Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben

Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben

Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben munkaanyag

M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft.

2012

tanulmány


tanulmány

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS.............................................................................................. 3 2. ELŐSZÁLLÁS, DARUSZENTMIKLÓS ÉS NAGYKARÁCSONY HELYZETELEMZÉSE A SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL........ 4 2.1 Előszállás bemutatása .................................................................................................. 4 2.1.1 Népesség alakulása, korszerkezet, képzettség ...................................................... 5 2.1.2 Közműellátás, közlekedés .................................................................................... 8 2.1.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői ..................... 11 2.1.4 Előszállás intézményei ....................................................................................... 13 2.2 Daruszentmiklós bemutatása ..................................................................................... 15 2.2.1 A népesség alakulása, társadalmi szerkezet, képzettség..................................... 15 2.2.2 Közműellátás, közlekedés .................................................................................. 21 2.2.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői ..................... 22 2.2.4 Daruszentmiklós intézményei............................................................................. 23 2.3 Nagykarácsony .......................................................................................................... 25 2.3.1 Népesség alakulása, foglalkoztatottság .............................................................. 25 2.3.2 Közműellátás, közlekedés .................................................................................. 28 2.3.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői ..................... 30 2.3.4 Nagykarácsony intézményei ............................................................................... 30

3. TÉMÁBAN MEGJELENT SZAKIRODALMAK .................................. 32 3.1 Benchmarking............................................................................................................ 32 3.2 Best Practice .............................................................................................................. 34 3.3 Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata –esettanulmányok ......................................................................................................................................... 34 3.4 LEADER+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból összegyűjtött válogatás ......................................................................................................................................... 35

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, EREDMÉNYEK ................. 37 4.1 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ......................................................................... 38 4.1.1. Egészségügyi ellátások kiépítése ....................................................................... 38 4.1.2. Gyógytorna szolgáltatás bevezetése .................................................................. 39 4.1.3. Nők elhelyezkedésének segítése ........................................................................ 41 4.1.4. Mintafarm .......................................................................................................... 42 4.2 INFRATSRUKTURA, KÖZMŰELLÁTOTTSÁG .................................................. 45 4.2.1. Infrastruktúra kiépítése ...................................................................................... 45 4.2.2. Tömegközlekedés fejlesztése ............................................................................ 46 4.2.3. Taxibusz ............................................................................................................ 49 4.3 KÖZMŰVELŐDÉS, OKTATÁS, KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK............. 51 4.3.1. Fiatalok „visszacsábítása” ................................................................................. 51 4.3.2. Oktatási intézmények fejlesztése ....................................................................... 52 4.3.3. Kulturális szolgáltatások fejlesztése .................................................................. 52 4.3.4. Ciszterci rendház felújítása................................................................................ 53 4.3.5. Mikulásfalva ...................................................................................................... 54

5. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................... 56 6. NYILATKOZAT TANULMÁNY EREDETISÉGÉRŐL .......................... 57 7. Irodalomjegyzék .......................................................................................... 58

2


tanulmány

1. BEVEZETÉS Jelen tanulmány célterülete a Közép-Dunántúli Régióban elhelyezkedő, Dunaújvárosi kistérség részét képező déli térség három települése, név szerint Előszállás, Daruszentmiklós, valamint Nagykarácsony. Ezen három település a Mezőföldi Híd LEADER HACS településeit képezik, a kistérségben a leghátrányosabbnak mondhatóak. Hátrányos helyzetüket a munkanélküliek nagy aránya alapján állapították meg. A kistérség gazdasága a központban, Dunaújvárosban koncentrálódik. A városban viszonylag alacsony a munkanélküliség, emellett magas a foglalkoztatottság. Itt található a kistérségen belül a legtöbb foglalkoztató, amiből következik, hogy a környező településekről is ide jár be az emberek nagy része dolgozni, valamint – a tanulmány szempontjából is fontos – legtöbb szolgáltatás is itt található meg. A dunaújvárosi kistérség sokat fejlődött az elmúlt években, és a három déli településen is történtek fejlesztések. Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony fejlesztési törekvéseiket már 2004-ben megfogalmazták a Praedium Future programban, azóta is folyamatosan egyeztetnek egymással. A dunaújvárosi kistérségen belül ez a három település fekszik legmesszebb a központtól, Dunaújvárostól. Több szolgáltatás megtalálható helyben, de ezekből is van olyan, amely csak az egyik településen. Ezért sokszor Dunaújvárost vagy Dunaföldvárt kell felkeresni, ha el akarnak intézni valamit a helyiek. Emellett a tömegközlekedés sem rugalmas a nehezebb megközelítés és a távolság miatt. A szolgáltatások elérhetősége és a közlekedés fejletlensége egymást rontó folyamatok: a rossz közlekedés miatt kevesen használják azt, a kevés utas miatt nem fejlesztik a közlekedést. A helyiek sok szolgáltatásnak nincsenek is tudatában, hogy például a szomszédos településen mi érhető el. Fontos lenne a lakosoknak, hogy könnyebben el tudják érni a szolgáltatásokat (pl. színház, uszoda, városi rendezvények, okmányiroda, stb.), és akkor az igény is nagyobb lenne, amit most gátol a nehezebb elérhetőség. A tanulmányban részletesen megvizsgáljuk a helyben és a nagyobb központokban igénybe vehető szolgáltatásokat. Feltárjuk a helyi szolgáltatók belső erősségeit és gyengeségeit, és a külső tényezők által meghatározott jelenlegi lehetőségeket és veszélyeket. Áttekintést adunk a hazai és EU-s jó gyakorlatokról ebben a témakörben, rámutatva a helyben is megvalósítható példákra. Végül konkrét javaslatokat, projektterveket fogalmaz meg a tanulmány a három szervezet fejlesztésére és együttműködésük erősítésére.

3


tanulmány

2. ELŐSZÁLLÁS, DARUSZENTMIKLÓS ÉS NAGYKARÁCSONY HELYZETELEMZÉSE A SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL 2.1 Előszállás bemutatása Története A valószínűleg kun alapítású község a 17. század második felétől a második világháború utáni évtizedekig a cisztercita rend tulajdona volt. A ciszterci rend uradalmának központja volt e település, amely a mai Alsószentiván, Baracs, Daruszentmiklós, Hantos, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim falvakat foglalta magába. A két világháború között az ország legjobban jövedelmező birtokainak egyike volt. Előszállás megközelítésére több lehetőség van. Egyrészt elérhető közúton a 6-os út felől Dunaföldvár irányában, illetve 61-es úton Simontornya irányából, valamint a vasúti közlekedés régebben lehetővé tette, hogy a lakók kihasználják a PusztaszabolcsDunaújváros-Paks vonalon közlekedő személyszállító vonatokat, azonban a személyszállítás 2009 óta szünetel. Előszállás közigazgatásilag Előszállás, Róbertvölgy, Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Ménesmajor puszták, valamint Előszállás, Daruhegy és Nagykarácsony szőlőhegyek Hercegfalváról (ma: Mezőfalva) való leválásával, 1928-ban vált önálló településsé. Előszállás ma jellemzően mezőgazdasági jellegű település, bár a lakosság jelentős részét Dunaújváros gyárai, és ipara foglalkozta

4


tanulmány

2.1.1 Népesség alakulása, korszerkezet, képzettség Népesség alakulása

2012.01.01 2008.01.01 2005.01.01 2001.02.01

népességszám 2 186 2 235 2 417 3 884

A táblázatból látható, hogy 2001-es népszámlálás óta jelentős mértékben csökkent a népességszám. Míg 2001-ben 3884 lakót számoltak, addig mára már csak 2186 fő él Előszálláson. Ebből a legnagyobb tétel Daruszentmiklós 2002-es kiválása (közel 1500 fő), azonban azóta is csökken népesség. Ez többek között köszönhető a magas munkanélküliségnek, illetve a település elszigeteltségének. Korszerkezet

Előszállás korszerkezetében a 15-59 közötti korcsoport dominál, ami előnynek számít a foglalkoztatás szempontjából. Ezt követi az időskorúak aránya 23%-kal, illetve a legkevesebben a 14 év alatti korcsoport tagjai vannak, arányuk 14%. Ezek az arányok megfelelnek az országos átlagnak.

5


tanulmány

Foglalkoztatottság

Előszállás foglalkoztatottságát tekintve igen nagymértékű elmaradottságról beszélhetünk. Ugyanis a statisztikát megnézve a dunaújvárosi kistérségen belül a tárgyalt három település (köztük Előszállás is) hátrányos helyzetűnek tekinthető a nagy arányú munkanélküliség szempontjából.

A diagram a 2012-es év három negyedévének adatait szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek száma nem egész egy év alatt alig csökkent. Míg az év elején 173 fő volt regisztrálva, nyáron 143 fővel számolhatunk, tehát cirka 8 hónap alatt 30 fővel csökkent a munkanélküliek száma. A végzettség szerinti megoszlást megvizsgálva látható, hogy a munkanélküliek körében az általános iskolát végzettek aránya a legnagyobb, mintegy 41%-ka. Ezt követi a szakmunkásképzői végzettség, amely aránya 29%. A legkevesebb munkanélküli az egyetemet, illetve főiskolát végzettek között van. Számuk elenyésző, de megemlíthető, hogy a főiskolát végzettek munkanélküliek száma egy év alatt 1-ről 5 főre emelkedett.

6


tanulmány

Korcsoportok szerinti megoszlásban megfigyelhető, hogy a harmadik negyedév értékei alapján a 20-24 éves korcsoportnál a legtöbb a munkanélküliek száma, 23 fő. Az egyenletes, és legnagyobb csökkenést a 30-34 éves korcsoportnál tapasztalhatjuk, ahol 27 főről 15 főre csökkent az érték. Alacsony értékek jellemzik a 20 év alattiak, illetve az 59 év felettiek arányát.

A nemek szerinti megoszlásban nem látható lényeges változás az időintervallumon belül. Elmondható, hogy többnyire a férfiak aránya csökkent, ugyanakkor a nők száma emelkedett. Emellett alapvetően a nők esetében majdnem kétszer annyi munkanélküli van, mint a férfiak körében.

7


tanulmány

2.1.2 Közműellátás, közlekedés

Közműellátás

Csatornázottság, vízellátás, kábel tévé, telefon Előszállás infrastrukturális ellátottsága szinte teljes. A vezetékes vízellátás teljes egészében kiépített, a központi víz ellátottsága 100%-os. Továbbá az ivóvíz jó minősítésű. A csapadék vízelvezetése megoldott, a község nem tekinthető árvízveszélyes területnek. A csatornázottság kiépítése jelenleg egy benyújtott pályázat elbírálása alatt áll, teljes kiépülésére a közeljövőben várhatóan sor kerül, valamint egy külön szennyvíztisztító kiépülését tervezi a községvezetés. Mára már a telefonellátottság is teljesnek mondható. Míg a telefonállottság 100%-os, addig a kábel tévé-ellátottság csupán 50%-os értéket mutat. A helyi eseményeket az Előszállási Televízió közvetíti. Ugyanez a helyzet az internet-ellátottságot illetően, ahol körülbelül 50% a bekötöttség, azonban wifi nem található a településen. Villany, gáz szolgáltatás Előszállás áramellátásán belül a villanyellátottságot tekintve belterületileg teljese, azaz 100%-os, gázellátottságot tekintve 95%-os beépítettségről beszélhetünk. Közlekedés Úthálózat A közlekedés elemzéséhez először az úthálózatot kell megvizsgálnunk közelebbről. Előszállás úthálózatát tekintve igen kis mértékben kiépített. Főként sima földutak fedik a területet, nincs összefüggő aszfaltos úthálózat.

8


tanulmány

Ahogy a diagramon is látható, az útviszonyokat illetően az aszfaltos utak képviselik az egyik legkisebb hányadot, mindössze 20%-ot. Ezt előzi meg a 10%-os értéket mutató földes utak aránya, végül elmondható, hogy a legnagyobb arányt képviselő csoport a salakos utak csoportja, amely 70%-ot tesz ki. Előszállás közlekedését tekintve földrajzilag kedvező helyen fekszik. Az M6-os autópálya kiépülésével könnyen elérhető a kistérségben, valamint közvetlen összeköttetésben van a fővárossal. Közvetlen mellette halad el a 61-es számú főút, amely könnyen megközelíthetővé teszi Dunaföldvárt, vagy az M6-os autópályának köszönhetően Dunaújváros is könnyen elérhető, mindössze 30 perc alatt. A két nagyobb város közelsége fontos mind a munkalehetőséget, mind pedig a településen nem elérhető szolgáltatások e városokban való meglétét tekintve.

Közlekedés Autóbusszal való közlekedés

Daruszentmiklós Előszállás Nagykarácsony

A település távolsága Dunaújvárostól (km) 24,6 25,1 23,5

Menetidő (személygépkocsival) (perc) 20 25 34

Autóbusz járatok száma 23 23 9

Autóbusz járatok menetideje (perc) 53 (46-1ó 50) 53 (46-1ó 50) 46 (34-1ó 12)

Megvásárolt jegyeken szereplő km

Plusz km, amit fizetni kell (max.)

20-25 30-35 25

1 9 2

Előszállás tömegközlekedésében az egyik legnagyobb problémát az autóbusszal történő közlekedés jelenti. Előszállás lakóinak jelentős száma ingázik naponta a környező nagyobb településekre, úgy, mint Dunaföldvárra, vagy Dunaújvárosba. Azonban az ingázást nagy

9


tanulmány

mértékben nehezíti, hogy a buszjáratok a célterület elérése előtt végigjárják a közelben található településeket, lényegesen meghosszabbítva ezzel a menetidőt. A buszforgalmat a VOLÁNBUSZ bonyolítja le. A távolsági vonalon a fő közlekedési pontok között napi 23 járat közlekedik. A településen egy helyen állnak meg a buszok. Vonatközlekedés


A település távolsága Dunaújvárost ól (km)

Vonat járatok száma

Vonat járatok száma menetideje

A megvásárolt jegyeken szereplő km

Vasút állomás

A km különbségek

24,6 25,1 23,5

0 (6 volt) 6

0 (21 ha lenne) 21

0 (21 ha lenne) 20

nincs van van

0 (-4) -4

Az Előszálláson áthaladó vasút a Mezőföld-Paks vasútvonalhoz tartozik. Ezen a vonalon a mai napig teherszállítás történik heti 3-4 alaklommal. 2009-ig személyszállítást is bonyolítottak Előszállás felé, azonban az évet követően beszüntették azt. A községben élő, dolgozó emberek nagy részének Dunaújvárosban van munkahelye, ahova jelenleg csak busszal, vagy személyautóval tudnak eljutni. Korábban a személyszállító vonatokból 6 járat volt. Ezeket a járatokat napi rendszerességgel 35-40 fő vette igénybe. Vasútállomással rendelkezik a település.

10


tanulmány

2.1.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői Egyesületek, alapítványok A település életében fontos szerepet játszanak a civil egyesületek, valamint az alapítványok. Tizenegy bejegyzett civil egyesület működik a településen. A településen működő civil szervezetek:

horgászegyesület Sportegyesület Polgárőrség Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Faluszépítő Egylet Nagycsaládosok Egyesülete Téliállás Lovassport Egyesület Gazdakör Országos Lakásotthoni Szakmai Egyesület Előszállási Vállalkozók Egyesülete Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány „Égigérőfa” Alapítvány Előszállási Polgárok Érdekvédelmi Szervezete Önkéntes Tűzoltó Egyesület Rozmaring Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Nyugdíjas Klub Parlandó Női Kar Ifjúsági klub Diákönkormányzat Mozgássérültek Egyesülete Előszállási Aikido Klub Kincskereső Klub

Példamutató munkásságuk alapján kiemelhető a Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, akik többek között a község kulturális életéért felelnek. Az egyesület 1991-ben kezdte meg működését, és ez a szervezet felel a Teleház működtetéséért is. A Hagyományőrző Nyugdíjas Klub őrzi és ápolja Előszállás évtizedekre visszanyúló emlékeit és hagyományait, tagjai igyekeznek a fiataloknak átadni a község értékeit. Művelődés, kulturális élet Előszállás közművelődése a helyi iskolában zajlik. Évfolyamonként egy osztály található, és körülbelül 170 gyerek látogatja az órákat. A településen található óvoda, ahol három csoportba összesen 87 gyermek jár. A község rendelkezik saját művelődési házzal és könyvtárral, ahol összesen 5000 kötet áll rendelkezésre az olvasni vágyóknak. A könyvtár a Kossuth Lajos Művelődési Központban működik. Számos kőkereszt, illetve szobrászati emlék látható a település több részén, amelyek többnyire a 19.-20. sz. fordulójáról származnak.

11


tanulmány

Sportélet Előszállás sportéletét a sportegyesület alakítja, amely rendelkezik egy nagypályával, és öltözővel. A labdarúgó csapat története régre nyúlik vissza. Az Előszállás SE már 1947ben megalakult, de hivatalosan 1952-ben alapították. A csapat jó néhány évet a megyei másodosztályban töltött, azonban 2007-ben a harmadosztályba került, ahonnan azóta sem tudta felbirkózni magát. Ezenfelül egy nagy, és három kicsi focipálya található. Újdonság az Aikido klub működése, akik ezzel a japán harcművészettel ismertetik meg az érdeklődőket, mozgást és szellemiséget tanulva (http://eloszallas-aikido.hu/).

12


tanulmány

2.1.4 Előszállás intézményei

Oktatási intézmények Előszállás iskolával és óvodával is rendelkezik. A Patakparti Óvoda 3 csoportot foglalkoztat.

Az Árpád Fejedelem Általános és Szakiskola egyben általános iskolai és középiskolai feladatokat lát el. Az iskola több mint 50 éve áll fenn. 12 tanteremmel rendelkezik, illetve egy nagy tornateremmel. Szociális- és családügyi ellátás A településen a szociális hálózata igen kiépített. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is megtalálható helyben. A magán szociális otthon idősek otthonaként funkcionál, ugyanakkor, aki nem teheti meg, hogy itt vegyék gondozásba, azoknak akár a házi gondozás is megoldott. Az egyetlen hátrány az ellátással kapcsolatban, hogy nincs kiépítve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely az idős korosztály nagy aránya miatt, a nyugalmuk és biztonságuk érdekében indokolt lenne. Egészségügyi intézmények Orvosi ellátás terén lenne még mit fejleszteni. Háziorvos, védőnő, fogorvos mind megtalálható a településen, azonban sürgős helyzetek esetében mentőszolgálat híján a szomszédos nagyobb városokat kell felkeresniük a helyieknek (Dunaújvárost vagy Dunaföldvárt). Emellett gyógytorna és fizikoterápia sincs a térségben.

13


tanulmány

Egyéb intézmények, látnivalók Művelődés szempontjából fontos az idelátogatók figyelmébe ajánlani Előszállás nevezetességeit. A Kisboldogasszony római katolikus plébánia templom 1778-ban épült. A barokk stílusú épületen számos építész dolgozott, falképei is az 1700-as évekből származnak. A neobarokk falképeket 1913-ban Kuczka Mihály, székesfehérvári festő készítette. A templomot fennállása során kétszer tatarozták, illetve egyszer renoválták a festményeket. A legutolsó felújítást követően, a 2000-es években az épület új cserépfedést kapott, és a temlpom megújult kívül-belül. Később a falfestmények teljes körű felújítására is sor került 2002-ben. Ahogy az a bevezetőben kiderül, Előszállás az egykori ciszterci uradalom nagybirtoka volt. Így az egyik legnagyobb látványosság egyértelműen a volt ciszterci rendház épülete.

A lakosok számára „kastély” néven ismert rendház barokk stílusú. Az épület sok célt szolgált az elmúlt évtizedekben. Volt székhelye az uradalom jószágkormányzójának, vagy a gazdasági apparátus központja, de működött már nyugalmazott rendtagok szállásaként is. 1949-ben elvették a rendtől, 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába, jelenleg üres. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű „Cifrakertet” jelenleg újra gondozza a faluközösség. A ciszterci birodalomnak számos gazdasági épülete fennmaradt a községben, amelyek többnyire elhanyagolt állapotban vannak. Felújításuk a turizmus szempontjából mindenképp érdemes volna. A gazdasági épületek rendszerint a 18 században épültek. Néhány látogatásra érdemes épület többek között a „kastély”, a Bagolyvár, illetve a mai Teleház.

14


tanulmány

2.2 Daruszentmiklós bemutatása Története Daruszentmiklós a fent bemutatott településből, Előszállásból vált ki, és 2002 októberében vált önálló településsé. A szintén kunok által alapított terület a 18. százasban a ciszterci rend zirci apátságának földbirtoka volt. 1927-ben Előszállás névvel egyesítették a helységeket és a terület a sárbogárdi járásba sorolták be. Daruhegy, Daruszentmiklós elődje ekkor egy lakott külterület volt, a zirci apátság tulajdona, Herczegfalva község határában feküdt. A daruhegyiek elégedetlenségének oka alapvetően az 1922-es földreform volt, ami az akkori lakosság nagy-arányú növekedését eredményezte. Daruhegy népessége 1944-ben már meghaladta az 1200 főt, ami arra sarkallta a lakosokat, hogy adjanak hangot önállósodási törekvéseiknek. Daruszentmiklós a 2002. évi önkormányzati választásokkal önálló településsé alakult. Az Előszállásból kivált község saját önkormányzati képviselő testületet és polgármestert választott. Daruszentmiklós három kisebb településrészt foglal magába: Daruhegyet, Kisszentmiklóst és Dánieltelepet.

2.2.1 A népesség alakulása, társadalmi szerkezet, képzettség

A népesség alakulása Daruszentmiklós népességének alakulását elsősorban a az 1922-es földreform, majd a falu önállósodása alakította. 2003.01.01 2004.01.01 2005.01.01 2006.01.01 2007.01.01 2008.01.01 2009.01.01 2010.01.01 2011.01.01 2012.01.01

1347 1469 1492 1526 1600 1643 1642 1598 1624 1596

A 2002-es függetlenedést követően a népesség lassú, ám tartós növekedést mutat. Azonban 2011-ről 2012-re majdnem 30 fővel csökkent a népesség.

15


tanulmány

A térségben a 15-59 éves korcsoport aránya a legnagyobb, 61%, azaz 786 fő. Őket követi a 60 év felettiek száma 309 fővel, végül a legkisebb arányt a 0-14 éves korcsoport képviseli 15 %-kal, vagyis 198 fővel. A fiatalok és az idősek aránya is kis mértékben meghaladja az országos átlagot. Képzettség A táblázat szemlélteti a lakosság képzettség szerinti megoszlását. A lakosok legnagyobb száma középfokú végzettséggel rendelkezik. Pozitív azonban, hogy a gazdaságilag aktív korúak körében mindenki be tudta fejezni a középiskolát. A 8 osztályt, vagy az alatt végzett lakosok többnyire az időskorúak közül kerülnek ki. Az egyetemet, vagy főiskolát végzettek aránya elenyésző, mindössze 3%. Ez azzal magyarázható, hogy az itt élő emberek nagy része ipari tevékenységgel foglalkozik, ezek a foglalkozások többnyire szakmunkás képzettséget igényelnek.

16


tanulmány

Gazdasági aktivitás Aktív keresők száma Inaktív keresők száma Eltartottak száma Munkanélküliek Főállású őstermelők száma

595 302 289 106 1

A táblázatból kiderül, hogy a munkaképes korúak közül (786 fő) 595 fő aktív kereső. Az inaktív keresők 23%-ot képviselnek, Viszonylag nagy-arányú munkanélküliséggel számolhatunk (8%). A községben csupán egyetlen egy főállású őstermelő van jelen a statisztikai adatok szerint, ami nem azt jelenti, hogy háttérbe szorul a mezőgazdasági szféra, hanem azt, hogy ezt a foglalkozási formát jellemzően nem használják. Foglalkoztatottság Mindenképp pozitívnak mondható, hogy a munkaképes korúak számának 76%-ka dolgozik. Foglalkoztatás hely szerint helyben dolgozó aktív keresők száma bejárók száma eljárók száma településen foglalkoztatott aktív kereső (helyben dolgozó+bejáró)

26 28 569 54

Negatív tény azonban, hogy a helyben dolgozó lakosok száma csupán 26 fő. Ennél több a településre bejáró, más településhez tartozó dolgozók száma. A dolgozó lakosok szinte egésze, 96%-ka jár el a településről máshova dolgozni. Ezek alapján a településről összességében megállapítható, hogy leginkább egy alvótelepülési funkciót tölt be jelenleg.

17


tanulmány

Daruszentmiklóson a lakosok legnagyobb része ipari tevékenységgel foglalkozik, főként magánvállalkozásoknál. Mezőgazdasági tevékenységük nem számottevő, azonban kedvező, hogy második legnagyobb arányt a III. szektorban dolgozók képviselik.

A munkanélküliséget illetően a mutató folyamatos csökkenést mutat. Alig egy év alatt 32 fővel kevesebb munkanélkülit regisztráltak. A végzettség szerinti megoszlás azt mutatja, hogy ezen emberek közül a legtöbben csak általános iskolát végeztek, bár számuk csökken.

18


tanulmány

Ezt követi a szakmunkásképzőt végzettek aránya. Mindegyik végzettségnél csökkenő tendencia figyelhető meg, kivéve a gimnáziumot illetően, itt folyamatos növekedést regisztráltak, számuk egyre csak növekszik. Az is megállapítható, hogy egyetemi, valamint főiskolai végzettséggel rendelkezők körében nem tapasztalható számottevő munkanélküliség.

A munkanélküliség korcsoport szerinti megoszlása hasonló helyzetet mutat, mint Előszálláson. Legnagyobb számban a 3. negyedévben itt is a 20-24 év közötti korcsoport közül kerülnek ki a munkanélküliek. A legkisebb arányban a 20 év alattiak, illetve az 59 év felettiek vannak. A legnagyobb mértékű csökkenés a 30-34 év közötti korcsoportot érte.

19


tanulmány

A diagram világosan szemlélteti, hogy mindhárom időszakban magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Azonban szakaszonként jelentősem csökkent a férfiak száma, ahol majdnem 45%-kos csökkenésről beszélhetünk az első negyedév és a harmadik negyedév között. A nők esetében sokkal alacsonyabb, 17%-kos csökkenésről beszélhetünk a két végpont esetében, habár ez esetben a második negyedévhez képest harmadik negyedévre ismét növekedett a mutató.

20


tanulmány

2.2.2 Közműellátás, közlekedés Közműellátás Daruszentmiklós infrastrukturális ellátottsága hiányosnak mondható. Igaz a villanyellátottság, valamint belterületen a gázellátottság teljesen kiépített, a csatornázásról ez nem mondható el. Daruszentmiklóson nincs kiépített csatornahálózat. Ellenben a csapadék vízelvezetése megoldott, illetve az ivóvíz minősége kiváló. A közműellátást tekintve pozitív eredmény, hogy a telefon, a kábeltévé, valamint az internet ellátottság 100%-os, de a település nem rendelkezik helyi tévével, és wifi szolgáltatás sem található a helységben. Mindezek mellett a község korszerű honlapja igyekszik értesíteni az érdeklődőket és a lakosokat az aktuális hírekről, és történésekről, valamint saját Facebook-csoporttal is rendelkezik a település. Közlekedés

Daruszentmiklós útviszonyokat tekintve lényegesen jobb helyzetben van, mint Előszállás, bár ennek oka főleg a mellékutak alacsonyabb száma és aránya. Itt az aszfaltos műutak 50%-ot tesznek ki, igaz ennek 48%-ka állami tulajdonú közút. A földes út aránya 20%-ot képvisel, míg az egyéb kategória teszi ki a maradék 30%-ot, a salakos utak arányát. Daruszentmiklós közlekedése alapvetően több problémát vet fel. Mint, ahogy a másik két vizsgált településen, itt is ez az egyik legégetőbb probléma a közlekedés a szolgáltatásokat illetően.

21


tanulmány

Autóbusszal való közlekedés






Megvásárolt jegyeken szereplő km 20-25 30-35 25

Plusz km, amit fizetni kell (max.) 1 9 2

A fenti táblázatot megvizsgálva hasonló következtetésre juthatunk, mint Előszállás esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a két települést csupán egy rövid útszakasz választja el egymástól. Így az autóbusz járatokat illetően a probléma ugyanaz: azaz a buszok egy körutazást tesznek a környező falvakban, mielőtt a céltelepülésre megérkeznének. Ezáltal a menetidő lényegesen meghosszabbodik. Az ezzel kapcsolatos további problémákat nem taglalom, tekintve, hogy teljes mértékben megegyezik az előző település problémakörével. Vonattal való közlekedés






Vasút állomás

A km különbségek

24,6 25,1 23,5

0 (6 volt) 6

0 (21 ha lenne) 21

0 (21 ha lenne) 20

nincs van van

0 (-4) -4

Mint, ahogy a táblázatból kiderül, Daruszentmiklóson nem megy keresztül a MezőföldPaks vasútjárat, vasútállomással nem rendelkezik. Mivel a busz járatokkal való közlekedés igen komplikált (hosszú menetidő, átszállás, várakozás, drágább bérletek stb.), a vonattal történő ingázás sokkal vonzóbb alternatíva az emberek számára (lásd: Vonattal való közlekedés Előszálláson). Először ügye a fentebb szemléltetett gondot kellene megoldani, ami a személyszállítás beszüntetését jelenti Előszállás felé. Ha sikerülne visszaállítani a személyszállítást, utána lehetne kezdeményezni egy mikrobusz indítását az Előszállási vasútállomásra, hiszen csupán 2 km-re fekszik Daruszentmiklóstól, és még mindig kifizetődőbb, és gyorsabb megoldás, mint feleslegesen plusz 50 percet tölteni a buszokon.

2.2.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői Egyesületek, alapítványok Civil szervezetek, alapítványok nagy számban működnek a településen. A térségben a kulturális, és szabadidős programokért, az oktatás-nevelésért, az ifjúsági- és gyermekvédelemért és érdekképviseletért a KISSZENTMIKLÓS-DARUHEGY Gyermekeinek és Ifjúságának Jövőjéért Alapítvány felel. A magyar hagyományok ápolásával, széles körű megismertetésével a Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület foglalkozik. Daruszentmiklós civil szervezetei: - Magyar Mentőszolgálat Alapítvány (Dunaújvárosban működik, csak a székhelye található helyben) 22

Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben -

Daruszentmiklósi Polgárőrség Falulánc Kulturális és Közérdekű Szövetség KISSZENTMIKLÓS-DARUHEGY Gyermekeinek és Alapítvány Kisszentmiklósi Baráti Társaság Közhasznú Egyesület Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület Daruszentmiklósi Sportegyesület

tanulmány

Ifjúságának

Jövőjéért

Művelődés, kulturális élet 1913-ban adták át Daruhelyen az első osztatlan, egy tantermes iskolát. 1930-ban készült el a Dánieltelep máig is szép iskolaépülete, a „Klebelsberg-kúria”. 1960-ban mellette építették fel a „nagyiskolát”, amelyet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét vette fel és 2008-tól a mezőfalvi általános iskola tagintézménye. A településen található továbbá iskolai könyvtár, és óvoda is. A faluban évek óta megrendezett falunap már hagyománynak számít, melyen színes előadásokkal és programokkal várják az odalátogatókat.

2.2.4 Daruszentmiklós intézményei

Oktatási intézmények Mint említettük, Daruszentmiklós rendelkezik egy nyolcosztályos általános iskolával, ellenben középiskola nem található a községben, ami arra készteti a 14 év felettieket, hogy a környező településekre ingázzanak a továbbtanulás érdekében, ami több problémát vet fel, főként a tömegközlekedés hiányosságai miatt. Továbbá egy napközis óvoda látja el a kisgyermekek körüli mindennapos teendőket. Szociális- és családügyi ellátás Daruszentmiklóson egyaránt található családügyi, és gyermekjóléti szolgálat, valamint házi gondozást is igénybe lehet venni. Hátrány, hogy nem található idősek számára kialakított gondozóhelység, illetve nincs kiépített jelzőrendszeres házi segítségnyújtás sem. Pozitív, hogy a településen működő Magyar Mentőszolgálat Alapítvány segíti a civil mentőszolgálatokat, valamint oktatásaikkal, képzéseikkel, működésükhöz szükséges feltételek megteremtésével támogatja őket. Egészségügyi intézmények Az alapszükségleteknek megfelelő szolgáltatások megtalálhatóak a községben, úgy, mint háziorvos, vagy védőnő, ellenben nem található gyógytorna, vagy fizikoterápiás képzés, és mentőállomás sem. Sajnálatos módon a település lakosai osztoznak Előszállással a fogorvosi ellátást illetően. 23


tanulmány

Sportintézmények Daruszentmiklóson nem található sportcsarnok, egyedül egy sportpálya található az Általános iskola mellett. A sportpályát teljes mértékben kihasználják a helyiek, a Daruszentmiklósi Sportegyesület azzal a céllal jött létre, hogy a község lakói részére sportversenyeket szervezzen meg és bonyolítson le az egészséges életmód, és az életvitel népszerűsítése érdekében. Egyéb intézmények A községben megtalálható Barátság-házat, valamint ifjúsági házat lehet igénybe venni magánrendezvények lebonyolítására, továbbá itt lehet elszállásolni a vendégeket.

24


tanulmány

2.3 Nagykarácsony

Története Nagykarácsony Fejér megyében, Mezőföldön fekvő település, Dunaújvárostól 19, Sárbogárdtól 14 kilométerre fekszik. Közúton elérhető a 63-as főút felől, valamint az M6os Dunaföldvári lehajtójánál Előszálláson keresztül. A község legrégebbi ránk maradt írásos emlékei szintén a kunok idejéből való, pontosabban IV. Béla uralkodásának idejéből. Az itt élő kunokat megkereszteltette, majd a nemzettség székekké szerveződött. A cisztercita uradalom karja elérte Nagykarácsonyt is, ebben az időben(1700-as évek) a települést faluként tartják számon. Községként jóval később, 1952-ben jött létre Előszállás Karácsonyszállás nevezetű részéből, valamint néhány közeli majorságból, és pusztából. Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Az egykori summások Heves megyéből Nagykarácsonyba települtek jó termőföldjeik miatt, majd az őslakosokkal együtt egységes falut hoztak létre. A summások letelepülésük előtt Előszállásra vitték legeltetni állataikat, majd Nagykarácsony környékén gyűltek össze ünnepelni, így tettek eleget vallási kötelezettségeiknek.

2.3.1 Népesség alakulása, foglalkoztatottság

Népesség alakulása Nagykarácsony lakónépessége a 2001. évi népszámlálás óta folyamatosan csökken. Tizenegy év alatt 156 fővel csökkent a népessége. Nagykarácsony népességének alakulása 2012.01.01 1 361 2011.01.01 1 369 2010.01.01 1 384 2007.01.01 1 481 2004.01.01 1 520 2001.02.01 1 517 Forrás: KSH

Foglalkoztatottság A fogyatkozás többek között a szolgáltatások hiányának, a rossz megélhetési körülményeknek, valamint a nagyarányú munkanélküliségnek tudható be.

25


tanulmány

A regisztrált munkanélküliek száma a 3. negyedévre csökkent. Akárcsak az előző két településnél, itt is az tapasztalható, hogy a munkanélküliek legnagyobb aránya általános iskolát végzett, ám az 3. negyedévre, a munkanélküliek számának csökkenése függvényében az általános iskolát végzettek száma is csökkent. A második helyen a szakmunkásképzőt végzettek aránya áll, ahol alig tapasztalható csökkenés, a szakközépiskolát végzettek körében azonban növekedés látható.

Korcsoportok szerinti megoszlásban szinte minden korosztályban találhatunk munkanélkülieket. Legnagyobb számban a 20-24 év közötti korcsoportban vannak a munkanélküliek. A 3. negyedévet nézve ezt az arányt az 55-59 év közötti korcsoport követi. Magas értékeket mutat még a 40-44 évesek korcsoportja, ellenben alacsony a 20 év alattiak, illetve az 59 év felettiek száma a munkanélküliek körében.

26


tanulmány

Nem szerinti megoszlás alapján elmondható, hogy itt is a nők vannak többségben, szinte kétszer annyian vannak, mint a férfiak, habár a férfiak részéről némi növekedés tapasztalható a 3. negyedévi felmérések alapján.

27


tanulmány

2.3.2 Közműellátás, közlekedés Közműellátás Nagykarácsony alapvetően nem árvízveszélyes terület, a vízelvezetés megoldott. Villanyés gázellátottsága teljes, az ivóvíz minősége megfelelő. Nagy hátrányt jelent, hogy a csatornázottság nem megoldott, valamint szennyvíztisztítóval sem rendelkezik. A tv-, telefon- és internet-ellátottságot tekintve hiányosságokat tapasztalhatunk. Mindhárom esetben csupán 60%-kos ellátottság biztosított, ami hátráltatja a települést a fejlődésben. Nagykarácsony is önálló internetes honlappal rendelkezik. Közlekedés Nagykarácsony egyik legnagyobb gyengesége az utak rossz minősége.

Aszfaltos út nem jellemző a településre, mindössze az utak 5%-ka kiépített műút. A többi része mind salakos út. Vagyis még földúttal sem rendelkezik a község.

Autóbusszal való közlekedés






Megvásárolt jegyeken szereplő km 20-25 30-35 25

Plusz km, amit fizetni kell (max.) 1 9 2

28


tanulmány

Nagykarácsony 23,5 kilométerre található Dunaújvárostól. Látható, hogy személygépkocsival csupán 34 perc lenne a távolság, ugyanakkor autóbusszal vagy kétszer, vagy háromszor annyi időbe telik. A probléma ugyanaz, mint a többi településnél. Az ingázók helyzetét nehezíti a tömegközlekedés, ezért többen kényszerülnek elköltözni. Ezért is beszélhetünk csökkenő tendenciáról a lakónépességet illetően. Vonattal való közlekedés






Vasút állomás

A km különbségek

24,6 25,1 23,5

0 (6 volt) 6

0 (21 ha lenne) 21

0 (21 ha lenne) 20

nincs van van

0 (-4) -4

Nagykarácsony szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy itt található vasútállomás. A Dunaújváros-Mezőfalva-Rétszilas vasútvonalon lehet megközelíteni a települést. A lakók többnyire a vonatjáratokat veszik igénybe a mindennapok során, hiszen alig 21 perc alatt Dunaújvárosban van, így elkerülhető a bonyolult, hosszas buszos körutazás.

29


tanulmány

2.3.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői Egyesületek, alapítványok Az ádventi és karácsonyi magyar és nemzetiségi népszokásokhoz és a Mikulásjáráshoz fűződő hagyományok felelevenítésének, gyakorlásának és országos szintű méltó megünneplésének támogatása a Nagykarácsonyért, a Karácsonyi Ünnepekért Közalapítvány feladata. Civil szervezetek Nagykarácsonyban: - Nagykarácsonyért, a Karácsonyi Ünnepekért Közalapítvány - Nagykarácsonyi Polgárőrség - Nagykarácsony jövője: Az egészséges és kulturált gyermekekért Alapítvány - Nagykarácsonyi "KARÁCSONY" Vadásztársaság - Nagykarácsonyi Sportegyesület - Vadvirág Nyugdíjas Klub - Nagykarácsonyi Baráti Kör - Ifjúsági Önkormányzat - Gazdakör - Nagycsaládos Csupaszív Egyesület - Horgász Egyesület - Önkéntes Tűzoltó Egyesület Művelődés, kulturális élet Nagykarácsonyban oktatás céljára két intézmény van fenntartva. Rendelkezik egy 8 osztályos általános iskolával, valamint egy óvodával. Egyéb közművelődési intézet nem található.

2.3.4 Nagykarácsony intézményei Sportintézmények A településen több lehetőség van sportolásra. Egyrészt a Rendezvények Háza, másrészt egy sportpálya biztosítja a helyszínt a sportolni vágyóknak. Továbbá az iskola rendelkezik egy tornateremmel, ami elengedhetetlen, tekintve, hogy a jövőben kötelezővé teszik az iskolások számára a heti ötszöri testnevelés órát. Nagykarácsonyon nagy hagyománya van a vadászatnak, illetve a horgászatnak is. Szociális- és családügyi ellátás Idősek ellátása megoldott a településen, illetve található gyermekjóléti és családsegítő szolgálat. Nem biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint idősek otthona sem létesült a községben. A településen működik a Gyermekek

30


tanulmány

Átmeneti Otthona, amelynek fenntartója a Dunaújvárosi Kistérségi Iroda. Egészségügyi intézmények Háziorvos, védőnő található Nagykarácsonyban, valamint fogorvos is rendel társulásos formában. Egyedül mentőszolgálat nem létesült, azonban előny, hogy gyógytorna, és fizikoterápia igénybe vehető a községben. Egyéb intézmények Nagykarácsony nevéből adódóan ismert a faluban működő egyedülálló Mikulás-házról, ahol minden évben megtartják a hagyományos karácsonyi rendezvényeket. A Mikulásház az első évben nagy sikert aratott, mivel nem kevesebb, mint 2.500 ember látogatott el a rendezvényre. Ezután minden évben folyamatosan nőtt a látogatók száma, 2006-ban elérte a 15.000 főt, amit épphogy elbír a befogadóképesség. Így a jövőben szükséges lesz a Mikulásház projekt keretében történő fejlesztése. A Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.

31


tanulmány

3. TÉMÁBAN MEGJELENT SZAKIRODALMAK 3.1 Benchmarking Tanulmányunk célja, hogy megtaláljuk az EU-s legjobb gyakorlatok példáit a hasonló elmaradottságú kistérségekben, és e példák nyomán kialakítsuk a lehetséges gyakorlati alkalmazások lehetőségeit, egyfajta útmutatást adjunk a három községnek. A jobb átláthatóság kedvéért először ismertetjük a benchmarking fogalmát és jellemzőit. A best practice valódi fogalmát nehéz meghatározni, értelmezéséhez feltétlen szükséges a benchmarking fogalmának ismertetése. A benchmarking, mint fogalom elterjedése a Robert Camp, a Xerox vállalat mérnöke által írt könyvhöz köthető, amely a „Benchmarking, a kiváló teljesítményhez vezető legjobb gyakorlat felkutatása” címmel jelent meg 1989-ben. Robert Camp a Xerox cég tevékenységét vizsgálta, kutatásokat végzett, hogy a vállalat miként nyerhetné vissza versenyképességét, mely területeket lehetne a leghatékonyabban fejleszteni. A benchmarking magyarul összemérést jelent, egy olyan folyamatosan művelt tevékenységet értünk alatta, amelynek célja egy adott szervezet teljesítményének összehasonlítása saját osztálya szervezeteinek legjobbjaival, és annak felmérése, miként lettek a legjobbak, hogyan érték el ezt a teljesítményszintet, valamint a keletkezett tapasztalatok és információk felhasználása mennyit segített a szervezet céljainak és működésének kialakításánál és fejlesztésénél. A benchmarking elsődleges célja a tanulás. Ennek első lépése vállalati teljesítménycélok kitűzése, majd saját teljesítményüket összemérik más vállalatokéval, ezt követően meglehet határozni az úgynevezett benchmark szintet. Ahhoz, hogy megjelöljük a megfelelő benchmark szintet, célszerű kijelölni a fejlesztési irányt. Általában négy benchmark szintet szoktak megkülönböztetni aszerint, hogy a fejlesztés mely területekre terjed ki. Ha a világszínvonalú vállalatokat kívánjuk megvizsgálni, hogy az a környezeti kihívásoknak megfelelően milyen stratégiai koncepciót alakított ki, és ennek megfelelően milyen hosszú távú döntéseket fogalmaztak meg, akkor stratégiai benchmarking vizsgálatot lehet végezni. Ha egy vállalat, vagy egy szervezet saját teljesítményét kívánja összemérni egy hasonló feltételek mellett működő szervezet teljesítményével, vagy fel akarja kutatni a legjobb teljesítményű vállalatokat, akik az eredményt már magukénak tudhatják, ebben az esetben a teljesítmény benchmarking vizsgálatot célszerű alkalmazni. Az esetben, ha már a szervezet tisztában van vele, hogy mik az elmaradásai, melyek azok a területek, ahol a teljesítmény elmarad a benchmarkhoz képest, illetve, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek nagyobb teljesítmény elérésére képesek, azt kell kideríteni, hogy mi áll e teljesítmény elérésének hátterében, ez miben különbözik a mi módszereinktől. A szervezeti struktúra, keretrendszerek vizsgálatával a funkcionális benchmarking. A működési mechanizmusok, a folyamatok vizsgálatával kapcsolatos vizsgálatot pedig folyamat benchmarkingnak nevezzük. A benchmarking folyamatát öt szakaszra bonthatjuk.

32


tanulmány

1. Tervezés Ebben a szakaszban kell meghatározni a Benchmarking Fókuszt. Azaz itt kerül megfogalmazásra a benchmarking tárgya, kiterjedési területe, célja, illetve itt határozzák meg a lehetséges benchmarking információforrásokat. Ezután megkezdődik a benchmarking előkészítése, az adatgyűjtési terv kidolgozása és a körülbelüli erőforrásigény meghatározása. 2. Adatgyűjtés A sikeres benchmarking folyamathoz elengedhetetlen a belső, és külső adatok összegyűjtése és ütemezése. Ezeket általában kérdőívek és interjúk alkalmával gyűjtik be. Végül az adatokat ellenőrzik, szűrik és strukturálják. 3. Elemzés Az adatok elemzése során már meg lehet határozni a teljesítményrést, azt elemezni, kiváltó okait feltárni, és a jövőbeni teljesítményrést előrejelezni. Továbbá itt kerülnek azonosításra a fejlesztési lehetőségek és a legjobb gyakorlatok. 4. Adaptálás Ide tartozik a tapasztalatok, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, az eredmények közzététele, azaz jelentéskészítés, prezentációk. A benchmarking eredmények felhasználásával lehetőség nyílik a célok kitűzésére, módosítására, a fejlesztési projektek azonosítására és a meglévő működés értékelésére. 5. Implementáció Az utolsó lépcsőben támogatásokat ér erőforrásokat kell biztosítani a felmérés által megalapozott döntések és akciótervek megvalósítására. Törekedni kell az új akciótervek megvalósítására, eredményeinek nyomon követésére. Ha szükséges további információkat kell gyűjteni, a benchmarkot újrakalibrálni, mert a benchmark szintek folyamatosan emelkednek, ahogy más vállaltok is folyamatosan fejlesztik a tevékenységüket. A benchmarking akkor tekinthető eredményesnek, ha nő a szervezetek teljesítménye, és az érintettek eredményessége. Feltétele a felek kölcsönös érdekeinek, és az együttműködés megfelelő formájának megtalálása. A benchmarkinggal lehetősége nyílik egy szervezetnek saját teljesítményének felmérésére, munkájának reális értékelésére. A benchmarking és a „best practice” a működésfejlesztés hatékony eszközei. A működésfejlesztés célja a szervezet tevékenységének, teljesítményének magasabb szintre emelése. A működésfejlesztés során a hangsúlyt gyakran a tevékenységi folyamatok javítására tesszük, melynek eredményeképpen jelentkezik a teljesítményjavulás. A benchmarking folyamat szemléltetésével kellő információval rendelkezünk ahhoz, hogy rátérjünk a „best practice”, azaz a legjobb gyakorlat elemzésére.

33


tanulmány

3.2 Best Practice A legjobb gyakorlat a benchmark teljesítmény mögötti folyamatot, eljárást, működési módot jelöli, aminek segítségével sikerül elérni a benchmark teljesítményt. A benchmark során azokat a szervezeteket keressük, amelyek az eddigi legjobb eredményeket érték el, és azt nézzük, hogyan viszonyul ehhez saját teljesítményünk. Ezzel szemben a legjobb gyakorlat keresése során arra keressük a választ, hogy az adott szervezet hogyan érte el a benchmark teljesítményt, és, hogy milyen okok állnak a benchmark vállalat, és a saját teljesítményünk különbségei hátterében. Vagyis meg kell találni a legjobb gyakorlatot, majd meg kell vizsgálni azt, hogy hogyan érte el ezt a teljesítményt az adott szervezet, végül a felmérésekből táplálkozva a szervezet hasznára el kell sajátítani a gyakorlatot. A megszerzett információkat a vállalat teljesítményének növelése érdekében kell a legmegfelelőbben felhasználni. A működési kiválóság szerint öt szintet különítünk el. Első a kézben tartott működés, amely során a szervezet felméri saját teljesítményét, szabályozza a működési folyamatokat, majd dokumentálja is azokat. A második lépcsőt, vagyis az eredményes folyamatokat az elégedett vevők és felhasználók jellemzik. A vállalat eléri kitűzött folyamatcéljait. A harmadik szint a hatékony folyamatok, ahol a szervezet már a veszteségeket kívánja kiküszöbölni az erőforrások hatékony felhasználásával. A veszteségek kiküszöbölése után a hangsúly már a hibák elhárítására kerül, amely egyben a negyedik szintet jelenti, a hibátlan folyamatokat. A négy működési kiválósági szinten végighaladva jutunk el a végkifejlettig, a legjobb gyakorlatig, ami mások által is követésre méltó. Annak érdekében, hogy a legjobb gyakorlatok és eredmények könnyen elérhetőek legyenek más vállalatok számára, létrejött az úgynevezett Best Practice Fórum. Célja a legjobb gyakorlatok azonosítása és a résztvevők közötti strukturált tapasztalat megosztás előre meghatározott témában. A fórum működésének folyamata a következőképpen alakul: először a résztvevők igényeinek megfelelően meghatározzák a Best Practice Benchmarking célját, területét, aztán adatgyűjtés következik egy felmérés formájában. Ezután összesítik az adatokat, majd validálják a legjobb gyakorlatot. A legjobb gyakorlat forrása azonosításra kerül. Végül felkérik a legjobb gyakorlattal rendelkező szervezetet, hogy legyen a következő fórum házigazdája, amely esemény során ismerteti a legjobb gyakorlatot, a résztvevők pedig megtárgyalják az adott területen szerzett tapasztalataikat. Zárásképpen jelentést készül a találkozó eredményességéről.

3.3 Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata – esettanulmányok A Németh Nándor által szerkesztett tanulmány célterülete szintén a Dél-Dunántúli térség, főként Tolna megye területe. Kiemelt témája annak vizsgálata, hogy a vizsgált területen található kistelepülések képesek-e összefogással, közösségi eszközökkel csökkenteni a magas munkanélküliséget, növelni a foglalkoztatottságot, és ha igen, milyen eszközökkel lehet ezt elérni. A dunántúli déli térség települései (csakúgy, mint az általam vizsgált települések) hátrányos helyzetűnek mondhatóak a munkanélküliség szempontjából. Ezért is kiemelten fontos, hogy a munkanélküliséget felszámoljuk, a hátrányos helyzetű embereket

34


tanulmány

visszaintegráljuk a munkaerőpiacra. A cél tehát, hogy a piaci és állami szféra céljainak megfelelően növekedjen a helyi foglalkoztatottság. Így várhatóan csökken a feszültség a településeken belül, valamint a helyi közösségek összekovácsolódását okozza a tevékenység. A tanulmány a szociális gazdaság elvének megfelelően készült el, a szerzők e fogalom tartalmában találták meg a rendezőelvet. Azonban korántsem mindenki által egységesen értelmezett fogalomról van szó. Elsőként az első nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programja tett kísérletet a szociális gazdaság fogalmának gyakorlati foglalkoztatási modellként alkalmazott tömeges bevezetésére. E program a szociális gazdaság elméletén belül három kulcspontra helyezte a hangsúlyt, ezek: nonprofit működés, foglalkoztatás, harmadik szektor. A RFOP (Regionális Fejlesztési Operatív Program) fejlesztési javaslatokat tesz a települések számára, amelyek sikeresen meg lehetne valósítani. Jellemzően öt témakörön belül fogalmazta meg fejlesztési elképzeléseit: szociális szolgáltatások területén tartós munkavégzési lehetőség; helyi információszolgáltatás, és oktatás; szabadidős és kulturális programok szervezése; környezetvédelem, a környezet gondozása; termék-előállítás. Mivel a szociális gazdaság fogalmára nincs mindenki által elfogadott értelmezés, ezért a ROP tudományosan feldolgozta a szociális gazdaság elméletét, gyakorlati működését, és ezt a Szociális gazdaság kézikönyv című tanulmányban foglalta össze. E szerint a fogalomhasználat kifejezetten a foglalkoztatottság növelésére, a munka világára irányul. A legnagyobb probléma a szociális gazdaság gyakorlati foglalkoztatási modelljének bevezetésénél az volt, hogy a maguk a pályázatkiírók sem voltak tisztában azzal, hogy mit várnak a projekttől. A nyertes projektek pedig többnyire nem vették figyelembe a hosszú távú fenntarthatóságot. A tanulmány a Tolna megyei települések saját történeteivel igyekszik szélesebb körben megismertetni a szociális gazdaság fogalmát, ezáltal olyan projekteket előkészíteni, amelyek a fent leírtak ismeretében sikerre vihetők.

3.4 LEADER+ keretében összegyűjtött válogatás

megvalósított

legjobb

gyakorlatokból

Az előző szakirodalomhoz hasonló kötet a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból összeállított válogatás, amelyet a Vidéki Területek megfigyelőközpontja tett közzé. E kötet az európai uniós legjobb gyakorlatok között válogatott, amely területek elmaradottsága hasonló a magyarországi térségekéhez. Ilyen tulajdonságából adódóan azokat a sikeres projekteket vette sorra, amelyek jó példaként állhatnak a hátrányos helyzetű települések előtt. A projekteket a „Leader-megközelítés” alapján választották ki. Ezek szerint hét fő prioritást vettek számba.

35


tanulmány

1. terület alapú megközelítés: az első prioritás alapján a homogén területekre helyezik a hangsúlyt. A projektek mozgatórugója a belső társadalmi kohézióból adódó közös történelem, kultúra. 2. alulról építkező megközelítés: e megközelítés lényege, hogy a projektek helyi kezdeményezésen alapulnak, majd innen jutnak el egészen a nagyobb irányító szervek döntéshozóihoz. Fontos, hogy a helyi közösségek megfelelő képzéseken vegyenek részt, hogy a projekt a leghatékonyabban megvalósuljon. 3. partnerségi megközelítés és a helyi akciócsoport: a HACS-k magán- és közjogi személyekből tevődnek össze, alapvetően meghatározzák a Leader+ keretein belül megvalósuló projektek stratégiáját. Egy sajátos mechanizmuson alapszik a tevékenysége, amely a helyi erőket összefogásra ösztönzi. 4. innováció: A projekteknél alapvető elvárás, hogy innovatív legyen. Lehet ez egy új eljárási módszer, új válaszok a problémákra. Az innováció kiterjed az oktatásra, valamint a kultúrára is. 5. integrált megközelítés: a programokon belül a cselekvések szoros összefüggésben vannak egymással. Az integráció legfőképp a térségen belüli kulturális, társadalmi, gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat jelenti. 6. hálózatépítés és a térségek közötti együttműködés: a projektek megvalósítása során elengedhetetlen a települések közti kommunikáció, a megfelelő párbeszéd. Cél egy olyan hálózat kiépítése, ami csökkenti e területek elszigeteltségét. Továbbá nagyon fontos a települések közti együttműködés, főleg az összefogáson alapuló projektek esetében. 7. helyi finanszírozás és irányítás: A Leader+ megközelítés egyik legfontosabb eleme, hogy a helyi finanszírozás, valamint irányítás hatásköreit a helyi akciócsoportok döntéshozói kezébe kerüljön. A Leader+ módszertanát illetően a legjobb gyakorlatok összeválogatása egy előzetes swotanalízisen alapszik. Az erősségek/gyengeségek/lehetőségek/veszélyek figyelembevételével kiválasztották a példaként követendő és megvalósítható projekteket. A program európai jellege az átadhatóság és fenntarthatóság kritériumok hozzáadásával mutatkozik meg.

36


tanulmány

4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, EREDMÉNYEK A tanulmány egyik célja, hogy fejlesztési javaslatokat adjon a térségnek, mint egy útmutatást, amely az előrelépést, a fejlődést hivatott elősegíteni. A javaslatok megfogalmazása során az Európai Uniós legjobb gyakorlatokat vettem alapul, melyek példaként szolgálhatnak a településeknek. Mivel ez egy Leader keretein belül készült tanulmány, fontos szempontnak tartottam, hogy a „Leader-megközelítésnek” megfelelően hozzam a példákat. Ennek alapján a Leader+ program gyűjteménye a legjobb gyakorlatokról egy jó alapot jelent a kiindulásnak. A Leader+ az Európai Közösség egyik kezdeményezése, amely arra hívatott, hogy a vidéki térségekben elősegítse a gazdasági fejlődést, valamint a sikeres együttműködés során az életminőség javítását. A Leader+-t négy domináns téma köré szervezték: 1. A természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb Kiaknázása, beleértve a Natura 2000 tájak értékének növelését is; 2. Az életminőség javítása a vidéki térségekben; 3. A helyi termékek értékének növelése különösen a kistermelői egységek piacra jutásának kollektív intézkedések által történő megkönnyítésével 4. Új know-how és új technológiák felhasználása és a vidéki térségek termékeinek és szolgáltatásainak versenyképesebbé tételéhez. A Leader+ által összegyűjtött legjobb gyakorlatokon kívül más, szolgáltatásokkal kapcsolatos hazai példákat is megvizsgáltuk, illetve feltüntettük a tanulmányban a hatékonyabb átvizsgálhatóság kedvéért. A jobb átláthatóság végett a fejlesztési javaslatokat három meghatározott vizsgálati kategóriára osztottuk, majd e kategóriákon belül vettük számba a fejlesztési lehetőségeket. A kategóriák: 1. Szociális szolgáltatások 2. Infrastrukturális, közlekedési és gazdasági szolgáltatások 3. Közművelődési, oktatási és kulturális szolgáltatások

37


tanulmány

4.1 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

4.1.1. Egészségügyi ellátások kiépítése A három település szociális, illetve egészségügyi ellátásáról összességében elmondható, hogy az egyes szolgáltatások közül nem található meg minden egy helyben. Cél: A projekt célja a három településen hiányzó alapvető egészségügyi szolgáltatások kiépítése. Leírás: Mindhárom településen megtalálható helyben a háziorvosi, valamint a védőnői ellátás. Azonban néhány alapvető és pár speciális jellegű egészségügyi ellátás hiányzik. Fogorvosi rendelő például csak Előszálláson elérhető, ezt veszi igénybe a másik két település is. De ugyanez tapasztalható a gyógytorna, vagy fizikoterápiás ellátás terén, amelyek többnyire hiányoznak. Forrás hiányában nincs lehetősége a településeknek különkülön kiépíteni a teljes egészségügyi ellátást. A megoldás a települések közötti szoros együttműködés lenne, ami például a fogorvosi rendelő szintjén megvalósult. Családsegítő, és gyermekjóléti szolgálat ugyan mindegyik településen megtalálható, azonban az idősek ellátása még nem teljesen megoldott. Várható konkrét eredmények: A településeken összehangolt együttműködéssel az összes egészségügyi ellátás létesül. Új munkahelyeket teremt, javul az egészségügyi ellátás. Lehetséges megvalósító: Önkormányzatok. Egy, az Új Széchenyi Terv keretei között megvalósult projekt jó példát nyújthat a térség számára a szociális hálózat kiépítését, illetve a partnerségi együttműködés erősebbé tételét illetően. A Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Térségi Modell című projekt célja a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein a kötelező önkormányzati feladatként ellátandó szociális és gyermekjóléti alapellátások kiépítése, továbbá szükséglet alapján, önként vállalt feladatként szociális alapszolgáltatások biztosítása. A program célcsoportja a szociális szolgáltatásokat potenciálisan igénybevevők köre. A projekt során az elsődleges feladat az volt, hogy a szociális ellátások kiépüléséről megfelelő információkkal lássák el a lakókat, hogy tudatosuljon bennük, hogy ilyen jellegű fejlesztés zajlik a területen, és azt majd igénybe lehet venni. Hiszen, ha nincs megfelelően kommunikálva egy projekt, a lakók nem értesülnek a fejlesztésekről, sikertelen lesz, mert nem fogják kellő számmal igénybe venni azokat. A projektet társulás formájában valósították meg, összefogáson alapul. A települések saját igényeikhez és képességeikhez mérten vállalták a hiányzó szolgáltatások kiépítését. Nehézséget okozott az önkormányzatokat meggyőzni a projekt fontosságáról, és, hogy az együttműködésből adódó közösségi hasznosságot értékként kezeljék. A projekt során kitűzött cél megvalósult: a Nagyatádi kistérség valamennyi településén biztosított lett minden kötelező önkormányzati feladat. A szociális alapszolgáltatásokhoz a kistérség összes településének lakossága hozzáfér. A szinergiát illetően a program legnagyobb hozadéka a kistérségi együttműködés létrehozása. A kistérség szervezete koordináltan működött, a települések és a kistérség munkaszervezete, továbbá a települések közötti munkakapcsolat és a párbeszéd folyamatos volt. Stratégiai szemléletben terveztek, egy-egy alkalmi projekten túlmutató hosszú távú

38


tanulmány

előnyöket biztosító együttműködéseket alakítottak ki, a szinergiákat igyekeznek kihasználni. A kistérségi szereplők megfelelő párbeszédének köszönhetően a feladatokat kedvező módon osztották meg az egyes települések között odafigyelve az esélyegyenlőségre is. Ezek alapján elmondható, hogy a szolgáltatások létesítésének biztosításán túl a program felkészítette a résztvevőket a jövőbeni pályázati tevékenységekre azáltal, hogy tudatosította bennük: a kistérség lehet a térség önszerveződési színtere. A vizsgált három település fejlesztési elképzeléseit már összehangolta a Praedium Future programban, az együttműködés azóta is rendszeres. Erre a partnerségi kapcsolatra lehetne építeni, és a folyamatos párbeszéd kapcsán hasonló, a községekben elmaradt egészségügyi ellátásokat kiépíteni, illetve a helyi tévében, vagy rádióban, esetleg az interneten lehetne közvetíteni a lakóknak a fejlesztésekkel kapcsolatban a fejleményekről.

4.1.2. Gyógytorna szolgáltatás bevezetése Cél: Gyógytorna szolgáltatás kiépítése a térségben Leírás: Az idősek gondozásánál nagyon nagy jelentősége van a gyógytornának, főként a fekvő betegek esetében. Több olyan időskorú van, aki mindennapjait kénytelen az ágyban tölteni, vagy azért, mert segítség nélkül nem kelhet fel, vagy azért, mert a hosszú kórházi kezelést követően ágyhoz van kötve. Mindegyik esetben fel kell mérni, hogy mi az a cél, ami elérhető. Nem szabad olyannal hitegetni senkit, ami nem fog megvalósulni. Ugyanakkor fenn kell tartani bennük a reményt, hogy lehet jobb. Ha valaki már régóta ágyban fekvő, kialakulhat benne, hogy így kényelmesebb, segítenek enni-inni, ülni stb. Nagyon fontos továbbá a gyógytornász munkájában, hogy a kezelés célját a beteggel együtt tűzze ki, az oda vezető „utat” az ügyfél igényeihez, képességeihez, adottságaihoz, terhelhetőségéhez képest építse fel, szükség esetén ehhez segédeszközöket biztosítson. Várható konkrét eredmények: Gyógytornász alkalmazásával új munkahely létrejötte, idősek, és reumás betegek hatékonyabb ellátása. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok. A Leader HACS három déli települése közül csupán Nagykarácsonyban működik gyógytornászati ellátás. A „gyógytornásszal gyógyulunk” című program Gyönkön gyógytornász alkalmazását szorgalmazta a település. Külső költséget nem igényelt a program, főállású gyógytornászt kerestek, aki kellő lelkiismeretességgel és pontossággal el tudja látni az idősek speciális gondozását. A programban egy akadálymentesített tornatermet használtak a foglalkozás helyszínéül, ahol az alapfelszerelések megtalálhatóak, úgy, mint bordásfalak, medicinlabdák stb. Előszálláson a helyi tornateremben lehetne ilyen foglalkozást biztosítani, amikor az nincs használatban, Daruszentmiklóson pedig a Kúria tornaszobájában. A gyógytorna fokozottan aktuális probléma az idősek esetében, főleg, ha idősotthoni ellátásra szorulnak. Ilyenkor egy idős, elesett ember feleslegesnek érzi magát, érdektelen lesz, gyakran depressziós is. Különösen igaz ez, ha valaki a nap 24 óráját ágyban fekve

39


tanulmány

tölti. Ez nem csak pszichésen viseli meg az embert, az immobilitásnak a különböző szervrendszerekre is hatása van. Ezért lenne fontos elérhetővé tenni a gyógytornát a településeken. A jó gyakorlatnak nevezhető program eredményéről összeségében elmondható, hogy a lakók többsége pozitívan fogadja a gyógytornász közeledését; ha másért nem, hát azért, mert szívesen veszik a társaságot. Ha ennek még az ő életükre pozitív hatása is van, az már csak „hab a tortán”. Nagyon örülnek mindenféle javulásnak, és gyakran észre sem veszik, csak akkor, amikor a gyógytornász vagy a szobatársak felhívják rá a figyelmüket

4.1.3. Időskorúak ellátása Cél: Idősek ellátásának biztosítása a térségben Leírás: Az idősek szempontjából is fontos, hogy elérjék a különböző szolgáltatásokat, úgymint bevásárlás, posta, csekkek feladása, kert ápolása, fűnyírás. Ezek egy részét a kistelepüléseken önkéntes munkában is meg tudják oldani, vagy alkalmi munka keretében (pl. fűnyírásért fizetnek a nyugdíjasok). Azonban létrehozható egy szolgálat, amelyik 1-2 ember és egy gépjármű segítségével megoldja ezeket a feladatokat. Erre Daruszentmiklóson van kezdeményezés, ami nagyon pozitív visszhangokat keltett az idősek körében. A foglalkoztatás esetleg megoldható közmunka keretében is. Várható konkrét eredmények: új munkahely létrejötte, idősek hatékonyabb ellátása. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok. A Life+ program keretein belüli legjobb gyakorlat valósult meg Németországban, Kelheimben, ahol egy komplex ellátási láncot hoztak létre 2002-ben. A térség lakosságának több mint a 15%-ka 65 év feletti, többek közülük nem jutnak hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz sem, mivel többségben egyedül élnek. Egy csoport kérdőíveket állított össze az alapvető igényekről, majd azokat kitöltették, főleg idősek körében. Ezek alapján szolgáltató központokat létesítettek a térségben, évről évre egyre többet a térségben. A szolgáltatások köre elsősorban a bevásárlással, szállítással háztartási feladatokban való segítségnyújtásra irányultak. A programba bevonták a helyi fiatalságot is, akik önkéntesen besegítettek a munkába. Az idősek számára célszerű lenne egyfajta élelmiszerhálózatot kiépíteni, amely élelmiszerek házhoz szállításával foglalkozna. Spanyolországban, a Castilla La Mancha akciócsoportja 2002-ben úgy határozott, kialakít egy, a helyiek által üzemeltetett ellátó rendszert, mivel s térségben sok idős, és egyéb hátrányos helyzetű él. A projekt összefogáson alapult, néhány helyi vendéglő és vállalat együttesen létrehozott egy központot, ahol felvették a rendeléseket, majd házhoz szállították az ételeket. A projekt sikeresnek mondható, mert amellett, hogy széles körben igénybe vették a szolgáltatást, kedvezett a helyi nők helyzetének, mert itt tudták őket alkalmazni részmunkaidőben.

40


tanulmány

4.1.4. Nők elhelyezkedésének segítése Azt már korábban láthattuk, hogy a három településen a munkanélküliek nemek szerinti megoszlásánál a nők minden esetben majdnem kétszer annyian vannak, mint a férfiak. A vidéki társadalom szinte kirekeszti ezeket az embereket, elhelyezkedési esélyeik sokkal alacsonyabbak a férfiakénál. Ez azzal is magyarázható, hogy a falvakban az esetleges munkalehetőségek a legtöbb esetben férfiak számára adódnak. A térségben törekedni kell e tendenciák csökkentésére, munkahelyeket teremteni a nők számára, csökkentve ezzel a munkanélküliek számát. Ez csak úgy lehetséges, ha ezek a nők tisztában vannak saját képességeikkel. Ehhez fel kell mérni, hogy ki mire képes, milyen munkát tud, vagy akar vállalni. Cél: A projekt célja, hogy növelje a nők elhelyezkedési lehetőségeit a térségben. Leírás: A térségben a nők munkanélküliségi adatai kétszer rosszabbak, mint a férfiaké. Elhelyezkedési esélyeik sokkal nehezebbek a másik nem képviselőinél. A nők a képzések során felismerik munkavállalási elképzeléseiket, képességeiket, kiformálódik bennük, hogy milyen irányban akarnak elhelyezkedni. Várható konkrét eredmények: Csökken a munkanélküliek száma a nő körében, javulnak elhelyezkedési lehetőségeik. Lehetséges megvalósító: Vállalkozók, nonprofit szervezetek, önkormányzatok. Jó példa a térség számára a Hollandiában sikerre vitt projekt, amelynek lényege a nők munkához jutásának könnyebbé tétele. A program úgy indult el, amikor egy katolikus nőegylet elhatározta, hogy tesz valamit a vidéki nők könnyebb munkahelyi elhelyezkedéséért. Először is képzéstartókat toboroztak, majd több sikeres interjú során kiválasztották a megfelelő számú lehetséges képzéstartók szintén hölgyek közül. Ezt követően elindítottak egy képzési programot a nők körében: kizárólag a fenti témakörben tartottak képzéseket, aminek a helyi médiumokban nagy visszhangot kerítettek. Az így jelentkezett nők körében a képzés során témakörök alapján tartották a képzéseket, amelyek öt kérdés köré csoportosultak. A kérdések a következők voltak: Ki vagyok? Mire vagyok képes? Mi lehetséges, mi nem, és ez számomra mit jelent? Hogyan választok, mely körülményeket tartom fontosnak a választásaimban? Mit akarok? Ezek elsősorban önismereti témakörök, amelyek arra hivatottak, hogy általuk a nők közelebb kerüljenek saját benső valójukhoz, fel tudják mérni képességeiket, és rájöjjenek, mit akarnak az élettől, és hogyan akarják azt megvalósítani. Ezáltal sikeresebbek lehetnek az életben, könnyebben el tudnának helyezkedni, nem tengődnének az élet viszontagságai között kirekesztettként. A képzések lefutása után összesítették az eredményeket, és megvitatták a tapasztalatokat. Eszerint 105 nőből 90 sikeresen végigcsinálta a programot (15 kiszállt azért, mert már közben talált munkát), amely hozzásegített későbbi boldogulásukhoz. Ezt a képzést persze össze kell kapcsolni aktív munkakereséssel, vagy munkahelyteremtéssel (lásd többi projektjavaslat). Hasonló képzés-munkakeresés projekt már többször sikerrel megvalósult a térségben, pl. „HÍD” Egyesület Tud6sz Programja, vagy a jelenleg is működő munkaerő-gazdálkodási rendszerek: a Dunaferr „Foglalkoztatásért” Acélalapítványa, illetve a városi önkormányzat Dr. Kovács Pál Újrakezdési Alapítványa.

41


tanulmány

4.1.5. Mintafarm A munkanélküliség nem csak a nők korében probléma, összességében nagy gondot okoz a három településen. 2012-es legfrissebb adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma Előszálláson 143, Daruszentmiklóson 77, míg Nagykarácsonyban 105 fő. Ezek az értékek az aktív lakónépességhez képest igen nagy arányt jelentenek. Mindenképp oldani kell a munkanélküliségi problémát. Cél: A munkanélküliség csökkentése, a hátrányos helyzetű emberek újbóli munkába integrálása. A program mezőgazdasági képzésekkel igyekszik végzettséget, tapasztalatot, munkát adni a hátrányos helyzetű emberek számára. Leírás: A képzés tartalmaz egy: - Állattenyésztés megnevezésű szakmát - 1 tanév (34hét) - Növénytermesztés és hagyományos tartósítás megnevezésű szakmát – 1.5 tanév (34+17 hét) - Növénytermesztés és állattenyésztés megnevezésű szakmát – 2 tanév (2x34 hét) Célja, hogy olyan foglalkoztatást biztosítson a hátrányos helyzetű embereknek, ami megélhetést biztosít számukra, valamint a fenntarthatóság felé orientálja életüket. Távlati cél lehetne hasonlóan más településekhez a vizsgált falvak akár mindegyike elmondhassa magáról, hogy önfenntartó. A tanfolyam során elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek a tanulók. Fontos kihangsúlyozni, hogy a képzési program és az alkalmazott módszerek igazodnak a célcsoport igényeihez, komolyabb iskolai végzettség hiányában is elsajátítható a tananyag, jól, könnyen értelmezhető tankönyv segédlet, gyakorlati képzésben szerzett munkatapasztalatra épülő oktatás, mely különbözik minden eddigi tanfolyamtól. A cél olyan tangazdaságok létrehozása lenne, melyek képesek ellátni az önkormányzati intézményeket, és az ezen felül megmaradó termékeket pedig értékesíteni lehet. Ezen felül a gazdaságokban dolgozó emberek is részesülnének a megtermelt javakból, így megadnánk a legfontosabb dolgot, a megélhetéshez szükséges alapot. A programhoz csatlakozóknak közfoglalkoztatási jogviszonyt kell kötniük, amely pontjai közül kiemelendő, hogy nem köthető ki próbaidő, nem hosszabbítható, csak határozott időre köthető, és ennek időtartama nem haladhatja meg a támogatásét. A dolgozók munkájukban betöltött szerepük, vagy képzettségük alapján közfoglalkoztatási bérben részesülnek. A közfoglalkoztatottak bérének kifizetése heti bérrészletekben történik. Ha a mintafarm csak egy helyszínen valósul meg, a szociális szövetkezeti forma elnevezés a legelőnyösebb, mert a későbbi pályázatok, és támogatások ezeket a vállalkozási formákat támogatják leginkább. E gazdálkodási forma lényege, hogy az alapító tagok saját költségből hozzák létre a vállalkozást akár eltérő arányban hozzájárulva. A vállalkozás vagyonából az általuk birtokolt részjegyek összességének arányában részesednek. A nagyobb részaránnyal való rendelkezés nem jár több szavazati joggal az egyes döntéseknél, viszont mindenkinek joga van otthagyni a vállalkozást, és kivenni részét a vagyonból. Ha ezt a lépést a nagyobb részaránnyal rendelkező fél tenné, a Mintafarm könnyen hanyatlásnak indulhat. Fontos megemlíteni,hogy az eredmények egy részét a költségeket levonva a kitűzött célok megvalósítására kell fordítani, nem adható oda osztalékként, hanem számukra támogatás

42


tanulmány

formájában kell biztosítani ezt az összeget, legyen az ingyenesen elérhető szolgáltatás, vagy juttatás. A mintafarm fő foglalkoztatási tevékenysége a növénytermesztés, illetve állattenyésztés. Fontos szempont, hogy mintafarmjaink fenntartható módon működjenek, ennek megfelelően a farmokon dolgozók elsősorban maguknak, nem pedig értékesítésre termelnek, emellett a növénytermesztési területek nagysága nem is teszi lehetővé a nagyüzemi növénytermesztést. Növénytermesztés szempontjából a talaj- és hőmérsékleti viszonyok nem teszik lehetővé egyes növényfajok termesztését, ezeken a területeken elsősorban zöldségféléket, valamint fűszernövényeket termesztenek. Ezek nagy része nem alapanyagként, hanem feldolgozva kerül értékesítésre. (Télen megoldott a növények fóliasátrakban való termesztése.) Állattenyésztésnél a különböző jószágok közül a mangalica-, illetve kecsketartás jó választás. Egyrészt azért, mert tartásuk nem igényel nagyobb szakmai tudást, másrészt, mert a származtatott termékek feldolgozásuk után (tőkehús, füstölt húsáruk, sajt, túró) a jelentős kereslet miatt hatványozott bevételeket generálnak. Ha a rendelkezésre álló földterület alkalmas a legeltetésre is, takarmányozásuk egy része íj módon megoldható. Az állatok tartásához, a növények, takarmányok tárolásához, valamint a munkaeszközök tárolásához ingatlanokat kell biztosítani. Alkalmas lehet erre a célra régi, használaton kívüli épületek felújítása. A növénytermesztés és állattenyésztés fontos bevételt jelent a feldolgozóiparnak. A fűszernövényekből fűszerek készíthetők, a kecske tejéből sajtot, vajat, stb. készítenek, míg a mangalica húsából is jelentős termékek kerülnek piacra feldolgozás után. Mivel a termékek elkerülik a nagykereskedői szegmenset, állandó vevőkört kialakítva (a helyiek bevonásával) nagyobb bevételre lehet számítani. Mivel helyben termelt és feldolgozott termékekről van szó, a vásárlók köre nem az árérzékeny vásárlók köre, egészségmegőrző tulajdonságaik miatt állandó vevőkörrel lehet majd számolni. A mintafarmok szolgáltatás szempontjából is érintettek. Az esetleges gasztronómiai rendezvényeken kiemelt szerepük lehet alapanyagot illetően, ezáltal is bevételhez jutnak, ezért célpontjai lesznek az egyes turistacsoportok. A fenntarthatóság szempontjából fontos szempont a keletkezett melléktermékek feldolgozása. A terményfeldolgozás során nagy mennyiségű zöld hulladék keletkezik, amely egyrészt felhasználható az állattartásban takarmányként, másrészt hasznosítható zöldtrágyaként is a komposztálást követően. Ez utóbbi módszert lehetne alkalmazni iskolai menzákon is. A kezdeti földterületek művelése idővel ki fogja nőni magát, mindenképp szükség lesz bővítésre. Ennek egyik alternatívája lehet a háztáji gazdaságokban eddig még meg nem művelt területek bevonása a művelésbe. A mintafarmokat alapvetően jó mezőgazdasági adottságú területen javallott megvalósítani, melyen hagyományosan évszázadok óta ilyen tevékenységek folytak. Fontos szempont még, hogy lehetőleg közúton könnyen megközelíthető legyen a település, valamint előny, ha valamely nagyváros található a közelben.

43


tanulmány

A három település esetében ezen feltételek jelen vannak, nagyváros található a közelben, s jó minőségű föld is akad, amit be lehetne vonni mezőgazdasági művelés alá. Várható konkrét eredmények: csökken a munkanélküliek száma a térségben, megnő a foglalkoztatottság a hátrányos helyzetű emberek körében. Az iskolákat becsatolva a programba egészséges menzahálózat jönne létre. Új vállalkozások megjelenését segíti elő a program. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, nonprofit szervezetek. Számos településen működik az önfenntartó gazdálkodás, kiemelendő közülük a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében található Rozsáj, amely a Start munkaprogram mintatelepülése lett. A mindössze 800 lelket számláló falu mindent magának termel, kizárva a külvilágot, csak helyi vállalkozókat foglalkoztat. A saját termelésű zöldségnek, gyümölcsnek, és saját tenyésztésű és feldolgozású sertésnek köszönhetően a gyerekek az iskolában napi háromszor étkezhetnek ingyen. Rozsáj élő példa arra, hogy hogyan lehet élni hitelek nélkül úgy, hogy a helyi emberekre, és vállalkozókra támaszkodunk. Másik követendő példa Gömörszőlős önfenntartó tevékenysége, ami az Ózdi kistérségben helyezkedik el. A településen fontos szempont a környezet megóvása. Fő tevékenységei, közé tartozik a kézművesség, amely a gyapjúüzem termékeiből nyeri az alapanyagot, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az organikus gazdálkodásra. A mintakertjükben az emberek megismerhetik a növénytársítás sajátosságait, a kert végében pedig mangalicák külterjes tenyészete folyik. Kiemelendő még a somogyi-dombság keleti részén elterülő Visnyeszéplak, amely szintén az önfenntartó faluk közé sorolható. A kicsiny település szintén a mintafarmot választotta a gazdálkodás megmentése gyanánt. Növénytermesztésen, és állattenyésztésen kívül fontos bevétel jelent számukra a fakaptáras, sokcsaládos méhészet. Szintén az egészséges életmódot kívánta népszerűsíteni a fenntarthatóság jegyében egy olaszországi program, ahol a helyi akciócsoport azt a célt tűzte ki célul, hogy segít a helyi termelőknek erősíteni a piacait, valamint támogatja az egészséges életmód terjedését. Ezt a célt úgy valósították meg, hogy egy hálózatot létesítettek, amely során összefogtak a helyi termelőkkel, és kizárólag tőlük vásároltak termékeket, így alapanyagokat a helyi éttermek, menzák konyháiba. Íj módon támogatták a helyi gazdákat, valamint a helyi piacról érkezett friss alapanyagokból egészségesebb ételeket tudnak készíteni, így mindenki számára hasznos volt a projekt.

44


tanulmány

4.2 INFRATSRUKTURA, KÖZMŰELLÁTOTTSÁG

4.2.1. Infrastruktúra fejlesztése (út, víz, szennyvíz) Az infrastrukturális ellátottság nagyban befolyásolja az adott terület fejlettségét. Attól függően, hogy hány százalékos ellátottságról beszélünk, alapvetően meghatározza a fejlesztési lehetőségeket, a társadalmi-gazdasági fejlettségi szintet. Ezért nagyon fontos, hogy a fejlesztés súlypontját az infrastruktúra teljes kiépítésére helyezzük. Cél: Infrastruktúra teljes kiépítése a településeken. Leírás: Egyéb fejlesztési lehetőség nemigen adódik a déli tréségben, mint hogy a hiányzó infrastrukturális szolgáltatások teljes kiépítése. Ehhez tisztában kell lenni a három település infrastrukturális ellátottságával, amit a helyzetelemzésben már ismertettem. A három település infrastrukturális fejlettségéről elmondható, hogy Előszállás, valamint Daruszentmiklós kicsivel magasabb fejlettségi szintet mutat, mint Nagykarácsony. A legnagyobb hiányosság a csatornázottságot illetően merül fel, ami nincs kiépítve e településeken. A probléma megoldása végett a községek mikrotársulást hoztak létre. A tervezési munkálatokat elvégezték, jelenleg a finanszírozás biztosítása (pályázatírás) folyik több-kevesebb sikerrel. Ivóvízét tekintve Előszállás és Daruszentmiklós központi ivóvíz ellátottsága kiválónak minősíthető, Nagykarácsonyban azonban vastalanító műtárgy beszerzése, illetve az ivóvízhálózat rekonstrukciója is szükséges. Ez főként speciális víztisztító berendezésekkel lehetséges. Várható konkrét eredmények: Az infrastruktúra kiépülése előmozdítja a fejlettség növekedését. Az emberek számára jobb életminőséget biztosít. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, kistérségi tárulások. Egy görögországi Leader+ program keretein belül végrehajtott projekt a térség vízminőségének környezeti problémájával foglalkozik. A projekt egy beruházó csoport kezdeményezésére jött létre, ami csak azért jött létre, hogy fejlesztési elképzeléseiket megvalósítsa. A csoport előzetes kutatásokat végzett avégett, hogy kik támogatnák a beruházást, majd felismerték, hogy széles körben igényelnék a víztisztítással kapcsolatos fejlesztéseket. Így elindult a tervezés, valamint a párbeszéd a helyi akciócsoporttal, majd közös egyeztetések alapján a tréségben külön a projekt végrehajtása céljából megalakult a Tsolakis and Co. Vállalat, amely új víztisztító berendezések gyártását szorgalmazta. A projekt eredményeképpen javult a térség vízminősége. A program szinergiája, hogy a kezdeményezés hatására új vállalatok jöttek létre a településen. Daruszentmiklós hosszú távú tervei között szerepel egy szennyvíztisztító telep létrehozása magántőke bevonásával.

45


tanulmány

Emellett a települések csaknem teljes mértékben rendelkeznek közüzemi vízellátással, villamos energia ellátással.

4.2.2. Tömegközlekedés fejlesztése Közlekedés szempontjából az az általános tapasztalat, hogy bár közúton valamennyi település könnyen megtalálható, igen eltérő az egyes települések útviszonyainak minősége. Jellemzően a községek aszfaltos útvonal hiányában vannak. Daruszentmiklós van az élmezőnyben 50%-kos aszfaltúttal (a főutak miatt), ezt követi Előszállás 20, majd a legvégén Nagykarácsony csupán 5%-kos értékkel. Ahhoz, hogy bármiféle fejlesztésekhez kezdenénk a tömegközlekedést illetően, indokolt lenne a bekötőutak minőségének fejlesztése, illetve a földutak felszámolása. Előszállás megközelítésére több lehetőség van. Egyrészt elérhető közúton a 6-os út felől Dunaföldvár irányában, illetve 61-es úton Simontornya irányából, valamint a vasúti közlekedés régebben lehetővé tette, hogy a lakók kihasználják a PusztaszabolcsDunaújváros-Paks vonalon közlekedő személyszállító vonatokat, azonban a személyszállítás 2009 óta szünetel. Előszállás ma jellemzően mezőgazdasági jellegű település, bár a lakosság jelentős részét Dunaújváros gyárai, és ipara foglalkoztatja. Daruszentmiklós Fejér megye délkeleti részén, Dunaföldvártól északnyugatra található. Az egykori Daruhegyből, és Kisszentmiklósból alakult meg, 2002 óta önálló település. A település Dunaújvárostól 20 kilométerre közúton közelíthető meg az M6-os autópálya felől. A község legfontosabb főutcája a Fehérvári Út, amely a települést összeköti Dunaföldvárral, Mezőfalvával, illetve a távolabbi Székesfehérvárral. A falu határán átívelő M6-os autópálya közvetlen kapcsolatot biztosít az ország távoli térségeivel. A vizsgált települések harmadik tagja, Nagykarácsony Dunaújvárostól 19 kilométerre található. Közúton közelíthető meg mind Előszállás, mind pedig Mezőfalva, illetve Sárbogárd felől. Továbbá a helyiek a Dunaújváros-Mezőfalva-Rétszilas vasútvonalat vehetik igénybe. Cél: A program célja a tömegközlekedés az ingázók számára kedvező kialakítása, időben hatékonyabb járatok indítása, Előszállás esetében a személyszállító vonat járatok visszaállítása. Leírás:A közlekedést közelebbről megvizsgálva komplex problémával állunk szemben: Előszállás tekintetében, mint, ahogy azt mér fent említettem, a vasúti személyszállítás 2009 óta szünetel, másrészt a buszközlekedés csak kombinált módón megoldott, azaz a menetrend szerinti járatok minduntalan érintik a környező településeket állomásul, s így a szükséges menetidő 25 percről megugrik akár 1 óra 40 percre. Ugyanez a problémakör érinti Daruszentmiklóst és Nagykarácsonyt is. A ritka tömegközlekedés miatt a települések egyes lakói egymással összebeszélve oldják meg az ingázást a környező nagyobb városokba. Jellemzően kisebb csoportokba, olyan 4-5 fős csapatba szerveződve indulnak reggelente munkába, majd térnek haza este, a benzin pénzt meg együttesen finanszírozzák. A folyamatos benzindrágulás miatt azonban ez a módszer sem kifizetődő hosszú távon. Többek között ezért is lenne szükség a fejlesztésekre a közlekedést illetően.

46


tanulmány

A tömegközlekedést közelebbről megvizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy átfogó fejlesztésekre van szükség. A busszal való közlekedés menetidejét tekintve túl hosszú. Ha nem érintené a környező településeket lényegesen rövidülne a menetideje. Ezért is volt sokkal hatékonyabb, és gyorsabb megoldás a vonatokkal történő ingázás, amely menetideje (Előszállás és Dunaújváros közti szakaszt tekintve) csupán 20 perc volt. Azonban – mint, ahogy fentebb említettük – Előszállás esetében a személyszállítás Mezőfalva-Paks közti szakasza 2009 óta szünetel. A statisztikából kiderül, hogy a település ingázó tagjai közül napi rendszerességgel 30-40 fő vette igénybe ezen járatokat. Mellékes tény (de nem elhanyagolandó), hogy a vonatok sokkal kényelmesebb utazást biztosítanak, emellett a hideg téli időszakokban kizárólag ezeket a szerelvényeket lehetett igénybe venni a hazautazáshoz. Továbbá a vonatbérlet árak sokkal kedvezőbbek voltak a busz bérleteknél. Autóbusszal való közlekedés metodikája Autóbusszal való közlekedés Előszállás és Dunaújváros között A település távolsága Dunaújvárostól (km)

Menetidő (személyAutóbusz gépkocsival) ( kb. járatok perc) száma

Plusz Autóbusz járatok A megvásárolt amit jegyeken fizetni száma (max.) menetideje (perc) szereplő km

Baracs Daruszentmiklós

10,7 24,6

17 28

56 23

19 (13-34) 53 (46-1ó 50)

10-15 20-25

4 1

Előszállás

25,1

25

23

53 (46-1ó 50)

30-35

9

Kisapostag

9,1

14

68

14 (9-39)

10

1

Mezőfalva

14,7

24

34

26 (24-33)

15-20

6

Nagykarácsony

23,5

34

9

46 (34-1ó 12)

25

2

Nagyvenyim

7,7

15

85

17 (7-28)

10

3

Rácalmás 11,3 17 56 18 (12-19) 15 4 Forrás: Farkas Imre: Tanulmány Előszállás tömegközlekedési eszközzel való megközelíthetőségéről Dunaújvárosból (2011)

A fenti táblázatot Farkas Imre, Előszállás polgármestere készítette internetes útvonaltervező, valamint a Volán Zrt. hivatalos honlápjának segítségével. A táblázat Előszállástól Dunaújváros Béke térig közlekedő járatokat szemlélteti. A végállomás választása azért esett Dunaújvárosra, mert a településről az ingázók számának legnagyobb része (körülbelül 80-90%-ka) Dunaújvárosra jár dolgozni. A táblázatból kiderül, hogy a járatok menetideje igen széles időintervallumot ír le, ez esetben a busz vagy 46 perc alatt ér a célterületre, vagy 1 óra 50 perc alatt. Ennek oka a már fentebb említett probléma, miszerint egyes járatok körbejárják a környező településeket, (így Daruszentmiklóst és Dunaföldvárt) ahelyett, hogy célirányosan Dunaújvárosba mennének. Itt meg kell említeni, hogy Dunaföldvárt elérve egyben helyi járatként is funkcionál, mert körbejárja a várost, mintegy 6-7 állomásnál megállva, mielőtt továbbmenne. A közvetlen járat hiányának függvényében azt a következtetést lehet levonni, hogy az előszállási lakosok töltik a legtöbb plusz időt és kilométert a buszokon. Ugyanakkor a másik két település esetében sem kedvezőek a statisztikák, Daruszentmiklós buszjáratainál szinte ugyanezt az eredményt szemlélhetjük, a plusz költségnél van némi eltérés, itt csak 1 kilométert kell pluszban fizetni a lakosoknak. Nagykarácsony esetében előfordulhat akár fél órás eltérés a menetidőt illetően. Az is nyilvánvaló tény, hogy Budapestre is igen bonyolult a tömegközlekedés, mert közvetlen járat hiányában az odautazás csupán átszállással oldható meg, ami nagyon

47

km kell


tanulmány

időigényes. A lakosoknak tehát először Dunaújvárosig kell utazniuk, majd ott várakozni a következő járatra, ami elszállítja őket a fővárosig. Vonattal való közlekedés metodikája Vonattal való közlekedés Előszállás és Dunaújváros között A település Vonat távolsága járatok Dunaújvárostól Vonat járatok száma (km) száma menetideje Baracs

A megvásárolt jegyeken szereplő km Vasút állomás

A km különbségek

10,7

0

0

0

nincs

0

Daruszentmiklós 24,6

0

0

0

nincs

0

Előszállás

25,1

(6 volt)

(21 ha lenne) (21 ha lenne)

van

(-4)

Kisapostag

9,1

0

0

nincs

0

0

Mezőfalva

14,7

6

11

12

van

-3

Nagykarácsony

23,5

6

21

20

van

-4

Nagyvenyim

7,7

5

5

6

van

-2

Rácalmás

11,3 11 7 7 van -4 Forrás: Farkas Imre: Tanulmány Előszállás tömegközlekedési eszközzel való megközelíthetőségéről Dunaújvárosból (2011)

A vonattal való közlekedést azért gondoltuk érdemesnek szemléltetni, mert, ha csak a menetidőt és a megtett távolságot nézzük, vagy éppen a bérlet árát, sokkal kedvezőbbnek tűnik az ingázás vonattal történő megoldása. Daruszentmiklóst ki kell hagyni a vizsgálatból, mivel itt nem található vasút állomás, azonban javasolt lenne egy úgynevezett taxibusz indítása az Előszállási állomásra (amennyiben itt visszaállítanák a személyszállítást), annak érdekében, hogy a lakók rövidebb idő alatt eljussanak a munkahelyükre, hiszen Előszállás és Daruszentmiklós között alig pár kilométer összekötőút található. Nagykarácsonyban megoldott a vonattal való közlekedés, itt található vasút állomás, és csupán 21 perc alatt ér Dunaújvárosba, ami nagy erőssége a településnek. Íj módon kedvezőbb a közlekedés az ingázók számára. A kilométer különbség negatív értéket képvisel. Ennek oka, hogy a települések közti távolság a települések központjától van mérve, azonban a vonatállomások többnyire a települések határában létesültek. Ebből következik a vonatközlekedés (talán egyetlen) problémája: mivel nem a központban állnak meg a vonatot, sok esetben több kilométert (Előszállás esetében 4 kilométert) kell gyalogolniuk az embereknek, és a városban is újabb buszozás szükséges. Szükséges lenne átgondolni a személyszállítás lehetőségeit. Például az autópályát is igénybe venni a gyorsabb közlekedés céljából. Vagy körjárat kialakítása a három településen. A megfelelő, rendszeres és összehangolt tömegközlekedés alapvető a szolgáltatások elérhetősége szempontjából, hiszen a kistelepülések nem képesek egy-egy szolgáltatást eltartani, ezért ezen jellemzően kisvállalkozások számára is szükséges, hogy a szomszédos falvak lakó is elérjék őket, ügyfeleikké váljanak. Másik javaslat a vonat személyszállítás visszaállítása. Ez azért kézenfekvő megoldás, mert nem igényel plusz költséget, hiszen csak vissza kell állítani egy régebben már jól működött rendszert. Elegendő lenne egy kocsit igénybe venni. Továbbá nem kellene őriztetni a

48


tanulmány

vasútvonalat, mert folyamatos lenne rajta a közlekedés. Valamint az is a vonat járatok mellett szól, hogy a személyszállítás időszakában a buszjáratok tehermentesítve lennének, és így gyorsabb, és könnyebb lenne az eljutás Budapestre. Várható konkrét eredmények: A tömegközlekedés átalakításával javulna az ingázók problémája, többen használnák a járatokat, és nem költöznének el a környező városokba. A bérletek költséghatékonyabbak lennének. A helyi és a városi szolgáltatásokat is többen tudják igénybe venni. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, nonprofit szervezetek, vállalatok (Alba Volán)

4.2.3. Taxibusz A HACS három déli településén az alapszolgáltatások megtalálhatóak, azonban számos más szolgáltatás igénybevételéhez más nagyobb városba kell elutazniuk az embereknek. Mivel személyautó nem áll mindenki rendelkezésére, a tömegközlekedés pedig a fent említettek miatt nem a legjobb megoldás, szükség lenne egy alternatívára, ami hozzásegítené az embereket ahhoz, hogy könnyebben és gyorsabban igénybe tudják venni a lakóhelyükön kívül elérhető szolgáltatásokat. Ilyen alternatív megoldást jelenthetne az úgynevezett taxibuszok bevezetése, ami Olaszországban töretlenül működik 2003 óta. Az olaszországi régió nagyban hasonlít az általam vizsgált területhez abból a szempontból, hogy akár e településeken, az olaszországi régióban is olyan kihívásokkal kell szembenézni, mint például a népességszám csökkenése, a vidéki térségek perifériára szorultságukból adódó elszegényedése, valamint a hagyományos szolgáltatások eltűnése. Az Alto Oltrepo nevezetű helyi fejlesztési stratégia négy célt tűzött ki maga elé, amelyek között szerepelt a lakosság elszigeteltségének megszüntetése, valamint a területen belüli kisebb távolságok leküzdésének elősegítése. Azért tekinthető legjobb gyakorlatnak a projekt, mert terület alapú megközelítést alkalmaz, valamint elképzeléseiket innovatív módon viszik sikerre. Az ötlet a helyi tömegközlekedés vizsgálata során született meg, ahol felmerültek a térségen belüli közlekedési hiányosságok. Ezt összevetették a lakosság igényeivel, majd innovatív szervezetet hoztak létre, ahol a közlekedés javítását tűzték ki célul, valamint a távolabbi vidéki térségek közti kapcsolat erősítését. A projektet alulról építkező megközelítés jellemzi, vagyis a legkisebb szervezettől, a legnagyobb döntéshozókig együttműködve alkották meg elképzeléseiket a közlekedés terén, így lehetővé tették, hogy a vidéki térség embereinek valós igényeit érvényesítsék a szolgáltatások terén. A projekt tehát a helyi szervek, a lakosság, a közigazgatási szervek, valamint a közlekedési vállalatok együttes támogatásával valósult meg. A projekt során több innovatív megmozdulásra is találhatunk példát. Ilyen többek között a kísérleti közlekedési rendszer befektetési kockázatának meghatározása, vagy, hogy ez a szolgáltatás milyen kedvező hatással van a fiatal, és idősebb generációt tekintve. A projekt céljai közé tarozott az, hogy kielégítsék az elszigetelten élő lakosok-főleg az idősek, és a fiatalok- mobilitási igényeit; hogy összeköttetést biztosítsanak a távolabbi települések 49


tanulmány

között a hátrányos helyzetűek számára; valamint, hogy kapcsolatot teremtsenek a távolabbi vidéki szolgáltató központokkal.

A taxibusz projekt a lakók menetrendre és közlekedésre vonatkozó igényeinek figyelembevételével valósult meg. A szolgáltatás a következőképpen valósult meg: kialakítottak egy szolgáltató központot, amelyet a lakó felhív, ha olyan igénye van, amit közlekedés híján nem tud elintézni, itt feljegyzik a szolgáltatásra vonatkozó egyedi igényt, megtervezik a szolgáltatást, majd biztosítják azt. A szolgáltatás sikeresen megvalósult az adott régióban, amit egy olyan csoport biztosított, ami öt közlekedési vállalatot tömörít. A szolgáltatás elérte az elsődleges célközönséget, és az igénybevevők száma rohamosan növekedett. Pozitív eredmény, hogy a közigazgatási területek idősebb tagjai ezáltal könnyebben tudtak egymással érintkezni, valamint, hogy a fiatalkorúak több kulturális, illetve sporteseményen tudtak részt venni. A projekt során a probléma abban merült fel, hogy kezdetben az utasok nem bíztak a rendszerben, így nehezen kezdték igénybe venni, valamint a program felhívja a figyelmet arra, hogy a programban részt vevők lehetőleg figyeljenek oda a szolgáltatás megfelelő reklámozására, valamint a tervezett és valós menetrend közötti következetesség megtartására. Ez a projekt megvalósítható lenne e három településen is. Ehhez mindenekelőtt fel kell mérni a lakosság körében a mobilitásra vonatkozó valós igényeket. Vagyis, hogy hányan utaznak például Dunaújvárosba a helyben nem elérhető szolgáltatásokért, mikor utaznának, milyen célcsoport utazna, stb. Továbbá előnyben kell részesíteni a több közlekedési lehetőséget biztosító szolgáltatókat. A helyi önkormányzatokon lehetne létrehozni a szolgáltató központokat, ahova a hívások beérkeznek, majd elegendő számú utas összegyűlése után útnak indulhat a taxibusz a megfelelő szolgáltatást igénybevételének helyszínére.

50


tanulmány

4.3 EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

4.3.1. Fiatalok „visszacsábítása” Ezt a kategóriát megvizsgálva pozitívnak mondható, hogy mindhárom településen található általános iskola, ami zavartalan teret biztosít a közművelődésnek. Cél: Egy olyan közösség létrehozása, ahol a fiatalok kreativitásukat kihasználva együtt dolgoznak a falu köztereinek újjáépítésén. Ezalatt összekovácsolódnak, és kialakul bennük az „otthonérzet” fogalma, egyfajta identitást ad nekik, és arra bíztatja őket, hogy maradjanak a településen, hiszen jelenlétük fontos a település társadalma számára. Leírás: Probléma csak az általános iskolát elvégzett diákok körében merül fel, annak tekintetében, hogy ezek a diákok a ballagást követően tovább tanulás céljából kénytelenek ingázni más településekre, vagy netán kollégiumi szolgáltatásokat igénybe venni a nagyobb városokban. Ez azt eredményezi, hogy 14-18 év közötti korcsoport aránya lecsökken a térségben. Identitásukat elvesztik, a hovatartozás ténye bennük nem a lakótelepüléshez fog kötődni, hanem ahol a középiskolájuk található, így az igényük is leveszik aziránt, hogy látogassák az otthoni település rendezvényeit, esetleg szerepvállalásukat a közéletben. Szükség lenne egy olyan program megteremtésére a településeken belül, amely összefogná a helyi fiatalságot, hogy együtt szervezett munkával létrehozzanak valamit, amit tudnának értékelni, ami megéri számukra az erőfeszítést, erősíti bennük a „hazatartozás” fogalmát, illetve kialakít bennük egyfajta felelősségtudatot, és elhivatottságot az iránt, amit megvalósítanak, és ez ösztönzi őket arra, hogy még több feladatot lássanak el a közjó érdekében. Ausztriában létrehoztak erre a célra egy területfejlesztési programot, ahol a térség hasonló problémával áll szemben. A projekt során a helyi fiatalság köréből elsősorban a tizenéveseket toboroztak, majd arra ösztönözték őket, hogy saját ötleteik alapján tervezzenek olyan létesítményeket, ami hasznos lehet saját maguk és kortársaik számára. A munka eredményeképpen jutalmul pedig láthatják, hogy az ötletek legjobbjai hogyan valósulnak meg. A programban részt vettek a helyi építőipari vállalatok, akikkel a fiatalok felvehették a kapcsolatot, így értesültek minden apró mozzanatról, ami a tervek megvalósítását illeti, ezáltal folyamatosan látták miként bontakozik ki munkájuk gyümölcse, ami nagy ösztönző erővel hat további munkásságukra. Pozitívum, hogy a fiatalok közelebb kerültek a helyi politikai döntéshozókhoz, így az önkormányzatokhoz, belátást nyertek bizonyos munkálatok tervezéstől a végrehajtásig történő mechanikájára, így könnyebben átlátták a településen zajló fejlesztésekkel járó bonyodalmakat. Mindezek által a fiatalok jobban értékelik mindazt, ami a településen fejlesztésként megvalósul, belátják, hogy nem szabad rongálni, hiszen az ő munkájuk is benne van, általuk kedveltebb környezet alakul ki, mert a közterületek saját stílusjegyeiket is magukon viselik.

51


tanulmány

A projekt során elsősorban közterületek, parkok, játszóterek felújítását lehetett megtervezni, a legjobb ötleteket pedig a tájtervezőkkel, és építészmérnökökkel megvalósították. A projekt megvalósítását egy a projektet bemutató előadássorozat előzött meg, ahova a projektvezetőket, döntéshozókat, tanárokat és diákokat hívtak meg. Itt a diákok közvetlen kapcsolatba kerülhettek az irányítókkal, választ kaptak kérdéseikre, felkeltette figyelmüket a program. A program legnagyobb hozadéka, hogy a fiatalság közelebb került a helyi képviselőtestület tagjaihoz, nem volt számukra olyan „idegen” a település működésének mechanizmusa. A projekt során negatívnak mondható, hogy kezdetben egyes önkormányzatok nem bíztak a fiatalok tevékenységének precizitásában, valamint egyes projektvezetők nem kezelték kellő odafigyeléssel a munkálatokat. Várható konkrét eredmények: A fiatalsági élet újra felpezsdül a községekben, a munkálatok során szoros együttműködés alakul ki az önkormányzatok és a fiatalok között. Felelősségtudatuk felerősödik, s nagyobb szerepvállalásuk lesz a települések közügyeiben. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, civil szervezetek, vállalatok.

4.3.2. Oktatási intézmények fejlesztése Cél: iskolák és óvodák fejlesztése. Leírás: Óvoda található mindhárom településen, bár ezek is fejlesztésre szorulnak. Előszállás tervei közé tartozik az iskola nyílászáróinak kicserélése, valamint az óvoda bővítése egy tornaszobával, valamint egy plusz teremmel egy újabb csoport számára, amelyek megvalósításához már pályázatot nyert a település. Daruszentmiklós rövidtávú tervei közé is tartoznak óvodai fejlesztések, amelyek többnyire energia hatékonyság jellegű beruházások. Várható konkrét eredmények: Az óvodák fejlesztése korszerűbb környezetet teremt. A helyi lakosok szívesebben viszik gyermekeiket a helyi oktatási intézményekbe Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, nonprofit szervezetek.

4.3.3. Művelődési ház hálózat fejlesztése Sok hiányosság tapasztalható a közművelődési intézmények terén. Egyedül Előszálláson található könyvtár, Teleház, valamint művelődési ház, ami elengedhetetlen a helyi rendezvények lebonyolításához. A másik két településen csupán könyvtárak találhatóak, illetve Nagykarácsonyban van egy művelődési háznak megfelelő épület, a Rendezvények Háza, és Daruszentmiklóson a Barátságház, illetve az Ifjúság Ház.

52


tanulmány

A kultúra megléte olyan elengedhetetlen dolog egy település életében, amely a közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a helyi értékekkel, hagyományokkal, hogy azt kellőképpen értékelni, és ápolni tudják. A kultúra, mint szolgáltatás önmagában nemesíti az embert, sokan igénylik a kulturális rendezvényeket. Ezért is fontos, hogy a települések ápolják a régmúltból fennmaradt épületeiket, sok energiát fektessenek hagyományos rendezvényeik megszervezésébe, hogy minden ember számára rendelkezésre álljon, mint kulturális szolgáltatás. Hiszen, ha olyan létesítmény, vagy rendezvény van a településen, amiért érdemes ide ellátogatni, az nagy közönséget vonzz a településre, amiből profitálhatnak a községek. Gyengeségnek tekinthető, hogy kevés a résztvevő a rendezvényeken, valamint nem ismerik a lakosság igényeit a rendezvényeket illetően. Továbbá a települések közti együttműködés sem akadálytalan a rendezvényeket illetően, valamint az is nagy hátrányt jelent, hogy az egyes települések nem ismerik eléggé egymás rendezvényeit. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a problémákra. A helyi médiumokban szélesebb körben ismertetni lehetne a szomszédos települések rendezvényeit is. Felmérést kellene készíteni a lakosok körében az egyéni igények figyelembevételével a rendezvényekről. A rendezvények támogatására van lehetőség pályázati forrásokból is. A kulturális életet előmozdítaná a szervezett művelődési ház mozgalom, amikor egy művelődés-szervező főállásban szervezné a három település művelődési házainak programjait. A fő célcsoport a fiatalok (társasjáték klub, filmklub, táncoktatás, stb.), illetve az idősek, emellett tematikus rendezvények, előadások foglalkozhatnak az egészséges életmóddal, valamint a környezettudatossággal.

4.3.4. Ciszterci rendház felújítása Cél: Az előszállási ciszterci rendház felújítása, és újbóli használata rendezvények alkalmával, kulturális eseményeken. Leírás: Előszállás kultúra és turisztika szempontjából a fejlesztési lehetőségeket a vallásban látják, felmerült az ötlete egy katolikus plébános EU kápolna építésének gondolata, ami turisztikai látogatottságot biztosíthatna a település számára. Érdemes lenne átgondolni a volt ciszterci rendház felújítását, ami véleményem szerint nagy tömegeket vonzana a településre. Elhagyatott nagy termeiből koncerttermet lehetne létrehozni, kisebb termekben rendezvények alkalmával kézműves foglalkozások lehetnének, akár egy Luca-napok keretein belül, mint például a Szépművészeti Múzeumban. Ezen az ünnepen, Budapesten a múzeum nagy termében népzenei, illetve könnyűzenei zenekarok szórakoztatják a közönségek, amíg a kisebbek, vagy érdeklődők kipróbálhatják magukat a kézműves foglalkozásokon. A rendházat egy hosszú fal köti össze a mellette lévő templommal, ami esztétikailag gyönyörű összképet ad a településnek. Egy cisztercita apácazárda felvirágoztatását tűzte ki célul a Németországban megvalósított brandenburgi projekt, melynek megvalósítása 2003 óta zajlik. Brandenburgban két tó (Klostersee, Ketzersee) között helyezkedik el a 53


tanulmány

ciszterci zárda. A zárda 1230-ban épült, majd 300 évig virágzott. Mint az előszállási ciszterci rendházat, ezt az épületet is számos módon próbáltak hasznosítani 1550 után. Volt más sörfőzde, lepárló, vagy éppen börtönként funkcionált. A projekt keretein belül felújították, illetve modernizálták a gótikus stílusú épületet. Modern technikával felszerelt koncerttermet, próbatermeket alakítottak ki, ahol egynapos fesztiválokat, koncerteket szerveztek. A rendezvényekbe bevonták a helyi gazdákat is, akik népszerűsítették termékeiket, ételeiket. A projekt sikeresnek mondható, és jó gyakorlatként követendő példa, amely összefogáson alapul. A rendezvényeket a mai napig látogatja a célközönség, beleértve a helyieket, valamint a nagyobb városok lakóit. Várható konkrét eredmények: A ciszterci rendház felújítása várhatóan sok látogatót fog idevonzani. A rendezvények alkalmával fellendül a turizmus, kellő számú érdeklődő esetén a helyi vállalkozók bevételeit is nagyban növelheti a beruházás. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyéb beruházók.

4.3.5. Mikulásfalva A három település közül talán Nagykarácsony van a leghátrányosabb helyzetben a fejlettséget tekintve. Számára a legfontosabb kitörési pont a nevéből is adódó ünnep során létrehozott rendezvény maximális kihasználása lenne. Cél: A minden évben megtartott karácsonyi rendezvény kiterjesztése mindhárom településre. Új programokkal és a szomszédos települések bevonásával több érdeklődő idecsalogatása, elszállásolása, a helyi vállalkozók bevonása, végső soron a település bevételeinek növelése. Leírás: A községben található Mikulásház 1995 óta működik, azóta folyamatosan növekszik a látogatóköre. 1995-ben kibéreltek egy üresen álló házat, amelyet mikulásházként rendeztek be, amely Mikulás „állandó” lakhelyeként funkcionál. A Mikulásházban található egy játszószoba, valamint kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket, emellett kiegészítő rendezvények sorával várják a látogatókat. Az első évben nagy sikert aratott a rendezvény, több mint 2500-an látogattak el a településre, hogy láthassák a Mikulást, ezt követően évről évre többen jöttek, míg végül 2006-ban már annyi vendéggel számoltak, hogy a rendezvény kinőtte a befogadóképességét. Szükséges lenne a helyszín bővítése. Ezért a település egy az egész falura kiterjedő projektet szeretne megvalósítani, egy úgynevezett Mikulásfalva kialakításának gondolata vetődött fel. Ez alapján november végétől vízkeresztig az egész falu karácsonyi színekbe öltözne, és nem csak a Mikulás ház területén és a játszóházban lehetnének elérhetők a karácsonyi szolgáltatások, hanem az egész településen bazársorok és különböző foglalkozások várnák az ide érkezőket. Hasznos lenne szorosabb együttműködésbe fogni a helyi kivállalkozókat, azonban sok vállalkozó azért nem mer standot felállítani az ünnep során, mert nem profitál belőle. További fejlesztésre szorul a Mikulásház, ami első benyomásra csalódást nyújthat a messzebbről érkezőknek. Az épület, amelyet a Mikulás lakhelyeként tartatónak fent, egy

54


tanulmány

szimpla lakóépület, ami pirosra van festve. Szükséges volna egy teljes körű felújítás, hogy az épületen jobban láthatóak legyenek a megkülönböztető jegyek. Továbbá a rendezvényt széles körben ismertetni és hirdetni kell, kihasználva a helyi média adta lehetőségeket. A szolgáltatás egész településre való kiépülése történhetne a másik két település bevonásával. Amennyiben megvalósulna Mikulásfalva Nagykarácsonyban, a környező két településen falusi vendéglátás keretében szálláshelyeket lehetne létesíteni, ahol fogadni lehetne a messziről érkező vendégeket. Ezáltal felerősödne az idegenforgalma mindhárom településnek. A Mikulásfalva Nonprofit Kft. rendelkezik engedélyes tervekkel egy teljesen újonnan kialakítandó Mikulásfalvához, amely egyfajta tematikus parkként működhetne, sokkal több látogatót vonzva. Várható konkrét eredmények: A Mikulásfalva kiépülésével a nagyszámú érdeklődőt be tudja fogadni a település, számukra érdekes, és emlékezetes programokkal tud szolgálni. A Mikulásház felújítása után növekszik a bevétele a településnek. A szomszédos falvak bevonásával több szállóvendég érkezne a térségbe. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, Mikulásfalva Nonprofit Kft., nonprofit szervezetek, helyi vállalkozók.

4.3.6. Szorosabb együttműködés a három település között Leírás: Annak ellenére, hogy a települések között töretlen együttműködésről beszélhetünk, fejlesztési elképzeléseik igen különbözőek a jövőre nézve. A területfejlesztés alapvető eleme a partnerség. Csak együttműködés lévén lehet sikerre vinni projekteket, önerőből csekély számú program valósul meg. Ezért elengedhetetlen fontosságú, hogy a három település közti partnerségi viszony töretlen maradjon, sőt erősödjön. Az együttműködésre alapozva számos szolgáltatás – ami nem található meg az egyik községben, viszont a másikban igen – problémakörét megoldaná. Pályázatok szempontjából is elengedhetetlenül fontos a partnerségi viszony, hiszen számos pályázat alapfeltétele, hogy együttműködés keretein belül megvalósítható. 2005-ben létrejött a Többcélú Kistérségi Társulás (amelynek tagja mindhárom település), ahol az egyes települések érvényesíteni tudják érdekeiket. A Társulás tevékenysége az utóbbi években sikeresnek mondható, azonban az új önkormányzati törvény és berendezkedés alapvetően felülírja az eddigi gyakorlatot (járások, járási hivatalok). A három település az önkormányzati szolgáltatások tekintetében is együttműködhetne, erre jó esélyt kínál a jelenleg átalakuló önkormányzati rendszer. A fejlesztések tekintetében mindenképpen szükséges a szoros együttműködés, amely azért jelenleg is megvan, ezt bizonyítja jelen tanulmány is. Jó példa lehet a széles körű társadalmi együttműködésre az Abán megvalósult parlament (2007, http://feol.hu/hirek/all-az-abai-parlament-1195399). Várható konkrét eredmények: Összehangolt fejlesztések, amelyek sikeresebbek. Új önkormányzati szolgáltatások (pl. e-önkormányzat). Lakosság széles körű bevonása az előkészítésekbe. Lehetséges megvalósító: önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások.

55


tanulmány

5. ÖSSZEGZÉS Mindegyik település más és más fejlesztési elképzeléssel rendelkezik bizonyos szolgáltatásokat illetően. A tanulmány során egy kisebb helyzetelemzést végeztem a vizsgált települések körében egyenként, melynek célja, hogy átláthatóvá váljon, hogy mik azok a szolgáltatások, amik megvannak, illetve amik hiányoznak a településekről. A helyzet felmérését követően az egyes csoportok szerint javaslatokat tettem egyes szolgáltatások fejlesztési lehetőségeire. Három nagyobb csoport fogalmaztam meg a fejlesztési javaslatokra vonatkozóan, ezek: Szociális szolgáltatások; Infrastrukturális szolgáltatások (közműellátás, közlekedés); Egyéb szolgáltatások. A javaslatok módszertanául az Európai Uniós legjobb gyakorlatok példáit vettük alapul. Ez alapján a Leader+ program keretein belül megvalósított EU-s projektek egy csokrát vettük sorra, és válogattunk a hasonló térségek körében már sikeresen megvalósított projektek közül, amiket az általunk vizsgált településeken is sikerre lehetne vinni. A szolgáltatásokat illetően nagyszámú ötlettel nem lehet előállni, hiszen az elsődleges cél az alapszolgáltatások kiépítése, elérése. Amennyiben a tömegközlekedés problematikája megoldódna, úgy már nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a kulturális szolgáltatásokra, vagy a kereskedelemre, hiszen ezek létesülésének alapfeltétele a megfelelő közlekedési viszonyok. Összességében a települések hasonló fejlettségi szinten vannak, fejlesztési elképzeléseik a jövőre nézve azonban különböznek. Fontos, hogy elképzeléseik partnerségen alapulva valósuljon meg tervezéstől a kivitelezésig, hiszen csak így tudnak érvényesülni az „elszigeteltség” nyomán.

56


tanulmány

6. NYILATKOZAT TANULMÁNY EREDETISÉGÉRŐL Alulírott, Rohonczi Sándor ügyvezető, az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft képviselője, mint a jelen tanulmányt készítő szervezet képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a Helyi hagyományok őrzése és kiaknázása Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony című tanulmány az általam képviselt szervezet saját, önálló munkája, és annak megfogalmazásakor a szervezet betartotta a jogszabályok által előírt, a tanulmány készítésére vonatkozó rendelkezéseket. Tudomásul veszem, hogy a tanulmány elkészítése során nem fogadható el és a tanulmány elutasítását vonja maga után: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül; - tartalmi idézet a hivatkozás megjelölése nélkül; - más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése; - az interneten publikált írások változtatás nélküli1 beépítése; - más személy vagy a tanulmány készítője által elkészített és már korábban nyilvánosságra hozott, bármilyen címen, célból leadott tanulmány vagy dolgozat változtatás nélküli újbóli beadása. Alulírott Farkas Imre, Előszállás Nagyközség polgármestere, mint a tanulmányt tartalmazó kérelem (pályázat) benyújtója büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a tanulmány készítője által tett nyilatkozat helytálló. E nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem továbbá, hogy amennyiben a tanulmány a fenti feltételeknek nem felel meg, a tanulmány és ezáltal a kérelem elutasításra kerül.

Előszállás, 2012. december 5.

Aláírás:

…………………………… a tanulmány készítője

1

Aláírás:

…………………………… a pályázat benyújtója

Változtatás nélküli beépítésnek, illetve beadásnak számít, ha a beadott dokumentum a vele összehasonlított

egy vagy több tanulmánnyal összességében több, mint 50%-ban azonos a szóköz nélküli karakterek számát tekintve.

57


tanulmány

7. Irodalomjegyzék • Deutsch Beáta: Advent Nagykarácsonyban, 7közlap Dunaújváros és környékének közérzeti hetilapja, 2002 • Farkas Gábor: A karácsonyi puszták községesítése (Nagykarácsony megalakulás 1951-ben), Comitatus önkormányzati szemle 2009, (19. évf.) 1-2 sz., 118-125. o. • Farkas Gábor: Az előszállási uradalom munkaerő ellátottsága a tőkés gazdálkodásra való áttérés idején, Alba Regia IV-V., Székesfehérvár kiadó, 1965., 147-153. o. • Farkas Gábor: Az intenzív állattenyésztés kezdetei az előszállási uradalomban 1810-1815, Alba Regia X., Székesfehérvár Kiadó, 1969., 188-191. o. • Farkas Gábor: Előszállás község megalakulása 1928-ban, Comitatus önkormányzati szemle, 2003, (13. évf.), 5.sz., 66-70.o. • Farkas Gábor: Fejér megye történeti évkönyve 1981, (14.évf.), 15.sz., 337-399.o. • Farkas Gábor: Nagykarácsony, Fejér megyei történeti évkönyv, 1991, (20.évf.), 22.sz., 151-178.o. • Hajas Pál: Merre tart a Magyar Vidék?: A Vidékfejlesztési Minisztérium üzenete a Magyar Vidéknek, Agroinform, 2010, (18. évf.), 7.sz., 8-9. o. • Kálmán Béla: Bicske. Előszállás, Magyar Nyelv, 1973, (69.évf.), 4.sz., 478-479.o. • Körmendi Erzsébet: Daruszentmiklós-új település született, Dunaújváros Hírlap, 3.o. • Kralovánszky Alán: Kora-Árpádkori sírok Előszálláson, Alba Regia II-III., Székesfehérvár, 1963, 180-181.o. • Márton Anna: Látószög Daruszentmiklóson I., Dunaferr, 6-7.o. • Márton Anna: Látószög Daruszentmiklóson II., Dunaferr, 9.o. • Mezőszentgyörgyi Dávid: Elemzés-tervezés-fejlesztés-vidék, A falu, 2012, (27.évf.) 1.sz., 7-15.o. • Nagy Bálint: Kormányzati terv a magyar vidék jövőjéről-Az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013), Valóság, 2007, (50.évf.), 5.sz., 124.o. • Szabó Beatrix: Egy nagykarácsonyi történet, a faluről, Dunaújvárosi Hírlap, 2008, 11.o. • Szabóné Belovári Rita: 40 éves a nagykarácsonyi Örökzöld Óvoda, 2012, Mezőföldi élet, 2.o. • Szigeti Sándor: Kitett magáért Daruszentmiklós, Dunaújvárosi Hírlap, 2009, 4.o. • Székely Sándor: Örökzöld vidék: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célkitűzései, Az Európai Unió agrárgazdasága, 2003, (8.évf.), 9-10.sz., 15-16.o. • Tamáska Máté: Nagykarácsony hétköznapokon: egy mezőföldi falu értékvizsgálata, Comitatus: Önkormányzati szemle, 2005, (15.évf.), 3.sz., 52.o.

58


tanulmány

• http://www.ddregyuttmukodes.hu/sites/default/files/fileok/A_szolgaltatasi_jo_gyakorlatok_osszeg yujtese.pdf

•

• • • • • • • • •

http://ec.europa.eu/leaderplus http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/pdf/bestpractice/bp1_hu.pdf http://hu.wikipedia.org/wiki/El%C5%91sz%C3%A1ll%C3%A1s http://hu.wikipedia.org/wiki/Daruszentmikl%C3%B3s http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykar%C3%A1csony http://www.eloszallas.hu/ http://www.daruszentmiklos.hu/ http://nagykaracsony.hu/ Dunaújvárosi Kistérségi Tanács: Kistérségi Innovációs Stratégia Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és program I. kötet, Helyzetelemzés 2008

59

Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben

Recommend Documents