Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam

szövegertes5_KK.indd 1

6/10/14 9:50 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–050537 ISBN 978-963-328-169-7 © Széplaki Erzsébet, 2013 3. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 14,94 A/5 ív Tömeg: 286 g


6/10/14 9:50 AM


KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA! Pedagógusi, tanítói, magyar szakos tanári mivoltom jogosít fel arra, hogy a tegező formát válasszam. Remélem, nem veszed tolakodásnak. Talán az elmúlt évek során valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán személyesen is találkoztunk. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyvnek és a hozzájuk kapcsolódó tanári kézikönyveknek. A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, az iskoláknak a kerettantervek alapján március 31-ig kellett elkészíteniük a helyi tantervüket. Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elsőként elkészítettük a helyi tantervi ajánlásaikat. A két évfolyamos ciklusra magyar nyelv fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után láttam hozzá a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény átdolgozásához. 2013 májusában mindkettő kiváló minősítéssel kapta meg a tankönyvi engedélyét. Az átdolgozás miatt egy új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet, és célom az is, hogy ezzel lerövidítsem az erre szánt idődet. A tanítási folyamat egy-egy óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, hogy a mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazolják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanulási folyamat során. Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől. Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a sztárocskák ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős ellenfeleink. Vissza kell adnunk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania. Ha megértjük a kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog felnőttekké váljanak. Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert! Debrecen, 2013 Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi 3


6/5/13 11:36 AM


A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg. 4


6/5/13 11:36 AM


Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát. Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete. A különféle szóbeli kommunikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kommunikációban használt nem verbális eszközök (testbeszéd, mimika, beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai költemény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szövegfajták és fő jellemzőik. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete: hivatalos, hétköznapi, tudományos, publicisztikai stb. A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, térhez, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben. A különböző kommunikációs helyzetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sikerességét meghatározó készségek. Beszélgetések kezdeményezése, folytatása és befejezése. Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak (információszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása. Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdagodás egyik forrása. Mások véleményének és érveinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszédre való hajlandóság.

5


6/5/13 11:36 AM


A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és feldolgozása a tanulás során. Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban. Mások írásban és szóban megfogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek, pl.: kiselőadá-sok, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segédeszközök, (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználattal törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretete. A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anyanyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosabbakat. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, például a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a következő ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. 6


6/5/13 11:36 AM


Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csoportmunkában történő aktív munkavégzés. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása A kompetencialapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte. Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgyakat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta. Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a tanulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársadalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük. Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén. Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyományos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruálnak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol7


6/5/13 11:36 AM


kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megoldaniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problémáival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassanak tanítványaim páros vagy csoportmunkában. A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására. A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között. Hagyományos modell Tanári szerep A tudás átadása A munka megszervezése A diák motiválása

Tanulói szerep A tudás befogadása A tananyag megtanulása

Ellenőrzés Teljesítménymérés, értékelés AKTÍV Felelősség

PASSZÍV Nincs felelősség Az új, szociális-konstruktivista modell A tanuló konstrukciós folyamatainak A tanulási folyamat aktív szereplője előidézése, állandó figyelése A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése A diák motiválása Tudása általa konstruált Visszajelzések adása Folyamatos értékelés AKTÍV Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

Értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV Felelősség A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

Az oktatási dokumentumok megújulása A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslataink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a 8


6/5/13 11:36 AM


Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Természetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptanterv Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet. A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus. Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának változásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját: 1995 ♦ 1–10. évfolyam

♦ Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 ♦ 1–12. évfolyam

♦ Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2007 ♦ 1–12. évfolyam

♦ Kulcskompetenciák ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok ♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2012 ♦ 1–12. évfolyam

♦ Kiemelt fejlesztési területek ♦ Kulcskompetenciák ♦ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak

Most nézzük meg a 2012-es Nat fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat! Fejlesztési területek

Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés

Anyanyelvi kommunikáció

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Idegen nyelvi kommunikáció

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Matematikai kompetencia

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Természettudományos és technikai kompetencia

A családi életre nevelés

Digitális kompetencia

A testi és lelki egészségre nevelés

Szociális és állampolgári kompetencia

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Pályaorientáció

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A Nat műveltségterületei 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet

6. Földünk–környezetünk 7. Művészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. Testnevelés és sport 9


6/5/13 11:36 AM


A műveltségterületek kiemelt közös céljai: ■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísérlet, megfigyelés; ■ az informatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012 NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érhet el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv készítői olyan az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaÓrakeret egységeit, témaköreit nevezi meg. A javasolt A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól óraszám függően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása; Olvasás, az írott szöveg megértése; Olvasás, szövegértés A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési-fejlesztési fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott céljai sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Kulcsfogalmak/ fo- A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás galmak fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és A fejlesztés várt eredményei a két képességelemek. évfolyamos ciklus végén A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek.

10


6/5/13 11:36 AM


Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adaptálhatók. Az kerettantervek új elemei a következők: ■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás); ■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; ■ képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); ■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tanterv Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket kellett figyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett a az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról. A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat. A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére. ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; ■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet; ■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki. A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái /írásbeli feladatok értékelése, szóbeli feladatok értékelése 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

11


6/5/13 11:36 AM


HELYI TANTERVI AJÁNLÁS Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés

9+1 12 10 + 1 11 + 1 12 11 + 1 +3

12


6/5/13 11:36 AM


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 9 + 1 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a komElőzetes tudás munikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor. A társas viselkedés A tematikai egység neszabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése. velési-fejlesztési céljai A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kommuniKülönböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló repro- kációs kapcsolatteremtés, dukálása. szituációk, helyzetgyakorAktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a latok. beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek Vizuális kultúra: vizuális alkalmazása. kommunikáció. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, Természetismeret: az ember drámapedagógiai gyakorlatokkal. megismerése, érzékszervek. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Erkölcstan: önismeret, a Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs személyes kapcsolatok, a (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyerme- beszélgetés jelentősége. kek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Idegen nyelv: udvariassági A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint formulák, egyszerű üzea beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. netek megfogalmazása a A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán tanult idegen nyelven alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, Kulcsfogalmak/ tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, fogalmak hangsúly, tempó, hangerő, szünet. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

13


6/5/13 11:36 AM



Órakeret 12 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult Előzetes tudás különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken A tematikai egység többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefügnevelési-fejlesztési gés felismertetése. céljai Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Matematika; természeOlvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző tismeret: szövegértés, a feladatok szövegének témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási straértelmezése. tégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az olvasott szövegek szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása. Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak


Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 10 +1 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Írás, fogalmazás

14


6/5/13 11:36 AM


Ismeretek/fejlesztési követelmények A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél.

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS emotikon. fogalmak


Órakeret 11 + 1 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az Előzetes tudás írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A tematikai egység A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segínevelési-fejlesztési tő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakícéljai tása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány Történelem, társadalmi elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott kultúra; Természetismeret; szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás Informatika: a tantárgyra fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. jellemző fogalmak, digitális kifejezések helyesírása. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés fogalmak elve), elválasztás. Helyesírás

15


6/5/13 11:37 AM



Órakeret 12 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a Előzetes tudás beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. * Csak a 2017/18-as tanévtől várható el. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati A tematikai egység úton történő fölfedeztetése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, céljai hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse, Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. néhány állandósult szóAz állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezeté- kapcsolat. nek, használati körének megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; Kulcsfogalmak/ egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangufogalmak latfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szavak szerkezete és jelentése

A nyelv szerkezete

Órakeret 11 + 1 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyelteA tematikai egység tése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának nevelési-fejlesztési tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési móTermészetismeret: az ember dok megfigyelése. hangképző szervei. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd Idegen nyelv: a tanult ideváltozattól. gen nyelv hangállománya, A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani hangtani szerkezete. szerkezetével.

16


6/5/13 11:37 AM


Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés kiesés. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

17


6/5/13 11:37 AM


TANULÁSSZERVEZÉS A kompetenciaalapú oktatás című fejezetnek a tanuláselméleti háttér megváltozásáról szóló részében már kifejtettem, hogy a pedagógusszerep megváltozásának egyik kulcsfontosságú területe éppen az, hogy a pedagógus a tudás átadója helyett a tanulási folyamat megszervezője legyen. Ez a szervezési tevékenység alkalmat biztosít a tanító, tanár számára, hogy a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat ötvözze – tanítványai képességének, az osztály fejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési módokat a tanuló szempontjából munkaformaként értelmezzük. A következőkben ezekkel a módszerekkel, illetve munkaformákkal kapcsolatos ismereteiket eleveníthetitek fel, kedves kollégák, illetve megerősíthetitek magatokat abban, hogy jó úton jártok.

A hagyományos tanulásszervezés A hagyományos tanulásszervezés két fajtája a frontális osztálymunka és az önálló munka, amelyek a mai oktatásban a leggyakrabban előfordulnak. Előnyeiket és hátrányaikat minden pedagógus ismeri, sőt a gyakorlatban tapasztalja is. A frontális osztálymunkát leginkább az új ismeretet feldolgozó órákon alkalmazzuk, már csak abból a meggondolásból is, hogy bizonyos ismereteket minden tanulónak – képességeitől függetlenül – ugyanúgy kell tudnia. Ekkor érvényesül leginkább a hagyományos pedagógusszerep, amikor a tanító, tanár a tudás átadójaként a tanulási folyamatban roppant aktív szerepet tölt be. Ugyanakkor a tanuló passzív szerepre van kárhoztatva, csupán a tudás befogadására korlátozódik a lehetősége. Ezért nehéz a gyerekek figyelmét és érdeklődését hosszú ideig ébren tartani. Az önálló munka lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az osztály vagy csoport minden tanulója ugyanazt a feladatot végzi, és egyedül tevékenykedik, ezért ezt a szakirodalom egyedül végzett munkának is nevezi. A leggyakrabban előforduló probléma, hogy a képességeikhez közelebb álló feladat esetén a gyorsabb munkatempójú tanulók már rég elkészültek a megoldással – vagy jól, vagy rosszul –, a többiek viszont még csak a feladat értelmezésével küzdenek. Vannak olyan esetek, amikor a tanulókat képességeik alapján csoportokba soroljuk: jók, közepesek, gyengék. Néha fantázianeveket is kapnak, azonban minden gyerek tisztában van az elnevezés valódi jelentésével, azaz hogy kit soroltunk a jó, a közepes vagy a gyenge kategóriába. Bár a csoportok eltérő feladatot kapnak, tagjainak a megoldással egyedül, önállóan kell megbirkózniuk. Ezt a munkaformát nevezi a szakirodalom rétegmunkának. Ezzel a munkaformával több probléma is van. Az első: maga a csoportba való besorolás, amelynek alapja a pedagógus benyomása a gyerekekről. A másik probléma a vélt képességszint és a feladatok összeillesztése. Mert hát miként is értelmezhető az átlagos szint (mihez, kihez képest)? Ki az átlagos képességű tanuló? Ki gyenge vagy kiemelkedő képességű? A harmadik probléma, hogy a tanulók csoportfüggővé válhatnak. Kevés esélye van a csoportból való kikerülésnek, tehát ez csupán a szinten tartást eredményezi.

Hatékonyabb tanulásszervezési módszerek – tanulói munkaformák Ezen módszerek és munkaformák alkalmazásának alapját a konstruktivista pedagógiai szemlélet térhódítása teremtette meg. Erről a tudás- és tanulásfelfogásról már írtam A kompetenciaalapú oktatás című fejezetben; az a lényege, hogy tudását mindenki maga alkotja meg, maga konstruálja. A tanulóknak ebben a gondolkodási folyamatban aktívan részt kell venniük, ehhez másokkal együtt kell működniük. A következőkben tehát a páros, illetve a csoportmunkáról esik szó.

18


6/5/13 11:37 AM


A párban folyó tanulás A párban folyó tanulás lényege, hogy két tanuló dolgozik együtt valamilyen tanulási feladat megoldásakor. Alkalmazhatjuk új ismeret szerzésekor éppúgy, mint rendszerezés, rögzítés esetén. Mindenképpen különbséget kell tennünk a páros munka és a tanulópár között. Páros munka közben két azonos képességű tanuló közösen, együttműködve oldja meg a feladatot. Nincs is semmi gond, ha két jó képességű dolgozik együtt, hiszen tudásuk, képességeik összeadódnak. Más a helyzet, ha két gyenge képességű gyerek küzd a feladattal. Egy szemléletes szólásunkkal élve: vak vezet világtalant. Ők csak akkor lesznek eredményesek, ha a pedagógus segíti őket. Ez egy-két pár esetében meg is oldható. De mi van olyankor, amikor az osztályunkban ennél több a felzárkóztatásra szoruló diák? A tanulópárt egy jobb és egy gyengébb képességű gyermek alkotja. A gyengébb képességűt segíti a jobb képességű, s közben ő maga tanítva tanul. Mindannyian tapasztaltuk, bármilyen sikeresen szerepeltünk hallgató korunkban a nyelvészeti vagy irodalmi szigorlaton, ismereteink az által váltak egyre mélyebbé, szilárdabbá, minél többször magyaráztuk el azokat tanítványainknak. A párban folyó munkának elengedhetetlen feltétele, hogy a két gyerek akarjon és tudjon együtt dolgozni. Ugyanakkor ez a munkaforma biztosítja mindkettejük számára, hogy tapasztalatot szerezzenek az együttműködésben. Ezáltal fejlődik szociális kompetenciájuk, valamint a következő képességeik: – együttélési képességek: ■ empátia; ■ kapcsolatkezelési, kötődési képesség; ■ tolerancia; – együttműködési képességek: ■ felelősségvállalás; ■ fair játékra való képesség; ■ segítségnyújtás; ■ szabálykövetetés; – érdekérvényesítő képességek: ■ a siker és a kudarc elfogadásának képessége; ■ alá- és fölérendeltség elfogadása. A párban folyó munka közben mi is új oldalukról ismerhetjük meg a tanítványainkat. A frontális osztálymunkában ugyanis a hozzánk való viszonyulásukról, az önálló munkában a tanuláshoz való viszonyukról tesznek tanúbizonyságot. A tanulópár jelentősége megegyezik a páros munkáéval, bár vannak eltérések a szociális és tanulási tapasztalatok miatt. Gyakran fogalmazzák meg a tanulópár jobb képességű tagjának szülei, hogy gyermekük csak az idejét fecsérli. Ilyenkor meg kell értetni az aggódó szülőkkel, hogy a tanító – legyen szó felnőttről vagy gyermekről – miközben magyaráz, kérdez, maga is rögzíti, gyakorolja a tananyagot, elmélyíti a tudását. Nagyon szerencsésnek tartom, ha a párok kialakítását variáljuk. Lehetnek állandó párok, de tantárgyfüggőek is. Például Gábor nagyon jó matematikából, de gyenge irodalomból. Párja, István viszont pont fordítva. Így mind a ketten tapasztalatot szerezhetnek a páros munka során a „tanítói” és a „tanulói” szerepről. Meggyőződésem, hogy a sikeres, eredményes csoportmunka feltétele, hogy a tanulók jól tudjanak együttműködni a párban végzett munkaformában. Ezeket a jól működő párokat már könnyen csoportokká tudjuk szervezni. Tapasztalataim szerint az alsó tagozaton a leghatékonyabb munkaforma a jól szervezett páros munka, ahol a gyerekek egyenrangú félként dolgoznak együtt.

A csoportmunka Az ideális csoportlétszám négy fő. Így valamennyi csoporttag aktívan részt vehet a feladatmegoldásban, érvényesülhetnek egyéni képességeik, valamint ez könnyen variálható a páros munkával. Hat főnél semmiképp se legyen nagyobb a csoport. Ellenkező esetben egyes csoporttagok háttérbe húzódhatnak, kivonhatják magukat a közös munkából, esetleg hátráltatják a többieket. A csoportmunka akkor teljes értékű, ha a tagokat kölcsönös függőségi, felelősségvállalási és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze. 19


6/5/13 11:37 AM


A csoportalakítás általában a pedagógus által tudatosan meghatározott feladat. Nekünk kell eldöntenünk a fejlesztési cél ismeretében, hogy homogén vagy heterogén csoportban akarjuk dolgoztatni a gyerekeket. Ha homogén a csoport, akkor közel azonos képességű és érdeklődésű gyerekekből áll. A heterogén csoportban a tagok között képességük és érdeklődési körük szerint nagy eltérés van. Jó képességű tanulókból álló csoport esetén támogassuk, hogy a gyerekek maguk válasszák meg a csoport irányítóját, ők jelöljék ki a szakértőket: a jegyzőt, a szóvivőt, a rajzolót, az íródeákot stb. Kezdeti bizonytalanság esetén természetesen a pedagógus is irányíthatja a csoportszerepek kiosztását, de számítsunk arra, hogy a csoport – működés közben – „kitermeli” a szakértőit. Ugyanakkor támogassuk azt a törekvést, hogy idővel mindenki kipróbálhassa magát más szerepben is. Volt olyan tanítványom, aki nem szívesen szólalt meg az órán, mert mindig bizonytalannak érezte a tudását, állandóan kételkedett, hogy jól oldotta-e meg a feladatot, annak ellenére, hogy szinte mindig hibátlanok voltak az írásbeli feladatai. Miután a megszólalás előtt, csoporttársaival együttműködve oldotta meg a feladatokat, tehát előzetes visszajelzést is kapott, egyre bátrabban vált a csoportja szóvivőjévé. Gyenge képességű tanulókból álló, illetve heterogén csoportok kialakításakor célszerű nekünk kiosztani a szerepeket, így mindenki képességének és erejének megfelelően vehet részt a közös munkában. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a csoportalkotás véletlenszerű vagy rokonszenvi választáson alapul. A pedagógus szervező szerepe ilyenkor sem hanyagolható el. A csoportmunka alkalmazásának lépései a tanítási órán a következők: ■ a csoportmunka hangulati, tartalmi, szervezési előkészítése frontálisan; ■ a csoportfeladatok meghatározása; ■ az együttes munkához szükséges időkeret meghatározása a pedagógus által; ■ a csoport önállóan megfogalmazott feladatainak rögzítése; ■ a feladatok megoldása; ■ a csoportok frontális osztálymunkában történő beszámolói, ellenőrzésük, a mindenki számára szükséges tartalmak rögzítése; ■ a csoportok munkáinak szöveges, szóbeli értékelése a többi osztálytárs, illetve a pedagógus részéről. A pedagógus feladata a csoportmunka alatt: ■ aktív részese a tanulási folyamatnak – hogy milyen mértékben kell beavatkoznia a csoportok munkájába, ■ azt a csoportok jelzései, sokszor a metakommunikációs jelek alapján kell eldöntenie; ■ szemmel kell tartania a csoportmunka tartalmát is; ■ a bizonytalanságot, a csoporttagok között kibontakozó ellentétet azonnal fel kell oldania; ■ ellenőrzéskor, javításkor, javíttatáskor meghatározó a szerepe; ■ értékeléskor mintát nyújt a gyerekek számára. A csoportmunka szociális kompetenciát fejlesztő hatása megegyezik a páros munkánál felsoroltakkal. A gyerekek megtanulnak figyelni, hallgatni egymásra; vitatkozni egymással. Gyakorlatot szereznek a megfelelő időbeosztásról. Új oldalukról ismerik meg társaikat, sok esetben saját magukat is.

Az egyéni munka A hagyományos tanulásszervezésről szóló részben már érintettem az egyéni munka két fajtáját: az egyedül végzett munkát és a rétegmunkát. E két munkaformánál sokkal hatékonyabb a részben egyénre szabott, illetve a teljesen egyénre szabott munka. A részben egyénre szabott munka esetén a hasonló szintű tanulók számára adunk azonos feladatot. Ez nem jelent állandó, merev besorolást, mint a rétegmunkánál, mindig az aktuális tanulási feladat szempontjából meghatározó sajátosságok alapján történik a csoportokba sorolás. A rétegmunkához hasonlóan ez a munkaforma sem téveszthető össze a csoportmunkával, mivel hiányzik a tanulók közötti együttműködés. A teljesen egyénre szabott munkát elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Ilyenkor a kiemelkedően jól, illetve gyengén teljesítő tanulók személyre szóló feladatot kapnak, amelynek összeállításakor a pedagógus maximálisan figyelembe veszi a diák egyéni képességeit és sajátos tanulási stílusát. 20


6/5/13 11:37 AM


Mindkét szervezési módszer, munkaforma a tanulást szolgálja. Természetes, hogy feladatmegoldás közben a tanuló elbizonytalanodhat, elakadhat, esetleg nem ért vagy félreért valamit. Ekkor szüksége van tanítója, tanára segítségnyújtására.

Kooperatív technikák „Mondd el, meghallgatom. Írd le, elolvasom. Vonj be, megtanulom” – vallja egy ősi kínai mondás. Ez a mottója a napjainkban egyik legnépszerűbb kooperatív tanulási módszernek, mely dr. Spencer Kagan nevéhez fűződik. A jeles szakember Kooperatív tanulás című könyve 2001-ben jelent meg Magyarországon. Minden kedves kollégám szíves figyelmébe ajánlom ezt, a kooperatív technikákat felsorakoztató gyűjteményt. A Kagan-módszer alkalmazásakor a tanítás-tanulás folyamatában kettős cél valósul meg: ■ a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képességeit fejleszti; ■ a szociális cél, miszerint a tanulók felelősségteljes szerepet kapnak a tanulási folyamatban, azaz az ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el. A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a különböző együttműködési formákat, és ezek által fejleszti a szociális kompetenciájukat. A hagyományos csoportmunka során a gyerekek közötti kötelék lazább, a feladatvégzés során nincs meg közöttük az egymásrautaltság érzése, a csoport sikere nem biztos, hogy minden tanulóhoz köthető. Kagan a következőképpen fogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszervezés négy alapelvét: 1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, azaz egy időben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyományos módszerekhez képest egy tanulóra több megszólalási idő esik. 2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a fejlődése szorosan és pozitívan függ össze egymással. Az egyik diák képességeinek fejlődéséhez szükséges a másik diák képességeinek fejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csoportok közötti egymásrautaltságról. Például ha az egymás tanítása kooperatív technikát alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben olvasható.) 3. Egyéni felelősség: a csoport feladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kell járulnia a saját részfeladata elvégzésével, tehát felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez. 4. Egyenlő részvétel: a diákok a feladatok megoldásában egyenlően, a képességeik szerint vesznek részt. Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el. Sok pedagógusban felvetődik a kérdés, aki még nem alkalmazta a kooperatív technikákat, hogyan is kezdjen hozzá. Vannak olyan egyszerű módszerek, amelyekkel ki tudjuk alakítani a gyerekekben azt az igényt, hogy figyeljenek a társaikra, tiszteljék mások véleményét, fontosnak tartsák, hogy a többiek hogyan vélekednek ugyanarról a problémáról. Néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól bevált – módszer: Képmozaik: kiváló módszer csoportalakításhoz. A teremben a 25 tanuló öt 4 fős és egy 5 fős csoportban foglal helyet. Öt képet vágok szét: ebből négyet négyfelé, egyet öt darabra. A képdarabokat szétosztom a gyerekek között. A gyerekek azokat a társaikat keresik, akikkel ki tudják rakni a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban az esetben viszont, ha a képdarabok hátuljára felírom egy-egy tanuló nevét, már én tervezem meg a csoportok összetételét. A csoportalakításhoz szavakra bontott mondatokat, irodalmi művek szereplőit is használhatjuk. Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összefoglaláskor, az új ismerethez kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítésekor, de a szövegértő képesség fejlesztésekor is. Előnye: nagyon rövid idő alatt meggyőződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van a szükséges ismeretnek. A lépései: 1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok.

21


6/5/13 11:37 AM


2. A kérdésemet utasításként fogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy mindenki el tudja mondani, melyik földrész melyik országában éltek a fáraók! (Sz.f.gy. 30–31. oldal, A Kheopsz-piramis) Megszabom a gondolkodási időt, ez jelen esetben 10 másodperc. 3. A gyerekek összedugják a fejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után mindenki megtud. 4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között. 5. A számok tulajdonosai megmondják a választ. Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos számmal rendelkező tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket. Ha az a célunk, hogy a gyerekekben rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még akkor is, ha azonosat mondanak. Kerekasztal: a tanítványaim egyik kedvenc feladata volt. A csoportépítés egyik hatékony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tudásuk, ezáltal a közös siker élményét is átélhetik. A lépései: 1. Meghatározom a megoldandó feladatot. Olyan kérdést teszek fel, amelyre sok válasz adható. Például: Soroljátok fel a vörös gém táplálékait! (Sz.f.gy. 22–23. oldal, A vörös gém) 2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak össze. Mindegyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asztalon. Ha valaki megakad, segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi, hogy nem tud többet mondani. Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összefoglaláskor. Természetesen a szövegértő képesség fejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden tanuló aktívan részt a munkában, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy személyben. A lépései: 1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megválaszolható, a tankönyvi szövegből ellenőrizhető, és felírja egy kártyára. Például: Mitől csíkos a zebra bőre egy afrikai mese szerint? (Sz.f.gy. 18–19. oldal, Miért csíkos a zebra?) 2. A kérdést az alkotója felteszi a csoporttársainak. 3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a választ: az esőtől. 4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyfős csoportban négy kérdés-válasz kártya keletkezik. 5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat. 6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a feleletoldalon leírtakkal. Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. 1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el. 2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsolódó feladato(ka)t. 3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk feldolgozott szövegrészből szerzett ismeretekről. 4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek fel a szakértő csoportnak. 5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét, annak ismeretanyagát, információs bázisát. Végezetül szeretném röviden összefoglalni a kooperatív tanulás előnyeit. Az együttműködésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás, mint a hagyományos tanulásszervezés esetében. A tanulók magasabb teljesítményre képesek. Pozitívabb a tanuláshoz való viszonyuk, kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés. Elfogadóbbak és támogatóbbak a társaik iránt. A pedagógusoknak csökkentek a tanulásirányítási problémáik. Kevesebbet kellett fegyelmezniük, hiszen a hagyományos tanulásirányítás ismertetőjegyei az ilyen típusú mondatok: „Maradjatok csendben! Ne beszélgess a társaddal! Ne zavard a társadat a munkájában! Egyedül, önállóan dolgozzatok!” Ezek a mondatok gyerekekhez szóltak, akik eredendően aktívak, tele vannak közlési vággyal, igénylik a kérdezés, megbeszélés lehetőségét. A kooperatív szervezésű óra ezzel szemben jobban alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához.

22


6/5/13 11:37 AM


A projektmódszer A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A projekt ismérvei: ■ komplex probléma, tantárgyközi téma áll a középpontjában; ■ a gyerekek főszereplői a folyamatnak; ■ középpontjában a gyerekek által elfogadott cél áll; ■ valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik; ■ csak kooperációban valósítható meg. A projektmódszer alkalmazásának a következő lépései vannak: 1. A téma kiválasztása, megfogalmazása: minden témában szervezhető projekt. Vannak olyan projektek, amelyek a szűkebben vett tananyaghoz, a tankönyvi ismeretekhez kapcsolódnak, de a problémát minél szélesebb összefüggéseiben igyekeznek bemutatni. Ebben a szakaszban ötleteket vethetünk fel a tanulók számára, illetve tőlük is kérhetünk témajavaslatot, a tanárnak csak irányító szerepe van. 2. Tervkészítés: a tanárnak itt is csupán az irányítás a feladata. A tanulókkal közösen, egyenrangú partnerként tervez. Moderátorként azonban különösen figyelnie kell arra, hogy minden részt vevő diák megtalálja a feladatát a munkában. Meg kell határozni a feladatokat, a felelősöket, a helyszíneket, a munkaformákat, a projekt időtartamát, meg kell fogalmazni az elvárt produktumot, és közölni kell az értékelési szempontokat. 3. Adatgyűjtés: ez történhet az iskolában és az iskolán kívül is. Az a jó, ha a projekt folyamán a gyerekek számukra addig ismeretlen helyeket keresnek fel, például múzeumot, kiállítást, a településen élő embereket, akik a témában információkat adhatnak nekik stb. 4. A téma feldolgozása: ez sokféleképpen történhet. Dolgozhatunk hagyományos órakeretben, epochákban (erről a következő részben lesz szó), de akár iskolai időkereten túl is. Egy a fontos, hogy a tanulók egyéni tapasztalatok alapján dolgozzanak, és a végeredmény a diákok közös munkája legyen, miközben egymástól is sokat tanulnak. A tanár elsősorban megfigyelő és segítő, nem pedig irányító. 5. A termék, produktum összeállítása: ez mindig a projekt témájától függ. Lehet kiállítás, kiadvány, színpadi előadás összeállítása, konkrét tárgy, eszköz elkészítése. A végtermékek nagyon fontos nevelési eszközök a projektmunkában. A gyerekek bemutathatják munkájukat az iskola szűkebb vagy tágabb közösségének, a szüleiknek, mintegy nyilvánosság elé tárják munkájuk eredményét. 6. Zárás, értékelés: a projekt bemutatásával kezdődik. Ebben a fázisban lényeges elem az önértékelés, a társak munkájának pozitív értékelése. Alkalom nyílik olyan tanulói tulajdonságok értékelésére, amire tanítási órán sohasem. A jól szervezett projektmunkában a gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez juthatnak, és a különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező gyerekek olyan tapasztalatokra tehetnek szert a közös munka során, amelyeket egyetlen tankönyv sem képes közvetíteni a számukra. A projektmódszer előnyeit röviden így összegezhetjük: ■ nagyfokú szabadság, tanulói önállóság; ■ a tanulást indirekt módon biztosítja; ■ a cél a produktum létrehozása, a tanulás ehhez képest eszközjellegű; ■ integrálja az ismereteket; ■ a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítása; ■ újfajta tanár-diák viszony.

23


6/5/13 11:37 AM


A KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció fogalma és folyamata A Magyar értelmező kéziszótár (Második, átdolgozott kiadás) a következőképpen határozza meg a kommunikáció fogalmát: 1. Távk. | Közlés, híradás. | Ennek következménye. 2. Nyelvt Szociol Információk közlése v. cseréje vmely erre szolgáló eszköz, ill. jelrendszer (nyelv, gesztusok stb.) útján. 3. Emberek közötti kapcsolat, érintkezés. Valójában mindenféle közlést kommunikációnak nevezhetünk. A kommunikációs folyamatot pedig a következő ábra érzékelteti:

A pedagógiai kommunikáció Mielőtt a kommunikáció tanítására rátérnék, feltétlenül foglalkoznunk kell a pedagógiai kommunikációval, amelynek tanáról Zsolnai József így ír: „A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.” A pedagógiai kommunikációval azért kell kiemelten foglalkoznunk, mert ahogyan azt A kompetenciaalapú oktatás és a Tanulásszervezés című fejezetekben már kifejtettem, szükség van a tanári szerep megváltozására. H. Varga Gyula 1996-ban magnetofonra felvett órák meghallgatása és elemzése után az alábbi következtetésre jutott: „A tanítási óra 45 percéből átlagosan mintegy 30 perc telik beszéddel. E félórányi időnek a 2/3 részében a tanár, 1/3 részében a diákok beszélnek. Ha a rájuk eső 10 percet – 26 fős osztálylétszámot véve alapul – elosztjuk, kiderül, hogy egy átlagos órán a tanár 1200, egy tanuló 23 másodpercet beszél. (Ha egy nap mindenkinek 6 órája van, akkor a tanár 7200 másodpercet beszél, egy diák pedig 138 másodpercet, vagyis alig több mint 2 percet! Persze van, aki csak a felét, vagy annyit sem.) Mindenesetre a tanárok részéről elismerésre méltó teljesítmény.” A másik sokat hivatkozott felmérés Szokoly István nevéhez fűződik, aki 7 fizikaórán készült jegyzőkönyv alapján állította össze a következő táblázatot. Megnyilatkozások Megnyilatkozások száma Tanár mondta Tanulók mondták hossza 1-2 mondatos 1400 46% 54% 3-5 mondatos 147 89% 11% 5 mondatnál hosszabb 43 88% 12%

24


6/5/13 11:37 AM


Érdemes egy kicsit elidőzni ennél a táblázatnál. Egyértelműen látszik a tanári beszéd túlsúlya. A tanulók megszólalásai összeadódnak, tehát az egy tanulóra eső százalék alig kimutatható. Ha meg is szólal valamelyik diák, többnyire 1-2 mondatot mond. Az ennél hosszabb közlés szinte csak a tanár privilégiuma. Valamennyien tudjuk, tapasztaljuk, hogy a mai gyerekek már mások, mint a 20-30 évvel ezelőttiek. A többségük képtelen passzív befogadóként, szinte némaságra ítélve végigülni egy-egy tanítási órát. Emlékezzünk vissza arra, hogy dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulás első alapelveként a párhuzamos (egyidejű) interakciót fogalmazta meg. Előnyét többek között ebben látja: „Az összehasonlítás kedvéért most tegyük fel, hogy a kooperatív órákon is csak 10 perc jut a diákoknak. Ha a »soros« interakciókat alkalmazó óravezetés helyett a »párhuzamos« óravezetést alkalmazzuk (például a tanulókat párban dolgoztatjuk), akkor egyszerre az osztály fele beszélhet. Így az egy főre jutó idő 20 mp-ről 5 percre nő [Kagan 30 fős osztálylétszámmal számol], ami az előbbinek a 15-szöröse. A fennmaradó 5 perc is aktívabb részvétellel telik, mint az előző esetben, hiszen a tanulók sokkal érintettebbek, hogyha valaki közvetlenül szól hozzájuk, mintha a terem egy távoli pontján valaki éppen a tanárral beszélget.” A páros és csoportos kooperatív munkaformák alkalmazása során tehát a tanári beszéd minimálisra csökken, és a diákoknak több lehetőségük van a megszólalásra, hiszen már nemcsak a pedagógussal folytathatnak párbeszédet, hanem a társukkal vagy társaikkal is. A pedagógiai kommunikáció alapvető célja tehát a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Napjaink „ideális” pedagógustípusa a reflektív tanár, aki nem minden tudás egyetlen forrása, hanem a tanulás-tanítási folyamatban a tanulók partnere, tanácsadója, a tanulási folyamat koordinátora. A pedagógiai kommunikáció sajátossága, hogy pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, attitűdformáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított figyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik partnerviszonyban zajló interakcióvá. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is.

A pedagógus kommunikációs ügyessége Ballér Endre 1983-as kísérletében tanulókkal összeállíttatott egy listát, hogy szerintük melyek az általuk kedvelt, eredményesnek tartott pedagógusra jellemző tulajdonságok. A gyerekek számára a következő tulajdonságok megléte fontos egy pedagógus személyiségében, amelyek számukra kedvessé, kedveltté teszik a velük foglalkozó tanárt: a szakmai és általános műveltség, a gyermekszeretet, a lelkiismeretesség, a hivatástudat, az igényesség, a példamutató magatartás, a pedagógiai érzék, a derű, a szuggesztivitás. Sallai Éva hét, a pedagógiai munkát elősegítő képességet jelöl meg: 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy

25


6/5/13 11:37 AM


nekik tetsző feladat megoldásába, mert a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezeknek a konfliktusoknak megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktusmegoldási módszert különböztetünk meg: ■ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ■ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ■ liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban. 5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget. 6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. 7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális egészsége. A tanóra roppant bonyolult kommunikációs mező, ami a pedagógus részéről nagyfokú figyelemmegosztást igényel. Egyrészt figyel az éppen aktuális beszédpartnerére, valamint az osztály egészére is. Kérdést tesz fel, utasít, ellenőriz, értékel, korrigál, esetleg még fegyelmez is. Tehát a pedagógus a tanítási órán többféle beszédaktust hajt végre. Mielőtt kitérnék a pedagógus beszédaktusaira, néhány szót ejtek a tanárok kommunikációs eszközeiről. A kommunikációs mező nagysága – osztály, csoport, tanulópár, egyén – meghatározza a tanári beszéd hangerejét, hangfekvését és a beszéd tempóját. A pedagógus természetesen minden megnyilatkozásában él a nem verbális kommunikációs eszközök adta lehetőségekkel, amelyek alkalmazása erősen függ a tanár személyiségétől és a pedagógiai stílusától is. A következő táblázatban két különböző tanári stílusra jellemző nem verbális kommunikációs megnyilvánulásokat gyűjtöttem össze: Stílus Jellemzői Együttműködő Támogatóan együttműködő, megértő, fejlesztő

Távolságtartás Nem centrális helyzetű, a személyes zónában is kommunikál

Tekintet Képes tekintetet tartani, élénk szemmozgású

Mimika Pozitív érzések tükröződése, gyakran mosolyog

Fejtartás Nyugodt, kissé lefelé irányuló

Gesztus Enyhén feszes, aktív, a gesztusváltása gördülékeny

Korlátozó

Majdnem centrális

Határozott, kissé szűk pupilla

Határozott, kemény száj körüli vonások, gyakori homlokráncolás

Kissé merev, egyenes fejtartás, ritkán bólint

Egyenes, merev testtartás, irányító gesztusok

Parancsoló, utasító, tiltó, büntető

A tanári beszédproduktum egyik gyakori válfaja a megszólítás, ami valójában a beszédjog átadása a tanuló számára. Abban az esetben, ha a megszólítás megelőzi a kérdést vagy az utasítást, pl.: Kata! Ki a történet főszereplője?, az a tapasztalat, hogy a többiek hátradőlnek, és Katára bízzák a feladat megoldását, azaz nem éreznek késztetést arra, hogy ők is gondolkodjanak. Tehát a megszólítást mindenképpen meg kell előznie az utasításnak, a kérdésnek, hiszen mindkettő az egész osztálynak (frontális osztálymunka esetén) vagy egy csoportnak (csoportmunka esetén) szól.

26


6/5/13 11:37 AM


A tanári kérdés és utasítás A tanári kérdés elsősorban nem nyelvészeti, hanem didaktikai kategória. Általában az kérdez, aki nem tud valamit. Egészen más a helyzet a tanári kérdés esetében, hiszen az kérdez, aki többet tud a kérdezettnél. A tanári kérdés a pedagógus informálását segíti, annak kontrollálása, hogy tanítványai elsajátították-e a korábban tárgyalt tananyagot vagy olyan ismereteket, amelyeket illik tudniuk. Ugyanakkor a tanári kérdés változatos oktatási célok megvalósításának szolgálatába is állítható. Csak jól feltett kérdések esetén van arra reményünk, hogy a tanulók jó választ adjanak. A jó kérdezés jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni: 1. A kérdés feleljen meg a tanulók értelmi képességeinek. A túl könnyű kérdést „sértőnek” érzik, a túl nehéz kérdés a többség passzivitásához vezethet. 2. A kérdés tömör, világos, pontos és egyértelmű legyen! Ha túl általánosan fogalmazunk, a gyerekek nehezen jönnek rá, milyen választ várunk tőlük. Hol van Debrecen? helyette Melyik megyében van Debrecen? Magyarország melyik tájegységén található Debrecen? Gyakran hallottam bemutatóórákon is kettős, sőt hármas kérdésfeltevést, s bizony a kollégának végül szét kellett szednie a kérdéseit, hogy választ kapjon rájuk. Az ilyen típusú kérdésekkel nemhogy időt takarítanánk meg, hanem több időt veszünk el a tanítási órából a kelleténél. Ki, mikor írta a legrégibb szakácskönyvet, és mi a címe? helyette Ki volt a szerzője a legrégibb szakácskönyvnek? Mi a címe? Mikor íródott? 3. A kérdés fejlessze a tanulók gondolkodási képességeit! 4. Adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra! A kérdés elhangzása utáni csend nagyon aktív tanulói tevékenységre, a gondolkodásra enged következtetni. Nem érdemes az első jelentkezőt azonnal felszólítani, mert a lassabban gondolkodókat magáról a gondolkodásról is leszoktatjuk. A kérdés nehézségi foka határozza meg a gondolkodásra szánt időt. 5. Több tanulótól is hallgassuk meg a választ! Sajnos az is gyakori tapasztalat, hogy a tanár által feltett kérdések zömére a jó képességű tanulók adják meg a választ. A többiek passzív szemlélői a pedagógus és a jó tanulók kérdés-felelet „játékának”. 6. A tanulók válaszait is kezeljük differenciáltan! Elképzelhető, hogy helytelen vagy részben helyes választ kapunk a felszólított tanulótól. Ilyenkor minden vérbeli pedagógus megpróbálja rávezetni a tanulót a helyes válaszra. Természetesen ez nem minden esetben jár sikerrel, ilyenkor nem követünk el szentségtörést, ha egy másik tanulót szólítunk fel. Az eredményes kérdezéshez a következő helytelen kérdezési formákat kell kerülnünk: ■ az eldöntendő kérdéseket, ■ a sugalmazó kérdéseket, ■ a kérdések ismétlését, ■ a kérdések átfogalmazását. Lehetőleg ne adjuk meg a saját kérdéseinkre mi magunk a választ. Roppant zavaró és felesleges a tanulók válaszainak rendszeres ismétlése. A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó helyes kérdésfeltevéseket tartalmazza. A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A KÉRDÉSFELTEVÉSEKRE Alapműveletek

ISMERET A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen, melyik…? szabályokat felismerni vagy felidézni.

27


6/5/13 11:37 AM


Mi az alapötlete…? MEGÉRTÉS Milyennek képzeled…? A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja Mit gondolsz…? használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta Hogyan foglalnád össze…? tartalommal hozná kapcsolatba. Miért…? ALKALMAZÁS A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, Hogyan példázza…? elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben Hogyan áll kapcsolatban…? használni. Magasabb rendű műveletek Mik a részei vagy tulajdonságai…? ELEMZÉS Hogyan csoportosítanád…? (analízis) Miben hasonlít, miben különbözik…? A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, Mik az okai, indítékai…? részeire bontani. Mivel tudnád bizonyítani…? Mire következtetsz…? EGYBEFOGLALÁS Milyen gondolatokat fűznél…? (szintézis) Hogyan terveznél, készítenél egy új…? A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…? ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt Mi lenne, ha…? vagy struktúrát létrehozni. Milyen megoldást javasolsz? Egyetértesz-e…? ÉRTÉKELÉS Mit gondolsz…? A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket Mi a legfontosabb…? alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben Hogyan rangsorolnád…? tesznek eleget a kritériumoknak. Hogyan döntenél…? Milyen feltételeket szabnál…?

A tanári utasítás a különféle tanórai feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégeztetésére irányul. Vonatkozhat a taneszközök használatára: „Nyissátok ki a könyveteket, vegyetek elő ceruzát és radírt is!” Tartalmazhat tanári kérdést is: „Soroljátok fel, mivel táplálkozik a vörös gém!” A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó feladatmeghatározásokat tartalmazza. A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADATMEGHATÁROZÁSOKRA Alapműveletek

Nevezd meg…! ISMERET Sorold fel…! A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, Határozd meg…! szabályokat felismerni vagy felidézni. Válaszd ki…! Jelöld meg…! Képzeld el…! Mondd el a saját szavaiddal! MEGÉRTÉS Mondj példát…! A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja Különböztesd meg…! használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta Magyarázd el…! tartalommal hozná kapcsolatba. Egészítsd ki…! Rajzold le…!

28


6/5/13 11:37 AM


ALKALMAZÁS A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.

Használd fel…! Változtasd meg…! Számítsd ki…! Módosítsd…! Találd meg…! Mutasd be…!

Magasabb rendű műveletek ELEMZÉS (analízis) A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, részeire bontani. EGYBEFOGLALÁS (szintézis) A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. ÉRTÉKELÉS A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

Oszd fel…! Vázold fel…! Számítsd ki…! Módosítsd…! Találd meg…! Mutasd be…! Csoportosítsd…! Kapcsold össze…! Tervezd meg…! Alkosd meg…! Javasolj megoldást…! Döntsd el…! Ítéld meg…! Értékeld…! Becsüld fel…! Bizonyítsd be…! Rangsorold…!

A folyamatos értékelés Az értékelés az iskolai, főleg az osztálybeli élet szerves része, fontos eleme. A tanárok folyamatosan, spontán vagy tudatos formában értékelik a tanulók tantárgyi teljesítményét, szorgalmát, viselkedését stb. Ezek az értékelések fontos szerepet töltenek be a diákok személyiségének és iskolai teljesítményének alakulásában. A pedagógus értékelő tevékenysége mintát ad a gyerekeknek az önértékeléshez és a társak értékeléséhez. A szakirodalom az értékelésnek három típusát különbözteti meg: 1. Diagnosztikus mérés: helyzetfeltárás. 2. Formatív értékelés: segítés, fejlesztés. 3. Szummatív értékelés: minősítés. A diagnosztikus értékelés célja az, hogy a pedagógus részletes információt szerezzen arról, a tanulók megfelelnek-e az elvárásoknak, hol vannak lemaradásaik, melyik területen kiemelkedő a tudásuk, illetve képességeik. Mindezek ismerete a továbbfejlesztéshez és a tanulók képesség szerinti differenciálásához elengedhetetlen. A formatív értékelés a tanulási sikerek megerősítését szolgálja, valamint a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a korrekciót, illetve a tanulói önkorrekciót. Meggyőződésem, hogy nemcsak nagyon erős motiváló ereje van a dicséretnek, hanem kihat a gyermek személyiségének fejlődésére, hozzájárul a tanuláshoz, az adott tantárgyhoz, sőt a pedagógushoz való pozitív viszony kialakulásához és erősödéséhez. Úgy vélem, minden tanulóban van olyan képesség, teljesítmény, amit megdicsérhetünk. Az a diák, aki minden órát az esélytelenek nyugalmával ül végig, hiszen őt úgysem fogja megdicsérni senki, mert nem képes megoldani a feladatokat, előbb-utóbb feladja, és elkeseredettsége akár agresszióba is átcsaphat. Tankönyvszerzőként törekedtem arra, hogy mindig legyen olyan feladat a 29


6/5/13 11:37 AM


könyveimben, amit egy gyenge képességű tanuló is meg tud oldani. A jóváhagyás szóbeli vagy írásbeli dicsérettel párosulva csodákra képes. Jól bevált gyakorlat volt az osztályaimban a piros pontok gyűjtése. Ügyeltem arra, hogy a gyenge képességű tanítványaim is képesek legyenek 2-3 piros pontot gyűjteni egy órán, aminek esélyét a párban végzett vagy a csoportmunkával tovább fokozhattam. Gyakran éltem a biztatással is. Sok visszahúzódó tanítványomnak az is sokat jelentett, ha buzdítottam, bátorítottam őket. Részben helyes válasz esetén minden pedagógus a helyreigazítást alkalmazza. Ez esetben a legfőbb cél a pontosítás, amit vagy úgy érünk el, hogy a válaszadó tanulót próbáljuk meg újabb kérdéssel rávezetni a helyes megoldásra, vagy egy másik tanuló végzi el a pontosítást. Az elvetés is az értékelés egyik fajtája. Rossz válasz esetén sem marad el az értékelés, de törekednünk kell arra, hogy eljuttassuk a tanulót a helyes válaszig. A tanári értékeléssel kapcsolatban megfogalmazódik az is, hogy csak azt értékelheti a pedagógus, amit korábban meg is tanított. Ezzel nagyjából egyet is lehet érteni, de ne felejtsük el, hogy a gyerekek a tudásuknak csak 28%-át szerzik az iskolában, tehát bátran kérdezhetünk olyat is a tanítványainktól, ami nem tananyag, de ez nem lehet a szummatív értékelés része. A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz zárása, amelynek célja az összegzés, a záró minősítés. Ezt az értékelés alkalmazzuk egy-egy téma lezárásakor, félévi és év végi értékeléskor. Magyarországon a tanulók iskolai teljesítményét döntően öt fokozatú skála szerint értékelik. Az osztályozás mindig melegágya volt a pedagógiai vitáknak. Ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy az öt számjegy nem fejezi ki a tanulói teljesítmény összetettségét, szorongást, félelmet kelt a tanulókban, kategóriákba sorolja őket. A szöveges értékelés bevezetése alsó tagozaton azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Többek között azért, mert beigazolta az osztályozás mellett kardoskodók álláspontját, miszerint a tanárok, tanulók és szülők hozzászoktak az osztályozáshoz, értik az üzenetét, tehát ez értékelő és visszacsatoló szerepet is betölt. Ezzel szemben a szöveges értékelésben leírtakat a szülők egy jelentős része nem is értette, s meg is kérdezte a pedagógustól: „Tessék mondani, akkor hányas a gyermekem irodalomból?!”

A kommunikációs nevelés célja A kommunikációs nevelés összetettségét a következő ábra bizonyítja: KOMMUNIKÁCIÓ

Verbális

Szóbeli

Nem verbális (testbeszéd, metakommunikáció) Írásbeli

Szövegértés Szövegalkotás Nyelvhasználat Beszédművelés Helyesejtés Nyelvhelyesség

Írás, helyesírás

ILLEM

30


6/5/13 11:37 AM


A kommunikációs nevelés céljai a következők: 1. A szóbeli és írásbeli szövegértési képesség fejlesztése. 2. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. 3. A viselkedéskultúra fejlesztése. Ezeknek a céloknak a megvalósításáról A szövegértő képesség fejlesztésének módszertani lépései és A szövegalkotási képesség fejlesztése című fejezetekben lesz szó.

A kommunikációtanítás részterületei 1. A kommunikációval és a szöveggel kapcsolatos elméleti ismeretek tanítása. 2. Szóbeli kommunikációs gyakorlatok. 3. Általános szövegszerkesztési ismeretek tanítása, alkalmazása. 4. A szövegtípusnak megfelelő műfaji sajátosságok tanítása, alkalmazása. A részterületekhez kapcsolódó ismeretek tanításáról és a hozzájuk kapcsolódó képességek fejlesztéséről A szövegalkotási képesség fejlesztése és A Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyv fejezetekben lesz szó.

31


6/5/13 11:37 AM


AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN Az olvasás Az olvasás, a szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következő módon fogalmazta meg: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.” Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértő képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintű használata. Az olvasás során a grafi kus jelek feldolgozása történik, azaz a vizuálisan kódolt információk hangzó nyelvvé, gondolatokká alakulnak. Az olvasás produktív folyamat. Olyan komplex, bonyolult képesség, amely sajátos rutinokból, készségekből és ismeretekből szerveződik, és amely kognitív (megismerő) tényezőket is magában foglal, pl.: figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás stb. Gyakran felmerülő probléma, hogy a gyerekek egy része nem szeret olvasni. Sajnos ennek oka több esetben az iskoláskor előtti időszakra vezethető vissza. A szülők egyre kevesebbet mesélnek, illetve olvasnak mesét csemetéiknek. Ezzel nem fejlődik olyan ütemben gyermekeik fantáziája, hogy képesek legyenek a majdan olvasott szövegek befogadására. Vagyis nem tudják elképzelni a szövegben leírtakat, lelki szemeik előtt nem jelenik meg sem a kacsalábon forgó kastély, sem a királykisasszony alakja. Bezzeg a televízióban, a DVD-n mindent képekben, készen kapnak. A szülők maguk is egyre kevesebbet olvasnak, így nem mutatnak követendő példát gyermekeik számára. A minimális szókincs, a beszédértés alacsony foka is nehezíti a szövegértést. Az iskola felelőssége sem elhanyagolható. Megfelelő időt kell biztosítani a betűtanításra. Nem szabad túllicitálnia egyik pedagógusnak a másikat. Nem értek egyet azzal, hogy a gyerekeket néhány hónap alatt megtanítják olvasni. Sokkal több időt kell fordítani a betűtanításra, a betűk összeolvasására és a szó, majd a mondat, s végül a szövegek olvasására. A kulcsszó a kellő mértékű és mélységű rögzítés, valamint a begyakorlás. Szerencsére a szótagoló olvasás ismét visszakapta méltó helyét az olvasástanításban. Ellenzőinek egyetlen „érve” az volt, hogy megfosztja a gyerekeket az olvasás esztétikai élményétől. Bennem még elevenen élnek azoknak a rövid olvasmányoknak, meséknek az emlékei, amelyeket szótagolva olvastam. A két kis kecske találkozása a keskeny pallón a patak felett. A kiskutya, aki csonttal a szájában meglátta magát a víz tükrében. Nagyon szerettem ezeket a történeteket, pedig szótagolva olvastam őket. Egy biztos, hogy sosem tudtam a bátyja szót hosszú ty-vel leírni. De az sem jutott az eszembe, hogy egytagú szavakat elválasszak, mert „közeledik” a margó. Úgy gondolom, a mai gyerekeknek is szükségük van a szótagoló olvasásra éppúgy, mint az olvasás technikájához szükséges lépések alapos begyakorlására – a betűfelismeréstől kezdve a betűösszevonásokon át a folyamatos hangos olvasásig. Sokszor halljuk azt, hogy a mai gyerekeknek ehhez nincs elég türelmük, kitartásuk. Ezért kell minél változatosabb gyakorlási módokat alkalmaznunk, és az olvasási képesség fejlesztésének szolgálatába állítanunk a digitális tananyag-feldolgozásokat: a tanítványaink számára ugyanis minden játék és „szórakozás”, ami a számítógéppel kapcsolatos, s közben látványosan fejlődnek a különböző kompetenciáik. Összefoglalva nézzük az értő olvasás feltételeit: ■ Szilárd olvasástechnika, gyors és pontos dekódolás ■ Nyelvi tudás (beszédértés, szókincs) ■ Megfelelő háttértudás, ismeret ■ Gondolkodási képességek ■ Rendszeres olvasási tevékenység

32


6/5/13 11:37 AM


Az olvasási képesség hierarchikus modellje Lénárt Ferenc a következő szinteket különbözteti meg: 1. szint Olvasástechnika A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értő olvasás A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben való visszakereséssel megadható a válasz. 3. szint Értelmező olvasás A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különböző „fordításokat” kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell deríteni nemcsak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes felfedezni az ellentmondásokat és hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerző viszonyát a témához. 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás A legfelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a történetet.

Az olvasás technikája Az olvasástechnikából adódó hibákat (betűtévesztés, betűkihagyás) azonnal javítani kell, akár önállóan, akár tanári segítséggel. Az alapozó szakaszban is fontos néhány percet biztosítani a gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetésére – és nem csak magyarórákon!

Gyorsolvasási gyakorlatok Tanítóként a mi felelősségünk, hogy minél többet gyakoroltassuk a tanulókkal a hangos olvasást. Nagyon lényeges szempont, hogy a szótagoló olvasás visszakapta az őt megillető helyet az olvasástanítás folyamatában. A magyar agglutináló nyelv, amelynek igen bőséges a morfológiája, vagyis alaktana, és gazdag a toldalékrendszere. Elsősorban képzők, jelek és ragok segítségével fejezzük ki a jelentésmódosulásokat és a mondatbeli viszonyokat. Egy-egy szóalak sok morfémából épülhet fel, s a morfémák határai világosak, jól elkülöníthetők. Ezért okozott annyi gondot, amikor a szóképes olvasástanítási programot erőltették rá a tanítókra, illetve a tanulókra. Ugyanis mást-mást jelentenek a következő mondatok, hiába ugyanazon sza33


6/5/13 11:37 AM


vakból épülnek fel: Anna beszélt Marikával. Anna beszélt Marikáról. Anna beszélt Marikához. Anna beszélt Marikáért. A szóképes olvasástanítást éppen a toldalékok sokfélesége nehezítette meg, és ez leszoktatta a gyerekeket a toldalékokra való odafigyelésről. Olvasásuk felszínessé vált, nem értették azt, amit olvastak. A szótagolás nemcsak pontosabbá teszi a tanulók olvasását, hanem sokat segít a helyesírási képességük fejlesztésében is. A következő feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében végeztethetjük a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok igazán akkor hatékonyak, ha rendszeresen, tréningszerűen alkalmazzuk, lehetőség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvéből választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat. A gyakorlatok példáit egy kivételével a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam című tankönyvemhez készült interaktív tananyag-feldolgozás Gyakoroljunk! részéből vettem. Látószögnövelő gyakorlatok A síkban vízszintesen, piramisalakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthető úgy, hogy a gyerekek számára írásvetítőn a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel az írásvetítőn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablakban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítő segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillantott szót, jelentkezik. A jelentkezők közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó. Lakatos Imre hőstette Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót! kán tatár barlang Holló-kő Székelyföld megrémítette diadalmenetben A Nap és a Hold Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót! sebes víz tenger sok mézes szavú ezüstös kavics perzselő meleg árva csillagocska A három jó tanács Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillanás alatt el tudta olvasni a szót! higgy drágakő bosszúság közmondás leggazdagabb

34


6/5/13 11:37 AM


Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat! Csattog. Csattog a csalogány. Csodálatosan csattog a csalogány. Az erdő mélyén csodálatosan csattog a csalogány. A tavaszi erdő mélyén csodálatosan csattog a csalogány. Nyelvtan és helyesírás tankönyv 19. oldal 4. feladat: Olvasd fel Orbán Ottó Állatok innen-onnan című versének részletét! „Krokodil, krokodil hétpróbás, bőrpikkelyes, sárbundás. Krokodil, krokodil, kipislogsz a nádból, krokodil, krokodil, a szemed sem áll jól.” A versrészlet felolvasását előkészíthetjük, ha a táblára vagy fóliára a következő szavakat írjuk, amelyeket felolvastatunk a tanulókkal: jól nádból hétpróbás kipislogsz bőrpikkelyes Szómagyarázattal is segíthetjük a megértést. Nem biztos, hogy minden tanuló érti a bőrpikkelyes, hétpróbás szavak jelentését. Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatok Olvasás közben a szem úgynevezett szökellő mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pillanatában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betűt lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következő mondat, ha kijelentésként, kérésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Holnapután elmarad az utolsó óránk. (!) (?) Készíts csapadékmérőt! Először a nagybetűvel írt szavakat olvassátok föl, majd a kisbetűvel írtakat! HŐMÉRSÉKLET milliméter SZÉL négyzetcentiméter NAPSÜTÉS négyzetdeciméter FELHŐZET négyzetméter CSAPADÉK négyzetkilométer Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint! időjárás légkör ♦

éghajlat meteorológus

időjárás-házikó

nedvességmérő

időjárás-jelentés csapadékmennyiség mérőeszközök 35


6/5/13 11:37 AM


Jelfelismerési gyakorlatok A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A tanulók a szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlődését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg előre, milyen szót, szórészt keressenek. Szalvétatechnika Jelöljétek meg azokat a szavakat, amelyekben a kiemelt szórészt megtaláljátok a szósorban! Olvassátok fel a megjelölt szavakat! vét elvét vétség véletlen vetélkedő szalvéta vetélkedés kivételez megvetette eltévesztette fékevesztett eltévelyedett tevékeny Hibakereső gyakorlatok Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibátlanul leírt szót. Főleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerűen alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is. Készíts csapadékmérőt! Jelöld meg, hányadik kifejezés hibátlan az aláhúzott kifejezés alatti oszlopban! Nevezd meg, mi a hiba a többiben! hajszálas higrométer hajzsálas higrométer hajszálas hidrométer hajszálas higrométer hajszállas higrométer hajszálas higróméter Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasása Ez a gyakorlat az olvasástechnikán kívül kiválóan fejleszti a megfigyelőképességet, a kombinatorikai készséget, sőt a szókincset is. A gyerekek könnyebben el tudják olvasni azokat a szavakat, amelyeknek a felső része látható. Ha az alsó részük van takarásban, bizony sokszor próbálkozniuk kell. A három jó tanács Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás mondatokat! ostoba sajnál hazug kalács ágacska kavics ragyog aranyló világ bosszúság ravasz jutalom csalogány kérlel tanács hazug Magyaros ételek Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás mondatokat! Elődeink nagyon szerették a fűszeres ételeket. A sült húsokat általában mártásokkal fogyasztották.

36


6/5/13 11:37 AM


A hangos olvasás gyakorlásának módszerei Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel foglakozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák kérése ösztönzött arra, hogy foglalkozzam a hangos olvasás felső tagozatbeli fejlesztésének módozataival is. Gyakran elhangzik az 5. évfolyamon tanító kollégáktól az a „vád”, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni. Ez az általánosítás már önmagában véve sem állja meg a helyét, hiszen sok tanuló olvas 4. évfolyam végén szöveghűen, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal, értelemtükröző módon. Ehhez azonban az kell, hogy ismerős legyen a szöveg. A legtöbb felsős órán azonban a kollégák „blattoltatják” a gyerekeket, azaz teljesen ismeretlen (tankönyvi) szöveget kell felolvasniuk. Ezzel szemben az alsó tagozatban egészen más a gyakorlat. A felolvasást mindig megelőzi a szöveg feldolgozása, az olvasás gyakorlása. Ezt feltétlenül figyelembe kell vennünk. Főleg 5. osztályban, de valamennyi évfolyamon a szöveg felolvasása előtt időt kell biztosítani a felolvasandó szöveg áttekintésére. Tehát a tanulónak fel kell készülnie a szöveg felolvasására. A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő: 1. A szöveg néma (csendes) elolvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. Értékelés, javítás, javíttatás. A 4. pontban leírtakra külön is felhívom a kollégák figyelmét. A tanulói hangos olvasást lehetőleg mindig kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre megfigyelési szempontot adni a többi tanulónak. Például a szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mondatok hanglejtése stb. Két-három irányított megfigyelési szempontnál többet azonban lehetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak ennél több szempontra figyelni. A tanári értékelés példaértékű legyen, hiszen mintául szolgál a majdani tanulói értékelésekhez. Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először dicsérettel kezdjék az értékelést. A bírálat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza: „Olvass hangosabban! Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod!” Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai felvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javítsuk a hibát, vagy várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy szövegrészt. Én az utóbbi eljárást javaslom. Sok tanuló, főként a gátlásos, visszahúzódó gyermek teljesen elveszítheti az önbizalmát, ha mindig megállítjuk olvasás közben. Ekkor egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy kihívás, hogy „szerepelniük” kell a többiek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekkel és a sok olvasástechnikai hibával küzdő tanulóval eleinte rövid szövegrészleteket felolvastatni. Esetleg házi feladatként kaphatják, hogy a következő órára készüljenek fel a szöveg felolvasására. Szeretném felhívni a kollégák szíves figyelmét a Tanítás-Tanulás című szakmódszertani, az Apáczai Kiadó gondozásában megjelenő folyóirat egyik cikksorozatára, amely a III. évfolyam 2–6. számában különböző olvasásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Általános Iskola tanítónője száznál is több gyakorlási lehetőséget tett közzé az említett cikksorozatban. Ezek nagy része alsó tagozatban hasznosítható, de akad közöttük jó néhány olyan is, amelyet felső tagozatban, kiemelten 5. és 6. évfolyamon, az alapozó szakaszban is alkalmazhatunk. A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva válasszuk meg. Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot. A nagyon érdekes változatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk.

Egyéni olvasás Hangos egyéni olvasás A tanár felszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló legfőbb feladata a minél hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerőt, a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. 37


6/5/13 11:37 AM


Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejű alkalmazása esetén csökkenhet az osztály aktivitása, figyelme. Hibajelölő olvasás A tanuló az előzőhöz hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály kopogással, tapssal stb. jelzi azt. Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmel követi az olvasását. Hátránya: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára, nem a tartalomra irányul. Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.) Összefüggő olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel. Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követő olvasást végezhet, nem tereli el a figyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az olvasó tanuló olvasási képességéről megbízható, teljes képet kap. Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.) Tökéletesítő (javító) olvasás A tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni. Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik. Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélményhez vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik. Láncolvasás Megadott terjedelmű, egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan szólítgatni a tanulókat. Sok tanulót olvastathatunk. Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A később következők figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. Járulékos feladatokkal mindezeken segíteni lehet. Illusztráló olvasás Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvből: idézi a szereplőket, leíró részt olvas fel. Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomelmondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet. Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat. Szokatlan betűtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűformákkal is ismerkedhetnek. •

38


6/5/13 11:37 AM


Társas olvasás Páros olvasás Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás után más és más tanulóval olvas együtt. Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz. A hanghordozás, a tempó alig különbözik az egyéni olvasástól. Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra figyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat. Karban olvasás Az egész osztály egyszerre olvas. A tanulók közepes tempóban olvassanak. Kívánjuk meg az egy ütemben történő olvasást, közepes hangerővel. Előnye: Mindenki olvas. Kezdő gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú. Hátránya: Gyakran előfordul a modoros, torzított hanghordozás. A tempó a kívántnál lassabb, nehézkesebb. Nincs lehetőség hibajavításra. Egy idő után unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció. Csoportonkénti olvasás Egy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt. Előnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé modoros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része figyeli, követi az olvasó csoportot. Az olvasást követően értékelhetik az olvasók teljesítményét. Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolvasók” vezetik a csoportot. Sok energiát, figyelmet köt le az együtt olvasás. Visszhangolvasás Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb). Előnye: Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére alkalmas. Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerű alkalmazni. Csillagolvasás Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy az a többieknek is érdekes, változatos legyen. Dramatizáló olvasás Ez a gyakorlat nem szorul bővebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok, párok képviselhetik, akik a helyükön vagy „színpadon” olvashatnak. Duzzasztó és apasztó olvasás Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) szerint új tanuló kapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek fordítottja. A tanulók párosával is beléphetnek, illetve kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló először karban olvas, és fokozatosan jut el az egyéni olvasáshoz. 39


6/5/13 11:37 AM


„Ragályos” olvasás A duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, hanem a padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet.

Tempó- és ritmusgyakorlatok Lassított olvasás Hadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetünk helyes olvasásra. Gyorsított olvasás Az előző olvasásgyakorlási mód ellentéte. A nagyon lassú tempóban olvasó tanulókkal érdemes gyakoroltatni. Előnye: Az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi. Olvasás időre Megadott időegység alatt kell meghatározott terjedelmű szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófokozásra éppúgy használható, mint tempócsökkentésre.

Dinamikai gyakorlatok Halk olvasás A tanulók a szokásos hangerőnél halkabban olvasnak, lehetőleg a legkisebb hangerővel. Főleg új szövegek olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kifejezőbb hanglejtésű lehet, mint a hangos olvasás. A megtanulandó ismereteket érdemes így felolvastatni a tanulókkal. Figyelmesebben olvasnak, az olvasást csak mímelők nem bújhatnak meg. Erős olvasás A tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánlatos úgy alkalmazni, hogy először az osztály vagy egy csoport olvasson erősen néhány mondatot, s folytatásként a halkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erős olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt esetben célszerű alkalmazni. Rádiózás A folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattal halkabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erősíteni kell. Nagyon változatosan végezhető. A hangerő-szabályozáson kívül figyelemfelkeltő is lehet, és fejleszti a tanulók koncentrációs képességét. „Aláolvasás” és „föléolvasás” A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másiknak viszont úgy kell olvasni, hogy mindig hallja (aláolvasáskor) vagy ne hallja (föléolvasáskor) társa hangját. Egyén-csoport változatban is alkalmazható.

Válogató olvasási változatok Felismerő (lokalizáló) válogatás A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve, hogy ez felismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésére, az olvasási figyelem fokozására használható. 40


6/5/13 11:37 AM


Mondatszomszédok A felismerő válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt megelőző és az azt követő mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek. Értelmező válogatás A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó megfigyelést stb. feltételez. Lényegkereső (vázlatoló) válogatás Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé. Grammatikai (stiláris) válogatás Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat olvassák fel, melyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. évfolyamon is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes. Esztétikai válogatás Az előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra bízza a válogatást. („Melyik rész tetszett legjobban, melyik rész a legszebb?”) Ezzel a gyakorlattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék. „Technikai” válogatás A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvashatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az utasítás után helyes, ha először karban elolvastatjuk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel. Maradékolvasás Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerülő tanulóknak csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befejező mozzanatai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe. Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rákerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.

Játékos gyakorlatok, versenyek Kiszorító olvasás Az osztályt két csoportra osztjuk. Ezek versenyeznek, hogy melyikük éri el először az olvasmány végét. Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport következik utána, s folytatja az olvasást, amíg nem hibázik.

41


6/5/13 11:37 AM


Fogyasztó játék Két csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot úgy, hogy aki olvasott, a másik csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenyből. Az a csapat nyer, amelyiknek maradt hibátlanul olvasó tagja. Időre is játszhatjuk: egy előre meghatározott időben melyik csapatnak marad több hibátlanul olvasó tagja. Egyéni versenyolvasás Az osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti. Akadályverseny Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha melléknévhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is figyelni. Időzített olvasás Megadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható. Kánonolvasás Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot, de érdemes többször alkalmazni. Üldözőverseny Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két mondattal később kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Bármelyikük hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második tanuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olvasásra késztető gyakorlat. A többi tanulónak fejleszti a figyelmét. „Kicsi a rakás, nagyot kíván” A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanár tetszés szerinti résznél kezdi olvasni a szöveget. Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg mindenki nem olvas. Ki olvasott? Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók egymás után mögéje lopakodnak, s egy mondatot olvasnak halkan. Ha a hunyó eltalálja, hogy ki olvas, akkor azzal helyet cserél.

Gyakorlatok hangrögzítéssel Hangos üzenet A tanulók például a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kívül azért is hasznos, mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát motiváló hatása nagyon erős. Karban olvasás magnóra A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alkalommal magnóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket. 42


6/5/13 11:37 AM


Kiegészítő olvasás magnóval A hibátlanul felvett teljes szövegből tervszerűen vagy ötletszerűen hosszabb-rövidebb szakaszokat letörlünk, vagy levesszük a hangot. Először lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget figyelik. Ez a követő olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló hangos olvasásával a szöveget. Visszhangolvasás magnóval A tanuló a saját olvasását (melyet előzetesen felvettünk) visszhangozza, azzal a céllal, hogy hibáit igyekezzék kijavítani. Osztályok közötti vetélkedő Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibátlanabb olvasásában. Először a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is lefolytatható, hogy valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható, ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékelhetjük a teljesítményüket.

43


6/5/13 11:37 AM


A SZÖVEGFELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI LÉPÉSEI Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatásával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével a tanító teremt feltételt a tanulók számára az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészíti őket a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a tanulók többsége a 4. évfolyam végére még csak az értő olvasás szintjére jut el. Sok, csak felső tagozaton tanító pedagógus ezt úgy kommentálja, hogy az ötödikesek azt sem értik, amit el tudnak olvasni. Pedig ez így nem igaz. A következő történet ékes bizonyítéka ennek. Az egyik iskola 5. osztályában tartottam szövegértés-központú bemutatóórát. A Nap és a Hold című mesét dolgoztuk fel. Az óra előkészítő, motiváló részében olvasástechnikai gyakorlatokat végeztek a gyerekek. A látószögnövelő gyakorlat szóanyagában többek között szerepelt a mézes szavú kifejezés, ami a mese egyik szereplőjének állandó tulajdonsága. Az olvasást követően szómagyarázatot végeztünk. Megkérdeztem a gyerekeket, tudják-e, kire mondjuk azt, hogy mézes szavú. Természetesen az történt, amire számítottam. Senki sem ismerte ezt a kifejezést, ezért megpróbáltam rávezetni őket, és ezt mondtam: – Van egy mesehős, aki mézesmázas szavaival még a holló szájából is kihízelegte a sajtot. Vajon ki lehet ez a mézes szavú mesehős? Néhány másodperces csend után egy kisfiú mosolygó arccal, felnyújtott kézzel jelezte, hogy ő már rájött, kire gondolhattam. Felszólítás után elégedett arccal harsogta: – Micimackó! Hasonló döbbenet ülhetett ki az arcomra, mint amit a jelenlévő kollégáim arcán láttam. De mielőtt véleményt nyilvánítottam volna, megkérdeztem a kisfiút: – Miért Micimackó jutott az eszedbe? Azonnal megérkezett a válasz, bár a gyermek szemén látszott, egyáltalán nem érti, hogy miért kérdeztem rá Micimackóra, hiszen a napnál világosabb a magyarázat: – Tetszik tudni, Csöpi néni, Micimackó szereti a mézet, sokat is eszik belőle, ezért mindig mézes a szája. Ha beszél, így a szavai is mézesek lesznek. Mondanom sem kell, azért végül is eljutottunk a rókáig, és azt is megbeszéltük, hogy a mézes szavú emberek hízelegnek, túlságosan, sokszor idegesítően kedvesek, és a mézes szavak mögött mindig valamilyen saját érdek áll. Azon a szövegértési szinten, az értő olvasás szintjén azonban, ahol a történetben szereplő, Dénes nevű kisfiú állt, teljesen jogos volt, hogy a róka helyett ő Micimackóra gondolt. Hozzátéve, hogy a kérdés elhangzásakor ő csak a mesehősre koncentrált, és egy csöppet sem törődött a kérdésben szereplő többi információval. Csak az értelmező olvasás szintjén képesek a tanulók a sorok között is olvasni, szóképeket értelmezni és megérteni. Ez azonban nem megy máról holnapra. Türelmesen, sok-sok gyakorlással, a különböző képességek együttes fejlesztésével juttathatjuk el a tanítványainkat az olvasás következő, magasabb szintjére. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Ez lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése során az alsó tagozat feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, a tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a legalkalmasabbak a didaktikus, az elbeszélő (szépirodalmi) és a magyarázó-értelmező (ismeretterjesztő) szövegek információtartalmának megragadására, és egyben lehetővé teszik a használható és hasznosítható olvasói szokások kialakítását, kialakulását is.

44


6/5/13 11:37 AM


A didaktikus szövegek A didaktikus szövegek terjedelme sokkal rövidebb, mint az ismeretterjesztőké, jellegük és funkciójuk is egészen más. Ezeknek a szövegeknek célja az olvasónak címzett valamilyen utasítás közlése. Szinte minden tankönyvben találkoznak a tanulók utasításokkal. A munkafüzetek, feladatgyűjtemények pedig kifejezetten feladatmegfogalmazásokra épülnek. Nemcsak az alsó tagozaton, hanem az alapozó szakaszban is igen nagy gondot kell fordítanunk az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem érti, mit kell tennie, nem tudja megoldani a feladatot. Minden új feladattípus utasítását – még felső tagozaton is! – érdemes először közösen, tanári irányítással értelmezni, majd utána ezt a tanulók önállóan is elvégezhetik. Az utasítások szövegében a következőket kell megvizsgálni: 1. Mi az utasítás tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példákon: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 19. oldal: 2. Karikázd be a megadott kifejezéseknek megfelelő szómagyarázatot! a) minden rendben megy eléri célját

nincs semmi gond

katonásan viselkedik

Az utasítás tárgya: Egy megadott kifejezés. A megoldandó probléma: A jelentés ismeretében a megfelelő szómagyarázat kiválasztása. A válaszadás módja: Bekarikázás. Ilyen esetben a gyerekekkel grafikusan is kiemeltethetjük az utasításban a karikázd be kifejezést! a) minden rendben megy eléri célját

nincs semmi gond

katonásan viselkedik

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. osztály 9. oldal 2. Sorold fel, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget! Az első _________________________, a második _________________________, a harmadik _________________________, a negyedik _________________________. Az utasítás tárgya: A tündérek ajándékai. A megoldandó probléma: Az ajándékok megkeresése a szövegben, a hiányos mondat kiegészítése. A válaszadás módja: Írás. A tanulókkal meg kell értetnünk, milyen fontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok figyelmen kívül hagyják, hogyan szerepel ez az utasításban. Bekarikázás helyett például aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hiszen nem azt tették, amit a feladat előírt. A második idézett feladatban az okozhat problémát, hogy a tanulók nem a megfelelően toldalékolt szóval válaszolnak a mivel? kérdésre, ha csak mechanikusan másolják ki a szövegből a válaszokat. A harmadik és negyedik tündér ugyanis így fogalmazza meg a kívánságát: „Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma törzse.” „Tőlem földbe rejtett aranykincseimet kapod” A gyakorlatban többször ilyen kiegészítéseket írtak a gyerekek: Az első szépséggel, a második kék szemmel, a harmadik sudár alakot (helyesen sudár alakkal), a negyedik aranykincseimet (helyesen aranykincsekkel).

45


6/5/13 11:37 AM


Érdemes tehát az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót: mivel?, és felhívni a tanulók figyelmét, hogy önellenőrzéskor olvassák el magukban a kiegészített mondatot, ellenőrizzék, megfelelően toldalékoltak-e minden szót: Az első szépséggel, a második szép szemmel, a harmadik sudár alakkal, a negyedik aranykincsekkel. A megoldás ellenőrzésekor fontos a helyesírási problémákra is felhívni a tanulók figyelmét, hiszen már alsó tagozatban sokat gyakorolták a -val, -vel toldalékos szavak helyesírását, 5. évfolyamon pedig tananyag a mássalhangzótörvények tanításakor az írásban jelölt teljes hasonulás. Bár ennek a szövegnek a feldolgozásakor még nem tanultak róla. A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi tanítási órán helyt kell kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakori problémát, hogy a gyerekek többsége csak a magyarórákon figyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre, a stílusra.

Az elbeszélő szövegek Az elbeszélő típusú szöveg azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás. Idetartoznak: a mesék, novellák, esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint például az útleírások vagy a tudósítások. 1. Ismerkedés a szöveggel Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást javaslom, nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is. Az érzelmi nevelést a tanár-diák kapcsolatban is nagyon fontosnak tartom. A tanulók tapasztalják meg azt, hogy a tanáruknak is vannak érzései, érzelmi megnyilvánulásai. Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozásakor alkalmazzuk. Igaz, hogy a gyakorlatban sajnos ritkán tudjuk elérni, hogy minden tanuló otthon elolvassa a feldolgozandó szöveget. Ha csak egyetlen tanuló is akad, aki nem olvasta el előre a szöveget, nem tud bekapcsolódni az órai munkába, nem tud aktív szereplője lenni a tanulási folyamatnak. 2. A tartalom felidézése A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidézés, hogy fogalmaztassuk meg a tanulókkal, miről szólt a szöveg. 3. A cím és a szöveg kapcsolata A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid. 4. Címadás Adassunk a gyerekkel más címet a szövegnek. A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgozás befejezéseként is megoldathatjuk velük. 5. Szómagyarázat Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegyzetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak Petőfi Sándor János vitézének, Arany 46


6/5/13 11:37 AM


János Toldijának, Fazekas Mihály Lúdas Matyijának szövegezésére. Napjainkban már a falun élő gyerekek szókincséből is hiányzik a petrence, a boglya, saroglya stb. szavunk. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” kifejezés teljesen értelmezhetetlen. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Hogyan várhatjuk el, hogy a tanítványaink olyan olvasmányokon váljanak rendszeres olvasóvá, amelyeket nem értenek? Az elbeszélő szövegek esetében is használhatjuk azokat az eljárásokat, amelyeket a magyarázó-értelmező szövegeknél már leírtam. A szemléltetésnek az irodalmi szövegek esetében is kitüntetett szerepe van. 6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozatban. Alsó tagozatos korukban nemcsak olvasásból, hanem fogalmazásból is sok ilyen jellegű feladatot végeztek. 7. Az események időrendi sorrendbe állítása Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára, hiszen sokat gyakorolták már alsó tagozatban is, nemcsak a szövegértés, hanem a szövegalkotás terén is. 8. Tartalmi egységekre bontás Kezdetben, az 5. évfolyamon, év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult, hármas tagolást figyelembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további felosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont. A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal 10. Számozással állítsd helyes sorrendbe a mese eseményeit! A Nap gyermekei kiégették az emberek földjét. ___ A zsákok a sebes vizű folyamba kerültek. ___ A Hold elhatározása. ___ A Hold vigasztalta a Napot. ___ A Hold ajánlatot tett a Napnak. ___ A Nap körbekörbe kergeti a Holdat az égbolton. ___ A felhők mögül előbújtak a csillagok. ___ 9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakoroltassuk. a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal 2. Karikázd be, milyen szavakkal helyettesíthetnéd a tenger sok kifejezést a mesében! pontatlan, csokor,

megszámlálhatatlan,

tengernyi,

milliomos,

tavi,

rengeteg,

milliónyi,

mértéktelen,

rendíthetetlen,

száz,

csomó,

kétmillió,

megnevezhetetlen

b) Kérdésekre adott válaszok közül a helytelenek kiválasztása Lakatos Imre hőstette Sz.f.gy. 13. oldal 4. Húzd át, hová nem menekültek a környék lakói a tatárok elől! A Holló-kőre.

Egy barlangba.

A sziklaszál aljához.

47


6/5/13 11:37 AM


c) Válaszadás kérdésekre A három jó tanács Sz.f.gy. 4. oldal 1. Válaszolj a következő kérdésekre! Hol játszódik a mese? Erdőben. Kik a szereplők? Egy kisfiú és egy csalogány. Hol található a drágakő? Sehol. d) Kérdések megfogalmazása Minden pedagógus tudja, hogy kérdezni nem könnyű feladat. A gyerekeket is meg kell tanítanunk a kérdezés technikájára, annak helyes nyelvi megfogalmazására. Ebben az esetben is mi, tanárok nyújtunk mintát a tanulók számára. A kooperatív technikák közül alkalmazhatjuk a feladatküldés módszerét. L. 25. oldal. e) Tételmondat kikeresése A tételmondatok felismerése a vázlatíráshoz nélkülözhetetlen. A tételmondatok kikeresését alsó tagozatban is gyakorolták a gyerekek, akkor természetesen a tételmondat fogalmának a meghatározása nélkül. A leglényegesebb mondat kifejezést használták rá. A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal A bevezetés tételmondata: Egy kisfiú ment az erdőn át, és fogott egy csalogányt. A tárgyalás tételmondata: Bocsáss szabadon, és cserébe adok neked három jó tanácsot. A befejezés tételmondata: Nem hiába tartja a közmondás: bolondnak tanács – sárba vetett kalács. f) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás Ezt a feladattípust akkor tudják megoldani a gyerekek, ha megértették a szöveg egészét. A történet tömörítését főleg azokkal a tanulókkal gyakoroltassuk, akik hajlamosak a bőbeszédűségre, a felesleges részletezésre. A tanulók egy része éppen ellenkezőleg, túl tömören beszél, lényeges elemeket hagy el a történet mesélése közben. Átalakításkor például azt kérhetjük a tanulóktól, hogy fejezzék be másként a történetet. g) A szöveggel kapcsolatos állítások indoklása, bizonyítása A három jó tanács Sz.f.gy. 5. oldal 7. Indokold meg, a Holdnak miért nem kellett a földlakók miatt megválnia a gyermekeitől! A csillagok semmilyen kárt nem okoztak az embereknek. Az újranyomáskor az utasításból kimaradt a nem szó. Ezt, valamint a gyerekeitől szóban előfordult hibát a következő kiadásban javítjuk. Mindenféle házakról Sz.f.gy. 11. oldal 2. Bizonyítsd be, hogy az író ismerte a kisfiút! A becenevén szólította. h) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, illetve a megfelelő kiegészítés kiválasztása Mese Sz.f.gy. 9. oldal 2. Sorold fel, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget! Az első__________________, a második _________________________, a harmadik ___________________, a negyedik ____________________. 9. Vázlatkészítés A vázlat készítéséhez feltétlenül használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás közben megfogalmazott kérdéseket és válaszokat. Minden tanulót el kell juttatnunk arra a szintre, hogy képes 48


6/5/13 11:37 AM


legyen önállóan vázlatot készíteni. A fokozatosság elvének a vázlatkészítés tanulásának folyamatában is érvényesülnie kell: vázlatpontok átalakítása, vázlatpontok helyes sorrendbe állítása, hiányzó vázlatpontok pótlása, önálló vázlatírás. Ezeket a feladatokat a diákok csoport-, párban végzett vagy egyéni munkában végezhetik, tanári segítséggel vagy önállóan. 10. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás Kiválóan alkalmazható az olvasónapló, amelyet házi feladatként is feladhatunk a tanulóknak. Ezzel a módszerrel elsajátíthatják a tömör, lényegre törő véleménynyilvánítást. Az is elképzelhető, hogy tanítványainknak eltér a véleménye. Ilyen esetben érvek, cáfolatok csaphatnak össze. Ez által fejleszthető szociális kompetenciájuk, empátiájuk; a másikra való odafigyelés, mások véleményének meghallgatása, elfogadásának képessége. Olvasónapló Kérdés

Válasz

Indoklás

Mi tetszett a történetben? Mi nem tetszett a történetben? Melyik szereplő gondolkodása, viselkedése áll hozzám a legközelebb? Mennyire elfogadható számomra a történet befejezése?

11. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás A fogalmazás tanításában fontos szerepe van az irodalmi szövegeknek, amelyek mintául szolgálnak a tanulók számára. Először reproduktív szövegeket érdemes alkottatni a tanulókkal, amikor saját szavaikkal mondják el, írják le a történetet. A következő fázisban félproduktív szövegalkotás a feladat, azaz más befejezést alkotnak hozzá, továbbszövik a történetet. Végül a produktív fogalmazások következnek, ahol esetleg az olvasott szöveghez kapcsolódó témát kapnak.

A magyarázó-értelmező szövegek A magyarázó-értelmező szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tartoznak a definíciók, a tudományos okfejtések, az érvelések. Ennek a szövegtípusnak a feldolgozása azért is nélkülözhetetlen és fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik. Az ismeretterjesztő szövegek készítik elő leginkább a szaktárgyak tanulását, ezért hozzájuk kapcsolódik a legtöbb feldolgozó művelet is. 1. A szöveg előzetes áttekintése A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg várható tartalmáról, az új információról. Ez az eljárás megalapozza a kívánatos olvasói szokások kialakulását. Érdemes hangsúlyozottan foglalkoznunk a címmel. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a tanulók átsiklanak a cím fölött. Meg kell értetnünk velük, milyen fontos szerepe van a címnek, hiszen utal az egész szöveg tartalmára, témájára, segíti a szöveg globális megértését. 49


6/5/13 11:37 AM


2. Ismerkedés a szöveggel Az ismeretterjesztő szövegekkel a tanulók többnyire néma (csendes) olvasással ismerkednek meg. Érdemes rászoktatnunk őket arra, hogy olvasás közben használják a következő jeleket, inzerteket, amelyeket az egyes szövegrészek mellett a lapszélen jelölhetnek: ✓ korábban is tudtam + új ismeret – nem tudtam, nem így tudtam ? nem értem, kérdésem van Természetesen túl hosszú szöveget a pedagógus is felolvashat, lehetőleg úgy, hogy a tanulók némán vele együtt olvasnak. Az elkalandozás megakadályozására ilyen esetben mindig azt kérem a gyerekektől, hogy olvasás közben számozzák be a bekezdéseket. Ugyancsak ezt a módszert alkalmazom, ha a tételmondat megtalálásában akarok segítséget nyújtani tanítványaimnak. Ilyenkor ugyanis olvasás közben a tételmondat előtt rövid szünetet tartok, és lassabb tempóban, hangsúlyosabban olvasom a tételmondatot. Így előkészítem az előadás alapján készülő jegyzet tanítását is. Szívesen használom a követő olvasásnak azt a változatát, amikor olvasás közben szándékosan hibát vétek: kétszer olvasok egy mondatot vagy kifejezést, kihagyok egy mondatot, felcserélek szavakat stb. Ez persze nem öncélúan történik. A gyerekek az olvasás befejezése után bekarikázzák annak a bekezdésnek a sorszámát, amelyikben felolvasás közben hibáztam. A jó bekarikázásért piros pont jár. A következő piros pontot akkor szerezhetik meg a tanulók, ha a hibásan olvasott részt aláhúzzák a szövegben. A vörös gém című szöveg felolvasásakor megismételtem a következő mondatot: Hátravetett fejjel, orral előre nyeli le áldozatait. Ezt, a kiemelt mondatot a gyerekek a 3. feladat megoldásához használhatták fel: Rajzold le, hogyan táplálkozik a vörösgém! Hátravetett fejjel, az áldozata orral előre. A rajznak nem kell kidolgozottnak lennie, inkább vázlatszerűt kérjünk a gyerekektől. Otthon természetesen pontosíthatják a rajzot, sőt ki is színezhetik. 3. A szöveg témájának megnevezése A tanulók minél rövidebben, lehetőleg egy mondatban fogalmazzák meg, hogy kiről, miről szól a szöveg, mi a témája. Mindenképpen vessék össze előfeltevéseikkel! Azt „kapták-e”, amit a szövegtől vártak? 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy bizonyos esetekben a szöveg összefüggéseiből is kikövetkeztethetik egy számukra nem ismert kifejezés jelentését, hiszen így olyan szavakat is megértenek, amelyeket nem tudnak meghatározni. Gondoljunk arra, hogy a kisgyerek is felismeri a kört, a négyzetet, pedig nem ismeri a két alakzat definícióját. Pályakezdő koromban estem abba a hibába, hogy a néma olvasás közben arra kértem a tanítványaimat, húzzák alá a számukra ismeretlen kifejezéseket. Voltak olyanok, akik szinte minden szót aláhúztak. Még olyanokat is, amelyekről közben kiderült, értik, csak éppen meghatározni nem tudják az adott szót vagy kifejezést. b) Tanulói magyarázattal Szívesen alkalmazom a tanulói magyarázatot is, hiszen a gyerekek a társuk ismertetését általában jobban megértik, mint a pedagógusét. A magyarázó tanulót büszkeség tölti el, s még inkább arra sarkallja, hogy nyitott szemmel járjon a világban, és iskolán kívüli forrásokból is tudásra, ismeretre tegyen szert.

50


6/5/13 11:37 AM


c) Tanári magyarázattal (szemléltetés) Természetesen nem vitatható a tanári magyarázat fontossága sem. Ilyenkor különösen nagy szerepe van a szemléltetésnek, ahol jó szolgálatot tesznek a fényképek, a képeskönyvek is. Napjainkban azonban ezek felhasználása sem zökkenőmentes. Annak idején megtanultuk, hogy a papíralapú szemléltetőanyagot 45 fokos szögben megdöntve mutassuk meg a tanulóknak. Míg az ablak melletti padsorban ülők a kép(ek)ben gyönyörködtek, addig a többiek a legjobb esetben unatkoztak, rosszabbik esetben rendetlenkedtek. Aztán kipróbáltam egy másik módot is. A gyönyörű és értékes képzőművészeti albumomat kinyitottam a kiválasztott festménynél, és az egyik első padban ülő tanítványom kezébe nyomtam, azzal a kéréssel, hogy ha megnézte a képet, adja tovább. Ez körülbelül a tanítási óra 10. percében történt, kicsöngetéskor azonban még nem jutott el minden gyerekhez. Tehát szemléltetés ugyan volt az órámon, de a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Sokkal kívánatosabb, ha a tanulási folyamat, illetve a szemléltetés szolgálatába állítjuk a modern kor vívmányait: a számítógépet, a projektort, az interaktív tananyag-feldolgozásokat. d) Szótár, lexikon felhasználásával Az ismeretlen kifejezések magyarázata azonban meg is előzheti a szöveggel való megismerkedést, ahogyan erről már korábban írtam. Ilyenkor érdemes a helyesejtési, gyorsolvasási gyakorlatokat úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók számára várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Az előzetes szó- és kifejezésmagyarázatok megkönnyíthetik a tanulók számára a szöveg megértését. A szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a kézikönyvek gyors kezelését, ehhez viszont elengedhetetlen az ábécé tökéletes ismerete és a betűrendbe sorolás szabályainak alkalmazásra képes tudása. Gondot kell fordítanunk a szócikkek olvasására és értelmezésére is, például a rövidítések, jelek feloldására. Ehhez természetesen megfelelő tárgyi feltételekkel is rendelkeznie kell az iskolának. Nehéz megtanítani például a Magyar értelmező kéziszótár használatát úgy, hogy az intézményben csak néhány darab van belőle. Legalább két-két tanulónak biztosítanunk kell az adott szótárt, lexikont, hogy a használatukat elsajátíttathassuk velük. e) Internet használatával A mai gyerekek egy része számítógépes környezetben nő fel, tehát ők a számukra ismeretlen szavakat is az internetes lexikonokban keresik meg. Ezek között azonban vannak olyanok, amelyeknek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. A mi feladatunk többek között az is, hogy megtanítsuk a tanítványainknak: kritikával fogadják a világhálón megjelenő információkat. A hogyan kérdésre azonban sajnos még nem találtam meg a választ. 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása Ekkor történik a szöveg új információinak megállapítása. Ehhez szükséges az, hogy a gyerekekkel beszámoztassuk a bekezdéseket a könnyebb tájékozódás és ellenőrzés érdekében. Gyakran tapasztalom, hogy a tanulók nehezen tájékozódnak a szövegben. A feladatok megoldása közben mindig az egész szöveget igyekeznek újraolvasni. Ennek kiküszöbölésére a szöveghez kapcsolódó feladatok utasításának értelmezésével egy időben azt is tisztázzuk, hogy melyik bekezdés alapján tudják megoldani a feladatot. a) Adatkeresés A szövegben az adatokat valamilyen látványos módon emeltessük ki a tanulókkal: bekarikázás, bekeretezés, aláhúzás. Meg kell tanítanunk őket, hogy ilyenkor ne kezdjék el újraolvasni a szöveget, hanem „pásztázzák” a bekezdéseket, és csak a(z) (szám)adatokat, valamint a hozzájuk tartozó szövegkörnyezetet figyeljék. Az adatkeresés alkalmával olyan feladatokat is adhatunk a tanulóknak, amelyekben téves adatokat javítanak ki, illetve mondatokat egészítenek ki hiányzó adatokkal.

51


6/5/13 11:37 AM


Színházlátogatás Sz.f.gy. 17. oldal 8. Egészítsd ki a következő mondatokat! Antoine de Saint-Exupéry ____ évesen halt meg. ____-ben ült először repülőgépen. ____-ben lett polgári pilóta. Repülőgépének roncsait ____-ban találták meg. b) Lényegkiemelés Állapíttassuk meg a tanulókkal, hogy melyik bekezdésben olvastak a tanár vagy a feladat által közölt tényről, eseményről! Egészítsenek ki a gyerekek „nyitott” mondatokat! Az ilyen feladattípusnál érdemes a szövegben bekarikáztatnunk velük a nyitott mondatokra utaló szövegrészeket. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 5. Folytasd a megkezdett mondatokat! Az anya a kicsi világrajötte után megnyalja az altestét az erszényig, hogy a kicsinye beletaláljon az erszénybe. A nőstény kengurunak azért lehetnek folyamatosan kölykei, mert szülés után két nap múlva már vemhes lehet. Mivel különböző korú kölyköket is nevelhet az anya, ezért kétféle teje van. Az idősebb kölyöknek való tej zsírban gazdagabb. Az 1. mondat kiegészítéséhez a 4. bekezdés 3. és 4. mondata nyújt segítséget. „Az újszülött erős mellső lábaival az anyja bundájába kapaszkodva mászik fel az erszénybe. A nőstény az oda vezető utat a nyálával jelöli meg.” A második mondathoz a 4. bekezdés 2. mondatára van szükség. „Ezt követően két nappal már újra vemhes lehet.” A 3. mondatot az 5. bekezdés 2. és 3. mondata alapján lehet kiegészíteni. „A nőstény eltérő fajtájú tejjel táplálja a kicsinyeit. Annak, amelyik már elhagyta az erszényt, több energiára van szüksége, ezért zsírban gazdagabb tejet szopik.” A lényegkiemelés fontos eleme még a bekezdések tételmondatának aláhúzása. Jó, ha a tanulók saját szavaikkal is próbálják megfogalmazni a tételmondatokat. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 6. Húzd alá bekezdésenként a leglényegesebb mondatot, a tételmondatot! 1. bekezdés: 1. mondat 2. bekezdés: 1. mondat 3. bekezdés: 7. mondat 4. bekezdés: 1. mondat 5. bekezdés: 4. mondat c) Felosztások, rendszerezések Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segíthetjük tanítványainkat gondolataik rendezésében, amely a logikai műveletvégzésük alapját képezi. A felosztások, rendszerezések elsősorban a természettudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg számukra. Az Esztramos-hegy Sz.f.gy. 47. oldal 8. Rendezd táblázatba a négy fokozottan védett barlangról szerzett adatokat! Használd a bg. (barlang) rövidítést!

Eredeti neve

Más néven

Szint (m-ben)

Hosszúsága

Függôleges kiterjedése

Esztramosi-bg. Felsô-táró 2. sz. bg. Rákóczi 1. sz. bg. Rákóczi 2. sz. bg. 52


6/5/13 11:37 AM


d) Ábrák értelmezése Némely szöveg tartalmazhat grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére és a szöveggel való kapcsolatuk felfedezésére is kell időt szánnunk. Készíts csapadékmérőt! Sz.f.gy. 38. oldal A második illusztráció a csapadékmérő ábrája, amiről a tanulók „leolvashatják”, hogy mire van szükségük az elkészítéséhez: tölcsérre és egy üvegre. Az is világosan látszik az ábrán, hogy a tölcsér átmérője megegyezik az üveg alaplapjának az átmérőjével. 6. A szöveg újraolvasása Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyakoroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve a felolvasást is. Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedelműeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra áttekintsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlenül kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása. 7. Vázlatírás A vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassuk meg a tanulókkal. A vázlat ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése. A vázlatírás tanításakor is feltétlen szem előtt kell tartanunk a fokozatosság elvét. A legkönnyebbtől haladjunk a nehezebb felé, és itt nem a szöveg nehézségére gondolok csupán. Érdemes először mintát mutatnunk a jó vázlatra. Ezt követően a tanulók összekevert vázlatpontokat állítsanak helyes sorrendbe, majd ezt követheti a hiányos vázlat kiegészítése, végezetül önállóan alkottassunk a gyerekekkel vázlatot. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 7. Írd le helyes sorrendben az összekevert vázlatpontokat! Különleges testrészei 1. Élőhelye Táplálkozása 2. Táplálkozása A kölykök táplálása 3. Különleges testrészei Élőhelye 4. Szaporodása Szaporodása 5. A kölykök táplálása A vörös gém Sz.f.gy. 23. oldal 8. Pótold a szöveg vázlatának hiányzó pontjait!

Vázlat kiegészítése

1. A vörös gém élőhelye 2. __________________________

Táplálkozása

3. __________________________

Szaporodása

4. A fiókák fejlődése 5. _______________________ A Kheopsz-piramis Sz.f.gy. 31. oldal 9. Készítsd el a szöveg vázlatát!

Irány Afrika

Várható vázlat:

1. _______________________________

Az építtető

2. _______________________________

A piramis méretei

3. _______________________________

Az építési terület

4. _______________________________

A piramis építői 53


6/5/13 11:37 AM


8. Jegyzetelés A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Úgy gondolom, hogy csak a legjobb képességű tanulókkal, tanulói csoportokkal kezdjük el taníttatni a jegyzetelés technikáját. Azokkal a tanulókkal, akiknek még az önálló vázlatkészítés is komoly problémát okoz, nincs értelme elkezdeni a jegyzetelés tanulását. Jegyzetkészítéskor ugyanis a vázlatból indulunk ki, ez adja a jegyzet alapját. A vázlaton kívül felhasználjuk a szövegfeldolgozás során kiemelt adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az ok-okozati összefüggéseket! A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy a diákok adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismereteiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.

A dokumentumszövegek A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tartoznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különböző nyomtatványok, szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben is találkoznak. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek főleg grafikusan megjelenített tényeket közölnek. Előfordulhatnak önállóan, például menetrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, például térképek, ábrák, grafikonok stb. A dokumentumszövegek jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értelmezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet vagy egy szórólapot, illetve receptet. Amit viszont feltétlenül ki kell emelnem, az a szövegáttekintés fontossága, valamint a tipográfiai megoldások elemzése. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökben minden évfolyamon – így az 5. évfolyamon is – konkrét feladatsorok nyújtanak segítséget a kollégáknak a dokumentumszövegek feldolgozásához, amelyekhez módszertani ötletek a Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozásához című fejezetben találhatók.

54


6/5/13 11:37 AM


A SZÖVEGALKOTÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Ha a szövegalkotási képesség fejlesztésével foglalkozunk, először fel kell idéznünk a kommunikáció mibenlétét tartalmazó ábrát, amely a 34. oldalon található. A verbális kommunikáció magában foglalja a szóbeli és írásbeli szövegalkotást, valamint a viselkedéskultúrát, azaz az illemet is. A mindennapi kommunikáció nemcsak a kulturált, normatartó beszédmódot jelenti, hanem a megfelelő hanghordozást, hangerőt, hanglejtést is, sőt a tiszteletadást, mások megbecsülését, a segítőkészséget és a toleranciát. Ezek a képességek és tulajdonságok nem velünk születettek, hanem sok tanulással, gyakorlással sajátíthatók el. Hangsúlyoznom kell a felnőttek mintaadását. Ebben fontos szerepet kap a pedagógustársadalom, hiszen minden pedagógus nevel, mintát ad. Olyan mintát kell hát adnunk a tanítványainknak, amely követhető és követendő. Sok esetben nekünk kell korrigálni a helytelen szülői mintát is. A szóbeli és írásbeli szövegalkotás tanításának alapja a kifejezőképesség fejlesztése. Ez a képesség feltételez egyéni adottságot, örökletes személyiségjegyeket, sőt tehetséget is, de minden tanulónál, a gyengébb adottságúaknál is fejleszthető. Ez a fejlesztő tevékenységünk szorosan összefügg a szókincsbővítéssel. Hiába a legnagyszerűbb gondolat, ha azt nem tudják a tanulók szavakba önteni, nem képesek mással megosztani. Szókincsbővítés történik minden tanítási óra szinte minden percében. A tanulási folyamat közben mindig új szavakkal, kifejezésekkel bővül a gyerekek szókincse. A szavakat viszont mondatokká, a mondatokat szöveggé kell összeállítaniuk a tanulóknak. Ezt először szóban gyakoroltassuk velük, mert az könnyebb szövegalkotási tevékenység. De ez a könnyebbség csak látszólagos. A szóbeli kommunikáció során alkalmazkodniuk kell a helyzethez, a témához, a hallgatóhoz (címzetthez). Együtt kell működniük a partnerrel, figyelniük kell rá, reagálniuk a megnyilvánulásaira. Néha hallgatniuk sem árt, esetleg egy-két szóval jelezniük, hogy érdekli őket a kommunikációs partner mondanivalója, kapcsolatban vannak vele, vagyis nemcsak beszélniük kell, hanem beszélgetniük is. Beszélgetés közben meg kell alkotniuk, netán korrigálniuk kell a nyelvi formát. Meg kell választaniuk a megfelelő tempót, hangerőt, hanglejtést. Olykor érvelniük, cáfolniuk, vitatkozniuk kell, meggyőzniük a másikat. Történeteket szükséges elmesélniük egyszer tömören, máskor részletezve. Folytathatnám a szóbeli megnyilvánulások sorát, amelyeket minden esetben nem verbális eszközökkel – mimikával, gesztusokkal, testtartással – erősít vagy gyengít a beszélő, de nehezen lehetne a teljesség igényét megvalósítanom. Az írásbeli szövegalkotás, ami alatt valójában egy fogalmazás megírását értjük, sokban hasonlít, de sokban különbözik is a szóbelitől. A fogalmazónak jobban kell ismernie a jelen nem lévő partnert, aki nem tud közvetlenül reagálni a mondanivalójára. Nem biztos, hogy közösek az előismereteik, az utalásaink sem mindig egyértelműek a címzett számára. Az írásbeli nyelvi produktumok sokkal megszerkesztettebbek: minden esetben meg kell teremteni az összefüggést a mondatok, illetve a nagyobb egységek között, de olyan nehézségekkel is számolni kell, mint a szépírás (olvasható írás), a helyesírás. A szóbeli szövegalkotás tanítása során olyan szövegek létrehozását irányítjuk, amelynek alkotója, a tanuló tekintettel van a beszédműfaj sajátosságaira, a kommunikációs normákra, a konvenciókra (az illemszabályokra), valamint a kiejtési normákra. Az előbbi állításból a következő szempontoknak kell érvényesülniük, magyarán szólva ezeket szükséges megtanítanunk a diákjainknak: ■ A megnyilatkozásnak nyelvészeti szempontból is szövegnek kell lennie, még akkor is, ha egyetlen mondatból áll. ■ A tanulóknak ismereteket kell szerezniük a beszédműfajokról. ■ Feltétlenül ismerjék a kommunikáció funkcióját és tényezőit. ■ Tisztában kell lenniük a beszédműfajhoz kapcsolódó illemszabályokkal! ■ A helyesejtési tréningek segítségével el kell sajátítaniuk a normatív köznyelvet. ■ A szövegalkotó tevékenységet a beszéd kommunikációs funkciója szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. A fatikus funkció (kapcsolatfelvétel) Köszönés Megszólítás Bemutatkozás és bemutatás 55


6/5/13 11:37 AM


2. A konatív funkció (szándéknyilvánítás) ■ Kérés ■ Tudakozódás ■ Meghívás 3. Az emotív funkció (véleménynyilvánítás) ■ Értékelés ■ Panasz ■ Árulkodás 4. Referenciális funkció (tájékoztatás, ábrázolás) ■ Mese ■ Elbeszélés ■ Leírás ■ Jellemzés ■ Üzenetközvetítés ■ Vita ■ Publicisztika: hír, hirdetés, interjú, riport stb. Az írásbeli szövegalkotás fejlesztésén sokakhoz hasonlóan a fogalmazástanítást értem. A fogalmazási művelet viszont egy roppant bonyolult tevékenység. E tevékenység során a fogalmazó (egyes szám első személy) egy általa vagy a pedagógus által választott témáról valakinek (egyes szám 2. személy) valamilyen műfajban írásban szöveget hoz létre. Sajnos többször tapasztaltam, hogy a fogalmazás íratása előtt egy nagyon lényeges dolgot nem tisztázott a kolléga a gyerekekkel: hogy kinek szól a szöveg. Például: Mutasd be körülbelül egy oldal terjedelemben a kedvenc állatodat! De vajon kinek? Hiszen én magam is másképp fogalmaznék, ha felnőttnek, gyereknek, állatbarátnak, állatoktól idegenkedőnek írnék. Ugyanakkor nagyon helyes volt az, hogy a kolléga megszabta a terjedelmet. Ez olyan szempontból fontos a tanuló számára, hogy előre át kell gondolnia, mit fontos megfogalmaznia az adott témáról ekkora terjedelemben. Biztos, hogy nem alkothat részletező szöveget. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásával kapcsolatos módszertani javaslataimat, ötleteimet, tapasztalataimat a A Fogalmazási feladatgyűjtemény című fejezetben osztom meg a kedves kollégákkal.

Tanítandó szövegtípusok A következő táblázatban azokat a témaköröket és szövegtípusokat rendeztem, amelyek tanítását a Nemzeti alaptanterv megfogalmazza. Tettem mindezt azért, mert úgy gondolom, 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig folyamatában kell látnunk a témaköröket és tanítandó szövegtípusokat, mert ennek ismerete nélkül nem lehet hatékony és eredményes a képességfejlesztő tevékenységünk. Témakör 1. évf. 2. évf. 3. évf.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Szövegtípusok köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás beszélgetés, megszólítás szóbeli beszámoló, szóbeli történetmondás elbeszélés történetmondás, párbeszéd vita

56


6/5/13 11:37 AM


4. évf.

5. évf. 6. évf. 7. évf.

8. évf.

Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Írás, fogalmazás Írás, fogalmazás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Írás, fogalmazás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Írás, fogalmazás

hír, leírás, levél, meghívó, értesítés, hirdetés, SMS, e-mail jellemzés elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS jellemzés vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd. hír, tudósítás, interjú jegyzet, blog, önéletrajz.

A szövegtípusok fogalmazásának tanítási menete A szövegtípusok fogalmazásának tanítási menetének is van egy általános algoritmusa, ami valamennyi szövegműfaj esetében alkalmazható. Természetesen az osztály képességeinek ismeretében bizonyos lépései esetleg kihagyhatók, főleg 5. évfolyamon, esetleg lerövidíthető a rá szánt idő. Gondolok mindjárt az 1. pontra, a mintaszöveg tanulmányozására. 1. A mintaszöveg tanulmányozása a) szövegértés b) szövegelemzés c) a mintaszöveggel kapcsolatos feladatok megoldása 2. A műfaji sajátosságok feltárása, megfogalmazása a) a szövegtípus tartalmi jellemzői b) a szövegtípus formai jellemzői 3. Részfeladatok megoldása a) tréningek: – jelentéstani (5. évfolyam) – grammatikai (6. évfolyam) – pragmatikai kohéziós eszközök (7. és 8. évfolyam) b) szógyűjtés (témához, címhez, képhez stb.) c) szövegrészek átalakítása, kiegészítése d) szövegrészek önálló megfogalmazása (bevezetés, befejezés) e) vázlatkészítés 4. Önálló szövegalkotás Feltétlenül szükséges hozzá: – kellő információ – élmény (közös vagy egyéni) – kommunikációs partner ismerete (valós helyzet, előfeltevések) 5. Önkorrekció szempontok alapján a) szövegtani (cím–szöveg, logikus elrendezés, megfelelő tagolás, kapcsolóelemek stb.) b) műfaji követelmények c) kommunikációs tényezőknek való megfelelés d) nyelvhasználat, nyelvhelyesség (megfelelő szóhasználat, tömörség, világosság, szabatosság stb.) 57


6/5/13 11:37 AM


e) írás, helyesírás Roppant sajnálatos, hogy felső tagozatban nincs külön képességfejlesztő óra, ahol a szövegértő és szövegalkotó képesség intenzív fejlesztését végezhetnénk a mindennapi kommunikációs igényeknek megfelelően és az élethosszig tartó tanulás segítésének érdekében. A következőkben az általános tanítási menetet az állatleírás tanítására konkretizálom. Természetesen a folyamat több tanítási órán valósítható meg, a nyelvtan- vagy az irodalomórák egy-egy részletében. 1. A mintaszöveg tanulmányozása Ffgy. 46. oldal 4. feladat szövege Az Észak-Amerikában őshonos mosómedve különösen kedveli a vegyes lombozatú erdőket, ligeteket. A kifejlett állat hossza 90-100 cm, ebből mintegy 25 cm a farok. Testtömege: 5-6 kg. A feje közepes méretű, az arci része széles, füle kicsi. Végtagjai rövidek, mégis nagyszerűen mászik. Farka hosszú, vastag, gyűrűsen csíkozott. Kedvenc eledele a hal és a fán élő kisemlősök. Gyakran a madarak fészkeit is kifosztja. Sajátos nevét nem véletlenül kapta. A megszerzett táplálékot ugyanis szívesen viszi a vízbe, hogy lemossa, kissé megpuhítsa. Csak ezután fogyasztja el. A) szövegértés B) szövegelemzés A szöveg bekezdéseinek beszámozása, a bekezdések tartalmának megfogalmazása C) a mintaszöveggel kapcsolatos feladatok megoldása b) Készítsd el a szöveg vázlatát a bekezdések alapján! 1. 2. 3. 4. c) Melyik bekezdés szól az állat külsejéről? Mit mutat be? bekezdés

Mosómedve

2. A műfaji sajátosságok feltárása, megfogalmazása A) a szövegtípus tartalmi jellemzői a) Karikázd be azokat a szavakat, amelyek igazzá teszik az állítást az előző szövegre vonatkozóan! B) a szövegtípus formai jellemzői A bekezdésekre való tagolás 3. Részfeladatok megoldása A) tréningek : – jelentéstani Ffgy. 47. oldal 6. feladat Olvasd el Jack London A barna farkas című regényének részletét! Az alkata, bundája, szőrzete után nagy erdei farkasnak nézhette az ember, de farkas voltát meghazudtolta bundájának színe és rajza. Ezekben félreismerhetetlenül kiütközött a kutya. Soha farkasnak nem volt ilyen színezete. Barna volt, sötétbarna, vörösesbarna, valóságos tobzódása a barna árnyalatoknak. A háta, válla melegbarna volt, amely oldalán és hasán barnássárgává halványult. Torka és lábai fehérsége sárgás volt, mert a barna konokul belevegyült, s szeme két topáz, aranyos és barna. Farkas 58


6/5/13 11:37 AM


a) Másold le a szövegből a barna szín árnyalatait jelentő szavakat!

B) szógyűjtés (témához, címhez, képhez stb.) Egyéni, páros vagy csoportmunkában lehet végeztetni a szógyűjtést, de már az önálló szövegalkotás előkészítéseként. C) szövegrészek átalakítása, kiegészítése Ffgy. 48. oldal 9. feladat Javítsd a leírásrészletben előforduló hibákat! A tigriscápa A nevét azért kapta, mert bőrének tigrismintázata van. Párhuzamosan futó csíkok vannak rajta. A tigriscápa teste torpedó alakú. A tigriscápa hátán uszony van, amely, ha a felszín alatt úszik, kivan a vízből. Sok erős foga van, még a tengeri teknős páncélját is össze tudja roppantani. a) Nevezd meg a hibákat! b) Írd le kijavítva a szöveget! c) Fogalmazz meg érdekes képaláírást a fotóhoz!

Tigriscápa a kicsinyével

D) szövegrészek önálló megfogalmazása (bevezetés, befejezés) Ffgy. 47. oldal 7. feladat Írj többféle bevezetést az elefántról szóló leíráshoz! Tárgyilagos: ________________________________ __________________________________________ __________________________________________ Szakszerű: _________________________________ __________________________________________ __________________________________________ Humoros: _________________________________ __________________________________________ __________________________________________

Elefántok

E) vázlatkészítés Ffgy. 46. oldal 5. feladat Készülj fel egy állat bemutatására! • Gyűjts anyagot olvasással, megfigyeléssel! • Sorold fel, milyen könyveket használtál fel az anyaggyűjtéshez! A könyvek adatainak lejegyzéséhez használd fel az irodalomórán szerzett könyvtári ismereteidet! • Készíts vázlatot is!

_____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________

A kis kedvenc

59


6/5/13 11:37 AM


4. Önálló szövegalkotás Feltétlenül szükséges hozzá: – kellő információ – élmény (közös vagy egyéni) – kommunikációs partner ismerete (valós helyzet, előfeltevések) 5. Önkorrekció szempontok alapján a) szövegtani (cím–szöveg, logikus elrendezés, megfelelő tagolás, kapcsolóelemek stb. b) műfaji követelmények c) kommunikációs tényezőknek való megfelelés d) nyelvhasználat, nyelvhelyesség (megfelelő szóhasználat, tömörség, világosság, szabatosság stb.) e) írás, helyesírás Az önkorrekciót a Fogalmazási feladatgyűjtemény 4. oldalán található Önellenőrzési szempontok című rész segítségével végezhetik el a tanulók. 6. Önellenőrzési szempontok Nézd át az elkészült fogalmazásodat a következő szempontok szerint! Tartalom A címről szól-e? A téma szempontjából minden lényeges elemet tartalmaz-e? Kapcsolódnak-e egymáshoz a mondatok? Illik-e a témához a bevezetés és a befejezés? Szerkezet Helyes-e a szöveg tagolása? Megfelelő-e a részek (bevezetés, tárgyalás, befejezés) aránya? Megfelel-e a szerkezet a szöveg műfaji sajátosságainak? Nyelvi megformáltság, stílus Alkalmazkodik-e a szóhasználatod, a mondatalkotásod a kommunikációs helyzethez, elsősorban a címzetthez? Változatosak-e a mondatfajtáid? Alkalmazol-e párbeszédeket, ahol lehet? Megfelelően használod-e a rokon értelmű szavakat, hasonlatokat, megszemélyesítéseket? Nyelvtan, helyesírás Ellenőrizted-e a szöveget nyelvtani és helyesírási szempontból? Ismét felhívom a kedves kollégák figyelmét arra, hogy a szóbeli és írásbeli szövegek alkotásával kapcsolatos módszertani javaslataimat, ötleteimet, tapasztalataimat a A Fogalmazási feladatgyűjtemény című fejezetben olvashatják el.

60


6/5/13 11:37 AM


SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK CÍMŰ TANKÖNYV Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A tanulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulási technikák megtanítása, elsajátítása viszont alapfeltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A szövegértés feltétele tehát egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit, előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára. A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének fejlesztésére. A tanulók – optimális esetben – a 4. évfolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az olvasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy – főleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gyakoroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is. Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait, amelyek a következők: ■ az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes aránya; ■ életkornak és érdeklődési körnek megfelelő szövegválasztás; ■ változatos, érdekes szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása; ■ együttműködésen alapuló munkaformák előtérbe helyezése; ■ egyéni fejlettséghez igazodó differenciálás; ■ a fejlődés nyomon követésének elősegítése; ■ rendszeres feltáró és fejlesztő értékelés biztosítása. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg fél, illetve egy oldalas szövegeket választottam. Tapasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal, hogy hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire végeznek az olvasással. Ők eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével. 2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a felnőtt olvasó számára is fontos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetén sem. 3. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg. Az átdolgozott és megújult, TKV/4077/11/2013 határozati számon tankönyvvé nyilvánított munkafüzetbe új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó feladatsorokkal együtt. Ezek a következők: Hot dogs (részlet Thomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből), Padovai Szent Antal, Orczy Kalandpark (szórólap), Versenyfelhívás, Okostelefon használata okosan. A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg. A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak minden pedagógus számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát tanóráikon. A szövegáttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan feladattípusok, 61


6/5/13 11:37 AM


például a felosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása, grafi konok, diagramok értelmezése –, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a természettudományos ismereteket oktató kollégáink feladata.

A tankönyv szerkezete A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük a megoldásokat, nem az emlékezetükre kell hagyatkozniuk. A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt. Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést. Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek feldolgozásakor a nem szakrendszerű órákon is nyugodt tempót, változatos módszereket és munkaformákat alkalmazzanak. Ezeket a szövegeket nem lehet és nem is kell egy tanórán feldolgozni. Sokszor két-három órát is rá kell szánnunk. A feladatok utasítását minden esetben értelmezzük, eleinte közösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a felzárkóztatandó gyerekek egyedül küzdenek a feladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek. Ilyenkor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros munka alkalmazása esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk másfajta értékelést is. Kaphatnak például piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak. A feltáró vagy fejlesztő szóbeli értékelésre minden feladat ellenőrzése után időt kell szánnunk. Természetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók önállóan vagy csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy teljesen egyénre szabott munkaformát is lehet alkalmazni. A szövegek feldolgozásának mikéntjére külön fejezetet szentelek ebben a kézikönyvben, javaslatot teszek interaktív tananyag-feldolgozások alkalmazására is.

A tankönyvi feladatok megoldása A három jó tanács 1. Erdőben. Egy kisfiú és egy csalogány. Sehol. Minden helyes válaszelem 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Természetesen az egész mondatos válaszokat is elfogadjuk, például: A mese egy erdőben játszódik. A mindennapi kommunikációban azonban az ilyen típusú kérdésre hiányos mondattal válaszolunk: Erdőben.

62


6/5/13 11:37 AM


A második kérdésre két szereplőt kell megneveznie a tanulónak, ezért jár két pont a megoldásért. Az utolsó kérdésre helytelen a madár nyelve alatt válasz, mert a drágakő nem is létezik. 2. A csalogány gondolkodik, beszél, jó tanácsokat ad, érti a fiú beszédét stb. Minden helyes esemény 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: Érdemes már előre felhívni a gyerekek figyelmét, hogy két cselekedettel és eseménnyel bizonyítsák a történet mesei voltát. Bármelyik felsorolt két esemény vagy cselekedet elfogadható. 3. A csalogány szó szinonimája: fülemüle. A helyes válasz 1 pont. 4. A szövegből kimásolandó: ne akarj olyat, ami nincs; ne sajnáld azt, ami nem tér vissza; ne higgy a hazug szónak. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Csak a tanácsok aláhúzásáért adjunk pontot. Az egész mondat aláhúzását ne fogadjuk el! Erre előzetesen fel kell hívni a tanulók figyelmét. Az ilyen típusú feladatokkal a lényegkiemelést gyakoroltathatjuk a gyerekekkel. 5. Akkora, mint egy dió, és úgy ragyog, mint az aranyló napocska. A két hasonlat lemásolása 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A hasonlatokat érdemes értelmezni, például mutassák meg a gyerekek a hüvelyk- és a mutatóujjukkal kört formálva, mekkora lehet egy dió, illetve sorolják fel a ragyog szó rokon értelmű megfelelőit: sugárzik, tündököl, szikrázik stb. 6. Szavatartó, mert elengedte a madarat. Hiszékeny, mert hihetetlen dolgot is elhitt. Buta, mert nem fogadta meg a csalogány tanácsait. A megfelelő tulajdonság kiválasztása és a helyes indoklás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A kisfiú hiszékenységét szóban bizonyíttathatjuk a gyerekekkel. A csalogány kisméretű madár. Kis nyelve alá nem férhet el egy dió nagyságú drágakő. Ha mégis elférne, nyelve alatt a drágakővel nem lenne képes beszélni. ok okozat 7. Felmerült a csalogányban, hogy a kisfiú talán nem fogadja meg a tanácsait, ezért próbára tette őt. Az ok és az okozat megfogalmazása 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. a) Bolondnak tanács – sárba vetett kalács. b) Buta embernek felesleges tanácsot adni, úgysem fogadja meg. A közmondás lemásolása 1 pont, a magyarázata 1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A b) feladatban csak akkor adunk pontot, ha az állításon kívül (buta embernek felesleges tanácsot adni) a következményt (úgysem fogadja meg) is megfogalmazza a tanuló. Az ukrán közmondáshoz hasonló magyar közmondásunk: Bolondnak az Isten is hiába beszél. Jelentése: értetlen embernek hiába beszélünk.

63


6/5/13 11:37 AM


9. A szöveg első része: Egy kisfiú… egy csalogányt. A szöveg második része: – No – gondolta –, … szabadon bocsátalak. A szöveg harmadik része: A csalogány … és elröpült. Minden rész jó bejelölés 1-1 pont, összesen 3 pont. 10. Várható vázlat: I. A kisfiú és a csalogány találkozása II. A madár próbatétele III. Bolondnak tanács – sárba vetett kalács Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Természetesen másfajta vázlatpontok is elfogadhatók. Minden vázlatot egyénileg ellenőrizzünk és értékeljünk, párban végzett és csoportmunka esetén is. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

A Nap és a Hold 1. A Hold mézes szavú, a Nap gyermeke tenger sok, a folyam sebes vizű. Minden jó állandó tulajdonság 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Bekarikázandó szavak: megszámlálhatatlan, rengeteg, csomó, tengernyi, milliónyi. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 5 pont. 3. A csillagok. A helyes válasz 1 pont. 4. A Napot nem érdekelte, hogy mennyi kárt okoznak a gyerekei az embereknek. Kiégetik kertjeiket, a földjeiket. Minden jó elem 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A megoldásnak feltétlenül tartalmaznia kell a nem érdekelte a Napot gondolatot, és azt, mi nem érdekelte a napot: mennyi kárt okoznak a gyerekei, valamint a példát: kiégetik, azaz tönkreteszik az ember természetes környezetét. Érdemes röviden beszélgetni a gyerekekkel arról is, mi a következménye a hosszan tartó aszálynak. Élelmiszerhiány, magasabb árak stb. 5. Aranyhalakká váltak a sebes vizű folyamban. A helyes megfogalmazás 1 pont. 7. A csillagok semmilyen kárt nem okoztak az embereknek. A helyes megfogalmazás 1 pont.

64


6/5/13 11:37 AM


7. Áthúzandó természeti jelenségek: A Föld a Nap körül kering. A Hold felszínének egyenetlensége éjjel látható a Földről. A Nap a Naprendszerünk középpontja. A napfogyatkozást a Hold Föld körüli keringése okozza. A Holdnak – a Földről nézve – változik az alakja. Minden áthúzott megállapítás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A tanulók egy része – megszokásból – nem áthúzza, hanem esetleg aláhúzza a mondatokat. Ilyen esetben jó megoldás esetén se adjunk pontot. Ezzel az utasítások, didaktikus szövegek pontos elolvasására szoktatjuk a tanulókat. Ellenőrzéskor építhetünk az interaktív tananyag 1. témafeladatára. Ezt a feladatot differenciált osztálymunkában egy jobb képességű tanulókból álló csoportnak adjuk ki, azonos időben a többiek tankönyvi feladatával. Nekik azt kell bejelölniük, mire ad magyarázatot a mese. A program mindenképpen biztosítja, hogy megszülessen a jó megoldás. Az általuk jól bejelölt mondatok zöld színre váltanak. A kéken maradt mondatok azok, amelyeket a tankönyvben át kellett húznia a többi tanulónak. 8. Az aranyhalakéra. A helyes megnevezés 1 pont. 9. A számok helyes sorrendje: 1., 4., 2., 6., 3., 7., 5. Minden jó helyen lévő esemény 1-1 pont, összesen 7 pont. Ajánlás: Az események sorrendbe állításának értékelésekor a betűrendbe sorolásra érvényes szempontokat alkalmazzuk. Ha az első elem helytelen, 0 pontos a feladat. Felhasználhatjuk az interaktív tananyag 2. témafeladatát. Ezt a feladatot differenciált osztálymunkában egy gyengébb képességű tanulókból álló csoportnak adjuk ki, azonos időben a többiek tankönyvi feladatával. Nekik képek alapján kell helyes sorrendbe állítani a mese eseményeit. Természetesen a képek a tankönyvi eseménysor mondatait ábrázolják. Ellenőrzéskor a képekhez olvastassuk fel a tankönyvben szereplő helyes eseménysort. Értékelés: 28–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

Mese 1. Messze, az Óperenciás-tengeren túl, Csodaországban. Minden jó adat 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. szépséggel, (tenger)kék szemmel, sudár alakkal, aranykincsekkel Minden jó ajándék megnevezése 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A mondat kiegészítése során ne fogadjuk el, ha a tanuló a harmadik helyre a sudár alakot, a negyedikre az aranykincseimet kifejezést írja, ugyanis ezek nem a mivel? kérdésre válaszolnak. Érdemes az utasítás értelmezésekor a gyerekekkel bekarikáztatni a mivel szót. A második helyen nem elég a szemmel szó, hiszen a csöppség nem vakon született. Jelzőként a tengerkék és a kék tulajdonság fogadható el. 3. Legyél olyan szép, mint a tavaszi virág! A hasonlat helyes megfogalmazása 1 pont.

65


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy képzeljék magukat a tündér helyébe, és úgy fogalmazzák meg a kívánságukat! Fokozottan ügyeljenek a helyesírásra! 4. a) Idővel elmúlik a szépség. b) Az idős ember szeme nem csillog úgy, mint a fiatalé. c) Az öreg emberek többségének hajlott a háta. d) Az emberek általában irigykednek a tehetősebbekre. Minden megadott mondat helyes magyarázata 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Ez a feladat alkalmas a kooperatív technika alkalmazására. A csoportok lehetőleg közös véleményt alkossanak, de ha nem tudnak megegyezni, az osztály többi tagjától kérhetnek segítséget, hogy eldöntsék a vitát. A d) feladat megoldása és a magyarázat megbeszélése jól fejleszti a gyerekek szociális kompetenciáját. Érdekes kérdés, vajon ők szétosztanák-e felnőttkorukban mások között az anyagi javaikat. 5. A szépség jóság nélkül olyan, mint a virág illat nélkül. A gazdagság jóság nélkül az önzés gyámolítója (önzővé teszi az embereket). A szerelem jóság nélkül olyan tűz, amely pusztít és éget. Minden helyes érv 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A második mondat esetében a zárójelben lévő vagy ahhoz hasonló megfogalmazást is elfogadhatjuk. 6. Azért, mert minél többet merítenek a jóságból, annál bőségesebb. A helyes megfogalmazás 1 pont. Ajánlás: A tanítványaink még kicsik ahhoz, hogy önállóan moralizálásba kezdjenek. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmüket, hogy a szövegből keressék meg az ide illő mondatot. „…olyan, akár a forrás, minél többet merítenek belőle, annál bőségesebben buzog.” 7. Azért kívánta a tündérkirálynő a kis hercegnőnek, hogy legyen jó, mert a jóság szép életet ad. Aki jó, másoktól is jót kap. Így lesz boldog ember. A helyes értelmezés 3 pont. Ajánlás: Más nyelvi megfogalmazást is elfogadhatunk, de ezt a tartalmat kell tükröznie. A feladat megoldása alapos tanári előkészítést kíván. Mindenképpen előzze meg közös megbeszélés. Gyengébb képességű osztályban közös álláspontot is megfogalmazhatunk, így mintát kapnak a hasonló jellegű feladatok megoldásához. 8. Például: békességgel, szerénységgel, kedvességgel stb. A helyes válasz 1 pont. Megjegyzés: Bármilyen pozitív tulajdonság elfogadható, de figyeljünk arra, hogy -val, -vel toldalékos szó legyen a válasz, hiszen a kérdésben szerepel a mivel? szó. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Hot Dogs 1. Bekarikázandó szavak: kidülledt szemű, nem válaszolt, kezdte érteni, erőteljesen, háborgat Minden rész jó bekarikázása 1-1 pont, összesen 5 pont. 2. Hot Dogok A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 66


6/5/13 11:37 AM


3. Max, Robi, Konrád Minden név 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Bár a fiúk négyen voltak, de a szövegből csak háromnak derül ki a neve. 4. Tengerkék, iskolacsengő. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 2 pont. 5. Az Ufókat Üldöző Ügynököké. A jó válasz 1 pont, összesen 1pont. 6. Ráncos fejű, gülüszemű, ráncos arcú. Minden külső tulajdonság 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. Későn vették fel a telefont. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 8. 42,8 másodperccel A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 9. Egy másik bolygóról. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 10. Összenyálazzák az egész földgolyót. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 11. Ha Pop-corn próbariasztásokkal zaklatja a fiúkat. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Lakatos Imre hőstette 1. Keményfalva felett, a Homoród folyó völgyében, Székelyföldön. Minden jó helyszíni adat 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Az utasítás értelmezésekor hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy pontosan kell meghatározniuk Holló-kő helyét. A három pont jelzi, hogy három elemből kell állnia a helymeghatározásnak. 2. A tatár sereg, a (tatár) kán, Lakatos Imre, a falusiak (falvak lakói). Minden jó szereplő megnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A kán esetében elfogadható, ha a tatár szót is odaírja a tanuló. A szövegben a falvak lakói és a falusiak elnevezés is szerepel, tehát mindkettőt el lehet fogadni. 3. kán: 1. Mongol, ill. török fejedelmi cím. 2. Némely keleti államban: magas rangú méltóság. A megfelelő jelentés kiválasztása 1 pont. 67


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: A Magyar értelmező kéziszótárban a kán szónak két jelentése található. A szövegkörnyezethez illő, 1. jelentést kell kiválasztani és leírni. Ezt a feladatot páros munkában is megoldhatják a tanulók, ha kevés kéziszótár áll rendelkezésre. Esetleg egy-két gyerekkel kikerestetjük, akik felolvassák a jelentéseket, és a többieknek kell dönteniük, hogy az 1. vagy a 2. jelentés illik a szöveghez. Elég, ha csak a számot jegyzik le, majd az ellenőrzést követően diktálás után írják le a jelentést. 4. Áthúzandó kifejezések: A Holló-kőre. A szikla aljához. A helytelen helyszínek áthúzása 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A feladat utasítását érdemes közösen értelmezni, hiszen megoldáskor két dologra kell figyelniük a tanulóknak: át kell húzniuk a választ, illetve a kérdés az, hogy hová NEM menekültek a falusiak. 5. Bekarikázandó: Vadász Imre. A sok vad elejtéséről. Leste az ellenséget. A díszes ruhájáról. A szívén. Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: Felhasználható az interaktív tananyag 2. témafeladata, amelyben egy hiányos képet kell kiegészíteniük a tanulóknak a 3. bekezdésben olvasottak alapján. A teljes képről szöveget kell alkotniuk. 6. Például: Boldog vagyok, hogy megmenthettem a falu népét. Milyen büszkék lehetnek most a szüleim rám! Jó gondolat leírása 1 pont. Ajánlás: A feladat előkészítésekor hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy E/1. személyben kellett megfogalmazniuk Lakatos Imre gondolatát. Minél több megoldást hallgassunk meg! 7. A holló-kői barlang, Lakatos Imre, A kán halála, A diadalmenet Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A hiányzó vázlatpont helyett más megfogalmazást is elfogadhatunk. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Padovai Szent Antal 1. Bekarikázandó szavak: hittérítő, szabadkozott, rábírta valamire, megjavul, fokozatosan tönkretette Minden rész jó bekarikázása 1-1 pont, összesen 5 pont. 2. Mélyen vallásos volt. Misszionárius (hittérítő) tevékenységet akart végezni. Súlyosan megbetegedett. Egy vihar sodorta Szicíliába. A prédikációi és a vitái miatt. A sok munka felőrölte a gyenge egészségét. A sírjánál meggyógyultak az emberek, és sok csoda történt. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 7 pont. 3. 25, 27, 36, 37 Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Miután Antalt halála után avatták szentté a hány éves lett volna kérdésre kereshetjük csak a választ, illetve el kell fogadnunk ha valaki, azt mondja, hogy nincs válasza. Vitát válthat ki az is, hogy halála előtt viszont nem nevezték Szent Antalnak. A névváltoztatás után napjainkban is a múltbeli eseményekre is a megváltozott személynevet használjuk. 68


6/5/13 11:37 AM


4. Kibékültek az ellenségek, adósokat szabadon engedtek, a jogtalanul nagy kamatokat visszaadták, a gonosztevők jó útra tértek. Minden példa 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. A fehér liliom a keresztény művészetben a tisztaság, ártatlanság és szűziesség jelképe. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 3 pont. 6. Őrizzék meg a lelkük makulátlan fehérségét, tündöklő tisztaságát. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A lélek két jelzőjét, a fehérséget és a tisztaságot pontozzuk. 7. A kisded Jézussal. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A kisded jelző is fontos elem. Anélkül csak 1 pontot ér a feladat. Értékelés: 27–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elfogadható, 13–0 = nem megfelelő

A láthatatlan ember 1. Nagy rangbeli, vagyonbeli különbség volt a királyné, az aranylábú páva és Zéta, a szegény poros veréb között. A jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 2. Aláhúzandók: a) magához tér, b) nagy szegénység, c) mást, d) sajnálkozás, e) ugyanúgy. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A feladat megoldása előtt kerestessük ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyekben az értelmezendő kifejezések szerepelnek. A tanulók a szövegkörnyezet ismeretében könnyebben rájönnek, melyik jelentést kell aláhúzniuk. a) A szöveg 2. sora: – Felséges asszonyom – feleltem, mintha álomból ocsúdnék… b) A szöveg 18. sora: Nekem tízéves koromban meg kellett váltanom apámékat a nyomorúságtól. c) A szöveg 25. sora: Mit cselekedhettem volna egyebet? d) A szöveg 38. sora: A nők szánalommal néztek rám. e) A szöveg 36. sora: …arcomat az arcához szorítva, azonképp halt meg. 3. Nagyon szegények voltak. Csak a tehén tejével tudta táplálni a gyerekeket. vagy Ha elviszik a tehenet, éhen halnak a gyerekek. A saját vélemény kifejtése 2 pont. Ajánlás: A kiindulási pont a szegénység. A következményt kétféleképp fogalmazhatják meg a tanulók. Mindkettő helyes. 4. A szövegben aláhúzandó: Összecsapta a kezét, és rám meredt a tekintete. Helyes aláhúzás 1 pont. a) Bekarikázandó: Felháborította. Helyes bekarikázás 1 pont. 69


6/5/13 11:37 AM


b) Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a szegény emberek eladták a gyereküket. Ajánlás: Ellenőrzéskor érdemes néhány mondatban meghallgatni a gyerekek véleményét Zéta esetével kapcsolatban. A médiában napjainkban is hallhatnak gyermekkereskedelemről. 5. A mondatok értelmezése: A császár nem dolgozik, hanem a népe munkájából él. Az emberek hiába dolgoznak sokat, a pénzük nagy részét adóban elveszi tőlük a császár. A mondatok helyes értelmezése 2-2 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A ilyen típusú feladatok kiválóan alkalmasak a szó szerinti jelentésen túli szövegértelmezés gyakorlásra. Ehhez a tanulóknak eleinte segítséget kell kapniuk. Össze lehet vetni a ki mint vet, úgy arat közmondásunkkal. 6. Az édesanya nem akarta elereszteni a fiát. Sírva kiabálta, hogy felgyógyulása után őt adják el rabszolgának. Még halálában is magához szorította a fiát. Minden bizonyíték 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A feladat előkészítésekor kerestessük meg és olvastassuk el a gyerekekkel az idevágó szövegrészletet! „Édesanyám betegen feküdt…” Felhasználható az interaktív tananyag 1. témafeladata, amelyben táblázatba kell rendezni a Réka királynőre és Zétára jellemző megállapításokat. Négy megállapítás – nagyon sovány, kis termetű, szereti a gyermekeit, aggódik a jövő miatt – egy harmadik szereplőre vonatkozik. Ez a szereplő Zéta édesanyja, akiről beszélgethetünk a gyerekekkel, meghallgathatjuk az érzéseiket, véleményüket. 7. Például: Megismerhetjük a hunok életét. Megtudhatjuk, hogyan vált a rabszolga Zétából szabad ember. A helyes indok 1 pont. Ajánlás: Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. Többféle megoldás elfogadható. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Színházlátogatás 1. 1943-ban. 60. Balatoni Monika. Rónay György. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A Monika szó nem helyesírási hibás. 2. kamaraszínház: Kamaradarabok előadására alkalmas színházterem. A helyes szómagyarázat 1 pont. Ajánlás: Kerestessük ki a kamaradarab szó jelentését is! Kis színpadra való, kevés szereplőjű, bensőséges hatású színmű. Tehát a kamaraszínház valójában egy kis színpadú színház. 3. A kis herceg. Jéger Zsombor és Szilágyi Roland. A szerep helyes megnevezése 1 pont, a két színész nevének leírása 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. A bekarikázandó név: Cservenák Vilmos. Helyes bekarikázás 1 pont. Megjegyzés: Révész Béla neve azért nem fogadható el, mert ő három szerepben játszott. 70


6/5/13 11:37 AM


5. Jelmeztervező: Kelemen Kata. Díszlettervező: Túri Erzsébet. Rendező: Quintus Konrád. Rendezőaszszisztens: Hencz József. Minden helyes név 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A feladat ellenőrzésekor jó, ha rögzítjük a tanulókban azoknak az embereknek a foglalkozásnevét, akik a színpadi látványért felelősek: jelmeztervező, díszlettervező, rendező, rendezőasszisztens, bár a két utóbbinak többrétű a feladata. 6. A színészek számára megtervezi azokat a ruhákat, amelyekben játszanak. A rendezőasszisztens a rendező munkáját segíti. A helyes válasz 1-1 pont. összesen 2 pont. Ajánlás: A korosztály számára ennél részletesebben nem kell foglakozni a jelmeztervező tevékenységével, de érdeklődő gyerekek utánanézhetnek az interneten. A Magyar értelmező kéziszótárban nem található meg. 7. E-mailen: szinhaz@csokonaiszinház.hu, honlapon: www.csokonaiszinhaz.hu, Tel.: (52) 455-075. Minden jó elérhetőség 1-1 pont, összesen 3 pont. 8. Kiegészítendő évszámok: 44, 1912, 1921, 2003 A jó életkor, valamint a három évszám 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Az életkort ki kell számolnia a tanulónak. A repülőgép roncsainak megtalálásának évszámát a következő mondatrészlet alapján következtethetik ki: …tavaly ősszel…. Mivel a műsorfüzet 2004-ben jelent meg, a tavaly 2003-ra vonatkozik. Az ilyen típusú feladatokkal kiküszöbölhetjük, hogy a tanulók mechanikusan másolják ki a szövegből információkat. 9. Nem volt precíz (pontos) pilóta. Gyakran elgondolkodott vezetés közben. A tájat nézegette. Minden ok 1-1 pont, összesen 3 pont. 10. A mű témája illik a karácsony hangulatához. A helyes válasz 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

Miért csíkos a zebra? 1. A mesei rész végét jelentő, aláhúzandó mondat a szöveg második bekezdésének utolsó mondata: Azóta van tele a zebrák irhája fekete csíkokkal. Helyes aláhúzás 1 pont. Ajánlás: Felhasználhatjuk az interaktív tananyag 2. témafeladatát, amelyben képeket kell megnevezniük a tanulóknak: sivatag, szavanna, esőerdő. Ezt követően Afrika térképére kell behúzni a megfelelő helyre a szókártyákat. 2. Bekarikázandó kifejezések: a) nincs semmi gond, b) bajba fog kerülni miatta, c) nem figyel rá. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A feladat megoldása előtt kerestessük ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyekben az értelmezendő kifejezések szerepelnek. A tanulók a szövegkörnyezet ismeretében könnyebben rájönnek, melyik jelentést kell bekarikázniuk. 71


6/5/13 11:37 AM


a) A szöveg 2. sora: Kezdetben minden rendben ment, de egy idő után… b) A szöveg 3–4. sora: Akkor az eső megfenyegette a férjét, hogy hallgasson, mert a szája fogja a vesztét okozni. c) A szöveg 4. sora: A zebra azonban rá sem hederített, … 3. Aláhúzandó ok: a beszédével. Helyes aláhúzás 1 pont. 4. A zebra állandóan bosszantotta. Rá sem hederített a fenyegetésére a férje. Minden jó ok 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A tanuló másként is fogalmazhat, de ez legyen a lényege. 5. A zebra bőre kifehéredett, és sok helyen felrepedt. Minden jó következmény 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A hasonlatot nem szükséges idézni. Ajánlás: Alkalmazzuk az interaktív tananyag 1. témafeladatát, amelyben a mese eseményeit kell időrendbe állítani. A megfelelő sorszámokat kell az egyes események elé írni. A program csak a jó megoldást fogadja el, majd a számítógép a helyes sorrendet mutatja, amely alapján a tanuló elmesélheti a történetet. Ezzel a reproduktív szóbeli szövegalkotást fejleszthetjük. 6. a) Az emberek meggyőződése szerint a zebra irhája elüt a környezetétől ♦ ezért festettek az utakra fehér csíkokat gyalogátkelőnek. b) Az út kifestett része hasonlít a zebrák csíkjaira ♦ ezért a gyalogátkelőhelyet zebrának nevezzük. Minden jó következmény 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. Azon az útszakaszon különös körültekintéssel vezessenek, sőt lassítsanak. Minden jó figyelmeztetéselem (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. Oroszlánok, hiénakutyák, hiénák. Minden jó felsoroláselem 1-1 pont, összesen 3 pont. 9. Az indoklás várható szövege: A zebra ellenségeinek nincs színlátásuk, csak fekete-fehér színeket látnak. A fekete-fehér csíkos zebra beleolvad a környezetbe. Minden jó indokláselem (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

A vörös óriáskenguru 1. Ausztrália száraz belső területein, víz közelében. Az élőhely két elemének a meghatározása 1-1 pont, összesen 2 pont. 72


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: Oldassuk meg a tanulókkal az interaktív tananyag 1. témafeladatát, amelyben nyolc állatot kell megnevezniük. Majd Ausztrália térképére az ott őshonos állatok képét kell behúzgálni. Nemcsak motiváló hatású a feladat, de lehetőség van összesen 16 gyerek egyenkénti megmozgatására is. 2. 1 év: addig szopnak a kölykök; 5 hónap: a kölyök kidugja a fejét az erszényből; 6–11 hónap: a kölyök elhagyja az erszényt; 30 kg: a nőstény testtömege; 33 nap: a vemhesség ideje; 55 kg: a hím testtömege Minden jó adatvonatkoztatás 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: A feladat megoldását előzze meg a szöveg áttekintő olvasása. A számadatokat könnyen megtalálják a gyerekek, kivétel a szövegben betűvel írt 1 év kifejezést. Az ehhez kapcsolódó információt a szöveg utolsó mondata tartalmazza: A kölyköket egyéves korukig (tehát egy évig) szoptatja az anyaállat. A testsúly szót ne fogadjuk el! Matematika-, természetismeret-órán a tömeg elnevezést kell használniuk a tanulóknak. 3. Az árnyékban hűsöl. Lapos üreget ás, ahová a hőség elől menekül. Erősen liheg, hogy megszabaduljon a hőtől. A vénáit nyalogatja, így hűti magát. A felsorolás minden eleme (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 4. A kenguruk a hátsó lábaikkal hatalmasat képesek rúgni. A hasukon lévő vastag bőr megvédi őket attól, hogy hatalmi harc közben halálos sebet ejtsenek egymáson. A megállapítás 1 pont, az indoklás 2 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A harmadik bekezdéshez kapcsolódó feladatok (3., 4.) elvégzése után oldják meg a tanulók az interaktív tananyag 2. témafeladatát, amelyben a kérdésekre három lehetséges válasz közül kell megjelölni a megfelelőt. 5. A mondatok folytatása: (1.) a kicsinye betaláljon az erszénybe. (2.) szülés után két nap múlva már vemhes lehet. (3.) kétféle teje van. Az idősebb kölyöknek való tej zsírban gazdagabb. A mondatok helyes befejezése összesen 5 pont. Megjegyzés: A 2. és 3. mondat befejezése 2-2 pontot ér, mivel két fontos (l. aláhúzás) elemet tartalmaz. Ajánlás: Iktassuk be az interaktív tananyag 3. témafeladatát, amelyben öt állításról kell eldönteni, hogy melyik igaz, melyik hamis. A tanulók egyénileg, párban vagy csoportban egy lapra leírhatják az álláspontjukat az I és H rövidítések alkalmazásával. Ellenőrzéskor egy tanuló bejelöli a karikákba a megoldását vagy megoldásukat. A program minden megoldást elfogad, de közli, ha az helytelen. Addig próbálkozzanak a tanulók, amíg a helyes megoldás meg nem születik. 6. A bekezdések tételmondatai: 1. bekezdés: 1. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 7. mondat (Hátsó lába erős inainak segítségével...); 4. bekezdés: 1. mondat; 5. bekezdés: 4. mondat (a bekezdés utolsó mondata). Minden jó tételmondat 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: A 3. bekezdésben a kenguru mellső, illetve hátsó lábainak különleges tulajdonságairól olvasnak a tanulók. Ezek a különleges testrészei, valamint a vastag bőrréteggel fedett hasa. A tételmondat a bekezdés közepén helyezkedik el.

73


6/5/13 11:37 AM


7. A vázlatpontok helyes sorrendje: 1. Élőhelye 2. Táplálkozása 3. Különleges testrészei 4. Szaporodása 5. A kölykök táplálása Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A vázlatpontokat az egyes bekezdések feldolgozása után is beírathatjuk, vagy a szintetikus olvasást követően egyszerre. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–24 = jó, 23–20 = közepes, 19–16 = elfogadható, 15–0 = nem megfelelő

A vörös gém 1. Nádasokban, folyópartokon, lápokon. Komótos, elegáns. Minden jó válaszelem 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: Az első kérdésre adott válaszban a nagy kiterjedésű lápokon kifejezést is fogadjuk el, de nem hiányos válasz a lápokon szó sem. Külön hívjuk fel a tanulók figyelmét a második kérdésben a milyen? szóra, hiszen a szövegben a komótosan, elegánsan szóalakok szerepelnek. Ezekre viszont a hogyan szóval kérdezünk. Sok gyerek nem ismeri a lépésfajták elnevezését, ezért vetítsük le az interaktív tananyag 2. témafeladatát, amelyben nyolc járásmód (ugrándozva, riszálva, katonásan, csámpásan, komótosan, peckesen, pipiskedve, kecsesen) jelenik meg egymás után filmen néhány másodpercig. A lejátszás megállítható, miközben a tanuló odahúzza a megfelelő elnevezést. A program csak a jó megoldást fogadja el. 2. sügérrel, dévérkeszeggel, ponttyal, csukával, békával, gyíkkal, kígyóval, rákkal, törpeegérrel, madárfiókával Minden jó felsoroláselem 1-1 pont, összesen 10 pont. Megjegyzés: A szavakat csak toldalékos alakban fogadjuk el, hiszen azt kell felsorolni a tanulóknak, hogy mivel táplálkozik a vörös gém. Ajánlás: Ehhez a feladathoz nagyon jól kapcsolódik az interaktív tananyag interaktív játéka, bár az óra végén jutalomjátékként is játszhatják a tanulók. A gyakorlatban nekem nagyon jól bevált a fiúk és lányok versenye. Kiválasztanak maguk közül egy-egy versenyzőt, aki jó a memóriajátékokban. A játék lényege a vörös gém táplálékairól készült fotók összepárosítása a lehető legrövidebb idő alatt. Sorsolással döntsük el, hogy ki kezd. A másik versenyzőt ki kell küldenünk a teremből, hogy ne rögzüljön a fejében a képek elhelyezkedése, ugyanis a képek minden játékban máshol helyezkednek el. A versenyzőt segíthetik a társai, de előre beszéljük meg, hogy koordinátákat adjanak meg neki, pl.: 2. oszlop, harmadik sor. Természetesen ha a versenyző nem kér segítséget, azt is tiszteletben kell tartani. A második versenyzőnek ne áruljuk el az előző eredményét! Ezt úgy érhetjük el, ha mielőtt behívjuk a második versenyzőt, a Témanyitó oldal akciógombra kattintva újra visszamegyünk az interaktív játékhoz. Mindkét versenyzőt piros ponttal jutalmazzuk. Hogy a többi tanuló se maradjon ki a játékból, ők azt a feladatot kapják, hogy írják le azoknak a táplálékállatoknak a nevét, amelyek nem szerepeltek a képeken. Ezek: a kígyó és a madárfiókák. 3. A rajz tartalma: A madár hátraveti a fejét, csőre nyitva. A zsákmány (hal) orral előre. A két fontos rajzelem 1-1 pont, összesen 2 pont.

74


6/5/13 11:37 AM


4. A tápláléka az orránál a legkeskenyebb, így könnyebben le tudja nyelni. A fejét azért hajtja hátra, hogy lecsússzon a torkán. A helyes indoklás 1-1 pont, összesen 2 pont.

5. Kinyújtják a nyakukat, összehúzódzkodnak, felborzolják a tollukat és bólogatnak. Minden jó mozgáselem 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A szövegben a következő mondat segíti a feladat megoldását: A madarak a násztáncukhoz hasonló mozdulatsor kíséretében váltják egymást a tojásokon. Tehát a két mozdulatsor valójában megegyezik. Erre kell ráirányítani a gyengébb képességű tanulók figyelmét, akik esetleg közlik, hogy ez nincs is benne a szövegben. Ezzel valójában az analógiás képességüket is fejlesztjük. 6. Beírandó megállapítások: I, H, H, I, I, H, I, H Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 8 pont. Megjegyzés: A 7. megállapítás igazságának eldöntéséhez számolniuk is kell a tanulóknak. A következő mondatból kell kiindulniuk: Héthetes korukban már repülni is tudnak, két hét elteltével teljesen önállóak. Tehát igaz az állítás, miszerint kilenchetes korukban teljesen önállóak. 7. Várható válasz: Az öreg madarak a sereghajtók. Megvárják, míg minden fiatal elhagyja a telephelyet. Megjegyzés: Többféle megoldás is elfogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. Feltételezés megfogalmazása 1 pont. 8. A várható, hiányzó vázlatpontok: 2. Táplálkozása 3. Szaporodása 5. Irány Afrika! Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: Többféle megoldás is elfogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. Ajánlás: Oldassuk meg a tanulókkal az interaktív tananyag 1. témafeladatát, amely egy kakukktojásos feladat. Minden fészekben van egy oda nem illő szó. Azokat kell kihúzni a tanulóknak. Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elfogadható, 17–0 = nem megfelelő

Orczy Kalandpark 1. Aláhúzandó: időszak A jó aláhúzás 1 pont, összesen 1 pont. 2. Lemásolandó programhelyszínek: Láthatatlan Kiállítás, Természettudományos Múzeum, Bárka Színház Minden jó helyszín 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. a) 75 000 Ft b) 6000 Ft c) Az ötödikbe. (Az 5.-ben.) Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 3 pont.

75


6/5/13 11:37 AM


4. 2011. 07. 15-én (2011. július 15-én). A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 5. Bekarikázandó: VIII. A jó karikázás 1 pont, összesen 1 pont. Ajánlás: Ha szükséges, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a budapesti irányítószámokban a második és harmadik számjegy a kerületeket jelöli. 6. Július 6-án reggelig. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 7. Az Orczy úton van a kalandpark. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 8. I, H, H, H, I, H Minden helyes döntés 1-1 pont, összesen 6 pont. 9. Nagyvárad tér, Ludovika tér, Diószeghy S. utca Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 3 pont. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Szólások a konyhából 1. mártás: Hús, hal stb. mellé adott híg, ízesítő ételnemű. fortély: Ravasz ötlet, furfang. eleink: Őseink, elődeink. Minden jó szómagyarázat 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Szakács Tudomány; Ismeretlen; szakácsmester; Báthory Kristóf és Báthory Zsigmond; 16. sz. Minden jó adat 1-1 pont, összesen 6 pont. 3. a) Keverd össze a sót és a borsot, és hintsd (szórd) meg vele! b) Mikor jól fő a hús, akkor rakd bele a sóskát (adj hozzá sóskát), sózd meg, kissé (enyhén) borsozd meg! Minden jó „fordításelem” 1-1 pont, összesen 2, illetve 4 pont. Ajánlás: Minden tagmondatot külön pontozzunk. Így jobban nyomon követhető, hogy melyikben menynyi a mai magyar nyelvre fordítandó elem. 4. Aláhúzandó: Azért, mert a magyarok mindig szerettek jókat enni. Helyes aláhúzás 1 pont. 5. A lényegről beszél. Felbosszantja. Másnak is van magához való esze. Nincs kedvére, nem tetszik neki. Minden jó szólásmagyarázat 1-1 pont, összesen 4 pont. 76


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: A tanulók használhatják O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. könyvét. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

Magyaros ételek 1. A fűszeres ételeket, sült húsokat, mártásokat (leveket). Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Nem, mert csak 1654-ben került a burgonya hazánkba (külföldet járt diákok által). A jó válasz 1 pont, az indoklás 2 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A zárójeles rész hiánya nem okozhat pontvesztést, mert a tömörebb indoklásért is jár már a két pont. 3. Bekarikázandó: ételízesítő. Helyes bekarikázás 1 pont. 4. Bekarikázandó: HAMIS, IGAZ, HAMIS Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont. 5. a) Magyar értelmező kéziszótár 636. oldal, 2. hasáb b) ~ c) Halványlila. Ajakos. Aprók, illatosak. A szó megkeresése 1 pont, a jel lemásolása 1 pont, a kérdésekre adott válaszszavak 1-1 pont, összesen 4 pont. 6. A szövegben bekarikázandó: A vajat felhevítem, majd beleszórom a lisztet. Állandó kevergetés közben aranybarnára pirítom. A bekarikázás mondatonként 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. 18 dkg; A jól megmosott tárkony leveleit le kell szedni, és finomra kell vágni. A szárait 2 dl ételízesítős vízben kell megfőzni. A tárkonylevelek egyik fele a rántásba kerül, a másik fele tálaláskor a kész mártásra. A tömeg megadása 1 pont, a tárkony felhasználásának leírása 2 pont. Megjegyzés: A tárkony levelének és a szárának felhasználását értékeljük 1-1 ponttal. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elfogadható, 10–0 = nem megfelelő

A Kheopsz-piramis 1. Egyiptomi fáraó. 23 évig. Hatalmas piramist építtetett. Kínában. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A második kérdésre ne fogadjuk el a mettől meddig uralkodott választ, mert a kérdés az, hogy hány évig uralkodott. 77


6/5/13 11:37 AM


2. 146,6 m; 230 m x 230 m / 52 900 m2; kb. kétmillió Minden helyes adat 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. 64 000 A helyes válasz 1 pont. 4. A puha talajon a nagy tömeg miatt elsüllyedt volna a piramis. A helyes indoklás 2 pont. Megjegyzés: Az indoklásnak tartalmaznia kell a két aláhúzott részt, ezért jár két pont érte. 5. 7 km-re, keletre. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A felszínes szövegértés egyik alapvető hibája, hogy a tanuló mechanikusan másol(ja) ki rész(eke)t a szövegből. A szövegben a következő olvasható: „…a Gíza nevű falucskától hét kilométerre nyugatra.” A feladat viszont arra vonatkozik, hogy milyen irányban fekszik a Kheopsz-piramistól Gíza. Ezt érdemes kiemelni az utasítás értelmezésekor. 6. Rabszolgák. Önkéntesek. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. A Nílus áradásakor nem volt más munkájuk, de szükségük volt pénzre és élelemre. Dicsőségnek számított a fáraó síremlékén dolgozni. Minden jó ok 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. Aláhúzandó tételmondatok:

1. bekezdés: 1. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 1. mondat; 4. bekezdés: 2. mondat Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont.

9. Várható vázlat: 1. Az épségben maradt világcsoda; 2. A piramis méretei; 3. A síremlék helye; 4. Kik építették a piramisokat? Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Többféle megfogalmazás is elfogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. 10. Például: A hét világcsoda egyike; Az évezredes világcsoda A helyes címadás 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

78


6/5/13 11:37 AM


Turistaként a világűrben 1. Fejfájás, hányás, levertség, étvágytalanság. Minden jól felsorolt szó 1-1 pont, összesen 4 pont. 2. A súlytalanság állapotában az izomzat leépül, mert nincs igénybe véve. Az indoklás két eleme 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 3. Ha nem rögzíti magát az űrhajós a hálószekrény falához, alvás közben kilebegne belőle. Az ok és az okozat megfogalmazása 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. Áthúzandó: Álmodozás az űrutazásról. Álmatlanság. Minden helyes áthúzás 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: Ellenőrzéskor szükség esetén hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy áthúzást és nem aláhúzást kellett végezniük, és azt kellett jelölniük, mi NEM következménye a súlytalanságnak. 5. Zuhanyzás közben a vízcseppek a térben szabadon úsznak, amelyeket belélegezhet az űrhajós. A vízcsepp a tüdőbe jutva halált okozhat, ezért kell használnia az orrcsipeszt. Az indoklás minden jó megállapítása 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 6. Aláhúzandó mondatok: Az orrcsipeszre zuhanyozáskor van szükség. Naponta elég 4-5 órát aludni. A nap nagy részében tornázni kell. Minden jól aláhúzott mondat 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. A szövegben aláhúzandó tételmondatok: 1. bekezdés: 2. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 3. mondat; 4. bekezdés: 1. mondat; 5. bekezdés: 1. mondat; 6. bekezdés: 2. mondat Minden jól aláhúzott tételmondat 1-1 pont, összesen 6 pont. 8. Várható vázlat: 1. Az űrbetegség jelei 2. Testgyakorlással az izomsorvadás ellen 3. Alvás az űrben 4. Tisztálkodás a Földön kívül 5. Kacsa vagy pelenka? 6. Az űrbéli látvány Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: Többféle megoldás is elfogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő feladat. 9. Bármelyik kellemetlenséget kiválaszthatja a tanuló, de két pontot csak akkor kaphat, ha meg is indokolja a választását. A kellemetlenség megnevezése 1 pont, az indoklás 1 pont, összesen 2 pont. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–25 = jó, 24–20 = közepes, 19–16 = elfogadható, 15–0 = nem megfelelő 79


6/5/13 11:37 AM


Szalvétatechnika 1. A rövidítések jelentése: például, és a többi. Minden jó rövidítésjelentés 1-1 pont, összesen 2 pont. 2. feldíszít, ékesít Minden szövegkörnyezethez illő jelentés 1-1 pont, összesen 2 pont. 3. Bekarikázandó: decopage ragasztó, ecset, olló Minden helyesen bekarikázott szó 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: Az olló szó szerint nincs a szövegben. A tanulónak ki kell következtetnie a következő mondatból: Vágd körbe a kiválasztott mintát a szalvétából vagy a vékony csomagolópapírból! Az ilyen típusú feladattal a szöveg értelmezését gyakoroltathatjuk a gyerekekkel, ami túlmutat a szöveg szó szerinti jelentésén. 4. A többi rétegen nincs kép. Ha beragasztózzuk, a ragasztó csak az alsó réteget ragasztja oda, a többi nem ragad a felülethez. A helyes indoklás 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 5. Helyes számozás: 3., 6., 1., 4., 2., 5. Minden helyesen sorrendben leírt szám 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: Ha valaki az első sorszámot elrontja, 0 pontot kap a feladatra. A munkafolyamat leírásában ugyanis, ha az első lépést elrontja, már nem korrigálható a folyamat, s ha valaki egy ilyen leírás alapján akarja elkészíteni a dísztárgyat, nem fog neki sikerülni. Ezt feltétlenül be kell láttatnunk azokkal a tanulókkal, akik azért reklamálnak, mert ők csak egy „számot” rontottak el, mégsem kapják meg a többi pontot. Ugyanez vonatkozik a többi eljárásrészletre. Tehát a feladatért vagy 6, vagy 0 pont kapható. 6. Vágjátok körbe a mintát! Kenjétek be ragasztóval a ragasztandó felületet! Helyezzétek fel a mintát a felületre! Simítsátok el a mintát! A felragasztott képet kenjétek át ragasztóval! Lakkozzátok be a képet! Minden helyes mondat 1-1 pont, összesen 6 pont. Megjegyzés: A munka menetét az 5. feladat alapján könnyen meg tudja oldani a tanuló. A mondatokat azonban csak akkor fogadjuk el, ha az utasításnak megfelelően a társainak – T/2. személyben, felszólító módban – fogalmazza meg. 7. Ha kívülről kezdjük simítani a papírt, összeráncolódik. Az ok és az okozati összefüggés megfogalmazása 2 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. Értékelés: 24–22 = kiváló, 21–19 = jó, 18–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

80


6/5/13 11:37 AM


Készíts csapadékmérőt! 1. meteorológus: A légkörrel, az éghajlattal és az időjárás tényezőivel foglalkozó tudós. meteorológiai mérőeszközök: Az időjárás tényezőinek megfigyeléséhez használt eszközök. Minden jó szómagyarázat 2-2 pont. 2. Az emberi haj azon tulajdonsága, hogy a nedvesség hatására a hajszál megnyúlik. A működési elv megfogalmazása 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. 3.

hajfonat

skála tengely mutató

Minden helyesen lerajzolt rész, a megnevezéshez való kapcsolás 1-1 pont, összesen 8 pont. 4. Kiegészítendő szavak: 1. mondat: férfi, nedves, 2. mondat: nő, száraz Minden helyes kiegészítés 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Állapíttassuk meg a tanulókkal a tankönyvi illusztráción lévő időjárás-házikóról, hogy nedves vagy száraz lehetett az időjárás ott, ahol állt, amikor a fotó készült. 5. a) 1000 000 l= 10 000 hl= 10 000 hordó. b) 50 tartálykocsiba. c) 1 000 000 l : 50= 20 000 l (= 200 hl) Minden jó eredmény 1-1 pont. 6. Elvezetik a folyóvizek, magába szívja a talaj, elpárolog. Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 3 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

Versenyfelhívás 1. Olimpia a Gyermekekért Alapítvány. 2011/12-es tanévben. Három. Három. Londonban. Olimpia Ottó. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: Ne fogadjunk el toldalék nélküli válaszokat!

81


6/5/13 11:37 AM


2. Az általános iskola felső tagozatosai, a nyolcosztályos gimnáziumok alsó négy évfolyamosai (5., 6., 7., és 8. évfolyamosok), a hatosztályos gimnáziumok első és 2. évfolyamán tanulók (7. és 8. évfolyamosok). Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 3.

Iskolai Megyei

A megrendezés időpontja 2011. december 12. 2012. január 30.

egy csapat egy csapat megyénként

Budapesti

2012. január 30.

három csapat

Országos

2012. február 25.

Forduló

Továbbjutók

A verseny lebonyolítói pedagógusok az alapítvány megyei megbízottjai az alapítvány kerületi megbízottjai az alapítvány kuratóriuma

Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 11 pont. 4. I, H, H, H, I, H Minden helyes döntés 1-1 pont, összesen 6 pont. 5. PowerPoint bemutató készítése egy újkori olimpia magyar vonatkozásairól, plakát készítése a magyar sportolókért való szurkolás buzdítására, egy magyarországi olimpia logójának a megtervezése Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 6. Négyen. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–25 = jó, 24–20 = közepes, 19–16 = elfogadható, 15–0 = nem megfelelő

Okostelefon használata okosan 1. 14, 5, 20, 21, 15, 6, 10, 23 Minden helyes szám 1-1 pont, összesen 8 pont. 2. Billentyűzár-kapcsoló

E-mail gomb

Bekapcsológomb

Kezdőgomb

Fülhallgató csatlakozója

Mikro-USB-csatlakozó

Hangerőcsökkentő gomb

Hívás gomb Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 8 pont.

82


6/5/13 11:37 AM


3. Nem fordulhat elő, hogy véletlenül hívást kezdeményezzünk (valakit felhívjunk), ha a készülék a táskában vagy a zsebünkben van. A helyes válasz 2 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: Két fontos eleme van a válasznak: nem fordulhat elő, véletlenül hívást kezdeményezzünk (valakit felhívjunk). Természetesen a zárójeles vagy attól eltérő, de tartalmilag megfelelő választ is elfogadhatunk. 4. Kijelző védelem, Billentyűzár, Navigáció Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 5. 16, 12, 12, 16 Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

Térképen barangolva 1.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc Sajó Szlovákia

Minden helyes válasz 1–1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A térképről ugyan nem olvasható le a megye neve, de a tanulók előzetes (4. évfolyamon szerzett) ismeretei alapján megoldható a feladat. 2. Borsodi-medence, Sajó Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 3. A Sajó bal partján fekszik: Múcsony, Boldva, Alsózsolca, Sajókaza A Sajó jobb partján fekszik: Sajóvelezd, Szirmabesenyő, Berente, Sajókeresztúr Minden jó helyre írt folyónév 1-1 pont, összesen 8 pont. Megjegyzés: A tanulók már alsó tagozatban tanulják azt, hogy a térképen hogyan állapíthatják meg, melyik a folyó bal, illetve jobb partja. 4. Sajóivánka, Vadna, Dubicsány, Putnok Minden jó helységnév 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. A 3-as úton. A helyes válasz 1 pont. 6. Aggteleki-karszt. A helyes tájegységnév 1 pont.

83


6/5/13 11:37 AM


7. Baradla-bg., Kossuth-bg., Vass Imre-bg., Szarvasól-bg. Minden helyesen felsorolt barlangnév 1-1 pont, összesen 4 pont. 8. Bükki Nemzeti Park. A helyes válasz 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elfogadható, 12–0 = nem megfelelő

Az Esztramos-hegy 1. extra: különleges, mons: hegy, vertikális: függőleges Minden jó jelentés 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Magyarország északkeleti részén, a Rudabánya-hegység Bodván túli folytatását jelentő Szalonnaihegység északi végén. A helymeghatározás elemenként 1–1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kifejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. 3. A rajz ovális alakú.

A helyes rajz 1 pont. 4. 380 m – 349 m = 31 m. 31 m-rel alacsonyabb a hegy. A helyes számítás 1 pont. Megjegyzés: A feladat megoldásának a számítás is a része, tehát ha csak a végeredményt írja le a tanuló, nem jár az 1 pont. 5. A kőbányászat következtében. A helyes ok megnevezése 1 pont. 6. kelet–északkelet és nyugat–délnyugat A rövidítések feloldása 1–1 pont, összesen 2 pont. 7. Áthúzandó mondatok: 1., 2., 4. Minden jó áthúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A feladat megoldása előtt hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy keressék meg a szövegben azt a mondatot, amelyik alapján meg tudják oldani a feladatot. Ez a 3. bekezdés 2. mondata: „Az első írásos emlék egy 1864-ből származó helynévjegyzék…” Az áthúzandó mondatok az 1., a 2. és a 4. mondat. A 3. mondat a helyes: Az esztramosi barlangokról először egy 1864-ből származó helynévjegyzék tesz említést.

84


6/5/13 11:37 AM


8. Eredeti neve Esztramosi-bg. Felső-táró 2. sz.-bg. Rákóczi 1. sz.-bg. Rákóczi 2. sz.-bg.

Más néven Földvári Aladár-bg. Kristály-bg. Öreg-bg. Surrantós-bg.

Szint (m-ben) 312 m 277 m 180 m 180 m

Függőleges kiterjedése

Hosszúsága 190 m 46 m 650 m 533 m

7m 23 m 75 m 29 m

A táblázatban minden jó adat 1-1 pont, összesen 16 pont. 9. Esztramosi-bg.; Rákóczi 1. sz. és 2. sz. bg.; Rákóczi 1. sz. bg. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elfogadható, 17–0 = nem megfelelő

Az interaktív tananyag jellemzői Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a magyar diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Úgy gondolom, minden eszközt fel kell használnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen olvassanak, ehhez azonban érteniük kell az olvasottakat. Az Apáczai Kiadó éppen ezért helyes úton indult el, amikor hazánkban az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezetője a Parlamentben átvehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvemhez készült digitális taneszközök is. Nagy kihívás és erőpróba volt számomra az interaktív tananyagok forgatókönyveinek elkészítése. Életem, pedagógusi pályám első ilyen jellegű feladata előtt álltam, és sok segítséget kellett kérnem ahhoz, hogy egyáltalán tudjam, mit is várnak tőlem a programozók, a fejlesztők. Nagy örömömre szolgál, hogy az interaktív tananyagaim alkalmazhatóságáról nagyon jó a kollégák véleménye, és ami még ennél is fontosabb: nagyon tetszett a gyerekeknek, alig várták, hogy egy-egy órán „játszhassanak” a Csöpi néni-féle számítógépes játékokkal. Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez interaktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam fel digitális formában: 1. A három jó tanács 2. A Nap és a Hold 3. Mese 4. Lakatos Imre hőstette 5. A láthatatlan ember 6. Miért csíkos a zebra? 7. A vörös óriáskenguru 8. A vörös gém 9. Szólások a konyhából 10. Magyaros ételeink 11. A Kheopsz-piramis 85


6/5/13 11:37 AM


12. Turistaként a világűrben 13. Szalvétatechnika 14. Készíts csapadékmérőt! 15. Az Esztramos-hegy Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még egy kicsit berzenkedő kedves kollégáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, továbbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek. Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválhatók. Ez azért fontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép. Az interaktív tananyag-feldolgozás hasznosságát a lektori véleményből vett idézettel kívánom bizonyítani: „A digitális tananyag teljes mértékben felhasználóbarát. A programok, a feladatok kiválasztása a megfelelő irányú nyilakkal vagy az önmagukért beszélő, a választott tevékenységet jól reprezentáló piktogra-mokkal, a feliratos »fülek«-kel történik (pl. a digitális eszközökről ismert kezelői piktogramok, hangszóró, csúszka stb.). A program előnye, hogy nem egy kötött úton »fut le«, hanem a tanulási-gyakorlási sorrend szabadon választható, bármikor abbahagyható a munka, vagy kihagyással ugorhatunk újabb feladatokra, esetleg újra elvégezhetünk feladatokat, tetszés szerinti számban. Az anyag képernyőn való megjelenése is látványos, esztétikus, a képernyőt kellő mértékben, arányosan kihasználva. Kellemes, összeillő, nem harsány színeket alkalmaz.” „…Az egyes témakörök a szoft ver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A szerző a tartalmat tekintve viszont szerencsére nem esett abba a hibába, amelybe a kezdeti digitális tananyagfejlesztők: vagyis – szerencsére! – nem a tankönyv anyagát dolgozta fel, nem kényszeríti a felhasználót az írott szöveg képernyőn történő olvasására! (Nem a képernyőről akar »tanítani«!) Éppen ellenkezőleg: olyan gyakorló feladatokat és játékokat választott, amelyek témája a nyomtatott tankönyvhöz kapcsolódik, ám csupán szervesen kiegészíti azt, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket.” „Minden egyes téma »Gyakoroljunk!« része 2-4 gyakorló feladatot tartalmaz, majd a »Témafeladatok« részben további ötleteket találunk az ismeretek elmélyítésére. Innen (is) elindíthatók azok az interaktív feladatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását feltételezik, előzetes tudásukra építve. Szerencsére itt sem fedezhető fel az a gyakori, mulitimédia-köntösben rejtőző »gyermekbetegség«, amikor a tankönyv feleletválasztós tesztjei vagy beírást követelő feladatai ismétlődnek meg, egy az egyben. Itt merőben más feladatok várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott tankönyvből ismer.” „A változatos gyakorló és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Hiszen láthatunk rövid filmrészletet, amelyhez kísérő szöveget kell alkotniuk a tanulóknak, vagy játszhatunk a géppel társasjátékot (párosan vagy egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Kereshetünk kakukktojást, vagy éppen Afrika térképét egészíthetjük ki beszédes rajzokkal. Kihasználhatjuk a számítógép előnyeit az olvasási tempó fokozására is (különböző ideig felvillanó szavakkal, eltérő, egyre gyorsuló tempóban megjelenő, rövid szöveg hangos felolvasásával stb.). És természetesen válaszolhatunk is a feltett kérdésekre, tesztekre.” „A feladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a lehető legegyszerűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« – szöveggel, és ujjával figyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és ujjongó gyermek rajza jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A szoft ver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.” „A CD tartalma és az alkalmazott számítástechnikai megoldások összhangban állnak egymással, illetve a pedagógiai céloknak is megfelelnek. Előny, hogy a szoft ver már egy jól bevált tankönyv módszertanához 86


6/5/13 11:37 AM


nyújt informatikai segítséget, épít a gyermekeknek a technika által okozott, mindig is tapasztalt fokozódó lelkesedésére, motiválja őket az ismeretszerzésre, elmélyítésre.” „Informatikai használhatósági szempontból is profi módon készült a CD-ROM. Megpróbálja a 10-11 évesek számára vonzóvá tenni a szövegek elemzését, ehhez felhasználni a tanulók által olyannyira kedvelt multimédia adta lehetőségeket is. Alkalmas arra, hogy a meglévő tankönyvcsalád digitális segítője legyen, a hagyományos tanulásszervezési formákat kiegészítő módszertani elemek megfelelő, körültekintő megválasztásával.” Ahogy a lektori jelentésből is kiderült, minden szöveghez tartozik egy Gyakoroljunk! című rész, amely olvasástechnikai tréningeket tartalmaz. Ezek alkalmazásáról Az olvasási képesség fejlesztése című fejezet A gyorsolvasási gyakorlatok című részében írtam. A témafeladatok és az interaktív játékok alkalmazására a következő fejezetben teszek javaslatokat.

Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozásához A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád 5. évfolyamos szövegei a nem szakrendszerű oktatás óráin, fejlesztő foglalkozásain ideális taneszközök. Nemcsak a tanítók és magyar szakos tanárok, hanem más szakos kollégák is alkalmazhatják. A következő táblázat egy újszerű feldolgozási javaslat a tankönyvekben található szövegek felhasználására. Óraszám

A szöveg címe

Szövegtípus

Tantárgyi koncentráció

Szövegrészek

Feladatok

1–2.

A három jó tanács

elbeszélő

irodalom

1–9.

3.

A Nap és a Hold

elbeszélő

irodalom

1–10.

4–5.

Mese

elbeszélő

irodalom

1–8.

6.

Hot dogs

elbeszélő

irodalom

1–11.

7.

Lakatos Imre hőstette

elbeszélő

irodalom

1–7.

8.

Padovai Szent Antal

magyarázó-értelmező

etika

1–7.

9.

A láthatatlan ember

elbeszélő

irodalom

1–7.

10.

Színházlátogatás

11–12.

Miért csíkos a zebra?

13.

A vörös óriáskenguru


term. ism.

1–7.

14–15.

A vörös gém


term. ism.

1–8.

dokumentum

term. ism. nyelvtan, osztályfőnöki

1–10.

16.

Orczy Kalandpark

dokumentum, magyaráirodalom zó-értelmező irodalom elbeszélő, magyarázónyelvtan értelmező term. ism.

plakát 1–2. bekezd. 3. bekezdés 4. bekezdés

1–7. 8–10. 1–5. 6–7. 8–9.

87


6/5/13 11:37 AM


17.

Szólások a konyhából

elbeszélő

irodalom nyelvtan

1–5.

18.

Magyaros ételek


nyelvtan term. ism technika

1–5. b) 5. c) 6–7.

19–20.

A Kheopsz-piramis


történelem

1–10.

20.

Turistaként a világűrben magyarázó-értelmező

term. ism.

1–9.

21.

Szalvétatechnika


22–23.

Készíts csapadékmérőt!


24.

Versenyfelhívás

dokumentum

ének

1–6.

25.

Okostelefon használata okosan

dokumentum

technika

1–8.

26.

A térképen barangolva


term. ism.

1–8.

27–28.

Az Esztramos-hegy


term. ism.

1–9.

nyelvtan technika nyelvtan term. ism. matematika technika

1-2. bekezd. 3. bekezdés 1. bekezdés 2-3. bekezd 3. bekezdés 2-4. bekezd

1–2. 3–7. 1. 2–4., 6. 5.

A következőkben nem teljes óravázlatok olvashatók, hanem ötleteket, javaslatokat írok le az egyes szövegek feldolgozásához. Természetesen ezektől minden kedves kollégám a legjobb belátása szerint eltérhet. A szövegfeldolgozást ugyanis befolyásolja az, hogy a kolléga milyen tanulásszervezési módot, munkaformát választ, és az, hogy felzárkóztatni vagy tehetséget akar-e gondozni.

A három jó tanács Előkészítési variációk 1. A mesékről alsó tagozatban tanult ismeretek felelevenítése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3., 4., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 5., 6., 7., 8., Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4. Párban végzett munkaként javasolt feladatok: 5., 6., 7., Csoportmunkaként javasolt feladatok: 8., 9. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 2. feladat: az esemény és a cselekedet közötti különbség 5. feladat: állítólagos drágakő A mese kiválóan alkalmas a tartalmi egységekre bontás, a vázlatkészítés gyakoroltatására. Páros munkában a mese szövegének felbontása bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre. Nevelési helyzet: A közmondás értelmezése, példák gyűjtése a tanulók életéből. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának ellenőrzéséhez. 2. A tankönyv 2. feladatához kapcsolódik, mesei, valóságos és mesébe illő események szétválogatása. Interaktív játék: memóriajáték, ellentétes jelentésű szavak párosítása. 88


6/5/13 11:37 AM


A Nap és a Hold Előkészítési variációk 1. A 4. osztályos természetismeret-órán tanult ismeretek felelevenítése kép vagy modell segítségével: a Föld kering a Nap körül, és forog saját tengelye körül. Mi a Föld forgásának a következménye? A nappalok és éjszakák váltakozása. Melyik a két napszak jellegzetes égiteste? A Nap a nappalé, a Hold az éjszakáé. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Kiindulási pont: a szöveg – indián népmese. Irányított beszélgetés az indiánokról. Például: Melyik földrészen élnek indiánok? (földgömb) Mit tudtok róluk? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1–3., 9., 10. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4–8. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4. Párban végzett munkaként javasolt feladatok: 5., 6., 7., 9. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 8., 10. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. feladat: állandó tulajdonság. 2. feladat: karikázd be, … Miért 5 pont jár? 3. feladat: húzd át, …nem ad magyarázatot… A mese kiválóan alkalmas a bonyodalom fogalmának előkészítésére: a Nap gyermekei rosszat tettek az embereknek, a Hold segíteni akart az embereken. Nevelési helyzet: A Nap hiúsága miatt a gyerekeit is feláldozta, tettéért mást okolt. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyvi 8. feladat ellenőrzéséhez, mire ad magyarázatot a mese. 2. A tankönyv 10. feladatához kapcsolódik, a mese illusztrációjának helyes sorrendbe állítása. Interaktív játék: társasjáték, a mesével kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

Mese Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a szöveg illusztrációjáról. Melyik ismert mese jut eszedbe a képről? A Csipkerózsika című mese. A tündérek a jókívánságaikat fogalmazzák meg az újszülött számára. Mi jelzi a képen, hogy a csecsemő királyi családból származik? A takarón lévő korona. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 5., 8. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 4., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 3., 5., 6., 7., 8. Párban végzett munkaként javasolt feladatok: 2., 4. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 2. feladat: Sorold fel, mivel…! A szövegből való mechanikus másolásról leszoktathatjuk a tanítványainkat, ha az utasításban kiemeltetjük velük a szót, amire válaszolniuk kell. Önellenőrzéskor olvassák vissza maguknak a kérdést és a rá adott választ! 5. feladat: gyűjtsd ki a tündérkirálynő érveit, … mit sem érnek! A mese szövege kitűnően alkalmazható dramatizálásra. A reproduktív feldolgozást félproduktívvá tehetjük, ha megszólalnak a szülők – Csodaország királya és királynéja –, illetve ötödik tündért is szerepeltetünk. (L. 8. feladat.) Nevelési helyzet: A jóság szerepe az emberek életében. (L. 7. feladat.) Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Két kép közötti eltérések megtalálása időre, megfigyelőképesség fejlesztésére szolgáló, valamint motivációs feladat. Interaktív játék: társasjáték, a mesével kapcsolatos kérdések megválaszolásával. 89


6/5/13 11:37 AM


Hot Dogs Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az űrkutatásról. 2. Vannak-e értelmes lények a világűrben az embereken kívül? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: hangos olvasás előzetes felkészülés alapján. Munkaformák Elsősorban olvasóvá nevelésre alkalmas a szöveg, amelyet egyéni munkában érdemes feldolgoztatni. Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő feladatok: 1., 3., 9. Szorgalmi feladat lehet a fikuszszörnyekről leírás készítése. Nevelési helyzet: Társas kapcsolatok az osztályban, barátok, baráti csoportok.

Lakatos Imre hőstette Előkészítési variációk 1. Beszélgetés hősökről, hőstettekről a 4. évfolyamon olvasott történelmi olvasmányok alapján, például Dugovics Titusz, Dobó István. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Határainkon túl élő magyarlakta területek, például Erdély, Székelyföld megkeresése a térképen. 4. A foglalkozásra utaló családnevek gyűjtése, például Kovács, Szakács, Takács, Lakatos, Vadász. Az interaktív tananyag 1. témafeladatát jól lehet alkalmazni, ahol foglalkozásokat ábrázoló képekhez vezetékneveket kell párosítani. Az osztályba járó tanulók vagy ismerőseik vezetékneve közül a foglalkozást jelentők kiválogatása. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 4., 5., 7. Tehetséggondozást segítő feladatok: 3., 6. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 4., 5. Páros munkaként javasolt feladatok: 3., 6. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 7. (homogén csoportok) A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. feladat: határozd meg pontosan,…! A pontszám utal arra, hogy 3 helymegjelölést kell keresni a szövegben. 4. feladat: húzd át, hová nem menekültek… Nevelési helyzet: A hőstettek megítélése. A 7. feladat megoldása után a vázlatpontok rendezése a szöveg makroszerkezeti egységeibe: bevezetés (1. és 2. bekezdés), tárgyalás (3. bekezdés), befejezés (4. bekezdés). Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 4. pontja. 2. A szöveg 3. bekezdéséhez kapcsolódik, képkiegészítés.

Padovai Szent Antal Előkészítési variációk 1. Ki hallott már Szent Antalról? Mit tudtok róla? Előzetes tájékozódás. 2. Padova városának megkeresése a térképen. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Egyéni munkára javasolt feladatok: 1., 4., 5., 6., 7. Páros munkára javasolt feladatok: 2., 3., 90


6/5/13 11:37 AM


Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő feladatok: 1., 2., 3. A 3. feladatnál különösen a szentté avatáskori évszám körül támadhat vita. Miután halála után avatták szentté a hány éves lett volna kérdésre kereshetjük a választ, illetve el kell fogadnunk, ha valamelyik páros azt mondja, hogy nincs válaszuk. Nevelési helyzet: Ki kell hangsúlyozni azt, hogy Szent Antal igyekezett megtanítani az embereket a helyes viselkedésre, a mások iránti együttérzésre.

A láthatatlan ember Előkészítési variációk 1. Eddigi ismeretek felelevenítése Gárdonyi Gézáról alsó tagozatos olvasmányok alapján. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Beszélgetés Attiláról, a hunok vezéréről a 3. évfolyamon olvasott Attila, isten ostora című szöveg alapján. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Munkaformák Elsősorban tehetséggondozásra alkalmas a szöveg, amelyet csoportmunkában érdemes feldolgoztatni. A gyerekek heterogén csoportokban dolgozzanak együtt! Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő feladatok: 1., 3., 4., 5., 6. 1. óra: A feladatok megoldása csoportmunkában. Vagy minden csoport minden feladatot megold, vagy felosztjuk a feladatokat a csoportok között a tanítva tanulás módszerének felhasználásával. 2. óra: A feladatok megoldásának közös ellenőrzése, feltáró és fejlesztő értékelése a tanulók bevonásával. Szorgalmi feladat lehet a jelenet előadása. Nevelési helyzet: Ma is vannak olyan országok, ahol a szülők kénytelenek eladni gyermekeiket. Vélemények meghallgatása. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Réka királyné és Zéta tulajdonságainak szétválogatása, a 4 kimaradt tulajdonsághoz tartozó szereplő megnevezése. Interaktív játék: Képkitaláló. Feleletválasztásos kérdések megoldása időre. Helyes válasz esetén feltűnik egy-egy képrészlet.

Színházlátogatás Előkészítési variációk 1. Színházi élmények felelevenítése, műsorfüzetek bemutatása. 2. Olvasmányélmény felidézése: Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regénye. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. 1. óra: A plakát műfajú dokumentum szövegtípus értelmezése az 1–7. feladat megoldásával. Felépítése, információblokkok: ■ a bemutató helyszíne és időpontja; ■ a színdarab szerzője, címe, a színpadi változat készítője, ha van; ■ szereposztás; ■ a színdarab színre vitelét segítő személyek; ■ a színház elérhetőségei. 2. óra: Részlet a műsorfüzetből. A szerzőről szóló magyarázó-értelmező szöveg feldolgozása a 8–10. feladatok megoldásával. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 6., 7. 10. Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 8., 9.

91


6/5/13 11:37 AM


Csoportmunkaként javasolt feladatok: 3., 4., 5. (heterogén csoportok) A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: …kettős szereposztás. Nevelési helyzet: Hogyan illik viselkedni a színházban? A 10. feladathoz kapcsolódva beszélgetés a szeretetről, a karácsonyról.

Miért csíkos a zebra? Előkészítési variációk 1. Részlet az Oroszlánkirály című rajzfilmből vagy a filmzene legismertebb részletének meghallgatása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Az állatok álcázási módjai képek alapján. Álcázás elsősorban a rejtőszín alapján, például kaméleon, levelibéka, fogoly, fácán, mezei nyúl, tigris, oroszlán. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. A mese (1–2. bekezdés), elbeszélő szövegtípus feldolgozása az 1–5. feladat megoldásával. A magyarázó-értelmező szöveg (3–4. bekezdés) feldolgozása a 6–9. feladat megoldásával. Felzárkóztató feladatok: 1., 8., 9. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 4., 5., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1. Páros munkaként javasolt feladatok: 6., 7., 8., 9. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 2., 3., 4., 5. A legtehetségesebb tanulókat tömörítő csoport forgatókönyvet írhat a zebra és az eső vitáiról, amely a válásukhoz vezetett. Egy másik forgatókönyv a házaspár békülési jelenetéhez készülhetne, hiszen az eső visszatért a földre, a férjéhez. A két jelenetet természetesen előadhatják, akár kettős szereposztásban is. A közönség, az osztály többi tanulója eldöntheti, melyik volt a jobb előadás, sőt a véleményüket el is mondhatják. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 6. feladat: előzmény, következmény, a → használata. Nevelési helyzet: Az együttélés szabályai mindenkire vonatkoznak. Ne bosszantsuk egymást! Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A mese eseményeinek helyes sorrendbe állítása. 2. A mese helyszínének (szavanna) szemléltetése. Interaktív játék: Videofilmhez kísérőszöveg alkotása önállóan vagy csoportmunkában.

A vörös óriáskenguru Előkészítési variációk 1. Földrészek megkeresése a földgömbön. Ausztrália kiemelése, jellegzetes állatainak kiválogatása fotók alapján. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Alan Alexander Milne Micimackó című meseregényének szereplői: Micimackó, Tigris, Malacka, Nyuszi, Kanga, Zsebibaba, Füles. Jellegzetes tulajdonságaik. Kanga és Zsebibaba kapcsolata. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaforma Az egész szöveget csoportmunkában dolgozzuk fel. Öt heterogén csoportot hozzunk létre, élükön egy csoportvezetővel, aki egyben a szóvivő is lehet, de más tanuló is betöltheti ezt a szerepet. Minden csoport csak egy bekezdést dolgoz fel, majd beszámolnak a feladatmegoldásaikról, illetve a 2. feladat és a 7., a vázlatpontok helyes sorrendbe rakását kérő feladattal szintetizáljuk a csoportok munkáját. Valójában a tanulók megtapasztalhatják a tanítva tanulás eredményességét és sikerét. 1. csoport: 1. bekezdés, 1. feladat, élőhely bemutatása, a 6. feladat. A 7. feladatban a bekezdésüknek meg92


6/5/13 11:37 AM


felelő vázlatpont kiválasztása. 2. csoport: 2. bekezdés, a 2. feladatból az általuk feldolgozott szövegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 6. feladat, a 7. feladatban a bekezdésüknek megfelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. 3. csoport: 3. bekezdés, 3. és 4. feladat, a 6. feladat, a 7. feladatban a bekezdésüknek megfelelő vázlatpont kiválasztása. 4. csoport: 4. bekezdés, az 5. feladat 1. és 2. mondata, a 2. feladatból az általuk feldolgozott szövegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 6. feladat, a 7. feladatban a bekezdésüknek megfelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. 5. csoport: 5. bekezdés, az 5. feladat 3. mondata, a 6. feladat, a 2. feladatból az általuk feldolgozott szövegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 7. feladatban a bekezdésüknek megfelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. Nevelési helyzet: Az állatok védelme. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 1. pontja. 2. A 3. bekezdést feldolgozó csoportnak az információk átadása után a többi csoport tanulói számára ellenőrzésként. 3. A 4. és 5. bekezdést feldolgozó csoportnak az információk átadása után a többi csoport tanulói számára ellenőrzésként.

A vörös gém Előkészítési variációk 1. Fekete István Tüskevár című regényéből valamelyik nádi világot bemutató rész felelevenítése, illetve a filmfeldolgozásból egy részlet levetítése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Közben a bekezdések beszámozása. Munkaformák A szöveget páros munkában tanulópárokkal dolgozzuk fel. Külön hívjuk fel a figyelmüket, hogy a pároknak azonos megoldást kell produkálniuk. Az óra végén közösen ellenőrizzük és értékeljük szóban, illetve pontokkal a párok munkáját. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. feladat: milyen a madár lépte? 2. feladat: …, mivel táplálkozik a vörös gém? 5. feladat: Írd le a vörös gémek násztáncát! A vörös gém násztánca csak úgy szerepel a szövegben, hogy a tojásokon való mozdulatsorral egyezik meg. Nevelési helyzet: A madárvédelem fontossága. A Vörös könyvnek a kihalt vagy kihalófélben lévő madarakat bemutató részének tanulmányozása. Mit tehetnek a gyerekek a madarak védelmének érdekében? Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának előkészítése, filmrészleteken járásmódok. 2. A szöveg feldolgozásának végén a kakukktojás megtalálása. Interaktív játék: A tankönyvi 2. feladat ellenőrzése után vagy az óra végén ajánlott memóriafejlesztő gyakorlat (képpárosítás) időre. Két gyerek versenyzik egymás után, de a második versenyzőt ki kell küldeni a teremből, hogy ne lássa a képeket.

Orczy Kalandpark Előkészítési variációk 1. Egyéni kalandparki élmények felelevenítése. 2. A szórólap fotóinak megfigyelése: Milyennek képzeled a kalandparkot? (akik még nem jártak kalandparkban)

93


6/5/13 11:37 AM


Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. A tipográfiai megoldások megfigyelése, szerepe. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: Ha szükséges, közöljük a tanulókkal, hogy a budapesti irányítószámok második és harmadik számjegye a kerületek sorszámát jelzi. Munkaformák Csoportmunkaként javasolt feladatok: 1–9. Nevelési helyzet: A tábori szabályok betartásának fontossága, a balesetek elkerülése.

Szólások a konyhából Előkészítési variációk 1. Fűszerek megtalálása hálós rejtvényben. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. A szólásokról, közmondásokról tanultak felelevenítése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás, közben a bekezdések beszámozása. Munkaformák Elsősorban tehetséggondozásra alkalmas a szöveg, amelyet csoportmunkában érdemes feldolgoztatni. A gyerekek homogén csoportokban működjenek együtt! A leggyengébb képességű csoport munkáját a pedagógusnak kell segítenie. Ők csak az 1. és az 5. feladatot oldják meg, amelyek segítségével a szótárhasználatot gyakorolhatják! Feltétlenül biztosítanunk kell a csoportok számára egy Magyar értelmező kéziszótárt és O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: fordítsd le mai magyar nyelvre… Nevelési helyzet: A régi magyar nyelv szépségének felismertetése. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 1. pontja. 2. Lásd előkészítési variációk 3. pontja.

Magyaros ételek Előkészítési variációk 1. Főzéssel kapcsolatos tévéműsorok valamelyik részletének levetítése, az előkészületek megfigyeltetése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Szakácskönyvek bemutatása, gyermekeknek szóló szakácskönyvek ajánlása. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. A bevezető rész és a receptek: hozzávalók, elkészítési mód elkülönítése. Felzárkóztató feladatok: 1., 4., 5., 6. Tehetséggondozást segítő feladatok: 2., 3., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 4. Páros munkaként javasolt feladatok: 5., Csoportmunkaként javasolt feladatok: 6., 7. A csoportmunkában dolgozó tanulók szorgalmi feladatként írják át a receptek szövegét többes szám 2. személyben tegező, illetve magázó formában. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: … „modern” fűszer … 5. feladat: a kakukkfű nem szerepel önálló címszóként… Nevelési helyzet: A háztartási munkában való részvétel, a főzés közbeni balesetek elkerülésének módjai.

94


6/5/13 11:37 AM


Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A népi mértékegységek felismerése képek segítségével, a témára való ráhangolódás végett. 2. A hozzávalók szétválogatása időre. A tankönyv 3. feladatának megoldása után ajánlott.

A Kheopsz-piramis Előkészítési variációk 1. A történelemórán megismert ókori temetkezési módok felidézése. Az egyiptomiak halottkultusza. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Filmrészlet vagy képek bemutatása a gízai piramisokról. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. A bekezdések beszámozása. Felzárkóztató feladatok: 1–3., 6., 8–10. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 5., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2. Páros munkaként javasolt feladatok: 3–10. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. feladat: A fordított kérdésre külön irányítsuk rá a tanulók figyelmét! Nevelési helyzet: Az új felfedezések szerepe a tudomány fejlődésében. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Ráhangolásként, motivációként használható keresztrejtvény. 2. A tankönyv 5. feladatához kapcsolódik, a helyes irány megjelölését segíti, vagy ellenőrzéskor alkalmazhatjuk. 3. A gízai piramisokról készült képsorhoz kísérőszöveg alkotása önállóan vagy csoportmunkában. Interaktív játék: Társasjáték, a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

Turistaként a világűrben Előkészítési variációk 1. Ki mit tud az űrkutatás fejlődéséről? Előzetes gyűjtőmunka alapján az ismeretek megosztása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Az egész szöveget csoportmunkában érdemes feldolgoztatni. Heterogén csoportokat hozzunk létre. A tanulók maguk válasszák ki a csoportvezetőt, a szóvivőt, a jegyzőt és az időfelelőst. Ez utóbbi tisztet betöltő gyerek feladata az, hogy irányítsa a tervezőmunkát, azaz melyik feladatra, mennyi időt szánjanak a megoldásra. A feladatokat közösen oldják meg. Ezzel fejleszthetjük a tanulók együttműködési képességét is. Ellenőrzéskor hasonlítsuk össze a csoportok megoldásait. Eltérések esetében ütköztessük a megoldásokat! A csoporttagok érveljenek a saját megoldásuk mellett, illetve cáfolják a másokét. Esetleges vita esetén tisztázzuk a kulturált vitatkozás szabályait. Szorgalmi feladatként szóbeli vagy írásbeli beszámolót készíthetnek a tanulók egy képzeletbeli űrutazásról. Fordítsunk nagy figyelmet a csoportok munkájának értékelésére, amely terjedjen ki a csoporttagok együttműködésére is. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 4. feladat: húzd át, mi nem… Nevelési helyzet: A siker egyik záloga, hogy tudjunk közösen dolgozni a társainkkal.

95


6/5/13 11:37 AM


Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szövegfeldolgozás végén ajánlott megoldatni. 2. A szöveg 3. bekezdéséhez és a tankönyv 4. feladatához kapcsolódik, a súlytalanság következményeit kell kiválasztani. Interaktív játék: Egyszemélyes társasjáték időre, a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

Szalvétatechnika Előkészítési variációk 1. Beszélgetés arról, milyen ünnepi alkalomra, milyen saját kezű ajándékokat készítettek már a gyerekek. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 6., 7. Párban végzett munka: 2., 3., 4. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 5. A feladatok egy részét párban végzett vagy csoportmunkában érdemes megoldatni. Szenteljünk külön figyelmet a 3. feladatnak, amelyben a hajszálas higrométert kell lerajzolni a szöveg alapján. Ezt mindenképpen tanulópárokkal végeztessük el, hogy a gyerekek megbeszélhessék egymás között a rajz egyes elemeit. Nevelési helyzet: Az időjárás változásai. Árvizek, árvízi védekezés. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 3. feladatának ellenőrzésére használhatjuk a hajszálas higrométer modelljét – ezt el is készíthetik a tanulók. 2. A tankönyv 5. feladatához kapcsolódik, a munkamenet helyes sorrendbe állítása képek alapján.

Készíts csapadékmérőt! Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az aktuális időjárásról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 4., 7. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 3., 5., 7. A feladatok jelentős részét csoportban érdemes megoldatni. Próbálkozhatunk homogén csoportokkal. Külön figyelmet szenteljünk az 5. feladatnak, amelyben a munkamenet helyes sorrendjét kell összeállítani. Ehhez szorosan kapcsolódik az 5. feladat, amely az átalakítás mellett rögzíti a helyes munkamenetet. Fontos szerepe van a 3. feladatnak, amely alapján az anyag- és eszközigény tisztázható. A szöveget technikaórán is feldolgozhatják, illetve elkészíthetik az ajándéktárgyakat. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: Karikázd be a felsorolt anyagok és eszközök közül azokat, amelyekre feltétlen szükség van…! Van olyan eszköz, amire csak következtetni lehet a szöveg alapján, például vágd körbe a mintát ♦ olló. Nevelési helyzet: Az ajándékozás öröme. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. feladatának előkészítésére alkalmas, rövidítések és a megfelelő szóalakok párosítása. 2. A tankönyv 5. feladatához kapcsolódik, a munkamenet helyes sorrendbe állítása képek alapján. Interaktív játék: Társasjáték a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

96


6/5/13 11:37 AM


Versenyfelhívás Előkészítési variációk 1. Tanulói élmények meghallgatása versenyeken (sport, tantárgyi, művészeti) szerzett élményeikről, oklevelek bemutatása. 2. Hogyan, honnan szerezhetnek tudomást a tanulók a versenyekről? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3. 4., 6. Tehetséggondozást segítő feladat: 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 4., 6. Páros munkaként javasolt feladatok: 1., 2., 3., 5. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. feladat: Rendezd táblázatba, … ütemtervét! Nevelési helyzet: Siker- és kudarcélmény eltűrése.

Okostelefon használata okosan Előkészítési variációk 1. Műszaki berendezések üzembe helyezését, használatát segítő dokumentumszövegek bemutatása. 2. A tanulók beszámolója arról, milyen műszaki berendezést tudnak önállóan használni. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Az ábra és a hozzá tartozó szövegrész alapos tanulmányozása. Felzárkóztató feladatok: 1., 2., 3. Tehetséggondozást segítő feladatok: 4., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1–3. Páros munkaként javasolt feladatok: 4–5. Nevelési helyzet: A telefon használatához illemszabályok is tartoznak.

Térképen barangolva Előkészítési variációk 1. Különböző típusú térképek tanulmányozása: földrajzi atlaszok, autós térképek, internetes útvonaltervezők. 2. Magyarország nagy tájainak felidézése térkép segítségével. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: a tankönyvben lévő térképrészlet tanulmányozása. Ennek beazonosítása Magyarország domborzati, illetve közigazgatási térképén. Munkaformák Az egész szöveget csoportmunkában érdemes feldolgoztatni. Heterogén csoportokat hozzunk létre. A tanulók maguk válasszák ki a csoportvezetőt, a szóvivőt, a jegyzőt és az időfelelőst. A csoporttagok osszák fel egymás között a feladatokat, amely történhet egyéni vállalás alapján, de szétoszthatja a csoport vezetője is. Egyes feladatokat, például a 3. feladatot párban is elvégezhetik. Szorgalmi feladatként megnézhetik, hogyan juthatnak el lakóhelyükről autóval Miskolcra, Kazincbarcikára vagy Aggtelekre. Fordítsunk nagy figyelmet a csoportok munkájának értékelésére, amely terjedjen ki a csoporttagok együttműködésének, a tanulók vállalkozó kedvének értékelésére is. Nevelési helyzet: A balesetmentes közlekedés szabályai.

97


6/5/13 11:37 AM


Az Esztramos-hegy Előkészítési variációk 1. Híres barlangok Magyarországon. A tanulók barlangi túrán szerzett tapasztalatainak meghallgatása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás, a bekezdések beszámozása. Felzárkóztató feladatok: 1–4., 6., 7. Tehetséggondozást segítő feladatok: 5., 8., 9. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt feladatok: 1., 6., 7. Páros munkaként javasolt feladatok: 2., 3., 4., 5. Csoportmunkaként javasolt feladatok: 8., 9. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 7. feladat: Húzd át a mondatok közül a helytelen állítást tartalmazókat! Nevelési helyzet: Hazánk természeti csodái. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 2. feladat ellenőrzéséhez, térképrészleten a domborzati elemek megfelelő elnevezése. 2. A szöveg 3. és 4. bekezdéséhez kapcsolódik, mondatok kiegészítése. Interaktív játék: Társasjáték a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

98


6/5/13 11:37 AM


A FOGALMAZÁSI FELADATGYŰJTEMÉNY Az 5. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal TKV/4076/11/2013. határozati számon 2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a határidő lejártáig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet a tankönyvön végrehajtani. Ez alól kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák, amelyeket felfedezésüket követően természetesen a következő kiadásban javítani fogunk. Ezúton szeretnélek megkérni, kedves kolléga, ha helyesírási vagy tördelésből adódó hibát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal. A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a NAT 2012 módosításait, a kerettantervet, valamint az alsó tagozatos Fogalmazási munkafüzeteket, a gyakorlati tapasztalatimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul. A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható, amelynek igen bőséges a feladatkínálata. Nem lehet minden feladatot megoldani a szűkös órakeret miatt, ezért feltétlenül válogatni kell közülük. Nagyon sok helyzetgyakorlat található benne, amiket nagyon szívesen játszanak el a gyerekek. Ezeknél a szituációs játékoknál elsősorban a kooperatív technikákat érdemes alkalmazni.

A tankönyv szerkezete Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal ismerkedhet meg az 5. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a segítségével, illetve hogyan alkalmazhatja a tankönyvből szerzett tudást a mindennapjaiban. Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. A szempontsor alkalmazásával jól fejleszthető a tanulók értékelő képessége. A gyerekek fogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét. A kompetenciaalapú oktatás nagy hangsúlyt fektet a tanulók teljesítményének folyamatos feltáró és fejlesztő értékelésére. A kommunikáció Az állatok kommunikációja és Az emberi kommunikáció című alfejezet rövid terjedelmű ismeretterjesztő olvasmányain jól lehet gyakorolni a szövegfeldolgozási technikákat. A hozzájuk kapcsolódó feladatok a tanulók megfigyelőképességét is fejleszti. Helyes ejtés Ebben a fejezetben kaptak helyet azok a feladatsorok, amelyek rendszeres, tréningszerű gyakoroltatásával javul a tanulók kiejtése, beszédtempója, hanglejtése. Ezek ütemezésére a nyelvtan tanmenetjavaslatban tettem javaslatot (Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz 5. évfolyam, Celldömölk, 2013). 99


6/5/13 11:37 AM


A légzőgyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tanulók helyes beszédlégzésének kialakításában. Sokszor a gyerekek beszéd közben rossz helyen vesznek alap- vagy pótlevegőt, ez akár a hallgató beszédértését is zavarja. Lehetőleg minden tanítási órán végeztessünk 1-2 percben ilyen tréningeket a tanítványainkkal. A kiejtési gyakorlatokat a gyerekek szókincsének és helyesírási képességének fejlesztésére is használhatjuk. A mondókákat, versikéket a többszöri elolvasás után előbb-utóbb megtanulják a tanulók, s ezt követően akár emlékezetből is leírathatjuk velük. A gyorsasági gyakorlatok egyben artikulációs gyakorlatok is, hiszen a gyerekek csak nagy ajakmozgással, szabályos artikulációval küszöbölhetik ki azt, hogy „ne akadjon össze a nyelvük” hangoztatatás közben. A hangsúlygyakorlatoknál az alsó tagozatból ismert jelöléseket használtam. Például főhangsúly = ____, mellékhangsúly = ___. A Péchy Blanka által alkalmazott és a szakirodalomban is elfogadott jelöléseket (félkövérrel és dőlttel szedett nyomatékok) majd 6. évfolyamtól használom, mert tapasztalataim szerint az ötödikesek számára világosabb az előbbi jelölési mód. A Fogalmazási feladatgyűjtemény 14. oldalán rövid, de ismert szövegrészleteken együtt gyakoroltatható a helyes hangsúlyozás és hanglejtés. A mindennapi beszédhelyzetek Alsó tagozatban a gyerekek már gyakorolták a köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A tapasztalatok azonban azt mutatják, nem lehet róla eleget beszélni. Főleg a kiskamaszkor kapujában – figyelembe véve, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb érnek –, amikor a köszönésen kívül a megszólítás is komoly gondot okoz a tanítványainknak. A kommunikációs zavarok és problémák leküzdésére állítottam össze a feladatsorokat. Az egyes feladatok felépítése a következő: a probléma felismerése, a lehetséges megoldások közül a helyes megtalálása és alkalmazása. A szerepjátszás, a valóság megjelenítése a tanuláson kívül szórakoztat is. S ami a pedagógus számára sem elhanyagolandó, hogy ezek a gyakorlatok rövid idő alatt elvégezhetők egy-egy tanítási órán. Nálam például jól bevált az óravégi „kommunikációs öt perc”, amit mindig nagyon vártak a tanítványaim. A nyelvtan- és az irodalomórák utolsó öt percében a feladatgyűjtemény 1-2 feladatát oldottuk meg. Így hatékonyan tudtam felhasználni az jelző csöngetés követő perceket is. Természetesen mindig igyekeztem kiaknázni a spontán nevelési helyzeteket is. Ha kevésnek bizonyultak a feladatok, a gyerekek is szívesen találtak ki hasonlóakat, vagy hoztak példát a saját környezetükből. A véleménynyilvánítás át meg áthatja életünket, mindennapjainkat. A véleménynyilvánítás megfelelő nyelvi megfogalmazására és előadásmódjára is meg kell tanítanunk a tanulókat, amely szoros összefüggésben van a kulturált viselkedéssel. Ugyancsak visszatérő probléma, hogy hol van a panaszkodás és az árulkodás határmezsgyéje. Sokszor nekünk, felnőtteknek sem könnyű eldönteni. Erre is találunk példát a taneszközben. Fogalmazási műhelygyakorlatok A szövegalkotás kapcsán külön is szólnom kell a cím funkciójáról, a szöveggel való összefüggéséről. A cím maga is része a szövegnek, rámutat a szöveg egészére, utal a témájára, és fontos eszköze az érdeklődés felkeltésének. A tanulók már alsó tagozatban megfigyelték a szövegek címeit, és gyakorolták a címadást is. A cím vizsgálatával kiemelten foglalkoztam a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvben is. A Fogalmazási feladatgyűjteményből a tanulók megismerhetik a különböző címfajtákat: az eseménycímet, a címkeszerű, a műfaj- és reklámcímet, valamint példát találnak a címek változatos nyelvi megfogalmazására. A fejezet nagyobbik része a jelentésbeli kohézió eszközeivel: az ismétléssel, a rokon értelmű szavakkal, az azonosítással foglalkozik, mivel a nyelvismeret tanításakor is előfordulnak ezek a jelentéstani fogalmak. A rokon értelmű szavak és az azonosítás használatával a tanulók szókincsét bővíthetjük. Az előbbiek között a szólások és közmondások is megtalálhatók gyakran képrejtvények, rejtvényszerű feladatok formájában, de minden esetben fontos a jelentések értelmezése, a mai életre való hivatkozás és a helyzethez való illeszkedés.

100


6/5/13 11:37 AM


Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajok Ez a témakör a legterjedelmesebb, ugyanakkor a legtöbbféle feladattípust tömöríti magába. A mese műfaji sajátosságainál fogva közel áll gyerekekhez, ezért is kezdődik ezzel a fejezet. A műfaj nem ismeretlen a számukra, hiszen az alsó tagozatos olvasókönyvekben szebbnél szebb mesékkel találkoztak. Alkalom nyílik az irodalomtanítással való integrálásra is, hiszen az Apáczai Kiadó 5. évfolyamos irodalomkönyve is a mesefejezettel kezdődik, amely a sokat sejtető A mesék bűvöletében címet kapta. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Mese című fejezetében összegezhetjük a tanítványainkkal a műfaji sajátosságokat. A reproduktív szövegeken kívül alkothatnak produktívakat, sőt megismerkedhetnek a modern mesével. Az elbeszélést tárgyaló fejezetek szövegei, feladatai és azok megoldásai a tanulók életéhez kapcsolódnak, de természetesen irodalmi szemelvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a 3–4. évfolyamon szerzett ismereteiket tovább mélyítsék a műfajról. Az itt található ismeretterjesztő szövegek (sámánokról, a számítógép megalkotásáról) nemcsak a gyerekek kifejezőképességét, hanem a szövegértő képességüket is fejlesztik. Bár már alsó tagozatosként megismerték a vázlatkészítés csínját-bínját, a tételmondat felismerése nélkül – amiről 5. évfolyamon tanulnak – bizony nem mindig alkottak megfelelő vázlatot. Nem ismeretlen számukra a fogalmazás tagolása, a párbeszéd alkalmazása sem, de ezek felelevenítése, gyakorlása, a jártasságok fejlesztése elengedhetetlen. Korrigálnunk kell a típushibákat is (felesleges szóismétlések „töltelékszavak” használata stb.). A leírás műfajáról is tanultak már a gyerekek alsó tagozatos korukban. Ebben a részben külön foglalkozom a növény-, az állat-, az alak-, a tárgy-, a tér- és a folyamatleírással. Látszólag nem sok újat tanítunk, de az alapok megerősítése később meghozza gyümölcsét. A növényekről és állatokról készített leírások jól hasznosíthatók a természetismeret-, a biológiaórákon, hiszen a tantárgy tanulását segítik. A folyamatleírásokról szerzett ismereteiket természetismeret-, fizika-, kémiaórákon kamatoztathatják majd. Fontos dolog alakleíráskor, hogy ne csapjon át jellemzésbe, illetve a munkafolyamat leírása sem elbeszélés, még akkor sem, ha eseménymozzanatokból áll. Mivel gyakorlatban ritkán fogalmazunk „tiszta” műfajban, feladatok találhatók az elbeszélés és a leírás ötvözésére. Quintilius szerint a levél írott társalgás. Írott társalgáskor azonban a partner nincs jelen, ezért nem alkalmazhatjuk a látható kapcsolatokat (mimika, gesztus, tekintet, testtartás) és a mondatfonetikai eszközöket (hangerő, hanglejtés, beszédtempó, hangerő). Ha a címzett nem ért valamit, esetleg félreért, nem tud a feladó segíteni neki. Ez alól ugyan kivételek a tudomány és technika által életre kelt írásbeli kommunikációs formák: SMS, e-mail, skype stb. Ennek ellenére a modern és a hagyományos levélműfajokkal is hangsúlyoznunk kell a tanítványainknak, hogy ezek az írásos szövegeket az élő beszédnél pontosabban, gondosabban szerkesszék meg. Ebben nyújtanak segítséget azok a feladatok, amelyekben a levél formai és tartalmi sajátosságainak alkalmazását kérik. Gyakorolhatják a megszólítást, az elköszönést, és azt, hogyan tarthatják ébren a címzett figyelmét. Megtanulják, mi a különbség a hivatalos és a magánlevél között. A publicisztikai szövegműfajok közül a hír és a hirdetés alsó tagozatos anyag, esetükben az ismeretük bővítése, pontosítása történik számos alkalmazást szolgáló feladattal. Az interjúval részletesebben foglalkozom a feladatgyűjteményben, mert ezzel a tömegkommunikációs műfajok olvasását, és ezeknek a szövegeknek az értelmező olvasását is fejleszthetjük. Könyvismertetés, könyvajánlás az utolsó téma a feladatgyűjteményben, amelyet év közben és különösen a tanév utolsó magyaróráin tudjuk alkalmazni. A minták segítségével a tanulók elsajátíthatják a könyvajánlás készítését. Elsősorban olyan könyveket választottam, amelyek számot tarthatnak a tanulók érdeklődésére, hiszen egyik célunk a gyerekek olvasóvá nevelése. A feladatgyűjtemény két könyvajánlattal zárul. Hiszem, hogy lesznek olyan gyerekek, akik elolvassák az ajánlott könyveket, ha máskor nem, a nyári vakáció idején.

101


6/5/13 11:37 AM


Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához A kommunikáció Ez a rövid fejezet jól kiegészíti az 5. évfolyamos nyelvtankönyv hasonló című fejezetének anyagát. Más oldalról közelítjük meg ezt az érdekes a témát, valamint megjelenik az állati kommunikáció is. A szöveget szándékosan szakítottam meg három feladattal. A szöveg első részét közösen érdemes feldolgozni, amelyet követő olvasással ismerhetnek meg a tanulók (a pedagógus felolvasása közben a tanulók némán olvasnak vele). Az 1. és 3. feladat kötetlen beszélgetésre is alkalmat ad. Akár csoportmunkát is alkalmazhatunk, így néhány percben több tanuló is elmondhatja élményeit, aztán a csoport tagjai eldönthetik, hogy kinek a történetét tartották a legérdekesebbnek. A kiválasztott történetet aztán a többi csoport is megismerheti. A 2. feladat az önálló kutatómunkára sarkallja a gyerekeket, egy általuk is érdekesnek tartott témában. A szöveg második részét önállóan olvassák el a tanulók, és egyénileg vagy közösen készítsék el a vázlatot hozzá. Az emberi kommunikációról szóló olvasmány a nyelvtankönyvemben találhatóval sokban megegyezik. Ennek több oka is van. Egyrészt felidézi, megerősíti, rögzíti az ott szerzett ismereteket, másrészt azok a tanulók, akik másik kiadó nyelvtankönyvével együtt használják, erről a témáról is tudomást szereznek, esetleg más megfogalmazásban. A testbeszéd értelmezését szolgálják a tankönyvi oldalon található fotók.

Helyes ejtés Ez a fejezet a nyelvtankönyv Hangzó anyanyelvünk című fejezetének kibővített változata. A nyelvtankönyvhöz tartozó interaktív tananyagnak is része. Ezeket a gyakorlatokat minden magyarórán tréningszerűen végeztessük néhány percben. Ez a folyamatosság nemcsak a tanulók helyes ejtését fejleszti, hanem az olvasási képességüket is, és biztosítja a szókincsük bővítését is. A feladatok szóanyagát, a verseket, versrészleteket a helyesírási képesség fejlesztésére is felhasználhatjuk: lemásoltathatjuk, emlékezetből leírathatjuk, de akár tollba is mondhatjuk a tanítványainknak. Önellenőrzéskor pedig használhatják a feladatgyűjteményüket. Egy-egy feladat sokrétű alkalmazására csak egyetlen példát szeretnék kiragadni. 8. oldal 4. feladat Olvassátok fel az alábbi gyermekmondókát nagy állejtéssel, közepes hangerővel, közepes tempóban! Sárga várnak ajtajában, árván állva kántál Sára. Nagy magányban dala száll ma, várlak Ádám vacsorára.

Tálas fánkkal, hájjal, májjal salátával, vadmártással, lábas tállal, vadmálnával, bájjal, vággyal, vajjal, lággyal.

Ádám náthás, gyáván hátrál, ámbár Árpád áll a járdán. Sára, Árpád lábas tállal, Táncra vár már, táncos lábbal. Ez gyermekmondóka a következő képességek fejlesztésére alkalmas: ▶ Szövegértelmezés, szókincsbővítés Mit jelent a mondókában az árván szó? Magányosan, egyedül. Válasszátok ki, melyik szó jelentéséhez áll legközelebb a kántál ige! sír

énekel

várakozik

102


6/5/13 11:37 AM


Hogyan énekel, aki kántál? Erős, elnyújtott, kellemetlen hangon. Miről szólhat Sára dala? Magányos, Ádámra vár, szeretne Ádámmal vacsorázni. ▶ Kommunikációs képesség Hogyan szeretné elérni Sára, hogy Ádám elfogadja a vacsorameghívást? Mindenféle finomságot sorol fel: fánkot, májat, vadmálnát stb. Te elfogadnád-e a vacsorát Ádám helyében? Indokold meg a válaszodat! Játsszák el a tanulók páros munkában, hogy Ádám elfogadja, illetve visszautasítja a meghívást! Sára reagálását is terveztessük meg a gyerekekkel! Miért nem tudott elmenni Ádám a vacsorára? Náthás lett. Hogyan értelmezitek a gyáván hátrál kifejezést? A bemutató tanításaim alkalmával elég eltérő értelmezést hallottam a gyerekektől: nem is akart vacsorázni Sárával, a nátha csak indok volt. A náthától is úgy érezte magát Ádám, mint aki a halálán van, ezért hátrált meg gyáván a betegség elől. ▶ Véleménynyilvánítás Mondjátok el a véleményeteket Sára viselkedéséről! A vélemények nagyon megegyeztek. Minden gyereknek lesújtó volt a véleménye Sáráról, hiszen mivel Ádám nem ment el a vacsorára, azonnal megvigasztalódott Árpáddal. Semmilyen együttérzést nem tanúsított Ádám iránt, éppen táncolni kezdett Árpáddal, miközben Ádám beteg volt. ▶ Helyesírási képesség fejlesztése A második versszak sok írásban jelölt hasonulást tartalmazó szó található. Ezeket érdemes lemásoltatni: fánkkal, hájjal, májjal, vadmártással, tállal, bájjal, vággyal vajjal, lággyal. A salátával és a vadmálnával szóban „látszik” a -val, tehát a gyengébb képességű gyerekek is rájönnek, hogy itt a -val, -vel hasonulásáról van szó, ha nem is tudják megnevezni, mivel ez későbbi anyag nyelvtanból. Jó megoldás lehet az is, ha azokon az órákon használjuk ezt a feladatot a kiejtés gyakorlására, amikor a nyelvtan anyagban a hasonulásokról tanulnak a gyerekek. A gyerekekkel írassuk le válogató másolással a -val, -vel ragos szavak közül az ételek nevét: fánkkal, hájjal, májjal, vadmártással, vajjal.

A mindennapi beszédhelyzetek Ennél a fejezetnél érzékelhető igazán a viselkedéskultúra és a kommunikáció közvetlen kapcsolata. A feladatok megoldása közben illembeli kérdésekkel is foglakozhatunk, és figyelve a tanulók egy részét, foglalkoznunk is kell. 15. oldal 2. feladat Robi táborba utazott. Társaival a vonaton ismerkedett meg. – Sziasztok, srácok! Rühellem ezt az egész dedós tábort, de a faterom úgy erőlködött. Na, majd csak eltelik valahogy. – Szia! Engem Bakács Ádámnak hívnak – nyújtotta kezét az egyik fiú, miközben felállt. – Ő Kovács Zoltán, a barátom pedig Bugyi László. – Ez oltári! Bugyi! Jó, hogy nem gatya! – vihogott Robi. a) Mi a véleményed Robi szóhasználatáról, stílusáról és magatartásáról? b) Melyik fiú viselkedése kifogástalan? Miért? c) Játszd el, te hogyan mutatkoztál volna be a fiúknak! A feladat indukciós szövegét előzetes felkészülés után négy fiúval elő is adathatjuk. Természetesen négy lány is lehet a szereplő női keresztnevekkel. A vezetékneveket azonban őriztessük meg. A szituációs játékban szereplő Robi a nyegleség, szemtelenkedés megtestesítője. A történetben szereplő Bugyi László, nem kitalált név. Ismerősömnek bizony nem volt könnyű felnőni ezzel a vezetéknévvel, holott vezetékneve a Bugy községből való származásra utal. Valamennyien tudunk olyan vezetékneveket sorolni, amelyeknek 103


6/5/13 11:37 AM


viselői gyakran voltak az unintelligens emberek gúnyolódásának céltáblái. A fiúk közül Ádám viselkedése volt kifogástalan, sőt követendő mintát adott a helyes bemutatásra is. A bemutatkozás gyakorlását csoportmunkában tudjuk a leghatékonyabbá tenni, de előtte a tanulók feltétlenül oldják meg a 3. feladatot, amelyben a 3. és a 4. rajzon látják a megfelelő test- és tekintettartást. Azt is tudatosítanunk kell a lányokban, hogy ők bemutatkozáskor ülve maradhatnak, kivétel, ha felnőtteknek mutatkoznak be. A szándéknyilvánítással foglalkozó oldalakon is a mindennapi életből vett helyzetekkel találkoznak a gyerekek. Főleg a problémamegoldó gondolkodásukat fejleszthetjük. 17. oldal 5. feladat Az egyik lakás ablakából sűrű, fekete füst szivárog az utcára. Kihez fordulnál segítségért? Hogyan? 18. oldal 11. feladat Az állatkertben síró kisgyereket látsz, elvesztették a szülei. a) Játszd el, hogyan kérdezősködnél az anyuka és az apuka felől a látogatóknál! b) Mit tennél, ha nem járnál sikerrel? A kéréseket általában igyekszünk teljesíteni, mégis akadhat olyan élethelyzet, amikor kénytelenek vagyunk visszautasítani. Ezt azonban udvariasan kell megtennünk. 17. oldal 6. feladat Utasítsd el udvariasan a következő kéréseket! • Kislányom, porszívózd ki a szobád! • Kérlek, add ide a piros tolladat! • Karcsi, vidd ki a szemetet! Az előbbi feladatoknak számtalan megoldása lehet, tehát nehéz most kiemelni egyetlen helyes megoldást. Sokszor a gyerekek felnőtteket meghazudtoló kreativitással rendelkeznek. Nagyon sokszor kerülnek tanítványaink olyan helyzetbe, amikor véleményt kell nyilvánítaniuk. A véleménynyilvánítás megfogalmazására minden pedagógus mintát ad, amikor értékeli egy-egy tanuló, csoport vagy az osztály egészének a teljesítményét, magatartását. Gyakran kérjük mi magunk is a tanítványainktól, hogy mondjanak véleményt a saját vagy társaik munkájáról. A következő feladatban különböző véleménynyilvánításokkal találkoznak a gyerekek, és megadott szavakat kell melléjük rendelni. Ezek között a szavak között lehetnek olyanok, amelyeknek a jelentésével nem minden tanuló van tisztában, ezért szómagyarázatot is érdemes végeznünk, például a lekezelő, tapintatos szavak esetében. Jó, ha a megfelelő véleménynyilvánítási formákat kiemeltetjük a gyerekekkel. 19. oldal 1. feladat Magyarórán elhangzott a legjobban sikerült fogalmazás. A gyerekek is elmondták a véleményüket. Melyőik véleményre mi a jellemző? lekezelő, tárgyilagos, tapintatos, udvarias, sértő, udvariatlan • Ez is valami! ______________________________________________________________________ • Érdekes a történeted, de párbeszéddel színesebbé tehetted volna. _____________________________ • Szerintem érdekfeszítően írtál. Tetszett, hogy volt benne humoros rész. ________________________ • A befejezést kicsit elnagyoltnak éreztem. ________________________________________________ • Ki sem néztem belőled! ______________________________________________________________ A panaszkodás és az árulkodás között gyakran nehéz különbséget tenni. A Magyar értelmező kéziszótár 104


6/5/13 11:37 AM


így fogalmaz: árulkodik tn ige 1. Vkinek a ballépését, hibáját stb. érdekből v. ártó szándékkal mással közli. panaszkodik tn ige Panaszát (részletesen) elmondja. [panasz fn Kellemetlenség, fájdalom, sérelem elmondása.] Az árulkodásnál azt kell hangsúlyoznunk, az árulkodó érdekből vagy azért teszi, hogy rosszat tegyen azzal, akiről árulkodik. Előfordulhat az is, hogy a gyerek nem árulkodásnak érzi a beszámolóját, ezzel a problémával foglalkozik a következő feladat. 20. oldal 4. feladat Biztos te is sokszor hallottad kisgyerekkorodban (esetleg mostanában is) a felnőttektől: „Ne árulkodj!” Mindig igaznak tartottad? Mesélj el egy olyan történetet a többieknek, amikor nem értettél egyet a tiltással! Kérd ki az ő véleményüket is!

Fogalmazási műhelygyakorlatok Elsőként a címhez kapcsolódó feladatokkal találkoznak a tanulók. A cím fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A szöveg globális megértésének fontos feltétele, de a szövegalkotást meghatározó mozzanat is. A címmel sokat foglalkoztak tanítványaink alsó tagozaton is. A címfajtákat funkciójukban ismerhetik meg a gyerekek. 22. oldal 6. feladat Vizsgáld meg a következő reklámcímeket! a) Miben különböznek az előző feladatokban közölt címektől? Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? Marék Veronika: Bagollyal nyaraltunk Péchy Blanka: Beszélni nehéz! b) Húzd alá a rájuk jellemző megállapításokat! összefoglaló jellegűek, mindig egy szóból állnak, meghökkentőek, újszerűek, figyelemfelkeltőek, szokatlanok, tárgyilagosak, pontosan megjelölik a szöveg tartalmát A jelentésbeli kohézió eszközei közül az ismétléssel kezdődik az alfejezet a feladatgyűjteményben. Feltétlenül különbséget kell tennünk a felesleges szóismétlés (a tanulók gyakori stilisztikai hibája) és az ismétlés között. Ez utóbbi a szövegösszetartó erők egyike, a láncszerű kapcsolódást biztosítja. Ennek szép példája Kormos István Szaladó vers című írása, amelynek részlete megtalálható a feladatgyűjtemény 23. oldalán. A hozzá kapcsolódó c) feladat a szókincsbővítést szolgálja. 23. oldal 2. feladat c) A nyúlcsalád tagjait beírtuk a táblázatba. A többi állatcsalád tagjainak nevét te írd be!

nyúl ló szarvas kutya disznó

Anya

Apa

Csemete

anyanyúl kanca tehén szuka koca

bak csődör (mén) bika kan kan

nyúlfi csikó borjú kölyök malac

105


6/5/13 11:37 AM


A rokon értelmű szavak ismerete és használata a szókincsbővítésen kívül a kifejezőképesség fejlesztését is szolgálja. A nyelvtankönyvhöz hasonlóan itt találkozhatnak a tanulók a szólásokkal és közmondásokkal. A továbbiakban ezeknek a feladatoknak a megoldását adom közre. 26. oldal 3. feladat Párosítsd össze a szólást a magyarázatával! Mit csinál az, aki: 1. lógatja az orrát 2. menti az irháját 3. angyalát látja 4. bakot lő 5. itatja az egereket 6. keresi a kenyerét 7. hegyezi a fülét 8. legyet vadász 9. sarkára áll 10. hasára üt a) határozottan lép fel b) hibázik c) hallgatózik d) nem csinál semmit e) menekül f) búsul g) találomra mond valamit h) mosolyog i) sír j) dolgozik 1. f)

2. e)

3. h)

4. b)

5. i)

6. j)

7. c)

8. d)

9. a)

10. g)

a) A következő szöveg szólásokból áll. Alakítsd át a szöveget úgy, hogy a szólások helyett köznyelvi megfelelőjük szerepeljen! Aki sokfelé keresi a kenyerét, azzal előfordulhat, hogy bakot lő. Aztán itathatja az egereket. Aki sok helyen dolgozik, azzal előfordulhat, hogy hibázik. Aztán sírhat. b) Válassz ki három tetszőleges szólást, és alkoss velük rövid szöveget! 27. oldal 5. feladat A következő rajzok egy közmondás és egy szólás szó szerinti jelentését ábrázolják. A)

B)

A) Éhes disznó makkal álmodik. B) Maga alatt vágja a fát. 27. oldal 6. feladat A következő szólások egy szó rokon értelmű kifejezései. Melyek ezek a szavak? a) Húzza a bőrt a fagyon. A fülére fekszik. Húzza a lóbőrt. alszik b) Elmenne a dolog temetésére. Pattan, mint hathetes hamuban a szikra. lusta c) Disznaja van. Jól forog a kereke. Ő is a szőke tehén borja. szerencsés 27. oldal 7. feladat O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében te is könnyen megtalálhatod egy szó rokon értelmű szólásait, közmondásait, amelyekkel érdekesebbé teheted az általad alkotott szövegeket. a) Lapozz a Mutató című fejezethez a könyvben! Olvasd el az 1. ponthoz tartozó részt! b) sz598 c) Vajon mit jelenthet a betű és a szám? A könyv segítségével igazold feltevésedet! Ha helyes volt a feltevésed, a következő szólásra bukkantál: Szem nem látta, fül nem hallotta = egészen különleges, hallatlan, nagyszerű <dolog>. (nép) d) a557 Arany elmének gyöngy a gondolatja. b955 Jobb egy kicsit bolond lenni, mint okos. 1112 Vág az esze, mint a borotva. 1274 Budára beillenék bírónak. e298 Felérte az egyiket a másikával. f828 Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. 920 Nem minden föld termi az észt. k6 Sok kába közt elvész az okos. 276 Több esze

106


6/5/13 11:37 AM


van, mint a(z egész) káptalannak. 1096 Okos, mint a kígyó. 1242 A kisujjában (is) több (ész v. esze) van. sz223 Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú. t73 Olyan, mint egy táltos. 78 Fél tanács a feje. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz [Valóságos tűz az esze]. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának. A következő feladat megoldását rejtvényszerűsége miatt közlöm. 28. oldal 8. feladat Írj a vonalra -orog végű szót a következő mondatokba! Az éhes ember gyomra korog. Gabi állandóan mocorog a padban. A tenger haragosan háborog. Nagypapa a kertajtóban ácsorog.

A kutyám mindig morog a postásra. Az esővíz csorog az ereszen. Emőke álmatlanul forog a kiságyában. A sivatagban egy ember vánszorog.

Az azonosítást a gyerekek gyakran rokon értelmű szóhasználatnak tartják. Természetesen nem a szakszavak alkalmazása az elsődleges cél az alapozó szakaszban, de úgy gondoltam, alkalmazás szintjén nem árt, ha tisztázzuk a különbséget. Erre jó példa a következő feladat: 29. oldal 1. feladat Karikázd be Robinson [robinzon] nevét a szövegrészben! Robinson kétségbeesetten keresett embereket a szigeten. A hajótöröttnek azonban be kellett látnia, hogy a sziget lakatlan. A férfi kunyhót kezdett építeni magának. a) Keretezd be a Robinsont azonosító közneveket! b) Miért nem igaz a következő megállapítás? A bekeretezett szavak Robinson szinonimái. Sorold föl a lehetséges okokat is a cáfoláshoz! A cáfoláshoz a következőket lehet felsorolni: Robinson ugyan hajótörött, de nem minden hajótörött neve Robinson. A férfi szóval csak beazonosítjuk Robinsont. Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy a Robinson név férfinév.

Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajok A címben szereplő szövegműfajok közül a mesével találkoznak először a tanulók. Ennek több oka is van. Egyrészt ez a műfaj közel áll a gyerekekhez, másrészt irodalomból is mindig a mesefejezet a kedvencük. Igyekeztem közismert mesékre támaszkodni. A tanulók nemcsak hallgatni, olvasni szeretik a meséket, de akadnak olyanok is, akik szívesen mesélnek. Gyakran azonban olyan töltelékszavakat használnak mesélés közben, amelyeknek vagy semmi funkciójuk nincs, vagy zavarják a megértést. Ez utóbbira példa a következő feladat indukciós (valós tanulói) szövege. 31. oldal 5. feladat Évi szívesen mesél kistestvérének. Marcika azonban mindig közbekérdez. Mi lehet ennek az oka? …A királylány bánatában elbujdosott. Betévedt egy ilyen erdőbe. Evett ilyen gyümölcsöket. Éppen arra tévedt egy ilyen királyfi. Elkezdte faggatni a lányt… a) Fogalmazz meg Éva számára egy fontos jó tanácsot! Ne használd feleslegesen az ilyen szót, mert nem mondasz vele semmit. b) Alakítsd át úgy a meserészletet, hogy Marcika ne kérdezzen közbe!

107


6/5/13 11:37 AM


Azt is érdemes kiemelni, hogy vajon mit kérdezhetett a mesélő Évitől a kistestvére. Például: Betévedt egy ilyen erdőbe. Milyen erdőbe? A modern mesét író kislány közel 10 éve juttatta el hozzám művét, ami azóta sem veszített semmit az értékéből. Mindig írattam modern mesét a tanítványaimmal, amit még a gyengébb képességű gyerekek is nagy lelkesedéssel fogalmaztak. Az Elbeszélés címszó alatt is sok-sok feladat található megteremtve a képességek szerinti differenciálás lehetőségét. Minden osztályban vannak olyan gyerekek, akiknek kellő fantáziája vagy megfigyelőképessége, szókincse, kifejezőképessége van ahhoz, hogy önállóan képes legyen szöveget alkotni. Másoknak viszont az is nagy erőpróba, hogy a mondatok között kapcsolatot teremtsenek. A feladatok között válogatva minden gyereket sikerélményhez juttathatunk, ha olyan feladatot adunk neki, amit képes megoldani. A mintaszövegek között sokféle szövegtípus megtalálható: irodalmi szemelvény, köznyelvi és ismeretterjesztő szöveg is. A mintaszövegek elemzésének fontosságáról és mikéntjéről már írtam a kézikönyv 67–68. oldalán. Külön szeretném felhívni a kedves kollégák figyelmét a feladatgyűjtemény 38–39. oldalára. Mindkettőn egy-egy szöveg található. A sámánokról szólót a jobb képességű, a számítógéppel foglalkozót a gyengébb képességű gyerekeknek szántam. Természetesen a szövegekhez kapcsolódó feladatok is eltérő nehézségűek. A jobbak páros vagy csoportmunkában dolgozhatnak, a gyengébbekkel viszont közösen értelmezzük a szöveget, illetve a feladatok utasításainak megértését is segítenünk kell. Az események időrendbe állítását szintén két feladatban gyakorolhatjuk. A szövegalkotási nehézségekkel küzdő tanulóknak ajánlom a következő feladatot, amelyben szövegkorrekciót is végezhetnek, társaikkal szituációs játékban is részt vehetnek. 37. oldal 6. feladat Olvasd el, majd számozással állítsd helyes sorrendbe a következő mondatokat! Robi néhány másodperc múlva elaludt. 5 Ádám bement a sátorba, hogy kicserélje az elemet. 4 Robi és Ádám volt éjjeli őrségben. 1 Ádám zseblámpájából kifogyott az elem. 2 Ádám megkérte Robit, hogy helyette is őrködjön. 3 Mire Ádám visszatért, eltűnt a zászló. 6 Ádám nagy nehezen felébresztette Robit. 7 a) Ha helyesen számoztál, fogalmazási hibákat fedezhetsz fel a szövegben. Melyek ezek? Túl gyakran szerepel a két fiú neve. Hiányzik a helyszín megjelölése. b) Írd le kijavítva a szöveget! Várható szöveg: A nyári táborban Robi és Ádám volt éjjeli őrségben. Ádám zseblámpájából kifogyott az elem. Megkérte Robit, hogy helyette is őrködjön. Bement a sátorba, hogy kicserélje az elemet. Robi néhány másodperc múlva elaludt. Mire Ádám visszatért, eltűnt a zászló. Ádám nagy nehezen felébresztette a társát. c) Adj címet a szövegnek! Címvariációk: Elemlámpa és zászló, Éjjeli őrségben, Hová tűnt a zászló? A másik feladatot a jobb képességű tanulók oldják meg, lehetőleg páros vagy csoportmunkában, de csak abban az esetben, ha olvasták a regényt.

108


6/5/13 11:37 AM


42. oldal 16. feladat Állítsd számozással sorrendbe a párbeszéd mondatait! – Hogyan?! – kiáltott föl. – Az égből pottyantál le? 3 – Ez nem szösz. Ez repül. Repülőgép. Az én repülőgépem. 2 – Hát ez furcsa… 5 – Szóval te is az égből jöttél? – tette hozzá. – Melyik bolygóról való vagy? 6 – Igen – feleltem szerényen. 4 Így, amikor először látta meg a repülőgépemet, azt kérdezte: – Hát ez meg mi a szösz? 1 – Eszerint egy másik bolygóról való vagy? – szegeztem neki a kérdést. 7 (Antoine de Saint-Exupéry nyomán)

a) Húzd alá a kérdezte szó rokon értelmű kifejezését a szövegben! b) Gyűjtsd össze a Magyar Szinonimaszótár segítségével a kérdez ige szinonimáit! kérd, tudakol, kérdezősködik, puhatol, faggat c) Alakítsd át a párbeszédet elbeszélő mondatokká úgy, hogy az elbeszélő E/3. személyű legyen! Várható szöveg: A kis herceg meglátta a pilóta repülőgépét, és megkérdezte tőle, mi a szösz az. A pilóta elmagyarázta kisfiúnak, hogy az nem szösz, hanem egy olyan gép, ami repül. A kis herceg teljesen felvillanyozódott, és elkezdte faggatni a férfit, hogy melyik bolygóról érkezett. Most a pilóta kezdte a puhatolózást. Azt próbálta megtudakolni, melyik bolygóról érkezett a fiúcska. A leírás tanítása mindig a kedvenc tananyagrészem volt alsó és felső tagozaton egyaránt. A tanítványaim azonban eléggé idegenkedtek a leírások olvasásától is. Gyakran tapasztaltam, hogy a regényekben egyszerűen átugorják a leíró részeket, főleg a párbeszédekre koncentrálnak. Ebből kiindulva igyekeztem olyan témákat eléjük tárni, amiről van mondanivalójuk. Ezért kezdtem a feladatgyűjteményben is a növény- és állatleírásokkal ezt a témakört. A legtöbb gyerek nagyon szereti az állatokat, szívesen beszél róluk, főleg ha neki is van otthon állata. A szövegtípusok fogalmazásának tanítási menete című fejezetben példaként a fogalmazási feladatgyűjteményből az állatleírásról szóló részt választottam. Az alakleírás tanításakor mindig arra törekedtem, hogy beláttassam a tanítványaimmal a mindennapi életben is szükségük lehet rá. Minden osztályomban elmeséltem a következő esetet. Édesanyám Orosházán él, ahonnan én már közel harminc éve elkerültem. Gyakran megesik, hogy amikor meglátogatom, olyan emberekkel is találkozom az utcán, akik ugyan rám köszönnek, de nem emlékszem rájuk. Ha anyukám mellettem van, azonnal felvilágosítást kapok tőle. Más esetben viszont hazatérve pontos személyleírást kell adnom, hogy megtudjam, kivel találkoztam. Játékként is használhatjuk az alakleírást. 50. oldal 1. feladat Melyik regényből való a következő részlet? „Szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illett rá a bő vörös ing. Ez valami harciasságot adott a megjelenésének. Valami „garibaldis1” volt abban a vörös ingben.” a) Figyeld meg, milyen kifejezőeszközöket használt az író! b) Mutasd be a regény valamelyik szereplőjét! Társaid találják ki, vajon ki lehet ő! Áts Feri 109


6/5/13 11:37 AM


Az alakleírást eltűnt vagy körözött személyek keresésekor is használják. Erre a gyakorlatra épül a következő feladat. 51. oldal 7. feladat Biztosan láttad már a Csellengők c. tévéműsort, melyben eltűnt fiatalokat keresnek. Hallhattál rendőrségi felhívásokat is körözött személyekről. a) Milyen adatokat sorolnak fel? Folytasd! A keresett személy neve, kora, magassága, termete, hajszíne, szemszíne, arcformája, orra, szája, álla, feltűnő jellegzetessége b) Készíts adatszerű, pontos leírást egy „keresett” személyről! A tárgyleírás gyakorlásához is irodalmi szövegrészleteket választottam. 52. oldal 2. feladat Az alábbi idézetek mindegyike egy-egy tárgyat mutat be. Kinek melyik művében olvashattál róluk? Szabad volt bemennünk a tanító úr szobájába, aminek a közepén ott ágaskodott azégbelátó. Három lába volt, mint a fényképezőgépnek. Hosszú sárgaréz csöve, mint a hurkatöltőnek, csak sokkal vékonyabb. Szeme is volt mind a két végén, csillogó-villogó gömbölyű üvegből. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Csele benyúlt a zsebébe, és egy picike kis drótnyelű zászlót húzott onnan elő. Ezt is a nővére csinálta, mint a grund zászlaját. Általában az ilyen varrni való dolgokat mind a Csele nővére csinálta. De a zászló piros-fehérzöld volt, s ez volt ráírva: »Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk.« – Hm – szólt a tanár úr –, ki az a finom madár, aki a továbbot egy b-vel írja? Ki írta ezt? Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Az óriás királynak nagy fekete vára Volt, ami sötéten szeme előtt álla. Nem hazudok, de volt akkora kapuja, Hogy, hogy… biz én nem is tudom, hogy mekkora… Petőfi Sándor: János vitéz Gyakran találkozhatunk az apróhirdetések között olyanokkal, amelyekben valaki elhagyott vagy ellopott tárgyát keresi. Mielőtt a gyerekeket bízzuk meg hasonló feladattal, oldassuk meg velük a következőt: 53. oldal 5. feladat A következő hirdetéseket egy irodalmi hős adta fel, akinek elveszett egyik számára fontostárgya. a) Rajzold le a leírás alapján a tárgyat! Eltűnt a köpönyegem, amelyet atyám hagyott rám. Bársonyból készült, színe sötétkék. Az alját és az ujjait aranyszínű rojtok díszítik. Gombok helyett aranyövvel lehet összefogni. A bal oldalán lángnyelvek láthatók. A szerencsés megtalálót magas jutalomban részesítem. Jelentkezni a Mesehírmondóban lehet „Köpeny” jeligére. b) Melyik irodalmi műből ki adhatta fel a hirdetést? A mű címe: Tündérszép Ilona és Árgyélus A szereplő: Árgyélus királyfi c) Képzeld magad egy irodalmi hős helyébe! Mutasd be egyik, számodra fontos tárgyadat! A térleírásnak a gyakorlatban például az útbaigazításkor van jelentősége. 110


6/5/13 11:37 AM


56. oldal 5. feladat Az utcán útbaigazítást kérnek tőled. Te a templom mögötti parkban egy padon olvasol. Segíts a térkép alapján! • Szervusz! Mondd meg, légy szíves, hol találom a legközelebbi buszmegállót! • Szervusz! Megmondanád, hol van a közelben posta? • Szia! Nem tudod, merre találjuk a mozit? Játsszátok el a jeleneteket az egyik társaddal!

A folyamatleírás mikéntjét is irodalmi műrészleteken mutatom be. A vihar leírását Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéből és Daniel Defoe Robinson Crusoe című regényéből vett részleten figyelhetik meg a tanulók. Nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is vizsgálhatjuk a szövegrészeket, illetve megállapíthatjuk a leírások rendezési elvét. A Pál utcai fiúk című regényéből a Bunzen-égős kísérletet olvastassuk el a tanulókkal. Testnevelésórán gyakran értelmeznek a gyerekek játékleírást, hiszen így ismerik meg az egyes csapatjátékokat. Technikaórán is számtalanszor készítenek munkafolyamat-leírást. 58. oldal 5. feladat Állítsd számozással időrendbe a vázlatpontokat! A sablonok megrajzolása 3 Az alkatrészek kivágása 4 A munkadarab megtervezése 1 Festés 5 A szükséges anyagok és szerszámok előkészítése Összeszerelés 6 a) Adj címet a leírásnak! b) Bővítsd a vázlatot a munkafolyamat leírásává! c) Rajzold le az elkészült tárgyat!

2

Valamennyien tudjuk, hogy a mindennapi életben ritkán használunk tiszta műfajokat. Legtöbbször az elbeszélést ötvözzük a leírással, de a levél is tartalmazhat elbeszélő és leíró részeket. Az előbbit egy rövid szöveggel érzékeltettem: az új cipő vásárlása és bemutatása elég gyakori téma főleg a lányoknál. 60. oldal 1. feladat Olvasd el a következő fogalmazást! a) Állapítsd meg az egyes részek jellegét! Elbeszélés = E, Leírás = L Az új cipő Kinőttem a régi cipőmet. Anyukámmal újat vettünk a sportáruházban. Magas szárú, vastag gumi a talpa. Fehér és sötétkék színű, puha, de erős hasított bőrből készült. A fűzőn kívül egy pánttal is összehúzhatom a szárát. Nagyon kényelmes lábbeli. Az iskolában midenkinek tetszett. Természetesen nekem a legjobban. Bevezetés: E

Tárgyalás: L

Befejezés: E

b) Alakítsd át a fogalmazás tárgyalását úgy, hogy a képen látható lábbeliről szóljon!

111


6/5/13 11:37 AM


A 2. feladatban leíró keretbe helyeztetjük a tanulókkal. Témája szinte kézzel fogható: egy balatoni nyaralás emlékezetes élménye. Tanítványaim egyik kedvelt feladata volt, amikor egy fogalmazás mondatait műfajjellegük szerint szétválogattam, és nekik vissza kellett szerkeszteni szöveggé. Ezt általában csoportmunkában végezték. Különböző technikákat találtak ki a szövegszerkesztéshez: bekarikázták és megcsillagozták vagy beszámozták azt a részt, amelyet egészében beemelhettek egy másik részbe. A számítógép segítségével ez is leegyszerűsíthető. Egy csoport kontrollcsoportként laptopon is dolgozhat, és az ő szövegüket egy projektor segítségével kivetíthetjük a többieknek. A legtöbb osztályban akad olyan ötödikes, aki ezt könnyedén megoldja, a többiek pedig a szöveg részeinek tartalmi összekapcsolásában segédkezhetnek. A feladatgyűjteményben a 62. oldalon található ilyen feladat. A levéllel is foglalkoztak már alsós korukban a tanulók. Először irodalmi példákon, majd köznyelvi levélen eleveníthetik fel ismereteiket. A 63. oldal 1. feladatában az első levél Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényéből való, amelyet Babocsai Gáspár fia írt Oglu agának. A másodikat István bácsi küldte Tutajosnak és Bütyöknek Fekete István Tüskevár című regényében. A 2. feladatban lévő levél alapján egy táblázat is kiegészül. 65. oldal 3. feladat Egészítsd ki a 2. feladat alapján a táblázat hiányzó részeit! A levél részei

Tartalma

Megszólítás

Tükrözi a címzett és a levélíró kapcsolatát.

Bevezetés

A levélírás oka.

Tárgyalás

A közlendők megfogalmazása.

Befejezés

Érdeklődés.

Záróformula

Elköszönés a címzettől.

Helyszín, dátum

Ahol és amikor a levél íródott.

Aláírás

A levélíró aláírása.

A mai gyerekek egyre kevesebb hagyományos, papíralapú levelet írnak. Aki teheti, elektronikus úton oldja meg a levelezését. A hivatalos leveleket szinte kizárólag számítógépen írják. Hasznukra válik, ha már most megismerkednek a hivatalos levél formájával. 68. oldal 10. feladat Az alábbiakban egy hivatalos levél szerkezetét látod. Magyarázd el a társaidnak, melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartaniuk! A feladó neve: Tárgy: Címe: A címzett neve: Címe: Megszólítás! A levél szövege bekezdésekre tagolva Köszönés Dátum Aláírás (kézzel is) A levelek önellenőrzéséhez külön szempontsort állítottam össze. 112


6/5/13 11:37 AM


69. oldal 12. feladat Javítsd ki leveledet a következő önellenőrzési szempontok alapján! Figyelembe vetted-e a műfaj tartalmi és formai felépítéséről tanultakat? Megfelel-e választott hangnemed a címzettel való kapcsolatodnak és a témának? A hangnemhez illőek-e a kifejezéseid? Tartottad-e a kapcsolatot a címzettel? Nem ismételsz-e feleslegesen? Kerülted-e az elcsépelt kifejezéseket? A publicisztikai szövegműfajok közül a hírrel foglalkoztam elsőként most is szem előtt tartva a fokozatosság elvét. A mintaszövegekből, hírekből a hír jellegzetességeit figyeltük meg: esemény, helyszín, időpont, résztvevők. Ezt követően elbeszélő szöveget alakíttathatunk át hírré páros vagy csoportmunkában. 71. oldal 3. feladat Alakítsd át a következő elbeszélő szöveget hírré a helyi újság számára! a) Olvasd el a szöveget! Több mint 30 éve ünnepeljük április 22-én a Föld napját. Azóta több millió ember emeli fel szavát a természetért. Évek óta a mi iskolánkban is megrendezzük ezt a napot. Ezzel is tehetünk valamit a környezetünkért. Eleinte iskolánk, a Móra Ferenc Általános Iskola udvarát, közvetlen környékét csinosítottuk. Azóta is gondosan ápoljuk a fákat, virágokat. Ügyelünk a tisztaságra is. Idén mi, felső tagozatosok az erdészet dolgozóinak segédkeztünk a fatelepítésben, a cserjék ültetésében. A Föld napja

b) Húzd alá a legfontosabb eseményt tartalmazó tételmondatot! c) Keretezd be az esemény helyét és idejét tartalmazó szövegrészeket! d) Adj címet a hírnek! e) Fogalmazd meg a hírt! Várható hír: Április 22-én a Móra Ferenc Általános Iskolában idén is megemlékeztek a Föld napjáról. A felső tagozatos diákok az erdészet dolgozóinak segédkeztek a fatelepítésben és a cserjék ültetésében. A hirdetés sokban hasonlít a hírhez. Alapvető különbség közöttük, hogy a hirdetés felhívó jellegű, és mindig valami elkövetkező eseményről szól. 72. oldal 7. feladat Az egyik iskola hirdetőtábláján az alábbi szöveget olvastuk: Kedves versszerető Felső Tagozatosok! Április 11-én, a költészet napján 14 órától József Attila születésének 95. évfordulójának tiszteletére szavalóversenyt rendezünk, amelyen egy szabadon választott József Attila-verssel indulhattok. Jelentkezni március 20-ig lehet az osztályotok diákönkormányzati vezetőjénél. A verseny színhelye a II. emeleti magyarterem. Sikeres felkészülést kívánunk! A Diákönkormányzat Vezetősége 113


6/5/13 11:37 AM


a) Válaszolj a szöveg alapján a következő kérdésekre! Kik a címzettek, kiknek szól a szöveg? Versszerető felső tagozatosoknak. Milyen eseményre hívja fel a figyelmet? Szavalóversenyre. Mi lesz az esemény színhelye? A II. emeleti magyarterem. Mikor zajlik majd az esemény? Április 11-én. Milyen időpontban? 14 órától. Mi a résztvevők feladata? Egy József Attila-verset kell előadniuk. Kik a szöveg feladói? A Diákönkormányzat vezetői.

A tantermekben lévő faliújságokra is írathatunk az osztály, az iskola, a település életével kapcsolatos híreket, hirdetéseket. Akár osztályújságot is készíthetünk a tanulókkal. Ebben a gyerekek életéről szóló kiadványban természetesen interjú is helyet kaphat. A feladatgyűjteményben egy Varga Miklóssal készült interjú olvasható, amelynek rövid szövegén megfigyeltethetjük a gyerekekkel a műfaj egyik jellegzetességét: a kérdés-felelet formát. Kérdezni nehéz, jól kérdezni nagyon nehéz, de az sem könnyebb, ha az interjúalany válaszaiból kell kikövetkeztetni a riporter kérdését. Abban is megállapodhatunk a tanulókkal, hogy a kérdést tegező vagy magázó formában kérjük. 75. oldal 2. feladat A következő interjú Fodor Gergellyel, a BC Marc-Körmend fiatal játékosával készült. Vajon mit kérdezhetett a riporter Geritől? Pótold a hiányzó kérdéseket! – Mit jelent az Ön számára (számodra) a kosarazás? – A kosárlabda az életem, a szakmám, a hobbim. – Milyen érzés bajnoknak lenni? – Jó és jó volt, a legtöbb, amit Magyarországon el lehet érni egy kosarasnak. – Valóban fogalom Körmend a kosárlabdában? – Ha Körmend fogalom, mi azon vagyunk, hogy az is maradjon. – Milyen esélyeik vannak most? – Akár bajnokok is lehetünk!

Palánk alatt

76. oldal 6. feladat Készíts interjút egy élő személlyel! Iskolátok egyik új tanárával, igazgatójával, híressé vált tanulójával vagy egy kimagasló eredményt elért iskolatársaddal! a) Előzetesen tájékozódj, gyűjts anyagot az általad kiválasztott személyről! b) Állítsd össze kérdéseidet! Mások számára is érdekesek legyenek! c) Tanuld meg a kérdéseidet! d) Készítsd el az interjút! Ha teheted, használj magnetofont! Hallgassátok vissza társaiddal! Interjú közben

114


6/5/13 11:37 AM


IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Szerk.: FALUSI IVÁN GODA IMRE: Szerepváltás a katedrán, Savaria University Press, Szombathely, 2004 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC DR. SPENCER KAGAN: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft., Bp., 2001 Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park kiadó, 1988. RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981. SALLAI ÉVA: A pedagógusmesterség tartalma és tanulhatósága, különös tekintettel a pedagógusszemélyiség kialakulására. (Bölcsészdoktori disszertáció, ELTE, 1994)

115


6/5/13 11:37 AM

TARTALOM KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A kompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . 8 Az oktatási dokumentumok megújulása . . . . . . . . . . . 8 HELYI TANTERVI AJÁNLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Magyar nyelv 5. évfolyam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 TANULÁSSZERVEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A hagyományos tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Hatékonyabb tanulásszervezési módszerek – tanulói munkaformák . . . . . . . . . . . . . . . 18 A KOMMUNIKÁCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A kommunikáció fogalma és folyamata . . . . . . . . . . . 24 A pedagógiai kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A tanári kérdés és utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A folyamatos értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A kommunikációs nevelés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A kommunikációtanítás részterületei. . . . . . . . . . . . . . 31 AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Az olvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Az olvasási képesség hierarchikus modellje . . . . . . . . 33 Az olvasás technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A hangos olvasás gyakorlásának módszerei . . . . . . . 37


A SZÖVEGFELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI LÉPÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 A didaktikus szövegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Az elbeszélő szövegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A magyarázó-értelmező szövegek . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A dokumentumszövegek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 A SZÖVEGALKOTÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE . . . . . 55 Tanítandó szövegtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 A szövegtípusok fogalmazásának tanítási menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK CÍMŰ TANKÖNYV . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 A tankönyv szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 A tankönyvi feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Az interaktív tananyag jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 A FOGALMAZÁSI FELADATGYŰJTEMÉNY . . . . . . . . . 99 A tankönyv szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . .115

6/5/13 11:37 AM

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

Recommend Documents