Szombati Bibliai Tanulmányok. Mint van megírva (III.) július - szeptember

Szombati Bibliai Tanulmányok

Mint van megírva (III.) 2009. július - szeptember

Szombati Bibliai Tanulmányok

Mint van megírva (III.)

2009. július - szeptember

Tartalom 1. Isten egyháza a hét gyülekezeti

korszakban 2. Isten látható egyháza ma 3. A gyülekezeti szervezet 4. A gyülekezet fennhatósága 5. Keresztény sáfárság 6. Az Úr tizede 7. Önkéntes adományok 8. Magatartásunk a világi hatóságokkal szemben 9. Az örökkévaló evangélium és a nagy megbízatás 10. Keresztény mértékletesség 11. A betegek gyógyítása 12. A szenvedők iránti kötelességünk 13. A 144.000 elpecsételése FÜGGELÉK

5 10 15 20 26 31 36 41 46 52 57 62 67 72

Kiadja: A Hetednap Adventista Reformmozgalom Generál Konferencia Szombatiskola Osztálya Roanoke Virginia USA www.sdarm.org Hetednap Adventista Reformmozgalom Magyarországi Területe 2146 Mogyoród, Gödöllői út 201. www.hnarm.hu Nyomtatás készült: Editura Păzitorul Adevărului Str. Morii, Nr. 27 505200, Făgăraş Jud. Braşov Tel. 0268 213714 Fax 0268 214111

e-mail: [email protected] www.azsmr.ro

A Szombati Bibliai Tanulmányok naponkénti tanulmányozásának programja kizárólag a Biblián és a Prófétaság Lelkén alapszik. A megjegyzések oly rövidek, amennyire csak lehetséges, melyek közvetlen, tömör gondolatokat tartalmaznak. Némely esetben zárójeleket [ ] alkalmaztunk, hogy biztosítsuk a megfelelő világos összefüggést és a folyamatos olvashatóságot. A forrásrövidítések és egyéb megjegyzések a függelékben található. A különösen ajánlott a forrásanyagok további tanulmányozása. ISSN 1584-6830

Előszó Ezen negyedévben a szombatiskola tanulók, az egész világon, folytatni fogják a „Mint van megírva” tanulmánysorozatot, mert „nekünk semmit sem kell félnünk a jövőtől, kivéve, ha elfeledkezünk az útról, amelyen az Úr vezetett bennünket, és a múltban adott tanításairól.” – GCBD 1893. január 29. A tanítványoknak adott nagy megbízatásban – egy napjainkig visszhangzó felhatalmazás – Krisztus utasít bennünket, hogy bármi legyen is az Ő parancsolata, „mindazt” tanítsuk. A „mindazt” kifejezés sok létfontosságú igazságot foglal magába, amelyek nagy lelki növekedést biztosítanak utunkon az Úrral való együtthaladásunk során, és nélkülözhetetlen alkotóeleme a jelen időre szóló igazságnak, és különösen alkalmazhatók napjainkra. „Az Isten kézzelfogható munkája által bizonyított igazságok szilárdan állnak. Senki se gondolja, hogy elmozdíthat belőle egyetlen gombostűt is vagy az építmény valamely alapkövét. Akik megkísérlik aláásni hitünk pilléreit, azok közé tartoznak, akikről a Biblia így beszél: „…az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.” (1Tim 4:1.) Az Isten által elrendelt ösvényről való egyetlen lelépés, Sátán kísértéseinek alanyává tesz bennünket. Ádám és Éva esete is ezt mutatja. Az Isten útjáról való letérés által odajutunk, hogy a hazugságot hisszük el. Azonban Isten angyalai bensőségesen fognak tanácskozni azokkal, akik engedelmeskednek az Ő törvényének. Az értelem és a szív egyesüljön az Isten által adott világosság követésében. A lélek és test legyen tisztán, szennytelenül és szentül megőrizve. Amikor azon dolgokat cselekedjük, amelyeket Isten megparancsolt Igéjében, akkor Isten angyalai tanítóként fognak szolgálni számunkra. Boldogságunk attól függ, hogy igaz életet élünk-e.” – BTS 1915. március 1. „Nekünk van egy szent üzenetünk, amelyet el kell vinnünk a világnak. A harmadik angyal üzenete nem egy ember kigondolt elmélete, vagy a képzelet feltevése, hanem Istennek ünnepélyes igazsága ezen utolsó napokra. Ez az utolsó figyelmeztetés a veszendő emberi lelkeknek. Ez nem az igazságnak egy szisztémája, amely egyszerűen csak jóleső érzést ad és kedveskedik az elmének; ez szorgalmas és áldozatokkal járó munkát jelent mindenkinek, aki az igazságnak szent tanítását elfogadja. A világ figyelmébe kell ajánlani Isten parancsolatait és Jézus bizonyságtételét. Hirdetni kell az Üdvözítő eljövetelének hírét. Az ítélet jeleneteit föl kell tárni az emberek felvilágosítatlan elméje előtt. Szíveiket fel kell ébreszteni, hogy felfogják és megértsék a próbaidő végső óráinak ünnepélyességét, és előkészüljenek Istenükkel való találkozásra.” – RH 1888. március 13.

A Generál Konferencia Szombatiskola Osztálya

3

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS

2009. július 4.

Misszionárius és egészségügyi központ részére Újvidéken (Novi Sad), Szerbiában Kedves testvérek és testvérnők a Krisztusban! Üdvözlünk benneteket Pál apostol szavaival: „Az atyafiúi szeretet maradjon meg.” (Zsid 13:1.) Az európai területek egyike, ahol a Hetednap Adventista Reformmozgalom először gyökeret vert, az Szerbia északi része, amely úgy ismert, mint Vajdaság. Újvidéken a tartomány fővárosában már a kezdeti időktől fogva összegyűltek az atyafiak és a testvérnők. Az első imaház azon városban az 1960-as években lett felszentelve, amelyet egy lakóépületből alakítottak át. Ma a Délszláv Unióban a újvidéki gyülekezet a második legnagyobb létszámú, és fokozatosan fejlődik. Ez a gyarapodás köszönhető Isten kegyelmének és a gyülekezeti tagok személyes és együttes fáradozásának, akik elkötelezték magukat az egészségügyi és a misszió munka számára. A szombati összejöveteleket rendszeresen látogatók első szeretetének buzgósága arra ösztönöz mindannyiunkat a újvidéki gyülekezetben, hogy nagy teret biztosítsunk úgy az istentiszteleti szolgálatoknak, mint az egészségügyi missziómunkának. Célunk, hogy létrehozzunk Újvidéken egy gyülekezeti misszió és egészségügyi központot, amely teret adna a következő terveknek: • Rendszeres összejöveteli alkalmak és gyermek-szombatiskolai osztályok • Egészségügyi előadások és evangelizációs programok a nyilvánosság felé, gyülekezetünk kiképzett tagjai által • Főzőtanfolyamok • Könyvtár és könyvesbolt a lelki és egészségügyi irodalom részére • Egészséges ételek áruháza • Stúdió az audió és videó felvételek részére A feladatok megvalósításhoz kettő már megvan, a tervek és a hozzávaló személyzet, azonban az anyagi eszközök még hiányoznak. Nemes céljaink megvalósításához kérjük a ti támogatásotokat, imáitokon és pénzadományaitokon keresztül. Előre is köszönjük a nagylelkű segítségeteket. Testvéreitek és testvérnőitek a Délszláv Unióból

2009. július 4.

Napnyugta: H 20:43 Ro 21:03

ISTEN EGYHÁZA A HÉT GYÜLEKEZETI KORSZAKBAN

„Én vagyok az Alfa és az Omega, az Első és Utolsó, és amit látsz, írd meg könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van. Efézusban, Smirnában, Pergámumban, Thiatirában, Sárdisban, Filadelfiában és Laodiczeában.” – Jel 1:11. „A hét gyülekezet nevének jelentősége jelképes. Jellemzi a keresztény korszak különböző szakaszaiban az egyház állapotát. A hetes szám teljességet jelent; szimbolizálja, hogy az üzenet az idők végéig tart. A felsorolt jelképek pedig a gyülekezet belső állapotát szemléltetik a világtörténelem különböző korszakaiban.” – AT 398. Javasolt olvasmány: Apostolok Története, 394-403. (Jelenések könyve)

Vasárnap

június 28.

1. EFÉZUS – KIVÁNATOS – KR.U. 27-100. a. Milyen volt a gyülekezet állapota a keresztény korszak első szakaszában? Jel 2:2-3.

„Az efézusi gyülekezetet kezdetben gyermeki egyszerűség és buzgó kegyesség jellemezte… Az egyház tagjai gondolatban és cselekedetekben egyek voltak.” – AT 394. 395. b. Mi volt Jézus panasza a gyülekezetre ezen kívánatos állapot ellenére, és hogyan került az ilyen állapotba? Jel 2:4-5.

„Ámde az őskeresztények később hibákat kezdtek keresni egymásban. Egymás hibáin rágódtak, helyet adva a barátságtalan vádaskodásnak. Így szem elől veszítették a Megváltót és a bűnösök iránt tanúsított nagy szeretetét.” – 8B 181. 1.Tanulmány - ISTEN EGYHÁZA A HÉT GYÜLEKEZETI KORSZAKBAN

5

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS Misszionárius és egészségügyi központ RÉSZÉRE

1.Tanulmány

Hétfő

június 29.

2. SMIRNA – MIRHA, ÉDES, JÓ ILLAT – KR.U. 100-323. a. Milyen volt a gyülekezet állapota a smirnai időszakban? Milyen értékeik voltak? Jel 2:8-9; 2Kor 8:9; Jak 2:5. „Az őskeresztények tagadhatatlanul különleges emberek voltak. Feddhetetlen életük és rendíthetetlen hitük állandó rosszallásként hatott, amely megzavarta a bűnösök "nyugalmát". Kevesen voltak, és nem dicsekedhettek vagyonnal, ranggal, sem megtisztelő címmel, de a gonoszok féltek tőlük, amikor tanításaikat hallották, és jellemüket megismerték. Gyűlölték őket, miként a gonosz Kain is gyűlölte Ábelt… Azok, akik szeretik és követik a bűn útját, gyűlölik és támadják a hű tanítványokat Krisztus korától kezdve, napjainkig.” – NK 42. „Ha életeteknek az a célja, hogy kincseket gyűjtsetek a mennyben, akkor fölé emelkedtek a túlzott vágy alantas, szennyes és erkölcsromboló befolyásának, hogy vagyont szerezzetek ezen földi életben. A mennyben való kincsgyűjtés, nemesíti a jellemet, erősíti a bőkezűséget, serkenti a megbocsátást, munkálja a rokonszenvet, a testvéri kedvességet és a könyörületességet. Ez olyan láncszemekkel kapcsolja össze az emberi lelket Krisztussal, amelyek soha el nem szakadnak. Kincseket gyűjthettek magatoknak a mennyben azáltal, hogy gazdagok vagytok a jó cselekedetekben, gazdagok a romolhatatlan és lelki dolgokban.” – OHC 195. b. Mit ígért meg Jézus a győztes hívőknek Smirnában, akik kitartottak a végsőkig? Jel 2:10; Apcs 14:22.

„Sokan [Krisztus követői] Isten régebbi szolgáihoz hasonlóan, "kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek" (Zsid 11:35). Mindez Mesterük szavaira emlékeztette őket, aki azt mondta, hogy amikor Krisztusért üldözik őket, legyenek nagyon boldogok, mert nagy lesz jutalmuk a mennyben; mert korábban így üldözték a prófétákat is. És ők örültek, mert Krisztus méltónak találta őket arra, hogy az igazságért szenvedjenek, és győzelmi énekük felhangzott a lobogó lángok között.” – NK 38. „A Megváltó, mielőtt belép Isten Városába, átadja követőinek a győzelmük szimbólumait, és rájuk helyezi királyságuk rangjeleit… Jézus a dicsőség koronáját saját jobbjával helyezi a győzők fejére.” – NK 574. 6

Szombati Bibliai Tanulmányok, 2009. július - szeptember

június 30.

3. PERGÁMUM – MAGAS, FELEMELTETETT – KR.U. 323-538. THIATIRA – ÁLDOZAT, MEGBÁNÁS – KR.U. 538-1798. a. Milyen feddést adott Jézus a Pergámum gyülekezetének? Jel 2:12-15. Mi volt a Nikolaiták tanítása?

„[Azon időben, amikor Izrael a Jordán mellett táborozott], Bálám tanácsára a moábiták királya isteneik tiszteletére nagy ünnepséget rendezett és titokban megbeszélték, Bálám vegye rá az izraelitákat a részvételre… Amint egyesültek a mulatságban és lakomában, a bor fogyasztása eltompította értelmüket. A szenvedély úrrá lett felettük, s miután lelkiismeretüket ily módon beszennyezték, a moábiták rábeszélték őket a bálványok előtti meghajlásra. Áldozatot vittek pogány oltárokra és részt vettek a szertartásokon.” – PP 424. „A mi dolgunk, hogy ismerjük fel bukásainkat és bűneinket, melyek sötétséget és lelki erőtlenséget okoznak, és kioltják első szeretetünket. Nem a világiasság ez? Nem az önzés ez? Az önhittség szeretete ez? Az elsőségért való küzdelem? A túlságosan aktív érzékiségünk? A nikolaiták bűne-e ez, mely Isten kegyelmét bujaságra fordította?” – SzE 361. „Széles körben hirdetik manapság, hogy Krisztus evangéliuma érvényen kívül helyezte Isten törvényét, hogy mivel „hiszünk”, föl vagyunk mentve az ige cselekvésének szükségessége alól. Ez azonban a nikolaiták tanítása, melyet Krisztus oly kíméletlenül elítélt.” – ST 1897. február 25. b. Mire utal a „lelki Jézabel” kifejezés a thiatirai időszakban? Jel 2:1923. Milyen kegyetlenségeket művelt Jézabel és hogyan ismétlődött ez meg Thiatirában? 1Kir 18:4; 19:1-2. Milyen ígéretet kaptak a győztes Thiatirabeliek? Jel 2:26-28.

„A XIII. században jött létre a pápaság legiszonyatosabb gépezete: az inkvizíció… „A nagy Babilon… részeg vala a szentek vérétől.” (Jel 17:5,6) A mártír milliók szétroncsolt teste bosszúért kiáltott Istenhez a hitehagyó hatalom ellen.” – NK 56. „A XIV. században Angliában felkelt a „reformáció hajnalcsillaga”. Wiclif János nemcsak az angliai, hanem az egész keresztény világ reformációjának előhírnöke volt.” – NK 74. 1.Tanulmány - ISTEN EGYHÁZA A HÉT GYÜLEKEZETI KORSZAKBAN

7

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS MISSZIONÁRIUS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT RÉSZÉRE

Kedd

Szerda

július 1.

4. SÁRDIS – EZ MELY MEGMARAD – 1798-1833. FILADELFIA – TESTVÉRI SZERETET – 1833-1844. a. Hogyan ábrázolja az Úr Sárdis gyülekezetének állapotát? Jel 3:1. Milyen felelősség nyugszik azon kevés hűségesen, akik még mindig életben vannak? Jel 3:2-5.

„A sárdisi gyülekezet vétkeként különösen felróható az, hogy nem erősítették meg a többieket, akik halófélben voltak. Vonatkozik-e ránk is ez az intés? Vizsgáljuk meg egyénenként a szívünket Isten szavának fényénél és legyen első dolgunk, hogy Krisztus segítségével szívünkben teremtsünk rendet.” – 5B 610. „A sárdisi gyülekezet üzenetében két csoportot látunk. Azokat akiknek élő a neve de holtak, és azokat akik a győzelemért küzdenek.” – RH 1903. augusztus 20. „Minden korban voltak olyanok, akik jogot formáltak Isten kegyére, miközben áthágták egyes parancsolatait. Azonban a Szentírás kijelenti, hogy „… cselekedetekből lett teljesség a hit”, és hogy az engedelmes cselekedetek nélkül a hit „meghalt” (Jak 2:22.) Aki azt vallja, hogy ismeri Istent „… és az Ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az és nincs meg abban az igazság.”(1Jn 2:4.)” – PP 47. b. Milyen fontos esemény történt a filadelfiai gyülekezeti korszak végén? Jel 3:7-8; 11:19.

„Isten parancsolatainak teljes jelentősége éppen akkor lett nyilvánvaló, és Isten népe számára a szombat igazsága éppen akkor vált próbakővé, midőn a mennyei szentélyből a szentek szentjébe vezető ajtó megnyílt. Itt a szentek szentjében van a frigyláda s benne a Tízparancsolat. Ez az ajtó mindaddig zárva volt, míg Jézus közbenjárói tisztje a szentélyben 1844-ben befejeződött. Akkor zárta be a szentély ajtaját és felnyitotta a szentek szentjének ajtaját, és belépett a második kárpiton belül, ahol most a frigyláda előtt áll, és ahova most Izrael hite irányul… Mióta Jézus megnyitotta a szentek szentjének ajtaját, melyben a frigyszekrény és abban a Tízparancsolat van, amely beragyogja Isten népét, és ők azóta meg vannak próbálva a szombatkérdésben.” – TL 15. 8


július 2.

5. LAODICZEA – AZ ÍTÉLET NÉPE – 1844-A VÉGIDŐIG a. Mi a probléma a laodiczeai gyülekezettel? Jel 3:14-17. Milyen tanácsot kapott a gyülekezet angyala? Jel 3:18-19. „A félszívű keresztények rosszabbak, mint a hitetlenek.” – OHC 348. „Az igaz tanú azt javasolja, hogy vegyünk tőle tűzben megpróbált szín aranyat, fehér ruhát és szemgyógyító írt. Az itt javasolt arany, melyet tűzben próbáltak ki: a hit és a szeretet. Gazdaggá teszi a szívet, mert addig tisztították, míg salakmentes, tiszta nem lett. S minél inkább próbára teszik, annál ragyogóbb a csillogása. A fehér ruha a jellem tisztasága, Krisztus igazságossága, életszentsége, amelyben a bűnöst részesíti. Ez valóban mennyei szövésű öltözék, melyet csakis Krisztustól vásárolhatunk: a készséges engedelmesség élete árán. A szemgyógyító ír az a bölcsesség és kegyelem, mely képesít rá, hogy különbséget tudjunk tenni a gonosz és a jó között, hogy bármilyen álcázásban fölismerjük a bűnt.” – 4B 88. b. Milyen ígéretet kaptak a laodiczeai gyülekezeti korszakban élő győzők és hogyan vívható ki ez a győzelem? Jel 3:20-21; 20:4. „Ha valaki nem hagyja, hogy az igazság megtisztítsa, ha nem hajlandó legyőzni önzését, büszkeségét, gonosz szenvedélyeit, akkor Isten angyalai azt mondják: „Bálványaikkal szövetkeztek hagyjuk őket magukra”, és tovább mennek, végezve feladatukat, odahagyják ezeket legyőzetlen gonosz jellemvonásaikkal a gonosz angyalok kénye-kedvére. Akik minden ponton megütik a mértéket, megállnak minden vizsgán és győznek, bármibe kerüljön is, ezek engedelmeskednek a Hű és Igaz Tanúbizonyság tanácsának.” – 1B 180.

Péntek

július 3.

SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK

a. Vizsgáld meg az efézusi gyülekezet lelki állapotának hanyatlását. b. Miért lehet lelkesítő részünkre a smirnai gyülekezet ezen utolsó napokban? c. Hogyan ismétlődhet meg ma a pergamumi és a thiatirai gyülekezet bűne? d. Milyen értelemben mutat fordulópontot a filadelfiai időszak vége? e. Csak hogyan válhatunk győzőkké Laodiczea jelen korszakában?

1.Tanulmány - ISTEN EGYHÁZA A HÉT GYÜLEKEZETI KORSZAKBAN

9

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS MISSZIONÁRIUS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT RÉSZÉRE

Csütörtök

2. Tanulmány

2009. július 11.


ISTEN LÁTHATÓ EGYHÁZA MA „De ha késném, hogy tudd meg, mi módon kell forgolódni az Isten házában, mely az élő Istennek egyháza, az igazságnak oszlopa és erőssége.” – 1Tim 3:15. „Krisztus és gyülekezete között a viszony nagyon szoros, mély és szent. Ő a Vőlegény, a gyülekezet a menyasszony. Ő a Fej, a gyülekezet a test. Ebből következik, hogy a Krisztussal való kapcsolat magában foglalja az Ő gyülekezetével való kapcsolatot is.” – EÉ 266. 267. Javasolt olvasmány: Bizonyságtételek a Lelkészeknek, 1-8.

Vasárnap

július 5.

1. ISTENNEK A LEGFONTOSABB A FÖLDÖN a. Hogyan ábrázolja Isten az ő egyházát? 5Móz 32:9-10; Zak 2:8.

„Az Úr világosságának hordozója a gyülekezet, hogy ragyogjon ezen romlott és bűnös nemzedék erkölcsi sötétségének közepette. Semmi sem olyan kedves Istennek ezen a világon, mint az Ő gyülekezete. Semmit sem őriz Ő jobban ilyen féltő gondoskodással.” – 18MR 208. „Krisztus egyháza bármily gyenge és fogyatékos, mégis az Ő figyelmének egyetlen és legfőbb tárgya a földön… Szent Lelke által személyesen jár-kel egyházában.” – BL 1. b. Mit mondott Jézus az Ő sziklára épült egyházáról? Mt 16:18.

„A Péter szó követ jelent, görgő követ. Péter nem az a szikla volt, melyre az egyházat alapították. A pokol kapui vettek rajta diadalmat, amikor esküdözve, átkozódva megtagadta Urát. Az egyház olyan valakire épült, akin a pokol kapui sem vehettek diadalmat.” – JÉ 348. „A gyülekezet… a Krisztusban való hitre épült „és a pokol kapui sem vehetnek rajta diadalmat. (Mt 16:18)” – SD 77. 10


Hétfő

július 6.

2. KRISZTUS ÉS AZ Ő GYÜLEKEZETE – EGY MENEDÉKVÁROS a. Az Ószövetségben milyen gondoskodás történt arról a bűnösről, aki nem szándékosan vétkezett? 4Móz 35:11-15.

„Isten régi népe számára kijelölt menedékvárosok a Krisztusban lévő menedék jelképei. Ugyanaz az irgalmas Megváltó, aki az ideiglenes menedékvárosokat elrendelte, saját vére kiontásával biztos menedéket szerzett az Isten törvényét megszegő számára, amelyben oltalmat kereshet a második halál elől. Semmi hatalom nem ragadhatja ki kezéből azt, aki hozzá járul bocsánatért.” – PP 480. „Mint ahogyan állandó veszélyben volt a gyilkos a menedékvárosig, úgy Isten törvényének áthágója is védtelen az isteni haragtól, míg rejtekhelyet nem talál Krisztusban.” – ST 1881. január 20. b. Milyen célt szolgál az egyház ezen utolsó napokban? Apcs 2:47; Ef 4:11-13.

„Az egyház Isten erős vára és menedékvárosa, melyet fenntart ebben a hűtlen világban. Az egyház minden hitszegése: árulás az ellen, Aki megvásárolta az emberiséget egyszülött Fiának vére által. A földön, már az ősidőktől kezdve, hűséges lelkek alkották az egyházat. Minden korszakban voltak az Úrnak őszinte őrei, bizonyságtevői. Az intő felhívást voltak hivatva továbbadni, és ha fegyverzetüket le kellett tenniük, mások ismét felvették és folytatták a munkát. Isten szövetséget kötött ezekkel a tanúkkal és így kapcsolta össze földi egyházát a mennyeivel. Angyalait küldte el gyülekezete szolgálatára és a poklok kapui sem arathattak diadalt felette… A lelki sötétség hosszú korszakain át Isten gyülekezete hegyen épült városhoz hasonlított, melyben az egymást követő nemzedékek alatt, évszázadról évszázadra a tiszta, mennyei tanok tárultak fel.” – AT 8.

2. Tanulmány - ISTEN LÁTHATÓ EGYHÁZA MA

11

Kedd

július 7.

3. A GYÜLEKEZET AZ AKOL a. Mivel vannak a hívők a Bibliában összehasonlítva? Zsol 100:3-4; Jn 10:16. Hol kell lenniük azoknak, akik megkeresztelkedtek Krisztusban? 1Kor 12:12-13.

„A gyülekezet szolgálatra van megszervezve, és a Krisztusért való szolgálatban a gyülekezettel való kapcsolat az első lépés. A Krisztus iránti hűség megköveteli a gyülekezeti kötelességek hűséges teljesítését. Ez egy fontos része a helyes kiképzésnek. Az a gyülekezet, amelyet a Mester jelenléte hat át, közvetlen erőfeszítéseket fog tenni a külvilágért.” – EÉ 267. „Mindazokat, akik hisznek, egy egyházba kell összegyűjteni.” – JÉ 726. „Az Úr közreműködésünk nélkül is elvégezhetné munkáját. Isten nem függ pénzünktől, időnktől vagy tevékenységünktől. A gyülekezet azonban nagyon értékes szemében. Ebbe a foglalatba helyezte drágaköveit, ebbe az akolba terelte nyáját. Azt szeretné, ha nem lenne rajta szeplő, sem ránc, sem semmi efféle. Kimondhatatlan vágyakozással vágyik gyülekezetére.” – HP 324. b. Mit mond Isten igéje a jó pásztorról és az Ő juhairól? Zsol 23:1; Ésa 40:10-11; Jn 10:11-15. Mi a segédpásztor kötelessége? Lk 15:4-6.

„Jézus a jó Pásztor. Követői az Ő legelőjének juhai. A pásztor mindig a nyájával tartózkodik, hogy megóvja azt. Védelmezze a farkasoktól és megkeresse az elveszett juhot, és visszavigye a nyájhoz az akolba.” – LHU 215. „Amikor a pásztor megtalálta az elveszett juhot, boldogan vitte haza. S még miután hazaért, akkor is sok örvendezés következett. Ez az örvendezés szemlélteti a tévelygőkért végzett fáradozás áldott, örömteli munkáját. Boldog az a gyülekezet, mely eredményesen végzi ezt a kötelességét.” – 2B 21. 22. „Sokan éheznek az élet kenyerére és nincs idő arra, hogy a testvérek vádaskodjanak, hanem inkább imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok és menjetek, keressétek és mentsétek az elveszett és kóborló juhokat. Találjátok meg a tévelygőket, a meggyengülteket, az elcsüggedteket, gondos és szorgalmas kutatással, és hozzátok vissza őket a nyájba!” – RH 1893. október 24. 12


Szerda

július 8.

4. A GYÜLEKEZET EGY KERT a. Milyen palánták azok, amelyek Isten házába lettek elültetve, ha a gyülekezetet egy kerthez hasonlítjuk? Zsol 1:3; 92:13-14; Jer 17:8. „Az Úr előrelátásában az a legszebb terv, hogy férfiak és nők között sok féle ajándékokat osszon ki… Sokan csak korlátolt vallási és szellemi kiképzésben részesültek és Isten ezt a réteget is foglalkoztatja, ha alázatosan, Benne bízva munkálkodni akarnak. A növények és virágok vég nélküli sokféleségéből megtanulhatunk egy fontos leckét. A virágok különböznek egymástól formában és színben. Vannak közöttük gyógynövények. Vannak olyanok, melyek állandóan illatoznak. Vannak hitvalló keresztények, akik kötelességüknek tartják, hogy mindenkit a saját hasonlatosságukra formáljanak. Ez az ember terve, nem Istené. Isten gyülekezetében helyet ad olyan sokféle jellemnek, ahogyan a kert helyet ad a sokféle virágnak. Isten lelki kertjében igen sokféle a virág.” – Ev 46. „A kert folyamatos munkát igényel. A gyomokat ki kell húzni, új növényeket kell ültetni, visszanyesni a túl gyorsan növekvő hajtásokat. Így munkálkodik az Úr is a kertjében, és így gondozza növényeit. Nincs öröme semmi olyan növekedésben, mely nem nyilvánítja ki Krisztus jellemének kegyességét. Krisztus vére Isten rendkívüli felelősségévé emelte az embereket. Mennyire óvakodnunk kell tehát, nehogy túl nagy szabadságot tulajdonítva magunknak, kihúzzuk azokat a növényeket, amelyeket Isten helyezett kertjébe! Némely növény oly gyenge, hogy alig van benne élet. Az Úrnak különös gondja van ezekre.” – ICsK 65. b. Mit vár el Isten azoktól, akik az Ő gyülekezetébe már el lettek ültetve? Jn 15:4-5,8,16; Mt 7:16-20. „Amint a jó fa jó gyümölcsöt terem, ugyanúgy fog az Úr kertjébe ültetett fa is jó gyümölcsöt teremni az örök életre. A megrögzött bűnöket legyőzik, a gonosz gondolatokat száműzik, s a lélek templomát megtisztítják a rossz szokásoktól. A rossz hajlamokat a jó irányba fordítják, a cselekedetek új indítékait nyerik el és a jellem új mértéke a mérvadó. Ezentúl szent indulatok, megszentelt érzelmek lesznek a keresztény fa gyümölcsei.” – TII 176. 2. Tanulmány - ISTEN LÁTHATÓ EGYHÁZA MA

13

Csütörtök

július 9.

5. A GYÜLEKEZET EGY TEST a. Miért van az emberi testhez hasonlítva a gyülekezet? 1Kor 12:12,27-28; Ef 4:11-12,15-16; Kol 1:17-18,24.

„Pál a gyülekezetet az emberi testtel hasonlítja össze: találóan szemlélteti azt a szoros és bensőséges viszonyt, amely Krisztus gyülekezetének tagjait kell, hogy összekösse.” – AT 218. b. Mint ahogyan az emberi test fejből, szívből és más részekből áll, úgy a gyülekezet is. Kifejezetten kiket jelöl a fej, a szív és a titokzatos test többi része? Ef 5:23; Kol 1:18; Rm 12:5; 1Kor 12:14-23,27.

„Krisztus a gyülekezet feje. Az Ő testének tagjai követik a Fej utasításait, amint az emberi test részei engedelmeskednek az agy utasításainak.” – RH 1882. július 18. „A mű nagy szíve ...–ben dobban. S amint az ember szíve éltető áramlatot áraszt a test minden részébe, ugyanúgy ezen helynek a vezetése is, mely egyházunk központja, a hívők egész testületére kihat. Ha az ember szíve egészséges, a szervezetben szétáramló vér is egészséges lesz. De ha már a forrás is szennyezett, akkor az egész szervezet beteges lesz az éltető folyadék mérgétől. Így van ez mivelünk is. Ha a mű szíve romlottá válik, akkor az egész gyülekezet, különféle ágazataival és érdekeltségeivel együtt – melyek a föld színén elszórtan vannak – megsínyli a következményeket.” – 4B 210.

Péntek

július 10.


a. Ki a Szikla, amelyre a gyülekezet épült? b. Miért akarja Isten, hogy az Ő szolgái az Ő testének tagjaivá váljanak? c. Milyen értelemben hasonlítható a gyülekezet a juhakolhoz? d. Írd le az ajándékok sokféleségét a gyülekezetben. e. Milyen hatással van a lelki szív állapota az egész testre, a gyülekezetre?

14


3. Tanulmány

2009. július 18.


A GYÜLEKEZETI SZERVEZET

„És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul, azután csodatévő erőket, azután gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.” – 1Kor 12:28. „Az egész világegyetemben mindenütt rendszer és rend uralkodik, így a szervezettség lényeges Istennek minden művében. A menny törvénye a rend, ez legyen Isten népének törvénye is a földön.” – BL 6. Javasolt olvasmány: Apostolok Története, 108-115. (Az evangélium Antiokhiában)

Vasárnap

július 12.

1. A MEGSZERVEZETT GYÜLEKEZET a. Mit tett Jézus, amikor megkezdte a földön a szolgálatát? Lk 6:12-13. „Midőn Jézus befejezte a tanítványok oktatását, szorosan Maga köré gyűjtötte a kicsiny csoportot, középen letérdelt, kezét a fejükre helyezte, és imában ajánlotta őket a szent munkára. Így kente fel az Úr tanítványait az evangélium szolgálatára.” – JÉ 242. b. Milyen megbízatást kaptak a tanítványok – és mi is? Mt 28:18-20. „Krisztus azt mondta tanítványainak… Rátok, tanítványaimra bízom most az irgalmasságnak ezt az üzenetét. Először Izraelnek kell ezt átadnotok, és azután minden nemzetnek, nyelvnek és népnek. Mindazokat, akik hisznek Jézus Krisztusban, egy egyházba kell összegyűjtenetek.” – JÉ 725. 726. „A tanítványoknak azt kellett tanítaniuk, amit Jézus tanított. S amit Ő mondott, az nemcsak azt foglalta magába, amit személyesen mondott el, hanem azt is, amit az Ótestamentum prófétái és tanítói mondottak el. Az emberi tanítást kizárta. Nincs semmi hely a hagyomány, az emberek elméletei és következtetései vagy az egyházi törvények számára. Krisztus nem foglalta bele tanítványainak adott megbízásába az egyházi tekintélyek által elrendelt törvényeket. Krisztus szolgáinak ezek közül egyiket sem kell tanítaniuk. "A törvény és a próféták" (Mt 22:40) Krisztus szavainak és tetteinek a feljegyzésével képezik azt a kincset, amit rábízott tanítványaira, hogy adják tovább a világnak.” – JÉ 732. 3. Tanulmány - A GYÜLEKEZETI SZERVEZET

15

Hétfő

július 13.

2. A GYÜLEKEZET IRÁNYÍTÁSA a. Mit jelent az „irányítás” a gyülekezetben? 1Kor 12:28; Ef 4:11. „Senki se gondolja, hogy a szervezettség felesleges. Sok-sok tanulmányt folytattunk, sokat imádkoztunk bölcsességért, ám tudjuk, hogy Isten válaszolt, s annak értelmében létesült ez a szervezet. Az Ő vezetése alatt épült fel, sok-sok áldozat és küzdelem árán. Egyetlen hittestvérünket se tévessze meg senki, hogy megkísérli szervezetünket szétrombolni, mert ez olyan állapotokat teremtene, amiről aligha van fogalmuk. Az Úrnak nevében kijelentem előttetek, hogy szervezetünk erősödni fog, megalapozódik, megmarad … Az angyalok összhangban tevékenykednek. Minden tevékenységüket tökéletes rend jellemzi. Minél jobban utánozzuk az angyali sereg összhangját és rendjét, annál eredményesebben végzik művűket e mennyei lények a mi érdekünkben és javunkra. Ha nem látjuk be az összhang, az összhangzó tevékenység szükségességét, ha rendetlenek, fegyelmezetlenek és szervezetlenek vagyunk ügyvitelünkben, akkor az angyalok, akik alaposan szervezettek és tökéletes rendben működnek, nem munkálkodhatnak eredményesen a mi érdekünkben. Szomorúan fordulnak el tőlünk, mert Isten nem hatalmazta fel őket arra, hogy zűrzavart, széthúzást és szervezetlenséget sikerrel koronázzanak. Mindannyian, akik e mennyei hírnökök együtt működését óhajtják, legyenek egyetértésben velük. Akik kenetüket felülről nyerték, mindenkor rendre, fegyelemre, egységes eljárásra buzdítsanak, Istennek angyalai pedig együtt működnek velük. Ám ezek a mennyei hírnökök soha nem ismerhetik el a szabálytalanságot, szervezetlenséget, rendetlenséget.” – BL 7. b. Mi lenne az eredménye, ha nem volna rend, rendszer és szervezettség a gyülekezetben? 1Kor 14:33; Ef 4:14. „Mennyire örülne Sátán, ha sikerülne neki e nép közé furakodni, és a munkát összezavarni olyan időben, amikor alapos szervezés szükséges, és a legnagyobb hatalommal kell az önzést távol tartani, és az olyan igényeket visszautasítani, amelyek Isten szavával nem igazolhatók. Erősen kell a gyeplőt fognunk, nehogy a gondosan és oly bölcsen felépített szervezetet és rendet felborítsák. Most nem szabad felhatalmazást adni a mű fölött uralkodni vágyó rendbontóknak.” – ESz 300. 16


Kedd

július 14.

3. BIBLIAI PÉLDÁK A RENDRE ÉS SZERVEZÉSRE a. Ismertesd a tárzusi Saul megtérésének tapasztalatát! Apcs 9:1-6, 10-12. „Sokan úgy gondolják, hogy egyedül Krisztusnak tartoznak felelősséggel az elnyert világosságért és tapasztalatokért, függetlenül az Ő elismert földi követőitől. Saul megtérésének történetéből igen fontos alapelveket ismerünk fel, amelyeket mindenkor szívleljünk meg. Saul közvetlenül Jézus színe elé került. Krisztus rendkívül fontos munkára szemelte ki és "választott edényévé" kellett lennie; azonban mégsem világosította fel azonnal a neki szánt feladatról. Csak feltartóztatta útjában és meggyőzte bűneiről. Mikor azonban Saul kérdezte: "Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?" - a kérdezősködő farizeust gyülekezetéhez utasította, hogy ott tudja meg Isten akaratát személyére vonatkozólag. Jézus így erősítette meg gyülekezete tekintélyét és így hozta össze Sault kiválasztott eszközeivel e földön. Krisztusnak megvolt már a gyülekezete e földön, mint képviselője, és az volt a feladata, hogy megmutassa a megtérő bűnösnek az élet útját. Jézus a bűnösök Barátja, és szíve megindul szenvedéseiken. Övé minden hatalom mennyen és földön, azonban tiszteletben tartja az általa elrendelt eszközöket, melyek az emberek üdvösségére és felvilágosítására szolgálnak. Ezért a bűnösöket a gyülekezethez utalja, melyet a világosság közvetítőjévé tett a világ számára.” – RH 1911. március 23. b. Tartozhat-e valaki Krisztushoz, miközben elutasítja a megszervezett gyülekezetet, a Krisztus testét? Mt 12:30. „Sikertelen lesz mindazok fáradozása, akik azt hajszolják, hogy saját véges erejük által tegyenek jót, azonban személyes Üdvözítőjüket találják meg Benne, akik hit által elfogadják Krisztust. Ők fognak beállni Krisztus seregébe.” – FE 292. „A független lelkület az embert könnyen arra vezeti, hogy túlságosan bízzon önmagában és saját ítéletét többre értékelje hittestvérei tanácsánál és ítéleténél.” – AT 114. „Az Úr szereti az Ő egyházát. Nem szabad azt feldarabolni, vagy független egységekre szakítani. Semmi következetesség sincs ebben, semmi bizonyítékunk sincs arra nézve, hogy egy ilyen dolognak be kellene következnie.” – 2Sz 66. 3. Tanulmány - A GYÜLEKEZETI SZERVEZET

17

Szerda

július 15.

4. RENDBONTÓ ELEMEK a. Mit mond Isten szava azon személyekről, akiket Isten nem hívott el az evangélium szolgálatára, azonban ők tolakodnak erre? Jer 23:21. „Általában azok vannak leginkább meggyőződve elhivatottságukról és munkájuk fontosságáról, akiket az Úr nem hívott el.” – TL 53. „A gyülekezet érezze át azon felelősségét, hogy lelkiismeretes és beható vizsgálatnak vesse alá azoknak életét, képességeit és tulajdonságait, akik tanítóknak vallják magukat. Ha nem adott Isten egyértelmű bizonyítékot, hogy Ő hívta el őket, és csapások vannak a gyülekezeten, mivel nem voltak óvatosak ebben a tekintettben, a kötelességük, hogy cselekedjenek és tudassák mindenkivel, hogy ezek a személyek nincsenek elismerve tanítóként a gyülekezet által. Láttam, hogy a gyülekezet az apostolok napjaiban is annak a veszélynek volt kitéve, hogy hamis tanítók félrevezetik. Ezért választottak a testvérek olyan férfiakat, akikről mindenki a legjobb véleményről volt, akik jól kormányozták saját házukat, s akik családjuk kebelében a legszebb rendet tartották fenn, s alkalmasak voltak a sötétségben veszteglők felvilágosítására. Istent kérdezték meg felőlük, majd összhangban a gyülekezettel és a Szentlélekkel kezeik rátevésével avatták fel őket a szent szolgálatra.” – TL 54. 55. b. Mit kell a gyülekezetnek tenni azokkal, akik önfejűen cselekszenek, függetlenül a gyülekezettől, Krisztus testétől? Rm 16:17; Tit 3:10. „A levegő, amit mi belélegzünk, fertőző a munkatársaktól való elhúzódás bomlasztó lelkületétől, a rendetlenség lelkületétől. Vannak, akik előtt veszélyesnek tűnik a rendre való bármilyen törekvés. Az egyéni szabadság korlátozásának tekintik, melytől ugyanúgy félnünk kell, mint a pápaságtól. Ezen megtévesztett lelkek erénynek tekintik, hogy dicsekedjenek szabadságukkal és függetlenül cselekedjenek és gondolkodjanak… Néhányan fölvetették a gondolatot, hogy mivel az idők végéhez közeledünk, Isten minden gyermeke bármiféle vallásos szervezettől függetlenül fog munkálkodni. De az Úr utasított engem: Ebben a munkában olyan nincs, hogy mindenki független legyen. Az ég csillagai mind törvényeknek engedelmeskednek, egyik befolyásolja a másikat Isten akaratának teljesítésére. Kölcsönösen szót fogadnak a törvényeknek, melyek mozgásukat igazgatják. Annak érdekében, hogy az Úr műve egészségesen és szilárdan fejlődjön, népének együtt kell húzni.” – 9B 257. 258. 18


Csütörtök

július 16.

5. A SZERVEZÉS CÉLJA a. Miért létfontosságú a szervezés a gyülekezetben? Ef 4:11-16.

„Annak érdekében, hogy a munka hatékonyan előrehaladjon, az Úr az ő tanítványait kettőnként küldte ki. Istennek van egy egyháza, és ezen egyház gyülekezetei megszerveződtek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus.” – TSA 7. „Minthogy tagjaink száma növekedett, nyilvánvalóvá vált, hogy szervezettség nélkül zavarok mutatkoznának, s a művet nem tudnánk sikeresen vezetni. A lelkészek támogatása, a munka új területekre való kiterjesztése, úgy a gyülekezet mint a lelkészek megóvása az értéktelen gyülekezeti tagoktól, az egyház ingatlanainak fenntartása, az igazságnak sajtó útján történő közlése, és sok egyéb ok miatt a szervezés nélkülözhetetlenné vált.” – BL 6. b. Mi volt Pál apostol álláspontja a szervezésről? 1Kor 1:10; 14:33,40.

„Annak ellenére, hogy Isten személyesen oktatta Pált, nem volt túlzott véleménnyel egyéni felelősségéről. Ámbár Istenhez fordult közvetlen vezetésért, de kész volt mindenkor elismerni azt a tekintélyt, amelyet a keresztény gyülekezethez tartozó hívők összessége képviselt. Érezte, hogy tanácsra szorul, és ha lényegbe vágó kérdések merültek fel, szívesen tárta a gyülekezet elé. Imában egyesült hittestvéreivel és Istentől kért bölcsességet, hogy helyes határozatot hozzanak.” – AT 134.

Péntek

július 17.


a. Mi jellemzi Isten igaz egyháza tantételeinek színvonalát? b. Milyen ellentét van Isten szervezésre vonatkozó terve és Sátán módszerei között? c. Mit tanít nekünk a szervezésről Saul megtérésének tapasztalata? d. Milyen alapvető tulajdonságokat kell komolyabban figyelembe venni a felszenteléskor? e. Milyen tekintetben hoz a szervezettség áldást a gyülekezetre?

3. Tanulmány - A GYÜLEKEZETI SZERVEZET

19

4. Tanulmány

2009. július 25.


A GYÜLEKEZET FENNHATÓSÁGA „És néked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen, és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.” – Mt 16:19. „Krisztus a gyülekezetre ruházta a hatalmat, hogy helyette cselekedjék… Bármit tesz is a gyülekezet Isten szavának utasításai szerint, a mennyben jóváhagyják azt.” – 7B 184. Javasolt olvasmány: Bizonyságtételek, 7. kötet, 182-185.

Vasárnap

július 19.

1. HATALOMMAL FELRUHÁZVA a. Milyen lépések legyenek megtéve, a gyülekezeti fegyelem alkalmazása előtt? Mt 18:15-18.

„A gyülekezet tisztviselője ne tanácsolja, a bizottság ne javasolja, a gyülekezet ne szavazza meg a vétkes nevének kitörlését a gyülekezet könyvéből, míg pontosan nem követték Krisztus utasításait. Ha az utasításokat követték, a gyülekezet megtisztította magát Isten előtt. A gonoszságot nyilvánosságra kell hozni a maga valójában, és el kell azt távolítani, nehogy egyre jobban elterjedhessen.” – 7B 183. 184. b. Milyen hatalma van a gyülekezetnek a fegyelmezés tekintetében? Jn 20:23; Mt 18:18.

„Az Úr a gyülekezetre ruházta a hatalmat, hogy intézze jólétére, tisztaságára és rendjére vonatkozó kérdéseit. A gyülekezetre hárul a felelősség, hogy akik nem viselkednek méltóképpen, akik szégyent hoznak az igazságra nem keresztényi magatartásukkal, azokat kizárja a gyülekezetből.” – 7B 184. 20


Hétfő

július 20.

2. A FEGYELMEZÉS SZÜKSÉGE a. Milyen szomorú feleletet adnak némelyek, akiket az Úr visszatérésre szólít fel? Jer 6:16; 13:10. „A gonoszt cselekvők nem hajlandók a világosságra jönni, nehogy megróják tetteiket, nehogy leleplezzék jellemüket. Ha tovább folytatják a törvényszegés ösvényét, s teljesen elszakítják magukat az Üdvözítőtől, csökönyösség, rosszindulatúság, és bosszúállás szelleme fogja birtokba venni őket. Így fognak szólni lelkükhöz: nyugalom, nyugalom, mikor minden okuk meglenne a riadalomra, hiszen léptük a pusztulás felé vezet.” – ST 1888. június 22. „Bűnbánat és bűnvallomás által bocsánatot nyerhetsz a neved mellé írt feljegyzésekre, vagy ellene állhatsz Isten Lelke meggyőzésének… Akkor azonban ott állnak a cselekedetek, ott állnak az elkövetett gonoszságok.” – SD 309. b. Mi lesz az eredménye annak, ha a vezetők csendben maradnak és takargatják a tagok bűneit? Ésa 56:10-11; Fil 3:2; Ezé 33:2-9; Jn 3:19-20. „Azoknak, akiknek túl kevés a bátorságuk a rossz ostorozására, vagy közömbösségből, és kényelemszeretetből elhanyagolják családjuk vagy gyülekezetük tisztántartását, felelniük kell majd mindazért a rosszért, ami kötelesség-mulasztásukból származik. Mi éppúgy felelősek vagyunk azokért a bűnökért, amelyeket szülői vagy lelkipásztori tekintélyünk latbavetésével megakadályozhattunk volna, mintha azokat magunk követtük volna el.” – PP 539. „Isten arra szeretné megtanítani népét, hogy az engedetlenség és a bűn borzasztóan bántó az ő szemében, ezért nem szabad könnyen venni ezeket. Bemutatja nekünk azt, hogy mikor bűnösnek találja népét, tegyenek azonnal határozott lépéseket, hogy eltávolítsák a bűnt, nehogy haragja nyugodjék meg valamennyiükön. De ha a felelős vezetők szemet hunynak a nép bűnei felett, akkor a vezetők Isten rosszallását vonják magukra, és az Úr népének testületét tartja akkor felelősnek ezekért a bűnökért. Népével való bánásmódjában a múltban az Úr azt mutatja, hogy meg kell tisztítani a gyülekezetet a bűnöktől és helytelenségektől. Egyetlen bűnös annyi sötétséget áraszthat, hogy az egész közösségből kizárja Isten világosságát.” – 3B 265. 4. Tanulmány - A GYÜLEKEZET FENNHATÓSÁGA

21

Kedd

július 21.

3. A BŰNÖST MEG KELL FEDDNI a. Milyen kötelessége és felelőssége van a gyülekezetben bizalmi állást betöltőknek, amikor a tagok bűnt követnek el? 1Tim 5:20; Tit 1:13; 2:15. „Isten ítéletét hozza magára, aki a bűnös iránt hamis együttérzést mutat, aki igyekszik mentséget találni a bűnre. A bűnnek olyan hatása van, hogy eltompítja az erkölcsi érzéket, mégpedig úgy, hogy a bűnös nem fogja fel többé a bűn szörnyűségét; és a Szentlélek meggyőző ereje nélkül olykor vak marad bűne meglátására. Krisztus szolgáinak az a kötelességük, hogy megmutassák ezeknek a tévelygőknek a reájuk leselkedő veszélyt.” – PP 319. „Ha szembeszegülünk az Úr szavával, mikor választott szolgáin keresztül közli azokat, akkor csak Isten haragját hívjuk ki, végül pedig biztos romlást okoz nekünk, ha tovább vétkezünk. A bűnös gyakran az eszköz ellen lázad fel, akit Isten választott arra, hogy közölje intéseit.” – 4B 180. „Az igehirdetők legyenek megbízható őrök. Ismerjék fel a rosszat, és figyelmeztessék a népet. Folyvást népünk elé kell tárni és szájukba kell rágni veszélyeiket.” – 4B 515. b. Mi lesz a sorsa a hűtlen vezetőknek, akik megtagadják a gyülekezeti tagok által elkövetett bűnök megfeddését? Ezé 3:17-18; 33:6. „Isten rosszallását vonja magára minden prédikátor és vezető orvosi misszionárius, aki alszik Sion falain, amikor éber őrállóként figyelmeztetni kellene Isten népét az őket fenyegető veszélyekre.” – 19MR 357. „A városok falain lévő őrszemek voltak valaha a legfontosabb tisztségben. Hűségükön múlott a falakon belül lévők biztonsága. Ha veszélytől tartottak, akkor nem aludtak sem éjjel sem nappal. Szinte percenként kellett kiáltaniuk egymásnak, hogy megbizonyosodjanak senki nem alszik s mindenki épségben van.” – RH 1902. április 15. „Láttam azt, hogy itt az ideje, hogy a Sion falának őrállói megértsék küldetésük felelősségét és szentségét. Meg kell érteniük, hogy jaj nekik, ha nem végzik Isten rájuk bízott munkáját. Ha hűtlenekké válnak, veszélybe sodorják Isten nyáját, veszélyeztetik az igazság ügyét, és ellenségeink nevetségévé teszik azt. Óh milyen munka ez! Ez biztosan meghozza jutalmát.” – 4bSG 124. 125. 22


Szerda

július 22.

4. FENYÍTÉS SZERETETTEL a. Hogyan formálja az Úr az Ő tévelygő népét lelki házzá? Jel 3:19; Zsid 12:6-11; 1Pt 2:4-5. „Népének megszentelt volta szerint értékeli azt az Úr. Megengedi a kudarcokat úgy az egyénekre, a családokra és a gyülekezetekre egyaránt, hogy népe megláthassa az őket fenyegető veszélyt, és bűnbánattal alázzák meg szívüket Ő előtte. Abban a reményben fenyíti meg gyermekeit, hogy megmentheti lelkeiket. Gyengédséggel és szeretettel fogadja vissza azokat, akik visszatérnek Hozzá. Bocsánatáról beszél nekik, és Krisztus igazságosságának ruháiba öltözteti fel őket.” – RH 1903. szeptember 24. „Ha a szív önelégültséggel van telve, és a világ sekélyes dolgai kötik le, az Úr Jézus dorgál és fenyít, hogy ráébressze az embereket valódi állapotukra.” – ST 1895. augusztus 1. „Végy magad mellé olyanokat, akik lelki gondolkodásúak, s beszéljetek a tévelygővel a helytelenségről. Lehet, hogy engedni fog testvérei egyesült felhívásának. Ha látja, hogy a többiek egyetértenek az ügyben, világosság áradhat értelmére.” – 7B 183. b. Miről ne felejtkezzenek el a szülők és a prédikátorok, ha fenyíteni próbálják a tévelygőt? 2Tim 4:2; Kol 3:12-14. „A bűnt híven meg kell feddni, határozottan és haladéktalanul a megfelelő fegyelmezést végrehajtani. Azonban a szigorú bánásmód nem fog segíteni a vétkezőn, hogy belássa hibáit és megváltozzon. Minden szükséges feddést és kiigazítást olyan lelkülettel kell véghezvinni, amely Üdvözítőnktől származik. Szilárdság és határozottság legyen vegyítve az együttérzéssel és szeretettel. Bölcs bánásmóddal az akaratos és makacs fiatal megváltozhat. Nektek, mint szülőknek, krisztusi türelemre és önuralomra van szükségetek ezen munka végzéséhez. Ne izgasson fel egy éles szó, vagy mérges tekintet. Legyetek nyugodtak és szívetek gyakran emelkedjen fel imában Istenhez kegyelemért és bölcsességért. Angyalok fognak jönni és melléd állnak, hogy segítsenek az ellenséggel szemben, a színvonalat magasabbra emelni.” – RH 1882. június 13. „Minden esetben, ahol fegyelmezés szükséges, olyan gyengédség és türelem jelenik meg, amilyet Isten nyilvánít ki számunkra.” – RH 1906. június 12. 4. Tanulmány - A GYÜLEKEZET FENNHATÓSÁGA

23

Csütörtök

július 23.

5. GYÜLEKEZETI TISZTASÁG MEGŐRZÉSE a. Mit kell tenni azzal, aki makacsul ellenáll a feddésnek, és továbbra is bűnben marad? 1Kor 5:11-13. Hogyan különböztethetjük meg a hűséges vezetőket a hűtlenektől? Jel 2:2. „Krisztus világosan megmondta, hogy a köztudottan vétkezőket ki kell zárni a gyülekezetből.” – KP 42. „A gyülekezetben halogatás nélkül tűzzük napirendre a bűnt és a bűnösök ügyét, nehogy mást is megfertőzzenek. Az igazság és tisztaság megkövetelik, hogy alaposabb munkát végezzünk a tábornak Ákánoktól való megtisztítása területén. Akik felelős állásokat töltenek be, ne szenvedjék el a bűnt egy testvérükben sem. Mondjátok meg a bűnösnek, hogy vagy elhagyja bűneit, vagy el kell különülnie a gyülekezettől.” – 5B 147. „Ha emberek bezárják szemüket az Isten által kegyesen adott bizonyságtételek előtt, s bölcsnek tartják, ha a maguk gyújtotta szikrák fényénél járnak, akkor tönkre teszik a gyülekezetet. Ilyen emberek nem alkalmasak sem lelkészi, sem a területi elnöki tisztségre.” – BL 153. b. Hogyan fogja Isten megáldani a gyülekezetet, miután minden bűnt és gonoszságot eltávolítottak abból? Ef 5:27. „Semmitől sem fél annyira a Sátán, mint attól, hogy Isten népe megtisztítja az utat és eltávolítja az akadályokat, hogy így az Úr Lelkével eláraszthassa elerőtlenedett egyházát és a bűnben megátalkodott gyülekezetét.” – ÜI 86. „Ha a gyülekezet bármikor a múltban elhagyta bűneit hitt az igazságban és aszerint is élt, akkor Isten megtisztelte azt.” – 5B 484.

Péntek

július 24.


a. Milyen módon hanyagoljuk el gyakran, hogy a Máté 18:15-18.verseket alkalmazzuk? b. Milyen következményei lesznek annak, ha elmarad a gonoszság megfeddése a gyülekezetben? c. Milyen a helyes vezetésre vonatkozó szempontokat nem veszik figyelembe gyakran a gyülekezeti tisztségviselők? d. A fegyelmezés isteni megbízatása miért Krisztus gyülekezete számára adatott a földön? e. Mi Sátán legnagyobb aggodalma a gyülekezettel kapcsolatban? Miért?

24



2009. augusztus 1.

Irodalom céljára a szükségben lévő országok számára Milyen csodálatos, felébredni reggel és az Úrral kezdeni a napot elmélkedésben és imában. Tanulmányozhatjuk a Bibliát, vagy a Szombatiskolai tanulmányokat, vagy kiválaszthatunk egyet a Prófétaság Lelkének sok írásai közül a könyvespolcunkról. Nem így van ez nagyon sok emberrel a fejletlen országokban. Ugyanis ott nagyon kevés ihletett írás van lefordítva és kinyomtatva más nyelvekre. Köszönjük az előző adományokat, amelyet irodalomcéljára kaptunk a szükségben lévő országok számára. Első alkalommal olvashatják a hívők Pakisztánban a „Jézushoz vezető út” című könyvet urdu nyelven. Ezenkívül, némely elnyomó kormányzatú országban, a bizonyságtevés egyetlen lehetséges módja a traktátus vagy egy kis füzet osztogatása. Ezen Krisztusban hívők a mindennapi megélhetésükért küzdenek, és nincsenek anyagi eszközeik arra, hogy irodalmat adjanak ki. Ezért arra indítjuk testvéreinket és barátainkat, hogy adományozzanak továbbra is erre a célra: Irodalomra a szükségben lévő országok számára. „A harmadik angyalhoz csatlakozó angyal be fogja tölteni az egész földet dicsőségével. Egy világméretű munka és rendkívüli erő jelentkezésének megjövendölése ez. Az 1840-44-es advent mozgalom Isten hatalmának dicsőséges megnyilatkozása volt. Az első angyal üzenete eljutott a világ minden misszió állomásához… De mindezt túl fogja szárnyalni az a hatalmas megmozdulás, amely a harmadik angyal utolsó intését viszi a világnak. Az üzenet nem annyira érveléssel, mint Isten Lelkének mélységes meggyőződése nyomán fog terjedni. Az érvek már korábban elhangzottak. A magvetés megtörtént, és most a mag ki fog kelni, és termést hoz. A missziómunkások által terjesztett irodalom megteszi a hatását.” – NK 544. 545. 546. Köszönjük bőkezű adományaitokat, amelyek segíteni fogják az üdvösség evangéliumának terjesztését sok drága lélek számára, akik most még a sötétségben vannak. Testvéreitek a Kiadói Osztálytól

5. Tanulmány

2009. augusztus 1.


KERESZTÉNY SÁFÁRSÁG

„Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenki hívnek találtassék.” 1Kor 4:2. „A hűséges sáfárok, akik bölcsen használják fel a javakat, melyeket Isten rájuk bízott, hogy előrevigyék az igazságot és áldására legyenek a szenvedő emberiségnek, meg lesznek jutalmazva ezen cselekedeteikért. Isten megtölti kezeiket, mialatt ők másoknak adományoznak.” – RH 1878. október 31. Javasolt olvasmány: Pátriárkák és Próféták, 489-493. (A tized és az áldozatok)

Vasárnap

július 26.

1. MINDEN DOLOG TULAJDONOSA a. Mi van kijelentve minden dologról, ami a földön létezik és az egész világegyetemben? Jób 41:11.ur; Zsol 24:1; 50:10-12. „Minden az Istené… Ádámtól kezdve napjainkig Isten minden üdvrendben igényt tartott az ember javaira, mondván: „Én vagyok a világmindenség jogos tulajdonosa.” – 4B 476. 477. b. Mit érthetünk meg minden dologról, amit gyakran sajátunknak igényelünk? Agg 2:8; 1Kor 6:19-20. „Habár most majdnem mindent a bűnös emberiség birtokol, mégis az egész világ Isten tulajdona annak gazdagságával és kincseivel… Óh, bárcsak mind jobban és jobban belátnák a keresztények, hogy kiváltságuk és kötelességük a gondviselés küldötte lehetőségek kihasználása az Isten országának előmozdítására ezen a világon, mialatt a helyes alapelveket ápolják.” – SW 1904. március 15. „Az emberek olyan állhatatosan gyűjtik a föld kincseit, mintha azt örökké maguknál tarthatnák. Úgy gondolják, hogy joguk van bármit megtenni anyagi javaikkal tetszésük szerint és nem számít mit parancsolt az Úr, vagy milyen szükségleteik vannak embertársaiknak. Elfeledkeznek arról, hogy minden, amit sajátjukként igényelnek, egyszerűen csak rájuk bízatott. Ők Isten kegyelmének sáfárai… Minden amid van és ami vagy az Isten tulajdona, és arra szolgál, hogy az emberiség áldására használd azt és az Úr Jézus Krisztus országának előmozdítására.” – RH 1888. február 14. 26


július 27.

2. VAGYON ÉS GAZDAGSÁG a. Milyen lehetőséget adott Isten mindenkinek, és milyen megfontolásra késztessen ez bennünket? 5Móz 8:18; Zsol 112:1-3; Préd 9:13. „Isten az, aki adja az embereknek az erőt, hogy gazdagságot szerezzenek. Tőle van a gyors, éles elme, a tervezés és megvalósítás képessége. Ő az, aki megáld bennünket jó egészséggel, és utakat nyit számunkra ahhoz, hogy javakat szerezzünk képességeink szorgalmas felhasználásával. És így szól hozzánk: „A pénz egy része, amit lehetővé tettem számodra, hogy megszerezd, az Enyém. Helyezd azt a tárházba mint tized, ajándék vagy adomány, hogy táplálékként lehessen az Én házamban – hogy anyagi eszközök lehessenek azok fenntartására, akik az Én kegyelmem evangéliumát hirdetik a világnak.” – HP 303. b. Milyen veszélye van az evilági vagyon hajszolásának? 1Tim 6:6-11; Zsol 49:7-8; Péld 28:20. „Akikben megvan a vagyonszerzés képessége, azoknak szüntelen őrködniük kell, máskülönben rosszra használják fel képességeiket és nem tartják be a szigorú becsületességet. Sokan esnek így kísértésbe. Becsapják az embereket, többet vesznek el áruikért, mint amennyit érnek, és az aljas nyereségért áldozzák fel férfikoruk nagylelkű, jóindulatú és nemes elveit.” – 1B 498. „[Pál] a nagyszerű apostol Timótheusnak írt levelében igyekezett belevésni eszébe annak szükségességét, hogy tanításával távolítsa el az önámítást, amely oly könnyen tőrbe ejti a gazdagokat. Azt képzelik, hogy különbek bölcsességben, ítélőképességben mint a szegények, mivel képesek gazdagságra szert tenni. Ilyenformán az istenfélelem nyerészkedés. Azzal hízelegnek önmaguknak, hogy gazdagságuk miatt ők különösen kedveltek Isten szemében. Itt van a félelmetes csalás. Emberek egész életüket feláldozhatják a gazdagság megszerezésének egyetlen céljáért, azonban ők semmit sem hoztak be a világra, és semmit sem vihetnek ki onnan. Amikor meghalnak, mindent ott kell hagyniuk, amit oly fáradságos munkával megszereztek. Kockára teszik örökkévaló érdekeiket, hogy egy keveset megnyerjenek ezen világból, és mindkét világot elveszítik. Néhányan mégis eltökélten gazdagok akarnak lenni. Ez az állandó tanulmányuk, és ezen buzgalmukban figyelmen kívül hagyják az örökkévalóság szempontjait. A meggazdagodás hajszájában Sátán megvakítja őket és elhiteti velük, hogy amit csinálnak az jó.” – RH 1880. március 4. 5. Tanulmány - KERESZTÉNY SÁFÁRSÁG

27

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS Irodalom céljára a szükségben lévő országok számára

Hétfő

Kedd

július 28.

3. TÁLENTUMOK a. A tálentumok példázatában hogyan osztja szét az Úr javait az Ő sáfárainak? Mt 25:14-15. „Tálentumainkat, bármilyen keveset kaptunk, fel kell használnunk. Nem az a legégetőbb kérdés, hogy mennyit kaptunk, hanem hogy mit csinálunk azzal, amit kaptunk. Képességeink fejlesztése elsődleges kötelességünk. Ezzel tartozunk Istennek és embertársainknak. Az ember nem tölti be az élet célját, ha nem szerez egyre több tálentumot, és nem lesz napról napra hasznosabb. Krisztusba vetett hitünk megvallásával elkötelezzük magunkat, hogy megtanuljuk mindazt, amire nekünk, mint a Mester munkásainak, lehetőségünk van. Minden képességünket a legmagasabb szintre kell tökéletesítenünk, hogy a lehető legtöbb jót tehessük.” – KP 226. „Időnk Istené. Minden pillanat az övé, és legünnepélyesebb kötelességünk, hogy az Ő dicsőségére használjuk. Egyetlen tőle kapott tálentumunkkal sem fog szigorúbban elszámoltatni, mint az időnkkel.” – KP 236. b. Mindannyian kaptunk valamilyen tálentumot. Mi van megkövetelve tőlünk – akár kevés, akár sok tálentumunk van? 1Kor 4:2; Mt 25:19. „Senki se engedje meg magának, hogy boldogtalan legyen és panaszkodjon a kevés tálentuma miatt, és hogy nem dicsőítheti Istent azzal ami nem lett neki adva, és amelyek felhasználásáért Ő nem felelős. Ha te csak keveset tehetsz, akkor felelőséggel tartozol azon kevés tennivaló hűséges elvégzéséért. Ha csak egy tálentumod van, használd fel azt jól, Isten elfogadja erőfeszítéseidet, hogy a legtöbbet hozhasd ki abból, amit Ő adott. Elismerően fog rád tekinteni ha látja, hogy hűséges vagy a kevésen. Isten tálentumokat bízott reánk, és ezek felhasználása lesz számon kérve tőlünk.” – RH 1893. március 7. „A pénz csak akkor ér többet a homoknál, ha életszükségletek megteremtésére, mások áldására és Krisztus ügye előbbrevitelére használjuk fel.” – KP 243. „A jólét minden formája, aminek örvendezünk, Isten jótékonyságának az eredménye. Isten nagylelkű és bőkezű adományozó. Ha annak a bőkezű ellátásnak, amit nyújt nekünk, bármi részét elvárja tőlünk, az nem azért van, hogy Ő gazdagodjon meg adományinktól, hiszen semmire nincs szüksége kezünkből, hanem hogy gyakorolni tudjuk a lemondást, a szeretetet, az embertársaink iránti jóindulatot, együttérzést, és így felmagasztaltakká váljunk.” – 4B 476. 28


július 29.

4. „KERESKEDJETEK MÍG MEGJÖVÖK” a. Mit tettek a tálentumokkal azok, akik többet kaptak? Mt 25:16-17. Mit parancsolt meg az Úr, mit tegyenek az ő javaival? Lk 19:12-13. „A siker nem a véletlen, vagy a sors játéka, hanem Isten gondviselésének gyümölcse, a hit, a józan igyekezet, a tiszta élet és a kitartó munka jutalma. Az Úr azt akarja, hogy minden képességünket használjuk. Ha ezt tesszük, nagyobb tálentumok sáfáraivá tesz. Nem természetfölötti eszközök útján ruház fel hiányzó képességeinkkel, hanem a meglevők használása közben adja őket, és együtt munkálkodik velünk, hogy minden egyes képességünk megsokszorozódjék és fejlődjék. Minden őszinte, szívből fakadó áldozatos szolgálattal képességeink gyarapodnak.” – KP 245. b. Mit tett azaz ember, aki csak egy tálentumot kapott – mi volt az eredmény? Mt 25:24-30. „Aki a legkisebb ajándékot kapta, kihasználatlanul hagyta képességét. Ebben figyelmeztetés rejlik mindazok számára, akik úgy érzik, hogy képességük kicsisége felmenti őket Krisztus szolgálata alól. Ha valami nagy feladatra volnának képesek, boldogan vállalkoznának rá. De mivel csak kicsi dolgokban szolgálhatnak, úgy vélik, jogosan nem csinálnak semmit. Nincs igazuk. Az Úr a képességek elosztásával megpróbálja a jellemet. Az egy tálentumát parlagon hagyó ember hűtlennek bizonyult. Ha öt tálentumot kapott volna, mind elásta volna, akárcsak azt az egyet.” – KP 246. 247. „Vajon neked csak egy tálentumod van? Helyezd ki azt a pénzváltókhoz, hogy bölcs befektetés által megkettőződjön. Amit tehetsz, tedd teljes odaadással. Forgasd bölcsen tehetségedet, hogy kiszabott misszióját teljesítse.” – ÜI 216. „Mi lesz azok jutalma, akik pazarolják pénzüket? Ezen személyek lelkéért Krisztus saját vérével fizetett, és ha ők valamilyen módon meg lesznek mentve, akkor az Isten által kijelölt úton kell üdvözülniük. Ezen személyek felelősek a lelkekért, akiket Krisztus saját vérén vásárolt meg, és ha ők még egyáltalán megmenthetők azon módon kell megmenteni, ahogy azt Isten kijelölte, meghatározta… Isten leírhatatlan pompát készített számukra, hogy ne szeressék az aranyat, a hivalkodást, az esztelen költekezést, a fényűzést és cicomázást, hanem hogy Őt szeressék.” – ST 1894. június 25. 5. Tanulmány - KERESZTÉNY SÁFÁRSÁG

29

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS IRODALOM CÉLJÁRA A SZÜKSÉGBEN LÉVŐ ORSZÁGOK SZÁMÁRA

Szerda

Csütörtök

július 30.

5. A HŰSÉGES SÁFÁROK JUTALMA a. Milyen szavakat fognak hallani azok, akik gyarapították a rájuk bízott tálentumokat? Mt 25:20-23. „Isten a világunkban élő minden emberről pontos jelentést vezet. Ha az ítélet napja eljön a hűséges sáfár nem tulajdonít érdemet saját magának. Nem mondja „az én gírám”, hanem „a te gírád nyert” további gírákat [Luk 19:16]. Tudatában van annak, hogy a reábízott képességek nélkül nem tudott volna növekedést elérni. Úgy véli, hogy amikor hűségesen helytáll sáfárságában Ő csak a kötelességét teljesíti. Ami rábízatott az az Úré volt, és az Ő ereje által volt képes sikeresen kereskedni azzal. Egyedül az Ő neve legyen dicsőítve.” – CS 111. 112. „A helyesen cselekvő ember nem a reábízott tálentumok mennyisége szerint lesz megjutalmazva, hanem annak arányában, hogy mennyire volt lelkiismeretes azoknak bölcs felhasználásában, valamint az erőfeszítéseit ösztönző indítékainak önzetlensége szerint?” – AU Gleaner, 1903. szeptember 16. b. Milyen nagyszerű jutalmat fognak kapni a hűséges sáfárok? 2Tim 4:7-8; 1Pt 5:4; Jel 2:10.ur. „A hűséges szolga, aki az Úr ügyére szenteli tálentumait, aki Isten dicsőségére használja fel pénzét, meg fogja kapni a dicséretet: „Jól vagyon jó és hű szolgám … menj be a te uradnak örömébe.” (Mt 25:21.) Mi lesz az Úr öröme? – Isten országában üdvözült lelkeket látni lesz az öröm. A hűséges sáfárok társak Krisztussal, aki „az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, az Isten királyi székének jobbjára ült. (Zsid 12:2.)” – YI 1899. november 23.

Péntek

július 31.


a. Milyen igazság hiányában vannak mindazok, akik büszkék javaikra? b. Miért válhatnak csapdává a földi javak? c. Miért lettek ránk bízva anyagi eszközök, tálentumok és képességek? d. Hogyan vizsgálja Isten jellemünket tálentumainak elosztásában? e. Sokak vágya egy mennyei korona, de csak hogyan nyerhető el?

30


6. Tanulmány

2009. augusztus 8.


AZ ÚR TIZEDE „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.” – Mal 3:10. „Isten olyan tervet tárt elénk, mely segítségével mindannyian úgy adakozhatnak, amilyen mértékben Isten megáldotta őket, s ami szokássá teszi az adakozást anélkül, hogy sürgető felhívásokat kellene intézniük a tagsághoz.” – 3B 411. Javasolt olvasmány: Az Evangélium Szolgái, 140-143.

Vasárnap

augusztus 2.

1. VISSZAADNI ISTENNEK a. Milyen meghatározott részt kell visszaadni Istennek mindabból, amit adott számunkra? 3Móz 27:30-32. „Az emberekre bízott anyagiak és javak meghatározott részét igényli Isten: a tizedet.” – AT 51. b. Hogyan tekinti Isten a tized visszatartását? Mal 3:8-10. „Bár senki se érezné magát feljogosítva, hogy a tizedet visszatartsa, vagy saját eltartására fordítsa! Ne nyúljon hozzá szükség esetén, ne használja fel saját belátása szerint - még akkor sem, ha az látszólag az Úr munkáját szolgálja.” – ESz 140. „Néhányan elégedetlenek lettek és így szóltak: "Ezentúl nem fizetem a tizedet, mert nem tartom helyesnek vezetőink cselekedeteit." Azért akarod az Urat megcsalni, mert azt hiszed, hogy a munka igazgatása téves? Forduljatok panaszotokkal egyszerű és nyílt lelkülettel az illetékesekhez. Nyújtsd be kérésedet, hogy a dolgok rendeződjenek; Isten munkáját azonban ne hagyd el, ne légy hűtlen azért, mert mások helytelenül cselekedtek.” – ESz 142. 6. Tanulmány - AZ ÚR TIZEDE

31

Hétfő

augusztus 3.

2. A MEGSZENTELT TIZED a. Mi a közös a szombatban és a tizedben? 2Móz 31:15; 3Móz 23:3; 27:30,32. „Ugyanazok a szavak vannak használva a szombatra vonatkozóan, mint a tized törvényére: „A hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja” (2Móz 20:10.) Az embernek sem joga sem hatalma nincs ahhoz, hogy a hetedik napot helyettesítse az első nappal. Isten jogosan várja el tőlünk, hogy szavai által cselekedjünk. „Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma.” (2Tim 2:19.) Emberi szokások és tanítások nem csökkentik az isteni törvény elvárásait. Isten megszentelte a hetedik napot. Az időnek ezen meghatározott részét Isten különítette el áhítatos istentiszteletre, és ma is ugyanolyan szent az, mint ahogyan Teremtőnk először megszentelte azt. Ehhez hasonlóan jövedelmünk tizedrésze is „az Úrnak legyen szentelve.” Az Újtestamentom nem rendeli el újra a tized törvényét, amint nem teszi azt a szombattal sem, mert mindkettő érvényessége elismert, és azok mély lelki jelentősége nyilvánvaló.” – CS 66. b. A tized rendszere csak Izrael idejében volt érvényben, vagy létezett már a Sinai előtt is? 1Móz 14:18-20. Mit olvashatunk az Újszövetségben a tizedről? Mt 23:23; Zsid 7:8. „A tized rendszere éppen úgy kötődik Isten népéhez ezen utolsó napokban, mint ahogyan a hajdani Izraelhez.” – GW92 98. c. A tizeden kívül, milyen felhívása van még Istennek? 2Móz 36:2. „A héberektől megkívánt hozzájárulások – vallásos és jótékonysági célokra, - meghaladták bevételeik egynegyedét. A nép jövedelmének ily nagymértékű megadóztatása várhatóan elszegényedést eredményezhetne, azonban ellenkezőleg történt, ezeknek a rendeleteknek hűséges betartása volt jólétük egyik alapja.” – PP 491. „Ma ezekben az utolsó időkben még égetőbb szükség kielégítése hárul az Isten népére, mint a mi Izraelre hárult. Nagyméretű és fontos munka vár elvégzésre, mégpedig igen rövid idő alatt.” – 3B 396. 32


Kedd

augusztus 4.

3. ISTEN MEGLOPÁSA a. Mit tilt meg a nyolcadik parancsolat, és hogyan vonatkozik ez a tized rendszerére? 2Móz 20:15; Mal 3:8-9. „Gyülekezeteinkben sokan megrabolják Istent a tizedben és áldoznivalókban. Isten beteljesíti rajtuk, amit kijelentett. Az engedelmeseket áldásban részesíti, a törvényszegőket átok éri. Mindenki, aki az igazság üzenetét viszi gyülekezeteinkben, teljesítse kötelességét, nevezetesen: intsen, neveljen, feddjen.” – BL 143. „A hitvalló keresztények többsége nagyon vonakodva válik csak meg javaitól. Sokan jövedelmük huszadát sem adják Istennek, rengetegen még ennél is kevesebbet adnak, míg jelentős csoport van, amely megrabolja Istent azon kevés tizeddel is, továbbá vannak mások, akik kizárólag a tizedet adják oda.” – 4B 474. „Igyekezzetek testvérek, itt az alkalom, hogy becsületesek legyetek Isten iránt; ne halogassátok! Üdvösségetek érdekében, ne lopjátok meg többé Istent a tizedekből és adományokból! – GCB 1897. április 1. b. Milyen felhívást intéz az Úr azokhoz, akik hanyagok a tizedben? Mal 3:7; Ésa 55:7; Hós 6:1. Ismertesd a tapasztalatot, amely megtörtént 1889-ben. „Amint Isten megrablásának bűne be lett mutatva a hallgatók tisztább képet kaptak kötelességükről és kiváltságukról ezen pontban. Egy testvér elmondta, hogy már két éve nem fizette a tizedet és ezért kétségbeesett, de amint bűnét bevallotta, reménye visszatért. „Mit tegyek?” kérdezte. Így szóltam: „Fizesd be a tartozásodat a gyülekezet pénztárába, ez így lesz szabályos és tisztességes.” Úgy gondolta ez eléggé furcsa kérés, azonban leült és írni kezdett: „Ígérem, kifizetem a számlát.” Felnézett, mintha csak így szólna: Ez a megfelelő módja, hogy egy kötelezvényt kitöltsek az Úrnak? „Igen”, és folytatta, „Számla: Nem kaptam-e Istentől áldásokat nap-nap után? Nem őriztek-e meg engem az angyalok? Nem kaptam-e lelki és földi áldásokat az Úrtól? Ígérem, befizetem a számlát a gyülekezet kincstárába, amely 571,50 dollár.” Miután megtette amit megtehetett, boldog volt. Pár nap alatt összeszedte tartozását és befizette a pénztárba. Karácsonyi adományt is adott, 125 dollárt. Egy másik atyafi 1000 dollárról adott kötelezvényt, ígérve hogy pár héten belül befizeti, és még egy másik atyafi 300 dollárról.” – CS 95. 96. 6. Tanulmány - AZ ÚR TIZEDE

33

Szerda

augusztus 5.

4. A HŰTLENSÉG EREDMÉNYE a. Mit eredményez, ha hűtlenek vagyunk abban, hogy visszaadjuk az Úrnak azt, ami az Övé? Agg 1:5-6, 9-11. „Akik önzően visszatartják javaikat, azok ne lepődjenek meg, ha Isten keze szétszórja e javakat. Talán meggondolatlan fiukra bízzák elfecsérelni, amit a mű fejlesztésére és Isten ügyére kellett volna szentelniük, de amit mindaddig visszatartottak. Értékes lovukat, hiú szívük büszkeségét találják meg holtan az istállóban. Talán egy-egy tehenük múlik ki. Gyümölcsök és más termékek veszhetnek el. Isten szét tudja szórni az Ő sáfárainak kölcsön adott javakat, ha nem hajlandók az Ő dicsőségére felhasználni azokat. Némelyek, láttam, talán egyik említett veszteséget sem szenvedik el a kötelességmulasztásukért, mégis talán az ő esetük a legreménytelenebb.” – 2B 661. 662. „Isten egyetlen szavával visszatarthatja az esőt és megszüntetheti az élelmiszer utánpótlását. Sáskákkal és betegségekkel elpusztíthatja terményeinket. Az Úr hosszan tűri az emberek gonoszságait: azonban tetteiket beírja a menny könyveibe és megfizet becstelenségükért.” – RH 1899. január 24. „Ne használd fel saját céljaidra az Úrnak ígért részt, nehogy imáid utálatossá váljanak Isten előtt.” – CS 78. b. Mi lesz az eredménye, ha hűségesen visszaadjuk az Úrnak azt, ami az Övé? Jóel 2:22-27; Mal 3:10-11. „Akik szegények, adományozzanak lehetőségeik szerint. Lehet hogy adományuk csak kicsiny azonban az Úr méltányolni fogja önmegtagadásukat és megáldja az adományozót.” – AU Gleaner, 1905. március 29. „[Isten] gyengéd könyörületességében és kimondhatatlan szeretetében nem csak lelkünk szükségleteiről gondoskodott, hanem testünk szükségleteiről sem felejtkezett el. Alamizsnaosztóivá tett bennünket és ránk bízta ajándékait, hogy tizedet és adományokat tegyünk félre művének előbbre vitelére. Nem kér bennünket arra, hogy adjuk ezen dolgokat, mintha Ő nem tudna meglenni nélkül, – mert minden az Övé – azonban önmaga számára tartotta fenn azokat, hogy számunkra adhassa, és mint az Ő sáfárainak, lehetőségünk van az Ő példáját követni. A legnagyobb ajándékot adta nekünk, amit csak adhatott, egy mérhetetlen értékű ajándékot, így nem mondhatjuk, hogy nagyobb ajándékot is adhat.” – HM 1894. december 1. 34


Csütörtök

augusztus 6.

5. LEGYÜNK JÓKEDVŰ ADAKOZÓK a. Miért kér bennünket Isten arra, hogy juttassuk vissza a tizedet és adományokat, hiszen minden az övé? 5Móz 8:2; Zsol 50:10-12; 2Kor 9:7. „Amikor meglopjuk Istent a tizedben, akkor önmagunkat is meglopjuk, mert így elesünk a mennyei kincstől. Önmagunkat fosztjuk meg Isten áldásától, melyet azoknak ígért, akik becsületes adakozók Számára… Isten szolgái ne mulasszák el a nép figyelmeztetését, és mutassák be a Bibliából, a tizedet visszatartásának következményeit.” – PUR 1901. október 10. b. Miről ne felejtkezzünk meg soha, tekintettel arra, hogy Isten igényt tart egy részre abból amit számunkra adott? Apcs 20:35; 2Kor 9:6. „Ha ti testvéreim önzőkké váltatok, ha visszatartjátok az Úrtól a magatok részére azt, amit jó kedvvel az Ő szolgálatára kellene juttatnotok, akkor arra van szükségetek, hogy alaposan meghintsenek vérrel, hogy Istennek szenteljétek magatokat és mindent, amitek van.” – 4B 122. 123. „Sok helyen akadályozva van a munka az anyagi eszközök hiánya miatt. Isten meg fogja dorgálni azokat, akik nem jönnek az Ő segítségére a gonosz hatalmas ereje ellen.” – RH 1906. december 27. „Vigyük örömteli szívvel Teremtőnkhöz az Ő összes ajándékának első zsengéjét – vagyonunk legjavát.” – FLB 245. „A legmegfelelőbb mód arra, hogy kifejezzük Megváltónk iránti szeretetünket, ha hálaáldozatot hozunk, hogy embereket juttassunk el az igazság ismeretére. A megváltás tervét Megváltónk teljesen önkéntesen vállalta, s most az a célja, hogy minden adakozásunk önkéntes áldozat legyen.” – 3B 413.

Péntek

augusztus 7.


a. Milyen értelemben mondja az Úr nekünk, hogy próbáljuk meg Őt? b. Jövedelmük hány százalékát kellett a hajdani Izrael gyermekeinek vis�szaadni Istennek? c. Mi azok kötelessége a tizeddel kapcsolatban, akik hirdetik az igazságot? d. Milyen ellentétes eredmény származik a tized adásából vagy visszatartásából? e. Jézus iránti szeretetünket az Ő ügyének építésére való adakozásunkkal fejezzük ki. Magyarázd ezt el!

6. Tanulmány - AZ ÚR TIZEDE

35

7. Tanulmány

2009. augusztus 15.


ÖNKÉNTES ADOMÁNYOK

„És átvevék [Bésaléel és Aholiáb és mindazon bölcs férfiak] Mózestől mind azt az ajándékot, amit az Izrael fiai hoztak vala a szent hajlék felépítésnek szolgálatára. Azontúl is minden reggel önkéntes ajándékot is hoztak.” – 2Móz 36:2. „Mialatt a szentély építése tartott, az emberek - öregek és fiatalok, férfiak és nők, még a gyermekek is - folyamatosan hozták adományaikat, amíg azok, akiket megbíztak a munka vezetésével azt nem mondták, hogy most már elég, mert már több gyűlt össze annál, mint amit fel tudnak használni.” – PP 303. Javasolt olvasmány: Apostolok Története, 230-236. (Adakozó gyülekezet)

Vasárnap

augusztus 9.

1. KÉSZSÉGES ADAKOZÁS a. Ismertess egy esetet egy jól sikerült adománygyűjtésről! 2Móz 36:2,4-5. „Mózes terve, hogy anyagiakat hozzanak a szentély építésére, igen eredményes volt. Nem kellett a népet unszolnia. Nem alkalmazott semmi olyan módszert, melyhez napjaink egyházai gyakran folyamodnak. Nem rendezett nagy ünnepséget, nem hívta meg a népet vidám jelenetek szemlélésére, táncra és mulatozásra, nem szervezett sorsolást, nem vette igénybe e világias szokásokat, hogy általuk anyagiakat gyűjtsön Isten sátorának felépítésére. Az Úr utasította őt: szóljon Izraelhez, hogy hozzák el adományaikat. El kellett fogadnia az ajándékot mindenkitől, aki készségesen, tiszta szívből adta. És az adományok oly nagymértékben gyűltek, hogy Mózes megparancsolta: ne hozzon többet a nép, mert több volt már, mint amit fel tudtak használni.” – PP 493. b. Azon áldásokból és javakból amelyet az Úrtól kaptunk, mennyit adjunk vissza az Adományozónak? 1Krón 29:13-16. „Semmink sincs, semmit sem tudunk felajánlani értékben, munkában, hitben, amit előbb ne Istentől nyertünk volna.” – FW 22. 36


Hétfő

augusztus 10.

2. ADOMÁNY AZ ÚRNAK a. Melyik bibliai példa bátorítson bennünket arra, hogy jó szívvel adakozzunk az Úr ügyére? Mk 12:41-44. „Az özvegyasszony adakozását, mert két fillérjét – egész vagyonát – Isten perselyébe helyezte, megörökítette az evangélium. Bátorítja azokat, akik noha szegénységgel küzdenek – adományukkal Isten munkáját óhajtják támogatni… Az özvegy azonban lemondott legégetőbb szükségletéről is, hogy adományát elvigye. Bizalmát Istenbe vetette, hogy megadja mindennapi kenyerét.” – AT 254. „Krisztus többre becsülte az özvegy ajándékát, mint a leggazdagabbak jelentős adományait. Ezek a fölöslegükből adtak. Mikor áldozatot hoztak, a legkisebb nélkülözést sem kellett elviselniük. Azonban az özvegy még a megélhetésétől is megfosztotta magát, hogy el tudja hozni kicsiny áldozatát. Pedig neki fogalma sem volt arról, hogy azután hogyan látja el jövő életszükségleteit. Nem volt férje, aki az ínségben támasza lett volna. Istenben bízott a jövőjét illetően. Az ajándék értékét nem annyira az ös�szeg nagysága, hanem az adományozó vagyonához viszonyított aránya és az indítóokok szabják meg.” – 2B 667. b. Milyen indíték késztessen bennünket, hogy az Úrnak szenteljük adományainkat? Zsol 116:1,17-18. „Az özvegyasszony fillérje olyan, mint egy kicsinyke patak, amely átfolyva a korszakokon, szélesülve és mélyülve annak folyása, ezernyi formában elősegíti az igazság terjesztését és a szükség enyhítését. A kicsinyke adomány befolyása szívek ezreire gyakorolt hatást minden korban és minden országban. Ennek eredményeként számtalan adomány folyt be az Úr kincstárába a nagylelkű, önmegtagadó szegényektől. Az özvegyasszony példája újra és újra a jócselekedetre ösztönzi a könnyelmű, önző és kételkedő emberek ezreit, és adományaikkal ők is megduzzasztják az özvegyasszony adományának értékét.” – CS 178. „Kevesen olyan szegények, mint az özvegyasszony, aki két fillérjét Istennek adományozta. Az ajándék kicsiny volt, mégis ez volt az összes megélhetése, és a Mester megdicsérte őt ezért. Nagyobb hozzájárulásnak tekintette a szegény özvegy két fillérét, mint a gazdagok bőkezű adományait. Nem az ajándék mennyisége szerint mérte az adomány értékét, hanem hogy milyen indíttatásból történt, és az adakozás örömtelisége és tisztasága szerint.” – RH 1881. január 4. 7. Tanulmány - ÖNKÉNTES ADOMÁNYOK

37

Kedd

augusztus 11.

3. A MISSZIÓ TERÜLETEK SZÜKSÉGLETEI a. Mit mondott Jézus a nagy misszióterületek szükségleteiről? Jn 4:35; Mt 9:37-38. „Ha népünk közül mindenki hűségesen fizetné a tizedet, akkor több pénz lenne a pénztárban, hogy a területen már kint dolgozó munkásokat támogathassák abból, és még több munkást küldhetnének ki a területekre, amelyek érettek az aratásra.” – RH 1903. április 14. „Isten szándéka, hogy művének előrehaladása érdekében az emberek imádkozzanak és terveket hozzanak. Azonban, Kornéliushoz hasonlóan, imáinknak egyesülni kell adományainkkal. Imáink és alamizsnáink emlékeztetőként lesznek Isten előtt. A hit cselekedetek nélkül megholt, és élő hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Miközben imádkozunk, mindent meg kell tennünk, amit csak tudunk, mind munkánkkal mind javainkkal, hogy imáink teljesüljenek.” – AU Gleaner, 1903. június17. „Amint új területek nyílnak meg az evangélium terjesztésére, a gyülekezetnek azonnal misszionáriusokat kell küldeni oda. Rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni, míg az angyalok tartják a négy szelet. Mindenki tud tenni valamit. Azok, akik nem tudják elhagyni a hazai területet, vagy nem alkalmasak arra, hogy külföldre menjenek, javaikból adományozhatnak. Továbbá mindenki imádkozhat azért, hogy az aratás Ura támasszon munkásokat. Imádkozzatok, testvérek, imádkozzatok komolyan, hogy megnyílhasson azok szíve, akik nagyon keveset tesznek, valamint akik eddig még semmit sem tettek, és a rájuk bízott anyagi javakat bölcsen használhassák fel Isten művének fenntartására saját országukban és külföldön, az Ő nevének megdicsőítésére.” – RH 1910. április 14. b. Milyen evangéliumi megbízatás lett adva Krisztus követőinek? Meddig lesz ez érvényben? Csak hogyan lehet ezt végrehajtani? Mt 28:19-20; 2Tim 4:2-5. „Amint a munka bővül, anyagiakra lesz szükség, hogy valamennyi ágával egyetemben fejleszteni tudjuk azt. Akiket megtérítettek az igazsághoz, s részesei lettek Isten kegyelmének, azok úgy lehetnek Krisztus munkatársai, hogy önkéntes adományokat és szabad akaratból hozott áldozatokat ajánlanak föl Neki. S mikor a gyülekezet tagjai azt kívánják szívükben, hogy bár csak ne volna több adakozásra való felhívás, akkor lényegében azt mondják, hogy akkor is elégedettek, ha Isten ügye nem fejlődik.” – 4B 464. 38


Szerda

augusztus 12.

4. MEG FOG ÁLDANI AZ ÚR a. Mi teszi hatékonnyá odaadott anyagi javainkat, függetlenül annak mennyiségétől? 5Móz 28:2-6; 2Kor 9:7-8. „A kicsiny gyermekek adományai elfogadható és kedves lehet Isten előtt. Az adakozást ösztönző lelkület szerint lesz értékelve az ajándék. A szegény, ha követi az apostol [Pál] utasítását, és minden héten félretesz egy kisebb összeget, ezzel segít feltölteni a kincstárat, és adományaik mindenképpen Istennek tetszőek. Mert ők is ugyanolyan, sőt nagyobb áldozatot hoznak, mint gazdagabb hittestvéreik.” – CSW 130. „Szegénységben élő családok, akik az igazság megszentelő befolyását megtapasztalták, és ezért nagyrabecsülték azt, és hálásak voltak Istennek az igazságért, úgy gondolták, hogy még létszükségletük alapvető dolgaitól is meg kell fosszák magukat, hogy az Úr kincstárába vigyék adományaikat. Néhányan megfosztották magukat még az igazán szükséges ruhadaraboktól is. Mások egyetlen tehenüket adták el, és a kapott pénzt Istennek ajánlották. Tették ezt őszinte szívvel és a hála könnyeivel, mert kiváltságuknak tartották, hogy Isten ügyét támogassák. Áldozatukkal az Úr előtt meghajoltak, és áldását kérték adakozásukra. Imádkoztak, hogy azok olyan javakká válhassanak, melyek a sötétségben lévőknek az igazság ismeretét viszik el.” – CS 179. „Az adakozás tökéletes cselekedete kitárja az adományozó szívét és még jobban egyesíti őt a világ Megváltójával.” – CS 30. b. Milyen tanácsot kaptak azok, akik sok ház és föld birtokosai? Lk 12:33-34; 1Tim 6:17-19. „[Lelkiismeretes személyek, akik hiszik az igazságot] gyakran megfosztják magukat még a látszólag szükséges dolgoktól is. Ugyanakkor házakkal és földekkel rendelkező férfiak és nők önző makacssággal ragaszkodnak világi kincseikhez. Nem hisznek eléggé az üzenetben és Istenben ahhoz, hogy anyagi javaikat az Ő művébe helyezzék. Ezen utóbbi osztályra különösen alkalmazhatóak Krisztus szavai: „Adjátok el amitek van, adjatok alamizsnát.”(Lk 12:33.)” – CS 58. „Túl késő van, hogy világi kincsekhez ragaszkodjunk. A felesleges házak és földek nem szolgálnak előnyül, mert Isten átka egyre jobban ránehezedik a földre.” – 16MR 348. 7. Tanulmány - ÖNKÉNTES ADOMÁNYOK

39

Csütörtök

augusztus 13.

5. AZ ÖNMEGTAGADÁS LELKÜLETE a. Mit tett Jézus, hogy megmentse a világot? 2Kor 8:9; Fil 2:7-8; Milyen felhívás hangzik felénk ma? „Azok, akik vagyonok birtokosai, és míg növelik vagyonukat, bizony messze lemaradtak [abban, hogy bőségükből áldozzanak Isten számára]. Ahhoz képest, amit megtehettek volna, jóformán semmit sem tesznek. Visszatartják javaikat Istentől, megrabolják Őt, mert attól rettegnek, hogy ínséget látnak, elszegényednek. Ők nem mernek Istenben bízni. Ez az egyik oka annak, hogy népünk annyira elgyengült és beteg, és olyan sokan szállnak a sírjukba.” – 2B 199. „A munka szükségletei most sokkal nagyobb költségeket igényelnek, mint valaha is ezelőtt. Az Úr felszólítja népét, kövessen el mindent, hogy csökkentse kiadásait. Újra kérlellek benneteket, hogy ahelyett, hogy magatokról és barátaitokról készült képek készítésére költenétek a pénzt, fordítsátok másra azt. Hagyjátok inkább az Úr kincstárába befolyni az énetek dédelgetésére költött pénzt, hogy azokat tartsa el, akik a vesztükbe menő lelkek megmentésén fáradoznak.” – GCDB 1897. április 1. b. Milyen ígéretet kaptak azok, akik készek feláldozni és odaszentelni anyagi javaikat Isten ügyének előbbrevitelére? Jn 4:36; Zsol 126:5-6. „A megújított földön a megváltottakra váró minden boldogság közül az egyik legmagasabb kiváltság az lesz, hogy hangunk keveredik azok hangjával, akiknek megváltásában segítettünk, míg dicsőítjük és magasztaljuk Őt, aki szívünkbe ültette az adakozási vágyat. Ahogyan Isten szerencséssé tett bennünket, úgy most mi is tegyünk meg mindent képességeinkkel, hogy az Ő királyságának érdekeit előremozdítsuk.” – RH 1908. szeptember 10.

Péntek

augusztus 14.

SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK a. Hogyan teremtette elő sikeresen Mózes azon anyagi javakat, amiből az első sátortemplom épült? b. Miért volt a szegény özvegyasszony két fillére olyan rendkívüli módon gyümölcsöző? c. Miért nagyon jelentősek az adományok – nem csak a tized – ezen utolsó napokban? d. Mi a probléma a vagyon fölösleggel, ahogy közeledünk a próbaidő végéhez? e. Hogyan lesz hamarosan gazdagon megjutalmazva az Isten ügyére való önfeláldozó adakozás?

40


8. Tanulmány

2009. augusztus 22.


MAGATARTÁSUNK A VILÁGI HATÓSÁGOKKAL SZEMBEN „Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak: mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől, és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek.” – Rm 13:1. „Dávidnak Isten adta a hatalmat, ezt azonban csak az Isten törvényével összhangban gyakorolhatta. Amikor Ő valami olyat parancsolt meg, ami ellentétben állt Isten törvényével, akkor a parancsának való engedelmesség bűn volt. „Amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek” (Rm 13:1.), de nekünk nem szabad engedelmeskednünk azoknak a hatalmasságoknak, amelyek azt parancsolják meg, ami Isten törvényével ellentétes.” – PP 669. Javasolt olvasmányok: Bizonyságtételek, 6. kötet, 394-397. (A világi hatóságokhoz való viszonyunk) A Nagy Küzdelem, 537-545. (Az utolsó figyelmeztetés)

Vasárnap

augusztus 16.

1. A HATÓSÁGOK RENDELTETÉSE a. Milyen célból hozta létre Isten a földi hatóságokat? Rm 13:3-4. Meddig kell engedelmeskednünk a földi törvényeknek? „Aki engedelmeskedik Isten törvényének, az igazán tiszteli és betölti hazájának törvényeit is. Aki féli Istent, az tiszteletben tartja a hatalmát igazságosan és jogszerűen gyakorló királyt is.” – NK 250. b. Nekünk mindig a legtörvénytisztelőbb állampolgároknak kell lennünk. Mik azok a jó törvények, amelyeknek engedelmeskednünk kell? Mt 22:17-21; Rm 13:6-7. „Minden igazságos és jó törvénynek Jahve tíz parancsolata az alapja. Akik szeretik Isten törvényét, azok alkalmazkodni fognak az ország minden jó törvényéhez. De ha a kormányok követelményei ellenkeznek Isten törvényével, az egyetlen feleletre váró kérdés ez: „Istennek engedelmeskedjünk, vagy embernek?” – 1B 340. 8. Tanulmány - MAGATARTÁSUNK A VILÁGI HATÓSÁGOKKAL SZEMBEN

41

Hétfő

augusztus 17.

2. ISTEN TÖRVÉNYÉNEK ENGEDELMESKEDJÜNK VAGY AZ ORSZÁG TÖRVÉNYEINEK? a. Az első keresztény gyülekezet tapasztalatából milyen fontos leckét tanulhatunk meg Péter és János szavain keresztül? Apcs 4:15-20. „Kötelességünk mindig engedelmeskedni országunk törvényeinek, ha nem állnak ellentétben a magasabb törvénnyel, amelyet Isten hallható hangon hirdetett ki a Sínai hegyről, majd pedig vésett ujjával a kőbe.” – 1B 339. „Isteni intézkedésnek kell elismernünk az emberi kormányzatot; az iránta való engedelmesség, jogos határain belül, szent kötelességünk. Ha követelményei azonban ütköznek vagy ellenkeznek Isten parancsaival, akkor "inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mintsem embernek." Isten szavát minden emberi törvényadás felett valónak kell elismernünk: "Így szól az Úr" nem állhat mögötte annak, hogy: "Így szól a gyülekezet" vagy: "Így szól a földi hatalom." Krisztus koronájának a földi uralkodók ékes koronái fölött kell ragyognia. Nincs tőlünk megkövetelve, hogy kihívóan szembeszálljunk a hatósággal. Mérlegeljük gondosan, mit beszélünk, vagy írunk, hogy elkerüljünk mindent, ami azt a látszatot keltené, hogy szembeszállunk a törvénnyel és a fennálló renddel. Ne tegyünk és ne mondjunk semmi olyat, ami fölöslegesen elzárhatja előlünk az utat. Krisztus nevében járjunk és képviseljük a reánk bízott igazságokat.” – AT 47. b. Isten törvényének főképpen melyik két parancsolatának áthágására fognak kényszeríteni bennünket? 2Móz 20:8-11,13. „Isten népe – Isten különleges kincse – nem vehet részt ebben az összekuszált háborúban (az amerikai polgárháborúban, melynek végén eltörölték a rabszolgaságot), mivel szemben áll Isten népe hitének valamennyi elvével. A hadseregben nem tudnak engedelmeskedni az igazságnak és ugyanakkor tisztjeik parancsainak sem. Szüntelen erőszakot kellene elkövetniük lelkiismeretükön.” – 1B 339. „Amikor a keresztény világban különösen kiéleződik a szombat körüli vita, és a vallási tekintélyek a világi hatóságokkal összefogva rákényszerítik az embereket a vasárnap megtartására, egy maroknyi nép, amely határozottan megtagadja a népszerű rendelet iránti engedelmességet, egyetemes gyűlölet tárgyává válik.” – NK 548. 42


Kedd

augusztus 18.

3. JÓ TÖRVÉNYEK a. Mi a célja az ország jó törvényeinek? 1Pt 2:13-14. Mi a különbség Isten törvénye és a földi törvények között? Zsol 19:8-9.

„A világi emberek világi elveket követnek. Más elveket nem tudnak értékelni. Világi politika és a közvélemény alkotják tetteik alapelveit, ez uralja és ez készteti őket a helyes cselekvés és viselkedés bizonyos formájára. Isten népét azonban nem vezethetik, nem uralhatják ilyen célok. Isten szavai és parancsolatai lélek és élet, amely az ő szívükbe be van írva, és ezekben erő és kötelességtudóvá tesz. Minden igazságos és jó törvénynek Jahve tíz parancsolata az alapja.” – 1B 339. 340. „Hol találunk nemesebb, tisztább és igazságosabb törvényeket, mint a törvénykönyvben, amelyben a Mózesnek adott és Izráel gyermekeinek szóló utasítások voltak lejegyezve? Mindvégig fennmaradnak ezek a törvények, hogy Isten népének jelleme átalakulhasson az isteni hasonlatosságra. A törvény védőfal azok számára, akik engedelmeskednek Isten előírásainak. Milyen más forrásból meríthetnénk ilyen erőt, és tanulhatnánk ilyen nemes tudományt? Melyik más könyv tanítja meg az embert az Isten iránti szeretettre, tiszteletre és engedelmességre, mint ahogyan a Biblia?” – FE 393. 394. b. Mit adott Isten Izraelnek, mint nemzetnek, hogy irányítójuk és mércéjük legyen? 5Móz 4:5-8; Neh 9:13. „Izrael Szentje elénk tárta azokat az elveket és törvényeket, amelyeknek minden értelmes emberi lényt irányítaniuk kell. A „szentnek, igaznak és jónak” nyilvánított elvek legyenek minden otthoni cselekedet irányadó mértékei. Ezektől hajszálnyi eltérés sem lehetséges anélkül, hogy ne vétkeznénk, mert ezek a keresztény vallás alapjai.” – Gy 355. „A népe által kinyilatkoztatott elveket eszközül akarta felhasználni [Isten], hogy általuk a maga erkölcsi képmását helyreállítsa az emberben. Isten törvényét magasra kell emelni, tekintélyét meg kell védeni! Izráel háza kapta ezt a nagyszerű és nemes feladatot. Isten elkülönítette őket a világtól, hogy szent megbízatást adhasson nekik. Törvénye őrzésével bízta meg őket. Azt akarta, hogy általuk megmaradjon az istenismeret az emberek között.” – PK 9. 8. Tanulmány - MAGATARTÁSUNK A VILÁGI HATÓSÁGOKKAL SZEMBEN

43

Szerda

augusztus 19.

4. ELLENÜNK SZÓLÓ FÖLDI TÖRVÉNYEK a. Milyen érvet hoztak fel Isten népének ellenségei, hogy elpusztíthassák őket? Hogyan fog ez hamarosan megismétlődni napjainkban? Eszt 3:8-9; Jel 12:17. „Azok a próbák, amelyek Isten népét Eszter korában sújtották, nemcsak arra a korra jellemzőek… Az a lelkület, amely a letűnt korokban az igaz egyház üldözésére késztette az embereket, a jövőben hasonló eljárást fog kiváltani Isten hűséges gyermekeivel szemben. Már folynak az előkészületek erre az utolsó nagy küzdelemre. Isten maradék népe elleni végső rendelet nagyon fog hasonlítani ahhoz, amelyet Ahasvérus adott ki a zsidók ellen. Az igaz egyház ellenségei ma a szombat parancsát megtartók kis csoportjában Márdokeust látnak a kapuban. Isten népének a menny törvénye iránti tisztelete állandó szemrehányást jelent azok számára, akik nem félik az Urat és lábbal tiporják szombatját… A törvényhozók meghajolnak a vasárnaptörvény követelései előtt, hogy ezzel népszerűségre tegyenek szert és pártfogásban részesüljenek. De azok, akik félik Istent, nem fogadhatják el a Tízparancsolat egyik előírását sértő intézményt. Ezen a csatatéren vívja meg utolsó nagy harcát az igazság a tévelygéssel. Nem lehet kétség a harc kimeneteléről. Ma is, mint Eszter és Márdokeus korában, az Úr megvédi igazságát és népét.” – PK 375. „Ellenünk van a világ, ellenünk a népszerű egyházak, ellenünk lesz nemsokára az ország törvénye is. Ha volt valaha idő, amikor Isten népének össze kellett fognia, az most jött el.” – 5B 236. b. Mi lesz az a végső törvény, amit a földi hatalmak adnak ki az Isten parancsolatait megtartók ellen? Jel 13:15-17. „Végül azok ellen, akik megszentelik a negyedik parancsolatban foglalt szombatot, egy rendelet fog megjelenni, amely a legszigorúbb büntetésre méltónak ítéli ezeket a hívőket, és megengedi az embereknek, hogy egy meghatározott idő után megöljék őket. A hitehagyó protestantizmus az Újvilágban az Óvilág katolikusaihoz hasonlóan fog eljárni azokkal szemben, akik Isten minden rendelkezését tiszteletben tartják.” – NK 548. 44


Csütörtök

augusztus 20.

5. HALÁLOS RENDELET ALATT a. Mi lesz azok meggyőződése, akik üldözni fogják Isten népét és megpróbálják kiirtani őket? Jn 16:2; Mt 14:9-10. „[Idézve Jn 16:2.] Ezen szavak a mi időnkig visszahangzanak. Megtévesztettek azok, akik sanyargatják embertársaikat, mert azok nem ugyanazon hitelveket hiszik, mint elnyomóik.” – RH 1898. április 19. „Micsoda nagy buzgalommal fogják sátáni céljaikat hajszolni a gonoszság munkásai! Ők világossággá változtatják a sötétséget, és sötétséggé a világosságot, mígnem őszintén hiszik, hogy ők Isten szolgái, és az Ő szolgálatában állnak azzal, hogy Isten gyermekeit üldözik.” – RH 1888. május 8. b. Mit akarnak cselekedni a gonoszok, és hogyan fog Isten közbelépni népének érdekében? Zsol 50:15; 91:3-7,10. „A föld hatalmasságai, amelyek egymással összefogva harcot indítanak Isten parancsolatai ellen, elrendelik, hogy mindenki – kicsinyek és nagyok, gazdagok és szegények, szabadok és szolgák (Jel 13:16) – a hamis szombat megtartásával alkalmazkodjon az egyház szokásaihoz. Az engedelmesség megtagadása államellenes cselekménynek fog minősülni, amelyért halálbüntetés jár.” – NK 538. „Isten a mennyből fogja kihirdetni Jézus eljövetelének napját és óráját, és megkötni népével az örökkévaló szövetséget. Szavai zúgó mennydörgésként zengnek végig a földön… Amikor pedig az áldás elhangzik azok felett, akik a szombat megszentelésével megdicsőítették Istent, hatalmas győzelmi kiáltás hangzik fel.” – NK 569.

Péntek

augusztus 21.


a. Milyen kötelezettségünk van a világi hatóságok felé? b. Ismertesd Péter és János magatartását, amikor megtiltották nekik, hogy Krisztus evangéliumát prédikálják! c. Miért jegyez fel a Biblia még további szabályokat és rendeleteket az erkölcsi törvényen kívül? d. Miért fontos az, hogy a keresztények megértsék, melyik az igazi szombat? e. Ismertesd a hűséges szombattartók megszabadulását, amely hamarosan be fog következni!

8. Tanulmány - MAGATARTÁSUNK A VILÁGI HATÓSÁGOKKAL SZEMBEN

45

9. Tanulmány

2009. augusztus 29.


AZ ÖRÖKKÉVALÓ EVANGÉLIUM ÉS A NAGY MEGBÍZATÁS „Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.” – Rm 1:16. „Bárcsak az Úr megnyitná népének behunyt szemét, és élénkítené meg nehézkes értelmüket, hogy felfoghassák, hogy az evangélium Isten üdvözítő hatalma minden hívő számára.” – 7B 5. Javasolt olvasmány: Apostolok Története, 33-38. (A Lélek adománya)

Vasárnap

augusztus 23.

1. AZ EVANGÉLIUM AZ ÓSZÖVETSÉGBEN a. Milyen ígéret adatott ősszüleinknek bűnbeesésük után? 1Móz 3:15.

„(Idézve 1Móz 3:15.) Ez az ősszüleink hallatára elhangzott ítélet nekik ígéret volt. Míg ember és Sátán közötti harcot jövendölt, azt is kinyilatkoztatta, hogy a nagy ellenség hatalma végül megtörik.” – FLB 75. b. Milyen módon fejezték ki az üdvösség jó hírébe vetett hitüket a pátriárkák és a próféták? 1Móz 8:20; 22:7-8,13.

„Istent áldozati szertartások útján imádták. Az istenfélők beismerték bűneiket és hálával és szent bizalommal várták a Hajnalcsillag eljövetelét, aki majd a mennybe vezeti Ádám elbukott fiait – bűnbánat és Krisztusba vetett hit által. Minden áldozat az evangéliumot hirdette, a hívők cselekedetei pedig folyamatosan az eljövendő Megváltóban való hitükről tanúskodtak.” – 1Sz 218. 46


Hétfő

augusztus 24.

„János elsőször a múlt bűnei megbánása tantételét prédikálta, később pedig hogy „elközelített a mennyeknek országa.” (Mt 3:2.) Bűnbánatot kellett mutatniuk Isten előtt, majd készen kellett lenniük arra, hogy bizonyságot adjanak Belé vetett hitükről, aki megjelentette Önmagát nekik.” – RH 1907. november 28. b. Hogyan bánt János a különféle emberekkel, és mi volt prédikációjának eredménye? Lk 3:7-14. „János ugyanolyan egyszerűen beszélt az önigazult farizeusoknak, a papi sadduceusoknak, Heródes királynak és udvarának, hercegeknek és katonáknak, vámszedőknek és földműveseknek.” – JÉ 176. „Az Isten jövendöléseit nem ismerők számára elegendő volt Jánosnak annyit mondani, hogy: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.” Azonban mikor a Keresztelő János látta hozzájönni a farizeusokat és sadduceusokat, hogy megkeresztelkedjenek, felindult hogy egy határozott üzenetet adjon nekik. Nagy tekintélyűnek tartották magukat az emberek között. Annak ellenére, hogy különböző nézeteket vallottak némely bibliai témával kapcsolatban, mégis egyek voltak azon vágyukban, hogy a pusztaság prófétájának szavait hallgassák. Néhányukat, akik csak kíváncsiságból jöttek el, megfogták a szavak, érdeklődni kezdtek a hallott üzenet iránt, és indítva érezték magukat a keresztségre… Krisztus azért jött, hogy Atyja jellemét kinyilatkoztassa. Valóságos jelenlétével az emberek bűneit akarta ismertté tenni.” – RH 1907. november 28. „Sok írástudó és farizeus is eljött, megbánta bűneit, és kérte a keresztséget. Magukat dicsőítették, mintha másoknál jobbak volnának, és elvárták, hogy az emberek nagyra tartsák kegyességüket. Most lelepleződtek életük bűnös titkai. Jánost figyelmeztette a Szentlélek, hogy közülük sokan nincsenek meggyőződve bűnösségükről, csak köpönyegforgatók. Azt remélték, hogy a próféta barátaiként majd az eljövendő Fejedelem kegyeibe juthatnak. Azt hitték, hogy ha a népszerű fiatal tanító kereszteli meg őket, ez növelni fogja befolyásukat a nép között. János metsző kérdéssel fogadta őket: "Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát a megtéréshez illő gyümölcsöket! És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak" (Mt 3: 7-9).” – JÉ 78. 9. Tanulmány - AZ ÖRÖKKÉVALÓ EVANGÉLIUM ÉS A NAGY MEGBÍZATÁS

47

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS A Imaház számára Szamoában

2. KERESZTELŐ JÁNOS ÜZENETE a. Mi volt János üzenetének témája, amikor megkezdte az ő szolgálatát? Mt 3:1-2; Lk 3:3-6.

Kedd

augusztus 25.

3. JÉZUS ÜZENETE a. Mire sürgette az embereket Jézus földi szolgálatának megkezdtén? Mk 1:14-15. „(Idézve Mk 1:15.) Ezáltal az evangéliumi üzenet, melyet maga a Megváltó hozott, a próféciákon alapult. Az "idő", amelyről azt mondja, betölt, a Gábriel arkangyal által Dánielnek megadott időszakot jelenti. "Hetven hét - mondta az angyal - szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente" (Dán 9:24). A jövendölésekben egy nap egy évet jelent. (Lásd 4Móz 14:34; Ez 4:6.!) A hetven hét vagy négyszázkilencven nap négyszázkilencven évnek felel meg… A prófécia szerint ennek az időszaknak a Messiásig, a Felkentig kell tartania. Kr. u. 27-ben Jézust keresztségekor felkente a Szentlélek, s ezután hamarosan elkezdődött szolgálata. Ekkor hirdette az üzenetet: "Bétölt az idő" (Mk 1:15).” – JÉ 184. 185. b. Milyen megbízatás adatott Jézus követőinek, amely kötelező érvényű egészen napjainkig? Mk 16:15-16; Mt 28:18-20; Apcs 1:8. „Kötelességünk bemutatni az embereknek Krisztus, a megfeszített Üdvözítő hatalmát arra, hogy örök életet adjon. Be kell bizonyítanunk nekik, hogy jelképekben és árnyékokban az Ószövetség is ugyanolyan bizonyosan az evangélium része, mint az Újszövetség az ő kibontakozó hatalmában is.” – 6B 392. „A Megváltó útbaigazította tanítványait, hogy kezdjék munkájukat Jeruzsálemben, majd menyjenek át Júdeán és Samárián és tovább a Föld végső határáig. A népnek csak egy kis töredéke fogadta el a tanítást: de a hírnökök sebesen hordozták az üzenetet helységről helységre.” – Mar 36. „Isten gondoskodott eszközökről, hogy minden embert Hozzá vonzanak. Mialatt a munkás arra törekszik, hogy Istentől kapott világosságát másoknak továbbadja, az Úr mindnagyobb világosságban részesíti. S ha megteszi a tőle telhetőt, egyedül csak Isten dicsőségéért munkálkodva, akkor a lelkek értékének tudatára ébred. Míg házról-házra látogat, s feltárja az írásokat azok előtt, akiknek értelme elhomályosult, Isten angyalai állnak majd mellette, hogy befolyásolják hallgatói szívét, akik szomjaznak az élet vizére.” – RH 1896. október 6. 48


Szerda

augusztus 26.

„A bűnösök bármily gonoszak, visszataszítóak és romlottak, a Jézusban való hit által megtisztulhatnak és megfehéredhetnek az Ő igéjének cselekvése által. Akik hisznek az igazság élet illata lesz az életre, de ugyanazon igazság a hitetleneknek halál illata lesz a halálra. Akik elvetik Krisztust és visszautasítják az igazságban való hitet, keserűséggel telnek el azok ellen, akik elfogadják Jézust személyes Üdvözítőjükként. Azonban azok, akik elfogadják Krisztust, meglágyulnak, lecsendesednek Krisztus irántuk való szeretetének megnyilvánulása által, az értük történt megaláztatás, szenvedés és halál által.” – RH 1894. július 24. „Bűnbánat nélkül nincs megváltás. Egyetlen bűnbánat nélküli bűnös sem tud szívből hinni az igazságosságban. Pál úgy beszél a bűnbánatról, mint Isten szerint való szomorúságról a bűn felett, „amely üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez” (2Kor 7:10). Ebben a bűnbánatban semmi érdem szerint való nincs, de felkészíti a szívet Krisztus, az egyedüli Megváltó elfogadására, aki az elveszett bűnös egyedüli reménysége.” – FW 99. b. Hogyan mutatja be a Szentírás azt a fajta hitet, amelyre szükségünk van az üdvösséghez? Jak 2:14-20; 1Jn 2:4-5; 3:24. „Sokan vallják, hogy szentek, és állítják, hogy teljesen az Úréi, jogot formálnak Isten ígéreteire, azonban parancsolatainak engedelmeskedni nem akarnak. A törvény ezen áthágói igényt tartanak mindarra, amit Isten ígért gyermekeinek, azonban részükről ez csupán merész elbizakodottság, mert János kijelenti, hogy Isten iránti szeretetünket úgy mutatjuk ki, ha engedelmeskedünk parancsolatainak.” – AT 384. „A Krisztusba vetett hit, amely megmenti és üdvözíti a lelket, nem az a hit, amelyet ma sokan vallanak. „Higgyetek, higgyetek” – kiáltják – „csak higgyetek Krisztusban és üdvözültök. Ez minden, amit tennetek kell.” Míg az igaz hit teljesen bízik abban, hogy Krisztusban az üdvösség, közben el fog vezetni az Isten törvénye iráni tökéletes engedelmességre. A hit cselekedetek által nyilvánul meg.” – FW 52. 9. Tanulmány - AZ ÖRÖKKÉVALÓ EVANGÉLIUM ÉS A NAGY MEGBÍZATÁS

49

ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS A IMAHÁZ SZÁMÁRA SZAMOÁBAN

4. AZ EVANGÉLIUMBA VALÓ HIT a. Milyen hatása lesz az evangéliumnak azokra, akik hit által elfogadják a megváltásra való előkészületet? Lk 5:32; 24:47; 2Kor 7:9-10.

Csütörtök

augusztus 27.

5. AZ EVANGÉLIUM HATALMA a. Hogyan határozza meg a Biblia az evangéliumot, mint az üdvösség jó hírét? Rm 1:16-17; 1Kor 15:1-4; 2Tim 1:8. Milyen hatással van az emberekre az evangélium valódi elfogadása? „A kereszten függő Jézus maga volt az örömüzenet. Azóta van üzenetünk: „Íme az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” (Jn 1:29.) Gyülekezetünk tagjai ne tartsák-e szemüket a megfeszített és föltámadott Krisztusra függesztve, kiben örök életünk reménysége központosul? Ez a mi üzenetünk, érvünk, tantételünk, felhívásunk a bűnbánat nélkülieknek, bátorításunk a szomorkodóknak, reményünk minden hívő számára. Ha fel tudjuk kelteni az érdeklődést az emberekben, hogy Krisztusra függesszék tekintetüket, mi félreállhatunk s kérhetjük őket, hogy csak Isten bárányára rögzítsék tekintetüket továbbra is. Így részesülnek tanításban. „Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.” Kinek szeme Jézuson függ, mindent el fog hagyni. Meg fog halni az önzésnek. Hinni fog Isten teljes szavában, mely dicsőségesen és csodálatosan fölmagasztosul Krisztusban.” – 20MR 37. „Mint Krisztus bizonyságtevőinek, igazolnunk kell ezt a kegyelmet. A szenvedőket az Üdvözítőhöz kell vezetnünk. Átalakító kegyelme és csodatévő ereje sok-sok lelket nyer majd meg az igazságnak. Krisztus gyógyító ereje az evangéliumi üzenettel egyesülve, válságos időben eredményre vezet. A Szent Lélek fog munkálkodni majd az emberi szívekben s majd látni fogjuk Istennek szabadítását. Bizonyos értelemben a betegek gyógyítása a mi munkánk.” – Ev 255. b. Honnan ered az evangélium hatalma? Ki lesz átitatva evvel az erővel? Lk 24:49; Apcs 1:8; Jóel 2:28-30.

Péntek

augusztus 28.


a. Hogyan biztosított az evangélium üdvösséget minden léleknek a történelem korszakain keresztül? b. Miért tudta Keresztelő János az üzenetet nagy erővel hirdetni? c. Mi jön ránk, ha evangéliumi megbízatásunkat törekszünk betölteni? d. Mutasd be a Krisztusba vetett igaz hit fontos alkotórészét! e. Milyen legyen magaviseletünk, hogy megtapasztaljuk a Szent Lélek hatalmát annak teljességében?

50



2009. szeptember 5.

Imaház számára Szamoában

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól ti, a tenger hajósai és teljessége, a szigetek és azoknak lakói… Adják az Úrnak a dicsőséget, és dicséretét hirdessék a szigeteken.” (Ésa 42: 10,12.) Szamoa (korábban Nyugat-Szamoa néven volt ismert) a Hawaii szigetektől 3.500 km-re délre helyezkedik el a déli Csendes óceánban. Szamoa két nagyobb és hét kisebb szigetből áll. A szigetcsoport területe összesen 2.934 km2. Ezen trópusi szigetcsoport lakóinak száma kb. 217.000 fő, és ezen ország az 1960-as években nyerte el függetlenségét. A főbb vallások az országban a kongregacionalista [államtól és egyházi szervezetségtől független kálvinista közösségek], a katolikus és a metodista. A reformáció üzenete ezen országba az 1990-es évek vége felé érkezett. Ahogyan a munka előrehaladt a Reformmozgalom 2001-ben hivatalosan be lett jegyezve. Jelenleg a hívek egy magánterületen lévő épületben gyűlnek össze, de egy imaházat szeretnének építeni amely világítótoronyként szolgálna az Úr szőlőskertjének ezen sarkában. Testvéreinknek korlátozottak a pénzügyi lehetőségeik, és szükségük van a támogatásotokra a megvalósításhoz. Kérünk benneteket, gondoljatok az Úr művének szükségletére ezen országban és járuljatok hozzá ezen beruházáshoz a ti imáitokkal és nagylelkű adományaitokkal. Az Úr gazdagon áldjon meg benneteket. A Szamoai Misszió Terület nevében az Ausztrálázsiai Unió Konferenciája

10. Tanulmány

2009. szeptember 5.


KERESZTÉNY MÉRTÉKLETESSÉG „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.” – 1Kor 9:25. „A valódi mértékletesség arra tanít bennünket, hogy teljesen tartózkodjunk attól, ami ártalmas, és használjuk józanul azt, ami egészséges, és tápláló.” – RH 1884. szeptember 23. Javasolt olvasmány: Gyermeknevelés, 275-279.

Vasárnap

augusztus 30.

1. MÉRTÉKLETESSÉG: EGY BIBLIAI TANÍTÁS a. Mi a Szentlélek gyümölcsének egyik ismertetője? Gal 5:22-23; 2Pt 1:5-6. Mi volt az egyik dolog, amelyről Pál beszélt Félixnek? Apcs 24:25. Fontos ma részünkre a mértékletesség? „Az élet valamennyi dolgában tanítsuk és gyakoroljuk a mértékletességet! A vallásos élet egyik legnagyszerűbb alapelve a mértékletesség az evésben, ivásban, alvásban és ruházkodásban.” – Gy 275. „Mindenben mértékletességet kell gyakorolnunk. Ha tiszteljük Istent és elvégezzük a ránk eső részt, Ő kész arra, hogy megóvja egészségünket. Nagy figyelmet kell fordítanunk testünk minden szervére. Ha mértékletesek vagyunk az evésben, ivásban, öltözködésben, munkában és minden egyéb dologban, ezzel többet tehetünk magunkért, mint bármely orvos tehetne értünk.” – Gy 277. b. Mi Isten akarata testünkkel kapcsolatban? 3Jn 2; Jer 33:6. Mi volt Dániel elhatározása az evéssel és ivással kapcsolatban – és mit eredményezett? Dán 1:8,11-12,15,18-20. „Dániel esete bizonyítja nekünk, hogy a vallásos elv segítségével ifjak diadalmaskodhatnak a test kívánságai fölött, hűek maradhatnak Isten követelményeihez, még ha súlyos áldozatot követelne is ez.” – 4B 570. 52


Hétfő

augusztus 31.

„Nem minden étel – még ha önmagában egészséges is – elégíti ki minden körülmények között szükségleteinket. Táplálékunkat gondosan kell megválasztanunk. Étrendünket az évszakhoz, az éghajlathoz és foglalkozásunkhoz kell szabnunk. Bizonyos ételek nem minden évszakban és éghajlaton alkalmasak táplálkozásra, s a különböző foglalkozású emberek számára más és más ételek egészségesek. Ami egészséges a nehéz testi munkát végzőknek, alkalmatlan az ülő foglalkozású vagy a nagy szellem igénybevételnek kitett emberek számára. Isten az egészséges ételek széles skálát kínálja nekünk, és mindenki választhat azokból a táplálékokból, amelyek a tapasztalat és a józan megítélés alapján a legjobban kielégítik szükségleteit.” – Gy 269. b. Mi a megfelelő táplálék napjainkban az embernek, és mit kell kerülni? Zsol 104:14. „Gabonából, gyümölcsből és zöldségféléből áll az az étrend, amelyet a Teremtő számunkra választott. Ezek az ételek a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb módon elkészítve a legegészségesebbek és legtáplálóbbak; olyan erőt és szívósságot és szellemi frissességet biztosítanak, ami a bonyolultabb táplálékokból nem meríthető.” – NOL 207. „Ahelyett, hogy az ésszerűség lenne az úr, az riasztó mértékben az étvágy rabszolgájává süllyedt. Az emberek kielégítették a nehéz ételek utáni növekedő vágyukat, míg divattá vált, hogy a lehető legtöbb nyalánkságot zsúfolják gyomrukba. Különösen a társas szórakozásoknál elégítik ki mértéktelenül étvágyukat. Nehéz ebédeket és kései vacsorákat szolgálnak fel erősen fűszerezett húsétellel, nehéz szósszal, kaláccsal, tortával, fagylalttal, teával, kávéval, stb. Nem csoda, hogy ilyen étrend mellett sok a sápadt arc, és az emberek rengeteget szenvednek emésztési zavarokban.” – ÉTT 117. „A mandula jobb, mint a földi mogyoró, de kis mennyiségben, gabonafélével együtt fogyasztva az utóbbi is tápláló lehet, ha az emésztőszerv fel tudja dolgozni. Azonban mindenki tapasztalja ki önmagát.” – 21MR 285. 10. Tanulmány - KERESZTÉNY MÉRTÉKLETESSÉG

53


2. AZ EREDETI ÉTREND a. Milyen étrend volt adva kezdetben Ádámnak, s Évának és minden állatnak? 1Móz 1:29-30; 2:9. A bukás után mi lett hozzáadva az ember étrendjéhez? 1Móz 3:18.

Kedd

szeptember 1.

3. A HÚS MINT TÁPLÁLÉK a. A vízözön után egy ideiglenes változtatás volt az emberiség étrendjében. Mi lett még táplálékként adva és milyen korlátozásokkal? 1Móz 9:3-4; 7:2; 3Móz 3:17. „Isten csak az özönvíz után adott engedélyt az embernek, hogy állatok húsát fogyassza. Az özönvízben minden elpusztult, amiből az ember élhetett volna, azért az Úr szükségletüket látva, megengedte Noénak, hogy egye azoknak a tiszta állatoknak a húsát, amelyeket magával vitt a bárkába. De az állat húsa nem volt a legegészségesebb táplálék az ember számára… Az özönvíz után az emberek meglehetősen sok húst fogyasztottak. Isten látta, hogy az ember útja megromlott, hogy hajlamos lett Teremtőjével szemben magát fennhéjázóan magasztalni és saját szívének hajlamait követni. Megengedte a hosszú életű embernek, hogy állati eredetű táplálékot fogyasszon és ezzel megrövidítette bűnös életét. Az özönvíz után az emberiség mérete gyorsan csökkenni kezdett és rövidebb életű lett.” – ÉTT 288. b. Hogyan reagáltak az emberek, amikor Isten meg akarta vonni a húsételt a hajdani Izraeltől? 4Móz 11:4-6; 21:5. Miért teljesítette az Úr kívánságukat, és mi volt az eredménye? Ezé 14:4; 4Móz 11:31-33; 1Kor 10:6. „Az Úr szándéka, hogy visszavezesse népét az egyszerű gyümölcsök, zöldségfélék és gabonaneműek fogyasztására. Ő vezette Izrael gyermekeit a pusztába, ahol nem volt húsétel, és a menny kenyerét adta nekik. „Angyalok kenyerét ette az ember.” (Zsol 78:25.) Azonban ők Egyiptom húsos fazekait követelték. Búslakodtak és siránkoztak a húsért az Úr ígéretének ellenére, miszerint ha engedelmeskednek az Ő akaratának, beviszi őket Kánaán földére és megalapozza őket ott, tiszta, szent és boldog népként. Nem lenne gyengélkedő közöttük, mert eltávolítana közülük minden betegséget.” – MM 277. „Isten megpróbál lépésről lépésre visszavezetni eredeti szándékához, hogy az ember a föld természetes termékeiből éljen. Azok, akik várják az Úr visszajövetelét, a hús evését végül mellőzni fogják; a hús nem alkotja étkezésük részét. Ezt a célt állandóan tartsuk szem előtt, állhatatosan törekedjünk erre!” – CH 450. 54


Szerda

szeptember 2.

„Ismerve a részegítő italok fogyasztásának szörnyű következményeit, hogyan lehet az, hogy valaki, aki állítja, hogy hisz Isten igéjében hozzá tud nyúlni és meg tudja kóstolni a bort vagy a pálinkát? Az ilyen szokás biztosan nincs összhangban a vallott hitükkel.” – Te 42. „Kormányzóknak, szenátoroknak, képviselőknek, bíráknak – akik hozzák és végrehajtják egy nemzet törvényeit; akik kezükben tartják embertársaik életét, becsületét, javait - a szigorú mértékletesség híveinek kellene lenniük. Csak így lehet tiszta a fejük, csak így tudnak különbséget tenni jó és rossz között. Csak így lehetnek szilárd elveik; csak így tudnak bölcsen igazságot szolgáltatni és irgalmat gyakorolni. De mit mutatnak a tények? Közülük hánynak homályosította el az agyát, zavarta meg a jóról és rosszról alkotott fogalmait a tömény szesz? Mennyi zsarnoki törvény született! Az iszákos törvényhozók, tanúk, esküdtek, jogtudósok, sőt bírák igazságtalanságai miatt hány ártatlan embernek kellett meghalnia!” – NOL 238. 239. „Nézzétek a sörfőzdéket, amelyek mindenütt ott vannak az országban, ellátva az embereket avval, ami halálosan gonosz… Micsoda átok a szeszesital annak, aki bemegy [az italt árusító helyre] és iszik! Az utazó betér az italkimérésekbe józanul, egyenes járással, de nézz rá mikor onnan kilép, a ragyogás eltűnt szeméből, értelme megbénult, és tántorog ide-oda mint hajó a tengeren!” – BEcho, 1894. január 22. b. Milyen egyértelmű parancsot kapott Áron és az ő fiai, Manoak és az ő felesége valamint Zakariás? 3Móz 10:8-10; Bír 13:3-4,13-14; Lk 1:12-15. „A szeszes ital élvezetének hatása az, hogy elgyengíti a testet, zavarttá teszi az értelmet és megrontja az erkölcsi erőt. Megakadályozza az embert, hogy felismerje a szent dolgok szentségét vagy Isten rendeléseinek kötelező voltát. Mindazoknak, akik szent felelősséget hordoznak, szigorúan mértékletes embereknek kell lenniük, hogy elméjük mindig tiszta lehessen és így mindig különbséget tudjanak tenni a helyes és a helytelen, a jó és a rossz, az igazság és a hamisság között; hogy rendelkezhessenek az alapelvek és a bölcsesség szilárdságával, amely nélkül nem tudnak megfelelő módon igazságot szolgáltatni és irgalmasságot gyakorolni.” – PP 320. 10. Tanulmány - KERESZTÉNY MÉRTÉKLETESSÉG

55


4. ALKOHOLTARTALMÚ ITALOK a. Mit mond a Biblia az alkoholtartalmú italokról? Péld 20:1; 23:29-32; Ésa 5:22.

Csütörtök

szeptember 3.

5. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK a. Mit mond a Szentírás a testünkről? 1Kor 3:16-17; 6:19-20.

„Lehetetlenség megdicsőítenünk Istent életünk törvényeit megrontva. Lehetetlenség, hogy a szív fenntartsa az Isten iránti megszentelődést, amíg kielégítjük romlott étvágyunkat. A beteges test és a szétzilált szellemi képesség – az ártalmas testi kívánságok szakadatlan kielégítése miatt – lehetetlenné teszi a test és a lélek megszentelődését. Az apostol megértette a test egészséges állapotának fontosságát a keresztény jellem sikeres tökéletesítése érdekében.” – ÉTT 380. „Isten akarata, hogy gondozzuk, óvjuk és megbecsüljük testünket – a Szent Lélek templomát.” – HL 305. b. Milyen tanácsot kaptunk arra vonatkozóan, hogy testünket egészségben tartsuk meg? 1Kor 9:24-27; 10:31; 1Thes 5:23.

„Mindenkitől elvárják, hogy tegyék meg amit csak tudnak, hogy egészségben őrizzék meg testüket és elméjüket. Ha mindenáron kielégítik romlott étvágyukat, eltompítják érzékenységüket, és ködössé teszik felfogóképességüket úgy, hogy képtelenek méltányolni Isten magasztos jellemét vagy gyönyörködni igéjének tanulmányozásában, akkor biztosak lehetnek abban, hogy Isten éppúgy nem fogadja el értéktelen áldozatukat, mint Kainét.” – ÉTT 42. 43.

Péntek

szeptember 4.


a. Milyen alapvető tulajdonság képesítette Dánielt arra, hogy túlragyogja a nagytekintélyű Félixet? b. Ismertesd, hogy milyen Istenszerinti táplálékot fogyasszunk ezen utolsó napokban. c. Csak mikor engedte meg Isten a történelem folyamán a húsételek fogyasztását és miért? d. Miért nagyon káros a részegítő italok fogyasztása? e. Miért nagyon fontos az egészségügyi reform üzenete?

56


11. Tanulmány

2009. szeptember 12.


A BETEGEK GYÓGYÍTÁSA „Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.” – Jak 5:14-15. „Sokféleképpen művelhetjük a gyógyítás művészetét, de a menny csak egyetlen módot hagy jóvá. Isten gyógyszerei a természet egyszerű eszközei, melyek nem csigázzák el, nem gyengítik le a szervezetet erős mellékhatásaikkal.” – 5B 443. Javasolt olvasmány: A Nagy Orvos Lábnyomán, 155-161. (Ima a betegekért)

Vasárnap

szeptember 6.

1. A BETEGSÉG OKOZÓJA a. Milyen egyértelmű parancsot adott Isten az Ő népének Izraelnek, hogy távol tartsa tőlük a betegséget? 2Móz 15:26. „Krisztus határozott utasításokat adott Izraelnek életmódjukra vonatkozóan, és biztosította őket, „távol tart az Úr tetőled minden betegséget.” (5Móz 7:15.) Amikor a feltételeket teljesítették, akkor az ígéret is beigazolódott rajtuk.” – JÉ 730. b. Mivel kapcsolható össze mindig a betegség? Zsol 103:3; Jn 5:14. „Azt aratjuk, amit vetettünk. Sátán… rávezette az embert, hogy Istent okolja szenvedéseiért, holott ez a test törvényei áthágásainak következménye.” – The Christian Educator, 1898. október 1. „Az emberek csak ritkán tulajdonítják szenvedéseiket a tényleges oknak – saját helytelen viselkedésüknek. Mértéktelenségbe merülnek az evés területén – istent emeltek étvágyukból. Minden szokásuknál meggondolatlan vakmerőséget tanúsítanak egészségükkel és életükkel szemben. Amikor ennek következtében betegség veszi le őket lábukról, akkor azzal hitegetik magukat, hogy Isten a szerzője bajuknak, pedig saját helytelen viselkedésük hozta meg elkerülhetetlen következményét.” – ÉTT 97. 11. Tanulmány - A BETEGEK GYÓGYÍTÁSA

57

Hétfő

szeptember 7.

2. A GYÓGYULÁS FELÉ VEZETŐ LÉPÉSEK a. Hol kezdődik a legtöbb betegség? Péld 23:7. Milyen lépéseket kell tennünk, hogy meggyógyuljunk betegségeinkből? Mt 9:2-6.

„Lelki betegségek uralkodnak mindenfelé. A betegségek kilenctizedének itt keresendő a gyökere. Talán valami rendezetlen családi ügy rágja az emberi szívet, mint a fekély és gyengíti el az életerőt. Néha a bűntudat ássa alá a szervezetet, és zökkenti ki egyensúlyából a gondolkodást.” – 5B 324. „A lelkiállapot kihat a test egészségére. Ha a kedélyt a jó lelkiismeret és jótett felett érzett öröm boldoggá és vidámmá teszi, ez kihat a testre is, mert ilyenkor jobb a vérkeringés és az egész test felfrissül.” – CH 28. „Az emberiséget érintő betegségek javarésze a gondolkodásból ered és csakis úgy lehet meggyógyítani, ha előbb visszaállítjuk az egészséges gondolkodást. Sokkal több embernek beteges a gondolkodása, mint képzelnénk.” – CH 349. „Képzelődésünkkel néha előidézzük és gyakran nagyon is súlyosbítjuk a betegséget. Sokan betegen élik le egész életüket, pedig egészségesek lehetnének, ha elhinnék, hogy egészségesek. Sokan azt képzelik, hogy minden apró viszontagság betegséget okoz; pedig azért lesznek betegek, mert számítanak rá. Sokan haltak meg már olyan betegségben, amelyet csupán kényszerképzet okozott.” – CH 344. b. Ki az egyedüli gyógyító, és mit mondott Ő azoknak, akik meggyógyultak? Jer 17:14; Mt 4:24; 14:14; Jn 5:12-14.

„Kórházunk egyik legfőbb célja, hogy a mindenható Orvoshoz, a gyógyulás egyedüli forrásához irányítsuk a bűntől beteg lelkeket, hogy felhívjuk figyelmüket, hogy lelki megújulásra van szükségük, hogy ne sértsék meg többé Isten törvényét bűnös kívánságaik kielégítésével. Ha fel tudjuk kelteni a betegek erkölcsi érzékét, ha belátják azt, hogy bűnt követnek el Teremtőjük ellen, amikor betegséget zúdítanak magukra bűnös étvágyuk és lealjasító szenvedélyeik kielégítésével, akkor – miután hazamentek a kórházból – nem hagyják el elveiket, hanem magukkal viszik és egészségügyi reformátorok maradnak otthon is.” – 3B 170. 58


Kedd

szeptember 8.

3. TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK a. Amikor Ezékiás király megbetegedett, milyen természetes gyógymódot alkalmaztak az ő fekélyeire? 2Kir 20:7. Milyen gyógymódokat hagy jóvá Isten? „Isten egyetlen szava, ujjának egyetlen érintése, azonnal meggyógyította volna Ezékiást. Az Úr azonban utasítást adott, hogy tegyenek fügét a beteg helyre, s Ezékiás életre kelt. Amit teszünk, mindenben kövessük Isten gondviselésének tanácsát.” – CH 381. 382. „Isten gyógyszerei a természet egyszerű eszközei, melyek nem csigázzák el, nem gyengítik le a szervezetet káros mellékhatásaikkal. Friss levegő, tiszta víz, tisztaság, helyes táplálkozás, tiszta élet és Istenbe vetett szilárd bizalom azok a gyógyszerek, melyekre a haldoklók ezreinek szüksége van. Ezek a gyógymódok azonban fokozatosan elavulnak, mert hozzáértő alkalmazásuk fáradtságot igényel, amit az emberek nem értékelnek. Friss levegő, testedzés. Tiszta víz, tiszta helységek különösebb költségek nélkül rendelkezésére állnak mindenkinek, a gyógyszereket azonban drágán kell megfizetnünk mind pénzben, mind a szervezetre tett romboló hatásukban.” – 5B 324. b. Mi Isten terve a gyógynövények használatára vonatkozólag az újjáteremtett földön? Ezé 47:12.ur; Jel 22:2.ur. Hogyan segíthetnek rajtunk a gyógynövények és más természetes gyógymódok, míg ezen a földön élünk? „Az Úr a betegségek ellenszereit egyszerű növényekbe ültette, és ezeket nyugodtan használhatjuk hittel. Ezek használata nem hitetlenség, hiszen amikor javunkra használjuk fel az Istentől nyert áldásokat, akkor együttműködünk Istennel. Az Úr fel tudja használni a vizet, a napfényt, és az általa növesztett gyógynövényeket a tudatlanságból vagy baleset útján bekövetkezett betegségek gyógyítására. Nem tanúsítunk hitetlenséget, amikor arra kérjük Istent, hogy áldja meg orvosságait.” – 2Sz 271. c. Mit vár el Isten a keresztény orvosoktól? Mt 9:12. „Az orvosok dolgozzanak Krisztus javára… Krisztus céljai határozottabban megvalósíthatók a keresztény orvosok által.” – MM 120. 11. Tanulmány - A BETEGEK GYÓGYÍTÁSA 59

Szerda

szeptember 9.

4. AZ IMA EREJE a. Biblia tanítása szerint mit tegyen az, aki beteg lesz? Jak 5:14-15. „Szanatóriumaink munkája sokkal eredményesebb lenne, ha az orvosok komolyabban tanulmányoznák a Szentírást és annak előírását átültetnék a gyakorlatba, és ha Isten országáról prédikálnának, valamint ha imádkoznának, hogy Krisztus gyógyító kegyelme legyen a szenvedőn.” – MM 29. b. Miről ne felejtkezzünk el amikor a betegekért imádkozunk? Milyen gondolatokat tartalmazzanak imáink? 1Jn 5:14-16. „Amikor a betegekért imádkozunk, ne felejtsük el, hogy „amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk.” (Rm 8:26.) Nem tudjuk, hogy az áldás, amit kívánnak, jó lesz-e nekik, vagy nem. Ezért imánkba ezt is foglaljuk bele: „Uram, te a lélek minden titkát ismered. Ezeket a személyeket is ismered. Pártfogójuk, Jézus életét adta értük. Ő jobban szereti őket, mint ahogy mi egyáltalán szeretni tudunk. Ezért ha gyógyulásuk a Te dicsőségedet és a betegek javát szolgálja, Jézus nevében kérünk, gyógyítsd meg őket! Ha pedig gyógyulásuk nem egyezik meg akaratoddal, kérünk, hogy kegyelmeddel vigasztald meg őket, és jelenléteddel segíts nekik elviselni szenvedésüket.” – NOL 158. „Egyszer férjemmel olyan összejövetelen vettünk részt, ahol nagyon sajnálkoztak egyik testvérünkön, aki súlyos tüdőbetegségben szenvedett. Az illető sápadt volt és kórosan sovány. Az atyafi megkérte Isten népét, hogy imádkozzanak érte… Annyira unszolt bennünket, hogy úgy döntöttünk, fontolóra vesszük és még az nap este az Úr elé visszük az ügyét, és ha tiszta előttünk az út, eleget teszünk kérésének… Álomban világosan elém lett tárva ezen férfi esete. Gyermekkorától fogva láttam az életét, s azt, hogy ha imádkoznánk érte, az Úr nem hallgatná meg a könyörgésünket, mert gonoszság volt a szívében. Másnap reggel az ember eljött hozzánk, hogy imádkozzunk érte. Félre hívtuk és megmondtuk neki, hogy nagyon sajnáljuk, de nem tehetünk eleget a kérésének. Elmondtam neki az álmomat. Elismerte, hogy úgy igaz.” – 2B 349. 350. 60


Csütörtök

szeptember 10.

5. EGÉSZSÉGES ÉLET a. Mi Isten szándéka testünkkel kapcsolatban? 3Jn 2; 1Thes 5:23; 4:3-4. „Annak érdekében, hogy Isten elfogadható állapotban találja az Ő népét, nekik meg kell dicsőíteniük Őt testükben és lelkükben, melyek az Övéi, érdekeltté kell legyenek abban, hogy még jobban megtagadják étvágyuk kielégítését, és mértékletességet gyakoroljanak mindenben. Ők megérthetik és felfoghatják az igazságot annak szépségében, és tisztaságában, és megvalósíthatják azt életükben, és azáltal egy megfontolt józan, bölcs és becsületes életet mutathatnak be hitünk ellenségei előtt, és nem adnak okot arra, hogy szégyent hozzanak az igazság ügyére. Isten mindenkitől megköveteli, akik hisznek az igazságban, hogy különleges, kitartó és állhatatos erőfeszítést tegyenek, hogy testüket a lehető legegészségesebb állapotban tartsák, mert egy ünnepélyes és fontos munka áll előttük. Ez a munka a test és az értelem egészségét követeli meg.” – 1B 619. b. Hová irányítsuk gondolatainkat, hogy Istennek tetszőek legyünk testiekben? Ésa 26:3-4; Kol 3:1-2. Hogyan alkalmazhatjuk ezt az egészségügyi misszióvonalon végzett munkánkra? „Az orvosi misszió vonalán végzett munkánk éppen az a munka, amelyet Krisztus parancsolt követőinek. Nem látjátok-e világosan, hogy akik ezt a munkát végzik, az Üdvözítő megbízását teljesítik?” – BL 196. „Kis csoportok menjenek s végezzék a Krisztus által tanítványaira bízott munkát. Tevékenykedjenek mint evangélista, terjesszék iratainkat s szóljanak az igazságról az embereknek. Imádkozzanak a betegekért, ápolják őket, de ne kábító orvosságokkal, hanem a természet gyógyszereivel.” – CS 128.

Péntek

szeptember 11.


a. Miért lesznek betegek az emberek, gyakran még a hívők is? b. Hogyan kapcsolódik össze a lélek, az értelem és a test? c. Miért kerülendő a kábító gyógyszerek alkalmazása? d. Miért szükséges a betegekért imádkozni? e. Magyarázd el kötelességünket a saját és mások testi egészségével kapcsolatosan!

11. Tanulmány - A BETEGEK GYÓGYÍTÁSA

61

12. Tanulmány



A SZENVEDŐK IRÁNTI KÖTELESSÉGÜNK „Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez, meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.” Jak 1:27. „Mikor a népeket Krisztus elé gyűjtik [Aki az ő dicső trónján ül], akkor az embereknek csak két csoportja lesz majd ott jelen. Örökkévaló sorsukat az határozza majd meg, amit Krisztusért megtettek, vagy elmulasztottak megtenni szegény és szenvedő embertársaik személyében.” – JÉ 542. Javasolt olvasmány: Jézus Élete, 542-547. (Legkisebb atyámfiai)

Vasárnap

szeptember 13.

1. HASONLÓVÁ VÁLNI KRISZTUSHOZ a. Mi az egyik legjobb módja annak, hogy hasonlóvá váljunk Krisztushoz? Mt 25:35-40. „Jézus megmondotta tanítványainak, hogy az emberek gyűlölni, üldözni és kínozni fogják majd őket. Sokakat közülük kiűznek majd az otthonukból és kiszolgáltatják őket a szegénységnek. Sokan betegség és nyomor útján kerülnek majd bajba. Sokat vetnek majd börtönbe közülük. Mindazoknak, akik elhagyták barátaikat vagy otthonukat Ő érette, Krisztus százszoros jutalmat ígért meg még ebben az életben. Most pedig mindazok számára különleges áldást biztosított, akik valamilyen jó szolgálatot tesznek embertársaiknak. Mindazokban, akik az én nevemért szenvednek – mondotta Jézus –, engemet kell felismernetek. Amiképpen engem szolgálnátok, úgy kell szolgálnotok azoknak. Ez a nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az én tanítványaim vagytok.” – JÉ 542. 543. b. Milyen a tiszta és szeplőtlen hitvallás? Jak 1:27.

62


Hétfő

szeptember 14.

2. A VILÁG VILÁGOSSÁGA FÉNYLIK A HOMÁLYBAN a. Mi volt Krisztus legfőbb foglalatossága, amíg ezen a világon volt? Apcs 10:38. b. Hogyan akarja Krisztus általunk ragyogtatni világosságát? Ésa 58:7-8,10; Gal 6:9-10; 1Pt 2:15. „A hűséges igyekezet jobban tetszik Istennek, mint a leglángolóbb és legszentebbnek vélt imádat. Az az igazi istentisztelet, ha Krisztussal fáradozunk együtt. Imák, intések és beszédek olcsó gyümölcsöknek számítanak, melyeket gyakran csak rákötnek a fára. De a jótettekben megnyilvánuló gyümölcsök, amikor gondoskodunk a szükségben lévőkről, az árulókról és özvegyekről, ezek a valódi hiteles gyümölcsök, és meg is teremnek a jó fán. Tiszta és szeplőtelen vallás az Atya előtt ez: „Meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.” (Jak 1:27.) A jótettek azok a gyümölcsök, amit Krisztus elvár tőlünk: szerető nyájas szavakat, jótékony tetteket, gyöngéd gondoskodást a szegényekről és elesettekről. Ha a szívek együtt éreznek az elcsüggedt és szomorú szívűekkel, és a kezek szívesen és bőséggel adnak, ha a meztelent fölruházzátok, s ha szívesen befogadjátok házatokba és szívetekbe a hajléktalant, akkor az angyalok nagyon közel húzódnak hozzátok, és édes dallam csendül föl a mennyben is. Minden méltányos igazságos könyörületes és jó tett édes dallamot kelt a mennyben. Az Atya trónjáról figyel föl a könyörületnek ezekre a cselekedeteire, s legbecsesebb kincseinek tekinti azokat. „És ők az enyémek lesznek, azt mondja a Seregek Ura, azon a napon, amikor felrakom az én ékszereimet.” (Mal 3:17.) Az Atya úgy tekinti a nyomorgók és szenvedők iránti szánakozó cselekedetet, mintha Jézussal tették volna meg. Mikor fölkaroljátok a szegényt, együtt éreztek az elesettekkel és elnyomottakkal, és támogatjátok az árvákat, akkor Jézussal léptek szorosabb szövetségre.” – 2B 24. 25. c. Hogyan fogja megáldani az Úr azokat, akik a tiszta és szeplőtlen vallást gyakorolják? Ésa 58:11.

12. Tanulmány - A SZENVEDŐK IRÁNTI KÖTELESSÉGÜNK

63

Kedd

szeptember 15.

3. FONTOS KÜLÖNBSÉGEK a. Hogyan figyelmeztessük azokat, akik elfecsérlik idejüket? 2Thes 3:10-15. „Isten Igéje kijelenti, hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyék. (Lásd: 2 Thess 3:10.) Az Úr nem kívánja a szorgalmas munkástól, hogy pénzt adjon azoknak, akik nem akarnak dolgozni. Sokan elfecsérlik idejüket. Nem tesznek semmi erőfeszítést. Mindez szegénységhez és nélkülözéshez vezet. Ha ezektől a hibáktól nem szabadulnak meg, mindaz, amit értük teszünk, annyi mintha kincset raknánk lyukas zsákba. Van azonban elkerülhetetlen szegénység is. Az elesettek iránt szeretetet és szánalmat kell tanúsítanunk.” – KP 165. 166. „Senki, se gazdag, se szegény nem tudja Istent dicsőíteni a tétlen élettel. Sok szegénynek az ideje és testi ereje az egész vagyona. Gyakran még ezt is elpazarolják, mert szeretik a kényelmet, a semmivel sem törődő tunyaságot, s így talán tényleg semmijük sincs, amit elhozhatnának az Úrnak tizedben és áldozatban. Ha a keresztényekből hiányzik a bölcsesség, hogy a legelőnyösebben használják fel munkájukat, és hogy az Úr rendelkezésének megfelelően vessék latba testi és szellemi erejüket, akkor legyen bennük annyi szerénység és alázat, hogy elfogadják testvéreik tanácsát, hogy az ő jobb belátásuk egészítse ki a maguk hiányosságait. Sok szegény ember, aki elégedett azzal, hogy mit sem tehet embertársaiért, és Isten ügyének előbbre viteléért, sokat tehetne, ha akarna. Hiszen ugyanúgy felelősek Istennek testi erejük tőkéjéért, mint a gazdag az ő pénzéért.” – 3B 400. b. Mialatt némelyeknek intésre van szükségük, másoknak segítségre. Mutasd be a különbséget a színlelők és a valóban támasz nélkül lévő szenvedők között! 1Thes 5:14-15; Zsid 13:1-3. „Talán tévedünk miközben megajándékozzuk a szegényeket, és az nem válik áldássá számukra, mivel arra vezetjük rá őket, hogy úgy érezzék nem szükséges igyekezniük és takarékoskodnunk, mert mások úgy sem hagyják, hogy szenvedjenek. Nem tűrhetjük el a tunyaságot, sem nem bátoríthatjuk őket arra, hogy a számukra anyagilag megengedhető önkielégítésnek szokásába merüljenek bele. Mialatt a támogatásra méltó szegényeket nem hanyagolhatjuk el, mindenkit arra kell tanítni, hogy amennyire csak lehetséges segítsen önmagán.” – HS 293. 64


Szerda

szeptember 16.

4. NAGY SZÜKSÉGLETÜNK: A GYAKORLATI VALLÁS a. Mit mond a Biblia azokról, akiket jobban érdekel az elméleti tudás, mint a gyakorlati vallásosság? Jak 2:14-17; 1Jn 3:17-18. b. Hogyan tekint az Úr a buzgó vallásos formaiasságra, a gyakorlati vallásosság hiányában? Ésa 58:2-3,5. „(Idézve Ésa 58:1-4.) Amikor az Úr ezt a figyelmeztetést adta, Jákób háza nagyon buzgónak látszott. Naponta keresték az Urat, hogy megismerjék útjait, valójában azonban elbizakodott önhittséggel voltak tele. Nem jártak az igazságban. Nem gyakorolták a jóságot, irgalmasságot és szeretetet. Bár a bűnbánat, megtérés látszatát keltették, kevélységgel, és fösvény, fukar pénzéhséggel voltak tele. Miközben a külső alázat jeleit mutatták, kemény munkát követeltek meg beosztottaiktól, alkalmazottaiktól. Nagyra tartották jó cselekedeteiket, mások szolgálatait viszont lebecsülték. Megvetették és elnyomták a szegényt. Böjtjük csak álszent dicsekedés volt. Ilyen bűnök élnek ma is közöttünk, ezek váltják ki Isten dorgálását egyházára. Bárhol is él ilyen bűn, valóban a böjt és ima időszakára van szükség: ezt azonban őszinte bűnbánatnak, megtérésnek és határozott reformációnak kell kísérnie.” – TII 89. c. Milyen felhívást és bátorítást kapnak azok, akik szegénységgel küzdenek, és azok is, akik a lehető legjobbat igyekeznek tenni értük? Zsol 112:5-9. „Tömegesen vannak szegény családok, akikért a legnagyobb missziómunkát akkor végeznénk, ha segítenénk őket a vidéken való letelepedésben és annak elsajátításában, hogy miként tegyék a földet termővé és megélhetésük forrásává.” – NOL 127. „Valahányszor kinyitjuk ajtónkat Krisztus szükségben lévő és szenvedő földi testvérei előtt, mindig láthatatlan angyaloknak mondunk istenhozottat. Mennyei lények társaságát hívjuk meg otthonunkba. Ezek az öröm és bölcsesség légkörét hozzák magukkal. Dicséretmondással az ajkukon érkeznek és lépnek be hozzánk, és a mennyben egy különleges hangnemű válasz zendül meg. Irgalmasságunk minden tette nyomán zene szólal meg, hangzik fel a mennyben. Királyi székéről az Atya legdrágább kincsei közé sorolja az önzetlen munkásokat.” – JÉ 544. 12. Tanulmány - A SZENVEDŐK IRÁNTI KÖTELESSÉGÜNK

65

Csütörtök

szeptember 17.

5. KRISZTUS A SZENVEDŐKKEL AZONOSÍTJA MAGÁT a. Hogyan azonosítja Krisztus önmagát az Ő szenvedő népével? Mit mond majd azoknak, akik elhanyagolták a szenvedőket? Mt 25:41-45. „Isten a gazdagoknak azért adott gazdagságot, vagyont, hogy megsegítsék és megvigasztalhassák az Ő szenvedő gyermekeit. Ezek azonban nagyon közömbösek embertársaik hiányai iránt. Szegény testvéreik feletteseinek érzik magukat. Nem képzelik magukat bele a szegény emberek helyzetébe. Nem értik meg a szegények kísértéseit és küzdelmeit. Az irgalmasság kihal a szívükből.” – JÉ 544. 545. b. Milyen, E.G. White testvérnő által elmondott tapasztalat ébressze fel felelősségtudatunkat? „Ismerek olyanokat, akik nyomatékosan hitet tesznek vallásuk mellett, szívük mégis annyira az önszeretetbe és önzésbe kövesedett, hogy meg sem értik miről is beszélek. Egész életükben csak magukra gondolnak, maguknak élnek. Kizárt dolog számukra, hogy a mások javára áldozzanak, hogy valaki másnak a kedvéért lemondjanak valamiről. El sem tudják képzelni, hogy Isten ezt várja el tőlük. Magukat bálványozzák.” – 2B 26. c. Mit fog Krisztus mondani azoknak, akik szívüket és kezüket, a szegény és szenvedő segítése által, kitárták Neki? Mt 25:34.

Péntek

szeptember 18.


a. Milyen áldást biztosít Krisztus mindazoknak, akik segítenek szükségben lévő testvéreiknek? b. Milyen áldások vannak megígérve nekik Ésaiás 58:11-ben? c. Kiket kell meginteni, és kiket kell ténylegesen segíteni? d. Milyen reformációra van szükségük a Krisztus második eljövetelére készülőknek a jótékonysági szolgálatukban? e. Az ítélet nagy napján Krisztus rámutat arra a munkára, amit Őérte elvégeztünk vagy elhanyagoltunk. Fejtsd ki ezt bővebben!

66


13. Tanulmány



A 144.000 ELPECSÉTELÉSE „És látám, és imé egy Bárány áll vala Sión hegyén, és ő vele száznegyvennégyezeren, akiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.” – Jel 14:1. „János látott egy Bárányt Sión hegyén és vele száznegyvennégyezret az Atya nevével homlokukon.” – TII 248. Javasolt olvasmány: Tapasztalatok és Látomások, 51-59. (Az állat jele)

Vasárnap

szeptember 20.

1. A PECSÉT a. Mi az élő Isten pecsétje vagy jele, amely Isten szolgáinak homlokán fog lenni? Ez 20:12,20; Jel 7:2-3. Azonos jelentésű-e a „pecsét” és a „jel” kifejezés? Rm 4:11. „Isten jele, vagyis pecsétje a szombat megtartása, ami az Úr teremtés emlékére állított intézménye.” – 8B 80. „A negyedik parancsolat szombatja az élő Isten pecsétje. Istenre mutat rá, mint Teremtőre, és arra, hogy ez az ő jogos tekintélyének jele az általa alkotott lények felett. Azok, akik engedelmeskednek ezen törvénynek, viselni fogják Isten pecsétjét, mivel a hűség jeleként különítette el e napot, Önmaga és népe között.” – ST 1910. március 22. b. Miért a hetedik napi szombat az Isten törvényének pecsétje? Milyen eseményre mutat rá a szombat? 2Móz 31:14-17. „Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg.” – NK 402. „A negyedik parancsolatban van a bizonyítékunk, hogy a mi Istenünk az igaz és élő Isten. Ez tartalmazza az Ő tekintélyének pecsétjét.” – BEcho 1896. október 12. 13. Tanulmány - A 144.000 ELPECSÉTELÉSE

67

Hétfő

szeptember 21.

2. A NÉGY SZÉL a. Milyen látomást kapott János apostol, a Kinyilatkoztató, arról a munkáról, amely a hatodik pecsét alatt kell végbemenjen? Jel 7:1. Mit jelképeznek a szelek? Jer 51:1-2; Dán 7:2.

„Miért van az, hogy a gonoszság nem törhet előbbre nagyobb hevességgel az igazság és jogosság ellen? Ez azért van, mert a négy angyal tartja a négy szelet, hogy azok ne fújjanak a földre. Azonban az emberi indulatok magasabbra csapnak, és az Úr Lelke vissza lesz vonva a földről.” – HP 96. „János látja, hogy a természet elemeit, – földrengést, szörnyű árvizeket, és a politikai viszályokat, – négy angyal tartja vissza. Ezeket a szeleket Isten féken tartja, amíg akarja, s amíg parancsot nem ad, hogy elereszthetők. Ebben rejlik Isten egyházának biztonsága.” – BL 210. „A tengeri és szárazföldi szerencsétlenségek, a halálesetek állandóan növekednek – viharok, vasúti szerencsétlenségek tűzvészek által. A rettenetes vízáradások, a földrengések halálos és a viharok egy szörnyű küzdelemre ingerlik fel a nemzeteket, miközben az angyalok visszatartják a négy szelet, és megtiltják, hogy Sátán gyakorolja rettenetes hatalmát dühében, amíg elpecsételik Istennek szolgáit az ő homlokukon.” – ÉÉM október 31. „Az emberek nem ismerik föl az őrálló angyalikat, akik a négy szelet mérsékelik, hogy ne fújjanak, míg el nem pecsételik Isten szolgáit. De amikor Isten utasítja majd angyalait, hogy eresszék el a szeleket, olyan háború és küzdelem kezdődik, melyet képtelen leírni a toll.” – 6B 408. b. Meddig fogják visszatartani az angyalok a szeleket? Jel 7:2-3.

„Láttam, hogy a négy angyal a négy szelet visszatartja, amíg Jézus be nem fejezi művét a szentélyben. Azután jönni fog a hét utolsó csapás.” – TL 11. „Sátán ekkor a végső nagy zűrzavarba taszítja a föld lakóit. Amikor Isten angyalai elengedik az emberi indulatok vad viharát, minden ellentét kiéleződik. Az egész világra kiterjed a pusztulás, ami rettenetesebb lesz, mint ami Jeruzsálemet sújtotta.” – NK 547. 68


Kedd

szeptember 22.

3. AZ ELPECSÉTELÉS IDEJE a. A nagy advent mozgalom kezdetén mit értettek az adventisták a „jelenvaló igazság” alatt? 2Pt 1:12. „Sátán az elpecsételésnek ebben az idejében minden ravaszságával azon van, hogy Isten népét eltántorítsa a korszerű igazságtól, és őket hitükben megingassa. Láttam egy takarót, amit Isten kiterített népére, hogy a szomorúság idején megvédje őket. Minden lelket, ki az igazság mellett dönt, és akinek szíve tiszta, betakar a mennyei Atya, a Mindenható oltalmával.” – TL 15. „Az elpecsételés ideje rövid, s csakhamar bevégződik. Most amíg a négy angyal tartja a négy szelet, itt az ideje, hogy megerősítsük és biztosítjuk elhívatásunkat és kiválasztásunkat.” – TL 26. b. Mit tesz Sátán 1844 óta, amikor is megkezdődött az elpecsételés munkája? 1Pt 5:8; Jel 12:12. Mit kell tenni a hűségeseknek ugyanakkor? Lk 21:34,36.

„Akik győznek a világ, a test és az ördög felett, részesülnek az élő Isten pecsétjében. Akiknek kezük, szívük nem tiszta, azokra nem helyezik az élő Isten pecsétjét. Akik bűnt terveznek, és meg is cselekszik azt, elhalad mellettük a pecsételő angyal. Csak akik Isten színe előtt valóban megtérnek, bűnvallomást tesznek a valóságos nagy engesztelési napon, a kegyelem idején, csak őket ismerik el és jelölik meg, mint akik méltók Isten oltalmára.” – BL 210. c. Hol vannak Istennek igaz hűséges követői, akiket még nem ért el a „jelenvaló igazság”? Jel 18:4. Hogyan kell nekünk hozzájuk viszonyulnunk? „Istennek ékkövei vannak minden egyházban s nekünk nem az a dolgunk, hogy nagyhangon elítéljük a vallásos világot, hanem hogy alázatosan és nagy szeretettel hirdessük mindenkinek az igazságot, amint az Jézusban van. Hadd lássanak az emberek istenfélelmet és odaadást, hadd lássanak krisztusi jellemet. Akkor majd vonzódni fognak az igazsághoz. Aki szereti Istent mindenek fölött, embertársát pedig mint saját magát, az világosság lesz a világban. Akik ismerik az igazságot, közöljék is másokkal. Magasztalják fel Jézust, a világ Megváltóját, hozzák előtérbe az élet igéjét.” – TII 110. 13. Tanulmány - A 144.000 ELPECSÉTELÉSE

69

Szerda

szeptember 23.

4. AZ ELPECSÉTELŐ ANGYAL a. Mire figyelmezteti a Jelenések 14. részének harmadik angyala az embereket? Mi lesz az ő üzenetének eredménye? Jel 14:9-10,12; 15:2.

„A harmadik angyal a következő szavakkal fejezte be szavait: "Itt van a szentek tűrése, itt, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét." Midőn ezen szavakat megismételte, a mennyei szentélyre mutatott. Azok gondolatvilága, akik ezt az üzenetet elfogadják, a szentek-szentjére irányul, ahol Jézus a frigyláda előtt áll és utoljára jár közbe, hogy engesztelést szerezzen azoknak, akik még kegyelemben részesülhetnek, s akik tudatlanul áthágták Isten szent törvényét. Az élő és a halott igazak érdekében egyaránt bemutatja engesztelő áldozatát.” – TL 147. „Ebben a küzdelemben az egész keresztény világ két nagy csoportra oszlik – azokra, akik megtartják Isten parancsolatait, és a Jézus hitét, és azokra, akik a fenevadat és képét imádják, és bélyegét magukra veszik.” – NK 401. b. Mit látott János apostol napkelet felől feljönni, mi volt annak kezében, és kicsoda Ő? Jel 7:2.er.

„Az [harmadik] angyal kezében pergamentekercs volt s midőn méltósággal és hatalommal alászállott a földre, félelmetes intelmet, rettenetes fenyegetést intézett az emberiséghez, aminőt a föld lakói még sohasem hallottak. Ezen üzenetnek az volt a célja, hogy Isten gyermekeit a kísértés és szenvedés órájára figyelmeztesse, amely előttük áll. Az angyal mondotta: "A leghevesebb küzdelmet kell megvívniuk az állattal és annak képével. Egyetlen reményük az örök életre, ha kitartanak.” – TL 147. „A harmadik angyal üzenetét a lehető legfontosabbnak kell tekintenünk. Élet vagy halál kérdése ez.” – TII 249. „Sátán kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy magát istenné tegye, hogy úgy szóljon, és úgy cselekedjen, mint Isten, hogy úgy tüntesse fel magát, mint akinek joga van uralkodni az emberek lelkiismeretén.” – TII 250. „Amikor Isten törvényét a leginkább gúnyolják, és megvetik, akkor jön el az ideje Krisztus követői számára, akik Istennek adták szívüket, hogy rendíthetetlenül engedelmeskedjenek Istennek, és tántoríthatatlanul álljanak ki azon hitért, mely egyszer a szenteknek adatott.” – TII 250. 70


Csütörtök

szeptember 24.

5. AZ ELPECSÉTELTEK SZÁMA a. A harmadik angyal munkájának eredményeként milyen sereget látott János apostol és mennyien voltak ők? Jel 7:4.

„Midőn Jézus elhagyja a [mennyei] szentélyt, akkor azok, akik szentek és igazak, továbbra is szentek és igazak maradnak, mert bűneik eltöröltettek, s ők maguk elpecsételtettek az élő Isten pecsétjével.” – TL 180. „Isten hangja hallatszik a mennyből, amely kihirdeti Jézus eljövetelének napját és óráját.” – NK 569. „Az élő szentek, a száznegyvennégyezer, megértették az Úr szavát.” – TL 1. b. Mivel kell foglalkozzunk ma az elpecsételés munkájával kapcsolatban? Üdvözülni fognak azok, akik ismerik a harmadik angyal üzenetét, de nincsenek elpecsételve az élő Isten pecsétjével? Ezé 9:4-6; Lk 13:24.

„Csak az élő Isten pecsétjét elnyerőknek lesz szabad belépni a kapukon a szent városba.” – TII 243. „Minden önigazultságot fel kell adnunk, mert önmagunknak nincs igazságosságunk. Ez Isten ajándéka, tehát magunkat ne magasztaljuk fel, és ne legyünk semmilyen értelemben kérkedők, mert az sértés Isten ellen. Mink van, amit nem kaptunk volna? Az ember nem bízhat abban, hogy van őbenne bármi jó vagy igaz. Krisztus, csak Krisztus és igazságossága ad részünkre útlevelet a mennybe.” – TSA 32.

Péntek

szeptember 25.


a. Milyen lelki jelentősége van a valódi szombattartásnak? b. Hogyan terjeszti ki ránk Isten az Ő kegyelmét az elpecsételés idején és miért? c. Ismertesd Sátán támadási módszereit a szombattartók ellen az elpecsételés idejében! d. Ha komolyan vesszük azt, hogy megkapjuk Isten pecsétjét, mit kell fontolóra vennünk? e. Mit láthatnak a világegyetem lakói azok életében, akik el vannak pecsételve?

13. Tanulmány - A 144.000 ELPECSÉTELÉSE

71

FÜGGELÉK AT BL EÉ ESz ÉTT Ev Gy JÉ KP NK NOL PK PP SzE TII TL ÜI 1-9B 1-2Sz ICsK

Apostolok Története Bizonyságtételek a Lelkészeknek Előtted az Élet Az Evangélium Szolgái Étrendi és Táplálkozási Tanácsok Evangélizálás Gyermeknevelés Jézus Élete Krisztus Példázatai A Nagy Küzdelem A Nagy Orvos Lábnyomán Próféták és Királyok Pátriárkák és Próféták A Szentlélek Eljő Reátok A Te Igéd Igazság Tapasztalatok és Látomások Üzenet az Ifjúságnak Bizonyságtételek 1-9 Kötet Szemelvények 1-2 Kötet Isten Csodálatos Kegyelme

ST The Signs of the Times SW The Southern Watchman Te Temperance TSA Testimonies to Southern Africa YI The Youth’s Instructor 1-21MR Manuscript Releases, vol. 1-21. 4bSG Spiritual Gifts, vol. 4b

AU Gleaner Atlantic Union Gleaner BEcho The Bible Echo BTS Bible Training School CH Counsels on Health CS Counsels on Stewardship CSW Counsels on Sabbath School Work FE Fundamentals of Christian Education FLB The Faith I Live By FW Faith and Works GCB The General Conference Bulletin GCBD General Conference Daily Bulletin GW92 Gospel Workers (1892) HL Healthful Living HM The Home Missionary HP In Heavenly Places HS Historical Sketches LHU Lift Him Up MM Medical Ministry OHC Our High Calling PUR Pacific Union Recorder RH The Review and Herald SD Sons and Daughters of God

72


ELSŐ SZOMBATI ADAKOZÁS július 4. Misszionárius és egészségügyi központ részére Újvidéken (Novi Sad), Szerbiában

augusztus 1. Irodalom céljára a szükségben lévő országok számára

szeptember 5. Imaház számára Szamoában

Szombati Bibliai Tanulmányok. Mint van megírva (III.) július - szeptember

Recommend Documents