Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam

Celldömölk

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette Miskolci Szilvia

AP–080535 ISBN 978-963-465-984-6 © Széplaki Erzsébet, 2010 2., bővített kiadás, 2012 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 12,36 A/5 ív


Kedves Kolléganő/Kolléga! Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy levelem megírásakor és a kézikönyv egészében a tegező formát választottam. Ennek oka, hogy én is pedagógus vagyok: tanító és magyar szakos tanár. Talán az is megtörténhetett az elmúlt évek során, hogy személyesen is találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyvnek és a hozzájuk kapcsolódó tanári kézikönyveknek, interaktív tananyagoknak. Az elmúlt tanévek során az Apáczai Kiadó több tanfolyamán vezettem gyakorlati foglalkozásokat. Látván és tapasztalván a sok-sok bizonytalanságot, kételyt, úgy gondoltam, egy módszertani kézikönyvsorozat megírásával és közreadásával segítséget nyújthatok a kollégáknak. A kompetenciaalapú oktatás létjogosultságát senki sem vitatja. Továbbra is egyik kulcskérdése a magyar oktatásnak a gyerekek szövegértő és szövegalkotó képességének fejlesztése. Ezért most ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Célom továbbá az is, hogy lerövidítsem a felkészülésed idejét. A tanítási folyamat egy-egy óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képesség nem zárul le 4. évfolyamon. Ezeket a képességeket is tovább kell fejlesztenünk a felsőbb évfolyamokon is. Meggyőződésem, hogy ez nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az olvasás, szövegértés és szövegalkotás képességének fejlesztése. Hiszen minden tanítási órán minden tanulónak értelmeznie és alkotnia kell szöveget. Például meg kell érteniük a tanáraik kérdéseit, és akár szóban, akár írásban válaszolnak, máris szöveget alkotnak. Így van ez még testnevelésórán is, igaz, ott nincs írásbeli szövegalkotás. Az ismeretek rögzítésének fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általában tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken a helyszíneken a tanulók többnyire egyedül maradnak a szöveggel. Mennyivel könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre (feleletre, felmérésre stb.), ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tanórán közösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamennyi pedagógus feladata. Sok kollégánk jogos felvetése: a gyerekek egy része szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a következő órára. Így nincs mire ráépülni az új ismeretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tanórai szöveg-feldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsődleges bevésés. Biztosan te is tapasztalod, hogy a mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle hatások érik őket. Nehezen tudjuk felvenni a versenyt a média, az internet egyre fokozódó térhódításával. Technikailag és fizikailag is kivitelezhetetlen, hogy egy tanítási órán hat másodpercenként új hatások érjék a tanítványainkat, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk, sőt egyre inkább építsünk az interaktív tananyag adta lehetőségekre. Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak. Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert! Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi

Debrecen, 2011

3


A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk. Valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. Nagyon fontos azonban, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkön�nyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervis�szajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is. Talán még ennél is fontosabb, hogy a tanulók fejében megszüntessük a tantárgyi fiókokat. Helyette egy olyan, egyre telítődöttebb ládával kell rendelkezniük, amelyből életük bármelyik pillanatában előkaphatják a szükséges ismeretet, és aktivizálhatják a megfelelő kompetenciájukat. Ehelyett gyakran tapasztaljuk, hogy matematikai műveletet csak matematikaórán tudnak hibátlanul elvégezni még a jó képességű gyerekek is. Helyesen pedig csak nyelvtanórán tudnak írni. Természetesen magyartanárként nekünk is feladatunk a természettudományos, matematikai, digitális, a szociális, illetve valamennyi kompetencia fejlesztése. Kedves Kollégám, szeretném felhívni a figyelmedet Vass Vilmos A kompetenciaalapú fejlesztés elmélete és gyakorlata című nagy sikerű könyvére (Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008). A jeles szerző a kötet első részében azokat a tanulmányait adja közre, amelyekben a kompetenciaalapú oktatás elméletével foglalkozik. Az írások második csoportja néhány kompetenciaterület (anyanyelvi kommunikáció, matematikai és természettudományos kompetencia) fejlesztésének pedagógiai gyakorlatát mutatja be. Olyan módszereket, tevékenységeket, amelyek működnek, jól használhatók a tanórákon és azokon kívül is. A kötetet nagy haszonnal forgathatják gyakorló pedagógusok, tankönyvszerzők, tanterv- és programfejlesztők és oktatáskutatók egyaránt.

A kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

4


Fontosnak tartom kiemelni, hogy az anyanyelvi kommunikáció adja minden kompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapját. Vass Vilmos előbb említett tanulmánykötetében külön fejezetet szentel a kommunikáció, az együttműködési és a problémamegoldó kompetencia fogalmának és értelmezésének. Ezek az általános kompetenciák nem tantárgyi területekhez köthetők, hanem áthatják az egész tanulási folyamatot. Vass Vilmos az említett kompetenciaterületeket egy táblázatba rendezte. Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség Írásbeliség Képi információk feldolgozása Információkezelés IKT (infokommunikációs technika) Forráskezelés A kommunikáció értékelése

Nyitottság Empátia Szociális interakció Társas érzékenység Felelősségérzet Szervezőképesség Döntéshozatal Érvelés Vita

Hibakeresés Döntéshozatal Rendszerelemzés és -tervezés

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.

5


Ismeretek

Készségek

Attitűdök

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete. A különféle szóbeli kommunikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kommunikációban használt nem verbális eszközök (testbeszéd, mimika, beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai költemény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szövegfajták és fő jellemzőik. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete: hivatalos, hétköznapi, tudományos, publicisztikai stb. A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, térhez, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben. A különböző kommunikációs helyzetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sikerességét meghatározó készségek. Beszélgetések kezdeményezése, folytatása és befejezése. Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak (információszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása. Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és feldolgozása a tanulás során. Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban. Mások írásban és szóban megfogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek, pl.: kiselőadások, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segédeszközök (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdagodás egyik forrása. Mások véleményének és érveinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszédre való hajlandóság.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználattal törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretete. A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anyanyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő, valamint a szövegalkotó képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is. 6


A tanuláselméleti háttér megváltozása A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásával. Ennek rövid áttekintése a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetének 8. oldalán olvasható. A napjainkban egyre nagyobb teret hódító konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rendés értelemkeresés folyamata az élet minden területén. A konstruktivista pedagógia hívei azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására. A következő táblázat a hagyományos és új tanári, illetve tanulói modellt veti össze, így más megvilágításban láthatjuk az összefüggéseket. Tanulói szerep Hagyományos modell

Az új, szociális-konstruktivista modell

A tudás befogadása

A tanulási folyamat aktív szereplője

A tananyag megtanulása

A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése Tudása általa konstruált Értékeli a saját és társa teljesítményét

PASSZÍV

AKTÍV

Nincs felelősség

Felelősség A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA Tanári szerep

Hagyományos modell

Az új, szociális-konstruktivista modell

A tudás átadása

A tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, állandó figyelése

A munka megszervezése

A tanulási folyamat megszervezése

A diák motiválása

A diák motiválása

Ellenőrzés

Visszajelzések adása

Teljesítménymérés, értékelés

Folyamatos értékelés

AKTÍV

AKTÍV

Felelősség

Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

7


TANULÁSSZERVEZÉS Napjainkban a pedagógus elsősorban nem a tudás átadója, hanem a tanulási folyamat megszervezője kell, hogy legyen. Természetesen a tanítónak és a tanárnak továbbra is rendelkeznie kell a tudás átadásának képességével, de hatékonyabb, a mai gyermekek eredményesebb fejlesztését szolgáló munkaformákat kell alkalmaznia. A tanulási folyamat során végzett szervezési tevékenység alkalmat biztosít a pedagógus számára, hogy ötvözze a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat tanítványai képességének, az osztály fejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési módokat a tanuló szempontjából munkaformaként értelmezzük. A Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében a 21–27. oldalakon részletesen foglalkoztam a különböző munkaformákkal: a frontális osztálymunkával, az önálló munkával, a páros munkával és a tanulópárral, valamint a csoportmunkával, a részben és a teljesen egyénre szabott munkával, a projektmódszerrel, az epochával és végül, de nem utolsósorban a kooperatív technikákkal. Ez utóbbiról ebben a kézikönyvben is szeretnék szólni néhány gyakorlati példa felsorakoztatásával.

Kooperatív technikák Minden kedves kollégám szíves figyelmébe ajánlom dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvét, amely 2001-ben jelent meg Magyarországon. Ugyancsak sok gyakorlati segítséget kaphatnak az Apáczai Kiadó Tanítás-Tanulás című folyóiratában Fülöp Mária érdemes tankönyvíró – a nagy sikerű alsó tagozatos Nyelvtan és helyesírás tankönyvek, valamint a Fogalmazás munkafüzetek társszerzőjének – tollából megjelent publikációk elolvasásakor. A Kagan-módszer alkalmazásának céljai: ■ a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képességeit fejleszti, ■ a szociális cél, miszerint a tanulók felelősségteljes szerepet kapnak a tanulási folyamatban, azaz az ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el. A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a különböző együttműködési formákat, és ezek által fejleszti a szociális kompetenciájukat. Kagan a következőképpen fogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszervezés négy alapelvét: 1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, azaz egy időben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyományos módszerekhez képest egy tanulóra több megszólalási idő esik. 2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a fejlődése szorosan és pozitívan függ össze egymással. Az egyik diák képességeinek fejlődéséhez szükséges a másik diák képességeinek fejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csoportok közötti egymásrautaltságról. Például, ha az egymás tanítása kooperatív technikát alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben olvasható.) 3. Egyéni felelősség: a csoport feladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kell járulnia a saját részfeladata elvégzésével, tehát felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez. 4. Egyenlő részvétel: a diákok a feladatok megoldásában egyenlően, a képességeik szerint vesznek részt. Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el. A kooperatív tanulás előnyei: ■ az együttműködésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás, ■ a tanulók magasabb teljesítményre képesek, ■ pozitívabb a gyerekek tanuláshoz való viszonya, ■ kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés, ■ elfogadóbbak és támogatóbbak a társaik iránt, ■ csökkennek a pedagógusok tanulásirányítási problémái, 8


■ kevesebbet kell fegyelmezniük, ■ jobban alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához. A következőkben néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól bevált, néha kissé átalakított – technikát mutatok be: Képkirakó: kiváló módszer csoportalakításhoz. A teremben a 24 tanuló hat 4 fős csoportban foglalt helyet. Hat II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képet (szobrokról, festményekről készültek) vágtam szét négy darabra. Minden tanuló kapott egyet, és az volt a feladata, hogy találja meg azt a három társát, akivel összeillesztheti a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban az esetben viszont, ha a képrészletek hátuljára felírom egy-egy tanuló nevét, már én tervezem meg a csoportok összetételét. Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összefoglaláskor, az új ismerethez kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítésekor, de a szövegértő képesség fejlesztésekor is. Arra ösztönzi a tanulókat, hogy készüljenek a tanítási órákra, azaz otthon rögzítsék, bevéssék az iskolában elsajátított, feldolgozott ismeretanyagot. Ezt a technikát általában akkor alkalmaztam, amikor ahhoz, hogy a tananyagban továbbhaladjunk, vagy a tanulók képességeit fejleszthessem, szükség volt egy adott ismeretre. Előnye: nagyon rövid idő alatt meggyőződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van a szükséges ismeretnek. A lépései: 1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok. 2. A kérdésemet utasításként fogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy mindenki el tudja mondani, mi a napfogyatkozás! (Sz.f.gy. 14–15. oldal, Napfogyatkozás 1999) Megszabom a gondolkodási időt, ez jelen esetben 10 másodperc. 3. A gyerekek összedugják a fejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után mindenki megtud. 4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között. 5. A számok tulajdonosai megmondják a választ. (A Hold eltakarja a Napot a Föld elől.) Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos számmal rendelkező tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket kérjük. Ha az a célunk, hogy a gyerekekben rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még akkor is, ha azonosat mondanak. Ellenőrzés párban: ez egy olyan egyszerű módszer, amellyel biztosíthatjuk, hogy a tanulók a feladat megoldására összpontosítsanak, és kölcsönösen segítsék egymást. A lépései: 1. A négyfős csoportokat két-két párra osztom, és két azonos feladatot kapnak. A párok közül az egyik megoldja az 1. feladatot, közben a másik figyeli a munkáját, ha szükséges, segít neki. Ő az „edző”. Például: 1. feladat: Magyarázd meg, mi a visszalökési elv! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?) 2. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri a hibátlan munkáért. (1. feladat: Amikor egy test valamit kilök magából, akkor az egy ellenkező irányú lökést kap, és ha nincs rögzítve, mozgásba lendül.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak megegyezni, mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem. 3. A párok szerepet cserélnek. Aki eddig „edző” volt, most feladatmegoldó lesz, a másik pedig az „edző”. Például: 2. feladat: Írj egy példát a visszalökési elv érvényesülésére! (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?) 4. Az „edző” ellenőrzi és jóváhagyja a társa megoldását, sőt megdicséri érte. (2. feladat: Ha valaki elsüti a puskáját, a fegyver visszarúg. Vagy. Ha a felfújt léggömb szelepét kinyitjuk, a kiáramló levegő az ellenkező irányba löki a léggömböt.) Ha nem értenek egyet, megkérdezik a csoport másik párját. Ha nem tudnak megegyezni, mind a négyen feltartják a kezüket. Így jelzik nekem, hogy segítséget várnak tőlem. 5. A csoport újra együtt dolgozik. Abban az esetben, ha eddig nem kértek egymástól segítséget, összehasonlítják a válaszaikat. Ha eltérőek a megoldások, először közösen próbálnak megegyezni, ha nem sikerül, kézfeltartásukkal jelzik, hogy segítséget kérnek tőlem. Villámkártya: az ismeretek, a fogalmak bevésését segíti. A lépései: 1. forduló (minden segítség megadható) 1. A tanulók kártyákat készítenek, például három darabot. Az egyik oldalára felírnak egy fogalmat vagy arra a fogalomra vonatkozó kérdést (cikk vagy Mi a cikk?), a hátoldalára a fogalom meghatározását (Publicisztikai műfaj; rövid terjedelmű tájékoztató írásmű; nincs témabeli kötöttsége). 9


2. Ha a kártyák elkészültek, a párok közül az egyik átadja a kártyáit a társának. Így a társa lesz a kérdező. 3. A kérdező felmutat egy kártyát és felolvassa a kérdést, a fogalom nevét. A válaszoló viszont látja a választ vagy a meghatározást. 4. A kérdező megfordítja a kártyát, amelyen a válaszoló a kérdést vagy a fogalom nevét látja. A kérdező kéri a választ. 5. A válaszoló megpróbál válaszolni. A válaszadáskor a rövid távú memóriájára hagyatkozik. Helyes válasz esetén visszakapja a kártyáját, és a társa megdicséri. Helytelen válasz esetén segít a társa. Közben rögzül benne a helyes válasz, illetve a fogalom meghatározása. Ha segítségre volt szükség, a válaszoló nem kaphatja vissza a kártyáját. 6. Minden kártya esetében megismétlik a 3–5. lépést. 7. Szerepcsere. 2. forduló (kevés segítség) A lépések ugyanazok, de a válaszolónak most a hosszú távú memóriáját kell aktivizálni. Most is kaphat segítséget, de a kártyáját nem kapja vissza. 3. forduló (nincs segítség) A kérdező például úgy teszi fel a kérdést, hogy nem mutatja meg a kártyát a társának. Az előző fordulókhoz hasonlóan a helyes válaszért dicséret jár, helytelen válaszkor a kérdezőnél marad a kártya. Kerekasztal: a csoportépítés egyik hatékony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tanulók tudása, ezáltal a közös siker élményét is átélhetik. A lépései: 1. Meghatározom a megoldandó feladatot. Olyan kérdést teszek fel, amelyre sok válasz adható. Például: soroljátok fel azokat az országokat, amelyek hazánkkal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz! (Sz.f.gy. 32– 33. oldal, Akikkel együtt csatlakoztunk) Ezzel a feladattal a tankönyv 33. oldalán lévő 2. feladat önálló megoldását is elő tudjuk készíteni: Sorold fel a csatlakozó országokat betűrendbe sorolva fővárosaikkal együtt! 2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak össze. Mindegyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asztalon. Ha valaki megakad, segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi, hogy nem tud többet mondani. (Málta, Ciprus, Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Észtország Lettország, Litvánia) Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összefoglaláskor. Természetesen a szövegértő képesség fejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden tanuló aktívan részt vesz a munkában, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy személyben. A lépései: 1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megválaszolható, a tankönyvi szövegből ellenőrizhető, és felírja egy kártyára. Például: Mit jelent a MotoGP elnevezés? (Sz.f.gy. 10–11. oldal, Motorsport) 2. A kérdést az alkotója felteszi a csoporttársainak. 3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a helyes választ: Gyorsaságimotorosvilágbajnokság. 4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyfős csoportban négy kérdés-válasz kártya keletkezik. 5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat. 6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a feleletoldalon leírtakkal. Igaz vagy hamis: a diákok megpróbálják csoporttársaikat vagy a csoportok a többi csoportot becsapni. A lépései: 1. A tanulók megpróbálnak egy hihető füllentést vagy egy hihetetlennek tűnő tényt kitalálni. Például az 1. állítás: egy 10 fős farkasfalka egy év alatt több mint ezer szarvast és őzet képes megenni. A 2. állítás: Az idegen farkasokat minden esetben elűzi a falkavezér. 2. A többi csoporttag gondolkozik egy kicsit, megbeszélik a választ, majd fejrázással, illetve bólintással jelzik az álláspontjukat. Az állítást elmondó tanuló aszerint kap pontot, hogy hány csoporttársát sikerül becsapnia. Ha csoportok között zajlik a játék, akkor minden csoport közösen találja ki a feldolgozott szöveg alapján az igaz, illetve hamis tényt tartalmazó mondatát. A többi csoportnak azonban azonos álláspontot kell kialakítaniuk. A csoportok aszerint kapják a pontjaikat, hogy hány csoportot sikerült becsapniuk. 10


Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. A maszájok című magyarázó-értelmező szövegen (Sz.f.gy. 26–27. oldal) mutatom be a technika lényegét. 1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el. A szöveg 7 részből áll, tehát optimális esetben 7 csoportot kell létrehoznunk. Amennyiben magasabb vagy alacsonyabb az osztálylétszám, kontrollcsoportokat is létrehozhatunk. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a bekezdést két csoport is értelmezheti. 2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsolódó feladato(ka)t. Közösen végigolvassuk a szöveghez kapcsolódó feladatok utasításait. A csoportok jelentkeznek, ha úgy gondolják, hogy a feladat az ő bekezdésükhöz tartozik. Minden csoport bekarikázza azokat a feladatszámokat, amelyekkel dolgozni fog. A maszájok című szöveghez tartozó feladatok besorolása a következő: 1. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követően 2. feladat 1. bekezdés 3. feladat 1. bekezdés 4. feladat 4. bekezdés 5. feladat 2. bekezdés 6. feladat 3. bekezdés 7. feladat 5. bekezdés 8. feladat 6. bekezdés 9. feladat A feldolgozás végén, a tudás összesítését követően Összefoglaláshoz: Interaktív tananyag témafeladatok 1., 2., 3. Interaktív játék 3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk feldolgozott szövegrészből szerzett ismeretekről. 4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek fel a szakértő csoportnak. 5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét, annak ismeretanyagát, információs bázisát.

11


AZ OLVASÁS ÉS A SZÖVEGÉRTŐ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Ez a képességfejlesztési terület külön figyelmet érdemel. Ennek nem a nemzetközi felméréseken elért „helyezés” az oka, még csak nem is az, hogy a Nemzeti alaptanterv is kiemelten kezeli, hanem a mindennapi tapasztalat, illetve a 21. század kihívásainak való megfelelni akarás. Senki sem vitathatja, hogy az olvasni tudásra, a szövegértésre mindenkinek minden korban szüksége van. Az ismeretek megszerzésének egyik, bár már nem egyetlen útja az olvasás. Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy az olvasási, szövegértési képesség fejlesztése nem zárul le a 4. évfolyamon. Ezt a képességet is tovább kell erősítenünk a felsőbb évfolyamokon. Meggyőződésem, hogy ez nem csak a magyar szakos pedagógusok feladata. Minden szaktanárnak szívügyének kell(ene) lennie az ol vasás, a szövegértés képességének fejlesztése. Az ismeretek rögzítésének ugyanis fontos eszköze a tankönyv. A másodlagos bevésésre általában tanórán kívül, napköziben, tanulószobán, otthon kerül sor. Ezeken a helyszíneken a tanulók többnyire egyedül maradnak a szöveggel. Mennyivel könnyebb úgy felkészülni a számonkérésre (feleletre, felmérésre stb.), ha olyan szöveg áll a tanuló rendelkezésére, amelyben már tanórán közösen vagy csoportmunkában, esetleg önállóan aláhúzta a tételmondatokat, kiemelte a lényeget, bekarikázta az adatokat stb. Itt lép be a folyamatba a tanulás tanításának kérdése, amely szintén valamen�nyi pedagógus feladata. Sok kolléga jogos felvetése: a gyerekek többsége szinte semmit sem tanul otthon, készületlenül jön a következő órára. Így nincs mire ráépülni az új ismeretnek. Ilyen esetben még inkább szükség van a tan órai szövegfeldolgozási technikák alkalmazására, főleg a vázlatírásra, jegyzetkészítésre, hogy eredményes és mély legyen az elsődleges bevésés. Az általános iskola kezdő szakaszában (1–4. évfolyam) az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál: az anyanyelvi kultúra és az irodalmi műveltség megalapozását. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszközszintű elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanító az olvasás jelrendszerének elsajátíttatásával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt a tanulók számára az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészíti őket a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése során az alsó tagozat feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Az általános iskola alapozó (5–6. évfolyam) és fejlesztő (7–8. évfolyam) szakaszában az anyanyelvi és irodalmi nevelés célja az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. Feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás, szövegértés és szövegalkotás gondozása és továbbfejlesztése. Végezetül ismét hangsúlyozni szeretném, hogy az olvasás és szövegértés képességének fejlesztése nem csak a tanítók és a magyartanárok privilégiuma. Valamennyi pedagógusnak össze kell fognia ahhoz, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni. Sok iskolában külön nevelési értekezlet témája (volt) az anyanyelvi nevelés fontossága és szükségszerűsége.

12


A szövegértés fejlesztése az 1–8. évfolyamokon Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam Szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesztése.

2. évfolyam A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése.

3. évfolyam A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

4. évfolyam A mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfejlesztése.

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határozza meg a továbbfejlesztés alapjait. Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalommondás a tanító irányító kérdései alapján.

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott szövegekhez kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Féloldalnyi szöveg önálló néma olvasása, szövegértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Előzetes felkészülés után feldolgozott szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. Másfél oldal (40-45 sor) terjedelmű, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása és megértése.

Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele. A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg: – a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása; – az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése; – az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása; – az alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata. Az élőbeszéd tempóKülönböző témájú és A megértést biztosító A szövegértő befogadását jával egyező, folyamaműfajú szövegek értő hangos és néma olvasás, biztosító olvasás, különféle tos hangos és néma olvasása, értelmes felolszöveghű folyamatos felol- műfajú szövegek kifejező olvasás. vasása. vasás, szövegmondás. felolvasása, elmondása. A tanult irodalmi és Olvasmánytartalmak Különféle műfajú és renA feldolgozott művekről, egyéb szövegek szerkeösszefüggő ismertetése deltetésű (ismeretterjesztő, olvasmányélményekről, zetének, tartalmának az időrend, az ok-okoszépirodalmi, értekező) színházi előadásról összebemutatása. zati összefüggések bemu- szövegek szerkezetének és foglaló készítése a témának, tatásával: a műfaj és a jelentésének bemutatása. a kommunikációs alkatéma megállapítása. lomnak megfelelő stílusban Rövid, tárgyszerű befelelet vagy rövid írásos számoló a feldolgozott beszámoló formájában. művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

13


1. évfolyam Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása: szereplő, helyszín, események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegös�szefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése.

5. évfolyam Az írott nyelv Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Különböző műfajú szövegek néma olvasása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése.

14

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 2. évfolyam 3. évfolyam Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás: prózai szövegek, versek, prózai művek és versek, mondókák, találós kér- népköltészeti alkotások a dések a népköltészet és hazai és a külföldi szépa műköltészet, a klas�irodalomból. Történelmi szikus és a mai magyar, tárgyú olvasmányok. valamint a szomszédos Néphagyományokat népek gyermekirodalfeldolgozó, mából; egyszerű, rövid nemzeti ünnepeket, jelkéismeretterjesztő és peket, a természetet és a hétköznapi szövegek. társadalmi életet bemutaA cím és tartalom tó írások. viszonya. Hétköznapi szövegek. Az olvasmány témájáA szövegek megismerése nak, szereplőinek, főbb önálló, csendes olvasással. eseményeinek megneve- Beszélgetés a szövegről. zése. A szövegekhez kapcsolódó A szereplők cselekedetei- szövegelemző feladatokkal nek megítélése, tulajdon- a szövegértés, -értelmezés ságaik megfigyelése. gyakorlása. Egyszerű oksági összeAz események sorrendjéfüggések felismerése. nek, a mesélő személyének Mese és valóság megkümegállapítása. lönböztetése. TapasztaAz olvasmányok szerkezeti latszerzés szavak, kifeje- jellemzőinek vizsgálata. zések többletjelentéséről Lényegkiemelés, vázlatkéa szövegben. szítés – tanítói segítséggel. Gondolategységek léA szereplők tulajdonságainyegének összefoglalása, nak értékelése. vázlatpont megfogalmazása közösen. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. 6. évfolyam A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei Az olvasottak reprodukálásának módjai. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Folyamatos hangos és néma olvasási képesség, illetve szövegértés

7. évfolyam Az egyszerű mondat A szöveg. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi,

4. évfolyam Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás: prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokások ismertetése a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetéből. Elbeszélések és regényrészletek, versek a klasszikus és az élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyar nép múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése. Szövegelemző műveletek bővítése: kulcsszavak kiemelése, szövegtömörítés és -bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondásához. A művek szerkezeti jellem zőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak fel ismerése. 8. évfolyam


Ismerkedés a szöveg értési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés, tömörítés. Vázlat készítése különböző műfajú szövegekhez.

bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző műfajú és témájú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, okokozati összefüggések fölismerése.

ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai, tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. Jegyzetkészítés tanári irányítással.

A tömegkommunikáció Alapismeretek a tömegkommunikációról. Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, okokozati kapcsolatok felfedezése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás, jegyzetkészítés stb.). A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása.

15


A kommunikáció fejlesztése az 1–8. évfolyamokon Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

A társadalomban való eligazodáshoz a felnőtt-gyerek kapcsolatok és a családi élet körében irányított tapasztalatszerzés és megbeszélés.

Társadalmi tapasztalatok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatása baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén. Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.

Az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével, társas kapcsolataik megszilárdításának érdekében.

Részvétel közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határozza meg a továbbfejlesztés alapjait. Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

5. évfolyam

A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. A kapcsolatfelvétel, A beszédhelyzethez Részvétel a közéleti A köznyelv, a tanult megszólítás, köszönés, (címzett, szándék, tarkommunikáció iskolai szaknyelv, a társalgás és kérdés illemszabályai talom) és a nyelvi illem helyzeteinek különféle a szleng szókészletében nak ismerete, helyes alapvető szabályaihoz formáiban felszólalás, meglévő eltérések felisalkalmazásuk. alkalmazkodó beszédhozzászólás formájában. merése és kommunikáciA hangsúly, dallam, mód a kommunikáció A mindennapi élet probós helyzetnek megfelelő tempó, szünet és a nem iskolai és gyakorlati lémáiról, olvasmányokról használatuk. nyelvi kifejezőeszközök helyzeteiben. a saját vélemény meg-

16


(testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. A kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszédben. Kisközösségi kommunikáció, vita.

fogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megismerése és gyakorlása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszédben.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása. Odafigyelés a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Kiegészítő anyag A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése, használata. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló. Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolat-

Páros és kisközösségi kommunikáció A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi

Magán- és közéleti kommunikáció A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és közéleti kommunikáció ban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászó-

A tömegkommunikáció Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, hirdetés; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

17


felvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek, szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. A szavak, mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) ös�szehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

18

(iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal, beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.

lás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és verbális kifejezés eszközeivel.

Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal, pl.: szituációs vagy szerepjátékban.


A KOMMUNIKÁCIÓ Az előző évfolyamok kézikönyvében részletesen írtam a kommunikáció mibenlétéről, a kommunikációs folyamatról. Foglalkoztam a pedagógiai kommunikációval (Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetének 35. oldala), ami a kompetenciaalapú oktatás és a hatékony tanulásszervezés térhódításával egyre inkább hangsúlyos szerephez jut az iskolában. Ismét utalni szeretnék H. Varga Gyula megállapítására, miszerint a tanulók szóbeli megnyilatkozásainak ideje messze elmarad a tanári beszéd időtartamától. Egy 6 órás napon a tanár átlagosan 120 percet, azaz két órát beszél, még egy diák beszédidőtartamának átlaga alig több mint 2 perc. Tehát felső tagozaton a tanítási órákat továbbra is a pedagógus beszéde uralja. Ezt támasztotta alá Szokolszky István felmérése, ahol szintén szembeötlő a tanári beszéd túlsúlya. Ha meg is szólal valamelyik diák, többnyire egy-két mondatot mond. Az ennél hosszabb közlés szinte csak a tanár privilégiuma. A mai gyerekek többsége azonban képtelen pas�szív befogadóként, szinte némaságra ítélve végigülni egy-egy tanítási órát. Dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulás előnyét többek között abban látja, amit első alapelveként a párhuzamos (egyidejű) interakcióként fogalmazott meg: „Az összehasonlítás kedvéért most tegyük fel, hogy a kooperatív órákon is csak 10 perc jut a diákoknak. Ha a »soros« interakciókat alkalmazó óravezetés helyett a »párhuzamos« óravezetést alkalmazzuk (például a tanulókat párban dolgoztatjuk), akkor egyszerre az osztály fele beszélhet. Így az egy főre jutó idő 20 mp-ről 5 percre nő [Kagan 30 fős osztálylétszámmal számol], ami az előbbinek a 15-szöröse. A fennmaradó 5 perc is aktívabb részvétellel telik, mint az előző esetben, hiszen a tanulók sokkal érintettebbek, hogyha valaki közvetlenül szól hozzájuk, mintha a terem egy távoli pontján valaki éppen a tanárral beszélget.” A páros és csoportos kooperatív munkaformák alkalmazása során tehát a tanári beszéd minimálisra csökken, és a diákoknak több lehetőségük van a megszólalásra, hiszen már nemcsak a pedagógussal folytathatnak párbeszédet, hanem a társukkal vagy társaikkal is. A pedagógiai kommunikáció alapvető célja tehát a fejlesztő, személyiséggazdagító és az azt kibontakoztató szándék. Napjaink „ideális” pedagógustípusa a reflektív tanár, aki nem minden tudás egyetlen forrása, hanem a tanulás-tanítási folyamatban a tanulók partnere, tanácsadója, a tanulási folyamat koordinátora. A pedagógiai kommunikáció sajátossága, hogy pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. Sallai Éva hét, a pedagógiai munkát elősegítő és meghatározó képességet jelöl meg, amelyekről a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyamos kötetében olvashatnak az érdeklődő kollégák. A tanóra roppant bonyolult kommunikációs mező, ami a pedagógus részéről nagyfokú figyelemmegosztást igényel. Egyrészt figyel az éppen aktuális beszédpartnerére, valamint az osztály egészére is. Kérdést tesz fel, utasít, ellenőriz, értékel, korrigál, esetleg még fegyelmez is. Tehát a pedagógus a tanítási órán többféle beszédaktust hajt végre. A tanári beszédproduktum egyik gyakori válfaja a megszólítás, ami valójában a beszédjog átadása a tanuló számára. Abban az esetben, ha a megszólítás megelőzi a kérdést vagy az utasítást, pl.: Zsófi! Hol játszódik a történet?, az a tapasztalat, hogy a többiek hátradőlnek, és Zsófira bízzák a feladat megoldását, azaz nem éreznek késztetést arra, hogy ők is gondolkodjanak. Tehát a megszólítást mindenképpen meg kell előznie az utasításnak, a kérdésnek, hiszen mindkettő az egész osztálynak (frontális osztálymunka esetén) vagy egy csoportnak (csoportmunka esetén) szól: Hol játszódik a történet? Zsófi! Bár a korábbi évfolyamok kézikönyvében is szó esett a tanári kérdésről és utasításról, de úgy gondoltam, mivel mindkettő nemcsak a pedagógiai kommunikáció fontos eleme, hanem az oktatás hatékonyságának és eredményességének is a záloga, ezért ebben a kézikönyvben is írnom kell róla.

19


A tanári kérdés és utasítás A tanári kérdés elsősorban nem nyelvészeti, hanem didaktikai kategória. Általában az kérdez, aki nem tud valamit. Egészen más a helyzet a tanári kérdés esetében, hiszen a pedagógus személyében az kérdez, aki többet tud a kérdezettnél. A tanári kérdés a pedagógus informálását segíti, annak kontrollálása, hogy tanítványai elsajátították-e a korábban tárgyalt tananyagot vagy azokat az ismereteket, amelyeket illik tudniuk. Ugyanakkor a tanári kérdés változatos oktatási célok megvalósításának szolgálatába is állítható. Csak jól feltett kérdések esetén van arra reményünk, hogy a tanulók jó választ adjanak. A jó kérdezés jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni: 1. A kérdés feleljen meg a tanulók értelmi képességeinek! A túl könnyű kérdést „sértőnek” érzik, a túl nehéz kérdés elkedvetleníti a tanulókat. Mindkét esetben a többség órai passzivitásához vezethet. 2. Legyen a kérdés tömör, világos, pontos és egyértelmű! Ha túl általánosan fogalmazunk, a gyerekek nehezen jönnek rá, milyen választ várunk tőlük. Miért nem ajánlott a számítógépes grafikus pálya? helyette Miért nem ajánlott a művészi ambíciókkal rendelkező személyeknek a számítógépes grafikus pálya? A választ a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyv 22. oldalán találják meg a tanulók A grafikus című szöveg utolsó előtti bekezdésében. „Annak, aki igazán művészi ambíciókat táplál, nem feltétlenül javaslom ezt, mivel elég sok szabálynak kell alárendelni a fantáziánkat. A grafikák legnagyobb része megrendelésre készül, így elsősorban nem feltétlenül a saját elvárásainknak, hanem a megrendelő igényeinek kell megfelelni.” Várható tanulói válasz: Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig megfelelni a saját elvárásoknak. A megrendelő igényeit kell kiszolgálni. Gyakran hallottam bemutatóórákon is kettős, sőt hármas kérdésfeltevést, s bizony a kollégának végül szét kellett szednie a kérdéseit, hogy választ kapjon rájuk. Az ilyen típusú kérdésekkel nemhogy időt takarítanánk meg, hanem a megmagyarázásával, értelmezésével több időt veszünk el a tanítási órából, mint kellene. (Sz.f.gy. 10–11. oldal, Motorsport) Melyik évben, hány évesen, milyen kategóriában lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor? helyette Melyik évben lett gyorsasági motoros világbajnok Talmácsi Gábor? Hány éves volt akkor? Melyik kategóriában lett világelső? 3. A kérdés fejlessze a tanulók gondolkodási képességeit! Azaz olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyek gondolkodásra késztetik a tanulókat, tehát nem elegendő az ismeretanyag mechanikus szajkózása. (Sz.f.gy. 24–25. oldal, Hogyan működik a rakéta?) Miért nem repülhetnek légcsavaros gépek a világűrben? 4. Adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra! A kérdés feltevése után ne legyünk türelmetlenek, ha nem kapunk azonnali választ. A tanítási óra nem a villámkérdések kavalkádja. A kérdés elhangzása utáni csend nagyon aktív tanulói tevékenységre, a gondolkodásra enged következtetni. Nem érdemes az első jelentkezőt azonnal felszólítani, mert a lassabban gondolkodókat magáról a gondolkodásról is leszoktatjuk. A kérdés nehézségi foka határozza meg a gondolkodásra szánt időt. Ezt jó, ha előre közöljük: 30 másodpercet, egy percet, két percet stb. kaptok a gondolkodásra. 5. Több tanulótól is hallgassuk meg a választ! Sajnos az is gyakori tapasztalat, hogy a tanár által feltett kérdések zömére a jó képességű tanulók adják meg a választ. A többiek passzív szemlélői a pedagógus és a jó tanulók kérdés-felelet „játékának”. S nemhogy nem jelentkeznek, hanem meg sem próbálnak, még magukban sem válaszolni, azaz az ismereteiket aktivizálni. 6. A tanulók válaszait is kezeljük differenciáltan! Elképzelhető, hogy helytelen vagy részben helyes választ kapunk a felszólított tanulótól. Ilyenkor minden vérbeli pedagógus megpróbálja rávezetni a tanulót a helyes válaszra. Természetesen ez nem minden esetben jár sikerrel, ilyenkor nem követünk el szentségtörést, ha egy másik tanulót szólítunk fel. A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó helyes kérdésfeltevéseket tartalmazza. 20


A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA Alapműveletek

ISMERET A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni. MEGÉRTÉS A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.

Mi az alapötlete…? Milyennek képzeled…? Mit gondolsz…? Hogyan foglalnád össze…? Miért…?

ALKALMAZÁS A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.

Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…?

Magasabb rendű műveletek Mik a részei vagy tulajdonságai…? ELEMZÉS Hogyan csoportosítanád…? (analízis) Miben hasonlít, miben különbözik…? A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeiMik az okai, indítékai…? re, részeire bontani. Mivel tudnád bizonyítani…? Mire következtetsz…? EGYBEFOGLALÁS Milyen gondolatokat fűznél…? (szintézis) Hogyan terveznél, készítenél egy új…? A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…? ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt Mi lenne, ha…? vagy struktúrát létrehozni. Milyen megoldást javasolsz? Egyetértesz-e…? ÉRTÉKELÉS Mit gondolsz…? A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket Mi a legfontosabb…? alkotni arról, hogy az anyagok és módszerek men�Hogyan rangsorolnád…? nyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Hogyan döntenél…? Milyen feltételeket szabnál…?

A tanári utasítás a különféle tanórai feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégeztetésére irányul. Vonatkozhat a taneszközök használatára: „Nyissátok ki a könyveteket, vegyetek elő ceruzát és radírt is!” Tartalmazhat tanári kérdést is: „Írd le, mi a különbség a „kivonásos színkeverés” és a „hozzáadásos keverés” között!” A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó feladat-meghatározásokat tartalmazza. A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADAT-MEGHATÁROZÁSOKRA Alapműveletek

ISMERET A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni.

Nevezd meg…! Sorold fel…! Határozd meg…! Válaszd ki…! Jelöld meg…!

21


MEGÉRTÉS A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.

Képzeld el…! Mondd el a saját szavaiddal! Mondj példát…! Különböztesd meg…! Magyarázd el…! Egészítsd ki…! Rajzold le…! ALKALMAZÁS Használd fel…! A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, Változtasd meg…! Számítsd ki…! elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Módosítsd…! Találd meg…! Mutasd be…! Magasabb rendű műveletek ELEMZÉS (analízis) A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, részeire bontani.

EGYBEFOGLALÁS (szintézis) A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. ÉRTÉKELÉS A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

22

Oszd fel…! Vázold fel…! Számítsd ki…! Módosítsd…! Találd meg…! Mutasd be…! Csoportosítsd…! Kapcsold össze…! Tervezd meg…! Alkosd meg…! Javasolj megoldást…! Döntsd el…! Ítéld meg…! Értékeld…! Becsüld fel…! Bizonyítsd be…! Rangsorold…!


AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE A FEJLESZTŐ SZAKASZBAN Az olvasás Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértő képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintű használata. Remélhetőleg 8. évfolyamon már nincsenek az osztályban olvasástechnikai problémával küzdő tanulók, de sajnos sok iskolában a gyakorlat nem ezt igazolja. Sajnos egyre súlyosabb a helyzet a tanulók szókincse terén. Sok esetben a rendkívül kevés szóismeret, szóértés gátolja még a nyolcadikosoknál is a szövegértést. A szövegértés – hasonlóan a többi képességhez – sem fejleszthető háttértudás, ismeret nélkül. Egy szó, mint száz, a gyerekeknek tanulniuk kell, ismeretet kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy fejlődjön a szövegértésük.

Az olvasási képesség hierarchikus modellje Lénárt Ferenc a következő szinteket különbözteti meg: 1. szint Olvasástechnika A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értő olvasás A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben való visszakereséssel megadható a válasz. Erre a szintre a 4. évfolyam végére kell(ene) eljuttatni a tanulókat. 3. szint Értelmező olvasás A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különböző „fordításokat” kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell deríteni nemcsak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. Ezt a szintet a 8. évfolyam végére kell elérniük a diákoknak. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes felfedezni az ellentmondásokat és a hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerző viszonyát a témához. A középiskolai fejlesztés feladata elérni ezt a szintet. 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás A legfelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a történetet.

23


Az olvasás technikája A tanulók egyre kevesebbet olvasnak, ez még fokozottabban vonatkozik a hangos olvasásra. Ez a fejlesztő szakasz utolsó évfolyamán tanuló diákok egy részére is igaz. Az egy-két perces gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetése enyhíthet ezen a problémán.

Gyorsolvasási gyakorlatok A következő feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében gyakoroltassuk a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok akkor hatékonyak igazán, ha rendszeresen, tréningszerűen alkalmazzuk, lehetőség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvéből választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat. A gyakorlatok példáit a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvemhez készült interaktív tananyag-feldolgozás Gyakoroljunk! részéből vettem. Interaktív tábla vagy projektor hiányában fóliára írva írásvetítőn is kivetíthetjük a tanulóknak ezeket a feladatokat. ■ Látószögnövelő gyakorlatok A síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthető úgy, hogy a gyerekek számára a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel az írásvetítőn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablakban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítő segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillantott szót, jelentkezik. A jelentkezők közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó. Motorsport Olvassátok el az egymás után felvillanó kifejezéseket! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a kifejezést! belső égésű motorok legfeljebb négyhengeres motor osztálya egyre népszerűbb sportág a motorkerékpársport legmagasabb kizárólag prototípusok versenyezhetnek Autóbusz-menetrend Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót! 10. 1. az utolsó tanítási napon munkanap 5. 3. az első tanítási napon szabadnap 8. 6. gyorsjárat a hét utolsó munkanapján 4. tanszünetben 7. 9. 2. naponta céljárat munkaszüneti nap (A számok a szavak felvillanásának sorrendjét jelölik.)

24


Haj, haj, frizura Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat! Tanult. Erika fodrásznak tanult. Erika női fodrásznak tanult. Erika egy középiskolában női fodrásznak tanult. Erika egy győri középiskolában női fodrásznak tanult. ■ Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatok Olvasás közben a szem úgynevezett szökellő mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pillanatában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betűt lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következő mondat, ha kijelentésként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Holnap délután megyünk kirándulni a hegyekbe. (!) (?) A grafikus Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint!

színes

ízléses

megrendelt

szoftveres

élményszerű számítógépes grafika egyéni digitális táblás különleges festményszerű szimulált ■ Jelfelismerési gyakorlatok A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A tanulók a szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlődését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg előre, milyen szót, szórészt keressenek. A maszájok Kattints rá azokra a szavakra, amelyekben a kiemelt szórészt megtalálod! Olvassátok fel a megjelölt szavakat! avat

szavatol tavakat szavazat havat beavatta kavarta varrat hatvan szavatartó sósavat kacatot avatott lovat hivatott

■ Hibakereső gyakorlatok Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibátlanul leírt szót. Főleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerűen alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is. Motorsport Jelöld meg, hányadik kifejezés hibátlan az aláhúzott kifejezés alatti oszlopban! Nevezd meg, mi a hiba a többiben! gyorsaságimotoros-világbajnokság gyorasságimotoros-világbajnokság gyorasaságimotros-világbajnokság gyorsaságimotoros-világbajnokság gyorsaságimotoros-világbanjokság gyorsaságimotroso-világbajnoskág 25


■ Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasása Ez a gyakorlat az olvasástechnikán kívül kiválóan fejleszti a megfigyelőképességet, a kombinatorikai készséget, sőt a szókincset is. A gyerekek könnyebben el tudják olvasni azokat a szavakat, amelyeknek a felső része látható. Ha az alsó részük van takarásban, bizony sokszor próbálkozniuk kell. A maszájok Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás szavakat! kisfaluba látogató idegenek állóhelyből kivitelezett ugrások egzotikumokra szomjazó turisták atlétikus termetű marhapásztorok ■ Kiejtési és olvasási gyakorlatok Ebben a csoportban az idegen szavak, nevek kiejtését, illetve a nyelvtörőket gyakorolhatják. Az idegen szavak esetében, ha a helyes ejtésmódra kattint a tanuló, hallja is a kiejtést. A nyelvtörőknél külön hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a tempó növelése nem járulhat a hangerő emeléséhez. Motorsport Keresd meg a tulajdonnevek megfelelő ejtésmódját! Kattints a helyesre! MotoGP Fédération International Motocyclisme Giacomo

[motodzsípi] [fédération] [enternacional] [motosziklizm] [giakomó]

[motogépé] [federacion] [internacional] [motokiklizme] [dzsakómó]

A kenyérlángos Olvassátok fel először lassú, közepes, majd gyors tempóban a következő nyelvtörőt! Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájuk.

A hangos olvasás gyakorlásának módszerei Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák kérése ösztönzött arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is. A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő: 1. A szöveg néma (csendes) elolvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. Értékelés, javítás, javíttatás. Az alábbiakban néhány olyan hangosolvasás-gyakorlási módot mutatok be, amelyet még 8. évfolyamon is alkalmazhatunk.

26


→ Egyéni olvasás Hangos egyéni olvasás A tanár felszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a minél hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerőt, a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejű alkalmazása esetén csökkenhet az osztály figyelme. Összefüggő olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel. Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követő olvasást végezhet, nem tereli el a figyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az olvasó tanuló olvasási képességéről megbízható, teljes képet kap. Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.) Illusztráló olvasás Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből: idézi a szereplőket, leíró részt olvas fel. Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomelmondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet. Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat. Szokatlan betűtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűformákkal is ismerkedhetnek. → Válogató olvasási változatok

Értelmező válogatás A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó megfigyelést, szelektáló képességet feltételez. Lényegkereső (vázlatoló) válogatás Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód segíti az önálló szövegelemzést. Grammatikai (stiláris) válogatás Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat olvassák fel, melyekben mellérendelő összetett mondatok vannak. A tanulók nem kapnak felkészülési időt. Ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás azonban csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.

27


Esztétikai válogatás Az előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra bízza a válogatást: Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb? Ezzel a gyakorlattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék. Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.

28


A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata Az olvasás-szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következő módon fogalmazza meg: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.”

Az olvasási képesség hierarchikus modellje 1. szint Olvasástechnika A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értő olvasás A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. 3. szint Értelmező olvasás A nyelvi utalások, implikációk (ha …, akkor formájúak) megértése. A hiányzó szavak kiderítése. Átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése az olvasottak alapján. (Fordítások.) A rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentés feltárása. Következtetések levonása. Ok-okozati viszonyok megértése. A szerkesztés által közvetített jelentés megértése. Az írói szándék kiderítése. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Az olvasottak összevetése saját tapasztalatokkal, más forrásokkal, hiányok, ellentmondások, hibák felfedezése. Tény és vélemény elkülönítése. A szerző és a téma viszonyának feltárása. A szöveg értékelése (viszonyítás erkölcsi normához, más szöveghez stb.) 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás Jóslás. (Mi várható a szövegtől?) Kérdések előzetes megfogalmazása. A hiányok, ellentmondások megszüntetése. A hibák javítása. A belső képek megalkotása. Az olvasottak megjelenítése, dramatizálása. A történet folytatása, megváltoztatása.

(Lénárt Ferenc nyomán)

29


A szövegfeldolgozás módszertani lépései A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a legalkal masabbak a három alapvető szövegtípus: a magyarázó-értelmező, a dokumentum- és az elbeszélő szövegek információtartalmának megragadására, és egyben lehetővé teszik az olvasói szokások kialakulását is. Mindenekelőtt azonban foglalkoznunk kell didaktikus szövegekkel, az utasításokkal, hiszen ez a szö vegtípus az, amelyikkel a tanulók minden tanítási órán találkoznak.

A didaktikus szövegek A didaktikus szövegek célja az olvasónak címzett valamilyen utasítás közlése. Minden tankönyvben ta lálkoznak a tanulók utasításokkal, a munkafüzetek pedig kifejezetten feladat-megfogalmazásokra épülnek. Alsó tagozatban igen nagy gondot fordítanak a tanítók az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem érti, mit kell tennie, nem tudja megoldani a feladatot. Felső tagozatban is minden új feladattípust értelmeztetnünk, elemeztetnünk kell. Az elemzés menete: 1. Mi a tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példán (Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 9. oldal) Pl.: Sorold fel, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget! Az első __________________, a második __________________, A harmadik __________________, a negyedik __________________. Az utasítás tárgya: a tündérek ajándékai. A megoldandó probléma: az ajándékok megkeresése a szövegben, a hiányos mondat kiegészítése. A válaszadás módja: írás. A tanulókkal meg kell értetni, milyen fontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok figyelmen kívül hagyják, hogyan szerepel az utasításban. Bekarikázás helyett például aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hiszen nem azt tették, amit a feladat előírt. A közölt feladatban az okozhat problémát, hogy a tanulók nem a megfelelően toldalékolt szóval válaszolnak a kérdésre, ha csak mechanikusan másolják ki a szövegből a választ. A harmadik és negyedik tündér ugyanis így fogalmazza meg a kívánságát: „Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma törzse.” „Tőlem földbe rejtett aranykincseimet kapod”. Gyakorlatban tapasztaltam az ilyenfajta kiegészítést: Az első szépséggel, a második kék szemmel, a harmadik sudár alakot (helyesen sudár alakkal), a negyedik aranykincseimet (helyesen aranykincsekkel). Érdemes tehát az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót, mivel?, és felhívni a tanulók figyelmét, hogy olvassák el magukban a kiegészített mondatot, és ellenőrizzék, megfelelően toldalékoltak-e minden szót: Az első szépséggel, a második szép szemmel, a harmadik sudár alakkal, a negyedik aranykincsekkel. A megoldás ellenőrzésekor fontos a helyesírási problémára is felhívni a tanulók figyelmét, hiszen már alsó tagozatban sokat gyakorolták a -val, -vel toldalékos szavak helyesírását, 5. osztályban pedig tananyag a mássalhangzótörvények tanításakor az írásban jelölt teljes hasonulás. A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi tanítási órán helyet kell(ene) kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakorlati problémát, hogy a gyerekek többsége csak a magyarórákon figyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre és a stílusra.

30


A magyarázó-értelmező szövegek A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az infor mációközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tartoznak a definíciók, tudományos okfejtések, érvelések. Az ezzel a szövegtípussal való foglalkozás azért is nélkülözhetetlen és fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik. A továbbiakban ezeknek a szövegeknek a feldolgozásához, értelmezéséhez olvashatnak a kollégák szövegfeldolgozási algoritmust. 1. A szöveg előzetes áttekintése A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg várható tartalmáról, az új információról. 2. Ismerkedés a szöveggel A szövegekkel a tanulók lehetőleg néma (csendes) olvasással ismerkedjenek meg! 3. A szöveg témájának a megnevezése A tanulók egy mondatban fogalmazzák meg, hogy miről szól a szöveg! 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből b) Tanulói magyarázat c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával Az ismeretlen kifejezések magyarázata megelőzheti a szöveggel való megismerkedést. Ilyenkor érdemes a helyesejtési, gyorsolvasási tréninget úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók számára várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Természetesen a szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a gyors kezelésüket, a szócikkek olvasására és értelmezésére is gondot kell fordítani, pl.: rövidítések, jelek feloldása. 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása Ekkor történik a szöveg új információinak megállapítása. a) Adatkeresés A tanulók bekarikázzák a szövegben az adatokat. A feladatokban javítják a téves adatokat, illetve kiegészítik a hiányzó adatokkal. b) Lényegkiemelés A tanulók megállapítják, hogy melyik bekezdésben olvastak a feladatban közölt tényről, eseményről stb. „Nyitott” mondatokat egészítenek ki. Megkeresik a bekezdések tételmondatát, aláhúzzák őket, és saját szavaikkal is megpróbálják megfogalmazni. c) Felosztások, rendszerezések Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segítjük a tanulókat gondolataik rendezésében, amelyek a logikai műveletvégzésük alapját képezik. A felosztások, rendszerezések elsősorban a természettudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg számukra. d) Ábrák értelmezése Némely szöveg tartalmaz grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére, a szöveggel való kapcsolatára is kell időt szánnunk.

31


6. A szöveg újraolvasása Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyakoroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve felolvasást is. Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedelműeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra áttek intsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlen kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása. 7. Vázlatírás A vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassuk meg a tanulókkal! A vázlat ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése. 8. Jegyzetelés A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Jegyzetkészítéskor felhasználjuk a szövegfeldolgozás során kiemelt tételmondatokat, adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az ok-okozati összefüggéseket. A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismereteiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.

A dokumentumszövegek A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tartoznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különböző nyomtatványok, szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben találkoznak. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közölnek. Előfordulhatnak önállóan, pl.: menetrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, pl.: térképek, ábrák, grafikonok stb. A dokumentumszöveg jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értel mezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökben minden évfolyamon konkrét feladatsorok nyújtanak segítséget a kollégáknak a dokumentumszövegek feldolgozásához. Amit viszont feltétlenül ki kell emelnem, az a szövegáttekintés és a tipográfiai megoldások elemzése.

Az elbeszélő szövegek Az elbeszélő típusú szövegek azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás stb. Ide tartoznak a mesék, a novellák, az esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint pl. az útleírások vagy a tudósítások. 1. Ismerkedés a szöveggel Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást javaslom. Nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is.

32


Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozásakor érdemes alkalmazni. 2. A tartalom felidézése A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidézés, hogy fogalmaztassuk meg, miről szólt a szöveg! 3. A cím és a szöveg kapcsolata A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid. 4. Címadás A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgozás befejezéseként is adhatjuk nekik. 5. Szómagyarázat Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegy zetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak a János vitéz, a Toldi vagy Fazekas Mihály Lúdas Matyijának szövegére. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” kifejezés teljesen értelmezhetetlen. 6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozatban. 7. Az események időrendi sorrendbe állítása Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára. Nagyon sokat gyakorolták már alsó tagozatban is. 8. Tartalmi egységekre bontás Kezdetben, főleg 5. évfolyamon év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult hármas tagolást figye lembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további felosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont. 9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakoroltatjuk. a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása b) Válaszadás kérdésekre c) Kérdések megfogalmazása d) Tételmondat kikeresése e) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás f) A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése g) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, ill. a megfelelő kiegészítés kiválasztása

33


10. Vázlatkészítés A vázlat készítéséhez feltétlen használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás közben megfogalmazott kérdéseket. 11. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás 12. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás

A hangos olvasás gyakorlásának lehetőségei Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglalkozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák kérése sarkallt arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is. Gyakran elhangzik az 5. évfolyamon tanító kollégáktól az a „vád”, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni. Ez az általánosítás már önmagában véve sem állja meg a helyét, hiszen sok tanuló olvas 4. évfolyam végén szöveghűen, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal, értelemtükröző módon. Ehhez azonban az kell, hogy ismerős legyen számára a szöveg. A legtöbb felsős órán azonban a kollégák „blattoltatják” a gyerekeket, azaz teljesen ismeretlen (tankönyvi) szöveget kell felolvasniuk. Ezzel szemben az alsó tagozatban egészen más a gyakorlat. A felolvasást mindig megelőzi a szöveg feldolgozása, az olvasás gyakorlása. Ezt feltétlen figyelembe kell vennünk valamennyi évfolyamon, de főleg az 5.-en. A szöveg felolvasása előtt időt kell biztosítani a felolvasandó szöveg – minimum – áttekintésére. Tehát a tanulónak fel kell készülnie a szöveg felolvasására. A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő: 1. A szöveg néma (csendes) elolvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, más salhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. Értékelés, javítás, javíttatás. A 4. pontban leírtakra külön is felhívom a kollégák figyelmét. A tanulói hangos olvasást lehetőleg mindig kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre megfigyelési szempontot adni a többi tanulónak. Pl.: a szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mondatok hanglejtése stb. Két-három irányított meg figyelési szempontnál többet azonban lehetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak igazán figyelni rá. A tanári értékelés minta is a majdani tanulói értékeléshez. Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először dicsérettel kezdjék az értékelést. A bírálat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza, pl.: Olvass hangosabban! Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod! Stb. Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai felvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javítsuk a hibát, vagy várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy szövegrészt. Én az utóbbi eljárást javaslom. Sok gyermek, főleg a gátlásos, visszahúzódó gyerekek teljesen elveszíthetik az önbizalmukat, ha mindig megállítjuk őket. Ekkor egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy kihívás, hogy „szerepelniük” kell a többiek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekekkel és a sok olvasási technikai hibával küzdő tanulókkal eleinte rövid szövegrészleteket felolvastatni. Esetleg házi feladatként kaphatják, hogy a következő órára készüljenek fel a szöveg felolvasására. Szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Tanítás-Tanulás című szakmódszertani, az Apáczai Kiadó gondozásában megjelenő folyóirat egyik cikksorozatára, amely a III. évfolyam 2–6. számában különböző olvasásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Szénégetőné Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Általános Iskola tanítónője száznál is több gyakorlási lehetőséget tett közzé az említett cikksorozatban. Ezek nagy része alsó tagozatban hasznosítható, de akad közöttük jó néhány olyan is, amelyiket felső tagozatban, főleg 5. és 6. évfolyamon (alapozó szakasz) is alkalmazhatunk. A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva válasszuk meg! Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekes változatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk. 34


I. Egyéni olvasás Hangos egyéni olvasás A nevelő felszólítására a tanuló addig olvas, míg a nevelő meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a minél hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, ritmust, hangerőt, hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamos alkalmazása esetén csök kenhet az osztály aktivitása, figyelme. Hibajelölő olvasás A tanuló az előzőhöz képest hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály jelzi azt kopogással, tapssal stb. Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmel követi az olvasását. Hátránya: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára s nem a tartalomra irányul. Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.) Összefüggő olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel, hangosan. Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült, követő olvasást végezhet, s szólítgatás nem tereli el a figyelmüket. Az olvasó tanulóról megbízható, teljes képet ad. Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.) Tökéletesítő (javító) olvasás A tanuló addig (annyiszor) olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet végezni. Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik. Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélményhez vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik. Láncolvasás Megadott terjedelmű – 1-2 mondatos – szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan irányítani a tanulókat. Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A később következő figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. (Járulékos feladatokkal mindezeken segíteni lehet.) Illusztráló olvasás Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből, pl. idézi a szereplőket. Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalom elmondását színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet. Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat. Szokatlan betűtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok stb. olvasásakor megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is.

35


II. Társas olvasás

Páros olvasás Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás után más és más tanulóval olvas együtt. Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak is egymáshoz. A hanghordozás, tempó alig különbözik az egyéni olvasástól. Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra figyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat. Karban olvasás (egész osztály) Előnye: Kezdő gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú. Hátránya: Modoros, torzított hanghordozás (dallam). Lassú, nehézkes tempó. Hibajavításra nincs lehetőség. Új szövegnél kevésbé alkalmas. Hosszabb ideig unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció. Csoportonkénti olvasás Előnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé modoros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része pedig figyeli, követi az olvasó csoportot. Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolvasók” vezetik a csoportot. Sok energiát, figyelmet köt le az együtt olvasás. Visszhangolvasás Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli (visszhangozza) a másik fél. Egyénegyén, egyén-csoport (osztály), csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb). Előnye: Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére stb. alkalmas. Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerű alkalmazni. Csillagolvasás Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolva sása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden 2. alkalommal a „csillag” olvas. Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen. Dramatizáló olvasás Ez a gyakorlat nem szorul bővebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok, párok képviselhetik, a helyükön vagy „színpadon” olvashatnak stb. Duzzasztó és apasztó olvasás Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) szerint új tanuló kapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek a fordítottja. A tanulók párosával is beléphetnek, ill. kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló először karban olvas, és fokozatosan jut el az egyéni olvasáshoz. „Ragályos” olvasás A duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, hanem a padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet. 36


III. Követő olvasás Az alapvariáció nem önálló gyakorlat, hiszen minden hangos olvasás alkalmával a nem olvasó gyerekek követő olvasást végeznek. Hogy a tanulók valóban olvassanak, a váratlan felszólítás lehetőségét kell alkalmazni. Ellenőrző olvasás Verseny vagy játék közben néhány „pontozóbírót” jelölünk ki, akik követik és értékelik társaik olvasását. A kiemelt felelősség fokozza a követő olvasás hatásosságát.

IV. Néma olvasás A csendes olvasás minden esetben alkalmazásra kerül, amikor senki nem olvas hangosan, a tanulóknak viszont olvasási feladatuk van. Jelentőségét nem szükséges méltatni. Változó olvasás A tanuló(k) egy mondatot hangosan, egyet némán olvas(nak). „Búvópatak” A fenti mód változata azzal a különbséggel, hogy nem a megadott szövegrészek után változtatják az olvasási módot, hanem a tanár jelzéseire. Csoportos változatában játékos, izgalmas; vajon ugyanott tart-e mindenki? Előnye: Egyenletes tempótartásra szoktatja a tanulókat. „Tilos” (kihagyásos) olvasás A hangosan olvasott szöveg bizonyos szavait, egységeit nem szabad hangosan olvasni, csak némán. Sok változata lehet, pl. a vessző utáni szót hagyjuk el (ezzel az írásjel betartására szoktatunk), bizonyos szó fajokat – tulajdonnevek, melléknevek – hagyunk el stb. Korrektúra Ehhez a gyakorlathoz sokszorosított rövid szövegre van szükség. A szöveget sok hibával írjuk (gépeljük) le, s a tanulóknak néma olvasással meg kell keresni ezeket a hibákat. Komoly figyelemfejlesztő gyakorlat, fokozza a néma olvasás pontosságát, precizitását, s nem utolsósorban a tanulók helyesírását is fejleszthetjük ezzel a gyakorlattal.

V. Tempó- és ritmusgyakorlatok Ütemezett olvasás A csoportos, társas gyakorlatok általában ütemezettek is. Tempófokozásra, -lassításra nagyon jó gya korlat. Lassított olvasás A hadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetjük helyes olvasásra. Gyorsított olvasás Az előző olvasásgyakorlási mód ellentéte. Előnye: Az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi. Olvasás időre Megadott időegység alatt kell meghatározott terjedelmű szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófokozásra éppúgy használható, mint tempócsökkentésre. 37


VI. Dinamikai gyakorlatok Halk olvasás A tanulók a szokásos hangerőnél halkabban olvasnak, lehetőleg a legkisebb hangerővel. Főleg új szövegek olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kifejezőbb hanglejtésű lehet, mint a hangos olvasás. Erős olvasás A tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánlatos úgy végeztetni, hogy először az osztály, csoport olvasson erősen néhány mondatot, s folytatásként a halkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erős olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt esetben célszerű alkalmazni. Rádiózás A folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattal halkabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erősíteni kell stb. Nagyon változatosan végezhető. A hangerő-szabályozáson kívül figyelemfelkeltő is lehet, fegyelmezi a tanulókat. „Aláolvasás” és „föléolvasás” A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másiknak viszont úgy kell olvasnia, hogy mindig hallja (aláolvasáskor) avagy ne hallja (föléolvasáskor) társa hangját. Egyén-csoport változatában is alkalmazható.

VII. Válogató olvasási változatok Az értelmes olvasásra szoktatás érdekében alkalmazzuk. Felismerő (lokalizáló) válogatás A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve, hogy felismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésére, az olvasási figyelem fokozására használható. Mondatszomszédok A felismerő válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt megelőző és az azt követő mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek. Értelmező válogatás A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ilyesmi: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelemszerű olvasást, jó szövegmegértést, jó megfigyelést stb. feltételez. Lényegkereső (vázlatoló) válogatás Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a tanító, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé. Grammatikai (stiláris) válogatás Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Pl. azokat a mondatokat olvassák fel, amelyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra kényszerítjük őket, hogy elolvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. évfolyamon is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes. 38


Esztétikai válogatás Az előző változatoktól eltérően itt a tanító nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra bízza a válogatást. (Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb?) Ezzel a gyakorlattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék. „Technikai” válogatás A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvas hatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az instrukció után helyes, ha először karban elolvastat juk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel. Maradékolvasás Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerülő tanulóknak csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befejező mozza natai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe. Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rá kerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.

VIII. Játékos gyakorlatok, versenyek Kiszorító olvasás Az osztályt két csoportra osztjuk. Abban versenyeznek, hogy melyikük éri el először az olvasmány végét. Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport következik utána, s folytatja az olvasást, míg nem hibázik. Fogyasztó játék Két csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot, éspedig úgy, hogy aki olvasott, a másik csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenyből. Az a csapat nyer, amelyiknek maradt hibátlanul olvasó tagja. Egyéni versenyolvasás Az osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti. Kihívásos verseny Egy tanuló a nevelői asztalnál elolvas egy szövegrészletet, majd megkérdi az osztályt: „Tud-e valaki nálam jobban olvasni?” Ha van jelentkező, a másik tanulót is meghallgatja az osztály, s dönt, hogy helyet cserélhetnek-e. A verseny mindaddig folyhat, amíg van, aki elfogadja a kihívást. Akadályverseny Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha mellék névhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is figyelni.

39


Időzített olvasás Megadott idő, pl. 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható. Kánonolvasás Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belezava rodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben ne hezen tudják végezni a gyakorlatot. Üldözőverseny Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két mondattal később kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Ha bármelyikük hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második tanuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olvasásra késztető gyakorlat. „Kicsi a rakás, nagyot kíván” A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanító tetszés szerinti résznél kezdi olvasni az olvasmányt. Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg be nem kapcsolódik mindenki az olvasásba. Ki olvasott? Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók egymás után mögélopakodnak, s egy mondatot olvasnak halkan. Akinél a hunyó eltalálja a személyt, azzal helyet cserél.

IX. Gyakorlatok magnóval Hangos üzenet A tanulók pl. a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kívül azért is hasznos, mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát motiváló hatása erős. Karban olvasás magnóra A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alkalommal mag nóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket. Dramatizálás magnóval A szépirodalmi szövegek dramatizálása mindig eseményszámba megy az osztályban. Különösen a kö tetlen – könyv nélküli – dramatizálást érdemes magnóra rögzíteni. Kiegészítő olvasás magnóval A hibátlanul felvett teljes szövegből tervszerűen vagy ötletszerűen hosszabb-rövidebb szakaszokat letörlünk, vagy levesszük a hangot. Először lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget figyelik. Ez a követő olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló hangos olvasásával a szöveget. Visszhangolvasás magnóval A tanuló saját olvasását (amelyet előzetesen felvettünk) visszhangozza, azzal a feladattal, hogy hibáit igyekezzék kijavítani.

40


Osztályok közötti vetélkedő Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibátlanabb olvasá sában. Először a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is, hogy valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható, ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékelhetünk.

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A tanulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulás megtanítása viszont alapfeltétele az élethosszig tartó tanulás „kényszerének”. A szövegértés feltétele egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára. A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakor latok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv elvárásai nak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének fejlesztésére. A tanulók – optimális esetben – a 4. osztály végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az ol vasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy főleg ötödik évfolyamon ezekkel a tanulókkal gya koroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. A szövegek ne legyenek hosszúak! Lehetőleg fél-, illetve egyoldalas szövegeket választottam. Ta pasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal: hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség a tanulók egy részét megvárni, hogy végezzenek az olvasással. Ők aztán eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, pl.: nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével. 2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését! Az olvasásra való késztetéskor felnőtt olvasó számára is fontos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetében sem. 3. Végül, de nem utolsósorban a szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, amelyek százalékos megoszlása a következő: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg. A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Pl.: tör ténelemórán feldolgozható A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika című szöveg stb. Ezáltal segíthetnénk a Nemzeti alaptanterv és az Apáczai kerettanterv azon törekvését, hogy „az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata.” (Kiemelés tőlem.) A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak kollégáink számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát saját tanóráikon is? A szövegáttekintés, a szöveg témá41


jának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása (adatkeresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések stb.), a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni és/vagy önálló elsajátítására. Vannak olyan feladattípusok, pl.: felosztások, rendszerezések megértése (táblázatok készítése, táblázatok alkotása, grafikonok, diagramok stb. értelmezése), amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítására és alkalmazására elsősorban a természettudományos ismereteket oktató kollégáinkat kérhetjük meg. A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keres niük a megoldásokat, nem pedig az emlékezetükre hagyatkozva. A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak (tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása), hanem az értelmező (3.) szint vizsgálatára is lehetőséget biztosítanak. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok mögé kell látniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt. Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, s minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, amelyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten (kiváló, jó, közepes, elfogadható, nem megfelelő) áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést. A szövegek feldolgozására nem kell teljes tanítási órát szánni. Erre egyrészt nincs is órakeretünk, másrészt nem is venne igénybe 45 percet. Ezért azt javaslom a kollégáknak, hogy bontsák fel mozaikokra a szövegekkel való foglalkozást. Egyik órán elegendő, ha a szövegáttekintést, illetve a várható téma megnevezését, esetleg kérdésfeltevést várunk a tanulóktól. Egy másik tanítási óra 4-5 percét a szöveggel való ismerkedésre, illetve 1-2 feladat megoldására szánhatjuk. Ezáltal nemcsak a nyelvtanórákat színesíthetjük, hanem a sokféle képességfejlesztést is megvalósíthatjuk egy-egy tanítási órán. Addig térhetünk vissza az adott szöveghez, amíg minden hozzá kapcsolódó feladatot meg nem oldatunk a gyerekekkel. Nagyon fontos szerepe van a feladatok ellenőrzésének. Ennek megkönnyítésére állítottam össze a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok megoldásai című fejezetet, amely a megoldásokon kívül módszertani ajánlást is tartalmaz.

42


A tankönyvi feladatok megoldása A garabonciás diák A helyes válasz 2 pont.

1. Petőfi Zoltánra. 2. Debrecen 1848. 12. 15. Szendrey Júlia Petőfi Sándor Horváth Árpád Petrovics István Pest 1870. 11. 05.

Minden jó adat 1-1 pont, összesen 8 pont.

3. Pl.: Bátor, mert abban az időben bátorság volt vállalni Petőfi Sándor özveg yét és kisfiát. Családszere tő és gyermekszerető volt, hiszen meleg otthont teremtett nevelt fia számára is. Őszinteségét bizonyítja, hogy a családi légkört is őszinteség uralta. Becsületességének legfőbb bizonyítéka, hogy Zoltán örökségé nek gondozására gyámot neveztetett ki. Minden tulajdonság megnevezése 1 pont, összesen 5 pont, de adható pluszpont is. Megjegyzés: Előzetesen hívjuk fel a tanulók fig yelmét arra, hogy a jellemzés ne csupán Horváth Árpád tulajdonságainak felsorolása leg yen! Törekedjenek arra is, hogy állításaikat érvekkel támasszák alá! A kiemelt tulajdonságok közül az aláhúzottra csak következtetni lehet. 4. 18, 20, 22 éves.

Minden jó évszám 1-1 pont, összesen 3 pont.

5. Debrecen: születése, segédszínészkedés Nagykőrös: gimnáziumi tanulmányok folytatása Pest: piarista gimnáziumi tanulmányok, halála Szarvas: magánvizsga a gimnázium tanulójaként Szeged: érettségire készülés 6. Pl.: I. Petőfi Zoltán születése II. A nevelőapa III. Kezdődnek a gondok

IV. Az önpusztító életmód V. Petőfi Zoltán korai halála

Minden jó esemény 1-1 pont, összesen 7 pont.

Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 5 pont.

7. A kifejtés egyik lehetséges változata: Nem örökölte édesapja költői tehetségét. Egyedül a segédszínészi pályán követte nyomdokait. Önpusztító életmódja vezetett a korai halálához. Az apai örökséggel sem sá fárkodott jól. Megfelelő kifejtés 5 pont. Megjegyzés: Ebben az esetben ne a tények, megállapítások száma alapján pontozzunk! Pontozáskor a közmondás értelmezését, a kifejtés logikus voltát értékeljük! Az ilyen típusú feladatokat a kolléga javítsa, értékelje! Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elfogadható, 17–0 = nem megfelelő 43


Mátrix (filmkritika) 1. Bekarikázandó: C szimulált valóság 2. Energiaforrásnak.

A helyes bekarikázás 1 pont. A helyes válasz 1 pont.

3. Igen. A Mátrixot ugyan a gépek hozták létre, de a gépeket viszont az emberek, tehát közvetett módon az emberek alkották a Mátrixot is. A helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont, összesen 3 pont. 4. IGAZ HAMIS IGAZ IGAZ Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. Neo egy társaság egyik tagján látja meg a tetovált fehér nyulat, amit követnie kell. A társaság arra a szórakozóhelyre megy, ahol Trinity is ott van. Valójában a nyúl vezette el a lányhoz. A jó megfogalmazás 3 pont. Megjegyzés: a megfogalmazásnak tartalmaznia kell a következőket: egy társaság egyik tagja, tetovált fehér nyúl, szórakozóhely. 6. A film alapkérdése a 2. bekezdés végén található. Vajon ő-e a kiválasztott, aki elpusztíthatja a Mátrixot és mindazt, amit képvisel? A helyes aláhúzás 1 pont. 7. Nehezen követhető az esemény. A helyes magyarázat 2 pont. 8. Caroll Lewis regényében különös, nem valóságos szereplők bukkannak fel, akik lehetetlen ötleteikkel álomszerű keretet adnak a történetnek. Így kapcsolható a Mátrixhoz. A kapcsolat leírása 2 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 9. Bekeretezendő: 1. bekezdés: A Mátrix fantasztikus akciófilm a javából. 3. bekezdés: A Mátrix készítői soha nem látott effektekkel ejtik ámulatba a nézőket. Ezek közül kiemelkedő a „bullet time” Minden helyes bekeretezés 1-1 pont, összesen 3 pont. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

44


Balázsolás 1. Bekarikázandó évszám: 284–316.

A jó évszámért 1 pont. 2. Balázs, Sebasta város püspöke, a püspök, Szent Balázs, a torokbetegség gyóg yítója, szent gyóg yító, a szent, a szent püspök Minden jó azonosító főnév, jelzős szerkezet 1-1 pont, összesen 8 pont. 3. A megállapítások függőlegesen: H, I, H, I, H, I, I Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 7 pont. 4. Szent Balázst a madarak és az állatok táplálták az erdőben. Hálából a püspök megg yóg yította őket, ha betegek voltak. Ennek híre ment, ezért a beteg emberek is hozzá fordultak. A kifejtésért maximum 5 pont adható. Megjegyzés: A közölt kifejtés csak minta. A tanuló megoldásában értékelni kell a megfogalmazás miként jét, az összefüggések világos leírását. Fig yelembe kell venni a helyesírást is. 5. Egyszer egy gyereknek halszálka akadt meg a torkán. Édesanyja elvitte a püspökhöz, aki a kezét a fiú fejére tette, és megáldotta őt. A szálka azonnal kiugrott a gyermek torkából, és rögtön megg yóg yult. A kis fiú édesanyja köszönetül gyertyát adott a szentnek. A rövid fogalmazásért maximum 5 pont adható. Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A tanuló szövegalkotá sakor azokat a szempontokat kell fig yelembe vennünk, amelyeket a fogalmazások értékelésekor szoktunk. Az értékelésbe a helyesírás is beleszámít. 6. Sebasta távoli erdő barlangja Diocletianus palotája

püspökség rejtőzködés, gyóg yítás megk ínzása, halála

Minden jó helyszín és esemény 1-1 pont, összesen 6 pont.

7. Babits Mihály gyermekkorában részesült a balázsáldásban Szent Balázs napján. Sajnos nem védte meg a torokbetegségtől, mert gégerákban halt meg. A rövid szövegért maximum 5 pont adható. Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A kiemelt szavaknak feltétlen szerepelni kell benne. Fig yelembe kell venni a helyesírást is. 8. Pl.: 1. Babits Mihály Balázsolás című versének részlete 2. A balázsolás 3. Üldözöttből gyóg yító 4. Szent Balázs mártírhalála 5. Babits Mihály halála

Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 5 pont.

Értékelés: 42–38 = kiváló, 37–34 = jó, 33–27 = közepes, 26–22 = elfogadható, 21–0 = nem megfelelő 45


Motorsport 1. 59.

A helyes válasz 1 pont.

2. A FIM alkotta a MotoGP szabályait.


3. Nagyon erősek és gyorsak, ezért a közutakon nem használhatók. Az ok és okozat megfogalmazása 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. Kategória 125 cm3 250 cm

Lökettérfogat 80–125 cm

A motor hengerszáma egyhengeres

3

legfeljebb kéthengeres

MotoGP

175–250 cm 350–500 cm3

MotoGP

350–800 cm

tetszőleges hengerszám

3

3

3

legfeljebb négyhengeres

Minden helyes adat 1-1 pont, összesen 8 pont.

5. 1981 1995 26 28 6.

Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont.

y 300 200 100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

x

Minden jó jelölés a grafikonon 1-1 pont, összesen 6 pont. 7. A helytelen következtetések betűjele: A, D

8. 116-tal többet.

Minden helyes következtetés 1-1 pont, összesen 2 pont. A helyes válasz 1 pont.

Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

46


Számla 1. Napfény-Ker Áruházak Rt. 6999 Tisztavár, Seprű u. 5–7. 90223387-2-09 2. 2009. 03. 08. 17:20 12 03027968 Két példányban. Az első. Készpénzben. 1595 Ft-ot. A nettó értéket és az áfát. 319 Ft, azaz 320 Ft-ot. A vevőnek és a pénztárosnak. A jövedéki termék származásának igazolására.

Minden jó adat soronként 1-1 pont, összesen 3 pont.

Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 11 pont. Megjegyzés: A 4 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 5 Ft-ra, a 9 Ft-ot felfelé kell kerekíteni 10 Ft-ra. 3.

lefűzhető tasakot A/4-es méretben légfrissítőt mosogatószert utántöltős folyékony szappant kéztörlőt egészségügyi papírt

Ajánlás: A helyes toldalékhasználatot is kérjük számon.

Minden helyes megnevezés 2-2 pont, összesen 12 pont.

4. Ugyanakkor fizettek, mint amikor vásároltak.

A helyes indoklás 2 pont. Megjegyzés: Napjainkban átutalással is lehet fizetni. Az ilyen esetben más a fizetési határidő. 5. 3405 Ft-ot.


Megjegyzés: Mivel a fizetéskor kerekíteni kellett, ezért nem 3406 Ft a visszajáró pénz. 6. A bruttó értékbe az áfa is beletartozik.



47


Napfogyatkozás 1999 1. Újság: Tinivarázs, rovat: Szenzáció, megjelenés: 1999. szeptember, oldal: 12., cikkíró: Módos András, iskola: Paragvári Úti Általános Iskola. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 6 pont. 2. Hiányzó adatok: 1842, 1999, 157, 1, 3. Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 5 pont. 3. A Hold a Föld felszínére vethet félárnyékot. Ez a részleges napfog yatkozás. Teljes árnyék esetén teljes a napfog yatkozás. Minden jó magyarázat 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. Bekarikázandó jelenségek: Hold körül szikrázó pontocskák, elsötétedik a világ, rózsaszín peremek a Hold szélénél, ezüstös fényben pompázó korona, halványzöld derengés. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 5 pont. 5. Minta a rövid beszámolóhoz: A II. évezred utolsó teljes napfog yatkozása 1999. augusztus 11-én volt látható Európa több országában, így Mag yarországon is. Ekkor a Hold, amely tulajdonképpen a Napot elta karta, azaz árnyékot vetett a Földre, kb. egy óra alatt ment el a Nap előtt. A teljes takarás előtt a Hold körül apró szikrázó pontok jelentek meg. Ennek oka a Hold egyenetlen felszíne. Ezt követően egyik percről a má sikra elsötétedett a világ. Sajnos a látvány rövid ideig tartott, de senk i sem feledheti el, amíg él. A beszámolóért maximum 10 pont adható. Megjegyzés: A közölt szöveg csak minta. Az ettől eltérő megfogalmazás is lehet jó. A feladathoz tartozó értékelési szempontok segítik a pontadást. Értékelés: 28–26 = kiváló, 25–23 = jó, 22–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

Autóbusz-menetrend 1. A helyesen kiegészített táblázat a következő: Jel

Megnevezés

X

Munkaszüneti napok kivételével naponta

M

Munkanapokon

O

Szabadnapokon

+

Munkaszüneti napokon

Z

Szabad- és munkaszüneti napokon

D

Szabadnapok kivételével naponta

T

A hetek utolsó munkanapján

L

A hetek utolsó munkanapja kivételével

H K Sz Cs P Sz V

Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 12 pont. 48


2. a) 15.25, 20.15 b) 6.00, 6.30, 6.55, 12.30 c) 7.30, 22.00

Minden jó időpont 1-1 pont, összesen 8 pont.

3. M6.55: munkanapi céljárat, Z13.30: szabad- és munkaszüneti napokon gyorsjárat, d17.05: csak kedden közlekedik, kiv.: 2003. XII. 30-án, 2004. I. 6-án, I. 13-án, M4.45: csak munkanapokon. Minden jó jelzésmegnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. 4. a) M15.15 b) 15.15, D15.30, 15.30, X15.45, i15.45 (csak iskolaidőben) c) 30 perc Minden jó időpont 1-1 pont, összesen 1 + 5 + 1 pont. 5. 16.00, 16.30, 17.00, 17.30 Minden jó időpont 1-1 pont, összesen 4 pont. Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elfogadható, 17–0 = nem megfelelő

Árulkodó lábak 1. Felmerül az olvasóban, vajon miről árulkodnak a lábak, mire lehet következtetni róluk. A jó megfogalmazás 2 pont, összesen 2 pont. 2. a) Aláhúzandók: a szervezet reagál, megváltozik a testtartás, Hermész Triszmegisztosz Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. b) A fül, a kéz, az arc, a szem, a láb. Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 5 pont. 3. Bekarikázandók: állás közben, lábujjak egymáshoz való viszonyában, járás közben, hanyatt fekve Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 4 pont. 4. Egyenes járás: 3.; Kacsázó járás: 2., 5.; Járás közben befelé forduló lábfej: 1., 4., 6. Minden jó helyre írt szám 1-1 pont, összesen 6 pont. 5. nagylábujj: az „én” jelképe; 2. ujj: társ, szülő; 3–5. ujj: az összes többi ember, gyerek is Minden jó értelmezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 6. – A 2. lábujj hosszabb a nagylábujjnál. – A nagylábujj talp felőli része kipúposodik. – Egyenes, talajt nem érintő, felfelé álló 2–3. ujj. – A 2. lábujj felé hajló nagylábujj. – A 4. ujjnál aláhajló 5. ujj. – Felfelé álló, talajt nem érintő 4–5. ujj. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 6 pont. Értékelés: 29–26 = kiváló, 25–23 = jó, 22–19 = közepes, 18–15 = elfogadható, 14–0 = nem megfelelő 49


Haj, haj, frizura 1. – Haj, haj, frizura – Pályaválasztás előtt – A haj azonos alakú szó. Jelentheti a fejen lévő hajat, ill. indu latszó is lehet. – Interjú – Németh Ibolya (riporter) és Tóth Erika (interjúalany) Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: Az utolsó kérdésre a zárójelben foglaltakat nem kell a tanulónak leírnia, de ellenőrzéskor ki lehet térni rá. 2. Aláhúzandók: édesanyja példája, át lehet változtatni a nőket, a családi hag yomány Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. Felsorolandók: Erika anyukája összesöpörtette a lehullott hajat, összeszedette a csavarókat, rendbe ra katta a fésűket, kiteregettette a törülközőket. Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A válaszadás ellenőrzésekor arra is fig yelnünk kell, hogy a cselekedtető Erika anyukája. Nem fogadható el az összesöpörte a lehullott hajat nyelvi megfogalmazás, mert az Erikára vonatkozik. A feladatok elvégzésével ugyanis az anyuka bízta meg a lányát. 4. A helyes sorrend (felső sor): 3., 4.; (alsó sor): 1., 2.

Minden jó számozásért 1-1 pont, összesen 4 pont.

5. Indoklás: Egy fodrász sem boldogulhat kémiai tudás nélkül. Például hajfestéskor komoly hibákat kö vethet el kémiai ismeret nélkül. Jó indoklásért 1-1 pont, összesen 2 pont. 6. Sokféle emberrel találkozhat. Jól lehet beszélgetni a vendégekkel. Mindenk inek más-más a haja. A haj típusok különböző gondoskodást igényelnek. Különböző hajformák készíthetők. Minden jó elem (mondat) 1-1 pont, összesen 5 pont. 7. Várható kérdések: Milyen a mai tizenévesek hajdivatja? Hány éves kortól szabad festeni a hajat? Ho gyan képezheti magát tovább egy fodrász? Honnan szerzi be az eszközeit? Mi alapján határozza meg az árakat? Minden jól megfogalmazott kérdés 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: A kérdések megfogalmazásának ellenőrzését érdemes a kollégának elvégeznie. A tartalom mellett a helyesírást, nyelvhelyességet is fig yelembe kell venni. Értékelés: 28–26 = kiváló, 25–23 = jó, 22–19 = közepes, 18–15 = elfogadható, 14–0 = nem megfelelő

50


A grafikus 1. A grafika a képzőművészetnek az az ága, amelyik a rézkarc, réz-, fa-, linóleummetszet készítését, illetve a számítógépes grafikát foglalja magába. A helyes meghatározás 1 pont. Megjegyzés: A szövegben olvasható meghatározást csak egy elemmel kell kiegészíteni: számítógépes grafika. 2. Aláhúzandók: nem leszek fülig festékes, nem kell várni arra, hogy megszáradjon a festék, nem kell magam mellé pakolni azt a rengeteg eszközt, ami a rajzoláshoz vagy festéshez szükséges lenne. Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. A számítógéphez egy digitális rajztábla csatlakozik, ami papírlapként működik. Erre egy speciális ceruzával lehet rajzolni. A számítógépes programok pedig szimulálják a többi eszközt is: festék, tus stb. A működési elv helyes leírása 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 4. Bekarikázandó: grafikus, fiatal művész

Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 2 pont.

5. Aláhúzandók: Érettségi. Szoftverek ismerete. Megrendelők igényeinek figyelembevétele. Kreativitás. Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont. 6. Nem tudta érvényesíteni a kreativitását.


7. Sok szabálynak kell alárendelni a fantáziát. Nem lehet mindig megfelelni a saját elvárásoknak. A megrendelő igényeit kell kiszolgálni. Minden helyes ok 1-1 pont, összesen 3 pont. 8. Mi a különbség a hagyományos és a számítógépes grafika között? 9. Várható cím: Számítógépes grafikák Számítógépes művészet Ajánlás: A feladat egyéni ellenőrzést igényel.

A helyes kérdés 1 pont.

A helyes cím 1 pont.



Hogyan működik a rakéta? 1. Amikor egy test valamit kilök magából, akkor az egy ellenkező irányú lökést kap, s ha nincs rögzítve, mozgásba lendül. Minden aláhúzással jelölt kifejezésért 1-1 pont, összesen 5 pont. 2. Ezek lehetnek a példák: A fegyver elsütésekor a puska visszarúg. Ha egy felfújt léggömbnek kinyitjuk a szelepét, a töltőgáz nagy sebességgel az ellenkező irányba fogja lökni. A jó példa 1 pont. 3. A rakéta általában forró gázokat lövell hátrafelé, ezért a rakéta előre mozog. Az összefüggés felismerése 2 pont. 4. A szövegben bekarikázandók (2. bekezdés): hidrogén, kerozin, hidrazin. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont.

→ nagy nyomás kifejtése a belső felületre nyomás (külső) →

→

5. üzemanyag elégetése → forró gáz nyomás (belső) > = tolóerő

Minden jó helyen lévő jel 1-1 pont, összesen 5 pont.

6. a) Az űrkutatás úttörői. b) A visszalökési elv a légüres térben, tehát a világűrben is működik. c) A 20. század elején. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. A légüres térben nincs levegő, amely a légcsavaros gépet működtetné.

A jó indoklás 1 pont.

8. Minél nag yobb a rakéta hátrafelé kilövellt égéstermékeként keletkező forró gázok tömege és sebessége, annál nag yobb a tolóerő. Az összefüggések megfogalmazása 2 pont. 9.

52

Szilárd hajtóanyagú rakéta üzemanyag + O2 = hajtókeverék a sűrű folyadék egy tartályban megszilárdulás után szikrával indítható a rakéta nem állítható le

Folyékony hajtóanyagú rakéta hajtóanyag és O2 két tartályban az égéstérbe szivattyúval kerül elégetés során hajtógáz keletkezik a rakéta bármikor leállítható Minden különbség 1-1 pont, összesen 8 pont.


10. Önálló jegyzetkészítés Minta: 1. A visszalökési elv Pl.: puska, léggömb Kilökés → ellenkező irányú lökés = rakétaelv 2. A rakéta működési elve forró gázok hátralövellése → a rakéta előre mozog hajtóanyagok: H, kerozin, hidrazin 3. A tolóerő: Lásd 5. feladat 4. A visszalökési elv a világűrben Hermann Oberth, Robert Goddard (20. sz. e.) a visszalökési elv érv. a v.űrben 5. A szilárd és foly. hajtóanyagú rakéták: Lásd 9. feladat A jegyzetért összesen 10 pont adható. Megjegyzés: A jegyzet ellenőrzését érdemes a kollégának elvégeznie. Az értékelési szempontsor a 3. olda lon található. Értékelés: 40–37 = kiváló, 36–33 = jó, 32–27 = közepes, 26–21 = elfogadható, 20–0 = nem megfelelő

A maszájok 1. IGAZ IGAZ HAMIS HAMIS

Minden helyes megállapítás 1-1 pont, összesen 4 pont.

2. Izmos, sportos testfelépítés.

3. Aláhúzandó: egzotikumokra szomjazó turistákkal foglalkoznak. 4. Isten minden tehenet a maszájoknak teremtett. 5. Bekarikázandó betűjelek: B, D

Minden helyes jelző 1-1 pont, összesen 2 pont. A helyes aláhúzás 1 pont. A helyes válasz 1 pont. Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 2 pont.

6. A tehenek kapcsán, hiszen a tehenek a legyek barátai és a maszájok barátai is. A helyes bizonyítás 1 pont. Megjegyzés: A tankönyvben tévesen 2 pont szerepel. 7. Nagyon megfogyatkozott az oroszlánok száma. 8. A férfivá avatás, az esküvő, a falu vezetőjének halála.

A helyes válasz 1 pont. Minden helyes esemény 1-1 pont, összesen 3 pont. 53


9. Vázlat: 1. A maszájok foglalkozása 2. A táncuk 3. A legyek 4. A tehenek 5. A férfivá avatás 6. Táplálkozás 7. A gyaloglás jótékony hatása

Minden helyes vázlatpont 1-1 pont, összesen 7 pont.

Megjegyzés: A feladatsor összes pontszáma marad a 22 pont. Lásd 6. feladat –1 pontja miatt. Értékelés: 22–20 = kiváló, 19–18 = jó, 17–15 = közepes, 14–12 = elfogadható, 11–0 = nem megfelelő

A színek 1. pigment: festékanyag, a festékek szint adó, szilárd, oldhatatlan alkatrésze spektrum: színkép stimuláló: ingerlő, ösztönző Minden jó szómagyarázat 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Kivonásos színkeveréskor a festékanyagon vagy a szűrőkombináción áthaladó fényből a különböző színek egyidejűleg vagy egymás utáni kivonásából jön létre a kívánt árnyalat. Hozzáadásos színkeveréskor a kívánt árnyalat a színek veg yítésének vagy eleg yítésének eredménye. Minden aláhúzott kulcsszó 1-1 pont, összesen 4 pont. 3. a) A spektrum „szuperszíne” agresszív minőségű. b) A tisztelet jeleként. c) Izgalomba hoz, ingerlő, ösz tönző hatású. d) Kapcsolatba hozható a vérrel, a hússal. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. 4. Pótolandó szavak: meleget, lelkesedést, tavasz, a vas, A-vitamin, a C-vitamin, betegségek, sárgaságban, fehér (kifehéredik), karantént Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 10 pont. 5. 1. K A zöld fény igen nyugtató a szemnek. 2. O A zöld szín szemre gyakorolt nyugtató hatása. 3. O Bennük számtalan klorofillfajta található. A következmény, illetve az ok megállapítása 1-1 pont, leírásuk 1-1 pont, összesen 6 pont. Értékelés: 27–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

54


Oscar-díj-eső 1. adaptál: alkalmassá tesz, átalak ít, átformál, átdolgoz animációs film: a rajzfilm, a bábfilm és az árnyfilm közös neve dokumentumfilm: megtörtént eseményeket vagy emberi alkotó tevékenységet bemutató film smink: színész arcának kikészítése vizuális effektus: látással kapcsolatos hatás Minden helyes szómagyarázat 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: A szómag yarázat értékelésekor fig yelembe kell venni, hogy a tanuló csak a szövegbe illő je lentést írja le. 2. A legjobb film, rendező, adaptált forgatókönyv, eredeti filmzene, betétdal, vágás, művészeti rendezés/ látvány, jelmez, smink, vizuális effektus, hang kategóriában. Minden jó kategória 1-1 pont, összesen 11 pont. Megjegyzés: A legjobb jelzőt elég egyszer leírni a tanulónak. 3. Peter Jackson a legjobb rendezésért és adaptált forgatókönyvért, Richard Taylor a legjobb jelmezért és sminkért vehetett át az Oscar-díjat. Minden jó név és kategória megnevezése 1-1 pont, összesen 6 pont. 4. Kiegészítendő szavak, kifejezések: 201 perc, angol, amerikai és új-zélandi Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. Tolkien trilógiájára vonatkozik, amelyen végigvonul a modern világ varázslatos, mesés megfelelője. A két jó válaszelem 0,5-0,5 pont, összesen 1 pont. 6. Megszületett. Szüleivel visszatért Nagy-Britanniába. Megjelent A gyűrű szövetsége. Megjelent A két torony. Megjelent A király visszatér. Meghalt.

Minden helyes esemény 1-1 pont, összesen 6 pont.


55


Akikkel együtt csatlakoztunk 1. Kiegészítendő adatok: 15, május 1, 9 Megjegyzés: A május 1. két adatnak számít.

Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 4 pont.

2. Ciprus – Nicosia, Csehország – Prága, Észtország – Tallin, Leng yelország – Varsó, Lettország – Riga, Litvánia – Vilniusz, Mag yarország – Budapest, Málta – Valetta, Szlovák ia – Pozsony, Szlovénia – Ljubljana Minden jó ország- és fővárosnév 1-1 pont, összesen 10 pont. Megjegyzés: A rossz betűrendbe sorolásért 2 pont levonandó. 3. Famagusta: Otelló-vár, ahol Shakespeare Otelló című drámája játszódik. Zakopane: Leng yelország legnag yobb és legmagasabban fekvő üdülőközpontja, igazi téli sportparadicsom. Minden jó (aláhúzott) megnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. 4. Az országok lobogói (soronként): Ciprus, Szlovák ia, Lettország – Szlovénia, Észtország, Málta – Csehország, Leng yelország, Litvánia Minden jó megnevezés 1-1 pont, összesen 9 pont. Értékelés: 27–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

Kenyérlángos 1. újjáéled


2. Az élesztőtől. Ne ragadjon le a tészta. Amikor a duplájára nő a tészta. Amíg el nem válik a táltól. Nehogy leragadjon.

Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: Az életkort a szövegben lévő évszámok alapján tudja kiszámolni a tanuló. 3. A helyes sorrend: 3., 1., 4., 2., 12., 6., 7., 10., 8., 11., 5., 9.

Minden helyes sorrend 1-1 pont, összesen 12 pont. Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja, csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó az események sorrendje.

56


4. Főzz meg két közepes burgonyát, törd össze, és 50 dkg lisztben hűtsd ki! Oldj fel fél csomag élesztőt, add a liszthez egy kiskanál sóval, és dagaszd be a tésztát! Kb. másfél órát keleszd! Nyújtsd ki a tésztát kellő méretűre, majd 5–10 perces pihentetés után tedd meleg sütőbe! 5–10 percig süsd elő! A sütőből kivéve kend be fokhagymás tejföllel, és gazdagítsd feltétekkel, majd tedd vissza a sütőbe, és süsd készre! A recept leírása 12 pont. Megjegyzés: A receptet a 3. feladat alapján kell leírni a tanulónak, de E/2. személyt és felszólító módot kell használnia. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–24 = jó, 23–20 = közepes, 19–16 = elfogadható, 15–0 = nem megfelelő

Génkutatók a múlt nyomában 1. kromoszóma: génhordozó gén: örök ítőanyag izolál: elszigetel, elkülönít

Minden jó magyar kifejezés 1-1 pont, összesen 3 pont.

Megjegyzés: A szavakhoz a tanulónak nem szómag yarázatot kell készítenie, hanem mag yar szóval kell kifejeznie az idegen szót. Ebben az első két szó esetében a szöveg 1. bekezdésének 3. és 4. mondata segít. 2. A gén információtároló egység, amely felelős az élőlény külső megjelenéséért és minden olyan infor mációért, amelyre a szervezetnek az élethez szüksége van. Minden kulcsszóért 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: A meghatározást a szöveg alapján kell a tanulónak megalkotnia. A kulcsszavakat aláhúzás sal jelöltem. 3. Minta a módszer ismertetéséhez: A kutatók úgy sokszorosítanak DNS-töredékeket, hogy elegendő mennyiségű vizsgálati anyagot nyerjenek. Az így kapott genetikai ujjlenyomat segítségével össze tudják hasonlítani a kihalt élőlények génállományát a ma élőkével. Ezzel a módszerrel egy faj fejlődése is végigkö vethető. A módszer ismertetése összesen 5 pont. Megjegyzés: A módszer ismertetését lehetőleg a kolléga értékelje. Pontszám megállapításakor a szövegal kotás megszokott szempontjait kell fig yelembe venni. 4. A kvagga feje a zebrához, hátsó teste a lóhoz hasonlított. Dél-Afrikában élt. Addig vadászták a húsáért, míg ki nem pusztították, utolsó példányát 1843-ban terítették le. Kitömött állapotban a mainzi múzeum ban őrzik. Minden jó mondat 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A kvaggáról írt szöveg természetesen csak minta, de a benne olvasható információknak (kinézete, élőhelye, kipusztulása, hol látható a kitömött példánya) feltétlen szerepelniük kell a tanuló által alkotott ismertetőben.

57


5. Várható jegyzet 3. Dél-Afrika, 19. sz.: a kvagga kipusztulása feje → zebra, teste → ló kitömött Mainzi Term.tud. M. 4. Szövetdarabból örök ítőanyag, ö.has. háziló, zebra eredm.: a zebrával rokon 5. dél-afr.-i kutatók: zebrák keresztezése (hátsó lábuk gyenge csíkozású) 6. Jövő géntechnika: kihalt áll.-ok újraélesztése A jegyzetrészletért összesen 10 pont adható. Megjegyzés: A jegyzet természetesen csak minta, de ezeknek az adatoknak szerepelniük kell. Lehetőleg a kolléga értékelje. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–21 = jó, 20–17 = közepes, 16–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

Farkasok 1. Bekarikázandó betűjel: B

A helyes bekarikázás 1 pont.

2. Az 5.-hez.


3. szarvas: 225, őz: 720 4. A legjobb gének öröklődjenek.

Minden helyes számadat 1 pont, összesen 2 pont.

A helyes indoklás 2 pont. Megjegyzés: A válaszhoz szükséges vonal lemaradt. A következő kiadásban pótoljuk. Az indoklás azért két pont, mert háttérismeret szükséges hozzá. 5. Alfa-hím: C, E, F

Alfa-nőstény: A, B, D

6. Kialakul közöttük a hierarchikus viszony.

Minden helyes választás 1-1 pont, összesen 6 pont.

7. Bizonyos információkat nem tud közölni a környezetében lévő élőlényekkel.

A helyes válasz 1 pont. A helyes válasz 1 pont.

8. Tudják szabályozni a prédapopulációt. (Nem szaporodnak el túlságosan a szarvasok és az őzek.) A helyes válasz 1 pont. 9. Várható jegyzet: 1. A leglényegesebb adatok: tömeg, méret, életkor, ivarérettség, párzási időszak, vemhesség, közösségek 2. A farkasállomány alakulása Mo.-on: csökkenés, eltűntek, megjelentek 3. Vadászat, farkaséhség 4. Párzás, utódnevelés 5. Fejlett testbeszéd, farok, mimika → viselkedés 6. Farkasok az irodalomban A jó jegyzet 5 pont. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő 58


Kérem a következőt! 1. Bekarikázandó betűjel: C

A helyes bekarikázás 1 pont.

2. Kakukktojás: fiatalkor

A kakukktojás kiválasztása 1 pont.

Indoklás: A másik három szó ugyanannak az életszakasznak az elnevezése. 3. A hím jellegű hormonok túlsúlyba kerülése. 4. A beszámozás sorrendje: 3., 1., 5., 2., 4.

A helyes indoklás 1 pont. A helyes válasz 1 pont.

Minden helyes sorrend 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: Az értékelést ugyanúgy végezzük, mint a betűrendbe soroláskor. Ha a tanuló az elsőt elrontja, csak 0 pontot kaphat. Addig jár a pont, ameddig jó a fázisok sorrendje. 5. Áthúzandók: diós tészta, kolozsvári szalonna, csokoládétorta, füstölt csülök, rántott sajt Minden helyes áthúzás 1-1 pont, összesen 5 pont. 6. Sportolás, rendszeres testedzés → megakadályozhatja a pattanások kialakulását. Az arcbőr napoztatása → szárítja a bőrt. Piszkos kéz → kórokozók kerülhetnek az arcbőrre. Minden helyes következmény 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. Bekarikázandó: a házi kezelésnek megvannak a maga veszélyei. A helyes bekarikázás 1 pont. Megjegyzés: A következő mondat bekarikázását is elfogadhatjuk, amely részletezi a házi kezelés veszélyeit. 8. Jó, ha bőrradírt használsz, mert nem lesznek mitesszereid, és eltávolíthatod a bőrödről az elhalt hámsejteket. Minden helyes ok megnevezése 1-1 pont, összesen 2 pont. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Állati féltékenység 1. A címben szereplő állati jelzőt kétféleképpen lehet értelmezni. Egyrészt vonatkozik a szövegben szereplő élőlényekre, a másik jelentése a szlengből származik: különleges, illetve nagymértékű. A helyes kifejtés 3 pont. 2. Az állatvilág agglegényei: szüntelen nőstények után járnak, a családapák: kitartanak párjuk mellett, a hárempasák: több feleségük is van. Minden jó jellemvonás 1-1 pont, összesen 3 pont.

59


→

→

3. A hím eleve sok energiát fektet a territórium, az erőforrások, a nőstény védelmébe, esetleg az ivadék gondozásba, így biztosnak kell lennie, hogy a saját utódait gondozza. Minden jó indokért 1-1 pont, összesen 4 pont. 4. H, I, I, H, I, I Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 6 pont. 5. Várható jegyzet 1. Hímek: agglegények v. családapák v. hárempasák 2. Párzás → hím: territórium �� védelme > nőstény: utódgondozás nőstények � energia (utódgondozás) saját utód → féltékenység 3. Agresszivitás: – harc a nőstényért öröklött gátlás – nem öli meg a fajtársát 4. A nőstény nem féltékeny → saját génjeit továbbörökíti 5. Fejlett utódokat szülő állatok: monogámok (hűség!) A szempontoknak (3. oldal) megfelelő jegyzetért 10 pont adható. Értékelés: 26–24 = kiváló, 23–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

Irány a horvát tengerpart! 1. Sibenik, Sinj

Minden jó városnév 1-1 pont, összesen 2 pont.

2. a) 14:00, Mátyás Király u. (MOL benzinkút), Dormándon, 14:45, 10:30 (másnap), 20:30 b) 71 400 Ft [Számítás: (20 400 x 2) + (10 200 x 3) = 40 800 + 30 600 = 71 400] Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 7 pont. 3. a) vonat: Split, Zadar, Sibenik, Rijeka; repülő: Split, Dubrovnik b) Rijekának c) Sibenikbe d) 10 óra 8 perccel [a vonat menetideje 14 óra 38 perc, a repülő menetideje 1 óra 30 perc] e) kedd, csütörtök, szombat Minden jó adat 1-1 pont, összesen 12 pont. Megjegyzés: A d) feladatban a repülőgép menetideje lehet 1 óra 10 perc, tehát elfogadható a 10 óra 28 perc is. 4. Felsorolható indokok: gyorsabb, kevesebb a menetidő, kényelmesebb.

Minden jó indok 1-1 pont, összesen 3 pont.



Méta 1. Aláhúzandók: labdajáték, népi játék, csapatjáték, szabadtéri játék 2. métalabda, métabot, kő (fadarab)

Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont.

3. 2:1 (kettő aránylik az egyhez)


4. ütő: ütőjével elüti a labdát kapó: megpróbálja elkapni a labdát, adogat, kidobja az ellenfelet király: kiszabadítja a várban rekedt játékosokat

5.

Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont.

Minden jó megnevezés 1-1 pont, összesen 5 pont.

→ kidobók → bújók

A helyes, méretarányos rajz 5 pont. Megjegyzés: A méretarányos kör 12 pont, a játékosok elhelyezése és megnevezése 2-2 pont. 6. Hosszúméta: a kapók kiüssék az egyik ütőt, vagy elkapják a labdát. Körbeméta: a csapatok közül valamelyik minden játékosát kiüssék. A játékok céljának megnevezése 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. Egyéni megoldás.

A helyes ajánlás 5 pont. Megjegyzés: A tanuló bármelyik játék ajánlását leírhatja a megadott terjedelemben. Fontos, hogy úgy fogalmazza meg, hogy kedvet teremtsen a játék kipróbálásához. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

61


Az interaktív tananyag jellemzői Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a felső tagozatos magyar diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Sajnos sok tanuló esetében 8. évfolyamon sem jobb a helyzet a szövegértés terén. Az előzőekből adódóan minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen olvassanak, rendszeres olvasóvá váljanak. Azok a diákok azonban, akik nem értik az általuk olvasottakat, sohasem fogják átélni az olvasás örömét. Soha nem válnak rendszeres olvasóvá. Az Apáczai Kiadó az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez, hiszen minden lehetőséget biztosítani kíván a pedagógusoknak ahhoz, hogy siker koronázza a tanulók szövegértő képességének fejlesztése terén kifejtett erőfeszítésüket. Az interaktív tananyag-feldolgozások nagy sikert arattak a tanulók és a kollégák körében. 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója a Parlamentben átvehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyveimhez készült digitális taneszközök is. Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez interaktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 10-et dolgoztam fel digitális formában: 1. Motorsport 2. Autóbusz-menetrend 3. Haj, haj, frizura 4. A grafikus 5. A maszájok 6. Kenyérlángos 7. Farkasok 8. Állati féltékenység 9. Irány a horvát tengerpart! 10. Méta Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még kissé berzenkedő kedves kollégáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, továbbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek. Az is lényeges dolog, hogy bármilyen típusú interaktív táblán alkalmazható az anyag. Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is kiválaszthatók, aktiválhatók. Ez azért fontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép. Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A témára való ráhangolódás és az olvasástechnika fejlesztését, korrigálását segítik a Gyakoroljunk! részben található feladatok, amelyeket érdemes az osztály valamennyi tanulójával elvégeztetni, de alkalmazni lehet csoportmunkában differenciálásra vagy egyéni feldolgozásra is. A szöveget a tankönyvből olvashatják el a tanulók, hiszen ehhez kapcsolódnak a gyakorlófeladatok, illetve az interaktív játékok, amelyek szervesen kiegészítik a tankönyvi feladatokat, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket. Fontos megjegyeznem, hogy a grafikák igazodnak a korosztály igényeihez, inkább karikatúra jellegűek, eltérve az 5. és 6. évfolyamos anyag illusztrációitól, de megegyezve a 7. évfolyamos interaktív tananyag-feldolgozásáéval. Továbbra is gyönyörű fotók motiválják a tanulókat a feladatok elvégzésére, illetve segítik a feladatok megoldását. Az interaktív témafeladatok egyik része előkészíti a feladat megoldását, másik része az ellenőrzést segíti, de vannak olyan feladatok is, amelyek a témára való ráhangoláskor alkalmazhatók. A változatos gyakorló- és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Játszhatnak a diákok kvíz- és memóriajáté62


kokat, dönthetnek igaz és hamis állítások között, kiegészíthetnek térképet, megfejthetnek keresztrejtvényeket, kereshetnek képek közötti eltéréseket, tanulhatnak maszájul, hogy csak a legkedveltebb feladatokat emeljem ki. Az interaktív játékok közül főleg a társasjátékok alapja az, hogy az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre három válasz közül kell a tanulóknak kiválasztani a megfelelőt. Ilyenkor feltétlenül kérjük, hogy a szövegből keressék ki a választ. A feladatok megoldásáról a tanulók azonnali visszajelzést kapnak, mégpedig mindig a lehető legegyszerűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), sok esetben azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« szöveggel és fejét rázó lány animációjával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és a bólogató számítógépes író lány animációja jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A hibás szavakat kiválasztó feladatok esetén az egérrel való rámozduláskor pirossal kiszíneződik a hibás betű, így is segítve a helyes megoldás megtalálását. A szoftver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.

Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád 8. évfolyamos szövegeit nemcsak a magyar szakos tanárok, hanem más szakos kollégák is alkalmazhatják a szövegértő képesség fejlesztésére. A következő táblázat egy újszerű feldolgozási javaslat a tankönyvekben található szövegek felhasználására. * Jelenthet órarészletet is. Hány irodalom- vagy nyelvtan-, esetleg más szakóra tartamába építjük be a szövegfeldolgozást. I T = interaktív-tananyagfeldolgozás

4–5. I T Motorsport

magyarázó-értelmező

Tantárgyi koncentráció irodalom médiaismeret nyelvtan, irodalom matematika

6.

Számla

dokumentum

matematika

2., 5., 6.

7–8.

Napfogyatkozás 1999

publicisztikai és magyarázó-értelmező

médiaismeret, fizika

1., 3., 4.

9. I T

Autóbusz-menetrend

dokumentum

matematika

4., 5.

Árulkodó lábak


biológia

11. I T

Haj, haj, frizura

publicisztikai szöveg: interjú

12. I T

A grafikus

publicisztikai szöveg: interjú

13.

Hogyan működik a rakéta?


Óra*

A szöveg címe

Szövegtípus

1. 2.

A garabonciás diák Mátrix (filmkritika)

magyarázó-értelmező dokumentum

3.

Balázsolás


10.

Bekezdések 1–5. 3. 1–5. 2., 4., 6.

2.

osztályfőnöki óra – pályaorientáció osztályfőnöki óra – pályaorientáció fizika

Feladatok 1–7. 7–9. 2., 1. 3–9. 4., 6.

1., 3., 2., 4–6. 1–7.

1–9. 1–5.

1–10. 63


14–15. IT

földrajz, biológia, egészségtan fizika, biológia, rajz

1–5., 6., 7. 1., 2–4.

1., 3., 2.

A maszájok


A színek


17.

Oscar-díj-eső

dokumentum

médiaismeret

18–19.

Akikkel együtt csatlakoztunk


földrajz, történelem

Kenyérlángos

dokumentum

technika, életvitel 1–6.

1–4.

Génkutatók a múlt nyomában


biológia

1–6.

1–5.

biológia, matematika, földrajz, irodalom biológia, egészségtan biológia földrajz, matematika

3–4., 2., 1., 6.

4., 8., 3.

16.

20–21. IT 22.

23. IT

Farkasok

24.

Kérem a következőt!

25. 26–27. IT 28. IT

Állati féltékenység Irány a horvát tengerpart! Méta

magyarázó-értelmező publicisztikai szöveg: olvasói levél magyarázó-értelmező dokumentum dokumentum

testnevelés

2., 5., 4. 1–6.

1–10.

1–4.

1–8. 1–5.

2–5. 1., 4., 2., 3.

1–6.

1–7.

A következőkben nem teljes óravázlatok olvashatók, hanem ötleteket, javaslatokat írok le az egyes szövegek feldolgozásához. Természetesen ezektől minden kedves kollégám a legjobb belátása szerint eltérhet. A szövegfeldolgozást ugyanis befolyásolja az, hogy a kolléga milyen tanulásszervezési módot, munkaformát választ, és az is, hogy felzárkóztatni akar vagy tehetséget gondozni.

A garabonciás diák Előkészítési variációk 1. A Petőfi Sándor életéről tanultak felidézése. 2. Előzetes kutatómunka Petőfi Sándor családjáról 3. A népmesék garabonciás diákjainak jellemvonásai. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: 5. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 7. feladat: A vélemény kifejtéséhez szükséges ellenőrizni, hogy minden tanuló érti-e a Nem esik messze az alma a fájától közmondást. Nevelési helyzet: Az elkallódás veszélyei, híres, sikeres szülő árnyékában. 64


Mátrix (filmkritika) Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a tanulók filmnézési szokásairól 2. A film stáblistájának olvasása Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás (a sok idegen nyelvű név ejtése miatt javasolt). Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5., 7., 8. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. Páros munkaként javasolt feladatok: 9. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …röviden… Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy csak a megadott terjedelemben írhatják le a filmrészletet! 6. feladat: Húzd alá a szövegben, mi a film alapkérdése! Tisztázzuk az alapkérdés szót! Nevelési helyzet: A pozitív jövőkép erősítése a fiatalokban.

Balázsolás Előkészítési variációk 1. A Babits Mihály életéről tanultak felidézése. 2. Babits Mihály Balázsolás című versének felolvasása. 3. Torokbetegségek. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 5., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. Páros munkaként javasolt feladatok: 8. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …röviden… Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy csak a megadott terjedelemben írhatják le a magyarázatot! Nevelési helyzet: Az empátia képességének fejlesztése.

Motorsport Előkészítési variációk 1. Filmrészlet a gyorsaságimotoros-világbajnokság egyik futamáról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 6., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 5., 6., 7., 8. Páros munkaként javasolt feladatok: 2., 3. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 4. 65


A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 7. feladat: Melyik következtetés nem helyes? Nevelési helyzet: A céltartás, az önmegvalósítás fontossága a sikerek elérésében. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Mondatokat kell kiegészíteni az eseményhez kapcsolódó évszámokkal. 2. Az állítások közül el kell dönteni, melyik az igaz és melyik a hamis. Interaktív játék: Kvízjáték motorversenyes keretben.

Számla Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a családok vásárlási szokásairól. 2. Vásárlási listák összeállítása. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–6. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: A helyes vásárlói szokások, a vásárláshoz kapcsolódó illembeli kérdések.

Napfogyatkozás 1999 Előkészítési variációk 1. A Föld forgásáról és keringéséről szerzett ismeretek felelevenítése. 2. A Napfogyatkozás modellezése. 3. Híres napfogyatkozások az interneten. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2. Páros munkaként javasolt feladatok: 3., 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 5. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …röviden… Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy csak a megadott terjedelemben írhatják le a beszámolót! Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás.

Autóbusz-menetrend Előkészítési variációk 1. A különböző közlekedési eszközökhöz kapcsolódó internetes oldalak (útvonaltervező, Volán menetrend, MÁV menetrend stb. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. Középiskolai bejáró diákok problémái 66


Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 3., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 5. Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: Nincs ilyen utasítás. A menetrendhez kapcsolódó feladatok utasításának mindegyikét meg kell értenie egy nyolcadikosnak. Nevelési helyzet: A tömegközlekedés előnyei és hátrányai, az utazáshoz kapcsolódó illemszabályok. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának ellenőrzéséhez lehet alkalmazni, illetve differenciált osztálymunka során egy tanulópár vagy egy csoport oldhatja meg a többi tankönyvben dolgozó tanulóval párhuzamosan. 2. Térképre kell behúzgálni a körökhöz a megfelelő település nevét. 3. Az autóbuszok jelzéseinek és a menetidők ismeretében kell az autóbuszok érkezési sorrendjét megállapítani.

Árulkodó lábak Előkészítési variációk 1. Beszédes testrészek: sasorr, ó-láb, bocitérd stb. 2. Parajelenségekkel foglalkozó újságcikkek gyűjtése, olvasása Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 3., 4., 5., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 3., 4., 5., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 2. feladat: …lead [líd] szövegét… Nevelési helyzet: A folyóiratokban olvasható információk kritikai olvasása.

Haj, haj, frizura Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. Az interjúról tanultak felidézése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 5., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 7. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: –

67


Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A rejtvény, amelynek megfejtése a fodrász szó, jól motiválhatja a tanulókat. 2. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképessége fejlődik. 3. Arcformákhoz kell a legjobban illő frizurát kiválasztani. Interaktív játék: Memóriajáték. A rokon értelmű szavak megtalálásakor feltűnik a fotó egy-egy részlete. A játékot versenyszerűen is játszhatják a tanulók, hiszen másodpercszámláló jelzi a felhasznált időt. A memóriafejlesztés mellett a tanulók szókincse is bővíthető.

A grafikus Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a továbbtanulásról, a tanulók személyes jövőképéről. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. Az interjúról tanultak felidézése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: dramatizáló olvasás két tanuló előzetes felkészülése alapján. Felzárkóztató feladatok: 4., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 3., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 4., 5., 6., 8., 9. Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 7. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 7. feladat: Miért nem ajánlott a művészi…?! Nevelési helyzet: Az önismeret fontossága a pályaválasztásban. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak jelentésének kiválasztása három lehetőség közül. 2. A rejtvényhálóban nyolc foglalkozást kell megtalálni: grafikus, geológus, sofőr, kalauz, festő, író, színész, tanár. A rejtvény versenyszerűen is megoldatható. Ilyen esetben a többi versenyzőnek nem szabad látnia a megoldást, illetve az éppen versenyző játékidejét. Interaktív játék: Memóriajáték. A számítógépes grafikák közül az azonosakat kell megtalálni. Nyolc pár található a képernyőn.

Hogyan működik a rakéta? Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az űrkutatás eredményeiről. 2. A tankönyvi ábra értelmezése. 3. Űrkutatással kapcsolatos videofilm megtekintése az interneten. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 2., 4., 6., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 10. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 2., 4., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1., 3., 5., 7., 8., 9., 10. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: a jelek jelentése 9. feladat: …alapvető különbség… Nevelési helyzet: Az emberi értelem, a kitartás szerepe a világűr meghódításában. 68


A maszájok Előkészítési variációk 1. Afrika térképén Kenya és Tanzánia megkeresése, illetve a tanulók a két országgal kapcsolatos ismereteinek felidézése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. A 7. évfolyamos interaktív-tananyagfeldolgozás a Serengetit bemutató képsorának megtekintése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 5., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 4., 6., 7. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: …megélhetési forrás… 7. feladat: …a férfiá avatás ceremóniáját? Nevelési helyzet: Más népek kultúrájának elfogadása és tisztelete. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Néhány jellegzetes afrikai állat nevét ismerhetik meg a tanulók maszáj nyelven. A kiejtést többször is meghallgathatják a hangszóró ikonra kattintva. A második körben már csak az állatok képe jelenik meg, de a hangszóró ikonra kattintva megjelenik az állatok maszáj neve és a kiejtés is, így ellenőrizhetik magukat a diákok. 2. A rejtvény a Hakuna matata maszáj kifejezés, amelynek a jelentése: minden rendben van. 3. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gombbal bármikor megállítható a diavetítés, majd újraindítható. Interaktív játék: Kvízjáték. Minden helyes válasz után megjelenik egy kép részlete. Az utolsó képkocka megjelenését követően megelevenedik a fotó, és táncolni kezdenek a maszáj férfiak.

A színek Előkészítési variációk 1. Rajz és vizuális kultúra órán a színekről, az alap és a kiegészítő színekről tanultak felidézése. 2. Beszélgetés arról, ki mit tud a színek „jelentéséről”. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 3., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 2., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–5. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …mi az oka, illetve következménye… Nevelési helyzet: A szépség, a színek harmóniájának szerepe az emberek életében.

Oscar-díj-eső Előkészítési variációk 1. Idegen nyelvű nevek kiejtésének gyakorlása az Oscar-díjban részesültek listáján. 2. Beszélgetés A Gyűrűk Ura könyv-, illetve filmtrilógiáról. 69


Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: 1–5. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …mágikus-mesés allegória… Nevelési helyzet: Kulturált véleménynyilvánítás.

Akikkel együtt csatlakoztunk Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az Európai Unióról. 2. Magyarország és az Európai Unió zászlajának a szimbólumai. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Az országokról szóló ismertetőket egy-egy tanuló olvassa fel előzetes felkészülés alapján vagy blattolva. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3. Páros munkaként javasolt feladatok: 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: A kisebb és nagyobb közösséghez való tartozás felelőssége.

Kenyérlángos Előkészítési variációk 1. A hagyományosan magyar ételek 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. Beszélgetés arról, miért olyan divatosak napjainkban a főzőműsorok. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 4. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–4. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: A hagyományos magyar ételek és az egészséges táplálkozás összehasonlítása. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szavak, kifejezések értelmezése, a három közül a helytelen kiválasztása. 2. A rejtvényben egy kemencével kapcsolatos közmondást kell kirakni a betűoszlopok sorrendbe rakásával. A megfejtés: a kemencét támasztja – otthon lopja a napot. 3. Rövidfilmen a kenyérlángos készítésének a könyvben leírtaktól eltérő módját láthatják a tanulók. A feladat éppen az, hogy összegyűjtsék az eltéréseket. Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén finomságokkal lehet gazdagítani a kenyérlángost. 70


Génkutatók a múlt nyomában

Előkészítési variációk 1. Beszélgetés kihalt állatfajokról. 2. A tanulók génekről szerzett ismereteinek felelevenítése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5. Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: A környezettudatos magatartás erősítése, az állatok védelme.

Farkasok

Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a védett állatokról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 5., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 4., 6., 7., 9. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 5., 6., 8. Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 3., 4., 7., 9. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: Mit tehetünk a védett állatokért? Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A farkas rajzához a megfelelő adatok kiválasztása. 2. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. 3. A két kép közötti nyolc eltérés megtalálásával a tanulók megfigyelőképessége fejleszthető. Interaktív játék: Memóriajáték. A szinonimák megtalálása után egy kép rajzolódik ki. Ezzel a játékkal nemcsak a tanulók memóriáját fejleszthetjük, hanem a tanulók szókincsét is bővíthetjük.

Kérem a következőt!

Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a tinédzserkori problémákról. 2. A pattanások kialakulásával kapcsolatos biológiai ismeretek felidézése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 7. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 6., 8. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–5., 7. Páros munkaként javasolt feladatok: 6., 8. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: Az egészséges életmód, különösen az egészséges táplálkozás hatása a bőr állapotára.

71


Állati féltékenység Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az emberi és az állati párkapcsolatok hasonlóságáról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 2., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 1., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–3., 5. Páros munkaként javasolt feladatok: 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: – A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. feladat: …talányos… Nevelési helyzet: A megcsalás erkölcsi vonatkozásai. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: állati 2. A megfelelő tulajdonságok táblázatba rendezésével az állatvilág agglegényeit, családapáit és hárempasáit jellemezhetjük. 3. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Interaktív játék: Kvízjáték. Ha a tanulók jól válaszolnak a kérdésekre, a végén násztáncot jár a rigópár.

Irány a horvát tengerpart! Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az utazási szokásokról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. 3. Az utazás illemtana. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: áttekintő olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 4. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–4. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: – Nevelési helyzet: Takarékoskodás utazás megvalósításáért. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A fejben vagy írásban történő számolással a tanulók matematikai kompetenciáját tudjuk fejleszteni. 2. A városnevek szétválogatásának szempontja az, hogy milyen járművel lehet eljutni oda. A táblázatok értelmezésének képességét, a pontos feladattartást fejleszthetjük. 3. A térképen a megismert helységneveket kell elhelyezni a tanulóknak, amellyel a tájékozódó képességüket is fejleszthetjük. 4. Képmontázshoz kell alámondásos szöveget alkotni. A megállítás gombbal bármikor megállítható a diavetítés, majd újraindítható. Interaktív játék: –

72


Méta

Előkészítési variációk 1. Népi játékok gyűjtése, szülők, nagyszülőktől hallott játékok ismertetése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív tananyag-feldolgozásból. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4., 5. Tehetséggondozást segítő feladatok: 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: – Páros munkaként javasolt feladatok: – Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–7. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: …méretarányosan… Nevelési helyzet: A játékszabályok betartása, a becsületes játék. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A keresztrejtvény megfejtése: métabot. 2. A hosszúméta játékterét kell benépesíteni. 3. A hosszúméta és a körbeméta jellemzőinek halmazba rendezése. Interaktív játék: Kvízjáték. Helyes válasz esetén a körbeméta játékosait kiütheti a kidobó.

73


FOGALMAZÁSI FELADATGYŰJTEMÉNY A 8. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal AK/1667-14/2011. ügyiratszámon 2016. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy addig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet rajta végezni. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, ha bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a Kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az agendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal. A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a NAT 2007 módosításait, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervét, valamint az 5., 6 és 7. osztályos Fogalmazási feladatgyűjteményt, a gyakorlati tapasztalataimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul. A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható. Az új Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szövegértés interaktív tananyag programcsomagot alkotnak. Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal ismerkedhet meg a 8. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a taneszköz segítségével, illetve hogyan alkalmazhatja az általa szerzett ismereteit a mindennapjaiban. Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. Ezzel jól fejleszthető a tanulók értékelő képessége. Fogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét. A kommunikáció A 8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de a – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légző-, kiejtési és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz kapcsolódva – kiemelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával) és a különböző váltásokkal. A testbeszéd A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a nyelvtan tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített formája. Míg a Nyelvtan és helyesírás tankönyv főleg a testbeszéddel kapcsolatos szövegeket tartalmazza – ezek alkalmasak a szövegértő képesség fejlesztésére –, addig a feladatgyűjteménybe a kommunikációs helyzetgyakorlatok kerültek. A nyolcadikos tanulókkal nemcsak a barátság témával, hanem a szerelemmel is szükséges foglalkozni. A fejezetben található feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatók. A tizenévesek élethelyzeteit ábrázoló fotók alkalmasak a megjelenített gesztusok, mimikák értelmezésére és elemzésére. Hangsúlyozni szeretném, hogy sem erre, sem a következő fejezetek feldolgozására nem kell teljes órát szánni. Nem tartom helyesnek azt az eljárást, ha a testbeszéddel, az illemmel kampányszerűen foglalkozunk, aztán hosszú idő telik el, amíg újra napirendre kerülnek. Lehetőleg minden órán szánjunk néhány percet ezen képességek fejlesztésére, a tanulók nevelésére. 74


Hivatalos szövegek A fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a nyugta, a szerződés megírásának, valamint a megrendelőlap, a kérdőív, a postautalvány kitöltésének mikéntjét. Ezek mindegyikével találkoznak majd felnőtt korukban is. Roppant kényelmetlen, ha valakinek a postai ügyintézőt kell megkérnie arra, hogy az ajánlott levélhez tartozó lapot kitöltse. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órákra. A magán- és közéleti kommunikáció A fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre minden tanulónak szüksége lesz felnőtt korában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal, hogy ismerőseim, szomszédaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy mondani szokás: tanult emberek. A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai A nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik. A feladatok megoldásával nemcsak színesíthetjük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kommentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhirdetések eszközeiről és hatásáról is. Felhívom a kollégák szíves figyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvére (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a tanítási órára való felkészüléskor. Illemmorzsák A fejezet az osztályfőnöki órákon is hasznosítható. Témái: önfegyelem, önuralom, otthon, családi ünnepek, betegség és halál, televíziózás, rádiózás, az utcán, öltözködés, kiránduláson, strandon, utazás közben. A tanulók szövegek értelmezésével, feladatok megoldásával és szerepjátékokkal sajátíthatják el az udvarias viselkedés illemszabályait.

Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához Helyes ejtés Ez a fejezet a nyelvtankönyvemben lévő Hangzó anyanyelvünk című fejezetének kibővített változata. A nyelvtankönyvhöz tartozó interaktív tananyagnak is része. Ezeket a gyakorlatokat minden magyarórán tréningszerűen végeztessük néhány percben. Ez a folyamatosság nemcsak a tanulók helyes ejtését fejleszti, hanem az olvasási képességüket is, és biztosítja a szókincsük bővítését is. A feladatok szóanyagát, a verseket, versrészleteket a helyesírási képesség fejlesztésére is felhasználhatjuk: lemásoltathatjuk, emlékezetből leírathatjuk, de akár tollba is mondhatjuk a tanítványainknak. Önellenőrzéskor pedig használhatják a feladatgyűjteményüket. Egy-egy feladat sokrétű alkalmazására csak egyetlen példát szeretnék kiragadni. 10. oldal 14. feladat Gyakoroljátok prózai szövegrészleteken a c, cs, f, s, sz, t, v, z, zs hangok helyes ejtését! Ügyeljetek a magán- és mássalhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére! Közepes hangerővel, közepes tempóban olvassátok a szövegeket!

75


f) Tibi még nem látta a tengert. Talán tavasszal ellátogathat Tímeához, a nővéréhez, aki egy tengerparti város egyetemén tanul. Tavaly már tervezte, hogy meglátogatja, de nem volt rá elég a megtakarított pénze. Most a nagyszüleitől is kapott egy kis segítséget, így a tavaszi szünetben elutazhat imádott nővéréhez, és végre láthatja a tengert. g) A végvárak vitézei veszélyes vidékeken teljesítettek szolgálatot. Vizesárokkal körülvett váraikban nem volt könnyű a vitézek sorsa. Ha ellenség vette körül őket, minden erejüket a vár védelmére fordították. Békeidőben is tartottak párviadalokat, versenyeket, hogy ne vesszen kárba az idejük és az erejük. Néha vidám vacsorákon vettek részt. h) Zolika és Zénó a tűző napon a vízparton a vizes homokból várat építettek. Izzadtak mind a ketten. Zacskóban hordták a vizet a vár árkába a tó vizéből. Közben magukra is spricceltek a vízből. Egy pózoló dizőz mézesmázos szavakkal dicsérte a két homokozó fiúcskát. i) Zsófi, Zsolti, Zsuzsó, Gazsi, Balázs és Zsani hátizsákjukkal az erdőbe mentek kirándulni. A perzselő napsütés a fákon is áthatolt. Egy közeli dús pázsitú tisztáson pihenőt tartottak. Elővették hátizsákjukból az uzsonnájukat. Mindannyian sonkás zsemlét kezdtek el falatozni. A morzsákat hamarosan hangyák kezdték elszállítani. Balázs még morzsolt is nekik. Zsófi mazsolával kínálta meg társait. Elzsibbadt lábuk új erőre kapott az uzsonna után. Folytatták útjukat. Az e) feladatban lévő rövid szöveget tollbamondásként is alkalmazhatjuk, illetve felhasználhatjuk a nyelvtani ismeretek gyakorlására. A tanulók végeztethetnek szófajtani és/vagy mondattani elemzést. A h) és az i) feladatrészben található szövegekben csak egyszerű mondatok szerepelnek. A gyengébb képességű tanulókkal a g), a jobb képességű diákokkal például az f) szövegen gyakoroltathatjuk az összetett mondatok elemzését.

Testbeszéd A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv azonos című fejezetében a barátság gesztusnyelvével és az udvarlási gesztusokkal ismerkednek meg a tanulók. Az eddigi visszajelzések alapján mindkét taneszközben ez a fejezet az egyik kedvence a diákoknak. Több olyan téma és feladat található a feladatgyűjteményben, amivel érdemes osztályfőnöki órán is foglalkozni. 13. oldal 3. feladat Olvasd el a következő szöveget! Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz! – hangzik a régi mondás. Pontosabban a szembogarába. Megfigyelheted, a szembogarak a sötétben kitágulnak, az erős fényben összehúzódnak. Pupillánk hasonlóan viselkedik hangulatbeli, érzelmi változás során is. Amikor izgalomba jössz, szembogarad akár a normális méretének négyszerese is lehet; ha dühös vagy elutasító a magatartásod, akkor viszont „kígyószemmé” szűkül. a) Pontosítsd a régi mondást a szöveg alapján! Nézz a szembogarába (pupillájába) annak, akivel beszélsz! b) Egészítsd ki az ok-okozati összefüggéseket! Sötétben kitágul a pupilla, világosban összehúzódik a pupilla. Izgalomtól kitágul, dühtől összeszűkül. A következő feladatok a testbeszéd értelmezését szolgálják, melyek rövid idő alatt megoldhatók, és a diákok nagyon kedvelik, mivel saját magukra ismerhetnek, a fotókon szereplő kortársaikon keresztül sokszor könnyebben nyilatkoznak meg, mintha magukról kellene beszélniük. Így akaratlanul is tudomásunkra hozzák – gyakran szégyellt – belső félelmeiket, szorongásaikat, beilleszkedési problémáikat. A következő feladatnak természetesen többféle értelmezése lehet. Az egyik lehetséges változat olvasható az alábbiakban. 76


14. oldal 4. feladat Figyeld meg a következő fényképet, amelyen két barát látható! A bal oldali Tomi, mellette Karesz ül. a) Mit árul el a testbeszédük? Pl.: Összevesztek a fiúk. Karesz békülni akar. b) Elemezd külön-külön a gesztusaikat, mimikájukat! Tomi: szomorú. Megbántottan, magába zárkózva ül. Kerüli Karesz pillantását. A zsebre dugott kéz is a bezárkózást jelzi. Karesz: társára nézve beszél. Nyitott. A zsebre dugott kéz nála a bizonytalanságot, esetleg a félelmet jelzi. c) Ki próbál közeledni a másikhoz? Karesz d) Mit mondhat a barátjának? Ne haragudj! Béküljünk ki! Nem akartalak megbántani. 14. oldal 5. feladat Nézd meg a társaságról készült képet! Balról jobbra haladva: Orsi, Zsófi, Éva, Barbi, Tomi, Krisztián, Norbi, Tibi. Névvel válaszolj a következő kérdésekre! a) Ki igyekszik háttérbe szorítani a többi lányt? Barbi. b) Kik jó barátok a fiúk közül? Tomi és Krisztián. c) Kit figyel gyanakodva Tibi? Orsit. d) Ki tetszik Évának? Norbi. e) Kit figyel félénk vágyakozással Orsi? Norbit. f) Kivel jár együtt Barbi? Tomival. g) Ki a kép központi alakja? Krisztián. h) Ki nézi Barbi lábát? Norbi.

Orsi

Éva

Tomi Barbi

Norbi

Zsófi Tibi Krisztián

Néhány kolléga a szememre vette, miért foglalkozom a nyolcadikosoknak szóló tankönyveimben a kommunikáción belül a szerelemmel. Véleményük szerint így is korán érnek, a lányok szinte „letámadják” a fiúkat. Hát éppen ezért! Attól, hogy nem veszünk tudomást a dolgokról, azért azok még léteznek. A követendő példák, minták megismertetésével sikerülhet méltóságot és egymás iránti tiszteletet vinni a mai fiatalok kapcsolatába. A következő feladatok szövegein a szövegértelmezést is gyakoroltathatjuk a tanítványainkkal, olyan olvasnivalón, amelyeknek a témája biztosan érdekli őket. 15. oldal 1. feladat Olvasd el a következő szöveget! Zoológusok és a viselkedés-lélektan kutatói az udvarlás közben tanúsított állati viselkedést tanulmányozva felfedezték, hogy hím és nőstény állatok egész sor bonyolult udvarlási gesztust használnak. Ezek között vannak egészen egyértelműek, de egészen rejtélyesek is. Az állatvilágban az udvarlás minden egyes fajtánál sajátos és előre meghatározott sémát követ. Több madárfajnál megfigyelték, hogy a hím peckesen körüllépdeli a nőstényt, hangprodukcióval kísérve mozgását; felfújja tollazatát, és számos tekervényes mozdulattal igyekszik felhívni a nőstény figyelmét, aki természetesen az egészre – látszólag – ügyet sem vet. A legtöbb állatfajhoz hasonlóan az emberi hím is magát kellető gesztusokkal kezd a lányokhoz közeledni. A legerősebb megnyilatkozás az övbe dugott hüvelykujj gesztusa. A fiú a kiszemelt lányt nézi. Próbálja elkapni a tekintetét, szembogara kitágul. Gyakran csípőre teszi a kezét, és szétveti a lábát, ezzel is hangsúlyozva testi nagyságát. a) Húzd alá a szövegben, kik foglalkoznak az állatok udvarlási szokásaival! b) Sorold fel, milyen egyértelmű udvarlási gesztusok láthatók a képen! A képen a pulykakakas jól láthatóan felfújta a tollazatát, szétterítette a farktollait. Kidüllesztette a begyét, a szárnyait is széttárta. Ezzel testi nagyságát akarta hangsúlyozni a nőstények előtt, akik az erős példányokat részesítik előnyben, hiszen azok képesek jobban megvédeni őket és a kicsinyeiket. 77


c) Vonj párhuzamot a hím állatok és a fiúk, férfiak udvarlási gesztusai között, és írd le őket! A fiúk és férfiak is erejükkel és erőteljes testfelépítésükkel igyekeznek felhívni magukra a lányok, nők figyelmét. A felvett pózaikkal, terpeszállás, csípőre tett kéz, igyekeznek erősebbnek látszani, mint amilyenek valójában. A 16. oldalon egy terjedelmesebb szöveg egy ritkábban elemzett témáról szól, a lányok udvarlási jeleiről. Ahogy nagymamám mondta: mindig a lány adja az agit. Az agi szót sokáig nem értettem, most sem tudnám pontosan meghatározni a jelentését, de akkoriban a lányok egy röpke pillantással, egy elejtett zsebkendővel adták tudtára a legényeknek, hogy szívesen veszik a közeledésüket. Most sincs ez másképpen, csak a mai lányok sokkal egyértelműbb jeleket adnak, néha a közönségesség határát súrolva, esetleg túl is lépve. Pedig mennyivel érdekesebbek, izgalmasabbak a szövegben leírt jelzések, és nem hiszem, hogy csak a felnőtt korosztály számára. 16. oldal 2. feladat a) Adj címet a szövegnek! A lányok udvarlási jelzései b) Készítsd el a szöveg vázlatát! 1. A fiúkéhoz hasonló gesztusok 2. Haj, csukló, csípő és a pillantás 3. A rúzs 4. Lábtartások jelentése c) Testrész Szem Csukló Csípő Ajak

Gesztus Oldalpillantás Felfedés Szokatlan ringása Rúzs

A gesztus jelentése Izgató érzés keltése Udvarlási jel Medencetájék hangsúlyozása Érzéki izgalom

18. oldal 7. feladat a) Írd le, mit jelent! rózsaszín rózsa: szerelem violaszín harangvirág: baráti kellem sárga rózsa: csalárdság a szerelemben piros rózsa: szerelmi vallomás zöld folyondár: remény a hű barátságban 19. oldal 8. feladat Válogasd szét a következő gesztusok közül azokat, amelyek a közeledés elfogadását, illetve elutasítását jelzik! elfordulás, szemezés, biztató mosoly, oldalpillantás, a pillantás kerülése, a haj hátravetése, keresztbe tett láb és kar, üres tekintet 78

Elfogadás szemezés biztató mosoly oldalpillantás a haj hátravetése

Elutasítás elfordulás a pillantás kerülése keresztbe tett láb és kar üres tekintet


A 19. oldalon található feladatok kiválóan alkalmasak az önálló véleménynyilvánítás gyakorlására, mások véleményének tiszteletben tartására, valamint az esetleges vita kulturált lebonyolítására. A 20. oldalon a tanulók Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének talán legismertebb részletét olvashatják el. Érdekes arról is beszélgetni, főleg ha kisebb korukban olvasták, vagy elolvasták nekik a kis herceg történetét, mi az, amit most 14-15 évesen másképp értelmeznek belőle. Külön szeretném felhívni a figyelmet Balogh József költő barátom A kis herceg ’95 című versére. A prózai és lírai alkotás összehasonlítása során az érzelmi nevelést magas fokon tudjuk megvalósítani.

Hivatalos szövegek A hivatalos szövegek a magán- és közéleti kommunikáció sajátos írásbeli műfajai. A mindennapi életben hasznosítható ismeretek, képességek tárháza ez a fejezet. A tanulók olyan alapismereteket sajátíthatnak el, amelyeket a későbbiekben is tudniuk kell alkalmazni. 21. oldal 1. feladat a) Írd le a megfelelő sorrendben a kérvény alább felsorolt részeit! keltezés; az illetékes megszólítása; a hivatal, intézmény pontos címe; az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása); a kérelem előadása (tények, indokok); záróformula; a kérelem tárgya (egy-két szóval); aláírás A helyes sorrend a következő: a hivatal, intézmény pontos címe az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása) a kérelem tárgya (egy-két szóval) az illetékes megszólítása a kérelem előadása (tények, indokok) záróformula keltezés aláírás A kérvény is lehet hivatalos, illetve közvetlenebb hangvételű. A kétféle kérvény összehasonlítása majdan a megfelelő formai és tartalmi jegyek alkalmazását segíti elő a tanulók számára. 22. oldal 2. feladat a) Milyen formai és tartalmi azonosságok és különbségek figyelhetők meg a kérvényekben? Formai azonosságok: megszólítás, a kérelem előadása (tények, indokok), záróformula, keltezés, aláírás Formai különbségek: a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), a kérelem tárgya (egy-két szóval) Tartalmi azonosságok: a kérelem előadása (tények, indokok) Tartalmi különbségek: a kérelem megfogalmazásának hangneme. b) Milyen különbségek figyelhetők meg a kérvények hangnemében? A) B) hivatalos magánjellegű távolságtartó közvetlenebb tisztelettel üdvözlettel A panasztétel formai és tartalmi elemeit érdemes minden tanulóval megismertetni. A hivatalos válaszlevél megírását csak a jobb képességű tanulókkal, illetve tanulópárban vagy heterogén csoportmunkában írattassuk meg. Hasonló a helyzet a 25. oldal 6. feladatával is. 79


25. oldal 6. feladat Olvasd el a következő igénybejelentést! Tisztelt Közösképviselő Asszony! 2011. augusztus 15-én költöztünk be a Baross u. 42–44. alatti ház első emeletének 6. számú lakásába. Az előző tulajdonos átadta a lakáshoz tartozó pince kulcsait, de sajnos nem tudok bepakolni, mert az én pincerészemben különböző tárgyak, bútorok találhatók, amelyekről a volt tulajdonos nem tudott felvilágosítást adni. Ezúton szeretném bejelenteni a pincehasználat iránti igényemet, és kérem, intézkedjen, hogy a pincerészemet ürítsék ki. Nagykanizsa, 2011. augusztus 25.

_______________________ Szakácsné Tóth Éva

a) Sorold fel, melyek azok a szerkezeti részek, amelyek hiányoznak az igénybejelentésből! a hivatal, intézmény pontos címe, az ügyben illetékes vezető (neve, beosztása), az igénybejelentés feltüntetése, záróformula b) Írd le a kiegészített igénybejelentés szövegét! Jegyzőkönyv vezetésére akár majdani munkahelyükön is felkérhetik a tanítványainkat. Jó, ha legalább az általános tartalmi és formai követelményeivel tisztában vannak, amely a feladatgyűjtemény 26. oldalán található. 26. oldal 1. feladat Olvasd el a következő jegyzőkönyv szövegét, amely egy diáktanácsülésen készült! Jegyzőkönyv Készült: 2011. szeptember 3-án a boldogvári Liliom Téri Általános Iskola (0022 Boldogvár, Liliom tér 20.) diáktanácsának ülésén. Napirend: az iskola 2011/2012. tanévi sportmunkatervének véleményezése Jelen vannak: Kovácsné Kiss Enikő Kelemen László Cabán Attiláné Kozelt Schám Ildikó a diáktanács tagjai

igazgató DÖK segítőtanár az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a Szülői Munkaközösség elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Erdélyi Sándorné Kovácsné Kiss Enikő igazgató ismertette Az iskolai sporttevékenységről szóló miniszteri rendeletet. A 2008 őszén megalakult LILIOM DSE-vel közösen látja el az iskola a rendeletben meghatározott feladatokat és kérte fel a DSE-t javaslattételre, hogy milyen diáksport csoportok induljanak. Kelemen László DÖK-vezető ismertette a DSE felmérését. A 2011/2012-es tanévben a diákok által javasolt, indítandó csoportok: Labdarúgás fiúknak Kosárlabda fiúknak és lányoknak 80


Kézilabda lányoknak Sportjátékok Szabadidősport Sakk Túra, természetjárás

A korábbi karate- és dzsúdószakosztályok létszáma csökkent, az érdeklődő gyerekek a szakági egyesületekben folytatják tovább sporttevékenységüket. Kelemen László kérte a diákönkormányzatot, hogy a tanulói javaslatok alapján fogadja el, hogy az említett sportcsoportok szerepeljenek az iskola 2011/2012. évi munkatervében külön megfogalmazott sportmunkatervi részben. A Diáktanács az igazgató tájékoztatóját és Kárpáti Erika javaslatát a sportcsoportok indítására egyhangúlag elfogadta. Debrecen, 2011. május 10.

Erdélyi Sándorné jegyzőkönyvvezető hitelesítő Kozelt Schám Ildikó

hitelesítő Cabán Attiláné

a) Milyen fajtájú az olvasott jegyzőkönyv? Eredményjegyzőkönyv c) Képzeld azt, hogy te is ott voltál a diáktanács ülésén! Te melyik sportcsoportot javasoltad volna? Fogalmazd meg a hozzászólásodat! Emlékezz vissza arra, amit 7. osztályban a hozzászólásról tanultál! Várható megfogalmazás: Sajnálattal tapasztaltam, hogy a javasolt és indítandó csoportok között nem találkoztam az atlétikával. Beszéltem néhány iskolatársammal, akik szintén szerették volna, ha atletizálhatnak az iskolában. Úgy gondolom, ha nem is minden atlétikai ágban, de amelyeknek nincs vagy minimális az eszközigénye, tehát nem kerül sok pénzbe, még utólag is felvehetnénk az indítandó csoportok közé. Például a futást, távolugrást, magasugrást. Remélem, kedvező választ kapok a felvetésemre. Köszönöm a figyelmet. Az elismervényben foglaltakat azért tartom fontosnak, mert ha én is alkalmaztam volna fiatal koromban, most jó néhány szépirodalmi könyvem még mindig az én tulajdonomban lenne. Az elismervény és az ellennyugta legnagyobb tartalmi és formai különbsége az, hogy az elismervényt az adós, illetve a kölcsönvevő írja alá, még az ellennyugtát ketten írják alá: a befizető és az átvevő. A szerződés ismerete nem azért fontos, mintha minden tanítványunk majdan szerződéseket fogalmazna meg, hanem azért, hogy tisztában legyenek azzal egy szerződés aláírójaként, hogy mit is kell tartalmaznia. 30. oldal 1. feladat Olvasd el a következő szerződést, majd válaszolj a kérdésekre! Albérleti szerződés mely létrejött dr. Szentpéteri Kornélné 1178 Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakos mint bérbeadó (továbbiakban bérbeadó) és Czakó Julianna (An: Zoltán Julianna, Eger, 1993. december 9. Szig.: 542010 BC) mint bérlő (továbbiakban bérlő) között az alábbi feltételekkel:

81


1. A bérbeadó a bérlőnek 2011. szeptember 1-jétől bérbe adja a Budapest Petőfi u. 25. III. 10. alatt található saját tulajdonú lakásának félszobáját konyha- és fürdőszoba-használattal. 2. A bérleti díjat, 20.000 Ft-ot, azaz húszezer Ft-ot a bérlő a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben köteles kifizetni. A bérleti díj magában foglalja a rezsihányadot is. 3. A bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket önhibájából adódó meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni. 4. A bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatóinak legkésőbb 22 óráig el kell hagyniuk a lakást. 5. A bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, a fürdőszobát és a mellékhelyiségeket, de használat után a helyiségekben rendet kell raknia. 6. A bérbeadó köteles a lakásba való bejutáshoz szükséges kulcsokat a bérlőnek átadni. 7. A bérbeadó a bérlő bérleményét annak távollétében nem látogathatja. 8. A bérleti szerződés korlátlan ideig érvényes, de azt bármelyik fél felbonthatja. A felmondási idő az írásos felmondástól számított egy hónap. Jelen szerződést mindkét fél elolvasta, kölcsönösen elfogadja, ezt két tanú előtt igazolja. Budapest, 2011. augusztus 25.

Dr. Szentpéteri Kornélné lakástulajdonos, bérbeadó

Czakó Julianna bérlő

Tanúk: Lukács Máténé Kispál Ferencné Budapest, Petőfi u. 25. III. 11. Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. Szig.: GV-II. 483859 Szig.: GV-I. 238754 a) Kik között köttetett a szerződés? Dr. Szentpéteri Kornélné, lakástulajdonos, bérbeadó és Czakó Julianna, bérlő között b) Mi a szerződés tárgya? A Budapest, Petőfi u. 25. III. 10. alatti lakás félszobája konyha- és fürdőszobahasználattal. c) Mennyi a bérleti díj? 20.000 Ft d) Mi a fizetés módja? Készpénz. e) Mikor lép hatályba a szerződés? 2011. szeptember 1-jén. f) Melyek a bérbeadó egyéb feltételei? A bérlő a félszoba kizárólagos használója, de szállóvendégeket nem fogadhat, látogatói legkésőbb 22 óráig el kell, hogy hagyják a lakást. A bérlő korlátlanul használhatja a konyhát, fürdőszobát és a mellékhelyiségeket, de azokat tisztán kell hagynia. g) Mik a bérlő jogai és kötelességei? A bérlő a bérleti díjat a bérbeadónak minden hónap 5-ig készpénzben köteles kifizetni, amely magában foglalja a rezsihányadot is. A bérlő használhatja a félszoba minden berendezését: televízió, rádió stb., de ezeket önhibájából adódó meghibásodás esetén köteles saját terhére megjavíttatni. h) Hogyan válik hitelessé a szerződés? A szerződést mindkét fél elolvassa, kölcsönösen elfogadja. Elfogadását két tanú előtt igazolja. A megrendelőlap kitöltésekor külön fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy ha bármit megrendelnek, azt az egyik szülőjükkel is alá kell íratniuk, hiszen kiskorúak. A leggyakrabban használatos postautalványok kitöltésére is érdemes időt szentelni, hiszen gyakran tapasztalhatjuk, hogy felnőtt korban is sokan a postai alkalmazottakat kérik meg erre a feladatra.

82


A magán- és közéleti kommunikáció Ebben a fejezetben az életrajzzal és az önéletrajzzal foglalkozunk. Életrajzokkal már irodalomórán is találkoztak a tanulók. Most Szabó Magda és Nemere István életrajzát olvassák el. Sajnos a 2007. november 19én elhunyt híres debreceni írónő már nem gyarapíthatja a magyar és a világirodalmat csodálatos műveivel. 37. oldal 1. feladat a) Válaszd ki az egyik életrajzot, és készítsd el a vázlatát! Szabó Magda Nemere István 1. Származása, tanulmányai 1. Élete 2. Pályafutása 2. Írói pályafutása 3. Kiemelkedő regényei 3. A sci-fi mestere 4. Díjai 4. Külföldi elismertsége e) Nézz utána a iskolai könyvtáratok címkatalógusában, mely könyveket írt Szabó Magda, illetve Nemere István! Írd le a címüket! Szabó Magda Nemere István Álarc A Neutron-akció Abigél A kozmosz lovagjai Ókút Az idő vándorai Régimódi történet Atlantiszról jöttem Tündér Lala A fáraó és a Nílus kincse 39. oldal 2. feladat a) Találd ki a részletek alapján, kikről lehet szó! A) Weöres Sándor B) Nemes Nagy Ágnes C) Kertész Imre A hagyományos önéletrajzra két példa található a feladatgyűjteményben. Az egyik egy nyolcadikos tanulóé, a másik egy 24 éves (2011-ben), fiatal, egyetemet végzett hölgyé. 41. oldal 4. feladat a) Gyűjtsd össze, milyen adatok szerepelnek mindkét életrajzban! Adatok: születési hely és idő, családtagok bemutatása (név és foglalkozás), eddigi tanulmányok, eddig elért eredmények, kedvenc időtöltés b) Írj szerkezeti vázlatot a két önéletrajz alapján! A) 1. Családi körülmények 2. Tanulmányi eredmények, sikerek 3. Az önéletrajz írásának oka 4. Kedvenc időtöltés, hobbi B) 1. Családi körülmények 2. Végzettség, eddigi munkahelyek 3. Családi állapot 4. Kedvenc időtöltés, hobbi 5. Az önéletrajz írásának oka

83


A két minta önéletrajz, illetve a belőlük készített vázlat alapján már könnyen tudnak a tanulók önállóan is klasszikus önéletrajzot írni. A következőkben megismerhetik az új típusú önéletrajz tartalmi és formai sajátosságait. Szembeötlő az áttekinthetőség. Az egyes szempontok jól elkülönülnek, amelyek szó vagy szószerkezet szintű megállapításokat tartalmaznak. Az ilyen önéletrajz lényeges tartalmi sajátossága, hogy csak a szerzőjéről szól. A család, szülők és testvérek bemutatását nem tartalmazza. Fontos hangsúlyt kapnak az egyéb ismeretek is.

A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai Úgy gondolom, mielőtt a szövegműfajokkal foglalkoznánk, el kell időznünk a címek és a leadek értelmezésénél is. Minden újságolvasó a cím alapján dönti el, hogy elolvassa-e egyáltalán az írást. Ha az olvasás mellett dönt, azért még átfutja a leadet, amely röviden összefoglalja az írás tartalmát, tehát a témára hangolja az olvasót. A jó cím ismérveit – tömör, lényegre utal, figyelemfelkeltő stb. – már 3. évfolyamos korukban elsajátították a tanulók. Azóta számtalan könyv, szöveg, lecke címével találkoztak, amelyeket sok esetben a tanítási órán külön is értelmeztek. Ez azért is fontos, mert többek között a cím biztosítja a szöveg globális kohézióját. A cím nem értése vagy félreértelmezése akadályozhatja az egész szöveg megértését is. A újságban található címek igyekeznek nagyon hatásosak lenni. Érdemes azzal is eljátszani néhány percben az órán, hogy vajon milyen típusú sajtótermékből valók az egyes címek. A 45. oldalon egy érdekes, roppant figyelemfelkeltő címet olvashatnak a diákok: Egy igazi kentaur. Természetesen jó, ha tudják, hogy mi is az a kentaur. A leadből kiderül, hogy Kentaur egy festő, látvány- és díszlettervező és zenész művészneve. A művésszel készült interjú a feladatgyűjtemény 55. oldalán olvasható. A hír mint publikációs műfaj sem ismeretlen a tanulók előtt. Három hír olvasásával idézhetjük fel az eddig tanultakat. 46. oldal 1. feladat a) Karikázd be azokat a kifejezéseket, amelyek a hírre jellemzők! Bekarikázandó: megbízható, első értesülés, aktuális, rövid terjedelmű, tömör, tájékoztat b) Fogalmazd meg, melyek azok az események, amelyek a hírek alapjául szolgáltak! Az aggteleki gyümölcsfesztivál, Macskakiállítás, Ragályi lakodalom c) Karikázd be, mit tartasz az egyes hírekben a legfontosabb hírelemeknek! Hol találhatók ezek a hírelemek? Milyen következtetést vonsz le ebből? A szövegben bekarikázandó az esemény, a helyszín és az időpont. Ezek mindig a hír elején találhatók. d) Egészítsd ki a hírek alapján a táblázatot! 1. hír

2. hír

Színhely Időpont

Aggtelek 2010. szeptember 18.

Budapest 2010. augusztus 11–12.

Résztvevők

gyümölcskedvelők

állatbarát látogatók

3. hír Ragály 2009. július 31. hagyományőrzés iránt érdeklődők

A minták alapján könnyen tudnak híreket alkotni a tanulók az osztály vagy az iskola életéről. A 4. és 5. feladat megoldásához javasolt a csoportmunka, amikor kooperatív technikával tudnak hírblokkokat, illetve hírcsokrokat összeállítani. A Daloló tinik című tudósításhoz kapcsolódó feladatokat is megoldathatjuk csoportmunkában, esetleg tanulópárok dolgozhatnak együtt.

84


48. oldal 1. feladat a) Válaszolj a következő kérdésekre! – Mi volt az esemény, amelyről a tudósítás szól? A Tinivarázs II. Országos Népdaléneklési Verseny – Mikor zajlott? Március 15-én. – Hol rendezték? Énekváron. – Melyik nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódott? Az 1848-as forradalomhoz. – Milyen korcsoportban mérték össze erejüket a versenyzők? 5–6. osztályos és 7–8. osztályos korcsoportokban. – Kik adták át a díjakat? Dévai János, Olsvai Imre, Dalos Árpád b) KorHelyeFelkészítő Név Iskola Helység csoport zés tanára Kaszásné Márkus Benedek Barbara 5–6. oszt. I. Kazinczy Ferenc Bugyi Magdolna Koczka Andrea 7–8. oszt. I. Kővári Edit Petőfi Sándor Komárom Román Pojendán Gergő 5–6. oszt. III. János Hajnalka Méhkerék Tannyelvű Popovics Renáta 7–8. oszt. III. Szász Krisztina 1. Számú Szeged Dr. Ittzésné Harmat Torma Emese 7–8. oszt. II. Zrínyi Kaposvár Gyöngyi Vanyó Gábor 5–6. oszt. II. Vanyó János II. Számú Eger Mivel a cikkeknél nincsenek témabeli kötöttségek, igyekeztem olyan eseményekről szóló írásokat közzétenni, amelyek számot tarthatnak a gyerekek érdeklődésére. 50. oldal 1. feladat – Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím! A cím alliterál, vadludak vonulása, és ez a kellemes hangzás jobban felkelti a figyelmet is. – Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával? Felhívja a figyelmet az egyedülálló látványosságra, illetve a X. Tatai Vadlúd Sokadalomra. – Mi a szerepe a cikk előtti rövid szövegnek (leadnek)? Röviden leírja a cikk tartalmát, a témára hangolja az olvasót, illetve az olvasó eldöntheti, hogy el akarja-e olvasni a cikket. – Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat! A cikkben aláhúzandó lényeges információk: A távoli északi költőterületeikről minden ősszel a Kárpát-medencébe érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt itt, a tatai Öreg-tavon alakították ki egyik legrangosabb – 1989 óta nemzetközi egyezménnyel is védett – európai pihenőhelyüket. Tízezrével érkeznek minden év novemberében, hogy a hideg téli hónapokat itt töltsék, aztán februárban-márciusban visszainduljanak skandináviai, szibériai költőhelyeik felé. Amitől e látványosság Európa-szerte egyedülálló, az annak ténye, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan nemzetközi jelentőségű madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város! Tata, a „Vizek Városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amelyet látni kell! A 2010-ben immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvénysorozat egy nemzetközi konferenciával is bővült. A X. Tatai Vadlúd Sokadalom is kiváló alkalmat nyújt ahhoz, hogy madarászok, amatőr és hivatásos természetvédők és természetbarátok vagy csak éppen erre sétálók egy hangulatos napot töltsenek el együtt és a madarakkal a „Vadludak Városában”.

85


– Írj rövid vázlatot a cikk alapján! 1. Vadludak a tatai Öreg-tavon 2. A madarak megfigyelése 3. A X. TVS 51. oldal 1. feladat folytatása – Írd le, miért figyelemfelkeltő a cím! A kérdő mondatként megfogalmazott címek azért figyelemfelkeltőek, mert az olvasó is szeretné megismerni a választ. – Mi lehet a célja a cikk szerzőjének írásával? Népszerűsíteni szeretné a siklóernyőzést. – Húzd alá a cikkben szereplő lényeges információkat! A cikkben aláhúzandó lényeges információk: A siklóernyőzés egy egyre népszerűbb extrém sport, amely több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az ember egy hegyoldalban – ha az időjárás is úgy akarja – kezében az irányító zsinórokkal, a szél segítségével feje fölé húzza az ernyőt, elrugaszkodik és felemelkedik. Az ernyőt és utasát a felszálló meleg levegő segíti sokáig a magasban maradni. Hogyan lehet siklóernyőzni? Először is be kell szerezni egy ernyőt, utána fel kell menni az ernyővel egy hegyre. A hegyen egy olyan sík helyet kell keresni, ahol ki lehet teríteni az ernyőt, és ahol a hegyoldallal szembe fúj a szél. Ezután az ernyőt a széllel a fejünk fölé kell irányítani, elrugaszkodni, és indulhat a repülés! A siklóernyőzés kipróbálása előtt kötelező tanfolyamon részt venni. A kezdő pilótákat tapasztalt oktatók segítik az alapvető szabályok elsajátításában. Amit mindenkinek kötelező betartania: start előtt fel kell mérni a körülményeket, sisakviselés, elsőbbségadási szabályok betartása. A sport egyetlen hátránya, hogy időjárásfüggő. A siklóernyősöknek jól kell ismerniük az időjárási tényezőket, az esetleges veszélyeket. Sőt, a számunkra aprónak tűnő jelekből is tudniuk kell következtetni arra, milyen idő lesz. – Írj rövid vázlatot a cikk alapján! 1. Az egyre népszerűbb extrém sport 2. A siklóernyőzés fortélyai 3. Kötelező tanfolyam 4. Időjárásfüggő sport b) Hasonlítsd össze a két cikket a szempontokra adott válaszaid alapján! Bár a két cikknek különböző a témája, mindkettő érdekességről számol be. Az első egy természeti látványosságra hívja fel az olvasók figyelmét, a másik egy szabadban űzhető extrém sportra. A két cikk szerkezeti felépítése is hasonló. Az újságokban gyakran találkozunk híreket pontosító, magyarázó, értelmező kommentárokkal. 52. oldal 1. feladat a) Húzd alá a kommentár tételmondatát! A kommentár tételmondata az első mondat. „Most akkor betiltották vagy sem?” b) Hogyan fejti ki a tételmondatot az újságíró a kommentár többi részében? A kérdésre keresi a választ. Szembeállítja a megegyezést a ténnyel. Véleményt nyilvánít az ügyben. c) Miként értelmezi, magyarázza a kiinduló hírelemet? A kiinduló hírelem, hogy betiltották a reggeli ital nevű terméket, ennek ellenére mégis árusítják. Közvetlen stílusban, közérthetően értelmezi a hírt. A terméket egészségtelennek minősítették, rossz volt az íze, mégis vásárolták, mert olcsó volt. A kommentátor a végén még leír egy mondatot, amely továbbgondolásra serkenti az olvasót. Beszélhetünk-e egészséges tejről a tartósított tejek korában?

86


A kritika általános értelemben bírálatot jelent. Szűkebb értelemben konkrét, megjelent művek értékelő elemzése. A 8. évfolyamos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok tankönyvben a Mátrix című film kritikája olvasható, a Fogalmazási feladatgyűjteményben könyvkritika található. A kritika általános felépítése a minta szöveg alapján a következő: Ajánlás A szerző bemutatása, az eddig megjelent, a kritikus által ismert műveinek értékelése Az adott mű elemzése, értékelése Összegzés Az interjú olyan újságíróval folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés, amelyben az újságíró, riporter kérdéseket tesz fel, és ezekre az interjúalany válaszol. Ezt a beszélgetést a sajtó közli, vagy a rádió, televízió közvetíti. Az interjú szövege a riporter kérdéseiből és az interjúalany válaszaiból áll. Ezeket a részeket kell az interjúban elkülöníteni a tanulóknak a feladatgyűjtemény 55. oldalán lévő a) feladatban. 54. oldal 1. feladat b) Gyűjtsd össze, mire vonatkoznak a kérdések! Mivel foglalkozik az interjúalany? Hogyan lesz a kéziratból könyv? Mennyire szól bele a munkájába a szerző vagy a szerkesztő? Van-e kedvenc, általa tördelt könyve? Milyen számítógépes programmal dolgozik? Miben különbözik a program a hagyományos szövegszerkesztő programoktól? Mit ajánl az interjúalany a tördelőmunka iránt érdeklődő nyolcadikosoknak? A riport időszerű, közérdekű, érdekes eseményről, jelenségről beszámoló publicisztikai műfaj. A feladatgyűjteményben olvasható oknyomozó riport hallássérült gyerekekről szól. 57. oldal 1. feladat a) Mitől válik figyelemfelkeltővé a cím? A hétköznapi beszédben előforduló Nem hallod? Süket vagy? a figyelmetlen személynek szóló ingerült két kérdés. A kérdéseket megfogalmazó címek önmagukban is figyelemfelkeltőek. b) Milyen problémát vet fel? A halláskárosult, nagyothalló és siket emberek problémáit. c) Kik a riport szereplői? Betti, Éva, Viki, Roland, Ancsa d) Kik vállalják a teljes nevüket, és kik csak a keresztnevüket? Mi az oka? A pedagógusok, akik a nagyothalló gyerekekkel foglalkoznak, vállalták a nevüket, a nagyothalló gyerekek viszont nem, mert félnek a nyilvánosságtól, a csúfolástól. Mindenütt reklám vesz körül bennünket, vásárlásra ösztönöznek fiatalt és szép korút egyaránt. A feladatgyűjteményben egy reklám történetéről szóló szöveget is olvashatnak a tanulók. 58. oldal 1. feladat a) Mi a reklám szó eredeti jelentése, és hogyan érezhető ez a mai reklámokban? A reklám szó eredeti jelentése: nyilvánossá tesz, harsány kiabálás. A mai reklámok is termékeket, szolgáltatásokat tesznek nyilvánossá, elég feltűnő, harsány formában. b) Határozd meg, kik voltak a szövegben szereplő bakterek! A bakterek a borkiméréseket reklámozó emberek voltak, akik bort kaptak jutalékként. c) Hogyan kapcsolódik Ágnes asszony alakja Arany János reklámversében a reklámozandó termékhez? Ágnes asszony, Arany János balladájának címszereplője szeretőjével szövetkezve megölte a férjét. Lelkiismeret-furdalástól hajtva a patakban mosta a véres inget. Az Arany János által írt reklámvers szerint, ha Ágnes asszony Flóra szappant használt volna, sohasem jöttek volna rá a tettére. 87


59. oldal 2. feladat Mi a reklám tárgya? Egy parfüm. Mi a reklám célja? Hogy minél több fiatal vásárolja meg a Barátság nevű parfümöt. Kiket szólít meg elsősorban? Indokold meg a válaszodat! Elsősorban a fiatal lányokat szólítja meg. Kinek vásárolnád meg a reklámozott terméket? A barátnőmnek névnapja, születésnapja alkalmából, esetleg karácsonyra. A 3. feladatot az utasításoknak megfelelően csoportmunkában érdemes megoldatni. A tanulók kreativitására épít, illetve a csoport tagjainak szervezőképességére, munkamegosztó képességére. A hirdetés nem ismeretlen műfaj a tanulók előtt. Önálló hirdetés megfogalmazására is képeseknek kell lenniük. 60. oldal 5. feladat Alkoss hirdetést a következő adatok alapján az osztályotok faliújságára! Időpont: április 15–20. Esemény: hulladékgyűjtés Helyszín: az iskolátok Várható hirdetés:

Kedves Osztálytársaim!

Április 15–20-ig hulladékgyűjtés lesz az iskolánkban. Igyekezzünk minél több papírt, fémet gyűjteni, hogy megőrizzük a tavalyi első helyezésünket! Kovács Kornélia Diák-önkormányzati képviselő A humor fontos eleme a tanítási óráknak. A 6. feladatban Romhányi József néhány hirdetését olvashatják a diákok. A fejezet utolsó feladata a hasznosítható tudás alkalmazására példa. 60. oldal 7. feladat Elhagytad az iskolában a kedvenc tolladat. Fogalmazd meg egy apróhirdetésben, hogy szeretnéd visszakapni! Várható hirdetés: Az iskola területén elhagytam valahol a kedvenc négyszínű tollamat. Fehér színű, rajta rózsaszín motívumok. A fekete betét már kifogyott belőle. Kérem a becsületes megtalálót, adja le a portán. Anyukámtól kaptam jeligére.

Illemmorzsák A következőkben a feladatgyűjtemény tanulók által kedvelt fejezetében lévő feladatok egy részének megoldása található. Már több ízben írtam arról, hogy ezek a szövegek, feladatok, helyzetgyakorlatok jól alkalmazhatók osztályfőnöki órákon is. 61. oldal 1. feladat Húzd át az állítások közül azokat, amelyeket hamisnak, helytelennek tartasz! a) Olvasd fel az illemtudó magatartásra vonatkozó igaz mondatokat! A jó társalgó helyesen, tisztán beszél, szóhoz enged jutni másokat is. Társalgás közben minél több idegen szót használj műveltséged érzékeltetésére! 88


Ha mások szavába vágsz, kérj elnézést! Minden meghívást el kell fogadnod! Vendégségbe illik pontosan érkezned, mértéktartóan fogyasztanod. Az ajándékokat felesleges azonnal kibontanod, csak szemetelsz a papírokkal. A vendégségben a fő helyen mindig a háziasszony ül. Az ételt mindig balról illik kínálni, a használt evőeszközöket, tányérokat viszont jobbról kell elvenni a vendég elől. Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést keresztbe fektesd a tányérodra! A színházban a férfi a nő kabátját segíti le először a ruhatárban. Ha a sorban már ülnek, a nő megy előre, hátat fordítva az ülőknek. Előadás végén, a taps közben nem illik azonnal a ruhatárba sietni. A moziban örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről. b) Alakítsd át a helytelen állításokat helyessé! Társalgás közben ne használj idegen szavakat! Soha ne vágj mások szavába! Ha nem tudsz eleget tenni a meghívásnak, mentsd ki magad. Az ajándékokat azonnal bontsd ki, és köszönd meg! Ha már nem kérsz többet az ételből, a villát és a kést egymás mellé téve jobb oldalon fektesd a tányérodra! Ha a sorban már ülnek, a férfi megy előre, arccal az ülők felé fordulva, elnézést kérve a kellemetlenségért. A moziban nem örülnek a nézők, ha film közben tájékoztatod őket a következő eseményekről. Az önfegyelem és az önuralom képességének birtoklása fontos tényező az emberek társas kapcsolataiban. Az erről szóló szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok megerősítik vagy elgondolkodtatják a diákjainkat. Érdemes értelmezni Eötvös József gondolatát: „Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik. 63. oldal 2. feladat Szerinted mi a különbség az önfegyelem és az önuralom szó jelentése között? Hasonlítsd össze a Magyar értelmező kéziszótár megfogalmazásaival! A Magyar értelmező kéziszótár szerint: önfegyelem: Az a lelki tulajdonság, hogy vki önmagát fegyelmezni tudja. önuralom: Saját indulataink, szenvedélyeink tudatos megfékezése. 63. oldal 3. feladat Válaszolj a következő kérdésekre! a) Milyen a pókerarc? Nem árul el semmilyen érzelmet. b) Mi a tubák? Burnót, azaz szárított, porrá őrölt dohány. c) Miért nincs értelme a tüsszentőnek azt mondani: egészségedre? Ez a kívánság a tubákoláshoz kapcsolódott. 63. oldal 4. feladat Búvárkodj a könyvtárban, nézz utána az interneten, vagy érdeklődj a felnőttektől! a) Mi az ásítás közben történő szájeltakarás ősi magyarázata? Úgy tartották, hogy a nyitott szájon keresztül az emberekbe juthatnak a gonosz szellemek. b) Miért büfiztetik a csecsemőket? Szopás közben általában a csecsemők levegőt is nyelnek, ami hasfájást okozhat, ezért sírni fognak. Az önkritika gyakorlása nem egyszerű, talán még ennél is nehezebb, amikor mástól hallunk a rossz szokásainkról. Ezek elfogadása, a változtatni akarás és tudás képessége a szociális kompetencia egyik alapvető eleme.

89


63. oldal 7. feladat Figyeld meg a két képet! Mondd el a véleményedet a beszélgető lányok két csoportjáról!

Az első fotón a lányok teljes egyetértésben beszélgetnek egymással, lerí róluk a harmonikus kapcsolat. A második fotón a két egymással szemben álló lány valóban szemben áll egymással. A harmadik lány próbál közöttük békességet teremteni. A diákjaink életük egy részét otthon, azaz az otthonukban töltik. Ennek egyik talppontja a napirend (lenne). 65. oldal 1. feladat Időpont 16–17. óra 17–18. óra 18–19. óra 19–20. óra 21–22. óra 22–

Most ilyen Tévénézés Tévénézés Vacsora számítógépezés közben Számítógépezés Számítógépezés Számítógépezés

Ilyennek szeretném Játék, sport a barátaimmal Közös beszélgetés a családommal Közös vacsora a családommal Közös tévézés a családommal Könyvolvasás a szobámban Fantáziálás az olvasottak alapján

65. oldal 2. feladat A szüleid nem akarnak elengedni egy filmre, amelyet te nagyon szeretnél megnézni. Azzal érvelnek, hogy szerintük nem neked való. Írd le, hogyan próbálnád meggyőzni őket arról, hogy engedjenek el! Add elő a társaidnak az érveidet! Anya, Apa! Nagyon szeretném megnézni ezt a filmet. Annyi jót, érdekeset hallottam már róla. Ha hazajövök, mindent elmesélek, és örülnék annak, ha közösen beszélgetnénk róla. 65. oldal 3. feladat Szívesen segítesz családtagjaidnak, de van olyan, amikor nem érsz rá. Hogyan hárítod el a kérésüket? Fogalmazz udvariasan! a) Édesanyád megkér, hogy vidd ki a szemetet. Anya! Meg kell csinálnom a matematika házi feladatomat, de utána azonnal kiviszem a szemetet. b) Édesapád kéri tőled, hogy segíts neki a polc felszerelésében. Apa! Nagyon szívesen segítek neked, de előbb meg kell tanulnom a történelem leckémet. c) Testvéred nem tudja megoldani a házi feladatát. Mindjárt segítek neked, de először meg kell csinálnom a saját feladatomat.

90


Egy ókori mondás szerint. „Életünk ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül”. Számtalan ünnep színesíti az életünket, becsüljük meg őket. 68. oldal 1. feladat Csoportosítsd a következő ünnepeket! Csak a számokat írd a megfelelő helyre! 1. karácsony, 2. húsvét, 3. pünkösd, 4. államalapítás, 5. szilveszter, 6. a köztársaság kikiáltása, 7. advent, 8. keresztelő, 9. esküvő, 10. ballagás, 11. diplomaosztó, 12. névnap, 13. eljegyzés, 14. a munka ünnepe, 15. születésnap, 16. Mikulás-nap, 17. virágvasárnap

Egyházi ünnepek Családi ünnepek

3., 6.,

Társadalmi ünnepek

1., 2., 5., 7.,

4., 6.,

Az ajándék minden ajándékozott számára kedves, és keresztelő alkalmával, első ajándékként nem mindegy, hogy mit adunk: 68. oldal 2. feladat Karikázd be, melyek azok az ajándékok, amelyeket szerinted illik keresztelőre ajándékozni a kisbabának! Indokold meg a választásodat! zárt borítékban pénz; arany fülbevaló; monogramos törülközőszett; vastag aranylánc hozzáillő karkötővel; vásárlási utalvány; keresztelőruhácska; életbiztosítás; lakástakarékossági betét, melyet az ajándékozó havonta fizet; könyvvásárlási utalvány Az elmúlt évfolyamok feladatgyűjteményeiben is voltak olyan jellegű feladatok, amelyek arra szolgáltak, hogy a névnapi, születésnapi összejöveteleken az ünnepeltet méltó módon köszöntsék. A 8. évfolyamon ezek a feladatok szintetizálódnak, és magasabb szinten valósulnak meg. Napjainkban az üdvözlő szövegeket különböző szinten küldik el a címzettnek: sms-ben, e-mailen, Facebookon. Ezekkel a szövegekkel is foglalkoznunk kell, hiszen az internetnyelvnek is megvannak a nyelvi és illembeli vonatkozásai. Az iskolai ballagás minden végzős tanítványunk számára meghatározó emlék, útravaló. Előre fel kell(ene) készítenünk arra, amit a 69. oldalon lévő 5. feladat sugall: 69. oldal 5. feladat Az iskolai ballagáson elbúcsúztatnak tanáraid és diáktársaid. Otthon, családod körében folytatódik az ünneplés. Szép gesztus lenne, ha te mondanád az ünnepi asztalnál a pohárköszöntőt, amellyel elsősorban a szüleidnek köszönnéd meg azt a sok törődést, gondoskodást, amit tőlük kaptál. Természetesen a jelenlévők közül másoknak is mondhatsz köszönetet! Írd meg a rövid pohárköszöntődet! Az esküvő minden család életében fontos ünnep. Ez alól kibúvást nehezen lehet találni, de meg lehet próbálni. 69. oldal 6. feladat Családod meghívást kapott egy esküvőre, amelyre sajnos – egyéb elfoglaltságotok miatt – nem tudtok elmenni. a) Karikázd be azt a tennivalót, amelyet a legillendőbbnek tartasz! Felhívjuk őket telefonon, gratulálunk nekik. Semmit, úgyis észreveszik, hogy nem vagyunk ott. 91


Küldünk egy SMS-t, amelyben minden jót kívánunk nekik. Azt is közöljük velük, hogy egy nekünk megfelelő időpontban majd meglátogatjuk őket. Felhívjuk őket telefonon, s kimentjük magunkat. Az esküvő napján dísztáviratot küldünk nekik a megadott távirati címre. Postán feladunk nekik egy kis pénzt, hogy vegyenek maguknak valamit. b) Szerkessz egy rövid köszöntő szöveget az ifjú párnak! Az ifjú párnak szóló köszöntő teljesen egyéni feladatmegoldás. A betegség és a halál témakörhöz szándékosan nem készítettem feladatokat. Az olvasott szöveg önmagáért beszél, de beszélgetnünk is szükséges róla. Talán így elkerülhető olyan kegyeletromboló helyzet, amikor valaki a ravatalozónál nemhogy nem kapcsolja ki a mobiltelefonját, de hosszas beszélgetésbe kezd a hívó féllel. A szomszédokkal való kapcsolat megromlásához vezethet a túl hangos rádiózás, tévézés. Vannak olyan élethelyzetek, amikor kifejezetten unintelligens viselkedés a hangoskodás, nevetgélés. 71. oldal 1. feladat Húzd át, hol és mikor nem illik hangoskodni, nevetgélni! ha beteg van a családban, sportmérkőzésen, klubdélutánon, ha a szomszédban gyászolnak, 22 óra után, játszótéren, parkban 71. oldal 2. feladat Váratlanul vendég érkezik hozzád, miközben éppen a kedvenc sorozatodat nézed a televízióban. Írd le, mit teszel! Ha csak néhány perc van hátra, megkérem a vendégemet, hogy megnézhessem a film végét. Ha még sok idő van hátra, lekapcsolom a készüléket. 71. oldal 3. feladat A ballagásod utáni napon házibulit rendezel. Írd le, hogyan kérsz előre is elnézést a szomszédoktól az esetleges nagyobb zaj, hangoskodás, zene miatt! Kezét csókolom! Holnap délután baráti összejövetel lesz nálunk a ballagásom alkalmából. Előre is elnézést kérek, ha egy kicsit hangosabbak lennénk a megszokottnál. Az utca közterület, az utca mindenkié. Ez azt is jelenti, hogy illene mindenkinek egyformán viselkednie, figyelemmel lennie mások mozgására, közlekedésére. Az utcai viselkedésnek is megvannak a maga általános illemszabályai. 72. oldal 1. feladat Beszélgessetek el dr. Berky Imre megállapításáról! Dr. Berky Imre mondása a következő: „a legfontosabb az, hogy ismerőseink vegyenek észre, idegen sohase.” Magyarán szólva, kerüljük a feltűnést! Ez vonatkozik az öltözködésre épp úgy, mint a viselkedésre. 72. oldal 2. feladat Magyarázd el, mit jelent a „jobbra tarts, balra előzz” közlekedési szabály! Ábrázold egy járda felülnézeti rajzán! A járdán mindig a jobb oldalon kell haladni. Ha valakit le akarunk előzni, azt balról tegyük.

92


73. oldal 3. feladat Egészítsd ki a hiányos mondatokat! A férfi mindig a nő bal oldalán haladjon! Ezen az oldalon megy azonos neműek esetén az idősebb, a rangban feljebb álló. Ha két férfi sétál egy nő társaságában, a hölgy középen közlekedjen! A kisgyerek mindig a járda épületek felőli oldalán menjen! 73. oldal 4. feladat Karikázd be a megadott helyzetekhez illő legjobb megoldások betűjelét! A) A barátoddal sétálsz a parkban. Köszön egy számodra ismeretlen néninek. a) Én is köszönök neki, bár nem ismerem. b) Elfordítom a fejem, hogy ne kelljen köszönnöm. c) Nem köszönök, mert nem ismerem. B) Az utca túlsó oldalán észreveszed az egyik rég nem látott ismerősödet. a) Elkezdek kiabálni neki, hogy várjon meg. b) Az első lehetséges helyen átmegyek a túloldalra, igyekszem beérni, és mikor melléérek, megszólítom. c) Az első adandó alkalommal átmegyek a túloldalra, mikor utolérem, megveregetem a hátát. C) Nagyon megéheztél, ezért egy utcai árusnál vettél egy melegszendvicset. a) Lassan, nehogy valaki meglökjön, evés közben folytatom az utamat. b) Az áruda előtt felállított asztal mellett elfogyasztom a szendvicsemet. c) Zavartalanul folytatom az utamat, miközben megeszem a szendvicsemet. Az öltözködés napjainkban már nem csak a lányok központi problémája. Alapvető dolog, hogy mindenki azt viselje, ami jól áll neki, ne pedig a mindennapi divatot kövesse. Erre igyekeztem példákat is hozni a szövegben. Jó lenne, ha az 1. feladat megválaszolásakor is ezt tartanák szem előtt a lányok és a fiúk. 75. oldal 2. feladat Egészítsd ki a következő táblázatot! Nappali ruha

Délutáni ruha

Jellemzők

Egyszerű minta és fazon, semleges színek

Alkalmak

Iskola, munkahely

Finomabb, elegánsabb Vendégség Mozi Cukrászda

Alkalmi ruha Nagyon elegáns Színház Hangverseny Táncos összejövetel

Kiránduláson, strandon is vannak olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk ahhoz, hogy önfeledten tudjunk kikapcsolódni, de ne zavarjunk másokat. A kirándulásra is fel kell készülni. Gondosan kell összeválogatni a ruházatot és a hátizsák tartalmát is. 77. oldal 1. feladat Írd le, hogyan öltöznél fel egy erdei kirándulásra, és írd össze, mit vinnél magaddal a hátizsákban! Öltözékem: edzőcipő, pamutzokni, bemelegítő, pamutpóló, pulóver Hátizsákom tartalma: egészségügyi csomag (kullancsirtó, fásli, fertőtlenítő, géz, sebtapasz, csipesz), sebkés, kulacs ivóvízzel, iránytű, térkép, esőkabát, váltó zokni, ennivaló

93


77. oldal 3. feladat Húzd alá a következő helyzetek helyes megoldását a megadott lehetőségek közül! a) Az erdei tisztásra, ahol ti pihentek, egy kiránduló csoport érkezik. Irtózatos hangerővel bömböltetik a magnójukat. Összepakolunk, és keresünk egy másik tisztást. Megkérem a csoportvezetőjüket, kapcsolják ki a rádiót. Odamegyek, és egyszerűen lekapcsolom a rádiót. b) A barátod (barátnőd) simogatni kezd a strandon. Hagyom, mert nagyon jólesik. Megkérem, hagyja arra az időre, amikor kettesben leszünk. Én is elkezdem simogatni. Akinek nem tetszik, ne nézzen ránk! c) A strand éttermében veszed észre, hogy nem hoztál magaddal törülközőt. Visszamegyek érte, hogy a székre leterítve leülhessek. Kölcsönkérem az anyukámét. Nyugodt lélekkel leülök a székre. A nyolcadikosok általában kétnapos osztálykiránduláson vesznek részt. Ehhez kapcsolódik a következő feladat. 79. oldal 1. feladat Réka és Szabolcs az osztályukkal két napra a hegyekbe mennek kirándulni. Autóbusszal fognak utazni, és egy erdei, összkomfortos vendégházban alszanak majd. Este tábortűzi műsort rendeznek. Összeállították hátizsákjuk tartalmát. a) Húzd ki azokat a dolgokat, amelyeket te nem vinnél magaddal! b) Egészítsd ki a listát!

94

Réka egy váltás fehérnemű 2 pár zokni, 2 pár harisnya 5 3 póló 1 tréningruha 1 miniszoknya toppal váltó edzőcipő sminkkészlet farmernadrág tisztasági csomag törülköző pizsama esőkabát papucs

Szabolcs egy váltás fehérnemű 2 pár zokni 2 póló 1 farmer esőkabát törülköző papucs váltó edzőcipő tisztasági csomag pizsama


79. oldal 4. feladat Helyjegyes vonaton utazol. A helyeden viszont már ül valaki. Válaszd ki a megadott lehetőségek közül a neked leginkább megfelelőt, és karikázd be! Indokold meg a választásodat! a) Megmutatom a jegyemet, és ellentmondást nem tűrő hangon közlöm vele, azonnal menjen el a helyemről. b) Megmutatom a jegyemet, és megkérem, nézze meg a sajátját, hátha elnézte a helyet. c) Megkeresem a kalauzt, tegyen ő igazságot, nem fogok egy vadidegennel vitatkozni. Többször találkozhattak már a tanulók a tankönyveimben a következő híres mondással: Ha Rómában jársz, viselkedj úgy, mint a rómaiak. A nyári szünetben a családok egy része külföldön nyaral. Jó, ha mindenki felkészül legalább minimálisan abból az országból, az ott élők szokásaiból, ahol a pihenés napjait tölti.

95

Tartalom Kedves Kolléganő/Kolléga!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A kompetenciaalapú oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A kompetencia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Kooperatív technikák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Az olvasás és a szövegértő képesség fejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A tanári kérdés és utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Az olvasási képesség fejlesztése a fejlesztő szakaszban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Az olvasás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Az olvasási képesség hierarchikus modellje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Az olvasás technikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A hangos olvasás gyakorlásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Az olvasási képesség hierarchikus modellje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A szövegfeldolgozás módszertani lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A hangos olvasás gyakorlásának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 A tankönyvi feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Az interaktív tananyag jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozására. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Fogalmazási feladatgyűjtemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

Recommend Documents