Szontágh UnMt«V, Szontágh Gusztáv született Csetneken, 1793-ban április 9-én, előkelő nemes családból. A magyar

meg

A V a s á r n a p i U j s a g h e t e n k é n t e g y s z e r n a g y n e g y e d r é t b e n e g y és fél i v e n j e l r n i k — R I A f l i e t é s I d t | janaár-jnniusig. a z a z : 6 h ó n a p r a B u d a - P e s t e n házhoz küldve

Szontágh

V..J.M p » » l « l u t w u a l ' o l i l l b a i Ú j d o n s á g o k k a l e g y ü t t 4 rt. p p . — A z e l ó f i z e t é t i • 1 >j a V a x á r n a p i U i s a g k i « « l ó - h > v a t a l á h o i ( e g y e t e m - a t c z a 4. s z á m ) b é r m e n t v e u t a s í t a n d ó .

UnMt«

V,

(179S-18o«.)

Egy keleti népről olvassuk, hogy halottai temetése alkalmával a sírnál a néhainak tetteit, köz- és magán életét s egész jellemét szoros bírálat alá vévén, fölötte, érdeméhez képest, formaszerint szigorú, de igazságos Ítéletet mondott, s nevének emlékezetét eh hez mérve tartotta fenn. E szokás hozzánkig nem hatott el, és az idö, a hol divatozott, ott is eltörölte, — B közönségesen alkalmazva a mi miveltségi állapotainkkal s fogalmainkkal össze sem férne. Nagyon igazságos azonban, hogy a ki a közügyek mozgatásában, az államélet vagy irodalom és művészetek terén, szereplésre vállalkozott : sáfárkodása a köz­ vélemény komoly törvényszéke elé kerüljön, és érdemlett íté­ letet nyerjen. — S tekintsük bár köz- és társaséleti, vagy tudomá­ nyos pályáján azon férfit, kinek tiszteletreméltó nevét ez alka­ lommal lapunk homlokára tűz­ tük, részére az ítélet legszigorúbb szava az őszinte elismerés érdem­ lett adójában fog nyilvánulni, mellyet a tanulmányban gazdag és buzgalomban lankad liatlan írótól, a tiszta keblű hazafitól, s kedélydus és rendithetlen becsűletességü embertől meg nem ta­ gadhatunk. Szontágh Gusztáv született Csetneken, 1793-ban április 9-én, előkelő nemes családból. A ma­ gyar nyelvet, — mellynek mivelése körül szerzett érdemei épen ezért kétszeresen méltánylandók, - nem az anyai tejjel szívta be, hanem gyermekkorában Miskol­ czon megtanulásával egy évet S Z O N T Á G H töltött. Aztán három évig a mezöberényi iskolába járván, bölcseletet Pesten, jogot pedig Kés­ márkon végzett, honnan patváriára (gyakorlatra) a hires rozsnyói ügyvéd és törvénytudós Cházár Andráshoz ment. — Eközben a franczia háború kiütvén, bucsut vett Verböczitől, 8 1813-ban mint kadét a Colloredo-Mansfeld ezredbe lépett, honnan három hónap elteltével már a Mariássy ezredben hadnagygyá neveztetett ki. Az 1814-ki táborozásban Francziaországban is megfordult, hol még

nagyobb ütközetben vett részt. A háború után bajosabb levén elő, haladni, több mint tizenhárom évig hadnagy maradt, s mint illyen, báró Mariássy tábornok és ezredtulajdonos oldalánál segédtiszti szolgálatot teljesített. Ekkor azonban al-, majd főkapitánynyi lép­ tették elő. Ez idö tájra esik irodalmi munkásságának kezdete is. Első - kéziratban maradt — kísérleteit német nyelven tette; ma­ gyarul a „Tudományos gyüjtemény"-ben lépett fel legelőbb, a kritikai folyóiratokról készitett jeles értekezésével; ezt követte ugyanott : „Bajnoki harcz, Ta­ kács Éva ügyében, az asszonyi nem érdemei 8 jusaiért", — melly­ ben a nők irói pályája mellett tör védelmező lándsát. Az 1828-diki „Koszorú" czimü zsebkönyvben „Bábelünkből egy jelenet" czimü vígjátéka foglaltatik. A „Muzarion"-ban : „Hit, remény, szere­ tet"; az 1837-ki „Aurora" zseb­ könyvben : „Pályakép"; a „Tudománytár"-ban „Napóleon, mint író." A b. Eötvös által szerkesztett „Arvizkönyv"-ben pedig „Beszálláaolás" czimü, csinos szerkezetű, s élethű és eleven menetű és ma is sikerrel szinrehozható vígjá­ téka találtatik. Eközben, 1839ben, huszonhárom évi szolgálat után főkapitányi ranggal és díj­ jal nyugalmaztatott,s azon innen életét egészen a tudományoknak szentelte. Még ez évben : „Propylaeumok a magyar philosophiáhos" czimü nagy és a tudományos világban osztatlan elismeréssel fogadott bölcseleti munkával ajándékozta meg az irodalmat, mellvért a magyar tudós társa­ GL'SZTÁV ság bölcseleti osztályában vidéki rendes taggá választatott, miután annak már 1832. óta levelező tagja vala. Székét „a magyar philoso­ phia fő elvei és jelleme" felöli értekezéssel foglalta el, s ugyancsak a tudós társaságban Tanárky Sándor rendes tag fölött emlékbeszé­ det mondott. E mellett a Bajza által szerkesztett „Atkenaettm"-Tiak s társlapjának a ..Figyelmesö"-nék a bölcseleti, nevelési, országtani és szépészeti részben folytonosan munkatársa — nemcsak, hanem

e-jyideig rendes bírálója is volt, s azon üdvös hatásból, mit az „Athenaeum" irodalmunk fejlődésére, s igy a köz mi vetődésre gya­ korolt, az ö szakavatott és lelkiismeretes működésének nem cse­ kély részt tulajdonithatni. — 1843-ban „Propylaeum"-ának második darabiát bocsátotta közre. Ujabban mesei gazdaságra, s mint csetneki születésű, a hol az a hires dohány terem, főleg dohány és dinnyetermesztésre adta magát, s e szakban pár igen jeles és közhasznú munkát is bocsá­ tott ki, úgymint : ..A szenvedelme* diunyéss-t, melly először Miskolczon jelent meg és második kiadást ért; s „Útmutatás as okszerű dohánytermesztésreczimü koszorúzott népszerű értekezést; — továbbá a „Mezei gazda" folyóiratot is jeles dolgozatokkal gazda­ gította A politikai életben eleitől fogva Széchenyi zászlójához tartozott, kinek közlönyébe, a „Jelenkor"ba irt, a szabadelvű és oonservativ pártot közvetítő elvekre alapított, mérsékelt szellemű czikkeket; a forradalom után a „Pesti Napló"ba dolgozott, s buzgó munkatársa volt az „ U j magyar múzeum" tudományos folyóiratnak, s a gazda­ sági egyesület egyik legtevékenyebb tagja, mig a halál a derék és nemeskeblü ember 65 évre terjedt közhasznú pályáját hosszas be­ tegség után, folyó hó 6-án bezárta. Szontágh külsőleg magas, sovány termetű, kissé görnyedt, katonás járású és modorú, nem u. n. szép arczu, de rendkívül kel­ lemes és szeretetreméltó társalgási egyéniség volt; igényeiben sze­ rény, életmódjában kevéssel megelégedő agglegény, valódi bölcs: a függetlenség, egyszerűség s természet barátja. Irodalmi nyelve, beszédjével egyaránt, ritka kellemű, elmés és tartalmas, fűszeres és tanulságos vala. Legmagasabb élvet végső óráig a nyilt természet­ ben, vagy az eszmék országával, a tudományokkal való foglalko­ zásban, a csendes és nemes munkásságban lelt, s az utolsó időkben is „Onmivelés"ről irt, bölcseleti művön dolgozott, de mellyet be uem fejezhetvén, csak kéziratban levő töredékét hagyta hátra. Mondjunk áldást jelesünk hamvaira!

K .

. n.

Olly szép tavaszi alkonyat volt, Kn kedvesemmel kün valék. A nap már régen lehanyatlott, M é g édes-enyhe volt a lég.

X y u g o t felől szellőtöké rezdül Ö szivünkön édesen csap át: Hozván a kopáron kereutnl A távol erdők illatát.

A nap bucsú-csókjának lángja Pirult az égnek homlokán. Mint kedvese után a lányka U g y néz az ég a nap után.

Ott túlnan zöldebb tájak intnek. De végtelen a láthatár. Fáradtan tér meg a tekintet, Mint hoszszu útról a madár.

A sima róna végtelenjén Pihenve szunyadott a tó, Mint gyermek édes anyja keblén, H o g y sobaja sem hallható . - .

A z estharang imára kondul. V a g y tán lélekcsöngettyü szólt? Felrezzenünk a fél alombul, .Melly szivünkre, mint árny hajolt.

A vízen túl, me9zszi távolban Pisztorok csendes tüze é g , Majd eltűnik, majd meg kilobban, Gyújtja - s oltja a meezsziség.

Fs öszveteszazük kezeinket, D e ajkunkon e g y hang se kél : Egymás szemébe e g y tekintet, A mellynek édes titka mély . . .

Van hangja viharos tengernek. Jajgat a kinek szive fáj : D e a boldogság néma g y é r n e k , Szivünk hallgat, mint most a táj.

Szász Károly.

A Peregrinus. Elbeitélét

J Ó K A I

M Ó R

„Dekameronjaból"

tFilyum. i

Volt a jegyzőnek egynehány leánya is; egy pár lehetett volna szebb ís, a többi nem. No de hiszem nem csupán a szépeké a világ. Megesnék bele! Nagy Jánosnak valami titkos érzés kezdett megmozdulni a szíve táján; valami homályos sejtelem azt súgta neki, hogy e hat leány közöl valamelyik az ö számára született, de meliyik? Szép időbe került, a mig ezt kitanulmányozta. Abból állt a tanulmánya, bogy kileste mellyíknek van a hat közöl már válasz­ tottja a falubeli fiatalság közöl? ötnek volt.fAnnyit tudott az algeb­ rából, hogy ötöt a hatból marad egy. Annyit viszont tudott az appU ata matbeaísböl, hogy vannak esetek, a mikor ha egyet az egygyel soksoroznak, lesz belőle három, néha hét ia-

Krisztinának hittak azt a leányt, a kinek még nem volt párja. Nagy János uramnak fontos okai voltak az hinni, hogy meg. jelenése ez ártatlan teremtésre nem volt minden hatás nélkül. Va­ lahányszor beszédbe elegyedett vele, a leány egyre nevetett, ha nyájasan szólt hozzá, a markát a szája elé kapta, abba vakkantott bele; ha az asztalnál megkínálta valamivel, majd belebujt a nénjei nagy kendőjébe; egy szóval rendkívül meg volt általa babonázva. Itt minden rendében van, gondola Nagy János uram; 8 előre elképzelte magában, millyen szép dolog lesz, ha a Krisztina majd a rektor ház udvarán eteti a libákat; persze a libákat magával hozza; akkor majd Ö is hizlal disznót . . . . Átkozott szó; minek is jutott eszébe. Minek is híjak a disznót diákul —susnak? Nem, soha sem fog a házánál sertést tartani, ám­ bátor ebben a faluban senki sem tudja,hogy sus mit jelent. Nos? és ha tudná is? Hát mi köze ö neki ahhoz? Hát nem ollyan közönbös szó ez ő rá nézve, mint anser, anas, gallus s más egyéb enni való állat? Sus? Furcsa? Ki tudhat arról valamit abban a Bergengóeziában? Ö bizony azért is fog sertést hizlalni, ha megházasodik. Csak azért is. Hanemhát a házassághoz komolyan kell látni; igen is, komo­ lyan. Kileste, hogy mikor nincsenek otthon az öregek, akkor ki­ csípte magát szörnyen ; a csizmájáról levakarta a sarat, a nyakra­ valóját megfordította, hogy a tisztább fele legyen kivül, megmos­ dott egész odáig, a meddig a keze kilátszott a kabátból, s egy csiz­ makefével lesimította a haját. Azzal neki indult a merész fogadásnak. Krisztina épen az utczaajtóban állt és abba ugy beléfogózott, hogy Nagy János uram semmi stratagémával rá nem bírta venni, hogy be menjen vele a szobába. Azt felelte a lyány hogy senki sincs odabenn. Oh liba! Kénytelen volt neki az utczaajtóban szépelegni. — Krisztina kisasszony, én magának most valami igen komoly dolgot akarok mondani. — Krkkhkh vakkantott Krisztina, orrát száját eldugva a markába, hogy oda nevessen. — De ne nevessen hát. . . . — Nem nevetek már, Bhühühi. — De már ugyan minek nevet? — Nem tehetek róla. Mindig nevetnem kell, mikor magát látom. (Tetszem neki, gondola magában Nagy uram s kezdte emel­ getni a sarkát). — Kisasszony, maga nem is gondolja, hogy én mit akarok most magának mondani? — Nem ám, hihihi. — Nem is találja ki? — Nem én. Rihihi — Hát azt akarom magának mondani, hogy én szeretem és elveszem feleségül. — Jaj Sus bácsi! . . . kiált a a leány ijedten, s azzal becsapta az utczaajtót a jámbor előtt s ijedtébén felszaladt a padlásra. Sus bácsi! Tehát már itt is Sus bácsi! Mennybéli tüzes gerundiumok! Hát már az óperentián tul is tudják ezt a nevet? Hát a homlokára van ez írva, hogy onnan ol­ vassák le? vagy currensben küldik faluról falura, hogy minden ember tudja és ismerje. Hisz ezt az egész falu tudja már e szerint. Ezek a kérges, em­ berfélő pofájú parasztok csak szemtől szembe nevezik őt Nagy Já­ nos uramnak; háta megett mindenki ugy híja, hogy Sus; minden asszony, minden gyerek, a ki rá néz, a ki jó napot kíván, a ki sü­ veget emel előtte, tudja jól, hogy van egy átkozott szó, a mivel őt a világ végére lehet kergetni, a legelső ember, a ki megharagszik rá, ezzel fogja öt letorkolni, az utolsó ember, a ki előtt tekintélyt akar tartani, nevetve mondja magában; én csak vagyok, a mi va­ gyok, de te Sus vagy az is maradsz, a míg csak élsz; soha sem is tesz senki mássá. Oh ez a felfedezés kétségbe ejtette. Rohant dühösen haza; be­ törte az ablakot, be a kályhát, összetépett minden könyvet, a mi a kezébe akadt, ízzé porrá; nyakába kerttette a köpönyét, megátkozta egész Bergengócziát, minden benne lakó emberrel és fokhagymával egyben s éjnek éjszakáján neki vágtatott a semminek; fejében és zsebében semmivel.

A Sárrét régiségei *).

Ettől a percztől fogva kezdték őt nevezni peregrinusnak. Peregrinus Cicero nyelvén is annyit jelent, mint idegen ván­ dor, a tanodák műnyelve azon szerencsétlen embereket szokta igy nevezni, kiket a viszontagság iskoláikból, állomásaikból elüldö­ zött; itt kitették, ott elcsapták, amonnan maga szökött el, egy na­ pig sem lakosai semmi városnak, csak ugy bolyongnak faluról fa­ lura, papok és rectorok kelletlen vendégei, itt bolondnak tartják, amott elkergetik, a m i náluk nem tesz különbséget, ezért senkit sem szeretnek, s senkit sem gyűlölnek jobban. De akárhogy marasz­ tanák is, meg nem maradnak egy helyben; álló, ülö hivatal irtózat előttük, a biztos sors unalmas betegség; jobban tetszik nekik azországút, örökké menni, menni, menni, és nem venni le senki előtt a sipkát, és nem köszönni meg semmit. Ki mit adott, adott, ha nem adott, azt is jól tette.

JÍJ

ii>i

, III. T e t é t l e n .

Szerte széjjel e szép hazában több falu, város Van, mellyek történeti nevezetességgel birnak. Tetétlen községéről is maradt tel az utókor számár* egy szomorú történeti tény, mellyet egy nálam levő régi irat tanúsít; ez 1697-ben keletkezett 1685. év végén, de inkább 1686-ban nagyon meggyűlt a baj Magyarországon, különösen érezték ennek súlyát a nép alsó osztályai, kik egyfelől a királyi hadak fővezére Caraffa, másfelől T ö k ö l j rakonczátlan kuruczai, majd a török portyászók által nyugtalanítva, a leg­ szomorúbb helyzetben voltak, hozzá járult még T ö k ö l y felhívása a néphez, mellyben irántai hűségre, fegyverfogásra szólitá fel, jószág-elvesztés terhe alatt Őket; — Caraffa pedig vértörvényszéket állita tol. A z innen is hűségre, amonnan is hűségre felszólított nép azt sem tudta mit tegyen, ha egyik párt felé szive voozá, a másik felé fenyegetések, rettentések kényszerűek hajlani. Illy nyomasztó körülmények közt, ha egyik párthoz csatlakozott, a másik Conjugista diák voltam, mikor már hallottam hirét, hogy van berontott falvaiba, azokat elpusztitá, felégeté;ha a török ellen fogtak fegyvert, egy ember, a kit ezzel a szúval üldöznek. Kis diákok hallottak róla elrabolta kincseit, szép nőiket, s az ösz apák, anyák, a kedveseiktől megfosz­ beszélni öreg diákoktul, s mesélték egymásnak Ieczke előtt a cso­ tott ifjak sírtak , átkozódtak, boszut terveztek, mind hasztalan, a túlnyomó dadolgot, miket Susról beszélt a hir; s mikor néha néha megvil­ jerőnek ellentállani nem lehetett; — szomorú és inségteljes évek voltak azok. Tököly kuruczai és a török segédseregek Debreczen környéken táboroz­ lant a városban, a collegium udvarán; ugy bámulták, ugy kerül­ tak 1686. mártius ^6-án, igy szól a régi irat, és i g y Tetétlen vidékére is gették, mint a majmos tevét mit a talián mutogat s járt a hire jutott egy j ó k o r a csapat; főtáborh lyül használták, a község közepén ma ie classisról classisra, mint valami nevezetes nagy embernek : itt a i látható magas dombot (n régi irat szerint •• halmon tul délre csekély távolban Sus, itt a Sus! terült el a régi falu, a mostani pedig a halmot is magában foglalja). — Itt Egyszer az iskola folyosóján futottam végig, nem tudom már volt felállítva a csapat alvezéreinek sátora is, mellynek pompásan bútorozott mi dolgom volt, mialatt a Ieczke tartott odabenn a teremben, mi­ belsejében veres bársony kereveteken ültek, a hosezu bajuszú, nagy haju. dőn a folyosó szemközti ajtaján egy horrendus egyéniség toppan napbarnitotta arczu vezérek, csendesen beszélgetve, és more patrio piros borral teljes kulacsokat ürítgetve. — Kissé távolabb az alvezéri sátortól egy elém i ugy beléütköztem, szinte elhordtam a lábáról. magas karcsú ifju áll, szép harczi paripája gazdagon aranyozott nyeregká- Hohó fráter! dörgött rám nyers rekedt hangon a valaki pájára támaszkodva, fehér zsinóros zöld áttilában, kócssgos kalpaggal fején, s megfogta a galléromat, hová Bzaladsz hát? oldalán drága, gyöngygyei, gazdagon kirakott, nehéz, görbe karddal, — a tá­ Én megijedtem, hogy megesz. Rövid vastag nyakú férfi volt, volba méláz, talán otthon hagyott kedveséről gondolkodik . . . Nem messze széles vállai és háta, az is előre görbülve; nehéz vastag feje, ala­ ehhez e g y csoportban különböző színű attilákban kényelmesen heverészve csony kidülledt homlokkal; az arcz legnagyobb részét ellepte va­ lehet látni több ifju harezoet, kik szájtátva hallgatják e g y bozontos fejű torzonborz bajuszú vén kuruez meséit a régi j ó időkről, a nehéz harcxokról, lami tüskés szakáiItarló. mellyet sátoros ünnepeken borotválni I mellyben Ő is részt vett, büszkén mutogatva a sebhelyeket mély barázdás szoktak, s melly nem volt ollyan veres, mint a szeplőverte arczbör; an;zán, mintha mondaná : legyetek méltók hozzám! . . . £ csoporttól jobb ru két mélyen ülö háborgó szemére most is emlékszem még. Volt rajta egy izmos harezos épen e pillanatban öleli forrón kebelére rég nem látott egy szine hagyott zöld kabát, melly vastag izmain egészen megfe­ nejét és gyermekét, mélyen, hosszan néznek egymás szemeibe, egy árva szócsszült, s könyökén és hónai alatt szét volt repedezve, lebernyeges kát sem tudnak kiejteni a boldog viszontlátás öröm-perczeiben. — A halom köpönyege hátul le volt hasítva; azt bizonyosan valami falusi ko­ aljában négy czigánygyerek húzza keservesen a szívhez szóló bús magyart, néhány karcsú vitéz pedig sarkantyúját pöngetve, andalogva lejti a szép nemmondor téphette le. zeti tanezot- — Mindenütt fel- s alájáró lovasokat, vagy ülve beszélgető — Megállj Öcsém! h o v á s z a l a d s z ? k i á l t a rám, folyvást tartva csoportokat láthatni, víg danákat, zenehangokat, kedélyes kurjongatásokat a galléromat. Elkéstél a z iskolából ugy-e? Korhely vagy. Majd ki­ hallani. — Hlyen volt a tetétleoi halmon a kuruez tábor . . . kapsz most. Távolabb nyugotra a kuruez tábortól a török segédsereg tábora van, a Ez a sértés fájt. Nem hagyhattam felelet nélkül. vitézek nemzeti öltönyben, bogiáros kátrányban heverésznek kényelmes sátorokban; a vezér sátora nehéz kék selyemből készült, arany virággal át­ — Kérem : én első eminens vagyok. sző ve, tetején a félhold ragyog, ismertető jelül, hogy ott a hatalmas szultán ve­ — Első? hát azután mit tanulsz már? he? zére, Achmet basa, a rettegett kényúr szállásol. Most épen titkos tanácsot tart — Conjugista vagyok. törzs-tiszteivel, hogy mit tevő legyen a közelben levő helység lakosival, kik — No hát ha conjugista vagy, tudod-e hányadik conjugatióra a mult éjjel azt a vakmerő tettet követték el, hogy a dicső mozlim sereg tartozik „apexabo." gyöngyeiből nyolez spahit irgalmatlanul legyilkoltak, azért, mert tetszett a - Igen is; az elsőre; apexo, apexavi, apexatum, apexare. vitéz uraknak a békés lakosok házait kirabolni s felgyújtani. — Xehány órai tanácskozás után ki volt mondva a rettenetes ítélet : hogy „Tetétlen házai­ — Jól van, szamár. Apexabo azt teszi, hogy véres hurka. Azzal szörnyű jó ízűt nevetet rajta, hogy igy r á tudott szedni. val, lakosaivá , barmaival egyetemben halálnak halálával haljon meg (Régi irat saját szavai)." — H o g y örömmel vették e határozatot a török táborban, A mammuthok nevetéséről van illyen fogalmam. s az irgalmat nem ismerő harezosok tömegestől tódultak a vezér sátra elé, — No, ne sírj no. Odabenn van a professorod? kardjaikat villogtatva, véres boszut esküdve társuk meggyilkolásáért a sze­ — Igen is, mondám én nagyon megszégyenülve. rencsétlen lakosok fejére; — mindenfelé lódobogás, fégyverzorej, őrült lárma — No hát eredj be, hidd ki. tölte be a léget. — Ez alatt gyorsan, mint a futótűz, terjedt el a hir a kuruez táborban, az egész sereg mélyen megilletődve vette a szomorú birt, a víg — Mit mondjak neki? zene elnémult, a j ó kedv elmúlt, helyébe búskomolyság lepte meg a kedé­ — Mondd, hogy itt van a peregrinus; beszélni akar vele. lyeket, a szivet, a keblet: — a vezérek gyors paripákra ültek, szélsebesen — Hogy híják? nyargaltak a törők táborba, könyörögtek a vezér előtt, adjon kegyelmet a — Sehogy se hinak, csak mondd, bogy a peregrinus. szerencsétlen lakosoknak, mind hiába! — azután eljöttek a falu küldöttségei, — Hová való peregrinus? Kérdem én egész ártatlanul. roskatag, ősz, öreg emberek, gyászba öltözött hajadonok, síró anyák, karjai­ — Ne bolond, ne! Hát hová való volna a peregrinus? Sehová kon hozva csecsemőiket, keserves jajszóval porba hulltak a kényúr előtt, való. Ma ide való, holnap amoda való. Csak ezt mond neki; azután kérték Isten szent nevére, változtassa meg a súlyos ítéletet, bo< lásson meg nekik, ígértek gazdag váltságdijat . . . mind hiába! . . . A k e g y 'len kényúr ha akar, kijön, ha nem akar, ott benn marad. ott a helyszínén bilincsbe verette őket, s parancsot adott kétez- r tpahinak. Én bementem s elmondtam a tanáromnak az izenetét, hogy hogy a falvakat tegyék semmivé. — E közben a kuruez vezérek iisezegyüjték van idekün egy ember, a ki peregrinus, senkinek sem hivják és seregüket, felszedték sátraikat, sebesen elhúzódtak a Tisza felé, nem akarván sehová sem való. kezüket ártatlan vénei bemocskolni, nevűket az utókor előtt megbélyegezni; Társaim már többet tudtak nálam; ök a mint meglátták az — mert magyarok v o l t a k ! . . . A törökök borzasztón teljesítek vezérük pa­ ajtón keresztül, elkezdtek vihánczolni, suttogni : a Sus, a Sus! Ta­ rancsát, a szép, csinos falut Tóidig leronták, lakosait leölték; Tetétlen helyén nárom megintette őket: senkit sem szabad csúfolni. Azzal meg­ megnőtt > fii, s csak néhány kődarab, mi a templom rUlából megmaradt, tanueitá. hogy hajdan itt népes helység állott. — A halomtól csekély távol­ fogta kezemet, — kedvencze voltam, — s kiment a jövevényhez. ságban délre ma is láthatni némi nyomait a templom romjainak. — E z ©so­ Tudhatta előre, hogy kéregetésről van szó, s nagyon könnyű mé ny után hoeezn időkig lakatlan volt e vidék, • csak I 7Ü0. körül települtek szerrel lerázhatta volna nyakáról; csak azon kellett volna kezde­ meg itt a mostani Tetétlen lakosai. f Pf % ' *( nie : ,,mi kell Sus bácsi?" az elfutott volna, és egy fillérét nem kívánta volna többet (

1

a

m mm

ma

Dr. Fischhof hidegviigyúgy- é s ediü-lntézcte Pesten.

;

Bt cs nagyabbitása.

A francziák császára megmutatta, hogy a nagy városok régi építésű H o z z á t o k intézem soraim, szenvedő véreim, kik hosszas chronicus ba­ j o k b a n , kik égaljunk okozta váltó-lázban évekig szenvedtek, kik az ebből u n d o k , szűk, aotét utczáit rövid pár év alatt a legszebb városrészszé lehet eredő lép- és májdaganatokban sírotokig sinlŐdtök; és hozzátok, a szenvedők átalakttni. És ezt csak egy parancsszavával eszközölte. — A városi község édes rokoni s baráti, kik kedveseiteket kőnybe lábadt szemekkel sorvadni egész utczákat sajátít k i , a házakat lerontatja, uj terv szerinti vonalba uj látjátok. Keresitek a segélyt e fold legtávolabb részeiből hozott orvosezerek- utczákat, nagy házakat épit és eladja olly magas á r o n , h o g y a kiadott költ­ ségek bejöjjenek. Illy módon akármelly rut régi várost és városrészt ís ujjá ben. hasztalan 1 A segély sokszor olly egyszerű s olly közel van I Itt, hazánk közepén létezik egy olly gyógyintézet, mellynek szakértő lehet alakítani és kétkedni nem lehet, hogy Európa több helyén követni ia vezérlete, czélszerü szervezete, és eredményteljes hatása mindinkább isme­ fogják Paris példáját. Bécs csinosításához szintén nagy munkára készülnek; ez azonban nem retessé lesz, de még nem méltányolják elegendőleg; éa mellynek létéről én is, csak egy szerencsés véletlen által értesültem. Mélyen rögzött Fájdalmas a belváros szűk, sötét utczáinak újraépítése leend, hanem csak a város naszenvedésem, az orvosi tudománynyal daczolva, végenyészettel fenyegetett; gyobbitása, a mennyiben a belváros bástyái elhordatnak, árkai betöltetnek, elhatároztam magamat a bydropath iával próbálni szerencsémet; s e g y isme­ s az igy nyert tért, valamint a bel- és külvárosok közt levő, a a belvárost rősöm tanácsára — öntájokozásomul — megvettem dr. Kíchternek Berlinben gyűrűként csaknem egészen körülövező sétatér, az úgynevezett tílacis, leg­ épen akkor kiadott : „ V í z i könyvét" (Wasserbuch), mellyet, mint a legújab­ nagyobb részét ís házhelyekül fogják kiosztani, a felsőbbség által előleg bat és jobbat, dicsértek e szakban. Mohón olvasva, a sorvadásom kútfejéről meghatározott terv szerint. szóló fejezethez : „ a váltólázról ' szólóhoz (Wechselfieber) érvén, egy g y ó g y ­ A z i g y a földből kiemelkedő városrészben lesznek diszes középületek módot találok ajánlva, mellyet mint ottan mondatik dr. Fischhof Pesten, hi- ís, mint múzeum, szinház stb., és ha elkéezülend, Bécs, az Öreg nénike, tete­ degvizgyógy-intézetében, sikeresen alkalmaz. En, ki Pesttől csak "> óra já­ meset nyer bájaiban, sőt ha Pária példájára a belváros reformálását is végre rásra lakom, Berlinből tudom meg, hogy fővárosunkban illy hidegvizgyógy- hajtnák, teljesen megifjodnék és teljesülne a j ó bécsiek azon g y ö n y ö r ű álma, intézet is létezik. * ) hogy városuk kelet-Európa Parisa lesz idővel. Bécs nagyobbitását már vagy husz évtől| fogva tervezgetek, de való­ A z intézet tulajdonosa és igazgatója, dr. Fischhof hazánkfia, a bécsi egyetemben végezte orvosi tanulmányait; különös hajlamot érezvén a hideg- sithatását csak ez évben adta meg e g y legfelsőbb parancsolat s ma már hozzá is fogtak a nagy vizgyógymódhoz, még a munkához. — Képünk az nagy Priessnitz életében agynevezett vöröstohosszabb időt töltött Uraronykapubástya (Bofenbergben annak tanul­ thenthurmthorbastei) le­ mányozására; innen v i s ­ rontását tünteti föl. szatért Bécsbe, s alorvost alkalmazást nyert a nagy E kapuhoz Bécs­ közkórházban, honnan a nek igen sok történeti Lunkányi hidegvizgyógyemléke van csatolva; mi jntézethez hivatván, ezt, csak annyit említünk hat évig, eredmény dúsan, meg, h o g y a város egyik fáradhatlan szorgalommal fő bejárását és sorompóját igazgatá. Kitelvén szer­ képezé már akkor, midőn ződése. Pestre jött, itt tu­ I, Mátyás királyunk B é ­ lajdon házát és kertjét cset ostromolta, bevette azentelé ugyan e czélra, s elfoglalta s haláláig bir­ melly a városligeten tul tokában tartotta. E régi levő H e r m i n a - k á p o l n a vörös toronynak ma mar szomszédjában, a városli­ nyoma sincsen t ö b b é , gettel határos emelkedett mert 1776-ban egészen téren helyezve, tiszta le­ lerontották, hogy a város vegővel és — az életerő közlekedésének tágasabb forrásával — igen j ó , friss, utat nyissanak; 1819-ben tiszta vizzel bir. I. Ferencz császár éa ki­ rály alatt épült a mostani A súlyosabb bete­ és nemsokára újra leron­ gek, vagy vidékiek szá­ tandó k a p u , melly régi mára csinos bútorozott nevét megtartotta. szobák kaphatók, a vá­ Bécs nagyobbitását rosban lakók részére kü­ a nagyban szaporodó né­ lön melléképület ben szol­ pesség miatt kellett ko­ gáltatnak ki a fürdők. A molyabb megfontolás alá test gyakorlatára és edzé­ venni; a mostam Bécs sére, a párolgás előmoz­ tehát kicsiny a lakosság dítására és a bőr edzésére, számához képest, mi ab­ adoctor által kimért kerti l)r. K i s c h h o f h i d e g v i z g y á g y -intézett: Pesten. ból látható leginkább, foglalatosságok. a sétálásra, a szomszéd városliget és körülötte fekvő szép nyárilakok nyújtanak hogy ujabb időben a szállások bére mód felett emelkedik. Csakhogy az még elég alkalmat; mellyeknek vidor kinézése, — háttérben a vasút, sebes rohanó nem egészen bizonyos, hogy a szállások árának emelkedése a népesség nagy vonatival, és a látkört határozó budai hegyekkel, — igen szép tájképet mu­ szaporodása jeléül tekinthető-e. Hisz ekkor Pest népessége aránylagBécsénél tatnak. — is inkább tömött; mert a Bécsből lakni ideköltőzök állitáaakint Pesten maga­ Gyakrabban látogatjátok Pestet, ti hosszasan sinlődők, ne resteljétek a sabb a lakbér. A lakbér emelked 'sének egyebütt rejlenek okai és bizonyos, fáradságot, menjetek ki, éa panaszoljátok el bajotokat dr. Fischhofnak, ő meg hogy Bécsben a város nagyobbodta miatt nem fog az semmivel sem alábbfogja vizsgálni, van-e reménye gyógymódjával helyreállítani egészségtöket, szállni. és ha azt mondja, hogy igen, ha intézetébe befogad, akkor bizonyosak lehet­ \ Ö v é n y t ii hl r a j z. tek, h o g y vagy tökéletesen üdülve, vagy legalább ia tetemesen javulva, fog­ j á t o k elhagyni házát; mellyben minden szükségest : lakást, bútort, ágyne­ (Idegeskntflk után.) '^iErntw í b i • műt, élelmezést, kiszolgáltatást, és a legkedélyesebb tudományos orvosi bá­ násmódot és társalgást, fogjátok találni. Ezen nevezet alatt értjük a növények lakhelyét, hazáját. Köz­ A nagy Priessnitztzelnem halt meg e tudomány, nem veszett el a hi- tudomású dolog, hogy a hazai növények távol országokéitól külön­ d e g v i z g y ó g y ereje, és minek keresitek a távolban azt, a mi, legalább ie ugyan bözők. — Észak-Amerika növény színezete, mennyire emberi kéz ollyan j ó l , ide haza is meg van. * * ) Irán ka Imre. 1

%i

• ) S ő t m o s t m i r k e t t ő . T ö b b izben m é l ü t n y l ú U g e m l é k e z e t t lapunk dr. S i k l ó s s y nak a budai b e g y e k aljéban létező s napról n a p m n a g y o b b , érdemlett emelkedésnek ör­ v e n d ő h a u s o n l ó i n t é z e t é r ő l is. Szerk. * * ) S o k i g a z van e felszólalásban. S midőn kijelentjük, b o g y náinnknál senki nem méltányolhatja j o b b a n a budapesti két b i d e g v i x g y ó g y - i n t é z e t érdemes i g a i g a t ó i n a k tö­ rekvéseit : l e h e t l e n e g y s z e r s m i n d k i n e m fejezői- o h s j t á - n u k a t , v a j b a e z i n t é z e t e k s z e n v e d ő embertársaink minél n a g y o b b számának befogadására lennének képesek. N e m csupán a n a g y o b b ki t e r j e s z k e d é s t , h a n e m k ü l ö n ö s e n a z o l c s ó s á g o t é r t j ü k . H i s z e n a v i x g y ő g y módnak sarkalatos e l v e i : a t e r m é s z e t e s s é g , e g y s z e r ű s é g , n é l k ü l ö z é s — ( a k i b e n e z e k r e n i n c s hajlam és képeaség, az s o h a s e m lesz s i k e r r e l f á r a d o z ó t a g j a e g y v i z g y ó g y - i n t é z e t -

meg nem másitá, honunkétól eltér. Ezeknek ismeretére csak fokonkint jutottak a tudósok; először Dioscorides által dicsért göröghoni

n e k ) — miért tehát olly roppant költséggel nehezitni a bejutást,minőt csak a v a g y o n o s a k erszénye bir meg'.' A z tény, h o g y a pesti intézetek e g y havi k ö l t s é g é v e l kényelmesen megél a b e t e g Griffenbergben 3 — 4 h ó n a p i g ( m é g most is). V a g y ha ezt netalán a főváros k ö z e l s é g e miatti d r á g a s á g n e m e n g e d n é m á s k é p e n , v á j j o n m i é r t n e m a k a d n a k m á r e g y s z e r hazánk t á v o l a b b , forrásdus g y ö n y ö r ű h e g y e s vidékein hasonló v á l l a l k o z ó k ? T á t r a f ü r e d v a d r e g é n y e s , d e r i d e g v i d é k e c s a k n é h á n y h ó n a p i o t t mu l á t á s r a a l k a l m a s ; L u n k á n y e l ­ h a l l g a t o t t ; a s z e p e s i S c h w a r z e n b e r g r ó l n e m tud s e m m i t a v i l á g . O r v o s a r a k ! í m e i t t e g y ; m é g el nem foglalt, szép tér! Sterk.

gyógyfüvekkel (Kr. az. e. 1270 évvel) tőnek összehasonlítást, tudo­ mányos utazások több felfedezéshez vezettek. Humboldt Sándor neve van egybekötve a növény földrajz eredetével, azóta több ter­ mészetbúvár forditá e tárgyra szorgalmát; de nagy akadályt görditnek : a szükséges előmunkálatok hiánya, mint meteorológiai észleletek, egyes növénynemek physiologiaí életföltéteinek nem is­ merése, más részt tudatlanságunk a földkérgének időszámításunk előtti változásairól. Másfél század óta a kertészet elöhaladása jeles tapasztalást nyújtott e részben. Naponként látjuk, hogy távol országok' növé­ nyei kertjeinkben díszlenek, ha nálunk körülbelől olly meleget nyernek, mint hónukban : a tengés többi föltétei : hely, napsuga­ rak, nedvesség mértéke mellékesek csak, főkellék a légköri meleg, második a nedvesség mennyisége.

legforróbb égöv alatt (Melvüle szigetek, Labrador, Antillák, Já­ va), csak a bogács (carduus) tenyészik a magas északon és az egyenlítő alatt, de az ázsiai és amerikai hideg sarkoknál ez sem találtatik, ez sem világpolgár. A meleg különféle elterjedése sokfélekép hat a növényéletre. Igen alacsony légmérsék ártalmas, legtöbb növény a hideg bizonyos fokában, feltéve, hogy elegendő sokáig tart a növény test áthatására, elhal. Ha kertészházban a légmérsék 3" Reaum. Bülyed, sok forró égöv alatti növény azon tünemények közt fonnyad el, miket a késő őszi első fagyos éj után a georginákon látunk. Erdei fáink egyik nagyobb, másik kisebb hideget állnak k i , mérték szerint; és hogy alacsony, földhöz hajuló növények jönnek elő a földsarkok felé, on­ nét van, hogy a zord időszak alatt azon növények vastag hólepelt nyernek a hideg ellen.

jk.-Ü ~—^*

i$2

A

bdcsi

vöröstorony-bástya

Ha azon helyeket, melyek évi közép meleg légraérsékkel bir nak, vonal által összekötjük, ezeket nevezik Isotherme, egyenlő közép"nyári hőséget jelelöket Isothere és az egyenlő téli hideget muta­ tókat Isochim-vonaloknak. A légmérsék viszonyaiból érthető, hogy az északi vidékek növényei déli Európa havasain ismét megjelen­ nek. Ezen vonalok ismerete ugy tekinthető, mint egyedüli biztos kalauz külföldi növények meghonosításánál ;• innét igen hasznos volna, több helyen, kerületekben az évi és havonkénti legmagasb, legalsó és közép légmérséket észlelni, mint a tenyészés fötényezőit. — Távol világrészek füvészi kikutatása azon tapasztalást adá, hogy a növénynemek elterjedésük körében korlátozottak. Egyetlen sincs, melly az egész föld színén lakjék, csak igen kevés, mind fünemü, az embert követő rom- és gyom-növények terjedtek a száraz több mint fele részén el. A csalány is hiányzik a leghidegebb és

leromboláia.

A fanemekre különösen fontos a nyugidö is. A bükkfa nálunk april végével hajtja leveleit (tavalyi kora meleg miatt már 10-ike körül), Madeira szigeten apr. l-jén 1 7 ' ,C.-nál; szintúgy cser-szőlő­ tőke, íslattdban nincsenek erdők igen lágy tele daczára, mert a hus nyáron át a fanemek nem nyerhetnek elegendő kémet (lignum), melly a legközelebbi tél mérsékelt hidegének ellentálljon. Hideg és mérsékelt éghajlatok növényeinek túlságos meleg ép olly ártalmas, mint meleg zónák növényeinek a hideg. Sok havasi növény a sikon nem tenyészthető. A bu&a Mexieo magas földe ned­ ves meleg telkén mint takarmány gyakran vettetik, dus leveles szárral bir, de kalásza elsorvad vagy Üres. — A közönséges 3-inu szegfű (Dianthus Carthusianorum) Franczia- és Némethonban áta­ lánosan elterjedt, a brit szigeteken hiányzik. — Délre mélyen alá és az orosz délkeleti sivatagokon ís hiányzik a nyári szárazság miatt.— .., i _7. •' i ic^fcHbiTt'ii vlf ..• i-.' ^ittt^frMVr , 8

Kedvező a növénytoldrajx ismertetésére északkeleti felének telek idoma. Belgiumtól l'rat hegyekig nyúló sik, nagyban vegy­ tani keverékére is egynemű levén, mintegy növény geographiai próbatér helyét pótolja. Lássuk itt némelly elterjedt növények északi határait Bükk hiányzik a skót magason, skandináviai félsziget nyugoti partján fellelhető, innét határvonala délnyugoti irányban fut nyu­ goti Poroszhonon, Lengyelországon és Podolián át a Kárpátok északkeleti lábához egyenközüleg Krimiéig, tovább keleti irányban a Kaukázus északi lejtője hosszában. A csikós kecskerágó (Evonymus Europaeus) határa Skótziában a bükkel összevág, Norvégiában a bükkhatártól északkeletre csak csekély terjedelemben, sokkal tovább hatol pedig északra Alandszigeteken, Esthlandban. közép Oroszországban, Uralnál Orenburgig. — hőrusfa Skótziában, mint szinte Skandináviában továbbterjedt északra, találtatik déli Finniandban, Pétervár, Moskau, Saratownál a Volga folyam mellett, de nem többé az ezen pontokat össze­ kötő vonalon tul északkeletre. A leghidegebb hónap középmérséke a bükkre 5 ° C. a kecske­ rágóra 9° C. a körösfára nézve 12° C. lehet. Vannak növények, mellyek eredetileg keskeny határ közé szoritvák,de ezeken kivül is jól tenyészthetők. — Illyen a lucz fenyő (Edeltanne). Vadon előjön aPyraeneusok északi lejtőjén, Auvergne és burgundjai hegyeken, déli és közép Németország hegyes és dom­ bos tóidén, Szibériában és Gácsországban a sikon egy darabig ha­ tol, innét a Kárpáttól északkeleti lejtőjén terül el, nincs Krimiában, de ismét megjelenik a Kaukázusnál és a bythyniai magas hegyeken. — Délre az alpesi hegylánczot átlépi, bogy az Apenninek vonalát kövesse. Hiányzik a brit szigeteken és nemcsak északi Európa sikján és Skandináviában, hanem a magas Veen, Harz he­ gyeken , és északnyugoti Francziaország sik mint hegyes részein. — De itt, Angliában, fHátidban és északi Németországban igen jól tenyészik a fa, jól lehet vetni és hajlandó elvadulni. Megengedve, hogy déli és délkeleti Európából a nyár száraz­ sága, északkeleti részén a tél hidege zárja ki — de hogy Franczia­ ország északnyugoti részén és a brit szigeteken hiányzik, annak megfejtésére csak feltétes véleményt bírunk, úgymint valamelly eredetileg nagyobb, most többé nem ható ok következtében korlá­ toltatott hazája, — mostani terjedelmén tul találni tobozait turfa telepekben. Igen régi észrevétel, hogy ba a legmérsék fogy a tenger szine feletti emelkedéssel, a növényzet jelleme is változik. Forró égöv alatti magas hegyre lépve, néhány óra alatt minden éghajlatot át­ vándorol az ember, a trópusi növények után a mérsékelt, végre az arktikus vidékek növényeit leljük. A bükk a Kárpátokon 3300 láb, északi Alpeseken 4200', délin 4800', közép Apennineken 5400', Aetna hegyén 6000 láb magasig tenyész. De t'audolle által bírjuk azon növények sorozatát, mellyek legalább a száraz egyharmada fölött elterjedtek. 117 nemet említ, ezek közöl 18 terjed el a szárazföldi országok felén, 48 vízinövény, 30 rom- és gyomnövény, egyetlen hegyi vagy erdei növény, egyet­ len fa vagy cserje sem. 108 főleg vagy egyedül az északi és mér­ sékelt égöv alatt lakik, csak 9 tartozik a trópusok alá kizárólag vagy különösen. Kér világ résznek közösek a közbe eső szigeteken is találtatnak. Sokkal nagyobb a kis terjedelműek száma, némellyek igen szűk körre szoritvák. Wulfenia Karinthiaka alpesi cserje csak Kani, thiában Gail hegyen tenyészik, kertben könnyen díszlik. A forró égöv élődő kosborféléi (orchideáé) gyakran igen kis helyre korlá­ toltak, és nem valószínűtlen, hogy némelly fajai a kertészházakban nagyobb számmal találtatnak, mint a szabad természetben. Ezen nem adja a vaníliát, melly déli Amerikában borostyán módra fut fel a legmagasabb fákra, hüvelyes gyümölcse az ismeretes fűszer. — Jóremény fokánál némelly cziksiárnemek zonyos szük torkolatokban lelhetők.

szomszéd szárazéitól különbözők, — a bevándorlás itt mint amott egyiránt könnyű leendett. Nagyban és egészben véve a fajok határai a szárazon szilár­ dak, p. o. évezredektől változatlan a datoly pálma (Dattel-Palme) határa, daczára az emberi fáradságnak, hogy tovább tenyésztessék. Viszont távol vidékek növényei tökéletesen és gyorsan meghono­ sodtak gyakran nagyobb tereken. Agare americana (nálunk hibásan neveztetik óriás Aloénak) hona Mexico, már a 16-ik század második felében spanyol és olasz kertekben tenyésztetett, azóta a középten­ ger nyugoti partjain Dalmatiáig elterjedt, különösen ültetés által. — Opuntia ftcus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bir mint az Agavé, de sokkal terjedtebb az ó világban. Ná­ lunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon. *) Gyors elterjedés példáját nyújtja a aerpencze küllőrojt (D. F.) (Erigeron canadense). 1655-ben egy franczia mint füvészkerti müveit növényt irja le, 1698-ban Tournefort bizonyítása szerint Paris vi­ dékén közönséges lön, most mindenütt nö a Kaukázusig és Altat hegyekig. — Eszakamerika rosz ajándékot nyújtott Angolhonnak Anacharsis Alsinastrum (pocsolya látonya neméhez tartozó) vizigyomnövény által. 1842-ben Berwicknél tapasztaltatott először, azóta sok helyit folyókban, csatornákban, tavakban. Némellyek a kambridgei füvészkertnek tulajdonítják bevitelét, mellyből kiszö­ kött; mások ugy vélik, hogy a canadai épületfákkal vitetett be. A növény különnemű, csak a nöcze jön Angliában elő, szaporodása olly élénk, olly rohanó gyors, hogy csaknem országos csapássá vált. Tömeges megtelepedése folyókban, csatornákban fölemelé a viz állást és gátolá a hajózást, még alkalmatlanabb az által, hogy elszr.kadt részei a folyam által egybehömpölygetve a csatornák zsi­ lip ajtai közé fúrják magukat, ugy hogy kiirtása fontos feladattá vált. — A szomorú fűznek (Salix babylonica L.), melly hozz;ink ke­ letről jött, nálunk szinte csak nőcze virágú egyénei találtatnak, — a jegenye-nyárfának pedig, melly szintén keletről Olaszhonon által (Populus italica) hozatott, itt csak himvirágokat termő egyénei for­ dulnak elő. — Az ürmöt a rómaiak kedves italuk einum absynthides készítésére állandó táborhelyeik (mansio) közelében tenyésztek és itt mint romnövény meghonosulr. - Többi Európában csak mint edényben ápolt növény ismertetik nemzeti fűszerünk a paprika (Capsicum annua), hazája déli Amerika, valószínűleg a spanyol hadak hozták hazánkba, — nem szükség említeni, ezen utóbbiak mennyire elterjedtek honunkban. (r«t*u**t*nii.i

A zlalnnl ii> * iíhuui Nógrádmegyének legészakibb részén van e g y regényes hcgylánczolat, neve Zlatnó. Völgyek, magaslatok különfélekép váltják fel egymást itten, koszorúzva sugár csererdők lombjaival, mellyeken zengő énekesek dalják embertől nem zavart danáikat, boldog lakói a rengetegnek. A hegyláncz elhajol G ö m ö r határa felé, nógrádi részén egy hosszú, mindig összébb szoruló völgyet képezve, mellyen keresztül az Ipoly egyik mellék ága vágtat, s a mellyrt legészakibb pontján egy bérez gömbölydeden zár el. Ltt, ezen medencze alakú zugban, itt, hol három évtizeddel elébb farkasok és medvék tanyáztak, susogó vastag c.st-rfák égig meredtek, s ember lábai nem jártak : itt áll most e g y nagyszerű üveghuta, pompás kastélylyal, számos épüle­ tekkel, s háromszáz munkással- a hol rövid idö előtt némán hallgatott a bérez, most a mész- és kovacskövet törő g é p zuhog tompán és egyformán; hol hu­ szonhét év előtt e^ak a futó felleg vagy eltévedt szénégető-gunyhó füstje ült a sziklák esucsain, most a gyárépületek széles kéményeiből száll felfelé a barna füstgomoly; — a vágtató patak ember keze által, ember eszének e g y gondolatából szoros deszkautakba, csövekbe szorittaték, hogy szolgáljon az emberi dolgoknak eszközéül. És a ki mindezt fáradhatatlan szorgalommal, kitartó erővel és sok költséggel véghezvivé, Zahn Janót ur, a huta tulajdo­ nosa e alapitója.

Evenkint számosan látogatják ineg Zahn ur gyárát, részint a kies völ­ gyet és a mesterségesen épített uri és gyári lakokat látandók, részint ta­ pasztalataik terjesztéséül, hogy élő szemmel lássák azt, mit tán könyvek el­ méleteiből tanulmány órának. Mindkét nemű látogatók szívesen fogadtatnak a tulajdonos ur által, ki örömest vezeti be a tudni vágyót gyárába, hol igen érdekes dolgokat szemlélhetni. S mivel az üvegkészítés egyike a legsajátsá­ gosabb munkáknak, s tán a Vasárnapi Újság olvasóinak nagyobb része nem (polygoneae) csak bi­ is olvasott felőle egyszerű magyarázatot : leirom azt a lehető legrövidebben, a mint azt láttam a hutában.

Ezen elterjedési különbség okát füvészi, élettani, földrajzi és Először is e g y kamrába vezettek, hol nagy deszkahombárokban finomra természettani okokból egyszerűen nem lehet megmagyarázni. A őrölt alakban állt kova, hamuzsir éa mén. E három tárgyból készül az üveg. brit szigetek, Farus, Islsnd növénytenyészete a szomszéd szárazé­ Azon arány, mellyben egybevétetnek, tökéletesen attól függ, millyen erőt, s val teljesen egynerrrü, Angolország csak egy fajt bir, melly a szom- milly tisztaságot akar a gyáros az üvegnek adni; minél tapasztaltabb, • ügyesb a kétzitö, annál összevágóhban teszi fel a vegyítés arányát. mellyben sz< fi szárazon hiányzik. Ceylon, Sund, Madagascar, Mauritius ourbon szigetek pedig gazdagok saját növényeikkel, mellyek a'

2í>5 végre olly jártasságot nyer, mint a vegyész, ki emiéleti uton kever ás egyez­ tet. Kérdem Zalin urat, ha vájjon bizonyos, & vegytan által megállapított mértékkel működik-e' — Igen, monda, az én saját, éveken át tapasztalás utján szerzett gyári vegytanom mértékeivel. — Miután a fent megnevezett vegyrészek öaszekevertettek, az egéaz tömeg az olvasztó-kemenrzebe kerül, mellynek külső alakját s átmetszetét a következő rajz mu'atja.

mm \r.

olvasztó kemencze.

Illy állapotban bevitetik a htilőkemenczébe i Kühlofeo), hol következő történik : van ezen kemenczében, melly négyszögalaku, egy nagy kőtábla; a kőtáblát egy gépely által ide s tova lehet vonni b e l ő l ; a kemencze két részre oszlik, egyikben fűtenek, másikban nagy léghuzam foly: — a hengert most a léghuzamos oldalon beteszik a kőlapra ugy, hogy repedt felével felfelé fekszik, s aztán a lángok fölé v o n ­ tatják. Pár perez múlva forró lesz az üveg, majdan ruga­ nyossá, s kétoldalra válva lassan kezd kinyúlni; most egy munkás bosszú póznával szépen hajtja kétoldalt lefelé, s végre kiterjeszti e g y síkban a kőtáblára. A z üveg most lágy, s ezt használva, ha a legkisebbke homorulat vagy csomó van sík­ ján, azt e g y póznára kötött négyszögletes fácskával kivasalja a dolgozó hutás, s midőn egészen sima, a gép által bevonja a léghuzamos oldalba. Perez múlva kemény az üveg, s most egy lapos águ villával nagyon ügyesen felemeli a kőről, s a kemencze oldalához támasztja. Mindezen esemény alig öt A villa. perez müve., s készen van az ablak vagy más sík üvegtábla.

A z olvanztó kemeacze átmetszete.

A. a k e m e n c z e n y i l a s a . — B. h o z z á t a r t o z ó á l l v á n y . — a. a n y i l a t h o z a l k a l m a z o t t k a m p ó k . — d. k a t t a n . —

az egész, most már mindkét felén üres henger. Ennek oka az, hogy a mint a hideg nedv hozzáér a forró s a meleg által kitágult üveghez, azon ponton rögtön összefut az, s ezáltal repedést okoz végig az egéaz hengeren.

C. k e m e n c z e a l s ó r é s z e . — D. a k e m e n c z e f e l i ó nyilasa.

Azon falak, mellyek az olvadt vegyitéket magukban tartják, a leg tűz­ állóbb agyagból készíttetnek, ugy hogy ama roppant forróság, mellyben nap­ hosszat állnak, Bem árthat tömörségöknek. Minden egyes nyilasnak egy katlan felel meg. és minden nyilas előtt látható állványokon e g y egy munkás. Miután a vegyitett tömeg tökéletesen megolvadt, mit fehér színe mu­ tat, az állványon álló, sápadt munkás fosja egyetlen eszközét, az úgynevezett pipál (Pfeife), melly egy raáa_ — ^ a » » _ félrőf hosszú vascsőből áll, felén ^ * » t W m u 9 j alkalmatos fabori( u

U

r

t

a

e

r

Ezek történnek a gyár azon épületében, hol az üveget fújják. E g y más, igen érdekes műhely a koszörumalom (Schleifmühle), hol a poharak, Üvegek stb. szép fényesre alakittatnak, mert a fujt üveg eredetileg nem átlátszó, hanem homályos és felszíne durva. A köszörülés három, függőleges vagy fölszínesen forgó, gömbölyű lapokon történik; az első lap öntött tatból van, erre j ő legelőször a köszörülendő darab : itt megnyéretik az alak, melylyel bírni f o g ; azután egy köböl készítettre j ő , hol már sima lesz, de nem fényes: v^gre jő egy fa lap, s itt lesz tündöklővé. A munkás dolga itt nagy kézbeli ügyességet igényel, ugy tartani a forgó lapokra tárgyát, hogy az a kíván­ tató alakot bírja. A homorulatos üvegeket, például egy serleget, palaczkot stb. a függélyesen álló lapon köszörülik. Mindezen lapokat pedig egy vízgép forgatja, melly az épület egyik végén van elhelyezve, s erdei patak szolgál forgatás ara.

a

•Á fuvópipa.

tékkal: ezt belemártja az olva­ dékba. Eleinte csak vékonyan borítja a folyós üveg müazere végét, majdan többszöri bemártás után egy kis gyermekfej nagyságú, piros izzó gumót képez. Valahányszor bemártja a már felszedett olvadékot, azt a levegőben egy földön álló fiu vaslappal Össze­ nyomogatja, B hideg vízbe mártja. — Most az a kérdés, miféle üveget akar fúvatni a gyáros? H a polaczkokat kíván, akkor a gyártás következő. A pipá­ ján tartott gumót rendkivüli erővel kitágítja egy nagy fúvás által,melly után a tömeg belsejében üres tér támad; most egy más munkás tenyérnyi széles vaslappal hozzáér a buborékhoz, a mialatt, a fújó tágítja, ő csupa kézi ügyes­ sége által megalakítja a kivánt üveg nyakát, domborulatát stb. s ha pezsgős csővéget készitnek. akkor egy gömbbel egyszerűen benyomja a buborék ;illját.s kész pár perez alatt a palaczk. Most párszor meglóbálják a pipán tartott gyártmányt a légben, mire az gyorsan megkeményedik B azután egy kis gyé­ mántos végű eszközzel körüIharezoÍják, erre szépen letörik a pipáról, s valahová kihűlés végett felállítják. A z üveg színét azután a vegyületbe tett szer adja meg, igy például a pezsgős c&övegekhez bazalt adatik, melly keményít s fest. Legérdekesebb azonban az ablak- s más üvegtáblák készítése. A z em­ ber nem hinné, mikint lehet fúvás által sík táblákhoz jutni, pedig ezeket is ugy készítik. A gyáros meghatározza, hogy minő nagyságú tábla kell neki; a mun­ kás dolga tudni, mennyi olvadékot szedjen pipájára. Szemmértéke megmutatja neki azt, melly hosszas gyakorlás által rendkívül pontos. A felszedett ruga­ nyos maszszát, mint feljebb említem, először is e g y erős fúvással kitágítja, s száját le nem veszi többé pipájáról; — egy pereznyi fúvás után, mialatt a pipát Bzüntelen forgatja kezeiben, hírtelen égnek emeli fel buborékját, s azt függőlegesen tartva fújja. Ekkor épen c g y jókora svajezi sajthoz hasonlít a buborék, tökéletesen ollyformán lapulván szélesre, ismét pár másodpercz után, mikorra elegendő szélessé lőn, leereszti azt, s ( C ) űrben lóbálja félkör alakban, a midőn is bámulatos ügyességgel kerüli ki a mindig hosszabra növő s henger alakot nyert buboréknak a saját allványáhozi ütését, mellytŐI az caak e g y hajszálnyira repked a légben. Egyszerre felkapja a hengert, s pipáját a nyílások oldalaira alkalmazott kampóra nyugtatva, egy pillanatig a lángok felett tartja üvegét, hogy kellő ruganyosságát el ne veszítse, aztán még párszor meglóbálja, s imé áll a henger alakú üveg akkorán, mint kell. Most már egyik társa hosszú vaspóznát márt az olvadékba, azzal a henger átelleni s i g y alsó végéhez érint; ez a forró anyag ismét lágygyá teszi az üve­ get, s a munkás ekkor hirtelen bedugja a lángok fölé; az ember e g y lágy puffanást hall: ismét kiveszi azt onnan a fuvó, s a henger fenekén egy jókora nyilas van, mellyet ama forró anyag segített ki^attantani. Ekkor egy forró vassal kört huz a henger azon végén, hol a pipa tartja, s a földön álló segéd szépen letöri azt és lyukas telével az égfelé a földre állítja. A fuvó most le­ száll állványáról, s most már (dohányos) pipára gyújt és pihen. Ezen hen­ gerből lesz az ablaktábla. Kihűlvén kellőleg, a gyárépület más oldalára viszik, hol e g y zavartalan phlegmáju férfi kezei közé jut, ki is e g y lóczán lelóggó lábakkal ül s előtte egy műszer áll, melly félkör alakú, s most izzó vasból van készítve. A hengert kétkézre fogva, azon végét, hol a ki­ pattant lyuk van, nagy lassan megforgatja az izzó vason, azután ujját meg­ nyálazva, leveszi először az elváló részt, melly a lom közé vettetik; s hamar megérinti a forró hengerszélt nedves uiiával: azon pillanatban végig reped

Itt láttam egy munkás kezében egy roppant serleget, melly a legtisz­ tább, gyémántként fénylő üvegből van készítve; a serleg több e g y láb ma­ gasnál és olly faragványosoak látszó, mintha nem a kőjap és tiz ujj, de éles vésü tette volna czifráhbnál czifrábbá. Egyik oldalán O cs. k. Felsége mell­ képe volt rajta — kinyomatban (geprágt). Midőn meglátám e müvet, elcsodál­ kozva kérdem, vájjon s mikép lehet üvegre vésni? — olly finoman volt rajta a legkisebb hajszál, a legkisebb domborulna jegyezve. Zahn ur feleié, hogy az nem más, mint nyomat; az egyedül az ő gyárának titka; mert jóllehet ha­ sonlót láthatni franczia munkákon is, — s ő nekem mutatott ollyat de az nem is legyint tökélyben az övéhez. Ezen serleget az esztergomi ünnepélyre készitteté herczegprimás ő eminentiája, h o g y azt ő Felségének mint hazai gyártmányt átnyújtsa; fájdalom, a serleg csak pár napra az ünnepély után készülhetett el, miután kiköszörülése sok fáradságot igénylett. Készítője egy igénytelen külsejű mester, Winter nevü volt, ki legügyesebb a zlatnói hutában. Innen az üveyfettó műhelybe vezettetem. Azon szint, mellyet az üve­ gen észrevehetünk, kétfélekép nyeri az ü v e g ; először anyagába tett kü­ lönféle érezek oxydjaival, vagy pedig beégetett fedték által. E I B Ö esetben például az aranvoxyd ad rubin szint; a réz zöldet, az ezüst sárgát stb. Ezenkívül van még az email ötvözés ( L e g i r u n g ) melly tiszta hófehér. A má­ sodik esetben olajfestékkel a legezifrábbat tudják pusztakézzel üvegre fes­ teni, mellyet azután egy kemenczébe tesznek, hol először forró lesz üveg és festék, akkor hirtelen bemártják hidegvízbe, s ismét Lángra teszik, s ez által a festék, tökéletesen beég az üvegbe, 8 lemoshatlanná leszen. Van eset, hogy egy poháron hétféle üveg is van; itt az anyagok egymásután fujatnak a da­ rabba. A z illyen legdrágább. — S most még csak egyről teszek említést a zlatnói üveghutában, s ez azon eremgyvjttmény (numismatika) melly a természettani plastika által van előteremtve; ez abból áll, hogy régi vagy nj érdemjel vagy pénzdarab, gömbölyű vagy másforma üvegdarabkára olly hűséggel nyomatik, h o g y első tekintetre tökéletes csalódást idéz elő. s csak midőn kézbe veszi az ember, látja, hogy autó fele a darabnak üveg. A zöld rozsda, a homályosult ezüst és arany, vagy verhenyeges réz a legtermészeteeben van visszaadva, ugy hogy zsebemben hordott „kuruez libertás" és az ott látott közt nem tudtam va­ lamire való különbséget tenni. Ezen gyűjteménye Zahnnak Parisban a mükiállitáson érdemjelt nyert; azon időben volt is erről említés téve vala­ melly lapban. S ha fel veszszük, hogy hazánkban sok, nagyon sok tanoda szűkölködik éremgyüjteménynyel, minek világos oka a szegénység és példányhiány a ha elgondoljuk, milly könnyen lehetne igy, az üvegre n y o ­ mott érem által ezen tanodákat ellátni, — mert hisz a tanulhatást nem a holt é r e z , de annak értése eszközli, — valóban kívánatossá lesz, hogy ezen Bzép találmány ne maradjon egy g y á r titka, de vitessék át a nyilvánosság terére is. — Ennyit a zlatnói hutáról; s midőn gyarló leírásomat végzem, csak azt vagyok bátor megjegyezni, vajha kedves hazánkban as ipar minden ága virá­ goznék, vajha nem hagynék parlagon heverni azt, mit az T r kegyelme adott a természet áldásaiban; h o g y ne kénytessünk ehhez hasonlókat hallani : ámbár a magyarhoni szikjobb,mint az angol, de drágább tevén, bizony onnan fogunk hozatni. Vállalkozó szellemek, van anya? elég. csak ne hagyjátok a kezdet idejét elkésni! Válkai Imre.

T Á R H Á Z . Nagyváradra utazik, hogy az ottani színpadokon vendégazerepeljen, Munká­ csy Flóra k. a. is meghívást kapott Szegedre, mit a t. művésznő valószínűleg L X X I I . L e v é l . „Arany lakadalom. * Udvarhelyi Mikié* Ötvenéves szí­ el is fog fogadni. Nemzeti színházunk igazgatósága pedig Mátrai Laurát, te­ nészi pályájának öröm ünnepélye. hetséges vidéki színésznőt, híva meg hat heti vendégszereplésre, de még nem ö t v e n év e g y színész életéből! Szép nagy tele írott könyv a z ; hát még tudjuk, minő sikerrel. A szegedi színpadon Egressy G á b o r is föl fog lépni a mi abba van beírva? Miben töltheti el e g y színész pályája ötven hosszú nagyváradi éa mar maros-az ige ti vendégszereplései bevégezte után. évét? T i i évet abból sanyarú nélkülözésben, tiz évet csalárd reményekben, tiz + (Színházunk igazgatósága) Szabó Amáliát, a vidéki szinésznők egyik évet terhes küzdelemben, tizet otthontalan vándorlásban, kilenczet a színpad jelesbikét hír azerint hosszabb ideig tartó vendégszereplésre akarja szer­ deszkáin, egy évet számits a dicsőségre és e g y napot a b o l d o g s á g r a : — ez ződtetni. az e g y nap volt a hétfői örömünnep napja. ( A z irói pálya is sokban hasonlít 4 - (Kalics hazánkfia) a „ S z . K ö z l ö n y " azerint a napokban körünkbe ehhez; csakhogy ez az egy nap hiányzik belőle.) Udvarhelyi Miklós ötven érkezett kútfőidről, hol több ideig a legjeleab énekmesterek vezetése mellett esztendőt töltött el a színészi pályán és ötven esztendőt becsületben, buzga­ kiképezte szép bariton hangját. Hallomás szerint, föl fog lépni színpadun­ lomban. Ötven év alatt mindig helyén volt, helyét lelkesen betölté; soha sen­ kon „ B o r g i a Lucretiában." kit meg nem bántott, mindig békében élt mindenkivel g szeretve volt min­ — (A debreczeni színvilágból) írják: Sok lapban olvasható,hogy az itteni denkitől; caak az ügyért buzgott. M é g most is az a tiszteletre hívó alak, tisz­ közönség nem pártolja a színészetet; van benne sok igazság; de gondoljak teletre méltó jellem, az a szép patriarchális arcz, az a ezép tiszta lélek, az a meg, hogy városunk lakóinak nagy része gazdálkodásból él, s az év e részé­ csengő hang, az a valódi érzés; a színpadon ie az, a mi az életben. Ütvén év ben mindig meggyérül a színi közönség. — Egyébiránt nem lehet mondani, alatt soha még színből sem játszott rosz embert, mert arra Ő még játékból hogy átalában kevesen járnának, mert igen gyakran szépen megtelik a szín­ sem lett volna képes : azok a j ó áldott nagybátyák, azok a szelid családapák, kör ; hanem feltűnő, hogy sokkal több a nő a padokon, mint a férfi; pedig azak az áldozatra kész, hazájukért meghalni v á g y ó agg hősök, azok a népei­ kísértsék meg, sokkal kellemesb a ezinköri szabad lég — a casino pipafustÖa ket boldogító fejedelmek voltak az ő szerepei mindig, a miken keresztül egész zárt ködénél, s ha a színpadra néznek, bájolóbb szemekbe tekinthetnek, mint a lelke közepéig lehetett látni. a Herz vagy Caro dámákéi, vagy a dominó-köveknek meredt szemei; azon­ Mult hétfőn tölte b e a pálya ötvenedik évét. Derék igazgatónk, ki egy ban a jelen társulat mindenesetre h ő b b pártolást érdemel, mellynek kivált nőalkalmat sem mulaszt el, mellyben színházunk jobbjai iránti becsülését kitün­ személyzete ügyesen játszik, szerepét mindig tudja; a férfiakról ezt nem min­ tetheti, e napot örömünnepül szánta s az agg színész pályatársai azzá vará- dig mondhatni. Nincs egy-egy j o b b mulatság, mint midőn a színkör felett zsolák ezt. Kotzebuetúi adtak e g y vígjátékot „arany lakadalom" czimüt az játék közben baglyos felhők nyomulnak el, bele-bele sivít e g y szélroham, — arany vőlegény tiszteletére. T á v o l van tőlem, hogy a darabról akarjak irni, minden néző az égre néz, s ha egypár eső csepp érintkezésbe teszi magát e g y szép az, j ó az, és hosszú az, mint Kotzebue minden darabja, és tele van cso­ horgas orral, v a g y pláne e g y fitoskára talál locacsanni, már akkor 13 esernyő dálatraméltó becsületes emberekkel annyira, hogy több nem fér bele; hanem mereszti szét halbéjos krinolínját, megóvandó a Pestről most hozott árnyépen illyen kellett mára, mert mai nap lehetetlen volt valakinek ollyan sze­ mentes kalapot, a a szük székekbe nagy ügygyei beszorított léghajókat; még repet játszani, a mellyben Udvarhelyi ellenségének kell lenni; a szinház a két csepp, a a színpadon is sürögnek a kínálják a szinházbamenéat; — a füg­ fojtó hőség daczára tele volt, a közönség szakadatlan tapssal fogadta és kí­ g ö n y is legördül s elkezdődik az átvándorláa. Mindenki elaő akar lenni, s sérte a megjelenő a távozó arany vőlegényt, tiszteletére verseket szórtak, mik­ van lárma, tolongás; itt e g y galleriára törekvő mészároe-legénynek villogó nek becsét magasra emeli az, hogy azokat Sárosy G y u l a irta; az előadás sarkantyúja bele akad e g y delnő ruhasinórzatdba, mit amaz a világért ki s e m folyama alatt pedig, midőn a játékban e g y ital bort kell az Öreg apósnak át­ szabaditna; ott egy bozontoa hajú férj szakad le élete párja karjairól; imitt adni, azt egy pompás ezüst serlegben nyujták át neki, mellyet pályatársai egy fiatal leány szorult vasvillaszemü ifjonezok k ö r é b e ; szóval, nagy az amakészittetének számára e boldog nap és a lefolyt ötven év emlékére. L e g v é g ü l bilis confusio; hát még bent a színházban, mennyi vérontás, panasz, aggo­ a lakomái ünnepélyre felgyülekezett a színpadra az összes színházi személy­ dalom, elfojtott szitok a ezinköri j e g y e k után követelt helyekért; a mi utóbb zet, drámai és operai tagok, a táncz- és énekkar, e ott ének és tánez mellett i» ú z a l szokott v é g z ő d n i , hogy k i k odakint voltak elsők, lesznek odabenn a j ó öreget zöld trónjában megkoszoruzák babérfüzérrel. J ó l illett az oda, és utolsók,— a bozontos férfiú vigasztalja magát, hogy eleven neje nem nagyon j ó l meg volt érdemelve. Érzékenyebb jelenetet nem tudom mikor adtak ezen fiatal ember mellé jutott, — a delnő szemlét tart a sarkantyú pusztításain, az a színpadon. Hanem láttam én ezt a jelenetet a főpróbán; a mikor nem volt ölbeli gyermeket ki kell vínni sírása miatt karzatról és alólról, a fiatal leány lámpafény, nem láthatott semmit kivánosi ezer — szem; — ott az utolsó fő­ megmenekült,helyette bátortalan ifjú szorul hatalmas krínolinok közé; végre próbán nem tudták végig próbálni ezt a jelenetet, mert mikor rákerült a sor, megcsendül a függöny húzónak adott jel, a a darabot lejátszák bent, mint sirvafakadt minden ember e nem tudta, hogy mi van a szerepében? hanem a lejátszották volna kivül — B van máa nap fő, fog, fülfájás a a náthának ezer nyakába borult annak a j ó öreg embernek : „ é d e s j ó öreg bátyám, én becsü­ nemei. — A letes ősz barátom!" . . . Ezt az órát, ezt a könyek közt lefolyt b o l d o g + (A budapesti hangászegyleti zenede) hirdeti, miszerint az 1858 évre órát — irigyeltem a stinészektől Kakát Márton. régi magyar atylben zongorára készítendő lassú és friaa magyar nótára kihir­ detett pályázat következtében, 1 4 pálya-zenemű küldetett be, mellyek közöl azonban e g y sem felelt meg a kitűzött föladatnak, minthogy részint magyar Irodalom es művészet. fantázia alakban készíttettek, részint kevés eredeti eszméken alapultak, ré­ + (A magyar Akadémia) mint halljuk, t ö b b érdekes munkát fog kiadni szint végre ott, hol a lassú j ó vagy meglehetős, a fris nóta sokkal gyengébb, saját költségén, minők az „Afrikai utazás" M a g y a r Lászlótól; „ a pestbudai e mintegy kevés figyelemre méltatott, ismeretlen éa caekély jelentőségű dal­ vidék földtani leírása" Szabó J ó z s e f t ő l , e g y mütani szótár, finn nyelvtan lamban tűnt elő, vagy megfordítva; holott mind a lassúnál, mind a frianél Fábiántól, s finn chrestomathía Hunfalvy Páltól. egyirányos eredetiség, éa illő arányban álló szorgalmas készület feltételezte— (A Ctengery Antal által szerkesztett „Budapesti Ssemt7"-nek) tik. Minélfogva uj pályázat hirdettetik, és a 10 aranybólálló pályadíj ujolag V H . és V I I I . kettős füzete. A b ő tartalomból följegyezzük a következő kitiizetik folyó 1858 évre, e g y régi magyar stylben zongorára készítendő, czikkeket : I. Képek az emberi mivelődés történetéből. Ctengery A. I I . János lassú és fris ered. magyar nótára, megjegyeztetvén, miszerint a már bekül­ király és a diplomatia (folytatás). Szalay L. H l . A nyelvtudomány jelen dött művek ie, újra átalakítva éa a tonebbiek értelme azerint módosítva s állása. Hunfalvy P. I V . Erdély irodalomtörténete. Szilágyi S. V . A villany illetőleg javítva, ujolag pályázhatnak. A pályamüvek idegen kézzel írva, jel­ és delej ujabbkori elmélete és alkalmazása. Benedek J. V I . Irodalmi szemle, mondattal ellátva, e ugyan jelmondatot viselő és a szerző nevét rejtő bepe­ többektől. — A I X . éa X . füzetek szintén egyszerre fognak megjelenni. csételt levéllel együtt f. é. aug. 2 0 Ritter Sándor budapesti zenedei titkár­ ( A „Budapesti S z e m l e " szerkesztő- és kiadó-irodája van Pesten, széphoz küldendők. utcza 3-ik szám alatt.) — Megjelent (Pfeitfér Ferdinándnál) s szerkesztőségünkhöz bekülde­ Ipar. gazdaság, kereskedés. tett : „Szieek harcsa," irta Csernáttmi Lóra. E díszesen kiállított füzet há­ rom, a női kedélyvilágból merített, meleg tollal s biztos kézzel irt elbeszélést — (A debreczeni gőzmalomról.) A minapi Vasárnapi Újságban azt tartalmaz : „hréme levelei;" „Izidora;" „Margit." A z egészen saját fölfogá­ mondám, h o g y a „ t ü z k á r o s u l t a k részére kiosztott lisztkészlet a gőzmalmi tár­ s a , mély érzelemben, a eszmékben gazdag műnek — meUy szerző számára sulat ajándoka v o l t ; " nem egészen i g y áll a dolog, s az igazságnak tartozom, önálló irodalmi helyet biztosit — bővebb ismertetését az illetőkre hagyván, e tudósításomat helyrehozni. — A gőzmalmi társulat 4 0 mázsa lisztet aján­ mi caak egyszerűen ajánljuk ez élvezetes olvasmányt a t. közönség figyel* dékozott a szerencsétleneknek,— a város által adott 50 köböl gabonát pedig mébe. — dij nélkül megőröltette; kérem tehát a tisztelt szerkesztőséget,hogye helyre+ (A „Harkányi fürdő") dr. Boros Antal harkányi fürdőorvostól Ráth ígazitást pótlólag beigtatni szíveskedjék. E caekélyaég ia elég a zsenge társu­ M ó r bizományában megjelent. lattól, mellynek számtalan kellemetlenséggel kell folytonosan küzdeni. E g y i k + Megjelent Dumát Sándor „ C e c i ü a " czimü két kötetes regénye. főkellemetlenség.hogy a helybeli fiókbank a társulat váltóit visszaveti,holott Fordították Bereczk Béla és Hang Ferencz. A két kötet ára 1 ft 20 kr. Ráth az most a 70,000 ftnyi uj részvénytőke befizetése által minden aggályon tul M ó r bizományában. van; a mig pedig nagyszerű bonyodalmakkal küzködött : minden váltói jók­ — Ismert egyházi írónk és költőnk, Medgyet Lajos nők számára i r t , s nak találtattak. — T u d o m , hogy a váltóvizsgálók kérdőre nem vonhatók lapunkban is említett imakönyve Herz nyomdájában már sajtó alatt van, a eljárásaikért,de azt is tudom, hogy azért van a fiókbank fölállítva, hogy pén­ díszes aczélmetszetü czimképpel, pár hét alatt meg fog jelenni, és az előfize­ zei a kezelők által biztos helyre kiadaesanak; s ugy v a g y o k meggyőződve, hogy nem tesznek hasznos szolgálatot a kezelők akkor, na, mig e g y részről tőknek szétküldetni. + (A Lendeai-pár), mint halljuk, július hó elején Debreczenbe a aztán olly váltót, mellyet a gőzmalom fogadott el, a tulajdonos zsidótól kétkedés

K a k a s Márton a színházban. 1

nélkül beváltanak, másrészről 3—4 j ó névvel ellátót váltót, — azétt mert a gőzmalom firmája is reá merészkedett, minden ok nélkül visszalöknek; ebből csaknem tisztán kitűnik, hogy a váltóvizsgáló urak a malom társulat pénz­ szerzését óhajtják meg nehezíteni; ez ugyan talán ismét szabadságukban áll, de épen u g y szabadságában állott a malom igazgatóságának is a fiókbank tisztelt igazgatóságához egy emlékiratot benyújtani, mellyben őszintén meg­ kérdezik az okát a malom váltói be nem váltásának. — S mi történik? a ma­ lom igazgatóinak saját hitelbeli elvesztésével minden váltóiknak egyórábani lejárásával fenyeget tettek, ha a benyújtott iratot vissza nem veszik. — Az igazgatók azonban bízva igazságukban nem vevék azt vissza, — s mi lett az eredmény? — Megpróbált az igazgatóság a malom firmája nélkül adni be váltót, j ó négy névvel ellátva, — de viaszadobták; — mennek pedig keresztül váltók, mellyeken az Összes nevek nem versenyezhetnek a visdzadobotton levők egyetlenével. En azt hiazem, hogy a váltóvizsgálók vagy nem tudják a szabályokat, mellyek jóállásu egyének által kiállított váltóknak beváltását rendelik, — vagy azoknak befolyása hat reájok, kik a gőzmalmot s a j á t kezeik közé ragadni annyiszor megkísérték. — Mit leaz a társulat teendő? — nem tudom, de reménylem választmányától, hogy ez ügyet azon helyekig terjesz­ t ő d i , a meddig a d o l o g természete kívánja. A z egészben a legsajnála oab, hogy a malomtársulat iránt azok vannak legmostohább indulattal, kik magok Ís részvényesek, s inkább magoknak is ártani kivannak, csakhogy az igazga­ tóság iránti ellenszenvüknek tápot adhassanak. s± 0 (Az érmeUéki bor kereskedelmi társulatit addig is mig alapszabályai fölsőbb megerősítést nyernének, maj. 30-án Díószegen kiállítást rendezett, mellyen 610 üveg b o r volt kiállítva. A sorozat a bíráló-választmány határo­ zata szerint következő. Ó borok közöl kitűnő volt : Armós Bálint, Czájlík Alajos és Reviczky Menyhért uré; jeles : Papánek Lajos, Nagy Lajos, Pfeiffer József, Czájlík Alajos, Sártory Ignácz, Nagy Lajos és Erdey Sándor uré; dicséretes : Trenhauser Péter, Papánek Lajos, Poroszlay László, Draveczky Sándor, Erdey Sándor, Reviczky Menyhért, Sártori Ignácz és Fráter Imre uré. Az érett borok kÖzől, kitűnő : Punkért Mihály, Gruden Imre uré; jeles : Miskolczy Imre, Réthy József, Horváth József, Bozsó G y ö r g y , Erdey Sán­ d o r , Nagy L a j o s , Gruden Imre, Reviczky Menyhért uré; dicséretes : L u ­ kács M i h á l y . Nagy L a j o s , Portörő József, Cseh Menyhért, Bácsi László, Trenhauser Péter, Nóvák József, Armós Sándor, Voltard József, Pakai-Kis István, Farkas József, Nóvák Jozefa, Reviczky Menyhért uré. Az uj borok kÖzől kitűnő : Kis István, Draveczky Sándor, Armós Sándor, Radó János, Gyalókay L a j o s , Bácsi L á s z l ó , gr. Stubenberg József, Armós Bálint, P o ­ roszlay L á s z l ó , Czájlík Alajos uré; jeles : Papánek L a j o s , Horváth József, Kis István, Rimái Jánoa, Gruden Imre, Nóvák Jozefa, Reviczky Menybért, Horváth József, Miskolczy Mihály, Draveczky Sándor, Paul István, Hor­ váth József, Bozsó G y ö r g y , Fráter Imre, Horváth Diénes, Volfard József, Czájlík A l a j o s , Radó János, Gyalókay Lajos, Bonts I m r e , Csáky Sándor, • Molnár G y ö r g y , Deák Mihály, Berger József, Lindenfeld L a j o s , Nagy Mi­ hály, Pank István, Jakab Sándor, Szele G y ö r g y n é , Szabó D á n i e l , SzŐnyi F e r e n c z , Szekeres I m r e , Puskás József, Bende G y ö r g y , Króje Márton, U j váry Ö d ö n és Brunner Eduárd uré; dicséretes : Horváth Dienes, Armós Bá­ lint, Csanády János, Jezerniczky G y ö r g y , Matos G é z a , Rózsa G y ö r g y , Lukács Mihály, L ó n y a y Józsefné, Gruden Imre, Horváth L a j o s , Bozsó G y ö r g y , a szent-jobi uradalom, Armós Sándor, Erdey S á n d o r , Sártory Já­ nos, Paksi-Kis István, Trenhauser Péter, gr. Stubenberg József, Lindenfeld Lajos, Németh F e r e n c z , Nóvák Jozefa, Portörő Józaef, Vámosy István, Bácsi L á s z l ó , Lukács Mihály, Molnár G y ö r g y , Miskolczi Mihály, Lévai I m r e , Bükk L á s z l ó , Draveczky Sándor, Kiss látván, Mezey Albert, Balogh Bálint, TorŐ Ferencz, Bónis Lajos, Radó János, Jakab János, Cs. Nagy Mi­ hály, N a g y G y ö r g y n é , Csáky Sándor, és Fazekas István uré. + (Komáromban) ez idén kerti növénykiállítást fognak rendezni Szarka ur kertjében. O (Az erdélyi kölcsönös jég- és tüskármentő-társutat) 1857 é végén fönállásának 14-ík évét töltötte be. A jégkármenteaitési szaknak 887,235 ft. 21 kr. biztosított tőkéje van; 1857-beni bevétel e szakban 31,047 ft. 35 kr.; jégverést szenvedett 113 fél s teljes kárpótlást nyert, mellynek Összege a megtérítési költségekkel együtt 18,438 ft. 22 krra rug. — A tűzkármeatesitési szak biztositási tőkéje 4,379,180 ft. 35 krra emelkedett; a bevétel mult évben 56,618 ft. 19 kr. volt s igy 22,811 fttal több mint a megelőző évben. v

Találmányuk. + (Papirost), mint tudva van, már most nemcsak rongyból készítenek, hanem kukoriczaszárból i s , sőt legújabban arra is rájöttek, mint lehet a rongyból készültnél olcsóbb s mégis igen jóminőségü papirt gyártani a cziklarépa maradványaiból. A találmány dr. Collyck érdeme. E papír azon előny­ nyel bír, hogy a sajtóba tételekor nem kell nedvesíteni; azonfolűl sima és érős, s a nyomtatásra igen alkalmas. + (Gőzszán.) E g y lengyel, kí Irkutsban él, közelebb olly gozszánt ta­ lált föl, melly a g ő z segedelmével sínek nélkül csuizik sík felületen, p . befa­ g y o t t folyón vagy hóval borított sík földön. Ha e találmány ezélszerünek bizonyul be, j ó hasznát vehetik Szibériában. + (Gondét, Daguerre tanítványa) uj találmánynyal készül meglepni a világot, melly az eddigi stereoscopokat háttérbe fogná szorítani. E találmányt Gaudet „monoatereoscop"-nak nevesé el, melly csak e g y , de minden oldalról szemlélhető képet vesz fÖX s mellyet egyszerre sokan nézhetnek. E monostereoscopnál a csalódás állítólag olly tökéletes, hogy nem lesz csuda, ha né­ mellyek megszólítják az előttük álló alakokat, mellyek élni, lélekzeni lát-

+ (Zenetelegraf.) Hamar Leónak Pesten több évi fáradozása után sike­ rült föltalálni azon módot, melly szerint villanysodrony által több zongorát összeköttetésbe lehet hozni ugy, b o g y ha az egyiken játszanak, a többi ugyan­ azon darabot önmagától játszaná el. Hire jár, hogy e szép t a l á l m á n y n y a l nemsokára kísérletet tesznek nemzeti színpadunkon.

KOzlnléxetek. egyletek. — (Fogadás a pesti magyar nemzeti múzeum képteremében). E napok­ ban a következő sorokat vettük: Tisztelt szerkesztő ur! Legforróbb vágyaim egyike, nem szállani le síromba addig, mig nem látandom hőn szeretett ho­ nom fővárosát, Pestet: folyó hó 10 én teljesült. Három napi Útmutatásom alatt, egyéb nevezetességek k ö z t , mellyek legkisebbének elbeszélésére is nyelv szűkibea érzem magamat, a hírneves magyar nemzeti muzeumot ia látogatásom tárgyául tüzem ki, s midin a képteremek egyikében a kimenet­ nél egy női alak előtt megálltam : azonnal a magyar nemzeti színház közön­ ségesen elismert csalogányára, az általam második estve azelőtt „ H u n y a d y L á s z l ó " operában Gara Mária szerepében teljes gyönyörrel énekelni hallott Hullóty L. Kornéliára ismertem. Vezetőmnek, ki már hét évet töltött Pesten, Örömömet fejezem ki e látványon, mondván : ez a ina m a , v a r éne­ kesnő, Hollósy Kornélia képe! — s ő nemmel válaszolt; én állításomat ismét­ lém, ő mindig nemmel felelt. A dolog fogadásra kerül 1 pftba, s én nyertem. A pengőforintot alig nálam meghűltét kettővel megjavítva, összesen 3 pftot, ezennel a Vasárnapi Újság szerkesztőségénél a nemzeti múzeum részére olly szerény hozzátétellel teszem l e , hogy : „mindegy az áldozat, legyen kicsiny, legyen nagy, ha mindene az áldozónak!" Peat, jun. 14-én 1858. Papp Gábor m. k. érm. köbölkuti ref. lelkész." — A 3 pftnyi becses adományt, mellyről a fentebbi sorok értesitnek, azonnal a nemzeti múzeum t. cz. igazgatóságá­ nak küldé át e lapok szerkesztője. + (A dézsi társalkodó** egylet,) 24 éves fönnállása után mult hó 13-án ujabban megalakult, s az edd igénél sokkul nagyobb részvét mutatkozik iránta. A mult évi számadásból kitűnt, hogy a bevétel felülmulta a kiadásokat. A z 1 8 5 % egyleti év bevétele 3239 ft. % kr kiadásai 3125 ft. 2 kr.; a pénztári maradvány tehát 113 ft. 4 8 % kr. váltótan.

Balesetek, elemi csapások. 0 (Jégverés.) Bácsmegye több községe, nevezetesen Veprovicz, Földvár. Kula, Becse, Szent-Tamás határában e hó 7-én nagy jégeső pusztított; va­ lamivel enyhébben érte e csapás Miskolczot, D i ó s - G y ő r t , Szent-Pétert, Moelinát, a Balaton vidéket a Nográdmegye némelly helyeit. — Szikszó, június 7. Nem lehet leírni az átalános panaszt, melly vidé­ künk népének, — s átalában egész hernádvölgyi lakosainknak — ajkán föl­ hangzik, a minden terményeket megölő e elhervasztó aszály miatt. A hoaazu száraz és hótlan telet, ugyancsak tartós esőtlen tavasz válta föl, s megszo­ morodva kelletik táplálnunk azon reményt, hogy a közelgő aratást vidéki lakosaink legnagyobb részének, éhség és szükség, a nyomor és inség botját nyujtandja kezébe, hogy éhhalállal küzdve viselje annak terheit. Tavaszelő, még csak permetező esőt sem hozott annyit, hogy az Őszszel elhintett a kikelt magterményeknek növekvési lendületet, — a tavaszszai elvetett- a elülteitek­ nek pedig teljes erőbeni kifejlést — adott volna. Réteink, a zán tó földeink elepednek a nagy szomjúságnak miatta, — széna és más takarmány terméshez meghűlt reményeink vannak. A barmok kopár legelőkön tengődnek, vagy pedig a azénatermőrétekre hajtatva élődnek. Ember éa állat egyaránt szenvedik a fejők fölé gyűlt gonoszt, az ostorcsapást, melylyel Itten büntet, méltó haragjában. Valamire való esőnk május 8-ikán viradóra volt először e tavaszon, napközben azonban ismét napfényes idő állott b e ; május 9-én egész nap, 26, 27-én tartós, 28-án kevesebb kövérítő s szomjatoltó eső hullott alá az ég csatornáiból, a már vege tat iój ától nagyrésiint megfosztott, kiszáradt főidre : ezt június 7-én délelőtt e g y fertály óráig tartó futó eső válta föl. — E hosszas szárazság következése l ő n , az élet éa más nemű termények árának fölemelkedése. A tavasz kezdetében 8—9 vftos buza 1 9 - - 2 0 vftra; 6 vftos gabna 14 — 15 vftra; a 4—5 vftos árpa és tengeri 11 — 12 vftra; 3 vftos zab 8—9 vftra; a 2 ftos burgonya 5 vftra szökkent föl köblünkint — rövid, alig egy pár hét alatt, kassai, valamint csekély különbséggel a miskolczi piaczon. — A mondottak mellett, más fátumszerii kellemetlenségekkel is kellett küz­ denünk, ezek, a himlőzés éa gyakori tűzvészek. — A himlőzés húsvét előtt, alatt és után még darabig uralkodott városunk e vidékünkön, * a gyermekek közöl, azoknak 5 évéig bezárólag, —- nem kevés áldozatot követelt magának. Nagyobb korúak is alá voltak vetve; de nem halálos kimenetellel. Különben a gyermekeknél is, leginkább a szülei értetlenség s gondatlanság okozák a gyakori halálesetet. — Tudtommal Abauj megyében e tavaszazak alatt eddig következő tűzvészek uralkodtak : Nagyidán april 7-én nagy szélben 110 ház hamvadt el, a hozzátartozó melléképületekkel, köztük a ref. templom, lel­ kész-és iskolatanitólak. Szikszón april 13-án esti 11 óra utáni csendes időben egy iszod*; april 27-én ugyanesak Szikszón, déli 12 óra után nagy szélben 21 ház a több melléképületek lettek semmivé, 8—10 ezer pftig menő kárral; ujolag május 5-én 2 ház égett el. April 27-ike táján Újlakon szinte 7 ház lett hamuvá. Június 1-én pedig 11 ház lett tűz áldozatává Alsó- Mórán Nyomort nyomor követé ezen szerencsétlenekre térve. Aszály, tűzvész és himlőzés karöltve jártak, s a kétségbeesésig győtrötték a sokszoros fátum által érdekletteket. Itt Önként merül föl agyamban, a biztosító-intézetek j ó ­ tékonysága. Vajha, népünk ne volna annyira Önző, s ne szánná filléreit ja­ vainak biztosítására befizetni! 1 — Azonban várom éa reménylem, hogy az idő majdcsak megbarátkoztatja őket is, * biztosítás szükséges és jótékony

voltának belátásával, s ha misként nem, legalább} fog tanulni a maga kárán, hiszen ú g y i s ez a példabeszéd, e annak vastag lelke, volt a magyar tanító­ mestere — s hozzá folyamodik, a magyar kebelben támadt és ápolt nagyre­ ményű szülötthez, az „eltő magyar átalános biztosító-intéseihez," — melly ia u g y legyen 1 — Léleki Ádám. — Sümegről több sajnos balesetről veszünk tudósítást. Június 9-éről írják : Űrnapján e g y helybeli tímárlegény többed magával összeült borozni a város egyik kurta korcsmájában. A vele dőzsölt pajtások alkalmasint sejtették, hogy nála a szokottnál valamivel több pénz van; azért a tett adósság kifize­ tését erőszakosan ő reá akarták hagyni, ő azonban vonakodott fizetni, miért a korcsmáros szolgálója gorombául lehordván, elvette tőle föveget, mit ő el­ lenzett, s a nőt megtaszította. Ezt látván a szolgáló mellett álló katonai ma gánszolga, ki állítólag a leánynyal közelebbi ismeretségben volt, megfogja a fizetni nem akarót s útját állja. Erre a tímár egész elkeseredéssel rántja elő bicskáját s egy könnyű sebet ejt a katonán, mire amaz ismételve ingerii a legényt. Most már a timár bőszültsége tetőpontra j u t s egész erejével szúrja kését ellenfelé szivébe, ki ott helyben azonnal szörnyet halt. A gyilkos poroszhoni születés, a legszebb idejében; magaviselete egyébkor mint mond­ ják, igea szelid volt. Most a börtön falai közt várja az igazságos ítéletet. Már két ízben szurdalta össze magát, hogy ítéletének végrehajtatását elkerülje, de nem sikerült neki czélt érni. — Szintén a napokban veszett össze bizonyos szűcsmester a nejével, mi azzal végződött, hogy a férj e g y csuprot vágott neje halántékához ugy, hogy mire levelemet befejezem, már bizonyosan j o b b életre költözik. A l i g múlik el egyik szerencsétlenség, j ö n a másik. — Egyik parasztnőnek vigyázatlanságból gyermeke égett hamuvá a tűzhelyen; a másiké pedig kocsi által gázoltatott agyon. — E g y embert meg a szomszéd falvak egyikéből midőn hazafelé indulna, agyonütnek. — Mihályfán a mult napokban a cséplők vigyázatlanságából tűz támadt s elégtek F . K. ur gazda­ sági épületei. A kár 1000 pft. körül van. — Nem elég, hogy az, emberek az elemekkel párosulva rontanak, pusztítnak, hanem még az állatok is hozzá látnak. A nyavnládi erdőben 7 darab farkas tanyázik s koronkint egy-egy disznót, boroyut prédálnak el; most tartják ellenük a hajtó- vadászatot. — (Titvés*.) Folyó hó 6-án Hontmegyében fekvő Ledény nevű hely­ eégben két testvér gyermek honn nem volt apja puskáját az udvaron kilőtte e az égő fojtás szalmafedélre esvén, töle a ház rögtön lángba borult s a szél által élesztett tűz 31 házat s ugyananynyi gazdasági épületet hamvasztott el. A leégett épületek közöl egy sem volt biztosítva. + (Gyergyó-Újfaluban) Erdélyben közelebb tüz ütvén ki, 140 ház lett a lángok martalékává. + (Öngyilkosság.) F o l y ó hó 8-án Pesten a nádorutezában e g y házmes­ ter 21 évei mostoha lánya méreggel vetett véget életének. Hir szerint szeren­ csétlen szerelmi viszonya birta őt e lépésre. + (Öngyilkossági kísérletek.) F o l y ó hó 9-én reggel korán e g y életunt mészáros legény a lánczhidról öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott; azonban a csónakon rögtön odasiető matrózok megmentek életét. — Szintén a napokban történt, hogy egy fiatal ember szerelmének nagy voltál-in kéaezurással akarta magát megszabadítani e hűtlen világtól s hűtlen kedvesétől; de a mint illik, a kés véletlen félrecsúszott, s igy csak sebet ejtett magán a szerencsétlen. Tán e kis érvágás okossabbá tette s be fogja látni, h o g y a hűt­ len kedves épen nem érdemes azon különös megtiszteltetésre, h o g y az em­ ber főbe lője magát érte. -f- (F. hó 9-én egy matróz) e g y a pesti pirton álló árusajkából vigyá­ zatlansága következtében kifordulván, a D u n á b a esett, honnan nem is j ö t t ki többé. + (A iligizti-várkastélyban.) f. hó 14-én este felé borzasztó eset tör­ tént. A z ott lakó vadász nejével összekapván, ezt fegyverével keresztüllőtte, e gyilkosság után p e l i g a férj önmagát fosztotta meg életétől. A szerencsét­ lenek öt neveletlen gyermeknek voltak szülei.

Jótékonyságok. + (Adler Jótsef) kacsai p o l g á r e g y általa 150 fton megvásárolt kitö­ mött madarak gyűjteményét az alapulófélben levő kassai természetiek tárá­ nak ajándékozta. + (Uebreetenben) f. h ó 13-án a helv. hitv. főiskolai ifjúság énekkara a fiivészkertben hangversenyt rendezett a böszörményi tüzkárvallottak némi fölsegélésére. E hangverseny ifjen szép eredménynyel ütött ki, a tiszta j ö v e ­ delem 225 f. 3 6 kr, mellynek fele a debreczeni városi hatóságnak adatott át, másik fele padig a szerencsétlenek közti kiosztás végett azoznal elküldetett. (Nisgy-Károlyban) f. hó 1-én tánczvigalmat rendeztek a helv. hit­ vallású tanodába j á r ó szegényebb sorsú tanuló iljak fólaegéléeére, A jótékony czélu tánzvígalom tiszta jövedelme 200 pfc. -f. (Dulechal hazánkfia) J á v a szigetéről, hol jelenleg tartózkodik, is­ mét három láda becses természeti tárgyat küldött a nemzeti múzeum számára.

Közlekedés. 0 (A nagyváradi közig, terület országutat mellett) 1856 végén volt összesen 4 1 3 . 421 fa, melly szára 1857 végén már 558, 883-ra emelkedett. © (A buda-tzékcsfejervár-stőnyi vatutvonal) építése véglegesen megálUpittatott. A z indóház Budán a kis tábormezőn leend, honnét a vasút a Fejérhegy a l a t t e g y alagúton húzódik át a a sósforrás mellett balra elvonulva a Ív 1 int !d és Proinontór közt a Dunához ér. Proraontór hosszában térhi­ ány miatt a vasút negyven lábnyinál hosszabban fog a Duna medrébe beé pittetnt, éa töltése az ugyanott elvonuló államvasuténál 4—7 lábbal lesz ma­

gasabb. A kibecslés már e héten tárgyalás alá kerül a a munka nemsokára megkezdődik; mert a vonalnak 1859-ben már egész bizonyossággal elkeli készülni.

111

ojság?

+ (BoUósy-L~né atstonyt) mult heti jutalomjátéka alkalmával Batthyány-Zichy Antónia grófné értékes karpereczczel tiszteié meg. -f- (Szemere Pált), irodalmunk régi bajnokát,a aors súlyos csapással látogatta meg. Neje, hü társa az életben éa lelkes honleány, azül. Csorna Bor­ bála f. hó 12-én életének 65, második házasságának 29 évében jobblétre szen­ derült. Midőn a halott poraira áldást mondunk, nyújtson vigaszt a g g költőnk megszomorodott szivének azon tudat, hogy barátai s honfitársai közöl ezerek vesznek őszinte részt fájdalmában. + (A Széchenyi-Ugelben) zártkörű tánczvigal mákat fognak rendezni, ha elegendő számu*ré.»zvényese.k jelentkeznek. E g y e l ő r e négy bál van tervezve, mellyek közöl kettő e hóban 23 és 30-árn van kitűzve. A z aláírási ivek már köröztetnek. + (Gróf Teleki Sándorné), ezúttal nem fogja meglátogatni főváro­ sunkat. A „ D é l i b á b " a Jegilletékesb helyről ugy értesült, hogy a t. grófné Pestre j ö v e n d ő , elhagyta Madridot, d e útját, nem tőle függő akadályok miatt, Parisban kénytelen volt félbeszakasztani, + (A Berzsenyi síremlékének) hamvai fölött leendő fölállításává! meg­ hízott hazafiak elhatározták, h o g y e nagy nevü költőnknek a nemzeti mú­ zeumban ia fognak emléket fölállítani, minthogy tetemesen nagyobb összeg gyűlt össze, mint mennyi a Nikién fölállítandó síremlékre szükséges. © (Az Erzsébet-só ff orr ás) Budán mindinkább növekedő látogatásnak ö r v e n d , s gyógyerejének hire terjed. Tavaly 100,000 korsó viznél több kül­ detett szét, leginkább a dunai tartományokba, ez idén pedig már Norvégiába is Ole-Bull számára ment több ládából álló küldemény, ki is Pesten mulatáaa alatt tapasztald e víznek nagy gyógyhatását. A közlekedést a főváros­ sal az idén már két gyorskocsi tartja fenn. + (A múzeumi kertnek) a lovardára néző oldalát, födött folyosóval akarják ellátni, hol aztán a régiségek, műemlékek, épitészeti maradványok atb. fognának elhelyeztetni. E terv kivételére szükséges költséget hazafias adako­ zások utján reménylik összeszedhetni. + (Légtani észletet.) Némellyek azon tapaaztalatot tették, h o g y a hőség 1 június óta Parisban, Madrid és Flórenczben reggeli 9 óra tájban majd kivétel nélkül 18 éa 23 fok közt ingadozott, míg ugyanakkor Konstantiná­ polyban a hévméraék csaknem egyenlőn a pétervárival 12—14 fok volt: -t- (Tejhamisitás.) Bécs egy kerületében pár nap előtt a rendőrség vizsgálatot tartott a lercheiifeldiés a vidékről bejáró tejárusok ellen, mellynek következtében 96 pint hamisított tejet semmisített meg. A roszlelkü tejárusok azonnal átadattak a büntető bíróságnak. Pesten aligha több tejet nem kel­ lene megsemmisíteni. + (Nemcsak lóverseny van Pesten) Fiatal beszélyiróínk közt jelenleg ér­ dekes verseny van készülőben. Ugyanis hat vitéz novellista, névszerint Bús Vitéz, G y ő r i V i l m o s , Kíséri, Szokolyi Vietor, Szulyovszky és Vértessi Árnold irodalmi veraenyre szövetkeztek olly formán, hogy fejenkint n é g y négy aranyat összeadva, az igy begyülendő összegből 16 arany az első, nyolcz a második pályadijt képezze, s e dijakra mindegyik köteles lesz e g y - e g y be­ szély t september hó 15-ig beküldeni a „ M . Sajtó" szerkesztőségéhez, melly föl van kérve a verseny elintézésére. A ki nem ír, vagy elkésik, tételét elveszi >> Birálókul Jókai, Gyulai, b . K e m é n y , Degré és D o b s a kérettek föl. Szállnak tehát az ifjú sasok a magasba, meglátjuk, meilyik jut legközelebb — az ara­ nyakhoz. + (Maros- Vásárhelyre) összesen 662 példányban járnak hirlapok s egyéi> folyóiratok. — (Egy ember a ki szivarra gyújt.) L ő c s e , június 9 - k é a : P.-lőeseí kravátlicsináló belépett szombat este jun. 5-kén B . asszonyhoz, a h o l sert mér­ nek. A kravátliceináló parancsol e g y meszely sert, s tréfálva elbeszélget egy­ ről másról. Beszéd közben kihúz vatami kurta rozsdás csövet a zsebéből, s a gazdasszony kérdésére, hogy mi volna az, feleli, hogy az ollyan játékszer a miből szivarozni is lehet, s mindjárt rá is fog gyújtani. Dictum factum — a csövet megmarkolja, egyik végét a szájába dugja a szelelő lyukat pedig oda tartja a gyertya kanóozához, a egyszerre csak — bumm! — vége volt, fejét irgalmatlanul azéthordta a kemény töltés. — Bátor halál dicsőség nélkül. — Közli K. — Ss. Udvarhely ( E r d é l y ) május 18-ról irják : Májas 16-kán, azaz A l dozócsütörtökön az ev. ref. tanodái ifjúság zenekara tőkéjének gyarapítására dalidé volt rendezve. A tiszta jövedelem a rendkívüli adományozások utján a 100 ft. pengőt szinte meghaladta, a publikum közép számú volt, de csinos és egyszerű. Éjfél előtti 11 óráig a tanoda zenekara zenézett, a mikor is a városi barna hangáazok vették át, és folytatták egész ki világos kiviradtig. — Színészeink nincsenek. A z itt működött j ó l rendezett vidéki kis színésztársulat igazgatója Posoni Alajos május 10-én este Thalia templomának kul­ csát a „ L e p e d ő segedelmével megszökött kolegyista" bevégzésével zacbébe tette; azaz : elmentek Sz.-Kereszturba. — Zalából, jun. 9-ről irják : Rend-ken vagyunk, e g y népes községben, hol közel 4000 létek lakik. C»inoa, rendes falu; igen sok bolttal, még több apró korcsmával,emeletes vendéglővel és e g y iskolának czimzett rozzant vis­ kóval bír. Meredek, kopár hegy tetején, sziklák- én r o n g y o s sövényektől ko­ szorúzva szomorkodik e j o b b sorsra méltó épület. Háta mögött felötlő ellen­ tétben nyúlnak végig a kaatélyszerü urasági lak, a mellette levő uri házak­ kal. E lakokban mindenütt felesleges kényelem található fel, mig a tanító

;

cselédjére! nyomorog egy nyirkosfalu földes szobában. — A z iskola, néhány egérlyukforma ablakbél nyeri világosságát, alig képes helyet adni a belejáró tömérdek gyermeknek. — Kerítése nines e háznak; de minek is? akkor kapu is kellene, ez pedig már fényűzés volna Ne haragudjanak édes szom­ széd uraim; htgyjék meg, igazat szólok! — Nem irási viszketeg, vagy tán épen feketevérüség, inditott önök érdekét illetőleg illy sötét nedvbe mártani tollamat, csupán a méltányosság érzetétől vezettetve lépek e térre. — Jólle­ het becsületesen fizetik tanítójukat, de nem elég ám az üdvösségre, ha ez éhen nem hal. T o v á b b á bármiüy erélyes legyen is az a tanító, nem felelhet meg hivatásának, ha elégséges, tiszta, téres helyiségük nincs a tanításhoz.. . pedig Rendekhez fogható falu Zalában 3 sincs, a hol aránylag annyi módos ember lakik. Egyébiránt e község népe józan, munkára termett; földeit szor­ galommal miveli s egymással békességben él. Értelmesebb osztálya példás ki­ tartással pártolja az irodalmat; majd minden házban lehet találkozni az iro­ dalom ujabb-ujabb termékeivel. A z illy örvendetes jelenségek aztán felesle­ gessé tesznek minden kommentárt. — Horváth Gyula — A Szilágyságból méltánylattal s hazafias elismeréesel emiitik a de­ rék somlyói műkedvelők buzgalmát, nyelvünk s irodalmunk érdekében. Már harmadszor játszottak, mindig sikerrel i kasinói könyvtár megalapítására vagy más jótékony czél előmozdítására. V o l y ó hó 2-án adták a,.Csikós'* nép színmüvet. Négy, Öt szereplőt különös dicsérettel emelnek ki, jelesen B . Adolf a vén csikóst, D . László a bojtárt, úgyszintén „ R ó z s i t " N . L i n a k. a. kitünö­ leg személyesítette. Közelebbről, a kora tavaszszai dühös farkasok marása következtében elhaltak árvái részére fognak működni. — Zó'yommegyéből, j u n . G-áról szintén az időjárásról s erdőégésekről panaszkodnak. A hideg száraz tél után — írja tudósítónk — nedves tavaszt reméltünk, de csalatkozánk; a tavasz későn nyilt és a nagy szárazság miatt nem szokott pompájában; u g y hogy még május közepén, alig lehete nálunk zöld fát és tavaszi virágot látni; a mezei munkák is szokatlan későn kezdőd­ tek. A rendkivüli szárazság még most sem szűnik, miért is mind tavaszi, mind őszi vetéseink igen kevés reményt nyújtanak a középszerű terméshez is; széna pedig megyénkben alig fog valahol elegendően lenni. Ebbeli kilá­ tásaink tehát szomorúak! — Fölötte gyakoriak még megyénkben az erdőégé­ sek. Főképen a mult hóban majdnem minden nap lehete különféle irányban égő erdők füstjét látni. H g . Eszterházy véglesi uradalmában ezrekre megy az erdőégések okozta kár; f. hó 4-éu is •lilüO" • ölfa égett el e g y berezegi erdőben. O k a ezen erdőégéseknek leginkább a nagy szárazság és a vigyázat­ lanság; a pásztorok, t. i. az erdőkben vagy ezek szélcin tüzet raknak s tovább menve el nem oltják, miért ee a száraz harasztban csakhamar elharapózik s a fák leveleit s kérgét leperzseli, mi miatt aztán a fák rendesen kivesznek. Szomorú azonban, h o g y szántszándékkal is gyújtatnak meg nálunk az erdők, mi népünk miveletlenségének és romlottságának egyik bizonysága. — M e ­ gyénkben a népnél még ritka a biztosított épület vagy egyéb vagyon. Most pedig e száraz időben, mikor minden épület olly könnyen gyúlható, legin­ kább kellene biztosítani; de sajnos, ez nálunk nem történik még akkor sem, mikor annyira szükséges. Óvja meg tehát ennélinkább az U r tűzvészektől megyénket és adja, hogy lépjenek fel olly lelkes férfiak, kik a biztosítás üd­ vösségét és szükségességét megismertetnék népünkkel, és tennék ezt főleg a magyar biztosítótársasággal, mellyről még népünk igen keveset tud. A lel­ kész urak tehetnék ezt, s bizton hihető, hogy meg is teendik! — Zólyomi. — Dcbrtczcnböt irják június 9-ről : Időjárásunk borzasztó, alig egy hét előtt a hideg ártott zöld vetésnek, szőlőnek, ma forrázó szél; ha e g y kis eső ide téved, rögtön utána j ö n a szél, s nem nyugszik, mig a földben nedvet érez. A gabonanemüek ára azért emelkedik.

Vidéki levelek.

a 3 t a n í t ó k részérül, kik a kertészeti oktatást határozattan felmondották, as elöljáróság által történt eladatását. A vallás iránti buzgóságát sem hallgathatom el némelly lakostársatsknak, kik ájtatos czélokra filléreiket feláldozni siettek. Igy a harmad évi tago­ sítás alkalmával osztott uj tetnetökertbe, Bobák Mátyás volt városi tanács­ nok ur, egy uj pompás kőkeresztet készíttetvén, jövendőbeli fenntartására 4 0 ft. p. tőkét alapitványozott. — Ferenczy Pál ur pedig kies fekvésű kápol­ nánkat, mellyet mult évben két ájtatos asszonyság belől kifestetett, saját költségén bekerittetvén, fákkal czélszerüen körülültette. De mig igy egyesek szép példával mennek elő, addig az illetőktől megvárnák, templomunk külseje és környéke szorgalmasabb rendbentartá­ sát; megvárnék iskolánk felépülte után, annak helyiségeiben, egy itt nálunk nélkülözbetlen vasárnapi iskola felállítását, hogy az iskolákban szerzett képzettséget ez által folytonosan fenntartva, szelid és erkölcsös polgárokat nevelhessünk e hazának; s nem leszünk kénytelenek, olly jeleneteknek szem­ tanúi lenni, mint mellyeknek minden ünnep- és vasárnap a templom körül vagyunk, mit isteni szolgálat alatt a bemenni nem akarók, az uri rend és más vallásúak irányában elkövetnek. Ezeket meg nem állhatom, hogy meg ne emlitsem. R n k o n y - t t a l a t o i i v i d é k , május 26. (Időjárás. Vetések, szőlőhegyek. B.-Füredi élet. Szerencsétlenségek. Dalegylet.) E hó napjai változatosan folytak le! Hideg, meleg, hűvös, egymást érték e váltották fel. D e csak­ hogy elmúlt Orbán napja, melly tői e vidékbe) i német sógor olly nagyon fél, t. i. addig egyre a fagytól tart, és ezen nap, ugy az azt megelőzök, kerti veteményeink, s szőlőhegyeinknek nem ártottak. A z ollykor meglehetősen eső­ áztatta földek, a gyakori szelek miatt, csakhamar kiszáradtak; pedig bala­ tonvidéki kevés vetésfóldeink, a gyakori üdítő esők után jutalmazhatják csak birtokosaikat. E hó folytán több helyütt volt jégeső, mellyek szerencsénkre, nagyobb kár nélkül vonultak el Oh, de a balga felfogású s képzelődésü nép, egy illy viharos, villámczikázó jelenet alkalmával, minő vélemény- s meg­ győződésben van I Ugyanis, V . . . . város cserháti részében, midőn a vihar egyre süvöltölt, majd dörgött, villámlott, látták a „garabonczás diákot!-' Látták pedig sárkányon lovagolva, nyargalva, egyik felhőből a másikba szökve, mígnem ezután tejes komedentiáiért, a földre alászálla. parancsol­ ván a fellázadt elemeknek! B o l d o g e g y ü g y ű s é g ! ö s z i vetéseink átalánosan szépek, a tavasziak meglehetősek. A piaczi ár kevés változatossággal, darab idő óta egy és ugyanaz; p . o. tiszta buza kilája (2 p . mérő) 11 — 12 ft,, rozs 9 — 10 ft., árpa 9 ft. 30 kr., kukoricza 9—10 ft., zab 6 ft. 3 0 kr. váltóban. Bolatonmelléki szőlőhegyeink kevés terméssel biztatnak! Igaz, hogy február—marczius havában, a j ó l befedett tőkék ugy mutatkoztak : hogy a rendkivüli fagyok, leendhető termésökre, mit sem ártottak, és akkor én is aképen nyilatkoztam, s most e nyilatkozatomat vissza kell v o n n o m ; mivel a fedetlen tőkék száma igen sok, a több száz holdnyi ezőlök, különösen a lapályokon, annyira elfagytak : hogy metszés után vagy ki sem fakadtak, vagy kifakadások után, azonnal elszáradtak! Használ-e a már is elkezdett tökefű­ részelés, a j ö v ő fogja megmutatni, annyi mindenesetre áll s bizonyos, hogy a mult évekhez aránylag, hordóinkba kevesebb bort szűrhetünk. A honnan, egy akó bor ára, már is 14—15 vft. Hogyan j u t igy Zsiga bátyánk, az eddig competált két-három pint borához naponként? A pincze soiréek, tivornya légyottok, aligha nem gyérülnek. N o de mindennek megvan az ő haszna. Hát ha majd az unalom csodákat teremt? A b.-fűredi fürdőiszak folyó hó 15-én, kevés vendég jelenlétében meg­ nyílt. M i , kik évek óta figyelemmel kisérjük hazánk e nevezetességét, ugy tudjuk, h o g y a valódi fürdóiszak : június, július havaiba esik; e most a lak­ szobák felőli megrendelések folytán hiszszük, hogy június 1-én már szép számú vendégkoszorut üdvözölhet ütik. Hazai aristokratiánk hirhedt notabilitásait olvastuk az érkezendők között. Június 1-én a Veszprém városi első zenekar fogja pótolni ( ? ) Farkas Miskáékat, kik is, azon hó 23-án érkezendnek. A savógyógy használatára, naponként többen érkeznek, s fürdői főor­ vos, dr. Orzovenstky ur is, állomását már elfoglalta. Valójában tetemes azon áldozat, mellyet a f. m. uradalom, érkező vendégei számára hozott. I g y p . o. még mult évben is, magánhasználatra feltartott kert. a közönség használa­ tára, szórakozására már átadatott, s most több holdnyi tereken: viruló virágs szőlőlugosok, s konyhanövények közt töltheti reggeli e esti sétáit a vendég. A kis erdő- vagy park-rendezése már ís meglepő. A. lakszobák kül-belcsinoritása, a bútorok kicserélése újítása, a felügyelői elsőbb teendők közé tarto­ zott. „ K i s f a l u d y " g ő z ö s június 23-kán kezdi el séta- e kéjhajókázásait. A férfi-uszoda, mint a női, kabinet-ekre zárható vetkező e öl özó-szobákkal kö­ rülvéve, mindegyik okleveles úszómester felügyelete 8 ve etéfe alatt leend. Mind e z t : az élvezni óhajtó t. cz. közönség érdekeért. R e n é n y l e m , hogy e fürdőiszak folytán, többször lc»ud alkalmam, egyről másról tüzetesen szó­ lanom.

J A H S - Á r o k s i á l l á s , tuajus 23. (Csörszárka — Árokszállás. Uj iskolaépület. Kérdés a faiskolák tárgyában. Jótékonyságok.) Árokszállás a 11 jász közönség 2-ik városa, fekszik G y ö n g y ö s és Jászberény között 2 — 2 órai távolságra, a Jászság északi részén; nevét a Csörszároktól kapta, melly B o r sodmegyében kebelzett Ároktő mellett a Tisza partján kezdődvén, Árokszál­ láson keresztül Hatvanig nyúlik. E Csörszárkot az avarok ásatták, kik a Tiszát a Dunával összekötni szándékozván, egyszersmind határuk védsánczaiként akarák használni. — Ez árokban telepedvén meg a jászok, Árokszállás nevét innen öröklötté. — Lakosai 86*09 lélek, csupa r. katholikus, kik egypár száz iparos kivételével mindnyájan fúldmivelők. H o g y e város a legközelebbi évtizedben uj lendületet nyert, világos tanúsága ennek az iskolák körül kifejtett buzgalma. Ugyanis átlátván városunk elöljárósága, miként iskolánk, a 3 külön álló épületben, 6 tanitó által oktatott mintegy 800 növendék befogadására képtelen, e g y a kor igé nyeinek s városunk dísze előmozdításának megfelelő uj iskola építését közaka­ rattal elhatározó. A z árlejtés, az iskolák ü g y e mellett buzgólkodó cs. k. segédkapitány Kaszab G á b o r ur, mint helybeli közbirtokos, elnöklete alatt megtörténvén, A vidékünkbeli szeren,sétlensájgekhek szinte legio a száma! Igy, * Szvitek Károly szolnoki építőmester 15,531 ft. 51 kr. vállalta fel, s igy egy mult hó utó és folyó hó elsőbb napjain s ^ c s o n , egy hat éves fiu a J " » g év leforgása alatt a Jászságban páratlan iskolával dicsekedhetünk, mellynek láb körül játszván, a harangkötelet véletlenül megrángatta, s egy M dühö­ tervét és költségvetését cs. k. mérnök Szombathy ur ritka ügyességgel dött ember ugy megütötte vese tájon a gvermeket, bogy az. n e * T ™ készitette. Van az iskolának mintegy 3 hold kertje, faiskolának 6 tanitó múlva meghalt. K ö v e d e n , e g y ugvancsak'hat éves gyermeket, egy robogó között felosztva. — A d vocem faiskola, erre nézve szeretném a szakértő kocsi széttöretett, s azonnal meghalt! Lovason agjancsak koreuoz«Us_rniott, urak véleményét nyilvánosan kikérni: vájjon köteles-e a tanitó, kinek 700 é» egy kis leányka halt el. Alsóörsön ugyanez eset adta elő magát. Felsoorson 1000 vft. fizetése van az iskolai tantárgyakon kivül a faiskolábani oktatásra egy kétéves kis gyermeknek kezébe anyja kenyeret adván, tőle távozott, s e y nézve vagy nem? és köteles-e a község a szükséges napszámosok kiállítására, disznó j o b b karjának mind az öt ujját hragta. Ugyanott, egy n*gy eves ásatás idején vagy sem? — Ezek iránt szeretnénk tisztába jönni, mert sajno­ leányka a székárról lee*vén, e g y szemére megvakult. Veresberenyben. egy sán tapasztaltuk, a két év előtt beszerzett kerti eszközöknek, kapáknak stb. Ibogározó ökör egy öt éves leánykának szive tájára gázolt — 8 ez szörnyet r

n

hl

B

halt. V é g r e e g y legényt, veszett kutya megharapván, rögtöni orvosi segély után nem látott, e most víziszonyba esvén, szörnyű kinok között várja kimú­ lását í Ezen szerencsétlenségek elég intő példák! — V é g r e hátra van, mit a közönségnek Fájó kebellel kell átadnom, s ez nem m ás, mint hogy a bakony- s balatonvidéki ének-daltérsulat, szeretve tisz­ telt énekvezérét, karmesterét, t. í. Csonka Ferencz urat elveszti! Elveszti, mert a tisztelt férfiú, jelen állomásáról, a szilas-balhási népes, mint fényes gyülekezetbe : kötkivánattal meghivatott lelkésznek. A t. férfiúnak szerény­ ségét vélném megsérteni, ha tudományos képzettségét, s kitűnő tulajdonait ecsetelném. Egyébiránt a társulat, távozandó főnökének egyelőre is birja remény szavait, hogy nem hagyja azokat árvául; s utódának — méltó utódá­ nak Cs. 6 . leendő segédlelkész urat nevezvén ki, kinek is mielébbi megérke­ zését, óhajtva várják több rokon keblek! Bakonyfi.

Egyveleg. + (A földieperben,) m i n t e g y franczia orvosi lap közli, hathatós g y ó g y ­ szer rejlik különféle betegségek, de főleg a köszvény gyógyítására. — (Nekem az mindegy.} E g y hajlott korú uri ember azon tulajdonaág­ gal bírt, hogy a maga cselédei közül sem ismerte mindeniket személyeikben. Történt, hogy egykor magához rendelé gulyását, ő tudta miért?! — D e a gu­ lyás, mi j ó t aem sejtvén, a kondást küldte maga helyett. E z el ia ment, de mennyire megbánta, látván, hogy „fogadj Isten" helyett, ütlegekkel fogad-

tátott. Váltig szeretett volna már elillanni, de az úriember óvatosságból ajtót zárt. Nem volt bú-hely, hol őt a korbács föl nem találta volna, illy szók kísé­ retében : „ N e s z e , szedte-vette gulyása, mért nem viseled j o b b gondját bor­ jaimnak," — Nem én v a g y o k én, tekintetea uram! nem v a g y o k én a gulyás; a kondás v a g y o k én. — „ N e k e m az m i n d e g y , " felel ingerülten az ur, — „ t e meg a malaczaímnak nem viseled g o n d j á t ! " s ezzel a kisaé megszüntetett ütlegeket újból is applikálta. — (Rosz magyar.) „ T u d magának a d i á k ? " kérdé egy uri ember egy gyermektől. — „ N e m é r t e m ! " válaszolá ez. — „ D i á k u l ? " kérdi amaz. — „ M a g a d i á k u l ' " mond a gyermek, — „ N o semmi. . . r o s z magyar v a g y o k ; majd fog én is t u d n i : " vigasztalódok az ur. — „ K e v e s e t ért a nyelvhez — szólt egy harmadik — akarta ön mondani; mert rosz magyar nincs." — „Engedelmet, mond az illető a maga nyelvén, azt nem ia akarta>u mondani." — „ D e j ó l mondta ő, — j e g y z é meg elfordulva a gyermek — ha nem tudta is, mit beszél?" — (Hol a spongyia?) E g y tanítónak a volt a szokása, hogy a gyer­ meket bármi foglalatossága közben mindig kérdezgeté, ez vagy amaz azó, melly ik numerusban fi caausban áll ? — E g y este a gyermek tanul; a ta­ nitó o l v a s ; az ablak izzad. H o g y j o b b a n lásson, a tanitó az izzadságot az ablakról letörlendŐ volt éa mond : „ B é r e z i ! hol a s p o n g y i a ? " Mire a gyer­ mek szokott készséggel, de kelletlen hangon viszonzá : ,,a prurálie noniinativasbaii ! " v

N e m is v á r t h i á b a , m e r t m i k o r e z t d a l l á : „alusznak minden állatok;' Válaszolt a legény ! „ N e m alsianak, nem, nem! O h i s z én m é g é b r e n v a g y o k !"

Szlnhazl napló.

1

Péntek, június 1 1 . „Fenn az ernyő nincsen kas." A Tele ki-alapítványból Kökény. 100 arany pályadíjjal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felv. Irta Szigligeti. E z ­ úttal is szokott jelasséggel a igen szép azámu közönség előtt adták elő az aranyos vígjátékot. Q ^ H B T l N A P T Á R . ^aS Szombat, június 12.„Az utolsó Zách." Eredeti azomorujáték 4 felv. Irta Tóth Kálmán. CD N « P I z r a e l i t . C H o l d ­ Ho K a t h o l l k . és P r o t e s t . G o r . - o r o s z l-i-Mtajj, június 13. Hegedűmé aaaz. utolsó follépteül : „Csikós." Ered. és hetinap naptár naptar naptár k e l e t nyug. kelet nyug. népszínmű 3 szakaszban Szigligetitől. A vendég művésznő ez alkalommal Rózsi szerepében mutatta b e magát a nagyszámú közönségnek, e élethű Június ( ó ) ó. P- ó. P- T h a i n . ó. P- ó. 1 , Június játéka, de még inkább gyönyörű népdalai sokszoros tapsot idéztek elő. A z 7 5S 8 1 3S i H 4 4 SE.Theod t S F l o r . „ A z é r t , hogy kend kicsit ragyás" kezdetű dalt ismételnie is kellett. Füredi 2 0 V a s á r a . C 4. S i l v e r . p . 4S 0 9 Aleiius álajos Alajos i -1 7 H 9 21 H é t f ő Ós Réthy majdnem több kedvvel játszottak, mint másszor. 4. 51 1) 59 10 T i m o t h . Kriszt. Paul. Á k o s A I 1 5 7 58 10 Hétfő, június 14, Udvarhelyi Miklós színészi pályájának félszázados 22 K e d d I 5 7 59 11 S z i d ó n i a 11 E m á n u e l Jézus szive 33 Szerda 6 2 l 24 emlékünnepéül először : „Az arany lakadalom." Színmű 5 felv., kardallal és 3 4 C s ü t ö r t . K e r . J á n o s 7 7 59 1 2 5 12 O n u p b x . 4 Iván 6 1 53 tánczczal. Koczebue után ez ünnepélyhez azinre alkalmazá F. M. A meg­ 9 6 . P é n t e k 8 1 i 31 4 13 A q u i l i n a P r o a p e r pttsp K u l o p e 7 59 13 8 47 3 21 un népien A • i művész iránti tiszteletből az előadásban az összes drámai, operai 3 6 S z o m b a t J á n . és Pál v. J á n . Pál 14 E1ÍZUU3 p . 4 e 7 59 14 S a b . éa balletszemélyzet részt vett. l l f i l d n e p t y e d : © H o l d t ö l t e 2 6 - á n 10 é r a 3 9 p e r c z k o r d é l e l ő t t . Kedd, június 15. „Ernani." Opera Verditől. 4 felv. A fiatal Bignio ( D o n . —, - . ..— _____ ———— Carloe szerepében) szép énekével nagy tetszést vívott ki. T A R T A L O M . Szerda, június 16. ..Don Caesar de Batan." Dráma 5 felv. Irta DumaSzontágh Uuszfáv ( a r c z k é p ) . K — n . — Csöndesség. S z á s z K. — A Peregrinus noir és Dennery, fordította Dióst. Csütörtök, június 17. „Észak csillaga" Opera 3 felv. Zenéjét szerzé ( f o l y t . ) J ó k a i M . — A S á r r é t r é g i s é g e i M l . P a p p Z * . — U r . F i s c h h o f h i d e g v i - g y ó g y ­ intézete Pesten ( k é p p e l ) . I v á n k a Imre. — Bécs nugyobbitása (képpel). — NovényföldMeyerbeer. rejz. V a r g a Á g o s t o n . - A slatnói üveghuta (rajzokkal). V á l k a i Imre. — T á r h á z :

Si«rke-_töi

m o n d a n i v a l ó .

K a k a * M á r t o n a s z í n h á z b a n . I r o d a l o m éa m ű v é s z e t . I p a r , g a z d a s á g , k e r e s k e d é s . T a l á l ­ m á n y o k . Közititésetrk. e g y l e t e k . Balesetek, elemi enapások. J ó t é k o n y s á g o k . K ö z l e k e d é s . 3 0 0 9 . B é c s L . P . — A rajzokat v e t t ü k a a n n a k i d e j é b e n k ö z l e n d j u k . M i ú j s á g ? V i d é k i levelek. E g y v e l e g . Színházi napló. Szerkesztői m o n d a n i v a l ó . Ueti 3 0 1 0 . Eo-y g O t — a l m i i r o d á b a n . S z e m é l y r e v o n a t k o z á s — é l c e hiányával naptár. 3 0 1 1 . Berciid A t ö b b s z ö r sürgetett váró* leírásit r a j i n é l k ü l n e m adhatjuk 3013. S z a b a d k a A választási m o z g a l m a k — n e m a d h a t ó k . A z u t ó b b i l e v é l m á r elkésett. 3013. S i k l ó * L . J. — A m a n a g y régi p é n z d a r a b o t , m e l l y e t a siklósi S z . F e r e n c i r e n d ű tiszt, a t y á k k e r t j é b e n b u r g o n y a k a p l a l á s k ö z b e n e g y n a p s z á m b a n d o l g o z ó d r á v a • i , - m a r t o m „ c s i n o s " ' s o k á c z m e n y e c s k e talált, a m e l l y e t ö n t ő l e m e g v e t t , a u n t á n n e k ü n k küldött a j á n d é k b a , — mi át f o g j u k a d n i a n. m ú z e u m n a k , h o l i g e n j ó h e l y e l e a z . K ö s z ö n ­ j ü k ÖD i z i v e s f i g y e l m é t . — T e h á t A . P . j ö v e n d ö l é s e i n e m a k a r n a k t e l j e s ü l n i S i k l ó s o n ? 2014. f a g a r a s . L a p u n k s z o r g a l m a * o l v a s ó j a , a d e r é k altiszt által k ü l d ö t t k é t ezüst régi p é n z t s z i n t é n át f o g j u k adni a n . muz.-um.nak. K ö s z ö n e t é r t e , s l e g a l á b b új e z e r a n n y í ujpénz ! A i alsót mi a d j u k , a s u t ó b b i t a s o r s r a b í z z u k . 3015. S a m e g r e H . G y u l a . — N e m s z ü k s é g ön nyilatkozatát kinyomatni; ezennel kijelentjük itt, h o g y S ü m e g r e szóló m i n a p i „ m o n d a n i v a l ó n k " n e m ö n t i l l e t t e . A z iltetd és saravészt b i z t a s s a ö n , a mü m a h o l n a p b i z o n y o s a n elkészül. A z o k i r a t iránt maiikor. 3 0 1 8 . H a f a z es; v i d é k r e F . J . — A j á n l a t á t szívesen f o g a d j u k . J e l s z ó : h i v e n éa rö­ viden. - Á l d o z a t k é s z hazafiúi b u z g a l m a i r á n t t i s z t e l e t t e l v i s e l t e t ü n k . V a j h a teljesülne ön óhajtása, b o g y j o b b módú hazánkfiai az o l v a s n i szere tó s z e g é n y sorsúik s z á m á r a l a p o k a t • könyveket rendeljenek aseg , s a t e s t i s z ü k s é g e k mellett a Telkiekre! ia g o n d o s k o d n á n a k . Kaidig is nem e g y példáját mutathatnék már fel ezen ujabbkori nagylelkűségnek, a remél­ j ü k , hogy a i efféle ajándékok mindinkább divatba jónak. 3 0 1 7 . K ő t t - z e o d u k e t . . . L e h a l l e t • v I r a s . - - E Teher k o s z o r r o t . . . S o k teM s t i a s a a é g n t tanúsítanak. 3 0 1 8 . K e d é l y e m . E g y u j k e r t b e n . M á r m o n d t u k , h o g y : N e bántsd virágok. — A Kloii/j'it'si kívánt „ p r ó b a d o l g o z a t t a l ' már nem szolgálhatunk. Elenyészett. 3 0 1 ° . H a l d n k l * _ a a _ n i . Sok é r z é s s e l van írT I , de technikája nem felel m e g na­ a z e g y m á n t t e l j e s e n k i e g é s z í t ő k é t k ü l ö n l a p r a e g y ü t t v é v e , j a l i o s — d e c e m b e r r e gyobb igényeknek. Budapesten házhoz küldve v a g y postai uton /fc pft. 3 0 3 0 . H a l l j a m a g a l Egyik r o m á n c i á t íme kiadjuk, h o g y gyönyörködjék benne. C s u p á n a Vasárnapi Újság előfizetési ára félévre £ ft. 30 kr Hiv szerető Csupán a Politikai Ú j d o n s á g o k előfizetési ára felévre 2 ti kr. C O i a g t a l a n éjben, s fel pántlik á s o t t n a g y Tiz előfizetett példányra egy ingyen példány. — A pénzes Guitár mellett dalolt a lány; Valamennyi kakas, mind, mind e l h a l l g a t o t t , levelek bérmentes küldése kéretik. S u g y merengett az ó dalán.

Előfizetési felhívás

VASÁRNAPI ÚJSÁG Politikai LMdonsátfok j g »

~ 1*5*-dlki m á s o d i k f é l é v i

folyamára.*©

feltótetek :

1

V a l a k i t várhatott, mivel est dalolta : „ J e r as ablakomra kedves[" Valakit Tárhatott, valakiért epedt. M e r t a szeme nagyon nedves.

Vasárnapi Újság én Politikai I j d o n - á g o k kiadó •hivatala ( e g y e t e m - n t e t a 4. sz.)

, Felelős szerkesztő : Pákh Albert.

Kiadó-tulajdonos Heekenast

6 n * * t a v . — N y o m u l j a L a a d e r e r e* H e e k e n a s t , e g y e t e m - u t w a 4. s í i m alatt Pesten.

• — — —