imre volt. Ennek a testületnek célja a minnél több sportszakág megalakítása volt a városhoz tartozó falukban, iskolákban és munkaszervezetekben. Legszorosabb kapcsolata a “Zenta” SE-vel és a “Partizan” testnevelési egyesülettel volt.
2. A Járási Szövetségtöl a Sportszövetségig 1955-ben az új országos törvény és rendelet értelmében Zentán megalakult a járási sportszövetség kezdeményező bizottsága. Zentán 1956. április 19-én volt az alakuló közgyűlés, amelyen jogérvényeséget nyert az új Szövetség. A neve Járási Sportszövtség volt, zentai székhelyel. A határozat értelmében nemcsak a zentai járás hanem a kanizsai és az adai járás is ide tartozott. Horgostól Péterrévéig az összes sport és testnevelési szervezet Zentához tartozott. A járásban összesen 33 sportszervezetet tartottak nyilván: 32 klubbot (12 labdarúgó, 4 asztalitenisz, 3-3 birkózó és röplabda, 2-2 atlétika, kosárlabda és teke, 1-1 boksz, úszó, tenisz és súlyemelő) és egy
–6– egyesületet a “Zenta Sporthorgász” egyesületet. Létezett még több klub és egyesület is, de azok gyakorlatilag csak papíron léteztek. A sportszövetség elnöke dr, Búrány Pál, alelnöke Toth Horgosi Pál, titkára Bajić Živojin volt (akit hamarosan Kubát János váltott fel). A tagok a következők voltak: dr. Kosiczki Ferenc, dr. Perić Branko, Vorgić Milorad, Recskó László, Szórád Kálman és Apró Károly. 1956-tól kezdve az aktuális sportszövetségek a már betársult és az új tagok mellet (akiket bejegyzett és irányított), gondot viselt azokról a sportegysületekről is, amelyek már a szövetség megalakulása elött léteztek vagy később alakultak egészen az 1970-es évekig. Ezek évszerint a következők voltak: 1946. “Gra-Mag” labdarúgó klub (később “Merkur”) 1947.01.01. “Lokomotiva” SE Zenta (labdarúgás és birkózás) 1947.03.14. “Radnički” SE Tornyos (labdarúgás, lóverseny, kézilabda, atlétika, asztalitenisz, teke sakk és röplabda) 1949.05.14. “Sloboda” SE Fölsőhegy (labdarúgás, kézilabda és birkózás) 1949.05.26. “Zenta”sporthorgászegyesület 1955.05.01. “Zenta” vadászegyesület (céllövészet és agyaggalamblövészet) 1952.02.01 “Borac” SE, Zenta (labdarúgás, férfi és női kosárlabda) 1952. “Sre-Mag” labdarúgó klub 1952.02.25 “Partizan” TE, Zenta (szertorna, szlettgyakorlatok, atlétika, úszás, evezés, sielés, ügyességi küuzdőgyakorlatok és kirándulások táborozással) 1953. “Trgovački” SE, Zenta (labdarúgás, kosárlabda és röplabda) 1956. “Partizan” SE, Zenta (labdarúgás, fárfi és női kézilabda) 1956. “Kalász” SE, Kevi (labdarúgás, lóverseny, teke és asztalitenisz) 1958.08.12 “Žitopromet” SE Zenta (labdarúgás, sakk, teke, asztalitenisz és céllövészet) 1959. „Radnički” labdarúgóklub Zenta (késöbb SAK) 1960.06.24. „Panonia” SE, Zenta (labdarúgás, teke, sakk és férfi kézilabda) 1960. „Mladost” SE, Bogaras (labdarúgás, sakk) 1961. „Kristal” SE, Zenta (labdarúgás, teke, asztalitenisz és sakk) 1962. „Galeb”, Zenta (díszgalamb, énekesmadár és baromfitenyésztők egyesülete) 1971.07.23. TAMP SE, Zenta (labdarúgás, sakk, teke) 1957-ben Vajdaságban az elsők közt Zentán alakult meg a sportrendelő dr. Perić Branko irányításával. Utánna dr. Manić Slavko és dr. Tóth Abonyi János következett majd Mgr. sci. dr. Németh Emese. A sportrendelő megalakulása előtt a II. világháború után a sportolok kötelező orvosi ellenőrzését dr. Müller Imre végezte. 1957-1958-ban Zenta az elsők között fogott hozzá a sport és a testnevelés anyagi alapjainak tervszerű biztosításához. 1959. december 28-ána Jugoszláv Testnevelési Szövetség I. Kongresszusa által meghozta a legújabb előírásokat a testenevelés céljairol és feladatairol. A határozat alapjaán a járásokban átfogó szervezetett (szövetséget) kellett alakítani, amely az összes testnevelési és sportszervezeteket egyesíti és irányitja. A zentai Jarási Sportszövetség ugyan egyesítette, szervezte és nagy figyelmet fordított a törvényes előírások betartására a tagjai számára de az új adminisztrativ
–7– felosztással és a Járási Népi Bizotság megszüntetésével a járási sportszövetségek is befejezték tevékenységüket. Az új törvény értelmében Zentán 1959. december 31-én megszüntették a Járási Népi Bizottságot és a Járási Sportszövetséget azzal, hogy másnap új szövetséget alapítanak. 1960. január 1-én Zentán megalakult az új szövetség, melynek az elnevezése Községi Sportok Szövetsége (Opštinski Savez Sportova) lett. Az új szövetséget képviseleti rendszerben a klubok és az egyesületek képviselői képezték. A Szövetség elnökévé dr. Burány Pált, alelnökké Tóth Horgosi Pált, titkárra Bajić Živojint választották. A tagok a következők voltak: Malatinszki István, Kővágó István, Kubát János, Nagy Mélykúti László, Gero István, dr. Perić Branko, dr. Kapor Milan, Preradov Milorad, Hevér Károly, Lazar Anđelić, Nagy Mélykuti Lajos, Nikola Vukov, Boros Nándor, Barsi Jenő, Žarko Živkov, Božidar Fogaraš, Milorad Vorgić, Dragić Todorović, Deák Kelemen, Kalmár Géza, Pásztor István, Bene Julia, Tóth Lajos, Avdalović Branko i Stojan Tepavac. Az ellenőrző bizottságot: Barasics Gyula, Stojan Adamov és Stevan Bakalić alkották. A zentai járás területén a következő sportegyesületek működtek: 1. Zenta SE melyet a következő klubok képviselték: atlétika, boksz, birkózó, úszó, asztalitenisz, teke, labdarúgó és kosárlabda. 2. „Radnički” SE, Tornyos amelyet a következő klubok alkottak: labdarúgó, asztalitenisz és röplabda 3. önnálló klubok, amelyek a következők voltak: „Tisza” asztaliteniszklub, „Tekstilac” kézolabdaklub, „Tekstilac” labdarúgóklub, „Merkur” labdarúgóklub, „Napredak” labdarúgóklub, „1. maj” labdarúgóklub, „Rad” labdarúgóklub (mind Zentáról), „Sloboda” labdarúgóklub, Felsőhegy. A tagság összlétszáma 1216 volt. Ebből a „Zenta” SE-et 881-en képviselték. 1960.06.21-én a „Jedinstvo” SE ünnepi díszülést tartott a 15 éves fennállásának alkalmából. A jelentésből kiderült, hogy a „Jedinstvo” SE II. világháború óta az elmúlt 15 évben honnan indult, milyen úton haladt és meddig jutott el az egészséges, erős és határozott szocialista embertípus kialakításában a szocialista társadalom érdekében. Az eltelt időszakban a „Jedinstvo” SE-ben közel 5300 férfi és nő foglalkozott a testnevelési és sport különböző ágazataival (versenysport, jelvényszerző versenyek, szlettgyakorlatok, rekreáció, stb.). A zentai járásban a Népi Bizottság teljes mértékben felfogta és megértette a testnevelés és a sport célját és jelentőségét és a lehetőségekhez mérten anyagilag is támogatta azt. Az új elnökséget a következők alkották: Kővágó István – elnök, Bajić Živojin, Bakalić Stevan, Bernyik Nándor, Vuković Smiljka, Preradov Milorad, Stepančev Miodrag, Popović Svetozar és Tóth Horgosi Pál tagok, az ellenőrző bizottságot Jakovljević Nikola, Gyetvai Béla és Lazin Milan képezték. Az ünnepi díszülés jegyzőkönyv hitelesítői Ladócki Vince és Božidar voltak. A jegyzőkönyvet Vámos István vezette. A Jugoszláv Testnevelési Szövetség kongresszusának határozata értelmében a szövetségekben átalakulásokat kellett végrehajtani. Az új szövetséget a továbbiakban, nem mint különálló szervet, hanem mint testnevelési szervezetek, sportegyesületek, klubok, egyletek és szakkörök önnálló tömörülését képzelték el. Az új szövetség az egyeseítésre törekedet, nem pedig a meglévő sportegyesületek önnállóságának korlátozására.
–8– 1961.06.10. a felsőbb utasításra összehívott rendkívüli közgyűlésen megszüntették a Zentai Községi Sportok Szövetségét, majd még ugyanaznap megalakították az új szövetséget Zentai Községi Testnevelési Szervezetek Szövetsége (OSOFK) név alatt. Az új szövetség az együttes munkában látta a sport tömegesítését és az amatörizmusban a további fejlődési lehetőséget. Mindez képviseleti rendszerben volt elképzelve. Az új szövetséget a sportegyesületek társultata.a céllövő, a sakk, a hegymászó szakosztályok és a “Partizan” TE alkották. A Kommunista Ifjúsági Szövetsége is szorssabb együtműködést kellett kialakítani. Az igazgatóbizottságot a következők képezték dr. Burány Pál – elnök, Bajić Živojin – titkár, dr, Perić Branko, Živković Dragoljub, Malatinski István, Nagymélykúti Lajos, Kővágó István, Beretka Magdalna, Geró István, Tóth Horgosi Pál, Nagymélykúti László, Vörösbaranyi Zoltán, Gordán László, Márton József, Živković Milan, Preradov Milorad, Boros Miklós, Tóth Lajos, Kalmár Ernő, Anđelić Lazar, Bene Júlia, Fogaraš Božidar, Todorović Dragić, Kőrösi György, Boros Nándor, Jávorszki Endre, Deák Kelemen, Kalmár Géza, Bolanović Danilo, Đurić Dragoslav, Kovács János, Lučić Bogdan és Danyi István tagok. Az ellenőrző bizottságot: Bakalić Stevan, Barasity Gyula, Adamov Kosta képviselték. 1962-ben a Zenta SE-ben lévő klubok mind önnálló klubokká váltak, vagy beolvadtaka munkássportjátékba vagy megszüntek. 1965.08.01. a Zenta községi képviselőtestület kezedeményezésére a Zentai Községi Testnevelési Szervezetek Szövetsége keretében a Vajdaságban eslők között alakítottak munkaközösséget. 1973-ban a SKJ X. kongresszusán elfogadták Jugoszlávia új alkotmányát, minek alapján a sportban is új változások láttak napvilágot. A sportágakat bázis, minőségi, népszerű és rekreációs sportágakra osztották. 1973.09.28-án a legújabb rendeletek értelmében, a tiszamenti községek közül elsőként Zentán megalakították a Zentai Önigazgatási Testnevelési Érdekközösséget (SIZ). A hatásköre és feladata a munkásönigazgatás minnél szélesebb körű tevékenységbiztosításában valósult meg. A közgyűlés elnökévé Tihamer Ivkovićet, alelnökké Avdalović Obrent, titkárrá Fogaraš Božidart választották. A végrehajtó bizottság elnöke Zarić Jevta lett. Tagok: Vladislav Jovanović, Vörös László, Reinholc Győző, Farkas István, Fekete János, Nagy Mélykúti Lajos, Birkás Imre, Dušan Vukov, Živojin Bajić, Rudics László, Lukacsevics Emil és Zoran Urošević voltak. Az ellenőrző bizottság elnöke Majoros József lett. Tagok: Szloboda Nándor, Lengyel Miklós, Belec Imre és Kecskés Géza. 1973.12.15-én a Zentai Községi Testnevelési Szervezetek Szövetsége a legújabb törvények értelmében az eddigi képviselő rendszer helyett áttért a küldött rendszerre. Az ülésen elhangzott jelentésből kiderült, hogy a község területén 20 sportegyesület működött (12 sportágat takarva) 1541 sportolóva (1130 férfi, 411 nő). A sportegyesületek a következők voltak: 1. Községi Labdarúgó Szövetségek Egyesülete Ez a Szövetség öt község 26 labdarúgó klubjának irányította munkáját és egyesítette (Ada, Csóka, Kanizsa, Törökkanizsa). Ide tartozott még Becse, Miloševo és Kikinda 1-1 labdarúgóklubja is. A klubok A és B ligába voltak beosztva a bajnokság folyamán.
–9– 2. Zenta Község Labdarúgóbíróinak Szövetsége A Labdarúgószövetség keretében tevékenykedett a bírók szövetsége, amelynek fő feladata a bírók kijelölése volt a bajnoki meccsek lebonyolítására a községek területén. 3. Tesnevelési előadók egyesülete A Zenta község területén oktató testnevelési előadók és tanárok tartoztak ide.Tevékenységük az elemi és a középiskolás versenyszervezésében a különböző bajnokságok megszervezésében mutatkozott meg leginkább. Munkájukat az előírt testnevelési tanterv és tananyag valamint a diákolimpiai (SOŠOV) program határozta meg. 4. „Partizan” TE Ez az egyesület a testnevelés tömegesítését próbálta minnél nagyobb mértékben megvalósítani a legkisebbtöl a legidősebb korosztályig. 5. Céllövő Egyesület, Zenta 6. „Radnički” SE, Tornyos 7. „Sloboda” SE, Felsőhegy 8. Atlétika Klub Zenta 9. Úszó Klub Zenta 10. Birkózó Klub Zenta 11. Teke Klub Zenta 12. Asztalitenisz Klub Zenta 13. Labdarúgó Klub Zenta 14. Kézilabda Klub Zenta 15. Sakk Klub Zenta 16. „Kristal” labdarúgó klub Zenta 17. „Žitopromet” labdarúgó klub Zenta 18. „Mladost” kosárlabda klub Zenta 19. „Elektrovojvodina” gyeplabdaklub, Zenta 20. „Egység” lovasklub, Kevi
1974 és 1975-ben az SKJ XI-ik, a CK SKJ valamint a PK SKV 52-56-ik végrehajtó bizottság ülésein és a Vajdasági Testnevelési Szervezetek Szövetségének határozata értelmében világossá vált és határozat született, hogy: - a labdarúgóknak az alacsonyabb versenyfokozatban teljessen amatőrnek kell lenni. A professzionalizmus csak az I. Szövetségi ligában volt megengedett - az élsportolók rangsorolása: 1. Jugoszlávia érdemes sportolója 2. nemzetközi osztály 3. szövetségi osztály Az élsportolóknak ezáltal joguk volt ösztöndíjra, amit iskoláztatásra vagy a továbbképzésükre fordíthattak. 1976.02.21. a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetsége díszülést tartott a II. v.h. utáni zentai testnevelés és sport 30 éves évfordulója alkalmából.Az ünnepi díszülésen a jelentésből külön ki lett emelve a zentai sport kezdeti nehézségeinek szakaszai, a sport és a sportágak fejlődése valamint a sportegyesületek, körök és a
– 10 – klubok bővülése, fejlődése. Minden község területén az eredményesség szempontjából nagyon nagy szerepet játszanak a sportlétesítmények. Az elmúlt 30 évben a zentai sporteredményekhez képest nagyon kevés sportlétesítmény épült. A klubok és az egyesületek csak azt használhatták amit a község kijelölt vagy jóváhagyott számukra: 1947-ben a birkózók, bokszolók és súlyemelők elkapták a zsidók nagy zsinagógáját (a mai városi gyógyszertár és a fogorvosrendelő helyén). 1948-ban elkezdték az atlétikai pályát és a kisérő létesítményeket rendezni, valamint a labdarúgó pályát is úgy-ahogy rendberakták. 1951-ben elkészült az első uszoda a Népkertben (33 x 17 m) 1957-ben a népkerti sadionban a lanbdarúgópálya új gyepszőnyeget kapott ami ma is alegjobbak közé tartozik Vajdaságban. Ugyanebben az évben rendberakták a valamikori “Radnički” majd “Bocskai” labdarúgó pályát a kanális mellett. Ezt a pályát a diszkosz és a kalapácsvető atléták is használták és használják a mai napig. 1958-ban a “Partizan” TE elkapta a kis zsidó zsinagógát (Boška Jugovića 21), az udvarban később kézilabda és kosárlabda pályát létesítettek. 1960-ban a III. helyi közösségben labdarúgó és kézilabda pályát létesítettek. 1962-ben az ipartestület bál és kultúrrendezvény termét átalakítatták sportolás céljára. Az elképzelés szerint a termet a zentai sportolók számára készítették de később csak az asztaliteniszezők használták és használják. Ugyanebben az évben december 22-én a hadseregotthonban (dom JNA) átadták az egysávos új teke pályát. 1966-ban a népkerti stadionban elkészült a keleti lelátó. 1968-ban befejeződött a népkerti stadion kerítésének építése. 1974-ben a zentai népkertben átadták a kis uszodát (25 x 12,5 m). Ez nem sokára műanyag hullámtetőt kapott. 1975-ben Tornyoson három kis uszoda lett építve. Az eltelt időszakban több focipálya épűlt még a Zentán a „Kristal” és a „Žitopromet” labdarúgó klub számára valamint Felsőhegyen, Oromparton, Bogarason, Keviben és Tornyoson. Az elkövetkező években is csak kevés sportlétesítménnyel gazdagodott Zenta városa: 1979.08.22-én adták át a népkerti stadionban a hatsávos műanyag (unitán) atlétika pályát. 1982-ben került sor az 50 méteres olimpiai uszoda átadására. 1983.06.10-én adták át a hatsávos automata teke pályát. Zentán 2006-ig nem számítván a zentai „Queen” céllövő klub által megvalósított agyaggalamb és céllövő pályát semilyen új sportlétesítmény nem készült el, sőt sokszor a meglévők karbantartására és javítására sem volt elegendő pénzösszeg. 1978-ban a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetsége a tevékenységét általános, minőségi, tömeges és rekreációs csoportokra rangsorolta. 1980.01.19-én a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetsége és a sportszervezetek áttértek a csoportos vezetésre és az egyéni önkritikus munkára. Zenta község területén 20 klub, 2 egyesület és 1 szövetség működött 2389 taggal (sportolók, edzők, bírók és vezetők). Ezek a következők voltak: asztalitenisz klub, atlétikai klub, birkózó klub, kézilabda klub, labdarúgó klub, kosárlabda klub, sakk klub, úszó klub, vízilabda klub, “Elektrovojvodina” gyeplabda klub, “Žitopromet” labdarúgó klub, “Kristal” labdarúgó klub, “Tekstilac” kézilabda klub (mind Zentáról), “Mladost” labdarúgó klub Bogaras, “Sloboda” labdarúgó klub Felsőhegy, “Radnički” labdarúgó, sakk és kézilabda klub Tornyosról, “Kalász” labdarúgó klub és “Egység” lovas klub
– 11 – Keviböl. A testnevelési egyesületek a “Partizan” TE és Sporthorgász egyesület volt Zentáról. Ide tartozott még a Községi Labdarúgó Szövetségek Egyesülete. A szövetségeknek, az egyesületeknek és a kluboknak külön vezetőségük lett az új előírás életbe lépése után. 1981.10.10-én a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetségének a közgyűlési elnöksége ünnepi díszülést tartott a sportszövetség 25 éves évfordulója alkalmából. A jelentésben részletes leírás hangzott el a szövetséget alkotó klubok és egyesületek jelentősebb egyéni és csapatsikereiről valamint a sportlétesítmények áldatlan állapotáról. A község területén 22 testnevelési szervezet (20 klub és 2 egyesület) volt betársulva a szövetségbe 2621 taggal (7 labdarúgó klub, 3 sakk klub, 2 kézilabda klub, 1-1 atlétika, birkózó, kosárlabda, asztalitenisz, úszó, vízilabda, gyeplabda és kajak-kenu klub), “Partizan” TE és Sporthorgász Egyesület. Az ülés végén a legkiemelkedőbb sportolók, edzők, sportmunkások és munkaszervezetek kitüntetésben részesűltek. 1988 – 1989-ben a Zentai Önigazgatási Testnevelési Érdekközösség (SIZ) tevékenysége lassan csökkent majd megszünt és az ő szerepét ismét a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetsége (OSOFK) vette át. Az 1990-es évek elején a jól ismert politikai történések hatására (Jugoszlávia szétesése) új törvények és előírások láttak napvilágot a sport és a testnevelési kultúra megőrzésére és tovább fejlődésére. Az újonnan hozott törvényekkel és szabályzatokkal összhangban a Zentai Testnevelési Szervezetek Szövetsége új alapszabályzatot dolgozott ki, amelyet 1993.04.16-án fogadtak el. Az átalakulás értelmében a szövetség új neve Zentai Községi Sportszövetség (SSOS) lett. Az elnök Urbán István volt, titkár Radovan Krivokapić lett. 1996.12.17-én végre napvilágott látott a hézagpótló űrt betöltő, régen várt sporttörvény. 1999.11.12-én a Zentai Községi Sportszövetség igazgatóbizottsága elfogadta az új kibővített alapszabályzatott amelyek a legújabb törvényes előírássokkal voltak öszhangba. 2002.05.03-án a Zentai Községi Sportszövetség igazgatóbizottsága a városháza dísztermében díszülést tartott a zentai sport 120 éves jubileumának megünneplésére. Az ülésen elhangzott jelentésből részletes és átfogó képet kaptunk a zentai sport hivatalos kezdetéről (1882.), a különböző nehézségekről, a megmaradásért vívott harcról, az átalakulásokról, a fejlődésről és az elért sikerekről egésszen 2002-ig. Mindenki számára világossá vált, hogy a zentai sport 120 éves időszakát nem lehet szétosztani régmúlt időkre és a közelmúltban történtekre, hiszen az egész egy egységet képez. A sportban sem lehet a jelent a múlt történéseinek feltárása nélkül helyesen értelmezni. A jelentésben külön ki lett emelve a sportegyesületek, szövetségek és klubok fogalmai, céljai, feladatai és jelentőségei a különböző társadalmi és történelmi idöszakokban. A díszülés végén az igazgatóbizottság által kijelöltek elismerő oklevelet kaptak.
– 12 – 2002.08.28-án a Zentai Községi Sportszövetség helyiségeiben (Boška Jugovića 24) ünnepélyesen megnyílt a sportszövetség történetét bemutató állandó fotókiállítás amely az 1882 – 2002-s időszakot mutatta be. 2003.07.10-én a Zentai Községi Sportszövetség állandó fotókiállítást nyitott meg az Eugen színházterem panóján. Itt általában az időszerű és kiemelkedő sportesemények voltak kiállítva mint pl. klub évfordulók, emlékversenyek és mérkőzések, munkás és diáksport stb. 2006. márciusa folyamán a Zentai Községi Sportszövetség a régi székházából (Boška Jugovića 24) átköltözött a régi tiszti othon épületébe (dom JNA, Adai utca 7). 2006-ban a Zentai Községi Sportszövetségben 27 klub és 1 egyesület van betársulva 1377 taggal (1193 versenyző, 52 edző és 132 bíró). Az egyesület és a klubok 20 sportágat takarnak. A betársult klubok amelyek a megalakulásuktól kezdve a mai napig működnek (egyesek kisebb megszakításokkal) a következők: 1. Zentai Atlétikai Klub alapítva: 1882. 2. Teke klub, Zenta alapítva: 1889. 3. Tenisz klub, Zenta alapítva: 1903. 4. Labdarúgó klub, Zenta alapítva: 1905. 5. Birkózó klub, Zenta alapítva: 1924. 6. Vasutas vizilabda klub, Zenta alapítva: 1930. 7. Vasutas úszó klub, Zenta alapítva: 1930. 8. Vasutas sakk klub, Zenta alapítva: 1932. 9. “Radnički” labdarúgó klub, Tornjos alapítva: 1947. 10. Asztalitenisz klub, Zenta alapítva: 1949. 11. Sporthorgász Egyesület, Zenta alapítva: 1949. 12. »Sloboda« labdarúgó klub, Felsőhegy alapítva: 1949. 13. Kézilabda klub, Zenta alapítva: 1958. 14. »Radnički« sakk klub, Tornjos alapítva: 1968. 15. »Partizan« karate klub, Zenta alapítva: 1974. 16. Szertorna klub »Linea«, Zenta alapítva: 1992. 17. Bodi-bilding klub »Titan«, Zenta alapítva: 1994. 18. Kung-Fu Wu Shu, Zenta alapítva: 1995. 19. Céllövő klub »Queen«, Zenta alapítva: 1999. 20. Karate klub, Zenta alapítva: 2000. 21. Kosárlabda klub, “Zenta 2000“ alapítva: 2000. 22. Kosárlabda klub »Basket Star«, Zenta alapítva: 2001. 23. Kosárlabda klub “Plavi Koš”, Zenta alapítva: 2001. 24. Karate klub »Shotokan DO«, Zenta alapítva: 2001. 25. Céllövő klub, Zenta alapítva: 2002. 26. “Flamenco” tánc klub, Zenta alapítva: 2003. 27. Kajak klub »Tisza Virág«, Zenta alapítva: 2005. 28. Budo-Aikido, Zenta alapítva: 2005. 1956-tól a járási sportszövetség megalakulásától kezdve napjainkig az aktuális törvényekkel és előírásokkal a változásokkal és az elnevezésekkel öszhangban a sportszövetségeknek a következők voltak az elnökei és titkárai:
elnökök: 1956. dr. Búrány Pál 1961. Tóth Horgosi Pál 1963. Bajić Živojin 1973. Törtelji József 1976. Montányi Károly 1981. Bogetić Vladan 1982. Matić Pantelija 1985. Radovan Krivokapić 1988. István Urbán 1997. Bűn József 2001. Varga Futovics Valéria 2005. Törtei József
titkárok: 1956. Bajić Živojin 1958 Kubát János 1964. Fogaras Bozsidár 1978. Vámos István 1989. Radovan Krivokapić 1999. Táborosi László a közgyűlés elnökei: 2001. Dévity Mihály 2005. Szeles Ambrus az ellenörzőbizotság elnökei: 1997. Budimir Janković 2001. Molnár Béla 2005. Lőrinc László
3. A munkás és diáksport a Sportszövetségek keretein belül A törvényes előírásokat és elvárásokat betartva a munkás sportjátékok és az iskolai sport egyesítése, vezetése és irányítása mindig jelen volt a sportszövetségekben kezdve a járásitól a községi sportszövetségig. Munkássportjátékok: A munkássport kialakulásának kezdeti szakaszai az 1950-es évek végéig tartott. A községi bajnokságok tömegeségével a versenyek község közöttivé váltak. Az 1950-es évektől a kövektező válalaltok, szövetkezetek és intézmények voltak a legaktívabbak: “Žitopromet”, Teksztilgyár, Varó szövetkezek, „Napredak”, „Udarnik” nyomda, Komunális Bank, „Tisza” bútorgyár, Földműves szövetkezet, Tanügyi munkások, „Borac”, Tiszti othon, Festő és mázoló szövetkezet, LTA „Bačka”, „Grafičar”, „Elektro Bačka”, „Merkur” ipartestület, „Auto-Moto društvo”, „Hermelin”, Egészségügyi munkások, „Slavija”, Zentai járási bíróság, GP „Rad”, GP „Panonija”, „Transport”, „Mašinoremont”, DTD, TAMP, „Elektrovojvodina” és a Téglagyár. 1965-ben kezdődtek el a tiszamenti községek felszabadulási munkásversenyei (MORSI) Ada, Becse Csóka és Zenta községek közt. 1991-ig tartott. 1970-ben érte el a munksássport azt a színvonalat, hogy a községek zónákba tömörőlve versenyezzenek egymással. Ezelből a versenyekből született meg a munkás olimpia ötlete, amelyben egész Vajdaság munkássportolói megmérközhetnek egymással. 1975-ben tartották meg az első munkásolimpiát, melyet négy éves ciklusokban a mai napig is tartanak. A közben lévő minden második évben tartományi bajnokság van. A versenyprogram a községivel kezdődik majd a községközivel (zóna) folytatódik. A zónabajnokok szereznek jogot a tartományi bajnokságon és a munkásolimpiára való részvételre. A zentaiak a „Potisje” zónába tartoznak a következő községekkel együtt: Törökkanizsa, Csóka, Ada, Becse Szenttamás és Zsablja. Az eddig megtartott nyolc munkásolimpián a zentaiak 51 érmet nyertek (15 arany, 18 ezüst és 18 bronz ). Ez az eredmény nem csak a zónán belül hanem Vajdaságban is a legjobbak közé számít.
– 14 –
Diákolimpia: A szervezett diáksport az 1960-as években érte el azt a fejlődési fokot amikor arra az álláspontra jutottak, hogy a diákok községközötti iskolás versenyeken is megmérkőzzenek egymással. Ebböl az ötletből született meg a Vajdasági diákolimpia (SOŠOV) ötlete, amely először 1970-ben került lebonyolításra. Összesen hat diákolimpiát tartottak meg és sajnos az 1990-es évek elején a Vajdasági diákolimpiai mozgalom befejeződött. A zentai elemi és középiskolások összesen 243 érmet nyertek (107 arany, 81 ezüst, 55 bronz) a diákolimpiákon. A községi sporthagyomány megmutatkozott a diákolimpián is: az úszók 91 (33, 29, 29), az atléták 78 (26, 33, 19), a birkózók 43 (31, 10, 2), az asztaliteniszezők 25 (15, 5, 5), a kosárlabdázók 2 ezüstöt, a sakkozók és kézilabdázk 1 aranyat, a céllövők és a szertornászok 1 bronzérmet nyertek. Ezekkel az eredményekkel több alkalommal a zentai tanulók az első helyen vagy a legjobbak közt végeztek a Vajdasági diákolimpiák rangsorolásában. A diákolimpiai éremszerzők java része később a különböző sportágak országos bajnokságain is éremszerzők voltak. Egy részük a válogatottságig vitte és nem egy esetben a különböző nemzetközi versenyeken és bajnokságokon éremszerzők voltak. Az összes edző, testnevelési előadó, tanár és sportmunkás véleménye megegyezett abban, hogy a diákolimpiai mozgalom kimondottan hasznos sportrendezvény volt nem csak a nagy tömegség végett, hanem azért is mert nagyon jó alkalom volt a kiválasztásra a különböző sportágak számára. Vajdasági diákolimpiai mozgalom befejezése után, az 1990-es évek közepén köztársasági szinten hasonlü diákverseny indult el OŠIS néven.
4. A Sportszövetségbe betársult klubok, csapat és egyéni kiemelkedő eredményei Csapateredmények: A következő klubok voltak felnőtt országos csapatbajnokok: 1. Asztalitenisz klub 1973., 1974., 2003., 2004., 2005., 2006-ban volt országos csapatbajnok. 1973. és 1974-ben a csapat tagjai a következők voltak: Korpa Erzsébet, Dér Anikó, Bakos Margit és Prikidánovics Valéria. Az edző Szél Béla volt. 2003., 2004., 2005., 2006-ban a csapat tagjai a következők voltak: Polyák Márta, Recskó Emma, Fehér Gabriella, Tőke Márta, Crnkovity Gabriella, Horváth Tímea, Barlog-Mirkovics Brigitta és Márkus Katalin. Az edző Mellik Zoltán volt. 2. Birkózó klub 1983., 1984., és 2003-ban volt országos csapatbajnok. 1983. és 1984-ben a csapat tagjai a következők voltak: Surányi Zoltán, Renkó Béla, Szórád Zoltán, Zörgő László, Szabó Paloc Géza, Szabó Paloc Nándor, Kőrösi Béla, Prikidánovics Igor, Horváth László, Kopasz Károly, Majoros Csaba, Törtei József, Szemerédi István, Bővíz József, Visnyei Ferenc, Csúzdi Ferenc, Olajos Nándor és Vukov Dušan. Az edző Horváth László volt.
– 15 – 2003-ban a csapat tagjai a következők voltak: Futó Szabolcs, Futó Norbert, Molnár Ákos, Szarka Róbert, Rekovics István, Horváth Lászlü, Frisz Krisztián, Horváth Krisztián, Báló Igor, Farkas Erik, Fodor Róbert, Benkó Róbert, Vámos Antal, Renkó Béla és Kopasz Károly. Az edző Kopasz Károly volt. 3. Zentai Atlétikai Klub 1981. és 1982-ben volt országos felnőtt csapatbajnok. A csapat tagjai a következők voltak: Puskás Anikó, Soós Anikó, Soós Valéria, Kálai Ágnes, Kálai Judit, Majoros Márta, Polyák Ágnes, Gózó Márta, Menjhárt Borbála, Vera Predojev, Jela Predojev, Gion Kornélia és Szabó Erzsébet. Az edzők Radovan Krivokapić, Táborosi László és Kocsis Károly voltak. 4. „Queen” céllövő klub 2004-ben volt országos felnőtt bajnok az AM Trap-ban. A csapat tagjai a következők voltak: Dejan Mihajlović, Rade Pavlovič, Molnár Béla, Miloš Pavlović és Petar Milosavljević.
Jelentősebb klubsikerek: 1. Zenta labdarúgó klub 1950-ben és az 1965/66-os szezonban vajdasági ligabajnok volt. 1951-ben a Szerb ligában játszottak (a mai II. ligának megfelelő). 2. Teke klub, Zenta 1999, és 2002-ben megnyerték a Ib szövetségi liga bajnokságát és felkerültek az Ia ligába. A 2005/06-os évadban II. voltak az országos kupaversenyen. 3. Vasutas Vízilabda Klub, Zenta 1972. és 1984-ben bejutottak a II. szövetségi ligába. 2002-ben a zentai vízilabdázó nők II. lettek az országos bajnokságon. 2004-ben a férfi csapat II. lett a II. szövetségi ligában. 4. Kosárlabda klub, Zenta 1983-ban a leány kadett országos csapatbajnokságon III. Lettek. 1995-ben a serdülők megnyerték az országos csapatbajnokságot. A 2002/03-as évadban a férfi felnőtt csapat kiharcolta a II. Szerb ligába való bejutást (amióta Zentán kosárlabdáznak ez a legnagyobb férfi csapat siker). 5. Kézilabda klub, Zenta 1965-től 1969-ig a II. szövetségi liga északi csoportjában játszottak. Ide tartoztak a vajdasági, az észak szerbiai valamint a kelet-horvát és boszniai csapatok. 1981-ben a női csapat bejutott a II. szövetségi ligába. 6. Vasutas Úszó Klub, Zenta 1986-ban Vajdasági kupagyőztes volt 7. „Partizan” karate klub, Zenta 2005-ben országos ifjúsági csapatbajnok volt kata-ban. 8. Sporthorgász Egyesület, Zenta 2001-ben szerbiai kupgyőztesek voltak az országoson pedig az V. helyet szerezték meg.
– 16 – 9. „Radnički” labdarúgó klub, Tornyos a 2004/05-ös évadban bejutott a szabadkai ligába a 2005/06-ban pedig a vajdasági liga északi csoportjába.
Egyéni eredmények: Zenta mindig is örökifjú városnal számított (az újrakezdés révén) hiszen az ifjúsági korosztály többnyire más egyesületbe igazolt át a tovább fejlődés, a tovább tanulás de nem egy esetben az egzisztencia biztosítása véget. A zentai versenyzők kimagasló eredményeket értek el a különböző Balkán, Mediterrán, Európa és Világbajnokságokon, az Európa és Világkupákon valamint az olimpián. Mindanyian Zentán kezdték el a sportpályafutásukat. Volt aki végig a helybeli egyesületekben sportolt de volt olyan is aki más egyesületekbe igazolt át vagy más országba távozott de mindannyian mindig megmaradtak zentaiaknak. Az éremszerzők mellett több olyan vesenyző is volt akik helyezettek voltak a különböző előbb említett versenyeken de a felsorolásnál megérdemlik nevük említését hisz az mellett, hogy eredményeikkel növelték saját sportáguk értékét, az egész világban ahol jártak elvitték Zenta város nevét. A zentai sportklubokból a következő vesenyzők voltak a legsikeresebbek: 1. Bodza Károly (1960) testépítő. Zentán kezdett el e sportággal megismerkedni majd a budapesti Spartacus tagja lett. Az amatőr VB-n 1993-ban II. lett. Az EB-on 1989-ben I., 1994-ben pedig II. lett. 1995. a Mediterrán-bajnokságon III., a Balkán-bajnokságon pedig II. lett. 2. Boros Tamara (1977) asztaliteniszező. Zentáról 1993-ban a zágrábi Mladost-ba igazolt át majd a budapesti Statisztikába, ma ismét Zágrábban él és edz. 1995-ben I. ifjúsági EB-n, II. a VB-n. 1998-ban II. a felnőtt EB-n. 2000-ben III. az EB-n csapatversenyben. 2002-ben és 2003. I. Az EB-n párosban, 2002-ben az európai ranglistán első, a világranglistán pedig második lett. Részt vett az olimpián 2000ben és 2004-ben. 3. Burány Éva (1947) atlétanő. 1966. III. A balkán bajnokságon (80 m gátfutás). 4. Czabafy György (1964) – úszó. 1981 és 1988 közölt a belgrádi Partizánba, onnan 1988 és 1990 között a belgrádi Crvena Zvezdába igazolt, majd pályafutását a spliti Brodomerkurban fejezte be (1990-1991). 1978-ban I. a Balkán bajnokságon (4x100 m gyors, 4x100 m vegyes) és 1 ezüstérmet (100 m gyors) nyert. 1987-ben III. a Mediterrán-bajnokságon 4x100 méteres gyorsúszásban. 1990-ben I. a Balkánbajnokságon (100 m gyors, 4x100 m gyors, 4x100 m vegyes) és III. (50 m gyors). 1990- ben a perthi (Ausztrália) VB-n 14. lett 50 m gyorsúszásban. 1991-ben az athéni EB-n B döntős volt 50 m gyorson. 5. Dankó István (1947) atléta – 400 m. 1966-ban III. az ifjúsági EB-n a (4x400 m). II. az ifjúsági Balkán-bajnokságon 4x400 m-es. 6. Dimić Tomislav (1987) – karatézó. Az IKA szervezésében Európa- és Világ-kupa győztes 2000, 2001 és 2002-ben (katában és harcban). 7. Domány Zsófia (1988) sakk. 2006. I. az ifjúsági EB-n. Magyarország válogatottjaként (kettős igazolása van).
– 17 – 8. Eperjesi László (1983) atléta. 2002-ben III. az ifjúsági Balkán-bajnokságon (kalapácsvető). 9. Erdélyi Szilvia (1978) asztaliteniszező. 1996-ban I. az ifjúsági EB-n vegyes párosban. 10. Fehér Gabriella (1988) asztaliteniszező. 2003. II. az ifjúsági VB-n párosban, 2006. I. és III. az ifjúsági EB-n vegyespárosban és párosban, 2001-ben III. a serdülő EB-n párosban, 2002-ben III. a serdülő EB-n vegyespárosban, párosban és egyéniben. 2003. III. a kadet EB-n párosban, 2005. III. az ifjúsági EB-n párosban, 2003. III. a Balkánbajnokságon csapatversenyben és egyéniben, 2005. II. egyéniben és III. párosban és vegyespárosban a Balkán-bajnokságon. 11.Fekete László (1978) tekéző. 1997-ben II. az ifjúsági VB-n párosban, 2000-ben III. a felnőtt VB-n csapatversenyben. 12. Fekete Zsuzsanna (1986) – vízilabdázó. 2005. részt vett a B csoportos EB-n 13. Fodor Róbert (1976) birkózó. 1990-ben III. a serdülő VB-n. 14. Frisz Krisztián (1984) birkózó. 2003-tól a zrenjanini “Proleter” tagja. 2002-ben III. 2003-ban I.az ifjúsági EB-n, 2005-ben I. a Mediterrán játékokon. 15. Futó Norbert (1979) birkózó. 1966-ban II. az ifjúsági VB-n, 1995-ben III. a serdülő VB-n. 1996-ban I. a Balkán-bajnokságon, 2001-ben II. a Mediterránbajnokságon a magyarkanizsai Potisje színeiben. 16. Gere Valéria (1963) sakkozónő – 1980-ban az ifjúsági EB-n XI., 1982-ben az ifjúsági VK-n XII. lett. 17. Gopić Olga (1966) – asztalitenisz. 1983. I. A Mediterrán-játékokon (csapatverseny és páros). 18. Gózó Márta (1951) atlétanő. Az 1979-es spliti Mediterrán-bajnokságon V., az Európakupákon 1982-ben Leverkusenban és 1983-ban Párizsban III., illetve II. lett (súlylökő). 19. Herédi Karolina (1983) atlétanő. 2001-ben III. a felnőtt Balkán-bajnokságon (4x400 m), II. (4x100 m) és III. a (4x400 m) az ifjúsági Balkán-bajnokságon. 20. Juhász József (1960) birkózó. 1980-ban III. a Balkán-bajnokságon. 21. Juhász József (1957) asztalitenisz. 1973. I. a Mediterrán-játékokon csapatversenyben, 1974. III. az EB-n párosban, 1974- I. csapatversenyben és párosban és III. egyéniben a Balkán-bajnokságon. 22. Horváth László (1950) birkózó. 1970-ben II. a Balkán-bajnokságon. 23. Kecskés István (1944) atléta. 1961-ben és 1962-ben III. a Balkán-bajnokságokon.
– 18 – 24. Konjović, dr. Đorđe (1931) kosárlabdázó. Zentáról a belgrádi Crvena Zvezda igazolt át. Ő volt az első két méteren felüli játékos a válogatottban, amelyben az 50-es évek elején kezdett el játszani. 1954-ben részt vett a VB-n (XI.), 1955-ben az EB-n (VIII.). 25. Kopasz Károly birkózó (1958). 1984-ben részt vett az olimpiai játékokon. 1983ban I. a Mediterrán-bajnokságon, 1978-ban III. a Balkán-bajnokságon. 26. Korpa Erzsébet (1954) asztaliteniszező. 1976. I. egyéniben, párosban és csapatverseynben és III. vegyespárosban a főiskolás VB-n. 1973. I. a Mediterránbajnokságon egyéniben és párosban. 1973. I. csapatversenyben, párosban és vegyespárosban II. egyéniben, 1974. I. párosban, 1975. I. csapatversenyben és II. vegyespárosban a Balkán-bajnokságokon. 27. Korpa István (1945) asztaliteniszező. 1966-ban a ljubljanai Olimpijába majd Németországba távozott. 1969. és 1971. III. a VB-n csapatversenyben, 1962-ben I. 1964. 1970. 1972. II. 1966. és 1968. III. csapatversenyben és II. egyéniben, 1970. III. 1972. II., 1962. III. és 1966. III. párosban a felnőtt EB-n. 1962. I. csapatversenyben, egyéniben és párosban az ifjúsági EB-n, 1969. I. csapatversenyben és egyéniben a Mediterrán-játékokon, 1966. csapatversenyben, 1969. csapatban és egyéniben, 1964. 19666. és 1969. I. a Balkán-bajnokságokon. 28. Krivokapić Radivoje (1953) – kézilabda. 1976. V. helyezett az olimpián. 29. Lučić, Viktor (1955) asztaliteniszező. 1972. III. az ifjúsági EB-n párosban, 1976. II. csapatversenyben és párosban, III. vegyespárosban a főiskolás VB-n. 30. Majoros Csaba (1962) birkózó. 1980-ban I. az ifjúsági VB-n, 1982-ben III. az ifjúsági EB-n III. és I. a Balkán-bajnokságon, 1983-ban I. a Mediterrán-játékokon. 31. Majoros János (1971) tekéző 2002. VI: csapatversenyben és XVIII. párosban a VB-n. 32. Mataruga, Marko (1952) birkózó. 1970-ben I., 1972. II. az ifjúsági EB-n. 1971ben II., 1972-ben III. a Balkán-bajnokságokon. 33. Menyhárt Borbála (1945) atlétanő. Az Európa-kupákon 1983-ban Párizsban I., 1982-ben Leverkusenban II. lett. Az 1979-es spliti Mediterrán-bajnokságon bronzérmet nyert. 12-szer vett részt Balkán-bajnokságokon (gerelyhajító). 34. Mijatov Bojan (1980) birkózó. 1996. I. a Balkán-bajnok. Az újvidéki Vojvodina Birkózóklub tagjaként 2000-ben I. az ifjúsági EB-n és III. az ifjúsági VB-n, 2002. II. a főiskolás VB-n. 35. Nagy Abonyi Judit (1984) atlétanő. 2002. III. az EK-n (diszkoszvető). 36. Neográdi Valéria (1944) atlétanő. 1961. I. az Balkán-bajnokságon (80 m gátfutás). 37. Német Hajnalka (1981) atlétanő . 1995. III., 1998. II. az Balkán-bajnokságokon (4x100 m)
– 19 –
38. Palkovics Ferenc (1906) birkózó. Zentáról a zágrábi Herkulesba igazolt át majd Szabadkán fojtatta a sportpályafutását. 1928-ban részt vett a IX. nyári olimpiai játékokon Amsterdamban. 1932-ben és 1933-ban II., 1935-ben és 1937-ben III. a Balkán-bajnokságon. 39. Perović Cveta (1936) atlétanő. 1954. II. a Balkán-bajnokságon (súlylökő). 40. Puskás Anikó (1965) atlétanő – 100 m. 1983. III. az ifjúsági Balkán-bajnokságon (4x100 m). 41. Puskás Anikó (1984) atlétanő. 2001. II. a Balkán-bajnokságon (4x400 m). 42. Prikidánovics Éva (1986.) vízilabdázó. 2005. részt vett a B csoportos EB-n 43. Recskó Emma (1986) asztaliteniszező. 2005. az orosházi (Magyarország) asztalitenisz kluba igazolt át. 2000. III. a kadett EB-n csapatversenyben, 2003. II. a junior EB-n csapatversenyben, 2002. I. csapatversenyben, II. párosban és III. egyéniben az ifjúsági Balkán-bajnokságon, 2003. II. csapatversenyben a felnőtt Balkán-bajnokságon, ugyanebben az évben II. csapatversenyben és párosban és III. egyéniben az ifjúsági Balkán-bajnokságon. 2004. II. csapatversenyben, párosban és vegyespárosban a felnőtt Balkán-bajnokságon. 2005. I. csapatversenyben és párosban és II. vegyespárosban a Balkán-bajnokságon. 44. Renkó Béla (1966) birkózó. 1986. I., 1984. II. az ifjúsági EB-n, 1984-ben és 1985ben III. a Balkán-bajnokságon. 45. Roganović Novak (1932) labdarúgó. Zentáról az újvidéki Vojvodinába igazolt át. 1960-ban a római olimpián olimpiai bajnok lett. 46. Soós Anikó (1958) atlétanő. 1975. 1976. és 1977. II. az ifjúsági, 1976.és 1977. III. a felnőtt Balkán-bajnokságokon (4x400 m) 47. Soós Valéria (1961) atlétanő. 1975. I. 1976. II. és 1977. III. a Balkánbajnokságokon (4x400 m). 48. Szabó Palóc Nándor (1960) birkózó. Sikereit többnyire a Zenta színeiben érte el, de tagja volt a belgrádi Radničkinak és a nagybecskereki Proleternek is. 1987. II. a VB-n. 1990. II. a VK-n. 1987. és 1997. I., 1991. II. a Mediterrán-bajnokságokon. 1980-ban III. az ifjúsági EB-n,1979. II. 1978. III. a Balkán-bajnokságokon, 1988-ban és 1992-ben részt vett az olimpiai játékokon. 49. Szemerédi István (1948) birkózó. 1972. IV-V lett az olimpián. 1970. VI. Kötöttfogásban és V. szabadfogásban a VB-n. 1971. IV. a Mediterrán-játékokon, 1974. IV. az EB-n. 50. Széll Zsolt (1984) asztaliteniszező. 1999. II. a serdülő EB-n csapatversenyben, 2002. I., 2004. II. lett vegyespárosban az ifjúsági Balkán-bajnokságokon.
– 20 – 51. Tóth Károly (1910) birkózó. Zentáról a zágrábi Spartába, majd a Herkulesba igazolt át. 1936-ban részt vett a XI. nyári olimpiai játékokon Berlinben. 1933. 1934. II. 1935. III. a Balkán-bajnokságokon. 52. Tőke Márta (1983) asztaliteniszező. 2002. I. csapatversenyben és II vegyespárosban, 2003. II. csapatversenyben a felnőtt Balkán-bajnokságokon. 53. Törteli József (1960) birkózó. 1984. III., 1988. V. az olimpián. 1982. II. a VB-n, 1987. III. a VK-n. 1986. I. 1988. II. és 1982. III. az EB-n. 1983. I. a Mediterránbajnokságon. 1978. 1979. 1980. III az ifjúsági Balkán-bajnokságokon. 54. Varga Attila (1978) birkózó. 1996. II. a Balkán-bajnokságon. 55. Vranić Jelena (1978) sporthorgásznő. 2000. VII. a VB-n csapatversenyben. 56. Vukov, Borivoje (1929) birkózó. Zentán kezdte el sportpályafutását, 1950-től a belgrádi Partizan tagja lett. 1963. I., 1958. II. a VB-n. 1952. VII-VIII., 1956. VI. és 1960. IV. az olimpiai játékokon. 1959. II. a Mediterrán-játékokon, 1960. 1961., 1962. III. a Balkán-bajnokságokon. 57. Vukov Dušan (1952) birkózó. 1972. II., 1970. és 1970. III. a Balkánbajnokságokon. 58. Vuković Smiljka (1936) atlétanő, súlylökő és diszkoszvető. 21-szeres országos válogatott. A Balkán-bajnokságokon 8-szor vett részt. Legjobb helyezése a IV. volt. 59. Zörgő László (1960) birkózó. 1983. II. a Mediterrán-bajnokságon, 1980. III. az Ifjúsági EB-n, 1978. II. 1979. 1980. III. az ifjúsági Balkán-bajnokságokon.
A következő zentaiak vettek részt az olimipai játékokon: 1928. Palkovics Ferenc (1906), birkózó 1936. Tóth Károly (1910), birkózó 1952. 1956. 1960. Borivoje Vukov (1928), birkózó 1960. Roganović Novak (1932), labdarúgó 1960. 1972. Píszár József (1931), sportújságíró 1972. Szemerédi István (1948), birkózó 1976. Kubát János (1931), sportújságíró 1976. Krivokapić Radomir (1953), kézilabda 1976. 1988. és 1984 (téli) Búrány Endre (1943), sportújságíró és TV riporter 1984. 1988. Törtei József (1960), birkózás 1984. Kopasz Károly (1958), birkózó 1988. Szél Béla (1943), asztalitenisz szövetségi kapitány 1988. 1992. Szabó Palóc Nándor (1960), birkózás 2000. 2004. Boros Tamara (1977), asztalitenisz
– 21 – «Spartak» díjat amely a legnagyobb vajdasági sportkitüntetés következő zentai egyének, klubok és iskolák kaptak: 1977. „Moša Pijade” gimnázium 1977. Vladislav Jovanović – Moša, atlétaedző és sportmunkás 1979. Menyhárt Borbála, atléta 1979. Janek György, úszóedző 1980. Milić Milan, birkózó 1980. Zentai Atlétikai Klub 1981. Birkózó klub 1982. Törtei József, birkózó 1983. Krivokapić Radovan, atlétaedző 1985. Szemerédi István, birkózó 1986. Szabó Palóc Nándor, birkózó 1991. Bekes István, testnevelő 1991. „Május 25” elemi iskola
5. A sportágak keletkezése és kezdete világszerte és nálunk A zentai sport hivatalos kezdetétől (1882.) a mai napig Zentán a következő sportágak jelentek meg: evezés, atlétika, úszás, szertorna, súlyemelés, céllövészet, tekézés, korcsolyázás, kerékpározés, vívás, lóverseny, boksz, tenisz, labdarúgás, hazena, birkózás, sakk, vízilabda, asztalitenisz, röplabda, jégkorong, kosárlabda, kajak-kenu, kézilabda, gyeplabda, sporthorgászat, karate, body-bulding, sporttánc, kung-fu és aikidó. Az említett sportágak a különböző egyesületekben, szövetségekben és klubokban honosodtak meg és fejlődtek 1882-től és alapul szolgáltak a II. v.h. utáni sportegyletek és sportszövetségek megalakításához. A legrégibb és legközismertebb, legnépszerűbb sportágak a mai napig megmaradtak, azok viszont amelyeknek nem volt elég erejük a fenmaradáshoz eltüntek. Volt és van is Zentán olyan sportág, amely megjelent de valamilyen oknál fogva nem nyert hivatalos leigazolást és nem társult be a sportszövetségbe: bóvárkodás, biliárd, paint-ball, beach-valley, hegymászó egyesület, piccado, stb. Evezés Az evezés mint játék és sport már a legrégibb időkben jelentkezett: Egyiptom, Görögország, Róma ls Skandinávia. Az eslő versenyt Londonban a Temzén tartották meg 1715-ben. 1829. június 12-én tartották meg elősször a világon legismertebb evezős párversenyt Oxford és Cambridge csapatai közt. Zentán 1875-ben “Regatta Club” név alatt evezős egylet alakult. Az egyletnek versenyjellege nem volt csak rekreációs és mindössze egy évadig tartott. Atlétika Időszámítás elött 776 Az atlétikai versenyszámok első szervezett formáját a ókori Görög olimpiai játékokban találhatjuk meg, amelyről írásbeli forrás időszámítás elött 776-ból van. Az első versenyszám a stadion futás volt (183-197 méteren). Zentán az atlétika hivatalos kezdete 1882.06.04-től kezdődik, amikor megalakult a “Zentai Athleticai Club 1882”. Zentán az első atlétikai versenyt 1882.08.27-én
– 22 – tartották meg (3 km gyaloglás). A klub többször nevet változtatott: SAK, ZAC, AK Senta, ŽAK Senta és végül ismét felvette a „ZAK 1882” nevet. Lóverseny A lótenyésztés az időszámitas elött 3.000 éve kezdődött. Az első lóversenyt 1174ben tartották Angliában, az első lovaglóiskola pedig a XVI. században alakult meg Nápolyban. Zentán az első lóversenyt 1887-ben tartották meg a „Gazdakőr” szervezésében. Teke Már az egyiptomi fáráók sirkamráiban fellehetők voltak olyan rajzok, amelyek a golyókkal való játszást mutatták be. A középkorban több európai államban vált közismerté a tekézés. A sporttekézés 1769-ben kezdődött Németországban. Zentán 1889. május 19-én tekeegylet alakult. Vívás A sportvívás a katonai vívásból alakult ki. Az első könyv a vívásról 1295-ben látott napvilágot Olaszországban. Zentán 1891.03.08-án kezdődött el az első vívó oktató tanfolyam karddál és tőrrel. Korcsolyázás Az archeológiai ásatásokból derült ki, hogy korcsolyát már a kőkorszakban is használtak. A korcsolyázás mai formája Hollandiából indult el a XIX. Század közepén. Zentán 1893.04.05-én megalakult a Korcsolyázó Társaság. Kerékpározás Az első jármű megemlítése, amely a kerékpárra hasonlított 1447-ben történt a németországi Mainhingenban. Az első kerékpárversenyt Párizsban tartották meg (2000 m) 1868.05.31-én. Zentán 1899.04.01-én kerékpárklub alakult. Tenisz Már a legrégibb civilizációs időkben a tenisz elődje megtalálható volt. Az első verseny, amelyet meghatározott szabályok alapján bonyolítottak le 1877-ben volt Wimbledonban. Zentán 1903.02.09-én alakult meg a Zentai Tenisz Klub. Labdarúgás Három millió évvel idöszámítás elött a Kinaiaknál már leírást találhatunk a labdajátékokról. Az első labdarúgó klubbok 1885-ben alakultak meg Shefieldben és Cambridge-ben. Zentán az első labdarúgó mérkőzést 1899.06.09-én játszották le. 1905.06.23-án a Zentai Atletikai Club (ZAC) keretén belül labdarúgó szakág alakult. Birkózás A birlózás első említése három millió évre nyúlik vissza az idöszámítás elötti Kinába. Már az ókori olimpiai játékokon a birkózás szerepelt a versenyprogramban. A birkózás eslő sport jellegű bemutatása Párizsban történt 1872-ben.
– 23 – Zentán az 1891.03.08-án kezdődő vívótanfolyam keretén belül bemutatták a birkózást. 1924.02.03-án a Zentai Atlétikai Klub (SAK) keretén belől birkózó szakág alakult. Asztalitenisz Az asztalitenisz kezdetleges formái már a legrégibb civilizációkban ismertek voltak. Az asztalitenisz mai formáját 1884-ben szabadalmazták. 1900-ban alakult meg az angliai Table-Tenis Association és a Ping Pong Association. Az első nemzetközi tornát Bécsben tartották meg 1901-ben. Zentán az első asztalitenisz bemutató versenyt 1925.05.24-én a zentai zsidó ifjúsági egyesület a „Hagibor” szervezte meg. 1930.02.09-én a Zentai Atlétikai Klub (SAK) keretén belül asztalitenisz szakág alakult. Önálló klubbá 1949. vált. Vízilabda A vízilabda elődje 1869-ben jelentkezett Angliában. Az első szabálykönyvet 1876-ban adták ki. Zentán 1930.07.13-án a Zentai Atlétikai Klub (SAK) keretén belül vízilabda szakág alakult. Úszás Az úszás szinte egyidős az emberiséggel. Az első úszóklub 1876.ban alakult meg Londonban. Zentán 1882.08.27-én a „ZAC 1882” szervezésében tartották meg az első úszóversenyt a Tiszán. 1930.09.05-én a Zentai Atlétikai Klub (SAK) keretén belül úszó szakág alakult. Sakk A sakk Indiából ered. Perzsián és az arab országokon keresztűl jutott el Európába. A korszerű sakk 1475-ben indult, amikor meghatározták a szabályokat. Zentán 1906.06.08-tól 18-ig amatőr sakktornát szerveztek Bács-Bodrog vármegye sakkozói számára. 1932.01.24-én alakult meg a zentai sakk klub. Röplabda A röplabdát 1895-ben az amerikai Morgan találta ki azzal a céllal, hogy a tél beálltával a sportolók megőrizzék edzetségüket. Kezdetben a röplabda mellékes sportágnak számított és csak a II. v.h. után kezdett el elterjedni az európai országokban. Zentán 1931.07.09-én a zentai „Sokol” egyesület a becseiekkel bemutatta a röplabdát. Ökölvívás Az ökölvívás az ókori Babilon és Egyiptom területeiről Mikénén át került Görögországba majd Rómába és terjedt el nyugatra. Az ökölvívás a 23. ókori olimpiai játékok proramjába került be elösször i.e. 668-ban. A ökölvívás mai kezdetleges formája 1719-ben Angliából indult, amikor is megtartották az első bajnokságot. 1744ben vezették be a kesztyűk használatát. A modern ökölvívás kezdete 1892-ben kezdődik, amikor New Orleansban James Corrbet a 21-ik menetben kiütötte Salivant. Zentán az ökölvívás kezdete az 1940-es évek elejére tehető. Hivatalosan, mint szakág, 1945-ben a „Jedinstvo” SE keretén belül kezdett el működni és később vált csak önálló klubbá.
– 24 –
Sporthorgászat A sporthorgászat kezdete a XIX. századra tehető vissza. Zentán 1949.05.26-án alakult meg a sporthorgász egyesület. Céllövészet Az első cállövő egyesület a Svájci Lucernban alakult meg 1466-ban. Zentán 1899.07.11-én a helybeli vadász társaság üveg és agyaggalmab lövő versenyt rendezett a Körösztösben. Céllövészetben több alkalommal vettek részt a különböző egyesületek és szakágak versenyzői. 1931.08.28-án céllövő egyesület is alakult Zentán, közvetlenül a II. v.h. után pedig céllövő társaság is létezett (a mai kanális túlsó partján a labdarúgó pálya mögött). A modern céllövészeti követelményeknek megfelelő klub 1999.01.10-én alakult Zentán céllövő klub „Queen” néven (a céllövészet mellet a fő hangsúly az agyaggalamb lövészeten van). Szertorna A szertorna (gimnastika) elösször az ókori Görögországban fejlődött ki. A szertorna mint sportág már szerepelt az első újkori olimpiai játékokon 1896-ban. Zentán a szertornázás nyomai a XIX. század végére vezethetők vissza. Tornázással találkozhatunk már a mult század végi iskolai oktatásban, valamint a különböző egyesületi és klubéletekben is. A későbbiek folyamán (1920-tól) a zentai „Sokol” SE működtette nagymértékben a tornázás különböző ágait. A II. v.h. után a „Partiza” TE keretében működött szakágként a tornázás és a szertornázás. Önálló szertorna klub 1992-ben alakult „Linea” néven. Jégkorong A gyökerek a Kanadai indiánokhoz vezetnek vissza ahol hasonló játékot játszottak a mai jégkoronghoz. Az első játékszabály 1879-ben Montrálban látott napvilágot. Zentán 1939.02.01-én alakult jégkorong csapat alakult. Kézilabda A kézilabdához hasonló játékot elösször 1898-ban említenek. 1892-ben Csehországban megjelent a hazena (kispályás kézilabda), amely a mai kézilabdázás elődje volt. Zentán több hazena szakág alakult: 1925.08.01-én a zsidó „Hagibor” SE, 1928.08.25-én a SAK, 1925.10.13-án pedig a „Radnički” SE keretében. Az első hivatalos kézilabda klub 1958.07.15-én alakult meg. Súlyemelés Az 1880-as években kezdtek a nehézatlétikai klubok megalakulni. Az első nemhivatalos bajnokságot 1887-ben tartották meg Londonban. Zentán 1958-ban a birkózó klub keretében alakult súlyemelő szakág, amely 1961ben vált önálló klubbá. Gyeplabda A gyeplabda a legrégibb sportjátékok közé tartozik. Az első ütős labdajáték formák visszavezethetők az i.e. elötti 3-ik évezredre. A modern gyeplabda 1875-ben kezdődött Angliában. Zentán 1966-ban „Elektrovojvodina” név alatt gyeplabda klub alakult.
– 25 – Kosárlabda A kosárlabda 1891-ben lett bemutatva Amerikában. Zentán a kosárlabdázás a II. v.hg. után a „Jedinstvo” SE keretén belül szakágként kezdődött el. A későbbiek folyamán a szakágból önálló klub lett (a „Mladost” és a „Zenta” nevet viselte). 1952-ben „Borac” néven is alakult férfi és női kosárlabda klub. 1953-ban pedig a „Tekstilac” SE keretében is működött kosárlabda szakág. A klubok a későbbiek folyamán egyesültek vagy megszüntek de újak is jelentkeztek: 2000.02.17-én alakult meg a kosárlabda klub „Zenta 2000”, 2001.01.03-án a kosárlabda klub „Basket Star” és 2001.03.09-én a kosárlabda klub „Plavi Koš”. Karate A karae első nyomai az indiai szobrokon találhatók meg az i.e. II. évezredben. A karate mai formáját módszeres oktatással 1922-ben kezdték el Tokóban. Zentán 1973-ban a „Partizan” TE keretén belül karate klub alakult. 2000.01.31-én megalakult a karate klub „Zenta”, 2001.06.26-án megalakult a karate klub „Shotokan DO”. Aikido Az aikido az aikigyucából (japán harci művészetek) ered. A mai aikido formája 1925-ben alakult meg Japánban. Zentán 2005-ben alakult aikido klub „Budo-Aikido” név alatt. Kung Fu Whu Shu Ez a harci művészet a XVII. század küzepén jelent meg. A mai formáját az 1970es évektől ápolják. Zentán 1995.11.16-án alakult Kung Fu Whu Shu klub. Kajak-kenu 1865-re tehető a kajak-kenu hivatalos kezdete. Az első klub 1866-ban alakult Londonban. Zentán 1981-ben alakult kajak klub „Vlado Bagat” néven. 2005-ben „Tiszavirág” néven új kajak klub alakult. Body-building A világon az első body-building versenyt 1946-ban Londonban tartották meg. Zentán 1994.10.24-én alakult meg a body-building klub. Sporttánc Az mai sporttánc a XX. században jelent meg. Zentán 2003-ban tánc klub alakult „Flamenco” néven.
– 26 – Recenzija Laslo Taboroši je sa ovim novim izdanjem o istoriji senćanskog sporta i dalje nastavio svoj rad na otkrivanju izuzetno složenog opštinskog sporta ali ga je on, po svom dobrom običaju, i ovo je veoma uspešno obavio. I ovaj put je sebi zadao težak zadatak s obzirom da je uzeo da obrađuje istorijat senćanskog sportskog saveza od njegovog osnivanja posle II svetskog rata do današnjeg dana. Dok su dokumenti sa zvaničnog početka senćanskog sporta (1882.) jedva nađeni pa je trebao da ih «iskopava» iz raznih bibloteka, istorijskih ili ličnih arhiva, dotle je u slučaju sportskog saveza imao ogromnu gomilu podataka preko raznih zapisnika, izveštaja, novina ne spominjući žive izvore. Međutim treba i to reći da su se nađeni zapisnici sportskih saveza nailazili u velikoj zbrci pa je trebao da razmrsi lijane da bi u ovoj sportskoj džungli mogao naći ono što je tražio, da bi mogao što verodostojnije prikazati istorijat sportskog saveza u Senti. U različitim sportskim savezima (od sreskog do današnjeg) je uvek bilo nesporazuma, različitih stavova, svađa i ličnih interesa ali je na kraju sportski duh uvek preovlađivao. Različita socijalistička državna, partijska usmerenja i odluke brzo su ga dovele do poltronskih osoba nekadašnje Jugoslavije koji su rukovodili celokupnim sportom pa je preko njih došao i do senćanskih amatera koji su rukovodili opštinskim sportom. Autor je sa dobrim osećanjem uočio suštinu istorijata senćanskog sportskog saveza. Kniga sadrži puno imena, ličnosti, podataka o značajnim hronološkim događanjima, a što je važno uspeo je i da izbegne stranputice ličnih interesa koje su uvek bile i jesu prisutne. Ono što je bitno je činjenica da je istrija senćanskog sportskog saveza stavljena u hronološki red zbivanja! Prema tome, zainteresovani, na osnovu ovog izdanja lako mogu doznati šta se događalo na sportskom polju tokom pola veka u senćanskoj opštini. Na kraju, kao šlag na torti, naveo je početke nastanka sportskih grana u svetu i kod nas i sa ovim će rasplinuti mnoga pogrešna shavatanja koje i dan danas imaju neki senćanski sportski radnici. Prema tome: postaje nam jasnije kada su naši predci počeli veslati, baviti se atletikom, igrati sah, tenis ili fudbal. Toliko kao recenzent o ovom izdanju a još bih voleo da preporučim autoru da nastavi sa ovakvim radom dok ga snage služe u interesu senćanskog sporta, na radost svih nas da bi sačuvao uspomene i istinu o senćanskom sportu i za buduće generacije.
Senta, avgusta 2006. godine Janoš Kubat
