Szupergyors Internet Program tájékoztató
Készült: 2016. október Készítette: SZIP Programiroda
BEVEZETŐ A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének 2014-20-as uniós tervezési ciklussal egybeeső időtávra vonatkozó stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a Kormány által 2014. február 5-én elfogadott, az Európai Uniós elvárás rendszerrel (Európai digitális menetrend) is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló 1069/2014. (II.19.) Korm. határozat) jelöli ki. E stratégiai dokumentum négy pillér mentén (digitális infrastruktúra, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság) a digitális ökoszisztéma egyes elemeinek összehangolt fejlesztését tűzi ki célul. A Stratégiában is rögzítettek szerint a digitális ökoszisztéma csak úgy tartható fenn – azaz az infokommunikációs technológiák által biztosított előnyök úgy használhatóak ki hatékonyan – ha nem billen ki tartósan egyensúlyi állapotából, – azaz van elég, a kellő kompetenciákkal rendelkező felhasználó, kiépül a szükséges infrastruktúra, elérhetőek a releváns szolgáltatások és erős a digitális gazdaság. Ezen feladatok integrált, koordinált végrehajtására a feladatrendszer elemeit, azok felelőseit, a szükséges forrásokat és kapcsolódó határidőket egységesen, minden szereplő számára egyértelműen definiálta a kormányzat, amely a 1631/2014. sz. Kormányhatározatban (továbbiakban DNFP Kormányhatározat) került rögzítésre. Digitális Nemzet Fejlesztési Program A DNFP Kormányhatározat - a stratégiai dokumentumokkal összhangban - rögzíti a Digitális Nemzet Fejlesztési Program célrendszerét, továbbá a feladatok és az azokhoz tartozó határidők egyidejű meghatározása mellett kijelöli a Program megvalósításáért felelős kormányzati szereplők körét. A DNFP Programon belül a Szupergyors Internet megvalósítása, azaz 2018-ra az ország teljes területén legalább 30 Mbps sebességű internethálózat kiépítése, Helyi közintézmények hálózati bekötése. Digitális Jólét Program A Kormány 2012/2015 (XII.29)1 hozott határozatot az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programról. A Kormány a Digitális Jólét Programjának megalapozása érdekében felhívja a megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost, hogy a digitális ökoszisztéma fejlesztésében érintett szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben alakítsa ki azokat a hatékony konzultációs fórumokat és csatornákat, amelyek biztosítják, hogy a DJP megvalósítására a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi egyeztetés mellett kerüljön sor. Előzmények A 1631/2014 kormányhatározatban megfogalmazott cél az infrastruktúra fejlesztés tekintetében, hogy az Európai Unióban élenjáróként, már 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, nagy sávszélességet (legalább 30 Mbps) biztosító hálózatok megépítését, amelyre az Új Generációs Hálózatok (NGA) kiépítésével nyílik lehetőség. Az erre a sebességre képes vezetékes hálózati lefedettség induláskor a
1 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat a Digitális Jólét Programról
háztartások 59,7%-ában érhető el2. A Szupergyors Internet Program keretében tehát 2018-ig a háztartások mintegy harmadát kell ellátni Újgenerációs Hálózattal, ez mintegy egymillió háztartást3. jelent. Ezen túlmenően a SZIP projekt indulásakor (2014 Q4) a körzethálózati szegmensben is voltak még szűk keresztmetszetek, amelyek az újgenerációs hálózatok elterjedését gátolják. A 2014. április-májusban szolgáltatók és szakmai szervezetek körében lefolytatott piaci konzultáció eredményei alapján még mintegy 400 olyan település volt, amelyek esetében nem biztosított a megfelelő kapacitású körzethálózati összeköttetés. A Program fő célja A Program fő célja, hogy 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra megépítését a piaci szereplők bevonásával. Ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elő kell készíteni, az NGA lefedetlen területeken pályázatokat lebonyolítani és annak megvalósítását folyamatosan követni. Alcélok (főcélon belüli prioritások): az NGA helyi hálózatok kiépítésével egyidejűleg fel kell számolni a még optikai körzethálózattal el nem ért, körzethálózati szempontból „fehér” településeket a NIS-ben szereplő követelményekkel és az NTG fejlesztési projekttel összhangban az NGA hálózatfejlesztések eredményeként a háztartások legalább 50%-a számára 100 Mbps sebességű internet szolgáltatás igénybevételének lehetőségét kell biztosítani az államigazgatás és önkormányzatok kiszolgálására hivatott állami hálózat továbbfejlesztése, földrajzi kiterjedésének megnövelése új végpontok felkapcsolásának, az átviteli sebesség növelésének és a közigazgatási intézmények IKT konszolidáció folytatásának egyidejű elősegítése. Amennyiben a piaci szereplők nem vállalják fel 100%-ban az NGA (helyi és körzet) hálózatok kiépítését, a maradék háztartások/települések szélessávú internet ellátását – a regionális támogatási szabályok és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok alkalmazásával – állami szereplőknek kell biztosítania. A Programnak nem célja: Nem célja a programnak a mobil hálózati szolgáltatások fejlesztésének közvetlen támogatása, legyenek képesek bár 30 Mbps sebességű internet elérés elméleti biztosítására (LTE). A SZIP technológia és szolgáltató semlegesen támogatja és ösztönzi a 4G mobilhálózatok fejlődését, de forrásai közvetlenül e célra nem használhatók. Mindazonáltal a SZIP fókuszában lévő NGA helyi hálózatok aggregált forgalmának elvezetésére szolgáló körzethálózati fejlesztések inspirálják, és egyúttal költséghatékonyabbá teszik a mobil szolgáltatók bázisállomásainak optikai elérést. A SZIP keretében épülő hálózatok ugyanis kötelezően „open access” elven működtetendők, akár állami akár magántulajdon esetében. A mobil szolgáltatóknak ezért csak a Szupergyors Internet program keretében kiépülő optikai körzet illetve helyi hálózatoktól a bázisállomásig vezető „back-haul” szakaszokkal kell kiegészíteni a szükséges nyomvonalat.
2 Broadband markets in Hungary – 2013: https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/HU%20%20-%20Broadband%20markets.pdf 3
a lefedetlen háztartások pontos meghatározását a mapping végezte, melynek pontos eredményeit a „SZIP_mapping_20150615_v0.1.docx” záródokumentum tartalmazza
A Program nagyvonalú ütemezése
A Program szakmai terjedelme I.
fázis - ELŐKÉSZÍTÉS (2015.06.30-ig):
Első fázisban 2015.06.30-ig a projekt fókuszában az országos szélessáv lefedettségének megfelelő pontosságú felmérése (mapping), a jogszabályi akadályok elhárítása és a pályázati konstrukciók kidolgozása zajlott. Az NGM GINOP IH által (az NFM illetve a Szupergyors Internet Program közreműködésével, az NFM szakmai felügyelete és monitoringja mellett) lebonyolított pályáztatás feltárta, hogy vannak-e olyan földrajzi területek, melyek a piaci szolgáltatók üzleti alapon – a regionális támogatások figyelembe vételével – nem kívánnak megépíteni. E területeken – amennyiben azok közszolgáltatásnak minősíthetőek – az államra száll a kiépítés kötelezettsége, ezért e fázisban kellett előkészíteni az állami NGA helyi hálózat építés feltételeit.
1. ábra A mapping eredménye térképen és számokban A helyzetfelmérés szakasza az NGA szélessávú internet hálózattal nem lefedett háztartások település/utca/házszám szintű meghatározását, a jogszabályi akadályok elhárítását (mind az adó mind pedig az építésügyi jellegűeket tekintve), valamint az EU forrásfelhasználáshoz szükséges dokumentumok előállításának feladatait tartalmazta. A II. tervezési szakasz része a körzethálózati lefedéseket egy pályázati egységben biztosító eljárás kidolgozása, és a GINOP éves fejlesztési keretében történő nevesítése. Településszintű térgeometriai előtervek készítése, valamint ugyanilyen formátumú pályázatok befogadására valamint értékelésére és bírálatára alkalmas rendszer biztosításának előkészítése (HTMR). II.
fázis - MEGVALÓSÍTÁS (2015.07.01-2018.12.31-ig)
Második fázisban a nyertes pályázók illetve a kijelölt állami szolgáltatók megvalósítják a tervezett NGA helyi hálózati és körzethálózati fejlesztéseket. Ez a fázis is három szakaszra bontható, melyek azonban párhuzamosan is működhetnek, illetve kell, hogy működjenek. Ezek a körzet és NGA helyi hálózatok kivitelezésére és követésére valamint a kimaradó területek lefedésére irányuló tevékenységek, továbbá az NMHH hír-Közmű kiépítésének bázisát képező HTMR rendszer megvalósítása. A Szupergyors Internet Program e fázisban végig követi és felügyeli a hálózatok tervezését, engedélyeztetését és kivitelezését a Kivitelezés Követése Projektben A kimaradó területek lefedésének azonosítása, mapping adatok validálása és a második, harmadik körös pályázatok feltételrendszerének kidolgozása a Programiroda feladata. Az átadásra előkészített hálózatok átvételi feltétele, hogy a Hálózat fejlesztési és Monitoring Támogató Rendszer Projekt a rendszert implementálja és a kivitelezők elektronikusan berögzítsék az új építésű szakaszokat. A HTMR elkészülését követően az addig keletkezett előterveket és pályázati anyagokat az ősfeltöltés keretében kell a nyilvántartó modulban rögzíteni. Ennek ellenőrzése a Program feladata. A kivitelezések műszaki lekövetései a Kivitelezés Követése Projekt keretében felügyelő mérnöki (FEM) tevékenység formájában zajlanak. A hálózatok műszaki tervezése, tervegyeztetés, engedélyeztetés és a konkrét kiviteli munkák elvégzését a Kivitelezés Követése Projekt ellenőrzi a teljes folyamat során. E Projekt feladata a nyertes pályázók tevékenységének folyamatos ellenőrzése, a szükséges területi átcsoportosítások kezelése, a kiviteli munkák követése, műszaki ellenőrzése, a megépült hálózatok megfelelőségi, minőségi és átvételi vizsgálatainak biztosítása a Tervezési és Kivitelezési Irányelvekben foglaltaknak megfelelően. A FEM kiterjed a nyertes pályázók műszaki terveinek, a kivitelezés
megfelelőségének és az átadott hálózatok minőségének komplex ellenőrzésére. Legvégül az átadás átvételi műszaki vizsgálatok lefolytatására kerül sor, amikor az átadott hálózatokon, pályáztatási egységenként véletlenszerűen kiválasztott végpontjairól az átvitel minőségét ellenőrzik. Az elsőkörös pályázatok lefutása után kimaradó területek a szórvány beépítésű, tanyajellegű településszerkezet okán gazdaságosan nagy valószínűséggel vezeték nélküli megoldásokkal fedhetők le. A további fejlesztések előkészítésének keretében a mapping felmérések újra értékelése, adatelemzések, területi, szolgáltatás technológiai és igény oldali nézőpontból történő csoportosítása történik a Programiroda irányításával. A kimaradó, vezetékes technológiákkal gazdaságosan nem lefedhető területek ellátására valószínűleg második körös vezeték nélküli pályázat kiírására lesz szükség. A szolgáltatók hároméves fejlesztési terveiben vállalt fejlesztések esetleges elmaradása további lefedetlen területként jelentkeznek. Ezért 2017 folyamán a Felügyelőmérnöki csapat célzott ellenőrzést kell, végezzen, hogyan halad az önkéntes vállalások teljesítése. A bármilyen okból nem teljesülő önerős szolgáltatói vállalások területeire harmadik körös pályázat kerül kiírásra.
A Program földrajzi terjedelme Az Új Generációs Hálózati (NGA) fejlesztések célterületei az ország teljes területén elosztva találhatóak meg, de a kisebb és távolabbi településeken fokozatosan növekedő arányban: Budapesten mintegy 10%, nagyvárosokban kb. 30%, kistelepüléseken kb. 60%, falvakban kb. 85% a 30 Mbps sebességre nem képes háztartások jelenlegi aránya. A Program földrajzi terjedelmén belül eltérő megközelítést igényel a Közép-Magyarországi régi, a gazdaságfejlesztési forrás (GINOP) eltérő regionális megkülönböztetése miatt. A Program jogi környezete A Program célkitűzéseinek megfelelőségére, szervezeti működésére valamint hazai állami és Európai Uniós fejlesztési keretrendszerek szempontjából a legfontosabb, közvetlen hatással bíró jogszabályok a következők: COM(2010)245 Európai digitális menetend (Digital Agenda for Europe) Az Európai Bizottság közleménye: Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (2013/C) Az Európai Parlament és Tanács 2014/61/EU (2014.05.15.) irányelve a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló a 1069/2014 (II.19) Korm. határozat Digitális Nemzet Fejlesztési Programról szóló 1162/2014. (III.25) Korm. határozat Állami célú hálózatokról szóló 346/2010 (XII.28) Korm. rendelet A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításáról szóló 1631/2014 (XI.6) Korm. határozat 3-6., 10. pontjai 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat a Digitális Jólét Programról Az I. fejlesztési ütem eredményei Az első fejlesztési ütemben került kiírásra a GINOP 3.4.1-15 kódjelű pályázat, amely a KözépMagyarországi régión kívüli területekre volt érvényes. A pályáztatás egysége a közigazgatási járásokkal megegyező, összesen 143 területre vonatkozóan került megjelentetésre. A pályázat az EU előírásainak
maradéktalan megtartásával, technológia semleges módon került összeállításra. Ugyanakkor szem előtt tartva a jövőállóság követelményét és az állami forrásokkal való leggondosabb gazdálkodás szempontjait az értékelési szempontrendszer a legkorszerűbb NGA technológiákat magasabb pontszámmal díjazta. A GINOP-3.4.1 lefedetlen igényhelyek A pályázat megjelentetésére 2015 augusztus 28-án került sor, a beadási határidő kétszeri halasztást követően az első körre 2016 január 28., a második körre 2016 február 20. volt. A lefedendő igényhelyek megoszlása kategóriánként az alábbiak szerint alakult: Lakosság…………………….423 ezer Vállalkozás……………..……33 ezer Közintézmény……….…...3,5 ezer A kiírt járások közül nem akadt pályázó Zirc, Gárdony, Kiskunhalas és Tiszavasvári területekre, ezért ezek a fejlesztés második ütemében a II/b úgynevezett „köztes járási” konstrukcióban kerülnek ismételten kiírásra. GINOP-3.4.1 eredmények A kiírt járásokra összesen 234 pályázat érkezett, 43 különböző vállalkozástól (12 mikro, 24 kis, 4 közepes, 3 nagyvállalat), 12 pályázat konzorciumi formában került benyújtásra és 82 járásban alakult ki verseny. A versenyző helyeken kettő, három, esetenként négy szolgáltató jelentkezett egyazon járásra. Az értékelési szempontrendszer prioritásait követve a kiírás minimum feltételeit jelentős mértékben túlvállalták a tender dokumentációkban, így az állami oldalon összességében a következő pozitívumok keletkeztek: 7 [%] igényhely többletlefedése 25.000 [db] igényhely többletlefedése 10 [%] CAPEX csökkenés vállalás 7 [%] támogatási intenzitás csökkentés vállalás A pozitívumok összességében több milliárd megtakarítást eredményeztek, végeredményben a GINOP 341 állami támogatási része mindösszesen 42,5 Mrd Ft vissza nem térítendő és 4,5 Mrd Ft visszatérítendő forrást igényelt. Technológiai eredmények Köszönhetően a pályázat értékelés jövőálló technológiákat előnyben részesítő szempontrendszerének, a lehetséges NGA megoldások közül igen nagy arányban került vállalásra FTTH (Fiber to the Home), melynek előnye, hogy a későbbi sávszélesség növekedési igényt mai fizikai ismereteink szerint korlátlanul képes kielégíteni. A különböző építési módok összegzése az alábbi volumenű építéseket • • • •
3.000 km alépítményi cső 10.000 km oszlopsor bérlet 40.000 km optikai szálbérlet 1.500 km lambda bérlet
eredményezték a teljes GINOP-3.4.1-re vonatkozóan:
Az alépítményi csövekbe és az oszlopsorra optikai kábelek fektetése történik, melyek a 30 Mbps-től sokkal nagyobb, több száz Megabites, sőt Gigabites tartományok átvitelére is alkalmasak, ezért az optikai kábelhálózatok élettartama várhatóan legalább 25 év! A 139 nyertes járásban építkező szolgáltatók vállalásainak megoszlásában az FTTH mellett a HFC és a VDSL játszott még jelentős szerepet, melyet a következő ábra mutat.
2. ábra Technológiák megoszlása a GINOP 341 pályázat eredményében A következő két legnagyobb arányú technológia a HFC (Hybrid Fiber Coax) és a VDSL is (Very high bitrate Digital Subscriber Line) úgynevezett FTTC technológia, az előfizető közvetlen közelébe még optikai kábel vezet, csak az utolsó párszáz méteren marad meg a hagyományos rézkábeles átvitel. A mindössze két százalékban alkalmazott WLAN technológia vezeték nélküli megoldást jelent, mely ugyanazt a szabad frekvenciasávot használja, mint a közkeletű WiFi szolgáltatás. Nyílt nagykereskedelmi hozzáférés A GINOP-3.4.1 további prioritása a szabad kapacitások beépítésének ösztönzése volt. A pályázati alapelvek értelmében a közösségi támogatással megépített hálózatok szabad kapacitásait a kedvezményezett köteles rendelkezésre bocsátani harmadik félnek, legyen az akár saját versenytársa. A szolgáltatók által vállalt többletkapacitások megoszlása a pályázat eredménye szerint a következőképen alakult:
3. ábra Nyílt nagykereskedelmi hozzáférés a GINOP 341-ben Az üzleti célra beépített béléscsövek és optikai kábelek hosszával nagyságrendileg összemérhető a beépített szabad kapacitások nagysága. Társadalmi szinten ennek pozitív másodlagos piaci hatása várható, a szolgáltatási verseny erősödése. A verseny erősödésének elsődleges következménye pedig az árak, a szolgáltatási díjak mérséklődése lehet. Nemzetgazdasági szinten az sem elhanyagolható, hogy az alap infrastruktúra többszörös kihasználása megtakarítást eredményez, ha nem minden szolgáltató épít saját fizikai hálózatot, hanem igénybe veszi a mások által megépített összeköttetéseket.
További fejlesztések A SZIP további fejlesztési ütemében a II/a Közép-Magyarországi régióra vonatkozó és a II/b „köztes járási” pályázat megjelenése várható. A fejlesztések legfőbb jellemzőinek összefoglalása: • • •
II/a: KMR pályázat (16/18 járás + Budapest 20/23 kerülete) II/b: Kimaradt járások pályáztatása (4-8) II/c: Országos pályáztatás MINDEN kimaradt igényhelyre További 30-40.000 igényhely országosan További ~ 35 MrdFt BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGE További ~ 25 MrdFt TÁMOGATÁS LEHETŐSÉGE
A II/b pályázatban arra való • tekintettel, hogy a GINOP-3.4.1-ben • kiírt támogatási intenzitás, • vagyis az állami támogatási rész mellett nem volt üzletileg kecsegtető az építés, a „köztes járási” projektben megfordul a támogatási intenzitás versenyeztetése. Az induló érték 100% lesz, és az a pályázó nyer ebből a szempontból, akik a legnagyobb mértékű engedményt teszi, vagyis a legkisebb támogatásai intenzitással nyújt be pályázatát (fordított licitálás). A II/c pályázat vagy országos kiemelt projekt a járási pályázatok után kimaradó, egyedi, a településközponttól távol eső, tanyajellegű igényhelyek lefedését célozza. A KMR nélküli területre vonatkozóan ezen igényhelyek darabszáma 31 ezer. A várható penetrációt is figyelembe véve fenntartható üzleti modell ilyen alacsony darabszámú, de országosan elszórtan elhelyezkedő előfizetőre nagy valószínűséggel csak vezeték nélküli technológiával oldható meg. Az önerős vállalások jelentős részét teszik ki a Program megvalósításának. Az NFM-el kötött megállapodásokban 502 ezer lefedést vállalt 55 szolgáltató, ezek a többszörös találatok kalkulációja után 380 ezer különböző igényhelyet jelentenek. Az igényhelyre számított vállalásokból 201 ezret KKV méretű szolgáltatók tettek, számítani kell arra is, hogy ezek egy része esetleg nem valósul meg. Az önerős építkezések folyamatos követése mellett 2017 őszén a Felügyelő Mérnöki hálózat célzott vizsgálatot fog végezni, hogy megállapítsa, mely vállalások esetében nem reális a vállalt határidőre (2018 Q2) történő befejezés. A vizsgálat idején hatályos építési engedéllyel még nem rendelkező területekre a III. ütemben kerül sor pályázati fejlesztésre. A FEM működését szemlélteti a következő ábra:
4. ábra SZIP Felügyelő Mérnöki hálózat működése
